A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

VI. évfolyam

6. szám

2007. június 29.

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség 1055 Budapest, Honvéd u. 13–15. Telefon: 374-2890/Fax: 331-2753 E-mail: [email protected]

Elõfizetési díj egy évre: 23 436 Ft Ára: 1260 Ft

MEGJELENIK SZÜKSÉG SZERINT

TARTALOM Jogszabályok 2007: LVI. tv. A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108/2007. (V. 9.) Korm. r. A kettõs felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezésérõl szóló 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109/2007. (V. 15.) Korm. r. Az egységes digitális rádió-távközlõ rendszerrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112/2007. (V. 24.) Korm. r. A hosszú távú kötelezettségek vállalásának egyes szabályairól szóló 24/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128/2007. (VI. 8.) Korm. r. A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133/2007. (VI. 13.) Korm. r. Az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51/2007. (V. 17.) GKM r. A gázüzemû munkagép gáz-üzemanyag ellátó berendezései beszerelésének, karbantartásának, javításának, a belsõ égésû motorral üzemelõ munkagép gázüzemûre történõ utólagos átalakításának mûszaki-biztonsági követelményeirõl 52/2007. (V. 17.) GKM–OKM e. r. Az audiovizuális mûsorszámok felújításának, valamint szolgáltatásának mûszaki, minõségi és egyéb követelményeirõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53/2007. (V. 17.) GKM r. A Kormány egyedi döntésével megítélhetõ támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55/2007. (V. 31.) GKM r. A számhordozási központi referencia adatbázisról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56/2007. (VI. 1.) GKM r. Egyes földgáz árakkal, díjakkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57/2007. (VI. 8.) GKM r. A villamos energia átállási költség megállapításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

523 524 531 552 552 553 575 578 580 582 586 589

Kormányhatározatok, miniszterelnöki határozat 1030/2007. (V. 9.) Korm. h. Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályok módosításával összefüggõ kormányzati feladatokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1032/2007. (V. 15.) Korm. h. Az egységes digitális rádió-távközlõ rendszer (EDR) folyamatos mûködtetéséhez kapcsolódó feladatokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38/2007. (V. 31.) ME h. Egyes kétoldalú gazdasági együttmûködési bizottságok magyar tagozati elnökeinek felmentésérõl és kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

590 590 591

Miniszteri utasítások 17/2007. (MK 63.) GKM utasítás A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról (az érdekeltek közvetlenül megkapták; a Szabályzat elolvasható a GKM honlapján) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18/2007. (V. 25.) GKM utasítás a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet költségvetési intézmény átszervezésével összefüggõ létszámcsökkentés elrendelésérõl szóló 13/2007. (IV. 27.) GKM utasítás módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19/2007. (V. 25.) GKM utasítás a Budai MÁV Kórház költségvetési intézmény átszervezésével összefüggõ létszámcsökkentés elrendelésérõl szóló 14/2007. (IV. 27.) GKM utasítás módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

592 592 593

522

GAZDASÁGI KÖZLÖNY

6. szám

Miniszteri határozat A gazdasági és közlekedési miniszter határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

593

Minisztériumi közlemény GKM közlemény a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésének részlete szabályairól szóló, a 26/2001. (X. 4.) GKM és a 75/2004. (IV. 29.) GKM rendelettel módosított 4/1999. (II. 24.) GM rendelet szerint kijelölt szervezet közzétételérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

594

Minisztériumi pályázat Pályázati felhívás az „Ipari Park” cím (Kódszám: IPC–2007) elnyerésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

603

6. szám


Jogszabályok 2007. évi LVI. törvény a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról* 1. § (1) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 3. §-ának 21. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (3. § E törvény alkalmazásában:) „21. Földgázipari vállalkozás: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont]. A vezetékes propán-, butángáz szolgáltató a tevékenység engedélyezésére és végzésére, a gázelosztó-vezeték és tartozékai létesítésére, az idegen ingatlan használatára és a mûszaki-biztonsági felügyeletre vonatkozó rendelkezések tekintetében földgázipari vállalkozásnak minõsül. Földgázipari vállalkozásnak minõsül továbbá az e törvény 9. §-ának (10) bekezdésében meghatározott esetben az egyablakos kapacitásértékesítési tevékenységet végzõ külföldi székhelyû vállalkozás.” (2) A GET 3. §-a a következõ 52. és 53. pontokkal egészül ki: „52. Egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték: Magyarország és egy vagy több más ország területét érintõ olyan szállítóvezeték, amelynek egy vagy több országot érintõ szakaszára vonatkozóan egyetlen ügylettel lehet kapacitást lekötni. Ezen vezeték nem minõsül célvezetéknek, illetve elosztóvezetéknek, és magyarországi szakasza nem része a hazai együttmûködõ földgázrendszernek, de az ahhoz való kapcsolódása biztosított. 53. Egyablakos kapacitásértékesítõ: az a földgázipari vállalkozás, amely az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték kapacitásait értékesíti.” 2. § A GET 7. §-a a következõ k) ponttal egészül ki: (7. § Engedélyköteles tevékenységek a következõk:) „k) egyablakos kapacitásértékesítés.” 3. § (1) A GET 9. § (1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki: [9. § (1) A mûködési engedély fajtái:] „l) egyablakos kapacitásértékesítõi” (mûködési engedély.) (2) A GET 9. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A határozatlan idõre szóló engedély megadásának feltétele – a (10) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az is, hogy a földgázipari vállalkozás rendelkezzék a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök (szállító-, elosztóvezetékek, illetve tárolók) és azok berendezéseinek

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. május 21-i ülésnapján fogadta el.

523

többségi tulajdonával. Ha a földgázipari vállalkozás nem rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök és azok berendezéseinek többségi tulajdonával, az engedély csak határozott idõre, legfeljebb 2008. december 31-ig adható.” (3) A GET 9. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Egyablakos kapacitásértékesítési tevékenységet az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték magyarországi szakaszán külföldi székhelyû vállalkozás is végezhet, amennyiben a külföldi vállalkozás székhely szerinti állama és a Magyar Köztársaság közötti nemzetközi szerzõdés ezt biztosítja. Az egyablakos kapacitásértékesítõi mûködési engedély megadásának nem feltétele, hogy az engedélyes az egyablakos nemzetközi szállítóvezeték magyarországi szakaszának tulajdonosa vagy üzemeltetõje és karbantartója legyen.” 4. § A GET 20/A. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „20/A. § (1) Az a külföldi vagy belföldi gazdálkodó szervezet, amely új határkeresztezõ szállítóvezetéket, illetve tárolót (a továbbiakban együtt: új infrastruktúra) kíván létrehozni, a Hivatalnál kérelmezheti az új infrastruktúra egészére vagy annak egy részére vonatkozóan meghatározott ideig a földgázrendszerben alkalmazott díjmegállapítási szabályok, valamint a 30. § (1) és (2) bekezdései szerinti kötelezettségek teljesítése alóli teljes vagy részbeni mentességet (a továbbiakban: mentesség) abban az esetben, ha: a) az új infrastruktúra a gázellátásban kialakuló versenyt és a gázellátás biztonságát növeli; b) az új infrastruktúra létesítésével kapcsolatos kockázatok olyan mértékûek, hogy a beruházás meg sem valósulna, ha a mentességben a vállalkozás nem részesülne; c) az új infrastruktúra tulajdonosa olyan jogi személy, amely nem rendelkezik azon hálózatok mûködtetésére vonatkozó engedéllyel, amelyhez az új infrastruktúra kapcsolódik; d) az új infrastruktúra igénybevétele díj ellenében történik; e) a mentesség megadása nincs hátrányos hatással a versenyre, illetve a földgázrendszer hatékony mûködésére, vagy annak a rendszernek a hatékony mûködésére, amelyre az új infrastruktúra rácsatlakozik.” 5. § A GET 30. §-a a következõ (11)–(12) bekezdésekkel egészül ki: „(11) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték magyarországi szakaszán igazolt fogyasztói igény nélkül is lehet szabad kapacitást lekötni. A lekötött, de fel nem használt kapacitás értékesítésének szabályaira az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a földgázszállítóhálózatokhoz való hozzáférés feltételeirõl szóló 1775/2005/EK rendelete (2005. szeptember 28.) elõírásai vonatkoznak. (12) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték magyarországi szakaszának tulajdonosa a magyaror-

524


szági vezetékszakasz kapacitását kizárólag az egyablakos kapacitásértékesítõ részére adott miniszteri felmentésben foglaltaknak megfelelõen adhatja el. Amennyiben az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték magyarországi szakaszának tulajdonosa a földgázszállítási mûködési engedély megszerzését követõen a magyarországi vezetékszakasz kapacitásának egészét vagy egy részét az egyablakos kapacitásértékesítõnek adja el, erre a kapacitásra nem vonatkoznak az (1) bekezdésben, valamint a 48. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések.” 6. § Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekre is alkalmazni kell. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

A Kormány 108/2007. (V. 9.) Korm. rendelete a kettõs felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezésérõl szóló 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a 14. § vonatkozásában a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 26. §-ában foglalt rendelkezésre, – az 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítésérõl szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezménnyel, – az 1970. évi 12. törvényerejû rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyûlésének XXII. ülésszakán, 1968. június 12-én elhatározott, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzõdéssel, – az 1975. évi 11. törvényerejû rendelettel kihirdetett, a bakteriológiai (biológiai) és toxin fegyverek kifejlesztésének, elõállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítésérõl szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete XXVI. ülésszakán, 1971. december 10-én elfogadott egyezménnyel összhangban a következõket rendeli el: 1. § A kettõs felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezésérõl szóló 50/2004.

6. szám

(III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A rendelet hatálya az alábbiakra terjed ki: a) a kettõs felhasználású termékek és technológiák kivitelére vonatkozó közösségi ellenõrzési rendszer kialakításáról szóló, 2000. június 22-i, 1334/2000/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1334/2000/EK tanácsi rendelet) hatálya alá tartozó kettõs felhasználású termékek és technológiák transzferje, és az Európai Unió területén kívülre irányuló exportja; b) az 1334/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó kettõs felhasználású termékeknek és technológiáknak az Európai Unión kívüli országokból a Magyar Köztársaság területére történõ behozatala, továbbá bármely egyéb termék vagy technológia behozatala, amennyiben az exportáló ország illetékes hatósága az export jóváhagyásának feltételeként a magyar állam hivatalos garanciavállalását (Nemzetközi Importigazolás) igényli; c) a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítésérõl szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítésérõl szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 1. Mellékletének hatálya alá tartozó vegyi anyagoknak az Európai Unió területén kívülre irányuló exportja és az Európai Unión kívüli országokból történõ behozatala; d) az Egyezmény 1. Mellékletének hatálya alá tartozó vegyi anyagoknak a Magyar Köztársaság területére vagy annak területérõl történõ transzferje.”

2. § (1) Az R. 2. §-a h) pontjának ha) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában h) Behozatal:] „ha) olyan kereskedelmi ügylet, amelynek során az Európai Közösség vámterületén kívüli területrõl a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/1992/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Közösségi Vámkódex) 4. Cikkének (8) bekezdésében meghatározott „nem közösségi árut” hoznak be a Magyar Köztársaság területére, ideértve a vámszabad területre, illetve a tranzitterületre történõ behozatalt is;” (2) Az R. 2. §-ának p) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „p) Transzfer: az 1334/2000/EK tanácsi rendelet IV. mellékletében felsorolt kettõs felhasználású, valamint

6. szám


az Egyezmény 1. Mellékletének hatálya alá tartozó termékeknek a Közösség Vámterületén belüli átadása.”

3. § Az R. a következõ 3/A. §-sal egészül ki az I. Rész elõtt: „3/A. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet csak az folytathatja, akit a Hivatal nyilvántartásba vett. (2) A nyilvántartásba vételi kérelméhez a kérelmezõnek be kell nyújtania a) az adószámát (adóazonosító jelet); b) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 17. §-ában meghatározott VPID számát; c) az ügyfelet hitelesen azonosító iratot vagy annak hiteles másolatát (cégkivonat, alapító okirat, személyazonosító igazolvány); d) az ügyfél részérõl kötelezettségvállalásra jogosult személy aláírásának hitelességét tanúsító irat (aláírási címpéldány, személyazonosító igazolvány) másolatát; e) jogi személy esetében a Hivatallal való kapcsolattartásra felhatalmazott személy képviseleti jogosultságát igazoló iratot; f) a jogi személy – vezetõje által jóváhagyott – „Belsõ Ellenõrzési Program”-ját. (3) A (2) bekezdés f) pontjában említett Belsõ Ellenõrzési Program: a) rendelkezik az e rendelet hatálya alá esõ tevékenységre vonatkozó valamennyi irat nyilvántartásának kialakításáról; b) szabályozza az e rendelet hatálya alá esõ tevékenységben részt vevõ személyek feladatkörét és felelõsségét; c) szabályozza az 1334/2000/EK rendelet, valamint e rendelet elõírásainak vállalaton (intézményen) belüli betartatását; d) intézkedési tervben rendelkezik az esetleges jogsértés következményeinek felszámolásáról. (4) A Hivatal ellenõrzi, hogy a Belsõ Ellenõrzési Program a (3) bekezdésben foglaltaknak eleget tesz-e. (5) Ha az ügyfél a (2)–(3) bekezdésekben foglaltaknak eleget tett, és a Hivatal megállapítja, hogy a Belsõ Ellenõrzési Program a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel, a Hivatal az ügyfelet nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vett ügyfél a nyilvántartási adatokban bekövetkezett változásról haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt. (6) A 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjaiban foglalt általános engedélyek alapján folytatott és a 4. § (6) bekezdésében, valamint a 14. §-ban meghatározott tevékenységek végzéséhez elegendõ a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtása.” 4. § (1) Az R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

525

„(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti exportengedélyek iránti kérelmet az 1334/2000/EK tanácsi rendelet III.a mellékletében közzétett közösségi formanyomtatványon kell a Hivatalhoz benyújtani. A formanyomtatványt teljes egészében ki kell tölteni, és azt az exportõr cégjegyzésre jogosult képviselõjének kell aláírnia. Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezésétõl számított nyolc napon belül – megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. A kérelemben szereplõ adatban bekövetkezett változásról a kérelmezõ haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt. A kérelemben, valamint az ahhoz csatolt okmányokban foglalt valamennyi adat és információ valódiságáért a kérelmezõ a felelõs.” (2) Az R. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az (1) bekezdés szerinti exportengedélyek alapján lebonyolított kivitel okmányait az exportõrnek – a székhelyén – annak a naptári évnek a végétõl számított öt évig kell megõriznie, amelyben az ügyletek lebonyolítása megtörtént.” (3) Az R. 4. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az Egyezmény 1. Mellékletének hatálya alá tartozó vegyi anyagoknak a Magyar Köztársaság területérõl történõ transzferje, valamint az 1334/2000/EK tanácsi rendelet II. mellékletében felsorolt országokba történõ exportja esetén a lebonyolítást végzõ természetes vagy jogi személy köteles a terméknek vagy technológiának a Magyar Köztársaság területérõl történõ kiszállítását követõen 10 napon belül az e rendelet 4. számú mellékletében szereplõ Nemzetközi Transzfer Nyilatkozaton a Hivatalnak jelentést tenni.” 5. § Az R. 5. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kérelemhez csatolni kell a Végfelhasználói Nyilatkozatot (a továbbiakban: Nyilatkozat). A Nyilatkozatnak tartalmaznia kell:] „c) a termék felhasználásának egyértelmû meghatározását és pontos rendeltetési helyét;”

6. § Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az 1334/2000/EK tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt kettõs felhasználású termékek és technológiák exportjához a kettõs felhasználású termékek típusaira vagy kategóriáira szóló, egy exportõrre és egy vagy több meghatározott rendeltetési országra érvényes Globál Exportengedély adható ki.”

526

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 7. §

Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az 1334/2000/EK tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt – a IV. melléklet II. részében részletezettek kivételével – kettõs felhasználású termékek és technológiák exportjához, illetve Közösségen belüli transzferjéhez, valamint a természetes személyek határátlépésével járó, a Közösség területén kívülre történõ technológiaátadáshoz Nemzeti Általános Exportengedély adható ki.”

8. § (1) Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Hivatal az engedélyeket a külügyminiszter és – az ügy tárgyától függõen – az igazságügyi és rendészeti miniszter, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a Vám- és Pénzügyõrség országos parancsnoka, az Országos Atomenergia Hivatal fõigazgatója és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatóinak hozzájárulása esetén adja ki. A külügyminisztert külön indokolási kötelezettség nem terheli, amennyiben a kül- és biztonságpolitikáért való felelõssége körében, az 1334/2000/EK tanácsi rendelet 8. Cikke c) bekezdésében foglalt megfontolások alapján tagadja meg hozzájárulását az engedély kiadásához.”

6. szám 9. §

Az R. II. Részének címe helyébe a következõ cím lép: „A KETTÕS FELHASZNÁLÁSÚ TERMÉKEK, TECHNOLÓGIÁK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK EURÓPAI UNIÓN KÍVÜLI ORSZÁGOKBÓL MAGYARORSZÁGRA TÖRTÉNÕ BEHOZATALA ÉS NYÚJTÁSA, VALAMINT EURÓPAI UNIÓN BELÜLI TRANSZFERJE”

10. § Az R. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § (1) Az Európai Közösség vámterületén kívülrõl a 3. számú melléklet a) részében szereplõ Nemzetközi Importigazolással hozhatók be a Magyar Köztársaság területére azok az 1. §-ban említett termékek, technológiák és szolgáltatások: a) amelyek esetében a származási ország hatósága igényli annak kiállítását, vagy b) amelyek az Egyezmény 1. Mellékletének hatálya alá tartoznak. (2) Nemzetközi Importigazolás szükséges a) a kettõs felhasználású termékeknek és technológiáknak az e rendelet 2. §-ának h) pontja szerinti behozatalához; b) a kettõs felhasználású termékekkel és technológiákkal folytatott bróker tevékenységhez; c) a technológia, szoftver, mûszaki adat e-mailen, elektronikus adathordozón, faxon vagy egyéb elektronikus úton történõ behozatalához.”

(2) Az R. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 4. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti engedélykérelmeket a Hivatal elutasítja, az érvényes engedélyeket visszavonja vagy felfüggeszti, amennyiben: a) az 1334/2000/EK tanácsi rendelet 8. Cikke szerinti feltételek nem teljesülnek; b) a Hivatal tudomást szerez arról, hogy az exportõr vagy az üzleti partnere a kettõs felhasználású termékekre és technológiákra vonatkozó jogszabályokat vagy nemzetközi elõírásokat megsértik, ezekkel ellentétes tevékenységet folytatnak; c) az exportõr az engedélyhez kapcsolódó bármely feltételt nem teljesíti vagy valótlan adatokat közöl; d) a Magyar Köztársaságnak a nemzetközi non-proliferációs rezsimekben és egyéb nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségei teljesítését, illetve nemzetbiztonsági érdekeit sérti vagy veszélyezteti; e) a kérelmezõ a Hivatal által jóváhagyott belsõ exportellenõrzési rendszerét a jogszabályban, illetve az engedélyben meghatározott feltételektõl eltérõen mûködteti.”

11. § Az R. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „14. § Az Egyezmény 1. Mellékletének hatálya alá tartozó vegyi anyagoknak a Magyar Köztársaság területére történõ transzferje esetén az ügyfél köteles a terméknek vagy technológiának a Magyar Köztársaság területére történõ beszállítását követõen 10 napon belül az e rendelet 4. számú mellékletében szereplõ Nemzetközi Transzfer Nyilatkozaton a Hivatalnak jelentést tenni.”

12. § (1) Az R. 19. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Határozatát a Hivatal az ügy tárgyától függõen a külügyminiszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a Vám- és Pénzügyõrség országos parancsnoka, az Országos Atomenergia Hivatal fõigazgatója és az illetékes nemzetbizton-

6. szám


sági szolgálatok fõigazgatóinak hozzájárulása esetén adja ki.” (2) Az R. 19. §-a (3) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az Igazolás kiadását a Hivatal megtagadja, illetve a kiadott Igazolást visszavonja, ha”

527

a) a Tanács 1334/2000/EK rendelete (2000. június 22.) a kettõs felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellenõrzési rendszer kialakításáról; b) a Tanács 2000/401/KKBP együttes fellépése (2000. június 22.) bizonyos katonai végfelhasználásokkal kapcsolatos mûszaki támogatás ellenõrzésérõl.” 17. §

13. § Az R. 21. §-ának (1) bekezdése a következõ harmadik mondattal egészül ki: „A kérelem elbírálásához szükséges irat a kérelmezõ nyilatkozatával nem pótolható.”

14. § Az R. 22. §-a az alábbi (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) Aki az e rendeletben meghatározott kettõs felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmát, ideértve annak transzferjét is, illetõleg mûszaki segítség nyújtását vagy igénybevételét nem az engedélyben foglaltak szerint végzi, illetve a külön jogszabályban vagy az e rendeletben foglalt kötelezettségeket nem teljesíti, ötszázezer forinttól tízmillió forintig terjedõ bírsággal sújtható. (5) A (4) bekezdés szerinti bírság megállapítására a Hivatal vagy a Vám- és Pénzügyõrség jogosult. (6) A (4) bekezdés szerinti bírság megfizetése készpénzben, készpénz-átutalási megbízással vagy meghatározott számlaszámra történõ befizetéssel, átutalással történhet, amely a kirovó hatóság bevételét képezi.”

15. § Az R. 22. §-a után az R. a következõ III. Résszel (22/A. §-sal) egészül ki: „III. Rész

Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép, továbbá az R. az e rendelet 2. számú melléklete szerinti 4. számú melléklettel egészül ki. 18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után megindított ügyekben kell alkalmazni. (2) Az e rendelet hatálybalépése elõtt alkalmazott ûrlapok e rendelet hatálybalépésétõl számított 90 napig felhasználhatók. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 4. §-ának (3) és (4) bekezdése, 8. §-ának (2) bekezdése és 16. §-ának (2) bekezdése. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az R. 6. §-ának (5) bekezdésében, 7. §-ának (4) bekezdésében, 8. §-ának (4) bekezdésében, valamint 18. §-ának (2) bekezdésében az „az Irodának” szövegrész helyébe az „a Hivatalnak” szöveg, b) az R. 19. §-ának (1) bekezdésében az „az Irodánál” szövegrész helyébe az „a Hivatalnál” szöveg, c) az R. 21. §-ának (1) bekezdésében az „az Irodával” szövegrész helyébe az „a Hivatallal” szöveg, d) az R. 2. §-ának b)–e) és p) pontjában, 3. §-ának (3) bekezdésében, 5. §-ának (1) bekezdésében, 8. §-ának (1) bekezdésében, a 10. §-át megelõzõ alcímben, 10. §-ában, 11. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 12. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, a 2. számú mellékletében az „1334/2000/EK rendelet” szövegrész helyébe az „1334/2000/EK tanácsi rendelet” szöveg lép.

A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK HATÁRÁTLÉPÉSÉVEL MEGVALÓSULÓ TECHNOLÓGIAÁTADÁS

19. §

22/A. § Az e rendeletben foglalt rendelkezéseket a természetes személyek határátlépésével megvalósuló technológiaátadásra is alkalmazni kell.”

Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 1334/2000/EK rendelete (2000. június 22.) a kettõs felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellenõrzési rendszer kialakításáról; b) a Tanács 2000/401/KKBP együttes fellépése (2000. június 22.) bizonyos katonai végfelhasználásokkal kapcsolatos mûszaki támogatás ellenõrzésérõl.

16. § Az R. 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „24. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

528


6. szám

1. számú melléklet a 108/2007. (V. 9.) Korm. rendelethez [3. számú melléklet az 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelethez] A) A Nemzetközi Importigazolás mintája HIVATALI HASZNÁLATRA (kitöltés után)!

FOR OFFICIAL USE (after completion)

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL

REPUBLIC OF HUNGARY HUNGARIAN TRADE LICENSING OFFICE

NEMZETKÖZI IMPORTIGAZOLÁS (Kettõs felhasználású termékek behozatalához) INTERNATIONAL IMPORT CERTIFICATE (For the import of dual-use goods) Igazolás száma (Certificate Number):

2. Exportõr (Exporter):

1. Magyar importõr adószáma (Tax Number): VPID szám (Customs Identification Number): Név (Name): Cím (Address) – utca, házszám (Street, number):

Név (Name): Cím (Address) – utca, házszám (Street, number):

Helység, ország (City, country): Irányítószám (Postal Code):

Helység, ország (City, country): Irányítószám (Postal Code): A TERMÉK LEÍRÁSA (Description of Goods)

3.

ELLENÕRZÉSI J. SZÁM (Control List Number)

VÁMTARIFA SZÁM (CN Code)

MENNYISÉG (Quantity)

ÖSSZÉRTÉK (Value):

4. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal részére fenntartott hely (Reserved for the Authority). Igazolás: Igazoljuk, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a vonatkozó jogszabályokban foglalt felhatalmazás alapján hatósági felügyeletet gyakorol a fenti termékek behozatala és felhasználása felett. (Certification: This is to certify that the Hungarian Trade Licensing Office supervises the import and the use of the above products. A copy of this certification is placed in the official files.)

........................................

dátum (Date)

.........................................

pecsét (Stamp)

az illetékes ügyintézõ (Designated export control official)

Ezen igazolás érvényét veszti, ha a kibocsátást követõ hat hónapon belül nem mutatják be az illetékes külföldi hatóságnál. (This document ceases to be valid unless presented to the competent foreign authorities within six months from its date of issue.)

6. szám


529

B) A Végsõ címzetti és Vásárlói Nyilatkozat mintája HIVATALI HASZNÁLATRA (kitöltés után)! VÉGSÕ CÍMZETTI ÉS VÁSÁRLÓI NYILATKOZAT IMPORT ESETÉN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL

A Hivatal tölti ki! Igazolás száma:

1. Végsõ címzett adószáma: Név: Cím (utca, házszám): Helység, ország: Irányítószám: Ügyintézõ neve: Telefonszáma: Cégjegyzék száma: 3.

2. Exportõr: Név: Cím (utca, házszám): Helység, ország: Irányítószám: Ügyintézõ neve: Telefonszáma: Cégjegyzék száma: ELLENÕRZÉSI JEGYZÉK SZÁM

A TERMÉK LEÍRÁSA

VÁMTARIFA SZÁM

ÖSSZÉRTÉK: 4. AZ 1. PONTBAN MEGNEVEZETT VÉGSÕ CÍMZETT RÉSZLETES NYILATKOZATA A TERMÉK FELHASZNÁLÁSÁRÓL:

5. KIEGÉSZÍTÕ INFORMÁCIÓK (Minden egyéb tényezõ, ami figyelembe veendõ az exportengedély-kérelem elbírálásánál.):

6. A VÉGSÕ CÍMZETT VAGY VÁSÁRLÓ IGAZOLÁSA (Ezt a pontot kell aláírnia az 1. pontban meghatározott végsõ címzettnek és a vásárlónak, ha ez utóbbi nem azonos a végsõ címzettel. Amennyiben a végsõ címzett nem ismert, ezt a pontot a vásárlónak kell aláírnia.) Igazoljuk, hogy minden feltüntetett adat a legjobb tudásunk szerint pontos és igaz, és nem ismerünk semmilyen, velük ellentétes más információt. Azonnal kiegészítõ nyilatkozatot küldünk a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak, amennyiben bármilyen ténybeli vagy tervezett változás merül fel a nyilatkozatban rögzítettekhez képest annak elkészítése után. Vállaljuk, hogy a 4. pontban leírt termék(ek) nem kerülnek reexportra, újraértékesítésre vagy eladásra (1) egyetlen olyan országba sem, ahová az export nem engedélyezett, vagy (2) egyetlen olyan személynek sem, amennyiben joggal feltételezhetõ, hogy a terméke(ke)t közvetve vagy közvetlenül a fenti nyilatkozattal vagy vonatkozó jogszabállyal ellentétesen birtokolnák. VÉGSÕ CÍMZETT

VÁSÁRLÓ

...................................................................

...................................................................

(a végsõ címzett vagy képviselõjének aláírása)

(a vásárló vagy képviselõjének aláírása)

................................................................... dátum (Date):

................................................................... dátum (Date):

530


6. szám

C) A Szállítási Tanúsítvány mintája HIVATALI HASZNÁLATRA (kitöltés után)! MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL

FOR OFFICIAL USE (After completion) REPUBLIC OF HUNGARY HUNGARIAN TRADE LICENSING OFFICE

SZÁLLÍTÁSI TANÚSÍTVÁNY (Kettõs felhasználású termékek behozatalához) DELIVERY VERIFICATION CERTIFICATE (For the import of dual-use goods) 1. Exportõr (Exporter): Név (Name): Cím (Address) – utca, házszám (Street, number):

2. A hatóság tölti ki (For official use)! Jelen Szállítási Tanúsítvány az alábbiakban felsorolt és az alábbi sz. Nemzetközi Importigazolásban szereplõ termékekre vonatkozik: (This certification applies to the commodities described below, shown on IIC No. below):

Helység, ország (City, country): 3. Beérkezés helye (Arrived at):

Irányítószám (Postal Code): 4. A magyar importõr adószáma:

5. Beérkezés dátuma (Date of arrival):

Név (Name): Cím (Address) – utca, házszám (Street, number): Helység, ország (City, country):

6. Szállítóeszköz neve, szállítási bizonylatszámok (Name of carrier, numbers on bills of lading, airway bills, etc.):

Irányítószám (Postal Code): 7.

A TERMÉK LEÍRÁSA (Description of Goods)

ELLENÕRZÉSI JEGYZÉK SZÁM (Control List Number)

VÁMTARIFA SZÁM (CN Code)

ÖSSZÉRTÉK (Value):

8. A vámhatóság tölti ki! (To be completed by Customs)

pecsét (stamp)

Körzetszám: (Region No.)

Tanúsítvány: Tanúsítjuk, hogy a fenti termékeket a Magyar Köztársaság jogszabályainak megfelelõen leszállították. Certification: It is hereby certified that the goods specified above have been delivered in compliance with the laws in force of the Republic of Hungary.

.................................................................. dátum (Date)

.................................................................. aláírás (Signature)

6. szám


531

2. számú melléklet a 108/2007. (V. 9.) Korm. rendelethez „4. számú melléklet az 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelethez

NEMZETKÖZI TRANSZFER NYILATKOZAT

NEMZETKÖZI TRANSZFER NYILATKOZAT Ügyfél neve:

VPID száma:

Ügyintézõ adatai: Transzfer idõpontja:

TJTSZ szám:

CAS szám:

Tételek leírása:

Név:

Származási ország:

Mennyiség/T:

Címzett ország:

Végsõ Címzettek felsorolása: Címzett neve:

Termék CAS száma:

Termék mennyisége:

”

A Kormány 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelete az egységes digitális rádió-távközlõ rendszerrõl A Kormány az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. § (2) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Eht. 1. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § E rendelet alkalmazásában 1. egységes digitális rádió-távközlõ rendszer (EDR): A Schengeni Megállapodás Schengenben, 1990. június 19-én aláírt Végrehajtási Egyezményének 132., illetve 44. cikkeiben meghatározott követelményeket kielégítõ digitális, nyalábolt (trönkölt), zárt célú rádióhálózat, amely biztosítja az e rendelet szerinti felhasználók rádió távközlési igényeinek kielégítését.

3. VPN: Virtuális magánhálózat (Virtual Private Network). Használatával a kapcsolódó felek külön titkosítás nélkül azt megközelítõ biztonsággal kommunikálhatnak, mint a fizikailag elkülönült hálózatokon. A VPN az EDR egységes infrastruktúráján a rendszer által biztosított szolgáltatás hozzáférési lehetõséggel mûködõ, a felhasználó szempontjából önálló, zárt rádióhálózatként viselkedõ virtuális, országos kiterjedésû hálózat, amely a rendszer által biztosított hierarchia legfelsõ szintjérõl szervezõdik. Egy VPN-en belül a technológia által megengedett módon többszintû hierarchia létrehozása biztosított. 4. VPN Központi Menedzser Szervezet: A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, amely a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatáskörérõl szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KEKKH rendelet) 14. § b) pontjában megállapított feladat megvalósítása körében eljárva kialakítja és nyilvántartja a VPN gazda szervezeteket. 5. VPN gazda szervezet:

2. Szolgáltató: A Magyar Állammal kötött szerzõdés alapján az EDR szolgáltatást nyújtó szervezet.

Egy vagy több, a felhasználói körbe tartozó szervezet részére virtuális magánhálózat (VPN) menedzselési szolgáltatást nyújtó szervezet.

532


6. Felhasználó: A rendelet 1. számú mellékletében felsorolt szervezetek. 2. § (1) Az EDR a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter mint hálózatgazda (a továbbiakban: Hálózatgazda) felügyelete alatt áll. (2) A Felhasználók saját alrendszereik önálló irányítása mellett elkülönülten, illetve szükség esetén együttmûködve, a VPN Központi Menedzser Szervezet közremûködésével veszik igénybe az EDR szolgáltatásait. 3. § (1) Az EDR rendszer mûködtetése, felügyelete és egységes használata érdekében e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza az üzemeltetési biztonsági, erõforrás-gazdálkodási és rádióforgalmazási területek minimális követelményeit tartalmazó szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat). (2) A VPN Központi Menedzser Szervezet, a VPN gazda szervezetek és a Felhasználók az EDR eszközök használatbavételének, valamint a virtuális magánhálózatok üzemeltetésének és használatának szabályait a Szabályzatban meghatározott tartalom alapján belsõ rendelkezésben, utasításban (a továbbiakban: Utasítás) szabályozzák. (3) A VPN Központi Menedzser Szervezet, a VPN gazda szervezetek és a Felhasználók az EDR használatának megkezdését követõ 90 napon belül kötelesek az Utasításuk tervezetét – annak aláírását megelõzõen – jóváhagyásra a Hálózatgazdának benyújtani. Ha a benyújtott tervezet a Szabályzat követelményeinek megfelel, a Hálózatgazda a benyújtástól számított 30 napon belül az Utasítást jóváhagyja. Amennyiben az Utasítás a Szabályzatban foglaltaknak nem felel meg, a Hálózatgazda a jóváhagyást elutasítja, és felhívja az érintett benyújtó szervezetet, hogy az elutasításról való értesítéstõl számított 90 napon belül nyújtsa be az indokolásban jelzett szempontok alapján átdolgozott Utasítás tervezetét. (4) A jóváhagyott Utasítás egy példányát a VPN Központi Menedzser Szervezet részére is meg kell küldeni, aki azokat letéteményesként tárolja. 4. § (1) A Hálózatgazda a) a Felhasználók felügyeletét ellátó miniszterekkel egyetértésben meghatározza a Felhasználók VPN gazda szervezeteit; b) megköti az EDR mûködtetéséhez, fejlesztéséhez és naprakészségéhez szükséges szerzõdéseket; c) ellátja a VPN erõforrás-gazdálkodási feladatokat, megvizsgálja és elbírálja a Felhasználók virtuális magánhálózatainak erõforrás igényeit, és meghozza az ezzel kapcsolatos döntéseket;

6. szám

d) kapcsolatot tart a védelmi igazgatás szervezetével; e) rendkívüli intézkedéseket igénylõ esetekben, minõsített idõszakban koordinálja a Szolgáltató és a Felhasználók együttmûködését, az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minõsített idõszaki felkészítésének rendszerérõl, az államigazgatási szervek feladatairól, mûködésük feltételeinek biztosításáról szóló külön jogszabályban foglaltak szerint; f) fogadja a rádióterminálokban és az EDR szolgáltatásban rendelkezésre álló kriptográfiai szolgáltatások meghatározott terjedelmû alkalmazására irányuló bejelentéseket, majd továbbítja az illetékes szerv részére; g) gondoskodik az EDR továbbfejlesztéséhez szükséges feltételrendszer kidolgozásáról; h) megállapodásokat köt a külön törvényekben meghatározott szervek részére történõ adatszolgáltatás megvalósításhoz szükséges eljárási rend rögzítése érdekében, továbbá gondoskodik azok végrehajtásának ellenõrzésérõl. (2) A Felhasználókat a tulajdonukban, illetve kezelésükben vagy használatukban álló, a Szolgáltató által az EDR szolgáltatás nyújtásához igénybe vett ingatlan és infrastruktúra használatának biztosítására szerzõdéskötési kötelezettség terheli. (3) A Felhasználók mobil csoportkommunikációs távközlésüket – a honvédelemért felelõs miniszter által felügyelt tábori (katonai) rádió-távközlõ rendszerek kivételével – csak az EDR hálózati infrastruktúráján keresztül folytathatják. (4) A Felhasználók az EDR-tõl eltérõ, más zártcélú hálózatként üzemeltetett mozgószolgálati rádió-távközlési alkalmazásokat kizárólag a Hálózatgazda engedélyével használhatnak, amennyiben az EDR használata az adott szolgálat ellátása követelményeinek megfelelõen nem lehetséges. (5) A Hálózatgazdát az EDR-rel kapcsolatos tevékenységének ellátásában a közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos szervezetirányítási jogkörérõl szóló 7/2006. (XII. 20.) ME rendelet alapján az informatikáért felelõs kormánybiztos tevékenységirányítása alá tartozó szervezetek vezetõi segítik. (6) A VPN Központi Menedzser Szervezet a Szolgáltatóval való együttmûködésben gondoskodik a KEKKH rendelet 14. § b), d), e) és i) pontjaiban foglaltak végrehajtásáról. (7) A VPN gazda szervezet felel az EDR felhasználói igénybevételét biztosító szolgáltatói keretszerzõdések megkötéséért. 5. § Az EDR-rel kapcsolatos kérdések Felhasználók közötti koordinálását a Hálózatgazda tanácsadó szervezeteként mûködõ EDR Felhasználói Fórum látja el. Tagjai a VPN Központi Menedzser Szervezet, a VPN gazdák, a Felhasználók és az azokat felügyelõ miniszterek által kijelölt képviselõk, vezetõjét a Hálózatgazda bízza meg. A Fórum szükség szerint, de legalább évente egy ülést tart. Az ülést a napirend megküldésével a Fórum vezetõje hívja össze.

