A KATH. KELETI MISSIŐK FEJLŐDÉSE

A KATH. KELETI MISSIŐK FEJLŐDÉSE. A pápa Őszentsége egyik ccMotu proprio»-ja szerint az új «Congregatio pro Ecclesia Orientali» 1917. dec. 1-én megkezdte működését. (Reichspost, 1917. nov. 24. sz.) Az új congregatio megalapítása kétségkívül annak jele, hogy a szentszék a keleti missióknak elsőrendű fontosságot tulajdonít és épeti ezért önállóan akarja ezeket kezelni. v A keleti missziók terén — mint az az alábbiakból ki fog tűnni — a múltban több hiba történt és — nem kis mértékben — ennek kell tulajdonítani, hogy azok — a háborús viszonyok folytán —jtnajdnem egészen összeomlottak, úgy hogy az építést jóformán újból lehet kezdeni. A többrendbeli hibának tulajdonítandó az is, hogy a keleti missziók eredményei nem feleltek meg a nagy erőtnegfeszítéseknek és amiért egyesek — mint pl. Straubinger dr, — a jövőt illetőleg egész pesszimisztikus hangon szólnak azokról. (Zeitschrift für Missionswissenschaft 1917. 3. füzet.) Már ezen okoknál fögva, de azért is, mpri épen a közeli kelet missziói minket közelről érintenek, azt hiszem, nem lesz haszontalan, ha azok fejlődését adjuk és közben rámutatunk a hibákra, hogy a história est magistra vitae alápján, azok a jövőben elkerülhetők legyenek. (Konrád Lübeck: Die katholische Orientmission. Köln, 1917.) A Keletre szeretetteljesen néz a keresztény világ. Itt van a kereszténység bölcsője és a vértanúk ezreinek vére áztatta s Krisztus léptei által megszentelt földet. Nem csoda, hogy a nyugati hithirdetők valósággal özönlöttek ide. (Schwager: Die kath. Heidenmission der Gegenwart im Zusammenhang mit ihrer grossen Vergangenheit. Steyl. 1908.) •> * Sajnos, már korán tévtanok forgatták ki az igaz hitet. Á nagy egyházból egyre töredeztek egyes darabok. Ezen letöredezett darabok nagy része egészen eltűnt az idők folyamán.

784

A kaíh. keleti missiók fejlődése.'784

A nestorianismus és monophysitismus azonban napjainkig tartja magát. Főleg nagy és maradandó sebet ütött az egyház testén a Photius-Kaerularius-féle schizma. Az uniótárgyalások egyes töredékeket ugyan visszavezettek az anyaegyház kebelébe, a zöme Jizonban most is duzzog és táplálja a haragot szülőjével szemben, oly annyira, hogy inkább óhajtotta & tőrök jármot, mint hogy a tévely beismerésével visszatérjen az Igazsághoz. A török uralom Konstantinápoly elfoglalásával (14ÍVJ. május 29.) rájuk is szakadt és mai napig nyögnek alatla. I lo^y ;i világháború fog-e hozni enyhülést és ha igen, minő mértékben, bajos megmondani. A törökök (II. Mohamed) lelki fejeik alatt hagyták a keresztényeket és inkább csak külsőleg csatolták a birodalomhoz. II. Mohamed Oennadius patriarchát vezérré tette és helyettesévé a «római nemzet» kormányzásában. Nyolc; évvel később (1461.) a többi egyházcsoportok hasonló szervezetet kaptak. Majdnem állam voltak az államban, de az állandó gazdasági tőnk miatt főleg a keresztényeket adóztatták. Fejadót fizettek és minden állampolgári jogból ki voltak zárva. Sokat szenvedtek a muzulmán fanatizmus miatt. A pogány világgal való állandó érintkezés folytán erkölcsileg is sülyedtek a keresztények. A Mohamed-féle rend az akkori állapotokat és intézményeket vette alapul és oly konzervatizmusra Ítélte a keleti egyházat, mely minden fejlődést kizár. Nemcsak a vallásos propaganda volt tiltva, hanem új hitközségeket sem alapíthattak* Még; új templomok építése sem volt megengedve* A meglévőket res« taurálhatták, de nem tágíthatták. A X I X . századbeli görög szabadságharcok némi öntudatra ébresztették az elnyomott keleti egyházakat és a porta reformokra kényszerült. A gyakori kereszténymészárlások a nyugati hatalmak figyelmét is felkeltették. Sajnos azonban, hogy a fran^lg^ protektorátus ellenére, nyomorúságos volt a keresztények zete, mert Franciaország, Oroszország kedvéért, mtj kötelmeiről, hogy Oroszországnak több alkalma J i atyáskodó ? szerepét. ,/ Messzire vezetne, ha széltében«*h0iiii|l|^

a szabadságtörekvések és a nyugati hatottnak nyomása időrőlidőre,

minő engedményekre

kényszerítetttie a portát a keresz

A kaíh. keleti missiók fejlődése.

'

785

tényekkel szemben. Egyszerűen jelezzük ezt, hogx rámutathassunk ezzel kapcsolatban a keleti egyházak nagyobb mozgási szabadságára, ébredésére, mi külső előföltétele volt az itteni missiók fejlődésének. A keleti egyházak lassan ébredezni kezdtek merevségükből. Itt volt az ideje, hogy az alkalmas pillanatot kihasználják és a keleti kereszténységnek intenzivebb életre irányuló törekvését helyes irányba tereljük. E tekintetben XIII. Leo pápa működése nagy határjelző. Míg előbb az egész missiós tevékenykedés jóformán kimerült a lelkipásztorkodással, XIII. Leo nagyszabású programmal fogott a Kelet katholizálásához. A Kelet a keletieké, lett a jelszó és benszülött kath. klérus nevelésével, kivált egyházcsoportok útján akarta megszüntetni az áldatlan schizmát Az örmények (1883), maroniták (1891), görögök részére (1891) szemináriumot alapít Rómában és minden túlkapással szemben védőleg lép fel a jog és ritus terén. Kongresszusokkal, konferenciákkal, encykíikákkal («Orientalium dignitas» 1894. iiov. 3.) bizalmat kelt a keletiekben Róma iránt. Revűk^lapításával az unió doctrinális nehézségét igyekszik eloszlatni. ^ Mindennek — mint látni fogjuk — nem maradt el az eredménye, bár a katholikúsoknak az angol-amerikai protestáns és az orosz orth, nagyrészt politikai célzatú mozgalmakkal szemben is fel kellett venni a versenyt. (Smirnov: A shört history and present position of Russian orth, missions, London, 1906.) Az egyesült keleti ^hierarchia kialakult és ezzel az unié erős alapot nyert, mit a többnyire politikai mellékízzel bíró uniótárgyalások nem tudtak megteremteni. * Ezen általános jellegű megjegyzések után vegyük sorsban szemügyre az egyes missiós területeket. Egyptom. Itt ringott a kolostori és remeteélet bölcsője. Nagy, sz. Athanáz itt küzdötte harcait az orthodoxia védelmében. Az egész Kelet vezetése valamikor Egyptom kezében volt. Az itteni kereszténységre végzetes volt Dioskuros patriarchatusa (444—450). A koptok elfogadják a monophysitismust A görögökkel való nemzeti ellentéthez most a vallási eHentét járul. A görögök melchita néven (a. m. királypártiak) a citaleedoni zs. <451) álláspontját vallották. A göröggyűlölet miatt az aráb inváziót'is tűrték. Természetes, hogy a melchiták katHoiietómusának megadták a haláldöfést, de maguk is elzüllöttek. Katholikus Szemle. 1918. IX.

