A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

VII. évfolyam

2. szám

2008. február 26.

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség 1055 Budapest, Honvéd u. 13–15. Telefon: 374-2890/Fax: 331-2753 E-mail: [email protected]

Elõfizetési díj egy évre: 26 964 Ft Egy példány ára: 1575 Ft

MEGJELENIK SZÜKSÉG SZERINT

TARTALOM Jogszabályok 12/2008. (I. 26.) Korm. r. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról és egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetésérõl, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelésérõl és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13/2008. (I. 30.) Korm. r. A 2008–2012 közötti idõszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetésérõl, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14/2008. (I. 30.) Korm. r. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1/2008. (II. 8.) GKM r. Az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekrõl szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

115 116 136 147

Miniszterelnöki határozat 5/2008. (I. 31.) ME h. Egyes kétoldalú gazdasági együttmûködési bizottságok magyar tagozati elnökeinek felmentésérõl és kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

148

Miniszteri utasítások A gazdasági és közlekedési miniszter 1/2008. (II. 11.) GKM utasítása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt költségvetési intézmények részére a gazdasági és közlekedési miniszter által elõírt befizetési kötelezettségekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . 3/2008. (II. 12.) GKM utasítása az Európai Neutronkutató Központ (ESS) projekt elõkészítéséért felelõs miniszteri biztos kinevezésérõl és feladatairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

149 150

Minisztériumi közlemények Felhívás a vámfelfüggesztés és vámkontingens iránti kérelmek benyújtására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közlemény fejlesztési támogatások odaítélésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

151 151

Egyéb közlemények Pályázati felhívás az iparosított technológiával épült lakóépületek energiamegtakarítást eredményezõ korszerûsítésének, felújításának támogatására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás a távhõvel ellátott lakóépületek lakásonkénti hõfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének támogatására (ÖKO-Program) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás az egycsatornás gyûjtõkémények (termofor kémények) felújításának támogatására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

152 153 154

114

GAZDASÁGI KÖZLÖNY

2. szám

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (V 08) a vendéglátó üzletek és kereskedelmi szálláshelyek számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (K 08) az üzletek és egyéb zenefelhasználók számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

156

172

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleményei Útmutató a nemesfémmel vagy az ezekbõl készült tárgyakkal kereskedõk mintaszabályzatához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mintaszabályzat a nemesfémmel vagy az ezekbõl készült tárgyakkal kereskedõk részére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Útmutató a hárommillió-hatszázezer forintot elérõ vagy meghaladó összegû készpénzfizetés elfogadására jogosult, árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatók belsõ szabályzatának elkészítéséhez, jóváhagyatásához és a nyilvántartásba vételi eljáráshoz . Mintaszabályzat a hárommillió-hatszázezer forintot elérõ vagy meghaladó összegû készpénzfizetés elfogadására jogosult árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatók részére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

181 187 204 208

2. szám


Jogszabályok A Kormány 12/2008. (I. 26.) Korm. rendelete a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról és egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetésérõl, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelésérõl és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 17. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (2) bekezdése a 9. § (2) bekezdésében meghatározott idõpontban a következõ szöveggel lép hatályba: „(2) A támogatást nyújtó a támogatás odaítélése és a támogatási döntés meghozatala elõtt elõzetesen megvizsgálja, hogy a támogatás eredményeként a kedvezményezett a K+F+I tevékenységeit valóban bõvíti-e. A támogatást nyújtó az ösztönzõ hatás megállapítása érdekében összehasonlító elemzést készít vagy készíttet a támogatással megvalósuló és a támogatás nélküli helyzetrõl. A támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a támogatás bizonyíthatóan növeli az alábbi mutatók értékének egyikét: a) a projekt méretét, ideértve a projekt összköltségét, illetve a K+F és innovációs tevékenységekben részt vevõ személyek számát; b) az alkalmazási kört, ideértve a várható projekteredményeket; c) a projekt végrehajtásának ütemét; d) a kedvezményezett által a K+F-re és innovációra fordított teljes összeget.”

2. § Az R. 14. §-ának a)–c) pontja a 9. § (2) bekezdésében meghatározott idõpontban a következõ szöveggel lép hatályba:

115

[K+F projekttámogatás esetén az elszámolható költségek – melyek körét a pályázati útmutató szûkebben is meghatározhatja – a következõk:] „a) kutatók, technikusok és egyéb kisegítõ személyzet munkaerõköltsége kizárólag a támogatott projektben végzett tevékenységük mértékéig; b) eszközök és felszerelések költségei a kutatási projektben való használatuk idõtartamára és mértékéig azzal, hogy ha ezeket az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a K+F projektben, akkor csak a projekt idõtartamának megfelelõ értékcsökkenési ráfordítás minõsül elszámolható költségnek; c) épület- és földhasználati költségek a projektben való használatuk idõtartamára és mértékének és idejének megfelelõen; az épületek tekintetében csak a kutatási projekt idõtartamának megfelelõ értékcsökkenési ráfordítások minõsülnek elszámolható költségnek, míg földterületek esetében az adásvétel költségei, valamint a ténylegesen felmerülõ tõkeköltségek is elszámolhatók;”

3. § Az R. 24. §-a a) pontjának aa) alpontja a 9. § (2) bekezdésében meghatározott idõpontban a következõ szöveggel lép hatályba: [Fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás esetében a következõ feltételeknek kell teljesülniük: a) a kedvezményezett olyan innovatív kisvállalkozás lehet, amely a támogatás odaítélésekor kevesebb, mint 6 éve mûködik. A kedvezményezett akkor tekintendõ innovatív kisvállalkozásnak, ha] „aa) az üzleti terv külsõ szakértõ általi értékelése alapján igazolható, hogy a kedvezményezett az elõrelátható jövõben olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy eljárásokat fejleszt ki, amelyek technológiailag újak vagy jelentõs mértékben jobbak, mint az Európai Közösségen belül az ágazatban létezõ legfejlettebb tudás és amelyek a technológiai vagy ipari eredménytelenség kockázatát hordozzák; vagy”

4. § Az R. 25. §-ának (4) bekezdése a 9. § (2) bekezdésében meghatározott idõpontban a következõ szöveggel lép hatályba: „(4) Az innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatás vagy az innovációs klaszterek élénkítésének mûködési támogatása esetében a kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásával egyidejûleg elemzést köteles benyújtani a klaszter technológiai szakosodásáról, a létezõ regionális lehetõségekrõl, a meglévõ kutatási kapacitásáról, a hasonló célú klaszterek Európai Közösségen belüli jelenlétérõl, valamint a klaszterben folytatott tevékenységek potenciális piaci volumenérõl.”

116


2. szám

5. §

Hatálybalépés

Az R. 35. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A (1) bekezdésben szereplõ felsõ határok az ipari kutatás esetében legfeljebb 75%-os támogatási intenzitásig, a kísérleti fejlesztés esetében pedig 50%-ig növelhetõk a következõk szerint:] „b) az Európai Közösség kutatás-fejlesztési keretprogramjához kapcsolódó programok, valamint az Eureka alapján vállalt egyedi programokhoz kapcsolódó projektek esetében 15 százalékponttal növelhetõ;”

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba és a kihirdetését követõ 2. napon hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg – az 1–4. §-ban foglaltak figyelembevételével – hatályba lép az R. 3. §-ának a)–h) pontja és 4–26. §-a. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

6. § Az R. 40. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegû támogatás nem halmozható más állami támogatással, ha az ilyen jellegû támogatáshalmozódás olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az e rendeletben az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.”

7. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelésérõl és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Akr.) 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Alapból támogatást kaphatnak Magyarországon székhellyel rendelkezõ jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepei, Magyarországon tartózkodási hellyel rendelkezõ természetes személyek, valamint ezek konzorciumai.”

8. § Az Akr. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Amennyiben az Alapból nyújtott támogatás az EK-Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minõsül, az egy projekthez nyújtható bármely államháztartási forrásból származó támogatásra külön jogszabály rendelkezéseit 1 kell alkalmazni.”

1 A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet.

A Kormány 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelete a 2008–2012 közötti idõszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetésérõl, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (5) bekezdés a)–b) pontjában és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzõkönyve végrehajtási keretrendszerérõl szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés b)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) A 2008. január 1. és 2012. december 31. közötti idõszakra (a továbbiakban: második kereskedési idõszak) vonatkozó Nemzeti Kiosztási Tervet (a továbbiakban: Kiosztási Terv), továbbá a Kiosztási Terv hatálya alá tartozó létesítmények elõzetes listáját (10. melléklet) és üzemeltetõik részére kiosztani tervezett kibocsátási egységek mennyiségét e rendelet tartalmazza. (2) E rendelet szabályait a) a meglévõ létesítmények számára térítésmentesen kiosztandó teljes kibocsátási egységmennyiség meghatározására és e mennyiségnek az ágazatok közötti felosztására, b) az új belépõ tartalékba tartozó, térítésmentesen kiosztásra kerülõ egységmennyiség meghatározására, c) az együttes végrehajtási tartalékba tartozó egységmennyiség meghatározására, d) a térítésmentesen kiosztásra nem kerülõ egységmennyiség meghatározására, e) a létesítmények bezárása esetén követendõ eljárásra kell alkalmazni.

2. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 2. §

E jogszabály alkalmazásában: a) együttes végrehajtási projekt: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzõkönyve végrehajtási keretrendszerérõl szóló 2007. évi LX. törvény 2. § 9. pontja szerinti projekt; b) épületrész: a távhõvel ellátott építménynek (épület, mûtárgy), ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonában lévõ része (lakás, üzlethelyiség, lépcsõház stb.); c) jóváírás: a létesítmények részére kiosztott kibocsátási egység mennyiség jóváírása a létesítményhez rendelet üzemeltetõi számlákon a nemzeti forgalmi jegyzékben; d) kettõs elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó együttes végrehajtási projekt: a külön jogszabály szerinti közvetlen kettõs elszámolású kibocsátás-csökkentést vagy közvetett kettõs elszámolású kibocsátás-csökkentést megvalósító együttes végrehajtási projekt; e) kiosztás: a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a létesítmények részére e rendeletben lévõ szabályoknak megfelelõen megállapított kibocsátási egységmennyiség; f) környezetvédelmi hatóság: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség; g) létesítmény vagy berendezés üzembe helyezése: a próbaüzemet követõen a rendes üzemmenet megkezdése; h) meglévõ létesítmény: 2007. január 18-án jogerõs és érvényes kibocsátási engedéllyel rendelkezõ létesítmény; i) nem üzemelõ létesítmény: a 2007. január 18-át megelõzõen kibocsátási engedélyt kapott, de az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységet nem folytató üzemeltetõ.

A kiosztható kibocsátási egységek mennyisége 3. § (1) A második kereskedési idõszakban az Üht. által meghatározott kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerében összesen az 1. melléklet 5. pontjában meghatározott mennyiségû kibocsátási egység osztható ki évente. (2) Az (1) bekezdés szerinti kibocsátási egységmennyiség tartalmazza: a) a 2005–2007 idõszakban is a rendszer hatálya alá tartozó iparágak meglévõ létesítményei számára 2008 és 2012 között térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiséget, b) a 2008. január 1-jétõl a rendszerbe bevonásra kerülõ ágazatok létesítményei számára 2008 és 2012 között térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiséget, c) az új belépõk számára tartalékként elkülönített, térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiséget,

117

d) kettõs elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó, a 2005. évben még meg nem valósult együttes végrehajtási projektek számára elkülönített tartalékot, e) az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységmennyiséget. 4. § (1) A 3. § (2) bekezdés e) pontja szerinti mennyiséghez a kereskedési idõszak végén hozzáadódik az új belépõ és az együttes végrehajtási projekt tartalékban megmaradó egységek mennyisége. (2) A teljes, kiosztásra kerülõ kibocsátási egységmennyiséget, ezen belül a 3. § (2) bekezdésének b) pontjába tartozó létesítmények számára kiosztandó mennyiséget csökkenteni kell, amennyiben a 2005. évi kibocsátások a 2. melléklet 2.2–2.4 pontja szerinti utólagos hitelesítés során nem érik el az 1 432 188 tonna szén-dioxid egyenértéket. (3) A teljes, kiosztásra kerülõ kibocsátási egységmennyiséget csökkenteni kell a 9. mellékletben szereplõ létesítmények engedélyének 2008. február 28. elõtt történõ visszavonása esetén az intézmények 2005. évi hitelesített kibocsátásával. (4) A teljes, kiosztásra kerülõ kibocsátási egységmennyiségen felül, a kettõs elszámolás által érintett, 2005-ben már megvalósult együttes végrehajtási projektek számára a 3. § (1) bekezdése szerinti mennyiségen felül kioszthatók további egységek azon tevékenység alapján, amelyek 2005-ben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv (a továbbiakban: 2003/87/EK irányelv) hatálya alá tartozó létesítményekben már eredményeztek kibocsátás-csökkentést vagy -korlátozást, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben ezen projekttevékenységek alapján 2005-ben megvalósult kibocsátás-csökkentés vagy -korlátozás a 14. § szerinti adatokkal van alátámasztva és hitelesítve. (5) Az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységekkel való rendelkezés szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

A kibocsátási egységek meglévõ létesítmények számára történõ kiosztása 5. § (1) A második kereskedési idõszakra létrehozott teljes kibocsátási egységmennyiség kiosztása az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Üht. Vhr.) szerint történik. (2) Amennyiben a Nemzeti Kiosztási Listán (a továbbiakban: Kiosztási Listán) szereplõ valamely létesítmény

118


a tárgyidõszak kezdete elõtt, vagy a tárgyidõszak valamely idõpontjában bezár, a bezárás évét követõ idõszakban részére nem kerül jóváírásra a lista szerint meghatározott kibocsátási egységmennyiség. (3) A nem üzemelõ létesítményeket a Kiosztási Lista tartalmazza, azonban számukra kibocsátási egység nem kerül kiosztásra. A nem üzemelõ létesítményekre vonatkozó további szabályokat az Üht. Vhr. tartalmazza. Kibocsátási egységek kiosztása az új belépõ tartalékból 6. § (1) Az új belépõ létesítmények, a nem üzemelõ létesítmények és azok a létesítmények, melyekben 2005. december 31-e után a 7. § (3) bekezdése szerinti lényeges változás történt, vagy 2005. december 31-ét követõen kerültek üzembe helyezésre, a számukra elkülönített tartalékból (a továbbiakban: új belépõ tartalék) kérhetik a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását. (2) Az (1) bekezdés szerinti kiosztás az Üht. Vhr. 11. §-ának megfelelõen, továbbá a jelen rendeletben foglalt részletes szabályok szerint történik. (3) Az új belépõ tartalék a 4. mellékletben szereplõ táblázat szerint oszlik meg az egyes évek között.

7. § (1) Az új belépõ tartalékból történõ részesedést megalapozó esemény a (2) bekezdés szerinti, kibocsátási engedéllyel rendelkezõ létesítmény üzembe helyezése. (2) Az új belépõ tartalékból az alábbi létesítmények üzemeltetõi részesülhetnek: a) olyan létesítmény, amelyre az üzemeltetõ az Üht. 3. § g) pontja ga) alpontjának megfelelõen 2007. január 18-át követõen kapott kibocsátási engedélyt, vagy b) olyan létesítmény, melynek az Üht. 4. §-a szerinti kibocsátási engedélye lényeges változásnak minõsülõ esemény következtében módosul a 2005. december 31-i állapothoz képest, vagy amely 2005. december 31-ét követõen került üzembe helyezésre. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti lényeges változásnak minõsülnek az alábbiak: a) villamosenergia-termelõi engedélyhez kötött és legalább 50 MWe erõmûvi teljesítménnyel rendelkezõ tüzelõberendezések esetén a 2005. december 31-i állapothoz képest a létesítmény bemenõ hõteljesítményének legalább 10%-os növekedése, vagy b) az a) pont alá nem tartozó létesítmények esetében olyan átalakítás vagy fejlesztés, amelynek következtében a létesítmény bemenõ hõteljesítménye vagy az Üht. 1. számú melléklete szerinti mértékegységben kifejezett kapacitása, illetve amennyiben az adott tevékenység vonatkozásában nem került meghatározásra mértékegység, akkor a

2. szám

létesítmény termelési kapacitása a 2005. december 31-i állapothoz képest 10%-ot meghaladó mértékben nõtt. (4) Az új belépõ tartalékból történõ részesedés további feltételei: a) a kapcsolt villamos energia és hõtermelésre áttérõ, korábban hõtermelõ létesítmények üzemeltetõi a villamosenergia-termelés mennyisége alapján részesülhetnek az új belépõ tartalékból. A korábban villamosenergia-termelõ létesítmények a hõtermelés mennyisége alapján részesülhetnek az új belépõ tartalékból, b) a távhõ-termelõ létesítmények abban az esetben jogosultak kiosztásra, amennyiben a kapacitásbõvítésnek tulajdonítható többlettermelés vagy az új kapacitás termelése olyan, korábban nem távhõvel ellátott új fogyasztók ellátását szolgálja, amelyeknél a szolgáltatott hõmennyiség mérése és szabályozása épületrészenként történik. (5) Nem részesedhet az új belépõ tartalékból: a) a jóváhagyott együttes végrehajtási projekt; b) a kibocsátás-kereskedelem hatálya alá tartozó létesítmény berendezéseinek új üzemeltetõhöz kerülése esetén, e berendezésekre tekintettel az új üzemeltetõ.

8. § (1) A miniszter – ha ennek feltételei a 7. § szerint fennállnak – az Üht. Vhr.-ben, valamint a 4., 5. és 6. mellékletben foglalt szabályok szerint megállapítja az új belépõ létesítmény bázisadatát. (2) Az új belépõ létesítmény számára kiosztható kibocsátási egységmennyiség meghatározása a 7. mellékletben található képletek alkalmazásával történik, a létesítmény bázisadata alapján. Amennyiben az új belépõ tartalék éves mennyisége nem elegendõ a meghatározott bázisadatoknak megfelelõ kibocsátási egységmennyiség maradéktalan kiosztására, a miniszter az egyes üzemeltetõk részére meghatározott egységmennyiséget egyenlõ arányban csökkenti. (3) A 7. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti kapacitásnövekedés esetén, amennyiben a 6. mellékletben foglalt képlet nem alkalmazható – azaz a bázisadat meghatározására szolgáló adat nem áll rendelkezésre, továbbá az 5. melléklet 3–13. pontjaiban szereplõ szabályok szerint sem adható meg –, akkor a bázisadat meghatározása az elõzõ évi termeléshez rendelt kibocsátási egységmennyiség kapacitásbõvítéssel arányos növelésével történik. (4) A (3) bekezdés szerinti éves termelés évente utólag, a ténylegesen megvalósult termelés alapján kerül megállapításra. 9. § (1) Amennyiben az adott évre meghatározott tartalékrész nem kerül teljes egészében kiosztásra, az a következõ évi tartalékrészt gyarapítja. (2) A bezáró létesítmények részére megállapított, de az 5. § (1)–(2) bekezdése alapján jóvá nem írt kibocsátási

2. szám


egységek – kivéve a 11. § (3) bekezdése szerint értékesített kibocsátási egységeket – az új belépõk tartalékába kerülnek, ezek a második kereskedési idõszak hátralévõ éveinek tartalékrészei között arányosan kerülnek szétosztásra. (3) Az új belépõ tartalékban a második kereskedési idõszak végén megmaradó egységek értékesíthetõk vagy a következõ kereskedési idõszakra átvihetõk. Bezáró létesítmények kibocsátási egységeinek kezelése 10. § (1) Amennyiben egy üzemeltetõ a létesítmény bezárását követõen 6 hónapon belül Magyarország területén egy vagy több, a bezáró létesítménnyel megegyezõ gazdasági tevékenységet végzõ létesítményt helyez üzembe, és megfelel a 7. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek (a továbbiakban együttesen: új létesítmény), akkor az új belépõ tartalékból történõ kibocsátási egység igénylése helyett a bezárás bejelentésével egyidejûleg a környezetvédelmi hatóság útján a minisztertõl kérelmezheti a bezáró létesítmény kibocsátási egységeinek megtartását a kereskedési idõszak hátralévõ éveire. (2) A bezáró létesítmény üzemeltetõje akkor jogosult a kibocsátási egységeinek megtartására, ha a) az új létesítmény üzembe helyezése az (1) vagy (4) bekezdésben meghatározott idõszakban történt, és b) az új létesítmény kibocsátásainak legnagyobb hányadáért felelõs gazdasági tevékenység a TEÁOR szerinti osztályozásban a negyedik számjegyig megegyezik a bezáró létesítmény által végzett tevékenységgel. (3) A hatóság a kérelemrõl haladéktalanul tájékoztatja a minisztert. Amennyiben a létesítmény az (1)–(2) bekezdésben foglaltaknak megfelel, a miniszter a kibocsátási egységek megtartását határozatban hagyja jóvá. (4) A 6 hónapos határidõ kérelemre legfeljebb 12 hónapra meghosszabbítható, ha az üzemeltetõ bizonyítja, hogy az új létesítmény a régi bezárásától számított 6 hónapon belül technikai vagy egyéb körülmények miatt nem helyezhetõ üzembe. (5) A bezáró létesítmény egységeinek megtartására való jogosultság meghatározása céljából több bezáró létesítmény kibocsátási egységeinek átvitele során a legutolsó bezárás idõpontját kell alapul venni, több új létesítmény esetén pedig a legutolsó üzembe helyezés idõpontját. (6) Amennyiben az új létesítmény kapacitása meghaladja a bezáró létesítmény kapacitását, a bezáró létesítmény kibocsátási egységeit az új létesítmény üzemeltetõje teljes egészében megtarthatja. A két létesítmény közötti kapacitáskülönbözetre az új belépõ tartalékra vonatkozó szabályok érvényesek. 11. § (1) A bezáró létesítmény egységeinek megtartására jogosult az új létesítmény üzemeltetõje, amennyiben:

119

a) a bezáró létesítmény üzemeltetõje, b) a bezáró létesítmény üzemeltetõjének jogutódja, vagy c) lakossági vagy ipari távhõ termelõjeként a bezáró létesítménnyel azonos fogyasztói kör részére végez szolgáltatást. (2) Nem jogosult a kibocsátási egységek megtartására az üzemeltetõ, ha az õ jogellenes tevékenysége vagy mulasztása eredményezte a létesítmény bezárását. (3) Részben vagy egészben állami tulajdonú létesítmény bezárása esetén a bezáró létesítmény jóvá nem írt kibocsátási egységeit az állami tulajdoni részesedés arányában a miniszter értékesítheti, vagy hozzáadhatja az új belépõ tartalékhoz. 12. § A bezáró létesítmény egységei az üzembe helyezést követõ év február 28-án kerülhetnek jóváírásra az új létesítmény számára. Az üzemeltetõ az üzembe helyezést az Üht. Vhr. szerint jelenti be a hatóságnak.

A nemzetközi rugalmassági mechanizmusokból származó kibocsátás-csökkentési és igazolt kibocsátás-csökkentési egységek felhasználása a kibocsátási egységek visszaadása során 13. § A kibocsátás-kereskedelemben részt vevõ létesítmények üzemeltetõi az együttes végrehajtási és a tiszta fejlesztési mechanizmus projektekbõl származó kibocsátás-csökkentési egységeket és igazolt kibocsátás-csökkentési egységeket az Üht. 11. §-a szerinti visszaadás során az Üht. 14. §-a szerinti beszámítás keretében felhasználhatják, létesítményenként az adott évben visszaadott kibocsátási egységek mennyiségének legfeljebb 10%-áig. Együttes végrehajtási projekt tartalék 14. § (1) A kettõs elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó együttes végrehajtási projektekre az 1. mellékletben meghatározott tartalék kerül elkülönítésre. (2) A 8. mellékletben meg nem nevezett további kettõs elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó együttes végrehajtási projektek nem hagyhatók jóvá.

15. § (1) A kettõs elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó együttes végrehajtási projektek által 2008. január 1. és 2012. december 31. között elért éves kibocsátás-csökkentést külön jogszabály szerint kell nyomon követni és hitelesíteni.

120


(2) Az (1) bekezdés szerint hitelesített kibocsátás-csökkentés elismerésére legfeljebb a 8. mellékletben az adott projekt számára meghatározott kibocsátás-csökkentési egység mennyiség adható át, olyan módon, hogy ezzel egyidejûleg megegyezõ számú kibocsátási egység kerül törlésre az együttes végrehajtási projekt tartalékból. Az átadás részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik. Záró rendelkezések 16. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) A második kereskedési idõszakban az új belépõ tartalékból történõ kiosztást elsõ alkalommal 2008. december 1-jétõl 2009. január 5-ig lehet kérni. A határidõ jogvesztõ. (3) A 2005–2007 közötti idõszakban az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmére vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv és Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetésérõl, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól szóló 66/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2008. december 1-jén hatályát veszti. (4) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozá-

2. szám

sáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzõkönyv projektmechanizmusaira tekintettel történõ módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke, c) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelõen a kiotói jegyzõkönyvben meghatározott projekttevékenységek esetében a kibocsátási egységek Közösségen belüli kereskedelmi rendszere szerint történõ üvegházhatást okozó gázkibocsátás-csökkentések kétszeres elszámolásának elkerülésérõl szóló, 2006. november 13-i 2006/780/EK bizottsági határozat 3. és 4. cikkei. (5) Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszerérõl szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet 42., 44., 48. és 53. cikkeinek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

1. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez Az egyes ágazatok számára térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiségek Az egyes ágazatok számára térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiségek, továbbá a tartalékok az alábbi táblázat szerint a következõk: 1. Ágazatok meglévõ létesítményei számára I/a. Villamos energiatermelés (levonandó együttes végrehajtási projekt tartalékkal együtt) Ebbõl levonandó együttes végrehajtási projekt tartalék I/b. Lakossági és közületi távhõ termelés I/c. Saját célú tüzelõ-berendezések és ipari távhõ I/d. Cukorgyártás I/e. Földgázszállítás és tárolás I/f. Bioüzemanyag gyártás II. Ásványolaj-feldolgozás III. Kokszolás IV–V. Fémércek pörkölése és zsugorítása; vas- és acéltermelés VI/a. Cementgyártás VI/b. Mészgyártás VII. Üveggyártás VIII/a. Burkolólapok gyártása VIII/b. Tetõcserepek, téglák, tûzálló téglák gyártása IX–X. Cellulóz-, papír- és kartongyártás Összesen meglévõ létesítményeknek térítésmentesen 2. Új belépõ tartalék évente átlagosan 3. Együttes végrehajtási projekt tartalék teljes mennyiséghez hozzáadható része 4. A térítésmentes kiosztás tárgyát nem képezõ egységmennyiség 5. Összesen hozzáadott együttes végrehajtási projekt tartalék nélkül

Kibocsátási egységmennyiség/év

12 209 588 216 466 1 518 933 3 197 705 310 680 204 696 5 122 1 282 403 98 707 1 568 984 2 125 516 429 401 306 952 67 996 669 560 170 231 24 166 474 2 193 902 507 480 548 476 26 908 852

2. szám


121

2. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez Kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása az ágazatok meglévõ létesítményei számára 1.1. E melléklet 2. pontja alapján az egyes ágazatok számára kiosztható egységmennyiség szétosztása az egyes ágazatokba tartozó meglévõ létesítmények között a létesítmények bázisadataival arányosan történik. 1.2. Egy létesítmény bázisadata a létesítmény valamely jellemzõjére vonatkozó adat, amely meghatározza, hogy az adott létesítmény az ágazat meglévõ létesítményei számára kiosztandó kibocsátási egységmennyiségbõl milyen arányban részesedik. 1.3. A létesítmények bázisadata meghatározásának általános szabályait a 2. pont tartalmazza. 1.4. Az egyes létesítmények bázisadata a 2–9. pontokban részletezett szabályok szerint kerül meghatározásra. A létesítmények bázisadata meghatározásának szabályai 2.1. Az egyes létesítmények bázisadata általános szabály szerint a létesítmény 2005. évi hitelesített kibocsátásával egyenlõ. 2.2. Minden olyan esetben, amelyben a kibocsátási egységek kiosztása nem hitelesített kibocsátási adatok alapján történik, a miniszternek jogában áll a kiosztási lista elkészítése érdekében az adatokat hitelesen alátámasztó dokumentumokat bekérni a 3. pont szerint. A miniszter 2012. december 31-ig további hitelesítõ dokumentumokat kérhet be az üzemeltetõtõl a bázisadat meghatározásához felhasznált adatok igazolására. 2.3. A miniszter a korábban ellenõrzött adatokat újból felülvizsgálhatja, és ezek hitelesítése céljából további dokumentumokat kérhet be, illetve amennyiben ezek a múltbeli adatok nem kerültek beadásra, új adatbekérésre kerülhet sor. 2.4. Minden olyan esetben, amelyben a kibocsátási egységek kiosztása hitelesített kibocsátási adatok alapján történik, a miniszter 2012. december 31-ig további hitelesítõ dokumentumokat kérhet be a bázisadat meghatározásához szükséges adatok igazolására, különösen független mérések, hitelesített jelentések vagy számlák bemutatása révén. 3.1. Az egyes létesítmények bázisadatának meghatározása során jelen melléklet 2.1. pontjában meghatározott szabálytól el kell térni, amennyiben a) a létesítmény üzembe helyezése, illetve 10%-ot meghaladó kapacitásbõvítése 2005-ben történt, b) a létesítményben 2005-ben történt üzemzavar vagy fejlesztés miatti leállás eredményeképpen a létesítmény kibocsátása legalább 10%-kal elmarad a rendes üzemmenet kibocsátásaitól, c) a 2005. évi kibocsátások hitelesítési folyamata feltárta, hogy a kibocsátási engedélyben 2005-ben nem szerepelt minden, az Üht. szerint a létesítményhez tartozó berendezés, és ezeket a kibocsátásokat a létesítmény 2005. évi hitelesített kibocsátási jelentése nem tartalmazza, feltéve, hogy a létesítmény engedélye 2007. december 31-ig módosult, d) a létesítmény engedélyébõl kikerültek egyes berendezések 2005. január 1. után, e) a 4–9. pontokban szereplõ ágazatok esetében, a pontokban részletezett módon. 3.2. A létesítmény bázisadata a 3.1. pont: a) a) és b) pontja szerinti esetekben a létesítmény 2006. évi hitelesített kibocsátása, b) a c) és d) pontja szerinti esetben a módosított engedélyben szereplõ berendezések együttes 2005. évi kibocsátása, valamint c) az e) pontja szerinti esetben a 2005. évi kibocsátásoknak a 2005. évi új belépõ tartalékból 2006. évre kapott egységmennyiség átlagával megnövelt értéke. 3.3. A 3.1. a) pontja szerinti létesítményeknél az üzembe helyezés napjának meghatározása a 2005. évi új belépõ tartalék iránti igényhez csatolt dokumentumok alapján történik. 3.4. Az üzembe helyezés és a kapacitásbõvítés idõpontjának meghatározásához, az üzemzavar megtörténtének megállapításához, a rendes üzemmenet melletti kibocsátások meghatározásához, és az összes engedélyben szereplõ berendezés kibocsátásainak meghatározásához a miniszter felhasználhatja: – a létesítmény 2005. és 2006. évi hitelesített kibocsátási jelentésében szereplõ adatokat, – a létesítmény által az új belépõ kérelméhez benyújtott dokumentumokat, – a berendezések üzemnaplóját, – a termelést, valamint nyersanyag- és tüzelõanyag-felhasználást igazoló számlákat és szerzõdéseket, – az üzemzavar elhárításával kapcsolatos karbantartási jegyzõkönyveket, és – az Üht. Vhr. 4. sz. melléklete alapján bekérhetõ egyéb dokumentumokat. 4.1. Az 50 MWe villamos energia teljesítményt meghaladó, a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) villamos energia termelõi engedélyével rendelkezõ létesítmények bázisadatának meghatározása a 3. mellékletben szereplõ képlet alapján történik.

122


2. szám

4.2. Amennyiben egy létesítmény több berendezésbõl áll, a 3. mellékletben szereplõ képlet alapján berendezésenként számolt értékek összege a bázisadat. 4.3. A 2005. évi berendezés szintû termelési és a berendezésekre vonatkozó technológiai adatok forrása a létesítmények önbevallása. A bevallott adatok ellenõrzés céljából összevetésre kerülnek a MEH számára rendelkezésre álló, az erõmûvek által a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján bevallott adattal. Villamos energia és hõtermelés alatt nettó (az önfogyasztással csökkentett, erõmûbõl kiadott) villamos energiát és hõt kell érteni. 4.4. Amennyiben egy adott létesítménynek a 4.3. pont szerinti bevallott adata nem egyezik a MEH-nél rendelkezésre álló adatokkal, a miniszter a kisebb bázisadatot eredményezõ adatot használhatja fel. 4.5. A 3. mellékletben szereplõ képletben hatásfok alatt a nagy tüzelõberendezésekre vonatkozó legjobb elérhetõ technikát tartalmazó európai referencia dokumentumban a meglévõ létesítményekre meghatározott, a létesítményben alkalmazott technológiára jellemzõ legjobb elérhetõ hatásfokot kell érteni. 4.6. Amennyiben a 4.5. pontban megnevezett dokumentum hatásfokként egy intervallumot határoz meg, az intervallum számtani közepét kell alkalmazni, amennyiben egy legmagasabb elérhetõ hatásfokot, úgy annak a 90%-át kell alkalmazni. A hibrid fluid tüzelésû berendezéseknél a szénpor és fluidágyas tüzelés hatásfokának súlyozott átlagával kell számolni. 4.7. A hõtermelés hatásfokaként 90%-os értéket kell figyelembe venni. 4.8. Amennyiben a 4.5. pontban meghatározott dokumentumban tartalmazott értékek egyike sem a létesítményben alkalmazott technológiára vonatkozik, a hatóság által kiválasztott, a létesítmény technológiájához legközelebb álló technológiára vonatkozó érték alkalmazandó. 4.9. Abban az esetben is a 4.5. pontban hivatkozott dokumentum adatait kell használni, amennyiben egy vagy több berendezés a létesítményen belül nem éri el az 50 MWe kapacitás határt. 4.10. A 2004–2006. évi termelési adatok közül nem kerülnek figyelembevételre azok az éves adatok, amely években az erõmû egészére legalább 3 hónapot elérõ üzemzavar volt, és ezt az üzemeltetõ független fél által hitelesített dokumentumokkal alátámasztja, valamint az elsõ üzemelési év a 2004–2006 közötti években új belépõ létesítményekben. Az üzembe helyezés évét megelõzõ évek szintén nem kerülnek figyelembevételre azoknál a létesítményeknél, melyek a 2004–2006 közötti években új belépõk voltak. 4.11. A 3. melléklet szerinti, a villamos energia és hõtermelésre vonatkozó képletben a kapcsolt hõtermelés 1,05 értékû szorzója a kombinált ciklusú gázturbina és a villamos energiát és hõt kapcsoltan termelõ gázmotor esetén alkalmazható. 5.1. A cukoripari létesítmények bázisadatának meghatározása a 3. mellékletben szereplõ képlet alapján történik. 5.2. A cukorkvóta a természetes édesítõszerek termékpályáinak szabályozásához kapcsolódó egyes kérdésekrõl szóló 28/2004. (III. 10.) FVM rendeletben meghatározott, naptári évekre átszámított cukorkvótát jelenti. 5.3. Azon cukoripari létesítmények esetében, melyek a cukorgyártás mellett egyéb termékeket is gyártanak, a cukortermelés esetében a bázisadat meghatározása a cukoripar kiosztási szabályai szerint történik, míg az egyéb termékek gyártása esetében az egyéb releváns ágazat bázisadat meghatározására vonatkozó szabályok tekintendõk irányadónak. 6.1. A cementipari létesítmények bázisadatának meghatározása a 3. mellékletben szereplõ képlet alapján történik. 6.2. A 3. mellékletben szereplõ képletben fajlagos energiafelhasználási érték alatt a cementipari létesítményekre vonatkozó legjobb elérhetõ technikát tartalmazó hazai referencia dokumentumban a meglévõ létesítményekre meghatározott, a létesítményben alkalmazott technológiára jellemzõ legjobb elérhetõ, egységnyi klinkertermelésre vetített fajlagos energiafelhasználási értéket kell érteni. 6.3. Amennyiben a 6.2. pontban megnevezett dokumentum fajlagos energiafelhasználási értékként egy intervallumot határoz meg, az intervallum számtani közepét kell alkalmazni, amennyiben az elérendõ fajlagos energiafelhasználási érték legkisebb szintjét, úgy annak a 90%-át kell alkalmazni. 6.4. A 3. mellékletben szereplõ képletben a kibocsátási tényezõt és oxidációs tényezõt az adott létesítmény 2005. évi hitelesített kibocsátási jelentésében tartalmazott adatok alapján, a 2005-ben ténylegesen felhasznált tüzelõanyag szerkezetet feltételezve kell megállapítani. 6.5. A 3. mellékletben szereplõ képletben a klinkertermelés egységnyi termelésre vetített technológiai kibocsátása az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó cementipari létesítmények 2005. évi termeléssel súlyozott átlagos fajlagos technológiai kibocsátásával egyenlõ. 7. A mészipari létesítmények bázisadata a 2000–2005 idõszak éves mésztermelési adataiból számított átlag.

2. szám


123

8. Az üvegipari ágazat létesítményei számára a bázisadat meghatározása a 2000–2005. évi kibocsátás átlaga alapján történik. Kivétel ez alól, ha a létesítmény üzembe helyezése, a 10%-ot meghaladó bemenõ hõteljesítmény vagy névleges termelési kapacitás változásának idõpontja: a) 2005. január 1. és 2005. december 31. között volt, ilyenkor a referenciakibocsátás a létesítmény 2006–2007 idõszakra a miniszter által a 2007. évre az új belépõ kérelmek elbírálása során megállapított kibocsátása; b) 2004. január 1. és 2004. december 31. között történt, ilyenkor a referenciakibocsátás a létesítmény számára a 2005–2006 közötti évek átlagos kibocsátása; vagy c) 2000. január 1. és 2003. december 31. között történt, ilyenkor a referenciakibocsátás a létesítmény számára a változást követõ év és 2005 közötti évek átlagos kibocsátása. 9.1. A kerámiaipari ágazatok létesítményei számára a bázisadat meghatározása a 2000–2005. évi kibocsátás átlaga alapján történik. A 2000–2005. évi kibocsátások átlagának alkalmazása alól kivétel, ha a létesítmény üzembe helyezése, vagy a 10%-ot meghaladó bemenõ hõteljesítmény, illetve névleges termelési kapacitás változásának idõpontja: a) 2005. január 1. és 2005. december 31. között volt, ilyenkor a referenciakibocsátás a létesítmény 2006. évi hitelesített kibocsátása; b) 2004. január 1. és 2004. december 31. között történt, ilyenkor a referenciakibocsátás a létesítmény számára a 2005–2006 közötti évek átlagos kibocsátása; vagy c) 2000. január 1. és 2003. december 31. között történt, ilyenkor a referenciakibocsátás a létesítmény számára a változást követõ év és 2005 közötti évek átlagos kibocsátása. 9.2. A kerámiaipari ágazat létesítményei esetén a létesítmény kibocsátásainak meghatározása során számolni kell az agyag szervesanyag tartalmából eredõ kibocsátással is. Az agyag szervesanyag tartalmából eredõ kibocsátás a 2005. évi hitelesített adatok alapján kerül meghatározásra. Amennyiben nem áll rendelkezésre 2005. évi adat, úgy a miniszter a 2006. évi hitelesített adatot is használhatja. 9.3. A 2005 elõtti évekre vonatkozóan az agyag szervesanyag tartalmából eredõ kibocsátást becsülni kell, olyan módon, hogy a technológiai kibocsátásnak a teljes ilyen kibocsátásokat eredményezõ alapanyag felhasználáshoz viszonyított arányát változatlannak kell feltételezni. 3. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez Az egyes ágazatokba tartozó meglévõ létesítmények bázisadatának meghatározása Villamosenergia-termelés Az ágazat számára a bázisadat meghatározása az alábbi képletek alapján történik: Kapcsolt villamos energia és hõtermelés esetén: LCP BAlétesítmény

∑ (BHTüz j2005 × Tüz j KT × Tüz j OT TA 2004− 06 tüzelõüzel g = 105 , * × BATeff ∑ (BHTüz j2005 ) tüzelõüzel g

Nem kapcsolt villamos energia és hõtermelés esetén: LCP BAlétesítmény

∑ (BHTüz j2005 × Tüz j KT × Tüz j OT )  TV 2004− 06 TH 2004− 06  tüzelõüzel g = + + Tech 2005 × 2005 BATveff BATheff ( BHTü z )   ∑ j tüzelõüzel g

ahol: BA LCP létesítmény 2004–06

TA TV2004–06 TH2004–06 BATeff BATveff BATheff BHTüzj TüzjKT TüzjOT Tech2005

= a villamos energiát termelõ, 50 MWe kapacitást meghaladó létesítmény bázisadata = = = = = = = = = =

2004–2006 évi villamos energia és hõtermelési termelési adatának összege (TJ) 2004–2006 évi villamos energia termelési adat (TJ) 2004–06 évi hõtermelési adat (TJ) az adott technológiára jellemzõ BAT összesített hatásfok az adott technológiára jellemzõ BAT villamos energia hatásfok az adott technológiára jellemzõ BAT hõenergia hatásfok j-edik tüzelõanyag felhasználása 2005-ben (TJ) j-edik tüzelõanyagra jellemzõ kibocsátási tényezõ (tCO 2/TJ) j-edik tüzelõanyagra jellemzõ oxidációs tényezõ (%) az adott létesítmény füstgáz kéntelenítésbõl származó 2005. évi kibocsátása

124


2. szám

Cukoripar A bázisadat meghatározása az alábbi képletnek megfelelõen történik a cukoripari létesítmények számára: cukoripar = CKvállalat × BAlétesítmény

ahol: CKvállalat 98 − 02 CTlétesítmény 98 − 02 CTvállalat − 02 FK 98 létesítmény

98 − 02 CTlétesítmény 98 − 02 CTvállalat

98 − 02 × FK létesítmény

= a létesítményt üzemeltetõ vállalat számára az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezõgazdasági termelõknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról szóló 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet alapján a 2008–2012 naptári évekre meghatározható cukorkvóta = a létesítmény cukortermelése az 1998–2002-es idõszakban = a létesítményt üzemeltetõ vállalat cukortermelése az 1998–2002-es idõszakban = a létesítmény egy tonna cukortermelésre vetített átlagos éves fajlagos kibocsátása 1998 és 2002 között, amit a legalacsonyabb fajlagos kibocsátású év adatának elhagyásával számolunk

Cementipar Az ágazatba tartozó létesítmények bázisadata az alábbi képlet alapján kerül kiszámításra: cement létesítmény

BA

= TA

2005

× BATf ×

∑ (BHTüz

2005 j

× Tüz j KT × Tüz j OT )

tüzelõüzel anyag

∑ (BHTüz 2005 )

+ TA 2005 × TechT

tüzelõüzel anyag

ahol: BA cement létesítmény 2005

TA BATfaktor BHTüzj TüzjKT TüzjOT TechT

= a cementgyártó létesítmény bázisadata = 2005. évi termelési adat (t klinker) = az adott gyártási technológiára jellemzõ legjobb elérhetõ technikához tartozó fajlagos energiafelhasználási érték (TJ/t klinker) = j-edik tüzelõanyag felhasználása 2005-ben (TJ) = j-edik tüzelõanyagra jellemzõ kibocsátási tényezõ (tCO 2/TJ) = j-edik tüzelõanyagra jellemzõ oxidációs tényezõ (%) = a kibocsátás-kereskedelem hatálya alá tartozó cementipari létesítmények 2005. évi súlyozott átlagos fajlagos technológiai kibocsátása (tCO 2/t klinker)

4. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez Az új belépõ tartalék megoszlása az egyes évek között Az új belépõ tartalék az egyes évek között az alábbiak szerint oszlik meg: Év 2008 2009 2010 2011 2012 Összesen

az adott évre jutó hányad 12% 16% 20% 24% 28% 100%

2. szám


125

5. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez Kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása az új belépõ tartalékból 1. Az új belépõ tartalékból részesedni jogosult 6. § (1) bekezdése szerinti létesítmények számára a bázisadat meghatározása a 6. mellékletben szereplõ képlet alapján történik. A 6. melléklet szerinti képletben szereplõ tényezõk megállapítása a 2–13. pontban foglalt szabályoknak megfelelõen történik. 2. Az egységnyi termékmennyiségre vonatkoztatott tüzelõanyag felhasználás teljesen azonos termékek esetében az alacsonyabb fajlagos kibocsátással rendelkezõ technológia szerint kerül meghatározásra. A kapcsolt és nem-kapcsolt energiatermelés nem minõsül azonos terméket termelõ technológiának. 3. A fajlagos tüzelõanyag felhasználás a létesítményben tüzelt tüzelõanyagot felhasználó, elérhetõ leginkább széndioxid takarékos technika tüzelõanyag felhasználása alapján kerül meghatározásra. Amennyiben a legjobb elérhetõ technikára vonatkozó referencia dokumentum a fajlagos energiafelhasználásra egy intervallumot ad meg, annak legalacsonyabb értékét, amennyiben egy felsõ határt, annak a 90%-át kell alkalmazni. 4. A tüzelõberendezések esetén a fajlagos tüzelõanyag felhasználást a hatásfok adatok alapján kell meghatározni. 5. Amennyiben az adott gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre áll hazai és európai uniós legjobb elérhetõ technikára vonatkozó referencia dokumentum, a kettõ közül az alacsonyabb értéket eredményezõ dokumentumot kell alkalmazni. 6. A létesítmény esetében tekintetbe vehetõ legjobb elérhetõ technikára vonatkozó referencia dokumentumban tartalmazott érték hiányában az elõkészület alatt álló referencia dokumentumban szereplõ értékek alkalmazandók, illetve a létesítményben alkalmazott technológiához a hatóság szerint legközelebb álló technológiai megoldásra vonatkozó érték. Amennyiben ez nem megállapítható, a létesítmény tényleges fajlagos tüzelõanyag felhasználása alkalmazható. 7. Kapcsolt hõ- és villamosenergia-termelésre áttérõ hõtermelõk esetében a villamosenergia-termelésre a nem kapcsoltan termelt villamos energetikai fajlagos tüzelõanyag felhasználás alapján, a kapcsolt termelésre áttérõ villamos energia termelõk esetében pedig a nem kapcsoltan termelt hõre vonatkozó fajlagos tüzelõanyag felhasználás alapján kell megállapítani a fajlagos tüzelõanyag felhasználást. 8. A tüzelõanyag egységnyi felhasználására vetített fajlagos szén-dioxid kibocsátás megállapítása során minden ágazatban földgáz tüzelõanyag használatát kell feltételezni. 9. A 9. pontban foglaltak alól kivételt képeznek az 50 MWe feletti villamos energiatermelõ létesítmények, melyek esetében az energiaellátás biztonságának szavatolásához szükséges szintig vehetõ figyelembe a hazai tüzelõanyagénál magasabb fajlagos kibocsátás. Szilárd tüzelõanyag esetén az adott erõmû az esetben jogosult a ténylegesen alkalmazott szilárd tüzelõanyag felhasználásra, ha a 2005. december 31-én üzemben lévõ erõmûvek összkapacitása MWth mértékegységben kifejezve nem nõ. Egyéb esetben nem részesíthetõ megengedõbb elbánásban a magasabb fajlagos kibocsátással rendelkezõ tüzelõanyag felhasználás. Földgáz alaptüzelésû, 50 MWe feletti kapacitással rendelkezõ villamos energia termelõ létesítmények tekintetében, az új belépõ kapacitások esetén a) a 2007. december 31-ig üzembe helyezett létesítményeknél és a 2008. január 1. után történt kapacitásbõvítés esetén a létesítmények üzemelése során megvalósult szénhidrogén tüzelõanyag szerkezetet kell feltételezni; b) a 2008. január 1-je után üzembe helyezett új létesítményeknél, a megszakítható szerzõdéssel rendelkezõ fogyasztóknál, valamint a földgázkorlátozással érintett fogyasztóknál a tényleges folyékony tüzelõanyag felhasználás mértékéig – legfeljebb évi 60 napos idõszakra – tüzelõolaj felhasználást kell feltételezni. 10. A 9. pontban foglaltak alól további kivételt képeznek a biomasszát, biogázt, egyéb megújuló tüzelõanyagot legalább 60%-ban alkalmazó létesítmények, melyek csak a fosszilis tüzelõanyag felhasználás után jogosultak földgáz alapon kibocsátási egység kiosztásra. Biomassza tüzelésû erõmû kizárólag abban az esetben lehet jogosult földgáz alapon kiosztásra az új belépõ tartalékból, ha 2007. január 18-ig regisztrálásra került mint együttes végrehajtási projekt, azonban már nem került jóváhagyásra.

126


2. szám

11. A villamos energia ipari ágazatban az új belépõ létesítmények szén vagy lignittüzelésû blokkjaiban legalább 17,8%-os biomassza hányadot kell feltételezni. 12. A bioüzemanyag-gyártó létesítmények esetében az üzembe helyezés utáni elsõ évben kell földgáz tüzelõanyag felhasználását feltételezni, a további években pedig azt kell feltételezni, hogy megújuló energiaforrást használnak. 13. Az adott gazdasági tevékenységre vonatkozóan az ágazatban az egységnyi nyersanyag felhasználásra megállapított fajlagos technológiai kibocsátás megállapításához egy adott nyersanyag esetén az ágazat vagy indokolt esetben alágazat létesítményei által használt nyersanyagból származó fajlagos kibocsátás alsó kvartilisének átlagát kell alapul venni, melynek meghatározása az ágazatba vagy alágazatba tartozó létesítmények legutolsó évi hitelesített kibocsátási jelentései alapján történik. Amennyiben az adat nem áll rendelkezésre, úgy a létesítmény tényleges fajlagos nyersanyag felhasználásra megállapított technológiai kibocsátását kell alapul venni. 14. Az egységnyi termeléshez tartozó, szén-dioxid kibocsátást eredményezõ nyersanyag-felhasználás megállapításához egy adott nyersanyag esetén az ágazat vagy indokolt esetben alágazat létesítményei által egységnyi termékre vetített fajlagos nyersanyag felhasználás alsó kvartilisének átlagát kell alapul venni, melynek meghatározása az ágazatba vagy alágazatba tartozó létesítmények legutolsó évi hitelesített kibocsátási jelentései alapján történik. Amennyiben az adat nem áll rendelkezésre, úgy a létesítmény tényleges fajlagos nyersanyag felhasználási adatát kell alapul venni.

6. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez Az új belépõ létesítmények bázisadatának meghatározása IB új lét = ahol: IBúj lét TAFúj7 lét KKTech TETúj lét KTTtüzelõanyag VT

[∑ (TAF

7 új lét

]

× KTTECH anyag ) + ∑ (TETúj lét × KTTüz tüzelõanyag ) ×VT

= az új belépõ létesítmény bázisadata = az adott ágazatban az egységnyi nyersanyag felhasználásra megállapított fajlagos technológiai CO2 kibocsátás (tCO2/t anyag) = az egységnyi termeléshez tartozó, CO 2 kibocsátást eredményezõ nyersanyag felhasználás (t anyag/t termék) = az adott tüzelõanyag egységnyi felhasználására vetített fajlagos CO2 kibocsátása, figyelembe véve az oxidációs tényezõt is (tCO 2/TJ) = az adott ágazatra, ezen belül az adott technológiára vonatkoztatott egységnyi termelésre megállapított fajlagos tüzelõanyag felhasználás (terméktõl függõen pl. TJ/t termék, TJ/TJ, TJ/GWh) = a termelés (terméktõl függõen pl. t, TJ, GWh)

7. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez Az új belépõ létesítmények számára kiosztandó kibocsátási egységmennyiség meghatározása ha ha

∑ IB ÚBTév ∑ IB ÚBTév

≤ 1 ⇒ KK új lét = IB > 1 ⇒ KK új lét =

IB × (ÚBTév ) ∑ IB

ahol: KK −07 új lét

= az új belépõ létesítmény számára egy adott évre kiosztandó kibocsátási egységmennyiség

IB ÚBTév

= az új belépõ létesítmény adott évi bázisadata = az új belépõ tartalék adott évre vonatkozó része

2. szám

8. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez Együttes végrehajtási projektek Projekt szállítója

AES Borsod Energetikai Kft.

Státusz

Projekt típusa

Indoklás tartalék képzésére

2008

2009

2010

2011

átállás biomasszára

igen, Jóváhagyó Nyilatkozat

164163

164163

164163

164163

Bakonyi Erõmû Zrt. Jóváhagyó Nyilatkozat



101930

100050

98160

96450

GREEN PARTNERS, BGP Engineers BV

Jóváhagyó Nyilatkozat – függõben

depónia-gáz hasznosítása

7000

7000

7000

7000

PANNONPOWER Holding Zrt.

Jóváhagyó Nyilatkozat


igen, Jóváhagyó Nyilatkozat eljárási rend változása miatt függõben igen, Jóváhagyó Nyilatkozat

292635

292635

292635

292635

Exim-Invest Biogáz Jóváhagyó Kft. Nyilatkozat

depónia-gáz hasznosítása


2000

2000

2000

2000

Pálhalmai Agrospeciál Kft.


biogáz hasznosítás


10000

10000

10000

9000

Füzfõi Erõmû Zrt.



57000

56000

55000

54000

Liget Bioenergia Mûvek Kft.


biomassza tüzelésû kapcsolt energiatermelés biomassza tüzelésû kapcsolt energiatermelés


95590

96000

96000

95000

730318 507480 222838

727848 507480 220368

724958 507480 217478

720248 507480 212768

164163 ebbõl 164 163 megvalósult, hozzáadás elõre jelzett mennyiséghez 94560 ebbõl 50 682 megvalósult, hozzáadás elõre jelzett mennyiséghez 7000 levonás villamos energia szektor elõrejelzésébõl 292635 ebbõl 292 635 megvalósult, hozzáadás elõre jelzett mennyiséghez 2000 levonás villamos energia szektor elõrejelzésébõl 9000 levonás villamos energia szektor elõrejelzésébõl 53000 levonás villamos energia szektor elõrejelzésébõl 94000 levonás villamos energia szektor elõrejelzésébõl 716358 507480 208878

127

Összesen Megvalósult Még meg nem valósult

Tartalék képzés módja



2012

128

9. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez Oktatási és egészségügyi intézmények Létesítmény megnevezése

Dotenergo Energetikai és Épületgépészeti Zrt. DEOEC kazánház Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet Dalkia Energia Zrt. Fejér Megyei Szent György Kórház Szegedi Tudományegyetem Központi Kazánház Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórház Összesen

Kibocsátási engedély száma

Kibocsátás (t CO2)

5335–1 5120–1 5199–1 2817–1–05 5114–1

5 797 11 328 9 336 8 263 5 342 40 066

10. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez

Üzemeltetõ neve

VILLAMOS ENERGIA AES Borsodi Energetikai Kft. AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi Hõerõmû AES Tisza Erõmû Kft. Bakonyi Bioenergia Kft. Bakonyi Erõmû ZRt. Budapesti Erõmû ZRt. Budapesti Erõmû ZRt. Budapesti Erõmû ZRt.

ÜHG engedély-azonosító

Kiosztás

AES Borsodi Energetikai Kft. Tiszapalkonyai Hõerõmû AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi Hõerõmû

UHG5377-1-04 UHG5288-1-04

11 993 122 181 591 193 828

AES Tisza Erõmû Kft. Bakonyi Bioenergia Kft., 11–12. sz. kazán Bakonyi Erõmû ZRt. Ajkai Hõerõmû Budapesti Erõmû ZRt. Kelenföldi Kombinált Ciklusú Gázturbinás Hõszolgáltató Erõmû Budapesti Erõmû ZRt. Kispesti Kombinált Ciklusú Gázturbinás Hõszolgáltató Erõmû Budapesti Erõmû ZRt. Újpesti Kombinált Ciklusú Gázturbinás Hõszolgáltató Erõmû Csepel II. KCGT Erõmû Debreceni Kombinált Ciklusú Erõmû Kft. Dunamenti Erõmû ZRt. EMA-POWER Erõmû

UHG5332-1-04 UHG5322-1 UHG5317-1-04 UHG5182-1-04

735 338 50 269 358 191 353 254

UHG5248-1-04

270 835

UHG5250-1-04

289 769

UHG5197-1 UHG5210-1 UHG5300-1-04 UHG5295-1

495 976 243 224 1 238 558 1 069 028

Lõrinci Gázturbinás Erõmû Litéri Gázturbinás Erõmû

UHG5235-1 UHG5245-1-04

1 145 736

2. szám

Csepeli Áramtermelõ Kft. Debreceni Kombinált Ciklusú Erõmû Kft. Dunamenti Erõmû ZRt. EMA-POWER Energiatermelõ és Szolgáltató Kft. Magyar Villamos Mûvek ZRt. Magyar Villamos Mûvek ZRt.

Létesítmény neve


A második kereskedési idõszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv hatálya alá tartozó létesítmények elõzetes listája


Kiosztás

Sajószögedi Gázturbinás Erõmû Mátrai Erõmû ZRt. Visontai Erõmû Pannon Hõerõmû ZRt. Pécsi Erõmû

UHG5246-1-04 UHG5119-1-04 UHG5154-1-04

630 4 807 628 220 161

Vértesi Erõmû ZRt. Oroszlányi Erõmû

UHG5198-1

Alfa-Nova Kft. Szekszárdi Területi Igazgatóság Déli Fûtõmû

UHG5256-1-04

1 482 962 1 518 933 12 592

Alfa-Nova Kft. Szolnoki Területi Igazgatóság

UHG5258-1

7 103

Alfa-Nova Kft. Szolnoki Területi Igazgatóság József Attila Fûtõmû UHG5259-1

4 698

ALFEN Almásfüzítõi Energetikai és Szolgáltató Kft.

UHG5149-1

8 922

Fûtõmû Budapesti Erõmû ZRt. Révész Fûtõmû Észak-budai Fûtõmû Óbudai Fûtõmû Újpalotai Fûtõmû Rákoskeresztúri Fûtõmû Füredi úti Fûtõmû Rákoskeresztúri Gázmotoros Fûtõerõmû Újpalotai Gázmotoros Erõmû PTVM kazánház Csornahõ Csornai Hõszolgáltató Kft. Dalkia Energia Zrt.Békéscsabai kirendeltség E.ON. Energiatermelõ Kft. Debreceni telephely E.ON. Energiatermelõ Kft. Gyõri telephely E.ON. Energiatermelõ Kft. Soproni telephely E.ON. Energiatermelõ Kft. Nyíregyházi telephely EVAT ZRt. Gyõrhõ Kft. Rozgonyi u.-i fûtõerõmû HEBÜ Kft. Szegedi Telephely

UHG0288-1 UHG5251-1-04 UHG5163-1 UHG5165-1 UHG5166-1 UHG5167-1 UHG5168-1 UHG0352-1 UHG0247-1-05 UHG5312-1 UHG 5289-1 UHG5396-1-04 UHG5232-1-04 UHG5224-1-04 UHG5221-1-04 UHG5339-1-04 UHG5375-1-04 UHG5228-1 UHG5394-1

Kanizsai utcai Fûtõmû

UHG5326-1

6 672 43 184 77 272 52 500 39 461 9 813 42 393 24 284 54 366 2 418 7 266 8 242 71 787 38 950 31 965 83 500 8 892 126 179 7 200


14 221 129

Magyar Villamos Mûvek ZRt. Mátrai Erõmû ZRt. Pannon Hõerõmû Energiatermelõ, Kereskedelmi és Szolgáltató ZRt. Vértesi Erõmû ZRt. TÁVHÕ Alfa-Nova Energetikai Fejlesztõ, Tervezõ és Vállalkozó Kft. Alfa-Nova Energetikai Fejlesztõ, Tervezõ és Vállalkozó Kft. Alfa-Nova Energetikai Fejlesztõ, Tervezõ és Vállalkozó Kft. ALFEN Almásfüzitõi Energetikai és Szolgáltató Kft. Budaörsi Településgazdálkodási Kft. Budapesti Erõmû ZRt. Budapesti Távhõszolgáltató Rt. Budapesti Távhõszolgáltató Rt. Budapesti Távhõszolgáltató Rt. Budapesti Távhõszolgáltató Rt. Budapesti Távhõszolgáltató Rt. Callis-R Energetikai Rt. CHP Erõmû Kft. Csepeli Erõmû Kft. Csornahõ Csornai Hõszolgáltató Kft. Dalkia Energia Zrt. E.ON. Energiatermelõ Kft. E.ON. Energiatermelõ Kft. E.ON. Energiatermelõ Kft. E.ON. Energiatermelõ Kft. Egri Vagyonkezelõ és Távfûtõ ZRt. Gyõrhõ Gyõri Hõszolgáltató Kft. Hõszolgáltató és Energetikai Berendezéseket Üzemeltetõ Kft. Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelõ és Szolgáltató Rt.

Létesítmény neve

2. szám

Üzemeltetõ neve


Kiosztás

UHG5234-1 UHG5488-1 UHG5713-1 UHG5388-1-04 UHG5236-1-04 UHG5292-1

47 515 15 356 30 691 30 527 60 656 29 527

Miskolci Hõszolgáltató Kft. Diósgyõri Fûtõmû Miskolci Hõszolgáltató Kft. Hõtermelõ üzem Ózdi Távhõ Kft. Tiszaújvárosi Fûtõerõmû SOTÁV Kft. telephelyén mûködõ gázmotoros erõmû Sopron Holding Vagyonkezelõ ZRt. Kõfaragó téri Fûtõmû Szegedi Hõszolgáltató Kft. Észak I/A Fûtõmû Szeged Észak I/B fûtõmû Szeged Felsõváros I. fûtõmû Szegedi Hõszolgáltató Kft. Felsõváros II. Fûtõmû Szegedi Hõszolgáltató Kft. Rókusi Fûtõmû Székesfehérvári Fûtõerõmû Kft. Szombathelyi Távhõszolgáltató Kft. – Vízöntõ u. Városi Fûtõmû Tatabánya Erõmû Kft. Termidor Kft. Tallér úti Fûtõmûve Alsóvárosi Fûtõmûve Várpalota Hétvezér utcai Fûtõmû Fûtõmû Füredi úti Gázmotoros Blokkfûtõerõmû

UHG5379-1 UHG5522-1 UHG5325-1 UHG1814-1 UHG5589-1 UHG5237-1-04 UHG2662-1-05 UHG2663-1-05 UHG2664-1-05 UHG2665-1-05 UHG2666-1-05 UHG5145-1-04 UHG5214-1-04 UHG5304-1 UHG5180-1 UHG2783-1-05 UHG0131-1 UHG5320-1 UHG5115-1 UHG1151-1

Agrana-Juice-Magyarország Kft. Vásárosnaményi almalé üzem Agrana-Juice-Magyarország Kft. Anarcsi Almaléüzem Agro-Chemie Energiaüzem Kazánház

UHG5268-1-04 UHG 5269-1-04 UHG5431-1

5 207 59 663 23 964 32 127 35 878 7 222 5 714 11 408 4 950 12 535 7 402 56 268 19 672 15 540 136 786 4 447 6 030 16 044 10 662 49 258 3 197 705 5 886 2 753 6 666

Agroferm Rt. Energiaellátás Alkaloida Vegyészeti Gyár ZRt. Alcoa-Köfém Kft. összes tüzelõberendezése (Köfém)

UHG5150-1 UHG5144-1-04 UHG5314-1

24 028 34 062 98 150

2. szám

Kazincbarcika Fûtõerõmû TERMOSTAR Hõszolgáltató Kft. Szultán utcai fûtõmû Széchenyivárosi fûtõmû Komlói Fûtõerõmû ZRt. Tatár utcai Gázmotoros Erõmû MESZ Mosonmagyaróvár Kft. Erõmûve


Kazinc Therm Fûtõerõmû Kft. Kecskeméti TERMOSTAR Hõszolgáltató Kft. Kecskeméti TERMOSTAR Hõszolgáltató Kft. Komlói Fûtõerõmû ZRt. Magyar Villamos Mûvek ZRt. MESZ Mosonmagyaróvár Energia Szolgáltató Kft. Miskolci Hõszolgáltató Kft. Miskolci Hõszolgáltató Kft. Ózdi Távhõtermelõ és Szolgáltató Kft. Tisza-Therm Fûtõerõmû Kft. SINESCO Energiaszolgáltató Kft. Sopron Holding Vagyonkezelõ ZRt. Szegedi Hõszolgáltató Kft. Szegedi Hõszolgáltató Kft. Szegedi Hõszolgáltató Kft. Szegedi Hõszolgáltató Kft. Szegedi Hõszolgáltató Kft. Székesfehérvári Fûtõerõmû Kft. Szombathelyi Távhõszolgáltató Kft. Tarjánhõ Szolgáltató Elosztó Kft. Tatabánya Erõmû Kft. Termidor Kft. Váci Távhõszolgáltató Kft. Várpalotai Közüzemi Kft. VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. Zugló-Therm Energiaszolgáltató Kft. SAJÁT CÉLÚ TÜZELÕBERENDEZÉSEK Agrana-Juice-Magyarország Kft. Agrana-Juice-Magyarország Kft. Agro-Chemie Növényvédõszer Gyártó, Értékesítõ és Forgalmazó Kft. Agroferm Fermentációs Rt. Alkaloida Vegyészeti Gyár ZRt. Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyûfémmû Kft.

Létesítmény neve

130

Üzemeltetõ neve


Kiosztás

BC-Erõmû Kft. Borsodchem NyRt. VCM Üzem DKE Bontókemencék Borsodi Sörgyár Zrt. Gyártelep Budapest Airport ZRt. Martfûi Növényolajgyár kazánjai

UHG5142-1-04 UHG5141-1-04 UHG5230-1-04 UHG5534-1-04 UHG5466-1

Dunaferr Energiaszolgáltató Kft. Erõmûve MÁV Rt. Bp. Nyugati pu. kazánház Fejér Megyei Szent György Kórház Dorogi Erõmû Kft. DEOEC Kazánház Dreher Sörgyárak ZRt.– Erõtelep DUNAFERR Lõrinci Hengermû Kft. E.ON. Energiatermelõ Kft. Debreceni Gázmotoros Erõmû

UHG5434-1-04 UHG5476-1-04 UHG5199-1-04 UHG5147-1 UHG5335-1 UHG5143-1-04 UHG5386-5 UHG5311-1-04

219 319 53 106 14 753 19 812 1 085 155 382 16 712 6 761 9 270 79 146 5 756 13 119 38 687 26 753

EGIS Gyógyszergyár NyRt., Központi Telep EGIS Gyógyszergyár NyRt., Lacta Gyógyszergyár EVM ZRt. Electrolux Lehel Kft. ESZAT Kft. Almafeldolgozó üzem Falco ZRt. szombathelyi telephelye Szent János Kórház

UHG5231-1 UHG5398-1-04 UHG5884-1-04 UHG0656-1-05 UHG5156-1 UHG5331-1-04 UHG5120-1

25 056 4 113 21 341 11 748 1 526 14 746 11 248

Fûzfõi Erõmû Kft. Globus Konzervipari Rt. Energiaszolgáltató üzem, gázkazánok Gyõri Szeszgyár és Finomító Rt. Kazánház HMNE gázturbinás kiserõmû INTERSPAN Faipari Kft. Kecskeméti Konzervgyár ZRt. Kazánháza Kõbányai Kogenerációs Erõmû Kronospan-Mofa Hungary Farostlemezgyártó Kft.

UHG 5215-1 UHG5161-1 UHG5140-1-04 UHG5223-1-04 UHG5336-1 UHG4828-1-04 UHG5200-1 UHG5290-1-04

43 853 6 545 34 945 10 386 5 843 6 147 87 489 24 833

MAL ZRt. Ajkai telephelye

UHG5297-1-04

78 796

MASZ Kft. Illatos úti Keverõüzeme

UHG0144-1-05

3 612

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 131

BC-Erõmû Kft. Borsodchem NyRt. Borsodi Sörgyár Zrt. Budapest Airport ZRt. Bunge Növényolajipari Rt. Columbian Tiszai Koromgyártó Kft. Dunaferr Energiaszolgáltató Kft. Dalkia Energia Energetikai Szolgáltató Zrt. Dalkia Energia Energetikai Szolgáltató ZRt. Dorogi Erõmû Kft. Dotenergo Energetikai és Épületgépészeti Rt. Dreher Sörgyárak ZRt. DUNAFERR Lõrinci Hengermû Kft. Energo-Holding Energetikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. EGIS Gyógyszergyár NyRt. EGIS Gyógyszergyár NyRt. Egyesült Vegyimûvek ZRt. Electrolux Lehel Kft. ESZAT Kft. Falco Forgácslapgyártó ZRt. Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet Fûzfõi Erõmû Kft. Globus Konzervipari Rt. Gyõri Szeszgyár és Finomító Rt. HMNE Kft. INTERSPAN Faipari Kft. Kecskeméti Konzervgyár ZRt. Kõbányahõ Távhõtermelõ és Szolgáltató Kft. Kronospan-Mofa Hungary Farostlemezgyártó Kft. Magyar Alumínium Termelõ és Kereskedelmi ZRt. Magyar Aszfalt Keverékgyártó és Építõipari Kft.

Létesítmény neve

2. szám

Üzemeltetõ neve

Magyar Aszfalt Keverékgyártó és Építõipari Kft. Magyar Olaj- és Gázipari NyRt. Magyar Olaj- és Gázipari Rt.

Létesítmény neve


MASZ Kft. Csengelei aszfaltkeverõ üzeme

UHG2634-1-05

MOL NyRt. KTD Kiskunhalasi Termelési Egység MOL Rt. KTD Észak-Magyarországi Termelési egység Hajdúszoboszló Déli Telep MOL NyRt. Tiszai Finomító MOL NyRt. Füzesgyarmati Termelési Egység MOL NyRt. Algyõ Technológiai Ipartelep MOL NyRt. TKD. Szanki Földgázüzem-Dúsító MOL NyRt. Algyõ C kazánház MOL NyRt. TKD Finomítás Zalai Finomító Magyar Suzuki Rt. MOTIM Rt. Timföldgyára

UHG1216-1 UHG1218-1

Kiosztás

5 808 8 619 13 697

UHG5472-1-04 UHG5475-1-04 UHG5480-1-04 UHG5481-1 UHG5482-1-04 UHG5619-1-04 UHG5287-1-04 UHG5353-1

22 539 10 021 137 881 22 711 26 461 40 871 17 313 5 569

UHG0041-1-05

3 538

UHG5337-1 UHG5436-1-04 UHG5216-1-04 UHG5378-1-04 UHG5323-1 UHG5568-5 UHG5218-1

3 715 11 909 12 863 13 524 35 249 16 055 15 441 15 691 20 738 9 222 3 941 8 205 36 783 77 1 225 676 5 304

UHG5604-1-04 UHG2350-1-05 UHG2817-1-05 UHG5162-1-04 UHG5479-1-04 UHG5114-1-04

2. szám

UHG5392-1 UHG5467-1

6 185 156 580 12 976


Magyar Olaj- és Gázipari NyRt. Magyar Olaj- és Gázipari NyRt. Magyar Olaj- és Gázipari NyRt. Magyar Olaj- és Gázipari NyRt. Magyar Olaj- és Gázipari NyRt. Magyar Olaj- és Gázipari NyRt. Magyar Suzuki Rt. Magyaróvári Timföld és Mûkorund (MOTIM) Kft. MÁV Vasjármû Jármûjavító és Gyártó Kft. MÁV Vasjármû Jármûjavító és Gyártó Kft. Szombathelyi telephely Nagykõrösi Konzervgyár Rt. Nagykõrösi Konzervgyár tüzelõberendezései Nestlé Hungária Kft. Nestlé Hungária Kft. Nitrogénmûvek ZRt. Nitrogénmûvek ZRt. PICK SZEGED Szalámigyár és Húsüzem Zrt. Pick Szeged Zrt. Központi telepe (tüzelõberendezések) Rába Energiaszolgáltató Kft. Reptéri Kazántelep RÁBA Futómû Gyártó és Kereskedelmi Kft. Rába Futómû Kft. Reptéri telephely Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Kazántelep Rockwool Hungary Kft. Rockwool Hungary Kft. Samsung SDI Magyarország ZRt. Samsung SDI Magyarország ZRt. képcsõgyára Swietelsky Építõ Kft. Swietelsky Építõ Kft. Dunakeszi Aszfatlkeverõ Üzem Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Központi Kazánház TEVA Gyógyszergyár ZRt. TEVA Gyógyszergyár ZRt. Kazánháza Tiszai Vegyi Kombinát NyRt. Tiszaújvárosi TVK Ipartelep Tiszai Vegyi Kombinát Rt. (Pirolízis üzem) Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Balassa János Kórház Kórháza Toplan Tapolcai Bazaltgyapot Kft. TVK Erõmû Kft. TVK Erõmû Kft. Videoton Holding Rt. Videoton Holding Rt.

132

Üzemeltetõ neve

Zoltek ZRt. CUKORGYÁRTÁS Hungrana Keményítõ és Izocukorgyártó Kft. Magyar Cukor Rt. Kaposvári Cukorgyára Magyar Cukor Rt. Petõházi Cukorgyára Mátra Cukor Mátravidéki Cukorgyárak ZRt. Mátra Cukor Mátravidéki Cukorgyárak ZRt. FÖLDGÁZTÁROLÁS ÉS SZÁLLÍTÁS E.ON. Földgáz Storage Zrt. MOL Földgázszállító ZRt. MOL Földgázszállító ZRt.


Kiosztás

Zoltek ZRt. Erõmû

UHG5305-1-04

Hungrana Kft. Tüzelõberendezések Tüzelõberendezések (gõzkazán, mészkemence, szeletszárító) Tüzelõberendezések (gõzkazán, mészkemence) Mátra Cukor Mátravidéki Cukorgyár ZRt. Mátra Cukor Mátravidéki Cukorgyárak ZRt.

UHG5328-1 UHG5243-1 UHG5238-1 UHG5307-1-04 UHG5385-1-04

E.ON. Földgáz Storage Zrt. Hajdúszoboszlói Tároló Déli Telep MOL Földgázszállító ZRt. Beregdaróc Kompresszorállomás MOL Földgázszállító ZRt. Mosonmagyaróvári Kompresszorállomás MOL Földgázszállító ZRt. Nemesbikk Kompresszorállomás MOL Földgázszállító ZRt. Hajdúszoboszló Kompresszorállomás MOL Földgázszállító ZRt. Városföldi Kompresszorállomás

UHG1217-1-05 UHG5477-1-04 UHG5765-1

49 109 310 680 159 418 29 266 36 804 41 547 43 644 204 696 15 011 87 083 11 130

UHG5766-1-04 UHG5767-1-04 UHG5768-1-04

43 194 27 280 20 999 5122

UHG5620-2-04

1 282 403

Dunaferr DBK Kokszoló Kft.

UHG5242-3

98 707 1 568 984

BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Hulladék Hasznosító Mû Zrt.

UHG5756-4-04

49 472

DAM 2004 Acél- és Hengermû Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

UHG0595-5

39 222

Dunaferr Meleghengermû Dunaferr Nagyolvasztó és Konverteres Acélgyártómû DUNAFERR Zsugorítómû

UHG5406-1 UHG5408-5 UHG5401-4

Ózdi Acélmûvek Kft.

UHG5382-5

Duna-Dráva Cement Kft. Váci Cementgyár Duna-Dráva Cement Kft. Beremendi Cementgyár Holcim Hungária Cementipari ZRt. Lábatlani Cementgyár

UHG5260-6a-04 UHG5381-6a-04 UHG5293-6a-04

87 384 1 015 759 244 199 98 998 33 950 2 155 516 665 082 581 823 325 112

133

MOL NyRt. Dunai Finomító


MOL Földgázszállító ZRt. MOL Földgázszállító ZRt. MOL Földgázszállító ZRt. BIOÜZEMANYAGGYÁRTÁS Hungrana Keményítõ és Izocukorgyártó Kft. OLAJFINOMÍTÁS Magyar Olaj- és Gázipari NyRt. KOKSZOLÁS DUNAFERR DBK. Kokszoló Kft. FÉMÉRC PÖRKÖLÉS ÉS ZSUGORÍTÁS, VAS ÉS ACÉLTERMELÉS BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Hulladék Hasznosító Mû Zrt. DAM 2004 Acél- és Hengermû Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. DUNAFERR Dunai Vasmû ZRt. DUNAFERR Dunai Vasmû ZRt. DUNAFERR Dunai Vasmû ZRt. DUNAFERR Energiaszolgáltató Kft. Fáklya Ózdi Acélmûvek Kft. CEMENT Duna-Dráva Cement Kft. Duna-Dráva Cement Kft. Holcim Hungária Cementipari ZRt.

Létesítmény neve

2. szám

Üzemeltetõ neve


Kiosztás

UHG5384-6a-04

583 499 429 401 128 739 154 286 146 376 276 952 60 358

Mészüzem Beremendi Mészüzem Kalcinátor Kft. Mész- és mészhidrát üzem

UHG5330-6b UHG5155-6b-04 UHG5294-6b-05

O-I Manufacturing Magyarország Üvegipari Kft.

UHG5310-7-04

Váci Fényforrásgyár Üvegolvasztó Kemence Telephely Alkatrészgyár Zalaegerszeg Üvegolvasztó Kemence Telephely GE Hungary Rt. Budapesti Fényforrásgyár Üvegolvasztó kemence GE Hungary Rt. Guardian Orosháza Üvegipari Kft. LIGHTTECH Kft. Üveggyár Telephely R-Glass Hungary Kft. URSA Salgótarjáni Üveggyapot ZRt.

UHG5426-7 UHG5427-7 UHG5428-7 UHG5429-7 UHG5327-7 UHG5329-7-04 UHG5261-7-05 UHG5112-7-04

Kunszentmártoni téglagyár Alsómocsoládi Téglagyár Berényi téglagyár Creaton Hungary Kft.Lenti tetõcserépgyár Fertõszéplaki Téglaipari Kft. Agyagtégla Égetõ Hajdúnánási Téglagyár IMERYS Magyarország Tûzállóanyaggyártó Kft.

UHG0341-8a UHG5474-8a UHG5211-8a UHG4108-8a-05 UHG5324-8a UHG5213-8a-04 UHG5160-8a

24 953 2 447 9 370 27 993 115 285 5 228 21 583 9 736 669 560 8 713 9 984 9 359 6 904 6 847 9 510 6 205

Kisterenyei Kft. Téglagyára

UHG0328-8a-05

1 681

Mátraderecskei Téglagyár Fióktelep Devecseri Téglagyár Fióktelep Mályi Téglagyár Mázai Téglagyár Ipari és Kereskedelmi Kft. Nagykanizsa Burkoló- és Falazóanyaggyártó Kft. Nagykanizsai Téglagyár Paksi Téglagyár Kft. Pannon Tégla Kft. Bonyhádi Gyáregysége Pannon Tégla Kft. Dombóvári Gyáregysége

UHG5299-8a-04 UHG4180-8a-04 UHG5306-8a-04 UHG5913-8a UHG5152-8a

33 150 44 407 18 286 4 973 5 695

UHG3549-8a-05 UHG5301-8a UHG5334-8a-04

2 675 4 561 5 412

2. szám

Holcim Hungária Cementipari ZRt. Hejõcsabai Cementgyár


Holcim Hungária Cementipari ZRt. MÉSZ Calmit Hungária Mészmûvek Kft. Carmeuse Hungária Kft. Kalcinátor Mészgyártó és Szolgáltató Kft. ÜVEG O-I Manufacturing Magyarország Üvegipari Kft. GE Hungary Ipari és Kereskedelmi ZRt. GE Hungary Ipari és Kereskedelmi ZRt. GE Hungary Ipari és Kereskedelmi ZRt. GE Hungary Ipari és Kereskedelmi ZRt. Guardian Orosháza Üvegipari Kft. Lighttech Lámpatechnológiai Kft. R-Glass Hungary Kft. URSA Salgótarjáni Üveggyapot ZRt. TÉGLA, CSERÉP ALTEK-Tégla és Cserépipari Kft. Baranya-Tégla Ipari és Kereskedelmi Kft. Berényi Téglaipari Kft. Creaton Hungary Kft. Fertõszéplaki Téglaipari Kft. Hajdú Tégla Kft. IMERYS Magyarország Tûzállóanyaggyártó Kft. Kisterenyei Bányászati Építõanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. Leier Hungária Építõanyaggyártó Kft. Leier Hungária Építõanyaggyártó Kft. Mályi Tégla Kft. Mázai Téglagyár Ipari És Kereskedelmi Kft. Nagykanizsa Burkolóés Falazóanyaggyártó Kft. Paksi Téglagyár Kft. Pannon Tégla Kft. Pannon Tégla Kft.

Létesítmény neve

134

Üzemeltetõ neve


Pápateszéri Téglagyár Rath Hungária Tûzálló Rt. Téglagyár Szema Makó Téglagyártó Kft. Szentesi Téglagyár Ipari és Kereskedelmi Kft. Téglagyár Tapolcafõ Csornai Gyáregység Jamina Gyáregység Tatai Gyáregység Csabai Gyáregység Wienerberger Téglaipari ZRt. Tiszavasvári Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Solymár I. Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Õrbottyáni Téglagyára Wienerberger Téglaipari ZRt. Kõszeg Téglagyára Wienerberger Téglaipari ZRt. Bátaszéki Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Abonyi Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Balatonszentgyörgyi Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Kisbéri Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Sopron Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Mezõtúri Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Békéscsabai Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Pannonhalmi Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Törökbálinti Téglagyára

UHG5244-8a-04 UHG5220-8a UHG5229-8a UHG5302-8a UHG5411-8a UHG5380-8a UHG5523-8a UHG 5524-8 UHG5525-8a UHG0211-8a UHG 5126-8a UHG5128-8a UHG5130-8a UHG5132-8a UHG5134-8a UHG5135-8a UHG5136-8a UHG5129-8a UHG5131-8a UHG5133-8a UHG5137-8a UHG5125-8a-04

Villeroy & Boch Magyarország Rt. ZALAKERÁMIA ZRt. Romhányi Gyáregysége ZALAKERÁMIA ZRt. Tófeji Gyáregysége

UHG5151-8b-04 UHG5348-8b-04 UHG5350-8b-04

Dunacell Dunaújvárosi Cellulózgyár- lúgregeneráló kazán Dunapack Papír és Csomagolóanyag ZRt. Csomagolópapírgyár Csepel Hartmann-Bábolna Packaging Kft. Csomagolóanyag gyártó üzem Mondi Business Paper Hungary Papírgyár Rt. Mondi Business Paper Hungary Papírgyár Rt. Piszkei Papír ZRt. Piszkei Papír ZRt. Kazánház

Kiosztás

UHG5153-9 UHG5181-10-04

11 335 6 144 9 006 8 983 7 090 9 434 28 178 15 434 19 608 26 216 42 584 38 239 7 189 46 564 27 826 37 449 42 838 25 348 17 761 34 135 12 227 17 609 67 996 29 564 13 083 25 349 170 231 20 290 57 716

UHG5286-10 UHG5430-10-04 UHG5561-10-04

15 310 51 767 25 148


Pápateszéri Téglaipari Kft. RATH Hungária Tûzálló ZRt. Szema Makó Téglagyártó Kft. Szentesi Téglagyár Kft. Tapolcafõi Téglaipari Kft. Tondach Magyarország Rt. Tondach Magyarország ZRt. Tondach Magyarország Rt. Tondach Magyarország Rt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari Rt. Wienerberger Téglaipari Rt. Wienerberger Téglaipari Rt. Wienerberger Téglaipari ZRt. FINOMKERÁMIA Villeroy & Boch Magyarország ZRt. ZALAKERÁMIA ZRt. ZALAKERÁMIA ZRt. PAPÍR- ÉS CELLULÓZGYÁRTÁS Dunacell Dunaújvárosi Cellulózgyár Kft. Dunapack Papír és Csomagolóanyag ZRt.

Létesítmény neve

2. szám

Üzemeltetõ neve

135

136


A Kormány 14/2008. (I. 30.) Korm. rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet módosításáról Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (5) bekezdés a) és c) pontjában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a Kormány a következõket rendeli el:

1. § (1) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Üht. Vhr.) 1. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik: „(7) A kibocsátási engedély alapján létesítmény a kibocsátási engedély közlésétõl számított három éven belül, illetve, ha a (3)–(4) bekezdés szerinti engedély lejártának az idõpontja hamarabb következik be, az engedély lejártának idõpontjáig helyezhetõ üzembe. Az üzembe helyezést az üzemeltetõ köteles a hatóságnak 15 napon belül bejelenteni. Ha az üzembe helyezés az elõírt idõpontig nem következett be, a hatóság a kibocsátási engedélyt visszavonja.” (2) Az Üht. Vhr. 1. § eredeti (7) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A kibocsátási engedélyt a környezetvédelmi hatóság rendszeresen, de legalább ötévente megvizsgálja. Ha a környezetvédelmi hatóság a vizsgálat eredménye alapján megállapítja, hogy”

2. § (1) Az Üht. Vhr. 2. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az üzemeltetõ köteles a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gázkibocsátását az 5. mellékletben foglaltakra tekintettel, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló 2007/589/EK bizottsági határozat (a továbbiakban:

2. szám

2007/589/EK határozat), és a kibocsátási engedély szerint nyomon követni, és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követõ március 31-ig az Üht. 5. § (1) bekezdése szerint hitelesített jelentést tenni, a (2) bekezdés szerinti adatlapok felhasználásával. A jelentést postai úton és elektronikusan kell benyújtani.” (2) Az Üht. Vhr. 2. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az üzemeltetõ köteles a 4. mellékletben meghatározott adatok megváltozását, és a tevékenység végzéséhez kapcsolódó eseményeket az ott megjelölt határidõvel – a (2) bekezdés szerint közzétett adatlapok felhasználásával – bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság a 19. § szerinti bírságot szab ki, és a kibocsátási engedélyt visszavonhatja.” (3) Az Üht. Vhr. 2. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A környezetvédelmi hatóság a 4. melléklet 1., 2., 4. és 5. pontja szerinti esetben ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki, vagy a módosítás iránti kérelmet elutasítja.” (4) Az Üht. Vhr. 2. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A 11/A. § szerinti bezáró létesítmény üzemeltetõje a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a tevékenység folytatásának idejére vonatkozóan, külön jogszabály szerint hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására a tárgyévet követõ év január 1-je és március 1-je között kerül sor, akkor a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendõ.”

3. § (1) Az Üht. Vhr. 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kiosztási Lista tervezetét a miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a Kiosztási Terv 6. § (5) bekezdés szerinti kihirdetését követõ 5 napon belül észrevételezés céljából közzéteszi a minisztérium honlapján.” (2) Az Üht. Vhr. 8. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Kiosztási Lista tervezetében az egyes létesítmények részére kiosztani tervezett kibocsátási egységek mennyiségére vonatkozóan az érintett létesítmény üzemeltetõje a miniszternél számítási hibára vagy egyéb elírásra hivatkozva az (1) bekezdés szerinti közzétételt követõ 10 napon belül írásban észrevételt tehet. Az észrevételhez csatolni kell a hiba fennállását megalapozó számításokat és dokumentumokat.”

2. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 4. §

(1) Az Üht. Vhr. 11. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Azok az üzemeltetõk, akik a Kiosztási Terv szerint az új belépõ tartalékból kibocsátási egységekben részesülhetnek, a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását az e jogosultságot megalapozó esemény évének december 1-jétõl az azt követõ év január 5-ig, utána pedig évente a tárgyév december 1-jétõl a tárgyévet követõ év január 5-ig kérhetik a minisztertõl. Ezen határidõk elmulasztása jogvesztõ.” (2) Az Üht. Vhr. 11. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszter véleményének figyelembevételével – a kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét a Kiosztási Tervben az új belépõ tartalék felhasználására vonatkozó szabályoknak megfelelõen, a rendelkezésre álló tartalékmennyiségbõl, termelõi engedélyköteles tevékenységek esetén a Magyar Energia Hivatal szakvéleményének figyelembevételével évente határozatban állapítja meg a tárgyévet követõ év február 28-ig.” (3) Az Üht. Vhr. 11. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A jegyzékkezelõ az új belépõ tartalék terhére kiosztott éves mennyiségét a környezetvédelmi miniszter tárgyban hozott határozata szerint, annak kézhezvételét követõ 5 napon belül írja jóvá az üzemeltetõ számláján.”

137

ben bezárásnak minõsül, ha évi 20 napnál kevesebb napon történik termelés a létesítményben. (2) A létesítmény üzemeltetõje köteles a létesítmény bezárását tizenöt napon belül a környezetvédelmi hatóság számára bejelenteni a bezárást megalapozó esemény napjának megjelölésével és annak igazolásával (bezárás napja). (3) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott esetekben a környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján visszavonja. A bezárásra tekintet nélkül a bezárás napjáig fennálló nyomon követési, jelentéstételi kötelezettségét az üzemeltetõnek a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell. A bezárás napjáig fennálló kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét az üzemeltetõnek legkésõbb a bezárás napjától számított 45 napon belül teljesítenie kell.”

6. § Az Üht. Vhr. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A számlavezetési díjat átutalási megbízással kell teljesíteni vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton kell befizetni, megjelölve a tárgyévet, az üzemeltetõ és a létesítmény nevét, valamint a kibocsátási engedély azonosítóját (ÜHG engedély-azonosító).”

7. § 5. § Az Üht. Vhr. a következõ alcímmel és 11/A. §-sal egészül ki: „A létesítmény bezárása 11/A. § (1) A létesítmény bezárásának minõsül: a) a kibocsátási engedély, illetve bármely más olyan engedély jogerõsen felfüggesztése, illetve visszavonása, amelynek következtében a létesítmény jogszerûen nem mûködhet tovább, b) a létesítményben folytatott üvegházhatású gáz-kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység végleges megszüntetése, c) a létesítmény kapacitásának az Üht. 1. mellékletében meghatározott küszöbérték alá csökkentése végleges jelleggel, vagy d) a létesítményben folytatott tevékenység hat hónapot meghaladó szüneteltetése (beleértve a karbantartást is). A létesítményben folytatott tevékenység hat hónapot meghaladó szüneteltetése nem minõsül bezárásnak, amennyiben azt a tevékenység idõszakos jellege indokolja (így különösen a mezõgazdasági termékek feldolgozása). Utóbbi eset-

Az Üht. Vhr. 18. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a számlatulajdonos díjfizetési kötelezettségének határidõben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, a jegyzékkezelõ pedig a számlához való hozzáférést felfüggeszti (a továbbiakban: zárolás). A jegyzékkezelõ a zárolás tényérõl értesíti az érintetteket.”

8. § (1) Az Üht. Vhr. 19. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ szöveg lép: „Jogkövetkezmények” (2) Az Üht. Vhr. 19. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Amennyiben az üzemeltetõ az üvegházhatású gázok nyomon követését és jelentését nem e rendeletnek, a 2007/589/EK Bizottság határozatnak, illetve a kibocsátási engedélynek megfelelõen végzi, a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény

138


kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetõt határozatban ötvenezertõl ötszázezer forintig terjedõ egyszeri bírság megfizetésére kötelezi.” (3) Az Üht. Vhr. 19. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A (4) bekezdéstõl eltérõen az Üht. 17. § (1) bekezdése alapján a bezárás bejelentésének a) elmulasztása esetén a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetõt határozatban – e kötelezettsége teljesítéséig – a (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére kötelezi, és b) amennyiben a mulasztás a bezárt létesítmény üzemeltetõje számára olyan kibocsátási egységek jóváírását eredményezi a bezárt létesítményhez rendelt üzemeltetõi számlán, melyekre egyébként az üzemeltetõ a létesítmény bezárása következtében már nem lett volna jogosult, a környezetvédelmi hatóság az a) pontban meghatározott bírság megfizetésén felül az üzemeltetõt arra kötelezi, hogy: ba) az üzemeltetõi számlán jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiséget adja vissza, az errõl szóló határozat kézhezvételétõl számított 30 napon belül, illetve bb) amennyiben a jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiséget nem adja vissza a ba) pontban meghatározott idõpontig, minden egyes jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiség után 100 eurónak megfelelõ pénzbírságot fizessen meg.”

9. § (1) Az Üht. Vhr. 1–7. mellékletének helyébe e rendelet 1–7. számú melléklete lép. (2) Az Üht. Vhr. 21. § (7) bekezdése hatályát veszti.

2. szám

(3) E rendelet 1–9. §-a a kihirdetését követõ 9. napon hatályát veszti. (4) A 2008–2012 közötti idõszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv szerint az új belépõ tartalékból kibocsátási egységekben részesülõ üzemeltetõk a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását elsõ alkalommal a külön jogszabályban meghatározott idõpontig kérhetik a minisztertõl. A határidõ elmulasztása jogvesztõ. (5) A külön jogszabályban meghatározott nem üzemelõ létesítmény üzemeltetõje a kibocsátási engedélye alapján a létesítményt 2008. december 31-ig helyezheti üzembe. Ha a létesítmény üzembe helyezése az elõírt idõpontig nem következett be, a környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt visszavonja. (6) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, b) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozat 1. melléklete. (7) Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszerérõl szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet 2., 8., 11., 42., 44., 46., 48., 53. és 74. cikkeinek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

10. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet 1–2. és 4–9. §-a a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

2. szám

1. számú melléklet a 14/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez] A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységek és üvegházhatású gázok A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységi kategóriák és üvegházhatású gázok, valamint a tevékenységi kategóriák IPCC és egységes környezethasználati engedélyezés szerinti (EKH) sorszámai

Tevékenység

I.

IV.

V.

Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek TüzelĘberendezések 20 MWth-ot Szén-dioxid meghaladó bemenĘ hĘteljesítménnyel (kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladékégetĘ létesítményeket, az atomerĘmĦvekben szükségáramforrásként használt dízelgenerátorokat) Ásványolaj-feldolgozás Kokszolás Fémek termelése és feldolgozása Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölése és zsugorítása Vas vagy acél termelése (elsĘdleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett

Tevékenység IPCC kódja

1.A.1.a

Tevékenység IPCC megnevezése

Tevékenység EKH sorszáma

Tevékenység EKH megnevezése

1.1

TüzelĘberendezések

1.A.2.e 1.A.2.f

Közcélú villamosenergia- és hĘtermelés Élelmiszer-ipari hĘtermelés Egyéb ipari hĘtermelés

1.A.4.a

Intézményi hĘtermelés

Szén-dioxid Szén-dioxid

1.A.1.b 1.A.1.c

Olajfinomítás Szilárd tüzelĘanyag-elĘállítás

1.2 1.3

Ásványolaj- és gázfeldolgozók Kokszolókemencék

Szén-dioxid

1.A.2.a

Vas- és acélgyártás – hĘtermelés

2.1

Szén-dioxid

2.C.1. 1.A.2.a

Vas- és acélgyártás – technológia Vas- és acélgyártás – hĘtermelés

2.2

2.C.1.

Vas- és acélgyártás – technológia

Fémérc (beleértve a szulfidércet) pörkölĘ és szinterelĘ létesítmények Vas és acél termelésére szolgáló létesítmények (elsĘdleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett


II. III.

Üvegházhatású gáz

139

140

VI.a

Ásványanyagipar Cement-klinker gyártása forgókemencében, 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül

Szén-dioxid

Mész gyártása forgókemencében, 50 tonna/nap kapacitáson felül

VI.c

Mész gyártása egyéb égetĘkemencében, 50 tonna/nap kapacitáson felül

VII.

Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat Szén-dioxid is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül

Kerámia termékek égetéssel történĘ gyártása Szén-dioxid VIII.a TetĘcserép, tégla, tĦzálló tégla gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a 3 kemence térfogata 4 m és abban az 3 árusĦrĦség a 300 kg/m -t meghaladja VIII.b Csempe, kĘáru vagy porcelán gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 3 4 m és abban az árusĦrĦség a 3 300 kg/m -t meghaladja Egyéb tevékenységek IX. a) faanyagból származó pép (cellulóz), Szén-dioxid vagy egyéb szálas anyagok gyártása X. Szén-dioxid b) papír és karton gyártása 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül

Egyéb ipari hĘtermelés

3.1

2.A.1. 1.A.2.f

Cement/klinker gyártás – technológia Egyéb ipari hĘtermelés

3.1

2.A.2. 1.A.2.f

Mészgyártás – technológia Egyéb ipari hĘtermelés

3.1

2.A.2. 1.A.2.f

Mészgyártás – technológia Egyéb ipari hĘtermelés

3.3

2.A.7.

Üveggyártás – technológia

Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül

1.A.2.f

Egyéb ipari hĘtermelés

3.5

2.A.7.

Kerámiaégetés – technológia

Kerámiatermékek égetéssel történĘ gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tĦzálló téglák, kĘáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap kapacitáson felül és/vagy ahol a 3 kemence térfogata 4 m és abban az 3 árusĦrĦség a 300 kg/m -t meghaladja

1.A.2.d

Cellulózgyártás

6. a)

1.A.2.d

Papírgyártás

6. b)

ipari üzemek (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártására Ipari üzemek papír és karton gyártására 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül

Cement-klinkernek forgókemencében történĘ gyártására szolgáló létesítmények 500 tonna/nap termelési kapacitás felett Mésznek forgókemencében történĘ gyártására szolgáló létesítmények 50 tonna/nap kapacitás felett Egyéb égetĘkemencék 50 tonna/nap kapacitás felett


VI.b

1.A.2.f

2. szám

2. szám


Értelmezõ rendelkezések: a) IPCC kód: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által elõírt közös jelentéstételi formátum szerinti kódok. b) EKH sorszám: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. mellékletében az egyes tevékenységekhez rendelt sorszámok. c) Küszöbértékek értelmezése: a megadott küszöbértékek maximális kapacitásokra vonatkoznak. Amennyiben egy üzemeltetõ több, azonos római számmal jelölt tevékenységhez tartozó berendezést üzemeltet egy telephelyen, a küszöbérték megállapítása során ezen berendezések kapacitásának összegét kell figyelembe venni. Oktatási intézmények és egészségügyi szolgáltatók esetén a tüzelõ berendezések küszöbértékének számítása során nem kell figyelembe venni a biztonsági tartalék tüzelõberendezések kapacitását. d) Tüzelõberendezés (I): idetartozik minden olyan, a teljesítményhatárt a fenti c) pont szerint elérõ berendezés, amelyben tüzelõanyag oxidációja folyik az így termelt hõ hasznosítása céljából, függetlenül attól, hogy a termelt hõt energetikai (hõ- vagy villamosenergia-termelés) vagy technológiai célra hasznosítják. 2008. január 1-jétõl idetartozik az ipari koromgyártás, a hõbontás (pirolízis, krakkolás) és a kõzetgyapot gyártása is. e) Ásványolaj-feldolgozó (II): idetartoznak a katalizátorok regenerálása, petrolkokszgyártás és a kõolaj-feldolgozáshoz kapcsolódó hidrogéntermelés technológiai kibocsátásai, valamint az azonos telephelyen az ezekhez szükséges energia elõállítást biztosító és a technológiai véggázokat elégetõ, azonos üzemeltetõ által mûködtetett tüzelõberendezések. f) Vas és acél termelése (V): idetartoznak az integrált acélmûvek, valamint a vas-, illetve acéltermelés és technológiailag a hozzá kapcsolódó vas-, illetve acéltermékek gyártása. 2008. január 1-jétõl nem tartozik ide a vas- és acéltermékek gyártása, amennyiben a létesítményben nincs vas-, illetve acéltermelés. g) Üveggyártás (VII): 2008. január 1-jétõl az üveggyártást folytató létesítmény esetén a telephelyen az üvegtermékek elõállításakor keletkezõ valamennyi tüzelési eredetû kibocsátást figyelembe kell venni. 2. számú melléklet a 14/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez] A kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmi követelményei A. AZ AZONOSÍTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK A.1 AZ ÜZEMELTETÕ AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK Az üzemeltetõ (engedélykérõ) neve; cégjegyzékszáma; cégjegyzésre jogosult képviselõ(k) neve és beosztása,

141

székhelyének címe, levelezési címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe, hivatalos honlap címe, KÜJ száma, KSH száma, adószáma, számlavezetõ bankjának neve, számlaszáma, számlázási címe, valamint a kibocsátási engedéllyel kapcsolatos teendõkért felelõs képvelõjének neve, telefonés faxszáma és e-mail címe. A.2 A LÉTESÍTMÉNY AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK A létesítmény neve, a létesítmény telephelyének címe, a telephely KTJ száma és földrajzi (EOV) koordinátái, EPER jelentésre való kötelezettség. A.3 A LÉTESÍTMÉNYBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG(EK)RE VONATKOZÓ ADATOK A.3.1 A létesítmény telephelyén végzett 1. melléklet szerinti tevékenység(ek) megnevezése. A.3.2 A létesítmény telephelyére kiadott környezetvédelmi engedély megnevezése: az egységes környezethasználati (EKH) engedély(ek) száma, kiadásának dátuma, kiállító hatóság megnevezése és az EKH engedély jogerõre emelkedésének dátuma; ha a telephelyen végzett tevékenység nem EKH engedélyköteles, akkor a környezethasználat feltételeit is megállapító engedély száma, kiadásának dátuma, kiállító hatóság megnevezése és az engedély jogerõre emelkedésének dátuma. A.3.3 A próbaüzem és a rendes mûködés megkezdésnek tervezett ideje (éééé/hh/nn), a létesítmény státusza és annak leírása A.4 A LÉTESÍTMÉNY KIBOCSÁTÁSI KATEGÓRIÁJA A létesítmény jövõbeni összes éves kibocsátási kategóriájának becslése (<= 50 000 tCO2/év; 50 000 <= 500 000 tCO2/év; 500 000 tCO2/év <). B. A KIBOCSÁTÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATOK ÉS MÓDSZEREK (Nyomon követési Terv – NykT) B.1 KIBOCSÁTÓ FORRÁSOK B.1.1 A kibocsátó forrás(ok) típusa, elnevezése, CRF kódja, leírása (a berendezések, ezek állapota – próbaüzem elõtt vagy alatt álló, szakaszosan mûködõ, tartalék, folyamatosan mûködõ, stb.), összes névleges bemenõ hõteljesítménye (tüzelés) vagy maximális termelési kapacitása (technológia). B.1.2 A kibocsátó forrásokból eredõ kibocsátás meghatározására választott megközelítés megjelölése és leírása (anyagmérleg vagy nem anyagmérleg), illetve folyamatos kibocsátásmérésen alapuló módszerek. B.2 KIBOCSÁTÁSI FORRÁSANYAGOK B.2.1 A kibocsátó források forrásanyagainak megnevezése, a forrásanyagból eredõ kibocsátás meghatározáshoz választott módszertan és ehhez kapcsolódó adatmeghatározási szintek megjelölése és leírása a tevékenységi adat, a fûtõérték (tüzelõanyagoknál), a kibocsátási tényezõk, az

142


oxidációs vagy konverziós tényezõk vonatkozásában a 2007/589/EK Bizottsági Határozat iránymutatásai alapján. B.2.2 Az egyes forrásanyagokra adott esetben a fûtõérték, a széntartalom, a kibocsátási tényezõk, az oxidációs vagy konverziós tényezõk és biomassza-hányad meghatározása céljából a tüzelõanyagból és más anyagokból történõ mintavételi módszerek leírása. B.2.3 Az egyes forrásanyagok fûtõértékének, széntartalmának, kibocsátási tényezõjének, oxidációs tényezõjének, konverziós tényezõjének vagy biomassza-hányadának meghatározásához használni kívánt adatok forrása vagy analitikai módszerek leírása, megnevezve a külsõ MSZ EN ISO 17025:2005. szabvány szerint akkreditált laboratóriumot és akkreditációs számát. B.2.4 Annak megjelölése, hogy a forrásanyag fõ vagy kisebb jelentõségû forrásanyag-e figyelembe véve a 2007/589/EK Bizottsági Határozat iránymutatásait. B.2.5 A mennyiségi adatokat mérõ mérõberendezés mérési pontossága, s annak megjelölése, hogy rendelkezik-e MKEH hitelesítési bizonyítvánnyal. B.2.6 Amennyiben a kibocsátási számítása az anyagmérlegen alapuló megközelítéssel történik, akkor meg kell jelölni a létesítmény területére belépõ összes karbontartalmú forrásanyagot, a létesítmény területérõl kilépõ összes karbontartalmú forrásanyagot, valamint létesítményben készletként megmaradó összes karbontartalmú forrásanyagot, valamint mindezek mennyiségének és karbontartalmának meghatározáshoz kiválasztott adatmeghatározási szinteket, módszereket. C. NYILATKOZAT A CO2 ÁTADÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZÕDÉS(EK)RÕL D. KIVÉTELES ELJÁRÁS Adott esetben, ha az úgynevezett kivételes eljárást (2007/589/EK Bizottsági Határozat 5.3 szakasz) alkalmazzák: a kivételes eljárás elvének és a bizonytalansági elemzésnek átfogó leírása. E. KIBOCSÁTÁS KÖZVETLEN FOLYAMATOS MÉRÉSE ESETÉN MEGADANDÓ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK E.1 A folyamatos mérésen alapuló nyomon követési rendszer választásának indoklása, melynek során az üzemeltetõ bemutatja, hogy a mért eredmény pontosabb, mint a legmagasabb adatmeghatározási szint esetében alkalmazott számítás. E.2 A kibocsátó forrás nyomon követésére használni kívánt folyamatos kibocsátásmérõ rendszerek leírása, azaz a mérési pontok, a mérések gyakorisága, az alkalmazott berendezés, kalibrálási eljárások, adatgyûjtési és -tárolási eljárások, és az ellenõrzõ számítások elve, valamint a tevékenységre vonatkozó adatok, kibocsátási tényezõk és hasonlók jelentésének elve.

2. szám

F. A NYOMON KÖVETÉSI TERV KÖZÉRTHETÕ, NEM TECHNIKAI JELLEGÛ SZÖVEGES ÖSSZEFOGLALÓJA Csatolandó dokumentumok A. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan: 1. Aláírási címpéldány, 30 napnál nem régebbi cégkivonat 2. A környezetvédelmi engedély másolata 3. A létesítményben végzett fõtevékenység megnevezése, TEÁOR száma és EKH kódja 4. Ha van ilyen, akkor a létesítmény múltbéli termelési szintjét jellemzõ adatok 5 évre visszamenõleg Excel formátumban, ha van ilyen (a berendezések üzemóraszáma óra/év, a közbensõ és a végsõ termék mennyiségi adatai, a termeléshez felhasznált anyagok és tüzelõanyagok mennyiségi adatai) 5. A jövõben tervezett termelési szintet jellemzõ adatok Excel formátumban az adott kereskedési idõszak hátralevõ éveire, de legalább 3 évre megadva (a berendezések várható üzemóraszámai óra/év; felhasználni tervezett anyagok és tüzelõanyagok mennyisége; tervezett közbensõ vagy késztermék mennyiségi adatok) 6. Az A4. és az A5. Excel munkatáblákban közölt adatokat hitelesen alátámasztó dokumentumok (pl. termékeladási és tüzelõanyag-beszerzési szerzõdések) 7. A telephely helyszínrajza megjelölve az épületeket, raktárakat, alapanyag-tárolókat, gázfogadókat, a mennyiséget mérõ berendezések helyét 8. Technológiai folyamatábra megjelölve a mérõberendezések helyét és a mintavételi pontokat 9. A létesítmény berendezéseinek gyártója által kiadott mûszaki dokumentumok, a létesítmény mûszaki tervei B. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan: B1. A mérõrendszerek leírása és a nyomon követendõ forrásanyagok mindegyike tekintetében a használandó mérõmûszerek specifikációja és pontos helye, hitelesítési dokumentumai B2. Az egyes forrásanyagokra alkalmazott adatmeghatározási szinteknél a tevékenységre vonatkozó adatok és adott esetben más paraméterek bizonytalansági küszöbértékeinek való megfelelés igazolása B3. Adott esetben a nem akkreditált laboratóriumok és a vonatkozó analitikai eljárások felsorolása és leírása, beleértve a vonatkozó minõségbiztosítási intézkedések felsorolását is B4. A létesítményben végzett nyomon követés és jelentés felelõsségi rendszerérõl szóló információk (szervezeti diagram) B5. Az adatgyûjtési és -kezelési tevékenységek és az ellenõrzési tevékenységek eljárásainak leírása B6. Annak megjelölése, hogy az üzemeltetõ rendelkezik-e 76/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a 74/2003. (V. 28.) Korm. rendeletnek megfelelõen nyilvántartott környezetvédelmi és tanúsítási (EMAS), ISO 14001 környezetirányítási, ISO 9001 minõ-

2. szám


ségbiztosítási, valamint egyéb minõségbiztosítási rendszerrel, valamint ezek keretében a vállalt üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó eljárásokról és ellenõrzési elemekrõl C. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan: C1. Adott esetben a CO2 átadás során az átadott CO2 mennyiség meghatározására használt módszer: átadott CO2-nek minõsülõ anyag vagy termék megnevezése; az éves átadott mennyiség vagy inherens mennyiség becslése; az átadás típusa (inherens CO2 létesítménybe/létesítménybõl, átadás létesítménybe/létesítménybõl), valamint annak igazolása, hogy az éves átadott CO2 vagy karbonát tömegét legfeljebb 1,5%-os bizonytalansági küszöbértékeinek való megfelelés igazolása Megjegyzés: Hulladékégetés esetén tüzelõanyagként vagy alap-, illetve segédanyagként használatos hulladékok típusát a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben meghatározott Európai Hulladék Katalógus szerinti osztályozás (EWC kódszám) alkalmazásával is meg kell jelölni.

143

jd) mennyiség meghatározását szolgáló mérõberendezések, je) mintavételi eljárások, analitikai vizsgálatok (ha van ilyen), jf) a határozat által elõírt minimális adatmeghatározási szinttõl való egyedi eltérések (ha van ilyen), jg) az átadott CO2 mennyiségének meghatározása (ha van ilyen), jh) a jóváhagyott adatkezelõ és adatminõség-ellenõrzési rendszer; k) az eseti adatszolgáltatási kötelezettség megállapítása; l) az üzemeltetõ azon kötelezettségének megállapítása, mely szerint minden év április 30-ig köteles a nyomon követett elõzõ évi kibocsátásainak megfelelõ mennyiségû kibocsátási egységet – külön jogszabály szerint – visszaadni.

4. számú melléklet a 14/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez [4. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez]

3. számú melléklet a 14/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez

A 2. § (4) bekezdés alapján bejelentésköteles tények és események

[3. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez]

1. Az üzemeltetõ köteles a kibocsátási engedély 3. melléklet j) pontjában foglalt adatok tervezett megváltozását – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – legalább 45 nappal elõre a környezetvédelmi hatóság részére bejelenteni.

A kibocsátási engedély tartalmi követelményei A kibocsátási engedélynek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat: a) ÜHG engedélyazonosító; b) az üzemeltetõ azonosító adatai; c) a létesítmény azonosító adatai; d) a létesítmény névleges kapacitása e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott mértékegységben; e) a villamosenergia- és hõtermelés során használt technológia; f) az engedélyezett üvegházhatású gáz(ok) megjelölése; g) a környezethasználat feltételeit megállapító, alapul szolgáló engedély megnevezése; h) a létesítményben folytatott tevékenység leírása; i) az engedélyezett kibocsátási kategória (TIER A; TIER B; TIER C); j) az engedélyezett üvegházhatású gázkibocsátások nyomon követésére jóváhagyott általános és létesítményspecifikus módszertan és intézkedések: ja) kibocsátási források (kibocsátást eredményezõ berendezések, eljárások), jb) kibocsátási forrásanyagok (tüzelõanyagok, alap-, segéd- és adalékanyagok), jc) kibocsátási adatok meghatározásának szintjei (TIER szintek),

2. Az üzemeltetõ köteles a 3. melléklet b), c), és e) pontjában foglalt adatok megváltozását, valamint d) pontjában meghatározott adatok legalább 10%-os változását – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – 15 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére. 3. Az üzemeltetõ köteles az alábbiakat 15 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére: a) a 3. melléklet g) és h) pontjában foglalt adatok megváltozása; b) a létesítmény bezárása; c) mûszaki okokból adódó eltérés a kibocsátási engedélyben megállapított adatmeghatározási szinttõl, kivéve, ha a jóváhagyott adatmeghatározási szint visszaállítása a bejelentési határidõn belül igazolhatóan megtörténik. Ebben az esetben az üzemeltetõnek az éves kibocsátási jelentésben kell az átmeneti eltéréseket jelentenie; d) a kibocsátási engedélyben elõírt egyéb eseti adatszolgáltatás körébe tartozó információk. 4. Az üzemeltetõ – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – haladéktalanul köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére, amennyiben a tárgyévi

144


kibocsátásai az engedélyezett kibocsátási kategória [a 3. melléklet i) pont] felsõ határát meghaladják. 5. Az üzemeltetõ – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – haladéktalanul köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére, amennyiben a kibocsátások a kibocsátási engedélyben elõírt, illetve a jóváhagyott adatmeghatározási szintekhez tartozó pontosságnál nagyobb pontossággal határozhatók meg, vagy ha a hitelesítõ a kibocsátások pontosabb meghatározására tesz javaslatot.

5. számú melléklet a 14/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez [5. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez] A kibocsátások nyomon követésére és jelentésére vonatkozó szabályok A kibocsátások nyomon követése során e rendelet 2. § (1) bekezdése, 2007/589/EK Bizottsági Határozat (a továbbiakban: Határozat), valamint a következõ szabályok szerint kell eljárni: 1. Kibocsátások nyomon követése 1.1. A kibocsátások meghatározása A kibocsátások nyomon követésének ki kell terjednie a rendes üzemelés és a rendkívüli események – beleértve a próbaüzem, az üzemindítás és -leállítás, valamint a vészhelyzetek – során keletkezõ kibocsátásokra egyaránt. A kibocsátás meghatározása a környezetvédelmi hatóság által a kibocsátási engedélyben jóváhagyott nyomon követési módszertan alapján történhet: (i) a kibocsátás számításával vagy (ii) a kibocsátás közvetlen, folyamatos mérésével. A létesítmény kibocsátásának számítása a környezetvédelmi hatóság jóváhagyása mellett történhet mérésen alapuló módszerekkel vagy – ahol a Határozat ezt külön megengedi – anyagmérlegen alapuló megközelítés alkalmazásával. Amennyiben a kibocsátás számítása nem anyagmérlegen alapuló megközelítés alkalmazásával történik, a számításokat minden létesítményre, s azon belül minden egyes kibocsátási forrásanyagra [tüzelõanyag-áramra (tüzelés), anyagáramra (technológia) vagy terméktípusra] fajtánként külön-külön kell elvégezni, kivéve az oxidációs tényezõt, amelynek esetében – a környezetvédelmi hatóság jóváhagyásától függõen – az üzemeltetõ a Határozat I. melléklet 5.6 pontja alapján egyetlen összevont oxidációs tényezõt is meghatározhat a tevékenységre. Amennyiben a kibocsátás számítása az anyagmérlegen alapuló megközelítés alkalmazásával történik, a számítást

2. szám

a létesítmény egészére kell elvégezni, figyelembe véve a létesítmény területére belépõ összes karbont, a létesítmény területérõl kilépõ, azaz a termékekben és kiadott anyagokban lévõ összes karbont, valamint a létesítmény területén bekövetkezõ készletváltozás összes karbontartalmát. A kibocsátások számítását mindkét esetben a Határozatban elõírt képletek alapján kell elvégezni. 1.2. Adatmeghatározási szintek A Határozat I. melléklet 1. sz. táblázata szerinti B. és C. kategóriájú létesítmény esetében minden üzemeltetõnek az 1. sz. táblázatban lévõ legmagasabb adatmeghatározási szintet kell használnia a létesítmény valamennyi forrásánál az összes változó meghatározásához. Kizárólag akkor használható a nyomon követési módszertan eggyel alacsonyabb adatmeghatározási szintje egy adott változónál, ha az illetékes hatóság számára kielégítõ módon bizonyítják, hogy a legmagasabb adatmeghatározási szinten alapuló megközelítés mûszakilag megvalósíthatatlan, vagy aránytalan költségekkel járna. A Határozat I. melléklet 2.4 bekezdés d) pontja szerinti összes jelentõs forrásanyagok tekintetében valamennyi üzemeltetõ köteles az 1. sz. táblázatban elõírt adatmeghatározási szinteket alkalmazni. Ez alól csak akkor mentesülhet, ha a környezetvédelmi hatóság felé kielégítõen bizonyítja, hogy ez mûszakilag megvalósíthatatlan. Amennyiben a legmagasabb adatmeghatározási szinthez tartozó módszer vagy a jóváhagyott változóspecifikus adatmeghatározási szint mûszaki okokból átmenetileg nem alkalmazható, az üzemeltetõ használhatja az elérhetõ legmagasabb adatmeghatározási szintet mindaddig, amíg vissza nem állnak a korábbi adatmeghatározási szint alkalmazásának feltételei. Az üzemeltetõ haladéktalanul bizonyítékot szolgáltat az illetékes hatóság felé az adatmeghatározási szintek megváltoztatásának szükségességérõl, és benyújtja az ideiglenes nyomon követési módszer részletes leírását. Az ideiglenes nyomon követési módszerben az üzemeltetõ köteles konzervatív becslésekkel biztosítani, hogy az átmeneti idõszak kibocsátása ne kerülhessen alulbecslésre. Az üzemeltetõ köteles megtenni minden szükséges intézkedést a nyomon követési és jelentési célra eredetileg alkalmazott adatmeghatározási szint mihamarabbi visszaállítása érdekében. Amennyiben az adatmeghatározási szintek megváltoztatására egy jelentési idõszakon belül kerül sor, az érintett tevékenységre vonatkozó eredményeket az éves jelentésben külön, a jelentési idõszak adott szakaszaira vonatkozóan kell kiszámolni és bejelenteni. 1.3. Tevékenységi adatok Mennyiségmérés hitelessége Tömegmérési eredményeken alapuló számítás esetében az üzemeltetõ köteles gondoskodni a mérõberendezés használatbavétele elõtt, majd használata közben rendszeres idõközönként történõ hitelesítésérõl. A hitelesítést a Magyar Engedélyezési és Kereskedelmi Hivatal (MKEH) által kiadott tanúsítvánnyal köteles igazolni a környezet-

2. szám


védelmi hatóság felé. Ahol a mérõberendezés hitelesítése mûszakilag nem lehetséges, az üzemeltetõ köteles a mérõberendezés ellenõrzését akkreditált szervezet által történõ kalibrálással biztosítani. Gáz normál állapot (N) A gáztérfogatot minden esetben a gáz normál állapotára vonatkoztatva kell meghatározni és jelenteni (gáz normál állapotának értékei: T = 15 °C; p = 101325 Pa, ahol T: hõmérséklet; p: nyomás). Felhasznált forrásanyagok száraz mennyisége A tárgyévben felhasználásra került forrásanyagok mennyiségét, valamint valamennyi tevékenységspecifikus kibocsátási változót száraz állapotra vonatkoztatva kell meghatározni és jelenteni.

145

Az üzemeltetõ köteles valamennyi mintavételrõl jegyzõkönyvet készíteni. Valamennyi mintavételi és analitikai vizsgálati jegyzõkönyvön a minták azonosításánál konzekvensen a kibocsátási engedélyben jóváhagyott azonosítókat kell alkalmazni, egyértelmûen megjelölve a mintavétel idejét, illetve a vizsgálati idõszakot. Az üzemeltetõ köteles az ellenmintákat legalább 2 évig megõrizni. Kontrollminta: az átlagminta osztásával elõállított, a laboratóriumi mintával azonos módon vett és készített, azzal mindenben megegyezõ, elõírás szerint tárolt és jelölt, ellenõrzés céljából elkülönített minta, amely bizonyos idõ után csak a vizsgálatok egy részének elvégzésére alkalmas. Ellenminta: az üzemeltetõ által tárolt kontrollminta.

1.4. Kibocsátási tényezõ A kibocsátási tényezõt tCO2/TJ (tüzelésbõl származó kibocsátások) vagy tCO2/t vagy tCO2/Nm3 (technológiai kibocsátások) mértékegységben kell megadni. Amennyiben valamely tüzelõanyag esetében az üzemeltetõ rendelkezésére állnak MSZ EN ISO 17025:2005. szabvány szerint akkreditált laborvizsgálati eredmények a tüzelõanyag karbontartalmára vonatkozóan, és azokat a környezetvédelmi hatóság is jóváhagyta, akkor a tüzelõanyag kibocsátási tényezõjét az üzemeltetõ meghatározhatja a tüzelõanyag karbontartalmából is a 3,667 tCO2/tC sztöchiometriai tényezõvel számolva. Mindazonáltal ilyen esetben az üzemeltetõ köteles meghatározni és jelenteni a tüzelõanyag fûtõértékét [TJ], valamint a kibocsátási tényezõjét tCO2/TJ mértékegységben is. 1.5. Tevékenységspecifikus adatok és tényezõk Az adott tevékenységspecifikus értéket kizárólag arra a szállítási idõszakra, illetve forrásanyag kizárólag azon tételére szabad használni, amelyre az értéket reprezentatívan, vonatkozó mennyiséggel súlyozva meghatározták. A nyomon követett adatok átlagolásánál mindig súlyozott átlaggal kell számolni. 1.6. Minták vétele, elõkészítése, azonosítása és megõrzése A tevékenységspecifikus változók meghatározásához a mintavétel és -elõkészítés, valamint az analitikai mérések során alkalmazott eljárások során az üzemeltetõnek elsõsorban olyan szabványosított módszert kell követniük, amely korlátozza a mintavételi és analitikai mérési szubjektivitást, és ismert mérési bizonytalansággal rendelkezik. Elsõsorban CEN szabványokat kell használni, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak. Amennyiben CEN szabványok nem állnak rendelkezésre, úgy megfelelõ ISO szabványokat vagy nemzeti szabványokat kell alkalmazni. Amennyiben nem léteznek alkalmazható szabványok, ott lehetõség szerint megfelelõ szabványtervezetek vagy a legjobb ipari gyakorlatról szóló iránymutatások alapján lehet eljárni. A mintavételi és -elõkészítési eljárásokat a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá.

2. Egyes tüzelõanyagok országspecifikus tényezõi A kibocsátás meghatározásának elérhetõ legnagyobb pontossága érdekében tüzelõanyag-specifikus kibocsátási tényezõket kell alkalmazni, ugyanakkor a Határozat által elõírt esetekben lehetõség van standard vagy országspecifikus adatok felhasználására is. 2.1. Országspecifikus fûtõértékek és kibocsátási tényezõk Amennyiben a Határozat lehetõvé teszi országspecifikus fûtõérték és kibocsátási tényezõ alkalmazását, és a környezetvédelmi hatóság jóváhagyja, az alábbi 1. sz. táblázatban szereplõ értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál. Ha a táblázatban nem szerepel az adott tüzelõanyag-típus, és a környezetvédelmi hatóság jóváhagyja, akkor a Határozat I. melléklet 11. pont 4. táblázatában szereplõ értékeket kell figyelembe venni. Amennyiben egy adott tüzelõanyagra sem az alábbi táblázat, sem a határozat idézett táblázata nem tartalmaz vonatkozó értékeket, úgy azokat egyedileg kell meghatározni. 1. táblázat: Országspecifikus tüzelõanyag fûtõértékek és kibocsátási tényezõk (nem tartalmazza az oxidációs tényezõket)

Tüzelõanyag megnevezése

1. Szilárd tüzelõanyagok 1.1. Hazai feketeszén 1.2. Import feketeszén 1.3. Hazai barnaszén 1.4. Import barnaszén 1.5. Lignit 1.6. Koksz 1.7. Petrolkoksz 1.8. Tûzifa és fahulladék 1.9. Biobrikett és egyéb bio tüzelõanyagok 1.10. Brikett

TüzelõKibocsátáanyag kód- Fûtõérték si tényezõ [MJ/kg] jele [tCO2/TJ] (LAIR)

17 18 12 19 13 51 52 15 16

24 26 12 16 7 29,8 35 16 16

94,6 94,6 96,1 94,6 113,2 108,17 100,8 (109,63)2 (109,63)2

53

21

94,6

146


Tüzelõanyag megnevezése

2. Cseppfolyós tüzelõanyagok 2.1. Tüzelõolajok 2.1.1 TÜ 5/20 tüzelõolaj 2.1.2 Erõmûvi tüzelõolaj 2.1.3 Gázturbina olaj (GTO) 2.2. Fûtõolajok 2.2.1 FA 60/80 extra könnyû fûtõolaj 2.2.2 FA 60/120 fûtõolaj 2.2.3 FA 60/130 fûtõolaj 2.2.4 F 60/130 fûtõolaj 2.2.5 F 90/160 fûtõolaj 2.2.6 F 100/200 nehéz fûtõolaj 2.2.7 FA 90/160 kis kéntartalmú fûtõolaj 2.2.8 FA 100/200 nehéz fûtõolaj 2.3. Egyéb cseppfolyós tüzelõanyagok 2.3.1 Benzin 2.3.2 Dízelolaj 3. Gáznemû tüzelõanyagok 3.1. Földgáz 3.2. PB-gáz 3.3. LPG 3.4. Kamragáz (kokszolásból) 3.5. Kohógáz 3.6. Biogáz 3.7. Csökkentett metántartalmú földgáz (inert gáz)3

TüzelõKibocsátáanyag kód- Fûtõérték si tényezõ [MJ/kg] jele [tCO2/TJ] (LAIR)

60 61 61

42 42 42

74,07 74,07 74,07

70

41

77,37

71 72 73 74 75

41 41 41 40 39,5

77,37 77,37 77,37 77,37 77,37

76

40

77,37

77

39,5

77,37

90 90

44 42

31 35 37 33 34 36 38

1

34 45,7 45,7 171 3,121 22,651 16,291

69,3 74,07 56,1 63,07 63,07 47,67 242 (54,9)2 56,1

3. Kibocsátások jelentése és hitelesítése Az üzemeltetõ által készített e rendelet 2. § (2) bekezdés szerinti éves hitelesített jelentést (Jelentés) postai és elektornikus úton egyaránt az üzemeltetõnek kell benyújtania a környezetvédelmi hatósághoz. A Jelentést az üzemeltetõ köteles a 2. § (2) bekezdés szerint közzétett útmutató szerint kitöltött adatlapokon az elõírt formában és tartalommal elkészíteni. A Jelentés része a hitelesítõ által a vonatkozó jogszabályok alapján lefolytatott hitelesítési eljárások keretében benyújtandó dokumentumok is. A Jelentésben a kibocsátásokat kibocsátási forrásonként, azon belül pedig kibocsátási forrásanyag-típusonként megbontva a kibocsátási engedélyben szereplõ azonosítók és anyag-elnevezések alkalmazásával kell bejelenteni. A Jelentés postai úton benyújtott példányát eredetiben, a megfelelõ helyen cégszerûen aláírva, hitelesen lefûzve vagy minden oldalán aláírva kell benyújtani.

6. számú melléklet a 14/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez] Az új belépõ tartalékba tartozó kibocsátási egységek kiosztása iránti kérelem tartalmi elemei és a csatolandó dokumentumok köre 1. A kérelem tartalma

1

A fûtõérték dimenziója nem MJ/kg, hanem MJ/Nm3 A tiszta biomassza tüzelõanyagokat nulla kibocsátási tényezõvel kell figyelembe venni. 3 Az inert gázból eredõ kibocsátás számításakor csak az inert gáz metántartalmából származó kibocsátásokkal kell számolni, az eredeti CO2 tartalmát a kibocsátás számításánál nem kell figyelembe venni. 2

2.2. Országspecifikus oxidációs tényezõk Amennyiben a Határozat lehetõvé teszi országspecifikus oxidációs tényezõ alkalmazását, az alábbi 2. sz. táblázatban szereplõ értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál. 2. táblázat: Országspecifikus tüzelõanyag oxidációs tényezõk Tüzelõanyag

2. szám

Oxidációs tényezõ

Szilárd

0,99

Folyékony

0,995

Gáz

0,995

a) A kérelmezõ üzemeltetõ azonosító adatai (név, székhely, levelezési cím, cégjegyzékszám, adóazonosító jel, telefonszám, faxszám, e-mail cím, a cég jegyzésére jogosult képviselõ neve és beosztása); b) a kiosztási kérelem által érintett létesítmény azonosító adatai (létesítmény neve, levelezési címe, a környezethasználat feltételeit megállapító engedély száma, a kibocsátási engedély száma); c) a létesítmény termelési szintjét jellemzõ adatok (így például a közbensõ és a végsõ termék mennyiségi adatai, a termeléshez felhasznált anyagok és tüzelõanyagok mennyiségi adatai); d) a tárgyévi termelési szint; e) a tárgyévben felhasznált anyagok és tüzelõanyagok, továbbá ezeknek a szén-dioxid kibocsátást befolyásoló jellemzõi. 2. A kérelemhez csatolandó dokumentumok a) 30 napnál nem régebbi cégkivonat;

2. szám


b) a kibocsátási engedély másolata, az egységes környezethasználati engedély másolata (ha van); c) az 1. c) pont szerinti termelési szintek, valamint a termeléshez felhasznált anyagok és tüzelõanyagok mennyiségét igazoló számlák; d) a létesítmény berendezéseinek az 1. e) pont szerinti, felhasznált anyagok szén-dioxid kibocsátását befolyásoló jellemzõit igazoló, a létesítmény kibocsátásának nyomon követése során keletkezett hiteles dokumentumok; e) a létesítmény berendezéseinek technológiai jellemzõit igazoló dokumentumok.

[7. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez] A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlavezetési díj megállapítása 1. A számlavezetési díj mértéke és alapja üzemeltetõi számla esetén

1. 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlák (kibocsátási egységmennyiség/év)

Üzemeltetõi számla – 10 000 10 001–100 000 100 001–1 000 000 1 000 001–3 000 000 3 000 001 kibocsátástól

a tárgyévre a létesítmény részére ingyenesen kiosztott kibocsátási egység mennyisége [kibocsátási egységmennyiség (db)/év] létesítményenként. 3. A számlavezetési díj mértéke a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó személyi számla esetén A személyi számla esetén a díj mértéke 35 000 Ft/év.

A gazdasági és közlekedési miniszter 1/2008. (II. 8.) GKM rendelete az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekrõl szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet módosításáról

7. számú melléklet a 14/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez

Sorszám (fõ)/ alszám

147

A számlavezetési díj mértéke (Ft/év)

20 000 61 000 142 000

A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. § Az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekrõl szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

285 000 610 000

2. A számlavezetési díj alapja üzemeltetõi számla esetén Az üzemeltetõi számla esetében a díjfizetés alapja a Nemzeti Kiosztási Listában és az új belépõ tartalék terhére

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, és a kihirdetését követõ 30. napon hatályát veszti. Dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

148


2. szám

Melléklet az 1/2008. (II. 8.) GKM rendelethez Az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekrõl szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet melléklet „BEL- ÉS KÜLKERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS, IDEGENFORGALOM” alcímében a „Meleg- és hidegkonyhai ételek készítése (kivétel: palacsinta, lángos, Szakács hamburger, hot-dog, melegszendvics, hurka, kolbász, pecsenye sütése, illetve készítése) Vendéglátó értékesítõ tevékenység* Pincér” szövegrész helyébe a „Meleg- és hidegkonyhai ételek készítése (kivétel: palacsinta, lángos, Szakács hamburger, hot-dog, melegszendvics, hurka, kolbász, pecsenye sütése, illetve készítése, valamint gyorséttermi- és ételeladás keretében való ételkészítés) Vendéglátó értékesítõ tevékenység (kivéve: palacsinta, lángos, hamburger, Pincér hot-dog, melegszendvics, hurka, kolbász, pecsenye sütése, illetve készítése, valamint a gyorséttermi- és ételeladás)* Gyorséttermi ételkészítés és eladás*, beleértve saláta, pizza, csirkedarabok Gyorséttermi- és ételeladó” sütése, illetve készítése szöveg lép.

Miniszterelnöki határozat A Miniszterelnök 5/2008. (I. 31.) ME határozata egyes kétoldalú gazdasági együttmûködési bizottságok magyar tagozati elnökeinek felmentésérõl és kinevezésérõl Dr. Kóka Jánost – a Magyar–Indonéz Gazdasági Együttmûködési Vegyes Bizottság, Merényi Miklóst – a Magyar–Török Gazdasági Együttmûködési Vegyes Bizottság, – a Magyar–Bosznia-Hercegovinai Gazdasági Vegyes Bizottság

magyar tagozata elnöki tisztségébõl felmentem, egyidejûleg dr. Garamhegyi Ábelt – a Magyar–Indonéz Gazdasági Együttmûködési Vegyes Bizottság, – a Magyar–Egyiptomi Gazdasági Együttmûködési Vegyes Bizottság, – a Magyar–Mexikói Gazdasági Együttmûködési Vegyes Bizottság, – a Magyar–Török Gazdasági Együttmûködési Vegyes Bizottság, – a Magyar–Bosznia-Hercegovinai Gazdasági Vegyes Bizottság magyar tagozata elnökévé kinevezem. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2. szám


149

Miniszteri utasítások A gazdasági és közlekedési miniszter 1/2008. (II. 11.) GKM utasítása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt költségvetési intézmények részére a gazdasági és közlekedési miniszter által elõírt befizetési kötelezettségekrõl 1. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 92. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt, kizárólag saját bevételbõl gazdálkodó költségvetési szervek részére a következõ befizetési kötelezettségeket írom elõ: a) a Nemzeti Közlekedési Hatóság ÁHT: 253401 2008. február 28-ig 70 000 ezer forintot, 2008. március 31-ig 60 000 ezer forintot, 2008. április 30-ig 80 000 ezer forintot, 2008. május 31-ig 90 000 ezer forintot, 2008. június 30-ig 90 000 ezer forintot, 2008. július 31-ig 100 000 ezer forintot, 2008. augusztus 31-ig 100 000 ezer forintot, 2008. szeptember 30-ig 150 000 ezer forintot, 2008. október 31-ig 150 000 ezer forintot, 2008. november 30-ig 277 543 ezer forintot, Összesen: 1 167 543 ezer forintot b) a Magyar Vasúti Hivatal ÁHT: 267467 2008. március 31-ig 5 000 ezer forintot, 2008. április 30-ig 5 000 ezer forintot, 2008. május 31-ig 5 000 ezer forintot, 2008. június 30-ig 5 000 ezer forintot, 2008. július 31-ig 5 000 ezer forintot, 2008. augusztus 31-ig 5 000 ezer forintot, 2008. szeptember 30-ig 5 000 ezer forintot, 2008. október 31-ig 5 000 ezer forintot, 2008. november 30-ig 5 000 ezer forintot, 2008. december 20-ig 5 000 ezer forintot Összesen: 50 000 ezer forintot köteles a GKM fejezet elõre nem tervezett kiadások (ÁHT: 226747) fejezeti kezelésû elõirányzat számlára (10032000-01220139-50000005; Kiadási KTK 172, Bevételi KTK 332) átadni. Az érintett intézmények a befizetési kötelezettség teljesítésérõl a Magyar Államkincstár által küldött visszaigazolás másolatát, a kézhezvételt követõ 5 napon belül kötelesek megküldeni a Költségvetési Fõosztály részére. Az átutalási bizonylat „Megjegyzés” rovatában kötelezõ feltüntetni továbbá, a teljesített befizetés jogcímét az alábbiak szerint: „Befizetési kötelezettség a GKM elõírása szerint.” A befizetések a fejezetnél év közben jelentkezõ olyan többletfeladatok ellátásának fedezetére szolgálnak, amely feladatok elvégzésére forráshiány miatt nem kerülhetne sor. 2. § Felhatalmazom a gazdasági informatikai és humánpolitikai szakállamtitkárt, hogy az utasítás végrehajtásához szükséges intézkedéseket megtegye.

150


2. szám

3. § Ez az utasítás 2008. február 5-én lép hatályba. Jelen utasítás hatálybalépésével hatályát veszti a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt költségvetési intézmények befizetési kötelezettségeirõl szóló és a 33/2007. (XII. 27.) GKM utasítással módosított 10/2007. (III. 23.) GKM utasítás. dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

A gazdasági és közlekedési miniszter 3/2008. (II. 12.) GKM utasítása az Európai Neutronkutató Központ (ESS) projekt elõkészítéséért felelõs miniszteri biztos kinevezésérõl és feladatairól A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 32. §-ának (1) bekezdése alapján a következõket rendelem el: 1. § Az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation Source, ESS) magyarországi megvalósítását elõkészítõ projekt (a továbbiakban: Porjekt) összehangolására – 2008. március 1-jétõl 2008. augusztus 31-ig terjedõ hatállyal – dr. Köntös Zoltánt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai fõtanácsadóját miniszteri biztossá nevezem ki. 2. § A miniszteri biztos a) szakmailag koordinálja és – a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gazdaságfejlesztési szakállamtitkárával egyetértésben – irányítja a Projekt stratégiájának kidolgozását és az abból adódó feladatok végrehajtásának koordinálását, b) a Projekt hazai megvalósításához szükséges pénzügyi források biztosítása érdekében javaslatot tesz a finanszírozási modell véglegesítésére, c) szakmailag elõkészíti és koordinálja a Projekt forrástérképének összeállítását; irányítja a különbözõ banki és pályázati források bevonását, az intézményi és szakmai befektetõk felkutatását célzó tevékenységet, d) szakmai koordinációt gyakorol a magyar BID (ajánlat) elkészítésében, felhatalmazás alapján, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakállamtitkárral egyeztetve, ellátja a magyar BID bemutatásával kapcsolatos magyar pozíció képviseletét a nemzetközi fórumokon, e) a nemzetközi gazdasági kapcsolatok összehangolásáért felelõs kormánybiztossal együttmûködve a külgazdasági célú állami intézményrendszer és a nemzetközi szervezetekhez rendelt akkreditált külképviseletek hálózatának bázisán a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakmai álláspontját képviselve, összefogja a magyar helyszín elõnyeinek bemutatását célzó nemzetközi lobbitevékenységet, f) a Projekthez kötõd megállapodások létrehozására adott felhatalmazás alapján az ESS hazai befogadása érdekében, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakállamtitkárral egyeztetve, nemzetközi tárgyalásokat készít elõ és bonyolít le, g) felhatalmazás alapján ellátja az ESS üzleti-finanszírozási modelljét megalapozó átfogó nemzetközi feladatokat, valamint a Projekt (beruházás és mûködtetés) – finanszírozási igényét biztosító – nemzetközi konzorcium szervezésével, kiépítésével kapcsolatos tevékenységet, h) a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gazdaságfejlesztési szakállamtitkárával egyetértésben, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kommunikációs Fõosztályával együttmûködve közremûködik a kommunikációs stratégia kidolgozásában, a kommunikáció megtervezésében és ütemezésében, az arculat kialakításában, a Projekt angol és magyar nyelvû honlapjának elõkészítésében, i) a gazdasági és közlekedési miniszter részére rendszeres tájékoztató anyagokat, jelentéseket készít a megvalósítás elvi, finanszírozási és a projektmenedzsment tekintetében felmerült (pl. a határidõ tartása) kérdéseirõl, j) felelõs az Innovációs és K+F Fõosztályhoz tartozó „Nemzetközi jelentõségû, kiemelt kutatás-fejlesztési és innovációs programok támogatása” címû elõirányzatból az ESS-re vonatkozó források kezelésért és az ezzel kapcsolatos szerzõdések aláírásáért. 3. § Ez az utasítás 2008. március 1-jén lép hatályba és 2008. szeptember 1-jén hatályát veszti. Dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

2. szám


151

Minisztériumi közlemények Felhívás a vámfelfüggesztés és vámkontingens iránti kérelmek benyújtására Felhívjuk a gazdálkodó szervezetek figyelmét, hogy – a 2009. január 1-jétõl érvényes autonóm vámfelfüggesztésekre és vámkontingensekre vonatkozó kérelmeket folyamatosan, de legkésõbb 2008. február 27-ig kell eljuttatni a Vámtarifa Bizottság titkárságára elektronikus formában. A kérelmeket 2008. február 29-ig postai úton is kérjük továbbítani; – a 2008. december 31-én lejáró vámfelfüggesztések meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket elektronikus formában 2008. március 31-ig, postai úton pedig április 3-ig kell megküldeni a Vámtarifa Bizottság ttkárságára. Ugyancsak 2008. március 31. a határideje a lejáró vámfelfüggesztések meghosszabbításával szembeni kifogások – csak elektronikus formában történõ – benyújtásának; – lehetõség van az érvényes és 2008. év végén hatályukat nem vesztõ vámfelfüggesztésekkel, illetve vámkontingensekkel szembeni kifogások elõterjesztésére is. A kifogásokat az arra rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus formában, folyamatosan, de legkésõbb 2008. április 21-ig lehet eljuttatni a Vámtarifa Bizottság titkárságára. További információk és a formanyomtatványok a GKM honlapján találhatók. A GKM Kereskedelempolitikai Fõosztálya keretében mûködõ Vámtarifa Bizottság titkárságának e-mail címe: [email protected], postacíme: 1880 Budapest, Pf. 111. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kereskedelempolitikai Fõosztály

Közlemény fejlesztési támogatások odaítélésérõl Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 82. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Kormány vonatkozó egyedi döntése alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Beruházás-ösztönzési Célelõirányzat terhére az alábbi fejlesztési támogatás nyújtásáról kötött szerzõdést: A kedvezményezett neve: KNORR-BREMSE Fékrendszerek Korlátolt Felelõsségû Társaság A támogatási program megvalósítási helye: Budapest és Kecskemét A támogatás célja: Knorr-Bremse K+F kapacitás és kompetencia növelés Magyarországon A támogatás összege: 160 millió forint A kedvezményezett neve: IT Services Hungary Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság A támogatási program megvalósítási helye: Budapest, Debrecen A támogatás célja: Szolgáltató központ létrehozása A támogatás összege: 2 100,0 millió forint”

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Szakállamtitkárság Ellentételezési és Befektetési Csoport

152


Egyéb közlemények Pályázati felhívás az iparosított technológiával épült lakóépületek energiamegtakarítást eredményezõ korszerûsítésének, felújításának támogatására (Kódszám: LFP-2008-LA-2) Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdése alapján az alábbi pályázati felhívást teszi közzé: I. A TÁMOGATÁS CÉLJA A támogatás célja az 1992. július 1. elõtt kiadott építési engedély alapján iparosított technológiával épített lakóépületek energiamegtakarítást eredményezõ felújítása, illetve ezen lakóépületek gépészeti rendszereinek, berendezéseinek felújítása és korszerûsítése, valamint megújuló energiafelhasználás növelése céljából történõ berendezések telepítése. A pályázat szempontjából iparosított technológiával épült lakóépületnek tekintendõ a panel, a közép- és nagyblokk, az alagútzsalu, az öntött, a vasbeton vázas és az egyéb, elõregyártott technológia felhasználásával épített lakóépület. A pályázat forrásául a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvényben rögzített Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása elnevezésû elõirányzat szolgál. II. A PÁLYÁZÓK KÖRE Pályázatot nyújthatnak be a társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú épületeik, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik energiamegtakarítást eredményezõ felújítására (a továbbiakban: pályázók). III. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK KÖRE A pályázatban támogatás az iparosított technológiával épített lakóépületek felújítására az alábbi, a felújítási koncepcióban indokolt, kimutatható energiamegtakarítást eredményezõ munkálatokra igényelhetõ: 1. Nyílászárók energiamegtakarítást eredményezõ felújítása vagy cseréje 2. Homlokzatok és födémek hõszigetelése

2. szám

2. A pályázat benyújtásának módja A pályázat lehet kétlépcsõs vagy egylépcsõs: a) Kétlépcsõs a pályázat, ha a pályázatot az önkormányzat is támogatja. Ebben az esetben az önkormányzat nyilvános pályázatot ír ki az iparosított technológiával épített lakóépületek energiatakarékos felújításának önkormányzati támogatására, amelyben meghatározza a nyújtani kívánt támogatás mértékét, formáját és feltételeit, továbbá az önkormányzati közremûködés módját, eszközeit. Elsõ lépcsõként a pályázó társasházak és lakásszövetkezetek a felújítási pályázatot az önkormányzat felé nyújtják be, amennyiben vállalják a felújítási költségek minimálisan az önkormányzati pályázatban megjelölt mértékû saját erõbõl történõ finanszírozását. Az önkormányzati döntést követõen második lépcsõben az önkormányzat által is támogatott pályázatokat – az önkormányzat dokumentumaival kiegészítve – a pályázó társasházak, ill. lakásszövetkezetek továbbítják az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: a minisztérium) felé. b) Egylépcsõs a pályázat, ha a pályázó a tulajdonában lévõ épületre, épületrészre vonatkozóan vállalja a teljes felújítási költség állami támogatáson felüli részének saját erõbõl történõ finanszírozását, és a pályázatát közvetlenül nyújtja be a minisztérium felé. V. A PÁLYÁZATTAL ELNYERHETÕ TÁMOGATÁS Az igényelt állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhetõ bekerülési költség maximum 1/3-a, de lakásonként legfeljebb 500 000 Ft lehet. A költségmegosztás a támogatás szempontjából elismerhetõ bekerülési költség vonatkozásában a következõ: állami támogatás legfeljebb a bekerülési költség 1/3-a, de nem haladhatja meg az 500 000 Ft/lakás összeget, önkormányzati támogatás és a pályázó saját ereje együtt legalább a bekerülési költség 2/3-a. Az igényelt állami támogatás lakásonkénti mértékénél minden esetben a pályázattal érintett lakások száma vehetõ figyelembe. Az önkormányzat mint támogató – az adott épület, épületrész esetében – a pályázó kedvezményezettõl részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelõ saját részt. Ahol az önkormányzat nem biztosít támogatást, a pályázó kedvezményezettnek kell vállalnia a bekerülési költség legalább 2/3-ának biztosítását saját erõként.

3. Épületgépészeti rendszerek korszerûsítése, felújítása 4. A megújuló energiafelhasználás növelése IV. A PÁLYÁZAT TÁRGYA ÉS BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA 1. A pályázat tárgya A pályázat tárgya csak teljes épület vagy dilatációval határolt épületrész (a továbbiakban: épület vagy épületrész) lehet.

VI. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK 1. A pályázat benyújtásával kapcsolatos követelmények a) A pályázat az alábbi fõ részekbõl áll: – pályázati formanyomtatványok, – mûszaki dokumentumok, – mellékletek, – önkormányzat dokumentumai.

2. szám


b) A pályázat magyar nyelven, kizárólag a pályázati formanyomtatványokon nyújtható be. c) A pályázatot a Pályázati útmutatóban közölteknek megfelelõen, hiánytalanul, azaz a pályázati formanyomtatványok minden kérdésére választ adva, és az elõírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. 2. Pályázati díj A pályázónak a pályázat benyújtásakor 20 000 Ft összegû pályázati díjat kell fizetnie. 3. Benyújtás helye és formája A teljes pályázati dokumentációt 1 eredeti példányban, valamint az 1., 2. és 2/A. számú mellékleteket CD lemezen is, zárt borítékban/csomagban, ajánlott küldeményként a következõ címre kell beküldeni: Kettõ kg alatt levélként: Lakáspályázatok Kódszám: LFP-2008-LA-2 1751 Budapest–Csepel, Pf. 1001. Kettõ kg felett csomagként: Lakáspályázatok Kódszám: LFP-2008-LA-2 1751 Budapest-Csepel, Csomagtárolás 1. A borítékon/csomagon fel kell tüntetni a pályázat kódszámát (LFP-2008-LA-2), a pályázó nevét és címét, valamint a pályázattal érintett épület címét. 4. Benyújtás idõpontja, határideje A pályázat benyújtásának idõpontja: a pályázatot tartalmazó boríték vagy csomag postán történõ feladásának idõpontja. A pályázatok benyújtási határideje: 2008. szeptember 30. A határidõt követõen benyújtott pályázatok az elbírálásból kizárásra kerülnek. 5. Pályázati anyagok beszerzésének lehetõségei A Pályázati felhívás, a Pályázati útmutató és mellékletei a minisztérium Internetes honlapjáról (www.otm.gov.hu), az Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Kht. Internetes honlapjáról (www.emi.hu), valamint a „Sikeres Magyarországért” Panel Plusz Hitelprogram és a finanszírozó hitelintézetek elérhetõsége a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (www.mfb.hu ) Internetes honlapjáról tölthetõ le.

Pályázati felhívás a távhõvel ellátott lakóépületek lakásonkénti hõfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének támogatására (ÖKO-Program) (Kódszám: LFP-2008-LA-9) Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdése alapján az alábbi pályázatot teszi közzé:

153

I. A TÁMOGATÁS CÉLJA A támogatás célja a távhõvel ellátott lakóépületek lakásonkénti hõfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelése (a továbbiakban: ÖKO-Program). A pályázat forrásául a távhõvel ellátott lakóépületek hõfogyasztása szabályozási lehetõségének megteremtésére indított program finanszírozásáról szóló 2259/2007. (XII. 23.) Korm. határozat szerinti, az Egyéb lakástámogatások elõirányzatból elkülönített keret szolgál. II. A PÁLYÁZÓK KÖRE Pályázatot nyújthatnak be a társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú, távhõvel ellátott épületeik, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú, távhõvel ellátott bérházaik lakásonkénti hõfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésére (a továbbiakban: pályázók). III. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK KÖRE Az ÖKO-Program keretében a következõ célokra nyújtható támogatás: 1. A lakások hõleadóinak egyedi szabályozásához szükséges berendezések (termosztatikus szelepek) beszerelése 2. A lakások egyedi hõfogyasztásának mérésére vagy az épület hõfogyasztásának lakásonkénti költségmegosztására alkalmas mérõeszközök (hõmennyiségmérõk és/vagy költségmegosztók) beszerelése 3. Az épület fûtési rendszerének az átalakítása, ezen belül: a) Strangszabályozók beépítése vagy cseréje; b) Az egycsöves átfolyós rendszerû fûtési rendszer átalakítása a hõleadók elé beépített átkötõ szakaszokkal, vagy az egycsöves fûtési rendszer helyett új, kétcsöves fûtési rendszer kialakítása. Csak olyan pályázat kaphat támogatást, melynek eredményeként a pályázat szerinti korszerûsítést követõen a teljes épület vagy teljes önálló fûtési egység valamennyi lakásában és a közös használatban lévõ fûtött helyiségeiben az önálló fûtési energiafogyasztás-szabályozás mûszaki feltételei biztosítottá válnak. IV. A PÁLYÁZAT TÁRGYA ÉS BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA 1. A pályázat tárgya A pályázat tárgya csak teljes épület vagy teljes önálló fûtési egység (a továbbiakban együtt: épület) lehet. 2. A pályázat benyújtásának módja A pályázat lehet kétlépcsõs vagy egylépcsõs: a) Kétlépcsõs a pályázat, ha a pályázatot az önkormányzat is támogatja. Ebben az esetben az önkormányzat nyilvános pályázatot ír ki az ÖKO-Program önkormányzati támogatására,

154


amelyben meghatározza a nyújtani kívánt támogatás mértékét, formáját és feltételeit, továbbá az önkormányzati közremûködés módját, eszközeit. Elsõ lépcsõként a pályázó társasházak és lakásszövetkezetek a felújítási pályázatot az önkormányzat felé nyújtják be, amennyiben vállalják a felújítási költségek minimálisan az önkormányzati pályázatban megjelölt mértékû saját erõbõl történõ finanszírozását. Az önkormányzati döntést követõen második lépcsõben az önkormányzat által is támogatott pályázatokat – az önkormányzat dokumentumaival kiegészítve – a pályázó társasházak, ill. lakásszövetkezetek továbbítják az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: a minisztérium) felé. b) Egylépcsõs a pályázat, ha a pályázó a tulajdonában lévõ épületre vonatkozóan vállalja a teljes felújítási költség állami támogatáson felüli részének saját erõbõl történõ finanszírozását, és a pályázatát közvetlenül nyújtja be a minisztérium felé. V. A PÁLYÁZATTAL ELNYERHETÕ TÁMOGATÁS Az igényelt állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhetõ bekerülési költség maximum 35%-a, de lakásonként legfeljebb 54 000 Ft lehet. állami támogatás legfeljebb a bekerülési költség 35%-a, de nem haladhatja meg az 54 000 Ft/lakás összeget, önkormányzati támogatás és a pályázó saját ereje együtt legalább a bekerülési költség 65%-a. Az igényelt állami támogatás lakásonkénti mértékénél minden esetben a pályázattal érintett lakások száma vehetõ figyelembe. Az önkormányzat mint támogató – az adott épület esetében – átvállalhatja a pályázót terhelõ saját részt legfeljebb a bekerülési költség 15%-ának megfelelõ összeg erejéig. Ahol az önkormányzat nem biztosít támogatást, a pályázó kedvezményezettnek kell vállalnia a bekerülési költség legalább 65%-ának biztosítását saját erõként. VI. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK 1. A pályázat benyújtásával kapcsolatos követelmények a) A pályázat az alábbi fõ részekbõl áll: – pályázati formanyomtatványok, – mûszaki dokumentumok, – mellékletek, – önkormányzat dokumentumai. b) A pályázat magyar nyelven, kizárólag a pályázati formanyomtatványokon nyújtható be. c) A pályázatot a Pályázati útmutatóban közölteknek megfelelõen, hiánytalanul, azaz a pályázati formanyomtatványok minden kérdésére választ adva és az elõírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. 2. Pályázati díj A pályázónak a pályázat benyújtásakor 20 000 Ft összegû pályázati díjat kell fizetnie.

2. szám

3. Benyújtás helye és formája A teljes pályázati dokumentációt 1 eredeti példányban, valamint az 1., és 2. számú mellékleteket CD lemezen is, zárt borítékban/csomagban, ajánlott küldeményként a következõ címre kell beküldeni: Kettõ kg alatt levélként: Lakáspályázatok Kódszám: LFP-2008-LA-9 1751 Budapest-Csepel, Pf. 1001. Kettõ kg felett csomagként: Lakáspályázatok Kódszám: LFP-2008-LA-9 1751 Budapest-Csepel, Csomagtárolás 1. A borítékon/csomagon fel kell tüntetni a pályázat kódszámát (LFP-2008-LA-9), a pályázó nevét és címét, valamint a pályázattal érintett épület címét. 4. Benyújtás idõpontja, határideje A pályázatok 2008. április 15-tõl nyújthatók be, a pályázatok feldolgozása ezt követõen kezdõdik meg. A pályázat benyújtásának idõpontja: a pályázatot tartalmazó boríték vagy csomag postára történõ feladásának idõpontja. A pályázatok benyújtási határideje: 2008. október 31. A határidõt követõen benyújtott pályázatok az elbírálásból kizárásra kerülnek. 5. Pályázati anyagok beszerzésének lehetõségei A Pályázati felhívás, a Pályázati útmutató és mellékletei a minisztérium Internetes honlapjáról (www.otm.gov.hu) és az Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Kht. Internetes honlapjáról (www.emi.hu ) tölthetõ le.

Pályázati felhívás az egycsatornás gyûjtõkémények (termofor kémények) felújításának támogatására (Kódszám: LFP-2008-LA-7) Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdése alapján az alábbi pályázati felhívást teszi közzé: I. A TÁMOGATÁS CÉLJA A támogatás célja az 1985-ig épült lakóépületek üzemelõ, gáztüzelõ-berendezések égéstermékeinek elvezetésére szolgáló egycsatornás gyûjtõkéményeinek (a továbbiakban: termofor kémény) biztonságtechnikai felújítása. A pályázat forrásául a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvényben rögzített Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása elnevezésû elõirányzat szolgál. II. A PÁLYÁZÓK KÖRE Pályázatot nyújthatnak be a társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú épületeik, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik termofor kéményeinek biztonságtechnikai felújításának elõsegítésére (a továbbiakban: pályázók).

2. szám


III. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK KÖRE A pályázat keretén belül a legalább 8 lakással rendelkezõ lakóépületekben lévõ kettõsfalú, illetve egyesített falú gyûjtõkémények, valamint az ezekhez kapcsolódó füstcsövezés olyan felújítási munkálataira igényelhetõ támogatás, amelynek eredményeként biztosítható a tüzelõberendezések által elõállított, jelenleg a termofor kéményekbe vezetett égéstermékek biztonságos elvezetése, azok lakásokba, illetve egyéb helyiségekbe történõ és az életbiztonságot veszélyeztetõ visszaáramlásának megakadályozása. Az egyéb, nem lakáscélú helyiségekre jutó kéményszakaszok felújítási költségeihez az állami támogatás nem vehetõ igénybe. A felújítás során az épületben lévõ valamennyi használatban lévõ termofor kéményt – az állapotának megfelelõen – fel kell újítani. IV. A PÁLYÁZAT TÁRGYA ÉS BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA 1. A pályázat tárgya A pályázat tárgya csak teljes épület vagy dilatációval határolt épületrész (a továbbiakban: épület, vagy épületrész) lehet. 2. A pályázat benyújtásának módja A pályázat lehet kétlépcsõs vagy egylépcsõs: a) Kétlépcsõs a pályázat, ha a pályázatot az önkormányzat is támogatja. Ebben az esetben az önkormányzat nyilvános pályázatot ír ki az épületek termofor kéményeinek biztonságtechnikai felújításának önkormányzati támogatására, amelyben meghatározza a nyújtani kívánt támogatás mértékét, formáját és feltételeit, továbbá az önkormányzati közremûködés módját, eszközeit. Elsõ lépcsõként a pályázó társasházak és lakásszövetkezetek a felújítási pályázatot az önkormányzat felé nyújtják be, amennyiben vállalják a felújítási költségek minimálisan az önkormányzati pályázatban megjelölt mértékû saját erõbõl történõ finanszírozását. Az önkormányzati döntést követõen második lépcsõben az önkormányzat által is támogatott pályázatokat – az önkormányzat dokumentumaival kiegészítve – a pályázó társasházak, ill. lakásszövetkezetek továbbítják az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: a minisztérium) felé. b) Egylépcsõs a pályázat, ha a pályázó a tulajdonában lévõ épületre, épületrészre vonatkozóan vállalja a teljes felújítási költség állami támogatáson felüli részének saját erõbõl történõ finanszírozását, és a pályázatát közvetlenül nyújtja be a minisztérium felé. V. A PÁLYÁZATTAL ELNYERHETÕ TÁMOGATÁS Az igényelt állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhetõ bekerülési költség maximum 40%-a, de lakásonként legfeljebb 80 000 Ft lehet. A költségmegosztás a támogatás szempontjából elismerhetõ bekerülési költség vonatkozásában a következõ: állami támogatás legfeljebb a bekerülési költség 40%-a, de nem haladhatja meg a 80 000 Ft/lakás összeget,

155

önkormányzati támogatás és a pályázó saját ereje együtt legalább a bekerülési költség 60%-a. Az igényelt állami támogatás lakásonkénti mértékénél minden esetben a pályázattal érintett lakások száma vehetõ figyelembe. Az önkormányzat mint támogató – az adott épület, épületrész esetében – a pályázó kedvezményezettõl részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelõ saját részt. Ahol az önkormányzat nem biztosít támogatást, a pályázó kedvezményezettnek kell vállalnia a bekerülési költség legalább 60%-ának biztosítását saját erõként. VI. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK 1. A pályázat benyújtásával kapcsolatos követelmények a) A pályázat az alábbi fõ részekbõl áll: – pályázati formanyomtatványok, – mûszaki dokumentumok, – mellékletek, – önkormányzat dokumentumai. b) A pályázat magyar nyelven, kizárólag a pályázati formanyomtatványokon nyújtható be. c) A pályázatot a Pályázati útmutatóban közölteknek megfelelõen, hiánytalanul, azaz a pályázati formanyomtatványok minden kérdésére választ adva és az elõírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. 2. Pályázati díj A pályázónak a pályázat benyújtásakor 20 000 Ft összegû pályázati díjat kell fizetnie. 3. Benyújtás helye és formája A teljes pályázati dokumentációt 1 eredeti példányban, valamint az 1. és 2. számú mellékleteket CD lemezen is, zárt borítékban/csomagban, ajánlott küldeményként a következõ címre kell beküldeni: Kettõ kg alatt levélként: Lakáspályázatok Kódszám: LFP-2008-LA-7 1751 Budapest–Csepel, Pf. 1001. Kettõ kg felett csomagként: Lakáspályázatok Kódszám: LFP-2008-LA-7 1751 Budapest–Csepel, Csomagtárolás 1. A borítékon/csomagon fel kell tüntetni a pályázat kódszámát (LFP-2008-LA-7), a pályázó nevét és címét, valamint a pályázattal érintett épület címét. 4. Benyújtás idõpontja, határideje A pályázat benyújtásának idõpontja: a pályázatot tartalmazó boríték, vagy csomag postán történõ feladásának idõpontja. A pályázatok benyújtási határideje: 2008. szeptember 30. A határidõt követõen benyújtott pályázatok az elbírálásból kizárásra kerülnek. 5. Pályázati anyagok beszerzésének lehetõségei A Pályázati felhívás, a Pályázati útmutató és mellékletei a minisztérium Internetes honlapjáról (www.otm.gov.hu) és az Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Kht. Internetes honlapjáról (www.emi.hu) tölthetõ le.

156


2. szám

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (V 08) a vendéglátó üzletek és kereskedelmi szálláshelyek számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl A jogdíjközleményben meghatározott felhasználók által történõ felhasználás tekintetében az ARTISJUS a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 16. § (1) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (1), (4), (5), (6) bekezdésében, továbbá a II. fejezet 1. c), 1. f), 1. i), 1. l) és 1. m) pontjai tekintetében a 28. § (2) és (3) bekezdésében és a 90. § (1) bekezdésében, valamint a 92. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, továbbá a 77. §-ban foglalt jogok tekintetében a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével (MAHASZ) és a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájával (MSZSZ-EJI) egyetértésben az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának, illetve nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ alábbi szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakat (a továbbiakban együtt: jogdíj), valamint a felhasználás egyéb feltételeit állapítja meg:

I. Fejezet VENDÉGLÁTÓ ÜZLETEK ZENEFELHASZNÁLÁSA 1. Vendéglátó üzletekben (kivéve a 2., 3. és 12. pontban meghatározott vendéglátó üzleteket) történõ gépzenefelhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 1. a) Gyógy- és üdülõhelyeknek, üdülõtelepnek nyilvánított települések esetén naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

I. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek a 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát meghaladja.

1886

1441

1160

890

II. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek a 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát.

1200

773

650

545

2. szám


157

24 órán túl nyitva

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát.

732

527

420

342

IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátó üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

557

426

353

293

V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

317

252

180

162

1. b) Budapesten naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva


1911

1441

1166

896

II. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel- és salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek a 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát.

1312

850

698

594

III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát.

808

586

469

377

IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátó üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

574

426

366

301

V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

348

270

192

162

158


2. szám

1. c) 50 000 fõ fölötti településeken, megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva

I. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek a 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát meghaladja. II. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek a 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátó üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el. V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

1290

1067

914

709

949

703

504

432

721

498

390

330

557

401

353

293

328

246

180

157

1. d) Város 20 001–50 000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva


1277

24 óráig nyitva

1060

22 óráig nyitva

903

21 óráig nyitva

703

2. szám


159 24 órán túl nyitva

II. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek a 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátó üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el. V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

755

586

480

372

668

463

353

317

539

377

336

270

316

240

173

149

1. e) Város 10 001–20 000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva

I. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát meghaladja. II. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek a 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátó üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el. V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

1277

1060

903

703

726

574

469

353

627

440

336

293

509

360

317

257

305

228

162

144

160


2. szám

1. f) Város 10 000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva

I. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek a 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát meghaladja. II. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek a 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátó üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el. V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

1277

1060

903

703

698

545

445

342

591

416

324

276

480

345

312

240

299

222

157

132

1. g) Egyéb település 5000 fõ fölött naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva

I. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek a 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát meghaladja. II. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek a 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát.

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

903

703

609

469

633

450

340

276

487

363

257

222

2. szám


161 24 órán túl nyitva

IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátó üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el. V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

422

340

209

186

264

180

144

102

1. h) Egyéb település 1001–5000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva

I. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyeka 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát meghaladja. II. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek a 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel-, salátabár és mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátó üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el. V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

903

703

609

469

599

440

328

70

463

334

240

198

405

328

198

180

251

173

108

96

1. i) Egyéb település 1000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva

I. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek a 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát meghaladja.

903

24 óráig nyitva

703

22 óráig nyitva

609

21 óráig nyitva

463

162


2. szám 24 órán túl nyitva

II. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, kávézó, kávéház, teaház, cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek a 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteivel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a III. kategóriába, de nem éri el az I. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. III. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel-, salátabár és egyéb vendéglátó üzlet, amelyek megjelenése és szolgáltatása meghaladja a IV., illetve az V. kategóriába, de nem éri el a II. kategóriába sorolt üzletek színvonalát. IV. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé és egyéb olyan vendéglátó üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el. V. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélküli üzlet, amelyek a III. kategóriába sorolt üzletek színvonalát nem érik el.

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

405

323

241

198

323

241

186

162

246

192

157

114

217

132

89

89

2. Kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteiben történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén az 1. pont szerinti szerzõi jogdíjat kell fizetni, kivéve az alábbi eseteket: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzleteiben gépzene-felhasználás esetén egyéb településen [I. fejezet 1. g) 1. h), 1. i)]: 21 óráig történõ nyitva tartás esetén naponta 22 óráig történõ nyitva tartás esetén naponta 24 óráig történõ nyitva tartás esetén naponta 24 órán túli nyitva tartás esetén naponta összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni.

484 Ft 629 Ft 726 Ft 933 Ft

3. Éjszakai szórakozóhelyeken (kivétel diszkó) történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 3.1. Belépõdíj, kötelezõ fogyasztási díj nélküli vendéglátó üzletekben: a) Gyógy- és üdülõhelyeknek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, kiemelt turisztikai helységekben, valamint Budapesten naponta b) Városokban naponta c) Egyéb településeken naponta összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni.

2 150 Ft 1 380 Ft 65 Ft

3.2. Belépõdíj, kötelezõ fogyasztási díj szedése esetén a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, kiemelt turisztikai helységekben, valamint Budapesten naponta b) Városokban naponta c) Egyéb településeken naponta összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni.

3 150 Ft 2 380 Ft 1 965 Ft

4. Zenegép útján történõ zenefelhasználás: Ha az 1., 2., 3. és a 12. a) pontban meghatározott gépzene-felhasználás olyan eszköz alkalmazásával (pl. zenegép, táncgép) valósul meg, amely lehetõvé teszi, hogy a közönség tagja egyénileg válassza ki a meghallgatni kívánt zenemûvet, akkor az 1., 2., 3., illetve a 12. a) pontban megállapított szerzõi jogdíj 20%-kal emelkedik. 5.1. Háttér jellegû élõzene-felhasználás (III. fejezet 15.2. pont) esetén az 1., 2., illetve a 3. pontban megállapított összeg 150%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni.

2. szám


163

5.2. Amennyiben a felhasználó legalább két zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), az 1., 2., illetve a 3. pontban megállapított összeg 120%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni. 5.3. Amennyiben a felhasználó legalább négy zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), az 1., 2., illetve a 3. pontban megállapított összeg 105%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni. 5.4. Ha a felhasználó gépzene-felhasználást (III. fejezet 15.1. pont) és élõzene-felhasználást (III. fejezet 15.2. pont) is megvalósít, a gépzene-felhasználásra esõ jogdíjat az 1., illetve 2. pont alapján olyan nyitvatartási idõ alapján kell megállapítani, mintha az üzlet az élõzene-felhasználás megkezdésének idõpontjáig lenne csak nyitva. 5.5. Az 5.1–5.3. pontok alapján az élõzene-felhasználás fejében fizetendõ jogdíjból a felhasználót 20%-os mértékû jogdíjkedvezmény illeti meg, ha az élõzene-felhasználással összefüggõ, a III. fejezet 6. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének két naptári negyedéven keresztül, illetve idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés teljes idõtartamára hiánytalanul és pontos tartalommal eleget tett. A jogdíjkedvezmény utólag, az adatszolgáltatással érintett utolsó naptári negyedévet (idényt) követõ naptári negyedévre (idényre) esedékes jogdíjból mindaddig jár, amíg az adatszolgáltatási kötelezettségnek a felhasználó az elõzõ mondat szerint eleget tesz. 6. Diszkóprogram, táncos rendezvény keretében történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként c) Egyéb településen esetenként

6 190 Ft 4 890 Ft 3 270 Ft

7. Zenés táncos rendezvény (például bál) esetén, ha annak során kizárólag élõzene-felhasználás (III. fejezet 15.2. pont) történik, az alábbi összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként c) Egyéb településen esetenként

6 420 Ft 5 130 Ft 3 590 Ft

8. Fõ mûsorszám (rendezvény) keretében történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) – elõadómûvész (táncos, artista stb.) fellépése, karaoke mûsor, továbbá tánc nélküli lemezbemutató – esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként c) Egyéb településen esetenként

2 470 Ft 2 220 Ft 1 730 Ft

9. Fõ mûsorszám (rendezvény) keretében történõ kizárólag élõzene-felhasználás (III. fejezet 15.2. pont) – elõadómûvész (énekes, zenész stb.) fellépése – esetén az alábbi összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként c) Egyéb településen esetenként

2 440 Ft 2 110 Ft 1 620 Ft

10.1. Az 1., 2., 3.1., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. pontban megállapított szerzõi jogdíjak (e pont alkalmazásában: az alap szerzõi jogdíj) alkalmazásakor, abban az esetben, ha a vendéglátó üzletben, illetve a rendezvény során nem szednek belépõdíjat, illetve nincs kötelezõ fogyasztás, a vendéglátó üzlet befogadóképességét alapul véve: 1–50 fõig az alap szerzõi jogdíjat, 51–100 fõig az alap szerzõi jogdíj 10%-kal növelt összegét, 101–200 fõig az alap szerzõi jogdíj 20%-kal növelt összegét, 201–300 fõig az alap szerzõi jogdíj 50%-kal növelt összegét, 300 fõ felett az alap szerzõi jogdíj 100%-kal növelt összegét kell megfizetni.


164

2. szám

10.2. A vendéglátó üzlet befogadóképességét alapul véve a 3.2. pontban meghatározott felhasználás esetén, az ott megállapított szerzõi jogdíjat alap szerzõi jogdíjnak tekintve, a 10.1. pont szerint növelt összegben kell a szerzõi jogdíjat megfizetni. 10.3. A 20 fõ befogadóképességet meg nem haladó vendéglátó üzletek alap szerzõi jogdíja 20%-kal csökkenthetõ, ha a felhasználónak az ARTISJUS-szal szemben szerzõi jogdíjtartozása nincs és a bejelentési (III. fejezet 4. pont) kötelezettségének eleget tett, valamint a csökkentést a vendéglátó üzlet hátrányos körülményei, így különösen a vendéglátó üzlet településen belüli elhelyezkedése, illetve kategóriáján belüli alacsonyabb színvonala indokolja. 11.1. Az 1., 2., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. pontokban megállapított szerzõi jogdíjakon felül belépõdíj szedése esetén a helyiség befogadóképességét alapul véve minden megkezdett 50 fõ után a két legdrágább belépõdíjnak megfelelõ összegû további szerzõi jogdíjat kell fizetni. 11.2. A 6., 7., 8. és 9. pontokban megállapított szerzõi jogdíjakon felül kötelezõ fogyasztási díj esetén a helyiség befogadóképességét alapul véve minden megkezdett 50 fõ után egy kötelezõ fogyasztási díjnak megfelelõ összegû további szerzõi jogdíjat kell fizetni. 12. Alkalmi árusítást végzõ vendéglátó üzletek zenefelhasználása: Egy- vagy többnapos rendezvényhez kapcsolódó, önálló zenefelhasználást alkalmi árusítás keretében végzõ vendéglátó üzletek üzemeltetõinek naponta az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni:

1–100 fõig 101–200 fõig 201–500 fõig 500 fõ felett

a) Gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont)

b) Élõzene-felhasználás (III. fejezet 15.2. pont)

c) Diszkóprogram, fõ mûsorszám

1 660 Ft 1 970 Ft 2 560 Ft 3 340 Ft

3 340 Ft 3 940 Ft 4 990 Ft 6 640 Ft

8 270 Ft 8 270 Ft 8 270 Ft 8 270 Ft

13. Szomszédos jogi jogdíj: Az 1., 2., 3., 4., 6., 8., 10., 11. és 12. a) és c) pontokban megállapított szerzõi jogdíjakon felül további 21,5% az elõadómûvészek és a hangfelvétel-elõállítók közös jogkezelõ szervezeteit (MSZSZ-EJI, illetve MAHASZ) illetõ jogdíjat is meg kell fizetni azokban a vendéglátó üzletekben, ahol kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel vagy arról készült másolat bármilyen módon történõ közvetlen vagy közvetett nyilvánossághoz közvetítésére alkalmas technikai eszköz (bármilyen berendezés) áll rendelkezésre a felsorolt pontokban említett gépzene-felhasználáshoz (III. fejezet 15.1. pont).

II. Fejezet SZÁLLÁSHELYEK ZENEFELHASZNÁLÁSA 1. Kereskedelmi szálláshelyeken történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 1. a) Szállodák, gyógyszállodák, wellness szállodák, illetve garniszállodák, csillagbesorolással rendelkezõ apartmanházak közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.) történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén helyiségenként (a vendéglátó-ipari kiszolgálás keretein kívül) az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 5* és 4* szállodákban 3* szállodákban 2* és 1* szállodákban

18 100 Ft 11 860 Ft 6 470 Ft

1. b) Szállodák, gyógyszállodák, wellness szállodák, illetve garniszállodák, csillagbesorolással rendelkezõ apartmanházak közös helyiségeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben, azonos üzemeltetõvel mûködõ drinkbárokban, presszókban központilag történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 5* és 4* szállodákban 37 860 Ft 3* szállodákban 22 460 Ft 2* és 1* szállodákban 15 180 Ft A fenti 1. a) és 1. b) pont szerinti jogdíjak kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû gépzene-felhasználás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös

2. szám


165

helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközlemény I. fejezetében egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. 1. c) Szállodák, gyógyszállodák, wellness szállodák, garniszállodák, illetve apartmanházak szobáiban történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén a szálláshely szobaszámától és a csillagbesorolástól függõen az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 4* és 5* szálláshelyek: 10 szobáig 11–25 szobáig 26–50 szobáig 51–100 szobáig 101–150 szobáig 151–200 szobáig 201–250 szobáig 251–300 szobáig 301–350 szobáig 351–400 szobáig 401–500 szobáig 500 szoba felett

4 850 Ft 8 030 Ft 16 210 Ft 24 330 Ft 32 860 Ft 41 260 Ft 41 900 Ft 44 940 Ft 47 350 Ft 51 030 Ft 53 860 Ft 56 280 Ft

3* szálláshelyek: 10 szobáig 11–25 szobáig 26–50 szobáig 51–100 szobáig 101–150 szobáig 151–200 szobáig 201–250 szobáig 251–300 szobáig 301–350 szobáig 351–400 szobáig 401–500 szobáig 500 szoba felett


1* és 2* szálláshelyek: 10 szobáig 11–25 szobáig 26–50 szobáig 51–100 szobáig 101–150 szobáig 151–200 szobáig 201–250 szobáig 251–300 szobáig 301–350 szobáig 351–400 szobáig 401–500 szobáig 500 szoba felett


1. d) Panziók, fogadók, motelek, csillagbesorolás nélküli apartmanházak közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.) történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén (a vendéglátó kiszolgálás keretein kívül) az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: – – – –

Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban Városokban Egyéb településen

9 400 Ft 8 570 Ft 6 190 Ft 5 000 Ft

166


2. szám

Az 1. d) pont szerinti jogdíjak kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközlemény I. fejezetében egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. 1. e) Panziók, fogadók, motelek, csillagbesorolás nélküli apartmanházak közös helyiségeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben azonos üzemeltetõvel mûködõ drinkbárokban, presszókban központilag történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: – Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten 17 000 Ft – Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban 15 300 Ft – Városokban 11 100 Ft – Egyéb településen 9 160 Ft Az 1. e) pont szerinti jogdíjak kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközlemény I. fejezetében egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. 1. f) Panziók, fogadók, motelek, csillagbesorolás nélküli apartmanházak szobáiban történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén a szálláshely szobaszámától függõen az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 5 szobáig 4 020 Ft 6–10 szobáig 5 100 Ft 11–25 szobáig 6 750 Ft 25 szoba felett 8 100 Ft 1. g) Kempingek és üdülõházak közös helyiségeiben történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén (a vendéglátó kiszolgálás keretein kívül) a kempingek és az üdülõházak férõhelyétõl függõen helyiségenként havonta: 500 férõhelyig 6 540 Ft – minden további megkezdett 100 fõ férõhely után havonta további 870 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 1. h) Kempingek és üdülõházak közös helyiségeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben, azonos üzemeltetõvel mûködõ drinkbárokban, presszókban központilag történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén havonta 500 férõhelyig 12 850 Ft – ezen felül minden megkezdett 100 fõ férõhely után havonta további 1 690 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. A fenti 1. g) és 1. h) pont szerinti jogdíjak kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközlemény I. fejezetében egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. 1. i) A kempingek és üdülõházak szobáiban történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén a szálláshely férõhelyeinek számától függõen havonta az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 50 férõhelyig 2 610 Ft 100 férõhelyig 3 500 Ft 100 férõhely felett 3 780 Ft 1. j) Turistaházak, hostelek, munkásszállások és egyéb szálláshelyek közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.) történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén (vendéglátó kiszolgálás keretein kívül) helyiségenként havonta 4 400 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 1. k) Turistaházak, hostelek, munkásszállások és egyéb szálláshelyek közös helyiségeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben, azonos üzemeltetõvel mûködõ drinkbárokban, presszókban központilag történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén havonta 8 500 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. A fenti 1. j) és 1. k) pontban meghatározott jogdíjak kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközlemény I. fejezetében egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni.

2. szám


167

1. l) Turistaházak, hostelek, munkásszállások és egyéb szálláshelyek szobáiban történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén a szálláshely férõhelyétõl függõen havonta az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 50 férõhelyig 1 700 Ft 100 férõhelyig 2 040 Ft 100 férõhely felett 2 320 Ft 1. m) Üdülõkben, üdülõszövetkezetekben és egészségügyi intézményekben kereskedelmi szálláshelyként értékesített szobákban történõ nyilvános gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén a szállodai szerzõi jogdíjat kell fizetni. 2.1. Kereskedelmi szálláshelyeken történõ élõzene-felhasználás (III. fejezet 15.2. pont): Az 1. a)–1. b); 1. d)–1. e); 1. g)–1. h) és 1. j)–1. k) pontokban meghatározott esetekben kizárólag élõzene-felhasználás esetén az 1. a)–1. b); 1. d)–1. e); 1. g)–1. h) és 1. j)–1. k) pontokban megállapított összeg 150%-a a fizetendõ jogdíj. 2.2. Amennyiben a felhasználó legalább két zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), abban az esetben az 1. a)–1. b); 1. d)–1. e); 1. g)–1. h) és 1. j)–1. k) pontokban megállapított összeg 120%-a a fizetendõ jogdíj. 2.3. Amennyiben a felhasználó legalább négy zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), abban az esetben az 1. a)–1. b); 1. d)–1. e); 1. g)–1. h) és 1. j)–1. k) pontokban megállapított összeg 105%-a a fizetendõ jogdíj. 2.4. A 2.1–2.3. pontok alapján az élõ zene fejében fizetendõ jogdíjból a felhasználót 20%-os mértékû jogdíjkedvezmény illeti meg, ha az élõzene-felhasználással összefüggõ, a III. fejezet 6. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének egy naptári éven át, illetve idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés teljes idõtartamára hiánytalanul és pontos tartalommal eleget tesz. A jogdíjkedvezmény utólag, az adatszolgáltatással érintett naptári évet (idényt) követõ naptári évre (idényre) esedékes jogdíjból mindaddig jár, amíg az adatszolgáltatási kötelezettségnek a felhasználó az elõzõ mondat szerint eleget tesz. 3. Nem kereskedelmi szálláshelyeken történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni: 3. a) Üdülõk és üdülõszövetkezetek közös helyiségeiben (a vendéglátó kiszolgálás keretein kívül) történõ gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) esetén a szálláshely férõhelyétõl függõen helyiségenként havonta az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 20 férõhelyig 3 920 Ft 21–50 férõhelyig 4 890 Ft 51–100 férõhelyig 5 880 Ft 101–300 férõhelyig 7 830 Ft 300 férõhely felett 9 790 Ft 3. b) Üdülõk és üdülõszövetkezetek közös helyiségeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben, azonos üzemeltetõvel mûködõ, eltérõ profilú értékesítési helyeken központilag történõ gépzene-felhasználás esetén a szálláshely férõhelyétõl függõen havonta az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 20 férõhelyig 7 800 Ft 21–50 férõhelyig 9 780 Ft 51–100 férõhelyig 11 710 Ft 101–300 férõhelyig 15 590 Ft 300 férõhely felett 19 510 Ft A fenti 3. a) és 3. b) pontban megállapított jogdíjtételek kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközlemény I. fejezetében egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. 4.1. Nem kereskedelmi szálláshelyeken történõ élõzene-felhasználás (III. fejezet 15.2. pont) A 3. a)–3. b) pontokban meghatározott esetekben kizárólag élõzene-felhasználás esetén a 3. a), illetve a 3. b) pontokban megállapított összeg 150%-a a fizetendõ jogdíj. 4.2. Amennyiben a felhasználó legalább két zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), abban az esetben a 3. a)–3. b) pontokban megállapított összeg 120%-a a fizetendõ jogdíj.

168


2. szám

4.3. Amennyiben a felhasználó legalább négy zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), abban az esetben a 3. a)–3. b) pontokban megállapított összeg 105%-a a fizetendõ jogdíj. 4.4. A 4.1.–4.3. pontok alapján az élõzene-felhasználás fejében fizetendõ jogdíjból a felhasználót 20%-os mértékû jogdíjkedvezmény illeti meg, ha az élõzene-felhasználással összefüggõ, a III. fejezet 6. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének egy naptári éven át, illetve idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés teljes idõtartamára hiánytalanul és pontos tartalommal eleget tesz. A jogdíjkedvezmény az adatszolgáltatással érintett naptári évet (idényt) követõ naptári évre (idényre) esedékes jogdíjból mindaddig jár, amíg az adatszolgáltatási kötelezettségnek a felhasználó az elõzõ mondat szerint eleget tesz. 5. Magánszálláshelyeken (fizetõ-vendéglátás, falusi szállásadás) történõ zenefelhasználás esetén havonta 3 800 Ft jogdíjat kell fizetni. 6. Zenegép útján történõ zenefelhasználás: Ha az 1., 3. és 5. pontokban meghatározott gépzene-felhasználás (III. fejezet 15.1. pont) olyan eszköz alkalmazásával (pl. zenegép, táncgép) valósul meg, amely lehetõvé teszi, hogy a közönség tagja egyénileg válassza ki a meghallgatni kívánt zenemûvet, akkor az 1., 3., illetve 5. pontban megállapított jogdíj 20%-kal emelkedik. 7. Szomszédos jogi jogdíj: Az 1., 3., 5. és 6. pontokban megállapított szerzõi jogdíjakon felül további 21,5% az elõadómûvészek és a hangfelvétel-elõállítók közös jogkezelõ szervezeteit (MSZSZ-EJI, illetve MAHASZ) illetõ jogdíjat is meg kell fizetni a felsorolt pontokban meghatározott felhasználások esetén, ahol kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel vagy arról készült másolat bármilyen módon történõ közvetlen vagy közvetett nyilvánossághoz közvetítésére alkalmas technikai eszköz (bármilyen berendezés) áll rendelkezésre a felsorolt pontokban említett gépzene-felhasználáshoz (III. fejezet 15.1. pont).

III. Fejezet KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 1.1. A jelen közös jogdíjközlemény körében az ARTISJUS jogosult a saját nevében a felhasználókkal szemben eljárni, a felhasználási engedélyeket megadni, a jogdíjigényeket érvényesíteni, a jogdíjakra nézve a felhasználóknak jogdíjfizetési értesítõt, illetve számlát kibocsátani, és a bíróságok és hatóságok elõtti jogérvényesítés körében eljárni. Az ARTISJUS a jelen jogdíjközlemény alapján és körében a felhasználási engedély megadását a jogdíj megfizetésétõl teszi függõvé. A felhasználó az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy idõben szerzi meg. A felhasználás megkezdése elõtt megfizetett jogdíj, illetve jogdíjrészlet fejében a felhasználó a megfizetett jogdíjjal (a jogdíjrészlettel) arányos mértékû felhasználási engedélyt szerez. 1.2. A díjfizetéssel legalább negyedéves idõszakra – ennél rövidebb idényjellegû üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes idõtartamára – elõzetesen kell jogot szerezni a felhasználásra, azaz elõzetesen kell megfizetni a jogdíjat [Szjt. 25. § (5) bekezdés]. 2.1. A jelen jogdíjközlemény I. fejezetében meghatározott zenefelhasználások esetén az üzlet mûködési engedélyében vagy tartalmilag ennek megfelelõ közigazgatási határozatban meghatározott üzemeltetõ minõsül felhasználónak. A jogdíjat a felhasználó köteles fizetni. A jogdíj megfizetésére vonatkozó tartozásátvállalásról a 2.2. pont rendelkezik. 2.2. Ha eseti rendezvény szervezése során a 2.1. pontban meghatározott felhasználó és olyan személy, akit a jelen pont szerint az eseti rendezvény szervezõjének kell tekinteni, úgy állapodnak meg, hogy a jelen jogdíjközlemény szerinti jogdíjat e személy fizeti meg az ARTISJUS a felhasználó és az említett személy ilyen megállapodásához, mint tartozásátvállaláshoz jogosultként hozzájárulhat [Ptk. 332. §]. Az eseti rendezvény szervezõjének azt kell tekinteni, akit a bármilyen formában szedett belépõdíj, valamint a bármely jogcímen a nyilvános elõadással összefüggésben befolyó egyéb bevétel (reklám- és szponzorbevétel, illetve támogatás stb.) megillet. Ha a nyilvános elõadást megvalósító rendezvényt vagy annak egy részét a szervezõ által igénybe vett harmadik személy (szervezet) szervezi, a rendezvény szervezõjének a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõt kell tekinteni, amennyiben a bevétel a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõnél keletkezik. Ebben az esetben a harmadik személyt (szervezetet) a szervezésért (közremûködésért) megilletõ (megbízási vagy egyéb) díj nem minõsül bevételnek.

2. szám


169

3.1. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában bevételen a jegyek, bérletek eladásából származó bevételt, valamint a bármilyen forrásból származó befizetést (pl. egyéb, belépõdíjnak minõsülõ bevételt, valamint a bármilyen jogcímen befolyó reklám- és szponzorbevételt, illetve támogatást stb.), továbbá dolog átadásával vagy tevékenység végzésével nyújtott szolgáltatást kell érteni, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. 3.2. Hozzá kell számítani a bevételhez a térítésmentes (tisztelet-, szakmai stb.) jegyek értékét is. Ilyen esetben a szerzõi jogdíjalap megállapításához a kereskedelmi forgalomban legnagyobb darabszámban értékesített jegy ellenértékét kell figyelembe venni. 3.3. Ha a jogdíjszámítás alapja tárgya az áfának, abban az esetben bevétel alatt az áfa nélküli bevétel értendõ. Amennyiben a szerzõi jogdíj meghatározásakor belépõdíjat kell figyelembe venni, akkor a számítás alapja a belépõdíj áfa nélküli összege. 3.4. A jogdíjközlemény alkalmazásában belépõdíjnak kell tekinteni minden olyan fizetés áfát nem tartalmazó összegét, amely elõfeltétele a mûsoros elõadáson vagy táncmulatságon való részvételnek (belépõjegy, mûsormegváltás, adományjegy, meghívó, egyéni azonosító stb.). Nem minõsül belépõjegynek a turisztikai vállalkozás által szervezett idegenforgalmi jellegû rendezvénynek a vendéglátó-ipari szolgáltatásokon kívüli részére beszedett részvételi díja. 4. A felhasználó a már nyilvánosságra hozott zenemûvek és irodalmi mûvek felhasználásának megkezdését és a már megkezdett felhasználás megváltoztatását az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján írásban elõzetesen köteles az ARTISJUS-nak bejelenteni. 5.1. Ha a zene- és irodalmi mûvek nyilvános elõadása körében a felhasználó a felhasználás megkezdésére vagy megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettségének [Szjt. 25. § (4) bekezdés] nem tesz eleget, és az ARTISJUS csak az ellenõrzés során szerez tudomást a felhasználásról, az Szjt. 25. § (6) bekezdése alapján a felhasználó – a közös jogkezelõ szervezet ellenõrzési költségeinek fedezésére – költségátalány fizetésére köteles, amelynek összege a fizetendõ szerzõi jogdíj összegével egyezik meg. 5.2. Ha a felhasználó az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján a felhasználás megszüntetését az 5.1. pont szerinti ellenõrzés napját követõen, az ellenõrzés napját magában foglaló negyedévben, illetve negyedévnél rövidebb idõtartamú idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés tartamán belül jelenti be, a jogdíjat és a költségátalányt a bejelentés 5.3. pont szerinti hatályossá válásának napjáig kell fizetni. 5.3. Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat legalább negyedéves idõszakra kell fizetni, a bejelentés hatálya legkorábban a bejelentés napját magában foglaló negyedév utolsó napjára szólhat. Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat az üzemeltetés teljes, negyedévnél rövidebb idõtartamára kell fizetni, a bejelentés hatálya az üzemeltetés idõtartamának utolsó napjára szólhat. A bejelentés hatályossá válásáról szóló rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a felhasználás megszüntetésének az oka a felhasználó zenefelhasználással járó üzleti tevékenységének megszüntetése (szünetelése). 5.4. Amennyiben a felhasználó a jogdíj megállapításához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az ARTISJUS a jogdíj alapját az Szjt. 25. § (4) bekezdése szerinti helyszíni ellenõrzés adatai, illetve az egyéb rendelkezésre álló adatok (például írott és elektronikus sajtó, egyéb média, a helyszínt rendelkezésre bocsátó tájékoztatása stb.) alapján állapítja meg. 6. Zenemûvek személyes elõadómûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadása (élõzene-felhasználás) esetén a felhasználó köteles a felhasznált mûvek címét, szerzõjét, az elhangzás idõtartamát és az elhangzás gyakoriságát az ARTISJUS által rendszeresített ûrlapon közölni [Szjt. 92. § (5) bekezdés]. 7.1. A zenefelhasználást végzõ üzletek (pl. vendéglátó üzletek) jogdíjfizetés szempontjából történõ besorolását a zene-, illetve irodalmi mûvek, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek felhasználása mértékének, valamint annak figyelembevételével, hogy a felhasználás milyen mértékben szolgálja jövedelemszerzés vagy -fokozás célját [Szjt. 38. § (2) bekezdés], az ARTISJUS, a MAHASZ és az MSZSZ-EJI határozza meg. 7.2. Ha valamely felhasználónál (vendéglátó üzletben stb.) egy napon belül többféle zenefelhasználás [pl. élõ zene, mûszaki eszközökkel szolgáltatott zene (gépzene) stb.] is megvalósul, a megfelelõ szerzõi jogdíjat minden felhasználásért külön-külön kell fizetni, az I. és a II. fejezetben meghatározottak szerint.

170


2. szám

7.3. Ha valamely vendéglátó-ipari üzletben vagy kereskedelmi szálláshelyen több értékesítõ helyen külön-külön szolgáltatnak zenét, helyenként külön-külön kell a megfelelõ szerzõi jogdíjat megfizetni, akkor is, ha a zeneszolgáltatás ugyanazon mûszaki eszközzel történik. 8.1.1. A felhasználókkal, a felhasználók képviseletében eljáró, az érintett felhasználók jelentõs részét megfelelõen képviselõ országos vagy regionális érdek-képviseleti szervezetekkel, illetve a 8.4. pont szerinti hálózat tagjával, a hálózatban résztvevõ összes felhasználóra kiterjedõen a jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseiben meghatározott tételes vagy %-os szerzõi jogdíjfizetés helyett az ARTISJUS átalányjogdíjat tartalmazó felhasználási szerzõdést is köthet. 8.1.2. Átalánydíjas felhasználási szerzõdés csak akkor köthetõ, ha a) az azzal érintett felhasználónak az ARTISJUS-szal szemben szerzõi jogdíjtartozása nincs, és bejelentési (4. pont) [Szjt. 25. § (4) bekezdés], illetve a felhasználás mértékére vonatkozó adat- (pl. mûsor) közlési kötelezettségének (6. pont) [Szjt. 92. § (5) bekezdés] eleget tett; b) az átalánydíjas felhasználási szerzõdés megkötését a felhasználás sajátos körülményei, vagy a felhasználás és ennek folytán a felhasználó, illetve felhasználók által fizetendõ szerzõi jogdíj jelentõs mértéke, vagy a felhasználók jelentõs részének azonos országos vagy regionális érdek-képviseleti szervben való önkéntes tagsága és az érdek-képviseleti szerv felhasználási szerzõdés kötésére irányuló jogszabály- és alapszabályszerû felhatalmazása ezt lehetõvé és indokolttá teszi. 8.2. Az átalányszerzõdések megkötése során az ARTISJUS az átalányszerzõdésekkel érintett felhasználók között az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ megkülönböztetést nem alkalmazhat, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít [Szjt. 90. § (4) bekezdés]. 8.3.1. Országos vagy regionális érdek-képviseleti szervekkel csak abban az esetben köthetõ átalányszerzõdés, ha az érdek-képviseleti szerv a tagjai (az érintett felhasználók) jogdíj fizetéséért megfelelõ biztosítékot nyújt, és/vagy az érintett felhasználók által fizetendõ jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (szomszédos jogi teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyûjti és az ARTISJUS-nak továbbítja, és/vagy a jogdíjfizetési kötelezettséget egészben vagy részben átvállalja. 8.3.2. A jogdíjközlemény jelen pontjának alkalmazásában regionális érdek-képviseleti szerveknek az Európai Bizottság 2007. február 1-jei 105/2007/EK rendeletének mellékletében a NUTS2 régiókként meghatározott régiók szintjén mûködõ regionális érdek-képviseleti szervek minõsülnek. 8.4.1. Az ARTISJUS a 8.1.2. pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén átalánydíjas felhasználási szerzõdést köthet áruk értékesítésével, illetve szolgáltatások nyújtásával egységesített elvek szerint mûködõ hálózat (például franchise) azon tagjával (például franchise adó), amely – szerzõdésben a hálózat tagjainak (felhasználóknak) jogdíjfizetési kötelezettségét átvállalja; vagy – a hálózat tagjainak (felhasználóknak) jogdíjfizetési kötelezettségére megfelelõ biztosítékot nyújt; és/vagy – a hálózat tagjai (felhasználók) által fizetendõ jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, illetve a felhasználás mértékére, a felhasznált mûvekre (szomszédos jogi teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyûjti és az ARTISJUS-nak továbbítja. 8.4.2. Abban az esetben, ha a hálózat szerzõdést kötõ tagja a hálózat többi tagjának (felhasználóknak) a jogdíjfizetési kötelezettségét nem vállalja át, a hálózat tagjai (felhasználók) közül a szerzõdés által biztosított átalányjogdíj-fizetési lehetõséggel csak a hálózatnak azon tagja (felhasználó) élhet, amely önállóan megfelel a 8.1.2. a) pontban foglalt feltételnek. 8.4.3. Az átalánydíjas felhasználási szerzõdés megköthetõ abban az esetben is, ha a hálózat egyes tagjai egymás felett befolyással rendelkeznek, illetve egymás befolyása alatt állnak, illetve az ilyen befolyás hiányában is, ha a hálózat egységes elvek szerinti mûködését a tagok közötti szerzõdés határozza meg. 9. A jelen jogdíjközleményben meghatározott bármely kedvezmény kizárólag azt a felhasználót illeti meg, akinek az ARTISJUS-szal szemben három hónapnál régebbi lejárt tartozása nem áll fenn, és bejelentési (4. pont) [Szjt. 25. § (4) bekezdés], illetve a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (szomszédos jogi teljesítményekre) vonatkozó adat- (pl. mûsor) közlési kötelezettségének (6. pont) [Szjt. 92. § (5) bekezdés] határidõben eleget tett. 10. Az ARTISJUS a szerzõi jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a mûfelhasználás módját és mértékét a helyszínen ellenõrizheti [Szjt. 25. § (4) bekezdés].

2. szám


171

11. A jelen jogdíjközleményben egyedileg nem meghatározott, de a jogdíjközlemény alkalmazási körébe tartozó felhasználások esetén a közzétett jogdíjmértékek meghatározásakor alkalmazott elvek és arányok figyelembevételével az ARTISJUS által esetenként megállapított jogdíj fizetendõ. 12. A jelen jogdíjközleményben megállapított jogdíjak mértéke figyelembe veszi a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználások során védett és nem védett mûvek felhasználása egyaránt megtörténik. Ha a felhasználó bizonyítja [Szjt. 92. § (3) bekezdés], hogy a felhasználás – figyelemmel az át- és feldolgozott mûvekre is – kizárólag olyan mûveket, illetve hangfelvételek bármely nyilvánossághoz közvetítésével [Szjt. 77. § (1) bekezdés] járó nyilvános elõadás esetén, kizárólag olyan elõadásokat vagy hangfelvételeket érint, amelyek mindegyikére nézve a védelmi idõ eltelt, a felhasználás fejében jogdíjat nem kell fizetni. 13. A jelen jogdíjközlemény szerinti engedélyezés nem terjed ki a színpadra szánt irodalmi mûvek és zenedrámai mûvek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi mûvek és a nagyobb terjedelmû nem színpadra szánt szépirodalmi mûvek (pl. regények) teljes terjedelemben történõ elõadására [Szjt. 25. § (3) bekezdés]. 14. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjak az áfa összegét nem tartalmazzák. A jogdíjat a törvényes áfát is tartalmazó összegben kell megfizetni. 15.1. A jelen jogdíjközlemény értelmében gépzene-felhasználás a zenemû érzékelhetõvé tétele bármilyen mûszaki eszközzel vagy módszerrel [Szjt. 24. § (2) bekezdés b) pont]. Gépzene-felhasználás többek között: – rádió, televízió mûsorának lejátszása (hangszóróval történõ megszólaltatása, illetve képernyõn való megjelenítése) rádiókészülék, televíziókészülék vagy egyéb erre alkalmas készülék útján; – a zenemû – analóg vagy digitális hordozón vagy bármilyen formátumú digitális fájlként rendelkezésre álló – példányának lejátszása magnó, lemezjátszó, music-center, videó-lejátszó, CD-, CD-ROM-, képlemez-, DVD-lejátszó, mp3 lejátszó, egyéb hordozható zenelejátszó készülék, számítógép, zenegép, számítógép alapú zenegép vagy egyéb erre alkalmas készülék útján; valamint – bármilyen módon, ideértve bármilyen számítógépes hálózat útján közönséghez közvetített zenemû lejátszása számítógéppel vagy egyéb erre alkalmas technikai eszközzel. 15.2. Jelen jogdíjközlemény értelmében élõzene-felhasználás a zenemûvek személyes elõadómûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadása [Szjt. 24. § (2) bekezdés a) pont].

IV. Fejezet A JOGDÍJKÖZLEMÉNY IDÕBELI HATÁLYA A fenti jogdíjközlemény 2008. január 1-jétõl 2008. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület *** Az ARTISJUS által megállapított szerzõi jogdíjakat az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2008. január 24. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

172


2. szám

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (K 08) az üzletek és egyéb zenefelhasználók számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl A jogdíjközleményben meghatározott felhasználók által történõ felhasználás tekintetében az ARTISJUS a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 16. § (1) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (1), (4), (5), (6) bekezdésében, 90. § (1) bekezdésében, valamint 92. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, továbbá a 77. §-ban foglalt jogok tekintetében a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével (MAHASZ) és a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájával (MSZSZ-EJI) egyetértésben az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának, illetve nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ alábbi szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakat (a továbbiakban együtt: jogdíj), valamint a felhasználás egyéb feltételeit állapítja meg:

I. Fejezet ÜZLETEK ÉS EGYÉB ZENEFELHASZNÁLÓK ÁLTAL FIZETENDÕ JOGDÍJAK 1. A következõ üzletekben és egyéb felhasználóknál gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 1. a) Áruházakban, üzletekben, állandó jellegû kiállító és árubemutató termekben – melyek mûködési engedélyében meghatározott fõ (jellegadó, elsõ helyen megjelölt) üzletkör áruk értékesítése – a vendéglátó kiszolgálás keretein kívül az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta: 1 850 Ft/hó alapdíj 1–50 m2 1 850 Ft + az 50 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj 1,67%-a 51–200 m2 2 6 475 Ft + a 200 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj 1,33%-a 201–500 m 2 13 875 Ft + az 500 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj 1%-a 501–2 000 m 41 625 Ft + a 2 000 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj 0,87%-a 2 001–5 000 m2 2 89 886 Ft + az 5 000 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj 0,74%-a 5 001–10 000 m 2 158 405 Ft + a 10 000 m 2 feletti terület után m2-ként az alapdíj 0,67%-a 10 001–20 000 m 2 281 738 Ft + a 20 000 m 2 feletti terület után m2-ként az alapdíj 0,61%-a 20 000 m felett Az ARTSIJUS a %-ban meghatározott 1 m2-re esõ jogdíj-részösszeget két tizedesjegy pontossággal számítja ki. A felhasználó a teljes alapterületre számított, a kerekítés általános szabályainak alkalmazásával (azaz 5 tized alatt lefelé, 5 tizednél és 5 tized fölött felfelé kerekítve) forintra kerekített szerzõi jogdíjat köteles megfizetni. A bevásárló-központokban a közös területhez hozzá kell számítani azon üzletek alapterületét is, amelyek a közös területtel egy légtérben vannak, ha az itt említett területen nincs önálló gépzene-felhasználás. 1. b) Áruházakban, üzletekben, állandó jellegû kiállító és árubemutató termekben a közös területen a vendéglátó tevékenység keretein belül történõ központi gépzene-felhasználás esetén az 1. a) pontban megállapított szerzõi jogdíj kétszeresét kell fizetni. Abban az esetben, ha a központi zenefelhasználáson kívül a vendéglátó üzlet üzemeltetõje is szolgáltat zenét, a vendéglátó üzletekre vonatkozó (a tárgyévben alkalmazandó „V” jelû) jogdíjközleményben megállapított jogdíjat kell fizetni. 1. c) Üzletekben, kiállító és árubemutató termekben – melyek mûködési engedélyében meghatározott fõ (jellegadó, elsõ helyen megjelölt) üzletkör szolgáltatások nyújtása (például szépségszalonok, szoláriumok, kozmetikák stb.) – amennyiben azok nevesítve a díjszabásban egyéb helyen nincsenek meghatározva, a vendéglátó tevékenység keretein kívül az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta 1–50 m2 51–200 m2 201–500 m2 501–2 000 m2

2 450 Ft/hó alapdíj 2 450 Ft + az 50 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj 1,61%-a 8 900 Ft + a 200 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj 1,43%-a 19 700 Ft + az 500 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj 0,95%-a

2. szám


173

2 001–5 000 m2 57 200 Ft + a 2 000 m2 feletti terület után m2-ként az alapdíj 0,8%-a 2 117 200 Ft + az 5 000 m 2 feletti terület után m2-ként az alapdíj 0,77%-a 5 001–10 000 m 2 212 200 Ft + a 10 000 m 2 feletti terület után m2-ként az alapdíj 0,64%-a 10 001–20 000 m 2 382 200 Ft + a 20 000 m 2 feletti terület után m2-ként az alapdíj 0,54%-a 20 000 m felett Az ARTSIJUS a %-ban meghatározott 1 m2-re esõ jogdíj-részösszeget két tizedesjegy pontossággal számítja ki. A felhasználó a teljes alapterületre számított, a kerekítés általános szabályainak alkalmazásával (azaz 5 tized alatt lefelé, 5 tizednél és 5 tized fölött felfelé kerekítve) forintra kerekített szerzõi jogdíjat köteles megfizetni. 1. d) Üzemanyagtöltõ állomásokon (a kereskedelmi üzlet zenefelhasználásán és a vendéglátó tevékenység keretein kívül) történõ zenefelhasználás esetén havonta 4 210 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 1. e) Ügyfélvárókban, ügyfélszolgálati irodákban, valamint egyéb nyilvános váróhelyiségekben történõ zenefelhasználás esetén havonta 2 620 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 1. f) Közterületre nem rendszeres közvetítéssel történõ zenefelhasználás esetén hangszórónként havonta 880 Ft, kivetítõ használata esetén naponta 1 870 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 1. g) Közterületre rendszeres közvetítéssel történõ zenefelhasználás esetén hangszórónként havonta 6 520 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 1. h) Garázsokban, mélygarázsokban, parkolókban, parkolóházakban történõ zenefelhasználás esetén m2-enként és havonta az 1. a) pontban meghatározott szerzõi jogdíj 30%-át kell fizetni. 1. i) Egy vagy több napos rendezvényhez kapcsolódó önálló zenefelhasználást alkalmi árusítás keretében végzõ üzletek üzemeltetõinek naponta 1 550 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 2. Gépjármûvekrõl történõ reklám vagy propaganda célú zenefelhasználás esetén havonta 2 100 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 3. Múzeumokban történõ gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén havonta 640 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 4. Eseti vásárokon, kiállításokon és árubemutatókon történõ zenefelhasználás esetén vendéglátó kiszolgálás keretein kívül: 4. a) A vásár szervezõje, rendezõszerve vagy közremûködõje által lebonyolított központi rendezvényeken az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: Koncert, kizárólag élõzene-felhasználás (II. fejezet 15.2. pont), diszkó, divatbemutató, show-mûsor, zenés sportbemutató esetén helyszínenként és naponta Budapesten 49 800 Ft vidéken a vásár alapterülete alapján 30 400 Ft 5 000 m2-ig 37 500 Ft 5 001 m2 felett A vásár területén történõ gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén naponta Budapesten hangszórónként és képernyõnként 1 520 Ft vidéken a vásár alapterülete alapján 1 000 m2-ig 9 000 Ft 15 100 Ft 1 001–3 000 m2-ig 18 100 Ft 3 001–5 000 m2-ig 2 23 300 Ft 5 001–10 000 m -ig 5 420 Ft 10 000 m2 felett minden megkezdett 5 000 m2 után további 4. b) A kiállítók által szervezett és az általuk használt területen lebonyolított rendezvények után alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni naponta: – koncert, show-mûsor, diszkó esetén Budapesten 14 540 Ft vidéken 9 000 Ft – divatbemutató esetén Budapesten 9 000 Ft vidéken 5 410 Ft

174


– háttér élõzene-felhasználás (II. fejezet 15.2. pont) esetén Budapesten vidéken – zenés sportbemutató esetén Budapesten vidéken – A kiállítók által, az általuk használt területen történõ gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni naponta Budapesten hangszórónként és képernyõnként vidéken hangszórónként és képernyõnként

2. szám

6 520 Ft 4 850 Ft 5 410 Ft 3 610 Ft

1 590 Ft/nap 1 520 Ft/nap

5.1. Zenefelhasználás filmszínházakban: 5.1. a) Filmszínházakban a film nyilvános vetítése esetén a filmben megfilmesített zenemû felhasználásáért az áfát nem tartalmazó jegybevétel 1,5%-ának megfelelõ mértékû szerzõi jogdíjat kell fizetni. 5.1. b) Filmszínházakban a fõ filmvetítésen kívüli gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén elõadásonként 81 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 5.1. c) Filmszínházon kívüli nyilvános vetítés vagy videó elõadás esetén, ha az fõszolgáltatásként tekinthetõ meg, a filmben, audiovizuális mûben megfilmesített zenemû felhasználásáért az 5.1. a) pontban meghatározott szerzõi jogdíjat kell fizetni. Ilyen elõadás esetén azonban legalább az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni elõadásonként: 1–100 fõig 810 Ft 101–500 fõig 1 160 Ft 501–1 000 fõig 1 730 Ft 1 000 fõ felett 5 770 Ft 5.1. d) A filmszínházak havonta utólag, a tárgyhónapot követõ hó 10. napjáig az elõadott filmek címét és az elõadások számát tartalmazó mûsort kötelesek benyújtani az ARTISJUS-nak. A filmszínház a díjfizetéssel a felhasználási engedélyt havonta köteles megszerezni. 5.2. Zenefelhasználás színházakban: Színházakban a színpadi elõadás cselekményén kívül zenefelhasználás (pl. háttér, elõzetes, szünetközi zene) esetén – gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén elõadásonként 600 Ft – kizárólag élõzene-felhasználás (II. fejezet 15.2. pont) esetén elõadásonként 4 800 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 5.3. Színházakban, filmszínházakban, mûvészeti, közmûvelõdési és egyéb, többfunkciós kulturális intézményekben végzett központi háttérzene jellegû zenefelhasználás esetén az 5.1. és 5.2. pontban meghatározott jogdíjakon és a vendéglátó üzlet üzemeltetõje által fizetendõ jogdíjon felül négyzetméterenként és havonta az 1. c) pontban meghatározott szerzõi jogdíj 30%-át kell fizetni. 6. a) Divatbemutatókon, szépségversenyeken, kozmetikai bemutatókon, fodrászversenyeken történõ zenefelhasználás esetén az áfát nem tartalmazó bevétel 8%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni abban az esetben is, ha a rendezvényhez mûsor kapcsolódik, azonban legalább az alábbiakban a résztvevõk számától függõen megállapított szerzõi jogdíjat kell fizetni: 1–100 fõig 22 000 Ft 101–500 fõig 30 500 Ft 501–1 000 fõig 46 400 Ft 1 000 fõ felett 61 100 Ft 6. b) Belépõdíj nélküli divatbemutatókon, szépségversenyeken, kozmetikai bemutatókon, fodrászversenyeken történõ zenefelhasználás esetén naponta 30 750 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 7. a) Repülõgépen történõ zenefelhasználás esetén – amennyiben zenefelhasználás csak a földön történik, járatonként – amennyiben zenefelhasználás levegõben is történik, járatonként szerzõi jogdíjat kell fizetni.

600 Ft 1 950 Ft

2. szám


175

7. b) A tömegközlekedés körében menetrend szerint közlekedõ, személyszállítást végzõ vízi és szárazföldi jármûveken (például hajó, autóbusz, vonat) történõ zenefelhasználás esetén jármûvenként havonta 620 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 7. c) Olyan vízi és szárazföldi közlekedési jármûveken, amelyeken idegenforgalmi, szórakoztató vagy egyéb kereskedelmi szolgáltatást nyújtanak (például nosztalgiahajó/vonat; sétahajó, városnézõ járat), illetve az a) pontba nem tartozó jármûveken történõ (i) diszkó zenefelhasználás esetén járatonként 5 160 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni, (ii) mûsoros elõadás, koncert esetén járatonként 2 330 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni, (iii) gépzene-felhasználás esetén járatonként 1 230 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni, (iv) kizárólag élõzene-felhasználás (II. fejezet 15.2. pont) esetén a (iii) pontban meghatározott szerzõi jogdíjon felül járatonként további 1 930 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 7. d) A 7. c) pontban meghatározott zenefelhasználások esetén a jármû befogadóképességét alapul véve minden megkezdett 50 fõ után a két legdrágább belépõdíjnak megfelelõ összeget, kötelezõ fogyasztási díj esetén pedig szintén a jármû befogadóképességét alapul véve minden megkezdett 50 fõ után egy kötelezõ fogyasztási díjnak megfelelõ összegû szerzõi jogdíjat is meg kell fizetni járatonként az egyébként fizetendõ szerzõi jogdíjon felül. 7. e) Utazásszervezõk, utazásközvetítõk, idegenforgalmi szolgáltató irodák által szervezett, illetve értékesített utakon saját vagy bérelt autóbuszon történõ zenefelhasználás esetén az utazást szervezõnek, illetve az utazást értékesítõnek autóbuszonként és járatonként 1 230 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 7. f) Taxikban történõ zenefelhasználás esetén gépkocsinként és évenként 1 620 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 8. a) Sportversenyeken és sportbemutatókon történõ zenefelhasználás esetén (az ezekhez kapcsolódó mûsorok kivételével) mérkõzésenként, illetve sporteseményenként (többnapos sportesemény esetén naponta) 1–200 fõ befogadóképességig 1 210 Ft 201–500 fõ befogadóképességig 1 410 Ft 501–1 000 fõ befogadóképességig 2 790 Ft 1 001–5 000 fõ befogadóképességig 5 570 Ft 5 001–10 000 fõ befogadóképességig 13 800 Ft 10 001–50 000 fõ befogadóképességig 27 800 Ft 50 001–60 000 fõ befogadóképességig 49 700 Ft 60 001–70 000 fõ befogadóképességig 61 000 Ft 70 000 fõ befogadóképesség felett 78 600 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 8. b) Sportversenyeken és sportbemutatókon, azokban az esetekben, amikor a zenefelhasználás szervesen összefügg a versennyel, bemutatóval, mérkõzésenként, illetve sporteseményenként (többnapos sportesemény esetén naponta) az ezekhez kapcsolódó mûsorok kivételével 1–100 fõ befogadóképességig 101–200 fõ befogadóképességig 201–500 fõ befogadóképességig 501–1 000 fõ befogadóképességig 1 001–2 000 fõ befogadóképességig 2 001–5 000 fõ befogadóképességig 5 001–10 000 fõ befogadóképességig 10 001–20 000 fõ befogadóképességig 20 001–30 000 fõ befogadóképességig 30 001–40 000 fõ befogadóképességig 40 000 fõ befogadóképesség felett szerzõi jogdíjat kell fizetni.

2 700 Ft 4 030 Ft 6 060 Ft 10 100 Ft 14 100 Ft 18 000 Ft 22 100 Ft 39 700 Ft 53 000 Ft 70 400 Ft 90 000 Ft

8. c) Ha a 8. a), 8. b) pontok szerinti zenefelhasználás mellett a rendezvény a nyilvános elõadást szervezõkre vonatkozó külön (a tárgyévben alkalmazandó „Sz” jelû) jogdíjközlemény szerinti programot is tartalmaz, valamint a zenemûvek nyilvános elõadása és sportversenyek és/vagy sportbemutatók szervesen összekapcsolódnak, a fizetendõ szerzõi jogdíj az áfát nem tartalmazó bevétel 4%-a. Amennyiben a rendezvény belépõdíj nélküli, úgy a nyilvános elõadást szervezõkre vonatkozó külön (a tárgyévben alkalmazandó „Sz” jelû) jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni a jogdíj megállapításakor.

176


2. szám

8. d) Mûjégpályákon, természetes jégpályákon felhasznált zene esetén a befogadóképesség figyelembevételével minden megkezdett 50 fõ után naponta a két legdrágább jegy árának megfelelõ szerzõi jogdíjat kell fizetni. Amennyiben a belépõdíjat naponta több alkalommal szedik, a szerzõi jogdíjat alkalmanként kell fizetni. Amennyiben belépõdíjat nem szednek, úgy legfeljebb 100 fõ befogadóképesség esetén a naponta 1 000 Ft szerzõi jogdíjat, 100 fõ feletti befogadóképesség esetén naponta 2 000 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 8. e) Strandokon, uszodákban, kempingekben (a vendéglátó-ipari üzletekre és szálláshelyekre vonatkozó (a tárgyévben alkalmazandó „V” jelû) jogdíjközlemény II. fejezet 1. g)–h)–i) pontjaiban foglalt felhasználások kivételével), gyógyfürdõkben központi zenefelhasználás esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta: 1 000 fõ befogadóképességig 12 300 Ft minden további megkezdett 1 000 fõ után további 7 270 Ft 8. f) Aquaparkokban, vízi vidámparkokban és egyéb, emelt szintû szolgáltatást nyújtó fürdõhelyeken történõ zenefelhasználás esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta 1 000 fõ befogadóképességig 19 000 Ft minden további megkezdett 1 000 fõ után további 8 260 Ft 9. a) Zenés csoportos sportfoglalkozáson (pl. aerobic, kondicionáló torna, egyéb) a felhasznált zene után az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni hetente: Budapesten, megyeszékhelyen, megyei jogú városban

Egyéb településen

Heti 1–5 alkalom 600 Ft Heti 6–14 alkalom 1 700 Ft Heti 15–21 alkalom 2 550 Ft Heti 21 alkalom felett foglalkozásonként további 120 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni.

500 Ft 1 200 Ft 1 800 Ft

9. b) Kondicionáló termekben háttérzene jellegû zenefelhasználás esetén a létesítmény alapterülete alapján az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta:

1–100 m2-ig 101–200 m2-ig 201–500 m2-ig 500 m2 felett

Budapesten, megyeszékhelyen, Egyéb településen megyei jogú városban 4 195 Ft 5 245 Ft 6 575 Ft 12 165 Ft

3 845 Ft 4 805 Ft 6 030 Ft 10 545 Ft

10. a) Utazó vidámparkokban (mutatványosok: körhinta, hajóhinta, céllövölde stb.) történõ zenefelhasználás esetén vidámparkonként 23 000 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni évente. 10. b) Állandó vidámparkokban történõ zenefelhasználás esetén hangfalanként és naponta 800 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 10. c) Cirkuszok elõadásaiban bemutatott, nem színpadra szánt zenemûvek felhasználásáért az áfát nem tartalmazó jegybevétel 5%-át kell szerzõi jogdíjként fizetni. 11. a) Játékkaszinókban gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén naponta 2 000 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 11. b) I. kategóriájú játéktermekben gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén naponta 1–50 m2-ig 51–100 m2-ig 101–200 m2-ig 200 m2 felett szerzõi jogdíjat kell fizetni.

1 200 Ft 1 340 Ft 1 460 Ft 1 520 Ft

11. c) II. kategóriájú játéktermekben (videojáték, flipper, nyerõgép, ügyességi játék stb.) gépzene-felhasználás (II. fejezet 15.1. pont) esetén naponta 580 Ft 1–50 m2-ig 720 Ft 51–200 m2-ig 950 Ft 200 m2 felett szerzõi jogdíjat kell fizetni.

2. szám


177

11. d) A 11. a)–c) pont szerinti kizárólag élõzene-felhasználás (II. fejezet 15.2. pont), vagy fõ mûsorszámként történõ gépzene-felhasználás után naponta 2 500 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 11. e) Ha a játéktermekben vagy játékkaszinókban a zenefelhasználás olyan eszköz alkalmazásával (például zenegép, táncgép) valósul meg, amely lehetõvé teszi, hogy a közönség tagja egyénileg válassza ki a meghallgatni kívánt zenemûvet, akkor a 11. a)–11. c) pontban megállapított szerzõi jogdíj 20%-kal emelkedik. 12. a) Erotikus szolgáltatást nyújtó üzletekben (pl. peep show) erotikus tánc vagy filmek kísérõzenéjeként történõ zenefelhasználás esetén: – 5 kabinig naponta 1 250 Ft, – 5 kabin felett naponta 2 540 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 12. b) Szexuális és fizikai közérzetet javító szolgáltatást nyújtó üzletekben (pl. masszázsszalon) az elõzõ pontban nem említett zenefelhasználásért naponta 2 540 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. 13. Távbeszélõ útján megvalósuló, lehívásra hozzáférhetõvé tételnek nem minõsülõ [Szjt. 26. § (8) bekezdés, elsõ mondat] zenefelhasználás után az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 13. a) Kapcsolási, várakozási idõ alatt megvalósuló zenefelhasználás esetén: Zenefelhasználást lehetõvé tevõ technikai eszközönként (pl. központ, alközpont) a technikai eszközt üzemeltetõ: 1–20 vonalig, havonta 1 810 Ft 21–100 vonalig, havonta 2 710 Ft ezt meghaladóan 50 vonalanként havonta további 910 Ft szerzõi jogdíjat köteles fizetni. 13. b) Emelt díjas távközlési szolgáltatás nyújtása során megvalósuló zenefelhasználás (ide nem értve a külön jogdíjközleményben meghatározott, távközlési szolgáltatás keretében megvalósuló lehívásra hozzáférhetõvé tételt) esetében a szolgáltató: 1–20 vonalig, havonta 2 350 Ft 21–50 vonalig, havonta 8 160 Ft 51–100 vonalig, havonta 16 300 Ft ezt meghaladóan 50 vonalanként havonta további 4 540 Ft szerzõi jogdíjat köteles fizetni. A jelen pont alkalmazása során vonalnak kell tekinteni a hívó fél által önálló kapcsolási számmal hívható fõvonalat, valamint az önálló kapcsolási számmal rendelkezõ mellékállomást is. A vonalak számát az egyidejûleg lefolytatható beszélgetések száma határozza meg. 14. Szomszédos jogi jogdíj: az 1–13. pontokban meghatározott gépzene-felhasználások (II. fejezet 15.1. pont) esetén [ide nem értve az 5.1. a) és 5.1. c) pontok szerinti gépzene-felhasználást] az ott megállapított szerzõi jogdíjak mellett további 21,5%, az elõadómûvészek és a hangfelvétel-elõállítók közös jogkezelõ szervezeteit (MSZSZ-EJI, illetve MAHASZ) illetõ jogdíjat is meg kell fizetni akkor, ha kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel vagy arról készült másolat bármilyen módon történõ közvetlen és közvetett nyilvánossághoz közvetítésére alkalmas technikai eszköz (bármilyen berendezés) áll rendelkezésre a zeneszolgáltatáshoz. A jelen pont nem alkalmazható a jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó élõzene-felhasználások esetén.

II. Fejezet KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 1.1. A jelen közös jogdíjközlemény körében az ARTISJUS jogosult a saját nevében a felhasználókkal szemben eljárni, a felhasználási engedélyeket megadni, a jogdíjigényeket érvényesíteni, a jogdíjakra nézve a felhasználóknak jogdíjfizetési értesítõt, illetve számlát kibocsátani, és a bíróságok és hatóságok elõtti jogérvényesítés körében eljárni. Az ARTISJUS a jelen jogdíjközlemény alapján és körében a felhasználási engedély megadását a jogdíj megfizetésétõl teszi függõvé. A felhasználó az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy idõben szerzi meg. A felhasználás megkezdése elõtt megfizetett jogdíj, illetve jogdíjrészlet fejében a felhasználó a megfizetett jogdíjjal (a jogdíjrészlettel) arányos mértékû felhasználási engedélyt szerez.

178


2. szám

1.2. A díjfizetéssel legalább negyedéves idõszakra – ennél rövidebb vagy idényjellegû üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes idõtartamára – elõzetesen kell jogot szerezni a felhasználásra, azaz elõzetesen kell megfizetni a jogdíjat. [Szjt. 25. § (5) bekezdés]. 2.1. A jelen jogdíjközlemény I. fejezetében meghatározott zenefelhasználások esetén az üzlet mûködési engedélyében vagy tartalmilag ennek megfelelõ közigazgatási határozatban meghatározott üzemeltetõ minõsül felhasználónak. A jogdíjat a felhasználó köteles fizetni. A jogdíj megfizetésére vonatkozó tartozásátvállalásról a 2.2. pont rendelkezik. 2.2. Ha eseti rendezvény szervezése során a 2.1. pontban meghatározott felhasználó és olyan személy, akit a jelen pont szerint az eseti rendezvény szervezõjének kell tekinteni, úgy állapodnak meg, hogy a jelen jogdíjközlemény szerinti jogdíjat e személy fizeti meg az ARTISJUS a felhasználó és az említett személy ilyen megállapodásához, mint tartozásátvállaláshoz jogosultként hozzájárulhat [Ptk. 332. §]. Az eseti rendezvény szervezõjének a jelen pont szempontjából azt kell tekinteni, akit a bármilyen formában szedett belépõdíj, valamint a bármely jogcímen a nyilvános elõadással összefüggésben befolyó egyéb bevétel (reklám- és szponzorbevétel, illetve támogatás stb.) megillet. Ha a nyilvános elõadást megvalósító rendezvényt vagy annak egy részét a szervezõ által igénybe vett harmadik személy (szervezet) szervezi, a rendezvény szervezõjének a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõt kell tekinteni, amennyiben a bevétel a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõnél keletkezik. Ebben az esetben a harmadik személyt (szervezetet) a szervezésért (közremûködésért) megilletõ (megbízási vagy egyéb) díj nem minõsül bevételnek. 3.1. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában bevételen a jegyek, bérletek eladásából származó bevételt, valamint a bármilyen forrásból származó befizetést (pl. egyéb, belépõdíjnak minõsülõ bevételt, valamint a bármilyen jogcímen befolyó reklám- és szponzorbevételt, illetve támogatást stb.), továbbá dolog átadásával vagy tevékenység végzésével nyújtott szolgáltatást kell érteni, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. 3.2. Hozzá kell számítani a bevételhez a térítésmentes (tisztelet, szakmai stb.) jegyek értékét is. Ilyen esetben a jogdíjalap megállapításához a kereskedelmi forgalomban legnagyobb darabszámban értékesített jegy ellenértékét kell figyelembe venni. 3.3. Ha a jogdíjszámítás alapja tárgya az áfának, abban az esetben bevétel alatt az áfa nélküli bevétel értendõ. Amennyiben a szerzõi jogdíj meghatározásakor belépõdíjat kell figyelembe venni, akkor a számítás alapja a belépõdíj áfa nélküli összege. 3.4. A jogdíjközlemény alkalmazásában belépõdíjnak kell tekinteni minden olyan fizetés áfát nem tartalmazó összegét, amely elõfeltétele a mûsoros elõadáson vagy táncmulatságon való részvételnek (belépõjegy, mûsormegváltás, adományjegy, csoportok részére szervezett idegenforgalmi jellegû rendezvények részvételi díja, meghívó, egyéni azonosító stb.). 4. A felhasználó a már nyilvánosságra hozott zenemûvek és irodalmi mûvek felhasználásának megkezdését és a már megkezdett felhasználás megváltoztatását az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján írásban elõzetesen köteles az ARTISJUS-nak bejelenteni. 5.1. Ha a zene- és irodalmi mûvek nyilvános elõadása körében a felhasználó a felhasználás megkezdésére vagy megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettségének [Szjt. 25. § (4) bekezdés] nem tesz eleget, és az ARTISJUS csak az ellenõrzés során szerez tudomást a felhasználásról, az Szjt. 25. § (6) bekezdése alapján a felhasználó – a közös jogkezelõ szervezet ellenõrzési költségeinek fedezésére – költségátalány fizetésére köteles, amelynek összege a fizetendõ szerzõi jogdíj összegével egyezik meg. 5.2. Ha a felhasználó az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján a felhasználás megszüntetését az 5.1. pont szerinti ellenõrzés napját követõen, az ellenõrzés napját magában foglaló negyedévben, illetve negyedévnél rövidebb idõtartamú vagy idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés tartamán belül jelenti be, a jogdíjat és a költségátalányt a bejelentés 5.3. pont szerinti hatályossá válásának napjáig kell fizetni. 5.3. Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat legalább negyedéves idõszakra kell fizetni, a bejelentés hatálya legkorábban a bejelentés napját magában foglaló negyedév utolsó napjára szólhat. Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat az üzemeltetés teljes, negyedévnél rövidebb, illetve egyéb esetben negyedévnél rövidebb idõtartamára kell fizetni, a bejelentés hatálya az üzemeltetés idõtartamának utolsó napjára szólhat. A bejelentés hatályossá válásáról szóló rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a felhasználás megszüntetésének az oka a felhasználó zenefelhasználással járó üzleti tevékenységének megszüntetése (szünetelése). 5.4. Amennyiben a felhasználó a jogdíj megállapításához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az ARTISJUS a jogdíj alapját az Szjt. 25. § (4) bekezdése szerinti helyszíni ellenõrzés adatai, illetve az egyéb rendel-

2. szám


179

kezésre álló adatok (például írott és elektronikus sajtó, egyéb média, a helyszínt rendelkezésre bocsájtó tájékoztatása stb.) alapján állapítja meg. A helyszíni ellenõrzés során az ARTISJUS betekinthet a felhasználó birtokában lévõ azon okiratokba (ideértve a felhasználó pénzügyi dokumentumait és elszámolásait), amelyek olyan pénzügyi, illetve kereskedelmi adatokat tartalmaznak, amelyek a jogdíj megállapításához vagy a jogdíj mértékének ellenõrzéséhez szükségesek. 6. Zenemûvek személyes elõadómûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadása (élõzenei felhasználás) esetén a felhasználó köteles a felhasznált mûvek címét, szerzõjét, az elhangzás idõtartamát és az elhangzási gyakoriságát az ARTISJUS által rendszeresített ûrlapon közölni [Szjt. 92. § (5) bekezdés]. 7. Ha valamely, a jelen jogdíjközlemény hatálya, alá tartozó felhasználónál egy napon belül többféle zenefelhasználás [pl. élõzene-felhasználás és gépzene-felhasználás (15.1. és 15.2. pont)] is megvalósul, a megfelelõ szerzõi jogdíj külön-külön fizetendõ. 8.1.1. A felhasználókkal, a felhasználók képviseletében eljáró, az érintett felhasználók jelentõs részét megfelelõen képviselõ országos vagy regionális érdek-képviseleti szervezetekkel, illetve a 8.4. pont szerinti hálózat tagjával, a hálózatban részt vevõ összes felhasználóra kiterjedõen a jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseiben meghatározott tételes vagy %-os szerzõi jogdíjfizetés helyett az ARTISJUS átalányjogdíjat tartalmazó felhasználási szerzõdést is köthet. 8.1.2. Átalánydíjas felhasználási szerzõdés csak akkor köthetõ, ha a) az azzal érintett felhasználónak az ARTISJUS-szal szemben szerzõi jogdíjtartozása nincs, és bejelentési (4. pont) [Szjt. 25. § (4) bekezdés], illetve a felhasználás mértékére vonatkozó adat- (pl. mûsor) közlési kötelezettségének (6. pont) [Szjt. 92. § (5) bekezdés] eleget tett; b) az átalánydíjas felhasználási szerzõdés megkötését a felhasználás sajátos körülményei, vagy a felhasználás és ennek folytán a felhasználó, illetve felhasználók által fizetendõ szerzõi jogdíj jelentõs mértéke, vagy a felhasználók jelentõs részének azonos országos vagy regionális érdek-képviseleti szervben való önkéntes tagsága és az érdek-képviseleti szerv felhasználási szerzõdés kötésére irányuló jogszabály- és alapszabályszerû felhatalmazása ezt lehetõvé és indokolttá teszi. 8.2. Az átalányszerzõdések megkötése során az ARTISJUS az átalányszerzõdésekkel érintett felhasználók között az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ megkülönböztetést nem alkalmazhat, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít. [Szjt. 90. § (4) bekezdés]. 8.3.1. Országos vagy regionális érdek-képviseleti szervekkel csak abban az esetben köthetõ átalányszerzõdés, ha az érdek-képviseleti szerv a tagjai (az érintett felhasználók) jogdíj fizetéséért megfelelõ biztosítékot nyújt, és/vagy az érintett felhasználók által fizetendõ jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (szomszédos jogi teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyûjti és az ARTISJUS-nak továbbítja, és/vagy a jogdíjfizetési kötelezettséget egészben vagy részben átvállalja. 8.3.2. A jogdíjközlemény jelen pontjának alkalmazásában regionális érdek-képviseleti szerveknek az Európai Bizottság 2007. február 1-jei 105/2007/EK rendeletének mellékletében a NUTS2 régiókként meghatározott régiók szintjén mûködõ regionális érdek-képviseleti szervek minõsülnek. 8.4.1. Az ARTISJUS a 8.1.2. pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén átalánydíjas felhasználási szerzõdést köthet áruk értékesítésével, illetve szolgáltatások nyújtásával egységesített elvek szerint mûködõ hálózat (például franchise) azon tagjával (például franchise adó), amely – szerzõdésben a hálózat tagjainak (felhasználóknak) jogdíjfizetési kötelezettségét átvállalja; vagy – a hálózat tagjainak (felhasználóknak) jogdíjfizetési kötelezettségére megfelelõ biztosítékot nyújt; és/vagy – a hálózat tagjai (felhasználók) által fizetendõ jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, illetve a felhasználás mértékére, a felhasznált mûvekre (szomszédos jogi teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyûjti és az ARTISJUS-nak továbbítja. 8.4.2. Abban az esetben, ha a hálózat szerzõdést kötõ tagja a hálózat többi tagjának (felhasználóknak) a jogdíjfizetési kötelezettségét nem vállalja át, a hálózat tagjai (felhasználók) közül a szerzõdés által biztosított átalányjogdíj-fizetési lehetõséggel csak a hálózatnak azon tagja (felhasználó) élhet, amely önállóan megfelel a 8.1.2. a) pontban foglalt feltételnek. 8.4.3. Az átalánydíjas felhasználási szerzõdés megköthetõ abban az esetben is, ha a hálózat egyes tagjai egymás felett befolyással rendelkeznek, illetve egymás befolyása alatt állnak, illetve az ilyen befolyás hiányában is, ha a hálózat egységes elvek szerinti mûködését a tagok közötti szerzõdés határozza meg. 9. A jelen jogdíjközleményben meghatározott bármely kedvezmény kizárólag azt a felhasználót illeti meg, akinek az ARTISJUS-szal szemben három hónapnál régebbi lejárt tartozása nem áll fenn, és bejelentési (4. pont) [Szjt. 25. § (4) be-

180


2. szám

kezdés], illetve a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (szomszédos jogi teljesítményekre) vonatkozó adat- (pl. mûsor) közlési kötelezettségének (6. pont) [Szjt. 92. § (5) bekezdés] határidõben eleget tett. 10. Az ARTISJUS a szerzõi jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a mûfelhasználás módját és mértékét a helyszínen ellenõrizheti. [Szjt. 25. § (4) bekezdés] 11. A jelen jogdíjközleményben egyedileg nem meghatározott, de a jogdíjközlemény alkalmazási körébe tartozó felhasználások esetén a közzétett jogdíjmértékek megállapításánál alkalmazott elvek és arányok figyelembevételével az ARTISJUS által esetenként megállapított jogdíj fizetendõ. 12. A jelen jogdíjközleményben megállapított jogdíjak mértéke figyelembe veszi, a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználások során védett és nem védett mûvek felhasználása egyaránt megtörténik. Ha a felhasználó bizonyítja [Szjt. 92. § (3) bekezdés], hogy a felhasználás – figyelemmel az át- és feldolgozott mûvekre is – kizárólag olyan mûveket, illetve hangfelvételek bármely nyilvánossághoz közvetítésével [Szjt. 77. § (1) bekezdés] járó nyilvános elõadás esetén kizárólag olyan elõadásokat vagy hangfelvételeket érint, amelyek mindegyikére nézve a védelmi idõ eltelt, a felhasználás fejében jogdíjat nem kell fizetni. 13. A jelen jogdíjközlemény szerinti engedélyezés nem terjed ki a színpadra szánt irodalmi mûvek és zenedrámai mûvek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi mûvek és a nagyobb terjedelmû nem színpadra szánt szépirodalmi mûvek (pl. regények) teljes terjedelemben történõ elõadására. [Szjt. 25. § (3) bekezdés] 14. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjak az áfa összegét nem tartalmazzák. A jogdíjat a törvényes áfát is tartalmazó összegben kell megfizetni. 15.1. A jelen jogdíjközlemény értelmében gépzene-felhasználás a zenemû érzékelhetõvé tétele bármilyen mûszaki eszközzel vagy módszerrel [Szjt. 24. § (2) bekezdés b) pont]. Gépzene-felhasználás többek között: – rádió, televízió mûsorának lejátszása (hangszóróval történõ megszólaltatása, illetve képernyõn való megjelenítése) rádiókészülék, televíziókészülék vagy egyéb erre alkalmas készülék útján; – a zenemû – analóg vagy digitális hordozón vagy bármilyen formátumú digitális fájlként rendelkezésre álló – példányának lejátszása magnó, lemezjátszó, music-center, videólejátszó, CD-, CD-ROM-, képlemez-, DVD-lejátszó, mp3 lejátszó, egyéb hordozható zenelejátszó készülék, számítógép, zenegép, számítógép alapú zenegép vagy egyéb erre alkalmas készülék útján; valamint – bármilyen módon, ideértve bármilyen számítógépes hálózat útján közönséghez közvetített zenemû lejátszása számítógéppel vagy egyéb erre alkalmas technikai eszközzel. 15.2. Jelen jogdíjközlemény értelmében élõzene-felhasználás a zenemûvek személyes elõadómûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadása. [Szjt. 24. § (2) bekezdés a) pont]

III. Fejezet A JOGDÍJKÖZLEMÉNY IDÕBELI HATÁLYA A fenti jogdíjközlemény 2008. január 1-jétõl 2008. december 31-ig hatályos.

ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület *** Az ARTISJUS által megállapított szerzõi jogdíjakat az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2008. január 24. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

2. szám


181

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleményei ÚTMUTATÓ A NEMESFÉMMEL VAGY AZ EZEKBÕL KÉSZÜLT TÁRGYAKKAL KERESKEDÕK MINTASZABÁLYZATÁHOZ A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) – amely 2007. december 14-én lépett hatályba – a nemesfémmel vagy az ezekbõl készült tárgyakkal kereskedõk, azokat árverésen vagy bizományosként értékesítõk (a továbbiakban: szolgáltató) számára – a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján – elõírja, hogy a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségeik teljesítésére belsõ szabályzatot készítsenek, és azt a felügyeletet ellátó szervvel jóváhagyassák.

A mintaszabályzat célja, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók egységes elvek szerint alkalmazzák a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésére és megakadályozására vonatkozó normákat, elõsegítse a szolgáltatókat abban, hogy a Pmt.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, képes legyen felismerni a nemesfém tárgyak és termékek kereskedelme során a pénzmosásra, illetve a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt, és ezek végrehajtására megfelelõ belsõ szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) alkothassanak.

A felügyeletet ellátó szerv a fentiek vonatkozásában a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Hatósága (a továbbiakban: Hatóság). Az a szolgáltató, amely tevékenységét a Pmt. hatálybalépését követõen kezdte meg, a megalakulást követõ kilencven napon belül köteles belsõ szabályzatot készíteni és azt a Hatóságnak jóváhagyás céljából benyújtani. Az e törvény hatálybalépésekor mûködõ szolgáltató a szabályzatát a törvény hatálybalépését követõ kilencven napon belül köteles a törvény rendelkezéseinek megfelelõen átdolgozni TUDNIVALÓK A BELSÕ SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A szabályzat elkészítéséhez a mintaszabályzat alkalmazása nem kötelezõ jellegû, tartalmilag viszont eleget kell tegyen, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendõ belsõ szabályzat kötelezõ tartalmi elemeirõl szóló 35/2007. (XII. 29.) PM rendeletben foglaltaknak A mintaszabályzatot adoptálni szükséges a szolgáltató saját adatainak és adottságainak figyelembevételével. A mintaszabályzat VIII., IX., XI, XIV. valamint XV. a fejezeteiben vastag dõlt betûvel szerepelnek azok a részek, amelyek a szolgáltató saját belsõ eljárásait tartalmazzák, ezeket minden szolgáltató saját maga dolgozza ki. Amennyiben a szolgáltató nem foglalkoztat alkalmazottat, saját szabályzatából elhagyhatja a mintaszabályzat IX. valamint XIV. fejezeteit, a XII., XIII. és XV. fejezetet pedig értelemszerûen módosítania kell. A szabályzat elkészítéséhez a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a Pénzügyminisztérium egyetértésével elkészített mintaszabályzat letölthetõ a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapjáról közvetlenül elérhetõ. A szabályzat jóváhagyásának eljárása az ügyfél kérelmére indul. A kérelem nyomtatvány az MKEH honlapjáról letölthetõ. A szabályzat jóváhagyásához kérjük a letölthetõ címlapot értelemszerûen kitöltve a szabályzathoz csatolni. A szabályzatot két eredeti példányban a kérelemhez csatolva, azokat cégszerûen aláírva, személyesen az MKEH Tanácsadó és Ügyfélszolgálati Irodájához (Budapest, II. Margit krt. 85., Kisrókus utca felõli bejárata), vagy MKEH Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Hatósághoz 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 3–5 I. emelet 131. szoba, (ügyintézõ Nagy Elvira Tel.: 06 1 323-0621). lehet benyújtani, postai úton a következõ postacímre kell küldeni: MKEH NEHITI 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 3–5. A szabályzat jóváhagyásáért – az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) alapján – 2200 forint illetéket kell leróni, amit a kérelemre illetékbélyeg formájában kell felragasztani.


182

2. szám

Amennyiben a kérelem nem felel meg az elõírt követelményeknek, azt a Hatóság a hiányosságok, hibák megjelölése mellett a kérelmezõnek pótlásra vagy kijavításra – határidõ megjelölésével – visszaküldi. A hiánypótlás, a hibajavítás elmaradása, illetve ismételten hiányos, hibás benyújtás esetén,, az MKEH a kérelmet elutasítja. Az ügyintézési határidõ – hiánypótlásra szánt idõt nem ideszámítva – 30 nap. Az elutasító elsõfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezést másodfokon az MKEH központi szerve bírálja el, amelyet az elsõfokú hatóságnál 5000 Ft illeték egyidejû lerovása mellett lehet elõterjeszteni. Egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltak kerülnek alkalmazásra.

A VIII., IX., XI., XIV., valamint a XV. fejezetek részletes kifejtése AZ ÜGYFÉL-AZONOSÍTÁS BELSÕ ELJÁRÁSI RENDJE (VIII.) Az azonosítás egyrészt arra szolgál, hogy a szolgáltató tudja, hogy kivel lép üzleti kapcsolatba, másrészt a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelõzésében játszik fontos szerepet. Ügyfél-azonosítás esetei Az üzleti kapcsolat létesítésekor – összeghatártól függetlenül – kötelezõ az ügyfél azonosítása. A 3,6 millió forintot elérõ vagy meghaladó ügyleti megbízás esetén is kötelezõ az azonosítás, ha az korábban még nem történt meg. Ez vonatkozik az egymással ténylegesen összefüggõ – azon ügyletekre, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást. Az azonosítást ebben az esetben akkor kell el végezni, amikor a megbízások összesített értéke a 3,6 millió forintot eléri. Ilyen eset például, amikor az ügyfél egy idõben több nemesfémtárgyat vásárol és azok együttes összege eléri a 3,6 millió Ft-os limit határt. Hasonló eset, amikor az ügyfél egy nagy értékû nemesfémtárgyat vásárol amelynek értéke eléri a 3,6 millió Ft-os limithatár, de nem egyszerre, hanem részletekben fizeti ki az ellenértéket a szolgáltatónak. A szolgáltató meghatározhat egy olyan 3,6 millió Ft-nál alacsonyabb vásárlási összeget, amelynek elérése esetében a szolgáltatónak – figyelembe véve vásárlói körét és árukészletének összetételét – gondoskodnia kell vevõjének regisztrálásáról egy késõbbi azonosíthatóság érdekében. Az azonos tárgy kategóriájának a nemesfémtárgy gyûjtõfogalma is tekinthetõ, de ettõl eltérõ „szûkebb” kategóriákat a szolgáltató – figyelembe véve árukörét – meghatározhat. Azonosítani kell továbbá akkor is, ha kétség merül fel a szolgáltatóban az ügyfél valós kiléte iránt, ha azt gyanítja, hogy adatai megváltoztak, vagy téves/hamis adatokat adott meg az ügyfél korábban. Ez utóbbi esetben akkor is kell azonosítani, ha már elõzõleg azonosított ügyfélrõl van szó. Hirdetmény Javasoljuk, hogy az ügyfélfogadásra kijelölt helységekben az alábbi hirdetményt tegyék ki: „A pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben megfogalmazottak értelmében kötelezõ az ügyfél-azonosítás a jogszabályban meghatározott esetekben, így különösen szerzõdéses kapcsolat létrejöttekor, illetve a 3,6 millió Ft összeghatárt elérõ, vagy meghaladó készpénzes ügyletekben. Kérjük, készítse elõ személyi azonosító okmányait az ügyintézés megkönnyítése érdekében. Köszönjük.”

2. szám


183

A 3,6 millió forintot elérõ vagy azt meghaladó ügyletek nyilvántartása A szolgáltató elkülönített nyilvántartást vezet minden 3,6 millió forintot elérõ vagy azt meghaladó értékû készpénzes tranzakcióról. A nyilvántartás lehet papír alapú, illetve elektronikus is. Elektronikus nyilvántartásnál elegendõ, ha a szolgáltató le tudja válogatni rendszerébõl az ilyen tranzakciókat adott idõszakra. Azonosítás belsõ eljárási rendje és az alkalmazottak magatartási normái Az ügyfél-azonosítás belsõ eljárási rendjének elkészítése során meg kell határozni, hogy milyen formában (szerzõdésen, adatlapon, számítógépes rendszerben, külön nyomtatványon stb.) és hol (ügyféldossziéban, számítógépes rendszerben, stb.), hogyan (ABC rendben, ügyfélszám szerint lefûzve, dátum szerint lefûzve stb.) tárolja a szolgáltató az azonosítási adatokat, valamint azokhoz ki fér hozzá (arra feljogosított ügyintézõ, cégvezetõ, ügyfélreferens stb.). Az adatokat a fõbb adatcsoportok szerint visszakereshetõen kell tárolni. Meg kell adni az adatok megõrzési idejét is. A törvény elõírása szerint legalább a szerzõdéses kapcsolatok megszûnését követõ 8 évig meg kell õrizni az azonosításkor felvett adatokat. Egy lehetséges példa erre a részre: „Az ügyfél-azonosító adatait a szabályzat a 4. számú mellékletben szereplõ azonosítási adatlapon tároljuk, amit az alkalmazottak és szerzõdött személyek naponta eljuttatnak a cég székhelyére. A belépési nyilatkozatokat és adatlapokat ABC rendben lefûzve tároljuk, azokhoz csak az arra feljogosított alkalmazottak férnek hozzá. Az azonosító adatokat a szerzõdéses kapcsolatok megszûnését követõ 8 évig tároljuk, utána dokumentáltan megsemmisítjük.” Az azonosító adatok rögzítésére alapvetõen formanyomtatványon kerül sor, azonban, amennyiben a Pmt. által meghatározott azonosító adatok részét képezik a szerzõdésnek, akkor amellett adatlap kitöltésére nincs szükség. Ugyanez a kitétel igaz akkor is, ha a rendelkezésre álló számítógépes adatbázisból ezek az adatok elérhetõek. AZ ÜGYFELEKKEL KAPCSOLATBA KERÜLÕ ALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE MEGÁLLAPÍTOTT ELJÁRÁSI, MAGATARTÁSI NORMÁK MEGHATÁROZÁSA (IX.) Az alkalmazottak eljárási magatartási normái címû rész elkészítése során meg kell határozni, hogy mire figyeljen az alkalmazott, hogyan kell viselkednie akkor, ha gyanús esetet tapasztal, mit kell mérlegelnie ahhoz, hogy el tudja dönteni, hogy szokványos vagy szokatlan egy tranzakció. Egy lehetséges példa erre a részre: „A szolgáltató alkalmazottjának legfontosabb teendõi az ügyfél jobb megismerése érdekében, hogy eldöntse, hogy: · szokványos-e vagy szokatlan-e az ügyfél nemesfém tárgy vásárlása, · az ügyfél üzleti tevékenysége indokolja-e az adott ügyletet, · az ügyfél életvitele összhangban van-e az adott ügylettel, · az ügyfél eddigi vásárlási szokásaiban nem jelent-e hirtelen változást az adott ügylet. Az alkalmazottak feladatai a gyanús esetek bejelentése során, a szolgáltatónál alkalmazott bejelentésre vonatkozó rend betartása. A pénzmosási tevékenység megelõzése és megakadályozása érdekében végzett tevékenységet a belsõ ellenõrzés évente felülvizsgálja.” BEJELENTÉS BELSÕ ELJÁRÁSI RENDJE (XI.) Mivel a pénzmosás elleni küzdelem eredményességét nagymértékben a bejelentési kötelezettség teljesítése határozza meg, ezért a szabályzat kiemelten és a lehetõ legrészletesebben kell megfogalmazni meg az alkalmazottak, vezetõk, kijelölt személyek tevékenységét, kötelezettségeit, jogait. Kijelölt személy A szolgáltató alkalmazottai közül a pénzmosás megelõzésére és megakadályozására kijelölt személyt (és lehetõség szerint annak helyettesét) választ, akinek feladata elsõdlegesen a pénzmosási bejelentések továbbítása a Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Parancsnokság részére, az oktatás megszervezése, illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem vezetése. A kijelölt személy lehetõség szerint a szolgáltató vezetõi körébõl kerüljön ki. A szabályzatban meg kell határozni a bejelentés belsõ eljárási rendjét. Ebben le kell írni, hogy az ügyintézõ hány példányban tölti ki a bejelentési adatlapot, azt kinek, hogyan adja át, és hogyan kerül az adatlap a Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Parancsnokságához. A pénzmosás elleni tevékenységre kijelölt személy nem bírálhatja felül az alkalmazott bejelentési szándékát, de kötelezheti az alkalmazottat a bejelentés megtételére, illetve saját maga is tehet bejelentést.

184


2. szám

Egy lehetséges példa erre: „Az alkalmazott, amennyiben gyanús esetet észlel, haladéktalanul azonosítja az ügyfelet, ha ezt korábban még nem tette meg a Pmt. azonosítási kötelezettség elvégzésére (Pmt. 6.§) hivatkozva. Az ügyfél távozása után az alkalmazott kitölti a bejelentõlapot 2 példányban, amit átad a kijelölt személynek. A kitöltött bejelentõlap egy példányát a kijelölt személy postai úton, tértivevénnyel továbbítja a Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Parancsnokság, Pénzügyi Információs Osztályára; Cím: 1122 Budapest, Hajnóczy u. 7–9. kijelölt, majd a bejelentés másodpéldányát, a feladóvevényt, a VPOP esetleges kéréseit és a visszaérkezõ tértivevényt az erre kijelölt biztonságos helyen dátum szerint lefûzi és 8 évig elzárva tárolja. 8 év eltelte után a bejelentõlapot dokumentáltan kell megsemmisíteni.“ BELSÕ ELLENÕRZÕ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER MÛKÖDTETÉSE (XIV.) A szolgáltató belsõ ellenõrzõ és információs rendszert mûködtet, mely egyrészt biztosítja a szabályzatban foglaltak maradéktalan betartásának ellenõrzését, valamint az ügyfél-átvilágítás, az ügyleti megbízás, az üzleti kapcsolat és a bejelentések során keletkezett adatok nyilvántartását. A szabályzatban meg kell határozni, hogy ki az a személy, aki utólagosan ellenõrzi, hogy megfelelõen lettek-e teljesítve az ügyfél-átvilágítási, valamint bejelentési kötelezettségek, szúrópróbaszerûen ellenõrzi a készpénzes ügyleteket és megvizsgálja, hogy az alkalmazottak a szabályzatban foglaltak szerint jártak-e el. A szolgáltató belsõ információs rendszert bocsát az alkalmazottai részére mely legalább az alábbi pontokra vonatkozóan tartalmaz részletes leírást: • ki és hogyan ellenõrzi az átvilágítást végzõk munkáját • az átvilágítási, az azonosítási vagy a pénzmosással kapcsolatosan megszerzett bármely információ eljuttatása egyik üzletbõl a másikba • annak biztosítása, hogy a szolgáltató valamennyi azonosítást végzõ dolgozója ugyanazokkal az információkkal egy idõben egyforma adattartalommal rendelkezhessen • az információs rendszer hogyan biztosítja, hogy a ténylegesen összetartozó ügyletek nyomon követhetõségét, valamint az alkalmazott számára miképpen ad jelzést a 3,6 millió forint összeg elérése esetén Egy lehetséges példa erre: „A szolgáltató a szabályzatban elõírt adatok nyilvántartására, valamint a Pmt.-ben foglaltak maradéktalan betartására belsõ ellenõrzõ és információs rendszert mûködtet. A szolgáltató számviteli, pénzügyi tevékenységét ellátó alkalmazottja vagy a szolgáltató könyvelõje (a személy konkrét megnevezése) köteles évente legalább egyszer visszamenõleg a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítését. Köteles továbbá visszamenõleg szúrópróbaszerûen megvizsgálni a készpénzes ügyleteket, annak megállítására vonatkozóan, hogy az alkalmazottak eleget tettek-e a szabályzatban elõírtaknak. Amennyiben egy üzletben az alkalmazott a szabályzat 4. számú melléklete szerinti azonosítási adatlapot tölt ki, annak egy példányát (faxon, e-mailen, postai úton stb.) haladéktalanul megküldi a többi üzlet részére is. A kijelölt személy köteles biztosítani, hogy a Pmt szerinti aktuális tapasztalatokról a szolgáltató alkalmazottai naprakész információkkal rendelkezzenek. A szolgáltató által használt információs rendszer: (program megnevezése, használati leírása.”) KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS (XV.) A szolgáltató kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépõ alkalmazottak kiképzésérõl, az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzésérõl, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenõrzésérõl. A szolgáltatnak szervezeti sajátosságainak megfelelõen alkalmazottai számára megfelelõ képzési, továbbképzési rendszert kell kialakítani az alábbi szempontok figyelembevételével: 1. ki és hogyan biztosítja az alkalmazottak rendszeres, szervezett továbbképzését, ennek regisztrálását, dokumentálását és a megszerzett ismeretek ellenõrzését, 2. ki és hogyan alakítja ki az oktatási tematikáját, valamint a pénzmosás megelõzésével és a terrorizmus finanszírozásának megelõzésével kapcsolatos új ismeretek tananyagba történõ integrálását.


2. szám

185

PÉNZMOSÁS MEGTÖRTÉNTÉNEK LEHETÕSÉGÉT FELVETHETÕ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK A mintaszabályzat 2. sz. melléklete – a teljesség igénye nélkül – felsorol néhány gazdasági eseményt, amelyek utalhatnak pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására. Természetesen az adott árukereskedelmi szolgáltató egyedi belsõ szabályzatában a példákat kiegészítheti további, a saját árukörének kereskedelmi forgalmazásakor saját maga vagy más kereskedõ által tapasztalt esetleírásokkal.

MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL NEMESFÉMVIZSGÁLÓ ÉS HITELESÍTÕ HATÓSÁG

Budapest

KÉRELEM Azzal a kéréssel fordulok Hatóságukhoz, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészített, gazdálkodó szervezetünkre vonatkozó mellékelt belsõ szabályzatunkat szíveskedjenek jóváhagyni. I. Kérelmezõ azonosítási és elérhetõségi adatai: neve:

II. Csatolt mellékletek

PR nyilvántartási száma:

székhelye: (irányítószám, város, utca, házszám) megye: telefon: fax: e-mail: cégkivonat/vállalkozói igazolvány száma: önálló képviseletre jogosult vezetõ (I) neve: beosztása: születési helye, idõpontja: önálló képviseletre jogosult vezetõ (II) neve: beosztása: születési helye, idõpontja: Belsõ szabályzat két eredeti példányban 2200 Ft eljárási illeték – illetékbélyeg formájában a kérelemre ragasztva

Kelt:………………. 2008………………… …………………………… cégszerû aláírás


186

A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELÕZÉSÉRÕL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ BELSÕ SZABÁLYZAT

Kiadta:

……………………………………….

Kelt:……………………………

Jóváhagyta:

………………………………………. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Hatóság

Kelt: …………………………………

2. szám


2. szám

187

MINTASZABÁLYZAT A NEMESFÉMMEL VAGY AZ EZEKBÕL KÉSZÜLT TÁRGYAKKAL KERESKEDÕK RÉSZÉRE (A szabályzat arra a szolgáltatóra terjed ki, aki a Magyar Köztársaság területén nemesfémmel, vagy az ezekbõl készült tárgyakkal kereskedik, azokat árverésen vagy bizományosként értékesíti.) A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELÕZÉSÉRÕL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ I. A MINTASZABÁLYZAT CÉLJA A mintaszabályzat célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá tartozó szolgáltatók közül a nemesfémmel vagy az ezekbõl készült tárgyakkal kereskedõk, azokat árverésen vagy bizományosként értékesítõk (a továbbiakban: szolgáltató) egységes elvek szerint alkalmazzák a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésére és megakadályozására vonatkozó normákat (lásd a mintaszabályzat 1. számú mellékletét). A mintaszabályzat célja továbbá az is, hogy a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló korábban hatályban volt 2003. évi XV. törvény szerint már meglévõ belsõ szabályzatukat a mintaszabályzat megjelenése után a Pmt. hatálybalépését követõ 90 napon belül átdolgozzák annak érdekében, hogy alkalmazottaik a Pmt.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, képesek legyenek felismerni a nemesfém tárgyak és termékek kereskedelme során a pénzmosásra, illetve a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt, valamint megfelelõ belsõ szabályzatot (a továbbiakban: belsõ szabályzat) alkossanak. Jelen mintaszabályzat nem kötelezõen alkalmazandó a szolgáltató által, azt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal – a pénzügyi információs egységként mûködõ hatósággal együttmûködve, a pénzügyminiszter egyetértésével – ajánlásként bocsátja a szolgáltató rendelkezésére. II. A MINTASZABÁLYZATBAN HASZNÁLT EGYES FOGALMAK E mintaszabályzat alkalmazásában: Ügyfél: aki a szolgáltatóval a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerzõdést köt, illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad. Ügyleti megbízás: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerzõdéssel létrejött eseti jogviszony. Ténylegesen összefüggõ, több ügyleti megbízás: a) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást, b) a részletvétel alapján történõ fizetések, fizetési megbízások. Üzleti kapcsolat: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerzõdéssel létrejött tartós jogviszony. Tényleges tulajdonos: a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékû nemzetközi elõírásokkal összhangban lévõ közzétételi követelmények vonatkoznak, b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetben tag, illetve részvényes és jogosult e jogi személy vezetõ tisztségviselõi vagy felügyelõ bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával, c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá d) alapítványok esetében az a természetes személy,

188


2. szám

• aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendõ kedvezményezetteket már meghatározták, • akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve mûködtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy • aki tagja az alapítvány kezelõ szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetõi engedély. Szolgáltató vezetõje: az a természetes személy, aki a szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult. Pénzügyi szolgáltató: olyan szolgáltató, amely a Magyar köztársaság területén pénzügyi szolgáltatási, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítõ szolgáltatást nyújt; biztosítási, biztosításközvetítõi és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat; árutõzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat; postai pénzforgalmi közvetítõi tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat; önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként mûködik. Pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság: a Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Parancsnoksága. III. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles végezni az alábbi esetek elõfordulásakor: a) üzleti kapcsolat létesítése; b) hárommillió-hatszázezer forintot elérõ vagy meghaladó összegû ügyleti megbízás teljesítése, amely kiterjed az egymással ténylegesen összefüggõ, több ügyleti megbízásra is, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot; c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése, ha az a)–b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelõségével kapcsolatban kétség merül fel. A fenti b) pontban meghatározott átvilágítási kötelezettség esetében az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. IV. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 1/A. A szolgáltatónak az ügyfél-átvilágítási kötelezettség fennállása esetén az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselõt azonosítania kell és személyazonosságának igazoló ellenõrzését el kell végeznie. Ha az azonosítást végzõ nem tudja végrehajtani az elõzõekben részletezett ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követõen a jogi személy, illetõleg a jogi személyiséggel nem rendelkezõ más szervezet átvilágítását is el kell végezni. A szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintõen bekövetkezett változások szolgáltató részére történõ – öt napon belüli – bejelentési kötelezettségére.

2. szám


189

Az azonosítást végzõ vagy az azért felelõs alkalmazott(ak) (a továbbiakban: azonosítást végzõ) köteles(ek) az azonosítás során az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselõt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenõrzését elvégezni. Az azonosítást végzõ az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) természetes személy aa) családi és utónevét (születési nevét), ab) lakcímét, ac) állampolgárságát, ad) azonosító okmányának típusát és számát, ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi székhelyû vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplõ jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttérõl (nyilvántartásba vételérõl, bejegyzésérõl) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. 1/B. Az azonosítást végzõ az azonosítás során a fent meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján, valamint a belsõ szabályzat 2. számú mellékletében meghatározott esetekben és ha a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzése és megakadályozása érdekében szükség van – az alábbi adatokat is rögzítheti: a) természetes személy aa) születési helyét, idejét, ab) anyja nevét; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet ba) fõtevékenységét, bb) képviseletére jogosultak nevét és beosztását, bc) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. Az ügyfelek adatait a mintaszabályzat 4. számú mellékletében található Azonosítási adatlap alkalmazásával kell rögzíteni. 1/C. A személyazonosság igazoló ellenõrzése érdekében az azonosítást végzõ személy köteles megkövetelni az alábbi okiratok bemutatását: a) természetes személy esetén aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, ac) 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa; b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – 30 napnál nem régebbi – okiratot, hogy ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetõleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzõhöz benyújtotta, bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történõ benyújtását megelõzõen a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet társasági szerzõdését (alapító okiratát, alapszabályát). Az ügyfél a hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követõ 30 napon belül köteles okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

190


2. szám

A személyazonosság igazoló ellenõrzése érdekében az azonosítást végzõ köteles ellenõrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét. Érvénytelen okirat esetében a hiányosság pótlásáig az ügylet végrehajtását, vagy az üzleti kapcsolat létesítését meg kell tagadni. 2. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség fennállása esetén az ügyféltõl a mintaszabályzat 5. számú mellékletében szereplõ írásbeli nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetõleg érdekében jár el. Ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetõleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 1/A. pont aa)–ac) alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell. Az azonosítást végzõ ezeken kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján, valamint a belsõ szabályzat 2. számú mellékletében meghatározott esetekben és ha a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzése és megakadályozása érdekében szükség van – az ügyféltõl a tényleges tulajdonos 1/A. pont ad)–ae) alpontjában és a 1/B. pontban meghatározott adatai megadását is kérheti. Az azonosítást végzõ az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetõ nyilvántartásban történõ ellenõrzése érdekében. 3. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség fennállása esetében az azonosítást végzõ az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni: a) üzleti kapcsolat esetén a szerzõdés típusát, tárgyát és idõtartamát, b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. Az azonosítást végzõ az 3. pontban meghatározott adatokon kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a belsõ szabályzat 2. számú mellékletében meghatározott esetekben és ha a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzése és megakadályozása érdekében szükség van – a teljesítés körülményét (hely, idõ, mód) is rögzítheti. 4. A szolgáltató vagy megbízott alkalmazottja – a tevékenységére irányadó jogszabályi elõírásoknak megfelelõen – köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is –, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélrõl a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival. Az azonosítást végzõ szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy köteles a tudomásszerzéstõl számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintõen bekövetkezett változásról. 5. Az azonosítást végzõ az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása elõtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenõrzését, kivéve ha a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében és a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának csekély valószínûsége esetén a szolgáltató úgy dönt, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenõrzését az üzleti kapcsolat létesítése során folytatja le. A személyazonosság igazoló ellenõrzését azonban ebben az esetben is be kell fejezni az elsõ ügyleti megbízás teljesítéséig. 6. Nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha a) a szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselõ vonatkozásában a rájuk vonatkozó ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte, valamint

2. szám


191

b) az aktuális ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselõ személyazonosságát az elõírtak alapján megállapította, és nem történt a megadott adatokban változás. Amennyiben a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelõségével kapcsolatban kétség merül fel, úgy az ügyfél-átvilágítást ismételten el kell végezni. A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén az ügyfél azonosítása kötelezõ, amennyiben ez korábban még nem történt meg. 2009. január 1-jét követõen a szolgáltató megtagadja az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyféllel a Pmt. hatálybalépése (2007. december 15.) elõtt lépett üzleti kapcsolatba, és az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen, vagy képviselõ útján nem jelent meg, és az ügyfél, illetve a tényleges tulajdonos – Pmt. által meghatározott – ügyfél-átvilágítási eredményei nem állnak teljeskörûen rendelkezésére. V. EGYSZERÛSÍTETT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK Ügyfél-átvilágítási kötelezettség fennállása esetében az azonosítást végzõ kizárólag a IV. fejezet 6. pontban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az ügyfél: a) olyan pénzügyi szolgáltató, amely tevékenységét az Európai Unió területén végzi, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkezõ pénzügyi szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékû követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása érdekében felügyelet alatt áll; b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévõ közzétételi követelmények vonatkoznak; c) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzõ Hivatal, területi ügyvédi kamara, területi közjegyzõi kamara, a Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Parancsnoksága; d) a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben meghatározott központi államigazgatási szerv vagy helyi önkormányzat; e) az Európai Közösség intézménye (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevõszék), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank. Ha harmadik ország teljesíti az a)–b) pontban megállapított feltételeket, a szolgáltató köteles errõl tájékoztatni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt. Amennyiben egyszerûsített ügyfél-átvilágítás esetén a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény merül fel úgy a belsõ szabályzat IV. pontja szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell elvégezni. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése azonban minden esetben kötelezõ. VI. FOKOZOTT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK Az azonosítást végzõ az azonosítás során a IV. fejezet 1/A. és 1/B. pontban meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenõrzése céljából. A személyazonosság igazoló ellenõrzése érdekében az ügyféltõl meg kell követelni az IV. fejezet 1/A. és 1/B. pontban meghatározott adatot tartalmazó, a IV. fejezet 1/C. pont szerint meghatározott okirat hiteles másolatát. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenõrzése teljesítéséhez, ha a) magyar konzuli tisztviselõ vagy közjegyzõ készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelõ tanúsítvánnyal látta el, vagy b) magyar konzuli tisztviselõ vagy közjegyzõ a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezõségét tanúsítja, vagy c) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselõ felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplõ aláírását és bélyegzõlenyomatát.

192


2. szám

A külföldi lakóhellyel rendelkezõ ügyféltõl a mintaszabályzat 6. számú melléklete szerinti írásbeli nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplõnek minõsül-e. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkezõ ügyfél kiemelt közszereplõnek minõsül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy az alábbiak közül mely alapján minõsül kiemelt közszereplõnek. • államfõ, kormányfõ, miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár, • országgyûlési képviselõ, • legfelsõbb bíróság, alkotmánybíróság vagy olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, • számvevõszék elnöke, számvevõszék testületének tagja, központi bank igazgatóságának tagja, • nagykövet, ügyvivõ és a fegyveres szervek hivatásos állományú, fõtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagja, • többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelõ testületének tagja, • kiemelt közszereplõ közeli hozzátartozója, élettársa, • kiemelt közszereplõvel közeli kapcsolatban álló személy. Az azonosítást végzõ – ha a nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetõ nyilvántartásban történõ ellenõrzése érdekében. Külföldi kiemelt közszereplõ esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató vezetõjének (lásd a mintaszabályzat 3. számú mellékletét) jóváhagyását követõen kerülhet sor. VII. MÁS SZOLGÁLTATÓ ÁLTAL VÉGZETT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK A szolgáltató vagy az azonosítás végzésére felhatalmazott személy jogosult elfogadni az ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – olyan pénzügyi szolgáltató végezte el, amely tevékenységét a) a Magyar Köztársaság területén folytatja, b) az Európai Unió más tagállamában folytatja, vagy c) olyan harmadik országban folytatja, amelyben a pénzügyi szolgáltató: • a kötelezõ szakmai nyilvántartásban szerepel, és • a Pmt.-ben megállapított vagy azokkal egyenértékû ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékû követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékû követelményeket ír elõ. Az ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha a követelmények alapját képezõ okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal. A szolgáltató köteles tájékoztatni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, ha egy harmadik országban mûködõ szolgáltató teljesíti az ügyfél-átvilágítás fenti, c) pontban foglalt feltételeit. Az ügyfél-átvilágítás követelmények teljesítése vonatkozásában a felelõsség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli. VIII. AZ ÜGYFÉL-AZONOSÍTÁS BELSÕ ELJÁRÁSI RENDJE A belsõ szabályzatnak tartalmaznia kell az ügyfél azonosításának, a személyazonosság igazoló ellenõrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának és személyazonossága igazoló ellenõrzésének, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének folyamatleírását a különbözõ ügyfél-átvilágítási intézkedések tekintetében. Ebben ki kell térni a szolgáltató, valamint más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatok tárolási módjára, hozzáférési lehetõségére és megõrzési kötelezettségére.

2. szám


193

Rendelkezni kell arról is, hogy az átvilágítás elvégzéséhez milyen belsõ adatbázis áll rendelkezésre és az egyes ügyintézõk hogyan férnek az adatokhoz. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények végrehajtásáról szóló 2007. évi CLXXX. törvényben meghatározott bejelentés belsõ eljárási rendjét is javasolt meghatározni. IX. AZ ÜGYFELEKKEL KAPCSOLATBA KERÜLÕ ALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE MEGÁLLAPÍTOTT ELJÁRÁSI, MAGATARTÁSI NORMÁK MEGHATÁROZÁSA A szolgáltató köteles szervezeti sajátosságainak megfelelõen alkalmazottai számára a követendõ magatartási normákat megállapítani. A mintaszabályzat az alábbi szempontok figyelembevételét ajánlja: 1. melyek a szolgáltató alkalmazottjának legfontosabb teendõi az ügyfél jobb megismerése érdekében, 2. melyek az alkalmazottak teendõi, amikor eldöntik, hogy • szokványos-e vagy szokatlan-e egy ügyleti megbízás, • az ügyfél üzleti tevékenysége indokolja-e az adott ügyletet, • az ügyfél életvitele összhangban van-e az adott ügylettel, 3. alkalmazottak feladatai a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén teljesített azonosítás, bejelentés során. X. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén az azonosítást végzõ személy köteles haladéktalanul a bejelentésre kijelölt személynek jelentést tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell: a) az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, és b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését. A bejelentésre kijelölt személy az azonosítást végzõ személytõl kapott jelentést köteles a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságnak haladéktalanul a szabályzat 7. számú melléklete szerinti Bejelentési adatlapon továbbítani. A kijelölt személy a bejelentést a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet, telefax vagy tértivevény különszolgáltatással postai kézbesítés útján továbbítja. Ha a szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, annak beérkezésérõl a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót. Ha a kijelölt személy megítélése szerint a késedelem veszélyeztetné a bejelentés pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság általi feldolgozásának az eredményességét, a védelemmel ellátott elektronikus üzenet, telefax vagy tértivevény különszolgáltatással postai kézbesítés útján teljesített bejelentést megelõzõen a bejelentést telefonon is teljesíteni kell. A bejelentést 2008. december 15-étõl kizárólagosan védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában kell továbbítani a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság részére. A bejelentésnek a fent meghatározott továbbításáig az érintett ügyleti megbízás nem teljesíthetõ. A szolgáltató csak abban az esetben továbbíthatja az ügyleti megbízás végrehajtása után a bejelentést, ha az ügyleti megbízás teljesítése nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelõzõ teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné. A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenõrzéséhez a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságnak annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenõrizhesse.

194


2. szám

A felfüggesztett ügyleti megbízás esetén a kijelölt személy a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet vagy telefax útján továbbítja. Ha a kijelölt személy megítélése szerint a késedelem veszélyeztetné a bejelentés pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság általi feldolgozásának a sikerét, a védelemmel ellátott elektronikus üzenet vagy telefax útján teljesített bejelentést megelõzõen a bejelentést telefonon is teljesíteni kell. A pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság a Pmt. 24. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint a) belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követõ egy munkanapon belül, b) nem belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követõ két munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést és írásban értesítést küld • a vizsgálata során a büntetõeljárásról szóló törvény alapján meghozott intézkedésrõl, • arról, hogy a büntetõeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján nem hozott intézkedést. A felfüggesztett ügyleti megbízás akkor teljesíthetõ, ha a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság arról küldött értesítést, hogy nem hozott intézkedést, vagy ha a felfüggesztést követõen a bejelentés vizsgálatára meghatározott idõtartam a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság értesítése nélkül eltelt. A Pmt. alapján a bejelentõt – jóhiszemûsége esetén – akkor sem terheli felelõsség az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséért, ha az utóbb teljesíthetõ. XI. BEJELENTÉS BELSÕ ELJÁRÁSI RENDJE A szolgáltatónak a Pmt. alapján meg kell határoznia a bejelentések belsõ eljárási rendjét. A mintaszabályzat ehhez az alábbiak figyelembevételét ajánlja: 1. a pénzügyi információs egységként mûködõ hatósághoz történõ bejelentések igazolásának módja, 2. a bejelentések nyilvántartási módja és a titokvédelmi szabályok, 3. az okmányok õrzési kötelezettségére vonatkozó, a törvény által elõírt nyolcéves idõtartam XII. KIJELÖLT SZEMÉLY A szolgáltató köteles kijelölni egy vagy több személyt (lásd a mintaszabályzat 3. számú mellékletét), akinek feladata elsõdlegesen a bejelentések továbbítása a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság részére. A kijelölt személyt egyéb feladatok ellátásával is meg lehet bízni, mint pl. az alkalmazottak képzésének megszervezése, a pénzmosás elleni küzdelem vezetése stb., ezeket azonban a Pmt. kifejezetten nem írja elõ. A kijelölt személy személyérõl, beosztásáról, valamint ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató öt munkanapon belül tájékoztatást küld a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságnak a mintaszabályzat 3/A számú mellékletének alkalmazásával. (A bejelentésre kijelölt személy indokolt esetben azonos lehet az azonosítást végzõ személlyel.) 1. A kijelölt személy kötelezettségei: a) a hozzá érkezett bejelentések eljuttatása a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság részére. 2. A kijelölt személy további ajánlott kötelezettségei: a) amennyiben szokatlan ügyleti megbízásra egyéb úton információi keletkeznek, ezekrõl felvilágosítás kérése, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése, b) az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával, c) kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság kijelölt egységeivel a megfelelõ megkeresések esetén információ-szolgáltatás a bejelentett ügyleti megbízásokról, ügyfelekrõl, illetve a bejelentésben nem szereplõ, szerzõdéses kapcsolatokról, ügyleti megbízásokról, d) a pénzmosással kapcsolatos ellenõrzés céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozása.

2. szám


195

XIII. AZONOSÍTÁST VÉGZÕ SZEMÉLY(EK) Az ügyfél-átvilágítási intézkedésekért, azonosítási adatok felvételéért/az adatlap kitöltéséért, továbbá a bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére való megküldéséért az az alkalmazott felel (azonosítást végzõ), aki a kérdéses ügyleti megbízást bonyolította, szerzõdést kötötte. Amennyiben az alkalmazott az ügyleti megbízást a késõbbiekben megfogalmazott ismérvek alapján, vagy egyébként szokatlannak ítéli, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul megküldi a bejelentésre kijelölt személynek. 1. Kötelezettségei: a) az azonosítási kötelezettség teljesítése (azonosító adatok felvétele/adatlap kitöltés, vagy azonosított ügyfél esetén azonosság ellenõrzése), b) pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentõ adatlap kitöltése, c) bejelentésben a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása, d) kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek, e) a Pmt. által meghatározott felfedés tilalmának megtartása. 2. Jogai: a) névtelenséghez való jog, mivel a bejelentéseken nem szabad megjelölni az eljáró alkalmazott nevét, csupán a szolgáltatót, amely intézkedés tovább növeli a bejelentõ kedvezõ helyzetét a bejelentések titkos kezelésén túlmenõen (természetesen a kijelölt személy tisztában van a bejelentést kezdeményezõ alkalmazott személyével, ezt azonban csak akkor kell a hatóság rendelkezésére bocsátani, amikor arra kifejezett kérés érkezik, olyan információk kiadása céljából, amelyeket csak õ birtokol), b) mentesülés a jogszabály vagy szerzõdés alapján fennálló adat- vagy információszolgáltatási korlátozás megtartásának kötelezettsége alól, a bejelentés jóhiszemû megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult vagy sem.

XIV. BELSÕ ELLENÕRZÕ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER MÛKÖDTETÉSE Amennyiben a szolgáltató alkalmazottat foglalkoztat, köteles a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetõvé tevõ, illetõleg megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elõsegítõ belsõ ellenõrzõ és információs rendszer mûködtetésérõl gondoskodni. A belsõ szabályzatnak tartalmaznia kell a belsõ ellenõrzõ és információs rendszer mûködésére vonatkozó sajátos a szolgáltatóra vonatkozó tényleges elõírásokat: − ki és hogyan ellenõrzi az átvilágítást végzõk munkáját, − hogy jut el az átvilágítási, az azonosítási vagy a pénzmosással kapcsolatosan megszerzett bármely más információ egyik üzletbõl a másikba, − hogyan biztosítható, hogy a szolgáltató valamennyi azonosítást végzõ dolgozója ugyanazokkal az információkkal egy idõben egyforma adattartalommal rendelkezhessen, − az információs rendszer segítségével hogyan biztosítható, hogy a ténylegesen összetartozó ügyletek nyomon követhetõek legyenek.

XV. KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS A szolgáltató gondoskodik arról, hogy a nemesfém tárgyak és termékek kereskedelmével foglalkozó alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetõvé tevõ, illetõleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Pmt.-nek megfelelõen tudjanak eljárni.

196


2. szám

A szolgáltató gondoskodik továbbá arról, hogy a nemesfém tárgyak és termékek kereskedelmével foglalkozó alkalmazottai az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelõen tudjanak eljárni. A szolgáltató kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépõ alkalmazottak kiképzésérõl, az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzésérõl, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenõrzésérõl. A szolgáltatónak szervezeti sajátosságainak megfelelõen alkalmazottai számára megfelelõ képzési, továbbképzési rendszert kell kialakítani az alábbi szempontok figyelembevételével: – ki és hogyan biztosítja az alkalmazottak rendszeres, szervezett továbbképzését, ennek regisztrálását, dokumentálását és a megszerzett ismeretek ellenõrzését, – ki és hogyan alakítja ki az oktatási tematikáját, valamint a pénzmosás megelõzésével és a terrorizmus finanszírozásának megelõzésével kapcsolatos új ismeretek tananyagba történõ integrálását XVI. NYILVÁNTARTÁS, STATISZTIKA VEZETÉSE A szolgáltató az azonosítási és a tényleges tulajdonosról való nyilatkoztatási kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló iratokat, illetve azok másolatait valamint az ügyleti megbízás esetleges felfüggesztésére vonatkozó iratokat vagy azok másolatát az adatrögzítéstõl számított nyolc évig köteles megõrizni. Az adatokat visszakereshetõen kell tárolni. Az üzleti kapcsolat létesítésekor a szolgáltató birtokába jutott adat, okirat, illetve a másolat megõrzési határideje az üzleti kapcsolat megszûnésekor kezdõdik. XVII. TITOKVÉDELMI SZABÁLYOK, FELFEDÉS TILALMA Nem büntethetõ jogszabály vagy szerzõdés alapján fennálló adat- vagy információszolgáltatási korlátozás megsértése miatt, aki pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszemûen tett bejelentés megalapozatlan volt. A kijelölt személy a bejelentési kötelezettség teljesítésérõl, tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének esetleges felfüggesztésérõl, a bejelentõ személyérõl valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetõeljárás, az ügyfélnek továbbá harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Köteles a gyanú, a bejelentés tényét, tartalmát a bejelentõ személyét titokban tartani. A szolgáltató köteles biztosítani a bejelentésekrõl szóló adatok oly módon történõ biztonságos tárolását, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentõ személye titokban maradjon. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalra és a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság, valamint a büntetõeljárást lefolytató nyomozó hatóság tájékoztatására, amennyiben az jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt. XVIII. PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TEENDÕK A terrorizmus, illetve egyéb, a Közösség alapelveivel ellentétes tevékenység folytatása miatt alkalmazott uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos listákon szereplõ személyek és szervezetek számára nem nyújtható szolgáltatás. A terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülését el kell határolni a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek (881/2002/EK és a 2580/2001/EK tanácsi rendeletek) mellékletei által meghatározott listákon szereplõ személyek, szervezetek felmerülésétõl. Ez utóbbi esetben a 2007. évi CLXXX. törvény alkalmazandó. Amennyiben a szolgáltató belsõ ellenõrzési és információs rendszere a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos további listák (pl. OFAC lista) szûrését is elõírja, ez alapján megvalósuló adategyezés esetén a Pmt. alapján (azaz terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerüléseként) szükséges a bejelentést megtenni, feltéve hogy nincs adategyezés az Európai Unió által elrendelt, a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek mellékletei által meghatározott listákon szereplõ személyekkel, szervezetekkel.

2. szám


197

A listákkal való adategyezésen túl a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülésében nehézséget okozhat az, hogy mind legális, mind illegális forrásból eredõ eszközök felhasználása felmerülhet a terrorizmus finanszírozásában. A szolgáltató, illetve az azonosítást végzõ(k) és a kijelölt személy(ek) köteles(ek) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 10. §-ában foglalt rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek betartásáról is intézkedni. Jelen szabályzat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jóváhagyásával lép hatályba.

1. számú melléklet A PÉNZMOSÁSSAL ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS BÜNTETÕJOGI RENDELKEZÉSEK 1. A pénzmosással kapcsolatos büntetõjogi rendelkezések A pénzmosás törvényi meghatározását a Btk. 303. §-a és a 303/A. §-a tartalmazza. 303. § (1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendõ cselekménybõl származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendõ cselekménybõl származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megõrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés idõpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ az is, aki szabadságvesztéssel büntetendõ cselekményének elkövetésébõl származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. 303/A. § (1) Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendõ cselekménybõl származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetérõl, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. 303/C. § (1) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítõ olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában –, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja. (2) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási, szolgáltatási vagy szolgáltatási tevékenységet kiegészítõ szolgáltatási, árutõzsdei szolgáltatási, alapkezelési, kockázati tõkealapkezelési, tõzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerzõdõ fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítõi, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.

198


2. szám

2. A terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos büntetõjogi rendelkezések A „terrorizmus finanszírozása” nem szerepel önálló büntetõjogi tényállásként a Btk.-ban. A Btk. 261. § (4) bekezdése szerint (terrorcselekmény bûntettének elõkészülete miatt) büntetendõ az, aki „az elkövetés elõsegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítõ feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyûjt”. A terrorizmus finanszírozását (vagyis a terrorcselekmény elkövetéséhez anyagi eszközök szolgáltatását, gyûjtését) tehát a Btk. mint elõkészületi cselekményt rendeli büntetni és azt hasonlóan súlyos büntetõjogi szankcióval sújtja, mint a terrorcselekmény elkövetését. A terrorcselekmény fogalmát a Btk. 261. §-a határozza meg. 261. § (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltûrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetõleg nemzetközi szervezet mûködését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erõszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bûncselekményt követ el, bûntett miatt tíz évtõl tizenöt évig terjedõ, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki az a) pontban meghatározott célból jelentõs anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétõl teszi függõvé. (4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bûntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elõsegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítõ feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyûjt, bûntettet követ el, és két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (7) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekmény elkövetésével fenyeget, bûntettet követ el, és két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (8) Aki hitelt érdemlõ tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és errõl a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (9) E § alkalmazásában a) személy elleni erõszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bûncselekmény az emberölés [166. § (1) és (2) bek.], a testi sértés [170. § (1)–(5) bek.], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [171. § (3) bek.], a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás (175/A. §), a közlekedés biztonsága elleni bûncselekmény [184. § (1) és (2) bek.], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek.], a hivatalos személy elleni erõszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erõszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erõszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erõszak (232. §), a közveszélyokozás [259. § (1)–(3) bek.], a közérdekû üzem mûködésének megzavarása [260. § (1) és (2) bek.], a légi jármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése (262. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), a lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaélés [263/A. § (1)–(3) bek.], a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetõleg kettõs felhasználású termékkel visszaélés [263/B. § (1)–(3) bek.], a radioaktív anyaggal visszaélés [264. § (1)–(3) bek.], a nemzetközi szerzõdés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C. § (1)–(3) bek.], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bûncselekmény (300/C. §), a rablás (321. §) és a rongálás (324. §), b) terrorista csoport: három vagy több személybõl álló, hosszabb idõre szervezett, összehangoltan mûködõ csoport, amelynek célja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bûncselekmények elkövetése.

2. szám


199 2. számú melléklet

PÉNZMOSÁS MEGTÖRTÉNTÉNEK LEHETÕSÉGÉT FELVETHETÕ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK 1. Pénzmosás nemesfém tárgyak kereskedelmi tevékenységén keresztül a) Az ügyfél, aki csak nagy értékû (500e Ft fölötti) nemesfém tárgyat akar vásárolni, és nem érdekli a tárgy típusa (pl. gyûrû, nyakék, fülbevaló), a tárgy nemesfém tartalmának összetétele, valamint a tárgy kialakítása. b) Az ügyfél, aki nagy mennyiségben kíván nemesfém tárgyat vásárolni, és nem mutat érdeklõdést a vásárolni kívánt nemesfém tárgy(ak) típusai és azok kialakítása iránt. c) Az ügyfél, aki rendszeres idõközönként (hetente, havonta) kínál felvásárlásra nemesfém tárgyakat, kis mennyiségben (pl. minden hónapban megjelenik két-három darab arany ékszerrel és azokat felvásárlásra kínálja fel). d) Az ügyfél, aki nagy mennyiségû (1 kg fölötti) nemesfém tárgyat kínál felvásárlásra. e) Az ügyfél megjelenése alapján valószínûsíthetõ, hogy a felvásárlásra kínált nemesfém tárgy(ak) nem az ügyfél tulajdonát képezi(k). f) Az ügyfél nagyon ideges és viselkedése alapján gyanú merülhet fel arra, hogy pénzmosás-gyanús ügyletbe keveredett. g) Az ügyfél ruházata vagy viselkedése nem illeszkedik a vásárolni kívánt nemesfém tárgy minõségéhez. h) Az ügyfél az azonosítás hallatán inkább eláll az ügylettõl. 2. A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek a) Az ügyfél megkísérli, hogy pénzügyi ügyletbe bocsátkozzék egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekrõl, csökkenti a vásárolni kívánt nemesfém tárgyak mennyiségét, hogy az ügyletet éppenhogy a meghatározott küszöb alatt tartsa. b) Az ügyfél nemesfém tárgyat kínál felvásárlásra, és ragaszkodik hozzá, hogy az elõírt nyilvántartási vagy jelentési ûrlapokat ne töltsék ki. c) Olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell. d) Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy nemesfém kereskedõ alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az elõírt nyilvántartási vagy jelentéstételi ûrlapokat. 3. számú melléklet AZONOSÍTÁST VÉGZÕK, KIJELÖLT SZEMÉLYEK LISTÁJA, SZOLGÁLTATÓ VEZETÕJE I. A szolgáltató vezetõ tistségviselõ(i)je: Neve: < név> Beosztása: Elérhetõsége: II. A kijelölt személy(ek): Neve: Beosztása: Elérhetõsége:

<>/ III.

Azonosítást végzõ személy(ek): Neve: < név> Beosztása: Elérhetõsége: IV. A belsõ szabályzat átdolgozásáért felelõs személy: Neve: < név> Beosztása: Elérhetõsége:

200


2. szám 3/A. számú melléklet

Kijelölt személy bejelentése a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságnak Szolgáltató megnevezése: .................................................................................................................................................. Szolgáltató címe: ................................................................................................................................................................ Szolgáltató nyilvántartási száma: .......................................................................................................................................

Alulírott ………………………………………………………., mint a fent nevezett szolgáltató képviseletére jogosult a mai napon kijelöltem a fent nevezett szolgáltató esetében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 23. § (2) bekezdésében meghatározott kijelölt személyt. Jelen bejelentésemmel a Pmt. 23. § (2) bekezdésének utolsó mondatában elõírt kötelezettségemnek teszek eleget. A Pmt. 23. § (2) bekezdése szerinti kijelölt személy neve: ................................................................................................................................................................................... beosztása: ........................................................................................................................................................................... elérhetõsége: ......................................................................................................................................................................

………………........................, 200... ………….. ………

………………………………..

Címzett: A pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság: Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Parancsnoksága Pénzügyi Információs Osztály Cím: 1122 Budapest, Hajnóczy u. 7–9. Telefon: 06-1-4568-111, Fax: 06-1-4568-154 E–mail: [email protected], [email protected]

2. szám



A szolgáltatást végzõ neve: címe:

AZONOSÍTÁSI ADATLAP az 2007. évi CXXXVI. törvény 7. §-ában elõírt feladat végrehajtásához

1. Természetes személy ügyfél esetén rögzítendõ adatok: a) családi és utóneve (születési neve) ............................................................................................................................ b) lakcíme ...................................................................................................................................................................... c) állampolgársága ......................................................................................................................................................... d) azonosító okmányának típusa és száma .................................................................................................................... e) külföldi személy esetében a magyarországi tartózkodási helye ................................................................................ f)* születési helye, ideje ................................................................................................................................................. g)* anyja neve ................................................................................................................................................................ 2. Szervezet (jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet) azonosítása esetén rögzítendõ adatok: a) neve, rövidített neve .................................................................................................................................................. b) székhelyének, külföldi székhelyû vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe ........................................ c) cégbírósági nyilvántartásban szereplõ szervezet esetén cégjegyzékszáma, egyéb szervezet esetén a létrejöttérõl (nyilvántartásba vételérõl, bejegyzésérõl) szóló határozat számát vagy nyilvántartási száma ................................. d)* fõtevékenysége ........................................................................................................................................................ e)* képviseletére jogosultak neve és beosztása ............................................................................................................. f)* ha külföldi szervezeti ügyfélnek van kézbesítési megbízottja, akkor a kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatai .......................................................................................................................................................... 3. A tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok A tényleges tulajdonos adatai, amennyiben az ügyfél nem a saját érdekében jár el: a) családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: .............................................................................. b) lakcím (külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely is):............................................................................... ........................................................................................................................................................................................ c) állampolgárság: .......................................................................................................................................................... d)* azonosító okmány száma, annak típusa: .................................................................................................................. e)* születési hely, idõ: .................................................................................................................................................... f)* anyja születési neve: ........................................................................................................................................ ......... 4. Egyéb rögzítendõ adatok: a) üzleti kapcsolat esetén a szerzõdés típusa, tárgya és idõtartama:……………………………………....................... b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét:……………………………………………....................... c)* a teljesítés körülményei (hely, idõ, mód):…………………………………………………………......................... A *-gal jelölt adatok a szolgáltató (kockázat-érzékenységi alapon) meghozott döntése esetében rögzíthetõk.

202


2. szám 5. számú melléklet

NYILATKOZAT (A tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat) Alulírott ………………………………….. (ügyfél képviselõje) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 8. § (1) bekezdése elõírásának megfelelõen nyilatkozom arról, hogy a nemesfém tárgy(ak) és termékek kereskedelmi szerzõdéssel kapcsolatban a) saját magam, illetõleg az általam képviselt ügyfél érdekében járok el, vagy b) más személy tényleges tulajdonos érdekében járok el (megfelelõ szövegrész megjelölendõ!) b) válasz esetén a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a következõ adatokat igazolom: a) családi és utónevét (születési nevét), b) lakcímét, c) állampolgárságát, d) azonosító okmányának típusát és számát, e) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet, f) születési helyét, idejét. [Az a)–c) pontok alatti adatok felvétele kötelezõ!] Kelt.: …………………………… ügyfél képviselõje

6. számú melléklet NYILATKOZAT (A külföldi lakóhellyel rendelkezõ ügyfél nyilatkozata arról, hogy kiemelt közszereplõnek minõsül-e) Alulírott ………………………………….. (ügyfél) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 16. § (1) bekezdése elõírásának megfelelõen nyilatkozom arról, hogy saját országom ……………………… joga alapján az alábbiakban felsoroltak szerint kiemelt közszereplõnek vagy közeli hozzátartozójának, élettársának minõsülök/nem minõsülök közszereplõnek, valamint kiemelt közszereplõvel közeli kapcsolatban állok/nem állok. Kiemelt közszereplõk: − − − − − − − −

államfõ, kormányfõ, miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár, országgyûlési képviselõ, legfelsõbb bíróság, alkotmánybíróság vagy olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, számvevõszék elnöke, számvevõszék testületének tagja, központi bank igazgatóságának tagja, nagykövet, ügyvivõ és a fegyveres szervek hivatásos állományú, fõtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagja, többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelõ testületének tagja, kiemelt közszereplõ közeli hozzátartozója, élettársa, kiemelt közszereplõvel közeli kapcsolatban álló személy.

(A megfelelõ rész aláhúzandó!) Kelt.: …………………………… ügyfél álírása


2. szám


BEJELENTÉS pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényrõl, körülményrõl 1. A szolgáltató adatai: 1.1. A szolgáltató neve, címe 1.2. Az észlelés idõpontja 1.3. A bejelentés idõpontja 1.4. A kijelölt személy neve, (munkahelyi) címe, beosztása, telefonszáma 2. A bejelentésben szereplõ ügyfél azonosító adatai (azonosítási adatlap másolata) 3. Az ügyleti megbízás leírása: a) az ügyleti megbízás adatai, így különösen az ügyleti megbízás idõpontja, típusa, az érintett összeg és devizaneme, az érintettek (kedvezményezett, kötelezett, érintett számlák stb.), b) pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló körülmények és az alátámasztó dokumentumok részletes leírása, mellékletként lehetõleg a tapasztalatok az ügyfélrõl, eddigi viselkedése, bármilyen olyan információ, amely a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságot feladata ellátásában segítheti. Címzett: A pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság: Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Parancsnoksága Pénzügyi Információs Osztály Cím: 1122 Budapest, Hajnóczy u. 7–9. Telefon: 06-1-4568-111, Fax: 06-1-4568-154 E–mail: [email protected], [email protected] 8. számú melléklet A szolgáltatók által elkészítendõ belsõ szabályzat kötelezõ tartalmi elemei a 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet alapján A Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató által a Pmt. 33. §-a alapján elkészítendõ belsõ szabályzat kötelezõ tartalmi elemei a következõk: 1. a pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendõ szempontok; 2. az ügyfél azonosításának, a személyazonosság igazoló ellenõrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének (a továbbiakban együtt: ügyfél-átvilágítás) belsõ eljárási rendje; 3. az egyszerûsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás belsõ eljárási rendje; 4. azon szolgáltatóknál, amelyek élni kívánnak a Pmt. 18. §-ában foglalt jogosultsággal, a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményei elfogadásának belsõ eljárási rendje; 5. a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságnak történõ bejelentés belsõ eljárási rendje és formája, továbbá a Pmt. 23. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatvány; 6. a Pmt. 23. § (2) bekezdésében meghatározott kijelölt személy neve, beosztása, elérhetõsége; 7. az ügyleti megbízás felfüggesztésének belsõ eljárási rendje; 8. az ügyfél-átvilágítás, illetõleg a bejelentés kapcsán keletkezett adatok kezelésére, megõrzésére, védelmére, illetve az érintett alkalmazottak védelmére vonatkozó belsõ elõírások; 9. az alkalmazottak képzésére, a Pmt. 32. § (3) bekezdésében az alkalmazottak számára elõírt speciális képzési programok szervezésére vonatkozó elõírások; 10. az ügyfelekkel kapcsolatba kerülõ alkalmazottak részére az ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák; 11. az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elõsegítõ belsõ ellenõrzõ és információs rendszer ismertetése.

204


2. szám

ÚTMUTATÓ A HÁROMMILLIÓ-HATSZÁZEZER FORINTOT ELÉRÕ VAGY MEGHALADÓ ÖSSZEGÛ KÉSZPÉNZFIZETÉS ELFOGADÁSÁRA JOGOSULT, ÁRUKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZOLGÁLTATÓK BELSÕ SZABÁLYZATÁNAK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ, JÓVÁHAGYATÁSÁHOZ ÉS A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELI ELJÁRÁSHOZ A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) – amely 2007. december 14-én lépett hatályba – a hárommillió-hatszázezer forintot elérõ vagy meghaladó összegû készpénzfizetés elfogadásával árukereskedelmi tevékenységet 2008. március 15-ét követõen folytatni szándékozó szolgáltatók számára – a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján – elõírja, hogy a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségeik teljesítésére belsõ szabályzatot készítsenek, azt a felügyeletet ellátó szervvel hagyassák jóvá, amely egyidejûleg a szolgáltatót nyilvántartásba is veszi. Ennek következtében 2008. március 15-ét követõen az árukereskedelmi szolgáltató a hárommillió-hatszázezer forintot elérõ vagy meghaladó összegû készpénzfizetést mindaddig nem fogadhat el, amíg az elõbbiekben felsorolt követelmények nem teljesülnek. A kötelezettség a részletre történõ áruvásárlás eseteire is vonatkozik abban az esetben, ha a készpénzzel történõ részletfizetés egy éven belül a fenti összeghatárt eléri vagy meghaladja. A felügyeletet ellátó szerv a fentiek vonatkozásában a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatósága (a továbbiakban: MKEH KEPIH), amelynek elérhetõsége: 1024 Budapest, Margit krt. 85.; telefon: 336-7300; fax: 336-7333.

A. Tudnivalók az érintett árukereskedelmi szolgáltatók belsõ szabályzatának elkészítéséhez Az árukereskedelmi szolgáltatók által – a Pmt. szerinti kötelezettségeik teljesítésének vállalásához – készítendõ belsõ szabályzatnak tartalmában meg kell felelnie a Pmt., valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendõ belsõ szabályzat kötelezõ tartalmi elemeirõl szóló 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) elõírásainak. Az MKEH KEPIH – a hivatkozott jogszabályok elõírásainak figyelembevételével, a Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Parancsnokságával együttmûködve és a pénzügyminiszter egyetértésével – nem kötelezõ jellegû ajánlásként mintaszabályzatot bocsát az árukereskedelmi szolgáltatók rendelkezésére. A mintaszabályzat az MKEH honlapjáról tölthetõ le: www.mkeh.gov.hu A mintaszabályzat segítségül szolgál az árukereskedelmi szolgáltató sajátosságainak leginkább megfelelõ egyedi belsõ szabályzat elkészítéséhez, tehát azt a szolgáltató sajátosságait is figyelembe véve, személyre szabottan kérjük alkalmazni.

B. Az árukereskedelmi szolgáltatók belsõ szabályzatának jóváhagyatása és a szolgáltatók nyilvántartásba vétele a felügyeleti szervnél A belsõ szabályzat jóváhagyásának eljárása az ügyfél kérelmére indul. Az itt mellékelt kérelem nyomtatvány az MKEH honlapjáról, a www.mkeh.gov.hu címrõl elektronikusan kitölthetõ formátumban is letölthetõ. A belsõ szabályzatot két eredeti példányban a kérelemhez csatolva, azokat cégszerûen aláírva, személyesen az MKEH Tanácsadó és Ügyfélszolgálati Irodájához (Budapest, II. Margit krt. 85., Kisrókus utca felõli bejárata) lehet benyújtani, vagy postai úton a következõ postacímre kell küldeni: MKEH Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóság 1537 Budapest Pf. 345. A szabályzat jóváhagyásáért és a szolgáltató nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelem esetében – az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 29. § (1) bekezdése alapján – 2200 forint illetéket kell leróni, amit az Itv. 73. § (1) bekezdése szerint a kérelemre ragasztott illetékbélyeg formájában kell leróni.

2. szám


205

Az MKEH KEPIH a belsõ szabályzatok jóváhagyása és a szolgáltató nyilvántartásba vétele során az alábbiak meglétét vizsgálja: − a benyújtott belsõ szabályzat tartalmazza-e a Pmt. és az R. szerinti kötelezõ tartalmi elemeket, − szolgáltató képviseletre jogosult vezetõjének nyilatkozatát, miszerint a benyújtott belsõ szabályzat • jogszabállyal ellentétes rendelkezést nem tartalmaz, • megfelelõ alkalmazására felelõsséget vállal, − a szolgáltató a kérelem nyomtatványon feltûntette-e a szükséges adatokat. A belsõ szabályzatban lehetõség szerint kérjük megjelölni, hogy a szabályzat adott része az R. mely elõírásának, mint kötelezõ tartalmi elemnek felel meg, mert ennek közlése a szolgáltató részérõl a jóváhagyási eljárást meggyorsíthatja. Amennyiben a kérelem nem felel meg az elõírt követelményeknek, azt az MKEH KEPIH a hiányosságok, hibák megjelölése mellett a kérelmezõnek pótlásra vagy kijavításra – határidõ megjelölésével – visszaküldi. A hiánypótlás, a hibajavítás elmaradása, illetve ismételten hiányos, hibás benyújtás esetén, az MKEH KEPIH a kérelmet elutasítja. Az ügyintézési határidõ – hiánypótlásra szánt idõt nem ideszámítva – 30 nap. A szolgáltató a belsõ szabályzatát jóváhagyó és a nyilvántartásba vételérõl rendelkezõ MKEH KEPIH határozat jogerõre emelkedését követõen jogosult a hárommillió-hatszázezer forintot elérõ vagy meghaladó értékû készpénzfizetés elfogadására. Amennyiben a kérelem vonatkozásában elsõ fokon elutasító közigazgatási határozat születne, ellene fellebbezést másodfokon az MKEH fõigazgatójának címezve, de az MKEH KEPIH-hez benyújtva lehet elõterjeszteni, 5000 Ft illeték egyidejû lerovása mellett. Egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltak kerülnek alkalmazásra.

MKEH Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóság

206


2. szám

KÉRELEM a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatók belsõ szabályzatának jóváhagyásához és a hatósági nyilvántartásba vételhez I. Kérelmezõ azonosítási és elérhetõségi adatai: neve:

adószáma:

székhelye: (irányítószám, város, utca, házszám) megye: telefon: fax: e-mail: cégkivonat/vállalkozói igazolvány száma: Képviseletre jogosult vezetõ (I) neve (a kérelmet aláíró személy): beosztása: születési helye, idõpontja: anyja neve: Képviseletre jogosult vezetõ (II) neve (a kérelmet aláíró személy): beosztása: születési helye, idõpontja: anyja neve: II. A kérelmezõ fõ kereskedelmi tevékenységének megnevezése: III. A fõ kereskedelmi tevékenység ..................................................................................nagykereskedelem vagy TEÁOR’ 08 kódja: ..............................................................................................kiskereskedelem IV. Pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a a bejelentések – Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Parancsnokságához történõ – továbbításáért felelõs kijelölt személy: neve: beosztása: elérhetõsége: V. Csatolandó Belsõ szabályzat két eredeti példányban mellékletek 2200 Ft eljárási illeték – illetékbélyeg formájában a kérelemre ragasztva

Kelt ………………………………………… ………………………………………………… …………..……………………………………… képviseletre jogosult(ak) neve (nyomtatott betûkkel és saját kezû aláírással)∗

P. H. ∗ Képviseleti jogosultság (önálló vagy együttes) módja szerint.

2. szám


207

NYILATKOZAT

Alulírott, ......................……………………………., a …………………………..………………............................... (székhely: …………….. …………………………………) önálló képviseletére jogosult vezetõje a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján nyilatkozom, hogy: – a benyújtott belsõ szabályzat jogszabállyal ellentétes rendelkezést nem tartalmaz, – megfelelõ alkalmazására felelõsséget vállalok.

Kelt…………………………………………

………………………………………………… …………..……………………………………… képviseletre jogosult(ak) neve (nyomtatott betûkkel és saját kezû aláírással)∗

P. H.

∗ Képviseleti jogosultság (önálló vagy együttes) módja szerint.


208

2. szám

MINTASZABÁLYZAT A HÁROMMILLIÓ-HATSZÁZEZER FORINTOT ELÉRÕ VAGY MEGHALADÓ ÖSSZEGÛ KÉSZPÉNZFIZETÉS ELFOGADÁSÁRA JOGOSULT ÁRUKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZOLGÁLTATÓK RÉSZÉRE (A mintaszabályzat hatálya arra a szolgáltatóra terjed ki, aki árukereskedelmi tevékenysége során hárommillió-hatszázezer forintot elérõ vagy meghaladó összegû készpénzfizetést fogad el.) A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELÕZÉSÉRÕL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ I. A MINTASZABÁLYZAT CÉLJA A mintaszabályzat célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá tartozó azon szolgáltató, amely ugyanazon ügyfél vonatkozásában hárommillió-hatszázezer forintot elérõ vagy meghaladó összegû készpénzfizetés elfogadásával kíván 2008. március 15-ét követõen árukereskedelmi tevékenységet folytatni (a továbbiakban: a szolgáltató), egységes elvek szerint alkalmazza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésére és megakadályozására vonatkozó normákat (lásd a mintaszabályzat 1. számú mellékletét). A mintaszabályzat célja továbbá az is, hogy a szolgáltató a Pmt.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni, képes legyen felismerni árukereskedelmi tevékenysége során a pénzmosásra, illetve a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt, valamint megfelelõ belsõ szabályzatot (a továbbiakban: belsõ szabályzat) alkosson. Jelen mintaszabályzat nem kötelezõen alkalmazandó a szolgáltató által, azt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal – a pénzügyi információs egységként mûködõ hatósággal együttmûködve, a pénzügyminiszter egyetértésével – ajánlásként bocsátja a szolgáltató rendelkezésére. II. A MINTASZABÁLYZATBAN HASZNÁLT EGYES FOGALMAK E mintaszabályzat alkalmazásában: Ügyfél: aki a szolgáltatóval a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerzõdést köt, illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad. Ügyleti megbízás: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerzõdéssel létrejött eseti jogviszony. Ténylegesen összefüggõ, több ügyleti megbízás: a) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást, b) a részletvétel alapján történõ fizetések, fizetési megbízások. Üzleti kapcsolat: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerzõdéssel létrejött tartós jogviszony. Tényleges tulajdonos: a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékû nemzetközi elõírásokkal összhangban lévõ közzétételi követelmények vonatkoznak, b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetben tag, illetve részvényes és jogosult e jogi személy vezetõ tisztségviselõi vagy felügyelõ bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával, c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá d) alapítványok esetében az a természetes személy,

2. szám


209

• aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendõ kedvezményezetteket már meghatározták, • akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve mûködtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy • aki tagja az alapítvány kezelõ szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetõi engedély. Szolgáltató vezetõje: az a természetes személy, aki a szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult. Árukereskedelmi tevékenység: termék gazdasági tevékenység keretében történõ értékesítése a vásárló, a kereskedõ, illetve a feldolgozó részére; Pénzügyi szolgáltató: olyan szolgáltató, amely a Magyar köztársaság területén pénzügyi szolgáltatási, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítõ szolgáltatást nyújt; biztosítási, biztosításközvetítõi és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat; árutõzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat; postai pénzforgalmi közvetítõi tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat; önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként mûködik. Pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság: a Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Parancsnoksága.

III. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles végezni az alábbi esetek elõfordulásakor: a) üzleti kapcsolat létesítése; b) hárommillió-hatszázezer forintot elérõ vagy meghaladó összegû ügyleti megbízás teljesítése, amely kiterjed az egymással ténylegesen összefüggõ, több ügyleti megbízásra is, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot; c) pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése, ha az a)–b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelõségével kapcsolatban kétség merül fel. A fenti b) pontban meghatározott átvilágítási kötelezettség esetében az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot.

IV. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 1/A. A szolgáltatónak az ügyfél-átvilágítási kötelezettség fennállása esetén az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselõt azonosítania kell és személyazonosságának igazoló ellenõrzését el kell végeznie. Ha az ügyfél-átvilágítást végzõ nem tudja végrehajtani az elõzõekben részletezett ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követõen a jogi személy, illetõleg a jogi személyiséggel nem rendelkezõ más szervezet átvilágítását is el kell végezni.

210


2. szám

A szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintõen bekövetkezett változások szolgáltató részére történõ – öt napon belüli – bejelentési kötelezettségére. Az ügyfél-átvilágítást végzõ vagy az azért felelõs alkalmazott(ak) (a továbbiakban: ügyfél-átvilágítást végzõ) köteles(ek) az azonosítás során az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselõt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenõrzését elvégezni. Az ügyfél-átvilágítást végzõ az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) természetes személy aa) családi és utónevét (születési nevét), ab) lakcímét, ac) állampolgárságát, ad) azonosító okmányának típusát és számát, ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi székhelyû vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplõ jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttérõl (nyilvántartásba vételérõl, bejegyzésérõl) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. 1/B. Az ügyfél-átvilágítást végzõ az azonosítás során a fent meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján, valamint a belsõ szabályzatban meghatározott esetekben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzése és megakadályozása érdekében szükség van – az alábbi adatokat rögzítheti: a) természetes személy aa) születési helyét, idejét, ab) anyja nevét; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet ba) fõtevékenységét, bb) képviseletére jogosultak nevét és beosztását, bc) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. Az ügyfelek adatait a mintaszabályzat 4. számú mellékletében található Azonosítási adatlap alkalmazásával kell rögzíteni. 1/C. A személyazonosság igazoló ellenõrzése érdekében az ügyfél-átvilágítást végzõ köteles megkövetelni az alábbi okiratok bemutatását: a) természetes személy esetén aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, ac) 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa; b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – 30 napnál nem régebbi – okiratot, hogy ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetõleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzõhöz benyújtotta, bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történõ benyújtását megelõzõen a jogi személy vagy jogi

2. szám


211

személyiséggel nem rendelkezõ szervezet társasági szerzõdését (alapító okiratát, alapszabályát). Az ügyfél a hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követõ 30 napon belül köteles okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A személyazonosság igazoló ellenõrzése érdekében az ügyfél-átvilágítást végzõ köteles ellenõrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét. Érvénytelen okirat esetében a hiányosság pótlásáig az ügylet végrehajtását, vagy az üzleti kapcsolat létesítését meg kell tagadni. 2. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség fennállása esetén az ügyféltõl a mintaszabályzat 5. számú mellékletében szereplõ írásbeli nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy a saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetõleg érdekében jár el. Ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetõleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 1/A. pont aa)–ac) alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell. Az ügyfél-átvilágítást végzõ – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján, valamint a belsõ szabályzatban meghatározott esetekben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzése és megakadályozása érdekében szükség van – ezeken kívül az ügyféltõl a tényleges tulajdonos 1/A. pont ad)–ae) alpontjában és az 1/B. pontban meghatározott adatai megadását is kérheti. Az ügyfél-átvilágítást végzõ az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetõ nyilvántartásban történõ ellenõrzése érdekében. 3. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség fennállása esetében az ügyfél-átvilágítást végzõ az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni: a) üzleti kapcsolat esetén a szerzõdés típusát, tárgyát és idõtartamát, b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. Az ügyfél-átvilágítást végzõ az 3. pontban meghatározott adatokon kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a belsõ szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzése és megakadályozása érdekében szükség van – a teljesítés körülményét (hely, idõ, mód) is rögzítheti. 4. A szolgáltató – a tevékenységére irányadó jogszabályi elõírásoknak megfelelõen – köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is –, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélrõl a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival. Az ügyfél-átvilágítást végzõ köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy köteles a tudomásszerzéstõl számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintõen bekövetkezett változásról. 5. Az ügyfél-átvilágítást végzõ az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása elõtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenõrzését, kivéve ha a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében és a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának csekély valószínûsége esetén a szolgáltató úgy dönt, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenõrzését az üzleti kapcsolat létesítése során folytatja le, A személyazonosság igazoló ellenõrzését azonban ebben az esetben is be kell fejezni az elsõ ügyleti megbízás teljesítéséig.

212


2. szám

6. Nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha a) a szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselõ vonatkozásában a rájuk vonatkozó ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte, valamint b) az aktuális ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselõ személyazonosságát az elõírtak alapján megállapította, és nem történt a megadott adatokban változás. Amennyiben a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelõségével kapcsolatban kétség merül fel, úgy az ügyfél-átvilágítást ismételten el kell végezni. A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén az ügyfél azonosítása kötelezõ, amennyiben ez korábban még nem történt meg. 2009. január 1-jét követõen a szolgáltató megtagadja az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyféllel a Pmt. hatálybalépése (2007. december 15.) elõtt lépett üzleti kapcsolatba, és az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselõ útján nem jelent meg, és az ügyfél, illetve a tényleges tulajdonos – Pmt. által meghatározott – ügyfél-átvilágítási eredményei nem állnak teljeskörûen rendelkezésére.

V. EGYSZERÛSÍTETT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK Ügyfél-átvilágítási kötelezettség fennállása esetében az ügyfél-átvilágítást végzõ kizárólag a IV. fejezet 4. pontban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az ügyfél: a) olyan pénzügyi szolgáltató, amely tevékenységét az Európai Unió területén végzi, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkezõ pénzügyi szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékû követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása érdekében felügyelet alatt áll; b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévõ közzétételi követelmények vonatkoznak; c) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzõ Hivatal, területi ügyvédi kamara, területi közjegyzõi kamara, a Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Parancsnoksága; d) a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben meghatározott központi államigazgatási szerv vagy helyi önkormányzat; e) az Európai Közösség intézménye (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevõszék), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank. Ha harmadik ország teljesíti az a)–b) pontban megállapított feltételeket, a szolgáltató köteles errõl tájékoztatni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt. Amennyiben egyszerûsített ügyfél-átvilágítás esetén a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény merül fel úgy a belsõ szabályzat IV. pontja szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell elvégezni. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése azonban minden esetben kötelezõ.

VI. FOKOZOTT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK Az ügyfél-átvilágítást végzõ az azonosítás során a IV. fejezet 1/A. és 1/B. pontban meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenõrzése céljából. A személyazonosság igazoló ellenõrzése érdekében az ügyféltõl meg kell követelni az IV. fejezet 1/A. és 1/B. pontban meghatározott adatot tartalmazó, a IV. fejezet 1/C. pont szerint meghatározott okirat hiteles másolatát. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenõrzése teljesítéséhez, ha a) magyar konzuli tisztviselõ vagy közjegyzõ készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelõ tanúsítvánnyal látta el, vagy

2. szám


213

b) magyar konzuli tisztviselõ vagy közjegyzõ a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezõségét tanúsítja, vagy c) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselõ felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplõ aláírását és bélyegzõlenyomatát. A külföldi lakóhellyel rendelkezõ ügyféltõl a mintaszabályzat 6. számú melléklete szerinti írásbeli nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplõnek minõsül-e. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkezõ ügyfél kiemelt közszereplõnek minõsül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy az alábbiak közül mely alapján minõsül kiemelt közszereplõnek: • államfõ, kormányfõ, miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár, • országgyûlési képviselõ, • legfelsõbb bíróság, alkotmánybíróság vagy olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, • számvevõszék elnöke, számvevõszék testületének tagja, központi bank igazgatóságának tagja, • nagykövet, ügyvivõ és a fegyveres szervek hivatásos állományú, fõtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagja, • többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelõ testületének tagja, • kiemelt közszereplõ közeli hozzátartozója, élettársa, • kiemelt közszereplõvel közeli kapcsolatban álló személy. Az ügyfél-átvilágítást végzõ – ha a nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetõ nyilvántartásban történõ ellenõrzése érdekében. Külföldi kiemelt közszereplõ esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató vezetõjének (lásd a mintaszabályzat 3. számú mellékletét) jóváhagyását követõen kerülhet sor.

VII. MÁS SZOLGÁLTATÓ ÁLTAL VÉGZETT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

A szolgáltató jogosult elfogadni az ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – olyan pénzügyi szolgáltató végezte el, amely tevékenységét, d) a Magyar Köztársaság területén folytatja, e) az Európai Unió más tagállamában folytatja, vagy f) olyan harmadik országban folytatja, amelyben a pénzügyi szolgáltató: • a kötelezõ szakmai nyilvántartásban szerepel, és • a Pmt.-ben megállapított vagy azokkal egyenértékû ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékû követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékû követelményeket ír elõ. Az ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha a követelmények alapját képezõ okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt-ben meghatározottakkal. A szolgáltató köteles tájékoztatni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, ha egy harmadik országban mûködõ szolgáltató teljesíti az ügyfél-átvilágítás fenti, c) pontban foglalt feltételeit. Az ügyfél-átvilágítás követelmények teljesítése vonatkozásában a felelõsség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.

214


2. szám

VIII. AZ ÜGYFÉL-AZONOSÍTÁS BELSÕ ELJÁRÁSI RENDJE A belsõ szabályzatnak tartalmaznia kell az ügyfél azonosításának, a személyazonosság igazoló ellenõrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának és személyazonossága igazoló ellenõrzésének, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének folyamatleírását a különbözõ ügyfél-átvilágítási intézkedések tekintetében. Ebben ki kell térni a szolgáltató, valamint más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatok tárolási módjára, hozzáférési lehetõségére és megõrzési kötelezettségére. Rendelkezni kell arról is, hogy az átvilágítás elvégzéséhez milyen belsõ adatbázis áll rendelkezésre és az egyes ügyintézõk hogyan férnek az adatokhoz. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvényben meghatározott bejelentés belsõ eljárási rendjét is javasolt meghatározni.

IX. AZ ÜGYFELEKKEL KAPCSOLATBA KERÜLÕ ALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE MEGÁLLAPÍTOTT ELJÁRÁSI, MAGATARTÁSI NORMÁK MEGHATÁROZÁSA A szolgáltató köteles szervezeti sajátosságainak megfelelõen alkalmazottai számára a követendõ magatartási normákat megállapítani. A mintaszabályzat az alábbi szempontok figyelembevételét ajánlja: 4. melyek a szolgáltató alkalmazottjának legfontosabb teendõi az ügyfél jobb megismerése érdekében, 5. melyek az alkalmazottak teendõi, amikor eldöntik, hogy • szokványos-e vagy szokatlan-e egy ügyleti megbízás, • az ügyfél üzleti tevékenysége indokolja-e az adott ügyletet, • az ügyfél életvitele összhangban van-e az adott ügylettel, 6. alkalmazottak feladatai a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén teljesített bejelentés során, a pénzügyi szolgáltatónál alkalmazott bejelentési útvonal meghatározása.

X. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén az ügyfél-átvilágítást végzõ személy köteles haladéktalanul a bejelentést tenni a kijelölt személynek a mintaszabályzat 7. számú melléklete szerinti Bejelentési adatlap megfelelõ kitöltésével és átadásával. A bejelentésnek tartalmaznia kell a) az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, és b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését. A bejelentésre kijelölt személy az ügyfél-átvilágítást végzõ személytõl kapott jelentést köteles a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságnak haladéktalanul továbbítani. A kijelölt személy a bejelentést a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet, telefax vagy tértivevény különszolgáltatással postai kézbesítés útján továbbítja. Ha a szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, annak beérkezésérõl a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót. Ha a kijelölt személy megítélése szerint a késedelem veszélyeztetné a bejelentés pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság általi feldolgozásának az eredményességét, a védelemmel ellátott elektronikus üzenet, telefax vagy tértivevény különszolgáltatással postai kézbesítés útján teljesített bejelentést megelõzõen a bejelentést telefonon is teljesíteni kell. A bejelentést 2008. december 15-étõl kizárólagosan védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában kell továbbítani a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság részére. A bejelentésnek a fent meghatározott továbbításáig az érintett ügyleti megbízás nem teljesíthetõ.

2. szám


215

A szolgáltató csak abban az esetben továbbíthatja az ügyleti megbízás végrehajtása után a bejelentést, ha az ügyleti megbízás teljesítése nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelõzõ teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné. A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenõrzéséhez a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságnak annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenõrizhesse. A felfüggesztett ügyleti megbízás esetén a kijelölt személy a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet vagy telefax útján továbbítja. Ha a kijelölt személy megítélése szerint a késedelem veszélyeztetné a bejelentés pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság általi feldolgozásának a sikerét, a védelemmel ellátott elektronikus üzenet vagy telefax útján teljesített bejelentést megelõzõen a bejelentést telefonon is teljesíteni kell. A pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság a Pmt. 24. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint a) belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követõ egy munkanapon belül, b) nem belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követõ két munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést és írásban értesítést küld • a vizsgálata során a büntetõeljárásról szóló törvény alapján meghozott intézkedésrõl, • arról, hogy a büntetõeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján nem hozott intézkedést. A felfüggesztett ügyleti megbízás akkor teljesíthetõ, ha a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság arról küldött értesítést, hogy nem hozott intézkedést, vagy ha a felfüggesztést követõen a bejelentés vizsgálatára meghatározott idõtartam a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság értesítése nélkül eltelt. A Pmt. alapján a bejelentõt – jóhiszemûsége esetén – akkor sem terheli felelõsség az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséért, ha az utóbb teljesíthetõ.

XI. BEJELENTÉS BELSÕ ELJÁRÁSI RENDJE A szolgáltatónak a Pmt. alapján meg kell határoznia a bejelentések belsõ eljárási rendjét. A mintaszabályzat ehhez az alábbiak figyelembevételét ajánlja: 4. a pénzügyi információs egységként mûködõ hatósághoz történõ bejelentések igazolásának módja, 5. a bejelentések nyilvántartási módja és a titokvédelmi szabályok, 6. az okmányok õrzési kötelezettségére vonatkozó, a törvény által elõírt nyolc éves idõtartam.

XII. KIJELÖLT SZEMÉLY A szolgáltató köteles kijelölni egy vagy több személyt (lásd a mintaszabályzat 3. számú mellékletét), akinek feladata elsõdlegesen a bejelentések továbbítása a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság részére. A kijelölt személyt egyéb feladatok ellátásával is meg lehet bízni, mint pl. az alkalmazottak képzésének megszervezése és a pénzmosás elleni küzdelem vezetése, stb., ezeket azonban a Pmt. kifejezetten nem írja elõ. A kijelölt személy személyérõl, beosztásáról, valamint ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató öt munkanapon belül tájékoztatást küld a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságnak a mintaszabályzat 3/A számú mellékletének alkalmazásával. (A bejelentésre kijelölt személy indokolt esetben azonos lehet az ügyfél-átvilágítást végzõ személlyel.) 1. A kijelölt személy feladata: a) a hozzá érkezett bejelentések eljuttatása a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság részére haladéktalanul. 2. A szolgáltató döntésétõl függõen a kijelölt személy egyéb (nem a Pmt.-bõl eredõen ellátandó) feladatai lehetnek: a) amennyiben szokatlan ügyleti megbízásra egyéb úton információi keletkeznek, ezekrõl felvilágosítás kérése, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése,

216


2. szám

b) az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával, c) kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság kijelölt egységeivel a megfelelõ megkeresések esetén információ-szolgáltatás a bejelentett ügyleti megbízásról, ügyfelekrõl, illetve a bejelentésben nem szereplõ, szerzõdéses kapcsolatokról, ügyleti megbízásokról, d) a pénzmosással kapcsolatos ellenõrzés céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozása.

XIII. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁST VÉGZÕ SZEMÉLY(EK) Az azonosítási adatok felvételéért/az adatlap kitöltéséért, továbbá a bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére való megküldéséért az az alkalmazott felel (ügyfél-átvilágítást végzõ), aki a kérdéses ügyleti megbízást bonyolította, szerzõdést kötötte (lásd a szabályzat 3. számú mellékletét). 1. Kötelezettségei: a) az azonosítási kötelezettség teljesítése (azonosító adatok felvétele/adatlap kitöltés, vagy azonosított ügyfél esetén azonosság ellenõrzése), b) pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentõ adatlap kitöltése, c) bejelentésben a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása, d) kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek, e) a Pmt. által meghatározott felfedés tilalmának megtartása. 2. Jogai: a) névtelenséghez való jog, mivel a bejelentéseken nem szabad megjelölni az eljáró alkalmazott nevét, csupán a szolgáltatót, amely intézkedés tovább növeli a bejelentõ kedvezõ helyzetét a bejelentések titkos kezelésén túlmenõen (természetesen a kijelölt személy tisztában van a bejelentést kezdeményezõ alkalmazott személyével, ezt azonban csak akkor kell a hatóság rendelkezésére bocsátani, amikor arra kifejezett kérés érkezik, olyan információk kiadása céljából, amelyeket csak õ birtokol), b) mentesülés jogszabály vagy szerzõdés alapján fennálló adat- vagy információszolgáltatási korlátozás megtartásának kötelezettsége alól, a bejelentés jóhiszemû megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult vagy sem.

XIV. BELSÕ ELLENÕRZÕ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER MÛKÖDTETÉSE Amennyiben a szolgáltató alkalmazottat foglalkoztat, köteles a pénzmosást, vagy a terrorizmus finanszírozását lehetõvé tevõ, illetõleg megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elõsegítõ belsõ ellenõrzõ és információs rendszer mûködtetésérõl gondoskodni.

XV. KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS A szolgáltató gondoskodik arról, hogy az áruértékesítéssel foglalkozó alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást, vagy a terrorizmus finanszírozását lehetõvé tevõ, illetõleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Pmt.-nek megfelelõen tudjanak eljárni. A szolgáltató gondoskodik továbbá arról, hogy az árukereskedelemmel foglalkozó alkalmazottai az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelõen tudjanak eljárni.

2. szám


217

A szolgáltató kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépõ alkalmazottak kiképzésérõl, az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzésérõl, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenõrzésérõl. A kijelölt személy vagy más, azzal megbízott személy kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépõ alkalmazottak kiképzésérõl, az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzésérõl, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenõrzésérõl. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás megelõzésével kapcsolatos jogszabályok, és a belsõ szabályzat módosulásához, új elkövetési trendek megjelenéséhez is. Az oktatás kitér a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának definíciójára, az azonosítás és bejelentés belsõ eljárási rendjére, a gyanús események tipológiájára is. Az oktatás megtörténtét ellenõrizhetõ módon dokumentálni kell.

XVI. NYILVÁNTARTÁS, STATISZTIKA VEZETÉSE A szolgáltató az azonosítási és a tényleges tulajdonosról való nyilatkoztatási kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló iratokat, illetve azok másolatait, valamint az ügyleti megbízás esetleges felfüggesztésére vonatkozó iratokat vagy azok másolatát az adatrögzítéstõl, a bejelentéstõl (felfüggesztéstõl) számított nyolc évig köteles megõrizni. Az adatokat visszakereshetõen kell tárolni. Az üzleti kapcsolat létesítésekor a szolgáltató birtokába jutott adat, okirat, illetve a másolat megõrzési határideje az üzleti kapcsolat megszûnésekor kezdõdik.

XVII. TITOKVÉDELMI SZABÁLYOK, FELFEDÉS TILALMA Nem büntethetõ jogszabály vagy szerzõdés alapján fennálló adat- vagy információszolgáltatási korlátozás megsértése miatt, aki pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszemûen tett bejelentés megalapozatlan volt. A kijelölt személy a bejelentési kötelezettség teljesítésérõl, tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének esetleges felfüggesztésérõl, a bejelentõ személyérõl, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetõeljárás, az ügyfélnek, továbbá harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentõ személye titokban maradjon. Az adatok biztonságos tárolását is ennek megfelelõen kell kialakítani. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal és a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság, valamint a büntetõeljárást lefolytató nyomozó hatóság tájékoztatására, amennyiben az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt.

XVIII. PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TEENDÕK A terrorizmus, illetve egyéb, a Közösség alapelveivel ellentétes tevékenység folytatása miatt alkalmazott uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos listákon szereplõ személyek és szervezetek számára nem nyújtható szolgáltatás. A terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülését el kell határolni a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek (881/2002/EK és a 2580/2001/EK tanácsi rendeletek) mellékletei által meghatározott listákon szereplõ személyek, szervezetek felmerülésétõl. Ez utóbbi esetben a 2007. évi CLXXX. törvény alkalmazandó. Amennyiben a szolgáltató belsõ ellenõrzési és információs rendszere a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos további listák (pl. OFAC lista) szûrését is elõírja, ez alapján megvalósuló adategyezés esetén a Pmt. alapján (azaz terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerüléseként) szükséges a bejelentést megtenni, feltéve hogy nincs adategyezés az Európai Unió által elrendelt, a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek mellékletei által meghatározott listákon szereplõ személyekkel, szervezetekkel.

218


2. szám

A listákkal való adategyezésen túl a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülésében nehézséget okozhat az, hogy mind legális, mind illegális forrásból eredõ eszközök felhasználása felmerülhet a terrorizmus finanszírozásában. A szolgáltató, illetve az ügyfél-átvilágítást végzõ(k) és a kijelölt személy(ek) kötelesek az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 10. §-ában foglalt rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek betartásáról is intézkedni.

1. számú melléklet A PÉNZMOSÁSSAL ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS BÜNTETÕJOGI RENDELKEZÉSEK 1. A pénzmosással kapcsolatos büntetõjogi rendelkezések A pénzmosás törvényi meghatározását a Btk. 303. §-a és a 303/A. §-a tartalmazza. 303. § (1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendõ cselekménybõl származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendõ cselekménybõl származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megõrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés idõpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ az is, aki szabadságvesztéssel büntetendõ cselekményének elkövetésébõl származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. 303/A. § (1) Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendõ cselekménybõl származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetérõl, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. 303/C. § (1) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítõ olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában –, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja. (2) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási, szolgáltatási vagy szolgáltatási tevékenységet kiegészítõ szolgáltatási, árutõzsdei szolgáltatási, alapkezelési, kockázati tõkealapkezelési, tõzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerzõdõ fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítõi, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.

2. szám


219

2. A terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos büntetõjogi rendelkezések A „terrorizmus finanszírozása” nem szerepel önálló büntetõjogi tényállásként a Btk.-ban. A Btk. 261. § (4) bekezdése szerint (terrorcselekmény bûntettének elõkészülete miatt) büntetendõ az, aki „az elkövetés elõsegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítõ feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyûjt”. A terrorizmus finanszírozását (vagyis a terrorcselekmény elkövetéséhez anyagi eszközök szolgáltatását, gyûjtését) tehát a Btk. mint elõkészületi cselekményt rendeli büntetni és azt hasonlóan súlyos büntetõjogi szankcióval sújtja, mint a terrorcselekmény elkövetését. A terrorcselekmény fogalmát a Btk. 261. §-a határozza meg. 261. § (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltûrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetõleg nemzetközi szervezet mûködését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erõszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bûncselekményt követ el, bûntett miatt tíz évtõl tizenöt évig terjedõ, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki az a) pontban meghatározott célból jelentõs anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétõl teszi függõvé. (4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bûntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elõsegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítõ feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyûjt, bûntettet követ el, és két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (7) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekmény elkövetésével fenyeget, bûntettet követ el, és két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (8) Aki hitelt érdemlõ tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és errõl a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (9) E § alkalmazásában a) személy elleni erõszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bûncselekmény az emberölés [166. § (1) és (2) bek.], a testi sértés [170. § (1)–(5) bek.], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [171. § (3) bek.], a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás (175/A. §), a közlekedés biztonsága elleni bûncselekmény [184. § (1) és (2) bek.], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek.], a hivatalos személy elleni erõszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erõszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erõszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erõszak (232. §), a közveszélyokozás [259. § (1)–(3) bek.], a közérdekû üzem mûködésének megzavarása [260. § (1) és (2) bek.], a légi jármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése (262. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), a lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaélés [263/A. § (1)–(3) bek.], a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetõleg kettõs felhasználású termékkel visszaélés [263/B. § (1)–(3) bek.], a radioaktív anyaggal visszaélés [264. § (1)–(3) bek.], a nemzetközi szerzõdés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C. § (1)–(3) bek.], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bûncselekmény (300/C. §), a rablás (321. §) és a rongálás (324. §), b) terrorista csoport: három vagy több személybõl álló, hosszabb idõre szervezett, összehangoltan mûködõ csoport, amelynek célja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bûncselekmények elkövetése.


220


PÉNZMOSÁS MEGTÖRTÉNTÉNEK LEHETÕSÉGÉT FELVETHETÕ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK 1. Pénzmosás megtörténtének lehetõsége árukereskedelmi tevékenység során a) Az az ügyfél, aki csak nagy értékû (pl. 500e Ft érték fölötti) árucikket akar vásárolni, és emellett nem érdekli a tárgy(a) jellemzõi, összetétele, valamint kialakítása. b) Az az ügyfél, aki nagy mennyiségben kíván árucikket vásárolni, és nem mutat érdeklõdést a vásárolni kívánt tárgy(ak) jellemzõi, összetétele, valamint kialakítása. c) Az ügyfél nagyon ideges és viselkedése alapján gyanú merülhet fel arra, hogy pénzmosás gyanús ügyletbe keveredett. d) Az ügyfél ruházata, vagy viselkedése nem illeszkedik a vásárolni kívánt árucikk minõségéhez.

2. A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek a) Az ügyfél megkísérli, hogy ügyleti megbízást adjon egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekrõl, csökkenti a vásárolni kívánt áruk mennyiségét, hogy az ügyleti értéket éppen a meghatározott küszöb alatt tartsa. b) Az ügyfél áruvásárláskor a megfelelõ tájékoztatás ellenére ragaszkodik hozzá, hogy az elõírt nyilvántartási vagy jelentési ûrlapokat ne töltsék ki. c) Olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell. d) Az ügyfél az azonosítás hallatán inkább eláll az ügylettõl. e) Ügyfél, aki arra kényszeríti, vagy megkísérli arra kényszeríteni a kereskedõ alkalmazottját, hogy ne nyújtsa be az elõírt nyilvántartási vagy jelentéstételi ûrlapokat.

3. számú melléklet ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁST VÉGZÕK, KIJELÖLT SZEMÉLYEK LISTÁJA, SZOLGÁLTATÓ VEZETÕJE I. A szolgáltató vezetõ(i)je: Neve: < név> Beosztása: Elérhetõsége: II. A kijelölt személy(ek): Neve: Beosztása: Elérhetõsége:

<>/ III.

Ügyfél-átvilágítást végzõ személy(ek): Neve: < név> Beosztása: Elérhetõsége: IV. A belsõ szabályzat átdolgozásáért felelõs személy: Neve: < név> Beosztása: Elérhetõsége:

2. szám


221 3/A. számú melléklet

Kijelölt személy bejelentése a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságnak

Szolgáltató megnevezése: ................................................................................................................................................... Szolgáltató címe:................................................................................................................................................................. Szolgáltató nyilvántartási száma: ........................................................................................................................................

Alulírott ………………………………………………………., mint a fent nevezett szolgáltató képviseletére jogosult a mai napon kijelöltem a fent nevezett szolgáltató esetében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 23. § (2) bekezdésében meghatározott kijelölt személyt. Jelen bejelentésemmel a Pmt. 23. § (2) bekezdésének utolsó mondatában elõírt kötelezettségemnek teszek eleget. A Pmt. 23. § (2) bekezdése szerinti kijelölt személy neve:.................................................................................................................................................................................... beosztása: ............................................................................................................................................................................ elérhetõsége: .......................................................................................................................................................................

………………......................., 200... ………….. ………

………………………………..

Címzett: A pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság: Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Igazgatósága Pénzügyi Információs Osztály Cím: 1122 Budapest, Hajnóczy u. 7–9. Telefon: 06-1-4568-111, Fax: 06-1-4568-154 E–mail: [email protected], [email protected]

222



A szolgáltató neve: címe: AZONOSÍTÁSI ADATLAP az 2007. évi CXXXVI. törvény 7. §-ában elõírt feladat végrehajtásához

1. Természetes személy ügyfél esetén rögzítendõ adatok: a) családi és utóneve (születési neve) ............................................................................................................................. b) lakcíme ....................................................................................................................................................................... c) állampolgársága .......................................................................................................................................................... d) azonosító okmányának típusa és száma ..................................................................................................................... e) külföldi személy esetében a magyarországi tartózkodási helye ................................................................................. f)* születési helye, ideje.................................................................................................................................................. g)* anyja neve................................................................................................................................................................. 2. Szervezet (jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet) azonosítása esetén rögzítendõ adatok: a) neve, rövidített neve ................................................................................................................................................... b) székhelyének, külföldi székhelyû vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének c íme ......................................... c) cégbírósági nyilvántartásban szereplõ szervezet esetén cégjegyzékszáma, egyéb szervezet esetén a létrejöttérõl (nyilvántartásba vételérõl, bejegyzésérõl) szóló határozat számát vagy nyilvántartási száma ....................................... d)* fõtevékenysége ......................................................................................................................................................... e)* képviseletére jogosultak neve és beosztása .............................................................................................................. f)* ha külföldi szervezeti ügyfélnek van kézbesítési megbízottja, akkor a kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatai................................................................................................................................................................ 3. A tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok A tényleges tulajdonos adatai, amennyiben az ügyfél nem a saját érdekében jár el: a) családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: .............................................................................. b) lakcím (külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely is):............................................................................... ........................................................................................................................................................................................ c) állampolgárság: .......................................................................................................................................................... d)* azonosító okmány száma, annak típusa: .................................................................................................................. e)* születési hely, idõ: .................................................................................................................................................... f)* anyja születési neve: ........................................................................................................................................ ......... 4. Egyéb rögzítendõ adatok: a) üzleti kapcsolat esetén a szerzõdés típusa, tárgya és idõtartama:……………………………………....................... b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét:……………………………………………....................... c)* a teljesítés körülményei (hely, idõ, mód):…………………………………………………………......................... A *-gal jelölt adatok a szolgáltató (kockázat-érzékenységi alapon) meghozott döntése esetében rögzíthetõk.

2. szám



NYILATKOZAT (A tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat) Alulírott ………………………………….. (ügyfél képviselõje) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 8. § (1) bekezdése elõírásának megfelelõen nyilatkozom arról, hogy az árukereskedelmi szerzõdéssel kapcsolatban a) saját magam, illetõleg az általam képviselt ügyfél érdekében járok el, vagy b) más személy tényleges tulajdonos érdekében járok el (megfelelõ szövegrész megjelölendõ!) b) válasz esetén a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a következõ adatokat igazolom: a) családi és utónevét (születési nevét), b) lakcímét, c) állampolgárságát, d) azonosító okmányának típusát és számát, e) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; f) születési helyét, idejét, [Az a)–c) pontok alatti adatok felvétele kötelezõ!] Kelt.: ............................................... …………………………… ügyfél képviselõje

6. számú melléklet NYILATKOZAT (A külföldi lakóhellyel rendelkezõ ügyfél nyilatkozata arról, hogy kiemelt közszereplõnek minõsül-e.) Alulírott ………………………………….. (ügyfél) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 16. § (1) bekezdése elõírásának megfelelõen nyilatkozom arról, hogy saját országom ……………………… joga alapján az alábbiakban felsoroltak szerint kiemelt közszereplõnek vagy közeli hozzátartozójának, élettársának minõsülök/nem minõsülök közszereplõnek, valamint kiemelt közszereplõvel közeli kapcsolatban állok/nem állok. Kiemelt közszereplõk: − államfõ, kormányfõ, miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár, − országgyûlési képviselõ, − legfelsõbb bíróság, alkotmánybíróság vagy olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, − számvevõszék elnöke, számvevõszék testületének tagja, központi bank igazgatóságának tagja, − nagykövet, ügyvivõ és a fegyveres szervek hivatásos állományú, fõtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagja, − többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelõ testületének tagja, − kiemelt közszereplõ közeli hozzátartozója, élettársa, − kiemelt közszereplõvel közeli kapcsolatban álló személy. (A megfelelõ rész aláhúzandó!) Kelt.: .............................................. …………………………… ügyfél aláírása

224



BEJELENTÉS pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényrõl, körülményrõl 1. A szolgáltató adatai 1.1. A szolgáltató neve, címe 1.2. Az észlelés idõpontja 1.3. A bejelentés idõpontja 1.4. A kijelölt személy neve, (munkahelyi) címe, beosztása, telefonszáma 2. A bejelentésben szereplõ ügyfél azonosító adatai (azonosítási adatlap más olata) 3. Az ügyleti megbízás leírása: a) az ügyleti megbízás adatai, így különösen az ügyleti megbízás idõpontja, típusa, az érintett összeg és devizaneme, az érintettek (kedvezményezett, kötelezett, érintett számlák stb.), b) pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló körülmények és az alátámasztó dokumentumok részletes leírása, mellékletként lehetõleg a tapasztalatok az ügyfélrõl, eddigi viselkedése, bármilyen olyan információ, amely a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságot feladata ellátásában segítheti. Címzett: A pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság: Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Igazgatósága Pénzügyi Információs Osztály Cím: 1122 Budapest, Hajnóczy u. 7–9. Telefon: 06-1-4568-111, Fax: 06-1-4568-154 E–mail: [email protected], [email protected]

8. számú melléklet A szolgáltatók által elkészítendõ belsõ szabályzat kötelezõ tartalmi elemei a 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet alapján A Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató által a Pmt. 33. §-a alapján elkészítendõ belsõ szabályzat kötelezõ tartalmi elemei a következõk: 1. a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendõ szempontok; 2. az ügyfél azonosításának, a személyazonosság igazoló ellenõrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének (a továbbiakban együtt: ügyfél-átvilágítás) belsõ eljárási rendje; 3. az egyszerûsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás belsõ eljárási rendje; 4. azon szolgáltatóknál, amelyek élni kívánnak a Pmt. 18. §-ában foglalt jogosultsággal, a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményei elfogadásának belsõ eljárási rendje; 5. a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóságnak történõ bejelentés belsõ eljárási rendje és formája, továbbá a Pmt. 23. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatvány; 6. a Pmt. 23. § (2) bekezdésében meghatározott kijelölt személy neve, beosztása, elérhetõsége; 7. az ügyleti megbízás felfüggesztésének belsõ eljárási rendje; 8. az ügyfél-átvilágítás, illetõleg a bejelentés kapcsán keletkezett adatok kezelésére, megõrzésére, védelmére, illetve az érintett alkalmazottak védelmére vonatkozó belsõ elõírások; 9. az alkalmazottak képzésére, a Pmt. 32. § (3) bekezdésében az alkalmazottak számára elõírt speciális képzési programok szervezésére vonatkozó elõírások; 10. az ügyfelekkel kapcsolatba kerülõ alkalmazottak részére az ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák; 11. az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elõsegítõ belsõ ellenõrzõ és információs rendszer ismertetése.

2. szám


225

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Magyar Hivatalos Közlönykiadó útjára indította a KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE címû negyedéves folyóiratot. A KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE a hazai közigazgatás-tudomány képviselõi, közigazgatási szakemberek számára kíván olyan fórummá válni, amely igényes periodika szerepét tölti be a jövõben. A lap teret biztosít a közigazgatás-tudomány területén születõ tanulmányok, kutatási eredmények közzétételére, ugyanakkor feladatának tekinti, hogy a közigazgatásban végbemenõ változásokról, változtatásokról, új megoldásokról, kísérletekrõl is számot adjon; szakmai háttéranyagokat, elemzéseket mutasson be a kormányzati intézkedések jobb megértése érdekében. Egyúttal helyet ad a nemzetközi kitekintések számára, illetve a közigazgatási szakmában közérdeklõdésre számot tartó eseményekrõl, rendezvényekrõl szóló érdekes és hasznos publikációk, könyvismertetések megjelentetésére. Ezen átfogó ismeretanyag teszi a folyóiratot a közigazgatás-tudomány, valamint a közigazgatási szakma gyakorlata iránt érdeklõdõ olvasóközönség számára egyaránt hasznos olvasmánnyá. A Közigazgatási Szemle a Miniszterelnöki Hivatal és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium alapításában, a 2008. évtõl kezdõdõen negyedévente jelenik meg. A Közigazgatási Szemle elõfizetési díja a 2008. évre: 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Példányonkénti vásárlás esetén a Közigazgatási Szemle ára: 1990 Ft (áfával) vagy 8 euró.

*** Az angol és magyar nyelvû NEMZETKÖZI KÖZLÖNY – Közép-Kelet-Európai Közigazgatási Folyóirat – International Journal of Public Administration in Central and Eastern Europe megjelentetésével a Magyar Hivatalos Közlönykiadó erejéhez mérten hozzá kíván járulni, hogy lépéseket tegyünk régiónk országai közigazgatási rendszereinek kölcsönös megismerése terén. Az újszerû és hiánypótló kezdeményezéssel a Kiadó célja, hogy térségünk több mint másfél tucat országából érkezõ cikkek, tanulmányok, közérdekû információk színesítsék minél szélesebb körben a lapot – ugyanakkor teret adván a világ távolabbi részeibõl érkezõ, a közigazgatási szakmát foglalkoztató témáknak is. A közép-kelet-európai térség közigazgatási szervezetrendszereibe, az ott zajló folyamatokba és ott érvényesülõ tendenciákba történõ betekintés hasznos eszköze lehet az egymástól való tanulás folyamatának, a rendelkezésre álló tapasztalatok megismerésének, valamint az érdeklõdõ tudományos és szakmai olvasóközönség számára alapot szolgáltathat összehasonlítások végzéséhez is. A Nemzetközi Közlöny a 2008. évtõl kezdõdõen negyedévente kerül kiadásra. A Nemzetközi Közlöny elõfizetési díja a 2008. évre 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Példányonkénti vásárlás esetén a Nemzetközi Közlöny ára: 1990 Ft (áfával) vagy 8 euró.

*** A Közigazgatási Szemle és a Nemzetközi Közlöny együttes elõfizetési ára: 14 000 Ft vagy 54 euró.

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a 2008. évre a KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE címû negyedéves folyóiratot …………………. példányban, amelyet kérem, juttassanak el címünkre. Éves elõfizetési díja: 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Megrendelem a 2008. évre a NEMZETKÖZI KÖZLÖNY Közép-Kelet-Európai Közigazgatási Folyóirat címû negyedéves lapot …………………. példányban, amelyet kérem, juttassanak el címünkre. Éves elõfizetési díja: 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Megrendelem a 2008. évre a KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE, valamint az angol–magyar nyelvû NEMZETKÖZI KÖZLÖNY KözépKelet-Európai Közigazgatási Folyóirat címû negyedéves lapokat ….......... példányban, amelyeket kérem, juttassanak el címünkre. Az együttes elõfizetés éves díja: 14 000 Ft (áfával) vagy 54 euró. A megrendeléseket kérjük, a következõ faxszámra: (1) 338-4746, vagy e-mail címre: [email protected] szíveskedjenek küldeni! Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze elõfizetési igényét! A megrendelõ (cég) neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe (város/község, irányítószám): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utca, házszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ügyintézõ neve, telefonszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ………………………………………

………….....……………… cégszerû aláírás

226


2. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

Bócz Endre Büntetõeljárási jogunk kalandjai Sikerek, zátonyok és vargabetûk címû könyvét. Az olvasó olyan tudományos munkát tart a kezében, amelynek legfõbb tárgya a büntetõeljárási jog, a büntetõeljárás és kisebb mértékben a kriminalisztika. Így jelenik meg a büntetõeljárási jog tudományának és kodifikációjának története is. Bócz Endre több síkon elemzi a büntetõeljárás tárgyköreit. Az egyik a kodifikáció- és tudománytörténeti aspektus. Ezen belül ismerteti az 1808. évi francia kódexek Európára kiterjedõ hatásait, ideértve az 1896. évi magyar Bûnvádi Perrendtartást is. A munka külön érdekessége és értéke a nálunk úgyszólván ismeretlen cári orosz kodifikálás történetének, az 1864. évi kódexnek és elõzményeinek bemutatása. A mû másik kiterjedt tárgykörét a nyomozás adja. A szerzõ rámutat itt olyan jelenségekre, amelyeknek ritkán jártunk utána a jogi elemzés során. Ilyenek pl. a nyomozásról mint a büntetõeljárás önálló szakaszáról vallott nézetek, illetõleg az azt kifejezõ intézmények. A szerzõ az ügyész, a közvádló szerepkörébe szõve foglalkozik a bizonyítás kérdéseivel. Itt elsõsorban a fogalmak – mint a „bizonyítás”, „történés”, „tény”, „felderítés” – tisztázására törekszik. Nem mulasztja el szóvá tenni a bûnügyi technika jelentõségét, a bizonyításban vitt fejlesztõ szerepét és a kriminalisztikai képzés hiányosságait. Figyelmet szentel a nyomozásbeli tényfeltárás (bizonyítás) terjedelmének. Felhívja a figyelmet a nyomozási, vizsgálati szakaszban fenyegetõ egyoldalúság veszélyeire, fõként arra, hogy az ezt követõ döntés befolyásolására alkalmas. Az olvasó természetesen maga dönti el, mit tart a bemutatott mûbõl a legtanulságosabbnak. A kötet 224 oldal terjedelmû, ára 3990 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Bócz Endre Büntetõeljárási jogunk kalandjai Sikerek, zátonyok és vargabetûk címû, 224 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3990 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

2. szám


227

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. 2008. évi éves elõfizetés díja: 6552 Ft áfával; féléves elõfizetés: 3276 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). Elõfizetésben megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2008. évi elõfizetési díj egy évre: 6552 Ft áfával. fél évre: 3276 Ft áfával. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

228


2. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában 2004. január 1-jétõl jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ

Elõfizetési díja 2008. fél évre: 64 260 Ft, negyedévre: 32 130 Ft. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). Elõfizetésben megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ címû lapot ................. példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................ Címe (város/község, irányítószám): ......................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................ Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................ Elõfizetési díj

fél évre negyedévre

64 260 Ft 32 130 Ft

Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………………

cégszerû aláírás

2. szám


229

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. Éves elõfizetési díja 2008. évre: 26 460 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). Elõfizetésben megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2008. évi elõfizetési díj egy évre: 26 460 Ft áfával. fél évre: 13 230 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás

230


2. szám


Sereg András

Boross – Hadapródiskolától a miniszterelnöki székig címû könyvét A kötet tizennégy beszélgetésben, számos színes történetben mutatja be Boross Péter volt miniszterelnököt. A mai magyar politikai élet egyik legizgalmasabb alakjának pályafutását végigkérdezõ mû egyben történelmi olvasókönyv is: a személyes életutat kiegészítik a huszadik századi magyar história, a korszakot és az interjúalany életét meghatározó személyiségek rövid életrajzai, szemelvények, dokumentumértékû fotók. Boross sajátos fényszögben látja és láttatja a magyar történelmet, a politika belvilágát. Bölcs, nagy élettapasztalatú politikus, aki saját kárán is tanult a történtekbõl, képes szembenézni egykori önmagával. Az életrajzi könyv a múlt század második felének látlelete, a történelmi és politikai folyamatok szubjektív, vitára ingerlõ elemzése. Aki kezébe veszi a kötetet, választ kap többek között arra, hogyan menekült meg Németországból a hadapród fõhõs, milyen összeesküvésben vett részt közvetlenül a háború után, miért éppen Keresztes-Fischer Ferenc a belügyminiszteri példaképe, miért kapott dedikált könyvet a hetvenes évek közepén a késõbbi Nobel-díjas írótól, Kertész Imrétõl, hogyan lett nyugdíjas vendéglátó-ipari igazgatóból kormánytag, léteztek-e ügynöklisták, hány besúgó volt az elsõ demokratikusan megválasztott Országgyûlésben, kik látogatták meg Antall Józsefet a betegágyánál, mi célból vállalt 216 napra miniszterelnökséget, miért lett Orbán Viktor kormányfõi tanácsadója, majd miért állt félre udvariasan, mi aggasztja ma, miért pesszimista középtávon, és miért csak a mai harminc év alattiakban bízik. Kérdések és válaszok kétszáz oldalon. A kötet 200 oldal terjedelmû, ára 3444 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Sereg András Boross – Hadapródiskolától a miniszterelnöki székig címû, 200 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3444 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


2. szám



dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû könyvét A XXI. század nemzeti jogalkotását minden eddiginél jobban meghatározza a nemzetközi társadalmi és gazdasági környezet, amelynek hátterében az európai integráció hatása, valamint a globalizációs folyamatok húzódnak meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Unió Alapjogi Chartája vagy az Alkotmányos Szerzõdés alapelvei csak néhány olyan példája a „nemzetek felett álló jognak”, amelyek a nemzeti jogalkotás tekintetében is iránymutatók lehetnek. A megjelent kötet – a szakkönyvpiacon hiánypótló jelleggel – tudományos igényességgel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a XXI. század nemzeti jogalkotásának tendenciáit. A könyv széles körû nemzetközi kitekintést nyújt, amelyben az uniós jogfejlõdés elemzésének központi szerep jut. A kötet szerzõje, a tapasztalt jogtudós és gyakorlati szakember alaptézise, hogy „a jogdogmatikai megfontolásokat figyelembe vevõ, minõségi normaalkotás programszerû érvényesítése és a konzisztens, áttekinthetõ jogrendszer eszményképének követése kedvezõ irányba befolyásolhatja a normák címzettjeinek magatartását, annak érdekében, hogy a jog legfõbb, alkotmányos küldetését teljesítse”. A szerzõ részletesen vizsgálja a hatékony jogi szabályozás kulcskérdéseit, a hazai jog, valamint a nemzetközi és az európai uniós jog összefüggéseit, eközben mindig kellõ hangsúlyt fektetve korunk demokratikus jogállami alapértékeire: az emberi jogokra és az alkotmányosságra. Az olvasó bepillantást nyerhet a jogharmonizáció „kulisszatitkaiba”, a biztonság jogalkotásban érvényesülõ tényezõinek problematikájába, valamint polgári jogi és büntetõjogi jogalkotásunk legújabb eredményeibe. A XXI. század elejének kodifikációját elemzõ kötet egyszerre tankönyv, olvasókönyv és gyakorlati útmutató. Haszonnal forgathatják a társadalomtudományi karok hallgatói, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a politikusok, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, jogrend minõségének javításáért. A kötet 264 oldal terjedelmû, ára 2856 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû, 264 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 2856 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


231

232


2. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette dr. Oros Paulina fordításában Marta Sgubin

Jacqueline Kennedy szakácsnõje voltam címû könyvét A szerzõ huszonöt év alatt szinte tagjává vált a Kennedy családnak, akik leginkább mégis a fõzõtudományát becsülték. Ez a könyv a legemlékezetesebb eseményeken feltálalt fogások receptjeivel lepi meg az olvasót, miközben kedves történetei rendhagyó memoárként a család mindennapjaiba is betekintést adnak, kellemes kikapcsolódást kínálva mindenkinek, aki érdeklõdik hírességek élete és szokásai iránt. A kötet 224 oldal terjedelmû, ára 4200 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

Marta Sgubin

Jacqueline Kennedy szakácsnõje voltam címû, 224 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 4200 forint áfával) ......... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................. Utca, házszám: .................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre.

9 771588 738197

08002

Keltezés: ........................................


Szerkesztésért felelõs: dr. Marsi Miklós. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelõs: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2008. évi éves elõfizetési díj: 26 964 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 13 482 Ft áfával, egy példány ára: 1575 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1588-7383 08.0594 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents