K Ö Z L E M É N Y E K
253
A HÁZTARTÁSBELI NŐK MUNKÁBA VONÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS ESÉLYEI A KISKUNHALASI JÁRÁSBAN1
KONCZ K ATALIN Közhely m a már. hogy a foglalkoztatottság folyam atos bővítésének ered m ényeként a szabad m u nkaerő-tartalékok M agyarországon lényegében kim e rültek. Az extenzív iparosítás k o rlátlan m unkaerő-kereslete a h áztartásb an lekötött m unkaképes korú e lta rto tta k a t is nagyrészt felszívta.2 A h áztartásbeli nők többsége nem kíván m unkába állni,11 a m un k át vállalni szándékozók egy részénél a m unkavállalás feltételeinek hiánya gátolja az egyéni szándék re a lizálását. A még m obilizálható szerény „extenzív” tartalék o k prognosztizálása n ap jain k b an is kutatás tá rg y a / A nők — és elsősorban a családos nők — m unk áb a v onásának m egha tározott társadalm i és gazdasági feltételei v an n a k ; s a jelenleg h á z ta rtá s ban dolgozó nők többsége ebből a szem pontból kedvezőtlen helyzetben van. Joggal vetődik fel teh át a kérdés: egyáltalán ta rtalé k n ak tek in th ető k -e és m i lyen m értékben a háztartásokban lekötött nők? A ta rta lé k nagy általánosságban potenciális lehetőséget fed. M ivel a nők foglalkoztatásának m eghatározott társad alm i és gazdasági feltételei vannak. ex te n zív női m u n kaerő-tartaléknak a m indenkori társadalm i és gazdasági adottságok által determ inált és körülhatárolt, potenciálisan m u n ká b a vonható női népesség tekinthető. Az adottságok itt a nők m u n k av állalását m eg h atáro zó lényeges feltételek időben és térben változó rendszerét jelölik. M eghatározásunkból következik, hogy az extenzív női m u n k a erő -tartalé kot statikus és dinam ikus szem léletben közelíthetjük. S ta tiku sa n értelm ezve a
1 A z M KKE M u n k a tu d o m á n y i T a n s z é k e a K ö n n y ű ip a r i M in isz té riu m m e g b íz á sá b ó l e m p ir ik u s f e lv é te le k k e l v iz sg á lta K is k u n h a la s é s v o n z á s k ö r z e te m u n k a e r ő -v is z o n y a it. A k u ta tá s a v o n z á s k ö r z e t le h a tá r o lá sá r a , a fo g la lk o z ta to tts á g é s m u n k a e r ő -ta r ta lé k o k e le m z é s é r e . a m u n k a e r ő m o z g á s v iz sg á la tá r a é s a n ő k e g y é n i m u n k a v á lla lá si sz á n d é k a in a k k é r d ő ív e s fe lm é r é s é r e te r je d t ki. A c ik k b e n ez u tó b b i k é r d ő ív e s fe lm é r é s e r e d m é n y e it is m e r te tjü k . A fe lm é r é s 800 c sa lá d r a te r je d t k i, az e le m z é s a la p a n y a g a — A k is k u n h a la s i v o n z á s k ö r z e t n ő i m u n k a e r ő -ta r ta lé k a in a k n a g y s á g a , ö s s z e té te le , m o b iliz á lá su k fe lté te le i é s e s é ly e i. B u d a p e s t. 1979 m á r c iu s — 111 tá b lá t ta r ta lm a z. M iu tán a c ik k b e n a s z ü k sé g e s a d a to k a t a s z ö v e g b e n k ö z z é te s s z ü k . te r je d e lm i o k o k m ia tt n em ta r to ttu k s z ü k s é g e s n e k , hogy a tá b lá k a t m e llé k e ljü k . - 1973-ban a m u n k a k é p e s k o rú n ő k 19,3%-a v o lt „ e g y é b e lta r to tt” . A d a tg y ű jte m é n y a k e r e s ő n ő k rő l. K SH . B p. 1977. 1970-ban 470 e ze r n ő te k in th e tő e lm é le ti m u n k a e r ő -ta r ta lé k n a k , eb b ő l a K S H b e c s lé s e s z e r in t 80 e ze r k ö r ü li a té n y le g e s m u n k a e r ő -ta r ta lé k k é n t s z ó b a jö h e tő n ő k szá m a . L ásd : A m u n k a e r ő -ta r ta lé k o t k é p e z ő k ö s s z e té te le é s m u n k a v á lla lá s i sz á n d é k a . A z ELA R I. M u n k a e r ő v iz sg á la ti fe lv é te l a la p já n . K SH . B p . 1980. 9. old. :t A M u n k a e r ő v iz sg á la ti fe lv é te l a d a ta i s z e r in t 1970-ban az e g y é b e lta r to tt n ő k e g y ö tö d e te r v e z te m u n k a v is z o n y lé te s íté s é t. Td. m ű 7. old . '■A h a z a i é s n e m z e tk ö z i te n d e n c iá k e le m z é s é t n y ú jtja a „ M a g y a ro r szá g n é p e s s é g e n e m e k é s k o r c so p o r to k sz e r in ti g a z d a s á g i a k tiv itá s á n a k a la k u lá sa 1910-től 1990-ig.” M KKE, M u n k a tu d o m á n y i T a n szé k , B p . 1976.
254
K ÖZ LEM ÉN YEK
jelenlegi feltételek és adottságok m ellett elvileg m obilizálható háztartásbeli nőket tek in th etjü k ta rtalé k n ak . H osszabb távon m ódosulnak a társadalm i, gaz dasági és egyéni adottságok, lehetőségek és feltételek, s ennek függvényében változik a tartalék o k valós tarto m án y a is. D inam ikus szem léletben a szükséges és lehetséges változtatások által m ódosított társad alm i és gazdasági feltételek jelölik ki a tartalék o k nagyságrendjét. A g y ak o rlattal v erifikálható tartalé k fogalomhoz te h át úgy ju th a tu n k , ha m egjelöljük azokat a feltételeket és kö rülm ényeket, am elyekre a ta rtalé k o t értelm eztük. A tartalé k m obilizálásának a társadalm i és a vállalati racionalitás, v ala m int egyéni m o tív u m o k szabnak korlátot. N ap jain k b an az extenzív m u n k aerő tartalékok m ozgósítása egyre jelentősebb erőfeszítéseket igényel, a foglalkoz tatás bővítésének m unkahelyi és társadalm i költségei folyam atosan em elked nek. U gyanakkor bizonyos esetekben egyéni és társad alm i szem pontból egya rá n t hasznosabb lehet a nő otthoni m u nkája, pédául ha nagy család gondozá sát látja el. vagy a h áz tartás m ellett a háztáji, házkörüli gazdaságot ta rtja fenn a nő. T ársadalm i m éretekben a még gazdaságosan bevonható h áztartásbeli nők szám a erőteljesen megfogyatkozott, nem igen enyhíti a foglalkoztatás je lenlegi feszültségeit. Eredm ényesebbnek ígérkezik a GYES rendszerének to vábbfejlesztése. a foglalkozási rehabilitáció szín v o n alán ak ja v ítá sa és az idős korúak m unkaképességének jobb kihasználása ú tján nyerhető m u n k a erő -tar talékok hasznosítása.5 Nem érdektelen azonban a h áztartásb eli női m u n k aerő -tartalék o k vizs gálata egyes m ikr or ég iákban, s nem nélkülözhető egy-egy v állalat fedezeti szám ításai során sem.1' V állalati szem pontból ugyanis 100—200 fő m unkába vonását jelenlegi m unkaerő-helyzetünkben nem lehet lebecsülni. U gyancsak nélkülözhetetlen inform ációt ny ú jt a m obilizálható m u n k aerő -tartalék o k nagy ságrendje és szerkezete a területfejlesztési koncepciókhoz, a terü leti m u n k aerő gazdálkodó szervek szám ára. A h áztartásban lekötött női m unkaerő m obilizálásának lehetőségeit és esélyeit különböző m ódszerekkel vizsgálhatjuk. Ma m ár ism ertek azok a köz gazdasági, szociológiai és pszichológiai tényezők, am elyek a nők m u n k av álla lását m otiválják, s am elyeket több em pirikus k u tatás igazolt.7 Ezek ism ereté ben viszonylag m egbízhatóan becsülhető a m obilizálható tartalék o k nagysága és szerkezete. A m unkavállalás azonban végül is az egyéni elhatározáson k e resztül realizálódik. így az egyéni szándékok kuta tá sá t célzó kérdőíves felm é rések jól hasznosítható, kon krét inform ációkat n y újtanak. V izsgálatunkat a kiskunhalasi járásban folytattuk, s a család dem ográfiai, foglalkozási, gazdasági és m unkam egosztási jellem zőit elem eztük. A já rá s az ország mezőgazdasági jellegű területei közé tarto zik ; gazdaságföldrajzi ad o tt ságai viszonylag kedvezőtlenek, a m egm űvelt földek m integy fele gyenge m i nőségű hom oktalaj, am elyen főként a szőlő-, gyüm ölcs- és zöldségterm elés hagyom ányait ápolják és fejlesztik tovább. A mezőgazdaság az aktív keresők több mint. 60°/Q-áts foglalkoztatja. Ipara, szolgáltató hálózata, in fra stru k tu rális ellátottsága az országos á t lagnál fejletlenebb. Az iparosítás a 60-as évek m ásodik felében in d u lt meg. egyrészt a „vidéki iparosítási láz", m ásrészt helyi kezdem ényezések k ereté ben. ■■A k é r d é sr ő l lá sd T ím á r J á n o s ; F o g la lk o z ta tá s p o litik á n k r ó l é s m u n k a e r ő -g a z d á lk o d á su n k ró l. K ö z g a z d a sá g i S z e m le , 1977. 2. sz. A v á lla la ti m u n k a e r ő -s z ü k s é g le t fe d e z e ti fo r r á sa ir ó l r é s z le te se b b e n lásd K o n c z K a ta lin : M u n k a g a zd a sá g ta n П . T a n k ö n y v k ia d ó , B p . 1978. 7 L á sd tö b b e k k ö z ö tt H o r c se v , A . G.—G olod . Sz. I.: A c sa lá d o s n ő m u n k a v á lla lá sá n a k m o tív u m a i. S z o c io ló g ia , 1972. 4.: H ru b o s I ld ik ó : A n ő i m u n k a e r ő -ta r ta lé k a k tiv iz á ló d á sá n a k le h e tő s é g e i é s k o r lá ta i. S z o c io ló g ia . 1976. 2.: H. S a s J u d it: É le tm ó d é s c sa lá d . A z em b e r i v is z o n y o k a la k u lá sa a c sa lá d b a n . A k a d é m ia i K .. B p . 1976.: B a rá th i O ttó: A női m u n k a s z o c io ló g ia i v iz sg á la tá n a k n é h á n y ta p a sz ta la ta . M u n k a ü g y i S z e m le . 1975. 3.: M ichel. A .: La s o c io lo g ie de la fa m ille . M o u to n , 1970.: L a b o u r ie -R a p a c é . A .—L eta b lier. M. T. V a sse u r , A . M. : L 'a c tiv ité fé m in in e . P a r is, P U F . 1977. 5 1970-ben, fo r r á s: N é p sz á m lá lá s. 1970. 50. k ö tet.
KÖ Z L EM É N Y EK
255
A já rá s dem ográfiai adottságai és településviszonyai a gazdasági jellem zők tükörképei. Népességleadó te rü let9, a népesség „elöregedése” az országos átlag n ál erőteljesebb, s ennek eredm ényeként a já rá s term észetes szaporodása is a kedvezőtlenebbek közé tartozik.10 G azdaságföldrajzi adottságai, tradíciói és fejlettsége tükröződik település stru k tú rá já b a n ; m agas a kü lterü leti népesség a rá n y a 11, a k ite rje d t tanyavilág — b ár bom lása m egindult — még hosszabb ideig a já rá s ado ttság ain ak lénye ges tényezője m arad. Ezek az adottságok m eghatározzák a h áztartásb an lekötött nők szám át és a rá n y á t12, m obilizálásuk lehetőségeit és feltételeit. A já rá s statisztik ai ad a tain ak elemzése a háztartási m un k aerő -tartalék o k m ozgósításának nehézségei re u ta l13, am elyet az országos átlag n ál m agasabb gyerm ekszám , a mezőgaz dasági m unka szerepe és súlya a családok életm ódjában, a településszerkezet jellem zői és az in fra stru k tu rális ellátottság hiányosságai, v alam in t a nők isko lázottságának, szakképzettségének alacsony színvonala m agyaráz. A nők m unkav állalását négy ■ — egym ással is összefüggő ■ — tényező csoport határozza meg: — az életkor, — a család nagysága és stru k tú rá ja ; belső viszonyai, — az iskolázottság és szakképzettség színvonala, — a település jellege, a háztáji és házkörüli gazdaságok szerepe a népes ség tevékenységében. A továbbiakban ezeknek a tényezőknek a szerepét vizsgáljuk a járás női népességének m unkavállalási szándékaival összefüggésben, a m egkérdezett nők vélem énye alapján. A m in ta jellem zése A vizsgált női népesség1'1 84%-a vesz részt a társad alm ilag szervezett te vékenységben, az eltarto ttak arán y a a já rá si átlagnál alacso n y ab b 15, 10; a m eg kérdezett nők 16%-a nincs állásban és többségük (62%) n em is akar kereső m unkát vállalni. A z otthon dolgozó nők korstru ktú rá ja kedvezőtlen, többsé gük 40 éven felüli. A potenciális m unkaerőtartalékok 40% -a kü lterü leten él, m ellettük a falvak női népessége képezi a tartalék o k nagyobb h ányadát. Az állásban nem levő nők többsége gyerm ektelen, illetve egy, vagy két gyer m ek ke l rendelkezik; a három és ennél több gyerm ekes nők ará n y a (6%) a la csonyabb a já rá sra jellem ző érték n él.17
0 1949 é s 1970 k ö z ö tt a n é p e s s é g sz á m a 14 909 fő v e l (16% -kal) c s ö k k e n t. N é p sz á m lá lá s, 1970. 50. k ö tet. 10 A te r m é sz e te s sz a p o r o d á s I960 é s 1970 k ö z ö tt o r sz á g o s a n é v i 3,5%, a já r á sb a n 2,7% v o lt. N é p sz á m lá lá s, 1970. 50. k ö tet. 11 1970-ben
44% v o lt. N é p sz á m lá lá s,
1970. 50.
k ö tet.
12 1970-ben a k is k u n h a la s i já r á sb a n a h á z ta r tá s b e li n ő k a r á n y a 35% v o lt. (N é p s z á m lá lá s, 1970. 50. k ö tet.) S z á m ítá sa in k s z e r in t 1975-ben a h á z ta r tá s b e li m u n k a k é p e s k orú e l ta r to tta k sz á m a 7500 fő v o lt (r é sz le te se b b e n lá s d az e le m z é s a la p a n y a g á b a n ). 13 B e c s lé s e in k s z e r in t a v o n z á s k ö r z e tb e n 1970-ben 1100—1750 fő ta r ta lé k le h e te tt, am it a v á r o s g a z d a s á g a 1977-ig v a ló s z ín ű le g fe ls z ív o tt (lá sd az e le m z é s a la p a n y a g á t). 14 M iv el v iz s g á la tu n k a m u n k a k é p e s k o r ú n ő k m u n k a v á lla lá si é s m u n k a h e ly v á lto z ta tá si sz á n d é k a in a k fe ltá r á s á r a ir á n y u l, a ,,m e g k é r d e z e tt” n ő k tö b b sé g e é r te le m sz e r ű e n m u n k a k é p e s k o rú . 15 1970-ben a m u n k a k é p e s k o rú e lta r to tta k a r á n y a a já r á s b a n 35%v o lt, a m i n a p ja in k r a je le n tő s m é r té k b e n c s ö k k e n t, d e m in d e n b iz o n n y a l a m in ta f e le t t i é r té k e n á lla p o d o tt m e g . A z e lté r é s t a m in ta é s a já r á s n ő i n é p e s s é g é n e k la k ó h e ly é s fo g la lk o z á s sz e r in ti k ü lö n b s é g e i v a ló s z ín ű s ítik . A m in tá b a n u g y a n is a k ü lte r ü le ti n é p e s s é g é s a m e z ő g a z d a sá g g a l fo g la lk o z ó k a r á n y a jó v a l a la c so n y a b b , m in t a já r á s e g é s z é b e n . lfi A z e lté r é s n e m z a v a r ja az o tth o n d o lg o z ó n ő k m u n k a v á lla lá si sz á n d é k a in a k és m o tív u m a in a k k u ta tá sá t, le g fe lje b b a k o n k r é t s z á m sz e r ű b e c s lé s n é l k e ll ó v a to s a n e ljá r n i. szá m
17 A já r á sb a n 20% a h á ro m é s tö b b g y e r m e k e s n ő k r é s z a r á n y a . A m in ta g y e r m e k s ze r in ti k ü lö n b ö z ő ö s s z e té te lé t a k o n k r é t b e c s lé s n é l fig y e le m b e k e ll v e n n i.
256
K ÖZ L E M É N Y E K
1. A dem ográfiai ism érvek és a családi viszo n yo k szerepe a nők m unkavállalásában A nők m unkav állalását n ap jain k b an még jelentősen befolyásolják a családi viszonyok. A családi élet megszervezése, a h áz ta rtá si m unka el látása, a gyerm eknevelés és a család idősebb ta g jain ak gondozása a csa ládok többségében a nőre hárul. B ár az elm ú lt évtizedekben a családi viszonyok dem okratizálódásának számos jele bontakozott ki, a családon belüli m unkam egosztás m eglehetősen konzervatív, s csak a fiatal h á zaspároknál és a városi értelm iségi családokban van érezhető elmoz dulás. A családi ciklusok szorosan kötődnek az életkorhoz, így a kor szerinti gazdasági aktivitási rá tá k különbségeiben kifejezésre ju t a család m u n kav állalást és a m unkavállalás m otívum ait m eghatározó jelentős sze repe. A kor azonban önm agában is befolyásolja a m unk av állalási h a j landóságot, m ivel a m unkaképesség és az egészségi állap o t alak u lásá ban a kornak jelentős szerepe van. a) A járásban rendelkezésre álló női m u n ka erő -ta rta lék ko rstru k túrája az állásban levő nőknél kedvezőtlenebb, a tartalékok fele 40 éven felüli, egy részük egészségi állapotára hivatkozva nem kívá n m unkába állni. A kor előrehalad ásáv al csökken a foglalkoztatottak a rá nya és ezzel párhuzam osan em elkedik a h áztartásb an dolgo zó, e lta rto tt nők aránya. A kor előrehaladásával m érséklődik a nők m unkavállalási hajlandósága, az otthon dolgozó nő k nö vekvő hányada n em kívá n m u n ká t vállalni. Ez több tényező együttes h atásá t közvetíti: szerepet játszik benne a korral együttjáró m unkaképesség-csökkenés és a megszokás szerepe is: döntő azonban a nők iskolázottságának és szakképzettségé nek, valam in t otthoni m u n k áju k jellegének a hatása. Az idősebb korcsoportokban folyam atosan em elkedik a nyolc osztálynál is alacsonyabb végzettséggel rendelkezők a rá nya, a 45 éven felüli nők több m int 40% -a nem rendelkezik az ipari m unkakövetelm ények m inim ális képzettségigényével sem. A fiatalabb korosztályokban fo rd íto tt tendencia érvénye sül, a 14—30 évesek több. m int 40% -a legalább középfokú (a szakm unkásokat is ideértve! végzettséggel rendelkezik. H asonló jellegzetességeket m u ta t a szakképzettség szín vonalának alakulása. A 45 éven felüliek 70% -ának sem m ilyen szakképzettsége nincs, míg a fiatalok egyharm ada legalább szakm unkásszintű képzettséggel rendelkezik: a 25—40 évesek 15—20% -ának a szakm unkás szintnél m agasabb szakképzett sége van. A z elm ondottakból kö vetkezik, hogy a járás m u n ka erő tartalékának felét olyan 40 éven felü li nők alkotják, a kik ala csony iskolázottsággal és sem m ilyen szakképzettséggel nem rendelkeznek. K ialaku lt életm ó d ju k és alacsony iskolázottságuk nehezíti az ipari m u n ka k ö ve telm é n ye kh e z való a lka lm a zko dást, többségük a rendszeres és feg yelm et követelő, távolabb eső m unkalehetőségekkel nem kívá n élni. b) A családi viszonyok h atásá t több tényezőn keresztül közelí tettük. így m egvizsgáltuk a m egkérdezett nők összetételét csa ládi állapotuk, g yerm ekeik szám a és kora, a család sza km a i kulturális és jövedelm i színvonala, va lam int a családon belül kia la ku lt m unkam egosztási jellem ző k szerint. A m u n k a erő -tartalék k én t szóba jövő nők többsége (94%! házas. A családi viszonyok m u n k av állalást gátló h atása első sorban a házas nőknél bontakozik ki; a gyerm eknevelés és a háztartási m unka terhei elsősorban őket sú jtják . A házas nők m unkavállalási szándékai nem egyértelm űek, a m u n k a erő -tar talékok közel azonos hány ad a a k a r és nem szándékozik ál-
KÖ ZL EM ÉN YEK
257
lást vállalni. Ez a rra utal, hogy önm agában a családi állapot nem határozza meg egyértelm űen a nők m unkavállalási lehe tőségeit és szándékait, a családi viszonyok részletesebb elem zése nélkül a m unkaerő -tartalék o k irán y u ltság a hom ályban m arad. A m egkérdezett nők többsége három - és négytagú csalá dokban él, az ötnél több taglétszám ú családok részarán y a ala csony ( 8 " A családok többsége kétgenerációs család, a há romgenerációs családform a nem csak a városokban, hanem a külterületi népességnél is eltűnőben van. A családform a v ál tozása a nők m u n k av állalására kettős h atást gyakorol, s a két ellentétes hatás eredőjeként alakul a nők m unkába állításán ak lehetősége. A nukleáris családok terjedése korlátozza a nők m unkábaállását, mivel a gyerm ekek családon belüli felügye lete nem oldható meg többé. K ülönösen élesen jelentkezik ez a problém a a gyerm ekintézm ényekkel kedvezőtlenül elláto tt területeken. A többgenerációs családokban viszont az idősebb m unkaképtelen családtagok gondozása gáto lja a nők m u n k a vállalását. A nők m unkába állásán ak lehetősége végül is a családtagok szám ától, a család belső szerkezetétől, az e lta rto t tak összetételétől együttesen függ. A nők m unkavállalását korlátozó egyik legfontosabb té nyező a gyerm ekek száma. A gyerm ekeiket egyedül nevelő és általában az egyedülálló nők lé tfen n ta rtásá n ak kizárólagos alap ja a társadalm ilag szervezett tevékenység, e réteg tagjai kivétel nélkül kénytelenek m unkát vállalni. A gyerm ekét(eit) egyedül nevelő nő m unkahelyválasztását a rendelkezésre álló m unkahelyek szám a, földrajzi távolsága, és a m u n k át kereső nő szakképzettsége egyértelm űen beh atáro lja. Mivel nincs el tartójuk, kénytelenek a kedvezőtlenebb m unkahelyeket, m un kafeltételeket is elfogadni, körülm ényeik folytán stabil m u n kaerők. A m egkérdezett nők egyharm adának nincs gyerm eke, a m intában az egy- és kétgyerm ekes családok dom inálnak (55%). a három - és többgyerm ekes családok arán y a (6%) a járási átlag a la tt m arad. A gyerm ekek szám ának em elkedésével párhuzam osan b ár csökken a foglalkoztatottak aránya, nagyobb ugrás a h áro m gyerm ekes családoknál jelentkezik. Ezeknél a családoknál a gyerm ekelhelyezési gondok m ellett anyagi és egyéb m egfonto lások korlátozzák a nők m unkavállalását. A g yerm ektelen és sokgyerm ekes családokban egyaránt magas az állásban nem levő nők aránya. Az azonos eredm ény mögött azonban eltérő okok já tszan ak szerepet, a m u n k aerő tartalékok m obilizálásának lehetőségei és feltételei különböz nek. A gyerm ektelen családokban m agasabb az egy főre jutó jövedelem , am ely a nő szám ára a lte rn a tív á t biztosít; m egszű nik a jövedelem kényszer m unkavállalást szorgalm azó hatása. A gyerm ektelen nők „m egengedhetik m ag u k n ak '’, hogy az o tt honi m u n k át válasszák, jóllehet a gyerm ekek hiánya kedvező feltételeket terem t m unkavállalásuk szám ára. E m ellett az o tt honi m unka gyakran jövedelm ezőbb; a gyerm ektelen nők egy része ugyanis k ite rjed t háztáji gazdaságot lá t el. T öbbségük nek nincs szakképzettsége, a háztáji gazdaság anyagi és e r kölcsi szem pontból egyaránt kedvezőbb szám ukra. E nnek a rétegnek a m unkába vonására a jövőben sem lehet szám ítani. A háztájival nem rendelkező, szakképzett, iskolázott, gyerm ek telen nők egy része erőteljes ösztönzés m ellett, főleg a nem anyagi ösztönzők hatékony alkalm azása, s a m un k ah ely re sz ál lítás megszervezése esetén vonható m unkába. A három - és többgyerm ekes nő k m unkavállalását a gyér-
258
KÖZ L EM É N Y EK
m ekek szám a és nevelésükkel kapcsolatos nagyobb le terh elt ség erőteljesen korlátozza. Ezekben a családokban a nők fele nincs állásban. A gyerm ekelhelyezési gondok a többgyerm ekes családokban különösen élesen jelentkeznek, főleg az olyan gyerm ekintézm ényekkel rosszul elláto tt körzetekben, m in t a kiskunhalasi járás. Hogy a gyerm ekek elhelyezése korlátozza a m unkavállalást, az is bizonyítja, hogy a többgenerációs csa ládokban, ahol a nagyszülő v állalja a gyerm ekek felügyeletét, a m agasabb gyerm ekszám nem jelenik meg a m unkavállalás korlátaként. A gyerm ekintézm ényi hálózat elégtelensége a három éven felüli gyerm ekek esetében jobban gátolja a m unkavállalást, m int a három éven aluliaknál, ahol a GYES rendszere a gyer m eknevelés és m unkavállalás elen tm o n d ásait az anya és a társadalom szem pontjából eg y arán t racionálisan feloldja. M indezekből kö vetkezik, hogy a sokgyerm ekes családok ban a m obilizálható tartalék nagysága jelen téktelen , a m eg kérdezett sokgyerm ekes nő k nagy része nem kívá n állást vá l lalni, főleg, ha az eltarto tta k kö zö tt m u n ka kép telen , vagy csök k e n t m unkaképességű idős szülök is szerepelnek. A tartalék o k m obilizálása társadalm i szem pontból sem racionális, mivel a gyerm ekek és idős családtagok gondozásának társadalm i v ál lalása költségesebb lenne, m int am ennyi társad alm i tiszta jö vedelm et a nő m unkába állítása eredm ényezne. A sokgyerm ekes nők egy részének otthoni leterheltségét növeli a háztáji, házkörüli gazdaság m unkaigénye. Többsé gük nem rendelkezik sem m ilyen szakképzettséggel és iskolá zottsági színvonaluk alacsony, am ely nem teszi lehetővé, hogy kedvezőbb kereseti lehetőségekhez jussanak. A kereset gyak ran csak a m unkavállalással együtt járó költségeket fedezi, így nem gazdaságos a m unkavállalás. A zo kn a k a n ő kn ek a m u n kába vonása, a k ikn e k g yerm ekeik m e lle tt egyéb eltartási kö telezettségeik is vannak, s a kik a h áztáji gazdaságban társadal m ilag és egyénileg egyaránt hasznos m u n k á t végeznek, egyéni és társadalm i szem pontból egyaránt indokolatlan, c) A család foglalkozási szerkezete az iskolázottság színvonalán, a jövedelm i viszonyokon és a nő családon belüli pozícióin k e resztül befolyásolja a nők m unk av állalási szándékait. A csa ládok többségének fő jövedelm i fo rrása a társad alm ilag szer vezett tevékenység, a bekapcsolódás irán y á t a családtagok is kolázottsága, szakképzettsége és a lakóhely adottságai befo lyásolják. A házassági szokások még m a is a családok hom o g enitását erősítik, dom inál az azonos társadalm i-foglalkozási rétegeken belüli — sőt a hasonló szakképzettségi és iskolázott sági színvonallal rendelkező párok — házasságkötések aránya. A hom ogén családokban a nő családon belüli helyzete és a családokban k ia lak u lt szokások jól k im u tath a tó és egyértel m ű h atást gyakorolnak a nők m u n k av állalására.1S A hetero gén családokban a hagyom ányos családi értékek felbom lóban vannak, az új értékren d a család iskolázottságának színvo nalától és a házastársak relatív helyzetétől függően válik u ra l kodóvá. Ebből adódóan a heterogén családokban a m u n k av ál lalási m otívum ok esetlegesebbek és vegyesek.19 18 A h o m o g é n c sa lá d o k o n b e lü l a z é r t is r a jz o ló d n a k k i é le se b b te n d e n c iá k , m ert a z o k b a n a c sa lá d o k b a n , a h o l c s a k a férj a k tív k e r e ső , a c sa lá d fo g la lk o z á s i sz e r k e z e té t é r te le m sz e r ű e n a h á z ta r tá s fő fo g la lk o z á s a d e te r m in á lja . A z p e d ig k ö z is m e r t, h o g y a c s a lá d fő fo g la lk o z á sa é s a fe le s é g m u n k a v á lla lá s a k ö z ö tt s z o r o s k a p c s o la t v a n . L ásd p é ld á u l M ich el, A .: A c tiv ité p r o fe s s io n e lle de la fe m m e e t v ie c o n ju g a le . Éd. CNRC. P a r is, 1974. 10 A v iz s g á lt já r á sb a n a m u n k a je lle g e s z e r in t a c sa lá d o k 75°,,-a h o m o g é n , n a g y o b b r é s z ü k (a c sa lá d o k 59%-a) fiz ik a i fo g la lk o z á s ú . A s z a k k é p z e tts é g s z in tje sz e r in ti c so p o r to sítá s b a n a c sa lá d o k 68%-a te k in th e tő h o m o g é n n e k , s e z e n b e lü l k ö z e l a z o n o s a r á n y t k é p v is e ln e k a s z a k k é p z e tt é s s z a k k é p z e tle n c sa lá d o k .
KÖZ LEM ÉN YEK
259
A csak nem fizik a i foglalkozású családokban a n ő k n a gyobb hányada foglalkoztatott, m in t a csak fizika i foglalko zású családokban. A m agasabb m unkavállalási hajlandóságot több tényező együttesen m agyarázza. A homogén szellem i fog lalkozású családokban a férj és a feleség iskolázottsága á lta lá ban m agasabb színvonalú. A m agasabb iskolázottsággal, szak képzettséggel rendelkező nők nagy része m u n k át vállal, s eb ben az iskolázott férj az esetek többségében tám ogatja. A szellem i foglalkozású családokban kisebb a h áztáji gazdaság szerepe és jelentősége, am ely te h át nem ta rt igényt a nő m u n kaerejére. E m ellett a szellemi foglalkozású családokban a h a gyom ányok és a családi légkör inkább kedvez a nők m u n k a vállalásának, m int a fizikai családok tradíciói, ahol az ad o tt ságok és a hagyom ányok konzerválják a nő helyzetét. A fizika i foglalkozásúi családokban a nő k foglalkoztatása differenciálódik a fizikai foglalkozások különböző típusai sze rint. Jelentősebb m unk aerő -tartalék o k a m ezőgazdasági és épí tőipari foglalkozású családokban találhatók. A mezőgazdasági foglalkozású családokban élő nők m unk av állalási hajlandósága gyenge, mivel ezekben a családokban a nők többsége szak képzetlen és iskolázottságuk alacsony színvonalú, továbbá je lentős szerepe van a háztáji gazdaságoknak. Az építőipari kereső családokban a férj általáb an lakóhelyétől távol végez m unkát, így a család fenntartása, az otthon és a házkörüli gazdaság ellátása teljes egészében a nőre hárul. E zekn ek a n ő kn e k a m unkába állására reálisan nem lehet szám ítani. A heterogén családokban a nők m u n k av állalását a nő családon belüli relatív pozíciója határozza meg, am elyet a fé rj hez viszonyított iskolázottsága, szakképzettsége, kereseti leh e tőségei determ inálnak. Ezt tám asztják alá a m inta ad atai is, am elyben a csak ipari és nem fizikai foglalkozású heterogén családokban az átlagnál m agasabb a nők foglalkoztatottsága. Ebben az esetben a nő pozíciója ju t inkább érv én y re a csa ládon belül, am it feltehetően a feleség m agasabb iskolai vég zettsége, s ennek függvényében k ia lak u lt erőteljesebb m u n k a vállalási hajlandósága m agyaráz. M unkaerő-tartalékok tehát elsősorban a fizika i foglalko zású családokban találhatók, a nem fizikai foglalkozásúak le hetséges m obilizálása m ár korábban m egtörtént. A fizikai fog lalkozású családokon belül a mezőgazdasági és az építőipari foglalkozású családokban élő nők m u n ká b a vonására nem igen lehet szám ítani, m ivel szakkép zettség ü k és iskolázottságuk ala csony színvonala, valam int a háztáji gazdaság, m in t jö ved el m i háttér otthon m aradásukat valószínűsíti. A család szakképzettsége és k u ltu rális színvonala egy értelm űen m eghatározza a nők m un k av állalását. M inél m aga sabb a család szakképzettségi és iskolázottsági színvonala, annál erőteljesebb a nő m unkavállalási törekvése. M unkaerő tartalék o k általáb an a szakképzetlen, iskolázatlanabb családok ban találhatók. M unkavállalásuk erőltetése azonban o b jektív szem pontok m ia tt (magasabb gyerm ekszám , jó m u n ka h ely hiánya, kiterjed t háztáji gazdaság) és szu b jektív egyéni tö re k vések hiányában nem célszerű. A család jövedelm i helyzete dj A család jövedelm i h elyzetét a szám íto tt összkereset és az egy főre jutó jövedelem csak torzítva jellem zi, m ivel a nem szer vezett tevékenységből szárm azó jövedelm eket a családok nem vallották be. így a jövedelm i adatok csak az állásból szárm azó
260
KÖ ZL EM ÉN YEK
jövedelm eket tartalm azzák, a kisgazdaságokból szárm azó jö vedelm ek ezekben nem szerepelnek. Az egy főre ju tó jövedelm ek alacsony színvonalában k et tős hatás ju t kifejezésre. Egyrészt azokban a családokban, ahol a nő a h áz ta rtá sb a n m arad, értelem szerűen alacsony a társadalm ilag szervezett foglalkoztatásból szárm azó egy főre jutó jövedelem . M ásrészt olyan gazdasági körzetben, ahol je lentős a háztáji gazdaság szerepe, az alacsonyabb jövedelem inkább késztet otthonm arad ásra, m int m un k av állalásra. A csa ládnak ugyanis jövedelm ezőbb a feleség m u n k ája a háztáji gazdaságban, m int a társad alm ilag szervezett tevékenységek ben való részvétel. Ezt az összefüggést az összjövedelm ek és a nők m u nkavállalása közötti kapcsolat világosabban m utatja. Az egy főre ju tó jövedelem növekvő k ategóriáiban m a gasabb a foglalkoztatottak és alacsonyabb az eltarto ttak a rá nya. Ez összefügg azzal is. hogy a jövedelm ek növekvő cso p o rtjaib an általában m agasabb a nők iskolázottsága és szak képzettsége, am ely m unkavállalási szándékaikat pozitív irán y ba befolyásolja. Az összjövedelem alak u lásáb an egyrészt a kereső—elta r to tt arány, m ásrészt a keresetek és jövedelem ek átlagos színvanala ju t kifejezésre. A zokban a családokban, ahol a nők kereső tevékenységet végeznek, változatlan jöveclelem struktüra m ellett, értelem szerűen m agasabb a család kereső tevékenysé géből szárm azó jövedelm e. A családi összjövedelem függvé nyében a szélső pólusokon — a jövedelm ek alacsony és m a gasabb kategóriáiban — eg y arán t alacsony a nők foglalkoz tatottsága és m agasabb az elta rto tta k aránya. A látszólagos ellentm ondás mögött a já rá s ra jellem ző gazdasági-társadalm i viszonyok húzódnak meg. A női népesség jelentős hányada szakképzetlen, iskolázottságuk alacsony színvonalú. így kereső tevékenységet csak kedvezőtlen körülm ények m ellett v á lla lh a t nak, s általáb an alacsony keresetért. A népesség nagy része ugyanakkor kisüzem i gazdasággal rendelkezik, am ely kedvező jövedelm i h átteret biztosít a családnak. Ilyen feltételek m el lett a m unkavállalás anyagi m otívum a a kereső tevékenység elutasításában és a kisgazdaságok előtérbe helyezésében iut kifejezésre. Ez m egnyilvánul azokban a szu b jek tív vélem é nyekben is, m iszerint az alacsony jövedelm i k ategóriákban a nők nagy része nem is kíván állást vállalni. A jövedelm i szint csúcsán ism ét alacsony a nők foglal koztatottsági színvonala. Ennek m ag y arázatát a réteg tá rsa dalm i hovatartozása és a továbbélő tradíciók kín álják . E jö vedelm i réteg zöm ét a vidéki értelm iségiek és vezetők alkot ják, akiknek — főleg szakképzetlen — feleségei hagyom ányo san a h áztartás ellátására rendezkednek be. e) A családon belüli m unkam egosztás a családok többségében konzervatív m intát követ, s különösen jellem ző ez az otthon dolgozó nők körében. A h áztartási m unka zöm ét és a gyer m ekneveléssel kapcsolatos tevékenységek többségét a nő végzi. A m egkérdezett nők 60% -a kizárólag egyedül lá tja el a h á z ta r tási teendőket, s m inim ális segítséget kap további 30% -kuk. A háztartási m unk a volum ene differenciálódik attól füg gően. hogy a nő kereső tevékenységet végez, vagy otthon dol gozik. továbbá iskolai végzettség és szakképzettségi szin t sze rint. Az otthon dolgozó nők időben és a tevékenységek te rje delm e szerint több h ázim u n k át végeznek, m int a kereső nők. A z iskolázottság és szakképzettség színvonala alap ján a ház tartási m unkák volum ene a szélső pólusokon alacsonyabb : a legtöbb házim unkát a középszintű végzettséggel rendelkező nők
K ÖZ LEM ÉN YEK
261
vállalják. A két szélső póluson elhelyezkedő nők h áztartási tevékenysége hasonló, általáb a n kevesebb h ázim u n k át végez nek és a családtól több segítséget kapnak. Az azonos jelenség m ögött eltérő családi és foglalkozási viszonyok húzódnak meg. A felsőfokú végzettségű nők azért végeznek kevesebb házi m unkát, m ert általában kereső tevékenységet lá tn ak el, s a kereső nők átlagban kevesebb időt és energiát fo rd ítan ak a házim unkák ellátására. Ezekben a családokban a családi v i szonyok ugyanakkor dem okratikusabbak, a nők férjeik tő l több segítséget kapnak és gyakrabban vesznek igénybe külső, fize tett. segítséget és szolgáltatásokat; h áz ta rtá su k kom fortosabb, ami m egkönnyíti a háztartási m unkák ellátását. Az iskolázottság alacsony színvonalán ism ét kisebb a h áz tartási m unka volum ene. Ennek azonban más okai vannak. Egyrészt a háztáji tevékenység m ellett h áttérb e szorul a ház tartás, a nők kevesebb gondot és időt fo rd ítan ak a háztartási m unkákra. M ásrészt ezekben a családokban általáb an m aga sabb a gyerm ekek szám a, és a gyerm ekek a családi tevékeny ségből tradicionálisan részt vállalnak. U gyancsak m agasabb ezekben a családokban az otthon dolgozó családtagok szám a, akik szintén segítséget jelentenek a házim unkák ellátásában. A háztartási lekötöttség önm agában n em határozza m eg a nők m unkavállalási szándékait; inká b b a nő k családon belü li h elyzetét jellem zi. 2. A z iskolázottság és szakképzettség összefüggése a nők m unkavállalásával A nők m unkavállalási hajlandóságát m eghatározó alapvető té nyező az iskolázottság és szakképzettség színvonala. Az iskolázottság növekvő fokozataiban — m inden egyéb feltétel azonossága esetén — em elkedik a nők gazdasági aktivitása, am ely jelenség több egym ással i s összefüggő tényezőn keresztül ju t érvényre. Az iskolázottság szín vonala és a szakképzetség jellege kijelöli a m unkaerő helyét a m u n k a megosztás adott rendszerében, m eghatározza azokat a feltételek et és körülm ényeket, am elyek között m unkába léphet. Az alacsony iskolá zottságot, szakképzettséget hasznosító m unkahelyek általáb a n ked v e zőtlen m unkakörülm ényeket és kereseti feltételek et n y ú jtan ak . A szakképzetlen, iskolázatlan nő e kedvezőtlen lehetőségeket vállalv a lép m unkába, am ely szám ára m eglehetősen alacsony presztízst és kerese tet nyújt. E zért e réteg aspirációi inkább az otthon keretében végzett m unkára irányulnak, s m eghatározott feltételek m egléte esetén ezt realizálni is tudják. Ha ugyanis a férj jövedelm e fedezi a család szük ségleteit, vagy létezik más kiegészítő jövedelem forrás (pl. a kisgazda ság), akkor az alacsony szintű iskolázottságú és szakképzettségű nő nem vállal m unkát. Részben a rosszabb feltételek taszítása, részben az alacsonyabb szintű iskolázottságnak a h a tá sá ra kialakuló alacsony igényszint korlátozza a foglalkoztatás kiterjesztését, e réteg m u n k av ál lalásának ösztönzése ilyen körülm ények között m eglehetősen ered m énytelen. Ezzel m agyarázható a gyerm ektelen és a h áztáji gazda sággal rendelkező iskolázatlan és szakképzetlen nők alacsony m u n k a vállalási hajlandósága és foglalkoztatottsága. A m agasabb iskolázottságú. szakképzettségű nők általáb an k ed vezőbb feltételekkel léphetnek m unkába. így a m unkahelyek és m u n k a körülm ények nem gátolják m unkavállalási szándékaikat. M ásfelől az iskolázott nők igényei ta rtalm a sa b b ak és szélesebb körűek, am elyet az otthon keretei nem elégítenek ki; a társad alm ilag szervezett m u n ka életük szerves részévé válik, önm egvalósítási igényük és az anyagi függetlenség irán ti vágyuk m un k av állalásra készteti őket. A fenti összefüggés jól tükröződik a já rá s kereső és e lta rto tt női
262
K ÖZ LEM ÉN YEK
népességének iskolázottsági és szakképzettségbeli különbségeiben. Míg az otthon dolgozó nők fele nyolc általán o sn ál alacsonyabb iskolázott sággal rendelkezik, az állásban levő nők 40% -ának nyolc általán o s nál m agasabb szintű iskolai végzettsége van.2® U gyancsak figyelem re m éltók a szakképzettségbeli eltérések az állásban levő nők jav ára. A járásban rendelkezésre álló m u n ka erő -ta rta léko k iskolázottsága te hát alacsony szintű és többségének (85°/0) nincs szakképzettsége. Ennél is kedvezőtlenebb a m obilizálható ta rtalé k k én t szóba jöhető eltartott háztartásbeliek iskolázottsága és szakképzettsége. A segítő családtagok egésze nyolc általános vagy kevesebb isko lai végzettséggel rendelkezik, s nincs szakképzettsége. M unkába voná sukra n em lehet szám ítani és az elm o n d o tta kka l összefüggésben nem is célszerű. A házkörüli gazdaság ellátása szám ukra és a társadalom szám ára egyaránt hasznos tevékenység. Az iskolázottság szélső pólusain a m unkavállalási szá n d éko k és azok realizálása is egyértelm űbb, az otthon kereteiben dolgozó nők többsége nem is akar m u n ká t vállalni. E zeknél a rétegeknél a m u n k a vállalást n em külső fe lté te le k , hanem saját adottságaik és az ebből fakadó igényük m otiválja. M unkába vonásuk a külső fe lté te le k m ódo sításával nem ösztönözhető eredm ényesen. H asonló összefüggést m u tatn ak a nők m unkavállalási szándékai a szakképzettség függvényében. A szakképzettséggel nem rendelkező nők között m agas az állásban nem levők aránya, s jelentős részük nem is kíván m unkát vállalni, m ivel a bekapcsolódás általános feltételei szám ukra m eglehetősen kedvezőtlenek. A szakképzettséggel ren d elke ző nők között bár alacsony a m u n ka erő -ta rta lék nagyságrendje de azok m integy fele szívesen vállalna állást. Feltűnő a szakm unkás szintnél m agasabb szintű szakképzettséggel rendelkező nők között a m u n k át vállalni szándékozók aránya. Ezen törekvések m ögött feltehetően az eddig nem realizált m unkavállalási szándékok is szerepet játszanak, am ely ennél a rétegnél elsősorban a m egfelelő m u n ka a lk a lm a k hiá nyára és — a gyerm ekes nőknél — a g yerm ekek elhelyezésének m eg oldatlanságára utal. A vizsgált női népesség m unk av állalási szándékait és m obilizálá suk esélyeit vizsgálva az iskolázottság és szakképzettség oldaláról szin tén úgy tűnik, hogy m inim ális a kö n n yen aktivizá lh a tó tartalékok nagyságrendje. A m eglevő tartalékok többsége ugyanis sza kkép zetlen és iskolázatlan, a társadalm ilag szervezett tevékenységbe való bekap csolódásuk csak kedvezőtlen fe lté telek m ellett valósul m eg, s ezt az alacsony presztízst és keresetet biztosító tevéken ység et a m egkérde z e tte k többsége nem vállalja. A já rá s társad alm i-g azd aság i adottságai, a kiegészítő jövedelem forrás léte ezen szándékok realizálását lehetővé teszi. 3. A település jellege, a háztáji és a házkörüli gazdaságok jelentősége és szerepe a nők m unkavállalásában A nők m unkavállalása, m u n k av állalási- és m u nkahelyváltoztatási szándékai a lakóhely jellege szerin t differen ciáltak ; a különbségek a lakóhelyek szélső pólusain — a városi és tanyasi nőknél — a legje lentősebbek. Míg a m egkérdezett m unkaképes korú városi nők nagy része (94%.) állásban van. addig a tanyasi m unkaképes korú nőknek csak a fele foglalkoztatott. A falv ak b an élő m unkaképes korú nők foglalkoztatottsági színvonala a város után a legm agasabb (85%), am ely azonban a falusi népesség m agas részarán y a m ia tt jelentős szám ú — a tanyán élő m u n k aerő -tartalék o k szám át m eghaladó —.
20 A z á llá s b a n le v ő n ő k is k o lá z o tts á g i str u k tú r á ja az o r sz á g o s á tla g n á l k e d v e z ő b b , a m i is m é te lte n a lá tá m a sz tja a k o r á b b i k ö v e tk e z te té s e in k e t, m is z e iin t a m e z ő g a z d a sá g i jel-, le g ű k ö r z e tb e n e lső s o r b a n az is k o lá z o tta b b n ő k á llta k m u n k á b a .
KÖ Z L EM É N Y EK
263
ta rtalé k o t takar. A női m unkaerő-tartalékok döntő részét teh á t a ta n yákon és a fa lv a k belterületén élő nők alkotják. A m u n k av állalást és a m unkavállalási szándékot a lakóhely több tényezőn keresztül befolyásolja. A m unkalehetőségek és a g yerm ekek elhelyezése a városokban kedvezőbbek, a lakóhely—m unk ah ely táv o l sága elenyésző. A tanyavilágban elszórtan élő nők szám ára kedvezőt lenebbek a kereső tevékenység folytatásának általános feltételei: a m unkahelyek általáb a n a lakóhelytől távol esnek, m egközelítésük n e hézkes, sokszor a m egállóhelyek elérése is hosszú időt igényel. A gyerm ekintézm ényi ellátottság a já rá si kedvezőtlen átlag n ál is roszszabb, a gyerm ekek elhelyezése sokszor m egoldhatatlan. E zért a ta n yavilágban elszórtan és a várostól távolabb eső fa lva kb a n élő, m u n kát vállaló nők m unkábavonását a vállalatok a közlekedés m egszer vezésével (saját vagy b érelt busszal „házhoz szállítással”), a g yerm e ke k elhelyezésének m egoldásával segíthetik elő. Az iparosítás a já rá sb an elsősorban K iskunhalason te re m te tt tö megesen új m unkahelyeket, am ely a városi m u n k aerő -tartalék o k zö m ét az elm últ évtized során felszívta. A m u n k av állalást tervező nők többsége m unkavállalási szándékát m ár realizálta. Ezt alátám asztják az állásban n em levő városi nők vallott m un k av állalási elképzelései is; többségük n e m is szándékozik m u n k á t vállalni. Ebből következően a városi női m u n k aerő -tartalék o k m ozgósítása jelentős erőfeszítést igényel, az ösztönzés hagyom ányos form ái n em célravezetők. A nem anyagi ösztönzés különféle m ódszerei v árh ató an ered m ényesebben késztetik a m u n k aerő -tartalék k én t szóba jöhető városi nőket m unkára, így: a kedvező m unkakörülm ények, egym űszakos m unkarend, a nem anyagi ju tta tá si form ák körének szélesítése hozhat elsősorban eredm ényt. Szerepet játszik a tanyasi női népesség m u n k av állalásáb an az is kolázottság alacsony színvonala, a szakképzettség hiánya. A tanyasi és kü lterü leti női népesség több, m int 40% -a nyolc osztálynál keve sebb iskolai végzettséggel rendelkezik, közel 90% -uknak nincs szak képzettsége. Ilyen adottságok m ellett a nők csak kedvezőtlen felté telek m ellett kapcsolódhatnak m unkába, am ely sem a m un k a ta rta l ma, sem a m unkakörülm ények, sem a kereset szem pontjából nem vonzó szám ukra. A já rá s falusi népességének iskolázottsága és szakképzettsége a tanyasi és k ü lte rü leti népességnél kedvezőbb, a városi népesség iskolá zottságához és szakképzettségéhez közelit. Ebből következően sza k képzett, iskolázott m u nkaerő-tartalékok a falusi belterületi népesség köreiben találhatók, kulturáltabb, iskolázottabb m u n ka erő t igénylő v á l lalatoknak a falusi nők m unkába vonására célszerű elsősorban töre kedni. A kiskunhalasi já rá sb an a m ezőgazdasági tevékenységnek je len tős szerepe van. A te rü le t dom borzati viszonyai, talaj adottságai és h a gyom ányai a m unkaigényes k u ltú rá k term esztésének kedveznek, a mezőgazdaság m unkaigényes szerkezete a háztáji gazdaságok je le n tőségét fokozza. A m egkérdezettek k éth arm ad á n ak van h áztáji gaz dasága, s közel 40% -uk áruterm elő kisgazdasággal rendelkezik. Az állattenyésztés és a vegyes gazdaságok a növényterm eléssel azonos sze repet töltenek be a lakosság m ezőgazdasági tevékenységében. A tanyasi és részben a falusi női népesség m u n k av állalását a városi népességtől eltérő életform a : a háztáji és házkörüli gazdaságok jelentős szerepe és ebből adódóan a háztáji m u n k á t végző n ő k csalá don belüli sajátos szerepe és helyzete befolyásolja. A tan yavilágban és a k ü lterü leten élő népességnél a háztáji gazdaság központi szere pet játszik, s a falusi népesség életviszonyaiban is fontos szerephez ju t; a család term elő funkciója ezekben a régiókban a házkörüli gaz daságban továbbél. Ez m eghatározza a nő családon belüli helyzetét, napi tevékenységének volum enét és stru k tú rá já t, a család jövedelem szerzési lehetőségeit, a nők aspirációit és családon belüli pozícióit.
264
KÖ Z LEM ÉN YEK
A háztáji gazdaság ellátásában az otthon dolgozó nő k központi szerepet töltenek be. A m ezőgazdaságból történő eláram lás részeként a férfiak gyakran otthonuktól távol vállaln ak m unkát, sok időt tö lte nek el utazással, egy részük hetenként, k éth eten k én t já r csak haza. A h áztáji gazdaság fenntartása, az otthon m egszervezése ilyen k ö rü l m ények között teljes egészében a nőre hárul, a nő szerepköre kibővül, hagyom ányos férfiszerepek átv állalá sára kényszerül. Az otthon dolgozó nő a helyben m unkát vállaló férj m ellett is fontos szerepet játszik a h áztáji tevékenység ellátásában, az itt végzett m un k a a család szá m ára jövedelm ezőbb; a szakképzetlen, tanulatlan nő szám ára nagyobb presztízs forrása, m in t a ked vező tlen kö rü lm én yek kö zö tt végzett, sza kképzettséget nem igénylő társadalm ilag szervezett tevékenység. Az állásban nem levő és a h áz tájib an jelentős volum enű m u n k át végző nők többsége nem rendelkezik nyolc általán o sn ál m agasabb iskolai végzettséggel, több, m int 40u/0-uk a nyolc általán o st sem végezte el és többségüknek nincs szakképzettsége. A zokban a háztartásokban, ahol a kisgazdaság m érete jelentős, a nők kisebb hányada vállal állást, nagyobb részüket a h áztáji gazda ság foglalkoztatja. A nagyobb áru term elő gazdaságokban a nők 60u/0-a nincs állásban, a többségük nem is kíván m u n k át vállalni. Á ltalá ban ezekből a háztartásokból kerü ln ek ki a gazdaságuk bővítését te r vező nők. foglalkoztatásukra sem a közeli, sem a távolabbi jövőben nem igen lehet szám ítani. Míg a m egkérdezett nők egyharm ada csak egyfajta m ezőgazdasági tevékenységet végez, 16% -uk négynél többet. A m ezőgazdasági te vékenységben való részvétel szám a és m értéke jelentősen különbözik az állásban levő és az othon dolgozó nők között. A z otthon dolgozó nők általában többfajta és kiterjed teb b tevéken ység et végeznek, m int az állásban levő nők. Azok a nők, akik hétnél több m ezőgazdasági tevékenységet lá tn ak el, kivétel nélkül otthon dolgoznak, szinte te lje sen egyedül lá tjá k el és ta rtjá k fenn az egész kisgazdaságot. Az állás ban levő nők kevesebbfajta és kisebb volum enű m ezőgazdasági m u n k át végeznek, általáb an a család közösen m űveli meg és lá tja el a házkörüli gazdaságot. A tanyasi nők m unkavállalási szándékát jelzi, hogy az állásban ■nem levők 15°0-a szívesen v állaln a m unkát. Más oldalról viszont a tanyasi életform a m unkavállalást korlátozó szerepére utal, hogy az állásban nem levő nők egynegyede nem is szándékozik állást vállalni. Az ő esetükben a házkörüli és mezőgazdasági m un k a kellő és m egfe lelő elfoglaltságot jelent, kedvezőbb kereseti lehetőséget biztosít, m int az alacsony iskolázottságot hasznosító távoli m unkahelyek. Ezért a tanyasi nők egy része a m unkavállalás általános fe lté telein e k m eg te rem tése esetén sem kíván kereső m u n k á t vállalni, s a háztáji gazda ság, m in t jövedelm i háttér biztosítja jelenlegi h elyzetü k fenntartását. A falusi nők egyharm ada szívesen vállalna állást. E zek többsége szakképzett, nyolc általános iskolai, vagy középiskolai végzettséggel rendelkeznek. M unkába vonásukat a m unkavállalás általános fe lté te leinek m egterem tésével, a közlekedés m egszervezésével, a g yerm ekek elhelyezésének m egoldásával, kedvező m u n k a k ö rü lm én y ek biztosításá val és jó kereseti lehetőségek felkínálásával szorgalm azhatják a lakó helyü kh ö z közel eső vállalatok. * * *
K ÖZ LEM ÉN YEK
265
A vizsgálat tap asztalatai szerint a viszonylag könnyen m obilizálható m u n k aerő -tartalék o k kim erültek. Elem zésünkben különbséget te ttü n k a té n y leges és a potenciális m u n kaerő-tartalékok között. Tényleges ta rtalé k n ak te k in tjü k a jelenlegi feltételek m ellett viszonylag könnyen m obilizálható ta rta lékot. S ez a tartalék valóban kim erült. A m unkavállalási szándékok elemzése azonban a rra utal, hogy létezik még olyan tartalék , am ely m eghatározott fe l tételek m ellett m unkába vonható21, s csak az a kérdés, hogy érdem es-e m u n k áb a állítá su k at erőltetni. A potenciális m unkaerőtartalék összetétele a m u n ká b a vonás esélyei szem pontjából kedvezőtlen. Egy részük kü lterü leten szétszórtan él, a m u n k a erő u ta zta tá sán a k költségeit tovább növelni nem célszerű. Szakképzettségi, is kolázottsági stru k tú rá ju k kedvezőtlen, többségükben szakképzetlenek, m agas az ipari m unkakövetelm ények m inim um át sem kielégítő iskolai végzettségűek aránya. A m unk aerő -tartalék o k m obilizálásának korlátját képezi a járás gaz dasági szerkezete, a háztáji gazdaságok k ite rje d t rendszere, am elynek k ere té ben az idősebb, szakképzetlen nők kedvező kereseti lehetőségekhez ju tn ak , s am elynek fe n n ta rtá sa társad alm i szem pontból is hasznos és kívánatos. Szakképzett, iskolázott m unk aerő -tartalék o k elsősorban a falusi b elterü leti népesség köreiben találh ató k ; k u ltu ráltab b , iskolázottabb m unkaerőt igénylő vállalatoknak a falusi nők m unkába vonására célszerű törekedni. Ebben az esetben a közlekedés megszervezése, a m u nkavállalás általános fel tételeinek m egterem tése (gyerm ekintézm ények, szolgáltató hálózat fejlesztése,) a m u n kába vonás elkerülhetetlen követelm énye. 21 B e c s lé s ü n k s z e r in t 1000—1500 fő r ő l le h e t szó.
ВОЗМОЖНОСТИ И ШАНСЫ В К Л Ю Ч Е Н И Я ЗАНИМАЮ Щ ИХСЯ ДОМАШНИМ ХОЗЯЙСТВОМ Ж ЕН Щ И Н В РАБОТУ В РАЙОНЕ 1Ш Ш КУНГ АЛАШ Е Резюме П о опы ту и ссл ед о ван и я, относительно легко м обилизуем ы е трудовы е ресу р сы исч ерп ан ы . В своем ан а л и зе мы р а зл и ч и л и ф акти чески е и п о тен ц и ал ьн ы е тр уд овы е ресурсы . Ф актически м и счи таю тся те р есу р сы , которы е м ож но относительн о л егк о м оби л и зовать п р и теп ер еш н и х у с л о в и я х . И эти ресу р сы действительно исч ерп ан ы . О днако, ан а л и з н ам ер ен и я п р и н я т ь р аб о ту п о к азы в ае т, что им ею тся еще ресу р сы вклю чаем ы е в р аб о ту п р и о п ред еленн ы х у сл о в и я х , но во зн и к ает вопрос, стои т-ли вкл ю чи ть и х в раб о ту . Состав п отен ц и ал ьн ы х тр у д о вы х р есурсов я в л я е т с я н еб л аго п р и ятн ы м в отнош ении ш ансов вк л ю чен и я в р аб о ту . Ч а с т ь и х ж и в ет н а вн еш н и х те р р и т о р и я х , нецелесообразно дальш е п овы сить расх о ды п у теш естви я р аб о чей силы. С т р у к т у р а и х к вал и ф и к ац и и , ш кольн ого о б р а зо в а н и я н еб л аго п р и я т н а , больш инство и х я в л я е т с я неквал и ф и ц и ро ван н ы м , среди н и х доля л и ц с образован и ем , не удовл етворяю щ и м д аж е м ин и м альн ы м тр ебо ван и ям пром ы ш ленного т р у д а , вы сока. М об и ли зац и я тр у д о вы х р есу р со в о гр ан и ч и вается эконом ической ст р у к т у р о й р ай о н а , ш и роко й систем ой п р и у сад еб н ы х х о зя й с тв , в п р ед ел ах к оторой старш и м , н еквал и ф и ц и р о ван н ы м ж ен щ и нам п р ед о ставл яю тся х о рош и е возм ож н ости за р а б о тк а , и сохран ен и е этой системы п о к а зы в а е т с я п олезны м и ж ел ател ьн ы м д л я общ ества. К вал и ф и ц и р о ван н ы е, образован н ы е труд овы е р есу р сы встр еч аю тся в первую очередь у н асел ен и я, ж и вущ его на вн утр ен н ей те р р и то р и и сел ; д л я п р ед п р и яти й , требую щ и х более к у л ь ту р н о й рабочей силы с более вы соким уровн ем о б р а зо в а н и я , ц елесооб разн о вкл ю чи ть в р аб о ту сел ьски х ж енщ ин. В этом сл у ч ае о р г а н и за ц и я п ер ед в и ж ен и я , создан и е общ их у сл о в и й д л я п р и н я т и я раб оты (р азв и ти е детских у чреж д ен и й , сети у сл у г) я в л я ю т с я ос новны м и тр еб о в ан и ям и вк л ю ч ен и я в р аб оту.
266
KÖZ L EM É N Y EK
POSSIBILITIES AND CHANCES OF MOBILIZING INACTIVE WOMEN FOR ECONOMIC ACTIVITY IN KISKUNHALAS DISTRICT S u m m a ry A ccording to th e resu lt of th e study th e reserves of lab o u r force relatively easy to m obilize a re exhausted. In our analysis a difference was m ade betw een th e actual and potential reserves of lab o u r force. A ctual are those reserves w hich can be relatively easily m obilized u n d er the p resen t conditions. This reserve is really exhausted. T he analysis of the in ten tio n s to take a job, show s how ever, th a t th e re are still some reserves w hich m ight be draw n into w ork u nder certain circum stances; but the questtion arises, w h eth e r it is w orth w hile to force th e ir m orbilization for work. T he com position of the potential reserves of labour force is u nfavourable in respect of the chances of draw ing into w ork. A p a rt of them lives in outs kirts, it is not expedient to continue to increase th e costs of trav e l of labour force. The stru c tu re of th eir qualification, educational level is unfavourable, m ostly they are unskilled w orkers; the proportion of persons w hose educatio nal attain m en t does not even correspond to th e m inim um req u irem en ts of in d u strial w ork is high. The m obilization of the lab o u r force reserves is lim ited by the economic stru ctu re of th e district, the w ide system of household plots w ithin th e fram ew ork of w hich the elder, unskilled fem ales have good possi bilités of income, and th e m aintenance of w hich is useful an d desirable for society. Reserves of skilled, educated labour for cecan be found first of all am ong ru ra l population living on inner te rrito rie s; for enterprises req u irin g m ore cultured, educated labour force it is advisable to include ru ra l fem ales in work. In this case the organization of the traffic, the creation of th e general condi tions for taking a job (developm ent of ch ild ren ’s institutions, service netw ork) a re the basic requirem ents of draw ing labour force reserves into work.