6. szám


(1) A KEKKH rendelet 14. §-a az alábbi új i) ponttal egészül ki: „i) ellátja az egységes digitális rádió-távközlõ rendszer (EDR) rendszeres informatikai, információ-technológiai és biztonsági felülvizsgálatát.” (2) A zártcélú távközlõ hálózatokról szóló 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelet 1. §-a a következõ új, (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul: „(2) Az egységes digitális rádió-távközlõ rendszer vonatkozásában e rendelet elõírásait az egységes digitális rádió-távközlõ rendszerrõl szóló 109/2007. (V. 15.) Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az egységes digitális rádió-távközlõ rendszer vonatkozásában e rendelet 3., 8., 9. és 22. §-át, valamint 2–5. mellékletét nem kell alkalmazni.” 7. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet 4. §-ának (3) bekezdése 2008. július 1-jén lép hatályba. (3) Azon VPN gazdák és Felhasználók esetében, amelyek e rendelet hatálybalépésekor már használják az EDR-t, a rendelet 3. § (3) bekezdése rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Utasítás tervezetét e rendelet hatálybalépésétõl számított 90 napon belül kell a Hálózatgazdának benyújtani. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

533

1. számú melléklet a 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelethez E rendelet alkalmazásában Felhasználó szervezet 1. a Miniszterelnöki Hivatal, 2. az Információs Hivatal, 3. a Nemzetbiztonsági Hivatal, 4. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, 5. a Honvédelmi Minisztérium, 6. a Magyar Honvédség, 7. a Katonai Felderítõ Hivatal, 8. a Katonai Biztonsági Hivatal, 9. a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatala, 10. a fõvárosi, megyei védelmi bizottságok elnökei és titkárai, 11. a minisztériumok, kormányhivatalok védelemszervezéssel foglalkozó szervezeti egységei, 12. az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, 13. a Rendõrség, 14. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 15. az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, 16. a tûzoltóságok, 17. a Határõrség, 18. az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, 19. az Egészségügyi Minisztérium, 20. az Országos Mentõszolgálat, 21. a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága, 22. a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, 23. a Kormány kizárólagos rádiótávközlõ rendszerei üzemben tartásáért felelõs állami szervek, 24. az EDR kiépítésére, üzemeltetésére, a folyamatos technológiai követésre hivatott szervezetek.

2. számú melléklet a 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelethez Az EDR használati szabályzata 1. A jogok, kötelezettségek, felelõsségek Alany

Felhasználó

Jogok

Feladatok, felelõsségek

Felkérés esetén a Hálózatgazda szabályzati vagy szabályzat-módosítási koncepciójának, vagy a szabályzattervezeteinek a véleményezése. EDR alkalmazási, rádióforgalmi és biztonsági Jelen szabályzat alapján a felhasználó szerveszabályzat kialakítása az adott felhasználó szer- zetre és a végfelhasználókra részletes szabályozás létrehozása, bevezetése belsõ utasítás vezetre. formájában, majd rendszeres felülvizsgálata. Az adott felhasználó szervezetre (VPN-re), az Az EDR szerzõdésben és a hálózatgazda által EDR szolgáltatási szerzõdésben rögzített „EDR kiadott esetleges módosításokkal összhangban hálózatkapacitás, forgalomirányítás, illetve for- a rádióforgalmi erõforrás felhasználások szabágalom átterhelési terve” fejezetben rögzített lyozása, tervkészítés. A tervnek megszabott erõparaméterekre tekintettel a VPN belüli erõforrás forrás korlátokon belül kell maradnia (egyéni, felhasználási terv meghatározása. hívás, csoporthívás, beszédtartási idõ stb.).

534

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Alany

Jogok

VPN-ek közötti együttmûködés kezdeményezése a Hálózatgazda útján a VPN központi menedzsment funkciónál.

Hálózatgazda

6. szám Feladatok, felelõsségek

Együttmûködésre vonatkozó megállapodások kialakítása a VPN-ek rendszeres és ad hoc jellegû együttmûködésének kialakítására, a központi VPN menedzsment funkció bevonásával. EDR szolgáltatás igénylése, tájékoztatás kérése. Önálló VPN (virtuális magánhálózat, „virtual private network”) létesítésének, esetleges módosításának vagy megszüntetésének kezdeményezése. Szolgáltatások változtatásának igénylése. Igényelt szolgáltatások vagy módosításuk szakszerû specifikálása. Részvétel az igényelt szolgáltatás, illetve módosítás vagy megszüntetés kivitelezési egyeztetésein. Az üzemeltetõvel folytatott egyeztetések alapján ütemtervek kidolgozása. Együttmûködés az EDR szolgáltatóval az igény megvalósításának tervezésében és végrehajtásában. Saját intézményi forgalmi adatok megtekintése. A kezdeményezés Hálózatgazdával történõ egyeztetése. Elutasított igény esetén a felülvizsgálat kérése. EDR-rel kapcsolatos hiba elhárításának igény- Az EDR mûködésével kapcsolatos észlelt problése. léma bejelentése, a probléma leírása. Tájékozódás a hibaelhárítás menetérõl, a hibaelhárítás határidejérõl. EDR szolgáltatás iránti igény megszüntetésének kezdeményezése. Az EDR szolgáltatás-fejlesztési javaslat benyújtása. Idõben történõ tájékozódás a karbantartás okoz- Karbantartásra vonatkozó tájékoztatás fogadása, ta várható szolgáltatási szint csökkenésrõl. felkészülés a karbantartási idõszakra. EDR szolgáltatás iránti kapacitás-igény módosításának kezdeményezése. EDR virtuális magánhálózat erõforrásainak csökkentésre kijelölt felhasználóként, felülvizsgálat kezdeményezése a Hálózatgazdánál. Kriptográfiai képességekkel ellátott rádiótermi- A kérelem továbbítása az illetékes szervnek. nál alkalmazásának engedélyezésére kérelem Az EDR szolgáltatás rendeltetésének megfelelõ fogadása. mûködésének biztosítása. Döntés az EDR szolgáltatáshoz vonatkozó csat- Csatlakozási (VPN létrehozása, módosítása), lakozási igényrõl. szolgáltatás változtatási felhasználói igények jogi, mûszaki megvalósíthatóságának vizsgálata. EDR szolgáltatásra vonatkozó változtatási igény Mûszaki-gazdasági tanulmány kidolgoztatása elbírálása. elsõsorban az EDR szolgáltatóval, szükség szerint független tanácsadóval a változtatásról, módosításról, továbbfejlesztésrõl.

6. szám Alany

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Jogok

Pénzügyi, mûszaki egyeztetés az EDR szolgáltatóval. Egyeztetés a szükséges feladatok végrehajtásáról. Szükség szerint a szerzõdést és a szolgáltatási díjat érintõ módosítások kialakítása és a szükséges lépések megtételének kezdeményezése.

535 Feladatok, felelõsségek

A felhasználó tájékoztatása az igény teljesítésének a lehetõségeirõl, technikai paraméterekrõl. Az EDR szolgáltató bevonása az egyeztetéseken való részvételre, bonyolult technikai kérdések felmerülése esetén. Szolgáltatás-fejlesztési feladatok kezdeményezése. Mûszaki-gazdasági tanulmány kidolgoztatása a szolgáltatás módosítása, fejlesztése, továbbfejlesztése esetén, elsõsorban az EDR szolgáltatóval, szükség szerint független tanácsadóval. Az EDR infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz kapcsolódó, jogszabályokból, felhasználói, üzemeltetõi javaslatokból adódó fejlesztések kezdeményezése. A feltételek megléte esetén: Az EDR szolgáltatóval a kivitelezés tervezését célzó egyeztetések megkezdése. Kiviteli tervek véleményezése, jóváhagyása vagy módosításuk kezdeményezése. Szükség szerint „Együttmûködési Megállapodás” megkötése, módosítása a felhasználóval. Tájékozódás a hibákról, azok elhárításáról, a A hibaelhárítási tevékenység folyamatos figyemegoldásra váró hibákról, esetenként és havi lemmel kísérése (nyomon követése, „moniösszesítõ jelentés alapján. toring”), a vonatkozó jelentések vizsgálata. Kritikus erõforrásokat érintõ hiba esetén a nor- Kritikus erõforrásokat érintõ hiba esetén a normál mûködésétõl való eltérés kezelése. mál mûködésétõl való eltérés kezelése. Koncepcionális hiba esetén a várható probléma Koncepcionális hiba esetén a probléma megelõmegelõzésére vonatkozó EDR fejlesztés kezde- zésére vonatkozó EDR fejlesztés kezdeményeményezése. zése, végrehajtása. Az EDR auditálásának, csatlakozásának kezde- A rendelkezésre álló EDR erõforrások, ményezése. rádió-távközlési kapacitás gazdaságos és hatékony elosztásának biztosítása, figyelembe véve az EDR mindenkori üzembiztonságát (erõforrás-gazdálkodás). Erõforrás-gazdálkodási feladatok keretében döntés a felszabaduló erõforrások kezelésérõl. A Schengeni egyezménybõl származó, a magyar illetékes Szervezetek rádió-távközlési infrastruktúráját érintõ, az EDR szolgáltató felelõsségi körébe tartozó feladatok meghatározása, a megszabott feladatok teljesülésének követése. A meglévõ szabályozást módosító koncepciók Szabályozás-módosítás koncepciójának kidolkialakítása vagy új, még nem szabályozott terü- gozása, és annak véleményeztetése az üzemeltetõvel és a felhasználókkal. letek szabályozási tervének elkészítése. EDR szolgáltatási szerzõdés módosítása. Az EDR szolgáltatói jelentések elfogadása, elutasítása. EDR szolgáltatási teljesítés igazolása. EDR szolgáltatói számla ellenjegyzése.

536


Jogok

A EDR erõforrás-kapacitás bõvítését biztosító szolgáltatás-fejlesztési feladatok kezdeményezése.

VPN Központi Menedzser Szervezet


A fejlesztési irányok kijelölése, fejlesztési feladatok megfogalmazása. A szolgáltatás-fejlesztés megvalósítása esetén Megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése. Teljesítés igazolása. Karbantartás elhalasztása. Döntés a tervszerû vagy rendkívüli karbantartás idõpontjairól. Az EDR szolgáltatói jelentések vizsgálata, döntés elfogadásukról. Teljesítési igazolás kiállítása. A tájékoztatási terv kialakítása és megvalósítás a felhasználók felé. Az EDR felhasználók, VPN gazdák és a VPN A központi VPN menedzsment funkciónál a jóKözponti Menedzser Szervezet közötti koordi- váhagyott és elfogadott együttmûködési megálnáció és együttmûködés támogatása. lapodások mûszaki, szervezési következményei végrehajtásának és betartásának ellenõrzése. Kriptográfiai képességekkel ellátott rádiótermi- Engedélyezési igény elfogadása. Az egyéb érinnál alkalmazásának engedélyezésére kérelem tett és illetékes szervezetek tájékoztatása. befogadása. Az EDR rendszerben létezõ VPN-ek kialakítá- A VPN-ek módosítására vonatkozó szabályzat sa, módosítása. és eljárásrend kialakítása. A biztonsági szabályzat létrehozása, a jogosultságok kezelése rendjének kialakítása. Virtuális privát hálózati (VPN) erõforrások kiosztása, a VPN-ek elkülönítésének (függetlenségének) biztosítása. Felhasználó oldali minõsített idõszaki tervek kidolgozása. Az EDR információvédelmi rendszerének felhasználó oldali felügyelete (rejtjelkulcs gyártás, kulcsmenedzsment stb.). A VPN-ek feletti rendszergazdai jogosultságokkal rendelkezõ személyek, kiképzése, felkészítése, a személyes azonosításhoz (autentikáció) és a rendszerbeli tevékenységhez szükséges jogosultságok igazolásához (autorizáció) szükséges eszközökkel történõ ellátás. Együttmûködés koordinálása a VPN gazdák Az EDR koordinált használata érdekében az között együttmûködés fenntartása a VPN gazdák között. Az együttmûködési megállapodások és a központi VP menedzsment funkció felügyelete. A megállapodások megfelelõségének ellenõrzése. Az EDR erõforrás felhasználásának felügyelete. A felhasználók, VPN gazdák, által készített szabályzatokban elõírt erõforrás felhasználás tervek megfelelõségének ellenõrzése az EDR szolgáltatási szerzõdésben rögzített (,,EDR hálózat kapacitás, forgalomirányítás, illetve forgalom átterhelési terve”) erõforrás felhasználási korlátokra tekintettel. Eltérés esetén a szükséges intézkedések meghozatala.

6. szám


Alany

Jogok

EDR Audit

VPN gazda szervezet


Az EDR szolgáltatónál az EDR audit kezdeményezése, (auditor cég kiválasztásának, megbízásának kezdeményezése), majd ezt követõen visszajelzés az audit eredményérõl a hálózatgazdának, az EDR szolgáltatónál végrehajtott auditról, amelynek monitorozását, felügyeletét és nyomon követését a Megrendelõ oldali kapcsolattartó végzi. Az adott VPN-re vonatkozó, felhasználó oldali minõsített idõszaki tervek kidolgozása.

A VPN gazda szervezet Utasítást készít a VPN szintû EDR szolgáltatások, használatának, alkalmazásának, beállításának, jogosultságok engedélyezésének és kibocsátásának vonatkozásában. A saját VPN szolgáltatásainak beállítása, módo- Az adott VPN-hez tartozó felhasználó szervezesítása. tek és végfelhasználók számára a hierarchikus diszpécser rendszer létrehozása és szükség szerinti módosítása az adott szervezet szolgálati tevékenységének igényéhez igazodva. Együttmûködés kialakítása és szükség szerinti Együttmûködés a VPN Központi Menedzser napi, illetve közvetlen és azonnali koordináció Szervezettel, valamint a konkrét feladatok végkialakítása más VPN rendszergazdákkal, rend- rehajtásában érintett VPN rendszergazdákkal. szergazda szervezetekkel. A PSTN/PABX hívásokra, adatforgalmazásra, a VPN szinten az egyéni hívások (full-duplex, fél-duplex) hívásokra vonatkozó szabályozásra. A hívás fogadási, kezdeményezési jogok a más társ VPN-ekre vonatkozóan. Az állandó jellegû forgalmi csoportok paramétereinek meghatározása, VPN szinten beállítása, és a rádióterminálokba a beprogramozásukhoz szükséges elõkészítés. A rádiós végkészülékek közvetlen módban történõ mûködéséhez szükséges jogosultságainak és paramétereinek a VPN-ek szintjén való beprogramozhatóságának elõkészítése és biztosítása. A VPN-en belüli, önálló forgalmi csoport struktúra kialakítása. A csoport struktúra kialakításának, módosításának, beállításainak szabályozása. Az egymástól független VPN-ekhez tartozó csoportok és rádióterminálok a VPN menedzser(ek) közremûködésével össze- és szétkapcsolhatóságának elõkészítése és szabályozása a saját VPN-re vonatkozóan.

538


Jogok

EDR szolgáltató A hálózat sérülésének kockázata esetén a megelõzés minden lehetséges eszközzel. Szakmai tanácsadás a felhasználók számára. Fejlesztési javaslatok megfogalmazása a hálózatgazda számára. A meglévõ szabályozás módosításának vagy új, még nem szabályozott terület szabályozásának kezdeményezése. Számla benyújtása az elfogadott havi jelentések alapján.


A felhasználóval, igénylõvel való technikai egyeztetés – a hálózatgazda utasítására. Részvétel a kivitelezés részletes tervezésében és a tervezéssel kapcsolatos egyeztetésben – a hálózatgazda utasítására. Felhasználói ütemtervek véleményezése. Kiviteli tervek átadása véleményezésre és jóváhagyásra a hálózatgazdának. Az EDR szolgáltató hatáskörébe tartozó kivitelezési feladatok végrehajtása. A hálózatgazda által kiadott feladatok ellátása közben felmerülõ, az EDR biztonságos mûködését veszélyeztetõ tényezõk jelentése a hálózatgazdának. Kiegészítõ szolgáltatások mûszaki megvalósíthatóságának véleményezése a hálózatgazda utasítására. A megvalósítás keretében a felhasználóval folytatott mûszaki-technikai egyeztetések, a szolgáltatás változtatásához kapcsolódó infrastruktúra-bõvítési és eszközkonfigurálási feladatok lebonyolítása. Hibabejelentések fogadásáért és a hibaelhárítás kezdeményezéséért felelõs Ügyfélszolgálat (Help Desk) felállítása és mûködtetése. Felhasználótól, hálózatgazdától érkezett hibabejelentések fogadása, dokumentálása, illetve a saját maga által észlelt hibák dokumentálása. Hibajegyek kiállítása. Hálózatgazda tájékoztatása a hibákról, eseti és havi összesítõ jelentés készítése és eljuttatása a hálózatgazdához. Az EDR közvetett érintettjei (ráhordó hálózati szolgáltatók stb.) által felügyelt rendszerek, hálózatok mûködésében bekövetkezett, EDR szolgáltató által észlelt hiba esetén hibajegy kiállítása, hibajelentés küldése az érintett szolgáltató felé. Hiba elhárításának megkezdése az üzemeltetõi szerzõdésben meghatározott idõn belül. Hibabejelentõ tájékoztatása a hiba elhárításának várható határidejérõl, a hibajavítás folyamatáról, illetve a felhasználó, esetleg a hálózatgazda szükséges közremûködésérõl. Felhasználó által elhárítható hiba esetén egyeztetés a felhasználóval a hiba elhárításáról, szakmai irányítás.

6. szám Alany

EDR Megrendelõ oldali kapcsolattartó (Hálózatgazda, illetve az általa kijelölt szervezet)

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Jogok


Hibaelhárítás, problémamegoldás folyamatának követése, hibajegy vezetése, lezárása. Felhasználók és hálózatgazda tájékoztatása a hiba elhárításáról. Az EDR adatforgalmának mérése. Havi jelentés és – szükség esetén – „Erõforrás-kapacitás Módosítási Javaslat” készítése, megküldése a hálózatgazda részére. Hálózati beállítások módosítása a szolgáltatás módosítás esetén. Szükség esetén a megszüntetést követõ változtatásokra való felkészülés tervezése. A megszüntetés technikai lebonyolítása a felhasználóva1 együttmûködésben. Szabályozási vagy szabályozás módosítási koncepció kialakításában, vagy tervezet kidolgozásban részvétel vagy véleményezés. Fejlesztés lebonyolítása – saját hatáskörben történõ fejlesztés esetén. A kivitelezés szakmai követése és mûszaki átvétele – külsõ fejlesztés esetén. Rendelkezésre állás a fejlesztések technikai egyeztetése céljából, a hálózatgazda felkérésére. A tervezett karbantartási idõpontok kialakítása. A hálózatgazda és a felhasználók tájékoztatása az EDR szolgáltatási szerzõdésben meghatározott idõszakon kívül esõ tervezett és rendkívüli karbantartási feladatokról. Karbantartási feladatok végrehajtása, dokumentálása. ER szolgáltatói jelentések összeállítása és megküldése a hálózatgazdának. A tájékoztatási terv megvalósításában való közremûködés a hálózatgazda utasítása szerint.

2. Híradási, rádióforgalmi szabályok A jelen szabályzat alapján készített belsõ utasítás alkalmazására kötelezett szervezet (a továbbiakban: Szervezet) – „Virtuális Magánhálózat” rádió-távközlési infrastruktúra szolgáltatása (Virtual Private Network, a továbbiakban: VPN) adta lehetõségek figyelembevételével – saját hatáskörben tervezi és szervezi a forgalmi csoportok kialakítását, az eszközök telepítését és beépítését, az ellátási körébe tartozó felhasználók ellátását és felkészítését, valamint végzi a rendelkezésére álló eszközök programozását, üzemeltetését. A Szervezet a saját VPN-en belüli rádióforgalmi szervezeti struktúrájának kialakítására, a rádióterminálok szervezetek közötti elosztására és a hívószámok kiosztására szabályozást alakít ki: 1. Az VPN belüli rádióforgalmazási szervezeti struktúrát a Szervezet illetékes vezetõje határozza meg. 2. A Szervezet illetékes vezetõje határozza meg a Szervezeten belül a felhasználó szervezeti egységeket, az általuk használható diszpécserek és rádióterminálok darabszámait. 3. A Szervezet illetékes vezetõje határozza meg a saját VPN számkiosztását, végzi annak változtatását és módosítását, valamint engedélyezi a tartalék számmezõk felhasználását. 4. A szervezeti struktúra változtatására a teljes jogú, a csökkentett és a rádiós diszpécserek tekintetében a Szervezet illetékes vezetõje jogosult. 5. A Szervezet az EDR-t érintõ szervezeti struktúráját érintõ változásokról tájékoztatja a Hálózatgazdát.

540


6. szám

2.1. A rádióforgalmi szervezeti felépítés, tagozódás megjelenítése az EDR rendszeren A saját felhasználói VPN-en belül ki kell alakítani a feladatok ellátásához szükséges szervezeti egységek felépítésének megfelelõ diszpécser szerkezetet. Meg kell határozni a teljes jogú, csökkentett jogú és a fix, rádióterminálokkal ellátott diszpécserek rendszer beavatkozási jogosultságait a szervezeti felépítéssel és a szervezetben való elhelyezkedésükkel összhangban. Meg kell határozni a forgalmi csoportokat, az egyes diszpécserek módosítási jogosultságait. A forgalmi csoportok szervezési elveinek, a konkrét forgalmi csoport szerkezet és a jogosultságok módosításának eljárásrendjét, az engedélyezési ügyviteli folyamatot. Meg kell határozni a forgalmi csoportokba a beléptetés, a forgalmi csoportok használati rendjét, milyen jogosultságai vannak az egyes szervezeti egységeknek, illetve vezetõknek az egyes forgalmi csoportokkal kapcsolatban. Valamint, hogy mire jogosultak a forgalmi csoportok tagjai, és ki szabályozhatja, illetve engedélyezheti a jogosultságokat. Elõ kell írni a kialakított szabályozás alapján a rádióterminálok programozásának rendjét, a forgalmi csoportok alapparamétereinek beállításának a módját. 2.2. Híradási részletszabályok 2.2.1. A Szervezet kidolgozza, illetve meghatározza: 2.2.1.1. A VPN szervezeti struktúráját. 2.2.1.2. A felhasználó szervezetek által használható rádióterminálok és diszpécserek darabszámát. 2.2.1.3. A VPN számkiosztását, telefonkönyv készítését, napra készen tartását. 2.2.1.4. A VPN hívó, illetve fedõ név könyvét, a hívónevek használatának szabályait. 2.2.1.5. Az egységes, közös felhasználású forgalmi csoportokat. 2.2.1.6. A forgalmi csoportok rádióforgalmazási paramétereit. 2.2.1.7. A felhasználói igények megadásának módját és formáját, valamint az EDR és más távközlõ hálózatok közötti áthívások kezdeményezésének módját. 2.2.1.8. A statikus forgalmi csoportok kialakítására vonatkozó, a felhasználó szervezeti egységekkel egyeztetett javaslatot. A belsõ és a külsõ együttmûködési csoportokat, sziget-üzemmódú csoportok a dinamikus csoportok létrehozásának szabályait. 2.2.1.9. A rádióterminálok hívószámai kiosztásának szabályait. 2.2.1.10. A közvetlen üzemmódú csoportok (DMO) használatának, alkalmazásának szabályait. 2.2.1.11. A forgalmi csoportok, azokat tartalmazó könyvtárak (mappák), hívószámok programozási szabályait. 2.2.1.12. A levegõ-föld-levegõ (AGA) frekvenciák használatának és alkalmazásának szabályait. 2.2.1.13. Az autentikációs állományok kezelésének szabályait. 2.2.1.14. A diszpécser állomások (DWS) programozásának szabályait, a diszpécser állomások informatikai, kötelezõ tartalmát, a diszpécser felhasználókra és a felhasználásra vonatkozó biztonsági szabályozást. 2.2.1.15. A VPN-ek közötti együttmûködésre használható forgalmi csoportokat. 2.2.1.16. A háttércsoportok és a körözvényhívás szabályait. 2.2.1.17. A forgalmi csoportok „beolvasásának” (,,szkennelés, scanning”, figyelésének) szabályait. 2.2.1.18. A szervezeti egységek és beosztás alapján az egyéni hívásra jogosítható rádió-terminálok meghatározásának szabályait. [A rádió-távközlési hálózati infrastruktúra erõforrásainak optimális kihasználására való törekvés érdekében az egyéni hívásra jogosultak körében is meg kell határozni a teljes jogú (full-duplex, két idõrést felhasználó) és fél-duplex (egy idõrést felhasználó) egyéni hívásra jogosított rádióterminálokat, illetve csak csoporthívásra jogosított rádió-terminálokat.] 2.2.1.19. A hívások tartási idejét és beállításának rendjének szabályait, egyéni és csoporthívásra vonatkozóan. 2.2.1.20. A szervezeti egységek és beosztás alapján hívások prioritási rendjének szabályait. 2.2.1.21. A szervezeti egységek és beosztás alapján a hívás megszakításra jogosított rádióterminálok kijelölésének szabályait. 2.2.1.22. Az adott VPN-re, illetve a saját VPN-en belüli szervezeti egységekre vonatkozóan a rádióterminál funkcióbillentyûinek, illetve menü pontjainak egységes testreszabási szabályait. 2.2.1.23. A státuszüzenetekre vonatkozó szabályozást. (A státuszüzenetek, azonosítóik, felhasználás, egyebek.) 2.2.1.24. A rövid szöveges üzenetek (SDS) használatainak szabályait. 2.2.1.25. Vészhelyzeti segélykérõ hívás alkalmazásának szabályozását. 2.2.1.26. Környezeti behallgatás szabályozását. 2.2.1.27. A jármûvekbe építhetõ terminálok beszerelése, és kiszerelésének rendjét. 2.2.1.28. A diszpécserek szintjén kezelhetõ eseményekhez kötött forgalomszervezési, összerendelési, együttmûködési forgalmi feladatok szervezésének szabályait.

6. szám


541

2.2.2. VPN Központi Menedzser Szervezet koordinálásával: 2.2.2.1. A VPN-ek és a Felhasználók közötti együttmûködés szabályainak kialakítása, amelyet minden egyes VPN gazda szervezet és Felhasználó saját hatáskörében szabályoz. 2.2.2.2. Az együttmûködés zökkenõmentes megvalósítása érdekében együttmûködési hívó, illetve fedõ név könyv szerkesztése, napra készen tartása és kibocsátása. 2.3. Használatbavétel, a telepítések és beépítések ütemezése A diszpécserek, valamint a fix asztali és mobil rádióterminálok telepítésére és beépítésére vonatkozó igénylés rendjét a Szervezet illetékes vezetõje szabályozza. 2.4. Üzemeltetés, hibabejelentés Az EDR használatára kizárólag szolgálati célból (szolgálati beszélgetések lefolytatása és szolgálati célú adatok továbbítása céljából) kerülhet sor. A rendszer magáncélú használata semmilyen körülmények között nem engedélyezett. A Szervezet VPN-jének mûködtetését és felügyeletét, valamint a rádióterminálok programozását, a forgalmi csoportok kialakítását és az egyéb beállításokat Szervezet illetékes vezetõje szabályozza. Az EDR használata során tapasztalt rendszerszintû, valamint diszpécserekre és rádióterminálokra vonatkozó hiányosságok és hibák, illetve egyéb bejelentések vétele érdekében a szolgáltató, 24 órás munkarendben ügyfélszolgálatot1 mûködtet. Az ügyfélszolgálat a hiba jellegétõl függõen a VPN menedzsmenttõl, a kijelölt diszpécserektõl, illetve az egyes felhasználóktól fogadja a bejelentéseket. A szolgáltató az EDR hálózaton kívülrõl érkezõ bejelentés jogosságáról visszahívással gyõzõdik meg. Ennek érdekében az Szervezet illetékes vezetõje az érintett szervezetekkel történt egyeztetést követõen megadja az ügyfélszolgálat részére a hibabejelentésre jogosult diszpécserek elérhetõségét. A hibabejelentésekkel kapcsolatos általános irányelv, hogy a hibát a rádióterminált használó a közvetlen felügyelõ diszpécserének, a diszpécser a hierarchiában felette lévõ diszpécsernek jelzi. A Szervezet központi diszpécsere jelzi a hibát a szolgáltató ügyfélszolgálata részére. Indokolt esetben, illetve lefedettségi probléma esetén alsóbb szintû diszpécserek és rádióterminál felhasználók is jelenthetnek be közvetlenül hibát az ügyfélszolgálat részére. Lefedettségi probléma esetén, annak tényét és pontos helyét minden esetben jelezni kell a szolgáltató felé (lehetõleg GPS koordináták megadásával). A tervszerû karbantartásokról – amennyiben szolgáltatás csökkenés vagy kiesés, esetleg lefedettségi probléma várható – a Hálózatgazda nevében eljáró szervezet soron kívül tájékoztatja az érintett felhasználó szervezeteket. A Szervezet által az EDR megvalósításához felajánlott objektumok, antennatornyok vonatkozásában a Szervezet illetékes vezetõje szabályozza az eljárásrendet. A rádióterminálok, diszpécser állomások, a hozzájuk tartozó hangrögzítõ eszközök és tartozékok meghibásodásakor, a javításra történõ kiszállítás, illetve visszaérkeztetés és visszavételezés rendjét és szabályait meg kell határozni. Az elveszett készülékekkel kapcsolatos eljárásrendet meg kell határozni. 2.5. Anyagi nyilvántartás 2.5.2. Ki kell alakítani az alábbiakra vonatkozó szabályozást: 2.5.2.1. A Szervezet illetékes vezetõje szabályozza saját hatáskörben az eszközök átvételét, nyilvántartását és utalványozását. 2.5.2.2. A kiutalt terminálok a felhasználók részére történõ kiadást megelõzõen végre kell hajtani a programozást. A terminálok beléptetéséhez szükséges adatokat elõírt formában tárolni kell. Gondoskodni kell az adatok szolgáltatóhoz történõ eljuttatásról, valamint a terminálok visszajuttatásáról felhasználó szervezeti egységekhez. 2.5.2.3. A diszpécserek, hangrögzítõk AVL munkaállomások, egyéb EDR eszközök, a programozó készletek és hardverkulcsok, rádiókészülékek és tartozékok nyilvántartásának a szabályait. 2.5.2.4. Tartozék problémák, tartozék igények, eszköz igények összegyûjtésének és ügyintézésének rendjét. A szolgáltatókkal és szállítókkal történõ kapcsolattartás és esetleges megállapodás kötés szabályait. 2.6. Oktatás 2.6.1. A VPN menedzserek, a rádióterminál kezelõk, programozók a programozás oktatói, valamint a diszpécserkezelõk oktatását a Szolgáltató szervezi, a Felhasználók igényei alapján tervezi. 2.6.2. A rádióterminálok, végfelhasználói eszközökkel kapcsolatban szolgáltatást nyújtókkal és szállítókkal kapcsolatban az oktatási feladatok megszervezését a Szervezet vezetõje szabályozza.

1

Jelenlegi elérhetõség: 06-1/265-6500, 06-80/430-000, [email protected]

542


6. szám

2.7. Forgalmazási és egyéb biztonsági szabályok 2.7.1. A Szervezet VPN-jében a forgalmazás, a mindenkor érvényes, Szervezet részérõl kiadott rádióforgalmi utasításában meghatározott szabályok szerint történik. 2.7.2. A felhasználók azonosításának rendjét utasításban szabályozza a Szervezet (hívónév, fedõnév stb.). 2.7.3. Az egyes forgalmi csoportokban elhangzott kommunikáció rögzítése a meghatározott diszpécserek mellett telepített hangrögzítõ berendezéseken történik. A Szervezet szabályozza a hangrögzítés használatának módját, a rögzített kommunikáció visszahallgatásának szabályait. 2.7.4. A diszpécserek, hangrögzítõk AVL munkaállomások, egyéb EDR eszközök, rádiókészülékek és tartozékok javíttatása esetén, az elszállítást megelõzõen információvédelmi szempontból történõ elõkészítése a biztonsági szabályokkal összhangban kell elvégezni. 2.8. Kriptográfiai alkalmazások 2.8.1. A rendszer rádiósszakaszon nemzetközi egyezményben meghatározott algoritmus alkalmazásával védett a véletlenszerû lehallgatás ellen. 2.8.2. Végpont – végpont közötti információvédelemre alkalmas berendezések, rádióterminálok alkalmazását a Hálózatgazdának be kell jelenteni. A bejelentésrõl az illetékes szerveket tájékoztatni kell. 2.8.3. Végpont – végpont közötti információvédelemre alkalmas berendezések, rádióterminálok programozását, beszédcsoportok kiosztását, a hálózatba beléptetéshez szükséges információk biztonságos eljuttatását a Szolgáltatóhoz a Szervezetek belsõ szabályzataiban szabályozni kell. 2.9. Telepítés rendje 2.9.1. A rendszerben alkalmazott diszpécserek és rádióterminálok – figyelembe véve, hogy azok alapvetõen más hálózatoktól elkülönített zártcélú távközlõ hálózat elemei – telepítési és használati szabályait e szabályzat alapján belsõ utasításban kell meghatározni. 2.9.2. A rendszer használatával, távfelügyeletével és az adathordozók javításával kapcsolatos biztonságot érintõ szabályozásokat a Szervezet készíti el. 3. Informatikai Biztonsági Szabályok 3.1. Az Informatikai Biztonsági Szabályok célja Az Informatikai Biztonsági Szabályok (a továbbiakban: IBSz) célja az EDR üzembiztonságát megteremtõ szabályok és intézkedések meghatározása. 3.2. A biztonsági szabályok hatálya Az EDR címzett feladata, hogy a csatlakozott szervezetek közötti elektronikus kommunikáció átviteli közege legyen, így a rajta átfolyó adatok tartalmával kapcsolatos felelõsség a felhasználók felelõsségi körébe tartozik, ideértve a minõsített adatok továbbításával kapcsolatos jogszabályi elõírások figyelembevételét is. Emiatt a biztonsági szabályzat az üzembiztonságról szól, és adatbiztonsággal kapcsolatos kérdésekkel kizárólag akkor foglalkozik, ha azok hatással lehetnek az üzembiztonságra. Az IBSz a biztonsági kérdésekben nem tér ki részletesen az üzembiztonság minden oldalára, hanem a körülvevõ szabályozási rendszer szerves része, lehetõség szerint kerülve az átfedéseket. Tartalmazza ugyanakkor a szabályozás további szükséges területeit, amelyek azonban olyan mértékben helyzetfüggõk, hogy jogszabályi szinten szabályozásuk nem kezelhetõ, lefedésüket a Szervezetek belsõ utasításban biztosítják. Az IBSz szervesen beilleszkedik az irányelvet körülfogó szabályozási rendszerbe, vagyis elvei levezethetõk a megfelelõ jogszabályokból (pl. államtitkokról szóló rendeletek stb.) és szabványokból (pl. Országos Építési Szabályzat, ITSEC, ISO 27000 stb.). Megteremti az alapot az üzembiztonság egyes aspektusaival (pl. a szolgáltató és a felhasználó szervezetek, VPN-ek, biztonsági szervezet mûködési szabályzata, katasztrófa utáni helyreállítási terv, üzemvitel folyamatossági terv stb.) részletesen foglalkozó szabályzatok létrehozásához. Az IBSz-t évente felül kell vizsgálni és szükség esetén aktualizálni, kiegészíteni. A hálózatban bekövetkezõ jelentõs változások esetén a felülvizsgálatot soron kívül el kell végezni. 3.3. Biztonsági intézkedések A biztonsági intézkedések alkalmazása szempontjából öt fõ kategóriát különböztettünk meg: – szervezet – az EDR biztonságáért felelõs szervezetekre vonatkozó, illetve az ahhoz kötõdõ intézkedések; – infrastruktúra – az EDR fizikai és logikai védelmét biztosító környezetre vonatkozó intézkedések; – hardver eszközök – az EDR hardver eszközeire vonatkozó intézkedések; – szoftverek – az EDR üzemeltetéséhez és szolgáltatásaihoz szükséges szoftverekre vonatkozó intézkedések; – hálózat védelme – a fenti csoportokba nem besorolható, de a hálózat védelmét szolgáló intézkedések.

6. szám


543

Az intézkedések konkrét feladatokként jelentenek, a felelõs és a végrehajtás ajánlott gyakoriságával együtt. A felelõs megjelölésénél az IBSz a Hálózatgazda, a Szolgáltató és a Felhasználó Szervezetek, VPN Központi Menedzser Szervezetre, VPN gazda szervezet szintjén marad. 1. SZERVEZET 1.1. Felelõsségi körök 1.1.1. Biztonságért felelõs szervezet kialakítása Feladat: A biztonságért felelõs szervezetnek a következõ munkaköri feladatok ellátá sát kell megoldani (munkaköri leírás elkészítése vagy pontosítása révén): biztonságért felelõs vezetõ – a hálózat informatikai biztonságáért, és ennek megfelelõen magáért a (csatlakozott szervezeti, illetve üzemeltetõi) Biztonsági Szabályzat (BSz) meglétéért, tartalmáért felelõs személy biztonsági felügyelõk – az adott Felhasználó Szervezet / VPN gazda szervezet Biztonsági Szabályzata (BSZ) betartásának ellenõrzéséért felelõs személyek biztonsági szakértõk – a hálózat biztonságát célzó védelmi intézkedésekért, a káresemények elemzéséért, a BSZ naprakészen tartásáért felelõs személyek A megfelelõ személyek körültekintõ kiválasztása. Eredmény: Biztonságért felelõs szervezet. Felelõs: Hálózatgazda (a szabályok meglétéért, EDR-re vonatkozó tartalmáért és a szervezet kialakításáért). Gyakoriság: A biztonsági elõírások hatálybalépésekor, ezt követõen szükség szerint (meg felelõ munkatárs távozása stb.). 1.2. Feladatok és hatáskörök pontos meghatározása és dokumentálása Feladat: Az EDR-rel kapcsolatban pontosan meg kell határozni, hogy mik a feladatok, kinek milyen felelõssége van, és milyen hatáskörrel bír. Mindezt írásban dokumentálni kell, és gondoskodni kell arról, hogy az EDR-rel kapcsolatba kerülõ minden szereplõ tisztában legyen a rá vonatkozó részekkel. Eredmény: Feladatok és hatáskörök pontos leírása. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: A biztonsági elõírások hatálybalépésekor, majd ezt követõen legalább évente kell felülvizsgálni, illetve káresemény esetén azonnal. 1.3. Személyzet 1.3.1. Személyzet kiválasztása Feladat: Mivel az EDR nemzetbiztonsági szempontból is jelentõséggel bír, ezért az azzal kapcsolatba kerülõ, annak tervezésében, üzemeltetésében, karbantartá sában részt vevõ személyeket a fontos és bizalmas munkakörök betöltésére vonatkozó szervezeti elõírások alapján, illetve az erre vonatkozó jogszabá lyoknak megfelelõen kell kiválasztani. Külön figyelmet kell fordítani mindazokra, akik az EDR üzemeltetésében adminisztrátori jogosultságokkal rendelkeznek, az õ megbízhatóságuk ellenõr zése kiemelten fontos feladat. Eredmény: Körültekintõen kiválasztott, megbízható személyzet. Felelõs: Hálózatgazda, Szolgáltató, Felhasználó Szervezetek, VPN gazda szervezet, VPN Központi Menedzser Szervezet Gyakoriság: A biztonsági szabályok hatálybalépésekor, majd ezt követõen szükség szerint (munkatárs távozása stb.).

544 1.3.2. Személyzet képzése Feladat:


6. szám

Feladatuk szerint csoportosítva el kell készíteni a személyi állomány képzését segítõ anyagokat és meg kell szervezni azok tervszerû és ellenõrzött vég rehajtását. A képzések során fokozott figyelmet kell fordítani biztonsági kérdésekre. A képzések színvonalát és az elsajátított tudás szintjét ellenõrizni kell. Eredmény: Képzett, a feladatait megfelelõen ellátni képes, a biztonsági elõírásokkal és teendõkkel tisztában lévõ személyi állomány. Felelõs: Hálózatgazda, Szolgáltató Gyakoriság: A biztonsági szabályok hatálybalépésekor, majd ezt követõen szükség szerint (új munkatárs belépése stb.), rendszeres ismeret-karbantartás. 1.3.3. Biztonsági elõírások betartásának ellenõrzése Feladat: A Hálózatgazda (a biztonsági felügyeletet ellátó szervezeten keresztül) rend szeresen ellenõrizteti a biztonsági elõírások betartását, és megkapja a bizton sági ellenõrzésekrõl, auditokról készített jelentéseket, amelyeket az érintett szervezetek az elõírt gyakorisággal hajtanak végre annak vizsgálatára, hogy a személyzet tisztában van-e a megfelelõ biztonsági elõírásokkal és be is tartja azokat. Az ellenõrzéseket dokumentálni kell, a jegyzõkönyveket legalább 5 évig biz tonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. Eredmény: Betartott biztonsági elõírások. Felelõs: Hálózatgazda, Szolgáltató Gyakoriság: Rendszeresen, az adott Szervezet sajátosságait szem elõtt tartva lehetõség szerint nem kiszámítható módon. 1.4. Eljárásrend 1.4.1. Védelmi intézkedések ellenõrzése és felülvizsgálata Feladat: Az üzembiztonság érdekében tett védelmi intézkedéseket a biztonsági felügyelõnek rendszeresen kell ellenõriznie és felülvizsgálnia. Az ellenõrzéseket és felülvizsgálatokat dokumentálni kell, az ezt tartalmazó jegyzõkönyveket legalább 5 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. A felülvizsgálat eredményeképp a felügyelõ a védelmi intézkedések módosítását kezdeményezheti. Eredmény: Ellenõrzött, visszakövethetõ és naprakészen tartott védelmi intézkedések. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: Félévente, illetve káresemény esetén azonnal. 1.4.2. Káresemény kezelése Feladat: Az üzembiztonság sérülése esetén a felfedezést követõen haladéktalanul meg kell kezdeni az elhárítást és a károk csökkentését (lásd alább a biztonsági események kezelésénél). A káreseményeket elhárításuk után azonnal elemezniük kell az illetékes biztonsági szervezeteknek (a Hálózatgazda által kijelölt biztonsági vezetõ irá nyításával, a kijelölt biztonsági szakértõk végzik). Az elemzést dokumentálni kell, a jegyzõkönyvet legalább 5 évig biztonságo san, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. Az elemzés eredményeképp a biztonsági szakértõk akciótervet dolgoznak ki a hasonló káresemények jövõbeni elkerülésének érdekében. Ebben javaslatot tehetnek a védelmi intézkedések és a felelõsségi körök megváltoztatására, ki egészítésére. Az akciótervet a biztonságért felelõs vezetõ hagyja jóvá, ezt követõen hala déktalanul végre kell hajtani.

6. szám Eredmény:


545

Elhárított és elemzett káresemény, a jövõbeli elõfordulás elkerülését célzó jóváhagyott és végrehajtott akcióterv. Hálózatgazda, Szolgáltató Káresemény esetén.

Felelõs: Gyakoriság: 1.5. Csatlakozás biztonsági feltételei Felhasználó / csatlakozandó szervezetek biztonsági szabályzata Feladat: Minden Szervezetnek az EDR biztonsági irányelveivel összecsengõ, azt kiin dulási alapként kezelõ biztonsági szabályzatot kell kidolgozni, melyet a Há lózatgazda szükség szerint észrevételez, a nem megfelelõség megállapítása esetén ismételten benyújtásra szólít fel. Ha a csatlakozott szervezet teljes biz tonsági szabályzata nem adható ki véleményezésre, akkor az EDR-t érintõ részeket kell véleményezni. Eredmény: Az EDR biztonsági vezetõje által véleményezett biztonsági szabályzat. Felelõs: Felhasználó/csatlakozandó szervezet Gyakoriság: Az IBSz kibocsátása után 3 hónapon belül, illetve a csatlakozás elõtt, a csat lakozással hatályba léptetve. 1.6. Beszerzés Beszerzési politika Feladat: A Hálózatgazdának felügyelnie kell a központosított közbeszerzés normatí váinak, az EDR-rel kapcsolatos közbeszerzési eljárásoknak megfelelõségét a biztonsági, mûszaki és együttmûködési (interoperabilitás) szempontjából. Ösztönözni kell az egységes beszerzési politika kialakítását, az EDR-rel kap csolatos minden (hardver, szoftver stb.) beszerzési feladatra. Természetesen a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok maximális figyelembevételével. A beszerzési szabályokban lehetõség szerint maximálisan érvényesíteni kell az üzembiztonság fenntartását elõsegítõ szempontokat. Amennyire ezt a közbeszerzés szabályai megengedik, törekedni kell arra, hogy az EDR eszközei minél egységesebbek legyenek. Eredmény: Egységes beszerzési szabályok. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: Az IBSz hatálybalépésekor, illetve aktualizálni kell a külsõ tényezõk (pl. jog szabályok stb.) megváltozásakor, illetve a piac lényeges változásakor. 1.7. ,,Katasztrófa utáni helyreállítási terv” 1.7.1. Katasztrófa utáni helyreállítási terv kidolgozása Feladat: A Szolgáltatónak ki kell dolgoznia „Katasztrófa utáni helyreállítási tervet”, mely csökkenti a bekövetkezett esemény okozta károkat, segít fenntartani a mûködést, és hozzájárul az eredeti állapot (vagy a körülményekhez képes az ahhoz legközelebb álló állapot) visszaállításához. Az egyes Szervezeteknek az EDR jelentõs szolgáltatás kiesésére, leállására ki kell dolgoznia „Szolgálat folyamatosságának biztosítására” tervet. A „Katasztrófa utáni helyreállítási terv” részeként el kell készíteni a végre hajtás feltételeit megteremtõ forgatókönyvet, amit jóváhagyás után gyakoroltatni kell. A „Katasztrófa utáni helyreállítási tervet” évente aktualizálni kell, és tükröz nie kell az idõközben beállt változásokat. Amennyiben szükséges, a forgató könyvet aktualizálni kell és azt gyakoroltatni. A „Katasztrófa utáni helyreállítási tervet” ismertetni kell az érintettekkel, és gondoskodni kell arról, hogy minden érintett tisztában legyen a rá háruló fel adatokkal. Eredmény: „Katasztrófa utáni helyreállítási terv”. Felelõs: Hálózatgazda, Szolgáltató

546 Gyakoriság:


6. szám

Az IBSz hatálybalépésekor, majd ezt követõen évente, illetve a körülmények lényegi megváltozása esetén kell aktualizálni.

1.8. Biztonsági osztályok EDR eszközök biztonsági osztályokba történõ sorolása Feladat: Az EDR, illetve az EDR üzemeltetéshez szükséges eszközöket az ITB ajánlásnak megfelelõen három biztonsági osztályba kell besorolnia a Szolgáltató nak, illetve a Szervezeteknek a hozzájuk telepített, illetve kihelyezett eszközökre. A biztonsági osztályokba történõ sorolás az ITB 12. ajánlásának 4.1. fejezetében leírt káreseményeknek megfelelõen meghatározott kárértékosztályozás szerint kell megtörténnie. Annak alapján, hogy az adott eszköz kiesése vagy hibás mûködése mekkora hatást gyakorolna a „Szolgálat folyamatosságára”. Az alábbi osztályokba kell sorolni az eszközöket: = A – alapbiztonsági követelmények, ha az elem kiesése vagy hibás mûködése maximum „2”, azaz legfeljebb közepes kárértékû eseményt okozhat. = F – fokozott biztonsági követelmények, ha az elem kiesése vagy hibás mûködése maximum „3”, azaz legfeljebb nagy kárértékû eseményt okozhat. = K – kiemelt biztonsági követelmények, ha az elem kiesése vagy hibás mûködése „4+”, azaz katasztrofális kárértékû eseményt okoz. Eredmény: Biztonsági osztályok kialakítása. Felelõs: Szolgáltató Gyakoriság: Az IBSz hatálybalépésekor. 2. INFRASTRUKTÚRA Alábbiakban az EDR fizikai védelmét biztosító infrastruktúra kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó intézkedé sek felsorolása található. 2.1. Általános intézkedések Helyiségek biztonsági szempontú elkülönítése, besorolása Feladat: Az EDR eszközeit tároló, valamint az üzemeltetéssel más módon kapcsolódó helyiségeket biztonsági szempontok alapján be kell sorolni. 1. Az EDR szolgáltató részérõl kihelyezett munkaállomásokat [diszpécser, helymeghatározást támogató (AVL) stb.], tároló helyiségeket minimum alap biztonsági fokozatúnak kell minõsíteni. 2. A rádióterminálok tárolására szolgáló helyiségeket minimum alap biztonsági fokozatúnak kell minõsíteni. 3. Az egyes felhasználóknál, VPN rendszergazdáknál, a VPN-ek hatáskörébe tartozó területeken – logikai és fizikai értelemben – EDR szolgáltatásaihoz kapcsolódó, azokat felhasználó adatfeldolgozó és kezelõ informatikai rendszereket fokozott biztonsági fokozatúnak kell minõsíteni. Az épületbe való bejutáson túl biztosítani kell, hogy az EDR üzemelést biz tosító helyiségekbe (pl. kapcsolóközpont, diszpécser állomás, illetve egyéb EDR-hez kapcsolódó eszközöket tároló helyiségek) csak azok juthassanak be, akik jogosultak a belépésre. Definiálni szükséges, hogy melyik helyiségek legyenek védettebbek, mint az épület egyéb helyiségei (pl. kapcsolóközpont). Eredmény: Fizikailag elkülönített biztonsági zónák az EDR üzemelését biztosító épüle tekben. Felelõs: Hálózatgazda, Szolgáltató Gyakoriság: Az IBSz hatálybalépésekor.

6. szám


547

A biztonsági szempontból elkülönített helyiségeken belüli közlekedés szabályozása Feladat: Definiálni szükséges, hogy az egyes helyiségekbe (pl. kapcsolóközpont, illet ve egyéb EDR-hez kapcsolódó eszközöket tároló helyiségek) ki léphet be. Eredmény: A definiált biztonsági zónákba csak a jogosult embereknek, személyeknek van belépési lehetõsége. Felelõs: Hálózatgazda, Szolgáltató Gyakoriság: A rendszer kiépítésekor, illetve új helyiségek igénybevételekor. 2.1.1. Belépési jogosultságok kezelése Feladat: Elõ kell írni az EDR-rel kapcsolatos berendezéseket tartalmazó körletekbe történõ belépési jogosultságok kezelésének módját. Meg kell határozni, hogy kinek adható ki belépési engedély, mikor módosulhat valakinek a hozzáféré se, illetve belépési jogosultság megszûnése esetén azonnali hatállyal intézke dést kell tenni a jog megvonására. Eredmény: Az EDR-rel kapcsolatos helyiségekbe csak a hozzáférésre jogosult emberek, személyek lépnek be. Felelõs: Hálózatgazda, Szolgáltató Gyakoriság: Berendezést tartalmazó helyiség üzembe helyezésekor, illetve a jogosulti kör változásakor haladéktalanul. 2.1.2. EDR-rel kapcsolatos berendezéseket tartalmazó helyiségek fizikai védelme Feladat: A Szolgáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy az EDR eszközeinek helyet adó helyiségek, a szolgáltatási szerzõdéssel összhangban, (ideértve a klíma berendezéseket és a szünetmentes tápellátást biztosító eszközöket is, illetve más EDR-rel kapcsolatos berendezéseket) fizikailag is védettek legyenek úgy, hogy mindennemû lopás, manipuláció, külsõ beavatkozás, támadás lehetõség szerint elkerülhetõ, illetve legrosszabb esetben legalább észlelhetõ legyen. A Szervezetek telephelyén elhelyezett berendezésekre az adott szervezet sza bályozásával összhangban kell a részletes szabályokat meghatározni. Eredmény: Fizikailag védett helyiségek, amelyek EDR-rel kapcsolatos berendezéseket tartalmaznak. Felelõs: Az Szolgáltató telephelyén a Szolgáltató, a Hálózatgazda telephelyén lévõ helyiségek védelméért a Hálózatgazda a felelõs, a Szervezetek telephelyén lévõ helyiségek védelméért az illetékes Szervezet a felelõs. Gyakoriság: 2.1.3. Belépési eszközök (pl. belépési kártya) használati szabályának elõírása Feladat: Rögzíteni (valamennyi használóval ismertetni) kell a belépésre szolgáló eszközök használati szabályait. Ezek a szabályok a következõk: eszköz elvesztésének bejelentési kötelezettsége, eszköz másra való átruházásának tiltása, eszköz biztos helyen való õrzése, kilépéskor eszköz visszaadása. A szabályokat a belépési eszköz használóival ismertetni kell. Eredmény: Belépési eszközök rendeltetésének megfelelõ használata. Felelõs: Hálózatgazda, Szolgáltató Gyakoriság: Belépési eszköz kiadásakor.

548


6. szám

2.2. A telephelyek helyiségein kívül található eszközök védelme 2.2.1. Eszközök védelme Feladat: A bérelt szolgáltatások esetében a Szolgáltatónak a szerzõdés, a vonatkozó jogszabályok, a kötelezõ gondosság, illetve az egyéb biztonsági szabályozá sok alapján kell eljárnia. Eredmény: Az egyéb eszközök szerzõdésben, jogi eszközökkel biztosított és garantált védelme. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: 2.2.2. Diszpécser és egyéb munkaállomások (AVL) 2.2.2.1. Munkaállomásokra vonatkozó korlátozások Feladat: A munkaállomások jogosultságait a szolgálati igényeknek megfelelõ mértékre kell korlátozni. Tiltani szükséges mindenféle program öncélú telepítését. Szoftvert csak a rendszergazda telepíthessen a gépekre, a Szolgáltató ezért felelõs munkatár sának jóváhagyása után. A munkaállomások vírusvédelmét üzemeltetõi szinten központilag meg kell oldani. Azokra a munkaállomásokra, amit egy felhasználó használ csak, kizárólag az adminisztrátornak és a felhasználónak legyen belépési jogosultsága. Eredmény: Jól ellenõrizhetõ munkaállomások. Felelõs: Szolgáltató, Felhasználó Szervezetek Gyakoriság: Új munkaállomás telepítése és üzembe helyezése. 2.2.2.2. Hálózati események felügyelete Feladat: A Szolgáltató köteles folyamatos (7×24 órás) hálózati felügyeletet biztosítani. A hálózat felügyelete magába foglalja a hálózathoz tartozó minden eszköz (amennyiben erre lehetõség van) folyamatos monitorozását, a különbözõ hálózati események figyelemmel kísérését (pl. terhelések nyomon követése, esetleges kiesések felismerése stb.), azok naplózását, illetve szükség szerint beavatkozást. Eredmény: Felügyelt hálózat. Felelõs: Szolgáltató Gyakoriság: Folyamatosan. 2.2.3. Események és rendkívüli események jelentése, kezelése Biztonsági események kezelése Feladat: Üzembiztonságot befolyásoló esemény észlelése történhet a hálózat felügyelet által, illetve felhasználói bejelentésre. Mindkét esetben haladéktalanul meg kell kezdeni az esemény hatásainak csökkentését és magának az eseménynek az elemzését. Az elemzés eredményét dokumentálni kell, a jegyzõkönyvet legalább 5 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. Az elemzés eredményét felhasználva el kell dönteni, hogy milyen módon kell a hálózatba beavatkozni, az esemény kivédéséhez és az okozott kár minimalizálásához. Ennek megfelelõen ki kell alakítani egy akciótervet. A kialakított akciótervet végre kell hajtani folyamatosan ellenõrizve, hogy közben a hálózatban nem keletkeznek-e újabb biztonságot befolyásoló ese mények.

6. szám


549

Eredmény: Kezelt biztonsági események. Felelõs: Szolgáltató Gyakoriság: Biztonsági esemény bekövetkeztekor. 2.2.4. Kriptográfiai eszközökkel ellátott berendezések alkalmazása Feladat: A kriptográfiai eszközökkel ellátott rádióterminálok alkalmazása iránti igényt a Hálózatgazdának kell bejelenteni. A Hálózatgazda továbbítja a krip tográfiai modullal ellátott készülékek alkalmazásának igényét az illetékes szerv részére. Eredmény: Engedélyezett kriptográfiai modullal ellátott eszközök. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: Engedély kérelmezés esetén. 2.2.5. Zavartatás mérés és intézkedések A felhasználó szervezetek zavartatást észlelnek, akkor a Hálózatgazda a ren delkezésre álló erõforrások bevonásával, ideértve a Szolgáltató, a közigazga tási és államigazgatási szervezetek alkalmas eszközeit, elrendeli a hibaforrás feltárását. Eredmény: A zavartatás elhárítása. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: Zavartatás bejelentése esetén. 2.2.6. Üzemvitel folyamatosságának biztosítása Naprakész lista a telephely bérletét nyújtó szervezetek számára a mûszaki problémák kiküszöbölését végzõ Szolgáltató alkalmazottairól, alvállalkozók ról. A telephely bérletét nyújtó szervezetek részérõl naprakész lista a Szolgáltató felé az esemény esetén értesítendõ vagy intézkedésre jogosult személyekrõl. Üzemvitel folyamatossági terv készítése. Eredmény: Felkészülés az üzemzavarok elhárítása utáni folyamatos üzem biztosítására. Felelõs: VPN gazda szervezet, VPN Központi Menedzser Szervezet, a Felhasználó szervezetek Gyakoriság: Egyszer, napra készen tartás folyamatosan. 4. A belsõ biztonsági szabályokra vonatkozó egyéb elõírások 4.1. A biztonsági szabályok bevezetése, oktatása A Szervezetek e szabályzat alapján saját szabályozást alakítanak ki az EDR-re vonatkozóan. E szabályzatnak meg nem felelõ szabályozás esetén a Hálózatgazda jogosult a benyújtott belsõ szabályozás jóváhagyását elutasítani, a benyújtó Szervezetet pedig felhívni, hogy 90 napon belül nyújtsa be a felülvizsgált szabályzatát. A szakmailag megfelelõ belsõ szabályzatok kialakítása érdekében az újbóli benyújtást megelõzõen a Szervezetek és a Hálózatgazda között szoros együttmûködést kell fenntartani. – A hatálybalépés elõtt minden érintett személyt tájékoztatásban kell részesíteni. Ehhez a szerepekre (pl. végfelhasználók, diszpécserkezelõk stb.) szabott tájékoztató anyagokat célszerû készíteni, ezáltal lehetõvé téve, hogy mindenki tisztában legyen a saját feladatának biztonsági vonzataival. – Mindazok esetében, akik a hálózat üzembiztonságának szempontjából jelentõs feladattal (pl. biztonsági vezetõ, biztonsági felügyelõ, rendszeradminisztrátorok, üzemeltetési vezetõ, VPN menedzser, teljes jogú diszpécser stb.) bírnak, a tájékoztatást (oktatást) számon kérhetõ módon kell végrehajtani, és az elsajátított ismeret szintjét ellenõrizni kell. – A hatálybalépés elõtt, minden érintett Szervezetnél, ki kell dolgozni a biztonsági szabályok betartásához szükséges feltételek megteremtését célzó cselekvési tervet, pontos feladatokkal, határidõkkel és felelõsökkel. Ezt a cselekvési tervet a hatálybalépés elõtt (illetve a hatálybalépést követõen a Hálózatgazda által meghatározott türelmi idõn belül) végre kell hajtani. 4.2. A belsõ biztonsági szabályzatok hatálybalépése – A Szervezet biztonsági szabályzatát a szervezet vezetõjének utasítására léptetik hatályba.

550


6. szám

4.3. A biztonsági szabályoktól való eltérés rendje – A biztonsági szabályoktól csak rendkívül indokolt esetben, a Hálózatgazda jóváhagyásával és elõre meghatározott ideig lehet eltérni. – Amennyiben a szabályok betartása valami okból nem lehetséges, úgy ezt írásban jelezni kell a Hálózatgazda felé. A Hálózatgazdának ilyen esetben a Szolgáltató segítségével meg kell vizsgálnia, hogy a kérés indokolt-e, létezik-e egyéb megoldás, amivel a probléma áthidalható, illetve a kérés jóváhagyása milyen kockázatokat rejt magában. A vizsgálat eredményét írásban dokumentálni kell (a jegyzõkönyvet legalább 5 évig, biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni). – Amennyiben a vizsgálat alapján a kérést a Hálózatgazda jóváhagyja, úgy azt is meg kell határoznia, hogy a felmentés meddig állhat fent. Mindezeket jegyzõkönyvezni kell (a jegyzõkönyvet legalább 5 évig, biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni). – Jóváhagyott szabályoktól való eltérés esetén az érintettek kötelesek ezt az állapotot a meghatározott határidõ leteltével megszüntetni. – A biztonsági szabály véletlen megsértése esetén, annak észlelését követõen az érintettek kötelesek tájékoztatni errõl a helyzetrõl a Hálózatgazdát, illetve kötelesek haladéktalanul megkezdeni ennek az állapotnak a felszámolását. Amennyiben az EDR üzembiztonsága ezt megköveteli, úgy a szabálysértés megszüntetéséig a Hálózatgazdának joga van a hálózat mûködõképességének fenntartása érdekében az érintettek hálózati kapcsolatát felfüggeszteni. 4.4. A biztonsági szabályok és szabályzatok aktualizálásának, kiegészítésének rendje – A biztonsági szabályokat és a szabályzatokat rendszeresen (legalább kétévente) felül kell vizsgálni, és gondoskodni kell szükség szerinti módosításáról, kiegészítésérõl. – A hálózati rendszer jelentõs változása esetén a felülvizsgálatot soron kívül el kell végezni. – Az érintett szervezetek szabályzatának kiegészítésére, módosítására a Szolgáltató, a Felhasználók, VPN gazda szervezet, VPN Központi Menedzser Szervezet, közvetlenül tehetnek javaslatot a Hálózatgazdának. A Hálózatgazda a módosítás kezdeményezése elõtt kikéri a biztonságért felelõs illetékes szervezetek véleményét. – Az üzemeltetõi Biztonsági Szabályzat visszavont rendelkezése esetén a Hálózatgazdának meg kell határozni a hatályvesztés pontos idõpontját, és errõl minden érintettet tájékoztatni kell. A visszavont szabályokat archiválni kell, dokumentálva az okokat, a visszavonás kezdeményezõjét és jóváhagyóját, valamint idejét. 5. EDR informatikai, adattároló és adatfeldolgozó rendszereinek biztonsága A VPN Központi Menedzser Szervezet, VPN gazda szervezet, a Felhasználók az informatikai biztonsági szabályzataikat az érvényes kormányzati ajánlásokkal összhangban alakítják ki. A szabályzatokat úgy kell elkészíteni, hogy az illetékes államigazgatási és közigazgatási ellenõrzõ szervezetek a szabályzatok és a szabályzatok által elõírt intézkedések megfelelõségét vizsgálni és ellenõrizni tudják. Az informatikai biztonsággal összefüggõ jogszabályok: 1. 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról 2. 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyes adatainak nyilvántartásáról 3. 1998. évi VI. törvény az egyének védelmérõl a személyes adatok gépi feldolgozása során 4. 1995. évi LXV. törvény (Ttv.) az államtitokról és a szolgálati titokról. 5.1. Megkívánt biztonsági szint Az EDR szolgáltatás által ellátandó feladatok indokolják, hogy az összes – az EDR rendszerszintû mûködését biztosító – informatikai rendszert az ITB ajánlások kategóriái szerint a fokozott biztonsági kategóriának megfelelõ fizikai és logikai védelmi rendszerekkel kell védeni. Ennek következtében az egyes Szervezetek biztonsági szabályzatában biztonsági kategóriának megfelelõ biztonsági szinteket kell meghatározni az alábbi informatikai elemekre: 1. Az informatikai rendszerek mûködtetéséért felelõs operációs rendszerek. 2. Az alkalmazási rendszerek alapját alkotó adatbázis-kezelõ rendszerek. 3. A bevezetett alkalmazási rendszereknek külön biztonsági bevizsgáláson kell átesniük. 4. A bevezetésre kerülõ rendszerek minõségi bevizsgálásánál a minõségirányítási szabványokra és szokványokra tekintettel kell lenni. 4.1. Bármilyen informatikai, információrendszer megvalósítása (implementation), bevezetése (introduction), változat kibocsátása (roll-out), változat frissítés (upgrade), karbantartás miatti változtatásakor (maintenance) külön biztonsági és külön minõségi bevizsgálást kell tartani. 4.2. Ha végeznek fejlesztést és/vagy karbantartást az info-kommunikációs, informatikai és az információrendszereken, akkor elkülönített külön hardver és szoftver konfigurációknak kell rendelkezésre állni az (1) fej-

6. szám


551

lesztésre, (2) tesztelésre és (3) az éles üzemi rendszerekre. Ezek a létesítmények fizikai és logikai védelmi szempontból fokozott biztonságúnak minõsülnek. 4.3. A rendszerek vírusvédelmét biztosítani kell. 4.4. Adat kimeneti lehetõségeket csak ellenõrzött körülmények között lehet megengedni. Ide tartozik a nyomtatás, elektronikus adatkivitel formái (szalagok, lemezek, CD-k írása, más hardver eszközök, mint pl. USB memóriák stb.). 4.5. A soros, párhuzamos, hálózati, illetve USB csatolók használata csak ellenõrzött körülmények között lehet engedélyezett. 4.6. A biztonsági körleten belül tartózkodók sem szolgálati, sem magán célra nem tarthatnak maguknál mobiltelefont, sem ilyen eszközök és számítógépek összekapcsolását lehetõvé tevõ csatolókat, hardver eszközöket. 5. Az informatikai rendszereknek nem lehet semmilyen fizikai kapcsolati lehetõsége a világhálóval, az Internettel. A biztonsági körletekben még elkülönített külön konfigurációk meglétét sem lehet engedélyezni, amelyek valamilyen fizikai kapcsolatba léphetnek a világhálóval. 6. Az EDR szolgáltatáson belüli elkülönített rendszereket, a lokális, illetve nagytávolságú hálózatokban tûzfalakkal és biztonsági zónákkal kell elhatárolni. A tûzfalaknak megfelelõ beállítását, behatolás védelmet, vírusvédelmet, jogosultság ellenõrzést biztosítani kell. A biztonsági zónák tervezésénél és kialakításánál a kiemelt biztonsági fokozatnak megfelelõ megoldásokat kell alkalmazni. 7. Az informatikai rendszerekbe a belépéshez a személyazonosítást (authentication) és a jogosultságok megadását (authorisation), illetve naplózást a jelenlegi mûszaki technológiák közül rendelkezésre álló technológiákkal kell megoldani. Az egyszerû személyazonosító / jelszó páron túlmenõ technológia megoldásokat kell kidolgozni és javasolni. 6. A Hálózatgazda képviseletével megbízott szervezet mûködését meghatározó szabályok 6.1. A Hálózatgazda kötelezettségei az EDR üzemeltetése során a) Szolgáltató által nyújtott Szolgáltatások rendeltetésszerû igénybevételének biztosítása; b) a Szolgáltatások nyújtásának és minõségének (a minõségi célértékek teljesülésének) folyamatos ellenõrzése, rendszerfelügyelet, hibanaplók és javítási dokumentumok ellenõrzése, és a szerzõdésszerû teljesítés érdekében szükséges intézkedések elrendelése; c) a felhasználói észrevételek nyilvántartása, rendszerezése és szolgáltatói intézkedés végett azoknak a Szolgáltató részére való átadása, a Szolgáltatótól igényelt korrektív intézkedések teljesítésének ellenõrzése és igazolása; d) az EDR fejlesztésének, illetve az azon nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó fejlesztési igények kidolgozása; e) a Szolgáltatási Díj Szolgáltató részére történõ megfizetése; f) a felhasználói végkészülékek, tartozékok rendszerbe állítása tekintetében a Szolgáltatóval egyeztetés; g) köteles gondoskodni arról, hogy a Felhasználók a Szolgáltatást és a rendelkezésükre bocsátott berendezéseket rendeltetésszerûen használják. Köteles minden, az ezen kötelezettsége megszegésébõl származó kárt Szolgáltató számára megtéríteni; h) felel a Felhasználók telephelyein elhelyezett vagy a Felhasználók használatába adott, a Szolgáltató tulajdonában/használatában álló berendezésekben bekövetkezett károkért, amennyiben azok a Hálózatgazdának vagy Felhasználónak felróható okból következtek be. 6.2. Az EDR használatának oktatásával kapcsolatos hálózatgazdai jogok a) Az EDR szolgáltatások igénybevételéhez szükséges, oktatásban részesítendõ személyek kiválasztása, az oktatásban való részvételre delegálása és részvételük biztosítása; b) közremûködés ezen személyek levizsgáztatásában. 6.3. A Felhasználók jogai és kötelezettségei 6.3.1. A Felhasználók az alább leírt jogaikat és kötelezettségeiket – az e), f) és m), n), o) pontok kivételével – a Hálózatgazdán, illetve a Hálózatgazda képviseletében eljáró szervezeten keresztül gyakorolják: a) módosítási javaslatok egyeztetése a Szolgáltatóval; b) saját felhasználási adatok külön jegyzék szerinti körének megismerése; c) forgalmi jellemzõk változtatásának kezdeményezése; d) hálózati struktúra módosítás kezdeményezése; e) rendeltetés szerinti használat; f) jóváhagyott keretszámok szerinti felhasználás igénybevétele; g) felhasználói keret módosítás kezdeményezése; h) az alkalmazások fejlesztése és illesztése az EDR-hez;

552


6. szám

i) a felhasználói végberendezések, tartozékok beszerzése és rendszerbe állítása a Szolgáltatóval egyeztetve; j) mobil bázisállomások ideiglenes alkalmazása lefedettséggel nem rendelkezõ területeken vagy átmeneti kapacitásbõvítés céljából; k) szolgálati igényeiknek megfelelõen virtuális külön célú hálózatok (,,VPN”) létrehozását vagy azok megszüntetését kezdeményezni; l) az egyes VPN-ek egymástól és a Szolgáltatótól való biztonságos elválasztásáról meggyõzõdni és azokat ellenõrizni; m) egy VPN-en belül forgalmi csoportokat létrehozni vagy azokat megszüntetni; n) a terminálok és a hálózati szolgáltatások jogosultság szintjeit beállítani, szabályozni; o) a VPN diszpécserhálózatát szervezni és irányítani; p) a forgalmi adatokat rögzíteni; valamint q) folyamatos tájékoztatást kérni a menedzsmentközpont részére biztosított – a hálózat hibátlan mûködésére vonatkozó – információkról. 6.3.2. A Felhasználók közvetlen kapcsolata a Szolgáltatóval A Felhasználók, a Hálózatgazda értesítése mellett a hibaelhárítás rendjét, illetve a karbantartási feladatok ellátását közvetlenül a Szolgáltatóval, annak e célból fenntartott Ügyfélszolgálatán keresztül intézik az adott Felhasználó és a Szolgáltató között létrejövõ egyedi megállapodás alapján. Az egyedi megállapodás tartalmát a Hálózatgazda hagyja jóvá.

A Kormány 112/2007. (V. 24.) Korm. rendelete a hosszú távú kötelezettségek vállalásának egyes szabályairól szóló 24/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 12/B. §-ának (6) bekezdésében, valamint a 124. §-a (2) bekezdésének y) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § A hosszú távú kötelezettségek vállalásának egyes szabályairól szóló 24/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 8. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Rangsorra az országos szintû fejlesztésért, fejlesztési tervezésért és programozásért felelõs miniszter elõször 2007. augusztus 30-ig tesz javaslatot a Kormány számára:”

A Kormány 128/2007. (VI. 8.) Korm. rendelete a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség szervezeteire, a külön jogszabály szerint környezeti hatásvizsgálat-köteles, a környezethasználati engedélyköteles tevékenységekre, továbbá a mûködési engedélyköteles kereskedelmi tevékenységekre.”

Gyurcsány Ferenc s. k.,

2. §

2. §

miniszterelnök

Az R. 5. §-a (3) bekezdésének c) és j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A jegyzõ a helyszíni szemlérõl értesíti)

6. szám


„c) az ÁNTSZ illetékes kistérségi (fõvárosi, kerületi) intézetét, j) a folytatni kívánt tevékenységtõl függõen, valamint termõföldet érintõ tevékenység esetén az illetékes Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát, illetve Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságát,” 3. § Az R. 8. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A jegyzõ a telepengedély-köteles tevékenység engedély nélküli gyakorlását megtiltja. A jegyzõ határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.” 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. Gyurcsány Ferenc s. k.,

553 2. §

(1) A kereskedõ – a 7–9. §-ban meghatározott kivétellel – csak jogerõs határozattal az 1. melléklet szerint kiadott mûködési engedély (a továbbiakban: mûködési engedély) birtokában és az abban foglaltak szerint kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét. (2) A mûködési engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a termék forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. (3) A forgalmazott termékhez kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások végzéséhez – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – külön engedélyre nincs szükség. (4) A kereskedõ a mûködési engedély megadásáról szóló határozatot vagy annak másolatát köteles az üzletben tartani és azt az ellenõrzések során bemutatni. A mûködési engedélyt a kereskedõ köteles az üzletben a vásárlók számára is jól látható helyen elhelyezni.

3. §

miniszterelnök

A Kormány 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelete az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl A Kormány a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. §-a (1) bekezdésének a), e), f), i) és j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, továbbá az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § (1) A rendelet hatálya – a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatás kivételével – a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeire és a saját elõállítású termékét üzletben értékesítõ termelõre (a továbbiakban együtt: kereskedõ) terjed ki. (2) E rendeletet – az automatából történõ értékesítés, a közterületi értékesítés, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység kivételével – nem kell alkalmazni azon kereskedelmi tevékenységekre, amelyek végzéséhez a Kertv. értelmében nem szükséges üzlet.

