A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

VI. évfolyam

7. szám

2007. augusztus 9.

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség 1055 Budapest, Honvéd u. 13–15. Telefon: 374-2890/Fax: 331-2753 E-mail: [email protected]

Elõfizetési díj egy évre: 23 436 Ft Ára: 1260 Ft

MEGJELENIK SZÜKSÉG SZERINT

TARTALOM

Jogszabályok 2007: LXXVI. tv. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . 2007: LXXXVI. tv. A villamos energiáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007: XCIV. tv. Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138/2007. (VI. 18.) Korm. r. Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggõ kormányrendeletek módosításáról . 146/2007. (VI. 26.) Korm. r. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól . . . . . . . . . 166/2007. (VI. 28.) Korm. r. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . 181/2007. (VII. 6.) Korm. r. A harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58/2007. (VI. 15.) GKM r. A MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet megszüntetésérõl és jogutódlásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59/2007. (VI. 15.) GKM r. A Budai MÁV Kórház megszüntetésérõl és jogutódlásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62/2007. (VI. 29.) GKM r. A MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet fekvõbeteg és járóbeteg szakellátási feladatainak kiszervezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63/2007. (VI. 29.) GKM r. A Budai MÁV Kórház fekvõbeteg és járóbeteg szakellátási feladatainak kiszervezésérõl . . . . . . . . . . . 67/2007. (VII. 10.) GKM–EüM–FVM–SZMM e. r. A vendéglátó termékek elõállításának feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69/2007. (VII. 23.) GKM r. Az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeirõl szóló 28/2007. (III. 7.) GKM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

610 612 666 670 675 688 690 697 699 699 701 702 707

Miniszteri utasítás 20/2007. (VI. 26.) GKM utasítás a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet költségvetési intézmény átszervezésével összefüggõ létszámcsökkentés elrendelésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

708

Egyéb közlemények Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának közleményei . . . . . . . . . . . . . . .

708

610

GAZDASÁGI KÖZLÖNY

Jogszabályok 2007. évi LXXVI. törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról* 1. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. §-a a következõ i) ponttal egészül ki: [Az MFB Rt. feladata, hogy a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében – az átláthatóság, a célszerûség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelõen – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen] „i) a Kormány határozata alapján a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint a megyei és fõvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenységéhez szükséges hitelek, illetve kölcsönök finanszírozásában.” 2. § Az MFB tv. 3. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, amellyel egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(4) Az MFB Rt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenõen befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet és kockázati tõkealap által kibocsátott kockázati tõkealap-jegyet vásárolhat.” 3. § (1) Az MFB tv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az MFB Rt. e törvény mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezeteken kívül magyarországi székhelyû, jogi személyiségû gazdasági társaságban [Gt. 2. § (2) bekezdés] – kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan, fejlesztési tõkefinanszírozás céljából – közvetlenül vagy közvetetten tulajdonrészt szerezhet, ha a befektetés megtérülése az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján kellõen biztosított.” (2) Az MFB tv. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az MFB Rt. a) Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyû befektetési alapkezelõ által kezelt befektetési alap [a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 7. pontja] által kibocsátott befektetési jegyet, és

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.

7. szám

b) Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyû kockázati tõkealap-kezelõ által kezelt kockázati tõkealap [a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 139. pontja] által kibocsátott kockázati tõkealap-jegyet kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz kapcsolódóan, fejlesztési tõkefinanszírozás céljából – közvetlenül vagy közvetetten – szerezhet, ha a befektetés megtérülése az alapkezelõ által a tõke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan vállalt garancia (tõke-, illetve hozamgarancia) vagy az alapkezelõ által a tõke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan tett ígéret (tõke-, illetve hozamvédelem) alapján kellõen biztosított.” (3) Az MFB tv. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A (2) bekezdés alkalmazásában egy évet meghaladó fejlesztési célú hitelnek, illetõleg kölcsönnek minõsül: a) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó forgóeszközigény tartós finanszírozására, b) a beruházást terhelõ általános forgalmi adó finanszírozására, c) a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok részére a beruházási hitel futamideje alatt a forgóeszközigény éven túli lejáratú refinanszírozására, és d) az e törvény mellékletében meghatározott gazdasági társaságok részére az MFB Rt., mint tulajdonos által nyújtott hitel, illetõleg kölcsön is.” (4) Az MFB tv. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A (4) bekezdés alkalmazásában fejlesztési tõkefinanszírozásnak minõsül a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó forgóeszközigény tartós finanszírozása.” (5) Az MFB tv. 4. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A (6) bekezdés a) pontjában, illetõleg a (7) bekezdésben meghatározott, a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó forgóeszközigény tartós finanszírozására nyújtott hitel, illetõleg kölcsön összege nem haladhatja meg a beruházás bruttó módon számított összegét.” 4. § Az MFB tv. 5. §-ának (3) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [(3) A költségvetési törvényben meg kell határozni:] „d) az MFB Rt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek és kölcsönök állományát, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és/vagy eszközoldali kamattámogatást biztosít.” 5. § (1) Az MFB tv. 8. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A Hpt. 79. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéstõl eltérõen az MFB Rt. által a hitelintézetekkel szembeni – ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként külön számított – nettó kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tõkéjének százötven százalékát.

7. szám


(2) Az MFB Rt. esetében a Hpt. 76. §-ának (2)–(10) bekezdésében, a Hpt. 83. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.” (2) Az MFB tv. 8. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az MFB Rt. kizárólag] „c) az e törvény mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetben,” [szerezhet tulajdonrészt.] (3) Az MFB tv. 8. §-ának (3) bekezdése a következõ d)–e) ponttal egészül ki, és az eredeti d) pont jelölése f) pontra változik: [Az MFB Rt. kizárólag] „d) a 2. § d) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében alapított gazdasági társaságban, e) átmenetileg, a szerzés idõpontjától számított legfeljebb hároméves idõtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából, illetõleg hiteltulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében, vagy” [szerezhet tulajdonrészt.] (4) Az MFB tv. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az MFB Rt. egy gazdasági társaságban – a (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott társaságok kivételével – közvetlenül, illetõleg közvetetten legfeljebb 50% – 1 szavazat mértékû tulajdoni részesedéssel rendelkezhet.” 6. § Az MFB tv. a 8. §-t követõen a következõ 9. §-sal egészül ki: „9. § (1) Az MFB Rt. a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, fejlesztési tõkefinanszírozás céljából a) kockázati tõkealap által kibocsátott kockázati tõkealap-jegyet, és b) zártkörû és zártvégû értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet szerezhet. (2) Az MFB Rt. által egy befektetési alapba vagy kockázati tõkealapba befektetett fejlesztési tõke összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tõkéjének húsz százalékát. (3) Az MFB Rt. által befektetési alapokba, illetõleg kockázati tõkealapokba befektetett fejlesztési tõke összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tõkéjét.” 7. § (1) Az MFB tv. melléklete helyébe e törvény melléklete lép. (2) Az MFB tv. preambulumában az „(a továbbiakban: MFB Rt.)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: MFB Zrt.)” szövegrész lép, továbbá ahol az MFB tv. az „MFB Rt.” kifejezéssel él, ott annak helyébe az „MFB Zrt.” kifejezés lép.

611 Hatálybalépés

8. § (1) Ez a törvény 2007. július 1-jén lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXVIII. törvény, b) a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 147. §-a (1) bekezdésének d) pontja, c) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXVI. törvény, d) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 6. §-a és 2. számú melléklete.

Átmeneti rendelkezések 9. § (1) Az MFB Rt. e törvény hatálybalépését követõ 90 napon belül köteles módosítani alapító okiratát, valamint szervezeti és mûködési szabályzatát. (2) Az MFB Rt. e törvény hatálybalépését követõ 120 napon belül köteles módosítani belsõ szabályzatait. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

Melléklet a 2007. évi LXXVI. törvényhez „Melléklet a 2001. évi XX. törvényhez Az MFB Rt. a 8. § (3) bekezdésének c) pontja alapján 100%-ot elérõ tulajdoni részesedéssel rendelkezhet a következõ gazdálkodó szervezetekben: Beszállítói Befektetõi Zrt. Corvinus Kockázati Tõkealap-kezelõ Zrt. Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Informatikai Kockázati Tõkealap Kezelõ Zrt. Kisvállalkozás-fejlesztõ Pénzügyi Zrt. MAG-Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Támogatásközvetítõ Zrt. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Magyar Export-Import Bank Zrt. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. Magyar Követeléskezelõ Zrt. MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelõ Zrt.”

612


7. szám

Az Országgyûlés a hatékonyan mûködõ villamosenergia-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlõdés érdekében történõ érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelõ minõségû és átlátható költségszerkezetû villamosenergia-ellátása, a magyar villamosenergia-piacnak az Európai Közösség egységesülõ villamos energia piacaiba történõ integrációja, az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés, és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõ szabályozás kialakítása érdekében a következõ törvényt alkotja:

b) a villamosenergia-rendszer irányítására, rendszerszintû szolgáltatásaira, c) a villamosmû, az összekötõ és a felhasználói berendezés, valamint a termelõi vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére, d) az engedélyköteles és az engedély nélkül végezhetõ villamosenergia-ipari tevékenységeket végzõkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzõkre, az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenység iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamos energia felhasználókra, valamint az e törvény hatálya alá esõ személyek közötti jogviszonyokra.

I. Fejezet

(2) Az atomerõmûre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról*

BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § E törvény célja a) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan mûködõ villamosenergia-versenypiac kialakításán keresztül, b) a fenntartható fejlõdés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése, c) a villamosenergia-hálózatokhoz – az objektív, átlátható és az egyenlõ bánásmód követelményeinek megfelelõ – hozzáférés biztosítása, d) a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelõ minõségû és átlátható költségszerkezetû villamosenergia-ellátása, e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme, f) a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Közösség egységesülõ villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint a villamosenergia-rendszer együttmûködési képességének ösztönzésére, g) új termelõ kapacitások és új hálózati infrastruktúra létesítésének, a villamosenergia-piacra új szereplõként belépõk megjelenésének az elõsegítése, h) a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elõsegítése.

A törvény alkalmazási köre 2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed a) a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására, továbbadására, * A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.

(3) A hõenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a távhõszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

Értelmezõ rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában 1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történõ továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan mûszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelõ minõségû továbbítása érdekében szükséges; 2. Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket és a rendszerösszekötõ vezetékeket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt; 3. Belsõ európai villamosenergia-piac mûködési követelményei: a 2001. május 17-én, egyes európai országok villamosenergia-átviteli rendszert üzemeltetõ vagy irányító társaságai által létrehozott Egyesített Villamosenergia-rendszerirányítók Szövetsége (UCTE) által meghatározott mûszaki követelményrendszer; 4. Biomassza: a mezõgazdaságból, erdõgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetûeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része; 5. Csatlakozási pont: a villamosmûvek, a villamosmû és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmû, a magánvezeték, a termelõi vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa; 6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képezõ vezetékrendszer – a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt –, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási pont-

7. szám


tal köti össze. A fogyasztásmérõ berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka; 7. Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minõségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehetõ; 8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történõ továbbítása, a felhasználókhoz történõ eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan mûszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelõ minõségû továbbítása érdekében szükséges; 9. Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és a felhasználói csatlakozási pontra való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt; 10. Elõre fizetõs mérõ: olyan fogyasztásmérõ berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték elõzetes megfizetése esetén teszi lehetõvé; 11. Elsõdleges (primer) energiaforrás: azon rendelkezésre álló és az energia átalakítására felhasználható energiaforrások gyûjtõneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak energiát; 12. Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer által létrehozott vagy mérésekbõl számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelmûen hozzárendelhetõ a menetrend, a rendszerszintû szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelmûen összerendelhetõ; 13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik; 14. Erõmû: egy telephelyen lévõ olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsõdleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erõmûvet is; 15. Erõmûvi névleges teljesítõképesség: a beépített villamosenergia-termelõ egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege; 16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggõ terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja; 17. Felhasználó: villamos energiát saját felhasználás céljára közcélú hálózaton vagy e törvény szerint engedélyköteles magánvezetéken keresztül vételezõ személy; 18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévõ, villamos energiát termelõ, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt; 19. Fogyatékkal élõ fogyasztó: e törvény alkalmazásában a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támo-

613

gatásban részesülõ személy, a vakok személyi járadékában részesülõ személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülõje vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegû családi pótlékban részesül; 20. Gazdaságilag indokolt hõ- vagy hûtési igény: a hõ vagy hûtés iránti igényt meg nem haladó mértékû kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hõ- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstõl eltérõ egyéb energia-elõállító folyamaton keresztül elégítenének ki; 21. Határkeresztezõ vezeték: a közcélú hálózat részét képezõ, az országhatárt keresztezõ vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést; 22. Hálózati engedélyes: az elosztó hálózati engedélyes, valamint hálózati tevékenysége vonatkozásában az átviteli rendszerirányító; 23. Hasznos hõ: a kapcsoltan termelt energia elõállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hõ- vagy hûtési igény kielégítése érdekében megtermelt hõ; 24. Háztartási méretû kiserõmû: olyan, a kisfeszültségû hálózatra csatlakozó kiserõmû, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t; 25. Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy villamosenergia-ipari tevékenységre rendelkezik engedéllyel és más, nem villamosenergia-ipari tevékenységet is folytat; 26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak – a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási elõírások betartása mellett – tüzelõanyagként történõ felhasználása során nyert energia; 27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetõleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás; 28. Kapcsolt bizonyítvány: a gazdaságilag indokolt hõvagy hûtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló forgalomképes okirat; 29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejûleg termelt mechanikai, hõ- és villamos energia; 30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergiafogyasztás idõbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerzõdéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsõdleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében; 31. Kiegyenlítõ energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítõ szabályozás során a mérlegkör-felelõsökkel elszámolt villamos energia;

614


32. Kiserõmû: 50 MW-nál kisebb teljesítõképességû erõmû; 33. Kiserõmûvi összevont engedély: az engedélyköteles kiserõmû létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély; 34. Kisfeszültségû hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségû hálózat; 35. Kiszervezett tevékenység: engedélyes engedélyköteles tevékenységének azon része, amelyet az engedélyes megbízása alapján más személy végez; 36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony mûködéséhez; 37. Középfeszültségû hálózat: az 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV névleges feszültségû hálózat; 38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán-, illetve termelõi vezetéknek nem minõsülõ, országhatárt nem keresztezõ vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely természetes személyt, gazdálkodó szervezetet, illetõleg ezek csoportját oly módon köt össze erõmûvel, hogy a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezõ és az erõmû legfeljebb az erõmû hálózati berendezésein keresztül csatlakozik a közcélú hálózathoz; 39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggõ, rendszeres, meghatározott idõtartamú, villamos üzemû megvilágítása; 40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minõsülnek különösen: a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt; b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek; c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer; d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlõ rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része; 41. Közvilágítási elosztó hálózat: a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat; 42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képezõ, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülõ vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerzõdés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; 43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülõ ráfordítás; 44. Magánvezeték: felhasználói berendezés ellátására szolgáló, közcélú hálózat részének, termelõi vezetéknek,

7. szám

illetve közvetlen vezetéknek nem minõsülõ, a csatlakozási pont után elhelyezkedõ hálózati elem, vezeték, illetõleg átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó felhasználónak, illetõleg felhasználónak nem minõsülõ természetes személynek, gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c)] (utóbbiak a továbbiakban együtt: vételezõk) ellátására szolgál; 45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül elõállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelõ létesítménybõl származó gáz, valamint a biogáz); 46. Mérlegkör: a kiegyenlítõ energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelõsségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szervezõdés; 47. Nagyfeszültségû hálózat: 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségû hálózat; 48. Összekapcsolt villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötõ vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melybõl az egyik a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország) területén mûködik; 49. Összekötõ berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belsõ vezetékhálózatának nem az elosztó hálózati engedélyes tulajdonában álló méretlen szakasza, amely a magánvezetéket, vagy ennek hiányában a csatlakozási pontot a felhasználói berendezéssel köti össze; 50. Rendszerhasználó: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki (amely) a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik; 51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának, fejlesztésének – beleértve a hálózatok egységes kezelését – a rendszerszintû szolgáltatások, nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állásának, erõmûvek mûködtetésének biztonságát, szabályosságát, minõségét, környezetkímélõ voltát szolgáló célirányos tevékenységek összessége; 52. Rendszerösszekötõ vezeték: az átviteli hálózat részét képezõ határkeresztezõ vezeték, amely együttmûködõ villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze; 53. Rendszerszintû szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának biztosítása és az átvitel megfelelõ minõségének fenntartása érdekében nyújtott szolgáltatások összessége; 54. Szélerõmû: olyan erõmû, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli; 55. Szélerõmû park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévõ azon szélerõmûvek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;

7. szám


56. Szervezett villamosenergia-piac: speciális árutõzsde, ahol a villamosenergia-kereskedelem szabványosított ügyletek formájában mûködik; 57. Termelés: a villamos energia elõállítása; 58. Termelõ: aki villamos energiát termel; 59. Termelõi engedélyes: aki villamos energia termelõi mûködési engedéllyel vagy kiserõmûvi összevont engedéllyel rendelkezik; 60. Termelõi vezeték: közcélú hálózat részének, magánvezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minõsülõ vezeték, hálózati elem, illetõleg átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erõmû által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el; 61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül, ellenérték fejében történõ továbbítása vételezõk részére; 62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerû üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez; 63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerzõdési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat; 64. Vállalkozás: jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkezõ külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe; 65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenõrzésérõl szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott olyan vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amely az átviteli rendszerirányítási és elosztói tevékenységek közül, továbbá a villamosenergia-termelési, és kereskedelmi tevékenységek közül legalább egy-egy tevékenységet folytat; 66. Védendõ fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt; 67. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer mûködésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintû szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac mûködésére vonatkozó fõbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat mûködésére vonatkozó elosztói szabályzat; 68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: az a gazdasági társaság, amely létesítõ okiratában meghatározott tevékenységként e törvény alapján engedélyköteles és nem en-

615

gedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytat; 69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerû, nem saját felhasználási célra történõ vásárlásából és értékesítésébõl áll; 70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által – törvényben meghatározott körben az elosztó közremûködésével – a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erõmûvek és hálózatok összessége; 71. Villamosmû: az erõmû, az átviteli és az elosztó hálózat; 72. Zöld bizonyítvány: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával elõállított villamos energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló forgalomképes okirat.

II. Fejezet A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE Termelés 4. § (1) Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó teljesítõképességû erõmûben termelõi mûködési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb teljesítõképességû kiserõmûben kiserõmûvi összevont engedély birtokában lehet. (2) A termelõ az (1) bekezdésben meghatározott engedélye alapján a) a saját maga által termelt villamos energiát, b) az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintû szolgáltatások keretében átvett villamos energiát, c) a kötelezõ átvételi rendszer keretében a 13. § (1) bekezdése szerint átvett villamos energiát értékesítheti. (3) A felhasználók részére közvetlenül értékesítõ termelõt – a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûködési engedély kérelmezésére vonatkozó kötelezettség kivételével – úgy kell tekinteni, mint a felhasználók részére közvetlenül értékesítõ villamosenergia-kereskedõt. (4) A külön jogszabály alapján átvételi kötelezettség alá esõ villamosenergia-termelés esetén a termelõ csak a külön jogszabályban meghatározott módon számított önfogyasztással csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a kötelezõ átvételi rendszerben. 5. § (1) A termelõi engedélyes a villamosenergia-ellátási szabályzatokban elõírt rendszerszintû szolgáltatások biztosításához szükséges erõmûvi teljesítõképességét köteles felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal különösen akkor minõsíti indokolatlan visszatartásnak a termelõi engedélyes eljárását, ha

616


a) a visszatartás nem üzemzavar vagy elsõdleges energiaforrás-hiány következménye, b) nem minõsül a 74. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti villamosenergia-ipari tevékenység szüneteltetésének, vagy c) nem a termelõ berendezésre vonatkozó környezetvédelmi, hatékonysági követelmények megváltozásának a következménye. (2) Nem minõsül a termelés indokolatlan visszatartásának, ha az erõmû azért nem üzemel, mert a piaci ár termelésének fajlagos változó költségére nem nyújtana fedezetet. (3) A rendszerirányító a legkisebb költség elvének figyelembevételével bármikor igényelheti bármely üzemeltetésre alkalmas termelõ berendezés hálózatra kapcsolását, amennyiben annak indítási és üzemeltetési költségeit vállalja. A költségek vállalása esetén az igény teljesítése nem tagadható meg. (4) A Hivatal az indokolatlan visszatartás megállapítása esetén a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja, valamint határozatban meghatározza az erõmûvi teljesítõképesség vagy villamosenergia-termelés felajánlandó mértékét. 6. § (1) Az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû, nem megújuló energiaforrásból termelõ erõmû üzemeltetõje a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint köteles energiaforrás-készletet tartani. (2) Az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Get.) meghatározott földgázt felhasználó erõmû üzemeltetõje abban az esetben jogosult a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerinti energiaforrás-készletet az erõmû tüzelõanyagából biztosítani, ha a) az engedélyes a készletet a Get.-ben meghatározott földgáztárolóban leköti vagy a készlet folyamatos – vezetéken keresztül történõ – rendelkezésre állásáról szerzõdéssel gondoskodik, b) a lekötött, illetve a szerzõdésben meghatározott mennyiségû földgáz igénybevételérõl az erõmû üzemeltetõje kizárólagosan jogosult rendelkezni, az semmilyen formában nem korlátozható, c) a készlet igénybevétele a földgáz Get.-ben meghatározott szállítását, elosztását, a földgázellátás biztonságát nem veszélyezteti, valamint a földgázszállítás és -elosztás szüneteltetésének, korlátozásának és a külön jogszabályban meghatározott válsághelyzeti intézkedéseknek a végrehajtását semmilyen formában nem akadályozza, korlátozza. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az erõmûre vonatkozó termelõi mûködési engedély kiadásának nem feltétele, hogy az erõmû földgázellátását alternatív energiahordozó ki tudja váltani.

7. szám Új termelõ kapacitások létesítése

7. § (1) Saját üzleti kockázatára – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – bárki létesíthet új termelõ kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint. (2) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos mûködése érdekében, valamint a mûszakilag korlátozott lehetõségekre való tekintettel – a háztartási méretû kiserõmûvek és a villamosmûhöz nem csatlakozó kiserõmûvek kivételével – szélerõmûvek, illetve szélerõmû parkok engedélyezése a Hivatal által – az átviteli rendszerirányító közremûködésével – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges. (3) A (2) bekezdésben meghatározott pályázatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelõzõen. (4) A (3) bekezdés szerint közzétett pályázatnak részletes leírást kell adnia a pályázók által követendõ eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól. (5) Megújuló energiaforrást hasznosító új termelõ kapacitások létesítése során az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat mûszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerõsítésébõl) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás mûszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelõ részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak szabályozása során indokolt mértékben figyelembe veszi. 8. § (1) A Hivatal – az átviteli rendszerirányító közremûködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – erõmû létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben az országban a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon elõreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitûzések, illetve az új, energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges. (2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot csak abban az esetben írhatja ki, ha az engedélyezési eljárás, befektetõi kezdeményezés során létesülõ termelõ kapacitások, illetve megvalósuló keresletoldali szabályozási intézkedések és hálózati fejlesztések várhatóan nem teszik lehetõvé a villamosenergia-igények kielégítését. (3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat kiírásakor figyelembe veszi az átviteli rendszerirányító által a 16. § b) pontja alapján szolgáltatott adatokat, vala-

7. szám


mint a benyújtott, erõmû létesítésére, teljesítményének növelésére, bõvítésére vonatkozó engedély, illetõleg villamosenergia-termelésre vonatkozó mûködési engedély iránti kérelmeket és a keresletoldali szabályozási intézkedések várható hatását. (4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat során köteles figyelembe venni a 78. §-ban meghatározott szempontokat. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelõzõen. (6) Az (5) bekezdés szerint közzétett pályázatnak részletes leírást kell adnia a pályázók által követendõ eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól. (7) A hálózati engedélyesek kötelesek tûrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelõ hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztõjével együttmûködni.

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elõsegítése 9. § (1) A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsõdleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bõvítése érdekében elõ kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását. (2) A megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználásának elõsegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erõmûvi névleges teljesítõképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erõmû létesítésének idõpontjára tekintettel differenciált, kötelezõ átvételi rendszert hoz létre. 10. § (1) A 9. §-ban meghatározott kötelezõ átvételi rendszer részletes szabályainak kialakítása során a Kormány az alábbiakat veszi figyelembe: a) a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint egyéb elsõdleges energiaforrás felhasználásával kapcsoltan termelt villamos energia kötelezõ átvételi rendszerének biztosítania kell a szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot és az energiapolitikai elvekkel való összhangot, b) a kötelezõ átvételi rendszernek a termelõk piaci versenyét fenntartva kell csökkentenie a termelt villamos energia értékesítése során jelentkezõ versenyhátrányt, c) az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételi árának, mennyiségének és a kötelezõ átvétel idõtar-

617

tamának megállapításakor figyelembe kell venni az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az egyes energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggõ hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlõdésébõl adódó hatékonyságjavulást, valamint az adott technológiának a villamosenergia-rendszer mûködésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat, d) a kapcsoltan termelt villamos energia kötelezõ átvételének a hasznos hõigényen alapuló kapcsolt energiatermelés elõsegítésére kell irányulnia, az elsõdleges energiaforrások felhasználásának megtakarításán kell alapulnia, valamint úgy kell végbemennie, hogy ne akadályozza a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát, e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a stabil gazdasági és jogi környezet biztosítása érdekében a kötelezõ átvételnek az adott projekt kereskedelmi üzemének kezdetétõl számítottan, a c) pont alapján meghatározott idõtartamra kell vonatkoznia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett a villamos energiára vonatkozó kötelezõ átvételi rendszeren keresztül nem segíthetõ elõ a) a hasznos hõigényen felüli hõtermeléssel kapcsolt villamosenergia-termelés; b) a megújuló energiaforrásból történõ hõtermelés; c) az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti engedély nélkül kitermelt bármely, vagy az Evt. szerint engedélyezett fakitermelésbõl származó fûrészipari rönk, vagy annál magasabb rendû faválaszték, mint energiaforrás felhasználásával történõ villamosenergia-termelés, a 171. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel. (3) A szélerõmûvek, szélerõmûparkok által termelt villamos energia kötelezõ átvételének szabályait az (1) bekezdés sérelme nélkül, elkülönítetten, a rendszerszintû szolgáltatások korlátozott technikai lehetõségeinek figyelembevételével kell meghatározni. (4) Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia termelõi kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti mérlegköri szerzõdést megkötni, és az átviteli rendszerirányító által az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörhöz csatlakozni. Ezt a mérlegkört az átviteli rendszerirányító egyenlíti ki. 11. § (1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelezõ átvétel történhet a) piaci áron, b) az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott átvételi áron. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételi árát – a 171. § (3)–(4) bekezdéseivel összhangban – Ft/kWh egységben kell megállapítani. (3) Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételi árát, az átvétel feltételeit és módját a Kormány ren-

618


deletben állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mennyiségét és a kötelezõ átvétel idõtartamát a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételi árát – a (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban – energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint a kapcsoltan termelt hõ felhasználási céljától függõen és az erõmûvi teljesítõképességre való tekintettel eltérõ mértékben is meg lehet állapítani. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezõ átvétel legfeljebb az adott beruházásnak az adott átvételi ár melletti megtérülési idejére biztosítható. (5) Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mennyiségének, valamint a kötelezõ átvétel idõtartamának meghatározásakor csökkentõ tényezõként kell figyelembe venni az állami támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló külön törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést. (6) Az (5) bekezdés szempontjából figyelembe veendõ támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekbõl eredõ haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a munkahely-teremtési támogatást, amennyiben annak összege nem haladja meg a beruházás értékének a 3%-át. 12. § (1) A termelõ kérelmére a megfelelõség-értékelõ szervezetek kijelölésére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint kijelölt szervezet a vizsgáló, tanúsító és ellenõrzõ szervezetekre vonatkozó szabványoknak megfelelõ módon igazolja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával elõállított villamos energia mennyiségét, a kapcsoltan termelt villamos energia és hasznos hõ mennyiségét, valamint a kapcsoltan termelt energia elõállításához felhasznált elsõdleges energiaforrást. (2) Amennyiben a 11. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezõ átvétel keretében értékesítõ kapcsoltan villamos energiát termelõ az általa termelt hõt nem, illetve nem a külön jogszabályban meghatározott módon hasznosítja vagy a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelõ nem a külön jogszabályban meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a piaci ár és a kötelezõ átvételi ár különbségébõl adódó árbevétel-többletet köteles visszafizetni, és a Hivatal jogosult vele szemben a 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni. (3) A Hivatal évente jelentést készít a megújuló és a kapcsolt villamosenergia-termelésrõl, valamint a kötelezõ átvételi rendszer éves alakulásáról. A Hivatal a jelentést a honlapján közzéteszi.

7. szám

13. § (1) Minden villamosenergia-kereskedõ (beleértve az egyetemes szolgáltatókat is) és a felhasználónak közvetlenül értékesítõ termelõi engedélyes köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelõen a felhasználó(i) részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energiát és erre vonatkozóan szerzõdést kötni az átviteli rendszerirányítóval. A villamos energiát importáló felhasználó a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelõen a saját maga által elfogyasztott villamos energia arányában köteles átvenni az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energiát és erre vonatkozóan szerzõdést kötni az átviteli rendszerirányítóval. (2) A háztartási méretû kiserõmûvek üzemeltetõi által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítõ villamosenergia-kereskedõ külön jogszabály szerint köteles átvenni.

III. Fejezet ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÁS, VILLAMOSENERGIA-ELOSZTÁS ÉS A HÁLÓZATI ENGEDÉLYESEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 1. Cím Az átviteli rendszerirányító feladatai 14. § Az átviteli rendszerirányítás keretében az átviteli rendszerirányító feladata a magyar villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos mûködtetése, egyensúlyának biztosítása, a piaci szereplõk versenysemleges kiszolgálása, valamint az átviteli hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. 15. § Az átviteli rendszerirányító a jelen törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történõ csatlakozás és a hozzáférés biztosítását átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõen köteles végrehajtani. 16. § Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen a) a villamosenergia-rendszer – a nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedõ – irányítása és a folyamatos üzemvitel biztosítása, b) a villamosenergia-rendszer mûködéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk összegyûjtése és szolgáltatása, c) az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében az átviteli rendszerirányítási engedélyes tevékenységgel összefüggõ árakra vonatkozó adatok

7. szám


külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történõ gyûjtése és szolgáltatása a Hivatal részére, d) a mérlegköri rendszer mûködtetése, a mérlegkörök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezése, e) közremûködés az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, az üzemi szabályzatokban meghatározott elosztó hálózat (a továbbiakban: az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat) fejlesztése céljából a 26. § (1) bekezdésében meghatározott pályázat kiírásában, f) a villamosenergia-rendszer folyamatos mûködõképességének fenntartása érdekében a tervezett erõmûvi, elosztói- és átviteli hálózati karbantartási munkák, és azok idõbeli ütemezésének összehangolása, g) az üzemi szabályzatban meghatározott rendszerszintû szolgáltatások nyújtásához szükséges kapacitások és energia-mennyiség tervezése és beszerzése, rendszerszintû szolgáltatások biztosítása, igénybevételének az üzemi és kereskedelmi szabályzatok szerinti elszámolása, h) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történõ közremûködés, i) a villamosenergia-rendszer együttmûködõ képességének megõrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, elrendelése, beleértve a villamosenergia-rendszer jelentõs zavara, valamint az átvitel, az elosztás és a felhasználók ellátásának korlátozása, illetve szüneteltetése esetén szükséges intézkedéseket is, j) az átviteli és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok, valamint a rendszerösszekötõ vezetékek üzemének tervezése, k) az átviteli hálózat és a rendszerösszekötõ vezetékek igénybevétele, egységes kezelése és üzemének irányítása, l) az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok üzemének irányítása a kereslet és a kínálat közötti egyensúly folyamatos fenntartása mellett, m) az európai rendszer-együttmûködésbõl a magyarországi villamosenergia-rendszerre nézve keletkezõ feladatok összehangolása, az átviteli hálózat szabad szállítási kapacitásának meghatározása, errõl a rendszerhasználóknak, a szomszédos, valamint az érintett országok átviteli rendszerirányítóinak a tájékoztatása, n) az átviteli hálózathoz hozzáférés biztosítása, o) a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek az üzemi szabályzatban meghatározott összehangolása, p) a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében, az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör mûködtetése, kiegyenlítése, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyesek és a villamos energiát importáló felhasználók által kötelezõen átveendõ villamos energia mennyiségének a jogszabályi elõírások szerint történõ meghatározása, szétosztása, és elszámolása a Kormány zöld bizonyítványra vonatkozó döntésével összhangban,

619

q) a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosíték meglétének folyamatos figyelemmel kísérése, és a jogszabályban meghatározottól eltérõ mértékének megállapítása esetén a Hivatal tájékoztatása. 17. § (1) Az átviteli rendszerirányító jogosult a magyar villamosenergia-rendszert képviselni a nemzetközi szervezetekben, ennek keretében különösen a) részt vesz a regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált átviteli szûkületkezelési eljárásokban; b) figyelembe veszi a határkeresztezõ kapacitások rendelkezésre bocsátása, és a rendszerösszekötõ vezetékeken keletkezõ szûkületek kezelése során mind a regionális, mind az egységes európai villamos-energia hálózat állapotait és mûszaki sajátosságait; c) biztosítja, hogy a közcélú hálózat tervezése, fejlesztése és rendszerirányítása az európai villamos-energia rendszer mûszaki elõírásaival és a regionális, illetve az egységes európai villamosenergia-piac mûködésével összhangban történjen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált átviteli szûkületkezelési eljárások, valamint a villamosenergia-rendszer együttmûködõ képességét alapvetõen befolyásoló megállapodásokat a Hivatal elõzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról az átviteli rendszerirányító az energiapolitikáért felelõs minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja. 18. § Az átviteli rendszerirányító legalább félévente köteles a Hivatal és a miniszter részére a magyar villamosenergia-rendszer rendszerszintû teljesítmény- és energiamérlegét, primer energiaforrás felhasználását, az erõmûvi kapacitások különbözõ idõtávú rendelkezésre állását, az átviteli és elosztó hálózatok fejlesztését, valamint a fogyasztás alakulását bemutató állapotjelentést küldeni. 19. § (1) Az átviteli rendszerirányító köteles a szerzõdések teljesítésének számlázása és a 13. §-ban meghatározott feladatok ellátása érdekében az ellátási szabályzatokban meghatározott képességû, országosan egységes mûszaki követelmények szerint elszámolási mérõrendszert és adatforgalmi-kommunikációs rendszert üzemeltetni. (2) Az átviteli rendszerirányító köteles elvégezni a villamos energia átviteli és elosztó hálózatokon keresztül történõ továbbításának az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásait. 20. § (1) A rendszerhasználók kötelesek az átviteli rendszerirányítótól igénybe venni és megtéríteni a villamos energia vásárlásához kapcsolódó, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott rendszerszintû szolgáltatásokat.

620


(2) Az átviteli rendszerirányító köteles a rendszerszintû szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát és erõmûvi kapacitást bármely hazai vagy külföldi termelõ vagy kereskedõ számára hozzáférhetõ módon, nyilvánosan, vagy a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni. (3) A rendszerszintû szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelõzõen, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni. 21. § (1) Az átviteli rendszerirányító a 13. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében – a számára egyértelmûen megadott, Magyarországon belüli, tetszõleges számú elszámolási pont által meghatározott, mérlegkörök rendszerén alapuló – elszámolási rendszert mûködtet. Ennek részletes szabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza. (2) A termelõ, a villamosenergia-kereskedõ, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az elosztó hálózati engedélyes köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – bármely mérlegkörhöz csatlakozni. (3) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles önálló mérlegkört alapítani. Az e mérlegkör által az átviteli rendszerirányító részére bejelentett, kiegyenlített és az átviteli rendszerirányító által visszaigazolt ügyletek végrehajtása csak a 36. § szerint korlátozható. (4) Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejûleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A kereskedelmi szabályzatban meghatározott határkeresztezõ kapacitásra vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás. (5) A mérlegkör felelõs köteles szerzõdést kötni az átviteli rendszerirányítóval és – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban, és az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában meghatározottak szerint. (6) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a törvény erejénél fogva a vele jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatói engedélyes vagy villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûködési engedélyes mérlegkörének tagja, mérlegköri tagsági szerzõdés megkötésére nem kötelezhetõ. 22. § Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelezõ átvételi rendszer mûködtetése érdekében folytatott tevékenysége során befolyt pénzeszközök nem minõsülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat a rendszer mûködtetésétõl eltérõ célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitõl és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszer-

7. szám

irányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. A rendszerirányító ezen tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggõ költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre. 23. § Az átviteli rendszerirányító további feladatainak részletes szabályait a mûködési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

2. Cím A hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szabályok 24. § (1) A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttmûködése, az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek a) az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózatot biztonságosan, hatékonyan és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani, b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket idõben elvégezni, valamint gondoskodni a szükséges készletekrõl és tartalékokról, c) az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetéséhez szükséges mûszaki feltételeket biztosítani. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttmûködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a külön jogszabályban, valamint a Hivatal által jóváhagyott és nyilvánosságra hozott belsõ szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni. (3) Az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózat, illetõleg hálózatrészek üzemének irányítását – az átviteli rendszerirányítóval együttmûködve – az elosztó hálózati engedélyes végzi. 25. § (1) Az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervek, illetve ajánlatok, valamint az európai villamosenergia-piac követelményeinek figyelembevételével legalább kétévente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszernek a 120 kV-os és annál nagyobb feszültségû hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét. (2) Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályo-

7. szám


zás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elõsegítésének energiapolitikai követelményeit. (3) Az átviteli rendszerirányító által készített, (1) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal hagyja jóvá. Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó hálózati engedélyes által benyújtott fejlesztési tervtõl, illetve ajánlattól, köteles az eltérést írásban vagy elektronikusan indokolni és a hálózati engedélyes által készített fejlesztési tervet, illetve ajánlatot mellékletként benyújtani. (4) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyesek kötelesek végrehajtani. (5) A hálózati engedélyesek a külön jogszabályban meghatározott indokolt esetekben kezdeményezhetik a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosítását. (6) Az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervekben, illetve ajánlatokban nem szereplõ, de új üzleti igények miatt szükséges vezetékek létesítését az átviteli rendszerirányítónak be kell jelenteni. 26. § (1) Amennyiben az engedélyesek nem tesznek eleget a 25. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeiknek, a Hivatal – az átviteli rendszerirányító, valamint az érintett elosztó hálózati engedélyes közremûködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – az átviteli, valamint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok fejlesztésére pályázatot írhat ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelõzõen. (3) A hálózati engedélyesek kötelesek tûrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelõ hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztõjével együttmûködni. 27. § (1) Az átviteli rendszerirányító és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználói igény kielégítésének mûszaki, gazdasági feltételeirõl tájékoztatást adni, és a legkedvezõbb vételezési vagy betáplálási mód meghatározásában a rendszerhasználóval együttmûködni. (2) A hálózati engedélyesek az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a hálózat mûszaki jellemzõire tekintettel megtagadhatják. (3) A hálózati engedélyesnek az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható. Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyes a mûszaki lehetõségek fennál-

621

lása esetén köteles egy másik csatlakozási pontot felajánlani, ahol a csatlakozás biztosítható. (4) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerûségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)–(3) bekezdésben meghatározott jogszabályi elõírásoknak megfelelõen történt, a Hivatal az érintett hálózati engedélyest határozatban utasítja az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására. A határozatban rendelkezni kell a csatlakozási díj külön jogszabályban meghatározott követelményekkel összhangban álló mértékérõl is. (5) A külön jogszabályban elõírt feltételek szerint megvalósuló csatlakozás esetén a rendszerhasználó megfizeti a jogszabályban meghatározott csatlakozási díjat. 28. § Az összekötõ berendezéssel csatlakoztatott felhasználók ellátásának biztonsága érdekében az összekötõ berendezés üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására az elosztó hálózati engedélyesek az összekötõ berendezés üzemeltetõjének kezdeményezésére kötelesek az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint szerzõdést kötni.

3. Cím Villamosenergia-elosztás 29. § A villamosenergia-elosztás keretében az elosztó hálózati engedélyes feladata az elosztóhálózat zavartalan és biztonságos mûködtetése, a piaci szereplõk versenysemleges kiszolgálása, a villamos energia továbbítása a felhasználóhoz, egy adott terület elosztóhálózatának üzemeltetése, karbantartása, valamint szükség esetén annak fejlesztése; felelõs továbbá azért, hogy a hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények kielégítésére. 30. § Az elosztó hálózati engedélyes a jelen törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történõ csatlakozás és a hozzáférés biztosítását átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõen köteles végrehajtani. 31. § Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen a) a mûködési engedélyben meghatározott elosztó hálózat irányítása és üzemvitele biztonságának biztosítása, b) a villamos energia elosztó hálózatokon keresztül történõ továbbítása, az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásainak elkészítése, c) kétévente hálózat fejlesztési terv készítése és az átviteli rendszerirányító részére, az üzemi szabályzatban meghatározott módon történõ benyújtása,

622


d) a mûködési engedélyben meghatározott elosztó hálózat mûködéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges, az üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott információk összegyûjtése és szolgáltatása az átviteli rendszerirányítóval együttmûködve, e) a háztartási méretû kiserõmûvekrõl a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetése, f) az e törvény alapján védendõ felhasználókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása, g) a mérési, leolvasási és számlázási rendszerek fejlesztésérõl a mûködési engedélyben meghatározott idõszakonként beszámoló készítése, illetve a számlázási rendszer lényeges megváltoztatása elõtt a Hivatallal történõ egyeztetés, h) ügyfélszolgálatok mûködtetése telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben. 32. § (1) Az elosztó hálózati engedélyes köteles az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát és erõmûvi kapacitást bármely hazai vagy külföldi termelõ vagy kereskedõ számára hozzáférhetõ módon, nyilvánosan, vagy a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni. (2) Az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelõzõen, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni. 33. § Az elosztó további feladatainak részletes szabályait a mûködési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

Közvilágítás 34. § (1) A külön jogszabályban közvilágításra kötelezett, továbbá ezen kötelezettséget átvállaló (a továbbiakban együtt: közvilágításra kötelezett) személy jogosult közvilágítási berendezést, az elosztó hálózat tartószerkezetén és létesítményeiben elhelyezni és üzemben tartani. Az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek ezt tûrni és a közvilágításra kötelezettel együttmûködni. Az elosztói engedélyes az e rendelkezés szerinti tûrésért és együttmûködésért a közvilágítási elosztási díjon felül külön ellenszolgáltatásra nem jogosult. (2) Az elosztó hálózati engedélyeseknek a közvilágítással összefüggésben keletkezett költségeire a közvilágítási elosztási díj nyújt fedezetet. (3) Amennyiben a közvilágításra kötelezett települési önkormányzat vagy települési önkormányzat megbízottja, a települési önkormányzat területén üzemeltetett közvilágítási elosztó hálózatot az általa fizetendõ rendszerhaszná-

7. szám

lati díjak számítása tekintetében egy felhasználási helynek kell tekinteni a csatlakozási és elszámolási pontok számától függetlenül. (4) A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történõ elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggõ kérdéseket az elosztó hálózati engedélyes és a közvilágításra kötelezett között létrejött szerzõdésben kell rendezni. Az elosztó hálózati engedélyes a szerzõdés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztetõ szerzõdéses feltételeket aszerint, hogy a közvilágításra kötelezett melyik kereskedelmi engedélyestõl vásárolja a villamos energiát. (5) Az elosztó hálózati engedélyes nem végezhet a közvilágítási berendezések elhelyezésével és üzemben tartásával kapcsolatos, az (1) bekezdés szerinti tûrésen és együttmûködésen, valamint a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetésén kívüli tevékenységet. (6) A (4) bekezdés szerinti szerzõdés minimális tartalmi követelményeit, valamint a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

IV. Fejezet HÁLÓZATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS 35. § (1) A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló átviteli és elosztó hálózatot a hálózati engedélyesek a 142. § szerint megállapított rendszerhasználati díjak ellenében, szerzõdéskötési kötelezettség terhe mellett bocsátják rendelkezésre villamosenergia-továbbítás céljából a rendszerhasználók részére. (2) Az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés feltételeinek biztosítaniuk kell az egyenlõ bánásmódot, a hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és a szolgáltatás elõírt minõségét. A (3) bekezdés szerinti elõny biztosítása nem jelenti az egyenlõ bánásmód elvének megsértését. (3) A hálózati engedélyesek, külön jogszabályban foglalt feltételek szerint, a hálózatok üzemeltetése, és a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során elõnyben részesítik a széndioxidkibocsátás-mentes technológiával, továbbá a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan villamos energiát termelõket. (4) A hálózathoz való hozzáférés részletes mûszaki és egyéb szabályairól, valamint a rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitások közzétételének, a belsõ európai villamosenergia-piac mûködési követelményeinek megfelelõ rendjérõl a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek.

7. szám


36. § (1) Az átviteli rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlõ bánásmód követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti. A korlátozásra, csökkentésre vagy szüneteltetésre elõzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben: a) rendkívüli hálózati állapotok, b) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, c) a szükséges hálózati kapacitások, az erõmûvi teljesítmények, illetõleg a határon keresztül szállított villamos energia hiánya, d) az összekapcsolt villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer üzemzavara, e) a rendszerszintû szolgáltatások biztosításának vagy a rendszer szabályozhatóságának veszélybe kerülése, f) a határon keresztül szállított villamos energia beszállításra olyan létesítményekbõl kerül sor, amelyek üzemeltetése a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyekre, vagyontárgyaikra, a természetre vagy a környezetre közvetett vagy közvetlen veszéllyel jár, illetve járhat, g) a villamos energia beszállítása a megújuló energiaforrások, a hulladékból nyert energia, illetve a kapcsolt villamos energia termelését vagy felhasználását hátrányosan érinti, h) más módon el nem végezhetõ karbantartási és felújítási munkák, valamint kapcsolások érdekében. (2) Az elosztó hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlõ bánásmód követelményének sérelme nélkül a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti, elõre fizetõ mérõ felszereléséhez kötheti. A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, szünetelésre, elõre fizetõ mérõ felszereléséhez kötésre elõzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben: a) rendkívüli hálózati állapotok, b) a szükséges hálózati kapacitások hiánya, c) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, d) a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén, e) más módon el nem végezhetõ munkák és kapcsolások érdekében, f) szerzõdés nélküli vételezés esetén, g) szerzõdésszegõ vételezés esetén az üzletszabályzatban meghatározott elõzetes egyeztetést követõen, azzal, hogy lakossági fogyasztó villamosenergia-ellátásból történõ kikapcsolására, valamint a tartozását rendezõ lakossági fogyasztó ellátásba történõ ismételt bekapcsolására a kikapcsolás és ismételt bekapcsolás villamosenergia-kereskedõ általi kezdeményezésére vonatkozóan a 47. §

623

(7)–(9) bekezdéseinek elõírásai az elosztó hálózati engedélyes eljárására megfelelõen alkalmazandók. (3) Az elosztó hálózati engedélyesek az elosztó hálózat üzemét az átviteli rendszerirányító utasítása, illetve elõzetes hozzájárulása alapján korlátozhatják, szüneteltethetik a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott eljárásrend alapján. (4) A hálózati engedélyesek kötelesek a hozzáférés elõre tervezhetõ karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetésének kezdõ idõpontjáról és várható idõtartamáról az érintett felhasználókat és engedélyeseket a külön jogszabályban meghatározott módon elõzetesen, írásban értesíteni. (5) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásáról, a már lekötött szállítások korlátozását, csökkentését, vagy a (4) bekezdés szerinti esetektõl eltérõ szüneteltetését jelentõ döntésekrõl az érintetteket az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és idõpontig tájékoztatni kell. (6) A villamosenergia-értékesítési szerzõdéseket az átviteli rendszerirányító (1) bekezdésben meghatározott döntésének megfelelõen lehet teljesíteni. (7) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, illetve az átvitel és az elosztás korlátozásának, szüneteltetésének részletes szabályait a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg. (8) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja, hogy a megtagadás (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételei fennálltak-e. Amennyiben a Hivatal a megtagadás feltételeinek hiányát állapítja meg, az érintett hálózati engedélyest határozatban utasítja az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítására.

Mentesítés a hozzáférési szabályok alkalmazása alól 37. § (1) A beruházó új rendszerösszekötõ vezeték létesítése esetén a 36. §-ban meghatározott szabályok alkalmazása alól való mentesítés érdekében kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz. A Hivatal a mentességet a villamos energia határon keresztül történõ szállítása esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekrõl szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1228/2003/EK rendelet) 7. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén határozott idõre az új rendszerösszekötõ vezeték egészére vagy annak egy részére engedélyezheti. (2) Az 1228/2003/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül különösen abban az esetben, ha a kérelmezõ olyan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, amelynek valamely tagját a Hivatal jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesként azonosította.

624

GAZDASÁGI KÖZLÖNY V. Fejezet KÖZVETLEN VEZETÉK, MAGÁNVEZETÉK

38. § Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket, azonban köteles elõzetesen az e törvényben meghatározott engedélyt megszerezni. A közvetlen vezeték üzemeltetõje üzemzavar, illetve válsághelyzet esetén köteles az engedélyesekkel együttmûködni, és az átviteli rendszerirányító utasításait végrehajtani. 39. § (1) A jelen törvényben meghatározott engedély alapján bárki létesíthet magánvezetéket, amennyiben az átviteli vagy elosztó hálózatra való csatlakozásnak a hálózati engedélyesek által történõ megvalósítása nagyobb költséggel vagy nehézséggel járna. A nagyobb költség vagy a nehézség fennállásának bizonyítása a kérelmezõt terheli. (2) A magánvezeték üzemeltetõje köteles a) az általa üzemeltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi elõírások és mûszaki követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani, b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat idõben elvégezni. (3) A magánvezeték üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. (4) A magánvezetékhez történõ hozzáférés, továbbá a vezetéken keresztül vételezõ felhasználók, illetve vételezõk villamosenergia-ellátásának az üzemeltetõ által biztosított feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre. (5) Az e törvény szerint engedélyköteles magánvezeték üzemeltetõje köteles a vezetékhez csatlakozó felhasználók számára méltányos, megkülönböztetéstõl mentes díj ellenében hozzáférést biztosítani, továbbá a magánvezetéket villamosenergia-továbbítás céljából a termelõk, a kiserõmûvek üzemeltetõi, valamint a felhasználók részére rendelkezésre bocsátani. (6) A hálózati engedélyes felelõssége az e törvény szerint engedélyköteles magánvezetéken keresztül vételezõ felhasználókkal szemben a villamos energiának a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig történõ továbbítására terjed ki. A magánvezeték engedélyese felelõs a magánvezeték mûködtetéséért, a villamos energiának a csatlakozási ponttól a felhasználókhoz történõ továbbításáért.

VI. Fejezet MÉRÉS, LEOLVASÁS 40. § (1) A szerzõdések teljesítésének számlázása érdekében, az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidõre a mérések hiteles elvégzésérõl

7. szám

a) az engedélyesek egymás közötti szerzõdései esetén az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati engedélyesek bevonásával, b) az elosztóhálózathoz csatlakozó felhasználók és az engedélyesek közötti szerzõdések esetén a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérõ készülék által mért adatok, illetve az elosztói szabályzatban meghatározott névleges csatlakozási teljesítményszint alatt, fogyasztásmérésen alapuló, statisztikai elemzéssel készült felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe alapján az elosztó hálózati engedélyesek, c) az átviteli hálózathoz csatlakozó felhasználók és az engedélyesek közötti szerzõdések esetén az átviteli rendszerirányító, d) a villamos energia határon keresztül történõ szállítása esetén az átviteli rendszerirányító gondoskodik. (2) Az 5 MW-ot nem meghaladó teljesítõképességû erõmû esetén az (1) bekezdésben meghatározott mérések elvégzése az elosztó hálózati engedélyes feladata. (3) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek elvégzik a mérõberendezések leolvasását, az elosztó hálózati engedélyesek továbbítják a mérési adatokat az átviteli rendszerirányítónak. (4) A (3) bekezdésben meghatározott mérõberendezések leolvasását teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérõ készülékek esetén az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidõre, egyéb mérõberendezések esetén – a hálózathasználati szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában – legalább éves gyakorisággal kell biztosítani. A hálózathasználati szerzõdés az évente egyszeri leolvasásnál hosszabb leolvasási idõszakot nem állapíthat meg. (5) A (3) bekezdésben meghatározott mérési adatokat – természetes személy esetén a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezései szerint – az érintett felhasználó részére külön díjfizetés nélkül hozzáférhetõvé kell tenni. (6) A közvilágítás céljára vételezett villamos energia elszámolását az elosztói engedélyesek fogyasztásmérés nélkül a közvilágításra kötelezett közvilágítási berendezéseinek elõtétekkel növelt beépített teljesítményeinek összege és a közvilágításra vonatkozó statisztikai elemzéssel készült felhasznált villamosteljesítmény-igény görbe szerinti égésidõ szorzataként is elvégezhetik. (7) Amennyiben az elosztói engedélyes a közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolását fogyasztásmérés adatai alapján kívánja elvégezni, köteles a közvilágításra kötelezett teljes területén a leolvasásokat azonos idõpontban elvégezni, a fogyasztási adatokat összegezni és az összegzett adatokat továbbítani, illetve a rendszerhasználati díjakat az összegzett adatok alapján számlázni.

7. szám


41. § (1) A hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a felhasználók és az erõmûvek átviteli vagy elosztó hálózathoz történõ kapcsolódásához – azon belül a méréshez – szükséges, az üzemi és az elosztói szabályzatokban meghatározott csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezés, valamint az elszámolási mérésre alkalmas mérõberendezés felszerelésérõl, hitelesítésérõl és karbantartásáról, kivéve a felhasználó tulajdonában álló kapcsolóberendezés beépített elemeit. (2) A berendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának költségei erõmû esetén a termelõt, illetve az üzemeltetõt, felhasználó esetén az átviteli rendszerirányítót vagy az elosztó hálózati engedélyeseket terhelik. (3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méretû kiserõmûvek mérésérõl gondoskodni. (4) A hálózati engedélyes az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni az engedélyköteles magánvezetékhez csatlakozó felhasználók mérésérõl. A magánvezeték engedélyese a felhasználóval együttmûködve gondoskodik a mérõhely kialakításáról és a mérés lehetõvé tételérõl. 42. § A hálózati engedélyesek és a termelõi engedélyesek tevékenységük ellátása, az átviteli és az elosztó hálózatok zavartalan, megbízható mûködtetése, a villamosenergia-igények folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos elhárítása, valamint mérési adatok továbbítása érdekében zártcélú távközlési és adatátviteli rendszert létesíthetnek, tarthatnak fenn. 43. § (1) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló mérési adatok gyûjtésérõl, számításáról és a villamosenergia-értékesítési szerzõdésben részes villamosenergiakereskedõnek történõ továbbításáról a 40. § (4) bekezdése szerinti ütemezésben. (2) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek gondoskodnak arról, hogy a felhasználó részére a rendszerhasználati díjakat külön is tartalmazó, részletes számla kerüljön kiállításra. (3) A (2) bekezdésben meghatározott számla – lakossági fogyasztó és egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó esetén elektronikus vagy nyomtatott, más felhasználók részére elektronikus formában történõ – egyszeri kiadását a hálózati engedélyesek külön díj fizetéséhez nem köthetik. 44. § A villamosenergia-kereskedõ – ha jogszabály, vagy a hálózat használati szerzõdés ettõl eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdésben meghatározott idõszakban, az elosztó tulajdonában lévõ hiteles fogyasztásmérõ berendezés adatai alapján a 40. § (4) bekezdésével összhangban

625

legalább negyedévente számolja el az értékesített villamosenergia-mennyiséget. 45. § A villamos energiának felhasználók részére történõ értékesítése során a felhasználókat az elõzõ naptári évben értékesített villamos energia elõállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól tájékoztatni kell. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

VII. Fejezet VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELEM 46. § (1) A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes (a továbbiakban: villamosenergia-kereskedõ) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult kereskedelemre. (2) Amennyiben jelen törvény ettõl eltérõen nem rendelkezik, akkor az egyetemes szolgáltatói engedélyest (a továbbiakban: egyetemes szolgáltató) a jelen törvényben és a külön jogszabályban a villamosenergia-kereskedõre vonatkozóan meghatározott jogok és kötelezettségek terhelik. 47. § (1) A felhasználók részére villamos energiát jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkezõ külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe értékesíthet, amennyiben erre a Hivataltól engedélyt kapott, és rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosítékkal. (2) A lakossági fogyasztók részére villamos energiát értékesítõ villamosenergia-kereskedõ a lakossági fogyasztói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, a lakossági fogyasztók tájékoztatására ügyfélszolgálatot mûködtet telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben. (3) Az ügyfélszolgálat mûködési rendjét, félfogadási idejét a (2) bekezdés szerinti villamosenergia-kereskedõ úgy köteles megállapítani, illetve mûködésének feltételeirõl oly módon köteles gondoskodni, hogy a lakossági fogyasztók érdekei ne sérüljenek. Ezen kötelezettség keretein belül a villamosenergia-kereskedõ köteles különösen: a) minden ügyfélszolgálati irodáját a hét legalább egy napján este 20 óráig nyitva tartani, b) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetõvé tenni a lakossági fogyasztók számára a személyes ügyintézés idõpontjának elõzetes lefoglalását. (4) Az ügyfélszolgálati irodák elhelyezését a tömegközlekedéssel történõ elérés és az ellátott lakossági fogyasztók számának szempontjaira figyelemmel kell kialakítani,

626


azzal, hogy a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálati irodát köteles létesíteni. A fõváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendõ ügyfélszolgálatok minimális számát külön jogszabály, az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és mûködtetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály és az üzletszabályzat tartalmazza. (5) Ha a felhasználó hálózathasználati szerzõdését a kereskedõ, illetve egyetemes szolgáltató a 63. § (1) bekezdésének megfelelõen megbízottként, vagy bizományosként kezeli, az ügyfélszolgálati irodáiban biztosítja a hálózathasználattal kapcsolatos ügyintézést is. (6) A villamosenergia-kereskedõ ellátja az e törvény alapján védendõ fogyasztókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat. (7) A villamosenergia-kereskedõ a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történõ kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a lakossági fogyasztóval kötött csatlakozási szerzõdésben részes hálózati engedélyesnél: a) a lakossági fogyasztó legalább három havi számlatartozást halmozott fel, b) a villamosenergia-kereskedõ által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetõségrõl kezdeményezett egyeztetések a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre, c) a villamosenergia-kereskedõ a tartozásról és a kikapcsolás lehetõségérõl a lakossági fogyasztót legalább háromszor, írásban értesítette, és az értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és külön jogszabály alapján megilletõ kedvezményekre, valamint az elõre fizetõ mérõ felszerelésének a lehetõségére. (8) A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor: a) munkaszüneti napon, b) ünnepnapon, c) munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelõzõ munkanapon, d) külön jogszabályban meghatározott pihenõnapon. (9) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi a villamosenergia-kereskedõvel szemben felhalmozott tartozását, a kereskedõ 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történõ ismételt bekapcsolását. (10) A hálózati engedélyes a (7) és a (9) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.

7. szám Az egyetemes szolgáltatás

48. § Az egyetemes szolgáltatót az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamosenergia-értékesítési és szerzõdéskötési kötelezettség terheli, az erre jogosult felhasználó tekintetében a felhasználó külön jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén. E bekezdés alkalmazásában jogosult felhasználónak az olyan, az 50. § (3) bekezdése szerinti felhasználót kell tekinteni, aki (amely) az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyében meghatározott szolgáltatási területen elhelyezkedõ felhasználási hely tekintetében igényli az egyetemes szolgáltatást. 49. § Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-értékesítési szerzõdés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik: a) a külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján szolgáltatott villamos energia, b) az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási színvonalú ügyfélkapcsolati szolgáltatás, c) a védendõ fogyasztóknak e törvény és külön jogszabály alapján nyújtott szolgáltatások. 50. § (1) Az egyetemes szolgáltató – a 90. § szerinti egyetemes szolgáltatói engedély alapján – az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak nem értékesíthet villamos energiát. (2) Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban meghatározott általános szerzõdési feltételekkel, határozatlan tartamú szerzõdés megkötésére irányuló szerzõdéskötési kötelezettség terheli. (3) A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételezõ, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*25 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményû felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni. (4) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés tartalmát, megszûnésének eseteit a Kormány rendeletben határozza meg.

Végsõ menedékes kijelölési eljárása 51. § (1) Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos energiát értékesítõ engedélyes gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be, vagy az engedélyes által nyújtott villamosenergia-ellátás fenntartásához szükséges villamos energia beszerzése ellehetetlenül, illetve amennyiben a Hivatal az engedélyes engedélyét a 96. § (1) bekezdés c)–d) pontjai alapján visszavonta, és ezáltal a felhasználók villamos energiával történõ ellátása veszélybe kerül, az

7. szám


érintett felhasználók ellátásának biztosítására a Hivatal végsõ menedékest jelöl ki. (2) A végsõ menedékest a Hivatal az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedõk közül jelöli ki. Amennyiben végsõ menedékes szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató vagy kereskedõ kötelezettséget nem vállal, úgy a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre bármelyik egyetemes szolgáltatót, illetve kereskedõt kijelölni. (3) A végsõ menedékesre vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint a kijelölési eljárás szabályait a Kormány – a csõdeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csõdtv.) rendelkezéseivel összhangban – rendeletben szabályozza. (4) A végsõ menedékes engedélyes tevékenységére, eltérõ rendelkezés hiányában az egyetemes szolgáltatásra és a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelõen alkalmazandók. 52. § (1) A végsõ menedékes jogintézményének alkalmazhatósága érdekében a villamos energiát értékesítõ engedélyesek esetében a Csõdtv.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A villamos energiát értékesítõ engedélyes gazdálkodó szervezet vezetõje a csõdeljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történõ benyújtásával egyidejûleg, illetve a hitelezõ által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követõen haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt. (3) A bíróság a villamos energiát értékesítõ engedélyes adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csõdtv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti hivatalból történõ megindítása esetén az eljárás megindításával egyidejûleg tájékoztatja a Hivatalt. (4) A bíróság a villamos energiát értékesítõ engedélyes adós felszámolásának elrendelésérõl a Csõdtv. 29. §-ában felsoroltakon túlmenõen értesíti a Hivatalt. (5) A felszámoló nem gyakorolhatja a Csõdtv. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetõleg elállás jogát a villamos energiát értékesítõ engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerzõdései, valamint az azok szerzõdésszerû teljesítéséhez szükséges szerzõdések (különösen a villamosenergia-beszerzési szerzõdések) tekintetében. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerzõdések, valamint az azok szerzõdésszerû teljesítéséhez szükséges szerzõdések felmondására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (6) A felszámoló a villamos energiát értékesítõ engedélyes adós vagyonának a Csõdtv. 48. §-a szerint nem pénzbeli betétként történõ rendelkezésre bocsátására, valamint

627

a Csõdtv. 49. § szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti az engedélyessel jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók villamosenergia-ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer és villamos energia rendelkezésre állását. (7) A villamos energiát értékesítõ engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerzõdéseinek teljesítéséhez szükséges szerzõdésekbõl eredõ költségek a Csõdtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerû befejezésével kapcsolatos költségnek tekintendõk.

VIII. Fejezet SZERVEZETT VILLAMOSENERGIA-PIAC 53. § (1) A szervezett villamosenergia-piaci tevékenységre – az e törvényben meghatározottakkal összhangban – külön törvény rendelkezései irányadók. (2) Külföldi tõzsde fióktelepe esetén az 54. §-ban elõírt tulajdonosi korlátokat nem kell alkalmazni. 54. § (1) A szervezett villamosenergia-piacot mûködtetõ részvénytársaságban – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – egyetlen részvényes tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma nem haladhatja meg a társaság alaptõkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 25%-át. (2) Az átviteli rendszerirányító tulajdoni hányada, a 177. §-ban meghatározott esetet kivéve, nem haladhatja meg a társaság alaptõkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 30%-át. (3) Az (1)–(2) bekezdés számítása során a részvényes tulajdoni hányadának, illetve szavazati arányának a részvényes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptõkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya. 55. § (1) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese a jelen törvény alapján kiadott villamosenergia-ellátási szabályzatok hatálya alá tartozik, köteles azok rendelkezéseit betartani, és az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval együttmûködni. Az együttmûködés részletes feltételeit külön jogszabály és az ellátási szabályzatok határozzák meg. (2) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes köteles önálló mérlegkört alapítani és az átviteli rendszerirányítóval a mérlegkör mûködtetésére vonatkozóan szerzõdést kötni.

628

GAZDASÁGI KÖZLÖNY IX. Fejezet A FELHASZNÁLÓK JOGAI ÉS A VÉDENDÕ FOGYASZTÓK Felhasználók

56. § (1) Minden felhasználó jogosult az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban elõírt minõségben, átlátható, összehasonlítható, ésszerû, a felhasználó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és mûszaki feltételek szerint csatlakozási és hálózathasználati szerzõdés alapján az átviteli és az elosztó hálózathoz hozzáférni. (2) A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, villamosenergia-értékesítési szerzõdés alapján a) a villamosenergia-kereskedõtõl, b) a termelõtõl, c) a szervezett villamosenergia-piacon, d) villamos energia határon keresztül történõ beszállítása útján vásárolhat villamos energiát. 57. § (1) Az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos lakossági fogyasztói panaszok ügyében – a Hivatal 159. § s) pontja szerinti hatásköreinek tiszteletben tartása mellett – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemrõl szóló törvény rendelkezései szerint. (2) A lakossági fogyasztónak nem minõsülõ felhasználók elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos panaszai ügyében a Hivatal jár el.

A hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerzõdés 58. § (1) A hálózati engedélyes a külön jogszabályban és az üzletszabályzatában meghatározott feltételek és eljárás szerint hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerzõdést köt a rendszerhasználóval. (2) A hálózathasználatra vonatkozóan a hálózati engedélyest engedélye érvényességi idejével egyezõ tartamú szerzõdés megkötésére irányuló szerzõdéskötési kötelezettség terheli. Az engedély meghosszabbítása esetén a hálózathasználati szerzõdés tartama egyezõ mértékben a törvény erejénél fogva meghosszabbodik. (3) A hálózati csatlakozási szerzõdés tartalmi elemeit a Kormány rendeletben állapítja meg. (4) A hálózati engedélyes az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor a 27. §-ban meghatározottak szerint jár el.

7. szám

59. § (1) A felhasználók villamosenergia-vételezésének elszámolási mérését az ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint a hálózati engedélyesek végzik. (2) A rendszerhasználati díjfizetési kötelezettséget – a kötelezettel való megállapodás, vagy jelen törvény alapján, a jogosult elosztói, vagy átviteli rendszerirányítói engedélyes egyidejû tájékoztatása mellett – harmadik személy is átvállalhatja. (3) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerzõdéseket a következõ esetekben mondhatja fel: a) a védendõ fogyasztók szerzõdéseinek kivételével – a polgári jog szerinti szerzõdésszegés esetén; b) a védendõ fogyasztók külön jogszabályban meghatározott szerzõdésszegése esetén; c) ha a vele szerzõdéses viszonyban álló felhasználó a villamosenergia-vételezését a felhasználási helyen megszüntette. (4) A hálózati engedélyes részérõl szerzõdésszegésnek minõsül különösen, ha a) a villamos energiát nem a hálózathasználati szerzõdésben, illetve az ellátási szabályzatokban és a mûködési engedélyében meghatározott módon továbbítja, valamint ha a továbbítás minõségi követelményeit megsérti, b) a már lekötött szállítások szüneteltetését követõen a felhasználónak a szüneteltetési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követõ munkanapon a már lekötött szállítások teljesítését nem kezdi meg, c) nem értesíti elõre a felhasználót az üzletszabályzatban, illetve a szerzõdésben meghatározott módon az elõre tervezhetõ karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés idõpontjáról és várható idõtartamáról, d) olyan fogyasztásmérõ berendezést alkalmaz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik. (5) A hálózati engedélyes köteles a felhasználó részére a) kötbért fizetni a (4) bekezdés a)–c) pontjában, b) egyszeri kötbért fizetni a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott szerzõdésszegés esetén. (6) A hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerzõdés érvénytelensége, illetve a szerzõdések vonatkozásában fennálló felelõsség tekintetében, amennyiben jelen törvény eltérõ rendelkezést nem tartalmaz, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni. A szavatossági igények körében azonban a hálózati engedélyest terheli annak bizonyítása, hogy az elõírt minõségû és biztonságos energia ellátás érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tõle elvárható volt. (7) A felek – a szerzõdés teljesítése során – kötelesek egymást megfelelõen tájékoztatni, beleértve a szerzõdés lényeges tartalmát érintõ, 6 hónapon belül általuk tervezett változtatásokat is.

7. szám


(8) A felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedõ, vagy termelõ személyének megváltozása esetén ezzel összefüggésben a felhasználótól díj megfizetése nem kérhetõ. 60. § (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerzõdés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztetõ szerzõdéses feltételeket aszerint, hogy a felhasználó melyik villamosenergia-kereskedõtõl vásárolja a villamos energiát. (2) A hálózati csatlakozási szerzõdésbe foglalt, a rendszerhasználó által megszerzett jogok a felhasználási hellyel együtt átruházhatók, vagy a hálózati engedélyes által visszavásárolhatók. (3) A hálózat használati szerzõdésbõl eredõ igények egy év alatt évülnek el.

Villamosenergia-vásárlási szerzõdés 61. § (1) A felhasználó a külön jogszabályban és a vele szerzõdõ engedélyes üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint villamosenergia-kereskedõvel, termelõvel, illetve a villamos energia határon keresztül történõ beszállítása útján villamos energia vásárlási szerzõdést köthet. (2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó igénye esetén az egyetemes szolgáltatóval a jelen törvény rendelkezései szerint villamosenergia vásárlási szerzõdést köthet. Az erre jogosult felhasználóval szemben az egyetemes szolgáltatót szerzõdéskötési kötelezettség terheli. (3) A villamosenergia-kereskedõ a vele szerzõdõ egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóknak díjmentesen biztosítja a mérlegköri tagságot. 62. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak az egyetemes szolgáltatóval vagy a kereskedõvel kötendõ villamosenergia-vásárlási szerzõdésének legalább a következõket kell tartalmaznia: a) a szerzõdõ felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével, b) a szolgáltatás igénybevételének kezdõ idõpontja, c) a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minõségi színvonala, valamint az ettõl eltérõ színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, ideértve az arra való hivatkozást is, hogy az eltérõ színvonalú szolgáltatás miatt fizetendõ kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól, d) a szerzõdés megkötésekor hatályos üzletszabályzatban meghirdetett árakra és díjakra, valamint a választható fizetési módokra vonatkozó tájékoztatás,

629

e) a szerzõdés idõtartama, a szerzõdés feltételei, valamint az igénybe vett szolgáltatások, illetõleg a szerzõdés megszüntetésének, felmondásának feltételei, f) a szerzõdésszegés esetei és jogkövetkezményei, g) a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói panasz benyújtásának és ügyintézésének lehetõségérõl és módjáról való tájékoztatás, valamint a fogyasztóvédelemrõl szóló törvényben meghatározott fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlésére, továbbá ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére irányuló eljárások kezdeményezésének módja és feltételei. (2) Az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói vonatkozásában a villamosenergia-kereskedõ köteles a villamosenergia-vásárlási szerzõdés üzletszabályzatban meghatározott, általa egyoldalúan változtatható feltételeinek várható módosítása esetén, azok hatálybalépése elõtt legalább 30 nappal a) a módosítás tartalmát legalább egy országos napilapban és legalább egy helyi lapban is, legalább két alkalommal közzétenni, b) a módosítást az ügyfélszolgálati irodákban és a honlapján közzétenni, c) az érintett felhasználókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a szerzõdés felmondásának lehetõségérõl írásban értesíteni. (3) Az árváltozás felhasználóknak történõ bejelentésére a 143. § (4) és (5) bekezdéseiben foglaltak irányadók az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szemben, akkor is, ha nem egyetemes szolgáltatótól, hanem villamosenergia-kereskedõtõl vásárolnak villamos energiát. (4) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a villamosenergia-vásárlási szerzõdést harminc napos felmondási idõvel felmondhatja. A villamosenergia-vásárlási szerzõdésben a felek az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóra nézve kedvezõbb felmondási feltételekben is megállapodhatnak. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát korlátozó vagy kizáró szerzõdési kikötés semmis. (5) A villamosenergia-kereskedõ részérõl szerzõdésszegésnek minõsül különösen, ha a) a villamosenergia-szolgáltatást a szerzõdés szerinti idõpontban nem kezdi meg, b) a villamos energiát nem a villamosenergia-vásárlási szerzõdésben meghatározott, illetve nem az elvárható módon szolgáltatja, c) a szolgáltatás minõségi követelményeit megsérti. (6) A villamosenergia-kereskedõ köteles a felhasználók részére kötbért fizetni az (5) bekezdésben meghatározott szerzõdésszegés esetén. (7) A felek a villamosenergia-vásárlási szerzõdés teljesítése során kötelesek egymást minden lényeges körülményrõl megfelelõ idõben és módon tájékoztatni, beleértve a szerzõdés lényeges tartalmát érintõ, 6 hónapon belül általa tervezett változtatásokat is.

630


(8) A villamosenergia-vásárlási szerzõdésre – amennyiben a jelen törvény és a termékfelelõsségre vonatkozó külön törvény eltérõ rendelkezést nem tartalmaz – a Ptk. rendelkezései irányadók. A szavatossági igények körében a bizonyítás az engedélyest terheli. 63. § (1) A kereskedõ köteles a felhasználó hálózati csatlakozási és hálózathasználati, illetve villamosenergia-vásárlási szerzõdéseinek megbízottként vagy bizományosként történõ összevont kezelésére, ha a felhasználó ezt kéri. (2) A kereskedõ és az elosztó hálózati engedélyes az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében az üzletszabályzatukban meghatározott feltételek szerint megállapodást kötnek.

Védendõ fogyasztók 64. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult, védendõ fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élõ fogyasztóként részesülhetnek a villamosenergia-kereskedõ és az elosztó hálózati engedélyesek által nyújtott külön jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben. (2) A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illetik meg: a) részletfizetéshez, fizetési haladékhoz, b) elõre fizetõ mérõhöz való jog. (3) A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendõ fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a késleltetett kikapcsolás, részletfizetés, fizetési haladék, az elõre fizetõ mérõhöz jutás, az elõre fizetõ mérõ felszerelésének kötelezõ felajánlása, illetve az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg. (4) A fogyatékkal élõ fogyasztókat különösen a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelõ, különleges bánásmódban kell részesíteni. A különleges bánásmódra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (5) A fogyatékkal élõ fogyasztót fizetési késedelem vagy nem fizetés esetén nem lehet a villamosenergia-ellátásból kikapcsolni. Amennyiben a fogyatékkal élõ fogyasztó a részletfizetési lehetõség, illetve a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, a további vételezést a villamosenergia-kereskedõ elõre fizetõ mérõ felszereléséhez kötheti. Az ilyen esetben az elõre fizetõ mérõ felszerelésének költségei a villamosenergia-kereskedõt terhelik, és az elõre fizetõ mérõ használatával vételezett villamos energia ára nem haladhatja meg azt az árat, ame-

7. szám

lyet a fogyatékkal élõ fogyasztó a villamosenergia-vásárlási szerzõdése alapján, az elõre fizetõ mérõ hiányában fizetne. (6) Az a fogyasztó, aki a (2) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejûleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)–(5) bekezdés szerinti kedvezményeket. 65. § (1) Az elosztó hálózati engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a védendõ fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelybõl egyértelmûen megállapítható, hogy a fogyasztó a kedvezmények melyik körére [64. § (2) és (4)–(5) bekezdés] jogosult. (2) A nyilvántartásba történõ felvételt a fogyasztónak kell kérnie; ehhez csatolnia kell a védendõ fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló – a 64. § (3) bekezdése szerinti Korm. rendeletben meghatározott – iratokat is. A nyilvántartásba történt felvételrõl a fogyasztót 8 napon belül írásban tájékoztatni kell. (3) A nyilvántartásban kizárólag az érintett fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfélazonosítója, a 64. § (2) bekezdésére, illetve (4) bekezdésére történõ utalás, a (4)–(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a fogyasztó által igénybe vehetõ kedvezmények szerepelhetnek. A nyilvántartás adatait kizárólag az érintett védendõ fogyasztók és a védendõ fogyasztó ellátását biztosító villamosenergia-kereskedõ részére lehet kiadni. (4) A nyilvántartásba történt felvételt követõen a védendõ fogyasztó minden év március 31-ig köteles a megfelelõ irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élõ fogyasztónak, akinek állapotában – orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan – nem várható jelentõs javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 64. § (2), illetve (4)–(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a rögzítéstõl számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelõ a nyilvántartásból törölt fogyasztót a törlésrõl 8 napon belül írásban értesíti.

A villamos energia továbbadása 66. § (1) A felhasználó a villamos energiát csak a 74. § (2) bekezdésében szabályozott, nem engedélyköteles magánvezetéken, valamint a 2005. november 25. elõtt létesített – e törvény szerint magánvezetéknek minõsülõ – fogyasztói vezetéken keresztül adhatja tovább vételezõ részére. (2) A villamos energia továbbadója és a vételezõ közötti jogviszonyt a továbbadó csak akkor szüntetheti meg, ha a vételezõ a szerzõdésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha közte és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszûnik. Amennyiben a továbbadó és a vételezõ között a szerzõdésszegés tényét illetõen jogvita áll fenn, és a felek

7. szám


a vételezõ ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerõs eldöntéséig a továbbadást a szerzõdésben meghatározott feltételekkel folytatni kell. (3) Ha a villamos energia továbbadója a magánvezeték mûködtetésére mûködési engedélyt kap, a közte és a vételezõ közötti jogviszonyt az engedély jogerõre emelkedésétõl számított egy éven belül köteles megszüntetni. (4) A felhasználó villamosenergia-továbbadása nem minõsül villamosenergia-kereskedelemnek, abban az esetben, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a felhasználó által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. A felhasználó e bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a 151. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell. (5) A (4) bekezdés szempontjából a) a beszerzett villamos energia átlagára a továbbadó által az adott üzleti évben vásárolt teljes villamos energia mennyiség bekerülési árának – amely tartalmazza a rendszerhasználati díjakat és a kiegyenlítõ energia költségeit is – és a megvásárolt mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó, b) a továbbadott villamos energia átlagára az adott üzleti évben továbbadott teljes villamos energia mennyiség eladási árának – amely nem tartalmazza a továbbadó saját hálózatának üzemeltetési költségeit és díját, valamint a saját hálózat veszteségét – és a továbbadott mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó.

631

lók ellátására egyszerûsített villamos-energia kereskedelmi engedélyt kérhet. (11) A villamosenergia-kereskedõ a villamos energia továbbadójának a villamosenergia-ellátásból történõ kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a villamos energia továbbadójával kötött csatlakozási szerzõdésben részes hálózati engedélyesnél: a) a villamos energia továbbadója legalább 60 napos fizetési késedelembe esett, b) a villamosenergia-kereskedõ által fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetõségrõl kezdeményezett egyeztetések a villamos energia továbbadójával nem vezettek eredményre, c) a villamosenergia-kereskedõ a tartozásról és a kikapcsolás lehetõségérõl a villamos energia továbbadóját legalább háromszor, írásban értesítette, valamint a tartozás fennállásáról és a kikapcsolás lehetõségérõl a felhasználási helyen, a vételezõk számára jól látható módon értesítést helyezett ki. (12) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt villamos energia továbbadója rendezi a villamosenergia-kereskedõvel szemben felhalmozott tartozását, a kereskedõ 24 órán belül köteles kezdeményezni a villamos energia továbbadójának az ellátásba történõ ismételt bekapcsolását.

(6) A villamos energia továbbadója köteles a továbbadásra szolgáló magánvezetéket a 39. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint üzemeltetni.

(13) A hálózati engedélyes a (11) és a (12) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.

(7) Ha a vételezõ a közcélú hálózathoz kíván csatlakozni, a magánvezeték üzemeltetõje köteles a közcélú hálózatra kapcsolásig a magánvezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttmûködni.

X. Fejezet

(8) A Hivatal a vezetéket a 74. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott engedélyköteles körbe sorolhatja a) a továbbadással villamos energiát vételezõk közös kérelmére, ha a villamos energia továbbadója a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megsérti, b) a vezeték tulajdonosa kérelmére. (9) Ha a Hivatal a továbbadásra szolgáló vezetéket engedélyköteles körbe sorolja, a vezeték üzemeltetõje a Hivatal határozatának kézhezvételétõl számított 60 napon belül köteles a Hivatalnak a 85. §-ban foglaltaknak megfelelõ mûködési engedély iránti kérelmet benyújtani. Ha a vezeték üzemeltetõje az e bekezdésben meghatározott határidõt elmulasztja, vagy a Hivatal a mûködési engedély iránti kérelmet elutasítja, a Hivatal a vezetéket a villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében a külön jogszabályban foglalt szabályok megfelelõ alkalmazásával hivatalból közcélúvá nyilváníthatja. (10) Az az üzemeltetõ, aki a magánvezeték üzemeltetésére engedélyt kapott, a vezetékére csatlakozó felhaszná-

SZABÁLYZATOK 67. § Az átviteli rendszerirányító az engedélyesekkel és reprezentatív érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozza a) a villamosenergia-rendszer és az átviteli hálózat technikai mûködésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzatot, b) a villamosenergia-kereskedelemre, a villamos energia határon keresztül történõ szállítására, a rendszerszintû szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac mûködésére vonatkozó fõbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzatot. 68. § Az engedélyesek, valamint a villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó nem engedélyköteles erõmûvek üzemeltetõi jelen törvény és az annak felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályok, valamint a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezései szerint együttmûködnek.

632


69. § Az elosztók az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozzák az elosztó hálózat technikai mûködésére vonatkozó közös elosztói szabályzatot. 70. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minõségi követelményeinek, az egyenlõ bánásmód, az átviteli és elosztó hálózathoz való szabad hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni. (2) A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az engedélyesek és a reprezentatív felhasználói érdekképviseletek képviselõibõl – külön jogszabály szerint – létrehozott és mûködtetett szabályzati bizottságoknak kell ellátnia. (3) A (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés eljárási szabályai a villamosenergia-ellátási szabályzatok részét képezik. (4) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal hagyja jóvá, valamint a jóváhagyást feltételhez kötheti, vagy megtagadhatja. (5) Az elosztói szabályzat jóváhagyásakor a Hivatal kikéri az átviteli rendszerirányító véleményét. (6) A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történõ egyeztetés eredménytelensége esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatot határozattal hivatalból módosíthatja, ha a szabályzat akadályozza a hatékony versenyt, az árszabályozásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, vagy egyes felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetõvé. (7) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt az elkészítésükért felelõs engedélyesek a honlapjukon – mindenkor érvényes egységes szerkezetbe foglalt szöveggel – közzéteszik. (8) A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. 71. § Az engedélyesek egymásnak és az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat és információt, az ott meghatározott módon és idõben szolgáltatják a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetése érdekében. 72. § (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a villamosenergia-kereskedõ és a termelõi engedélyes üzletszabályzatot dolgoz ki. (2) Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások általános mûszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerzõdési feltételeit.

7. szám

(3) A felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatot a fogyasztóvédelmi hatósággal együttmûködve a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzatnak vagy az üzletszabályzat részének a jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia-ellátási szabályzatba ütközik, vagy egyébként a felhasználók lényeges jogos érdekeit sérti. A jóváhagyott üzletszabályzatot az engedélyes hozzáférhetõvé teszi az érdekeltek részére – mindenkor érvényes egységes szerkezetbe fogalt szöveggel – ügyfélszolgálatán, illetve honlapján. (4) A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történõ egyeztetés mellett, annak eredménytelensége esetén – határidõ kitûzésével, valamint az okok megjelölésével – határozattal hivatalból kötelezheti az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására az e törvényben, valamint a külön jogszabályban foglaltak érvényre juttatása érdekében. (5) A Hivatal kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól a jelen törvény szerint engedélyköteles termelõt és villamosenergia-kereskedõt, amennyiben kizárólag engedélyesnek, vagy egy felhasználónak értékesít villamos energiát, és a felhasználóval, vagy az engedélyessel kötött szerzõdés megfelel a jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek. (6) Az üzletszabályzat készítése alól mentesített engedélyes az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérõ esetben villamos energiát csak abban az esetben értékesíthet, amennyiben az általa benyújtott üzletszabályzatot az értékesítés megkezdése elõtt a Hivatal jóváhagyja. (7) Az üzletszabályzatok kötelezõ tartalmi elemeit, a kötelezõ rendelkezéseket és a felépítésére vonatkozó általános elõírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó elõírásokat, az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit külön jogszabály szabályozza.

A hálózathasználati szerzõdés és a villamosenergia-értékesítési szerzõdés egyoldalú módosítása 73. § (1) Az üzletszabályzat általános szerzõdési feltételei lehetõvé tehetik a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerzõdések (2) bekezdés szerinti egyoldalú módosítását. (2) Az átviteli rendszerirányító, az elosztói engedélyes, az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintõen a villamosenergia-kereskedõ a hálózathasználati szerzõdést és a villamosenergia-értékesítési szerzõdést csak az alábbi esetekben jogosult a Hivatal elõzetes hozzájárulását követõen egyoldalúan módosítani: a) a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerzõdések vagy általános szerzõdési feltételekben fog-

7. szám


lalt feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy – a jelen törvény 62. § (2) bekezdésében, 141. § (7) bekezdésében és 143. § (4) és (5) bekezdéseiben, valamint a külön jogszabályban foglaltak kivételével – a módosítás nem eredményezheti a szerzõdés feltételeinek a felhasználók hátrányára történõ lényeges módosítását; b) jogszabályváltozás vagy a Hivatal döntése indokolja. (3) Lényeges módosításnak minõsül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire, idõtartamára vagy minõségi célértékeire, a felmondási jogra, továbbá a villamos energia értékesítésére vonatkozó szerzõdés esetén a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó módosítás. (4) Ha az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-értékesítési szerzõdést az általános szerzõdési feltételekben meghatározott esetekben jogosult egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról annak hatálybalépését megelõzõen legalább 30 nappal a felhasználókat jelen törvényben foglaltak szerint értesíteni, a felhasználókat megilletõ felmondás feltételeirõl szóló tájékoztatással együtt. Ebben az esetben a felhasználó jogosult – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a módosítás tárgyában megküldött értesítést követõ 30 napon belül a szerzõdés felmondására. (5) Amennyiben a módosítás a felhasználó számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, a felhasználó az értesítéstõl számított 45 naptári napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a villamosenergia-értékesítési szerzõdést. (6) Az egyetemes szolgáltató nem köteles a (4) és (5) bekezdésben foglalt értesítési határidõket az általános szerzõdési feltételek azon módosításaira alkalmazni, amikor az általános szerzõdési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerzõdési feltételeket nem érinti, vagy ha a módosítással kizárólag valamely díja csökken. (7) Az üzletszabályzat módosításának az (1)–(6) bekezdésekben foglalt keretek közötti részletes feltételeit az egyetemes szolgáltató külön jogszabály alapján határozza meg. (8) A (4)–(7) bekezdésekben foglalt kötelezettségek a villamosenergia-kereskedõt is terhelik az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóival szemben.

XI. Fejezet A VILLAMOSENERGIA-IPARI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI Az engedélyezés általános szabályai 74. § (1) Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni: a) a 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû kiserõmû létesítése, villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének szüneteltetése, megszüntetése,

633

b) az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû erõmû létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erõmû külön jogszabályban meghatározott módon történõ bõvítése, teljesítményének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése, megszüntetése, c) a villamos energia átvitele és a villamosenergia-rendszer irányítása (átviteli rendszerirányítás), d) a villamos energia elosztása, e) a villamosenergia-kereskedelem, f) az egyetemes szolgáltatás, g) a szervezett villamosenergia-piac mûködtetése, h) a magánvezeték létesítése, mûködtetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása, valamint mûködésének szüneteltetése a (2) bekezdésében szabályozott esetek kivételével, i) a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése, az erõmû telephelyén lévõ felhasználókat ellátó közvetlen vezeték kivételével. (2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenység nem engedélyköteles, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el vagy egy fogyasztási helyen belül a vételezõk osztatlan közös tulajdonában van, illetve kizárólag a felhasználó saját ellátására, vagy a magánvezeték tulajdonosának többségi tulajdonában álló vagy annak mûködéséhez szükséges egyéb létesítmény (saját létesítmény) ellátására szolgál. (3) A termelõi vezetékre az e törvényben foglalt kivételekkel a közvetlen vezeték létesítésének és megszüntetésének a szabályait megfelelõen kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem engedélyköteles a tevékenység, amennyiben a vezeték kizárólag az erõmûnek, erõmûvek csoportjának, illetõleg saját létesítményének az átviteli vagy elosztó hálózathoz való csatlakozására szolgál, arról más felhasználó ellátása nem történik. 75. § (1) A Hivatal az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel. (2) Az engedélyezési eljárás során az egyenlõ bánásmód követelményét meg kell tartani. (3) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha a) a jogszabályi elõírások nem teljesülnek, jogszabályi feltételek hiányoznak, illetõleg a kérelmezõ nem rendelkezik a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel, b) a kérelemben foglaltak nem állnak összhangban az új termelõi kapacitások, illetve az erõmûvek létesítésére vonatkozó jogszabályi, illetve energiapolitikai követelményekkel, különös tekintettel a 78. §-ban meghatározott szempontokra, valamint az elsõdleges energiaforrások 79. § szerinti jogszabályban történõ korlátozására, c) a kérelemben szereplõ tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmezõ nem rendelkezik a kü-

634


lön jogszabályban meghatározott pénzügyi-gazdasági, mûszaki feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, illetõleg nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek, d) a kérelmezõ csõd- vagy felszámolási eljárás alatt áll, e) a kérelmezõ, vagy jogelõdje 74. § (1) bekezdése szerinti bármely engedélyét az engedély iránti kérelem benyújtásának idõpontját megelõzõ tíz éven belül visszavonták, f) a kérelmezõ megtévesztõ vagy valótlan adatot közölt. (4) A mûködési engedély meghosszabbítására az adott engedély megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 76. § (1) A mûködési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent a) az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergiarendszer villamosenergia-ellátási szabályzatok szerinti rendszerirányítására és az átviteli hálózati tevékenységre, b) az elosztói engedélyeseknek az engedélyben meghatározott település, településrész, valamint felhasználási hely tekintetében elosztói tevékenység végzésére. (2) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatás nyújtására. 77. § (1) Az engedélyezés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. (2) A jelen törvény által szabályozott engedélyek nem érintik a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat. 78. § Új termelõi kapacitások engedélyezése során átlátható módon, az egyenlõ bánásmód követelményét betartva, a következõ szempontok érvényesítésével kell eljárni: a) a villamosenergia-rendszer és elemeinek biztonsága; b) a közegészség és a közbiztonság védelme; c) a környezet és természet védelme; d) helykiválasztás; e) energiahatékonyság javítása; f) megújuló energiaforrások elsõbbsége; g) fejlett mûszaki megoldások alkalmazása; h) a villamosenergia-ellátás biztonsága; i) a felhasználók védelme. 79. § Az ország villamosenergia-ellátási egyensúlyának, egyes energiaforrásokkal való biztonságos ellátásának veszélyeztetése esetén, valamint az energiapolitika, ezen belül a célul tûzött elsõdleges energiaforrás összetétel érvényesítése érdekében – figyelembe véve különösen a Hivatal által a földgázellátásról szóló törvény alapján benyújtott középtávú, rendszerszintû kereslet-kínálati mérleget – a miniszter a Hivatal javaslata alapján külön jogsza-

7. szám

bályban elrendelheti valamely elsõdleges energiaforrás felhasználásának az új termelõ kapacitások engedélyezése során történõ korlátozását, és meghatározza annak mértékét és idõtartamát.

Kiserõmûvi összevont engedély 80. § (1) A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû kiserõmû esetén, a 74. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben egyszerûsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (2) A Hivatal a kiserõmû létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban (egyszerûsített engedélyezési eljárás), összevontan adja ki. (3) A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû kiserõmûnek az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. §-a szerinti kivitelezése (a továbbiakban: kivitelezés) csak a jogerõs kiserõmûvi összevont engedély kézhezvételét követõen kezdhetõ meg. A kivitelezés határidejét a kérelmezõ által szolgáltatott adatok alapján a Hivatal a kiserõmûvi összevont engedélyben határozza meg. (4) A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû kiserõmû tervezett üzembe helyezése elõtt legalább két hónappal az engedélyes köteles az üzembe helyezésrõl a Hivatalt és az átviteli rendszerirányítót tájékoztatni. (5) A kiserõmûvi összevont engedély határozott idõtartamra szól és meghosszabbítható. Az engedély érvényességi idõtartamát a kérelem alapján a Hivatal állapítja meg. (6) A Hivatal a (3) bekezdés szerinti kivitelezési határidõt – az engedélyes kérelmére – meghosszabbíthatja. A kivitelezési határidõt legfeljebb az eredeti kivitelezési határidõtõl számított összesen három évvel lehet meghosszabbítani. (7) Ha az engedélyes a kivitelezés megkezdésével neki felróható okból késlekedik és emiatt az engedélyben elõírt vagy a meghosszabbított kivitelezési határidõ lejár, a kiserõmûvi összevont engedélyt a Hivatal visszavonja. Az e bekezdésben meghatározott ok miatt történõ visszavonás esetén az engedélyes kártérítési, illetve kártalanítási igényt a Hivatallal szemben nem támaszthat.

50 MW, és ezt meghaladó teljesítõképességû erõmû létesítésére vonatkozó engedély 81. § (1) Az 50 MW, és ezt meghaladó teljesítõképességû erõmû létesítéséhez a Hivataltól engedélyt kell kérni, a létesítés csak az engedély birtokában kezdhetõ meg. (2) Az erõmû létesítési engedély kiadásának feltételei körében az elsõdleges energiaforrás megválasztására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

7. szám


(3) Az erõmûlétesítési-engedély határozott ideig érvényes. A Hivatal az engedélyt – kérelemre – egyszer, a létesítési engedéllyel azonos idõtartamra, de legfeljebb további két évre meghosszabbíthatja. (4) A Hivatal az erõmûlétesítési-engedélyt – kérelemre – módosíthatja.

Az erõmû bõvítésére, teljesítõképességének növelésére, valamint a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély 82. § (1) Erõmû külön jogszabályban meghatározott módon történõ, vagy mértékû bõvítésére, teljesítõképességének növelésére, elsõdleges energiaforrásának megváltoztatására, valamint a villamosenergia-termelés megszüntetésére az erõmû létesítésére vonatkozó elõírásokat a külön jogszabály rendelkezései szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ha a kiserõmû bõvítése, teljesítõképességének növelése esetén az erõmûvi teljesítõképesség a bõvítést, illetve a teljesítõképesség növelést követõen eléri, vagy meghaladja az 50 MW-os teljesítõképességet, a bõvítésre, a teljesítõképesség növelésre, illetve a mûködésre az üzemeltetõ köteles a Hivataltól engedélyt kérni.

50 MW, és ezt meghaladó teljesítõképességû erõmûre vonatkozó mûködési engedély 83. § (1) A termelõ a mûködési engedély alapján jogosult villamos energiát termelni, felhasználni és értékesíteni. (2) A villamos energia termelõi mûködési engedély határozott idõtartamra szól és meghosszabbítható. Az engedély érvényességi idõtartamát a kérelem alapján a Hivatal állapítja meg.

A villamos energia elosztására vonatkozó mûködési engedély 84. § (1) Az elosztó részvénytársasági, vagy korlátolt felelõsségû társasági formában mûködõ gazdasági társaság. (2) A villamos energia elosztására vonatkozó mûködési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

Magánvezeték engedélyezése 85. § (1) A Hivatal – mérlegelési jogkörében – a magánvezeték létesítését abban az esetben engedélyezi, ha a felhasználó, illetve vételezõ közcélú hálózathoz történõ csatlakoztatásának költségei meghaladják a magánvezeték

635

létesítésének költségeit. A magánvezeték létesítésére és mûködtetésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban kell kiadni. (2) A magánvezeték létesítésére és mûködtetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban elõírt dokumentumokat. (3) Amennyiben a hálózati engedélyes a magánvezeték létesítéséhez és mûködéséhez hozzájárul, erre irányuló nyilatkozatának kiadásával egyidejûleg köteles a kérelmezõnek kiadni a magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának mûszaki feltételeit tartalmazó okiratát is. (4) A Hivatal a magánvezeték engedélyesével szemben e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, illetõleg az egyszerûsített engedélyben meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén kérelemre vagy hivatalból indított eljárás során hivatalból a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetve a vezetéket a 159. § n) pontjában, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelõ alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.

Közvetlen vezeték engedélyezése 86. § (1) Közvetlen vezetéket kizárólag a közcélú hálózatra nem csatlakozó vételezõ ellátása céljából lehet létesíteni. (2) A Hivatal a közvetlen vezeték létesítése, illetve megszüntetése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni az átviteli rendszerirányító, és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetlen vezetékrõl vételezõk, illetve vételezni szándékozók közcélú hálózatról történõ ellátása milyen pénzügyi és mûszaki feltételek alapján lehetséges. (3) A közvetlen vezeték létesítésére irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban elõírt dokumentumokat. (4) A közvetlen vezeték létesítésének, illetve megszüntetésének szándékát a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon be kell jelenteni az átviteli rendszerirányítónak. (5) A Hivatal a közvetlen vezetéket az azon ellátott vételezõ kérelmére, az e bekezdés c) pontja szerinti esetben hivatalból magánvezetékké, illetve a 159. § n) pontjában, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelõ alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja, a) ha a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezõvel megkötött megállapodás megszûnik anélkül, hogy új megállapodás jött volna létre, és a vételezõ villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható, b) ha a közvetlen vezeték üzemeltetõje a Hivatalnak a közvetlen vezeték megszüntetését jelenti be, és a közvet-

636


len vezetéken keresztül ellátott vételezõ villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható, c) ha a közvetlen vezetékhez nem kapcsolódó vételezõ ellátása más módon nem biztosítható.

Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó mûködési engedély 87. § (1) Az átviteli rendszerirányító részvénytársasági formában mûködõ gazdasági társaság. (2) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó mûködési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûködési engedély 88. § (1) A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûködési engedély tíz évre szól és meghosszabbítható. (2) Teljes körû, a felhasználók közvetlen ellátására is jogosító villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûködési engedélyt jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkezõ külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat. (3) Korlátozott, a felhasználók ellátására közvetlenül nem jogosító villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûködési engedélyt kaphat az a külföldi gazdálkodó szervezet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, valamint a) az engedélyezési eljárásban hitelt érdemlõen igazolja, hogy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyezték, és ott a jogszabályoknak megfelelõen mûködik; b) a bejegyzés helye szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen tevékenységet a bejegyzés helye szerinti országban és külföldön jogszerûen végezhet; c) amennyiben a bejegyzés helye szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkezik, benyújtja a bejegyzés helye szerinti országban a villamosenergia-kereskedelmi tevékenysége felett felügyeletet gyakorló hatóság nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a villamosenergia-kereskedõ magyarországi tevékenységével kapcsolatos, adatot igazol, ellenõrzést végez, vizsgálatot folytat le, és a Hivatal hatósági ügyintézése során az illetékes magyar hatóságokkal együttmûködik; d) a Magyar Köztársaság területén irodát tart fenn, amelynek elérhetõségét a Hivatal részére folyamatosan biztosítja.

7. szám

(4) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékre csatlakozó felhasználók ellátására korlátozott, egyszerûsített villamosenergia-kereskedelmi engedélyt kaphat.

A szervezett villamosenergia-piac mûködtetésére vonatkozó engedély 89. § (1) Az 53. § szerinti külön törvény rendelkezésétõl függetlenül, a szervezett villamosenergia-piac mûködtetése a jelen törvény rendelkezései szerint is engedélyköteles tevékenység. Az engedélyezés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. (2) A szervezett villamosenergia-piac mûködtetésére vonatkozó engedély 10 évre szól és meghosszabbítható. (3) Az 53. § (2) bekezdése szerinti fióktelep tevékenységére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Hivatal a 75. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeken kívül akkor is megtagadja, ha a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedõ nemzetközi együttmûködési megállapodás a Hivatal és a kérelmezõ székhelye szerinti felügyeleti hatóság között, b) a kérelmezõ nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért, c) a kérelmezõ nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetõleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét, d) a kérelmezõ nem teljesíti a szétválasztásra vonatkozó jelen törvényben elõírt szabályokat, e) a kérelmezõ székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják az engedélyesnek a 75. § (3) c) pontja szerinti mûködését, f) a kérelmezõ központi ügyintézésének helye nem a székhelye szerinti országban van.

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély 90. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Hivatal az engedély iránti kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki, amennyiben a kérelem az e törvényben, és a külön jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelel. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy az ország egész területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen. (2) A Hivatal egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt kizárólag a 178. § (1) bekezdés c) pontjában és (7) bekezdésében meghatározott kérelmezõnek, valamint a 88. § (2) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedõnek adhat. Az egyetemes szolgáltató villamosenergia-ke-

7. szám


reskedelemre vonatkozó engedély alapján folytatott tevékenysége az egyetemes szolgáltatás ellátását nem veszélyeztetheti. (3) Az egyetemes szolgáltatásra mûködési engedély tíz évre szól és meghosszabbítható. (4) A (3) bekezdés szerinti elégséges számú engedélykérelem hiányában a Hivatal kötelezheti a kiskereskedelmi piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ villamosenergia-kereskedõket, hogy nyújtsanak be kérelmet az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek megszerzése érdekében.

Az engedély módosítása 91. § (1) Az engedélyben foglaltakat – a körülmények jelentõs megváltozása esetén – az engedélyes kérelmére módosítani lehet. (2) A Hivatal az engedélyt hivatalból módosíthatja jogszabályváltozás esetén a jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében. (3) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a felhasználók ellátásának biztonságát, minõségét és árát. (4) A Hivatal az engedélyt az engedélyes kérelmére visszavonhatja.

Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok 92. § (1) Az engedélyes vállalkozásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseinek megfelelõ szétválásához (különváláshoz, kiváláshoz), más vállalkozással történõ egyesüléséhez (beolvadáshoz, összeolvadáshoz), jogutód nélküli megszûnéséhez, alaptõkéjének, illetve törzstõkéjének legalább egynegyed résszel történõ leszállításához (a továbbiakban együttesen: cégjogi esemény) a Hivatal elõzetes jóváhagyó határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptõke, illetve törzstõke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezõvé teszi.

637

a) kiserõmûvi összevont engedélyes esetében, b) magánvezeték létesítése, mûködtetése, vagy a mûködtetés szüneteltetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása esetében, c) közvetlen vezeték engedélyese esetében. (4) Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a Gt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott uralmi szerzõdést érvényesen nem lehet kötni, és ezen engedélyesekre nem alkalmazható a Gt. 64. §-a. 93. § (1) Bármely engedélyes vállalkozásban történõ ötszázalékos mértéket elérõ, majd ezt követõen minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérõ közvetlen és közvetett befolyásszerzést a szerzõ fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni és a Hivatal köteles a befolyásszerzés tudomásulvételét visszaigazolni. A befolyásszerzésre, annak mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre, és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. A szavazatok 25 százalékát, 50 százalékát, illetve 75 százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez fûzõdõ jogok gyakorlásához a Hivatal elõzetes hozzájáruló határozata is szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottak vonatkoznak az e törvény és a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó engedélyesek közötti befolyásszerzésre is. (3) Az (1) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal elõzetes hozzájáruló határozatát a következõ esetekben: a) kiserõmûvi összevont engedélyes esetében, b) magánvezeték létesítése, mûködtetése, vagy a mûködtetés szüneteltetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása esetében, c) közvetlen vezeték engedélyese esetében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyesülés (beolvadás, összeolvadás) esetén a Hivatal által kiadott engedélyek vonatkozásában a Gt. 70. § (1) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.

94. § (1) A Hivatal elõzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes mûködési engedélyében meghatározott tevékenységei jelentõs részének más személy általi végzéséhez (a továbbiakban: kiszervezés), valamint a mûködési engedélyében meghatározott alapvetõ eszközeinek és vagyoni értékû jogainak más személy részére történõ átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához, illetve egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvetõ eszközökkel való rendelkezés). A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az e törvény 74. §-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi.

(3) Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti elõzetes jóváhagyó határozatát a következõ esetekben:

(2) Kiszervezett tevékenységek esetén az engedélyes úgy felel jogszabályban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

638


(3) Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti elõzetes hozzájáruló határozatát a kiszervezés és az alapvetõ eszközökkel való rendelkezés a a) termelõi engedélyes, b) az egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével a villamosenergia-kereskedelmi engedélyes, c) magánvezeték létesítése, mûködtetése, vagy a mûködtetés szüneteltetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása, d) közvetlen vezeték engedélyese, e) termelõi vezeték engedélyese esetében. 95. § (1) A Hivatal a 92–94. §-ban meghatározott ügyletekhez történõ hozzájárulást megtagadhatja, illetõleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását veszélyezteti, illetõleg az átviteli rendszerirányítási, az elosztási, az egyetemes szolgáltatói tevékenység árának, vagy a szolgáltatás minõségének meghatározására vonatkozó szabályozást, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti. (2) A Hivatal a 92–94. § szerinti ügyletekhez történõ hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 75. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti követelményeknek. (3) A 92. § (1) bekezdésében és a 93. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés, illetve jóváhagyás hiányában, valamint a 92. § (2) bekezdésében foglaltak esetén, illetve a 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása után szerzett részesedések tekintetében a részvényes, illetve a tag a részvénykönyvbe nem jegyezhetõ be, tagjegyzékben nem tüntethetõ fel és a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat.

Az engedély megszegése 96. § (1) A Hivatal az engedélyes jelen törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, az 1228/2003/EK tanácsi rendeletben, az Európai Bizottság által az 1228/2003/EK tanácsi rendelet alapján kiadott iránymutatásokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban, illetõleg a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban vagy a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikusan felszólítja az engedélyest a kötelezettségei betartására, b) a külön jogszabályban meghatározott mértékû bírságot szabhat ki, a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel egyedi ügyekben is, c) az engedélyt módosíthatja, vagy visszavonhatja, ha az engedélyes az a) pont szerinti felszólítás és a b) pont

7. szám

szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti kötelezettségét, d) köteles visszavonni az engedélyt, ha: da) az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetõleg a villamosmûvet az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztetõ módon üzemelteti, db) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelõ határidõn belül nem pótolhatók, dc) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta, dd) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértõ módon szerezték meg. (2) A Hivatal a jelen törvény szerint nem engedélyköteles kiserõmû üzemeltetõjével szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetõleg a tevékenység végzõjét azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától. (3) A Hivatal az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás e törvény szerint nem engedélyköteles tagjával szemben az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (4) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, az (1)–(3) bekezdésekben foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a mûködési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.

Engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése 97. § Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése esetén a Hivatal a tevékenység végzõjével szemben a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetõleg a tevékenység végzõjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától.

A bírság kiszabása 98. § (1) A 96–97. §-ban meghatározott esetekben a bírság kiszabásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következõkre: a) a jogsértés súlya (a villamosenergia-ellátás veszélyeztetésének mértéke, a magánérdekek sérelmének köre, kiterjedtsége); b) a jogsértõ állapot fennállásának idõtartama; c) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illetve a jogsértéssel elért vagyoni elõny mértéke; d) a jogsértõ piaci helyzete, befolyása;

7. szám


e) a jogsértésnek villamos-energia piaci viszonyokra gyakorolt káros hatása; f) a magatartás felróhatósága; g) korábbi jogsértõ magatartás; h) a jogsértõ állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítõ magatartás; i) a jogsértõ állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelõzõ, attól független tevékenység. (2) A bírság az árképzésnél költségnövelõ tényezõként nem vehetõ figyelembe.

Engedélyes kijelölése a folyamatos ellátás biztosítása érdekében 99. § (1) A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem jogszabályi elõírásoknak megfelelõen folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetõleg közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentõs zavarát idézheti elõ. (2) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest kötelezheti arra, hogy a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz és -termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.

XII. Fejezet A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó szétválasztási szabályok 100. § (1) Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli rendszerirányítással, illetve elosztással kapcsolatos tevékenységektõl. (2) A jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a hálózati engedélyes társaságokra a Gt. szabályai az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazhatóak. 101. § A 100. §-ban megfogalmazott függetlenség biztosításához legalább a következõ követelmények teljesítése szükséges:

639

a) A hálózati engedélyes e törvény szerint engedélyköteles más villamosenergia-ipari tevékenységet nem folytathat; b) A hálózati engedélyes gazdasági társaság – a szervezett villamosenergia-piacot kivéve – nem szerezhet részesedést más, e törvény szerint engedélyköteles, nem átviteli rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes tevékenységet végzõ gazdasági társaságban; c) Az átviteli rendszerirányítási, illetõleg az elosztási tevékenységet ellátó gazdasági társaságnak a Gt. 21. §-ában meghatározott vezetõ tisztségviselõje, a Gt. 32. §-a szerinti cégvezetõje a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 188. §-ában meghatározott vezetõ állású munkavállalója, felügyelõ bizottsági tagja, valamint a gazdasági társaság engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetõi munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a független döntéshozatal biztosított legyen; d) A c) pontban meghatározott személynek nem lehet társasági részesedése a rendszerirányítási, illetõleg elosztó hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaságon kívül e törvény szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban, annak kapcsolt vállalkozásában, nem lehet ilyen gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, továbbá nem létesíthet ilyen gazdasági társasággal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt; e) A c) pontban meghatározott vezetõ állású munkavállalót és szervezeti egység vezetõt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozáshoz tartozó más gazdasági társasághoz nem lehet kirendelni; f) A hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaság vezetõ állású munkavállalójának, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egység vezetõjének munkaszerzõdésében, illetõleg megbízási szerzõdésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, a munkabérét és egyéb juttatásait, valamint a munkavégzésének feltételeit – független döntéshozatali eljárás keretében – úgy kell meghatározni, hogy a hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaság mûködését befolyásoló döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõen járjon el; g) A hálózati engedélyes vezetõ tisztségviselõje, cégvezetõje, felügyelõ bizottsági tagja és vezetõ munkavállalója díjazását, illetve munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem átviteli rendszerirányítói vagy elosztói tevékenységének eredményességétõl függõen meghatározni; h) A hálózati engedélyes vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja és vezetõ állású munkavállalója a pozíciója, illetve munkaviszonya megszûnését követõ egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja vagy vezetõ állású munkavállalója, ez nem érinti a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény

640


3. §-ának (6) bekezdése szerint a munkaviszony megszûnését követõ kötelezettség fejében járó ellenértéket; i) A jelen törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a hálózati engedélyes befolyásmentesen és az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõen jogosult meghozni az engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, valamint az átviteli, illetve elosztó vezetékek létesítésével, továbbá felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. Ez nem akadályozza a hálózati engedélyes anyavállalata számára, hogy jóváhagyja az engedélyes éves üzleti tervét, és hogy általános korlátokat szabjon a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan. Az anyavállalat az éves üzleti terv végrehajtása során a hálózati engedélyes részére egyedi utasítást nem adhat; j) A hálózati engedélyes az üzleti éven belüli pénzforgalmának önállóan bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által mûködtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történõ csatlakozásáról befolyásmentesen dönt; k) Az átviteli rendszerirányító befolyásmentesen és az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõen jogosult meghozni a villamosenergia-rendszer irányításához szükséges informatikai és távközlési eszközök, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb eszközök üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó döntéseket. A tulajdonos e döntéseket érintõ egyedi utasítást nem adhat; l) A nem az átviteli rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes által végzett támogató tevékenységek (a továbbiakban: támogató tevékenységek) tekintetében is biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztó vezetése számára; m) A mûködési engedélyek alapján, a Hivatal jóváhagyásával kiszervezett tevékenységek tekintetében is biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat az átviteli rendszerirányító, illetve elosztó vezetése számára; n) A támogató tevékenységek és kiszervezett tevékenységek esetén a hálózati engedélyes úgy felel jogszabályban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné; o) A hálózati engedélyes független döntéshozatalának biztosítása érdekében a Gt. 55. §-a szerinti uralmi szerzõdést nem köthet, illetve az átviteli rendszerirányítóval, elosztóval szemben nem alkalmazható a Gt. 60. és a 64. §-a; p) A hálózati engedélyes megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független mûködést. A program megvalósításáról, a feltárt eredményekrõl – beleértve a hiányosságokat is – a hálózati engedélyes éves megfelelési jelentést készít. 102. § (1) A hálózati engedélyes tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges – a mûködési engedélyben meghatározott – hálózati, rendszer- és üzem-

7. szám

irányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöknek. (2) A megfelelési programra, valamint a megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza. (3) Az éves megfelelési jelentés tartalmáért a hálózati engedélyesnek a Gt. 21. §-ában meghatározott vezetõ tisztségviselõje felel. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követõen mindenki számára hozzáférhetõen nyilvánosságra kell hozni. (4) A Hivatal az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi elõírásokkal összhangban az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztó hatáskörébe tartozó adatok Hivatal által elvárt csoportosításáról, nyilvántartásáról, kezelésérõl és nyilvánosságra hozataláról adatkezelési irányelvet ad ki.

Számviteli szétválasztás 103. § A villamosenergia-ipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. 104. § (1) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és a több engedéllyel rendelkezõ vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkrimináció-mentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást. (2) A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítõ mellékletében köteles az engedélyes tevékenységet oly módon bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezték volna. Az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent. (3) A több engedéllyel rendelkezõ villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítõ mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket oly módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, idõbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredménykimutatást jelent. (4) Amennyiben a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás az Szt. szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója ki-

7. szám


egészítõ mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása halmozott önálló mérleget és halmozott eredménykimutatást jelent. (5) A villamosenergia-ipari vállalkozások kötelesek biztosítani a Hivatal számára, hogy a Hivatal munkatársai az engedélyes társaság pénzügyi-számviteli kimutatásait, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhessék, azokba betekinthessenek. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség. (6) A számviteli szétválasztásra vonatkozó fõ követelményeket és alapelveket a Kormány rendeletben szabályozza. 105. § (1) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkezõ villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet. (2) Minden engedélyes villamosenergia-ipari vállalkozás – a kiserõmûvi összevont engedélyes kivételével – köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel, és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejûleg megküldeni. (3) A több engedéllyel rendelkezõ villamosenergia-ipari vállalkozás esetén a tevékenységi beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be a számviteli éves beszámolót. (4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás társaságcsoport szintû (konszolidált) számviteli beszámolóját a vállalkozás konszolidációra kötelezett engedélyes tagja küldi meg a Hivatalnak.

XIII. Fejezet A VILLAMOSENERGIA-PIACI VERSENY ELÕSEGÍTÉSE 106. § (1) A hatékony verseny kialakulásának elõsegítése, az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergia-kereskedõk forrásokhoz való hozzáférésében az esélyegyenlõség biztosítása, valamint az egyetemes szolgáltatásra alkalmazandó árképzés méltányosságára és összehasonlíthatóságára vonatkozó követelmények érvényesülésének

641

elõsegítése érdekében a termelõi engedélyes és a termelõi engedélyessel e törvény hatálybalépését megelõzõen kötött hosszú távú kapacitás lekötési megállapodással rendelkezõ villamosenergia-kereskedõ a rendelkezésére álló források más típusú értékesítése elõtt – a (4) bekezdésben foglaltakkal összhangban – pályázatot hirdet az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergia-kereskedõk részére. A pályázatot évente legkésõbb október 31-ig a következõ naptári évre mint teljesítési idõszakra kell meghirdetni, az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergia-kereskedõk által a rendelkezésre álló forrásból beszerezni kívánt mennyiségre vonatkozóan. (2) A beérkezett vételi ajánlatok alapján a termelõi engedélyes vagy a kapacitás lekötési megállapodással rendelkezõ villamosenergia-kereskedõ a pályázati kiírásban rögzített, megkülönböztetés-mentes, átlátható feltételek alapján köteles kétoldalú tárgyalásokat folytatni a vételi ajánlattevõkkel, azok igényének legjobb kielégítésére. (3) Az (1)–(2) bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia értékesítésére. (4) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot a rendszerirányító által a rendszerszintû szolgáltatások biztosításához, a hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges villamosenergia-teljesítmény és kapacitás beszerzésére kiírt pályázat ajánlattételi határidejének lezárultát követõen lehet meghirdetni. 107. § (1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elõsegítése, a piaci erõfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelõzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést végez 1. villamos energia nagykereskedelem piacain, 2. villamos energia kiskereskedelem piacain, 3. rendszerszintû szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmény és energia piacain. (2) Amennyiben a piacelemzés alapján az azonosított valamely piacon a verseny nem kellõen hatékony, a Hivatal jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik piaci erõfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetõvé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, a tevékenysége végzésével összefüggõ szerzõdésekben részes más engedélyesektõl és vállalkozásoktól, valamint végsõ soron a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa. A Hivatal az eljárása alapján meghozott határozatát honlapján közzé teszi. (3) A jelentõs piaci erõ megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi: a) az engedélyesnek az adott piac földrajzi területén, illetve a kapcsolódó piacokon való jelenlétét, amennyiben az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredõen az engedélyes az egyik piacon fennálló gaz-

642


dasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erõsítheti, b) az engedélyes méretét és piaci részesedését az adott piacon, c) az engedélyes és az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított vállalatok, vagy az õt irányító vállalat, illetõleg az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok tevékenységi körét, a vertikális integrációt és az azonosított piacok kapcsolódási sajátosságait, a termékdiverzifikációt, valamint a csomagban értékesíthetõ termékek, szolgáltatások körét, d) a piacralépési korlátokat és a növekedési és terjeszkedési korlátokat, e) a kiegyenlítõ vásárlóerõ hiányát vagy alacsony szintjét, f) a lehetséges verseny hiányát, g) a méret- és tevékenység-gazdaságosságot. (4) A piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellõen hatékony piacokon a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesek azonosítására és a 110–111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó további elõírásokat külön jogszabály tartalmazza. (5) E fejezet alkalmazásában: a) villamos energia nagykereskedelem az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát nem közvetlenül a felhasználónak értékesítenek, b) villamos energia kiskereskedelem, amelynek során villamos energiát közvetlenül a felhasználónak értékesítenek, c) rendszerszintû szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmény és energia piaca az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát közvetlenül az átviteli rendszerirányítónak értékesítenek. 108. § A Hivatal az azonosított jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesekre a 110–111. §-ok és a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon a kellõen hatékony verseny kialakulásának elõsegítéséhez igazodó, indokolt és arányos mértékû kötelezettséget vagy kötelezettségeket írhat elõ. 109. § (1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az elõzõ piacelemzési eljárás befejezését követõ három éven belül ismételten elvégzi. (2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentõs körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja. (3) A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkezõ piaci szereplõ is kérelmezheti, amennyiben az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés óta lényegesen és alapvetõen megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó vonatkozó határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt.

7. szám

(4) A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan állásfoglalást kér a Gazdasági Versenyhivataltól. A piacelemzés lefolytatását elutasító határozatot részletesen indokolni kell. 110. § (1) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés szerinti piacokon a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny elõmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben a) átlátható mûködést biztosító kötelezettségeket írhat elõ, amely meghatározott információk, így különösen számviteli és mûszaki információk, értékesítési szerzõdések meghatározott adatai, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalára vonatkozik, b) amennyiben az engedélyes azonos jellegû ügyletek tekintetében a szerzõdéses feleket megkülönbözteti, az egyenlõ elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írhat elõ, különösen a szerzõdések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetés megszüntetését, ideértve olyan árak, fizetési határidõk, megkülönböztetõ eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, valamint a szerzõdéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történõ függõvé tételét, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerzõdési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerzõdés tárgyához, c) amennyiben a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett engedélyes indokolatlanul magas vagy alacsony díjakat alkalmazhat, árkorlátok vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elõ, melynek során költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazását, illetve a díjak ellenõrizhetõségének feltételeit is meghatározhatja. A költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettségek kezdeményezésénél és meghatározásánál figyelembe kell venni az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült költségeket, befektetéseket, és biztosítani kell ezek méltányos – az üzleti kockázatot figyelembe vevõ – megtérülését. A 111. § (5) bekezdése szerinti ajánlattételi kötelezettség kivételével költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget a Hivatal termelõi engedélyesnek nem írhat elõ. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a Hivatal határidõ kitûzésével tett felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról. Ha az engedélyes az adatszolgáltatási kötelezettségének határidõben nem tesz eleget, vagy valótlan adatot közöl, eljárási bírság kiszabásának van helye. 111. § (1) A 107. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyes számára a Hi-

7. szám


643

vatal átlátható értékesítési kötelezettséget írhat elõ. Az átlátható értékesítés tárgyát képezõ kapacitás mennyiségét és forrásösszetételét a Hivatal hagyja jóvá.

(3) A Hivatal az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.

(2) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesnek elõírja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában foglaltaknak megfelelõ bontású és részletezettségû – így különösen a szolgáltatási árat, a fizetési formákat, valamint a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó – mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére köteles engedélyes a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követõen a Hivatal által meghatározott feltételekkel közzétett mintaajánlatához annak hatálya alatt kötve van, attól a másik szerzõdõ fél beleegyezésével sem térhet el. (3) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyes számára a 110. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelõen elõírt kötelezettség céljának elérése érdekében megtilthatja a) az engedélyesnek az Szt. törvény szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását, b) a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását, c) az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását. (4) A 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesnek, amennyiben az engedélyes vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, a 101. § szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal elõírhatja az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás olyan belsõ átszervezését, hogy az engedélyesnek ne legyen részesedése átviteli rendszerirányítóban, illetve elosztóban. (5) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesnek az átviteli rendszerirányító ezirányú felhívása esetére vonatkozó költségalapú árképzés melletti ajánlattételi kötelezettséget ír elõ.

(4) A bíróságnak a Hivatal határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

112. § A 107. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek elõírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttmûködik, szakmai álláspontját figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli. 113. § (1) Akinek jogát vagy jogos érdekét a Hivatal által az e fejezet szerinti ügyben hozott határozat érinti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. (2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztésérõl a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz.

114. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. (2) A Hivatal a keresetlevelet – az ügy irataival és a Pp. 330. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezésétõl számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. A Hivatalnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását. (3) A bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejûleg a) írásban közli a Hivatal nyilatkozatát a felperessel; b) határidõ tûzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetõségérõl a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Hivatal határozata rendelkezést tartalmaz.

XIV. Fejezet VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 115. § E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái: a) építési engedélyezési eljárás, b) üzemeltetési engedélyezési eljárás, c) használatbavételi engedélyezési eljárás, d) fennmaradási engedélyezési eljárás, e) megszüntetési eljárás. 116. § (1) A villamosmû, termelõi vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság) e törvényben elõírt engedélye szükséges. (2) A 115. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a Hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben egyszerûsített engedélyezési eljárást folytathat le. (3) Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni a) 0,5 kW-nál nem nagyobb névleges teljesítõképességû kiserõmû építéséhez, ha az nem csatlakozik villamosmûhöz, b) a magánvezetékre, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el, c) a csatlakozó berendezésre.

644


7. szám

117. § (1) A 115. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.

a) elõmunkálati jogot, b) vezetékjogot, c) használati jogot, d) kisajátítást kérhet.

(2) A Hatóság eljárása során az ügyintézés határideje 60 nap.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során a) a jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal, b) a létesítmények elhelyezésével, vagy azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel, c) az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának vagy használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.

(3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a villamosmû, termelõi vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, valamint ezek külön jogszabályban meghatározott biztonsági övezetével érintett ingatlanok tulajdonosai minõsülnek ügyfélnek. (4) A szakhatósághoz benyújtott kérelem tartalma azonosságának a szakhatóság által történõ megállapíttatása során a kérelem tartalmát azonosnak kell tekinteni, amennyiben az engedélyezési eljárás megindítása elõtt – az elõkészítõ eljárás során – a kérelmezõ által beszerzett hat hónapnál nem régebbi a szakhatósági állásfoglalás, és a szakhatóság által véleményezett mûszaki tervdokumentáció egy példánya eredeti keltezéssel, aláírással és bélyegzõlenyomattal ellátva kerül benyújtásra az engedélyezési eljárás megindításakor a Hatósághoz. (5) A villamosmû, termelõi vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére vonatkozó hatósági határozatban foglalt jogosultságot vagy kötelezettséget – indokolt esetben – a határozat közlésétõl számított két éven belül kérelemre vagy hivatalból módosítani lehet. 118. § A villamosmû, a termelõi vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték a miniszter – a közlekedésért felelõs miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelõs miniszterrel, valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelõs miniszterrel együttesen kiadott – rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, illetve keresztezhet. 119. § Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK SAJÁT INGATLANON 120. § Villamosmûvet, termelõi vezetéket, magánvezetéket és közvetlen vezetéket saját ingatlanon építeni a Hatóság építési engedélye alapján szabad. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK IDEGEN INGATLANON Közcélú hálózat építése idegen ingatlanon 121. § (1) A hálózati engedélyes közcélú hálózat idegen ingatlanon történõ építése céljából

Elõmunkálati jog 122. § (1) A közcélú hálózat létesítésével kapcsolatban a hálózati engedélyes elõmunkálati jog engedélyezését kérheti. (2) Az elõmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa köteles tûrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok megkezdése elõtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.

Vezetékjog 123. § A közcélú hálózat idegen ingatlanon történõ elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. 124. § A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon a) föld alatti és feletti vezetéket, valamint távközlési összeköttetést helyezhet el, b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést építhet, c) nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezést építhet, d) a közcélú hálózat mentén lévõ, a biztonsági övezetet sértõ növényzetet eltávolíthatja. 125. § (1) A Hatóság a jogerõs határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A veze-

7. szám


tékjog a jogerõs határozat alapján a bejegyzés elõtt is gyakorolható. (2) A vezetékjog a mindenkori engedélyest illeti meg, az engedélyes névváltozása, jogutódlás vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás esetén az engedélyes a Hatóságot a változás bekövetkezésétõl számított 30 napon belül értesíti. A Hatóság a névváltozás, jogutódlás, vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás tényét határozatban állapítja meg, és a jogerõs határozattal az ingatlanügyi hatóságot megkeresi.

645

alapuló használati jog esetén a Hatóság a jogerõs határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzése iránt. Amennyiben a használati jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a kérelemhez, illetõleg a jogerõs hatósági határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A megállapodáson alapuló használati jog bejegyzésének késedelme a jog gyakorlását nem érinti. A hatósági határozaton alapuló használati jog a jogerõs közigazgatási határozat alapján a bejegyzés elõtt is gyakorolható.

126. § (1) A vezetékjog – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – megszûnik, ha a hálózati engedélyes a 124. § a)–c) pontjaiban meghatározott létesítményeket a vezetékjogi engedélyt megállapító határozat jogerõre emelkedésétõl számított két éven belül nem építi meg, vagy az említett létesítményeket véglegesen eltávolítja. A vezetékjog megszûnését az engedélyes az azt követõ 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történõ tudomásszerzése estén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(2) A hatósági határozaton alapuló használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, az engedélyes névváltozása, jogutódlás vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás esetén az engedélyes a Hatóságot a változás bekövetkezésétõl számított 30 napon belül értesíti. A Hatóság a névváltozás, jogutódlás, vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás tényét határozatban állapítja meg, és a jogerõs határozattal az ingatlanügyi hatóságot megkeresi.

(2) A Hatóság a vezetékjogi engedély érvényességét a hálózati engedélyes által az érvényességi idõ lejárta elõtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévõ jogszabályi elõírásoknak megfelel.

129. § (1) A használati jog – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – megszûnik, ha a hálózati engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon az átalakító- és kapcsolóberendezést a jog keletkezésétõl számított két éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszûnik a használati jog a felek megállapodásával is. A megállapodáson alapuló használati jog kivételével a használati jog megszûnését az engedélyes az azt követõ 30 napon belül a Hatóságnak köteles bejelenteni, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történõ tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(3) A vezetékjog megszûnése esetén a Hatóság a vezetékjog megszûnését megállapító jogerõs határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történõ törlése iránt.

Használati jog 127. § (1) A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés építésére a használati jog birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását. (2) A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján keletkezik. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók. (3) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot alapítani nem lehet, a hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a Hatóságtól kérheti. A Hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. 128. § (1) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzését a megállapodás alapján a hálózati engedélyes köteles kérni. Határozaton

(2) A Hatóság az építési engedély érvényességét a hálózati engedélyes által az érvényességi idõ lejárta elõtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévõ jogszabályi elõírásoknak megfelel. (3) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését az engedélyes a megállapodás benyújtásával egyidejûleg köteles kérni. A határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a használati jog megszûnését megállapító jogerõs határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.

Kisajátítás 130. § (1) A közcélú hálózat építése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a tervezett közcélú hálózat az idegen ingatlan rendeltetésszerû használatát lényegesen akadályozza, vagy megszünteti.

646


(2) A közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakítóés kapcsolóberendezés építése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a 127. § szerinti használati jogra vonatkozóan a felek nem tudtak megegyezni, illetõleg azt a Hatóság az ingatlan-használat korlátozásának mértékére tekintettel nem engedélyezte. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti kisajátítási eljárásra egyebekben a Ptk. és a kisajátításra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

Erõmûvek építése idegen ingatlanon 131. § (1) A termelõi engedélyes idegen ingatlanon erõmû építésére abban az esetben kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását, ha az erõmû elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó építési jogosultságát hitelt érdemlõ módon külön jogszabályban meghatározott okirattal igazolja. (2) A külön törvényben meghatározottak szerint a termelõi engedélyes szolgalmi jog alapítását kérheti az erõmû céljára szolgáló függõpálya (függõsín, sodronykötélpálya) és tartószerkezeteinek, közvetlen vezeték, valamint a bányától, a szénhidrogénmezõtõl, továbbá a megújuló energiaforrástól a termelõi engedélyeshez elsõdleges energiaforrást szállító szállítószalag, szénhidrogén szállítóvezeték idegen ingatlanon történõ elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez. (3) A földgázellátásról szóló törvényben meghatározott célvezeték létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos, idegen ingatlant terhelõ jogok alapítása, fennállása és megszüntetése tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Termelõi, magán- és közvetlen vezeték építése idegen ingatlanon 132. § (1) Az 50 MW feletti teljesítményû erõmûvek és a megújuló energiaforrást hasznosító erõmûvek termelõi vezetékeinek idegen ingatlanon történõ elhelyezésére a termelõi vezeték engedélyese javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. A termelõi vezeték engedélyese a vezetékjogi engedély alapján a 122. § (2) bekezdésében, valamint a 124–126. §-ban foglalt jogokkal bír és az ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik. (2) A termelõi, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyese az (1) bekezdésben nem említett termelõi vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték idegen ingatlanon történõ elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodás birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

7. szám

ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 133. § (1) A közcélú hálózat, termelõi vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, és a tartószerkezeten, valamint nem tartószerkezeten elhelyezett külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követõen a mûszaki biztonsági követelményekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követõen üzembe helyezhetõ. (2) Az üzembe helyezést követõen az üzemeltetõ az (1) bekezdésben felsorolt építmények üzemeltetésére a Hatóságtól 90 napon belül a külön jogszabályban elõírtak szerint üzemeltetési engedélyt köteles kérni. (3) Az üzemeltetõ a jogerõs üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelõi vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévõ, a biztonsági övezetet sértõ növényzetet eltávolíthatja.

HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 134. § A termelõi engedélyes az erõmû, a hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követõ 90 napon belül azok használatbavételére a Hatóságtól a külön jogszabályban elõírtak szerint használatbavételi engedélyt köteles kérni.

FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 135. § (1) Fennmaradási engedélyt a Hatóság kizárólag az e törvény hatálybalépését megelõzõen, a jogszabályi elõírásoktól eltérõen, szabálytalanul épített villamosmû, termelõi vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték esetében adhat. (2) Amennyiben az e törvény hatálybalépését követõen a jogszabályi elõírásoktól eltérõen, szabálytalanul épített villamosmû, termelõi vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték bontási munkálatainak elvégzését az építtetõ vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult nem vállalja, a Hatóság az építmény bontását elrendeli.

MEGSZÜNTETÉSI ELJÁRÁSOK 136. § (1) A megszüntetési eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indul. (2) A villamosmû, termelõi vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték megszüntetésére a Hatóság engedélye,

7. szám


vagy kötelezése alapján kerülhet sor. A megszüntetési eljárást a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell lefolytatni. (3) A 121. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti jogok megszûnése esetén az elõmunkálati jog, illetve a bejegyzett jog jogosultja köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, mûvelési ágának megfelelõ állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani.

BIZTONSÁGI ÖVEZET 137. § A villamosmû, a termelõi vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és a célvezeték, valamint az azt körülvevõ környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendõ tilalmakat és korlátozásokat külön jogszabály állapítja meg.

647

c) az ország vagy országrész villamosenergia-ellátásában több napon át hiányt okozó környezetszennyezés, illetõleg vezetékek üzemszünete, d) a felhasználók ellátásának zavara. (2) Válsághelyzet esetén, annak fennállásáig a Kormány rendeletben szabályozza a) a felhasználók ellátására kötött szerzõdések teljesítése felfüggesztésének rendjét, b) a felhasználók villamosenergia-ellátásának korlátozását, c) az engedélyesek kötelezettségeit és jogait, d) a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát. (3) A (2) bekezdés szerinti intézkedésekbõl származó károkért az engedélyeseket – a tõlük elvárható magatartás tanúsítása esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli. (4) A (2) bekezdés szerinti intézkedéseket a piac mûködésének lehetõ legkisebb mértékû zavarásával, a lehetõ legrövidebb idõtartam alatt kell megvalósítani.

XV. Fejezet A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ZAVARA 138. § (1) A villamosenergia-rendszer jelentõs zavarának minõsül a 139. §-ban meghatározott villamosenergia-ellátási válsághelyzetet el nem érõ mértékû üzemi hiba, amelynek során a villamosenergia-rendszer erõmûveiben vagy közcélú hálózatain olyan, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény következik be, amely a villamos energia termelését, termelési készségét, átvitelét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását jelentõsen korlátozza vagy megszünteti, illetõleg a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttmûködõ képességét súlyosan veszélyezteti. (2) A rendszerhasználók az általuk megkötött szerzõdésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektõl függetlenül a villamosenergia-rendszer jelentõs zavara esetén kötelesek az átviteli rendszerirányító, és az elosztó hálózati engedélyes utasításait végrehajtani és az ebbõl fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon viselni. 139. § (1) Villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek (a továbbiakban: válsághelyzet) minõsül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érõ mértékû, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet, illetõleg a felhasználók jelentõs részének ellátását közvetlenül veszélyeztetõ villamosenergia-ellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következõ események válthatnak ki: a) tartós erõmûvi, illetõleg a határon keresztül beszállított villamos energia hiánya, b) tartós elsõdleges energiaforrás hiány,

XVI. Fejezet ÁRSZABÁLYOZÁS 140. § (1) A felhasználó a villamosenergia-vásárlási és a hálózathasználati szerzõdés feltételei szerint megfizeti a villamos energia árát és a 142. § szerinti, a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendõ díjakat. (2) A villamosenergia-rendszer használatáért fizetendõ díjakat jogszabály határozza meg, a villamosenergia-kereskedõ által a felhasználónak értékesített villamos energia eladási árát a felek megállapodása, vagy a villamosenergia-kereskedõ üzletszabályzata, az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energiának – a kiszámítására vonatkozó jogszabályi elõírásoknak megfelelõen képzett – árát az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. (3) Ha a felhasználó hálózathasználati szerzõdését a kereskedõ, illetve egyetemes szolgáltató a 63. § (1) bekezdésének megfelelõen megbízottként, vagy bizományosként kezeli, a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendõ díjakat köteles a számlán külön feltüntetni. (4) A villamosenergia-vásárlási szerzõdés oly módon is megköthetõ, hogy a kereskedõ, illetve az egyetemes szolgáltató a villamos energia árában figyelembe veszi a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendõ díjakat is. 141. § (1) A legmagasabb árat – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan mûködõ vállalkozó ráfordításaira és a mûködéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.

648


(2) A csatlakozási díjat a 144. § (2) bekezdésében meghatározott elvekkel összhangban kell megállapítani. (3) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen, vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó elõírásokkal. (4) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani. (5) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik. (6) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit a miniszter rendeletben hirdeti ki. A miniszter a rendeletben meghatározza, hogy a hatósági ár mikor lép érvénybe, e rendelkezésnek visszamenõleges hatálya nem lehet. (7) A legmagasabb hatósági árnak a szerzõdés megkötését követõen bekövetkezõ változása esetén a felek eltérõ rendelkezése hiányában a megváltozott hatósági ár az érvényes szerzõdés részévé válik. (8) A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerzõdésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg. (9) E fejezet alkalmazásában hatósági ár a 142. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj, a 144. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj, az elosztó hálózati engedélyes, vagy az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján végzett egyes szolgáltatások 142. § (11) bekezdése, illetve 143. § (3) bekezdése szerinti díja, valamint az egyetemes szolgáltatás 143. § (1)–(2) bekezdése szerint képzett ára. 142. § (1) A villamosenergia-rendszer használatért a) átviteli-rendszerirányítási díjat, b) rendszerszintû szolgáltatások díját, c) elosztási díjat, d) közvilágítási elosztási díjat (a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) kell fizetni. Az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelõ díjelemekbõl állhatnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti díjak mértékét a miniszter tételesen, országosan egységesen rendeletben állapítja meg. (3) A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük az átláthatóság, az arányosság és a megkülönböztetés-mentesség elvének. (4) A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan mûködõ engedélyes vállalkozás(ok) indokolt mûködési és tõkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján kell meghatározni. Az indokolt költségek meghatározásának módjáról a Hivatal módszertani útmutatót ad ki. A módszertani útmutató kidolgozása során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek véleményét is. Az indokolt költségek mértékét a Hivatal honlapján teszi közzé.

7. szám

(5) A rendszerhasználati díjakra vonatkozó szabályozást a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében úgy kell megállapítani, hogy a szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minõségének folyamatos javítására ösztönözze. Ennek részletes szabályairól a Hivatal módszertani útmutatót ad ki. A módszertani útmutató kidolgozása során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek véleményét is. (6) Az elosztási díjból és a közvilágítási elosztási díjból származó árbevételt az elosztói engedélyesek között az indokolt költségek arányában kell megosztani. Ennek érdekében az engedélyesek között szükség esetén – külön jogszabályban meghatározott módon, a rendszerhasználati díjakkal együtt kihirdetett – kiegyenlítõ fizetéseket kell végrehajtani. (7) Az engedélyesek az (1)–(6) bekezdésekben foglaltaknak megfelelõen kötelesek az általuk alkalmazandó rendszerhasználati díjakra javaslatot tenni, és azt a Hivatalhoz benyújtani. (8) A Hivatal az általa elõkészített, a rendszerhasználati díjakra és alkalmazásuk feltételeire vonatkozó elõterjesztést honlapján nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történõ kihirdetésüket. (9) A miniszter a Hivatal elõterjesztését elfogadja, vagy elutasítja. Az elõterjesztés a) elfogadása esetén a miniszter a Hivatal által meghatározott rendszerhasználati díjakat a Hivatal elõterjesztését követõ 30 napon belül rendelettel hirdeti ki, b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követõ 15 napon belül nyilvánosságra hozza. (10) A kihirdetett rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, elõre nyilvánosságra hozott módon el lehet térni. (11) Az elosztók által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhetõ egyéb szolgáltatások körét és annak díjait külön jogszabály állapítja meg. (12) A rendszerhasználati díjakra vonatkozó elõírások betartását a Hivatal ellenõrzi. (13) A rendeleti kihirdetést követõ 60 napon belül bármely érdekelt fél kezdeményezheti a Hivatalnál a rendszerhasználati díjak felülvizsgálatát. Amennyiben a felülvizsgálat eredménye alapján indokolt, a Hivatal kezdeményezi a rendszerhasználati díjak módosítását. 143. § (1) Az egyetemes szolgáltatást méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árszabások alkalmazásával, külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok biztosításával kell megvalósítani. (2) A 90. § (3) bekezdése alkalmazásával kiadott engedélyek alapján nyújtott egyetemes szolgáltatás árának

7. szám


meghatározásánál figyelembe veendõ összehasonlító (benchmark) ár kiszámítására vonatkozó elõírásokat és az alkalmazható legnagyobb kereskedelmi árrést a Hivatal javaslata alapján a miniszter külön jogszabályban állapítja meg. (3) Az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhetõ egyéb szolgáltatások körét és annak díjait külön jogszabály állapítja meg. (4) Az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatás árára vonatkozó árváltoztatási szándékát és a javasolt árakat 45 nappal elõre jóváhagyásra be kell jelentenie a Hivatalhoz. A Hivatal a javasolt árakról 30 napon belül határoz. A jóváhagyott árakat alkalmazásuk kezdete elõtt legalább 15 nappal az egyetemes szolgáltató a honlapján, valamint két országos napilapban közzé teszi, továbbá a felhasználókat a 62. § (2) bekezdésének c) pontja szerint értesíti. A közzétételnek a felhasználókat megilletõ felmondási jogra vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell. (5) Az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlán szereplõ egységárak bármely változása esetén – a 62. § (2) bekezdésének c) pontja szerint értesítésen túlmenõen – az egyetemes szolgáltató legkésõbb az új árakat tartalmazó számla kibocsátásakor a felhasználókat külön is egyértelmûen, személyre szólóan tájékoztatja. A tájékoztatásnak a felhasználókat megilletõ felmondási jogra is ki kell terjednie. (6) Az egyetemes szolgáltatás árát naptári negyedévenként egyszer lehet módosítani. (7) Az egyetemes szolgáltatás árára és árképzésére vonatkozó elõírások teljesülését a Hivatal ellenõrzi. 144. § (1) A közcélú hálózathoz történõ csatlakozással összefüggésben keletkezett hálózatfejlesztési költségek fedezetéül külön jogszabályban meghatározott csatlakozási díj fizetendõ. (2) A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elõ a legkisebb költség elvének nemzetgazdasági szintû érvényesülését, valamint vegye figyelembe azokat az elõnyöket, amelyhez a hálózatba kezdetben vagy utólag bekapcsolt termelõk és felhasználók, valamint a hálózati engedélyesek a bekapcsolódásból eredõen jutnak. A csatlakozási díj nem haladhatja meg a hálózati engedélyes által a csatlakozás érdekében közvetlenül hálózati beruházásra fordított összeg nagyságát. (3) A csatlakozási díjból származó bevételt a hálózathoz történõ csatlakozáshoz szükséges beruházásokra kell fordítani. (4) A Hivatal a csatlakozási díjra és alkalmazásának feltételeire vonatkozó elõterjesztést készít, és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történõ kihirdetését. (5) A miniszter a Hivatal elõterjesztését elfogadja, vagy elutasítja. Az elõterjesztés

649

a) elfogadása esetén a miniszter a Hivatal által meghatározott csatlakozási díjat a Hivatal elõterjesztését követõ 30 napon belül rendelettel hirdeti ki, b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követõ 15 napon belül nyilvánosságra hozza. (6) A csatlakozási díjból származó bevételbõl finanszírozott beruházást a rendszerhasználati díjak meghatározásával összefüggésben a tõkeköltség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (7) A csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenõrzi. 145. § (1) A 142. és a 144. §-okban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Hivatal határozattal a) megtiltja a jogszabályt sértõ díj további alkalmazását, és egyidejûleg kötelezi az engedélyest a jogszerû ellenérték alkalmazására, valamint b) kötelezi az engedélyest a 142. és a 144. §-okban foglalt rendelkezések megsértésével elért többletbevételnek a sérelmet szenvedett fél részére történõ visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történõ visszatérítésére, c) súlyosabb sérelem esetén a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 48. §-a alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabását kezdeményezheti. (2) A 143. §-ban foglalt rendelkezések nem megfelelõ teljesülése esetén a Hivatal határozattal a) megtiltja a jogszabályt sértõ ár további alkalmazását, és egyidejûleg kötelezi az engedélyest a jogszerû ellenérték alkalmazására, valamint b) kötelezi az engedélyest a 143. §-ban foglalt rendelkezéseknek nem megfelelõ ár alkalmazásával elért többletbevételnek a sérelmet szenvedett fél részére történõ visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történõ visszatérítésére, c) súlyosabb sérelem esetén a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 48. §-a alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása kezdeményezheti. (3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti határozat felülvizsgálatát nem kérték a bíróságtól a Hivatal megküldi a Gazdasági Versenyhivatalhoz a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett. (4) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti határozat felülvizsgálatát kérték a bíróságtól, és a bíróság az (1) bekezdés szerinti esetben hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértését, vagy a (2) bekezdése szerinti esetben a jogszabályi rendelkezések nem teljesülését megállapította, jogerõs határozatát megküldi a Gazdasági Versenyhivatal-

650


hoz a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett. 146. § (1) Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételi árait a 9. § szerinti kötelezõ átvételi rendszer részletes szabályait meghatározó külön jogszabály tartalmazza. (2) Az átviteli rendszerirányító által a kötelezõ átvétel keretében befogadott villamos energiának az érintett piaci szereplõkre történõ szétosztása során alkalmazandó árak meghatározásának módját a 13. § (1) bekezdése alapján kiadott külön jogszabály tartalmazza.

XVII. Fejezet EGYÉB PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK 147. § (1) Az átviteli rendszerirányító által az e célból létrehozott elkülönített számláján kezelt, kötelezõ befizetésbõl származó pénzeszközökbõl kell biztosítani a) a szénipari szerkezetátalakítási támogatás, b) a külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak megfelelõen biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása, c) a külön törvény szerinti átállási költségek finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzeszközöket a) a rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítõ 1. egyetemes szolgáltató, 2. kereskedõ, 3. termelõi engedélyes; b) a közvetlenül a szervezett villamosenergia-piacról, vagy külföldrõl villamos energiát vásárló rendszerhasználó az átviteli rendszerirányítónak havonta megfizeti, és azokat továbbhárítja a rendszerhasználó felé. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében az átviteli rendszerirányító által beszedett pénzeszközök nem minõsülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat más célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitõl és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. (4) A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendõ) pénzeszközöket az egyetemes szolgáltató, a kereskedõ és az erõmû köteles a rendszerhasználók részére kiállított számlán külön feltüntetni.

7. szám

(5) A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendõ), a rendszerhasználó részére kiállított számlán a (4) bekezdésben meghatározott módon külön feltüntetett pénzeszközök nem minõsülnek az egyetemes szolgáltató, a kereskedõ és a termelõi engedélyes bevételének, azokat kötelesek egyéb pénzeszközeiktõl és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az egyetemes szolgáltató, a kereskedõ és a termelõi engedélyes köteles ezeket az elkülönítetten kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát az átviteli rendszerirányítóval szembeni kötelezettségként kimutatni. 148. § (1) A 147. § (2) bekezdése szerinti fizetés alapját a) a 147. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelõen értékesített, illetve b) a 147. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelõen vásárolt villamos energia képezi. (2) A 147. § (1) bekezdése szerint megfizetendõ pénzeszközök mértékét a külön törvény Ft/kWh egységben állapítja meg. (3) A 147. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét a következõ évre várható finanszírozási igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenlege alapján kell megállapítani. 149. § Az átviteli rendszerirányító elkülönített számlájának kezelésére vonatkozó elõírásokat, valamint az elkülönített számláról történõ kifizetések rendjét a Kormány állapítja meg.

XVIII. Fejezet ADATSZOLGÁLTATÁS, BIZALMAS INFORMÁCIÓ KEZELÉSE, TITOKVÉDELEM, TÁJÉKOZTATÁS 150. § (1) A rendszerhasználók és az engedélyesek kötelesek a villamosenergia-rendszer, valamint a villamosenergia-piac zavartalan mûködését biztosító, külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott, személyes adatot nem tartalmazó adatokat, információkat a külön jogszabályban – és azzal összhangban a villamosenergia-ellátási szabályzatokban – meghatározottak részére az elõírt módon, idõben és csoportosításban megadni. (2) Az átadott adatokat az adatkezelõ kizárólag a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac mûködésével kapcsolatos – engedélyes – tevékenysége ellátásával összefüggésben használhatja. (3) A villamosenergia-piac mûködésével összefüggõ, a kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatokat az átviteli rendszerirányító köteles honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozni.

7. szám


151. § (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyesek, az egyetemes szolgáltató, a felhasználónak közvetlenül értékesítõ termelõi engedélyes és a villamosenergia-kereskedõ (a továbbiakban együtt: adatkezelõ) a jelen törvény szerint engedélyköteles tevékenységének végzése, valamint az ehhez szükséges mûszaki berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerzõdés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, a teljesítésének figyelemmel kísérése, a szerzõdésben meghatározott díjak számlázása, továbbá a szerzõdésbõl eredõ egyéb követelések érvényesítése, valamint a ellátási szabályzatokban foglalt együttmûködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizetõ azonosításához szükséges és elégséges, jelen törvény vagy a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint a szerzõdés tartalmát képezõ személyes adatot. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges. (2) Az adatkezelõ a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha nem az (1) bekezdésben meghatározott célból történt az adatkezelés, vagy az (1) bekezdésben meghatározott adatkezelési cél megszûnt, különösen az engedélyesi tevékenység keretében létrejött jogviszony megszûnik, vagy az ahhoz kapcsolódó követelések érvényesítése megtörtént, illetve a követelés érvényesíthetõsége megszûnt. (3) A felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizetõ adatkezelõvel történõ szerzõdéskötése nem tehetõ függõvé valamely, az (1) bekezdésben nem szabályozott célból történõ adatkezeléshez való hozzájárulástól. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak a) az adatkezelõ megbízása alapján a szerzõdés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a felhasználási helyek mûszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenõrzését, kikapcsolását, illetõleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végzõ természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek, b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére, c) a Hivatalnak, d) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bûncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkezõ nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak, e) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény elõírásai szerint a bírósági végrehajtónak. (5) Az átadott adatokkal kapcsolatban a (4) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott adatokat átvevõket az en-

651

gedélyessel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az adatkezelõ köteles a (4) bekezdés a)–c), valamint e) pontja esetén az adatátadással egyidejûleg az érintettet értesíteni. 152. § Az engedélyesek, a nem engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységek végzõi, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások, valamint az engedélyesek által a 94. § alapján kiszervezett tevékenységet végzõ személyek kötelesek a Hivatal részére megadni a jelen törvényben és a külön jogszabályban meghatározott és a feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal határozza meg. 153. § (1) A felhasználót az e törvényben, illetve az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokban foglalt tájékoztatásokhoz való jogon felül megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozó tájékoztatást kapjon az õt ellátó egyetemes szolgáltatótól, kereskedõtõl. (2) A felhasználót ezen felül tájékoztatni kell az általa vételezett villamos energia minõségi jellemzõirõl, ideértve az általa átvett villamos energia elõállításának környezetre gyakorolt hatásait is. (3) A felhasználókat rendszeresen tájékoztatni kell a villamos energia hatékony felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó elõnyökre vonatkozó ismeretekrõl, adatokról. 154. § Az átviteli rendszerirányító a jelen törvényben szabályozott feladata ellátása során a nemzetközi együttmûködés keretében az ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat továbbíthatja az együttmûködõ nemzetközi szervezeteknek. 155. § (1) A Hivatal a jelen törvényben szabályozott feladata ellátásához az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban adatot kezelhet. (2) A Hivatal az átvett adatokat más részére jogszabályi feltételek fennállása és megkeresés esetén átadhatja. (3) A Hivatal gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelõzésérõl, illetõleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemrõl. (4) A Hivatal – a külön jogszabályban meghatározott adatok körére vonatkozóan – adatokat köteles honlapján közzétenni. 156. § A Hivatal a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac mûködésével kapcsolatos adatokat. Ha a Hivatal nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a megkeresõ hatáskörrel rendelkezõ hatóságot. 157. § A 150. § (3) és a 155. § (4) bekezdés szerint közzétételre kerülõ információk közérdekbõl nyilvánosak.

652

GAZDASÁGI KÖZLÖNY XIX. Fejezet A MAGYAR ENERGIA HIVATAL JOGÁLLÁSA, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE A Magyar Energia Hivatal feladata és hatásköre

158. § (1) A Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezõ kormányhivatal. (2) A Hivatal tevékenységének célja a) az e törvény és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok által engedélykötelesnek minõsített tevékenységet folytató vállalkozások és a vezetékes energiaellátási piac jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak megfelelõ mûködésének biztosítása, b) a hatékony és fenntartható villamosenergia-piaci verseny elõmozdítása, c) a hatékonysági követelmények és a legkisebb költség elvének érvényesítése, d) az ellátás biztonságának megõrzése és növelése, e) a fenntartható fejlõdés követelményeinek érvényesítése, f) a nyilvánosság tájékoztatása, g) a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme, valamint h) a technológiai monopolhelyzettel való visszaélés, a versenykorlátozás megakadályozása a piaci résztvevõk tevékenységének és az áraknak a szabályozásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása révén, az Európai Unió követelményeinek megfelelõen. 159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergiapiac hatékony mûködésének felügyeletével, továbbá az egyenlõ bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elõsegítésével kapcsolatos feladatai körében a) kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket, továbbá a magánvezetéket engedélyköteles körbe sorolja, b) jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és belsõ szabályzatokat, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat, c) jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat, d) jóváhagyja az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó hálózati engedélyesek által benyújtott megfelelési programokat, illetve azok módosításait, valamint jóváhagyja az éves megfelelési jelentést,

7. szám

e) ellenõrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségek betartását, különösen ea) a tevékenységek szétválasztásának teljesítésére és ennek keretében a keresztfinanszírozás-mentes mûködés érvényesülésére vonatkozó szabályokat, eb) a villamos energia határon keresztül történõ szállításának végrehajtását, f) piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny jellemzõit, piacelemzést és hatósági ellenõrzést végez, g) ellátja a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyes azonosításával, illetve az ilyen jellegû piac szabályozásával kapcsolatos, e törvény által hatáskörébe utalt teendõket, h) meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait, i) kialakítja a rendszerhasználati díjak szabályozásának kereteit, j) elõkészíti a rendszerhasználati díjakat és a csatlakozási díjakra, valamint alkalmazási feltételeikre vonatkozó szabályokat, k) elõkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat, l) elõkészíti a felhasználó igénye alapján az elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhetõ szolgáltatások körét és díjait, m) ellenõrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó elõírások betartását, továbbá jóváhagyja az egyetemes szolgáltatás árait, n) az átviteli rendszerirányító javaslata alapján dönt a vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli, illetve elosztó vezetékké történõ minõsítésérõl, átminõsítésérõl, o) a 37. §-ban meghatározott szabályok szerint dönt a rendszerösszekötõ vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemrõl, p) jóváhagyja az átviteli rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet, q) a 7. § (2) bekezdésének, 8. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint erõmû létesítésére, illetve keresletoldali szabályozási intézkedésekre, valamint a 26. § (1) bekezdése szerint a hálózat fejlesztésére pályázatot írhat ki, és elbírálja azokat, r) az egyes engedélyesekre – a jogszabályban meghatározott keretek között – határozatban állapítja meg az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minõségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználók tájékoztatásának, illetve a felhasználókkal való kapcsolattartásnak részletes szabályait, továbbá a hálózati engedélyesek vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket,

7. szám


s) dönt az elosztói, átviteli engedélyessel szemben felmerülõ, csatlakozással, illetve a rendszer megfelelõ minõségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos felhasználói panaszok ügyében; ellenõrzi a felhasználói igény kielégítését, ellenõrzi a felhasználók által a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását, bírságot szab ki, sz) dönt az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel, méréssel kapcsolatos jogszabályi elõírások megsértésére vonatkozó felhasználói panaszok ügyében a lakossági fogyasztói panaszok kivételével, t) meghatározza az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mennyiségét és a kötelezõ átvétel idõtartamát, u) a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében kivizsgálja az erõmûvek teljesítményében, illetve teljesítõképességében beálló változásokat, v) dönt a rendszerhasználó által az átviteli rendszerirányító, illetõleg az elosztó hálózati engedélyes III., IV., V. és VI. fejezetekben, valamint a 101. §-ban meghatározott kötelezettségeinek megsértésével kapcsolatban benyújtott beadványokról, w) e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszûnését, a jegyzett tõke értékének csökkentését, az engedélyesekben történõ befolyásszerzést, az engedélyes mûködési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a mûködési engedélyben meghatározott alapvetõ eszközeinek, és vagyoni értékû jogainak más személy részére történõ átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését, x) eleget tesz a személyes adatok gyûjtésére vonatkozó, törvényben elõírt, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatgyûjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének, y) felülvizsgálja a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó szénipari szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére vonatkozó kérelmét, és javaslatot tesz a miniszternek a kifizethetõ szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértékére, z) végrehajtja a 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikkében meghatározott feladatokat, zs) jelöli az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelõbizottságának egy-egy tagját, vagy igazgatótanácsának egy tagját. 160. § (1) A Hivatal által jelölt személy jogosult részt venni az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû, az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény 8/A. §-ában meghatározott gazdasági társaság ügyvezetésében, illetve a gazdasági társaság mûködésének ellenõrzésében.

653

(2) A Hivatal által jelölt személyt a gazdasági társaság legfõbb szerve köteles a jelölést követõ elsõ ülésén az igazgatóság vagy a felügyelõbizottság, illetve az igazgatótanács tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni. (3) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy szavazati joggal nem rendelkezik, az igazgatóság vagy a felügyelõbizottság, illetve az igazgatótanács ülésén kizárólag tanácskozási joggal vesz részt. A határozatképesség számításánál e személyt figyelmen kívül kell hagyni. (4) A (2) bekezdés alapján megválasztott személyt a gazdasági társaság legfõbb szerve csak a Hivatal javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha a Hivatal törvényben meghatározott kizáró ok ellenére a társasági szerzõdésben meghatározott határidõn belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új tagra vonatkozó jelölési kötelezettségének.

A Hivatal gazdálkodása 161. § (1) A Hivatal a feladatai ellátásával, valamint mûködésével összefüggõ kiadásokat és mûködését saját bevételeibõl fedezi. (2) A Hivatal bevételét képezik a a) felügyeleti díjak, b) igazgatási szolgáltatási díjak, c) bírságok, d) egyéb bevételek. (3) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége elõzõ évi nettó árbevételének 0,05%-a. Ha a tárgyévet megelõzõ évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj elõleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységbõl elérni tervezett nettó árbevétel 0,05%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,05%-ával a tárgyévet követõ évben a fizetendõ felügyeleti díj mértékét megfelelõen módosítani kell. (4) A Hivatal kérelemre indult eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. (5) Az igazgatási-szolgáltatási díj és a bírságok mértékét, továbbá a díjak és egyéb bevételek fizetésére vonatkozó részletes szabályokat a miniszter az adópolitikáért felelõs miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelõs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg. (6) A Hivatal bevételeit – a bírságból származó bevétel kivételével – mûködésének fedezetére használja fel és azok – az államháztartásról szóló törvény eltérõ rendelke-

654


zése hiányában – a felügyeletet gyakorló fejezet vezetõjének hatáskörében nem vonhatók el.

7. szám

(7) A Hivatal saját bevételei terhére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott befizetési kötelezettségen felül további, más jogcímen elvonás nem írható elõ.

zötti érdekegyeztetést, dönt az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben, b) átadja a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a külön jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak.

A HIVATAL KAPCSOLATA MÁS SZERVEKKEL, NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEIVEL

(4) A Hivatal mûködteti az Energetikai Érdekegyeztetõ Tanácsot.

Együttmûködés a Gazdasági Versenyhivatallal 162. § (1) A Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: versenyhatóság) a villamosenergia-piaci versenyt érintõ kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás elõmozdítása érdekében együttmûködik. (2) A 110–111. § alkalmazása során a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek elõírásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal megfelelõ határidõ biztosításával a versenyhatóság szakmai álláspontját figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli. (3) A Hivatal és a versenyhatóság az együttmûködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történõ adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fûzõdõ érdekek ne sérüljenek. (4) A Hivatal és a versenyhatóság az együttmûködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé teszik.

Kapcsolat a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználói érdekképviseletekkel 163. § (1) A Hivatal a lakossági fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében a vezetékes energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve feladatai ellátása során a fogyasztóvédelmi hatósággal együttmûködik. (2) A Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttmûködésük részletes szabályaira vonatkozóan – évente felülvizsgálatra kerülõ – megállapodást köt. A megállapodást a Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé teszi. (3) A Hivatal együttmûködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel, a) szervezi és mûködteti a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek és a szolgáltatók kö-

Nemzetközi együttmûködés és kapcsolat az Európai Unió szerveivel 164. § (1) A Hivatal az Európai Parlament és a Tanács, a villamos energia belsõ piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2003. június 26-i irányelve értelmében szabályozó hatóságnak minõsülõ külföldi energetikai szervezetekkel (a továbbiakban: külföldi energetikai szabályozó szervezetekkel), illetve szakmai szövetségekkel (különösen az Európai Unió tagállamai szabályozó hatóságainak szövetségével, a szabályozó hatóságok regionális szövetségével, az Európai Bizottság által létrehozott, villamosenergia- és gázpiac területén mûködõ tanácsadói testülettel) – a hatályos jogszabályok elõírásainak figyelembevételével – együttmûködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetekbe beléphet. (2) A nemzetközi együttmûködés során a külföldi energetikai szabályozó szervezetektõl kapott adatokat, információkat a Hivatal az alábbi célokra használja fel, illetõleg külföldi szabályozó szervezeteknek az alábbi célokra adhat át személyes adatnak nem minõsülõ adatokat: a) az engedélyköteles tevékenységet folytató energiaipari vállalkozások mûködésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenõrzéséhez, b) a Hivatal által hozott határozatok (különösen döntések, intézkedések, szankciók) megalapozásához. (3) A Hivatal az Európai Bizottságnak, vagy az Energia Közösség Szabályozó Testületének kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac mûködésével kapcsolatos információkat, adatokat. 165. § A vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályok alapján, kizárólag a Magyar Köztársaság határait keresztezõ vezetékes energiaellátási rendszerekhez való hozzáféréssel kapcsolatosan, a vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben a Hivatal hatáskörében eljárhatnak: a) az Európai Bizottság, b) az Energia Közösség Szabályozó Testülete.

7. szám


A Hivatal szervezete, vezetõi és alkalmazottai 166. § (1) A Hivatal elnökét és elnökhelyettesét – a miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés idõtartama hat év. Az elnök és az elnökhelyettes megbízatásának megszûnése esetén a miniszter nyilvános pályázatot ír ki a megüresedõ tisztségre. A pályázatokat a miniszter a pályázatok benyújtására rendelkezésre nyitva álló határidõ lejártát követõen harminc napon belül szakmailag értékeli. A miniszter az értékelés eredményérõl, a jelöltek sorrendjérõl és javaslatának indokolásáról írásban vagy elektronikusan tájékoztatja a miniszterelnököt. (2) Az elnök és az elnökhelyettes tekintetében a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a miniszter gyakorolja. (3) A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszûnik, a) ha a kinevezés idõtartama lejár, b) ha a tisztségérõl lemond, c) ha tisztségébõl felmentik, d) ha meghal. (4) Felmentéssel szûnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha a) jogerõs bírói ítélet megállapítása szerint bûncselekményt követett el, b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált, c) tisztségével való összeférhetetlenségét három hónapon belül nem szüntette meg, d) tevékenységével a Hivatal hatósági jogköreinek gyakorlását veszélyezteti. (5) A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat. (6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidõ lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerõre emelkedését követõen terjeszthetõ a miniszterelnök elé. (7) A Hivatal elnöke a) vezeti a Hivatalt, b) gyakorolja a Hivatal köztisztviselõi felett a munkáltatói jogokat, c) irányítja a Hivatal gazdálkodását, d) képviseli a Hivatalt, e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és mûködési szabályzata a hatáskörébe utal, f) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Hivatal feladatkörét érintõ elõterjesztések tárgyalásakor. 167. § (1) A Hivatal köztisztviselõje a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti összeférhetetlenségi és kizárási szabályokban foglaltakon túl nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel

655

járó egyéb jogviszonyt a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles villamosenergia-ipari társasággal vagy integrált villamosenergia-ipari vállalkozással. (2) A Hivatal köztisztviselõje az öröklés kivételével a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles villamosenergia-ipari társaságokban tulajdoni részesedést nem szerezhet. (3) A Hivatal köztisztviselõje kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesülésérõl. A Hivatal köztisztviselõje kinevezése elõtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétõl, illetve a szerzéstõl számított három hónapon belül köteles elidegeníteni. (4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a Hivatal köztisztviselõje nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik. (5) A Hivatal köztisztviselõire a Ktv. rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a Ktv. 30/A. § (1) bekezdésében megállapított arány negyven százalék, továbbá a Ktv. 44. § (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke a felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõ esetében az alapilletményének 65%-a, a középiskolai végzettségû köztisztviselõ esetében az alapilletményének 35%-a. A Hivatal esetében a nem rendszeres személyi juttatások közül a jutalom-elõirányzatra, valamint a személyi juttatások elõirányzat-maradványából, illetve pénzmaradványából történõ jutalomfizetésre vonatkozó, külön jogszabályban megállapított felsõ mérték túllépését tiltó rendelkezés nem alkalmazandó.

A Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályok 168. § (1) A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban és a vezetékes energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályokban foglalt eltérésekkel. (2) A Hivatal helyszíni ellenõrzést tarthat az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás székhelyén, telephelyén, illetve minden olyan helyen, ahol engedélyköteles tevékenységet folytatnak, továbbá ahol engedélyben meghatározott eszközök vannak. A helyszíni ellenõrzést végzõ személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselõjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésére át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintõ helyszíni ellenõrzést a munkavédelmi és mûszaki-biztonsági elõírások megtartásával kell lefolytatni. (3) A Hivatal jogosult az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel – beleértve a horizontálisan integrált villa-

656


mosenergia-ipari vállalkozások elsõdleges energiaforrásellátáshoz kapcsolódó tevékenységét is – kapcsolatos iratokba betekinteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, továbbá jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestõl eseti és rendszeres információt kérni, amelyeket köteles a Ket. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint kezelni. (4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje 90 nap.

7. szám

(17) A Hivatal eljárásai során az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141. §-a szerinti felhasználói megkeresések esetében a 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-aiban meghatározott rendelkezések alapján jár el azzal az eltéréssel, hogy az elbírálási határidõ 90 nap.

(5) A Hivatal a hivatalból indult eljárás megindításáról az ismert ügyfelet, a kérelemre indult eljárásról az ismert ellenérdekû, illetve az érintett ügyfelet 5 napon belül értesíti.

169. § (1) A Hivatal megalapítja az Energetikai Állandó Választottbíróságot.

(6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezésétõl számított 30 napon belül – megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményére történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.

(2) Az Energetikai Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseit a (3)–(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) Ellenérdekû ügyfél hiányában a Hivatal eljárása során részben, vagy egészben eltekinthet a magyar nyelv kötelezõ használatától, valamint az iratok magyar nyelven történõ benyújtásától. Ebben az esetben az iratokról magyar nyelvû összefoglalót kell benyújtani a Hivatalhoz.

(3) Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárásának van helye az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytató engedélyesek közötti, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó jogszabályban, vagy az alapján kötött szerzõdésben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerzõdésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

(8) Amennyiben a Hivatal szakértõt rendel ki, a szakvélemény megérkezéséig indokolt esetben az eljárást felfüggesztheti. (9) A Hivatal köteles a külön jogszabályban meghatározott közérdekû határozatait a Ket. 81. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint nyilvánosan közzétenni. (10) A Hivatal határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a határozatot jogosult megváltoztatni. (11) A Hivatal jogerõs határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi kérelem. (12) A Hivatallal szemben – hatósági jogkörben hozott határozatai miatt – kártérítési igény csak akkor érvényesíthetõ, ha a Hivatal határozata, vagy mulasztása törvénysértõ és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elõ. (13) A Hivatal felügyeleti szerve nem gyakorolhatja a Ket. 115. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti jogkörét. (14) A Hivatal a végrehajtást a Ket. 127. §-a szerinti feltételek teljesülésétõl, illetve a végrehajtás megindítására irányuló kérelem beérkezésétõl számított 20 napon belül rendeli el.

Energetikai Állandó Választottbíróság

(4) Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti a jelen törvény hatálybalépése elõtt megkötött egyedi szerzõdésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködõ Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges elõírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is – a felek eltérõ rendelkezése hiányában – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködõ Állandó Választottbíróságnak van hatásköre. (5) Az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a Hivatal elnöke jelöli ki meghatározott idõre. Nem lehet az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagja a Hivatal elnöke, illetve a Hivatal egyéb alkalmazottja. (6) Az Energetikai Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.

(15) A Hivatal felügyeleti szerve nem rendelheti el a Hivatal jogerõs határozata végrehajtásának felfüggesztését.

(7) Az Energetikai Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának a Hivatal hivatalos lapjában történõ közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el az Energetikai Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.

(16) A Hivatal engedélyezési eljárásai során a Ket. 29. § (7) bekezdésében meghatározott hirdetményt tesz közzé az eljárás megindításáról.

(8) Az Energetikai Állandó Választottbíróság egyeztetõ eljárás lefolytatására is jogosult a közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény szabályainak megfelelõen.

7. szám


(9) Az Energetikai Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni: a) a választottbíróság szervezeti rendjét, b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait, c) a választottbíróság képviseletének rendjét, d) az elnökség feladatait, jogkörét, e) az alapítói hozzájárulás összegét. (10) Az Energetikai Állandó Választottbíróság mûködésének forrásai: a) alapítói hozzájárulások, b) választottbírósági díjak, c) a vagyon hozama, d) egyéb bevételek. (11) Az Energetikai Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületbõl, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öttagú elnökségbõl és a Gazdasági Hivatalból áll. (12) Az elnökség az Energetikai Állandó Választottbíróság általános irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és mûködésének szabályait az alapító okirat és az Energetikai Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák. (13) Az Energetikai Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, bíróság és hatóságok elõtt az elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik az Energetikai Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon.

XX. Fejezet FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK 170. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy 1. a Magyar Energia Hivatal által kiszabható bírság felsõ határát, 2. a panaszok engedélyes általi kezelésére és a felhasználók, illetve lakossági fogyasztók általi benyújtására vonatkozó eljárási szabályokat, 3. a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat, 4. a szabályzati bizottságok létrehozására és mûködtetésére vonatkozó szabályokat, 5. az üzletszabályzatok kötelezõ tartalmi elemeit, az azokban kötelezõen szerepeltetendõ rendelkezéseket, az üzletszabályzatok felépítésére vonatkozó általános elõírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó elõírásokat és az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit, 6. az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult felhasználó közötti jogviszony és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére irányuló szándék bejelentésének részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében történõ villamosenergia-vásárlásra vonat-

657

kozó szerzõdés tartalmi és formai követelményeit, megszûnésének eseteit, 7. az engedélyezés részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi, továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyköteles tevékenységek folytatásának, az engedély kiadásának, a mûködési engedély módosításának, meghosszabbításának és visszavonásának, az engedélyes tevékenység folytatásának feltételeit, valamint az engedélyesek jogait és kötelezettségeit, 8. a szélerõmû kivételével az új termelõ kapacitások létesítésére vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a tározós erõmû villamosenergia-rendszerben betöltött szerepével, valamint a villamosenergia-rendszerbe történõ illesztésével kapcsolatos rendelkezéseket is, valamint az erõmû létesítéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv és független szaktanácsadói jelentés tartalmi elemeit, továbbá az erõmû bõvítés engedélyköteles eseteit és a bõvítés feltételeit, 9. az erõmû létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására, valamint a hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait, 10. az átviteli és elosztó hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival, valamint fejlesztésével összefüggésben kiválasztott és megbízott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kiválasztására és megbízására vonatkozó feltételeket és eljárásokat, 11. a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosításának eseteit, 12. a magánvezeték üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat, 13. a felhasználó villamos energia vásárlásának és értékesítésének feltételeit, 14. a villamosenergia-kereskedõ villamos energia értékesítésére vonatkozó szerzõdése megkötésének feltételeit, kötelezõ tartalmi és formai elemeit, 15. a közvetlen vezeték, vagy magánvezeték hivatalból történõ közcélúvá nyilvánításának szabályait, 16. az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelemben feltüntethetõ legkisebb szolgáltatási terület szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás bármely villamosenergia-kereskedõ általi végzését lehetõvé tevõ részletes szabályokat, 17. a folyamatos ellátás érdekében más engedélyes kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat, 18. a jelentõs piaci erõfölény megállapítása szempontjából releváns piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellõen hatékony piacokon a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesek azonosítására és a 110–111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmá-

658

19.

20.

21.

22. 23.

24.

25. 26.

GAZDASÁGI KÖZLÖNY ra, alkalmazási feltételeire vonatkozó részletes elõírásokat, az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében meghatározott elektronikus fogyasztásmérõk felhasználóknál való felszerelésére vonatkozó szabályokat, a szervezett villamosenergia-piac mûködésére vonatkozó részletes szabályokat, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese és az átviteli rendszerirányító együttmûködésének feltételeit, valamint a szervezett piac kezdeti likviditásának biztosítására az elosztó hálózati engedélyes és az egyetemes szolgáltató szervezett piacon történõ átmeneti beszerzési kötelezettségére, illetve a termelõk szervezett piacon történõ átmeneti értékesítési kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat, az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek, valamint a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, a hálózati csatlakozási szerzõdés tartalmi elemeit és rendelkezéseit, hálózati használati szerzõdés minimális tartalmi és formai követelményeit, valamint szerzõdésszegés következtében történõ felmondásának eseteit, a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályait, a villamosenergia-ellátási válsághelyzet és a villamosenergia-rendszer jelentõs zavarának részletes szabályait, a válsághelyzet és a jelentõs zavar esetén alkalmazandó korlátozások szabályait, elveit, valamint a rendszerhasználók jogait és kötelezettségeit, a teherviselés részletes szabályait, a felhasználók ellátására kötött szerzõdések teljesítése felfüggesztésének rendjét, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát, a megújuló energiaforrásból, a hulladékból nyert energiából és a kapcsolt energiatermelésbõl származó villamos energia eredetét igazoló bizonyítványra, a bizonyítvány kiadására, az ilyen energiaforrásból termelt villamos energiát értékesítõ termelõk beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a zöld bizonyítványra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a zöld bizonyítvány rendszer bevezetésének idõpontját, a Hivatal közérdekû határozatainak körét és a közzétételére vonatkozó részletes szabályokat, az ország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló, valamint az Európai Bizottság felé teljesítendõ jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat,

7. szám

27. az e törvény szerinti hatósági árakra vonatkozó rendelkezések végrehajtásának ellenõrzésére vonatkozó eljárás, valamint az alkalmazandó jogkövetkezmények végrehajtásának részletes szabályait, 28. az e törvény 147. § (1) bekezdésében meghatározott pénzeszköz kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, valamint a kifizetések rendjét, 29. a megújuló energiaforrásból, valamint a hulladékból nyert energiával, továbbá a kapcsoltan, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos energia felhasználását elõsegítõ kötelezõ átvételi rendszer részletes szabályait – különösen az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételi árát –, a 12. § (1) bekezdése szerinti megfelelõség-értékelési szervezet kijelölésének részletes szabályait, a kötelezõ átvételi rendszer keretében végrehajtandó elszámolások részletes szabályait, az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia befogadásának és kötelezõ átvételének részletes szabályait, valamint az egyes termelési eljárások, különösen a kapcsoltan vagy biomasszával termelt villamos energia kötelezõ átvételéhez szükséges minimális hatásfokot, továbbá a kapcsoltan termelt villamos energia esetén a villamos energia hasznosításának módját, 30. a villamosmû, a termelõi vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építésének, üzemeltetésének, használatbavételének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésével, az engedélyek meghosszabbításával, az egyszerûsített engedéllyel, valamint az idegen ingatlanra vonatkozó jogok alapításával, tartalmával, engedélyezésével, megszûnésével, az építési jogosultság igazolására alkalmas okiratokkal és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat, 31. a villamosenergia-kereskedõ, illetve az egyetemes szolgáltató által nyújtandó pénzügyi biztosíték nyújtásának módját, mértékét, valamint az alkalmazandó mértéket megalapozó feltételeket, 32. a rendszerszintû szolgáltatások biztosításához, az átviteli vagy elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésére vonatkozó pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint nyilvánosságra hozatalának módját, 33. az elosztó hálózati engedélyesnek háztartási kiserõmûvek nyilvántartásával kapcsolatos feladatait, valamint az elosztó hálózati engedélyes, a villamosenergia-kereskedõ, és az egyetemes szolgáltató védendõ fogyasztókkal kapcsolatos feladatait, jogait és kötelezettségeit, a védendõ fogyasztó szerzõdésszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, 34. a védendõ fogyasztók, valamint az õket az e törvényben meghatározottakon túlmenõen megilletõ kedvezmények körét, biztosításuk és igénybevéte-

7. szám


lük részletes szabályait, továbbá a fogyatékkal élõ fogyasztókat megilletõ különleges bánásmód részletes szabályait, a védendõ fogyasztói körbe tartozás igazolására alkalmas okiratok körét, tartalmi és formai követelményeit, 35. a hálózathoz való hozzáférés korlátozásának, megtagadásának, szüneteltetésének, csökkentésének, az ilyen esetekben követendõ eljárások, valamint a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan termelt villamos energia ilyen esetekben történõ elõnyben részesítésének részletes szabályait, 36. a fõváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendõ ügyfélszolgálatok minimális számát, továbbá az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és mûködtetésére vonatkozó részletes szabályokat, 37. a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történõ elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggõ kérdéseket rendezõ, az elosztó hálózati engedélyes és a közvilágításra kötelezett közötti szerzõdés minimális tartalmi és formai követelményeit, 38. a végsõ menedékes kijelölésére, tevékenységére, jogaira és kötelezettségeire, valamint feladatai ellátására vonatkozó részletes szabályokat, 39. a hálózati engedélyesek által készítendõ megfelelési program és megfelelési jelentés részletes szabályait, 40. a számviteli szétválasztásra vonatkozó fõ követelményeket és alapelveket rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy 1. az egyetemes szolgáltatás árképzésének szabályait és az egyetemes szolgáltatás legnagyobb kereskedelmi árrését, az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokat és az azokhoz kapcsolódó árszabásokat, 2. az elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhetõ szolgáltatások körét és díjait, 3. a háztartási méretû kiserõmûvekrõl, illetve védendõ fogyasztókról vezetendõ nyilvántartások részletes szabályait az adatvédelemrõl szólót törvénnyel összhangban, továbbá a háztartási kiserõmûvek mérésének részletes szabályait, 4. az 50 MW, és azt meghaladó teljesítõképességû erõmûvek energiaforrás-készletének legkisebb mértékét, 5. a villamos energiának a felhasználók részére történõ értékesítése során, a felhasználók – az elõzõ naptári évben értékesített villamos energia elõállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól történõ – tájékoztatásának

659

módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat, 6. a kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hõ mennyisége megállapításának számítási módját, valamint az elõbbiek igazolására vonatkozó eljárás részletes szabályait, 7. az engedélyesek és a rendszerhasználók villamosenergia-ipari tevékenységével, különösen az átviteli rendszerirányító rendszerirányítási tevékenységével összefüggõ árakkal, és a villamosenergia-fogyasztással kapcsolatos adatszolgáltatás módszertani szabályait, a szolgáltatási kötelezettség alá esõ – személyes adatot nem tartalmazó – adatokat, az adatszolgáltatásra kötelezettek és az adatokhoz való hozzáférésre jogosultak körét, a Hivatal által a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, illetõleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás körét és rendjét, a Hivatal honlapján közzétételre kerülõ adatok körét, továbbá az üzleti titoknak [Ptk. 81. § (2) bek.] minõsülõ tények, információk, megoldások és adatok (a továbbiakban: üzleti titok) védelmére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felhasználótól eltérõ fizetõ megállapítására vonatkozó szabályokat, 8. a villamosmûvet, termelõi, magán- vagy közvetlen vezetéket körülvevõ biztonsági övezetre vonatkozó szabályokat, az ott érvényesítendõ tilalmakat és korlátozásokat, a vezetékjog alapján építhetõ átalakító- és kapcsolóberendezések körét, 9. a csatlakozó-, összekötõ és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben mûködõ villamos berendezések és védelmi rendszerek mûszaki-biztonsági minõsítésének, megfelelõség-értékelésének, forgalomba hozatalának, valamint üzembe helyezésének szabályait, 10. a mûszaki-biztonsági szempontból jelentõs munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot, 11. a csatlakozási díjakat, a rendszerhasználati díjakat, az elosztási díjból származó bevétel elosztó hálózati engedélyesek közötti megosztására vonatkozó kiegyenlítõ mechanizmus részletes szabályait, valamint az egyes díjak alkalmazásának feltételeit, 12. a villamosmû, termelõi, felhasználói vagy közvetlen vezeték mûszaki-biztonsági követelményeit, 13. az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történõ szétosztási szabályait és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módját, 14. az elsõdleges energiaforrás választás részletes szabályait, 15. a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott

660


kedvezményes villamosenergia-áron történõ vásárlásra jogosult személyek körét, a kedvezményes villamosenergia-árat, valamint a kedvezmény biztosításával összefüggõ eljárási, elszámolási szabályokat és igazolási kötelezettségeket, 16. a szélerõmû létesítésére irányuló pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait, 17. a hálózathoz való csatlakozás lényeges feltételeit, 18. az elsõdleges energiaforrás felhasználásának az új termelõ kapacitások engedélyezése során történõ korlátozásának részletes szabályait, 19. a) a környezetvédelemért felelõs miniszterrel együttmûködve az erõmûvek által teljesítendõ, az elsõdleges energiaforrás típustól függõen eltérõ minimális energetikai hatásfok körülményeket, b) az adópolitikáért felelõs miniszterrel, és a közigazgatási informatikáért felelõs miniszterrel egyetértésben a Magyar Energia Hivatal részére, a kérelemre indult eljárásokért fizetendõ igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét, és a díjak és az egyéb bevételek fizetésére vonatkozó részletes szabályokat, c) a közlekedésért felelõs miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelõs miniszterrel, valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelõs miniszterrel egyetértésben a nyomvonalas létesítmény, folyó, vízfolyás, tó, csatorna és építmény hálózati engedélyesek által, a vezetékjog alapján történõ megközelítésének, keresztezésének szabályait, d) a villamosenergia-ipari tevékenységet folytató vállalkozásokkal, valamint az ilyen tevékenységet folytató vállalkozások munkavállalói érdekképviseleti szervezeteivel való együttmûködés érdekében mûködtetett energetikai tanácsadó testületet mûködésének részletes feltételeit az érintett felek képviselõivel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.

XXI. Fejezet ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 171. § (1) A termelõi engedélyesek, amennyiben a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény elõírásainak megfelelõen kiadott engedélyüket a jelen törvény hatálybalépésekor üzemelõ erõmû vonatkozásában az érvényességi idõ lejáratának esedékességekor meg kívánják hosszabbítani, 2013. január 1-jétõl kötelesek teljesíteni a külön jogszabályban elõírt, az elsõdleges energiaforrás típustól függõen eltérõ minimális energetikai hatásfok kö-

7. szám

vetelményeket. A Hivatal a külön jogszabály elõírásainak figyelembevételével és az ellátásbiztonság veszélyeztetésére tekintettel az elõírt minimális energetikai hatásfok követelményeket nem teljesítõ erõmûvek mûködési engedélyének meghosszabbításához is hozzájárulhat az ellátásbiztonság veszélyeztetettségének elõrelátható idõtartamára. (2) Az e törvény 9. §-a szerinti kötelezõ átvételi rendszer bevezetése nem érinti a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételérõl szóló külön jogszabály alapján keletkezett támogatási jogosultságokat, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezõen átveendõ villamos energia mennyiséget, az átvétel idõtartamát, valamint az e határozatok alapján kötelezõen átveendõ villamos energiára vonatkozó, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben szabályozott és a (3)–(4) bekezdés szerint meghatározott legmagasabb átvételi árnak megfelelõ átvételi árat. (3) A 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, átvételi kötelezettség alá esõ megújuló energiaforrásból elõállított villamos energia legmagasabb induló átvételi ára k*24,71 Ft/kWh. (4) A (3) bekezdésben meghatározott „k” tényezõ értéke 2008. január 1-jétõl a Központi Statisztikai Hivatal által 2007-ben utoljára közzétett, 2006 azonos idõszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értéke. Az ezt követõ naptári években a k értéke minden év elsõ napjától a tárgyév január 1-jét megelõzõen a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára közzétett, az elõzõ év azonos idõszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értékének és a k tárgyévet megelõzõ évi értékének szorzata. (5) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételérõl szóló külön jogszabály alapján lakossági távhõ célú kapcsolt villamos energia termelés kötelezõ átvétel keretében történõ értékesítésére jogosult termelõ kérelmére – az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával – a Hivatal a felhasználók teherbíró képességére való tekintettel az átvétel idõtartamát 2015. december 31-ig meghosszabbíthatja. (6) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény hatálybalépését megelõzõen a Hivatal által elsõ alkalommal engedélyezett biomassza elsõdleges energiaforrást hasznosító erõmû engedélyesének kérelmére a Hivatal legkésõbb 2009. december 31-ig megvizsgálja a beruházás megtérülését. Amennyiben a beruházás nem térült meg, a Hivatal – az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával – a kötelezõ átvétel idõtartamát legfeljebb a beruházás megtérüléséig meghosszabbíthatja.

7. szám


(7) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételérõl szóló külön jogszabály alapján lakossági távhõ célú kapcsolt villamos energia termelés kötelezõ átvétel keretében történõ értékesítése esetén, amennyiben az érintett kiserõmû teljesítménye nem haladja meg a 20 MW-ot, továbbá, ha a kiserõmû kiserõmûvi összevont engedélyének kiadására 2006. december 31. elõtt került sor és ezen idõpont elõtt a beruházás is megkezdõdött, az átvételi ár megegyezik a 2006. december 31. elõtt kereskedelmi üzembe került, földgáztüzelésû nem gázmotoros erõmûegységben távhõ célú hõenergiával kapcsoltan termelt villamos energiára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott átvételi árral. (8) A Kormány a szükséges feltételek fennállása esetén dönt a 9. § szerinti kötelezõ átvételi rendszert felváltó, külön jogszabályban meghatározott zöld bizonyítvány- és kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetésérõl. A Kormány e bekezdés szerinti, zöld bizonyítvány-rendszer bevezetésével kapcsolatos döntése nem érinti a döntés meghozatalát megelõzõen a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mennyiséget, az átvétel idõtartamát, valamint az e határozatok alapján átvételi kötelezettség alá esõ villamos energiának az e törvény, illetve a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerint meghatározott átvételi árát. (9) A bevezetés idõpontjának megállapításakor figyelembe kell venni a) a megújuló energiaforrást, a hulladékból nyert energiát felhasználó és a villamos energiát kapcsoltan termelõ erõmûvek teljesítõképességét annak érdekében, hogy az általuk kibocsátott zöld, illetve kapcsolt bizonyítványok megfelelõ kínálatot biztosítsanak a villamosenergia-vásárlók részére, b) a zöld bizonyítvány- és a kapcsolt bizonyítvány-rendszer nemzetközi tapasztalatait. (10) A (9) bekezdésben foglaltakról a Hivatal kétévente tájékoztatja a Kormányt. (11) A Kormány zöld bizonyítvány- és kapcsolt bizonyítvány-rendszerre vonatkozó döntését megalapozó (10) bekezdés szerinti tájékoztatást a Hivatal elsõ alkalommal 2008. június 30-ig készíti el. (12) A zöld, illetve kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetése esetén a villamosenergia-kereskedõ, a felhasználónak közvetlenül értékesítõ termelõi engedélyes, valamint a villamos energiát importáló felhasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott mértékû villamosenergia-termelésnek megfelelõ zöld és kapcsolt bizonyítványt beszerezni. (13) Az Európai Bizottság adott bányavállalkozó esetében történt jóváhagyását követõen, az adott bányavállalkozó esetében jóváhagyott mértékben 2010. december 31-éig szénipari szerkezetátalakítási támogatást lehet téríteni.

661

(14) A (13) bekezdés szerint kifizethetõ szénipari szerkezetátalakítási támogatást az egyes idõszakonként a bányavállalkozó széntermeléssel összefüggõ indokolt folyó költségének és ráfordításának és a szén értékesítésébõl, illetve felhasználásából származó bevételét meghaladó részének figyelembevételével – a Tanács szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendelettel összhangban – külön jogszabályban kell megállapítani, azzal, hogy a támogatásnak az elõzõ idõszakban kifizetett támogatásnál alacsonyabb összegûnek kell lennie. (15) E törvény hatálybalépését megelõzõen kötött uralmi szerzõdést a 92. § (4) bekezdésben meghatározott engedélyesek 2008. június 30-ig kötelesek megszüntetni, ennek hiányában az érintett felek az uralmi szerzõdésbõl fakadó jogokat, illetve kötelezettségeket érvényesen nem gyakorolhatnak, illetve nem teljesíthetnek. 172. § (1) A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelõzõen tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére vonatkozó vezetékjog alapítása nem történt meg, vagy a vezetékjogi engedély nem lelhetõ fel, illetve a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 116. § szerinti Hatóságtól e törvény hatálybalépésétõl számított öt éven belül kérheti a vezetékjog megállapítását, vagy a vezetékjog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vezetékjog fennállását és keletkezésének idõpontját a határozatban kell megállapítani. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzésére a 116. § szerinti Hatóság jogerõs határozata alapján kerülhet sor. (2) A Hatóság a jogerõs határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. (3) A vezetékjog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem. 173. § (1) A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelõzõen tíz éven belül idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, vezetékjoggal rendelkezõ közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 116. § szerinti Hatóságtól e törvény hatálybalépésétõl számított öt éven belül egyszerûsített üzemeltetési engedélyt kérhet. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzésére a 116. § szerinti Hatóság jogerõs egyszerûsített engedélye alapján kerülhet sor.

662


(2) A jogerõs egyszerûsített üzemeltetési engedéllyel a Hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. (3) Az egyszerûsített üzemeltetési engedély, illetve a vezetékjog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem. 174. § (1) A Hivatal a) a 142. § (4) bekezdése szerinti módszertani útmutatót elsõ alkalommal 2008. június 30-ig, b) a 142. § (5) bekezdése szerinti módszertani útmutatót elsõ alkalommal 2008. október 31-ig készíti el. (2) A rendszerhasználati díjak 2008. évi árszintjét az 5/2005. (I. 21.) GKM rendelet szerint kell meghatározni. A 142. § (7)–(9) bekezdéseiben foglaltakat a rendszerhasználati díjak árszintjének 2008. január 1-jén esedékes módosítását követõ elsõ alkalommal kell alkalmazni. (3) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 125. § (2) bekezdése szerinti, a kapcsoltan termelt, valamint a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát felhasználó erõmûvek termelésének elõsegítésére szolgáló, a rendszerirányítási díjba épített elembõl származó bevétel és a kifizetések 2007. december 31-i egyenlegét az e törvény 142. § (1) bekezdés a) pontja szerinti átviteli rendszerirányítási díj meghatározásakor figyelembe kell venni. (4) A 147. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét, vagy annak módosítását a költségvetési törvényben kell megállapítani. 175. § (1) A Hivatal a 107. § szerinti elemzést elsõ alkalommal 2008. június 15-ig hajtja végre. A 110–111. §-ok szerinti kötelezettségeket a Hivatal elsõ alkalommal 2008. június 30-ig határozza meg. (2) A Hivatal a jelen törvény 107–112. §-ai szerint elvégzett piacelemzési és piacszabályozási eljárásokban hozott határozatokat követõ második évben, de legkésõbb 2010. december 31. napjáig elemzést készít a villamosenergia-piac helyzetérõl, különös tekintettel a lefolytatott piacszabályozási eljárásokra, az eljárások eredményére és a kiszabott kötelezettségekre, valamint azoknak a piaci versenyre gyakorolt hatására. A Hivatal a lefolytatott vizsgálat eredményeit jelentésében összefoglalva megküldi a Kormány számára, amely alapján a Kormány megvizsgálja a villamosenergia-piacon a hatékony verseny megteremtéséhez szükséges további jogalkotási feladatokat.

7. szám

176. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók közüzemi szerzõdéseiben a közüzemi szolgáltató helyébe a 178. § (1) bekezdése c) pontjának megfelelõen beadott kérelmek alapján – az e törvény 90. §-a szerinti egyetemes szolgáltatói engedély megszerzésének feltételével – a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes mûködési engedélyében meghatározott szolgáltatási területével azonos területen történõ egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles egyetemes szolgáltató lép. (2) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, de az e törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók közüzemi szerzõdéseiben a közüzemi szolgáltató helyébe a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes mûködési engedélyében meghatározott szolgáltatási területével azonos területen villamos energiát értékesítõ villamosenergia-kereskedõ lép, amennyiben a) az ugyanezen területen egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles egyetemes szolgáltatóval egy gazdasági társaság, b) az egyetemes szolgáltatói engedélyen felül villamos energia kereskedelemre vonatkozó mûködési engedéllyel is rendelkezik. (3) Azon felhasználók esetében, amelyek a jelen törvény hatálybalépésekor külön hálózat használati és villamosenergia-vásárlási szerzõdéssel nem rendelkeznek, vagy közüzemi szerzõdésüket ráutaló magatartással kötötték, az érintett engedélyesek és felhasználók 2009. december 31-ig kötelesek az e törvény rendelkezései szerinti új szerzõdéseket megkötni és egyidejûleg az érvényben lévõ közüzemi szerzõdéseiket megszüntetni. (4) Amennyiben e törvény hatálybalépését követõen az új szerzõdések megkötéséig érvényben lévõ közüzemi szerzõdések egyes rendelkezései a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétesek, úgy a közüzemi szerzõdés ezzel érintett rendelkezései helyett a jelen törvény és kapcsolódó jogszabályai, a villamosenergia-ellátási szabályzatok és az érintett engedélyesek üzletszabályzatainak rendelkezései megfelelõen alkalmazandók. (5) E § alkalmazásában közüzemi szerzõdés a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes közötti, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerint közüzemi szolgáltatásnak minõsülõ villamosenergia-szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés. (6) 2008. december 31-ig a kisfeszültségen vételezõ, 3*25 A-t meghaladó, de 3*50 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményû felhasználók is jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni.

7. szám


177. § Amennyiben a szervezett villamosenergia-piac mûködtetésére 2008. június 30. napjáig engedélykérelmet nem nyújtanak be, úgy a Hivatal az átviteli rendszerirányítót határozatban az engedélykérelem benyújtására kötelezheti. Ebben az esetben a 54. § (1)–(2) bekezdésekben elõírt tulajdonosi korlátok nem érvényesülnek, azonban az átviteli rendszerirányító a szervezett villamosenergia-piac mûködtetésére szóló engedély jogerõre emelkedésének napjától számított 3 éven belül köteles a részvényeinek 70%-át elidegeníteni. 178. § (1) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján a) átviteli és rendszerirányítási engedéllyel rendelkezõ engedélyes köteles: aa) az e törvény szerint átviteli rendszerirányításra vonatkozó mûködési engedély megszerzésére vonatkozó kérelmet benyújtani a Hivatalhoz 2007. október 31-ig, ab) kidolgozni az e törvénynek és a végrehajtásra kiadott kormányrendeletnek megfelelõ Üzemi- és Kereskedelmi Szabályzatot valamint a Megfelelési Programot és jóváhagyásra benyújtani a Hivatalhoz 2007. november 15-ig; b) elosztói engedéllyel rendelkezõ engedélyesek kötelesek kidolgozni az e törvénynek és a végrehajtásra kiadott kormányrendeletnek megfelelõ Elosztói Szabályzatot, a kiszervezésre vonatkozó belsõ szabályzataikat, valamint a Megfelelési Programokat és jóváhagyásra benyújtani a Hivatalhoz 2007. november 15-ig; c) közüzemi szolgáltatói engedéllyel rendelkezõ engedélyesek kötelesek olyan egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelmet benyújtani a Hivatalhoz 2007. október 31-ig, amely legalább az engedélyükben meghatározott szolgáltatási területre kiterjed; d) minden, üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes köteles üzletszabályzatát az e törvénynek és a végrehajtásra kiadott kormányrendeletnek megfelelõen átdolgozni és jóváhagyásra benyújtani a Hivatalhoz 2007. november 15-ig. (2) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény rendelkezései szerint kiadott kiserõmûvi összevont engedélyek, villamos energia termelésére vonatkozó mûködési engedélyek, az elosztó hálózati engedélyek, valamint a villamos energia kereskedelemre vonatkozó mûködési engedélyek érvényességét e törvény hatálybalépése nem érinti. (3) Az e törvény hatálybalépését megelõzõen indult engedélyezési eljárásokat e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni, azzal, hogy a Hivatal nem kérheti a már rendelkezésére álló iratok ismételten történõ benyújtását. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján kiadott átviteli, rendszerirányítási, közüzemi nagykereskedelmi és közüzemi szolgáltatói mûködési engedélyek érvényüket veszítik.

663

(5) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása során a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján mûködési engedéllyel rendelkezõ gazdasági társaságok nem mentesülnek az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. (6) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 43. § (2) bekezdése alapján a közüzemi szolgáltató és közüzemi nagykereskedõ engedélyesek között létrejött, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 43. § (5) bekezdése és 45. § (4) bekezdése alapján az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia lekötésérõl és átvételérõl kötött megállapodások – amennyiben e törvény hatálybalépését megelõzõen a szerzõdõ felek nem állapodtak meg eltérõen – megszûnnek. (7) A Hivatal – az (1) bekezdés c) pontja értelmében egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély benyújtására kötelezetteken túlmenõen – egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt adhat a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi nagykereskedõnek, villamosenergia-kereskedõnek továbbá az e törvény hatálybalépése elõtt közüzemi nagykereskedõnek vagy villamosenergia-kereskedõnek minõsült társaságnak vagy ezek jogutódjának, továbbá a 88. § (2) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedõnek.

HATÁLYBA LÉPTETÕ RENDELKEZÉSEK 179. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2007. október 15-én lép hatályba. (2) E törvény 182. §-a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (3) E törvény 1–105. §-a, 107–177. §-a, 178. §-ának (4) és (6) bekezdése, 181. §-a, valamint 183. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.

XXII. Fejezet MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK 180. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.28. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [8. A természetbeni juttatások közül adómentes:] „8.28. a villamos energiáról szóló külön törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott személyi körben – a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben – külön jogszabályban meghatározottak szerint vételezett villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott általános lakossági fogyasztói áron számított értéke és az ilyen magánszemélyre vonatkozó kedvezményes villamos energiának az egyetemes szolgáltató üz-

664


letszabályzatában – külön jogszabály elõírásai szerint – meghatározott ára alapján számított érték különbsége formájában nyújtott kedvezmény.” 181. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 1. §-ának (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [A törvény hatálya nem terjed ki:] „e) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára.”

7. szám

(2) Az Ártv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „17. § (4) Az energiapolitikáért felelõs miniszter árhatósági jogkörébe tartozó, a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár megállapítója helyett a Magyar Energia Hivatal végzi. Az ezzel kapcsolatos eljárásra a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(3) Az Ártv. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának A) Termékek fejezetében a hatósági áras termékek, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolásából a következõ szövegrész a) „401010-bõl a villamosenergia-termelõi engedélyes által értékesített közüzemi energiapolitikáért felelõs célra lekötött villamos energia ára miniszter” „403010-bõl

403010-bõl

401010-bõl 401010-bõl

b) a villamosenergia-termelõi engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhõ-szolgáltatási célra értékesített gõz ára, ha az e célra lekötött hõteljesítmény az adott településen az 50 MW-ot meghaladja a villamosenergia-termelõi engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhõ-szolgáltatási célra értékesített melegített víz ára, ha az e célra lekötött hõteljesítmény az adott településen az 50 MW-ot meghaladja a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által közüzemi célra értékesített villamos energia ára a közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia ára

energiapolitikáért felelõs miniszter

energiapolitikáért felelõs miniszter

energiapolitikáért felelõs miniszter energiapolitikáért felelõs miniszter”

hatályát veszti. (4) Az Ártv. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának B) Szolgáltatások fejezetében a hatósági áras szolgáltatások, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolásából a következõ szövegrész hatályát veszti: „40.10.92-bõl

A villamos energia átvitelének díja

40.10.92-bõl

A villamos energia elosztásának díja

40.10.92-bõl

A villamos energia rendszerirányításának díja

40.10.92-bõl

A villamos energiához kapcsolódó rendszerszintû szolgáltatások díja

182. § (1) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 52. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Bármely engedélyes vállalkozásban történõ ötszázalékos mértéket elérõ, majd ezt követõen minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérõ közvetlen és közvetett befolyásszerzést a szerzõ fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni és a Hivatal köteles a befolyásszerzés tudomásulvételét visszaigazolni. A befolyásszerzésre, annak mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseit

energiapolitikáért felelõs miniszter energiapolitikáért felelõs miniszter energiapolitikáért felelõs miniszter energiapolitikáért felelõs miniszter”

kell megfelelõen alkalmazni. A szavazatok 25 százalékát, 50 százalékát, illetve 75 százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez fûzõdõ jogok gyakorlásához a Hivatal elõzetes hozzájáruló határozata is szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani.” (2) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 52. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Az (1)–(3) bekezdések szerinti jóváhagyó határozat, illetve a részesedésszerzés (3) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása után megszerzett részesedések tekintetében a részvényes, illetve a tag a rész-

7. szám


vénykönyvbe nem jegyezhetõ be, tagjegyzékben nem tüntethetõ fel és a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat.”

XXIV. Fejezet HATÁLYUKAT VESZTÕ JOGSZABÁLYOK 183. § Hatályát veszti a) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény; b) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény; c) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXV. törvény; d) a villamos energia határon keresztül történõ szállításának szabályozásáról szóló 182/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet; e) a villamos energia határon keresztül történõ szállításának szabályozásáról szóló 182/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 200/2004. (VI. 23.) Korm. rendelet; f) a villamos energia határon keresztül történõ szállításának szabályozásáról szóló 182/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 37/2007. (III. 7.) Korm. rendelet; g) a villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló 181/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet; h) az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 183/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet; i) a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet; j) a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 7/2005. (I. 21.) GKM rendelet; k) a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 48/2006. (VII. 21.) GKM rendelet; l) a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 12/2007. (I. 26.) GKM rendelet; m) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet; n) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 8/2005. (I. 21.) GKM rendelet; o) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árá-

665

nak megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 49/2006. (VII. 21.) GKM rendelet; p) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 13/2007. (I. 26.) GKM rendelet; q) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet; r) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet módosításáról szóló 111/2005. (XII. 23.) GKM rendelet; s) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet módosításáról szóló 50/2006. (VII. 27.) GKM rendelet; sz) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet módosításáról szóló 15/2007. (I. 26.) GKM rendelet; t) a villamosenergia-termelõi engedélyes által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia legmagasabb hatósági árainak megállapításáról szóló 80/2006. (XI. 24.) GKM rendelet; u) a villamosenergia-termelõi engedélyes által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia legmagasabb hatósági árainak megállapításáról szóló 80/2006. (XI. 24.) GKM rendelet módosításáról szóló 14/2007. (I. 26.) GKM rendelet; v) az elõmunkálati jogot és a vezetékjogot engedélyezõ hatóság meghatározásáról szóló 10/2003. (III. 4.) GKM rendelet; w) a statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe alapján mért fogyasztók körérõl szóló 92/2004. (VII. 9.) GKM rendelet; x) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköreivel összefüggõ egyes rendeletek módosításáról szóló 261/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. §-a; y) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet; z) a távhõ- és villamosenergia-termelõi engedélyekkel rendelkezõ engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhõ-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gõz hatósági árának megállapításáról szóló 1/2006. (I. 18.) GKM rendelet.

666


AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS 184. § (1) Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelve (2003. június 26.) a belsõ villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl; b) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve (2001. szeptember 27.) a belsõ villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásból elõállított villamos energia támogatásáról (a törvény 3. §-ának 42. és 4. pontjai, valamint 9–11. §-ai); c) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelve (2004. február 11.) a hasznos hõigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belsõ energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról, 3. cikke b)–d) pontjai (a törvény 3. §-ának 20. és 23., és 29. pontjai). (2) Ez a törvény a villamos energia határokon keresztül történõ szállítása esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekrõl szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Sólyom László s. k.,




2007. évi XCIV. törvény az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról* 1. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv). 1. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) E törvény hatálya nem terjed ki az olyan közlésekre, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül esõ célból eljáró személy tesz információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás igénybevételével, ideértve az ilyen módon tett szerzõdési nyilatkozatokat is.” 2. § (1) Az Ektv. 2. § c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „c) Az Európai Gazdasági Térség tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam;” * A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.

7. szám

(2) Az Ektv. 2. §-a a következõ t) és v) ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] „t) Vállalkozás: a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet – ideértve a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki, illetve amely gazdasági vagy – szabályozott szakmának minõsülõ – szakmai tevékenységével összefüggõ célok érdekében jár el; v) Fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenységén kívül esõ célok érdekében eljáró természetes személy;” 3. § Az Ektv. a következõ 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § (1) E törvény alkalmazásában elektronikus hirdetés bármely információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás-, illetve beszédcélú telefonhívás kivételével elektronikus hírközlés útján tett közlés, amelynek célja a következõk egyike: a) közvetve vagy közvetlenül népszerûsítsen egy vállalkozást, szervezetet vagy személyt, annak áruját, szolgáltatását, tevékenységét, b) társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó tájékoztatás. (2) Elektronikus hirdetésnek minõsülnek az olyan közlések is, amelyek célja kizárólag a 14. § (2) bekezdésben megfogalmazott hozzájárulás kérése. (3) Önmagában nem minõsül elektronikus hirdetésnek a) vállalkozás, egyéb szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetõvé tevõ információ közlése, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím, b) vállalkozás, szervezet vagy személy árujára, szolgáltatására vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettõl vagy személytõl független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik.” 4. § Az Ektv. 3/A. § (1) bekezdésének ad) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás más részes államai területén letelepedett szolgáltató által a Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatás nem korlátozható, kivéve, ha az érintett hatóság vagy bíróság intézkedése a) az alábbi érdekek valamelyikének védelmében szükséges:] „ad) a fogyasztók vagy a befektetõk érdekei; és” 5. § Az Ektv. 5. § (2) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A szolgáltató az (1) bekezdésben, a 4. §-ban, valamint egyéb jogszabályban elõírt tájékoztatási kötelezettségén túlmenõen az igénybe vevõ megrendelésének elküldését megelõzõen köteles egyértelmûen tájékoztatni az igénybe vevõt:”

7. szám


6. § Az Ektv. 6. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A szolgáltató köteles megfelelõ, hatékony és hozzáférhetõ technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevõ az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése elõtt el tudja végezni. Ilyen lehetõség hiányában az igénybe vevõ megrendelése nem minõsül szerzõdéses nyilatkozatnak. (2) A szolgáltató köteles az igénybe vevõ megrendelésének megérkezését az igénybe vevõ felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevõ megrendelésének elküldésétõl számított, a szolgáltatás jellegétõl függõ elvárható határidõn belül, de legkésõbb 48 órán belül az igénybe vevõhöz nem érkezik meg, az igénybe vevõ mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerzõdéses kötelezettség alól. (3) A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendõ a szolgáltatóhoz, illetve az igénybe vevõhöz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetõvé válik.” 7. § Az Ektv. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § (1) A szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütközõ tartalmú információért. (2) A közvetítõ szolgáltató a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítõ szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggõ szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetõvé tett információért – a 8–11. §-okban meghatározott feltételek fennállása esetén – nem felel. (3) A közvetítõ szolgáltató nem köteles ellenõrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetõvé tett információt, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak. (4) A 13. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 2. § lb)–ld) pontjaiban meghatározott közvetítõ szolgáltató – a (2) bekezdésben említetteken túlmenõen – akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, az általa nyújtott információs társadalommal összefüggõ szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetõvé tett, jogszabályba ütközõ tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, ha lefolytatja a 13. § szerinti eljárást. (5) A közvetítõ szolgáltatónak a (2) bekezdés alapján történõ mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésbõl fakadó igényei közül a jogsértés megelõzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértõ fél mellett a közvetítõ szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse. (6) A közvetítõ szolgáltató nem felel az információ eltávolítása vagy hozzáférés nem biztosítása révén keletkezett jogsérelemért, amennyiben a 7–11. § vagy a 13. § szerint járt el.”

667

8. § Az Ektv. 8. § (1) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A 2. § la) pontjában meghatározott közvetítõ szolgáltató akkor nem felel a továbbított információért, ha” 9. § Az Ektv. 10. § (1) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A 2. § lc) pontjában meghatározott közvetítõ szolgáltató akkor nem felel az igénybe vevõ által biztosított információért, ha” 10. § Az Ektv. 14. §-a a következõ (9)–(12) bekezdésekkel egészül ki: „(9) Ha az elektronikus hirdetõ az igénybe vevõ kapcsolattartásra szolgáló elektronikus levelezési címéhez egy áru vagy szolgáltatás értékesítése során jogszerûen jut hozzá, ugyanez az elektronikus hirdetõ felhasználhatja ezeket az adatokat saját hasonló áruinak vagy szolgáltatásainak hirdetésére. Az elektronikus hirdetõ ez esetben köteles biztosítani, hogy az igénybe vevõ az elektronikus hirdetés megküldését ingyenesen, korlátozás és indokolás nélkül megtilthassa. A megtiltás lehetõségére egyértelmûen és feltûnõ módon fel kell hívni az igénybe vevõ figyelmét mind a kapcsolattartói adatok gyûjtésekor, mind a késõbbiekben, az egyes elektronikus hirdetések megküldésekor. (10) Az elektronikus hirdetõ vagy az elektronikus hirdetés közzétevõjének beazonosítása céljából a közvetítõ szolgáltató a Hatóság megkeresésére köteles a Hatóság rendelkezésére bocsátani a következõ adatokat, ha azok a közvetítõ szolgáltató rendelkezésére állnak: a) a Hatóság által megjelölt elektronikus hirdetés küldõjének vagy közzétevõjének elektronikus hírközlési azonosítóját; és b) a nyilvántartásában az elektronikus hírközlési azonosítóhoz tartozóként meghatározott igénybe vevõ nevét és lakcímét. (11) A Hatóság az átadott adatokat az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás jogerõs lezárását követõ 60. napig, illetve a döntés bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági felülvizsgálat jogerõs lezárásáig jogosult kezelni, kizárólag az elektronikus hirdetõ vagy az elektronikus hirdetés közzétevõjének beazonosítása céljából. (12) Ha a közvetítõ szolgáltató nem tesz eleget a (10) bekezdésben foglalt kötelezettségének, a (8) bekezdés szerint az ott felsoroltakkal egyetemleges felelõsséggel tartozik a (2)–(6) bekezdésben foglalt kötelezettségek megsértéséért.” 11. § Az Ektv. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást is nyújtó közüzemi, pénzügyi és nyugdíjpénztári, illetve biztosítási tevékenységet folytató vállalkozás elektronikus úton is köteles a bejelentések intézésére, panaszok kivizs-

668


gálására és orvoslására, valamint az igénybe vevõk tájékoztatására ügyfélszolgálatot mûködtetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás – amennyiben szolgáltatásait az igénybe vevõk számára kizárólag elektronikus úton nyújtja –, továbbá a kizárólag információs társadalommal összefüggõ szolgáltatási tevékenységet végzõ vállalkozás jogosult az ügyfélszolgálatot kizárólag elektronikus úton mûködtetni. Üzemzavar esetén az ügyfélszolgálat telefonos elérhetõségét biztosítani kell. (3) A (2) bekezdés szerint biztosított ügyfélszolgálat a panasz elutasítását köteles indokolással ellátva írásba foglalni és annak egy példányát az igénybe vevõnek elektronikus úton haladéktalanul megküldeni.” 12. § (1) Az Ektv. 16/C. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárást az kérheti, akinek a 14. §-ban, a 14/A. §-ban foglaltak megsértése jogát vagy jogos érdekét sérti. Ha az igények önálló érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezetõ, az eljárás megindítására a fogyasztói érdekképviseletet ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak.” (2) Az Ektv. 16/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, továbbá a 16/C. § a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(2) A Hatóság eljárását ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. és 7. cikkét átültetõ jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással kezdeményezhetik azok az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött, feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek. (3) A kérelmet a hatóság által rendszeresített ûrlapon kell benyújtani. (4) Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás a jogsértõ elektronikus hirdetés közzétételét követõ egy éven túl nem indítható meg. (5) Az igazságügyért felelõs miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli a (2) bekezdésben említett közösségi jogi rendelkezéseket átültetõ jogszabályi rendelkezéseket.” 13. § (1) Az Ektv. 16/D. § (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki, és az eredeti d) pont megjelölése e) pontra változik: [A Hatóság a 14. §-ban, illetve a 14/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén] „d) felhívhatja a 2. § la) pont szerinti közvetítõ szolgáltató figyelmét arra, hogy az elektronikus hirdetõ, elektronikus hirdetési szolgáltató vagy az elektronikus hirdetés közzétevõje a közvetítõ szolgáltató által nyújtott elõfizetõi

7. szám

vagy hálózati szolgáltatást jogszabálysértõ módon elektronikus hirdetés küldésére használja,” (2) Az Ektv. 16/D. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az elektronikus kereskedelmi bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen az igénybe vevõk érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértõ állapot idõtartamára, a jogsértõ magatartás ismételt jellegére – tekintettel kell meghatározni. A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.” (3) Az Ektv. 16/D. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A Hatóság az elektronikus hirdetõt, az elektronikus hirdetési szolgáltatót, valamint az elektronikus hirdetés közzétevõjét határidõ kitûzésével a 14. §-ban, illetve a 14/A. §-ban meghatározott rendelkezések teljesítésének hitelt érdemlõ módon való igazolására hívhatja fel.” 14. § Az Ektv. 16/E. § (1) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A Hatóság a 14. §-ban és a 14/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése tárgyában hozott jogerõs határozatát – az igénybe vevõ személyes adatainak törlése vagy olvashatatlanná tétele mellett – honlapján közzéteszi, amennyiben” 15. § Az Ektv. 16/F. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az igazságügyért felelõs miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli az (1) bekezdésben említett közösségi jogi rendelkezéseket átültetõ jogszabályi rendelkezéseket.” 16. § Az Ektv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belsõ piacon az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól; b) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a 16/C. § (2) bekezdés, a 16/D. § (4) bekezdés és a 16/E. § (1) és (2) bekezdés, a Hatóság eljárásában]; c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történõ feldolgozásáról és magánjellegének védelmérõl, 13. cikk 1. és 2. bekezdése [a 2/A. § és 14. § (9) bekezdése].”

7. szám


17. § (1) A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § r) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „r) üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármû- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javító-szolgáltató értékesítõ hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól mûszakilag el nem különíthetõ, fogyasztási cikk javító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különbözõ intézményekben, munkahelyeken üzemelõ értékesítõ helyeket;” (2) A Kertv. 3. § (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdéstõl eltérõen, nem szükséges üzlet – a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – az alábbi kereskedelmi tevékenységek folytatásához:] „c) csomagküldõ kereskedelem;” (3) A Kertv. 3. § (3) bekezdése a következõ n) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdéstõl eltérõen, nem szükséges üzlet – a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – az alábbi kereskedelmi tevékenységek folytatásához:] „n) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvényben meghatározott elektronikus kereskedelmi szolgáltatás;” (4) A Kertv. 12. § (1) bekezdése a következõ m) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy] „m) a csomagküldõ kereskedelem részletes feltételeit,” [rendeletben állapítsa meg.]

18. § (1) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 160. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az elõfizetõ számára külön költség nélkül biztosítani kell azt a jogot, hogy kérésére:] „b) az elõfizetõi névjegyzékben feltüntessék, hogy személyes adatai nem használhatóak fel közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás céljára;” (2) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 162. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

669

„(1) Az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer az elõfizetõ tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- és piackutatás céljára, ha ehhez az elõfizetõ elõzetesen hozzájárult. (2) Tilos közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás céljából olyan elõfizetõ felé hívást kezdeményezni, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyen hívást fogadni. (3) Az elõfizetõ kifejezett hozzájárulása ellenére sem lehetséges olyan közvetlen üzletszerzési, tájékoztatási, közvélemény- és piackutatási célú küldemény továbbítása, amelybõl nem ismerhetõk fel a feladó azonosító adatai.” 19. § A hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 201. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A pénzügyi intézmény nem küldhet ügyfelének közvetlen postai úton reklámanyagot, ha ezt az ügyfél kifejezett rendelkezéssel kizárta.” 20. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) A törvény 17. §-a 2008. március 31-én lép hatályba. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) az Ektv. 2. § m) és o) pontja, 2. § r) pontjának utolsó mondata, valamint 17. § (3) bekezdése; b) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXI. törvény 2. §-a, 3. § (1), (3) és (6) bekezdése, 8. §-a, 14. §-a, 15. § (1) bekezdése. (4) A Kertv. 2. § d) pontja 2008. március 31-én hatályát veszti. 21. § Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belsõ piacon az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól, 12–14. cikk (a törvény 7. §-a), b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történõ feldolgozásáról és magánjellegének védelmérõl, 13. cikk 1. és 2. bekezdés [a törvény 3. §-a, a 18. § (2) bekezdése, valamint a 10. §-a]. Sólyom László s. k.,




670


A Kormány 138/2007. (VI. 18.) Korm. rendelete az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggõ kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében – az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint 40. §-a (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva –, az egészségügyi hatósági igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény 15. §-ának (4) bekezdésében, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének k) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjában, a növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény 65. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20/A. §-ának a) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ának a) pontjában, a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének h) pontjában, valamint az állategészségügyrõl szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § (1) A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a § a következõ (7) és (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg az eredeti (7)–(11) bekezdés megjelölése (9)–(13) bekezdésre változik: „(6) A miniszter az élelmiszer-biztonságért való felelõssége körében felel az élelmiszer-higiéniáért és az élelmiszer-ellenõrzésért, e körben – a szociális és munkaügyi miniszterrel együttmûködve – elõkészíti különösen a) az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-higiéniai követelményekrõl, b) az élelmiszer minõség-ellenõrzésrõl, valamint a bor és zöldség-gyümölcs minõség-ellenõrzésrõl, c) a bor elõállítás és forgalomba hozatal feltételrendszerérõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (7) A miniszter az élelmiszer-biztonságért való felelõssége körében – az egészségügyért felelõs miniszterrel együttmûködve – elõkészíti különösen a) az élelmiszerben jelen lévõ, az egészségre ható tényezõk határértékeirõl, b) az élelmiszer eredetû megbetegedések megelõzésének és leküzdésének élelmiszer-biztonsági feltételeirõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki.

7. szám

(8) A miniszter az élelmiszer-biztonságért való felelõssége körében elõkészíti az élelmiszerek elõállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-biztonsági feltételeirõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeletet ad ki.” (2) A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése a következõ z) ponttal egészül ki: [A miniszter az agrárpolitikáért való felelõssége körében irányítja] „z) a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt.”

2. § Az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A miniszter az egészségügyért való felelõssége körében meghatározza] „a) a közegészségügyi, népegészségügyi feladatokat, továbbá a feladatkörébe tartozó szakterületek tekintetében – a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, valamint törvényben adott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttesen – az élelmiszer-biztonság területére vonatkozó határértékek kivételével az egészségre ható tényezõk határértékeit,”

3. § (1) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kormány Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) létesít, amelynek irányítását a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.” (2) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Hivatal önálló jogi személyiségû, elõirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezõ, részben önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A Hivatal költségvetése a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezetén belül szerepel, meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal látja el.” (3) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Tanácsba – a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges szakértelemmel rendelkezõ tagként – a miniszter négy, az egészségügyi miniszter, a gazdasági és közle-

7. szám


kedési miniszter, szociális és munkaügyi miniszter két-két, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egy személyt jelöl, a szakmai, tudományos és érdek-képviseleti szervezetek jelöltjei közül a miniszter két-két tagot választ.” (4) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendelet 5. §-a a következõ s) ponttal egészül ki: [A Hivatal szakmai tevékenysége körében:] „s) a 6. §-ban foglalt adatszolgáltatás keretében tudományos célból adatokat gyûjt és elemez az élelmiszerek okozta megbetegedésekrõl.” (5) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendelet 5/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A többéves nemzeti ellenõrzési terv elkészítését a Hivatal koordinálja. A terv elkészítése során a vámhatóság közremûködését is igénylõ feladatok tekintetében a Vámés Pénzügyõrség véleményét ki kell kérni. A tervet a miniszter a szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben fogadja el. A tervet a minisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.” (6) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendelet 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A Hivatal a soron kívüli intézkedések koordinációja keretében összeállítja az élelmiszer- és takarmány-biztonsági válságkezelés során követendõ intézkedési és kommunikációs tervet (a továbbiakban: válságkezelési terv), amelyet a miniszter hagy jóvá.”

4. § (1) A hatósági élelmiszer-ellenõrzés rendjérõl szóló 302/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és egyidejûleg a § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) E rendelet alkalmazásában a) élelmiszer-biztonsági szerv: a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal központja, illetve területi szervei; b) közegészségügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális, illetve kistérségi intézetei; c) fogyasztóvédelmi hatóság: a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelõségek. (4) E rendelet alkalmazásában vendéglátóhely: az Étv. 2. §-ának 6. pontja szerinti terméket elõállító és tevékenységet végzõ létesítmény.” (2) A hatósági élelmiszer-ellenõrzés rendjérõl szóló 302/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. és 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

671

„3. § (1) Az élelmiszer-biztonsági szerv a) kizárólagosan valamennyi élelmiszer-vállalkozás esetében aa) ellenõrzi az élelmiszer-biztonsági elõírások betartását és az élelmiszerek élelmiszer-biztonsági megfelelõségét, nyomon követhetõségét, élelmiszerek élelmiszerminõségi megfelelõségét, jelölését, csomagolását, elbírálja az élelmiszerek fogyaszthatóságát, ab) ellenõrzi az élelmiszerláncban az élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülõ anyagok megfelelõségét, továbbá – a b) pontban foglalt eltéréssel – az élelmiszer-higiéniai megfelelõséget, ac) vizsgálja az állati eredetû melléktermékek és élelmiszer hulladékok kezelését és ártalmatlanná tételét állat-járványügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból, állatjárvány fennállása vagy annak gyanúja esetén az állategészségügyi-járványvédelmi elõírások betartását; b) vendéglátóhelyen az ab) pontban foglalt ellenõrzést és vizsgálatot az élelmiszer-vállalkozás által a vendéglátó termék elõállításához használt élelmiszer-összetevõk és -alapanyagok tárolására szolgáló raktárban, azok beszerzése, tárolása, kezelése vonatkozásában végzi; c) külön jogszabály alapján vizsgálja az oltalom alatt álló földrajzi árujelzõkkel jelzett, valamint a hagyományos különleges termékeket; d) a közegészségügyi hatóság értesítése alapján élelmiszer-eredetû megbetegedés vagy annak gyanúja esetén az élelmiszerrel kapcsolatban ellenõrzést és vizsgálatot végez – az e) pontban foglalt eltéréssel – az élelmiszerlánchoz tartozó bármely területen és helyen, melynek során a vizsgálat lezárásáig folyamatosan tájékoztatja a közegészségügyi hatóságot; e) vendéglátóhelyen a d) pontban foglalt ellenõrzést és vizsgálatot az élelmiszer-vállalkozás által a vendéglátó termék elõállításához használt élelmiszer-összetevõk és -alapanyagok eredetének vonatkozásában végzi, melynek során a vizsgálat lezárásáig folyamatosan tájékoztatja a közegészségügyi hatóságot; f) élelmiszerrel kapcsolatban ellenõrzést és vizsgálatot végez az élelmiszerlánchoz tartozó bármely területen és helyen az emberi egészségre veszélyes élelmiszer forgalomba kerülésekor, melynek során a vizsgálat lezárásáig folyamatosan tájékoztatja a közegészségügyi hatóságot; g) ellenõrzi az Európai Unión kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) belépõ élelmiszerek élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minõségi megfelelõségét; h) vizsgálja a forgalomba hozott, illetve harmadik országból érkezõ feldolgozatlan és feldolgozott növényi eredetû mezõgazdasági termékeket és élelmiszereket növényvédõszer-maradék, a nitrát és nitrit tartalom, valamint növényi károsító vonatkozásában, a feldolgozatlan növényi eredetû mezõgazdasági termékek nehézfémtartalmát, illetve termésnövelõ anyagokból származó egyéb toxikus anyagtartalmát;

672


i) ellátja a jogszabályban meghatározott zöldség-gyümölcs ellenõrzési feladatokat, ellenõrzi a belföldön megtermelt, forgalomba hozott, illetve kivitelre vagy behozatalra szánt zöldséget, gyümölcsöt, és az elõállításukkal, forgalmazásukkal kapcsolatos követelményeket; j) ellenõrzi az elõállítás és a forgalmazás területén a szõlõtermesztésrõl, valamint a borgazdálkodásról szóló jogszabályokban foglaltak betartását a belföldön forgalomba kerülõ, közfogyasztásra szánt, továbbá az export és import borok, borpárlatok, borászati készítmények vonatkozásában. (2) A közegészségügyi hatóság a) a vendéglátóhelyen és annak raktárában ellenõrzi és vizsgálja az ételkészítésre, ételtárolásra, ételkezelésre, ételkiszolgálásra, valamint az abban részt vevõ személyzetre vonatkozó közegészségügyi elõírások betartását, valamint a táplálkozástudományi szempontok érvényre juttatását; b) vizsgálja az élelmiszer-eredetû megbetegedéseket járványügyi szempontból, továbbá az a) pontban szereplõ tevékenységek során keletkezett élelmiszerek, valamint az azt végzõ személyzet vonatkozásában, amelynek során az élelmiszer-biztonsági szervet egyidejûleg értesíti; c) vizsgálja az élelmiszer-eredetû megbetegedéseket a háztartásokban, amelynek során az élelmiszer-biztonsági szervet egyidejûleg értesíti; d) élelmiszer-eredetû megbetegedés, vagy annak gyanúja esetén a betegekkel kapcsolatos, illetve a vendéglátóhelyen a megbetegedésre vonatkozóan megismert, feltárt adatokról a lehetõ legrövidebb idõn belül, majd a vizsgálat lezárásáig folyamatosan adatot közöl az élelmiszer-biztonsági szervvel; e) táplálkozás-egészségügyi vizsgálatokat végez. (3) A fogyasztóvédelmi hatóság a 178/2002/EK rendelet szerinti kiskereskedelem területén az élelmiszer-biztonsági követelmények kivételével vizsgálja – a külön jogszabályban meghatározott hatáskörében eljárva – a fogyasztóknak szánt, forgalomba hozatalra kerülõ termékek minõségét, jelölését, csomagolását, származását, reklámozását, valamint a forgalmazás egyéb jogszabályokban elõírt feltételeit. 4. § (1) Az élelmiszer-biztonsági szerv – a vámhatósággal együttmûködve – összehangolt közös ellenõrzéseket végez élelmiszer-logisztika és nagykereskedelmi raktárakban, üzletláncok elosztó központjaiban és szükség szerint a közutakon az élelmiszerek dokumentációjának, eredetének, nyomon követhetõségének ellenõrzésére. A vámhatóság a közös ellenõrzések során a feladat- és hatáskörébe tartozó ellenõrzési feladatokat – így különösen az élelmiszer-szállítmányok közúti ellenõrzését – látja el. (2) Az élelmiszer-biztonsági szerv a harmadik országból érkezõ élelmiszerek vizsgálata során együttmûködik a vámhatósággal.”

5. § A vásárokról és a piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

7. szám

„(4) A vásári és piaci árusítás során meg kell tartani az elárusítóhelyre, az árusítást végzõ személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, élelmiszer-biztonsági, közegészségügyi, állategészségügyi és növényegészségügyi, köztisztasági elõírásokat.” 6. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 111. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az eltérõ megoldás] „a) az egészségvédelem biztosítása szempontjából a 66. § (1) bekezdése, a 70. § (3), (6), (7) bekezdése, a 71. §, a 72. § (7) bekezdése, a 73. § (3) bekezdése, a 77. § (4) bekezdése, 77. § (5) bekezdése vonatkozásában az élelmiszer fogyasztására szolgáló helyiség esetén, a 79. § (2) bekezdésének b) pontja, (5) bekezdése, a 82. § (2) bekezdésének a)–c) pontja, (6) bekezdése, a 85. § (3), (4), (5) bekezdése, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, 90. § (2), (3), (4) bekezdése, a 92. § (4), (5) bekezdése, a 99. §, a 102. § (3) bekezdése és a 103. § (1) bekezdése tekintetében az Egészségügyi Minisztérium Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifõorvosi Hivatala, a 77. § (5) bekezdése vonatkozásában élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására szolgáló helyiség esetén a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal hozzájárulásával és feltételeivel,” (2) Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1 Mezõgazdasági élelmiszer-biztonság” Szakigazgatási Hivatal (3) Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „14 – Mezõgazdasági talajvédelem” Szakigazgatási Hivatal – környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség

7. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. §-a (1) bekezdésének ca) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A regionális intézet ellátja az alapító okiratban meghatározott, illetve a jogszabályokban rögzített feladatokat]

7. szám


„ca) a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kémiai biztonság, munkaegészségügy) területén az élelmiszer-biztonság kivételével, mely a feladatok ellátásához mûszeres, por-, rost-, zaj- és sugárlaboratóriumot üzemeltethet,”

8. § (1) Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mûködésérõl szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § A helyszíni eljárásra jogosult köztisztviselõ részére a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerinti igazolványt kell kiállítani.” (2) A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mûködésérõl szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a a következõ l)–m) pontokkal egészül ki: [Az MgSzH-t – ha kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik – a Kormány] ,,l) élelmiszer-biztonsági szervként, m) zöldség-gyümölcs minõség-ellenõrzési szervként” [jelöli ki.] (3) A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mûködésérõl szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a a következõ (19) bekezdéssel egészül ki: „(19) A Kormány állategészségügyi hatóságként az Áeütv. 45. §-ának (3) bekezdése szerinti feladat ellátására az elsõfokú hatósági jogkörében eljáró hatósági állatorvost, hatósági fõállatorvost, élelmiszer-biztonsági felügyelõt – aki az MgSzH területi szervének élelmiszer-biztonsági, illetve -minõségellenõrzési feladatokat ellátó köztisztviselõje – állategészségügyi felügyelõt – aki az MgSzH területi szervének állategészségügyi, illetve takarmány-ellenõrzési feladatokat ellátó köztisztviselõje – jelöli ki.” (4) A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mûködésérõl szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a következõ 19/A. §-sal egészül ki: „19/A. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az Étv. 8/A. §-a szerinti feladat ellátására az MgSzH Központját jelöli ki. (2) A Kormány élelmiszer-ellenõrzõ hatóságként az Étv. 14. §-ának (1) bekezdése szerinti feladat ellátására az elsõfokú hatósági jogkörében eljáró hatósági állatorvost, hatósági fõállatorvost, élelmiszer-biztonsági felügyelõt – aki az MgSzH területi szervének élelmiszer-biztonsági, illetve -minõségellenõrzési feladatokat ellátó köztisztviselõje – növényvédelmi felügyelõt, zöldség-gyümölcs minõség-ellenõrt jelöli ki. (3) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 2. §-a

673

(1) bekezdésének c) pontja szerinti feladat ellátására az élelmiszer-biztonsági feladatokat érintõ elõírások tekintetében az MgSzH Központját és területi szervét jelöli ki. (4) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az Ehi. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti feladat ellátására az élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer elõállításához felhasználásra kerülõ, az európai élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ivóvíz, továbbá ásványvíz, valamint palackozott vizek minõségének, a közegészségügyi követelmények betartásának, illetve érvényesülésének a rendszeres ellenõrzése tekintetében az MgSzH Központját és területi szervét jelöli ki. (5) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az Ehi. 4. §-a (5) bekezdésének a) a) pontja szerinti feladat ellátására az élelmiszerekben, italokban, élvezeti cikkekben, valamint az ezek készítéséhez használt anyagok összetevõiben elõforduló vagy kezelésük során belekerülõ vegyi, fizikai, illetve biológiai egészségkárosító anyagok kimutatása, az ezekre vonatkozó közegészségügyi határértékek és követelmények kimunkálása, és mindezeknek a termelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás során történõ ellenõrzése és érvényesítése tekintetében, b) b) pontja szerinti feladat ellátására a megbetegedést okozó élelmiszer külön jogszabály szerinti – a járványügyi kivizsgálás kivételével történõ – vizsgálata, továbbá az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtétele, újabb egészségkárosodások megelõzése érdekében történõ intézkedések tekintetében, c) d) pontja szerinti feladat ellátására adalékanyagok és technológiai segédanyagok, élelmiszer-csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertõtlenítõszerek gyártásával, felhasználásával, az élelmiszert elõállító, feldolgozó, csomagoló, tároló és forgalmazó helyek mûködési engedélyezésével kapcsolatos eljárásban való közremûködés tekintetében az MgSzH Központját és területi szervét jelöli ki.” (5) Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mûködésérõl szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A takarmányok elõállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: takarmánytörvény) 4. §-a (1) és (2) bekezdésében, 8. §-ában, 11. §-a (2) bekezdésének a)–e) és g)–k) pontjaiban, (3) bekezdésében, és (4) bekezdésének a) pontjában, 14. §-ának a)–c) pontjában, valamint 16. §-ának (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány takarmányozási hatóságként az MgSzH Központját jelöli ki. A takarmánytörvény 11. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a mûködési engedély megszerzésére kötele-

674


zett létesítmények nyilvántartása vonatkozásában a Kormány takarmányozási hatóságként az MgSzH Központját, a csak nyilvántartásra kötelezett létesítmények nyilvántartására az MgSzH területi szervét jelöli ki. (2) A takarmánytörvény 6. §-ának (2) bekezdésében, 11. §-a (4) bekezdésének b)–h) pontjában, valamint 14. §-ának d)–j) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány takarmányozási hatóságként az MgSzH területi szervét jelöli ki.” (6) Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mûködésérõl szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Kormány takarmányozási hatóságként a takarmánytörvény 16. §-ának (1) bekezdése szerinti feladat ellátására az elsõfokú hatósági jogkörében eljáró takarmányfelügyelõt, valamint hatósági állatorvost – aki az MgSzH területi szerve által takarmány-ellenõrzési feladatokkal megbízott köztisztviselõ – jelöli ki.”

9. § (1) Az ivóvíz minõségi követelményeirõl és az ellenõrzés rendjérõl szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép. [A jelen rendelet hatálya nem terjed ki:] „e) arra a vízre, amelyet kizárólag olyan célra használnak, amely nem jelent sem közvetlen, sem közvetett káros hatást a vízhasználók egészségére és a víz felhasználását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) regionális intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ megyei intézete) – élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer elõállításához történõ felhasználás esetében a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) szakhatósági hozzájárulásával – engedélyezte;” (2) Az ivóvíz minõségi követelményeirõl és az ellenõrzés rendjérõl szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 2. §-ának ab) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [ivóvíz: e rendeletben meghatározott minõségû olyan víz:] „ab) amelyet az európai élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerint az élelmiszer-vállalkozások élelmiszer elõállításához használnak fel (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz), beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, konzerválását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak; kivéve, ha az ÁNTSZ, illetve az MgSzH azt állapítja meg, hogy a víz

7. szám

minõsége nem befolyásolhatja a késztermék (élelmiszer) minõségét;” (3) Az ivóvíz minõségi követelményeirõl és az ellenõrzés rendjérõl szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A víz minõségének az alábbi pontokon kell megfelelnie a 3. §-ban foglalt elõírásoknak:] „d) élelmiszeripari-vállalkozások esetén, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-elõállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják.” (4) Az ivóvíz minõségi követelményeirõl és az ellenõrzés rendjérõl szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 5. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Az ÁNTSZ megyei intézete, illetve – a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz vendéglátáson kívüli élelmiszer-vállalkozásoknál történõ felhasználása esetén az élelmiszer-vállalkozás irányában – az MgSzH olyan vízminõségi jellemzõ vizsgálatát is elrendelheti, amelyre nincs a 3. § szerint meghatározott határérték, amennyiben feltételezhetõ, hogy olyan mennyiségben, illetõleg koncentrációban van jelen az ivóvízben, amely egészségügyi szempontból kockázatot jelenthet.” (5) Az ivóvíz minõségi követelményeirõl és az ellenõrzés rendjérõl szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 5. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz vendéglátáson kívüli élelmiszer-vállalkozásoknál történõ felhasználásának ellenõrzése az emberi fogyasztásra szánt víz minõségérõl szóló 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv 6. cikkének d) pontjában meghatározott megfelelõségi ponttól az MgSzH hatásköre. Az MgSzH és az ÁNTSZ egymást kölcsönösen tájékoztatják, amely kölcsönös tájékoztatási kötelezettség kiterjed minden olyan eltérésre, illetve adatszolgáltatásra, amely egészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági kockázattal van összefüggésben.” (6) Az ivóvíz minõségi követelményeirõl és az ellenõrzés rendjérõl szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az üzemeltetõ, illetve az ellenõrzött élelmiszervállalkozás köteles a vizsgálat költségeit az ellenõrzõ hatóságnak megtéríteni, amennyiben arra az 5. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat elmulasztása miatt kerül sor, valamint ha a vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a határérték-túllépés az üzemeltetõ jogellenes magatartásának a következménye. (3) Az egészségre veszélyt jelentõ ivóvíz fogyasztását, felhasználását – függetlenül attól, hogy határérték-túllépés fordult-e elõ – az ÁNTSZ megyei intézete, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz vendéglátáson kívüli élelmiszer-vállalkozásoknál történõ felhasználását az

7. szám


MgSzH megtilthatja, korlátozhatja, vagy – ha az az emberi egészség védelme érdekében szükséges – egyéb módon intézkedhet. Az üzemeltetõ a fogyasztókat és a helyi önkormányzato(ka)t köteles haladéktalanul tájékoztatni a vízellátás korlátozásáról vagy betiltásáról, valamint az átmeneti vízellátás módjáról és rendjérõl.”

10. § (1) A növényvédelmi igazgatás szervezetérõl szóló 335/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Tv. 51. § a)–b) pontjaiba foglalt intézkedések megtételére jogosult növényvédelmi szervként a Kormány a) belterületen a települési (fõvárosban kerületi) önkormányzat jegyzõjét (a továbbiakban: jegyzõ), b) külterületen a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) területi szervét jelöli ki.” (2) A növényvédelmi igazgatás szervezetérõl szóló 335/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) A Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti közérdekû védekezés elrendelésére belterületen a jegyzõ jogosult. (2) A Tv. 7/A. § (1) bekezdése szerinti parlagfû elleni közérdekû védekezés elrendelésére belterületen a jegyzõ jogosult. (3) A Tv. 53. § (4) bekezdése tekintetében a Kormány növényvédelmi szervként a jegyzõt jelöli ki.”

11. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. október 1-jén lép hatályba.

675

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja; b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének „és 8/A. §-a” szövegrésze; c) a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mûködésérõl szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a (3) bekezdésének be) pontja; d) a vásárokról és a piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdése. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelete a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 17. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

(2) E rendelet 10. §-a a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(3) E rendelet 1. §-ának (2) bekezdése és 3. §-a 2007. július 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti: a) az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja; b) a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendelet 6. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatában a „ , melléklet szerinti” szövegrész, valamint melléklete; c) a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 333/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) és (2) bekezdése; d) a hatósági élelmiszer-ellenõrzés rendjérõl szóló 302/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja.

1. § (1) E rendeletet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) terhére nyújtott állami támogatásokra kell alkalmazni; nem vonatkozik azon közfinanszírozású támogatásokra, amelyek nem minõsülnek a 2. § 2. pontjában meghatározott állami támogatásnak. Az Alap terhére állami támogatás az e rendeletben megjelölt kategóriák szerint, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelésérõl és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) feltételei alapján nyújtható. (2) E rendelet alapján állami támogatás csak akkor ítélhetõ oda, ha a kedvezményezett a támogatni kért projekthez kapcsolódó tevékenységek bármelyikének megkezdése elõtt a támogatás iránti kérelmét benyújtotta.

676

GAZDASÁGI KÖZLÖNY ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK 2. §

E rendelet alkalmazásában: 1. Alapkutatás: az Atv. 12. §-ának a) pontjában meghatározott alapkutatás; 2. Állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés (a továbbiakban: EK-Szerzõdés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. §-ának 5. pontja szerinti csekély összegû (de minimis) támogatás (a továbbiakban együtt: támogatás); 3. Közfinanszírozású támogatás: a kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. §-ának 7. pontjában meghatározott közfinanszírozású támogatás; 4. Általános képzés: az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott képzés; 5. Eljárási innováció: új vagy jelentõs mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása ideértve a technikákban, felszerelésekben és/vagy szoftverekben eszközölt jelentõs változtatásokat is. Nem minõsülnek eljárási innovációnak: kisebb változtatások vagy fejlesztések; a termelési vagy szolgáltatási képességek növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek hozzáadása révén, melyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévõkhöz; egy eljárás használatának befejezése; az egyszerû tõkepótlás vagy tõkenövelés; a kizárólag az értékesítési árak megváltoztatásához köthetõ változások; az egyedi igényekhez igazítás; a rendes szezonális és ciklikus változások, valamint az új vagy jelentõsen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem; 6. Hátrányos helyzetû munkavállaló a foglalkoztatási támogatások esetében: az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2002. december 5-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet 2. cikkének f) pontjában meghatározott munkavállaló; 7. Hátrányos helyzetû munkavállaló a képzési támogatások esetében: a 68/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének g) pontjában meghatározott munkavállaló; 8. Induló beruházás: a) a tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történõ beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévõ létesítmény bõvítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékkel történõ kibõvítésével, vagy egy meglévõ létesítmény teljes termelési folyamatának alapvetõ megváltoztatásával kapcsolatos; vagy b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök felvásárlása (a továbbiakban: létesítmény felvásárlása), amennyiben a létesítmény bezárásra került

7. szám

vagy – amennyiben nem vásárolják fel – bezárásra került volna, és az eszközöket egy független beruházó veszi meg. Egy vállalkozásban történõ részesedésszerzés önmagában nem minõsül induló beruházásnak; 9. Innováció: magában foglalja a technológiai, az eljárási és a szervezési innovációt; 10. Innovációs klaszterek: független vállalkozások – innovatív induló vállalkozások, kis- és középvállalkozások, nagyvállalkozások, valamint kutatási szervezetek – csoportosulásai, amelyek egy adott ágazatban és régióban mûködnek és céljuk az innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttmûködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének elõmozdításán keresztül, hatékonyan hozzájárulva a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti technológiaátadáshoz, hálózatépítéshez és információterjesztéshez; 11. Ipari vagy alkalmazott kutatás: az Atv. 12. §-ának c) pontjában meghatározott ipari vagy alkalmazott kutatás; 12. Kapcsolt vállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. §-ának (3)–(6) bekezdései szerinti kapcsolt vállalkozás; 13. Kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés: az Atv. 12. §-ának d) pontjában meghatározott kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés; 14. Kis- és középvállalkozás: az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott valamely vállalkozásnak minõsül; 15. Kutatás-fejlesztés: az Atv. 12. §-ának b) pontjában meghatározott kutatás-fejlesztés (a továbbiakban: K+F); 16. Kutatási szervezet: olyan szervezet (például egyetem vagy kutatóintézet), amelynek – jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül – elsõdleges célja az alapkutatás, ipari kutatás és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján. Ezen szervezetek minden nyereséget ismét ilyen tevékenységekbe, eredményeik terjesztésébe vagy oktatásba fektetnek; azok a vállalkozások, melyek befolyással lehetnek adott kutatási szervezetre, így például a részvényesek vagy tagok, nem élveznek preferenciális hozzáférést a szervezet kutatási kapacitásaihoz vagy az általa elért kutatási eredményekhez; 17. K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás; 18. Létrehozott munkahely: a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelõ munkahely; 19. Magasan képzett munkaerõ: olyan kutató, mérnök, tervezõ vagy marketing szakember, aki egyetemi diplomával rendelkezik és legalább 5 éves releváns szakmai ta-

7. szám


pasztalattal rendelkezik, amelybe beleszámít a doktoranduszképzés ideje is; 20. Megváltozott munkaképességû munkavállaló: a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 2. cikkének g) pontjában meghatározott munkavállaló; 21. Nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelõ forintösszeg; ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által hároméves idõszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközeire vonatkoznak. Annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének idõpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyeknek – a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerinti – egyedi bejelentése szükséges, a bejelentés idõpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó; 22. Nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: a nehéz helyzetben lévõ vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló 2004/C 244/02. számú bizottsági közlemény szerinti nehéz helyzetben lévõ vállalkozás; 23. Projekt: meghatározott kutatás-fejlesztési feladat, technológiai innovációs folyamat végrehajtására irányuló tevékenység az abban érdekeltek által meghatározott terv alapján; 24. Referenciaráta: a 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke szerint meghatározott ráta, a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet a pénzügyminiszter közzétesz a Pénzügyi Közlönyben; 25. Saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett állami támogatást nem tartalmazó forrás; 26. Speciális képzés: a 68/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott képzés; 27. Szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minõségû, közepes minõségû és gyenge minõségû A és B csoportba sorolt szén; 28. Szervezési innováció: új szervezési módszer alkalmazása a vállalkozás üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külsõ kapcsolataiban. Az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi szervezetben vagy külsõ kapcsolatokban eszközölt olyan változtatások, amelyek a vállalkozáson belül már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak, a vezetési stratégia megváltoztatása, a fúziók és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az

677

egyszerû tõkepótlás vagy tõkenövelés, a kizárólag az értékesítési árak megváltoztatásához köthetõ változások, az egyedi igényekhez igazítás, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, az új vagy jelentõsen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem nem minõsül innovációnak; 29. Szinten tartást szolgáló eszköz: az az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az elõállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvetõ változását eredményezné; 30. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve; 31. Támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke; 32. Technológiai innováció: az Atv. 12. §-ának e) pontjában meghatározott technológiai innováció; 33. Védett munkahely: a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 2. cikkének h) pontjában meghatározott munkahely.

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK KATEGÓRIÁI ÉS JOGCÍMEI 3. § Az Alapból nyújtható támogatások kategóriái és jogcímei: a) K+F projekttámogatás a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások 2006/C 323/01. számú közösségi keretszabálya (a továbbiakban: K+F+I Keretszabály) alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdés a)–b), d)–e), g) pontjaiban, c) pontjában (a kutatás-fejlesztést és technológiai innovációt segítõ szolgáltatások igénybevétele esetében), f) pontjában (amennyiben az f) pont alapján nyújtott támogatás K+F projekthez kapcsolódik), valamint a (2) bekezdés a), c)–d) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; b) mûszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése d)–e), g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c)–d) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; c) kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülõ költségeihez támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése c)–d), g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; d) szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése c)–d), g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható;

678


e) innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése c)–e) és g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c)–d) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; f) magasan képzett munkaerõ kölcsönzéséhez támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése d)–g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; g) fiatal innovatív vállalkozásoknak támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése d) és g) pontja, valamint a (2) bekezdés a), c)–e) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; h) innovációs klasztereknek nyújtott támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése b)–e), g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a), c) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; i) regionális beruházási támogatás az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése b) pontjában, ha a támogatást nem K+F projekthez nyújtják, d) és g) pontjai, valamint a (2) bekezdés a), c) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; j) csekély összegû (de minimis) támogatás az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti elõírások alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése a), c)–g) pontjai, valamint a (2) bekezdés a), c)–f) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; k) képzési támogatás a 68/2001/EK bizottsági rendelet alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése d) pontjában, f) pontjában (a kutatás és a technológiai innováció emberi erõforrásainak fejlesztése, a kutatói utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutatói, oktatói továbbképzés támogatása esetében), g) pontjában (a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzése esetében), valamint a (2) bekezdés a), c) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; l) foglalkoztatási támogatás a 2204/2002/EK bizottsági rendelet alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése d), f), g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés c) pontjában megjelölt jogcímeken nyújtható; m) kockázati tõkejuttatás nyújtható a kis- és középvállalkozásokba történõ kockázatitõke-befektetések elõmozdítását célzó állami támogatásokról szóló 2006/C 194/02 számú közösségi iránymutatás alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése g) pontjában, valamint (2) bekezdés a)–c) pontjaiban megjelölt jogcímeken. A kockázati tõkejuttatás feltételeit külön jogszabály határozza meg; n) kis- és középvállalkozások részére nyújtott K+F támogatás az a)–c) pontokban meghatározott jogcímeken és esetekben a 70/2001/EK bizottsági rendelet alapján is nyújtható e rendelet 34–36. §-aiban meghatározott feltételekkel.

7. szám

A K+F+I KERETSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT TÁMOGATÁSI KATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A támogatás célja és általános feltételei 4. § (1) A 3. § a)–h) pontjában meghatározott jogcímeken nyújtott támogatásoknak ösztönzõ hatást kell kifejteniük oly módon, hogy a támogatások eredményeként a K+F és innovációs tevékenységek köre a támogatott vállalkozás esetében növekedjék. (2) A támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha bizonyíthatóan növeli legalább az alábbi mutatók egyikét: a) a projekt méretét – ideértve a projekt összköltségét, illetve a K+F és innovációs tevékenységekben résztvevõ személyek számát; b) az alkalmazási kört, ideértve a várható projekt eredményeket; c) a projekt idõtartamát, a végrehajtás ütemét; d) a kedvezményezett által a K+F-re és innovációra fordított teljes összeget. (3) Nem szükséges a (2) bekezdésben meghatározott mutatók teljesülésének bizonyítása, amennyiben a támogatás a) kis- és középvállalkozások részére nyújtott K+F projekttámogatásnak minõsül és annak összege nem éri el a 7,5 millió eurónak megfelelõ forintösszeget kis- és középvállalkozásonként és projektenként; b) kis- és középvállalkozások részére mûszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatásnak minõsül és a támogatás összege nem éri el a 7,5 millió eurónak megfelelõ forintösszeget kis- és középvállalkozásonként és projektenként; c) kis- és középvállalkozások részére nyújtott iparjogvédelmi támogatásnak minõsül; d) innovációs tanácsadó és innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásnak minõsül; e) magasan képzett munkaerõ kölcsönzéshez nyújtott támogatásnak minõsül; vagy f) fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatásnak minõsül.

5. § (1) A támogatott projektek ösztönzõ hatását illetõen összesített éves jelentés készül, amelyhez a kedvezményezettek kötelesek folyamatosan, a pályázati útmutatóban meghatározott módon, egyedi esetekben a támogató részére, kérésének megfelelõen – figyelemmel a 4. §-ban foglaltakra is – adatot szolgáltatni.

7. szám


(2) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet K+F és innovációs támogatásokra vonatkozó elõírásait a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) honlapján is közzé kell tenni. A támogatási program nem indítható el a Hivatal honlapján való közzététel elõtt.

679

bárki hozzáférhet a nyers kutatási adatokhoz), vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül. (5) A (4) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazása során az alvállalkozásba adás nem minõsül tényleges együttmûködésnek.

7. § A támogatás mértéke 6. § (1) K+F projekttámogatás esetén az egyes projektekhez nyújtott, ugyanazon elszámolható költségekre vonatkozó, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2)–(4) bekezdésekben meghatározott mértékeket. (2) A maximális támogatási intenzitás a) alapkutatásnál 100%; b) ipari kutatásnál 50%; c) kísérleti fejlesztésnél 25%. (3) Ipari kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetében, amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor a) kisvállalkozásnak minõsül, akkor a maximális támogatási intenzitás a 20 százalékponttal; b) középvállalkozásnak minõsül, akkor a maximális támogatási intenzitás a 10 százalékponttal növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek. (4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott intenzitások 80%-os támogatási intenzitásig további 15 százalékponttal növelhetõk a) ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében, amennyiben a projekt legalább két egymástól független vállalkozás tényleges együttmûködésével valósul meg és a következõ feltételek teljesülnek: aa) egyik vállalkozásnak sem kell a projekt elszámolható költségeinek több, mint 70%-át viselnie, és ab) a projekt legalább egy kis- és középvállalkozással való együttmûködéssel jár együtt, vagy a projekt határokon átnyúló (azaz a K+F tevékenységet legalább két különbözõ tagállamban folytatják); b) ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében, amennyiben a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttmûködésével valósul meg és a következõ feltételek teljesülnek: ba) a kutatási szervezet az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és bb) a kutatási szervezetnek jogában áll a kutatási projekt eredményeinek közzététele, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak; c) kizárólag ipari kutatás esetében, amennyiben a projekt eredményeit széles körben terjesztik technikai és tudományos konferenciák keretében, vagy azokat tudományos és mûszaki szaklapokban teszik közzé, vagy szabadon hozzáférhetõ adattárakban (adatbankok, amelyekben

Mûszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a) ipari kutatási tevékenységeket elõkészítõ megvalósíthatósági tanulmányok vonatkozásában aa) nagyvállalkozások esetében a 65%-ot, ab) kis- és középvállalkozások esetében a 75%-ot; b) kísérleti fejlesztési tevékenységeket elõkészítõ megvalósíthatósági tanulmányok vonatkozásában ba) nagyvállalkozások esetében a 40%-ot, bb) kis- és középvállalkozások esetében az 50%-ot.

8. § A kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülõ költségeihez nyújtott támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 6. §-ban meghatározott mértéket azzal, hogy ahhoz azt a támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amely az érintett szabadalom vagy iparjogvédelmi oltalom tárgyához elsõként vezetõ kutatási tevékenységhez tartozik.

9. § A szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 15%-ot nagyvállalkozások, a 25%-ot középvállalkozások és a 35%-ot kisvállalkozások esetében. Nagyvállalkozások csak abban az esetben kaphatnak ilyen támogatást, ha a támogatott tevékenységben kis- és középvállalkozásokkal mûködnek együtt, ahol az együttmûködõ kis- és középvállalkozásoknak az összes elszámolható költség legalább 30%-át kell viselniük.

10. § Az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások esetében a támogatás nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelõ forintösszeget kedvezményezettenként bármely hároméves idõszakban. Amennyiben a szolgáltató nem rendelkezik nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal, a támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75%-át.

680

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 11. §

A magasan képzett munkaerõ kölcsönzéshez nyújtott támogatás esetében a maximális támogatási intenzitás 50%, amely legfeljebb hároméves idõszakra nyújtható munkavállalónként és vállalkozásonként.

12. § A fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében a támogatás összege nem haladhatja meg a) az 1,25 millió eurónak megfelelõ forintösszeget Budapesten és Pest megyében; b) az 1,5 millió eurónak megfelelõ forintösszeget a Budapesten és Pest megyén kívül esõ régiókban.

13. § (1) Innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatás esetében a következõ maximális támogatási intenzitások engedélyezhetõk: a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50%; b) Közép-Dunántúl tervezési statisztikai régióban 40%; c) Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 30%; d) Budapesten és Pest megyében 15%.

7. szám

a) kutatók, technikusok és egyéb kisegítõ személyzet munkaerõköltsége, amennyiben a támogatott projektben foglalkoztatják õket; b) eszközök és felszerelések költségei a kutatási projektben való használatuk mértékéig és idejére; c) épület- és földhasználati költségek a projektben való használatuk mértékének és idejének megfelelõen azzal, hogy ha ezeket az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a K+F projektben, akkor csak a projekt idõtartamának megfelelõ értékcsökkenési ráfordítás minõsül elszámolható költségnek; d) a szerzõdéses kutatás, a külsõ forrásból piaci áron megvásárolt vagy lízingelt mûszaki tudás és szabadalmak költsége, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelõen került sor; e) a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, amennyiben azokat kizárólag a kutatási tevékenységhez veszik igénybe; f) további általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatási projekt következtében merülnek fel; g) egyéb mûködési kiadások, beleértve az anyagköltségeket és hasonló termékek, valamint szolgáltatások költségeit, amennyiben közvetlenül a kutatási tevékenység következtében merülnek fel.

15. §

(2) A fenti területi besorolás szerinti támogatási intenzitások kisvállalkozások támogatása esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekednek.

Mûszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetén a tanulmány készítésének költségei számolhatóak el.

(3) Az innovációs klaszterek élénkítésének mûködési támogatása – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – 5 éves idõtartamra ítélhetõ oda. Degresszív támogatás esetén a támogatás intenzitás 100%-os lehet az elsõ évben, azonban az ötödik év végére nullára kell csökkennie. Nem degresszív támogatás esetén a támogatás 5 éves idõtartamra ítélhetõ oda, az intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

16. §

(4) Megfelelõen indokolt esetben és a bejelentõ tagállam által rendelkezésre bocsátott meggyõzõ bizonyítékok alapján a klaszterek élénkítésének mûködési támogatása hosszabb, 10 évet meg nem haladó idõtartamra is odaítélhetõ.

Elszámolható költségek 14. § K+F projekttámogatás esetén az elszámolható költségek – melyek körét a pályázati útmutató szûkebben is meghatározhatja – a következõk:

A kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülõ költségeihez nyújtott támogatás esetén az elszámolható költségek a következõk: a) az oltalomnak az elsõ iparjogvédelmi hatóság által történõ megadását megelõzõen felmerülõ valamennyi költség, ideértve a bejelentés elõkészítésével, benyújtásával és vizsgálatával kapcsolatos költségeket, valamint az oltalom megadása elõtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülõ költségeket; b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalomnak – az a) pontban szereplõ iparjogvédelmi hatóságtól eltérõ – másik iparjogvédelmi hatóság elõtt, az oltalom megszerzésével vagy hatályosításával kapcsolatban merülnek fel; c) az oltalom megadása iránti eljárásban, illetve a felszólalási eljárás során az oltalomképességi feltételek fennállásának bizonyítása, illetve az oltalom érvényességének védelme kapcsán felmerülõ költségek, akkor is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követõen merültek fel.

7. szám


A szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek azonosak a 14. §-ban foglaltakkal, azzal, hogy a 14. § b) pontjában foglalt költségek az infokommunikációs technológia eszközeinek és felszerelésének költségeit foglalhatják magukba.

18. § Innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek a következõk: a) az innovációs tanácsadó szolgáltatások tekintetében: vezetési tanácsadás, technológiai segítségnyújtás, technológiaátadási szolgáltatások, képzés, szellemi tulajdonjogok megszerzésével, védelmével és kereskedelmével, valamint licencia-megállapodásokkal kapcsolatban nyújtott tanácsadás, szabványok alkalmazásával kapcsolatban nyújtott tanácsadás költségei; b) az innovációs támogató szolgáltatások tekintetében: iroda bérleti díjával, adatbankokkal, mûszaki könyvtárakkal, piackutatással, laboratóriumhasználattal, minõség-ellenõrzéssel és tanúsítással kapcsolatos szolgáltatásokkal, minõséget tanúsító címkék használatával kapcsolatos költségek.

19. § Magasan képzett munkaerõ kölcsönzéshez nyújtott támogatás esetén az elszámolható költségek körébe tartozik minden, a magasan képzett munkaerõ kölcsönzésével és foglalkoztatásával járó költség, beleértve a közvetítõ ügynökség igénybevételének költségeit, valamint a kölcsönzött munkaerõ mobilitási juttatásaként jelentkezõ költségeket is.

20. § (1) Az innovációs klasztereknek beruházási támogatás az innovációs klaszterek létrehozásához, bõvítéséhez és élénkítéséhez nyújtható. Az innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatás esetében az elszámolható költségek a földterületbe, épületekbe, gépekbe és felszerelésekbe történõ beruházással kapcsolatos költségek. (2) Az innovációs klaszterek élénkítésének mûködési támogatása esetében az elszámolható költségek azok a munkaerõ- és igazgatási költségek, amelyek a következõ tevékenységekhez kapcsolódnak: a) a klaszterek marketingje, melynek célja, hogy a klaszterben új vállalkozások is vegyenek részt; b) a klaszter nyílt hozzáférésû eszközeinek kezelése;

681

c) oktatási programok, workshopok és konferenciák szervezése azzal a céllal, hogy a klaszter tagjai megosszák egymással ismereteiket és hálózatot építsenek.

A támogatás igénybevételének további szabályai 21. § A szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében a következõ feltételeknek kell teljesülniük: a) a szervezési innovációnak a szervezés megváltoztatásában mindig – amennyiben ez lehetséges és célszerû: az egyenlõ esélyû hozzáférést támogató (akadálymentes) – az infokommunikációs technológiák alkalmazásához vagy kiaknázásához kell kapcsolódnia; b) az innovációt projekt formájában kell kialakítani, azonosítható és képzett projektmenedzserrel, valamint meghatározott projektköltségekkel; c) a támogatott projekt eredményeként egy olyan szabványt, üzleti modellt, módszertant vagy koncepciót kell kidolgozni, amelyet szisztematikusan lehet máshol is alkalmazni, és amelyet lehetõség szerint szabadalmaztatni lehet; d) az eljárási és szervezési innovációnak újításnak kell lennie, vagy jelentõs javulást kell jelentenie az adott iparágban az Európai Közösségen belül fellelhetõ legfejlettebb tudáshoz képest; e) az eljárási vagy szervezési innovációs projektnek világos kockázati szintet kell hordoznia.

22. § Az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás esetében a következõ feltételeknek kell teljesülniük: a) e támogatás kizárólag a kis- és középvállalkozásoknak nyújtható; b) a kedvezményezetteknek a támogatást a szolgáltatások piaci áron – ha a szolgáltató nonprofit szervezet, akkor az összköltséget és egy ésszerû haszonrést tükrözõ áron – történõ megvásárlására kell fordítaniuk.

23. § A magasan képzett munkaerõ kölcsönzéshez nyújtott támogatás esetében a következõ feltételeknek kell teljesülniük: a) a kölcsönzött munkaerõ nem helyettesíthet más alkalmazottakat, a kedvezményezett vállalkozáson belül újonnan létrehozott pozícióban, a K+F, innováció területén kell alkalmazni;

682


b) a kölcsönzött munkaerõt küldõ kutatási szervezetnek vagy nagyvállalkozásnak a kölcsönzést megelõzõen legalább két évig kell az érintett munkavállalót alkalmaznia; c) a kölcsönzött munkaerõt küldõ szervezet csak kutatási szervezet vagy nagyvállalkozás lehet; d) a kedvezményezett csak kis- és középvállalkozás lehet. 24. § Fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás esetében a következõ feltételeknek kell teljesülniük: a) a kedvezményezett olyan innovatív kisvállalkozás lehet, amely a támogatás odaítélésekor kevesebb, mint 6 éve mûködik. A kedvezményezett akkor tekintendõ innovatív kisvállalkozásnak, ha aa) az üzleti terv alapján igazolható, hogy a kedvezményezett a jövõben olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy eljárásokat fejleszt ki, amelyek technológiailag újak vagy jelentõs mértékben jobbak, mint az Európai Közösségen belül létezõ legfejlettebb tudás; vagy ab) külsõ könyvvizsgáló igazolása szerint a kedvezményezett K+F kiadásai az összes mûködési kiadásának legalább 15%-át teszik ki a támogatás odaítélését megelõzõ három év legalább egyikében, illetve pénzügyi múlttal nem rendelkezõ induló vállalkozás esetén a folyó költségvetési idõszak ellenõrzése során; b) a kedvezményezett csak egy alkalommal részesülhet a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatásban az idõ alatt, amíg fiatal innovatív vállalkozásnak minõsül; c) a támogatás halmozható a K+F+I Keretszabály szerinti más támogatással, a 70/2001/EK bizottsági rendelet vagy az ezt felváltó bármely más rendelet szerinti mentesség alá tartozó K+F támogatással és a kockázati tõkére vonatkozó iránymutatás szerint a Bizottság által jóváhagyott támogatással; d) a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatásban részesült kedvezményezett csak 3 évvel a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás odaítélését követõen részesülhet a c) pontban meghatározott támogatásoktól különbözõ támogatásban.

7. szám

ezek használatáért és a klaszter tevékenységeiben való részvételért kiszabott díjaknak tükrözniük kell a költségeket. (4) Az innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatásra vagy az innovációs klaszterek élénkítésének mûködési támogatására az a pályázó jogosult, amely a pályázat benyújtásával egyidejûleg a támogatást nyújtó felé elemzést nyújt be technológiai szakosodásáról, a létezõ regionális lehetõségekrõl, a meglévõ kutatási kapacitásáról, a hasonló célú klaszterek Európai Közösségen belüli jelenlétérõl, valamint a klaszterben folytatott tevékenységek potenciális piaci volumenérõl.

26. § Az innovációs klaszternek nyújtott beruházási támogatásban kutatóközpontok, képzõ intézmények, nyílt hozzáférésû kutatási infrastruktúrák (laboratóriumok, tesztelési létesítmények), szélessávú hálózati infrastruktúrák részesülhetnek.

BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 27. § (1) Regionális beruházási támogatás e rendelet alapján induló beruházáshoz nyújtható. (2) E rendelet alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhetõ oda, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése elõtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a támogatási programot kezelõ hatóság írásban megerõsíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képezõ – projekt a rendelkezésre álló adatok alapján megfelel az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek. (3) A beruházási támogatások átláthatóságának növelése céljából jelen rendelet beruházási támogatásokra vonatkozó elõírásait a Hivatal honlapján is közzé kell tenni.

25. §

A beruházási támogatás mértéke

(1) Az innovációs klaszternek nyújtott beruházási támogatásban és az innovációs klaszter élénkítésének mûködési támogatásában kizárólag az innovációs klasztert mûködtetõ jogalany részesülhet.

28. §

(2) A klasztert mûködtetõ jogalany felel a klaszter létesítményeinek, eszközeinek és tevékenységeinek kezeléséért azok használata és az azokhoz való hozzáférés tekintetében. (3) A klaszter létesítményeihez, eszközeihez és tevékenységeihez való hozzáférés nem korlátozható, továbbá

(1) Az egyes – azonos elszámolható költségekkel rendelkezõ – projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2)–(4) bekezdésekben meghatározott mértékeket. A támogatás összege a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján kiszámított támogatásnak a bérköltségek alapján kiszámított támogatással történõ kombinálása esetén sem haladhatja meg a régió számára megállapított felsõ határból eredõ legkedvezõbb összeget.

7. szám


(2) A támogatás intenzitása nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértéket. (3) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor a) kisvállalkozásnak minõsül, akkor a támogatás intenzitás 20 százalékponttal; b) középvállalkozásnak minõsül, akkor 10 százalékponttal növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek a nagyberuházási projektek javára és a szállítási ágazatban nyújtott támogatások kivételével. (4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelõ forintösszegig; b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg közötti részre; c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg feletti részre.

Elszámolható költségek 29. § (1) A támogatás elszámolása során az alábbi költségek számolhatók el: a) a beruházás célját szolgáló aa) tárgyi eszköznek a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke; ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor; ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50%-áig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak); vagy b) a beruházás üzembe helyezését követõ harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegû ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (2) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévõ személy között a szokásos piaci ártól eltérõ áron kötött szerzõdés alapján merült fel. (3) A földterület és az épületek kivételével az eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerzõdés tartalmazza az eszköznek a bérleti idõtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható idõpontját követõen a bérletnek nagyvállalkozások esetében még legalább öt évig,

683

míg kis- és középvállalkozások esetében három évig kell folytatódnia. (4) Az (1) bekezdés ac) pontja szerinti támogatható immateriális javak csak akkor számolhatóak el, ha a) felhasználásuk kizárólag a regionális beruházási támogatásban részesülõ létesítményben történik; b) leírható eszközöknek tekintendõk; c) piaci feltételek mellett, harmadik féltõl történik a megvásárlásuk; d) a vállalat eszközei közé történik a besorolásuk; és e) legalább öt évig – kis- és középvállalkozások esetén három évig – a regionális beruházási támogatásban részesülõ létesítményben maradnak.

30. § Nem számolhatók el az alábbi költségek: a) szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor; b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe; c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csõdeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be; d) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülõ eszközök) bekerülési értéke; e) a támogatási programot kezelõ hatóság által a 27. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerõsítést tartalmazó okirat kelte elõtt felmerült költség, ráfordítás; f) személygépkocsi bekerülési értéke; g) a támogatható immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülõ létesítményben használja; h) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény megvásárlásakor beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület, telek bekerülési értékét.

A beruházási támogatás igénybevételének további szabályai 31. § (1) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a) létesítmény felvásárlásának esetén, vagy b) ha a kedvezményezett kis- és középvállalkozás. (2) A létesítmény felvásárlása, illetve kis- és középvállalkozás által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.

684


(3) Ha a támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján számítják ki, úgy a támogatás akkor vehetõ igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja. (4) A támogatás akkor vehetõ igénybe és tartható meg, amennyiben a kedvezményezett a beruházást annak befejezésétõl (üzembe helyezés idõpontjától) számított öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig az érintett régióban fenntartja. (5) A (4) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási idõszak alatt korszerûtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét, amennyiben a fenntartási idõszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerûtlenné vált üzem vagy felszerelés cseréjét követõ fenntartási idõszakban a kedvezményezett az üzem vagy a felszerelés cseréjére vonatkozóan támogatásban nem részesülhet. (6) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók száma a kedvezményezettnél közvetlenül teljes munkaidõben alkalmazott személyek számának nettó növekedése az elõzõ 12 hónap átlagához képest. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidõs és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidõben alkalmazottak arányos törtrészének felenek meg. (7) Amennyiben a beruházást, fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz pályázati útmutatóval történõ benyújtása. A per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás, fejlesztés helyszíne.

7. szám

d) az iránymutatás II. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez; e) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésérõl szóló 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz; f) az 1628/2006/EK rendelet 2. cikke értelmében az EK-Szerzõdés I. mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek elsõdleges termeléséhez, valamint az 1898/87/EGK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a tejet és tejterméket utánzó, illetve helyettesítõ termékek gyártásához és forgalomba hozatalához; g) azon projektekhez, amelyek esetében a program 27. § (3) bekezdése szerinti, a Hivatal honlapján való közzététele elõtt merültek fel költségek; h) a szállítási ágazatban gördülõeszköz vásárlására.

33. § A támogatott projekt megkezdési idõpontjának az alábbi idõpontok minõsülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén aa) az építési naplóba történt elsõ bejegyzés idõpontja (építési naplóval igazolva); ab) a kivitelezõi szerzõdés alapján a kivitelezõ nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan, ha építési napló vezetése nem kötelezõ; b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az elsõ beszerzett gép, berendezés, anyag, termék szállítását igazoló okmányon feltüntetett, és az átvevõ (kedvezményezett) aláírásával igazolt átvételi nap; c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén a megvalósításra megkötött elsõ szerzõdés létrejöttének napja; d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés és gép) kiterjedõen valósítják meg, akkor az egyes célterületeknek megfelelõ tevékenységek kezdési idõpontjai közül a legkorábbi idõpont.

32. § Nem nyújtható támogatás: a) a 2007–2013 közötti idõszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásról szóló 2006/C 54/08 számú iránymutatás (a továbbiakban: iránymutatás) I. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve, ha a kedvezményezett kis- és középvállalkozás és a 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltak szerint részesül állami támogatásban; b) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló 2003/C 317/06 számú keretszabály 3.1 cikkének (11) bekezdésében meghatározott tevékenységhez; c) az iránymutatásban meghatározott szén-bányászathoz;

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE NYÚJTOTT K+F TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A támogatás célja és mértéke 34. § Kis- és középvállalkozások részére e rendelet 3. §-ának n) pontja alapján is nyújtható támogatás alapkutatáshoz, ipari kutatáshoz és kísérleti fejlesztéshez, mûszaki megvalósíthatósági tanulmányok készítéséhez, szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez.

7. szám


(1) Az egyes – azonos elszámolható költségekkel rendelkezõ – projektekhez nyújtható, bármely támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az (1)–(4) bekezdésben meghatározott mértéket a) alapkutatás esetén 100%; b) ipari kutatás esetén 60%; c) kísérleti fejlesztés esetén 35%. (2) A (1) bekezdésben szereplõ felsõ határok az ipari kutatás esetében legfeljebb 75%-os támogatási intenzitásig, a kísérleti fejlesztés esetében pedig 50%-ig növelhetõk a következõk szerint: a) amennyiben a projektre Pest megyén és Budapesten kívül kerül sor, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhetõ, amennyiben a projektre Pest megyében vagy Budapesten kerül sor, a támogatási intenzitás 5 százalékponttal növelhetõ; b) az Európai Közösség kutatás-fejlesztési keretprogramjához kapcsolódó programok esetében 15 százalékponttal növelhetõ; c) a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhetõ, amennyiben a következõ feltételek valamelyike teljesül: ca) a projekt két tagállamban legalább két független partner közötti, határokon átnyúló hatékony együttmûködést von maga után, különösen a nemzeti K+F politikák összehangolásával összefüggésben; a támogatást nyújtó tagállamban egyetlen társaság sem viselhet az elszámolható költségek 70%-ánál többet; vagy cb) a projekt egy társaság és egy állami kutatóintézet hatékony együttmûködését vonja maga után, különösen a nemzeti K+F politikák összehangolásával összefüggésben, abban az esetben, ha az állami kutatóintézet a projekt elszámolható költségeinek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni az eredményeket, amennyiben azok az adott intézet által végrehajtott kutatásból erednek; vagy cc) a projekt eredményeit mûszaki és tudományos konferenciák révén széles körben terjesztik, vagy tudományos, mûszaki folyóiratokban közzéteszik, nem veszélyeztetve ezzel a szellemi tulajdonjog megszerzését. (3) Amennyiben egy projekt a K+F különbözõ szakaszait foglalja magában, a felmerülõ elszámolható költségek alapján számított, megengedhetõ támogatási intenzitást a vonatkozó megengedhetõ támogatási intenzitások súlyozott átlaga alapján állapítják meg. (4) Együttmûködésen alapuló projektek esetében az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatás legmagasabb összege nem haladhatja meg az érintett kedvezményezettek részérõl felmerülõ elszámolható költségek alapján számított megengedett támogatási intenzitást. (5) Ipari kutatási tevékenységeket, illetve kísérleti fejlesztési tevékenységeket elõkészítõ megvalósíthatósági

685

tanulmányok esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 75%-ot. (6) A szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtott támogatások esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (1)–(2) bekezdésben meghatározott mértéket, azzal, hogy ahhoz azt a támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amely az érintett szabadalom vagy iparjogvédelmi oltalom tárgyához elsõként vezetõ kutatási tevékenységhez tartozik.

Az elszámolható költségek 36. § (1) A kis- és középvállalkozások alapkutatási, ipari kutatási és kísérleti fejlesztési célú támogatásai alkalmazásában elszámolható költségek a következõk: a) személyzeti költségek (kutatók, technikusok és egyéb kisegítõ személyzet a kutatási projektnél való alkalmazásuk mértékéig); b) a kutatási projekt mértékéig és idõtartamára felhasznált eszközök és felszerelések költségei azzal, hogy amennyiben ezeket az eszközöket és felszereléseket a kutatási projektnél nem használják fel teljes élettartamukra, csak a kutatási projekt élettartamának megfelelõ amortizációs költségek számolhatóak el; c) a kutatási projekt mértékéig és idõtartamára igénybe vett épületek és földterület költségei azzal, hogy az épületek tekintetében csak a kutatási projekt élettartamának megfelelõ amortizációs költségek számolhatóak el, továbbá a földterület esetében a kereskedelmi célú átruházás, illetve a ténylegesen felmerülõ beruházási költségek elszámolhatók; d) a projekt összes elszámolható költségeinek csak 70%-áig a kizárólag a kutatási tevékenységhez igénybe vett tanácsadás és egyenértékû szolgáltatások költségei, ideértve a kutatást, mûszaki ismereteket és a külsõ forrásokból piaci áron megvásárolt, vagy licencia tárgyát képezõ szabadalmakat, amennyiben a tranzakciót gazdaságilag független felek között hajtották végre, és rosszhiszemûség nem állapítható meg; e) kiegészítõ általános költségek, amelyek a kutatási projekt következtében közvetlenül merülnek fel; f) egyéb mûködési kiadások, ideértve az anyagok, felszerelések és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység következtében merülnek fel. (2) Megvalósíthatósági tanulmányok támogatása alkalmazásában a tanulmány készítésének költségei számolhatóak el. (3) Szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzésének és érvényesítésének támogatása alkalmazásában a 16. §-ban meghatározott költségek számolhatóak el.

686

GAZDASÁGI KÖZLÖNY A FOGLALKOZTATÁSI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 37. §

Foglalkoztatási támogatást munkahelyteremtéshez, hátrányos helyzetû vagy megváltozott munkaképességû munkavállaló felvételéhez és a megváltozott munkaképességû munkavállalók foglalkoztatásának többletköltségeihez lehet nyújtani. 38. § (1) Amennyiben a támogatás munkahely létesítéséhez kapcsolódik: a) a támogatás intenzitása nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott mértéket; b) a kedvezményezettnek 25%-ban hozzá kell járulnia a finanszírozáshoz; c) az elszámolható költségek köre az új munkavállalók két éves idõszakra vonatkozó bérköltsége és annak járulékai; d) a létrehozott munkahely az utolsó 12 hónap átlagával összehasonlítva nettó növekedést kell hogy jelentsen mind a munkavállalói létszámban, mind az érintett létesítményben, mind az érintett vállalkozásban; e) a létrehozott munkahelyet a támogatásra jogosult régióban legalább három évig – kis- és középvállalkozások esetében két évig – fenn kell tartani; f) a létrehozott munkahelyre olyan munkavállalót kell felvenni, aki korábban még nem állt alkalmazásban, elõzõ munkahelyét elvesztette, vagy ennek veszélye közvetlenül fenyegeti; g) az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidõs és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidõben alkalmazottak arányos törtrészének felenek meg; h) a támogatás csak akkor nyújtható, ha a támogatás iránti kérelem a munkahelyteremtés elõtt benyújtásra került a támogatási kérelem elbírálójának; i) a támogatás csak akkor nyújtható, ha a létrehozott munkahely tárgyi eszköz vagy immateriális javak beruházását célzó projekt végrehajtásához kapcsolódik és a munkahelyet a beruházás befejezésétõl számított három éven belül hozzák létre. (2) Amennyiben a támogatás hátrányos helyzetû vagy megváltozott munkaképességû munkavállaló felvételéhez kapcsolódik, az alábbi szabályokat kell alkalmazni: a) az érintett hátrányos helyzetû vagy megváltozott munkaképességû munkavállaló vagy munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó összes támogatás bruttó támogatási intenzitása, – a felvételt követõ egy év bérköltségeinek százalékában kifejezve – nem haladhatja meg a hátrányos helyzetû munkavállalók esetében az 50%-ot, illetve megváltozott munkaképességû munkavállalók esetében a 60%-ot;

7. szám

b) a kötelességszegés miatti jogszerû elbocsátás esetét kivéve a munkavállalót vagy munkavállalókat legalább 12 hónapig folyamatosan foglalkoztatni kell; c) ha a felvétel nem eredményezi az érintett létesítmény munkavállalói létszámának nettó növekedését, egy vagy több munkahely megüresedése önkéntes kilépés, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidõ-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerû elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történik. (3) Amennyiben a támogatást megváltozott munkaképességû munkavállaló foglalkoztatásának többletköltségeihez nyújtják, a támogatás a (2) bekezdés alapján nyújtott támogatással együtt nem haladhatja meg a munkavállaló vagy munkavállalók megváltozott munkaképességébõl következõ alacsonyabb termelékenység, valamint a következõ költségek bármelyikének kompenzálásához szükséges mértéket: a) a létesítmények átalakításának költségei; b) a kizárólag a megváltozott munkaképességû munkavállaló vagy munkavállalók segítésére alkalmazott munkavállalók munkaerõköltségei; c) az általuk használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének költségei. (4) A (3) bekezdésben meghatározott költségek akkor számolhatók el, ha azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem megváltozott munkaképességû munkavállalókat foglalkoztatna, bármely olyan idõszakban, amelyben a megváltozott munkaképességû munkavállalót vagy munkavállalókat ténylegesen foglalkoztatta. (5) Ha a kedvezményezett védett munkahelyet biztosít, a támogatás a (3)–(4) bekezdésben foglaltakon túlmenõen fedezheti – de nem haladhatja meg – az érintett létesítmény építési, üzembe helyezéssel kapcsolatos vagy bõvítési költségeit, valamint bármely, a fogyatékossággal élõ munkavállalók foglalkoztatásából eredõ adminisztrációs és szállítási költséget. (6) A (3)–(5) bekezdés értelmében mentesülõ támogatási programok mentességének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilvántartást vezessen, amely lehetõvé teszi annak ellenõrzését, hogy a nyújtott támogatás megfelel az e bekezdésben és a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 8. cikk (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek.

A KÉPZÉSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 39. § (1) Képzési támogatást általános és speciális képzéshez lehet nyújtani. (2) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható.

7. szám


687

(3) Elszámolható költségek: a) az oktatók költségei; b) az oktatók és a képzésben résztvevõk utazási költségei; c) egyéb folyó költségek (pl. anyagköltség, ellátmány költsége); d) az eszközök és berendezések amortizációja, amely kizárólag a képzési projekt céljaira történõ felhasználásuk során következik be; e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei; f) a képzésben résztvevõk személyes költségei az a)–e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyezõ mértékig azzal, hogy a képzésben résztvevõk személyes költségei vonatkozásában csak a képzésben ténylegesen eltöltött idõ vehetõ számításba, az ebbõl termelésben eltöltött idõ vagy annak megfelelõje levonása után.

pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegû támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(4) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetõen és tételesen részletezve.

Nem nyújtható támogatás: a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelezõ határozata van érvényben; b) csõd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek és a nehéz helyzetben lévõ vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló 2004/C 244/02 számú bizottsági közlemény 2.1 alpontja szerinti nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak.

(5) Az egyes – azonos elszámolható költségekkel rendelkezõ – projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (6)–(8) bekezdésben meghatározott mértékeket. (6) A maximális támogatási intenzitás a) általános képzéshez: aa) kis- és középvállalkozások esetében 70%; ab) nagyvállalkozások esetében 50%; b) speciális képzéshez: ba) kis- és középvállalkozások esetében 35%; bb) nagyvállalkozások esetében 25%. (7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitások 10 százalékponttal növelhetõk a hátrányos helyzetû munkavállalóknak nyújtott képzés esetén. (8) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitások 5 százalékponttal növelhetõk a Pest megyében és Budapesten mûködõ kedvezményezettek esetében, és 10 százalékponttal növelhetõk a Pest megyén és Budapesten kívül mûködõ kedvezményezettek esetében.

A CSEKÉLY ÖSSZEGÛ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 40. § (1) A csekély összegû támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az elõzõ három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegû támogatások támogatástartalmáról.

(4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerzõdésben arról, hogy csekély összegû támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 41. §

42. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megõrizni.

43. § (1) Egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az állami támogatásra vonatkozó irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatában megjelölt támogatási intenzitást. (2) Az elszámolható költségek körét a pályázati felhívásban vagy útmutatóban az Sztv. elõírásainak megfelelõen is meg kell határozni.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(2) A több részletben fizetendõ támogatást az odaítélése idõpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

44. §

(3) Minden egyes új csekély összegû támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az elõzõ két

(1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

688


(2) A 3. § a)–h) pontjai és a 4–26. §-ok hatálybalépésérõl külön kormányrendelet rendelkezik. (3) E rendelet alapján döntés csekély összegû és regionális beruházási támogatások, valamint a K+F+I Keretszabály hatálya alá tartozó támogatások tekintetében 2013. december 31-ig hozható. (4) E rendelet alapján támogatási döntés foglalkoztatási, képzési, kis- és középvállalkozások részére nyújtott K+F támogatás tekintetében 2008. június 30-ig hozható. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 28. §-a, valamint a Rendelet melléklete hatályát veszti. (6) E rendelet – az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302. 2006.11.1. 29. o.); – az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10. 2001.1.13. 33. o.); – az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 337. 2001.12.13. 3. o.); – az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10. 2001.1.13. 20. o.), valamint – az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379. 2006.12.28. 5. o.) – a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretszabály (HL C 323; 2006.12.30.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

45. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Alapból támogatást kaphatnak belföldi székhelyû, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, Magyarországon tartózkodási hellyel rendelkezõ természetes személyek, valamint ezek konzorciumai.” (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 10. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ (3) és (4) bekezdés lép: „(3) Az Alapból támogatás nyújtható a) nyílt pályázati rendszerben, támogatási programok keretében; b) pályázaton kívül, jogszabályon, nemzetközi szerzõdésen, illetve kérelmen alapuló döntés alapján e jogsza-

7. szám

bályban foglaltakkal összhangban az Atv.-ben meghatározott mértékig. (4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti, kérelmen alapuló döntés esetén a kérelmeket a Hivatalhoz kell benyújtani, a kérelmek alapján nyújtott támogatásról a Hivatal elnökének indokolással ellátott elõterjesztése alapján a miniszter dönt az Alap – Tanáccsal egyeztetett – felhasználási tervében szereplõ, a pályázaton kívüli kérelmen alapuló támogatások odaítélésére vonatkozó szempontoknak megfelelõen.” (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 10. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megõrizni.” (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Amennyiben a támogatás kedvezményezettje az EK-Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vállalkozásnak minõsül, az egy projekthez nyújtható bármely államháztartási forrásból származó támogatásra a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló kormányrendelet szabályait kell alkalmazni.” A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter

A Kormány 166/2007. (VI. 28.) Korm. rendelete a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §-ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a) pontjának 7. alpontjában, a légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/A. §-ának a) pontjában, a víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá a vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõ rendeletet alkotja:

7. szám


689

1. §

5. §

A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Hatóság a Közlekedési Fõfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei (fõvárosi) közlekedési felügyeletek, a Polgári Légiközlekedési Hatóság és – a katonai légügyi hatósági feladatok tekintetében – a HM Katonai Légügyi Hivatal jogutódja.”

(1) A Rendelet 4. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(4) A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság hatáskörébe tartozik] „b) az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelõhelyek közlekedési építményei, továbbá a 30 méter szabad nyílást meghaladó hidak, valamint az alagutak építésének, korszerûsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, továbbá ezek építésfelügyelete, valamint ezek tekintetében a Kkt. 32. §-ának (3) bekezdésében, a 34. §-ának (2) bekezdésében, továbbá a 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ügyek,” (2) A Rendelet 4. §-ának (4) bekezdése a következõ d)–i) ponttal egészül ki: [(4) A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság hatáskörébe tartozik] „d) közúti jármûvek típusbizonyítványainak, általános forgalomba helyezési, illetve sorozat forgalomba helyezési és átalakítási engedélyének, továbbá az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott jármûvek elõzetes összeépítési engedélyének kiadása, e) közúti jármû sorozatszerû átalakítását végzõ gépjármûfenntartó szervezet feljogosítása az átalakítással érintett szerkezeti elemek átvizsgálására, f) közúti jármûalkatrészek, jármûtartozékok és jármûtulajdonságok jóváhagyásával, egyes pótalkatrészek és tartozékok minõsítõ vizsgálatával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, g) a túlméretes és a megengedett össztömeget, illetve tengelyterhelést meghaladó jármûvek forgalomba helyezésének, valamint tehergépkocsival második pótkocsi vontatásának engedélyezése, h) külön jogszabályban meghatározott eltérés engedélyezése rugózatlan kerékfelfüggesztés, nem fúvott gumiabroncs, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépjármûben csak külsõ erõvel mûködõ kormányberendezés esetében, i) vasúti átjáró létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének engedélyezése – az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével – normál nyomtávú országos közforgalmú vasútvonalnak úttal történõ keresztezése, illetve bármely egyéb vasútvonal és országos közút keresztezése esetén.”

2. § (1) A Rendelet 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Hatóság jogi személyiséggel nem rendelkezõ területi szervei a regionális igazgatóságok, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság és a Légiközlekedési Igazgatóság. A regionális igazgatóságok székhelyét az 1. melléklet határozza meg. A Kiemelt Ügyek Igazgatósága, a Légiközlekedési Igazgatóság és a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság székhelye Budapest.” (2) A Rendelet 2. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az elnök és a Központi Hivatal más köztisztviselõje a Hatóság területi szervével közszolgálati jogviszonyban álló, kiadmányozási jogkörrel rendelkezõ személyt a közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.”

3. § A Rendelet 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Központi Hivatal, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság és a Légiközlekedési Igazgatóság a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben országos illetékességgel jár el. A regionális igazgatóságok illetékességét – a hajózási hatósági ügyek kivételével – az 1. melléklet határozza meg.”

4. § A Rendelet 4. §-a (2) bekezdése helyébe a következõ szöveg lép: „(2) Közlekedési hatósági ügyekben – a (3)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel, valamint kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában – elsõ fokon a területileg illetékes regionális igazgatóság, másodfokon a Központi Hivatal jár el.”

(3) A Rendelet 4. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) A kísérleti jármû, pótkocsi vontatószerkezet általi kormányozhatósága, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes gépjármûben csak külsõ erõvel mûködõ kormányberendezés esetében a külön jogszabályban meghatározott eltérést a Központi Hivatal engedélyezi. (7) Ha a regionális igazgatóság hatáskörébe tartozó út esetében a tervezett építmény több regionális igazgatóság illetékességi területét érinti, azon regionális igazgatóság

690


jár el az építmény egészére vonatkozóan, amelynek területén a hosszabb útszakasz van, ha pedig azok egyenlõ hosszúságúak, azon regionális igazgatóság jár el, amelyhez a kérelmet korábban benyújtották.”

7. szám 9. §

6. §

A Rendelet 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Légiközlekedési Igazgatóság vezetõje közremûködik a légiközlekedéssel kapcsolatos szakmai koncepciók és jogszabály-tervezetek szakmai elõkészítésében.”

A Rendelet a következõ 5/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:

10. §

„A katonai légügyi hatóság kijelölése 5/A. § (1) Katonai légügyi hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki. (2) A katonai légügyi hatóság hatáskörébe utalt ügyekben elsõ fokon a Légiközlekedési Igazgatóság országos illetékességgel, másodfokon a Központi Hivatal jár el.”

7. § A Rendelet 6. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Vasúti közlekedési hatósági ügyekben – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – elsõ fokon a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, másodfokon a Központi Hivatal jár el. (3) A területileg illetékes regionális igazgatóság jár el elsõ fokon a) a nem bányászati célú siklóra és függõpályára, valamint a sífelvonóra vonatkozóan a vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti mûszaki engedéllyel kapcsolatos és a Vtv. 80. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti eljárásokban, b) a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos hatósági ellenõrzés, továbbá a vasúti képzés, valamint a vasúti rendszer üzemeltetésének és fenntartásának hatósági ellenõrzése során, valamint c) szakhatósági ügyekben, kivéve a külön jogszabályban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségûnek minõsített, valamint a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos ügyeket.”

8. §

(1) Ez a rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a Rendelet 4. §-a (4) bekezdésének felvezetõ szövegében a „Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság” szövegrész helyébe a „Kiemelt Ügyek Igazgatóságának” szöveg, illetõleg 4. §-a (5) bekezdésének a) pontjában és 7. §-ának (3) bekezdésében a „Közép-magyarországi Regionális” szövegrész helyébe a „Kiemelt Ügyek” szöveg lép; b) a Rendelet 2. melléklete elsõ oszlopának címében a „Területi Kirendeltség” szövegrész helyébe a „Regionális Igazgatóság” szöveg, illetõleg 2. melléklete elsõ oszlopának negyedik sorában az „Igazgatóság” szövegrész helyébe az „Igazgatósága” szöveg lép; c) a Rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében a „Polgári” szövegrész hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter

A Kormány 181/2007. (VII. 6.) Korm. rendelete a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról A Kormány a kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 34. §-ának g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Rendelet 7. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Hajózási hatósági ügyekben – kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában – elsõ fokon a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, másodfokon a Központi Hivatal jár el. A külön kormányrendelet szerint a regionális igazgatóság hatáskörébe tartozó hajózási hatósági ügyekben a 2. mellékletben meghatározott regionális igazgatóság az ott meghatározott illetékességgel jár el.”

A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a kutatót fogadni szándékozó kutatószervezetre, b) az akkreditált kutatószervezettel fogadási megállapodást kötõ kutatóra, valamint

7. szám


c) a kutatószervezetek akkreditálását végzõ Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal). (2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a Hivatal akkreditációs eljárására, az akkreditált kutatószervezet ellenõrzésére, nyilvántartására, valamint a fogadási megállapodás megkötésére.

A Hivatal eljárása 2. § A Hivatal akkreditációs hatóságként jár el a kutatót fogadni szándékozó kutatószervezetek akkreditációs eljárásának lefolytatása során.

3. § A Hivatal 2. §-ban meghatározott eljárása során az elektronikus ügyintézés szabályai nem alkalmazhatók.

Értelmezõ rendelkezések 4. § E rendelet alkalmazásában: 1. harmadik országbeli állampolgár: a külön jogszabály alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan; 2. kutatás: az ismeretanyag növelése érdekében szisztematikusan végzett alkotómunka, beleértve a kulturális, társadalmi, természettudományos és mûszaki ismeretek növelését, valamint ezen ismeretanyag új alkalmazásokra való használatának kidolgozását; 3. kutatási program: a kutatás ütemezését tartalmazó terv, amelynek megvalósítása céljából az akkreditált kutatószervezet a kutatóval fogadási megállapodást köt; 4. kutató: harmadik ország doktori képzésben történõ részvételre jogosító felsõfokú képesítéssel rendelkezõ állampolgára, akit valamely akkreditált kutatószervezet kiválasztott egy olyan kutatási program megvalósítására, amelyhez a fenti képesítés általában szükséges; 5. kutatószervezet: kutatást folytató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság; 6. akkreditáció: az a tevékenység, amelynek alapján az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló szervezet hivatalosan elismeri és igazolja, hogy egy szervezet alkalmas kutató fogadására; 7. akkreditált kutatószervezet: az a kutatószervezet, amely érvényes akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezik.

691 II. Fejezet

A KUTATÓSZERVEZET AKKREDITÁCIÓJA Az akkreditáció 5. § (1) Az akkreditációs eljárás a kutatószervezet kérelmére indul. A Hivatal a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézmények akkreditációs eljárását hivatalból is lefolytathatja. (2) A kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Hivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell a) a kutatószervezet közjegyzõ által hitelesített létesítõ okiratát, b) a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó kutatószervezet esetén a cégbíróság által kiállított, harminc napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített cégkivonatot, és c) a 7. § (1) bekezdésének a) pontjába nem tartozó, kutatás-fejlesztési tevékenységet végzõ gazdálkodó kutatószervezet esetén az akkreditációs kérelem benyújtását megelõzõ 3 pénzügyi év valamelyikére vonatkozó ca) kutatás-fejlesztési ráfordítás arányát igazoló, független könyvvizsgáló igazolását, illetve cb) a kutatószervezet által kiállított igazolást a teljes munkaidõben, a kutatás-fejlesztés tevékenységi körében foglalkoztatott alkalmazotti létszámára vonatkozóan.

6. § A Hivatal a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott intézmények részére – a hivatalból indult akkreditációs eljárások során – a felsõoktatási intézmények esetében az Oktatási Hivataltól, egyéb költségvetési szervek esetében pedig a Magyar Tudományos Akadémiától vagy a kutatószervezet felügyeletét ellátó szervtõl bekért adatok alapján állítja ki az akkreditációs tanúsítványt.

7. § (1) A Hivatal akkreditálja a) azt a költségvetési szervet, illetve a felsõoktatási törvény hatálya alá tartozó felsõoktatási intézményt, amelynek alaptevékenysége a tudományos kutatás vagy a kutatás-fejlesztés, b) azt az a) pontba nem tartozó, kutatás-fejlesztési tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezetet, amely az akkreditációs kérelem benyújtását megelõzõ 3 pénzügyi év valamelyikére vonatkozóan

692


ba) a mûködési költségeinek legalább 10 százalékát kutatás-fejlesztésre fordította, illetve bb) a teljes munkaidõben foglalkoztatott alkalmazotti létszám legalább 10 százalékát foglalkoztatja kutatás-fejlesztés tevékenységi körében.

a) b) c) d) e)

7. szám

nevét (cégnevét), székhelyét, által fogadott kutatók számát, akkreditációs tanúsítványának sorszámát, akkreditációs tanúsítványának érvényességi idejét.

(2) Az akkreditált kutatószervezetnek az ellenõrzést megelõzõ 3 pénzügyi év valamelyikére vonatkozóan meg kell felelnie az (1) bekezdés b) pont ba), illetve bb) alpontjában foglalt feltételeknek.

(2) Az akkreditált kutatószervezet 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak, ha az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adataiban változás következik be.

8. §

(3) A Hivatal az akkreditált kutatószervezetek rendszeresen frissített nyilvántartását honlapján bárki számára ingyenesen hozzáférhetõvé teszi.

(1) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelõ kutatószervezet részére a Hivatal a 2. melléklet szerinti akkreditációs tanúsítványt ad ki, amely a határozat jogerõre emelkedésétõl számított öt évig érvényes, és alkalmanként öt évre megújítható. (2) Az akkreditált kutatószervezet a tanúsítvány érvényességének lejárta elõtt 30 nappal kérheti annak megújítását az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon. A megújításra a tanúsítvány kiadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A Hivatal 10 évig megõrzi az akkreditációs eljárással kapcsolatos valamennyi dokumentációt (akkreditációs kérelmet, a kérelemhez csatolt mellékleteket).

9. §

(2) Az akkreditált kutatószervezet köteles az ellenõrzés során a Hivatallal együttmûködni és a Hivatalnak az akkreditáció ellenõrzésére vonatkozó tájékoztatását követõ 15 napon belül a Hivatal rendelkezésére bocsátani az akkreditáció fenntartásához szükséges feltételeket igazoló, az 5. § (2) bekezdésében foglalt iratokat.

(1) A Hivatal az akkreditációs tanúsítvány kiadása iránti kérelmet elutasítja, ha a kutatószervezet nem felel meg a 7. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (2) A Hivatal az akkreditációs tanúsítvány megújítása iránti kérelmet elutasítja vagy a tanúsítványt visszavonja, ha a kutatószervezet a) nem felel meg a 7. §-ban meghatározott feltételeknek, vagy b) a kutatóval a fogadási megállapodást rosszhiszemûen vagy nem a tõle elvárható gondossággal kötötte. (3) Ha a Hivatal a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott rosszhiszemûség miatt az akkreditációs tanúsítványt visszavonja vagy a tanúsítvány megújítása iránti kérelmet elutasítja, a kutatószervezet a határozat jogerõre emelkedésétõl számított öt évig nem kérheti az újabb akkreditációját. Az akkreditált kutatószervezetek nyilvántartása

Az akkreditált kutatószervezetek ellenõrzése 11. § (1) A Hivatal az akkreditált kutatószervezet tekintetében bármikor ellenõrizheti a 7. §-ban meghatározott feltételek teljesülését.

(3) A Hivatal az ellenõrzést az iratok beérkezésétõl számított 30 napon belül lefolytatja. Ha az akkreditált kutatószervezet a 7. §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, a Hivatal a tanúsítványt visszavonja.

III. Fejezet A FOGADÁSI MEGÁLLAPODÁS 12. § Az akkreditált kutatószervezet a kutatóval írásbeli fogadási megállapodást köt, amelyben a kutató a kutatási program megvalósítását, a kutatószervezet pedig a kutató e célból történõ fogadását vállalja.

10. § 13. § (1) A Hivatal az akkreditált kutatószervezetekrõl – akkreditációs tanúsítványuk érvényességi ideje alatt – nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az akkreditált kutatószervezet

(1) A fogadási megállapodásnak tartalmaznia kell a) a kutató és az akkreditált kutatószervezet jogait és kötelezettségeit,

7. szám


b) a kutatószervezet kötelezettségvállalását arra, hogy a kutatónak az engedélyezett tartózkodás idõtartamát meghaladó tartózkodása esetén – amennyiben a kutató a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik, – megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket, c) a kutatás témáját, célját és ütemezését, d) a kutatás mellett végezhetõ oktatási tevékenység mértékét, amely nem haladhatja meg a kutató munkaidejének egyötödét, e) a fogadási megállapodás érvényességének idõtartamát, f) a fogadási megállapodás megszûnésének eseteit. (2) Ha a kutató az Európai Gazdasági Térség egy másik tagállamában tartózkodik fogadási megállapodással, amelynek idõtartama alatt a Magyar Köztársaság területén három hónapnál hosszabb idõt tölt kutatás céljából, e rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell. (3) A kutató és a kutatószervezet között létrejött, munkavégzésre irányuló szerzõdés nem lehet ellentétes a fogadási megállapodással. (4) A fogadási megállapodás automatikusan megszûnik, ha a) a kutató beutazásához és tartózkodásához szükséges engedélyek kiadását elutasították, az errõl szóló határozat jogerõre emelkedése napján, vagy b) a kutató és a kutatószervezet közti jogviszony megszûnik, a jogviszony megszûnésének napján.

14. § (1) A fogadási megállapodást a kutatás során használt és – amennyiben ez a magyar nyelvtõl eltérõ – hivatalos

693

fordításban magyar nyelven is el kell készíteni. A hivatalos fordítás költségei az akkreditált kutatószervezetet terhelik. (2) A fogadási megállapodás megkötésérõl és megszûnésérõl az akkreditált kutatószervezet haladéktalanul értesíti a Hivatalt és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, valamint ezzel egyidejûleg a fogadási megállapodást a Hivatal részére megküldi. (3) Az akkreditált kutatószervezet haladéktalanul értesíti a Hivatalt és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt bármely olyan eseményrõl, amely megakadályozza a fogadási megállapodásban foglaltak megvalósítását.

IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló 2005. október 12-i 2005/71/EK tanácsi irányelvnek való részleges megfelelést szolgálja. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök


694

7. szám

1. melléklet a 181/2007. (VII. 6.) Korm. rendelethez Formanyomtatvány az akkreditációs eljárás lefolytatásához KÉRELEM A harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló 181/2007. (VII. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: rendelet) foglaltakra tekintettel a ............................................................ kutatószervezet a nála (székhelyén) megvalósítandó kutatási programok megvalósítása érdekében harmadik országbeli állampolgár kutatók fogadása céljából a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál akkreditációs eljárás lefolytatását kezdeményezi.

1. Az akkreditációs eljárás típusa* Eljárás típusa Új akkreditációs eljárás Akkreditált kutatószervezet akkreditációjának megújítása Visszavont akkreditáció esetén ismételt akkreditációs kérelem * A megfelelõ „X-szel” jelölendõ.

2. A kutatószervezet azonosító adatai Kutatószervezet neve: ....................................................................................................................................................... Kutatószervezet címe (székhelye): .................................................................................................................................... Kutatószervezet elérhetõsége: ........................................................................................................................................... – Telefon: ........................................................................................................................................................... – Telefax: ............................................................................................................................................................ – E-mail: ............................................................................................................................................................. – Honlapcím: ...................................................................................................................................................... Cégjegyzékszám/Nyilvántartási szám: .............................................................................................................................. Adószám: .......................................................................................................................................................................... KSH szám: ........................................................................................................................................................................ Alapítás éve: ...................................................................................................................................................................... Létesítõ okirat kelte: ......................................................................................................................................................... Bankszámlaszám: .............................................................................................................................................................. Számlavezetõ bank: ..........................................................................................................................................................

3. A kutatószervezet felelõs vezetõje Kutatószervezet felelõs vezetõje: ...................................................................................................................................... Vezetõ beosztása: .............................................................................................................................................................. Vezetõ elérhetõsége: ......................................................................................................................................................... – Telefon: ........................................................................................................................................................... – Telefax: ............................................................................................................................................................ – E-mail: .............................................................................................................................................................


7. szám

695

4. A kutatószervezetnek a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal való kapcsolattartásért felelõs kapcsolattartója Kapcsolattartó neve: .......................................................................................................................................................... Kapcsolattartó beosztása: .................................................................................................................................................. Kapcsolattartó elérhetõsége: ............................................................................................................................................. – Telefonszáma: ................................................................................................................................................. – Telefax: ............................................................................................................................................................ – E-mail: .............................................................................................................................................................

5. A kutatószervezet tevékenységére vonatkozó adatok Akkreditálandó szempontok**

1

2

Adat

a) A kutatószervezet által az akkreditációs kérelem benyújtását megelõzõ 3 pénzügyi év bármelyikében teljes munkaidõben foglalkoztatott alkalmazottak létszáma b) A kutatószervezet által a) pontban meghatározott évvel azonos évben teljes munkaidõben foglalkoztatottak közül kutatás-fejlesztés tevékenységi körében foglalkoztatott al kalmazottak létszáma c) A kutatószervezet által a) pontban meghatározott évvel azonos évben teljes munkaidõben foglalkoztatott kutatók és az a) pontban meghatározott évvel azonos évi összes foglalkoztatott alkalmazottak aránya [a) és b) aránya] a) A kutatószervezetnek az akkreditációs kérelem benyújtását megelõzõ 3 pénzügyi év bármelyikében kutatás-fejlesztésre fordított költsége b) A kutatószervezetnek az akkreditációs kérelem benyújtását megelõzõ, a) pontban meghatározott évvel azonos évben felmerülõ összes költsége c) A kutatószervezetnek az akkreditációs kérelem benyújtását megelõzõ, a) pontban meghatározott évvel azonos évben kutatás-fejlesztésre fordított költségének a kutatószerve zet a) pontban meghatározott évvel azonos évi összes mûködési költségéhez viszonyított aránya [a) és b) aránya]

** A rendelet 5. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján választott ca), illetve cb) alpontnak megfelelõen az 1., illetve a 2. pontban kért adatok kitöltendõek. Az 1. a) pont, illetve a 2. a) pont „adat” oszlopában az év megjelölése is feltüntetendõ.

6. Nyilatkozatok Alulírott ..........................................................................................., a kérelmezõ kutatószervezet felelõs vezetõjeként büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben és a hozzá csatolt mellékletekben közölt adatok a valóságnak megfelelnek, valamint a kutatás elvégzéséhez szükséges engedélyekkel rendelkezem. Cégszerû aláírás: ............................................................................................................................................................... Aláírásra jogosult személy neve: ...................................................................................................................................... – aláírása: ............................................................................................................................................................ – beosztása: ........................................................................................................................................................ Hely: .................................................................................................................................................................................. Dátum: ............................................................................................................................................................................... Bélyegzõ:

7. Melléklet: a rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint

696


7. szám

2. melléklet a 181/2007. (VII. 6.) Korm. rendelethez AKKREDITÁCIÓS TANÚSÍTVÁNY

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL Ikt.szám: ................................................................................ Ügyintézõ: ............................................................................. Tel.: .......................................................................................

AKKREDITÁCIÓS TANÚSÍTVÁNY A harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló 181/2007. (VII. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: rendelet) foglaltakra tekintettel A NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL (a továbbiakban: Hivatal) megállapítja, hogy a/az: ................................................................................................................................................... kutatószervezet Székhely: ........................................................................................................................................................................... További azonosító adatai: – Cégjegyzékszám/Nyilvántartási szám: ............................................................................................................ – Adószám: ......................................................................................................................................................... – KSH szám: ....................................................................................................................................................... – Alapítás éve: .................................................................................................................................................... a Hivatal által lefolytatott akkreditációs eljárás szerint megfelel a rendeletben elõírt feltételeknek, ezért [írásban elõterjesztett kérelmére tekintettel]* részére a ....................../200.... számú akkreditációs tanúsítványt abból a célból állítom ki, hogy a kutatószervezetben megvalósítandó kutatási programok megvalósítása céljából a kutatószervezet harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadhasson. A jelen akkreditációs tanúsítvány ..... év ....... hónap ...... napjáig érvényes.

Budapest, 200.., ............................................., ............. .................................................................................. a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke * A szögletes zárójelben található szövegrészt csak a kérelemre induló eljárás során kiállított akkreditációs tanúsítványnak kell tartalmaznia.

7. szám


A gazdasági és közlekedési miniszter 58/2007. (VI. 15.) GKM rendelete a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet megszüntetésérõl és jogutódlásáról

697 3. §

(1) A MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet feladatai és a kezelésében lévõ vagyon és vagyoni értékû jog tekintetében – a 2. § szerinti feladatok ellátáshoz szükséges vagyon kivételével – jogutód az ÁEK.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel az Áht. 90. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakra – a pénzügyminiszterrel egyetértésben –, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

(2) A VKht. a 2. § szerinti feladatok ellátásához szükséges vagyon és vagyoni értékû jog kezelõi jogát – az Áht. 108. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján – a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerzõdés alapján szerzi meg, mert a vagyonkezelésbe adás közérdekbõl történik.

1. §

4. §

(1) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelete alá tartozó MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet költségvetési szervet e rendelet hatálybalépésével egyidejûleg megszüntetem. (2) A MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet jogutódja – a 2. §-ban meghatározottak kivételével – az Állami Egészségügyi Központ [Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ] (a továbbiakban: ÁEK).

2. § A MÁV Kórház és Központi Rendelõintézetnek a mellékletben meghatározott járóbeteg szakellátási feladatainak az ott megjelölt óraszámban történõ ellátása tekintetében jogutód a Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság (a továbbiakban: VKht.).

(1) Ez a rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) a MÁV Központi Rendelõintézet megszüntetésérõl és jogutódlásáról szóló 38/1999. (XII. 17.) KHVM rendelet, b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 24/1992. (XII. 2.) KHVM rendelet 11. §-a, 1. számú melléklete II. részének a)–c) és e)–f) pontja, c) a vasutas biztosítottak körérõl és a vasútegészségügyi intézetekbe történõ beutalás szakmai rendjérõl szóló 16/1994. (IV. 26.) KHVM rendelet mellékletének a)–b) és d)–e) pontja. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter


698

7. szám

Melléklet az 58/2007. (VI. 15.) GKM rendelethez Azon egészségügyi feladatok és hozzájuk rendelt heti óraszám megjelölése, amely tekintetében a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet jogutódja a Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht. Szakma csoport Név kód Belgyógyászat és társszakmái 01

0100

01

Belgyógyászat és társszakmái

0101

általános belgyógyászat angiológia, phlebológia, lymphológia

01


0102

haematológia

Szakma kód

Név

01


0123

diabetológia - *sze*

01 02 03

Belgyógyászat és társszakmái Sebészet és társszakmái Traumatológia

0104 0200 0300

04

Szülészet-nĘgyógyászat CsecsemĘ- és gyermekgyógyászat

0400

0600 0601 0700 0800

08 09 09

Fül- orr- gégegyógyászat Fül- orr- gégegyógyászat Szemészet BĘrgyógyászat és nemibetegellátás BĘrgyógyászat és nemibetegellátás Neurológia Neurológia

gasztroenterológia általános sebészet általános traumatológia általános szülészetnĘgyógyászat általános csecsemĘ- és gyermekgyógyászat általános fül- orrgégegyógyászat audiológia általános szemészet általános bĘr- és nemibetegellátás

09 10 11 12 12 14 18 18

Neurológia Ortopédia Urológia Onkológia Onkológia Reumatológia Pszichiátria Pszichiátria

0904 1000 1100 1200 1203 1400 1800 1800

40

Kardiológia

4000

40

Kardiológia

4004

40

Kardiológia

4005

50

Laboratóriumi diagnosztika Képalkotó diagnosztika és radiológiai terépia : röntgendiagnosztika és -terápia Képalkotó diagnosztika és radiológiai terépia : ultrahangdiagnosztika és -terápia Speciális diagnosztika Fizioterápia

05 06 06 07 08

51

53 56 57

0500

0803 0900 0900

nemibeteg-gondozás általános neurológia általános neurológia EEG és EMG diagnosztika *sze* ortopédia urológia klinikai onkológia onkológiai gondozás reumatológia és fizioterápia pszichiátria pszichiátria általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) echokardiográfiai diagnosztika

szakrendelĘ szakorvosi 120 135 2 80 5 135 40 150 76 120 30 249

30

90 30 30 135 30 60 60 7 30 123 86 4

90 30

5000

EKG és Holterdiagnosztika általános laboratóriumi diagnosztika

67

5100

általános röntgendiagnosztika

60

5301 5602 5711

ultrahang-diagnosztika lézerdiagnosztika gyógytorna

Pszichológia (pszichológusi, illetve klinikai szakpszichológusi szakképesítéssel) 7100 71 Dietetika 76 7600 Összesen:

szakrendelĘ gondozó nem szakorvosi szakorvosi

30

60 20 100

általános pszichológia dietetika 2124

30 30 190

60

7. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY A gazdasági és közlekedési miniszter 59/2007. (VI. 15.) GKM rendelete a Budai MÁV Kórház megszüntetésérõl és jogutódlásáról

Az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel az Áht. 90. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakra – a pénzügyminiszterrel egyetértésben –, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

699

Melléklet az 59/2007. (VI. 15.) GKM rendelethez Azon egészségügyi feladatok és hozzájuk rendelt heti óraszám megjelölése, amely tekintetében a Budai MÁV Kórház jogutódja a Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht. Szakma csoport kód

09 19

Név

Neurológia

Tüdõgyógyászat 19 Tüdõgyógyászat Összesen:

Szakma kód

Név

0900 általános neurológia 1901 tüdõgondozás

Szakrendelõ szakorvosi

Gondozó szakorvosi

8 62

1902 tüdõgyógyászat

40 48

62

(1) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelete alá tartozó Budai MÁV Kórház költségvetési szervet e rendelet hatálybalépésével egyidejûleg megszüntetem. (2) A Budai MÁV Kórház jogutódja – a 2. §-ban meghatározottak kivételével – az Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) (a továbbiakban: ÁEK).

2. §

A gazdasági és közlekedési miniszter 62/2007. (VI. 29.) GKM rendelete a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet fekvõbeteg és járóbeteg szakellátási feladatainak kiszervezésérõl

A Budai MÁV Kórháznak a mellékletben meghatározott szakmák szerinti feladatainak az ott megjelölt óraszámban történõ ellátása tekintetében jogutód a Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság (a továbbiakban: VKht.).

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 89. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

3. §

1. §

(1) A Budai MÁV Kórház feladatai, és a kezelésében lévõ vagyon és vagyoni értékû jog tekintetében – a 2. § szerinti feladatok ellátáshoz szükséges vagyon kivételével – jogutód az ÁEK.

(1) A MÁV Kórház és Központi Rendelõintézetnek a mellékletben meghatározott járóbeteg szakellátási feladatait az ott megjelölt óraszámban kiszervezem, azoknak a megjelölt óraszámban történõ ellátása tekintetében jogutód a Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság (a továbbiakban: VKht.).

(2) A VKht. a 2. § szerinti feladatok ellátásához szükséges vagyon és vagyoni értékû jog kezelõi jogát – az Áht. 108. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján – a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerzõdés alapján szerzi meg, mert a vagyonkezelésbe adás közérdekbõl történik.

(2) A VKht. az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásához szükséges vagyon és vagyoni értékû jog kezelõi jogát – az Áht. 108. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján – a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerzõdés alapján szerzi meg, mert a vagyonkezelésbe adás közérdekbõl történik.

4. § 2. § Ez a rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

(1) A mellékletben meg nem határozott járóbeteg szakellátási feladatokat és a fekvõbeteg ellátási feladatokat – figyelemmel az egyes központosított egészségügyi szol-

700


gáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételérõl, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjérõl szóló kormányrendeletben foglaltakra – az Állami Egészségügyi Központba [Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ] (a továbbiakban: ÁEK) szervezem ki.

7. szám 3. §

A MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet megszüntetésérõl és jogutódlásáról szóló 58/2007. (VI. 15.) GKM rendelet nem lép hatályba.

(2) Az ÁEK az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásához szükséges vagyon és vagyoni értékû jog kezelõi jogát – az Áht. 108. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján – a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerzõdés alapján szerzi meg, mert a vagyonkezelésbe adás közérdekbõl történik.

4. § Ez a rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 62/2007. (VI. 29.) GKM rendelethez Azon egészségügyi feladatok és hozzájuk rendelt heti óraszám megjelölése, amely tekintetében a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet jogutódja a Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht. Szakrendelõ szakorvosi

Szakma csoport kód

Név

Szakma kód

01


0100

általános belgyógyászat

120 135

Név

01


0101

angiológia, phlebológia, lymphológia

01


0102

haematológia

01


0123

diabetológia – *sze*

01


0104

gasztroenterológia

5

02

Sebészet és társszakmái

0200

általános sebészet

135

03

Traumatológia

0300

általános traumatológia

04

Szülészet-nõgyógyászat

0400

általános szülészet-nõgyógyászat

05

Csecsemõ- és gyermekgyógyászat

0500

általános csecsemõ- és gyermekgyógyászat

06

Fül- orr- gégegyógyászat

0600

általános fül- orr- gégegyógyászat

06

Fül- orr- gégegyógyászat

0601

audiológia

07

Szemészet

0700

általános szemészet

08

Bõrgyógyászat és nemibeteg-ellátás

0800

általános bõr- és nemibeteg-ellátás

08

Bõrgyógyászat és nemibeteg-ellátás

0803

nemibeteg-gondozás

09

Neurológia

0900

általános neurológia

30

09

Neurológia

0900

általános neurológia

135

09

Neurológia

0904

EEG és EMG diagnosztika – *sze*

30

10

Ortopédia

1000

ortopédia

60

11

Urológia

1100

urológia

60

12

Onkológia

1200

klinikai onkológia

12

Onkológia

1203

onkológiai gondozás

14

Reumatológia

1400

reumatológia és fizioterápia

18

Pszichiátria

1800

pszichiátria

86

18

Pszichiátria

1800

pszichiátria

4

Szakrendelõ nem szakorvosi

Gondozó szakorvosi

2 80

40 150 76 120 30

30

249 90 30

7 30 123

7. szám


Szakma csoport kód

40

Név

Kardiológia

Szakma kód

4000

701 Szakrendelõ szakorvosi

Név

általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel)

90

40

Kardiológia

4004

echokardiográfiai diagnosztika

30

40

Kardiológia

4005

EKG és Holterdiagnosztika

30

50

Laboratóriumi diagnosztika

5000

általános laboratóriumi diagnosztika

67

51

Képalkotó diagnosztika és radiológiai terápia: röntgendiagnosztika és -terápia

5100

általános röntgendiagnosztika

53

Képalkotó diagnosztika és radiológiai terápia: ultrahang-diagnosztika és -terápia

5301

ultrahang-diagnosztika

56

Speciális diagnosztika

5602

lézerdiagnosztika

57

Fizioterápia

5711

gyógytorna

71

Pszichológia (pszichológusi, illetve klinikai szakpszichológusi szakképesítéssel)

7100

általános pszichológia

76

Dietetika

7600

dietetika

Szakrendelõ nem szakorvosi

Gondozó szakorvosi

60

60 20 100

30 30

Összesen:

2124

A gazdasági és közlekedési miniszter 63/2007. (VI. 29.) GKM rendelete a Budai MÁV Kórház fekvõbeteg és járóbeteg szakellátási feladatainak kiszervezésérõl Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 89. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) A Budai MÁV Kórháznak a mellékletben meghatározott szakmák szerinti feladatait az ott megjelölt óraszámban kiszervezem, azoknak a megjelölt óraszámban történõ ellátása tekintetében jogutód a Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság (a továbbiakban: VKht.). (2) A VKht. az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásához szükséges vagyon és vagyoni értékû jog kezelõi jogát – az Áht. 108. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján – a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerzõdés alapján szerzi meg, mert a vagyonkezelésbe adás közérdekbõl történik.

190

60

2. § (1) A mellékletben meg nem határozott járóbeteg szakellátási feladatokat és a fekvõbeteg ellátási feladatokat – figyelemmel az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételérõl, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjérõl szóló kormányrendeletben foglaltakra – az Állami Egészségügyi Központba [Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ] (a továbbiakban: ÁEK) szervezem ki. (2) Az ÁEK az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásához szükséges vagyon és vagyoni értékû jog kezelõi jogát – az Áht. 108. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján – a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerzõdés alapján szerzi meg, mert a vagyonkezelésbe adás közérdekbõl történik. 3. § A Budai MÁV Kórház megszüntetésérõl és jogutódlásáról szóló 59/2007. (VI. 15.) GKM rendelet nem lép hatályba. 4. § Ez a rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

702

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Melléklet a 63/2007. (VI. 29.) GKM rendelethez

Azon egészségügyi feladatok és hozzájuk rendelt heti óraszám megjelölése, amely tekintetében a Budai MÁV Kórház jogutódja a Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht. Szakma csoport kód

09 19

Név

Neurológia

Tüdõgyógyászat 19 Tüdõgyógyászat Összesen:

Szakma kód

Név

0900 általános neurológia 1901 tüdõgondozás

SzakGondozó rendelõ szakszakorvosi orvosi

8 62

1902 tüdõgyógyászat

40 48

62

7. szám

(3) E rendelet tekintetében az élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá az Étv. és a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

2. § (1) A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az egészségügyi miniszter a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal bevonásával a Helyes Higiéniai Gyakorlatra (Good Hygiene Practice) (a továbbiakban: GHP) vonatkozó útmutatókat értékeli abból a szempontból, hogy tartalma nem ütközik közösségi jogi aktusba, illetve jogszabályba. (2) A miniszter továbbítja az Európai Bizottságnak a GHP-ra vonatkozó, az (1) bekezdés szerint megfelelõ útmutatókat.

A gazdasági és közlekedési miniszter, az egészségügyi miniszter, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 67/2007. (VII. 10.) GKM–EüM–FVM–SZMM együttes rendelete a vendéglátó termékek elõállításának feltételeirõl

(3) A miniszter a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában tájékoztatást ad az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kihirdetett GHP útmutatók elérhetõségérõl.

Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 20. §-ának (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában, a szociális és munkaügyi miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának k) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendeljük el:

(1) Az üzletben a „Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP)” rendszer (a továbbiakban: HACCP rendszer) dokumentációja meglétének ellenõrzésére a fogyasztóvédelmi hatóság, az alkalmazásának ellenõrzésére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fõvárosi kerületi intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ), az állat-egészségügyi-járványvédelmi elõírások betartásának ellenõrzésére – állatjárvány fennállása vagy annak gyanúja esetén az ÁNTSZ egyidejû értesítésével – a területileg illetékes Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal jogosult.

1. § (1) A rendelet hatálya a vendéglátó üzletet üzemeltetõ, a vendéglátás keretében történõ élelmiszer-elõállító és -forgalmazó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] (a továbbiakban: vendéglátó) terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatására szolgáló üzletre, illetve annak létesítésére, bõvítésére vonatkozó közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és kereskedelmi feltételeket külön jogszabályok tartalmazzák.

3. §

(2) A vendéglátó a HACCP rendszer elkészítéséhez olyan szaktanácsadó közremûködését veheti igénybe, aki felsõfokú szakirányú végzettséggel vagy felsõfokú közegészségügyi, higiénés végzettséggel rendelkezik, és aki a HACCP rendszerre vonatkozó, legalább tanfolyami végzettséget igazol. 4. § (1) A vendéglátónak gyártmánylapot nem kell vezetnie. A vendéglátó a vendéglátó termékek összetételére, csomagolására vonatkozó adatokról az elõállítás helyén a minõség-ellenõrzés céljára is alkalmas módon, termékenként

7. szám


anyaghányad-nyilvántartást köteles vezetni. Vendéglátóterméket kizárólag az anyaghányad-nyilvántartásban foglaltak alapján lehet elõállítani. (2) Az anyaghányad-nyilvántartás tartalmazza: a) a vendéglátó nevét, b) a vendéglátó termék megnevezését, c) a kalkuláció készítésének idõpontját, d) az egységnyi termékhez felhasznált élelmiszer- összetevõ megnevezését és mennyiségét (az ételek termékösszetételét – a szakmai sajátosságok figyelembevételével – 10 adagra, a közétkeztetésben 100 adagra, illetve cukrászati készítményeknél formára, darabra kell nyilvántartani), e) a termékhez felhasznált élelmiszer adalékanyagok megnevezését és mennyiségét, f) a csomagolás esetén a csomagolóanyag megnevezését, az egységnyi termék csomagolásához felhasznált mennyiséget, g) az elõrecsomagolt termékeknél a fogyaszthatóság vagy a minõségmegõrzés idõtartamát, és szükség szerint a tárolási hõmérsékletet, h) a tömegre értékesített vendéglátó-termékeknél a felhasznált élelmiszer-összetevõk bruttó tömegét, a késztermék nettó tömegét. (3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezõ bármely változást az anyaghányad-nyilvántartásban a változást követõen haladéktalanul át kell vezetni. Amennyiben a termék elõállítását megszüntetik, az arról vezetett anyaghányad-nyilvántartást a megszüntetéstõl számított egy évig meg kell õrizni.

703

(3) A vendéglátó saját termékei elõállításához szükséges mennyiségben zöldséget, gyümölcsöt tartósíthat a külön jogszabályokban meghatározott elõírások betartásával. 7. § (1) A vendéglátó kötelessége a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés és a vendéglátó-termékek minõsége megfelelésének tanúsítása. A vendéglátó-termékek csomagolásán a 9. § (1) bekezdésében meghatározott jelölés egyben a megfelelõség tanúsítását is jelenti. (2) A vendéglátónak a cukrászati és hidegkonyhai készítmények minõségmegõrzési idejét a termékhez felhasznált legrövidebb minõségmegõrzési idejû élelmiszer-összetevõ alapján – az alkalmazott technológiai eljárás figyelembevételével – kell megállapítania. (3) Olyan terméket, amelynek minõségmegõrzési ideje lejárt, forgalomba hozni, élelmiszer-összetevõként felhasználni tilos. (4) Amennyiben a vendéglátó, vagy felelõs alkalmazottja arról szerez tudomást, hogy az általa elõállított vagy forgalmazott termék elfogyasztása következtében megbetegedés történt, vagy annak gyanúja merült fel, a termék elõállítását és kiszolgálását azonnal be kell szüntetnie, és a meglévõ készlet megõrzése mellett haladéktalanul értesítenie kell az ÁNTSZ-t. 8. §

5. § (1) Vendéglátó-termék közvetlen hûtésére csak ivóvíz minõségû vízbõl elõállított jég használható fel. Az italok felszolgálásakor a jeget kézzel érinteni nem szabad, azt kizárólag az erre a célra rendszeresített tárolóedényben szabad a vendégnek átadni. (2) A gyorsan romló cukrászati és hidegkonyhai készítmények csak a hûtõlánc megtartásával szállíthatók, ennek hiányában csak az elõállítás helyéhez közvetlenül csatlakozó, illetve ugyanazon épületben lévõ üzletben, és csak hûtõtérben tárolhatók, továbbá csak onnan hozhatók forgalomba.

6. § (1) A vendéglátó melegkonyhás üzletében, a grillkonyhában vagy a vendéglátó-termék elõállítási helyén, a húselõkészítõben hurkát és kolbászt is elõállíthat, és azt vendéglátó-termékként értékesítheti. (2) A lefagyasztott termék csomagolásán fel kell tüntetni az élelmiszer megnevezését, a lefagyasztás idõpontját és az eltarthatóság végsõ idõpontját. A felengedett élelmiszert újra lefagyasztani és tovább tárolni tilos. Darálthús és húskészítmény lefagyasztása tilos.

(1) Vendéglátó-termékek szállításakor, tárolásakor biztosítani kell, hogy azokat minõségcsökkenés, sérülés és szennyezõdés ne érje. A szállítás csak a közegészségügyi követelményeket kielégítõ zárt edényzetben, az Étv. 9. és 10. §-ában meghatározott feltételeket kielégítõ csomagolásban történhet. A kísérõjegyen tanúsítani kell a gyártás és a minõségmegõrzés idejét. (2) Vendéglátó-termék szállítására csak tiszta, szagtalan, szennyezõdéstõl és fertõzõ anyagoktól mentes, könnyen tisztítható, fertõtleníthetõ szállítóeszközt, jármûvet, szállítótartályt szabad használni, amely alkalmas a vendéglátó-termék minõségének és állagának megóvására. (3) Vendéglátó-termék végsõ fogyasztó részére történõ kiszállító tevékenység végzéséhez az ÁNTSZ engedélye szükséges. 9. § (1) A vendéglátásban elõállított és elõrecsomagolt élelmiszer csomagolásán jól láthatóan és közérthetõen fel kell tüntetni a termék a) megnevezését; b) mennyiségét (nettó tömeg, db, térfogat);

704


c) fogyasztói árát az árak feltüntetésére vonatkozó rendelkezések szerint; d) minõségmegõrzési idõtartamának lejárati napját a következõk szerint: da) ,,minõségét megõrzi: .... dátum”, vagy db) ,,minõségét megõrzi: ..... (utalás a dátum feltüntetési helyére)”; e) a fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentõ, az összetételük miatt (állati eredetû élelmiszer, gomba stb., illetve ezeket tartalmazó) mikrobiológiai vagy más okból gyorsan romló, ezért a minõségük megõrzéséhez 0–10 °C közötti tárolási hõmérsékletet igénylõ élelmiszerek esetében a „minõségét megõrzi” felirat és dátum helyett a „fogyasztható” felirat és a hónap, nap megjelölésével a dátumot; f) a tárolási hõmérsékletét, amennyiben az a minõségmegõrzés, fogyaszthatóság szempontjából lényeges. (2) A helyszíni eladáskor történõ csomagolás kivételével minden csomagoláson fel kell tüntetni a vendéglátó vagy az elõállító nevét és telephelyét is.

10. § (1) A vendéglátás keretében történõ csoportos étkeztetésre vonatkozó energia-tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-nyersanyag felhasználási ajánlásokat – a korcsoportonként megadott napi energia- és tápanyagbevitel ajánlott értékeit, valamint az egésznapos étkeztetéshez, a napi háromszori étkeztetéshez, és a csak ebéd szolgáltatáshoz megadott (1 fõre 10 élelmezési napra vonatkozóan) – a melléklet „A”, „B”, „C” és „D” táblázata tartalmazza.

7. szám 11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történõ élelmiszer-elõállítás és -forgalmazás feltételeirõl szóló 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet 2–16. §-a, 20–27. §-a, valamint 2. és 3. számú melléklete, b) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történõ élelmiszer-elõállítás és -forgalmazás feltételeirõl szóló 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet módosításáról szóló 41/2001. (XII. 22.) GM–EüM–FVM együttes rendelet, c) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történõ élelmiszer-elõállítás és -forgalmazás feltételeirõl szóló 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet módosításáról szóló 54/2002. (XII. 29.) GKM–ESZCSM– FVM együttes rendelet, d) az élelmiszer-forgalmazás rendjérõl szóló 1/1997. (I. 17.) IKIM rendelet, e) a fogyasztói forgalomba kerülõ áruk és szolgáltatások árának feltüntetésérõl szóló 7/2001. (III. 29.) GM rendelet 8. §-a (2) bekezdésének b) pontja. (2) Ez a rendelet a vendéglátó termékek elõállításának vonatkozásában az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) A hivatásos és a szerzõdéses állományú katonák – e rendelettõl eltérõ – energia- és tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-felhasználási szabályait külön jogszabály állapítja meg.

Budapest, 2007. június 30. Dr. Kóka János s. k.,

Dr. Horváth Ágnes s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

egészségügyi miniszter

Gráf József s. k.,

Kiss Péter s. k.,

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

szociális és munkaügyi miniszter

Melléklet a 67/2007. (VII. 10.) GKM–EüM–FVM–SZMM együttes rendelethez ,,A” táblázat Napi energia- és tápanyag-beviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlások csoportos étkeztetés számára energia kJ (kcal) összes fehérje (g) fehérje energia (%) összes zsír (g) zsír energia (%) összes szénhidrát (g) szénhidrát energia (%) hozzáadott cukor energia (%) megengedett koleszterin (mg)

1–3 év

4–6 év

7–10 év

11–14 év

15–18 év

19–60 év

60 év felett

5643 (1350) 43–53 13–16 41–44 28–30 178–194 54–59

7106 (1700) 54–66 13–16 51–55 28–30 224–245 54–59

9196 (2200) 70–86 13–16 66–71 28–30 290–317 54–59

10 450 (2500) 79–98 13–16 75–81 28–30 329–360 54–59

10 868 (2600) 82–101 13–16 78–84 28–30 342–374 54–59

11 286 (2700) 79–85 12–14 81–87 28–30 356–395 56–60

10 450 (2500) 82–92 13–15 75–81 28–30 335–360 55–59

0–10

0–10

0–10

0–10

0–10

0–10

0–10

135

170

220

250

300

300

300

7. szám


705

,,B” táblázat Élelmiszer-felhasználási javaslat egész napos ellátásra (a megadott értékek egy fõre, 10 napra vonatkoznak) Élelmiszer (g)

hús (baromfi, sertés, marha) húskészítmény, húskészítmény-konzerv belsõség, belsõségkészítmény hal, halkonzerv tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt, aludttej) tejtermékek (sajt, túró) egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín) fõzõzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, fõzõmargarin) kenõzsiradék (margarin, vaj, vajkrém) cukor, méz cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb gabonakészítmények) kenyérfélék, péksütemények száraztészta burgonya zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, szárított) gyümölcsök (friss, mirelit, befõtt, kompót, aszalt) száraz hüvelyes tojás rostos üdítõ lekvár olajos mag

1–3 éves

4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves

15–18 éves

19–60 éves

60 év felett

250

330

440

500

550

600

450

80

125

180

200

250

350

200

90

100

130

140

150

150

150

80

100

120

140

200

200

150

3500

3000

3000

3200

3500

2800

3200

200

250

300

350

350

300

400

150

180

200

220

230

250

200

120

140

200

250

250

250

250

100

130

170

200

200

200

200

250

300

350

400

400

400

400

300

380

500

600

600

600

600

1200

1400

2000

2400

2700

3000

2400

50 650

140 800

180 1000

200 1200

200 1200

200 1200

200 1200

1600

1800

2000

2200

2200

2200

2000

1500

1500

1600

1800

1800

1800

1800

– 160 400 20 20

90 160 600 20 30

110 200 800 30 40

130 200 800 30 40

150 200 800 30 40

150 200 800 30 40

100 200 800 30 40

,,C” táblázat Élelmiszer-felhasználási javaslat ellátásra, tízórai, ebéd, uzsonna szolgáltatása esetén (a megadott értékek egy fõre, 10 napra vonatkoznak) Élelmiszer (g)

hús (baromfi, sertés, marha) húskészítmény, húskészítmény-konzerv belsõség, belsõségkészítmény hal, halkonzerv tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt, aludttej)

1–3 éves

4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves

200 70 80 50

260 100 100 70

350 150 130 90

400 170 140 100

2000

1800

1800

2000

706

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Élelmiszer (g)

tejtermékek (sajt, túró) egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín) fõzõzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, fõzõmargarin) kenõzsiradék (margarin, vaj, vajkrém) cukor, méz cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb gabonakészítmények) kenyérfélék, péksütemények száraztészta burgonya zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, szárított) gyümölcsök (friss, mirelit, befõtt, kompót, aszalt) száraz hüvelyes tojás rostos üdítõ lekvár olajos mag

7. szám

1–3 éves

4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves

180 120

220 150

250 170

300 190

80

100

135

170

80 0–170

90 0–200

125 0–230

150 0–260

250

300

400

500

700 50 550

900 80 650

1400 100 800

1700 120 1000

1000

1200

1500

1700

800

800

900

1000

– 120 200 20 20

90 120 300 20 30

110 150 400 30 40

130 150 400 30 40

,,D” táblázat Élelmiszer-felhasználási javaslat csak ebéd szolgáltatása esetén (a megadott értékek egy fõre, 10 napra vonatkoznak) Élelmiszer (g)

hús (baromfi, sertés, marha) húskészítmény, húskészítmény-konzerv belsõség, belsõségkészítmény hal, halkonzerv tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt, aludttej) tejtermékek (sajt, túró) egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín) fõzõzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, fõzõmargarin) kenõzsiradék (margarin, vaj, vajkrém) cukor, méz cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb gabonakészítmények) kenyérfélék, péksütemények száraztészta burgonya zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, szárított)

4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves

15–18 éves

19–60 éves

60 év felett

260

350

400

400

450

350

30

50

60

60

60

60

80 70

100 90

100 100

100 150

100 150

100 150

300

400

500

300

300

500

80

100

100

100

100

100

100

130

150

150

150

150

110

150

190

200

200

200

–

–

–

–

–

–

0–60

0–80

0–100

0–100

0–100

0–100

250

300

400

400

400

400

300 80 600

400 100 700

500 120 800

600 120 800

600 120 800

500 120 800

1100

1350

1500

1600

1600

1600

7. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Élelmiszer (g)

gyümölcsök (friss, mirelit, befõtt, kompót, aszalt) száraz hüvelyes tojás rostos üdítõ lekvár olajos mag

707

4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves

15–18 éves

19–60 éves

60 év felett

600

700

800

800

800

800

90 100 – – 30

110 120 – – 40

130 120 – – 40

150 120 – – 40

150 120 – – 40

100 120 – – 40

A csoportos étkeztetésben az „A” táblázatban meghatározott korcsoportoknak megfelelõ külön étrend, illetve anyagkiszabás alkalmazása szükséges. A csoportos étkeztetés ellenõrzésekor az étlapok és anyagkiszabatok alapján történõ energia- és tápanyagszámítás legalább a következõkre terjedjen ki: – energia (kJ, kcal), – fehérje (g, energia%), – zsír (g, energia%), – szénhidrát (g, energia%), – hozzáadott cukor (energia%), – koleszterin (mg). A napi energia- és tápanyagbeviteli ajánlások teljesítendõ aránya a szolgáltatott étkezések függvényében a következõ: – csak reggeli esetén 20%, – csak ebéd esetén 35%, – tízórai, ebéd esetén 50%, – tízórai, ebéd, uzsonna esetén 65%, – reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna esetén 75%, – csak vacsora esetén 25%. A hozzáadott zsiradék felhasználása változatos legyen és legfeljebb 30%-a legyen állati eredetû. A bõ zsiradékbansütéshez használt zsírmennyiség legfeljebb 1/3-át lehet a tápanyagtartalomba, a nyersanyag-összesítésbe beszámolni. Az étkeztetés ellenõrzésekor figyelembe kell venni, hogy a „B”, „C”, „D” táblázatokban található élelmiszernyersanyag-felhasználási javaslatokból egy hónapos átlagot véve az eltérés ne legyen nagyobb plusz-mínusz 10%-nál.

A gazdasági és közlekedési miniszter 69/2007. (VII. 23.) GKM rendelete az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeirõl szóló 28/2007. (III. 7.) GKM rendelet módosításáról A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének g) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: 1. § Az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeirõl szóló 28/2007. (III. 7.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A vizsgálati jelentést kiállíthatja:] „a) az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány által meghatározott, a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültsége általános követelményeinek eleget tevõ, a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttmûködés (ILAC) egy tagja által az öngyújtók gyermekbiztosságára vonatkozó vizsgálatok elvégzésére akkreditált vizsgálati szerv vagy erre a célra más módon az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam illetékes hatósága által elismert szerv;”

2. § Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg az R. 8. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) A 2007. március 11. elõtt az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes államban piacra helyezett nem gyermekbiztos és újszerû öngyújtók 2008.

708


március 11-éig értékesíthetõek a fogyasztók számára, ideértve az ingyenes minta, áru átadását is. (3) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Bizottság 2006/502/EK határozata (2006. május 11.) a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerû öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések elõírásáról; b) a Bizottság 2007/231/EK határozata (2007. április 12.) a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerû öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések elõírásáról szóló 2006/502/EK határozat módosításáról.”

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a kihirdetését követõ második napon hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a „vizsgáló laboratórium” szövegrész, és az R. 6. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „vizsgálati laboratórium” szövegrész helyébe a „vizsgálati szerv” szöveg lép. (3) Ez a rendelet a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerû öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések elõírásáról szóló 2006/502/EK bizottsági határozat módosításáról szóló, 2007. április 12-i 2007/231/EK bizottsági határozatnak való megfelelést szolgálja.

7. szám 1. §

A MÁV Központi Kórház és Rendelõintézetnek a jelen utasítás hatálybalépésének napján – az Állami Egészségügyi Központ szakmai struktúrájába való beillesztésével összefüggésben, az ezzel együtt járó feladatváltozásból adódó átszervezésre figyelemmel – a 2006. december 31-ei engedélyezett létszámához képest a 13/2007. (IV. 27.) GKM utasításban elrendelt 69 fõ orvos, 409 fõ szakdolgozó és 140 fõ egyéb munkakörben dolgozó közalkalmazott, munkavállaló (a továbbiakban együtt: munkatárs), mindösszesen 618 fõ munkatárs közalkalmazotti jogviszonyának, illetve munkaviszonyának (a továbbiakban: jogviszony) megszüntetéséhez képest további 20 fõ orvos, 90 fõ szakdolgozó és 60 fõ egyéb munkakörben dolgozó, mindösszesen 170 fõ munkatárs jogviszonyát kell megszüntetnie létszámcsökkentéssel. A jelen utasításban elrendelt létszámcsökkentéssel kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket az utasítás hatálybalépését követõen a MÁV Központi Kórház és Rendelõintézetnek haladéktalanul meg kell kezdenie. 2. § A létszámcsökkentést a közalkalmazotti jogviszonyra, illetve a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályi elõírások alapján kell végrehajtani. 3. § Ez az utasítás 2007. június 27-én lép hatályba.

Dr. Kóka János s. k.,

Dr. Kóka János s. k.,



Miniszteri utasítás

Egyéb közlemények

A gazdasági és közlekedési miniszter 20/2007. (VI. 26.) GKM utasítása a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet költségvetési intézmény átszervezésével összefüggõ létszámcsökkentés elrendelésérõl

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 15/2007. (EüK. 16.) Gyf. közleménye Kajdacs K-9 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvényben, továbbá az Állami Egészségügyi Központ létrehozása érdekében szükségessé vált egyes feladatokról szóló 2058/2007. (III. 31.) Korm. határozatban foglaltakra figyelemmel, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az alábbiakat rendelem el:

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Kajdacs Farm Kft. (6075 Páhi, Rákóczi u. 2.) tulajdonában álló és üzemeltetésében mûködõ Kajdacs K-9 OKK számú kút vizé-

7. szám


nek belsõ, palackozási célú felhasználásban a természetes ásványvíz megnevezés használatát – „Beathus Aqua” elnevezéssel – engedélyezte (73-2/Gyf/2007.).

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 16/2007. (EüK. 16.) Gyf. közleménye Vasszilvágy B-5 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága az Uniquelle Kft. (9747 Vasszilvágy, Rákóczi u. 43.) tulajdonában álló és üzemeltetésében mûködõ Vasszilvágy B-5 OKK számú kút vizének belsõ, palackozási célú felhasználásban a természetes ásványvíz megnevezés használatát – „Uniquelle” elnevezéssel – engedélyezte (161-2/Gyf/2007.).

709

Ásványvíz Kft. (1093 Budapest, Boráros tér 7/1.) tulajdonában álló és üzemeltetésében mûködõ Szentkirály K-33 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásban – „Szentkirályi Ásványvíz” elnevezéssel – a természetes ásványvíz megnevezés használatát továbbra is engedélyezte (68/Gyf/2007.).

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 19/2007. (EüK. 16.) Gyf. közleménye Miskolc B-108 OKK számú kút elismert ásványvize törzskönyvének megújításáról Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Miskolci Likõrgyár Zrt. (3502 Miskolc, Vitéz u. 13.) tulajdonában álló és üzemeltetésében mûködõ Miskolc B-108 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásban – „Lillafüredi természetes ásványvíz” elnevezéssel – a természetes ásványvíz megnevezés használatát továbbra is engedélyezte (173/Gyf/2007.).

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 17/2007. (EüK. 16.) Gyf. közleménye Komoró K-12 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 20/2007. (EüK. 16.) Gyf. közleménye Bánhorváti-Lázbérc Heredicse forrás elismert ásványvize törzskönyvének megújításáról

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a VBMP 26 Kft. (4622 Komoró, Táncsics M. u. 15.) tulajdonában álló és üzemeltetésében mûködõ Komoró K-12 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásban – „Kárpátok Gyöngye” elnevezéssel – a természetes ásványvíz megnevezés használatát engedélyezte (72-5/Gyf/2007.).

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága az Evital-Aqua Kft. (3642 Bánhorváti-Lázbérc 0208/5 hrsz.) tulajdonában álló és üzemeltetésében mûködõ Heredicse forrás vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásban – „Aura természetes ásványvíz” elnevezéssel – a természetes ásványvíz megnevezés használatát továbbra is engedélyezte (145/Gyf/2007.).

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 18/2007. (EüK. 16.) Gyf. közleménye Szentkirály K-33 OKK számú kút elismert ásványvize törzskönyvének megújításáról

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 21/2007. (EüK. 16.) Gyf. közleménye Kisvárda B-158 OKK számú kút elismert ásványvize törzskönyvének megújításáról

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Szentkirályi

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Várda-Drink Zrt.

710


(4600 Kisvárda, Temesvári u. 4.) tulajdonában álló és üzemeltetésében mûködõ Kisvárda B-158 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásban – „Kiskúti” elnevezéssel – a természetes ásványvíz megnevezés használatát továbbra is engedélyezte (111-1/Gyf/2007.).

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 22/2007. (EüK. 16.) Gyf. közleménye Albertirsa K-124 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága az Aquarius-Aqua Kft. (2700 Cegléd, Kút u. 14.) tulajdonában álló és üzemeltetésében mûködõ Albertirsa K-124 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásban a természetes ásványvíz megnevezés használatát – „Veritas Gold” elnevezéssel – engedélyezte (328/Gyf/2007.).

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 23/2007. (EüK. 16.) Gyf. közleménye Bük K-16 OKK számú kút vize számára gyógyvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Büki Gyógyfürdõ Zrt. (9740 Bükfürdõ, Termál krt. 2.) fenntartásában álló és üzemeltetésében mûködõ Bük K-16 OKK számú kút vizének külsõ (fürdési célú) felhasználásánál – „Bükaqua” elnevezéssel – a gyógyvíz megnevezés használatát engedélyezte (353/Gyf/2006.).

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 24/2007. (EüK. 16.) Gyf. közleménye Fehérgyarmat B-102 OKK számú kút vize számára gyógyvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Szatmár-Beregi Kórház

7. szám

és Gyógyfürdõ (4900 Fehérgyarmat, Damjanich u. 1.) tulajdonában álló és üzemeltetésében mûködõ Fehérgyarmat B-102 OKK számú kút vizének külsõ (fürdési célú) felhasználásánál a gyógyvíz megnevezés használatát engedélyezte (108-2/Gyf/2007.).

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 25/2006. (Eü K. 16.) Gyf. közleménye Hajdúszoboszló B-69 OKK számú kút vizét gyógyvízzé minõsítõ határozat visszavonásáról Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdõ és Egészségturisztikai Zrt. (4200 Hajdúszoboszló, Szent István park 1–3.) tulajdonában lévõ Hajdúszoboszló B-69 OKK számú kút vizét gyógyvízzé minõsítõ 229.031/1938BM számú határozatot viszszavonja (243-1/Gyf/2007.).

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 26/2007. (EüK. 16.) Gyf. közleménye Barcs B-37 OKK számú kút vize számára gyógyvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Barcs Város Önkormányzat Városgazdálkodási Igazgatósága (7570 Barcs, Széchenyi u. 48.) tulajdonában álló és üzemeltetésében mûködõ Barcs B-37 OKK számú kút vizének külsõ (fürdési célú) felhasználásánál a gyógyvíz megnevezés használatát – „Barcsi gyógyvíz” elnevezéssel – engedélyezte (107/Gyf/2007.), egyidejûleg a kút vizét ásványvízzé minõsítõ 499-4/Gyf/2006. számú határozatot visszavonta.

7. szám


711

INGYENES MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT Munkavállalók és munkáltatók, munkavédelmi képviselõk, munkavédelmi szakemberek, figyelem! Az ingyenes telefonos munkavédelmi információs szolgálat tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekrõl a munkavállalók és munkáltatók, az érdek-képviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklõdõ számára. A tájékoztató, tanácsadó tevékenységet a következõ szervezetek látják el: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség (OMMF) Témakör: Munkahelyi biztonság Hívható: hétfõtõl csütörtökig 8.00–16.00, pénteken 8.00–12.00 óráig

Zöldszám: 06 (80) 204-292

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Témakör: Munkahelyi egészség Hívható: hétfõtõl csütörtökig 7.45–16.00, pénteken 7.45–11.45 óráig

Zöldszám: 06 (80) 204-264

Magyar Bányászati Hivatal (MBH) Témakör: Bányászati munkavédelem Hívható: hétfõtõl csütörtökig 8.00–15.00, pénteken 8.00–15.00 óráig

Zöldszám: 06 (80) 204-258

Munkavédelmi szakmai kérdésekben tájékozódhat, pl. üzembe helyezés, kockázatértékelés, egyéni védõeszközök, egészségi alkalmassági vizsgálat, munkabalesetekkel kapcsolatos eljárás. Csak egy telefon, és az információs szolgálatok jól képzett szakemberei gyors, szakszerû, a gyakorlatban hasznosítható tanáccsal szolgálnak! Az igénybe vevõk névtelenségüket megõrizve érdeklõdhetnek. A tájékoztató szolgálat sem személyileg, sem informatikailag nem kapcsolódik a munkavédelem állami hatósági felügyeleti ellenõrzéséhez.

712


7. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette dr. Oros Paulina fordításában Marta Sgubin

Jacqueline Kennedy szakácsnõje voltam címû könyvét A szerzõ huszonöt év alatt szinte tagjává vált a Kennedy családnak, akik leginkább mégis a fõzõtudományát becsülték. Ez a könyv a legemlékezetesebb eseményeken feltálalt fogások receptjeivel lepi meg az olvasót, miközben kedves történetei rendhagyó memoárként a család mindennapjaiba is betekintést adnak, kellemes kikapcsolódást kínálva mindenkinek, aki érdeklõdik hírességek élete és szokásai iránt. A kötet 224 oldal terjedelmû, ára 4200 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

Marta Sgubin

Jacqueline Kennedy szakácsnõje voltam címû, 224 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 4200 forint áfával) ......... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................. Utca, házszám: .................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre.

9 771588 738197

07007

Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

Szerkesztésért felelõs: dr. Marsi Miklós. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelõs: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). A 2007. évi éves elõfizetési díj: 23 436 Ft áfával. Egy példány ára: 1260 Ft. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1588-7383 07.2705 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents