A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

V. évfolyam

15. szám

2006. november 21.

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség 1055 Budapest, Honvéd u. 13–15. Telefon: 374-2890/Fax: 331-2753 E-mail: [email protected]

Elõfizetési díj egy évre: 21 168 Ft Ára: 1134 Ft

MEGJELENIK SZÜKSÉG SZERINT

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra

TARTALOM Jogszabályok 213/2006. (X. 27.) Korm. r. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74/2006. (X. 31.) GKM r. Az együttmûködõ földgázhálózat fejlesztéséért szedhetõ csatlakozási díjról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11/2006. (XI. 3.) MeHVM–GKM e. r. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program végrehajtásában közremûködõ szervezetek kijelölésérõl szóló 15/2004. (II. 16.) GKM–IHM–OM–PM–TNM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1098 1114 1117

Kormányhatározatok 1098/2006. (X. 5.) Korm. h. A Kereskedelmi Tevékenységet Vizsgáló Szakértõi Bizottság létrehozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1099/2006. (X. 5.) Korm. h. A Vezetékes Energiaellátási Tevékenységet Vizsgáló Szakértõi Bizottság létrehozásáról . . . . . . . . . . 1104/2006. (X. 31.) Korm. h. A Magyar Köztársaság közúthálózat fejlesztésének 2006. évi finanszírozása változásával kapcsolatos további feladatokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1119 1119 1119

Minisztériumi közlemények Fejlesztési támogatás odaítélése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános Szerzõdési Feltételek az SZVP-2006-R kódszámú pályázati felhívás kedvezményezettjeivel megkötött Támogatási Szerzõdésekre vonatkozóan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1120 1121

Egyéb közlemények Felhívás a Magyar Innovációs Szövetség innovációs versenyén való részvételre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztató az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza 2005. évi mûködésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1134 1135

1098

GAZDASÁGI KÖZLÖNY

Jogszabályok A Kormány 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 20. §-a (5) bekezdésének a) és c) pontjában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: [Az Üht. 4. §-ához]

15. szám

ség esetén az üzemeltetõ kérheti egyetlen kibocsátási engedély kiadását. A kérelemben a 2. melléklet szerinti adatokat valamennyi, technológiailag nem egybe tartozó tevékenységre külön-külön kell megadni. (7) A kibocsátási engedélyt a környezetvédelmi hatóság rendszeresen, de legalább ötévente felülvizsgálja. Ha a környezetvédelmi hatóság a felülvizsgálat eredménye alapján megállapítja, hogy a) az engedély kiadásakor megállapított feltételek megváltoztak, az engedélyt megfelelõen módosítja, illetõleg b) ha az engedély kiadásához szükséges valamely feltétel nem áll fenn, a kibocsátási engedélyt visszavonja.

[Az Üht. 5. § (1) bekezdéséhez]

A kibocsátási engedély

A kibocsátások nyomon követése, jelentéstétel

1. §

2. §

(1) Az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenység (ideértve a próbaüzemet is) csak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) által kiadott kibocsátási engedély alapján végezhetõ. (2) A kibocsátási engedély iránti kérelem részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet állapítja meg. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kibocsátási engedély iránti kérelemre vonatkozó adatlapokat és a kitöltési útmutatót közleményben teszi közzé a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában, valamint honlapján.

(1) Az üzemeltetõ köteles a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gázkibocsátását az 5. mellékletben foglaltakra tekintettel, a Bizottság 2004/156/EK határozata és a kibocsátási engedély szerint nyomon követni és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követõ március 31-ig külön jogszabály szerint hitelesített jelentést tenni, a (2) bekezdés szerinti adatlapok felhasználásával. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti hitelesített jelentésre, valamint a (4) bekezdés szerinti változás-bejelentésre vonatkozó adatlapokat és a kitöltési útmutatót közleményben teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján.

(3) A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet az egységes környezethasználati engedély jogerõre emelkedését követõen kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a környezetvédelmi hatóság jogosult – az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozóan, az engedélyben és az alkalmazandó jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges – további rendszeres, illetve eseti információkat kérni.

(4) A (3) bekezdés alá nem tartozó tevékenységek esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogerõre emelkedését követõen kell benyújtani.

(4) Az üzemeltetõ köteles a 4. mellékletben meghatározott adatok megváltozását, és a tevékenység végzéséhez kapcsolódó eseményeket az ott megjelölt határidõvel – a (2) bekezdés szerint közzétett adatlapok felhasználásával – bejelenteni.

(5) A környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt a környezethasználat feltételeit megállapító engedélyben foglaltakra tekintettel kiadja, ha megállapítja, hogy az üzemeltetõ képes az üvegházhatású gázok kibocsátásait a 2. § szerint nyomon követni és arról jelentést tenni. A kibocsátási engedély részletes tartalmi követelményeit a 3. melléklet állapítja meg. (6) Ugyanazon üzemeltetõ által egy – a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 33. pontja szerinti – telephelyen mûködtetni kívánt több tevékeny-

(5) A környezetvédelmi hatóság a 4. melléklet 1., 3. és 4. pontja szerinti esetben ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki, vagy a módosítás iránti kérelmet elutasítja. (6) A 66/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint bezáró létesítmény üzemeltetõje a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a tevékenység folytatásának idejére vonatkozóan, külön jogszabály szerint hitelesített jelentést tenni. Ha a bezárás évére vo-

15. szám


1099

natkozó kibocsátási jelentés benyújtásának határideje korábban van, mint március 31., akkor az (1) és az e bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendõ.

valamint honlapján. Ezen közleményben egyúttal a miniszter közzéteszi a 8. § (2) bekezdés, valamint a 11. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványokat is.

[Az Üht. 6. § (1)–(2) bekezdéséhez]

(2) A miniszter a Kiosztási Terv tervezetét – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a kereskedési idõszak kezdetét megelõzõ második év március 31-ig véleményezés céljából közleményben teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján.

A Nemzeti Kiosztási Terv 3. § (1) A Kormány a Nemzeti Kiosztási Tervet (a továbbiakban: Kiosztási Terv) e rendelet 3–7. §-ai szerinti eljárásban fogadja el. (2) A Kiosztási Terv elkészítése során a Kormány figyelembe veheti különösen a) a kibocsátási engedélyezés során benyújtott adatokat; b) a kibocsátási engedéllyel rendelkezõ létesítmények hitelesített kibocsátási jelentésében benyújtott adatokat; c) az e rendeletnek megfelelõen elõírt kiegészítõ adatszolgáltatás során benyújtott egyéb adatokat; d) a Magyar Energia Hivatal szakvéleményét; e) a rendelkezésre álló makrogazdasági és technológiai adatokat, valamint elõrejelzéseket.

4. § (1) Az Üht. 2. mellékletében megjelölt alapelvekkel összhangban a kibocsátási egységek kiosztásának tervezett elveit a miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a kereskedési idõszak kezdetét megelõzõ második év január 1-jéig véleményezés céljából közleményben teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján. (2) Az (1) bekezdés szerint közzétett kiosztási elvekre a közzétételt követõ január 31-ig írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet. (3) A miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel együtt – mérlegeli a véleményezõk észrevételeit, és az észrevételekrõl, valamint elutasított észrevételek esetén – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a minisztérium honlapján az 5. § (1) bekezdés szerinti közleménnyel egyidejûleg közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

5. § (1) A kibocsátási egységek kiosztásának elveit, kiválasztásuk indokaival együtt a miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a kereskedési idõszak kezdetét megelõzõ második év február 28-ig közleményben teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában,

(3) A Kiosztási Terv (2) bekezdés szerint közzétett tervezetére a közzétételt követõ április 30-ig írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet. (4) A kereskedési idõszak alatt tervezett új beruházások felmérése érdekében a kereskedési idõszak kezdetét megelõzõ harmadik év október 1-jétõl a Kiosztási Terv tervezetének közzétételéig a miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel együtt – valamennyi érintett ágazat bevonásával konzultációt tart. Az ágazati konzultációk helyét és idejét a miniszter a minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján teszi közzé. (5) A (3) bekezdés szerint benyújtott észrevételeket, továbbá a (4) bekezdés szerinti konzultációk eredményeit a miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel együtt – mérlegeli a Kiosztási Terv véglegesítése során. A miniszter az észrevételekrõl, valamint elutasított észrevételek esetében – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a Kiosztási Terv tartalmát megállapító, a (6) bekezdés szerint elfogadott kormányhatározattal egyidejûleg a minisztérium honlapján közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. (6) A Kormány a Kiosztási Terv tartalmáról, valamint annak az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) és az Európai Gazdasági Térség tagállamai részére történõ megküldésérõl a kereskedési idõszak kezdetét megelõzõ második év június 30-ig határozatban rendelkezik. A Kiosztási Terv továbbításáról a miniszter gondoskodik. A kormányhatározatot a miniszter a minisztérium honlapján közzéteszi. 6. § (1) Amennyiben a Bizottság a Kiosztási Tervet részben vagy egészben elutasítja, azt a miniszter az elutasítás kézhezvételétõl számított harminc napon belül a Bizottság észrevételeinek megfelelõen, a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben átdolgozza, és az átdolgozott változatot – a módosítás tartalmát és indokait összefoglaló tájékoztatóval együtt – a minisztérium honlapján közzéteszi. (2) A Kiosztási Terv (1) bekezdés szerint átdolgozott változatára a közzétételt követõ tizenöt napon belül írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet. (3) A miniszter mérlegeli a véleményezõk észrevételeit, és az észrevételekrõl, valamint elutasított észrevételek esetén – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételé-

1100


vel – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a Kiosztási Terv tartalmát megállapító, a (4) bekezdés szerint elfogadott kormányhatározattal egyidejûleg a minisztérium honlapján közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. (4) A (2) bekezdés szerinti észrevételek benyújtási határidejének lejártát követõ harminc napon belül a Kormány a Kiosztási Terv tartalmáról, valamint annak a Bizottság és az Európai Gazdasági Térség tagállamai részére történõ ismételt megküldésérõl határozatban rendelkezik. A Kiosztási Terv továbbításáról a miniszter gondoskodik. (5) A Kormány a Kiosztási Tervet – a Bizottság által történt jóváhagyását követõ harminc napon belül – rendeletben hirdeti ki.

[Az Üht. 6. § (3) bekezdéséhez] A Nemzeti Kiosztási Lista 7. § (1) A Nemzeti Kiosztási Lista (a továbbiakban: Kiosztási Lista) tételesen, éves bontásban meghatározza a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét minden olyan létesítmény számára, mely a kereskedési idõszakra vonatkozó Kiosztási Terv 5. § (6) bekezdése szerinti elfogadása idején jogerõs kibocsátási engedéllyel rendelkezik. (2) A Kiosztási Lista elkészítése során – a Kiosztási Terv által megállapított keretszámoknak és kiosztási alapelveknek megfelelõen – a Kormány figyelembe veheti különösen: a) a hitelesített kibocsátási jelentéseket; b) a (3) bekezdés szerint szolgáltatott kiegészítõ adatokat. (3) A Kiosztási Lista megalapozása céljából a kibocsátási engedéllyel rendelkezõ létesítmények üzemeltetõitõl a miniszter legkésõbb a kereskedési idõszak kezdetét megelõzõ második év június 30-ig e rendelet 6. mellékletének 1. pontjában szereplõ – az 5. § (1) bekezdés szerinti közlemény részeként közzétett – adatok megadását kérheti. (4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás hiányos vagy 30 napot meghaladó késedelmes teljesítése esetén a miniszter a be nem nyújtott információkat a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg.

8. § (1) A Kiosztási Lista tervezetét a miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a Kiosztási Terv 6. § (5) bekezdés szerinti kihirdetését követõ 15 na-

15. szám

pon belül észrevételezés céljából közleményben teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján. (2) A Kiosztási Lista tervezetében az egyes létesítmények részére kiosztani tervezett kibocsátási egységek mennyiségére vonatkozóan az érintett létesítmény üzemeltetõje a miniszternél számítási hibára vagy egyéb elírásra hivatkozva az (1) bekezdés szerinti közzétételt követõ 30 napon belül írásban észrevételt tehet. Az észrevételhez csatolni kell a hiba fennállását megalapozó számításokat és dokumentumokat. (3) E rendelet vonatkozásában elírásnak vagy számítási hibának minõsül különösen, ha a) a Kiosztási Tervben a létesítmény vonatkozásában feltüntetett termelési és kibocsátási adatok nem egyeznek meg az üzemeltetõ által szolgáltatott adatokkal; b) az adott létesítmény részére a kibocsátási egységek kiosztani tervezett mennyisége nem egyezik meg a szolgáltatott és ellenõrzött adatoknak a Kiosztási Tervben megjelölt képletekbe történõ behelyettesítése után számolt eredménnyel. (4) A miniszter a (2) bekezdés szerint benyújtott észrevételeket a Nemzeti Kiosztási Lista véglegesítése során megfelelõen figyelembe veszi. A számítási hibára vagy egyéb elírásra vonatkozó észrevételek kapcsán a minisztert egyedi válaszadási kötelezettség terheli. (5) A Kiosztási Listát a Kormány a kereskedési idõszak kezdetét megelõzõ második év december 31-ig rendeletben hirdeti ki. A miniszter egyidejûleg gondoskodik a 2216/2004/EK bizottsági rendelet XIV. mellékletének megfelelõ kiosztási terv táblának a Bizottság részére történõ megküldésérõl.

[Az Üht. 10. § (1) bekezdéséhez és a 7. § (2)–(3) bekezdéséhez] A kibocsátási egység jóváírása és törlése 9. § (1) A jegyzékkezelõ a kibocsátási egységek esedékes éves mennyiségét minden év február 28-ig írja jóvá az üzemeltetõ számláján. (2) A jegyzékkezelõ törli a kibocsátási egységet: a) a kibocsátási egység jogosultjának a jegyzék kezelõjéhez eljuttatott nyilatkozata alapján bármikor; b) a visszaadást követõen az adott év június 30-án; c) a kereskedési idõszak végét követõ év május 1-jén, ha a kibocsátási egység még nem került törlésre az a) vagy b) pont szerint. (3) A második és az azt követõ kereskedési idõszakot követõen a (2) bekezdés c) pontja szerint törölt kibocsátási egységek helyett a jegyzék kezelõje a kibocsátási egység

15. szám


jogosultjának számláján a törölt egységekkel megegyezõ mennyiségû új kibocsátási egységet ír jóvá.

1101

[Az Üht. 9. § (3) bekezdéséhez]

belépõ tartalék felhasználására vonatkozó szabályoknak megfelelõen – termelõi engedélyköteles tevékenységek esetén a Magyar Energia Hivatal szakvéleményének figyelembevételével határozatban állapítja meg a kérelem benyújtását követõ év február 28-ig.

Vis maior-kiosztás

(4) A (3) bekezdés szerinti határozatot a miniszter haladéktalanul megküldi a jegyzékkezelõ részére.

10. § [Az Üht. 13. §-hoz] (1) Vis maior-kiosztás vonatkozásában elháríthatatlan külsõ oknak minõsül különösen a létesítmény kibocsátásának növekedését közvetlenül eredményezõ, olyan elõre nem látható esemény vagy akadály – így természeti katasztrófa, rongálás, fegyveres cselekmény –, melynek kiküszöbölése az üzemeltetõtõl fokozott gondosság mellett sem várható el. (2) Vis maior-kiosztásra irányuló kérelmet az üzemeltetõ az elháríthatatlan külsõ ok felmerülését követõ év január 15-ig nyújthat be két példányban a környezetvédelmi hatósághoz. A kérelemben meg kell jelölni, hogy az elháríthatatlan külsõ ok milyen mértékû többletkibocsátást eredményezett, továbbá a kérelemhez csatolni kell a vis maior-kiosztást megalapozó dokumentumokat. (3) A környezetvédelmi hatóság a kérelmet haladéktalanul továbbítja a miniszterhez. A miniszter a kérelmet jóváhagyás céljából haladéktalanul, de legkésõbb a kézhezvételtõl számított tizenöt napon belül továbbítja a Bizottság részére. (4) A miniszter a vis maior-kiosztás iránti kérelem Bizottság általi jóváhagyását követõ tizenöt napon belül a megállapított kibocsátási egységek mennyiségét határozatba foglalja, és egyidejûleg értesíti a jegyzékkezelõt a kibocsátási egységeknek az üzemeltetõ számláján történõ jóváírására érdekében.

[Az Üht. 10. § (3) bekezdéséhez] Új belépõk 11. § (1) A Kiosztási Terv szerint az új belépõ tartalékból kibocsátási egységekre jogosult üzemeltetõk a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását az e jogosultságot megalapozó eseményt követõ december 31-ig kérhetik a minisztertõl. Ezen határidõ elmulasztása jogvesztõ.

Közös teljesítés 12. § (1) Az 1. melléklet szerint azonos tevékenységet folytató, magyarországi székhellyel rendelkezõ létesítmények üzemeltetõi írásban megállapodhatnak, hogy a kibocsátási egységek visszaadására az Üht. 11. §-a szerint fennálló kötelezettségüket az elsõ, illetve a második kereskedési idõszak alatt az általuk kiválasztott teljesítési megbízott útján teljesítik (közös teljesítés). (2) A teljesítési megbízott: a) jogosult a közös teljesítésben részt vevõ üzemeltetõk számára megállapított kibocsátási egységek együttes mennyisége feletti rendelkezésre; b) köteles valamennyi üzemeltetõ nevében a kibocsátási egységek visszaadására; c) viseli a visszaadási kötelezettség elmulasztásából egyébként az üzemeltetõt terhelõ jogkövetkezményeket. (3) Teljesítési megbízottként az a gazdasági társaság jelölhetõ ki, akinek: a) nincsen magyarországi köztartozása, és b) nem áll csõdeljárás, végelszámolás vagy felszámolás alatt. (4) A megállapodásban a részt vevõ üzemeltetõk nyilatkoznak arról, hogy a közös teljesítés tartama alatt kibocsátási egységeik és üzemeltetõi számláik felett a rendelkezési jogot teljes mértékben a teljesítési megbízott gyakorolja. A megállapodás tartama alatt az üzemeltetõk kibocsátási egységei olyan összességet alkotnak, amely felett a teljesítési megbízott jelen jogszabály megkötéseivel, szabadon rendelkezhet anélkül, hogy a közös teljesítéshez szükséges egységek a teljesítési megbízott tulajdonába (számlájára) kerülnének. A közös teljesítésen kívüli, egyéb tranzakciók tekintetében a teljesítési megbízott a megbízás szabályai szerint jár el.

(2) A kérelemhez csatolni kell a 6. mellékletében szereplõ adatokat is, az 5. § (1) bekezdés szerinti nyomtatványok felhasználásával.

(5) Közös teljesítésre irányuló megállapodás legfeljebb egy kereskedési idõszakra köthetõ. Ezen belül a megállapodás tartamát a felek naptári években szabadon állapítják meg.

(3) A miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszter véleményének figyelembevételével – a kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét a Kiosztási Tervben az új

(6) A megállapodás jóváhagyására irányuló kérelmet a közös teljesítéssel érintett idõszak elsõ évét megelõzõ szeptember 1-jéig kell a környezetvédelmi hatóság részére

1102


két példányban benyújtani. A kérelmet a részt vevõ üzemeltetõk felhatalmazása alapján a kijelölt teljesítési megbízott nyújtja be. (7) A kérelemben meg kell jelölni a közös teljesítésben részt vevõ létesítményeket és azok üzemeltetõit, a teljesítési megbízottat, valamint a közös teljesítés tartamát. A kérelemhez csatolni kell az alábbiakat: a) a közös teljesítésére vonatkozó megállapodást magyar nyelven, illetve a megállapodás magyar nyelvû hiteles fordítását; b) a teljesítési megbízottra vonatkozó három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, továbbá a cégbíróságon iktatott, de még el nem bírált változásbejegyzési kérelem hiteles másolatát; külföldi székhellyel rendelkezõ teljesítési megbízott esetén a regisztrációt megfelelõen igazoló dokumentum hiteles másolatát; c) a cég képviseletére vagy jegyzésére jogosult személy eredeti aláírási címpéldányát vagy annak közjegyzõ által hitelesített másolatát; d) igazolást a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésérõl. (8) Amennyiben a megállapodás, illetve a kérelem az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelel, a környezetvédelmi hatóság a kérelmet az annak alátámasztására szolgáló adatokkal együtt a miniszter útján haladéktalanul, de legkésõbb a kézhezvételtõl számított tizenöt napon belül továbbítja a Bizottság felé. (9) Amennyiben a Bizottság a kézhezvételtõl számított három hónapon belül a kérelem ellen nem emel kifogást, a környezetvédelmi hatóság a közös teljesítésben részt vevõ üzemeltetõk körét, a teljesítési megbízott személyét, továbbá a részt vevõ üzemeltetõket együttesen megilletõ kibocsátási egységek mennyiségét a határidõ lejártát követõ tizenöt napon belül határozatban állapítja meg. A Bizottság jóváhagyásáról vagy a kérelem elutasításáról a miniszter a határidõ lejártát követõen haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot. (10) A közös teljesítésre irányuló jóváhagyott megállapodásokról a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást vezet.

15. szám

(3) Amennyiben a teljesítési megbízott a kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, az Üht. 17. § (1)–(4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények – ideértve az e rendelet 19. §-a szerinti bírságot is – a teljesítési megbízott vonatkozásában megfelelõen alkalmazandók.

14. § (1) A közös teljesítésre irányuló megállapodás megszûnik: a) a megállapodásban meghatározott idõtartam lejártával; b) a felek közös megegyezése alapján, a következõ év január 1-jei hatállyal; c) bármelyik fél felmondó nyilatkozatával, a következõ év január 1-jei hatállyal; d) a részt vevõ üzemeltetõk személyében történõ minden olyan változás eredményeképpen, mely érinti a közös teljesítésbe bevont kibocsátási egységek teljes mennyiségét, azonnali hatállyal; e) a teljesítési megbízott megszûnése, összeolvadása esetén, illetve a 12. § (3) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek megszûnése esetén azonnali hatállyal; valamint f) a visszaadási kötelezettség elmulasztása után kirótt bírság meg nem fizetése esetén azonnali hatállyal. (2) A felek személyében történõ valamennyi változásról a teljesítési megbízott haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot. A megállapodás megszûnésérõl – az (1) bekezdés f) pont szerinti eset kivételével – a teljesítési megbízott haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot. (3) A közös teljesítésre irányuló megállapodás megszûnése esetén valamennyi részt vevõ üzemeltetõ felelõs a saját kibocsátásainak megfelelõ kibocsátási egységek visszaadására, illetve a saját mulasztása utáni bírság megfizetésére. A teljesítési megbízott a részt vevõ üzemeltetõk részére okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.

13. § [Az Üht. 15. § (1)–(3) bekezdéséhez] (1) A teljesítési megbízott köteles a közös teljesítésben részt vevõ üzemeltetõk javára, ezen üzemeltetõk tárgyévi együttes kibocsátásának megfelelõ mennyiségû kibocsátási egységet a tárgyévet követõ április 30-ig visszaadni. (2) Amennyiben a közös teljesítésben részt vevõ bármely üzemeltetõ a hitelesített kibocsátási jelentés benyújtására az Üht. 5. § (1) bekezdése alapján fennálló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelõen hitelesített jelentés benyújtásáig a teljesítési megbízott nem jogosult kibocsátási egységek átruházására. A jegyzékkezelõ a hitelesített jelentés benyújtásáig zárolja a részt vevõ üzemeltetõk számláját.

A forgalmi jegyzék közhitelessége és nyilvánossága 15. § (1) A forgalmi jegyzék a bejegyzett adatok és tények fennállását közhitelesen tanúsítja. Ha valamely adatot vagy tényt a forgalmi jegyzékbe bejegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. A forgalmi jegyzékben feltüntetett adatokkal és tényekkel szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adat vagy tény fennállását vagy helyességét vitatja.

15. szám


(2) A számlabirtokos jóhiszemû személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a forgalmi jegyzékben bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. Ellenkezõ bizonyításig jóhiszemûnek kell tekinteni azt, aki a forgalmi jegyzékben szereplõ adatban bízva ellenérték fejében szerez kibocsátási egységet vagy egyéb jogot. (3) A forgalmi jegyzékben szereplõ adatok a Bizottság 2216/2004/EK rendeletének XVI. mellékletében foglaltak szerint nyilvánosak.

Számlavezetési díj 16. § (1) A kibocsátási egységek közhiteles nyilvántartásáért és kezeléséért e rendelet 7. mellékletében meghatározott mértékû számlavezetési díjat (a továbbiakban: számlavezetési díj) kell fizetni. (2) A számlavezetési díjat a környezetvédelmi hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200000287261-00000000 elõirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. (3) A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetõi számla és a személyi számla esetében a számlavezetési díjat – a 17. §-ban meghatározott kivétellel – a számla tulajdonosa évente a tárgyév január 31-ig köteles megfizetni a környezetvédelmi hatóság által a tárgyév január 5-ig kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján. (4) A számlavezetési díjat átutalási megbízással kell teljesíteni vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton kell befizetni. (5) A számlavezetési díj az eljáró közigazgatási szerv bevétele. A számlavezetési díjat a környezetvédelmi hatóság a forgalmi jegyzék mûködtetésére fordítja. (6) A környezetvédelmi hatóság a számlavezetési díjakról nyilvántartást vezet. 17. § (1) A számlavezetési díjat, amennyiben a számla nyitására év közben kerül sor, a számla nyitását követõ tizenöt napon belül kell befizetni a környezetvédelmi hatóság által a számla nyitásával egyidejûleg kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben számlavezetési díjat a számlanyitást követõ naptól a tárgyév december 31-ig terjedõ idõszakra kell fizetni. (3) A számlavezetési díj mértéke az (1) bekezdésben foglalt esetben e rendelet 7. mellékletében meghatározott éves díjnak a (2) bekezdésben meghatározott idõszakra esõ arányos része.

1103

(4) Ha a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetõi számlát és személyi számlát a számlatulajdonos év közben megszünteti, a környezetvédelmi hatóság a számla megszüntetését követõ tizenöt napon belül visszautalja a számlatulajdonos részére a számla megszüntetését követõ naptól a tárgyév december 31-ig terjedõ idõszakra esõ számlavezetési díjat.

18. § (1) Ha a számlatulajdonos díjfizetési kötelezettségének határidõben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, a jegyzékkezelõ pedig – a kibocsátási egységek törlését és visszaadását kivéve – letilt minden további olyan átruházást, amely a számlán lévõ kibocsátási egységek mennyiségét csökkentené (a továbbiakban: zárolás). A jegyzékkezelõ a zárolás tényérõl értesíti az érintetteket. (2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. (3) A jegyzékkezelõ a számla zárolását a számlavezetési díj és a késedelmi pótlék befizetése után oldja fel. A számla zárolásának feloldásáról a jegyzékkezelõ értesíti az érintetteket.

[Az Üht. 17. § (1) bekezdéséhez] Bírság 19. § (1) Amennyiben az üzemeltetõ az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet kibocsátási engedély nélkül folytatja, a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetõt a kibocsátási engedély iránti kérelem beadásáig terjedõ idõszakra határozatban napi húszezertõl százezer forintig terjedõ bírság megfizetésére kötelezi. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni akkor is, ha az üzemeltetõ a 4. melléklet 1. pontja szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztva, a tevékenységet módosított kibocsátási engedély nélkül folytatja tovább. (3) Amennyiben az üzemeltetõ az üvegházhatású gázok nyomon követését és jelentését nem e rendeletnek, a Bizottság 2004/156/EK határozatának, illetve a kibocsátási engedélynek megfelelõen végzi, a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetõt határozatban ötvenezertõl ötszázezer forintig terjedõ egyszeri bírság megfizetésére kötelezi.

1104


(4) Amennyiben az üzemeltetõ a 2. § (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetõt határozatban ötvenezertõl ötszázezer forintig terjedõ egyszeri bírság megfizetésére kötelezi. A (2) bekezdésen alapuló bírság kiszabásával egyidejûleg ezen jogkövetkezmény nem alkalmazható. (5) A (4) bekezdéstõl eltérõen a bezárás bejelentésének elmulasztása esetén külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandók. (6) Amennyiben az üzemeltetõ a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidõre részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetõt határozatban a mulasztással érintett minden egyes tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelõ kibocsátás után 100 eurónak megfelelõ forintösszeg egyszeri megfizetésére kötelezi. (7) A bírság összegének megállapítása során a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a visszaadás napján közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

[Az Üht. 18. § (1) bekezdéséhez] Nemzetközi jelentéstétel

15. szám

(4) Az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet kibocsátási engedély nélkül folytató létesítmény esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet e rendelet hatálybalépését követõ 45 napon belül kell benyújtani. (5) A (4) bekezdéstõl eltérõen az ipari koromgyártás, hõbontás (pirolízis, krakkolás) és a kõzetgyapot gyártása esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet e rendelet hatálybalépését követõ 30 napon belül kell benyújtani. (6) E rendelet 10. §-a 2008. június 1-jén hatályát veszti. (7) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezésérõl, nyomon követésérõl és jelentésérõl szóló 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet és az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 143/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet és az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 143/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 308/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, továbbá a 2005–2007 közötti idõszakban az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmére vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv és Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetésérõl, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól szóló 66/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése hatályát veszti.

20. § A miniszter az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó jelentések alapjául szolgáló kérdõív létrehozásáról szóló 2005/381/EK bizottsági határozatnak megfelelõen évente jelentést készít a kibocsátási egységkereskedelmi rendszer mûködésérõl. A jelentést a miniszter a tárgyévet követõ év június 30-ig küldi meg a Bizottság részére.

Átmeneti és záró rendelkezések 21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 45. napon lép hatályba. (2) Az elsõ kereskedési idõszak alatt a 19. § (6) bekezdés szerinti bírság összege 40 eurónak megfelelõ forintösszeg a mulasztással érintett minden egyes tonna széndioxid-egyenértéknek megfelelõ kibocsátás után. (3) A jegyzékkezelõ az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség. A jegyzékkezelõ a 2216/2004/EK bizottsági rendelet szerint jár el.

22. § (1) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (az Üht.-vel együtt); b) a Bizottság 2004/156/EK határozata (2004. január 29.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról. (2) Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszerérõl szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet 8. cikke (1) bekezdésének, 38. cikke (1) és (2) bekezdésének, 44. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 74. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

15. szám

1. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységek és üvegházhatású gázok A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységi kategóriák és üvegházhatású gázok, valamint a tevékenységi kategóriák IPCC és egységes környezethasználati engedélyezés szerinti (EKH) sorszámai

Tevékenység

Üvegházhatású gáz

Tevékenység IPCC kódja

Tevékenység IPCC megnevezése

Tevékenység EKH sorszáma

Tevékenység EKH megnevezése

Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek I.

1.A.1.a

Közcélú villamosenergia- és hõtermelés

1.A.2.e

Élelmiszer-ipari hõtermelés

1.A.2.f

Egyéb ipari hõtermelés

1.A.4.a

Intézményi hõtermelés

1.1

Tüzelõberendezések

II.

Ásványolaj-feldolgozás

Szén-dioxid

1.A.1.b Olajfinomítás

1.2

Ásványolaj- és gázfeldolgozók

III.

Kokszolás

Szén-dioxid

1.A.1.c

Szilárd tüzelõanyag-elõállítás

1.3

Kokszolókemencék

2.1

Fémérc (beleértve a szulfidércet) pörkölõ és szinterelõ létesítmények

2.2

Vas és acél termelésére szolgáló létesítmények (elsõdleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett

3.1

Cement-klinkernek forgókemencében történõ gyártására szolgáló létesítmények 500 tonna/nap termelési kapacitás felett

3.1

Mésznek forgókemencében történõ gyártására szolgáló létesítmények 50 tonna/nap kapacitás felett

3.1

Egyéb égetõkemencék 50 tonna/nap kapacitás felett

3.3

Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül

Fémek termelése és feldolgozása IV.

Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölése és zsugorítása

Szén-dioxid

1.A.2.a

Vas- és acélgyártás – hõtermelés

2.C.1.

Vas- és acélgyártás – technológia

V.

Vas vagy acél termelése (elsõdleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett

Szén-dioxid

1.A.2.a

Vas- és acélgyártás – hõtermelés

2.C.1.

Vas- és acélgyártás – technológia

Cement-klinker gyártása Szén-dioxid forgókemencében, 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül

1.A.2.f


2.A.1.

Cement/klinker gyártás – technológia

Mész gyártása forgókemencében, 50 tonna/nap kapacitáson felül

1.A.2.f


2.A.2.

Mészgyártás – technológia

Mész gyártása egyéb égetõkemencében, 50 tonna/nap kapacitáson felül

1.A.2.f


2.A.2.

Mészgyártás – technológia

1.A.2.f


2.A.7.

Üveggyártás – technológia


Szén-dioxid Tüzelõberendezések 20 MWth-ot meghaladó bemenõ hõteljesítménnyel (kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladékégetõ létesítményeket, az atomerõmûvekben szükségáramforrásként használt dízelgenerátorokat)

Ásványanyagipar VI.a

VI.b

VI.c VII.

Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül

Szén-dioxid

1105

Tevékenység IPCC kódja

Tevékenység IPCC megnevezése

Tevékenység EKH sorszáma

Tevékenység EKH megnevezése

1106

Tevékenység

Üvegházhatású gáz

Kerámia termékek égetéssel történõ gyártása VIII.a Tetõcserép, tégla, tûzálló tégla gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusûrûség a 300 kg/m3-t meghaladja

Szén-dioxid

VIII.b Csempe, kõáru vagy porcelán gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusûrûség a 300 kg/m3-t meghaladja

1.A.2.f


2.A.7.

Kerámiaégetés – technológia

3.5

Kerámiatermékek égetéssel történõ gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tûzálló téglák, kõáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusûrûség a 300 kg/m3-t meghaladja

Egyéb tevékenységek a) faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártása

Szén-dioxid

1.A.2.d Cellulózgyártás

6. a)

Ipari üzemek faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártására

X.

b) papír és karton gyártása 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül

Szén-dioxid

1.A.2.d Papírgyártás

6. b)

Ipari üzemek papír és karton gyártására 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül

Értelmezõ rendelkezések:

15. szám

a) IPCC kód: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által elõírt közös jelentéstételi formátum szerinti kódok. b) EKH sorszám: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. mellékletében az egyes tevékenységekhez rendelt sorszámok. c) Küszöbértékek értelmezése: a megadott küszöbértékek maximális kapacitásokra vonatkoznak. Amennyiben egy üzemeltetõ több, azonos római számmal jelölt tevékenységhez tartozó berendezést üzemeltet egy telephelyen, a küszöbérték megállapítása során ezen berendezések kapacitásának összegét kell figyelembe venni. Oktatási intézmények és egészségügyi szolgáltatók esetén a tüzelõ berendezések küszöbértékének számítása során nem kell figyelembe venni a biztonsági tartalék tüzelõberendezések kapacitását, melyek kizárólag az általánosan használatban lévõ tüzelõberendezés meghibásodása esetén mûködnek. d) Tüzelõberendezés (I): idetartozik minden olyan, a teljesítményhatárt a fenti c) pont szerint elérõ berendezés, amelyben tüzelõanyag oxidációja folyik az így termelt hõ hasznosítása céljából, függetlenül attól, hogy a termelt hõt energetikai (hõ- vagy villamos energiatermelés) vagy technológiai célra hasznosítják. 2008. január 1-jétõl idetartozik az ipari koromgyártás, a hõbontás (pirolízis, krakkolás) és a kõzetgyapot gyártása is. e) Ásványolaj-feldolgozó (II): idetartoznak a katalizátorok regenerálása, petrolkokszgyártás és a kõolaj-feldolgozáshoz kapcsolódó hidrogéntermelés technológiai kibocsátásai. f) Vas és acél termelése (V): idetartoznak az integrált acélmûvek, valamint a vas-, illetve acéltermelés és technológiailag a hozzá kapcsolódó vas-, illetve acéltermékek gyártása. 2008. január 1-jétõl nem tartozik ide a vas- és acéltermékek gyártása, amennyiben a létesítményben nincs vas-, illetve acéltermelés. g) Üveggyártás (VII): 2008. január 1-jétõl az üveggyártást folytató létesítmény esetén a telephelyen az üveg kidolgozásakor keletkezõ tüzelési eredetû kibocsátásokat is figyelembe kell venni. Nem minõsül üvegkidolgozásnak az üveggyártásból kikerülõ félkész vagy késztermék olyan megmunkálása, melynek eredményeképpen az üveg alkatrészként kerül beépítésre a termékbe.


IX.

15. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 2. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez

A kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmi követelményei A kibocsátási engedély iránti kérelemben kötelezõ megadni – valamennyi létesítmény számára a lenti A., illetve C. pontban felsorolt adatokat, – az 1. melléklet I. tevékenységi kategóriájába tartozó, illetve bármely más kategóriába tartozó, de technológiai hõt is elõállító létesítmény számára a lenti B.1.1 pontban felsorolt adatokat és információkat, – az 1. melléklet II–V. tevékenységi kategóriájába tartozó létesítmény számára – az üzemeltetõ választásának megfelelõen – a lenti B.1.2 vagy B.1.3 pontban felsorolt adatokat és információkat, – az 1. melléklet VI–X. tevékenységi kategóriájába tartozó létesítmény számára a lenti B.1.2 pontban felsorolt adatokat és információkat. Amennyiben az üzemeltetõ a kibocsátások közvetlen mérését választja, úgy kötelezõ megadni a B.2 pontban felsorolt adatokat és információkat is. A. AZ AZONOSÍTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK A.1 AZ ÜZEMELTETÕ AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK A.1.1 Az üzemeltetõ (engedélykérõ) neve; cégjegyzékszáma; adószáma; számlavezetõ bankjának neve; számlaszáma; címe; telefon- és faxszáma; e-mail címe; KÜJ száma; KSH száma, valamint képviselõjének neve és beosztása; A.1.2 a 2. § szerinti adatszolgáltatásért felelõs személy neve és beosztása, telefon- és faxszáma, e-mail címe. A.2 A LÉTESÍTMÉNY AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK A.2.1 A létesítmény megnevezése (azonosítója); A.2.2 a telephely neve; címe; KTJ száma és földrajzi (EOV) koordinátái; A.2.3 a létesítmény egységes környezethasználati engedélyének, környezetvédelmi engedélyének vagy a környezethasználat feltételeit is megállapító engedélyének kiállító hatósága, száma, kiadásának dátuma és az engedély jogerõre emelkedésének dátuma; A.2.4 a létesítmény telephelye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség megnevezése; A.2.5 a létesítményben végzett 1. melléklet szerinti tevékenység megnevezése; A.2.6 a létesítmény mûködésének kezdete (év, hónap, nap); A.2.7 a berendezések üzemóraszáma (óra/év) és a létesítményben megtermelt termékek mennyisége az engedélykérelem beadását megelõzõ 5 évben;

1107

A.2.8 a berendezések várható üzemóraszámai (óra/év) és a létesítmény várható termelési adatai az engedélykérelem beadását követõ 5 évben; A.2.9 a berendezések állapota az engedélykérelem beadásakor: próbaüzem elõtt vagy alatt álló, szakaszosan mûködõ, tartalék, folyamatosan mûködõ; A.2.10 a létesítményben végzett fõtevékenység megnevezése és TEÁOR száma; A.2.11 annak megjelölése, hogy az üzemeltetõ rendelkezik-e 76/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a 74/2003. (V. 28.) Korm. rendeletnek megfelelõen nyilvántartott környezetvédelmi és tanúsítási (EMAS), ISO 14001 környezetirányítási, ISO 9001 minõségbiztosítási, valamint egyéb minõségbiztosítási rendszerrel; amennyiben igen, úgy a rendszer rövid leírása. A.3 A LÉTESÍTMÉNYBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG(EK)RE VONATKOZÓ ADATOK A.3.1 A kibocsátási engedélyköteles tevékenység megnevezése e rendelet 1. melléklete szerinti tevékenységi kategóriák, az IPCC valamint az EKH kódok szerint. Abban az esetben, ha az egységes környezethasználati engedélyezés alá tartozó létesítményben az 1. melléklet szerinti római számmal jelölt tevékenység nem egyezik meg a létesítményben az egységes környezethasználati engedély szerint végzett fõtevékenységgel, akkor a fõtevékenység megnevezése és EKH kódjának megadása szükséges; A.3.2 összefoglaló a létesítményben végzett, az 1. melléklet szerinti vagy azokhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekrõl, mely megjelöli az 1. melléklet szerinti tevékenységet végzõ berendezés(ek)et, azok névleges bemenõ hõteljesítményét vagy termelési kapacitását, valamint leírja – a tüzelésbõl származó kibocsátások esetén az alkalmazott tüzelési módo(ka)t, tüzelõberendezésenkénti bontásban, amennyiben a tüzelõberendezéseknél más technológiát alkalmaznak vagy különbözõ tüzelõanyagokat használnak, – technológiai kibocsátások esetén az 1. mellékletben megjelölt üvegházhatású gázok kibocsátásával járó technológiá(ka)t, berendezésenkénti bontásban, amennyiben a berendezések különbözõ technológiával mûködnek, – a CO2-kibocsátás meghatározására választott megközelítést (számítás vagy közvetlen kibocsátásmérés) és a folyamatos kibocsátásmérés esetén annak bizonytalanságát; A.3.3 a létesítményben felhasznált olyan anyagok bemutatása, amelyek az 1. mellékletben megjelölt üvegházhatású gázok kibocsátását eredményezik, így különösen 1. a tüzelésbõl származó kibocsátások esetén a létesítményben használatos tüzelõanyagok megjelölése tüzelõberendezésenkénti bontásban, amennyiben a tüzelõberendezések különbözõ tüzelõanyagokat használnak, 2. a technológiai kibocsátások esetén a technológiá(k)ban használatos karbon- és karbonát-tartalmú, illetve keletkezõ alkáli- és alkáli-földfém-oxidot tartalmazó anyagok megnevezése,

1108


B. A KIBOCSÁTÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATOK ÉS MÓDSZEREK A B.1.1 és a B.1.2 alatt szereplõ adatokat és információkat az adott tevékenységet végzõ minden létesítményre és tevékenységtípusra külön-külön, azon belül pedig az eltérõ technológiát alkalmazó vagy eltérõ tüzelõanyagot használó berendezésekre külön-külön kell megadni. Az adatok adatmeghatározási szintjét a Bizottság 2004/156/EK határozata (a továbbiakban: határozat) iránymutatásai alapján kell megjelölni. B.1 KIBOCSÁTÁSOK SZÁMÍTÁSA ESETÉN MEGADANDÓ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK B.1.0 Létesítmény tervezett összes CO2-kibocsátása (CO2 kt/év) B.1.1 A tüzelési eredetû kibocsátás számítással való megállapítása Amennyiben az üzemeltetõ a tüzelésbõl (mind a hõ- és villamosenergia-termelés céljából történõ tüzelésbõl, mind a technológiai tüzelésbõl) származó kibocsátásainak számítására e rendelet 5. mellékletének 1.1.1 pontja szerinti számítási módot választja, a következõ adatok megadása szükséges: B.1.1.1 a létesítményben a különbözõ tüzelõanyagot felhasználó berendezések és az ott használt tüzelési technológia megnevezése; B.1.1.2 a felhasználásra kerülõ tüzelõanyagok megnevezése, a tárgyévben felhasználásra kerülõ mennyiség mérésének módszere és annak adatmeghatározási szintje; B.1.1.3 a felhasználásra kerülõ tüzelõanyagok fûtõértékének megállapításához használt módszer és annak adatmeghatározási szintje; B.1.1.4 a felhasználásra kerülõ tüzelõanyagok kibocsátási tényezõjének megállapításához használt módszer és annak adatmeghatározási szintje; B.1.1.5 a felhasználásra kerülõ tüzelõanyagok oxidációs tényezõjének megállapításához használt módszer és annak adatmeghatározási szintje; B.1.1.6 a felhasználásra kerülõ tiszta biomassza-tüzelõanyagok megnevezése; felhasználásra kerülõ mennyiség, a fûtõérték, a kibocsátási tényezõ és az oxidációs tényezõ meghatározására használt módszer és annak adatmeghatározási szintje; B.1.1.7 a felhasználásra kerülõ biomassza-tartalmú tüzelõanyagok biomassza-hányadának meghatározására használt eljárás pontos leírása; felhasználásra kerülõ mennyiség, a fûtõérték, a kibocsátási tényezõ és az oxidációs tényezõ meghatározására használt módszer és annak adatmeghatározási szintje; B.1.1.8 a felhasználásra kerülõ tüzelõanyagok tüzelési eredetû szén-dioxid kibocsátásának megállapítására alkalmazott módszer rövid szöveges leírása; B.1.1.9 a létesítménybõl továbbhasznosításra átadott széntartalmú anyagok megnevezése, mennyiségének és szén-dioxid-tartalmának meghatározására használt módszer leírása.

15. szám

Megjegyzések: – a B.1.1.1–B.1.1.8 pontokat szükség szerint berendezésenként, míg a B.1.1.3–B.1.1.8 pontokat szükség szerint tüzelõanyagonként ismételni kell; – hulladékégetés esetén a tüzelõanyagként használatos hulladékok típusát a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben meghatározott Európai Hulladék Katalógus szerinti osztályozás (EWC kódszám) alkalmazásával is meg kell jelölni; – csak azokat az anyagokat kell megjelölni mint továbbhasznosításra átadott anyagok, amelyek a határozat I. mellékletének 4.2.2.1.2 pontja alatt szerepelnek. B.1.2 A technológiai eredetû kibocsátás megállapítása nem anyagmérlegen alapuló számítással Amennyiben az üzemeltetõ a technológiai eljárásból eredõ kibocsátásainak számítására az 5. melléklet 1.1.1 pontja szerinti számítási módokat választja, a következõ adatok megadása szükséges: B.1.2.1 a létesítményben a különbözõ technológiákat alkalmazó berendezések megnevezése; B.1.2.2 a létesítményben alkalmazott üvegházhatású gázkibocsátással járó technológiá(k) megnevezése; B.1.2.3 a technológiá(k)ban használatos karbon- és karbonát-tartalmú vagy a keletkezõ alkáli- és alkáli földfém-oxidot tartalmazó anyag(ok) megnevezése, mennyisége megállapításának módszere és annak adatmeghatározási szintje; B.1.2.4 a technológiá(k)ban használatos karbon- és karbonát-tartalmú vagy a keletkezõ alkáli- és alkáli földfém-oxidot tartalmazó anyag(ok) százalékos karbonát-, illetve oxid-tartalmának meghatározási módja; B.1.2.5 a technológiá(k)ban használatos karbonát-tartalmú vagy a keletkezõ alkáli- és alkáli földfém-oxidot tartalmazó anyag(ok) kibocsátási tényezõje (tCO2/t vagy tCO2/ezer m3) megállapításának módszere és annak adatmeghatározási szintje; B.1.2.6 a technológiá(k)ban használatos karbon- és karbonát-tartalmú vagy a keletkezõ alkáli- és alkáli földfém-oxidot tartalmazó anyag(ok) konverziós tényezõje megállapításának módszere és annak adatmeghatározási szintje; B.1.2.7 a felhasználásra kerülõ tiszta biomassza-anyagok megnevezése; mennyiség-, a kibocsátási tényezõ- és a konverziós tényezõ meghatározására használt módszer és annak adatmeghatározási szintje; B.1.2.8 a felhasználásra kerülõ biomassza-tartalmú anyagok biomassza-hányadának meghatározására használt eljárás pontos leírása; mennyiség-, a kibocsátási tényezõ- és a konverziós tényezõ meghatározására használt módszer és annak adatmeghatározási szintje; B.1.2.9 a technológiá(k)ban használatos karbon- és karbonát-tartalmú vagy a keletkezõ alkáli- és alkáli földfém-oxidot tartalmazó anyag technológiai szén-dioxid kibocsátásának megállapítására alkalmazott módszer rövid szöveges leírása; B.1.2.10 a létesítménybõl továbbhasznosításra átadott széntartalmú anyagok megnevezése, mennyiségé-

15. szám


nek és szén-dioxid-tartalmának meghatározására használt módszer. Megjegyzések: – a B.1.2.1–B.1.2.9 pontokat szükség szerint az eltérõ technológiát használó berendezésenként, a B.1.2.3– B.1.2.9 pontokat pedig szükség szerint alapanyagonként vagy anyagonként ismételni kell; – a termékek oxid tartalmánál figyelembe kell venni a bemenõ anyagok oxidtartalmát; – a cementgyártás kemence-pora mint termék számolandó; – a fenti B.1.2 pont szerint kell megadni a karbonát alapú füstgáztisztításból származó kibocsátás nyomon követésére tervezett adatokat is; – hulladék alap- vagy segédanyagként való felhasználása esetén a hulladékok típusát a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben meghatározott Európai Hulladék Katalógus (EWC kódszám) szerinti osztályozás alkalmazásával is meg kell jelölni; – csak azokat az anyagokat kell megjelölni mint továbbhasznosításra átadott anyagok, amelyek a határozat I. mellékletének 4.2.2.1.2 pontja alatt szerepelnek. B.1.3 A kibocsátás anyagmérlegen alapuló számítása Amennyiben az üzemeltetõ a technológiai eljárásból eredõ kibocsátásainak számítására az 5. melléklet 1.1.2 pontja szerinti számítási módot választja, a következõ adatok megadása szükséges: B.1.3.1 a létesítménybe beszállított vagy a technológiába beadott széntartalmú anyag(ok) megnevezése, mennyisége megállapításának módszere és annak adatmeghatározási szintje; B.1.3.2 a létesítménybe beszállított vagy a technológiába beadott széntartalmú anyag(ok) százalékos széntartalmának megállapítási módja; B.1.3.3 a létesítménybõl vagy a technológiából távozó széntartalmú anyag(ok) megnevezése, a távozó mennyiség megállapítási módszere és annak adatmeghatározási szintje; B.1.3.4 a létesítménybõl vagy a technológiából távozó széntartalmú anyag(ok) százalékos széntartalmának megállapítási módszere; B.1.3.5 a létesítményben készletként megmaradó széntartalmú anyag(ok) megnevezése, a megmaradó mennyiség megállapítási módszere és annak adatmeghatározási szintje; B.1.3.6 a létesítményben készletként megmaradó széntartalmú anyag(ok) százalékos széntartalmának megállapítási módszere; B.1.3.7 a kibocsátás anyagmérleg alapú számítási módszerének rövid szöveges leírása. B.1.4 Tüzelési vagy technológiai eredetû kibocsátás nem anyagmérleg-alapú, méréssel alátámasztott számítása Akár a tüzelési, akár a technológiai eredetû kibocsátások nem anyagmérleg alapú számítása esetén, ha az üzemeltetõ a felhasznált mennyiségeket tömegméréssel, a fû-

1109

tõértéket, a kibocsátási, az oxidációs és a konverziós tényezõket pedig laboratóriumi analitikai vizsgálatokkal határozza meg, úgy a vonatkozó fenti B.1.1, a B.1.2, illetve a B.1.3 pontok alatt szereplõ adatokon és információkon felül meg kell adnia a méréssel megállapított tényezõk meghatározására szolgáló mérõmûszerek és eljárások leírására vonatkozó adatokat is, melyek a következõk: B.1.4.1 az egyes üvegházhatású gáz-kibocsátással járó anyagok mennyiségének, fûtõértékének, széntartalmának, kibocsátási tényezõjének meghatározásához használt mintavételi és analitikai szabványok és mérési módszerek, a mérõmûszerek típusa, helye és mûszaki jellemzõi, valamint az adatgyûjtési- és tárolási eljárások ismertetése; B.1.4.2 a méréseket végzõ laboratórium megnevezése és akkreditációs száma, a mintavétel pontos helye, gyakorisága, a kalibrációs eljárások, valamint az adatgyûjtési- és tárolási eljárások ismertetése; B.1.4.3 a bizonytalansági elemzés során használandó adatok és a megbízhatóságra vonatkozó információk és eljárás tüzelõanyag-típus szerint csoportosítva, összhangban a határozat I. mellékletének 4.3.2–3 pontjával. B.2 KIBOCSÁTÁS KÖZVETLEN MÉRÉSE ESETÉN MEGADANDÓ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK Amennyiben az üzemeltetõ a létesítmény kibocsátásait az 5. melléklet 2.1.2 pontja szerinti közvetlen méréssel állapítja meg, a vonatkozó fenti B.1.1, a B.1.2 és a B.1.3 alatt szereplõ adatokon és információkon kívül a további adatok megadása szükséges: B.2.1 a mérésen alapuló nyomon követési rendszer választásának indoklása, melynek során az üzemeltetõ bemutatja, hogy a mért eredmény pontosabb, mint a legmagasabb adatmeghatározási szint esetében alkalmazott számítás; B.2.2 a folyamatos mérõrendszer részletes mûszaki leírása, ezen belül – az egyes üvegházhatású gázkibocsátási források kibocsátásainak mérésére használni kívánt mérõmûszerek típusa, mûszaki jellemzõi, illetve – a mintavétel pontos helye, gyakorisága, a kalibrációs eljárások, valamint az adatgyûjtési- és tárolási eljárások ismertetése; B.2.3 a bizonytalansági elemzés során használandó adatok, a megbízhatóságra vonatkozó információk és eljárások tüzelõanyag-típus szerint csoportosítva, összhangban a határozat I. mellékletének 4.3.2–3 pontjával. C. A MÛKÖDÉSI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK C.1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TANÚSÍTÁSI RENDSZER C.2 HITELESÍTÉSI, ADATGYÛJTÉSI ÉS -TÁROLÁSI, VALAMINT IRATKEZELÉSI ELJÁRÁSOK C.3 AZ ÜZEMELTETÕ BELSÕ AUDITJÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

1110


C.4 AZ ADATMINÕSÉG BIZTOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK C.5 ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK ARCHIVÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

15. szám

4. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez A 2. § (4) bekezdés alapján bejelentésköteles tények és események

C.6 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS D. A NYOMON KÖVETÉSI DOKUMENTUMTERV KÖZÉRTHETÕ, NEM TECHNIKAI JELLEGÛ SZÖVEGES ÖSSZEFOGLALÓJA

3. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez A kibocsátási engedély tartalmi követelményei A kibocsátási engedélynek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat: a) engedélyazonosító; b) az üzemeltetõ azonosító adatai; c) a létesítmény azonosító adatai; d) az engedélyezett üvegházhatású gáz(ok) megjelölése; e) a környezethasználat feltételeit megállapító, alapul szolgáló engedély megnevezése; f) a létesítményben folytatott tevékenység leírása; g) az engedélyezett kibocsátási kategória (TIER A; TIER B; TIER C)1; h) az engedélyezett üvegházhatású gázkibocsátások nyomon követésére jóváhagyott általános és létesítményspecifikus módszertan és intézkedések: ha) berendezések, berendezéscsoportok, hb) kibocsátási források (tüzelõanyagok, alap-, segéd- és adalékanyagok), hc) kibocsátási adatok meghatározásának szintjei (TIER szintek), hd) mérõberendezések, he) analitikai vizsgálatok, hf) a határozat által elõírt minimális adatmeghatározási szinttõl való egyedi eltérések (ha van ilyen), hg) az átadott CO2 mennyiségének meghatározása (ha van ilyen), hi) a jóváhagyott adatkezelõ és adatminõség-ellenõrzési rendszer; i) az eseti adatszolgáltatási kötelezettség megállapítása; j) az üzemeltetõ azon kötelezettségének megállapítása, mely szerint minden év április 30-ig köteles a nyomon követett elõzõ évi kibocsátásainak megfelelõ mennyiségû kibocsátási egységet – külön jogszabály szerint – visszaadni.

1 A Bizottság 2004/156/EK határozata I. mellékletének 1. táblázatában meghatározott adatmeghatározási szintek szerint.

1. Az üzemeltetõ köteles a kibocsátási engedély 3. melléklet f) és h) pontjában foglalt adatok tervezett megváltozását – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – legalább 45 nappal elõre a környezetvédelmi hatóság részére bejelenteni. 2. Az üzemeltetõ köteles az alábbiakat 15 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére: a) a 3. melléklet b), c), e) pontjában foglalt adatok megváltozása; b) a létesítmény külön jogszabály szerinti bezárása; c) mûszaki okokból adódó eltérés a kibocsátási engedélyben megállapított adatmeghatározási szinttõl, kivéve, ha a jóváhagyott adatmeghatározási szint visszaállítása a bejelentési határidõn belül igazolhatóan megtörténik. Ebben az esetben az üzemeltetõnek az éves kibocsátási jelentésben kell az átmeneti eltéréseket jelentenie; d) a kibocsátási engedélyben elõírt egyéb eseti adatszolgáltatás körébe tartozó információk; e) az 1. ponttól eltérõen, amennyiben 3. melléklet f) és h) pontjában foglalt adatok tervezett módosítása a tárgyévben a létesítmény kibocsátását kevesebb, mint 2%-kal növeli. 3. Az üzemeltetõ – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – haladéktalanul köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére, amennyiben a tárgyévi kibocsátásai az engedélyezett kibocsátási kategória [a 3. melléklet g) pont] felsõ határát meghaladják. 4. Az üzemeltetõ – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – haladéktalanul köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére, amennyiben a kibocsátások a kibocsátási engedélyben elõírt, illetve a jóváhagyott adatmeghatározási szintekhez tartozó pontosságnál nagyobb pontossággal határozhatók meg, vagy ha a hitelesítõ a kibocsátások pontosabb meghatározására tesz javaslatot.

5. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez A kibocsátások nyomon követésére vonatkozó szabályok A kibocsátások nyomon követése során e rendelet 2. § (1) bekezdése, a Bizottság 2004/156/EK határozata

15. szám


(a továbbiakban: határozat), valamint a következõ szabályok szerint kell eljárni: 1. A kibocsátások megállapítása A kibocsátás megállapítása történhet: (i) a kibocsátás számításával vagy (ii) a kibocsátás közvetlen, folyamatos mérésével. A kibocsátást folyamatos méréssel akkor lehet megállapítani, ha bizonyítható, hogy a közvetlen mérés pontosabb eredményt ad, mint a határozatban megjelölt legmagasabb adatmeghatározási szint alapján történõ kibocsátásszámítás. 1.1 A kibocsátások számítása A számításokat minden létesítményre, s azon belül minden egyes anyagáramra vagy terméktípusra külön-külön kell elvégezni az alábbiak szerint: 1.1.1 Kibocsátások számítása nem anyagmérleg alapján A számítás a lenti általános képlet alkalmazásával történik. Ha a technológiai eljárás része a tüzelés, akkor az abból eredõ kibocsátást mint tüzeléseredetû kibocsátást kell számítani, függetlenül attól, hogy a tüzelés célja nem elsõdlegesen a hõ- és villamos energiatermelés, hanem a technológiai eljárás kiszolgálása. Tüzeléseredetû kibocsátás esetén: CO2-kibocsátás [tCO2] = tüzelõanyag-áram [t vagy Nm3] × nettó fûtõérték [TJ/t vagy TJ/Nm3] × kibocsátási tényezõ [tCO2/TJ] × oxidációs tényezõ Technológiai eredetû kibocsátás esetén: CO2-kibocsátás [tCO2] = tevékenységi adat [t vagy Nm3] × kibocsátási tényezõ [tCO2/t vagy tCO2/Nm3] × konverziós tényezõ, ahol: Tüzelõanyag-mennyiség: a tárgyévben a létesítmény által igazolhatóan felhasználásra került tüzelõanyag mennyisége, amelybõl a létesítmény kibocsátása származik. Technológiai tevékenységi adat: a tárgyévben a létesítmény által igazolhatóan felhasználásra került azon anyagok mennyisége (anyagáram, a felhasznált kiindulási anyagok vagy a megtermelt termék), amelyekbõl a létesítmény kibocsátása származik. A kerámia termékek égetéssel történõ gyártása során az agyagban található szerves és szervetlen szénbõl származó kibocsátással egyaránt számolni kell. Kibocsátási tényezõ: a tüzelõanyag tüzelése során, illetve az alap-, segéd- vagy adalékanyag kémiai reakciói során a bemenõ anyag szerves és szervetlen karbontartalmához viszonyítottan képzõdõ szén-dioxid aránya. A kibocsátási tényezõt tCO2/TJ (tüzelésbõl származó kibocsátások) vagy tCO2/t vagy tCO2/Nm3 (technológiai kibocsátások) mértékegységben kell megadni. Amennyiben valamely tüzelõanyag esetében az üzemeltetõ rendelkezésére állnak MSZ EN ISO 17025 szabvány szerint akkreditált laborvizsgálati eredménynek a tüzelõanyag karbontartalmára vonatkozóan, akkor az üzemeltetõnek a tüzelõanyag ki-

1111

bocsátási tényezõjét tCO2/t vagy tCO2/Nm3-ben kell megadnia. Mindazonáltal ilyen esetben az üzemeltetõ köteles meghatározni és jelenteni a tüzelõanyag nettó fûtõértékét, valamint a kibocsátási tényezõjét tCO2/TJ mértékegységben is. Oxidációs tényezõ: a tüzelõanyagból kiégett és a tüzelõanyaggal bevitt szén aránya. Csak akkor kell oxidációs tényezõt alkalmazni, ha a kibocsátási tényezõ nem veszi figyelembe, hogy a tüzelõanyag egy része nem oxidálódik. Amennyiben a határozat tevékenység-specifikus iránymutatásai nem tartalmaznak az adott tevékenységre jellemzõ oxidációs tényezõt, akkor az e melléklet 2. táblázatában megadott alapértelmezett oxidációs tényezõket kell alkalmazni, kivéve, ha az üzemeltetõ bizonyítani tudja, hogy a saját tevékenység-specifikus oxidációs tényezõi pontosabbak. Konverziós tényezõ: a technológiai folyamatok során, a bevitt anyagokból kémiai reakciók útján képzõdõ széndioxid részeként távozó karbon mennyiségének és a folyamatba bevitt összes karbon mennyiségének aránya. Amennyiben a kibocsátás nem tüzelés során, hanem egyéb kémiai folyamat eredményeképpen keletkezik, úgy konverziós tényezõt kell alkalmazni. N (gáz normál állapot): a gáztérfogatot minden esetben a gáz normál állapotára vonatkoztatva kell meghatározni (gáz normál állapotának értékei: T = 15 °C; p = 101325 Pa, ahol T: hõmérséklet; p: nyomás). 1.1.1.1 Dokumentációval alátámasztott számítás A kibocsátási számításokat kizárólag akkor lehet dokumentációra alapozni, ha mûbizonylatok, számlák vagy irodalmi adatok formájában – a tüzelõanyagok, alap-, segéd- és alapanyagok mennyiségére; – a tüzelõanyagok, alap-, segéd- és alapanyagok minõségi paramétereire (pl. CaCO3- és MgCO3-tartalom, széntartalom vagy fûtõérték); – a kibocsátási tényezõre; illetve – az oxidációs vagy konverziós tényezõre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, valamint a környezetvédelmi hatóság a számítás alapjaként ezeket az engedélyben jóváhagyta. 1.1.1.2 Méréssel alátámasztott számítás Tömegmérésen vagy analitikai vizsgálati eredményeken alapuló számítás esetében az üzemeltetõ hiteles méréssel határozhatja meg – a tüzelõanyagok, alap-, segéd- és alapanyagok mennyiségét; – a tüzelõanyagok, alap-, segéd- és alapanyagok karbon- és karbonát-tartalmát, fûtõértékét; – a kibocsátási tényezõt; – az oxidációs tényezõt és a konverziós tényezõt; illetve – a termékek oxid-tartalmát. Amennyiben az üzemeltetõ hiteles mérésen alapuló számítással állapítja meg kibocsátását, úgy meg kell adnia a méréssel megállapított tevékenység-specifikus értékek

1112


meghatározására szolgáló mérõmûszerekre vonatkozó adatokat, a mintavételek helyét, gyakoriságát, a minták elõkészítésére használt eljárásokat, az alkalmazott eljárásokat és szabványokat, a vizsgálatokat végzõ laboratóriumok adatait. A mintavételeket, a mintavételek gyakoriságát, a minták elõkészítését, valamint a méréseket CEN, ezek hiányában ISO vagy nemzeti szabványok szerint kell elvégezni, mindezek hiányában pedig a legjobb ipari gyakorlat iránymutatásait kell alapul venni. 1.1.2 Anyagmérleg alapú számítás A jelen rendelet 1. mellékletében a II–V. számmal jelölt tevékenységek, valamint a hõbontási eljárások esetében a kibocsátás számítása történhet anyagmérleg készítésével is, figyelembe véve a határozat megfelelõ elõírásait. Az anyagmérleg alapú megközelítés akkor alkalmazható, ha az üzemeltetõ bizonyítani tudja, hogy ez a létesítmény egészére nézve pontosabb eredményt ad, mint az egyes anyagfajtáknál, illetve technológiai eljárásoknál elvégzett számítás. Az üzemeltetõ dönthet úgy is, hogy anyagmérleg alapú megközelítést alkalmaz a technológiai eljárások jól meghatározott részhalmazára vonatkozóan és egyéni számításokat a létesítmény többi technológiai eljárására vonatkozóan, de szintén csak abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy ez pontosabb a létesítmény egészére nézve, mint az egyes technológiai eljárásokra elvégzett számítás. A tevékenységre vonatkozó adatokat ebben az esetben is hiteles méréssel kell meghatározni. 1.2 A kibocsátások közvetlen mérése A kibocsátások közvetlen folyamatos mérése esetén meg kell határozni a füstgáz, illetve a véggáz térfogatáramát, és e rendelet 1. mellékletében megadott üvegházhatású gáz koncentrációját. A kibocsátás közvetlen mérése esetén szükséges: – a közvetlen mérésen alapuló nyomon követési rendszer választásának indoklása, amely során az üzemeltetõ igazolja, hogy a mért eredmény pontosabb, mint a legmagasabb adatmeghatározási szinttel alkalmazott számítás; – a folyamatos mérõrendszer részletes mûszaki leírása; – a mérési módszerek megbízhatóságára vonatkozó információk megadása. 2. A határozat alkalmazására vonatkozó rendelkezések 2.1 Alapértelmezett kibocsátási tényezõk A kibocsátás meghatározásának elérhetõ legnagyobb pontossága érdekében technológia-, illetve tüzelõanyag-specifikus kibocsátási tényezõket kell alkalmazni. Abban az esetben, ha az üzemeltetõ nem rendelkezik saját, egyedi kibocsátási tényezõkkel, és a vonatkozó minimális adatmeghatározási szinten a határozat sem írja elõ a kibocsátási tényezõ egyedi meghatározását, akkor az alapértelmezett tényezõket kell figyelembe venni. Ha a határozat az adott tevékenység-specifikus számítási módszertannal kapcsolatban nem rendelkezik külön az alkalmazandó fûtõértékrõl és kibocsátási tényezõkrõl, akkor tüzelési technológia esetében a határo-

15. szám

zat szerinti 1. és 2. adatmeghatározási szint esetében elsõdlegesen a jelen melléklet 1. táblázatában foglalt alapértelmezett értékeket kell alkalmazni. Az 1. adatmeghatározási szinten a táblázatban nem található egyéb tüzelõanyagok fûtõértékét és kibocsátási tényezõjét a határozat I. mellékletének 8. pontja alatt szereplõ 4. táblázat értékeit figyelembe véve kell meghatározni. Amennyiben egy adott tüzelõanyagra sem az alábbi 1. táblázat, sem a határozat idézett táblázata nem tartalmaz vonatkozó értékeket, úgy azokat egyedileg kell meghatározni. 1. táblázat: Tüzelõanyag fûtõértékek és alapértelmezett kibocsátási tényezõk (nem tartalmazza az oxidációs tényezõket)

Tüzelõanyag megnevezése

Tüzelõanyag kódjele (LAIR)

Fûtõérték MJ/kg

Kibocsátási tényezõ tCO2/TJ

17 18 12 19 13 51 52 15 16

24 26 12 16 7 29,8 35 16 16

94,6 94,6 96,1 94,6 113,2 108,17 100,8 (109,63)2 (109,63)2

53

21

94,6

60 61 61

42 42 42

74,07 74,07 74,07

70

41

77,37

71 72 73 74 75

41 41 41 40 39,5

77,37 77,37 77,37 77,37 77,37

76

40

77,37

77

39,5

77,37

90 90

44 42

69,3 74,07

1. Szilárd tüzelõanyagok 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9

Hazai feketeszén Import feketeszén Hazai barnaszén Import barnaszén Lignit Koksz Petrolkoksz Tûzifa és fahulladék Biobrikett és egyéb bio tüzelõanyagok 1.1.0 Brikett 2. Cseppfolyós tüzelõanyagok 2.1 Tüzelõolajok 2.1.2 TÜ 5/20 tüzelõolaj 2.1.2 Erõmûvi tüzelõolaj 2.1.3 Gázturbina olaj (GTO) 2.2 Fûtõolajok 2.2.1. FA 60/80 extra könnyû fûtõolaj 2.2.2 FA 60/120 fûtõolaj 2.2.3 FA 60/130 fûtõolaj 2.2.4 F 60/130 fûtõolaj 2.2.5 F 90/160 fûtõolaj 2.2.6 F 100/200 nehéz fûtõolaj 2.2.7 FA 90/160 kis kéntartalmú fûtõolaj 2.2.8 FA 100/200 nehéz fûtõolaj 2.3 Egyéb cseppfolyós tüzelõanyagok 2.3.1 Benzin 2.3.2 Dízelolaj

15. szám


Tüzelõanyag megnevezése

Tüzelõanyag kódjele (LAIR)

Fûtõérték MJ/kg

Kibocsátási tényezõ tCO2/TJ

31 35 37 33 34 36 38

341 45,7 45,7 171 3,121 22,651 16,291

56,1 63,07 63,07 47,67 242 (54,9)2 56,13

3. Gáznemû tüzelõanyagok 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7

Földgáz PB-gáz LPG Kamragáz (kokszolásból) Kohógáz Biogáz Csökkentett metántartalmú földgáz (inert gáz)3

1 A fûtõérték dimenziója nem MJ/kg, hanem MJ/m3 (földgáz és inert gáz esetében ez MJ/gNm3). 2 Az 1.8, az 1.9 és a 3.6 sz. tüzelõanyagokat nulla kibocsátási tényezõvel kell figyelembe venni. 3 Az inert gáz eredeti CO2 tartalmát a kibocsátás számításánál nem lehet figyelembe venni, csak az inert gáz metán tartalmából származó kibocsátásokat.

2.2 Alapértelmezett oxidációs tényezõk A tüzelési eredetû kibocsátások 1. adatmeghatározási szintû számításánál a következõ alapértelmezett oxidációs tényezõket kell figyelembe venni, amennyiben a határozat tevékenység-specifikus iránymutatásai másképp nem rendelkeznek:

c) a létesítmény termelési szintjét jellemzõ adatok (így például a közbensõ és a végsõ termék mennyiségi adatai, a termeléshez felhasznált anyagok és tüzelõanyagok mennyiségi adatai); d) a kereskedési idõszakra tervezett termelési szint; e) a kereskedési idõszak alatt felhasználni tervezett anyagok és tüzelõanyagok, továbbá ezeknek a szén-dioxid kibocsátást befolyásoló jellemzõi. 2. A kérelemhez csatolandó dokumentumok a) 30 napnál nem régebbi cégkivonat; b) a kibocsátási engedély másolata, az egységes környezethasználati engedély másolata (ha van); c) az 1. c) pont szerinti termelési szintek, valamint a termeléshez felhasznált anyagok és tüzelõanyagok mennyiségét igazoló dokumentumok, elsõsorban termék eladási és tüzelõanyag beszerzési szerzõdések; d) a létesítmény berendezéseinek az 1. d) pont szerinti technológiai jellemzõit igazoló dokumentumok, elsõsorban a létesítmény berendezéseinek gyártója által kiadott mûszaki dokumentumok és a létesítmény mûszaki tervei; e) a felhasználni kívánt anyagok szén-dioxid kibocsátását befolyásoló jellemzõit igazoló dokumentumok, elsõsorban független laboratóriumi mérések, valamint a szállító által végzett mérések.

7. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez

2. táblázat: Oxidációs tényezõk Tüzelõanyag

A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlavezetési díj megállapítása

Oxidációs tényezõ

Szilárd

0,99

Folyékony

0,995

Gáz

0,995

1. A számlavezetési díj mértéke és alapja Sorszám (fõ)/alszám

6. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez

1. 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

Az új belépõ tartalékba tartozó kibocsátási egységek kiosztása iránti kérelem tartalmi elemei és a csatolandó dokumentumok köre 2.

1. A kérelem tartalma a) A kérelmezõ üzemeltetõ azonosító adatai (név, székhely, levelezési cím, cégjegyzék szám, adóazonosító jel, telefonszám, faxszám, email cím, a cég jegyzésére jogosult képviselõ neve és beosztása); b) a kiosztási kérelem által érintett létesítmény azonosító adatai (létesítmény neve, levelezési címe, a környezethasználat feltételeit megállapító engedély száma, a kibocsátási engedély száma);

1113

A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlák (kibocsátásegység mennyiség/év)

Üzemeltetõi számla –10 000 10 001–100 000 100 001–1 000 000 1 000 001–3 000 000 3 000 001 kibocsátástól Személyi számla

A számlavezetési díj mértéke (Ft/év)

20 000 61 000 142 000 285 000 610 000 35 000

2. A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetõi számlavezetési díj alapja Az üzemeltetõi számla esetében a díjfizetés alapja a Nemzeti Kiosztási Listában a tárgyévre kiosztott kibocsátási egység mennyisége [kibocsátásiegység-mennyiség(t)/év] létesítményenként.

1114


A gazdasági és közlekedési miniszter 74/2006. (X. 31.) GKM rendelete az együttmûködõ földgázhálózat fejlesztéséért szedhetõ csatlakozási díjról A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed: a) a GET 3. §-ának 5. pontjában meghatározott elosztóvezetékhez, valamint a 39. pontjában meghatározott szállítóvezetékhez csatlakozni kívánó gázigénylõre és azokhoz korábban csatlakozott fogyasztóra, b) a szállítóvezeték és az elosztóvezeték tulajdonosára, c) a szállítói és az elosztói engedélyesre, d) a díjszedésre jogosult engedélyesre.

15. szám

gyasztásának és ugyanezen fogyasztói berendezések, fogyasztói csoportok névleges kapacitásösszegének arányát, 5. gázigénylõ: az elosztó- vagy szállítóvezetékhez csatlakozni kívánó természetes személy, jogi személy, illetve egyéb szervezet, 6. kapacitásigény: a gázigénylõ földgázzal ellátandó berendezéseinek egyidejûségi tényezõvel számított névleges összteljesítménye, amelyet a hálózati csatlakozási szerzõdés vagy a kapacitásnyilatkozat tartalmaz, 7. kapacitásnövelés: a rendelkezésre álló hálózati kapacitást meghaladó többletigény kielégítése, 8. leágazó elosztóvezeték: az elosztóvezeték azon része, amely az elosztóvezeték-leágazástól a fogyasztási hely telekhatáráig tart (beleértve az elosztóvezeték-leágazást is), 9. rendelkezésre álló hálózati kapacitás: a hálózati csatlakozási szerzõdésben, vagy a fogyasztási helyen rendelkezésre álló kapacitásra vonatkozó dokumentumban rögzített kapacitás (amely alatt nem a lekötött teljesítmény értendõ), vagy hálózati csatlakozási szerzõdés, kapacitásnyilatkozat és egyéb – rendelkezésre álló hálózati kapacitást igazoló – dokumentumok hiányában a fogyasztónál mérõcsere nélkül kielégíthetõ kapacitásigény.

A csatlakozási díj alkalmazásának szabályai Értelmezõ rendelkezések 3. § 2. § E rendelet alkalmazásában 1. bekapcsolás: az elosztóvezeték vonatkozásában a gázigénylõ földgázellátásához szükséges azon hálózathasználati feltételek biztosítása (a fogyasztó által bejelentett hálózati kapacitással), amely legfeljebb a meglévõ elosztóvezetékhez kapcsolódó leágazó elosztóvezeték kiépítésére (a meglévõ elosztóvezetéknek a csatlakozóvezetékkel történõ összekötésére), valamint a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezésére terjed ki, 2. csatlakozás: a szállítóvezeték vonatkozásában a gázigénylõ igényének mûszaki beruházással megvalósítható hálózatfejlesztéssel, -bõvítéssel történõ kielégítése, vagy az elosztóvezetékhez csatlakozni kívánó gázigénylõ igényének bekapcsolással, vagy a bekapcsoláshoz képest nagyobb mûszaki beruházással megvalósítható hálózatfejlesztéssel, -bõvítéssel történõ kielégítése, 3. díjszedésre jogosult engedélyes: a csatlakozási vagy a kapacitásnövelési igénnyel közvetlenül érintett vezeték tulajdonosának a GET 9. §-a (1) bekezdésének a), c), valamint e)–g) pontjai szerinti engedéllyel rendelkezõ megbízottja, 4. egyidejûségi tényezõ: az a legalább két tizedes pontosságú, statisztikai módszerrel meghatározott nem negatív szám, amelynek értéke legfeljebb 1,00, és amely jellemzi a vonatkozó fogyasztói berendezések, fogyasztói csoportok azonos idõben (idõszakban) történõ várható fo-

A díjszedésre jogosult engedélyes önálló ellátást biztosító csatlakozási pontonként a) a 6. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt kivételekkel az elosztóvezeték vonatkozásában a gázigénylõ hálózati kapacitás iránti igényének bekapcsolással történõ kielégítése, valamint b) a szállítóvezeték vonatkozásában a gázigénylõ igényének kielégítéséhez szükséges hálózatfejlesztés, -bõvítés és az elosztóvezetékhez csatlakozni kívánó gázigénylõ igényének kielégítéséhez szükséges – a bekapcsoláshoz képest nagyobb mûszaki beruházással megvalósítható – hálózatfejlesztés, -bõvítés, illetve c) a szállítóvezetékhez vagy az elosztóvezetékhez korábban csatlakozott fogyasztó kapacitásnövelésének biztosítása céljából az e rendeletben meghatározott, a vezetéktulajdonost megilletõ csatlakozási díjat kérhet.

4. § (1) A csatlakozás vagy kapacitásnövelés megvalósítására vonatkozó eljárási szabályokat és az azokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályait (beleértve a beruházás kivitelezõi elõzetes pályáztatásának szabályait) a díjszedésre jogosult engedélyes üzletszabályzatának kell tartalmaznia.

15. szám


(2) Az e rendeletben foglaltakon kívül a bekapcsolásért vagy csatlakozásért és az üzembe helyezés érdekében felmerülõ egyéb tevékenységekért más jogcímen (pl. hálózatfejlesztési hozzájárulás) díj, térítés nem szedhetõ. (3) A fogyasztó személyében bekövetkezett – kapacitásnövelés nélküli – változás nem minõsül sem csatlakozásnak, sem kapacitásnövelésnek. (4) Nem kérhetõ csatlakozási díj, ha a rendelkezésre álló hálózati kapacitást a csatlakozási szerzõdés, vagy a fogyasztási helyen rendelkezésre álló kapacitásra vonatkozó dokumentum a – több fogyasztási helyet is tartalmazó – egybefüggõ telephelyre adja meg, és valamely már meglévõ fogyasztási helyen többletkapacitás iránti igény jelentkezik úgy, hogy a) a fogyasztási helyek száma nem nõ, és b) az egybefüggõ telephely új kapacitásigénye nem haladja meg a telephelyen korábban rendelkezésre álló hálózati kapacitást. (5) Abban az esetben, ha a gázigénylõ, illetve a fogyasztó az e rendelet melléklete szerinti csatlakozási díj megfizetése után két éven keresztül részben vagy egészben nem veszi igénybe a rendelkezésére álló hálózati kapacitást, a szállító-, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa – az üzletszabályzatában megadott módon – kérheti, hogy részben vagy egészben írásban járuljon hozzá a csatlakozási szerzõdéssel érintett, rendelkezésére álló hálózati kapacitás határozott vagy határozatlan idejû visszaadásához. Amennyiben a gázigénylõ, illetve a fogyasztó részben vagy egészben visszaadta a rendelkezésére álló hálózati kapacitást, de a késõbbiekben a (4) bekezdés szerinti, rendelkezésére bocsátott kapacitását a fogyasztási helyén ismételten igénybe kívánja venni, a korábban megszerzett rendelkezésre álló hálózati kapacitás mértékéig a vezeték tulajdonosa köteles azt a) a kommunális és háztartási gázigénylõk, illetve fogyasztók esetében az igényléskor, b) az a) pontba nem tartozó gázigénylõk, illetve fogyasztók esetében ba) ha az igény kielégítése mûszaki fejlesztést nem tesz szükségessé, az (ismételt) igényléskor, bb) ha az igény kielégítése mûszaki fejlesztést tesz szükségessé, a külön jogszabályban1 foglaltak figyelembevételével biztosítani a csatlakozási díj megfizetése nélkül. (6) A szállító-, illetve az elosztóvezeték tulajdonosának a rendelkezésre álló hálózati kapacitás – (5) bekezdés szerinti – visszaadásának kérésekor a gázigénylõt, illetve a fogyasztót a korábbi rendelkezésére álló hálózati kapacitás ismételt igénybevételének feltételeirõl tájékoztatni kell.

1 A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti 2.1. Gázelosztási Szabályzat 13. §-ának (3) bekezdése.

1115

(7) Abban az esetben, ha a leágazó elosztóvezeték hossza a 15 métert nem haladja meg, a fogyasztói igényt bekapcsolással kell kielégíteni. (8) Abban az esetben, ha a leágazó elosztóvezeték hossza a 15 métert meghaladja, a vezetéktulajdonos köteles a vonatkozó mûszaki szabályok alapján dönteni arról, hogy a fogyasztói igényt bekapcsolással, vagy a bekapcsoláshoz képest nagyobb mûszaki beruházással megvalósítható hálózatfejlesztéssel vagy -bõvítéssel elégíti-e ki. Amennyiben a bekapcsoláshoz képest nagyobb mûszaki beruházással megvalósítható hálózatfejlesztés vagy -bõvítés mellett dönt, elõzetesen köteles a beruházással kapcsolatos részletes költségkimutatást a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Ha a fogyasztó a költség mértékét sérelmezi, a vitában kérelemre a Magyar Energia Hivatal – érvényesítve a legkisebb költség elvét – dönt. (9) A csatlakozási díjra, illetve a díjszedésre jogosult engedélyes külön nyilvántartást köteles vezetni – az üzletszabályzatában meghatározott eljárásrend szerint – a csatlakozási díj felhasználásáról, illetve forgalmáról.

A csatlakozási díj mértéke 5. § (1) Csatlakozás és kapacitásnövelés esetén a) a kapacitásnövelésért és az e rendelet hatálybalépését megelõzõen megépült vezetékre történõ bekapcsolásért – a 6. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt esetek kivételével – az e rendelet mellékletének 1. pontjában meghatározott, b) az e rendelet hatálybalépését követõen megépült vezetékre történõ bekapcsolásért a beruházás megkezdése elõtt az e rendelet mellékletének 2. pontja alapján meghatározott csatlakozási díj (2) bekezdés szerinti arányos részének megfelelõ, c) a bekapcsoláshoz képest nagyobb mûszaki beruházással megvalósítható hálózatfejlesztésért vagy -bõvítésért az e rendelet mellékletének 2. pontja alapján meghatározott díjakat kell alkalmazni. (2) Az e rendelet mellékletének 2. pontja szerinti – a bekapcsoláshoz képest nagyobb mûszaki – beruházás esetében a gázigénylõk által fizetendõ összeget (F) a kapacitásigényük arányában kell felosztani. A földgázellátásba belépõ gázigénylõk által fizetendõ díj kiszámításakor kizárólag az „F” tényezõnek a kapacitásigényükre jutó összege vehetõ figyelembe. A gázigénylõ kérheti a számításhoz szükséges tényezõk felülvizsgálatát a Magyar Energia Hivataltól. Amennyiben az „F” tényezõ értéke negatív, a gázigénylõ(k)tõl nem kérhetõ az e rendelet melléklete szerinti csatlakozási díj. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti gázigénylõ által fizetendõ díj mértéke a vezetéknek az illeté-

1116


kes bányakapitányság által engedélyezett létesítési évét követõen minden naptári évben 2%-kal emelkedik. (3) A (2) bekezdés és a 6. § (2) bekezdése szerint csatlakozó gázigénylõkkel a díjszedésre jogosult engedélyes elõre, az e rendelet melléklete szerinti csatlakozási díj megfizetésekor megkötendõ egyedi szerzõdésben köteles megállapodni (a késõbb csatlakozó gázigénylõk által befizetett, az e rendelet melléklete szerinti csatlakozási díj következtében) az õket megilletõ visszatérítés módjáról. (4) A (3) bekezdés szerinti szerzõdésnek tartalmaznia kell az e rendelet mellékletének 2. pontja szerinti, a csatlakozási díj számítására vonatkozó képlet számszerûsített tényezõit is. (5) Amennyiben annak a szállító- vagy elosztóvezetéknek a tulajdonosa, amelyre a gázigénylõ csatlakozni kíván, vagy amely vezetéken a fogyasztó kapacitásnövelést igényel, nem azonos a szállító- vagy elosztóvezetéket üzemeltetõ engedélyessel, a csatlakozási díj kiszámításához szükséges adatokat az elosztó- vagy szállítóvezeték üzemeltetõje köteles az elosztó- vagy szállítóvezeték tulajdonosának rendelkezésére bocsátani. (6) A díjszedésre jogosult engedélyes a csatlakozási díj részeként jogosult azon kapacitásnyilatkozattal vagy csatlakozási szerzõdéssel rendelkezõ gázigénylõnek, akinek a telekhatáráig megépült a szállító vagy leágazó elosztóvezeték – és aki a 4. § (5) bekezdése szerinti, rendelkezésre álló hálózati kapacitás visszaadásának lehetõségével nem élt – a szállító- vagy elosztóvezeték használatbavételi engedélyének kiadásától számított két év elteltével a hálózat üzembiztos fenntartása érdekében folyamatosan díjrészt felszámítani. E díjrész mértéke a külön jogszabályban2 meghatározott elosztói alap- vagy teljesítménydíjnak megfelelõ összeg idõarányos része. (7) A (6) bekezdés szerinti összeg a) közüzemi fogyasztó esetében legfeljebb a közüzemi szerzõdés, b) nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó esetén legfeljebb a szállítási vagy elosztási szerzõdés megkötéséig számítható fel. (8) A (7) bekezdés szerinti szerzõdés megkötésekor a felek a (6) bekezdésben meghatározott díjrésszel elszámolnak. Az idõarányosan szedhetõ elosztói alap- vagy teljesítménydíj egy napi mértéke a díjak 1/365-öd része. A 20 m3/h vagy annál nagyobb teljesítményigényû gázmérõvel ellátható fogyasztó elosztói alap- vagy teljesítménydíját a csatlakozási szerzõdés vagy kapacitásnyilatkozat szerinti kapacitásigény alapján kell kiszámítani. 6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti

2 A földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet.

15. szám

a) az együttmûködõ földgázhálózat fejlesztéséért szedhetõ csatlakozási díjról szóló 4/2004. (I. 19.) GKM rendelet, valamint b) a gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló 32/1995. (VIII. 8.) IKM rendelet (a továbbiakban: HFHR). (2) A HFHR rendelkezései szerint 1995. augusztus 23. és 2004. január 26. közötti idõszakban létesített elosztóvezetékre e rendelet hatálybalépését követõen csatlakozni kívánó gázigénylõ hálózati kapacitás iránti igényének bekapcsolással történõ kielégítéséért az elosztóvezeték – illetékes bányakapitányság által engedélyezett – használatbavételétõl számított tíz éven belül, de legkésõbb 2010. december 31-éig legfeljebb a HFHR szerint korábban kiszámított díjat lehet szedni. (3) E rendelet hatálybalépése elõtt megkötött, a gázigénylõk által a fejlesztéssel kapcsolatban fizetendõ hozzájárulásról szóló szerzõdés vagy megállapodás szerint kell eljárni az illetékes bányakapitányság által engedélyezett használatbavételtõl számított tíz éven belül, de legkésõbb 2010. december 31-éig, amennyiben az elosztóvezetékre csatlakozni kívánó gázigénylõ hálózati kapacitás iránti igénye bekapcsolással kielégíthetõ. (4) Az 5. § (6) bekezdésében foglaltakat az e rendelet hatálybalépése után megkötött csatlakozási szerzõdések esetében kell alkalmazni. (5) Azon gázigénylõktõl, akik az e rendelet hatálybalépéséig akár visszterhes módon, akár ingyenesen jutottak hozzá a csatlakozási vagy a kapacitásnövelési jogosultsághoz (pl. hálózatfejlesztési hozzájárulást vagy beruházási hozzájárulást fizettek), e csatlakozásért vagy kapacitásnövelésért utólag más díj, térítés nem szedhetõ. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 74/2006. (X. 31.) GKM rendelethez A gázigénylõk által a szállító- vagy elosztóvezetékhez való közvetlen csatlakozásáért, fogyasztási helyenként fizetendõ legmagasabb díjak kiszámítása (a díjak összege az áfá-t nem tartalmazza) 1. Az e rendelet 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben: Kapacitásigény

4 m3/h-ig

4–20 m3/h

20 m3/h felett

Fizetendõ 44 000 Ft × T3 (44 000 + (192 800 Ft + összeg 9300 Ft × T1) × 2800 Ft × T2) × T3 T3

ahol T1: a kiviteli tervben szereplõ igényelt 4 m3/h feletti (többlet)kapacitás (m3/h). (Nem a beépített gázmérõ névleges teljesítménye értendõ alatta),

15. szám


1117

T2: a kiviteli tervben szereplõ igényelt 20 m3/h feletti (többlet)kapacitás (m3/h). (Nem a beépített gázmérõ névleges teljesítménye értendõ alatta), T3: 2006-ban ennek értéke 1, és az ezt követõ években évenként 0,02-vel növekszik.

33. § (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el:

2. Az e rendelet 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti esetben:

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program végrehajtásában közremûködõ szervezetek kijelölésérõl szóló 15/2004. (II. 16.) GKM–IHM–OM–PM–TNM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter mint a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (a továbbiakban: GVOP) felügyeletéért felelõs miniszter a) a Regionális Támogatás Közvetítõ Közhasznú Társaságot a GVOP 1. Beruházásösztönzési prioritás 1.1. ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése intézkedésén belül az 1.1.3. „Beszállítói integrátorok számának növelése és megerõsítésük” programkomponens végrehajtására, b) az IT Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Szolgáltató Közhasznú Társaságot a GVOP 4. Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés prioritás valamennyi intézkedése végrehajtására, c) a Vállalkozói Támogatásközvetítõ zrt.-t a GVOP 1.1.3. „Beszállítói integrátorok számának növelése és megerõsítésük” komponenséhez kötõdõ pályázatkezeléssel kapcsolatos feladatok, valamint az 1.3.1. „Pro-aktív Beruházás-ösztönzési tanácsadás” komponens döntés-elõkészítési, szerzõdéskötési és szerzõdésmódosítási feladatok kivételével a 1. „Beruházás-ösztönzés” prioritás intézkedéseinek végrehajtására, d) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaságot a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése prioritás valamennyi intézkedése végrehajtására, e) a Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodát a GVOP 3. Kutatásfejlesztés, innováció prioritás valamennyi intézkedése végrehajtására, a strukturális alapok közremûködõ szervezeteként (a továbbiakban: SA közremûködõ szervezet) jelöli ki.”

F = B – 25 × (Á – K) × D × P ahol K = c × m és Á: az adott beruházásból származó, az adott beruházásnak megfelelõ fogyasztói kategóriánként a 10. év utáni években várható átlagos mennyiségekkel, fûtõértékkel és a beruházási tanulmányterv készítésének idõpontjában érvényes elosztói díjakkal számított éves árbevétel, m: az adott beruházáshoz tartozó, a 10. év utáni évek várható átlagos értékesítési mennyisége, c: az érintett üzemeltetõ által megadott, a csatlakozási díj befizetését megelõzõ évre vonatkozó tényadatok alapján, az adott beruházásnak megfelelõ fogyasztói kategóriákhoz tartozó – mennyiségre vetített – átlagos fajlagos közvetlen és közvetett költségének összege (értékcsökkenés nélkül). A figyelembe vehetõ elszámolási különbözet mértéke legfeljebb 1,5%, B: beruházási költség: a tanulmánytervben rögzített, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték, a (leendõ) háztartási fogyasztóknál beszerelt (beszerelendõ) gázmérõk és nyomásszabályozók számviteli törvény szerint aktiválható eszközértéke és beszerelési költsége nélkül, D: diszkonttényezõ, értéke: 0,488, amely 6,5%-os ráta alkalmazásának 25 éves hatását átlagolja, P: az árbevétel (Á) és a költség (K) inflációs indexálására a beruházás figyelembe vett élettartama alatt (25 év) alkalmazott átlagos szorzótényezõ, melynek értéke 1,3068. A számításnál felhasznált inflációs ráta értéke 2%.

A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter 11/2006. (XI. 3.) MeHVM–GKM együttes rendelete a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program végrehajtásában közremûködõ szervezetek kijelölésérõl szóló 15/2004. (II. 16.) GKM–IHM–OM–PM–TNM együttes rendelet módosításáról

1. §

2. § Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az 1. § a)–e) pontjaiban megjelölt SA közremûködõ szervezetek kötelezettségeit a (2)–(8) bekezdések határozzák meg.”

3. § Az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet

Az R. 2. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

1118


„(8) A GVOP Irányító Hatóság külön jogszabályban foglaltaknak megfelelõen e rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott megállapodás keretében a pénzügyi lebonyolítással és számvitellel kapcsolatos feladatokat az 1. § b)–e) pontjaiban meghatározott SA közremûködõ szervezetekre ruházza át. Ennek keretében az SA közremûködõ szervezet befogadja a kifizetésigénylési kérelmeket, a teljesítést igazoló számlákat, a számlákhoz kapcsolódó dokumentumokat, igazolja a teljesítést, továbbá megküldi az átutalási megbízásokat a Magyar Államkincstár részére.”

4. § Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az SA közremûködõ szervezetnek a GVOP végrehajtásával kapcsolatos feladatairól, valamint azok végrehajtásáról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közremûködõi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközöket az 5. § szerint biztosító minisztérium az SA közremûködõ szervezetekkel megállapodást köt. A GVOP végrehajtása során alkalmazandó eljárási szabályokat a Megállapodás mellékletét képezõ eljárásrend tartalmazza.”

5. § Az R. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) A közremûködõi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközöket 2006. évben a) az 1. § a)–d) pontjaiban meghatározott SA közremûködõ szervezet számára a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetébõl, b) az 1. § e) pontjában meghatározott SA közremûködõ szervezet számára a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal fejezete terhére kell biztosítani. (2) A GVOP Irányító Hatóság a GVOP technikai segítségnyújtás elõirányzatból az SA közremûködõ szervezetek számára kiegészítõ forrást bocsáthat rendelkezésre. A GVOP technikai segítségnyújtás elõirányzatból mûködési célú kiadások finanszírozásához az 1. § b)–e) pontjaiban meghatározott közremûködõ szervezetek részére nyújtható kiegészítõ támogatás.”

6. § Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) E rendelet alkalmazásában programkomponens: az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi meg-

15. szám

állapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és mûködésérõl szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a Tanács strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1260/1999/EK rendeletében meghatározott intézkedésen belül az adott területhez tartozó hasonló támogatási konstrukciók összessége.”

7. § (1) Azon feladatokhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek tekintetében, amelyeket e rendelet, valamint az R. 3. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás a Vállalkozói Támogatásközvetítõ zrt. feladatkörébe utal, a Vállalkozói Támogatásközvetítõ zrt. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság jogutódja. (2) A GVOP 1.1.3. „Beszállítói integrátorok számának növelése és megerõsítésük” komponens, valamint az 1.3.1. „Pro-aktív Beruházás-ösztönzési tanácsadás” komponens kivételével a 1. „Beruházás-ösztönzés” prioritás intézkedései keretében meghirdetett pályázatok kedvezményezettjeivel kötött támogatási szerzõdésekben a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság helyébe jogutódként a Vállalkozói Támogatásközvetítõ zrt. lép. (3) A jogutódlással érintett támogatásközvetítési feladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében a Vállalkozói Támogatásközvetítõ zrt. támogatáskezelési tevékenysége megkezdésének feltételeit a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság haladéktalanul biztosítani köteles.

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 4. §-a hatályát veszti. 9. § Ez a rendelet az Európai Bizottságnak a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások irányítási és ellenõrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályairól szóló 438/2001/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Dr. Szilvásy György s. k.,

Dr. Kóka János s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

gazdasági és közlekedési miniszter

15. szám


Kormányhatározatok A Kormány 1098/2006. (X. 5.) Korm. határozata a Kereskedelmi Tevékenységet Vizsgáló Szakértõi Bizottság létrehozásáról 1. A Kormány

1119

2006. évi LVII. törvény 25. §-a alapján a vezetékes energiaellátás (villamos energia, földgáz, távhõ) vertikumai, valamint árviszonyainak a versenyképesség és a lakosság költségviselési képessége szempontjából történõ áttekintésére – javaslattevõ, véleményezõ és tanácsadó testületként – Vezetékes Energiaellátási Tevékenységet Vizsgáló Szakértõi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre; 1.2. Vajda Györgyöt a Bizottság elnökévé,

1.1. a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 25. §-a alapján a kiskereskedelem, az üzletláncok, a beszállítók, valamint a kapcsolódó beszerzési politika mûködésének a tényleges verseny, valamint a fogyasztóvédelem szempontjából történõ áttekintésére – javaslattevõ, véleményezõ és tanácsadó testületként – Kereskedelmi Tevékenységet Vizsgáló Szakértõi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre; 1.2. Hoffmann Istvánnét a Bizottság elnökévé, 1.3. Karsai Gábort, Sikos T. Tamást, Simai Mihályt, Szûcs Andrást és Torjákné Amberger Terézt a Bizottság tagjává nevezi ki; 1.4. felkéri a Bizottságot, hogy a nemzetközi tapasztalatok és a helyzet áttekintése alapján 2006. december 31-ig tegyen javaslatot a szükséges kormányzati lépésekre, a vonatkozó jogi szabályozás esetleges felülvizsgálatára; 1.5. felhívja az érintett tárcák vezetõit, hogy a rendelkezésükre álló szakértõi adatokkal segítsék a Bizottság munkáját.

1.3. Bobula Andrást, Cserháti Erikát, Kovács Csabát, Magyari Dánielt, Vári Annát, Varró Lászlót, dr.Vissi Ferencet és Wiegand Gyõzõt a Bizottság tagjává nevezi ki; 1.4. felkéri a Bizottságot, hogy a nemzetközi tapasztalatok és a helyzet áttekintése alapján 2006. december 31-ig tegyen javaslatot a szükséges kormányzati lépésekre, a vonatkozó jogi szabályozás esetleges felülvizsgálatára; 1.5. felhívja az érintett tárcák vezetõit, hogy a rendelkezésükre álló szakértõi adatokkal segítsék a Bizottság munkáját. 2. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 3. A Bizottság mûködési feltételeirõl a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik. A Bizottság tagjai díjazásban nem részesülnek, e minõségükben végzett munkájukkal kapcsolatban költségtérítésre tarthatnak igényt. 4. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

2. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 3. A Bizottság mûködési feltételeirõl a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik. A Bizottság tagjai díjazásban nem részesülnek, e minõségükben végzett munkájukkal kapcsolatban költségtérítésre tarthatnak igényt. 4. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 1099/2006. (X. 5.) Korm. határozata a Vezetékes Energiaellátási Tevékenységet Vizsgáló Szakértõi Bizottság létrehozásáról 1. A Kormány 1.1. a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 1104/2006. (X. 31.) Korm. határozata a Magyar Köztársaság közúthálózat fejlesztésének 2006. évi finanszírozása változásával kapcsolatos további feladatokról A Kormány 1. hozzájárul ahhoz, hogy a hazai gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési program, valamint az országos közúthálózat fejlesztéseinek 2006. évi megvalósítása érdekében a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az MFB Rt. az Állami Autópálya Kezelõ Rt. részére legfeljebb 90 milliárd forint és járulékai erejéig a Magyar Köz-

1120


társaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 36. § (2) bekezdésében meghatározott keret terhére készfizetõ kezességet vagy bankgaranciát vállaljon, és/vagy részére hitelt nyújtson. A készfizetõ kezesség vállalására, vagy a bankgarancia nyújtására és/vagy a hitel folyósítására olyan mértékben kerülhet sor, ameddig a kötelezettségvállalás nem lépi túl a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 36. § (2) bekezdésében meghatározott keretet. Felhívja a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy ennek megfelelõen utasítsa az MFB Rt.-t a készfizetõ kezesség vállalására, vagy a bankgarancia és/vagy a hitel nyújtására; Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter Határidõ: azonnal 2. felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. pont alapján az MFB Rt. készfizetõ kezesség vállalásához, vagy a bankgarancia és/vagy a hitel nyújtásához kapcsolódó, a 2001. évi XX. törvény 5. § (1) bekezdés szerinti jogszabályi költségvetési kezesség beváltására, az adatszolgáltatásra és az elszámolás rendjére vonatkozó megállapodást az MFB Rt.-vel megkösse. A jogszabályi alapú kötelezettségvállalásért kezességvállalási díjat nem kell fizetni. Felelõs: pénzügyminiszter Határidõ: azonnal 3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg: a) a Dunán kialakult árvízi veszélyhelyzetben teendõ intézkedésekrõl szóló Cselekvési Program végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl szóló 1037/2006. (IV. 6.) Korm. határozat 2. a) pontja és 4. pontjának elsõ mondata az alábbiak szerint módosul: „a) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) legfeljebb 20 milliárd forint, legfeljebb 25 éves lejáratú – kedvezményes kamatozású 3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5%-os – 3 év türelmi idõvel igénybe vehetõ hitelt nyújtson az elemi kárt szenvedett térségben a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és természetes személyek részére, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott keret terhére;” „4. Az MFB Rt. által euróban meghatározott éven túli lejáratú hitelfelvételekhez, kötvénykibocsátásokhoz kapcsolódóan az árvíz miatt elemi kárt szenvedett térségben a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és természetes személyek részére a kár következményeinek felszámolását szolgáló beruházások finanszírozásához 20 milliárd forin-

15. szám

tos mértékig a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 36. §-ának (3) bekezdésében meghatározott keret terhére az MFB tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján a Kormány árfolyam-garanciát vállal.” b) az állami autópálya-építés és -üzemeltetés finanszírozásáról szóló 1012/2005. (II. 19.) Korm. határozat 5. a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „a) az MFB Rt. legfeljebb 153,043 milliárd forint hitelt nyújtson a Nemzeti Autópálya Rt. részére, a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 36. § (2) bekezdésében meghatározott keret terhére,” c) a madárinfluenza és az influenza „A” vírus okozta pandémiás oltóanyag és know-how külföldi értékesítésének támogatásához szükséges egyes intézkedésekrõl szóló 2002/2006. (I. 18.) Korm. határozat 1–3. pontja hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Minisztériumi közlemények Közlemény fejlesztési támogatás odaítélésérõl Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 82. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Kormány vonatkozó egyedi döntése alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Beruházás-ösztönzési Célelõirányzat terhére az alábbi fejlesztési támogatás nyújtásáról kötött szerzõdést: A kedvezményezett neve: Coloplast Hungary Gyártó Kft. A támogatási program megvalósítási helye: − 2800 Tatabánya, Búzavirág utca 15. és − 4300 Nyírbátor Hrsz 081/2. A támogatás célja: magyarországi gyártókapacitás jelentõs bõvítése: tatabányai üzem fejlesztése, zöldmezõs beruházás Nyírbátorban. A támogatás összege: 5.000 millió forint”

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

15. szám


1121

Általános Szerzõdési Feltételek a Hazai Roma Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások Piaci Esélyeit és Versenyképességeit Javító Fejlesztések és Beruházások Támogatása címû, SZVP-2006-R kódszámú pályázati felhívás kedvezményezettjeivel megkötött Támogatási Szerzõdésekre vonatkozóan I. Általános szabályok, az Általános Szerzõdési Feltételekben és a Támogatási Szerzõdésben használt fogalmak magyarázata 1) Jelen Általános Szerzõdési Feltételek hatálya a Hazai Roma Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások Piaci Esélyeit és Versenyképességeit Javító Fejlesztések és Beruházások Támogatása címû, SZVP-2006-R kódszámú pályázati felhívás kedvezményezettjeivel megkötött valamennyi Támogatási Szerzõdésre kiterjed. 2) Jelen Általános Szerzõdési Feltételek szerzõdési feltételnek minõsülnek, amelyeket a Kedvezményezett az adott támogatás igénybevételére vonatkozó egyedi Támogatási Szerzõdés aláírásakor fogad el. 3) Amennyiben az Általános Szerzõdési Feltételek és az adott Támogatási Szerzõdés azonos tárgyú elõírásai között bármilyen eltérés van, ez utóbbi rendelkezései lesznek irányadók. 4) A Támogató által kötelezõen alkalmazandó, jelen Általános Szerzõdési Feltételeket érintõ jogszabály változása esetén az új, illetve a módosult jogszabályi rendelkezés jelen Általános Szerzõdési Feltételek részévé válik. 5) Jelen Általános Szerzõdési Feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.), az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.), a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény, a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.), a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és 2006. évi IV. törvény, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, „A Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelõirányzatainak szabályozásáról” szóló többször módosított 1/2001. (I. 5.) GM rendelet, a „Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjainak részletes szabályairól” szóló 19/2004. (II. 27.) GKM rendelet (továbbiakban: GKM r.); a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes elõirányzatai felhasználásában, kezelésében részfeladatokat ellátó közremûködõ szervezetekrõl szóló 80/2004. (V. 18.) GKM rendelet; valamint a Kedvezményezett Támogatási Szerzõdésben megjelölt pályázatához tartozó Pályázati Útmutatóban felsorolt egyéb jogszabályok vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 6) Kedvezményezett: a támogatásból megvalósuló Projekt hasznosítója, haszonélvezõje. 7) Szerzõdõ Felek: Támogató, a Közremûködõ Szervezet és a Kedvezményezett.

II. A Támogató, a Közremûködõ Szervezet, és a Kedvezményezett részérõl eljáró személyekkel és azok eljárásával kapcsolatos szabályok 1) A Támogatási Szerzõdés teljesítésével kapcsolatos, valamint a Projekt szakmai tartalmát érintõ ügyekben, egyéb dokumentumok befogadójaként a benyújtott bizonylatok hitelesítõjeként és a Támogatási Szerzõdés, valamint szükség esetén az azt biztosító szerzõdések aláírójaként a továbbiakban a Közremûködõ Szervezet jár el. 2) A Kedvezményezett és a Közremûködõ Szervezet hivatalos kommunikációja a személyes dokumentum átadás/átvétel kivételével a szerzõdéses ajánlat, a szerzõdésmódosítás és a szerzõdéstõl való elállás esetében csak tértivevényes levelekkel valósulhat meg.

III. A támogatás felhasználhatóságának idõtartama és a megvalósítás feltételei 1) A Projekt tényleges megkezdésének idõpontját a Kedvezményezettnek a Támogatási Szerzõdés mellékletét képezõ Bejelentési ûrlapon, kell bejelentenie.

1122


15. szám

2) A Projekt megvalósultnak akkor tekinthetõ, ha a Támogatási Szerzõdésben megjelölt és támogatott feladat, cél a Támogatási Szerzõdésben és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelõen teljesült, a Pénzügyi beszámolót a Kedvezményezett benyújtotta, és azt a Támogató jóváhagyta. 3) A Projekt üzemeltetési kötelezettsége a Projekt befejezésétõl számított öt (5) év idõtartamig tart.

IV. A támogatás forrása és a felhasználási feltételek 1) Amennyiben a Projekt megvalósítása során, az elszámoláskor bemutatott és elfogadott tényleges költségek meghaladják a tervezett költségeket, Kedvezményezett – ebben az esetben is – kizárólag a Támogatási Szerzõdésben foglalt támogatási összegre jogosult. 2) Amennyiben a támogatás kiszámításának alapjául szolgáló Projekt összköltsége a tervezetthez képest csökken, a támogatás összegét a költség csökkenésének arányában csökkenteni kell. Ha a Projekt megvalósításához a pályázati felhívásban meghatározott lehetséges legnagyobb támogatási összeg került jóváhagyásra, a Támogató jogosult a támogatáscsökkentés mértékének meghatározására. 3) A támogatás a Kis- és Középvállalkozói Célelõirányzatból kerül kifizetésre. 4) Kedvezményezett felelõssége tudatában kijelenti, illetve kötelezettséget vállal arra, hogy a) a támogatással beszerzett haszongépjármûve(ke)t kizárólag belföldi szállításra, fuvarozásra használja, illetve a támogatással beszerzett személygépjármûvet taxi személyszállítás tevékenységhez hasznosítja. Kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy az elõbbi tényt a gépjármû(vek) forgalmi engedélyébe az illetékes hatóságnál bejegyezteti. A bejegyzés tényét Kedvezményezett köteles akként igazolni, hogy a gépjármû(vek) forgalmi engedélyének hiteles másolatát a bejegyzéstõl számított 10 napon belül a Közremûködõ Szervezetnek megküldi. A haszongépjármûvet kizárólag a pályázó saját vállalkozási tevékenységének kiszolgálása céljából történõ munkaerõ, eszköz, alapanyag, készáru szállítására, valamint a személygépjármûvet taxi személyszállításra lehet hasznosítani. Más cégek részére történõ bérfuvarozási tevékenység (TEÁOR 60.2) fejlesztése nem támogatható, a taxi személyszállítás (TEÁOR 60.22) kivételével, b) ha a pályázat tárgya gépbeszerzésre irányul, a támogatást új gép, vagy hat évesnél nem idõsebb használt gép vásárlásához veszi igénybe; a támogatás kizárólag olyan gépjármû beszerzésére fordítható, amely 4 évesnél nem idõsebb, c) a támogatással beszerezni kívánt gép megfelel a vonatkozó európai irányelveknek, illetve az azokat harmonizáló magyar jogszabályok követelményeinek. A gépeknek CE jelöléssel és/vagy gyártói megfelelõségi nyilatkozattal kell rendelkezniük, d) a Támogatási Szerzõdés I. 2) pontjában megjelölt Projekt nettó, illetve a vissza nem térítendõ áfa esetén annak összegével növelt összköltségének legalább 25%-át saját forrásból fedezi, e) 60 napon túl meg nem fizetett és a jelen Általános Szerzõdési Feltételek IV. 5) pontjában részletesen megjelölt köztartozása nincs, illetve amennyiben köztartozására, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen fennálló tartozására az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezett, azt a Támogatási Szerzõdéshez mellékelte, f) nem áll csõd- vagy felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt, g) az államháztartás alrendszereibõl, az Európai Unió elõcsatlakozási eszközeibõl, vagy a strukturális alapokból juttatott támogatásból eredõ lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs és a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ 3 éven belül nem is volt, h) haladéktalanul írásban bejelenti a Közremûködõ Szervezet részére, ha a Támogatási Szerzõdés fennállásának tartama alatt ellene csõd- vagy felszámolási eljárás, illetve végelszámolás indul, i) amennyiben a Támogatási Szerzõdés I. 2) pontjában részletezett Projekt megvalósítása meghiúsul, vagy tartós akadályba ütközik, ezt a Közremûködõ Szervezetnek haladéktalanul írásban bejelenti, j) az áfa levonási jogosultságában bekövetkezett változást a Támogatási Szerzõdés módosítása végett, a változást követõ legfeljebb 15 naptári napon belül írásban bejelenti a Közremûködõ Szervezetnek. A támogatásban – a változás bejelentéséig – igénybe vett áfa összeget a Támogatási Szerzõdés módosításakor rögzített módon a Kedvezményezett visszafizeti,

15. szám


1123

k) amennyiben a Támogatási Szerzõdés I. 2) pontjában részletezett Projekt megvalósítása a Kedvezményezettnek fel nem róható okból meghiúsul, vagy tartós akadályba ütközik, az elõzõekben írt bejelentési kötelezettség teljesítésén túl az igénybe nem vett támogatásról lemond, l) az általa végzett, és a Támogatási Szerzõdés I. 2) megnevezett Projekt megvalósulása után végezni kívánt tevékenység egészére kiterjedõ valamennyi hatósági engedéllyel rendelkezik, m) a Projekt megfelel a környezetvédelmi és egyéb hatósági elõírásoknak, n) a Projektet a Támogatási Szerzõdés II. 1)–2) pontjában meghatározott határidõben, de legfeljebb a megkezdésétõl számított két (2) éven belül megvalósítja, pénzügyi lízing esetén a beruházás megvalósítását két (2) éven belül a pályázó vállalkozás tulajdonszerzésével befejezi, o) a pályázatban, illetve a szerzõdéskötéskor közölt bármilyen adatban, illetve a szerzõdést befolyásoló körülményben beálló változásról haladéktalanul értesíti a Közremûködõ Szervezetet. 5) A jelen Általános Szerzõdési Feltételek szempontjából köztartozásnak minõsül az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseibõl ellátandó feladatok fedezetére elõírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenõrzése és behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik [adók és illetékek vagy adók módjára behajtható, jogerõs határozattal elõírt társadalombiztosítási fizetési kötelezettségek, Adó és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH) vagy szervei, az illetékhivatal, a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága (VPOP) vagy szervei]. Köztartozásnak minõsül továbbá az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétõl eltérõen felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkezõ szerv elrendeli, és azt a kötelezett az elõírt határidõig nem teljesíti. 6) Kedvezményezett tudomásul veszi, illetve hozzájárulását adja ahhoz, hogy a) a szerzõdéskötést követõen kialakuló 60 napon túl meg nem fizetett köztartozás esetén a támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül, illetve három alkalommal történõ felfüggesztés esetén visszatartásra kerülhet, b) a támogatás a) pontban meghatározott felfüggesztése, illetve visszatartása a Kedvezményezett jelen Általános Szerzõdési Feltételekben vállalt kötelezettségeit nem érinti, c) csõd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezet részére támogatás nem folyósítható, d) támogatás nem folyósítható azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ két naptári éven belül államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerõsen bírság megfizetésére kötelezett, e) a köztartozások figyelemmel kísérése céljából adószámát vagy adóazonosító jelét a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), illetve a támogatást nyújtó szerv felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetve az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez, f) a Kincstár keretében mûködõ, alapvetõen pénzügyi szemléletû megfigyelõ rendszer, az Országos Támogatási Monitoring Rendszer (OTMR) jogszabályban meghatározott jogosultak (döntéshozók, elõirányzat-kezelõk, Monitoring Bizottságok) számára hozzáférési lehetõséget biztosítson a pénzügyi adatbázishoz, g) a Kincstár a köztartozások figyelemmel kísérése érdekében a Kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), az adószámára, adóazonosító jelére és társadalombiztosítási azonosító jelére, valamint a társadalombiztosítási folyószámla számára vonatkozó adatokat megküldi az APEH és szervei, a VPOP valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság (ONYF) részére, h) az APEH és szervei, a VPOP és szervei, valamint az ONYF megyei igazgatási szervei a Kincstár tájékoztatása alapján számszerû adatot szolgáltatnak az utalványozónak és az OTMR-nek, amikor a Kedvezményezettnek 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása alakul ki, illetõleg azt megfizette vagy arra idõközben fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott, és ezen adatszolgáltatás alapján a Kedvezményezett 60 napon túli köztartozása esetén – a köztartozás fennálltáig – a Támogató köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását, i) megfelel az Áht. 15. §-ban elõírt, rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményeinek, j) nevét, megnevezését, a támogatás tárgyát, összegét valamint a Projekt helyét a Támogató nyilvánosságra hozza, k) a támogatás rendeltetés- és szerzõdésszerû felhasználását a Támogató vagy a Közremûködõ Szervezet a jelen Általános Szerzõdési Feltételek XIV. fejezetében foglaltak szerint ellenõrizze, l) amennyiben a Kedvezményezett neki fel nem róható okból a szerzõdésben vállalt, és számszerûen meghatározott kötelezettségeit csak részben, de legalább 75 %-os arányban teljesíti, a támogatást arányosan csökkenteni kell, m) adólevonási kötelezettségében bekövetkezõ olyan változás esetén, amelynek következtében általános forgalmi adó levonási joga keletkezik, a változás és annak a Közremûködõ Szervezet felé történõ bejelentése közötti idõ-

1124


15. szám

szakban a támogatás összegébõl az áfatartalom figyelembevételével meghatározott támogatásrészt a Támogató a további támogatásból levonja, illetõleg a fenti idõszakra vonatkozóan ezt az összeget visszafizettesse, n) a vissza nem térítendõ támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök kizárólag a Támogatási Szerzõdésben meghatározott céloknak megfelelõen hasznosíthatók. A Kis- és Középvállalkozói Célelõirányzatból támogatott projekttel létrehozott vagyon a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és egyéb kötelezettség átvállalásával és átruházásával a Támogatási Szerzõdésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a Támogató elõzetes jóváhagyásával idegeníthetõ el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a Támogató hozzájárult, a Kedvezményezett mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában azonban köteles a tárgyi eszköz értékére esõ támogatás idõarányos, értékcsökkenéssel korrigált, de a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni, o) a Kedvezményezett új bankszámla nyitásáról köteles 8 napon belül tájékoztatást adni, egyidejûleg a bankszámlára vonatkozó azonnali beszedési megbízáshoz szükséges felhatalmazói nyilatkozat számlavezetõ bank által visszaigazolt eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített másolati példányát is haladéktalanul átadni a Közremûködõ Szervezet részére, p) a támogatás csekély összegû (de minimis) támogatásnak minõsül, a Kedvezményezett által ilyen jogcímen igénybevett támogatás jelenértéke három év alatt nem haladhatja meg a százezer eurónak megfelelõ forintösszeget.

V. A szerzõdéskötéshez szükséges nyilatkozatok és a bejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek 1) A Kedvezményezett kijelenti, hogy nem áll fenn olyan harmadik személy irányában fennálló kötelezettsége, amely a támogatással létrejött Projekt céljának megvalósítását meghiúsíthatja, illetve amely az esetleges biztosítékadást korlátozza. 2) A Kedvezményezett kijelenti, hogy vele szemben nem áll fenn az Ámr. 88. § (2) bekezdése szerinti támogatási rendszerbõl való kizárás hatálya. 3) A Kedvezményezett felelõssége tudatában kijelenti, hogy õt a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ két naptári éven belül államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerõsen bírság megfizetésére nem kötelezte. 4) A Kedvezményezettnek általános tájékoztatási kötelezettsége van a Közremûködõ Szervezet felé a Projekttel kapcsolatos valamennyi lényeges ténnyel, körülménnyel kapcsolatban. 5) A Kedvezményezett vállalja, hogy a Támogatási Szerzõdés 3/a. mellékletét képezõ Bejelentési ûrlap benyújtásával a Támogatási Szerzõdés megkötésétõl számított 90 napon belül nyilatkozik a megvalósítás megkezdésének idõpontjáról. A megkezdés idõpontja nem lehet késõbbi, mint a Támogatási Szerzõdésben meghatározott tervezett kezdõnaptól számított három (3) hónap. Amennyiben jelen szerzõdés megkötésének idõpontja a projekt megvalósításának tervezett kezdõnapja utáni idõpontra esik, úgy a kezdõnap nem lehet késõbbi, mint jelen szerzõdés megkötésétõl számított három (3) hónap. VI. A szerzõdés módosítása 1) A Szerzõdés bármiféle módosítása, beleértve az ahhoz csatolt mellékleteket is, csak írásos formában, a Szerzõdõ Felek aláírásával történhet. A Kedvezményezettnek a szerzõdésmódosítást a megfelelõ indoklással ellátva kell elõterjesztenie. 2) A Kedvezményezett – a Támogatási Szerzõdésben részére kötelezõvé tett eseteket ide nem értve – csak olyan indokkal kezdeményezhet szerzõdésmódosítást, amely a támogatás megítélésének körülményeit utólag nem változtatja meg. Amennyiben a módosítás szükségessége a Kedvezményezettnek felróható, úgy az eset összes körülményeit – így különösen a Projekt gazdaságos megvalósíthatóságát – mérlegelve a Közremûködõ Szervezet jogosult választani a szerzõdésmódosítás és szerzõdésszegés esetén alkalmazható jogkövetkezmények között. 3) Amennyiben vis maior, (illetve egyik félnek sem felróható lehetetlenülés) bekövetkezése miatt a Projekt csak szerzõdés módosításával valósítható meg, a Kedvezményezettnek kezdeményeznie kell a Közremûködõ Szervezetnél a Támo-

15. szám


1125

gatási Szerzõdés módosítását. Amennyiben a szerzõdésmódosítás a Kedvezményezett adataiban történõ változásra, a Projekt kezdési, illetve megvalósítási határidejének, valamint bankszámlaszám módosítására irányul, azt a Kedvezményezett kizárólag az egyszerûsített szerzõdésmódosító adatlap hiánytalan kitöltésével, cégszerû aláírásával és a Közremûködõ Szervezet részére történõ megküldésével kezdeményezheti. Az egyszerûsített szerzõdésmódosító adatlapok letölthetõek a www.gkm.gov.hu, illetve a www.mvf.hu weboldalról. 4) Amennyiben a Projekt összköltsége (kiadása) csökken a tervezetthez képest, a támogatási összeget – a Támogatási Szerzõdés módosításával – a Projekt összköltsége csökkentésének arányában is csökkenteni kell. Ha az adott pályázati rendszerben a program megvalósításához a lehetséges legnagyobb támogatási összeg került jóváhagyásra, a Támogató jogosult a támogatás csökkentés mértékének meghatározására. 5) A módosítási kérelmet a Kedvezményezett köteles a Közremûködõ Szervezethez harminc (30) naptári nappal azelõtt benyújtani, amikor a módosításnak a szándéka szerint hatályba kell lépnie. A módosítási kérelem késedelmes benyújtása esetén, a Kedvezményezett egyidejûleg köteles igazolni, hogy a késedelem bekövetkezte neki fel nem róható. 6) Amennyiben a módosítás iránti kérelem hiányosan került benyújtásra, a Közremûködõ Szervezet határidõ kitûzésével hiánypótlást írhat elõ. A hiánypótlásra rendelkezésre álló idõ a hiánypótlásra felszólító levél kézhez vételének napjától számított 15 nap. A módosítási kérelem ismételt hiányos benyújtása a módosítási kérelem elutasítását és szerzõdésszegést eredményez. 7) A szerzõdés módosítási kérelem beérkezését követõen a támogatási összeg folyósítása a kérelem elbírálásáig felfüggesztésre kerülhet. A Támogatót és a Közremûködõ Szervezetet a felfüggesztés elrendelésébõl eredõen kártérítési, kártalanítási, vagy késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem terheli. 8) A Kedvezményezett személyének megváltozását jelenti annak más jogi formába történõ átalakulása, vagy jogutóddal történõ megszûnése, egyesülése, szétválása. A felsorolt tényekrõl a Kedvezményezett értesíti a Közremûködõ Szervezetet. 9) Amennyiben a szerzõdésmódosítást a Támogató vagy a Közremûködõ Szervezet kezdeményezi, a szerzõdéstervezetet megküldi a Kedvezményezettnek. Amennyiben a szerzõdésmódosításra az intézményrendszer, jogszabályváltozás, vagy a Projekt környezetének megváltozása miatt kerül sor, a Kedvezményezett köteles a szerzõdésmódosítást jóváhagyólag aláírni. 10) A Közremûködõ Szervezet fenntartja a jogot, hogy a Kedvezményezett szerzõdésmódosítási kérelmét, ha az kellõen nem megalapozott, elutasítsa. Az elutasításról és annak indokairól, a Kedvezményezettet a Közremûködõ Szervezet köteles értesíteni.

VII. A szerzõdés hatálya, megszûnése 1) A Támogatási Szerzõdés annak valamennyi fél által történõ aláírásával érvényesen jön létre, és hatályba lép. 2) Szerzõdõ Felek megállapodnak abban, hogy a Támogatási Szerzõdés az elõzõ pontban meghatározott teljesítést megelõzõen csak vis maior, ellehetetlenülés, a Támogató, vagy a Kedvezményezett általi, a Támogatási Szerzõdésben meghatározott esetekben és módon történõ elállás, vagy a bíróság határozata alapján szûnik meg. 3) A Kedvezményezett elállhat a Támogatási Szerzõdéstõl, amennyiben annak teljesítésére, a szerzõdéskötést követõen, neki fel nem róható okból beállott körülmény folytán nem képes. A Támogatási Szerzõdés ilyen esetben, annak megkötésére visszamenõ hatállyal megszûnik, és a Kedvezményezett köteles a Támogatás felvett összegét, az elállás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeggel, az elállást követõ 5 munkanapon belül visszafizetni. Az 5 munkanapon túl indított visszafizetés késedelemnek számít. Amennyiben a Kedvezményezett a visszafizetéssel késedelembe esik, abban az esetben a késedelem napjától számítottan a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt visszafizetendõ Támogatás felvett összegét naponta az egy késedelmes napra számított kétszeres jegybanki alapkamattal növelt összeggel halmozottan és növelten köteles visszafizetni.

1126


15. szám

4) Amennyiben a Kedvezményezett – neki fel nem róható okból – a Támogatási Szerzõdésben vállalt kötelezettségeit csak részben, de számszerûen megállapított kötelezettségek esetén legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti, és a Projekt szinten megállapított kötelezettség is legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesül, az igénybe nem vett támogatás – törvény, illetve kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában – annak zárolásával, törlésével visszavonásra kerül. 5) Amennyiben a Kedvezményezett – neki fel nem róható okból – a Támogatási Szerzõdésben vállalt kötelezettségeit csak részben, de számszerûen megállapított kötelezettségek esetén 75%-ot el nem érõ arányban teljesíti, és Projekt szinten a megállapított kötelezettség is 75%-ot el nem érõ arányban teljesül, köteles a támogatás összegét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben visszafizetni.

VIII. A támogatás kifizetése és ütemezése 1) A Kedvezményezett a Kifizetésigénylési dokumentációt (továbbiakban: Kifizetési kérelem) a Közremûködõ Szervezethez nyújtja be. 2) A Kedvezményezett a Kifizetési kérelmet legfeljebb 3 havonta nyújthatja be. 3) A Kedvezményezett által benyújtott Kifizetési kérelemnek az elõzõ Kifizetési kérelem benyújtásától számított idõszakot kell lefednie, azaz az érintett idõszakban felmerült elszámolható költségeken kell alapulnia. A Kedvezményezett elsõ Kifizetési kérelmének a Támogatási Szerzõdés mellékletét képezõ Bejelentési ûrlapon megjelölt idõponttól számított idõszakot kell lefednie. 4) A Kedvezményezettek a támogatást a Támogatási Szerzõdés mellékletében részletezett ütemezésnek megfelelõen, a Támogatási Szerzõdés megfelelõ pontjában meghatározott idõpontok között, illetve a Támogatási Szerzõdés 3/a. mellékletét képezõ Bejelentési ûrlapon megjelölt idõponttól kezdõdõen vehetik igénybe. 5) Az elszámolás rendjének részletes meghatározását a „Tájékoztató levél a pénzügyi elszámoláshoz” elnevezésû dokumentum tartalmazza, amelyet a hatályos Támogatási Szerzõdéssel együtt kap kézhez a Kedvezményezett. 6) A támogatás folyósításának feltétele, hogy a Kifizetési kérelem benyújtásakor és azt követõen, annak a Magyar Államkincstár által történõ utalásáig: – a Kedvezményezettnek nincs 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása, kivéve, ha arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett, – nem áll fenn támogatáshalmozódás, – nem folyik ellene csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás, és – megfelel az Ámr. 87. § (1) bekezdésében elõírt feltételeknek. Amennyiben a Közremûködõ Szervezet és/vagy a Magyar Államkincstár vizsgálata alapján az elõzõ esetek bármelyike fennáll, akkor az utalást a Közremûködõ Szervezet köteles felfüggeszteni. 7) A Támogató vagy a Közremûködõ Szervezet írásbeli felszólítása esetén a Kedvezményezettnek 15 napon belül be kell nyújtania a Kifizetési kérelmét az addig felmerült elszámolható költségekre vonatkozóan. 8) Azok a felmerült elszámolható költségek, amelyekre nem vonatkozik a Kedvezményezett által benyújtott utolsó Kifizetési kérelem, a továbbiakban már nem elszámolhatóak. 9) A Közremûködõ Szervezet a Kifizetési kérelem elfogadásának feltételeként helyszíni ellenõrzést rendelhet el. 10) Amennyiben a Közremûködõ Szervezet a Kifizetési kérelemben hiányosságot észlel, köteles azt a hiánypótlással érintett dokumentumokkal együtt visszaküldeni a Kedvezményezetteknek, megjelölve valamennyi kifogást. A hiánypótlásra – az erre történõ felszólítás kézhezvételétõl számított – 15 nap áll a Kedvezményezett rendelkezésére. A hiánypótlás – Kedvezményezettnek felróható okból fakadó – elmulasztása esetén a Kifizetési kérelmet a Támogató elutasíthatja.

15. szám


1127

11) A Közremûködõ Szervezetet a Kifizetési kérelem be nem fogadásából eredõen kártérítési, vagy késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem terheli. A hiánypótlásra biztosított idõ a Kedvezményezettnek a Támogatási Szerzõdésben vállalt kötelezettségei teljesítését nem érinti. 12) A Közremûködõ Szervezet a teljesítés és a Kifizetési kérelem elfogadása után, a megítélt támogatás összegének arányos részét a Kedvezményezetteknek – a „Tájékoztató levél a pénzügyi elszámoláshoz” címû dokumentumban található Számlaösszesítõ Rendelkezõ nyilatkozatában, illetve a Támogatási Szerzõdés III. fejezet 4) pontjában megjelölt bankszámlájára átutalja. 13) A Támogatási Szerzõdés III. fejezet 2) pontjában megjelölt támogatási összeget a Kedvezményezett a Támogatási Szerzõdés I. fejezet 2) pontjában részletezett Projekt ráfordításaira kizárólag a számviteli jogszabályoknak megfelelõen használhatja fel, igazodva a Támogatási Szerzõdés 1. sz. mellékletében részletezett Projekt költségvetéséhez, illetve a Támogatási Szerzõdés 2. sz. mellékletében részletezett Létesítmény- és gépjegyzékben meghatározott költségekhez. 14) A támogatás folyósítása a teljesítés igazolása mellett a benyújtott számlák, kifizetést igazoló dokumentumok alapján utólag, teljesítés- és forrásarányosan történik. 15) A támogatás folyósítása kizárólag forintban történik. Forinttól eltérõ pénznemben kiállított szállítói számla esetén a forintra történõ átváltás alapja a számlán megadott teljesítés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam. 16) A Projekttel kapcsolatos kifizetési kérelem elszámolhatóságának feltétele a mérlegképes könyvelõ általi hitelesítés (ellenjegyzés). 17) A mérlegképes könyvelõ az általa tett ellenjegyzéssel igazolja, hogy a benyújtott elszámolás hiteles, megbízható és megfelelõ háttérdokumentációval alátámasztott.

IX. Pénzügyi elszámolás és a Projekt befejezése és pénzügyi lezárása (Pénzügyi beszámoló) 1) A Kedvezményezett köteles legkésõbb a Projekt befejezését követõ hatvanadik (60.) napig, a Pénzügyi beszámolót benyújtani a Közremûködõ Szervezet részére. 2) A Támogatási Szerzõdés I. fejezet 2) pontjában megjelölt, valamint a Támogatási Szerzõdés szerint befejezett Projekt pénzügyi/finanszírozási szempontból akkor tekinthetõ befejezettnek, ha a Projekt befejezését/ pénzügyi lízing esetén a lízingügylet lezárását követõ hatvan (60) napon belül a Kedvezményezett a Pénzügyi beszámolót benyújtotta a Közremûködõ Szervezet részére, és annak elfogadása megtörtént. 3) A Pénzügyi beszámoló a Projekt megvalósítását tanúsító, bizonylatokkal és hatósági engedélyekkel alátámasztott, elszámolást tartalmazó dokumentum, amelyhez csatoltan a helyszíni munkálatok megvalósulását fényképekkel igazoltan dokumentálni kell, továbbá az esetlegesen fennmaradó, fel nem használt támogatás összegérõl írásban le kell mondani. A Pénzügyi beszámoló formátuma, a „Tájékoztató levél a pénzügyi elszámoláshoz” címû dokumentum mellékletét képezi. 4) A Projekt befejezésének idõpontja nem lehet késõbbi, mint a Támogatási Szerzõdésben megjelölt, vagy a Támogatási Szerzõdés mellékletét képezõ Bejelentési ûrlapon feltüntetett kezdõnaptól számított két (2) év. 5) Amennyiben a Támogatási Szerzõdés megkötésének idõpontjáig a Projekt (beruházás) befejezõdött, úgy a Pénzügyi beszámoló benyújtásának határideje a Támogatási Szerzõdés hatályba lépését követõ 60. nap.

X. A Projekt monitoringja 1) A Kedvezményezettnek a Projekt pénzügyi lezárását követõen a fenntartási idõszak végéig a Támogatási Szerzõdés 7. sz. melléklete szerinti éves monitorig jelentéseket kell benyújtania.

1128


15. szám

2) Az éves monitorig jelentéseket évente egyszer, április 15-ig kell benyújtani. 3) Amennyiben Kedvezményezett az éves monitorig jelentés benyújtását elmulasztotta, vagy azt nem megfelelõen teljesítette, a Közremûködõ Szervezet írásbeli felszólítása kézhezvételétõl számított 15 napon belül, a mulasztást pótolva, illetve a hibákat helyesbítve kell azt benyújtania.

XI. A Projekt lezárása (Záró-beszámoló, Záró-jegyzõkönyv) 1) A Projekt akkor tekinthetõ lezártnak, ha a Támogatási Szerzõdésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesült, és a támogatási döntés Kedvezményezettjének a kötelezettségek megvalósulásának eredményeirõl szóló beszámolója benyújtását követõen a Záró-jegyzõkönyv elkészült és annak jóváhagyása megtörtént. 2) A Kedvezményezett köteles a fenntartási idõszakot követõ 60 napon belül a Támogatási Szerzõdésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítésének megvalósulásáról készített Záró-beszámolót benyújtani a Közremûködõ Szervezet részére. 3) A fenntartási idõszak kezdõ napja a Projekt befejezésének napja. 4) A Projekt pénzügyi lezárását követõen jelentkezõ kötelezettségek megvalósulásának eredményeirõl szóló Záró-beszámoló formanyomtatványt, a Pénzügyi beszámoló elfogadását követõen küldi ki a Közremûködõ Szervezet a Kedvezményezett részére. A Záró-beszámolóban ki kell térni a Támogatási Szerzõdésben vállalt kötelezettségek teljesülésére, a támogatott Projekt aktuális állapotára, a Támogatási Szerzõdésben rögzített célnak megfelelõ hasznosításra, a mûködtetés tapasztalataira, a Támogatási Szerzõdés lezárására, a beszámolóban közölt adatok figyelembevételével. 5) A benyújtott Záró-beszámoló elfogadását követõ 60 napon belül Közremûködõ Szervezet elkészíti a Záró-jegyzõkönyvet. Amennyiben a Támogatási Szerzõdésben meghatározottaktól eltérés tapasztalható, a Közremûködõ Szervezetnek gondoskodnia kell az intézkedési javaslat megtételérõl.

XII. A Projekt megvalósítása során beszerzett, illetve annak eredményeként létrejött eszközök tulajdonjoga 1) A Támogatási Szerzõdés I. fejezet 2) pontjában meghatározott Projekt eredményei, így különösen, (akárcsak részben) a támogatásból létrehozott vagyon és az azzal kapcsolatos jelentések és egyéb dokumentumok tulajdonjoga, valamint a Projekt során létrejött, vagy beszerzett vagyoni értéket képviselõ szellemi alkotások kizárólagos felhasználásának joga a Kedvezményezettet illeti. 2) A Kedvezményezett köteles a Támogatónak és a Közremûködõ Szervezetnek megadni azt a jogot, hogy a Projekt eredményeivel kapcsolatos valamennyi és bármilyen formájú dokumentumot szabadon és belátása szerint felhasználhassa a Támogatási Szerzõdés teljesítése, ellenõrzése, monitoringja során. 3) A megvalósítási idõszak végére a Projekt eredményeképp létrejött vagyontárgyak tulajdonjogát (szellemi alkotások kizárólagos felhasználásának jogát) – amennyiben azzal eredetileg nem rendelkezett – át kell ruházni a Kedvezményezettre. Az átruházás dokumentumait a Pénzügyi beszámolóhoz csatolni kell. 4) A (akárcsak részben) Támogatásból létrehozott vagyon (szellemi alkotások esetén annak kizárólagos felhasználási joga) a fenntartási idõszak végéig nem idegeníthetõ el, adható bérbe, használatba, illetve terhelhetõ meg. A (akárcsak részben) támogatásból beszerzett, megvalósított, létrehozott vagyon ezen idõpontig csak a Támogató elõzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthetõ el, adható bérbe, illetve terhelhetõ meg. 5) Ha jogszabály, vagy a Támogatási Szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, a vagyon, vagy annak egy része ezen idõpontig történõ elidegenítése esetén, az eladó részére történõ teljesítést követõ 5 munkanapon belül köteles a tárgyi eszköz értékére esõ támogatás idõarányos, értékcsökkenéssel korrigált, de a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni. Ha az elidegenítéshez a Támogató hozzájárult, a Kedvezményezett mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól.

15. szám


1129

XIII. Tájékoztatás és nyilvánosság 1) A Támogató nyilvánosságra hozza a Kedvezményezett nevét, megnevezését, a Projekt tárgyát és helyszínét, a támogatás összegét és arányát. 2) A Kedvezményezett a Projekt teljes megvalósítása során köteles a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos eszközök és tevékenységek biztosításáról gondoskodni. Hirdetõtábla: Támogatott Projektek esetében, a Támogatási Szerzõdés aláírását követõen a Kedvezményezett köteles a Projekt helyszínén jól látható helyen (pl.: épület homlokzatán, irodai bejáratnál; recepción, titkárságon, aulában stb.) hirdetõtáblát kihelyezni a Záró-jegyzõkönyv Támogató által történõ jóváhagyásáig, de minimum a pénzügyi lezárást követõ öt (5) év idõtartamig. A hirdetõtáblán a következõ szövegnek kell szerepelnie: „Ez a beruházás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával valósult meg, a roma vállalkozások fejlesztéseit segítõ program keretében”. A hirdetõtábla mérete a megvalósuló beruházás nagyságához és az építmény méretéhez igazodóan négyszögletû tábla. A hirdetõtábla kihelyezésének elmulasztása a Kedvezményezett részérõl történõ szerzõdésszegésnek minõsül, és a támogatási összeg visszafizetésének következményét vonja maga után.

XIV. Ellenõrzés 1) Az erre külön jogszabályban feljogosított szervek – beleértve az Állami Számvevõszéket, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatalt, a költségvetési fejezetek ellenõrzési szerveit, a Magyar Államkincstárt, a Támogatót és a Közremûködõ Szervezetet – a Projekt megvalósításának bármely szakaszában jogosultak a Projekt megvalósításához igénybevett támogatás rendeltetésszerû felhasználását ellenõrizni, amely során bármely, a Projekttel és a támogatással összefüggõ dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, információt kérhetnek. 2) A Kedvezményezett köteles a fent felsorolt szervek képviselõit ellenõrzési munkájuk során a helyszínen is a megfelelõ dokumentumok, számlák, a Projekt megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, illetve a fizikai teljesítés vizsgálatában segíteni. 3) Kedvezményezett biztosítani köteles, hogy az elõzetesen részére bejelentett helyszíni ellenõrzések alkalmával az erre feljogosított képviselõje jelen legyen, és a 2) pontban rögzítetteknek megfelelõen segítse az ellenõrzések végrehajtását, továbbá a vizsgálat alapján készített jegyzõkönyv átvételét aláírásával igazolja. 4) A Kedvezményezett vállalja, hogy a Támogatási Szerzõdés tárgyát képezõ Projekt költségeire és a folyósított támogatásra vonatkozó dokumentációt az ellenõrzés céljára elkülönítetten tartja nyilván, és az elszámolás dokumentációit a XV. 1) pontban meghatározott idõpontig megõrzi. 5) Amennyiben a Kedvezményezett a Közremûködõ Szervezet írásbeli felszólításától számított 15 napon belül sem biztosítja az 1) pontban meghatározott szervek számára az ellenõrzés feltételeit, nem adja át a szükséges dokumentumokat, bizonylatokat, nem közli a kért adatokat, vagy az ellenõrzést egyéb módon akadályozza, az súlyos szerzõdésszegésnek minõsül.

XV. Dokumentumok megõrzése 1) A GKM r. értelmében a Projekt megvalósítására, ellenõrzésére és finanszírozására vonatkozó dokumentumokat a Projekt fenntartási idejének végéig kell a Kedvezményezettnek megõriznie. Az iratmegõrzési határidõ megváltozása esetén a Támogató közli a Kedvezményezettel az új határidõt, melyet a Kedvezményezett magára nézve kötelezõnek ismer el. 2) Az eredeti dokumentumokat és/vagy a hitelesített másolatokat lehetõség szerint külön projektdossziéban kell tárolni. Amennyiben ez nem kivitelezhetõ, úgy a projektdossziéban egyértelmûen meg kell jelölni az eredeti dokumentumok tárolási helyét, gondoskodva egyben arról, hogy azok könnyen hozzáférhetõk legyenek.

1130


15. szám

3) A projektdosszié az alábbi dokumentumokat, vagy a tárolásuk helyére vonatkozó információkat tartalmazza: – a beadott projektadatlap és szükséges mellékleteinek másolatát, – a pályázat hiánypótlásának másolatát (a pályázat nem módosítható), – a Támogatási Szerzõdést és módosításait (amennyiben módosult a Támogatási Szerzõdés), – a Támogatási Szerzõdéshez kapcsolódó ígérvényeket, biztosítéki szerzõdéseket és módosításaikat, – szakhatósági, használatbavételi engedélyeket, – a számlák és a kifizetést igazoló dokumentumok eredetivel mindenben megegyezõ másolatát, – a Közremûködõ Szervezettel folytatott levelezést, – a közbeszerzési eljárás dokumentumait, – a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek dokumentált bizonyítékát (pl. plakátról, tábláról, rendezvényrõl készített fénykép, kiadvány másolata stb.), – a Projekt hátterérõl vagy indokoltságáról szóló további dokumentumokat (pl. megvalósíthatósági tanulmány, igényfelmérés stb.). XVI. A támogatás folyósításának felfüggesztése 1) A Támogató jogosult – amennyiben a Támogatási Szerzõdés másképp nem rendelkezik – a támogatás folyósításának legfeljebb 60 napig tartó felfüggesztésére, ha a Kedvezményezett nem tesz eleget a Támogatási Szerzõdésben, vagy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kötelezettségeinek. Amennyiben a Kedvezményezett a fenti határidõn belül sem tesz eleget a Támogatási Szerzõdésben vagy jogszabályban elõírt kötelezettségének, és a szerzõdésellenes állapotot a Közremûködõ Szervezet által a Kedvezményezetthez intézett felszólítás ellenére sem szünteti meg, az súlyos szerzõdésszegésnek minõsül. 2) Amennyiben a Kedvezményezett 60 napon túl meg nem fizetett, lejárt köztartozással rendelkezik, a köztartozás megfizetéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni. 3) A Közremûködõ Szervezet az esedékes támogatásnak az Ámr. 83. §-ának (2) b) bekezdése szerinti visszatartására jogosult, amennyiben a Kedvezményezett esedékessé vált, 60 napon túli köztartozása miatt a folyósítás felfüggesztésére már három ízben sor került. Ámr. 90.§ (1)] 4) A támogatás folyósításának felfüggesztésére kerül sor, amennyiben a Kedvezményezettel szemben felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul, továbbá csõdeljárás esetén a csõdegyezség megszületéséig. 5) Amennyiben a támogatás valamely hatósági engedélyhez kötött tevékenységgel is kapcsolatos, a jogerõs hatósági engedélyek beszerzéséig a támogatás folyósítása felfüggeszthetõ. 6) Amennyiben a Kedvezményezett egy másik, valamely Közösségi Alapból vagy hazai központi költségvetési elõirányzatból támogatott projektjére vonatkozóan vizsgálat indul, a támogatási Projektre teljesítendõ kifizetések a másik projekttel összefüggésben szükséges intézkedéseknek a végrehajtásáig felfüggeszthetõk. A vizsgálat eredményétõl függetlenül a Támogatót és a Közremûködõ Szervezetet a felfüggesztés elrendelésébõl adódóan kártérítési, kártalanítási, vagy késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem terheli. 7) A Kedvezményezett a Támogatási Szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését a felfüggesztés, visszatartás nem érinti. Ebben az esetben, a Kedvezményezett köteles, különösen, a Projekt (rész)eredményeinek, illetve a Projekttel érintett vagyontárgyak állagmegóvásáról, õrzésérõl saját költségén gondoskodni. Ugyancsak a Kedvezményezettet terhelik a felfüggesztéssel együtt járó többletköltségek (pl. levonulás) költségei is.

XVII. Szerzõdésszegés 1) Szerzõdésszegés esetén a Támogató, a szerzõdésben meghatározott módon, ennek hiányában, a teljesítésre történõ írásbeli felhívásban meghatározott határidõ eredménytelen elteltét követõen jogosult a szerzõdéstõl elállni. 2) A Támogatási Szerzõdés tekintetében szerzõdésszegésnek minõsül, és a Támogató szerzõdéstõl elállhat, különösen az alábbi esetekben:

15. szám


1131

a) Kedvezményezettnek a pályázathoz csatolt, továbbá a Támogatási Szerzõdésben tett, vagy ahhoz benyújtott bármely nyilatkozata, vagy a Támogatóval folytatott levelezésében közölt adat (ideértve különösen az igényléskor, a pályázati szakasz során, vagy a mûszaki tartalmat érdemben befolyásoló adat) valótlannak bizonyul, vagy e nyilatkozatainak bármelyikét visszavonja. b) A Kedvezményezett bármely bejelentési kötelezettségét nem, vagy az arra a Támogatási Szerzõdés alapján irányadó határidõn túl, vagy ennek hiányában 15 napon túli késedelemmel teljesíti. c) A támogatott Projekt (beruházás) meghiúsulását vagy tartós akadályoztatását elõidézõ körülmény a Kedvezményezettnek felróható okból következett be. d) Ha a Projekt jellegében, léptékében, idõzítésében vagy megvalósításában jelentõs változás következik be, amelynek eredményeként a Projekt már nem felel meg a pályázatban, illetve a késõbbiekben elfogadott módosításokban leírtaknak, vagy célnak. e) Ha a Kedvezményezettnek felróható okból a Támogatási Szerzõdésbe foglalt kötelezettségeinek teljesítése elõreláthatólag nem lehetséges, vagy alapos okkal feltételezhetõ, hogy jelentõs késedelem várható, vagy a késedelem már bekövetkezett. f) Ha a Projekt megvalósításában elért elõrehaladás a Kedvezményezettnek felróható okból nem kielégítõ. g) Amennyiben a támogatott Projekt megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a szerzõdésben foglalt ütemezéshez képest késedelmet szenved, és ezt a Kedvezményezett haladéktalanul nem jelenti a Közremûködõ Szervezetnek. h) Amennyiben a Projekt megvalósítása a Kedvezményezettnek fel nem róható okból meghiúsul, vagy tartós akadályba ütközik, és jelentési kötelezettségének teljesítése mellett az igénybe nem vett támogatásról önkéntesen nem mond le. i) Ha a Támogatási Szerzõdés II. fejezet 1) pontjában meghatározott tervezett kezdõnaptól, vagy amennyiben Támogatási Szerzõdés megkötésének idõpontja a Projekt megvalósításának tervezett kezdõnapja utáni idõpontra esik, úgy a Támogatási Szerzõdés megkötésétõl számított három (3) hónapon belül a jelen szerzõdés teljesítése Kedvezményezettnek felróható okból nem kezdõdik meg, illetve a Kedvezményezett a vissza nem térítendõ támogatás igénybevételét nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idõ alatt írásban nem menti ki. j) Ha a költségek és a számszerûsített célok elmaradnak a tervezett ütemezéstõl, különösen, ha a Kedvezményezett a Támogatási Szerzõdésben vállalt, számszerûen meghatározott kötelezettségeit neki felróható okból nem vagy csak részben teljesíti. k) Ha a Projekt jelentõs változáson megy keresztül, vagy a támogatás a pályázatban meghatározottaktól eltérõ célokra, illetve részben vagy egészben nem rendeltetésszerûen kerül felhasználásra. l) Ha a Kedvezményezett nem tartja be a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat, illetve nem biztosítja a tisztességes, nyílt eljárások, és a versenyeztetés alapelveinek érvényesülését. m) Ha Kedvezményezett a Támogatási Szerzõdésben rögzített ellenõrzéseket akadályozza, az ellenõrzés tûrési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget. n) A támogatásban (akárcsak részben) részesült beruházás, vagyontárgy, szellemi alkotás, vagyoni értékû jog elidegenítése esetén, amennyiben ahhoz a Támogató elõzetesen nem járult hozzá. o) Amennyiben a hatósági engedélyeket a szerzõdés hatálya alatt visszavonják. p) A Kedvezményezett áfa levonási jogában változás következik be és azt 15 napon belül nem jelenti be a Közremûködõ Szervezetnek.

1132


15. szám

q) Ha a Kedvezményezett ellen a Cégközlönyben közzétett módon csõd-, felszámolási, végelszámolási, hivatalból törlési, vagyonrendezési eljárás indult, vagy végrehajtási, adósságrendezési eljárás van folyamatban. r) Ha a Kedvezményezett elhatározza végelszámolással vagy más módon történõ jogutód nélküli megszûnését. s) Ha a személyében bekövetkezõ változás folytán a Kedvezményezett már nem felel meg a pályázati kiírásban, vagy a Támogatási Szerzõdésben a Kedvezményezettre irányadó feltételeknek. t) Ha a Kedvezményezettet államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerõsen bírság megfizetésére kötelezték. u) Az Ámr-ben foglalt esetekben. 3) Amennyiben a Támogató a Támogatási Szerzõdéstõl, a Kedvezményezett szerzõdésszegésére történõ hivatkozással eláll, a támogatást egyidejûleg visszavonja. Ebben az esetben a Támogatási Szerzõdés a megkötése idõpontjára visszamenõ hatállyal megszûnik, a Kedvezményezett az igénybe vett (már folyósított) támogatás egészét (természetben juttatott telephely – telek vagy telek és épület – esetén a területre kijelölt igazságügyi ingatlanszakértõ által megállapított forgalmi érték figyelembevételével) az elálláskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeggel köteles 5 napon belül – a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve – visszafizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett, a Közremûködõ Szervezet által megjelölt bankszámlára. 4) A támogatások jogszabálysértõ vagy nem rendeltetésszerû felhasználása esetén a Kedvezményezettet visszafizetési kötelezettség terheli. 5) A Kedvezményezett szerzõdésszegése esetére tudomásul veszi, hogy a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének a döntése alapján meghatározott idõre, de legfeljebb 5 évre kizárható az érintett pályázati lehetõségekbõl, ha az alábbiakban meghatározott feltételekbõl legalább egy bekövetkezik: a) A Támogatási Szerzõdésben rögzített kötelezettség, illetve részkötelezettség (Projekt szinten és kedvezményezettek esetén egyénenként vállalt) teljesítése a szerzõdésben foglalt határidõre egyáltalán nem vagy csak részben – számszerûen megállapított kötelezettségek esetén 75%-ot (természetbeni telephely juttatás, vagy telephely vásárlására adott közvetlen támogatás esetén 66%-ot) el nem érõ arányban – valósul meg; b) a Kedvezményezett az elfogadott céltól eltérõ feladatot valósít meg; c) a Kedvezményezett bármely bejelentési kötelezettségének az elõírt határidõig nem tett eleget. 6) Amennyiben a Kedvezményezett a Támogatási Szerzõdésben vállalt kötelezettségeit nem vagy csak részben teljesíti, a Közremûködõ Szervezet jogosult az Ámr. 88. §-a szerint eljárni. 7) Visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre a Támogató felhívja a Kedvezményezettet, a visszafizetés okának megjelölésével. 8) A Kedvezményezett szerzõdésszegése esetére, a Támogató, visszafizetési kötelezettség érvényesítésén túl a Ptk. szerint követelheti kárának megtérítését is.

XVIII. Azonnali beszedési megbízás 1) A Kedvezményezett a Támogatási Szerzõdés idõbeli hatálya alatt valamennyi pénzforgalmi bankszámlájára vonatkozóan felhatalmazza a Támogatót arra, hogy amennyiben a Támogatási Szerzõdés alapján fennálló bármely kötelezettségét nem teljesíti, akkor bankszámláját azonnali beszedési megbízással – a Projekt keretében – a nem teljesítés idõpontjáig számára kifizetett támogatás járulékokkal növelt összegével megterhelje. 2) Az azonnali beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazó levél a 6. számú mellékletben található.

15. szám


1133

XIX. Egyéb rendelkezések 1) A Kedvezményezett képviseletében aláíró személy(ek) kijelenti(k) és cégkivonatukkal, valamint aláírási címpéldányaikkal igazolja(k), hogy társasági dokumentumaik, valamint a Támogatási döntésrõl szóló adatlapban, ill. a Támogatási Szerzõdés bevezetõ részében feltüntetettek szerint jogosult(ak) a Kedvezményezett képviseletére (és cégjegyzésére), továbbá ennek alapján a támogatási szerzõdés megkötésére és aláírására. Aláíró képviselõ(k) kijelenti(k) továbbá, hogy a testületi szervei(k) részérõl a Támogatási Szerzõdés megkötéséhez szükséges felhatalmazásokkal rendelkezik(nek), tulajdonosai(k) a támogatási jogügyletet jóváhagyták és harmadik személyeknek semminemû olyan jogosultsága nincs, mely a Kedvezményezett részérõl megakadályozná vagy bármiben korlátozná a Támogatási Szerzõdés megkötését, és az abban foglalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését. 2) Kedvezményezett kijelenti, hogy – a Személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény elõírásainak megfelelõen – a Projekt megvalósításában résztvevõ személyek, személyes adataiknak a Támogató/Közremûködõ Szervezet által történõ kezeléséhez (ideértve ezen adatok felvételét, tárolását, nyilvánosságra hozatalát is) kifejezetten hozzájárultak. Ennek alapján a Kedvezményezett szavatol azért, hogy ezen személyes adatok fentieknek megfelelõ kezelése az érintettek hozzájárulásával történik. 3) A Kedvezményezett kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Pályázatban közölt, a személyes adat fogalma alá nem tartozó közérdekû és közérdekbõl nyilvános adatokat a Támogató/Közremûködõ Szervezet közérdekû adatként tartsa nyilván és kezelje. 4) A Kedvezményezett a Támogatási Szerzõdés aláírásával tudomásul veszi, hogy – az Állami Számvevõszék vizsgálhatja a Támogatási Szerzõdés tárgyát képezõ Projekt keretében finanszírozott beszerzéseket, a Támogatási Szerzõdést a Kedvezményezettnél, továbbá a Támogatási Szerzõdés teljesítésében közremûködõ valamennyi szervezetnél, illetve személynél, – a Ptk. 81. § értelmében nem minõsül üzleti titoknak a Támogatás felhasználásával kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekbõl elrendeli, – kérésre a támogatási jogviszonnyal összefüggõ, és a Ptk. 81. §-ának (3) bekezdése alapján közérdekbõl nyilvánosnak minõsülõ adatokra vonatkozóan köteles tájékoztatást adni. 5) A Támogatási Szerzõdéssel kapcsolatban felmerülõ esetleges jogviták rendezésére a Szerzõdõ Felek – a pertárgy értékétõl függõen – a Pesti Központi Kerületi Bíróság, vagy a Fõvárosi Bíróság illetékességét kötik ki.

1134


15. szám

Egyéb közlemények A MAGYAR INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG FELHÍVÁSA A 1 6 . IFJÚSÁGI TUDOMÁNYOS ÉS INNOVÁCIÓS VERSENYEN VALÓ RÉSZVÉTELRE (2006/2007-es tanév) TALÁLD FEL MAGAD!

KIK INDULHATNAK? - Egyénileg vagy kétfõs csapatba szervezõdve pályázhat minden 1986. október 1. és 1993. augusztus 31. között született fiatal. Egyetemisták, fõiskolások közül csak elsõévesek vehetnek részt a versenyen, akkor ha a munkájukat az egyetem, fõiskola megkezdése elõtt végezték. Pályázhatnak határon túli magyar fiatalok is. MIT LEHET NYERNI? I. díj: (max. három) havi 30 000 Ft-os ösztöndíj egy évig II. díj: (max. három) havi 15 000 Ft-os ösztöndíj egy évig III. díj: (max. négy) havi 8 000 Ft-os ösztöndíj egy évig a fiatalok szakmai, tudományos továbbfejlõdésének támogatására. A legfiatalabb díjazott megkapja a Siemens Nemzeti Vállalat 100 000 Ft-os, egyösszegû Junior Ösztöndíját is. A legjobb pályamunkát beadott határontúli pályázó a Magyar Innovációs Szövetség egyösszegû, 100 000 Ft-os ösztöndíját is megkapja. Az elsõ helyezett fiatalok által kijelölt egy tanár (vagy konzulens) egyszeri 100 000 Ft-os ösztöndíjban részesül. Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny 1–3. helyezettjei a felsõoktatási intézményekben 5 többletpontot kaphatnak a felvételi eljárás folyamán. A legjobb három pályázat lehetõséget kap 2007. szeptember 14–19. között Valenciában, az Európai Unió által, 37 ország részvételével rendezendõ „Fiatal Tudósok Versenyén” való részvételre, ahol további értékes pénz- és különdíjakat lehet nyerni (1500 – 5000 euró). MIVEL LEHET NEVEZNI? – Pályázni lehet mûszaki, környezetvédelmi, természettudományi, valamint matematikai területrõl bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató vagy fejlesztõ munka eredményével. A versenyen bármilyen egyéb versenyre vagy pályázatra készített pályamunkával, ill. mûszaki alkotással is részt lehet venni (állatkísérleteket tartalmazó kutatómunka nem vehet részt a pályázaton). HOGYAN KELL JELENTKEZNI? – A KIDOLGOZANDÓ TÉMA VÁZLATÁT legfeljebb 2 gépelt oldal terjedelemben, lezárt borítékban kell benyújtani 3 példányban, levélben vagy személyesen 2007. január 4-én 15 óráig beérkezõen. A borítékra rá kell írni: „INNOVÁCIÓS VERSENY”. A nevezésnek tartalmaznia kell: a kiválasztott kutatási vagy fejlesztési témát, a megoldásra irányuló javaslatot, az elérendõ célt, a konkrét megvalósítás módját, továbbá: a résztvevõ(k) nevét, születési idõpontját, lakcímét, telefonszámát, e-mail címét, nyelvismeretét; iskolájának (munkahelyének) nevét, címét és telefonszámát; azon konzulens, vagy tanár nevét, címét és

telefonszámát, aki felkészítette vagy szakmai felügyelettel támogatja a pályázót. KIK DÖNTENEK? – A pályázat elfogadásáról a tudományos vagy mûszaki cél, ill. színvonal és a kidolgozhatóság figyelembevételével határoz a bírálóbizottság. A döntésrõl minden pályázó értesítést kap 2007. február 2-ig. HOGYAN TOVÁBB? – Az I. fordulóban elfogadott pályázatok tudományosan megalapozott, részletes kidolgozását, ill. a fejlesztés eredményét 2007. május 3-án 15 óráig beérkezõen kell beküldeni a verseny titkárságára. Csatolni lehet a bemutatást elõsegítõ saját készítésû modelleket, mûszaki megoldásokat, kísérleti berendezéseket. MIT ÉRTÉKELNEK? – a probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása; a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke; az írásos anyag, ill. mûszaki alkotás (vagy modell) színvonala, ill. az elkészített eszköz mûködõképessége; a projekt befejezettsége (koncepció, konklúzió) és hasznosíthatósága; az eredmények világos értelmezése. EGYÉB TUDNIVALÓ? – A legjobb munkákat a pályázók a Duna TV „Heuréka, megtaláltam” c. külön-mûsorában személyesen mutatják be. A bemutatásra alkalmas pályamûveket kétnapos kiállításon tekinthetik meg az érdeklõdõk 2007. júniusában. A pályázatok kidolgozását vállalatok, intézmények anyagilag támogathatják. A verseny szervezõi biztosítják a nyilvánosságot a támogatások elnyerése érdekében, ill. közremûködnek az indokolt költségek megtérítésében. A Verseny támogatói: Oktatási és Kulturális Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Iparfejlesztési Közalapítvány, GE Hungary, Puskás Tivadar Közalapítvány, Magyar Telekom Nyrt., EGIS Gyógyszergyár Nyrt.. Magyar Szabadalmi Hivatal, 77 Elektronika Kft., British Council, Covent Tõke Befektetõ Zrt., Ericsson Magyarország, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Innomed Medical Rt., MKB Bank Nyrt., Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Siemens Nemzeti Vállalat A verseny megrendezéséhez szükséges fõtámogatást a NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL (NKTH), valamint a KUTATÁS-FEJLESZTÉSI PÁLYÁZATI ÉS KUTATÁSHASZNOSÍTÁSI IRODA (KPI) nyújtotta. MÉDIATÁMOGATÓK: Duna TV, Világgazdaság, Élet és Tudomány

A pályázatok beérkezési helye (a pályázattal kapcsolatban érdeklõdni lehet): MAGYAR INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG - 1036 Budapest III., Lajos u. 103.; tel.: 453-6572, fax: 240-5625; e-posta: [email protected]; részletes felhívás: www.innovacio.hu; A verseny titkára: Prim Péter, marketing igazgató.

15. szám


1135

Tájékoztató az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza 2005. évi mûködésérõl 2006. májusában az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza 2005. évi mûködésérõl, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl az üzleti év könyveinek lezárását követõen beszámolót készített, melynek helytállóságát könyvvizsgálattal alátámasztotta. Az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak június 15-ig kellett eleget tenniük a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az adatszolgáltatások rendben megtörténtek.

Támogatások: Az egyetemes szolgáltatóknak június 15-ig kellett hatóságunk felé támogatási igényüket benyújtani. A határidõig 3 egyetemes szolgáltató küldött be támogatási igényt: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt. és Emitel Zrt. A szolgáltatók a 2005. évben nyújtott egyetemes szolgáltatásaik után 2006. évben együttesen mintegy 986 millió forint támogatást igényeltek. A támogatási kérelmek a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala álláspontja szerint nem feleltek meg teljes körûen a jogszabályi elõírásoknak, ezért részükre a Kasszából kifizetést teljesíteni nem lehetett. A Kasszából az egyetemes szolgáltatóknak fizethetõ támogatást a nettó elkerülhetõ költségek módszertanával, a szolgáltatáshoz kapcsolódó elõnyök és hátrányok teljes körû figyelembevételével kell megállapítani. Ezek alapján méltánytalan többletterhet egyik esetben sem lehetett megállapítani. A 2005. évben nyújtott egyetemes szolgáltatások után – a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala határozatai alapján – Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza nem fizethetett támogatást.

Fellebbezések: A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala által meghozott elutasító határozatok ellen fellebbezést nyújtott be a Magyar Telekom Nyrt. és az Invitel Zrt. A fellebbezések elbírálása másodfokon még jelenleg is tart.

Befizetések: A támogatási kérelmek elutasítása miatt befizetési kötelezettség sem a vezetékes, sem a mobil telefonszolgáltatókat, sem pedig az érintett körbe tartozó internetszolgáltatókat nem terheli. A szolgáltatók a befizetésekhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tettek, amit a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala folyamatosan figyelemmel kísért.

Budapest, 2006. szeptember 22.

Dömötörné dr. Ács Katalin s. k., a Kassza igazgatója

1136


15. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV MAGYARÁZATA I. KÖTET címû kiadványt. A Polgári Törvénykönyv magyarázata – a polgári jog hagyományosan kialakult felosztását követve, figyelemmel az oktatásban megszokott rendezésre, továbbá a kötetek kezelhetõségének, használhatóságának szempontjaira is – öt kötetben jelenik meg. Az elsõ kötet a Ptk. Elsõ és Második Részének (a bevezetõ rendelkezéseinek és a személyek jogának) kommentárját tartalmazza. A kommentárirodalom újdonságaként a kötetben bevezetõ tanulmány mutatja be történeti és nemzetközi aspektusból a jogintézmények fejlõdését, felhívva a figyelmet a lényeges csomópontokra. A kötet szerzõi (dr. Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos, t. egyetemi tanár, dr. Sándor István, PhD, egyetemi docens, valamint a Ptk. magyarázatának szerkesztõje, prof. dr. Török Gábor, DSc, az MTA Jogtudományi Intézet tudományos tanácsadója) az elméleti alapokon, az Alkotmánybíróság döntésein és a bírói gyakorlaton túl külön figyelmet szenteltek az új Ptk. koncepciójának és tematikájának, amelynek megoldásait a kommentár megírásakor figyelembe vették. Szintén kiemelt figyelmet kapott a közösségi jog. A 344 oldal terjedelmû kiadvány ára 2990 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÉS Megrendeljük A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNY MAGYARÁZATA I. KÖTET címû kiadványt (ára: 2990 Ft áfával) ................. példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................. Utca, házszám: ..................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .............................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

15. szám


1137

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette DR. GECSÉNYI LAJOS, a történettudományok kandidátusa és DR. MÁTHÉ GÁBOR, az állam- és jogtudományok kandidátusa szerkesztésében

SUB CLAUSULA 1956 Dokumentumok a forradalom történetéhez címû könyvét. Mi és hogyan történt 1956 õszén? Miként roppant meg fokozatosan a diktatúra az októberig vezetõ hónapok során, mit tettek és mit akartak a forradalom vezetõi, miközben az utcákon már a tankok dübörögtek és a fegyverek ropogtak? És mit tettek a nagyhatalmak, melyek közül az egyik birodalma sáncait védte, a többi pedig az együtt érzõ kívülállás paravánja mögül figyelte a példátlan bátorsággal vállalt harcot és bukást. Hiteles választ a kérdések láncolatára aligha adhat más, mint a korabeli források tanúsága. Ez indította a kötet szerkesztõit arra, hogy az 50. évforduló elõestéjén mindabból, amit fontosnak tartanak, a forradalom elõzményeit, az odáig vezetõ utat, majd a hõsi küzdelem hátterében folyó hazai és nemzetközi tárgyalásokat, döntéseket, értékeléseket illetõen, egy kötetbe gyûjtve a történelemtudomány szabályai szerint ismét közzétegyék. Magyar, orosz, angol, amerikai, osztrák levéltárak anyagából válogattak, és használták az elsõdleges közlés helyének megjelölésével az eddigi publikációkat is. Olyan gyûjtemény jött így létre, amely, ha nem is hiánytalanul, de meghatározó elemeiben átfogja 1956 történetét. A kötet 768 oldal terjedelmû, ára 6594 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

SUB CLAUSULA 1956 Dokumentumok a forradalom történetéhez címû, 768 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 6594 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: ..................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

1138


15. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként a

HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû könyvet. A könyv összefoglalja a határainkon túl élõ magyarok támogatásának módozatait és intézményeit szabályozó rendelkezéseket, valamint rövid áttekintést ad azokról a kedvezményes banki eszközökrõl, amelyek elõsegítik az adott térségek gazdasági fejlõdését. A támogatási rendszer alapelve: jobb feltételeket teremteni a magyar honfitársainknak a szülõföldön maradáshoz. Ajánljuk a kiadványt magánszemélyeknek és intézményeknek, akik/amelyek – részletesebb ismereteket akarnak szerezni a támogatási rendszerrõl, – a határainkon túli térségek regionális fejlesztésében kívánnak részt venni és ehhez kívánnak információt szerezni a támogatási rendszerrõl, – a határainkon túl élnek, mûködnek és támogatást remélnek szerezni fontos céljaik megoldásához, – egyetemi tanulmányokat folytatnak vagy egyetemeken a támogatási rendszer oktatásával is foglalkoznak. A 336 oldal terjedelmû kiadvány ára 3465 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû, 336 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3465 Ft áfával) ........... példányban, és kérem juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


15. szám


1139


A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MAGYARÁZATA címû kiadványt. A 2006. július 1-jétõl hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (az új Gt.) megalkotása során az Európai Unió társasági jogával való harmonizáció és az egyes tagállamok társasági joga fejlõdésének közös sajátosságai mellett a magyar jogalkalmazók több mint másfél évtizedes tapasztalatait is felhasználták. A magyar jogalkalmazók számára ma már nem számít újdonságnak a társasági jog. Az ellenérzések rég megszûntek, az elsõ társasági törvény, az 1988. évi VI. törvény hatályba lépése óta a gazdasági élet szereplõi a társasági jog intézményeit megismerték és elfogadták. Kialakult az a cégbírósági gyakorlat és jelentõs szakirodalom, megerõsödött az a társasági jogi kultúra, amelyre a jogalkotó támaszkodhatott. Az új Gt. egyes kérdéseket a korábbival azonosan szabályoz, így az 1997. évi CXLIV. törvényen alapuló, a Legfelsõbb Bíróság és az ítélõtáblák közzétett döntéseibõl megismerhetõ bírói gyakorlat részben továbbra is irányadó. Ára: 3024 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a A gazdasági társaságokról szóló törvény magyarázata címû kiadványt (ára: 3024 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

1140


15. szám


A BÜNTETÕ TÖRVÉNYKÖNYV MAGYARÁZATA I–III. KÖTET címû kiadványt. A Büntetõ Törvénykönyv magyarázata – tekintettel a büntetõjog kialakult felosztására, továbbá a kommentár könnyebb használatának szempontjaira is – három kötetben jelenik meg. Az elsõ kötet a Btk. Általános részének, a második és harmadik kötet pedig a Különös részének magyarázatát tartalmazza. A magyarázat nagymértékben támaszkodik a bírói ítéletek értelmezõ rendelkezéseire, az Alkotmánybíróság határozataira, valamint az ET, az EU és más nemzetközi fórumok releváns dokumentumaira; ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a fogalmak tudományos definiálására és rendszerezésére is. Tekintettel arra, hogy a jogtudomány és a jogalkalmazás által kialakított értelmezési tartomány ismerete nélkül nem lehet eligazodni a büntetõjog alapkérdéseiben, a kommentár nemcsak a szakmai felhasználók és a joghallgatók, jogi továbbképzésben részt vevõk számára jelenthet támpontot, hanem a büntetõjog iránt érdeklõdõk is segítségül hívhatják a kiadványt. A magyarázat a Hivatalos CD Jogszabálytárban megjelent Btk. kommentár szerkesztett változata. Az 1400 oldal terjedelmû kiadvány ára: 9597 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a A Büntetõ Törvénykönyv magyarázata I–III. kötet címû kiadványt (az 1400 oldal terjedelmû kiadvány ára: 9597 Ft + postaköltség) ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

15. szám


1141

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

Bócz Endre Büntetõeljárási jogunk kalandjai Sikerek, zátonyok és vargabetûk címû könyvét. Az olvasó olyan tudományos munkát tart a kezében, amelynek legfõbb tárgya a büntetõeljárási jog, a büntetõeljárás és kisebb mértékben a kriminalisztika. Így jelenik meg a büntetõeljárási jog tudományának és kodifikációjának története is. Bócz Endre több síkon elemzi a büntetõeljárás tárgyköreit. Az egyik a kodifikáció- és tudománytörténeti aspektus. Ezen belül ismerteti az 1808. évi francia kódexek Európára kiterjedõ hatásait, ideértve az 1896. évi magyar Bûnvádi Perrendtartást is. A munka külön érdekessége és értéke a nálunk úgyszólván ismeretlen cári orosz kodifikálás történetének, az 1864. évi kódexnek és elõzményeinek bemutatása. A mû másik kiterjedt tárgykörét a nyomozás adja. A szerzõ rámutat itt olyan jelenségekre, amelyeknek ritkán jártunk utána a jogi elemzés során. Ilyenek pl. a nyomozásról mint a büntetõeljárás önálló szakaszáról vallott nézetek, illetõleg az azt kifejezõ intézmények. A szerzõ az ügyész, a közvádló szerepkörébe szõve foglalkozik a bizonyítás kérdéseivel. Itt elsõsorban a fogalmak – mint a „bizonyítás”, „történés”, „tény”, „felderítés” – tisztázására törekszik. Nem mulasztja el szóvá tenni a bûnügyi technika jelentõségét, a bizonyításban vitt fejlesztõ szerepét és a kriminalisztikai képzés hiányosságait. Figyelmet szentel a nyomozásbeli tényfeltárás (bizonyítás) terjedelmének. Felhívja a figyelmet a nyomozási, vizsgálati szakaszban fenyegetõ egyoldalúság veszélyeire, fõként arra, hogy az ezt követõ döntés befolyásolására alkalmas. Az olvasó természetesen maga dönti el, mit tart a bemutatott mûbõl a legtanulságosabbnak. A kötet 224 oldal terjedelmû, ára 3990 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Bócz Endre Büntetõeljárási jogunk kalandjai Sikerek, zátonyok és vargabetûk címû, 224 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3990 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


1142


15. szám

INGYENES MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT Munkavállalók és munkáltatók, munkavédelmi képviselõk, munkavédelmi szakemberek, figyelem! Az ingyenes telefonos munkavédelmi információs szolgálat tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekrõl a munkavállalók és munkáltatók, az érdek-képviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklõdõ számára. A tájékoztató, tanácsadó tevékenységet a következõ szervezetek látják el: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség (OMMF) Témakör: Munkahelyi biztonság Hívható: hétfõtõl csütörtökig 8.00–16.00, pénteken 8.00–12.00 óráig

Zöldszám: 06 (80) 204-292

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Témakör: Munkahelyi egészség Hívható: hétfõtõl csütörtökig 7.45–16.00, pénteken 7.45–11.45 óráig

Zöldszám: 06 (80) 204-264

Magyar Bányászati Hivatal (MBH) Témakör: Bányászati munkavédelem Hívható: hétfõtõl csütörtökig 8.00–15.00, pénteken 8.00–15.00 óráig

Zöldszám: 06 (80) 204-258

Munkavédelmi szakmai kérdésekben tájékozódhat, pl. üzembe helyezés, kockázatértékelés, egyéni védõeszközök, egészségi alkalmassági vizsgálat, munkabalesetekkel kapcsolatos eljárás. Csak egy telefon, és az információs szolgálatok jól képzett szakemberei gyors, szakszerû, a gyakorlatban hasznosítható tanáccsal szolgálnak! Az igénybe vevõk névtelenségüket megõrizve érdeklõdhetnek. A tájékoztató szolgálat sem személyileg, sem informatikailag nem kapcsolódik a munkavédelem állami hatósági felügyeleti ellenõrzéséhez.

15. szám


1143

1144


15. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2007. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2007. évi elõfizetési díjak Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Jogtanácsadó

(Az árak az áfát tartalmazzák.) 99 792 Ft/év Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ 15 372 Ft/év Közlekedési Értesítõ 22 932 Ft/év Kulturális Közlöny 5 544 Ft/év Külgazdasági Értesítõ 18 900 Ft/év Munkaügyi Közlöny 4 788 Ft/év Oktatási Közlöny 25 452 Ft/év Pénzügyi Közlöny 22 176 Ft/év Sportértesítõ 27 720 Ft/év Statisztikai Közlöny 3 528 Ft/év Szociális Közlöny 18 396 Ft/év Turisztikai Értesítõ 23 436 Ft/év Ügyészségi Közlöny 6 552 Ft/év Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele 18 648 Ft/év Pénzügyi Szemle 15 876 Ft/év L'udové noviny 6 804 Ft/év Neue Zeitung

15 120 Ft/év 24 696 Ft/év 18 900 Ft/év 20 160 Ft/év 15 372 Ft/év 21 924 Ft/év 30 492 Ft/év 5 040 Ft/év 13 104 Ft/év 15 624 Ft/év 11 844 Ft/év 6 552 Ft/év 5 040 Ft/év 19 908 Ft/év 3 780 Ft/év 4 788 Ft/év

Cégközlöny CD A Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs – az üzleti életben részt vevõk számára nélkülözhetetlen, naprakész – adatbázisát tartalmazó, heti rendszerességgel lemezen megjelenõ lap formátuma 2007. október 1-jétõl várhatóan megújul. Erre tekintettel a CD a 2007. évben január 1-jétõl szeptember 30-ig fizethetõ elõ. A háromnegyed éves elõfizetés díja a 20%-os áfával: 106 272 Ft. Közbeszerzési Értesítõ A hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ címû hivatalos lap révén az elõfizetõk a leggyorsabban, autentikus forrásból értesülhetnek a pályázatokról. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2007. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 55 062 Ft. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 72 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

2006. december 31-ig történõ 2007. évi teljes éves elõfizetés esetén az önálló változat díja: 69 000 Ft. Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 72 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

9 771588 738197

06015

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2006-os évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 12 000 Ft + áfa.

Szerkesztésért felelõs: Oláhné Kiss Ilona. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). A kiadásért felelõs: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). A 2006. évi éves elõfizetési díj: 21 168 Ft áfával. Egy példány ára: 1134 Ft A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1588-7383 06.3670 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents