Dr. Barkács Katalin 1

© Dr. Barkács Katalin

1

VÍZMINŐSÉGVÉDELEM

Szempontrendszer a témakör tárgyalásához

A vízi környezet - szennyezésének 

forrásai,



a szennyezések hatásai,



a szennyezések mérése,



a szennyezések szabályozása,



a szennyezés csökkentés technológiai lehetőségei,



a szennyezés csökkentés technikai eszközei témakörök áttekintése a vizeket szennyező anyagok esetén hazai és nemzetközi téren


2

VÍZHASZNÁLÓK

•

Kommunális fogyasztók (a lakosság és a közintézmények)

•

Ipari fogyasztók (nyersanyag-víz, hűtővíz, öblítő- és mosóvíz, szállítóvíz - pl. bányászatban - , oldó-víz - pl. cukorgyártásnál -, egyéb ipari víz, továbbá ivóés használati víz)

•

Mezőgazdasági fogyasztók (állattartás-haltenyésztés, növénytermesztés-öntözés)


3

VÍZHASZNOSÍTÁS – VÍZHASZNÁLATI CÉLOK



a vízi élet zavartalan fenntartása



ivóvíz céljára felhasználandó víz



üdülési és sportcélú vízhasznosítás



öntözési vízhasznosítás



állatok itatása, állattartás



iparágak vízellátása


4

A FÖLD VÍZKÉSZLETE



Összes víz : 1337 millió km3



Sós tengervíz: 1300 millió km3 = 97,2 %



Édes víz: 37 millió km3 = 2,8%



Sarki jég és a hótakaró az édes víz 77%-a = 28,5 millió km3



Édes vizű tavak és folyók az édes víz 22,4%-a = 8,3 millió km3



Az atmoszférában található vízgőz az édes víz 0,6%-a = 0,013 km3

Megjegyzés: jelenleg a világ éves vízfogyasztása 3000 km3.


5

HAZÁNK VÍZKÉSZLETE

Felszíni vizeink 96%-a más országok területéről származnak. Magyarországon a legnagyobb az egy lakosra jutó átfolyó vízmennyiség. Térségünkből a Dunán, a Tiszán és a Dráván keresztül távoznak felszíni vizek. Mellékvízfolyásaink általában szennyezettek. Ivóvizeink túlnyomórészét a felszín alatti vizeinkből nyerjük.

Az átlagos évi vízforgalom becsült adatai: • • • •

az ország területére hulló csapadék 58 km3 a belépő vízfolyások vízszállítása 114 km3 az ország területén elpárolgó víz 52 km3 a kilépő vízfolyások vízszállítása 120 km3


6

MAGYARORSZÁG VÍZVAGYONA

Az éves lefolyás sokévi átlagértéke: 120 km3/év, amelyből 6 km3/év képződik az ország területén. Ez azt jelenti, hogy a vízfolyások vízhozamának 95%-a külföldről érkezik. Ebből következik, hogy mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban a határos országok tevékenysége befolyásolja vízfolyásainkat. A készletek többsége a Duna, Tisza és a Dráva medrében folyik le, és csupán 20%-nyi rész jut az olyan nagyságrendű vízfolyásokra, mint a Rába, Kapos, Sajó, stb. Az éves átlagos vízkészletnek csupán 5%-a vehető figyelembe a vízgazdálkodás szempontjából kritikus augusztus hónapban.


7

MAGYARORSZÁG VÍZVAGYONA 

Az állóvizek felszíne 1000 km2, az ország területének 1,1%-a. A három legnagyobb természetes tó közül a Balaton Közép-Európa legnagyobb tava: 596 km2 (térfogata 1,8 km3), alkáli sókban való gazdasága miatt víztükrének színe zöldesszürke. Sekély tómélysége átlagosan 3-4 m, a Tihanyiszorosban ~12 m-t is elérheti. a Velencei tó 26 km2, átlagos mélysége 1,2 m, legnagyobb mélysége Gárdonynál 2 m. a Fertő tó felülete 335 km2, ebből 87 km2 van országunk területén, átlagos mélysége 1,0 -1,5 m. A mesterséges állóvizek (tározók) közül a Tisza tónak nevezett Kiskörei tározófelülete 127 km2. Az ennél nagyságrendekkel kisebb mintegy 1200 db természetes és mesterséges tó felülete összesen 180 km2.



Folyóvizeink Duna /417 km/, Tisza /600 km/, Dráva /140 km/ és a csatornák /Keleti és Nyugati főcsatorna/


8

HAZÁNKBAN A VÍZTÍPUSOK ÖSSZES IVÓVÍZ MINŐSÉGŰ VÍZHASZNÁLATON BELÜLI ARÁNYAI 1. víznyerés felszíni vizekből (12%) 2. víznyerés felszín alatti vizekből (88%) 3. újrahasznált víz felszín közeli víz, talajvizek (10%) rétegvíz (40%) karsztvíz (20%) parti szűrésű víz (30%). forrásvíz (nincs hazai jelentősége).

A felszíni víz éves hasznosítása hazánkban Felhasználás célja Ivóvíz

Ipari víz

Vízmennyiség 106 m3 180-230

4500-5700

Öntöző víz

250-530

Halastó víz

420-480

© Dr. Barkács Katalin © Dr. Barkács Katalin

9

AZ EGYES TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK FAJLAGOS VÍZIGÉNYE Termék minőség

Termék mennyiség

Cukor

1 tonna

Papír

1 tonna

Zöldségkonzerválás

1 tonna

Az előállításhoz szükséges víz mennyisége (m3) 50 - 150 500 - 3000 40 - 60

Gyapjúszövet

1000 m

100 - 150

Alumínium

1 tonna

80 - 120

Villamos energia

1 kWh

130 - 250


10

A vízszükséglet a világon állandóan növekszik, amit alapvetően a következő tényezőkre lehet visszavezetni:

•

a Föld lakosságának gyarapodása,

•

az életszínvonal emelkedése,

•

a

•

a mezőgazdaság hatékonyságának növelése

közületi és növekedése,

regionális

vízművek

számának

(fő vízfogyasztó az öntözés), •

a fokozódó iparosodás,

•

vízfelhasználás: gőz formájában, szállításra, mosásra, oldószerként, hűtőközegként, alap- és segédanyagként.


11

Tényezők, amelyek pozitív hatást fejthetnek ki a jövőben!







A legnagyobb vízkészletek, melyek minőségileg kifogástalanok, az emberi civilizációk mostani központjaitól távol találhatók. Földünk víztartalékai folyamatosan megújulnak. A víz „vándorol”. Pillanatról pillanatra egy-egy ciklus része. Napjainkban megközelítőleg, a létező édesvízkészletünk 1%-át „forgatjuk” /használjuk.


12

A VIZEK ELŐFORDULÁSI FORMÁI, VÍZTÍPUSOK Természetes és mesterséges víztípusok 

felszíni víz édes vizek, sós vizek kontinentális vizek, tengerek, óceánok

édesvizek: folyó vagy álló vizek, természetes vagy mesterséges tavak, ide soroljuk a patakokat, a holtágakat, kavicsbányák vizeit, természetes és mesterséges öntöző és csatornarendszereket, tározókat is. A felszíni vizekhez tartoznak ezen kívül a brakkvizek (kevert típusú, édes-sós vizek). 

felszín alatti víz talajvizek, rétegvizek, karsztvizek, forrásvizek.

 

csapadékvíz szennyvizek (folyékony halmazállapotú hulladékok)



újrahasznosított víz


13

VÍZMINŐSÉG 

Több (fizikai, kémiai, biológiai) paraméter együttese határozza meg; a felhasználási cél és a víz eredetének (vízkivétel helyének) függvényében Vízszennyezés, szennyvizek



Az adott vízi ökoszisztéma összetételének változása a természetes összetevőkhöz képest 



a rendszeren belül valamely természetes alkotóelem koncentrációja megváltozik a rendszerbe természetes összetevőitől alapvetően eltérő minőségű szennyező komponens kerül © Dr. Barkács Katalin

14

MIKOR BESZÉLÜNK VÍZSZENNYEZÉSRŐL? Minden olyan jellegű hatás, mely a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz, mint élettér a benne zajló természetes életfolyamatok számára korlátozódik vagy megszűnik. Az emberi célokra történő felhasználása csökken vagy lehetetlenné válik.

A szennyezők lehetnek: 1. élőlények 2. anyagok 3. energia 15

ANTROPOGÉN HATÁSOK A VÍZ KÖRFORGÁSÁBAN Szennyező források: 

kommunális



ipari



mezőgazdasági eredetű forrásokon belül kiemelt szerepű az energiaipar

Az anyagkibocsátás módja szerint a szennyezés: 



pontszerű (mozgó vagy helyhez kötött a szennyezőanyag forrás, de a kibocsátás helye azonosítható, pl. szennyvízcsatorna élővíz-torkolata) diffúz (pl. mezőgazdasági területről bemosódó műtrágyaalkotók)



folyamatos, illetve szakaszos



egyszeri, vagy időben ismétlődő jellegű


16

Vízszennyezésnek tekinthető minden olyan anyag, ami a vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására és az emberi használatra csökken vagy megszűnik. A szennyezések csak mesterséges beavatkozással visszafordítható hatását tekintik vízkárnak. Közvetlen károk származnak abból, hogy: a szennyezett víz hasznosítása korlátozottabbá válik, a víz felhasználását megelőző kezelés költségei növekednek. Közvetett károknak tekinthetjük: az emberi egészség károsodását, a szennyezett vízzel érintkező létesítmények fokozott korrózióját, a szennyvízzel elvezetett hasznos anyagok elvesztését, az üdülési lehetőségek csökkenését, a rosszabb vízminőség okozta minőségromlást az előállított termékben. Minden újabb hatás a vízben újabb egyensúlyi állapot létrehozására törekszik, mialatt a víz mozgása, áramlása közben változtatja összés oldott-anyag tartalmát. Ennek során nem csupán az oldódási egyensúlyoknak, hanem az oxidációs-redukciós folyamatoknak, valamint a bioszféra makro- és mikroorganizmusai tevékenységének, az ily módon keletkezett, illetve átalakult vegyületeknek is szerep jut.


17

A szennyezést okozó tényezők: • rosszul végzett öntözés /vízveszteség, talajkárosodás / • az intenzív állattartás, a műtrágyázásból valamint növényvédelem során keletkező szennyvizek • nem kielégítő fertőtlenítés /betegségek, fertőzések terjesztője/ • a helytelenül kezelt vagy lerakott hulladékok csurgalék-levei • nagy mennyiségben kibocsátott, másrészt az egyre többféle (és egyben szintén növekvő mennyiségben alkalmazott) szintetikus vegyület (pl. a nehézfémek, növényvédő-szerek) • légszennyezés /a savas esők okozta elsavanyodás, pl. az ipari (elsősorban energiaipari) vagy közlekedési forrásokból származó nitrogénoxidok, és az energiatermelés során keletkező kéndioxid • a szennyezés-kibocsátásoknak tulajdonítható éghajlatváltozás • erdőirtások, gátépítések, lecsapolások stb.


18

SZILÁRD HULLADÉKOK VÍZSZENNYEZŐ HATÁSA 20000 tonna kommunális („szemét”) hulladék lerakásakor 1 év alatt a talajvízbe jut:



2110 kg klorid ion / víziló /



1070 kg nátrium ion / rozmár /



661 kg szulfát ion /szarvasmarha /



632 kg kálium ion / ló /



347 kg szerves nitrogénvegyület /2 db szarvas/

 

237 kg kalcium ion / vaddisznó /

5 kg foszfát ion /róka /

19

A szennyeződéseket emellett típus szerint is csoportosíthatjuk:  fertőzést okozó ágensek (baktériumok, vírusok, véglények ),  oxigént fogyasztó anyagok,  eutrofizációt okozó anyagok,  szerves és szervetlen vegyületek,  olajszennyeződések,  szuszpendált szilárd anyagok (üledékek és kolloidok ),  radioaktív anyagok,  hőszennyeződés.


20

A víz minőségét sokféle, egyidejűleg lejátszódó és egymást befolyásoló fizikai, kémiai és biológiai folyamat alakítja. Ezt figyelembe véve célszerű a folyamatok jellemzőit egymástól elkülönítve vizsgálni. Ennek alapján a jellemzők besorolhatók fizikai, kémiai. biológiai, radioaktív, mikrobiológiai tulajdonságcsoportokba. Fizikai tulajdonságcsoportba tartozik, pl. a víz sűrűsége, viszkozitása, hőmérséklete, lebegőanyag-tartalma (zavarossága ), színe, szaga. Kémiai jellemző pl. a víz pH-ja, a szervetlenanyag-tartalma, keménysége, a klorid-, szulfát-, illetve nitráttartalma, szervesanyag-tartalma, stb. Biológiai jellemző pl.: az összes algaszám, hal-toxicitás, baktériumok faj és egyedszám, stb.


21

A VÍZSSZENNYEZŐ ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA

A

vízben való megjelenésük szobahőmérséklet közelében

szerint

az

eredetileg

gáz- illetve folyékony- és szilárd halmazállapotú anyagok nem elegyedő fázisként és/vagy oldott anyagként lehetnek jelen. A lebegő szilárd (szuszpendált) anyagok lehetnek könnyen ülepedő valamint nehezen elválasztható, stabil kolloid részek. A nem oldott folyadékok emulziót, vagy elkülönülő folyadékfázist alkothatnak. A főbb, a vízzel nem elegyedő valamint oldott anyagcsoportok minden esetben vegyi összetételük alapján további szerves és szervetlen anyagcsoportokra oszthatók.

22

A VÍZSZENNYEZŐK MEGJELENÉS SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA (pl. szilárd halmazállapotú szennyezők)

SZENNYEZŐK

SZILÁRD

BROWN MOZGÁST VÉGZŐ

ÚSZÓ

SZERVES

SZERVETLEN

SZERVES

SZERVETLEN

KIÜLEPEDŐ

SZERVES

SZERVETLEN

OLDOTT

SZERVES

SZERVETLEN

23

A víz tulajdonságait befolyásoló anyagcsoportok és környezetkárosító hatásaik



Lebegőanyag tartalom fényáteresztés csökkenés, akkumuláció (biomagnifikáció), oxigénfogyasztása



szennyezőanyag lebontható részek

Szervetlen vegyületek halobitás, oldódás-viszonyok megváltoztatása toxicitás ill. egyéb egészségkárosító hatás



Szerves vegyületek oxigénfogyasztás, egészségügyi hatások



Élő szervezetek hiány vagy túlszaporulat, fertőzőképesség)

24

A TERMÉSZETES VIZEK FONTOSABB KÉMIAI ALKOTÓELEMEI ÉS AZOK EREDETE Eredet

Szilárd lebegő anyagok

Kolloidok

szervetlen talajokból és kőzetekből

agyag, homok, egyéb szervetlen talajok

agyag SiO2 Fe2O3 Al2O3 MnO2

Gázok

Ionizálatlan szilárd anyagok

CO2 SO2 H2S

Pozitív ionok

Negatív ionok

Ca2+ Mg2+ Na+ K+ Fe2+ Mn2+ Zn2+ H+

HCO3ClSO42NO3CO32HSiO3 -

H2BO3 -

HPO42 -

H2PO4 -

OHFlégkörből

por, korom, lebegő anyagok (szerves vagy szervetlen)

N2 O2 CO2 SO2


H+

HCO3SO42-

25

szerves anyagok lebontódásából

szerves talaj, termőtalaj, szerves szenynyezőanyagok

növényi színezőanyag, szerves szenynyezőanyagok

CO2 NH3 O2 N2 H2S CH4 H2 íz- és szagkomponensek

élő szervezetek

hal, alga, diatóma parányi állatok

vírus, baktérium, alga, diatóma

CO2 O2

növényi színező anyag, szerves szenynyezőanyagok


Na+ NH4+ H+ K+ Fe2+ Mn2+ Mg2+

ClHCO3

NH4+ Ca2+ Mg2+ Fe2+ H+ K+

ClPO43NO2NO3-

-

NO2NO3OHHSPO43szerves gyökök

26

A TENGERVÍZ ÉS ÉDESVÍZ ÁTLAGOS ÖSSZETÉTELÉT JELLEMZŐ IONOK MINŐSÉGE ÉS MENNYISÉGE


27

A BIOLÓGIAI FOLYAMATOK és az OXIGÉN SZEREPE az öntisztulási folyamatban

fotoszintézis

6CO2 + 6H2O

légzés

C6H12O6 + 6O2

Az algaprotoplazma elemi összetétele 106CO2 +16NO3- +HPO42- +18H+ +122H2O +h légzési lánc  klorofil C106H263N16P + 193O2

28

AEROB BIOKÉMIAI LEBONTÁSI FOLYAMAT OXIGÉNÍGÉNYE

Endogén légzés esetén: sejtek + O2  CO2 + H2O + N + P + nem bontható sejtmaradék

Szubsztrát légzés esetén: szervesanyag + O2 + N + P  új sejtek + CO2 + H2O + nem bontható anyagcsere-termék

29

A BAKTÉRIUMOK ANYAGCSERÉJE során jelentkező oxigénigény mértéke aerob körülmények közt

C (a szerves vegyületben ) + O2 (vízben oldott )  CO2 4H (a szerves vegyületben ) + O2 (vízben oldott )  2H2O 3 mg/dm3 szerves széntartalom kereken 9 mg oxigént fogyaszt. Egyetlen csepp olaj széntartalmára bontása során mintegy 5 liter víz oldott oxigéntartalma elfogyhat.

30

A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSE Felszini vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés MSZ 12749:1993 szabvány szerint 

Vízminőségi jellemzők: A csoport:

oxigénháztartás jellemzői

B csoport:

a nitrogén és foszforháztartás jellemzői

C csoport:

mikrobiológiai jellemzők

D csoport:

mikroszennyezők és toxicitás

D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyezők D2 alcsoport: szerves mikroszennyezők D3 alcsoport:

toxicitás

D4 alcsoport:

radioaktív anyagok

E csoport:

egyéb jellemzők

31

VÍZMINŐSÉGI OSZTÁLYOK

I. osztály

Kiváló víz

Kék

II. osztály

Jó víz

Zöld

III. osztály

Türhető víz

Sárga

IV. osztály

Szennyezett víz

Piros

V. osztály

Erősen szennyezett víz

Fekete

32

A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSE MSZ 12749: 1993 szabvány

A szabvány öt vízminőségi osztályt különböztet meg: Kiváló víz: (I. osztály) Mesterséges szennyezőanyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben az oldott anyag-tartalom kevés, közel teljes az oxigéntelítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs. Egyszerű tisztítással alkalmas az ivóvízellátásra, az élelmiszeripar és egyéb nagy vízigényű ipar céljaira, valamint pisztrángtenyésztésre. Jó víz: (II. osztály) Közepesen szennyezett víz. Külső szennyezőanyagokkal, és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal csekély mértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A vízi szervezetek fajgazdasága nagy, de az egyedszámuk kicsi. A víz szennyvíz baktériumtartalma igen kevés. Magas oxigén-tartalommal rendelkezik. Előkészítés nélkül hasznosítható haltenyésztésre, sport és üdülési célokra. Megfelelő előkészítéssel az I. osztályú vizet igénylők is felhasználhatják.

33



Folytatás… Tűrhető víz: (III. osztály) mérsékelten szennyezett (pl.: tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben eutrofizálódó folyamatokat eredményezhetnek a vízben lévő szerves és szervetlen anyagok. Szennyvízbaktériumok következetesen kimutathatók. Az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos ingadozása, továbbá, az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen életfeltételeket teremthetnek. Az élet-közösségben a fajok számának csökkenése és egyes fajok elszaporodása vízelszíneződést is előidézhet. Esetenként a szennyezettségre utaló szag és szín is előfordul.

34

Folytatás…

Szennyezett víz: (IV. osztály) külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul az anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok száma (ezen belül a szennyvízbaktériumok uralkodóvá válnak), valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelőértéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra.

35

Folytatás…

Erősen szennyezett víz: (V. osztály) különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi; zavaros. Bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent.

36

Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került.

Hulladéktörvény szerint: folyékony hulladék A benne található komponenstől függően a szennyezés lehet:    

oldott külön fázist alkotó szerves szervetlen

Eredet szerint a szennyvíz:   

kommunális vagy háztartási ipari: iparáganként, üzemenként eltérő összetétel mezőgazdasági

2013.03.13.

37

SZENNYVIZEK CSOPORTOSÍTÁSA eredet szerint:

 Kommunális vagy háztartási szennyvíz  Mezőgazdasági szennyvizek: pl.: hígtrágya  Ipari szennyvizek: iparáganként, üzemenként eltérő összetételűek:

szénhidrogén tartalmú: olajfinomító, vegyipari alapanyagot gyártó üzem nehéz- ill. toxikus fém tartalmú: fémfeldolgozó üzem, galvanizáló üzem, elektrolizáló üzem zsír- és fehérjetartalmú: tejipari üzem, vágóhíd, húsfeldolgozó oldott szerves anyagok: színezékek: festékgyár, textilfestő üzem szénhidrátok: cellulózgyár, cukorgyár lebegőanyag tartalmú: papírgyár, fémfeldolgozó üzem, bányavíz sótartalmú: hőerőmű, bányavíz

38

Vízszennyezők csoportosítása jellegük és hatásuk alapján Szuszpendált anyagok: szerves és szervetlen anyagokból álló finom szemcsés anyagok (pl. folyók partvonala mentén lerakódó iszap)

Színt és zavarosságot okozó nehezen bontható anyagok Olajok és úszó anyagok: esztétikailag kellemetlenek és gátolják az víz oxigénfelvételét

Toxikus vegyületek Biológiailag nehezen vagy nem bontható anyagok (pl. szerves mikroszennyezők  karcinogén hatás)

Oldható szerves anyagok: az oldott oxigén hiányát növelik, íz- és szagrontó hatásúak Oldott szervetlen vegyületek (halobitás): a vízi életfeltételek módosítása  

Savak és lúgok Tápanyagok: N, P  felszíni vizek eutrofizációja

Kórokozók Hőszennyezés: a vízi életfeltételek módosítása

2013.03.13.

39

SZENNYVIZEK ÖSSZETÉTELE Megnevezés

BOI

KOI

O2 mg/L

O2 mg/L

Lebegő anyag

pH

mg/L

Sörgyár

850

17000

90

4-6

Konzervgyár üdítő

2000

7000

savas

Konzervgyár borsó

570

130

savas

Tejüzem

6001000

200400

savas

Szeszgyár

7000

Takarmányüzem

50000

Paradicsomfeldolgozó

2000

3500

2500

11-13

Szárnyas telep

500800

6001050

450800

6,5-9

Vágóhíd

15002500

800

7

3001500

7-8

Cukorgyár

4502000

10000 savas

6003000

40

2013.03.13.

41

Vízszennyezők csoportosítása jellegük és hatásuk alapján Szuszpendált anyagok: szerves és szervetlen anyagokból álló finom szemcsés anyagok (pl. folyók partvonala mentén lerakódó iszap)

Színt és zavarosságot okozó nehezen bontható anyagok Olajok és úszó anyagok: esztétikailag kellemetlenek és gátolják az víz oxigénfelvételét

Toxikus vegyületek Biológiailag nehezen vagy nem bontható anyagok (pl. szerves mikroszennyezők  karcinogén hatás)

Oldható szerves anyagok: az oldott oxigén hiányát növelik, íz- és szagrontó hatásúak Oldott szervetlen vegyületek (halobitás): a vízi életfeltételek módosítása  

Savak és lúgok Tápanyagok: N, P  felszíni vizek eutrofizációja

Kórokozók Hőszennyezés: a vízi életfeltételek módosítása

2013.03.13.

42

A HAT LEGNAGYOBB IPARÁG SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁSA (BÁNYÁSZAT, VILLAMOS ENERGIA, KOHÁSZAT, GÉPIPAR, VEGYIPAR, KÖNNYŰIPAR) Komponens (tonna/év) KOI

Élővízbe

Közcsatornába

47 000

65 000

5 000

1 500

200

100

280 000

70 000

10 000

1 000

vas

5

6

réz

12

15

ólom

2

11

nikkel

8

6

20

45

3

9

110

30

olaj, zsír anionaktív detergens össz só ammónia

összes króm kadmium cink

43

A VÍZSZENNYEZÉS HAZAI VISZONYAINK KÖZT 





Az ipar részaránya kb. 50 % -os, a szennyezőanyag tömeg másik feléért a mezőgazdaságot és a háztartásokat együttesen terheli a felelősség. Láthatóan egy-egy iparág szennyvizeinek szerves szennyezettsége jóval nagyobb, mégis országosan az összes szerves anyag kibocsátás egyharmada származik kommunális szennyvízkibocsátásokból. A megelőzés lehetősége tehát e téren azzal kezdődik, hogy lehetőleg kisebb szennyezettségű és/vagy kisebb mennyiségű szennyvíz kibocsátására kell törekedni. Az iparban ez könnyebben megoldható, a csökkentésre lehetőséget nyújt pl.:  

a nyers-, segéd- és üzemanyagok kiváltása a meglévő technológia megváltoztatása, víztakarékos eljárás alkalmazása



szennyvízkezelés a csatornába vezetés előtt,



a keletkezett szennyvíz újrahasznosítása,



szennyező anyag visszanyerése.

44

A HÁZTARTÁSOK ÁTLAGOS VÍZFELHASZNÁLÁSA hazai adat

LEÉ: 150 L/fő*d Lakosegyenérték jelenleg: napi 150 L /fő vízfogyasztás Napi vízfogyasztás a múlt század elején: 95 L/fő volt


45


46

VÍZFOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Vízmennyiségek a háztartásban 

6-10 L/min a csapból kifolyó víz – mosogatás folyóvízben



170 L/d víz – csöpögő csap



20-40 L/alkalom – mosógép, mosogatógép



700 L/d – víztartály folyása (WC)



100-150 L/alkalom – kádban fürdés



20-60L/alkalom – zuhanyozás

Mennyi vizet fogyasztunk? Milyen szennyvizet „gyártunk”?


47

SZERVES VEGYÜLETEK A KÖRNYEZETBEN



Napjainkban több, mint 70 ezer féle szerves vegyületet használ valamilyen célra az emberiség.

A környezetbe nem közvetlenül kikerülő, felhasználásuk szerint csoportosított vegyülettípusok a kommunális szférában következők: 

gyógyszerek



kozmetikumok



élelmiszerek: nem feltétlenül van szükség minden esetben az élelmiszerek vegyszerrel való kezelésére. A tartósítás, az állagmegőrzés, a küllemen való változtatás érdekében az élelmiszerhez kevert vegyszerek egész tárházát állították elő. A tartósításnak is legkülönfélébb módszerei léteznek.

48

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Paraméter

Koncentráció (mg/dm3)

Összes szennyező anyag

700-1800

Összes oldott anyag

550-1200

Oldott szerves anyag

250-600

Összes lebegő anyag

150-600

Lebegő szerves anyag

100-400

BOI5

150-360

49

A szennyvíz mennyisége csökkent a vízdíj bevezetése után, a szennyezettsége nőtt. A szerves anyagok oxidálásához szükséges oxigén mennyiség: KOI A nitrogén tartalmú szerves vegyületek és az ammónia oxidálására is fogy oxigén NH3 + 2O2

→

HNO3 +H2O

Egy gramm ‚nitrogénre’ számítva, az oxidációhoz 4,57 g O2 szükséges Átlagos kibocsátás

Magyarország

Szennyvíz L/nap x fő

150

KOI (O2 mg/L)

450

Összes N (g/fő x nap)

30

1 napi oxigén szükséglet 1 főre: 450 mg/L x 150L/nap + 30 g x 4,57 g O2 /nap= 67,6 +137 gO2/nap 50

Szennyvíz- és szennyezőanyag mennyiség alakulása egy nap során egy kommunális tisztítótelepen

2013.03.13.

51

Ahol kisebb a szennyvízhozam, a szennyezettség még lehet nagyobb, tehát fontos ismernünk a szennyvíz napi mennyiségét, továbbá a szennyvíz KOI (BOI) értékét, és az oxidálható N tartalmat (Kjeldahl N) is az oxigénszükséglet (szennyező hatás) megítéléséhez. A kommunális szennyvíz mennyisége napi ingadozást mutat; 6-8 óra közötti növekedés (első csúcs), a második csúcs 20 óra környékén van. Cél a csúcstermelés kiegyenlítése. A kiegyenlítésnél arra kell törekedni, hogy folyamatosan azonos mennyiségű szennyvíz jusson a környezetbe ill. a tisztítótelepre. Minél jobban sikerül ezt megoldani, annál kevésbé fogja megérezni a zavaró hatásokat (a csúcsterhelést) a tisztítórendszer ill. a vízkörnyezet!

52

SZENNYVÍZELVEZETÉS BUDAPESTEN



Budapest területe: 525 km2



Budapest lakosainak száma: 1,83 millió közüzemi ivóvízzel ellátott a lakosság 99 %-a



Csatornázottság:100 % (központi területeken) < 50 % (külvárosi kerületben), hossz 5 075 km, 105 000 lakosnak nincs csatornája Lakások száma: 834 939 csatornázott lakások: (96,2%) 803 598 Szennyvízhálózat: 85 % egyesített, 15 % elválasztott



Teljes száraz idei szennyvízhozam: 580 000 - 630 000 m3/d


53

A főváros szennyvízkezelése 2010. augusztusáig


54

BUDAPEST- SZENNYVÍZTISZTÍTÁS



A főváros teljes területén a szennyvizek korábbi 51 %-ához képest, már jelenleg csak 10%-ban kerül szennyvíz kezeletlenül a Dunába



A főváros teljes szennyvízmennyiségének 90%-a kap megfelelő tisztítást: mechanikailag, biológiailag, tápanyag-eltávolítással kezelik.


55

A KÖZMŰOLLÓ ALAKULÁSA

A közműolló fogalma: elsődleges ; ivóvízellátás – csatornázottság, másodlagos ; ivóvízellátás=szennyvízkibocsátás – szennyvízkezelés kapacitása közti időben növekvő eltérés


56

A BUDAPESTI KÖZPONTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ÉS KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYEI



A beruházás megvalósításának elsődleges célja volt, hogy a Dunába a Főváros 16 pontján beömlő szennyvizeket összegyűjtsék, és a tisztítótelepre vezessék



A telep működtetésével elérhető az, hogy gyakorlatilag ne kerüljön kezeletlen szennyvíz a Dunába, ezáltal csökkenjen a folyó és a partvonal ökológiai terhelése, szennyezése


57

A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK HIDRAULIKUS KAPACITÁSA [m3/d] 2010. előtt

2011. évi és a tervezett

Észak- Pest 200 000 Dél-Pest 80 000 Központi 0 Dél - Buda 0


200 000 120 000 350 000 50 000

58

A KÖZPONTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP 

Elhelyezkedése: a Csepel-sziget északi része, az úgynevezett szigetcsúcs nyugati oldala, a Duna 1641 és 1642 fkm-e között, kb. 29 ha hasznos területen.



A tisztítótelep tervezett kapacitása: Zsigmond téri, Vas Gereben utcai, albertfalvai, ferencvárosi, kelenföldi szennyvízátemelőkről összesen befogadott maximális napi szennyvízmennyiség 350 000 m3/d Csapadékos csúcsmennyiség (mechanikai) 37 500 m3/h Lakosegyenérték (LEÉ): 1 450 000 Mechanikai kapacitás: 900 000 m3/d


59

A VÍZSZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Módszerek

Beavatkozások Helyi

Regionális

Tisztítás

Szennyvíz

Szennyvíz

Visszanyerés, újrahasznosítás

Ipari, mezőgazdasági

Ipari, mezőgazdasági

Technológia változtatás

Ipari vízgazdálkodás, korszerűsítés

Országos

Termelési technológia változtatás

Termék módosítás

Termékmódosítás

Megszüntetés

Termelés, vagy használat

Késleltetés

Szennyvíztárózás

Szennyvíztárózás

Átevezetés

Regionális csatornázás, átvezetések

Környezet tisztítás

Befogadók tisztítása

Befogadók tisztítása 60

VÍZSZENNYEZÉSEK ÉS ELTÁVOLÍTÁSUK MÓDSZEREI Szennyezés

Hatás

Az eltávolítás módja

1. Biológiailag lebontható

Oldott oxigént elhasz- Aerob és nálja, ezáltal halpusztu- anereob lást okozhat és bűzt ter- fermentáció jeszt

2. Biológiailag lebontható

Kellemetlen íz és szag, rákkeltő és egyéb egészségkárosító hatás

Kémiai oxidáció, adszorpció

3. Lebegőanyag

Lerakódva a haltáplálékot fedi, ha szerves, rothad

Ülepítés, flotálás

4. Ásványi anyagok

Keménységet növelik, öntözésre alkalmatlanná teszik, ipari előkészítést drágítják

Ioncsere, fordított ozmózis, dialízis, desztilláció

61

VÍZSZENNYEZÉSEK ÉS ELTÁVOLÍTÁSUK MÓDSZEREI 5.Biológiai egyensúlyt felborító anyagok (például foszforsók)

Algák, vízinövények mértéktelen elszaporodása (eutrofizáció), majd rothadás

6.Mérgező anyagok (például cianid, fenolok, fémionok)

Vízi élőlényeket (baktériumokat is) elpusztítják, ezáltal az öntisztulást megakadályozzák

Kicsapás, kémiai oxidáció, adszorpció, ioncsere

7. Patogén mikroorganizmusok

Fertőzést okoznak

Kémiai oxidáció

8.Hőmérsékletemelkedés

Biológiai egyensúlyt Hűtés, tározás felborítja, oldottoxigéntartalmat csökkenti

Ioncsere, kicsapás, denitrifikáció

62

A szennyvíztisztítás folyamata hibás felirat az ábrán, térbeli tisztítás nem létező fokozat, ehelyett: tercier! azaz kémiai tisztítás Kémiai tisztítás

Első fokozat Mechanikai tisztítás

Második fokozat Biológiai tisztítás Oxigén(levegő)

Szennyvíz durvarács

Harmadik fokozat Térbeli tisztítás Kémiai Derítőszerek

Zsír,olaj

↑ ↓

homok

Recirkuláltatott iszap

Primer iszap

Homokfogó

2013.03.13.

Előülepítő

Fölös iszap

Kevert iszap Bilógiai medence

Utóülepítő

Derítő

Szűrő

Fertőtlenítő

63

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ ELJÁRÁSOK

Fizikai, biológiai (aerob, anaerob) és kémiai szennyvíz kezelő eljárások 1. fokozat (fizikai), primer tisztítás mechanikai tisztítás: ülepítés, flotálás 2. fokozat, szekunder tisztítás aerob biológiai tisztítás: a/ szuszpendált (eleveniszapos) b/ fixfilmes 1+2/a: hagyományos kétfokozatú, vagy kétlépcsős eljárás 3. fokozat, tercier tisztítás kémiai tisztítás: foszformentesítés, fertőtlenítés

64

A LEBEGŐANYAG MÉRETE ÉS AZ ELTÁVOLÍTÁSRA ALKALMAZHATÓ ELJÁRÁS

Részecskeméret (µm)

A diszperz rendszer csoportja

Az eltávolításra alkalmazható elválasztó eljárás

0,0001 valódi oldat

adszorpció, ioncsere, fordított ozmózis

0,001-1,0 kolloid oldat

ultra- és mikroszűrés

1 -20 kolloid szuszpenzió/ lebegőanyag 20-150 finom ülepedő szilárd anyag 150-2000 közepes méretű ülepedő anyag 2000-1cm durva anyag

szűrés pl. mélységi

szűrés ülepítés, flotálás

ülepedő ülepítés

65

Sótartalom-csökkentő eljárások Sótartalom (g/l)

Ajánlott eljárás

1

Ioncsere, dialízis

1-5

Fordított ozmózis, elektrolízis

2013.03.13.

5-10

Fordított ozmózis (pl.: tengervíz tisztítása)

100

Desztilláció

66

MIKROBIOLÓGIAI ÁTALAKÍTÁSI ELJÁRÁSOK A mikrobiológiai átalakítási folyamatok mikroorganizmusok segítségével zajlanak, miközben a szervezetek táplálkoznak és szaporodnak, fogyasztják a szennyező komponenseket táplálékként, ill. átalakítják azokat. A sejttömeget ezután fázisszétválasztási művelettel lehet elválasztani a tisztított fázistól.

67

Példák: szerves anyagok átalakítása, aerob körülmények között, miközben CO2, H2O, (NH3 kismennyiségben) képződik - oxidáció (megsemmisítés) szerves anyagok átalakítása anaerob körülmények között, melynek során CH4, biogáz (CH4, CO2), NH3, H2S keletkezik. A képződött biogáz hasznos anyag, amelynek energiája ellátja a termelőgazdaságot (hasznosítás). A biogáz trágyából, híg trágyából vagy szennyvíziszapból is előállítható.

A mikrobiológiai átalakítások lehetnek:

68

A mikrobiológiai folyamatokat legfontosabb tényezők:

befolyásoló

♦ a komponens kémiai szerkezete, főként a nyílt láncú szénhidrogéneket bontják a mikrobák ♦ a komponens biológiai bonthatósága (bioavailability); ha pl. a molekula nem tehető vízoldhatóvá, akkor nem bontható le.

PAH benz[a]pirén (BAP) erős karcinogén:

A benz[a]pirén vízoldhatatlan mindaddig, míg enzimatikusan egy oxigén hídkötés nem alakul ki a molekulában. Ha a szervezetben egy adott enzim elvégzi az oxidációs reakciót, amelynek eredményeképpen az oxigén kötés kialakul, a molekula vízoldható lesz, és kifejti karcinogén hatását. PAH-okat a tökéletlen égés (közlekedés) termeli, de megtalálhatóak a pirítós kenyérben, a füstölt húsban is. 69

♦ elektron akceptor jelenléte könnyíti a folyamatokat ♦ a szennyező komponens koncentrációja is meghatározó (EC - hatás összefüggés), vagy ha a tömény szénhidrogén elegyből hiányzik pl. a víz, akkor nem tudnak elszaporodni a mikroorganizmusok ♦ nedvesség tartalom ♦ tápanyagok (N, P, K, nyomelemek) koncentrációja, pl.: ha nincs megfelelő mennyiségben, akkor szükséges a műtrágyázás. Szénhidrogénnel szennyezett talaj esetén szükséges a talaj műtrágyázása a mikrobiális folyamatok elősegítéséhez. ♦ pH, a legtöbb élő szervezet a semleges pHtartományban működik optimálisan. A savtermelő baktériumok a 3-4-es pH-t is elviselik. Ha a rendszernek nincs puffer-kapacitása, akkor ez legtöbbször gondot okozhat a folyamat lejátszódásakor. ♦ aerob, (oxigénellátottság)

ill.

anaerob

körülmények

♦ hőmérséklet: mezo- ill. termofil viszonyok; a termofil baktériumoknak pl. a komposztálásnál a nagyobb hőmérséklet a kedvező

70

Összefoglalva a kémiai és a mikrobiológiai átalakítási eljárásokat folyamatábrával: A szennyezett anyagáramot (pl.: szennyvíz) a keverő berendezésben (K) összekeverjük a megfelelő anyaggal, utána bevezetjük a reaktorba, ahol lejátszódnak a megfelelő kémiai, biokémiai folyamatok. A reaktor után következik az elválasztó (E), ahol a szennyezőanyagot elválasztottuk a tisztított anyagáramtól. A megsemmisítésnél, ahol CO2, víz képződik, nem lesz szennyezőanyag az elválasztás után, ezt az ábrán a két párhuzamos fekete vonal jelzi. A biogáz termelésnél nem szennyezőanyagot fogunk kapni, hanem a hasznosítható biogázt, amit elválasztottunk a tisztított anyagáramtól. A fizikai elválasztás esetén hiányzik a hozzáadott anyag, mert nem átalakítás történik, hanem elválasztás, ekkor a szaggatott párhuzamos vonalak közötti rész elhagyandó az ábrán. Mindegyik esetben a cél: a szennyezett anyagáramból tisztított anyagáram előállítása. Lényeges a folyamatok során a homogenitás biztosítása; a kezelendő anyag és a kezelésre alkalmazott anyagok/sejtek minél tökéletesebb eloszlatása

71

SZENNYVÍZTISZTÍTÁS (ÖSSZEFOGLALÓ) I. fizikai (mechanikai vagy I. tisztítási fokozat) szűrés  rácsok, szűrők gravitációs elválasztás  homokfogók, ülepítők, flotálás (zsírok, olajok összegyűjtése) stripping, extrakció, ab-/adszorpció fordított ozmózis, desztilláció II. biológiai tisztítás hagyományos kétlépcsős tisztítás második fokozata csepegtetőtestes/fixágyas eleveniszapos/szuszpendált állapotú biomassza  oxidációs árkok (tavak, lagunák)  oxidációs tavak : aerob, fakultatív, anaerob  biológiai foszfor és nitrogéneltávolítás növényeket alkalmazó tisztítóeljárások, természetközeli ill. élőgépes technológiák Enzimtechnológiák

72

Mikroorganizmusok szaporodása exponenciális szaporodás tápanyag felesleg mellett lassuló szaporodás tápanyag korlát mellett

pusztulás, autóoxidáció, tápanyag hiány esetében, sejtek anyagának felhasználása

C és N forrás: empirikus protoplazma képlet C5H7NO2 arányok: 1 kg N/ 15-30 kg BOI 1 kg P/ 80-150 kg BOI

73

AEROB ÉS ANAEROB FOLYAMATOK SZEREPE



Aerob oxidáció: (eleveniszapos technológia - aerob) Szerves anyag + baktérium + oxigén  a baktérium táplálkozik: szén-dioxid, víz és ammónia képződik, valamint szaporodik és új sejtek jönnek létre.



Anaerob lebontás: 1. Szakasz: savtermelő baktériumok

Szerves anyag + savtermelő baktériumok  a baktérium a szerves anyagot alkoholig, karbonsavig oxidálja (közben a pH csökken) valamint szaporodnak, és új sejtek jönnek létre. (35-55 oC) 2. Szakasz: metántermelő baktériumok tovább bontják anaerob körülmények között az előbbi termékeket, miközben biogáz (metán, szén-dioxid) képződik, ami tartalmaz még kén-hidrogént, ammóniát és vízgőzt. A sejtek is szaporodnak, új sejtek jönnek létre.

74

A kommunális szennyvíz szerves anyagainak biológiai bonthatósága

Szerves anyagok megoszlása %

Részecskeméret (μm) <0,08 0,08-1,0

1-100

>100

KOI

25

15

26

34

TOC

31

14

24

31

Zsír

12

51

24

19

4

25

45

25

Szénhidrát

58

7

11

24

Oxidáció sebességi állandója

0,39

0,22

0,09

0,08

Fehérje

75

HULLADÉKOK LEBOMLÁSA A VIZEKBEN

 

     

Üvegpalack Műanyag palack Konzervdoboz Gumi Bőr Műanyag tasak Cigaretta-szűrő Almacsutka

1 millió év 450 év 80-200 év 50-80 év 50 év 30-40 év 1-5 év 2 hónap

76

AEROB ÉS KOMBINÁLT ELJÁRÁSSAL MŰKÖDŐ RENDSZEREK A szerves anyag szénhidrátokból, fehérjékből, zsírokból, lipidekből álló elegy, amelyek lebontása zajlik, de ezek mellett a nitrifikáció és denitrifikáció folyamatai is lejátszódnak. 2NH3 + O2 + nirifikáló baktérium  2NO2- + 2H+ + 2H2O 2NO2- + O2 + 2H+ + nirifikáló baktérium  2NO3- + 2H+ A szennyvíztisztítás során az ammónia átalakul nitrátionná, ha a nitrifikáció számára kedvezőek a feltételek ( pH, oxigénigény, tápelem arányok, stb.)

5 nap alatt a házi szennyvíz összetevők 65 %-a oxidálódik, bonyolult vegyületek esetén 40% Egyesített műtárgyak, kétfokozatú biológiai eljárások kiegészítő részei: anoxikus, oxikus zónák, ill. többfokozatú eljárások

77

78

III. kémiai tisztítás, harmadik tisztítási fokozat semlegesítés derítés (csapadékképzés, destabilizálás) foszforeltávolítás csapadékképzéssel ( elő-, szimultán-, utókicsapatás) ammónia-eltávolítás /stripping/

oxidáció, redukció, fertőtlenítés, kemiszorpció, ioncsere termikus eljárások Természetes tisztítási módszerek talajba, élővízbe vezetés Természetközeli rendszerek nádas, gyökérzónás szennyvízkezelés Hibrid rendszerek élőgépes tisztítástechnológiák

79

Kétfokozatú szennyvíztisztítás Hagyományos fizikai-biológiai szennyvíztisztítás hatásfoka Előülepítő Nyersvíz (hosszanti, v. DORR Rács és típusú) Homokfogóról

Eltávolítás: 90% lebegő 30% P-vegyület 25% N-vegyület 90% KOI Tisztított

Eleveniszapos medence

Ülepítő víz

Recirk.iszap

TERCIER TISZTÍTÁS fizikai kémiai szennyvíztisztítás

Hatásfoka Leggyakrabban: fertőtlenítés, foszforeltávolítás

2013.03.13.

Eltávolítás:

90% lebegő 90% P-vegyület 25% N-vegyület 75% KOI

Fölös iszap

80

A SZENNYVÍZKEZELÉS FOLYAMATA a Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telepen (blokkséma) Olaj/zsír 0,77 m3/d

56688

m3/d

rács

Fe2(SO4)3

előülepítő

levegőztető medence

utóülepítő

homokfogó víz 3190 m3/d

homok 0,58 m3/d 0,52 m3/d

levegő

nyers iszap

nitrifiká- metanol ció

recirk iszap

levegő

klór denitrifikáció

levegő

fölös iszap

Duna

fertőtlenítő medence 81

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZ ÖSSZETÉTELE

Influent Removal Efluent COD 600 mg/l BOD5 200 mg/l

93% 93%

NO3-N 0,2 mg/l

---

NH4-N 40 mg/l total P 15 mg/l SS 250 mg/l

98% 89% 98%

COD 45 mg/l BOD5 15 mg/l NO3-N

6 mg/l

NH4-N 1,0 mg/l totalP 1,6 mg/l SS. 5 mg/l 82

FIXÁGYAS BIOLÓGIAI TISZTÍTÓFOKOZAT

4m

elfolyó

levegő

hordozó (szűrőanyag)

fuvókák befolyó szennyvíz

elosztórendszer

83

FERTŐTLENÍTÉS (harmadik tisztítási fokozat)

Klórgáz adagolás (ápr. 15. – okt. 31.)

tároló

fertőtlenítő medence 84

THM VEGYÜLETEK

85

FERTŐTLENÍTÉS



Klór



Ózon



UV-besugárzás



Katadyn eljárás



Hidrogénperoxid



Klórdioxid



Ferrát technológia



AOP (advanced oxidative processes) eljárások



Kombinált eljárások

86

OH

OH

OH OH cathecol hidroquinone

phenol

OH O O O

O p-benzoquinone

o-benzoquinone HO

O

H muconic acid

H COOH 2,5-dioxo-3COOH hexenediocic acid

COOH

H

H

O

COOH

H

H

HO

O

O

O

H H

OH

C C O H2 H2 succinic acid

-2CO2

H

C CH3 + CO2 H2 propanoic acid

O

H

H

O 1-4-dioxo-2butene

CH2

H

H

OH

OH

H

OH

H maleic acid

O

OH

C C O

OH

HO

acrylic acid

O 3-hydroxypropanoic acid

O H

4-oxo-2butenoic acid H O

O

H C C glyoxal

O

H

OH C C

O O glyoxylic acid

HO

OH C C

O formic acid

O O 3-oxo-propanoic acid

O H O OH

CO2 + H2O

OH

OH O

malonic acid

H O

HO O

C CH3 H2

87

MUTAGÉN (MX) VEGYÜLETEK

88

VÍZJOGI SZABÁLYOZÁSOK



Az 1840. évi X. törvénycikk 14 §-a

“... a vizek vagy csatornák ágyaiba földet vagy trágyát hordani, kendert áztatni - 100 forint vagy egyhónapi áristombüntetés alatt tilttatik...” 



Az 1885-ös törvény tiltotta, hogy a gyárak, bányák a hulladékukkal illetve szennyezett vizükkel a vizeket “bepiszkítsák”.

1964-ben a Vízügyi IV. Törvény összefoglalóan intézkedett vizeink minőségének védelméről, a szennyezőkre progresszív bírságot szabott ki.

89

NAPJAINKBAN: „A SZENNYEZŐ FIZET” ELVE Vízminőség-védelmi bírságok szabhatók ki: “A vizeket fertőző vagy károsan szennyező üzemeket szennyvízbírság, a szennyvízelvezető – és tisztító közműveket ártalmas szennyező anyaggal károsító, s ezzel a vizek tisztaságát veszélyeztető üzemeket csatornabírság fizetésére kell kötelezni.” 

Kibocsátási határértékek felszíni vizekbe (területi kategóriák) ill. csatornába vezetett szennyvizekre



2004. környezetterhelési határértékek alapján

díjtételek

technológiai

90

A FELSZÍNI VÍZI KÖRNYEZETBE KÖZVETLENÜL BEVEZETETT SZENNYVIZEK ORSZÁGOS TERÜLETI KIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRTÉKEI ÉS A VÍZMINŐSÉGVÉDELMI TERÜLETI KATEGÓRIÁK Megnevezés

1.

pH

Balaton és vízgyűjtője 6,5-8,5

Szennyező anyagok

Egyéb védett területek

Általános

6,5-9

6-9

Határérték mg/l

2.

Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk)

50

75

150

3.

Biokémiai oxigénigény (BOI)

15

25

50

4.

Összes nitrogén (Nösszes)

15

30(1)

50

5.

Összes foszfor (Pösszes)

0,7

2(1)

10

6.

Összes lebegőanyag

35

100

200

7.

Összes vas

10

10

20

8.

Összes mangán

2

2

5

91

Folytatás…

Megnevezés

Balaton és vízgyűjtője

Szennyező anyagok


Általános

Határérték mg/l

9.

Szulfidok

0,01

0,01

2

10.

Aktív klór

2

2

2

11.

Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok)(2)

2

5

10

12.

Ammóniaammóniumnitrogén

2

5

10

13.

Coliform-szám i=indivídum=egyed

10 i/cm3

10 i/cm3

10 i/cm3

92

Folytatás… Veszélyes- és mérgező anyagok

Határérték (mg/l)

16.

Összes arzén

0,1

0,1

0,5

17.

Összes bárium

0,3

0,3

0,5

18.

Cianid, könnyen felszabaduló

0,1

0,1

0,2

19.

Összes cianid

2

2

10

20.

Összes ezüst

0,01

0,01

0,1

21.

Összes higany

0,001

0,001

0,001

22.

Összes cink

1

1

5

23.

Összes kadmium

0,005

0,005

0,05

24.

Összes kobalt

1

1

1

93

Folytatás… Megnevezés

Balaton és vízgyűjtője


Általános

Határérték (mg/l) 25. Króm(VI)

0,1

0,1

0,5

26. Összes króm

0,2

0,2

1

27. Összes ólom

0,05

0,05

0,2

28. Összes ón

0,3

0,3

0,5

29. Összes réz

0,5

0,5

2

30. Összes nikkel

0,5

0,5

1

Egyéb 31. Hőterhelés

A határértéket a hatóság a befogadó érzékenysége alapján állapítja meg(4)

A Velence- tó és a Fertő tó és vízgyűjtője területén a 240/2000.(XII.23.) Korm.rendelet alapján az 1. kategória határértéke érvényes. 2 Állati és növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros. 3 A közegészségügyi hatóság által fertőtlenítésre kötelezett üzemek esetében előírandó határérték. 4 A hőterhelt víz felszíni befogadóba való vezetésére előírt kibocsátási határérték megállapítása során a befogadóra vonatkozó ökológiai és vízhasználathoz kötődő határértékek betarthatóságát kell figyelembe venni. 1

94

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 204/2001. (X. 26.) KORMÁNYRENDELETHEZ

A) KÁROSÍTÓ ANYAGOK KÜSZÖBÉRTÉKEI ÉS EGYSÉGNYI BÍRSÁGTÉTELEI (1) Megnevezés

Küszöbérték

Bírságtétel

(g/m3)

1. Dikromátos oxigénfogyasztás 2. Szerves oldószer extrakt

(Ft/kg)

1200

10

50

200

3. Fenolok

10

1500

4. Kátrány

5

5000

50

1000

6,5 alatt; 10,0. felett

100

1

1500

8. Szulfát

400

10

9. N(NH3-NH4)

150

100

(olaj-zsír)(Allati és növenyi zsírok esetén 100 m3/d kibocsátás alatt a küszöbérték háromszoros, e felett kétszeres)

5. ANA detergens 6. pH (HCI, illetve NaOH megfelelő mennyiségére számolva) 7. Szulfid

95

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 204/2001. (X. 26.) KORMÁNYRENDELETHEZ

A) KÁROSÍTÓ ANYAGOK KÜSZÖBÉRTÉKEI ÉS EGYSÉGNYI BÍRSÁGTÉTELEI (2)

10. Aktív klór

30

100

2500

0,1

2500

1

50

500

11.Összes só természetes eredetű technológiai eredetű 12.Összes fluorid 13. Összes vas

20 2

14. 10' ülepítő anyag ((Csak ha a 10 perces ülepedésnél a lebegőanyagtartalom nagyobb, mint S x 10-3 m3/m3))

1 15 0

96

MÉRGEZŐ ANYAGOK KÜSZÖBÉRTÉKEI ÉS EGYSÉGNYI BÍRSÁGTÉTELEI Küszöbérték Megnevezés

(g/m3 ill. 10-3 m3/m3) (helyesbítette: MK 2001/139)

1. Könnyen felszabaduló cianidok

Bírságtétel (Ft/kg)

0,1

50000

2. Összes cianid

1

3000

3. Összes réz

2

100

4. Összes ólom

0,4

5000

5. Összes króm

1

3000

6. Króm(VI)

0,5

10000

7. Összes arzén

0,2

10000

8. Összes kadmium

0,1

20000

9. Összes higany*

0,05

1000000

10. Összes nikkel*

1

3000

11. Összes ón

0,5

10000

12. Összes cink

10

500

13. Összes ezüst

0,2

10000

14. Szerves oldószer

0,1

2000

15. Széndiszulfid

0,1

1500

16. Benzol (BTEX)

0,1

1000

17. Toxicitás

18. Azbeszt (krizotil azbeszt)

LC 50 hígítási igény

30

2

20000

97

KÜLÖNBÖZŐ VÍZTÍPUSOK ELEMTARTALMA (határérték mg/liter)

Fém

1

2

3

4

vas

0,1

1

0,2



mangán

0,05

0,5

0,1



kadmium

0,0005

0,005

0,005

10

réz

0,005

0,1

0,2

25

cink

0,05

0,3

0,2

5

ólom

0,005

0,1

0,05

10

nikkel

0,015

0,2



2

higany

0,0001

0,001

0,001

2

1 felszíni víz kiváló / jó (MSZ 12749:1993) 2 felszíni víz szennyezett / erősen szennyezett 3 ivóvíz megengedett, illetve megfelelő 4 a közcsatorna káros szennyezésének határértékei

98

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 9/2002. (III. 22.) KÖM-KÖVIM EGYÜTTES RENDELETHEZ Települések szennyvízelvezetésével, szennyvízkibocsátásával kapcsolatos technológiai határértékek

Komponens

Koncentráció (mg/l)

Kémiai oxigénigény (KOI) Biokémiai oxigénigény

Minimális csökkentési hatásfok (%)

125

75

25

70-90(2) között

35

90

2 (10 000-100 000 LE között) 1 (> 100 000 LE)

80 80

(l)

(BOI5, 20 0C-on, nitrifikáció nélkül)

Összes lebegőanyag (3) Összes foszfor (P összes) (4) Összes nitrogén (Nösszes)(4,5)

15 (10 000100 000 1 (>100 000 LE)

70-80(2) között 70-80(2) között

99

Dr. Barkács Katalin 1

Recommend Documents