Mellékoltár
Ruskicai rózsaszín m á r v á n y b ó l .
• A GYOR-GYÁRVÁROSI • • Ú J ROM. K A T H . T E M P L O M • A templomépitkezés korszerűsége. Árkay Aladár modern megoldásai : fasori, városmajori, a Rákóesiánum, Győrgyárváros. A vasbeton mint szerkezeti tényező. Színek és fényhatások. Belső kiképzés : oltár, szószék, ablakok, ráesők stb. Árkay Bertalan, Stehló Lili és Vilt Tibor közreműködése.
templomépítészet korszerűsítése egyike a legnehezebb feladatoknak, ami természetesen nem jelentheti azt, hogy a feladatot nem lehet megoldani. Ha a korszerű építészet szakított is a megszokásssal, mégis alkalmas arra, hogy űj formákkal és új szárnyalással vigye a lelket az istentisztelet eleven lüktetésébe és ugyanazt érje el a mai embernél, korszerű eszközökkel: a kereszténység mindig változatlan eélja érdekében. Itt talán minden azon múlik, hogy a tervező hogyan találja el architektúrája belső kiképzésének hangját. A korszerű építészetnek s különösen a belső építőművészeinek ezen a ponton be kell látnia, hogy a templomra nem alkalmazhatók ugyanazok az elvek, amik a szigorúan észszerű szempontokat adják. A templomban az értelem mellett szóhoz jut a lélek és érzésvilág is, amely sokszor a hideg és számító ész korlátain túl szárnyal és ujjongó szárnyalásában kívül esik a mindennapi élet modern gépszerűségén. Persze minden azon múlik, hogy ez a fantázia hogyan tud a művészi komponálás magaslatáig eljutni.
Magyarországon most épült fel az első korszerű templom, Győr gyárvárosában, Árkay Aladár 1 ervei szerint. Árkay, aki annak idején már a fasori református templomával is feltűnést keltett s azóta megalkotta a magyaros építészet igen érdekes példányait a városmajori kápolnában és a Rákócziánum templomában, ezzel az űj templomával a mai építészet legnehezebb feladatára vállalkozott: korszerű katolikus templomot építeni. A Győr-gyárvárosi katolikus templom ezen a téren egészen eredeti és sajátosan magyar kísérlet, amely a külföld kritikátlan másolása helyett önállóan és szabadon oldja meg a feladatot. A templomnak van bizonyos magyar íze, ami szellemesen oldódik fel észszerűen gondolt új szellemű építészeti megoldásba. Rémiünkét itt elsősorban a templom belső kiképzése érdekel s így az alaprajzzal, a homlokzattal és szerkezetekkel bővebben nem is foglalkozunk. Az alaprajz nagy vívmányt jelent, mert a középkori háromhajós, oszlopos, boltíves rendszer szépségeit egyesíti a barokk templomok világos és a szabad látást nem gátló csarnokterét alkotó hasznosságával. A középhajó itt is osztatlan tér, a két oldalhajó pedig oly keskeny, hogy csak a közlekedés lebonyolítására szolgál. A templom szerkezete vasbetonkeretrendszer. A pillérek közti vékony kitöltő falazat kívülről sötétvörös balatoni kővel van burkolva. Ezt a mélyzengésű alaptónust finoman oldják fel a
49
Világítótestek aTGyőr-gyárvárosi templomban. Kovácsoltvasmennyezet-vllágitó az előcsarnokban. Fekete test, vörös pálcák és tejüveg.
Örökmécs, aranyozott sárgaréz, cinóbervörös bojttal.
szürke betonpárkányok és a betonkapuzalnak erőteljes tömege. Külön érdekesség az, hogy ez az 1200 személyt befogadó kőtemplom csupán 190.000 pengőbe került, mihez még az üvegfestmények és felszerelési tárgyakért 50.000 pengő járul. Árkay tagadhatatlanul mestere a színeknek, fényhatásoknak és a megvilágítás művészetének. A templom belsejének alaphangját a falak, pillérek és mennyezet nagy ellentéte adja. A durván és egyenletesen szürkére fröcskölt falak és pillérek fölött egy cinóbervörös (arannyal, szürkével és kevés feketével díszített) érdekes famennyezet képezi a lezárást. A pompás színhangulatot fokozzák még a hatalmas színes ablakok, a cinóbervörös ajtók és a fémtárgyaknak felvillodzó aranyszíne. A bejárat feletti félköríves nagy ablak érdekes színhatása külön vonzóereje a templomnak. A szentély oldalvilágítást nem kap, ellenben a mennyezet színes üvegein kcresztülbocsátott fény képezi a szentély újszerű és eredeti megvilágítását. Az egyszerű, jóarányú főoltár siklósi rózsaszínű márványból készült. Az áldoztatórács fekete lapos vas, aranyozott ainblémákkal. A szószék megoldása szintén egészen eredeti és meglepően újszerű, de teljesen indokolt az egyszerű főoltár és szentély mellett, a maga finom arányaiban, művészi tömeghatásával. A templomok legszebb része a keresztelőkápolna. Fala és boltozata sötétvörös, arany fröcsköléssel. Középen áll a márvány keresztelőmedence. A kápolna bejárati ajtaja finom arányú fémosztóléeeivel, feltűzdelt monogrammjaival s általában a templom apró részletei: kilincsek, gyertyatartók, csengctyű, baldachin stb. a ter-
50
Világitótest sárgarézből, cinóbervörös bojttal.
vező nagyszerű iparművészeti érzéket árulják el. A templom minden kis részletén látható a tervező részletekre kiterjedő figyelme. A tervezésben résztvett Árkaynak kiválóan tehetséges fia, Bertalan is, ki rövid idő alatt már számos sikert aratott. A 7 m magas iivegfestményeket Steliló Lili tervezte, melyek 28 képben Krisztus életét ábrázolják. Az archaikus hatású színpompás üvegfestészeti kompozíciók külön is nagy feltűnést keltettek. (A kiváló Johann és Majoros készítették el.) A szobrászmunkákat Vilt Tibor mintázta, fiatalosan merész felfogásban. A szentek aranyozott szobrai a két oldalfal felső részén nyernek elhelyezést. A templomban egyelőre csak a főoltár Krisztus-szobrának gipszmásolata látható. Mindezek együttvéve sajátosan új hangulatot, új levegőt teremtenek a templomban, és már most is megállapítható, hogy a belső kiképzésnek cz a szokatlan új hangja nagyon jó keretét képezi a katolikus istentiszteletnek. A színes ablakok az egyenletesen szürke falfelületben, a
cinóber mennyezet, a szentély színes, titokzatos fényhatása a belső kiképzés minden egyszerűsége mellett is lenyűgöző hatást gyakorolnak. Ezt a lenyűgöző hatást itt a gótika hideg misztikuma és a barokk színtelen és féktelen formabujasága helyett a leszűrt formák nyugalma és ezt a nyugalmat ünnepi hangulattá varázsló színkompozíció egyensúlyozottsága teszi. E színek és e térhatás egészen újszerű eszközei által kiváltott lélektani hatás alkalmas arra, hogy előkészítse a lelkeket a mise elvonatkoztatott cselekményéhez. Dicséret a plébánosnak, kinek bátorsága volt ahhoz, hogy a kereszténység korszerűségét igazolja, egy ily minden ízében a mából nőtt és mégis szigorúan egyházi épület megteremtésének alkalmával.
A Gyór-gyárvárosi templom szószéke. Múkó.
ZELEMÉRI RUDOLF Genthon István Árkay Aladár és fia, Árkay Bertalan győri-gyárvárosi templomáról a következőket írja (Napkelet VII. 876.): «Magában az a tény, hogy egy templom épült, nem tenné indokolttá az említését, hiszen a klasszicizmus kilobbanása óta néhány száz egyház felépült már Magyarországon a nélkül, hogy ez a művészetre nézve különösebb haszonnal járt volna. Erről a templomról azonban nagy szeretettel kell megemlékeznünk s azt hisszük, nem vetjük el a sulykot, mikor azt írjuk, hogy a háború utáni Magyarország egyetlen korszerű épülete. Minden ízében rendeltetési célját szolgálja, mégis több, mint egyszerű praktikus igények kielégítője. A háromhajós, tizenkét méter magas templomtérben 1200 hívő fér el. Sudár, négyzetes pillérek törnek a magasba, fel a sokféle színben pompázó lapos famennyezetig. A középhajók mellett a mellékhajók keskeny folyosókká szűkülnek s így
Kovácsoltvasrács cinóber és leketére mázolva.
van ez rendjén. A zavaró eltakarások helyett, mit terük nyújtana, inkább a közlekedés lebonyolítására szolgálnak. Az építmény modern vasbeton keretrendszer szerint épült, azaz tartószerkezetét vasbetongerendák képezik s a szerkezet váza az épület külsején is meglátszik, hangsúlyozva annak értelmes konstrukcióját. A gerendák közötti kitöltő falazat téglából készült, külsejét vörösberényi kemény homokkő burkolja. A templom padlója előrefelé lejt, hogy az oltárra látás könnyebb legyen s ugyanazt a célt szolgálja a szentély másfélméteres emelése. A belső falak festetlenek, a hatalmas falsíkokat fröcskölt göröngyös vakolat borítja. Mi értelme lenne műmárvánnyá kendőzni a vakolatot, amely mindig csak vakolat marad ? Cinóbervörös, szürke lécű ajtók fokozzák a színhatást. A főhajó pillérein két és félméteres hasábalakú világítótestek kúsznak fel, a színes famennyezet pedig rejtett szuffita-világítást kapott. A hat oszlopon nyugvó boltozott szentélyben egyszerű formájú rózsaszínű márványoltár á l l ; a bejárat felett nagy ablak szökik fel, mely vízszintes csíkokból álló színes, főkép vörös üvegekből van mozaikszerűen összerakva festés és mintázás nélkül. A puritán homlokzatot csak a méltóságteljesen emelkedő torony dekorálja. Az építészeti részekről kívülbelül hiányzik a dekoratív-ornamentális díszítés. A formák sommás egyszerűsége jóleső összhangban áll a belső tér megkapó színhangulatával. A korai keresztény bazilikák tőmondatos előadási módjára kell annak emlékeznie, aki belép a templomba, nem a stílus (azzal nem vállal
51
közösséget), hanem szelleme, hangulata, varázsa miatt. Minden együtt készült és egy eélt szolgált, a belső díszítés néhány objektuma alkalmazkodik az architektúrához. A főoltáron álló Jézus Szíveszobor Vilt Tibor archaikus zamatú, és mégis ízig-vérig mai alkotása. A hét méter magas oldalablakok kitűnően megkomponált üvegképei, ame-
lyeket Stelilo Lili tervezett, ezúttal valóban üvegfestmények s nem üvegre átvitt, anyagszerűtlen olajkompozíciók. Győr gyárnegyedének főterén a chartresi ablakok villódzó, földöntúli misztikumát álmodják tovább. Vasbeton és tégla, üvegkép és szobor, kovácsoltvasdísz s a kő faragott profilja egy szándékból öltött testet, vállával egymást támogatja, szellemével egymásra utal s a győri új templomnak többet köszön a mai magyar kultúra, mint legelői haladó piktorainknak, legjobb szobrászainknak. A két Árkay a magyar glóbuszon merőben előd nélkül áll és újat teremtett. Nálunk, ahol az építészet sohasem érett meg a konzervatív ellenzék nemes szerepére, ahol csak a praktikus rendeltetésű gyárakat is reneszánsz — Palladio — malterkariatida stílusban építik, valóban rendkívüli feladatot oldottak meg. Az apa tapasztalatokon érlelődött bölcsesége, a fiú pazarló ifjúkora s a kor szellemi áramlata ritka kivételes harmóniában egyesült. S ennek az egyesülésnek tanulságai közül két figyelemreméltó tényt kell kiemelnünk: először azt, hogy az évek óta stagnáló egyházművészet fellendítésére megtörtént az első komoly lépés, másodszor, hogy a korszerű, minden ízében modern stílust a mértékadó egyházi körök s a győri hívők, akiknek ezért a templomáért annyit küzdölt a győri gyárváros lelkes papja: Branll Lajos plébános egyaránt spontán örömmel fogadták.»
Árkay Győr-gyárvárosi templomának (őhomlokzata a kapuzattal. A tervező művész tollrajza utáu.
52
A Gyór-nyárvárosi templom oldalhomlokzata és lökapuzata (nyers betonból, kapuk szürkék, viirös lécekkel). Tervezte: Árkay Aladár. — Seltenanslcht uncl Haupteinflanfl der Kirehe in Gyór-Fabrlksstadt. Entwurf von Aladár Árkay. — Tlie side part .'111(1 main entrance to the churcli in Győr-lactorytown. Designéit by A. Árkay.
5;Í
Üvegablakok Árkay Győr-gy;írvárosi templo-
^•^B^p^L^^i
J o h a n n és Majoros. — Glasmalerei am Fenster d e r vorangehenden Kirche. E n t w u r í von Lili Stehlo. Ausiührunff von J o h a n n und Majoros. — Stained (jlass w i n d o w s lop tlie clnireh oí Győr-factorytown. Designed by Lili Stehlo. Execnted by J o h a n n and M a j o r o s
54
A Győr-gyárvárosi templom részletei Árkayiól. Ital lelsö : szószék és áhloztatórárs. J o b b lelsö : a k ó r u s m ü k ő k o r l á l j a és egy vörös széliogóajló. Ital alsó : a keresztelő-kápolna koyáesoltvaskapuja, feketére mázolva, vörös szélekkel, aranyozott jelvényekkel. J o b b alsó: a vasbeton pillérekből álló szentély. — Teile der Kirclie In Györ-Fabriksstadt von Árkay. - P a r t s ot the l o r m e r church by A. Árkay.
55
Fent : Emlékérmek Szántó Gergelytől (Vas Gereben, Katona Jözsel és Kindlovits Pál). I.ent: Oltárszobrok a Győr-gyárvárosi Arkay-léle teni|ilomban. Mintázta: Vilt Tibor, Róma. — Meüaillen von Gergely Szántó. Altarstatuen in der Kirehe Gyór-Fabriksstadt. Modelliert von Tibor Vilt, R o m . — Memóriái plaketten by G. Szántó. Stalues 011 the Altar in the cliurcb ol Györ-Iaetorytown by T. Vilt.
56
m ü i n i i
1 1 1 ni
Sárközi hímzések a Néprajzi Múzeumban. (Bátky cikkéhez.) — Stickereien aus deni Gebiete Sárköz im Ethnographischen Museum. — Embroideries írom Sárköz in the Ethnograpliical Museum.
57
i i p p
'4 L Áv k /k I l i i . O & i . I
Sárközi hímzések a Néprajzi Múzeumban. (Bátky cikkéhez.) — Stickerelen aus deni Gebiete Sárköz im Ethnographischen Museum. — Embroideries írom Sárköz iu the Ethnogi'aplilcal Museum.
58
Sárközi hímzések a Néprajzi Múzeumban. (Bátky cikkéhez.) — Stickereien aus (lem Gebiete Sárköz im EtTinorjraphíschen Museum. — Embroideries írom Sárköz in the Ethnofjrnphical Museum.
rȒ>
Sárközi hímzések a Néprajzi Múzeumban. (Bátky cikkéhez.) — Stickereien aus elem Gebíete Sárköz ím Ethnofjraphischen Museum. — Embroideries írom Sárköz in the Ethiiofjraphical Museum.
60
