A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziumának

A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziumának

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010

A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziumának pedagógiai programja – 2010-2014

Bevezető „Boldog az ember, aki megtalálta a bölcsességet, És az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, És nagyobb jövedelme, mint a színaranynak.” (Péld 3, 13-14)

A Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeinek közös nevelési célkitűzései A Magyarországi Református Egyház- Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján- közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyereket Krisztusban testvérnek fogadja el. Jézus Krisztus missziói parancsa: „… tegyetek tanítványokká minden népet…”(Mt 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak, az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezetet abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt”. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban.  Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ősi hitvallásaikat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást; s akik tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Szent Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére.  Olyan magyar reformátusokat, akik a magyar kultúrát — elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat — megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják; ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek.

2


 Öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek; képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni; törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére, a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére, testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre, embertársaik segítségére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelős helytállásra. A Magyarországi Református Egyház, iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásukfelekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. A református intézményekben folyó nevelői és oktatási munkát az alábbi reformátori alapelvek határozzák meg: - Solus Christus - Sola Gratia - Sola Fide - Sola Scriptura

(egyedül Krisztus) (egyedül kegyelemből) (egyedül hit által) (egyedül a Szentírás).

Tudjuk, hogy a hit ajándék és nem érdem. Nem lehet kiérdemelni jó magaviselettel, származással, híres ősökkel. Hitre nevelni sem igazán lehet. A mi felelősségünk a helyes mintaadás, az útmutatás.

3


Rövid iskolatörténet A Szilády Áron Református Gimnázium történetének kezdetei feltehetőleg a XVI: század közepén megkezdődött reformációig nyúlnak vissza, s 1592-ben már a reformátusok latin iskolájáról is tudunk. Ámde Halas törökkori többszöri elpusztulása után (1566, 1596) a török pasák támogatásával főként az Ormányságból 1626-ban, majd a következő évtizedekben Tolnából és Baranyából is idetelepülő reformátusság megmentette a várost az elnéptelenedéstől, sőt a szultáni kincstár “khász” birtokaként bizonyos önállóságot és kiváltságokat élvezve fejlődésnek is indult. Ennek egyik jele az egyház és iskolájának erősödése az elemi, triviális szintről a középiskolai tagozatig. Ez a Debreceni Kollégium particulájaként, az anyaiskola alsóbb osztályainak (declinista, coniugista, grammatista, syntaxista) másaként és annak nélkülözhetetlen segítségével történhetett meg. Az első írásos említés iskolánkról a “Schola Reformata Halasiensis”-ről a debreceni akadémikusok anyakönyvében található, mely megemlíti, hogy az 1660-ban subscribált Selymeri János Halasra ment rectornak. Az ő nevét a halasi “öreg rationarium”-ban, számadási könyvben is olvashatjuk 1668-ból. Mivel recturára az akadémiai tagozat első négy éve után mentek a theológusok, s a rectori megbízatásban rendszerint két évet töltöttek, hogy az utolsó háromévi, most már külföldi egyetemeken végzendő tanulmányokra elegendő pénzt szerezhessenek, ezért gimnáziumunk alapítási évének 1664-et tekintjük. Ez az iskola töretlenül fejlődött a török kiűzését követő történelmi viharok között is, s az 1772-ből fennmaradt számadatok szerint 4 tanító és 116 tanuló található itt Balatonfüredtől Siklóson át Szentesig. Tekintélyes létszám ez, különösen ha tudjuk, hogy ebben a korban a gimnáziumok tanulóinak száma általában 100 alatt van, sőt az Alföld és a Dunántúl déli részén nincs más középiskola a halasin kívül. A csurgói még nem kezdte meg működését, a régi virágzó dunántúli iskolák, mint a tolnai és veresmarti pedig már elpusztultak. Hadd idézzük szó szerint iskolánk tudós tanárát Sütő Józsefet, aki 1937-es előadásában e szavakkal lelkesítette diákjait: “A sokszor lekicsinyelt Alföld kultúrharca ezidőben hősies. Az alföldi magyar reformátusság áldozata az európai kultúra érdekében óriási. Itt van a kis Halas. Szívós magyar városka. Sokszor kihalt, ahol csak pár diák, egy rajongó lelkű, rosszultáplált és foltozott csizmájú togátus, meg egy szakadozott nádfedelű viskó képviselte a gimnáziumot. De itt mégis a tudomány, az európai kultúra szent csarnoka volt, ahol úgy magyarázták Cicerót, s úgy adták elő a tudományokat, mint azt pár évvel Wittenbergből hozta a debreceni tudós professzor.” A XIX. Század első felében az egyházat az új református templom építésének gondja terhelte (1813-1823), de az iskola korszerűsítése, átszervezése is ebben az időben kezdődött el. A “schola reformata halasiensis”-t 1822-től nevezték gimnáziumnak, ám az igazi fejlődés Szilády László (1812-1862) és fia Szilády Áron (1837-1922) református lelkészek szolgálata idején történt meg. Az ő igyekezetük során emelkedett ki iskolánk a református mezővárosok többségében addigra már működő algimnáziumok sorából, s vívott ki tekintélyes helyet magának a református iskolarendszerben.

4


Ehhez már akkor is sok pénz kellett, s ennek előteremtése az egyházi közbirtokok jövedelméből Szilády László kezdeményezésére alapítványt hoztak létre, noha a gazdálkodó presbiterekkel sem akkor, sem később nem volt könnyű megértetni ennek a nagy áldozatnak a jelentőségét. Szilády Áron erős akarattal váltja valóra apja álmait, s 1892-re Kauser József tervei alapján felépítik a teljesen új, neoreneszánsz stílusú, méltóságteljes emeletes épületet a város által juttatott telken, jelentős közmunkával és állami támogatással. Szilády Áron azonban nemcsak az épületről gondoskodott, hanem arról is, hogy kora kiválóságait nyerje mag most már főgimnáziumi tanárnak, s munkájukhoz nyugodt feltételek és jól felszerelt könyvtár álljon rendelkezésükre. Ezt annál is könnyebben megtehette, mert ő maga is kora legkiválóbb irodalomtörténészei és nyelvészei közé tartozott. Tanulmányait Kiskunhalason és Nagykőrösön (Arany János tanítványaként), főiskoláit a Debreceni Kollégiumban és Göttingában végezte, ahol főként a keleti nyelvekkel és irodalommal foglalkozott. A fiatal református lelkész és orientalista 24 évesen az Akadémia levelező tagja, 39 évesen rendes taggá választják. 27 nyelven ír és olvas. Első fontos munkája a Török-Magyarkori Okmánytár kiadása, ám később egyre inkább a régi magyar irodalom felé fordul az érdeklődése. Kiadja Balassi Bálint verseit, Temesvári Pelbárt prédikációit, szerkeszti és megjelenteti a Régi Magyar Költők Tárát. A fiatal tudós-lelkipásztor 13 éven át Halas országgyűlési képviselője. Mindezeket a kapcsolatait a gimnázium felvirágoztatására igyekszik később is kamatoztatni. Ebben is apja nyomdokain jár, hiszen Szilády László idejében 7 éven át tanít Halason az egykori csurgói diák: Baksay Sándor, a későbbi kunszentmiklósi püspök-író, s éppen itt születnek első elbeszélései is. Szilády Áron Thúry Józsefet, a ragyogó tehetségű fiatal orientalistát és magyar őstörténet kutatót, Vámbéry Ármin tanítványát, az Akadémia későbbi levelező tagját hívja Halasra. Thúry kezdetben a magyar és a latin nyelvet tanította, ám a presbitérium később felmentette a tanítás alól és az akkor már több mint 30.000 kötetes könyvtár gondozásával bízza meg, hogy országos hírű és jelentőségű kutatásaival nyugodtabban foglalkozhasson. A fiatal tudóst 45 évesen ragadta el a halál, így életműve befejezetlen maradt, de eredményei így is kijelölték a magyar nemzet eredetével és őstörténetével foglalkozó kutatás további irányát. A sok kiváló tanár mindegyikét nem sorolhatjuk fel, de két nevet meg kell említenünk: a gimnázium két rajztanárát, akik a híres halasi csipke tervezői voltak. Meg kell emlékeznünk Dékáni Árpádról, aki a csipke megálmodója és az első motívumok kidolgozója volt, valamint Stepanek Ernőről, aki évtizedekig rajzolta önzetlenül az új ás új mintákat Markovits Máriának, az első, világhírnévre szert tett csipkék készítőjének és a későbbi csipkeműhely vezetőjének. Iskolánk életében az államosítás hasonló következményekkel járt, mint a többi egyházi gimnáziumban. Fokozatosan előtérbe került az ideológiai szempont, s abban az épületben, amely az egyház áldozatvállalása nélkül fel sem épülhetett volna, s amelyben megkülönböztetés nélkül tanultak együtt a református, katolikus és zsidó fiatalok, s az öregdiákok erre ma is büszkén emlékeznek vissza, a “keresztyén” szó a lelkiismereti elnyomás és a babonaság szinonimájává vált. Annyit azonban hálásan kell elismernünk, hogy a gimnáziumot nem fosztották meg teljesen a múltjától. Szilády Áron 1922-ben bekövetkezett halála után az iskola hamarosan felvette a két nagy lelkipásztor nevét, s Református Szilády Gimnáziumnak kezdte nevezni magát.

5


Az államosítás után – talán része volt ebben az akkori tanárok okosságának és némi halasi virtusnak is – a Szilády névtől nem fosztották meg iskolánkat, s az új neve Állami Szilády Áron Általános Gimnázium lett. Ez a név az iskola új tagozattal való bővítése után Szilády Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolára változott. Kiskunhalas mindig büszke volt jó hírű gimnáziumára, hiszen országos összehasonlításban is szép eredmények igazolták a tanárok és a diákok szorgalmát és tehetségét. Talán ezért is váltott ki heves ellenállást bizonyos körökben az egyház törvényes igénye, hogy élve a felkínált lehetőséggel 1993-ra ismét vissza akart térni az ősi falak közé, s újra aktívan be kívánt kapcsolódni az ifjúság nevelésébe. Azok, akik ezt a törekvést a sötét középkor visszatéréseként élték meg, mindent elkövettek, hogy az egyházat a közvélemény előtt valóban befeketítsék és minden gazdaságos és ésszerű kompromisszumos javaslat elől elzárkóztak. A Dunamelléki Egyházkerület püspöke, Dr. Hegedűs Loránt mindvégig aktív figyelemmel kísérte ezeket a fejleményeket, s látva a kialakult helyzetet, mindent megtett azért, hogy helyreálljon a békesség a városban, ugyanakkor az ország déli része ne maradjon református középiskola nélkül. Kiskunhalas városa ezért főként neki köszönheti, hogy az egyházra eső kárpótlási keretösszegből végül 300 millió forintot kapott egy “világnézetileg semleges” gimnázium felépítésére. Ez az új gimnázium gyorsan épült, s 1995 nyarán elkészült. A neve Bibó István Gimnázium, s bízunk benne, hogy ez a név garancia lesz a türelemre és a másság megbecsülésére, amelyre oly nagy szükség lett volna már korábban is. Az egyházi iskola így 1993 őszén valóban megkezdhette működését. Először közös épületben az állami gimnáziummal, és csupán két osztállyal. De voltak erős hitű tanárok, akik kezdettől fogva vállalták ezt az emberfeletti kitartást kívánó harcot, hogy egy oskolát ilyen körülmények között újraindítsanak. Hadd említsem meg legalább a két osztályfőnök nevét: Magyar Lajosné és Bognár Ágnes. Ezt az igyekezetet eddig siker koronázta. Az iskola arculatának kialakításában nagy szakmai és erkölcsi segítséget jelentett a Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziumának támogatása, és az a tudat, hogy részei vagyunk egy kiváló országos iskolahálózatnak. Ezt a munkát csak így lehet és csak így érdemes folytatni.

6


Az iskola alapító okirata

A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma alapító okirata A Kiskunhalasi Református Egyházközség (Kiskunhalas, Hősök tere 2.) mint alapító, az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 17. §-ának (1) bekezdésében, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. §-ának (5) bekezdésében és a Magyarországi Református Egyház közoktatásról szóló 1995. évi I. törvényében foglaltak alapján a Kiskunhalasi Református Egyházközség Presbitériuma az 1993. június 16-án a 7/1993. számú határozatával újraindított Szilády Áron Református Gimnázium nevű iskola alapító okiratát a 10/2009. számú presbiteri határozatával a következők szerint módosítja és határozza meg, s egyidejűleg hatályon kívül helyezi a 30/2008. sz. határozatát. 1. A közoktatási intézmény OM azonosítója: 027956 2. A közoktatási intézmény neve: KISKUNHALASI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA 2.1 A közoktatási intézmény rövidített neve: Szilády Áron Református Gimnázium 3. A közoktatási intézmény alapításának időpontja: 1664 4. Székhelye, címe: KISKUNHALAS, Kossuth u. 14. 5. Telephelye, címe: KISKUNHALAS, Garbai S. u. 8. és KISKUNHALAS, Gimnázium u. 2., technika és idegen nyelvi szaktantermek, valamint a KISKUNHALAS, Gimnázium u. 2. telephelyen a Szilády Áron Református Gimnázium Tormássy János Konviktusa nevű 800 adagos konyha és hozzátartozó étterem. 6. A közoktatási intézmény típusa: gimnázium 7. Tagozata: a gimnáziumban levelező munkarendben felnőttoktatási tagozat is működik 8. A közoktatási intézmény működési területe: nincs korlátozva 9. Az intézmény jogállása: a Közoktatási Törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy. 10. Az intézmény alapítója és fenntartója: Kiskunhalasi Református Egyházközség 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 2. 10.Az intézmény felügyeleti szerve: a Kiskunhalasi Református Egyházközség Presbitériuma. 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 2. 12. Az intézmény célja és feladata, hogy tanulóit a Református Egyház hitelveinek és hagyományainak szellemében • művelt, szilárd jellemű, egyházukat, hazájukat, nemzetüket, családjukat szerető, az egyetemes emberi értékeket tisztelő, hűséges, áldozatkész, hivatásuk betöltésére alaposan felkészült, alkotó emberekké; • református tanulóit egyházuk hitvalló tagjaivá; • nem református tanulóit saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje 13. Az intézmény alaptevékenysége (TEÁOR besorolással): 13.1 Kötelezően allátandó szakmai feladatok: -8531 Nappali munkarendű gimnáziumi nevelés, oktatás; valamint nappali munkarendű alapfokú oktatás az 5-8. évfolyamokon (TEÁOR 8520) 7


-8531 Levelező munkarendű gimnáziumi oktatás felnőttoktatási tagozaton 13.2 Az intézmény által ellátható rendszeres, illetve eseti szakmai feladatok -8551 Sport, szabadidős képzés, tanulmányi és sport versenyek szervezése és lebonyolítása, diáksport -8552 Kulturális képzés, kulturális és egyéb szabadidős feladatok ellátása, -8559 Máshová nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás, vizsgáztatás; érettségi vizsgákra való felkészítés és vizsgáztatás, tanfolyamok. Az intézmény jogosult államilag akkreditált nyelvvizsga és informatikai vizsga szervezésére és lebonyolítására, illetve ezen vizsgákra előkészítő tanfolyamok szervezésére és lebonyolítására. 13.3 Az intézmény által ellátható gazdasági, illetve kisegítő feladatok: -5629 Egyéb vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, vendég-étkeztetés, intézményi közétkeztetés -5621 Rendezvényi étkeztetés -8520 Napközi foglalkozás -8531 Bejáró tanulók ellátása -8531 Fejlesztő, felzárkóztató felkészítés -9101 Könyvtári, levéltári tevékenység -5811 Könyvkiadás és könyvterjesztés -5814 Időszaki kiadvány kiadása -5920 Hangfelvétel kiadása -7311 Hirdetés -8230 Kongresszusok, konferenciák és kereskedelmi bemutatók szervezése -6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 14. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat, de saját kapacitásai terhére bevételt szerezhet. 15. A közoktatási intézmény munkarendje: • nappali (7.30-tól 14.30-ig) • levelező (14.30-tól 19.20-ig) 16. Közoktatási intézmény által felvehető maximális gyermek/tanuló létszám: • nappali tagozaton 550 fő • felnőttoktatási tagozaton levelező munkarendű képzésben 480 fő ÖSSZESEN: 1030 fő 17. Közoktatási intézmény évfolyamainak száma: • nyolc évfolyamos képzés • hat évfolyamos képzés • négy évfolyamos képzés • öt évfolyamos, azaz egy nyelvi előkészítő évfolyammal (nyelvi-informatikai tanévvel) kiegészített négyévfolyamos képzés • felnőttoktatás levelező tagozaton: négy évfolyamos képzés 18. Közoktatási intézmény vezetője kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a presbitérium nevezi ki, illetőleg bízza meg nyilvános pályázat vagy meghívás alapján. A megbízás, illetve kinevezés előkészítése az Igazgatótanács feladata. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat az igazgatótanács elnöke látja el.

8


19. Közoktatási intézmény gazdálkodási jogköre: Az intézmény gazdálkodási szempontból részben önállóan gazdálkodó szerv. Gazdálkodását az Egyházközség éves költségvetési szabályozása alapján végzi. 20. Közoktatási intézmény feladatellátásra szolgáló vagyona, vagyon feletti rendelkezési joga: 20.1 A feladatok ellátásához rendelkezésére állnak a Kiskunhalasi Református Egyház tulajdonában lévő, és a tulajdonos által térítésmentesen az intézmény rendelkezésére bocsátott: székhelyén lévő 4673. hrsz.-ú 13.997 m2 területű ingatlan a rajta található 2532 alapterületű épületekkel, valamint a Garbai S. u. 8. és Gimnázium u. 2. szám alatti 173 hrsz.-ú 2770 m2 területű ingatlan a rajta található 713 m" alapterületű épületekkel. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak a leltár szerint nyilvántartott eszközök. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelő oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja 20.2 Az intézmény rendelkezésére álló helyiségek közül a tantermeket, a dísztermet, a tornatermet egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra a fenntartó bérbe adhatja. Az intézmény rendelkezésére bocsátott ingatlanokon található helyiségek bérletbe adására, vagy a fenntartó által más célra történő igénybevételére akkor van lehetőség, ha az nem akadályozza a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munkát, a mindennapos testedzést és az iskolában működő diáksportkör munkáját. 20.3 Az intézmény a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. 20.4 Vagyonával, költségvetésével ezen rendelkezés keretein belül önállóan gazdálkodik. Az SZMSZ-ben és az erre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. 21. Az intézményben működő könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat is elláthat, és elláthatja az egyházközség összes oktatási intézményének könyvtári feladatait is. Függelék Kimutatás az alaptevékenység keretében ellátott feladatokhoz kapcsolódóan az igényjogosultságot megalapozó tevékenységek legmagasabb tanulólétszámáról, normatíva jogcímenként, az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint. Iskolai oktatás az 5-8. évfolyamokon - nappali munkarendben - 152 fő Iskolai oktatás a 9-13. évfolyamokon - nappali munkarendben - 398 fő, ezen belül Nyelvi előkészítő évfolyam (nyelvi-informatikai tanév) - nappali munkarendben - 30 fő Általános iskolai napközi foglalkozás - nappali munkarendben -152 fő Fejlesztő, felzárkóztató felkészítés - nappali munkarendben - 30 fő Gimnáziumi felnőttoktatás levelező tagozaton - levelező munkarendben - 480 fő Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi közétkeztetés - 550 fő Intézményben rászorultsági alapon szervezett intézményi közétkeztetés - 550 fő Diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása - 550 fő Pedagógiai szakmai szolgáltatás - 550 fő Kulturális és egyéb szabadidős feladatok ellátása - 550 fő Minőségfejlesztési feladatok - 42 fő Pedagógus szakvizsga és továbbképzés - 42 fő Szakmai és informatikai fejlesztés - 550 fő Tanuló tankönyv vásárlása (általános) - 550 fő Tanuló tankönyv vásárlása (kiegészítő) - 550 fő 9


ECDL vizsgadíj igénylés - 220 fő Nyelvvizsga vizsgadíj igénylés - 250 fő Érettségi vizsgák lebonyolítása - 300 fő Pedagógusok felkészítése kétszintű érettségihez - 42 fő Kiskunhalas, 2009. március 12. Ván László sk. főgondnok

Bödecs Pál sk. elnök-lelkész

10


NEVELÉSI PROGRAM (KT. 48.§. (1) a) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Mottó:

“Szeretet és minőség.”

Az egyház, mint Jézus Krisztus teste, híveinek közössége, Urától azt a feladatot kapta, hogy terjessze az evangéliumot, kereszteljen, és a keresztyéneket istenfiúságuk tudatában nevelje az ahhoz illő életre. (Máté 28/19-20.) A Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye szerint az egyház valamennyi közoktatási intézményének célja, hogy - tanulóit jeles keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőivé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, megőrizni, gyarapítani és közvetíteni; - református tanulóit egyházuk hitvalló tagjaivá, nem református tanulóit – vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett – saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Ennek értelmében gimnáziumunk nevelő-oktató munkájának célja, hogy növendékei életüket tudatosan megélni képes a közösséget szolgálni kész polgárokká váljanak, azaz; - a Szentírás útmutatásai, a kálvinizmus szellemisége és nevelőik példája alapján Istennek tetsző és Krisztust követő életet éljenek, - lelki és testi egészségük alkalmassá tegye őket termékeny és áldozatos élet folytatására, az ezzel járó örömök hálás elfogadására és terhük türelmes hordozására, - képzettségük elegendő legyen ahhoz, hogy valamely választott területen munkába álljanak, vagy tovább tanuljanak, - műveltségük révén elkötelezett, hűséges és tudatos gyarapítói és védelmezői legyenek szűkebb és tágabb gyakorlati és eszmei környezetüknek (otthon, lakóhely, haza, természet, család, gyülekezet és más közösségek, nemzet), - lássák el értékőrző és értékteremtő keresztyén/keresztény értelmiségi szerepüket. A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma vállalja a magyar református pedagógiai gondolkodás évszázadok során kikristályosodott elveit. Ezek az alábbiak: - A szószék és a katedra közös célt szolgál: az utóbbi feladata, hogy Isten dicsőségét hirdesse, amint az a művészetben, tudományban, természetben megnyilatkozik. - Isten személyesen szólítja meg az embert. A tanárnak tudnia kell, hogy minden tanuló önálló személyiség, s így mindegyikükhöz külön út vezet.

11


- A Teremtő képességekkel és talentumokkal ajándékozta meg az embert. Az iskola feladata, hogy segítse a diákot ezek felismerésében, s ráébressze az ezzel járó felelősségre. A tehetségével való szerény, de okos gazdálkodás a református iskola diákjaiban szilárd hivatástudatot és munkaerkölcsöt kell, hogy kialakítson. - A reformátori szemlélet szerint hivatás és hivatás között nincsen rangsor, különbséget e téren csupán a hivatás betöltésének mértéke jelenthet. - Reformátoraink vallották, hogy nemcsak az egyénnek, hanem egész közösségeknek, népeknek is Istentől rendelt küldetése van. A református iskola ennek jegyében osztozott és osztozik a nemzeti sorskérdésekben. Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: - keresztyén értékrend; - a keresztyén erkölcsi normák betartása, betartatása; - az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; - egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; - intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységben; - az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; - a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; - építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; - a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak intézményünk egész pedagógiai működésében. - A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. - A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. - Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. - Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél. - Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. - Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. - A református intézmény kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára – lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítsa a minőségi tudáshoz és a keresztyén szellemben történő neveléshez való hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében.

12


Az intézményi nevelő-oktató munka céljai Pedagógiai munkánk célja, hogy: - A diákokat segítse abban, hogy a keresztyén értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. - A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza. - A diákok morális és esztétikai szemléletét alakítsa, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejlessze. - A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. - Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki - A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. - Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. - Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. - Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását példaként állítsa. - Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat) - Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, kézműves foglalkozások, stb.). - A kulturált szórakozás igényét kialakítsa. - A kollégiumi nevelés a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődését, tanulását, a sikeres életpályára való felkészítését segítse, keresztyén személyiségét fejlessze. - A hiteles Krisztuskövetés vonzó személyes példáját a nevelők által is a tanulók elé állítsuk. - Az iskola hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indítsuk tanulóinkat. - Növendékeinkben felkeltse a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét. - Növendékeinket a tudományok segítségével rávezetni a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára, a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá tenni őket a szépre. - A reál és humán tudás átadásával kifejleszteni a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét. - Rendszerességgel és következetességgel a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítsa növendékeink elé. Oktatási tevékenységünk hármas célt szolgál: 1. az iskola valamennyi tanulója szerezzen olyan készségeket és képességeket, mely alkalmassá teszi őket az emelt- vagy középszintű érettségi vizsga letételére, 2. az arra alkalmas diákokat minél szélesebb körben készítse fel felsőfokú tanulmányokra, 13


3. az iskola diákjai szerezzenek olyan, a keresztyén értékeket is magába foglaló általános műveltséget, mely őket alkalmassá teszi nemcsak a társadalmi, hanem az egyházi közéletben való eligazodásra és helytállásra is. Végső soron nevelési, oktatási célunk a sikereknek örülő és értük Istennek hálát adó, a kudarcokat méltósággal elviselő, harmonikus, magával és a környezetével békességre törekvő személyiség formálása. Ennek érdekében az iskola elvárja, hogy diákjai a pedagógiai programunk alapelveivel azonosulva az intézmény Házirendjének szellemében éljenek és dolgozzanak. Mindehhez kéri és igényli a szülők együttműködő támogatását. A kompetencia alapú oktatás megvalósításával kapcsolatos célkitűzéseink:        

A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti – egyénre szabott fejlesztése A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése Digitális írástudás elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása. (HH; HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése)

14


Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai A református közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztyén szellemű formálását. Ezért intézményünk feladata: - Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: tanulószoba, szakkörök, kirándulás, iskolaújság, stb. - Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. - Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. - Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. - Mutasson fel ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. - Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztyén világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. - Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. - Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. - Oktatási feladatainkban elsődlegesnek tartjuk a szakmai szempontok érvényesítését a társadalmi igények és a nemzeti oktatáspolitikai célok szolgálatában. - Fontosnak tarjuk, hogy iskolánk korszerű, magas szakmai színvonalú, ugyanakkor megbízható és időtálló ismereteket közvetítsen. - Iskolánk támogatja a diákok országos és helyi versenyzését, versenyeztetését, hiszen az adott területen kiemelkedő adottságú diákok fejlődésének a verseny fontos segítője lehet. Ugyanakkor valljuk, hogy a tanulmányi verseny nem célja, hanem eszköze az iskolai munkának. - A tanulási és szellemi képességek kibontakoztatása mellett tanulóinkat az élet tiszteletére, a természet szeretetére neveljük, fizikai erőnlétük fejlesztésére ösztönözzük. - Gimnáziumunk tudatosan vállalja a protestáns oktatási és nevelési hagyományokat. Tanárait a protestáns iskolakultúra nemes hagyományainak megismerésére biztatja, diákjaitól pedig elvárja, hogy tanulmányaik során a református kollégiumok magyar művelődéstörténeti szerepéről tudjanak, és erről a tudásukról számot is adjanak.

15


Kiemelt feladataink: Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása. Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. Minden tanulónk számára biztosítani kell mindazon készségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek. Alapokat nyújtani ahhoz, hogy mindenki képességeinek megfelelően tudjon a továbbtanulási lehetőségek között választani.

  



Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: - A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). - A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). - A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). - A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.). - A büntetés formái: szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, igazgatói figyelmeztetés, nevelőtestületi szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.) - A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). Meghatározó szerepet szánunk az alábbi tanulás-szervezési eljárásoknak:  

tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása.

A nevelési-oktatási feladatokat minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg.

16


A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A mai magyar valóságot jellemző szociokulturális adottságok nem kedveznek a kiegyensúlyozott stabil személyiség kialakulásának. Iskolánk ezért különös hangsúllyal kezeli a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Ennek elvi alapjait a szeretetparancs hármas egysége alapján határozzuk meg: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony az igazra, a jóra és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt 5,14) A legfőbb általános emberi értékek keresztyén hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust kell állítanunk. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Hangsúlyozzuk azt is, hogy a személyiségfejlesztés minden tantárgy tanításának szerves része, minden tanár a diákjaihoz, környezetéhez és szakterületéhez való hozzáállásával, azaz egyéniségével formálja a diákokat. Céljaink és feladataink: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célunk, hogy diákjaink különböző szintű adottságaikkal, képességeikkel, iskolai tanulásukkal, individuális fejlődésükkel, más, érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A személyiségfejlesztést a következő pedagógiai feladatok köré csoportosíthatjuk: - A kognitív képességek fejlesztése játékkal, a lehetőség szerinti tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása, a tanulási vágy felébresztése, az érdeklődés fejlesztése. Konkrétan ezt segíti elő az első két tanévben a felzárkóztatás, szintre hozás, és főleg az általános műveltséget megerősítő szakasz, amit az utolsó két évben a pályaválasztást elősegítő, arra való felkészülésben segítséget nyújtó időszak követ. - Közösségi életre nevelés: pozitív és egészséges életvezetés, konfliktusok kezelése, egyéni szociális értékrend fejlesztése, olyan iskolai és iskolán kívüli életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit és valóságát. Ennek a lehetősége leginkább internátusi keretben adott. - Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, megjelenésben a külső és belső igényességre ösztönzés, ugyanakkor az alkohol, drog, dohánytermékek fogyasztásának veszélye az osztályfőnöki órák anyagán túl a hit-és erkölcstan, valamint a biológia órák anyaga is, de a legfontosabb itt is a személyes példaadás.

17


A tanulók személyiségének és egyben a közösségek minőségének fejlesztését szolgálják mindazok a kezdeményezések, amelyek az osztálymunka keretein túl bármiféle, az alkotó erők felszabadítását eredményező tevékenységek megszervezésére irányulnak. Az iskola ösztönzi diákjait sporttevékenységre, a különböző kulturális lehetőségek kihasználására kórus, néptánc, filmklub, színház, közös iskolai mozilátogatás, múzeumok és kiállítások megtekintése, híres személyiségek meghívása, kötetlen beszélgetések szervezése a református értelmiség reprezentatív képviselőivel, nyári táboroztatás, mind-mind növendékeink világképének és világnézetének formálódását segítik, ami a személyiségfejlődésük alapja. A személyiségfejlesztés fontos gyakorlati része a szociális kommunikáció, segítőkészség fejlesztése - a tananyagból kiemelt mintákon túl - olyan segítő légkör kialakításával és fenntartásával kívánjuk elérni, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység, és egyben a személyes kompetencia fejlődésének segítője. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: A hitre nevelés területén elvégzendő feladatok: - A hitre nevelés szője át az intézmény mindennapi életét - A hitéleti nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyermek és családja hitéleti múltjához Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: - Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. - A megismerés képességének fejlesztése. - Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. - A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. - Az SNI-s tanulók differenciált fejlesztése, önmagukhoz mért fejlődés mérése, hosszabb idősáv biztosítása, segédeszközök alkalmazása A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok: - Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. - Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: - A gyermekek, tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. - A helyes arány kialakítása az érzelmek kimutatásában Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: - A sokoldalú iskolai élet: hitélet, tanulás, játék, sport, munka, kirándulás, verseny. - A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztyéni gondolkodásképességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. - Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kialakítandó személyiségjegyek: - A helyes önértékelés - Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük 18


- Józan, megfontolt ítélőképesség - A mások felé való nyitottság, befogadóképesség - A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében - A szelídség, az alázat, a türelem - Alaposság kialakítása - A munkamorál kialakítása következetességgel - A mértékletesség - A belső csendre, elmélyülésre való igény - Hűség Istenhez és embertársainkhoz - Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt Elvárásaink tanítványainktól a következők: - Részvétel a vallásuknak megfelelő (protestáns, katolikus) egyházi programokban. - Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. - Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. - Alapos, rendszeres és pontos munka. - A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. - A házirend felelős betartása. Iskolánk személyiségfejlesztésének jellemzői: - A nevelőtestület vállalja a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét. - Az iskola pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, s törekszik az intellektuális tevékenység megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására. - Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátíttatására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására. - Az internátusi élet segít az önállóság, döntési és szervezési képességek fejlesztésében, a helyes időbeosztás kialakításában, a különböző jellemű és szocializációjú iskolatársak elfogadásában. - Az iskola lehetőséget és teret enged a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészíti tanulóit a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek, pályázatok). - Az intézményben folyó nevelés hangsúlyt fektet az önismeret-fejlesztésre (osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek) - A színvonalas iskolai ünnepélyekkel a tanórai tevékenységen túl is lehetőség nyílik az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére. - A nevelőtestület törekszik a hatékony kommunikáció, a véleményalkotás, a problémamegoldás képességeinek gyakoroltatására (szóbeli feleletek, versenyek, diák önkormányzati feladatok). - Nevelési programunk hazaszeretetre, a kulturális értékek megbecsülésére, értékmegőrző magatartásra, a természet megvédésére is nevel, fejleszti a közösségi érzést, a sportszellemet. - Nevelési rendszerünk - a gyermekvédelem lehetőségeivel is élve - pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat. 19


A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok "Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /Jn. 13, 35/ A szocializáció az a folyamat, amelyben az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakul. Ezért az iskolának, mint a társadalom mikroközösségi színterének tükröznie kell az ebből fakadó feladatokat az alábbi területeken: - Hon- és népismeret, - egyetemes emberi kultúra, - nemzetközi kapcsolatok ápolása, - környezeti nevelés, - vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése, - új információs környezetben kritikai módon történő eligazodás, felhasználás, - beteg sérült, fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése. A közösség nagyobb teljesítményre képes érdekeinek képviseletében, terveinek elérésében, mint az egyén. (lásd: diákpresbitériumok, sportkörök) A tanulók közösségében, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának szintén feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulóközösségek megszervezése Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez / tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez / kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. (DÖK, osztályok, szakkörök stb.) A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, különös tekintettel az SNI-s tanulókra, a kisgyermekek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró- személyiségének lassú átalakulásától az autonóm- önmagát értékelni és irányítani képes- személyiséggé válásig. Az önkormányozás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. Törekedni kell arra, hogy tanulóink aktívan részt vegyenek a közösségi életben.

20


A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

21


A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: A beilleszkedési zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés. Pontos meghatározása nehéz, mert a társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárásrendszer létezik. Szoros összefüggés van az adott társadalom helyzete, életszínvonala és a normaszegés mértéke, jellege között. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ez a tevékenység csak akkor eredményes, ha ismerjük a magatartási zavarok megnyilvánulásának leggyakoribb formáit. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő magatartásában figyelhetők meg. A viselkedészavarok megnyilvánulása változatos: az enyhe szorongástól a súlyos neurotikus tünetekig, a csavargástól az erőszakos tettekig, az enyhébb kényszerektől a súlyos pszichotikus megnyilvánulásokig terjedhetnek ki. Fel kell figyelnünk:  az agresszív megnyilvánulásokra,  a közönyre és a passzivitásra,  az érzelem-szegény, apatikus magatartásra,  a túlzott félelemre és szorongásra,  a kifejezett féltékenységre, irigységre,  a beszédzavarra,  a hirtelen romló tanulmányi eredményre stb. A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása.    

a családi környezet hatásaiból ered-e (pl. nevelési hibák, a szülők deviáns magatartása), a család és az iskola ellentétéből fakad-e, iskolai ártalmakra vezethető- e vissza (pl. túl magas követelmények, túl szigorú, autokratikus magatartás, gúny, megszégyenítés, túlzottan engedékeny, irányítás nélküli nevelés stb.) esetleg a kedvezőtlen társas pozíciók (pl. peremhelyzet) következménye

Az időben nyújtott szakmai segítség képes a folyamatot megállítani. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a gyógypedagógia és a nevelési tanácsadó szakembereivel. A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, ill. enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni: 

békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával;



a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz;



személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával;



teljesíthető, reális követelmények támasztásával;



a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással);



a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással; 22




az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával;



az osztályközösség segítő erejének mozgósításával;



a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával;



következetes - a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával (lásd „a tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának rendszerét”);



a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködéssel;



szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével

Tevékenységek a tanulók felzárkóztatásához: Esélyegyenlőség biztosítása. Lehetőség van sokszínű tevékenységformák alkalmazására. Pl.: • Differenciált tanulásszervezés • Csoportmunka alkalmazása • Esetenként projekt-módszer • Tevékenységközpontú pedagógiák • Individuális tanulás előtérbe helyezése • Fejlesztő értékelés alkalmazása  A pedagógiai munkát segítő szakemberekből álló team létrehozása – gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, gyermek-és ifjúságvédelmi szakember, családgondozó  Tanulásmódszertan tanítása  Kreatív tevékenységek  Sport tevékenységek  Kommunikáció fejlesztése  Önismereti foglalkozások  Drámajáték A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.

23


A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni vagy csoportos tehetséggondozással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. Alapfeladataink: A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás-szervezési eljárások alkalmazása: • differenciált tanulásszervezés • tevékenységközpontú pedagógiák Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése. Pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során arra törekszenek, hogy a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat. A tehetséggondozás megvalósulásának formái:          

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; érdeklődési köröknek megfelelő, az iskola által biztosítható oktatás (érdeklődési körök szerinti képzési csoportok); a nem kötelező (választható) –tanórán– tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidő-szervezéssel kapcsolatos feladatellátások (pl. színház- és múzeumlátogatások, programtáborok, stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése (felvételi tájékoztatók szervezése, pályairányítás, felkészítés a felvételi vizsgákra).

Kompetencia-alapú oktatás a tehetséggondozás szolgálatában A kompetencia-alapú oktatás célja:  A tanulók a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik.

24


A kompetencia-alapú oktatás előnyei:  Segíti a különböző fejlettségi szinten lévő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását  Az új módszerek, technikák alkalmazásával a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. Működő módszerek:  A párban történő tanulás (tanulópár)  A részben egyénre szabott tanulás  A csoportmódszer  Lehetőséget biztosítunk a kooperatív tanulásra A kooperatív tanulás alaptétele, hogy társas környezetben zajlik a tanulás. A kooperatív tanulásban rejlő óriási lehetőség, hogy egyidejűleg valósítja meg a szociális és a kognitív kompetencia fejlesztését. Mindezt a tanulók számára élvezetes és életszerű módon teszi. Úgy működteti a készségeket és motívumokat, ahogyan a való életben is használjuk azokat. Különösen fontos a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott egyéni megsegítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása. Mindezek érdekében felhasználjuk a kompetencia alapú oktatás támogató környezetét, és eszközrendszerét (differenciált fejlesztés különböző módjait).

25


A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Az intézményünk gyermekvédelmi tevékenységének fő feladatai: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése, a HH, HHH, SNI integráció segítése, elfogadás, érzékenyítés. a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. d) A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. e) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  polgármesteri hivatallal,

26


 

gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. f) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  a tanulószobai foglalkozások,  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása (alapítványi segély, természetbeni támogatás),  a szülőkkel való együttműködés,  lelki gondozás lelkészek közreműködésével,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

27


A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcok jelentős része a tanulási zavarokból következik. A tanulási zavarok értelmezése: Tágabb értelemben minden olyan zavar, lemaradás, amely az iskolai tanulást hátrányosan befolyásolja. Szűkebb értelemben a tanulási képesség specifikus vagy globális zavarait jelenti. Típusai: A. Neurogén tanulási zavarok:     

Dysphasia, (nyelvi fejlődési zavar) Dyscalculia (specifikus számolási zavar) Dyslexia (olvasási és helyesírási gyengeség) Dysgraphia (írászavar) Dyspraxia (mozgászavar)

Ezek a gyermek fejlődésében időbeni változásokat idéznek elő, lassítják az észlelési, mozgásos, emlékezeti folyamatok integrációját, a képesség-struktúrán belül különböző mértékű különbségeket idéznek elő. B. Pszichoreaktív, környezetfüggő tanulási zavarok: Főként a korai szakaszban elszenvedett környezeti ártalmak hatására jön létre. Jellemzője:    

Motiválatlanság Szorongás Túlkövetelés Kudarc orientáltság

C. Jó képességekkel rendelkező, kiemelkedő intelligenciával bíró tanulóknál is felléphetnek tanulási zavarok. Ezek okai lehetnek:       

Hátrányos szocio-ökonómiai státus, Korai szocializációs probléma, Rossz családi interakció, A szülők oktatás- nevelés iránti nem megfelelő attitűdje, A nem megfelelő tantervek, A nem megfelelő oktatási módszerek, A nem megfelelő stratégiák.

28


Feladataink: A lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatásának biztosítása. Ennek érdekében: 

A nem szakrendszerű oktatás keretében - a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében - a felzárkóztatás segítése. (A nem szakrendszerű oktatást felmenő rendszerben a fenntartó egyetértésével megszüntetjük.)



Motiválást segítő differenciált tevékenységközpontú pedagógiák.

tanulásszervezés,

kooperatív

technikák,

 Az iskola sokat tehet azért, hogy a gyermek kellemes élményként élje meg az ismeretszerzést, amely biztosítja számára az önkibontakozás lehetőségét. A megelégedettség - mint érzelmi – gondolati - erkölcsi értékelés - aktivitást vált ki. Ébren kell tartani a tanulóban az érdeklődést, bővíteni kell a tanuló motivációs bázisát!  A tanuláshoz való viszony szorosan összefügg az iskola pszichés klímájával, az iskolai túlterheléssel, a tanár és diák viszonyainak jellemzőivel, a tantárgyi kötődéssel.  Nagyon sokat javít a tanulás iránti pozitív viszony kialakításában a szorongás-és stresszmentes iskolai légkör, a kölcsönös kommunikációra épített didaktikai szituáció. Eszközök:      

az osztályhoz, csoporthoz igazodó tanórai tanulás megszervezése; az egyéni foglalkozások; tanulószobai foglalkozások a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése.

