TALAJVÉDELEM Dr. Barkács Katalin

TALAJVÉDELEM

© Dr. Barkács Katalin 1


A TALAJ JELLEMZŐI



háromfázisú polidiszperz rendszer, amelyben szilárd, cseppfolyós és légnemű anyagok találhatók diszpergált állapotban





a bioszféra része, a szilárd földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója

fizikai, kémiai, és biológiai folyamatok bonyolult rendszerének állandó színhelye


A TALAJ FELÉPÍTÉSE



levegőtartalma: O2 tartalma: 15% CO2 tartalma: a levegőbeni 0,03%-hoz képest 1-3%



víztartalma: Magyarország talajtakarójának egy méteres rétege mintegy 35 - 40 km3 víz befogadására és 25 - 30 km3 víz raktározására képes, amelynek kb. 40 - 45 %-a hasznosítható víz



szervetlen: ásványi anyagok, kőzetek



szerves: - élő: növényzet, állatvilág (mikroorganizmusok) - élettelen: humusz © Dr. Barkács Katalin 4


A TALAJ TERMÉSZETES ÖSSZETEVŐI



Talajlevegő: pórusokban helyezkedik el, találhatunk benne vízgőzt, továbbá különböző bomlási folyamatokból származó gázokat. CO2 tartalma: 0,2 – 14 % között ingadozik, de átlag 2 %

O2 tartalma: 12-15 % Tartalmaz még ammóniát, kén-hidrogént, metánt, merkaptánt, indolt és szkatolt is. 

A talajlevegő összetétele meghatározza a talajban végbemenő folyamatok irányát, mivel az oxigéndús levegőjű talajban oxidációs és oxigénben szegény levegőjű talajban redukciós irányban tolódnak el a biokémiai folyamatok.


A TALAJ TERMÉSZETES ÖSSZETEVŐI 

Talajvíz A talaj a csapadékból, a talajvízből és igen kis mértékben a talajba jutó levegő páratartalmának megkötődéséből fedezi nedvességtartalmát.

A talaj víztartalom alapján történő felosztása: - kiszáradási vagy párolgási zóna: változó víztartalmú - áteresztő zóna: a növényzet számára ez biztosítja a víztartalékot - kapilláris zóna: minimális vízkapacitással rendelkezik - talajvízgyűjtő zóna: max. vízkapacitással rendelkezik, ebből a rétegből nyerjük az ivóvizünket - impermeábilis zóna: a víz számára többékevésbé áthatolhatatlan pl. agyag, kőzet





Természetes ásványi anyagok: makroelemek: Na, K, Ca, P mikroelemek: Cu, Co, I, Mg, S

ultramikroelem: F, Zn, As, Mn,



Radioaktív izotópok: urán-238, tórium-232, kálium-40





Humusz: - szerves kolloidok keveréke - a talaj legelterjedtebb nem élő szerves anyaga, aromás karakterű három dimenziós kolloid rendszer



Fő tulajdonságai: - kitűnő víztároló képesség - a talaj vázrészeit rögökké, morzsákká ragasztja össze - a növények tápanyagait megköti, védi az eső okozta kimosódástól - C-forrás, továbbá adszorbens 150-300 mval/100g ioncsere kapacitású


HUMUSZ SZEREPE A KÖRNYEZETBEN 

A humin anyagok fontos szerepe: savasság, komplexképzés, redukálók, kolloidok kevés oldott rész





Más elemek biológiai hozzáférhetőségét befolyásolja Az élő vizek szerves anyagának fele (DOC) huminszerű pl. 8-9 mg/L C a Balaton szerves oldott anyaga fajlagos UV abszorpció A254 /DOC adat a szakirodalomban vízre átlag 12, talajeluátumra ez az érték 23-58



A humusz a vízben C-forrás, továbbá adszorbens



Toxikus vegyületek prekurzora (klórozás)

10-40 kg C/év/hektár a humusz eredetű atmoszférikus szennyezés © Dr. Barkács Katalin 10




Mikroorganizmusok: Felszín alatti 0 -15 cm mélységben: kevés mikroba 15 - 20 cm mélységben: több tíz millió mikroba/ 1 g talaj 1,5 m mélységben: anaerob baktériumok

1 gramm talajban élő mikrobák megoszlása: 1 milliárd baktérium 35 millió sugárgomba 100 ezer egyéb gomba 100 ezer kékalga 30 ezer egysejtű


A TALAJ FONTOSABB JELLEMZŐI



Pórusvolumen ( hézagtérfogat)



Permeabilitás



Kapillaritás



Vízkapacitás



Hőmérséklet



Talajvíz



Talajlevegő


A TALAJ FONTOSABB JELLEMZŐI 

Vízkapacitás: az a százalékos tömegveszteség, amely a talajminta 105 oC -on tömegállandóságig történő szárításakor észlelhető. Minimális vízkapacitás: a talaj pórusaiban visszatartott víz mennyisége. pl. talajvíz-áteresztő zóna Maximális vízkapacitás: a talaj pórusterét teljesen kitölti a víztartalom. pl. tömött agyagtalaj





Hőmérséklet: a talaj hőmérséklet a Nap sugárzásától függ. A talajban a hő főleg vezetés útján terjed, és a szilárd fázis vezeti. Hőmérsékletzónák: - felszíni zóna: 0 -1,5 m, napi hőmérséklet ingadozás: 38 – 40 oC - fagymentes zóna: 1,5 - 2 m, napi hőmérséklet ingadozás: kicsiny - neutrális zóna: 2 - 24 m, napi hőmérséklet ingadozás: nincs A neutrális zóna alsó határától a Föld belseje felé haladva 35 m-enként 1oC-kal emelkedik a hőmérséklet. © Dr. Barkács Katalin 13

A TALAJ FONTOSABB JELLEMZŐI 

Pórusvolumen: a talajtérfogat százalékában kifejezett pórusmennyiség. Értéke talajonként változó. pl. kerti földé: 64%





Permeabilitás: a talajnak az a képessége, amely megmutatja, hogy a víz és a levegő számára milyen mértékben járható át. Ez az érték a pórusvolumentől és a nedvességtartalomtól függ. Kapillaritás: elsősorban a pórusok átmérőjétől függ, de a talaj nedvességtartalma is befolyásolja. Kis átmérőjű pórusokban a kapilláris emelkedés nagyobb és lassan megy végbe, (pl. agyagtalaj esetén). Nagy átmérőjű pórusokban alacsonyabb és gyorsabban megy végbe. Nedvességtartalom befolyása: száraz talajban elősegíti, nedves talajban késlelteti a vízemelést.


A TALAJ FIZIKAI SAJÁTSÁGAI



A talaj szemcsézettsége:

kőzettörmelék durva kavics apró kavics durva homok finom homok por iszap agyag, humusz

> 7 mm 5-7 mm 2-5 mm 0,2-2 mm 0,02-0,2 mm <0,05 mm 0,002-0,02 mm <0,002 mm


FIZIKAI SAJÁTSÁGOK (szemcseeloszlás)

1. homok, 2. vályogos homok, 3. homokos vályog, 4. vályog, 5. homokos, agyagos vályog, 6. homokos agyag, 7. iszapos vályog, 8. iszap, 9. iszapos agyagos vályog, 10. agyagos vályog, 11. iszapos agyag, 12. agyag


A TALAJ FIZIKAI TULAJDONSÁGAI

 



A kavics és kőzettörmelék jelenléte káros a talajban. A durva homok tiszta állapotban a vizet jól vezeti, a részecskék közötti hézagok túl nagyok ahhoz, hogy a vizet visszatartsák. A finom homoknak jó a vízvezető képessége, a víztartó képessége közepes, a termékeny homoktalajok fő alkotóeleme. Mennyisége 60-70 %-ig kedvező lehet.





Az iszap víztartó képessége jó, de lassan vezeti a vizet. A különálló iszapszemcsék közti üregek már olyan kicsik, hogy a szemcsék közé a hajszálgyökerek sem tudnak behatolni. A vályogtalajok fő alkotórésze. Az agyag szervetlen kolloid, nagyobb mennyiségben tömött, nehezen művelhető talajt alakít ki.


A TALAJOK VÍZÁTERESZTŐ KÉPESSÉGE

A talaj megnevezése

Szivárgási tényező (cm/s)

Kavics

10-1….. 1

Durva homok

10-2…...10-1

Közepes homok

10-3….. 10-2

Finom homok

10-4 …. 10-3

Tőzeges talaj

10-4 …. 10-3

Homokliszt

10-5 …..10-4

Iszap

10-6 …. 10-5

Sovány agyag

10-7 …. 10-6

Kövér agyag

k<10-7


SZENNYEZŐ ANYAGOK SAJÁTSÁGAI

A talajt ill. felszín alatti vizet szennyező anyagok tulajdonságai közt fontosak:      

toxicitás, perzisztencia, migráció (vízoldhatóság), levegőszennyezés (migráció a levegőben), növényi felvehetőség (transzlokáció), talaj mikroorganizmusokra gyakorolt hatás .


A TALAJ SZENNYEZŐDÉSEI I. 

A talaj szennyező ásványi anyagai: - alumínium kohók környezetében: F, Be - színesfém kohók közelében: Pb, As, Cu - benzinüzemű gépkocsik üzemelése miatt Pt és Pd juthat a talajba.



Mezőgazdasági tevékenységből eredő talajszennyeződés: szakszerűtlen trágyázás, talajjavításra, talajfertőtlenítésre és növényi kártevők ellen használt hatóanyagok (pl. klórfenoxi típusú vegyületek).



A talajban is előforduló policiklusos szénhidrogének rákkeltő hatásúak: 3,4-benzpirén, 1,2-benzantracén, 3,4-benzfluorantén Természetes tartalomként: növények, talajbaktériumok szintetizálják (µg/kg) Szennyező forrás: közlekedés, kőolaj-finomítók, gázgyárak (mg/kg)


A TALAJ SZENNYEZŐDÉSEI II.





A talaj detergens szennyeződése, pl. mosószerek, felületaktív anyagok A talaj ásványolaj eredetű szennyeződése (olajcsővezeték-repedés, tartálykocsik balesete)



Hulladékokból és hulladékkezelésből eredő talajszennyezés folyékony és szilárd hulladékok ártalmatlanítása talajon; szennyvízszikkasztás, háztartási és ipari hulladék tárolása


TALAJERÓZIÓ ÉS MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS

A talajerózió fő okai és korlátozásának lehetőségei



Vízerózió Ok: - természetes: heves esőzés, erős lejtésű felszín, növénytakaró hiánya, korlátozott beszivárgás - antropogén: erdőkivágás, túllegeltetés, nem megfelelő vetésszerkezet

Beavatkozási lehetőség: tereprendezés, növénytakaró állandó biztosítása, vetésszerkezet, talajjavítás, megfelelő infrastruktúra, mélylazítással a beszivárgás elősegítése





Szélerózió Ok: - természetes: erős szél, nem megfelelő talajszerkezet, sűrű növényzet hiánya, száraz, laza talajfelszín - antropogén: mezővédő erdősávok hiánya Beavatkozási lehetőség: mezővédő erdősávok létesítése, sűrű növénytakaró állandó biztosítása, vetésforgó, talajkondicionálás, öntözés.





Savanyodás Ok: - természetes: növényzet lebomlása, kilúgozódás - antropogén: légköri savas ülepedés, nem megfelelő műtrágyázás, savanyú kémhatású hulladékok, szennyvíziszapok elhelyezése Beavatkozási lehetőség: megfelelő műtrágyázás, kémiai talajjavítók, légszennyezés csökkentése, megfelelő hulladék elhelyezés


MAGYARORSZÁG SAVANYÚ TALAJAINAK TERÜLETI ELOSZLÁSA


pH ÉS REDOXIPOTENCIÁL VISZONYOK A TALAJBAN


pH ÉS REDOXIPOTENCIÁL HATÁSA A FELSZÍN ALATTI VÍZKÖZEG ÖSSZETÉTELÉRE


NYOMELEMEK FELVEHETŐSÉGE A TALAJ pH FÜGGVÉNYÉBEN







savanyú 4,2- 6,6 nagy közepes Cd, Hg, Ni, Zn, As, Be, Cr6+, Cu Co2+, Cr3+, F Fe2+, Mn2+ pH

kicsi Pb, Se

semleges és lúgos 6,7-7,8 As, Cr6+,Se Be, Cd, Hg, Zn Mo6+,V5+

Cu, Pb, Ni, F, Mn

Szélesebb pH intervallumban mozgékonyak: Fe, S, B, Li, Rb, Br


TALAJERÓZIÓ ÉS MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS 

Sófelhalmozódás, szikesedés Ok: - természetes: só helyi mállásból, talajoldat migráció - antropogén: só öntözővízből, talajvízből, talajvízszint emelkedés, csatornák, tározók és egyéb létesítmények nem megfelelő kialakítása, kemikáliák



A másodlagos szikesedés megelőzésének és felszámolásának útja: - jó minőségű öntözővíz - lecsapolórendszerek kiépítése - öntöző- és lecsapolóhálózat elválasztása - káros sók eltávolítása a talajból - esetleg kémiai javítóanyagok alkalmazása („meszezés”).





Szerkezetromlás, tömörödés Ok: - természetes: szerkezeti anyagok hiánya: kolloid cementáló anyagok, biológiai összetevők; nagy záporok, lefolyás, vízborítás, szikesedés - antropogén: gépesítés, művelés nem megfelelő nedvességű talajon, kémiai tulajdonságok megváltoztatása, biológiai degradáció, szerves trágyák hiánya Beavatkozási lehetőség: megfelelő agrotechnika, vetésszerkezet, szerves anyag visszajuttatás, öntözés, kémiai talajjavítás



Szélsőséges nedvességviszonyok Ok: - természetes: éghajlat, sekély termőréteg, egyenlőtlen összetétel - antropogén: nem megfelelő vízgyűjtő-terület használat Beavatkozási lehetőség: víz és szélerózió csökkentés, talajjavítás, öntözés, drénezés. © Dr. Barkács Katalin 30

TALAJERÓZIÓ ÉS MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS 

Biológiai degradáció Ok: - antropogén: vegyszerek, szennyezések Beavatkozási lehetőség: racionális növénytáplálás és védelem, talajoltás



Tápanyagforgalom kedvezőtlen változása Ok: - antropogén: nem megfelelő trágyázás, (kilúgozódás, immobilizálás) Beavatkozási lehetőség: megfelelő műtrágya használat, talajtápanyag mobilizálása, szerves anyagok bejuttatása



A talaj tompító képességének csökkenése Ok: - antropogén: vegyszerek, szennyezések Beavatkozási lehetőség: túladagolás elkerülése, agrotechnika






Talajok érzékenységét jellemző térkép


Hazai talajtérkép- talajjellemzők


Termőtalajok állapota világszerte Az ENSZ felmérése szerint  a világ termőterülete csak 12%-kal nőtt az utóbbi 40 évben, az élelmiszerek előállított mennyisége ezzel szemben 50%-al emelkedett  a következő 40 évben 70% élelmiszertermelés növekedés várható (kb. évente 1 milliárd tonnával több gabona, 200 millió tonnával több hús), megművelhető területnövekedés nem várható 



A világ termőtalajainak eróziója 25%-a jelentősen, 8%-a közepesen, 36%-a alig erodálódott, 10%-a javuló minőségű Veszélyeztetett termőterületek: Nyugat-Európa, Himalája felföldjei Andok, Afrika déli része Etióp magasföld © Dr. Barkács Katalin 36

A FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSFORRÁSAI Szennyezések a talajban, amelyek bekerülnek a felszín alatti vizekbe 

mezőgazdasági tevékenység: növényvédő szerek, műtrágyák, peszticidek beoldódása



tartálykocsi balesetből kikerülő szennyezők



utak sózása



nem zárt rendszerű emésztők



csővezeték végéből, illesztő és hibahelyeiből történő szivárgás



talajvizet vételező kút problémái



hulladék lerakás



szippantott szennyvíz lerakókból történő beszivárgás



benzinkút sérülés



felhagyott fúrt kutakba beengedett hulladékok



felszíni bányaművelés


FELSZÍN ALATTI VIZEK JELLEMZÉSE

Magyarország ivóvíz készletének jelentős részét teszik ki. 







Meghatározó, hogy lehet-e belőle ivóvizet készíteni.

Ha nem felel meg a minősítési rendszernek, akkor szennyezettnek minősül, akkor is, ha geológiai eredetű a szennyezés. Jelenleg már a felszín alatti régió állapota alapján minősítik, a kárelhárítások a meghatározóak; törzshálózat, minősítés gyakorisága. Csoportosítható aszerint, hogy ivóvíz előállításához az adott víz esetén mennyire komplex technológiai eljárás szükséges: 

nem kell tisztítani, csak fertőtlenítés szükséges



technológiai beavatkozás szükséges


HATÁRÉRTÉKEK MEGÁLLAPÍTÁSA

A talaj megengedhető szennyezőanyag tartalmának megállapításakor figyelembe veszik:     

talaj-növény-ember, talaj-növény-állat-ember, talaj-víz-ember, talaj-levegő-ember kacsolatokat, és a „közvetlen talajfogyasztást” is .


ELEMTARTALOM ADATOK mg/kg Hg

Mo

Zn

Pb

Co

Cd

Ni

Cr

Cu

Litoszféra átlagos elemtartalma

0,5

2,3

80

16

40

0,2

100

200

70

40

100

20

1000

3000

100

1,0

40

100

100

0,20,8

1

0,2-1

4-15

Talaj jellemző átlagos elemtartalma

0,03

2,0

50

10

8

0,06

Maximum értékek a talajban

0,3

5,0

300

200

40

0,7

Talaj határértékek

0,5

10

250

100

30

Növényekben

0,02

1-10

8-100

0,110

0,5-5


HATÁRÉRTÉK A SZENNYVÍZISZAP ELEMTARTALMÁRA MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSKOR Hg

Zn

Pb

Cd

Ni

Cr

Cu

Szennyvíziszap (mg/kg szárazanyagban)

15

2000

1000

10

100

1000

800

szerves anyagok esetén: fenol, detergens, ásványolaj, kátrány, benzol, metanol, oldószer-extrakt, PAH tartalomra stb. írnak elő határértékeket


SZENNYEZÉSEK HATÁRÉRTÉKEI I. talajra és felszín alatti vízre

Fémek

mg/kg

µg/L

Cr

800

200

Co

300

Szervetlen szennyezők

mg/kg

µg/L

NH4+

-

3000

F–

2000

4000

CN– (szabad)

100

100

CN– (kötött)

500

200

S

200

300

200

Ni

500

-

Cu

500

200

As

50

100

Hg

10

2

Br−

300

2000

Pb

600

200

Foszfát

-

700


SZENNYEZÉSEK HATÁRÉRTÉKE II. talaj és felszín alatti víz

mg/k g

µg/L

Aromás vegyületek

mg/kg

µg/L

Naftalin

50

30

Benzol

5

5

Antracén

100

10

Etilbenzol

50

-

Fenantrén

100

10

Toluol

30

50

Fluorantén

100

5

Xilol

50

60

Pirén

100

5

Fenol

10

50

3,4benzpirén

10

1

Össz. aromás

70

100

Össz. PAH

200

40

Rovarírtó szerek

20

5

Policiklusos szénhidrogének




A határértékek nem csupán fizikai-kémiai paraméterekre, biológiai paraméterekre is vonatkoznak;

a talaj ill. felszín alatti régió higiénés állapotának megítélésére ilyenek pl. Fecal coliform, Streptococcus, Salmonella, vagy bélféreg-pete szám / gramm talaj adatok


A TALAJ ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ HATÁRÉRTÉKRENDSZER 







A érték: átlagos magyar viszonyoknak megfelelő, tiszta közeg anyagtartalma B érték: tényleges határérték, az anyag ilyen mennyiségben nem jelent adott közeget terhelő kockázatot C értékek: intézkedési határértékek. Ezen értékek meghaladása esetén beavatkozásra van szükség. 

C1: fokozottan érzékeny területek: pl. karsztok



C2: érzékeny területek: hidrogeológiai védőövezetek



C3: egyéb területek

D határérték: kármentesítési határérték, kockázatelemzéssel határozzák meg az adott területre


A TALAJ ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ HATÁRÉRTÉKEK (mg/kg) A

B

C1

C2

C3

K

Co

15

30

100

200

300

K2

Ni

25

40

150

200

250

K2

Cu

30

75

200

300

400

K2

Zn

100

200

500

1000

2000

K2

As

10

15

20

40

60

K1

Mo

3

7

20

50

100

K2

Cd

0,5

1

2

5

10

K1


A TALAJ ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ HATÁRÉRTÉKEK (mg/kg)

A

B

C1

C2

C3

K

benzol

0,1

0,2

0,5

3

5

K1

toluol

0,05

0,5

5

15

25

K1

fenol

0,05

1

10

30

50

K1

krezol

0,05

0,5

1

3

5

K1


TALAJSZENNYEZÉSI KÁROK ELHÁRÍTÁSA



A talaj öntisztulása:  





a napsugárzás baktericid és hőhatása, a felszíni rétegekben érvényre jutó kondenzáció és adszorpció valamint a mikroorganizmusok révén jön létre

Károk elhárítása: - a talaj kitermelése nélkül (in situ) - a talaj kitermelésével és a kezelést követő visszajuttatásával (ex situ)


KÖRNYEZETI KÁRELHÁRÍTÁS



A talaj és a talajvíz szennyezettségét csökkentő eljárások

A kárelhárítás alapvetően kétféle módon oldható meg: 



in situ: a kármentesítés az adott helyen történik, ahol a kár bekövetkezett, ex situ: a szennyezett talajt, vizet kitermelik és elszállítják egy kezelő telephelyre.

Mindkét esetben fizikai-, kémiai- és biológiai módszereket ill. ezek kombinációját alkalmazzák. 

In situ fizikai-kémiai módszerek 





talajpára extrakció: illó komponensek eltávolítása talajlevegőztetéssel(csőrendszer, vákuum ill. hőkezelés) talajmosás: öblítő folyadékkal gyűjtik a szennyezést (záróréteg, szivattyú, mosóvíztisztítás) megkötés és stabilizálás: oldékonyság csökkentés (elektrolízis, üvegesítés)


KÁRELHÁRÍTÁS 





előbbiek mellett további ex situ fizikai-kémiai módszer: 

oldószeres extrakció



termikus deszorpció



dehalogénezés



kémiai oxidáció/redukció



égetés



pirolízis

In situ biológiai módszerek: biokémai lebontás, átalakítás, hasznosítás 

biodegradáció



bioventilláció (talajművelés)



talajoltás (mikrobák, enzimek adagolása)

az ex situ biológiai módszerek az in situ változatokkal megegyezőek, az oltási módszerek alkalmazása azonban ex situ esetben gyakoribb (bioreaktorok, prizmák, stb.)


A KÁRELHÁRÍTÁSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ FOLYAMATÁBRÁJA


TALAJTISZTÍTÁSI ELJÁRÁSOK A TALAJ KIEMELÉSE NÉLKÜL



Az eljárások feltételei: - jó áteresztőképesség - a szennyezőanyag homogén eloszlása



Az in situ talajtisztítási eljárások leggyakrabban az - átlevegőztetés - talajmosási (extrakciós) - biológiai lebontási - rögzítési, lekötési módszereket alkalmazzák





Átlevegőztetés: a könnyen illó szennyező anyagok, pl. oldószerek eltávolítására használható előnyösen A szennyezett talajba injektálócsövekkel meleg levegőt vezetnek, amely a talajon jól elosztva átáramlik. A szennyezett levegőt elszívócsövekkel távolítják el, s a felszínen aktív szenes adszorpcióval tisztítják. A bevezető- és szívócsöveket mélyebb talajvízszintnél függőlegesen, magasabb talajvízszintnél vízszintesen telepítik. Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajból az oldószer 99%-át tudják pl. ezzel a módszerrel eltávolítani.






Talajmosási eljárásoknál a szennyezett talajt pl. felületaktív anyagot tartalmazó vízzel átmossák, majd a mosóoldatot kezelik. Az eljárás lépései: - a víz és felületaktív anyag keverékét a talajba injektálják - az oldatot a talajvíz kiszivattyúzásával gyűjtik vissza és a felszínen tisztítják - a megtisztított talajvizet a talajba visszavezetik



A rögzítési, lekötési eljárások egyik változatánál a talaj pórusaiba polimerizálódó vagy kocsonyásodó anyagot injektálnak, amely a szennyezőket a talajhoz köti, így kioldódásukat megakadályozza. A kezelt talaj 10-20%-át kitevő vegyszerrel a talaj megszilárdul.






A szennyezett talajok biológiai tisztításánál injektálóés kiemelő kutakkal a talajvizet cirkuláltatják, a leszívatott vízhez mikroorganizmusokat és tápanyagokat (N,P, nyomelemek) adnak, miközben a talajvízbe levegőztető kutakkal oxigént juttatnak. Ilyen lebontó eljárás enzimkészítménnyel is megvalósítható.



Talajtisztítás fizikai kémiai módszerrel: elektrolízis


TALAJTISZTÍTÁSI ELJÁRÁSOK A TALAJ KIEMELÉSÉVEL



Előny:

- az eljárásmód kiválasztása rugalmasabb - kevésbé érzékeny a talaj áteresztőképességére, homogenitására - a szennyezők talajbani eloszlásának egyenletességére



Az ex situ talajtisztítási eljárások is leggyakrabban a - termikus - talajmosási - biológiai lebontási

- szilárdítási módszereket alkalmazzák.


TALAJTISZTÍTÁSI ELJÁRÁSOK A TALAJ KIEMELÉSÉVEL



A talajmosási eljárásokban mosófolyadékként vizet, víz és vegyszer keverékét, szerves oldószereket használnak az olajjal, oldószerrel, esetleg cianidokkal, nehézfémekkel szennyezett talajok extrahálására.

A mosófolyadékot a szennyezőktől való megtisztítás után recirkuláltatják. A kezelt talajban mosófolyadék maradhat, egyes talajalkotók is kimosódhatnak, így a talaj tulajdonságai megváltozhatnak.



A szilárdítási eljárásoknál rögzítő anyagokat (pl. cement, mész, szerves polimerek) kevernek a talajba, amely ezután régi helyére visszatehető. Hátránya, hogy a rögzítéssel a talajmennyiség növekszik.


TALAJTISZTÍTÁSI ELJÁRÁSOK A TALAJ KIEMELÉSÉVEL 

A termikus eljárások égetéssel (600 -1200oC) és hőbontással egyaránt üzemeltethetők. Az égető berendezések zöme forgódobos tűztérből és utóégető térből áll. A kiégetés hőigényét gáz vagy olaj támasztóégők fedezik. A berendezéseket hőcserélővel, füstgáz- és szükség esetén szennyvíztisztítóval látják el. Többségük mobil vagy áttelepíthető kivitelben készül. Az eljárással aromás és klórozott szénhidrogénekkel, poliklórozott bifenilekkel, dioxinokkal és nehézfémekkel szennyezett talajok tisztíthatók. Az eljárás költséges és komoly hátránya, hogy a teljesen kiégett talaj biológiailag halott.



A biológiai lebontási eljárások olajszennyezések, aromás szénhidrogének és fenolok eltávolítására használatosak. Előnyük a kis energiaszükséglet és kezelési költség, de csak kisebb szennyezőanyagkoncentrációnál alkalmazhatók. Hátrányos, hogy a lebontás lassú és nem tökéletes. További fejlesztésre van szükség nagy hatékonyságú olajlebontó törzsek kitenyésztéséhez, illetve géntechnikai módszerekkel történő kialakításához. © Dr. Barkács Katalin 62

TALAJVÉDELEM Dr. Barkács Katalin

Recommend Documents