A gör. kath. magyarság egyházi beosztása. Hajdudorogi egyházmegye. A hajdudorogi püspökség létesítésének története szoros összefüggésben van azokkal a küzdelmekkel, melyeket a magyar görögkatholikusok több mint félszázadon át a magyar nyelvnek liturgikus nyelvül való elismertetése érdekében f o l y t a t t a k . Hallgatólagosan már régóta megtűrték az egyházi hatóságok a magyar nyelv használatát a magyar lakosságú vidékeken, támaszkodva arra a körülményre, hogy a görög egyház szertartási nyelvül mindenkor a lakosság nyelvét használja. így bizt o s í t t a t o t t a római egyházzal való unió, illetőleg a megfelelő egyházmegyék létesítése alkalmával a románok részére a román, a rutének részére a közel rokon ószláv nyelv használata a fogarasi, illetőleg a munkácsi stb. egyházmegyékben. E z t az engedményt megállapítván Papp-Szilágyi József nagyváradi püspök is egy 1862-ben kiadott könyvében, a hajdudorogi egyház 1863 május 2-án t a r t o t t ülésében elhatározta, hogy a magyar nyelvnek hasonló rangra emeltetése érdekében az összes illetékes helyekre kérelemmel fordul. Ennek az a váratlan hatása lett, hogy ugyanaz a Papp-Szilágyi püspök a makói egyházban régóta használatban levő magyar nyelv további használatát betiltotta. Az intézkedés nagy feltűnést és visszahatást keltett a magyar közvéleményben és Hajdudorogon 1868 április 16-án a görögkatholikusok állandó végrehajtó bizottságának megalakulására vezetett Farkas Lajos elnöklete alatt. Az említett napon megtartott kongresszuson ugyanis az ott képviselt 58 magyar lakosságú görögkatholikus község elhatározta, hogy egy magyar nyelvű görögkatholikus püspökség létesítése érdekében megkezdi a szükséges munkálatokat és ennek érdekében ő Felségéhez, a prímáshoz, az országgyűlés-
hez és valamennyi törvényhatósághoz memorandumot, illetőleg kérvényt intéz. A fáradozásoknak egyelőre annyi eredménye lett, hogy 1873 szeptember 17-én a magyar nyelvű görögkatholikus hívek részére Hajdudorogon a munkácsi püspökség kebelében püspöki külhelynökség létesült, melyre Danilovics J á n o s kanonok neveztetett ki. B á r ez az eredmény is nagy örömet kelt e t t , a végrehajtó-bizottság nem szüntette be m u n k á j á t . Fordulatot jelentett az 1896. év, a milleniumi ünnepségek éve, amikor a végrehajtó-bizottság újból alkalmasnak ítélte az időt eredményes föllépésre s elnökének, Farkas Pálnak vezetése alatt küldöttséget vezetett a munkácsi püspökhöz, a prímáshoz, a kormány tagjaihoz s az országgyűlés két házának elnökeihez. E lépés eredménye azonban ismét csalódás lett, amennyiben a Szentszék szeptember 2-án a magyar egyházi nyelvet határozottan megtiltotta s egyben a magyar kormányt is értesítette diplomáciai úton, hogy azt engedélyezni nem hajlandó. Válaszul a kormány elnöke, br. B á n f f y Dezső a Ház ülésén kijelentette, hogy «a magyar görögkatholikus püspökség felállításának kérdését meg kell előznie az egyházi nyelv ügyében való döntésnek.» A kérdés tehát végleg zsákutcába látszott kerülni. Közben az ország fővárosában a nagyszámú görögkatholikus magyar hívő körében felmerült az önálló egyházközség létesítésének kérdése. A görögkatholikus közvélemény reménye most ezen mozgalom felé fordult, az itt összetömörült intelligencia befolyásától és súlyától várván kedvező fordulat kieszközlését. Ennek következtében Budapesten Szabó J e n ő főrendih. tag elnöklete alatt megalakult a Görög3*
36 katholikusok Országos Bizottsága, azzal megye, melynek nyelvéül ugyan a bulla a kimondott céllal, hogy a magyar nyelvmég mindig az ógörög nyelvet teszi meg, nek eddigi tűrt helyzetéből elismert egyde amelyről egyúttal kimondottan megházi nyelvvé nyilvánítása érdekében dolállapítja, hogy az összes magyar göröggozzék. Az országos bizottság programmkatholikusok részére alakíttatik, beleértve jához 111 magyar egyházközség jelentette a románság közé ékelten még megmaradt ki csatlakozását és v e t t részt ezer főt megmagyar nyelvű görögkatholikus szigetehaladó képviselettel az 1900. jubiláris ket is. évben az Országos Bizottság kezdeméAz új egyházmegye első püspökéül 1913 nyezésére R ó m á b a veáprilis 21-én Miklósy zetett zarándoklaton, István sátoraljaújhelyi hogy ott Őszentségélelkész, zempléni főtől óhajainak teljesíesperes neveztetett ki, tését kérje. Az eredaki székhelyét Debremény azonban ismét cenbe helyezte. Azonépen az ellenkező ban a túlnyomóan relett, amennyiben az formátus városi kép1905-ben megalakult viselettel fölmerült nebudapesti egyházközhézségek miatt, másségből a Propaganda részt a túlzó oláhok Fidei kivette a román által ellene intézett nyelvű híveket ezekmerénylet folytán, — nek tiltakozására, még melynek Jaczkovics pedig azon okon, hogy Mihály püspöki vikámint románok, nem rius, Slepkovszky J á lehetnek a budapesti nos titkár és Csatth rutén nyelvű egyházSándor dr. e. m. ügyész község tagjai. estek áldozatául — valamint Nyíregyháza Ez a határozat ismét város és a hívek nagy nem talált méltányrészének kívánságára, lásra nemcsak a göaz utóbb nevezett várögkatholikus magyar mosba helyezte át 1914 híveknél, hanem a főMiklósy István szeptember 23-án. városnál, az új egyház hajdudorogi megyéspüspök, a Ferenc József-rend nagykeresztese. kegyuránál, sőt az * * * egész ország közvéleményénél sem. A kérdés megoldása komMiklósy István hajdudorogi megyéspüspromisszumra vezetett, amennyiben a pök, a Ferenc József-rend nagykeresztese, budapesti egyház nyelvéül az ógörög fogadszületett 1859 augusztus 22-én R á k ó c közt a t o t t el, a magyar nyelvnek oly hasznáségben, Zemplén vármegyében. Középlata mellett, mint aminő az a magyar iskolai tanulmányait kiváló eredménnyel lakosságú egyházakban tényleg volt. Egyaz ungvári Drugeth-főgimnáziumban véúttal az Országos Bizottság mindezekből gezte, m a j d a papi pályára lépve, az ungazt a következtetést vonta le, hogy addig, vári theológiai lyceumban és a budapesti míg egy kizárólag magyar hívőkre kiterközponti papnevelőintézetben tanult. E tajedő egyházmegye nem létesül s így az nulmányai végeztével előbb püspöki fogalegész kérdésnek nemzetiségi vonatkozásai mazóvá, m a j d az ungvári kántortanítóel nem vétetnek, a magyar egyházi nyelv képző t a n á r á v á s egyúttal a papi á r v á k megvalósítása súlyos akadályokba fog nevelőintézetének igazgatójává neveztetett ütközni. Ezért a hajdudorogi egyházmegye ki s mint ilyen szenteltetett 1884 április létesítésére helyezte fáradozásaiban a túl17-én áldozópappá. Már az 1888. évben súlyt s ez alapon sikerült is végre 1912-ben azonban ismét a püspöki udvarba került elérni, hogy a június 8-án kelt «Christititkári minőségben ; 1890-ben Ő Szentsége fideles graeci» bulla, illetőleg az 1913. évi tb. pápai káplánná, püspöke pedig szentX X X V . t.-c. alapján létesült a hajduszéki ülnökké nevezte ki. Majd 1894-ben dorogi magyar görögkatholikus egyházsátoraljaújhelyi lelkésszé s a sátoraljaúj-
37 neiyi kerület esperesévé neveztetett ki. I. Ferenc József egyházi és társadalmi téren — különösen a zemplénmegyei Erzsébet-közkórház létesítése körül — szerzett érdemeiért 1905-ben zempléni főesperessé nevezte ki, 1907-ben pedig a Ferenc Józsefrend lovagkeresztjét adományozta neki. Az újonnan létesített hajdudorogi egyházmegye püspökévé való kineveztetése 1913 június 23-án történt, püspökké szenteltetése ugyanezen év október 5-én ment végbe. Ideiglenes székhelyéül Debrecent választ o t t a s itt kísérelték meg ellene a magyarság ellenségei az ismeretes merényletet, mely ugyan nem érte célját, amennyiben a püspök környezetéből három áldozatot követelt, magát a püspök személyét azonban Isten megóvta a h a l á l t ó l ; azt sem érték el a merénylők, hogy a püspököt megfélemlítsék és az oláh nemzetiségi igényekkel szemben hajlékonyabbá tegyék. K i t a r t ó következetességgel akadályozta meg, hogy az egyházmegyébe beosztott egyes parochiák visszacsatoltassanak volt oláh egyházmegyéikhez. Ugyanezen évben, 1914 szeptember havában Nyíregyháza város közönségének meghívására székhelyét Nyíregyházára t e t t e át. Fölszentelésének 15 éves jubileuma alkalmával az ez évi katholikus kongreszszuson egybegyűlt görögkatholikusság részéről szívből jövő lelkes ünneplésben részesült, melyhez lélekben csatlakozik az egész görögkatholikus társadalom. * * * A püspöki megye védőszentje : Szent István protomartir. Püspöki székhely: Nyíregyháza. — Plébániák száma : 82. — Hívek száma : 142.000. — Papok száma : 106. —Szerzetesek száma : 4. — Szerzetesnők száma : —. — Kath. népiskolák száma: 101. Megyéspüspök: Miklósy István, a Ferenc József-rend lovagkeresztese. -—Született 1859 aug. 2 2 ; pappá szentelték 1884 ápr. 1 7 ; püspökké szentelték 1913 okt. 5. — A megyéspüspökök sorában az első. S Z É K E S E G Y H Á Z I KÁPTALAN. I. — Nagyprépost: Damjanovics Tivadar, püspökhelyettes. Olvasókanonok: Bányay Jenő egyházmegyei főtanfelügyelő. Éneklőkanonok : Ruttkay Gyula szabolcsvármegyei
főesperes, nyíregyházai lelkész. Őrkanonok: Melles Géza püspöki irodaigazgató. Iskoláskanonok : Sereghy László. Kancellárkanonok : dr. Mihalovich Sándor. II. — Tiszteletbeli kanonokok : Zapotoczky Endre érd. esperes, sajópetri lelkész ; Papp János esperes, hajdudorogi lelkész; Boér Artúr esperes, nagykászoni lelkész ; Damjanovics Ágoston zempléni főesperes, sátoraljaújhelyi lelkész ; Schirilla Andor esperes, miskolci lelkész. III. — Főesperesek: Székesegyházi főesperes: Hubán Gyula pocsaji lelkész ; Szabolcs vm. főesperes : Ruttkay Gyula kanonok, nyíregyházai lelkész ; Szatmár vm. főesperes : Tivadar Elek fábiánházai lelkész; Zemplén vm. főesperes : Damjanovics Ágoston tb. kanonok, sátoraljaújhelyi lelkész ; Székelyföldi főesperes: Hubán Gyula püspöki vikárius, pocsaji lelkész. IV. — Egyházmegyei iroda: Irodaigazgató: Melles Géza kanonok ; titkár : Sereghy László; sz.-sz. jegyző, iktató és levéltárnok : Bihon István sz.-sz. ülnök. — Püspöki szentszék: Elnök : a megyéspüspök; ülnökök : a valóságos és tb. kanonokok, főesperesek, a budapesti c. apát-parochus> továbbá Fedák Miklós, Fenczik Nikon esperes, Hubik György, Lázár Béla, Papp Gyula, Szabó Miklós érd. esperes, Szabó Miklós homesteadi (Amerika) lelkész, dr. Máthé Gyula nyiradonyi lelkész, dr. Krajnyák Gábor budapesti s.-lelkész, Mosolygó József tokaji lelkész, Bihon István sz.-sz. jegyző; jegyző: Bihon István; a házassági kötelék és a szerzetesi fogadalom védője: Melles Géza kanonok; ügyész : dr. Megyery Pál ügyvéd (világi); orvos : dr. Konthy Gyula, Nyíregyháza főorvosa (világi); írnokok: Molnár József és Fehér György papnövendékek. — Egyházmegyei tanfelügyelőség: Főtanfelügyelő : Bányay Jenő kanonok; vármegyei tanfelügyelők: a vármegyék főesperesei ; kerületi tanfelügyelők : az esperesi kerületek vezetői. — Egyházmegyei alapkezelőség: Igazgató : Ruttkay Gyula kanonok ; pénztárnok : Melles Géza kanonok ; ellenőr : Sereghy László kanonok ; ügyész : dr. Megyery Pál ügyvéd (világi). — A középiskolai hittanárok vizsgálóbizottsága: elnök: Damjanovics Tivadar nagyprépost; tagok : Bányay Jenő kanonok; Ruttkay Gyula kanonok; Melles Géza kanonok ; Sereghy László kanonok; dr. Torna László érd. esperes, makói lelkész. — Joghatósági vizsgálóbizottság: elnök: Melles Géza kanonok; tagok: Bányay Jenő kanonok ; Ruttkay Gyula kanonok ; Sereghy László kanonok ; Kozma János nyírcsászári lelkész. — Az egyházi építkezéseket felülvizsgáló bizottság:
38 elnök: Damjanovics Tivadar nagyprépost; tagok : Bányay Jenő kanonok ; Papp János tb. kanonok; dr. Megyery Pál egyházmegyei ügyész (világi). — Egyházmegyei cenzorok: elnök: Bányay Jenő kanonok; tagok : Ruttkay Gyula kanonok; Melles Géza kanonok; Sereghy László kanonok; Zapotoczky Endre tb. kanonok; Lázár Béla sz.-sz. ülnök ; dr. Máthé Gyula, Kozma János ülnök ; Bihon István sz.sz. ülnök, sz.-sz. jegyző, p. iktató, levéltáros.— A tanítók fegyelmi bírósága: elnök: Ruttkay Gyula kanonok ; előadó : Bányay Jenő kanonok, e.-m. főtanfelügyelő ; tagok : Melles Géza kanonok; Sereghy László kanonok; Fedák Miklós sz.-sz. ülnök; Tóth István tanító (világi) ; jegyző: Tóth István tanító (világi); ügyész: dr. Megyery Pál ügyvéd (világi). — Püspöki vizsgálóbiztosok: Nyíregyházán : Bányay Jenő kanonok; Budapesten: Melles Emil c. apátplébános ; Nyírbátorban : ; Sárospatakon : Fenczik Nikon sz.-sz. ülnök, esperes; Sátoraljaújhelyen: Damjanovics Ágoston tb. kanonok, főesperes; Debrecenben, Hajdúböszörményben, Hejőkeresztur és vidékén, Kisvárdán, Miskolcon és Nagykálióban, ha a középiskolai ifjúság hittani oktatását maguk a parochusok végzik, püspöki biztosul a szomszéd lelkészt tartoznak meghívni, ha pedig a vallásoktatást hitoktatók végzik, maguk a lelkészek a püspöki biztosok. A P L É B Á N I Á K NÉVSORA. I. Hajdudorogi esperesi kerület. Esperes: Papp
János. — J e g y z ő : József.
Szuvák
1. Bököny — y % — H : 3365. — P l : Szabó Miklós. — Slk : Szuvák József. 2. Budapest (VII., Rottenbiller-utca 5/b.) — m f 9. — K : Székesfőváros. — H : 9428. — P l : Melles Emil c. apát. — Slk : dr. Krajnyák Gábor. — Hitoktatók : dr. Mihalovics Sándor, dr. Baulovics Zoltán, Kupár Lajos, Szemerszky Miron. 3. Debrecen — m T % — H : 3619. — P l : Papp Gyula. — S l k : Orosz Bálint. — Hitoktató : Bodnár Sándor. 4. Érpatak — % $5 f — K : szabad ad. — H : 1660. — P l : Véghseő Mihály t. esperes. 5. Hajdúböszörmény — ss % — K : város. — H : 2586. — P l : Véghseő Dániel érd. esperes. — Slk : Balogh György. 6. Hajdudorog — ^ i f f , — K : város. — H ; 9327. — P l : Papp János tb. kanonok, sz.-
sz. tanácsos.—Slk: Sebella István, Orosz Pál. — Hitoktató : Legeza Sándor. 7. Nyírábrány — feit — K : szabad ad. — H : 2145. — P l h : Sereghy János. 8. Nyíracsád —• «J* % — g§ : Nyirábrány. — K : vallásalap. — H : 2813. — P l : Szaxun József. 9. Tiszabüd — Büdszentmihály. — K : Korniss Ferenc. — H : 2602. — P l : Lázár Béla sz.-sz. tanácsos, megyebizottsági tag. 10. Űjfehértó — m T % — K : szabad, ad. — H : 3419. — P l : Volovcsák Miklós kiérd, esperes. — Slk : Molnár Pál. 11. Bagamér — %/ «p % — £ : Nyírábrány. — K : nagyváradi káptalan. — H : 486. — P l : Sereghy Pál. II. Nagylétai esperesi kerület. Esperes: Mosolygó Dezső. — J e g y z ő : i f j . Volovcsák Miklós. 1. Álmosd — y y — : Érselénd. — K : vallásalap. — H : 970. — P l : Nádasi Béla. 2. Hosszupálvi — ü 4* 9» — K : vallásalap. — H : 720. — P l : Szeremi Viktor. 3. Kókad — y — ffi: Nagyléta. — •f : Álmosd.— K : vallásalap. — H : 1 7 5 . — P l h : Borián János. 4. Makó — ü f — K : csanádi püspök. — H : 2658. — P l : dr. Torna László. — S l k : Groholy Jenő. 5. Nagyléta I. — % S§ f 9» — K : vallásalap. — H : 1620. — P l : Mosolygó Dezső ker. esperes. 6. Nagyléta II. — %/ SS f S» — K : vallásalap. — H : 721. — P l : i f j . Volovcsák Miklós. 7. Pocsaj — fis 4» — K : nagyváradi püspök. — H : 1715. — P l : Hubán Gyula főesperes, püspöki vikárius. 8. Vértes — % fis — f : Nagyléta. — K : vallásalap. — H : 453. — Plh : dr. Bodnár Béla. A) Szabolcsi fó'esperesség. Főesperes: Ruttkay Gyula kanonok. III. Karászi esperesi kerület. Esperes : Legeza Miklós. Jegyző : Sereghy
Jenő.
1. Ajak — h* 9» — K : szabad adom. — H : 1279. — P l : Legeza Miklós ker. esp. 2. Kisvárda — m »f % — K : szabad adom. — H : 1529. — P l : Tóth János. — Hitokt.: dr. Ruttkay Miklós. 3. Nyírkarász — % ís — K : szabad adom. — H : 1022. — P l h : Sereghy Jenő ker. jegyző.
39 4. Nyírmada — %/SS 9» — K : szabad adom. — H : 1001. — Plh : Kriskó Sándor. 5. Nyírtass — % 4» — SS : Pátroha. •— K : szabad adom. — H : 1414. — P l : Rakovszky Gyula. 6. Révaranyos — y SS 4» : Kopócsapáti. — K : szabad adom. — H : 1513. — P l : Mosolygó Sándor. 7. Tornyospálca — ^ SS T — K : szabad adom. — H : 2282. — P l : Guthy József. IV. Máriapócsi esperesi kerület. Esperes: Damjanovics
József.
1. Biri — | i i t S > — K : szabad adom. — H : 2184. — P l : Bicsánszky János. 2. Kállósemjén — 4» 9» — K : szabad adom. — H : 1225. — P l : Kriskó Elek. 3. Kisléta — %; — f : Máriapócs. — K : szabad adom. — H : 1225. — P l : Rojkovics Pál. 4. Levelek — SS 1* 9» — K : szabad adom. — H : 1565. — P l : Vályi Miklós. 5. Máriapócs — — H : 1354. — Plh : Dolhy Leontin bazilitarendi házfőnök. — S l k : Zsatkovics Dénes bazilitarendi. 6. Napkor — SS 4* — K : szabad adom. — H : 980. — P l : Molnár István. 7. Nyírbakta — SS 1* — K : szabad adom. — H : 1724. — P l : Simon György. 8. Nyírgyulaj — — SS 4* : Nyírbátor. — K : szabad adom. — H : 1496. — P l : Damjanovics József esperes. V. Nyirbélteki esperesi kerület. Esperes : Volosin János. Jegyző : Papp
György.
1. Nyíradony — ^rSST®» — K : szabad adom. — H : 2293. — P l : dr. Máté Gyula. 2. Nyírbéltek — — SS f : Nyírbátor. — K : gróf Dessewffy Miklós — H : 1565. — P l : Volosin János ker. esperes. 3. Nyírgelse — %SS4 J : Nyírmihálydi. — K : szabad adom. — H : 1689. — P l : Szmandray János. 4. Nyíríugos — — i t : Nyírmihálydi. — K : szabad adom. — H : 1228. — P l : Véghseő István. 5. Nyírpilis — | i i f : Nyírbátor. — K : szabad adom. — H : 1025. — P l : Bobonka Miklós. 6. Nyírvasvári — — SS 4*: Nyírbátor. — K : szabad adom. — H : 2236. — P l : Papp György. 7. Penészlek — : Nyírbéltek. — « é t : I
Nyírábrány. — K : szabad adom. — H 1322. — P l : Orosz Ágoston. 8. Piricse — % SS 4* 9»: Nyírbátor. — K : szabad adom. — H : 929. — P l : Bába Miklós. VI. Nyíregyházai esperesi kerület. Esperes:
Gyula. J e g y z ő : Kohut István. 1. Balsa — — f : Gáva. — K : gróf Dessewffy Miklós. — H : 641. — Pl : Damjanovics Ödön. 2. Buj — SS 4* — K : szabad adom. — H : 1978. — P l : Bellovics Gyula t. esperes. 3. Kenézlő — SS T 9» — K : szabad adom. — H : 869. — P l : Kohut István. 4. Kótaj — %/ SS 4* — K : szabad adom. — H : 1221. — P l : Szemerszky János. 5. Nagykálló — % SS 4* 9» — K : szabad adom. — H : 1826. — P l : Hudáky Gyula. 6. Nyíregyháza — %rSS 4* 9» — K : szabad adom. — H : 4378. — P l : Ruttkay Gyula kanonok. — S l k : Tamás János. 7. Nyírpazony — % — SS : Nyíregyháza. — K : szabad adom. — H : 1660. — Plh : Tóth György. 8. Oros — SS 4* — K : gróf Dessewffy Miklós. — H : 1602. — P l : Legeza József. 9. Timár — y — SS 4*: Rakamaz. — K : pénzügyminiszt. — H : 1030. — P l : Kutka Izidor. 10. Vencsellő — ^SS — 4 1 : Gáva. — K : szabad adom. — H : 1226. — P l : Pintér András. Hudáky
B) Szatmári főesperesség. Főesperes : Tivadar
Elek.
VII. Csengeri esperesi kerület. (Szatmár vármegye.) Esperes: Mitró
János.
1. Csegöld — — SS : Jánk-Majtis. — 4»: Jánk. — K : szabad adom. — H : 773. — P l h : Pataki István. 2. Csengerújfalu — % — SS 4*: Csenger. — K : szabad adom. — H : 883. — P l : Verdon János. 3. Jánk — SS 4* 9» — K : szabad adom. — H : 1330. — P l : Slepkovszky Sándor. 4. Porcsalma — SS 4* 9» — K : szabad adom. — H : 1530. — P l : Mitró János esp.
40 VIII. Nyíri esperes! kerület. (Szatmár vármegye.) Esperes :
i f j . Damjanovics Ágoston. Jegyző : Kozma János.
1. Fábiánháza — % — IS 4»: Nagyecsed. — K : szabad adom. — H : 1707. — P l : Tivadar Elek főesperes. 2. Gebe — % — SS 4*: Hodász. — K : szabad adom. — H : 852. — Plh : i f j . Damjanovics Ágoston esperes. 3. Hodász — % SS 4* % — K : szabad adom. — H : 1227. — P l : Turzán József. 4. Nagydobos — Kí 4» — K : szabad adom. — H : 823. — P l : Tartally József. 5. Nyírcsászári — % ü — : Nyírbátor. — K : szabad adom. — H : 459. — P l : Kozma János. 6. Nyírderzs — : Kántorjánosi. — SS 4*: Nyírbátor. — K : szabad adom. — H : 354. — P l : Ruttkay Sándor. 7. Nyírparasznya — %/ SS 4 1 : Nagydobos. — K : szabad adom. — H : 720. — Plh: Dobránszky Sándor. 8. Öpályi — % K 4» — K : szabad adom. — H : 1697. — P l : Bellovics Miklós. 9. Nyírcsaholy — P l : Szuchy Elek. C) Zempléni főesperesség. Főesperes : Damjanovics
Ágoston tb. kanonok.
IX. Bodrogközi esperesi kerület. (Zemplén vármegye.) Esperes: Takács
Péter.
1. Cséke — %?SS4': Perbenyik. — K : szabad adom. — H : 925. — P l : Legeza Ödön. 2. Dámóc — %SS 4 ' : Perbenyik. — K : szabad adom. — H : 455. — P l : Sztankaninecz Endre. 3. Zemplénagárd — f§ — 4*: Bély. — K : szabad adom. — H : 975. — P l : Csopey Jenő. 4. Bodrogolaszi — % SS 4* % — P : Sztankay Andor. X . Hegyaljai esperesi kerület. Esperes : FenczikN.
Győző sz.-sz. ülnök.
1. Bodrogkeresztúr — %> SS 4* % — K : szabad adom. — H : 860. — P l h : Kerekes Andor. 2. Mezőzombor — SS — 4 * : Szerencs. —
K : szabad adom. — H : 596. — Plh : Oravecz József. » 3. Sárospatak — % SS 4* 9» — K : Windischgratz Lajos herceg. — H : 1940. — P l : Fenczik N. Győző sz.-sz. ülnök. — Slk : Fenczik Sándor. 4. Sátoraljaújhely — %> SS 4* 9» — K : gróf Wallis Gyuláné. — H : 3363. — P l : Damjanovics Ágoston tb. kanonok, főesperes. — Slk : Szász László. — Hitoktató: Fodor János. 5. Szerencs — % SS 4* 9« — K : szabad adom. — H : 1878. — P l : Fedák Miklós. — S l k : Mihályovszky Gábor. 6. Tokaj — SS 4 1 9» — K : kincstár. — H : 1999. — P l : Mosolygó József, sz.-sz. ülnök. 7. Tolcsva —- % SS 4* — K : vallásalap. — H : 710. — P l : Kiss Andor. 8. Végardó — SS 4>: Sárospatak. — K : herceg Windischgratz Lajos. — H : 6 4 0 . — P l : Kiss Gyula. [XI. Miskolci esperesi kerület. (Borsod vármegye.) Esperes : Schirilla
Sz. Andor
J e g y z ő : Orosz
tb. kanonok.
József.
1. Felsőzsolca — %fSS4'9» — K : szabad adom. — H : 1130. — P l : Andor Miklós. 2. Görömböly — 4*: Hejőcsaba. — ss : Miskolc. — K : munkácsi püspök. — H : 1458. — P l : Orosz József. 3. Hejőkeresztúr — SS 4 1 : Hejőszalonta. — % : Mezőnyék. — K : vallásalap. — H : 1233. — P l : Rojkovics Sándor. 4. Miskolc — y SS 4* % — K : szabad adom. — H : 2527. — P l : Schirilla Sz. Andor kanonok-esperes. — Hitoktatók: Kis Gyula, Demkó Sándor. 5. Sajópálfalva — % : Sajóvámos. — SS 4 * : Miskolc. — K : szabad adom. — H : 1031. — P l : Spiry Elek. 6. Sajópetri — %> 4 1 : Ónod. — SS : Zsolca. — K : vallásalap. — H : 1054. — P l : Zapotoczky Endre tb. kanonok. 7. Sajószöged — 4* — SS : Hejőbába. — K : szabad adom. — H : 1403. — P l : Fodor István. Egyházmegyei áldozópapok különféle hivatalokban: Hittanárok és hitoktatók: dr. Mihalovits Sándor, dr. Baulovics Zoltán, P. Szemerszky Miron bazilita, Kupár Lajos (Budapest), Legeza Sándor (Hajdudorog), Kiss
41 Gyula, Demkó Sándor (Miskolc), Árdán István (Nyírbátor), Bodnár Sándor (Debrecen), Fodor János (Sátoraljaújhely), dr. Ruttkay Miklós (Kisvárda), Fenczik Sándor (Sárospatak), Révész Dezső (Tokaj). — Egyéb alkalmazásban :
Székely Jenő, Gulyássy Emil, Krivonyák Mihály, Loya János, Loya István, Lukács János, Maczkó János, Szimcsák György, Szteczovits Miklós, Csopey Gábor, Borosi Bazil, Várady Mihály. — Nyugalomban : Rácz Viktor.
Az eperjesi és munkácsi egyházmegyék magyar részeiből alakított apostoli adminisztratura. A világháborúból folyó magyar tragédiában talán a legjobban s ú j t o t t intézmény volt a magyar görög-katholikus egyház, amely területben, hívekben a legtöbbet, intézményekben pedig főképen az eperjesi és munkácsi egyházmegye mindent elveszített. Mindkét püspöki központ : Eperjes és Ungvár 1918 őszén cseh impérium alá került. A munkácsi egyházmegyéből egyetlen egy paróchia s Szatmár és Bereg vm. néhány filiális egyháza maradt magyar impérium alatt, míg az eperjesiből 21 paróchia. Az elszakítás óta szerveztetett még két paróchia s egynek szervezése folyamatban van, így az Apostoli kormányzóság paróchiáinak száma jelenleg 24. A cseh megszállás első zavaraiban az eperjesi püspöki főhatóság a mucsonyi (Borsod vm.) esperes-lelkészt bizta meg «püspöki biztosi» minőségben A b a ú j , Borsod, Gömör és Zemplén vármegyékben fekvő paróchiáinak és iskoláinak igazgatásával, majd amidőn dr. Nóvák István püspök kényszerű távozásával dr. Nyáradi (Miklosics) Dénes körösi püspök lett az eperjesi egyházmegye Apostoli Adminisztrátora, erre a területre általános helynökévé nevezte ki a mucsonyi püspöki biztost. Ez az állapot 1924-ig t a r t o t t . A pápa Őszentsége ugyanis abban az évben a prágai apostoli Nuncius ú t j á n közölte hajdúdorogi Papp Antal munkácsi püspökkel, hogy őt egyházmegyéje kormányzása alól 1924 júius 1-től felmenti s egyben érdemei elismeréseül a küzikei érsekségre előlépteti. Ugyanezen pápai intézkedés rendelte el a munkácsi és eperjesi egyházmegye Magyarországon maradt paróchiáinak egy Apostoli Adminisztratúrába való egyesítését s annak élére Papp Antal c. érseket kifejezetten is a megyés püspököket megillető teljes hatalommal, előjogokkal és kötelességekkel állította. Az apostoli kormányzót azonban különböző függő kérdések megoldásának el-
tolódása akadályozta abban, hogy az új Apostoli Adminisztratúra vezetését tényleg átvegye. Végre a cseh kormány az erőszak terére lépett s a főpásztort 1925 szeptember 11-én eltávolította Ungvárról. Az ő akadályoztatásának ideje alatt továbbra is a mucsonyi vikárius vezette a terület kormányzását. Papp Antal c. érsek, apostoli kormányzó, 1925 október 27-én új székhelyén, Miskolcon telepedett le, mert ez a város nemcsak az Apostoli Adminisztratúra területének van közvetlen szomszédságában, de a tapolcai javadalmas apátságnak, melynek jelenlegi a p á t j a Papp Antal, földbirtokai is ezen város határában kezdődnek. Egyébként Miskolcnak az Apostoli Adminisztratúrával való gazdasági, földrajzi és kulturális kapcsolatát tekintve, az új székhelyet illetőleg más város szóba se j ö h e t e t t . Itt a székfoglalás után Őszentsége kifejezett engedélyével s örömére az új Codex J u r . Can. alapján megindult s már befejezést nyert az egyházmegyei szervezet kiépítése s az Apostoli Adminisztratúra az Anyaszentegyháztól reá rótt szent kötelesség gyanánt nehéz viszonyok között teljesíti f e l a d a t á t : a mult hagyományainak, az eljövendő uniók előföltételeinek és a magyar reményekkel élő új nemzeti és egyházi feltámadásnak előkészítéséből reá eső munka lelkes szolgálatát. Az Apostoli Adminisztratúra területe nincs véglegesen körülírva, mert minden oly terület, amely az eperjesi és munkácsi egyházmegyéktől magyar impérium alá kerül vissza, az Adminisztratúrához tartozik, — a pápai évkönyvben (az 1928. évre szólóban is) azonban hivatalosan mint Miskolci Apostoli Adminisztratúra, a pápa Őszentségének közvetlenül alárendelt egyházi területek között van feltüntetve, amelynek kormányzója azonban nemcsak személyi, hanem területi joghatóságot is gyakorol. Nemzeti reményeink teljesülése ezen Apos-
42 toli Kormányzóság területének bővülését is jelentené, viszont — ne adj Isten — ellenkező esetben is beáll majd egy olyan rendezés szüksége, amely nemcsak életképessé, hanem a nagy uniós és magyar célkitűzések szolgálatára is hathatósan megerősíti a magyarországi munkácsi és eperjesi egyházmegyét.
Az elmúlt esztendő november 17-én tölt ö t t e be hajdudorogi Papp Antal küzikei érsek, apostoli kormányzó életének 6o-ik esztendejét. Az a ragaszkodás és szeretet, amellyel őt papjai és hívei egyaránt körülveszik, megható és meleg ünneplést v á l t o t t ki a lelkekből ezen alkalommal s a Miskolci Apostoli Adminisztratúra papsága és tanítói kara a bensőséges családi ünnepet azzal is emlékezetessé akarta tenni, hogy egy értékes és művészi munk á j ú s email-képekkel díszített fkehellyel és tartozékaival lepte meg a főpásztort, aki szeretettel igérte, hogy valahányszor kezébe veszi azt a kelyhet Hajdudorogi s bemutatja benne küzikei érsek, miskolci Krisztus Urunk vérét, mindannyiszor buzgón fog könyörögni, hogy hozza el az isteni Gondviselés sokat szenvedett hazánkra a boldog jövő feltámadásának hajnalát — s a boldog Nagymagyarországban, történelmi hivatású szert a r t á s u n k felvirágozását, hogy a megértő szeretet kapcsoljon végre össze minden magyar és görögkatholikus testvért. Papp Antal érsek 60-dik éves születése napj á n a k ünnepe, bár ő eleve elhárított magától minden külső ünneplést és a legnagyobb csendben akarta megülni azt a napot — mégis messze túlnőtt egyházmegyéje és Miskolc város határain, mert az egész országból tömegesen érkeztek hozzá a legmelegebb üdvözlések mindazok részéről, akik az ő nemes egyéniségét s a magyar nemzeti ügyért vívott bátor s a
szenvedésektől sem rettegő harcát értékelik és becsülik. Illik tehát, hogy amidőn az esztendő krónikájáról beszámolunk, hogy őt s példás életét is bemutassuk naptárunk olvasóközönségének, mert nagyjaink megbecsülése nemcsak illendőség, hanem olyan kötelesség, amely elől a jövő építő m u n k á j á ban sem térhetünk ki.
Hajdudorogi Papp Antal régi magyar nemes család sarja, 1867 november 17-én született Nagykállóban, ahol édesapja lelkész volt. Középiskoláit Ungváron és Lőcsén, az egyetemet pedig Budapesten végezte. Alig hogy az egyetemről hazakerült, az ungvári papifiú árvaházban lett tanulmányi felügyelő, innen b. e. dr. Firczák , Gyula püspök nemsokára aulájába vitte, ahol az egyházmegyei hivatalok legalsóbb fokától a legmagasabbig emelkedett. 1897ben püspöki titkár, majd nemsokára püspöki irodaigazgató Papp Antal lett. Mint ilyet érte az a kitüntetés, hogy a pápa Őszentsége «ad instar participantium» pápai protonotáriussá nevezte ki. B . e. dr. Firczák Gyula püspök mindenkor elismerte, hogy milyen hű és erős támasza neki Papp Antal s alig hat esztendő multán valóságos kanonokká és általános helynökévé nevezte ki 1911ben. A tekintélyes egyházmegye kormányzása így egyre jobban az ő vállaira tolódott át. S ő a sok bölcseséget és szívet kívánó munkában mindig egész ember volt. így készítette őt az isteni Gondviselés a munkácsi püspökök díszes, ősi t r ó n j á r a . 1912-ben dr. Firczák püspök fizikai erejének hanyatlását érezve, j ó és erős kezekben akarta látni egyházmegyéje jövőjét s előterjesztésére 1912 április 3-án a legfőbb kegyúr, a király, a pápa Őszentségével egyetértve segédpüspökké nevezte ki Papp
apostoli kormányzó.
43 Antalt utódlási joggal. Rövid segédpüspöki kormányzás után Firczák püspök halálával a tényleg is árván maradt munkácsi püspöki trónust 1912 június 1-én foglalta el s azóta az 1925 szeptember 11-én történt cseh karhatalommal való eltávolíttatásáig Ungváron élt s 1924. évi július hó l-ig nemcsak bölcsen kormányozta, de úgy a hitélet, mint az intézmények terén is felvirágoztatta egyházmegyéjét. Ungvárról való kiutasíttatása után 1925 október 27-én tényleg át is vette az eperjesi és munkácsi egyházmegyék Magyarországon maradt paróchiáiból alakított Apostoli Adminisztratúra kormányzását, amelyben a hosszú üresedés sok b a j á t és a jövő reményeit egyaránt lelkes munkabírással gyóg y í t j a és ápolja. Papp Antal a történelmi Nagymagyarország katholikus főpapi karának is tekintélyes és nagyrahivatott t a g j a volt s most pedig hálát adunk az isteni Gondviselésnek, hogy az ő nagy egyénisége a csehüldözés martiriumán keresztül tündöklő acélos hazafisága buzdító, lelkesítő s követendő például adatott nekünk, szegény magyar görögkatholikusoknak, akiknek dicső multjukon kívül csak az a törhetetlen reményünk maradt meg, hogy a boldog Nagymagyarországban a keresztény és nemzeti gondolatnak egyre jelentősebb támaszai leszünk. * *
*
Székhely: Miskolc (Hunyady-utca 3). — Plébániák száma: 23. — Hívek száma: 15.785. — Papok száma: 25. — Katholikus népiskolák száma: 29. Apostoli kormányzó: hajdudorogi Papp Antal, küzikei c. érsek, tapolcai apát. -—Született 1867 nov. 17-én ; felszentelt püspök 1912 ápr. 3 - á n ; munkácsi püspök 1912 július 1-én; apostoli kormányzó 1925 okt. 27-én. Általános helynök : dr. Szémán István pápai prelátus, apostoli protonotárius, kanonok, a szentszéki bíróság elnöke, egyházmegyei főtanfelügyelő. — Főesperes: i f j . Vaskovics Antal pápai kamarás Mucsony, Borsod megye. — Consultorok (káptalan): Tagok : dr. Szémán István, i f j . Vaskovics Antal, Zapotoczky I. Konstantin pápai kamarás, esperes, Abaújszántó, Kovaliczky Elek lelkész Felsővadász, Abauj megye, Kobulniczky Cyrill esperes, Garadna. — Levéltáros és iktató : . —Szentszéki bíróság: Elnök: dr. Szémán István, alelnök : Zapotoczky I. Konstantin. — T a g j a i :
dr. Krenyiczky József lelkész, sz.-sz. tanácsos. Csobád, Abauj megye, Petrassevics Béla sz.-sz, tanácsos, lelkész, Gadna, Komporday Andor sz.-sz. tanácsos, lelkész, Rudabányácska. •— Szentszéki ügyész és házasságvédő : dr. Bubnó Andor sz.-sz. tanácsos, lelkész, Viszló. — Egyházmegyei ügyész: dr. Domán Aladár ügyvéd, Miskolc.—Tanítói fegyelmi tanács: Elnök: Kobulniczky Cyrill consultor, sz.-sz. tanácsos, esperes, Garadna. — T a g j a i : Gulovics Ernő esperes, Irota, Gyulai Jenő c. esperes, Abod, Barta Mihály igazgató-tanító, Szuhakálló. Ügyész: dr. Domán Aladár ügyvéd, Miskolc. A P L É B Á N I Á K NÉVSORA. I. Borsodi esperesi kerület. Esperes: Gulovics Ernő. 1. Abod — — SS 4» : Szendrő. — K : gróf Csáky-Pallavicini Zsigmond. — H : 1368. — P l : Gyulai Jenő c. esperes. 2. Irota — % : Lak. — SS 4»: Szendrő. — K : gróf Vay Tihamér. — H : 394. — P l : Gulovics Ernő esperes. 3. Mucsony — % ü 41 % — P l : i f j . Vaskovics Antal főesperes, pápai kamarás, c. vikárius. 4. Szuhakálló — % ü 4 1 % — Pl : Palicskay János. 5. Tornabarakony — % S : Bodvaszilas. — K : megyéspüspök. — H : 527. — P l : Babej Béla. 6. Viszló — : Rakaca. — » : Szalonna. — 4 * : Krasznokvajda. — H : 584. — P l : dr. Bubnó Andor sz.-sz. tanácsos. 7. Rakaca — %/S5 4 V — K : Grieger Gy. utódai. — H : 565. — P l : Bobák János, sz.-sz. tanácsos. II. Cserháti esperesi kerület. Esperes : Kobulniczky
Cyrill.
1. Abaújszolnok — fy —• KS : Szikszó. — 4 * : Felsővadász. — H : 759. — P l : Ladomérszky A. János. 2. Csobád — % / ü — T : Halmaj. — H : 787. — P l : Mincsik Emil. 3. Felsővadász — % 9» — SS : Szikszó. — K : megyéspüspök. — H : 727. — Pl : Kovaliczky Elek consultor. 4. Gadna — : Felsővadász. — « : Szikszó. — H : 846. — P l : Petrássevics Béla. 5. Garadna — — H : 1269. — P l : Kobulniczky Cyrill esperes. 6. Homrogd — %/ % — SS : Szikszó. — H : 846. — P l : dr. Krenyiczky József sz.-sz
44 tanácsos. — S l k : Boross Géza Viktor pápai kamarás. 7. Kány — y : Jánok. — §9 : Tornanádaska. — f : Krasznokvajda. — H : 919. — P l : Szabados János. 8. Szárazkék — % : Bakta. — B : Léh. — t : Krasznokvajda. — H : 1019. — Pl : Petrássy Szilárd sz.-sz. tanácsos. 9. Selyeb — (szervezés alatt). — — §§ : Szikszó. — f : Homrogd.
5. Filkeháza — y : Pálháza. — ü : Abaújszántó. — K : —. — H : 769. — P l : Sáji László. 6. Mikóháza — %< . ' f — s s : Sátoraljaújhely. — H : 1037. — P l : Lengyel Gyula. 7. Rudabányácska — Sátoraljaújhely. — H : 664. — P l : Komporday Andor sz.-sz. tanácsos.
III. Abaújszántói esperesi kerület.
maradt Kölese helyben, ss : Győrtelek) templomos filiálist, valamint Beregdarócot ( f : Beregsurány, $|: Vásárosnamény) adminisztrálja Slepkovszky Sándor, hajdudorogi e. m. jánki lelkész.
Esperes : Zapotoczky
I.
Konstantin.
1. Abaújmogyoróska — Fony. — f : Vilmány. — K : Taaffe Ede. — H : 5 2 2 . — P l : Kovaliczky Pál. 2. Abaújszántó — y f %, — K : báró Beust Margit. — H : 803. — P l : Zapotoczky I. Konstantin consultor, esperes, pápai kamarás. 3. Baskó — Boldogkővárai]'a. — f : Erdőbénye. — K : báró Beust Margit. —• H : 776. — P l : Kemény Gusztáv. 4. Boldogkőváralja — % ft IP % — H : 604. P l : Ladomérszky Miklós.
IV. Szatmár vármegyében
Egyházmegyei áldozópapok más alkalmazásban : Gerbery Sándor tb. kanonok, az eperjesi tanítóképző volt igazgatója, beosztva a budapesti patronázshoz ; Petrásovszky Leo c. kanonok, áll. polg. isk. igazgató, Sátoraljaújhely. — Nyugdíjas lelkészek : Mocsár Endre sz.-sz. tanácsos, kiérd, esperes, volt homrogdi lelkész (Miskolc, Urak-u. 53).
Gör. szert. róm. kath. egyházmegye az Egyesült-Államokban. Megyéspüspök: Takács Bazil. Egyházmegyei tanácsos : Kovaliczky
Pittsburg Viktor.
A P L É B Á N I Á K NÉVSORA. New Jersey. Perth Amboy — L : Kovaliczky Viktor e. m. tanácsos. Trenton •— L : Csopey Gábor. Keasbey Carteret New Brunswick — L : Kubek Antal. Woodbridge Fords Pennsylvania. McKeesport — L : Bakajsza Elek. Leechburg Homestead — Esp : Holosnyay Elek. L: Szabó Miklós.
Duquesne — L : Bakajsza
Elek.
Ohio. Youngstown — L : Maczkó József. Cleveland — Esp : Hanulya József. L : Volosin Bazil. Fairport — L : Mankovich Kornél. Lorain Ashtabula — L : Knapik Antal. Michigan. Detroit — L :
Lukács
János.
Connecticut. Bridgeport — L : Gulyássy New York. Brooklyn
—
Illinois. Chicago
Emil.