29


A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése, a szegregációmentes környezet kialakítása, fenntartása alapvető jelentőségű. Az egyenlő bánásmód elveinek betartása iskolánkban kiemelt feladat. Az egyenlő bánásmód követelményét intézményünkben érvényesíteni kell, különösen: 

az oktatásba történő bekapcsolódás, a felvétel, az emeltszintű oktatásba bekapcsolódás során, a tanulmányi követelmények megállapítása és a teljesítmények értékelése során, az iskolai élethez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint a nevelésben-oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

   

Iskolánkban nem működhetnek olyan szakkörök, és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen a csonka családban felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei. Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek:  a családi mikrokörnyezet (pl. lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, kulturális helyzet, nevelési hagyományok stb.);  a családi házon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok);  az iskolai környezet (pl. helytelen nevelői magatartás, rossz tanár-diák viszony, a tanuló peremhelyzete a közösségben stb.).  A hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:        

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Egész napos oktatási rend az alapkészségek elsajátításának időszakában. Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése. Mentálhigiénés programok. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél, honlap…). Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai ellátásban részesüljön. Kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása.

30


     

Táborozási hozzájárulások. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai. A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése. A továbbtanulás irányítása, segítése.

31


A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A művelődési és közoktatási miniszter a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényben kapott felhatalmazás alapján elkészíttette és a 16/199. (IV.8.) MKM. rendelettel módosított 11/1994. (VI.8.) MKM. rendelet mellékleteként kiadta a közoktatás kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékét. A jegyzék a közoktatás feladatainak teljesítésében nélkülözhetetlen, legalapvetőbb tárgyi, technikai, berendezés- és felszerelésbeli követelményeket foglalja össze, amelyeket az iskola létesítőinek, illetve fenntartóinak a létesítés és működés során be kell tartaniuk. Az iskola az oktatáshoz szükséges szemléltető eszközökkel és felszerelésekkel rendelkezik, az elavultakat, illetve használhatatlanná váltakat, folyamatosan pótolja. Cél: • Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. • Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. • A hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete figyelembe vételével kell összeállítani. Javasolt forma: HELYISÉGEK

Szükséges

Rendelkezésre áll

Megjegyzés

Tanterem

19

16

-

Szaktanterem

8

8

-

Csoportterem

6

6

-

Szertár

3

4

-

32


7. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez

JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

ISKOLA

I. HELYISÉGEK

Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Eszközök, felszerelések tanterem

szaktanterem

tornaterem

sportudvar

igazgatói iroda

nevelőtestületi szoba

Mennyiségi mutató osztályonként 1

Megjegyzés figyelembe lehet venni a szaktantermeket is

4 db

1 db, +télen 1 db „buborék”

általános iskolában, ha legalább nyolc évfolyammal alapították; gimnáziumban,

1 db

1 db

2 db

az iskola székhelyén; a három és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában a helyettesi, gazdasági vezetői irodával, nevelőtestületi szobával, ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi

a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi), gazdasági vezetői irodával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség

33

A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziumának pedagógiai programja – 2010-2014 alapterülete ezt lehetővé teszi

helyettesi iroda

1 db

ha a helyettes alkalmazása kötelező; a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói, gazdasági vezetői irodával, nevelőtestületi szobával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi

gazdasági vezetői iroda

1db

részben önálló a gazdálkodás

ügyviteli helyiség

1db

Titkárság

könyvtár

1db

orvosi szoba

1db

a legalább nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el Az iskolai könyvtár nyilvános

Kiszolgálóhelyiségek

sportszertár

1db

aula (előtér, közösségi tér)

1db

porta

1db

ebédlő

1db

főzőkonyha

1db

Büfé is működik

Tormássy János Konviktus

helyben főznek

34


tálaló-mosogató, ebédlő

1-1db

öltöző

3 db

helyben étkeznek

hideg-meleg vizes zuhanyozó nemenként 1db összesen 3db

személyzeti WC

tanulói WC

mosléktároló

nemenként 1db

épületenként, nemenként 1db

1db

helyben főznek menzai éléstár

éléskamra

1db

szárazáru raktár

1db

földesáru raktár

1db

egyéb raktár

1db

szertár

összesen: 4db

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Tanterem

35


tanulói asztalok, székek

nevelői asztal, szék

eszköztároló szekrény

tanulók létszámának figyelembevételével

életkornak megfelelő méretben; gyengénlátóknál szükség szerint - egyéni megvilágítási lehetőséggel;

tantermenként 1

tantermenként 1

tábla

tantermenként 1

ruhatároló (fogas)

tanulók létszámának figyelembevételével

szeméttároló

helyiségenként 2

szelektív hulladékgyűjtéshez van a 2 db

sötétítő függöny

ablakonként

az ablak lefedésére alkalmas méretben

2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények)

a) számítástechnikai terem

tábla + flipchart

számítógépasztal

2 db

1

kettő tanulónként 1

számítógépek és tartozékai

nyomtató

1

programok

szükség szerint

a pedagógiai program előírásai szerint

36


b) idegen nyelvi, szaktanterem

magnetofon

1

nyelvtanáronként

írásvetítő

1

hordozható lap-top a portáról

c) természettudományi szaktanterem

kémia, fizika, biológia

vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással)

négy tanulónként 1

elszívóberendezés

1db

vegyszerálló mosogató

5 db

fali mosogató

4 db

a kémia előadónak és –labornak közös

poroltó

tantermenként 1

mentőláda

tanulói létszámnak megfelelő az igazgatóhelyettesi irodában érhető el

eszköz- és vegyszerszekrény

szertáranként eszközfüggő mennyiségben

méregszekrény (zárható)

1-1db

eszközszállító tolókocsi

tantermenként 1

törpefeszültségű csatlakozások tanulóasztalonként 1

elhelyezése a szertárban

fizika előadó

37


d) művészeti nevelés szaktanterem

rajzasztal

tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely

tárgyasztal (állítható)

mobil lámpa (reflektor)

2

vízcsap (falikút)

1db

zongora

iskolánként 1

ötvonalas tábla

1 db

CD lejátszó, magnetofon

1 db

tárolópolcok

tantermenként 1

ének-zene tanárnak

(életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja)

e) technikai szaktanterem

tanulói munkaasztal

tizenöt tanuló részére

állítható magasságú támla nélküli szék

tizenöt tanuló részére

4. Tornaszoba

38


kislabda

5

labda

5

tornaszőnyeg

2

tornapad

2

zsámoly

2

bordásfal

2

mászókötél

2

gumikötél

5

ugrókötél

5

medicinlabda

5

stopper

kiegészítő tornakészlet

1

1

egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések

fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint

5. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá)

kosárlabda palánk

2

39


gyűrű

1

mászórúd

2

6. Sportudvar

szabadtéri labdajáték felszerelése

1

magasugró állvány, léc

1

távol-, magasugró gödör

1

homokkal vagy szivaccsal

futópálya

1

lehetőség szerint kialakítva

7. Igazgatói iroda íróasztal szék tárgyalóasztal szék iratszekrény fax telefon

1 1 1 2 1 1 1

8. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal szék napló és folyóirattartó könyvszekrény ruhásszekrény vagy fogasok mosdókagyló tükör

bármelyik játék kiválasztható

pedagóguslétszám szerint 1 pedagóguslétszám szerint 1 1 pedagóguslétszám szerint pedagóguslétszám figyelembevételével 1 1

40

A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziumának pedagógiai programja – 2010-2014 9. Ügyviteli helyiség (igazgatóh., gazdasági vezetői iroda) (több helyiség esetén az eszközök a feladatmegosztás szerint eloszthatók) felnőtt létszám asztal figyelembevételével felnőtt létszám szék figyelembevételével iratszekrény 1 lemezszekrény 1

számítógépasztal és szék

fénymásoló

számítógépasztal és szék

1-1

1

1

számítógép nyomtatóval

közös vonallal is működtethető

telefon

10. Könyvtár

tanulói asztal, szék

egyedi világítás

egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

életkornak megfelelő méretben;

olvasóhelyenként 1

könyvtárosi asztal, szék

1-1

szekrény (tároló)

harmincezer könyvtári dokumentum elhelyezésére

asztal egyedi világítással

tárolók, polcok, szabadpolcok 2

létra (polcokhoz)

1

41


telefon

közös vonallal is működtethető

1

fénymásoló

1

számítógép, nyomtató

1-1

video (lejátszó, felvevő) televízióval

1

CD vagy lemezjátszó

1

írásvetítő

1

III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Taneszközök

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

tárgyak, eszközök, évfolyamok, tantárgyak információhordozók az iskola alapján oly módon, hogy az pedagógiai programban foglaltak szerint pedagógiai programjában előírt iskola munkarendje szerint tananyag feldolgozásához minden osztály alkalmazhassa

magnetofon

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha legalább négy osztály működik, további szaktanteremnél felsorolton kívül; bárhol szükség 1, beszédfogyatékos tanulót szerint elhelyezhető nevelő iskolában - mikrofonnal - osztályonként 1

számítógép CD vagy lemezjátszó

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető

projektor könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető video (lejátszó) televízióval

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

42


Az egyes tantárgyakra vonatkozó kötelező eszközök jegyzéke (mellékletben)

IV. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK TOVÁBBI ESZKÖZEI Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Jaws for Windows + Magic for Windows látássérülteknek

Megjegyzés a könyvtárban

V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK 1. A taneszközkészlet meghatározásához a „Funkcionális taneszközjegyzék” nyújt segítséget (Műv. Közlöny 1998. 2/II. szám). Taneszközre van szükség minden olyan tananyag feldolgozásához, amelyik a szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg. 2. Ha az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelmények a mellékletben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket állapítanak meg, új iskola létesítésnél azt kell figyelembe venni. 3. A kiszolgálóhelyiségekben a helyiség rendeltetésszerű használatát biztosító bútorokat, berendezési eszközöket kell elhelyezni. Valamennyi helyiség berendezésénél az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeket, a közegészségügyi előírásokat, a tűzvédelmi, az egészségvédelmi, a munkavédelmi követelményeket figyelembe kell venni. A fűtés megoldásáról, a helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító - a mellékletben fel nem sorolt további - eszközökről (pl. lábtörlő, virágállvány, színes képek, tájékoztató tábla) helyben kell dönteni. 4. Az iskolába - ha van szabvány - csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével - viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 5. Ha a helyiséget létszám figyelembevételével kell kialakítani, illetve az eszközöket, felszereléseket a létszám figyelembevételével kell beszerezni, a helyiségből, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő tanuló, munkát végző felnőtt igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni. 6. Ahol a melléklet az iskola pedagógiai programjára utal, ott a Nemzeti alaptanterv, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást biztosító iskola esetén a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, fogyatékos tanuló oktatás esetén a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve, a két tanítási nyelvű oktatást biztosító iskola esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, érettségi vizsgára felkészítő középiskola esetén pedig az Érettségi vizsga vizsgaszabályzata követelményei figyelembevételével készített, vagy a közoktatási törvény 23. §-a alapján jóváhagyott pedagógiai programot (a továbbiakban: eltérő pedagógiai elveket tartalmazó pedagógiai program) kell érteni. 7. Az eltérő pedagógiai elveket tartalmazó pedagógiai program az eszköz- és felszerelési jegyzéktől eltérően határozhatja meg a nevelő- és oktatómunka eszköz és felszerelési feltételeit. 8. Ha vitás, hogy az előírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, közoktatási szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértő véleményét kell beszerezni. 9. A tanulók részére kialakított helyiség akkor megfelelő, ha - rendeltetésétől függően - alapterülete lehetővé teszi egy iskolai osztály, osztálybontás esetén a meghatározott csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, a közegészségügyi előírásoknak, a tűzvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi követelményeknek.

43

A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziumának pedagógiai programja – 2010-2014 10. Ha az iskola többcélú közoktatási intézményben működik, a felnőttek részére kialakított helyiségek, a felnőttek munkaeszközei, továbbá a közoktatási célú helyiségek, a felszerelési eszközök, a különböző iskolák feladatainak az ellátásához igénybe vehetők. A nem közoktatási célú helyiségek abban az esetben vehetők igénybe, ha e mellékletben meghatározottaknak megfelelnek. 11. Ha az iskola fogyatékos gyermekek nevelésével foglalkozik, a gyermekek által használt helyiségek kialakításánál az eszközök és felszerelések beszerzésénél biztosítani kell az akadálymentes, balesetmentes és érzékelhető, valamint biztonságos környezetet - a fogyatékosság típusától függően - a kapaszkodókat, a nagyobb alapterületű, szélesebb ajtónyitású mellékhelyiségeket stb. A fogyatékosság típusát és mértékét az eszközök és felszerelések megvásárlásánál figyelembe kell venni. 12. Ha az iskola nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók iskolai nevelésében, oktatásában vesz részt, az eszközök és felszerelések megvásárlásánál a nemzeti, etnikai sajátosságokat figyelembe kell venni. 13. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál az „iskolánkénti” megjelölést alkalmazza, azon az iskolát kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívül rendelkezik-e telephellyel, illetőleg, hogy hány épülete van; a helyiség kialakítása, a berendezések elhelyezése a feladat ellátásától függően helyi döntés alapján történik. Amennyiben a melléklet a „székhelyen és telephelyen” megjelölést alkalmazza, azon érteni kell az iskola székhelyét és valamennyi telephelyét, függetlenül attól, hogy a székhelyen, illetőleg a telephelyen hány épület van. Abban az esetben, ha az „épületenként” megjelölést alkalmazza a melléklet, azon minden épületet érteni kell, függetlenül attól, hogy a székhelyen vagy a telephelyen található. Az „osztály” fogalmán a ténylegesen kialakított, a tanórai foglalkozáson együtt részt vevők csoportját, az iskolai osztályközösséget kell érteni.

44


A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés-tanítás-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, különösen annak első szakaszát, amely az itt folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek. A szülők részéről elvárható az iskolától: - A beiskolázással kapcsolatos információk korrektek, részletesek, időben hozzáférhetők legyenek. - Folyamatosan figyelemmel kísérhesse az iskola működését. - Gyermeke tanulmányi és magatartási helyzetéről folyamatos tájékoztatást kapjon. - Aktív szereplője, tevékeny részese is lehessen az iskola életének. A szülők tájékoztatásának formái iskolánkban: - beiskolázásunk rendje: Beiratkozáskor minden szülő megkapja az iskola Házirendjét. Nyilatkozatban kötelezi el magát, hogy egyetért a már korábban megismert dokumentumokban foglaltakkal, s gyermeke nevében is vállalja a szabályzatok betartását, s betartatását. - szórólapok, - éves program publikálása, - az általános iskolás korú tanulók szüleinek bevonása a gyülekezeti alkalmakra - Családlátogatás (szükség szerint) - Szülői értekezlet (évente 2, esetleg rendhagyó szülői értekezlet) - Fogadó óra (általában a hónap utolsó csütörtökén) - Szülők fogadása előre egyeztetett időpontban - Nyílt tanítási nap, személyes tájékozódás lehetősége. A felvételi tájékoztató („nyílt nap”) alkalmával bemutatjuk iskolánkat, őszintén és világosan válaszolunk a szülők kérdéseire, az esetleges hamis elképzeléseket már az elején igyekszünk eloszlatni. Röviden ismertetjük az iskola Pedagógiai Programjának, valamint Házirendjének tömör összefoglalóját. A szóbeli elbeszélgetés után a szülőkkel és esetleg a kísérő lelkipásztorokkal is találkozunk. Ezt az alkalmat jól ki lehet használni a családi háttér megismerésére, az iskolaválasztási szándék valódi okainak kiderítésére. - Írásbeli tájékoztató az ellenőrzőn keresztül - Pályaválasztási tanácsadás - Szülői szervezet ülése

45


Szülői szervezet ( SZIK=Szülők Iskolai Közössége): Intézményünkben a szülők képviseletét látja el, melybe az egyes osztályokból delegálnak 2-2 főt. A Szülői szervezet vezetője értesíti az iskola igazgatóját gyűléseikről, a felmerülő problémákra az iskola vezetőjétől kap tájékoztatást. Az iskola igazgatója köteles a felmerülő problémákra két héten belül reagálni szóban vagy írásban. A szülők részéről elvárhatjuk: - Aktív részvételt az iskolai, kollégiumi rendezvényeken, családi istentiszteleteken - Őszinte véleménynyilvánítást, - Együttműködő magatartást, - Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, - Érdeklődő, segítő hozzáállást, - Esetleges szponzori segítségnyújtást. A szülői házzal való együttműködés továbbfejlesztési lehetőségei: - Közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, szülők-nevelők bálja, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével. - Osztály-család közös hétvége igény szerint.

46


Egészségnevelési program 1. Jogszabályi háttér Az iskola és egészségvédelem/egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utaló jogszabályok: - A 2003. évi LXI tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. Tv a Közoktatásról 48.§ (3) bek. - A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet - A 96/2000. (XII.11). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” - Az 1036/2003. (IV) Korm. Határozat a 96/2000. Ogy. Hat. Rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról - a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38.§ (1) és (2) bek. - Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. melléklete - A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet - A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv 2. Kiindulópont Tanulóink, mint az az ország – néhány sportiskolájától eltekintve - valamennyi középiskolájára jellemző, fizikai állóképessége gyenge, lelki egyensúlya labilis, pótcselekvésre, drog-, és alkoholfogyasztásra „könnyű örömök” elérésére kapható ifjúság. Iskolánk konzervatív nevelése, „féltő-tanító” hozzáállása sokuk számára visszatartó erő az egészségkárosító hatások elfogadásában. A diákok körében sok a helytelen táplálkozás következtében túlsúlyos, a kevés mozgás miatt hibás testtartású tanuló. A médián keresztül reklámok formájában folyamatos felhívás éri a lakosságot táplálkozási szempontból értéktelen, egészségtelen élelmiszerek fogyasztására. 3. Cél Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségfejlesztéssel, egészségneveléssel kapcsolatos értelmezésének felhasználásával elősegíteni tanítványainkat az egészséges életmód kialakítására és megőrzésére. Egészségfejlesztés: „az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák.” Egészségnevelés: „olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében.”

47


4. A program megvalósításának színterei, eszközei, felelősök a) Intézményi bázis Az egészségnevelési ismeretek átadásának elsődleges színtere a tanóra. Itt jelentős szerep hárul a biológia, az egészségtan és a testnevelés tantárgyakat tanító tanárokra, továbbá az osztályfőnökökre, akik beépíthetik az osztályfőnöki órákba az egészséggel kapcsolatos ismeretanyag átadását önálló feldolgozás, vagy meghívott előadó által tartott előadás formájában. Az egészségnevelés egyik lehetősége a helyes táplálkozás (a korosztályoknak megfelelő mennyiség és minőség, vitamin és kalóriatáblázat, változatosság) ismertetése. Közvetlen érintettség miatt igen nagy jelentősége van az egészséges életmód fenntartásában az intézményi étkeztetés. A Thorma János Konviktusban szakképzett élelmezésvezető és szakácsok gondoskodnak a megfelelő ételek szolgáltatásáról mind azoknak, akik csak az ebédet veszik igénybe, mind pedig a diákotthonban lakó tanulóinknak. Utóbbiak a reggelit, az uzsonnát és a vacsorát is tervszerű kalória és vitaminszükséglet szerint kapják. Szociálisan rászoruló diákjaink étkezési támogatásban részesülnek. Az ebédlőben kulturált körülmények között fogyaszthatják el élelmüket a tanulók, tanárok és a különféle intézményekből érkező, a menzán ebédre befizető dolgozók. Az előtérben kézmosási lehetőség van. A tanítási nap megkezdése előtt és a szünetekben széles választékú kínálattal várja tanulóinkat az iskolai büfé. Tanórai foglalkozások keretében a korosztályok mozgásigényének figyelembe vételével 4-3-2 testnevelés órákat tartunk. A tanórán kívüli tevékenységek között elsődleges helyen kell említeni az egészség-megtartását célzó szabadidős sportolási lehetőségeket felkínáló sportköri munkát. Intézményünkben a testnevelés szakos tanárok kötelessége a különféle labdajátékok, atlétika, korosztálytól függő programmal működő játékos sportgimnasztika vagy játékos ifjúsági képességfejlesztő foglalkozások gyakorlásának megszervezése, a foglakozások tartalommal való kitöltése, a mindennapos testedzés biztosítása. Ehhez rendelkezésre áll egy tornaterem, három szabadtéri sportpálya valamint egy futópálya az iskolaudvarban, továbbá különféle sporteszközök. A pincében délutánonként konditerem működik. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink gimnáziumi éveik alatt megtanuljanak úszni, ezért testnevelés órák keretében a városi uszodában szervezett úszásoktatást tartanak részükre a testnevelő tanárok. Jelentős hatás gyakorolható az ifjúságra példaadással. Erre jó példa lehetne, ha pedagógusaink leszoknának a dohányzásról. Sajnos ezen a téren kedvezőtlenek a tapasztalataink, hiszen a korábban meghirdetett „dohányzásmentes iskola” célkitűzésünk eddig nem valósult meg. Van tehát lehetőség további elhatározásra. Örvendetes viszont annak a néhány fiatal tanárnak a kezdeményezése, akik tanár-diák csapatokban rendszeresen futballmérkőzéseket játszanak. Iskolánkban drog-prevenciós program működik. A tanulók igen sokoldalú megvilágítását láthatják a kábítószer-fogyasztás végzetes következményeinek osztályfőnöki órák, meghívott előadók által tartott felvilágosító előadások, célzott filmvetítések formájában. A prevenciós programot intézményünk ifjúsági felelős tanára irányítja. Nagy előny számunkra a Szülők Iskolai Közösségének határozott támogatása a drogmegelőzésben. Iskolánkban „drogmentes ifjúságért” egyesület szerveződik. Az általunk szervezett táborokban sok testmozgással járó programokat biztosítunk („gólyatábor”). 48


Az egyházi jellegből fakadóan nagy gondot fordítunk képzett lelkészek segítségével tanulóink lelki életére egyrészt a hittanórák keretében, de egyéni beszélgetésekkel és a református ifjúsági kör működésével is. Az egészséges lelki fejlődést is szolgálja a színjátszó kör és az énekkar munkája, valamint a különféle vers- és prózamondó versenyek. 5. és 6. évfolyamon népi tánc tanítása folyik, a 12. évfolyam első félévében különféle táncok (palotás, keringő, osztálytáncok) tanulásával készülnek a tanulók a szalagavatóra. b) Intézményen kívüli bázis Rendszeres fogászati szűrést tartunk az iskolaorvosi fogászat segítségével. (Időpont egyeztetéssel a tanév folyamán; felelős: igh.) Rendszeres iskolaorvosi vizsgálat áll a tanulók rendelkezésére. (Időpont egyeztetéssel a tanév folyamán; felelős: igh.) A jelenlegi iskolaorvos: dr. Abonyi Katalin. Ifjúsági védőnő tart felvilágosítást a testi higiéniáról, a szexualitásról, a nemi betegségekről, családtervezésről, a rákmegelőzéséről, (prevenciós előadások). Bekapcsolódunk a városi és területi sportrendezvényekbe: labdajátékok, különféle versenyek, kupák. Évente megrendezzük a Szilády Kupa Utcai Futóversenyt, a „Kihívás napján” pedig az Utcai kosárlabda versenyt Kiskunhalas és környéke oktatási intézményei részére, valamint a református iskolák asztalitenisz- és sakkversenyét. 5. Alternatív kiegészítések Iskolánkban támogatjuk a SZIK által kezdeményezett „Kiskunhalasi Drogmentes Ifjúságért Egyesület”, illetve a Drogmentes Ifjúságért Mozgalom működését. A további programok célja a tanulók egészséges testi-lelki fejlődését célzó komplex foglalkozások Megvalósításuk az osztályfőnökök, a biológia, az egészségtan tanárok, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi felelős közös feladatai közé tartozik. Témától függően meghívott szakember is részt vesz a programok megvalósításában. - Kommunikáció-fejlesztés (1 tanóra) (Javasolt kor: bármely évfolyam) Pl.: Activity játék segítségével vagy oktató filmfelhasználásával. - Egészséges táplálkozásról (Pl.: bemutatóval, kóstolóval együtt) (1 tanóra, esetleg több is) (Javasolt kor: bármely évfolyam); menza - Természetes gyógymódokról. Több irányzat bemutatása, értékelése. (1 tanóra) (Javasolt kor: 10.-11.-12. évfolyam) - Tanulási módszerekről, technikákról (1 tanóra) (Javasolt kor: 7.-8.-9. évfolyam) - Szerelemről, párválasztásról, szexualitásról (Javasolt kor: 10. évfolyam) Célszerű egymás utáni 3-4 osztályfőnöki órát szánni rá.

49


- Drog-prevenciós előadás, meghívott előadó segítségével. Általában kezdő évfolyamosoknak, minimum egymást követő két tanórányi időben. (Javasolt kor: 9. évfolyam) - Az AIDS veszélyeiről (Pl.: a „Nincs második esély” c. film alapján.) (Javasolt kor: 10.-11. évfolyam) - Az alkohol veszélyeiről, az alkoholizmusról általában, kortárs diákok segítsége igényelhető (Pl. oktatófilm felhasználásával) (Javasolt kor: 8.-9.-10. évfolyam) - A dohányzás veszélyeiről (Pl. oktatófilm felhasználásával) (Javasolt kor: 5.-6.-7.-8. évfolyam) - A viselkedés és illem szabályairól. (Javasolt minden korban. Segítő könyv pl.: Dizseri Eszter: Illik, nem illik) - A vitakultúra fejlesztése. (Bármely életkor, minél korábban.) - A test higiéniája, a tisztálkodásról fiúknak lányoknak külön. (Javasolt 7-8. évfolyam iskolai védőnők segítségével) - A stressz szerepéről, stressz-oldásról beszélgetés, játék. (7. osztálytól ajánlott) 6. A mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Ezt felismerve, a Közoktatási törvény 2003. évi módosítása előírja a diákok mindennapos testedzésének biztosítását. A./ Célok, alapelvek  Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban  Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon  Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok  Gyógytorna gyakorlatok  Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is.  Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása  Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik)  A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető.

50


B./ A mindennapos testedzés formái Óratervi órák: A heti kötelező testnevelés órák száma: minimum 2,5 óra. Sportköri, tömegsport órák: minden nap 2 óra Sportköreinket az adott tanév eleji igényfelmérés alapján szervezzük: Lehetőségeink: kézilabda labdarúgás kosárlabda asztalitenisz atlétika falmászás gyógytestnevelés

A szabadidő kibővítése - a tornaterem használatának további lehetősége időbeosztás szerint - udvari sportpályák használata stb. A tanulószobai szolgáltatásunkat igénybe vevő diákok a délutáni programjuk részeként tornatermi vagy udvari testnevelési foglalkozáson vesznek részt minden nap. Úszásoktatás Az úszás-oktatást az iskola megszervezi, biztosítva annak személyi feltételeit is.

51


Környezeti nevelési program Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: -8.§ A Magyar Köztársaság elismeri az ember sértetlen és elidegenítetlen és alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. -16. A Magyar Köztárság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. -18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. -70.§ A Magyar Köztárság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezetvédelmi törvény / 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól. A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartó fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. 1989-ben az Egyesült Nemzetek Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény kinyilvánította, hogy a gyermekeknek joguk van a különleges gondoskodásra és támogatásra. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram / 1996 / 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell ki alakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértéket. A Természetvédelmi törvény / 1996. évi LIII. Törvény / kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen önszerveződő csoportjaik aktív részétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz. A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31.§-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással.

52


Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell. Helyzetkép 1. Épület A gimnázium épülete teljesen közművesített, víz-, villany- és gázellátása közüzemi hálózatról történik. A termek, oktatási helységek, szaktantermek területe hozzávetőleg:2800 m2. 2. Tantermek, előadók A tantermek padlózata PVC, néhány tanterem lambériázott, amely higéniai és esztétikai célt egyaránt szolgál, így tervezett további tantermek hasonló átalakítása. A világítás korszerűsítése is a lehetőségek figyelembevételével történik majd meg. A padok a tanulók életkori sajátosságainak megfelelőek, a berendezés korszerűbbre való cseréje –az új osztályok belépésével– zajlik. A tantermek takarítása napi rendszerességgel történik, meleg vizes felmosásból és nedves portalanításból áll, emellett évenkénti tavaszi, nyári és őszi nagytakarításokat végez a technikai személyzet. A rend és tisztaság fenntartásába a tanulókat is bevonjuk, az utolsó óra után a hetes irányításával a tanulók a szemetet a padokból összegyűjtik. Házirendünk hetesi feladatként írja elő az óraközi szünetekben a termek átszellőztetését, a táblák nedves szivaccsal történő letörlését. A táblák többsége Hollandiából származó, állítható magasságú festett tábla, egy kisebb része hagyományos, festett fatábla, de néhány –pl. számítástechnika – teremben a használati követelményeknek megfelelő van, amelyre filctollal lehet írni. A kellemes környezet kialakítását szolgálja az a törekvés, hogy minél több növényt igyekszünk elhelyezni a termekben, melyek gondozása a hetesek feladata. A személyes tárgyak elhelyezésére a folyosókon lévő zárható szekrényekben is lehetőség van. A földszinti lépcsőfordulóban és az emeleti folyósón állandó, de más-más témában megrendezett képzőművészeti kiállítás van. 3. Kémia szertár A vegyszerek rendszerezve, zárható vegyszerszekrényben, vagy „méregszekrényben” vannak tárolva, a megfelelő jelzéssel ellátva.

53


A vegyszerekről a 2003-as évben biztonsági adatlap készült, és megtörtént az ÁNTSZ általi engedélyeztetésük. A felhalmozódott már nem használódott veszélyes anyagokat az előírás szerint gyűjtjük, és az ÁNTSz rendelkezései szerint kezeljük és rendszeresen elszállíttatjuk. A baleset elhárítás szabályairól a tanulók évente tájékoztatást kapnak. 4. Udvar Különleges növényzetével arborétum jellege van, mely látványban is elismerést kelt az iskolaudvarra betekintők számára. A növények neve a melléjük szúrt tábláról magyarul és latinul is olvasható. A belső udvar parkos jellegű, zárt, díszburkolattal való ellátása 2004 nyarán megtörténik. A park ápolása, rendszeres takarítása megoldott. A konviktus udvarában az alsóbb évesek részére játszótér létesült. 4. Büfé Az iskola épületében a tanulmányi időszakban fél napos nyitva tartással működik. A kínálat –ételből és innivalóból– változatos. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. 1.Személyi: Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokon. Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezet-egészségügyi tartalmakat. Dekoráció, kiállítások, programok szervezői, résztvevői, segítői. Biológia-földrajz-kémia munkaközösség Elkészíti a pedagógiai programoknak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását, pályázatokat ír, kapcsolatokat teremt a külső támogatókkal. Osztályfőnökök Évfolyamokra lebontva az egészségneveléshez és a környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmak feldolgozása. Diákönkormányzatot segítő tanár Napi kapcsolatot tart a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Védőnő Egészséges életmóddal kapcsolatos programok szervezése. Gyermekvédelmi felelős A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók segítése. 54


Iskolaorvos Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját az egészségmegőrzésben. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, tantermek, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása. Diákok A tervezett éves programokban sokoldalúan vesznek részt / hallgatóság, tevékeny szerep vállalás, önálló munkák és kezdeményezések. Szülők Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatása, külső erőforrások felkutatása. 2. Anyagi Iskolai keret SZIK által felajánlott hozzájárulás Pályázatok Kiskunhalasi Református Oktatási Intézmények Szilády Áron Alapítványa Sziládys Öreg Diákok Társasága Jövőkép, alapelvek, célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink egy értelmes, és Isten akarata szerint való felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása, az egyetemes emberi lét egymást segítő kiteljesedése érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek - az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt - a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés - a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése - hálaadás az isteni gondviselésnek a nekünk adott csodálatos természetért Pedagógiai célok - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása 55


- az ökológiai –az élővilág és a környezet kapcsolatait vizsgáló– gondolkodás kialakítása, fejlesztése - az egyedit és a teljeset összefüggéseiben vizsgáló –holisztikus és globális– szemléletmód kialakítása - fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése - környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - tolerancia és segítő életmód kialakítása az emberi életre káros tényezők kiszűrésével - a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése - az állampolgári –egyéb közösségi– felelősség felébresztése - az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése - a helyzetfelismerés, az ok-okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése Konkrét célok és feladatok A rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. -

megemlékezés a „jeles napokról” pl. A Föld Napja gyűjtési akciók szervezése. pl. a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése környezetvédelmi versenyekre felkészítés pl. „Curie környezetvédelmi emlékverseny”; RKTDK (Református Középiskolák Tudományos Diákköri Konferenciája) a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése osztályfőnöki órákon beszélgetések környezetvédelmi témákról a szakórákon lehetőségek megragadása a környezeti nevelésre, pl. ember és környezete, a természet állapotának mérési módszerei hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon, pl. környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása, pl. csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok

Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összességét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban megfelelő módon egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A biológia, kémia és földrajz órák kiemelt fontossága mellet egyéb lehetőségeink is vannak - látogatások: múzeumok, nemzeti parkok, állatkert, botanikus kert, arborétum, stb. - versenyek - szakkörök - rajzversenyek - a nyelvi előkészítő évfolyamon tanulásmódszertan és önismeret tantárgy választható

56


Hagyományos tanítási óra Minden tantárgy tanításához a munkaközösségek kidolgozzák a helyi tantervben a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A nem hagyományos tanórai formák -

dísznövényház gondozása és fejlesztése az iskolakert kialakítása, növényritkaságok telepítése drog-prevenciós program folytatása Madarak és fák napja alkalmával rendezett iskolanap változatos közösségi programokkal üzemlátogatás ismerkedés mezőgazdasági létesítményekkel osztálykirándulások kertében túrázás elhunyt tanáraink sírjának gondozása tanterem díszítése ünnepségek alkalmából megemlékezés a tantermek névadóiról

57


A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:  az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog  a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga  a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga  a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga  a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog  az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog  a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga  a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a kritikus, felnőttként a takarékos, egészség- és környezetvédelmet érvényre juttató fogyasztói és termék-előállító magatartás jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése.

58


A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére az egészség és a természeti erőforrások védelme mellett. A kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a minőségi áruválasztásban. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. Fogyasztói szempontból fontos az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony kialakítása. Az értékek formálásában lényeges például:  a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése  az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,  a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során:  a tájékozódás képessége,  a döntési helyzet felismerése és  a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez

59


E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései  Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások  Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany-, gáz-, víz-mérőórák);  Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;  Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái  Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás  Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk  Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia  Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.  Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai  Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz. )  Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)  Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)  Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)  Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás.

60


A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól  Riportkészítés az eladókkal  Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika  Egyéni és csoportos döntéshozatal  Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása  Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában  Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel  Szimulációs játék, esettanulmány  Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)  Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) A fogyasztóvédelmi oktatáshoz a következő szervezetektől kapható segítség és segédanyag: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) www.fvf.hu Tel.: 06 (1) 459 4917 Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) www.ofe.hu Tel.: 06 (1) 311 7030

61


Közlekedésre nevelés Gyermekek a közlekedésben Köztudott, hogy a közlekedés legveszélyeztetettebb résztvevői a gyermekek. Fejlődésük, önállóságuk kialakulásához hozzátartozik a közlekedésre nevelés is. A gyermekek szemével nézve az utca teljesen más alakot ölt, mint ahogyan azt a felnőttek látják. A szakemberek gyakran felhívják a figyelmet arra, hogy a közlekedő gyermek másként lát, hall, gondolkodik és cselekszik, mint egy felnőtt. Tudomásul kell vennünk, hogy életkori sajátosságai, pszichológiai adottságai határozzák meg teljesítőképességét és ezek bizony a közlekedésben elfoglalt szerepük szempontjából is bizonyos korlátokat jelentenek számukra. A gyermekek megosztott figyelme általában gyengébb, mint a felnőtteké. Általában a számukra fontos dolgokra összpontosítanak és eközben minden más érdektelenné válik. Jellemzően elsősorban a számukra érzelmileg fontos tárgyak, történések foglalkoztatják őket. A távolságot is a felnőttektől eltérő módon ítélik meg: a kb. 50m-ről érkező járművet egyszerűen "kicsinek" látják, de az még nem tudatosul bennük, hogy ez a jármű 50 km/h sebesség esetén akár 3 másodperc alatt odaérhet, ami igen veszélyes lehet! A felnőttek is hajlamosak túlbecsülni a gyermekek veszélyérzékenységét. Nem veszik figyelembe a fejlődési folyamatokból adódó életkori sajátosságaikat, az átlagos képességű gyermekről is azt feltételezik, hogy a közlekedésben felnőttként fognak viselkedni. Miközben igen gyakran maguk a felnőttek szolgálnak rossz példával. Közlekedés nevelési feladatok Az iskola és a szülői ház közös feladata a gyermeket felkészíteni a biztonságos közlekedésre és megfelelőképpen motiválni. A helyes közlekedési magatartás a gyermek képességeinek függvénye, melyeket a következő tényezők befolyásolhatják:  a látás, hallás, mozgás fejlettsége,  a közlekedési ismeretek szintje,  a készségek gyakorlása,  akarat és beállítódás. A gyakorlásnak több módja ismert. Például az iskolába vezető úton, már jóval a tanév megkezdése előtt lehet gyakorolni. Arra azonban vigyázni kell, hogy az adott útvonal legveszélyesebb helyein ne rögződjön az indokolttól óvatosabb viselkedési minta. A veszélyes helyekre fel kell hívni a nebuló figyelmét, de ezt nem szabad túl hangsúlyozni, mert ennek eredményeként az út más szakaszai háttérbe szorulnak és ott fog majd a gyermek figyelmetlenül viselkedni. Az iskolába vezető útvonal kiválasztásánál nem feltétlenül a legrövidebb, hanem a legbiztonságosabb utat ajánlott választani! Lehetőleg ne olyan útvonal legyen, ahol iskolások ritkán vagy egyáltalán nem járnak. Az egyedül járó gyerek elábrándozik, ami az adott helyzetben akár veszély forrása is lehet. Az együtt haladó gyerekcsapat a - közlekedés más résztvevői számára - az iskola közelében már messziről észrevehető, és ez rendszerint óvatosságra inti a gépjárművezetőket. A gyermekek biztonságos közlekedését segíti elő, ha otthonról időben indulnak útba. Az izgalom, a rohanás, az elkéséstől való félelem növeli a baleset kockázatát.

62


Általában az iskolába menet a gyermeknek nincs ideje és alkalma a játékra, hazafelé viszont már nagyobb a kísértés. Fontos, főleg a téli időszakban, amikor a gyermek már sötétben, korlátozott látási viszonyok között indul haza az iskolából, hogy ruházata elősegítse a jobb láthatóságát, ezért célszerű fényvisszaverő elemeket vagy ilyen tulajdonsággal rendelkező mellényt ráadni. A világos vagy feltűnő színű (sárga, narancssárga) öltözék bizonyos passzív védelmet jelent a gyermek számára, hiszen a járművezető ennek köszönhetően korábban észreveheti. Magatartási normák - gyakorlati tanácsok A biztonságos közlekedés készségszintű alkalmazásához legalább 3 magatartási normát kell begyakoroltatni a gyermekekkel: • a járdaszegély szabályt, mely minden áthaladási szakaszra és úttestre lépésre vonatkozik, lényege, hogy a járdáról lelépés előtt a továbbhaladást le kell blokkolni, hiszen a biztonságos zónából a veszélyes zóna határához ért, • akadály mögül soha nem szabad hirtelen előlépni, mely lehet fa, oszlop, álló jármű stb., mert a gépjárművezető csak akkor tud időben fékezni, ha a veszélyt előre látja, • és a harmadik norma, az úttesten folyamatosan haladni kell és nem szabad átfutni, hiszen a futással nem lehet a veszélyt elkerülni, ilyenkor az oldalirányú tájékozódás rendszerint elmarad. Kommunikációs segédlet Célcsoport -ha a gyerekek önálló célcsoport, megjegyzendő, kevés csak tisztán a gyerekeknek szóló üzenet Nekik nagyon fontos, hogy ne a tiltás, ne a tudatos nevelés kerüljön előtérbe, hanem lehetőleg olyan környezetbe kell csomagolni az üzenetet, hogy a gyerek vagy fiatal azonosulni tudjon vele. Ha a célcsoport szülő, nevelő vagy a gyerek felügyeletével megbízott személy, két dolgot kell szem előtt tartani: 

Tájékoztatni kell ezt, vagy azt a célcsoportot, hogy mit tud vagy mit kéne tudnia a gyereknek, mik azok a veszélytényezők, melyek elsősorban fenyegetik őket.



Legjobban felépített neveléssel azonnal semmivé foszlik, ha a szülő vagy nevelő, illetve a példakép ellentétesen negatív példát mutat.

Példakép: 

A gyerekek másképp gondolkodnak és ez az üzenet hatályosul bennük, amellyel azonosulni tudnak, pláne ha ez valami példakép közvetítésével történik.

63


A baleset-megelőzésnek nem a szabályok biflázásával és oktatásával kell foglalkozni, egyébként is kétséges szemlélet az, hogy a szabályok tudása megvéd a balesetektől. A közlekedés nevelési feladatok közül rendkívül fontos a saját tapasztalat a gyerekek rossz sebesség távolságbecslő készségét és az ebből fakadó veszélyhelyzet fejlesztését célszerű gyakorlati példával alátámasztani. A gyerek saját maga fékezi az X-ben haladó autót a hirtelen felbukkanó bábu /gyalogos/ megjelenésekor. Saját maga érzékeli a hirtelen lelépés veszélyeit. Hasonló benyomást kelt a biztonsági öv használatához a "zuhanópad". A gyerekek legjobban azokkal az üzenetekkel tudnak azonosulni, amelyek az ő életvitelükhöz, érdeklődésükhöz a legközelebb állnak. Pl.: játékok és a modern internetes megjelenés /honlapok/. Az illusztrációknál lehetőség szerint ne a felnőttek ízlésvilágához közel álló figurákat választunk, hanem a gyerek által díjazottakat, amelyek megdöbbentő módon eltérnek egymástól.

64


A társadalmi bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzési programja Célja, hogy proaktív módon megelőzze a gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé- és bűncselekmény áldozatává válását. I. A PROBLÉMA FELVETÉSE A gyermek és fiatalkori bűnözés a tények tükrében* Magyarországon az összes ismertté vált bűnelkövető 12 százaléka fiatalkorú. Az elmúlt évtizedben a fiatalok korosztályát érintő demográfiai változások miatt mérséklődött az ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetők (1995-ben 14321-ről 2002-ben 11689-re) és a büntetőjogilag felelősségre nem vonható 14 év alatti gyermekkorú elkövetők száma (1995-ben 4159-ről 2002-ben 3959-re). A fiatal- és gyermekkorúak túlnyomó többsége vagyon elleni bűncselekményt követ el. A 14 év alatti elkövetőknél ez az arány 83-88 százalék, míg a 14-18 éveseknél 70-80 százalék. Az elmúlt tíz évben minden harmadik rablás elkövetője fiatalkorú volt. A fiatalok növekvő részének szocializációjává vált a passzív vagy aktív kábítószertapasztalat. Egy 2002 tavaszán készített felmérés eredményei szerint a budapesti másodikos középiskolások 30 százaléka már kipróbált valamilyen kábítószert. A kutatási tapasztalatok szerint minél fiatalabb életkorban fordul elő a bűnelkövető magatartás, annál nagyobb az esély a bűnismétlésre, vagy a bűnözői életmód kialakulására. A hivatalos adatok szerint amíg 1997-ben a fiatalkorú – 14-18 éves – bűnelkövetőknek csupán 38 százaléka követte el az első bűncselekményét 14-15 éves korában, addig 2001-ben már 41 százalékuk. Évente átlagosan 16 ezer fiatalkorú ellen indul szabálysértési eljárás. A bűnelkövető fiatalkorúak döntő többségénél csak a jogellenes cselekmény elkövetése jelzi a gyermekvédelmi hatóságnak, hogy valami baj van a fiatalkorúval. Az ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetőknek mindössze 8-10 százaléka szerepel a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásában. Az ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetők döntő többsége olyan hátrányos helyzetű, marginális családi környezetből származik, ahol a szegénység, a munkanélküliség és a napi szociális problémák meghatározó élményt jelentenek. Szüleik többsége segéd-, kisegítő vagy betanított munkás, foglalkozás-, vagy munkanélküli. Már kora gyermekkorukban szegregált és marginalizált környezetben élnek. A kedvezőtlen társadalmi-gazdasági adottságok miatt az ország keleti régiói olyan bűnkibocsátó területekké váltak, ahol az országos átlagnál magasabb a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők gyakorisága. (Például Borsod-Abaúj-Zemplén megye 740 ezer lakosából közel annyi fiatal kerül szembe a büntetőtörvénnyel, mint Budapesten az 1,8 millióból). A fiatalok nemcsak elkövetői, de áldozatként elszenvedői is a bűnözésnek. Évente több mint tízezer kiskorú személy válik bűncselekmény áldozatává, 2002-ben a számuk 12 141 volt. A kiskorú sértetteknél az erőszakos és garázda bűncselekmények körében jelentős az azonos korosztály elkövetői általi fenyegetettség. A fiatalok közül a 17 éveseknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy erőszakos bűncselekmények áldozatává váljanak. 65


Egyébként 2002-ben a 18 év alatti fiatalok tették ki az összes erőszakos bűncselekmény sértettjeinek 13,6 százalékát, a szexuális erőszakot elszenvedettek 57,7 százalékát és minden ötödik rablás áldozata fiatalkorú volt. * A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája (44-46. oldal alapján)

A gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és áldozattá válásának megelőzésében jelentős szerepe van a családnak, a gyermek- és ifjúságvédelemnek, az oktató- és nevelő intézményeknek, a civil szervezeteknek, az egyházaknak, a helyi koordináció megteremtésében az önkormányzatoknak és a rendőrségnek. A hazai tapasztalatok szerint nem működik a jelzőrendszer és az érdemi együttműködés a gyermekvédelmi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási és az igazságszolgáltatási intézmények, valamint a rendőrség között. A veszélyhelyzet felismerését elősegítő, sok forrásból merítő jelzőrendszer a gyermekvédelmen belül sem működik. A gyermekvédelem rendszere nem integrálta az iskolai gyermekvédelmi felelősök hálózatát és nem használja ki az iskolaiszabadidő-szervezésben rejlő lehetőségeket. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény ugyan előírja az intézményközi esetmegbeszélést, a gyakorlatban azonban ez csak az együttműködésre amúgy is „hajlandó” szervezetek közt alakult ki. A büntető igazságszolgáltatás – miután ennek még nincsen törvényes lehetősége – nem épít a helyreállító igazságszolgáltatási eszközökben rejlő lehetőségekre, a más országokban hatékonyan működő jóvátétel, mediáció alkalmazására. A korai pszicho-szociális intervenció jelentőségét hangsúlyozza az Európa Tanács 20/2000. számú ajánlása. A tagállamoknak a pszichoszociális stratégiák kialakítása során a minimális intervenció és az arányosság elvét kell követniük, és az eljárásokban biztosítani kell a stigmatizáció és a diszkrimináció elkerülését. Az ajánlás a bűnözővé válás megelőzése érdekében olyan intézkedések foganatosítására ösztönöz, amelyek kifejezetten a jövőbeni, ismétlődő bűnözői magatartás kialakulásának valószínűségét csökkentik. Az ENSZ gyermekjogi konvenciója (1989) a gyermek mindenek felett álló érdekét, a „rijadi elvek” (1990) pedig a „gyermekközpontú megközelítés” szükségességét hangsúlyozzák. Ezek a dokumentumok a fiatalkori bűnözés megelőzésében fontos szerepet szánnak a családnak, a családi felelősség erősítésének, az iskolának, a helyi közösségnek és a médiának. II. ALAPELVEINK * A bűnmegelőzés valamennyiünk érdeke. * A bűnmegelőzés több, mint biztonság! * A bűnmegelőzés a kormányzat minden szintjének kötelessége. * A bűnmegelőzés összekapcsolódik a szociális problémák megoldásával is (komplex biztonság). III. SZAKMAI FILOZÓFIÁNK * Nevelés keretében szükséges kifejleszteni a személyiségben a konstruktív magatartást – és személyiségformákat stimuláló motivációs képződményeket. * A magatartásirányítást, humán alapbeállítódást, konstruktív magatartási szokásokat kell kialakítani azért, hogy - tudjuk elemezni a konkrét élethelyzetet;

66


- tudjuk kiválasztani azt a típusú magatartást, amely az adott élethelyzet erkölcsös és jogkövető megoldásához vezet; - az életünkben előálló konfliktushelyzetekre konstruktívan, kompromisszum készen, a partneri magatartás szellemében reagálhassunk. Csak a proaktív bűnmegelőzés multifaktoriális és interdiszciplináris szemlélete és gyakorlata lehet igazán eredményes. IV. GLOBÁLIS CÉLJAINK szerint törekednünk kell: * a bűnözést elősegítő okok, körülmények és feltételek megszüntetésére; * az állampolgárok komplex biztonságérzetének mennyiségi és minőségi befolyásolására; * tudatosítani, hogy a bűnözést meg lehet és meg kell előzni; * tudatosítani, hogy mindenkinek tennie kell azért , hogy csökkenjen a bűnözés; * közösségi kontroll fejlesztése; olyan programok kidolgozására és megvalósítására, amely arra ösztönzi a közösségeket, családokat, az egyéneket, hogy biztonságos környezetet teremtsenek. V. KONKRÉT CÉLJAINK * Biztonságra nevelés. * A nevelés értékközvetítés, értékteremtés. A biztonság – érték. * Társadalmi partnerviszonyra nevelés. Jóindulatot, kompromisszumkészséget kell kialakítani. * A konstruktív életvezetés része legyen a bűnmegelőzés. * Közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák stimulálása. * Az iskola biztonságos társadalmi és fizikai környezetének kialakítása. VI . A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája cselekvési programjának a gyermek- és fiatalkori bűnözés és az áldozattá válás megelőzése prioritásához.

67


Az erőszakmentes konfliktuskezelés programja Cél: az iskolai erőszak okainak meghatározása, az iskolát érő és az iskolai erőszakhoz vezető iskolán kívüli hatások kiszűrése, kezelése azonosíthatóvá tétele, a megoldási alternatívák hozzáférhetőségének biztosítása. Helyzetelemzés A társadalmi okokat és a válaszokat elemezve megállapítható, hogy az iskolán belül, illetve az iskola és környezete között megjelenő fizikai és lelki erőszak igen sokféle formát ölthet, melyek kiváltó okai is összetettek. Magyarországon az összes ismertté vált bűnelkövetők 12%-a fiatalkorú, a 14 év alattiak száma évente négyezer körül ingadozik. Az erőszak olyan jelenség, amely túlmutat az iskolán, azonban az iskolai eredetű, iskolában megjelenő formái is ismertek. A teljes 14 év alatti népesség egynegyed százaléka, míg a teljes 14-17 év közötti népesség 2,25 százaléka követ el büntetendő - illetve bűncselekményeket. Az ismertté vált gyermekkorú sértettek az utóbbi években az összes ismertté vált sértett nagyjából 2,5%-át teszik ki, szemben a korábban megszokott 1,2 százalékkal. A 14 és 17 év közötti sértettek összes sértetthez viszonyított aránya az utóbbi hat évben viszonylag stabil, 3,5-4 százalék körül alakult. A gyermek- és fiatalkorú személyek a teljes hazai népesség átlagos viktimizációs trendjénél tízszer-tizenötször nagyobb eséllyel válnak súlyos, erőszakos bűncselekmény áldozatává. Magyarországon – de más fejlett országok közoktatási rendszerében is – az a tapasztalat, hogy az iskolai erőszak az iskolázás történetének folyamatos kísérője. Az iskola tulajdonképpen kényszert gyakorol a felnövő generációk fölött, amely ellen évszázadok óta berzenkednek, lázadnak a serdülők és ifjak. Különösen erős ez a tradíció a kontinentális Európa világában, nemkülönben ott, ahol az állam totalitárius módon próbált az állampolgárok fölébe emelkedni, s az iskolát hatalomgyakorlásra, a társadalmi struktúra megőrzésére (vagy éppen felborítására) használta. A közműveltség megteremtése – vagy ennek ideológiai érvényesítése - érdekében gyakorolt állami kényszerrel, a tankötelezettség teljesítésével szemben a tanulók bizonyos hányadának kulturális-gazdasági okokra visszavezethető természetes ellenállására kell számítani, melynek csupán egyik formája az évismétlés, a lemorzsolódás, a tanulás elhanyagolása, de ugyanebbe a körbe tartozik az iskola szereplői közötti agresszió is. Míg a kisiskolás korú gyermekek esetében a pedagógusok általában kezelni tudják a problémát, a felsőbb évfolyamokba járók esetében ez már egyre nehezebb. Az egészségügy fejlődésének és az általános jólétnek az a következménye, hogy az egyének biológiai érése fiatalabb életkorra tolódott, élettani értelemben egyre fejlettebb – ám társadalmilag mégiscsak éretlen - tizenévesek járnak iskolába, miközben az iskola válasza erre többnyire változatlan marad. A nemzetközi adatok és kutatások szerint az iskolai erőszak nem érint minden iskolát egyformán és azonos módon. Azonosíthatóak azok a lakókörzetek, régiók, ahol számítani lehet az iskolai kultúrával szembeni átlagosnál nagyobb ellenállásra, és ahol a diákok az iskolai értékrend alternatívájaként szervezik meg az életüket az iskola falain belül és kívül.

68


Nem csak a tanulók részéről a pedagógusokkal szemben valósulnak meg erőszakos cselekményben kiteljesülő magatartásformák, hiszen az elmúlt évek kutatásai igazolják, hogy gyakoriak a tanulók sérelmére a pedagógusok által elkövetett erőszakos megnyilvánulások is. Az erőszak változatos formái a diák-diák közötti kapcsolatokban is mindenkor megnyilvánultak, de a pedagógus-szülő, illetőleg a pedagógus-pedagógus közötti kapcsolatokban is állandóan megjelenik az erőszak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az erőszak minden formáját tiltja. A közoktatásról szóló törvény pontosan meghatározza a pedagógus, a szülő, a tanuló jogait és kötelezettségeit, amelynek középpontjában az együttműködés, egymás kölcsönös segítése áll. A közoktatásról szóló törvény többek között előírja, hogy a pedagógusnak a tanulóval egyénileg kell foglalkoznia, amennyiben arra a tanuló érdekében szükség van. A törvény rendelkezései alapján az iskola ilyen vonatkozásban része a gyermekvédelem rendszerének és kapcsolatban kell állnia a családvédelem szerveivel is. Az egyes iskolák nevelőtestületeinek és pedagógusainak – elsősorban pedagógiai eszközökkel – mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megelőzzék az erőszakhoz vezető helyzetek kialakulását. A közoktatási törvény kihirdetése óta az iskolában diákönkormányzat, szülői szervezet, iskolaszék alakulhat a problémák kezelésére, a célravezető és erőszakmentes megoldások kidolgozására. E feladat megvalósításába tehát be lehet vonni az iskolában működő szülői szervezet tagjait, az iskolai diákönkormányzat tagjait, valamint a családvédelemmel foglalkozó települési, területi szakmai, szakigazgatási szervet, szervezetet is. A nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai folyamatoknak kedvező légkör csak akkor alakulhat ki, ha a nevelési-oktatási folyamat iskolai szereplői kölcsönösen tiszteletben tartják egymás jogait. Ha betartják kötelezettségeiket, azokat el is várják egymástól, folyamatos és élénk visszajelzéseket adnak egymásnak, segítve ezzel az eltérő vélemények mielőbbi megismerését, a közösség és az egyének számára a lehető legkedvezőbb pedagógiai megoldásban történő gondolkodás megvalósulását, valamint az intézményi fejlesztő és biztonságos légkör kiteljesedését, amely a pedagógiai folyamatoknak, a tanuló fejlesztésének alapfeltételei. A közoktatásról szóló törvény egyik alapelve, hogy az iskolai pedagógiai folyamatok szereplőinek egymás személyiségi jogait tiszteletben kell tartaniuk akkor is, amikor valamely jogukkal élnek. Így például a véleménynyilvánítás szabadsága alapján minden tanulónak jogában áll bármilyen kérdésben nyilatkozni, azonban ez nem járhat mások érdekeinek, személyiségi jogainak megsértésével. A személyiségi jogok sérelmét jelenti az iskolai erőszak attól függetlenül, hogy azt ki, kivel szemben követte el. Az iskolában és a kollégiumban nincs helye az erőszak semmilyen formájának. Az iskolának erőszakmentes pedagógiai légkört kell biztosítani a tanuló személyiségének kibontakoztatásához. A nevelési/oktatási intézményben az alkotó, közösségi, az egyéni érdeklődést figyelembe vevő pedagógiai tevékenység lehet a leghatékonyabb eszköz az erőszak megelőzésére. A pedagógus nincs eleve kiszolgáltatott helyzetben a tanulók közösségével vagy egyes tanulókkal szemben, és alapvetően rendelkezik – vagy kellene hogy rendelkezzen – megfelelő eszközökkel a tanulói közösség irányításához, a közösséget veszélyeztető helyzetek kialakulásának megelőzéséhez, illetve a jogsértő magatartás büntetéséhez.

69


Az intézményekben az erőszakos cselekmények, az iskolai agresszió kiváltója lehet a gyermekekkel, tanulókkal való nem megfelelő bánásmód, a nem kellően kialakított iskolai tananyag, a nem megfelelően választott és alkalmazott pedagógiai értékelési módszer, a probléma időben történő felismerésének hiánya. E tényezők is azt támasztják alá, hogy egyes esetekben az intézményvezetők nem ismerik fel kellő mértékben feladataikat, nem használják ki körültekintően a helyi mozgásterük adta tananyag-készítési, órarend-alkotási és értékelési, módszerbeli lehetőségeiket. Az erőszak megelőzésének pedagógiai eszközei között meghatározó fontosságú a Nemzeti alaptanterv adta tartalmi keretek mentén az egyes iskolában tanulók kognitív és affektív tulajdonságaihoz igazodó, a családi háttérváltozókra is figyelő tananyag iskolai meghatározása, az így kialakított iskolai tananyag által kínált tartalmi és módszertani lehetőségek mentén a tanulói érdeklődés felkeltése, megtartása. Fontos pedagógiai esély kínálkozik a tanórai foglalkozások változatos megszervezésében, a választható tanórai foglalkozások biztosításában, a nem szakrendszerű oktatás ötödik, hatodik évfolyamokra történő kiterjesztésében, a megfelelő szülő–tanuló–pedagógus légkör kialakításában, de a diákönkormányzatok és a szülői közösségek bevonása is meghatározó fontosságú a konfliktushelyzetek megelőzésében, kezelésben. Súlyosabb esetekben a jelenlegi keretek között is kérhető segítség a pszichológustól, a gyermekvédelemben dolgozó szakemberektől, adott esetben az igazságszolgáltatás szereplőitől. Jelentős segítséget nyújthat a tanulóközösség saját és a tanulótársak értékelésében, a jó példák közvetítésében, az erőszakra hajlamos vagy már erőszakos cselekményt elkövető tanuló magatartásának, kötelezettségszegésének közösségi megítélésével. A szülő és gyermeke kapcsolata napjainkban számos esetben nem harmonikus és nem, vagy csak töredékesen, súlyos deficitekkel, a társadalom egészének érdekeivel szembekerülve látja el ezirányú feladatait. Ez jelentős mértékben erősítheti a gyermek magatartási problémáit és az iskolai erőszak számos formájának kiváltója lehet. Mivel a gyorsan változó társadalmi és gazdasági folyamatok, a munkaerőpiac által támasztott kihívások jelentős erőfeszítéseket és új megoldási stratégiákat kívánnak meg a szülőktől, közülük számosan kevesebb erőfeszítést tesznek saját gyermekük nevelése érdekében. A gyerekek fejlődéséért, a szélesen értelmezett jóllétéért felelős a szülő (család), a társadalom (szakemberek és intézmények, szolgáltatók) és maga a gyermek is, ezért minden esetben minden lehetséges közvetlen érintett szerepét, felelősségét szükséges és kell is vizsgálni azzal, hogy természetesen a szakemberek felelőssége fokozott. Az egyoldalú „bűnbakkeresés” nem lehet megoldás, ezért erősíteni kell az érintettek együttműködését, a közös cselekvést. A közoktatás intézményeinek együtt kell működniük az ifjúság nevelésében közreműködő minden szervezettel, a családvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem szervezeteivel, a rendvédelmi szervekkel. Az erőszak terjedésének megakadályozásához mindenek előtt a pedagógiai eszközök nyújthatnak segítséget. Vannak már jó gyakorlatok, bevált módszerek, felkészült pedagógusok, e területen sikeres intézmények. A jó gyakorlatokat, a bevált módszereket össze kell gyűjteni, hozzáférhetővé kell tenni, meg kell ismertetni minden érintettel.

70


Feladatok Erősíteni kell a nevelési funkciót, teret kell engedni a tanulói értékelés új lehetőségeinek (fejlesztő értékelés), erősíteni kell a kooperatív oktatási módszereket, az adaptív oktatást a közösségi élethelyzetek növelése céljából, meg kell erősíteni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkáját, alkalmazásuk feltételeit, a nevelési-oktatási intézményeknek kapcsolatot kell kiépíteni, azt továbbfejleszteni a gyermekvédelem intézményrendszerével, erősíteni kell a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést, rendszeressé kell tenni az iskola és a gyermekjóléti intézményekben dolgozó szakemberek találkozóit, a gyermekjóléti szolgálat által nyilvántartott szabadidős programokról rendszeresen tájékoztatni kell a nevelési-oktatási intézmények pedagógusait. Nagyobb figyelmet kell fordítani a művészeti és a sporttevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtésére, nem számon kérhető tananyagként, hanem önkéntes, feszültség- és stresszoldó pedagógiai eszközként, ezzel is lehetőséget biztosítva a gyermeki, tanulói önbecsülés és tanulási motiváció növelésére. Nyerjenek megerősítést a szabadidős tevékenységek, a szabadidős sportfoglalkozások, a mindennapos testedzés és a művészetekre épülő személyiségfejlesztő tevékenységek. Erősödjön a művészeti és a sporttevékenység, a kreatív, manuális tevékenységet igénylő – a „kéz műveltségét” igénylő, fejlesztő, alkotó tevékenység, de nem mint számon kérhető tananyag-közvetítés, hanem mint feszültség- és stresszoldó pedagógiai eszközök és területek, amelyek a gyermeki, tanulói önbecsülés és tanulási motiváció megszerzésének lehetséges formái lehetnek. A nem szakrendszerű oktatást felmenő rendszerben a fenntartó egyetértésével megszüntetjük. Az iskolában meg kell ismertetni azokat az eljárásokat, amelynek keretei között a tanulóközösségek pedagógus vagy pedagógusok közreműködésével közösen feldolgozzák azokat az eseményeket, amelyek elvezethetnek a tanulói erőszak kialakulásához, illetőleg amelyek segítik az erőszakos cselekmények feldolgozását, a lehetséges megoldások megtalálását. A helyi tanterveknek biztosítaniuk kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válás megelőzésével az erőszakmentes konfliktus-kezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Az iskolai szülői szervezetek kezdeményezzék az iskolák vonatkozásában a nyilvános iskolai dokumentumok szintjén a szülői szerepekre, a családi életre nevelés megjelenítését, valamint a pedagógusok felkészítését a konfliktus-kezelési technikák alkalmazására.

71


A kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

72


Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

73


A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

74


A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a tantárgyak, műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről.

75


Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé.

76


A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

77


A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az

78


életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

79


A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

80


A nem szakrendszerű oktatás alapelvei, céljai, feladatai (A nem szakrendszerű oktatást felmenő rendszerben a fenntartó egyetértésével megszüntetjük.) A nem szakrendszerű oktatás bevezetésének kiváltó okai: Az utóbbi évtizedben több hazai és nemzetközi felmérés – főleg az olvasásszövegértés és a problémamegoldás-matematika területén – alapvető hiányosságokat tárt fel. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy azoknak az országoknak a 15 éves tanulói, amelyekben az alsó tagozat típusú oktatás hat évig tart, eredményesebbek voltak, mint azok az országoknak a tanulói, ahol 4, illetve 5 évig tart az alapfokú képzés. A vizsgálati adatok tehát mind az olvasásmegértés, mind a problémamegoldás terén az alapozás pedagógiai fontosságára helyezik a hangsúlyt. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon A KT. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítják majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra - a törvényben meghatározott keretek között. Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt.8.§ (3) alapján. A közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (19) bekezdése alapján a 2008/2009–2010/2011. tanítási évben megszervezhető úgy is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamokon a korábbinál több időben folyhassék, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 7550%-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. A kt. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik - hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. A KT. nem foglal állást abban, hogy az 5. és 6. évfolyamokon folyó nevelés-oktatás nem szakrendszerű oktatásszervezéssel érintett területeibe az adott tantárgyakat, vagy az adott műveltségi területeket milyen mértékben kell bevonni. A teljesítmény éves értékelése a műveltségi területhez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódhat. Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint és a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak.

81


Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség területek Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze, ezért célszerű lenne az iskolákban az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintje) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje). A helyi tanterveknek az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés okán történő átdolgozásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra: az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban, az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra, az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a "tanítói" és a "tanári" módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét. Az évfolyamon alsó tagozatos nevelő megfelelő műveltségi területhez kapcsolódó képzettséggel, valamint szaktanár 120 órás kapcsolódó továbbképzés teljesítésével taníthat, illetve aki megfelel az átmeneti rendelkezéseknek.

82


A nem szakrendszerű oktatás iskolánkban az 5-6. évfolyamon Iskolánkban- a közoktatásról szóló törvény (1993. évi LXXIX. Törvény 8 § (3) bekezdése szerint- az oktatás alapozó szakaszában, 5-6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás folyik a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások össz-óraszámának 25%-ban. A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása iskolánkban az 5. évfolyamon Tantárgy: matematika magyar nyelv és irodalom hittan rajz angol

Nem szakrendszerű órák száma hetente: 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra

Nem szakrendszerű órák száma összesen: 74 óra 74 óra 37 óra 37 óra 37 óra

A nem szakrendszerű oktatás tervezett megvalósítása iskolánkban a 6. évfolyamon Tantárgy: matematika magyar nyelv és irodalom hittan rajz angol

Nem szakrendszerű órák száma hetente: 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra

Nem szakrendszerű órák száma összesen: 74 óra 74 óra 37 óra 37 óra 37 óra

83


HELYI TANTERV (KT. 48.§. (1) b) A helyi tantervek mellékletekben találhatók. Nyolc évfolyamos, illetve négy évfolyamos képzésű változatban készültek, hiszen a hat évfolyamos képzés a nyolc évfolyamos képzésbe becsatlakozóként minősül. Továbbá a nyelvi előkészítő évfolyamra külön tanterv készült. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: 

HK2003 = a 2003. szeptemberétől – a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv, melyeket a nevelőtestület saját hatáskörben, a pedagógiai program módosítása nélkül vezethetett be;



H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján – esetlegesen a kerettantervek felhasználásával – elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv. ÉVFOLYAM

TANÉV 1. 20062007 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012 20122013 20132014 20142015 20152016

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004

84


5 csoportb.

6 vál. -emlet

6csoportb.

6 vál. -emlet

6csoportb.

22,5

7,0

11,5

22,5

7,5

10,0

22,5

7,0

4,3

22,5

2

4,3

22,5

2

Magy.ny.és ir. 22 Történelem / 10 Honi. 1. nyelv 105 2. nyelv Matematika Fizika / Term. Kémia Biológia / Egészs. Földrajz / Társ. Ének / Művészetek Rajz

36 20 8 11

Mozgók. és méd. Hittan Tanulásmódszertan

Gépírás Oszt.fői.

5,6

5,6

4,0

4,0

4,0

4,0

2,5

2,5

2,5

2,5

4

1

4,0

1

5

2

4

1

4,0

1

5

2

19

3,5

1,5

3,5

1,5

5

3,5

1,5

3,5

1,5

2

2

0,5

0,5

1 1

1 1

5

2 2

2 Testnev 43 Informatika 29

Technika és életv. Ember / Etika / Fil Tánc és dráma

5,6

Nem köt. Időkeret

6B

5 vál. -emlet

11,5 4,3

2

6A

5 csoportb. 7,0

22,5

5B

5 vál. -emlet 22,5

2

5A

22,5 5,6

2

10,0

Engedélyezve:

4,3

ÖSSZESEN:

7,5 VÁL. + CSOPORTB.

Óratervek

4

1

1

1,5 2,0

1,5 2,5

1

2,0

1

3,0

1

2,0

1

1,5

2,0

1,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

2 1 0 73 2 2 2

2

0,5

0,5

4

2

0,5

0,5

4

2

0,5

4

0,5 0,5

2

0,5

4

0,5 0,5

85

Kémia 1,5 Biológia / Egészs. 1,5 Földrajz / Társ. 1,5 Ének / Művészetek 1 Rajz 1

1,5

5 1,5

3,5 3,5

3 3

3 3

9 vál. -emelt

9 csoportb.

9

31,5 23,0

9HRTe 27,5 27,5 12,4

1,5 3,5

2

2,5

14,0

9

8 csoportb.

2,5

10,5

2 3

3

5,3

4

Matematika 3,5 Fizika / Term. 1,5

Testnev 1,5 1,5 Informatika 1 Technika és életv. 1 Ember / Etika / Fil Tánc és dráma Mozgók. és méd. Hittan 2

8 vál. -emlet

4

5,5

4,0

8A

27,5 27,5

5

12,4

Magy.ny.és ir. 4,0 Történelem / Honi. 2 1. nyelv 3,5 1,5 2. nyelv

25,0 25,0

7 csoportb. 11,0 5,3

7 vál. -emelt 3

7,5

Nem köt. Időkeret

5,0

Engedélyezve:

7,5

ÖSSZESEN:

25,0 25,0

7A


1

1

1 3 1

8 6 1

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5

2

1,5 1,5

2,0

1 1 2

1

1 1 2 1

1

0,5

1 1

2 1 1 2

2

1,5 1,5

3

0,5

0,5

4

2

4

4

4

Tanulásmódszerta n

Gépírás Oszt.fői. 0,5

0,5 0,5

1

1

86

1. nyelv 2. nyelv Matematika

3,5

1

10

10 vál. -emelt

10 csoportb.

27,5

15,0

9

31,5 23,0

3

12,4

4

1

2 3,0 10

3

1

3 1,5

Kémia Biológia / Egészs. Földrajz / Társ. Ének / Művészetek Rajz

1,5

12, 5

12, 5

1

1,5

1

1

1 2

8 6

1 2 2

2

2

2

1

1

1 1 2 3

1,5

4

1 2

3 4

4

2


2

Gépírás

2

1

3 3 3 2 2

6 0,5 2

2

Testnev

Oszt.fői.

NYEK csoportb. 22,5

27,5

NYEK vál.

40,0

2,5

Fizika / Term.

Informatika Technika és életv. Ember / Etika / Fil Tánc és dráma Mozgók. és méd. Hittan

8,0

12,4

4,0

7,0

NYEK csoportb. 23,0

Magy.ny.és ir. Történelem / Honi.

27,5

9 NYEK

NYEK vál. 12,0

Nem köt. Időkeret

12,4

Engedélyezve: 27,5 8,0

27,0

10 NYEK ÖSSZESEN:

27,5


1

8

2 2

2

4

4

1

87

Matematika

3

3

Fizika / Term.

2

2

Kémia Biológia / Egészs. Földrajz / Társ. Ének / Művészetek Rajz

2

2

1,5

1,5

2

2

1

1

1

1

2

2

Testnev Informatika Technika és életv. Ember / Etika / Fil Tánc és dráma Mozgók. és méd. Hittan

2

2

3,5

4 3 3 2 2

2

50,0

Egyéni f. (szakkör)

12,0

Egyéni f. (korrep.)

38,0

30

9

45

12

28

2

4

2

2

4 4 3 4

2

12 csoportb.

12 fakt. -emelt

18,0

2

2

26,0

27,5 18,0

4 3 4

12B

NYEK csoportb. 10,0

2

4

27,5

12C NYEK vál. 3,5

11 csoportb.

2 3,5 4 12 3,5 1,5 5 9 3 3 2 3 4 2 2

12A

12C NYEK

3,5

4 3 3 2

26,5

2 6

18,0

2

10

36,0

11 fakt. -emelt 23,0

4

3

4

11B 18,0

4

3

4

27,0

11A 18,0

4

3,5

4

4

4

3

30

2

Magy.ny.és ir. Történelem / Honi. 1. nyelv

3,5

30

9

Nem köt. Időkeret

2. nyelv

45

30

12,4

30

12,4

Engedélyezve: 27,5 27,5

28,0

NYEK csoportb.

11D NYEK 28,0

11 NYEK vál.

11 NYEK ÖSSZESEN:

28,0


2 2 4 12 9 2 2 2 2 2 2 2 2

3

2

2 2 2

2 2

1 2 1

1 2

1

1

2 2

2

2

1 1

1

4

4

0,5

1

1

1

1

0,5

0,5

3

2

2

1

0,5

1

4

2

2 2

2

1 1

2 2 28 2

2

0,5

6

2

6

2


Gépírás Oszt.fői.

1

1

1

1

1

88


Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A. Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. /Alapul véve a kompetenciafejlesztést segítő taneszközöket (2008. május 16. utáni tankönyvek)/ B. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. C. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. D. A tankönyvrendelés elkészítését az iskolában működő szakmai munkaközösségek koordinálják. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük: a) pedagógusaink a tankönyvválasztásnál előnyben részesítik a NEFMI által kiadott tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket; b) azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet a tankönyvrendelésbe felvenni; c) a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak; d) a pedagógiai munka egysége és az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása érdekében azon tanulók számára, akik az adott tantárgyat az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják, egységesen ugyanazt a tankönyvet kell megrendelni. A következő tanévben szükséges taneszközökről a májusi szülői értekezleten szóban, az iskola aulájában elhelyezett listán, írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tájékoztató található a kölcsönözhető tankönyvekről is, illetve arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak ingyenesen tankönyvet (jogszabályi rendelkezés alapján), illetve támogatást a tanulók (szüleik) a tankönyvek megvásárlásához.

89


Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei  Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt minimális, a továbbhaladásoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és a minimális tényanyag tudást valamennyi tantárgyból.  A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik.  Ha a tanuló a tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a tantárgyak számától függetlenül, javítóvizsgát tehet  Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,



egy tanítási évben 250 tanítási óránál többet mulasztott,



ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 % -át meghaladja – és a nevelőtestület engedélyezi – júniusban, vagy pedig augusztus hónapban osztályozó vizsgát tehet,



magántanuló volt

 A mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők (?????):  5-6. évfolyamon: a készségtárgyak kivételével, a helyi tantervben szereplő tantárgyak  7-8. évfolyamon: készségtárgyak kivételével, a helyi tantervben szereplő tantárgyak  9-13. évfolyamon: készségtárgyak kivételével, a helyi tantervben szereplő tantárgyak Iskolai beszámoltatás, értékelés, minősítés Az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének követelményei és formái A) Követelmények:  Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.  A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.  Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.  A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni.  Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). 90


 A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. B) Az értékelés formái: Pedagógusaink a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét a) heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel, b) heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel, c) heti három óránál magasabb heti óraszámú tantárgynál havonta legalább kettő érdemjeggyel értékeli. Az értékelés legyen folyamatos:  

visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében, jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről.

A folyamatos értékelés fajtái:  órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),  szóbeli felelet értékelése,  gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyak teljesítményének értékelésére),  írásbeli munka minősítésére: osztályzat  szülőknek ellenőrző útján küldött jelzés a negyedévi, illetve háromnegyedévi értékelésről (dicséret/figyelmeztetés) a feltűnően gyenge, vagy– a kiemelkedően jó teljesítményért.  félévi és tanév végi

91


Az ellenőrzés fajtái:   

szóbeli feleltetés, házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése, írásbeli számonkérési formák: • írásbeli felelet (egy anyagrészből), • beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése, • röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból), • dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből), • témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő).  a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése.

Érdemjegyek, osztályzatok  jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes.  jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.  közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel képes alkalmazni tudását.  elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre.  elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. A felelet értékű jegyeket a félévi és év végi osztályzat kialakításánál egyszeresen, a témazáró dolgozat jegyeket duplán kell számítani. Egy adott tantárgy tanév végi osztályzatának kialakításában az egész évi munkát kell értékelni. A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere Magatartás Példás (5) magatartású, aki a a következő szempontok mindegyikének megfelel - Felelősségérzettel van az iskola, a közösség iránt. Megtartja az iskola házirendjét és feladatkörében arra törekszik, hogy iskolatársai is megtartsák. - Önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért és ezt megbízhatóan teljesíti. - Önállóan, meggyőződésből és bátran nyilvánítja ki véleményét, emberi kapcsolataiban őszinte, művelt fiatalhoz méltó hangnemet használ - Törekszik – lelki érettségének megfelelő – önnevelésre, önfegyelemre, önművelésre. Az ehhez kapott útmutatást elfogadja, igyekszik megvalósítani - Nincs fegyelmi büntetése, illetve fegyelemsértésre vonatkozó ismételt tanári bejegyzése.

92


Jó (4) magatartású, aki az előbbiek egyikének-másikának nem felel meg kifogástalanul, igazgatói figyelmeztetése vagy fegyelmi büntetése nincs. Változó (3) magatartású, aki az előbbi pontok egyike ellen súlyosan vétett – illetve kisebb mértékben, de ismételten vétett –, aki igazgatói figyelmeztetésben, vagy megrovás fegyelmi büntetésben részesült; akinek egynél több igazolatlan órája van. Rossz (2) magatartású, aki az előbbi pontok közül több ellen súlyosan vétett; aki szigorú megrovást, vagy annál súlyosabb fegyelmi büntetést kapott; aki ismételten, írásbeli figyelmeztetés ellenére igazolatlanul mulasztott. Szorgalom Példás (5) szorgalmú, aki a következő szempontok mindegyikének megfelel: - Aki kötelességeit pontosan teljesíti (az órákra képességeinek megfelelően és megbízhatóan készül; írásbeli feladatait mindig elkészíti; indokolt készületlenségét időben jelenti; hiányait mulasztás esetén rövid időn belül pótolja; iskolai felszerelését rendben tartja) - Aki tevékenyen részt vesz az egyéni fejlődést szolgáló diákkörök munkájában, illetve tanulmányi versenyeken, pályázatokon. Jó (4) szorgalmú, aki az előbbiek egyikének-másikának nem felel meg kifogástalanul, de ilyenek miatt írásbeli figyelmeztetés nem terheli. Változó (3) szorgalmú, aki az előbbiek ellen súlyosan vétett, illetve kisebb mértékben, de ismételten vétett és emiatt írásbeli figyelmeztetést kapott. Hanyag (2) szorgalmú, aki az előbbi pontok ellen súlyosan és többször vétett és ezért ismételt írásbeli figyelmeztetést kapott. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Oktatási modulok -egészségtan -hon és népismeret - mozgóképkultúra, és médiaismeret -tánc és dráma A kerettantervi modulok egy részét önálló modulként tanítjuk, s a tantárgyakkal megegyezően értékeljük és minősítjük. A modulok értékelése félévenként legalább három érdemjeggyel történik. Félévkor, illetve év végén a modul követelményeinek teljesítését osztályzattal minősítjük. Az integrált tantervi modulok a következők: Tantervi modul Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Hon- és népismeret

Tantárgy Testnevelés, magyar ny. és irodalom Magyar irodalom Magyar irodalom, történelem

Évfolyam 5-6.12 (13)o. 7-8.o.12 (13) 5-6.o.

93


A középszintű érettségi vizsga témakörei Az alábbi felsorolások példáknak tekintendők. Egy adott tanévi témakört a szaktanár állítja össze, a munkaközösség-vezető egyetértésével. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom Szerző, művek Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Történelem Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

összeomlásig

94


Élő Idegen nyelv Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Az íráskészség Egyéb készségek (stratégiák) Nyelvi kompetencia Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Számfogalom, oszthatóság, számrendszerek Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, sorozatok Függvények megadása, grafikonok ábrázolása, függvények jellemzése Számtani és mértani sorozat Geometria Térelemek, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok: háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Testek: hasábok, hengerek, gúlák, kúpok, gömb Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria Valószínűség-számítás, statisztika

95


Biológia Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működése Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem 96


Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója Földrajz (Földünk és környezetünk) Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj A földrajzi övezetesség Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Az Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Kémia Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Eletronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezekanyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai 97


Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia

98


Fizika Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Eletromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok Ének-zene Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk 99


Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Dallamátírás Informatika Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Informatikai alapismeretek – Hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembehelyezése Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés

100


Rajz és vizuális kultúra Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete

101


Testnevelés Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda Emelt szintű érettségire felkészítő tantárgyaink magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, kémia, biológia

102


A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Egyszerű vizsgálati módszerek az általános fizikai teherbíró-képesség műszerek nélküli méréséhez HUNGAROFIT és MINI HUNGAROFIT HUNGAROFIT: 7 éves kortól (l+6 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) I. Aerob állóképesség mérése 2000 m síkfutás, vagy Cooper-teszt II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) 2. Lökés előre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával (A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének a mérésére.) 3. Tömött labda dobás (vetés) hátra, két kézzel, a fej fölött (A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére.) 4. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére.) 5. Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő-állóképességének mérésére.) 6. Hason fekvésből törzsemelés (A hátizmok erő-állóképességének mérésére.) Megjegyzés: az általános testi erőt, erő-állóképességet legátfogóbban hat motorikus próbában elért teljesítmény értékelése alapján minősíthetjük. Ez a „HUNGAROFIT". MINI HUNGAROFIT: 7 éves kortól (1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján} I. Aerob állóképesség mérése 2000 m síkfutás, vagy Cooper-teszt, futással/kocogással II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) 2. Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő-állóképességének mérésére.) 3. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére.) 4. Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizmok erő-állóképességének mérésére) Megjegyzés: a próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy (jelen esetben a dinamikus dobóerőt mérő tömött labda dobások elhagyásával) csak négy próbában elért teljesítmény alapján minisítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát: „MINI HUNGAROFIT".

103


Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez A vizsgálati módszerhez tartozó megbízható értékelési és minősítési rendszer, nagyszámú mérési eredményen alapul. Az elérhető maximális pontérték: .................................................... 140 pont I. Aerob állóképesség: maximálisan ................................................. 77 pont II. Izomerő-állóképesség: maximálisan ............................................. 63 pont HUNGAROFIT (1+6 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.} I. Aerob állóképesség: maximálisan ................................................. 77 pont II. Izomerő-állóképesség: 6x10.5 pont = maximálisan .................... 63 pont MINI HUNGAROFIT (1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) I. Aerob állóképesség: maximálisan ................................................. 77 pont II. Izomerő-állóképesség: 21+3x14 pont = maximálisan ................. 63 pont A „HUNGAROFIT” tesztrendszer legfőbb értékelési formái Szóbeli és írásbeli értékelés testnevelési órán, sport-foglakozáson, edzésen: 1. Értékelés pontértékelés formájában (pontérték táblázat a „HUNGAROFIT” és a „MINI HUNGAROFIT” próbákhoz a mellékletben) 2. Értékelés mennyiségi mutatókkal 3. A két értékelési forma kombinációja Minősítési rendszer Kategóriák az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez 0-20.5 pont IGEN GYENGE 21-40.5 pont GYENGE 41-60.5 pont KIFOGÁSOLHATÓ 61-80.5 pont KÖZEPES 81-100.5 pont JÓ 101-120.5 pont KIVÁLÓ 121-140.0 pont EXTRA Figyelem! Az általános fizikai teherbíró képesség minősítésekor ügyelni kell arra, hogy minden egyes motorikus próbánál csak az adott próbában megjelölt maximális pontszám adható. Az egyes próbákban, a maximális pontszám elérése utáni többletteljesítményért jutalom pont, ebben az esetben nem adható! AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE IGEN GYENGE (0-20.5 pont) Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, 104


kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. GYENGE (21-40.5 pont) Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira hogy, nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. KIFOGÁSOLHATÓ (41-60.5 pont) A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. KÖZEPES (61-80.5 pont) Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. JÓ (81-100.5 pont) Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél e1őbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. KIVÁLÓ (101-120.5 pont) Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. EXTRA (121-140 pont) Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégezésére, hogy nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. Élsportolóknak 19 év felett is az egész sportpályafutásuk alatt, folyamatos odafigyeléssel arra kell törekedni, hogy az általános fizikai teherbíró-képességük szintjét a sportághoz szükséges "megkívántság" szintjén tartsák. A „HUNGAROFIT” fittség vizsgáló módszert az egészség sajátos aspektusaival összefüggésben, az egészség szempontú fittség dimenzióinak mérésére fejlesztettük ki. Ezek a dimenziók (a teljesítmény-élettani paramétereket mérik, ezért) jórészt egybeesnek a teljesítmény szempontú fittség dimenzióival. A minősítő kategóriák egyénre szóló értelmezésénél ismernünk kell a megkívántság vagy a szükségesség mértékét.

105


Az általános fizikai teherbíró-képesség (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) fejlettsége, akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. Általános vizsgálati szempontok A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógy-testnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak- szakorvosi véleményezés alapján - az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el.       





A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. A motorikus próbákat sportöltözetben, jól szellőző, nagy teremben, illetve szabadtéren célszerű végrehajtani. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. A kondicionális képességek mérésre alkalmazott motorikus próbák elvégzését az izomerő mérésére alkalmazott próbákkal kell elkezdeni. Az aerob állóképesség minél pontosabb megbecslése érdekében a pl. Cooper-teszt végrehajtását kössük össze, - ha mód van rá pulzusmérő órával – pulzus-méréssel. A Cooper-teszt (illetve bármely más az aerob állóképesség mérésére kiválasztott) motorikus próba megkezdése előtt még egyszer hívjuk fel a próbázó figyelmét: - a tőle telhető legnagyobb, - közel azonos - intenzitással fusson/haladjon előre úgy, hogy futás/úszás közben ne alakuljon ki nagymértékű oxigénadósság. Ha ez mégis bekövetkezne, - ne álljon ki - egy rövid ideig sétáljon, vagy gyalogoljon tovább mindaddig, amíg az oxigénadóssága el nem múlik. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére (Helyből távolugrás; Egykezes labda lökés előre és Kétkezes labdadobás hátra tömött labdával) alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbák közül több, (legalább három) kísérleti lehetőséget kell biztosítani, melyből a legjobb teljesítmény alapján kell a pontértékeket a táblázatban megkeresni és az adatlapra feljegyezni. A fizikai fittség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék, azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, edzéstervezéshez, a pillanatnyi fittségi állapot ellenőrzéséhez.

Egyéb tanácsok a próbák elvégzéséhez E vizsgálati módszert alkotó motorikus próbák a természetes mozgásra épülnek, ezért olyan egyszerűek, hogy végrehajtásukhoz szükséges technikai szintet már rövid gyakorlási időszak után is bárki könnyedén el tudja sajátítani. 106


A tesztekben elért teljesítmény nagy mértékben függ nem csak a végrehajtással kapcsolatos módszertani eljárási utasítások szigorú betartásától, (a mérő személyzet gondos szakmai felkészítésétől) hanem a vizsgált személlyel való együttműködés minőségétől és mértékétől, azaz vizsgálat elvégzésével kapcsolatos szemléttel. Igen fontos, hogy vizsgálat megkezdése előtt a tanulókat még egyszer tájékoztassuk a vizsgálat céljáról, gyakorlati hasznáról, az elvégzendő feladatok pontos végrehatásáról. A próbázót szeretettel, barátsággal bátorítsuk, biztatassuk az (osztálytársakkal együtt) a tőle telhető lehető legjobb teljesítmény elérése érdekében. A próbák elvégzését az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését a tanulók egyre aktívabb közreműködésével e mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A motorikus próbákat sport öltözetben, szabad téren, vagy jól szellőztethető teremben, a hazai éghajlatnak megfelelően (kb. 10-25 C° fok közötti) nem túl hidegben vagy melegben, optimális hőmérsékleten a legcélszerűbb végezni. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés. A teljes próbarendszert egy (maximálisan két) héten belül kell elvégezni. Ha a teljes próbarendszer elvégzését egy napra tervezzük, akkor az általános izomerőt, erőállóképességet mérő próbákat ajánlatos először elvégezni. Törekedni kell arra, hogy az aerob próba elvégzésének időpontjáig ne csak fizikailag, hanem pszichikailag, technikailag és taktikailag is úgy készítsük fel a fiatalokat, hogy ne szorongjanak és ne szenvedjenek futás/kocogás közben. Meg kell velük értetni, hogy az emberek nem csak különféle - testi, biológiai fiziológiai adottságokkal születnek, hanem a különféle iskolákban különféle erősségű (intenzitású) testnevelési órákat tartanak a tanárok, illetve az edzéseket az edzők, ezért még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges különbségek lehetnek. El kell érni, hogy senkinek ne legyen szégyenérzete azért, mert jelenleg esetleg a leggyengébb fizikai állapotban lévők csoportjához tartozik. De ugyanakkor hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy tanári segítség mellett csak egy kis igyekezet és akaraterő kell ahhoz, hogy fizikai állapotát illetően felzárkózzon arra a szintre, amely már elegendő ahhoz, hogy mindennapjai jó közérzettel testileg- szellemileg - lelkileg kiegyensúlyozottan teljenek. Meg kell értetni velük, hogy elsősorban saját érdekük, hogy képesség szerinti fokozatos terheléssel, (pl. délutáni sportfoglalkozás, házi feladat vagy hetente legalább egy tanórán túli sportolási formával még a leggyengébb fizikai állapotban lévő fiatal is) 2-3 év alatt felszámolják az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságaikat, hogy életük későbbi szakaszában már „csak arra" kelljen törekedniük, hogy fizikai állapotukat „legalább" az életkoruknak megfelelően a „kell", illetve a „szükségesség" mértékének szintjén tartsák. Figyelem! Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésre alkalmazott motorikus próbákat a leírásnak megfelelően, technikailag pontosan kell elvégeztetni! A dinamikus erő-állóképesség mérésekor ügyeljünk arra, hogy a próbázó a gyakorlatot folyamatosan végezze (kifáradásig), de komfortérzés megtartásával.

107


Motorikus próbák az aerob állóképesség műszerek nélküli mérésében Mire utal a jó állóképesség? -A szív és a vázizomzat jó hajszálérhálózatára -Gazdaságos szívműködésre -Jó rehabilitációs lehetőségre Választási lehetőségek:  Síkfutás (1609 m, illetve 2000 m), vagy  Cooper-teszt, 12 percig tartó folyamatos futás/kocogás, illetve szükség esetén  úszás. Megjegyzés: az úszás pontértékeinek meghatározásához kevés számú mérési eredménnyel rendelkeztünk, ezért a pontértékeket Dr. C. H. Cooper által felállított fittségi kategóriákban megjelölt teljesítmény-szintek alapján alakítottuk ki. Ha ugyanazon gyermekek elvégezték a futás és úszás próbát is - közel azonos időpontbanazt tapasztaltuk, hogy az úszás próbában lényegesen könnyebb jó, kiváló és extra teljesítményt elérni. (A különbség kb. 10 -15 pont.)  

1 mérföld (1609 m) síkfutás vagy „ki tud többet futni" (7-8 éves korúak számára) 2000 m síkfutás (7 éves kortól) Cél: a táv lehető legrövidebb idő alatti teljesítése.

Cooper-teszt: futással/kocogással, orvosilag javasolt esetben úszással (Az aerob állóképesség műszerek nélküli mérésének világszerte ismert és elismert módszere.) Lényege: 12 percig folyamatos futás/gyaloglás, úszás. Cél: 12 perc alatt a lehető leghosszabb táv megtétele. (HUNGAROFIT és MINI HUNGAROFIT) Motorikus próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m). (HUNGAROFIT és MINI HUNGAROFIT) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugró vonal (elugró deszka) mögött oldalterpeszbe áll (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel előre) - páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal.

108


A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. 2. A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése Lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött labdával (m) (HUNGAROFIT) (12 éves korig 2, afelett 3 kg-os tömött-labdával.) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy a dobóvonal mögött kényelmes (kb. 20-40 cm) harántterpeszbe (a dobókarjával ellentétes oldalú harántterpeszbe) áll úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a testsúlya főleg a (térdben hajlított) hátul lévő lábán van, a tekintete a dobásirány felé néz a tömött labdát (csuklóban hátra hajlított dobókezében) a dobókar oldali válla előtt tartja. Feladat: A hátul lévő láb nyújtásával (dobásirányba fordításával, forgató-toló munkával), a törzs (a medence, majd a mellkas) dobásirányba fordításával, (ebbe kapcsolódóan) a dobókar kinyújtásával, labda kilökés előre, a lehető legnagyobb távolságra. Kilökés alatt (amíg a dobószer érinti a dobó kezét) a dobónak a dobóvonal mögött kell maradni, a kilökés előtt a dobó az elöl lévő lábát nem emelheti el a talajtól. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása - dobóhelyhez legközelebbi része - közötti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával. A pontérték átszámításakor a legnagyabb dobás eredményét kell figyelembe venni. 3. A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése Tömött labda dobás (vetés) két kézzel, a fej fölött hátra (m). (HUNGAROFIT) (12 éves korig 2, afelett 3 kg-os tömött labdával.) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a tömött labdát (két kézzel alulról melle előtt könyökben hajlított karral tartja. Feladat: a dobó előrehajlítás - boka-térd- és csípőhajlítás - közben, karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez, néhány ismétlés után, (a térdhajlítás és a csípőhajlítás megállításával, a nagy farizom egyidejű megfeszítésével) a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd vető mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátra felé. Kidobás alatt (amíg a dobószer érinti a dobó kezét) a dobónak a dobóvonal mögött kell maradni. Kidobás előtt és közben a dobóvonalat nem szabad megérinteni. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása - dobóhelyhez legközelebbi része - közötti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával. A pontérték átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét kell figyelembe venni.

109


Vigyázat! Ezt a gyakorlatot gerincvédelmi okokból csak abban az esetben javasoljuk, ha a próbáztató minden próbázónál biztosítani tudja (= előzőleg megtanítja, a próba megkezdése előtt még egyszer felhívja a próbázó figyelmét arra), hogy a kidobás ideje alatt a farizmok végig feszesek legyenek! Ellenkező esetben nagy teherkarral nyíró erők érik és károsítják az ágyéki gerincet! 4. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db). (HUNGAROFIT és MINI HUNGAROFIT) (Maximális időtartam: nők 1.5 perc, férfiak 3 perc.) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellsőfekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, támasz előrenéző ujjakkal történik - a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van - a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Az egységes végrehajtás elősegítése érdekében, a tanulók mellkasa alá, egy két literes vízzel, vagy homokkal töltött műanyag flakont tehetünk, melynek mellkassal történő megérintése, a kívánt testhelyzetet eredményezi. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő. 5. A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig (db). (HUNGAROFIT ÉS MINI HUNGAROFIT) (Maximális időtartam 4 perc.) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 110


A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Vigyázat! Ha a gerincszakaszokat nem lassan, fokozatosan emeljük el és engedjük vissza, vagy ha a lábakat külső erő szorítja le (pl. társ), akkor az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! 6. A hátizmok erő-állóképességének mérése. Hason-fekvésből törzsemelés és -leengedés folyamatosan, kifáradásig (db). (HUNGAROFIT és MINI HUNGAROFIT) (Maximális időtartam: 4 perc.) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végéig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs - és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karnyújtás és magas tartásban taps a fej fölött, 3. ütem: karhajlítással mindkét tenyerét visszateszi a tarkójára, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hason fekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések szánna. Vigyázat! A farizom és a hasizom egyidejű megfeszítése a gyakorlat során végig feltétlenül megtartandó, ellenkező esetben az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A gyakorlat során a lábakat azért nem szabad leszorítani, mert a hosszú emelőkar miatt az ágyéki gerincszakaszon - izomgyengeség esetén pedig feljebb is - a gerincet károsító nyíró erők lépnek fel. Javasolt felhasználás: 5-8. osztály tanulóinak A MINI HUNGAROFIT, 9-12. osztály tanulóinak a HUNGAROFIT tesztrendszer felmérése. Pontérték táblázatok a mellékletben találhatók.

111


Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái : a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; b) egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető c) Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak: a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után került sor rájuk A tanulói teljesítmény értékelése A tanuló tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük. Az utolsó két évfolyam kivételével minden tárgyból a szaktanár dönt az alábbi két értékelési táblázat alkalmazása között a témazáró dolgozatok, illetve a „kis érettségi” osztályzatának kialakításakor: Teljesítmény 0-29% 30-49% 50-69% 70-89% 90-100%

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Teljesítmény 0-19% 20-39% 40-59% 60-79% 80-100%


Az utolsó két évfolyamon minden tárgyból az alábbi –a diák számára kedvezőbb– pontozás alkalmazandó: Teljesítmény 0-19% 20-39% 40-59% 60-79% 80-100%


112


Ha a szaktanár a meghatározott ponthatárok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb három százalékkal lefelé vagy felfelé módosíthatja. Az írásbeli beszámoltatás korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya 1. Az írásbeli beszámoltatás szerepe, súlya a) A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. A magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonkérést részesíti előnyben.

113


Ugyanakkor a tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli ezen a téren. b) A témazáró dolgozatokat – kétszeres súllyal számítjuk. Az év végi jegyek kialakításánál a félévi osztályzatokat kétszeres súllyal számítjuk be, és a kerekítés szabályait alkalmazzuk. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja erről a tanulókat. Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe piros színnel megkülönböztetett érdemjegy kerül. A témazáró dolgozatokat –a jeles osztályzatú kivételével– javítani lehet, illetve az elégtelen osztályzatúakat kötelező javítani. A két dolgozat közül a jobb eredményűt kell kétszeres súllyal számítani, a másikat csak egyszeresen. A javító dolgozat jegye piros színnel kerüljön a naplóba a másik mellé, és be kell karikázni. 2. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai : a) Témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. b) Egyéb dolgozatot is két héten belül kijavítja; d) A félévi és tanév végi minősítés írásbeli és lehetőleg szóbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből alakítható ki azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére. e) A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) rövid időn belül értékelni, javítani kell. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai A) A házi feladatok kiadásának szempontjai :   

a tanulók napi és heti terhelése, az életkori sajátosságok, házi feladat előkészítettsége,

B) A házi feladatok kiadásának és ellenőrzésének alapelvei:  

A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre! A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.

114


     



A tanulószobás kollégák visszajelzést adnak a pedagógusoknak a megoldás nehézségeiről. A házi feladatok lehetőség szerint kerüljenek ellenőrzésre! Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint! Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) szorgalmi feladatként lehet adni

115


A Felnőttoktatási Tagozat Levelező Munkarendű Pedagógiai Programja Gimnáziumi pedagógiai programunk tartalmazza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, és a Ktv. által előírt többi kérdésre is megfelelő választ kínál. Ezek az alapelvek, eszközök a felnőttoktatásban is alkalmazhatóak, de néhány sajátosságra figyelemmel kell lennünk. E speciális feladat megoldásában segítségünkre volt a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási Tagozata által, Nemcsok Erika tagozatvezető vezetésével kidolgozott és folyamatosan fejlesztett, távoktatási módszerekkel segített levelező rendszerű oktatás programja.

I. A felnőttoktatás sajátos nevelési programja A hasonló társadalmi környezetben élő iskolánkra változtatás nélkül érvényesek a Móra Ferenc Gimnázium nevelői által megfogalmazott diagnózisok és megoldási javaslatok, amelyeket velük együttműködve és egymást ebben kölcsönösen segítve igyekszünk megvalósítani: Helyzetértékelés Városunkban az ezredfordulón különösen erőteljesen érvényesültek azok a kedvezőtlen makrogazdasági trendek, amelyek országos viszonylatban már korábban éreztették hatásukat. A külföldi (multi- és szupranacionális) cégek beruházó kedve látványosan csökkent; a már működő telephelyeket egymás után számolták fel. Ez regionálisan a munkaerőpiacon lévők egy részének elbocsátását okozta, ami tartóssá váló tömeges munkanélküliséghez vezethet. A város földrajzi helyzetéből fakadó sérülékenysége, a mezőgazdaságból élők óriási száma oda vezetett, hogy egyik napról a másikra szembesülniük kellett azzal a szomorú ténnyel, hogy sokan szereztek iskolarendszerben és azon kívül olyan szakmai tudást, végzettséget, amely birtokosát nem teszi alkalmassá arra, hogy az egyre inkább átalakuló gazdaságban helyet találhasson a maga számára, az egyre inkább tudásigényessé váló munkahelyek egyikének megszerzésével. A kedvezőtlen demográfiai mutatók azt jelzik, hogy a hazai társadalom „elöregedő" társadalom. Ez azt jelenti, hogy a következő években kedvezőtlenné válik a foglalkoztatott és inaktív népesség aránya, aminek következményei a jövendő munkavállalókra az optimálist messze meghaladó teherként fognak ránehezedni. Ha arra gondolunk, hogy városunk vonzáskörzete kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, ahol az elöregedés, a sok esetben magas munkaterhek kedvezőtlen egészségügyi állapotot eredményeznek, (országos viszonylatban Bács-Kiskun megyében második legmagasabb az öngyilkosok száma) ez már önmagában sem teremthet kedvező feltételeket a tanuláshoz, és a munkavállaláshoz. Közismert, hogy a munkanélküliség sokkal jobban sújtja az iskolázatlan vagy korszerűtlen szakmai végzettséggel rendelkezőket. Úgy látjuk, hogy a szegénység koncentrálódása az apróbb településeken azért különösen súlyos probléma, mert orvoslására pillanatnyilag nincs mód és lehetőség. Az alacsony iskolai végzettség, a korszerűtlen szakmai tudás önmagában „garanciája" lehet a tartós munkanélküliségnek. 116


A veszély ebben az esetben kettős: • ezeket a személyeket nem lehet bejuttatni a munkaerőpiacra • másrészt pedig nem lehet benntartani. A tartós munkanélküliség következménye a tartós szegénység, a leszakadás, a marginalizáció. A rendszerváltást követő időszakban - részben a teljes foglalkoztatásra törekvő szocialista munkaerőpiac, részben pedig a szocialista nagyiparra felépülő szakmunkásképzés összeomlásával összefüggésben szinte teljesen reménytelen helyzetbe került a hazai roma társadalom 15 és 60 év közötti korosztálya. Egyrészt elvesztették, igaz, többnyire alacsony presztízsű, de mégis biztos megélhetést jelentő állásaikat, és részben megélhetési gondjaik, részben pedig alacsony, sok esetben befejezetlen iskolai és korszerűtlen szakmai végzettségük nem tette lehetővé számukra, hogy • újra visszakapaszkodjanak a munkaerőpiacra és ott megszilárdítsák helyzetüket, valamint azt sem, hogy • tanulmányaikat befejezve magasabb iskolai végzettségre tegyenek szert, mely biztosabb megélhetésük forrásává válhat. A helyzetet nehezíti, hogy a roma fiatalok iskolai kudarcai, az általános iskolából kimaradó, valamint a szakiskola kilencedik évfolyamáról kihulló tanulók következtében folyamatosan bővül azoknak a száma, akik az előbbi tábort gyarapítják. Ezen többszörösen hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok képviselői számára jelent hatalmas segítséget a gimnáziumunkban induló felnőttoktatás. A felnőttoktatásban általánosan mutatkozó problémák: a) A hallgatók többsége nem tud rendszeresen iskolába járni. Munkahelyük megtartása, családi problémáik, a lakóhelyük távolsága az iskolától jó, ha heti egy alkalommal lehetővé teszi az órákon való részvételt. Ez sem az ideális esetben megálmodott konzultációt, hanem a tananyag „leadását" jelenti. b) Az egy osztályra (tanteremre) eső hallgatói létszám igen magas. Mivel finanszírozási kényszer van, az elégséges létszám kialakítása - eleve kalkulálva a lemorzsolódás magas arányával - így érhető el. Így már az indulásnál megteremtődik egy kedvezőtlen pedagógiai szituáció. Sok más mellett ez az emberileg és pedagógiailag is méltatlan helyzet az egyik forrása a megengedhetetlen arányú lemorzsolódásnak. c) a levelező oktatásban a tanórák száma nem elegendő. A Közoktatási Törvény eleve behatárolja a maximális óraszámot. Ez, ha hagyományos tanórákban gondolkodunk, sohasem elég. Mivel az alkalmazott módszer - frontális munka - szegényes, ezért ezen az úton tovább menve (pl. óraszámemeléssel) sem lehet jobb eredményeket elérni. A heti 2 napos tanítási rend napi 6 tanórája tehát tovább nem növelhető. d) Az egyéni foglalkozások, az interakciók hiánya, illetve gyenge minősége. Pedig az eltérő képességű és felkészültségű hallgatók iskolai sikerességének ez lenne az egyik kulcsa. A hagyományos szerkezetű felnőttoktatás nem vagy csak csekély mértékben teszi lehetővé a differenciált foglalkozások megtartását. Nálunk ekkor még csoportbontásban tanított tantárgyak sem léteznek. e) A taneszközök gyenge minőségűek, nem a felnőttek igényei szerint valók. Nem áll rendelkezésre a felnőttek számára kidolgozott, az otthoni tanulást is segítő taneszköz - csomag. A tankönyvek önálló tanulásra nem alkalmasak, a papíralapú segédletek ideig-óráig jelentenek megoldást, de csak abban az esetben, ha biztosítják az otthoni önálló tanulást. 117


f) Értékelésből adódó nehézségek. Csak az iskolában megszerzett tudást értékeljük, teljesen lemondunk a korábban megszerzett tudás „beszámításáról". Ráadásul az értékelés egyetlen célja az osztályzat biztosítása. Értékelésünk időpontjai nem alkalmazkodnak a hallgatók egyéni haladási üteméhez. g) A kooperáció szinte teljes hiánya. Kevés és hiányos az együttműködés a hasonló gondokkal küzdő oktatási intézmények között. h) A hátrányos társadalmi csoportokkal történő iskolai foglalkozás alacsony szakmai presztízse. i) A pedagógusuk mellett más szakemberek tevékenységének teljes hiánya. Hiányzik egy mentálhigiénés szakember, egy pályaválasztási tanácsadó, vagy éppen egy karrier-tanácsadó, munkaügyi kérdésekben jártas szakember. Új szemléletű, tanulóközpontú felnőttoktatás Ez előbbiekből kiderült, hogy a jelenlegi állapot nem tartható fenn. Egy OECD kutatás a felnőttek tanulási motiváltságával kapcsolatban arra hívja fel a figyelmünket, hogy: • Ha a tanulási módszerek nem alkalmazkodnak a felnőttek speciális tanulási követelményeihez, közülük sokan abbahagyják tanulmányaikat, kimaradnak az iskolából. • A felnőttek igényelnék, hogy az előrehaladás ütemét, gyorsaságát egyénre szabottan tervezzék meg, és a program, az időbeosztás vegye figyelembe a munkaidejüket, közlekedési feltételeiket, a könnyen megközelíthetőséget. Vállalni kell az élethosszi tartó tanulás stratégiáját, melynek középpontjában a hallgatói szükségletek kielégítése áll.

Négy alappillér: a) Programunkban az egyéni élettapasztalataikat beépítjük a képzésbe. A felnőttek teljesen új, idegen tartalmakat csak nagy fenntartásokkal, alacsony motivációs szinten fogadnak be. Ezért törekeszünk arra, hogy a számukra összeállított anyagban megjelenhessen saját világuk is. b) Törekeszünk arra, hogy a tananyag értelme, haszna világos legyen. Szemben a közoktatás alsóbb évfolyamain tanulókkal, a felnőttek csak akkor motiváltak a tanulásra, ha látják a tanulási utat és az egyes anyagok, tantárgyak kapcsolódását. A tanult ismeretek már a tanulás során hasznosíthatók a munkában. c) A tanulást rugalmasan és egyénre szabva szervezzük meg. Saját maguk választhatták meg a tanulási környezetet, a tanulás idejét és tempóját. Így nem kell megszakítaniuk munkahelyi feladataik végzését, ugyanakkor önfegyelemre és motivációra tesznek szert, ami megjelenik a napi munkájukban is. d) Az értékelést személyessé és folyamatossá tesszük. A felnőttek számára támogató motivációs elem a folyamatos és személyes visszacsatolás. Ez nem feltétlenül osztályozást jelent. Fontos a rendszeres önellenőrzés, önértékelés. Ez a szemlélet alapvetően különbözik attól az oktatáspolitikai megközelítéstől, amely a formális intézményi folyamatokra helyezi a hangsúlyt.

118


Távoktatási módszerek Minden tárgyból egy engedélyezett tankönyvcsalád mellé távtanulási útmutatókat készítünk. A tantárgyak anyagát három részre bontjuk. Az egyes fejezetek és az egyes részek végén is önellenőrző kérdéseket talál a hallgató, amelyek helyes megválaszolása után haladhat tovább. A nehezebb fogalmakat folyamatosan, közérthető módon magyarázzuk, a más tantárgyakban már tanult ismeretekre rendszerint utalunk. A követelményeket - szintekre bontva - az egyes vizsgák kérdéseihez illesztettük. Minden tantárgyhoz mellékeltünk tanulási útmutatót, a felhasználható tankönyv és segédanyagok, térképek, táblázatok, stb. jegyzékét. A nehezebben átlátható témakörökhöz feleletvázlatokat készítettünk, aminek tartalommal való megtöltése a hallgató feladata. Ezeket az anyagokat CD-ROM-on minden hallgatóhoz eljuttattuk az első tanítási napon. A tantárgyi részek mellett megtalálhatók ezen a tanév megszervezéséről, a beszámolók ütemezéséről szóló információk, a tankönyvek és segédanyagok jegyzéke, valamint az otthoni önálló tanulást segítő módszerek. Feltüntetjük a szaktanárok elérhetőségét elektronikus úton, telefonon és faxon. Levelező tagozatunkon ugyanolyan fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatok kialakítását, mint a nappali rendszerű oktatásban. Meggyőződésünk, hogy a hallgatók és tanáraik, illetve a hallgatók egymás közötti kapcsolatai előnyösen befolyásolják a tanulási kedv fenntartását, az esetleges kudarcokon való átlendülést. Így szeretnénk elkerülni, hogy tanulóink támasz nélkül küzdjenek a tananyaggal, vagy a magárahagyatottság keserű élményét éljék át. A tanulók számára folyamatos, egyénre szabott segítséget nyújtanak a szaktanárok, illetve az osztályfőnök szerepét átvállaló tutor. Vele lehet megbeszélni az iskolával, oktatással kapcsolatos problémákat, segítséget nyújt személyes kérdések esetén, ő tartja a kapcsolatot a tanárok és a diákok között, tanácsokat ad, szervezési feladatokat lát el. Hasznos lehet a tananyaggal kapcsolatos véleménycsere, a tanulási módszerek megbeszélése a tanulótársakkal, ezért - közös megegyezés alapján - nyilvánosságra hoztuk a tanulók egymás közötti elérhetőségét is. Az iskola és a tanár hagyományos szerepe mellé az új feltételeknek megfelelően eddig nem, vagy csak kevéssé gyakorolt tevékenységformákat kell kialakítanunk. II. A felnőttoktatás helyi tanterve, az oktatás szervezeti keretei Az Oktatási Minisztérium kiadványaként, Mayer József által szerkesztett a „Kerettantervek az iskolarendszerű felnőttoktatás számára” (Budapest 2001.) könyv bevezetőjében ezt olvashatjuk: „Az iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevő iskolák kerettanterveinek kidolgozásánál alapvető elvként kell figyelembe venni, hogy - miként a közoktatási törvény és végrehajtási rendelkezései - a kerettantervek kidolgozásáról és bevezetéséről szóló rendelet (28/2000. (IX. 21.) OM rendelet) valamennyi rendelkezése érvényes a felnőttoktatásra is. Természetesen úgy, hogy itt is figyelembe kell venni a közoktatási törvény és az iskolák működéséről szóló miniszteri rendelet azon rendelkezéseit, amelyek a felnőttoktatásban az általános szabályoktól történő eltérést engedélyeznek. … A közoktatási törvény 78. §-a, 121. § (1) bekezdés 26. pontja a felnőttoktatás megszervezésének olyan szabadságát biztosítja, amely feleslegessé teszi az eltérések külön engedélyezését, hiszen az eltérésre a törvény ad felhatalmazást. … 119


Az nyilvánvaló, hogy a tanítás megszervezésének módjában, az egyes tantárgyak kialakításában, óraszámának meghatározásában, a tanulók teljesítménye értékelésének rendjében mutatkozó eltérések nem adnak felmentést a tantárgyi követelmények, és az érettségi vizsga követelményeinek teljesítése alól. A felnőttoktatásban tanuló ugyanolyan tartalmú, ugyanolyan értékű, ugyanolyan jogokat adó bizonyítványt kap, mint a nappali rendszerű iskolába járó társa, ezért a „kimenet” követelményeiben eltérés nem lehet.” Mindezek indokolják, hogy a levelező tagozaton ugyanazt – a jóváhagyott – helyi tantervet valósítjuk meg, mint a nappali tagozaton, ezért a pedagógiai programban szereplő – az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, az előírt tananyagot és követelményeit, – az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, – az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, – a középszintű érettségi vizsga témaköreit illetően nincs különbség, azokat szükségtelen a távoktatási tagozatnál még egyszer megismételni. Különbség van viszont a tananyag előadásának és elsajátításának módjában, – a kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámaiban, – az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének formáiban. A közoktatási törvény 121. § (1 ) bekezdés 26. pontja szerint, ha az iskola a törvény 52. § (3) bekezdésében az egyes iskolatípusok heti óraszámának 10 százalékát teljesíti, már eleget tesz a levelező oktatás megszervezési követelményeinek. Ha tehát az iskola levelező osztálya számára heti 3-4 órás helyi tantervet készít, nem vét a törvény rendelkezései ellen. A mi pedagógiai programunkban heti 6 órás kötelező oktatás, és mellette 2 óra választható, személyes segítséget is nyújtó foglalkozás és távoktatási módszerekkel támogatott legalább 10-15 órás egyéni felkészülés szerepel. Ismételten hangsúlyozni kell azt, hogy a felnőttoktatás tanulmányi követelményei általában, beleértve az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményeit, azonosak a nappali oktatás követelményeivel. Ez azt is jelenti, hogy új, kötelezően tanítandó és érettségin megkövetelendő tantárgy lett az idegen nyelv, amely nagy feladatokat ró a felnőttoktatási intézményekre. Számolva a feladat újszerűségével és nehézségével, az óratervben viszonylag nagy óraszámmal szerepel az idegen nyelv, (heti két óra) és az egyéni tanulással ugyancsak nehezen elsajátítható matematika (heti két óra) A felnőttoktatásban figyelembe kell venni még azt is, hogy a közoktatási törvény 78. § (7) bekezdés c) pontja szerint a felnőttoktatásban a tanórai foglalkozások, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó előírások alkalmazása nem kötelező. A közoktatási törvény 52. § (7) bekezdésében felsorolt nem kötelező tanórai foglakozásokat nem kell beépíteni a helyi tantervbe, s a törvény 69. § (2) bekezdése alapján a tanulók sajátos helyzetére tekintettel (a felnőttoktatásban való részvétel sajátos helyzetnek tekintendő) mentesíteni lehet őket a készségtárgyak tanulása alól is. Végezetül megemlítendő, hogy a felnőttoktatásban is lehetősége van a tanulónak választani, hogy középszintű, vagy emelt szintű érettségi vizsgára készül fel. Az ehhez szükséges emelt óraszámot azonban legfeljebb a nappali munkarend szerinti oktatásban lehet biztosítani. Az esti, levelező, egyéb oktatásban a tanuló egyéni felkészítése keretében tud elmélyültebben foglalkozni a tananyaggal. 120


A levelező tagozat óraterve, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint az egyéni felkészülésre minimálisan szükséges elfoglaltság óraszámai Évfolyam / Tantárgy

9 köt.

10

vál. egyéni

köt.

Magyar nyelv és irodalom

22

3

102

19

Matematika

66

3

102

60

11

vál. egyéni

3

köt.

102

19

68

60

12

vál. egyéni

3

köt.

102

19

68

60

vál. egyéni

3

100 64

Fizika

8

3

24

8

3

24

8

3

24

Kémia

8

3

34

8

3

34

8

3

17

Földünk és környezetünk

8

3

17

8

3

17

Biológia

8

3

17

8

3

17

8

3

16

11

3

34

12

3

34

4

12

4

8

Filozófia / Etika

4

8

4

12

Mozgókép és Média Idegen nyelv Angol Német Hit és erkölcstan

4

12

60

102

60

102

60

102

58

102

12

17

10

17

6

12

8

Osztályfőnöki

4

Történelem

12

Művészeti ismeretek

6

3

34

11

34

12

4

12

Társadalomismeret Informatika

12

2

4

Testnevelés, sport

33

Kötelező óraszám a törvény alapján*

194

6

4

18

4

Tanulásmódszertan

Összesen:

18

48

115

4 33

387

206 115

52

204 125

16

4 33

445

3

51

31 442

193

49

392

108

*40 perces tanórákra átszámítva

121


Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése A tanuló teljesítményének értékelése, minősítése a felnőttek oktatásában szemléletében eltér a hagyományos – csupán érdemjegyekkel történő – értékeléstől. Számukra fontos támogató motivációs elem a folyamatos és személyes visszacsatolás. Ez nem feltétlenül osztályozást jelent. Fontos a rendszeres önellenőrzés, önértékelés. Ehhez a távoktatási módszerek alkalmazásával nyújtunk segítséget. A felnőttoktatásban a hallgatók egyéni időbeosztással, saját tempójukban, képességeiknek megfelelően sajátítják el a tananyagot, szaktanáraik irányításával és segítségével. A tanév során minden 10. oktatási hetet követi a vizsgaidőszak. Ennek első hetében írásbeli beszámolókat tesznek a tanulók. Ezt követő héten kerül sor a szóbeli vizsgákra. Az évente három alkalommal tartott beszámolókon maguk döntik el, hogy a tananyagban meddig jutottak, és ennek függvényében melyik részből kívánnak vizsgát tenni. Így előfordulhat, hogy már a második beszámolón többen levizsgáznak - egyes tantárgyakból- az egész éves anyagból, más tantárgyakból viszont csak néhány hónap múlva készülnek el. Az év végi osztályzatot a három beszámoló jegyei alkotják. Magasabb évfolyamba akkor lép a tanuló, ha az év zárásához minden tantárgyból sikeresen teljesítette a követelményeket. Ezzel a rugalmas vizsgáztatási rendszerrel – a követelményszint megtartása mellett – csökkenthető a „kibukás", a kudarc, és ami ez után következne: a tanulás abbahagyása. A vizsgákon való megjelenés kötelező, de indokolt esetben a tanuló halasztást kérhet a következő beszámoló időpontok valamelyikére. Az év végi vizsgákat egy "javító, pótló hét" követi, amikor a halasztott beszámolókat pótolni, az elégtelen érdemjegyet javítani lehet. Ezen való részvétel nem kötelező. Akinek ez az idő sem elegendő, augusztusban tehet osztályozó vizsgát. Az a tanuló, aki három tantárgyból elégtelen osztályzatot ért el, az augusztusi osztályozó vizsgán nem vehet részt, tanulmányait nem folytathatja magasabb évfolyamon. A Közoktatási Törvény értelmében a jó képességű és szorgalmas tanuló évfolyamot is ugorhat, egy tanévben két évfolyamot is elvégezhet. Osztályozó vizsgát – előzetes kérésre és a tantestület engedélyével – bármelyik vizsgaidőszakban lehet tenni. A művészeti ismeretek és az informatika tantárgyakból beadandó házi feladatok alapján lehet osztályzatot kapni. Ezek a feladatok segítik valamelyik érettségi tantárgy jobb megértését, így kapcsolódhatnak az irodalomhoz vagy a történelemhez is. A megoldásukhoz szükséges információt az internetről kell letölteni, a házi dolgozatot pedig szövegszerkesztővel kell elkészíteni. Aki az informatika világában kevésbé jártas, vagy nehezen jut számítógép közelébe, segítséget kérhet és kap az informatikus kollégától.

122


Záradék A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének, nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa a./

A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje A véleményezésre jogosultak számára, a program elfogadása előtt, az igazgató biztosítja a programtervezet 1-1 példányának átadásával a megismertetést 30 napos véleményezési határidővel.

b./

A hozzáférhető elhelyezés biztosítása A helyi pedagógiai program 1-1 példánya az intézmény igazgató-helyettesi irodájában, irattárában. nevelői szobában, ill. könyvtárában kerül elhelyezésre

c./

A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje Az iskolahasználók az iskola igazgatójától kérhetik a pedagógiai programba történő betekintést. Az érdeklődők az iskolai könyvtárban olvashatják el a dokumentumot, ill. az intézmény honlapjáról is lehetőség van azt letölteni.

d./

A pedagógiai program módosítása Az iskola Pedagógiai Programjának módosítását - indoklás mellett kezdeményezheti az igazgató, az iskolavezetőség, az egyes tantárgyi munkacsoportok/munkaközösségek. A módosítási javaslatot és annak részletes indoklását az igazgató köteles 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszteni. A nevelőtestület többségi határozattal (a jelenlévők 50%-a + 1 fő) dönt a javaslatról. Amennyiben a nevelőtestület a módosítás mellett dönt, az igazgató a döntés után 10 napon belül köteles a módosítási kérelmet a fenntartónak felterjeszteni.

123


Legitimációs záradék Intézményünk helyi pedagógiai programját a nevelőtestület 2010. 09.30.-án elfogadta. Felülvizsgálatát 2014. évben határozta meg. 2010.10.01.-én a fenntartónak véleményezésre átadtuk. 2010.10.12-én a Szülői Szervezet egyhangúlag elfogadta. 2010.10.14-én a Diákönkormányzat elfogadta a helyi pedagógiai programot.

Kiskunhalas, 2010.10.15.

Dr. Bognárné Nagy Éva igazgató

……………………………….. elnök-lelkész

Mellékletek 1. 2.

Az iskolai pedagógiai programjához tartozó helyi tantervek Legitimálási jegyzőkönyvek

124


Tartalomjegyzék: Bevezető __________________________________________________________________ 2 A Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeinek közös nevelési célkitűzései _____________________________________________________________________________ 2 Rövid iskolatörténet ____________________________________________________________ 4 Az iskola alapító okirata_________________________________________________________ 7

NEVELÉSI PROGRAM (KT. 48.§. (1) a) _______________________________________ 11 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai __________________________________________________________________ 11 Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ____________________________ 11 Az intézményi nevelő-oktató munka céljai _________________________________________ 13 A kompetencia alapú oktatás megvalósításával kapcsolatos célkitűzéseink: _______________________ 14

Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai ______________________________________ 15 Kiemelt feladataink:__________________________________________________________________ 16

Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ______________________________ 16 Meghatározó szerepet szánunk az alábbi tanulás-szervezési eljárásoknak: ________________________ 16

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ________________________ 17 Céljaink és feladataink: _______________________________________________________________ 17 Iskolánk személyiségfejlesztésének jellemzői: _____________________________________________ 19

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ____________________________________ 20 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: __________ 22 Tevékenységek a tanulók felzárkóztatásához: ______________________________________ 23

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: _______________________ 24 Kompetencia-alapú oktatás a tehetséggondozás szolgálatában ______________________ 24 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ___________________________ 26 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program _________________ 28 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek _____________________________ 30 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke _______________________________________________________ 32 A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: _______________________________________________________________ 45 Egészségnevelési program ___________________________________________________ 47 Környezeti nevelési program _________________________________________________ 52 A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok ______________________________ 58 Közlekedésre nevelés _______________________________________________________ 62 A társadalmi bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzési programja_________________ 65

125


Az erőszakmentes konfliktuskezelés programja __________________________________ 68 A kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok __________________________ 72 A nem szakrendszerű oktatás alapelvei, céljai, feladatai (A nem szakrendszerű oktatást felmenő rendszerben a fenntartó egyetértésével megszüntetjük.) ____________________ 81 HELYI TANTERV (KT. 48.§. (1) b) ___________________________________________ 84 Óratervek ____________________________________________________________________ 85

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 89 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei__________________________________ 90 Iskolai beszámoltatás, értékelés, minősítés ______________________________________ 90 Az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének követelményei és formái ____________________________________________________________________________ 90 A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere _____________________________ 92

Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe_________________________________________________ 93 A középszintű érettségi vizsga témakörei ________________________________________ 94 Emelt szintű érettségire felkészítő tantárgyaink _________________________________ 102 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek _____________________ 103 Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez______________ 104 Általános vizsgálati szempontok ________________________________________________ 106

Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya _____________________________________________________ 112 A tanulói teljesítmény értékelése _____________________________________________ 112 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai _________________________________________________________________ 114 A Felnőttoktatási Tagozat Levelező Munkarendű Pedagógiai Programja ____________ 116 I. A felnőttoktatás sajátos nevelési programja _____________________________________ 116 II. A felnőttoktatás helyi tanterve, az oktatás szervezeti keretei ______________________ 119 A levelező tagozat óraterve, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint az egyéni felkészülésre minimálisan szükséges elfoglaltság óraszámai ___________________ 121 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése___________________________________________________________________ 122

Záradék _________________________________________________________________ 123 A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének, nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa__________________________________________________ 123 Legitimációs záradék _________________________________________________________ 124 Tartalomjegyzék: ____________________________________________________________ 125

126

A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziumának

Recommend Documents