50

A kath. keleti missiők fejlődése. A koptok egyesítésén több pápa fáradozott í g y : IV. Jenő, IV. Pius, XIII. Gergely, VIII. Kelemen. Főleg VIII. Kelemen alatt volt kedvező a helyzet. II. Oábor patriarcha ugyanis 1593-ban a római primátust elismerő levelet írt a pápához. Az unió azonban nem sikerült. A csekély számú katholikusokat Felső-Egyptomban a»XVIÍ. században olasz franciskánusok veszik gondo?ás alá. 1607-ben á missió a Congreg. de Propag. f. alá kerül. 1760-ban pedig Aleppóban apostoli vikariatus van, melynek élére 1741-ben püspök kerül. Időközben a franciskánusokat más szerzetek is követik. így 1698-ban a jezsuiták (Kairó), 1630 körül kapucinusok. A Propagafida 1877-ben lyoni misszionáriusokat hív meg^ kik Sagasigban és Tantaban telepednek le. XIII. Leo pedig francia jezsuitákat A kopt elem a XVIII, század óta részben Rómában nyerte a kiképzést 1879-ben e célra Kairóban szemináriumot alapítanak, mely 1907-ben megszűnt és ettől kezdve nagyrészt a beiruthi; keleti szemináriumban (A Szent József egyetemmel kapcsolatos) vagy a XIII. Leo által 1897-ben alapított szemináriumban Tahtaban nyerték kiképeztetésüket. A monarchia követének, Sonnleithner bárónak ajánlása mel^ lett XIII. Leo 1895. jún. 17-én encyklikát bocsát ki, melyben a koptokat unióra hívja fel. A felhívás jó hatást tett. Még ugyani azon év nov.' 25-én megjelenik a «Christi Domini» bulla, amely felállítja a kopt alexandriai patriarchatust, melynek joghatósága egyelőre három egyházmegyére terjed ki. És pedig: az alexandriai patriarchatus Kairó székhellyel ; suffragáneusai: Hermapoífe, Minjeh székhellyel és Thebe, Luksor székhellyel. A megtérések fokozatos szaporodását mutatja a következő kis statisztika: 1897»ben csak 4630 egyesült van; 1 8 9 9 : 1 3 ezer; 1 9 0 0 : 15 ezer. Két évvel később pedig (1902) már 22 ezer. A nagyszámú megtérések a schismatikus kopt egyházat is felrázzák álmából és ellenmozgalmat kezd és ezért főleg a néj>/ nevelésre és a papság gondosabb nevelésére fordítja figyelmét Iskolákat kezdtek alapítani. Ezek nyomán azok az ellentétek,; melyek előbb fennállottakba kopt nép és papság közt, megszűritek és egyetértő fellépéssel sikerült az uniómozgalom elé akaP dályokat gördíteni. Nagy baj volt az egyesült egyházak pénzhiánya is.

A kath. keleti missiók fejlődése.

; ^

787

Cyrill patriarcha ugyanis az 1687 óta fennálló osztrák protektorátusról lemondott és ezzel megszűnt a gazdag pénz* ügyi támogatás. Nem kisebb baj volt az is, hogy a schismatikus iskolák minőségileg is túlszárnyalták a kath. iskolákat és nem birták a versenyt a gazdag angol-amerikai missiókkal. Az angol nyelv egyre hódított, amivel a kath. misszionáriusok nem vetettek számot és patriotizmusból a franciához ragaszkodtak. Nehezítette az unió helyzetét azon körülmény is, hogy Cyrill patriarcha a schismatikusokkal kacérkodott, miért 1908-ban felmentették. Később ugyan ismét alávetette magát a pápának, az esemény rossz hatása azonban megmaradt. A kath. missiók e nehézségek ellenére nem csüggedtek és még mindig előtérben voltak a protestánsokkal szemben. A háború előtt a latin és unitus katholikusok száma 90 ezer. A keleti katholikusokból a mintegy 15 ezer örménynek saját püspöksége volt Alexandriában, míg a cirka 7 ezer szir, 6 ezer chald, 5 ezer maronita és 2 ezer melchita saját ritusű vikáriusaik alá voltak rendelve, kik többnyire püspöki méltóságban voltak. Abessinia. Több mint egy évezred óta keresztény oázis Abessinia a mohamedán pusztaságban. A IV. században Fríimentius térítette meg. A VI. században monophysitismusba esik. A pápák a XII. századtól kezdve sokat fáradtak, hogy az uniónak megnyerjék. 1452-ben Zara Jakab négus a flprenci zsinat elfogadása által szövetséget köt a pápákkal. 7 . * Nagy sikerrel működött itt Paéz jezsuita atya 1603 óta, az ország nyelvén prédikált, iskolákat alapított és á; királyi ház több tagját, így a későbbi császárt, Sozimust i s megtérítette. Ez államvallássá tette a katholicizmust, azonban 6 év múlva a reakció megszüntette (1630). Egész a XVIII. század, közepéig csak vértanúkat termelt a katti. fáradozás. X V I . Gergely pápa 1829-ben Abessinia északi részében apostoli prefekturát állít, mely 1847-ben ap. vikariatussá lesz. 1865-ben francia lazaristák veszik át a nehéz missiót, de nem sokra mennek a többnyire ellenséges érzületű uralkodók alatt. Theodor császár alatt oly ellenséges volt a hangulat az európaiakkal szemben, hogy Anglia fegyveresen -lépett közbe. Az ideiglenes egyptomi uralom (1884-ig) kedvezett a katholicizmusnak, úgy hogy 1885-ben a keresztények száma á katechumenekkél együtt 30 ezer. Sok bajt okozott a missióknak az olasz-francia versengés. ' •

j v

;

-

50*

£. . -tîf.'z:^^fí 788


A francia lazaristák kevésbbé tapintatos patriotizmusa élesztette az olaszok diplomáciai küzdelmét. Végre a Propaganda közbelépett és 1894-ben olasz kapucinusoknak adta át a francia missiót. Mindenütt olaszok foglalták el a franciák helyét. Azonban az olaszok 1896-iki borzasztó veresége a franciáknak kedvezett. A kapucinus missió Eritreában virágzásnak indult és 1911-ben apostoli vikáriatussá lett. A hivek száma 1912-ben 17 ezer. A két szemináriumban (Keren és Assab) lr> növendék várt a szent rendek felvételére. Magában Abessiniában Menelik Angliával, Franciaországgal és Olaszországgal szemben Oroszországnál keresett menedéket. Főleg, hogy az Egyptomban uralkodó Angliától szabaduljon, az abessiniai egyháznak a kopt egyháztól való függését próbálta lazítani és ezért az abessiniai egyházat az orosszal akarta egyesíteni. Halála után (1913) kedvezőbb lett a missiók helyzete. Itt általában a politika sok bajt okozott. (Münzenberger: Abessinien und seine Bedeutung für unsere Zeit, Freiburg, 1892.) Arábia. Arábia az izlám bölcsője. A kereszténység a mohamedánizmus mindent elárasztó tengere elől a Sinai hegyre húzódik a nem mohamedán beduinok oltalma alá. A kereszténység a X I X . században újból gyökeret Ver, midőn Mehmed Ali alatt Dsiddában, Mekka kikötőjében^ katholikusok telepednek le. 1875 óta apostoli prefektus van itt. 1888-ban pedig apostoli vikáriátus Aden székhellyel. A missió Arábia földjén sohasem ért el nagy eredményt. Míg az arab fanatizmus tart, nincs is erre remény. (Zwemer: The cradle of Islam. New-York, 1900.) Palesztina. Egykor a szerzetesség és a keresztény élet gőc^ pontja. (Jeruzs. szent Cyrill, szent Jeromos.) Sajnos, hogy ez á hely a keresztes hadjáratok óta a mai napig missióshely. A palesztiniai kereszténység Nagy Konstantinnak köszö fellendülését. Az V. és V I században christologiai tévtancrk borgatták a palesztinai egyházat,

Nagy csapás éri a kereszténységet, midőn 638 bok meghódítják Palesztinát és Jeruzsálem % in harmadik szent városa lett. A szent helyek visszahódítására indított kereszti toknak nem volt tartós eredménye. Úgy látszik, hogy az isteni gondviselésnek az a terve, hogy az egyház szüntelen őrállással

^

:

*

789

A kath. keleti missiók fejlődéscT

igyekezzék megmenteni e megszentelt helyeken a kereszténységet. Ezen dicsőséges őrálíást Assisi szent Ferenc fiái vállalták először, kik 1229-ben Jeruzsálemben állandóan letelepedtek. Ettől kezdve szent Ferenc egyszerű, de bátor fiai valóságos féltékeny gonddal őrködtek örökségük felett és csak a hivatalos egyházi tekintély határozott kívánságára engedtek e nemes munkában másoknak is részt. (Lemmens: Die Franciskaner iín hl. Lande, Münster 1916.) A franciskánusok a XV. századtól kezdve sok küzdelmet állottak ki a keletiekkel, kik a szent helyekből ki akarták szorítani őket. De szívósan kitartottak. Az egyptomi szultánok vérszomját életük feláldozásával elégítették ki. A ozmánok pénzvágyát pedig, kik mindig a többet igérők kezére juttatták a szent helyeket, nagy pénzösszegekkel. Sajnos, hogy az unió érdekében, bár erre sokszor volt kedvező alkalom, semmit sem tettek. Sőt másokat is akadályoztak abban, hogy a keletiek közt missiót teljesítsenek. Loyola szent Ignácot kiközösítéssel fenyegették meg ezért és azt mondták, hogy csak nekik van joguk a Keleten működni. III. Gyula pápának, ki a jezsuitákkal akart a keletiek segítségére sietni, ellenszegültek. Megújult ellenállásuk, midőn Jeruzsálemben, a XVII. század elején jezsuitakollegiumot akartak emelni. Pedig a jezsuitákat sok szempont ajánlotta. így Franciaország, mely a .XVI. században erősíteni akarta protektorátusát, a jezsuiták közreműködésére gondolt. A schism. érsekek és püspökök egy része is kik, Konstantinápolyban náluk,végezték tanulmányaikatîvánták letelepedésüket. A jeruzsálemi patriarcha templomot és- lakást ajánlott fel nekik. A jezsuiták maguk is mindent elkövettek, hogy a franciskánusok megbarátkozzanak a gondolattal. így,- midőn 1622-ben X V . Gergely pápához fordultak, azt írták, hogy a franciskánusok kezébe folyó alamizsnákban nem fogják őket megrövidíteni és biztos megélhetésük lesz. A franciskánusok azonban nem engedtek. Pedig a jezsuiták sikeresen működtek a Libanonon, Aleppóban, Damaskusban, Tripolisban. A franciskánusok megelégedtek iskolák alapításával és az olasz nyelv terjesztésével. Később minden gondjuk a „latinok pasztörizálása volt. A schismatikusokkal a szent helyekért véresharcokat folytattak 1756, 1757, 1810, 1835, 1839, Í « 4 2 - b e n . A latin hivek száma egyre gyarapodott - a X I X . század folyamán.

v!

j§

790

A kath. keleti missiók fejlődése.

Ú j erőgyarapodást jelent a latin egyházra IX. Pius 1847. jűl. 23. brévéje, mellyel visszaállítja az egykori latin patriarchatust. Ez az első rést ütötte a franciskánusok privilégiumán (Patrimonium Seraphicum.) A franciskánus főnök előjoga marad: a szent helyek őrzése (Custodia) és a palesztinai missiók vezetése (Jeruzsálem, ^Bethlehem, Ain-Karim, Ramleh, Jaffa, Akko, Názáreih), továbbá Szíriában, Egyptomban és Cyprus szigeten. Valerge, az első patriarcha parochiákat alapít és e//.el kezdetét veszi a rendszeres egyházmegyei kormányzat, íániu&aiására szolgál az « Oeuvre des eeoles d'Orient (1855), a német Vérein v. hl. Grabe (1855), az osztrák Mariá-Empfángnisverein (1857) Beit-Dsalaban szemináriumot állít. Utódja alatt a franciskánusok privilégiuma teljesen megszűnt, mire 1878-tól kezdve csakúgy özönlöttek a különböző rendek. Az 1878-i berlini kongresszus a keresztények védelmét a szerződő hatalmakra (ezek közt: Németország, Ausztria-Magyarország és Olaszország) bizza, de Franciaország szerzett jogainak figyelembevételével. Persze egyesek, főleg Franciaország, Anglia és Oroszország hatalmi törekvéseket folytattak a védelem leple alatt, A francia missiók — feledvén a hazai üldözéseket — egészen a kormány szándékai szerint működtek: a francia nyelvet, szellemet terjesztették, mi a többieknél elégedetlenséget keltett. A németek pl. kik nem voltak hajlandók alamizsnákkal hozzájárulni a francia befolyás gyarapításához, 1884-ben a «Palástina-Verein des kath. Deutschlands)) alapítják, mely a kath. mozgalmak élére akart állni. Sokat lendített a német kath. ügyön. Ennek és a «Verein v. hl, Grabe» összeolvadásából keletkezett a «Deutscher Verein v. hl. Lande» (1895). Mindez olyan nemzeti szétforgácsolódást hoz létre, minő a protestánsoknál vagy orthodoKoknál van. Áz egymást kereszté törekvések valóságos zavart idéztek elő és a súrlódások keserítették, a keresztények életéi Óriási hiba volt, hogy a franciskánusok, de mag* % p - a r c h a t u s is úgy vélték legjobban szolgálni a kftttl. űgyét,"fe a megtért schismatikusokat latinokká tették és bizalmatiánságot keltettek. Semmit sem törődtek XIV. Benedek, X I V . Kelemen, VII. Pius és XVI. Gergely tilalmával a latinizálás ellen.

0

"

.

-

-

;;

•

.

4 Mh. keleti missiók fejlődése.

.

- -

791

Lavigerie bíbornak ezt sajnálatosnak, f43zv4tjr|tn|ltő tévedésnek mondotta. (Le Cardinal Lavigerie par Bûnar^ Paris 1806.) Az unituf papok is nem egyszer felbőszültek emiatt és az 18Q3. jeruzsálemi kongresszuson, mely Langenieux pápai kővet bíbornok elnöklete alatt ülésezett, panaszt emeltek. XIII. Leo a keleti egyházak nagy megértője és barátja erre 1894-ben Rómába hívta a keleti patriarchákat tanácskozásra. Ennek eredménye volt még ugyanazon év novemberében megjelent «Orientalium dignitas», melyben kiemeli a keleti egyházak dicső múltját és a legsúlyosabb büntetések terhe alatt tiltja meg a latinizálást. Ez nagyban erêlte a keletiek bizalmát Rómával szemben és a latin patriarchatus hivei nem gyarapodtak ugyan számbelileg, de emelkedtek a megtérések. Maga Lavigerie a görög papság kultúrájának emelését tűzi ki feladatául. Ezért Jeruzsálemben szemináriumot alapít, mely francia minta után kis és nagy szemináriumból állott (1882.) Ebben nevelték saját rítusuk és egyházi szokásaik figyelembevételével a melchita clerust. Lavigerie példáját mások is követték. így 1904-ben a francia bencések az Olajfákhegyén lévő kolostorukban szemináriumot állítanak szir növendékek részére. Mindennek nagy jelentősége van annál inkább, mivel az orosz missió a X I X . század végével különös erővel indult meg. Az pedig ismeretes dolog, hogy az orosz misszió a keletiekre mindig hatásosabb volt, mint pl. a protestáns, A protestantizmus a keletiek előtt mindig keveset igérő volt, az o m í f ő k fllenben a schizmatikusokkal szemben mint hittestvérek és az unitusokkal szemben mint liturgiái testvérek léptek föl, Az oroszok a krimi háború után a tőrök birodalom orth. egyházainak vezetését akarták megszerezni, hogy alkalmas időben Törökország ellen mozgósítsák politikailag és Konstantinápolyt w orosz isteni állam» fővárosává tegyék. (Krausse: Russia in Asia, London 1900). Ezt a célt szolgálja u IS^ben alapított «Qrp$z császári Palesztina-Egyesület®. Nagy költség'' vetéssel és nagy sikerrel dolgozott. így pl. 191l«ben a bevétel több mint 352 ezer rubel, kiadás 336 ezer rubel Az Qro$s szerzeteseknek telepeik vannak a következő helyeken 5 Jsffife Haiífti Bethlenem, Ain-Farah, Hebron, Beit-Dsala.

Növelte befolyásukat, hogy a jeruzsálemi patriarchátust sikerült meglehetős függésbe hozmok Szentpétervártól. Az orp-

792


szóktól ugyanis mintegy 11 ezer rtíbél évi bevétele volt a patriarchatusnak. Á tanítók egyrészé Oroszországban nyerte kiképzését és itt nősült. lázért valóságos gondviselésszerű volt X I I I . Leo fellépese, mellyel a keletiek bizalmatlanságát eloszlatta. Ami a többi kath, rendeknek palesztinai tevékenységét illeti, messzire vezetne, ha csak vázlatszerűen is akarnók ezt előadni. Miért is csak egy-két mozzanatot emelünk kí. A francia dominikánusok 1890 óta Bibliai társulatul tartanak fenn, mely — hála Lagrange-nak — az egébz tudományos világ előtt nagy tekintélynek örvend. 1 8 9 1 óta a «RevueBibiique internacionale»-t adják ki. Könyvtárukat szívesen bocsátják rendelkezésre. Ipar, földmívelés, egészségügy, a keresztény szeretet sokféle tere, mind-mind megkapja a maga hozzáértő és buzgó munkásait. Persze hibák is történtek. A missióknak egy helyre való tömörülése nagy konkurrenciát vont maga után, hogy munkát kapjanak és megtartsák iskoláikat. Alamizsnanyujtás, tandíj elengedése által csalogatták magukhoz a növendékeket. Ezzel táplálták a keleti restséget és jellemüket is rontották. A keletiek oda mentek, hol nagyobb volt a támogatás. Másik nagy hiba volt — főleg a franciáknál — a ,íűítengő nacionalizmus. J ó franciákká akarták nevelni tanítványaikat. Franciául imádkoztak és a katekizmusból anyanyelvükön nem tudtak felelni. Ezzel szemben azonban el kell ismerni a missiók és épen a franciák nagy érdemeit. Főleg, hogy vezérük, Lavigerie megtörte a franciskánus monopoliumot és friss erőket vitt a munkába, vaíósággal megmentette a katholikus missiókat, melyek a nemkátholikus missiók tevékenységének áldozatul estek volna, Szíria. Szíria és Phönicia kereszténysége már a régi korbá$ kiváló szerepet játszik, Tyrus Phönicia egyházi közpqpl Antiochia pedig kezdettől fogva a hellén keresztény mos központja. De már az V. századbán éihft!vtoy«l « § ténység fénye. - • Az arianismus schismábt ^dftpl^ pedig a patriarchatust szétforgácsolta. A ftt^ftÖpîl^ll^Biradai Jakab idejében ( f 578.) saját patriarchátusuk alatt erős szerve

zetet nyertek, mely főleg a göfögellenes szir lakosságra támaszkodott. így jött létre a szir-jakobita egyház, amely Eutyches vezetésével saját útjain járt. Az igazhitűeket Antiochiában, kiket épen úgy, mint a chalcedoni zsinat követőit Alexandriában és Jeruzsálemben, mint állítólagos udvari pártót, melchitáknak neveztek, újabb vereség érte a VII. század kezdetén a monotheleták részéről. Ez a tévtan a melchita lakosság egy részét is magával ragadta és ezek a maronita (szir) egyházban szervezkedtek. (Maron f 423. szerzetes után maroniták) A gorög-melchita egyház az arab inváziónak (638) majdnem áldozatul esett. A morophysiták (Baradai Jakab után jakobiták) egyre több püspöki széket nyernek. A frankok (1098) és a törökök hódítása óta (1268) egyre sülyedt a-görög-melchita patriarchátus és a XII. században a görög schismához csatlakozott. Uniókisérletek II. Orbán ( f 1099.) óta történtek. A XV. században a franciskánusok értek el némi eredményeket. 1724 óta, midőn a Rómában tanult VI. Cyrillt választják patriarchává, a görögök egy része egyesül Rómával és ez a melchita patriarchátus ma is fennáll. A vallási k^p tehát elég tarka. Leghatározottabb kalholikusok a maroniták. Patriarchájuk cimer <(Antiochia és egész Szíria patriarchájá», ki Kánnobiu 6$ Bkefke kolostorában székel. Azután számra nézve a melchiták következnek Patriarchájuk: «Antiochia, Alexandria, Jeruzsálem és az egész Kelét patriarchájaa, Damaskusban székel. Legkisebb a szir egyesllt egyház. Patriarchájuk r «Antiochia patriarchája», Béirutban székel Az első misszionáriusok bencések és íranciskánusok voltak. Ferrarai Péter a maroniták apostola. Á^jezsuiták működése főleg az orthodox görög egyházra volt hatással. Ők 1599-ben jöttek Sziriába, de mivel a franciskánusok miatt nem működhettek, a Libanonon telepedtek le. Őkefa kapucinusok (1627J és karmeliták (165Ö) követték. A miSsiók a politika miatt sok válságon estek keresztül így a porta, mely'Napóleonnak egyptomi expedíciója óta rossz lábon állott Franciaországgal, ezt éreztette a nagyobbára francia missiókkal * A libanoniak és druzok összeütközéséJolytán sok maronita egyház és kolostor elpusztult. A szir missiók sem voltak megkiméivé:

794

' 4 kfitk. keléi missiók fejlődése-

A missiók a francia protektorátus újból való elismerése után (1960) fellendülnek. Az 1860-iki borzasztó török mészárlás sokat Damaskusban a keresztények csakhamar kiheverték. Az egész katholikus szír tnisslá központja Bairut, a régi Berytus. Egy maronita és melchita é r i i k n i k , i f y Jllfobiti püspöknek, valamint Sziria apostoli delegátmánik i i l k h i l y i * IfAttioi szerzetesrendje közül, kik az iskolaügy, betep.lpoííls, wj^ríyfíffY és árvák gondozása terén működnek, főleg a..francia jiv*uiWk válnak ki. Ők már 1846-ban Ohazirban (Beirut mcllcM) lis szemináriumot alapítottak az összes rítusok részéri, 18T5«b§n pedig létrehozták a beiruthi szent József-egyetemet, mely Nyugat-Ázsia legfőbb művelődési helye. 1881-ben XIII. Leó doktor* avatási jogot adott az egyetemnek theologiából és philosophiá* ból. 1883-ban orvosi fakultást kapott, melynek diplomái Francia* országban is érvényesek. 1902-ben a keleti tudományok fakultását kapja, 1903-ban jogi és technikai fakultást Hallgatóinak száma a háború előtti években 650. Az egyetem mellett könyvtár 3 0 0 0 szir és arab, részben nagyértékű kézirattal Sajnos, a keleti ritusúak bizalmatlansággal fögftd|Jk» A Úti* nizálástól féltették — és nem minden ok nélkül ~ a rítust Növelte ezt a latin előadási nyelv is. (T. i. a theologiai karon-) Ezért a maronita és melclfita patnarchák saját kollégiumukban neveltették papnövendékeiket. Az (cOrientalium dignitas® sem oszlathatott el minden féir tékenységet. A fentebb említett központi szeminárium sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Lavigerie mutatta meg e tekintetben a helyes utat, midőn minden egyes ritus részére külön szemiflá<* riumokat ajánlott. Sajnos, ezt sok rend nem akarta megérteni* A különféle misszionáriusok nagy száma is gyanút keltett Betolakodóknak nézték őket, kik a keletieket ki akarják $20rí* tani. Ezen aggodalmuk ugyan alaptalan volt; azonban hogy a latin misszionáriusok száma — fölösleges mádöj volt. íme kis statisztika: 600 ezer katholikus püztorl riában volt mintegy 1600 világi pap és J100, töt torkodásban működő szerzetes. Ehhez Járult Qh&t1 2 2 0 nővér. Ezek mind honiak. M á i Ôit mm 2700 faeüflilölött paphoz és 220 nővérhez járult: 75 fjtinelltóáWUif Í W j«SUÍt$, 11 karmelita, 55 lazarista, 76 kapucinus, 10 trappista, 60 i§kola~

A kath* keleti missiők fejlődése. testvér stb. stb. (Lübecke: Die kath. Qrientm. 110. old.) Itt erőpazarlás volt más missiók kárára. A palesztiniai missiók többi hibáit is osztották a szir mjssiók. A nem épületes versengés, a koldulás indirekt elősegítése ilyennek. A nacionális törekvések a franciáknál itt még erősebbek voltak. Franciaország Szíriát francia gyarmattá akarta tenni és ezért évente 100 ezer frankkal segélyezte a missiókat. A beiruti egyetem is voltaképen francia vállalat volt. Szóval: a politika itt erősen belejátszott a missiók életébe. Franciaországon kívül Anglia és Oroszország is sóvárogtak a Bagdad-vonal kiépítése által világpolitikai jelentőséget nyert Sziria után. Anglia a törököt az arabok elszakítása által akarta gyengíteni; külön kalifátust akart, hogy így erősítse az ő gyenge egyptom-palesztinai határát és hogy egyúttal a Földközi-tengertől akadálytalan utat nyerjen a Perzsia és India fölötti uralomra fontos Mezopotamia felé. Anglia ebbeli törekvését a jelen világháború is igazolja. Oroszország szíriai törekvései az ellenkező irányban haladtak. Örményországból a Földközi-tenger felé és ezzel az összes világkereskedelmi utak felé tért akart nyerni és byzanci terveit akarta megvalósítani. íme az orosz vallási propaganda, melyet a Palesztinai-egyesűlet segítségével űzött nem minden siker nélkül. Az antiochiai patriarchátust függő viszonyba hozták az arabok és görög orthodoxok közt fennálló ellentétek ügyes kihasználásával. Franciaország ezt ellensúlyozni akarta és e célra megnyerte a missiókat, melyek a politikai propaganda szolgálatába szegődtek. Mindez a világháborúban keservesen megbosszulta magát, mert a politikai helyzet változásával minden összeomlott. Kisázsia és Konstantinápoly. Kisázsia a keresztény ókorban katexoehén keresztény ország. A IV. század végétől ama területek, melyek fölött Ephezus és Caesarea (kappadociai) püspökeinek előjogai voltak, lassan Konstantinápoly alá kerültek. Több, mint 450 kisázsiai püspök volt «Uj Róma» fennhatósága alatt, melynek főleg a 451. chalcedoni zsinat terjesztette a hatalmát. (Lübeck: Reichseinteilung u. kirchl Hierarchie des Orients Münster, 1901.) Ezek persze a schismába is követték az ((egyetemes)) patriarchát.

796

Á kath. keleti missiők fejlődése.

Végzetes volt a katholikus és görög egyház viszonyára a kereszteshadjáratok megindítása és ebben a latin császárság felállítása Konstantinápolyban ( 1 2 0 4 — 1 2 6 1 ) és a latin hierarchia megalapítása. Ezek a két egyház viszonyát egészen elmérgesítették. A császársággal a latin patriarchátus is összeomlik. A pápaság byzanci és kisázsiai hiveit patriarchai vikáriusra bizta, ki a genuai érseknek volt alávetve és helyettesítette a Rómában székelő patriarchát. A patriarchai vikárius 1651 óla KoiisiniilitiÁpoly ban székel é s 1 7 4 2 óta a latinok felelt rendes í<>í»;l!;Hó-s;íiâl tcn delkezik. 1868 óta pedig a .konstantinápolyi apu^loli vikuuu* egyúttal apostoli delegátus a keleti rítusok számára. X. Pius az egyesült görögök részére külön hierarchiát alapít, midőn IUU decemberben Papadopulos személyében külön püspököt ad nekik,. Ami a hithirdetőket illeti, Konstantinápolyban már a XIIL században letelepedtek a dominikánusok és franciskánusok. Nehéz volt a helyzetük a görögökkel szemben. Végig kellett élniök azt a periódust, mikor Keleten az összes oltárokat «megtisztították a lyoni mocsoktól)). A jezsuiták, kik 1583-ban jöttek Konstantinápolybft, nagyobb sikereket értek el. Sokszor a schismatikusok is látogatták'"Mediáikat és ezek, miután érsekek, püspökök lettek, támogatták őket. A jezsuitarend megszüntetése után helyüket francia lazaristák foglalták el. De ezek — mint a többi rendek sem — (1626-ban kapucinusok, 1878-ban német lazaristák, osztrák lazaristák) nem gondoltak a schismatikusok között való direkt missióra. Ezt a nagyszerű feladatot XIII. Leó oldotta meg az assumptionisták segítségével. Ők 1882-ben telepedtek le Kum-Kapuban, Stambul g ö r ö g negyedében. 1886-tól Brussában is működnek és elsőknek hatolnak be Kisázsia belsejébe. XIII. Leó felhívásának engedve, mire a nagy pápát szintén az 1893-iki jeruzsálemi eucharist. kongresszus és a keletieknek ott hallott panaszai indították, fölveszik a görög ritust, 1895-ben Kadi-Köjiben, a régi Chalcedonban nagy szemináriumot alapítanak, hol a Kum-Kapuban és /KíWjg^ Agatsban (Drinápoly mellett) képzett ifjak theologiai tanUlfftife" nyaikat végezték. Ez 1896-ban közvetlenül a pápának lett delve. Akadályok persze voltak. így a franciaországi egyházpolitikai viszonyok folytán az atyák szükséggel küzdöttek VII. Anthimos és V. Konstantin patrlimhák ii, mlúőá látták XIII. Leó sikeres lépését, nagy gondot kezdtek fordítani papságuk nevelésére, hogy ellensúlyozzák a katholikus törekvéseket. X

• ..

..

A kath. keléti míssiők VII. Joachim alatt engedett az izgatottság. Az atyák működése sikeresebb. Helyenkint egész tömegek térnek vissza. A kisebb egyesült csoportok, mintegy 10 saját ritusú pappal egy archimandrita alatt a konstantinápolyi apostoli delegátusnak voltak alávetve. X . Pius, hogy minden bizalmatlanságot eloszlasson — mint említettük — külön püspök alá rendelte őket, aki Konstantinápolyban székel. (Ritus graecus purus.)! Egyébként a missiók számbeli viszonyai a konstantinápolyi vikariátusban is egészségtelenek voltak, amint a statisztikai adatok mutatják 1911-ből: 51 assumplionista, 24 francia kapucinus, 5 osztrák kapucinus, 12 olasz kapucinus, 21 konventualis-franciskánus, 15 observans-franciskánus, 13 dominikánus, 42 francia jezsuita^ 28 lengyel ressurectionista, 70 francia és osztrák lazarista, saleziánus, karmelita, 120 iskolatestvér stb. stb. És ezek közt csak az assumptionisták foglalkoztak az orthodoxok missiójával. A fölösleges nagy szám a főváros erkölcstelenségével sem menthető, mert ezt a nemzetközi elemek terjesztették, melyekre az egyes rendeknek működése úgy sem terjedt ki. Nem lett volna-e helyes — ily nagy erő mellett — nagyobb gondot fordítani a keleti egyházakra? A szmyrnai érsekség alatt lévő területen a számbeli viszonyok hasonlóan egészségtelenek voltak. Itt sem működtek a schismatikusok között a missiók, pedig Isten . igéje után való vágyódás 1893-ban Szmyrnában valóságos elemi erővel tört ki a nép közt a schismatikus klérus lustasága folytán, mit azután laikus prédikátorok képzésével próbálták kielégíteni. Örményország. A legenda szerint Bertalan és Thádé apostolok prédikáltak először Örményországban. Tulajdonképeni apöstola Lussavorits Gergely (Illuminátor.). A VI. században elszakadt a nagy egyháztól. A chala zsinat (451) előtti theologia formuláinál maradt és ellentétbe jutott úgy az orthodoxiával, mint a nestorianismussál. A kereszteshadjáratolT sokat kivándorlásra" kényszerítettek. (Magyarország, Egyptom, Görögország.) Sikeresen működött köztük Mechitar örmény pap, ki Konstantinápolyban a róla elnevezett kongregációt alapította. Ő Erzerumban a jezsuitáknál tanulta a katholikus egyház nemes tevékenységét és ezt saját nemzetével szembén is alkalmazta. Az egyesültek száma emelkedett. XIV. Benedek pápa 1742-ben a katholikus örményektől sisi patriarchává választott püspöknek megadja a «Cilicia és Kis-Örményország patriarchája» cimet.

798

A kath. keléti fnissiók fejlődése.

Ez 1830-101 kezdve híveinek polgári feje is és Konstantinápolyban székel, mint az örményországi katholikusok primása. Az áttérések főleg a 90-es években erősek voltak. 1898-ban 92 falu 42 ezer lélekkel tért az unióra. Jelenleg Terziah a Konstantinápolyban székelő katholikus örmény primás, Különféle szerzetesrendek működnek Örményországban, így Észak-Örményországban 1845 óta az oroszok által Qeorgiábői elűzött kapucinusok. (Trapezunt, Samsun, ljv.cnim.) Sajnos, hogy itt kevés a missióállomás. Kis-Örményországban 1881 óta lyoni jeZdUiUk működtek. (Amasia, Mersiwan, Tokát, Sivat, Káisarije, Adarrn) Pőflgyelműket az iskolákra fordították. Támogatták őket az aûuipUuuUlák és szent József-nővérek, Kurdistanban és Észak-Mezopotamiában kapucinusok. (Kezdetben francia kapucinusok az unió érdekében.) Általában Örményországban kevés volt az erő. Ez annál inkább sajnálatos, mivel Oroszország itt is nagy propagandát fejtett ki, már 1828-tól kezdve. Ekkor ugyanis legyőzte Perzsiát és birtokba vette Criwan és Nachitsewan területeket é i m e g y házat orosz mintára szervezte. (Reglement dfeglli© armiitienne gregoriénne en Russie. Echos d'Orient, 1910, XIII.) Az 1895, török mészárlások alkalmával az Oroszországba menekült örményeket az orosz hitvallás elfogadására kényszenícüek. lyukban az örmény egyházi vagyon állami igazgatás alá került. Az örmény klérus nevelése terén —Örvendetesen — megvalósult Lavigerie gondolata. Az 1911-iki Rómában tartott örmény nemzeti zsinat elhatározta, hogy Konstantinápolyban kis és nagy szemináriumot állít. Ez 1912-ben Phanarakiban, az assumptionis^ ták vezetése mellett megkezdte működését egészen európai mintára, csak az örmény és török nyelvre és az örmény liturgiára fektetnek kiváló súlyt Mezopotámia és Perzsia* Kelet-Kurdisztanban és Aserbeidsanban, valamint Kelet-Mezopotamiában tengődtek a nestorianus egyházak. Az V. század végétől Perzsiában is vannak hivei. 498-ban katholikosa (kathollkos ^ egyházi és polgári fő) van, ki 7 6 2 óta Bagdadból kormányozta egyházát A XIV. századbeli mongol betörés előtt egyházuk Kinátől I f i p t o m i g és a Baj kaitótól Kap-Komoronig terjedt ki 80 ffliilW íllvővtl, kiket 230 püspök és 27 metropolita kormányzott M Ktreizíeshadjáratok idején Rómához közeledést mutattak. *A pápák franciskánusokat

A káth. keleti missiók fejlődésé,

799

és dominikánusokat küldtek hozzájuk, kiknél némi eredményt el is értek. A florenei zsinaton részleges unió jött létre, midőn Cyprian chald metropolita egyesült egész megyéjével és áttért a latin ritusra. 1551-ben chald patriarchájuk van. Az unió azonban 1675-ben megszűnt, csak kevesen maradtak hűek Rómához és ezek részére a pápa új patriarchát nevezett ki Amida székhelylyel. A patriarcha 1778 óta Babylon patriarchája címmel Mossulban székel. Persze részleges schisma később is történt. Legújabban a chald, tehát az egyesült nestorianus egyháznak százezer hive volt. A jpatriarchátus Bagdad-Mossul címmel négy érsekségből áll, ú. m . : Amida (Mezopotamia), Kerkuk (Chaldea), Seert (Kurdístan) és Urmia (Perzsia) és 7 püspökségből. A missiók csak a X I X . században kezdték behatóbban és tartósabban működni. Az előbbi missiók szétmállottak. A X I X . század - kezdetén Róma néhány örmény misszionáriust küldött Perzsiába, kiknek örökségét 1840-ben francia lazaristák vették át. Ez a missió, mint apostoli prefektura, a mezopotámiai apostoli delegátus alatt állott 1872-ig. Ekkor Perzsia önálló apostoli delegátust kapott. Mezopotámiában először dominikánusok működtek (XIIL század) szerény keretek közt. 1838-ban KeleKMezopotamiát a dominikánusok Mossul székhellyel és Dél-Mezopotámiát (Bagdaddal) a karmeliták vették át. Különösen a dominikánusok mossüli missziója volt virágzó. A dominikánusok ftjíssiöjuk felállítása (1750) óta 50 ezer nestorianust, 12 ezer jakobitát és 100 örményt vezettek vissza a katholikus egyházbá és ezzel az unitus chald egyházat erős alapra fektették. 1882 óta a chald és szír ritusú papság képzésére szeminárium van Mossulban. Van könyvnyomdájuk, árvaházaik, elemi iskoláik, A francia kulturharc alatt szenvedtek a missiók, Perzsiában a francia lazaristák a mintegy 50 ezer ne#torianusból cirka 15 ezret nyertek meg az uniónak. Úgy Mezopotámiában, mint Perzsiában kevés volt a missiószemélyzet. A protestáns és az orosz propaganda is akadályözólag hatott. Az angolok és oroszok perzsiai versengésévél szemben a francia protektorátus elmulasztotta kötelességéi Az orosz propagandára az adott alkalmat, hogy a nestorianusokat a kurd hordákkal szemben a perzsa kormány nem védte meg. (Deplais-

s a n : La polftique russe en Turquie aux frontiéres de la Transcaucasie. Echos d'Orient, 1899. I l i ) Épen ezért ezek az oroszoknál kerestek segítséget. Ennek volt a következménye, jiogy Mar Jön&i nestorianus püspök 15 ezer hívővel Szentpéterváron az qríhbdoxiára tért. Orosz misszionáriusok még többet igyekeztek megnyerni, A nestorianus missió védelmére 1904-ben a cámé védnöksége alatt létrejött a Cyrill-Sergius-egyesüIet. A katholikus missiók magukra hagyatva működtek/Még Németországból sem jött segítség, pedig az általa épített vonal révén — főleg Mezopotámiában — nagyon érdekelve volt. Ki ne látná a világháború perzsiai és mezopotámiai harcainak jelentőségét ebből a szempontból is? Malabar. A keletiekhez számítják az ú. n. Tamás-keresztényeket az indo-brit vazallusállamokban: Travancore és Cochin a Malabar-parton. Állítólag Tamás apostoltól nyerték a kereszténységet. Az bizonyos, hogy a nicaeai egyetemes zsinat aktáit egy János nevű szir-chald püspök (India és Perzsia püspöke), is aláírta. (Medlycotf: India and the Apostle Thomas. London, 1905.) A nestcfrianus tévelyek korán eljutattak hozzájuk. De a X I V . században még oly erős volt itt a katholicismus, hogy X X I I . János pápa 1330-ban püspököt nevezett ki számukra. Persze egyre tért veszített. A XVI. század elején dominikánusok és franciskánusok működnek itt; 1542 óta jezsuiták is. Az unió haladt, úgy hogy IV, Pius 1565-ben püspököt ad nekik. 1599-ben újabb részleges unió jött létre; de a misszionáriusok itt is elkövették azt a hibát, mint annyi más helyen, hogy latinizáltak. Ezért visszaesés következet t, úgy, hogy 160 ezer unitusból mindössze 400 maradt meg A francia jezsuitákat VII. Sándor alatt olasz karmeliták váltották fel, kík -a szakadárok nagy : részét visszatérítették. A X I X . sz. elején újabb szakadás volt/ XIII. Leó 1887-ben két külön, vikariátust állít (Trichur Kattayam) latin vikáriusokkal; de az, 1893. euch. " hatása alatt hazai püspökökkel váltja fel. így jött létre a szír-malabari < záli chald liturgiáját latin ruhában § VISZX . Pius az 1896-ban megszűnt szaállította és honi pappal töltötte H szemben annál Az előzékenység a szir-malabai

vi awí/z. keleti missiók .;••

'

:

4

•• • .

A.

• .•

• .• •

;

..

• '

' ;

' •

.

i

801 .

r"

inkább ajánlatos volt, mivel egyházuk — hála á karmeliták okos, türelmes működésének — szépen fejlődött, 1911-ben 414 ezer volt az unitusok száma 426 pappal, 350 templommal, 90 kápolnával, 19 oratóriummal. Volt 960 iskolájuk és^ 5 árvaházuk. A bennszülött papság két szemináriumban nevelkedett. A hazai klérus biztosítéka annak, hogy a schismárá való hajlandóság alább fog hagyni. (Lavigerie.) Mindezek mutatják, hogy a keleti missiő nem más, mint az egyháztól elszakadt orthodoxok és a schisma előtt a nagy egyháztól elszakadt különféle keresztény népeknek az unióra való előkészítése. Az egyház — mint láttuk — már a legrégibb időben hozzáfogott eme feladatához, bár csak a X I X . században nyernek erősebb alapot a keleti missiók. Ezek vázlatos leírásából is kitűnik, hogy itt többféle hiba történt. A franciskánus privilégium megszüntetésével — egyes helyeken — (Palesztina, Szíria, Konstantinápoly, Kis-Ázsia) valósággal hemzsegtek a misszionáriusok, mikor más helyeken (Mezopotamia, Perzsia, Örínény ország) a kisszámú missióállomás egyenlőtlen harcot folytatott a protestáns és orthodox orosz propagandával. Remélhetőleg az uj «Congreg. pro Ecclesia OrientaIi» gondoskodni fog a misszióerők arányosabb felosztásáról. Másik nagy hiba volt — főleg a francia missiök részén — a túlhajtott nacionalizmus. f;zzel felkeltette a török kormány féltékenységét, mely nem nézhette összetett kézzel ezt a. leplezett irredentizmust. Nem csoda azután, ha a missiók a mindenkori világpolitikai helyzettől függtek és ki voltak szolgáltatva á körülmények alakulásainak. Mihelyt Törökország háborúba került Franciaországgal és Olaszországgal, ez a missiókat létalapjában rendítette meg, úgy hogy most minden romokban hever és csak fáradságos diplomáciai alkudozásokkal lehetett valamit megmenteni. , > \V ' ' ^ A keleti missióknak a nacionalizmusnál nem kisebb hibája volt, hogy egyesek — túlbuzgóságukban — a katholicizmussal a latin ritust is terjesztették. Ezért a keletiek részérői ^bizalmatlansággal találkoztak és ez — az idők folyamán — nem egyszer volt schismák okozója. /«;' ; * Nem ismerték a keletiek konzervativizmusát a tiíys terén. Lavigerie bibornok figyelmeztette is errfe a missiókat és kiadta a jelszót: a Kelet a keletieké. A felhangzott jogos panaKatholikus Szemle. 1918. IX.

51

502

A kath* keléti missiók fejlődése.

f

szókra azután XIII. Leó szigorú tilalmakkal vetett véget a minden áron való latinizálásnak. Lübeck, Schmidlin % azt mondják, hogy a központi hatalmakra vár, hogy a háború űtán átvegyék a franciák örökségét,^ jobban mondva, hogy romjaikból újjáépítsék a keleti missiókat Mi is hangoztatjuk keleti feladatainkat Bárhogyan is alakul — a háború után — a világhatalmi helyzet, itt az ideje, hogy hazánk is kivegye részét a keresztény katholikus szellem eme legnemesebb vetésének — a missióknak — öntözésében. Ezt pedig mindenkinek a történelmi tanulságok világánál kell tenni, mert a hibák a jövőben is megbosszulhatják magukat Schikora egyik"cikkében (Zeitschrift für Missionswissenschaft, 1917. Heft 3. P. 187—201.) — többi között — rámutatott a népek pszihologiájának megértésére. A keleti népeknél ilyen fő pszihologikus jelenség — mint mondottuk — a konzervativizmus. Ezért szükséges, hogy a misszonáriusok honi, bennszülött segítőkről, papságról gondoskodjanak. Ezek népeik ritusbeli konzervativizmusának teljes megértésével fogják művelni az általuk plántált vetést A katholicizmus akkor nem fog feltűnni idegenből átültetett plántának. Erős gyökeret fog verni a honi talajban és minden viharral dacolni fog. Hadzsega Gyula dr*

A KATH. KELETI MISSIŐK FEJLŐDÉSE

Recommend Documents