FÖLDRAJZTUDOMÁNY A RÓMAI BIRODALOMBAN
Dr. Lakotár Katalin
Római birodalom tudósai adatgyűjtők, kompilátorok, rendszerezők régebbi eredményeket használják, új tudományos eredmény kevés -a nagy kiterjedésű birodalom megvédése szempontjából létfontosságú légiók gyors bevetése fejlett úthálózatról szöveges útleírások (itinerarium scriptum) vagy térképes rajzok (itinerarium pictum) készültek -térképes itinerarium egy maradt ránk: Tabula Peutingeriana - másolat ; eredeti valószínűleg i. sz. 340 körül keletkezett -részletesen mutatja be a birodalom jelentős részének összekötő útjait, közli a helységek közötti távolságokat - V. századból Nílus-völgyi római katonai táborok térképe, egyértelműen katonai célokat szolgált
i.e. I. sz. Julius Caesar galliai hadjáratait megírja alig ismert ország gazdasági, társadalmi, települési viszonyait ismerteti
I. sz. közepe: expedíciót küld a Nílusra, hogy felhajózzon a forrásig é. sz.9°-ig jut el: kis esés miatt itt mocsaras, nádas terület, nem tudják folytatni az utat
Sztrabón, a görög földrajztudós állítása szerint: "Ha az Atlanti-tenger nagysága nem akadályozna bennünket, ugyanazon a párhuzamos körön Ibériából áthajózhatnánk Indiába." A szintén görög filozófus és történetíró, Poszeidóniosz szerint: "Ha nyugatról a keleti szél ellen hajózunk. ...az indusokhoz érhetünk." (Sztrabón - 43/138. .l.)
Sztrabón: Geographika 17 könyvből áll:Bevezetés Sztrabón véleménye a Földről és a térképekről (1-2.) Az egyes tájegysége leírása: Földközi-tenger, Európa és Ázsia, Egyiptom, Líbia és Mauritánia (3.) Gallia, Britannica (4.) Itália, Szicília (5-6., Észak-Európa és a Dunától délre eső területek (7.) Peloponnészosz, a görög szárazföld és a görög szigetek (8-9.) Parthia, Média, Armenia (11.) Kis-Ázsia (12-14.) India, Perzsia (15.) Perzsiától a Földközi-tengerig és a Vörös-tengerig (16.) Egyiptom, Etiópia, Líbis (17. ) Forrásaiként görög szerzők: Homérosz, Eratoszthe-nész, Polübiosz, Poszeidóniosz. Két római szerző: Cicero: „Brutus” Julius Ceasar: Gall háború
Tabula Peutingeriana - itinerarium = római úttérkép -12 lapból áll, 34 cm széles és 682 cm hosszú szalagot alkotnak. -Bécsben található másolat valószínűleg a 13. sz.-i -Conrad Peutinger: 15. és 16. sz.- ban élő ausburgi régész -úttérképek a római légiók tájékozódására szolgáltak
Európa
Itália
Afrika
A térképen csak a fontosabb települések és utak találhatók, a település közti távolságokat is megjelölve nagyon fontos adat a római katonáknak.
A területeket nagyon összenyomva és a mai Olaszországot erősen elnyújtva rajzolták, emiatt nehéz első látásra felismerni azokat.
Hispania
Omnes viae Romam ducunt - Minden út Rómába vezet
Róma a kivezető sugárutakkal
Via Appia Rómából Capuaig legfontosabb kivezető 5 útvonal közül az első -öt évszázadon keresztül építették ki a kb. 300 000 ezer km hosszú úthálózatukat 100 000 km új utat maguk építettek
i. u. I.sz. Plinius: legnagyobb római természettudós Historia Naturalis 37 könyv 500 szerzőtől idéz természettudományos könyvei megírásakor nem a stílus és a forma volt a vezérlő elv, hanem a természet jelenségeinek értelmezése és leírása
2. könyv (bolygó- és állócsillagok, a világegyetem szerkezete, nap- és holdfogyatkozás, légköri jelenségek, meteorológia, naptári számítások) Földrajz (3-6. könyv) 3. könyv (Hispania, Itália, Illyricum, Dalmatia, Pannonia, Moesia) 4. könyv (Graecia, Macedonia, Dacia, Sarmatia, Scythia, Gallia) 5. könyv (Mauretania, Numidia, Africa, Egyiptom, Cilicia, Caria, Lydia, Bithynia) 6. könyv (A Pontus vidéke, Armenia Minor, Armenia maior, Albania, Media, India, Mesopotamia, Arabia, Aethiopia)
Ásványtan (33-37. könyv) 33. könyv (fémek tulajdonságai és felhasználásuk, orvosságok fémekből) 34. könyv (réztartalmú fémek, felhasználásuk és belőlük készíthető orvosságok) 35. könyv (a festészetről, híres ókori festők, festészeti módszerek és alapanyagok) 36. könyv (az ásványok tulajdonságai és felhasználásuk, híres épületek, orvosságok ásványokból) 37. könyv (drágakövek fajtái szín és érték szerint, hamisításuk, felhasználásuk)
Türoszi Marinosz (i. sz. 100 körül) rajzolta ez első olyan térképet, melyen egyenközű koordinátarendszer volt. Ezeknek a térképeknek a vetülete így négyzetes hengervetület volt, alkotóik a hengert, mint közvetítő felületet nem alkalmazták. térképszerkesztés tudományos alapjainak kidolgozása Ptolemaiosz Geográfiá”-jában érte el csúcspontját - előkészítésében Diarkhosz, Eratosztenész, Hipparchosz és Marinosz vettek részt
Világtérkép Diarkhosz szerint nagyjából téglalap alakú területet két vonallal négy egyenlő nagyságú részre osztotta két vonal metszéspontja Rodosz szigetén - földrajzi fokhálózat ősének
Claudius Ptolemaiosz i. u. II. sz. csillagász, matematikus, földrajztudós hellenizmus utolsó nagy tudósa, a rómaiak által megszállt, az ókori tudomány fellegvárában, Alexandriában élt és dolgozott -az ókori természettudomány egyik legkiemelkedőbb képviselője, „ptolemaioszi világkép" megalkotója -tudományos működése kezdettől fogva nagy tekintélyt élvezett, bizonyítják a műveihez írott kommentárok, e művek arab és más nyelvű fordításai.
Napjainkban három jelentős alkotását tartjuk számon: a csillagászati munkáját, a földrajzi adatgyűjteményét és térképvetületét, az „optiká”-kát. Ptolemaiosz főműve: „Megalé szüntaxisz tész asztronomiasz”, azaz Csillagászat nagy rendszere , egyszerűen „Szüntaxisz” - az arab fordítás címén Almageszt és többnyire ma is így emlegetik
A bolygómozgás geocentrikus modellje Almageszt
A „Mathématiké szüntaxisz" (Matematikai összefoglalás), későbbi címén „Megiszté" (Legnagyobb), ti. összefoglalás, innen származik közkeletű arab címe, az „Almageszt„ csillagászati főmű 13 részben fo-galmazza meg geocentrikus vi-lágképét: a világmindenség kö-zéppontjában a mozdulatlan Föld, körülötte kering a Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz -ezeken kívül az állócsillagok szférája -48 csillagképet
Itt tárgyalja Ptolemáiosz a háromszögtan és a szférikus csillagászat alapfogalmait is -abból indul ki, hogy a Föld gömb alakú, mozdulatlan - a „csillagok ege” – a legkülső gömb, szféra - egy nap alatt körbe fordul a Föld körül Földnek nincs mai értelemben vett „tengelye”, hanem az ég szférája forog az északi és déli ég-pólust összekötő világtengely körül 2. könyv: gömbi csillagászat alkalmazása égitestek felkeltének és lenyugtának, a leghosszabb nappal időtartamának kiszámítása a különböző földrajzi helyekre. -meghatározza az Ekliptikának a hajlásszögét az égi Egyenlítőhöz, leírja a mérésére szolgáló műszereke.
3. könyv: -az év hossza pontos érték fontos a naptárszámolás szempontjából és azért is, mert a bolygók helyzetét a Nap helyéhez viszonyítva állapították meg. 4-5-6. könyv: -a Hold mozgásának egyszerűsített elmélete -módosított Hold-elmélet figyelembe veszi a Hold pálya ekliptikai metszéspontjának eltolódását -a Hold keringési periódusainak változásai, a Hold pálya-ellipszis excentrumosságának változásából származó módosulásról - nap- és holdfogyatkozások számításának módszere
7-8. könyv -csillagok ekliptikai koordinátái - ekliptikai szélesség és hosszúság -az egyenlítőre vonatkoztatott adatok: rektaszcenzió és deklináció -fényesség, a jellegzetes szín -csillagokat nevükkel, csillag-képen belüli helyzetük alap-ján jelzi
9-13. könyv -bolygók mozgásának elmélete: a geometriai konstrukció, amely leghívebben ad számot az égitestek látszó mozgásáról -a legtökéletesebb síkidom a kör, a legtökéletesebb test a gömb szférák rendszerét (Kr. e. 4. sz.) Föld körül keringő „hét bolygó” – Hold, Nap, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz – tökéletesen átlátszó kristálygömbökre, a szférákra rögzítve végzik mozgásukat valóságos mozgásuk nem egyenletes sebességű, sőt látszólag visszafordulnak és „hátráló mozgással” hurokszerű utat futnak be, minden bolygóhoz több szférát rendeltek, közös központúak, de tengelyeik és forgási sebességük eltérő -Arisztotelész egyszerűsített formában beépítette átfogó világképébe
Mars mozgása
-a teljesen szabályos körön való bolygómozgást nem fogadja el, számításokkal az excentrumos rendszert fejleszti -bolygómozgás leírására külön könyv. „A bolygók elmélete” Szüntaxis, és a „Hipotezész” táblázatokat is tartalmaz, segítségükkel egy kezdő évből (alapepochából) kiindulva bármely tetszőleges évre kiszámolható egy-egy bolygó helyzete az égen - az idők során a ptolemaioszi rendszer egyre gondosabb felülvizsgálata vezetett a napközpontú bolygórendszer kibontakozásához
Merkúr pályája
„Prokheroi kanonesz" - Kézi táblák a csillagok helyzetének meghatározását segítő táblázatokat tartalmaz, az „Almageszt" adatain alapul -táblázatok nem eredeti formájukban, átrendezve, kiegészítve maradtak fenn „Hüpotheszisz tón planómenón" - A bolygók állásai -két könyv feltételezi, hogy az égitestek saját életerővel rendelkeznek, s maguktól mozognak „Apoteleszmatika" (megvalósuló, bekövetkező, ti. jóslatok a csillagok állása alapján) vagy „Tetrabiblosz" - Négy könyvből álló gyűjtemény asztrológiai kézikönyv, amely minden korban nagy népszerűségnek örvendett
Geographika Hüphégészisz - Földrajzi tanítás mai térképészet alapelveit 1. kötetben vetülettanról írt és két új vetületet alkotott 8. kötetben pontos szerkesztői utasításokat kínál egy 26 lapból álló világtérkép készítéséhez Művei kéziratos másolatai bizánci kolostorokban maradtak fenn, a 15. sz-ban Európában számos kiadás
Gömb síkbafejtésénél elkerülhetetlen torzulások csökkentésének célja Geographikában jelenik meg először - olyan vetületek szerkesztését mutatja be, melyeknél a hossztartóság, és a "hasonlósági elv" (alak-hűség) érvényesül meridiánban hossztartó kúpvetület
Bonne-féle képzetes kúpvetülethez hasonlító
Ptolemaiosz első vetületének fokhálózata
Ptolemaiosz leírja egy harmadik vetület szerkesztésének menetét is, ezt azonban nem javasolta konkrét térképek szerkesztéséhez, csak az oikumenének a földgömbön való elhelyezkedését akarta szemléltetni
Ptolemaiosz idejében ismert világ Ptolemaiosz második vetületében
Geographika -2-8 könyv- az akkor ismert világ -Zöldfoki-szigetektől Indiáig- fontos pontjainak: helységek, hegyek és folyók földrajzi koordinátáinak táblázata -a Föld kerülete - 180 000 egyiptomi stadiumra becsült 1 stádium 210 m a Föld kerülete: 37 800 km kisebbnek vélte a valóságosnál Kolumbusz elindult az Atlanti-óceánon: azt vélte, Ázsia keleti partjai közel vannak. - első munka, amely modern értelemben vett földrajzi koordinátákat tüntet fel
- földrajzi szélességet még nem fokokban, hanem un. „klíma-zóna rendszerben” adja meg: kiindulópont a leghosszabb nappal (a nyári napforduló) időtartama Egyenlítőn - 0° sz.- a leghoszszabb nappal időtartama 12 óra, a Sarkkörön -67,5°24 óra leghosszabb nyári nap tartamából meghatározható a fokokban mért szélesség -mérési módszer: a szélességet bizonyára napórával mérték -hosszúsági körök számítása nem ismert, valószínű térképi kimérésekből határozták meg - eredeti műben nem voltak térképek, reneszánsszal bezárólag folyamatosan bővítették
Ptolemaiosz világtérképe
Ptolemaiosz harmadik vetülete a Geographia 1541-es kiadásából
Térkép Ptolemaiosz művében
