A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

VI. évfolyam

12. szám

2007. november 26.

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség 1055 Budapest, Honvéd u. 13–15. Telefon: 374-2890/Fax: 331-2753 E-mail: [email protected]

Elõfizetési díj egy évre: 23 436 Ft Ára: 1260 Ft

MEGJELENIK SZÜKSÉG SZERINT

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra

TARTALOM

Jogszabályok 2007: CXVI. tv. A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedõ jelentõségû vállalkozásokat érintõ egyes törvények módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253/2007. (X. 3.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . 264/2007. (X. 10.) Korm. r. Az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270/2007. (X. 18.) Korm. r. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272/2007. (X. 19.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273/2007. (X. 19.) Korm. r. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról . . . 278/2007. (X. 20.) Korm. r. A szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól . . 285/2007. (X. 29.) Korm. r. A villamosenergia-rendszer jelentõs zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289/2007. (X. 31.) Korm. r. A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhõfelhasználás szociális támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . 26/2007. (X. 5.) ÖTM–GKM e. r. A Közlekedés Operatív Program valamennyi prioritása, valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program 2. prioritásának 2.2. intézkedése végrehajtásában közremûködõ szervezet kijelölésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84/2007. (X. 20.) GKM r. A védelmi feladatokban részt vevõ elektronikus hírközlési, illetve postai szolgáltatók kijelölésérõl és felkészülési feladataik meghatározásáról szóló 24/2004. (VIII. 16.) IHM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85/2007. (X. 21.) GKM r. A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30/2007. (X. 25.) ÖTM–GKM–KvVM e. r. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program végrehajtásában közremûködõ szervezetek kijelölésérõl szóló 18/2004. (II. 24.) GKM–KvVM–PM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86/2007. (X. 31.) GKM r. A földgázellátásban mûszaki biztonsági szempontból jelentõs munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésrõl és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1003 1006 1009 1011 1013 1016 1087 1089 1096 1109 1109 1111 1112 1113

Kormányhatározat 1079/2007. (X. 10.) Korm. h. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról . . . . . . . . . . .

1117

1002

GAZDASÁGI KÖZLÖNY

12. szám

Minisztériumi közlemények 1/2007. (GK.12.) GKM közlemény a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló, a 26/2001. (X. 4.) GM és a 75/2004. (IV. 29.) GKM rendelettel módosított 4/1999. (II. 24.) GM rendelet szerint kijelölt szervezet közzétételérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2/2007. (GK.12.) GKM közlemény a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló, a 26/2001. (X. 4.) GM és a 75/2004. (IV. 29.) GKM rendelettel módosított 4/1999. (II. 24.) GM rendelet szerint kijelölt szervezet okiratmellékletében bekövetkezett változásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007. évi kereskedelemfejlesztési pályázatok eredményének közzététele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1117

1128 1151

Egyéb közlemény Pályázati felhívás a Magyar Innovációs Szövetség 17. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató versenyén való részvételre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1154

12. szám


Jogszabályok 2007. évi CXVI. törvény a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedõ jelentõségû vállalkozásokat érintõ egyes törvények módosításáról* Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság gazdasági életét jelentõsen befolyásoló energetikai társaságoknak a nemzetgazdaság mûködésében és a közellátás biztosításában betöltött meghatározó szerepére tekintettel az Európai Unió jogszabályainak való megfelelést biztosító, objektív, átlátható és az egyenlõ bánásmód követelményeinek megfelelõ szabályozás kialakítása érdekében a következõ törvényt alkotja: 1. § (1) E törvény alkalmazásában a) az ország közellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû gazdasági társaság (a továbbiakban: stratégiai jelentõségû gazdasági társaság): az ország energiaellátásának, illetve az ország vízellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû gazdasági társaság; b) az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû gazdasági társaság: valamennyi, ba) az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 2007. január 1-jén hatályos mellékletében megjelölt és e törvény hatálybalépésekor villamosenergia-ipari vagy földgázipari engedélyes tevékenységet végzõ gazdasági társaság, bb) a Priv. tv. 2007. január 1-jén hatályos mellékletében megjelölt gazdasági társaság e törvény hatálybalépésekor földgáz- vagy villamosenergia-kereskedelmi, közüzemi nagykereskedelmi, elosztói, illetve földgázszállítási engedélyes tevékenységet végzõ belföldi székhellyel rendelkezõ leányvállalata vagy a ba) alpontban meghatározott gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkezõ gazdasági társaság elosztói engedélyes tevékenységet végzõ leányvállalata, valamint bc) a ba)–bb) alpontokban meghatározott társaságnak az alapvetõ eszközeit birtokló belföldi székhellyel rendelkezõ leányvállalata, illetve bd) a ba)–bc) alpontokban meghatározott társaságnak vagy belföldi székhellyel rendelkezõ leányvállalatának a villamosenergia-ipari vagy földgázipari engedélyköteles tevékenységet végzõ, alapvetõ eszközöket birtokló jogutódja, valamint

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. október 8-i ülésnapján fogadta el.

1003

be) a ba)–bd) alpontokban meghatározott társaságok többségi befolyással rendelkezõ jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság belföldi székhellyel rendelkezõ tulajdonosa [Ptk. 685/B. §], illetve belföldi székhellyel rendelkezõ jogutódja; c) az ország vízellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû gazdasági társaság: valamennyi, ca) a Priv. tv. 2007. január 1-jén hatályos mellékletében meghatározott és e törvény hatálybalépésekor a víziközmûvekkel a külön törvényben meghatározott közüzemi tevékenységet végzõ gazdasági társaság, cb) a ca) alpontban meghatározott társaságnak az alapvetõ eszközeit birtokló belföldi székhellyel rendelkezõ leányvállalata, valamint cc) a ca)–cc) alpontban meghatározott társaságnak vagy belföldi székhellyel rendelkezõ leányvállalatának a víziközmûvekkel a külön törvényben meghatározott közüzemi tevékenységet végzõ, alapvetõ eszközöket birtokló jogutódja; d) alapvetõ eszköz: amennyiben jogszabály, illetve jogszabály alapján kiadott mûködési engedély másképpen nem rendelkezik, a stratégiai jelentõségû gazdasági társaság alaptevékenysége folytatását biztosító alapvetõ eszközeinek és vagyoni értékû jogainak köre. (2) A stratégiai jelentõségû gazdasági társaság alapvetõ eszközeinek átruházásához a társaság legfõbb szervének jóváhagyó határozata szükséges, kivéve, ha az átruházásra azon vállalatcsoporton belül kerül sor, amelynek a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerinti anyavállalata stratégiai jelentõségû gazdasági társaság. (3) A stratégiai jelentõségû gazdasági társaságban nyilvános vételi ajánlat útján történõ befolyásszerzés esetén a nyilvános vételi ajánlat mellékletét képezõ mûködési tervet az ajánlattevõ legfõbb szervének is – az ajánlatnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez történõ benyújtását megelõzõen – jóvá kell hagynia. (4) A stratégiai jelentõségû gazdasági társaság igazgatósági és felügyelõbizottsági tagjainak visszahívásáról szóló határozatot a társaság legfõbb szervének háromnegyedes többséggel kell meghoznia, kivéve, ha a stratégiai jelentõségû gazdasági társaság legfõbb szerve a társaság igazgatósági és felügyelõbizottsági tagjait öt évnél hosszabb határozott idõre vagy határozatlan idõre választotta meg, vagy a társaság alapszabálya másként rendelkezik. 2. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba. (2) E törvény 3. §-a 2008. január 1. napján lép hatályba. (3) A stratégiai jelentõségû gazdasági társaság legfõbb szerve e törvény hatálybalépését követõen jogosult határozni arról, hogy az igazgatósági és felügyelõbizottsági tagok visszahívására vonatkozó határozat elfogadásához az

1004


1. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérõ szavazattöbbséggel kerüljön sor. (4) A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénynek (a továbbiakban: Tpt.) – e törvény 5. §-ával módosított – 76/A. §-a (4) bekezdésének, 76/B. §-a (6) bekezdésének rendelkezéseit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez e törvény hatálybalépését követõen benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez e törvény hatálybalépését megelõzõen jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történõ benyújtásakor hatályos elõírásokat kell alkalmazni. (5) A Magyar Energia Hivatal az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelõbizottságának egy-egy tagját, illetve igazgatótanácsának egy tagját elsõ alkalommal az e törvény hatálybalépését követõ 30 napon belül jelöli. Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény 8/A. §-a alkalmazásával a Magyar Energia Hivatal által e törvény hatálybalépését megelõzõen jelölt személyt az e bekezdés szerint elsõ alkalommal jelölt személynek kell tekinteni. (6) A Magyar Energia Hivatal által elsõ alkalommal jelölt személyt az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû gazdasági társaság legfõbb szerve köteles a jelölést követõ elsõ ülésén az igazgatóság vagy a felügyelõbizottság, illetve az igazgatótanács tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni. 3. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 160. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A megfelelõ szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezõ, Hivatal által jelölt személy jogosult részt venni az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû, külön törvényben meghatározott gazdasági társaság ügyvezetésében, illetve a gazdasági társaság mûködésének ellenõrzésében.” (2) A VET 160. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A határozatképesség, illetve külön törvényben meghatározott létszám számításánál e személyt figyelmen kívül kell hagyni.” (3) A VET 160. §-a a következõ új (4)–(6) bekezdéssel egészül ki, amellyel egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik: „(4) A (2) bekezdés alapján megválasztott személyt a napirend megküldésével az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelõbizottság üléseire meg kell hívni.

12. szám

(5) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy a társaságban képviseleti joggal nem rendelkezik. Köteles a társaság üzleti titkait megõrizni azzal, hogy tevékenységérõl és a testületi üléseken a közellátás biztonságát érintõ kérdésekben képviselt álláspontjáról köteles a Hivatalt rendszeresen tájékoztatni, valamint tevékenységét a kijelölés visszavonásáig ellátni. Az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelõbizottság ülésein tett nyilatkozatai nem tekinthetõek a Hivatal álláspontjának. (6) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy köteles az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelõbizottság felé írásban – indokai egyidejû kifejtése mellett – jelezni, amennyiben az igazgatóság, a felügyelõbizottság, illetve az igazgatótanács javaslata, illetve döntése álláspontja szerint villamosenergia-ipari jogszabályba ütközhet, vagy egyébként sértheti az ország energiapolitikájának alapelveit. A (2) bekezdés alapján megválasztott személy a társasági szervek döntéseiért felelõsséggel nem tartozik.” 4. § (1) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 4/A. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A határozatképesség, illetve külön törvényben meghatározott létszám számításánál e személyt figyelmen kívül kell hagyni.” (2) A GET 4/A. §-a a következõ új (4)–(6) bekezdéssel egészül ki, amellyel egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik: „(4) A (2) bekezdés alapján megválasztott személyt a napirend megküldésével az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelõbizottság üléseire meg kell hívni. (5) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy a társaságban képviseleti joggal nem rendelkezik. Köteles a társaság üzleti titkait megõrizni azzal, hogy tevékenységérõl és a testületi üléseken a közellátás biztonságát érintõ kérdésekben képviselt álláspontjáról köteles a Hivatalt rendszeresen tájékoztatni, valamint tevékenységét a kijelölés visszavonásáig ellátni. Az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelõbizottság ülésein tett nyilatkozatai nem tekinthetõek a Hivatal álláspontjának. (6) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy köteles az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelõbizottság felé írásban – indokai egyidejû kifejtése mellett – jelezni, amennyiben az igazgatóság, a felügyelõbizottság, illetve az igazgatótanács javaslata, illetve döntése álláspontja szerint földgáz-ipari jogszabályba ütközhet, vagy egyébként sértheti az ország energiapolitikájának alapelveit. A (2) bekezdés alapján megválasztott személy a társasági szervek döntéseiért felelõsséggel nem tartozik.”

12. szám


5. § (1) A Tpt. 73/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a céltársaság alapszabálya ezt elõírja, a céltársaság igazgatósága, igazgatótanácsa, illetve felügyelõbizottsága (a továbbiakban: igazgatóság) a vételi ajánlat kézhezvételének idõpontjától vagy – ha errõl a kézhezvételt megelõzõen az igazgatóság már tudomást szerzett – a vételi ajánlattétel szándékáról történõ tudomásszerzés idõpontjától a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló idõszakon belül nem hozhat – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására (így nem határozhat az alaptõke felemelésérõl vagy a társaság saját részvényeinek megszerzésérõl stb.).” (2) A Tpt. 73/A. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Nem minõsül az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom megsértésének, ha a céltársaság igazgatósága a vételi ajánlat megtételét, illetõleg az arra vonatkozó tudomásszerzést követõen a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint összehívott közgyûlésen elfogadott határozata alapján, a határozatban nevesített esetekben és módon jár el.” (3) A Tpt. 76/A. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsõbbségi részvénye van.” (4) A Tpt. 76/B. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsõbbségi részvénye van.” (5) A Tpt. 79. §-a (1) bekezdése a jelenlegi rendelkezéseket követõen egy új mondattal egészül ki: „Az ajánlattevõ, az ajánlattevõ befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás, valamint a vele összehangoltan eljáró személyek, illetve bármelyikük megbízásából harmadik személy újabb önkéntes vételi ajánlatot az önkéntes vételi ajánlat lezárásától számított hat hónapon belül nem tehet.”

1005

vánosan mûködõ részvénytársaságok alapítása, valamint tõkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történõ módosításáról (1. cikk 4. bekezdés)” 7. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a csoportosított cégadatok valamely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet cégtulajdonosi (tagi, részvényesi) minõségére, képviseleti jogosultságára, vagy természetes személy tekintetében arra vonatkoznak, hogy mely cégeknél lát el vezetõ tisztséget vagy felügyelõbizottsági tagságot, ez a céginformáció a 15. § (1) bekezdése alkalmazásával ismerhetõ meg. Ha e céginformációt természetes személyre vonatkozóan kérik, az adatszolgáltatás tényét a céginformációs szolgálat köteles az elektronikus rendszerben oly módon rögzíteni, hogy az érintettet az adatszolgáltatás idõpontjáról, a kért adatokról – ha törvény másként nem rendelkezik – az adatszolgáltatás idõpontjától számított öt évig tájékoztathassa. Amennyiben a csoportosított cégadatok valamely természetes személy cégtulajdonosi (tagsági, részvényesi) minõségére vonatkoznak, ez a céginformáció – a (4) bekezdés alkalmazásával – akkor teljesíthetõ, ha az bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, bírósági végrehajtó, felszámoló vagy nemperes eljárást lefolytató közjegyzõ külön törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve más információkérõnek a törvényben biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelmében szükséges. Törvényes jogcím hiányában az információkérõnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.”

6. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 299. §-a (1) bekezdése a jelenlegi rendelkezéseket követõen a következõ mondattal egészül ki: „A társaság alapszabálya az alapszabályban meghatározott részvényesi csoport szavazati joggyakorlását maximáló szabályt is elõírhat.”

8. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a GET 4/A. §-ának (1) bekezdésében „A Magyar Energia Hivatal által jelölt személy” szövegrész helyébe „A megfelelõ szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezõ, Magyar Energia Hivatal által jelölt személy” szöveg lép, b) a Ctv. 14. §-ának (4) bekezdésében „A céginformációs szolgálat a (2)–(3) bekezdésben” szövegrész helyébe „A céginformációs szolgálat a (3) bekezdésben” szövegrész lép, c) a Tpt. 73/A. §-a (2) bekezdésében „Az (1) bekezdésben foglalt tilalom” szövegrész helyébe „Az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom” szövegrész lép.

(2) A Gt. 337. §-a a következõ g) ponttal egészül ki: [E törvény – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénnyel együtt a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „g) az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i 2006/68/EK irányelve a 77/91/EGK irányelvnek a nyil-

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a Gt. 223. §-ának (2) bekezdése, 295. §-ának (2) bekezdése, 299. §-ának (2) bekezdése, 302. §-ának a) és b) pontja, 305. §-ának (1) bekezdése, valamint 335. §-ának (2) bekezdése,

1006


b) a Ctv. 15. § (1) bekezdésének utolsó két mondata, c) az államot megilletõ szavazatelsõbbségi részvény jogintézményének megszüntetésérõl és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggõ módosításáról szóló 2007. évi XXVI. törvény 7. §-a. (3) Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról (2., 9., 11., 12. cikk), a törvény 5. §-a, b) az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i 2006/68/EK irányelve a 77/91/EGK irányelvnek a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságok alapítása, valamint tõkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történõ módosításáról (1. cikk 4. bekezdés), a törvény 8. § (2) bekezdés a) pontja. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

A Kormány 253/2007. (X. 3.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetésérõl 1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § A Kormány a megállapodást e rendelettel kihirdeti. 3. §

12. szám

– azzal az óhajjal, hogy elmélyítsék az országaik közötti hosszú távú kapcsolatokat, – azzal a törekvéssel, hogy fenntartsák és erõsítsék tradicionális gazdasági kapcsolataikat, – azzal a szándékkal, hogy a kölcsönös elõnyök alapján fejlesszék és intenzívebbé tegyék gazdasági, ipari, mûszaki és technológiai együttmûködésüket, – azzal a meggyõzõdéssel, hogy a szerzõdéses keretek erõsítése a további együttmûködéshez elõnyös feltételeket és megfelelõ alapot teremt, – figyelembe véve a Szerzõdõ Felek érdekeltségét az EUROMED együttmûködés terén, a következõkben állapodtak meg:

1. Cikk A Szerzõdõ Felek hatályban lévõ törvényeik keretein belül és nemzetközi kötelezettségeikkel teljes összhangban a gazdasági fejlõdés minden fontos területén elõsegítik a kölcsönösen elõnyös gazdasági együttmûködés bõvítését és diverzifikálását.

2. Cikk Figyelembe véve gazdasági, tudományos és technikai kapcsolatuk jelenlegi helyzetét és perspektíváit, a Szerzõdõ Felek egyetértenek abban, hogy többek között a következõ területeken kedvezõek a feltételek a hosszú távú együttmûködésre: – mezõgazdaság, – olaj- és gázipar, – ipar, – környezetvédelem, – villamossági és energiaszektor, – hírközlés és informatika, – idegenforgalom, – vízgazdálkodás, – lakásépítés és építõipar, – felsõoktatás és tudományos kutatás, – egészségügy, – közigazgatási fejlesztés, – közlekedés és – egyéb, a Szerzõdõ Felek által megállapított területek.

A megállapodás hiteles magyar és angol nyelvû szövege a következõ: 3. Cikk ,,Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya közötti gazdasági együttmûködésrõl A Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya, a továbbiakban a „Szerzõdõ Felek”,

A Szerzõdõ Felek törekednek arra, hogy megfelelõ eszközökkel szélesítsék és mélyítsék el együttmûködésüket: – elõsegítik a kapcsolatok építését és erõsítik az együttmûködést a gazdasági döntéshozók, a kormányzati intézmények, a szakmai szervezetek, érdekképviseletek és kamarák, a regionális és helyi szervek között, ösztönözve a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó gazdasági informá-

12. szám


ciók cseréjét, valamint képviselõik és más gazdasági és szakmai delegációk látogatásait; – információkat cserélnek a fejlesztési prioritásokról és elõsegítik az üzleti szereplõk részvételét a fejlesztési projektekben; – szorgalmazzák a két ország üzleti körei közötti új kapcsolatok létesítését és a meglévõk szélesítését, elõsegítik mind az egyének, mind a vállalkozások közötti látogatásokat, találkozókat és más kapcsolatfelvételeket; – ösztönzik a beruházási tevékenységet, a vegyes vállalatok alapítását, és cégképviseletek és fiókvállalatok létesítését; – üzleti információkat cserélnek, ösztönzik a vásárokon és kiállításokon történõ részvételt és az üzleti események, szemináriumok, szimpóziumok és konferenciák szervezését; – elõsegítik a kis- és középvállalkozások erõteljesebb részvételét a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban; – konzultációs, marketing-, tanácsadói és szakértõi szolgáltatások nyújtásával elõsegítik az együttmûködést a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó területeken; – ösztönzik pénzintézeteiket és bankszektorukat a szorosabb kapcsolatok kialakítására és együttmûködésük erõsítésére; – elõsegítik a régiók közötti és a nemzetközi szintû együttmûködést a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó kérdésekben.

4. Cikk A Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás megkötésével egy „Vegyes Bizottságot” hoznak létre, amelynek összehívása a Szerzõdõ Felek kérésére történik, felváltva Magyarországon és Egyiptomban. A Bizottságot a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma és az Egyiptomi Arab Köztársaság Nemzetközi Együttmûködési Minisztériuma vezeti. A Vegyes Bizottság feladatai különösen az alábbiakat foglalják magukba: – a kétoldalú kapcsolatok alakulásának megvitatása; – új lehetõségek feltárása a jövõbeli gazdasági, tudományos és mûszaki együttmûködés további fejlesztéséhez; – javaslatok kidolgozása a gazdasági együttmûködés feltételeinek javítására a két ország vállalatai között; – javaslatok tétele a jelen Megállapodás végrehajtására vonatkozóan. A Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás végrehajtásával, illetve értelmezésével kapcsolatos véleményeltéréseket a Vegyes Bizottság keretei között rendezik.

1007

alkalmazandó kötelezettségeit. Következésképpen a jelen Megállapodás rendelkezései nem idézhetõk vagy értelmezhetõk – sem részben, sem egészben – úgy, hogy érvénytelenítsék, módosítsák vagy más módon befolyásolják a Magyar Köztársaságnak az Európai Uniót létrehozó Szerzõdésekben, valamint az Európai Unió elsõdleges és másodlagos joganyagában foglalt kötelezettségeit, sem a Szerzõdõ Feleknek azon kötelezettségeit, amelyeket az Egyiptomi Arab Köztársaság és az Európai Unió által Luxembourgban, 2001. június 25-én aláírt Euro-Mediterrán Társulási Megállapodás és az Euro-Mediterrán Társulási Megállapodásnak egyfelõl az Európai Unió és Tagállamai, másfelõl az Egyiptomi Arab Köztársaság által aláírt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásáról szóló, Brüsszelben 2004. december 20-án aláírt jegyzõkönyve szabályoz.

6. Cikk A jelen Megállapodás a két ország szükséges jogi eljárásának befejezését jelzõ jegyzékváltás napján lép hatályba és hároméves idõszakra marad érvényben, ezután további egy-egy éves periódusokkal automatikusan meghosszabbodik mindaddig, amíg az egyik Szerzõdõ Fél a megszüntetésére irányuló szándékáról hat hónappal a lejárat elõtt a másik Szerzõdõ Felet írásban nem értesíti. A megszüntetés az értesítést követõ hat hónappal lép érvénybe. A jelen Megállapodás hatálybalépésével az 1996. március 26-án Kairóban aláírt, a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya közötti Gazdasági, Tudományos és Technikai Együttmûködési Megállapodás hatályát veszíti. Kelt és aláírásra került Budapesten, 2007. szeptember 20-án, két eredeti példányban, magyar, arab és angol nyelven, és mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérõ értelmezés esetén az angol szöveg a mérvadó.

Agreement on Economic Co-operation between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Arab Republic of Egypt

5. Cikk A jelen Megállapodás nem befolyásolja a Magyar Köztársaság európai uniós tagságából fakadó és arra tekintettel

The Government of the Republic of Hungary and the Government of the Arab Republic of Egypt, hereinafter referred to as „the Contracting Parties”,

1008


– Desirous of enhancing the long-standing relationship between their countries, – Wishing to continue and reinforce their existing traditional economic relations, – Willing to develop and intensify their economic, industrial, technical and technological co-operation on the basis of mutual benefit, – Convinced that, deepening of the contractual framework establishes favourable conditions and suitable basis for further co-operation, – Taking into consideration the interest of the Contracting Parties in the participation the EUROMED co-operation, have agreed as follows:

Article 1 Within the framework of their respective legislation, while observing and fully conforming to their international obligations, the Contracting Parties shall promote the expansion and diversification of mutually advantageous economic co-operation in all fields relevant to economic development.

Article 2 The Contracting Parties, considering the current status and perspectives of their economic, scientific and technical co-operation, agreed that favourable conditions for long-term co-operation exist in the following areas: – Agriculture, – Oil and Gas, – Industry, – Environment, – Electricity and Energy, – Telecommunications and Information Technology, – Tourism, – Water management, – Housing and Construction, – Higher Education and Scientific Research, – Healthcare, – Administrative Development, – Transport, and – Other fields agreed upon between the Contracting Parties.

Article 3 The Contracting Parties shall endeavour to broaden and intensify their co-operation through appropriate means, such as: – Promoting links and strengthening co-operation between their respective economic policy-makers,

12. szám

government agencies, professional organizations, business federations, chambers, regional and local entities, encouraging the exchange of economic information of mutual interest, and visits of their representatives and other economic and technical delegations, – Facilitating the participation of business operators in development projects, and exchanging information on development priorities, – Expediting the establishment of new contacts and broadening the existing ones between business communities of the two countries, encouraging visits, meetings and other interactions between both individuals and enterprises, – Encouraging investment activities, the establishment of joint ventures and company representations and branch offices, – Exchanging business information, encouraging the participation in fairs and exhibitions, organizing business events, seminars, symposia and conferences, – Promoting stronger involvement of small and medium-size private sector enterprises in bilateral economic relations, – Encouraging co-operation in providing consulting, marketing, advisory and expert services in the areas of mutual interest, – Encouraging their financial institutions and banking sector to establish closer contacts with each other and strengthen their co-operation respectively, – Promotion of inter-regional co-operation and co-operation on the international level in issues of mutual interest.

Article 4 Upon conclusion of this Agreement a „Joint Commission” shall be established that shall be convened upon request of the Contracting Parties alternately in Hungary and Egypt. This commission shall be headed by the Ministry of Economy and Transport of the Republic of Hungary and the Ministry of International Cooperation of the Arab Republic of Egypt. The duties of the Joint Commission shall comprise, in particular, the following: – Discussing the development of bilateral relations, – Identifying the potentials development of future economic, scientific and technical co-operation, – Drawing up suggestions for the improvement of terms of co-operation between enterprises of both countries, – Making proposals for the application of this Agreement. Differences of opinion between the Contracting Parties on the implementation or interpretation of this Agreement are to be settled within the framework of the Joint Commission.

12. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Article 5

This Agreement shall in no way prejudice to the obligations of the Republic of Hungary as a member state of the European Union, and is subject to those obligations. Consequently the provisions of this Agreement shall not be invoked or interpreted, neither in whole nor in part in such a way as to invalidate, amend or otherwise affect the obligations of the Republic of Hungary arising from the Treaties on which the European Union is founded, as well as from the primary and secondary law of the European Union, or the obligations of the Contracting Parties under the Euro- Mediterranean Association Agreement between the Arab Republic of Egypt and the European Communities signed in Luxembourg on June 25, 2001 and the Protocol to the Euro- Mediterranean Agreement between the European Communities and their Member States, of the one part, and the Arab Republic of Egypt, of the other part, to take account of the Accession of the Czech Republic, the Republic of Estonia, the Republic of Cyprus, the Republic of Latvia, the Republic of Lithuania, the Republic of Hungary, the Republic of Malta, the Republic of Poland, the Republic of Slovenia and the Slovak Republic to the European Union signed in Brussels on December 20, 2004. Article 6 This Agreement shall enter into force on the date of exchanging notes indicating the completion of the required legal procedures of both countries and shall be in force for a period of three years. Thereafter it shall be extended for successive one year periods unless either Contracting Party notifies the other, in writing, of its intention to terminate it six months prior to its expiry. The termination will be effective six months after the date of the notification. By entry into force of this Agreement, the Agreement on Economic, Scientific and Technical Cooperation between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Arab Republic of Egypt, signed in Cairo, on March 26, 1996 shall cease to be in force. Done at Budapest, on the 20th of September 2007, in two originals in the Hungarian, Arabic and English languages, all texts being equally authentic. In case of divergence in interpretation the English text shall prevail. For the Government of Republic of Hungary

For the Government of the Arab Republic of Egypt”

4. §

1009

(3) A megállapodás, illetve e rendelet 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 264/2007. (X. 10.) Korm. rendelete az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a Kormány a következõket rendeli el: 1. § Az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-a a következõ új d) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „d) idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem: a közösségi rendelet alapján a tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítására irányuló kérelem.” 2. § A Korm. rendelet 2. §-a a következõ e) ponttal egészül ki, és egyidejûleg az e)–g) pontok jelölése f)–h) pontokra változik: (A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a tanúsítványokkal kapcsolatos következõ ügyek tartoznak:) „e) a tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítása és a meghosszabbítás megvonása;”

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

3. §

(2) E rendelet 2–3. §-a a megállapodás 6. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba.

A Korm. rendelet 3. §-ának (10) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

1010


„Ha a bejelentõ a hiánypótlási felhívásra a kitûzött határidõn belül nem válaszol, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.” 4. § A Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a tanúsítványról, illetve a bejelentés elutasításáról vagy visszavontnak tekintésérõl a közösségi rendelet 11. cikke szerint hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl.”

12. szám

ló eljárás jogerõs befejezésig fel kell függeszteni. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal megállapítja a tanúsítvány megszûnését, illetve érvénytelenségét, az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni; ellenkezõ esetben a tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítására irányuló eljárást folytatni kell. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal az idõtartam meghosszabbításáról, illetve a kérelem elutasításáról vagy visszavontnak tekintésérõl a közösségi rendelet 11. cikke szerint hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl. (5) Az idõtartam meghosszabbítását be kell jegyezni a tanúsítványlajstromba.” 6. §

5. § A Korm. rendelet a következõ 4/A–4/B. §-okkal egészül ki:

alcímmel

és

„A tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítása 4/A. § (1) Az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani. (2) Az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül; a kérelem díjának megfizetésére a 3. § (5) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának tényérõl hivatalos lapjában a közösségi rendelet 9. cikkében meghatározott módon közöl hatósági tájékoztatást. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja, hogy az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem megfelel-e a közösségi rendeletben, az Szt.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek. (5) Ha az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem nem felel meg a (4) bekezdés alapján vizsgált feltételeknek, a kérelmezõt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a kérelmezõ a hiánypótlási felhívásra a kitûzött határidõn belül nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. 4/B. § (1) Ha az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem megfelel a közösségi rendeletben, az Szt.-ben és az e rendeletben elõírt követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a tanúsítvány idõtartamát a közösségi rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint meghosszabbítja. (2) Ha az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelmet a bejelentéssel egyidejûleg, illetve a tanúsítvány megadása iránt folyamatban lévõ eljárásban nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal a kérelemrõl a tanúsítvány megadása tárgyában hozott – eljárást befejezõ – döntésében dönt. (3) A már megadott tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítására irányuló eljárást a tanúsítvány megszûnésének, illetve érvénytelenségének megállapítására irányu-

A Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) Az Szt. eltérõ rendelkezése hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történõ továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következõ kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését: a) a tanúsítvány megadása és idõtartamának meghosszabbítása; b) a tanúsítvány megszûnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése; c) a tanúsítvány érvénytelenségének megállapítása; d) a nemleges megállapítás; e) a tanúsítvány idõtartama meghosszabbításának megvonása. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában – feltéve, hogy az eljárás a 9. § (4) bekezdése alapján folyt –, valamint d) és e) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését – az Szt. eltérõ rendelkezése hiányában – a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. (3) A tanúsítvány megadására, illetve idõtartamának meghosszabbítására irányuló eljárásra egyebekben a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben való eljárására vonatkozó általános szabályokat (Szt. VII. fejezet) kell megfelelõen alkalmazni, a következõ eltérésekkel: a) a közösségi rendelet 7. cikkében megszabott határidõk elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye; b) az Szt.-nek a nyilvánosságra vonatkozó szabályait (53. §) a bejelentés benyújtásának napjától alkalmazni kell; c) a tanúsítványokkal kapcsolatos ügyek elektronikus úton nem intézhetõk.” 7. § A Korm. rendelet 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A tanúsítványlajstromban fel kell tüntetni különösen)

12. szám


„h) a tanúsítvány idõtartamát, idõtartamának meghosszabbítását, illetve a meghosszabbítás megvonását;”

8. § A Korm. rendelet a következõ alcímmel és 8/A. §-sal egészül ki: „Az idõtartam meghosszabbításának megvonása 8/A. § (1) Az idõtartam meghosszabbításának megvonása esetén a tanúsítvány idõtartama a közösségi rendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott ideig tart. (2) Az idõtartam meghosszabbításának megvonására irányuló kérelmet elutasító jogerõs határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon, ugyanazon tanúsítványra vonatkozóan az idõtartam meghosszabbításának megvonása iránt bárki újabb eljárást indítson. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az idõtartam meghosszabbításának megvonásáról – a közösségi rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerint – hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl.”

9. § (1) A Korm. rendelet 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a tanúsítvány érvénytelenségének megállapítására, illetve az idõtartam meghosszabbításának megvonására irányuló eljárásban, kivéve, ha az eljárás a (3) bekezdésben megjelölt jogcímek valamelyike alapján indult.” (2) A Korm. rendelet 9. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5)–(7) bekezdések számozása (6)–(8) bekezdésekre változik: „(5) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a már megadott tanúsítvány idõtartamát a közösségi rendelet és a 4/A–4/B. §-ok alapján meghosszabbította, a tanúsítvány érvénytelenségét, illetve megszûnését megállapító határozatban egyidejûleg rendelkezni kell a tanúsítvány idõtartamának meghosszabbításáról rendelkezõ határozat hatályon kívül helyezésérõl.” (3) A Korm. rendelet 9. §-ának – a (2) bekezdés értelmében (6) bekezdésre változó számozású – (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A tanúsítvány érvénytelenségének megállapítására és a tanúsítvány idõtartama meghosszabbításának megvonására irányuló eljárásra egyebekben az Szt. 80–81/A. §-ait kell megfelelõen alkalmazni.”

1011 Záró rendelkezések 10. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ tizenötödik napon lép hatályba; rendelkezéseit csak a hatálybalépését követõen indult eljárásokban lehet alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályukat veszítik az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 221/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 1–3. §-ai. (3) E rendelet 1–9. §-ai, valamint a (2) bekezdés a rendelet hatálybalépését követõ napon hatályukat vesztik. 11. § E rendelet megállapítja a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekrõl, valamint az 1768/92/EGK rendelet, a 2001/20/EK irányelv, a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 12-i 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. és 52. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

A Kormány 270/2007. (X. 18.) Korm. rendelete a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 17. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A Tanács a kutatás-fejlesztés és az innováció területén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) mellett mûködõ, stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület.”

1012

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 2. §

Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Tanács feladata a gazdaság modernizációjának, mindenekelõtt a tudományos és mûszaki fejlõdésnek, az innovációnak elõsegítése, valamint a gazdaság nemzetközi versenyképességének javításában való közremûködés.”

12. szám

(2) Az R. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A Tanács tagja nem vehet részt az Alapból finanszírozott támogatási igényeket elbíráló szakmai bizottságok munkájában, a projektjavaslatoknak a támogatási igény elbírálását megelõzõ szakmai bírálatában. A Tanács tagja továbbá nem láthat el az egyes, az Alapból támogatott pályázatok, pályázati rendszerek és programok utólagos értékelésére irányuló szakértõi tevékenységet.”

3. § (1) Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Tanács – a Közösségi Támogatási Keret, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai forrásainak felhasználása érdekében az Európai Unió által társfinanszírozott intézkedések kivételével – egyetértési jogot gyakorol az Alap a) felhasználási terve tekintetében, beleértve a pályázaton kívül nyújtott egyedi támogatások odaítélésének a szempontjait; b) támogatási céljai, pályázati stratégiája, továbbá a döntéshozatal szakmapolitikai irányelvei és a pályázati eredmények értékelési szempontjainak meghatározása tekintetében; c) pénzeszközeibõl nyújtott pénzügyi támogatások finanszírozási és döntéshozatali rendjének tekintetében.” (2) Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Tanács elõzetesen véleményezi a Közösségi Támogatási Keret, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai forrásainak felhasználása érdekében az Alapból támogatott és az Európai Unió által kutatás-fejlesztési és innovációs céllal társfinanszírozott intézkedéseket, különösen a támogatási célok, a vonatkozó akciótervek és a pályázati stratégiák tekintetében.”

6. § Az R. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A tagságra alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt, aki egy éven belül a tanácsülések több mint 50%-án nem vesz részt.” 7. § (1) Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Tanács határozatképes, ha az ülésen legalább 8 tag jelen van. Jelenlétnek számít az ülés ideje alatti telefonos, telekonferencia vagy videokonferencia általi részvétel is. A tagság személyre szóló, át nem ruházható. A Tanács üléseirõl hangfelvétel és 8 napon belül részletes jegyzõkönyv készül.” (2) Az R. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Véleményezési jog gyakorlása esetében a jelenlétükben akadályoztatott tagok szavazhatnak levélben, telefaxon vagy elektronikus levelezõrendszeren keresztül. Az írásbeli szavazás részletes szabályait a Tanács ügyrendje tartalmazza.”

4. §

8. §

Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Tanács tizenöt tagú szakmai testület. A tagok közül 6 fõ a Kormányt képviseli, 9 fõ a gazdasági és a tudományos életet képviselõ nem kormányzati szakember. A Tanács tagjait és közülük a testület elnökét – a Hivatal elnöke véleményének meghallgatását követõen – a miniszter elõterjesztése alapján a miniszterelnök bízza meg három évre. A megbízás egy ízben, legfeljebb 2 évre meghosszabbítható.”

Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Tanács feladatainak ellátását és munkájának szervezését a Hivatal szervezeti egységeként mûködõ Titkárság segíti. A Titkárság szakmai felügyeletét a Hivatal és a Tanács elnöke együtt látja el.”

5. § (1) Az R. 5. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Tanács elnöke nem lehet] „d) a Felsõoktatási és Tudományos Tanács, illetve a Magyar Rektori Konferencia elnöke;”

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 5. §-a (3) bekezdésének c) pontja.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

12. szám


A Kormány 272/2007. (X. 19.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetésérõl

1013 Article 1

The main objective of this Agreement is to promote and develop bilateral economic co-operation. The Contracting Parties shall, within the framework of their respective legislation in force, make every effort to develop and strengthen economic co-operation, on a basis as broad as possible, in all fields deemed to be in their mutual interest and benefit.

1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.

2. § A Kormány a megállapodást e rendelettel kihirdeti.

3. § A megállapodás hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar fordítása a következõ: „Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Singapore on economic co-operation The Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Singapore, hereinafter referred to as „the Contracting Parties”, – Desirous of enhancing the long-standing relationship between their countries, – Wishing to continue and reinforce their existing traditional economic relations, – With the intention of developing and intensifying their economic, industrial, technical and technological co-operation on the basis of mutual benefit, – With the conviction that the deepening of the contractual framework establishes favourable conditions and suitable basis for further co-operation, – Within the framework of the respective legislation in force in the two countries and in full conformity with their international obligations have agreed as follows:

Article 2 The Contracting Parties, considering the current state and perspectives of economic relations, agree that favourable conditions for long-term co-operation exist, in particular in the following areas: – Agriculture and food processing industry, – Energy, – Electrical and electronic equipment, – Chemical and petrochemical industry, – Infrastructure development, – Water management and forestry industry, – Health care, medical technology, medical and pharmaceutical industry, – Tourism, – Information Technology and Communications, – Transport, – Science and technology, – Co-operation in the markets of third countries.

Article 3 The Contracting Parties shall endeavour to broaden and intensify their co-operation through appropriate means, such as: – Promoting links and strengthening the co-operation between the government institutions, public and private sector organizations through the exchange of economic and business information of mutual interest, as well as the visits of their representatives and other economic and technical delegations, – Exchanging information on development priorities and encouraging the business circles of both countries to participate in development projects, – Encouraging the participation in fairs and exhibitions, organizing business events, seminars, symposia and conferences, – Promoting the stronger participation of small and medium-sized enterprises in bilateral economic relations,

1014


– Encouraging their financial institutions and banking sector to establish closer contacts and strengthen their co-operation respectively, – Encouraging investment activities, the foundation of joint ventures, establishment of company representations and branch offices, – Co-operation at the international level on economic issues of mutual interest.

Article 4 The Contracting Parties designate respectively the Singapore Ministry of Trade and Industry and the Hungarian Ministry of Economy and Transport, or any other agencies so designated by their respective Governments, as the contact points to promote and facilitate economic co-operation under this Agreement. The contact points will work with their respective relevant agencies in the implementation of this Agreement.

Article 5 Co-operation pursuant to this Agreement shall be carried out in accordance with the national laws and regulations of the Contracting Parties and without prejudice to the fulfillment of the obligation by the Contracting Parties under other bilateral, regional or multilateral agreements in which they are party to. Consequently the provisions of this Agreement may not be invoked or interpreted in such a way as to invalidate or otherwise affect those obligations, including the obligations of the Republic of Hungary deriving from the Treaties on which the European Union is based.

Article 6 Any dispute between the Contracting Parties relating to the interpretation or implementation of this Agreement shall be resolved without unreasonable delay, by friendly consultations and negotiations. Either Contracting Party may request in writing, amendments to this Agreement. Any amendments agreed to between the Contracting Parties shall come into force thirty (30) days after the Contracting Parties have notified each other of the completion of their respective constitutional and/or legal procedures which may be necessary for giving effect to such amendments.

12. szám Article 7

This Agreement shall enter into force on the date of exchanging notes indicating the completion of the constitutional and/or legal procedures of both countries. The Agreement shall be valid for a period of five (5) years, and shall be automatically renewed for successive periods of the same duration. Either Party may terminate this Agreement by giving at least six (6) months’ notice in writing through diplomatic channels to the other Party of its intention to terminate this Agreement, or may notify the other Party through diplomatic channels that it does not wish to renew this Agreement, not less than six months prior to the date of renewal. Done and signed in Budapest, on 9th of October 2007, in two originals in the English language. For the Government of the Republic of Hungary

For the Government of the Republic of Singapore

Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya, a továbbiakban a „Szerzõdõ Felek”, – azzal az óhajjal, hogy elmélyítsék az országaik közötti hosszú távú kapcsolatokat, – azzal a törekvéssel, hogy fenntartsák és erõsítsék tradicionális gazdasági kapcsolataikat, – azzal a szándékkal, hogy a kölcsönös elõnyök alapján fejlesszék, és intenzívebbé tegyék gazdasági, ipari, mûszaki és technológiai együttmûködésüket, – azzal a meggyõzõdéssel, hogy a szerzõdéses keretek erõsítése a további együttmûködéshez elõnyös feltételeket és megfelelõ alapot teremt, – a két ország hatályos jogrendjének keretei között, és nemzetközi kötelezettségeikkel teljes összhangban, a következõkben állapodtak meg:

1. Cikk Jelen Megállapodás elsõdleges célja a kétoldalú gazdasági együttmûködés elõsegítése és fejlesztése. A Szerzõdõ Felek – hatályos jogrendjük keretein belül – mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehetõ legszélesebb alapokra helyezve fejlesszék és erõsítsék a gazdasági együttmûködést minden olyan területen, amely kölcsönös érdekeiket és elõnyeiket szolgálja.

12. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 2. Cikk

Figyelembe véve a gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetét és perspektíváit, a Szerzõdõ Felek egyetértenek abban, hogy különösen a következõ területeken kedvezõek a feltételek a hosszú távú együttmûködésre: – mezõgazdaság és élelmiszer-feldolgozó ipar, – energetika, – elektromos és elektronikai berendezések, – vegyipar és petrolkémiai ipar, – infrastruktúrafejlesztés, – víz- és erdõgazdálkodás, – egészségügy, orvostechnológia, gyógyászati és gyógyszeripar, – turizmus, – informatika és távközlés, – közlekedés, – tudomány és technológia, – harmadik országok piacain való együttmûködés.

1015

Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, illetve a kormányaik által e célra kijelölt más szervezeteket jelölik meg kapcsolattartóként. A kapcsolattartók a jelen Megállapodás végrehajtása során a megfelelõ illetékes szervezeteikkel együtt végzik munkájukat.

5. Cikk A jelen Megállapodás szerinti együttmûködést a Szerzõdõ Felek nemzeti jogszabályaikkal összhangban hajtják végre, a Szerzõdõ Felek által kötött más kétoldalú, regionális vagy többoldalú megállapodásból eredõ kötelezettségek teljesítésének sérelme nélkül. Következésképpen a jelen Megállapodás rendelkezései nem idézhetõk vagy értelmezhetõk úgy, hogy azok érvénytelenítik, vagy másképpen befolyásolják ezeket a kötelezettségeket, beleértve a Magyar Köztársaságnak az Európai Uniót létrehozó szerzõdésekbõl eredõ kötelezettségeit.

3. Cikk A Szerzõdõ Felek törekednek arra, hogy a megfelelõ eszközökkel szélesítsék és mélyítsék el együttmûködésüket, úgymint: – a kapcsolatok építésének elõsegítése és az együttmûködés erõsítése a kormányzati intézmények, az állami és a magánszektor szervezetei között a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó gazdasági és üzleti információk cseréje, valamint képviselõik és más gazdasági és szakmai delegációk látogatásai révén, – információcsere a fejlesztési prioritásokról és a két ország üzleti köreinek ösztönzése a fejlesztési projektekben való részvételre, – a vásárokon és kiállításokon történõ részvétel bátorítása, üzleti események, szemináriumok, szimpóziumok és konferenciák szervezése, – kis- és középvállalkozásaik erõteljesebb részvételének ösztönzése a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, – pénzügyi intézményeik és bankszektoruk bátorítása a szorosabb kapcsolatok létesítésére és együttmûködésük erõsítésére, – a beruházási tevékenység, vegyes vállalatok alapításának, képviseletek és fiókvállalatok létesítésének ösztönzése, – nemzetközi szinten a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó gazdasági kérdésekben való együttmûködés.

4. Cikk A Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás szerinti gazdasági együttmûködés elõsegítésére és ösztönzésére a szingapúri Kereskedelmi és Ipari Minisztériumot és a magyar

6. Cikk A Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos minden vitás kérdést indokolatlan késedelem nélkül, békés konzultáció és tárgyalás útján rendeznek. Jelen Megállapodás módosítását bármely Szerzõdõ Fél kérheti írásban. A Szerzõdõ Felek megegyezése szerinti módosítások harminc (30) nappal azt követõen lépnek hatályba, hogy a Szerzõdõ Felek értesítették egymást az ilyen módosítások hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos és/vagy jogi eljárások befejezõdésérõl.

7. Cikk Jelen Megállapodás a két ország alkotmányos és/vagy jogi eljárásainak elvégzését igazoló jegyzékváltás napján lép hatályba. A Megállapodás öt (5) évig marad hatályban, ezután további, ezzel megegyezõ idõtartamra automatikusan meghosszabbításra kerül. Jelen Megállapodást bármelyik Szerzõdõ Fél felmondhatja, ha a másik Felet hat (6) hónappal elõtte diplomáciai úton írásban értesíti a Megállapodás felmondására irányuló szándékáról, vagy a meghosszabbítás esedékessége elõtt legkésõbb hat hónappal diplomáciai úton értesíti a másik Felet azon szándékáról, hogy nem kívánja a Megállapodást meghosszabbítani. Kelt és aláírásra került Budapesten, 2007. október 9. napján, két eredeti példányban, angol nyelven. A Magyar Köztársaság Kormánya részérõl

A Szingapúri Köztársaság Kormánya részérõl”

1016


(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet 2–3. §-a a megállapodás 7. Cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A megállapodás, illetve e rendelet 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelete a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 1–8., 10–18., 20–21., 25–29., 31–34., 36–37., valamint 39–40. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtására a következõket rendeli el: 1. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. alapvetõ eszközökkel való rendelkezés: kiterjed különösen – az elosztói, az átviteli rendszerirányítói, az egyetemes szolgáltatói alapvetõ eszközök, valamint a termeléshez szükséges alapvetõ eszközök és vagyoni értékû jogok más személy részére történõ átruházására (eladására, ajándékozására), használatba adására (bérbe adására), lízingbe adására, egyéb módon tartós használatba adására, megterhelésére vagy biztosítékul való lekötésére (zálogba, jelzálogba adására), valamint – az elõzõekben felsorolt eszközöket érintõ bármely más teher vállalására, továbbá az eszközök vagy azok egy része üzemeltetésének jogáról való lemondásra, vagy az üzemeltetésük jogának átruházására; 2. erõmûegység: villamos hálózati csatlakozással rendelkezõ, elsõdleges energiaforrás felhasználásával villamos energia, illetve hõvel kapcsolt villamos energia termelésére alkalmas technológiailag önálló egységet képezõ, mûszakilag független berendezés (kazán vagy erõgép

12. szám

és generátor, a továbbiakban együtt: fõberendezés) vagy berendezéscsoport; 3. kapcsolt vállalkozás: a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás; 4. kiegyenlítõ szabályozás: az átviteli rendszerirányító azon tevékenysége, amely biztosítja a villamos energia valós idejû szállítása során a mindenkori betáplálás és vételezés egyensúlyát; 5. leágazási pont: a közcélú hálózatnak az a pontja ahol a csatlakozó vezeték a közcélú hálózatra csatlakozik; 6. lekötött teljesítmény: az a kW mértékegységben kifejezett hatásos teljesítmény, amely a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó között, a létrejött hálózathasználati szerzõdésben a csatlakozási pontra vonatkozóan rögzítésre került; 7. menetrend: egy adott naptári napra az elszámolási mérési idõegységekre vonatkozó villamos átlagteljesítmények adatsora; 8. méretlen magánvezeték: a magánvezeték azon része, amely a hálózati engedélyes által üzemeltetett közcélú hálózatot a fogyasztásmérõ berendezéssel, annak kiegészítõ készülékeivel köti össze; 9. mérlegkör felelõs: olyan engedélyes, kiserõmû üzemeltetõje vagy felhasználó, aki a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott mérlegköri feladatokat ellátja; 10. mért magánvezeték: a magánvezeték hálózati engedélyes által mért szakasza; 11. névleges csatlakozási teljesítmény: a hálózat használati szerzõdésben csatlakozási pontonként rögzített teljesítményérték, amelyet a hálózati engedélyes által ellenõrzött túláramvédelmi készülék (amely a mérõ berendezés része) névleges vagy beállított áramerõssége határoz meg. A névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítmény értékét; 12. profil elszámolású felhasználó: olyan felhasználó, akinek az ellátása a kisfeszültségû hálózatról történik és nem rendelkezik terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérõ készülékkel; 13. profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált (1000 kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott) éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe; 14. rendelkezésre álló teljesítmény: az a kVA mértékegységben kifejezetett látszólagos teljesítõképesség-érték, amelynek mértékéig a hálózati engedélyes a hálózati teljesítõképességet az adott csatlakozási pontra a hálózati csatlakozási szerzõdésben foglaltak szerint biztosítja; 15. termelõi engedély: a villamosenergia-termelõi mûködési engedély és a kiserõmûvi összevont engedély; 16. üzemi esemény: a villamosenergia-rendszer üzemében bekövetkezõ állapotváltozás vagy beavatkozás. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplõ fogalmakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. §-a szerint kell értelmezni.

12. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY (A VET 10. §-ához)

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elõsegítése

1017

d) az egyes elsõdleges energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggõ hatékonyságát, az adott technológiának a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott mûködésére gyakorolt hatását, e) a villamosenergia-felhasználók teherviselõ képességét.

2. § A VET 10. § (1) bekezdésében meghatározottak végrehajtása érdekében a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) bekérheti a berendezések gyártási dokumentumait. Használtnak minõsül az a berendezés melynek gyártási éve öt évnél régebbi, mint az engedélykérelem éve.

(A VET 13. §-ához) Háztartási méretû kiserõmû hálózatra csatlakoztatásának és hálózat használatának különös szabályai. 4. §

(A VET 11. §-ához) 3. § (1) Az a termelõ, aki (amely) a megújuló energiaforrás, a hulladék mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelezõ átvételérõl szóló külön jogszabályban meghatározott kötelezõ átvételi rendszer keretében kíván a) megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból nyert energiával, vagy b) egyéb elsõdleges energiaforrás felhasználásával kapcsoltan termelt villamos energiát értékesíteni, szabadon választhat, hogy azt a jogszabályi feltételek megléte esetén melyik kötelezõ átvételi rendszer keretében kérelmezi. (2) Egy termelõ egy erõmûegység vonatkozásában az (1) bekezdés a)–b) pontjai közül csak egy kötelezõ átvételi rendszerben vehet részt. (3) A kapcsolt villamosenergia-termelésbõl, a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával elõállított, kötelezõen átveendõ villamos energia mennyiségét és a kötelezõ átvétel idõtartamát a Hivatal az egyenlõ bánásmód elvével összhangban a kötelezõ átvételre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelõen állapítja meg. Ennek megállapításakor a Hivatal figyelembe veszi: a) az egyes villamosenergia-termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, b) a megújuló energiatermelésnek a nemzeti összenergia-termeléshez viszonyított aránya tekintetében a megújuló energiára vonatkozó európai közösségi jogi aktusokban a Magyar Köztársaságra nézve meghatározott értéket, c) a kapcsolt villamos energia termelésbõl, a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával elõállított villamos energia versenyképességét, az elsõdleges energiaforrás-megtakarítás mértékét és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését,

A háztartási méretû kiserõmû üzemeltetõje által termelt villamos energiát az üzemeltetõ kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítõ villamosenergia-kereskedõ vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni.

5. § (1) A háztartási méretû kiserõmû rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett erõmûvi teljesítõképességet kell érteni. (2) Egy adott csatlakozási ponton háztartási méretû kiserõmûvet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerzõdés módosítása nélkül, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a VET 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerzõdés megfelelõ módosítása mellett, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet. (3) A felhasználó a háztartási kiserõmû üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méretû kiserõmû alapvetõ mûszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót. (4) A felhasználó a háztartási méretû kiserõmû létesítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében kíván villamos energiát termelni. A hálózati csatlakozás mûszaki jellemzõit ezen nyilatkozat figyelembevételével kell kialakítani. (5) Ha a háztartási méretû kiserõmû a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretû kiserõmû üzemeltetõjével, mint felhasz-

1018


12. szám

nálóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedõ, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási idõszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.

(A VET 18. és 20. §-ához)

(6) Amennyiben a vételezett és betáplált villamosenergia-szaldó alapján betáplálási többlet áll fenn, az elszámolás során betáplált villamosenergia-többletet a háztartási méretû kiserõmû üzemeltetõjével jogviszonyban álló kereskedõ által a részére – mint felhasználó részére – értékesített villamos energia szerzõdés szerinti átlagos termékára, valamint a háztartási kiserõmû üzemeltetõje, mint felhasználó által fizetendõ rendszerhasználati díj összegének 85%-ával kell elszámolni.

(1) Az átviteli rendszerirányító a VET 18. §-ában meghatározott állapotjelentésében külön köteles kitérni a keresletoldali szabályozás összehangolása érdekében tett intézkedéseire és annak eredményére. A keresletoldali szabályozásra vonatkozó részletes eljárásrendet, valamint az átviteli rendszerirányító ezzel kapcsolatos feladatait a Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.

(7) A fogyasztásmérõ berendezés költségeinek viselésére 3×16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az erõmûvekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. (8) A háztartási kiserõmûvek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a kereskedõk üzletszabályzatai tartalmazzák.

(A VET 16. §-ához) Pénzügyi biztosíték 6. § (1) A mérlegköri rendszer mûködtetése, a mérlegkörök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezésének pénzügyi – hitelezési és ár – kockázatainak csökkentése érdekében az átviteli rendszerirányító köteles olyan pénzügyi biztosítéki rendszert mûködtetni, amely kezeli az adott mérlegkör-felelõs, villamosenergia-kereskedõ, vagy egyetemes szolgáltató pénzügyi pozícióinak – teljesítési – kockázatát a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott elszámolási ciklus alatt. (2) Az átviteli rendszerirányító köteles olyan módon kialakítani a pénzügyi kockázatkezelõ rendszerét, hogy az számlapénzen kívül más, a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti likvid eszközök befogadására is alkalmas legyen, elõsegítse az átviteli rendszerirányító likviditását és csökkentse a piaci szereplõk ez irányú költségeit, valamint a piaci szereplõk nem teljesítése esetén minimalizálja a pénzügyi biztosíték nyilvántartott és valós piaci értéke közötti különbségbõl adódó pénzügyi kockázatot. (3) Az átviteli rendszerirányító a pénzügyi biztosítékok befogadásának részletes szabályait az üzletszabályzatában határozza meg.

7. §

(2) Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintû szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges kapacitások és energia beszerzésére vonatkozó ajánlati felhívását honlapján, valamint két országos napilapban közzéteszi, továbbá a termelõi engedéllyel rendelkezõknek és a termelõi engedélyessel hosszú távú kapacitás-lekötési megállapodással rendelkezõ kereskedõnek elektronikusan közvetlenül is megküldi. (3) Az átviteli rendszerirányító ajánlati felhívása éves vagy a Kereskedelmi Szabályzatban rögzített egy évnél rövidebb idõtávra vonatkozhat. (4) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, valamint azon követelményeket és mûszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevõnek teljesítenie kell. (5) Az átviteli rendszerirányító az éves ajánlati felhívása során az ajánlattételi határidõ lejáratát, valamint a pályázat eredményhirdetésének idõpontját a termelõi engedélyesre és a termelõi engedélyessel hosszú távú kapacitás-lekötési megállapodással rendelkezõ kereskedõre vonatkozóan a VET 106. §-ában elõírt pályáztatási kötelezettség határidejének figyelembevételével határozza meg. (6) Amennyiben az erõmû, illetve a termelõi engedélyessel hosszú távú kapacitás-lekötési megállapodással rendelkezõ kereskedõ az ajánlati felhívásban meghatározott mûszaki feltételeknek megfelel, akkor köteles az átviteli rendszerirányító részére ajánlatot tenni. (7) Amennyiben az ajánlattételre kötelezettek a (6) bekezdés szerinti kötelezettségüknek nem tesznek eleget, az átviteli rendszerirányító a Hivatalnak bejelentést tehet. A Hivatal a jogszabályi kötelezettség megszegésének megállapítása esetén a VET 96. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza. (8) Az átviteli rendszerirányító az ajánlatokat a Kereskedelmi Szabályzatban, illetve az ajánlati felhívásban közzétett szempontok szerint bírálja el. Az átviteli rendszerirányító a nyertes – hazai vagy külföldi – ajánlattevõkkel szerzõdést köt.

12. szám


1019

(A VET 24. §-ához)

adataitól vagy a hálózatfejlesztési tervben szereplõ fejlesztés finanszírozása vagy létesítése ellehetetlenül.

Hálózat üzemeltetés

(2) A hálózatfejlesztési terv módosítása iránti eljárása során a Hivatal mérlegeli a villamosenergia-ellátás biztonságát, a villamosenergia-piac hatékony mûködését, és elemzi a terv módosításának a hálózati engedélyesek fejlesztéseire gyakorolt hatását.

8. § (1) A hálózati engedélyes a mûködési engedélyében meghatározott területen a közcélú hálózat tulajdonjogától függetlenül köteles gondoskodni a közcélú hálózat üzemeltetésérõl, karbantartásáról, fenntartásáról, javításáról, felújításáról és fejlesztésérõl. A fejlesztésére vonatkozó kötelezettségének oly módon köteles eleget tenni, hogy a mûködési engedélyében meghatározott területen valamennyi rendszerhasználó közcélú hálózathoz való hozzáférése biztosítható legyen. A munkák elvégzését a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózati elemnek helyt adó ingatlan tulajdonosa köteles tûrni és a hálózati engedélyessel együttmûködni. (2) A hálózati engedélyes a hálózati elem tulajdonosával kötött megállapodásnak megfelelõen az igénybevétellel arányos díjat fizet, ha a felhasználók ellátása érdekében a saját tulajdonú eszközök mellett idegen tulajdonban lévõ hálózati elemet is igénybe vesz. Ezen összeget a rendszerhasználati díjakban történõ elismerése érdekében a hálózati engedélyes által benyújtott kérelem alapján a Hivatal, mint indokolt költségként elismerhetõ összeget, a rendszerhasználati díjak szabályozása során figyelembe veszi. A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák azon kötelezõ tartalmi elemeket, amelyekben a hálózati engedélyes és a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni. (3) A hálózati engedélyes a hálózathoz való hozzáférést befolyásoló tervezett karbantartási, javítási, felújítási munkákról vagy fejlesztésekrõl az érintett hálózati szakaszra csatlakozott termelõi engedélyessel egyeztet. (4) Az elosztó hálózati engedélyes (a továbbiakban: elosztó) évente jelentést küld a Hivatalnak, a hálózatára csatlakozott nem engedélyköteles kiserõmûvek számáról (a háztartási méretû kiserõmûveket elkülönítve), fajtájáról, beépített teljesítményérõl, a hálózatra adott és az onnan vételezett villamos energia mennyiségérõl.

(A VET 32. §-ához) 10. § (1) Az elosztó az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges kapacitások és energia beszerzésére vonatkozó ajánlati felhívását a honlapján, és az Elosztói Szabályzatban meghatározattak szerint közzé teszi. (2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, az ajánlatok értékelésének szempontjait, valamint azon követelményeket és mûszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevõnek teljesítenie kell.

(A VET 34. §-ához) Közvilágítás 11. § A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történõ elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggõ kérdéseket rendezõ szerzõdés (a továbbiakban: közcélú közvilágítási használati szerzõdés) kötelezõ tartalmi elemeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(A VET 38–39. §-ához és 66. §-ához) Magánvezeték 12. §

9. §

(1) A magánvezeték üzemeltetõje köteles a magánvezetéket a VET, e rendelet és a vonatkozó más jogszabályok rendelkezései szerint folyamatosan üzemeltetni, valamint azt oly módon fenntartani, karbantartani és fejleszteni, hogy az a jogszabályokban, hatósági elõírásokban és szabványokban rögzített minõségi elvárásoknak megfeleljen.

(1) Az átviteli rendszerirányító vagy az elosztó jogosult és köteles a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosítását kezdeményezni a Hivatalnál, ha a tervezési idõszakban ismert körülmények lényegesen megváltoztak, a tervezés során figyelembe vett adatok eltérnek a hálózat tényleges

(2) A magánvezeték tulajdonosa és üzemeltetõje közötti jogviszonyra, valamint a magánvezeték tulajdonosa vagy üzemeltetõje és a magánvezetékrõl vételezõk közötti jogviszonyra – jelen jogszabályban foglalt eltérésekkel – a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései irányadók.

(A VET 25. §-ához) Hálózatfejlesztési terv módosítása

1020


(3) A magánvezeték üzemeltetõje hálózati naplót vezet a magánvezetékes szolgáltatását vételezõket és felhasználókat érintõ üzemszünetekrõl, hálózati kiesésekrõl, üzemzavarokról és feszültségingadozásokról, továbbá a vezetékes szolgáltatását igénybevevõkkel folytatott levelezésérõl. (4) A hálózati engedélyes, a vételezõ és a felhasználó a hálózati napló rá vonatkozó adatot tartalmazó részeibe betekinthet, az érintett részekrõl másolatot vagy kivonatot kérhet, valamint a (3) bekezdésben meghatározott eseményekkel kapcsolatosan a magánvezeték üzemeltetõjétõl tájékoztatást kérhet, továbbá a hálózati naplóban ellenvéleményét, állásfoglalását feltüntetheti. A magánvezeték üzemeltetõje a naplóhoz való hozzáférést köteles biztosítani, valamint az igényelt tájékoztatást köteles írásban megadni. (5) A magánvezeték üzemeltetõje a hálózati naplót és a vezetékes szolgáltatását igénybevevõkkel folytatott levelezését – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – egy évre visszamenõleg köteles megõrizni. (6) A magánvezeték üzemeltetõje a vezetékes szolgáltatást a vételezõ és a felhasználó részére méltányos, költségalapú díj ellenében nyújtja. Ha a felek a vezetékes szolgáltatás díjában eltérõen nem állapodnak meg, a díj alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei és az erre számított, a Hivatal által közétett – az üzemeltetett vezeték eszközértékére alkalmazott – tõkeköltség képezi. (7) A magánvezeték üzemeltetõje a villamos energia továbbadással és a (6) bekezdésben szabályozott vezetékes szolgáltatással, az engedélyköteles magánvezeték üzemeltetõje a (6) bekezdésben szabályozott vezetékes szolgáltatással kapcsolatosan köteles olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyéb tevékenységeivel szemben az átláthatóságot, a diszkrimináció-mentességet, és kizárja a keresztfinanszírozást. Amennyiben a magánvezeték üzemeltetõje gazdasági társaság, akkor évente köteles e tevékenységével kapcsolatos mûködését külön összefoglalóan kiértékelni. (8) Ha a magánvezeték üzemeltetõje a vételezõnek a VET alapján továbbadással villamos energiát szolgáltat, úgy a nyújtott szolgáltatás után kiállított számlán megbontva köteles feltüntetni a villamos energia és az általa nyújtott vezetékes szolgáltatás díját, valamint a magánvezeték üzemeltetõjét a vételezõnek nyújtott szolgáltatás után terhelõ és a közcélú hálózat használatáért általa fizetett rendszerhasználati díjakat. Ha a magánvezeték üzemeltetõje számlaadásra külön jogszabály rendelkezése szerint nem köteles, a számla helyébe annak tartalmával megegyezõ bizonylat lép. (9) A (4)–(6) bekezdésekben meghatározott vételezõi, felhasználói jogokat a magánvezeték üzemeltetõje nem korlátozhatja. (10) Ha a továbbadással villamos energiát vételezõk közösen a Hivataltól a magánvezeték engedélykötelessé nyilvánítását kérelmezik, a kérelemhez csatolni kell a ké-

12. szám

relmet megalapozó iratokat, különös tekintettel a (4) bekezdés elõírásaival összefüggésben keletkezõ iratokra. (11) A Hivatal a VET 66. §-ának (8) bekezdése szerinti eljárásban az eljárás alá vont magánvezeték tulajdonosától és üzemeltetõjétõl bekérhet minden olyan nyilatkozatot, iratot, egyéb bizonyítékot, amelyet a határozatának meghozatalához szükségesnek tart. A magánvezeték tulajdonosa, illetve üzemeltetõje a Hivatal felhívásának köteles határidõben eleget tenni. Az eljárás akadályozása esetén a Hivatal az eljárás alá vont ügyféllel szemben a VET 96. § (1) bekezdésének a)–b) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (12) A magánvezeték üzemeltetõje az elõre tervezhetõ éves rendes karbantartási, felújítási munkálatokról, az ezzel kapcsolatos szüneteltetés kezdõ idõpontjáról és várható idõtartamáról az érintett felhasználókat és vételezõket a szünetelés megkezdését megelõzõen legalább 15 nappal írásban értesíti.

13. § (1) A vételezõvel vagy felhasználóval kötött, a magánvezetékhez történõ csatlakozásra, a magánvezeték hálózati szolgáltatására, valamint a vételezõk esetében a villamos-energia továbbadására vonatkozó szerzõdésnek rendelkeznie kell különösen a) a kapcsolódási pont, illetve pontok helyének meghatározásáról; b) a magánvezetékre történõ kapcsolódási pont kapacitásáról (kVA) és mûszaki jellemzõirõl; c) a vételezõ vagy felhasználó részére a kapcsolódási ponton rendelkezésre álló teljesítményrõl (kVA) annak megjelölésével, hogy a rendelkezésre álló teljesítmény idõlegesen vagy véglegesen kerül-e a vételezõnek vagy felhasználónak átadásra; d) a vételezõi, illetve felhasználói berendezés mûszaki jellemzõirõl; e) szükség esetén a vételezõi vagy felhasználói berendezés hálózati visszahatásának megengedett legnagyobb mértékérõl és a visszahatás csökkentésére szolgáló mûszaki megoldásokról; f) a magánvezetékhez történõ csatlakozás pénzügyi és mûszaki feltételeirõl, a bekapcsolás szabályairól; g) a szolgáltatott villamos energia mûszaki jellemzõirõl; h) az üzemeltetõi rendelkezésre állás szabályairól; i) a magánvezetéken és az engedélyköteles magánvezetéken keresztül igénybe vett villamos energia mérésére vonatkozó rendelkezésekrõl, különös tekintettel a méréssel kapcsolatos üzemeltetõi és vételezõi, illetve felhasználói kötelezettségekre, a mérési idõszakok meghatározására, a mérõk tulajdonjogának, elhelyezésének, felszerelésének, karbantartásának, cseréjének szabályaira; j) a számlázás és a számlakifogás szabályairól;

12. szám


k) a díjfizetés részletes szabályairól; l) a kölcsönös tájékoztatási kötelezettségrõl, valamint a felek közötti adatszolgáltatás szabályairól, különös tekintettel a 12. § (12) bekezdésében meghatározott értesítésre; m) a vételezõi, illetve felhasználói panaszok kezelésének rendjérõl; n) a hálózati naplóra vonatkozó rendelkezésekrõl; o) az éves rendes karbantartás és az üzemzavar vagy egyéb üzemi esemény bekövetkezése esetén alkalmazandó korlátozás szabályairól; p) a szerzõdésszegés eseteirõl, különös tekintettel a szabálytalan vételezésre, valamint a vételezõnek, illetve felhasználónak a magánvezetékes szolgáltatásból történõ idõleges vagy végleges kizárásának eseteire; q) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezésekrõl. (2) A 12. § (3)–(12) bekezdések rendelkezéseit a nem engedélyköteles magánvezeték esetében csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a magánvezetékrõl annak tulajdonosától vagy üzemeltetõjétõl jogilag, szervezetileg elkülönülõ vételezõt látnak el.

(A VET 40–43. §-ához) Mérés, leolvasás 14. § (1) A hálózati engedélyesek a szerzõdések teljesítésének elszámolása érdekében a VET és e rendelet keretei között az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidõre kötelesek gondoskodni a villamosenergiafogyasztás mérésérõl. (2) Amennyiben a felhasználó megváltoztatja felhasználási helyét, érvényes villamosenergia-vásárlásra vonatkozó szerzõdését más engedélyessel történõ szerzõdéskötés vagy a villamosenergia-fogyasztással történõ felhagyás érdekében felmondja, a hálózati engedélyes a felhasználó szándékának írásbeli bejelentését követõ öt munkanapon belül köteles a felhasználó és a részére villamos energiát értékesítõ engedélyes között végelszámolás alapjául szolgáló mérõállást az üzletszabályzat vagy a hálózat használati szerzõdés rendelkezései szerint rögzíteni. (3) A villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint meghatározott mérési adatokat a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatformátumban és idõpontig kell megküldeni az átviteli rendszerirányító részére. Ezen túlmenõen a hálózati engedélyes a számlázás alapjául szolgáló adatokat köteles továbbítani az érintett felhasználóval jogviszonyban álló kereskedõ és egyetemes szolgáltató részére, a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az ott meghatározott feldolgozásban. (4) A rendszerszintû, ezen belül különösen az elszámoláshoz szükséges együttmûködés érdekében valamennyi engedélyes – az engedélyköteles magánvezeték üzemelte-

1021

tõje, a közvetlen vezeték és termelõi vezeték üzemeltetõje kivételével – az átviteli rendszerirányító által összehangolt adatforgalmi-kommunikációs rendszert mûködtet. A kommunikációs rendszerrel kapcsolatos alapkövetelményeket a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák. (5) Az átviteli rendszerirányító és az elosztók kötelesek az általuk összesített hiteles mérési, elszámolási adatokat, valamint a fogyasztásmérõ berendezés hitelességére vonatkozó dokumentumokat – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a hálózathasználati szerzõdésbõl eredõ igények elévüléséig megõrizni és az érintett rendszerhasználó rendelkezésére bocsátani a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon és adatformátumban. (6) Az adatforgalom biztosításához szükséges modemrõl, a távlehívható fogyasztásmérõrõl, elszámolást szolgáló áramkorlátozó és idõprogram kapcsoló készülékekrõl, azok felszerelésérõl és karbantartásáról a hálózati engedélyes saját költségén gondoskodik. (7) A fogyasztásmérõ berendezés elhelyezésére szolgáló mérõhelyet az elosztói szabályzatban meghatározott minimális követelmények és szabályok betartásával kell kialakítani. A mérõhelyet a felhasználó saját költségén alakítja ki. (8) A távlehívható fogyasztásmérõ távleolvasását lehetõvé tevõ adatátviteli kapcsolat felhasználási helyen belül történõ kiépítésének költsége és az adatátviteli kapcsolat folyamatos biztosításának kötelezettsége és azok költségei, beleértve az elõfizetési díjat is, a felhasználót terhelik.

15. § (1) Az átviteli hálózatra csatlakozó felhasználó villamosenergia-felhasználása a VET 40. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerint az átviteli rendszerirányító feladatkörébe tartozó, és tulajdonában lévõ fogyasztásmérõ berendezés alapján számolható el. (2) Az erõmûvek és kiserõmûvek részére szolgáltatott villamos energia a VET 40. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint az átviteli rendszerirányító feladatkörébe tartozó, a termelõi engedélyes vagy a kiserõmû tulajdonában lévõ fogyasztásmérõ berendezés alapján számolható el.

16. § (1) Az elosztók a különbözõ felhasználói csoportok felhasználási szokásait figyelembe véve, a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérõ készülékkel nem rendelkezõ felhasználók villamosenergia-felhasználás mérése és számlázása érdekében egymással együttmûködve országosan egységes, statisztikai elemzéssel készült felhasználói villamosteljesítmény-igény görbéket (a továbbiakban: profil-görbék) készítenek a VET 40. § (1) bekezdés

1022


12. szám

b) pontjában meghatározott rendelkezéseknek megfelelõen.

20. §

(2) Az elosztó – a (3) bekezdés szerinti eltéréssel – a felhasználó kérésére a 14. § (6)–(8) bekezdés szerinti költségviselési rendelkezések alkalmazásával távlehívható fogyasztásmérõ készüléket szerel fel.

(1) Az adott idõszakra vonatkozó mért fogyasztás és az ugyanezen idõszakra elõre megbecsült fogyasztás különbségét (a továbbiakban: profil mennyiségi eltérés) a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint évente kell a felhasználóval elszámolni.

(3) Nem kötelezhetõ terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérõ készülék felszerelésére az elosztó azon, a kisfeszültségû hálózatról ellátott felhasználók tekintetében, akik (amelyek) a) profil-görbén alapuló elszámolás alapján vételezik a villamos energiát, b) közvilágítás vagy egyéb, a közvilágítási elosztó hálózatról ellátott vagy azzal együtt vezérelt világítás (telefonfülke, közlekedési jelzõtábla, reklámvilágítás stb.) céljára vételeznek.

17. § Az elosztó a profil-görbéket köteles a Hivatal megkeresésére, de legalább kétévente külön megkeresés nélkül is felülvizsgálni, a vizsgálat lezárását követõ 30 napon belül a vizsgálat eredményérõl a Hivatalt írásban tájékoztatni és amennyiben szükséges, a profil-görbék módosítását kezdeményezni.

18. § (1) A profil-görbén alapuló elszámolású felhasználót (a továbbiakban: profil elszámolású felhasználó) a felhasználási hely szerinti területen mûködési engedéllyel rendelkezõ elosztó köteles a profil-görbék alapján felhasználói terhelési profilba besorolni. Az elosztó a besorolást a felhasználó fogyasztási szokásainak figyelembevételével objektív módon, az elosztói szabályzatban és az üzletszabályzatában foglaltak szerint köteles végrehajtani. (2) A 16. § (2) bekezdés b) pontja szerint vételezõ felhasználók profilját a fényforrásoknak az elõtétekkel és egyéb tartozékokkal együtt számított hatásos névleges teljesítményfelvétele, a közvilágítási naptár vagy a tényleges kapcsolások alapján meghatározott világítási idõtartam szerint kell meghatározni.

(2) Amennyiben az elosztóval való pénzügyi elszámolások tekintetében a profil elszámolású felhasználó nevében villamosenergia-kereskedõ vagy egyetemes szolgáltató jár el, akkor a profil mennyiségi eltérés díját a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint a villamosenergia-kereskedõvel vagy egyetemes szolgáltatóval kell elszámolni.

21. § (1) A felhasználói típuscsoportokra kidolgozott profil-görbéket az elosztói szabályzat tartalmazza. (2) A mérlegkörök elszámolásához szükséges elszámolási mérési adatok képzésének, továbbításának kérdéseit a villamosenergia-ellátási szabályzatok fogalmazzák meg az elszámolásban részt vevõk (elosztók, kereskedõk/mérlegkör-felelõsök, rendszerirányító) együttmûködési szabályaiként. (3) A profilozási és felhasználói elszámolási eljárás részletes szabályait, valamint a mérés kialakításának követelményeit az elosztói szabályzat tartalmazza.

(A VET 46. §-ához) Villamosenergia-kereskedelem 22. § (1) A villamosenergia-kereskedõ a mûködési engedélye alapján jogosult a villamos energia határon keresztül történõ be-, illetve kiszállítására is. (2) A villamosenergia-kereskedõ a felhasználók hálózathasználati szerzõdéseinek bizományosi kezelése során az e rendelet 1. számú mellékletének a bizományosi kezeléssel összefüggõ rendelkezéseit megfelelõen alkalmazza.

(A VET 47. és 57. §-ához) 19. §

Ügyfélszolgálat

A profil elszámolású felhasználó által fizetett rendszerhasználati díjak tartalmazzák a menetrend kiegyensúlyozásának költségeit is a rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint.

23. § (1) A villamosenergia-kereskedõ és az egyetemes szolgáltató az általa ellátott lakossági fogyasztók kiszolgálása érdekében ügyfélszolgálati irodát létesít, amely

12. szám


a) állandó ügyfélszolgálati iroda, b) ügyfélszolgálati fiókiroda (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálati iroda) lehet. (2) Az állandó ügyfélszolgálati iroda a hét minden munkanapján legalább napi 6 órás, és – 5 munkanapos hetet alapul véve – legalább heti 36 órás nyitvatartással üzemel. A hét legalább egy munkanapján legalább 20 óráig tart nyitva. Az állandó ügyfélszolgálati irodán kötelezõ az elektronikus ügyfélhívó rendszer alkalmazása, bankkártyás fizetési lehetõség biztosítása, valamint készpénzátutalási megbízás rendelkezésre tartása. (3) Az ügyfélszolgálati fiókiroda legalább heti 8 órás nyitvatartással üzemel. A hét legalább egy munkanapján legalább 20 óráig tart nyitva. Az ügyfélszolgálati fiókiroda köteles a lakossági fogyasztók beadványait igazoltan átvenni, a helyben rendelkezésre álló információk alapján az üzletszabályzatban meghatározott ügytípusokba tartozó ügyeket helyben elintézni. Az ügyfélszolgálati fiókiroda elektronikus ügyfélhívó rendszer alkalmazására nem köteles. (4) Állandó ügyfélszolgálati irodát kell fenntartani a) Budapesten, b) a megyei jogú városokban. (5) Budapesten egy ügyfélszolgálati irodára legfeljebb 100 000 lakossági fogyasztó juthat. (6) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény szerinti kistérségekben (a továbbiakban: kistérség) ügyfélszolgálati fiókirodát kell fenntartani, de a villamos-energia kereskedõ dönthet állandó ügyfélszolgálati iroda fenntartásáról. (7) Azon kistérségekben, ahol e rendelet hatálybalépésekor ügyfélszolgálati iroda nem mûködik, ügyfélszolgálati fiókirodát kell létesíteni. (8) Az ügyfélszolgálati fiókiroda mûködési területén lévõ felhasználási hellyel rendelkezõ lakossági fogyasztó jogosult az állandó ügyfélszolgálati irodában történõ ügyintézésre is. (9) Nem köteles a kereskedõ azokban a megyei jogú városokban, illetve kistérségekben ügyfélszolgálati irodát fenntartani, ahol nincs az általa ellátott lakossági fogyasztóknak nyilvántartott felhasználási helye. (10) Az ügyfélszolgálatokon kötelezõen végzendõ tevékenységek körét, a nyitvatartási idõre és a tevékenységek végzésére vonatkozó részletes minõségi követelményeket, a szolgáltatás elvárt színvonalát a Hivatal – az üzletszabályzatok keretei között – határozatban állapítja meg. (11) A villamosenergia-kereskedõ és az egyetemes szolgáltató a jogszabályi elõírásokkal, valamint a Hivatal (9) bekezdés szerinti határozatával összhangban kérheti, hogy a Hivatal az állandó ügyfélszolgálati iroda mûködési követelményeinek megfelelõ ügyfélszolgálati fiókirodát minõsítse állandó ügyfélszolgálati irodának. Amennyiben az engedélyes az átminõsített irodát a jövõben ismét a fiók-

1023

irodára vonatkozó szabályok szerint kívánja mûködtetni, errõl a Hivatalt legkésõbb a mûködés feltételeinek megváltoztatását megelõzõen 30 nappal tájékoztatja. A Hivatal a tájékoztatás alapján az átminõsített irodát fiókirodává minõsíti. (12) Az ügyfélforgalmi adatokat a villamosenergiakereskedõ köteles rögzíteni. (13) Az elosztó a villamosenergia-kereskedõkre vonatkozó rendelkezések szerint köteles ügyfélszolgálati irodát létesíteni. (14) Az elosztó és a villamosenergia-kereskedõ megállapodása esetén az elosztó hálózati ügyfélszolgálat a kereskedelmi, illetve egyetemes szolgáltatói ügyfélszolgálattal egy közös helyiségben is mûködtethetõ. (15) Közös helyiségben mûködtetett elosztó hálózati és kereskedelmi, illetve egyetemes szolgáltatói ügyfélszolgálat esetén az ügyfelek számára az egyes jogviszonyokkal összefüggõ önálló ügyintézés lehetõségét biztosítani kell.

Lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történõ ki- és visszakapcsolás rendje 24. § (1) A VET 47. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását vita esetén a villamosenergia-kereskedõ köteles bizonyítani. (2) Kikapcsolásra csak a villamos energia értékesítési szerzõdés szerinti szolgáltatások szüneteltetésérõl szóló, a kikapcsolásra vonatkozó értesítéssel egyidejûleg megküldött írásbeli értesítés esetén kerülhet sor. A kikapcsolást és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetést tértivevényes levélben kell a lakossági fogyasztóval közölni. (3) Ha az értesítés a villamosenergia-kereskedõhöz nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot – az ellenkezõ bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követõ ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. (4) A villamosenergia-értékesítési szerzõdés szerinti szolgáltatások szüneteltetésének idõtartama legfeljebb 30 nap. Amennyiben a lakossági fogyasztó számlatartozását ezen idõszak alatt nem egyenlíti ki, a villamosenergia-kereskedõ a 30. napon a szerzõdést azonnali hatállyal felmondja. A szüneteltetésrõl szóló értesítésben az azonnali hatályú felmondásra és annak határidejére a lakossági fogyasztó figyelmét fel kell hívni.

25. § (1) A lakossági fogyasztónak a villamosenergia-kereskedõ által kezdeményezett kikapcsolására csak olyan idõpontban kerülhet sor, amelyrõl az elosztó a lakossági fogyasztót elõre értesítette. Az értesítésben az elosztó háló-

1024


zati engedélyes köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely idõszakon belül a kikapcsolást végre kívánja hajtani. Az értesítésnek – a villamosenergia-kereskedõ által szolgáltatott adatok alapján – tételesen tartalmaznia kell a lakossági fogyasztóval szemben fennálló teljes követelést jogcímenként összegszerûen, azok eredeti fizetési határidejével együtt. (2) Amennyiben az elosztó a kikapcsolást a villamosenergia-kereskedõ értesítésének kézhezvételétõl számított 30 napon belül nem tudja végrehajtani, köteles errõl a villamosenergia-kereskedõt értesíteni. A villamosenergia-kereskedõ a kikapcsolás meghiúsulásáról szóló értesítést követõen az elosztó egyidejû tájékoztatása mellett a villamosenergia-értékesítési szerzõdést felmondhatja. (3) A villamosenergia-értékesítési szerzõdés felmondását követõen az érintett lakossági fogyasztó kikapcsolásáig a fogyasztó által vételezett villamos energia tekintetében a szerzõdés nélküli vételezés szabályai szerint kell eljárni. (4) A lakossági fogyasztó – amennyiben a villamos energia szolgáltatásra igényt tart – tartozásának rendezését a villamosenergia-kereskedõ felé igazolni köteles. (5) Az elosztó a villamosenergia-kereskedõnek a VET 64. §-ának (9) bekezdése szerinti kezdeményezése alapján a lakossági fogyasztót a villamosenergia-ellátásba 24 órán belül visszakapcsolja.

26. § A 24–25. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a lakossági fogyasztó magatartása a villamosenergia-rendszer biztonságos üzemelését veszélyezteti.

(A VET 53. §-ához) 27. § A szervezett villamosenergia-piacon azonnali és határidõs, származékos, valamint opciós ügylet, illetve ezek kombinációja köthetõ.

(A VET 57. §-ához) A felhasználói beadványok engedélyes általi kezelésére és a felhasználók, illetve a lakossági fogyasztók általi benyújtására vonatkozó eljárási szabályok 28. § (1) Az engedélyes a felhasználói beadványok kezelése során a fogyasztóvédelemrõl szóló törvényben meghatározottakon túlmenõen az alábbi rendelkezések szerint jár el.

12. szám

(2) Az engedélyes az ügyfélszolgálati irodában írásban benyújtott beadványokat igazolás ellenében veszi át. Az érintett engedélyes a felhasználó valamennyi beadványát köteles az elévülési határidõ végéig, visszakereshetõen megõrizni. (3) A beadvány beérkezésétõl számított 8 napon belül az engedélyesek kötelesek egymás között tisztázni, melyikük joga, illetve kötelessége az adott ügyben eljárni. Ennek megtörténtérõl a felhasználót haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell. (4) Ha a beadvány a villamosenergia-értékesítéssel és a hálózati szolgáltatással egyaránt összefügg és ennek következtében több engedélyest érint, az engedélyesek kötelesek egymás között a beadvány beérkezésétõl számított 15 napon belül az intézkedési hatáskörök tisztázásához és a megfelelõ intézkedés megtételéhez szükséges egyeztetéseket lefolytatni. (5) Az engedélyes az ügy rendezését a felhasználóval történõ közvetlen kapcsolatfelvétel útján kíséreli meg. Ennek során az üzletszabályzatban meghatározott határidõn belül érdemben választ kell adnia a felhasználó részére a (3) bekezdésben foglalt határidõ figyelembevételével. (6) Az engedélyes az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos ügyben beadvány nélküli, telefonon történõ ügyintézés esetén is biztosítja az ügyintézés dokumentálhatóságát. (7) Szabályzat a védendõ fogyasztókra kedvezõbb szabályokat állapíthat meg. (8) Az engedélyesnek a felhasználó által nem elfogadható minõségben adott válasza, illetve érdemi válasz hiánya miatt a felhasználó által a lakossági fogyasztó esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, egyéb felhasználó esetén a Hivatal részére benyújtott kérelemnek (a továbbiakban: panasz) a következõket kell tartalmaznia: a) a kérelmezõ neve, elérhetõsége, az érintett felhasználási hely, b) a kérelem tárgyának rövid leírása, a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen az engedélyesnek a felhasználói megkeresésére adott válaszlevelét, c) a kért intézkedés megjelölése.

29. § Az engedélyes üzletszabályzatában köteles a felhasználói beadványok kezelésére, valamint a felhasználók panaszai benyújtására vonatkozó részletes szabályokat feltüntetni. A felhasználói beadványok engedélyes által történõ érdemi elbírálásának határideje 30 napnál hosszabb nem lehet.

12. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY (A VET 64–65. §-ához)

1025

ban meghatározott véghatáridõ lejártát követõ 8 napon belül az elosztó az érintett fogyasztót törli a nyilvántartásból.

Védendõ fogyasztókra vonatkozó részletes szabályok 30. § (1) A törvény, illetve jelen kormányrendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élõ személy: a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 37/A. § szerinti rendszeres szociális segélyben; b) a Szoctv. 40–44. § szerinti ápolási díjban; c) a Szoctv. 32/B–E. § szerinti idõskorúak járadékában; d) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben; illetve e) a Gyvt. 25. § szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül; f) a Gyvt. 54. § szerinti nevelõszülõ, hivatásos nevelõszülõ aki saját háztartásában neveli a gondozásába elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket. (2) E cím alkalmazásában háztartás: az egy lakásban együtt élõ, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ közeli hozzátartozók közössége. E cím alkalmazásában közeli hozzátartozók: a Szoctv. 4. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyek. (3) A szociálisan rászoruló fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a vele egy háztartásban élõ közeli hozzátartozójára tekintettel kéri felvételét a VET 65. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba, a közeli hozzátartozó sem jogosult egy másik felhasználási hely tekintetében nyilvántartásba vételét kérni. (4) A szociálisan rászoruló fogyasztó az (1) bekezdésnek való megfelelését az elosztó felé köteles a támogatás folyósítását igazoló eredeti irat, illetve az otthonteremtési támogatás megállapításáról szóló jogerõs gyámhivatali határozat eredeti példányának bemutatásával igazolni. Az elosztó az igazolás céljára bemutatott iratok másolatát a jogosultság megszûnését követõ legalább 5 évig megõrzi. (5) Az elosztó köteles a szociálisan rászoruló fogyasztót a rászorultság igazolását követõ 8 napon belül nyilvántartásba venni, és a nyilvántartásba vételrõl a fogyasztóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedõt a fogyasztóval egyidejûleg értesíteni. (6) Amennyiben a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a fogyasztó nem igazolja, az igazoló irat-

31. § (1) A szociálisan rászoruló fogyasztó a számla kibocsátását követõen a kikapcsolásról szóló értesítést megalapozó utolsó számla fizetési határidejének lejártáig kérheti részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék alkalmazását. Az engedélyes a fogyasztó fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmét 15 napon belül érdemben köteles megválaszolni. (2) Részletfizetési kedvezmény és fizetési haladék csak olyan szociálisan rászoruló fogyasztót illet meg, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének idõtartama alatt elfogyasztott villamos energia ellenértékét, a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét határidõben kiegyenlíti. Részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék 12 naptári hónapon belül egy alkalommal illeti meg a fogyasztót. (3) Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás feltételeit megszegi, a villamosenergia-kereskedõ, illetve az egyetemes szolgáltató jogosult a részletfizetésre, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás azonnali hatályú felmondására. A részletfizetés, fizetési haladék idõtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a fogyasztót kamatfizetési kötelezettség nem terhelheti. (4) A részletfizetés idõtartama nem lehet kevesebb mint az igénylést megelõzõ 12 hónapban számlázott fogyasztásból számított a) egy havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén két hónap, b) 3 havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén öt hónap, c) 3 havi átlagfogyasztást meghaladó tartozás esetén hat hónap. (5) A fizetési haladék idõtartama legfeljebb 30 nap. (6) A részletfizetés, fizetési haladék tekintetében e rendelkezésektõl csak a fogyasztó javára lehet eltérni. (7) A részletfizetés, illetve a fizetési kedvezmény biztosítása mellett a villamosenergia-kereskedõnek, illetve az egyetemes szolgáltatónak – az elosztóval történõ egyeztetés mellett – fel kell ajánlania az elõre fizetõ mérõ felszerelésének lehetõségét. Amennyiben a fogyasztó részletfizetési kedvezményben vagy fizetési haladékban részesült és annak feltételeit nem teljesíti, az engedélyes a további fogyasztást elõre fizetõ mérõ felszereléséhez kötheti. Az elõre fizetõ mérõ felszerelése során a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell eljárni. Az elõre fizetõ mérõ költségeinek viselésére a fogyasztásmérõ berendezésre vonatkozó általános költségviselési szabályok irányadók.

1026


12. szám

(8) Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a nyilvántartásba vételt követõen kereskedõt, illetve egyetemes szolgáltatót vált, a korábbi villamosenergia-értékesítési szerzõdés megszûnésekor a korábbi kereskedõ, illetve egyetemes szolgáltató köteles igazolást adni arról, hogy a fogyasztó a megelõzõ 12 naptári hónap alatt részesült-e fizetési haladékban vagy részletfizetési kedvezményben és megállapodásait teljesítette-e.

gyasztó nem tartja be, és nem igényli a villamosenergia-kereskedõ, illetve az egyetemes szolgáltató kezdeményezésére az elosztó által felajánlott elõre fizetõ mérõ felszerelését sem, továbbá legalább négy havi számlatartozást felhalmozott, akkor a szociálisan rászoruló fogyasztó villamosenergia-ellátását az engedélyes megszüntetheti, a villamosenergia-értékesítésre vonatkozó szerzõdést felmondhatja.

32. §

33. §

(1) Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó négy havi számlatartozást halmozott fel (késleltetett kikapcsolás) és a villamosenergia-ellátásból történõ kikapcsolás további jogszabályi feltételei is fennállnak, az elosztó a kikapcsolásról szóló értesítéssel egyidejûleg köteles értesíteni azt a szociális igazgatási szervet, amelynek igazolása alapján a fogyasztó a szociálisan rászorulók nyilvántartásba felvételre került. A szociális igazgatási szerv köteles a szociálisan rászoruló fogyasztót tájékoztatni az igénybe vehetõ ellátásokról és szolgáltatásokról, azok jogosultsági feltételeirõl, valamint megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az érintett fogyasztó, illetve vele együtt villamos energia ellátásban részesülõ családtagjai életének, egészségének védelme érdekében szükségesek.

(1) A fogyatékos személy jogosultságát a VET. 3. § 19. pontja szerinti támogatások folyósítását igazoló eredeti irat bemutatásával igazolja. Az irat másolatát az engedélyes a jogosultság megszûnését követõ 5 évig köteles megõrizni.

(2) Elõre fizetõ mérõt kell biztosítani minden olyan szociálisan rászoruló fogyasztó számára, aki ezt – a 31. § (7) bekezdése szerinti ajánlat vagy a kikapcsolásról szóló értesítésben foglalt, a VET 47. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerinti tájékoztatás alapján – igényli. Az elõre fizetõ mérõ felszerelése során a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell eljárni. Az elõre fizetõ mérõ költségeinek viselésére a fogyasztásmérõ berendezésre vonatkozó általános költségviselési szabályok irányadók. (3) A villamosenergia-kereskedõ, illetve az egyetemes szolgáltató – az elosztóval együttmûködve – gondoskodik az elõre fizetõ mérõk mûködtetésének (feltöltésének) az ügyfélszolgálatain és elektronikus úton történõ biztosításáról.

(2) A fogyatékosság jellegét a kezelõorvos állapítja meg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet szakvéleményével összhangban, és az e rendelet 23. számú melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével igazolja abból a célból, hogy az érintett engedélyes azonosítani tudja a jogszabályok és az üzletszabályzata szerinti különleges eljárás jellegét, tartalmát. A fogyatékosság jellegét az alábbi csoportok egyikébe (vagy egyidejûleg több csoportba) sorolás révén kell megállapítani: a) olyan jellegû fogyatékosság, amely a fogyasztót alkalmatlanná teszi a mérõ leolvasásra, mérõállás közlésre, a számlaolvasásra; a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes fizetéstõl eltérõ kiegyenlítésére, b) olyan jellegû fogyatékosság, amely a fogyasztó egészségét, életét veszélyezteti a fogyasztó szerzõdés-szegése alapján kezdeményezett kikapcsolása esetén, c) olyan jellegû fogyatékosság, illetve olyan gyógykezelési mód, amely, illetve amelynek megszakadása a fogyasztó életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatás tervezett vagy üzemzavar jellegû szünetelése esetén.

34. §

(4) Az elosztó köteles az elõre fizetõ mérõ felszerelésével egyidejûleg a szociálisan rászoruló fogyasztót írásban tájékoztatni az elõre fizetõ mérõ használatával kapcsolatos tudnivalókról, illetve az erre vonatkozó szerzõdési feltételekrõl.

(1) A 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élõ fogyasztót nem kell személyes körülményeinek megfelelõ, különleges bánásmódban részesíteni, amennyiben háztartásában van olyan személy, aki nem fogyatékkal élõnek minõsül.

(5) A felszerelt elõre fizetõ mérõ feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölése mellett a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradásának vagy a feltöltött összeg elfogyásának következtében fellépõ szolgáltatási szünet nem minõsül az engedélyes általi kikapcsolásnak.

(2) A fogyatékkal élõ fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja.

(6) Amennyiben a részletfizetési vagy halasztott fizetési megállapodásban foglaltakat a szociálisan rászoruló fo-

(3) Amennyiben a 33. § (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élõ fogyasztó az erre vonatkozó jogosultságát nem saját maga, hanem a vele egy háztartásban élõ, fogyatékkal élõnek nem minõsülõ személy érvényesíti, a jogosult személy is csak ezen a felhasználási helyen szerepelhet a nyilvántartásban védettségi jogalapként.

12. szám


(4) A 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élõ fogyasztót megilletõ különleges bánásmód lehet: a) havi (idõközi) mérõleolvasás a felhasználási helyen, b) rendkívüli, ingyenes mérõfelülvizsgálat 12 naptári hónapban egyszer, c) készpénzben történõ számlakiegyenlítés a felhasználási helyen, d) az általánostól eltérõ, de a mûszaki-biztonsági elõírásoknak megfelelõ mérõhely-kialakítás, e) a számla értelmezéséhez az engedélyes üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség (helyszíni számla magyarázat, számlafordíttatás stb.), f) az engedélyes üzletszabályzatában meghatározott, a fogyatékkal élõk villamosenergia-ellátásban való részvételét megkönnyítõ egyéb szolgáltatás. (5) A 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élõ fogyasztó a nyilvántartásba történõ felvétel iránti igény bejelentésekor nyilatkozik arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározott, illetve az engedélyes által nyújtott egyéb szolgáltatások közül melyekre tart igényt. Az igényelt szolgáltatást a fogyasztó részére a nyilvántartásba vételt követõ legkésõbb 30. naptól kell biztosítani.

35. § (1) A 33. § (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élõ fogyasztóra vonatkozóan az e rendelet 23. számú melléklete szerint kiállított igazolás tartalmazza azon értesítendõ személy elérhetõségét, akit a villamosenergia-ellátás szüneteltetésének vagy szünetelésének esetén értesíteni kell. A szolgáltatás szünetelése vagy a tervezett szüneteltetés esetén az értesítés idõpontjára a lakossági fogyasztókra vonatkozó tervezett szüneteltetés miatti kiértesítési szabályok az irányadók. (2) A tervezett üzemszünet idejére a 33. § (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élõ fogyasztó, vagy az értesítendõ személy kérésére legkésõbb a tervezett üzemszünet kezdetét megelõzõ naptól a fogyasztó gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához szükséges teljesítményû szükségáramforrást köteles biztosítani az elosztó. (3) Váratlan üzemzavar következményeinek megelõzése céljából, a nyilvántartásba vételt követõ legkésõbb 30. naptól az elosztó köteles a 33. § (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élõ fogyasztóval vagy az általa megadott értesítendõ személlyel, illetve szükség esetén az egészségügyi ellátást biztosító szervezettel egyeztetett feltételeknek megfelelõ, a fogyasztó gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához szükséges teljesítményû szünetmentes áramforrást idõben kihelyezni az igénylésben megadott felhasználási helyen.

1027

(4) Az elosztó nem felel a szükségáramforrás, illetve szünetmentes áramforrás általa fel nem ismerhetõ, rejtett hibájából adódó következményekért, nem köteles továbbá a szükségáramforrás, szünetmentes áramforrás üzemeltetésére, karbantartására és javítására. (5) Az elosztó a szükségáramforrás, illetve szünetmentes áramforrás kihelyezésekor köteles átadás-átvételi jegyzõkönyvet felvenni és aláíratni a fogyatékkal élõ fogyasztóval vagy képviselõjével. A jegyzõkönyvnek az elosztó üzletszabályzatában meghatározott keretek között – a legkisebb költség elvével összhangban – rendelkeznie kell a kihelyezésre, üzemeltetésre, karbantartásra és javításra vonatkozó részletes megállapodásról.

36. § (1) A 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élõ fogyasztó nyilatkozatát évente legfeljebb két alkalommal módosíthatja. Ha a fogyasztó korábbi nyilatkozatát módosítja, az igénybe venni kívánt szolgáltatást a módosítási igény beérkezését követõ legkésõbb 30. naptól biztosítani kell a fogyasztó számára. A módosítást a nyilvántartásban fel kell tüntetni. A fogyasztó olyan módosítási igényét, melyet a benyújtott iratok nem támasztanak alá, az engedélyes nem köteles teljesíteni. (2) Az engedélyes által nyújtott különleges bánásmódért ellenérték kikötése semmis. (3) A fogyasztó köteles a fogyatékkal élõkre vonatkozó különleges bánásmódra jogosultságot adó körülmény megszûnését 15 napon belül írásban bejelenteni az elosztónál.

37. § A védendõ fogyasztók – jelen rendelet szerint – megvalósult védelme, a részükre biztosított különleges bánásmód kapcsán felmerült – máshonnan meg nem térülõ – indokolt, arányos, igazolható költségeket a hatósági árszabályozás körébe tartozó tevékenységek esetében a Hivatal az árszabályozás során figyelembe veszi.

(A VET 66. §-ához) A villamos energia továbbadása 38. § (1) A felhasználó a saját vagy az általa üzemeltetett magánvezetéken keresztül, a felhasználási helyen belül, az általa vásárolt villamos energiát harmadik személynek továbbadhatja.

1028


(2) A felhasználó köteles a továbbadásról az õt ellátó villamosenergia-kereskedõt legkésõbb a továbbadás megkezdését megelõzõen 15 nappal írásban tájékoztatni. A tájékoztatás elmulasztása esetén a villamosenergia-kereskedõ nem köteles a VET 66. § (11) bekezdésében elõírt szabályokat a felhasználó kikapcsolása során betartani. (3) Ha a felhasználó és az általa végzett villamosenergia-továbbadással vételezõ vételezési szokásai lényegesen eltérnek, vagy a továbbadás nem a vételezés feszültségszintjén történik, és ez többletköltséget okoz, a továbbadó a felhasználóval szemben az ebbõl adódó többletköltségeit – a 13. § (1) bekezdés szerinti szerzõdésben rögzített megállapodásuk szerint – a 12. § (6) bekezdés szabályai szerint elszámolhatja. (4) A felhasználó az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a VET 168. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell. Az eljárás akadályozása esetén a Hivatal az eljárás alá vont ügyféllel szemben a VET 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (5) A felhasználó a vételezett villamos energiát a felhasználási helyen kívüli más vételezõ részére nem adhatja tovább.

39. § A Hivatal a magánvezeték üzemeltetõjével szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén – különösen a VET 66. § (4) bekezdésben foglaltak megszegése esetén – a VET 96. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetõleg a tevékenység végzõjét azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától.

(A VET 66., 85. és 86. §-ához) Közcélúvá nyilvánítás 40. § (1) A Hivatal valamennyi nagyfeszültségû vezeték közcélúságát vizsgálja. (2) A vezetékek átviteli vagy elosztó vezetékké, illetve közcélúvá minõsítése, valamint átminõsítése iránti eljárás a hálózati engedélyes kérelemére, valamint villamosenergia-rendszer üzembiztonsága biztosítása érdekében hivatalból indulhat. (3) Az engedélyköteles magánvezeték, valamint a VET 74. §-ának (3) bekezdése szerinti termelõi vezeték átviteli vagy elosztó vezetékké, illetve közcélúvá minõsítése, valamint átminõsítése iránti eljárás a vezeték tulajdonos, illetve üzemeltetõ kérelmére, valamint a VET 85. §-ának

12. szám

(4) bekezdésében, 86. §-ának (5) bekezdésében és 66. §-ának (9) bekezdésében meghatározott esetekben hivatalból indulhat.

41. § (1) Az átviteli rendszerirányító és az elosztók a középés kisfeszültségû vezetékek közcélúvá, ezen belül elosztó vezetékké történõ minõsítésére és átminõsítésére vonatkozó kérelemmel kapcsolatos véleményükrõl a Hivatalt – annak kezdeményezésére – a beérkezéstõl számított 30 napon belül tájékoztatják. (2) Az átviteli rendszerirányító javaslatot tesz a közcélú hálózattal kapcsolatosan a Hivatal részére a nagyfeszültségû vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké történõ minõsítése és átminõsítése vonatkozásában.

42. § A Hivatal által a VET 37. §-ának (1) bekezdése szerinti hatáskörben folytatott eljárás során az átviteli rendszerirányító kötelezettsége a közcélú hálózattal kapcsolatosan a véleménynyilvánítás a Hivatal részére a rendszerösszekötõ vezetékre vonatkozó mentesítési kérelem elbírálás elõsegítése céljából.

43. § (1) A hálózati engedélyes, illetve a közvetlen vezeték, a termelõi vezeték vagy az engedélyköteles magánvezeték üzemeltetõje a minõsítési, illetõleg átminõsítési kérelemhez köteles mellékelten benyújtani a) a vezeték, hálózati berendezés üzemi, illetve elosztói szabályzatban meghatározottak szerinti megnevezését, b) a vezeték, hálózati berendezés névleges feszültségének megjelölését, c) a villamosenergia-rendszerben betöltött szerepének ismertetését, d) a csatlakozó felhasználók és vételezõk számának és felhasználásuk mértékének ismertetését, e) nagyfeszültségû vezeték esetén az átviteli rendszerirányító javaslatát. (2) A közvetlen vezeték, a termelõi vezeték vagy a magánvezeték üzemeltetõje az általa üzemeltetett vezeték közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztói vezetékké való átminõsítésére vonatkozó kérelméhez köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenõen mellékelni a) a vezeték mûszaki állapotának leírását, b) az érintett területre mûködési engedéllyel rendelkezõ hálózati engedélyes nyilatkozatát a közcélú hálózat

12. szám


kiépítésének becsült költségeirõl és idõigényérõl a vezetéken keresztül ellátott, vagy ellátni kívánt vételezõk, illetve felhasználók ellátása céljából, c) az érintett területre mûködési engedéllyel rendelkezõ hálózati engedélyes nyilatkozatát a vezeték közcélúvá minõsítése esetén a hálózati engedélyes által a jogszabályoknak megfelelõen történõ üzemeltetésnek az elõre látható költségeirõl és a vezetéknek a hálózati engedélyes által szükségesnek tartott fejlesztésérõl, annak becsült költségeirõl, d) a közvetlen vezetéken, a termelõi vezetéken vagy magánvezetéken keresztül ellátott villamosenergia-vételezõ nyilatkozatát arról, hogy a vezeték közcélúvá nyilvánítását követõen villamos energia vásárlására vonatkozó érvényes szerzõdéssel vagy elõszerzõdéssel rendelkezik, e) a közvetlen vezeték, a termelõi vezeték vagy a magánvezeték üzemeltetõjének, illetve – ha az üzemeltetõ és a vezeték tulajdonosának személye nem azonos – a vezeték tulajdonosának az érintett területre mûködési engedéllyel rendelkezõ hálózati engedélyessel kötött szerzõdését vagy elõszerzõdését, amelyben a felek a közcélúvá nyilvánítás idõpontjától kezdõdõ hatállyal rendezik a kérelemre közcélúvá minõsített vezeték tulajdonjogi, vezetékjogi helyzetét, illetve üzemeltetésének szabályait. (3) Hivatalból indult eljárás esetén a Hivatal az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdésben foglaltakról beszerzi a közvetlen vezeték, a termelõi vezeték vagy a magánvezeték üzemeltetõje, illetve az érintett területre mûködési engedéllyel rendelkezõ hálózati engedélyes nyilatkozatát. (4) Az érintett területre mûködési engedéllyel rendelkezõ hálózati engedélyes köteles a közvetlen vezeték a termelõi vezeték és a magánvezeték üzemeltetõjével a közcélúvá minõsítési eljárás során együttmûködni, kötelesek továbbá a Hivatal (3) bekezdés szerinti eljárásában szükséges nyilatkozatokat a Hivatal által kitûzött határidõre rendelkezésre bocsátani. Az eljárás akadályozása esetén a Hivatal a vétkes féllel szemben a VET 96. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (5) A Hivatal a közvetlen vezeték, a termelõi vezeték, illetve a magánvezeték közcélúvá minõsítése tárgyában hivatalból indított eljárása során beszerzi az érintett területre mûködési engedéllyel rendelkezõ hálózati engedélyes, valamint – ha az eljárásban ügyfélként más módon nem vesz részt – a közvetlen, illetve a magánvezeték tulajdonosa, illetõleg üzemeltetõje nyilatkozatát a közcélúvá minõsítésrõl. (6) A Hivatal megkísérli a (2) bekezdés e) pontjában foglalt szerzõdés megkötése érdekében a hálózati engedélyes és a közvetlen vezeték, a termelõi vezeték vagy a magánvezeték üzemeltetõje közötti egyezség létrehozását. Ennek eredménytelensége esetén a Hivatal a (3) és (5) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelõ alkalmazásával jár el, és határozatban rendelkezik a közcélúvá

1029

nyilvánított vezetékre jutó arányos elosztói díjról, valamint az üzemeltetés költségeinek a hálózati engedélyes és a vezeték tulajdonosa, illetve üzemeltetõje közötti elszámolásáról.

44. § (1) A Hivatal a vezetékek átviteli vagy elosztó vezetékké, illetve közcélúvá minõsítésérõl, valamint átminõsítésérõl a villamosenergia-rendszer együttmûködése, az ellátásbiztonság, a hatékony és folyamatos villamosenergia-ellátás, az adott vezetékhez csatlakozó felhasználók, vagy vételezõk száma és azok fogyasztásának mértéke, a villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve, valamint az adott esetben jelentõs egyéb körülmények mérlegelésével dönt. (2) A Hivatal nem tagadhatja meg a vezetékek közcélúvá minõsítését, illetve az átminõsítését, ha azok szerepelnek a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervében. (3) A Hivatal a nagyfeszültségû közvetlen vezeték, a termelõi vezeték, illetve a magánvezeték közcélúvá minõsítésével egyidejûleg hivatalból módosítja az érintett területre mûködési engedéllyel rendelkezõ hálózati engedélyes mûködési engedélyét. A Hivatal egyidejûleg az engedélyköteles magánvezeték üzemeltetõjének mûködési engedélyét visszavonja. (4) A közvetlen vezeték, a termelõi vezeték, illetve az engedélyköteles magánvezeték közcélúvá minõsítése esetén a hálózati engedélyes a közvetlen vezetéken, a termelõi vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-vételezõvel, illetve az engedélyköteles magánvezetéken keresztül ellátott felhasználóval, annak kezdeményezése esetén köteles hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerzõdést kötni. Amennyiben a meglévõ hálózati csatlakozás a mûszaki feltételekben és a rendelkezésre álló teljesítmény mértékében nem igényel módosítást, a közvetlen vezetéken, a termelõi vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-vételezõt, illetve az engedélyköteles magánvezetéken keresztül ellátott felhasználót külön díjfizetési és költségtérítési kötelezettség nélkül megilletik a közvetlen vezetéken, a termelõi vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-vételezõként, illetve az engedélyköteles magánvezetéken keresztül ellátott felhasználóként megszerzett csatlakozási jogok. (5) A közvetlen, a termelõi vezeték, illetõleg engedélyköteles magánvezeték közcélúvá minõsítésének megtagadása esetén a Hivatal megfelelõ határidõ megállapítása mellett kötelezheti az érintett területre mûködési engedéllyel rendelkezõ elosztót közcélú hálózat kiépítésére a közvetlen vezetéken, a termelõi vezetéken, vagy az engedélyköteles magánvezetéken keresztül ellátott vételezõk, illetõleg felhasználók villamos energia ellátása céljából.

1030


(6) A Hivatal határozata alapján kiépítendõ közcélú hálózat létesítése és a hálózatra történõ csatlakozás felhasználói igénybejelentés alapján, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételek szerint történik. (7) A közvetlen vezeték, a termelõi vezeték és az engedélyköteles magánvezeték üzemeltetõje köteles a közcélú hálózatra kapcsolásig a közvetlen vezetékhez, a termelõi vezetékhez, illetve az engedélyköteles magánvezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani. A közvetlen vezeték, a termelõi vezeték és engedélyköteles magánvezeték üzemeltetõje köteles továbbá a vezetéket engedélye, a VET, e rendelet, valamint a vonatkozó más jogszabályok rendelkezései szerint üzemeltetni és fenntartani, ellenkezõ esetben vele szemben a Hivatal a VET 96. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jogosult eljárni.

45. § A Hivatal által közcélúnak nyilvánított vezeték átminõsítésére csak a 43. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjaiban meghatározott adatok vagy a vezeték átviteli-elosztói jellegének megváltozása esetén kerülhet sor.

(A VET 67–72. §-ához) Villamosenergia-ellátási szabályzatok 46. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatok – a hatékonyan mûködõ villamosenergia-versenypiac mûködése, a piaci szereplõk megfelelõ tájékoztatása érdekében – különösen az alábbi alapvetõ tárgyköröket szabályozzák: a) a villamosenergia-ellátási szabályzatok tárgyát és azok hatályát, b) az alkalmazásra elõírt szabványok esetén annak azonosítási adatait, c) a szabályzatban használt egyedi fogalmi meghatározások felsorolását, d) a minõségre, minõségbiztosításra vonatkozó általános szabályokat, e) az engedélyesek és a villamosenergia-ellátási szabályzat hatálya alá nem tartozó rendszerhasználók kapcsolatára vonatkozó azon ajánlásokat, amelyeket az engedélyesek üzletszabályzatainak kell tartalmaznia, f) a villamosenergia-ellátási szabályzat alanyai közötti kapcsolattartás, információcsere rendszerét, szabályait, az egyeztetési mechanizmust, g) a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt elõírásokkal kapcsolatos felszólamlási lehetõségeket, a módosítási igények egyeztetésének, a Hivatal számára való elõterjesztésének módját, h) a mellékletek, irányelvek jegyzékét, a változásregisztert.

12. szám

(2) A felhasználók biztonságos, zavartalan és megfelelõ minõségû ellátása érdekében a villamosenergia-ellátási szabályzatok az alapvetõ tárgykörökön belül rendelkeznek különösen az alábbiakról: a) a villamosenergia-rendszer engedélyeseire és a kiserõmûvek üzemeltetõire – a rendszerhez csatlakozottakra és a csatlakozásra kötelezettekre vagy csatlakozni szándékozókra – vonatkozó elõírásokról, b) az együttmûködõ villamosenergia-rendszer szakterületenként kidolgozott alapkövetelményeirõl, c) a szervezeti, irányítási jogosultságokról és e kapcsolatoknak a bemutatásáról, d) jogszabályban nem meghatározott fogalmakról és azok alkalmazásáról, e) mérés-elszámolás keretében: ea) elvégzendõ mérésekrõl, a szerzõdések teljesítése hiteles számlázásának részleteirõl, a mérési adatok összesítésérõl, az átviteli rendszerirányítónak történõ továbbításáról, eb) a villamos energia forgalom és termelés elszámolási mérésre alkalmas készülékeinek mûszaki meghatározásáról, f) hálózathoz való hozzáférés keretében: fa) a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférés részletes technikai-mûszaki szabályairól, a rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitás közzétételének rendjérõl, fb) a közcélú hálózathoz való hozzáférés szabályainak alkalmazása során szükséges tevékenységek ütemezésérõl, fc) a közcélú hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, az átvitel és elosztás korlátozásának, szünetelésének részletes szabályairól, fd) a felhasználói termelõ berendezések hálózattal való összekapcsolásának feltételeirõl, g) az engedélyköteles magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának általános mûszaki feltételeirõl, h) átviteli és elosztó hálózatok üzeme, valamint azok fejlesztése keretében: ha) az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózat üzemirányításának szabályairól, hb) a hálózatfejlesztési tervben, illetve ajánlatban nem szereplõ, de bejelentés kötelezett vezetékek létesítésének, közlésének rendjérõl, hc) közvetlen vezetékek, hálózati elemek létesítésének az átviteli rendszerirányító részére történõ bejelentése módjáról, hd) az átviteli hálózat és az annak üzemét befolyásoló elosztó hálózat üzemirányításának részletes szabályairól, he) azon tárgykörökrõl, amelyekben a hálózati engedélyes és az idegen tulajdonú hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni, i) adatszolgáltatások és tájékoztatások keretében: ia) a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetését elõsegítõ, a hálózati engedélyeseknek

12. szám


egymás között és az átviteli rendszerirányítónak szolgáltatandó adatok és információk szolgáltatásának rendjérõl, ib) a felhasználóknak és engedélyeseknek az elõre tervezhetõ karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés idõpontjáról és várható idõtartamáról történõ tájékoztatása módjáról, ic) a rendszerszintû teljesítmény és villamos energia mérleg elkészítésének rendjérõl, továbbá az energiapolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatal tájékoztatásának módjáról a mérleg, az erõmûvi teljesítmény, a közcélú hálózatok, valamint a fogyasztás várható jövõbeli alakulásáról, j) üzemzavarok és korlátozások keretében: ja) a villamosenergia-rendszer üzemzavara, ellátás szüneteltetése, korlátozása esetén szükséges rendelkezésekrõl, jb) a villamos energia válsághelyzetet el nem érõ ellátási zavar során szükséges teendõkrõl, k) a termelõ berendezés – átviteli rendszerirányító által a VET 5. § (3) bekezdés szerinti – igénybevétele esetén felmerülõ indítási és üzemeltetési költségek meghatározásának módjáról. (3) A Hivatal az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat jóváhagyása vagy felülvizsgálata és módosítása tárgyában hozott határozatát közvetlenül az átviteli rendszerirányítónak, a villamosenergia-elosztói szabályzat jóváhagyása vagy felülvizsgálata és módosítása tárgyában hozott határozatát közvetlenül az elosztónak kézbesíti. (4) Az Üzemi és a Kereskedelmi Szabályzatot az átviteli rendszerirányító, a villamosenergia-elosztói szabályzatot pedig az elosztók – a mindenkor érvényes egységes szerkezetbe foglalt szöveggel – a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt teszik közzé saját honlapjukon. A jóváhagyott szabályzatot az engedélyes elektronikus formában a Hivatalnak megküldi, ezt követõen a szabályzatot a Hivatal is közzéteszi honlapján.

47. § (1) Az Üzemi Szabályzat elõírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki: a) a villamosenergia-rendszer együttmûködésében részt vevõ termelõk és az átviteli rendszerirányító technikai és mûszaki mûködésére, ennek fogalmi megalapozására, tervezésére, b) a rendszerszintû szolgáltatások körének meghatározására, c) az átviteli hálózat üzemirányítására, üzemzavarainak kezelésére, d) az üzemi események nyilvántartására, e) az üzemzavarokkal, üzemi eseményekkel összefüggõ adat- és információszolgáltatás rendjére,

1031

f) a villamosenergia szolgáltatásának mennyiségi elszámolására, beleértve a mûködéshez szükséges infrastrukturális rendszereket is, g) a hálózati engedélyesek által készítendõ hálózatfejlesztési tervek formájára, kötelezõ tartalmi elemeire, valamint h) a villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervének készítése során a hálózati engedélyesek együttmûködésének szabályaira. (2) A Kereskedelmi Szabályzat elõírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki: a) a villamosenergia-kereskedelem részletes szabályaira, b) a keresletoldali szabályozási intézkedések összehangolására vonatkozó részletes eljárásrendre, valamint az átviteli rendszerirányító ezzel kapcsolatos feladataira, c) a mérlegköri elszámolás részletes szabályaira, d) a rendszerszintû szolgáltatásokhoz szükséges tartalékkapacitások beszerzési rendjére, e) az erõmûvek indítási és üzemelési költségei meghatározásának szabályaira, f) a kiegyenlítõ energia ára képzésének szabályaira, g) a szervezett villamosenergia-piac és az átviteli rendszerirányító kapcsolatára, h) a villamos energia határt keresztezõ be- vagy kiszállítására vonatkozó szabályokra, beleértve a határt keresztezõ szállításokkal kapcsolatos – egyes határokat érintõ – megállapodásokat. (3) Az Elosztói Szabályzat elõírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki: a) az elosztó technikai és mûszaki mûködésére, b) az elosztó hálózathoz csatlakozó erõmûvek csatlakozási feltételeire, c) a profilos fogyasztás és elszámolás szabályaira. (4) A villamosenergia ellátási szabályzatokat egymással összhangban kell elkészíteni.

A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásának általános szabályai 48. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával, karbantartásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az e rendelet 49–50. §-ai szerint létrehozandó szabályzati bizottságoknak kell ellátnia. (2) Az átviteli rendszerirányító köteles az Üzemi és a Kereskedelmi Szabályzat, az elosztók az Elosztói Szabályzat kidolgozásáról oly módon gondoskodni, hogy az ellátás biztonságát és minõségi követelményeit, a versenysemlegességet, a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférést, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételét biztosítsa.

1032


(3) A villamosenergia-ellátási szabályzatok módosításának, felülvizsgálatának rendjét, valamint a szabályzati bizottságok mûködésének és összetételének részletes szabályait e rendelet keretei között a vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat tartalmazza. (4) Az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztók kötelesek az eredményes egyeztetési eljáráshoz szükséges minden információt és dokumentumot megfelelõ, az érdemi állásfoglalás kialakítását lehetõvé tevõ idõben a szabályzati bizottságok tagjainak rendelkezésére bocsátani, a szabályzati bizottságokkal együttmûködni, résztvevõikkel igény szerint konzultálni. (5) Az engedélyesek és rendszerhasználók közötti – a villamosenergia-rendszer zavartalan üzemeltetéséhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások részletes tartalma a villamosenergia-ellátási szabályzatokban kerül meghatározásra.

Szabályzati bizottságok 49. § (1) Az átviteli rendszerirányító az Üzemi és a Kereskedelmi Szabályzat kidolgozásával, illetve e szabályzatok mindenkori módosításával és felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetés céljából köteles szabályzati bizottságokat létrehozni. (2) Az engedélyesek, a nem engedélyköteles kiserõmûvek üzemeltetõi és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szervezetei képviselõik útján jogosultak tagként részt venni a szabályzati bizottság ülésein, a szabályzati bizottság mûködési rendjében foglalt rendelkezések szerint. (3) Az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon a honlapjukon legalább az ülést megelõzõen 5 munkanappal köteles közzétenni a szabályzati bizottság ülésének idõpontját, továbbá a szabályzati bizottság mindenkor érvényes mûködési rendjét. (4) Az átviteli rendszerirányító köteles a szabályzati bizottságok, illetve azok bármely résztvevõjének megjegyzéseit és véleményét döntéshozatal során megfontolni, azok esetleges elutasítását indokolással alátámasztani. (5) A szabályzati bizottságok kötelesek az átviteli rendszerirányító által véglegesnek nyilvánított tervezetrõl egy közös állásfoglalást kialakítani.

12. szám

irányadók a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel. (2) A 49. § (1) és (3) bekezdéseiben elõírt kötelezettségek az Elosztói Szabályzat tekintetében az elosztókat terhelik. (3) A szabályzati bizottság létrehozása az elosztók közös Elosztói Szabályzat kidolgozásáért való egyetemleges felelõsségét nem érinti.

(A VET 72. §-ához) Üzletszabályzat 51. § (1) Az engedélyesek az üzletszabályzataik tervezetét kötelesek honlapjukon közzétenni. Az üzletszabályzatot az Energetikai Érdekegyeztetõ Tanácsnál regisztrált energetikai felhasználói érdekképviseletekkel egyeztetve, a honlapon keresztül érkezett észrevételekkel együtt nyújtják be a Hivatal részére jóváhagyásra. Az engedélyes a honlapon, valamint a regisztrált energetikai felhasználói érdekképviseletek részére az érdemi észrevételek megtételére legalább 20 napos határidõt köteles biztosítani. (2) Az egyeztetés során a felek véleményét rögzíteni kell. Amennyiben az érdekképviseletek véleménye az üzletszabályzatokba nem kerül beépítésre, és a felek közötti érdekellentét feloldhatatlan, vagy az észrevételt tevõ ezt kéri, a tett észrevételeket véleményeltéréssel kell a jóváhagyásra beterjesztett üzletszabályzat mellékleteként benyújtani. (3) A Hivatal a jóváhagyási eljárás keretében az érdekképviseletek és az engedélyes között fennmaradt vitás kérdésekben dönt, és az üzletszabályzatot jóváhagyja, a jóváhagyást feltételekhez kötheti, vagy a jóváhagyást megtagadja. (4) Az üzletszabályzat készítése alól a VET 72. § (5) bekezdésével összhangban történõ felmentésre vonatkozó kérelemhez a mentesítés jogszabályi feltételeinek megítélhetõsége érdekében mellékelni kell az engedélyes által alkalmazott szerzõdésmintát.

(A VET 74–75. §-ához) Az engedélyezés általános szabályai

50. §

52. §

(1) Az Elosztói Szabályzattal kapcsolatos egyeztetésért és a szabályzat felülvizsgálatáért felelõs szabályzati bizottság mûködésére a 49. § rendelkezései megfelelõen

(1) A Hivatal a VET 74. §-ában meghatározott engedélyesi tevékenységek folytatásának feltételeit – a 84. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – az enge-

12. szám


délyben állapítja meg, a feltételek nem teljesülése esetén a VET 96. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. (2) Az engedélyes köteles az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek folyamatosan megfelelni, továbbá köteles a Hivatal adott engedélyesre irányadó mindenkori határozatainak megfelelni, azokat betartani és végrehajtani. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély, a Hivatal egyéb határozatai és a határozatokban foglalt egyéb jogosultságok sem egészben, sem részben nem ruházhatók át.

53. § (1) Az engedély, illetve jóváhagyás iránti kérelmet az e rendeletben meghatározott tartalommal, a Hivatal által meghatározott és a honlapján elektronikusan letölthetõ formátumban nyilvánosságra hozott formában írásban, valamint elektronikusan szerkeszthetõ formában is el kell juttatni a Hivatalhoz. (2) Az engedélyért folyamodó kérelmezõnek kérelmében az e rendeletnek az adott kérelemre vonatkozó melléklete szerinti dokumentumokkal és adatokkal alá kell támasztania az engedélyesi tevékenység végzésére való alkalmasságát. (3) Az engedélyért folyamodó kérelmezõnek rendelkeznie kell az adott tevékenység folytatásához szükséges pénzügyi-mûszaki feltételekkel és eszközökkel. (4) A Hivatal az engedélyezési eljárás és az engedélyköteles tevékenység végzése során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

54. § A VET 74. §-ának (1) bekezdésében meghatározott valamennyi engedély iránti kérelemhez az e rendelet egyes engedélytípusokra vonatkozó mellékleteiben meghatározottakon kívül a következõ dokumentumokat kell csatolni: a) az engedély iránt folyamodó gazdasági társaság társasági szerzõdését, alapító okiratát vagy alapszabályát (a továbbiakban: társasági szerzõdés), b) 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, ha változás van folyamatban a változás alapjául szolgáló okiratot és a cégbírósági érkeztetõ pecséttel ellátott változásbejegyzési kérelmet, vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 36. §-ának (1) bekezdése szerinti elektronikus tanúsítványt, illetve igazolást, c) a VET 74. §-ának (1) bekezdés b)–g) pontjaiban meghatározott engedély iránti kérelemhez csatolni kell a megfelelõ létszámú és megfelelõen szakképzett személy-

1033

zet rendelkezésre állásának bemutatását, illetve az ezt biztosító terveket, d) nyilatkozatokat a VET 75. § (3) bekezdésének d)–e) pontjaiban foglaltakról, e) az engedély iránt folyamodó gazdasági társaságnak és képviselõjének elérhetõségét, f) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj Hivatal részére történõ befizetésének pénzintézeti igazolását.

55. § (1) A VET 74. §-ában meghatározott engedélyköteles tevékenységet – a VET 74. §-ának (1) bekezdés a), e)–f), és h)–i) pontjai kivételével – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatálya alá tartozó, belföldi székhellyel rendelkezõ korlátolt felelõsségû társaság vagy részvénytársaság végezhet, ha megfelel a VET-ben, e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) A VET 74. §-ának (1) bekezdés a), h) és i) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet csak a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott, belföldi székhellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet folytathat.

56. § Az átviteli rendszerirányító, az elosztó és az egyetemes szolgáltató az engedélye szerinti engedélyköteles tevékenysége vonatkozásban köteles saját alkalmazásban lévõ munkavállalókkal az engedélyben meghatározott mûködési területén folyamatosan gyakorolni a jogait, valamint folyamatosan eleget tenni kötelezettségeinek, különös tekintettel az alábbiakra: a) átviteli rendszerirányító esetén: aa) a villamosenergia-rendszer üzem-elõkészítése, operatív üzemirányítása, üzemértékelése, ab) a rendszerszintû mérleg elkészítése, ac) a villamos energia értékesítések végrehajtásának összehangolása, ad) a rendszerszintû szolgáltatások tervezése, valamint az igénybevételéhez kapcsolódó elszámolás, ae) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történõ közremûködés, af) a villamosenergia-rendszer együttmûködõ képességének megõrzése érdekében szükséges intézkedések elrendelése, b) elosztó hálózati engedélyes esetén ba) a nagyfeszültségû, a közép- és kisfeszültségû közcélú hálózat üzemirányítása, bb) az átviteli rendszerirányító által közvetlenül saját üzemirányításába be nem vont erõmûvek üzemirányítása, bc) a teljesítmény-szabályozó feladatok ellátása,

1034


bd) az üzemvitel, az üzemirányítás és az ügyfélszolgálat területén az engedélyes szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó döntési és irányítási jogok, kötelezettségek, c) egyetemes szolgáltató esetén az egyetemes szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó döntési és irányítási jogok, kötelezettségek.

12. szám

pb-gáz, folyékony (föld)gáz stb.] tüzeléssel a VET 170. § (2) bekezdésének 4. pontja alapján kiadott, az 50 MW és azt meghaladó teljesítõképességû erõmûvek energiahordozó-készletének legkisebb mértékérõl és a készletezés rendjérõl szóló miniszteri rendelet által elõírt mértékben és eszközökkel ki tudja váltani, vagy a VET 6. § (2) bekezdése által elõírt feltételeket tudja teljesíteni.

57. § 60. § Az engedélyek érvényességi idõtartamának meghosszabbítására irányuló eljárásra az engedélyezés szabályai az irányadók.

(A VET 80–83. §-ához) Az erõmûvi engedélyezés közös szabályai 58. § Az erõmûvi engedélyezés szempontjából – kivéve a szélerõmû parkok esetét – a 0,5 MW-os, illetve az 50 MW-os erõmûvi teljesítményhatárt az erõmûvi teljesítõképesség nagyság megállapítása során úgy kell alkalmazni, hogy az engedélyt kérelmezõ tulajdonában lévõ, egy telephelyen üzemeltetett valamennyi erõmûegységet, amely villamos energia elõállítására alkalmas, együttesen kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában telephely alatt a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 33. pontjában meghatározott telephelyet kell érteni. A szélerõmû-park az engedélyezés szempontjából egy erõmûnek tekintendõ.

A kiserõmûvi összevont engedély, vagy az 50 MW vagy az azt meghaladó teljesítõképességû erõmû létesítési engedélyének kiadása tárgyában, továbbá termelõi engedélyesek közigazgatási hatósági ügyeiben folytatott eljárás során a Hivatal a rendszerirányítással összefüggõ kérdésekre vonatkozóan jogosult kikérni az átviteli rendszerirányító véleményét, amelyet az 30 napon belül köteles megadni.

61. § (1) A Hivatal az atomerõmûre vonatkozó engedélyeit az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben elõírt engedélyek megléte esetén adja ki. (2) A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerinti engedélyezési eljárásban az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltõl nem kérhetõ olyan adat igazolása, amelyet a Hivatal nyilvántartása az e rendelet szerinti engedélyezési eljárással összefüggésben már tartalmaz.

(A VET 80. §-ához) 59. § (1) Az erõmûvekkel kapcsolatos engedélyezés során a Hivatalnak a következõ energetikai szempontokat kell érvényesítenie: a) az elsõdleges energiaforrás-felhasználás mérséklése érdekében a legjobb elérhetõ technológiának megfelelõ hatásfokot elérõ erõmûvek létesüljenek, b) a decentralizált villamosenergia-termelés elõsegítése, c) a villamosenergia-termelés megszüntetése oly módon legyen ütemezve, hogy ne veszélyeztesse a villamosenergia-versenypiac mûködését, egyes területek villamosenergia-ellátását, d) a VET 79. §-a alapján kiadott miniszteri rendelet elõírásait, e) az elsõdleges energiaforrás összetételére kitûzött energiapolitikai célokat. (2) Az 50 MW és azt meghaladó teljesítõképességû új földgáztüzelésû erõmûre termelõi mûködési engedély, vagy 50 MW és azt meghaladó teljesítõképességû erõmûre bõvítési engedély akkor adható, ha az erõmû földgázellátását alternatív energiahordozó [fûtõolaj, gázturbina olaj,

Kiserõmûvi összevont engedély 62. § (1) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 4. számú mellékletben elõírtakat. (2) A kiserõmûvi összevont engedélyt a Hivatal abban az esetben adhatja meg, ha a kiserõmû megfelel a külön jogszabályban meghatározott energetikai hatásfokra vonatkozó minimális követelményeknek.

(A VET 81. §-ához ) 50 MW vagy ezt meghaladó teljesítõképességû erõmû létesítésére vonatkozó engedély 63. § (1) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 5. számú mellékletben elõírtakat.

12. szám


(2) A Hivatal a létesítési engedélyben meghatározza az erõmû elsõdleges energiaforrását a 7. számú mellékletnek megfelelõen. (3) Az 50 MW vagy ezt meghaladó teljesítõképességû erõmû létesítésére vonatkozó mûködési engedélyt a Hivatal abban az esetben adhatja meg, ha az erõmû megfelel a külön jogszabályban meghatározott minimális energetikai hatásfokra vonatkozó követelményeknek.

1035

(3) A teljesítménynövelés megvalósulása után az engedélyes a próbaüzem záró jegyzõkönyvének keltét követõ 30 napon belül köteles kérelmezni a mûködési engedélye módosítását, vagy kiserõmû esetén a villamosenergia-termelésre vonatkozó mûködési engedély kiadását.

50 MW vagy ezt meghaladó teljesítõképességû erõmûvek teljesítményének csökkentésére vonatkozó engedély


66. §

Az erõmû-bõvítési engedély

(1) Az erõmû teljesítménycsökkentésének minõsül a mûködési engedélyben meghatározott erõmûvi teljesítmény több, mint 10%-kal vagy 10 MW-tal (minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni) történõ csökkentése, akár egy alkalommal, akár több csökkentés eredményeként összességében, amennyiben a csökkentés idõtartama az 1 évet meghaladja.

64. § (1) Erõmû bõvítésének minõsül a mûködési engedélyben meghatározott erõmûvi névleges teljesítõképesség további új fõberendezéssel történõ legalább 10%-os növelése. Erõmû bõvítésének minõsül a kiserõmû névleges teljesítõképességének új berendezéssel történõ növelése is, ha a kiserõmû névleges teljesítõképessége a bõvítéssel együtt eléri, vagy meghaladja az 50 MW-t. (2) A bõvítendõ erõmû meg kell feleljen a külön jogszabályban meghatározott minimális energetikai hatásfokra vonatkozó követelményeknek. (3) Az erõmû bõvítési engedély iránti kérelemhez e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani. (4) A bõvítés megvalósulása után a próbaüzem záró jegyzõkönyvének keltét követõ 30 napon belül az engedélyes köteles kérelmezni a mûködési engedélye módosítását, vagy kiserõmû esetében a villamosenergia-termelésre vonatkozó mûködési engedély kiadását.

(2) Az erõmû teljesítményének csökkentésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani. (3) Teljesítménycsökkenésnek kell tekinteni az erõmû mûködési engedélyben meghatározott erõmûvi teljesítmény több, mint 10%-kal vagy 10 MW-tal (minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni) történõ – nem tervezett – 1 évet meghaladó – csökkentését is. (4) A teljesítménycsökkentés megvalósulása után az engedélyes a próbaüzem záró jegyzõkönyvének keltét követõ 30 napon belül köteles kérelmezni a mûködési engedélye módosítását, vagy kiserõmû esetén a kiserõmûvi összevont engedély kiadását.

(A VET 83. §-ához) Erõmû teljesítményének növelésére vonatkozó engedély 65. § (1) Erõmû teljesítménynövelésnek minõsül a mûködési engedélyben meghatározott erõmûvi névleges teljesítõképesség vagy a kiserõmû névleges teljesítõképességének átalakítással, javítással történõ növelése, ha bármelyik meglévõ berendezés (erõmûegység vagy turbógépcsoport), vagy azok együttes teljesítménynövekménye meghaladja a mûködési engedélyben meghatározott névleges teljesítõképesség 10%-át, vagy kiserõmû esetében annak teljesítménye a növeléssel együtt eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot. (2) Az erõmû teljesítményének növelésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.

50 MW vagy ezt meghaladó teljesítõképességû erõmû villamosenergia-termelésére vonatkozó mûködési engedély 67. § (1) A Hivatal 50 MW vagy ezt meghaladó teljesítõképességû erõmû villamosenergia-termelésére vonatkozó mûködési engedélyt (a továbbiakban: termelõi mûködési engedély) ad ki erõmû létesítési, illetve kiserõmû esetén teljesítménynövelési vagy bõvítési engedély alapján, ha a) az eredményes üzembe helyezési eljárást követõen az erõmû megfelel a létesítési (teljesítménynövelési, bõvítési) engedélyben meghatározott mûszaki adatoknak, b) a kérelmezõ rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges alapvetõ eszközökkel valamint c) megfelel a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

1036


12. szám

(2) A kérelmezõnek a termelõi mûködési engedély iránti kérelemhez e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.

(2) A szüneteltetés idõtartama nem lehet rövidebb harminc napnál és meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három évet.

(3) A mûködési engedély érvényességi idejének meghosszabbítását kérelmezõnek a benyújtott engedélykérelemmel együtt az e rendelet 6. számú mellékletében elõírt iratokat és adatokat kell benyújtania.

70. §

(4) A Hivatal a termelõi mûködési engedélyben meghatározza az engedélyes alapvetõ eszközeinek a körét, amelyek az engedélyezett tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükségesek. (5) Ha a kérelmezõ az energiaforrás-készletet a VET 6. §-ának (2) bekezdése szerint az erõmû elsõdleges energiaforrásából földgáztárolóban történõ lekötéssel kívánja biztosítani, akkor mellékelnie kell az igénybe vett földgáztároló tulajdonosával vagy üzemeltetõjével kötött szerzõdés hiteles másolatát, amelyben a szerzõdõ felek megállapodnak, hogy: a) a lekötött, illetve a szerzõdésben meghatározott mennyiségû földgáz igénybevételérõl az erõmû üzemeltetõje kizárólagosan jogosult rendelkezni, és az semmilyen formában nem korlátozható, b) a készlet igénybevételét a földgáztároló tulajdonosa vagy üzemeltetõje oly módon biztosítja, hogy az a földgáznak a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott szállítását, elosztását, az ország földgázellátásának biztonságát, valamint a földgázszállítás és -elosztás szüneteltetésének, korlátozásának és a külön jogszabályban meghatározott válsághelyzeti intézkedéseknek a végrehajtását semmilyen formában nem akadályozza, vagy korlátozza.

Amennyiben az engedélyes a szüneteltetett tevékenységet folytatni kívánja, köteles erre vonatkozóan a Hivatal jóváhagyó határozatát kérni és kérelméhez a rendelet 9. számú mellékletében meghatározott dokumentumokat benyújtani. A szüneteltetés idõtartamának figyelembevételével a Hivatal egyes dokumentumok benyújtásától eltekinthet.

Villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély 71. § Villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély alapján a termelõi engedélyes köteles a villamosenergia-termelést a Hivatal által az engedélyben meghatározott feltételekkel megszüntetni. A Hivatal a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedélyt akkor adhatja meg, ha az a villamosenergia-rendszer mûködését és az ellátás biztonságát nem veszélyezteti.

72. §

Az engedélyes írásbeli kérelmére a Hivatal határozatában engedélyezheti az engedélyes villamosenergia-termelési tevékenységének határozott idõtartamra való szüneteltetését, amennyiben az a villamosenergia-rendszer mûködését és az ellátás biztonságát nem veszélyezteti. Az engedélyes kérelmét a tervezett szüneteltetés kezdõ idõpontja elõtt legkésõbb 90 nappal köteles a Hivatalhoz benyújtani.

(1) A termelõi engedélyesnek a következõ esetekben kell a villamos energia termelés megszüntetésére engedélyt kérnie: a) a termelõi engedély érvényessége lejártáig 180 nap van hátra, és nem kérelmezte az engedély meghosszabbítását, b) az engedélyezett tevékenység folytatására a termelõi engedélyével összhangban nem képes, c) a termelõi engedélyes az engedély érvényességi ideje alatt a termelést meg kívánja szüntetni, d) amennyiben a villamosenergia-termelés szüneteltetésének Hivatal által jóváhagyott idõtartama lejár, és az engedélyes nem kéri a termelõ tevékenység folytatásának jóváhagyását, vagy a szünetelés maximális jóváhagyható idõtartamát elérte.

69. §

(2) A villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(1) Szüneteltetés jóváhagyása iránti kérelemhez az e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(3) Ha a termelõi engedélyes a villamosenergia-termelést úgy szünteti meg, hogy ehhez a Hivataltól engedélyt nem kér, a Hivatal a VET 96. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

0,5 MW vagy ezt meghaladó teljesítõképességû erõmû villamosenergia-termelésének szüneteltetésére vonatkozó engedély és a termelõ tevékenység újbóli folytatásának feltételei 68. §

12. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY (A VET 84. §-ához)

1037

(4) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 13. számú mellékletben elõírtakat.

Villamos energia elosztására vonatkozó mûködési engedély 75. § 73. § (1) Az elosztó mûködési területét a Hivatal a villamos energia elosztására vonatkozó mûködési engedélyben (a továbbiakban: elosztói engedély) állapítja meg úgy, hogy az ország területének elosztó hálózattal való lefedettsége biztosított legyen. (2) A Hivatal a mûködési területet úgy állapítja meg, hogy az ellátás biztonságának, a szolgáltatás színvonalának és az elszámolás mérési lehetõségeinek szempontjai érvényesüljenek. Az elbírálásnál a Hivatal kikérheti az átviteli rendszerirányító véleményét. (3) A kérelmezõnek rendelkeznie kell: a) a mûködési területen a felhasználók jogszabályokban és szabványokban meghatározott üzembiztonságú és minõségû villamos energia ellátására alkalmas elosztó hálózattal, beleértve a szükséges vezetékeket, kapcsoló és transzformátorállomásokat, valamint a hálózat üzemben tartásához és a hálózatra csatlakozó felhasználók kiszolgálásához szükséges kiszolgáló berendezésekkel, létesítményekkel és szakszemélyzettel; b) az elosztó hálózatról ellátandó felhasználók villamos teljesítményigényének ellátásához szükséges kapacitású betáplálási pontokkal és a betáplálási pontokon rendelkezésre álló hálózati kapacitásra vonatkozó és egyéb kapcsolódó szerzõdésekkel. (4) A nagyfeszültségû elosztó vezeték létesítését, átalakítását, megszüntetését megelõzõen az engedélyes köteles a Hivatalnál kérelmezni mûködési engedélye módosítását. (5) Az elosztói engedély iránti kérelemhez e rendelet 11. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

A VET 74. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedélyezés szempontjából a kapacitás megváltoztatásának minõsül a magánvezeték csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítmény növekedése.

76. § (1) A magánvezetéki összevont engedélyes esetében a magánvezeték mûködésének szüneteltetése legfeljebb öt évre engedélyezhetõ. (2) Az (1) bekezdés szerinti magánvezeték mûködésének szüneteltetésére engedély akkor adható, ha a) az (1) bekezdés szerinti magánvezetékre felhasználó nem kapcsolódik, b) a mûködés szüneteltetése alatt is gondoskodnak a vezeték állagmegõrzésérõl. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti magánvezeték mûködése szünetelésének idõtartama alatt az új igénybejelentést tevõ vételezni kívánó felhasználók vételezése más módon nem biztosítható, vagy a vezeték állagmegõrzése nem biztosított, a Hivatal a vezetéket közcélúvá nyilváníthatja és az engedélyt visszavonhatja.

(A VET 86. §-ához) Közvetlen vezeték engedélyezése 77. § A közvetlen vezeték létesítésére vagy megszüntetésére vonatkozó engedélykérelemhez mellékelni kell a 14. számú mellékletben elõírtakat.

(A VET 85. §-ához) Magánvezeték engedélyezése


74. §

Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó mûködési engedély

(1) A Hivatal a magánvezeték létesítésére és mûködtetésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban, összevontan adja ki (továbbiakban: magánvezetéki összevont engedély).

78. §

(2) A VET 74. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedély iránti kérelmet a magánvezeték tulajdonosa nyújthatja be. (3) Amennyiben a tulajdonos és az üzemeltetõ nem azonos személy, úgy az engedélyes úgy felel a magánvezeték üzemeltetéséért, mintha azt maga végezte volna.

(1) Átviteli rendszerirányításra vonatkozó engedélyt az állam közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló részvénytársaság kaphat, ha megfelel a VET-ben és e rendeletben meghatározott feltételeknek, és jegyzett tõkéje legalább 100 milliárd forint, amelyet teljes egészében befizettek vagy rendelkezésre bocsátottak. A közvetlen vagy köz-

1038


vetett irányítás megítélése szempontjából a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezései az irányadóak. (2) A kérelmezõnek tulajdonolnia kell: a) a VET-ben, más jogszabályban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, üzletszabályzatban elõírt, a tevékenysége folytatásához szükséges – a mûködési engedélyben részletesen meghatározott – hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöket, b) jogszabályokban és szabványokban meghatározott üzembiztonságú és minõségû villamos energia ellátására alkalmas átviteli hálózatot, beleértve a szükséges vezetékeket, kapcsoló és transzformátorállomásokat, valamint a hálózat üzemben tartásához és a hálózatra csatlakozó felhasználók kiszolgálásához szükséges kiszolgáló berendezéseket, létesítményeket. (3) A kérelmezõnek rendelkeznie kell a VET-ben, más jogszabályban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, üzletszabályzatban elõírt feladatai ellátásához szükséges, a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó rendszerirányítási, informatikai, adatátviteli, folyamatszabályozási, távközlési, mérési és egyéb szükséges eszközökkel, valamint ezen eszközök, rendszerek, eljárások megfelelõ mûködtetését biztosító jogokkal (tulajdonjog vagy egyéb használati jog). (4) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó mûködési engedély iránti kérelemhez e rendelet 12. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

12. szám (A VET 89. §-ához)

A szervezett villamosenergia-piac mûködtetésére vonatkozó engedély 80. § (1) A szervezett villamosenergia-piac mûködésére vonatkozó kérelemhez a 16. számú mellékletben elõírtakat kell csatolni. (2) A VET 53. §-ának (2) bekezdése szerinti fióktelep mûködésére vonatkozó kérelmet az anyavállalat nyújtja be.

(A VET 90. §-ához) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély 81. § (1) Az egyetemes szolgáltató engedélykérelmében feltüntethetõ legkisebb szolgáltatási terület a megye, az adott megyébe beleértve a területén fekvõ megyei jogú várost is. (2) Az egyetemes szolgáltató a mûködési engedélye alapján jogosult a villamos energia határon keresztül történõ be-, illetve kiszállítására is. (3) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 17. számú mellékletben elõírtakat.

(A VET 91. §-ához) (A VET 88. §-ához)

Az engedély módosítása

A villamosenergia-kereskedelemre, a korlátozott villamosenergia-kereskedelemre és az egyszerûsített villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûködési engedély

82. §

79. § (1) A villamosenergia-kereskedelemre, a korlátozott villamosenergia-kereskedelemre és az egyszerûsített villamos-energia kereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelemhez a 15. számú mellékletben elõírtakat kell csatolni. (2) A VET 88. § (3) bekezdés d) pontjában elõírt feltételeknek a külföldi gazdálkodó szervezet bármely magyarországi irodája vagy jogi képviselõje útján is eleget tehet. A kérelmezõ és a magyarországi iroda, illetve jogi képviselõ közötti jogviszonyt, valamint a jogszerû irodahasználatot a kérelem benyújtásakor hitelt érdemlõen igazolni kell.

(1) Az engedélyes az engedély módosítására okot adó körülmények – különösen az engedély mellékleteinek tartalmában bekövetkezett változások – bekövetkezése esetén köteles a Hivatalt a változás bekövetkezésétõl számított 30 napon belül értesíteni és az engedély módosítását kérelmezni. (2) Az engedély módosítására az engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.

(A VET 92–95. §-ához) Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok 83. § (1) A VET 92. § (1) bekezdésében meghatározott cégjogi események esetén a kérelmet a cégjogi eseménnyel érin-

12. szám


tett engedélyes (több érintett engedélyes esetén egyenként) köteles benyújtani a Hivatalhoz. (2) A VET 93. § (1) bekezdésében meghatározott befolyásszerzés esetén a kérelmet a közvetlen módon befolyást szerezni kívánó köteles a Hivatalnak benyújtani. (3) A VET 94. § (1) bekezdésében meghatározott ügyletek esetén a kérelmet az érintett engedélyes köteles benyújtani a Hivatalhoz. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell: a) a – változással, kérelemmel – érintett engedélyes megnevezése (teljes cégnév), képviselõjének megnevezése, elérhetõsége, b) az engedélyesre vonatkozó harminc napnál nem régebbi eredeti cégkivonat vagy hiteles másolata, c) annak igazolása, hogy az e rendeletben elõírt vagyoni-mûködési feltételek továbbra is fennállnak, d) az engedélyes nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy VET 75. §-ának (3) bekezdésének c)–e) pontjaiban meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, e) a hatósági jóváhagyásra irányuló kérelem megnevezése, a hatósági jóváhagyást igénylõ ügylet részletes bemutatása, f) az eljárási díj befizetését tanúsító dokumentum (kérelmezõnként), g) amennyiben a kérelem benyújtása során jogi képviselõ útján jár el, úgy a képviseleti meghatalmazás, h) mindazon személyek aláírási címpéldánya vagy annak hiteles másolata, akik a kérelemhez csatolt iratokat aláírták. (5) A (2) bekezdés szerinti kérelemhez – a (4) bekezdésben meghatározottakon túlmenõen – mellékelni kell továbbá: a) a befolyást szerezni kívánó kérelmezõ megnevezése (teljes cégnév), képviselõjének megnevezése, elérhetõsége, b) a befolyást szerezni kívánó kérelmezõre vonatkozó harminc napnál nem régebbi eredeti cégkivonat vagy hiteles másolata; külföldi vállalkozás esetén annak cégkivonata és hiteles magyar nyelvû fordítása, vagy cégbejegyzésrõl szóló igazolás és hiteles magyar nyelvû fordítása (ennek hiánya esetén annak igazolása, hogy a külföldi vállalkozást saját joga szerint a vállalati, gazdasági, kamarai vagy cégnyilvántartásba bejegyezték), c) a befolyást szerezni kívánó kérelmezõ és kapcsolt vállalkozásai magyarországi energiaipari befektetéseinek és részesedéseinek bemutatása a VET és a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó engedélyesekben, d) a befolyást szerezni kívánó kérelmezõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul a kérelemhez mellékelt irat(ok)ban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történõ ellenõrzéséhez, e) a befolyásszerzésre irányuló ügyletet megelõzõ, valamint az ügylet zárása után kialakuló társasági (engedé-

1039

lyesi) struktúrát mutató ábra, feltüntetve a közvetlen és közvetett tulajdoni és irányítási viszonyokat.

Engedélyköteles tevékenységek más személy általi végzésére vonatkozó közös szabályok 84. § (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó és az egyetemes szolgáltató az 56. § alá nem tartozó tevékenységek tekintetében jogosult a) bármely személyt felhatalmazni arra, hogy az engedélyében meghatározott tevékenységeket a Hivatal elõzetes hozzájáruló határozata alapján, b) bármely személyt felhatalmazni arra, hogy az engedélyében az a) pont szerint meg nem határozott tevékenységeket a Hivatal elõzetes értesítése mellett szerzõdés alapján lássák el (a továbbiakban: kiszervezés). (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kiszervezéshez történõ hozzájárulásra irányuló, a 83. § (3)–(4) bekezdése szerinti kérelem alapján induló eljárás során a Hivatal VET 95. § (1) bekezdésében foglaltakon belül különösen a legkisebb költség elvének való megfelelést is vizsgálja, ezért a jóváhagyáshoz az engedélyesnek igazolnia kell, hogy a tevékenység kiszervezett formában történõ végzése a rögzített idõtávon belül és pénzügyi feltételek mellett inkább megfelel a legkisebb költség elvének és a felhasználói érdekeknek, mint ha saját maga végezné azokat.

85. § A Hivatal az 52. § (1) bekezdésének és a 84. § (1) bekezdésének megfelelõen az átviteli rendszerirányító, az elosztó és az egyetemes szolgáltató engedélyében meghatározhatja az engedélyes engedélyköteles tevékenységének kapcsolódó tevékenységnek minõsülõ jelentõs – más által a Hivatal elõzetes hozzájárulása alapján végezhetõ – részét az 56. §-sal összhangban, valamint a más személyekkel történõ végzés feltételeit, továbbá a hozzájárulás nélkül kiszervezhetõ másodlagos tevékenységek körét.

86. § (1) Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a Hivatal engedélye alapján az engedélyköteles tevékenység egyes elemeinek más személy által történõ végzése a VET és a végrehajtására kiadott jogszabályok, az engedély, a villamosenergia-ellátási szabályzatok, az engedélyes üzletszabályzata és a Hivatal engedélyesre vonatkozó határozatai rendelkezéseivel összhangban történjen.

1040


(2) Az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végzõ más személy (a továbbiakban: közremûködõ) köteles az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi elõírás megismerésére, betartására. (3) Az engedélyes a közremûködõ által végzett tevékenységért úgy felel, mintha azt maga végezte volna. (4) Ha a közremûködõ a (1) bekezdésben meghatározott valamely elõírást megszegi, a Hivatal a) az engedélyessel, vagy az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak a kiszervezett tevékenységet végzõ, e törvény szerint nem engedélyköteles tagjával szemben a VET 96. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, valamint egyidejûleg b) a jogsértés súlyára tekintettel visszavonhatja a közremûködõ bevonásához történõ hozzájáruló határozatát, valamint kötelezheti az engedélyest a határozattal érintett tevékenységek összességének, illetve egy részének a saját személyzettel és/vagy eszközökkel történõ folytatólagos végzésére, vagy a tevékenység(ek) végzésének újra pályáztatására.

87. § A 84–85. § elõírásaival összefüggésben a jóváhagyáshoz az engedélyes köteles benyújtani a szolgáltatási szerzõdést, vagy annak tervezetét, melynek minden egyes kiszervezett szolgáltatás esetében tartalmaznia kell a következõket: a) a szolgáltatás tartalma, beleértve annak nyújtásának helye és ideje, b) a szolgáltatás színvonalának mérésére szolgáló paraméterek, c) a paraméterek elvárt értékei, d) a szolgáltatási színvonal be nem tartásának következményei, e) a költségelszámolás módja, f) az üzemzavarok elhárítása, mint kiemelt fontosságú szolgáltatás vonatkozásában az adatáramlást tartalmazó elõírások, az üzemzavar elhárítás idõtartamára megállapított normatívák és a tényadatok archiválásának rendszere, g) a szerzõdés felmondásának esetei, módja és jogkövetkezményei.

12. szám 89. §

(1) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó a kiszervezéssel összefüggõ kiválasztásra és megbízásra vonatkozóan – amennyiben az nem tartozik a közbeszerzésekrõl szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá – a VET 24. § (2) bekezdésében meghatározott saját belsõ kiválasztási szabályzatában foglaltak szerint jár el. (2) Az (1) bekezdés szerinti belsõ kiválasztási szabályzatukban az engedélyesek a kiválasztással és megbízással történõ szolgáltatás beszerzéseikre vonatkozóan – és a Hivatal hozzájáruló határozata alapján kiszervezett formában történõ tevékenységekre értelmezetten – a pályáztatás, illetve a versenyeztetés körülményeit szabályozzák. A kiválasztási szabályzat legalább az alábbiakat tartalmazza: a) a szempontok meghatározását, melyek alapján a hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival, valamint fejlesztésével, illetve ügyfélszolgálati tevékenységével összefüggésbe hozható beszerzések esetén az engedélyes a Kbt. elõírásait tartja irányadónak, ha az engedélyesnek ilyen beszerzései nem lesznek, akkor ennek a rögzítését; b) a szempontok meghatározását, melyek alapján a hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival, valamint fejlesztésével, illetve ügyfélszolgálati tevékenységével összefüggésbe hozható beszerzések esetén az engedélyes a saját belsõ kiválasztási szabályzatában meghatározott feltételeit és eljárásait tartja irányadónak; c) a pályáztatási és/vagy versenyeztetési eljárásrendet, illetve az ezek során alkalmazott szabályrendszer ismertetését; d) az eljárásrendet és a feltételeket, amelyek szerint a természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet kiválasztására és megbízására vonatkozóan pályázatot nyújthat be. (3) A kiválasztási szabályzatot a Hivatal hagyja jóvá. A szabályzat módosításainak jóváhagyását az engedélyesek a módosítás bevezetését megelõzõen a VET 168. §-ában meghatározott eljárási határidõ figyelembevételével kötelesek kérni. (4) Az engedélyesek kötelesek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt belsõ kiválasztási szabályzataikat honlapjukon közzétenni.

Alapvetõ eszközökkel való rendelkezés közös szabályai 90. §

88. § Amennyiben az engedélyes engedélyköteles tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységek egyes elemeit – a Hivatal hozzájáruló határozata alapján – kapcsolt vállalkozás végzi, úgy e kapcsolt vállalkozás a kiszervezéssel érintett kapcsolódó tevékenység végzésére – sem részben sem egészben – nem jogosíthat fel más vállalkozást.

(1) A Hivatal az átviteli rendszerirányító, az elosztó és az egyetemes szolgáltató mûködési engedélyében meghatározza az engedélyes alapvetõ eszközeinek azon körét, amelyekkel való rendelkezéshez (alapvetõ eszközökkel való rendelkezés) a Hivatal elõzetes hozzájáruló határozata szükséges, valamint meghatározza ezen eszközökkel való rendelkezés feltételeit.

12. szám


(2) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó és az egyetemes szolgáltató köteles saját tulajdonban lévõ eszközökkel végezni engedélyköteles tevékenysége mûködési engedélyben meghatározott elemeit, különös tekintettel az alábbi eszközökre: a) a nagyfeszültségû, a közép- és kisfeszültségû közcélú hálózat, valamint b) rendszer- és üzemirányítási, továbbá a teljesítményszabályozó eszközök, valamint a mérési és elszámolási és a rendszerirányításhoz, valamint mérés-elszámoláshoz szükséges informatikai eszközök.

(A VET 96–98. §-ához) Az engedély megszegése, bírság kiszabása

1041

(2) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja és vezetõ állású munkavállalója a tisztsége, illetve munkaviszonya megszûnését követõ egy éven belül köteles a Hivatalnak jelenteni, ha más engedélyes vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja vagy vezetõ állású munkavállalója kíván lenni. A Hivatal írásbeli jóváhagyása nélkül a munkaviszony megszûnést követõ egy év elteltéig az említett tisztségek nem tölthetõk be. (3) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes korábbi vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja és vezetõ állású munkavállalója a tisztsége, illetve munkaviszonya megszûnését követõen köteles üzleti titokként kezelni az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyesnél tudomására jutott mindazon információkat, amelyek a piaci szereplõk számára nyilvánosan nem hozzáférhetõek.

91. § (1) A Hivatal a VET 96. §-ának (1) bekezdése a) és b) pontjaiban foglalt jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. (2) A VET 96–97. §-a szerint kiszabható bírság felsõ határa a következõ összegek közül a magasabb a) az engedélyes engedélyköteles tevékenységébõl származó, tárgyévet megelõzõ évi nettó árbevételének 1%-a, vagy b) százmillió forint. (3) A bírság ismételten is kiszabható. (4) A bírságot készpénzátutalási megbízással vagy a Hivatal – a bírságot kiszabó határozatban megjelölt – bankszámlájára történõ átutalással lehet megfizetni.

93. § Az információhoz való hozzáférés tekintetében az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes köteles biztosítani, hogy a villamosenergia-ipari vállalkozások és a felhasználók egyenlõ bánásmódban részesüljenek, tekintet nélkül arra, hogy azok az integrált vállalkozás részei, az integrált vállalkozás vállalati körébe tartozó termelõi engedéllyel, villamos-energia kereskedelemre vonatkozó vagy egyetemes szolgáltatói engedéllyel rendelkezõ gazdasági társasággal jogviszonyban álló felhasználók, vagy más, önálló vállalkozások, illetve felhasználók.

94. § (A VET 100–102. §-ához) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó szétválasztási szabályok 92. § (1) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaság vezetõ állású munkavállalójának, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egység vezetõjének munkaszerzõdésében, illetõleg megbízási szerzõdésében rögzíteni kell a felmondásra vonatkozó szabályokat. Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaság vezetõ állású munkavállalójának, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egység vezetõjének felmondásáról, a felmondás indokairól és körülményeirõl az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes a felmondást megelõzõen köteles tájékoztatni a Magyar Energia Hivatalt.

Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes gazdasági társaság saját éves üzleti tervére és az eladósodás mértékére javaslatot tesz. Amennyiben az anyavállalat az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes javaslatát nem hagyja jóvá, az elutasítás, illetve módosítás indokait és körülményeit jelenteni kell a Hivatalnak.

95. § (1) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes köteles olyan szervezeti egységekrõl, és ahhoz tartozó szakszemélyzetrõl gondoskodni, amelyek képesek meghozni a VET 101. §-ának l) pontjában foglalt – a 84. § (1) bekezdése szerinti – tevékenységre vonatkozó önálló döntéseket. (2) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes köteles olyan szervezeti egységekrõl, és ahhoz tartozó szakszemélyzetrõl gondoskodni, amelyek képesek

1042


meghozni a mûködési engedélyek alapján, a Hivatal jóváhagyásával a 84–89. § rendelkezéseivel összhangban kiszervezett tevékenységekre vonatkozó önálló döntéseket. (3) A Hivatal által küldött írásbeli küldemények (levelek, értesítések, meghívók, határozatok stb.) kézbesítése az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyben rögzített elérhetõségekre történik, függetlenül attól, hogy a küldemény tárgyát képezõ átviteli rendszerirányítási, hálózati vagy támogató tevékenységet az engedélyes vállalkozás keretében végzik-e.

96. § (1) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes köteles a VET 101. § p) pontja szerinti megfelelési programot kidolgozni, és a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtani. (2) A megfelelési programot az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes legalább négyévenként aktualizálja, és jóváhagyásra benyújtja a Hivatalnak. (3) Az aktualizált megfelelési programot az adott évi megfelelési jelentéssel együtt kell a Hivatalhoz benyújtani. (4) A jóváhagyott megfelelési programot, valamint a Hivatal jóváhagyó határozatát az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes nyilvánosságra hozza. (5) A megfelelési program kötelezõ tartalmi elemei: 1. Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes belsõ és külsõ üzleti folyamatainak tevékenység szintû bemutatása, amely bizonyítja az engedélyes önálló mûködését és önálló döntéshozatali lehetõségeit. 2. A vertikálisan integrált vállalkozás szervezeti felépítésébõl, illetve a vállalkozáshoz kapcsolódó jogi személyek alapító okirataiból következõ, különbözõ vezetõi szintekhez kapcsolódó hatáskörök, információáramlási és beszámolási útvonalak. 3. A vertikálisan integrált vállalkozás fõ döntéshozó szerveinek összetétele. 4. Az engedélyes tevékenység független mûködéséhez szükséges erõforrások (személyi, tárgyi, pénzügyi) biztosítottsága. 5. Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati tevékenység vezetéséért felelõs személy munkavégzésre irányuló jogviszonya felmondásának, vagy vezetõ tisztségébõl, illetve a felügyelõ bizottságból történõ visszahívásának lehetséges indokai. 6. A vezetõk díjazásának elemei (részvényjuttatás, teljesítményarányos díjazás stb.). 7. Az ügyfélkapcsolat-kezelés folyamatainak ismertetése. 8. A szakszemélyzetre vonatkozó, az egyenlõ bánásmódot biztosító részletes magatartási szabályok.

12. szám

9. A szakszemélyzetre vonatkozó, a tevékenységek szétválasztását bemutató oktatási rendszer és annak tematikája. 10. Adatkezelési eljárások és azok megvalósítása az informatikai rendszerekben, különös tekintettel a különbözõ adattípusok kategorizálására és a bizalmas információk kezelésére. 11. A kiszervezett tevékenységek esetén elõírt adatkezelési szabályok és eljárások. 12. A tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok alkalmazásának felügyelete és ellenõrzése. 13. A tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciók rendszere. 14. Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes tevékenységhez tartozó kiszervezett tevékenységek végzésének körülményei, szerzõdéses feltételei, különös tekintettel az árazásra és a szolgáltatás minõségi elemeire. 15. A támogató tevékenységek végzésének körülményei, szerzõdési feltételei, különös tekintettel az árazásra és szolgáltatás minõségi elemeire. 16. Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati tevékenység fizikai elkülönítésére, valamint az önálló arculat kialakítására vonatkozó törekvések és elképzelések. 17. A programban lefektetett elõírások megvalósításának idõbeli ütemezése, az elért eredmények és a jelenlegi állapot mellett a jövõbeli elvárások bemutatása. 18. A megfelelési program és a megfelelési jelentés összeállításáért felelõs, az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyesnél található vezetõ (szervezeti egység) kijelölése.

97. § (1) A tevékenység-szétválasztási szabályok betartásáról és a megfelelési program végrehajtásáról az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes éves megfelelési jelentést készít. (2) A megfelelési jelentést minden év március 1-jéig kell jóváhagyásra benyújtani a Hivatalnak. (3) A megfelelési jelentést a megfelelési programban megjelölt felelõs vezetõ (szervezeti egység) készíti el. A megfelelési jelentés a vertikálisan integrált vállalaton belül nem képezheti jóváhagyás tárgyát. (4) A jóváhagyott megfelelési jelentést, valamint a Hivatal jóváhagyó határozatát az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes nyilvánosságra hozza. (5) A megfelelési jelentés kötelezõ tartalmi elemei: a) A tevékenységek szétválasztására vonatkozó megfelelési program végrehajtásának éves tapasztalatai és értékelése a megfelelési program kötelezõ tartalmi elemeit követve.

12. szám


b) A jóváhagyott megfelelési programhoz képest bekövetkezett változások leírása és indoklása, különös tekintettel az üzleti folyamatokra, a szervezeti felépítésre, a hatáskörökre, információáramlási és beszámolási útvonalakra. c) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes vezetésében bekövetkezett változások, és azok indoklása. d) A megfelelési program alapján végrehajtott oktatások. e) A megfelelési program alapján végrehajtott informatikai és ügyvitel-szervezési változások bemutatása. f) A következõ megfelelési évre tervezett, a tevékenységek szétválasztásával kapcsolatos intézkedések. g) A megfelelési programtól való eltérés, és annak indoklása. h) A tevékenységek szétválasztásához kapcsolódó vitás vagy peres ügyek bemutatása, különösen a hálózathoz való hozzáférés, és az információkezelés vitás esetei. i) A támogató funkciók és a kiszervezett tevékenységek végzésének részletes értékelése, különös tekintettel a piaci alapú árazás kialakítására, valamint a minõségi követelmények felügyeletére. j) Az önálló vállalati arculat kialakítására tett intézkedések. (6) Megtévesztõ vagy valótlan információk közlése esetén a Hivatal az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyessel szemben a VET 96. §-ának (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

98. § Bizalmas információk esetén az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes a megfelelési program, illetve a megfelelési jelentés Hivatalhoz történõ benyújtása során kérheti a megfelelési program és a megfelelési jelentés egyes részeinek bizalmas kezelését. A Hivatal egyetértése esetén a bizalmasnak minõsített részeket nem kell nyilvánosságra hozni.

1043

(3) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó engedélyes társaság VET 101. § c) pontja szerinti munkavállalója az éves megfelelési jelentésben nyilatkozik arról, hogy nem szerzett részesedést a rendszerirányítási, illetõleg elosztói engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaságon kívül e törvény szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban, vagy annak kapcsolt vállalkozásában; nem vezetõ tisztségviselõje ilyen gazdasági társaságnak, továbbá nem létesített munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt ilyen gazdasági társasággal.

(A VET 103–105. §-ához) Számviteli szétválasztás 100. § A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, amennyiben éves árbevételének legfeljebb 1%-a származik a nem engedélyköteles tevékenység(ek)bõl, nem köteles ezen tevékenységekre önálló mérleget és eredménykimutatást készíteni. Ettõl függetlenül a nem engedélyköteles tevékenységbõl származó bevételeket és ráfordításokat, valamint a tevékenységhez kapcsolódó eszközöket a számviteli éves beszámoló kiegészítõ mellékletében részletezni kell.

101. § (1) Az Szt. szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, vertikálisan integrált vállalkozás az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítõ mellékletében köteles az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozás keretében végzett engedélyes tevékenység elkülönített bemutatására. (2) Az elkülönített bemutatás legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.

99. § (1) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes gazdasági társaság az éves megfelelési jelentésben nyilatkozik arról, hogy nincs tulajdonosi részesedése más, e törvény szerint engedélyköteles, nem átviteli rendszerirányítói, illetve nem elosztói engedélyes tevékenységet végzõ gazdasági társaságban. (2) Amennyiben az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes gazdasági társaság tulajdonrésszel rendelkezik a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesben, az éves megfelelési jelentésben köteles nyilatkozni a VET 54. és 177. §-ában meghatározott tulajdoni korlátok betartásáról.

102. § (1) Amennyiben az egyetemes szolgáltató villamosenergia-kereskedõi engedéllyel is rendelkezik, akkor az egyetemes szolgáltatóként és villamosenergia-kereskedõként vásárolni kívánt villamos energia elkülönített elszámolására és nyilvántartására általa kidolgozott részletes szabályokat elõzetes jóváhagyásra be kell nyújtania a Hivatalhoz. (2) Az engedélyes tevékenységek önálló bemutatására kötelezett horizontálisan és vertikálisan integrált vállalkozások a tevékenységek önálló bemutatása során kötelesek az önálló mérleg és eredmény-kimutatásban feltüntetett

1044


adatok hátterére vonatkozó írásbeli szöveges magyarázatot adni. (3) A Hivatal feladatainak ellátásához az engedélyesek kötelesek információt beszerezni és szolgáltatni a nem az engedélyes társaság által végzett támogató, illetve kiszervezett engedélyes tevékenységek ráfordításairól, illetve költségeirõl.

103. § A számviteli szétválasztásra vonatkozó fõ követelményeket és alapelveket e rendelet 20. számú melléklete tartalmazza.

(A VET 107–114. §-ához) A villamosenergia-piaci verseny elõsegítése

12. szám

a) az érintett piacon mûködõ három legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezõ engedélyes együttes piaci részesedését, alkalmazva e rendelet 106. §-ának a) pontjában az engedélyes piaci erejének megítélésére vonatkozó szabályokat, b) az érintett piac likviditását, azaz az áruk és szolgáltatások gyors és alacsony költségek melletti értékesíthetõségét, illetve beszerezhetõségét, c) az érintett piacon értékesített áruk és szolgáltatások árának alakulását és a piacon tevékenykedõ vállalkozások árképzési gyakorlatát, d) a kiegyenlítõ energia piac mûködésével összefüggésben különösen a felszabályozási és leszabályozási elszámolási ár közti különbséget, e) a felhasználók szolgáltató váltásának mértékét, azaz a vizsgált idõszakban bekövetkezett összes szolgáltató váltásnak a felhasználókkal kötött összes villamosenergia-vásárlási szerzõdésen belüli arányát, f) az érintett piacon megfigyelhetõ verseny többi piacra gyakorolt hatását.

104. § (1) A VET 107. §-ának (1) bekezdésében meghatározott piacokon a Hivatal a keresleti és kínálati helyettesíthetõség alapján azonosítja az érintett piacokat. A Hivatal az érintett piacok azonosítását, a piaci verseny hatékonyságának elemzését, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesek azonosítását, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek elõírását a versenyjog vonatkozó szabályaival összhangban, illetve a magyar villamos-energiapiac sajátosságainak figyelembevételével végzi el. (2) E cím alkalmazásában érintett piac a Hivatal által – a versenyjog szabályaival összhangban – meghatározott, keresleti és kínálati helyettesíthetõséggel jellemezhetõ, területileg elhatárolható termék- és szolgáltatási piac, amelyen a verseny hatékonyságának elemzése és az engedélyesek piaci erejének vizsgálata történik. (3) Az érintett piacok területi meghatározása során a Hivatal figyelembe veszi a) a vizsgált termék- és szolgáltatási piacon értékesített villamos energia árában megfigyelhetõ területi eltéréseket, b) a villamos energia beszerzésének, illetve értékesítésének lehetõségeit, korlátait, figyelemmel a Tpvt. 14. §-ának (3) bekezdésében foglalt szempontokra, c) a hálózati szûk keresztmetszeteket, az egyes földrajzi területeken érvényesülõ szabályozási gyakorlatban megnyilvánuló különbségeket, d) egyéb, a piaci versenyfeltételek homogenitását befolyásoló tényezõket.

105. § A piaci verseny hatékonyságának elemzésekor a Hivatal figyelembe veszi:

106. § A jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyes azonosítása során a Hivatal a következõk szerint jár el: a) az engedélyes, illetve az általa a Tpvt. szerint irányított vállalatok, valamint az õt irányító vállalat, illetõleg az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok piaci részesedését az engedélyes piaci erejének megítélésekor az azonos termékpiacok tekintetében együtt kezeli, a kapcsolódó piacok tekintetében pedig fokozottan figyelembe veszi, b) a piaci részesedések számításakor a termelési- vagy kapacitásértékeket, az árbevételt és egyéb gazdasági mutatókat vagy a vonatkozó piac minõségét alapvetõen befolyásoló számszerûsíthetõ jellemzõket veszi figyelembe, amennyiben az érintett termékpiac sajátosságai ezt indokolttá teszik, c) amennyiben két vagy több engedélyes az érintett piac sajátosságaiból kifolyólag képes piaci magatartásának összehangolására, a Hivatal a két vagy több engedélyest külön-külön jelentõs piaci erõvel rendelkezõnek azonosíthatja.

107. § (1) A piaci verseny elõmozdítása érdekében szükséges átláthatóság biztosítása érdekében a Hivatal különösen az alábbi információknak legalább az engedélyes honlapján történõ nyilvánosságra hozatalára kötelezheti a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyest: a) a lekötött, illetve tulajdonolt erõmûvi kapacitások és az erõmûbõl átvett, illetve az erõmûbõl az érintett részére

12. szám


értékesített energia nagysága erõmûegységenként, illetve erõmûvenként, b) a lekötött, illetve tulajdonolt kapacitások fõbb mûszaki és gazdasági jellemzõi, a kapacitáslekötési vagy értékesítési szerzõdések lejárata erõmûegységenként vagy erõmûvenként, c) az 50 MW feletti érintett blokkok és az összes lekötött erõmûvi, illetve tulajdonolt erõmûvi kapacitások rendelkezésre állási, illetve értékesítési mennyiségének közzététele az értékesítés napját követõen legalább napi, amennyiben lehetséges órás bontásban, d) az érintett erõmûegységek, illetve erõmûvek tervezett karbantartásainak és a karbantartások idõpontjának bejelentése legalább két hónappal a tervezett megelõzõ karbantartás megkezdését megelõzõen, az egyéb leállások azonnali közzététele, továbbá a kényszerkiesések, illetve a nem tervezett kiesések okainak mielõbbi feltárása és részletes bemutatása, a kiesés várható idõtartama, e) határkeresztezõ kapacitások feletti rendelkezések nagysága, illetve azok kihasználtságára vonatkozó információ határkeresztezõ metszékenként, f) a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyes adott piaci szegmensben alkalmazott értékesítési szerzõdéseinek mintapéldánya vagy értékesítési szerzõdéseinek kondíciós listája, különös tekintettel a szerzõdés idõtartamára, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire, a szerzõdés tárgyát képezõ termékek és szolgáltatás tartalmának és árának meghatározására. (2) A Hivatal honlapján közzéteszi a nyilvánosságra hozatalra kötelezett engedélyesek listáját, az engedélyesekre vonatkozóan elõírt kötelezettséget, valamint az engedélyes honlapjának elérhetõségét. (3) Amennyiben a Hivatal az (1) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalra kötelezi a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyest, úgy az engedélyes a közzétett információkban bekövetkezett változást is – a változás bekövetkeztét követõen haladéktalanul – köteles nyilvánosságra hozni.

108. § A Hivatal az egyenlõ bánásmód biztosítása érdekében elõírhatja a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyes számára, hogy az e kötelezettséggel érintett villamosenergia-beszerzési vagy értékesítési szerzõdéseit azok megkötését követõ 8 napon belül nyújtsa be a Hivatal részére. A Hivatal megvizsgálja, hogy a benyújtott szerzõdések megfelelnek-e az egyenlõ bánásmód elvének. Amennyiben az érintett – teljesedésbe még nem ment – szerzõdéseket a Hivatal az egyes szerzõdõ feleket indokolatlanul megkülönböztetõnek ítéli, az engedélyest határozatban kötelezi a szóban forgó szerzõdések olyan irányú módosítására, hogy azok megfeleljenek az egyenlõ bánásmód elvének. A Hivatal az engedélyes részére elõírhat továbbá olyan,

1045

egyenlõ bánásmódra vonatkozó kötelezettségeket, amelyeket az engedélyes villamosenergia-beszerzési vagy -értékesítési szerzõdéseinek megkötésekor köteles alkalmazni.

109. § Az árkorlát, vagy a költségalapú árképzésre vonatkozó kötelezettség kiszabása esetén az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült költségek indokoltságát a Hivatal vizsgálja meg, és az engedélyestõl bekért gazdasági és mûszaki adatok, összehasonlító (benchmark) adatok, valamint piaci modellezés alapján megállapítja, hogy a felmerült költségek mennyiben ismerhetõk el indokolt költségnek. A méltányos megtérülés az engedélyesi tevékenység végzésével felmerült indokolt költségek, illetve befektetések alapján határozható meg. Árkorlát az indokolt költségek, illetve az indokolt költségek és befektetések méltányos megtérülése, valamint az érintett piacon várható piaci árak figyelembevételével alkalmazható.

110. § (1) A VET 107. §-a (1) bekezdésének 1. pontja szerinti piacokon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyes számára a Hivatal átlátható értékesítési kötelezettség keretében megszabott idõközönként megtartandó nyilvános kapacitásaukció megtartását írhatja elõ, amennyiben a) a VET 106. §-ának hatálya alá tartozó engedélyes az ott meghatározott jogszabályi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy b) az engedélyes nem kötelezett a VET 106. §-a szerinti értékesítésre. (2) A Hivatal – legkésõbb június 30. napjáig meghozott – kapacitásaukciót elõíró határozatában rendelkezik az aukción felajánlásra kerülõ termékek körérõl, illetve a kapacitásaukció gyakoriságáról és megtartásának határidejérõl, valamint kötelezi az engedélyest, hogy jóváhagyás céljából a Hivatal számára a) jelentse be az aukción felajánlásra kerülõ kapacitás mennyiségét és forrásösszetételét, továbbá b) nyújtsa be az aukció lebonyolítására vonatkozó szabályzatát. (3) Az aukción felajánlásra kerülõ kapacitás mennyiségének és forrásösszetételének meghatározása során az engedélyes az alábbiak szerint köteles eljárni: a) az aukció során értékesítésre kerülõ kapacitás mennyisége nem lehet alacsonyabb annál, mint ami ahhoz szükséges, hogy az aukcióra kerülõ kapacitások, illetve az ebbõl származó villamosenergia-értékesítés nélkül számított piaci részesedése 40% alá csökkenjen, b) az értékesítésre kerülõ kapacitások forrásösszetételének meghatározásakor az engedélyesnek a portfolió ele-

1046


meket arányosan figyelembe véve a portfoliója optimális teherkiosztását kell megvalósítania, c) a kapacitásaukció során elszenvedett veszteség nem nyújt jogalapot állami támogatás vagy kompenzáció igénybevételére. (4) Az aukciós szabályzat rendelkezéseit úgy kell megállapítani, hogy az aukció feltételei, lebonyolítása minden szereplõ számára átlátható legyen, a nyertes ajánlat megállapítása egyértelmû feltételek alapján történjen és mindenkinek biztosítani kell, hogy egyenlõ esélyekkel indulhasson. Az aukción értékesített termékek mennyiségét és az aukción kialakuló árat az engedélyes az aukció lezárását követõ 3 napon belül köteles nyilvánosságra hozni.

12. szám

ségek indokoltságát a Hivatal vizsgálja meg, és az engedélyestõl bekért gazdasági és mûszaki adatok, összehasonlító (benchmark) adatok, valamint piaci modellezés alapján megállapítja, hogy a felmerült költségek mennyiben ismerhetõk el indokolt költségnek. A költségek indokoltsági vizsgálatánál a Hivatal figyelembe veszi a felajánlott szolgáltatáshoz egyértelmûen kapcsolódó közvetett költségeket, a felajánlott szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek okozathelyes érvényesítését, továbbá a méltányos megtérülést.


(5) Az aukción értékesített kapacitások mennyiségét és forrásösszetételét, illetve az aukciós szabályzatot a Hivatal jóváhagyja, a jóváhagyást feltételekhez köti, vagy megtagadja.

Árszabályozás

(6) A Hivatal a határozatában az engedélyes számára elõírt kötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidõt úgy állapítja meg, hogy ésszerû idõ álljon az engedélyes rendelkezésére a jóváhagyásra benyújtandó dokumentáció elkészítéséhez, a Hivatal jóváhagyását feltételekhez kötõ, illetve megtagadó határozata esetén a dokumentáció szükséges módosításához és az aukció is megtartható legyen legkésõbb a határozatban meghatározott idõpontig. A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a Hivatal által elõírt határidõ 30 napnál nem lehet rövidebb.

(1) A Hivatal az árakra vonatkozó rendelkezések betartását kérelemre vagy hivatalból megvizsgálja, és szükség esetén hatósági ellenõrzést tart.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyes – a Hivatal további határozata nélkül -mindaddig nyilvános kapacitásaukció formájában köteles kapacitásait értékesíteni, amíg a VET 109. §-a szerinti újabb piacelemzési eljárás eredményeként a Hivatal határozata szerint már nem minõsül jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesnek.

111. § A Hivatal elõírhatja, hogy a kiskereskedelmi piacokon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyes egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére értékesített szolgáltatási csomagjaira vonatkozó szerzõdéses kondíciókat a Hivatal határozata szerinti bontásban és részletezettségben, üzletszabályzatában és honlapján tegye közzé. A közzétett szerzõdéses kondíciók az engedélyest minden egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó irányában kötik, azoktól egyetlen szolgáltatási csomag esetén sem térhet el.

112. § A rendszerszintû szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmények és energia piacán jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyes által az ajánlatban érvényesített költ-

113. §

(2) Amennyiben a Hivatal a hatósági ellenõrzés eredményeként jogsértést állapít meg, a VET 98. §-ában, valamint 145. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.

(A VET 147–149. §-ához) Egyéb pénzügyi rendelkezések 114. § (1) A rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítõ egyetemes szolgáltató, kereskedõ, termelõi engedélyes, valamint közvetlenül szervezett piacról, vagy külföldrõl villamos energiát vásárló rendszerhasználó köteles együttmûködni az átviteli rendszerirányítóval a tárgyhónapra vonatkozó hiteles mennyiségi adatok elõállítása, szükség szerinti átadása érdekében. (2) Az átviteli rendszerirányító havonta két alkalommal számlát állít ki, és nyújt be a VET 147. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettek felé. (3) Az elsõ számla a megelõzõ hónapra vonatkozó számlázott érték 50%-át tartalmazza. Az elsõ számlában foglalt fizetési kötelezettséget a kötelezettek a tárgyhónap 20. napjáig (ha ez nem banki nap, akkor a tárgyhónap 20. napját követõ elsõ banki napon) kötelesek teljesíteni. (4) A második számla a tárgyhónapra vonatkozó hiteles adatokon alapul. A számla tartalmazza a) a kötelezett teljes tárgyhavi fizetési kötelezettségét, a VET 147. §-ának (1) bekezdésében elõírt jogcímek szerinti részletezésben, b) a kötelezett által ténylegesen fizetendõ díjösszegeket jogcímek szerinti bontásban, amelyeket az a) pontban meghatározott tárgyhavi díjösszegeknek az elsõ számla

12. szám


1047

alapján már kiegyenlített díjösszegei csökkentésével, jogcímek szerint képzett részletezéssel kell meghatározni.

Hivatal az ERGEG szervezésében, egységes keretek alapján készíti.

(5) Az átviteli rendszerirányító a számlákat úgy állítja ki, hogy a kötelezett a számlában feltüntetett esedékesség idõpontját legalább öt munkanappal megelõzõen kézhez vehesse. A fizetés esedékessége a számla kézhezvételétõl számított 5 munkanap.

(3) Az Európai Bizottság részére teljesítendõ, az egyes energetikai tárgyú közösségi jogi aktusokban meghatározott jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségeket az e rendelet 24. számú mellékletében megjelölt szervezet teljesíti az e rendelet 24. számú mellékletében meghatározott határidõk betartásával.

(6) A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákra vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétõl számított 4 munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.

(A VET 159. §-ához) 117. §

115. § (1) A VET 147. § (1) bekezdés a) pontja szerinti célra kifizetést teljesíteni kizárólag a szénipari szerkezetátalakítási támogatásról szóló kormányrendelet alapján kiadott határozat alapján lehetséges. (2) A VET 147. § (1) bekezdés b) pontja szerinti célra kifizetést teljesíteni az egyetemes szolgáltató által a villamosenergia-iparban eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben nyújtott kedvezményes villamos energia ellátásról szóló külön jogszabály szerint nyújtott kedvezmény összegének megfelelõ mértékben, havi rendszerességgel az egyetemes szolgáltató által kiállított, bizonylatolt számla alapján lehet. Ezen kifizetésekrõl az átviteli rendszerirányító köteles a Hivatalt tájékoztatni. (3) A VET 147. § (1) bekezdés c) pontja szerinti célra kifizetést teljesíteni kizárólag az átállási költségrõl szóló külön törvény alapján megállapított indokolt mértékben, a Hivatal elõzetes jóváhagyása alapján lehetséges.

(A VET 154–155. §-ához és 164. §-ához) Nemzetközi együttmûködés és kapcsolat az Európai Unió szerveivel 116. § (1) A Hivatal az Európai Szabályozó Hatóságok Szövetségének (a továbbiakban: CEER) és az Európai Szabályozó Hatóságok Csoportjának (a továbbiakban: ERGEG) tagjai esetében, a nemzetközi együttmûködés keretében a VET 159. § szerinti hatáskörébe tartozó személyesnek nem minõsülõ adatot adhat át, illetve használhat fel. (2) A villamos energia piac regionális és európai szintû harmonizációja érdekében az Európai Parlament és a Tanács a belsõ villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló 2003/54/EK irányelve (2003. június 26.) alapján évente benyújtandó nemzeti jelentést a

(1) A Hivatal a felhasználók érdekében határozatban az engedélyesek tevékenységi körének megfelelõ – általános, továbbá egyedi felhasználókat érintõ – minõségi mutatókat (minimális minõségi követelmények, valamint elvárt színvonal) állapít meg. A Hivatal jogosult az engedélyes mûködési területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá az egyes engedélyesektõl elvárt színvonal, valamint a villamos energia minõségi jellemzõi felmérésének független szakértõ általi elvégeztetésére. (2) A minõségi mutatók köre különösen az alábbiakra terjed ki: a) az ellátás megbízhatósága, b) folyamatosság, c) üzembiztonság, d) felhasználói kapcsolatok, e) feszültség-minõség mérhetõ és ellenõrizhetõ jellemzõi. (3) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza az engedélyesek adatszolgáltatásának kötelezõ határidejét, valamint az adatok tartalmára és megbízhatóságára vonatkozó követelményeket. (4) A Hivatal honlapján közzéteszi a minimális minõségi követelményekre, valamint az elvárt színvonal megállapítására vonatkozó ajánlását (a továbbiakban: szabályozási irányok), figyelembe véve a hazai és nemzetközi tapasztalatokat. A szabályozási irányokra vonatkozóan bárki 30 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételek és a szabályozási irányok alapján a Hivatal szükség szerint kezdeményez további egyeztetést az engedélyesekkel, illetve az észrevételt tett azon energetikai felhasználói érdekképviseleti szervezetekkel, melyek az Energetikai Érdekegyeztetõ Tanácsnál regisztráltatták magukat. (5) Az (1) bekezdés szerinti határozatok kiadására a (4) bekezdés szerinti egyeztetést követõen hivatalból indított hatósági eljárás keretében van mód. (6) Az (5) bekezdés szerinti hatósági eljárásban ügyfélként az egyes engedélyesek vesznek részt.

1048

GAZDASÁGI KÖZLÖNY (A VET 168. §-hoz)

A Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályok 118. § (1) A Hivatal határozatai közérdekbõl nyilvánosak, azokat a honlapján közzéteszi. (2) A Hivatal határozatainak közzététele során a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló, valamint az állam- és a szolgálati titokról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével jár el, a személyes vagy üzleti titkot képezõ adatokat a közzététel elõtt a határozat szövegében felismerhetetlenné teszi.

(A VET 176. §-ához) 119. § (1) A VET 176. §-ának (3) bekezdésben elõírtak célja kizárólag a meglévõ közüzemi szerzõdéseknek a VET és jelen rendelet szabályainak megfelelõ fokozatos átalakítása, megfeleltetése. (2) A VET 176. §-ának (3) bekezdése alapján történõ szerzõdéskötés, módosítás, illetve megszüntetés nem érinti a VET 50. § (3) és a VET 176. § (6) bekezdésében szabályozott egyetemes szolgáltatás igénybevételére való jogosultság szabályait.

Átmeneti rendelkezések 120. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor közüzemi szerzõdés alapján vételezõ felhasználókat az õket ellátó, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi engedélyes 2008. január 5-ig köteles írásban tájékoztatni a villamosenergia-ellátást érintõ jogszabályváltozásról, valamint a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó lényeges adatokról. A tájékoztatást csatlakozási pontonként kell a felhasználó részére megadni. (2) A tájékoztatásnak legalább a következõket kell tartalmaznia: a) a villamos energiára vonatkozó jogszabályi környezet változása, az ennek következtében a felhasználót érintõ lényeges kérdések – különösen a villamosenergia-ellátásban történõ részesüléshez szükséges szerzõdések, valamint a közüzemi szerzõdésekhez kapcsolódó törvényes jogutódlás – bemutatása, b) a felhasználó adott csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítmény,

12. szám

c) az adott csatlakozási pontot ellátó elosztó neve, székhelye, elérhetõsége (ügyfélszolgálat, telefon, Internet), d) az adott csatlakozási pont tekintetében jogosult-e és meddig a felhasználó egyetemes szolgáltatás igénybevételére, e) egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók esetén azt, hogy a közüzemi engedélyes kérelmezte-e a VET 176. §-ának (2) bekezdése szerinti törvényes jogutódláshoz szükséges, villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûködési engedélyt. (3) Az elosztó köteles 2008. június 30-ig minden, a hálózatára csatlakozott, külön hálózathasználati szerzõdéssel még nem rendelkezõ felhasználót tájékoztatni legalább a következõkrõl: a) milyen szerzõdési feltételekkel köthetnek hálózathasználati szerzõdést, b) a hálózathasználati szerzõdés megkötéséhez szükséges iratok, adatok, c) amennyiben a felhasználó egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult, a hálózathasználati szerzõdés VET 63. § szerinti kezelését kérheti a csatlakozási pont ellátására jogot szerzett egyetemes szolgáltatótól, d) utalni kell arra, hogy a felhasználóval korábban kötött szerzõdés 2009. december 31-ig marad hatályban. (4) Az egyetemes szolgáltatásra jogot szerzett kereskedõ 2008. december 31-ig köteles minden általa ellátható, egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult felhasználót írásban tájékoztatni: a) az egyetemes szolgáltatás általános szerzõdési feltételeirõl, b) az egyetemes szolgáltatási szerzõdés megkötéséhez szükséges iratokról, adatokról, c) saját elérhetõségeirõl (székhely, ügyfélszolgálatok, telefon, Internet), d) a más kereskedõtõl vagy egyetemes szolgáltatótól történõ villamosenergia-vásárlás lehetõségérõl, e) a felhasználó csatlakozási pontjaira vonatkozó hálózathasználati szerzõdés megkötésének szükségességérõl, a hálózathasználati szerzõdés VET 63. § szerinti kezelésének szabályairól, f) arról, hogy a korábban megkötött szerzõdés hatálya 2009. december 31-én megszûnik. (5) A tájékoztatók szövegét a Hivatal részére elõzetesen be kell mutatni. A Hivatal elrendeli az e § rendelkezéseinek nem megfelelõ tájékoztató módosítását. (6) Az írásbeli közüzemi szerzõdéssel rendelkezõ azon felhasználók részére, akik (amelyek) a VET 176. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti törvényes jogutódlás alapján vételeznek villamos energiát, az elosztó és a felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedõ, illetve egyetemes szolgáltató 2009. március 31-ig megküldi szerzõdéskötésre vonatkozó ajánlatát, valamint az ajánlatnak megfelelõ, az engedélyes által aláírt szerzõdés-tervezetet.

12. szám


(7) A közüzemi szerzõdést ráutaló magatartással kötött – írásbeli szerzõdéssel nem rendelkezõ – azon felhasználók részére, akik (amelyek) a VET 176. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti törvényes jogutódlás alapján vételeznek villamos energiát, az elosztó és a felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedõ, illetve egyetemes szolgáltató 2009. június 30-ig megküldi szerzõdéskötésre vonatkozó ajánlatát, valamint az ajánlatnak megfelelõ, az engedélyes által aláírt szerzõdés-tervezetet. (8) Az elosztó a (6)–(7) bekezdés szerinti ajánlatában felhívja a felhasználó figyelmét a hálózathasználati szerzõdés villamosenergia-kereskedõ, illetve egyetemes szolgáltató általi bizományosi kezelésének lehetõségére. (9) A villamosenergia-kereskedõ, illetve az egyetemes szolgáltató (6)–(7) bekezdés szerinti ajánlata kiterjed a hálózathasználati szerzõdés bizományosi kezelésének lehetõségére is, és tartalmazza az ennek igénybevételéhez szükséges felhasználói nyilatkozat tervezetét.

121. § (1) A 16. §-ban meghatározott profil-görbéket az elosztók elsõ alkalommal 2008. június 30-ig készítik el. (2) A 16. §-ban meghatározott profil-görbék elkészítéséig az elosztók a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szerinti engedélyesi mûködés során kidolgozott profil-görbéket alkalmazzák.

1049 124. §

Amennyiben a 78. § (2) bekezdése szerinti eszközök az átviteli rendszerirányításra vonatkozó mûködési engedély benyújtásakor nem képezik a kérelmezõ tulajdonát, az átviteli rendszerirányításra vonatkozó mûködési engedély a tulajdonjognak a Hivatal által elõírt határidõn belül történõ megszerzése feltételével adható meg.

125. § A VET 178. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint egyetemes szolgáltatói engedély beadására kötelezettek az ezen kötelezettségük teljesítése céljából benyújtott kérelemben a 81. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási területtõl eltérõen a kérelmezõ gazdasági társaság korábbi – a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti – közüzemi engedélyében meghatározott szolgáltatási területet (a továbbiakban: korábbi szolgáltatási terület) is megjelölhetik. A korábbi szolgáltatási területtõl eltérõ szolgáltatási terület megjelölése esetén az eltéréssel érintett területre a 81. § (1) bekezdése szerinti rendelkezés alkalmazandó.

126. § A 89. § (1) bekezdése szerinti belsõ kiválasztási szabályzatot az engedélyesek elsõ alkalommal 2008. január 15-ig nyújtják be a Hivatalhoz jóváhagyásra.

122. § Az e rendelet hatálybelépését megelõzõen továbbadást folytató felhasználó a 38. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének e rendelet hatálybalépését követõ 60 napon belül eleget tesz.

127. § A 97. § szerinti megfelelési jelentést elõször a 2009. évben kell benyújtani.

128. § 123. § (1) A VET szerinti Üzemi Szabályzat, Kereskedelmi Szabályzat, Elosztói Szabályzat, valamint az üzletszabályzatok Hivatal általi jóváhagyásáig a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályoknak megfelelõen jóváhagyott szabályzatokat kell alkalmazni. (2) Amennyiben a VET és e rendelet hatálybalépését követõen az érvényben lévõ szabályzatok egyes rendelkezései a VET, vagy e rendelet rendelkezéseivel ellentétesek, úgy a szabályzatok érintett rendelkezése helyett a VET, e rendelet, illetve a VET felhatalmazása alapján kiadott további jogszabályok rendelkezései megfelelõen alkalmazandók.

A 114. § szerinti elszámolás keretében 2008. januárjára vonatkozóan az átviteli rendszerirányító egy számlát állít ki, és nyújt be a VET 147. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettek felé.

Záró rendelkezések 129. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 23. §-ának (12) bekezdése 2008. május 1-jén lép hatályba.

1050

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Az Európai Unió jogának való megfelelés 130. §

(1) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelve (2003. június 26.) a belsõ villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl; b) az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve (2001. szeptember 27.) a belsõ villamosenergiapiacon a megújuló energiaforrásból elõállított villamos energia támogatásáról. (2) Ez a rendelet a villamos energia határokon keresztül történõ szállítása esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekrõl szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Gyurcsány Ferenc s. k.,

12. szám

b) felhasználó: a VET szerint egyetemes szolgáltatásra jogosult, azt igénybe vevõ, illetve azt igénybe venni kívánó felhasználót jelenti.

Felhasználói igénybejelentés és egyetemes szolgáltatói tájékoztatás 3. § (1) A felhasználó, amennyiben egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, köteles formanyomtatványon felhasználói igénybejelentést tenni a választása szerinti, olyan egyetemes szolgáltatónál, amelynek a mûködési engedélyében meghatározott szolgáltatási területe az ellátni kívánt felhasználási helyet tartalmazza. Az igénybejelentésben a felhasználónak nyilatkoznia kell arról, hogy a hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerzõdése vonatkozásában megbízza-e az egyetemes szolgáltatót, hogy azt bizományosként kezelje.

1. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

(2) Az igénybejelentésnek az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott formanyomtatványát az egyetemes szolgáltató az állandó ügyfélszolgálati irodában és az ügyfélszolgálati fiókirodában egyaránt hozzáférhetõvé teszi, továbbá honlapján elektronikusan letölthetõ formátumban is közzéteszi.

Egyetemes Szolgáltatási Szabályzat

(3) Az igénybejelentés részletes szabályait az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

miniszterelnök

Általános rendelkezések 1. § Az Egyetemes Szolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban: ESzSz) a VET 170. §-ának (1) 6. és 14. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó és a részére VET 49. §-ában meghatározott szolgáltatásokat nyújtó egyetemes szolgáltató közötti jogviszony részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltató és a felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerzõdés kötelezõ tartalmi elemeit és formai követelményeit tartalmazza.

2. § (1) Az ESzSz alkalmazására irányadó fogalmakat a VET, a jelen kormányrendelet és annak mellékletei – különösen a Villamos Energia Hálózati Csatlakozási és Használati Szabályzat (a továbbiakban: VHSz) – tartalmazzák. (2) Kizárólag e szabályzat alkalmazása szempontjából: a) egyetemes szolgáltató: aki a VET 178. § (1) bekezdés c) pontja és (7) bekezdésének felhatalmazása alapján benyújtott kérelmére a Hivataltól egyetemes szolgáltatói mûködési engedélyt kapott;

(4) Nem köteles felhasználói igénybejelentést tenni az a felhasználó, amely a jelen törvény hatálybalépésekor a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szerzõdéssel rendelkezik, vagy írásbeli közüzemi szerzõdés nélkül a Ptk. szerinti ráutaló magatartással létrejött jogviszony alapján vételez. A jelen bekezdésben meghatározott felhasználókat az egyetemes szolgáltató az üzletszabályzatában elõírtak szerint köteles tájékoztatni az egyetemes szolgáltatás igénybevételének feltételeirõl. (5) Az igénybejelentés kézhezvétele után az egyetemes szolgáltató a saját, illetve a hálózati engedélyes üzletszabályzatában meghatározottak szerint köteles a felhasználót az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó jogviszony minden lényeges elemérõl tájékoztatni és ennek részeként az egyetemes szolgáltatásra ajánlatot tenni. Abban az esetben, ha az igénybejelentés hiányos vagy ajánlat elkészítésére nem alkalmas, az egyetemes szolgáltató az igénybejelentés kézhezvételétõl számított 15 napon belül köteles a felhasználót hiánypótlásra felhívni a hiányok pontos megjelölésével. Az ajánlattételre az üzletszabályzatban meghatározott határidõ a hiánypótlás kézhezvételétõl számítandó. (6) Amennyiben a felhasználó az igénybejelentésben a hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerzõdés bizományosként történõ kezelését nem kéri, a tájékoztatásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

12. szám


a) a tájékoztató hivatkozásra alkalmas azonosító számát; b) azt az idõpontot, amelytõl kezdõdõen a közölt feltételek teljesítése esetén az egyetemes szolgáltatás megkezdhetõ; c) az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások külön jogszabály szerint meghatározott árát; d) az egyetemes szolgáltatónak a tájékoztatóban foglalt ajánlati kötöttségét és annak idõtartamát; e) az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó teljes körû ajánlatot, valamint a villamosenergia-vásárlási szerzõdéstervezet egyetemes szolgáltató által aláírt példányait. (7) Amennyiben a felhasználó az igénybejelentésben a hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerzõdés bizományosként történõ kezelését kéri, a tájékoztatásnak a (6) bekezdés a)–e) pontjain túlmenõen tartalmaznia kell a VHSz 10. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat, valamint a bizományosként történõ eljárásra vonatkozó meghatalmazásnak az egyetemes szolgáltató, mint meghatalmazott által aláírt példányait is. A meghatalmazással a felhasználó hozzájárul a hálózathasználati szerzõdés megkötéséhez szükséges személyes adatainak az elosztó részére történõ átadásához. (8) A felhasználói igénybejelentés intézése során az egyetemes szolgáltató és a felhasználási helyre érvényes mûködési engedéllyel rendelkezõ elosztó hálózati engedélyes köteles együttmûködni. Ennek keretében kötelesek a hozzájuk beérkezett felhasználói igényt az üzletszabályzatukban meghatározottak szerint egymással közölni, a felhasználó bekapcsolásához és a szolgáltatás megkezdéséhez szükséges információkat egymásnak átadni.

A villamosenergia-vásárlási szerzõdés elõkészítése, létrejötte és hatálya 4. § (1) Abban az esetben, ha a felhasználó az egyetemes szolgáltató tájékoztatójában foglalt ajánlatot elfogadja és – az egyetemes szolgáltató által vállalt ajánlati kötöttség idõtartama alatt – a megküldött villamosenergia-vásárlási szerzõdéstervezetet véleményeltérés nélkül az egyetemes szolgáltatónak a keltezés feltüntetésével aláírva visszaküldi, a villamosenergia-vásárlási szerzõdés annak az engedélyes által történõ kézhezvételének napján létrejön. (2) Amennyiben a felhasználó az egyetemes szolgáltató ajánlatát teljes egészében nem fogadja el, és a villamosenergia-vásárlási szerzõdést véleményeltéréssel írja alá, úgy az aláírt tervezet a felhasználó részérõl új ajánlatnak minõsül, amely alapján a villamosenergia-vásárlási szerzõdés csak akkor jön létre, ha azt az egyetemes szolgáltató cégszerû aláírásával elfogadja, és a villamosenergia-vásárlási szerzõdést a felhasználónak visszaküldi. Ebben az

1051

esetben a villamosenergia-vásárlási szerzõdés létrejöttének idõpontja az a nap, amelyen az egyetemes szolgáltató a felhasználó által véleményeltéréssel visszaküldött tervezetet elfogadta, és aláírásával megerõsítette. Az egyetemes szolgáltató a felhasználó által véleményeltéréssel aláírt villamosenergia-vásárlási szerzõdést, annak elfogadása esetén a kézhezvételtõl számított 15 napon belül köteles a felhasználónak visszaküldeni. A visszaküldés tényének igazolása az egyetemes szolgáltatót terheli. (3) Amennyiben a felhasználó az egyetemes szolgáltató által készített villamosenergia-vásárlási szerzõdést véleményeltéréssel fogadja el, a felhasználó a szerzõdéstervezet kézhezvételétõl számított 15 napon belül jogosult az egyetemes szolgáltatóval egyeztetést kezdeményezni. A felhasználói kezdeményezés alapján megtartott egyeztetõ tárgyaláson az egyetemes szolgáltató jegyzõkönyvet köteles felvenni, amelynek minden olyan lényeges tényt és nyilatkozatot tartalmaznia kell, amely a villamosenergia-vásárlási szerzõdés létrejötte szempontjából jelentõséggel bír. A felhasználó jogosult véleményét, állásfoglalását a jegyzõkönyvben feltüntetni. A jegyzõkönyv felek által aláírt egy példányát az egyetemes szolgáltató köteles a felhasználónak átadni, másik példányát megõrizni, és esetleges hatósági ellenõrzés vagy felhasználói panasz ügyintézése esetén az eljáró hatóságnak bemutatni. (4) Az egyeztetõ tárgyalás megtartásának kötelezettsége nem vonatkozik a szerzõdéstervezet jogszabályban elõírt hatósági jóváhagyáson alapuló elemeire, illetve szerzõdési feltételeire. Amennyiben a felhasználó jogszabályban elõírt hatósági jóváhagyáson alapuló szerzõdési feltétel vonatkozásában tett észrevételt, errõl az egyetemes szolgáltató írásban tájékoztatja. (5) Abban az esetben, ha az egyeztetés a felek között eredményre vezetett, a villamosenergia-vásárlási szerzõdést a jegyzõkönyv lezárásával és aláírásával egyidejûleg kötelesek aláírni. (6) Az (1)–(5) bekezdésekben szabályozott esetekben, amennyiben a felhasználó a hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerzõdését saját maga köti meg, a villamosenergia-vásárlási szerzõdés hatálybalépésének további feltétele, hogy a felhasználó az elosztó hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerzõdésének aláírt példányát az egyetemes szolgáltatónak átadja vagy megküldje. (7) Amennyiben az egyetemes szolgáltató a felhasználó hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerzõdését bizományosként kezeli, a villamosenergia-vásárlási szerzõdés hatálybalépésének az (1)–(5) bekezdésekben foglaltakon túlmenõen további feltétele, hogy az egyetemes szolgáltató a hálózati engedélyessel bizományosként a felhasználó javára a hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerzõdést megkösse. Az egyetemes szolgáltató az aláírt hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerzõdés egy

1052


példányát az utolsó aláírástól számított 30 napon belül köteles a felhasználónak megküldeni.

A villamosenergia-vásárlási szerzõdés tartalma 5. § (1) A villamosenergia-vásárlási szerzõdésnek a VET 62. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túlmenõen a következõket kell tartalmaznia: a) annak a hálózati engedélyesnek a megnevezését, székhelyét, amelynek rendszeréhez a felhasználó közvetve vagy közvetlenül csatlakozik; b) az egyetemes szolgáltató és az adott területre mûködési engedéllyel rendelkezõ hálózati engedélyes ügyfélszolgálati irodájának elérhetõségét; c) a felhasználási hely (helyek) és elszámolási/csatlakozási pont(ok) megjelölését; d) a szolgáltatott villamos energia mûszaki jellemzõit; e) az igénybe venni kívánt, szerzõdött villamos teljesítményt; f) a felhasznált villamos energiáért fizetendõ ár meghatározásának módját; g) az elszámolási és számlázási idõszakokat; h) a számlázás és a számla kiegyenlítésének módját és feltételeit. (2) A villamosenergia-vásárlási szerzõdés általános szerzõdési feltételeit az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

6. § Eltérõ megállapodás hiányában minden felhasználási helyre külön villamosenergia-vásárlási szerzõdést kell kötni.

A felhasználó felhasználási helyében, valamint a részére villamos energiát értékesítõ engedélyes személyében beállt változás 7. § (1) Ha a felhasználó a felhasználás helyérõl elköltözik, köteles azt az üzletszabályzatban meghatározott határidõben az egyetemes szolgáltatónak bejelenteni, és villamosenergia-vásárlási szerzõdését az abban foglalt felmondási határidõvel írásban felmondani. Abban az esetben, ha az új felhasználási hely a korábbi egyetemes szolgáltató engedélyében meghatározott szolgáltatási területre esik, a felek akként is megállapodhatnak, hogy a meglevõ villamosenergia-vásárlási szerzõdést – annak megszüntetése és új szerzõdés megkötése helyett – az új felhasználási helyre tekintettel megfelelõen módosítják.

12. szám

(2) Amennyiben az elköltözõ felhasználó a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján kötött közüzemi szerzõdéssel rendelkezik vagy a Ptk. alapján ráutaló magatartással vételez, úgy annak felmondásával a felhasználási helyre vonatkozó jogviszonya – a hálózathasználatot illetõen is – a felmondás napjára teljes egészében megszûnik. (3) Amennyiben a felhasználó külön villamosenergia-vásárlási szerzõdéssel, valamint hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerzõdéssel rendelkezik, úgy a villamosenergia-vásárlási szerzõdés felmondásával vagy módosításával egyidejûleg a hálózathasználati szerzõdését is köteles a VHSz rendelkezései szerint megszüntetni vagy a szerzõdést megfelelõen módosítani abban az esetben, ha az új felhasználási hely is a korábbi hálózati engedélyes mûködési területére esik. (4) Amennyiben az egyetemes szolgáltató a felhasználó hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerzõdését bizományosként kezeli, úgy a hálózathasználati szerzõdés megszüntetésére vagy – a villamosenergia-vásárlási szerzõdés (1) bekezdés szerinti módosítása esetén – módosítására a felhasználó az egyetemes szolgáltatónak köteles megbízást adni. (5) Ha az egyetemes szolgáltatást igénybe vevõ felhasználó a szükséges villamos energiát a továbbiakban más egyetemes szolgáltatótól vagy villamosenergia-kereskedõtõl kívánja az adott felhasználási helyen beszerezni, köteles ezt az üzletszabályzatban meghatározott határidõben az egyetemes szolgáltatónak bejelenteni, és villamosenergia-vásárlási szerzõdését és a bizományosi szerzõdését az abban foglalt felmondási határidõvel felmondani. Ebben az esetben a hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerzõdés változatlan tartalommal hatályban marad, az egyetemes szolgáltató helyébe a szerzõdésben a felhasználó részére villamos energiát értékesítõ engedélyes lép. (6) Ha a felhasználó a felhasználási helyrõl elköltözik vagy az egyetemes szolgáltatás igénybevételével felhagy, az egyetemes szolgáltató felhívására az elosztó az errõl szóló értesítés kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül köteles a csatlakozó és mérõberendezés állapotát a helyszínen térítésmentesen ellenõrizni, és az ellenõrzés eredményét jegyzõkönyvben rögzíteni. Az ellenõrzéssel, annak körülményeivel, illetve eredményével kapcsolatos véleményeltérését, állásfoglalását a felhasználó jogosult a jegyzõkönyvben feltûntetni. A jegyzõkönyv felek által aláírt egy példányát az egyetemes szolgáltató köteles a felhasználónak átadni, másik példányát megõrizni, és esetleges hatósági ellenõrzés vagy felhasználói panasz ügyintézése esetén az eljáró hatóságnak bemutatni. A felhasználó ezen jogainak korlátozása – tekintet nélkül arra, hogy az ellenõrzést az elosztó hálózati engedélyes végzi – az egyetemes szolgáltató súlyos szerzõdésszegésének minõsül.

12. szám


(7) Az egyetemes szolgáltató nem hivatkozhat szabálytalan vagy jogellenes vételezésre, és ez alapján semminemû igényt nem érvényesíthet a felhasználóval szemben, ha a (6) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenõrzési kötelezettségének 15 napos határidõn belül nem tesz eleget. (8) Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott felhasználói bejelentés elmulasztása vagy az elosztó hálózati engedélyes helyszíni ellenõrzésének megakadályozása esetén a villamosenergia-vásárlási szerzõdése alapján az elköltözött vagy az egyetemes szolgáltatás igénybevételével felhagyó felhasználó felel a fogyasztás díjának megfizetéséért és a szabálytalan vagy jogellenes vételezéssel megvalósított szerzõdésszegések jogkövetkezményeiért mindaddig, amíg az elosztó hálózati engedélyes a felhasználási hely ellenõrzését el nem végzi. A bejelentés elmulasztásának bizonyítása a felhasználót, a helyszíni ellenõrzés akadályoztatásának bizonyítása az egyetemes szolgáltatót terheli. A felhasználó mentesül a felelõsség alól, ha az elosztó hálózati engedélyes a helyszíni ellenõrzés során nem állapít meg szabálytalan vagy jogellenes vételezést, és a felhasználó az általa elfogyasztott villamos energia díját az egyetemes szolgáltatónak megfizette. (9) A felhasználó mentesül a felelõsség alól, ha a hálózati engedélyes a helyszíni ellenõrzés során nem állapít meg szabálytalan vagy jogellenes vételezést, és a felhasználó az általa elfogyasztott villamos energia díját az egyetemes szolgáltatónak megfizette. Az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevõ felhasználó mentesül a felelõsség alól akkor is, ha a felhasználási helyen vételezni kezdõ új felhasználó magatartása miatt az elosztó hálózati engedélyes írásbeli felszólítása ellenére nem tudja végrehajtani a helyszíni ellenõrzést a bejelentést követõ 30 napon belül. Ebben az esetben a bejelentés napjától az új felhasználót terheli a felelõsség. A bejelentés megtételének bizonyítása a felhasználót, a helyszíni ellenõrzés akadályoztatásának bizonyítása az egyetemes szolgáltatót terheli. (10) A felhasználási helyrõl elköltözõ, illetve a felhasználási helyen az egyetemes szolgáltatás igénybevételével felhagyó, továbbá az egyetemes szolgáltatót váltó, vagy a villamosenergia-kereskedõ általi ellátást választó felhasználó és a vele szerzõdéses viszonyban levõ egyetemes szolgáltató a szerzõdés megszûnésének – vagy amennyiben annak módosításáról rendelkeznek – a módosításának napjára kötelesek egymással teljeskörûen elszámolni és a még meg nem fizetett tartozásokat megfizetni. Amennyiben a felhasználó külön hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerzõdéssel nem rendelkezik, illetve ezen szerzõdést bizományosként az egyetemes szolgáltató kezeli, úgy az elszámolást a felek a hálózati jogviszonyra vonatkozóan is kötelesek elvégezni. Ha a felhasználó külön hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerzõdéssel rendelkezik, akkor új felhasználási helyre történõ költözése esetén a hálózathasználatra vonatkozó szerzõdés megszüntetésére és a felek közötti elszámolásra a VHSz rendelkezései irányadók.

1053

(11) Ha a felhasználó az elköltözést követõen az új felhasználási helyen egyetemes szolgáltatás igénybevételére kíván szerzõdést kötni, akkor a jelen ESzSz 3. §-a és a VHSz vonatkozó rendelkezései alapján köteles eljárni. A felhasználó az igénybejelentésével egyidejûleg köteles írásban igazolni, hogy a korábbi felhasználási helyén történõ vételezése tekintetében az õt ellátó egyetemes szolgáltatóval, illetve az elosztó hálózati engedélyessel teljeskörûen elszámolt, tartozása nem áll fenn. Amennyiben a felhasználó olyan felhasználási helyre költözik, ahol a hálózati csatlakozás már kiépítésre került, a villamosenergiavásárlási szerzõdést az igénybejelentéstõl számított 15 napon belül meg kell kötni. (12) Az egyetemes szolgáltató a (11) bekezdés szerinti igazolást a teljes körû elszámolással egyidejûleg átadja a felhasználó részére.

Szolgáltatás 8. § (1) Az egyetemes szolgáltató az elosztó hálózati engedélyessel együttmûködve köteles gondoskodni a felhasználó villamos energia igényének a villamosenergia-vásárlási szerzõdésnek megfelelõ folyamatos kielégítésérõl, a szerzõdésben megjelölt feszültségszint és a szolgáltatás minõségét meghatározó egyéb – az üzletszabályzatban meghatározott – mûszaki és megbízhatósági feltételek csatlakozási ponton (pontokon) való, az elvárhatóság követelményeinek megfelelõ szinten tartásáról. Azokat a minõségi jellemzõket, amelyeket hatósági elõírások, szabványok állapítanak meg, az elõírt tûréshatárok között kell tartani, kivéve, ha a szerzõdés ettõl eltérõ megállapodást tartalmaz. (2) A felhasználó a villamos energiát a villamosenergia-vásárlási szerzõdésben meghatározottak szerint jogosult vételezni. (3) A felhasználó a villamosenergia-fogyasztásának megfelelõ, a felhasználási helyre kötött villamosenergia-vásárlási szerzõdés szerinti díjat köteles megfizetni.

Elszámolás 9. § (1) Az elszámolási idõszakra az egyetemes szolgáltató által a felhasználónak értékesített villamos energia mennyiségét az egyetemes szolgáltató a felhasználási hely mérésére szolgáló fogyasztásmérõ-berendezés az elosztó általi leolvasásából vagy adatrögzítéssel nyert adatok alapján állapítja meg. A mérésre vonatkozó részletes rendelkezéseket a VHSz tartalmazza.

1054


12. szám

(2) A villamos energia egyes zónaidõk, illetve idõszakos árszabás szerinti egy árszabási idõszakra vonatkozó díjtételeit az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza a külön jogszabályban foglaltakkal összhangban. Az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos egyéb szolgáltatások díjait a külön jogszabályokban foglalt elõírások, ármegállapítások és az üzletszabályzat rendelkezései szerint kell megállapítani. A leolvasási idõszakot, ezen belül a leolvasások, illetve az adatrögzítések idõpontját a hálózathasználati szerzõdésben kell meghatározni.

árat a számlán feltüntetett fizetési határidõ napjáig kifizetni.

(3) A villamos energia árváltozása esetén, amennyiben az árváltozás idõpontjára a fogyasztásmérõ-berendezés leolvasására vagy adatrögzítésre nem került sor, úgy az egyetemes szolgáltatási alapárat az egyetemes szolgáltató kezdeményezésére történt felhasználói adatközlés, vagy ennek hiányában a felhasználás idõarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.

(11) Hibás mérés esetén az elszámolás szabályait a VHSz tartalmazza.

(4) Az elszámolási idõszak idõtartamában, valamint a számlázási idõszakban a felek a villamosenergia-vásárlási szerzõdésben állapodnak meg. Erre vonatkozó eltérõ megállapodás hiányában az elszámolási idõszak a leolvasási idõszakkal egyezik meg. Ha az elszámolási, illetve a leolvasási idõszak idõtartama az egy hónapot meghaladja, akkor az egyetemes szolgáltató az elszámolási idõszak hónapjainak számánál eggyel kevesebb számú részszámlát bocsát ki. Az egyetemes szolgáltató az elszámolási idõszak utolsó napjára köteles elszámoló számlát kibocsátani és a felhasználóval az elszámolási idõszakra vonatkozóan teljeskörûen elszámolni. (5) Ha az elszámolás eredményeként a felhasználó folyószámláján túlfizetés mutatkozik, akkor az egyetemes szolgáltató a) 1000 Ft-ot meg nem haladó összeg esetén, vagy ha a villamosenergia-vásárlási szerzõdés így rendelkezik, a következõ számlá(k)ban köteles elszámolni az összeget, b) 1000 Ft-ot meghaladó összeg esetén, vagy ha a villamosenergia-vásárlási szerzõdés így rendelkezik, a fizetési módnak megfelelõen a (6)–(7) bekezdések figyelembevételével megállapított fizetési határidõn belül köteles az összeget visszafizetni a felhasználónak, illetve a számla fizetõjének. (6) Amennyiben a villamosenergia-vásárlási szerzõdés a következõ számlákban történõ elszámolásról rendelkezik, a felhasználó egyedi kérelme esetén az egyetemes szolgáltató köteles 8 napon belül intézkedni a túlfizetett összeg visszafizetésérõl.

(9) Az egyetemes szolgáltató köteles a számla felhasználó részére történõ eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a felhasználónak a kézhezvételtõl legalább 8 nap rendelkezésére álljon. (10) Az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában megállapíthatja a fizetés egyéb módjait és további, részletes szabályait.

(12) Az egymás utáni elszámolási idõszakok egymástól eltérhetnek (pl. a leolvasás lehetetlensége vagy a felhasználóval kötött megállapodás alapján). Az elszámolási idõszakok részletes meghatározását és feltételeit, az elszámolási rendszert, valamint a zónaidõkre vonatkozó idõtartamokat külön jogszabályban, illetve az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában kell meghatározni. (13) A fizetõ és a felhasználó – a felek megállapodásának megfelelõen – tartósan vagy idõlegesen is eltérõ lehet, az egyetemes szolgáltatóval szemben azonban felelõsségük egyetemleges. A fizetési megállapodásban vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén a megállapodásban meghatározott valamennyi felhasználási hely a VHSz-ben foglaltak szerint kikapcsolható a villamosenergia-szolgáltatásból.

Kifogás a számla ellen 10. § (1) A felhasználó a számla ellen az egyetemes szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, kivéve, ha a számla összege az elõzõ év azonos idõszakára vetített díj 200%-át meghaladja. (2) Az egyetemes szolgáltató köteles a kifogást megvizsgálni, és ennek eredményérõl a felhasználót legkésõbb a kifogás kézhezvételétõl számított 15 napon belül írásban értesíteni.

(7) A villamosenergia-vásárlási szerzõdés megszûnésekor keletkezõ visszautalandó összeget az egyetemes szolgáltató köteles 8 napon belül visszafizetni a felhasználónak vagy a számla fizetõjének.

(3) Ha a felhasználót visszatérítés illeti meg, az egyetemes szolgáltató azt az esedékességtõl számított 8 napon belül köteles a felhasználó részére készpénzben kifizetni vagy a felhasználó bankszámlájára visszautalni. A felek erre vonatkozó megállapodása alapján az egyetemes szolgáltató jogosult a visszatérítést a felhasználót terhelõ számlatartozás összegébe beszámítani.

(8) Ha az egyetemes szolgáltató és a felhasználó a villamosenergia-vásárlási szerzõdésben fizetési határidõben nem állapodtak meg, akkor a felhasználó vagy a számla kiegyenlítését vállaló fizetõ köteles a számlában feltüntetett

(4) Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt az egyetemes szolgáltatót díj vagy díjkülönbözet illeti meg, a felhasználó azt a téves vagy elmaradt számlázás idõtartamával azonos idõn belül egyenlõ részletekben jogosult ki-

12. szám


egyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel. (5) A 9. § (5)–(7) bekezdésében, a (3) és (4) bekezdésben elõírtakon túli teljesítés késedelmes fizetésnek minõsül. Ha az egyetemes szolgáltató vagy a felhasználó eddig az idõpontig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, köteles a külön jogszabályban vagy szerzõdésben meghatározott kamatokat, valamint az igazolt költségeket a másik félnek megtéríteni.

1055

lenértékének, valamint a rendszerhasználati díjnak és a járulékos költségeknek megfizetését; c) fogyasztásmérõ-berendezés: a villamosenergia-fogyasztás mérésére és elszámolására szolgáló egy vagy több mérõberendezés, a kiegészítõ készülékekkel együttesen; d) leolvasási idõszak: a fogyasztásmérõ-berendezés két egymást követõ leolvasása vagy adatrögzítése közötti idõszak; e) részszámla: a rendszerhasználó részére az elszámolási idõszakon belül benyújtott számla.

Szerzõdésszegés 11. §

A hálózathoz való csatlakozás

A szerzõdésszegés azon eseteit, amelyeknél azonnali felmondásnak van helye, valamint a kötbérre vonatkozó részletes rendelkezéseket az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza, egyebekben a szerzõdésszegésre a VET és a Ptk. általános szabályai az irányadók.

3. §

2. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat Általános rendelkezések 1. § A Villamos Energia Hálózati Csatlakozási és Használati Szabályzat (a továbbiakban: VHSz) a VET 170. § (1) bekezdés 21. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a hálózati engedélyes és a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hálózati csatlakozási szerzõdés és a hálózathasználati szerzõdés minimális tartalmi elemeit tartalmazza.

2. § (1) A VHSz alkalmazására irányadó fogalmakat a VET, a jelen kormányrendelet és annak mellékletei tartalmazzák. (2) Kizárólag e szabályzat alkalmazása szempontjából: a) elszámolási idõszak: azt az idõszakot jelenti, amelyre vonatkozóan a hálózati engedélyes a rendszerhasználóval a rendszerhasználati díjakat, illetve az egyetemes szolgáltató vagy a villamosenergia-kereskedõ a felhasználóval a villamos energia árát elszámolják; b) fizetõ: az, aki a hálózathasználati szerzõdéshez kapcsolódóan, külön kötött fizetési megállapodásban vállalja meghatározott felhasználási helyen felhasznált energia el-

(1) Az átviteli, illetve az elosztó hálózathoz történõ csatlakozási igény esetén a hálózati engedélyes – amennyiben a rendszerhasználó a jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, a hálózati engedélyes üzletszabályzatában, valamint a hálózati engedélyes ajánlatában foglaltakat elfogadja, a hálózati csatlakozási szerzõdést a hálózati engedélyessel megkötötte és a külön jogszabályban meghatározott csatlakozási díjat megfizette – a hálózati csatlakozási szerzõdés rendelkezései szerint köteles a rendszerhasználó részére az adott felhasználási helyen levõ csatlakozási pont(ok)ra a hálózati csatlakozást kiépíteni. (2) A rendelkezésre álló teljesítményt felhasználási helyenként és azon belül csatlakozási pontonként a hálózati csatlakozási szerzõdésben kell rögzíteni. (3) A rendszerhasználó a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére jogot szerez, ha õ vagy jogelõdje azt a hálózati engedélyessel, illetve annak jogelõdjével kötött szerzõdés, vagy szerzõdés hiányában a VET hatálybalépését megelõzõen a Ptk. szerinti ráutaló magatartással jogszerûen megszerezte. (4) A rendelkezésre álló teljesítményhez való jog a csatlakozási ponthoz kapcsolódó, a mindenkori rendszerhasználót megilletõ vagyoni értékkel bíró jog, amely gyakorlásának hiányában sem szûnik meg. Amennyiben a rendszerhasználó személye az adott felhasználási helyen megváltozik, illetve a felhasználási hely vagy a csatlakozási pont átruházására kerül, eltérõ megállapodás hiányában a rendelkezésre álló teljesítmény az új rendszerhasználóra átszáll.

4. § (1) A VHSz és az Egyetemes Szolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban: ESzSz) alkalmazása szempontjából egy felhasználási helynek kell tekinteni a felhasználó tulajdo-

1056


nában, kezelésében vagy használatában álló összefüggõ területet és azokat az egymással nem határos területeket is, a) amelyek ugyanazon közút, vasút ellentétes oldalán egymással szemben helyezkednek el, vagy b) amelyen a felhasználó 2005. november 25-e elõtt létesített magánvezetéken keresztül villamos energia továbbadását végzi, továbbá c) az épület közös használatú helyiségeit és szabadtereit (területrészeit), valamint d) azt az összefüggõ területet (ingatlanon, épületen, épületszekción), amelyet önálló, mért magánvezeték lát el. (2) A VHSz és az ESzSz alkalmazása szempontjából külön felhasználási helynek kell tekinteni egy összefüggõ területen (ingatlanon, épületen, épületszekción) belül a) minden egyes felhasználó tulajdonában, bérletében, kezelésében, használatában álló összefüggõ területrészt, illetve összefüggõ helyiségcsoportot, amelyet önálló magánvezeték vagy annak egy önálló része lát el villamos energiával, vagy b) a közös tulajdonban álló ingatlanon a tulajdonostársak kizárólagos használatában lévõ összefüggõ területrészt, illetve helyiségcsoportot, amelyet egy önálló mért magánvezeték lát el villamos energiával.

5. § A hálózati engedélyesek a hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a VET 27. § (2)–(3) bekezdéseiben szabályozott esetekben tagadhatják meg, a megtagadás részletes szabályait az Üzemi Szabályzat és az Elosztói Szabályzat tartalmazzák.

12. szám 7. §

(1) A hálózati engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy a felhasználási helyen a hálózathasználati szerzõdés hatályának beálltától és a mérõhely megfelelõ kialakításától, illetve a (2) bekezdés szerinti esetben, ha a hálózati engedélyes hibát állapított meg, a hibák kijavításának elfogadását követõ 8 napon belül a fogyasztásmérõ-berendezést felszereljék, záróbélyeggel ellássák, és a hálózathasználati szerzõdésben meghatározott idõpontban a hálózatba történõ bekapcsolás és a hálózathasználat megkezdõdhessen. (2) A 10. § (10) bekezdése szerint csatlakoztatni kívánt felhasználói berendezés, közvetlen vezeték, magánvezeték, összekötõ berendezés, termelõi vezeték tervezését, illetve kiépítését végzõ személy vagy társaság a bekapcsolás elõtt köteles írásban nyilatkozatot adni a hálózati engedélyesnek arról, hogy a csatlakoztatni kívánt vezeték, berendezés, valamint a mérõhely kialakítása a jogszabályok és vonatkozó szabványok elõírásainak, valamint a hálózati engedélyes által a rendszerhasználói igénybejelentésre adott tájékoztatóban meghatározott mûszaki jellemzõknek megfelelõen készült el. A hálózati engedélyes jogosult a mûszaki jellemzõket a bekapcsolás elõtt ellenõrizni, és ha azt állapítja meg, hogy nem felel meg a szabvány, a mûszaki, a mûszaki biztonsági, az érintésvédelmi elõírásoknak, a bekapcsolást a hiba kijavításáig megtagadhatja. A bekapcsolás további részletszabályait az elosztói szabályzat és az üzletszabályzat tartalmazza.

Hálózathoz való hozzáférés megtagadása, a szállítások korlátozása, csökkentése, szüneteltetése 8. §

Hálózathoz való hozzáférés 6. § (1) Az átviteli, illetve az elosztó hálózatra vonatkozó hálózathasználati igény esetén a hálózati engedélyes – amennyiben a rendszerhasználó 3. § (1) bekezdés szerinti hálózati csatlakozással rendelkezik és a hálózati engedélyessel a hálózathasználati szerzõdést megkötötte – a hálózathasználati szerzõdés rendelkezései szerint köteles a rendszerhasználót a hálózatba bekapcsolni, továbbá a hálózaton a folyamatos hozzáférést, hálózathasználatot – a rendelkezésre álló és a lekötött teljesítményt – biztosítani. (2) Az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény ki nem használt részének a hálózati engedélyes által ideiglenesen más célra történõ felhasználásáról a rendszerhasználó és a hálózati engedélyes az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint szerzõdésben megállapodhatnak.

(1) A hálózathoz való hozzáférés megtagadása a hozzáférés megszüntetését jelenti, ekkor a hálózati engedélyes a hálózathasználati szerzõdést köteles felmondani. A szállítások korlátozása, csökkentése, szüneteltetése az azt megalapozó ok vagy körülmény megszûnéséig vagy megszüntetéséig tartható fenn. (2) A hozzáférés megtagadása, illetve a szállítások korlátozása, csökkentése, szüneteltetése további részletszabályait az üzemi-, elosztói szabályzat és az üzletszabályzat tartalmazza.

Fogyasztás és betáplálás 9. § (1) A rendszerhasználó a villamos energiát a hálózathasználati szerzõdésben meghatározottak szerint jogosult fogyasztani vagy betáplálni.

12. szám


(2) A rendszerhasználó a hálózathasználati szerzõdésben szereplõ lekötött teljesítmény után a rendszerhasználati díjat akkor is köteles megfizetni, ha azt nem veszi igénybe. (3) A hálózati csatlakozási szerzõdés szerinti hálózathoz való hozzáférés kezdetének idõpontjától a hálózathasználati szerzõdés megkötéséig a rendszerhasználati díj megállapításának alapját a rendelkezésre álló teljesítmény képezi. (4) Ha a felhasználó szerzõdése szerint a villamos energiát fogyasztásmérõ felszerelése nélkül használja fel, akkor kizárólag a szerzõdésben megjelölt felhasználói berendezéseket üzemeltetheti. (5) A hálózati engedélyes jogosult a terhelést, a fogyasztásmérõ berendezést, a magánvezetéket, a felhasználói berendezést, valamint az erõmûvet, a termelõi vezetéket a közcélú hálózat biztonsága és a többi felhasználó vagy erõmû biztonságos energiaellátása vagy betáplálása érdekében ellenõrizni, illetõleg az energiaszolgáltatás és felhasználás folyamatosságához szükséges munkákat elõzetes értesítés után elvégezni. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott ellenõrzést, illetõleg munkák elvégzését lakásokban és egyéb lakossági használatú helyiségekben a lakosság személyes érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni. Az ellenõrzést – a felek eltérõ megállapodása hiányában – munkanapokon 7 és 20 óra között az üzletszabályzatban meghatározott idõszak alatt kell elvégezni. Az ellenõrzést végzõ személynek arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell rendelkeznie. (7) Ha gyanú merül fel, hogy a rendszerhasználó a biztonságos szolgáltatásra vagy betáplálásra vonatkozó elõírásokat nem tartja be, és az e miatt megkísérelt ellenõrzést meggátolja, a hálózati engedélyes a felhasználási helyre vagy erõmûbe való bejutásig és a biztonsági ellenõrzés lefolytatásáig a hálózathoz való hozzáférést a csatlakozási ponton kívüli beavatkozással szüneteltetheti. (8) Ha a szabálytalanságra utaló körülmények kivizsgálása eredményeképpen az volt megállapítható, hogy a rendszerhasználó részérõl szabálytalanság nem történt, az ellenõrzés során felmerült költségek a rendszerhasználóra nem háríthatók át, továbbá a rendszerhasználónak okozott kárt meg kell téríteni.

Rendszerhasználói igénybejelentés és a hálózati engedélyes által adott tájékoztatás 10. § (1) A közcélú hálózathoz csatlakozni, valamint azt rendszerhasználóként igénybe venni kívánó jogosult az érintett hálózat szerinti területre mûködési engedéllyel rendelkezõ hálózati engedélyesnél – annak üzletszabály-

1057

zatában meghatározottak szerint – köteles formanyomtatványon rendszerhasználói igénybejelentést tenni, amennyiben új felhasználási helyet kíván létesíteni vagy új felhasználási helyre költözik, illetve a már kiépített hálózati kapacitás bõvítését igényli. (2) Az igénybejelentésnek az elosztó üzletszabályzatában meghatározott formanyomtatványát az elosztó az állandó ügyfélszolgálati irodában és az ügyfélszolgálati fiókirodában egyaránt hozzáférhetõvé teszi, továbbá honlapján elektronikusan letölthetõ formátumban is közzéteszi. (3) A VET 63. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a rendszerhasználói igényt a rendszerhasználó helyett villamosenergia-kereskedõ vagy az egyetemes szolgáltató nyújtja be az adott területre mûködési engedéllyel rendelkezõ hálózati engedélyesnek. A bizományosként történõ eljárásra vonatkozó jogosultságot a hálózati engedélyes felé a villamosenergia-kereskedõ vagy az egyetemes szolgáltató igazolja. (4) Nem kell rendszerhasználói igénybejelentést tenni azon rendszerhasználóknak, amelyek e rendelet hatálybalépésekor a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján kötött közüzemi szerzõdéssel rendelkeznek, vagy a Ptk. szerint írásbeli közüzemi szerzõdés nélkül, ráutaló magatartással vételeznek. (5) A rendszerhasználói igénybejelentésnek csatlakozási pontonként legalább az alábbiakat tartalmaznia kell: a) az igényelt rendelkezésre álló teljesítmény mértékét, annak feltüntetésével, hogy az igényelt teljesítmény betáplálásra vagy felhasználásra vonatkozik; b) amennyiben ismert, akkor a hálózathasználat során igénybe venni kívánt lekötött teljesítményt; c) a felhasználás és a betáplálás jellemzõ adatait; d) a közcélú hálózatra kapcsolni kívánt erõmû mûködésére jellemzõ adatokat; e) a rendszerhasználó villamosenergia-vásárlási vagy -értékesítési (elõ)szerzõdését. (6) A rendszerhasználói igénybejelentés módját, további tartalmi követelményeit és formáját a hálózati engedélyes az üzletszabályzatban köteles meghatározni. (7) Az igénybejelentés kézhezvétele után a hálózati engedélyes az üzletszabályzatában meghatározottak szerint köteles a rendszerhasználót a hálózati csatlakozási és hálózathasználati jogviszony minden lényeges elemérõl tájékoztatni és ennek részeként a hálózati csatlakozásra és hálózathasználatra ajánlatot tenni. Abban az esetben, ha az igénybejelentés hiányos vagy ajánlat elkészítésére nem alkalmas, a hálózati engedélyes az igénybejelentés kézhezvételétõl számított 15 napon belül köteles a rendszerhasználót hiánypótlásra felhívni a hiányok pontos megjelölésével. Az ajánlattételre az üzletszabályzatban meghatározott határidõ a hiánypótlás kézhezvételétõl számítandó.

1058


(8) A tájékoztatásnak legalább az alábbiakat tartalmaznia kell: a) a tájékoztató hivatkozásra alkalmas azonosító számát; b) annak (azoknak) a csatlakozási pont(ok)nak megjelölését, amely(ek)en a rendszerhasználó az igényelt villamos energiát átveheti, illetve betáplálhatja, amely(ek)en a hálózati engedélyes a villamos teljesítményt, többletteljesítményt biztosítja; c) a hálózatra csatlakozás és bekapcsolás külön jogszabály alapján meghatározott mûszaki feltételeit – elkülönítve a csatlakozóberendezés létesítésére vonatkozó adatokat a közcélú hálózat egyéb érintett részeinek adataitól; d) a hálózatra csatlakozás és bekapcsolás külön jogszabály alapján meghatározott pénzügyi feltételeit – elkülönítve a csatlakozási alapdíjat, a csatlakozóberendezés-létesítés és a közcélú vezeték létesítés díját, a pénzügyi teljesítés módját és határidejét; e) a mérõhely kialakítására, annak ajánlott módjára és a fogyasztásmérõ berendezés elhelyezésére vonatkozó követelményeket; f) a rendszerhasználói tulajdonba kerülõ hálózati rész kivitelezésénél alkalmazandó gyártmányokra vonatkozó hatósági engedélyek szükségességét; g) az alkalmazandó érintésvédelmi módot és az érintésvédelmi kioldó paramétereket; h) más rendszerhasználó villamosenergia-felhasználását vagy betáplálását esetlegesen befolyásoló hálózati zavarokat okozó felhasználói berendezés alkalmazása esetén a hálózati zavarok korlátozására vagy megelõzésére vonatkozó elõírásokat, ajánlásokat; i) a hálózati csatlakozáshoz és a hálózathasználathoz szükséges engedélyek felsorolását; j) a bekapcsolás és a hálózathasználat megkezdésének idõpontját; k) a rendszerhasználati díjszabást és megfizetésének módját; l) a hálózati engedélyesnek a tájékoztatóban foglalt ajánlati kötöttségét és annak idõtartamát; m) a hálózati csatlakozásra és a hálózathasználatra vonatkozó teljes körû ajánlatot, valamint a hálózati csatlakozási szerzõdéstervezet hálózati engedélyes által aláírt példányait. (9) A VET 63. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a tájékoztatást az egyetemes szolgáltató vagy a villamosenergia-kereskedõ az üzletszabályzatában meghatározottak szerint továbbítja a rendszerhasználó felé. (10) Ha a csatlakoztatni kívánt felhasználói berendezés, közvetlen vezeték, magánvezeték, összekötõ berendezés, termelõi vezeték csatlakoztatásának mûszaki terveit nem a hálózati engedélyes készíti el, akkor köteles térítésmentesen az érintett rendszerhasználó rendelkezésére bocsátani minden az Üzemi- vagy Elosztói Szabályzatban meghatározott, a hálózat tervezéséhez szükséges adatot.

12. szám

(11) A (10) bekezdésben meghatározott esetben a vezeték létesítésére, bõvítésére vonatkozó mûszaki tervdokumentációt – a kivitelezés megkezdése elõtt – a hálózati engedélyeshez jóváhagyásra be kell nyújtani. A hálózati engedélyes a mûszaki terveket a kézhezvételtõl számított 15 napon belül köteles felülvizsgálni, és a közcélú hálózat üzembiztonsága érdekében jogosult azok módosítását elõírni. Az elõírt módosításokat a rendszerhasználó köteles elvégezni. A terv felülvizsgálatra vonatkozó további rendelkezéseket az Üzemi- vagy Elosztói Szabályzat tartalmazza. (12) Ha a hálózatra történõ csatlakozás idegen ingatlant érint, akkor a közcélú hálózati elemek elhelyezése során a hálózati engedélyes, minden egyéb a rendszerhasználó tulajdonában vagy használatában álló vezeték vagy berendezés tekintetében a rendszerhasználó köteles a jogszabályokban elõírt tulajdonosi hozzájárulásokat beszerezni.

A hálózati csatlakozási szerzõdés elõkészítése, létrejötte és hatálya 11. § (1) Abban az esetben, ha a rendszerhasználó a hálózati engedélyes tájékoztatójában foglalt ajánlatot elfogadja és – a hálózati engedélyes által vállalt ajánlati kötöttség idõtartama alatt – a megküldött hálózati csatlakozási szerzõdéstervezetet véleményeltérés nélkül a hálózati engedélyesnek a keltezés feltûntetésével aláírva visszaküldi, a hálózati csatlakozási szerzõdés annak a hálózati engedélyes által történõ kézhezvételének napjával létrejön. (2) Amennyiben a rendszerhasználó a hálózati engedélyes ajánlatát teljes egészében nem fogadja el, és a hálózati csatlakozási szerzõdést véleményeltéréssel írja alá, úgy az aláírt tervezet a rendszerhasználó részérõl új ajánlatnak minõsül, amely alapján a hálózati csatlakozási szerzõdés csak akkor jön létre, ha azt a hálózati engedélyes cégszerû aláírásával elfogadja, és a hálózati csatlakozási szerzõdést a rendszerhasználónak visszaküldi. Ebben az esetben a hálózati csatlakozási szerzõdés létrejöttének idõpontja az a nap, amelyen a hálózati engedélyes a rendszerhasználó által véleményeltéréssel visszaküldött tervezetet elfogadta és aláírásával megerõsítette. A hálózati engedélyes a rendszerhasználó által véleményeltéréssel aláírt hálózati csatlakozási szerzõdést, annak elfogadása esetén a kézhezvételtõl számított 15 napon belül köteles a rendszerhasználónak visszaküldeni. A visszaküldés tényének igazolása a hálózati engedélyest terheli. (3) Amennyiben a rendszerhasználó a hálózati csatlakozási szerzõdést véleményeltéréssel fogadja el, jogosult a szerzõdéstervezet kézhezvételétõl számított 15 napon belül a hálózati engedélyessel egyeztetést kezdeményezni. A felhasználói kezdeményezés alapján megtartott egyeztetõ tárgyaláson a hálózati engedélyes jegyzõkönyvet köteles

12. szám


felvenni, amelynek minden olyan lényeges tényt és nyilatkozatot tartalmaznia kell, amely a hálózati csatlakozási szerzõdés megkötése szempontjából jelentõséggel bír. A rendszerhasználó jogosult véleményét, állásfoglalását a jegyzõkönyvben feltûntetni. A jegyzõkönyv felek által aláírt egy példányát a hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználónak átadni, a másik példányát megõrizni és esetleges hatósági ellenõrzés vagy rendszerhasználói panasz ügyintézése esetén az eljáró hatóságnak bemutatni. (4) Az egyeztetõ tárgyalás megtartásának kötelezettsége nem vonatkozik a szerzõdéstervezet jogszabályban meghatározott elemeire, illetve szerzõdési feltételeire, továbbá jogszabályban elõírt hatósági jóváhagyáson alapuló elemeire, illetve szerzõdési feltételeire. Amennyiben a felhasználó jogszabályban meghatározott szerzõdési feltétel, vagy jogszabályban elõírt hatósági jóváhagyáson alapuló szerzõdési feltétel vonatkozásában tett észrevétel, errõl az egyetemes szolgáltató írásban tájékoztatja. (5) Abban az esetben, ha az egyeztetés a felek között eredményre vezetett, a hálózati csatlakozási szerzõdést a jegyzõkönyv lezárásával és aláírásával egyidejûleg kötelesek aláírni. (6) Az (1)–(5) bekezdésekben szabályozott esetekben a hálózati csatlakozási szerzõdés a létrejöttével megegyezõ idõpontban hatályba lép.

12. § A hálózati csatlakozási szerzõdést a rendszerhasználó által megjelölt felhasználási helyre – eltérõ megállapodás hiányában – csatlakozási pontonként kell megkötni.

1059

d) csatlakozási pontonként a rendelkezésre álló teljesítményt; e) a külön jogszabályban meghatározott csatlakozási díj mértékét, teljesítésének módját és határidejét, a hálózati engedélyes bankszámlaszámát; f) amennyiben a rendszerhasználó helyett a fizetõ teljesít, a fizetõ megnevezését, személyi, illetve azonosító adatait; g) a hálózatra csatlakozás, a bekapcsolás és a rendelkezésre állás idõpontját; h) a szerzõdésszegés eseteit és ennek jogkövetkezményeit; i) a hálózati csatlakozási szerzõdés megszûnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket. (2) A hálózati csatlakozási szerzõdés formáját és tartalmi elemeinek minden rendszerhasználóra vonatkozó részeit általános szerzõdési feltételként a hálózati engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg. (3) A hálózati csatlakozási szerzõdésben nem szabályozott kérdésekre, amennyiben a VET és a kapcsolódó jogszabályok eltérõen nem rendelkeznek, a Ptk. rendelkezései az irányadóak. (4) A hálózati csatlakozási szerzõdést érintõ, az üzletszabályzatban foglalt általános szerzõdési feltételek megváltoztatása esetében, a változás hatálybalépése elõtt legalább 30 nappal a változásról az érintett rendszerhasználókat a hálózati engedélyes köteles írásban értesíteni, és az értesítést az ügyfélszolgálati helyiségekben kifüggeszteni.

A hálózathasználati szerzõdés elõkészítése, létrejötte és hatálya

A hálózati csatlakozási szerzõdés tartalma

14. §

13. §

Abban az esetben, ha a rendszerhasználó a hálózati engedélyessel a hálózati csatlakozási szerzõdést megkötötte, a csatlakozás kiépült, a bekapcsolást megelõzõen a rendszerhasználó jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél a hálózathasználati szerzõdés megkötését. A hálózati engedélyes a rendszerhasználó szerzõdéskötésre irányuló szándékának kézhezvételétõl számított 15 napon belül köteles megküldeni a rendszerhasználó részére a hálózathasználati szerzõdés általa aláírt példányait. A hálózathasználati szerzõdés aláírására, érvényességére, hatályára, a véleményeltérés kezelési módjára a 11. § rendelkezései irányadók.

(1) A rendszerhasználóval kötött hálózati csatlakozási szerzõdésnek legalább a következõket kell tartalmaznia: a) a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó megnevezését, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, anyja nevének, születési helyének, születési idejének, személyes adatainak igazolására alkalmas hatósági igazolványa számának, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével, továbbá amennyiben a rendszerhasználó nevében egyetemes szolgáltató vagy villamosenergia-kereskedõ jár el, annak azonosító adatait; b) a felhasználási hely (helyek) megjelölését, ezen belül a nem összefüggõ területek meghatározását; c) a csatlakozási pont(ok) helyének meghatározását, a csatlakozás módjának meghatározását, valamint a csatlakozási pont kiépítésére vonatkozó határidõket, részletes mûszaki és egyéb rendelkezéseket;

15. § (1) A hálózathasználati szerzõdést a rendszerhasználó által megjelölt felhasználási helyre – eltérõ megállapodás hiányában – csatlakozási pontonként kell megkötni.

1060


(2) A hálózathasználati szerzõdés alapján a hálózati engedélyes a felhasználási hely vagy erõmû bekapcsolására, a rendszerhasználó által lekötött teljesítménynek megfelelõ villamos energia – felhasználás esetében csatlakozási pontra, betáplálás esetében csatlakozási pontról történõ – folyamatos szállítására, valamint a fogyasztásmérõ-berendezés felhasználási helyen vagy erõmûnél történõ kialakítására, a mérõberendezés egyes elemeinek felszerelésére, a mérõberendezés üzembe helyezésére, folyamatos leolvasására, ellenõrzésére köteles. A hálózathasználat után a rendszerhasználó köteles a külön jogszabályban foglalt rendszerhasználati díjakat megfizetni. (3) Az átviteli rendszerirányító hálózatára közvetlenül csatlakozó erõmûnek vagy rendszerhasználónak az átviteli rendszerirányítás igénybevételére az átviteli rendszerirányítóval szerzõdést kell kötnie.

A hálózathasználati szerzõdés tartalma 16. § (1) A hálózathasználati szerzõdésnek legalább a következõket kell tartalmaznia: a) a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó megnevezését, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, anyja nevének, születési helyének, születési idejének, személyes adatainak igazolására alkalmas hatósági igazolványa számának, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével, a hálózati engedélyes ügyfélszolgálati irodája megnevezését, címét, telefonszámát, továbbá amennyiben a rendszerhasználó nevében egyetemes szolgáltató vagy villamosenergia-kereskedõ jár el, annak azonosító adatait; b) a hálózathasználati szerzõdés alapjául szolgáló hálózati csatlakozási szerzõdés azonosításához szükséges adatokat; c) a felhasználási vagy betáplálási hely (helyek) megjelölését, felhasználási helyen belül a nem összefüggõ területek meghatározását; d) a csatlakozási pont(ok) meghatározását és a csatlakozás módját; e) csatlakozási pontonként a lekötött teljesítményt, a szolgáltatott villamos energia mûszaki jellemzõit, a nyújtott szolgáltatás minõségi jellemzõit; f) a külön jogszabályban meghatározott hálózathasználati díj mértékét, megfizetésének módját és feltételeit, a hálózati engedélyes bankszámlaszámát; g) a felhasználási vagy betáplálási helyen felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérõ-berendezés részletes leírását, valamint a fogyasztásmérõ-berendezés hitelességére vonatkozó nyilatkozatot; h) a leolvasási, az elszámolási és a számlázási idõszakokat;

12. szám

i) amennyiben a rendszerhasználó helyett a fizetõ teljesít, a fizetõ megnevezését, személyi, illetve azonosító adatait; j) az ideiglenes felhasználó, illetve a VET 58. § (2) bekezdése alapján határozott idõre kötött hálózathasználati szerzõdés lejáratának idõpontját; k) a szerzõdésszegés eseteit és ennek jogkövetkezményeit; l) a hálózathasználati szerzõdés megszûnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket; m) a rendszerhasználó erõmûve által a hálózat felé átadásra kerülõ (tervezett) hatásos és meddõ villamos energia mennyiségét és teljesítményét, az energia megvásárlójának megnevezését; n) a meddõ villamosenergia-forgalom mérési vagy számítási módját; o) a rendszerhasználó üzemének jellegébõl adódó, a villamosmû üzembiztonságát zavaró vagy veszélyeztetõ hatások megszüntetésének módját; p) nem tárolós fogyasztásmérõ-berendezéssel rendelkezõ rendszerhasználó által a mérlegkör-felelõs felé való elszámoláshoz alkalmazandó terhelési profil meghatározását; q) a csatlakozási pont, az elszámolási pont, a mérési pont adatait. (2) A hálózathasználati szerzõdés formáját és tartalmi elemeinek minden rendszerhasználóra vonatkozó részeit általános szerzõdési feltételként a hálózati engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg. (3) A hálózathasználati szerzõdésben nem szabályozott kérdésekre, amennyiben a VET és a kapcsolódó jogszabályok eltérõen nem rendelkeznek, a Ptk. rendelkezései az irányadóak. (4) A hálózathasználati szerzõdést érintõ, az üzletszabályzatban foglalt általános szerzõdési feltételek megváltoztatása esetében, a változás hatálybalépése elõtt legalább 30 nappal a változásról az érintett rendszerhasználókat a hálózati engedélyes köteles írásban értesíteni, és az értesítést az ügyfélszolgálati helyiségekben kifüggeszteni.

A rendszerhasználók értesítése és idõpont-egyeztetési joga 17. § (1) A VET 37. §-ának (4) bekezdése szerinti elõrelátható szüneteltetés idõpontjáról és várható idõtartamáról a hálózati engedélyes az egyes érintett rendszerhasználókat közvetlenül, írásban köteles értesíteni a (4) bekezdés szerinti határidõk betartása mellett. A hálózati engedélyes az értesítésben köteles megadni a szüneteltetés kezdõ idõpontját és a szüneteltetés várható idõtartamát. Az alábbi felhasználói (rendszerhasználói) csoportokat a fentieknek megfelelõen, a következõk szerint kell értesíteni:

12. szám


a) 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény alatt a rendszerhasználót a felhasználási vagy betáplálási helyre eljuttatott szórólap és a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetmény útján, illetve a rendszerhasználóval történt elõzetes megállapodás esetén elektronikus úton vagy ezzel egyenértékû más módon, b) 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény vagy ezt meghaladó teljesítmény esetén a rendszerhasználót – eltérõ megállapodás hiányában – névre és felhasználási helyre szóló levélben. (2) A fogyasztásmérõ-berendezés leolvasása, hitelesítése, cseréje, valamint általános mûszaki jellegû, illetve az egyetemes szolgáltatásban részesülõ felhasználó személyében beállt változás miatt szükséges ellenõrzés elvégzése érdekében a felhasználási helyhez tartozó mérõhelyen történõ munkavégzés idõpontjáról a hálózati engedélyes a (4) bekezdésben meghatározott határidõknek megfelelõen, írásban köteles a rendszerhasználót értesíteni. Amennyiben a rendszerhasználó számára az értesítésben megadott idõpont nem megfelelõ, a hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználóval egyeztetni a megfelelõ idõpont kijelölése érdekében. A rendszerhasználó köteles a hálózati engedélyes által megküldött értesítésben megjelölt, vagy a közös megegyezéssel kijelölt idõpontban a hálózati engedélyes felhasználási helyhez tartozó mérõhelyen történõ munkavégzését lehetõvé tenni. (3) Nem alkalmazható a felhasználóval szemben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megsértése vagy elmulasztása esetén hátrányos következmény, ha: a) a hálózati engedélyes a rendszerhasználó részére az értesítést nem tértivevényes ajánlott levélben vagy egyéb igazolható módon küldte el; b) a rendszerhasználó a hálózati engedélyes tértivevényes ajánlott levélben megküldött értesítését önhibáján kívül nem vette át; c) a rendszerhasználó rajta kívül álló okból nem biztosította a hálózati engedélyesnek a megjelölt idõpontban a mérõhelyre való bejutását, feltéve, hogy errõl a hálózati engedélyest megfelelõ határidõben, igazolható módon értesítette. (4) Az alábbi felhasználói (rendszerhasználói) csoportokat a következõ határidõk betartásával kell értesíteni: a) 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény alatti rendszerhasználók esetében a kiértesítés vétele 15 nappal a munkavégzés megkezdése elõtt; b) 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény feletti rendszerhasználók esetében a kiértesítés vétele 30 nappal a munkavégzés megkezdése elõtt.

Mérés 18. § (1) A rendszerhasználók által elfogyasztott, valamint a hálózatba betáplált villamos energiát külön jogszabályban

1061

meghatározott hatóság által, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, illetve az üzletszabályzatban meghatározott idõközönként hitelesített fogyasztásmérõ-berendezéssel kell mérni. (2) A rendszerhasználó jogosult saját költségén ellenõrzõ fogyasztásmérõ-berendezést felszereltetni. A hálózati engedélyes fogyasztásmérõ-berendezésével azonos mérõtranszformátorokra ellenõrzõ fogyasztásmérõ-berendezés abban az esetben szerelhetõ, ha ez a hálózati engedélyes mérésének pontosságát nem veszélyezteti, és a hálózati engedélyes a felszereléshez elõzetesen írásban hozzájárult. Az ellenõrzõ fogyasztásmérõ-berendezés mérési adata a szolgáltatott villamos energia és teljesítmény elszámolására – eltérõ megállapodás hiányában – alapul nem szolgálhat. (3) Abban az esetben, ha a rendszerhasználó a fogyasztásmérõ-berendezés hibáját észleli, köteles azt a hálózati engedélyesnek haladéktalanul bejelenteni. A hálózati engedélyes a rendszerhasználó bejelentésének kézhezvételétõl számított 15 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérõ-berendezés mûködését hitelesített ellenõrzõ fogyasztásmérõ-berendezéssel vagy egyéb módon ellenõrizni. Ha az ellenõrzött fogyasztásmérõ-berendezés a külön jogszabályban elõírt hibahatárt túllépi, illetve a hálózati engedélyes megállapítja, hogy a fogyasztásmérõ-berendezés hibás, köteles azt kicserélni. (4) A hálózati engedélyes a rendszerhasználó kérésére köteles a csere folytán leszerelt fogyasztásmérõ-berendezést vagy annak valamelyik elemét hitelesíttetni, és annak eredményérõl a rendszerhasználót értesíteni. (5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint elvégzett helyszíni ellenõrzés vagy hitelesítés, illetve csere költségei abban az esetben, ha a fogyasztásmérõ-berendezés a mérésrõl szóló jogszabályokban megengedett hibahatárt túllépi, a hálózati engedélyest terhelik, ellenkezõ esetben a költségeket a rendszerhasználó köteles megtéríteni. (6) A fogyasztásmérõ-berendezés (3) bekezdés szerinti cseréje esetén a hálózati engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy a) a csere idõpontjáról a rendszerhasználó a 17. § rendelkezései szerint értesítést kapjon, b) a régi fogyasztásmérõ-berendezés utolsó és az új fogyasztásmérõ-berendezés induló állásának leolvasása a rendszerhasználó vagy megbízottja jelenlétében történjen, illetve más módon, utólag is igazolható módon rögzítésre kerüljön, c) az adatok a hálózati engedélyes üzletszabályzatában meghatározott formátumú nyomtatványon kerüljenek rögzítésre, és annak egy példánya a rendszerhasználó vagy megbízottja részére átadásra kerüljön. (7) Profil elszámolású felhasználó kérésére az elosztó kizárólag a profil elszámolású felhasználó költségére köteles – a legkisebb költség elvével összhangban kiválasztott – terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható

1062


fogyasztásmérõ készüléket felszerelni az adott felhasználási helyen, és a mért adatok alapján elszámolni.

Rendszerhasználati díjfizetéssel kapcsolatos elszámolás 19. § (1) A rendszerhasználati díjfizetéssel kapcsolatos elszámolás szabályait az e rendeletben foglaltak és a rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló rendeletben foglaltak alapján a hálózathasználati szerzõdésben kell rögzíteni. (2) A hálózati engedélyes üzletszabályzatában meghatározott felhasználók fogyasztásmérõ berendezéseinek adatrögzítési, továbbá azok leolvasási napjait a hálózathasználati szerzõdésben kell meghatározni. (3) Fogyasztásmérõ-berendezés nélkül történõ villamosenergia-felhasználásnak csak különös mûszaki vagy gazdasági szempontok által indokolt esetben és a hálózati engedélyes, illetve a villamosenergia-kereskedõ hozzájárulásával van helye. Ez esetben a szolgáltatott villamos energia mennyiségét és a lekötött teljesítmény értékét a felhasználói berendezés névleges teljesítménye és a szerzõdésben meghatározott felhasználási idõtartam alapján kell megállapítani. (4) A rendszerhasználati díj elszámolásakor a VET 142. §-ában foglalt rendelkezés alapján megállapított árat (díjat) kell alkalmazni, a hálózathasználattal kapcsolatos egyéb szolgáltatások díjait pedig a külön jogszabályokban foglalt elõírások, ármegállapítások és az üzletszabályzat rendelkezései szerint kell megállapítani. (5) A hálózati engedélyes az elszámolási idõszakra vonatkozóan a (4) bekezdés szerinti árat és díjat elszámolási idõszakra állapítja meg, amelyrõl a szerzõdésben foglalt gyakorisággal számlát állít ki. A hálózati engedélyes és a rendszerhasználó az elszámolási idõszakban és a számlakibocsátás gyakoriságában köteles megállapodni. Ha az elszámolási idõszak idõtartama a két hónapot meghaladja, a hálózati engedélyes jogosult részszámlát kibocsátani. A résszámla alapja – ha a felek eltérõen nem állapodtak meg – az elõzõ elszámolási idõszakban történt fogyasztás és az elszámolási idõszakra vonatkozó lekötött teljesítmény. (6) Árváltozás esetén a díjat a) havi, számlázásnál, illetve részszámlázás esetén az ármegállapítás szerint, b) két hónapnál ritkább leolvasás és számlázás esetén az adatrögzítés, vagy ennek hiányában rendszerhasználói önbevallás, vagy ennek elmaradása esetén a fogyasztás, illetve a teljesítményváltozás idõarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni. (7) Ha a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó a szerzõdésben eltérõen nem állapodtak meg, a rendszer-

12. szám

használó vagy a számla kiegyenlítését vállaló fizetõ köteles a számlában feltüntetett díjat a) a számlán feltüntetett fizetési határidõ napjáig, b) a pénzintézeti bemutatáskor kifizetni. (8) A hálózati engedélyes köteles a számla rendszerhasználó részére történõ eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számlán feltüntetett fizetési határidõ, eltérõ megállapodás hiányában ne legyen a számla kézhezvételétõl számított 8 napnál rövidebb. (9) Ütemezett fizetés esetén a részfizetésekre is ezek a rendelkezések az irányadók. A hálózati engedélyes üzletszabályzatában megállapíthatja a fizetés további, részletes szabályait. (10) A fizetõ és a rendszerhasználó – a felek megállapodásának megfelelõen – tartósan vagy idõlegesen is eltérõ lehet, a hálózati engedélyessel szemben azonban felelõsségük egyetemleges. A fizetési megállapodásban vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén a megállapodásban meghatározott valamennyi felhasználási hely kikapcsolható a villamosenergia-szolgáltatásból.

Számlakifogás 20. § (1) A rendszerhasználó a számla ellen a hálózati engedélyesnél kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, kivéve, ha a számla összege az elõzõ év azonos idõszakára vetített díj 200%-át meghaladja. (2) A hálózati engedélyes köteles a kifogást megvizsgálni, és ennek eredményérõl a rendszerhasználót legkésõbb a kifogás vételétõl számított 15 napon belül írásban értesíteni. (3) Ha a rendszerhasználót visszatérítés illeti meg, a hálózati engedélyes azt az esedékességtõl számított 8 napon belül köteles a rendszerhasználó részére készpénzben kifizetni vagy a rendszerhasználó bankszámlájára visszautalni. A felek erre vonatkozó megállapodása alapján a hálózati engedélyes jogosult a visszatérítést a felhasználót terhelõ számlatartozás összegébe beszámítani. (4) Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt a hálózati engedélyest díj vagy díjkülönbözet illeti meg, a rendszerhasználó azt a téves vagy elmaradt számlázás idõtartamával azonos idõn belül egyenlõ részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel. (5) A (3) és (4) bekezdésben, valamint a 19. § (7) bekezdésében elõírt határidõn túli teljesítés késedelmes fizetésnek minõsül. Ha a hálózati engedélyes vagy a rendszerhasználó eddig az idõpontig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, köteles a külön jogszabályban vagy szerzõdésben

12. szám


meghatározott kamatokat, valamint az igazolt költségeket a másik félnek megtéríteni.

Elszámolás hibás mérés esetén 21. § (1) Ha a fogyasztásmérõ-berendezés hibásan mér vagy hitelesítési ideje lejárt, annak adatai számlázás alapjául nem szolgálhatnak. (2) Ha a fogyasztásmérõ-berendezés hibás mûködésének idõtartama és a hibás fogyasztásmérõ-berendezés által mért és a ténylegesen elfogyasztott villamos energia mennyiség különbözetét a felek közös megegyezéssel meg tudják állapítani, a leolvasott mérési adatokat ennek megfelelõen helyesbíteni kell. A helyesbített adatok meghatározásáig ideiglenes elszámolásnak van helye. Az ideiglenes elszámolás alapjául a meghibásodás megállapítását megelõzõ év azonos elszámolási idõszakának felhasználási adatai szolgálnak, amennyiben a rendszerhasználó felhasználási szokásai nem változtak meg. A helyesbített adatok meghatározását követõ 15 napon belül a felek kötelesek egymással véglegesen elszámolni. A felek az elszámolásban a felhasznált villamos energia mennyiséget és a külön jogszabályban meghatározott rendszerhasználati díjakat elkülönítve, tételesen kötelesek feltüntetni. (3) Ha a helyesbítés mértéke nem határozható meg, vagy abban a felek nem tudnak megállapodni, illetve ha idõközben a felhasználó felhasználásában változás következett be, a hibás mérést megelõzõ és azt követõ elszámolási idõszakok – de legalább négy hónap – felhasználási adatainak átlaga képezi az elszámolás alapját. Amennyiben a hibás mérés elõtt a felhasználási helyen a fogyasztásról hiteles mérõvel mért adat nem áll rendelkezésre, akkor a hibás mérést követõ négy hónapban hiteles méréssel megállapított fogyasztásból kell a vélelmezett fogyasztást meghatározni. A jelen bekezdésben meghatározott módon becsült felhasználást a felek a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kötelesek elszámolni. (4) Ha hibás mérés miatt a rendszerhasználót visszatérítés illeti meg, a hálózati engedélyes a (2)–(3) bekezdésekben foglalt elszámolások lezárását követõ 8 napon belül az elszámolás eredményérõl köteles írásban tájékoztatni a rendszerhasználó egyetemes szolgáltatóját vagy villamosenergia-kereskedõjét. A visszatérítendõ villamos energia árat a villamosenergia-kereskedõ az értesítés kézhezvételétõl számított 8 napon belül köteles a rendszerhasználó részére készpénzben kifizetni vagy a rendszerhasználó bankszámlájára visszautalni, illetve a rendszerhasználóval történt elõzetes megállapodás esetén a rendszerhasználót terhelõ számlatartozás összegébe beszámítani. Egyetemes szolgáltatásban részesülõ rendszerhasználó esetében a visszatérítésre az ESzSz 10. §-ának rendelkezései irányadók. A hálózathasználati díjakat az az engedélyes írja

1063

jóvá vagy fizeti vissza a rendszerhasználónak, amely azt a rendszerhasználónak kiszámlázta. A hálózati engedélyes és az egyetemes szolgáltató vagy villamosenergia-kereskedõ közötti elszámolásra a villamosenergia-ellátási szabályzatok vonatkozó rendelkezései irányadók. (5) Ha hibás mérés miatt az egyetemes szolgáltatót vagy villamosenergia-kereskedõt a rendszerhasználó villamos energia felhasználása után árkülönbözet és a hálózati engedélyest hálózathasználati díjkülönbözet illeti meg, a hálózati engedélyes a (2)–(3) bekezdésekben foglalt elszámolások lezárását követõ 8 napon belül az elszámolás eredményérõl köteles írásban tájékoztatni a rendszerhasználó egyetemes szolgáltatóját vagy villamosenergia-kereskedõjét. A villamos energia árkülönbözetrõl az egyetemes szolgáltató vagy a villamosenergia-kereskedõ, a hálózathasználati díjkülönbözetrõl a hálózati engedélyes külön számlát állít ki a rendszerhasználónak. Abban az esetben, ha a villamosenergia-vásárlási szerzõdés alapján hálózathasználati díjakat az egyetemes szolgáltató vagy a villamosenergia-kereskedõ számlázza a rendszerhasználónak, úgy hibás mérés miatti számlázásra is ezen rendelkezések irányadók. A hibás méréssel összefüggésben kiállított számla megfizetésére a 20. § (4)–(5) bekezdéseiben foglaltak irányadók.

Elszámolás szerzõdés nélküli fogyasztás esetén 22. § (1) Aki szerzõdés nélkül a hálózati engedélyes hálózatára csatlakozik és onnan villamos energiát használ fel, az köteles megfizetni a hálózati engedélyesnek az elfogyasztott villamos energia árát a hálózati engedélyes adott évre közzétett veszteség beszerzési átlagárán. Ezen túlmenõen a rendszerhasználó a jogosulatlan rendszerhasználatért köteles a rendszerhasználati díj 120%-át megfizetni. A hálózati engedélyes a jogalap nélküli hálózathasználatot a közcélú hálózaton történõ beavatkozással megszüntetheti. (2) A felhasznált villamosenergia-mennyiséget a hálózati engedélyes hálózatához való csatlakozást biztosító eszköz átvivõképessége (keresztmetszete) alapján becsléssel kell megállapítani akként, hogy a becsült felhasznált villamosenergia-mennyiség legmagasabb értéke nem haladhatja meg az évi 1200 óra felhasználási idõre vonatkozó értéket. A becsléssel szemben a jogosulatlan rendszerhasználó ellenbizonyítással élhet.

Szerzõdésszegés 23. § A szerzõdésszegés azon eseteit, amelyeknél azonnali felmondásnak van helye, valamint a kötbérre vonatkozó részletes rendelkezéseket, a hálózati engedélyes üzletsza-

1064


bályzata tartalmazza, egyebekben a szerzõdésszegésre a VET és a Ptk. általános szabályai az irányadók.

3. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez A közcélú közvilágítási használati szerzõdés kötelezõ tartalmi elemei: – Szerzõdõ felek – Területi hatály – Tulajdonjogok, üzemeltetési határok – Létesítési eljárás – Üzembe helyezési feltételek – Üzemeltetési feltételek: = Üzemvitel = Károkozás másik félnek = Feszültségmentesítés = Karbantartás – Hálózatok átépítése, megszüntetése – Nyilvántartás – Káresetek, balesetek kezelése – Jogosultságok, oktatás – Munkabiztonsági elõírások – Kapcsolattartók – Alvállalkozókra vonatkozó elõírások – Mûszaki elõírások a létesítendõ berendezésekre – Vitás kérdések rendezése – Egyéb rendelkezések

4. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez A kiserõmûvi összevont engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok 1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok, 2. A hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerzõdés eredeti vagy annak hiteles másolati példánya, 3. A telephely adatai, 4. Az erõmû élettartamának idõtartamára szóló független szaktanácsadó által ellenõrzött üzleti terv, 5. A beruházás kezdetének várható idõpontja, 6. Az üzembe helyezés várható idõpontja, 7. Kereskedelmi üzem kezdetének tervezett idõpontja, 8. A tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyek másolata, 9. Mûszaki adatok: – Egyvonalas villamos kapcsolási rajz, – Hõséma, – Az erõmû fõberendezéseinek mûszaki adatai az e rendelet 21. számú melléklete szerint, – Szabályozási képesség az üzemi szabályzatban meghatározott mérõszámok szerinti bontásban,

12. szám

– Tartalék tüzelõanyag tárolási képesség (az alkalmazandó technológiától függõen) mennyiségi jellemzõi, – A felhasználni kívánt elsõdleges energiahordozó fûtõértéke (az alkalmazandó technológiától függõen), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az elsõ 5 évre, – A tervezett éves villamosenergia- és hõtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai, az elsõ 5 évre, – Energetikai hatásfok, – A maximális teljesítményhez tartozó légköri kibocsátás értékek (CO, CO2, SO2, NOx).

5. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez Az 50 MW vagy azt meghaladó teljesítõképességû erõmûvek létesítési, teljesítménynövelési és bõvítési, valamint teljesítménycsökkentési engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok 1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok, 2. A hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerzõdés eredeti vagy annak hiteles másolati példánya, 3. A telephely adatai, 4. Tíz évre szóló független szaktanácsadó által ellenõrzött üzleti terv (az e rendelet 18. számú melléklete szerint), 5. A beruházás finanszírozásának bemutatása, 6. Megvalósíthatósági tanulmány (az e rendelet 19. számú melléklete szerint), 7. A tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyek másolata, 8. A beruházás kezdetének várható idõpontja, 9. Az üzembe helyezés várható idõpontja, 10. Kereskedelmi üzem kezdetének tervezett idõpontja, 11. Utolsó három üzleti év beszámolója (amennyiben a kérelmezõ más, a VET hatálya alá tartozó engedéllyel nem rendelkezik), 12. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének idõpontja nem teszi lehetõvé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az elõtársasági idõszakról összeállított beszámolót is mellékelni kell, 13. Az e rendelet 59. § (2) bekezdésében meghatározott energiahordozó készletezést igazoló dokumentumok, 14. Mûszaki adatok (bõvítés esetén a bõvítés utáni állapot szerint): – Egyvonalas villamos kapcsolási rajz, – Hõséma, – Az erõmû fõberendezéseinek mûszaki adatai az e rendelet 22. számú melléklete szerint, – Szabályozási képesség az üzemi szabályzatban meghatározott mérõszámok szerinti bontásban,

12. szám


– Tartalék tüzelõanyag tárolási képesség (az alkalmazandó technológiától függõen) mennyiségi jellemzõi, – A felhasználni kívánt elsõdleges energiahordozó fûtõértéke (az alkalmazandó technológiától függõen), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az elsõ 5 évre, – A tervezett éves villamosenergia- és hõtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai, az elsõ 5 évre, – Energetikai hatásfok, – A maximális teljesítményhez tartozó légköri kibocsátás értékek (CO, CO2, SO2, NOx).

6. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez Az 50 MW vagy azt meghaladó teljesítõképességû erõmûvek mûködési engedély iránti kéreleméhez benyújtandó dokumentumok 1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok, 2. Az e rendelet 67. § (1) bekezdés a) és b) pontjának teljesítését igazoló dokumentumok, 3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmezõ rendelkezik környezeti károk megtérítését biztosító felelõsségbiztosítással, 4. Egységes környezethasználati engedély, 5. A hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerzõdés eredeti vagy annak hiteles másolati példánya, 6. A telephely adatai, 7. Tíz évre szóló független szaktanácsadó által ellenõrzött üzleti terv (az e rendelet 18. számú melléklete szerint), 8. A beruházás finanszírozásának bemutatása, 9. Próbaüzem záró jegyzõkönyve, 10. Kereskedelmi üzem kezdetének tervezett idõpontja, 11. Utolsó három üzleti év beszámolója (amennyiben a kérelmezõ más, a VET hatálya alá tartozó mûködési engedéllyel nem rendelkezik), 12. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének idõpontja nem teszi lehetõvé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az elõtársasági idõszakról összeállított beszámolót is mellékelni kell, 13. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege, 14. Ellenõrzött minõségbiztosítási rendszer bevezetésének ütemterve és határideje, 15. Mûszaki adatok: – Egyvonalas villamos kapcsolási rajz, – Hõséma, – Az erõmû fõberendezéseinek mûszaki adatai az e rendelet 21. számú melléklete szerint, – Szabályozási képesség az üzemi szabályzatban meghatározott mérõszámok szerinti bontásban,

1065

– Tartalék tüzelõanyag tárolási képesség (az alkalmazandó technológiától függõen) mennyiségi jellemzõi, – A felhasználni kívánt elsõdleges energiahordozó fûtõértéke (az alkalmazandó technológiától függõen), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az elsõ 5 évre, – A tervezett éves villamosenergia- és hõtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai, az elsõ 5 évre, – Energetikai hatásfok, – A maximális teljesítményhez tartozó légköri kibocsátás értékek (CO, CO2, SO2, NOx), – Az erõmû(rész) tervezett maradó élettartama.

7. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez Elsõdleges energiaforrások az erõmûvi engedélyezés szempontjából Elsõdleges energiaforrások különösen: a) megújuló energiaforrás aa) nap, ab) szél, ac) geotermikus energia, ad) vízenergia, ae) biomassza 1. növényi eredetû, 2. állati eredetû, af) biomasszából közvetve vagy közvetlenül elõállított energiaforrás, ag) biogáz 1. hulladéklerakóból származó gáz, 2. szennyvízkezelõ létesítménybõl származó gáz, 3. egyéb eredetû biogáz; b) hulladékból nyert energia ba) hulladék gáz, bb) folyékony hulladék, bc) szilárd hulladék; c) szén (szénféleségek) ca) lignitek, cb) barnaszenek, cc) feketeszenek, cd) tõzeg; d) olaj (olajtermékek) da) kõolajszármazékok, db) kõszénkátrány-származékok; e) gáz ea) földgáz (megszakítható vagy folyamatos), eb) mesterséges gáznemû tüzelõanyagok (szénlepárlással vagy elgázosítással elõállított); f) nukleáris fûtõanyag.

1066

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 8. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

A 0,5 MW vagy azt meghaladó teljesítõképességû erõmû villamosenergia-termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély iránti kéreleméhez benyújtandó dokumentumok 1. Az engedély száma, lejártának dátuma (erõmû maradék élettartama), 2. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok, 3. A telephely adatai, 4. Ha az engedélyes távhõtermelõi engedéllyel is rendelkezik, úgy a távhõtermelés fenntartására vonatkozó nyilatkozat, vagy a távhõtermelés megszüntetésére vonatkozó megállapodás, illetve a távhõellátásban részesülõ lemondó nyilatkozata, 5. Villamosenergia-termelés szüneteltetésére vonatkozó mûszaki gazdasági terv az alábbi bontásban: – Összefoglalás, – Erõmûvi villamosenergia-termelés szüneteltetésének indokolása, – Meglévõ berendezések, környezet ismertetése, – Berendezések állagmegóvására tervezett intézkedések, – Ütemterv, – Költségterv, – Megállapítások, következtetések.

9. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez A 0,5 MW vagy azt meghaladó teljesítõképességû erõmû szüneteltetett tevékenységének folytatására vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtandó dokumentumok 1. A szüneteltetési engedély száma, lejártának dátuma, 2. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok, 3. A telephely adatai, 4. Az erõmû élettartamának idõtartamára szóló független szaktanácsadó által ellenõrzött üzleti terv, 5. Mûszaki adatok (amennyiben az engedélyezéshez benyújtottól eltér): – Egyvonalas villamos kapcsolási rajz, – Hõséma, – Az erõmû fõberendezéseinek mûszaki adatai az e rendelet 21. számú melléklete szerint, – Szabályozási képesség az üzemi szabályzatban meghatározott mérõszámok szerinti bontásban, – Tartalék tüzelõanyag tárolási képesség (az alkalmazandó technológiától függõen) mennyiségi jellemzõi, – A felhasználni kívánt elsõdleges energiahordozó fûtõértéke (az alkalmazandó technológiától függõen), vala-

12. szám

mint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az elsõ 5 évre, – A tervezett éves villamosenergia- és hõtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai, az elsõ 5 évre, – Energetikai hatásfok, – A maximális teljesítményhez tartozó légköri kibocsátás értékek (CO, CO2, SO2, NOx).

10. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez Villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok 1. A mûködési engedély száma, lejártának dátuma (erõmû maradék élettartama), 2. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok, 3. Erõmû megszüntetési (mûködés felhagyási) tanulmány az alábbiak szerint: – Összefoglalás, – Erõmûvi villamosenergia-termelés megszüntetésének indokolása, – Meglévõ környezet ismertetése, – Környezetvédelmi és rekultivációs kötelezettségek, illetve tervek, – Ütemterv, – Költségterv, – Megállapítások, következtetések, 4. Megvalósítás és a környezet helyreállításának pénzügyi forrásai, 5. Ha az engedélyes távhõtermelõi engedéllyel is rendelkezik, úgy a távhõtermelés fenntartására vonatkozó nyilatkozat, vagy a távhõtermelés megszüntetésére vonatkozó engedély.

11. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez Villamosenergia-elosztásra vonatkozó mûködési engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok 1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok, 2. Az e rendelet 73. § (3) bekezdésében meghatározottakkal történõ rendelkezést igazoló dokumentumok, 3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmezõ rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel, 4. Négy évre szóló független szaktanácsadó által ellenõrzött üzleti terv, 5. Utolsó három üzleti év beszámolója, 6. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének idõpontja nem teszi lehetõvé három üzleti év beszámolójá-

12. szám


1067

nak benyújtását, akkor az elõtársasági idõszakról összeállított beszámoló, 7. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege, 8. Ellenõrzött minõségbiztosítási rendszer bevezetésének ütemterve és határideje, 9. Annak a területnek a leírása [a közigazgatási területegységek (települések) felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével], amely területre vonatkozóan a kérelmezõ az engedélyt kéri, 10. Az elosztó hálózat, a nagyfeszültségû, illetve nagy-/középfeszültségû transzformátorállomások nevének, a területi üzemirányító szolgálatok székhelyének felsorolása, 11. A 10. pontban meghatározott, de más engedélyes által üzemeltetett elemek, 12. Az elosztó hálózatba betápláló átviteli hálózat és a mûködési engedéllyel rendelkezõ erõmûvek betáplálási mérési pontok helyeinek felsorolása (mérésponti azonosító).

– Nem a kérelmezõ által tulajdonolt, de a kérelmezõ által üzemeltetett elemek, – Villamos energia átadási-átvételi és mérési pontok, az átviteli hálózat és az erõmûvek, illetve külföldi hálózatok között, az átviteli hálózat és az egyéb hálózati engedélyesek hálózatai között, 10. A villamosenergia-rendszernek a nagyfeszültségû hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési terve, 11. A villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervével összhangban elkészített, rendszerszintû teljesítmény- és energiamérlegével, 12. A mérési, elszámolási rendszer bemutató leírása, 13. Az átviteli rendszerirányítással kapcsolatos szerzõdések közül: – Az idegen tulajdonú átviteli elemek használatáról, azok üzemirányításáról rendelkezõ szerzõdés, – A villamosenergia-rendszer azon résztvevõivel megkötött szerzõdések, üzemviteli megállapodások, akik az átviteli rendszerirányító utasításait a villamosenergia-ellátási szabályzatnak megfelelõen kötelesek végrehajtani.



Átviteli rendszerirányításra vonatkozó mûködési engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

Magánvezeték létesítése, mûködtetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása, valamint mûködésének szüneteltetése iránti engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok, 2. Az e rendelet 78. § (2) bekezdésében meghatározottakat igazoló dokumentumok, 3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmezõ rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel, 4. Négy évre szóló független könyvvizsgáló által ellenõrzött üzleti terv, 5. Utolsó három üzleti év beszámolója, 6. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének idõpontja nem teszi lehetõvé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az elõtársasági idõszakról összeállított beszámoló, 7. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege, 8. Ellenõrzött minõségbiztosítási rendszer bevezetésének ütemterve és határideje, 9. Az átviteli hálózat mûszaki adatai: – Az átviteli hálózat vezetékeinek, transzformátorállomásainak, kapcsoló és egyéb átalakító berendezéseinek felsorolása és térképi megjelenítése, – Az átviteli rendszerirányító üzemirányítása alá tartozó hálózati elemek felsorolása, – Nem a kérelmezõ által üzemeltetett elemek, az üzemeltetõ megjelölésével,

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok, 2. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmezõ rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel, 3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmezõ rendelkezik a szükséges képzettségû és létszámú szakszemélyzettel, 4. Az üzemeltetésre vonatkozó szerzõdés (amennyiben a magánvezeték tulajdonosa és a kérelmezõ nem azonos), 5. Annak a területnek a leírása, szükség esetén térképekkel, amely területre vonatkozóan a kérelmezõ az engedélyt kéri, 6. A VET 85. §-ának (3) bekezdésében elõírt, a hálózati engedélyes által kiadott nyilatkozat és okirat másolatát, 7. A magánvezetékre kapcsolódó (vagy tervezett) felhasználók, vételezõk számát, csatlakozási teljesítményét, 8. A magánvezeték csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítményt, 9. A magánvezeték üzemeltetõjének nyilatkozatát, hogy – a hálózati engedélyes által a magánvezeték létesítésére és mûködésére vonatkozó engedélyezési eljárásban adott hozzájárulásában meghatározott – a magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának mûszaki feltételeit betartja.

1068


12. szám


Egyszerûsített villamosenergia-kereskedelmi engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

Közvetlen vezeték létesítésére és megszüntetésére vonatkozó engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok, 2. A magánvezetékre csatlakozó, ellátni kívánt felhasználók felsorolása, azonosítási adataik, várható összesített éves fogyasztásuk, 3. Annak a mérlegkörnek a megnevezése, amelyhez csatlakozni kíván, illetve önálló mérlegkör alapításának bejelentése.

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok, 2. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmezõ rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel, 3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmezõ rendelkezik a szükséges képzettségû és létszámú szakszemélyzettel, 4. A létesíteni kívánt közvetlen vezeték azonosításához szükséges mûszaki, csatlakozási, helyszínrajzi dokumentációkat, 5. A közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-vételezõvel a közvetlen vezeték létesítésére és üzemeltetésére, illetõleg a közvetlen vezetékhez történõ csatlakozásra megkötött megállapodást, ha a közvetlen vezeték nem saját létesítmény ellátására szolgál, 6. A közvetlen vezetéken keresztül vételezõ azon nyilatkozatát, mely szerint tudomással bír a közvetlen vezetéken való ellátás kockázatairól, 7. Nyilatkozat arról, hogy csatlakozik-e vételezõ a közvetlen vezetékre (A megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez).


Korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok 1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok, 2. Annak a mérlegkörnek a megnevezése, amelyhez csatlakozni kíván, illetve önálló mérlegkör alapításának bejelentése, 3. Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezõ bejegyzésének helye szerinti országban milyen jogosultság, illetve engedély alapján végzi villamosenergia-kereskedelmi tevékenységét, továbbá a 4. pont szerinti hatóságnak megnevezését és elérhetõségét, 4. Amennyiben a kérelmezõ bejegyzésének helye szerinti országban a villamosenergia-kereskedelmet felügyelõ hatóság mûködik, úgy a felügyelõ hatóság VET 88. § (3) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát, 5. A VET 88. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek teljesítését igazoló okiratokat, valamint a képviselõ megnevezését, képviseleti jogának igazolását és az iroda elérhetõségét lehetõvé tevõ adatokat (cím, telefon, fax, e-mail).

Villamosenergia-kereskedelmi engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok


1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok, 2. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmezõ rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel, 3. Négy évre szóló független könyvvizsgáló által ellenõrzött üzleti terv, 4. Utolsó három év pénzügyi beszámolója, 5. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének idõpontja nem teszi lehetõvé három év pénzügyi beszámolójának benyújtását, akkor az elõtársasági idõszakról összeállított ellenõrzött beszámoló, 6. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege, 7. Ellenõrzött minõségbiztosítási rendszer bevezetésének ütemterve és határideje, 8. Annak a mérlegkörnek a megnevezése, amelyhez csatlakozni kíván, illetve önálló mérlegkör alapításának bejelentése.

A szervezett villamosenergia-piac mûködtetésére vonatkozó engedély 1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok, 2. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmezõ rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel, 3. Négy évre szóló független könyvvizsgáló által ellenõrzött üzleti terv, 4. Utolsó három üzleti év beszámolója, 5. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének idõpontja nem teszi lehetõvé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az elõtársasági idõszakról összeállított beszámoló, 6. Az átviteli rendszerirányítóval megkötött mérlegköri (elõ)szerzõdés, 7. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege,

12. szám


8. Az alkalmazni kívánt szervezeti és mûködési szabályzat, 9. Az alkalmazni kívánt kereskedési szabályzat tervezetének szövege, amely tartalmazza különösen a termékek felsorolását, az ügylettípusokat, a kereskedési és elszámolási technikákat, módszereket, az adatrögzítési, adatvédelmi megoldásokat, 10. Az alkalmazni kívánt informatikai rendszer részletes bemutatása, 11. Ellenõrzött minõségbiztosítási rendszer bevezetésének ütemterve és határideje.

1069

– Az elvégzett érzékenységi tesztek; különös tekintettel arra, hogy a megfelelõ tesztek kerültek-e elvégzésre, és azokat megfelelõen alkalmazták-e, illetve értelmezték-e a tervben. – A modellben használt makrogazdasági feltételezések és mutatók; infláció, kamatlábak, gazdasági növekedés és egyéb jelentõsebb, a modellben hivatkozott mutatók helyessége.

II. Finanszírozási struktúra és költségek 17. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez Egyetemes szolgáltatói engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok 1. Az e rendelet 15. számú mellékletében (villamosenergia-kereskedelmi engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok) meghatározott adatok, dokumentumok, 2. Annak a területnek a leírása [a közigazgatási területegységek (települések) felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével], amely területre vonatkozóan a kérelmezõ az engedélyt kéri, 3. A villamosenergia-kereskedõkkel, illetve termelõkkel, valamint az átviteli rendszerirányítóval villamos energia vásárlására kötött érvényes kereskedelmi szerzõdések (rövid, közép- és hosszú távú), 4. Az átviteli rendszerirányítóval és az elosztóval (elosztókkal) kötött együttmûködési szerzõdések.

18. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez Erõmûvi üzleti terv független szaktanácsadók által történõ vizsgálata A VIZSGÁLAT KÖTELEZÕ TARTAMI ELEMEI I. Általános rész A szaktanácsadónak a következõkben ismertetett szempontoknak megfelelõen kell vizsgálnia a benyújtott üzleti tervet. Különösen az alábbi szempontokra kell nagy figyelmet fordítani: – Az üzleti tervnél alkalmazott, illetve az üzleti tervhez készített számítógépes modellek ellenõrzése. – Feltételezések; különös tekintettel az elõrejelzések realitását illetõen. – Következetesség; a tervet ellenõrizni kell abból a szempontból, hogy ha van a vevõ által adott szándéknyilatkozat, az abban ismertetett díj- és árszerkezetek követésében következetesek-e.

A szaktanácsadónak vizsgálnia és ellenõriznie kell, hogy az elõirányzott finanszírozási struktúrát megfelelõen foglalták-e bele a modellbe és az üzleti tervbe. A kamatfizetésekre és a tõketörlesztésekre vonatkozó számításokat abból a szempontból kell vizsgálni, hogy helyesek-e és összhangban vannak-e a közölt feltételezésekkel. A projektfejlesztési költségeket az alábbiak szempontjából kell ellenõrizni: – az összes szükséges és lehetséges költségtétel szerepel-e; – hogyan indexelték a költségeket az inflációs rátával és a berendezések hány százalékát fogják importálni; – a kezdeti beruházási költségek 5%-át kitevõ vagy azt meghaladó összes berendezésköltséget szerepeltették-e. Az üzemeltetési költségek vonatkozásában a fix és változó üzemeltetési és karbantartási költségek megfelelõ szétválasztását, és az ezen költségek besorolásához alkalmazott módszert kell vizsgálni. Az elsõdleges energiaforrás költségeket különösen részletesen kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az egyes elõre jelzett évekre feltételezett árszerkezet és mennyiség, valamint a fizetési feltételek megfelelõen kimutatásra kerültek-e a késõbbi cash-flow-kban. A finanszírozási költségeket vizsgálni kell abból a szempontból, hogy megalapozottak-e, ilyen finanszírozás megvalósítható-e, az összes finanszírozással kapcsolatos tételt megfelelõen szerepeltették-e, ideértve a devizahitelekhez kapcsolódó árfolyam-különbözeteket, az összes egyéb bankköltséget teljeskörûen szerepeltették-e. A feltüntetett adótételeknél vizsgálni kell, hogy a magyar adózási jogszabályok és rendelkezések szempontjából azok helyesek-e. A tõkeráfordításokra vonatkozó terveket abból a szempontból kell vizsgálni, hogy következetesek-e, különös tekintettel az összes projektköltség 5%-át kitevõ vagy azt meghaladó berendezésekre vonatkozó adatok mennyiségét illetõen. Külön táblázatot kell biztosítani az importált és belföldrõl beszerzett berendezésekre vonatkozóan, és ennek a táblázatnak a devizahiteleket tartalmazó résszel való egyezõségét abból a szempontból kell vizsgálni, hogy megalapozott-e és következetes-e.

1070

GAZDASÁGI KÖZLÖNY III. Cash-flow-k és várható megtérülések

A szaktanácsadónak meg kell gyõzõdnie arról, hogy a nettó jelenérték és a belsõ megtérülési számítások helyesek-e, és hogy a vonatkozó végkövetkeztetések a projekt egészét tekintve ésszerûek-e. A cash-flow-kat ellenõrizni kell abból a szempontból, hogy az alkalmazott módszertan helyes és elfogadható-e, és az összes vonatkozó tételt szerepeltették-e.

IV. A szaktanácsadói jelentés A szaktanácsadónak a fentiek alapján jelentést kell kibocsátania, amely részletesen ismerteti az üzleti terv megalapozottságát és a fentiekben említett összes kérdéskörre kiterjed. A jelentésnek ismertetnie kell és el kell magyaráznia a szaktanácsadó által végzett munkát, a vizsgálat mélységét, és bizonyosságot kell adnia az üzleti terv megalapozottságáról vagy nem megfelelõ voltáról. A jelentésnek alá kell támasztania a modellben és az üzleti tervben alkalmazott módszertant és le kell írnia, hogy az alkalmazott pénzügyi technikák megfeleltek-e. A vásárló által adott szándéknyilatkozat (ha van). Annak érdekében, hogy a befektetõ megfelelõ elõzetes üzleti tervet tudjon készíteni, a szándéknyilatkozat(ok)nak lehetõleg az alábbiakban felsorolt pontokat kell tartalmazni, de mindenképpen meg kell felelnie az Üzemi Szabályzat 4.10-es mellékletében részletezett elõírásoknak. – Idõhorizont; az energiatermelés várhatóan szükséges idõtartama és a szóban forgó idõszak alatt várhatóan igényelt energiamennyiség. – Opcionális idõtartam; az energiavásárlási megállapodásban szerepeltetendõ elõirányzott lehetõségek az erõmû mûködésének meghosszabbítását illetõen. – Díj- és árszerkezetek; azon elõirányzott alapelvek nagy vonalakban történõ ismertetése, amelyek a jövõbeni energiavásárlási megállapodásban szereplõ díjszerkezetre érvényesek lesznek. – Fizetési és szállítási/átvételi kikötések és feltételek; a várható fizetési feltételek nagy vonalakban történõ ismertetése és a tartalék vagy további termelési igények esetében alkalmazandó és várható feltételek. – Az energiaigény a tervek szerint leszerzõdendõ években, különös tekintettel a jövõbeni energiavásárlási megállapodásokban elõirányzott idõtartam alatt várható változásokra. Általánosságban, minél részletesebb a szándéknyilatkozat, annál nagyobb a valószínûsége, hogy a befektetõk megbízható módon fogják tudni megtervezni a projekteket.

12. szám

19. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez Erõmû létesítésére, bõvítésére és teljesítmény növelésére irányuló kérelemhez csatolandó megvalósíthatósági tanulmány kötelezõ tartalmi elemei 1. A tanulmány összefoglalása. 2. Meglévõ környezet ismertetése: – a kiválasztott telephely és jellemzése (települési környezet, közlekedési kapcsolatok, infrastruktúra, topográfia, hidrológia, meteorológia), a kiválasztás indokai, – meglévõ élõ környezet és az erõmûépítés által érintett területen lévõ létesítmények. 3. Választott technológia indokolása, a vizsgálatok eredményei (elõnyök, hátrányok). 4. Tervezett technológiai berendezések, építészeti megoldások: – energiaátalakítás kapcsolási rajza (hõséma, blokkséma stb.), – fõberendezések adatai, leírása, – a termelt villamos energia (hõenergia) elszállítása, – segédüzemi-háziüzemi rendszerek sémája, leírása = elsõdleges energiaforrás-ellátás, = hûtõvízrendszer, = villamos háziüzem, = irányítástechnika, = vízelõkészítõ rendszer, = hírközlés, telemechanika, tûzvédelem, – erõmûvi hulladékanyagok, melléktermékek szállítása, kezelése, elhelyezése, – fõ- és segédépületek kialakítása, – belsõ út, vasút, egyéb vonalas létesítmények, – az építési terület elõkészítése, bontások, kiváltások, áttelepítések, – általános építési és szerelési organizáció. 5. Az új létesítmény kapcsolódása a környezethez: – külsõ út, vasút, egyéb nyomvonalas létesítmények, – elsõdleges energiaforrás-ellátás, beszállítás, vízbeszerzés, a hulladékvizek kezelése, elvezetése, – fontosabb segédanyagok beszerzése, beszállítása, – régi és új erõmûrész technológiai kapcsolata (ha van ilyen), – erõmû kerítésén kívül lévõ egyéb létesítmények, – ha az erõmû építéséhez bánya létesítése is tartozik, úgy be kell mutatni a bánya = technológiai rendszerét, = víztelenítési és vízvédelmi rendszerét, = geotechnikai vizsgálati eredményét, = villamosenergia-ellátását, = a bánya vonalas és külszíni létesítményeit, = a bánya által okozott károkat, = a bányamûvelés felhagyásának módját és a tájrendezést.

12. szám


6. A környezeti és az örökségvédelmi hatásvizsgálat adatai: – a részletes környezeti, illetve örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez szükséges, a létesítmény technológiájából származó adatok rendszerezett összefoglalása. 7. Üzemeltetési stratégia és energetikai alapadatok: – az erõmû tervezett élettartama, – az erõmû kapacitás adatai, – az erõmû megbízhatósága, a karbantartás koncepciója, – a szolgáltatható villamos energia és hõenergia mennyisége, elkülönítve a kényszer menetrendben és a szabadon kiadható villamos energia mennyiségét, – az erõmû tervezett szabályozhatósága, üzemviteli jellemzõi (pl. indítás, leállítás idõszükséglete, szabályozási tartomány, fel-, illetve leterhelés sebessége). 8. Hatásfok: – számítás bemutatása. 9. Megvalósítási ütemterv: – az ütemtervnek fel kell ölelni az engedélyezés, az elõkészítés, a kivitelezés, valamint az üzembe helyezés fõbb fázisait és azok idõigényét fõ egységekre. 10. Beruházási, üzemeltetési költségek: – az üzleti terv megalapozásához szükséges mélységben. 11. A berendezések beszerzésének koncepciója: – a berendezések ismertetése, – a berendezések szállítói kiválasztásának módszere, – hazai beszállítási lehetõségek. 12. A beruházás és üzemeltetés szervezése: – a beruházás irányításának szervezeti rendje, – üzemeltetés létszámigénye, – szakképzettségi elõírások teljesítése. 13. Minõségbiztosítás: – koncepció, – elõzetes ismertetést kell adni az elõkészítésben, megvalósításban, üzemeltetésben, karbantartásban részt vevõ szervek minõsítési eljárásáról. 14. Megállapítások, következtetések: – a tanulmányban foglaltak rövid összefoglalása a fejezetek szerinti sorrendben, – a további elõkészítési fázisokban különös figyelmet érdemlõ területek felsorolása.

20. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez A tevékenységek számviteli szétválasztásának alapelvei, a szétválasztással szemben támasztott követelmények és a szétválasztási módszer kötelezõ tartalmi elemei Általános rendelkezések Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tevékenységeinek számviteli szétválasztásával megbízható és

1071

valós képet kell kapni a vállalkozás engedélyköteles tevékenységeinek (üzletágainak) vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl. A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló (a továbbiakban együtt: éves beszámoló) kiegészítõ mellékletének alá kell támasztania, hogy a tevékenységek között keresztfinanszírozás nem történt, és hogy a vállalkozás nem engedélyes tevékenysége nem veszélyezteti az engedélyköteles tevékenység végzését. A tevékenységek számviteli szétválasztása során alkalmazott módszereket és vetítési alapokat a társaság számviteli politikájának keretében elkészített számviteli szétválasztási szabályzatban kell részletesen meghatározni. Az éves beszámoló kiegészítõ mellékletében a számviteli szétválasztási szabályzat ezen elõírásaira is hivatkozni kell. Az engedélyesnek a számviteli szétválasztási szabályzatát a Hivatal bármikor ellenõrizheti. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozások esetében az engedélyes tevékenység(ek) beszámolási idõszak alatti megszûnése esetén is tartalmaznia kell a tárgyévi kiegészítõ mellékletnek az adott tevékenység(ek) mérlegeit és eredménykimutatásait.

I. A tevékenységek szétválasztásának alapelvei 1. Teljeskörûség elve: a tevékenységek számviteli szétválasztása során – közvetlen hozzárendelés vagy valamilyen felosztási módszer alapján – minden eszköz, forrás, bevétel és ráfordítás felosztásra kerül a vállalkozás tevékenységei között, kivéve ahol a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, illetve e rendelet felmentés ad. 2. Áttekinthetõség és egyszerûség elve: a tevékenységek szétválasztása a vonatkozó törvényeknek megfelelõen, lehetõleg egyszerû és átlátható szabályok szerint, nyomon követhetõ módon történjen. 3. Állandóság elve: a számviteli szétválasztás során alkalmazott szabályrendszer megváltoztatására csak a Hivatal megfelelõ idejû és tartalmú tájékoztatása mellett van lehetõség. A szabályrendszer megváltoztatását az engedélyes számviteli szabályzatában rögzíteni kell, és az éves beszámoló kiegészítõ mellékletében is be kell mutatni. 4. Folytonosság elve: a szétválasztott engedélyesek részére a folyamatos mûködéshez szükséges eszközöket és pénzforrásokat biztosítani kell.

II. A tevékenységek szétválasztásával szemben támasztott követelmények 1. Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás engedélyes tevékenységeire készítendõ kimutatás alatt az Szt. 1. számú mellékletében található „A” változatú mérleg és az Szt. 2. számú mellékletében szereplõ, összköltségi-eljá-

1072


rással készülõ „A” változatú eredménykimutatás értendõ. A kimutatások tagolására és a tételek tartalmára a számvitelrõl szóló törvény vonatkozó elõírásait kell alkalmazni. Az itt meghatározottaktól való eltérés a Hivatal jóváhagyásával lehetséges. 2. Az eszközöket, forrásokat, bevételeket és ráfordításokat közvetlenül – vagy amennyiben közvetlenül egyes tevékenységhez nem rendelhetõk – az engedélyes számviteli szétválasztási szabályzatában meghatározott módszerek és vetítési alapok alapján kell felosztani. Az eszközökhöz, illetve forrásokhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások tevékenységek közötti megosztását egymással összhangban kell megoldani. 3. A több engedélyest kiszolgáló támogató és engedélyköteles tevékenységek esetén kiemelten fontos az adott tevékenységet igénybe vevõk közötti költségfelosztás bemutatása és indoklása. 4. A könyvvizsgáló az éves beszámoló vizsgálata keretében köteles felülvizsgálni, hogy a tevékenységek szétválasztásának szabályai megfelelõen vannak dokumentálva, és hogy a szétválasztás a számviteli szétválasztási szabályzatnak megfelelõen történt.

III. A szétválasztási módszer kötelezõ tartalmi elemei 1. Közvetlenül az engedélyes tevékenységhez rendelhetõ eszközök, források, bevételek és ráfordítások körének fogalmi és tartalmi meghatározása. 2. Közvetlenül az engedélyes tevékenységhez nem rendelhetõ eszközök, források, bevételek és ráfordítások megosztásának szabályai, legalább mérleg- és eredménykimutatás, illetve a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és e rendelet szerint meghatározott tételenként. 3. A több engedélyest kiszolgáló támogató és engedélyköteles tevékenységek költségeinek engedélyesenkénti felosztása, az alkalmazott árak kialakításának szabályai.


12. szám

4 példányban kell jóváhagyásra benyújtani, melybõl két példány marad a Hivatalban. Egy példány az engedélyes, egy példány a fogyasztóvédelmi hatóság példánya. Az üzletszabályzatokat elektronikus formában is be kell nyújtani CD vagy DVD lemezen. Azokban az esetekben, amikor az üzletszabályzatok módosítását kérelmezik az engedélyesek, szükséges egy példányban a korrektúrás változat benyújtása is, melybõl egyértelmûen megállapíthatók (például színeltéréssel) a módosítások. A korrektúrás változatot az engedélyesek elektronikusan is kötelesek mellékelni CD vagy DVD lemezen. A benyújtott üzletszabályzathoz mellékelni szükséges a jóváhagyásra vonatkozó kérelmet, és az igazgatási szolgáltatási díj átutalását igazoló dokumentum egy másolati példányát.

Az üzletszabályzatokkal kapcsolatos egyeztetések dokumentálása Az üzletszabályzatok jóváhagyásra történõ benyújtása során csatolni szükséges a társadalmi szervezetekkel történt egyeztetések eredményeit tanúsító iratokat. Amennyiben a társadalmi és állami érdekképviseletekkel az egyetértés megvan, azt elegendõ röviden jelezni. Amennyiben az egyetértés hiányzik, a kifogásokat egy összegzõ táblázatban a kifogást tevõ megjelölésével és az elutasítás indoklásával megjelölve, össze kell gyûjteni és a jóváhagyásra beterjesztett üzletszabályzat mellékleteként csatolni. A csatolt dokumentumot az abban érintett érdekelt felek aláírásukkal hitelesítik.

Az üzletszabályzatok kötelezõ tartalmi követelményei Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint – a VET 72. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a villamosenergia-kereskedõ és a termelõi engedélyes köteles üzletszabályzatot kidolgozni és azt szerzõdéses kapcsolataiban alkalmazni. Az engedélyes köteles üzletszabályzatában az általa nyújtott szolgáltatások általános mûszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerzõdési feltételeit feltüntetni. Az üzletszabályzatoknak ennek alapján különösen a következõket kell tartalmazniuk.

A benyújtandó üzletszabályzatok formátumára vonatkozó elõírások

I. Általános rendelkezések

Az üzletszabályzatokat nyomdai úton elõállítottan, fûzve vagy kötve, két oldalasra nyomtatva kell elkészíteni. Az üzletszabályzatokat rendelkezéseiben egyértelmûen kell elkészíteni. Az oldalakat folyamatos számozással kell ellátni. A mellékletek és a függelékek minden lapján fel kell tüntetni, hányas számú melléklet vagy függelék lapjáról van szó. Az üzletszabályzat, a mellékletek és a függelékek minden oldalán fel kell tüntetni, melyik engedélyes szabályzatáról van szó. Az üzletszabályzatokat minimum

1. Az üzletszabályzat hatálya, fogalommeghatározások, az engedélyesre vonatkozó adatok, tevékenység bemutatása. 2. Az üzletszabályzattól – mint általános szerzõdési feltételrendszertõl – történõ eltérés lehetõségei, egyedi feltételek kialakításának lehetõsége. Egyedi feltételek alkalmazása esetén az engedélyes köteles az egyedi feltételeket nyilvánosságra hozni, és azokat minden, a feltételeket teljesítõ szerzõdõ fél részére biztosítani. E rendelkezést az

12. szám


üzletszabályzatban fel kell tüntetni, a nyilvánosságra hozatal helyének megjelölésével együtt. 3. Az engedélyes által nyújtott szolgáltatás részletes bemutatása, ehhez kapcsolódóan: a) a szolgáltatást igénybe venni kívánó rendszerhasználó szerzõdéskötési igényének kezelése (folyamat a szerzõdéskötésig, a szerzõdéskötést megelõzõen a felek által teljesítendõ feltételek) aa) igénybejelentés rendje ab) tájékoztatás az igénybejelentésre az engedélyes részérõl, annak megjelölésével, hogy más engedélyeseknél történõ eljárást bizományosi, megbízási szerzõdés alapján ellát-e, ha igen, mely engedélyeseknél és milyen feltételek szerint, ideértve ennek ellenértékét is ac) a szerzõdéskötéshez szükséges adatok, iratok biztosításának rendje; b) a szerzõdéskötésre vonatkozó szabályok ba) a létrejövõ szerzõdést – annak teljes tartalmával – írásba kell foglalni bb) a szerzõdés hatálybalépéséhez szükséges esetleges további feltételek (igazolások, nyilatkozatok más engedélyesektõl, ezek beszerzésének rendje, határideje); c) a szerzõdés teljesítésére vonatkozó rendelkezések ca) az engedélyes által nyújtott szolgáltatás mennyiségi és minõségi paraméterei cb) elszámolás, elszámolási idõszakok cc) mérés, elszámolás hibás mérés esetén cd) mérlegkörre vonatkozó információk ce) fizetési módok és határidõk; d) a szerzõdés teljesítésében részt vevõ harmadik személyek és a velük fennálló kapcsolatok bemutatása; e) eljárás üzemzavar, korlátozás esetén ea) kölcsönös tájékoztatási kötelezettség eb) a tájékoztatás elmulasztásának következményei ec) együttmûködés a helyreállítás érdekében; f) a szerzõdés megszûnésének esetei fa) a szerzõdés idõtartamának meghatározása fb) rendes felmondás szabályai – a rendes felmondás joga nem korlátozható fc) azonnali hatályú felmondás – az azonnali felmondáshoz vezetõ súlyos szerzõdésszegések meghatározása fd) a szerzõdés megszûnésének egyéb esetei fe) elszámolás a szerzõdés megszûnése esetén; g) a szerzõdésszegés kezelése ga) a szerzõdésszerû teljesítés ellenõrzésének módja, eljárásrendje gb) a szerzõdésszegés bizonyítására vonatkozó szabályok gc) az azonnali felmondást nem eredményezõ szerzõdésszegések következményei; h) adatvédelem ha) a szerzõdõ fél kezelt személyes adatainak köre hb) azon személyek megjelölése, akik számára a kezelt adatok vagy azok meghatározott részei átadhatók hc) eljárásrend a személyes adatokhoz fûzõdõ jogok megsértése esetén; i) panaszügyintézésre vonatkozó rendelkezések ia) a beérkezõ panaszok rögzítése, archiválása

1073

ib) a szükséges egyeztetések végrehajtásának dokumentálása ic) érdemi válaszadási határidõ id) a válaszadási határidõ elmulasztásának következménye; j) ügyfélszolgálatok, fogyasztói irodák, egyéb elérhetõségek ja) állandó ügyfélszolgálati irodák felsorolása, azok nyitvatartási idejével együtt, az ott ellátott feladatok megjelölésével jb) ügyfélszolgálati fiókirodák felsorolása, azok nyitvatartási idejével együtt, az ott ellátott feladatok megjelölésével jc) telefonszámok, postacímek, azok megjelölésével együtt, hogy mely telefonszámon milyen ügyeket lehet elintézni, illetve mely postacímen milyen bejelentés tehetõ; k) vitarendezés, értesítések ka) irányadó jogszabályok megjelölése kb) bírósági kikötések kc) kölcsönös értesítések rendje, határideje, módja. 4. Az engedélyes köteles az üzletszabályzathoz minden, általa alkalmazott szerzõdésmintát csatolni.

II. Az egyes engedélyesekre vonatkozó további rendelkezések 1. Az átviteli rendszerirányító köteles az 1. pontban elõírtakon felül üzletszabályzatában szabályozni, illetve feltüntetni: a) a villamosenergia-rendszer mûködéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk részletes körét, ezen információk átadásának rendjét; b) a mérések és elszámolások rendjét; c) a rendszerszintû szolgáltatások beszerzésének rendjét, a beszerzések feltételeinek nyilvánosságra hozatala módját; d) a rendszerszintû szolgáltatások beszerzésére és értékesítésére vonatkozó általános szerzõdési feltételek mintáját; e) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó fõbb mûszaki paramétereket; f) a környezetvédelmi elõírások betartásának garanciális feltételeit; g) a vásárlók/felhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciákat, az üzemzavarok elhárítására vonatkozó rendelkezéseket; h) a fejlesztési tervek végrehajtásának rendjét; i) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályokat; j) a villamosenergia-piac más résztvevõivel való együttmûködés mûszaki feltételeit; k) az átviteli hálózathoz történõ hozzáférés mûszaki feltételeit; l) meg kell határozni a termelõkkel, a kereskedõkkel, a felhasználókkal, valamint a rendszerirányítóval történõ együttmûködés körét és eljárásrendjét;

1074


m) a mérõberendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának rendjét; n) az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozására vonatkozó eljárások rendjét; o) az üzemi szabályzatban meghatározott adatok és információk szolgáltatásának rendjét; p) a csatlakozási költség megfizetésére vonatkozó szabályokat; q) a minõségre, megbízhatóságra vonatkozó követelményeket; r) a termelõkkel, a rendszerirányítóval, a kereskedõvel, a felhasználókkal kötendõ szerzõdési feltételeket; s) a csatlakozásra vonatkozó szabályokat; t) a mérésre vonatkozó szabályokat, eljárásrendet. 2. Az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek az I. pontban elõírtakon felül üzletszabályzatukban szabályozni, illetve feltüntetni: a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó fõbb mûszaki paramétereket; b) a környezetvédelmi elõírások betartásának garanciális feltételeit; c) a vásárlók/felhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciákat, az üzemzavarok elhárítására vonatkozó rendelkezéseket; d) a fejlesztési tervek végrehajtásának rendjét; e) az üzemzavar és korlátozás esetén alkalmazandó szabályokat; f) a villamosenergia-piac más résztvevõivel való együttmûködés mûszaki feltételeit; g) a közcélú hálózathoz történõ hozzáférés mûszaki feltételeit; h) az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozására vonatkozó eljárások rendjét; i) a hálózaton végzendõ, elõre tervezhetõ karbantartási-felújítási munkálatok végzésérõl történõ értesítés rendjét; j) a mérõberendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának rendjét; k) az összekötõ berendezések üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására vonatkozó szerzõdések feltételeit; l) a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatok és információk szolgáltatásának rendjét; m) a felhasználói igény kielégítésének mûszaki-gazdasági feltételeinek közlésére vonatkozó határidõket; n) a csatlakozási költség megfizetésére vonatkozó szabályokat; o) a közvilágítás céljait szolgáló berendezések közcélú hálózat tartószerkezetein történõ elhelyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat, valamint szerzõdési feltételeket; p) a szolgáltatás minõségére vonatkozó követelményeket; r) a kereskedõvel kötött szerzõdések felhasználókat is érintõ rendelkezéseit; s) az ügyfélszolgálati fiókirodán ellátandó ügytípusokat; t) a csatlakozási szerzõdés és a hálózathasználati szerzõdés mintáját;

12. szám

u) a szerzõdés nélkül villamos energiát vételezõ személyekkel szembeni eljárás rendjét, az ellátásban való részvétel jogszerûvé tételének módját. 3. A szervezett villamosenergia-piac engedélyese üzletszabályzatában az I. pontban foglaltakon túl köteles szabályozni, illetve feltüntetni: a) a szervezett villamosenergia-piacon történõ kereskedés feltételeit; b) a szervezett villamosenergia-piaci tagság feltételeit. 4. A villamosenergia-kereskedõ az I. pontban meghatározott feltételeken túl üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni: a) a villamos energia értékesítésére vonatkozó általános szerzõdési feltételeinek mintáját; b) az általa alkalmazott áralkalmazási feltételeket és az árakat; c) az árak megváltoztatásának feltételeit, árváltozás esetén alkalmazandó eljárást; d) a védendõ fogyasztók részére nyújtott különleges bánásmód részletes szabályait; e) az ügyfélszolgálati fiókirodán ellátandó ügytípusokat; f) az egyetemes szolgáltatásba történõ visszatérés feltételeit; g) a felhasználó igénye esetén a közcélú hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében a hálózati engedélyesekkel kötendõ bizományosi, megbízási szerzõdések mintáját; ideértve a hálózati engedélyessel kötendõ szerzõdés megkötésére, módosítására, felmondására vonatkozó egyedi megbízások mintáját is; h) az egyedi közvilágítási szerzõdési feltételeket. 5. Az egyetemes szolgáltató az I. pontban, illetve a II.4. pontban meghatározottakon felül üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni: a) az igénybejelentésre szolgáló nyomtatvány mintáját; b) az igénybejelentéssel kapcsolatosan a hálózati engedélyessel történõ egyeztetés határidejét; c) a felhasználó személyében bekövetkezõ változás esetén a helyszíni ellenõrzésrõl szóló, a felhasználó részére küldött értesítés mintáját, amelynek tartalmaznia kell a felhasználó idõpont-egyeztetésre vonatkozó jogára történõ figyelmeztetést is; d) az egyetemes szolgáltatási körbõl történõ kilépés rendjét. 6. A termelõ az I. pontban meghatározott feltételeken túl üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni: a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó fõbb mûszaki paramétereket; b) a környezetvédelmi elõírások betartásának garanciális feltételeit; c) a vásárlók/felhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciákat, az üzemzavarok elhárítására vonatkozó rendelkezéseket; d) a fejlesztési tervek végrehajtásának rendjét; e) az üzemzavar és korlátozás esetén alkalmazandó szabályokat; f) a villamosenergia-piac más résztvevõivel való együttmûködés mûszaki feltételeit.

12. szám


1075

22. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez Az erõmûvi fõberendezések adatai Az e rendelet szerint 4., 5., 6. és 9. számú mellékleteiben meghatározott adatszolgáltatás esetén, az erõmûvi fõberendezések adatait – az alkalmazott technológiától függõ módon – az alábbi táblázatok kitöltésével kell összeállítani. KAZÁN(OK) Helyszám Típus

1

n

1

n

1

n

Mértékegység

Gyártó Tüzelõanyag Névleges teljesítménye Névleges gõztermelés Frissgõz hõmérséklet Frissgõz nyomás Üzembe helyezési idõpont Maradó élettartam

– – MWth t/h °C bar dátum dátum

TURBINÁ(K) Helyszám Típus

Mértékegység

Gyártó Jelleg Névleges teljesítmény Gázturbina esetén tüzelõanyag Tüzelõanyag mennyiség Frissgõz hõmérséklet Frissgõz nyomás Üzembe helyezési idõpont Maradó élettartam

– – MW Nm3/h; kg/h °C bar dátum dátum

GÁZMOTOR(OK) Helyszám Típus

Gyártó Tüzelõanyag Névleges villamos teljesítmény Névleges hõteljesítmény Hõcserélõk teljesítménye – keverék hûtõ – olaj hûtõ – motor hûtõ – kipufogógáz hûtõ Összes kinyerhetõ teljesítmény

Mértékegység

– – MW MW MW MW MW MW MW

1076


12. szám

Helyszám Típus

Mértékegység

Villamos hatásfok névleges teljesítménynél Termikus hatásfok névleges teljesítménynél Eredõ hatásfok névleges teljesítménynél Kilépõ víz hõmérséklet Átáramló vízmennyiség Hengerek száma Üzembe helyezési idõpont Maradó élettartam

%

1

n

1

n

1

n

% % °C m3/h db dátum dátum

SZÉLGENERÁTOR(OK) Helyszám Típus

Mértékegység

Gyártó Toronymagasság Rotor átmérõ Rotor fordulatszám* Lapátok száma Lapátok hossza Lapátok anyaga Indító szélsebesség Névleges szélsebesség Leállító szélsebesség Túlélõ szélsebesség Generátor villamos teljesítmény Generátor feszültség Toronyból kiadott feszültség Hajtómû Generátor pólus szám Üzembe helyezési idõpont Maradó élettartam Hrsz szám EOV koordináta X Y

m m 1/perc db m m/s m/s m/s m/s kW kV kV van/nincs db dátum dátum

GENERÁTOR(OK) Helyszám Típus

Gyártó Teljesítmény Feszültség Üzembe helyezési idõpont Maradó élettartam

Mértékegység

MVA kV dátum dátum


12. szám

1077

ERÕMÛVI FÕTRANSZFORMÁTOR(OK) Helyszám Típus

Gyártó Teljesítmény Feszültség Üzembe helyezési idõpont Maradó élettartam

Mértékegység

1

n

MVA kV dátum dátum

23. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez Igazolás a villamos-energia kimaradás esetén fellépõ egészséget, életet veszélyeztetõ helyzet orvosi szempontból értelmezett fennállásáról A hiányzó adatokat ki kell tölteni. 1. Az igénylõ (a szerzõdött fogyasztó vagy díj fizetésére kötelezett) személyi adatai: Családi és utóneve: ............................................................................................................................................................. Születési neve: .................................................................................................................................................................... Anyja neve: ......................................................................................................................................................................... Születési hely, év, hó, nap:.................................................................................................................................................. Felhasználási hely címe: ................................................... település ........................................................... utca/út/tér ......................... házszám ....................... lépcsõház ..................... emelet, ajtó Az elosztó hálózati engedélyesnél nyilvántartott azonosító: .............................................................................................. 2. Igénylõ és/vagy a vele együtt lakó fogyatékkal élõ személyek adatai és fogyatékosságuk jellege: A táblázatban fel kell tüntetni az igénylõt és/vagy minden olyan személyt, aki a kérelmezõvel közös háztartásban él, és a fogyatékossága okán a Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 33. § (2) bekezdése szerinti eseteknek megfelelõen különleges bánásmódban kell részesíteni a villamos-energia felhasználása során. A fogyatékosság jellegénél a korlátozottság jellegének megfelelõ betûjelet kell megadni. Név

Születési idõ

Korlátozottság jellege [Rendelet 33. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontja]*

* Az orvos tölti ki!

Értesítendõ személy vagy szervezet neve, telefonszáma: ................................................................................................... Büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy az igazolásban feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ...................... év ........................... hó ........... nap. ......................................... (az igénylõ aláírása)

1078


12. szám

Alulírott ........................................................................................................................................... (név, megnevezés) ............................................................................................................................................................... (cím, székhely), ............................................................................................................................................................. (engedély száma) mint a fent megjelölt személy(ek) orvosi ellátását végzõ orvos, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 33. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a fent megjelölt fogyatékossági állapotra vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ...................... év ........................... hó ........... nap. P. H. ............................................. orvos aláírása Kitöltési útmutató Az ûrlapot géppel vagy tollal, nyomtatott betûkkel kell kitölteni. Az igazolást annak a lakossági fogyasztónak kell benyújtania az elosztó hálózati engedélyes felé, aki a VET 3. § 19. pontja szerint fogyatékkal élõ fogyasztónak minõsül, azaz: – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülõ személy, – a vakok személyi járadékában részesülõ személy, – továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülõje vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegû családi pótlékban részesül. Az igazolás benyújtásának feltétele, hogy a fogyatékosság olyan jellegû, hogy a lakossági fogyasztó szerzõdés-szegése miatt kezdeményezett szolgáltatásszüneteltetés, vagy a villamosenergia-szolgáltatás tervezett szünetelése, illetve váratlan üzemszünet a fogyasztó egészségét, életét veszélyezteti. Az 1. pontban szereplõ adatokat az igénylõ vagy eltartója tölti ki. A 2. pontban a fogyatékkal élõ személy(ek) név és születési idõ adatát az igénylõ vagy eltartója tölti ki. Az adatok valódiságát az igénylõ vagy eltartója aláírásával igazolja. A Rendelet 33. § (2) bekezdése szerinti besorolást a fogyatékkal élõt kezelõ orvos (háziorvos, szakrendelõ orvosa stb.) tölti ki. „a” besorolást kell jelölni abban az esetben, ha olyan jellegû fogyatékosság, amely a lakossági fogyasztót alkalmatlanná teszi a mérõ leolvasásra, mérõállás közlésre, a számlaolvasásra; a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes fizetéstõl eltérõ kiegyenlítésére. „b” besorolást kell jelölni abban az esetben, ha a fogyatékosság jellege miatt az érintett személy egészsége vagy élete veszélybe kerül a fogyasztó szerzõdésszegés miatti villamos-energia szolgáltatás szüneteltetése, kikapcsolása esetén. „c” besorolást kell jelölni abban az esetben, ha a fogyatékosság jellege olyan, hogy egy tervezett villamos hálózati karbantartás miatti áramszünet vagy egy váratlan áramkimaradás, feszültségingadozás miatt az érintett személy otthoni ápolására szolgáló készülék, berendezés meghibásodhat, leállhat, ezzel a személy egészségi állapota jelentõsen romolhat, élete veszélybe kerülhet. Értesítendõ személy vagy szervezet neve, telefonszáma mezõben annak az értesítendõnek a nevét, telefonszámát kell beírni, aki tervezett áramszünet esetén érdemben tud egyeztetni az elosztó hálózati engedélyessel a szükséges intézkedések megtételére (az egészség vagy élet megóvása érdekében megfelelõ paraméterekkel rendelkezõ szükség áramforrás, szünetmentes áramforrás kiválasztása, üzembe állítása). Az egészségi állapotra vonatkozó besorolás valódiságát az orvos aláírásával igazolja. A kitöltött igazolást az igénylõ az elosztó hálózati engedélyesnek köteles leadni a Rendelet 34. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba történõ felvétel iránti igény bejelentésekor.

12. szám


1079

24. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez Az Európai Unió szervei felé teljesítendõ jelentéstétel és adatszolgáltatás rendje EU jogszabály címe

I.

II.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 26-i 1228/2003/EK rendelete a villamos energia határokon keresztül történõ kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekrõl (EGT vonatkozású szöveg)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 26-i 2003/54/EK irányelve a villamos energia belsõ piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl

Jogszabályi hely

Adatszolgáltatási, jelentéstételi kötelezettség

Határidõ

A jelentéstételért felelõs államigazgatási szerv(ek)

7. cikk (5)

A 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerinti mentességrõl szóló határozatról, a határozat szempontjából minden egyéb lényeges információval együtt; a 7. cikk (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel

Amikor ilyen döntés születik, azonnal

Magyar Energia Hivatal

10. cikk

TSO-k közötti kompenzációs mechanizmus, a 10. cikk (1) és (2) bekezdései szerint

2004. július 1-jétõl, rendszeresen


12. cikk (1)

Értesítés a rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokról, valamint minden késõbbi, azokat érintõ módosításról

A cikk végrehajtásáról, és késõbb minden módosításról haladéktalanul


3. cikk (9)

Tájékoztatás valamennyi, az egyetemes szolgáltatási és közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében hozott intézkedésrõl – beleértve a fogyasztóvédelmet és a környezetvédelmet is –, valamint azok belföldi és nemzetközi versenyre gyakorolt lehetséges hatásait

Kétévente

Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelmi hatóság (a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közremûködésével)

1080

GAZDASÁGI KÖZLÖNY EU jogszabály címe

Jogszabályi hely


12. szám Határidõ


4. cikk

Az ellátás biztonságának felügyelete során szerzett eredményeket és az azoknak megfelelõen meghozott vagy tervezett intézkedéseket körvonalazó jelentés továbbítása a Bizottságnak

Kétévente, legkésõbb július 31-ig


23. cikk (8)

Jelentés a Bizottságnak a piaci erõfölényrõl, valamint az ellenséges felvásárlásra irányuló és versenyellenes magatartásról. A jelentésben ezen kívül ismertetni kell a tulajdonosi szerkezet változásait és a nemzeti szinten hozott, a piaci szereplõk megfelelõ mértékû változatosságát biztosító, illetve az összekapcsolásokat és a versenyt ösztönzõ gyakorlati intézkedéseket

2010-ig minden év július 31-ig, 2010 után kétévente

Magyar Energia Hivatal (a Gazdasági Versenyhivatal közremûködésével)

24. cikk

Megtett biztonsági intézkedés(ek)rõl tájékoztatás Bizottságnak és a többi tagállamnak

Ha felmerül, haladéktalanul

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

25. cikk

A villamos energia importjának felügyelete „A tagállamok háromhavonként tájékoztatják a Bizottságot a villamos energia importjáról, a megelõzõ három hónapban harmadik országokból érkezõ fizikai energiaforgalom tekintetében.”

Háromhavonta

Magyar Energia Hivatal (a MAVIR ZRt. közremûködésével)

12. szám


III.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK irányelve a belsõ villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból elõállított villamos energia támogatásáról

Jogszabályi hely


1081 Határidõ


30. cikk

Az irányelv alapján meghozott intézkedések bejelentése a Bizottság felé

Az irányelv átültetésekor


3. cikk (2)

A megújuló energiaforrásokból elõállított villamos energia fogyasztásának nemzeti célelõirányzatait tartalmazó, a következõ 10 évre vonatkozó, a villamosenergiafogyasztás százalékában kifejezett jelentés közzététele, amely a nemzeti célelõirányzatok megvalósítása érdekében nemzeti szinten meghozott, illetve tervezett intézkedéseket is tartalmazza

Elõször legkésõbb 2002. október 27-ig, ezt követõen pedig ötévente


3. cikk (3)

A nemzeti célelõirányzatok megvalósításában elért eredményeket elemzõ jelentés közzététele, a 3. cikk (3) bekezdésben foglalt tartalmi elemekre is figyelemmel

Elsõ ízben legkésõbb 2003. október 27-ig, majd minden ezt követõ második évben


1082


Jogszabályi hely




6. Cikk (2) „A tagállamok legkésõbb 2003. október 27-ig jelentést tesznek közzé az (1) bekezdésben említett értékelésrõl, adott esetben megjelölve a megtett intézkedéseket. A jelentés célja, hogy – abban az esetben, ha ez a nemzeti jogszabályokkal összefüggésben helyénvaló – tájékoztatást adjon arról, hogy melyik szakaszban tartanak az alábbi területeken...”

A megújuló energiaforrásokból elõállított villamos energiát termelõ erõmûvekre alkalmazandó engedélyezési és egyéb eljárások hatályos törvényi és rendeleti kereteinek értékelése, adott esetben megjelölve a megtett intézkedéseket

Az átültetés megtörténtével


9. cikk

Jelentés az irányelv rendelkezéseinek átültetésérõl



IV.

A kõolaj-, földgáz- és villamosenergia-ágazatokba n a Bizottságnak a közösségi érdekû beruházási projektekrõl történõ értesítésérõl szóló, 1996. április 22-i 736/96/EK tanácsi rendelet

1. cikk

Beruházási projektek bejelentése a Bizottság felé; az 1. cikkben foglalt tartalmi követelményekre figyelemmel

Minden év március 15-éig összegyûjteni, és április 15-éig kiküldeni

Villamos energia és földgáz esetében az adatokat összegyûjti a Magyar Energia Hivatal Kõolaj esetében az OSAP keretében történik az adatgyûjtés az érintett MOL Zrt.-tõl. A jelentést kiküldi a Magyar Energia Hivatal

V.

A Bizottság 1996. december 16-i 2386/96/EK rendelete a kõolaj-, földgázés villamosenergia-ágazatokba n a Bizottságnak a közösségi érdekû beruházási projektekrõl történõ értesítésérõl szóló, 1996. április 22-i 736/96/EK tanácsi rendelet alkalmazásáról

1. cikk

A 736/96/EK rendelet 1. cikkében említett értesítések formai követelményeit határozza meg

Minden év március 15-éig összegyûjteni, és április 15-éig kiküldeni

Villamos energia és földgáz esetében az adatokat összegyûjti a Magyar Energia Hivatal. Kõolaj esetében az OSAP keretében történik az adatgyûjtés az érintett MOL Zrt.-tõl. A jelentést kiküldi a Magyar Energia Hivatal

12. szám


VI.

VII.

A 2007/394/EC Bizottsági Határozattal módosított 1990. június 29-i 90/377/EGK Tanács irányelve az ipari végfelhasználók által fizetendõ gázés villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról

A Bizottság 1979. június 15-i 79/639/EGK határozata a Tanács 77/706/EGK határozatának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

Jogszabályi hely


1083 Határidõ


1–2–3. cikk

EKSH és a hatáskörrel rendelkezõ tagállami hatóságok tájékoztatása az alábbiakról: árak, értékesítési feltételek, használatos árrendszer, felhasználók megoszlása, mennyiségek felhasználók kategóriánként

Minden évben január 1-jei és július 1-jei adatok összegyûjtése, ezt követõen két hónapon belül továbbítása Az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott információt kétévente


9. cikk

Jelentés az irányelv rendelkezéseinek átültetésérõl



10. cikk (1)

A határozat 2. cikke alapján, adatok a kõolajat kiváltó termékek kapacitásairól, különösen a villamosenergia-termelés és -ipar területén, melyek az adott év október 1-jén meglévõ helyettesítési lehetõségek meghatározásához szükségesek

Minden évben december 31-éig

Energia Központ Kht.

10. cikk (2)

A 77/706/EGK határozat 1. cikkének alkalmazása esetén, az adott idõpontban meglévõ tényleges helyettesítési lehetõségek meghatározásához szükséges adatok

Ha ilyen felmerül, haladéktalanul


11. cikk

A 77/706/EGK tanácsi határozat 1. cikkének alkalmazása esetén, a kõolajtermékek fogyasztásának csökkentése érdekében hozott intézkedésrõl

Ha ilyen felmerül, haladéktalanul


1084


VII.

A Tanács 1968. december 20-i 68/414/EGK irányelve az EGK tagállamainak minimális kõolaj- és/vagy kõolajtermék-készletezési kötelezettségérõl

Jogszabályi hely




4. cikk

A tagállamok az egyes negyedévek végén a meglévõ készleteket bemutató, az 5. és 6. cikknek megfelelõen elkészített statisztikai összesítést kötelesek benyújtani a Bizottságnak

2005. szeptember 1-jétõl negyedévente, a végét követõ kilencven napon belül


6. cikk (2)

„Ennek az irányelvnek a végrehajtása céljából a kormányok közötti külön megállapodások alapján valamely tagállam területén egy másik tagállamban letelepedett vállalkozások számlájára készletek létesíthetõk... ...Az elsõ albekezdésben említett megállapodások tervezetét meg kell küldeni a Bizottságnak, amely észrevételeket tehet az érintett kormányoknak. A megkötött megállapodásokról értesíteni kell a Bizottságot, amely azokat a többi tagállam tudomására hozza.”

2005. szeptember 1-jétõl, ha ilyen megállapodást kötnek, azonnal


7. cikk

Tájékoztatni a Bizottságot a tartalékkészletek bármely felhasználásáról, a 7. cikkben foglaltak szerint

2005. szeptember 1-jétõl, ha ilyen felmerül, azonnal


12. szám


Jogszabályi hely


1085 Határidõ


IX.

A Tanács 1999. április 22-i 1999/280/EK határozata a kõolaj beszerzési költségeivel és a kõolajtermékek fogyasztói árával kapcsolatos információcsere és konzultáció közösségi eljárásáról

1. és 3. cikk

3. cikk (1): a) a havi kõolajbeszerzési CIF költségek, a tárgyhónap végét követõ hónapban; b) a kõolajtermékek vám- és adómentes, valamint minden adót magában foglaló, minden hónap 15. napján érvényes fogyasztói ára. 3. cikk (2): A jelenlegi adatgyûjtési rendszer alapján, a kõolajtermékek vám- és adómentes, minden hétfõn érvényes fogyasztói ára. (2) A jelenlegi adatgyûjtési rendszer alapján a tagállamok továbbra is közlik a Bizottsággal a kõolajtermékek vám- és adómentes, minden hétfõn érvényes fogyasztói árát, legkésõbb a következõ napon déli 12 óráig

2005. szeptember 1-jétõl a) a következõ hónap végéig b) adott hónap 15-én érvényben lévõ adatokról 30 napon belül (2) minden hét keddjén déli 12 óráig


XIV.

A Tanács 1995. december 20-i 2964/95/EK rendelete a kõolaj importja és szállítása közösségi nyilvántartásának bevezetésérõl

2. cikk

Az 1. cikkben említett információk továbbítása a Bizottság, valamint a tagállamok részére.

Rendszeres idõközönként (a tagállamok havonta kapják a továbbítandó adatokat)


1086


X.

Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-i 94/22/EK irányelve a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeirõl

Jogszabályi hely




8. cikk (1)

A Bizottság tájékoztatása mindazokról az általános jellegû nehézségekrõl, amelyekkel a vállalkozások de jure vagy de facto szemben találják magukat harmadik országokban szénhidrogének kutatásához, feltárásához és kitermeléséhez való hozzájutás vagy ilyen tevékenységük gyakorlása során, és amelyekre felhívták a figyelmüket

2005. szeptember 1-jétõl rendszeresen

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

9. cikk

A kutatásra, feltárásra és kitermelésre szabaddá tett földrajzi területekrõl, a megadott engedélyekrõl, az engedélyesekrõl és azok összetételérõl, valamint a tagállam területén található becsült tartalékokról szóló adatokat tartalmazó éves jelentés a Bizottság részére

2005. szeptember 1-jétõl minden évben

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

14. cikk

Az irányelv alapján meghozott intézkedések bejelentése a Bizottság felé

Az irányelv átültetésekor


12. szám


A Kormány 278/2007. (X. 20.) Korm. rendelete a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 22. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következõket rendeli el: 1. § Szénipari szerkezetátalakítási támogatásra a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 171. §-ának (13) bekezdésében meghatározott bányavállalkozóként a Vértesi Erõmû Zrt. vagy annak jogutódja (a továbbiakban együtt: bányavállalkozó) jogosult.

1087

adható támogatást a külön jogszabály szerinti támogatás mértékével csökkenteni kell. (4) A kifizetett szénipari szerkezetátalakítási támogatás nem haladhatja meg a mellékletben részletezett összegeket. (5) Az egyes naptári évekre vonatkozóan kifizetett támogatásnak – a VET 171. § (14) bekezdésével összhangban – csökkenõ mértékûnek kell lennie.

4. § A szénipari szerkezetátalakítási támogatás igénylése, megállapítása, valamint kifizetése során a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) és a B(2005)1782. sz. bizottsági határozat rendelkezései irányadók. A Rendelet 9. cikkében foglalt adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeket a Hivatal teljesíti.

5. § 2. § Az e rendeletben használt fogalmakra a VET-ben, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályokban szereplõ fogalommeghatározások az irányadók.

3. § (1) A bányavállalkozó az általa kitermelt szén, illetve az annak felhasználásával elõállított villamos energia és hõenergia indokolt ráfordításának és indokolt árbevételének különbözete alapján számított támogatásra jogosult. A támogatás mértékérõl a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslata alapján az energiapolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozatban dönt. (2) A bányavállalkozó által kitermelt szén felhasználásával elõállított villamos energia és hõenergia értékesítésébõl származó indokolt árbevétel a ténylegesen elért árbevétel és a piaci körülmények között elérhetõ árbevétel közül a nagyobbik érték. A piaci körülmények között elérhetõ árbevétel számszerûsítésénél a Hivatal az értékesítés idõszakát és az értékesített termékek jellegzetességeit is figyelembe veszi. (3) Ha a bányavállalkozó a széntermeléssel, illetve a szén felhasználásával elõállított villamos energia és hõenergia termeléssel összefüggésben – az ezen tevékenységéhez kapcsolódó kutatás, technológiafejlesztés, környezet és képzés tekintetében nyújtott állami támogatásokat kivéve – külön jogszabályban megállapított támogatásban is részesül, akkor az (1)–(2) bekezdések alapján

(1) A Hivatal évente becslést készít a következõ évben várható a) a bányavállalkozó által kitermelt szén, illetve az annak felhasználásával elõállított villamos energia és hõenergia indokolt ráfordításáról, b) a villamosenergia-piacon és a szervezett villamosenergia-piacon kialakuló áraknak egyes idõszakra és egyes villamosenergia-termékekre vonatkozó áraiból számított átlagárról (a megelõzõ idõszak adatainak és nemzetközileg elfogadott energetikai szervezet, vagy mûködõ európai energia tõzsde nyilvános elõrejelzési adatainak felhasználásával), c) szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértékérõl. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott becslések elkészítéséhez a bányavállalkozó a Hivatal részére adatszolgáltatást nyújt. (3) A Hivatal az (1)–(2) bekezdések alapján elkészített becslésekre figyelemmel tesz javaslatot a külön törvény által meghatározandó, a szénipari szerkezetátalakítási támogatás finanszírozására szolgáló pénzeszköz mértékére a miniszternek az elszámolás tárgyát képezõ naptári évet (a továbbiakban: tárgyév) megelõzõ év július 31. napjáig. 6. § (1) Az átviteli rendszerirányító a szénipari szerkezetátalakítási pénzeszköz kezelésére elkülönített számlát vezet (szénipari szerkezetátalakítási támogatás céljára elkülönített számla). (2) A szénipari szerkezetátalakítási támogatás céljára elkülönített számla terhére történõ bármilyen kifizetés csak a miniszter határozata alapján történhet.

1088


(1) A bányavállalkozó a tárgyévre vonatkozó támogatás iránti kérelmét a tárgyévet követõ év január 20. napjáig nyújtja be a Hivatalhoz. (2) A kérelemben meg kell jelölni az érvényesíteni kívánt igény jogcímét és mértékét, valamint meg kell adni a kérelem megalapozott elbírálásához szükséges, a széntermeléssel és a kitermelt szén felhasználásával elõállított villamos energia és hõenergia elõállításával összefüggésben felmerült költségre, valamint a villamos energia és a hõenergia értékesítésébõl származó árbevételre vonatkozó adatokat. (3) A Hivatal a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra vonatkozó kérelmet megvizsgálja, és a tárgyévet követõ év február 15. napjáig javaslatot készít a miniszter részére a tárgyévhez kapcsolódó szénipari szerkezetátalakítási támogatás indokolt mértékére vonatkozóan. A Hivatal ezzel egyidejûleg tájékoztatja a bányavállalkozót az általa támogatásra nem javasolt költségelemekrõl és az indokolt árbevétel megállapításának részleteirõl. (4) A miniszter a tárgyévet követõ év február 28. napjáig határozatban állapítja meg a bányavállalkozónak a tárgyévre vonatkozóan kifizetendõ támogatás összegét.

12. szám

határozásának elõkészítése során csökkentõ tételként veszi figyelembe, b) nem éri el a tárgyévre vonatkozóan a bányavállalkozónak a 7. § (4) bekezdése alapján – a már folyósított elõlegeken túlmenõen – kifizetendõ támogatás összegét, a különbözetet a tárgyévet követõ évben beszedett pénzeszköz összegébõl kell a bányavállalkozó számára a tárgyévet követõ év június 30. napjáig átutalni, és a különbözetet a Hivatal a tárgyévet követõ második évre vonatkozó szénipari szerkezetátalakítási pénzeszköz meghatározásának elõkészítése során növelõ tételként veszi figyelembe. (2) A bányavállalkozóval az (1) bekezdés b) pontja szerint tárgyévre vonatkozóan utólagosan elszámolt különbözetet a tárgyévre vonatkozó támogatásként kell kezelni.

11. § Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

12. § Hatályát veszti a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 336/2005. (XII. 30.) Korm. rendelet. Ez a § 2008. január 2-án hatályát veszti.

8. § A bányavállalkozó kérelme alapján a Hivatal javaslatára a miniszter a tárgyévre vonatkozóan évente legfeljebb hat alkalommal határozatban támogatási elõleget állapíthat meg és dönthet ennek a tárgyévben történõ kifizetésérõl. A kérelmet a 7. § (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kell benyújtani. A kifizetett támogatási elõleg nem haladhatja meg szénipari szerkezetátalakítási támogatás céljára elkülönített számlán rendelkezésre álló összeget.

13. § E rendelet a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 1407/2002/EK rendelete (2002. július 23.) a szénipar részére nyújtott állami támogatásról; b) a Bizottság B(2005)1782. sz. határozata. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

9. § A miniszternek a 7. § (4) bekezdése, illetve a 8. § szerinti döntését követõen az átviteli rendszerirányító a szénipari szerkezetátalakítási támogatás céljára elkülönített számla terhére haladéktalanul gondoskodik a bányavállalkozót megilletõ összeg kifizetésérõl.

Melléklet a 278/2007. (X. 20.) Korm. rendelethez A kifizetett szénipari szerkezetátalakítási támogatás összege Kifizetés éve

10. § (1) Ha a szénipari szerkezetátalakítás céljára elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a) meghaladja a tárgyévre vonatkozóan a bányavállalkozónak a 7. § (4) bekezdése alapján – a már folyósított elõlegeken túlmenõen – kifizetendõ támogatás összegét, a különbözetet a Hivatal a tárgyévet követõ második évre vonatkozó szénipari szerkezetátalakítási pénzeszköz meg-

2008. 2009. 2010. Összes kifizetés 2008–2010.

A kifizetés maximum összege (Ft)

8 506 800 000 7 475 799 996 6 960 300 000 22 942 899 996

12. szám


A Kormány 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelete a villamosenergia-rendszer jelentõs zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekrõl A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 23. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következõket rendeli el: Értelmezõ rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. alapvetõ felhasználó: villamosenergia-krízis esetén a társadalom mûködéséhez szükséges stratégiai fontosságú felhasználók – ideértve a létfontosságú felhasználókat is – e tevékenységi körük tekintetében, melyeknek villamosenergia-ellátását a krízis esetén lehetõség szerint legtovább kell biztosítani, így különösen a) a nagyobb térség ellátása szempontjából jelentõs kapacitású, alapvetõ élelmiszer- és ivóvíz-elõállítók és -tárolók, valamint hulladékkezelõ létesítmények, b) a honvédelmi szempontból jelentõs felhasználók; 2. erõmûvi tartalék: a rendszerirányítási tevékenység engedélyese által a wattos teljesítmény központi szabályozása keretében percenként figyelt tartalék kategóriák közül a maximális, idõkorlát nélküli forgótartaléknak és az összes indítható gép maximális szabályozási teljesítmény határának az összege, az import villamos teljesítmény figyelembevételével; 3. létfontosságú felhasználó: az alapvetõ felhasználók kategóriáján belül az 1. számú melléklet szerinti felhasználók az ott meghatározott tevékenységi körük tekintetében; 4. rotációs kikapcsolás elve: a villamosenergia-felhasználók különbözõ csoportjainak különbözõ idõben, az egyenlõ elbánás elvén és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának elvén történõ kikapcsolása a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megõrzése céljából; 5. Rotációs Kikapcsolási Rend (a továbbiakban: RKR): a villamosenergia-felhasználók különbözõ csoportjainak a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megõrzése céljából a villamosenergia-hiánnyal arányos kikapcsolását és a kikapcsolásának gyakoriságát, fokozatait meghatározó eljárás; 6. villamosenergia-ellátási válsághelyzet: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 139. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esemény (a továbbiakban: válsághelyzet);

1089

7. villamosenergia-ellátási válsághelyzet veszélye: e rendelet 16. §-ának (1) és 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esemény (a továbbiakban: válsághelyzet veszélye); 8. villamosenergia-krízis: a jelentõs zavar, a válsághelyzet veszélye, valamint a válsághelyzet; 9. villamosenergia-rendszer jelentõs zavara: a VET 138. §-ának (1) bekezdése alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény (a továbbiakban: jelentõs zavar). Általános rendelkezések 2. § (1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e rendelet alapján hozott határozatait fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. (2) Az e rendeletben elõírtak teljesítése nem mentesíti az érintetteket attól, hogy a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvényben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban, valamint az azokon alapuló egyéb hatósági határozatokban elõírt kötelezettségeiknek eleget tegyenek. 3. § (1) A VET szerinti átviteli rendszerirányításra vonatkozó mûködési engedéllyel rendelkezõ engedélyes (a továbbiakban: átviteli rendszerirányító) feladata a jelentõs zavar megelõzése, illetve a következményeinek csökkentése és az elhárítás irányítása. (2) Válsághelyzet veszélye esetén a védekezés irányítása az átviteli rendszerirányító feladata. (3) Válsághelyzetben a védekezés irányítása a Kormány feladata. (4) A VET 74. §-a szerinti tevékenységek engedélyeseinek (a továbbiakban: engedélyesek) fel kell készülniük a villamosenergia-krízis (a továbbiakban: krízis) elleni védekezésre. (5) A krízis megelõzését és az ellene való védekezést az átviteli rendszerirányítónak, illetve a hatóságoknak elsõsorban piacszabályozó eszközökkel kell biztosítaniuk a villamosenergia-ellátási szabályzatok elõírásainak betartása révén. (6) Az engedélyesek és az illetékes államigazgatási szervek feladata a társadalmat, a felhasználókat idejében felkészíteni a krízisre tájékoztatással, takarékossági felhívásokkal, amelyek célja a megelõzés és az esetlegesen bekövetkezõ kár mérséklése. 4. § (1) Krízis esetén úgy kell eljárni, hogy az alapvetõ felhasználók, ezen belül pedig a létfontosságú felhasználók

1090


12. szám

villamosenergia-ellátása lehetõség szerint a legtovább biztosított legyen, továbbá üzemzavar esetén ellátásuk helyreállítása elsõbbséget élvezzen.

maga határozza meg ügyrendjét, szervezetét (esetleges albizottságait), az ülésein részt vevõ állandó meghívottak körét. Az ülések idõpontját az elnök határozza meg.

(2) Krízis esetén a felhasználók között nem tehetõ különbség abból a szempontból, hogy kitõl, illetve milyen típusú engedélyestõl vásárolják a villamos energiát.

(3) A KM alapvetõ feladata a krízis elõtt és ideje alatt teendõ intézkedések elõkészítése, így többek között a) a Hivatal részére véleményezni, hogy a villamosenergia-ellátási szabályzatok a krízis elkerülésére, illetve enyhítésére megfelelõ mûszaki és gazdasági elõírásokat tartalmaznak-e; b) javaslattétel a termelõk feladatainak meghatározására, ha a külön jogszabályban elõírt erõmûvi biztonsági tüzelõanyag-készlet bármilyen okból a meghatározott mérték alá csökken, vagy ha országos szinten a tüzelõanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy veszélybe kerülhet a villamosenergia-ellátás folyamatossága; c) javaslattétel az átviteli rendszerirányító és az elosztók feladatainak meghatározására – a felhasználói villamosenergia-terhelés csökkentés érdekében – a felhasználói kikapcsolások megelõzése, valamint a kikapcsolások elõkészítése terén; d) információs rendszer elõkészítése az állami szervek, a rendszerhasználók és a társadalmi tájékoztatás részére; e) a szerzõdések teljesítésének, a villamos energia szervezett piacán folyó tranzakciók végrehajtásának a válsághelyzeti állapot megszüntetéséig történõ felfüggesztése rendjének kialakítása; f) a kényszerhelyzetben értékesítõ kereskedõ meghatározása; g) a hosszan tartó (egy hetet meghaladó) hálózati zavarra való felkészülés; h) véleményezi a 7. § (1) bekezdés a) pontjában elõírt villamosenergia-ellátási krízistervet (a továbbiakban: krízisterv); i) véleményezi az RKR-t.

5. § (1) A felhasználói kikapcsolásokra csak a legszükségesebb mértékben és idõtartamra hozható intézkedés úgy, hogy társadalmi szinten minél kisebb kár következzen be, és ugyanakkor ne okozzon aránytalan terhet egyes rendszerhasználóknak. (2) E rendelet szerinti villamosenergia-felhasználói kikapcsolások akkor alkalmazhatók, ha a közvetlenül fenyegetõ krízis piacszabályozó eszközökkel vagy a már bekövetkezett krízis az ellátási szabályzatokban elõírt eszközökkel nem hárítható el. A krízis megelõzésére, enyhítésére szolgáló általános intézkedések 6. § (1) Az átviteli rendszerirányítónak Krízis Munkabizottságot (a továbbiakban: KM) kell létrehoznia. A KM feladata a krízis megelõzésére szolgáló intézkedések elõkészítése, a krízis idején teendõ intézkedések elõkészítése, valamint javaslattétel a Kormánynak és a Hivatalnak az ezen idõszakban a hatáskörükbe tartozó teendõkre. (2) A KM-et az elnök és a nyolc tag alkotja. A KM elnöke az átviteli rendszerirányító vezérigazgatója (vagy megbízásából helyettese), tagjai a termelõi engedélyesek két képviselõje, a VET szerinti villamos energia elosztására vonatkozó mûködési engedéllyel rendelkezõ engedélyesek (a továbbiakban: elosztó) két képviselõje, valamint az ország éves villamosenergia-forgalmának 5%-ánál nagyobb éves villamosenergia-ipari forgalommal rendelkezõ villamos energia kereskedõinek és egyetemes szolgáltatóinak egy-egy képviselõje (mindegyik meghatározott idõtartamban, rotációs rendben), valamint az átviteli rendszerirányító és az atomerõmû képviselõje. A gazdasági és közlekedési minisztert (a továbbiakban: miniszter), a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, a Kormányzati Koordinációs Bizottság titkárságának vezetõjét, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatóját és a Hivatal elnökét a KM üléseirõl elõzetesen értesíteni kell. A miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a Kormányzati Koordinációs Bizottság titkárságának vezetõje, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatója és a Hivatal elnöke, vagy azok megbízottja jogosult az üléseken jelen lenni, a KM-tõl, az abban résztvevõktõl tájékoztatást kérni. A KM elnöke az ülésre eseti jelleggel más szerv képviselõjét is meghívhatja. A KM

7. § (1) Az átviteli rendszerirányító kidolgozza a) a krízistervet, amely a társadalom, a rendszerhasználók és az engedélyesek felkészítése érdekében tartalmazza aa) az állami szervek, a társadalom, a rendszerhasználók és az engedélyesek tájékoztatásának módját és rendjét a lehetséges felhasználói kikapcsolások elõrejelzésérõl [elõre látható krízis esetén a kikapcsolások elõtt 48 órával, az idõszerûsített elõrejelzési tájékoztatót a kikapcsolások elõtt 24 órával (olyan tényezõk, mint a kiesések, az idõjárás, a termelés figyelembevételével), illetve ennél rövidebb elõreláthatóság esetén haladéktalanul], ab) az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság értesítésének módját és rendjét elõre látható krízis esetén a kikapcsolások elõtt 48 órával, az idõszerûsített elõrejelzési tájékoztatót a kikapcsolások elõtt 24 órával, illetve ennél rövidebb elõreláthatóság esetén haladéktalanul, ac) a felhívás rendjét a villamosenergia-termelési és importajánlatok fokozására,

12. szám


ad) a felhívás módját a villamos energiával való takarékosságra és annak jelentõségére, ae) a hálózati engedélyesek és az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság értesítésének módját a felhasználói kikapcsolásokról legalább 1 órával megelõzõen, af) a válsághelyzet veszélye I. és II. fokozata, valamint a válsághelyzet bevezetésének körülményeit, ag) a hosszan tartó jelentõs zavar esetén, illetve az azzal összefüggésben teendõ intézkedéseket, ah) az ország vagy országrész(ek) villamosenergiaellátásában több napon át hiányt okozó vezeték üzemszünetek esetén a hálózati engedélyesek által teendõ intézkedéseket, ai) a felhasználói terhelés csökkentés módját a villamos energia forrásoldal (termelés + import) és fogyasztás egyensúlyának megõrzése céljából, aj) a krízis esetén felmerült, ahhoz kapcsolódó többletköltségek elszámolási rendjét, ak) a válsághelyzet kihirdetése esetén kiadandó rendeletek tervezetét, al) a válsághelyzet esetén követendõ eljárási rend forgatókönyvét, am) a válsághelyzeti szimulációs gyakorlatok rendjét; b) a hálózati engedélyesekkel együttmûködve az RKR-t a 8. § és 9. § szerint. (2) Az átviteli rendszerirányító a KM véleményével együtt beterjeszti a Hivatalnak a krízistervet és az RKR-t jóváhagyásra. Véleményeltérés esetén a kisebbségi vélemény is beterjesztendõ. (3) Krízis esetén az átviteli rendszerirányító köteles olyan információs rendszert mûködtetni, amely képes felmérni a rendszerszintû tüzelõanyag és teljesítmény helyzetet és annak várható alakulását. Krízis esetén a rendszerszintû tüzelõanyag és teljesítmény helyzetrõl a minisztert és a Hivatal elnökét egyidejûleg folyamatosan tájékoztatni kell.

8. § (1) Az átviteli rendszerirányítónak – a krízis esetén szükséges és indokolt kikapcsolásoknak csak az indokolt felhasználói kört érintõ és indokolt idõtartamú végrehajtása érdekében – az RKR-t a hálózati engedélyesekkel együttmûködve kell összeállítania a 2. számú melléklet szerint. (2) Az RKR-ben a rotációs kikapcsolás elvén a károk legkisebb mértékre történõ csökkentésének érdekében az egyes ellátási területeken 3 órát meg nem haladó kikapcsolási fokozatokat kell képezni. (3) Az RKR megalapozottsága érdekében az illetékes elosztó, illetve az átviteli rendszerirányító a gazdálkodó szervezet felhasználótól, valamint a költségvetési szerv felhasználótól a korlátozással, kikapcsolással összefüggõ adatokat kérhet. Az illetékes elosztó és az átviteli rend-

1091

szerirányító köteles gondoskodni az RKR készítése során birtokába jutott adatok, információk jogszerû kezelésérõl. (4) A felhasználókat, tekintet nélkül arra, hogy kitõl, illetve milyen típusú engedélyestõl vásárolják a villamos energiát, azonosan kell kezelni az RKR összeállításánál.

9. § (1) Az RKR-t úgy kell tervezni, hogy az alapvetõ felhasználókat, illetve ezen belül a létfontosságú felhasználókat ne érintse a villamosenergia-ellátás kikapcsolása a feladatuk teljesítéséhez szükséges ellátás mértékéig. (2) Az alapvetõ és a létfontosságú felhasználók körét az 1. § 1. és 3. pontja figyelembevételével – az illetékes megyei (fõvárosi) védelmi bizottság, valamint a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóság véleményének kikérése mellett – az illetékes megyei (fõvárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság közigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg. A felhasználók alapvetõ, illetve létfontosságú felhasználóként történõ besorolására az elosztó és az átviteli rendszerirányító tesz javaslatot, de az illetékes megyei (fõvárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság hivatalból, valamint a felhasználó kezdeményezésére is határozhat. Az alapvetõ, illetve létfontosságú felhasználók listáját az illetékes elosztó és az átviteli rendszerirányító naprakészen nyilvántartja. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben másodfokon az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság jár el. (4) Egyéb RKR-rel összefüggõ ügyben a Hivatal jár el a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint. (5) Az alapvetõ, illetve létfontosságú fogyasztó kategóriába való besorolásnál nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy kitõl, illetve milyen típusú engedélyestõl vásárolja a felhasználó a villamos energiát.

10. § A krízis megelõzése, enyhítése céljából automatikus korlátozó és kikapcsoló berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenõrzése a hálózati engedélyesek feladata, saját költségükön, az átviteli rendszerirányító koordinálásában. A felhasználó engedni, tûrni, és helyet biztosítani köteles az õt érintõ berendezés számára. Az elosztó és átviteli rendszerirányító eljárása nem járhat a felhasználó aránytalan sérelmével.

11. § (1) Az elosztó saját mûködési területére lebontva kidolgozza a krízistervet a 7. § (1) bekezdése figyelembevételével.

1092


(2) Az elosztó a mûködési területén lévõ, az RKR-ben megnevezett, kikapcsolásra kerülõ felhasználókról nyilvántartást vezet. A felhasználók, a hírközlõ szervek, a megyei (fõvárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság és a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóság részére a területre mûködési engedéllyel rendelkezõ elosztó, illetve az átviteli rendszerirányító megadja azt az információt, amit azok a kikapcsolásokkal kapcsolatban felkészülésükhöz szükségesnek ítélnek.

12. § (1) Amennyiben bármely hatóság határozata alapján egy erõmû tartós termeléscsökkentése indokolt, és ennek következtében országos szinten veszélybe kerülhet a villamosenergia-ellátás folyamatossága (válsághelyzet veszélye vagy válsághelyzet alakul ki), akkor a villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében e rendelet szerint kell eljárni. (2) A hatóság az erõmû tartós termeléscsökkenésének megállapítására irányuló eljárása során a Hivatalt szakhatóságként bevonja.

13. § A Hivatal a krízis megelõzése érdekében jogosult hatósági ellenõrzést és a villamosenergia-értékesítési ajánlatban foglalt árképlet szerinti árnövekedési kockázat elemzést végezni. Ennek keretében a rendszer egyensúly biztonságának védelmében vizsgálatot indíthat.

14. § (1) A Hivatal a VET 139. § (2) bekezdés d) pontja végrehajtásának elõkészítése érdekében javaslatot készít a miniszter részére a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árára. (2) Az atomerõmû Helyreállítási Tervet készít és rendszeresen aktualizál egy esetleg fellépõ teljes feszültségkiesést követõ újrainduláshoz.

A jelentõs zavar 15. § (1) Jelentõs zavar esetén az átviteli rendszerirányító köteles a) a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló utasításokat adni (az üzembiztonsági szolgáltatások és rendszertartalékok igénybevétele, nemzetközi

12. szám

kisegítés kérése, villamos erõmûvek fokozott igénybevétele, feszültségcsökkentés stb.); b) kezdeményezni az arra illetékes engedélyeseknél villamos energia többlettermelését és importját; c) jelentést adni a miniszternek és a Hivatal elnökének; d) a tömegkommunikáció útján tájékoztatást kezdeményezni a helyzetrõl és annak várható idõtartamáról; egyúttal köteles önkéntes terheléscsökkentésre felkérni a felhasználókat. (2) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó által a VET 138. §-ának (2) bekezdése alapján adott utasítások az egyenlõ elbánás elvén és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmán kell hogy alapuljanak; az utasítások csak a szükséges és indokolt mértékig okozhatnak terheket a rendszerhasználóknak. Az átviteli rendszerirányító és az elosztó a jelentõs zavar megszüntetése érdekében olyan utasításokat köteles adni, hogy azok végrehajtása során társadalmi-gazdasági szinten minél kisebb kár következzen be, és ne okozzanak aránytalan terhet egyes rendszerhasználóknak. (3) A jelentõs zavar esetén mûködõ automatikus vagy elrendelhetõ felhasználói kikapcsolásokat legfeljebb 6 órás idõtartamra alkalmazhatja az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó. Ha a jelentõs zavar folyamatosan a 6 órás idõtartamot meghaladja, akkor az átviteli rendszerirányító és az elosztó a kikapcsolásokra az RKR-t köteles alkalmazni annak érdekében, hogy társadalmi szinten minél kisebb kár következzen be. (4) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasítás adásának módját a villamosenergia-ellátási szabályzatokban kell rögzíteni. (5) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasítása végrehajtásának technikai szabályait az üzemi és elosztói szabályzatban kell rögzíteni. (6) Az átviteli rendszerirányítói és az elosztói utasítások jogszerûségének és indokoltságának vizsgálatára, az utasítások végrehajtásának ellenõrzésére, a jogkövetkezmények alkalmazására a Hivatal jogosult. (7) A Hivatal az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasításainak végrehajtását közigazgatási határozattal felfüggesztheti, korlátozhatja, megtilthatja. (8) A jelentõs zavarból fakadó terhek viselésére a polgári jog szabályai az irányadók. (9) A jelentõs zavar idõszaka alatt hálózatra adott és igénybe vett villamos energia elszámolását az átviteli rendszerirányító végzi. Az elszámolás során az eredeti megállapodásokban, illetve a zavar elhárításához igénybe vett forrásokra vonatkozó megállapodásokban szereplõ árakat kell figyelembe venni. A válsághelyzet veszélye 16. § (1) A válsághelyzet veszélye I. fokozatának minõsül, ha a) a folyamatos villamosenergia-ellátást veszélyeztetõ olyan tartós erõmûvi és import teljesítményhiány jelentke-

12. szám


zik, amikor a villamosenergia-rendszer erõmûvi tartaléka 10%-ra csökken; vagy b) országos szinten a tüzelõanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy a villamosenergia-ellátás folyamatossága 3 napon belül veszélybe kerülhet a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának hiánya miatt. (2) A válsághelyzet veszélye I. fokozata esetén az átviteli rendszerirányító köteles a) a meglévõ polgári jogi szerzõdések keretein belül a piacgazdasággal és a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló intézkedéseket kezdeményezni; b) kezdeményezni az érintett engedélyeseknél a többlet villamosenergia-termelést és a többletimport ajánlatkérést; c) kezdeményezni a saját hatáskörben történõ, a termelõ, kereskedõ és felhasználó közötti szerzõdéseken alapuló terhelésszabályozást, terheléscsökkentést; és d) jelentést adni a miniszternek és a Hivatal elnökének.

17. § (1) A válsághelyzet veszélye II. fokozatának minõsül, ha a) a villamos energia folyamatos ellátását veszélyeztetõ olyan tartós erõmûvi és import teljesítményhiány jelentkezik, amikor a villamosenergia-rendszer erõmûvi tartaléka 7%-ra csökken, vagy b) országos szinten a tüzelõanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy a villamosenergia-ellátás folyamatossága 2 napon belül veszélybe kerülhet a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának hiánya miatt. (2) A válsághelyzet veszélye II. fokozata esetén az átviteli rendszerirányító köteles a) a meglévõ polgári jogi szerzõdések keretein belül – az érintett engedélyesek bevonásával – a piacgazdasággal és a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló intézkedéseket kezdeményezni (az üzembiztonsági szolgáltatások és rendszertartalékok igénybevétele, nemzetközi kisegítés kérése, export-import menetrend módosítása, villamos erõmûvek fokozott igénybevétele, feszültségcsökkentés stb.) és megkísérelni a hiány megszüntetését; b) utasítást adni az elosztó üzemirányító központjának az esetleges RKR alkalmazás elõkészítésére; c) jelentést adni a miniszternek és a Hivatal elnökének; d) a hírközlõ szerveken keresztül ismertetni a helyzetet és a várható idõtartamát a társadalommal; egyúttal köteles önkéntes terheléscsökkentésre felkérni a felhasználókat és felhívni a figyelmüket a várható következményekre, ha az erõfeszítések nem járnak eredménnyel; e) a villamos energia szervezett piacán folyó tranzakciók végrehajtását a válsághelyzet veszélyének megszüntetéséig felfüggeszteni.

1093 A válsághelyzet 18. §

(1) Válsághelyzetet válthat ki különösen: a) a jelentõs zavar 30 napon belül három alkalommal történõ bekövetkezése; b) a folyamatos villamosenergia-ellátást veszélyeztetõ olyan tartós erõmûvi és import teljesítményhiány, amikor a villamosenergia-rendszer erõmûvi tartaléka 3%-ra csökken; vagy c) országos szinten a tüzelõanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy a villamosenergia-ellátás folyamatossága közvetlen veszélybe kerülhet a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának hiánya miatt. (2) Az átviteli rendszerirányító azon eseményeket, amelyek válsághelyzetet válthatnak ki, jelenti a miniszternek és a Hivatal elnökének. Közli továbbá a válsághelyzet várható idõtartamát, a várható következményeket, a helyreállítás érdekében tett intézkedéseket, azok várható hatását. Mindezekrõl a miniszter köteles a Kormányt haladéktalanul tájékoztatni.

19. § (1) A Kormány a felhasználók villamosenergia-ellátásának korlátozása céljából különösen a következõ intézkedéseket vezetheti be: a) terheléscsökkentésre szólítja fel a felhasználókat a társadalom zavartalan mûködésének megõrzése érdekében; b) a válsághelyzet idejére a tüzelõanyagokkal való fokozott takarékosság céljából az egyes tüzelõanyagok felhasználásának csökkentését, tilalmát vagy más tüzelõanyagok felhasználását, vásárlását írhatja elõ a villamos energia termelõi engedélyesek, valamint a kiserõmûvek részére a felhasználók kikapcsolásának elkerülése vagy csökkentése érdekében. (2) A Kormány a megtett korlátozó intézkedésekrõl haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat.

20. § (1) A VET 139. §-ának (1) bekezdésében meghatározott válsághelyzet bekövetkezése esetén a válsághelyzeti intézkedésekrõl külön jogszabály rendelkezik. (2) A Kormány a megtett intézkedéseirõl a közvéleményt a közszolgálati mûsorszóró médiumok útján is tájékoztathatja. (3) A 30 napot meghaladó válsághelyzetrõl a Kormány tájékoztatást ad az Országgyûlésnek.

1094


(1) Válsághelyzet esetén az átviteli rendszerirányító elrendelheti a hálózati engedélyeseknek a hiány nagyságától függõen a felhasználói terhelés csökkentését az elõkészített RKR útján, annak érdekében, hogy a társadalom a legkisebb veszteséget szenvedje el, és a villamosenergiarendszer összeomlását elkerüljék az akaratlan kikapcsolódások miatt. Az alkalmazandó kikapcsolási fokozatot az átviteli rendszerirányító határozza meg a teljesítményegyensúly biztosítása érdekében. A szükségessé váló kikapcsolásokat és visszakapcsolásokat a hálózati engedélyes végzi el, figyelembe véve az átviteli rendszerirányító utasításait és a kapcsolás helyén fennálló aktuális üzemállapotot. (2) Amennyiben az RKR-ben az elõkészített teljesítménynél több felhasználói kikapcsolásra van szükség, akkor azt a létfontosságú felhasználók lehetõség szerinti legnagyobb mértékû kivételével kell megvalósítani. (3) A válsághelyzet esetén az átviteli rendszerirányító köteles olyan információs rendszert mûködtetni, amely képes felmérni a rendszerszintû tüzelõanyag- és teljesítményhelyzetet és várható alakulását, és errõl a minisztert és a Hivatalt egyidejûleg folyamatosan tájékoztatni.

12. szám

nes magatartást követ el, vele szemben az egyes szabálysértésekrõl szóló külön jogszabály rendelkezései szerint kell eljárni.

Záró rendelkezések 25. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a villamosenergia-rendszer jelentõs zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekrõl szóló 281/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. Ez a bekezdés 2008. január 2-án hatályát veszti. (3) A villamosenergia-rendszer jelentõs zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekrõl szóló 281/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján kidolgozott és a Hivatal által jóváhagyott Krízisterv és RKR – az e rendelet szerinti módosításukig vagy felülvizsgálatukig – az azokat jóváhagyó határozatban foglaltak szerint továbbra is érvényes.

26. § 22. § Válsághelyzet esetén, ha e rendelet vagy más jogszabály eltérõen nem rendelkezik, az átviteli rendszerirányító és a Hivatal a jelentõs zavar kezelésének szabályai szerint jár el.

Ez a rendelet, valamint a VET 138–139. §-a, a belsõ villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

23. § (1) A válsághelyzet megszûnése esetén az átviteli rendszerirányító utasítást ad Országos Diszpécser Szolgálatának, valamint az elosztó üzemirányító központjának a felhasználói visszakapcsolásokra, illetõleg errõl jelentést ad a miniszternek és a Hivatal elnökének. (2) A válsághelyzet megszûnése esetén a Kormány a válsághelyzetben hozott intézkedéseit hatályon kívül helyezi.

Jogkövetkezmények 24. § (1) E rendeletben elõírt kötelezettségek megszegése esetén a Hivatal az engedélyesekkel, valamint a kiserõmûvek üzemeltetõivel szemben a VET 96. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (2) Abban az esetben, ha a Hivatal felügyeleti jogkörébe tartozó, engedélyeseken kívüli rendszerhasználó jogelle-

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

1. számú melléklet a 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez Létfontosságú felhasználók Létfontosságú felhasználók az alábbi létesítményeket üzemeltetõk, illetve tevékenységeket végzõk, kizárólag közvetlenül az adott létesítményhez, illetve tevékenységhez kapcsolódóan, annak mértékéig: – Szénbányák a nem nélkülözhetõ teljesítmény mértékéig – Közforgalmi repülõterek, valamint repülésirányító és repülésbiztonsági berendezések – Vasúti vontatás – Országos és térségi gázfogadó állomások, fontosabb gáztárolók, nyomásfokozók, kompresszorok

12. szám


– A VET hatálya alá tartozó termelõk, elosztók, valamint az átviteli rendszerirányító, a villamosenergia-ellátási tevékenységük körében és mértékéig – Nagyobb térséget ellátó (regionális és városi) víztermelõk, szállítók és szennyvíztisztítók – Árvíz-, illetve belvízvédekezés idején a belvízmentesítést szolgáló szivattyútelepek – Életmentõ, illetõleg fekvõbeteg-ellátó egészségügyi intézmények az egészségügyi hatóságokkal, fenntartókkal történõ konzultáció alapján – Fontosabb hírközlési szolgáltatások nyújtásához szükséges berendezések, kivéve, ha rendelkeznek a hálózattól független önálló villamosenergia-ellátó berendezéssel – Olajfinomító, létfontosságú olajszivattyú állomások – Katasztrófavédelmi irányító központok – Az alapvetõ élelmiszer elõállítását biztosító felhasználók

2. számú melléklet a 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez A Rotációs Kikapcsolási Rend készítésének rendje A Rotációs Kikapcsolási Rend (RKR) tervezésének célja, hogy a felhasználók az egyenlõ elbánás elvén és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának elvén kerüljenek kikapcsolásra, és a terhelést fokozatokba sorolja az elõre meghatározott teljesítménykontingensek szerint, az alábbi szempontok figyelembevételével: – az egyes felhasználóknál felvett teljesítményadatok a mindenkori szerzõdött teljesítmények, illetve vonalaknál a vonali terhelés éves csúcsidei maximuma, – a felhasználók terhelésének évszakonkénti alakulása. A tervezés adatszükséglete Az RKR tervezéséhez különösen a következõ adatok szükségesek: – az alapvetõ felhasználók nélküli felhasználói terhelés hálózati engedélyesenként, – egyedileg kikapcsolásra kerülõ felhasználóknál: = az azonosításhoz szükséges adatok, = a felhasználó tényleges teljesítménye csúcsidõben, – vonali felhasználóknál: = a vonal terhelési adatai csúcsidõben, = a vonal fontosabb felhasználói és az érintett felhasználók száma, típusa. Az RKR elkészítése: – az elosztók megadják az átviteli rendszerirányítónak az alapvetõ felhasználók kivételével a felhasználói terhelést,

1095

– az átviteli rendszerirányító az alapvetõ felhasználók kivételével az országos felhasználói terhelést földrajzilag 18, hozzávetõlegesen egyforma terhelési csoportra osztja az elosztókkal együttmûködve, – a terhelési csoportokat lehetõleg a hálózatüzemeltetõk normál üzeméhez és határaihoz kell igazítani, – az egyes terhelési csoportokat egyenként meg kell jelölni (pl. A, B, C stb.), – az átviteli rendszerirányító a 18 kikapcsolási fokozatba sorolt és megjelölt terhelési csoportokat az elosztókkal egyeztetve szétosztja, – 3 órás kikapcsolási idõ alapján az 1. fokozatban csak egy terhelési csoport kerül kikapcsolására, a 2. fokozatban kettõ, a 3. fokozatban három és így tovább, míg a 18. fokozatban mind a tizennyolc csoport, ezért a 9. fokozattól 3 óránál hosszabb idejû kikapcsolásra sor kerülhet, – a terhelési csoportok kikapcsolását a hálózat üzemeltetõinek kikapcsolásra elõ kell készíteni az átviteli rendszerirányítótól kapott értesítés után, – az elosztó a fokozatonkénti kikapcsolási teljesítményeket a középfeszültségû vonalak terhelései és 400 kW-nál nagyobb lekötött teljesítményû felhasználók között oszthatja fel, – a középfeszültségû leágazások kikapcsolása a téli országos mérési nap országos csúcsidei értékének megfelelõen veendõ figyelembe, – az egyes felhasználóknál felvett teljesítményadatok a mindenkori szerzõdött teljesítmények, – kikapcsolásra felvett középfeszültségû leágazásokon alapvetõ felhasználó nem lehet megfelelõ hálózatfejlesztés eredményeképpen 2020. év után. Az RKR elfogadása Az átviteli rendszerirányító által elkészített RKR a Krízis Munkabizottság (KM) véleményezése után a Hivatal jóváhagyásával végleges tervvé válik, és errõl az átviteli rendszerirányító az érintetteket értesíti. Az RKR adatainak módosítása Az RKR adatainak módosítását el kell végezni, ha – jogszabály azt elõírja, – alapvetõ felhasználóknál változás következett be, – a nem alapvetõ felhasználók terhelésében olyan változás következett be, mely egy terhelési csoport teljesítményét lényegesen megváltoztatja, – új táppontot helyeztek üzembe, illetve, ha a középfeszültségû vonalakat átcsoportosították. Az RKR módosítást a Hivatal hagyja jóvá. A módosításokat a villamosenergia-ipari engedélyesek kötelesek átvezetni a saját nyilvántartásukban.

1096

GAZDASÁGI KÖZLÖNY A Kormány 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelete a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhõfelhasználás szociális támogatásáról

A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (1) bekezdésének t) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § E rendelet alkalmazásában a) háztartás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározottak; b) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett ba) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldrõl vagy külföldrõl származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, bb) az a bevétel, amely után az egyszerûsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minõsül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerûsített vállalkozói adó vagy egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthetõ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minõsülõ igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezõgazdasági õstermelõ adóévi õstermelésbõl származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthetõ az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelõ összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetõleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelõ összeggel. Befizetési kötelezettségnek minõsül a személyi jövedelemadó, az egyszerûsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelõ egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minõsül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi

12. szám

XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)–(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelõszülõk számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj, 5. a személyes gondoskodásért fizetendõ személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, 7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelezõ legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg, 8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, 9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás; c) havi jövedelem: ca) havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve õstermelõi tevékenységbõl (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelõzõ hónapban megszerzett jövedelem, cb) nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelõzõ tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlaga; azon hónapok esetében, amelyek adóbevallással már lezárt idõszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani; d) nagycsaládos háztartás: az a háztartás, amelyben da) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 11. §-a (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában, db) nevelõszülõként, hivatásos nevelõszülõként a háztartás legalább három tagja után a Cst. 11. §-a (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott összegû családi pótlékban részesülõ személy él; e) gyermek: ea) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ, eb) a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, ec) a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ, felsõoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, továbbá ed) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek; f) háztartási cél: a távhõnek, továbbá a földgáz alapú hõnek (a továbbiakban együtt: távhõ), illetve a vezetéken szolgáltatott földgáznak, a vezetéken szolgáltatott propán-

12. szám


és bután gáznak, valamint ezek elegyének (a továbbiakban együtt: gáz) fõzés, sütés, vízmelegítés, fûtés, hûtés, valamint használati melegvíz céljára történõ felhasználása; g) társasház: ga) a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény alapján társasháznak minõsülõ épületingatlan, gb) a h) pont hb) alpontjában foglaltak szerint szolgáltatónak nem minõsülõ lakásszövetkezet, gc) azon egyéb lakóépület, amely mûszakilag, illetõleg az ingatlan-nyilvántartásban megosztva legalább két önálló lakást tartalmaz, továbbá gd) azon önálló ingatlan, amely mûszakilag elkülönült lakást tartalmaz. Mûszakilag önállónak kell tekinteni a lakást, ha az a lakás használatbavételi engedélyébõl egyértelmûen kiderül; h) szolgáltató: a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról szóló 231/2006. (XI. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), illetõleg az e rendelet alapján nyújtott támogatás érvényesítésére és elszámolására a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal (a továbbiakban: minisztérium) megállapodást kötött ha) gázszolgáltató, gázkereskedõ, távhõszolgáltató, valamint a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény hatálya alá nem tartozó központi hõellátó rendszert üzemben tartó gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: hõtermelõ), továbbá hb) azon lakásszövetkezet vagy ingatlankezelõ gazdasági társaság, amely a fogyasztóknak közvetlenül hõt szolgáltat és errõl számlát bocsát ki; i) fogyasztó: az a természetes személy, ia) aki a szolgáltatóval vagy annak megbízottjával gázfogyasztásra, illetve távhõfelhasználásra – háztartási (lakossági) árszabással – szolgáltatási szerzõdést kötött, ib) akinek nevében a társasház, illetve annak közös képviselõje a szolgáltatóval – háztartási (lakossági) árszabással – szerzõdést kötött, és a szolgáltatás díjának megfizetésére a társasház vagy a szolgáltató felé kötelezett; j) fogyasztási hely: ja) a gázfogyasztó által részben vagy egészben lakás céljára használt ingatlan, ahol a fogyasztói berendezés(ek), továbbá gázmérõhely van(nak), vagy jb) a távhõszolgáltatás igénybevételének helye, vagy jc) a szolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizetõ társasházi fogyasztói közösségek esetében az a közös tulajdonú helyiség, ahol a társasház fogyasztói berendezése, továbbá a gázmérõhely van; k) fogyasztási idõszak: a számlán feltüntetett hõmennyiség felhasználásának idõszaka; l) jogosultsági idõszak: a 2008. január 1-je és december 31-e közötti idõszak; m) elszámolási idõszak: havonta elszámolási céllal végzett fogyasztásmegállapítás (leolvasás) esetén a 2007. december 31-én vagy azt közvetlenül megelõzõen történõ leolvasástól a 2008. december 31-ét követõ elsõ leolvasás közötti idõszak; évente egyszer végzett elszámolási célú fogyasztásmegállapítás (leolvasás) esetén az évente elvégzett leolvasási idõpontok közötti idõszak;

1097

n) fogyasztási jelleggörbe: az éves gázfogyasztás naptári hónapokra esõ részének százalékos arányát tartalmazó adatsor; o) közös képviselõ: a társasház szolgáltató felé történõ képviseletével a társasház szervezeti-mûködési szabályzatában, alapszabályában, illetve megállapodás alapján feljogosított személy vagy szervezet. 2. § (1) E rendelet alapján a jogosultsági idõszakban energiafelhasználási támogatásra (a továbbiakban: támogatás) jogosult a gáz-, illetve a távhõszolgáltatást háztartási célra igénybe vevõ fogyasztó, feltéve, hogy háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj kérelem benyújtása idõpontjában érvényes legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) három és félszeresét. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fogyasztási egységen a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejezõ arányszámát kell érteni. Az arányszámok a következõk: a) a háztartás elsõ nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás elsõ és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. (3) Ha a háztartás a) (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegû családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (2) bekezdés d)–e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegû családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelõ szülõ – ideértve a gyámot, a nevelõszülõt és a hivatásos nevelõszülõt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. Egyedülállónak kell tekinteni azt a személyt, aki hajadon, nõtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, és nincs élettársa. (5) Nem jogosult támogatásra a fogyasztó a szabálytalanul vételezett gázfogyasztására vagy távhõfelhasználására tekintettel. (6) A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében – háztartási (lakossági) árszabással – igénybe vett gázfogyasztásra, illetve távhõfelhasználásra jár.

1098


(7) A fogyasztó, valamint háztartásának tagja egyidejûleg csak egy lakóingatlan tekintetében jogosult támogatásra, de azonos lakóingatlan esetében a támogatás fogyasztási helyenként igénybe vehetõ. A fogyasztó, illetve a háztartásának tagja a támogatásra való jogosultság megállapításánál – kivéve, ha a fogyasztó támogatásra való jogosultsága a (8)–(9) bekezdésben foglalt okból szûnik meg – a jogosultsági idõszakban csak egyszer vehetõ figyelembe. (8) A támogatásra való jogosultság a) a szolgáltatási szerzõdés, vagy b) a gázszolgáltatást közös mérõvel igénybevevõ, illetve a szolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizetõ társasház esetén a gáz- vagy távhõszolgáltatás igénybevétele megszûnésének napján megszûnik. (9) A fogyasztó – írásban, a Magyar Államkincstár 4. § (1) bekezdése szerint illetékes Regionális Igazgatóságánál – a támogatásról lemondó nyilatkozatot tehet. A támogatásról való lemondás esetén a támogatásra való jogosultság a lemondó nyilatkozat megtételét követõ hónap elsõ napjától szûnik meg. (10) Amennyiben a fogyasztó a jogosultsági idõszakban támogatásban részesült, vagy háztartásának tagja a támogatásra való jogosultság megállapítása során figyelembevételre került, az azonos jogosultsági idõszakra benyújtott új igény esetén igazolni kell – a szolgáltató erre vonatkozóan kiadott igazolásának csatolásával – a támogatás megszûnésének tényét.

3. § (1) A gázfogyasztás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege a) 1,180 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, b) 0,965 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét, c) 0,648 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát, d) 0,426 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, de nem haladja meg annak három és félszeresét. (2) A távhõfelhasználás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege a) 1680 Ft/GJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,

12. szám

b) 1380 Ft/GJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét, c) 924 Ft/GJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát, d) 609 Ft/GJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, de nem haladja meg annak három és félszeresét. (3) Gázfogyasztás esetén a támogatás a jogosultsági idõszakban legfeljebb 68 000 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 136 000 MJ hõmennyiségre jár. (4) Távhõfelhasználás esetén, amennyiben a (2) bekezdés szerinti fajlagos bruttó összeg a hõmennyiség egységárát meghaladja, úgy a támogatás a hõmennyiség egységárával egyezik meg. (5) A jogosultat a jogosultsági idõszakban megilletõ támogatás összege az (1)–(2) bekezdés szerinti fajlagos bruttó összeg, valamint a jogosultsági idõszakban a jogosultság kezdõ idõpontjától – a (3) bekezdés szerinti felsõ határra figyelemmel – felhasznált hõmennyiség szorzata. (6) A fogyasztó által a jogosultsági idõszakban felhasznált hõmennyiséget – a (7) és (8) bekezdésekben foglaltak kivételével – a szolgáltató havonta vagy az elszámolási idõszak végén a fogyasztási helyen mért adatok alapján állapítja meg. (7) Amennyiben a hõtermelõ hiteles mérés nélkül szolgáltat hõt a fogyasztónak, az érvényesítendõ támogatás alapja a hõszolgáltatás átlagos hatásfokának, valamint a tárgyidõszakban a hõtermelõ által felhasznált földgáz hõmennyiségének szorzata. A hõszolgáltatás – a kazánházból kiadott hõmennyiség és az ahhoz felhasznált földgáz hõtartalmának arányát meghatározó – átlagos hatásfokát a Magyar Államkincstár központi szerve állapítja meg. (8) Az önálló gázmérõvel nem mért, csak fõzési célra szolgáló gázfogyasztás esetében a támogatás alapja a számlázott hõmennyiség. (9) Közös mérõvel rendelkezõ társasházi lakás esetén az elszámolási idõszak végén a közös mérõn mért fogyasztás fogyasztónkénti megosztását a szolgáltató a) a szolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizetõ társasház esetén a közös képviselõ 4. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján, b) a távhõszolgáltatás díját közvetlen számlázás alapján fizetõ fogyasztók esetén a közös képviselõ szerzõdésben foglalt nyilatkozata alapján, vagy ennek hiányában az épületben lévõ épületrészek légtérfogat-arányának megfelelõen végzi el. (10) Az elszámolási idõszakra megállapított fogyasztásból a támogatás alapját képezõ, jogosultsági idõszakra esõ

12. szám


fogyasztást a 8. § (4)–(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

4. § (1) A támogatásra való jogosultságot – a fogyasztó kérelmére, a kérelem benyújtásának idõpontjában fennálló tények alapján – a Magyar Államkincstárnak a fogyasztó lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) egyszerûsített határozattal állapítja meg. (2) A háztartásban élõ személyek meghatározásánál a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. (3) A jogosultsági idõszakra esõ támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti igénylõlapon lehet benyújtani. (4) A kérelemhez mellékelni kell a) a kérelem benyújtásának hónapjában – amennyiben még nem került kibocsátásra, a kérelem benyújtását megelõzõ hónapban – (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelõzõ fogyasztási idõszakban) kiállított gáz-, illetve távhõ-szolgáltatási számla (részszámla) másolatát, b) közös mérõvel rendelkezõ társasházi lakásban lakó, gázszolgáltatást igénybe vevõ fogyasztó, valamint a távhõszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizetõ társasház esetén a közös képviselõ (5) bekezdés szerinti nyilatkozatát, továbbá a társasház részére a kérelem benyújtásának hónapjában – amennyiben az még nem került kibocsátásra, a kérelem benyújtását megelõzõ hónapban – (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelõzõ fogyasztási idõszakban) kiállított gáz-, illetve távhõ-szolgáltatási számla másolatát, c) a szolgáltatásba újonnan bekapcsolt fogyasztási hely esetén a szerzõdés másolatát. (5) A közös képviselõ – 2. számú melléklet „A” nyilatkozat szerinti formában kiállított – nyilatkozata tartalmazza: a) annak igazolását, hogy a fogyasztó a gáz-, illetve távhõszolgáltatást igénybe veszi, b) a lakás fogyasztásának a társasház fogyasztására jutó, négy tizedesjegy pontossággal megadott hányadát, c) a számlán feltüntetett fogyasztási hely-, ügyfél-, illetve mérõazonosítót.

1099

zatának elsõ ízben történõ megküldésével egyidejûleg – a nyilatkozathoz csatolnia kell a) a társasház valamennyi lakásának számát, továbbá b) az egyes – lépcsõház, emelet, ajtó megjelöléssel vagy más alkalmas módon egyértelmûen azonosított – lakások fogyasztásának a társasház fogyasztására jutó, négy tizedesjegy pontossággal megadott hányadát tartalmazó kimutatást. A b) pont szerinti fogyasztási hányadok összege nem lehet több mint 1,0000. (8) Az e rendelet szerinti támogatással kapcsolatos közigazgatási eljárásban felettes szervként a Magyar Államkincstár központi szerve jár el.

5. § (1) Az Igazgatóság a támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtását követõ hónap elsõ napjától – de legkorábban 2008. január 1-jétõl – kezdõdõen a jogosultsági idõszak végéig állapítja meg. A jogosult részére a 3. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével jogerõsen megállapított támogatás mértéke a jogosultsági idõszakban nem változhat. (2) A jogosultságot megállapító határozatban külön rendelkezni kell a) a támogatás 3. § (1)–(2) bekezdése szerinti fajlagos összegérõl, b) a jogosultság idõtartamáról, valamint c) – a gázfogyasztás támogatása esetén – a támogatott gázfogyasztás 3. § (3) bekezdésében meghatározott felsõ határáról. (3) Közös mérõvel rendelkezõ, gázszolgáltatást igénybe vevõ társasházi fogyasztó, valamint a távhõszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizetõ társasházban lakó fogyasztó esetében a határozatnak tartalmaznia kell a 4. § (5) bekezdésének b)–c) pontja szerinti adatokat is.

6. § (1) Az Igazgatóság a 3. számú melléklet szerinti adatok közlésével – a Magyar Államkincstár központi szerve által meghatározott és a honlapján közzétett formátumban – elektronikus úton értesíti a szolgáltatót és a 9. § (2) bekezdése szerinti közremûködõt a támogatás megállapításáról.

(6) A fogyasztó lakására esõ fogyasztási hányadot – a társasház szervezeti-mûködési szabályzata, alapszabálya vagy a fogyasztók közötti megállapodás eltérõ szabályozásának hiányában – a helyiségek légköbméterben mért térfogata alapján kell megállapítani.

(2) A közös mérõvel rendelkezõ, gázszolgáltatást igénybe vevõ társasházi fogyasztó, valamint a távhõszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizetõ társasházban lakó fogyasztó esetében az Igazgatóság – a határozat megküldésével – a társasház közös képviselõjét is értesíti a támogatás megállapításáról.

(7) A közös képviselõnek – az e rendelet szerinti támogatás igényléséhez kiadott, (5) bekezdés szerinti nyilatko-

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értesítés hiányos vagy hibás adatokat tartalmaz, a szolgáltató fel-

1100


hívására az Igazgatóság soron kívül gondoskodik az adatok helyesbítésérõl, illetve pótlásáról. (4) A közös mérõvel rendelkezõ, gázszolgáltatást igénybe vevõ társasház, illetve a távhõszolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizetõ társasház közös képviselõje – a tudomásszerzéstõl számított 15 napon belül, a 2. számú melléklet „B” nyilatkozat szerinti formában kiállított nyilatkozatának megküldésével – értesíti az Igazgatóságot, ha a támogatásra jogosult fogyasztó esetében a gáz- vagy távhõszolgáltatás igénybevétele megszûnik.

7. § (1) A támogatás jogszerû igénybevételének ellenõrzésével összefüggõ feladatokat – az Szt. 55/D. §-ában foglaltakra is figyelemmel – az Igazgatóság az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal bevonásával látja el. (2) Ha a fogyasztó a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, az Igazgatóság a támogatást határozatban megszünteti, és a fogyasztót kötelezi a támogatás visszafizetésére. Ha a fogyasztó a támogatást jogosulatlanul és számára felróhatóan vette igénybe, az Igazgatóság a támogatást megszünteti, és a fogyasztót határozatban kötelezi a támogatás Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat kétszeresével megemelt összegben, a 9. § (1) bekezdése szerinti elõirányzat javára történõ visszafizetésére. A támogatás visszakövetelésérõl az Igazgatóság a 9. § (2) bekezdése szerinti közremûködõt – a közremûködõ által meghatározott formátumban – értesíti. (3) A (2) bekezdés szerint visszafizetendõ összeg megállapítása érdekében az Igazgatóság megkeresésére a szolgáltató tizenöt napon belül közli a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét. (4) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti ellenõrzés során az Igazgatósággal köteles együttmûködni. Az együttmûködési kötelezettség ismételt és súlyos megszegése esetén, így különösen, ha a fogyasztó az adatszolgáltatási, illetve megjelenési kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére sem tesz eleget, az Igazgatóság a támogatást – az errõl szóló határozatának kiadását követõ hónap elsõ napjától – megszünteti. (5) A (2), illetve (4) bekezdésben meghatározott esetekben az Igazgatóság – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 61. §-ában foglaltak szerint – a fogyasztóra eljárási bírságot szabhat ki. 8. § (1) A szolgáltató a támogatást – az Igazgatóság határozatában megállapított fajlagos összegre, valamint a 3. §

12. szám

(3) bekezdésében meghatározott felsõ határra figyelemmel – az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátási gyakorisághoz igazodóan külön soron, a számlán feltüntetett hõmennyiség díjának a támogatással való csökkentése révén érvényesíti. (2) Ha a jogosult – gázszolgáltatás esetén – közös mérõvel rendelkezõ társasházi fogyasztó, vagy a távhõszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizetõ társasházban lakó fogyasztó, a szolgáltató a támogatást a társasház részére kiállított számlában (részszámlában) érvényesíti. A szolgáltató a társasház részére kiállított számlán a jóváírt támogatás összegét a jogosultságot megállapító határozat figyelembevételével, a 3. § (1)–(2) bekezdése szerint csoportosítva tünteti fel. A szolgáltatónak a számlán vagy annak mellékletében – a 3. § (1)–(2) bekezdése szerint csoportosítva – a jogosultságot megállapító határozatok számát is fel kell tüntetnie. A gáz- vagy távhõszolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására jutó összeget a támogatás beszámításával – a jogosultságot megállapító határozat figyelembevételével – a közös képviselõ állapítja meg. Amennyiben a közös képviselõ a társasház részére kiállított számlában érvényesített támogatást a fogyasztó részére nem állapítja meg, az Igazgatóság erre határozatban kötelezi. (3) A támogatást elsõ ízben a 6. § (1) bekezdése szerinti értesítésnek a szolgáltatóhoz történõ beérkezését és feldolgozását követõ, a jogosultsági idõszakra esõ elsõ számlában érvényesíti a szolgáltató. Ha a támogatás elsõ ízben történõ érvényesítésére nem a jogosultság kezdõ idõpontjától kerül sor, a korábbi jogosultsági hónap(ok)ra járó összeget az elsõ számlában kell jóváírni. (4) A jogosultsági idõszak kezdetének naptári napját (a továbbiakban: kezdõnap) magában foglaló fogyasztási idõszakra kiadott számlában (részszámlában) támogatás csak a jogosultsági idõszakra érvényesíthetõ. Ha a kezdõnapon a mérõállás leolvasással nem állapítható meg, a szolgáltató vagy megbízottja a kezdõnapot megelõzõ utolsó leolvasás és az azt követõ elsõ leolvasás alapján megállapított fogyasztásmennyiséget jogosult a) gázszolgáltatás esetében az Üzletszabályzatában meghatározottak szerint, az Üzletszabályzat rendelkezése hiányában a 4. számú melléklet szerinti fogyasztási jelleggörbe alkalmazásával, lineárisan napokra bontva, b) távhõszolgáltatás esetében az Üzletszabályzatában meghatározottak szerint, az Üzletszabályzat rendelkezése hiányában lineárisan napokra bontva megosztani. (5) A jogosultsági idõszak lezárultának naptári napját magában foglaló fogyasztási idõszakra kiadott számla (részszámla) esetében, valamint ha a jogosultság kezdetének idõpontja eltér a jogosultsági idõszak kezdetétõl, továbbá ha az elszámolási idõszak több jogosultsági idõszakot érint, a (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.

12. szám


(6) Ha a szolgáltató – ideértve a (4)–(5) bekezdés szerinti esetet – becsült fogyasztásról bocsát ki számlát, a támogatást a becsült mennyiségre tekintettel érvényesíti, azonban a becsléssel készült számla kibocsátását követõ elsõ leolvasásból vagy fogyasztói közlésbõl származó mérõállás alapján készült számlában – a korrekció elõjelének feltüntetésével – a támogatást a ténylegesen felhasznált hõmennyiség alapján korrigálva kell érvényesíteni.

9. § (1) A támogatás pénzügyi forrását a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló törvényben a minisztérium fejezetében tervezett, „Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez” elnevezésû elõirányzat biztosítja. Az elõirányzat felhasználására az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltakat az e rendelet szerinti kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Az elõirányzat kezelésével kapcsolatos közremûködõi feladatokat – így különösen a nyilvántartási, pénzügyi és számviteli, valamint ellenõrzési feladatokat – a Magyar Államkincstár központi szerve (a továbbiakban: közremûködõ) látja el.

10. § (1) A szolgáltató az általa a jogosultsági idõszakra érvényesített támogatás visszaigénylése érdekében az 5. számú melléklet szerinti kimutatást küldi meg a közremûködõnek (igénylés). (2) A szolgáltató az igénylést havonta két alkalommal, a hónap 5. és 20. napjáig küldheti meg elektronikusan és – a közremûködõnél rendelkezésre álló aláírásbejelentõn szereplõ személy(ek) aláírásával ellátott – papír alapon a közremûködõnek. Az igénylésben azon számlákon jóváírt támogatás tüntethetõ fel, amelyeken a feltüntetett fogyasztási idõszak zárónapja korábbi, mint az igénylés megküldésének idõpontja. Ugyanazon számlára és támogatási összegre igénylés csak egyszer nyújtható be. (3) A közremûködõ a (2) bekezdés szerinti igénylés elektronikus formában való beérkezését követõ 14 napon belül – feltéve, hogy az igénylés papír alapon is beérkezik – gondoskodik a kimutatásban szereplõ támogatás szolgáltatónak történõ megtérítésérõl (elszámolás). (4) A szolgáltatónak a neki felróható okból jogosulatlanul elszámolt összeget a Ptk. 232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamattal növelt összegben a 9. § (1) bekezdése szerinti elõirányzat javára vissza kell fizetnie.

1101 11. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – 2007. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 8–10. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba. (3) Az R. 2007. október 31-én hatályos rendelkezései szerint 2007. november 1-jén támogatásban részesülõ fogyasztók részére a 2008. évi támogatás igénylésére szolgáló igénylõlapot a Magyar Államkincstár 2007. november 20-áig eljuttatja. (4) Az R. 2007. október 31-én hatályos rendelkezései alapján 2007. december 31-éig járó támogatás megállapítására 2007. november 30-át követõen kérelmet nem lehet benyújtani. (5) Az e rendelet hatálybalépését követõen – a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a 2007. december 31-éig járó támogatás megállapítására benyújtott kérelmekre, illetõleg a 2007. november 1-jén folyamatban lévõ ügyekre az R. 2007. október 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) Az R. 2007. október 31-én hatályos rendelkezései alapján járó, illetve megállapított támogatások érvényesítésére és elszámolására az R. 2007. október 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) Az R. rendelkezései alapján 2006. december 22-én vagy azt követõen megkötött együttmûködési megállapodásokat az e rendelet szerinti támogatások érvényesítésére és elszámolására is alkalmazni kell. (8) Az R. 2007. október 31-én hatályos 11. §-a (3) bekezdésének a), illetve c) pontjával hatályon kívül helyezett, a kedvezményes gázellátás igénybevételérõl szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet, illetve az egyes szociálisan rászorult családok 2006. évi gázár- és távhõ-szolgáltatási támogatásáról szóló 138/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján 2006. december 31-éig járó, illetve megállapított támogatásokkal való elszámolásra és az elszámolások lezárására vonatkozó – az R. 2007. október 31-én hatályos 11. §-ának (5)–(6) bekezdésében foglalt – rendelkezéseket alkalmazni kell. 12. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az R., b) az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 9/2007. (II. 6.) Korm. rendelet hatályát veszti. (2) Az (1) bekezdés 2007. november 2-án hatályát veszti. E rendelkezés 2007. november 3-án hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter


1102

12. szám

1. számú melléklet a 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez Igénylõlap az energiafelhasználási támogatás 2008. évi megállapításához A hiányzó adatokat ki kell tölteni, illetve a megfelelõ választ X-szel kell jelölni. Ha Ön a lakóingatlanában több energiafajtát – például gázt és távhõt is – használ, vagy több mérõkészüléken mérik az Ön által felhasznált energiát, akkor energiafajtánként, illetve mérõóránként külön igénylõlapot kell kitöltenie. 1. Az igénylõ (a számlatulajdonos vagy a távhõ-szolgáltatási díj fizetésére kötelezett) személyes adatai Családi és utóneve: ............................................................................................................................................................. Születési neve: .................................................................................................................................................................... Anyja neve: ......................................................................................................................................................................... Születési hely, év, hó, nap:.................................................................................................................................................. Lakcíme: ........................ település .................... utca/út/tér ........... házszám ......... lépcsõház .......... emelet, ajtó 2. Az igénylõ és a vele együtt élõ személyek adatai és jövedelme A táblázatban fel kell tüntetni az igénylõt és minden olyan személyt, aki a kérelmezõvel közös lakcímen lakik. A jövedelemre vonatkozó oszlopot csak azon személyek vonatkozásában kell kitölteni, akik jövedelemmel rendelkeznek. A táblázat rá vonatkozó sorát – a beírt adatok valódiságának igazolására – minden nagykorú személynek aláírásával kell ellátnia; kiskorú, illetve cselekvõképtelen személyek esetén a szülõ, a gyám, illetve a gondnok aláírása szükséges. Név

Születési idõ

Adóazonosító jel*

Havi nettó jövedelem (Ft)

Aláírás

* Ha nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor ezt a tényt kell a táblázatban feltüntetni.

3. Kijelentem, hogy az igénylõlap benyújtásának idõpontjában a háztartásom táblázatban feltüntetett tagjai között van olyan személy: – akire tekintettel magasabb összegû családi pótlékot folyósítanak, vagy aki magasabb összegû családi pótlékban részesül, ha igen, akkor e személyek száma ............ fõ, – aki fogyatékossági támogatásban részesül, ha igen, akkor e személyek száma ....... fõ, – aki gyermekét egyedülállóként neveli, ha igen, akkor e személyek száma ....... fõ, – aki nagycsaládosnak minõsül igen nem

12. szám


1103

4. Szolgáltatásra vonatkozó adatok Kérjük, jelölje X-szel, hogy milyen szolgáltatásra tekintettel kéri a támogatás megállapítását: gázszolgáltatás, távhõ- vagy hõszolgáltatás. Ha a támogatást közvetlen számlázás alapján, gázszolgáltatásra tekintettel kéri, akkor kérjük megadni a következõ adatokat: A gázszolgáltató megnevezése: .......................................................................................................................................... Ügyfélazonosító száma vagy a hivatkozási szám: .............................................................................................................. Fogyasztási hely azonosító száma vagy a szerzõdés száma:............................................................................................... A gázmérõ gyári száma:...................................................................................................................................................... Ha a támogatást közvetlen számlázás alapján, hõ- vagy távhõszolgáltatásra tekintettel kéri, akkor kérjük megadni a következõ adatokat: A hõ- vagy távhõszolgáltató megnevezése: ........................................................................................................................ Ügyfélazonosító szám: ........................................................................................................................................................ Hõvételezési hely azonosító:............................................................................................................................................... A mérõ azonosító száma/hõközpont azonosító száma: ....................................................................................................... A fenti részen csak azon adatokat kell feltüntetni, amelyek a számlán szerepelnek. Azon igénylõknek, akik a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizetõ társasházban laknak (vagyis nevükre a szolgáltató nem állít ki számlát), a közös képviselõ nyilatkozatát csatolniuk kell! A kérelemhez mellékelni kell: – a kérelem benyújtásának hónapjában – amennyiben az még nem került kibocsátásra, a kérelem benyújtását megelõzõ hónapban (elszámolási idõszakban) kiállított gáz-, illetve távhõ-szolgáltatási számla (részszámla) másolatát, – közös mérõvel rendelkezõ társasházi lakásban lakó, gázszolgáltatást igénybe vevõ fogyasztó, valamint a távhõszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizetõ társasház esetén a közös képviselõ (5) bekezdés szerinti nyilatkozatát, továbbá a társasház részére a kérelem benyújtásának hónapjában – amennyiben az még nem került kibocsátásra, a kérelem benyújtását megelõzõ hónapban – (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelõzõ fogyasztási idõszakban) kiállított gáz-, illetve távhõ-szolgáltatási számla másolatát, – a szolgáltatásba újonnan bekapcsolt fogyasztási hely esetén a szerzõdés másolatát. 5. Nyilatkozat Tudomásul veszem, hogy a Magyar Államkincstár illetékes Regionális Igazgatósága, illetõleg az állami adóhatóság – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 55/D. §-ában foglaltak alapján – a támogatásra való jogosultság fennállásának ellenõrzésére jogosult. Tudomásul veszem, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatást kamattal növelten vagyok köteles egy összegben visszafizetni. Kijelentem, hogy sem én, sem a háztartásomban élõ személy más lakóingatlanra támogatást nem vesz(ek) igénybe. Büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ...................... év ........................... hó ........... nap ......................................... az igénylõ aláírása Tájékoztató az igénylõlap kitöltéséhez Energiaköltségeik (gázfogyasztás, illetve hõ- és távhõfelhasználás) megfizetéséhez a 2008. évi jogosultsági idõszakban azok a háztartások (egy lakcímen együtt lakó személyek) jogosultak támogatásra, akiknek az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj igénylõlap benyújtása idõpontjában érvényes legkisebb összegének három és félszeresét. Fogyasztási egység alatt a háztartás tagjainak – a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejezõ – arányszámát kell érteni, amely az alábbi: – elsõ nagykorú tagjának arányszáma 1,0, – második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, – háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

1104


12. szám

– háztartás elsõ és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, – háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. Ha a háztartás valamelyik tagja tartós betegség vagy fogyatékosság miatt magasabb összegû családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamelyik háztartástagra tekintettel magasabb összegû családi pótlékot folyósítanak, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik. Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelõ szülõ él, akkor a háztartás fogyasztási egysége szintén 0,2-vel növekszik. Gyermekét egyedül nevelõ szülõnek minõsül, aki hajadon, nõtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, és nincs élettársa. Gyermek: – a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ, felsõoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, illetve – korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek. Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy a háztartás összjövedelmét osztani kell a háztartás tagjai fogyasztási egységének együttes összegével. Ha Ön úgy ítéli meg, hogy jogosult a támogatásra, akkor azt az igénylõlap kitöltésével igényelheti. Az igénylõlaphoz hozzáférhet a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságai és a települési önkormányzatok ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, illetõleg letöltheti a www.szmm.gov.hu, és a www.allamkincstar.gov.hu weblapokról. Amennyiben jogosult a támogatásra, úgy az a kérelem benyújtását követõ hónap elsõ napjától – de legkorábban 2008. január 1-jétõl – a 2008. december 31-éig terjedõ idõszakra kerül megállapításra. A támogatás a szolgáltató által kibocsátott számlában az Ön által felhasznált hõmennyiség után kerül jóváírásra. Gázfogyasztás esetén a támogatás 2000 m3-ig (68 000 MJ-ig), nagycsaládos háztartás esetén 4000 m3-ig (136 000 MJ-ig) írható jóvá. Nagycsaládosnak minõsül, aki három vagy több gyermek után kap családi pótlékot, vagy 1-2 gyermek után kap ugyan családi pótlékot, de a három vagy több gyermek után járó gyermekenkénti összegben, mert további olyan gyermeke van, aki a családi pótlék összegének számításakor beszámít (például rendszeres jövedelemmel nem rendelkezõ felsõoktatási hallgató, vagy a 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, aki saját jogán jogosult a családi pótlékra). Az igénylõlap elsõ része azokat az adatokat tartalmazza, amelyeket minden kérelmezõnek ki kell töltenie, függetlenül attól, hogy milyen támogatást igényel. Kérelmezõ az a személy, aki a szolgáltatóval a háztartási (lakossági) árszabású szerzõdést megkötötte, tehát akinek a nevére a szolgáltatási számla kiállításra kerül. Közös mérõvel rendelkezõ társasház esetében a kérelmezõ a gáz- vagy távhõszolgáltatás díjának megfizetésére köteles személy, akit a közös képviselõ igazolásában megnevez. Lakcím: a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely, több lakcím esetén az, ahol az illetõ életvitelszerûen lakik. Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldrõl vagy külföldrõl származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, – az a bevétel, amely után az egyszerûsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minõsül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerûsített vállalkozói adó vagy egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthetõ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minõsülõ igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezõgazdasági õstermelõ adóévi õstermelésbõl származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthetõ az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelõ összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetõleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelõ összeggel. Befizetési kötelezettségnek minõsül a személyi jövedelemadó, az egyszerûsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelõ egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

12. szám


1105

A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni, ezért a kérelemben a személyi jövedelemadóval, a társadalombiztosítási járulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal és a munkavállalói járulékkal csökkentett nettó jövedelmi adatokat kell feltüntetni. Havi jövedelem: – havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve õstermelõi tevékenységbõl (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelõzõ hónapban megszerzett jövedelem, – nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelõzõ tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlaga. Azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt idõszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétõl eltelt idõtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egy havi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység idõtartama alapján kell kiszámítani. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni – a kérelem benyújtását megelõzõen megszûnt havi rendszeres jövedelmet, – a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszûnt. A vállalkozási tevékenység akkor tekinthetõ megszûntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az õstermelõi igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetõleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékbõl. Nem minõsül jövedelemnek, így a jövedelmek között sem kell feltüntetni: – a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, – a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)–(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelõszülõk számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, – az anyasági támogatás, – a tizenharmadik havi nyugdíj, – a személyes gondoskodásért fizetendõ személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, – a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, – annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelezõ legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg), – a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, – az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás. A lakásban együtt élõ személyek (a háztartástagok) jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. Jellemzõ jövedelemtípusok: Keresõtevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül minden olyan bevétel, amely munkavégzésbõl származik, például: munkabér, megbízási díj, vállalkozásból származó jövedelem. A gyermek neveléséhez, gondozásához kapcsolódó ellátások: terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülõi nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások, bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a szolgálati nyugdíj, elõnyugdíj, a mezõgazdasági szövetkezeti járadék, a mezõgazdasági szakszövetkezeti járadék és a mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû járadéka; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, nemzeti gondozási díj, nemzeti helytállásért pótlék, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, hadigondozotti pénzellátások. A települési önkormányzat és a munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az idõskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. Egyéb jövedelem: például a táppénz, az ösztöndíj, nevelõszülõi díj, szociális gondozói díj, végkielégítés, tõkejövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az elõzõekben nem került feltüntetésre.

1106


12. szám

2. számú melléklet a 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez „A” nyilatkozat Alulírott ...................................................... (név, megnevezés) ..................................... (cím, székhely), mint közös képviselõ, a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhõfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 4. §-ának (4)–(5) bekezdésében foglaltak alapján igazolom, hogy ........................................ (név) .................... (lakcím) közös mérõvel rendelkezõ társasházi lakásban lakó, gázszolgáltatást igénybe vevõ személy, vagy a távhõszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizetõ társasház lakója (a megfelelõ négyzetbe X jelet kell tenni), aki a szolgáltatási díj megfizetésére köteles. Azonosító adatok a gázszolgáltatást igénybe vevõ személyre tekintettel kitöltött nyilatkozat esetén: A gázszolgáltató megnevezése: .......................................................................................................................................... Ügyfél azonosító száma vagy a hivatkozási szám: ............................................................................................................. Fogyasztási hely azonosító száma vagy a szerzõdés száma:............................................................................................... A gázmérõ gyári száma:...................................................................................................................................................... Azonosító adatok a távhõszolgáltatást igénybe vevõ személyre tekintettel kitöltött nyilatkozat esetén: A hõ- vagy távhõszolgáltató megnevezése: ........................................................................................................................ A mérõ azonosító száma/hõközpont azonosító száma: ....................................................................................................... Ügyfél azonosító száma: ..................................................................................................................................................... Hõvételezési hely azonosító:............................................................................................................................................... Nevezett személy által lakott lakás fogyasztásának a társasház fogyasztására jutó hányada (négy tizedesjegy pontossággal): ..................................................................................................................................................................................... Kelt: ..........................................., .................................... ............................................................. aláírás

„B” nyilatkozat a szolgáltatás igénybevételének megszûnésérõl Alulírott ................................................................ (név, megnevezés) .............................................. (cím, székhely), mint közös képviselõ, a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhõfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján bejelentem, hogy ................................................................................................................................................................................. (név) ............................................................................................................................................................................ (lakcím) ................................................................................................................................................................ (határozatszám) .................................................................................................... (fogyasztási hányada, négy tizedesjegy pontossággal) ............................................................................................................................................. (a szolgáltató megnevezése) mint közös mérõvel rendelkezõ társasházi lakásban lakó, gázszolgáltatást igénybe vevõ személy, vagy a távhõszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizetõ társasház lakója (a megfelelõ négyzetbe X jelet kell tenni), részérõl a gáz- vagy távhõszolgáltatás igénybevétele ...................................................................... napjától megszûnt. Kelt: ..........................................., .................................... ............................................................. aláírás

12. szám


1107


Az energiafelhasználási támogatásra jogosultakról szóló értesítés adattartalma

A támogatást megállapító szerv megnevezése: ................................................................................................................. A támogatást megállapító határozat száma: ...................................................................................................................... Fogyasztó neve: .............................................................................................................................................................................. születési helye: .............................................................................................................................................................. születési ideje: ............................................................................................................................................................... lakcíme (fogyasztási hely): ........................................................................................................................................... A jogosultság kezdõ idõpontja: ......................................................................................................................................... A szolgáltatónál szereplõ azonosító szám (ügyfél-azonosító, fogyasztási hely azonosító, szerzõdésszám, hivatkozási szám): ................................................................................................................................................................................ A jogosultat megilletõ fajlagos támogatás [a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhõfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet [R.] 3. §-a (1) vagy (2) bekezdésének megfelelõ pontjára történõ hivatkozással]: ............................................................................................................................................................................... Gázfogyasztás támogatásának felsõ határa [az R. 3. §-ának (3) bekezdése szerint]: ........................................................ Gázmérõ gyári száma: ....................................................................................................................................................... A közös mérõvel rendelkezõ, gázszolgáltatást igénybe vevõ társasházi fogyasztó, valamint a távhõszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizetõ társasházban lakó fogyasztó esetén a jogosult lakására esõ fogyasztási hányad: ..................................................................................................................................................................................

Dátum: ..............................................................


Fogyasztási jelleggörbe

Hónap Éves fogyasztás %-a Hónap Éves fogyasztás %-a

Január 19,4281

Február 16,3743

Március 14,0081

Április 8,0834

Május 2,8712

Június 0,9973

Július 0,8046

Augusztus 0,8877

Szeptember 1,7422

Október 5,8505

November 11,7688

December 17,1838

1108


12. szám

5. számú melléklet a 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez Kimutatás a jóváírt energiatámogatás visszaigényléséhez A szolgáltató azonosítója: ................................................................................................................................................... A szolgáltató megnevezése: ................................................................................................................................................ A szolgáltató székhelye: ..................................................................................................................................................... A szolgáltató adószáma: ..................................................................................................................................................... A szolgáltató bankszámlaszáma: ........................................................................................................................................ Az ügyintézõ neve és elérhetõségei: ................................................................................................................................... A visszaigénylés sorszáma:................................................................................................................................................. A számlák kibocsátási idõszaka (tárgyidõszak): ................................................................................................................. A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhõfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (R.) 10. §-ának (2) bekezdése szerinti számlák darabszáma és a jóváírt támogatás: Jogosultsági kategória: az R. 3. § (1) vagy (2) bek. Összesen a) pontja

b) pontja

c) pontja

d) pontja

1. Támogatás jóváírásával kibocsátott számlák száma (db) 2. Támogatás jóváírásakor figyelembe vett, számlázott hõmennyiség (MJ vagy GJ)

tárgyidõszakban

3. Elõirányzatból igényelt támogatás (Ft)

tárgyidõszakban

jogosultsági idõszakban összesen

jogosultsági idõszakban összesen 4. Elõirányzatnak visszatérítendõ támogatás (Ft)

tárgyidõszakban jogosultsági idõszakban összesen

5. Összesen (a 3. és a 4. pont különbsége)

tárgyidõszakban jogosultsági idõszakban összesen

Dátum: ...................... év ........................... hó .......... nap

......................................................................... szolgáltató (cégszerû aláírás)

12. szám


Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter 26/2007. (X. 5.) ÖTM–GKM együttes rendelete a Közlekedés Operatív Program valamennyi prioritása, valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program 2. prioritásának 2.2. intézkedése végrehajtásában közremûködõ szervezet kijelölésérõl A 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetõ szabályairól és felelõs intézményeirõl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § m) pontjában meghatározott feladatkörben, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendeljük el: 1. §

(1) Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter mint a Közlekedés Operatív Program (a továbbiakban: KözOP) felügyeletéért felelõs miniszter és a gazdasági és közlekedési miniszter mint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) tekintetében az alapítói és felügyeleti jogok gyakorlására jogosult miniszter a KKK Közlekedésfejlesztési Integrált Közremûködõ Szervezetet (a továbbiakban: KKK KIKSZ) a KözOP valamennyi prioritása végrehajtásában történõ közremûködésre közremûködõ szervezetként jelöli ki. (2) A közremûködõi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközöket a KözOP Technikai Segítségnyújtás keretei terhére kell biztosítani.

2. § (1) Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter mint a Közép-Magyarországi Operatív Program (a továbbiakban: KMOP) felügyeletéért felelõs miniszter és a gazdasági és közlekedési miniszter mint a KKK tekintetében az alapítói és felügyeleti jogok gyakorlására jogosult miniszter a KKK KIKSZ-et a KMOP versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése címû 2. prioritásának a régió külsõ elérhetõségét javító közlekedési infrastruktúra fejlesztése

1109

címû 2.2. intézkedése végrehajtásában történõ közremûködésre közremûködõ szervezetként jelöli ki. (2) A közremûködõi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközöket a KMOP Technikai Segítségnyújtás keretei terhére kell biztosítani.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg: a) a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl, b) a Bizottság 1828/2006/EK rendelete (2006. december 8.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról. Bajnai Gordon s. k.,

Dr. Kóka János s. k.,

önkormányzati és területfejlesztési miniszter

gazdasági és közlekedési miniszter

A gazdasági és közlekedési miniszter 84/2007. (X. 20.) GKM rendelete a védelmi feladatokban részt vevõ elektronikus hírközlési, illetve postai szolgáltatók kijelölésérõl és felkészülési feladataik meghatározásáról szóló 24/2004. (VIII. 16.) IHM rendelet módosításáról Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 182. § (4) bekezdés l) pontjában, valamint a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § i) és j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) A védelmi feladatokban részt vevõ elektronikus hírközlési, illetve postai szolgáltatók kijelölésérõl és felkészülési feladataik meghatározásáról szóló 24/2004. (VIII. 16.) IHM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § a) pontjában az „az Informatikai és Hírközlési Minisztériumra” szövegrész helyébe az „a Gazdasági és Közlekedési

1110


12. szám

Minisztériumra” szöveg, az R. 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „az informatikai és hírközlési miniszter” szövegrész helyébe az „a gazdasági és közlekedési miniszter” szöveg lép.

osztásban – a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ és az NHH látja el;”

(2) Az R. 3. § (1) bekezdés c) pontjában a „fegyveres erõk” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg lép.

3. § Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

2. §

4. §

Az R. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Minisztérium e rendeletben meghatározott feladatés hatáskörét érintõ riasztási és tájékoztatási feladatának végrehajtása az alábbiak szerint történik:) „a) a légiriasztási rendszer mûködtetésével, fenntartásával, korszerûsítésével kapcsolatos tervezési, szervezési és koordinációs feladatokat a váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszerérõl szóló 186/2007. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. § a) pontja és 7. § a) pontja alapján – a két szervezet közötti külön megállapodásban foglalt feladat meg-

Az R. 2. számú melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul. 5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a kihirdetését követõ 9. napon hatályát veszti. (2) Az R. 2. számú melléklet 10. sora hatályát veszti. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

1. melléklet a 84/2007. (X. 20.) GKM rendelethez [1. számú melléklet a 24/2004. (VIII. 16.) IHM rendelethez] A kijelölt szolgáltatók jegyzéke A szolgáltató megnevezése

3 C Magyarország Adatátviteli és Mûszaki Fejlesztõ Kft. AnteCom Távközléstechnikai Fejlesztõ, Gyártó és Szolgáltató Zrt. Antenna Hungária Magyar Mûsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. GTS – DataNet Távközlési Kft. Hungarotel Távközlési Zrt. INVITEL Távközlési Szolgáltató Zrt. Magyar Posta Zrt. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Magyar Villamosmûvek Zrt. Monor Telefon Társaság Távközlési Szolgáltató Kft. Navigator Informatika Üzleti Szolgáltatási és Kereskedelmi Zrt. PANNON GSM Távközlési Zrt. PanTel Távközlési Kft. Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.

Telephelye

1121 Budapest, Konkoly Thege út 29–33. 1119 Budapest, Sopron u. 14. 1119 Budapest, Petzvál József u. 31–33. 2040 Budaörs, Ipartelep u. 13–15. 1113 Budapest, Bocskai út 134–146. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8–10. 1540 Budapest, Krisztina krt. 6–8. 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. 1011 Budapest, Vám u. 5–7. 1092 Budapest, Kinizsi u. 30–36. 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7. 2040 Budaörs, Baross u. 165. 1113 Budapest, Bocskai u. 134–146. 1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6.

Védelmi feladatok ellátására kijelölt

Az ágazat ügyeleti rendszerébe bevont

X

X

X

–

X

X

X X

X X

X

X

X X X X X

X X – X –

X X

X X

X

X

12. szám


1111

2. melléklet a 84/2007. (X. 20.) GKM rendelethez 1. Az R. 2. számú melléklete a következõ 17/a. sorral egészül ki: [Sorszám

Település neve

Sugárzott Rádió/TV mûsor neve

„17/a.

DUNAÚJVÁROS

Duna – Híd Televízió

Mûsorszolgáltató/engedélyes neve és címe]

Duna – Mix Kft., Dunaújváros, Kodály Zoltán u. 2.”

2. Az R. 2. számú melléklet 63. sora helyébe a következõ rendelkezés lép: [Sorszám

Település neve

Sugárzott Rádió/TV mûsor neve

„63.

SOPRON

Nap – Rádió

A gazdasági és közlekedési miniszter 85/2007. (X. 21.) GKM rendelete a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. § e) pontjában, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1)–(2) bekezdésében és mellékletének „(B) Szolgáltatások” pontjában foglaltak végrehajtása érdekében, a VET 113. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában foglalt feladatkörömben – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § (1) A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „p) magyar szabályozási zóna: a magyar rendszerirányító egységes jogi és mûszaki (üzemi) irányítása alatt mûködõ engedélyesek, fogyasztók, valamint termelõi, hálózati és fogyasztói mûszaki berendezések összessége.” (2) Az R. 3. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A villamos energia határon keresztül történõ szállításához kapcsolódó díjfizetési kötelezettségek a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedélyest terhelik. Az 5. § (3) bekezdésének ca) pontja szerinti és a 6. § (5) bekezdés ca) pontja szerinti díjfizetési kötelezettség alól mentesül a díjfizetésre kötelezett, amennyiben a villamos energiára

Mûsorszolgáltató/engedélyes neve és címe]

Pannon – Sopron Kft., Sopron, Liszt Ferenc u. 1.”

vonatkozó adásvételi szerzõdéssel igazolja, hogy a kiszállított villamos energia a magyar szabályozási zónába más szabályozási zónából lett beszállítva.” (3) Az R. 1. számú melléklete „I. RENDSZERIRÁNYÍTÁSI DÍJ ÉS RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA” részének „B) A rendszerirányító részére fizetendõ” címe 2. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. Határkeresztezésen keresztül történõ villamosenergia-kiszállítás [5. § (3) bekezdés ca) pontja] esetén a VET 64. §-ának (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezõ villamosenergia-kereskedõ vagy közüzemi nagykereskedõ a rendszerirányító részére a következõ díjakat köteles megfizetni: 2.1. Rendszerirányítási díj: 2,837 Ft/kWh 2.2. Rendszerszintû szolgáltatások díja: 0,612 Ft/kWh” (4) Az R. 1. számú melléklete „II. ÁTVITELI DÍJ” részének „B) Az átviteli engedélyes részére fizetendõ” címe 2. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. Határkeresztezésen keresztül történõ villamosenergia-kiszállítás [6. § (5) bekezdés ca) pontja] esetén a VET 64. §-ának (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezõ villamosenergia-kereskedõ vagy közüzemi nagykereskedõ az átviteli engedélyes részére a következõ díjat köteles megfizetni: Általános átviteli díj: 0,977 Ft/kWh”

2. § Ez a rendelet 2007. december 31-én lép hatályba.

Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

1112


Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 30/2007. (X. 25.) ÖTM–GKM–KvVM együttes rendelete a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program végrehajtásában közremûködõ szervezetek kijelölésérõl szóló 18/2004. (II. 24.) GKM–KvVM–PM együttes rendelet módosításáról Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának m) pontjában megállapított feladatkörben, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) és g) pontjában megállapított feladatkörben, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában megállapított feladatkörben a következõket rendeljük el:

1. § A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program végrehajtásában közremûködõ szervezetek kijelölésérõl szóló 18/2004. (II. 24.) GKM–KvVM–PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. § Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter mint a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (a továbbiakban: KIOP) végrehajtásának felügyeletéért felelõs miniszter a) a gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel az Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Közhasznú Társaságot a KIOP 1. Környezetvédelem prioritáson belül a 7. „Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése” intézkedés végrehajtására, b) a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságát az a) pontban meghatározott intézkedés kivételével a KIOP 1. Környezetvédelem prioritás valamennyi intézkedésének végrehajtására, c) a gazdasági és közlekedési miniszterrel a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Közlekedésfejlesztési Integrált Közremûködõ Szervezetet a KIOP 2. Közleke-

12. szám

dési infrastruktúra fejlesztése prioritás valamennyi intézkedésének végrehajtására a strukturális alapok közremûködõ szervezeteként (a továbbiakban: SA közremûködõ szervezet) jelöli ki.”

2. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az 1. § a)–c) pontjaiban megjelölt SA közremûködõ szervezetek kötelezettségeit a (2)–(8) bekezdések határozzák meg.” (2) Az R. 2. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Az SA közremûködõ szervezet rendszeresen jelentést tesz a KIOP végrehajtásához kapcsolódó közremûködõi feladatok végrehajtásáról, a mûködéséhez szükséges erõforrások rendelkezésre állásáról, az intézkedések elõrehaladásáról, évente költség- és munkatervet készít, továbbá haladéktalanul tájékoztatja a KIOP Irányító Hatóságot az intézkedések végrehajtása során felmerülõ akadályokról.” (3) Az R. 2. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A KIOP Irányító Hatóság külön jogszabályban foglaltaknak megfelelõen az e rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodás keretében a pénzügyi lebonyolítással és számvitellel kapcsolatos feladatokat az 1. § a)–c) pontjaiban meghatározott SA közremûködõ szervezetekre ruházza át. Ennek keretében az SA közremûködõ szervezet befogadja a kifizetésigénylési kérelmeket, a teljesítést igazoló számlákat, a számlákhoz kapcsolódó dokumentumokat, igazolja a teljesítést, ellenjegyzi az utalványrendeleteket, és megküldi a KIOP Irányító Hatóság részére.”

3. § Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az SA közremûködõ szervezetnek a KIOP végrehajtásával kapcsolatos feladatairól, valamint azok végrehajtásáról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az SA közremûködõ szervezettel Együttmûködési Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) köt. A KIOP végrehajtása során alkalmazandó eljárási szabályokat a Megállapodás tartalmazza.”

4. § (1) Az R. 5. § (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:

12. szám


[5. § (1) E rendeletben meghatározott feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközöket] „c) az 1. § c) pontjában meghatározott SA közremûködõ szervezet számára a KIOP Technikai Segítségnyújtás keretei terhére” [kell biztosítani.] (2) Az R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A KIOP Irányító Hatóság a KIOP technikai segítségnyújtás elõirányzatból az 1. § a)–b) pontjaiban meghatározott SA közremûködõ szervezetek számára kiegészítõ forrást bocsát rendelkezésre.”

1113

pesítésrõl és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § E rendeletet kell alkalmazni a földgáztároló, szállító-, elosztó- és célvezeték tervezésével, építésével (létesítésével), üzemeltetésével, karbantartásával, üzemzavarának elhárításával, felhagyásával, továbbá a csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések tervfelülvizsgálatával, mûszaki átvételével, valamint a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyeinek tartályban vagy palackban történõ forgalmazásával összefüggõ mûszaki biztonsági szempontból jelentõs munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettség és gyakorlati idõ meghatározásakor.”

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba, majd az ezt követõ napon hatályát veszti. (2) Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg: a) a Tanács 1260/1999/EK rendelete (1999. június 21.) a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról, b) a Bizottság 438/2001/EK rendelete (2001. március 2.) a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások irányítási és ellenõrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról. Bajnai Gordon s. k.,

Dr. Kóka János s. k.,

önkormányzati és területfejlesztési miniszter

gazdasági és közlekedési miniszter

Dr. Fodor Gábor s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

A gazdasági és közlekedési miniszter 86/2007. (X. 31.) GKM rendelete a földgázellátásban mûszaki biztonsági szempontból jelentõs munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésrõl és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet módosításáról A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 56. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A földgázellátásban mûszaki biztonsági szempontból jelentõs munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai ké-

2. § Az R. 2. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § (1) A rendelet mellékletében meghatározott mûszaki biztonsági szempontból jelentõs munkakört csak az abban megjelölt szakképzettséggel és gyakorlati idõvel rendelkezõ személy töltheti be. (2) A szakirányú felsõfokú szakképzettség követelménye alól – a külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységek kivételével – mentesül, aki 50. életévét betöltötte, valamint rendelkezik legalább szakirányú középfokú szakképesítéssel és legalább 10 éves szakirányú szakmai gyakorlattal.”

3. § Az R. 4. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § E rendelet alkalmazásában a) szakirányú felsõfokú szakképesítésnek minõsül a mûszaki felsõoktatásban egyetemen vagy fõiskolán szerzett diploma, továbbá megfelelõ felsõfokú végzettségre épülve az okleveles bányamérnöki (gáz- vagy olajipari, bányagépész szak), okleveles olaj- vagy gázipari szakmérnöki, okleveles gázszolgáltatói szak-üzemmérnöki, okleveles gépészmérnöki, gépész üzemmérnöki, okleveles vegyészmérnöki, vegyész üzemmérnöki, okleveles épületgépész-mérnöki, épületgépész üzemmérnöki, okleveles vegyipari gépészmérnöki, vegyipari gépész üzemmérnöki, okleveles villamosmérnöki, villamos üzemmérnöki, okleveles környezetmérnöki, okleveles építõmérnöki, okleveles építõ-üzemmérnöki, okleveles mélyépítõ mérnöki, mélyépítõ üzemmérnöki szakképzettség, b) szakirányú középfokú szakképesítésnek minõsül a gépész-, épületgépész-, vegyész-technikusi, gáz- és olajipari technikusi, villamos ipari technikusi, geodéta/földmérõ technikusi, mélyépítõ technikusi és a technikus képzés szüneteltetésének idõszakában a szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal szerzett szakképesítés,

1114


c) alapfokú szakképesítésnek a szakirányú szakmunkás és a vonatkozó Országos Képzési Jegyzék 31–34 szintkódú szakképesítésének megfelelõ képesítés minõsül.”

12. szám

(2) Az R. szabályozási körébe tartozó munkakörökre e rendeletben elõírt képesítési követelményeknek az e rendelet hatálybalépésekor az érintett munkaköröket betöltõ személyeknek 2009. december 31-ig kell megfelelniük. (3) Az R. 3. § (2)–(5) bekezdése, továbbá 6. § (1) bekezdése hatályát veszti.

4. §

(4) E rendelet hatálybalépését követõ második napon e rendelet 1–4. §-a, 5. § (3) bekezdése és melléklete hatályát veszti.

Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

(5) Ez a rendelet 2010. január 1-jén hatályát veszti.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 86/2007. (X. 31.) GKM rendelethez „Melléklet a 12/2004. (II. 13.) GKM rendelethez Mûszaki biztonsági szempontból jelentõs egyes gázipari tevékenységek jegyzéke Általános követelmények

Munkakör

Szakmai képesítés/végzettség

Munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú szakmai gyakorlat

1.

Gázüzemi tevékenység1 irányítása vonatkozásában mûszaki vezetõ

2.

Biztonságtechnikai vezetõ (irodavezetõ, megbízott), Szakirányú felsõfokú vagy középfokú szakképesítés tûzvédelmi tevékenység2 irányítása

3.

Építészeti-mûszaki tervezés

A 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet és a 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet szerint

4.

Tervjóváhagyó, tervellenõr

A 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet és a 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet szerint

5.

Munkavédelmi vezetõ3

Felsõfokú vagy középfokú munkavédelmi szakképesítés

6.

Környezetvédelmi vezetõ

Szakirányú felsõfokú vagy középfokú szakképesítés

1 év 2 év

7.

Minõségirányítási vezetõ

Szakirányú felsõfokú szakképesítés és legalább szakirányú (minõségirányítási) középfokú szakképesítés

2 év

8.

Minõsített hegesztõ

Hegesztõ szakképesítés: a vonatkozó OKJ szerinti szakképesítés és a 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet szerinti minõsítés

9.

Minõsített mûanyaghegesztõ

Mûanyaghegesztõ szakképesítés: a vonatkozó OKJ szerinti szakképesítés és a 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet szerinti minõsítés

Hegesztési felelõs


10.

Szakirányú felsõfokú szakképesítés

5 év 2 év 3 év

1 év

12. szám


Munkakör

1 2 3


11.

Robbanásbiztos berendezéseket felügyelõ szakember

Szakirányú felsõfokú vagy középfokú vagy alapfokú szakképesítés

12.

Ipari olaj- és gáztüzelõ berendezés kezelõ, kisteljesítményû kazánfûtõ, kazánkezelõ kazángépész

A vonatkozó OKJ szerinti szakképesítés

1115 Munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú szakmai gyakorlat

1 év 3 év 5 év

A 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet szerint. A 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet szerint. Az 1993. évi XCIII. törvény és az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerint.

Elosztói engedélyes és célvezeték üzemeltetõi tevékenység követelményei

Munkakör



1.

Az elosztói engedélyes önálló területi/szervezeti egységének egyszemélyi, felelõs irányítása


3 év 5 év

2.

Mûszaki-biztonsági szempontból jelentõs tevékenységet végzõ szellemi és fizikai dolgozók közvetlen irányítása


3 év 5 év

3.

Mûszaki-biztonsági szempontból jelentõs tevékenységet végzõ fizikai dolgozók közvetlen irányítása

Szakirányú középfokú szakképesítés

5 év

4.

Gázszerelés

A 28/2006. (V. 15.) GKM rendelet szerint

5.

A 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szerint Gázelosztó vezetékek és tartozékai, valamint szénhidrogén ipari berendezések sajátos építményei vonatkozásában építési mûszaki ellenõrzés

6.

Gázelosztó és célvezetékek létesítése vonatkozásában felelõs mûszaki vezetõi tevékenység

7.

Gázelosztó és célvezeték ellenõrzése, karbantartása Szakirányú alapfokú szakképesítés és üzemzavar elhárítása

3 év

8.

Földgáz csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezések mûszaki átvétele

3 év

Szakirányú felsõfokú vagy középfokú szakképesítés és polietilén mûanyag csõvezeték építése esetén szakirányú kiegészítõ vizsga1


3 év

1

Az 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM együttes rendelet szerint építményfajta szerint hatáskörrel rendelkezõ építési-felügyeleti szerv névjegyzékbe vételéhez kötött.

Szállítói engedélyes tevékenység követelményei

Munkakör

1.





3 év 5 év

1116


Munkakör


12. szám Munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú szakmai gyakorlat

2.

Nyomástartó berendezés kezelése, vizsgálata

Szakirányú felsõfokú vagy középfokú szakképesítés és a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 3. § 29. pontja szerinti vizsga

1 év 3 év

3.

Körzetfelügyelõ, körzetfelügyelõ koordinátor

Szakirányú alapfokú szakképesítés

1 év

4.

Kompresszor és csomópont kezelõ

Szakirányú alapfokú szakképesítés és a vonatkozó OKJ szerinti szakképesítés

1 év

5.

Gázátadó állomás kezelõ

Szakirányú alapfokú szakképesítés

1 év

Tárolói engedélyes tevékenység követelményei

Munkakör



1.

A tárolói engedélyes önálló területi/szervezeti egységének egyszemélyi, felelõs irányítása

Szakirányú felsõfokú végzettség az 1993. évi XLVIII. törvény 28. §-ának (3) bekezdése és a 25/1994. (X. 14.) IKM rendelet szerint

3 év

2.



3 év 5 év

3.

Gáztároló és tartozékai, valamint szénhidrogén ipari A 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szerint berendezések sajátos építményei vonatkozásában építési mûszaki ellenõrzés

4.

Mûszaki-biztonsági szempontból jelentõs tevékenységet végzõ fizikai dolgozók közvetlen irányítása

Szakirányú középfokú vagy alapfokú szakképesítés

3 év 5 év

Cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyeinek tartályban vagy palackban történõ forgalmazásával kapcsolatos tevékenység követelményei

Munkakör



1.

Felelõs gázüzemi vezetõ


5 év 10 év

2.

Gázszerelés, Gázszerelõ

A 28/2006. (V. 15.) GKM rendelet szerint

3.

Nyomástartó edény gépész


1 év

4.

Gázpalackvizsgáló

Szakirányú középfokú szakképesítés

1 év

5.

Nyomástartó berendezés kezelése, vizsgálata (tartályvizsgáló)

Szakirányú felsõfokú vagy középfokú szakképesítés és a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 3. § 29. pontja szerinti vizsga

1 év

6.

Propán-bután cseretelep kezelõ (több mint 3000 kg tömegû propán-butángáznak cseretelepen történõ együttes tárolása esetén)


”

12. szám


Kormányhatározat A Kormány 1079/2007. (X. 10.) Korm. határozata a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról A Kormány a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/B. §-ának (5) bekezdése és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése alapján

1117

2. felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a Közalapítvány Alapító Okirata módosításának bírósági nyilvántartásba vétele során az Alapító nevében eljárjon; 3. elrendeli a Közalapítvány módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratának – a bírósági nyilvántartásba vételt követõen – a Magyar Közlönyben történõ közzétételét. Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter Határidõ: a bíróság határozatának jogerõre emelkedését követõen azonnal A miniszterelnök helyett:

1. módosítja a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) Alapító Okiratát, és elfogadja annak egységes szerkezetû változatát;

Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

Minisztériumi közlemények 1/2007. (GK. 12.) GKM közlemény a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló, a 26/2001. (X. 4.) GM és a 75/2004. (IV. 29.) GKM rendelettel módosított 4/1999. (II. 24.) GM rendelet szerint kijelölt szervezet közzétételérõl A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörébe utalt szakágazatok vonatkozásában a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló, a 26/2001. (X. 4.) GM és a 75/2004. (IV. 29.) GKM rendelettel módosított 4/1999. (II. 24.) GM rendelet 14. § alapján a 2007. harmadik negyedévben kijelölt szervezetek a következõk: A mutatványos berendezések biztonságosságáról szóló 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet 1. ÉMI-TÜV SÜD Minõségügyi és Biztonságtechnikai Kft. vizsgálat és tanúsítás (2000 Szentendre, Dózsa György út 26.) Tel.: (26) 501-120 Fax: (26) 501-150 A kijelölési okirat száma: 114/2007. (A kijelölés mûszaki területe az 1. számú melléklet szerint.) 2. Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Építõgépek, Anyagmozgatógépek és Üzemi Logisztika Tanszék vizsgálat és tanúsítás (1111 Budapest, Bertalan Lajos u. 7–9.) Tel.: (1) 463-2236 Fax: (1) 463-3059 A kijelölési okirat száma: 121/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 2. számú melléklet szerint.) A gépek biztonsági követelményeirõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet ÉMI-TÜV SÜD Minõségügyi és Biztonságtechnikai Kft. vizsgálat és tanúsítás (2000 Szentendre, Dózsa György út 26.) Tel.: (26) 501-120 Fax: (26) 501-150 A kijelölési okirat száma: 115/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 3. számú melléklet szerint.)

1118


12. szám

A felvonók biztonsági követelményeirõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet ÉMI-TÜV SÜD Minõségügyi és Biztonságtechnikai Kft. vizsgálat és tanúsítás (2000 Szentendre, Dózsa György út 26.) Tel.: (26) 501-120 Fax: (26) 501-150 A kijelölési okirat száma: 116/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 4. számú melléklet szerint.)

A nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeirõl és megfelelõség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet ÉMI-TÜV SÜD Minõségügyi és Biztonságtechnikai Kft. vizsgálat, tanúsítás és jóváhagyás (2000 Szentendre, Dózsa György út 26.) Tel.: (26) 501-120 Fax: (26) 501-150 A kijelölési okirat száma: 117/2007. (A kijelölés mûszaki területe az 5. számú melléklet szerint.)

A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 1. ÉMI-TÜV SÜD Minõségügyi és Biztonságtechnikai Kft. vizsgálat, ellenõrzés és tanúsítás (2000 Szentendre, Dózsa György út 26.) Tel.: (26) 501-120 Fax: (26) 501-150 A kijelölési okirat száma: 118/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 6. számú melléklet szerint.) 2. Magyar Szabványügyi Testület vizsgálat, ellenõrzés és tanúsítás (1091 Budapest, Üllõi út 25.) Tel.: (1) 456-6800 Fax: (1) 456-6823 A kijelölési okirat száma: 119/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 7. számú melléklet szerint.) 3. Magyar Elektrotechnikai Ellenõrzõ Intézet Kft. vizsgálat, ellenõrzés és tanúsítás (1132 Budapest, Váci út 48/a-b.) Tel.: (1) 288-8400 Fax: (1) 288-8499 A kijelölési okirat száma: 123/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 8. számú melléklet szerint.)

A szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeirõl és megfelelõség-tanúsításáról szóló 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet PRÍMAGÁZ Hungária Ipari és Kereskedelmi Zrt. Ellenõrzõ Testülete a termék idõszakos ellenõrzése (1117 Budapest, Irinyi József u. 4–20.) Tel.: (1) 209-9900 Fax: (1) 209-9999 A kijelölési okirat száma: 120/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 9. számú melléklet szerint.)


12. szám

1119

Az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet CEMKUT Cementipari Kutató Fejlesztõ Kft. vizsgálat, ellenõrzés és tanúsítás (1034 Budapest, Bécsi út 122–124.) Tel.: (1) 388-3793; 388-4199 Fax: (1) 368-2005 A kijelölési okirat száma: 122/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 10. számú melléklet szerint.)

1. számú melléklet Melléklet a 114/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a mutatványos berendezések biztonságosságáról szóló 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet szerint Kijelölt szervezet: ÉMI-TÜV SÜD Minõségügyi és Biztonságtechnikai Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tevékenység jellege: vizsgálat és tanúsítás a mindenkor érvényes felkészültséget igazoló dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen Termékek

A 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet szerinti mutatványos berendezések

A 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet vonatkozó bekezdései

Eljárások

Elsõ használatba vétel elõtti vizsgálat és tanúsítás, az üzemeltetési napló hitelesítése

4. § (1)

Idõszakos mûszaki vizsgálat

8. § (1)-(4)

Ideiglenes megfelelõségi tanúsítvány kiadása

10. § (3)

A 114/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának kelte: 2007. július 11.

2. számú melléklet Melléklet a 121/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a mutatványos berendezések biztonságosságáról szóló 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet szerint Kijelölt szervezet: Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Építõgépek, Anyagmozgatógépek és Üzemi Logisztika Tanszék 1111 Budapest, Bertalan Lajos u. 7–9. Tevékenység jellege: vizsgálat és tanúsítás a mindenkor érvényes felkészültséget igazoló dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen


1120 Termékek

A 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet

Eljárások

A 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet szerinti mutatványos berendezések

12. szám

vonatkozó bekezdései

Elsõ használatba vétel elõtti vizsgálat és tanúsítás, az üzemeltetési napló hitelesítése

4. § (1)

Idõszakos mûszaki vizsgálat

8. § (1)-(4)

Ideiglenes megfelelõségi tanúsítvány kiadása

10. § (3)

A 121/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának kelte: 2007. július 24.

3. számú melléklet Melléklet a 115/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a gépek biztonsági követelményeirõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet szerint Kijelölt szervezet: ÉMI-TÜV SÜD Minõségügyi és Biztonságtechnikai Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tevékenység jellege: vizsgálat és tanúsítás a mindenkor érvényes felkészültséget igazoló dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen Termékek a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet módosított 2. sz. mellékletében használt számozás szerint

Eljárások/modulok

A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet vonatkozó fejezetei/bekezdései

A) 13) Háztartási hulladékgyûjtõ teherjármûvek kézi töltésû és présmechanizmussal rendelkezõ kivitelben

Megfelelõségi tanúsítvány kiállítása a mûszaki dokumentáció alapján

7. § (1) b)

Típusvizsgálat

6. § (4) és a 7. § (1) c)

15) Jármûvekre szerelt emelõk. 16) Személyek emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye , több, mint 3 m magasból.

Ez a kijelölési okirat és melléklete az ÉMI-TÜV Bayern Kft. részére a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendeletre 2000. március 31-én kiadott 026/2000. számú kijelölési okirat, és mellékletének 2002. július 31-i 1. számú módosítása szerint a cég nevének megváltozása miatt került kiadásra. Ezért a 15/2000. (IKK 9.) GM közleményben közzétett 026/2000. számú kijelölési okirat, és a 4/2003. (GK 3.) GKM közleményben közzétett okiratmelléklet ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 115/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának valamint az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak való bejelentés kelte: 2007. július 11.

12. szám


1121

4. számú melléklet Melléklet a 116/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a felvonók biztonsági követelményeirõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint Kijelölt szervezet: ÉMI-TÜV SÜD Minõségügyi és Biztonságtechnikai Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tevékenység jellege: vizsgálat és tanúsítás a mindenkor érvényes felkészültséget igazoló dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen

Termékek

Felvonók

Biztonsági berendezések

Eljárások/modulok

A 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet vonatkozó fejezetei/bekezdései

Típusvizsgálat Üzembe helyezés elõtti vizsgálat (végátvétel) A termék minõségbiztosítása felvonókra vonatkozóan Teljes körû minõségbiztosítás felvonókra vonatkozóan Egyedi felvonó vizsgálat A gyártás minõségbiztosítása felvonókra vonatkozóan

5. számú melléklet B) 6. számú melléklet 12. számú melléklet

Típusvizsgálat A termék minõségbiztosítása biztonsági berendezésekre vonatkozóan Teljes körû minõségbiztosítás biztonsági berendezésekre vonatkozóan Típusazonossági vizsgálat szúrópróbaszerû ellenõrzéssel

5. számú melléklet A) 8. számú melléklet

13. számú melléklet 10. számú melléklet 14. számú melléklet

9. számú melléklet 11. számú melléklet

Ez a kijelölési okirat és melléklete az ÉMI-TÜV Bayern Kft. részére a 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendeletre 2002. július 8-án kiadott 055/2002. számú kijelölési okirat és melléklete szerint a cég nevének megváltozása miatt került kiadásra. Ezért a 2/2002. (GK 4.) GKM közleményben közzétett 055/2002. számú kijelölési okirat és okiratmelléklet ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 116/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának valamint az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak való bejelentés kelte: 2007. július 11.


1122

12. szám

5. számú melléklet Melléklet a 117/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeirõl és megfelelõségtanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerint Kijelölt szervezet: ÉMI-TÜV SÜD Minõségügyi és Biztonságtechnikai Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tevékenység jellege: vizsgálat, tanúsítás és jóváhagyás a mindenkor érvényes felkészültséget igazoló dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen Termék

Nyomástartó berendezések

Egyszerû nyomástartó edények

Eljárások/modulok

A 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet vonatkozó bekezdése

A gyártás belsõ ellenõrzése, az átvételi eljárás felügyeletével

8. számú melléklet A1 modul

EK-típusellenõrzés

8. számú melléklet B modul

EK-tervellenõrzés

8. számú melléklet B1 modul

Típusazonossági vizsgálat

8. számú melléklet C1 modul

Gyártás minõségbiztosítása

8. számú melléklet D és D1 modulok

Termék minõségbiztosítás

8. számú melléklet E és E1 modulok

Termékellenõrzés

8. számú melléklet F modul

EK egyedi ellenõrzés

8. számú melléklet G modul

Teljes minõségbiztosítás

8. számú melléklet H modul

Teljes minõségbiztosítás tervvizsgálattal és az átvételi eljárás különleges felügyeletével

8. számú melléklet H1 modul

Állandó kötések készítésére alkalmas eljárások jóváhagyása

6. számú melléklet 3.1.2. pont

Állandó kötéseket készítõ személyzet jóváhagyása

6. számú melléklet 3.1.2. pont

EK-típusellenõrzés

24. §

EK-ellenõrzés

25. §

Ez a kijelölési okirat és melléklete az ÉMI-TÜV Bayern Kft. részére a 9/2001. (IV. 5.) GM rendeletre 2003. szeptember 22-én kiadott 066/2003. számú kijelölési okirat és melléklete szerint a cég nevének megváltozása miatt került kiadásra. Ezért a Gazdasági Közlöny 2004. január 16-án megjelent 1. számának 56. oldalán közzétett okiratmelléklet ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 117/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának, valamint az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak való bejelentés kelte: 2007. július 11.


12. szám

1123

6. számú melléklet Melléklet a 118/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerint Kijelölt szervezet: ÉMI-TÜV SÜD Minõségügyi és Biztonságtechnikai Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tevékenység jellege: vizsgálat, ellenõrzés és tanúsítás a mindenkor érvényes felkészültséget igazoló dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen Termékek

Játszótéri eszközök Ütéscsillapító játszótéri talajok

Eljárások

A 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet vonatkozó bekezdései

Típusvizsgálat, egyedi vizsgálat Megfelelõségi tanúsítvány kiadása

4. § 5. § (2)–(5) 2. § d); 3. § (2); 7. § (4), (5); 9. § (1)–(3)

Ellenõrzés

Ez a kijelölési okirat és melléklete az ÉMI-TÜV Bayern Kft. részére a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendeletre 2004. március 2-án kiadott 069/2004. számú kijelölési okirat, és mellékletének 2004. május 10-i 1. számú módosítása szerint a cég nevének megváltozása miatt került kiadásra. Ezért a 7/2004. (GK 9.) GKM közleményben közzétett 069/2004. számú kijelölési okirat, és a 9/2004. (GK 16.) GKM közleményben közzétett okiratmelléklet ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 118/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának kelte: 2007. július 11.

7. számú melléklet Melléklet a 119/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerint Kijelölt szervezet: Magyar Szabványügyi Testület 1091 Budapest, Üllõi út 25. Tevékenység jellege: vizsgálat, ellenõrzés és tanúsítás a mindenkor érvényes felkészültséget igazoló dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen Termékek

Játszótéri eszközök Ütéscsillapító játszótéri talajok

Eljárások

Típusvizsgálat, egyedi vizsgálat Megfelelõségi tanúsítvány kiadása Ellenõrzés


4. § 5. § (2)–(5) 2. § d); 3. § (2); 7. § (4), (5); 9. § (1)–(3)

Ez a kijelölési okiratmelléklet tartalmazza a Magyar Szabványügyi Testület részére 2004. május 13-án kiadott 074/2004. számú kijelölési okirat mellékletében foglalt mûszaki területet is. Ezért a 8/2004. (GK 16.) GKM közleményben közzé-

1124


12. szám

tett 074/2004. számú kijelölési okirat és okiratmelléklet ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 119/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának kelte: 2007. július 11.

8. számú melléklet Melléklet a 123/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerint Kijelölt szervezet: Magyar Elektrotechnikai Ellenõrzõ Intézet Kft. 1132 Budapest, Váci út 48/A–B. Tevékenység jellege: vizsgálat, ellenõrzés és tanúsítás a mindenkor érvényes felkészültséget igazoló dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen Termékek

Eljárások

Játszótéri eszközök

Típusvizsgálat, egyedi vizsgálat

Ütéscsillapító játszótéri talajok


4. §

Megfelelõségi tanúsítvány kiadása Ellenõrzés

5. § (2)–(5) 2. § d); 3. § (2); 7. § (4), (5); 9. § (1)–(3)

A 123/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának kelte: 2007. szeptember 10. 9. számú melléklet Melléklet a 120/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeirõl és megfelelõségtanúsításáról szóló 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet szerint Kijelölt szervezet: PRÍMAGÁZ Hungária Ipari és Kereskedelmi Zrt. Ellenõrzõ Testülete 1117 Budapest, Irinyi József u. 4–20. Tevékenység jellege: a termék idõszakos ellenõrzése a mindenkor érvényes felkészültséget igazoló dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok és elõírások szerint a következõ mûszaki területen Termékek

Szállítható és újratölthetõ gázpalackok cseppfolyósított szénhidrogén gázokhoz Szállítható gázpalack szelepek és tartozékok cseppfolyósított szénhidrogén gázokhoz

Eljárások

A 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet vonatkozó bekezdései

Termék idõszakos ellenõrzése

4. számú melléklet III. rész 1. modul

Termék idõszakos ellenõrzése

4. számú melléklet III. rész 1. modul

12. szám


1125

Ez a kijelölési okirat és melléklete a PRÍMAGÁZ Hungária Ipari és Kereskedelmi Rt. Ellenõrzõ Testülete részére a 8/2003. (II. 19.) GKM rendeletre 2004. október 21-én kiadott 080/2004. számú kijelölési okirat és melléklete szerint a cégforma megváltozása miatt került kiadásra. Ezért a 2/2005. (GK 1.) GKM közleményben közzétett 080/2004. számú kijelölési okirat és okiratmelléklet ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 120/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának kelte: 2007. július 11.

10. számú melléklet Melléklet a 122/2007 Kijelölési Okirathoz Kijelölés az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet szerint Kijelölt szervezet: CEMKUT Cementipari Kutató Fejlesztõ Kft. 1034 Budapest, Bécsi út 122–124. Tevékenység jellege: vizsgálat, tanúsítás és ellenõrzés, üzem és üzemi gyártásellenõrzés (ÜGYE) alapvizsgálata, gyártásellenõrzés folyamatos felügyelete, értékelése és jóváhagyása, valamint gyártásellenõrzés tanúsítása a mindenkor érvényes akkreditálási okirat mellékletében foglalt vonatkozó szabványok szerint Bejelentés mûszaki terület: EK Bizottsági határozat

97/555/EK

Termék

Cementek, építõipari mész és más hidraulikus kötõanyagok Általános felhasználású cementek, beleértve: u Portlandcement u Összetett portlandcementek: o Portland-salakcement o Portland-szilikapor-cement o Portland-puccoláncement o Portland-pernyecement o Portland-agyagpalacement o Portland-mészkõcement o Összetett portlandcement u Nagyolvasztó-cementek u Puccoláncementek u Összetett cementek (Beton, vakolat, habarcs és más építési keverék készítéséhez és építési termékek gyártására

Módozat

1+

Harmonizált mûszaki specifikáció

EN 197-1:2000

Szervezeti funkciók

Vizsgálólaboratórium

1126 EK Bizottsági határozat

97/555/EK

97/555/EK

97/555/EK

97/555/EK

97/555/EK

97/740/EK

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Termék

Cementek, építõipari mész és más hidraulikus kötõanyagok Általános felhasználású cementek, beleértve: u Portlandcement u Összetett portlandcementek: o Portland-salakcement o Portland-szilikapor-cement o Portland-puccoláncement o Portland-pernyecement o Portland-agyagpalacement o Portland-mészkõcement o Összetett portlandcement u Nagyolvasztó-cementek u Puccoláncementek u Összetett cementek (Beton, vakolat, habarcs és más építési keverék készítéséhez és építési termékek gyártására Cementek, építõipari mész és más hidraulikus kötõanyagok Építõipari meszek, beleértve: u Kalciummeszek u Dolomitos meszek u Hidraulikus mesze (Beton, vakolat, habarcs és más építési keverék készítéséhez és építési termékek gyártására) Cementek, építõipari mész és más hidraulikus kötõanyagok Falazócementek (Beton, vakolat, habarcs és más építési keverék készítéséhez és építési termékek gyártására) Cementek, építõipari mész és más hidraulikus kötõanyagok Kalcium-aluminát cementek (Beton, vakolat, habarcs és más építési keverék készítéséhez és építési termékek gyártására) Cementek, építõipari mész és más hidraulikus kötõanyagok Különleges cementek, beleértve: – Kis hõfejlõdéssel kötõ cementek – Szulfátálló cement – Fehér cement – Tengervízálló cement – Alacsony alkálitartalmú cement (Beton, vakolat, habarcs és más építési keverék készítéséhez és építési termékek gyártására) Falazat és ezzel kapcsolatos termékek (1/3) Falazóhabarcsok – Gyári tervezet falazóhabarcsok (Falakban, oszlopokban és válaszfalakban)

Módozat


12. szám Szervezeti funkciók

1+

EN 197-1:2000 EN 197-1:2000/A1:2004 EN 197-4:2004 EN 14216:2004

Ellenõrzõ szervezet Terméktanúsító szervezet

2

EN 459-1:2001

Ellenõrzõ szervezet ÜGYE tanúsító szervezet

1+

EN 413-1:2004

Vizsgálólaboratórium Ellenõrzõ szervezet Terméktanúsító szervezet

1+

EN 14647:2005


1+

EN 14216:2004


2+

EN 998-2:2003


12. szám EK Bizottsági határozat

97/740/EK

98/598 EK

98/598 EK

98/598 EK

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Termék

Falazat és ezzel kapcsolatos termékek (1/3) Falazóelemek I. kategória (Falakban, oszlopokban és válaszfalakban

Magas biztonsági követelményû felhasználásokra alkalmazott adalékanyagok (2/2) Adalékanyagok kötõanyag nélküli és hidraulikusan kötött keverékhez (Utakban és más mérnöki létesítményekben

Magas biztonsági követelményû felhasználásokra alkalmazott adalékanyagok (2/2) Adalékanyagok bitumenes keverékhez és felületképzéshez (Utakban és más mérnöki létesítményekben)



2+

EN 771-1:2003 EN 771-1:2003/A1:2005 EN 771-2:2003 EN 771-2:2003/A1:2005 EN 771-3:2003 EN 771-3:2003/A1:2005 EN 771-4:2003 EN 771-4:2003/A1:2005


2+

EN 12620:2002 EN 13055-1:2002 EN 13055-2:2004 EN 13139:2002 EN 13242:2002 EN 13242:2002/ AC:2004


2+

EN 12620:2002 EN 13055-1:2002 EN 13055-2:2004 EN 13139:2002 EN 13242:2002 EN 13242:2002/ AC:2004


2+

EN 12620:2002 EN 13055-1:2002 EN 13055-2:2004 EN 13139:2002 EN 13242:2002 EN 13242:2002/ AC:2004


2+

EN 934-2:2001 EN 934-2:2001/A1:2004 EN 934-2:2001/A2:2005 EN 934-3:2003 EN 934-3:2003/AC:2005 EN 934-4:2001


Magas biztonsági követelményû felhasználásokra alkalmazott adalékanyagok (2/2) Adalékanyagok és kõlisztek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz (Épületekben, utakban és más mérnöki létesítményekben)

99/469/EK

Módozat

1127

Betonnal, vakoló és falazó habarccsal kapcsolatos termékek (1/2) Betonadalékszerek (Betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz)



99/469/EK

Termék

Betonnal, vakoló és falazó habarccsal kapcsolatos termékek (1/2) Kiegészítõanyagok (II. típus) (Betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz)

Módozat

1+


EN 450-1.2005



Kijelölés mûszaki területe: EK Bizottsági határozat

97/555/EK

99/469/EK

Termék

Cementek, építõipari mész és más hidraulikus kötõanyagok Különleges cementek, beleértve: – Szulfátálló cement – Fehér cement (Beton, vakolat, habarcs és más építési keverék készítéséhez és építési termékek gyártására) Betonnal, vakoló és falazó habarccsal kapcsolatos termékek (1/2) Betonkeverékek C8/10 és C100/115 között (Betonhoz)

Módozat

Mûszaki specifikáció


1+

MSZ 4737-1:2002 MSZ 4737-2:2002


2+

MSZ EN 206-1:2002 MSZ EN 206-1:2000/A1:2004 MSZ EN 206-1:2000/A2: 2004 MSZ 4798-1:2004


Ez a kijelölési okiratmelléklet tartalmazza a CEMKUT Cementipari Kutató Fejlesztõ Kft. részére 2004. június 25-én kiadott 077/2004. számú kijelölési okirat mellékletében foglalt mûszaki területet is. Ezért a 8/2004. (GK. 16.) GKM közleményben közzétett 077/2004. számú kijelölési okirat és melléklete ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 122/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának valamint az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak való bejelentés kelte: 2007. augusztus 7.

2/2007. (GK. 12.) GKM közlemény a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló, a 26/2001. (X. 4.) GM és a 75/2004. (IV. 29.) GKM rendelettel módosított 4/1999. (II. 24.) GM rendelet szerint kijelölt szervezet okiratmellékletében bekövetkezett változásról A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörébe utalt szakágazatok vonatkozásában a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló, a 26/2001. (X. 4.) GM és a 75/2004. (IV. 29.) GKM rendelettel módosított 4/1999. (II. 24.) GM rendelet szerint kijelölt Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Kht. (1113 Budapest, Diószegi út 37.) számára 090/2005. számon kiadott, és az 1/2006. (GK 2.) GKM közleményben közzétett kijelölési okiratmelléklet az 1. számú melléklet szerint módosult.

12. szám


1129

1. számú melléklet Melléklet a 090/2005. Kijelölési Okirathoz Kijelölés az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet szerint Kijelölt szervezet: Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Kht. 1113 Budapest, Diószegi út 37. Tevékenység jellege: vizsgálat és tanúsítás az alábbi termékcsoportokban a mindenkor érvényes akkreditálási okirat mellékletében foglalt vonatkozó szabványok szerint; ellenõrzés, üzem és üzemi gyártásellenõrzés (ÜGYE) alapvizsgálata, gyártásellenõrzés folyamatos felügyelete, értékelése és jóváhagyása, valamint gyártásellenõrzés tanúsítása az alábbi termékcsoportokban a felkészültséget igazoló mindenkor érvényes dokumentumokban foglalt vonatkozó szabványok szerint. Bejelentés mûszaki terület: 2. számú módosítás EK Bizottsági határozat

95/467/EK

95/467/EK

Termék

Gipsztermékek (2/4) – Gipsztáblák, falazóelemek, mennyezetelemek és gipszvakolatok, beleértve a hozzájuk tartozó segédtermékeket is (Falakon, válaszfalakon vagy mennyezeteken; szerkezeti elemek tûzvédelmére és/vagy épületek tûzszakaszolására) Kémények, füstgáz-vezetékek és kapcsolódó termékek (1/1) – Elõregyártott kémények (emeletmagasságú elemek), kürtõbélések (elemek vagy blokkok), többhéjú kémény (elemek vagy blokkok), egyhéjú kéményblokkok, szabadon álló és falhoz rögzített kémény-készletek (Kémények)

Módozat



3

EN 12859:2001 EN 12859:2001/A1:2004 EN 12860:2001


2+

EN 1457:1999/A1:2002 EN 1457:1999/AC:2006 EN 1806:2006 EN 1856-1:2003 EN 1856-1:2003/A1:2006 EN 1856-2:2004 EN 1857:2003 EN 1857:2003/AC:2005 EN 1858:2003 EN 12446:2003 EN 13063-1:2005 EN 13063-2:2005 EN 13069:2005 EN 13084-5:2005 EN 13084-5:2005/AC:2006 EN 13084-7:2005 EN 14471:2005

Ellenõrzõ szervezet ÜGYE Tanúsító szervezet


96/577/EK

96/577/EK

96/577/EK

96/577/EK

96/577/EK

96/579/EK

96/580/EK

96/580/EK


Termék

Tûzriasztó/észlelõ, rögzített tûzoltó, tûz és füstérzékelõ és robbanáselfojtó termékek (1/1) – Füst, hõ-és lángdetektorok (Tûzbiztonság)

Tûzriasztó/észlelõ, rögzített tûzoltó, tûz és füstérzékelõ és robbanáselfojtó termékek (1/1) – Hangjelzõk (Tûzbiztonság) Tûzriasztó/észlelõ, rögzített tûzoltó, tûz és füstérzékelõ és robbanáselfojtó termékek (1/1) – Fúvókák/sprinklerek/ csatlakozók (Tûzbiztonság)

Tûzriasztó/észlelõ, rögzített tûzoltó, tûz és füstérzékelõ és robbanáselfojtó termékek (Tûzvédelmi létesítmények) (1/1) – Füst- és hõelszívó rendszerkészletek (Tûzbiztonság) Tûzriasztó/észlelõ, rögzített tûzoltó, tûz és füstérzékelõ és robbanáselfojtó termékek (1/1) – Tápegységek (Tûzbiztonság) Forgalmi kellékek (1/2) Úti lámpaoszlopok (Forgalmi jelölések területei) Függönyfalazat (1/1) – Függönyfal-csoportok (Olyan külsõ falakként, amelyeknek ki kell elégíteniük tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó követelményeket) Függönyfalazat (1/1) – Függönyfal-csoportok (Olyan külsõ falakként, amelyeknek nem kell kielégíteniük tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó követelményeket)

Módozat



1

EN 54-5:2000/A1:2002 EN 54-7:2000/A1:2002 EN 54-7:2000/A2:2006 EN 54-12:2002


1

EN 54-3:2001/A1:2002 EN 54-3:2001/A2:2006


1

EN 12259-1:1999+A1:2001 Vizsgálólaboratórium Ellenõrzõ szervezet EN 12259-1:1999+A1:01/A2:04 Terméktanúsító szervezet EN 12259-1:1999+A1:01/A3:06

1

EN 12101-3:2002 EN 12101-3:2002/AC:2005


1

EN 54-4:1997/AC:1999 EN 54-4:1997/A1:2002 EN 54-4:1997/A2:2006


1

EN 40-5:2002 EN 40-6:2002


1 3

EN 13830:2003


3

EN 13830:2003



96/581/EK

96/582/EK

96/582/EK

97/161/EK


Termék

Geotextíliák (1/2) – Geomûanyagok (fóliák és textíliák), geotextíliák, geokompozitok, georácsok, geofóliák és geohálók, a következõ célokra alkalmazva: – folyadék vagy gáz visszatartására, – védõrétegként, – vízelvezetésre és/vagy szûrésre, – megerõsítésre (Utakban, vasútnál, alapozásban és falszerkezetekben, vízelvezetõ rendszerekben, eróziógátló alkalmazásokban, víztározókban és gátakban, csatornákban, alagutakban és földalatti szerkezetekben, folyékony hulladék elhelyezésére vagy tározására, szilárd hulladék tározására, vagy hulladék elhelyezésére használnak)

Szerkezetzáró üvegezési rendszerek (1/1) Függönyfal Szerkezetlezáró üvegezési elemek (Külsõ falak és tetõk) II. és IV. típus Szerkezetzáró üvegezési rendszerek (1/1) Függönyfal Szerkezetlezáró üvegezési elemek (Külsõ falak és tetõk) I. és III. típus Könnyûszerkezetes rendszerek rögzítésére betonban használt fém lehorgonyzó elemek (1/1) Betonban használt fém lehorgonyzó elemek (kis igénybevételre tervezett). {(Redundáns rendszerekben elemek (pl. könnyû álmennyezetek és épületgépészeti vezetékek) betonhoz való rögzítése és/vagy alátámasztása céljára)}

Módozat


1131 Szervezeti funkciók

2+

EN 13249:2000 EN 13249:2000/A1:2005 EN 13250:2000 EN 13250:2000/A1:2005 EN 13251:2000 EN 13251:2000/A1:2005 EN 13252:2000 EN 13252:2000/A1:2005 EN 13253:2000 EN 13253:2000/A1:2005 EN 13254:2000 EN 13254:2000/A1:2005 EN 13254:2000/AC:2003 EN 13255:2000 EN 13255:2000/A1:2005 EN 13255:2000/AC:2003 EN 13256:2000 EN 13256:2000/A1:2005 EN 13256:2000/AC:2003 EN 13257:2000 EN 13257:2000/A1:2005 EN 13257:2000/AC:2003 EN 13265:2000 EN 13265:2000/A1:2005 EN 13265:2000/AC:2003 EN 13361:2004 EN 13361:2004/A1:2006 EN 13491:2004 EN 13491:2004/A1:2006 EN 13492:2004 EN 13492:2004/A1:2006


1

ETAG 002-1


2+

ETAG 002-1 ETAG 002-2 ETAG 002-3


2+

ETAG 001-1 ETAG 001-2 ETAG 001-3 ETAG 001-5 ETAG 001-6



97/176/EK

97/462/EK

97/462/EK

97/462/EK

97/463/EK

97/555/EK


Termék

Szerkezeti fatermékek (1/3) – Tömörfa szerkezeti fatermékek: Elemek Áthidalók, merevítõk, párnafák, padlóelemek, falszerkezeti elemek, fedélelemek, úgymint pl. gerendák, ívtartók, boltozatok, kötõgerendák, szarufák, oszlopok Készletek Rácsos tartók, födémek, falak, tetõk, vázak (Hidak, vasúti pályák és épületek) Fa alapú táblák (1/2) – Fedõréteg nélküli, fedõréteges, furnérozott vagy bevonattal ellátott fa alapú táblák (Szerkezeti elemekhez beltéri vagy kültéri alkalmazásra) (Olyan anyagok, amelyek tûzzel szembeni viselkedése nem hajlamos a változásra a gyártási folyamat során.) Fa alapú táblák (1/2) – Fedõréteg nélküli, fedõréteges, furnérozott vagy bevonattal ellátott fa alapú táblák (Szerkezeti elemekhez beltéri vagy kültéri alkalmazásra) Fa alapú táblák (2/2) – Fedõréteg nélküli, fedõréteges, furnérozott vagy bevonattal ellátott fa alapú táblák (Nem szerkezeti elemekhez beltéri vagy kültéri alkalmazásra) Betonban és falazatban használatos mûanyag horgonyok (1/1) – Betonban és falazatban használatos mûanyag horgonyok (Rendszerek – például homlokzatrendszerek – olyan elemeinek rögzítésére és megtámasztására, amelyek hozzájárulnak a rendszerek állékonyságához) Cementek, építõipari mész és más hidraulikus kötõanyagok Közönséges cementek, beleértve: – Portlandcement – Összetett portlandcementek: – Portland-salakcement – Portland-szilikapor-cement – Portland-puccoláncement – Portland-pernyecement – Portland-agyagpalacement – Portland-mészkõcement – Összetett portlandcement – Nagyolvasztó-cementek – Puccoláncementek – Összetett cementek (Beton, vakolat, habarcs és más építési keverék készítéséhez és építési termékek gyártására)

Módozat



2+

EN 14250:2004 EN 14081-1:2005


2+

EN 13986:2004


1

EN 13986:2004


1 3

EN 13986:2004


2+

ETAG 001-6 ETAG 014


1+

EN 197-1:2000 EN 197-1:2000/A1:2004 EN 197-4:2004 EN 14216:2004



97/555/EK

97/555/EK

97/555/EK

97/556/EK

97/556/EK

97/638/EK

97/740/EK


Termék

Módozat



Cementek, építõipari mész és más hidraulikus kötõanyagok Különleges cementek, beleértve: – Kis hõfejlõdéssel kötõ cementek – Szulfátálló cement – Fehércement – Tengervízálló cement – Alacsony alkálitartalmú cement (Beton, vakolat, habarcs és más építési keverék készítéséhez és építési termékek gyártására) Cementek, építõipari mész és más hidraulikus kötõanyagok – Kõmûves cementek (Beton, vakolat, habarcs és más építési keverék készítéséhez és építési termékek gyártására) Cementek, építõipari mész és más hidraulikus kötõanyagok Építõipari mész, beleértve: – Kalcium-meszek – Dolomitos meszek – Hidraulikus meszek (Beton, vakolat, habarcs és más építési keverék készítéséhez és építési termékek gyártására) Vakolatos összetett külsõ hõszigetelõ rendszerek / készletek (1/1) – Vakolatos összetett külsõ hõszigetelõ rendszerek/készletek (ETICS) (Olyan külsõ falakon, amelyekre nézve tûzvédelmi követelmények vannak) Vakolatos összetett külsõ hõszigetelõ rendszerek/készletek (1/1) – Vakolatos összetett külsõ hõszigetelõ rendszerek/készletek (ETICS) (Olyan külsõ falakon, amelyekre nézve tûzvédelmi követelmények vannak) (Olyan külsõ falakon, amelyekre nézve nincsenek tûzvédelmi követelmények) Szerkezeti épületfa rögzítõelemek (1/1) – Nyírásra igénybevett lemezek, fogazott kapcsoló lemezek, lyuggatott szeglemezek, szeglemezek (Szerkezeti épületfa termékekhez) Falazat és ezzel kapcsolatos termékek (1/3) – Gyárban gyártott, tervezett építészeti habarcsok (Falakban, oszlopokban és válaszfalakban)

1+

EN 14216:2004


1+

EN 413-1:2004


2

EN 459-1:2001


1

ETAG 004


2+

ETAG 004


2+

ETAG 015


2+

EN 998-2:2003



97/740/EK

97/740/EK

97/808/EK

97/808/EK

97/808/EK

98/143/EK


Termék

Módozat



Falazat és ezzel kapcsolatos termékek (1/3) – I. kategóriájú falazategységek (Falakban, oszlopokban és válaszfalakban)

2+

EN 771-1:2003 EN 771-1:2003/A1:2005 EN 771-2:2003 EN 771-2:2003/A1:2005 EN 771-3:2003 EN 771-3:2003/A1:2005 EN 771-4:2003 EN 771-4:2003/A1:2005 EN 771-5:2003 EN 771-5:2003/A1:2005 EN 771-6:2005


Falazat és ezzel kapcsolatos termékek (2/3) – Csatlógerendák (Falakban és válaszfalakban) Padlóburkolatok (2/2)

3

EN 845-2:2003


3

EN 12057:2004 EN 12058:2004 EN 14342:2005 EN 14411:2003


1 3

EN 13454-1:2004 EN 13813:2002 EN 14016-1:2004


1 3

EN 14041:2004 EN 14041:2004/AC:2006 EN 14904:2006


2+

ETAG 006


– Rideg padlóburkoló termékek A) Alkotóelemek: burkoló egységek; lapok; mozaik; parketta; hálószerû vagy lapokkal történõ burkolás; padlórácsozatok; rideg rétegelt padlóburkolatok; fa alapú termékek (Beltéri használatra, beleértve a burkolt tömegközlekedési helyiségeket) Padlóburkolatok (2/2) – Rideg padlóburkoló termékek (Beltéri használatra) Padlóburkolatok (2/2) – Rugalmas és textil padlóburkolatok Homogén és heterogén rugalmas padlóburkolatok, lapként, lemezként vagy tekercsként szolgáltatva (textil padlóburkolatok, beleértve lapokat; mûanyag és gumi lapok (aminoplasztik hõre keményedõ padlóburkolatok); linóleum és parafa; antisztatikus lemezek; szabadon lefektetett padlóburkoló lapok; rugalmas rétegelt padlóburkolatok) (Beltéri használatra) Mechanikusan rögzített, hajlékony tetõvízszigetelõ lemezekbõl álló rendszerek (1/1) – Mechanikusan rögzített, hajlékony, tetõ-vízszigetelõ lemezekbõl álló rendszerek, beleértve a rögzítési, toldási és szegélyezési rendszereket és néha a hõszigetelést is, a hajlékony lemezeken alapuló, folytonos vízzárást biztosító rendszerekre korlátozva (Tetõk vízszigetelésére)


98/213/EK

98/213/EK

98/213/EK

98/213/EK

98/214/EK

98/214/EK

98/279/EK


Termék

Belsõ válaszfal-rendszerek (1/5) – Belsõ válaszfal-rendszerek (Olyan felhasználások esetén, amelyek során tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó követelményeknek kell megfelelni) Belsõ válaszfal-rendszerek (2/5) – Belsõ válaszfal-rendszerek (Tûzszakaszok határolására) Belsõ válaszfal-rendszerek (3/5) – Belsõ válaszfal-rendszerek (Veszélyes anyagokra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó felhasználásokra) Belsõ válaszfal-rendszerek (4/5) – Belsõ válaszfal-rendszerek (Üzembiztonsági kockázatoknak kitett és üzembiztonsági szabályozás hatálya alá tartozó felhasználásokra) Fémbõl készült szerkezeti anyagok és segédanyagok (1/4) – Fémbõl készült szelvények/profilok {(Melegen hengerelt, hidegen hajlított vagy más módon gyártott, különbözõ alakú szelvények/profilok (T, L, H, U, Z, I, szelvények, szögacél, zártszelvény, csövek), sík lemeztermékek (vastag lemez, vékony lemez, szalag), acélbetétek, öntöttvasak, kovácsoltvasak különbözõ fémekbõl készítve, védelem nélkül vagy korrózió elleni bevonattal védetten.)} (Fémszerkezetekben vagy vasbeton szerkezetekben történõ felhasználásra) Fémbõl készült szerkezeti anyagok és segédanyagok (3/4) – Hegesztõanyagok (Fém szerkezeti munkáknál történõ felhasználásokhoz) Szigetelõanyagokból és néha betonból álló, üreges blokkokból vagy panelekbõl készült, nem teherhordó bennmaradó zsaluzati készletek / rendszerek (1/1) – Nem teherhordó bennmaradó zsaluzati készletek/rendszerek, normál beton, vagy adott esetben vasbeton kiöntéssel, vagy szigetelõanyagból (vagy szigetelõanyag és egyéb anyag kombinációjából) álló üreges blokkokból. (Épületekben külsõ és belsõ falszerkezetként történõ felhasználásra, amely tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó szabályozás tárgyát képezi)

Módozat



1 3

ETAG 003


3

ETAG 003


3

ETAG 003


3

ETAG 003


2+

EN 10025-1:2004 EN 10210-1:2006 EN 10219-1:2006 EN 15088:2005


2+

EN 13479:2004


1

ETAG 009



98/279/EK

98/436/EK

98/436/EK

98/436/EK

98/436/EK


Termék

Szigetelõanyagokból és néha betonból álló, üreges blokkokból vagy panelekbõl készült, nem teherhordó bennmaradó zsaluzati készletek / rendszerek (1/1) – Nem teherhordó bennmaradó zsaluzati készletek/rendszerek, normál beton, vagy adott esetben vasbeton kiöntéssel, vagy szigetelõanyagból (vagy szigetelõanyag és egyéb anyag kombinációjából) álló üreges blokkokból. (Épületekben külsõ és belsõ falszerkezetként történõ felhasználásra, amely tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó szabályozás tárgyát képezi) – Nem teherhordó bennmaradó zsaluzati készletek/rendszerek, normál beton, vagy adott esetben vasbeton kiöntéssel, vagy szigetelõanyagból (vagy szigetelõanyag és egyéb anyag kombinációjából) álló panelokból készítve, távolságtartókkal összekapcsolt zsaluhéjakból összeállítva. (Épületekben külsõ és belsõ falszerkezetként történõ felhasználásra, mely nem képezi tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó szabályozás tárgyát) Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (1/6) – Tetõcserepek, palák, kövek és zsindelyek (Olyan felhasználásokra, amelyek tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak) Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (1/6) – Sík és profilozott lemezek (Olyan felhasználásokra, amelyeket tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó rendeletek szabályoznak) (például tûzszakaszhatár) Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (2/6) – Tetõcserepek, palák, kövek és zsindelyek (Olyan felhasználásokra, amelyek tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak) Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (2/6) – Sík és profilozott lemezek (Olyan felhasználásokra, amelyeket tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó rendeletek szabályoznak (például tûzszakaszhatár)

Módozat



2+

ETAG 009


3

EN 490:2004 EN 492:2004 EN 492:2004/A1:2005 EN 492:2004/A2:2006 EN 1304:2005


3

EN 494:2004 EN 494:2004/A1:2005 EN 494:2004/A2:2006


3

EN 490:2004 EN 492:2004 EN 492:2004/A1:2005 EN 492:2004/A2:2006 EN 1304:2005


3

EN 494:2004 EN 494:2004/A1:2005 EN 494:2004/A2:2006



98/436/EK

98/436/EK

98/436/EK

98/436/EK

98/436/EK

98/436/EK

98/436/EK


Termék

Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (2/6) – Tetõtéri ablakok (Olyan felhasználásokra, amelyek tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak) Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (3/6) – Tetõcserepek, palák, kövek és zsindelyek (Olyan felhasználásokra, amelyek kültéri tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó szabályozás tárgyai) Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (3/6) – Sík és profilozott lemezek (Olyan felhasználásokra, amelyeket tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó rendeletek szabályoznak) (például tûzszakaszhatár) Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (3/6) – Tetõtéri ablakok (Olyan felhasználásokra, amelyek kültéri tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó szabályozás tárgyai) Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (4/6) – Sík és profilozott lemezek (Olyan felhasználásokra, amelyek a tetõszerkezet merevítését szolgálják) Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (5/6) – Minden tetõfedés, felülvilágító, tetõtéri ablak és kiegészítõ termék (Olyan felhasználásokra, amelyekre a veszélyes anyagok elõírásai vonatkoznak)

Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (6/6) – Tetõtéri ablakok: (Olyan felhasználásokra, amelyek eltérnek az (1/6), (2/6), (3/6), (4/6), (5/6) családokban elõírtaktól)

Módozat



1 3

EN 14351-1:2006


3

EN 490:2004 EN 492:2004 EN 492:2004/A1:2005 EN 492:2004/A2:2006 EN 1304:2005


3

EN 494:2004 EN 494:2004/A1:2005 EN 494:2004/A2:2006


3

EN 14351-1:2006


3

EN 494:2004 EN 494:2004/A1:2005 EN 494:2004/A2:2006


3

EN 490:2004 EN 492:2004 EN 492:2004/A1:2005 EN 492:2004/A2:2006 EN 494:2004 EN 494:2004/A1:2005 EN 494:2004/A2:2006 EN 1304:2005


3

EN 14351-1:2006



98/437/EK

98/437/EK

98/437/EK

98/437/EK

98/437/EK

98/437/EK

98/437/EK


Termék

Belsõ és külsõ falak és mennyezetek burkolatai (2/5) – Burkolólapok (rideg anyagokból) (Falakon vagy mennyezeteken belsõ vagy külsõ burkolatként történõ felhasználásra, amelyek a lapok vágásából eredõ baleseti sérülések megelõzésére vonatkozó követelmények hatálya alá tartoznak) – Burkolólapok (Belsõ vagy külsõ álmennyezeteknél, amelyek az üzembiztonságra vonatkozó követelmények hatálya alá tartoznak) Belsõ és külsõ falak és mennyezetek burkolatai (3/5) – Burkolatok tekercs formában (Falak vagy mennyezetek belsõ burkolataként, melyek tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak) Belsõ és külsõ falak és mennyezetek burkolatai (3/5) – Tetõfedõ lapok (Falak vagy mennyezetek belsõ burkolataként, melyek tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak) Belsõ és külsõ falak és mennyezetek burkolatai (3/5) – Burkolólapok (Falak vagy mennyezetek belsõ vagy külsõ burkolataként, melyek tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak) Belsõ és külsõ falak és mennyezetek burkolatai (4/5) – Homlokzatburkoló lemezek (Falak vagy mennyezetek belsõ vagy külsõ burkolataként, melyek a veszélyes anyagokra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak) Belsõ és külsõ falak és mennyezetek burkolatai (4/5) – Burkolólapok (Falak vagy mennyezetek belsõ vagy külsõ burkolataként, melyek a veszélyes anyagokra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak) Belsõ és külsõ falak és mennyezetek burkolatai (4/5) – Tetõfedõ lapok (Falak vagy mennyezetek belsõ vagy külsõ burkolataként, melyek a veszélyes anyagokra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak)

Módozat



3

EN 14411:2003


1 3

EN 14716:2004


3

EN 12467:2004 EN 12467:2004/A1:2005 EN 12467:2004/A2:2006


3

EN 14411:2003


3

EN 1469:2004


3

EN 14411:2003


3

EN 12467:2004 EN 12467:2004/A1:2005 EN 12467:2004/A2:2006



98/598/EK


Termék

99/90/EK

99/90/EK

99/90/EK

99/90/EK

99/90/EK

99/90/EK



Magas biztonsági követelményû felhasználásokra alkalmazott adalékanyagok (2/2) Adalékanyagok: – betonhoz, habarcshoz és híghabarcshoz – bitumenes keverékekhez és felületképzésekhez – kötetlen és hidraulikusan kötött keverékekhez (Utakhoz és más építõmérnöki munkákhoz) Burkoló kövek (Hidraulikus szerkezetekhez és más építõmérnöki munkákhoz való felhasználásra)

99/89/EK

Módozat

1139

Vasúti kavicságyazat (Vasútépítési célokra) Kitöltõ anyagok: – betonhoz, habarcshoz és híghabarcshoz – bitumenes keverékekhez és felületképzésekhez (Utakhoz és más építõmérnöki munkákhoz) Elõre gyártott lépcsõkészletek (1/2) – Elõre gyártott lépcsõkészletek (Lakóépületekhez és egyéb épületekhez) Vízszigetelõ lemezek (1/3) – Talajnedvesség elleni szigetelõ lemezek (Épületekben) Vízszigetelõ lemezek (1/3) – Tetõszigetelõ lemezek (Épületekben) Vízszigetelõ lemezek (1/3) – Párazáró rétegek (Épületekben) Vízszigetelõ lemezek (2/3) – Tetõszigetelõ lemezek (Olyan felhasználásokhoz, amelyek tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartoznak) Vízszigetelõ lemezek (2/3) – Talajnedvesség elleni szigetelõ lemezek (Olyan felhasználásokhoz, amelyek tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartoznak) Vízszigetelõ lemezek (2/3) – Párazáró rétegek (Olyan felhasználásokhoz, amelyek tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartoznak)

2+

EN 12620:2002 EN 13043:2002 EN 13043:2002/AC:2004 EN 13055-1:2002 EN 13055-2:2004 EN 13139:2002 EN 13242:2002 EN 13242:2002/AC:2004 EN 13383-1:2002 EN 13450:2002 EN 13450:2002/AC:2004


2+

ETAG 008


2+

EN 13967:2004 EN 13969:2004


2+

EN 13707:2004 EN 13956:2005 EN 13956:2005/AC:2006


3

EN 13970:2004 EN 13984:2004


3

EN 13707:2004


1 3

EN 13967:2004 EN 13969:2004


1 3

EN 13970:2004 EN 13984:2004 EN 13859-1:2005 EN 13859-2:2004



99/90/EK

99/90/EK

99/90/EK

99/91/EK


Termék

Vízszigetelõ lemezek (2/3) – Tetõalátét fóliák (Olyan felhasználásokhoz, amelyek tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartoznak) Vízszigetelõ lemezek (2/3) – Tetõszigetelõ lemezek (Olyan felhasználásokhoz, amelyek tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartoznak) Vízszigetelõ lemezek (3/3) – Tetõszigetelõ lemezek (Olyan felhasználásokhoz, amelyeket külsõ tûz elleni rendeletek szabályoznak) Hõszigetelõ anyagok (1/2) – Hõszigetelõ anyagok (gyári termékek és helyszínen elõállított termékek) (Bármely felhasználásra)

Módozat



1 3

EN 13859-1:2005


1

EN 13707:2004


3

EN 13707:2004


3

EN 13162:2001 EN 13162:2001/AC:2005 EN 13163:2001 EN13163:2001/AC:2005 EN 13164:2001 EN 13164:2001/A1:2004 EN13164:2001/AC:2005 EN 13165:2001 EN13165:2001/ A1:2004 EN13165:2001/A2:2004 EN13165:2001/AC:2005 EN 13166:2001 EN 13166:2001/ A1:2004 EN 13166:2001/AC:2005 EN 13167:2001 EN 13167:2001/ A1:2004 EN 13167:2001/AC:2005 EN 13168:2001 EN 13168:2001/ A1:2004 EN 13168:2001/AC:2005 EN 13169:2001 EN 13169:2001/ A1:2004 EN 13169:2001/AC:2005 EN 13170:2001 EN 13170:2001/AC:2005 EN 13171:2001 EN 13171:2001/ A1:2004 EN 13171:2001/AC:2005 EN 14063-1:2004 EN 14316-1:2004 EN 14317-1:2004



99/91/EK


Termék

Hõszigetelõ anyagok (2/2) – Hõszigetelõ anyagok (gyári termékek és helyszínen elõállított termékek) (Olyan felhasználások, amelyeket tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó jogszabályok szabályoznak)

Módozat

1


EN 13162:2001 EN 13162:2001/AC:2005 EN 13163:2001 EN 13163:2001/AC:2005 EN 13164:2001 EN 13164:2001/ A1:2004 EN 13164:2001/AC:2005 EN 13165:2001 EN 13165:2001/ A1:2004 EN 13165:2001/A2:2004 EN 13165:2001/AC:2005 EN 13166:2001 EN 13166:2001/ A1:2004 EN 13166:2001/AC:2005 EN 13167:2001 EN 13167:2001/ A1:2004 EN 13167:2001/AC:2005 EN 13168:2001 EN 13168:2001/ A1:2004 EN 13168:2001/AC:2005 EN 13169:2001 EN 13169:2001/ A1:2004 EN 13169:2001/AC:2005 EN 13170:2001 EN 13170:2001/AC:2005 EN 13171:2001 EN 13171:2001/ A1:2004 EN 13171:2001/AC:2005 EN 14063-1:2004 EN 14316-1:2004 EN 14317-1:2004




99/91/EK

99/92/EK

99/93/EK


Termék

Hõszigetelõ anyagok (2/2) – Hõszigetelõ anyagok (gyári termékek és helyszínen elõállított termékek) (Olyan felhasználások, amelyeket tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó jogszabályok szabályoznak)

Könnyû, összetett, fa anyagú gerendák és oszlopok (1/1) – Könnyû, összetett, fa anyagú gerendák és oszlopok (fejlemezes gerendákat, vagyis gerenda/födém kombinációkat is ideértve) (Épületekben) Ajtók, ablakok, ablaktáblák, zsaluzatok, kapuk és a hozzájuk tartozó vasalatok (1/1) – Ajtók és kapuk (a hozzájuk tartozó vasalatokkal, vagy azok nélkül) (Egyéb meghatározott különleges felhasználások és/vagy olyan felhasználások, amelyek során különleges követelményeknek kell megfelelni, különösen zajvédelem, energiatakarékosság, víz- és légzárás, valamint üzembiztonság szempontjából)

Módozat



3

EN 13162:2001 EN 13162:2001/AC:2005 EN 13163:2001 EN 13163:2001/AC:2005 EN 13164:2001 EN 13164:2001/ A1:2004 EN 13164:2001/AC:2005 EN 13165:2001 EN 13165:2001/ A1:2004 EN 13165:2001/A2:2004 EN 13165:2001/AC:2005 EN 13166:2001 EN 13166:2001/ A1:2004 EN 13166:2001/AC:2005 EN 13167:2001 EN 13167:2001/ A1:2004 EN 13167:2001/AC:2005 EN 13168:2001 EN 13168:2001/ A1:2004 EN 13168:2001/AC:2005 EN 13169:2001 EN 13169:2001/ A1:2004 EN 13169:2001/AC:2005 EN 13170:2001 EN 13170:2001/AC:2005 EN 13171:2001 EN 13171:2001/ A1:2004 EN 13171:2001/AC:2005 EN 14063-1:2004 EN 14316-1:2004 EN 14317-1:2004


1

ETAG 011


3

EN 13241-1:2003 EN 14351-1:2006



99/93/EK

99/93/EK

99/94/EK

99/454/EK

99/454/EK

99/454/EK


Termék

Ajtók, ablakok, ablaktáblák, zsaluziák, kapuk és a hozzájuk tartozó vasalatok (1/1) – Ajtók és kapuk (a hozzájuk tartozó vasalatokkal, vagy azok nélkül) (Tûz/füst szakaszhatárokon és menekülési útvonalakon való használathoz) Ajtók, ablakok, ablaktáblák, zsaluziák, kapuk és a hozzájuk tartozó vasalatok (1/1) – Ablakok (a hozzájuk tartozó vasalatokkal, vagy azok nélkül) (Bármilyen más felhasználáshoz) Elõre gyártott normál/könnyûsúlyú/autoklávozott pórusbeton termékek – Elõre gyártott normál/könnyûsúlyú/autoklávozott pórusbeton termékek (Szerkezeti felhasználásra)

Tûzgátló, tûzterjedést gátló, és tûzvédelmi termékek (1/2) – Tûzgátló és tûzterjedést gátló termékek (Tûzszakasz-határoláshoz és/vagy tûzvédelemhez vagy tûzoltáshoz) – Tûzvédelmi termékek (beleértve a tûzállóságot növelõ bevonatokat) (Tûzszakasz-határoláshoz és/vagy tûzvédelemhez vagy tûzoltáshoz) Tûzgátló, tûzterjedést gátló, és tûzvédelmi termékek (2/2) – Tûzgátló és tûzterjedést gátló termékek (Tûzzel szembeni ellenállóság szabályozásához) – Tûzvédelmi termékek (beleértve a tûzállóságot növelõ bevonatokat) (Tûzzel szembeni ellenállóság szabályozásához) Tûzgátló, tûzterjedést gátló, és tûzvédelmi termékek (2/2) – Tûzgátló és tûzterjedést gátló termékek (Tûzzel szembeni ellenállóság szabályozásához) – Tûzvédelmi termékek (beleértve a tûzállóságot növelõ bevonatokat) (Tûzzel szembeni ellenállóság szabályozásához)

Módozat



1

EN 14351-1:2006


3

EN 14351-1:2006


2+

EN 1168:2005 EN 1520:2002 EN 12794:2005 EN 12843:2004 EN 13224:2004 EN 13224:2004/AC:2005 EN 13225:2004 EN 13693:2004 EN 13747:2005 EN 13978-1:2005 EN 14844:2006


1

ETAG 018-1 ETAG 018-4


1

ETAG 018-1 ETAG 018-4


3

ETAG 018-1 ETAG 018-4



99/455/EK

99/469/EK

99/469/EK

99/469/EK

99/469/EK

99/470/EK

99/470/EK

2000/245/EK

2000/245/EK


Termék

Favázak és gerendák elõregyártott épületszerelvényei – Épületfaváz és házgyári gerenda épületszerelvények (az I. mellékletben meghatározottak szerint) (Építési munkák) Betonnal, vakoló és falazó habarccsal kapcsolatos termékek (1/2) – Adalékanyagok (I. típus) (Betonhoz, habarcshoz és cementhabarcshoz) Betonnal, vakoló és falazó habarccsal kapcsolatos termékek (1/2) – Adalékkeverékek (Betonhoz, habarcshoz és cementhabarcshoz)

Betonnal, vakoló és falazó habarccsal kapcsolatos termékek (1/2) – Betonvédõ és javító termékek (Épületekben és építményekben egyéb felhasználásra)

Betonnal, vakoló és falazó habarccsal kapcsolatos termékek (2/2) – Betonvédõ és javító termékek (Tûzvédelmi rendelkezések hatálya alá tartozó felhasználásra) Építõipari ragasztóanyagok (1/2) – Csemperagasztók (Épületekben és más építményekben belsõ és külsõ felhasználásra) Építõipari ragasztóanyagok (2/2) – Csemperagasztók (Tûzvédelemmel kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó felhasználásra) Síküveg-, profilüveg- és üvegtégla-termékek (1/6) – Sík és hajlított üvegtáblák (Kifejezetten tûzállóság biztosítására szolgáló üvegszerkezetekben való használatra) Síküveg-, profilüveg- és üvegtégla-termékek (1/6) – Hõszigetelõ üvegegységek (Kifejezetten tûzállóság biztosítására szolgáló üvegszerkezetekben való használatra)

Módozat



1

ETAG 007 ETAG 012


2+

EN 12878:2005 EN 12878:2005/AC:2006


2+

EN 934-2:2001 EN 934-2:2001/A1:2004 EN 934-2:2001/A2:2005 EN 934-3:2003 EN 934-3:2003/AC:2005 EN 934-4:2001


2+

EN 1504-2:2004 EN 1504-3:2005 EN 1504-4:2004 EN 1504-5:2004 EN 1504-6:2006 EN 1504-7:2006


1 3

EN 1504-2:2004 EN 1504-4:2004


3

EN 12004:2001/ A1:2002 Vizsgálólaboratórium EN 12004:2001/A1:2002/AC:2002

3

EN 12004:2001/ A1:2002 Vizsgálólaboratórium EN 12004:2001/A1:2002/AC:2002

1

EN 12150-2:2004 EN 14449:2005 EN 14449:2005/AC:2005


1

EN 1279-5:2005



2000/245/EK

2000/245/EK

2000/245/EK

2000/245/EK

2000/245/EK

2000/245/EK

2000/245/EK

2000/245/EK

2000/245/EK

2000/245/EK


Termék

Síküveg-, profilüveg- és üvegtégla-termékek (2/6) – Sík és hajlított üvegtáblák (Tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó elõírások hatálya alá tartozó használat esetén) Síküveg-, profilüveg- és üvegtégla-termékek (2/6) – Hõszigetelõ üvegegységek (Tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó elõírások hatálya alá tartozó használat esetén) Síküveg-, profilüveg- és üvegtégla-termékek (3/6) – Sík és hajlított üvegtáblák (A külsõ tûzvédelmi teljesítményre vonatkozó elõírások hatálya alá esõ használat esetén) Síküveg-, profilüveg- és üvegtégla-termékek (3/6) – Hõszigetelõ üvegegységek (A külsõ tûzvédelmi teljesítményre vonatkozó elõírások hatálya alá esõ használat esetén) Síküveg-, profilüveg- és üvegtégla-termékek (4/6) – Sík és hajlított üvegtáblák (Golyóálló vagy robbanásbiztos üvegezés esetén) Síküveg-, profilüveg- és üvegtégla-termékek (4/6) – Hõszigetelõ üvegegységek (Golyóálló vagy robbanásbiztos üvegezés esetén) Síküveg-, profilüveg- és üvegtégla-termékek (4/6) – Sík és hajlított üvegtáblák (Egyéb olyan használat esetén, ahol elõfordulhat „biztonságos használati” kockázat, és amely az arra vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartozik) Síküveg-, profilüveg- és üvegtégla-termékek (4/6) – Hõszigetelõ üvegegységek (Egyéb olyan használat esetén, ahol elõfordulhat „biztonságos használati” kockázat, és amely az arra vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartozik) Síküveg-, profilüveg- és üvegtégla-termékek (5/6) – Sík és hajlított üvegtáblák (Energiatakarékos és/vagy zajcsökkentõ használat esetén) Síküveg-, profilüveg- és üvegtégla-termékek (5/6) – Hõszigetelõ üvegegységek (Energiatakarékos és/vagy zajcsökkentõ használat esetén)

Módozat



3

EN 12150-2:2004 EN 14449:2005 EN 14449:2005/AC:2005


3

EN 1279-5:2005


3

EN 12150-2:2004 EN 14449:2005 EN 14449:2005/AC:2005


3

EN 1279-5:2005


1

EN 12150-2:2004 EN 14449:2005 EN 14449:2005/AC:2005


1

EN 1279-5:2005


3

EN 12150-2:2004 EN 14449:2005 EN 14449:2005/AC:2005


3

EN 1279-5:2005


3

EN 12150-2:2004 EN 14449:2005 EN 14449:2005/AC:2005


3

EN 1279-5:2005


1146


12. szám

Megjegyzés: Az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak való bejelentés kelte: 2004. május 1. A 043/2001. számú kijelölési okirat és melléklete ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 090/2005. számú okirat melléklete kiadásának, valamint az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak való bejelentés kelte: 2005. december 19. Az 1. számú módosítás kiadásának, valamint az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak való bejelentés kelte: 2007. augusztus 7. A 2. számú módosítás kiadásának, valamint az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak való bejelentés kelte: 2007. augusztus 31. Kijelölés mûszaki területe: 1. számú módosítás EK Bizottsági határozat

95/467/EK

Termék

Szerkezeti teherhordó elemek (1/1) – Szerkezeti teherhordó elemek (Olyan magas- és mélyépítési felhasználás esetén, ahol az egyedi teherhordó elemekkel szemben támasztott követelményeknek kritikus jelentõsége van)

Módozat

1


MSZ 32-2:1979 MSZ 32-3:1980 MSZ 552-1:1982 MSZ 552-7:1982 MSZ 4736-2:1984 MSZ 4736-3:1984 MSZ 4781-2:1987 MSZ 4781-3:1987 MSZ 9372-2:1982 MSZ 9372-3:1982 MSZ 9372-4:1990 MSZ 9373-2:1988 MSZ 9373-3:1982 MSZ 9373-4:1985 MSZ 9373-5:1986 MSZ 9373-6:1986 MSZ 10798-1:1989 MSZ-04-803-7:1990



ÉME 95/467/EK

Szerkezeti teherhordó elemek (1/1) – Szerkezeti teherhordó elemek (Olyan magas- és mélyépítési felhasználás esetén, ahol az egyedi teherhordó elemekkel szemben támasztott követelményeknek nincs kritikus jelentõsége)

3

MSZ 32-2:1979 MSZ 32-3:1980 MSZ 552-1:1982 MSZ 552-7:1982 MSZ 4736-2:1984 MSZ 4736-3:1984 MSZ 4781-2:1987 MSZ 4781-3:1987 MSZ 9372-2:1982 MSZ 9372-3:1982 MSZ 9372-4:1990 MSZ 9373-2:1988 MSZ 9373-3:1982 MSZ 9373-4:1985 MSZ 9373-5:1986 MSZ 9373-6:1986 MSZ 10798-1:1989 MSZ-04-803-7:1990 ÉME



97/176/EK

97/464/EK

97/555/EK

97/597/EK

97/597/EK


Termék

Szerkezeti fatermékek (3/3) – Szerkezeti fatermékek rögzítõelemei Kötõelemek fához, hasított gyûrûs kötõelemek, hengeres acél- és facsapok, facsavarok, menetes csapok, szegek (Szerkezeti fatermékek) Épületen kívüli szennyvíz-elvezetési és -kezelési termékek (2/3) – Elõre gyártott szennyvízelvezetõ csatornák {(Épületen kívüli használatra, épületekbõl és építményekbõl (utakról is) származó szennyvíz elvezetésére)} Cement, építõipari mész és más hidraulikus kötõanyagok Különleges cementek, beleértve: – Szulfátálló cement – Fehércement (Beton, vakolat, habarcs és más építési keverék készítéséhez és építési termékek gyártására) Betonhoz alkalmazott betonacélok és elõfeszített acélok (1/3) Betonacél termékek: – Betonacélok – Acélbetétek, tekercsek – Hegesztett szerkezetek – Rácsostartó – Rovátkolt szalagok (Beton vasalására alkalmazva) Betonhoz alkalmazott betonacélok és elõfeszített acélok (1/3) Elõfeszített acél termékek: – Huzalok (feszültségmentesített, hidegen húzott huzalok, sima huzalok, rovátkolt huzalok) – Pászmák (többhuzalú pászmák, többhuzalú tömörített pászmák, rovátkolt és nagy tapadással rendelkezõ pászma) – Vasbetétek (melegen hengerelt és feldolgozott vasbetétek, menetes vasbetétek, bordázott vagy sík felületû, vagy sima felületû vasbetétek) – Elõfeszített kábelek (Beton elõfeszítésére alkalmazva)

Módozat



3

ÉME


3

MSZ EN 124:1999 MSZ EN 558-1:1999


1+

MSZ 4737-1:2002 MSZ 4737-2:2002


1+

MSZ EN 10080:2005 MSZ 339:1987 MSZ 982:1987 MSZ 5761:1987 ÉME


1+

MSZ 465:1987 MSZ 5720:1993 prEN 10138-1:1999 prEN 10138-2:1999 prEN 10138-3:1999 prEN 10138-4:1999



97/740/EK

98/214/EK

98/214/EK

98/436/EK

98/436/EK


Termék

Falazat és ezzel kapcsolatos termékek (3/3) – Olyan beépített hõszigetelõ anyagokat tartalmazó falazat egységek, amelyeket arra a felületre helyeztek el, amely tûz hatásának lehet kitéve (Olyan falakban és válaszfalakban, amelyekre tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó elõírások vonatkoznak) Fémbõl készült szerkezeti anyagok és segédanyagok (2/4) – Fémbõl készült rúdszerkezetek (Keretszerkezetekhez és alapozásokhoz történõ felhasználásra Fémbõl készült szerkezeti anyagok és segédanyagok (4/4) – Szerkezeti kötõelemek (Fém szerkezeti munkáknál történõ felhasználásokhoz) Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (1/6) – Sík és profilozott lemezek (Olyan felhasználásokra, amelyeket tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó rendeletek szabályoznak) (például tûzszakaszhatár)

Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (2/6) – Sík és profilozott lemezek – Homlokszegélyek és ereszszegélyek (Olyan felhasználásokra, amelyek tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak)

Módozat



1 3

MSZ 7573:2002 ÉME


2+

MSZ EN 10263-1:2001 MSZ ENV 1090-1:1999 MSZ-04-803-25:1990


2+

MSZ EN 14399-3:2005 MSZ EN 14399-4:2005 MSZ ISO 8992:1994


3

MSZ EN 501:1998 MSZ EN 502:2001 MSZ EN 504:2001 MSZ EN 505:2001 MSZ EN 506:2001 MSZ EN 507:2001 MSZ EN 508-1:2001 MSZ EN 508-2:2001 MSZ EN 508-3:2001 ÉME


1 3

MSZ EN 501:1998 MSZ EN 502:2001 MSZ EN 504:2001 MSZ EN 505:2001 MSZ EN 506:2001 MSZ EN 507:2001 MSZ EN 508-1:2001 MSZ EN 508-2:2001 MSZ EN 508-3:2001 MSZ EN 612:2005 MSZ EN 1462:2005 ÉME



98/436/EK

98/436/EK

98/436/EK

99/93/EK


Termék

Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (3/6) – Sík és profilozott lemezek – Tetõfedõ rendszerek tartozékai (Olyan felhasználásokra, amelyek kültéri tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó szabályozás tárgyai)

Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (4/6) – Sík és profilozott lemezek (Olyan felhasználásokra, amelyek a tetõszerkezet merevítését szolgálják)

Tetõfedések, felülvilágítók, tetõtéri ablakok és kiegészítõ termékek (5/6) – Minden tetõfedés, felülvilágító, tetõtéri ablak és kiegészítõ termék (Olyan felhasználásokra, amelyekre a veszélyes anyagok elõírásai vonatkoznak)

Ajtók, ablakok, ablaktáblák, zsaluziák, kapuk és a hozzájuk tartozó vasalatok (1/1) – Ajtók és kapuk (a hozzájuk tartozó vasalatokkal, vagy azok nélkül) (Tûz/füst szakaszhatárokon és menekülési útvonalakon) – Ablakok (a hozzájuk tartozó vasalatokkal vagy azok nélkül) (Tûz/füst szakaszhatárokon és menekülési útvonalakon)

Módozat



3



3

MSZ EN 501:1998 MSZ EN 502:2001 MSZ EN 504:2001 MSZ EN 505:2001 MSZ EN 506:2001 MSZ EN 507:2001 MSZ EN 508-1:2001 MSZ EN 508-2:2001 MSZ EN 508-3:2001 ÉME


3



1

MSZ 9384-2:1989 MSZ 9384-9:1988 MSZ 9384-10:1988 MSZ 9384-11:1988 MSZ 9384-12:1988 MSZ 9386:1993 MSZ 9387:1993 ÉME



99/93/EK

99/469/EK

99/469/EK

99/470/EK

99/94/EK

2002/359/EK


Termék

Ajtók, ablakok, ablaktáblák, zsaluziák, kapuk és a hozzájuk tartozó vasalatok (1/1) – Ajtók és kapuk (a hozzájuk tartozó vasalatokkal, vagy azok nélkül) (Egyéb meghatározott különleges felhasználások és/vagy olyan felhasználások, amelyek során különleges követelményeknek kell megfelelni, különösen zajvédelem, energiatakarékosság, víz- és légzárás, valamint üzembiztonság szempontjából) – Ablakok a hozzájuk tartozó vasalatokkal vagy azok nélkül) (Bármilyen más felhasználáshoz) Betonnal, vakoló és falazó habarccsal kapcsolatos termékek (1/2) – Adalékanyagok (II. típus) (Betonhoz, habarcshoz és cementhabarcshoz) Betonnal, vakoló és falazó habarccsal kapcsolatos termékek (1/2) – Szálak (Betonban, habarcsban és cementhabarcsban történõ szerkezeti felhasználásra) Építõipari ragasztóanyagok (1/2) – Szerkezetragasztók (Épületekben és más építményekben szerkezeti felhasználásra) Elõre gyártott normál/könnyûsúlyú/ autoklávozott pórusbeton termékek (1/1) – Elõre gyártott normál/könnyûsúlyú, autoklávozott pórusbeton termékek (Szerkezeti felhasználásra) Emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezõ építési termékek – Csövek – Szelepek, csapok, szivattyúk, vízórák, védelmi és biztonsági eszközök – Kenõanyagok, zsírok (Az emberi fogyasztásra szánt víz továbbítására/elosztására/ tárolására szolgáló berendezések a fogyasztói csapokig, beleértve a csapokat is)

Módozat



3

MSZ 9384-2:1989 MSZ 9384-9:1988 MSZ 9384-10:1988 MSZ 9384-11:1988 MSZ 9384-12:1988 MSZ 9386:1993 MSZ 9387:1993 ÉME


1+

ÉME


1 3

ÉME


2+

ÉME


2+

MSZ 4798-1:2004


1+

MSZ EN 200:2005 MSZ EN 817:1999 MSZ EN 12201-2:2003 ÉME


Megjegyzés: A 043/2001. számú kijelölési okirat és melléklete ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 090/2005. számú okirat melléklete kiadásának kelte: 2005. október 26. Az 1. számú módosítás kiadásának kelte: 2007. július 10.

12. szám


1151

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium finanszírozásával az ITDH által meghirdetett 2007. évi Kereskedelemfejlesztési Pályázati rendszer keretén belül 2007. október 4-én elbírált nyertes pályázatok listája Sorszám

Pályázó neve

Jogcímrészlet

Megítélt támogatás (E Ft)

1

AP System Kft.

Kiállítás

177

2

AP System Kft.

Kiadvány

100

3

Art-lux line Kft.

Kiállítás

500

4

Art-lux line Kft.

Kiállítás

500

5

Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara

Kiállítás

500

6

Bakkhosz Bt.

Kiadvány

250

7

Bánhidesign Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság

Kiállítás

570

8

BOOSTER SUN Kft.

Kiállítás

800

9

Capital Home Kft.

Kiállítás

250

10

Capital Home Kft.

Kiállítás

250

11

Capriolobike Kft.

Kiállítás

500

12

Debreceni Nyári Egyetem Kht.

Kiállítás

250

13

DEEF Kht. (Dél-Európai Együttmûködések Fejl.-ért Szolg. Kht.)

Kiállítás

300

14

Déli-Farm Kft.

Kiadvány

150

15

DRAGON INVEST Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság

Kiadvány

400

16

Egrokorr Festékipari Zrt.

Kiállítás

450

17

EMPÓRIUM Ruha és Kötöttáru Kft.

Kiadvány

500

18

ÉP-ELAN Építõipari és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság

Kiadvány

200

19

Faktum Bútor Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Kiállítás

650

20

FRANK-Hungária Kft.

Kiállítás

550

21

FRANK-Hungária Kft.

Kiadvány

238

22

FUX Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.

Kiadvány

400

23

GIZIMAP Térképkészítõ és Alkalmazó Egyéni Cég

Kiállítás

220

24

H.C.L. Ipari és Innovációs Kft.

Kiadvány

100

25

H.C.L. Ipari és Innovációs Kft.

Elektronikus adathordozó

100

26

HACONA Csomagolástechnológia Kft.

Kiállítás

538

27

Helkon Ruhaipari Kft.

Kiadvány

269

28

Helkon Ruhaipari Kft.


200

29

Hordós Bau Kft.

Piaci szervezet/vállalati iroda

1700

30

HPP 2000 Rendezvényszervezõ Kft.

Kiállítás

500

31

Hunprodorg Kft.

Kiállítás

500

32

Hunprodorg Kft.

Kiállítás

500

33

Hunprodorg Kft.

Kiállítás

400

34

Huntertex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Kiállítás

400

35

Illés Csók és Társa Vegyeskereskedõ Kkt.

Kiadvány

300

36

IND Kft.

Kiállítás

800

37

Infer-No Hungary Kerskedelmi és Szolgáltató Kft.

Kiállítás

380

1152


Sorszám

Pályázó neve

12. szám

Jogcímrészlet


38



174

39


Kiadvány

100

40

Inpiro Ipari Hõtechnikai Kft.

Kiállítás

700

41

IRAMKO Trade Általános Szolgáltató és Ker. Kft.

Kiállítás

525

42

IRAMKO Trade Általános Szolgáltató és Ker. Kft.

Kiadvány

400

43

Izinta Kereskedelmi Kft.

Kiállítás

800

44

Izinta Kereskedelmi Kft.

Hirdetés

630

45

Klíma és Hûtéstechnológia Tervezõ, Szerelõ és Kereskedelmi Kft.

Kiadvány

400

46

Klíma és Hûtéstechnológia Tervezõ, Szerelõ és Kereskedelmi Kft.


200

47

Koczkás József EV

Kiállítás

550

48

Koczkás József EV

Kiállítás

430

49

KOSSUTH Kiadó Zrt.

Kiállítás

600

50

KVALITERV Mérnöki, Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.

Kiállítás

600

51

KVALITERV Mérnöki, Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.

Kiállítás

300

52

LABTECH Kft.

Hirdetés

1375

53

Luxboarding Kft.

Kiállítás

600

54

Magyar Francia Kereskedelmi és Iparkamara

Kiállítás

493

55

Magyar Kerámia Szövetség

Kiadvány

500

56

Magyar Vegyipari Szövetség

Nemz. szervezeti tagdíj

1548

57

Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület

Kiállítás

600

58

Majoros Sándor EV

Kiállítás

570

59

MINÕSÉG" Vasipari Gyártó, Szolgáltató Kft.

Kiállítás

428

60

Minya Gábor e.v.

Kiállítás

496

61

MOMERT Magyar Optikai Mûvek Elektormechanikai ZRt.

Kiadvány

500

62

Múlt és Jövõ Bt.

Kiállítás

200

63

N.E.S. Desing Forma- és Divattervezõ Kft.

Kiadvány

500

64

N.E.S. Desing Forma- és Divattervezõ Kft.

Kiállítás

350

65

NCT Ipari Elektronikai Kft.

Kiállítás

1200

66

NEFAB Packaging Hungary" Kft.


250

67

NEFAB Packaging Hungary" Kft.

Kiadvány

150

68

Neuzer Kerékpár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Kiállítás

800

69

Neuzer Kerékpár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Kiadvány

400

70

Õrmester Vagyonvédelmi Kft.

Kiállítás

400

71

Õrmester Vagyonvédelmi Kft.

Kiállítás

300

72

Pannon Bútor Trend Kft.

Kiállítás

900

73

Pannon Pellet Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató

Kiállítás

800

74

PBT Hungary Kft.

Kiadvány

400

75

PBT Hungary Kft.

Hirdetés

400

76

Plasticon Vegyesipari Kft.

Kiállítás

1000

77

PLS Elektronikai és Számítástechnikai Kft.

Kiállítás

1000

12. szám Sorszám


Pályázó neve

1153

Jogcímrészlet


78

Pro Form Ipari és Kereskedelmi Kft.

Kiállítás

385

79

Pyrocoop Tûzvédelmi Kft.

Kiadvány

300

80

QINTLINES Vállalkozási, Szervezõ és Kereskedelmi Kft.

Kiállítás

1000

81

Rábalux Holding Kft.

Kiállítás

760

82

rakpArt 31 galéria Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Kiadvány

250

83

rakpArt 31 galéria Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


200

84

Schweigert Zsolt EV

Kiállítás

250

85

Sixay Belsõépítészeti Szolgáltató és Kereskedelmi Társaság

Kiállítás

800

86

Style Jacht Kft.

Kiállítás

800

87

Style Jacht Kft.

Kiadvány

250

88

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KIK Kht.

Kiadvány

500

89

SZATUNA" Mûanyagfeldolgozó És Értékesítõ Kft.

Kiállítás

1000

90


Kiadvány

500

91



200

92

Technoorg Linda Tudományos Mûszaki Fejlesztõ Kft.

Kiállítás

219

93

TENDRE Takarmányipari Kft.

Kiállítás

800

94

Termoplast Mûanyagfeldolgozó Közkereseti Társaság

Kiállítás

400

95

Termoplast Mûanyagfeldolgozó Közkereseti Társaság

Kiállítás

400

96

Texor Mûanyagipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Kiállítás

350

97

Thermotechnika Kft.

Kiállítás

1000

98

Vécsy és Társa Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft.

Kiállítás

500

99


Kiállítás

500

100


Kiállítás

500

101

Végh Árpád EV

Hirdetés

310

102

VIN-EGO Kereskedelmi, Logisztikai és Tanácsadó Kft.

Kiállítás

127

103

Vogelsitze Hungaria Kft.

Kiállítás

400

104

X-trade Plus Kft.

Kiállítás

400

105

X-trade Plus Kft.

Kiállítás

400

Összesen:

51 462

1154


Egyéb közlemény

12. szám

12. szám


1155

1156


12. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

Sereg András

Boross – Hadapródiskolától a miniszterelnöki székig címû könyvét A kötet tizennégy beszélgetésben, számos színes történetben mutatja be Boross Péter volt miniszterelnököt. A mai magyar politikai élet egyik legizgalmasabb alakjának pályafutását végigkérdezõ mû egyben történelmi olvasókönyv is: a személyes életutat kiegészítik a huszadik századi magyar história, a korszakot és az interjúalany életét meghatározó személyiségek rövid életrajzai, szemelvények, dokumentumértékû fotók. Boross sajátos fényszögben látja és láttatja a magyar történelmet, a politika belvilágát. Bölcs, nagy élettapasztalatú politikus, aki saját kárán is tanult a történtekbõl, képes szembenézni egykori önmagával. Az életrajzi könyv a múlt század második felének látlelete, a történelmi és politikai folyamatok szubjektív, vitára ingerlõ elemzése. Aki kezébe veszi a kötetet, választ kap többek között arra, hogyan menekült meg Németországból a hadapród fõhõs, milyen összeesküvésben vett részt közvetlenül a háború után, miért éppen Keresztes-Fischer Ferenc a belügyminiszteri példaképe, miért kapott dedikált könyvet a hetvenes évek közepén a késõbbi Nobel-díjas írótól, Kertész Imrétõl, hogyan lett nyugdíjas vendéglátó-ipari igazgatóból kormánytag, léteztek-e ügynöklisták, hány besúgó volt az elsõ demokratikusan megválasztott Országgyûlésben, kik látogatták meg Antall Józsefet a betegágyánál, mi célból vállalt 216 napra miniszterelnökséget, miért lett Orbán Viktor kormányfõi tanácsadója, majd miért állt félre udvariasan, mi aggasztja ma, miért pesszimista középtávon, és miért csak a mai harminc év alattiakban bízik. Kérdések és válaszok kétszáz oldalon. A kötet 200 oldal terjedelmû, ára 3444 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Sereg András Boross – Hadapródiskolától a miniszterelnöki székig címû, 200 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3444 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

12. szám


1157


Dr. Király Tibor akadémikus fordításában Vuchetich Mátyás (1767–1824)

A magyar büntetõjog rendszere II. könyv Gyakorlati büntetõjog címû könyvét 1819-ben írta, még latin nyelven, a horvát származású pesti egyetemi tanár, Vuchetich Mátyás a magyar büntetõjog rendszerét bemutató mûvét. A Deák Ferenc-féle 1843. évi európai szintû törvénytervezetet megelõzõ elsõ tudományos értékû mû volt az, amelyben a szerzõ a ma is vallott emberi jogi elvek mellett kötelezte el magát. A Kiadó által közreadott kötet Vuchetich Mátyás mûvének második, nagyobb jelentõségû részét tartalmazza, amely a 18. századi, még a rendi jelleget viselõ magyar büntetõeljárási jogot tárgyalja, ebben azonban már a tortúra elutasítását, az ártatlanság vélelmét, az emberi méltóság tiszteletben tartásának igényét fogalmazza meg a szerzõ. E mûvet a jogtörténetet, a magyar jogi kultúra történetét kutató, tanuló, értékelõ olvasók figyelmébe ajánlja a Kiadó. A könyv Dr. Máthé Gábor és Dr. Mezey Barna szerkesztésében jelent meg. A kötet 272 oldal terjedelmû, ára 5124 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Vuchetich Mátyás (1767–1824) A magyar büntetõjog rendszere II. könyv Gyakorlati büntetõjog címû, 272 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 5124 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


1158


12. szám


Bárd Károly

Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 7938 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 7938 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


12. szám


1159


dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû könyvét A XXI. század nemzeti jogalkotását minden eddiginél jobban meghatározza a nemzetközi társadalmi és gazdasági környezet, amelynek hátterében az európai integráció hatása, valamint a globalizációs folyamatok húzódnak meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Unió Alapjogi Chartája vagy az Alkotmányos Szerzõdés alapelvei csak néhány olyan példája a „nemzetek felett álló jognak”, amelyek a nemzeti jogalkotás tekintetében is iránymutatók lehetnek. A megjelent kötet – a szakkönyvpiacon hiánypótló jelleggel – tudományos igényességgel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a XXI. század nemzeti jogalkotásának tendenciáit. A könyv széles körû nemzetközi kitekintést nyújt, amelyben az uniós jogfejlõdés elemzésének központi szerep jut. A kötet szerzõje, a tapasztalt jogtudós és gyakorlati szakember alaptézise, hogy „a jogdogmatikai megfontolásokat figyelembe vevõ, minõségi normaalkotás programszerû érvényesítése és a konzisztens, áttekinthetõ jogrendszer eszményképének követése kedvezõ irányba befolyásolhatja a normák címzettjeinek magatartását, annak érdekében, hogy a jog legfõbb, alkotmányos küldetését teljesítse”. A szerzõ részletesen vizsgálja a hatékony jogi szabályozás kulcskérdéseit, a hazai jog, valamint a nemzetközi és az európai uniós jog összefüggéseit, eközben mindig kellõ hangsúlyt fektetve korunk demokratikus jogállami alapértékeire: az emberi jogokra és az alkotmányosságra. Az olvasó bepillantást nyerhet a jogharmonizáció „kulisszatitkaiba”, a biztonság jogalkotásban érvényesülõ tényezõinek problematikájába, valamint polgári jogi és büntetõjogi jogalkotásunk legújabb eredményeibe. A XXI. század elejének kodifikációját elemzõ kötet egyszerre tankönyv, olvasókönyv és gyakorlati útmutató. Haszonnal forgathatják a társadalomtudományi karok hallgatói, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a politikusok, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, jogrend minõségének javításáért. A kötet 264 oldal terjedelmû, ára 2856 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû, 264 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 2856 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


1160


12. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2008. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2008. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ Közigazgatási Szemle

121 212 Ft/év 26 460 Ft/év 6 552 Ft/év 22 428 Ft/év 5 544 Ft/év 29 232 Ft/év 25 452 Ft/év 31 752 Ft/év 4 284 Ft/év 21 924 Ft/év 26 964 Ft/év 7 560 Ft/év 21 420 Ft/év 18 900 Ft/év 17 388 Ft/év 7 400 Ft/év

Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Nemzetközi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Sportértesítõ Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele Pénzügyi Szemle L'udové noviny Neue Zeitung

28 476 Ft/év 21 672 Ft/év 23 940 Ft/év 17 640 Ft/év 7 400 Ft/év 25 200 Ft/év 35 028 Ft/év 6 048 Ft/év 15 120 Ft/év 17 892 Ft/év 14 112 Ft/év 7 560 Ft/év 6 048 Ft/év 22 680 Ft/év 5 796 Ft/év 5 544 Ft/év

A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft

Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft

9 771588 738197

07012

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2007-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa.

Szerkesztésért felelõs: dr. Marsi Miklós. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelõs: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). A 2007. évi éves elõfizetési díj: 23 436 Ft áfával. Egy példány ára: 1260 Ft. 2008. évi éves elõfizetési díj: 26 964 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 13 482 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1588-7383 07.3954 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents