140
A NŐK FOGLA LKO ZTA TÁ SÁN A K ALAKULÁSA ÉS A FEM IN IZ ÁLÓDÁ S TEN D EN CIÁ JA MAGYARORSZÁGON 1890 ÉS 1980 KÖZÖTT DR. KONCZ K A TA LIN
A nők foglalkoztatásának bővülése a m unkam egosztás d ifferen ciáló d á sának szükségszerű következm énye, töm eges m u n k av állalásu k tech n ik ai és részben társad alm i feltéte leit az ip aro sítás te re m ti meg. T ö rtén eti és nem zet közi ta p asz talato k szerin t a nők foglalkoztatása tip ik u s p ály át ír le, és a női foglalkoztatás főbb típ u s a it1 az iparo sítás előzm ényei, a gazdaságfejlesztés k o n k rét g yakorlata és tá rsa d alm i keretei form álják. A z iparosítás előtti társadalm i viszo n yo k a gazdaságföldrajzi ad o ttsá gokkal összefonódva a történelm i, k u ltu rá lis és vallási hagyom ányok bonyolult szövevényén keresztül a la k ítjá k a nők fo g lalk o ztatásán ak társad alm i kereteit. A k o n k rét világgazdasági körülm ényekkel összefonódva befolyásolják az ip a rosítás k ib o ntakozásának m ódját és típ u sát, am ely b om lasztja a tradicionális tá rsa d alm i viszonyokat és a gazdaság áta la k u lá sá t eredm ényezi. A k u ltu rális, vallási és erkölcsi trad íció k a gazdaság i-társad alm i fejlődés általán o s voná sa it valóságos, k o n k rét közeggé fo rm á ljá k és őrzik, a la k ítjá k a családon be lüli szerepfelosztást, a tá rsa d alm i m unkam egosztás g y akorlatát, a női foglal koztatás hagyom ányait és kibontakozásán ak lehetséges m értékét, irányát. A gazdaságfejlesztés típusa a term előerők ad o tt szin tjén m eghatározza a gazdaság átala k u lá sán a k irá n y á t és ütem ét; a gazdaság m unkaerő-szükség le tét és m unkaerő-felszívó képességét, ezen k eresztü l a női m un k aerő v el szem ben tá m aszto tt követelm ényeket és elhelyezkedési lehetőségeket. A gazdaság m unkaerő-szükséglete a dem ográfiai adottság o k k al együtt a la k ítja a m u n k a erőpiac m indenkori állap o tát és egyensúlyi viszonyait, a nők fo g lalk o ztatá sának lehetőségeit és korlátait. A gazdaságfejlesztés ütem e és jellege befo lyásolja az urbanizáció kibontakozását, az in fra stru k tu rá lis ellátottságot, ez álta l a nők fo g lalkoztatásának általán o s k e re te it és feltételeit. A társadalm i berendezkedés a társadalom politika célkitűzésein, m últ és jelen összekapcsolásának m ódján k eresztü l befolyásolja a női foglalkozta tottság típusát. B efolyásolja az ip aro sítás és gazdaságfejlesztés folyam atát, jellegét, a szociális ellátás rendszerét, a n ő p o litik a i célkitűzések ta rta lm á t és eszköztárát. A n ő k beáramlása a tá rsad alm ilag szervezett tevékenységek te rü leté re á ruterm elő társadalm akban a m unkaerőpiac kö zve títé sév el za jlik; a gazda sági fejlettség színvonalát, a gazdaságfejlesztés jelleg ét és a tá rsa d alm i viszo nyok h a tá sá t a m unkaerőpiac in te g rálja . A n ő k m unkaerőpiaci h elyzetére a foglalkozási elkülönülés, a m unkaerőpiacra való belépés férfiak én á l ke d v e zőtlenebb feltételei, a háztartás és a m u nkaerőpiac kö zö tti in tenzív mozgás, 1 R é sz le te se b b e n lá s d K o n c z K a ta lin : A n ő k f o g la lk o z ta tá s á n a k fő b b típ u s a i. D e m o g rá fia , 1981. 2—3. sz ám . 270—292. oldal.
K Ö Z L E M É N Y E K
141
a m unkaerőpiacon belüli m érsékelteb b m obilitás és a férfiak én á l h átrányo sabb m unkaerőpiaci pozíciók je lle m ző k.2 A nők m unkaerőpiaci helyzetének ezen jegyei a gazdasági fejlettség szín v o n alától és a tá rsa d alm i viszonyoktól függően eltérő m é rték b en és form ában h atn ak . A foglalkozások elnőiesedése a női foglalkoztatás m in d eg y ik típusára jellem ző és folyam atosan terjed, a n ő k foglalkoztatásának koncentrálódása és a foglalkoztatás egészére kiterjed ő fem inizálódás m érték e enyhül. A h áz ta rtá s és a m u n k aerőpiac közötti m ozgás a gazdasági fejlődés elő reh alad ásáv al kez detben fokozódik, m ajd a későbbiekben m érséklődik. A m unkaerőpiacon be lüli mozgás a m u n k av állalás javuló lehetőségeinek függvényében m egélénkül, a női m u nkaerő diszkrim inációja enyhül: tá rsa d alm i szintről m u nkahelyi szint re és a család sz in tjé re szűkül, n y ílt fo rm á it b u rk o ltab b m ódozatok v áltjá k fel. Az aláb b iak b an a fem inizálódás hazai te n d en c iáját vizsgálom a n ép szám lálási adatok bázisán. A népszám lálási ad a to k at az elem zés célján ak m egfelelően á t k ellett dolgozni és összehasonlíthatóvá k ellett tenni. Az eltérő szám bavétel és besorolás torzító h a tá sá t igyekeztem kiküszöbölni, az adatok ta rta lm á t egységesíteni, az ágazati besorolások időközbeni különbségeit k o rri gálni. Az adatok válto zásán ak h á tte ré b e n valós gazdasági o k o k at kerestem , s am en n y iben a lényeges változás ind o k o latlan n ak tűnt, úgy interpolációval közelítettem a valósnak vélt tendenciát. A gazdaságilag ak tív népességen be lü l a bérből és fizetésből élők — a fo g lalkoztatottak — v izsg álatára helyez tem a hangsúlyt. 1. A n ő k foglalkoztatásán ak koncentrálódása és a fem inizálódás tendenciája 1891 és 1941 között A nők foglalkozási stru k tú rá já n a k e hosszabb táv o t átfogó elem zésére a koncentráció és a fem inizálódás m é rték ét kifejező m u ta tó k a t szám szerű sítettem . A szakirodalom ban e két fogalom gyakran k ev ered ik és ez a női foglalkoztatás te n d e n c iá já n a k m egítélésében gyakran ellentétes álláspontok m egfogalm azásához n y ú jt tám p o n to t.3 Foglalkozási, ágazati koncentrációról akkor beszélhetünk, h a a foglalkoz ta to tta k többsége n éhány ágazatban, foglalkozásban töm örül, vagyis a fog la lk o ztato ttak ágazati (foglalkozások szerinti) m egoszlása eltér az egyenletes megoszlástól. E gyenletes a nők ágazati elhelyezkedése, h a m inden ágazatban az átlag n ak m egfelelő a ré sz arán y u k .4 A koncentráció m érésére e m egközelítésből k iin d u lv a a koncentrációs h án y ad o st (1) és a koncentráció m é rték ét (2) szám ítottam . П 2 f•l n i■ i= 1 K oncentrációs hányados = -----------------П
(1)
i= l 2 R é sz le te se b b e n lá s d K o n c z K a ta lin : A n ő k fo g la lk o z ta to tts á g a a f e jle tt tő k é s o rsz á g o k b a n . K ö zg az d aság i S zem le, 1981. 9. sz ám . 1074—1085. o ld a l és A n ő k h ely z e te és sz e re p e a m u n k a e rő p ia c o n az e u ró p a i sz o c ia lista o rsz á g o k b a n . K ö zg az d aság i S zem le, 1982. 9. sz ám . 1064—1071. oldal. 3 R é sz le te se b b e n lá s d L e r ole é c o n o m iq u e d e la fe m m e d a n s la ré g io n d e la CEE. N ew Y o rk , 1931. V III; F. B. W e i s s k o f f : ’’W o m en ’s P la c e ” in th e L a b o r M ark et. T h e A m e ric a n E co n o m ic R eview , M ay. 1972. 161—166. p .; M. Z e l l n e r : D isc rim in a tio n a g a in ts w o m en o c c u p a tio n a l se g re g a tio n , a n d th e r e la tiv e w age. T h e A m e ric a n E co n o m ic R evi ew, 1972. NO. 2. 157—160. p. 4 I tt jeg y zem m eg , h o g y a n ő i r é s z a rá n y t k e ttő s é rte le m b e n h a s z n á lo m , a m it a m e g fo g a lm a z á sb a n c s a k ig en n e h é z k e se n tu d o k k ife je z n i. A sz á m ítá so k s o rá n , e g y ré sz t e g y a d o tt á g a z a to n b e lü l v izsg álo m a n ő k a r á n y á t az á g a z a tb a n fo g la lk o z ta to tta k eg é széh ez v is z o n y ítv a ; m á s ré s z t e g y a d o tt á g a z a tb a n fo g la lk o z ta to tt n ő k a r á n y á t v isz o n y í to m a n ő i fo g la lk o z ta to tta k eg észéh ez. E lő b b i e se tb e n a „ n ő k r é s z a rá n y a á g a z a to n k é n t” , u tó b b in á l „ a n ő k á g a z a ti r é s z a rá n y a ” k ife je z é st h a s zn álo m .
K Ö Z L E M É N Y E K
142 ahol:
fni = az i-ed ik ágazatban foglalkoztato tt nők szám a fi = az i-ed ik ágazatban foglalkoztato ttak összlétszám a (férfi és nő együtt) r á = a nők átlagos részarán y a az összfoglalkoztatottakon belül
_á fn = f = i= lagos
fn
j
a fo g lalkoztatott nők összlétszám a az összfoglalkoztatottak szám a 1 . . . n, azok az ágazatok, am elyekben a nők részarán y a m eg h alad ja á t részarán y u k at, r á-t. n
i = l Ui K oncentráció m érték e = ------------------
U
(2)
H asonló m egközelítéssel találk o zh atu n k a szakirodalom ban a fem in izá lódás szám szerűsítésére.5 A m egközelítés azonban hibás. Ha a k o n cen tráció t a fem inizálódás m é rték ek é n t értelm ezzük, ak k o r h a p éld áu l alacsony a nők részarán y a az összfoglalkoztatottakon belül (pl. 10 százalék), ak k o r az ennél m agasabb női részarányú ágazato k at (pl. 15 százalék esetén) „eln ő iesed ett” ágazatk ént, foglalkozásként kezeljük, holott ez nyilv án v aló an helytelen. M ások fem inizálódásnak azt a jelen ség et tek in tik , hogy a tip ik u san nőket foglalkoztató ágazatokban em elkedik a nők részarán y a.6 Ez a ten d en cia azonban nem biztos, hogy a fem inizálódás em elkedését tükrözi. A nők fog la lk o ztatá sán a k bővülésével ugyanis csaknem m inden ágazatban em elkedik a nők részaránya. S ha ez a növekedés a nem tip ik u san nőket foglalkoztató ág azatokban gyorsabb, akkor a fem inizálódás m érték e a valóságban csök ken, jó lleh et a tip ik u san nőket foglalkoztató ág azatokban is em elkedik a nők részaránya. Az egyes foglalkozásokon belüli női részarán y em elkedése k ü lönben is csak ezen foglalkozások te n d e n c iá já n a k m egítélésére alk alm as és nem a női foglalkoztatás egészének válto zását m inősíti. A foglalkozásonként, ág azato nként szám íto tt koncentrációs hányados viszont egy ad o tt ágazat, fog lalkozás elnőiesedésének m é rték ét jól jellem zi. „E lnőiesedett” ágazatnak, foglalkozásnak az 50 százalékos női rész arán y t m eghaladó ágazatokat, foglalkozásokat tekintem , te h á t azokat, ahol a fog lalk o ztato tt nők szám a a fé rfia k é t m eghaladja. M érésére a fem in izált ága zatokban foglalkoztatott nők részarán y át alkalm azom (3).
5 L á s d : L e r ole éco n o m i q e de la fe m m e d a n s la ré g io n de la CEE, Id é z e tt m ű . 6 L ásd Z o fia Dach : A k ty w n o ść z aw o d o w a k o b ie t w k r a ja c h so c ja lis ty c z n y c h . K ra kow , 193. és Z se n sc sin a v szo cialiszticseszk o m o b scsesztve. In fo rm a c ii S z e k re ta ria t SZEV. M oszkva, 1980.
K Ö Z L E M É N Y E K
143
A koncentráció és a fem inizálódás egym ással összefüggő jelenség. A koncentrációs hányados a rra ad választ, hogy a nők tényleges ágazati m eg oszlása m ilyen m é rtékben té r el az „egyenletes” ágazati m egoszlástól. A kon centrációs hányadost két tényező befolyásolja: a nők részarán y án ak átlagtól való eltérése az egyes ágazatokban, és az összfoglalkoztatottak ágazati m eg oszlása.7 A koncentrációs hányados ak k o r m agas, ha a m u nkaerő foglalkoz ta tá s a azokban az ágazatokban töm örül, ahol a nők tényleges és átlagos rész ará n y a közötti különbség nagy, vagyis ha a koncentráció az erőteljesebben elnőiesedett ágazatokban következik be. A koncentráció és a fem inizálódás gyakran azonos irán y b a n mozog. Z av ar ak k or tám ad a jelenségek m egítélésében, am ik o r te n d en ciáju k eltér, vagyis a koncentráció m értéke enyhül, m iközben a fem inizálódás erősödik, vagy fordítva. E kkor válik nyilvánvalóvá a két jelenség azono sításán ak hibája, és ez az a lap ja az egym ásnak lá tsz atra ellentm ondó szakirodalm i m egállapí tásoknak. A koncentráció m inősítésére szám ított k ét m utató egym ással összefügg, ta rta lm u k azonban különböző. A koncentráció m érték e (2) azt m u ta tja , hogy a nők m ilyen h án y a d át foglalkoztatják az átlagot m eghaladó női részarán y ú („q u asi-fem inizált”) ágazatok. A koncentráció m értékén ek enyhülése azt je lenti, hogy a nők a foglalkozások, ágazatok szélesebb sk á láján helyezkednek el. A k o n centráció m értéke azonban nem m u tatja, hogy a töm örülés a jo b ban, vagy a kevésbé fem inizált ágazatokban következik be, vagyis nem m u ta tja az átlagot m eghaladó női részarán y ú — „q u asi-fem in izált” — ágazatokon belüli megoszlást. A koncentrációs hányados (1) a koncentráció m érték én tú l „a quasi fe m in izá lt” ágazatokon belüli m egoszlást és a n n a k v áltozását is tartalm azza. E zért a k ét m u tató alak u lá sán a k te n d en ciája is eltérh et egym ástól. A szám ítást a hazai népszám lálási ad a to k alap já n végeztem . M élyre h ató an tanulm ányozva a felvételek m ódszerét és lebonyolítását, elvégezve az összehasonlításhoz feltétle n ü l szükséges korrekciókat, a népszám lálások a d a tb á zisa alkalm asn ak bizonyult a hosszabb távú ten d en ciák felvázolására, a női foglalkoztatás sajáto sság ain ak nyom on követésére. A m utató k ágazati és foglalkozások szerint részletezett adatokból egy a r á n t szám íthatók. Az összehasonlítás feltétele csupán, hogy az ad ato k ta r ta lm a és részletezettsége a vizsgált periódus egészében azonos legyen.8 A hosszú időtávot átfogó összehasonlítás igénye m ia tt a szám ítást ág a zati b o n tásban végeztem . A népszám lálások korai p erió d u sáb an ugyanis a foglalkozási sta tisztik a főként ágazati besorolást követett, m ivel a foglalko zások többsége kezdetben egy ad o tt ágazathoz kötődő tevékenység volt. A foglalkozások szám bavétele foglalkozási alcsoportonként tö rté n t a foglalkoz tató v állalat ágazati hovatarto zása szerin t — független ü l a dolgozó ta n u lt szakm ájától. A teljesk ö rű foglalkozási sta tisztik a hosszú id ő so rán ak össze állítá sa a foglalkozások körének és ta rta lm á n a k változása m ia tt rem én y telen vállalkozás. A statisztik ai felvétel e k o rlátai végül is nem gáto lják az elem zés cél k itűzéseinek m egvalósítását, m ivel nem kívánok foglalkozási m élységig hatolni, kizárólag alapvető ten d en ciák felvázolására törekszem . P ró b aszám ítással két népszám lálás ágazati és foglalkozásokként részletezett ad atb ázisán ellenőriz tem a m utató k eltéréseit. A k é tfa jta ad atbázison szám íto tt m u tató k v álto zásán ak te n d en ciája azonos, m iközben a m u tató k nagysága és d in am ik ája 1 E zt a k é p le t a lá b b i á ta la k ítá s a jó l m u ta tja : n
r-
2
—
г = 1
L -n rá
rá
K oncentrációs hányados = ---------- ---------------2 U rá г= 1 - A m u ta tó sú ly o z o tt á tla g jelleg éb ő l k ö v etk ező en .
144
K Ö Z L E M É N Y E K
term észetesen különböző. A részletesebb ad atb ázis ta la já n a koncentráció és a fem inizálódás m értéke ném ileg m agasabb,9 m ivel a szegm entáció m értéke foglalkozási bontásban erőteljesebb. A nők foglalkoztatásának szám szerűsítését korlátozó legfontosabb tényező a segítő családtagok szám bavételének problém ája. M ivel a segítő családtagok többsége a m ezőgazdaságban töm örül,10 tisztáb b képet k ap u n k a nők foglal koztatásáról, ha külön vizsgáljuk azt a m ezőgazdaságban és a m ezőgazdasá gon kívüli ágazatokban. A statisztik ai inform ációs bázis hiányosságai fő k én t a m ezőgazdasági foglalkoztatást to rzítják , a m ezőgazdaságon kívüli ágazatok ban határo zo ttab b tendencia érvényesül. E zért a nők fog lalk o ztatását a m ező gazdaságban és a nem m ezőgazdasági ágazatokban külön szám szerű sítettem és a nők fo g lalkoztatásának jellem zésére a m ezőgazdaságon kívüli ág azato k ban érvényesülő te n d en ciát vizsgálom részletesebben. P ró b aszám ítással ellen őriztem , hogy a m utató k változásának te n d en c iáját a m ezőgazdaság bevonása nem m ódosítja, legfeljebb a m utató n ag y ság ára gyakorol h a tá s t.11 A nők foglalkoztatásának főbb jellem zői az ip ari fo rrad alo m k o ráb an és a két világháború között különböző, am it az aláb b i k ét tá b láb an összefog la lt m utató k jól tükröznek. A nők fo g lalkoztatásának kiterjeszk ed ése — a te x til- és a ru h áz ati ip ar fejlesztésével — a századfordulót követően gyorsult fel. A századforduló előtti évtizedben a nők fo g lalkoztatásának bővülése főként a nem tip ik u san nőket foglalkoztató, illetve az átlag a la tti női részarán y ú („quasi fem in izált”) ág a zatokban következett be. E kkor kezdődött a k o ráb b an csaknem kizárólag fé r fiak a t foglalkoztató ágazatokba a nők behatolása, am ely ará n y áb an m ég je lentéktelen, de a koncentráció enyhülésének kezd etét jelenti. A századfordulót követő évtizedben az iparfejlesztés gy ak o rlatáv al összefüggésben a nő k et n a gyobb ará n y b an foglalkoztató ágazatokban em elk ed ett jelentősebben a nők foglalkoztatottsága. 1891 és 1910 között csökkent a koncentráció és a fem inizálódás m értéke, a nők a foglalkozások szélesebb sk á láján helyezkednek el. Míg 1891-ben a fem inizált ágazatokban foglalkoztatják a nők négyötödét, 1910-ben m ár alig több m int felét, jóllehet a nők részarán y a a fem in izált ág azatokban tovább em elkedett. A koncentráció m értékének enyhülése m ellett 1891 és 1910 között a k o n centrációs hányados em elkedett, m ivel a nők fem in izált ágazatokon belüli el helyezkedése átm enetileg az igen m agas női részarán y ú foglalkozás — a házi cselédek — felé tolódott el. A női foglalkoztatás terjed ésén ek ú tjá t jelzi, hogy 1891-ben csak a h ázi cselédek és k.m.n. napszám osok12 között h a la d ja meg a nők r észarán y a átlagos 9 1930-ban p é ld á u l a k o n c e n trá c ió s h á n y a d o s fo g la lk o z á si b o n tá s b a n 2,33; ág a z a ti b o n tá s b a n 2,14. 10 1891 és 1980 k ö z ö tt a se g ítő d o lgozott.
c s a lá d ta g o k
96—98 sz á z a lé k a
a m e z ő g a z d a sá g b a n
11 A m e ző g azd a ság sz á m b a v é te lé v e l a k o n c e n trá c ió és a fe m in iz á ló d á s m é rté k e c sö k k e n , m ivel a m e z ő g azd a ság b an á lta lá b a n a la c s o n y a b b a n ő k ré sz a rá n y a , m in t a tö b b i á g a z a tb a n . E z é rt a m ező g azd a ság b e k a p c s o lá sá v a l a " q u a s i-fe m in iz á lt" , v a g y a fe m in iz á lt á g a z a to k b a n fo g la lk o z ta to tta k r é s z a rá n y a é rte le m sz e rű e n c sö k k e n . A k o n ce n trá c ió s h á n y a d o s e m e lk e d ik , m iv el a n ő k á tla g o s ré s z a rá n y a a m ező g azd a ság g al e g y ü tt sz á m ítv a a la c s o n y a b b . És m in t k o rá b b a n szó v o lt ró la, a k o n c e n trá c ió s h á n y a dos é rté k e függ a nő k átlag o s és á g a s a to k o n helüli r é s z a rá n y á n a k k ü lö n b sé g é tő l. A lacso n y a b b á tla g o s rá ta m e lle tt a k ü lö n b sé g n ö v ek v ő , a m i a k o n c e n trá c ió s h á n y a d o s é rté k é t m in d en eg y éb tén y ező v á lto z a tla n s á g a m e lle tt növeli. P é ld a k é n t b e m u ta to m az 1941-re sz á m íto tt m u ta tó k a t: K o n c e n trá c ió m é rté k e F e m in iz á ló d á s m é rté k e K o n c e n trá c ió s h á n y a d o s
m e ző g azd a ság n é lk ü l 73,1 48,5 1,861
m e z ő g azd a ság g al e g y ü tt 57.0 37,8 2,121
A m u ta tó k k ö z ö tti e lté ré s a n n á l n a g y o b b , m in é l n a g y o b b a m ező g azd a ság g al eg y ü tt, ille tv e a m ező g azd a ság n é lk ü l s z á m íto tt á tla g o s rá ta k ö z ö tti e lté ré s. A k ü lö n b ség 1891 és 1980 k ö z ö tt c sö k k e n ő te n d e n c iá t m u ta t, a k é t f a jta b á ziso n s z á m íto tt m u ta tó k é rté k e i k ö ze le d le k e g y m ásh o z. 12 K ü lö n m eg jelö lés n é lk ü li n a p sz á m o so k .
K Ö Z L E M É N Y E K
145
A n ő k foglalkozásának változása 1891 és 1910 kö zö tt A n ő k f o g la lk o z ta tá s á t je lle m z ő m u ta tó k
1. F o g lalk oztatott nők a rá n y a 1 a m ező gazdaságban (%) 2. F o g lalk oztatott nők a rá n y a 1 a nem m ező gazdasági ágazatokban (%) 3. K oncentráció m érték e (%) 4. K oncentrációs hányados 5. F em inizálódás m érték e (%) 6. N ők arán y a az átlag o t m eghaladó női rész a rá n y ú ágazatokban (%) 7. N ők a rá n y a 1 a fem inizált ágazatokban (%) 8. F o g lalk oztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 9. Az ip a rb a n foglalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 10. A szolgáltatások te rü leté n foglalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 11. Á tlag o t m eghaladó női részarán y ú ágazatok ban fo glalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 12. Á tlag a la tti női részarán y ú ágazatokban fo g lalk oztatott nők szám án ak változása az előző év százalékában 13. F em in izált ágazatokban fo g lalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 14. A nem fem inizált ágazatokban foglalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 1 Férfi és
1891
1900
1910
24,5
23,2
16,6
41,3 84,8 1,801 88,4
33,6 79,7 1,976 59,8
30,8 80,5 2,065 56,5
74,5 75,1
66,5 89,8
79,1 91,7
—
103,0
112,5
—
267,0
179,0
—
156,9
157,9
—
92,9
113,7
—
180,1
108,1
—
70,4
106,3
—
330,8
121,7
nő együtt = 100%.
rész arán y u k a t; 1910-ben m á r a p a p írip a rb a n és a tex tilip arb an , 1930-ban pedig a ru h áz ati iparb an , v alam in t az egészségügyben és a o k ta tá s-k u ltú ra te rü le té n (1. tábla). Az átlag a la tti női részarán y ú ágazatok közül az élelm iszeripar, a k e reskedelem és vendéglátás, v alam in t a közszolgálat töm öríti a legtöbb nőt. Az átlag feletti részarán y ú ágazatokban, foglalkozásokban tú lsú ly b an v an n ak a házicselédek és a k.m.n. napszám osok (3., 4. tábla). A napszám osok lét szám án ak m egállapítása a statisztik ai felv étel m ia tt nehézségekbe ütközik. A zokat a napszám osokat ugyanis, ak iknek egy ad o tt ág azat rendszeres el foglaltságot nyújt, az á g a za tn a k m egfelelően sorolja be a felvétel. A n ap szá m osok m egjelölés itt azokat tartalm azza, akik nem kötődnek ad o tt ágaza tokhoz, vagyis a külön m egjelölés nélküli napszám osokon belüli m agas női részarán y a nők foglalkoztatási in stab ilitását, az idény- és időszakos női fog la lk o ztato ttak m agas a rá n y á t jelzi. A k ét v ilágháború között a fo g lalkoztatottak szám án ak ingadozása és az ágazati stru k tú rav á lto z ás h a tá sa nyilvánul meg a nők fo g lalk o ztatását jellem ző m u ta tó k szóródásában, az egyértelm ű tendencia hiányáb an . E bben az idő sza kb a n a korábbinál határozottabban m eg n y ilv á n u l a női foglalkoztatás kiegyenlítő szerepe, m unkaerőpiaci egyensúlyt terem tő funkció ja . A k ét v ilágháború között a n ők foglalkoztatási részarán y a a nem mező gazdasági ágazatokban egyharm ad körül stabilizálódik. A gazdaság ágazati szerk ezetv áltozásának m egfelelően 1920 és 1930 között a „q u asi-fem in izált” ágazatokban em elkedik din am ik u sab b an a foglalkoztato tt nők szám a, 1930 és 1941 között fokozódik a nők beáram lása a többségében fé rfia k a t foglalkoz tató ágazatokba. E nnek m egfelelően a koncentráció m érték e a periódus első felében em elkedik, m ajd ezt követően m érséklődik. A „q u asi-fem in izált” ága-
146
K Ö Z L E M É N Y E K
zatokban csökken a nők foglalkozt a tási részarán y a és em elkedik az alacso nyabb női részarányú ágazatokban. A vizsgált időszakban fo lytatód o tt a nők fo g lalk o ztatásán ak terjed ése a k o rábban tipikusan fé rfia k a t foglalkoztató ágazatokban. Ez ju t kifejezésre abb an a furcsa jelenségben, m iszerin t a „q u a si-fem in izált” ágazatok összessé gében csökken a nők fo g lalkoztatottak egészéhez viszonyított részaránya. A nők foglalkoztatása ugyanis az alacsonyabb női részarán y ú ágazatok felé to lódik el. A fem inizálódás m érték e egyértelm űen és erőteljesen csökken a két világháború között. A n ő k foglalkoztatásának változása a k é t világháború között A n ő k fo g la lk o z ta tá s á t jellem ző m u ta tó k
1. F oglalkoztatott nők a rá n y a ' a m ező gazdaságban (%) 2. F oglalkoztatott nők a rá n y a 1 a nem m ező gazdasági ágazatokban 3. K oncentráció m érték e (%) 4. K oncentrációs hányados 5. F em inizálódás m érték e (%) 6. Nők a r á n y a 1 az átlagot m eghaladó női rész ará n y ú ágazatokban (%) 7. Nők a r a n y a 1 a fem in izált ágazato k b an (%) 8. F oglalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 9. Az ip a rb a n foglalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 10. A szolgáltatások te rü leté n fo g lalk o ztato tt nők szám ának változása az előző év százalékában 11. Á tlagot m eghaladó női részarán y ú ágazatokban foglalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 12. Á tlag alatti női részarán y ú ágazatokban fo g lalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 13. F em inizált ágazatokban fo g lalkoztato tt nők szám ának változása az előző év százalékában 14. A nem fem inizált ágazatokban fog lalk o ztato tt nők szám ának változása az előző év százalékában
1920
1930
1941
26,1
17,0
20,0
31,6 70,7 2,230 61,6
31,3 73,4 2,136 62,9
32,7 73,1 1,861 48,5
70,5 77,1
66.9 76,0
60,8 78,3
—
124,7
126,3
—
173,7
188,1
—
112,0
126,8
—
129,3
125,9
—
113,4
127,6
—
126,8
97,7
—
121,3
174,4
1 F é r fi és n ő e g y ü tt = 100%.
A fem inizált ágazatokban átm eneti visszaesés u tá n tovább em elkedett a nők aránya, az elnőiesedés a fem in izált ágazatokon belül fokozódott. T ehát a fem inizálódás m értéke a fem inizált ágazatokban fokozódik, a foglalkozta tás egészére viszont csökken, m ivel a nők egyre nagyobb h án y ad a dolgozik a nem fem inizált ágazatokban. Míg 1920-ban a nők 62 százalék át a fem inizált ágazatok foglalkoztatják, 1941-ben m ár kevesebb m int felét. K ülönösen szem betűnő a változás, ha hosszabb p erió d u st h aso n lítu n k össze: 1891-ben a nők több m int négyötöde az erőteljesen elnőiesedett foglalkozásokban, ágazatok ban töm örült. A fem inizálódás jelenségét nem é rth e tjü k meg, h a nem teszünk különbséget a foglalkoztatás egészére jellem ző ten d en cia és a fem in izált ág a zatokon belüli változások között. Hosszabb távon két, lá tsz atra egym ásnak ellentm ondó ten d en cia ju t k i fejezésre a nők foglalkoztatásában: — az egyes foglalkozásokon, ágazatokon belül a nők részarán y a foko zatosan em elkedik; egyre több foglalkozás, ág azat v álik tip ik u san női
K Ö Z L E M É N Y E K
147
foglalkozássá, ágazattá, ahol a fo g lalkoztatott nők létszám a a fé r fiak é t m eghaladja, — a foglalkozások egészére a fem inizálódás m érték e csökken, a fem i n izált ágazatok, foglalkozások a nők egyre kisebb h án y a d át foglal k o ztatják, a nők a foglalkozások, ágazatok egyre szélesebb sík ján h elyezkednek el. Az ágazatokon, foglalkozásokon belüli fem inizálódás fokozatosan bon takozik ki. 1891-ben a házi cselédek és a k.m.n. napszám osok többsége nő. 1920ig csak e k ét foglalkozás m inősül tip ik u san női foglalkozásnak. 1920-ban válik n ő k et nagyobb ará n y b an (50 százalékot m eghaladó arányban) foglalkoztató ág azattá a ru h áz ati ip a r és az egészségügy, 1930-ban a p a p írip a r és a te x til ipar. A hosszabb táv ú tendencia érzékeltetésére előlegezzük meg ide v o n at kozó későbbi m e g állap ításu n k at: 1945-ben v álik többségében n ő k et foglal koztató ág a za ttá az oktatás és k u ltú ra, 1960-ban a kereskedelem és a ven déglátás, 1970-ben a nyom daipar, a szem élyi és lakásszolgáltatás, a bőr-, szőrm e- és cipőipar (1. tábla). A fo lya m a t n a pjainkig vissza fo rd íth a ta tla n n a k m inősül, m iv e l a fé r fia k töm egesen n em m ozognak a tip iku sa n n ő ket fo g la lkoztató ágazatok felé. Az egyes ágazatok, foglalkozások elnőiesedésének m érték e különböző, ten d en ciája sem egységes (2. tábla). A leginkább elnőiesedett foglalkozás a cselédm unka, ezt követik a ru h áz ati ipar, az egészségügy, az o k tatás és k ul tú ra .13 Az elnőiesedés úgy következik be, hogy a nőket nagyobb arán y b an foglalkoztató ágazatok a nők egyre nagyobb töm egét vonzzák, és egyre in k ább ta sz ítjá k a férfi m u nkaerőt. Többször h ivatkozott nem zetközi tap asz talat, hogy a nőket nagy szám ban foglalkoztató ágazatok, foglalkozások b é r színvonala az átlag n á l lassabban nő. A kereseti lehetőségek rela tív rom lása elm ozdulásra készteti a férfiak at, am i a bérek további re la tív elm aradásához vezet. 2. A n ő k fo glalkoztatottságának alakulása M agyarországon 1949 és 1980 kö zö tt M agyarországon a nők foglalkoztatása a szocialista gazdaságfejlesztés so rá n m indvégig folyam atosan bővült, a nők részarán y a a m ezőgazdaságban — az 1970—1980 közötti évtized kivételével —, a m ezőgazdaságon kívüli ágazatok ban pedig m indvégig em elkedett. Ezen a perióduson belül h atáro zo ttan elk ü lönül az 1980 előtti és u tá n i időszak. A szocialista iparosítás első évtizedében ren d k ív ü l d in am ik u san em el k ed ett a fo glalkoztatott nők szám a, 1949 és 1960 között m integy m egkétsze reződött. A nők b eá ram lá sá t a hagyom ányosan női foglalkozások, ágazatok közvetítették. A létszám növekedés a szolgáltató szférában, v alam in t a fe m in izált ágazatokban volt a leggyorsabb. Ez utóbbi tend en cia ellen ére csök k en t a nők ará n y a a fem inizált ágazatokban, m ivel a fem in izált ágazatokon belül a nők foglalkoztatása a rela tiv e alacsonyabb női részarán y ú ágazatok felé tolódott el (3. tábla). Ebben az időszakban következett be a kereskedelem elnőiesedése és a nők fem inizált ágazatokon belüli elhelyezkedése egyenlete sebbé vált. 1960 és 1980 között a nők foglalkoztatásának bővülése folytatódott, a lé t szám növekedés m érték e azonban csökkent. Ebben a periódusban a legerő teljesebb létszám növekedés az átlag a la tti női részarán y ú ágazatokban kö v etk ezett be; a nők b eáram lása a k o rábban fé rfia k a t nagyobb arán y b an foglalkoztató ágazatok felé irányult. A létszám változás m értéke az ip a rb a n és a szolgáltató szféráb an egy a rá n t jelentős. 1960 és 1970 között az iparb an , 1970 és 1980 között a szolgál tató ág azato kban n ő tt dinam ik u sab b an a nők szám a. E nnek h atása ju t k i fejezésre a koncentrációs hányados alakulásában, am ely 1970-ig, a nők ip a ri g épipari térn y erésén ek m egfelelően csökkent, m ajd 1970 és 1980 között a m a gasabb női részarán y ú szolgáltató ágazatok ism ételt előtérbe kerülése folytán em elkedett. 13 Ism é te lte n m eg jeg y zem , h o g y az á g a z a ti sz in tű ele m z é sre a h o ssz a b b tá v ú össze h a s o n lítá s ig é n y e k é n y s z e ríte tt, és u ta lta m rá , h o g y h o ssz a b b tá v r a a m ai é rte le m b e n v e tt e g y én i fo g la lk o z á si s ta tis z tik a n em á ll re n d e lk e z é s re .
148
K Ö Z L E M É N Y E K
A n ő k foglalkoztatásának változása 1949 és 1980 között A n ő k fo g la lk o z ta tá s á t jellem ző m u ta tó k
1. F oglalkoztatott nők a rá n y a 1 a m ezőgazdaságban (%) 2. F oglalkoztatott nők a rá n y a 1 a m ezőgazdaságon kívüli ágazatokban (%) 3. K oncentráció m értéke (%) 4. K oncentrációs hányados 5. F em inizálódás m érték e (%) 6. Nők a rá n y a 1 az átlagot m eghaladó női részarán y ú ágazatokban 7. Nők a rá n y a 1 a fem inizált ágazatokban (%) 8. F oglalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 9. Az ip a rb a n foglalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 10. A szolgáltató szférában foglalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 11. Az átlagot m eghaladó női részarán y ú ágazatokban fo g lalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 12. Az átlag a la tti női részarányú ágazatokban foglalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 13. F em inizált ágazatokban foglalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában 14. A nem fem inizált ágazatokban fo g lalkoztatott nők szám ának változása az előző év százalékában
1949
1960
1970
1980
16,5
24,9
36,2
34,2
29,2 66,0 1,772 42,8
34,1 64.1 1,630 52,1
42,7 61,1 1,461 52,5
45,4 53,3 1,513 53,3
51,8
55,5
63,1
68,7
69,1
60,5
66,0
68,7
209,3
157,9
118,7
277,3
174,9
101,7
284,3
154,6
137,9
203,0
150,6
103,5
221,5
170,9
142,6
254,5
159,3
120,5
175,5
156,4
116,7
1 F é r fi és n ő e g y ü tt = 100%.
A fem inizálódás te n d en ciája ág azato n k én t különbözik (2. tábla). H atá rozottan csak a p ap ír-, a te x til- és az egyéb ip a ri ágazatokban csökkent az elnőiesedés m értéke, m ivel ezekben az ágazatokban a nők részarán y án ak em elkedése m érséklődött, vagy egyenesen csökkent, m iközben az ip a r egé szében em elkedett. A többi ágazatban a fem inizálódás m érték én ek változása hullám zott, s csak az utolsó évtizedben csökkent h atáro zo ttan az ágazatok többségében, így: a ru h áz ati iparb an , az egészségügyben, a kereskedelem ben, a szem élyes szolgáltatásokban, a kom m unális szolgáltatások területén. A nők fo g lalkoztatásának bővülését a koncentráció m érték én ek csökke nése követte, a nők a foglalkozások egyre szélesebb sk á láján helyezkednek el. 1980-ra m á r erőteljesen csökkent az átlag feletti női részarán y ú ágazatok szám a, a nők részarán y á n ak ágazati szóródása jelentősen m érséklődött. A korábbi tend en ciáv al ellentétben a fem inizálódás m érték e nőtt, a nők fog la lk o ztatá sán a k bővülése — főként a szocialista ip aro sítás első évtizedében — a nőket nagyobb ará n y b an foglalkoztató ágazatokban m indvégig m eg h a la d ta az átlagot. Az elnőiesedés m érték én ek növekedése 1960 és 1980 kö zött enyhült, m ivel ebben az időszakban a nők fo g lalk o ztatásán ak bővülése elsősorban a korábban tip ik u san fé rfia k a t foglalkoztató ágazatokban k ö v et kezett be. 1949 és 1980 között a koncentráció és a fem inizálódás m értéke egym ással ellentétesen mozgott.
K Ö Z L E M É N Y E K
149
Az átlag a la tti női részarán y ú ágazatokon belül a nők elsősorban a gép ip arb an , a közigazgatásban, valam in t az élelm iszerip arb an tö m örülnek (4. tábla). Az átlag feletti — „quasi fem in izá lt” — ágazatokon belül a legje lentősebb az oktatás és k u ltú ra, a kereskedelem és vendéglátás, az egészség ügy, v alam in t a te x tilip a r szerepe a nők foglalkoztatásában (3. tábla). N em zetközileg is m eg erősített tény, hogy az elnőiesedett foglalkozások ban a b érek -k eresetek színvonala az átlag a la tt helyezkedik el és az elnőie sedés m értékében és elő reh alad ásán ak ütem étől függően alak u l a b érk ü lö n b ségek nagyságrendje. Az átlag n ál kedvezőtlenebb feltételek a jobb képességű m u n k a erő t ta sz ítjá k és hosszabb távon egy kontraszelekciós fo lya m a to t in d íta n a k be és tartósítanak.14 Ez a népgazdasági, v állalati és egyéni szem pontból eg y a rán t káros jelenség: az elnőiesedés te n d en c iáján ak m érséklését a re n delkezésre álló m u n k aerő -k ap acitás jobb kihaszn álásán ak követelm énye a jövőben n a p ire n d re fogja tűzni.
14 R é sz le te se b b e n lásd K oncz K a ta lin : A fe m in iz á ló d á s te n d e n c iá ja és tö rté n e lm i fo ly a m a ta . M a g y ar T u d o m á n y (m eg jelen ése fo ly a m a tb a n v an).
K Ö Z L E M É N Y E K
150
Ágazat, íoglalkozás
1891
N apszám os külön m egjelölés 51,4 nélkül Házicseléd 94,3 Egyéb 41,8 P ap írip a r T ex tilip ar R uházati ip ar Egészségügy O ktatás, k u ltú ra K ézm ű- és házi ipar Egyéb ip ar N yom daipar K ereskedelem és vendéglátás Szem élyi és la k ás szolgáltatás Bőr-, szőrm e- és cipőipar É lelm iszeripar
1900
1910
1920
1930
1941
1949
I960
1970
1980
37,5 91,3 56,3 35,0 37,6
33,4 93,2 72,6 37,9 48,3 40,5 48,6 34,6
51,6 93,3 76,2 — 44,4 50,4 54,6 45,4
42,5 94,3 80,6 53,5 56,6 52,4 50,9 44,8
— 94,9 83,1 54,7 57,3 38,2 54,0 47,7
39,1 99,1 — 44,7 58,8 34,6 55,0 53,6
— 98,2 — 44,9 63,9 70,0 70,6 60,4
-— 47,7 46,6 67,3 78,6 75,5 65,5
— — — — 66,3 83,2 77,9 69,5
49,6 35,0
— 67,2
45,1 41,3 32,9
56,3 39,3 37,0
59,4 — 38,7
87,4 47,8 52,1
86,1 52,7 52,8
32,4
51,7
61,0
63,1
34,6
47,9
55,3
—
48,9 35,1
58,8 46,5
66,4 —
44,3
K Ö Z L E M É N Y E K
Á g azat, fo g lalk o zás
1891
N apszám os külön m egjelölés nélk ü l 1,24 H ázicseléd 2,28 Egyéb 1,08 P a p írip a r T ex tilip ar R u h ázati ip a r Egészségügy O ktatás, k u ltú ra K ézm ű- és házi ip ar Egyéb ip ar N yom daipar K ereskedelem és vendéglátás Szem élyi és la k ás szolgáltatás Bőr-, szőrm e- és cipőipar É lelm iszeripar
1900
1910
1920
1,11 2,71 1,67 1,04 1,12
1,08 1,63 3,02 2,95 2,35 2,41 1,23 — 1,56 1,40 1,31 1,59 1,58 1,73 1,12 1,43
1930
151
1941
1949
1,10 — 1,34 3,01 2,90 3,39 2,57 2,55 — 1,71 1,67 1,53 1,81 1,75 2,01 1,67 1,17 1,18 1,63 1,65 1,88 1,43 1,46 1,83
1,58 — 1,11 1,05
I960
—
2,88 —
1,32 1,87 2,06 2,07 1,77
1980
1970
—
—
—
—
1,12 — 1,09 — 1,58 1,46 1,84 1,83 1,77 1,72 1,53 1,53
1,40 1,36 1,01
1,93 1,74 1,34 — 1,26 1,14
2,05 1,12 1,22
1,90 1,16 1,16
—
1,11
1,52
1,43
1,39
1,36
1,18
1,41
1,29 —
1,44 1,03
1,38 1,46 1,09 —
K Ö Z L E M É N Y E K
152
Ágazat, foglalkozás
1891
N apszám os külön m egjelölés nélkül 30,3 68,6 H ázicseléd Egyéb 1,1 P a p írip a r T ex tilip ar R uházati ip ar Egészségügy O ktatás, k u ltú ra K ézm ű- és házi ip a r Egyéb ip ar N yom daipar K ereskedelem és vendéglátás Szem élyi és la k ás szolgáltatás Bőr-, szőrm e- és cipőipar É lelm iszeripar
1900
1910
1920
1930
1941
1949
I960
1970
1980
22,9 73,0 2,0 0,5 1,6
13,1 66,0 4Д 0,8 3,6 6,0 1,9 4,5
10,5 59,2 7,2 — 2,7 6,9 3,4 9,7
6,6 52,5 9,2 1,0 8,6 10,0 3,2 8,0
— 37,6 10,6 1,5 12,0 10,6 4,6 7,6
9,9 28,1 — 1Д 16,3 8,8 7,7 12,6
— 2,6 — 0,7 11,3 8,7 11,1 15,8
— — 0,9 0,9 10,9 6,0 11,5 16,0
— — — — 8,4 6,6 16,1 23,9
0,1 0,3
— 0,9
0,0 7,0 1,5
0Д 0,6 1,8
7,4 — 2,9
5,7 3,0 1,1
5,6 3,1 1,1
10,7
24,4
24,9
31,0
2,3
7,1
5,6
—
1,2 6,8
4,2 9,3
4,2 —
— 7,0
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
K Ö Z L E M É N Y E K
Ágazat, foglalkozás B ányászat K ohászat G épipar É pítőanyagipar V egyipar F aip a r P a p írip a r Bőr-, szőrm e- és cipőipar N yom daipar T ex tilip ar R u h ázati ip ar K ézm ű- és házi ip ar É lelm iszeripar Egyéb ip ar K özlekedés É p ítő ip ar K ereskedelem és vendéglátás K özigazgatási és egyéb szolgálat Egyéb Szem élyi és lak ás szolgáltatás V illam osenergia ip ar
153
1891
1900
1910
1920
1930
1941
1949
I960
1970
1980
1,2 1,3 0,1 3,1 1,1 0,4 0,8
0,8 1,3 0,7 4,2 1,7 1,4 —
0,7 3,3 2,5 5,2 2,6 2,4 —
5,3 9,2 9,8 2,1 1,5 3,9 3,1
0,4 3,1 5,2 2,6 2,9 1,4 —
0,5 0,0 20,3 3,7 6,1 2,4 —
3,1 1,2 16,0 3,8 6,1 2,3 —
3,5 4,4 28,0 5,3 6,1 3,2 —
3,3 4,4 32,6 5,5 8.1 3,8 —
2,1 3,5 23,6 3,6 5,9 2,1 0,9
0,8 1,6 2,1 9,3
1,3 1,8
3.4 3,6
5,8 1,8
4,7 4,2
2,4
1,2
—
—
—
11,6
0,0 12,8 0,2 4,2 0,8
0,3 16,6 0,1 4,4 2,2
0,0 19,4 0,1 7,1 1,4
— 7,8 — 14,7 5,7
0,0 12,1 — 7,3 0,8
— 13,6 — 6.9 0,7
— 12,2 — 10,2 1,8
— — — 14,7 8,6
— — — 12,9 9,5
— 10,6 — 11,8 8,6
31,6
25,9
34,5
13,9
31,8
15,6
27,7 —
24,31 11,3 -—
14,2 —
19,6 —
18,1 9,3
30,6 11Д
16,5 8,1
18,5 —
12,5 0,5
2,5
1,2
3,9
—
—
—
—
13,0
0,9
1,4
0,4 0,4 1,6 1,3 1,4 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
ДИ Н АМ И КА ЗАНЯТОСТИ Ж ЕНЩ ИН И ТЕНДЕНЦИЯ Ф ЕМ ИНИЗАЦИИ В ВЕНГРИИ ЗА 1S90— 1980 ГГ. Резюме Явлением, сопровождающим расширяющейся занятости женщин высту пают профессионально—отраслевое сосредоточение и феминизация, о которой речь идёт в том случае, если большинство занятых обчединено в нескольких отраслях, профессиях, то есть распределение занятых по отраслям профессиям отличаестя от равномерного распределения. Историческую дунамику процесса автор показывает с помощью трёх показателей — частного сосредоточения, степени сосредоточения, степени феминизации. На примере Венгрии можно доказать, что на длительной перспективе развернутся две противоположные для вида тенденции: — усиливается феминизация некоторых профессий, расширяется круг от раслей, профессий, занимающих типично женщин или женщин в боль шей доле.
154
K Ö Z L E M É N Y E K
— занятость женщин в целом характеризуется феминизацией и уменьше нием сосредоточения, женщины, работающие в отраслях с удельным весом женщин выше средней (как будто феминизированных) и феми низированных отраслях (с удельным весом женщин, превышающим половину занятых) обчединяют меньшую долю занятых женщин. Отраслевая и профессиональная феминизация постепенно развёртывается. В 1891 году большинство прислуг и подёнщиков без особого обозначения сос тавляют женщины. До 1920 г. лишь эти две профессии считались типично женскими профессиями. В 1920 году превращается швейная промышленность и зравоохранение в отрасль, занимающую б большей доле женщин, в 1930 году бумажная и текстильная промышленность, в 1949 году — образование и куль тура, в i960 году — торговля и общественное питание, в 1970 году — полигра фическая промышленность и коммунально —бытовые услуги, кожевенная про мышленность, меховое производство и обувная промышленность, в 1980 году не произлошла новая отраслевая феминизация. До настоящего времени про цесс считался неповернутым, так как мужчины в большом количенстве не ори ентируются на отрасли, занимающие типично женщин. Феминизацию сопро вождает невыгодная дифференщ иация женской рабочей силы и механизмы рынка рабочей силы функционируют такую контраселекцию, которая с точки зрения и индивидуума и народного хозяйства в одинаковой мере является не благоприятным явлением. THE EM PLOYM ENT OF WOMEN AND THE TENDENCY FOR FEM IN ISA TIO N IN HUNGARY BETW EEN 1890 AND 1980 S u m m a ry A phenom enon accom panying th e w idening em ploym ent of w om en is th e occupational-sectoral concentration an d fem inisation; w e can speak on this phenom en if th e m a.iority of th e em ployees is co n cen trated in certain sectors and occupations, i.e. th e d istrib u tio n of em ployees by sectors an d by occu pations d iffers from th e u niform distrib u tio n . T he au th o r approaches th e historical evolution of th e process by the help of th ree indicators, nam ely: th e concentration ratio, th e ex ten t of con ce n tratio n an d the e x te n t of fam inisation. T he case of H ungary offers a good exam ple to th e fact th a t on th e longer ru n two, ap p a ren tly c o n tr a d ic to r tendencies a re developing: — th e fem inisation of ce rtain occupations is increased, the scope of sec to r and occupations em ploying w om en to a h ig h er ra te is w id en in g ; — th e to ta lity of th e em ploym ent of w om en is ch aracterized by th e d e crease of fem inisation and concentration, th e w om en em ployed in sectors of higher th a n th e average sh a re of w om en (quasi fem inised) an d in th e fem inised sectors (the sh a re of w om en exceeds th e half of th e em ployees) co ncentrate a sm aller pro p o rtio n of w o rking w o m en. T he sectoral-occupational fem in isatio n is g rad u ally developing. In 1891 the m a jo rity of dom estic serv an ts and d ay -w o rk ers w ith o u t an y specification w as fem ale. U ntil 1920 only these two occupations are q u alified as typically fem ale occupations. T he w earing ap p a rel in d u stry an d h ealth care a re beco m ing in 1920 such sectors w hich em ploy fem ales to a h ig h er ra te ; th e p ap erin d u stry an d tex tile m a n u fa ctu re in 1930, ed ucation an d cu ltu re in 1949, com m erce an d catering tra d e in 1960, p rin tin g industry, p erso n al- an d housing services, fu rth e r fu r-, le ath e r- and footw ear m a n u factu re in 1970; th e re did no fu rth e r sectoral fem inisation occur in 1980. T he process w as q u alified as irre v ersib le up to our days as m en are n ot o rien tatin g in g reat m asses to w ard s occupations em ploying typically w om en. T he fem inisation is accom panied by a disadvantegeous discrim ination ag ain st th e fem ale lab o u r and th e m ech a nism s of the labour m a rk e t o perate such co n tra-selectio n w hich is an u n fav o u rab le phenom enon both from th e in d iv id u al and n atio n al econom ical aspect.