(1) A Kormány – e rendelet, valamint a Kertv. 3. §-ának (5)–(6) és (8) bekezdése, 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja és (5)–(6) bekezdése, továbbá 9. §-ának (1) bekezdése és (4) bekezdésének a) pontja tekintetében – kereskedelmi hatóságként a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzõjét (a továbbiakban: jegyzõ) jelöli ki. A kereskedõ az üzlet mûködési engedélyének kiadását az üzlet helye, mozgóbolt esetén a kereskedõ székhelye szerint illetékes jegyzõtõl kérheti. (2) A mûködési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell a) a kereskedõ nevét, címét, illetve székhelyét; b) a kereskedõ cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát; c) a kereskedõ adószámát, statisztikai számjelét; d) az üzlet címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, eladóterének alapterületét (m2), kereskedelmi szálláshely, illetve vendéglátó üzlet esetében annak befogadóképességét, továbbá mozgóbolt esetében a mûködési területének, útvonalának jegyzékét; e) az üzlet tulajdonosát; f) az üzlet használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, haszonélvezõ hozzájárulását igazoló okirattal együtt; g) az üzletkör, üzletkörök megnevezését, számát, elsõ helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó fõ üzletkört; h) az üzlet elnevezését (cégfeliratát); i) az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét, illetve mozgóbolt esetében az árusítás napjait;

554


j) a 4. § (1) bekezdésének fd) pontjában meghatározott tevékenységek folytatása esetében ja) a tevékenység végzéséhez szükséges – a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) értelmezésében használt – veszélyes munkaeszközöket, jb) az üzletben, illetve a telepen lévõ vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkezõ hulladékot, egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok gyûjtésének, kezelésének módját, jc) a létesítendõ munkahelyeket (irodák, raktárak, mûhelyek stb.) az Mvt. értelmezése szerint, valamint mûszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével, jd) az ivó- és iparivíz-ellátást, a szennyvízgyûjtést és elhelyezést, a szennyvíztisztítási megoldásokat, je) az üzemeltetéshez, illetve a létesítendõ munkahely, tevékenység megjelölésével az egészséget nem veszélyeztetõ munkavégzéshez szükséges mesterséges szellõztetés módját, jf) a szennyezett levegõ elvezetésének és tisztításának helyét és módját, az elszívott levegõ utánpótlásának módját, jg) a környezetre gyakorolt hatást (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, bûz, füst, tûz- és robbanásveszély, üzemszerû szennyezés kibocsátása stb.) és az esetleges üzemzavar miatt várható környezeti hatások elkerülésének módját, jh) a környezetre veszélyes technológiák alkalmazása esetén a külön jogszabályban meghatározott környezeti kárelhárítási tervet, ji) amennyiben van, a környezetvédelmi minõsítés (ISO 14000) tényét; k) a szakhatósági hozzájáruláshoz szükséges, külön jogszabályban elõírt tervdokumentumot, dokumentumokat; l) vendéglátó üzlet esetében a kereskedõ nyilatkozatát arról, hogy folytatni kívánja-e a 17. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek valamelyikét; m) a kereskedõ nyilatkozatát arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban a 4. § szerinti helyszíni szemle megtartását. (3) A kérelemben a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott üzletkör, üzletkörök megnevezését és számát a 2. mellékletben foglaltak szerint a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység, illetve forgalmazni kívánt termékek alapján kell megjelölni. Több üzletkör megjelölése esetén elsõ helyen kell feltüntetni az üzlet fõ tevékenységét, szakmai jellegét meghatározó fõ üzletkört. (4) A (2) bekezdés h) pontjában megjelölt elnevezést a kereskedõ – az üzlet elnevezésére a külön jogszabályokban foglalt rendelkezésekre is figyelemmel – határozza meg. Az üzlet elnevezésének (cégfeliratának) utalnia kell az üzlet szakjellegére, a folytatni kívánt fõ tevékenységre vagy az ott vásárolható termékekre, szolgáltatásokra. 4. § (1) A jegyzõ, amennyiben a kereskedõ a 3. § (2) bekezdésének m) pontja szerint helyszíni szemle megtartását kérte, a kérelem beérkezését követõen helyszíni szemlét köteles tartani, amelyrõl értesíti

6. szám

a) a kérelmezõt; b) az üzlettel, valamint az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat (az ingatlanok tulajdonosait, használóit, kezelõit, társasház esetén a közös képviselõt, illetve az intézõbizottság elnökét, lakásszövetkezet esetén az elnököt); c) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes kistérségi, fõvárosi kerületi intézetét (a továbbiakban: ÁNTSZ); d) az elsõ fokú építésügyi hatóságot; e) az illetékes rendõrkapitányságot; f) a vevõszolgálat céljából mûködtetett helyiség kivételével az üzletben folytatni kívánt tevékenységtõl, illetve forgalmazni kívánt terméktõl függõen fa) a területileg illetékes Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) területileg illetékes hatósági fõállatorvosát, ha az üzletben, vendéglátóhelyen állati eredetû élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, hoznak forgalomba, továbbá amennyiben az üzletben terményt, takarmányt, élõ állatot, illetve állatgyógyászati készítményt értékesítenek, fb) a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságát, ha az üzletben jármûkereskedelmi tevékenységet folytatnak, fc) az MgSzH-t, ha az üzletben növényvédõ szert értékesítenek, fd) az illetékes környezetvédelmi hatóságot, ha az üzletben nem veszélyes hulladékot értékesítenek, motorkerékpár-javítást folytatnak, továbbá amennyiben a kapcsolódó szolgáltatásként végzett tevékenység egyébként külön jogszabály szerint telepengedély-köteles tevékenység lenne, fe) a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, amennyiben az üzletben vegyi árut, festéket, veszélyes árut forgalmaznak, ff) a hivatásos önkormányzati tûzoltó parancsnokságot – ha az üzletben „A” és „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelõ- és „C” tûzveszélyességi osztályú építõanyagot értékesítenek, jármûkereskedelmi tevékenységet folytatnak, üzemanyagot értékesítenek, valamint az áruház (kisáruház), a 10 fõ feletti befogadóképességû kereskedelmi szálláshely, a 30 fõ feletti befogadóképességû vendéglátó üzlet esetén –, illetve a Magyar Honvédség létesítményeinek területén a létesítési engedélyezési eljárásokban szakvéleményezõ szolgálati személyt; g) a külön jogszabályban meghatározott hatóságot, szervet, ha hozzájárulása szükséges a termék értékesítéséhez, illetve a tevékenység folytatásához. (2) A jegyzõ az értesítést – az (1) bekezdés c)–g) pontjában megjelölt szerveknek a kérelemben megjelölt adatok és okiratok egyidejû megküldésével – a helyszíni szemle megtartása elõtt legalább nyolc nappal korábban küldi meg. Az értesítésben a jegyzõ felhívja az (1) bekezdés b) pontjában foglalt meghívottak figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle idõpontja elõtt a jegyzõhöz írásban beadott észrevételeket a jegyzõ a szemlén ismerteti.

6. szám


(3) A jegyzõ az eljárás során a) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait (név, lakcím, székhely stb.), és a 3. § (2) bekezdésének e) és f) pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lapot, valamint b) mozgóbolt esetében a kérelemben megjelölt, a mozgóbolt mûködési területével érintett települések jegyzõinek hozzájárulását az illetékes földhivatal, illetve az érintett települések (Budapesten a kerület) jegyzõinek megkeresése útján hivatalból szerzi be. (4) Az (1) bekezdés c)–g) pontjában megjelölt hatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzõkönyvbe mondhatják, és a szakhatóságok eljárására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott határidõn belül írásban közlik. (5) A helyszíni szemlén a jegyzõ jegyzõkönyvben rögzíti a véleményeket, valamint saját megállapításait, és a jegyzõkönyv egy példányát a helyszíni szemlére meghívottaknak a szemlét követõ nyolc napon belül megküldi. (6) Amennyiben a kereskedõ a 3. § (2) bekezdésének m) pontja szerint helyszíni szemle megtartását nem kérte, a jegyzõ szerzi be az (1) bekezdésben megjelölt szakhatóságok állásfoglalását és értesíti az (1) bekezdés b) pontjában megjelölteket. 5. § (1) A jegyzõ az üzlet mûködésének engedélyezése iránti kérelem beérkezésétõl számított harminc napon belül dönt a mûködési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. A jegyzõ a mûködési engedély megadásával egyidejûleg az üzletet a 3. melléklet szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A jegyzõ által vezetett nyilvántartás nyilvános. A nyilvántartásból való adatigénylés esetén a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A jegyzõ a mûködési engedélyen és a nyilvántartásban a) csomagküldõ kereskedelmi tevékenység esetén „CS”, b) mozgóbolt esetében „M”, c) a nem e rendelet hatálya alá tartozó alaptevékenységet végzõ vállalkozás által kiegészítõ tevékenységként folytatott kereskedelmi tevékenység esetén „K” jelölést alkalmaz. (3) A jegyzõ az üzletben folytatni kívánt tevékenység végzéséhez, a kérelemben megjelölt termék forgalmazásához szükséges okiratok, hatósági, szakhatósági állásfoglalások, engedélyek, valamint mozgóbolt esetében a 4. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulás megléte esetén, ha az más jogszabály elõírásaiba nem ütközik, a mûködési engedély megadására vonatkozó döntést és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történt bejegyzést, valamint a mûködési engedélyt egy határozattal adja ki.

555

(4) A jegyzõ a mûködési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról rendelkezõ határozatot közli a) a kérelmezõvel; b) az üzlet és a közvetlenül szomszédos – az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú – ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal (az ingatlanok tulajdonosaival, használóival, kezelõivel, társasház esetén a közös képviselõvel, illetve az intézõbizottság elnökével, lakásszövetkezet esetén annak igazgatóságával); c) az eljárásban közremûködött hatóságokkal, szervekkel; d) a fogyasztóvédelmi hatósággal; e) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség illetékes területi szervével; f) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal a hatáskörét érintõ ügyekben; g) az 5. mellékletben meghatározott üzlet esetében a területileg illetékes vámhatósággal (a továbbiakban: vámhatóság).

6. § (1) A kereskedõ a mûködési engedély megadását követõen a 3. § (2) bekezdésének a)–h) és j)–k) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve az i) pontban megjelölt adatokban bekövetkezõ változást az azt megelõzõ öt munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a jegyzõnek. (2) A jegyzõ az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott termékkört nem érintõ, a 3. § (2) bekezdésének a)–c), e)–f) és h)–i) pontjában megjelölt adatokban történt változás esetén az adatváltozásokat határozattal a nyilvántartásba bejegyzi. (3) A mûködési engedély tartalmát is érintõ, a 3. § (2) bekezdésének a)–c) és h) pontjában megjelölt adatokban történõ változás esetén a jegyzõ a nyilvántartásba történt bejegyzést, valamint a korábban kiadott mûködési engedély bevonásával egyidejûleg, a módosított adatoknak megfelelõ mûködési engedélyt egy határozattal adja ki. (4) A mûködési engedély jogosultjának személyében történõ változás, jogutódlás esetén – amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott termékkört nem érinti – a (3) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni azzal, hogy a változást, jogutódlást, annak megfelelõ igazolása mellett az új jogosult, illetve a jogutód köteles bejelenteni. (5) Az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott termékkört érintõ, a 3. § (2) bekezdésének d) és g), valamint j)–k) pontjaiban megjelölt adatokban történõ változás, továbbá a mûködési engedélyen nem engedélyezett termékkör, tevékenység utólagos engedélyezése esetén a jegyzõ az e rendelet 4. és 5. §-a szerinti engedélyezési eljárás lefolytatásával a korábban kiadott mûködési engedély bevonásával egyidejûleg új mûködési engedélyt ad ki.

556


(6) Az üzlet megszüntetése esetén, a megszüntetést megelõzõ legalább egy hónappal korábban, a kereskedõ köteles az üzlet tervezett megszüntetésének idõpontjáról a jegyzõt, valamint a vásárlókat tájékoztatni. Az üzlet megszüntetését a kereskedõ köteles a jegyzõnek haladéktalanul, a mûködési engedély visszaadásával egyidejûleg bejelenteni. (7) A jegyzõ a (2)–(4) bekezdésben meghatározott változásról, valamint az üzlet (6) bekezdés szerinti megszüntetésérõl haladéktalanul értesíti az engedélyezési eljárásban közremûködött szakhatóságokat és szervezeteket, a fogyasztóvédelmi hatóságot, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt a hatáskörét érintõ ügyekben, valamint a vámhatóságot.

7. § (1) A kereskedõ üzlet nélkül közterületen a 4. mellékletben meghatározott termékeket a közterület tulajdonosának (kezelõjének) hozzájárulása és a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, valamint nevének és székhelyének feltüntetésével értékesítheti. (2) Közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, a helyi hagyományokkal összefüggõ alkalmi cikkek kizárólag az adott ünnepen és az azt megelõzõ 20 napban az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel árusíthatóak. Nemesfémbõl készült ékszer-, tárgy-, díszmûárut csak üzlettel rendelkezõ kereskedõ árusíthat nevének, székhelyének, üzlete nevének és címének feltüntetésével. (3) Mozgóárusítás csak a kereskedõ üzlete szerinti település közigazgatási területén belül, a közterület tulajdonosának (kezelõjének) hozzájárulása és a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, valamint a kereskedõ nevének és székhelyének, továbbá az üzlet nevének és címének feltüntetésével végezhetõ. Mozgóárusítás keretében csak a kereskedõ üzletében a mûködési engedélyben foglaltak szerint forgalmazott termék árusítható. (4) A kereskedõ az üzlete homlokzatával érintkezõ közterületen közterület-használati engedély birtokában, az abban foglaltaknak megfelelõen ideiglenesen vagy idényjelleggel árusíthatja a mûködési engedélyében meghatározott termékkört, illetve folytathatja az engedélyben megjelölt kereskedelmi tevékenységet.

6. szám 9. §

A külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató a 2000 fõnél kisebb népességszámú településeken (lakott helyen) végsõ felhasználó részére az elõállító által csomagolt élelmiszert, háztartási cikket, dohányterméket, ajándékot, játékot, papír-írószert, könyvet a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel árusíthat.

10. § (1) A közút területének közlekedésre szolgáló részén a járda kivételével kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintõ kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelõjének hozzájárulása esetén végezhetõ. (2) Élelmiszereknek a 7. § (1)–(3) bekezdése és a 9. § szerinti árusításához az MgSzH és az ÁNTSZ engedélye szükséges. (3) A 8. és 9. § szerinti árusítást csak az ÁNTSZ-hez történõ bejelentést követõen lehet megkezdeni.

11. § (1) Az üzlettel rendelkezõ kereskedõ alkalmi rendezvényen a rendezvény szervezõjével kötött megállapodás alapján folytathat a mûködési engedélyében megjelölt kereskedelmi tevékenységet, illetve értékesítheti az engedélyében meghatározott termékkört (a továbbiakban: alkalmi árusítás). Az alkalmi árusítás során a kereskedõ köteles feltüntetni nevét, székhelyét, valamint üzletének nevét és címét. (2) Szeszes ital és dohánytermék alkalmi árusítása – a külön jogszabályi rendelkezések betartásával – csak az árusítás helye szerint illetékes jegyzõhöz, rendõrkapitánysághoz és vámhatósághoz történt elõzetes bejelentést követõen folytatható. Az élelmiszerek alkalmi árusításához az ÁNTSZ engedélye szükséges. (3) Az alkalmi árusítás területén a jegyzõ – az illetékes rendõrkapitányság, valamint a vámhatóság elõzetes írásbeli véleményének figyelembevételével – a szeszes italok árusítását írásban korlátozhatja vagy megtilthatja. (4) Nem minõsül alkalmi árusításnak a külön jogszabály feltételei szerint a vásárokon és piacokon folytatott kereskedelmi tevékenység.

8. § Automatából történõ kereskedés csak területhasználati hozzájárulás (megállapodás) és az árusított termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában folytatható. A kereskedõ köteles az automatán nevét és székhelyét feltüntetni.

12. § (1) Csomagküldõ kereskedelem érvényes mûködési engedéllyel rendelkezõ üzlettel, vagy legalább 4 m2 alapterületû, az érdemi ügyintézéshez szükséges elektronikai és technikai

6. szám


557

eszközzel rendelkezõ, ügyfélfogadásra alkalmas, vevõszolgálat céljából mûködtetett helyiséggel folytatható.

17. §

(2) A csomagküldõ kereskedõ köteles katalógusában, honlapján, a termék egyéb ismertetõjén azonosítható módon megnevezni magát, feltüntetni székhelyét, üzletének, illetve vevõszolgálat céljából mûködtetett helyiségének címét, adatkezelési engedélyének számát, továbbá a mûködési engedélyén feltüntetett nyilvántartási számot.

(1) A kereskedõ külön költség felszámítása nélkül köteles – a helyben fogyasztott termék kivételével – a megvásárolt terméket jellegének megfelelõ módon, élelmiszereknél a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével becsomagolni. A vendéglátás keretében a kiszolgálásnál alkalmazott egyszerhasználatos eszközökért külön díj nem számolható fel.

13. § Hulladékkal folytatott kereskedésnek minõsül a felvásárolt nem veszélyes hulladék viszonteladónak, fogyasztónak, felhasználónak további átalakítás nélkül történõ értékesítése. 14. § (1) Szexuális terméket közterületen vagy kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos. (2) Nevelési, nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint vallás gyakorlására szolgáló egyházi létesítmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális terméket értékesítõ üzlet nem mûködhet.

15. § (1) A kereskedõ – gyógynövények gyógyászati jellegû szeszes kivonata, illetve ezek felhasználásával készült termék és az alacsony (1,2%-nál kevesebb) alkoholtartalmú üdítõitalok kivételével – minden alkoholtartalmú ital (a továbbiakban: szeszes ital) kimérést köteles az árusítás helye szerint illetékes rendõrkapitányságnak, valamint a vámhatóságnak írásban bejelenteni. (2) Szabadforgalomban végzett, nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében jövedéki termék csak az e rendelet 5. mellékletében meghatározott üzletköri számot tartalmazó mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletben értékesíthetõ. 16. § (1) Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, mûsoros elõadás, tánc rendezhetõ, továbbá a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltak alapján szerencsejátéknak nem minõsülõ szórakoztató játék folytatható. Az üzletben az Szt. alapján szerencsejátéknak minõsülõ játék csak az Szt.-ben meghatározott feltételekkel mûködtethetõ, illetve folytatható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatását a tevékenység megkezdése elõtt be kell jelenteni a jegyzõnek és az illetékes rendõrkapitányságnak.

(2) A kereskedõ a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles az általa forgalmazott betétdíjas termék visszaváltását biztosítani, valamint az egyes termékek betétdíjáról a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni. (3) A gyártói felelõsség alapján visszavételi kötelezettség alá tartozó terméket forgalmazó kereskedõ a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles a használt vagy hulladékká vált terméket díjmentesen átvenni, elkülönítetten gyûjteni és a gyártó által szervezett begyûjtõ rendszerbe átadni. A gyártóval visszavételre szerzõdéssel nem rendelkezõ kereskedõ köteles a visszavétel helyérõl és módjáról a vásárlót tájékoztatni.

18. § (1) A vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalomba kerülõ terméket – a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntetõ eredeti csomagolásban forgalomba kerülõ termék kivételével – csak hatóságilag hitelesített mérõeszközzel történõ lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos. (2) Az árusított termék mérését úgy kell elvégezni, hogy annak helyességét a vásárló ellenõrizni tudja. (3) A használt, minõséghibás, valamint kölcsönzésre szánt terméket az új terméktõl el kell különíteni, és a termék ilyen jellegérõl a kereskedõ a vásárlót tájékoztatni köteles.

19. § (1) A kereskedõ, illetve alkalmazottja ellenõrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles az általa végzett kereskedelmi tevékenység folytatására való jogosultságát igazolni. (2) Az üzlet biztonsági õrei a szolgálat teljesítése, továbbá az üzlet dolgozói a munkavégzésük során tevékenységükkel nem sérthetik a vásárlók személyiségi jogait. A biztonsági szolgálat nevérõl és székhelyérõl, mûködésének vásárlókat érintõ szabályairól a vevõket jól láthatóan tájékoztatni kell. 20. § (1) A vásárló panaszát szóban vagy írásban közölheti a kereskedõvel. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgál-

558


ni, és szükség szerint orvosolni kell. A vásárló írásbeli panaszát – a jegyzõ által hitelesített számozott oldalú – vásárlók könyvében teheti meg. Az írásbeli panaszt a kereskedõ harminc napon belül köteles megvizsgálni és írásban megválaszolni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával a (2) bekezdésben meghatározott szervekhez fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát a kereskedõ köteles az ellenõrzés során az ellenõrzõ hatóságoknak bemutatni. (2) Az üzletben, valamint a 7–9. és 11. §-ban meghatározott árusítás esetén a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a jegyzõhöz és a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a területi gazdasági kamarák mellett mûködõ békéltetõ testülethez, illetve élelmiszer-elõállító és -feldolgozó tevékenységet végzõ kereskedelmi egységek esetében az MgSzH-hoz fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e szervezetek címét és telefonszámát. (3) A jegyzõ, az engedélyezési eljárásban közremûködött szakhatóságok és szervezetek, a fogyasztóvédelmi hatóság két évre visszamenõleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát.

21. §

6. szám

(4) A jegyzõ a mûködési engedélyt visszavonja és az üzletet bezáratja, ha a) a kereskedõ a (2) bekezdés szerinti tiltás ellenére a megtiltott tevékenységet tovább folytatja, b) a (3) bekezdés szerinti jegyzõi határozatban meghatározott idõtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, c) a mûködési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, d) az üzletben engedély nélkül mûködtetnek az Szt. 26. §-ának (1) bekezdése szerinti pénznyerõ automatát, vagy a szerencsejáték-szervezõ a játékadó-fizetési kötelezettségét nem teljesítette, e) a kereskedõ az Szt. 29/A. §-ának (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, f) a kereskedõ a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékû zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértõ állapot megszüntetéséig elrendelt kötelezõ éjszakai zárva tartási idõszak alatt engedély nélkül továbbra is nyitva tart, g) a kereskedõ a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékû zaj esetén a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszközt, használatának megtiltása ellenére tovább használja. (5) Amennyiben az ellenõrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedõ mûködési engedéllyel nem rendelkezõ üzletben folytat kereskedelmi tevékenységet, a jegyzõ köteles az üzletet azonnal bezáratni.

(1) Az üzletek mûködési engedély szerinti mûködését és a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását a jegyzõn kívül az engedélyezésben részt vevõ hatóságok, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes szervezeti egysége, valamint a vámhatóság a külön jogszabályban foglalt hatáskörükben eljárva jogosultak ellenõrizni, illetve hatósági jogkörüket gyakorolni, és kezdeményezni a (2)–(4) bekezdésben foglalt intézkedések megtételét.

(6) A jegyzõ a mûködési engedély visszavonásáról és az üzlet bezáratásáról szóló határozatát közli az 5. § (4) bekezdésében megjelölt személyekkel, hatóságokkal, szervezetekkel, valamint az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyzõvel, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal.

(2) Amennyiben a kereskedõ az üzletkörét engedély nélkül változtatta meg, engedély nélkül további tevékenységgel, termékkörrel bõvítette, a jegyzõ az elõírásokba ütközõ tevékenység folytatását, termékkör értékesítését megtiltja. A jegyzõ megtiltja továbbá a 16. § (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékû zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében. A jegyzõ e bekezdés szerinti határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

E rendelet alkalmazásában: a) mozgóbolt: gépjármûvön üzemeltetett vagy gépjármûvel vontatott kiskereskedelmi árusító hely; b) mozgóárusítás: amely során az üzlettel rendelkezõ kereskedõ vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével viszi magával az üzletében forgalmazott terméket, amely nem minõsül mozgóboltnak; c) termelõi borkimérés: kizárólag saját termelésû szõlõbor nem vendéglátó-ipari tevékenység keretében, elvitelre történõ értékesítése a termelõ saját elõállító-helyén; d) üzletkör: a 2. mellékletben meghatározott kereskedelmi tevékenységi kör, amelynek keretében az ott felsorolt termékek forgalmazhatók, illetve szolgáltatások nyújthatók; e) vevõszolgálat céljából mûködtetett helyiség: a vásárlók részére nyitva álló, kizárólag a csomagküldõ kereskedés mûködtetésére, az értékesítéssel kapcsolatos tájékoz-

(3) Abban az esetben, ha a kereskedõ a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi elõírásoknak nem tesz eleget, vagy üzlete a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a jegyzõ határozattal, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra az üzletet ideiglenesen bezárathatja.

22. §

6. szám


tatásra, termékbemutatásra és a panaszügyintézés végzésére szolgáló, üzletnek minõsülõ helyiség.

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköreivel összefüggõ egyes rendeletek módosításáról szóló 261/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-a; b) az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeleteknek a Nemzeti Közlekedési Hatóság felállításával kapcsolatos módosításáról szóló 264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-a; c) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 285/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet; d) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közremûködését, valamint az egyes hatósági engedélyek kiadását érintõ jogszabályok módosításáról, valamint egyes jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl szóló 324/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a, valamint 9. §-a (3) bekezdésének d) pontja; e) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggésben az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 253/2005. (XI. 29.) Korm. rendelet; f) az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerzõdésekrõl és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeirõl szóló 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdése; g) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról szóló 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-a; h) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet és az egyes, az egészségüggyel összefüggõ kormányrendeletek módosításáról szóló 281/2004. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 312/2004. (XI. 17.) Korm. rendelet 10. §-ának (7) bekezdése; i) a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletérõl szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet 35. §-ának (1) és (2) bekezdése; j) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 203/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet 1–8. §-a, 10–19. §-a, valamint 21. §-a, továbbá 1. és 2. számú melléklete; k) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 160/2000. (IX. 21.) Korm. rendelet 1–8. §-a, 10–17. §-a, valamint melléklete;

559

l) a gazdasági kamarák közigazgatási feladatainak átadásával kapcsolatos rendeletmódosításokról szóló 128/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet 3. §-a; m) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 102/1998. (V. 22.) Korm. rendelet; n) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 136/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet; o) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 1–10. §-a, 12/A. §-a, 15. §-ának (2) bekezdése, 16. §-ának (1) bekezdése, 17–18/A. §-a, 19. §-ának (1) bekezdése, 20–27. §-a, 28. §-ának (2)–(5) bekezdése, valamint 1–5. számú mellékletei. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az utazásszervezõ és -közvetítõ tevékenységrõl szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének „az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet” szövegrésze helyébe „az üzletek mûködési rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet” szöveg; b) a kereskedelmi és a fizetõvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minõsítésérõl szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet 7. §-ának a), f), g), h), e) és j) pontjában „az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe „az üzletek mûködésérõl szóló jogszabály” szöveg lép. (3) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévõ és a hatálybalépést követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. (4) A rendelet hatálybalépésekor már mûködõ és érvényes mûködési engedéllyel rendelkezõ üzlet esetében a kereskedõnek a 6. §-ban meghatározott adatváltozás esetén kell a jegyzõhöz – a 3. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint mozgóbolt esetén az i) pontban meghatározott adatok megjelölésével – kérelmet benyújtani az érvényes mûködési engedélynek az 1. melléklet szerinti módosítása iránt. A jegyzõ a 6. §-ban meghatározottak szerint a nyilvántartásba történt bejegyzést, valamint a korábban kiadott mûködési engedély bevonásával egyidejûleg a módosított adatoknak megfelelõ mûködési engedélyt egy határozattal adja ki. (5) A rendelet hatálybalépésekor már mûködõ és érvényes mûködési engedéllyel rendelkezõ üzlet üzletköri számainak megfeleltetésére a 6. mellékletben megállapított fordítókulcsot kell alkalmazni mindaddig, amíg a (4) bekezdésben meghatározott adatváltozásra nem kerül sor. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök


560

6. szám

1. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez ........................................................ Önkormányzat jegyzõje ........./20........./szám Nyilvántartási szám: ........./20.........

Mûködési engedély Az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján ............................................................. kereskedõ részére .................................. helységben ...... irányítószám .................................................. utca (tér, út) .............. szám alatt .................................................................................................................................................................. üzlet mûködését .............................................................................................................................................. elnevezéssel engedélyezem. A kereskedõ székhelye: ........................................................................................ település neve, ........... irányítószám ................. kerület ............................................................................................................ utca (tér, út) ............... szám. A kereskedõ cégjegyzékszáma/vállalkozói igazolványának száma: ................................................................................. A kereskedõ adószáma: ..................................................................................................................................................... A kereskedõ statisztikai számjele: .................................................................................................................................... Mozgóbolt esetén az árusításra engedélyezett terület és az árusításra kijelölt napok: ...................................................... ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ Az üzletkör száma

Az üzletkör megnevezése

Jelölés

Az üzletkörökhöz tartozó, de szakhatósági állásfoglalás alapján forgalmazni nem engedett termékek köre, illetve a folytatni nem engedett tevékenységek: ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................

Kelt: ................................., ...... év ............... hónap ...... nap.

P. H.

............................................... aláírás

6. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 2. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez Az üzletkörök

1. Kiskereskedelem Élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek Élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelmi üzletek Nem ide tartozik: a szakosodott élelmiszerüzlet (1210–1290). Az 1111–1112 üzletekben külön üzletkör felvétele nélkül megengedett a mélyhûtött sütemény, pékáru helyben sütése és forgalmazása (látványpékség mûködtetése) és a kedvtelésbõl tartott állatok részére a csomagolt állateledel értékesítése is. 1111. Hipermarket Áruválasztékában több tízezer cikkelem található. A meghatározó élelmiszer-, ital- és dohányáru árusítása mellett egyéb fogyasztási cikkeket (kozmetikai termék, háztartási vegyi áru, ruházat, lakberendezési cikk, elektromos háztartási cikk, fémtömegcikk, gépjármû-alkatrész és -tartozék, kertészeti cikk, sportszer, játék stb.) is széles körben forgalmaznak. Eladótér-alapterület: 3000 m 2 felett. 1112. Élelmiszerüzlet Olyan általános kiskereskedelmi üzlet, ahol a meghatározó élelmiszer, ital és dohányáru mellett egyéb háztartási fogyasztási cikkeket is forgalmaznak. Ide tartozik: a szupermarket, élelmiszerdiszkont is. Eladótér-alapterület: 3000 m 2 alatt. Szakosodott élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek Nem ide tartozik: a hipermarket és az élelmiszerüzlet (1111–1112). 1210. Zöldség- és gyümölcsüzlet Mindenfajta zöldség és gyümölcs frissen, feldolgozva, tartósítva (fagyasztva, szárítva, aszalva, egyéb módon tartósítva, pl. konzerv). Kiegészítõ jelleggel alkoholmentes ital, ásványvíz, tojás, magvak, kávé, tea, fûszer és kizárólag gyárilag csomagolt száraztészta is forgalmazható. Ide tartozik: a savanyúság is. 1220. Hús- és húsáruüzlet Nyershús (beleértve a szárnyast és vadhúst) frissen, hûtve, fagyasztva, szárítva, füstölve, egyéb módon tartósítva, belsõség, húskészítmény (pl. felvágott, konzerv) húsból, belsõségbõl. Az üzletben az ott forgalmazott húsáruk sütésére is lehetõség van. 1230. Halüzlet Hal és egyéb puhatestû, rákféle és belsõsége, frissen, hûtve, fagyasztva, szárítva, egyéb eljárással tartósítva, és a belõlük készült termékek. 1240. Kenyér- és pékáruüzlet Sütõipari termék (pl. kenyér, péksütemény, kétszersült), cukrászati termék (pl. mézeskalács, kürtõskalács, cukrászsütemény).

561

Ide tartozik: a látványpékség, rétes- és süteményüzlet is. Nem ide tartozik: a helyben fogyasztást biztosító cukrászati terméket árusító cukrászda (2120). 1250. Édességüzlet Elõre csomagolt fagylalt, jégkrém, csokoládé, desszert, nápolyi, cukorkaáru stb. Nem ide tartozik: a rétes- és süteményüzlet (1240), a kimért fagylalt és a sütemény, cukrászati termék árusítása helyben fogyasztásra (2120). 1260. Palackozott italok szaküzlete Palackozott, dobozos vagy flakonos szeszes ital (pl. bor, must, pezsgõ és habzóbor, gyümölcsbor, vermut, likõr, párlat, égetett szeszes ital, sör) és alkoholmentes ital (pl. ásványvíz, üdítõital, gyümölcs- és zöldséglé). Nem ide tartozik: a helyszíni fogyasztást biztosító italüzlet (2130) és a termelõi borkimérés (9000). 1270. Dohányáruüzlet Dohánytermék, dohányzáshoz szükséges kellék. Kiegészítõ jelleggel újság, ajándéktárgy és gyárilag csomagolt tartós élelmiszer is forgalmazható. 1280. Egyébélelmiszer-üzlet Tej, tejtermék, egyéb tejtermék, (pl. vaj, sajt, túró, savanyított tejtermék), tojás, étolaj, margarin és zsír, olajos és egyéb magvak, egyéb élelmiszer (pl. cukor, só, száraztészta, kávé, tea, fûszer, ecet, bébiétel, diabetikus készítmény) mellett konzerv és dzsem is forgalmazható. Nem ide tartozik: a zöldség és gyümölcs (1210), a natura-, biobolt, a gyógynövényüzlet, a szintetikus alapanyagú vitamin és táplálék-kiegészítõ készítményt árusító üzlet (1290), valamint a kedvtelésbõl tartott állatok eledelének értékesítése (1610). 1290. Közérzetjavító és étrend-kiegészítõ termékek szaküzlete A rendelet 5. számú mellékletében felsorolt termékek, az élelmiszerek közül a külön jogszabályban szabályozott étrend-kiegészítõk. Ide tartozik: a natura-, biobolt, gyógynövényüzlet is. Nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek Iparcikk jellegû vegyes kiskereskedelmi üzletek 1121. Iparcikk áruház és szakáruház Olyan általános áruházi kiskereskedelmi egység, ahol a szakosodott nem élelmiszerüzletekben forgalmazott termékek széles köre megtalálható. Kiegészítõ jelleggel gyárilag csomagolt tartós élelmiszer, ital és dohánytermék is értékesíthetõ. Eladótér-alapterület: 3000 m 2 felett. 1122. Iparcikküzlet Ugyanaz, mint a 1121. szám alatti üzletkör. Eladótér-alapterület: 3000 m 2 alatt. Szakosodott nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek 1310. Textilüzlet Szövet, ruházati méteráru, háztartási textiltermék (pl. ágynemû, asztalterítõ, törölközõ), kötõfonal, hímzés-

562


hez, valamint takaró és szõnyeg készítéséhez szükséges alapanyag, rövidáru (pl. tû, varrócérna, gomb). Nem ide tartozik: a ruházati cikk (1320), a kész függöny, ágyterítõ, bútorhuzat (1605). 1320. Ruházati üzlet Gyermek, nõi, férfi ruházati cikk, bõrruházat és szõrmeáru, ruházati kiegészítõ (pl. sál, kesztyû, nyakkendõ, nadrágtartó). Nem ide tartozik: a csecsemõ- és kisgyermek-ruházati cikk, babakocsi, babaülés, babaágy, babaápolási cikk stb. együttes forgalmazására szakosodott bababolt (1750). 1330. Lábbeli- és bõráruüzlet Csecsemõ, gyermek, nõi, férfi lábbeli, és annak ápolásához szükséges kellék, utazási felszerelés (mû)bõrbõl (pl. bõrönd), bõráru, bõrdíszmû [pl. (mû)bõrbõl készült kézitáska, pénztárca], a félkész bõr, és annak tovább feldolgozásához vagy megmunkálásához szükséges alap- és kellékanyag, felszerelési tárgy (pl. bõr darabban, bõrvarró fonal, lábbeli festék, sarok, szegecs). Ide tartozik: a bõrbõl készült nyergesáru is. Nem ide tartozik: a lovas-felszerelések széles körét forgalmazó lovasbolt (1750). 1342. Bútor, lakberendezés, háztartási felszerelés, világítástechnikai és hangszerüzlet Ide tartozik: a bútor és lakberendezés: bútor, pl. ülõbútor, konyhabútor, hálószobabútor, kerti bútor, bútorállvány és keret, bútoralkatrész, ágybetét, matrac, ékfejpárna (fából, fémbõl, mûanyagból, nádból, bambusznádból stb.), lakberendezéssel szorosan összefüggõ termék, valamint a bútorszerelvény. Kiegészítõ jelleggel irodabútor (pl. íróasztal, más dolgozószobai bútor) is forgalmazható; a háztartási felszerelés: asztali és konyhai felszerelés, háztartási edény, evõeszköz, üvegáru (pl. kancsó, ivópohár), porcelán, finomkerámia, cserépedény, mûanyagáru, fa-, parafa- és vesszõ-fonott termék, (pl. kosár), finomacéláru (pl. kés, olló), háztartási nem villamos fûtõ-, sütõkészülék és alkatrésze, asztali kézi mûködtetésû háztartási eszköz (pl. húsdaráló), takarítóeszköz és más háztartási cikk (pl. hagyományos borotva, borotvapenge, manikûr-, pedikûrkészlet) stb.; a világítástechnika: kültéri (pl. reflektor, kerti lámpa, dekorációs elem), beltéri (pl. csillár, asztali- és állólámpa, falikar) és hordozható (pl. zseblámpa, világító kulcstartó) világítási eszköz, fényforrás és tartozék; a hangszer: hangszer (pl. fúvós, vonós, ütõhangszer, zongora, billentyûs orgona, száj- és tangóharmonika), hangszeralkatrész, tartozék (pl. húr) és kotta. Ide tartozik: a márkás porcelán üveg, kristály eladása, és a vagyonvédelmi biztonságtechnikai berendezés (pl. széf, riasztórendszer) beépítés és karbantartási szolgáltatás nélküli értékesítése is. Nem ide tartozik: a szõnyeg (1605), a régiség, a használt bútor és lakberendezési tárgy (1800) és a képkeretezés (8600).

6. szám

1351. Villamos háztartási készülékek és villamossági cikkek üzlete Villamos háztartási gép és készülék: pl. hûtõ- és fagyasztógép, mosogatógép, mosó- és szárítógép, egyéb hasonló típusú elektromos háztartási gép, elektromos vízmelegítõ és tároló, merülõ forraló, elektromos fûtõ- és fõzõkészülék, mikrosütõ, fõzõlap, grillezõ készülék, kenyérsütõ, olajsütõ, villamos fûtésû takaró, ventilátor, szagelszívó, levegõpárásító, villanyborotva, hajnyírógép, hajszárító, vasaló, kávéfõzõ, elektromos daráló, takarítógép, porszívó és ezek alkatrészei; a villamossági cikk: háztartási célú elektromos alkatrész, szerelvény [pl. elektromos vezeték, hálózati kapcsoló, aljzat (konnektor), izzó, szigetelõszalag]. Kiegészítõ jelleggel a villamossági szereléshez kéziszerszám is forgalmazható. Ide tartozik: a háztartási varrógép is. Nem ide tartozik: a kézi- és barkácsszerszám, hobbikerthez eszköz (1363). 1352. Audio- és videoberendezések üzlete Rádió (autórádiót is beleértve), televíziókészülék (videomonitorral, videovetítõvel), lejátszó- és felvevõkészülék (pl. video, CD-, DVD-készülék, egyéb hang- és képlejátszó készülék, magnetofon), sztereoberendezés, egyéb híradástechnikai készülék (pl. mikrofon, fejhallgató stb), antenna és -alkatrész mûholdas adás vételére. Ide tartozik: a videokamera is. 1353. Zenei és videofelvételek, kazetták szaküzlete Hanglemez, hangszalag, CD és kazetta, videoszalag, DVD stb. Ide tartozik: az üres szalag és lemez értékesítése is. Nem tartozik ide: a CD-ROM értékesítése (1380), a videokazetta, DVD (7500) és a mûsoros hanghordozó (pl. hanglemez, CD) (7800) kölcsönzése. 1354. Telekommunikációs cikkek üzlete Vezetékes és mobiltelefon, rádiótelefon, fax és egyéb híradástechnikai készülék, felszerelés. 1363. Festékek, lakkok, vasáru, barkács és építési anyagok üzlete Ide tartozik: a festék, lakk: festék, kence, lakk (pl. falfesték, zománcfesték, fapác, fafesték, háztartási festék, bõrfesték), pigment, homályosító festék, üvegesedõ zománc és máz, folyékony fénymáz és hasonló készítmény, gyanta, lakkbenzin, hígító stb.; a vasáru és barkácsáru: vasáru (pl. szegáru, csavar, rugó, lánc, zár, lakat, kulcs), huzal, drót, épületszerelvény, központi fûtés szelepei, szivattyú, egyéb vasáru, csaptelep és -szelep stb., szerszám (mezõgazdasági, kertészeti, erdõgazdasági), barkács kéziszerszám, láncfûrész, fa- és fémmegmunkáló barkács szerszámgép, egyéb barkács szerszámgép és barkács szerszámgép-alkatrész, hobbikerthez eszköz (pl. fûnyírógép); az építési anyag: fából készült építõanyag (pl. rétegelt falemez, faforgácslemez, farostlemez, furnérlemez), parketta, zsaluzat, elõre gyártott faépület, fa alapanyagú épít-

6. szám


mény), aszfaltból, aszfalt típusú anyagból készült termék, épületszerkezet, vízvezeték- és fûtési berendezés és felszerelés (fûtõtest, központi fûtés alkatrésze, kazán központi fûtéshez), üvegrost termék, egyéb szigetelõ üvegtermék, társított papír és karton (felületileg nem mázolt és nem impregnált), síküveg, úsztatott üveg, hajlított megmunkált üveg, biztonsági üveg, szigetelõ üveg, egyéb építõanyag (pl. márványból, mûkõbõl, gránitból, homokkõbõl készült építõkõ, homok, kavics, mészkõ, kerámia, gipsz, palakõ, kaolin, elõre gyártott épület mûanyagból, burkolólap, kályhacsempe, tégla, tetõcserép, cement, mész), elõre gyártott épületelem (pl. létra, rács, kerítés, ereszcsatorna), aljzatkiegyenlítõ, csemperagasztó stb; az uszoda és szaunatechnika: elõregyártott medence, vízicsúszda, uszodatechnikai berendezés (pl. vízforgató, hõcserélõ, ellenáramoltató, szivattyú), szaunaberendezés (pl. gõzkabin, infrakabin és kiegészítõi), tisztító- és fertõtlenítõszer stb. Ide tartozik: a szaniteráru (pl. fürdõkád, zuhanyfülke, zuhanyozótálca, WC-csésze) és a nyílászáró (ajtó, ablak), tartozék, kiegészítõ is. Nem ide tartozik: a háztartási üvegáru és finomkerámia áru (1342), tapéta, padlóburkoló (1605). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a medenceépítés. 1371. Könyvesbolt Könyv (pl. nyomtatott könyv, brosúra, röplap, szótár, lexikon, térkép). Nem ide tartozik: a használt, antikvár könyv (1800). 1372. Hírlap-, papír- és írószer, mûvészellátó üzlet Újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány, papír-írószer, nyomtatvány, mûvészellátó termék (pl. festék, festõállvány, paletta). A hírlapüzletben kiegészítõ jelleggel gyárilag csomagolt tartós élelmiszer is forgalmazható. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a fénymásoló szolgáltatás, a lottó-totó és postai értékcikk (pl. bélyeg) árusítása. 1380. Számítógép- és szoftverüzlet Számítógép, számítógép-részegység, -elem, -tartozék, tároló-, adatrögzítõ és átalakító-egység, sokszorosított szoftver (CD-ROM), számítógépes játékszoftver, másológép, ügyvitel-technikai gép, írógép, számológép stb. Ide tartozik: a videojáték-gép, számítógépes játékszoftver, videojáték is. 1420. Illatszerüzlet, drogéria Illatszer, kozmetikai és testápolási cikk (pl. szépség-, arc- és bõrápoló készítmény, haj-, száj- és fogápoló-, borotválkozószer, dezodor, fürdéshez való készítmény, toalettpapír, zsebkendõ, kéztörlõ). Ide tartozik: a babaápoláshoz szükséges termék (pl. pelenka, babakrém) is. Nem ide tartozik: a babaápolási cikk, babakocsi, babaágy, babaruházat együttes forgalmazását folytató babaszaküzlet (1750), paróka és póthaj értékesítése (1750). 1430. Állatgyógyászati termékek üzlete Állatgyógyászati termék, in vitro diagnosztikum állatgyógyászati felhasználásra.

563

Nem ide tartozik: a kedvtelésbõl tartott állatok eledelboltja (1610). Nem tartozik a rendelet hatálya alá az állatorvosi rendelõ. 1452. Közérzettel kapcsolatos termékek üzlete Papucs, cipõ, zokni, harisnya, párna stb. és készülék (pl. vérnyomásmérõ, fájdalomcsillapító-, fogyasztókészülék, lámpa). 1500. Üzemanyagtöltõ állomás Gépjármû- és motorkerékpár-üzemanyag, motorbenzin, gázolaj, autógáz, gépjármû-kenõanyag, -hûtõanyag és adalékanyag stb. Nem ide tartozik: az üzemanyag-nagykereskedelem és a szállítási, közlekedési vállalatok saját ellátását szolgáló üzemanyagkút (5700). 1602. Óra- és ékszerbolt Óra, óraalkatrész, kiegészítõ (pl. óraszíj), ékszer (gyöngy, drágakõ, nemesfém), bizsu. Nem ide tartozik: az óra- és ékszerjavító mûhely, fiók (8700). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a (test)ékszer-felhelyezés. 1603. Sportszerbolt Sporteszköz, horgászfelszerelés, kempingcikk, csónak, kerékpár és alkatrész, tartozék. Ide tartozik: a vadászbolt (pl. vadászfelszerelés, ruházat), a sportserleg, -kupa, -trófea és sportérem is. Nem ide tartozik: a fegyver- és lõszerszaküzlet, valamint a fegyvert, lõszert árusító vadászbolt (1615). 1604. Játékáruk üzlete Játék, játékszer (pl. baba, játékállat, kerekes jármû gyerekek részére, puzzle, kártya, biliárd, játékvonat, modell). Ide tartozik: a bûvészettel (mutatványos kellékkel, felszereléssel) kapcsolatos cikkek értékesítése is. Nem ide tartozik: a számítógépes játékszoftver, videojáték-gép és videojáték értékesítése (1380). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a játékterem-, játékautomata-üzemeltetés, gyermekmegõrzõ, illetve a gyermekek részére kialakított játszóház. 1605. Tapéták, padlóburkolók, szõnyegek és lakástextíliák üzlete Tapéta és padlóburkoló, szõnyeg, drapéria, takaró, függöny stb. Nem ide tartozik: a rövid- és méteráru (1310). 1606. Virágbolt és kertészeti üzlet Virág, dísznövény és szaporítóanyaga (pl. palánta, virághagyma, virágmag, dugvány, oltvány), koszorú, koszorúalap, virágcserép, virágföld, szobanövény kezelésére szolgáló növényvédõszer, tápsó, mûvirág stb. mellett gyümölcs- és díszfa, cserje is értékesíthetõ. 1610. Kedvtelésbõl tartott állatok kereskedése és állateledelbolt A kedvtelésbõl tartott állatok (pl. teknõs, papagáj, díszhal, kutya, macska), a tartáshoz szükséges felszerelési cikk, állateledel, szakkönyv stb. Nem ide tartozik: a kistételû táp- és takarmányértékesítés (1750).

564


1611. Szexuális áruk üzlete Szexuális élet ábrázolását tartalmazó mû, könyv, mûsoros kazetta és lemez (pl. hang-, videokazetta, DVD), folyóirat, film, fotó, reprodukció, szabadforgalmazású egészségügyi cikk, a szexuális élet során alkalmazott eszköz stb. 1615. Fegyver és lõszer, pirotechnikai termékek üzlete Fegyver, lõszer, felszerelés, kellék, pirotechnikai termék (pl. petárda, tûzijáték). Ide tartozik: a fegyvert, lõszert forgalmazó vadászbolt, ahol kiegészítõ jelleggel vadászruházat, -felszerelés stb. is árusítható. Nem ide tartozik: a fegyvert, lõszert nem forgalmazó vadászbolt (1603). 1700. Háztartási tüzelõanyag-telep Szilárd tüzelõanyag, petróleum, az OMH által hitelesített átfolyásmérõvel és összegezõvel, ólomzárral ellátott mérõmûszeren keresztül, tüzelõolaj tárolótartályból történõ értékesítése. 1701. Palackosgáz értékesítõhely, cseretelep Ide tartozik: a turista használatú palackba történõ pébégáz átfejtése is. 1750. Egyébiparcikk-üzlet Ide tartozik: a háztartási tisztítószer, vegyiáru (pl. szappan, mosószer, súrolószer, fertõtlenítõszer, öblítõ, helyiségillatosító és -szagtalanító készítmény, fényesítõszer, krém) lábbelihez, bútorhoz, padlóhoz, üveghez, fémhez stb.; a mezõgazdasági, méhészeti és borászati cikk, pincegazdasági felszerelés, vetõmag, tápszer, takarmány, termésnövelõ anyag, növényvédõszer, kötözõfonal, zsineg, szakkönyv stb. szaküzletben, gazdaboltban történõ értékesítése, ahol kiegészítõ jelleggel a tevékenységhez szükséges eszköz, kisgép is forgalmazható; a fotó- és optikai cikk: fotó-, optikai- és precíziós felszerelés, alkatrész, tartozék film, fotóvegyszer, kontaktlencse, szemüveglencse, szemüvegkeret, kész szemüveg (pl. napszemüveg, olvasószemüveg), távcsõ, optikai teleszkóp, mikroszkóp, folyadékkristályos kijelzõ, analóg és digitális fényképezõgép, filmfelvevõ gép, vetítõ, filmtechnikai nagyító és kicsinyítõ berendezés, fotó-optikai alkatrész és tartozék, kézi hosszmérõ eszköz, barométer, fénymérõ, hõmérõ, fotó-optikai cikkek tisztítószere stb.; a kegytárgykereskedés: kegyszer, imakönyv, egyházi cikk, temetkezési kellék; a mûalkotás, népmûvészeti és iparmûvészeti áru: egyedi, zsûrizett képzõ-, ipar- és népmûvészeti alkotás, kézmûáru, mûtárgy; az emlék- és ajándéktárgy; a numizmatika tárgykörébe tartozó cikk (pl. bélyeg, érme, papírpénz); az ásvány és ezoterika: ásvány, ezoterikával kapcsolatos termék (pl. feng-shui, füstölõ, aromaterápia, szakkönyv, hang- és képanyag); a kreatív-hobbi és dekorációs termék [saját kezûleg készíthetõ (dísz)tárgyakhoz vásárolható kellék, anyag, technika, minta, szakkönyv stb.];

6. szám

a bababolt: a babafelszerelés, kiegészítõ (pl. gyermekkocsi, babaágy, babaruházat, babaápolási cikk), bébiétel és ital széles választéka; a lovasbolt: a lótartáshoz, lovassporthoz kapcsolódó lószerszám, lóápolási cikk, lovasruházat, táp és táplálékkiegészítõ stb. széles választéka; a paróka és póthaj (emberi hajból, állati szõrbõl, mûszálból); továbbá minden olyan üzlet, amely a rendeletben feltüntetett iparcikk vegyes- és szaküzletek közé egyértelmûen nem sorolható be. Nem ide tartozik: a videokamera forgalmazása (1352), a mûvészellátó üzlet (1372), a gépjármû-kenõanyag és üzemanyag-adalék árusítása [(1500), illetve meghatározott feltétellel (6020, 6030)], a szemüveglencse egyedi csiszolása és keretbehelyezése, szemüvegjavítás (8800). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a temetkezési szolgáltatás, illetve az ennek keretén belül biztosított temetkezési kellék (pl. koporsó, urna, szemfedél). Használtcikk-kiskereskedelmi üzletek Ide tartozik: az eredeti célra még felhasználható nem új termékek eladása. Nem ide tartozik: a fém- és hulladék-felvásárlás és kereskedés (5700). 1800. Használt cikkek boltja Használt könyv, ruházati cikk, sportszer, bútor, egyéb használtcikk, régiség. Nem ide tartozik: a numizmatika tárgykörébe tartozó cikk (1750), valamint a használt személygépjármû (6010), egyéb gépjármû (6012), személygépjármû-alkatrész (6020), motorkerékpár (6030) kiskereskedelmi értékesítése. 1850. Zálogkereskedés Ide tartozik a zálogházi tevékenység keretén belül felvett és ki nem váltott zálogtárgy kereskedelmi értékesítése. Nem tartozik a rendelet hatálya alá maga a zálogházi tevékenység. 2. Vendéglátás Valamennyi vendéglátóhelyen értékesíthetõ kenyér, péksütemény, tejital, teaital, kávéital, gyümölcs, dohánytermék, gyufa, öngyújtó, postai cikk, képeslap, folyóirat, napilap. Kereskedelmi vendéglátóhely A kereskedelmi vendéglátóhelyen szerencsejátéknak nem minõsülõ szórakoztató játék (pl. teke, biliárd, kártyajáték, játékautomata) és mûsoros elõadás, zene, tánc folytatható. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a játékterem, klub mûködtetése.

6. szám


2110. Melegkonyhás vendéglátóhely Meleg-hideg ételek, cukrászati készítmények, sütõ- és édesipari termékek, kávé, szeszes és szeszmentes italok. Az ételeket meghatározóan a helyszínen készítik, fõzik vagy sütik. Ide tartozik: pl. étterem, vendéglõ, csárda, gyorsétkezõhely, étkezde, kifõzde, étterem-sörözõ, kávéház, vasúti és más személyszállító eszköz étkezõkocsija. 2120. Cukrászda Jellemzõen saját készítésû cukrászati készítmények, édesipari termékek, hideg ételek, ahol a helyben fogyasztás is biztosított. Szeszes és szeszmentes italok. 2130. Italüzlet Különbözõ szeszes és szeszmentes italok kiszolgálása palackozva és kimérve, étel felszolgálása nélkül. A nem a helyszínen készített egyszerû étel (kelt és zsíros tésztából készített finompékáru, pogácsa, szendvics stb.) is értékesíthetõ. Ide tartozik: pl. teázó, drinkbár, sörbár, borozó, italbolt, kocsma. 2140. Egyéb vendéglátóhely Hideg ételek, melegített kész-, illetve félkész ételek, frissen sült (grillezett) húsok, halak, nyers saláták és zöldségfélék, lángos, édesipari termékek, cukrászati készítmények, kávé, szeszes és szeszmentes italok stb. Ide tartozik: pl. ételbár, tejbár, bisztró, pecsenyesütõ, büfé, falatozó, fagylaltozó, valamint a bármilyen intézményben mûködõ nyílt árusítású vendéglátóhely. Nem ide tartozik: a munkahelyi, intézményi, pl. az iskolai büfé (2220). 2150. Zenés szórakozóhely Különbözõ szeszes és szeszmentes italok értékesítése palackozva és kimérve, étel, élõ és gépzene-szolgáltatás, mûsor. Ide tartozik: pl. mulató, varieté, bár, diszkó. Munkahelyi vendéglátóhelyek 2210. Fõzõkonyhás munkahelyi gyors- és önkiszolgáló étterem Munkahelyen, intézményben, külsõ gazdasági szervezet által mûködtetett, fõzõkonyhával rendelkezõ étterem. Étel és ital készítése, és azok meghatározott személyeknek történõ kiszolgálása, italértékesítés szeszes ital nélkül. Ide tartozik: az alap-, közép-, felsõfokú iskolai oktatásban részesülõ fiataloknak az oktatási intézmény keretei között biztosított fõzõkonyhás étkeztetése, egy adott munkahely (pl. üzem, hivatal vagy sporttelep) dolgozóinak étkeztetése. 2220. Munkahelyi, intézményi büfé Munkahelyen, intézményben, külsõ gazdasági szervezet által fenntartott és mûködtetett büfé, melyben az Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhelynél (2140) elõírt termékek értékesíthetõk, szeszesital kivételével. Ide tartozik: az iskolai büfé is. Szervezetek és a lakosság étkeztetését végzõ központi fõzõkonyha

565

2300. Szervezetek és a lakosság étkeztetését végzõ központi fõzõkonyha Az ételt központi egységben készítik és onnan kerül kiszállításra a fõzõkonyhával nem rendelkezõ szervezet, intézmény: pl. közlekedési (pl. légiforgalmi) társasághoz, sport- és hasonló létesítménybe, iskolába, valamint a lakosság, magánszemélyek részére. Rendezvényi étkeztetés 2400. Rendezvényi étkeztetés Szerzõdéses megegyezésen alapuló vendéglátó tevékenység, a fogyasztó által meghatározott helyen és eseti alkalomra szól. Ide tartozik: pl. a parti-szerviz. 3. Turisztikai szolgáltatás Nem tartozik a rendelet hatálya alá a kizárólag pénzváltási tevékenységet végzõ egység. 3100. Utazási iroda Külön jogszabályban meghatározott utazások szervezése és értékesítése. 3200. Utazási ügynökség Más utazási vállalkozás által szervezett utazások és szolgáltatások értékesítése utasok részére. 3300. Turisztikai szolgáltató iroda Bármely, a turizmussal összefüggõ, utazásszervezésnek, illetve közvetítésnek nem minõsülõ (rész)tevékenység. Ilyenek különösen: a szálláshely közvetítése, értékesítése, fizetõ-vendéglátás üzletszerû szervezése és értékesítése, menetjegy-értékesítés, idegenvezetõi és tolmácsszolgálat, jegyértékesítés, ajándék- és értékcikk-árusítás, gépkocsikölcsönzés, információszolgálat, vízumbeszerzés, személyszállítás, pénzváltási tevékenység a Magyar Nemzeti Bank engedélyével stb., a turisták utazási tájékoztatókkal, tanácsokkal, útitervekkel való ellátása, szálláshelyfoglalás. 4. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás Nem tartozik a rendelet hatálya alá a turisztikai célú magánszálláshely-szolgáltatás (fizetõvendéglátás és falusi szállásadás), valamint az egyéb célú szoba, lakás, apartman kiadása, továbbá az ingatlanok és lakókocsik tartós (havi vagy éves) használatra történõ bérbeadása, lízingelése, vasúti hálókocsi szolgáltatás. 4100. Szálloda Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére elsõsorban rövid idõtartamú tartózkodás céljára bútorozott vendégszobákban és/vagy lakosztályokban szállást és egyéb (pl. étel- és italszolgáltatás, parkolás, mosoda, bankett- és konferencialehetõség, sportolási, szórakozási és pihenési) szolgáltatásokat nyújt, és valamely szállodatípus meghatározott osztályába sorolták be. Mûködési engedély csak önállóan a

566


szállodára adható ki, egyéb más engedélyköteles tevékenység (pl. vendéglátás) folytatásához külön mûködési engedély szükséges. 4200. Panzió (fogadó) Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére elsõsorban rövid idõtartamú tartózkodás céljára bútorozott vendégszobákban szállást és egyéb, a szállodánál szûkebb körû kiegészítõ szolgáltatásokat nyújt, és panzió osztályba sorolták be. Mûködési engedély csak önállóan a panzióra adható ki, egyéb más engedélyköteles tevékenység (pl. vendéglátás) folytatásához külön mûködési engedély szükséges. 4300. Üdülõház Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek (családok, csoportok, gyermekek stb.) részére elsõsorban rövid idõtartamú tartózkodás céljára szállást nyújt, és üdülõház osztályba sorolták be. A férõhelyek bútorozott szobákban állnak rendelkezésre, amelyekhez nappali/étkezõ, konyha és fürdõszoba is tartozhat. A szálláshely megfelelõen közmûvesített területen vagy kempingben található, és egyáltalán nem vagy minimális mértékû kiegészítõ szolgáltatást nyújt. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a ház, illetve bútorozott lakás vagy apartman tartós használatra, jellegzetesen havi vagy éves idõtartamra történõ bérbeadása. 4400. Kemping Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a rövid idõtartamú tartózkodás céljából, pihenési, üdülési céllal érkezõ vendégek és jármûveik (lakókocsi, lakóbusz stb.) részére bekerített, megfelelõen közmûvesített területet (táborhelyet) és egyéb szolgáltató létesítményeket (pl. tisztálkodási, mosási, fõzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosít. A kemping területén található üdülõházra külön mûködési engedély szükséges. 4500. Turistaszálló Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a rövid idõtartamú tartózkodás céljából érkezõ vendégek részére szállást és a teljes szállodai szolgáltatásnál szûkebb körû szolgáltatásokat nyújt, és turistaszálló osztályba sorolták be. 4600. Ifjúsági szálló Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely fiatalkorúak, diákok és fiatal felnõttek részére, rövid idõtartamú tartózkodás céljára szállást, a teljes szállodai szolgáltatásnál szûkebb körû szolgáltatásokat nyújt, és az ifjúsági szálló osztályba sorolták be. Nem ide tartozik: a diákszálló, kollégium és munkásszálló kereskedelmi szálláshely-szolgáltatása (4700). 4700. Egyéb szálláshely Alaptevékenységét tekintve nem kereskedelmi szálláshely, azonban szabad szálláskapacitását szûk körû egyéb szolgáltatások nyújtásával együtt átmeneti idõtartamú tartózkodáshoz kereskedelmi célból vendégek részére kiadja. Ide tartozik: a diákszálló, kollégium, munkásszálló stb.

6. szám

Nem tartozik a rendelet hatálya alá a nem üzleti célú (nonprofit) szálláshely kategóriába tartozó szálláshely. 5. Nagykereskedelem Nem tartozik a rendelet hatálya alá az áru tárolására szolgáló raktárral, telephellyel nem rendelkezõ ügynöki nagykereskedelem. Általános nagykereskedelem 5000. Általános nagykereskedelmi raktár Az élelmiszertermékek és iparcikkek széles körét együttesen forgalmazó raktár. Alapterület: 3000 m2 felett. Ide tartozik: a C+C nagykereskedelmi raktár is. Szakosodott nagykereskedelem 5100. Élelmiszer-, ital-, dohányáru nagykereskedelmi raktár Zöldség-gyümölcs, hús-húskészítmény, tej-, tojás-, étolaj-, zsiradék, alkoholtartalmú és egyéb ital, dohánytermék, cukor, csokoládé, édesség, sütõipari termék, kávé, tea, kakaó és fûszer, hal, rák és egyéb tengeri állat, bébiétel, diabetikus készítmény, kedvtelésbõl tartott állatok eledele stb. 5200. Fogyasztási cikk nagykereskedelmi raktár Textil, ruha és lábbeli, háztartási gép, készülék, rádió, televízió, video- és DVD-készülék, zene- és videofelvétel, porcelán, üvegáru, háztartási vegyi áru, tisztítószer, illatszer, kozmetikai termék, állatgyógyászati termék és készítmény, bútor, szõnyeg, világítóberendezés, óra és ékszer, kerékpár és kerékpár-alkatrész, írószer, papíráru, könyv, magazin, újság, bõráru, turista- és sportfelszerelés, hangszer, játék, fa-, parafa-, vesszõbõl font termék, egyéb háztartási cikk. Nem ide tartozik: az irodabútor (5400), a mûsor nélküli kazetta és lemez (hang- és videokazetta, CD, DVD stb.) (5600), az ipari textilszál és ipari vegyi áru (5700). 5400. Gépek és berendezések nagykereskedelmi raktára Mezõgazdasági gép, berendezés és tartozék, szerszámgép, bányászati- és építõipari gép, textilipari gép, varró- és kötõgép, irodabútor, irodagép és -berendezés, egyéb gép és berendezés. Nem ide tartozik: a háztartási varró- és kötõgép (5200), a számítógép és számítógép-periféria (5600). Nem ide tartozik: a gépjármû (6011), az egyéb gépjármû (pl. tehergépkocsi, utánfutó, lakókocsi) (6013), gépjármûalkatrész (6021), motorkerékpár (6031), kerékpár (5200). 5500. Mezõgazdasági termék nagykereskedelmi raktár Gabona, vetõmag, olajos magvak, feldolgozatlan dohány, takarmány, toll, egyéb mezõgazdasági nyersanyagraktár, dísznövény, vágott virág, bõr stb. Ide tartozik: a vadásztrófea is.

6. szám


5600. Információs, telekommunikációs (ICT) berendezések nagykereskedelmi raktára Számítógép, számítógép-periféria és szoftver, elektronikus és telekommunikációs berendezés és alkatrésze. Nem ide tartozik: az irodagép és -berendezés (5400). 5700. Egyéb szakosodott nagykereskedelmi raktár Üzemanyag, kenõ- és adalékanyag, tüzelõanyag, érc, fém, fa, építõanyag, szaniteráru, vas- és fémáru, szerelvény, fûtési berendezés, ipari vegyi áru, ipari felhasználású textilszál, papír, drágakõ, hulladék, betétdíjas göngyöleg stb. Ide tartozik: a szállítási és közlekedési vállalatok saját ellátását szolgáló üzemanyagkút is. Nem ide tartozik: a háztartási célú vezeték, kapcsoló és más villamossági szerelvényáru (5200), a háztartási célú vegyi áru és illatszer (5200), a nem ipari textilszál (5200), a gépjármû-gumiabroncs (6021). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a háztartási és ipari hulladék ártalmatlanítás céljából történõ gyûjtése és kezelése. Vegyes termékkörû iparcikk nagykereskedelem 5800. Iparcikk nagykereskedelmi raktár Az iparcikkek széles körének specializáció nélküli nagykereskedelme. Nem ide tartozik: az élelmiszertermékek és iparcikkek széles körét együttesen forgalmazó raktár (5000). 6. Gépjármû- és motorkerékpár-kereskedelem, motorkerékpár-javítás Ide tartozik: az új és használt gépjármû, valamint gépjármû és motorkerékpár alkatrész és tartozék nagy- és kiskereskedelme, és a motorkerékpár-javítás. Nem ide tartozik: az üzemanyag nagykereskedelme (5700) és kiskereskedelme (1500), a gépjármûvek kölcsönzése (7100–7200) és a motorkerékpár-kölcsönzés (7300). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a gépjármû-javítás, szervízszolgáltatás (pl. mechanikai és villamossági javítás, karosszériajavítás, fényezés, festés, szélvédõ és ablak javítása, gumiabroncs és gumibelsõ javítása, felszerelése, cseréje), az autómosási szolgáltatás, valamint az ügynöki tevékenység. 6010. Személygépjármûvek kiskereskedelmi üzlete Meghatározóan lakossági célú új és használt személygépjármû, és a 3,5 tonnánál könnyebb személyszállításra szolgáló terepjáró gépjármû kiskereskedelmi értékesítése. Nem ide tartozik: a személygépjármû-alkatrész és -tartozék (6020), a motorkerékpár (6030), a lakókocsi, lakóautó kiskereskedelmi értékesítése (6012). Nem tartozik a rendelet hatálya alá az autó- és autógumi-szerviz szolgáltatás és az autómosás.

567

6011. Gépjármûvek nagykereskedelmi üzlete, raktára Meghatározóan gazdálkodó szervezetnek, intézménynek, kiskereskedõnek történõ új és használt személygépjármû és 3,5 tonnánál könnyebb gépjármû értékesítése. Ide tartozik: a 3,5 tonnánál könnyebb, személyszállításra szolgáló speciális gépjármû (pl. minibusz, mentõautó), a 3,5 tonnánál könnyebb terepjáró gépjármû nagykereskedelmi értékesítése is. Nem ide tartozik: a gépjármûalkatrész- és -tartozék nagykereskedelmi raktár, üzlet (6021), a motorkerékpár nagykereskedelmi raktár, üzlet (6031). 6012. Egyéb gépjármû kiskereskedelmi üzlet Meghatározóan lakossági célú új és használt, 3,5 tonnánál könnyebb gépjármû, mint a lakókocsi és lakóautó, utánfutó stb. Nem ide tartozik: a személyszállításra szolgáló terepjáró kiskereskedelmi értékesítése (6010), a motorkerékpár kiskereskedelmi üzlet (6030). 6013. Egyéb gépjármû nagykereskedelmi raktár, üzlet Meghatározóan gazdálkodó szervezetnek, intézménynek, kiskereskedõnek történõ új és használt egyéb gépjármû (pl. autóbusz, tehergépkocsi, pótkocsi, nyergesvontató, lakókocsi, lakóautó), és a 3,5 tonnánál nehezebb terepjáró gépjármû nagykereskedelmi értékesítése. Nem ide tartozik: a személygépjármû, a 3,5 tonnánál könnyebb, személyszállításra szolgáló speciális gépjármû (pl. minibusz, mentõautó), a 3,5 tonnánál könnyebb terepjáró gépjármû nagykereskedelmi értékesítése (6011), a motorkerékpár nagykereskedelmi raktár, üzlet (6031). 6020. Személygépjármû-alkatrész és -tartozék kiskereskedelmi üzlet Meghatározóan a lakossági célú gépjármû-alkatrész, -tartozék, -felszerelés (pl. új, használt és újrafutózott gumiabroncs és gumibelsõ, gyújtógyertya, akkumulátor, izzó, elektromos alkatrész, biztonsági öv) értékesítése. Kiegészítõ jelleggel gépjármû-kenõanyag (olaj, zsír), adalék (fagyásgátló) stb. is forgalmazható. Ide tartozik: a bontásból származó személygépjármû-alkatrész kiskereskedelmi értékesítése is. Nem ide tartozik: a gépjármûbe szerelhetõ híradástechnikai cikk (pl. autórádió, CD-lejátszó) kiskereskedelmi értékesítése (1352). 6021. Gépjármû-alkatrész és -tartozék nagykereskedelmi raktár, üzlet Meghatározóan gazdálkodó szervezetnek, intézménynek, kiskereskedõnek történõ gépjármû-alkatrész, -tartozék, -felszerelés (pl. új, használt és újrafutózott gumiabroncs és gumibelsõ, gyújtógyertya, akkumulátor, izzó, elektromos alkatrész, biztonsági öv) értékesítése. Kiegészítõ jelleggel kenõanyag, adalékanyag stb. is forgalmazható. Ide tartozik: a bontásból származó gépjármû-alkatrész nagykereskedelmi értékesítése is. Nem ide tartozik: gépjármû-nagykereskedelem (6011) és motorkerékpár- és motorkerékpár-alkatrész nagykereskedelem (6031), a gépjármûbe szerelhetõ híradástechnikai

568


cikk (pl. autórádió, CD-lejátszó) nagykereskedelmi értékesítése (5200). 6030. Motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész és -tartozék kiskereskedelmi üzlet Meghatározóan a lakosság részére történõ új és használt motorkerékpár (moped is), motorkerékpár alkatrész és tartozék kiskereskedelmi értékesítése. Kiegészítõ jelleggel kenõanyag, adalék stb. is forgalmazható. Ide tartozik: a motorkerékpár-alkatrész és -tartozék csomagküldõ tevékenység is. Nem ide tartozik: a kerékpár és -alkatrész kiskereskedelem (1603), a kerékpár és -alkatrész nagykereskedelem (5200), a motorkerékpár-kölcsönzés (7300) és a kerékpárjavítás (8800). 6031. Motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész és -tartozék nagykereskedelmi raktár, üzlet Más gazdálkodó szervezet, intézmény részére történõ új és használt motorkerékpár (moped is), motorkerékpár-alkatrész és -tartozék értékesítése. Kiegészítõ jelleggel kenõanyag, adalék stb. is forgalmazható. Ide tartozik: a motorkerékpár-alkatrész és -tartozék csomagküldõ tevékenység is. Nem ide tartozik: kerékpár és kerékpár-alkatrész nagykereskedelem (5200). 6032. Motorkerékpár javító mûhely Motorkerékpár karbantartása és javítása, speciális javítás, hibaelhárítás. Nem ide tartozik: a kerékpárjavítás (8800). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a gépjármûjavítás. 7. Kölcsönzés Nem tartozik a rendelet hatálya alá az a szolgáltatási tevékenység, amely a vállalkozás telephelyén, vagy azon kívül, komplex szolgáltatás keretében eszközöket biztosít az igénybe vevõ részére (pl. fitness-terem, gokart-pálya, vízicsúszda-szolgáltatás, üzemeltetés). 7100. Személygépjármû kölcsönzõ Személygépjármû és a 3,5 tonnánál kisebb teherbírású gépjármû kölcsönzése. Nem ide tartozik: a motorkerékpár (7300) és a kerékpár (7600) kölcsönzése. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a gépjármûvezetõvel együtt igénybe vett kölcsönzés. 7200. Gépjármû-kölcsönzõ A 3,5 tonnánál nagyobb teherbírású gépjármû (pl. teherautó, pótkocsi, nyerges vontató) és szabadidõs jármû kölcsönzése. 7300. Egyéb szárazföldi jármû-kölcsönzõ Motorkerékpár, lakóautó, autóhoz kapcsolható lakókocsi, utánfutó stb. vezetõ nélküli kölcsönzése. Nem ide tartozik: a kerékpár kölcsönzése (7600). 7400. Vízijármû-kölcsönzõ Csónak, légpárnás jármû személyzet nélküli kölcsönzése.

6. szám

Nem ide tartozik: a szórakozáshoz, szabadidõ eltöltéséhez vitorláshajó, vízi sporteszköz (pl. motorcsónak, jet ski, vízibicikli, vízisí) kölcsönzése (7600). 7500. Videokazetta, DVD kölcsönzése Mûsoros videokazetta, DVD (nem könyvtári) kölcsönzése otthoni szórakozás céljából. Ide tartozik: a videojáték kölcsönzése is. Nem ide tartozik: a video- és DVD-készülék kölcsönzése (7800). 7600. Szabadidõs- és sporteszköz kölcsönzõ Szórakozáshoz, szabadidõ eltöltéséhez használt cikk kölcsönzése: kerékpár, vízi jármû (pl. vitorlás hajó, motorcsónak, vízibicikli) és vízisport-eszköz és felszerelés (pl. kajak, kenu, szörf, vízisí), légisport-eszköz (pl. vitorlázóés sárkányrepülõ), télisport-felszerelés (pl. korcsolya, sífelszerelés, snowboard), egyéb sportfelszerelés (pl. golf, tenisz), kempingfelszerelés (pl. kempingszék és napernyõ) kölcsönzése. Nem ide tartozik: a mûsoros hanghordozó (hanglemez, audiokazetta, CD és hasonló hangfelvétel) (7800) és a videokazetta-, DVD-, videojáték (7500) kölcsönzése. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a gokart-pálya, fittness- és kondícionáló terem. 7700. Számítógép és -felszerelés kölcsönzõ Számítógép, számítástechnikai eszköz, nyomtató, háztartási célú irodai gép, berendezés és felszerelés (pl. fénymásoló, írógép és berendezés és más irodai gép) kölcsönzése. Nem ide tartozik: a telefon, fax (7900) kölcsönzése. 7800. Egyéb személyi és háztartási cikk kölcsönzõ Ide tartozik: a televízió-, rádió-, videokészülék: a háztartásban használatos televízió-, rádió-, video- és DVD-készülék, kazettás magnó, HIFI berendezés és különféle szórakoztató-elektronikai berendezés, készülék és tartozék, különbözõ mûsoros hanghordozó (pl. hanglemez, audiókazetta, CD és hasonló hangfelvétel) stb.; a háztartási eszköz: elektromos és nem elektromos háztartási gép, berendezés és felszerelés (pl. hûtõszekrény, mosógép, háztartási robotgép, grillsütõ, kenyérpirító, légkondicionáló), konyhai felszerelés (pl. asztali, étkezési edény, evõeszköz, teríték, üvegáru), dísztárgy, háztartásiés lakástextília (pl. ágynemû, szõnyeg, függöny, asztalterítõ), könyv, újság stb.; a szerszám: a háztartásokban és a ház körüli, kerti munkákhoz szükséges gép, szerszám és felszerelés (pl. barkácsgép, kéziszerszám, fûnyíró); a bútor és lakberendezési cikk: pl. asztal, ágybetét, dísztárgy, virág és dísznövény; a fotó-optikai cikk: fotófelszerelés és egyéb optikai termék; a hangszer, kotta és kiegészítõ (pl. kottatartó); a ruházat: esküvõi ruha, jelmez, lábbeli, kiegészítõ (pl. ékszer, bizsu) kölcsönzése. Nem ide tartozik: a személygépjármû (7100), az egyéb szárazföldi jármû (7300), vízijármû (7400), a videojáték,

6. szám


videokazetta és DVD-lemez (7500), a szabadidõs és sporteszköz (7600) kölcsönzése. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a könyv, újság és folyóirat, zenei és videofelvétel stb. könyvtári kölcsönzése. 7900. Egyéb gép, berendezés és tárgyi eszköz kölcsönzõ Telekommunikációs eszköz (pl. telefon, fax), valamint egyéb fel nem sorolt, meghatározóan háztartásokban használatos gép, berendezés kölcsönzése. Nem ide tartozik: a számítógép, irodagép, berendezés (7700), a ház körüli munkához, hobbikerthez gép, szerszám, felszerelés (pl. barkácsgép, kéziszerszám, fûnyíró) (7800) kölcsönzése. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a játéktermi játékautomata-kölcsönzés. 8. Fogyasztási cikk javító-szolgáltatás Ide tartozik: meghatározóan a háztartásokban használatos számítógép és periféria, valamint kommunikációs eszköz javítása és karbantartása, személyi- és háztartási cikk stb. javítása. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a gépjármû-javítás, a képzõmûvészeti, múzeumi tárgy (pl. festmény) mûértékének helyreállítása (restaurálása), valamint az ipari tevékenységként végzett javítás, karbantartás (pl. pénztárgépjavítás). 8100. Számítógép és periféra javító mûhely, fiók Kézi számítógép, asztali számítógép, hordozható (laptop) számítógép, noteszgép, mágneslemezes meghajtó, flash meghajtó és egyéb tárolóeszköz, optikai lemezmeghajtó (pl. CD-RW, CD-ROM, DVD-ROM, DVD-RW), nyomtató, monitor, billentyûzet, egér, botkormány és trackball eszköz, belsõ és külsõ számítógép modem, lapolvasó (szkenner), virtuális valóság sisak, számítógép-kivetítõ stb. javítása. 8200. Kommunikációs eszköz javító mûhely, fiók Telefon, mobiltelefon, fax készülék, személyhívó stb. javítása. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a meghatározóan nem háztartási célú távközlési átviteli modem, kommunikációs átviteli eszköz (pl. híd, router), professzionális televíziós és videokamera javítása és karbantartása. 8300. Szórakoztató-elektronikai cikk javító mûhely, fiók Televízió, rádió, videomagnó, CD- és DVD-készülék, háztartási célú videokamera stb. javítása. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a helyhez kötött antenna, parabola antenna szerelése, javítása. 8400. Háztartási gép, otthoni és kerti eszköz javító mûhely, fiók Fagyasztó- és hûtõszekrény, tûzhely, mosógép, ruhaszárítógép, mosogatógép, porszívó, varrógép, szobai légkondicionáló berendezés, háztáji mezõgazdasági kisgép,

569

hobbikerti kisgép, fûnyíró, sövényvágó, lombszívó és -fúvó berendezés stb. javítása. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a gépi meghajtású kéziszerszám és a központi légkondicionáló rendszer javítása. 8500. Lábbeli és egyéb bõráru javító mûhely, fiók Csizma, cipõ, bõrönd, táska stb. javítása, cipõsarkalás. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a lábbelikészítés. 8600. Bútor és lakberendezési tárgy javító mûhely, fiók Lakásbútor, lakberendezési tárgy újrakárpitozása, újrafényezése, javítása. Ide tartozik: a képkeretezés is. 8700. Óra- és ékszerjavító mûhely, fiók Órajavítás, elemcsere, ékszerjavítás és -átalakítás. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a fémek ipari gravírozása, metszése, a blokkolóóra, idõ/dátum bélyegzõ, idõzár és más hasonló idõmérõ eszköz javítása. 8800. Egyéb személyi- és háztartási cikk javító mûhely, fiók Ide tartozik: a kulcsmásolás és késélezés; a szemüveglencse egyedi csiszolása és keretbehelyezése, szemüvegjavítás; a textiljavítás: kész textil- és ruházati cikk felújítása, utólagos javítása, átalakítása, mûstoppolása; a kerékpár-, sport- és szabadidõscikk: a kerékpárjavítás, kerékpárgumi, sportszer, labda, kempingcikk stb. javítása; a hangszerjavítás, hangszerkellék javítása, hangolás; a gravírozás, textildíszítés: késztermék (pl. golyóstoll, öngyújtó) utólagos gravírozása, metszése és (pl. törölközõ, póló) utólagos hímzése, nyomása; és további fel nem sorolt személyes és háztartási cikk javítása. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a ruházati cikk készítése, a gépi meghajtású kéziszerszám javítása, a sportés vadászfegyver javítása, a beépített bútor, konyha beszerelése, a könyvrestaurálás és kötés, gépjármû- és autógumi-szervíz (gumiabroncs és belsõ javítása, felszerelése, cseréje), helyhez kötött antenna, parabolaantenna szerelése, javítása, a fémek ipari gravírozása, metszése. 9. Termelõi borkimérés 9000. Termelõi borkimérés Kizárólag saját termelésû bor nem vendéglátóipari tevékenység keretében elvitelre történõ értékesítése a termelõ saját borelõállító helyén (pl. borpince). Az elvitelre történõ értékesítésen túlmenõen borkóstolás is lehetséges. Ez esetben biztosítani kell a kézmosás és a kóstoláshoz használt pohár mosogatásának lehetõségét. Mosogatási feltétel hiányában egyszer használatos vagy ajándékpohár szükséges. Nem ide tartozik: a bor szaküzletben történõ értékesítése (1260) és a termelõi, tájjellegû borozó (2130).”

570

3. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez

Nyilvántartás a .................................... önkormányzat területén mûködõ, megszûnt üzletekrõl Az engedély kiadásának, módosításának, visszavonásának idõpontja

Az önkormányzat által kiadott

Az üzlet

címe

nyilvántartási szám

1 2 3 4 5 6

b

c

irányítószám

út/utca/tér megnevezés, házszám, emelet, ajtó/üzletközpont megnevezése6 mozgóbolt esetében az árusításra engedélyezett területek

üzletköri száma

TEÁOR száma

h

i

j

k

Nyilvántartásba vétel indoka1 év

d

hó, nap

e

megnevezése

f

g

fõtevékenységének

címe/székhelye

nyitva tartása3

l

alapterülete (m2)4

m

statisztikai számjele5; cégjegyzékszám/vállalkozói ig. szám; adószáma

neve

n

o

település

utca, házszám

p

r


a

jelölés2

KSH által adott nyilvántartási szám

Az üzletet üzemeltetõ kereskedõ

1 = Új üzlet nyitása, 2 = Módosítás, 3 = Üzlet megszûnése. CS = Csomagküldõ kereskedelmi tevékenység, M = Mozgóbolt, K = Kiegészítõ kereskedelmi tevékenység. 1 = Állandó jelleggel nyitva tartó üzlet napi/heti nyitvatartási ideje, 2 = Idényjelleggel nyitva tartó üzlet napi/heti nyitvatartási ideje, 3 = mozgóbolt esetében az árusításra kijelölt napok. A tevékenység végzésére szolgáló hasznos alapterület. Az üzletet üzemeltetõ kereskedõ statisztikai számjelének elsõ 8 számjegye, illetve a termelõi borkimérést végzõ õstermelõ õstermelõi igazolványszáma. A bevásárlóközpont, üzletközpont, illetve piac neve és az üzlet azon belüli azonosítója.

6. szám

6. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 4. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez

A rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján közterületen árusítható termékek Napilap és hetilap, folyóirat, könyv Levelezõlap Virág Léggömb Zöldség, gyümölcs Pattogatott kukorica Fõtt kukorica Sült gesztenye Csomagolt pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró Vattacukor és gyárilag vagy az elõállító által csomagolt cukorka Fagylalt, jégkrém Ásványvíz, üdítõital, kávé OÉTI engedéllyel

5. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez A) A rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó jövedéki termékek az alábbi üzletköri számokat tartalmazó mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekben árusíthatók: Üzemanyagok: 1500. Üzemanyagtöltõ állomás Tüzelõolaj: 1500. Üzemanyagtöltõ állomás 1700. Háztartási tüzelõanyag 1701. Palackosgáz értékesítõhely, cseretelep Egyéb ásványolaj termékek: 1111. Hipermarket 1112. Élelmiszerüzlet 1121. Iparcikk áruház és szakáruház 1122. Iparcikküzlet 1363. Festékek, lakkok, vasáru, barkács és építési anyagok üzlete 1750. Egyébiparcikk-üzlet kizárólag a háztartási tisztítószert, vegyi árut értékesítõ helyen 1500. Üzemanyagtöltõ állomás 1700. Háztartási tüzelõanyag 1701. Palackosgáz értékesítõhely, cseretelep Valamennyi jármû- és jármûalkatrész kereskedelmi üzletben, raktárban Szeszes italok, úgymint alkoholtermékek, köztes alkoholtermékek, bor, pezsgõ és sör: 1111. Hipermarket 1112. Élelmiszerüzlet

571

1121. Iparcikk áruház és szakáruház 1122. Iparcikküzlet 1260. Palackozott italok szaküzlete Valamennyi vendéglátó üzletkörû egységben, kivétel a Fõzõkonyhás munkahelyi gyors- és önkiszolgáló étterem (2210) és Munkahelyi, intézményi büfé (2220) 4100. Szálloda 4200. Panzió (fogadó) 9000. Termelõi borkimérés Dohánytermékek: 1111. Hipermarket 1112. Élelmiszerüzlet 1121. Iparcikk áruház és szakáruház 1122. Iparcikküzlet 1270. Dohányáru üzlet Valamennyi vendéglátó üzletkörû egység (2110–2400) 4100. Szálloda 4200. Panzió (fogadó)

B) A rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó jövedéki termékek az alábbi, a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendeletben elõírt üzletköri számokat tartalmazó, és a jelen rendelet hatálybalépésekor már mûködõ és érvényes mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekben árusíthatók mindaddig, amíg azok módosítására e rendelet 23. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján nem kerül sor: Üzemanyagok: 150 Tüzelõolaj: 150; 170 Egyéb ásványolajtermékek: 111; 112; 113; 114; 1363; 141; 150; 170 Szeszes italok, úgymint alkoholtermékek, köztes alkoholtermékek, bor, pezsgõ és sör: 111; 112; 113; 114; 126; 128; 211; 212; 213; 214; 215; 216; 411; 412; 421; 422; 1261 Dohánytermékek: 111; 112; 113; 114; 127; 128; 211; 212; 213; 214; 215; 216; 220; 411; 412; 421; 422 C) A rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó jövedéki termékek az alábbi, a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendeletben elõírt üzletköri számokat tartalmazó és a jelen rendelet hatálybalépésekor már mûködõ és érvényes mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekben árusíthatók mindaddig, amíg azok módosítására, e rendelet 23. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján nem kerül sor:

572


Üzemanyagok: I/83

6. szám

Szeszes italok, úgymint alkoholtermékek, köztes alkoholtermékek, bor, pezsgõ és sör: I/0; I/10; I/11; I/12; I/21; I/27; I/29; II/1; II/2; II/3; II/5

Tüzelõolaj: I/82; I/83 Egyéb ásványolajtermékek: I/0; I/10; I/11; I/12; I/21; I/41; I/44; I/82; I/83

Dohánytermékek: I/0; I/10; I/11; I/12; I/21; I/28; I/29; II/1; II/2; II/3; II/4; II/5”

6. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez Fordítókulcs A 2. melléklet szerinti üzletköri szám

Korábbi szám

1. Kiskereskedelmi üzletek I/0, I/10, I/11, 111, 112. 1111. I/0, I/10, I/11, I/12, I/21, 111, 113. 1112. 1210. I/22, 121, 128. 1220. I/23, 122. 1230. I/24, 123. 1240. I/25, 124. 1250. II/2, I/26, 125. 1260. I/27, 126. 1270. I/28, 113, 127, 128. 1280. I/29, 121, 128. 1290. I/42, 129. I/0, I/10, 112. 1121. I/10, 114. 1122. 1310. I/31, 131, 1341. 1320. I/32, 132. 1330. I/33, 133. 1342. I/10, I/51, I/53, I/61, I/64, I/72, 1342, 1343, 1344, 1353, 1614. 1351. I/0, I/10, I/51, I/52, I/53, 112, 114, 1344, 1351, 1361. 1352. I/52, 1352. 1353. I/64, 1353. 1354. I/52, 1352, 1354. I/10, I/41, I/44, I/51, I/63, I/81, 1363. 114, 1361, 1362, 1363, 141, 1603. 1371. I/62, 1371. 1372. I/62, 1372, 1373. 1380. I/54, 138. 1420. I/41, I/42, I/43, 142. 1430. 143. I/10, I/32, I/33, I/41, I/42, I/43, 1452. I/52, 114, 132, 133, 1351, 1352, 141, 142.

Megnevezés

Hipermarket Élelmiszerüzlet Zöldség- és gyümölcsüzlet Hús-, húsáruüzlet Halüzlet Kenyér- és pékáruüzlet Édességüzlet Palackozott italok szaküzlete Dohányáruüzlet Egyébélelmiszer-üzlet Közérzetjavító és étrend-kiegészítõ termékek szaküzlete Iparcikk áruház és szakáruház Iparcikküzlet Textilüzlet Ruházati üzlet Lábbeli- és bõráruüzlet Bútor, lakberendezés, háztartási felszerelés, világítástechnikai és hangszerüzlet Villamos háztartási készülékek és villamossági cikkek üzlete Audio- és videoberendezések üzlete Zenei és videofelvételek, kazetták szaküzlete Telekommunikációs cikkek üzlete Festékek, lakkok, vasáru, barkács és építési anyagok üzlete Könyvesbolt Hírlap-, papír- és írószer, mûvészellátó üzlet Számítógép és szoftverüzlet Illatszerüzlet, drogéria Állatgyógyászati termékek üzlete Közérzettel kapcsolatos termékek üzlete

6. szám


A 2. melléklet szerinti üzletköri szám

1500. 1602. 1603. 1604. 1605. 1606. 1610. 1611. 1615. 1700. 1701. 1750.

1800. 1850.

Korábbi szám

I/83, 150. I/63, 1602. I/63, 1603. I/63, I/76,1604, 1609. I/31, I/62, I/65, 1341, 1605. I/73, 1606. I/29, I/77, 115, 161. I/78, 1611. I/63, 1603, 1615, 1616 I/82, 170. I/82, 170. I/10, I/11, I/31, I/32, I/33, I/41, I/42, I/43, I/51, I/61, I/62, I/63, I/71, I/72, I/74, I/75, 114, 131, 132, 133, 1342, 1343, 1373, 141, 142, 1601, 1603, 1604, 1607, 1608, 1612, 1613. I/9. 180. I/9. 180.

573

Megnevezés

Üzemanyagtöltõ állomás Óra- és ékszerbolt Sportszerbolt Játékáruk üzlete Tapéták, padlóburkolók, szõnyegek és lakástextíliák üzlete Virágbolt és kertészeti üzlet Kedvtelésbõl tartott állatok kereskedése és állateledelbolt Szexuális áruk üzlete Fegyver és lõszer, pirotechnikai termékek üzlete Háztartási tüzelõanyag-telep Palackosgáz értékesítõhely, cseretelep Egyébiparcikk-üzlet

Használt cikkek boltja Zálogkereskedés

2. Vendéglátás 2110. II/1, 211. 2120. II/2, 212. 2130. II/3, 213. 2140. II/5, 214. 2150. II/5, 215, 216. II/4, 220. 2210. II/4, 220. 2220. II/4, 220. 2300. II/1, II/4, II/5, 211, 214, 220. 2400.

Melegkonyhás vendéglátó üzlet Cukrászda Italüzlet Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely Zenés szórakozóhely Fõzõkonyhás munkahelyi gyors- és önkiszolgáló étterem Munkahelyi, intézményi büfé Szervezetek és a lakosság étkeztetését végzõ központi fõzõkonyha Rendezvényi étkeztetés

3. Utazásszervezés 3100. III/1, 310. 3200. III/2, 320. 3300. III/3, 330.

Utazási iroda Utazási ügynökség Turisztikai szolgáltató iroda

4. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás IV/1, 411, 412. 4100. IV/2, 421, 422. 4200. 4300. IV/3, 430. 4400. IV/4, 440. 4500. IV/5, 450. 4600. IV/1, IV/3, IV/5, 460. IV/3, IV/5, 430, 450, 460 4700.

Szálloda Panzió (fogadó) Üdülõház Kemping Turistaszálló Ifjúsági szálló Egyéb szálláshely

5. Nagykereskedelem V/1, 519, 520. Általános nagykereskedelmi raktár 5000. V/1, 511, 512, 513, 514, 515, 516, Élelmiszer-, ital-, dohányáru nagykereskedelmi raktár 5100. 517, 518, 519.

574 A 2. melléklet szerinti üzletköri szám


Korábbi szám

5200. 5400. 5500. 5600.

V/2, V/3, 520. V/3, 540. V/3, 550. V/3, 520, 540.

5700. 5800.

V/3, 530, 531, 532. V/4, 520–550.

6. szám

Megnevezés

Fogyasztási cikk nagykereskedelmi raktár Gépek és berendezések nagykereskedelmi raktára Mezõgazdasági termék nagykereskedelmi raktár Információs, telekommunikációs (ICT) berendezések nagykereskedelmi raktára Egyéb szakosodott nagykereskedelmi raktár Iparcikk nagykereskedelmi raktár

6. Gépjármû- és motorkerékpár-kereskedelem, motorkerékpár-javítás 6010. I/55, 601. Személygépjármûvek kiskereskedelmi üzlete I/55, 601. Gépjármûvek nagykereskedelmi üzlete, raktára 6011. I/55, 601. Egyéb gépjármû kiskereskedelmi üzlet 6012. I/55, 601. Egyéb gépjármû nagykereskedelmi raktár, üzlet 6013. 6020. I/56, 602. Személygépjármû-alkatrész és -tartozék kiskereskedelmi üzlet I/56, 602. Gépjármû-alkatrész és -tartozék nagykereskedelmi raktár, üzlet 6021. 6030. I/57, 603. Motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész és -tartozék kiskereskedelmi üzlet I/57, 603. Motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész és -tartozék nagykereskedel6031. mi raktár, üzlet – Motorkerékpár javító mûhely 6032. 7. Kölcsönzés I/112, 701. 7100. I/112, 701. 7200. I/112, 703. 7300. I/112, 703, 7024. 7400. I/112, 702, 7022. 7500. I/112, 702, 7024. 7600. I/112, 702, 7027. 7700. I/112, 702, 7021, 7023, 7025, 7800. 7026. I/112, 702, 7023, 7027. 7900. 8. Fogyasztási cikk javító-szolgáltatás I/54, 804. 8100. I/52, 804. 8200. I/52, 802. 8300. I/52, I/53, I/63, 804. 8400. I/33, 801. 8500. I/61, 804. 8600. I/63, I/72, 803. 8700. I/31, I/32, I/51, I/63, I/64, 803, 8800. 804, 1601. 9. Termelõi borkimérés 1261. 9000.

Személygépjármû kölcsönzõ Gépjármû-kölcsönzõ Egyéb szárazföldi jármû-kölcsönzõ Vízijármû-kölcsönzõ Videokazetta, DVD kölcsönzése Szabadidõs- és sporteszköz kölcsönzõ Számítógép és -felszerelés kölcsönzõ Egyéb személyi és háztartási cikk kölcsönzõ Egyéb gép, berendezés és tárgyi eszköz kölcsönzõ Számítógép és periféra javító mûhely, fiók Kommunikációs eszköz javító mûhely, fiók Szórakoztató-elektronikai cikk javító mûhely, fiók Háztartási gép, otthoni és kerti eszköz javító mûhely, fiók Lábbeli és egyéb bõráru javító mûhely, fiók Bútor és lakberendezési tárgy javító mûhely, fiók Óra- és ékszerjavító mûhely, fiók Egyéb személyi- és háztartási cikk javító mûhely, fiók

Termelõi borkimérés

6. szám


A gazdasági és közlekedési miniszter 51/2007. (V. 17.) GKM rendelete a gázüzemû munkagép gáz-üzemanyag ellátó berendezései beszerelésének, karbantartásának, javításának, a belsõ égésû motorral üzemelõ munkagép gázüzemûre történõ utólagos átalakításának mûszaki-biztonsági követelményeirõl A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-ának c) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § E rendelet alkalmazási köre a gázüzemû emelõtargonca, rakodógép, mezõgazdasági és erdészeti traktor, közúti jármûnek nem minõsülõ kerekes jármû (a továbbiakban együtt: munkagép) gáz-üzemanyag ellátó berendezésének beszerelésére, karbantartására, javítására, belsõ égésû motorral üzemelõ munkagép gázüzemûre történõ utólagos átalakítására terjed ki.

575

(3) Az engedély iránti kérelemnek a következõket kell tartalmaznia: a) a szerelést végzõ eredeti vagy hiteles cégkivonatát, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát vagy az arra irányuló kifejezett kérelmet, hogy azt a területi hatóság szerezze be, b) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységet szolgáltatásként vagy saját üzemeltetésû munkagépen, esetleg mindkét vonatkozásban végzi-e, c) a szerelést végzõ személyek gázautó-szerelõ képesítésének másolatát, d) ha az ingatlan tulajdonosa és az üzemeltetõje nem azonos, akkor a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát a tevékenység végzéséhez és az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát, vagy az arra irányuló kifejezett kérelmet, hogy azt a területi hatóság szerezze be. (4) A szerelést végzõ mûhely gázbiztonságot érintõ átalakítását a mûhely üzemeltetõjének a területi hatóságnál be kell jelentenie. A változás mértékétõl függõen a területi hatóság az engedélyt változatlanul hagyja, módosítja vagy új engedélyt ad ki. A tevékenységi kör megváltozása esetén a területi hatóság az engedélyt módosítja vagy új engedély ad ki. (5) Az engedély nem mentesíti a munkáltatót a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 21. §-ának (3) bekezdésében rögzített munkavédelmi szempontú elõzetes vizsgálat kötelezettsége alól.

2. § A munkagépek gáz-üzemanyag ellátó berendezéseivel kapcsolatos elsõfokú hatósági jogköröket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) mûszaki-biztonsági feladatkörében eljáró, területileg illetékes mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága (a továbbiakban: területi hatóság) gyakorolja. A területi hatóság elsõ fokú közigazgatási döntése ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a Hivatal központi szerve bírálja el.

4. § (1) A gáz-üzemanyag ellátó berendezés szerelését csak gázautó-szerelõ képesítéssel1 rendelkezõ személy végezheti. (2) A gázüzemû munkagépek szerelését a 2. melléklet szerinti gázbiztonsági követelmények betartásával kell végezni.

5. § 3. §

(1) A területi hatóság az engedély feltételeinek meglétét, a szerelési tevékenységet évenként ellenõrzi.

(1) A gázüzemû munkagép gáz-üzemanyag ellátó berendezésének beszerelése, megbontásával járó javítása, karbantartása, a belsõ égésû motorral üzemelõ munkagép gázüzemûre történõ utólagos átalakítása (a továbbiakban együtt: szerelési tevékenység) a területi hatóság engedélye alapján végezhetõ. Az engedélyt a mûhely üzemeltetõjének kell kérnie.

(2) Ha az ellenõrzés során a területi hatóság megállapítja a 3. § (1), (2) vagy (4) bekezdésében, illetve a 4. §-ban foglaltak megszegését, a mûhely üzemeltetõjét – határidõ kitûzésével – felhívja annak megszüntetésére. A felhívás eredménytelensége esetén a tevékenység megtiltása iránt intézkedik.

(2) A munkagép szerelése az 1. melléklet szerinti gázbiztonsági követelményeknek megfelelõ mûhelyben végezhetõ.

1 Az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet.

576


(1) Amennyiben a sûrített földgáz vagy egyéb gáz-üzemanyag tartály idõszakos ellenõrzésének és használatának idõpontját a gyártó nem határozza meg, az a gyártás idõpontjától számított 3 évig használható. Háromévenként elvégzett, kedvezõ eredményû idõszakos ellenõrzések alapján a használat legfeljebb 20 évig hosszabbítható meg. (2) Cseppfolyós gáz-üzemanyag tartály a gyártástól számított 10 évig használható. Más jogszabály elõírása szerinti idõszakos ellenõrzés alapján a használat legfeljebb 15 évre hosszabbítható meg.

7. § Az e rendeletben meghatározott hatósági eljárásokért a területi hatóság külön jogszabályban2 meghatározott díjat számít fel.

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépését megelõzõen a munkagép gáz-üzemanyag ellátó berendezésének szerelését végzõ mûhelyek tevékenységére vonatkozó korábbi engedélyek a rendelet hatálybalépését követõ egy év elteltével érvényüket vesztik.

9. § A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

2 A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyes mûszaki biztonsági közigazgatási eljárásainak és igazgatási jellegû szolgáltatásainak díjáról szóló 129/2005. (XII. 29.) GKM rendelet.

6. szám

1. melléklet az 51/2007. (V. 17.) GKM rendelethez Munkagépek gáz-üzemanyag ellátó berendezése szerelését végzõ mûhelyek gázbiztonsági követelményei I. Általános követelmények 1. A mûhely a „C” tûzveszélyességi osztályra vonatkozó tûzvédelmi követelményeknek feleljen meg. 2. A mûhely légterébe került autógázt jelzõ gázérzékelõt és eltávolítását biztosító szellõztetõ berendezést kell felszerelni, amely a következõ mûszaki követelményeknek megfelel: 2.1. A gázérzékelõ a jármûben használt autógáz a) alsó éghetõségi koncentrációjának 20%-án hallható és látható módon adjon jelzést, és egyidejûleg indítsa a szellõztetõ berendezést, b) alsó éghetõségi koncentrációjának 40%-án válassza le a mûhely villamos hálózatát, a robbanásbiztos villamos berendezések kivételével. 2.2. A szellõztetõ berendezésnek biztosítania kell a mûhely legalább óránkénti ötszörös légcseréjét. 3. Az 500 m3-nél nagyobb mûhely esetében, ha a tevékenységet az alapterület 20%-ánál kisebb helyen, a bejárati kapuhoz közel végzik, a mûhelyben nem kell szellõztetõ berendezést felszerelni, és a villamos berendezések kézi kapcsolással választhatók le a villamos hálózatról. Ilyen esetben a területi hatóság egyéb feltételeket is meghatározhat. 4. A mûhelyben nyílt égésterû tüzelõberendezés nem alkalmazható. 5. A mûhelynek szabadba nyíló kapuval kell rendelkeznie. 6. A mûhelyt – az egyéb elõíráson túl – el kell látni további 1 db legalább 43A 183B egységtûz oltására alkalmas porral oltó kézi tûzoltó készülékkel. 7. A javításra kerülõ gáz-üzemanyag ellátó berendezés kialakításától függõen a mûhelynek rendelkeznie kell a munkagép alatti munkák biztonságos végzéséhez szükséges szerelõaknával vagy emelõberendezéssel.

II. Cseppfolyós gázzal mûködõ üzemanyag ellátó berendezés szerelését végzõ mûhelyre vonatkozó további követelmények 1. A padozattól mért 0,15 méter magasságban szerelõállásonként legalább 1-1 db egymástól függetlenül mûködõ gázérzékelõt kell felszerelni. A szellõztetésnek a mûhely alsó légterét megfelelõen át kell öblítenie.

6. szám


2. A mûhely padlószintje nem lehet a terepszintnél mélyebben (kivéve: szerelõakna). 3. A helyiségben nem lehet olyan mélyedés vagy üreg, amelyben a gáz-üzemanyag összegyûlhet (kivéve: szerelõakna). 4. A gáz-üzemanyag ellátó berendezés szerelésére szolgáló szerelõakna padozatától mért 0,15 méter magasságban 2 db egymástól függetlenül mûködõ gázérzékelõt kell beépíteni, valamint arról vezérelt akna-szellõztetõ berendezést kell alkalmazni. A szerelõakna vészszellõztetõ berendezése legalább óránként ötszörös légcserét biztosító elszívásos rendszerû legyen, elszívó nyílásai víztõl védetten az aknapadozat szintjében kerüljenek elhelyezésre.

577

7. Gáz-üzemanyag ellátó berendezésen végzett javítás után minden esetben el kell végezni a tömítettségi vizsgálatot. 8. A tartály ürítését, töltését az erre szolgáló berendezéssel a szabadban kell végezni.

II. Cseppfolyós gázüzemû munkagépek szerelése 1. Gáz-üzemanyag ellátó berendezés javítása. 1.1. A szerelésnél csak robbanásbiztos kivitelû kézilámpát szabad használni. 1.2. A gáz-üzemanyag ellátó berendezés szerelésekor antisztatikus egyéni védõeszközt kell viselni.

III. Sûrített földgáz üzemû üzemanyag ellátó berendezés szerelését végzõ mûhelyre vonatkozó további követelmények 1. A mennyezet szintjéhez közel, szerelõállásonként legalább 1-1 db egymástól függetlenül mûködõ gázérzékelõt kell felszerelni. 2. A szellõztetésnek befúvással kell mûködnie oly módon, hogy a felsõ légteret megfelelõen átöblítse.

2. melléklet az 51/2007. (V. 17.) GKM rendelethez Gázüzemû munkagépek szerelésének gázbiztonsági követelményei I. Általános követelmények 1. Gázszivárgás észlelése esetén tilos: – a munkagépet bármelyik üzemanyaggal üzemeltetni, – a gázszivárgás megszüntetéséig a munkagépen mindenfajta más tevékenységet végezni. 2. Gázszivárgás észlelése esetén a munkahelyet azonnal áramtalanítani kell. 3. A gázüzemû munkagépeken nyílt lánggal vagy szikraképzõdéssel járó munkát végezni csak a vezetékrendszer gáztalanítása és a tartály kiszerelése után szabad. 4. A rögzített tartály ürítését e célra kialakított ürítõberendezéssel kell végezni. 5. A gáz-üzemanyag ellátó berendezés tömörségvizsgálatához rendelkezni kell kézi gázszivárgás ellenõrzõ készülékkel, melynek jelzéshatára az alsó éghetõségi koncentráció legfeljebb 5%-a, ±20% legnagyobb megengedett hibával. 6. Járó motornál tilos a gáz-üzemanyag ellátó rendszer megbontással történõ javítása.

1.3. A kiszerelt, üres vagy gázt tartalmazó tartály ideiglenes tárolása a tûzvédelmi követelményeknek megfelelõen kialakított tárolóhelyen történhet. 2. Gáz-üzemanyag ellátó berendezést nem érintõ javítás. 2.1. Amennyiben a tartálykivezetõ szelepek zárva vannak és vezetékrendszert a motor mûködtetésével gázmentesítették, a munkagép gáz-üzemanyag ellátó berendezést nem érintõ szerkezeti részei ugyanolyan biztonsági feltételekkel javíthatók, mint a nem gáz-üzemanyaggal mûködõ munkagépek, ha – a tartályszelepek a javítás idõtartama alatt zárva maradnak, vagy a cserélhetõ tartályt leszerelték, – a munka során a tartály nem éri el a 40 °C-nál nagyobb hõmérsékletet. 2.2. Amennyiben a tartály kivezetõ szelepeit nem zárták le és a vezetékrendszert nem gázmentesítették, a gáz-üzemanyag ellátó rendszert nem érintõ szerelés csak olyan helyen végezhetõ – amely a környezõ talajszintnél nem fekszik mélyebben, – amelynek szellõzése biztosítja az óránkénti legalább háromszoros légcserét, – amelynél a munkagéptõl minden irányban mért 5 méteres távolságon belül nem található üreg nyílása, vízzár nélküli padlóösszefolyó, – ahol a szerelõakna vagy más mélyedés gáz-üzemanyag koncentrációját hanggal és fénnyel jelzõ készülékkel látták el.

III. Sûrített földgáz, az egyéb gáz ellátó berendezések A sûrített földgáz, az egyéb gáz-üzemanyag ellátó berendezés szerelését a gáz-üzemanyag tulajdonságai, és a cseppfolyós gáz-üzemanyag ellátó berendezés szerelésére vonatkozó követelmények figyelembevételével kell végezni.

578


A gazdasági és közlekedési miniszter, valamint az oktatási és kulturális miniszter 52/2007. (V. 17.) GKM–OKM együttes rendelete az audiovizuális mûsorszámok felújításának, valamint szolgáltatásának mûszaki, minõségi és egyéb követelményeirõl A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény (a továbbiakban: NAVA tv.) 18. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának h) pontjában megállapított feladatkörében, valamint az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában megállapított feladatkörében a következõket rendeljük el:

A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 38. §-ának (5) bekezdésében megjelölt intézményekre terjed ki.

NAVA-pontok létesítése

6. szám

(3) Az Szjt. 38. §-ának (5) bekezdésében meghatározott intézmények a melléklet szerinti szándéknyilatkozat benyújtásával kezdeményezhetik a NAVA archívumához való hozzáférés biztosítását. A szándéknyilatkozat elektronikus úton, a NAVA honlapján tölthetõ ki. (4) A szándéknyilatkozat beérkezését követõen a NAVA megvizsgálja, hogy az intézmény az Szjt. 38. §-ának (5) bekezdésében megjelölt intézményi körbe tartozik-e, valamint teljesíti-e a Kormányrendeletben és a jelen rendeletben meghatározott követelményeket. Szükség esetén a NAVA felkéri az intézményt, hogy megfelelõ dokumentumokkal támassza alá az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályokban foglaltak teljesítését. (5) A NAVA megvizsgálja továbbá, hogy az intézmény megfelel-e a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges mûszaki követelményeknek. Az intézmény akkor felel meg a mûszaki követelményeknek, ha rendszere alkalmas a NAVA által rendelkezésre bocsátott tesztoldal megjelenítésére. (6) A jogszabályi, valamint a mûszaki követelményeknek megfelelõ intézménnyel a NAVA a Kormányrendelet 3. §-ának (1) bekezdésével összhangban összekapcsolási megállapodást köt. (7) A NAVA-pontok listáját a NAVA a honlapján nyilvánosan hozzáférhetõvé teszi.

A mûsorszámok szolgáltatásának mûszaki és minõségi követelményei

2. § (1) Az informatikáért felelõs miniszter által a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Közhasznú Társaság közremûködésével mûködtetett Nemzeti Audiovizuális Archívum (a továbbiakban: NAVA) archívumához hozzáférés kizárólag olyan intézmény részére biztosítható, amely a) az Szjt. 38. §-ának (5) bekezdésében megjelölt intézményi körbe tartozik, továbbá b) megfelel a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 38. §-ának (5) bekezdésében szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a számukra történõ hozzáférhetõvé tétel módjának és feltételeinek meghatározásáról szóló 117/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet), valamint a jelen rendelet elõírásainak, továbbá amellyel c) a NAVA összekapcsolási megállapodást kötött (a továbbiakban: NAVA-pont). (2) A Kormányrendelet és e rendelet rendelkezéseivel összhangban a NAVA honlapján közzéteszi a NAVA szolgáltatás igénybevételéhez szükséges részletes mûszaki követelményeket.

3. § (1) A NAVA rendszerébe történõ minden bejelentkezést olyan azonosítási eljárás elõzi meg, amely biztosítja, hogy csak jogosult NAVA-pontról mûködtetett számítógépes terminál csatlakozhasson a NAVA hálózatához. A NAVA csak a hozzáférési jogosultság megállapítását követõen szolgáltatja az archívumában õrzött mûsorszámokat. (2) A mûsorszámokat a NAVA-pontok felé történõ szolgáltatásuk során is a NAVA által fenntartott kiszolgáló tárolja, azok nem kerülnek rögzítésre a NAVA-pontokon. A mûsorszámok NAVA-ponton történõ megjelenítésénél olyan alkalmazásokat kell használni, amelyek a mûsorszámoknak csak a NAVA-pontok számítógépes termináljain való megjelenítését teszik lehetõvé, azok többszörözését (bármely hordozón való rögzítését) nem, valamint a mûsorszám megtekintését követõen automatikusan törlik a mûsorszámok lejátszás idejére ideiglenesen tárolt adatait. (3) A szolgáltatott formátumnak a NAVA-pontokon ingyenesen elérhetõ szoftverrel megjeleníthetõnek kell lennie.

6. szám


(4) A NAVA a mûsorszámokat olyan minõségben szolgáltatja, amely mindenkor alkalmas az Szjt. 38. §-ának (5) bekezdésében meghatározott tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljából történõ felhasználásra. (5) A NAVA által rögzített mûsorszámoknak a NAVA tv. 2. mellékletében meghatározott leíró adatait tartalmazó adatbázisa – a NAVA tv. 5. §-ának a) pontjában foglalt korlátozással – a NAVA által fenntartott internetes honlapon bárki számára, azonosítás nélkül, ingyenesen elérhetõ.

579

szaki fejlõdésnek megfelelõ mûszaki színvonalú adathordozón kerüljenek tárolásra. (2) A NAVA az önkéntesen szolgáltatott dokumentumok körében archiválási és digitális felújítási munkát végezhet. Ezen szolgáltatások körében átvett dokumentumoknak a NAVA csak a digitalizált változatát õrzi meg.

Hatálybalépés

Az archivált audiovizuális dokumentumok felújítása

5. §

4. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba, a 2–3. §-ok rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követõen kezdeményezett összekapcsolási megállapodásokra kell alkalmazni.

(1) Az archivált audiovizuális dokumentumok felújítása keretében a NAVA a) biztosítja, hogy a gyûjteményében õrzött dokumentumok veszteség nélkül megõrzésre kerüljenek, valamint alkalmasak legyenek a NAVA-pontok felé szolgáltatott formátum elõállítására; b) gyûjteményében a dokumentumokat a mindenkori lejátszhatóságot biztosító nyílt szabványú formátumban tárolja; c) a gyûjtemény dokumentumainak épségét legalább öt évenként ellenõrzi, és idõszakosan, de legalább tizenöt évente gondoskodik arról, hogy a dokumentumok a mû-

(2) Azoknak az Szjt. 38. §-ának (5) bekezdésében megjelölt intézményeknek, amelyek e rendelet hatálybalépését megelõzõ idõponttól a NAVA archívumához hozzáférést biztosító intézményként mûködnek – amennyiben a továbbiakban is NAVA-pontként kívánnak mûködni –, 2007. július 31-éig kell a 2. §-ban foglaltak szerint összekapcsolási megállapodást kötniük a NAVA-val. Dr. Kóka János s. k.,

Dr. Hiller István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

oktatási és kulturális miniszter

Melléklet az 52/2007. (V. 17.) GKM–OKM együttes rendelethez A NAVA archívumához való hozzáférés biztosítását kezdeményezõ szándéknyilatkozat Intézmény teljes neve Intézmény rövid neve Intézmény központi címe Megye Város Irányítószám Cím (utca, házszám) Intézmény központi telefonszáma Intézmény faxszáma Intézmény központi e-mail címe Intézmény weboldala (amennyiben van) Intézmény havi látogatószáma (kérjük, számmal adja meg) Intézmény levelezési címe (ha eltér a központi címtõl) Város Irányítószám Cím (utca, házszám)

*

* * * * * * * *

580


Intézményvezetõ neve beosztása telefonszáma e-mail címe NAVA-pont informatikai felelõse neve beosztása telefonszáma e-mail címe NAVA-pont kialakításáért/mûködtetéséért felelõs kapcsolattartó (ha eltér az intézményvezetõtõl!) neve beosztása telefonszáma e-mail címe Hálózati kapcsolat Típusa (sávszélesség és hozzáférés típusa) Szolgáltató megnevezése Munkaállomás, illetve hálózat IP cím/címtartománya (ha nincs ilyen, kérjük, írja be, hogy dinamikus!) Tervezett munkaállomások száma (kérjük, számmal adja meg) Megjegyzés

6. szám

* * * * * * * *

* * * *

* Jelölt mezõk kitöltése kötelezõ!

A gazdasági és közlekedési miniszter 53/2007. (V. 17.) GKM rendelete a Kormány egyedi döntésével megítélhetõ támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet módosításáról

elõzõ 12 hónap átlagával összehasonlítva. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidõs és az idénymunkás alkalmazottakat a teljes munkaidõben alkalmazottak arányos törtrészeként kell figyelembe venni.”

Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 2. §-ának 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

2. §

1. § A Kormány egyedi döntésével megítélhetõ támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-ának 11. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „11. Újonnan létesített munkahelyek száma: egy meghatározott létesítményben közvetlenül alkalmazottak számának nettó növekménye a beruházás megkezdését meg-

(1) A Rendelet 8. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az egyes projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása a Korm. Rendelet alapján nem haladhatja meg az e §-ban meghatározott mértékeket.” (2) A Rendelet 8. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Amennyiben a támogatott a kérelem benyújtásakor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével –] „b) középvállalkozásnak minõsül, akkor 10 százalékponttal növelt értéke az (1) bekezdésben meghatározott mértéknek.”

6. szám


(3) A Rendelet 8. §-a (3) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás az (1) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás”

3. § (1) A Rendelet 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A 10 millió eurónak megfelelõ forintösszegnél nagyobb, de 25 millió eurónak – logisztikai beruházások esetében 20 millió eurónak – megfelelõ forintösszeget meg nem haladó elszámolható költségû beruházások részére kizárólag abban az esetben lehet egyedi döntés alapján támogatást megítélni, amennyiben a döntéshozó megállapítja, hogy azok az Európai Unió által társfinanszírozott pályázatokból nem részesülhetnek támogatásban.”

581

nyújtásával történik. A kérelmet a beruházónak a kijelölt közremûködõ szervezethez kell benyújtania.” (2) A Rendelet 13. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Támogatás nem ítélhetõ meg és nem folyósítható, ha a támogatási kérelem vagy a beruházás nem felel meg e rendelet rendelkezéseinek. (4) A támogató és a kedvezményezett között kötendõ támogatási szerzõdésben rendelkezni kell a támogatások lehívásának ütemezésérõl, valamint a támogatások késedelmes igénybevétele esetén a jogkövetkezményekrõl, beleértve jelentõs mértékû késedelem esetén a támogató elállási jogát.”

6. §

(2) A Rendelet 10. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 25 millió eurónak – logisztikai beruházások esetében 20 millió eurónak – megfelelõ forintösszegnél nagyobb, de 50 millió eurónak megfelelõ forintösszegnél kisebb elszámolható költségû beruházások részére kizárólag abban az esetben lehet egyedi döntés alapján támogatást megítélni, amennyiben a döntéshozó megállapítja, hogy azok az Európai Unió által társfinanszírozott pályázatokból nem részesülhetnek olyan mértékû beruházásösztönzõ támogatásban, amely alapján a beruházásnak a Magyar Köztársaság területén történõ megvalósítása biztosított.”

A Rendelet 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A földterület és az épületek kivételével az eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha pénzügyi lízing formájában valósul meg, a lízingszerzõdés tartalmazza az eszköznek a futamidõ lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget, továbbá az eszköz a beruházás kötelezõ fenntartásának (monitoring idõszak) végéig a kedvezményezett tulajdonába kerül.”

4. §

7. §

A Rendelet 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási idõszak alatt korszerûtlenné vált üzemnek, illetve fejlesztésnek a támogató elõzetes hozzájárulása melletti cseréjét, amennyiben a fenntartási idõszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerûtlenné vált üzem, illetve fejlesztés cseréjét követõ fenntartási idõszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.”

A Rendelet melléklete III/B.2 táblázatának „1. Bázis létszám” sorához tartozó lábjegyzet helyébe a következõ mondat lép: „A támogatást igénylõ által a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a beruházás megkezdését megelõzõ 12 hónap átlagával összehasonlítva.”

5. § (1) A Rendelet 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A támogatás igénylése cégszerûen aláírt kérelem vagy közigazgatási használatra alkalmas, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat be-

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 12. §-ának i) pontja hatályát veszti. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

582

GAZDASÁGI KÖZLÖNY A gazdasági és közlekedési miniszter 55/2007. (V. 31.) GKM rendelete a számhordozási központi referencia adatbázisról

Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. §-a (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) a helyhez kötött telefonszolgáltatást, a helytõl független (nomadikus) elektronikus hírközlési szolgáltatást és a mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltató); b) a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: NHH).

Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) átadó szolgáltató: az az elõfizetõi hozzáférést nyújtó szolgáltató, amelynek elõfizetõje az elõfizetõi szerzõdés megszüntetése, illetve módosítása keretében az elõfizetõi számot egy másik szolgáltatóhoz viszi át; b) átvevõ szolgáltató: az az elõfizetõi hozzáférést nyújtó szolgáltató, amelynek elõfizetõje az elõfizetõi szerzõdés megkötése során az elõfizetõi számot egy másik szolgáltatótól hozza át; c) berendezés kód: a szolgáltató által adott kétjegyû számból álló kód, amely földrajzi szám esetében megjelöli azt a kapcsolási eszközt, amelyhez a hordozott szám elõfizetõje csatlakozik, illetve azt az összekapcsolási pontot, amelyen keresztül a hordozott szám elõfizetõje közvetlenül elérhetõ; d) hely szerinti számhordozás: helyhez kötött telefonszolgáltatásnál az elõfizetõi szám megtartása a számozási körzeten belül, az igénybevétel helyének – az irányítási információ változásával járó – megváltoztatása esetén; e) irányítási információ: a hordozott számot, a hozzá tartozó irányítási számot és az érvényesség idõtartamát tartalmazó információ;

6. szám

f) irányítási szám: szolgáltató kódból és berendezés kódból álló információ, amely a hordozott számokra irányuló hívások és jelzések megfelelõ irányítását teszi lehetõvé; g) irányítást végzõ szolgáltató: az a szolgáltató, amely a hívások, illetve jelzések hordozott számokra való irányításához a szükséges irányítási számot – általában adatbázis lekérdezésével – a hívásba, illetve jelzésbe beiktatja; h) kapcsolattartó: az a személy, aki jogosult a szolgáltató nevében a központi referencia adatbázissal (a továbbiakban: KRA) kapcsolatos adminisztratív kérdésekben eljárni; i) KRA: az a számhordozás érdekében létrehozott rendszer, amely tartalmazza és kezeli az összes hordozott számmal kapcsolatos irányítási információt, valamint a szolgáltatók és felhasználók jelen rendeletben meghatározott adatait, továbbá elektronikus adatkapcsolaton keresztül biztosítja az irányítási adatok összegyûjtését és a szolgáltatók, valamint más jogszabály alapján erre jogosultak részére való szétosztását; j) számátadási idõablak: 4 óra hosszúságú idõtartomány, amely alatt a számhordozás érvényesítéséhez szükséges mûszaki intézkedéseket a szolgáltatók végrehajtják. A számátadási idõablakok kezdõ idõpontjai – figyelembe véve a 4. § (6) bekezdését: ja) alap idõablak kezdete: munkanapokon 18.00 óra, szombaton 8.00 óra, jb) csúcsidõszaki idõablak kezdete: munkanapokon 4.00 óra, szombaton 20.00 óra; k) szolgáltatói felhasználó: a KRA-hoz való hozzáférésre jogosult személy, illetve számítógépes rendszer, amely a szolgáltató nevében számhordozási tranzakciókat végez; l) szolgáltató kód: az NHH által adott, kétjegyû számból álló kód, amely a KRA-ban a szolgáltatót azonosítja. Az NHH minden szolgáltató számára egy szolgáltató kódot jelöl ki, és ezt a honlapján közzéteszi; m) tranzakció: egy adott szám vagy számtartomány átadására, egy hordozott szám vagy számtartomány hordozottságának, illetõleg számhasználatának megszüntetésére, illetve a KRA adatainak letöltésére vonatkozó, a KRA-ban rögzített, tranzakció azonosítóval ellátott bejelentési, jóváhagyási, módosítási, törlési vagy letöltési mûvelet; n) tranzakció azonosító: a szolgáltatói felhasználó, illetve az NHH által adott egyedi azonosító; o) tranzakció zárás: a számátadási idõablak kezdetét 24 órával megelõzõ idõpont, amely után a KRA az adott számátadási idõablakra vonatkozó tranzakciót – letöltési mûvelet kivételével – nem fogad el; p) üzenet: a KRA-ból a szolgáltató által letöltendõ, a KRA által elektronikus formában tárolt, a szolgáltatót érintõ, számhordozással kapcsolatos információ.

6. szám


A KRA adattartalma és az adatszolgáltatás általános szabályai 3. § (1) A szolgáltatókkal és a szolgáltatói felhasználókkal kapcsolatos adatkezelés az NHH feladata. A KRA a következõ adatokat tárolja: a) a szolgáltató neve, KRA kapcsolatban használt IP-címei, a kapcsolattartó, illetve kapcsolattartók neve, címe, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe; b) természetes személy szolgáltatói felhasználó esetében a neve, címe, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe. (2) A hordozott számokra vonatkozó irányítási információkat a szolgáltatói felhasználók számhordozási tranzakciók keretében jelentik be a KRA számára. (3) Az NHH a szolgáltató írásbeli kérelmére jogosult számhordozási tranzakciókat végezni, amennyiben a KRA üzemszerû elérésében a szolgáltató ideiglenesen akadályoztatva van. (4) A KRA által a szolgáltató számára tárolt üzenetek letöltését a szolgáltatói felhasználóknak kell kezdeményezni. A szolgáltató kérésére a KRA a szolgáltatót a számára készített új üzenetekrõl e-mailben értesíti. (5) Valamennyi szolgáltatói felhasználó jogosult a hordozott számok irányítási információihoz azonos módon, megkülönböztetés nélkül – az általa kiválasztott adatletöltési eljárással – hozzáférni. (6) A KRA és a szolgáltatók közötti adatcsere elektronikus formában, hitelesített adatkapcsolat útján történik. Mind a KRA, mind a szolgáltatók által küldött üzeneteket legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. (7) Vitás kérdések tisztázhatósága, valamint a hatósági nyilvántartás vezetése és az azonosítók használati díjával kapcsolatos számlázási adatok hitelessége érdekében a KRA naplóban rögzít minden tranzakciót. A naplóhoz a szolgáltatói felhasználók nem jogosultak hozzáférni. A szolgáltató indokolt kérése esetén az NHH köteles a naplóból a kért adatokat átadni. (8) A szolgáltatók és a KRA közötti kommunikációs interfészre, az adatszolgáltatás és a tranzakciók módjára vonatkozó részletes mûszaki leírásokat, valamint azok esetleges változásait az NHH a szolgáltatókkal egyezteti, és ezekrõl a szolgáltató kóddal rendelkezõ szolgáltatókat értesíti. A mûszaki leírások tartalmazzák a 11. § (1) bekezdésében meghatározottak számítási módját is. Az NHH a szolgáltatók részére köteles a honlapján elérhetõvé tenni a mûszaki leírásokat. 4. § (1) Az NHH – mint a KRA mûködtetõje – köteles biztosítani, hogy a KRA folyamatosan fogadja a szolgáltatói

583

felhasználóktól érkezõ irányítási információkat, és folyamatosan hozzáférhetõvé tegye a szolgáltatói felhasználók, valamint a jogszabály alapján erre jogosultak számára a kapott jogosultságuknak megfelelõ adatokat. (2) Az NHH a felelõs azért, hogy az adatbázisban tárolt adatok megfeleljenek a szolgáltatók által megadott adatoknak. (3) Az átvevõ szolgáltató köteles a hordozott számokra vonatkozó információt a KRA-hoz hibátlanul – a 7. § (1) bekezdésében meghatározott határidõ figyelembevételével – eljuttatni. (4) A hívások és jelzések irányításáért felelõs, illetve a felelõs szolgáltató megbízásából irányítást végzõ szolgáltató köteles az üzemi adatbázisában a hordozott számokra vonatkozó irányítási információk érvényesítését a megadott számátadási idõablakban elvégezni. (5) A KRA – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – az alap idõablak kezdõ idõpontjaira fogad el számhordozási tranzakciókat. (6) Amennyiben a megnövekedett számhordozási igények miatt az NHH úgy ítéli meg, hogy az alap idõablak nem elegendõ a számhordozási igények e rendeletnek megfelelõ kezelésére, abban az esetben meghatározott idõszakra megnyitja a csúcsidõszaki idõablakokat is, és errõl legkésõbb az elsõ csúcsidõszaki idõablak kezdete elõtt 96 órával e-mailben értesíti a szolgáltatókat. (7) A KRA a nem szabályos, azaz nem megfelelõ formátumú, hiányos vagy nem megfelelõ idõben küldött tranzakciót elutasítja és errõl a bejelentõ szolgáltatót értesíti.

Adatletöltési eljárások 5. § (1) Az irányítási információk letöltését a szolgáltatói felhasználók tetszõleges idõpontban kezdeményezhetik. (2) A KRA a letöltésekre az alábbi irányítási listákat biztosítja: a) delta irányítási lista: a szolgáltató kérésére létrehozott lista, amely a szolgáltató által megadott idõponttól a lekérdezés idõpontjáig elfogadott, érvényessé vált és törölt tranzakciók irányítási információit tartalmazza; b) következõ idõablakra vonatkozó irányítási lista: idõablakonként egyszer létrehozott lista, amely a lekérdezés idõpontját követõ idõablakban érvényessé váló tranzakciók irányítási információit tartalmazza; c) teljes irányítási lista: idõablakonként egyszer létrehozott lista, amely a létrehozás idõpontjában érvényes és elfogadott tranzakciók irányítási információit tartalmazza. (3) A (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti listákat a KRA a számátadási idõablakra vonatkozó tranzakció zárás után hozza létre. A (2) bekezdés b) pontja szerinti lista a létrehozását követõen és az elõzõ idõablak kezdete után a kö-

584


vetkezõ idõablak kezdetéig érhetõ el. A (2) bekezdés c) pontja szerinti aktuális lista folyamatosan elérhetõ. (4) A szolgáltatói felhasználók az adott szolgáltató részére készített általános és jóváhagyást kérõ üzeneteket tetszõleges idõpontban letölthetik.

Adatbeviteli eljárások 6. § (1) Az irányítási információk alapvetõ adatbeviteli eljárásai a következõk: a) számhordozás bejelentése, módosítása és jóváhagyása; b) számhasználat megszûnésének bejelentése; c) hely szerinti számhordozás bejelentése; d) hely szerinti számhordozás megszüntetés bejelentése. (2) A bejelentéseknek a 3. § (8) bekezdése szerinti részletes mûszaki leírásokban szereplõ adatokat kell tartalmazniuk. (3) Az (1) bekezdés szerinti adatbeviteli eljárások egyedi számokra vagy összefüggõ számtartományokra alkalmazhatók. Összefüggõ számtartomány hordozása esetében az egész számtartomány hordozása együtt utasítható el, illetve hagyható jóvá.

6. szám

hagyást kérõ üzenetet készít. Az átadó szolgáltatónak lehetõsége van a tranzakció lezárása elõtt a módosítást jóváhagyni vagy indok megadásával elutasítani. Amennyiben határidõn belül nem válaszol, a módosítás kérést a KRA elutasítja. Az idõpont módosítás jóváhagyásáról, illetve elutasításáról a KRA az átvevõ szolgáltató részére üzenetet készít. (7) Az átvevõ szolgáltató a számhordozás visszavonását, azaz a számhordozás elõtti állapot visszaállítását bejelentésben a tranzakció zárástól számított 72 órán belül kezdeményezheti. A visszavonás idõpontjára a KRA a legközelebbi lehetséges számátadási idõablakot jelöli ki. A visszavonás bejelentésérõl a KRA az átadó szolgáltató részére jóváhagyást kérõ üzenetet készít. Az átadó szolgáltatónak a KRA által kijelölt számátadási idõablak tranzakció zárása elõtt lehetõsége van a visszavonást jóváhagyni vagy indok megadásával elutasítani. Amennyiben a határidõn belül nem válaszol, a kérést a KRA elutasítja. A számhordozás visszavonás jóváhagyásáról, illetve elutasításáról a KRA az átvevõ szolgáltató részére üzenetet készít. (8) Az átvevõ szolgáltató a számhordozás bejelentést a tranzakció zárásig indok megadásával törölheti. Szabályos törlési kérelem esetén a KRA a számhordozás bejelentését törli, a törlésrõl az átvevõ és átadó szolgáltató részére üzenetet készít.

8. § 7. § (1) A számhordozást az átvevõ szolgáltató a számátadási idõablak kezdete elõtt legalább 72 órával köteles bejelenteni a KRA számára. (2) A számhordozás bejelentésérõl a KRA az átadó szolgáltató részére jóváhagyást kérõ üzenetet készít. Az átadó szolgáltatónak a bejelentést követõ 48 órán belül lehetõsége van a bejelentést jóváhagyni vagy indok megadásával elutasítani. (3) Amennyiben az átadó szolgáltató a számhordozás – a (2) bekezdésben meghatározott – jóváhagyási határidején belül nem válaszol, úgy kell tekinteni, hogy a bejelentés adatait jóváhagyja, és ennek alapján a számhordozást a KRA elfogadottá teszi. (4) A KRA a számhordozás bejelentés adatainak elfogadásáról, illetve elutasításáról az átvevõ szolgáltató részére üzenetet készít. (5) Az átvevõ szolgáltató a számhordozás bejelentésében megadott berendezés kódot a tranzakció zárásig módosíthatja. A KRA a módosításról az átadó szolgáltató részére üzenetet készít. (6) Az átvevõ szolgáltató bejelentésben kezdeményezheti a számhordozás idõpontjának módosítását. A módosítás bejelentésérõl a KRA az átadó szolgáltató részére jóvá-

(1) Az átvevõ szolgáltató köteles a hordozott számra vonatkozó számhasználati joga megszûnését a KRA-nak – a számhordozhatóság szabályairól szóló 46/2004. (III. 18.) Korm. rendeletben meghatározott határidõvel – bejelenteni. (2) A szám hordozottsága a bejelentésben megadott számátadási idõablaktól kezdõdõen a KRA-ban megszûnik. (3) A KRA üzenetet készít a számra vonatkozó kijelölési engedély jogosultja részére a számhasználati jog visszakerülésérõl, valamint az elõfizetõi hozzáférés szolgáltatást eddig ellátó szolgáltató részére a számhasználati jog elvesztésérõl. (4) A bejelentõ szolgáltató a számhasználat megszûnésének bejelentését a tranzakció zárásig törölheti. A törlésrõl a KRA üzenetet készít a kijelölési engedély jogosultjának.

9. § (1) A szolgáltató a hely szerinti számhordozást a bejelentésben megadott számátadási idõablak tranzakció zárásáig jelentheti be. A bejelentés a tranzakció zárásig törölhetõ.

6. szám


(2) A hely szerinti számhordozás megszüntetését be kell jelentenie a szolgáltatónak a hely szerint hordozott, de szolgáltatók között nem hordozott számra, ha a szám hordozottsága megszûnik. A szolgáltató a hely szerinti számhordozás megszüntetés bejelentését a tranzakció zárásig törölheti.

585

rolás befejezése után telefonon és e-mailben tájékoztatja a szolgáltatót a hiba okáról és az elhárítás várható idejérõl. (5) Az NHH a hibát a lehetõ legrövidebb idõn belül hárítja el.

Szolgáltatói adatok kezelése

(6) A teljes mûködést gátló hiba esetén a hibajavítást az NHH 4 órán belül megkezdi és a hibát 12 órán belül elhárítja. A hibabejelentést követõen 4 óránként tájékoztatást ad a szolgáltatóknak a hiba elhárításának elõrehaladásáról.

10. §

(7) A (6) bekezdésben foglaltak kivételével az NHH a hibát 5 munkanapon belül elhárítja.

(1) A szolgáltató az NHH számára köteles a 3. § (1) bekezdése szerinti adatokat megadni, továbbá az adatokban történt változást 15 napon belül az NHH KRA ügyfélszolgálatának bejelenteni. A KRA ügyfélszolgálat és KRA hibabejelentõ elérhetõségét az NHH a honlapján közzéteszi. (2) A szolgáltatónak a KRA-hoz történõ elsõ csatlakozása elõtt együttmûködési tesztet kell végrehajtania. A csatlakozás csak sikeres teszt után hajtható végre. (3) A szolgáltató jogutód nélküli megszûnése esetén az NHH a szolgáltató kódját visszavonja, és az irányítási információkat a változásnak megfelelõen módosítja. (4) Jogutódlás esetén a jogelõd szolgáltatóhoz vagy szolgáltatókhoz rendelt szolgáltató kódot vagy kódokat – a jogutód szolgáltató által kiválasztott szolgáltató kód vagy kódok kivételével – az NHH 120 napon belül visszavonja. (5) A szolgáltató kódokban történõ változásról a KRA a szolgáltatók számára üzenetet készít. Az NHH a változást köteles a honlapján megjeleníteni.

(8) Amennyiben a hibaelhárításhoz szükséges a szolgáltató közremûködése, az NHH felveszi a kapcsolatot a szolgáltató által megadott közremûködõvel. Ha ez a személy nem érhetõ el, vagy a szolgáltató a szükséges közremûködést nem tudja biztosítani, a közremûködés kérésétõl a közremûködés biztosításáig eltelt idõ az e jogszabályban meghatározott hibaelhárítási idõbe nem számít bele. (9) Az NHH a hiba bejelentésérõl hibajegyet készít, továbbá a hibaelhárítási folyamat lezárásakor telefonon, illetve e-mailben tájékoztatást ad az érintett szolgáltatóknak a hiba megszüntetésérõl. (10) A szolgáltató mentesül a számhordozás hibás teljesítésének felelõssége alól, ha azt a KRA meghibásodása okozta. Ennek igazolására a szolgáltató a hibajegyrõl másolatot kérhet. (11) A hibajegynek tartalmaznia kell: a) a hibajegy sorszámát; b) a hibabejelentés (3) bekezdés szerinti adatait; c) a hiba megszüntetésének módját és idõpontját; d) egyéb esetleges megjegyzést, kiegészítést.

Hibabejelentés és hibaelhárítás Záró és átmeneti rendelkezések 11. § 12. § (1) A KRA éves rendelkezésre állása legalább az éves üzemidõ 99,5%-a. (2) A KRA meghibásodását a szolgáltató a hét minden napján 0.00–24.00 óráig telefonon, és ezzel egyidejûleg telefaxon vagy e-mailben jelentheti be az NHH KRA hibabejelentõjének. (3) A hibabejelentésnek a következõket kell tartalmaznia: a) a szolgáltató megnevezése; b) a bejelentõ neve, elérhetõségi adatai; c) a szolgáltató részérõl a hibaelhárításban közremûködõ személy neve, elérhetõségi adatai; d) a hiba pontos leírása; e) a hiba észlelésének idõpontja; f) a bejelentés idõpontja. (4) Az NHH a hiba bejelentését követõen haladéktalanul megkezdi a hiba behatárolását. Az NHH a hibabehatá-

(1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. július 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a számhordozási központi referencia adatbázisról szóló 17/2003. (XII. 27.) IHM rendelet, valamint a számhordozási központi referencia adatbázisról szóló 17/2003. (XII. 27.) IHM rendelet módosításáról szóló 10/2004. (IV. 22.) IHM rendelet. (2) A (3) bekezdés 2007. december 2-án lép hatályba, egyidejûleg a rendelet 13. §-a hatályát veszti. (3) E rendelet a) 2. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „c) berendezés kód: a szolgáltató által adott háromjegyû számból álló kód, amely földrajzi szám esetében megjelöli azt a kapcsolási eszközt, amelyhez a hordozott szám elõfizetõje csatlakozik, illetve azt az összekapcsolási

586


pontot, amelyen keresztül a hordozott szám elõfizetõje közvetlenül elérhetõ;” b) 2. §-ának l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „l) szolgáltató kód: az NHH által adott háromjegyû számból álló kód, amely a KRA-ban a szolgáltatót azonosítja. Az NHH minden szolgáltató számára egy szolgáltató kódot jelöl ki, és ezt a honlapján közzéteszi;”

13. § (1) A szolgáltató kód bõvítéshez az NHH a 90–99-ig terjedõ szolgáltató kód tartományban kijelölt kódokat 2007. július 31-éig visszavonja és helyette más kódokat jelöl ki. (2) A szolgáltató kód bõvítése a 9-es számjegynek a kétjegyû szolgáltató kód elé történõ beszúrásával történik. A berendezés kód bõvítése a meglévõ berendezés kódok elé a 0-ás számjegy beszúrásával történik. (3) Az NHH 2007. november 26-ától letölthetõvé teszi a szolgáltatók számára az áttéréshez szükséges, a (2) bekezdésben meghatározott formátumok alkalmazásával készített, az 5. § (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti KRA irányítási listákat. (4) 2007. november 26-a és 2007. december 1-je között számátadási idõablak nem kerül meghatározásra. (5) Az áttérést a szolgáltatók a hálózataikban 2007. december 1-jén 20 óra után hajtják végre egy rendkívüli idõablakban. A szolgáltatók a hálózatok között az áttérés elõtt csak a kétjegyû szolgáltató és kétjegyû berendezés kódot, az áttérést követõen csak a háromjegyû szolgáltató és háromjegyû berendezés kódot használhatják. Dr. Kóka János s. k.,

6. szám

A földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet módosítása 1. § A földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. A földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet módosítása 2. § A földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet (a továbbiakban: RR.) 2. §-a (2) bekezdésének aaf) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában a) átadás átvételi pont aa) a szállítóvezeték] „aaf) hazai termelési betáplálási csoport pontjai,”

3. § Az RR. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. 4. § Az RR. 3. számú mellékletének 1.1.6. és 1.1.7. pontjai e rendelet 3. számú melléklete szerint módosulnak. A földgáz árszabályozásának kereteirõl szóló 105/2005. (XII. 19.) GKM rendelet módosítása

gazdasági és közlekedési miniszter

5. § A gazdasági és közlekedési miniszter 56/2007. (VI. 1.) GKM rendelete egyes földgáz árakkal, díjakkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 56. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (1)–(2) bekezdésében, valamint mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában foglalt feladatkörömben – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

A földgáz árszabályozásának kereteirõl szóló 105/2005. (XII. 19.) GKM rendelet (a továbbiakban: ÁR.) 2. számú melléklete 1.6. pontjának c) és d) alpontja e rendelet 4. számú mellékletének 1. pontja szerint, „2.6. Jelölések” pontjában az „iee” meghatározása e rendelet 4. számú mellékletének 2. pontja szerint, az „ir” meghatározása e rendelet 4. számú mellékletének 3. pontja szerint módosul. Záró rendelkezés 6. § Ez a rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

6. szám


587

1. számú melléklet az 56/2007. (VI. 1.) GKM rendelethez [1. számú melléklet a 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelethez] A földgáz közüzemi legmagasabb díjai (ÁFA és a fogyasztókat közvetlenül terhelõ egyéb adók nélkül)

Sorszám

Árszabás

Érintett vásárlói kör

Közüzemi teljesítménydíjak (éves) Ft/MJ/nap

Ft/MJ/h

Közüzemi (szolgáltatói) alapdíjak (éves) Ft

Ft/m3/h

Közüzemi gázdíjak Ft/MJ

I.

Nagykereskedõi árszabások

I.1.

Viszonteladói

szolgáltatók

I.2.

Szállítóvezetéki

szállítóvezetéki fogyasztók

II.

Szolgáltatói árszabások

II.1.

Háztartási

Háztartási fogyasztók

A)

<20 m3/h gázmérõvel rendelkezõk

B)

>20 m3/h gázmérõvel rendelkezõk

C)

Gázmérõvel nem rendelkezõk

Nem háztartási

Nem háztartási fogyasztók

A)

<20 m3/h gázmérõvel rendelkezõk

B)

>20 m3/h gázmérõvel rendelkezõk

C)

101–500 m3/h teljesítmény-lekötés

1 000

2,002

D)

>500 m3/h teljesítmény-lekötés

1 000

1,985

II.2.

24,09

1,942 730

1,920

4 560

2,393 13 140

2,259 2,475

4 560

2,393 13 140

2,259

Viszonteladói díjkedvezmény Ft/MJ

0,465

588


6. szám

2. számú melléklet az 56/2007. (VI. 1.) GKM rendelethez [1. számú melléklet a 70/2003. (X. 28.) GKM rendelethez] A földgáz rendszerhasználat (legmagasabb) hatósági díjai (áfa nélkül) 1. Szállítási díjrendszer Szállítási díjak Szállítási teljesítménydíj Az e rendelet 2. § (2) bekezdésének aaa) és aab) pontjai (kilépési pontok)

aad) pontja (HAG belépési pont)

aae) pontja (Beregdaróc belépési pont)

aaf) pontja (termelõi belépési pont)

acb) pontja (tárolói belépési pont)

Szállítási forgalmi díj (Ft/m3)

szerinti átadási-átvételi pontokra vonatkozóan fizetendõ

Az e rendelet 4. § (4) bekezdésének b)–e) pontjaiban meghatározott hozzáférésre jogosultak által fizetendõ (Ft/m3/h/év) Az e rendelet 4. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott hozzáférésre jogosult által fizetendõ (Ft/m3/nap/év)

2 328

8 122

8 122

8 122

8 122 0,780

97,9

338,4

338,4

338,4

338,4

2. Elosztási díjrendszer Elosztási átalánydíj

Elosztási alapdíj

Elosztási alapdíj

Elosztási teljesítménydíj

Elosztási forgalmi díj

Ft/m3

Ft/év

Ft/m3/h/év

Ft/m3/h/év

Ft/m3

Díjfizetésre kötelezett rendszerhasználók

a) b)

c)

d) e)

Gázmérõvel nem rendelkezõ fogyasztók 20 m3/h-nál kisebb névleges teljesítményû gázmérõvel rendelkezõ fogyasztók 20–100 m3/h közötti névleges (össz)teljesítményû mérõvel rendelkezõ fogyasztók 101–500 m3/h teljesítmény lekötésû fogyasztók 500 m3/h feletti teljesítmény lekötésû fogyasztók

8,974 4 560

6,371

5 484

9,901 11 892

4,533

14 320

0,675

6. szám


3. Tárolási díjrendszer a) Betárolási díj Ft/m3

Kitárolási díj Ft/m3

1,167

0,395

b) A tárolói mobildíj és a tárolói csúcsdíj kiszámítása a következõ képletek alapján történik: (i) TM = 5,04 * cm0,48 Ft/m3 (ii) TCS = 233,64 * cm0,48 Ft/m3/nap/év ahol TM: tárolói mobildíj (Ft/m3) TCS: tárolói csúcsdíj (Ft/m3/nap/év) cm = 100 * cs / m cm: a hozzáférésre jogosult 100 Mm3-re vetített csúcs / mobil lekötése cs: a hozzáférésre jogosult tárolói csúcs lekötése (m3/nap) m: a hozzáférésre jogosult tárolói mobil lekötése (m 3)

3. számú melléklet az 56/2007. (VI. 1.) GKM rendelethez Az RR. 3. számú mellékletének 1.1.6. és 1.1.7. pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „1.1.6. A hozzáférésre jogosult a szállító üzletszabályzatában rögzített termelõi csoportokra a hazai termelési pontok teljesítmény-lekötéseit összevonhatja. Ebben az esetben az összevont hazai termelési pontok teljesítmény-lekötési és nominálási szempontból egy termelési pontnak számítanak. A hozzáférésre jogosult köteles tájékoztató jelleggel termelési pontonként megadni a teljesítmény-lekötés és nominálás adatait. 1.1.7. A szállító olyan megszakítható teljesítménylekötési szerzõdést köthet, amelynek alapján a hozzáférésre jogosult a megszakítható szállítási teljesítményt a szállítóval kötött szerzõdésben meghatározott feltételekkel és mértékben veheti igénybe.”

4. számú melléklet az 56/2007. (VI. 1.) GKM rendelethez 1. Az ÁR. 2. számú melléklete 1.6. pontjának c) és d) alpontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „c) Ha az engedélyköteles tevékenység(ek)re vonatkozó (a szállító és rendszerirányító esetében az összevont) – a tárgyévi auditált Éves Beszámolóban szereplõ, az ÜKSZ és a földgázellátás hatósági díjait tartalmazó jogszabályok alapján kivetett, illetve beszedett pótdíjak nélkül számított – üzemi (üzleti) tevékenységi eredmény (ÜNY) túllépi a nyereségkorlátot (NYK), azaz ÜNY>NYK, az adott földgázszállítási, földgázelosztási,

589

közüzemi szolgáltatói vagy tárolói mûködési engedéllyel rendelkezõ társaság köteles közvetlenül vagy közvetve a nyereségét megosztani a fogyasztókkal. Az elosztó esetében az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének (ÜNY) tartalmaznia kell a rendkívüli bevételeket is. Ha adott jogi személy elosztói és közüzemi szolgáltatói engedéllyel is rendelkezik, akkor a nyereség felsõ korlátját az elosztói és közüzemi szolgáltatói engedélyesre együtt kell kiszámítani. d) Az érintett engedélyes a többletnyereség megosztásáról a Hivatallal egyeztetett formában köteles gondoskodni. A fogyasztókat illetõ többletnyereség: NYV = (ÜNY–NYK)/2.” 2. Az ÁR. 2. számú melléklete „2.6. Jelölések” pontjában az „iee” meghatározása a következõk szerint módosul: „iee:

a júliusi (rendszeres) árkorrekciós javaslatot megelõzõ naptári év ármegállapítási idõpontjaiban számított átlagos fajlagos földgáz beszerzési költség (korrekciós tényezõ nélkül) és a júliusi árkorrekciós év I. félévre számított átlagos fajlagos földgáz beszerzési költség, Ft/m3”

3. Az ÁR. 2. számú melléklete „2.6. Jelölések” pontjában az „ir” meghatározása a következõk szerint módosul: „ir:

a közüzemi nagykereskedõre vonatkozó tényleges átlagos fajlagos – a közüzemi nagykereskedõ által dokumentált, 2006. január 1-je után elért egyedi földgáz beszerzési árkedvezmények 50%-ával korrigált – földgáz beszerzési költség a júliusi (rendszeres) árkorrekciós javaslatot megelõzõ naptári évben és a júliusi árkorrekciós év I. félévének tény és várható beszerzési költsége, Ft/m 3”

A gazdasági és közlekedési miniszter 57/2007. (VI. 8.) GKM rendelete a villamos energia átállási költség megállapításáról A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-ának e) pontjában és 113. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában foglalt feladatkörömben – figyelemmel a VET 99. §-ában és az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 183/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § Az e rendeletben használt fogalmak meghatározását a VET 3. §-a, valamint a VET egyes rendelkezéseinek vég-

590


rehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. 2. § (1) A közüzemi nagykereskedõ részére megállapított átállási költség 2006. évi mértéke 35 225 729 ezer Ft. (2) A 2006. évben folyósított átállási költségelõleg 31 600 000 ezer Ft. (3) A közüzemi nagykereskedõ részére kifizetendõ átállási költségkülönbözet 3 625 729 ezer Ft.

6. szám

2. elõsegíti, hogy az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó fogyasztói bizalom növelése érdekében létrejöjjenek a szakmai érdekképviseleti szervezetek önszabályozásán alapuló, a kereskedõk önként vállalt kötelezettségeinek betartatása útján mûködõ elektronikus kereskedelmi minõsítési rendszerek, valamint ösztönzi az alternatív vitarendezési módok meghonosítását az elektronikus kereskedelem területén. Felelõs:

gazdasági és közlekedési miniszter szociális és munkaügyi miniszter az érintett társadalmi szervezetek bevonásával Határidõ: 2008. június 30. Gyurcsány Ferenc s. k.,

3. §

miniszterelnök

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, egyidejûleg a villamos energia átállási költség megállapításáról szóló 24/2006. (IV. 28.) GKM rendelet hatályát veszti. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

Kormányhatározatok, miniszterelnöki határozat A Kormány 1030/2007. (V. 9.) Korm. határozata az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályok módosításával összefüggõ kormányzati feladatokról A Kormány az elektronikus kereskedelem elterjedésének elõsegítése, a vállalkozók terheinek csökkentése, a fogyasztói bizalom növelése és a magas színvonalú, biztonságos elektronikus kereskedelmi szolgáltatások ösztönzése érdekében 1. az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban foglalt változtatásokkal összhangban elrendeli a kereskedelmi, továbbá a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok felülvizsgálatát, valamint – amennyiben azok módosítása szükséges – a jogszabály-módosítások elõkészítését annak érdekében, hogy a fogyasztói panaszok intézésével kapcsolatos követelmények a csomagküldõ kereskedelem esetében mind a kereskedõk, mind a fogyasztók számára egyértelmûek legyenek; gazdasági és közlekedési miniszter szociális és munkaügyi miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. december 31.

A Kormány 1032/2007. (V. 15.) Korm. határozata az egységes digitális rádió-távközlõ rendszer (EDR) folyamatos mûködtetéséhez kapcsolódó feladatokról A Kormány az Egységes Digitális Rádió-távközlõ Rendszerrõl szóló rendeletével összefüggésben a következõ határozatot hozta: 1. a) A 2008–2015. évi költségvetések tervezése során az EDR szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó központi, a rendszer alapszolgáltatásai fenntartásához kapcsolódó díjakat, illetve a központosított közbeszerzésbõl központilag biztosított bérelt készülékek bérleti díját egy összegben, a Miniszterelnökség fejezetben kell megtervezni. Felelõs:

Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos pénzügyminiszter Határidõ: évente a költségvetési törvény elõkészítéséhez igazodóan b) A többletkészülékek beszerzésére, a nem standard, azaz a szolgáltatói szerzõdésben nem szereplõ szolgáltatások biztosítására a szolgáltatási díjak fedezetét a felhasználó szervezetek költségvetésében kell megtervezni. Felelõs:

érintett miniszterek pénzügyminiszter Határidõ: évente a költségvetési törvény elõkészítéséhez igazodóan

Felelõs:

2. A jelenleg még mûködõ hálózatokat felügyelõ miniszterek a közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztossal együttmûködve gondoskodjanak az EDR

6. szám


kiépítésével párhuzamosan felszabaduló, az EDR-ben nem felhasználható infrastruktúra hasznosításáról. A felszabaduló frekvenciatartományok hasznosításáról a nem polgári célú frekvenciagazdálkodásért felelõs miniszter az elektronikus hírközlésért felelõs miniszterekkel egyetértésben gondoskodik. Felelõs:

Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter gazdasági és közlekedési miniszter hálózatokat felügyelõ miniszterek Határidõ: 2008. július 1. 3. A Kormány felhívja a közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztost, hogy biztosítsa az EDR és az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat együttmûködését, illetve a szükséges fejlesztéseket, megvalósítva ezáltal a készenléti szervek hozzáférését a szükséges adatbázisokhoz és szolgáltatásokhoz. Felelõs:

közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos érintett miniszterek Határidõ: folyamatos 4. Fel kell mérni az EDR által kiváltott rendszerek megszüntetése, illetve más célú hasznosítása útján elérhetõ megtakarításokat, és errõl a Kormányt tájékoztatni kell. Felelõs:

közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos Határidõ: 2008. december 31. 5. Egyeztetni kell a szomszédos országok felelõs távközlési igazgatásaival a TETRA szabvány szerinti készenléti rendszerek határ menti együttmûködésérõl, valamint a levegõ-föld-levegõ (AGA) frekvenciák határövezeti légtérben való felhasználásáról, esetleges bõvítésérõl és a szomszédos országok közötti szétosztásáról. Felelõs:

Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter gazdasági és közlekedési miniszter Határidõ: folyamatos

591

A Miniszterelnök 38/2007. (V. 31.) ME határozata egyes kétoldalú gazdasági együttmûködési bizottságok magyar tagozati elnökeinek felmentésérõl és kinevezésérõl 1. Kovács Kálmánt – a Magyar–Indonéz Vegyes Bizottság,

Gazdasági

Együttmûködési

Bársony Andrást – a Magyar–Thaiföldi Gazdasági Együttmûködési Vegyes Bizottság, dr. Szanyi Tibort – a Magyar–Tunéziai Gazdasági Együttmûködési Vegyes Bizottság, Dióssy Gábort – a Magyar–Török Gazdasági Együttmûködési Vegyes Bizottság magyar tagozata elnöki tisztségébõl felmentem, egyidejûleg dr. Kóka Jánost – a Magyar–Indonéz Vegyes Bizottság,

Gazdasági

Együttmûködési

dr. Garamhegyi Ábelt – a Magyar–Thaiföldi Gazdasági Együttmûködési Vegyes Bizottság, – a Magyar–Brazil Gazdasági Együttmûködési Vegyes Bizottság, – a Magyar–Izraeli Gazdasági Együttmûködési Vegyes Bizottság, Merényi Miklóst – a Magyar–Török Gazdasági Együttmûködési Vegyes Bizottság, – a Magyar–Bosznia-Hercegovinai Gazdasági Vegyes Bizottság magyar tagozata elnökévé kinevezem.

6. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az 1044/2006. (IV. 20.) Korm. határozat, az 1053/2005. (V. 26.) Korm. határozat és az 1014/2005. (II. 25.) Korm. határozat.


2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba; egyidejûleg az 54/2005. (VIII. 2.) ME határozat hatályát veszti.


592


6. szám

Miniszteri utasítások A gazdasági és közlekedési miniszter 17/2007. (MK 63.) GKM utasítása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról 1. § A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. §-ában foglaltak alapján – a miniszterelnök jóváhagyásával – jelen utasítás mellékleteként a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatát kiadom. 2. § (1) Ez az utasítás a közzétételt követõ napon lép hatályba. (2) Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 15/2006. (MK 94.) GKM utasítás. 3. § A Szervezeti és Mûködési Szabályzat kapcsán felmerülõ humánpolitikai intézkedéseket a kihirdetéstõl számított 30 napon belül kell végrehajtani. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

A gazdasági és közlekedési miniszter 18/2007. (V. 25.) GKM utasítása a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet költségvetési intézmény átszervezésével összefüggõ létszámcsökkentés elrendelésérõl szóló 13/2007. (IV. 27.) GKM utasítás módosításáról Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvényben, továbbá az Állami Egészségügyi Központ létrehozása érdekében szükségessé vált egyes feladatokról szóló 2058/2007. (III. 31.) Korm. határozatban foglaltakra figyelemmel, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az alábbiakat rendelem el: 1. § A MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet költségvetési intézmény átszervezésével összefüggõ létszámcsökkentés elrendelésérõl szóló 13/2007. (IV. 27.) GKM utasítás 1. §-ának második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A jelen utasításban elrendelt létszámcsökkentéssel kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket az utasítás hatálybalépését követõen a MÁV Központi Kórház és Rendelõintézetnek haladéktalanul meg kell kezdenie azzal, hogy a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 94/E. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatást legkorábban 2007. június 11-én lehet kiadni.” 2. § Ez az utasítás 2007. május 26-án lép hatályba. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

6. szám


593

A gazdasági és közlekedési miniszter 19/2007. (V. 25.) GKM utasítása a Budai MÁV Kórház költségvetési intézmény átszervezésével összefüggõ létszámcsökkentés elrendelésérõl szóló 14/2007. (IV. 27.) GKM utasítás módosításáról Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvényben, továbbá az Állami Egészségügyi Központ létrehozása érdekében szükségessé vált egyes feladatokról szóló 2058/2007. (III. 31.) Korm. határozatban foglaltakra figyelemmel, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az alábbiakat rendelem el: 1. § A Budai MÁV Kórház költségvetési intézmény átszervezésével összefüggõ létszámcsökkentés elrendelésérõl szóló 14/2007. (IV. 27.) GKM utasítás 1. §-ának második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A jelen utasításban elrendelt létszámcsökkentéssel kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket az utasítás hatálybalépését követõen a Budai MÁV Kórháznak haladéktalanul meg kell kezdenie azzal, hogy a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 94/E. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatást legkorábban 2007. június 11-én lehet kiadni.”

2. § Ez az utasítás 2007. május 26-án lép hatályba.

Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

Miniszteri határozat A gazdasági és közlekedési miniszter határozata A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-ának (4) bekezdésében rögzített felhatalmazás alapján az alábbi határozatot hozom: A PTI 325 730 sorszámú Számítástechnikaiszoftver-üzemeltetõ bizonyítvány érvénytelen, államilag elismert szakképesítést nem igazol. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

594


6. szám

Minisztériumi közlemény GKM közlemény a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló, a 26/2001. (X. 4.) GM és a 75/2004. (IV. 29.) GKM rendelettel módosított 4/1999. (II. 24.) GM rendelet szerint kijelölt szervezet közzétételérõl A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörébe utalt szakágazatok vonatkozásában a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló, a 26/2001. (X. 4.) GM és a 75/2004. (IV. 29.) GKM rendelettel módosított 4/1999. (II. 24.) GM rendelet 14. § alapján a 2007. elsõ félévben kijelölt szervezetek a következõk: A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletérõl szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet TÜV Rheinland InterCert Kft. vizsgálat és tanúsítás (2083 Solymár, Terstyánszky u. 89.) Tel.: (1) 461-1100 Fax: (1) 461-1199 A kijelölési okirat száma: 095/2005. (A kijelölés mûszaki területe az 1. számú melléklet szerint.)

Egyes folyékony tüzelõ- és fûtõanyagok kéntartalmának csökkentésérõl szóló 17/2003. (IV. 4.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet MERTCONTROL Minõségellenõrzõ Zrt. vizsgálat (1095 Budapest, Kvassay Jenõ u. 1.) Tel.: (1) 455-8091 Fax: (1) 455-8092 A kijelölési okirat száma: 106/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 2. számú melléklet szerint.)

A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet „TÛZMEGELÕZÉS” Tûzvédelmi, Munkavédelmi, Környezetvédelmi Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ellenõrzés (4400 Nyíregyháza, Kiss Ernõ út 17.) Tel.: (20) 9586-778; Fax: (42) 504-644 A kijelölési okirat száma: 107/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 3. számú melléklet szerint.)

A gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeirõl, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet TÜV SÜD KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. vizsgálat és tanúsítás (1088 Budapest, József krt. 6.) Tel: (1) 210-9445, Fax: (1) 314-3820 A kijelölési okirat száma: 108/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 4. számú melléklet szerint.)

6. szám


595

A gépek biztonsági követelményeirõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet TÜV SÜD KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. vizsgálat és tanúsítás (1088 Budapest, József krt. 6.) Tel.: (1) 210-9445, Fax: (1) 314-3820 A kijelölési okirat száma: 109/2007. (A kijelölés mûszaki területe az 5. számú melléklet szerint.)

Az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet TÜV SÜD KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. tanúsítás (1088 Budapest, József krt. 6.) Tel.: (1) 210-9445, Fax: (1) 314-3820 A kijelölési okirat száma: 110/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 6. számú melléklet szerint.)

A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet TÜV SÜD KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. vizsgálat, ellenõrzés és tanúsítás (1088 Budapest, József krt. 6.) Tel.: (1) 210-9445, Fax: (1) 314-3820 A kijelölési okirat száma: 111/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 7. számú melléklet szerint.) HEXON-GOLD Tanácsadó, Szolgáltató Kft. ellenõrzés (2030 Érd, Ürmös utca 46-48. II/19.) Tel.: (1) 210-9445, Fax: (1) 314-3820 A kijelölési okirat száma: 113/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 8. számú melléklet szerint.)

Az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeirõl és megfelelõségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet TÜV SÜD KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. tanúsítás (1088 Budapest, József krt. 6.) Tel.: (1) 210-9445, Fax: (1) 314-3820 A kijelölési okirat száma: 112/2007. (A kijelölés mûszaki területe a 9. számú melléklet szerint.)


596

6. szám

1. számú melléklet Melléklet a 095/2005. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletérõl szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet szerint Kijelölt szervezet: TÜV Rheinland InterCert Kft. 2083 Solymár, Terstyánszky u. 89. Tevékenység jellege: vizsgálat és tanúsítás a mindenkor érvényes felkészültséget igazoló dokumentumokban megadott vonatkozó elõírások szerint a következõ mûszaki területen Termékek [(a 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet szerint]

Polgári felhasználású robbanóanyagok, kivéve a gáz-, gõz- és porrobbanás, valamint a súlytólég robbanás veszélyes környezetben alkalmazható robbanóanyagokat

A 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet vonatkozó melléklete

Eljárások/modulok

EK típusvizsgálat (B-modul) Típusnak való megfelelés (C-modul) Gyártás minõségbiztosítása (D-modul) Termék minõségbiztosítása (E-modul) Termék vizsgálata (F-modul) Egyedi termék vizsgálata (G-modul)

2. számú melléklet 1. 2. számú melléklet 2. 2. számú melléklet 3. 2. számú melléklet 4. 2. számú melléklet 5. 2. számú melléklet 6.

A 095/2005. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának, valamint az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak való bejelentés kelte: 2007. június 1.

2. számú melléklet Melléklet a 106/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés egyes folyékony tüzelõ- és fûtõanyagok kéntartalmának csökkentésérõl szóló 17/2003. (IV. 4.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet szerint Kijelölt szervezet: MERTCONTROL Minõségellenõrzõ Zrt. 1095 Budapest, Kvassay Jenõ u. 1. Tevékenység jellege: vizsgálat a felkészültséget igazoló, mindenkor érvényes dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen Termék (a 17/2003. (IV. 4.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet 2. § a) pontja szerinti)

Fûtõolaj

Eljárások/ modulok

vizsgálat

A 17/2003. (IV. 4.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet vonatkozó bekezdései

8. § (2), (4) bekezdés

A 106/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának kelte: 2007. április 24.


6. szám

597

3. számú melléklet Melléklet a 107/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerint Kijelölt szervezet: „TÛZMEGELÕZÉS” Tûzvédelmi, Munkavédelmi, Környezetvédelmi Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 4400 Nyíregyháza, Kiss Ernõ út 17. Tevékenység jellege: ellenõrzés a felkészültséget igazoló, mindenkor érvényes dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen Termékek

Eljárások

Játszótéri eszközök Ütéscsillapító játszótéri talajok

Ellenõrzés

A 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet vonatkozó bekezdései

2. § d) 3. § (2) 7. § (4), (5) 9. § (1)-(3)

A 107/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának kelte: 2007. április 6.

4. számú melléklet Melléklet a 108/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeirõl, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet szerint Kijelölt szervezet: TÜV SÜD KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. 1088 Budapest, József krt. 6. Tevékenység jellege: vizsgálat és tanúsítás a felkészültséget igazoló, mindenkor érvényes dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen Termékek a 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM rendelet szerint

Gyermekjátékszerek

Eljárások/modulok

Típusvizsgálat

A 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM rendelet vonatkozó fejezetei/bekezdései

4. § (1) bekezdés

Ez a kijelölési okirat és melléklete a KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. részére a 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendeletre 2000. július 21-én kiadott 032/2000. számú kijelölési okirat és mellékletének 2003. október 9-i 02. számú módosítása szerint a cég nevének megváltozása miatt került kiadásra. Ezért a 26/2000. (IKK 15.) GM közleményben közzétett 032/2000. számú kijelölési okirat, és a Gazdasági Közlöny 2004. január 16-án megjelent 1. számának 57. oldalán közzétett okiratmelléklet ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 108/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának valamint az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak való bejelentés kelte: 2007. április 6.


598

6. szám

5. számú melléklet Melléklet a 109/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a gépek biztonsági követelményeirõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet szerint Kijelölt szervezet: TÜV SÜD KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. 1088 Budapest, József krt. 6. Tevékenység jellege: vizsgálat és tanúsítás a felkészültséget igazoló, mindenkor érvényes dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen Termékek a 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet módosított 2. sz. mellékletében használt számozás szerint

1. 1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

4.

5. 7.

A) Körfûrészek egy vagy több fûrészlappal, fa vagy hasonló anyagokhoz Rögzített szerszámmal dolgozó fûrészgépek, amelyeknek fix a gépágyuk és a munkadarabot kézi vagy leszerelhetõ elõtolással juttatják a szerszámhoz. Rögzített szerszámmal dolgozó fûrészgépek, amelyeknél az alternáló mozgású fûrészállványt kézzel vezérlik, vagy azt hajtómûvel szerelték fel. Rögzített szerszámmal dolgozó fûrészgépek, amelyek a munkadarabot gépi elõtolással mozgatják, és a munkadarab behelyezése (adagolása) és/vagy kivétele kézzel történik. Mozgószerszámú fûrészgépek gépi elõtolással és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és/vagy kivételével. Szalagfûrészek egy vagy több fûrészlappal, fa vagy hasonló anyagokhoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. Az 1, a 4. és a 7. pont alatti munkaeszközfajták kombinált kivitelben. Kézi láncfûrészgépek fa megmunkálására.

Eljárások/modulok

A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet vonatkozó fejezetei/bekezdései

A mûszaki dokumentáció átvétele, megõrzése és ennek igazolása

7. § (1) a)

Megfelelõségi tanúsítvány kiállítása a mûszaki dokumentáció alapján

7. § (1) b)

Típusvizsgálat

6. § (4) és a 7. § (1) c)

Tevékenység jellege: tanúsítás a felkészültséget igazoló, mindenkor érvényes dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen

6. szám


Termékek a 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet módosított 2. sz. mellékletében használt számozás szerint

A) 2. Faipari gyalugépek kézi elõtolással. 3. Faipari vastagsági gyalugépek egyoldali megmunkálásra, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele ézzel történik. 5. Az 1., a 2., a 3., a 4. és a 7. pont alatti munkaeszközfajták kombinált kivitelben. 6. Faipari csapmarógépek több szerszámtartóval, kézi elõtolással. 8. Függõleges marógépek kézi elõtolással, fa és hasonló anyagok megmunkálására.

599

Eljárások/modulok

A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet vonatkozó fejezetei/bekezdései

A mûszaki dokumentáció átvétele, megõrzése és ennek igazolása

7. § (1) a)

Megfelelõségi tanúsítvány kiállítása a mûszaki dokumentáció alapján

7. § (1) b)

Típusvizsgálat

6. § (4) és a 7. § (1) c)

Ez a kijelölési okirat és melléklete a KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. részére a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendeletre 2000. május 31-én kiadott 033/2000. számú kijelölési okirat és mellékletének 2003. október 9-i 01. számú módosítása szerint a cég nevének megváltozása miatt került kiadásra. Ezért a 26/2000. (IKK 15.) GM közleményben közzétett 033/2000. számú kijelölési okirat, és a Gazdasági Közlöny 2004. január 16-án megjelent 1. számának 57. oldalán közzétett okiratmelléklet ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 109/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának valamint az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak való bejelentés kelte: 2007. április 6.

6. számú melléklet Melléklet a 110/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet szerint Kijelölt szervezet: TÜV SÜD KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. 1088 Budapest, József krt. 6. Tevékenység jellege: tanúsítás az alábbi termékcsoportokban a mindenkor érvényes akkreditálási okirat mellékletében foglalt vonatkozó szabványok szerint

EK Bizottsági határozat

97/555/EK

Termék

Cementek, építõipari mész és más hidraulikus kötõanyagok Közönséges cementek, beleértve: – Portlandcement – Összetett portlandcementek: Portland-salakcement Portland-szilikapor-cement

Módozat

1+

Harmonizált mûszaki specifikáció

EN 197-1:2000 EN 197-1:2000/A1:2004

Szervezeti funkciók

Terméktanúsító szervezet

600


EK Bizottsági határozat

99/93/EK

Termék

Módozat

Portland-puccoláncement Portland-pernyecement Portland-agyagpalacement Portland-mészkõcement Összetett portlandcement – Nagyolvasztó-cementek – Puccoláncementek – Összetett cementek (Beton, vakolat, habarcs és más építési keverék készítéséhez és építési termékek gyártására) Ajtók, ablakok, ablaktáblák, zsaluzatok, kapuk és a hozzájuk tartozó vasalatok (1/1) Épületvasalatok ajtókhoz és kapuk- 1 hoz (tûz/füst szakaszhatárokon és menekülési útvonalakon)

6. szám

Harmonizált mûszaki specifikáció

EN 1125:1997/A1:2001

Szervezeti funkciók

Terméktanúsító szervezet

Ez a kijelölési okirat és melléklete a KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. részére a 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendeletre 2004. június 25-én kiadott 078/2004. számú kijelölési okirat és mellékletének 2006. november 15-i 01. számú módosítása szerint a cég nevének megváltozása miatt került kiadásra. Ezért a 8/2004. (GK 16.) GKM közleményben közzétett 078/2004. számú kijelölési okirat, és a Gazdasági Közlöny 2007. április 2-án megjelent 3. számának 388. oldalán közzétett okiratmelléklet ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 110/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának valamint az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak való bejelentés kelte: 2007. április 6.

7. számú melléklet Melléklet a 111/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerint Kijelölt szervezet: TÜV SÜD KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. 1088 Budapest, József krt. 6. Tevékenység jellege: vizsgálat, ellenõrzés és tanúsítás a mindenkor érvényes felkészültséget igazoló dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen Termékek


Eljárások

Típusvizsgálat, egyedi vizsgálat Megfelelõségi tanúsítvány kiadása Ellenõrzés


4. § 5. § (2)-(5) 2. § d); 3. § (2); 7. § (4), (5) 9. § (1)-(3)


6. szám

601

Ez a kijelölési okirat és melléklete a KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. részére a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendeletre 2004. április 6-án kiadott 071/2004. számú kijelölési okirat és mellékletének 2004. május 10-i 01. számú módosítása szerint a cég nevének megváltozása miatt került kiadásra. Ezért a 7/2004. (GK 9.) GKM közleményben közzétett 071/2004. számú kijelölési okirat és a 9/2004. (GK. 16.) GKM közleményben közzétett okiratmelléklet ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 111/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának kelte: 2007. április 6.

8. számú melléklet Melléklet a 113/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerint Kijelölt szervezet: HEXON-GOLD Tanácsadó, Szolgáltató Kft. 2030 Érd, Ürmös utca 46-48. II/19. Tevékenység jellege: ellenõrzés a mindenkor érvényes felkészültséget igazoló dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen Termékek

Eljárások


Ellenõrzés


2. § d) 3. § (2) 7. § (4), (5) 9. § (1)-(3)

Ez a kijelölési okirat és melléklete a HEXON-GOLD Tanácsadó, Szolgáltató Betéti Társaság részére a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendeletre 2005. július 28-án kiadott 089/2005. számú kijelölési okirat és melléklete szerint a cégforma megváltozása miatt került kiadásra. Ezért a 4/2005. (GK 12.) GKM közleményben közzétett 089/2005. számú kijelölési okirat és okiratmelléklet ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 113/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának kelte: 2007. június 13.

9. számú melléklet Melléklet a 112/2007. Kijelölési Okirathoz Kijelölés az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeirõl és megfelelõségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet szerint Kijelölt szervezet: TÜV SÜD KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. 1088 Budapest, József krt. 6. Tevékenység jellege: vizsgálat és tanúsítás a mindenkor érvényes, felkészültséget igazoló dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen

602

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Termékek [a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint]

Zajkibocsátási határértékkel rendelkezõ berendezések: – fûnyírók (13. pont) – gyepvágók, gyepszegélyvágók (14. pont) – motoros kapák (18. pont)

Eljárások/modulok

belsõ gyártásközi ellenõrzés a mûszaki dokumentáció értékelésével és idõszakos ellenõrzéssel egyedi termék vizsgálata teljes körû minõségbiztosítás

6. szám 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet vonatkozó mellékletei

5. számú melléklet 6. számú melléklet 7. számú melléklet

Tevékenység jellege: tanúsítás a mindenkor érvényes felkészültséget igazoló dokumentumokban megadott vonatkozó szabványok szerint a következõ mûszaki területen Termékek [a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint]

Zajkibocsátási határértékkel rendelkezõ berendezések: – építõipari teheremelõk (robbanómotoros hajtással) (1. pont) – döngölõgép (2. pont) – kompresszorok (<350 kW) (3. pont) – kézi betontörõ és fejtõkalapácsok (4. pont) – építõipari csörlõk (robbanómotoros hajtású) (5. pont) – földtolók (<500 kW) (6. pont) – dömperek (<500 kW) (7. pont) – hidraulikus vagy köteles kotrók (<500 kW) (8. pont) – kotró-rakodók (<500 kW) (9. pont) – földgyaluk (<500 kW) (10. pont) – hidraulikus nyomásfokozók (11. pont) – talaj- és szeméttömörítõ homlokrakodók (<500 kW) (12. pont) – villás emelõtargoncák belsõ égésû motorhajtással, ellensúllyal (15. pont) – rakodógépek (<500 kW) (16. pont) – mobil daruk (17. pont) – útburkolatrakó gépek (kivéve a nagy tömörítõerejû lehúzólappal ellátott aszfaltrakó gépeket) (19. pont) – áramfejlesztõ generátorok (<400 kW) (20. pont) – toronydaru (21. pont) – hegesztõgenerátor (22. pont)

Eljárások/modulok

belsõ gyártásközi ellenõrzés a mûszaki dokumentáció értékelésével és idõszakos ellenõrzéssel egyedi termék vizsgálata

140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet vonatkozó mellékletei

5. számú melléklet

6. számú melléklet

Ez a kijelölési okirat és melléklete a KERMI Minõségellenõrzõ és Szolgáltató Kft. részére a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendeletre 2002. június 26-án kiadott 054/2002. számú kijelölési okirat és mellékletének 2003. május 26-i 01. számú módosítása szerint a cég nevének megváltozása miatt került kiadásra. Ezért a 2/2002. (GK 4.) GKM közleményben közzétett 054/2002. számú kijelölési okirat, és a 16/2003. (GK 18.) GKM közleményben közzétett okiratmelléklet ezen okirat és melléklete kiadásával egyidejûleg bevonásra került. A 112/2007. sz. Kijelölési Okirat és melléklete kiadásának valamint az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak való bejelentés kelte: 2007. április 6.

6. szám


603

Minisztériumi pályázat PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az „Ipari Park” cím (Kódszám: IPC-2007) elnyerésére I. A pályázat célja A 2/2007. (I. 18.) Korm. rendelettel módosított, az „Ipari Park” címrõl és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer mûködtetésérõl szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendeletben megfogalmazott feltételek szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) pályázatot hirdet az „Ipari Park” cím elnyerésére. A GKM célja, hogy jelen pályázattal lehetõséget adjon az „Ipari Park” cím elnyerésére olyan szervezetek számára, amelyek • az ipari parkban, illetve annak környékén mûködõ – elsõsorban kis- és közepes – vállalkozások számára széles körû üzleti és innovációs szolgáltatásokat nyújtanak, • szoros szakmai kapcsolatokat építettek/építenek ki a parkba betelepült és a park vonzáskörzetében mûködõ vállalkozásokkal, • bekapcsolódtak, vagy bekapcsolódásukat elõkészítették a kistérség és a régió gazdaságának fejlesztésébe, • elõsegítik a logisztikai fejlesztések megvalósítását, továbbfejlesztését, • aktív részeseivé kívánnak válni az ipari parkok fejlesztési programjának. II. A pályázók köre Az „Ipari Park” cím elnyerésére pályázhat az ipari parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó • jogi személyiségû gazdasági társaság, • közhasznú társaság, • kistérségi társulás és • helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: Pályázó), amely a következõkben meghatározott feltételeknek megfelelõ telephelyekkel, infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel, a hatósági elõírásoknak és a szakmai követelményeknek mindenben megfelelõ befektetési lehetõséget kínál a vállalkozások betelepedéséhez. Nem pályázhat az „Ipari Park” cím elnyerésére olyan szervezet, amely • csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, • saját tõkéjét elvesztette vagy saját tõkével nem rendelkezik (kivéve kistérségi társulás és helyi önkormányzat), • az államháztartás alrendszereibõl juttatott támogatásra vonatkozó szerzõdésben vállalt valamely kötelezettségét – a pályázat benyújtását megelõzõ két naptári éven belül – nem teljesítette, vagy • amelynek 60 napon túli adó-, vám- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha megfizetésére fizetési könnyítést kapott. III. A pályázati feltételek III. 1. Az „Ipari Park” cím elnyerésének ingatlanra vonatkozó feltételei: a) az ipari park céljára kialakított terület (telek) nagysága legalább 20 hektár, amely törzsterületbõl és fejlesztési területbõl állhat, • a törzsterület legalább 10 hektár nagyságú, az érvényes Településrendezési Terv szerint kijelölt iparterület, amelyet a mezõgazdasági mûvelési ágból kivontak, és a használat szerint lehet – betelepített, ez esetben a betelepült vállalkozások (tulajdonosok és bérlõk) nyilatkozattal csatlakoznak az ipari park megvalósításához, vagy – betelepíthetõ, ez esetben a Pályázó a terület tulajdonjogával vagy tartós (legalább 25 éves) használati, hasznosítási jogával igazoltan rendelkezik, és a Pályázó 30 napnál nem régebbi tulajdoni lappal igazolja annak per- és igénymentességét;

604


6. szám

• a fejlesztési terület: szükséges, ha a törzsterület nem éri el a 20 hektárt, vagy tartalékterületként lehetséges, ha a megvalósítás során jelentkezõ igények szerint a területbõvítés jogi feltételei adottak a további fejlesztéshez. Ez olyan földterület lehet – amelyet az érvényes Településrendezési Terv vagy az önkormányzati testület határozata iparterületté nyilvánított, – amelyre mezõgazdasági terület esetén az illetékes Földhivatal a mezõgazdasági mûvelési ágból, illetve erdõ esetén az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat erdõmûvelési ágból való kivonásra vonatkozó elvi engedélyével (nyilatkozatával) rendelkezik, – amelynél a Pályázó a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapon feltüntetett tulajdonosokkal kötött szerzõdéssel vagy a tulajdonosok nyilatkozatával igazolja a terület ipari parki hasznosításának lehetõségét; b) amennyiben az ipari park valamely beépítetlen, betelepíthetõ területe korábban iparterületként volt hasznosítva, a Pályázó rendelkezik a terület környezeti állapotának tényfeltárását tartalmazó – elsõfokú Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség által elfogadott – dokumentációval; (a mezõgazdasági mûvelési ágból kivont területek kármentessége vélelmezhetõ); c) ha a b) pontban megjelölt dokumentáció szerint a terület környezetvédelmi szempontból szennyezett, akkor a Pályázó rendelkezik az elsõfokú Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség által jóváhagyott mûszaki beavatkozás megvalósíthatóságának tervével. III. 2. Az „Ipari Park” cím elnyerésének egyéb feltételei: a) a Pályázó rendelkezik a tervezett ipari parkra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánnyal; b) a pályázat beadásakor már legalább 5 vállalkozás az ipari park területén mûködik, és a vállalkozások által teljes munkaidõben foglalkoztatottak létszám legalább 100 fõ; c) a Pályázó vállalja, hogy fejlesztõ munkája eredményeként a pályázat elnyerésétõl számított 5. év végére a betelepült vállalkozások száma legalább 10, illetve a meglévõ és a létesítendõ munkahelyeken a teljes munkaidõben foglalkoztatottak száma legalább 500 fõ lesz; d) kistérségi társulás esetében mûködtetõ szervezetet hoz(ott) létre, amely az ipari park beruházás szervezését és mûködtetését látja el, e) a Pályázó rendelkezik a helyi önkormányzat ipari park létrehozását támogató nyilatkozatával; a Pályázó rendelkezik az illetékes regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, valamint – amennyiben már mûködik – a kistérségi fejlesztési tanács vagy a területfejlesztési feladatokat is ellátó többcélú kistérségi társulás ipari park létrehozását támogató nyilatkozatával. IV. A pályázattal elnyerhetõ támogatás Az „Ipari Park” cím elnyerése a jogszabályokban és más pályázati rendszerekben megfogalmazott támogatások és preferenciák elnyeréséhez, illetve igénybevételéhez elõírt „Ipari Park” cím megszerzését jelenti, annak elnyerése nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást. V. Az elbírálás szempontrendszere Az érvényességi és formai követelményeknek megfelelõ pályázatok tartalmi értékelésére az adatlapok, a formanyomtatvány, a becsatolt megvalósíthatósági tanulmány kivonat, (benne az üzleti és marketing terv), illetve az ipari park beruházási elképzelései, mûködése, meglévõ és tervezett szolgáltatásai, innovációs elképzelései, megvalósult, illetve tervezett együttmûködései pályázatban megjelenített leírásának szakmai elbírálása alapján kerül sor. A pályázatok tartalmi értékelésérõl a Közremûködõ Szervezet (PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht.) – a GKM által is jóváhagyott – elõterjesztést készít az érintett szervezetek képviselõibõl álló, a 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet 12. §-ban meghatározott Bíráló Bizottság részére. Az „Ipari Park” cím odaítélésérõl a Bíráló Bizottság javaslatának figyelembevételével a gazdasági és közlekedési miniszter dönt. A pályázatok eredményeinek közlésére levélben, a döntést követõ 15 munkanapon belül kerül sor. A GKM az „Ipari Park” címet elnyert területek és szervezetek (Pályázók) névsorát a Gazdasági Közlönyben teszi közzé a Pályázók külön hozzájárulása nélkül. A benyújtott teljes pályázati dokumentációt, a pályázati adatlapokat, mellékleteket és – amennyiben a Pályázó másként nem nyilatkozik – a teljes formanyomtatványt a GKM és a megbízásából eljáró szervezetek, illetve az értékelésben részt vevõ személyek bizalmasan kezelik.

6. szám


605

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az „Ipari Park” címet elnyert Pályázók az „Ipari Park” cím használati jogosultságainak feltételeirõl határozatlan idõtartamú megállapodást köt. A megállapodás a pályázat adataira épül, tartalmazza a terület pontos meghatározását, a betelepítési programot és a tervezett szolgáltatások vállalását. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és határideje VII. 1. Pályázatot benyújtani csak magyar nyelven, kizárólag a pályázathoz készített, a pályázati útmutatóban közölteknek megfelelõen kitöltött és cégszerûen aláírt pályázati adatlapokon és formanyomtatványon, valamint az elõírt kötelezõ mellékletek hiánytalan csatolásával lehet. VII. 2. A pályázati adatlapok és a pályázati útmutató a GKM honlapjáról (www.gkm.gov.hu) letölthetõek. Az adatlapok és a formanyomtatvány sem tartalmukban, sem alakjukban nem változtathatóak. VII. 3. A pályázatot 2 (1 eredeti és 1 másolati) példányban, valamint a pályázati adatlapokat, formanyomtatványt és az „E” melléklet szerinti megvalósíthatósági tanulmányt 2 példányban CD-n, kizárólag postai úton a Közremûködõ Szervezet alábbi címére kell beküldeni: PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht. 1053 Budapest, Szép u. 2. A pályázatokat egy kötetben, összefûzött (spirálozott) formában kell benyújtani. Az eredeti példány címlapján „E” megjelölést kérünk feltüntetni. Azokat a dokumentumokat, amelyek mérete, formája az összefûzést nem teszi lehetõvé, külön dossziéban kell beadni, megjelölve azok sorszámát (melléklet, függelék). Amennyiben a Tulajdoni lapok másolatainak nagy mennyisége kezelhetetlenné teszi a pályázatot, megengedett azok külön kötetben történõ benyújtása. A pályázati adatlap és formanyomtatvány valamennyi lapját a megjelölt helyeken cégszerûen kell aláírni. Aláíró csak az lehet, aki(k)nek az aláírási címpéldányát becsatolták. VII. 4. A Pályázónak a pályázat benyújtásakor 50 000 Ft pályázati díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01220139-51000008 számú, GKM Nemzeti Beruházás-ösztönzési Célelõirányzat felhasználási keret számla javára átutalással kell teljesíteni. A pályázati díj átutalásakor az átutalási megbízás nyomtatványon a „Közlemény” rovatban „#310 ÁHT-T 262845” jelölést (mûködési bevételek kód) kell alkalmazni. A pályázati díj befizetését a banki terhelési értesítõ hitelesített másolata vagy az átutalást végrehajtó bank igazolja. VII. 5. A pályázatokat a pályázati útmutatóban leírt érvényességi, formai és tartalmi követelmények szerint kell benyújtani. VII. 6. A pályázatok beadási határideje: 2007. július 31. A beadási határidõ betartását kizárólag a postai bélyegzõ lenyomata igazolja. VII. 7. A pályázatok elkészítésével kapcsolatosan a PROMEI Kht. 06-1-327-0841-es telefonszámán, illetve a [email protected] e-mail címen adunk információt.

606


6. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette Kondorosi Ferenc–Uttó György–Visegrády Antal

A bírói etika és a tisztességes eljárás címû könyvét A könyvhöz elõszót dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsõbb Bíróság, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke írt, melyben a következõ szavakkal ajánlja a kötetet: „Az olvasó kezébe olyan könyv (tankönyv, szakmai háttéranyag) kerül, amely tudományos igényességgel és a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a bírói etika szakmai-morális alapjait. A kötet jelentõs nemzetközi kitekintést nyújt, amikor más országok gyakorlatának, szabályozásának feltárását is vállalja. A tapasztalt és a tárgykör nemzetközi összefüggéseit is jól ismerõ szerzõk – helyeselhetõ módon – abból indultak ki, hogy a bírák etikus magatartása és eljárása az eljárások részvevõi – a peres felek, a vádló, a védõ, a jogi képviselõ, a büntetõügyekben a vádlott – számára garanciális jelentõségû, mert megteremti/megadja az eljárás minõségét is. A szerzõk a bírói etika érvényesülését is vizsgálták a peres eljárás másik minõségi követelményének, a fair eljárás igényének megvalósulásával összefüggésben. A tisztességes eljárás napjainkban nemzetközi jogi, alkotmányos és morális követelményt is jelent, amelynek tartalma az Emberi Jogok Európai Bírósága és – egyre inkább – az Európai Bíróság esetjogából ismerhetõ meg. A kötet számos jogeset bemutatásával szolgálja a hazai jogi kultúra színvonalának emelését, a tiszta, demokratikus közállapotok, a bírák és a bíróságok tekintélye megóvását. A könyv fontos tananyag a bírák, ügyészek, ügyvédek számára, de különös haszonnal forgathatják gyakorló politikusok, a tudományos élet képviselõi, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, a jogrend minõségéért.” A kötet 184 oldal terjedelmû, ára 3381 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Kondorosi Ferenc–Uttó György–Visegrády Antal

A bírói etika és a tisztességes eljárás címû, 184 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3381 forint áfával) ......... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

6. szám


607

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként

A BÜNTETÕ TÖRVÉNYKÖNYV MAGYARÁZATA I–III. KÖTET címû kiadványt. A Büntetõ Törvénykönyv magyarázata – tekintettel a büntetõjog kialakult felosztására, továbbá a kommentár könnyebb használatának szempontjaira is – három kötetben jelenik meg. Az elsõ kötet a Btk. Általános részének, a második és harmadik kötet pedig a Különös részének magyarázatát tartalmazza. A magyarázat nagymértékben támaszkodik a bírói ítéletek értelmezõ rendelkezéseire, az Alkotmánybíróság határozataira, valamint az ET, az EU és más nemzetközi fórumok releváns dokumentumaira; ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a fogalmak tudományos definiálására és rendszerezésére is. Tekintettel arra, hogy a jogtudomány és a jogalkalmazás által kialakított értelmezési tartomány ismerete nélkül nem lehet eligazodni a büntetõjog alapkérdéseiben, a kommentár nemcsak a szakmai felhasználók és a joghallgatók, jogi továbbképzésben részt vevõk számára jelenthet támpontot, hanem a büntetõjog iránt érdeklõdõk is segítségül hívhatják a kiadványt. A magyarázat a Hivatalos CD Jogszabálytárban megjelent Btk. kommentár szerkesztett változata. Az 1400 oldal terjedelmû kiadvány ára: 9597 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a A Büntetõ Törvénykönyv magyarázata I–III. kötet címû kiadványt (az 1400 oldal terjedelmû kiadvány ára: 9597 Ft + postaköltség) ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

608


9 771588 738197

07006

9 771588 738197

6. szám

07005

Szerkesztésért felelõs: dr. Marsi Miklós. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelõs: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). A 2007. évi éves elõfizetési díj: 23 436 Ft áfával. Egy példány ára: 1260 Ft. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1588-7383 07.2209 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents