A Föld éghajlatai
Dr. Lakotár Katalin
Az éghajlatot alakító tényezők a) Elsődleges tényezők: napsugárzás – hőenergia eloszlása a földrajzi szélességhez igazodik éghajlati zonalitás felszín anyagi összetétele hasznosulását befolyásolja azonalitást okoz
hőenergia
tengerszint feletti magasság – domborzat módosítja az energiaháztartás, hőmérséklet, csapadék eloszlását b) Másodlagos tényezők: általános földi légkörzés tengeráramlások vízgőzszál-lítás azonalitás
termikus övezetesség
hő- és
Termikus övezetesség
jellegzetes éghajlati övek
-csillagászatilag lehetséges évi sugárzásbevétel -szoláris energia
47% valósul meg
pólusoktól Egyenlítő felé nő
hőmérséklet évi ingadozása
nem egyenletes
trópusokon legkisebb
-csillagászatilag lehetséges napfénytartam
4383 - 4474 óra Eq – pólusok
Termikus klímaövek: 1. trópusi 2. szubtrópusi
> 22 °C 14 – 22 °C
3. mérsékelt övi meleg
8 – 14 °C
4. mérsékelt övi hűvös
0 - 8 °C
5. szubpoláris 6. poláris
-10 – 0 °C < -10 °C
Higrikus övezetesség -légkör vízkészletének 53%-a É sz. 20° - D sz. 20° között kb. 1% 70° szélességen túl vízkészlet hőmérsékleti övezetességhez igazodik csapadékmennyiség övezetessége tengeráramlások erősen módosítják
szelek, domborzat,
-legtöbb csapadék: É sz. 10° - D sz. 10° 40 – 60 ° szélességek között ciklonképződés -legkevesebb: poláris területeken
kis vízgőztartalom, leszálló légmozgások 20 – 30 ° között azonalitás légáramlás
Szárazföldeken csapadék mennyisége együtt változik a hőmérséklettel -havi átlagos csapadékmenny. alapján csapadékjelleg típusok: 1. állandóan csapadékos – legszárazabb hónap átlaga is 60 mm felett 2. szakaszos csapadékeloszlás – legalább 3 hónap 20 mm alatt, de legalább 3 hónap 60 mm felett 3. állandóan száraz – egyetlen hónap átlaga sem több 60 mm-nél 1. egyenlítői égh.
2. monszun
3. trópusi sivatagok
Éghajlati tipizálás igénye szoláris - légkörfizikai - földrajzi (felszín - anyag, borítás, 3D eloszlás) tényezők egymásra hatása éghajlat − sokféle, változatos eloszlás 19. sz. végén (szervezett éghajlati adatgyűjtés első fázisa) felmerült igény: − éghajlatok rendszerezése − típusokba sorolásuk (fennálló hasonlóságok alapján) − földgömbi eloszlásuk térképezése
Hazai éghajlati adatgyűjtés -rendszeres műszeres mérések 1781-től -Mannheimben működő Societa Meteorologica Palatina által létesített európai megfigyelőhálózat egyik állomása Buda -1850: öt időjárás-figyelő állomás - Buda, Selmecbánya, Pozsony, Nagyszeben és Brassó - 1870: megalakult az önálló magyar meteorológiai intézet számuk 42-re emelkedett -1885: 230 helyen működött állomás, amelyből 50 csapadékmérési adatokat szolgáltatott, 180-on több éghajlati elemre kiterjedő megfigyelés működött -1900: 765, 1910: 1426 -1920: az új országhatárokon belül 320-ra csökkent - 20. század utolsó negyede: 22 főhivatású, óránként észlel, 120 napi három mérést végző klímaállomás - kb.750 csapadékmérő állomás gyűjti az időjárási, éghajlati, agrometeorológiai és levegőkémiai adatokat
kialakulásuk okai: - besugárzás - általános légkörzés - tengeráramlások - orográfia genetikus
bioszférára gyakorolt hatás: -hő- és vízellátottság leíró száraz éghajlat - globális légkörzés magashegységi éghajlat
Éghajlat osztályozási típusok 1. Szoláris éghajlat – 5 öv 2. Genetikus osztályozás – létrehozó okok Hettner /1930/ alapja: a Föld szélövezetei, kontinentalitás mértéke, K-i v. Ny-i partvidék, hegyvonulatok iránya, luv v. lee oldala Flohn (1950) − előző továbbfejlesztése 1. egyenlítői nyugatiszél-zóna az ITCZ által bejárva 2. trópusi peremvidékek övezete nyári csap.-kal és téli passzáttal 3. szubtrópusi száraz passzát zóna 4. szubtrópusi téli csapadékok övezete 5. trópuson kívüli nyugatiszél-zóna 6. szubpoláris zóna 7. poláris keletiszél-zóna
Aliszov (1950) − uralkodó légtömegek alapján 4 fő övezet az alapvető légtömegek keletkezési helye szerint − 1. egyenlítői 2. szubekvatoriális 3. trópusi 4. szubtrópusi 5. Poláris 6. szubarktikus 7. arktikus finomítás:tengeri v. kontinentális légtömeg
3. Leíró éghajlat osztályozás Supan (1879) − 20°C évi középhőmérséklet trópusi öv ----------------------------------------mérsékelt öv ----------------------------------------10°C max. havi középhőmérséklet poláris öv Vojejkov (1884) − éghajlat következményeként előálló hidrológiai jelenségek: folyók vízhozama, vízjárása 8 osztály Penck (1910) Köppen (1918) − hőmérséklet, csapadék, növényzet Trewartha (1937, 1954) Thornthwaite (1931, 1948) − hő- és vízháztartás alapján 6 hőmérsékleti, 5 nedvességi tartomány
Budiko (1969) alapja - ariditási index (H), sugárzási mérleg (Q*)
Köppen-féle éghajlat-osztályozás 5 fő éghajlati öv havi és évi átlaghőmérséklet és csapadék − számszerűen rögzített kritériumok T és p éven belüli eloszlása − figyelembe vett éghajlati tényezők kapcsolatba hozhatók a hő- és vízháztartás alakulásával − didaktikus, jól ábrázolható típusok A= trópusi öv: leghidegebb hónap középhőmérséklete < 18 °C B= száraz öv: határát elegendő csapadék hiánya jelöli ki C= meleg mérsékelt öv: leghidegebb havi középhőmérséklete 18 °C és -3 °C között D= szélsőségesen nagy hőmérséklet ingadozás: leghidegebb hónap középhőmérséklete -3 °C alatt, legmelegebbé 10 °C felett E= hideg poláris terület: legmelegebb hónap középhőmérséklete 010 °C, állandóan fagyos részen 0 °C- nem éri el 11 típus + 1 altípus
Köppen-féle éghajlati térkép
Köppen éghajlati rendszere
Köppen
Trewartha-féle éghajlat-osztályozás Péczely által módosított 5 fő éghajlati öv Trópusi öv: 1. esőerdő égh. 2. szavanna égh. 3. trópusi száraz szav. 4. alacsony földr. szél. sivatagi égh. 4.a zonális siv. 4.b hideg tengeráraml. hatására hűvös parti sivatagok Szubtrópusi öv: 5. szubtrópusi sztyepp égh. 6. mediterrán égh. 6.a meleg nyarú 6.b hűvös nyarú mediterrán é. 7. csapadékos nyarú szubtrópusi égh. Mérsékelt öv: 8. enyhe telű óceáni égh. 9. nedves kontinentális hosz -szabb meleg évszakokkal 10. nedves kontinentális rövidebb meleg évszakkal és hideg téllel 11. mérsékelt övi sztyepp égh. 12. mérsékelt övi sivatagi égh. Szubpoláris öv: 13. óceáni szubpoláris égh. 14. szárazföldi szubpoláris égh. Poláris öv: 15. tundra égh. 16. állandó hó- és jégtakaró égh. + magashegységi éghajlat
Trewartha-féle éghajlati térkép
