A Keleti Kárpátok különleges talajképződményei, az andotalajok

A Keleti Kárpátok különleges talajképződményei, az andotalajok Jakab Sámuel1 – Füleky György2 1. Bevezetés A WRB (World Reference Base for Soil Resources) szerint az andotalajok fiatal vulkáni kőzeteken képződött, magas szervesanyag-tartalmú, sötét színű talajok. Tulajdonságaikat döntően az allofánok, az imogolit, ferri-hidrit és az Al/Fe-humusz komplexek határozzák meg. Makroszerkezetük igen laza, térfogattömegük alacsony, jellemző rájuk a tixotrópia, a nagy kationcserélő képesség és foszformegkötés. Magas szerves anyag- és amorf agyagásvány tartalmuknál fogva alkalmasak a nehézfémek, mikroelemek (kationok és anionok) és szerves komponensek megkötésére. Behatóbb tanulmányozásuk elsősorban azokban az országokban indult el, ahol napjainkban is aktív vulkáni tevékenység tapasztalható, vagy ahol nagyon fiatal vulkáni kőzetek találhatók. A Kárpát-medence szakemberei a múlt század hetvenes éveiben kezdenek megismerkedni az andotalaj fogalmával Az utóbbi években a szlovákok foglalkoznak behatóbban velük (Balkovič 2002, Balkovič és Bartošov 2003, Balkovič és Jurani 2004), de Magyarországon is kezd a figyelem e talajokra is ráterelődni, jóllehet Magyarország természeti viszonyai nem kedveznek az andoszolosodásnak. Romániában 1974-ben írnak legelőször az andoszolokról (Conea és Ghinea 1974).Talajtérképen 1979ben jelenik meg legelőször az ando talaj (Jakab et al.1979), de az országos Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (Institutul pentru Cercetări de Pedologie şi AgrochimieICPA) csak az 1987 után megjelent térképeken ábrázolja. Azelőtt e talajokat savanyú barna erdőtalajoknak, vasbemosódásos barna talajoknak vagy barna podzoloknak (kriptopodzolok) tekintettük. Románia területén a Keleti Kárpátok nyugati sávját alkotó, Európa leghosszabb, viszonylag fiatal, összefüggő vulkánikus hegylánca húzódik, amely több szempontból is kedvező térszíne az andotalajok képződésének. Ennek ellenére, talán nehezebb megközelíthetőségük miatt, kevesen foglalkoztak kutatásukkal. Részletesebben csak Vasu A. (1981,1986, 1990,1994) és Perepeliţă V. (1976, 1989), Perepeliţă et al. (1989) tanulmányozta a romániai andotalajokat. Ezek a kutatók kezdetleges spodosodási folyamatot észleltek a Hargitán leírt talajszelvényekben, ami azonban nem egyeztethető össze a WRB által megadott andotalaj jelenlegi kritériumaival. Tisztázásra váró feladat. De tisztázásra vár Romániában az andotalajok földrajzi elterjedése, előfordulásuk alsó és felső határa is. Különösen ez utóbbiról eléggé eltérő adatokat közöl az amúgy is szegényes szakirodalom. Nehezen értelmezhető és ellentmondásos az utóbbi években megjelent térképeken való ábrázolásuk, főképpen a Hargita és a Görgényi-havasok esetében. Mindmegannyi kihívás számunkra. Kutatásunk fő célkitűzése éppen e két kérdés tisztázása, vagy legalább részleges tisztázása.

1 2

Sapientia EMTE Marosvásárhely, e-mail: jakab. [email protected] Szent István Egyetem Gödöllő, e-mail: [email protected]

2. Talajképződést meghatározó környezeti adottságok Kutatásunk színhelyéül olyan mintaterületet választottunk, amely legjobban képviseli a Keleti-Kárpátok nyugati egységét képező vulkáni hegyvonulatát. Ez a Görgényi- havasok központi részét képező Mezőhavas tömbje. 2.1. Földtani és domborzati viszonyok. A földtörténeti Harmadkor végén lejátszodó, de a Negyedkorba is átnyúló erőteljes vulkáni tevékenység nyomán, többnyire andezit tufákból, breccsákból és andezit lávából épült, mintegy 160 km hosszú, helyenként 60 km szélességet is elérő fiatal vulkáni hegység jött létre a Keleti-Kárpátok legfiatalabb nyugati vonulataként.Ez egyben Európa leghosszabb vulkáni hegyláncának déli, legfiatalabb szegmentuma, amely három nagyobb egységre tagolódik: Kelemen-havasok, Görgényi-havasok és Hargita. Mintaterületünk a középső egységnek központi részét képező Mezőhavas. Többnyire lávából épült, mintegy 20 km átmérőjű, pajzs-szerű terjedelmes tűzhányónak külső lejtői enyhén menedékesek, folyók által sugarasan szabdaltak, míg belső, csaknem kör alakú központi, mintegy 5 km átmérőjű kalderájának lejtői a függőlegeshez közelítően meredekek. Az 1780 m magas Mezőhavas vulkáni kúpját jelentéktelen piroklasztitokkal tarkított piroxén-andezit láva folyások képezik. A központi részt képező kraterkupot 850-1000 m magasságban a lávával azonos korú vulkáni törmelék, ún. vulkáni agglomerátum fennsík veszi körül. Három egymástól független laboratórium - Michailova et al. 1984, Pécskay et al. 1985, Seghedi et al.(in print) – többször is megismételt K-Ar kormeghatározása szerint a kőzetek kora 7,2 millió év körülire tehető, vagyis felső pontuszi-dáciai (Szakács-Seghedi 1995). A Görgényi-havasok egész masszivuma, beleértve a Mezőhavast is, úgy kőzettanilag, mint geokémiailag egyhangúnak mondható. Néhány kis andezit-bazalt és dacit folt előfordulástól eltekintve, az egész hegység piroxén andezitből épül. A kőzet anyagának mintegy 29-32%-t képezik a fenokristályok, nagyobb hányada amorf s részben üvegesen merevedett massza. Elemi összetétel alapján tipikus K-mészalkálisorhoz tartozó kőzet (1.táblázat). 1. táblázat – A kőzet elemi összetétele % % SiO2 - 57,00 K2O - 1,22 Al2O3 - 17,64 Na2O - 3,53 Fe2O3 - 4,19 TiO2 - 1,11 FeO - 3,18 P2O5 - 0,20 MnO - 0,15 H2O+ - 0,53 MgO - 3,52 S - 0,17 CaO - 7,35 Összesen: - 99,80 A vulkáni üveg és a földpátok jelenléte a kőzet anyagában, valamint a nagy mennyiségű silícium és alumínium – ha az éghajlati viszonyok is kedvezőek – döntően az andosolosodás irányába tereli (a vulkáni kőzetekre jellemző) a talajképződést. 2.2. Éghajlati viszonyok. Középhegységeink sajátos hűvös, nedves klímája jellemzi a mintaterületünket. Az évi csapadék, magasságtól függően, 800 és 1200 mm között változik. Az 1280 m tengerszint felett található Bucsini meteorológiai állomáson mért 20 éves átlag évi hőmérséklet 3,8oC, míg az évi átlag csapadékmennyiség 951,3 mm. Ezek az éghajlati adatok teljes mértékben megfelelnek az ando talajképződés feltételeinek.

2.3. Növényzet. A növénytakarót a 600 –1000 m közötti alsó régióban többségében bükkösök − Fagetum carpaticum (Soó 1935) – képezik. A bükk elegyes lucos átmeneti sávot követően 1650-1700 méterig terjedő magasságig a fekete áfonyás típusú lucfenyő erdő – Piceetum myrtilletosum – az uralkodó. Az erdőhatár fölött, a Mezőhavas 16501780 m között elterülő enyhe lejtésű platóján a gyalaog- vagy törpe fenyő – Pinus mugo – csaknem teljesen összefüggő állományát találjuk. Szorványosan még egy-egy széltépázta lucfenyő is megjelenik. Az aljnövényzetet a fekete áfonya −Vaccinium myrtillus –, hamvas áfonya – V. uliginosum –, az erdei nádtippan – Calamagrostis arundinacea –, a havasi veres csenkesz – Festuca rubra –, valamint a szőrfű – Nardus stricta – képezi. Az alacsony hőmérséklet hatására a talajban lassú a lebontás, sok nyershumusz képződik. Az erdőt kisebb-nagyobb tisztások, havasi legelők tarkítják. Az alsó régió szűk völgyeiben gyakori a növényzeti inverzió: a bükkösök a tűlevelűek felé kerülnek; a fenyő akár 800 m-ig is lenyúlik. Az erdők cserjeszintjét kevés faj alkotja. Jellemző fajtái a borzas szeder, a málna, a szíllevelű gyöngyvessző, a fekete lonc és a fekete áfonya. A gyepszint borítottsága nem éri el az 50%-ot. A nyirkos, árnyékos, záródott lombú lucosokban fejlett mohaszint is kialakul. Az erdőborította területek talajtakarója zömében háborítatlan; 5-8 cm vastag, az ásványi résszel nem keveredett friss és bomlófélben levő avar réteg, valamint savanyú nyershumusz borítja. A hagyományos erdőművelés nyomán, a tarvágásos területeken észlelhető a talajtakaró megbolygatása, de jelentős talajpusztulást itt sem tapasztaltunk. Ezeken a helyeken az erdőművelést követően nyomban megjelenik a vágásnövényzet, amely az erdők regenerálódásának kezdeti stádiumát képezi. A kivágott erdő helyén gyorsan megkapaszkodó lágyszárú fajok, általában magas növésűek, fényigényesek és zavarástűrőek. Sok közülük a széllel terjedő, apró magvú faj. Köztük a cserjék is lábra kapnak. Legtöbbször a málna tömeges megjelenésének lehetünk tanúi, de hozzátársul még a fürtös bodza (Sambucus racemosa), kecskefűz (Salix caprea), madárberkenye (Sorbus aucuparia) és szederfajok. A kezdeti stádium lágyszárú fajai közül leggyakoribb az erdei deréce (Chamaenerion angustifolium), a berki aggófű (Senecio nemorensis subsp.Fuchsii), amelyek összefügő állományt alkotnak a velük társuló pázsitfű fajokkal. Az előbbiekben vázolt növényzet biztosítja az ando talajokra jellemző igen magas szerves szén felhalmozódásnak forrását. 3. Anyag és módszer A romániai idevonatkozó szakirodalom az ando talajok elterjedését az 1200 m tengerszint feletti régióba helyezi, de a Kelemen-Görgény-Hargita vulkáni hegyláncot is magukban foglaló 1: 200.000 léptékű talajtérképek szerint csak mintegy 1500 m magasságig terjednek. Ettől magassabban már csak barna podzolokat (podzoluri brune) és vasbemosódásos (podzolos) barna talajt (soluri brune feriiluviale podzolice) ábrázolnak a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1988-ban, ill.1994-ben kiadott térképei (Harta Solurilor României scara 1: 200.000, foile 11 Bistriţa 1994, 12 Gheorgheni 1988, 20 Odorhei 1994). Perepeliţă és mtsai. (1997) a Hargitán 1000-1300 m közötti keskeny sávra korlátozza az ando talajok képződésének feltételeit. Helyszíni megfigyeléseink szerint az andosolok elterjedésének az előbbiekben jelzett alsó és felső határa is felülvizsgálásra szorul. Ezt tisztázandó, mintaterületünkön az 1780 m-es legmagasabb pont és a 700 m tengerszint feletti magasság között kijelőlt referencia szelvénysoron vizsgáltuk a talajtakarót. A tíz főszelvény helyét úgy jelőltük ki, hogy átfogjuk velük a legjellegzetesebb térszíni formákat. A főszelvényeken kívül

kontroll szelvényekkel hállóztuk be a vizsgált területet. A főszelvényekből begyűjtött bolygatott és bolygatatlan talajmintákat a Gödöllői Szent István Egyetem talajtani és agrokémiai tanszékének laboratóriumaiban, míg a vékonycsíszolatokat a bukaresti Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetben (Institutul de Cercetări pentru Pedologie şi Agrochimie) végeztük. Az alap talajtulajdonságok meghatározására vonatkozó vizsgálatokon kívül (2. táblázat) az ando jellegek kimutatására a következő meghatározásokat végeztük: - térfogattömeg (Ts) (g/cm3); NaF-reakció pH(NaF); - szerves C-tartalom Corg (tömeg %-ban); - foszfát megkötés (Pret%); - oxalátos extrakció (Alo; Feo; Sio ); - ditionitos extrakció (Ald; Fed; Sid); - pirofoszfátos extrakció (Alp; Fep; Sip).

2. táblázat. Alap talajtulajdonságok Szelvény

Szint

1 1775m tsf.

A ABw Bw A ABw Bw1 Bw2 A ABw Bw1 Bw2 BC A1 A2 ABw Bw1 Bw2 A ABw Bw A ABw Bw2 A ABw Bw Am AB Bw A AB Bw1 Bw2

2 1475m tsf. 8 1400m tsf. 3 1350m tsf. 9 1350m tsf 10 1250m tsf. 5 1050m tsf 6 900m tsf. 7 750m tsf.

Mély. cm 5-17 17-21 21-35 7-20 20-28 28-38 40-60 6-24 24-28 28-46 50-70 80-100 3-13 13-25 25-35 40-60 70-90 3-13 13-26 30-50 4-14 14-21 30-50 5-20 20-25 25-45 5-25 30-40 45-65 0-8 8-28 28-40 40-70

Szín

pHH2O

nedv. 10YR2/2 10YR3/2 10YR3/3 10YR2/2 7.5YR3/2 10YR4/4 10YR5/4.5 10YR2/2 10YR3/3 10YR3.5/4 10YR4/3.5 10YR4/3.5 7.5YR2.5/2 7.5YR3/2 10YR3/4 10YR4/3 10YR5/3 10YR2/1.5 7.5YR3/2 10YR4/4 10YR2/2 10YR3/2.5 10YR4/4 10YR2/2 10YR3/3 10YR4/4 10YR3/2 10YR3/3 10YR4/3 10YR3/3 10YR3/4 10YR4/3 10YR4/4

4.00 4.27 4.32 3,70 4.33 4.45 4.81 3.70 4.46 4.64 4.91 5.13 3.63 4.23 4.33 4.41 5.00 3.44 3.87 4.12 3.15 4.00 4.14 3.85 4.62 4.66 5.33 5.68 6.02 4.60 4.72 5.59 5.81

Corg % 13.04 10.08 6.80 12.73 7.00 3.26 2.31 22.52 9.94 4.84 3.47 3.90 10.68 7.35 3.22 1.62 0.41 19.34 13.84 3.03 17.21 8.61 2.82 22.83 9.77 3.78 1.89 1.50 0.94 5.57 2.80 1.15 0.83

Homok % 5.72 11.37 10.45 22.35 52.66 55.43 53.12 30.02 49.71 49.58 45.38 49.82 20.38 30.71 35.74 41.70 47.92 17.88 24.26 47.65 6.1 14.24 31.15 14.89 21.33 24.33 26.36 26.16 30.53 25.97 20.56 20.11 31.20

Iszap % 50.36 54.98 60.47 43.13 32.51 37.69 37.74 44.79 32.78 48.44 53.61 48.99 45.17 48.99 60.65 55.19 47.71 45.01 52.39 50.29 56.66 55.37 66.40 48.42 74.46 74.63 58.65 63.24 60.42 45.27 67.08 53.61 56.97

Agyag % 43.92 33.65 29.08 34.52 14.83 6.88 7.14 25.19 17.51 1.98 1.01 1.19 34.45 20.30 3.61 3.11 4.31 37.11 23.35 2.06 37.24 30.39 2.45 36.69 4.21 1.04 14.99 10.60 9.05 28.76 12.36 26.28 11.83

Ca++

Mg++

0.424 0 0 0.439 0.591 0.607 1.039 1.341 1.122 1.039 0.576 1.122 1.993 0.607 0.607 0 0.876 1.122 0.41 0.7 1.755 0 0.007 3..61 2.489 1.518 8.554 8.008 7.966 4.891 3.457 5.849 7.197

0.529 0.239 0.219 0.479 0.188 0.139 0.154 0.474 0.208 0.139 0.198 0.291 0.691 0.198 0.173 0.159 0.178 0.693 0.249 0.125 0.849 0.208 0.173 0.92 0.328 0.188 3.493 3.888 3.656 1.027 1.311 2.657 3.3.378

K+ cmolc/kg 0.530 0.195 0.146 0.499 0.348 0.357 0.133 0.435 0.159 0.103 0.229 0.195 0.531 0.271 0.282 0.418 0.159 0.589 0.271 0.443 0.514 0.159 0.311 0.754 0.172 0.443 0.271 0.261 0.311 0.459 0.196 0.184 0.348

Na+ 0.916 0.916 0.978 0.818 0.904 0.855 0.879 0.197 0.032 0.149 0.039 0.0177 0.026 0.054 0 0.0009 0.0059 0.054 0.018 0.131 0 0.0009 0.047 0 0 0.0009 0.256 0.256 0.36 0.0059 0.07 0.236 0.414

Bázisok 2.399 1.350 1.343 2.235 2.031 1.958 2.205 2.447 1.521 1.430 1.042 1.626 3.241 1.130 1.062 0.5779 1.2189 2.458 0.948 1.399 3.118 0.3679 0.868 5.284 2.989 2.1499 12.576 12.413 12.293 6.382 5.034 8.926 11.337

3. táblázat Ando jellegre utaló adatok FeoFep 1. 2.

8

3

9 10 5 6 7

Szint A ABw Bw A ABw Bw1 Bw2 A ABw Bw1 Bw2 A1 A2 ABw Bw1 A ABw Bw A ABw Bw A ABw Bw Am AB Bw A AB Bw

Mély. cm

pH

5-17 17-21 21-35 7-20 20-28 28-38 40-60 6-24 24-28 28-46 50-70 3-13 13-25 25-35 40-60 3-13 13-26 30-50 4-14 14-21 30-50 5-20 20-25 25-45 5-25 30-40 45-65 0-8 8-28 28-40

8.9 10.1 9.7 8.6 12.0 11.4 11.4 8.5 12.0 11.1 10.8 8.6 10.4 10.4 10.0 8.7 10.9 10.8 8.2 10.8 10.2 9.2 11.3 10.2 8.8 8.4 8.2 8.2 8.5 8.4

Corg

Sio

Alo

NaF

Alp

Feo

Fep

% 13.0 10.1 6.8 12.7 7.0 3.3 2.3 22.5 9.9 4.8 3.5 10.7 7.4 3.2 1.6 19.3 13.8 3.3 17.2 8.6 2.8 22.8 9.8 3.8 1.9 1.5 0.9 5.6 2.8 1.1

0.07 0.13 0.15 0.06 0.74 0.75 0.94 0.07 1.13 1.75 1.87 0.08 0.32 0.54 0.68 0.14 0.46 1.27 0.06 0.19 0.43 0.18 1.21 0.07 0.15 0.15 0.16 0.06 0.07 0.07

1.00 1.96 1.71 0.84 4.91 3.39 3.41 1.24 5.06 5.04 5.14 1.17 2.57 2.70 2.68 1.60 3.77 3.95 0.60 2.57 2.06 1.84 5.17 2.77 0.45 0.42 0.36 0.53 0.29 0.36

1.18 2.35 2.05 0.98 4.30 1.68 1.10 1.34 3.01 1.16 0.76 1.35 2.67 1.40 0.09 1.71 3.90 1.01 0.83 3.29 1.18 1.89 2.26 1.26 0.26 0.20 0.20 0.53 0.58 0.40

2.00 3.75 4.68 1.69 1.02 0.46 0.56 1.29 1.09 0.97 0.97 1.16 1.18 1.07 1.01 1.08 1.30 0.64 2.03 1.17 0.12 1.15 1.13 0.69 0.69 0.69 0.66 0.67 0.60

1.84 3.80 5.05 1.73 0.91 0.36 0.33 1.17 0.82 0.43 0.19 1.08 1.18 0.89 0.68 1.11 1.43 0.30 1.31 2.05 0.91 1.18 0.93 0.86 0.21 0.18 0.15 0.48 0.48 0.32

Alp/ Alo

FeoFep

1.18 1.20 1.20 1.17 0.87 0.50 0.32 1.08 0.16 0.28 0.15 1.15 1.04 0.52 0.04 1.07 1.03 0.26 1.38 1.28 0.57 1.03 0.44 0.45 0.58 0.47 0.54 1.01 1.09 1.10

0.16 neg neg neg 0.11 0.10 0.23 0.12 0.27 0.54 0.78 0.08 0 0.18 0.33 neg neg 0.34 0.72 neg neg 0.22 0.27 0.48 0.51 0.54 0,18 0,19 0,28

Alo+ 0.5Feo % 2.00 3.84 4.05 1.68 5.42 3.62 3-69 1.89 5.60 5.88 5.62 1.75 3.16 3.23 3.18 2.14 4.42 4.27 1.27 3.58 2.65 1.90 5.74 3.33 0.80 0.77 0.71 0.86 0.87 0.66

AloAlp /Sio neg neg neg neg 0.82 2.27 2.46 neg 1.84 2.42 2.33 neg neg 2.42 2.54 neg neg 2.31 neg neg 2.03 neg 2.40 2.29 1.27 1.52 1.01 neg neg neg

Ts

Pret

g/cm3 0.51 nd 0.62 0.35 0.47 0.88 0.79 0.35 0.50 0.89 0.67 0.65 0.78 0.87 1.00 0.33 0.43 0.57 0.35 0.50 0.65 0.31 0.40 0.67 nd nd nd 1.02 1.16 1.07

% 82 94 94 80 90 85 81 83 95 92 93 82 90 90 88 87 96 89 71 94 85 83 95 90 38 33 28 50 53 31

Ando jelleg +++ ++++ ++++ ++ ++++ ++++ ++++ ++ ++++ ++++ ++++ ++ ++++ ++++ +++ +++ ++++ ++++ ++ ++++ ++++ ++ ++++ ++++ – – – – – –

Ferrihidrit % 0.27 0.19 0.17 0.40 0.21 0.46 0.93 1.34 0.14 0.31 0.57 0.58 1.24 0.38 0.46 0.83 0.88 0.93 0.31 0.33 0.48

Ando jelleg: Alo+0.5Feo ≥2; Pret>70% pHNaF≥9.4 Ts< 0.9: ++++(négyből négy); +++ (négyből három);++ (négyből kettő); + (négyből egy);– (egy sem)

4. Eredmények Helyszíni vizsgálataink és a laboratóriumi eredmények – Ts<0.9g/cm3, Pret.>70%, (Alo+0.5Feo)≥2, pHNaF≥ 9.4 – a Görgényi-havasok 950-1000 m feletti régiójában a Mezőhavas 1780 méteres csúcsáig a piroxén andeziteken képződött talajtakaró csaknem teljes egészének ando talaj jellegét bizonyítják (3.táblázat). Az ando talajok megoszlása itt egybeesik a bükk elegyes lucosokkal, tiszta lucosokkal és az erdő határ feletti törpe fenyvesekkel, ill. alhavasi-havasi legelőkkel. Különös jelenség, hogy az ando talajok alsó határánál éles az átmenet. az agyagbemosódásos barna erdőtalajok vagy a savanyú barna erdőtalajok felé Hiányzik egy köztes andó jellegű savanyú barna erdőtalaj (andic acrisol vagy andic cambisol) sáv. Ha van is, az olyan keskeny csíkként jelenik meg, hogy csak nagyon aprólékos helyszíni felvételezéssel mutatható ki. Ennek egyik magyarázata, az éghajlatin és növényzetin túlmenően, az lehet, hogy ebben a magasságban a lávafolyást piroklasztitok váltják fel, amelyek sok nem magmás eredetű anyaggal keveredtek. Az ando talajok elterjedésének alsó határát a szerves szén, ill. a humusz mennyiségének hirtelen, 5- 6-szoros, csökkenése is jelzi. Habár az idősebb vulkánikus kőzeteken képződött talajokra általában jellemző az erőteljesebb mállás, mégis a világ más tájain előforduló hasonló korú kőzeteken leírt ando talajokhoz viszonyítva a Görgényi-havasok talajaiban ez kirívóan erőteljesen jelentkezik. Mindezt az oxalátos extrakcióval kimutatott alumínium és szilícium igen magas értékei igazolják. Noha a jelenlegi talajtakaró egészében a Holocénben képződött, nem szabad azonban ezzel kapcsolatosan szem elől téveszteni azt, hogy a holocénkori talajképződést megelőzően periglaciális viszonyok készítették elő a majdani talajok anyakőzetét, aprózták, mállasztották az erdélyi vulkánikus hegylánc felszínközeli kőzeteit. Feltünő, hogy a mintegy ezer méter szintkülönbség ellenére sem találtunk a magassággal összefüggésbe hozható, egyértelműen értelmezhető eltérést az ando jellegek intenzitásában. Az ando jellegek valamennyi vizsgált szelvénynek az ABw és a Bw szintben jelentkeznek legerősebbek. Nanzyo és munkatársai.(1993) az aktív alumínium szempontjából kétféle ando talaj környezetet különböztet meg: nem allofánost, amikor az Alp/Alo hányados 0,8 és 1.0 közötti értéket mutat, és allofánost, amikor ez az arány 0.1 és 0.4 között van. E tekintetben a Görgényi-havasok talajai nem allofános ando talajok. Ezt támasztja alá talajaink alacsony pH-értéke és magas szervesanyag-tartalma is. Ez utóbbi kettő ui. háttérbe szorítja az amorf agyagásványokat és előtérbe lépnek az Al-humusz komplexek. Ugyancsak az alacsony pH-érték és a magas szervesanyag tartalom (2. táblázat), valamint az oxalátos kivonatú silícium és az Alp/Alo arány alapján a Görgényi havasok talajai aluandic talajoknak minősülnek. Helyszíni vizsgálataink alkalmával az ando talaj szelvények némelyikében alig észrevehető vasbemosódásos spodic (podzolos) szintet véltünk felfedezni, amit a laboratóriumi vizsgálatok csak megerősítettek, amennyiben az A szint alatt ABw vagy/és Bw szintben hirtelen megugrik az Alo+0,5Feo tartalom.. Ennek alapján – habár a WRB (World Reference Base for Soil Resources) nem ismer el ilyent – indokoltnak tartjuk a spodic andosol fogalmának elfogadását és az ando talajok alegységei közé való iktatását. Perepeliţă és társai. (1986) a Hargitán tanulmányozott talajokban észleltek kezdetleges spodosodási folyamatokat. E kérdés megnyugtató tisztázása mindenképpen a kutatások folytatását és elmélyítését indokolja.

5. Következtetések A Görgényi-havasok piroxén andezit lávafolyásain a 950-1000 m tszf-i magasságtól a Mezőhavas legmagasabb pontjáig (1780m) döntően az andotalajok alkotják a talajtakarót, amely egybeesik a bükk elegyes lucosok, a lucosok és a törpefenyő elterjedésével Az ando talajok alsó határánál a talajtakaró hirtelen savanyú barna erdőtalajokba megy át, anélkül, hogy a kettő között valamilyen ando jelleget is magán viselő barna erdőtalaj sáv volna kimutatható. Itt a szerves szén, ill. a humusz mennyiség hirtelen lecsökkenését észleljük (akár 5-6 szorosára is) a talajszelvényekben, miközben a talajok térfogattömege az addigi 0.3-0.6 g/cm3-ről 1 g/cm3-re ugrik. A magas szervesanyag-tartalom, az alacsony pHH2O-érték, a viszonylag alacsony Sio-értékek és a szerves savakkal komplexet alkotó nagy mennyiségű alumínium alapján ítélve, a Görgényi-havasokban a nem allofános aluandic talajok az uralkodóak. Eddigi kutatásaink eredményeként megállapítható, hogy a Keleti Kárpátokban az andotalajok egy sajátos esetével állunk szemben. A tanulmányozott szelvények többségében ugyanis podzolosodási folyamat nyomai is fellelhetők. Erre utalnak az Al/Fe-humusz komplex bemosódást kimutató laborvizsgálatok eredményei is, amire a romániai szakirodalmon kívül (Conea és Ghinea 1974, Perepeliţă et.al. 1989, Vasu 1994) sehol sem találunk utalást. Minthogy valamennyi tanulmányozott szelvényben az andotalaj jellemzői is egyértelműen jelen vannak, két talajképződési folyamat, az andosodás és a podzolosodás vagy szpodosodás együttlétével állunk szemben. Egyelőre csak sejtjük, hogy a talajfejlődési folyamatok az andosodás felől a podzolosodás irányába haladnak. Ennek bizonyítása azonban további kutatást igényel. Fenti megállapításaink alapján javasoljuk e talajoknak az Andosol talajtípus valamelyik alsóbb szintjén Spodic andosol vagy Podzic andosol néven való beiktatását a WRB rendszerbe. Eredményeink nem igazolják az ando talajoknak a hazai talajtérképeken ábrázolt 1200 és 1500 méteres szűk sávba való korlátozását. Térképeink e tekintetben. kiigazításra szorulnak. Irodalom Arnolds, O. 2004: Icelandic volcanic soils. Rala Raport no. 214.. Reykjavik, 27-28. Balcovič, J. 2002: Selected properties of andic soils – an introduction to volcanic soils in Slovakia. Mainzer naturwiss. Arhiv 40. 26-28. Balkovič, J.– Bartošova, M. 2003: Active aluminium, iron and silica in volcanic soils of Slovakia. Phytopedon. J. of Soil Sci. 2/1. Bratislava, 42-50. Balkovič, J. – Jurani, B. 2004: Slovakian “Andosem” in the frame of of Andoslols in Europe. Rala Raport no. 214. Reykjavik, 23-24. Conea, A. – Ghinea, P. 1974: Soluri formate pe roci vulcanice. An. Inst. Studii şi Cerc. Pedol. XI.Bucureşti 327-346. Dahlgren, R. – Nanyzio, M. – Saigusa, M. 2004: Volcanic soils: an overwiew and new perspectives. Rala Raport no. 214 Rezkjavik, 8-9. Fielders, M. – Perot, K. W. 2004: Rapid field and laboratory test for allopgane. N. Z. J. Sci.America. FAO World Soil Resources Rep. 14. 61-70. Economou, A. – Pateras, D. – Michopoulos, P. – Vavoulidou, E. 2004: Properties of soil derived from different volcanic parent material in Greece. Rala Raport no. 214. Reykjavik, 21-22. Hétier, J. M. – Yoshinaga, N. – Weber, F. 1977: Formation of clay minerals in Ando soils under temperate climate. Clay Min. 12. 299-306. Höhn M., 1998: A Kelemen-havasok növényzetéről. Mentor Kiadó, Marosvásárhely. Jakab S. – Incze Á. – Péter B. – Sipos Z. – Péter S. 1979: Harta solurilor jud. Mureş sc. 1:100 000

IGEFCOT, Bucureşti. Kleber, M. – Jahn, R. – Mikutta, C. 2004: Mineral and organic matter related features: “process-oriented microscale approaches to the study of European volcanic soils” – Andosolsand related Soils of Germany. Rala Raport no. 214. 32-52. Nanzyo, M. – Dahlgren, R. – Shoji, S. 1993: Chemical characteristiks of volcanic ash soils. In: Shoji, S., Nanzyo, M., Dahlgren,R. Volcanic Ash Soils: Genesis, Properties and Utilization. Developements in Soil Sci.no.21, Elsevier, Amsterdam, 145-187. Pécskay Z. Et al. 1995: K-R datings of Neogene-Quaternary calc-alcaline volcanic rock sin Romania. Acta Vulcanologica 7. 15-28. Perepeliţă, V., 1989: Munţii Harghita. Harta solurilor sc. 1:50 000 (Kézirat) Perepeliţă, V.– Florea,N,- Vlad, L.– Grigorescu, A. 1989: Asupra criteriilor de diagnostic ale andosolurilor şi solurilor andice din Munţii Carpaţi. An. I.C.P.A. XLVII. Bucureşti, 125-139. Perepeliţă, V. et al. 1976: Contribuţii la cunoaşterea solurilor din Munţii Harghita. Publ. S.N.R.S.S.. 29D. Bucureşti, 114-125. Quantin, P. 2004: Andosols criteria and classification of European volcanic soils; up to date proposal. Genesis, key factors and distribution. Rala Raport no.214. Reykjavik, 70. Spaargaren , O. 2004> Andosols in the World Reference Base for Soil Resources and their correlation within other classification systems. Rala Raport no. 214. 25-26 Szakács A. – Seghedi, I. 1995: Time-space evolution of Neogene-Quaternary volcanism int he CălimaniGurghiu-Harghita volcanic chain. Romanian J. of Stratigraphy 76 Supl. No.4 Bucureşti. Vasu, A. 1981: Materialul amorf al solurilor reprezentative ale Munţilor Făgăraş şi Harghita. Publ. SNRSS 9B. 69-76. Vasu, A. 1986: Contribuţii la clasificarea solurilor andice. An. I.C.P.A. XLVIII. Bucureşti, 179-187. Vasu, A. 1990: Soils with andic properties in Romania. 14. World Congr. Soil Sci. V. Bucureşti, Vasu, A. 1994: Procese de spodosolificare suprapuse sau nu peste alte procese din zona montană din România. Factori şi procese pedogenetice din zona temperată. I. Edit. Univ. “Al. I. Cuza” Iaşi, 139-146. Wada, K. 1977: Allophane and imogolite. In: J.B. Dixon and S.B.-Weed (eds). Minerals in soil Environments. Soil Sci. Soc. Amer. Medison, 603-638. xxx 1998: World Reference Base for Soil Resources . World Soil Resources Reports 84. FAO Rome xxx 1988: Harta solurilor Republicii Socialiste România sc. 1: 200 000 foaia 12 Gheorgheni. ICPA Bucureşti. xxx 1994: Harta solurilor României sc. 1: 200 000 foaia 11 Bistriţa. ICPA Bucureşti xxx 1994: Harta solurilor României sc. 1: 200 000 foaia 20 Odorhei. ICPA Bucureşti