PÉCS ÉS KÖRNYÉKE A KELETI VÁROSRÉSZ. A KELETI VÁROSRÉSZ A szöveget írta: Schaller Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE

A KELETI VÁROSRÉSZ

A KELETI VÁROSRÉSZ

BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

A szöveget írta: Schaller Károly

131

A keleti városrész

7/A térkép, a Budai vám és környéke sor

Meszes Bocska

Viktória park

u. u. űs M.

L

Sz

JÓ ZSEF ÚT

en tB orbá la híd

Ipars ziget u.

u. Imre sáki

tca ma u

utca Koksz

TESCO

Kok sz u .

tca

foot

Buz

L RO SCH

tu asú

u. a 1000

yav Bán

i út eg y

.

utca Táltos

132

h

250 m

u.

H ub

. du Elő

utca Álmos Gyula

utca

Sa lak

Budai vám

Újhegy v.m.

k

utca

nc re e F

Panorá

állomás llo loomáás á

De á

7.2. Budai Bu B uda d7.3. ai

tca Buzsáki Imre u

u.

7.1.

u. ksz Ko

u.

g u.

á avir

István

Búz

elen Névt

.u

T IÚ D A ÁR V S PÉC

Heged

Dobó

B

BO

u. riség Testvé

. ös u Hűv

E ári

t yú ráss A nd ok lcsi-ár

u. Turini

u. Bálint alassi

.

Szabo

f utca

. etőr u Nemz

u i I. .

S

i sor

a gy utc i Györ Szond

ca Aknász ut

ózse as J Mad

y F. u. Kölcse

Gyárváros

Palahegy u tca

u. ván sor skő

utca

r ladá ját A Kom

ös

z

Fekete gyémánt tér

t Kele

7.4.

Karancs u.

Gábor Á. u.

i u.

István

t ey Is Csek

Dobó

utca

Körös

Kishegyi dűlő

u. Corvin

ai u. Bocsk utca Apafi

Kígy

ert u. Papk ó u.

érhegy

Ú j

B


ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS A Dunagőzhajózási Társaság (DGT) építette a Jičínský program megvalósítása során, az 1920-as években, az út nyugati oldalán az első meszesi „colóniát” és az újhegyi lakótelepet. A bányák államosítása után, az 1950es években indult meg első lépcsőben az út keleti oldalán, Fehérhegyig a városi jellegű tömbházak építése, zömmel komfortos, kisebb részben csökkent komfort fokozatú lakásokkal. Az 1960-as évektől az út nyugati oldalán a

szabad területek beépítése ugyancsak többemeletes tömbházakkal, komfortos lakásokkal valósult meg. Fehérhegytől északi irányba, az út mindkét oldalán, kertes családi házak sorakoznak, nagy részük a volt szénbányák dolgozóinak, vagy utódainak tulajdonában van. A városrész emlékei Fehérhegyen, Közép-meszesen, a Schroll József úti parkban és a Zsolnay Vilmos út - Bányavasút utca kereszteződésében találhatók.

Bányász Útikalauz / Pécs és környéke 133


Bányász Útikalauz / Pécs és környéke

GPS koordináták: N= 460 05,0838’ E =180 16,0646’

7.1.

134

A MOHÁCS-PÉCSI VASÚT EMLÉKTÁBLÁJA A ZSOLNAY VILMOS ÚT ÉS A BÁNYAVASÚT UTCA KERESZTEZŐDÉSÉBEN A járdasziget síkjában elhelyezett szöveges üzenet: A BÁNYAVASÚT UTCA VONALÁN HALADT A MOHÁCS-PÉCSI VASÚT (MPV) ITT KERESZTEZVE A PÉCSVÁRADI ORSZÁGUTAT AZ ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG (DGT) ÉPÍTTETTE A VASUTAT GŐZHAJÓINAK SZÉNELLÁTÁSÁRA AZ ANDRÁS AKNA – ÜSZÖGPUSZTA KÖZÖTTI BÁNYAVASÚT-SZAKASZT 1854-BEN

A MOHÁCSIG TERJEDŐ VONALAT 1857-BEN HELYEZTÉK FORGALOMBA 2004-BEN A SZÉNTERMELÉS BEFEJEZÉSÉVEL A 150 ÉVES BÁNYAVASÚT-SZAKASZT FELSZÁMOLTÁK AZ MPV A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG EGYIK ELSŐ VASÚTVONALA VOLT PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY 2007 Az emléktábla anyaga fekete gránit, avatásának ideje: 2007. május 4.


újhegyi üzem területén a szénmosóig vezették. A teljes vonalszakaszt villamos mozdonyvontatásra építették át. Újhegyről új vasútpályával csatlakozva a Mohács-Pécsi és a MÁV vonalakhoz biztosították a fogyasztók kiszolgálását. A DGT által finanszírozott vagy támogatott vasúti kapcsolatok kiépítésével nagyarányú fejlődés indult meg a pécsi szénterületen. Az emléktáblával a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány tiszteletét fejezte ki az alkotóknak. Az András-, illetve gróf Széchenyi akna – Újhegy közötti pályaszakaszt a széntermelés befejeztével 2004-ben üzemen kívül helyezték, majd felszámolták. A 150 évig üzemelt vasút és a megszüntetett Zsolnay Vilmos úti sorompó emlékére, a Dél-Dunántúl első vasúti-közúti kereszteződését jelölő emléktábla került elhelyezésre. Ez a (bánya) vasút a történelmi Magyarország elsők között megépült vonala volt. A DGT által finanszírozott vagy támogatott vasúti kapcsolatok kiépítésével nagyarányú fejlődés indult meg a A bányavasút egy szakasza pécsi szénterületen. (Zsolnay Vilmos út és a Bányavasút utca kereszteződése)

Az Első Dunagőzhajózási Társaság 1852-ben telepedett le a dél-mecseki szénterületen. 1854-ben az András akna – Üszög puszta közti normál nyomtávú bányavasút szakaszt, 1857ben a Mohács – Pécs közötti vasútvonalat, 1873-ban az Üszög – Szabolcs közötti szakaszt helyezte üzembe. A bányavasút András akna – Üszögpuszta szakaszát 1914-ben az új gróf Széchenyi aknai szárnyvonallal bővítették, és az

Bányász Útikalauz / Pécs és környéke 135



GPS koordináták: N=460 05,1053’ E=180 16,2355’

7.2.

136

SZENT BORBÁLA SZOBOR a Schroll József utcában A szobor talpazatán olvasható szöveg: SZENT BORBÁLA a bányászok védőszentje A Budai vámnál a Pécs-Budapestre vezető főútvonal mellett, 6-os számú főútvonal és a Schroll József utca kereszteződésében, az újhegyi emlékparkban került elhelyezésre az 1,55 m magas mészkő talpazaton álló, bronz Szent Borbála szobor. Az emlékművet 2006. december 3-án avatták. A legenda alapján Szent Borbála a jó halál, a bányászok, a tüzérség, a várak, az erődök védőszentje. A bányászok hozzá imádkoztak a bányába történő leszállás előtt. A Budai vám méltó hely a felavatott bronzszobor részére. Akik naponta erre járnak, emlékezhetnek a földalatti bányamunkát végzőkre, eszükbe juthat, hogy évekkel ezelőtt több tízezren a föld mélyében keresték kenyerüket.

Alkotója Trischler Ferenc szobrászművész. A szobrot Budaörsön öntötték.


Az emlékjeleken megjelenő főbb tevékenységek (rövidítve): I. emléktábla A PÉCSI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT ÚJHEGYI TELEPHELYÉN 1914-2004 KÖZÖTT FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK SZÉNSZÁLLÍTÁS SZÉNELŐKÉSZÍTÉS, BRIKETT GYÁRTÁS, VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS, ELLÁTÁS, KÖZPONTI LABORATÓRIUM

7.3. GPS koordináták: N=460 05,1053’ E=180 16,2355’

AZ ÚJHEGYI ÜZEMEK I.- II. EMLÉKTÁBLÁI a Schroll József utcában

II. emléktábla A PÉCSI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT ÚJHEGYI TELEPHELYÉN 1914–2004 KÖZÖTT FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK

kiszerveztek (erőmű, brikett-gyártás), egyes ágazatai az egész mecseki bányászatnak szolgáltatóivá váltak. Az emléktáblákkal a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány tiszteletét fejezte ki az Újhegyi Üzem volt tagjainak sokrétű tevékenységéért.

A két 1,2x1,5 m méretű emléktábla vörös-barna monolit gránittömb. Avatásuk 2008. december 4-én a Szent Borbála napi ünnepségen történt. Az Újhegyi Szolgáltató Üzem 90 éves működése során számos új tevékenységgel bővült. Bár egyes területeket

Az Első Dunagőzhajózási Társaság által finanszírozott, vagy támogatott vasúti kapcsolatok kiépítésével – az 1870-es évektől – nagyarányú fejlődés indult meg a pécsi szénterületen. A széntermelés fokozása mellett a jelentős technikai, technológiai fejlesz-


KÖZPONTI GYÁRTÓ- ÉS JAVÍTÓMŰHELY, ÖNTÖDE, VILLAMOS TEVÉKENYSÉG, ÉPÍTÉS ÉS KARBANTARTÁS, GÉPKOCSI-SZÁLLÍTÁS, JAVÍTÁS, KÖZPONTI ANYAGELLÁTÁS, SPORT ÉS KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG

137



tések eredményeképpen a termelő üzemekben megjelentek a szénosztályozók, szénmosók, kokszoló berendezések, brikett prések, gőzgéppel működtetett villamos generátorok és az ezeket kiszolgáló javító-gyártó műhelyek. A századfordulóra ezek nagyrészt elavultak. Ésszerű fejlesztésükre nem volt mód. Ezt az állapotot számolta fel az 1912ben indított és az 1920-as évek második felében befejeződött, Jičínský nevével fémjelzett koncentrációs-fejlesztési program. A széntermelést három nagy kapacitású bányaüzemre szervezte át, ugyanakkor a szolgáltató üzemrészeket – európai színvonalú megoldásként – egy

138

koncentrált nagyüzembe, Újhegyre telepítette. Az Újhegyi Üzem elsődleges feladata a termelt nyersszén elszállítása a szénmosóba, majd feldolgozás után a széntermékek fogyasztók felé történő eljuttatása. A gyenge minőségű szénféleségek felhasználásával villamos energiát termeltek az erőműben, amellyel a termelőüzemek energiaigényét kielégítve, a város és részben a megye ellátásában is jelentős részt vállaltak. A központi brikett üzem az aprószén darabosításával a fogyasztói igények sokrétű kielégítését biztosította. Az újhegyi üzemcsoport ugyanakkor széleskörű ipari szolgáltatást nyújtott a széntermelő üzemeknek.


Bányamentő szobor, Komját Aladár utca

„MENTENI KÖTELESSÉG!” A MECSEKI BÁNYAMENTŐK EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTA: BÁNYÁSZ EMLÉKEKÉRT EGYESÜLET PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY BÁNYÁSZ KULTURÁLIS SZÖVETSÉG 2007. Az ismeretlen művész által szürke mészkőből elkészített bányászt ábrázoló mellszobor mészkő talapzaton áll. A bányamentők sok veszéllyel járó munkájának megbecsülésére és a mentés során áldozatul esett bányamentők emlékére a Bányász Emlékekért Egyesület állíttatta a bányamentő szobrot. Az emlékmű felállítására Meszesen, a bányamentők részére épült, több szintes volt bányamentő lakóház melletti parkban került sor.

Avatására 2008. december 4-én, a Szent Borbála napi ünnepség keretében került sor. A pécsi bányák vezetése a bányában bekövetkezett balesetek, katasztrófák következményeinek elhárítására, az élet és vagyonmentésre 1910-ben bányamentő szervezetet hozott létre, tizenkét évvel megelőzve az 1922-ben kiadott Általános Bányabiztonsági Szabályzat rendelkezéseit, amely előírta bányamentő állomások létesítését, mentőcsapatok kiképzését és fenntartását. Az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) már 1912-ben üzemi mentőállomásokat létesített, az 1920-as évek végén a legjelentősebbeket gróf Széchenyi, Szent István és Thomenn aknán. A központi mentőállomás szerepét Szent István akna töltötte be. A bányamentők feladatait, sok évtizedes tapasztalatok összegyűjtése alapján, bányamentő „Tízparancsolatban” határozták meg, melynek első pontját a felirat idézi.


A Bányamentő szobor avatása, 2008. december 4.


A posztamens homloki oldalának felirata:

7.4.

139


7/B térkép, Meszes, Fehérhegy

ut

ly

út

út

fa

Há rs

u. Hu n

t

iú lc s

tca Május 1. u

ca l ő sé g ut

fű Va s . d

i u. Bocsskka

Dobó István

Fekete gyémánt tér

u.

u.

Szabo

y F. u. Kölcse

a

g Ri

gy utc i Györ Szond

ér

ca Aknász ut

z ve

u. rgy yö

i sor

G zsa

ut

.

f utca

a sk Piro

etőr Nemz

u.

u.

u. Turini u. riség Testvé

u. űs M.

Heged

É

AD R Á CSV Ko

avi Búz

Név

Istv Dobó

t u. i Bálin Balass

ok lcsi-ár

ózse as J Mad

1000 foot

d.

t Kele

u. tván ey Is Csek sor oskő

Gábor Á. u.

7.5.ca

u i I. .

ics

7.6.

r ladá ját A Kom

s gyö ön y G

Hér

ca . ut ár I

ti l - ré k . Szi

Meszes

Viktória park

m Kor

u.

Dó ralja u

g Sud

u.

ai u. utca

s dűlő

E g ye n

n u.

Corvin

Bocsk

Apafi

ert u. Papk ó u.

Kígy

Kishegyi dűlő

Szeptember 6. tér

utca Körös

250 m

140

evirá

ó dű lő

r Keleti so

utca iktor

t u.

u.

ntó I. zá

d

ód e

vá r Ist

Perr V

r Papke

a J. Vajd árs ha Lujza ut B la ca

S

lő es dű Mesz

e esz

Zerg

og

Ro sta dű lő

B. Telekui .

Fehérhegy

g utca

ob

M é l y út

csos K avi út

rth Sziebe . R. u

fa

Bródy Sándor u.

gyi

I. u. Feitig

D

ÚT

János Keller

e Fehérh u.

H

. l Leó u Franke

ÓI KOML

7.8.

7.7.

ca

Kö h

Sza Krúdy Gyula u.

bo Sza

Do m u. inika

tca ond u

a ef utc i Józs Tolna

Bánom köz

Bánom

u. Csók I.


A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány alapítása óta kezdeményezte, hogy a mecseki egykori bányásztelepüléseken azonos időben felcsendülő toronyzene emlékeztessen a kétszázötven éves kőszénbányászatra és a negyven éves uránbányászatra. Legyen ez tiszteletadás a bányász szakma és a nehéz, áldozatos munkát végzett elődök számára! A 2003. évi bányásznapon először megszólalt toronyzenét tizenharmadikként követte a volt Mecseki Szénbá-

nyák központi épületének, a jelenlegi Gandhi Közalapítvány Gimnázium és Kollégiumának tetejéről felcsendülő toronyzene. A toronyzene a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, valamint a PANNON Hőerőmű Zrt. támogatásával valósult meg, avatására a 2009. évi bányásznapon (szeptember 6-án) került sor. A toronyzene részletes leírása az 1.10. fejezetben (Ágoston téri toronyzene) található.

Az eredeti homlokzat, bányász témájú domborművekkel


A Mecseki Szénbányák volt igazgatósági épülete, ma Gandhi Gimnázium

7.5. GPS koordináták: N=460 05,5303’ E=180 16,0624’

BÁNYÁSZ TORONYZENE A GANDHI GIMNÁZIUM, (A VOLT BÁNYAIGAZGATÓSÁG) ÉPÜLETÉRŐL Komját Aladár utca

141




7.6.

142

EMLÉKTÁBLA AZ EGYKORI STEFÁNIA SZÖVETSÉG (ZÖLD KERESZT) ÉPÜLETÉN, Gábor Áron utca 15. Az emléktáblán lévő felirat: E HÁZBAN MŰKÖDÖTT 1930. VI. 30.TÓL – 1988-IG A STEFÁNIA SZÖVETSÉG ANYAÉS CSECSEMŐVÉDŐ FIÓKINTÉZMÉNYE, DR. HEIM PÁL ÉS MATTYASOVSZKY ZSOLNAY MARGIT KEZDEMÉNYEZÉSÉRE. AZ ÉPÜLETET ERRE A CÉLRA A DGT ADOMÁNYOZTA. ÁLLÍTOTTA: MESZESI KÖRNYEZETVÉDŐ ÉS SZÉPÍTŐ EGYESÜLET 2007

A gazdasági világválság idején Heim Pál pécsi orvosprofesszor házról-házra járva mérte fel a Dunagőzhajózási Társaság 1924-ben létesített meszesi lakótelepén (kolónián) élő családok egészségügyi körülményeit, és a tapasztaltak alapján határozta el az Anya A fekete gránittábla a meszesi lakó- és Csecsemő Védelmi Állomás kialatelepen 1930-ban alapított Stefánia kítását. Haláláig fáradhatatlanul szerSzövetség fiókintézményeként műkö- vezte ennek megvalósítását. A munka dő anya és csecsemővédő létesítmény folytatását, befejezését Mattyasovszky és működtetőinek emlékére állíttatta Zsolnay Margit, a Stefánia Szövetség a Meszesi Környezetszépítő és Szépí- akkori titkára vállalta át. A DGT az Anya és Csecsemő Védelmi tő Egyesület a Pécsi Bányásztörténeti Állomás részére épületet adományozott Alapítvány támogatásával. az akkori „C” (ma Gábor Áron) utca Avatása 2007. június 17-én történt. 15-ben. Az új szociális intézmény váró-, előkészítőés rendelőhelyiségből állt. Ezt egészítették ki a szükséges mellékhelyiségek és az intézményt vezető védőnő lakása. Az orvosi teendőket gyermekorvos végezte. A létesítmény felavatására, illetve felszentelésére 1930. június 30-án került sor. 1988ig a Dobó István utcai új gyermekorvosi rendelő megnyitásáig működött, 1945 után „Zöld Kereszt” néven. Az egykori „Zöld Kereszt” szövetség épülete ma


A MESZESI VÍZTORONY, Hársfa út


A víztorony mai állapotában

szivattyú segítségével nyomatták fel a fehérhegyi víztoronyba. A ma is üzemelő, 300 m3-es vasbetontartálylyal rendelkező fehérhegyi víztorony építménymagassága 33 méter. Az építmény 1926. október 24-én kapott használatbavételi engedélyt. Legutóbbi felújításának ideje: 1997 (épületszerkezet), 2002-2003 (tetőszerkezet, díszkivilágítás). Az építést megelőző helyszíni szemle 1925. október 24-én volt. A műszaki vezető (feltehetőleg a tervező is) Pilch Andor felügyelete mellett az építési vállalkozó, Márovics Andor egy év alatt teljesen befejezte a munkát. A víztorony a hazai vasbetonépítés kezdeti időszakának jellemző példája, így nem véletlen, ha valakit más – az 1910-es, 1920-as években épült – toronyra emlékeztet: Margitsziget (1911), Újpest (1911), Kőbánya, Szolnok, Siófok. A tornyot 1991-ben (felújítását megelőzően) alapos vizsgálatoknak vetették alá és korához képest jó állapotúnak találták, különösen a vízzáróságot illetően. Ekkor kapta meg az ipari emlék jellegét hatásosan kiemelő díszvilágítását.


A meszesi víztornyot a bányák tulajdonosa, a Dunagőzhajózási Társaság építtette a meszesi bányászlakótelep vízellátása céljából. A gróf Széchenyi István aknán kitermelt ivóvizet villamos meghajtású

7.7.

143



7.8.

A BÁNYALÓ SZOBRA A szobor felirata: A BÁNYALOVAK EMLÉKÉRE 2009 Az emlékművet a városrész civil szervezetei állítatták 2009. évben. Létrejöttében tevékeny szerepet játszott: a Meszesi Környezetvédő és Szépítő Egyesület, a Bányász Kulturális Szövetség, valamint a Bányász Emlékekért Egyesület.


Fehérhegyen a Komlói út és a Hársfa utca kereszteződéséhez közel, a parkban, 2009. november 6-án felavatták a bányalovak – siklósi mészkőbe vésett

144

– emlékművét, amely Vanyúr István szobrászművész alkotása. A kőtömbben egy munkában elgyötört bányaló alakja látható.

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE A KELETI VÁROSRÉSZ. A KELETI VÁROSRÉSZ A szöveget írta: Schaller Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

Recommend Documents