A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

V. évfolyam

5. szám

2006. április 14.

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség 1055 Budapest, Honvéd u. 13–15. Telefon: 374-2890/Fax: 331-2753 E-mail: [email protected]

Elõfizetési díj egy évre: 21 168 Ft Ára: 1242 Ft

MEGJELENIK SZÜKSÉG SZERINT

TARTALOM Személyi rész Kitüntetések a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

522

Jogszabályok 2006: XXXV. tv. A villamos energia árszabályozását érintõ egyes törvények módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2006: LIII. tv. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49/2006. (III. 10.) Korm. r. A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8/2006. (II. 27.) GKM r. A mérõeszközökre vonatkozó egyedi elõírásokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

528 528 530 584

Kormányhatározat 1019/2006. (III. 10.) Korm. h. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek megvalósítását biztosító finanszírozás egyes kérdéseirõl . . . . . . . . . . . .

613

Miniszteri utasítások 6/2006. (III. 20.) GKM utasítás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a GKM Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek szabályozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7/2006. (III. 23.) GKM utasítás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt költségvetési intézmények befizetési kötelezettségeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

613 621

Pályázati felhívások A gazdasági és közlekedési miniszter pályázati felhívása a 2006. évi Nemzeti Minõségi Díj elnyerésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázati felhívásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – a lakossági energiamegtakarítás támogatására (NEP-2006-1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – a megújuló energiaforrások felhasználásának a bõvítésére (NEP-2006-2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – az európai EuroVelo kerékpárút-hálózat magyarországi szakaszai építésének és tervezésének 2006. évre elnyerhetõ támogatására . – falu, város, megyei jogú város, fõvárosi kerület kategóriákban a „Kerékpárosbarát Település 2006” Díj elnyerésére . . . . . . . . . . – a kis-, közép- és nagyvállalat, közintézmény és nonprofit szervezet kategóriákban a „Kerékpárosbarát Munkahely 2006” Díj elnyerésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – a hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeit és versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatására .

623 624 627 630 632 633 633

Minisztériumi közlemények A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program kis- és középvállalkozások mûszaki-technológiai hátterének fejlesztése címû, GVOP-2005-2.1.1. (2. szakasz) kódszámú pályázati felhívás kedvezményezettjeivel megkötendõ támogatási szerzõdésekre vonatkozó Általános Szerzõdési Feltételekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fejlesztési támogatás odaítélése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

638 651

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye Tájékoztató a németországi kontingentált szerzõdéses vállalkozásban érdekelt magyar gazdálkodó szervezetek részére . . . . . . . . .

652

522

GAZDASÁGI KÖZLÖNY

5. szám

Személyi rész Kitüntetések a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából I. A Magyar Köztársaság elnöke által a gazdasági és közlekedési miniszter javaslatára adományozott kitüntetések Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) Bajnai Gordon, a Wallis Rt. vezérigazgatója A hazai vállalatirányítási kultúra fejlesztése terén elért eredményei, kiemelkedõ szakmai és vállalatvezetõi munkája elismeréseként. Bartha Ferenc, a Bartha Pénzügyi Tanácsadó Rt. vezérigazgatója Több évtizedes kiemelkedõ gazdasági tevékenységéért, a hazai vállalkozói és munkáltatói érdekképviselet érdekében végzett munkássága elismeréseként. Erõs János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója A magyar vállalkozások fejlesztéséért, az állam által kínált támogatási és hitelkonstrukciók kialakítása és mûködtetése terén végzett munkássága elismeréseként. Pintér István, a Rába Jármûipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatója A „Rába” jármûipari vállalat fejlesztésében, versenyképességének növelésében, nemzetközi piacai pozícióinak javításában betöltött kiemelkedõ szerepe, a térség munkaerõmegtartó képességének növelése, gazdasági fejlõdése érdekében végzett munkássága elismeréseként.

Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége elnöke Az új szövetkezeti törvény elõkészítésében, kidolgozásában végzett kiemelkedõ munkája elismeréseként. Füzes Péter, az Oracle Hungary Kft. ügyvezetõ igazgatója A korszerû informatikai megoldások hazai bevezetése és elterjesztése területén végzett munkája, a magyar informatikai ágazat regionális szerepének erõsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként. Dr. Greiner István, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. kutatási igazgatóhelyettese A magyarországi innováció ösztönzése, a hazai innovációs teljesítmény növelése érdekében folytatott tevékenysége elismeréseként. Jendrolovics Pál, a Budapest Investment Rt. volt elnök-vezérigazgatója, jelenleg a Magyar Államvasutak Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese A hazai nagyvállalatok reorganizációjában végzett sikeres munkája, a magyar pénzügyi kultúra fejlesztésében betöltött szerepe elismeréseként. Nyári János, nyugdíjas gazdasági szakember Több évtizedes eredményes gazdasági vezetõi munkássága, érdekképviseleti tevékenysége elismeréseként. Pálfay Antal, az Állami Autópálya Kezelõ Rt. mûszaki vezérigazgató-helyettese A közúti közlekedés és a közút fejlesztés, valamint az igényes autópálya üzemeltetési módszerek meghonosítása érdekében végzett három évtizedes munkája elismeréseként. Várnai Éva, a KPMG Tanácsadó Kft. ügyvezetõ igazgatója Az ügyfelek érdekeit maximálisan szolgáló és szilárd etikai elvek szerint dolgozó tanácsadói üzletág felépítése terén végzett munkája elismeréseként.

Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) Dr. Fischer Sándor, a Kereskedõk és Vállalkozók Tolna Megyei Szervezete ügyvezetõ igazgatója, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 25 éve a vállalkozások érdekében végzett aktív és kezdeményezõ érdekképviseleti munkájáért, valamint a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként, a munkanélküliek képzésében végzett eredményes tevékenység elismeréséül.

5. szám


523

Kazár Attila, a Magyar Bányászati Hivatal Veszprémi Bányakapitányság bányakapitánya Az iparban és a bányahatóságnál kiváló szakmai felkészültséggel, hozzáértéssel négy évtizeden át végzett munkájáért, életpálya elismeréseként. Kovács Béla, a Somogy Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója Közel négy évtizeden át a közlekedésigazgatás szolgálatában kifejtett, valamint a közlekedés ügye iránt elkötelezett, magas színvonalon végzett hatósági szakmai munkájáért. Ladányi Katalin, mûfordító A magyar és az angol irodalom mûfordítása területén végzett több évtizedes munkája elismeréseként, a magyar nyelv és irodalom mûvelése területén kifejtett igényes, magas színvonalú munkájáért. Megyik András, a Dürer Nyomda Kft. ny. ügyvezetõ igazgatója A nyomdaiparban töltött 46 év kiemelkedõ és magas színvonalú munkásságának elismeréseként, a hazai könyvgyártás érdekeinek képviseletéért. Pintér Tamás, a Színház- és Filmmûvészeti Egyetem egyetemi docense Több évtized és több generáció mozgáskultúrájának magas színvonalú kiteljesítéséért. Simon László, a Budai MÁV Kórház gazdasági igazgatója A Budai MÁV Kórház gazdasági igazgatójaként végzett fegyelmezett és példamutató szakmai munkája elismeréséül, a kórház mûszaki állapotának feljavítása érdekében kifejtett tevékenységéért. Szepessy Sándor, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tiszteletbeli elnöke Több mint fél évszázada kimagasló, példaértékû közéleti és szakmai tevékenységéért. Az elektrotechnika hazai fejlesztése területén valamint a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben végzett magas színvonalú munkája elismeréséül. Dr. Tóth János, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége fõtitkára A hazai mûszaki fejlesztésben és a gazdálkodási tudományban végzett több évtizedes, kiemelkedõ munkájáért, a METESZ-ben végzett nemzetközi tevékenységéért. Vida János, a MAVIR Zrt. szolgálatvezetõ diszpécsere A villamosenergia-iparban eltöltött 47 éves munkásságáért, a szakmája iránti elkötelezettségéért valamint az üzemirányítási rendszerek fejlesztésének elismeréséért.

Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) Berke Zoltán, a Zala Volán Közlekedési Rt. személyközlekedési igazgatója Három évtizedes, a közlekedés területén – különösen Zala megye autóbuszos közlekedésében – kifejtett magas színvonalú szakmai és vezetõi tevékenységének elismeréséért, nyugdíjba vonulása alkalmából. Dobosi Tivadar, a Magyar Közút Kht. Komárom-Esztergom Megyei Területi Igazgatóság területi igazgatója A közútépítés, -fejlesztés, valamint a közúthálózat-fenntartás és- üzemeltetés feladatainak irányításában végzett, a szakmai kultúrát és gyakorlatot szolgáló munkájáért. Foszák József ny. gazdasági igazgató Több mint négy évtizedes sikeres gazdasági vezetõi tevékenysége és közéleti munkássága elismeréseként. Dr. Harcsáné dr. Marossy Katalin, a biológiai tudomány kandidátusa, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Fõosztály vezetõ-fõtanácsosa A gyógyszeripar, a gyógyszeripari kutatás és fejlesztés területén kifejtett kimagasló szakmai munkája elismeréséül, és a nemzeti kábítószer programban, géntechnológiai szabályozásban végzett tevékenységéért. Hefter József egyéni vállalkozó A kisvállalkozásokért – az autójavítás területén – tett erõfeszítésekért és a vállalkozásában elért, fiatalokat segítõ tevékenységéért, az utánpótlás neveléséért. Magony Imréné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Költségvetési Fõosztály szakmai tanácsadója 30 éven keresztül a közszolgálatban végzett elhívatott példamutató és segítõkész munkája elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából. Móra László mestercukrász, a szolnoki Marcipán Cukrászda tulajdonosa Több évtizeden keresztül folytatott kézmûves tevékenységének elismeréséért, a nemzetközi világversenyeken elért teljesítményéért. Nagy Béla, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vasúti Közlekedési Fõosztály fõosztályvezetõ-helyettese A vasúti közlekedés fejlesztésében, a szabályozórendszer kialakításában kifejtett sokirányú, több évtizedes munkájáért. Rusa Attila, az Ipartestületek és Kisvállalkozók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Szövetség, valamint a Szolnok és Vidéke Ipartestület ügyvezetõ igazgatója

524


5. szám

Az egyéni, valamint a kis- és középvállalkozók érdekében kifejtett példaértékû és magas színvonalú tevékenységének és a megyei munkaügyi tanácsban kifejtett munkájának elismeréséül. Storczer László, a Polgári Légiközlekedési Hatóság repülésmûszaki felügyelõje A polgári légi közlekedés repülés-mûszaki területén végzett több évtizedes magas színvonalú munkájáért. Várlaki Imre, a Folpress Kiadó és Nyomdaipari Kft. ügyvezetõ igazgatója A nyomdaiparban és a vállalkozások érdekében végzett több évtizedes szakmai és társadalmi munkája elismeréséül. Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt (polgári tagozat) Mag Gyula egyéni vállalkozó, a Bátonyterenyei Rehabilitációs Kht. felügyelõbizottságának tagja Életútja elismeréséül, a bátonyterenyei szövetkezeti mozgalomban betöltött kiemelkedõ szerepéért, a Bátonyterenyei Rehabilitációs Kht. felügyelõbizottságának élén elért eredményeiért, amely megváltozott munkaképességû embernek megélhetését biztosítja. Tölcsér István, a BKV Rt. autóbuszjármû-vezetõje Több évtizedes balesetmentes jármûvezetõi munkája és a közösségéért végzett kiemelkedõ tevékenysége elismeréséül. II. A gazdasági és közlekedési miniszter által adományozott kitüntetések Magyar Gazdaságért Díj 1. Baranyi Mária, a Külügyminisztérium I. Területi Fõosztály fõkonzulja A magyar–bajor gazdasági kapcsolatok fellendítése terén végzett kimagasló, szervezõ munkája elismeréséül. 2. Bolyki János Antal, a Convent Tõke Befektetõ Zrt. vezérigazgatója A rehabilitációs ipari parkok fejlesztéséért kifejtett kiemelkedõ szakmai tevékenysége elismeréséül. 3. Dr. Csepi Lajos, az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. Igazgatóságának elnöke A magyar piacgazdaság versenyképességének növelésében, a magyar pénz- és tõkepiacok egyes szegmenseinek fejlesztésében nyújtott elévülhetetlen érdemei elismeréséül. 4. Dr. Eckart John von Freyend, az IVG Immobilien Igazgatóságának elnöke Az Infopark sikeres ingatlanfejlesztésének beruházójaként hozzájárult a koncepció európai szintû megvalósulásához. Jó állami és egyetemi kapcsolatok kialakításáért végzett tevékenysége elismeréséül. 5. Gróf Imre, az Infopark Fejlesztési Zrt. elnöke Az Infopark ingatlanfejlesztésében és mûködtetésében elért kimagasló vezetõi, projektmenedzseri munkája elismeréséül. 6. Jyrki Jalasto, a NOKIA Komárom Kft. cégvezetõje A Nokia magyarországi vállalatának megalakításában, letelepítésében, valamint a Nokia Komárom Kft. beszállítói körének a Komáromi Ipari Parkba való betelepítésében játszott kiemelkedõ szerepe elismeréséül. 7. Kautz István, a Masped Elsõ Magyar Általános Szállítmányozási Rt. elnök-vezérigazgatója 1992-tõl a Masped Rt. elnök-vezérigazgatójaként a magyar szállítmányozás, logisztika területén kifejtett sikeres és elismert tevékenységéért. 8. Miklóssy Ferenc, a Kelet-Magyarországi Vállalkozási, Építõipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezetõ igazgatója A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnökeként és a Magyar–Arab tagozat elnökeként, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként végzett szakmai és kereskedelemfejlesztési tevékenységéért. 9. Dr. h. c. Ulrich Diller, a ZF Hungária Kft. elnök-igazgatója Évtizedek óta a magyar–német gazdasági kapcsolatok építésében kifejtett magas színvonalú munkássága elismeréséül. 10. Spányik Péter, az ITDH Üzletfejlesztési Igazgatóság igazgatója Az ITDH eredményorientálttá tételében, az új kereskedelemfejlesztési programok kialakításában végzett eredményes munkája elismeréséül. 11. Zentai József, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU Tagországainak Külgazdasági Fõosztálya szakmai fõtanácsadója Több évtizedes pályafutása során a külgazdasági kapcsolatok ápolása érdekében végzett szakmai munkája, életútja elismeréséül. 12. Zilahi Sándor egyéni vállalkozó Az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnökeként megyei és régiós szinten az IPOSZ érdekeltségébe tartozó kis- és középvállalkozások folyamatos képviselete elismeréséül.

5. szám


525

Baross Gábor-díj 1. Benkõ János, a MÁV Zrt. Gépészeti Üzletág-, Vontatás-, Szolgáltatási Telep mozdonyvezetõje 1972 óta munkáját folyamatosan, magas szakmai színvonalon és kifogástalanul látta el. Három évtizedes lelkiismeretes, balesetmentes munkájának elismeréséül. 2. Dr. Katona András, a Közlekedési Múzeum volt fõigazgatója Az elmúlt 16 évben a Közlekedési Múzeum élén végzett kimagasló szakmai munkája elismeréséül és nyugállományba vonulása alkalmából. 3. Kiss Pál, a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. ügyvezetõ igazgató 30 éves újságírói jubileuma alkalmából valamint a korszerû magyar közlekedési újságírás megteremtése terén végzett kimagasló tevékenységéért. 4. Leveleki László, a Központi Közlekedési Felügyelet igazgatója A felügyelet hatósági engedélyezési munkájának koordinálásáért, mellyel hozzájárult kormány által meghatározott kiemelt autópálya építési program eredményes megvalósításához. 5. Markotay Sándor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Közlekedés Fõosztály fõosztályvezetõ-helyettese A közúthálózat-fejlesztés területén kifejtett magas színvonalú szakmai munkája és a közúti ágazat minisztériumi szintû vezetésének másfél évtizeden keresztül történõ támogatása elismeréseként. 6. Pósa Gyula, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat légiforgalmi irányítója A hazai légiforgalmi irányítás érdekében végzett hosszú, kiemelkedõen sikeres pályafutása és nyugdíjba vonulása alkalmából. Eötvös Loránd-díj 1. Dr. Antos László, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezetõ igazgatója Több mint 14 éve meghatározó szerepet vállal a Magyar Innováció Szövetség mûködtetésében, tevékenységében. A haza innovációs kultúra terjesztésének terén végzett kiemelkedõ tevékenysége elismeréséül. 2. Kovács Vince, a RISKÓ Kft. ügyvezetõje A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökeként az innovációs és kutatásfejlesztési feladatok koordinálásában, továbbá a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként ellátott szakmai tevékenységéért. 3. Kürtös József, a Magyar Szabadalmi Hivatal Szabadalmi Fõosztály fõosztályvezetõ-helyettese Hazánk iparjogvédelmi szabályozásának európai integrációjával, mind pedig a közigazgatás korszerûsítésével összefüggõ feladatok megvalósítása terén végzett kiemelkedõ munkája elismeréséül. 4. Mogyorósy György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Fõosztály osztályvezetõje A vegyipari-gyógyszeripari, biotechnológiai kormány-elõterjesztés kidolgozása és koordinálása terén végzett folyamatosan kiemelkedõ szakmai munkája elismeréséül. 5. Neukum Zoltán, az Országos Villamostávvezeték Zrt. Létesítési Igazgatóság alállomás üzletigazgatója A villamosenergia-iparban nyújtott több évtizedes kiváló teljesítményéért és a Paksi Atomerõmû létesítésénél végzett kiemelkedõ munkájáért. 6. Válik József, a Magyar Bányászati Hivatal Szolnoki Bányakapitányság bányakapitánya A Szolnoki Bányakapitányság munkájában, különösen a gázelosztó vezetékek építése és üzemeltetése, a kõolaj-földgázbányászati berendezések gépészeti, hatósági feladatainak ellátásában és irányításában végzett lelkiismeretes és kiemelkedõ szakmai munkájáért. 7. Zerényi József, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. osztályvezetõje A villamosenergia-rendszer biztonságának fenntartás, illetve színvonalának növelése érdekében hosszú ideje kimagasló emberséggel, szakma iránti odaadással és kiemelkedõ precizitással végzett tevékenysége elismeréséül. Klauzál Gábor-díj 1. Buthiné dr. Berei Irma, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Jogi Fõosztály fõosztályvezetõje A kereskedelemmel, vendéglátással, idegenforgalommal, ill. utazásszervezéssel kapcsolatos vezetõi feladatok magas szintû ellátásáért, valamint a társhatóságok felé történõ sikeres képviseletéért. 2. Dr. Deák Imre, a Danubius Szálloda és Gyógyfürdõ Rt. vezérigazgatója A kereskedelem és szállodaipar területén, illetve a Magyar Szállodaszövetségben végzett kiemelkedõen magas színtû szakmai munkája elismeréséül

526


5. szám

3. Feiner Péter, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. ügyvezetõ igazgatója Az élelmiszer-kereskedelem egyik legeredményesebben mûködõ vállalkozásának irányításáért és az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöki feladatának magas színvonalú ellátásáért. 4. Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség titkára A Magyar Márkaszövetség tagjainak érdekérvényesítése érdekében kifejtett széleskörû, szakmailag megalapozott tevékenysége elismeréséül, mellyel hozzájárult a vállalkozások versenyképességének megõrzéséhez a belsõ piacon.

„A Közlekedésért” érdemérem” 1. Korcsinszky György, a Hajdú-Bihar Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója, 2. Kõrös Norbert, a Gyõr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt. Árufuvarozási Osztály osztályvezetõje, 3. Nagy Károly, az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. autószerelõje, 4. Rajna Ervin, a Kulturált Közlekedésért Alapítvány igazgatója, 5. dr. Rák Viktor, az Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Jogi Fõosztály jogszabály-elõkészítõje, 6. dr. Szécsényi-Nagy Kristóf, az Igazságügyi Minisztérium Civilisztikai és Gazdasági Kodifikációs Fõosztály kodifikátora, 7. Szilágyi András, a Nemzeti Autópálya Zrt. vezérigazgató-helyettese, 8. Verbói László, a Várkert Kft. ügyvezetõ igazgatója, 9. Závodi Lajosné, a MÁV Zrt. Sellye Állomásfõnökség állomásfõnöke.

Miniszteri Elismerés 1. Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke, 2. Bajnóczi Mihály, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közgazdasági Fõosztály tanácsosa, 3. dr. Balogh Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Innovációs Fõosztály fõosztályvezetõje, 4. Barna Lajosné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Humánpolitikai Fõosztály fõmunkatársa, 5. Boldizsár Márton, az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. forgalomtechnikai mûvezetõje, mérnökségvezetõ-helyettese, 6. Bordács Ferenc, a Magyar Közút Kht. Tolna Megyei Területi Igazgatóság területi fõmérnöke, 7. Bukor Istvánné, a Vasútegészségügyi Kht. Egészségügyi Központ (Miskolc) vezetõ asszisztense, 8. Csípõ Zsuzsa, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Fõosztály vezetõ-tanácsosa, 9. Demjén Katalin, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kohéziós Alap Infrastrukturális Nagyprojektek Fõosztály monitoring menedzsere, 10. Farkas László, a MÁV Társasági Szolgáltatás Központi Energiagazdálkodási Osztály osztályvezetõje, 11. Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vagyongazdálkodási Fõosztály fõosztályvezetõje, 12. Flaisz Imréné, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Gazdasági Fõosztály számviteli referense, 13. Hajdúné Koppány Ágnes, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Engedélyezési Fõosztály nemzetközi referense, 14. Horváth Miklós, a Grabo Vállalati Dolgozók Szakszervezete, Szakszervezeti Tanács elnöke 15. Kali Iván, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU Tagországainak Külgazdasági Fõosztálya fõosztályvezetõ-helyettese, 16. Kárpáti Andrea, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Stratégia Tervezési Fõosztály fõosztályvezetõ-helyettese, 17. dr. Kaszics Miklós, az ITDH Üzletfejlesztési Igazgatóság FÁK-iroda vezetõje, 18. Kiss Jenõ Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kereskedelemfejlesztési Fõosztály szakmai fõtanácsadója, 19. Koch Ádámné, a Polgári Légiközlekedési Hatóság adminisztratív ügyintézõje, 20. Kohán János, egyéni vállalkozó, kisiparos, 21. Koleszárné Krajcár Györgyi, a Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet osztályvezetõje, 22. Kosztolányi Anikó, a VOSZ Baranya Megyei Információs és Szolgáltató Iroda ügyintézõje, 23. Kovács József, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU-n Kívüli Országok Külgazdasági Fõosztály fõosztályvezetõ-helyettese, 24. Krähling Attila, az UKIG EU Koordinációs Igazgatóság Nemzetközi Projektek Fõosztály beruházási mérnöke,

5. szám


527

25. Kuktáné Koráb Márta, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kohéziós Alap Infrastrukturális Nagyprojektek Fõosztály pénzügyi menedzsere, 26. Kukucska Pálné, az ITDH Befektetési Projektek Igazgatóság senior tanácsadója, 27. Lakatosné Lukács Zsuzsanna, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kis-és Középvállalkozás Fejlesztési Fõosztály referense, 28. Leskóné Kecskés Ildikó, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Innovációs Fõosztály EU referense, 29. Lénárt József, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Informatikai Fõosztály osztályvezetõje, 30. Madarász Imre, a Bács Volán Autóbuszközi Zrt. személyforgalom üzletágvezetõje, 31. Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium Befektetéspolitikai és Beruházás finanszírozási Fõosztály fõosztályvezetõje, 32. dr. Maróti László József, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kis-és Középvállalkozás Fejlesztési Fõosztály jogi referense, 33. Mógorné dr. Hegedûs Réka, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Belsõ Ellenõrzési Fõosztály vezetõ fõtanácsosa, 34. Mogyorósi Attila, a Magyar Közút Kht. Vas Megyei Területi Igazgatóság üzemmérnökség vezetõje, 35. Molnár József, az Országos Mérésügyi Hivatal Szegedi Mértékhitelesítõ Hivatal fõmunkatársa, 36. Monics Péter, a Magyar Közút Kht. Fejér Megyei Területi Igazgatóság forgalomszabályozó és hálózatkezelõi osztályvezetõje, 37. Mürschberger Tiborné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Költségvetési Fõosztály fõmunkatársa, 38. Nagy Attila, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energetikai Fõosztály EU-referense, 39. Németh László, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi igazgatója, 40. Orosz József, a Párizsi Nagykövetség Külgazdasági Iroda vezetõ tanácsosa, 41. Papanek Zsuzsanna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU-n Kívüli Országok Külgazdasági Fõosztálya tanácsosa, 42. Pintér Éva, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Koordinációs Fõosztály fõelõadója, 43. Rajki János, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Befektetési Fõosztály szolgáltató ágazati befektetések referense, 44. Sipos Éva, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara fõtitkára, 45. Szabó Tamás, a Magyar Energia Hivatal villamos energia ár elemzõje, 46. Szilágyi István, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU Tagországainak Külgazdasági Fõosztálya vezetõ fõtanácsosa, 47. Szlovák Szabolcs Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Befektetési Fõosztály befektetések nemzetközi referense, 48. Szûcs Júlia, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vagyongazdálkodási Fõosztály fõosztályvezetõ-helyettese, 49. Tamási Béláné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdasági Igazgatóság Számviteli Osztály vagyonnyilvántartója, 50. Tigyi József, a POTE nyugalmazott rektora, 51. Tóth János, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Innovációs Fõosztály pályázati referense, 52. dr. Vig András Gergõ, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Parlamenti Titkárság fõosztályvezetõ-helyettese, 53. dr. Vitányi Judit, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium KIOP Fõosztály jogi referense, 54. Zila László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kis-és Középvállalkozások Fejlesztési Fõosztály költségvetési referense, 55. dr. Zsembery Levente, az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. Tõkepiaci Mûveletek Igazgatóság igazgatója, 56. Zsigmond Mónika, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdaság-koordinációs és Pénzügyi Helyettes Államtitkárság fõelõadója.

528


Jogszabályok 2006. évi XXXV. törvény a villamos energia árszabályozását érintõ egyes törvények módosításáról* 1. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának A) Termékek fejezete a következõkkel egészül ki: „401010-bõl

a villamosenergia-termelõi gazdasági engedélyes által értékesíés közlekedési tett közüzemi célra lekötött miniszter.” villamos energia ára

2. § A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 95. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „95. § (1) A villamos energia átvitele, elosztása, a rendszerirányítás, a termelõk közüzemi célra lekötött villamos energia értékesítése, a közüzemi nagykereskedõ és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelem, valamint a közüzemi fogyasztó részére értékesített villamos energia az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott hatósági árszabályozás körébe tartozik. (2) Nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe a termelõ és a villamosenergia-kereskedõ közötti, és a villamosenergia-kereskedõk egymás közötti kereskedelme, valamint a feljogosított fogyasztó részére értékesített villamos energia.” 3. § Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2006. évi LIII. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl** Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerûbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával, az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja: A törvény hatálya 1. § (1) A törvény hatálya az egyes, a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó, vagy * A törvényt az Országgyûlés a 2006. február 6-i ülésnapján fogadta el. ** A törvényt az Országgyûlés a 2006. február 13-i ülésnapján fogadta el.

5. szám

b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, és legalább 5 milliárd forint teljes költségigényû vagy legalább 1000 új munkahely megteremtését biztosító, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházásokkal összefüggõ, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentõségû ügy) indult eljárásokra terjed ki. (2) A kiemelt jelentõségû ügyben indult eljárások e törvényben nem szabályozott elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A hatósági eljárás szabályai 2. § (1) Kiemelt jelentõségû ügyben elsõ fokon a) a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint másodfokon eljáró közigazgatási szerv, b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint másodfokon szakhatóságként eljáró közigazgatási szerv jár el. (2) Kiemelt jelentõségû ügyben másodfokon a) az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával elsõ fokon eljáró szervet felügyelõ miniszter, illetõleg a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv, b) szakhatóságként az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával elsõ fokon eljáró szakhatóságot felügyelõ miniszter, illetõleg a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv jár el. 3. § (1) Kiemelt jelentõségû ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidõ azonban legfeljebb hatvan nap lehet. (2) A hatóság vezetõje indokolt esetben az ügyintézési határidõt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Errõl a hatóság a kérelmezõ ügyfelet, valamint akiket az eljárás megindításáról értesítettek, haladéktalanul értesíti. (3) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelemérõl szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés határidõkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. 4. § A kiemelt jelentõségû ügyben a beruházó vagy a hatóság kezdeményezésére az eljárásnak a Ket. 29. § (1) bekezdése szerinti megindulása elõtt a hatóság, valamint a szakhatóságok – amennyiben azt a hatóság indokoltnak látja – az ilyen irányú kezdeményezés kézhezvételétõl számított nyolc munkanapon belül a beruházóval szemlét,

5. szám


illetõleg egyeztetést tartanak, amelyrõl emlékeztetõt vesznek fel. Az emlékeztetõ tájékoztatást tartalmaz az üggyel kapcsolatos, az ügyfél által megadott adatokról, valamint a kérelem elbírálásához szükséges jogszabályokban meghatározott feltételekrõl és egyéb követelményekrõl. 5. § (1) Kiemelt jelentõségû ügy engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidõ tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetõje indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat. Errõl a szakhatóság a kérelmezõ ügyfelet, valamint az eljáró hatóságot haladéktalanul értesíti. (2) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelmérõl szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés határidõkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. 6. § (1) A hiánypótlásra történõ felhívás, illetõleg a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy-egy alkalommal kerülhet sor. Különösen indokolt esetben a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadása még egy alkalommal megismételhetõ. (2) Ha a szakhatóság ugyanazon szakkérdésben azonos ténybeli alap mellett – hatóságként jogerõsen vagy szakhatóságként jogerõsen lezárt ügyben – már állást foglalt, úgy más ügyben csak akkor foglalhat állást a megkeresés tárgyában, ha az állásfoglalás kialakítása óta az annak kialakításánál figyelembe vett körülményekben az ügy érdemére kiható változás állt be. Egyéb esetben a megkeresõ hatóságot a korábbi állásfoglalás megküldésével tájékoztatja.

A hatósági határozat bírósági felülvizsgálata 7. § A törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit az e törvény 8–10. §-aiban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

529

gal, mely a közlést követõ három napon belül nyilatkozik a perbehívás elfogadása tárgyában. (5) Az ellenérdekû felet a bíróság az iratoknak a bírósághoz való érkezését követõ öt napon belül értesíti a beavatkozás lehetõségérõl. Az ellenérdekû fél a beavatkozását az értesítés kézhezvételét követõ nyolc napon belül jelentheti be a bíróságnak. (6) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidõn belül lehet megváltoztatni, illetõleg kiterjeszteni. A Pp. 335/A. § (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell. 9. § (1) A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolc napos határidõ adható, melyet egyszer, indokolt esetben, további legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani. (2) A perben szünetelésnek nincs helye. (3) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Az ellenérdekû fél beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. §-ának (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. §-ának (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell. (4) A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elsõ tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követõ 30 napon belül kell megtartani, illetve a pert e határidõn belül kell tárgyaláson kívül elbírálni. Tárgyalás tartása esetén a pert az elsõ tárgyalást követõ 30 napon belül kell elbírálni. A határidõ számításakor a hiánypótlásra fordított idõ nem vehetõ figyelembe. (5) A bíróság határozatának írásba foglalására, valamint a határozat felek részére történõ kézbesítése tekintetében a Pp. 333. §-ának (5) bekezdésében foglalt határidõk alkalmazandók. 10. § (1) A bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg. (2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.

8. § (1) A perre a Fõvárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. A perben a jogi képviselet kötelezõ. (2) A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz. (3) Ha a keresetlevél a hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követõ öt napon belül határoz. (4) Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbehívást haladéktalanul közli a szakhatóság-

(3) A Legfelsõbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemnek a Legfelsõbb Bírósághoz való érkezését követõ kilencven napon belül az ügy érdemében határozattal dönt. Ha a Legfelsõbb Bíróság az eljárást a Pp. 274. §-ának (5) bekezdése alapján felfüggeszti, a felfüggesztés idõtartama e határidõ számítása során nem vehetõ figyelembe.

A hivatalos iratok kézbesítése 11. § A kiemelt jelentõségû ügyekben a hivatalos iratok kézbesítésérõl szóló külön jogszabályt azzal az eltéréssel

530


kell alkalmazni, hogy minden küldeményt elsõbbségi kézbesítés útján kell a címzetthez eljuttatni.

Záró rendelkezések 12. § (1) E törvény a kihirdetését követõ negyvenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit – a (2) bekezdés kivételével – a hatálybalépését követõen indult közigazgatási hatósági eljárásokban és ezen eljárásokban hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során kell alkalmazni. A (2) bekezdést a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Pp. 339/A. §-ának „a közigazgatási eljárás megindításakor” szövegrésze. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Ket. 14. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló külön törvény e törvénytõl és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérõ rendelkezéseket állapíthat meg: a) a hiánypótlásra, b) a kézbesítésre, c) az ügyfél tájékoztatására, d) a hatáskörre, az illetékességre, e) a szakhatóság közremûködésére.” (4) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklete a következõ XI. címmel és rendelkezéssel egészül ki: „XI. A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházásokkal összefüggõ hatósági eljárások illetéke A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházásokkal összefüggõ hatósági eljárások esetén az eljárásra egyébként irányadó illetékmérték kétszeresét kell fizetni.” (5) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû ügyek körét; b) a 2. §-ban meghatározott esetben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû ügyben eljáró hatóságot és szakhatóságot. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

5. szám

A Kormány 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelete a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 55. §-ának a), továbbá c)–k), valamint p) és q) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) bevezetõ része helyébe a következõ rendelkezés lép: „A Kormány a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 55. §-ának a), továbbá c)–k), valamint p) és q) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:”

2. § (1) A Vhr. 1. §-ának 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „4. elszámolási idõszak: a szerzõdésben rögzített egymást követõ két mérõleolvasás közötti idõszak;” (2) A Vhr. 1. §-ának 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „6. fizetõ: adott fogyasztási helyen lévõ fogyasztó gázfelhasználásának ellenértékét és egyéb díjait (alapdíj, teljesítménydíj stb.) számla ellenében kiegyenlítõ természetes vagy jogi személy;” (3) A Vhr. 1. §-ának 9–12. pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [E rendelet alkalmazásában] „9. független szakértõ: olyan természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amelynek tagja, alkalmazottja vagy megbízottja az általa vizsgált területre vonatkozó megfelelõ ismeretekkel, felsõfokú végzettséggel, illetve szakértõi jogosultsággal rendelkezik, és azon ügyféllel, akinek az ügyében szakvéleményt ad, semmiféle jogi, szervezeti, gazdasági érdekeltségi, illetve a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban nem áll, illetve a szakvélemény tárgyát képezõ ügyben közremûködõként, ügyintézõként nem járt el; 10. gázév: a tárgyév július 1-jei gáznap kezdetétõl a következõ év június 30-ai gáznap végéig terjedõ idõszak;

5. szám


11. hosszú távra lekötött kapacitás: legalább két gázévre lekötött szállító-, elosztó- és tárolókapacitás; 12. hozzáférésre jogosultak: a GET 30. §-ának (1)–(4) bekezdéseiben felsoroltak;” (4) A Vhr. 1. §-ának 16. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „16. kiegyenlítõ földgáz: adott gáznapon a hozzáférésre jogosultak által az együttmûködõ földgázrendszerbe beadott és a ténylegesen vételezett földgázmennyiségek közötti különbség kiegyenlítésére a rendszerirányító által felhasznált földgázmennyiség;” (5) A Vhr. 1. §-ának 18. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „18. másodlagos kapacitás-kereskedelem: a hozzáférésre jogosultak által fel nem használt szállítói, tárolói, elosztói kapacitásoknak a rendszerirányító által az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban (a továbbiakban: ÜKSZ) meghatározottak szerint történõ újra értékesítése;” (6) A Vhr. 1. §-ának 20–26. pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [E rendelet alkalmazásában] „20 mérlegkör: a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók azon csoportja, akik nevében és meghatalmazásával a mérlegkör felelõs köt kapacitás lekötési és rendszerhasználati szerzõdést, és biztosítja a napi kereskedelmi egyensúlyt az ÜKSZ eljárási rendjének megfelelõen; 21. mérlegkör felelõs: a mérlegkört alkotó tagok által a mérlegkör vezetésével és képviseletével megbízott, illetve meghatalmazott mérlegkör tag, aki a mérlegkört alkotó tagok nevében jogokat szerez és kötelezettségeket vállal, valamint elvégzi mindazon feladatokat, amelyeket e rendelet, az ÜKSZ és a mérlegköri megállapodás részére megállapít; 22. napi szállítóvezeték: a rendszerirányító által meghatározott, adott gáznapra és adott betáplálási pontra vonatkozó, be, illetve kitáplálási pontra vonatkozó kiszállítható földgázmennyiség; 23. napon belüli kereskedelem: a földgáz mennyiségeknek, valamint a szállítási és tárolási kapacitásoknak a tárgyi gáznapon belül történõ kereskedelme, amely a nominálások és a valós igény közötti eltérés kiegyenlítése érdekében történik; 24. nominálás: a hozzáférésre jogosult által – az elosztói, szállítói, illetve tárolói engedélyesekkel kötött szerzõdésben rögzített mennyiség, illetve kapacitáslekötés alapján – a betáplálási és kiadási pontokra az ÜKSZ-ben rögzített eljárási rendben meghatározott földgázmennyiség, illetve teljesítmény-igény gáznapra történõ megadása; 25. nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó: az a kereskedelmi szerzõdés alapján saját felhasználásra földgázt vásárló feljogosított fogyasztó, akit a közüzemi szerzõdésének felmondását követõen (új fogyasztó esetében anél-

531

kül) a szállító vagy az elosztó a saját rendszerén nyilvántartásba vett; 26. opciós forrás: a hozzáférésre jogosultak által gáznapon a szállítórendszeri betáplálási pontokon felajánlott, és a rendszerirányító által a rendszeregyensúly megtartása érdekében igénybe vehetõ forrásváltoztatási lehetõség;” (7) A Vhr. 1. §-ának 28. és 29. pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [E rendelet alkalmazásában] „28. részszámla: a bázis idõszak fogyasztási adatai alapján meghatározott havi gázmennyiséget, illetve hõmennyiséget és a havi alapdíjat vagy teljesítménydíjat tartalmazó számlabizonylat; 29. rövid távra lekötött kapacitás: két gázévnél rövidebb idõtartamra lekötött szállító-, elosztó- és tárolókapacitás;” (8) A Vhr. 1. §-ának 31. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „31. Szabályzati Bizottság: a rendszerirányító, az egyes engedélyesi körök és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztói kör egy-egy szavazati joggal rendelkezõ képviselõibõl álló, az ÜKSZ kidolgozására és módosításainak elvégzésére megalakított munkacsoport;” (9) A Vhr. 1. §-a a következõ 34–40. pontokkal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „34. gáznap: az ÜKSZ-ben meghatározott 24 órás idõszak; 35. kiegyensúlyozási pótdíj: a földgázszállító rendszeren a teljes betáplálás és a teljes vételezés összehasonlítása alapján megállapított, és a megengedett eltérés túllépése miatt a hozzáférésre jogosult által fizetett, az ÜKSZ-ben meghatározott mértékû pótdíj, amely nem általános forgalmi adó köteles szankciós díj; 36. fogyasztási igénybejelentés: az átvételre tervezett földgázmennyiségnek a közüzemi szolgáltató és a rendszer mûködése szempontjából meghatározó jelentõségû rendszerhasználó által lekötött kapacitás figyelembevételével a kiadási pontokra, az ÜKSZ-ben rögzített eljárási rendnek megfelelõen gáznapra történõ megadása; 37. újranominálás: a nominálásnak az ÜKSZ-ben rögzített eljárási rend szerint történõ módosítása; 38. nominálási eltérési díj: a gáznapra, az adott betáplálási/kiadási pontra vonatkozó utoljára jóváhagyott nominált és a ténylegesen igénybe vett gázmennyiség – az ÜKSZ-ben meghatározott %-ot meghaladó – különbözete alapján fizetendõ díj; 39. telephelyi fogyasztó: a telephelyi vezetéken földgázt vételezõ, a telephelyi vezeték engedélyese által földgázzal ellátott felhasználó, valamint a telephelyi vezetékes szolgáltatásban részesített közüzemi és nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó; 40. vásárolt kapacitás (az elosztórendszer átadás-átvételi pontján): a fogyasztó rendelkezésére álló olyan kapa-

532


citás, amelyet hálózatfejlesztéssel, beruházási hozzájárulással, vagy csatlakozási díj megfizetésével vásárolt meg, vagy egyéb igazolt módon szerzett meg az adott átadásátvételi pontra.”

3. § A Vhr. a következõ alcímmel és 1/A–1/E. §-okkal egészül ki: „(A GET 4. §-ához) 1/A. § (1) A szállító, tároló, elosztó, a közüzemi nagykereskedõ, közüzemi szolgáltató, a földgázkereskedõ, a szervezett földgázpiac, valamint a propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató engedélyese köteles a GET 14. §-ának (10) és (11) bekezdése alapján üzletszabályzatot kidolgozni. Azon engedélyesek, akik az alaptevékenységük végzésére kiadott mûködési engedélyük mellett határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedéllyel is rendelkeznek, ez utóbbi tevékenységükre külön üzletszabályzatot nem kötelesek készíteni. A rendszerirányító esetében az általa nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket a szállítói engedélyes üzletszabályzata tartalmazza. A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedéllyel rendelkezõ feljogosított fogyasztó üzletszabályzat készítésére nem köteles. A közüzemi szolgáltató üzletszabályzatát a Hivatal a fogyasztói érdekképviseletek szervezeteivel egyeztetve, azok véleményének ismeretében hagyja jóvá. (2) Az engedélyesek üzletszabályzatának kötelezõ tartalmi elemeit e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. (3) A propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történõ elosztására és szolgáltatására vonatkozó mûködési engedélyes üzletszabályzatának elkészítésénél e rendelet 5. számú mellékletében a földgáz elosztói és földgáz közüzemi szolgáltatói üzletszabályzat tartalmi elemeire elõírtakat kell megfelelõen alkalmazni. (4) A Hivatal az üzletszabályzat jóváhagyása során vizsgálja a jogszabályoknak és az ÜKSZ-nek való megfelelõséget, valamint a fogyasztói érdekek érvényesülését. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzat vagy annak egyes részei jóváhagyását, ha az jogszabályba, a Hivatal határozatába ütközik, vagy ha a fogyasztók jogos érdekeit sérti. (5) A Hivatal határidõ kitûzésével, valamint a határidõ elmulasztásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel az üzletszabályzatok módosítását írja elõ, ha azok a versenypiaci mûködésnek a zavarát okozzák, vagy akadályozzák az árszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését, illetve ha egyes fogyasztókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszik lehetõvé. Amennyiben az engedélyes a Hivatal felhívásának határidõben nem tesz eleget, a Hivatal a GET 13. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza. (6) Amennyiben az Európai Bizottság valamely Fõigazgatósága döntésével az engedélyköteles tevékenységet érintõ kötelezettség végrehajtását írja elõ az engedélyes ré-

5. szám

szére, úgy az érintett engedélyesnek kötelezõ ezzel a döntéssel az üzletszabályzatát kiegészítenie és aktualizálva benyújtani a Hivatalhoz jóváhagyás végett. A Hivatal ezzel a döntéssel kapcsolatban az engedélyes mûködési engedélyét hivatalból módosíthatja. 1/B. § (1) A Hivatal a hatósági ellenõrzési tevékenységét a GET-ben, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott rendelkezések szerint végzi. A Hivatal helyszíni ellenõrzést tarthat az engedélyes székhelyén, telephelyén, illetve minden olyan helyen, ahol engedélyköteles tevékenységet folytatnak, továbbá ahol engedélyben meghatározott eszközök vannak. A helyszíni ellenõrzést végzõ személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselõjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésre át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintõ helyszíni ellenõrzést a munkavédelmi és mûszaki-biztonsági elõírások megtartásával kell lefolytatni. (2) Amennyiben az engedélyes az ellenõrzés lefolytatását nem teszi lehetõvé, a Hivatal azt a jogszabályban foglalt engedélyesi kötelezettségek megszegésének minõsíti. 1/C. § A 100 000-nél kevesebb rácsatlakozott fogyasztót ellátó és új földgázelosztási és közüzemi szolgáltatási engedélyesre vonatkozóan az engedélyes tevékenységek folytatásának minimális minõségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát a Hivatal az azonos engedélytípusokon belül, engedélyesenként egyedi elbírálás alapján, eltérõen is megállapíthatja, ez azonban az országos szinthez képest nem eredményezheti a fogyasztók ellátásbiztonságának csökkenését. 1/D. § (1) A Hivatal e rendelet 10. számú mellékletében felsorolt közérdekûnek nyilvánított határozatait a honlapján teszi közzé. (2) A közérdekûnek nyilvánított határozatoknak a Hivatal csak azon pontjait teszi közzé, amelyek állam- vagy szolgálati titkot nem tartalmaznak, továbbá ha közzétételüket jogszabály nem tiltja vagy korlátozza. (3) A Hivatal közérdekû határozatainak közzététele során a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló külön jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével kell eljárni. 1/E. § (1) A Hivatal a Ket. 76. §-ában meghatározottak szerint a fogyasztói panaszok elintézése, valamint a GET 52. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltak tekintetében a közérdek és az ügyfél szempontjából is elõnyös rendezés érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerzõdést köthet. (2) A hatósági szerzõdés megkötését mind az ügyfél, mind a Hivatal kezdeményezheti. (3) Amennyiben több ügyfél közösen kéri a Hivatal jóváhagyó határozatát, és határozathozatal helyett hatósági szerzõdés megkötésére kerül sor, a szerzõdés érvényességének feltétele, hogy azt valamennyi ügyfél aláírja.”

5. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 4. §

(1) A Vhr. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A GET 7. §-ának a)–h) pontjaiban, valamint j) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet csak a gazdasági társaságokról szóló külön törvény hatálya alá tartozó, belföldi székhellyel rendelkezõ korlátolt felelõsségû társaság vagy részvénytársaság, továbbá külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe – ha ez utóbbi vállalkozás székhely szerinti állama és a Magyar Köztársaság közötti nemzetközi szerzõdés ezt biztosítja – végezhet, amennyiben megfelel a GET-ben, az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A GET 9. §-a (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet csak a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § c) pontjában meghatározott, belföldi székhellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet folytathat.” (2) A Vhr. 2. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(4) A GET 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelemhez a 3. számú mellékletben foglalt dokumentumokon túlmenõen a következõ iratokat kell csatolni:] „a) a GET 9. §-ának (3) bekezdésében elõírt, a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök és azok berendezései többségi tulajdonának igazolását a teljes üzemeltetett rendszer bemutatásával, amelyre vonatkozóan a földgázipari vállalkozás tulajdonosként, illetve a tulajdonában nem lévõ eszközhányad tekintetében a tulajdonosokkal kötött üzemeltetési szerzõdés alapján gyakorolja a tevékenységét. A többségi tulajdont az engedélyes földgázipari vállalkozás által üzemeltetett eszközvagyon könyv szerinti értéke alapján kell meghatározni;” (3) A Vhr. 2. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(5) Az engedélyesnek rendelkeznie kell továbbá] „c) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 24. §-ában foglaltakon túl, a minden engedélyes tevékenységre – kivéve a földgáz kereskedelmi tevékenységet – vonatkozó, arra feljogosított tanúsító szervezet által jóváhagyott minõségirányítási rendszerrel. Amennyiben ezzel az engedélykérelem benyújtásakor nem rendelkezik, az engedélykérelmet benyújtónak az erre vonatkozó tervét kell benyújtania, és ennek a követelménynek az engedély kiadásától számított két éven belül kell megfelelnie.” (4) A Vhr. 2. §-a a következõ (8)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(8) A külföldi székhelyû vállalkozás engedéllyel rendelkezõ magyarországi fióktelepe köteles bejelenteni a Hivatal számára minden olyan folyamatban lévõ cégjogi eljárást vagy változást, amely a külföldi székhelyû vállalko-

533

zással kapcsolatos, és amely az engedélyesi tevékenységét érinti. (9) Az engedélyes határozatlan idejû engedélyt abban az esetben kaphat, ha rendelkezik az engedélyesi tevékenység végzéséhez szükséges eszközök (szállító-, elosztóvezetékek, illetve tárolók) többségi tulajdonával a teljes üzemeltetett eszközhányad tekintetében. (10) Az engedélyes – a többségi tulajdonában nem lévõ eszközhányad tekintetében – a tulajdonossal a 28. § (1) bekezdése szerinti üzemeltetési szerzõdés megkötését követõen gyakorolhatja engedélyesi tevékenységét.”

5. § (1) A Vhr. 3. §-át megelõzõ „A befolyásszerzés szabályai az engedélyezés során” alcím helyébe a következõ alcím lép: „A befolyásszerzés engedélyezése” (2) A Vhr. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) Amennyiben a kérelmezõ egy engedélyes társaságban jelentõs befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást kíván szerezni, a befolyásszerzés jóváhagyása iránti kérelemhez csatolni kell a következõ iratokat: a) a kérelmezõ társasági szerzõdésének (alapító okiratának, alapszabályának vagy ennek megfelelõ egyéb iratnak) egy másolati példányát, külföldi vállalkozás esetében annak hiteles magyar nyelvû fordítását; b) a kérelmezõ három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás esetén a külföldi vállalkozás cég- vagy vállalati nyilvántartásba történõ bejegyzése igazolásának hiteles magyar nyelvû fordítását; c) amennyiben a kérelmezõ természetes személy, az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatait, vagy a természetes személyazonosító adatait (a kérelmezõ neve – nõknél leánykori név is –, a születési hely és idõ, anyja neve) és a büntetlen elõéletére vonatkozó igazolást; d) amennyiben a kérelmezõ gazdasági társaság, az elõzõ három évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását; e) a kérelmezõ elõzõ üzleti évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító társaság konszolidált beszámoló készítésére kötelezett; f) a kérelemmel érintett gazdasági társaság, külföldi vállalkozás vagy természetes személyek teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történõ ellenõrzéséhez; g) a befolyásszerzés alapjául szolgáló jogügylet leírását és az azt igazoló szerzõdéseket és egyéb okiratokat, külföldi vállalkozás esetén az okiratok hiteles magyar nyelvû fordítását; h) a kérelmezõ által kiadott, okiratba foglalt, cégszerûen aláírt, teljes bizonyító erejû teljességi nyilatkozatot

534


– amennyiben az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles magyar nyelvû fordítását is –, amely tartalmazza, hogy a kérelemben leírt jogügyletek tekintetében, illetve az azokhoz kapcsolódóan benyújtott és azokban hivatkozott okiratokon kívül más, az ügylet tárgyát befolyásoló szerzõdés, megállapodás, okirat nem keletkezett, ilyen okirat aláírására a felek jövõbeli kötelezettséget nem vállaltak, és a benyújtott okiratok a felek szerzõdéses akaratát teljes körûen tartalmazzák. (2) A Hivatal a benyújtott iratok valódiságát ellenõrizheti.”

6. § A Vhr. a következõ alcímmel és 3/A. §-sal egészül ki: „Harmadik személy által végzett tevékenységek, valamint az engedélyes alapvetõ eszközeinek és vagyoni értékû jogainak körérõl való rendelkezés jóváhagyása 3/A. § (1) A Hivatal az engedélyes mûködési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy által történõ végzését engedélyezheti. A Hivatal az erre vonatkozó jóváhagyó határozatában feltételeket állapíthat meg. (2) Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a Hivatal engedélye alapján az engedélyköteles tevékenység egyes elemeinek más személy által történõ végzése az engedély, a GET, az e rendelet, az alkalmazandó külön jogszabályok, az ÜKSZ, az engedélyes üzletszabályzata és a Hivatal engedélyesre vonatkozó határozatai rendelkezéseivel összhangban történjen. (3) Az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végzõ más személy köteles a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi elõírás megismerésére, betartására. (4) Az engedélyes az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végzõ más személy által végzett tevékenységért úgy felel, mintha azt maga végezte volna. (5) Amennyiben az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végzõ más személy a (2) bekezdésben meghatározott valamely elõírást megszegi, a Hivatal a) az engedélyessel szemben a GET 13. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, valamint b) visszavonhatja az engedélyes engedélyköteles tevékenysége egyes elemeinek más személy által történõ végzését jóváhagyó határozatát. (6) Az engedélyköteles tevékenység kiszervezésére vonatkozó kérelemhez csatolni kell a kérelmet megalapozó iratokat, továbbá az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végzõ más személy harminc napnál nem régebbi igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmezõnek Magyarországon az adóhatósággal, a vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs. (7) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti mûködési engedélyben meghatározza az engedélyes alapvetõ eszközeinek és vagyoni értékû jogainak a körét, amelyek az enge-

5. szám

délyezett tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükségesek, és amelyekkel az engedélyes csak a Hivatal elõzetes jóváhagyásával rendelkezhet. A Hivatal a mûködési engedélyben meghatározhatja az engedélyben meghatározott alapvetõ eszközöknek és vagyoni értékû jogoknak más személy részére történõ átruházása, átengedése, lízingbe adása, illetve egyéb módon tartós használatba adása, megterhelése vagy biztosítékul való lekötése jóváhagyásának feltételeit. Az e bekezdésben meghatározott ügyletek jóváhagyásához csatolni kell a kérelmet megalapozó iratokat. (8) Amennyiben a kérelmezõ a (7) bekezdés szerint jóváhagyott ügyletekkel kapcsolatos valamely elõírást megszegi, a Hivatal a GET 13. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. (9) A Hivatal jogosult ellenõrizni az (1)–(7) bekezdések szerint benyújtott iratok valódiságát.”

7. § (1) A Vhr. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az engedélyes az engedélyköteles tevékenységeket saját szervezetén belül köteles végezni, kivéve azokat, amelynek más személy által történõ végzéséhez a Hivatal e rendelet alapján hozzájárult.” (2) A Vhr. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az engedélyesek – a földgázkereskedõi, a határon keresztüli földgázszállító vezetékhez való hozzáféréssel rendelkezõ, valamint a szervezett földgázpiaci engedélyesek kivételével – kötelesek betartani a legkisebb költség elvét, és az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetõvé tenni, különösen a GET hatálya alá tartozó hatósági áras, illetve díjas termékek és szolgáltatások, valamint a hozzájuk tartozó ráfordítások tekintetében, beleértve a kizárólagossági jogosultságú tevékenység ellátásához kapcsolódó beszerzések üzletszabályzatban rögzített nyilvános versenyeztetési rendszerét is.” (3) A Vhr. 4. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(7) Az engedélyes köteles:] „a) a folyamatos gázellátást veszélyeztetõ változásról, annak ismertté válásától számított 1 munkanapon belül a Hivatalt tájékoztatni, így különösen a gázbeszerzési szerzõdés rendkívüli okok miatt történõ megszûnése, a rendelkezésre álló források mennyiségének a fogyasztói igények alá csökkenése, fizetésképtelenségének beállta, az elõírt pénzügyi biztosítékok hiánya, a földgázrendszer kapacitásának (szállító-, tároló-, elosztórendszerek névleges kapacitásának), a mûszaki biztonsági eszközök vagy a szakemberek összetételének, létszámának az engedélyes tevékenység biztonságos, megfelelõ minõségû ellátásához szükséges mérték alá csökkenése esetén;”

5. szám


(4) A Vhr. 4. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A GET által megkövetelt mûszaki-biztonsági, minõségirányítási követelmények érvényesítése érdekében a Hivatal engedélyezési (módosítási) eljárását megelõzõen a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) minõsíti e szempontok szerint a földgázszállítási, földgáztárolási, földgázelosztási, valamint a propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történõ elosztási és szolgáltatási mûködési engedély kérelmezõjét.” (5) A Vhr. 4. §-ának (13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(13) Az együttmûködõ földgázrendszer minden, a tevékenységükkel érintett csatlakozó pontjára vonatkozóan a) a szállítónak az elosztóval, b) a szállítónak vagy az elosztónak a tárolóval, c) a szállítónak vagy az elosztónak a határon túli rendszerüzemeltetõkkel, d) a szállítónak, a tárolónak, az elosztónak a termelõvel, e) az elosztónak az elosztóval, f) a telephelyi engedélyesnek az elosztóval vagy szállítóval megkötött együttmûködési megállapodással kell rendelkeznie az érintett pont közös használatára, a kötelezettségek és felelõsségek rögzítésére, az elszámolások és a vitás kérdések rendezésére. Az együttmûködési megállapodások tartalmi elemeit, valamint ezen együttmûködési megállapodások és a rendszerhasználók közötti kapcsolatrendszert az ÜKSZ határozza meg.” 8. § A Vhr. 5. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) A rendszerirányító által a rendszeregyensúly fenntartása érdekében folytatott földgázbeszerzés és -értékesítés, a szállítói, tárolói és az elosztói engedélyes által a saját felhasználása, hálózatveszteség és mérési különbség, valamint tárolói párnagáz pótlás mértékének megfelelõ földgáz beszerzés nem minõsül földgáz-kereskedelmi tevékenységnek, ezért az nem engedélyköteles. (2) Nem minõsül engedélyköteles földgázipari tevékenységnek a tárolói engedélyes által a mobil gázzal együttesen kitermelt párnagáz értékesítése és pótlása, valamint a rendszerhasználó által a tárolói szolgáltatás fizetési garanciájaként felajánlott tárolói mobil gázkészlet – a tárolói engedélyes üzletszabályzatában meghatározott módon történõ – értékesítése.” 9. § A Vhr. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § (1) Az engedélyes tevékenységet folytató vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás köteles biztosítani, hogy

535

a) a szállítói (beleértve a rendszerirányítói) engedélyköteles tevékenységet végzõ elkülönült szervezeti egységet irányító személyek jogosultak legyenek önálló döntések meghozatalára és végrehajtására a szállító rendszer kapacitásainak értékesítése, üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése tekintetében, b) az elosztói engedélyköteles tevékenységet végzõ elkülönült szervezeti egységet irányító személyek jogosultak legyenek önálló döntések meghozatalára és végrehajtására az elosztói rendszer kapacitásainak értékesítése, üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése tekintetében, c) a közüzemi nagykereskedõi, a közüzemi szolgáltatói, valamint a földgázkereskedõi engedélyköteles tevékenységeket végzõ szervezeti egységek vezetõi jogosultak legyenek hatékony, más tevékenységtõl független döntések meghozatalára és végrehajtására. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók: a) a 100 000-nél kevesebb rácsatlakozott fogyasztót ellátó földgázelosztási, b) a 100 000-nél kevesebb rácsatlakozott fogyasztót ellátó közüzemi szolgáltatási, c) a vezetékes propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató, valamint d) a határkeresztezõ szállító kapacitáshoz való hozzáférési engedélyesek esetében.”

10. § A Vhr. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az egyenlõ bánásmód követelménye, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a szállító szállítói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy a) a közüzemi nagykereskedõk, a földgázkereskedõk, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók és a földgáztermelõk azonos elbánásban részesüljenek, ideértve a kapcsolt vállalkozásait is; b) a közüzemi nagykereskedõk, a földgázkereskedõk, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók és a földgáztermelõk hozzáférhessenek a saját adataikhoz, valamint a közérdekû információkhoz; c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön elõnyben.”

11. § A Vhr. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az egyenlõ bánásmód követelménye, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a tárolói engedé-

536


lyes tárolói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy a) a rendszerirányító, a szállítók, a közüzemi nagykereskedõk, a földgázkereskedõk, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók, a földgáztermelõk azonos elbánásban részesüljenek, ideértve azok kapcsolt vállalkozásait is; b) a rendszerirányító, a szállítók, a közüzemi nagykereskedõk, a földgázkereskedõk, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók, a földgáztermelõk hozzáférhessenek a saját adataikhoz, valamint a közérdekû információkhoz; c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön elõnyben.”

12. § (1) A Vhr. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Amennyiben a kérelmezõ elosztó hálózatáról ellátni tervezett fogyasztók száma meghaladja a 100 000 fogyasztót, az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tõkéjének minimálisan el kell érni a 300 millió forintot. A 100 000-nél kevesebb rácsatlakozott fogyasztót ellátni tervezett engedélykérelmet benyújtó esetében az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tõkéjének minimálisan el kell érnie a 20 millió forintot.” (2) A Vhr. 9. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(3) A kérelmezõnek rendelkeznie kell] „c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét, amelynek mással történõ elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult, az önálló gazdálkodást, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját rendszerének a Hivatal erre vonatkozó határozatában elõírt szolgáltatási minõségnek megfelelõ mûszaki színvonalon való tartását;” (3) A Vhr. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az egyenlõ bánásmód követelménye, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében az elosztói engedélyes elosztói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy a) a rendszerirányító, a közüzemi szolgáltatók, a földgázkereskedõk, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók, a földgáztermelõk azonos elbánásban részesüljenek, ideértve azok kapcsolt vállalkozásait is; b) a rendszerirányító, a közüzemi szolgáltatók, a földgázkereskedõk, a nyilvántartásba vett feljogosított fo-

5. szám

gyasztók, a földgáztermelõk hozzáférhessenek a saját adataikhoz, valamint a közérdekû információkhoz; c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön elõnyben.” (4) A Vhr. 9. §-a a következõ (7)–(10) bekezdésekkel egészül ki: „(7) A GET 6. §-ának (7) bekezdése szerinti engedélykérelem esetén a Hivatal a kérelem beérkezésétõl számított 15 napon belül írásban felhívja az adott település, településrész, illetve terület más részein már elosztási tevékenységet végzõ engedélyest, nyilatkozzon arról, hogy a) az adott településnek, településrésznek, illetve területnek a kérelemben meghatározott részén miért nem létesített elosztóvezetéket, b) tervezi-e a kérelemben meghatározott területen az elosztóvezeték létesítését, c) a b) pontban foglaltak megvalósítása esetén a létesítésnek milyenek a várható mûszaki-gazdasági jellemzõi, a fogyasztókat terhelõ díjai, költségei, valamint mi a létesítés vállalt határideje, d) ha nem az engedélyes válik jogosulttá az elosztóvezeték létesítésére, annak milyen költségkihatásai várhatóak a kérelemben nem szereplõ település, településrész, illetve területrész fogyasztói számára. (8) Az engedélyes a felhívás kézhezvételétõl számított 15 napon belül köteles a felhívásban foglaltaknak eleget tenni. (9) Amennyiben az engedélyes határidõ alatt nem nyilatkozik, a Hivatal úgy tekinti, hogy az engedélyes a terület ellátását nem tervezi, és az engedélykérelemrõl a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (10) Amennyiben az elosztóvezeték létesítése és üzemeltetése iránti kérelemben szereplõ település, településrész vagy terület már szerepel az engedélyes fejlesztési tervében, és az engedélyes vállalja az elosztóvezeték létesítését a kérelemmel azonos feltételekkel és azonos teljesítési határidõvel, a Hivatal a kérelmet elutasítja, és az engedélyest kötelezi a gázelosztóvezeték megvalósítására.”

13. § (1) A Vhr. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A kérelmezõnek rendelkeznie kell] „a) a hazai tárolókban rendelkezésre álló földgázmennyiséggel vagy a GET 9. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a kiegyenlítõ gáz vásárlásával és értékesítésével összefüggõ kockázatok kezelésére a banki alszámlán elkülönített pénzeszközzel, vagy ezzel azonos értékû, azonos likviditású, azonos biztonságot nyújtó és kizárólag e célra igénybe vehetõ banki hitelkerettel vagy belföldi székhelyû hitelintézet által vállalt, illetve felülgarantált, elsõ osztályú, visszavonhatatlan, feltétel nélküli bankgaranciával. Az elkülönített pénzeszköz csak kiegyenlítõ gáz vásárlására fordítható 8 napos után-

5. szám


pótlási kötelezettség mellett. A kiegyenlítõ gáz szükséges mennyiségét az ÜKSZ-ben elõírt módon évente kell meghatározni;” (2) A Vhr. 10. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A kérelmezõnek rendelkeznie kell] „g) a fejlesztési igények meghatározására és a teljes együttmûködõ földgázrendszer fejlesztési, tervezési folyamatának koordinálására alkalmas szakemberállománynyal;” (3) A Vhr. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az egyenlõ bánásmód követelménye, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a rendszerirányító rendszerirányítói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy a) a hozzáférésre jogosultak, illetve a csatlakozó rendszerüzemeltetõk a rendszerirányító részérõl azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek; b) a hozzáférésre jogosultak, illetve a csatlakozó rendszerüzemeltetõk hozzáférhessenek a saját adataikhoz, valamint a közérdekû információkhoz; c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön elõnyben.”

14. § A Vhr. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Földgáz közüzemi nagykereskedelmi engedélyt az kaphat, aki legalább 3 évre elõre folyamatosan rendelkezik a források biztosítását szolgáló olyan szerzõdésekkel, amelyek az általa közvetlenül és a közüzemi szolgáltatókon keresztül közvetve ellátott (vagy ellátni tervezett) közüzemi fogyasztók igényeinek legalább 80%-át elérik, és rendelkezik a további igények szerint lehívható opciós földgáz mennyiségekkel is.”

15. § A Vhr. 13. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Földgáz közüzemi szolgáltatói engedélyt az kaphat, aki legalább 3 évre elõre folyamatosan rendelkezik közüzemi nagykereskedõvel vagy annak jogelõdjével megkötött ellátási szerzõdéssel az általa ellátott (ellátni tervezett) közüzemi fogyasztók igényeinek legalább 80%-át elérõ mértékéig, és rendelkezik a további igények szerint lehívható opciós mennyiségekkel is.

537

(2) Azok az engedélyesek, amelyek közüzemi szolgáltatási területén az általuk ellátni tervezett fogyasztók száma meghaladja a 100 000 fogyasztót, az engedélyköteles tevékenységre vonatkozóan elkészített tervezett mérlegükben a jegyzett tõkéjüknek minimálisan el kell érnie a 300 millió forintot. A 100 000-nél kevesebb rácsatlakozott fogyasztót ellátni tervezett közüzemi szolgáltatói engedélykérelmet benyújtó esetében az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tõkéjének minimálisan el kell érni a 20 millió forintot.”

16. § A Vhr. 14. § (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [(2) A kérelmezõnek rendelkeznie kell] „g) a rendszerirányítói engedélyessel egyeztetett, annak informatikai platformjához történõ kapcsolódáshoz szükséges informatikai eszközökkel.”

17. § A Vhr. 18. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „18. § (1) Az engedélyes az engedély kiadásának alapjául szolgáló adatok változása esetén köteles az engedélyes tevékenység folyamatosságát biztosító átmeneti intézkedések megtétele mellett az adott változást követõ 30 napon belül az engedély módosítását kérelmezni. (2) A földgáz közüzemi szolgáltatásra, földgáz közüzemi nagykereskedelemre, földgáz elosztásra és propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történõ elosztására vonatkozó mûködési engedélyek mellékleteiben szereplõ új települések, településrészek és területek (közüzemi nagykereskedõ esetén fogyasztók) engedélyezése, bekapcsolási idõpontjának módosítása, települések, településrészek és területek (közüzemi nagykereskedõ esetén fogyasztók) ellátása kizárólagossági jogáról történõ lemondása esetén az engedélymódosításhoz benyújtandó iratokat e rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. (3) Az elosztói rendszer engedélyezése szempontjából az minõsül új településnek, településrésznek, területnek, amely egyik elosztói engedélyes részére kiadott mûködési engedélyben sincs nevesítve, kivéve a GET 6. §-ának (2) bekezdésében szabályozott esetkört. (4) Az engedélyesnek a Hivatal elõzetes jóváhagyását kell kérnie a (2) bekezdésben meghatározott kizárólagossági jogról történõ lemondáshoz. (5) A földgázszállítói és tárolói engedélyes mûködési területének fejlesztése, bõvítése, átalakítása, megszüntetése, valamint a földgázszállítói és tárolói rendszer alapvetõ eszközeinek változása esetén a mûködési engedély módosításához a kérelmezõ e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott iratokat köteles benyújtani.”

538

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 18. §

A Vhr. 21. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § (1) A Szabályzati Bizottságban (a továbbiakban: SZB) az azonos típusú engedéllyel rendelkezõk egy-egy engedélyes kört alkotnak, melyek a következõk: a) rendszerirányítói, b) földgázszállítási, c) földgáztárolási, d) földgázelosztási, e) földgáz-kereskedelmi, f) földgáz közüzemi nagykereskedelmi, g) földgáz közüzemi szolgáltatási, h) szervezett földgázpiac mûködtetési, és i) határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedélyesek. (2) Az SZB-ben feljogosított fogyasztói kört alkotnak a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók. (3) Az engedélyesi és a feljogosított fogyasztói körök saját ügyrendjük szerint mûködnek, amely alapján megválasztják felelõs képviselõjüket. Az engedélyesi és feljogosított fogyasztói körök felelõs képviselõi az SZB szavazati joggal rendelkezõ teljes jogú tagjai. Az SZB munkájába szakértõket vonhat be. Az SZB-ben tanácskozási joggal részt vesznek a földgáztermelõk egy képviselõvel, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek egy közös képviselõvel. (4) Az egyes engedélyes körök kötelesek javaslatot adni a saját engedélyesi tevékenységükre vonatkozó ÜKSZ rendelkezésekre, szabályokra, illetve azok módosításaira. (5) Az SZB ügyrendje az ÜKSZ része. (6) Az SZB ügyrend szerinti tevékenységéért a rendszerirányítói engedélyes a felelõs. Az SZB ülések jegyzõkönyvét, az üléseken elhangzott ellenvéleményekkel és indokolásokkal együtt köteles a rendszerirányító a Hivatal részére az ülést követõ 15 napon belül megküldeni. (7) Az SZB-ben, valamint az engedélyesi és a feljogosított fogyasztói körökben végzett tevékenység költségeit az engedélyesek, illetve a feljogosított fogyasztók viselik az ügyrendben meghatározott elvek szerint. (8) Minden, szavazati joggal rendelkezõ SZB-tag kezdeményezheti az ÜKSZ felülvizsgálatát. (9) Az ÜKSZ-t minden olyan esetben is módosítani kell, amikor a jogszabályi változások azt szükségessé teszik. A GET 14. §-ának (6) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek a rendszerirányító minden év május 31-ig köteles eleget tenni. A rendszerirányító – az SZB bevonásával – köteles olyan elõkészítõ munkát végezni, amely lehetõvé teszi, hogy a Hivatal határidõre vonatkozó elõírásainak hiányában a jogszabályi változások kihirdetését követõ 60 napon belül az azokban foglaltakat az ÜKSZ-be átvezesse, és a módosított ÜKSZ-t a Hivatalnak jóváhagyásra benyújtsa. Indokolt esetben a Hivatal a határidõt 60 nappal meghosszabbíthatja.

5. szám

(10) A Hivatal elõírhatja a rendszerirányító számára az ÜKSZ felülvizsgálatát. (11) Az ÜKSZ-t, illetve annak módosításait a rendszerirányítói engedélyesnek – az engedélyesi körök által kidolgozott fejezetekkel együtt – egységes szerkezetben kell benyújtania a Hivatalnak jóváhagyásra. A javaslathoz csatolni kell a módosítások indokolását, valamint a véleményezõk által indokolt ellenvéleményeket. (12) A Hivatal az ÜKSZ jóváhagyása vagy módosítása tárgyában hozott, közérdekûnek nyilvánított határozatát közvetlenül a rendszerirányítónak kézbesíti, és egyidejûleg más érdekeltek számára a hivatalos honlapján elektronikus dokumentum formájában közzéteszi. (13) A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési, valamint a propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történõ elosztási engedélyesek kivételével az engedélyesek kötelesek a Hivatal által jóváhagyott ÜKSZ-t az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben jól látható módon elhelyezni, kérésre bárkinek rendelkezésre bocsátani és a honlapjukon hozzáférhetõvé tenni.”

19. § (1) A Vhr. 22. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Az ÜKSZ kidolgozásakor a következõ fõbb elveket kell figyelembe venni, részletesen bemutatva a megvalósítás lehetõségeit, a résztvevõk feladatait és felelõsségét:] „h) a háztartási és a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók ellátásának elsõbbsége;” (2) A Vhr. 22. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Az ÜKSZ kidolgozása során a következõ fejezeteket kell részletesen meghatározni, az e rendelet 4. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével:] „e) a rendszerhasználóknak, azon belül a mérlegköröknek a rendszerhez való szabályozott hozzáférésének és csatlakozásának részletes eljárási rendje;” (3) A Vhr. 22. §-a (2) bekezdésének g) és h) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(2) Az ÜKSZ kidolgozása során a következõ fejezeteket kell részletesen meghatározni, az e rendelet 4. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével:] „g) versenysemlegesség érvényesítése; jótállás; h) kapacitás-kereskedelmi, igénybejelentési, nominálási, egyensúlyozási, elszámolási, mérési és adatforgalmi elõírások;” (4) A Vhr. 22. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Az ÜKSZ kidolgozása során a következõ fejezeteket kell részletesen meghatározni, az e rendelet 4. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével:]

5. szám


„j) a szervezett földgázpiac mûködésének a rendszerirányítást érintõ fõbb szabályai;” (5) A Vhr. 22. §-ának (2) bekezdése a következõ k) ponttal egészül ki: [(2) Az ÜKSZ kidolgozása során a következõ fejezeteket kell részletesen meghatározni, az e rendelet 4. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével:] „k) a nominálással, egyensúlyozással, az ÜKSZ elõírásainak be nem tartásával kapcsolatban érvényesíthetõ pénzügyi (nominálási és egyensúlyozási pótdíjfizetési) és egyéb kötelezettségek.”

20. § A Vhr. a 22. §-t követõen a következõ alcímmel és 22/A. §-sal egészül ki: „Az engedélyesek és a hozzáférésre jogosultak feladatai, a rendszerirányító engedélyessel való együttmûködésének általános szabályai (A GET 15–16. §-ához) 22/A. § (1) A földgázelosztói és -szállítói engedélyesek kötelesek a) olyan mérési távfelügyeleti rendszert kiépíteni és mûködtetni, amely alkalmas a rendszerükön lévõ, 100 m3/óra feletti fogyasztásmérõvel rendelkezõ fogyasztók adatátviteli berendezései által elõállított adatok továbbítására, fogadására és feldolgozására; b) a 100 m3/óra lekötött teljesítmény felett vételezõ fogyasztók listáját folyamatosan aktualizálni, és az adott lista alapján meghatározni a rendszer mûködése szempontjából meghatározó rendszerhasználók jegyzékét, majd azt a rendszerirányítónak megküldeni; c) a 100 m3/óra értéket meghaladó kapacitást lekötõ fogyasztókat távleolvasásra – és az ÜKSZ-ben meghatározott adatok ott elõírt gyakoriságú elõállítására – alkalmas fogyasztásmérõ és adatátviteli berendezéssel ellátni. (2) A rendszerirányító köteles az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatszolgáltatás alapján összeállítani a rendszer mûködése szempontjából meghatározó jelentõségû rendszerhasználók jegyzékét és azt – amennyiben a jegyzékben változás történt, minden év március 31-ig – a Hivatalnak benyújtani. (3) E rendelet 24. §-ában meghatározott és a rendszer mûködése szempontjából meghatározó jelentõségû rendszerhasználók jegyzékében szereplõ rendszerhasználók kötelesek fogyasztási igénybejelentést tenni az ÜKSZ-ben elõírt módon és gyakorisággal. A rendszerhasználó kötelezettségét az ellátó mérlegkör felelõsön keresztül is teljesítheti. (4) Amennyiben az ÜKSZ másként nem rendelkezik, az igénybe vett teljesítmények napi elszámolása 100 m3/óra teljesítmény alatt vételezõ fogyasztók esetében fogyasztási profil alapján, 100 m3/óra felett távleolvasás alapján,

539

földgáz végleges mennyiségi elszámolása a beépített mérõ alapján történik. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat, eljárásrendet az ÜKSZ határozza meg.”

21. § (1) A Vhr. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A rendszerirányító jogosult a rendszeregyensúly fenntartása érdekében a hozzáférésre jogosultak és engedélyesek felé a szükséges intézkedések elrendelésére. A rendszerirányító köteles az egyenlõ bánásmód követelményét érvényesíteni az engedélyesek és a rendszerhasználók között, de figyelembe kell vennie az e rendeletben és a GET végrehajtását szolgáló egyéb jogszabályokban meghatározott kapacitásigény-kielégítési elveket.” (2) A Vhr. 23. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A GET 16. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a rendszerirányító feladatai:] „c) a hozzáférésre jogosultak által a szállítói, tárolói és elosztói engedélyesnél lekötött kapacitások rendszerszintû igénybevételének vizsgálata;” (3) A Vhr. 23. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A GET 16. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a rendszerirányító feladatai:] „f) a Hivatal rendszer-felügyeleti feladataihoz kapcsolódóan az együttmûködõ földgázrendszer egymásra hatással lévõ elemeire vonatkozó fejlesztési javaslatok összehangolása, rendszerszintû fejlesztési javaslat kialakítása;” (4) A Vhr. 23. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A GET 16. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a rendszerirányító feladatai:] „j) a napi egyensúlyozási célú földgázmennyiségek beszerzésének és tároltatásának, valamint az opciós források igénybevételének lebonyolítása;” (5) A Vhr. 23. §-ának (2) bekezdése a következõ k) és l) pontokkal egészül ki: [(2) A GET 16. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a rendszerirányító feladatai:] „k) a napi egyensúlyozás irányítása, a rendszerhasználók által biztosított egyensúlyozó gázmennyiségek ÜKSZ-ben foglaltak szerint történõ felhasználása és elszámolása, az egyensúlyozással kapcsolatos pénzügyi kötelezettségek érvényesítése; l) a rendszerhasználók által lekötött kapacitások másodlagos kereskedelmének az ÜKSZ-ben meghatározott módon történõ nyilvántartása.” (6) A Vhr. 23. §-a (3) bekezdésének e) és f) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

540


[(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kapacitáslekötés folyamata a következõ:] „e) a kapacitás lekötésekor meg kell határozni, hogy a szállításra, elosztásra, tárolásra kerülõ mennyiségbõl mennyi a háztartási és a külön jogszabályban meghatározott kommunális célra lekötött kapacitás; f) a hozzáférésre jogosult által lekötött, de fel nem használt kapacitást a szállítói, tárolói, elosztói engedélyes részére visszavételre fel lehet ajánlani. Ennek részletes szabályait az ÜKSZ-ben kell meghatározni;” (7) A Vhr. 23. §-ának (3) bekezdése a következõ h) és i) pontokkal egészül ki: [(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kapacitáslekötés folyamata a következõ:] „h) amennyiben a kapacitással rendelkezõ hozzáférésre jogosult a lekötött kapacitást nem használja fel vagy azt a szállítói, elosztói, illetve tárolói engedélyesnek nem adja vissza, jogosult azt másodlagos kereskedelem keretében tovább értékesíteni. A továbbértékesítés részletes szabályait az ÜKSZ tartalmazza; i) amennyiben a kapacitással rendelkezõ hozzáférésre jogosult a fel nem használt kapacitását az f), g) és h) pontok szerint nem értékesíti, ezen kapacitásokat az elosztói, szállítói, illetve tárolói engedélyes megszakítható kapacitásként értékesítheti, melynek szabályait az ÜKSZ tartalmazza.” (8) A Vhr. 23. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Kapacitás lekötés során, valamint túljegyzés esetén – a korábban lekötött kapacitások után, beleértve a rendszerirányító kiegyenlítõ gázának szállítási és tárolási kapacitását, valamint az elosztórendszer folyamatos veszteségének pótlására igénybe vett szállítási kapacitásokat is – a szabad kapacitás iránti új igények kielégítése során elsõbbséget élvez a háztartási és a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók igénye.” (9) A Vhr. 23. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(5) A (2) bekezdés d) pontja szerinti rendszerszintû szolgáltatások biztosítása különösen a következõ feladatokat tartalmazza:] „c) szükség esetén intézkedések a szállítóval vagy az elosztóval kötött megszakítási szerzõdéssel rendelkezõ fogyasztók megszakítható kapacitásai igénybevételének felfüggesztésére;” (10) A Vhr. 23. §-a (5) bekezdésének f) és g) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(5) A (2) bekezdés d) pontja szerinti rendszerszintû szolgáltatások biztosítása különösen a következõ feladatokat tartalmazza:] „f) a rendszerirányító kizárólagos rendelkezésére álló, a rendszerirányító által napi egyensúlyozási célból beszerzett és tárolt kiegyenlítõ földgázmennyiségek, valamint

5. szám

opciós források felhasználásának ütemezése, a gázforgalom lebonyolítása és elszámolása; g) a földgázszállító rendszer betáplálási és átadási pontjain forgalmazott (átvett-átadott) földgázmennyiségek rendszerhasználók és engedélyesek részére történõ összegzése, mérés vagy megállapodás szerinti felosztása;” (11) A Vhr. 23. §-a (5) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(5) A (2) bekezdés d) pontja szerinti rendszerszintû szolgáltatások biztosítása különösen a következõ feladatokat tartalmazza:] „i) a szükséges adatszolgáltatás biztosítása a rendszerhasználók, valamint a Hivatal felé, ezen belül a napi szállítóvezetéki (betáplálási és átadási pontok) szabad kapacitásának és megszakítható kapacitásainak közzététele.” (12) A Vhr. 23. §-ának (6) és (7) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(6) A rendszerirányító jogosult a gáznapon a hozzáférésre jogosult által lekötött, de adott idõszakban nem használt kapacitásokat rendszeregyensúlyozási célra térítésmentesen igénybe venni. (7) A rendszerirányító köteles olyan – a hozzáférésre jogosultak, az engedélyesek és a Hivatal által is hozzáférhetõ – informatikai platformot létrehozni és a rendszerhasználókkal és az engedélyesekkel az adatszolgáltatásra vonatkozó külön jogszabály és az ÜKSZ elõírásai szerinti adatszolgáltatás alapján mûködtetni, amely lehetõvé teszi az elõzõ bekezdésekben felsorolt feladatok elvégzését, illetve azok eredményeinek rendezett, átlátható, hozzáférhetõ módon történõ megjelenítését.” (13) A Vhr. 23. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) A GET 16. §-a (2) bekezdésének e) pontjában elõírt feladatok teljesítése érdekében saját eszköz hiánya esetén a rendszerirányítónak olyan elektronikus hírközlési szolgáltatási szerzõdéssel kell rendelkeznie, amely folyamatos és kellõ mértékû biztosítékot nyújt a gázellátás biztonsága érdekében. Saját eszköznek kell tekinteni a rendszerirányítási engedéllyel is rendelkezõ szállítói engedélyes eszközeit.” (14) A Vhr. 23. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Amennyiben a lekötött kapacitásokon felül többletigény vagy új fogyasztói igény merül fel és a rendelkezésre álló kapacitások ezen új igények kielégítésére nem elegendõk, a rendelkezésre álló kapacitásokat versenytárgyalásos formában kell értékesíteni. A részletes eljárási szabályokat, a hosszú távú szerzõdések nyilvántartásának, az aukció lebonyolításának szabályait az ÜKSZ tartalmazza.” 22. § (1) A Vhr. 24. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

5. szám


[(1) A GET 15. §-ának (2) bekezdése és 55. §-ának f) pontja alapján a rendszerirányító és az engedélyesek, illetve a hozzáférésre jogosultak közötti együttmûködés általános szabályai a következõk:] „a) az engedélyesek a saját rendszerük egyensúlyáért maguk felelõsek; a felelõsség határa az együttmûködõ rendszerek csatlakozási-kapcsolódási pontjáig tart, ezen belül a hozzáférésre jogosultak a saját forrás-fogyasztásuk egyensúlyáért, valamint a rendszerirányító által az egyensúly teremtés érdekében igénybe vett kiegyenlítõ eszközök, a nominálási, egyensúlyi eltérések ÜKSZ-ben megfogalmazott kezelésébõl rájuk háruló pénzügyi (nominálási, kiegyenlítési pótdíjak stb.) rendezéséért felelnek;” (2) A Vhr. 24. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(1) A GET 15. §-ának (2) bekezdése és 55. §-ának f) pontja alapján a rendszerirányító és az engedélyesek, illetve a hozzáférésre jogosultak közötti együttmûködés általános szabályai a következõk:] „c) a nominálást végzõ engedélyesek, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók és a mérlegkör felelõsök, a napi nominálás során a saját vagy az együttmûködõ rendszer forrás-fogyasztás egyensúly biztosításához szükséges opciós forrásokat a rendszerirányítónak felajánlhatnak; d) az együttmûködõ földgázrendszer biztonságos mûködéséhez szükséges, a rendszerirányító és az engedélyesek, illetve a hozzáférésre jogosultak közötti kölcsönös adatszolgáltatás rendjét és részletes szabályait, valamint kötelezettségét az ÜKSZ tartalmazza;” (3) A Vhr. 24. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(1) A GET 15. §-ának (2) bekezdése és 55. §-ának f) pontja alapján a rendszerirányító és az engedélyesek, hilletve a hozzáférésre jogosultak közötti együttmûködés általános szabályai a következõk:] „g) a nominálási mennyiségtõl való eltérés esetén a nominálást végzõk az ÜKSZ-ben meghatározottak szerint viselik a következményeket, amelyek indokolt esetben továbbháríthatók a fogyasztási igénybejelentésre kötelezettekre; h) mérlegkör alakítható, a mérlegköri felelõsök ÜKSZ-ben meghatározott feladataik és jogaik tekintetében úgy állnak kapcsolatban a rendszerirányítóval, mintha a mérlegkör felelõs egy rendszerhasználó lenne.” (4) A Vhr. 24. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A rendszerirányító földgáz kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, kivéve a GET 8. §-ának (2) bekezdése szerinti – mint a rendszeregyensúly fenntartása érdekében történõ földgáz behozatal – és az opciós forrásokból a gáznapi egyensúlyozáshoz igénybe vett gázmennyiségekkel kapcsolatos tevékenységet, amely nem minõsül kereskedelmi tevékenységnek.

541

(3) A szállítórendszer napi egyensúlyának biztosításához a rendszerirányító – az ÜKSZ-ben rögzített mértékben – kizárólagos joggal rendelkezik a gáztárolókban, illetve a határt keresztezõ szállítások során e célból lekötött források fölött, illetve megállapodás alapján egyéb, az egyensúlyozáshoz felhasználható, a Hivatal által jóváhagyott eszközök fölött.” (5) A Vhr. 24. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A rendszerirányító jogosult a szállítói, tárolói és a határon keresztüli kapacitások másodlagos kereskedelmének nyilvántartásához, a rendszer gáznapi irányításához szükséges információkat a rendszerhasználóktól és a szervezett piaci engedélyestõl az ÜKSZ-ben meghatározott módon és gyakorisággal bekérni, felhasználni.”

23. § A Vhr. 25. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „25. § (1) A rendszerirányító minden gázév kezdetét követõ 10 napon belül összesített formában átadja a Hivatalnak a kapacitáslekötések mellékleteként tíz évre megadott fogyasztási elõrejelzéseket. (2) A Hivatal összeállítja a közép- és hosszú távú országos földgázmérleget az engedélyesek által megadott fogyasztási elõrejelzések, valamint az energiapolitikai irányelv alapján. (3) A rendszerirányító a Hivatal által összeállított és megküldött országos földgázmérleg alapján – a Hivatal felhívásától számított 45 napon belül – a rendszer hidraulikai egyensúlyának hosszú távú fenntartása érdekében – figyelembe véve a szállítói és tárolói engedélyesek által az országos földgázmérleg alapján a Hivatalnak és a rendszerirányítónak megküldött fejlesztési elképzeléseket is – javaslatot tesz a Hivatalnak a rendszer egyes elemeinek indokolt fejlesztésére és az üzembe helyezés határidejére, kiemelve, hogy az egyes engedélyesek fejlesztési elképzelései mennyiben felelnek meg a javaslatának. (4) A Hivatal a) fejlesztési irányelvet készít az országos közép- és hosszú távú (5–10 éves) földgázellátás biztosítása érdekében a szállítói, tárolói és elosztói engedélyesek által készített, a rendszerirányítóval egyeztetett, a (3) bekezdés szerint elkészített fejlesztési javaslat, valamint a (2) bekezdésben meghatározott mérleg adatai alapján; b) véleményezésre megküldi a fejlesztési irányelvet az engedélyeseknek és a fogyasztói, társadalmi érdekképviseleti szervezeteknek, és e szervezetek bevonásával egyeztetõ megbeszélést tart. (5) Az engedélyesek a Hivatal által kiadott fejlesztési irányelvben foglaltak alapján elkészített fejlesztési tervüket az irányelv kiadásától számított 90 napon belül nyújthatják be a Hivatalhoz, kérve az engedélyüknek a fejlesztési terv elõírásaival történõ módosítását.

542


(6) A Hivatal egyéb intézkedések mellett (felhívás az engedélyesek felé, egyeztetõ tárgyalások kezdeményezése stb.) pályázatot írhat ki szállítóvezeték és (vagy) gáztároló létesítésére, ha a fejlesztési irányelvnek megfelelõ fejlesztéseket nem tartalmazzák a benyújtott fejlesztési tervek, vagy a fejlesztési terv benyújtását az engedélyesek elmulasztják. (7) A Hivatal ellenõrzi az elfogadott fejlesztési tervekben foglaltak megvalósítását.”

24. § (1) A Vhr. 26. §-át megelõzõ „A földgázrendszer engedélyezése, létesítése, üzemeltetése” alcím helyébe a következõ alcím lép: „Földgáz elosztórendszer, és szállítórendszer, tárolórendszer létesítésének engedélyezése, üzemeltetése” (2) A Vhr. 26. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „26. § (1) Települések, településrészek, területek (fogyasztók) gázellátásba történõ bekapcsolásához szükséges gázelosztó rendszer az elõírt mûszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett létesíthetõ. (2) A GET 18. §-ának (1) bekezdésében szabályozott eljárásban a kérelmezõ a fejlesztésre vonatkozó tanulmánytervet, továbbá az elosztórendszer létesítésének részletes költségtervét – amely tartalmazza a finanszírozás módját, forrásait és ütemezését –, valamint e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott iratokat köteles a Hivatalhoz benyújtani. (3) A tanulmánytervnek legalább a következõket kell tartalmaznia: a) a tervezett beruházás leírását, fõbb mûszaki paramétereit, helyszínrajzát, a nyomvonal átnézeti térképét, valamint a rendszerirányító nyilatkozatát, hogy a szükséges rendszerkapacitások rendelkezésre állnak; b) a beruházás részletes költségtervét; c) a beruházás megvalósításának, valamint a létrejött rendszerelemek elosztórendszerbe történõ bekapcsolásának tervezett ütemezését; d) a beruházással létrejött elosztórendszeren ellátni tervezett fogyasztók számának és becsült fogyasztásának fogyasztói kategóriánkénti bemutatását; e) a fogyasztók számának és fogyasztói kategóriánként becsült fogyasztásának a beruházásnak az elosztóvezeték rendszerbe történõ bekapcsolásától számított 10 éves idõszakban történõ várható alakulását. (4) Ha a tervezett elosztórendszer vagy annak valamely része nem az üzemeltetõ engedélyes tulajdonába kerül, a fejlesztésre vonatkozó, (3) bekezdésnek megfelelõ tanulmányterv elkészítésére – a leendõ üzemeltetõvel történõ egyeztetés mellett – a rendszer tulajdonosa köteles. Ebben az esetben a tanulmányterv Hivatalhoz történõ benyújtása a leendõ üzemeltetõ engedélyes kötelezettsége.

5. szám

(5) A Hivatal elõírhatja a kérelmezõ számára a benyújtott tanulmányterv független szakértõ által történõ mûszaki és gazdasági felülvizsgálatát, amely vizsgálat megállapításait a kérelemhez pótlólag csatolnia kell. (6) Új településre, településrészre vonatkozó tanulmányterv az illetékes önkormányzat, területre vonatkozó tanulmányterv az érintett fogyasztók hozzájárulása esetén nyújtható be. (7) Az elosztói engedélyes az engedélyezési eljárás során bemutatott és a Hivatal által jóváhagyott mûszaki, pénzügyi feltételek betartásával az engedélyében meghatározott határidõre köteles megkezdeni az elosztói tevékenységét. (8) Az engedélyes köteles az elosztórendszerét a Hivatal által – a GET 4. §-a (1) bekezdésének s) pontja szerint – elõírt minõségi követelmények figyelembevételével üzemeltetni, karbantartani és fejleszteni.”

25. § A Vhr. 27. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „27. § (1) A szállítóvezetéki, illetve tárolói engedélyezési eljárásban a kérelmezõ a fejlesztésre vonatkozó tanulmánytervet, továbbá a szállító-, illetve tárolórendszer létesítésének költségtervét – amely tartalmazza a finanszírozás módját és ütemezését –, valamint e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott iratokat köteles a Hivatalhoz benyújtani. (2) A szállítóvezeték és földgáztároló engedélyezése során az minõsül új földgázrendszer létesítésének, amely nem szerepel egyik szállítói, tárolói engedélyes részére kiadott engedély rendszerleírásában sem. Az engedélyezés során figyelembe kell venni a Hivatal részére benyújtott és a Hivatal által elfogadott fejlesztési terveket is. (3) A tanulmánytervnek legalább a következõket kell tartalmaznia: a) a tervezett beruházás leírását, fõbb mûszaki paramétereit, helyszínrajzát, a nyomvonal átnézeti térképét, valamint a rendszerirányító nyilatkozatát, hogy a szükséges rendszerkapacitások rendelkezésre állnak; b) a beruházás részletes költségtervét; c) a beruházás megvalósításának, valamint a létrejött szállítóvezetéki, illetve tárolói rendszerelemnek az együttmûködõ földgázrendszerbe történõ bekapcsolása tervezett ütemezését. (4) Szállítórendszert kizárólag földgázszállítói engedélyes, tárolórendszert kizárólag földgáztárolói engedélyes fejleszthet. (5) A Hivatal elõírhatja a kérelmezõ számára a benyújtott tanulmányterv független szakértõ által történõ mûszaki és gazdasági felülvizsgálatát, amely vizsgálat megállapításait a kérelemhez pótlólag csatolnia kell.

5. szám


(6) A kérelmezõ az engedélyezési eljárás során bemutatott és a Hivatal által jóváhagyott mûszaki, pénzügyi tartalommal az engedélyében meghatározott határidõre köteles megvalósítani a beruházást.”

26. § (1) A Vhr. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „28. § (1) A szállítóvezeték, az elosztóvezeték és a földgáztároló tulajdonosa – amennyiben nem rendelkezik a törvényben elõírt mûködési engedéllyel – köteles szállítói, elosztói, illetve tárolói engedélyessel üzemeltetési szerzõdést kötni, illetve szerzõdését módosítani ahhoz, hogy a GET 19. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tegyen. Az engedélyesek és a tulajdonos(ok) kötelesek együttmûködni az üzemeltetési szerzõdés megkötése, illetve módosítása során. Az engedélyesek és a tulajdonos(ok) egyetemlegesen felelõsek az üzemeltetési szerzõdés megkötéséért.” (2) A Vhr. 28. §-ának (2) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: [(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerzõdésnek a következõket kell tartalmaznia:] „i) a rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó csatlakozási díjnak vagy hálózatfejlesztési hozzájárulásnak a fejlesztést finanszírozók közötti megosztása szabályait.” (3) A Vhr. 28. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Eltérõ megállapodás hiányában a csatlakozási díjat vagy a hálózatfejlesztési hozzájárulást a tulajdonos és az üzemeltetõ engedélyes a rendszer fejlesztésével, bõvítésével kapcsolatosan vállalt és teljesített kötelezettségei arányában köteles megosztani.”

27. § A Vhr. a következõ alcímmel, valamint 28/A. §-sal egészül ki:

543

(3) Miniszteri mentesség a kérelmezõnek abban az esetben adható, ha a kérelmezõ hitelt érdemlõen igazolja, hogy a mentességgel érintett kapacitásokat lekötõ hosszú távú szerzõdések a mentesség lejártakor megszûnnek. A mentesség lejártát követõen a beruházással létrejött teljes kapacitást szabad kapacitásnak kell tekinteni, és a hatályos jogszabályok, valamint az ÜKSZ szabályai szerint hozzáférhetõvé kell tenni. (4) Amennyiben a GET 17. §-a alapján kiadott fejlesztési irányelv szerint a beruházásra irányuló pályázat kerül kiírásra, a pályázat útján elnyert fejlesztési kapacitásokra hosszú távú szerzõdés csak a kiírásban megjelölt mentességi idõtartamra köthetõ. A pályázaton történõ kapacitásfejlesztés elnyerése nem mentesíti a kérelmezõt a GET 20/A. §-a és e § szerinti mentességi eljárás lefolytatása alól. (5) A miniszter mentességre vonatkozó határozatában meg kell határozni a mentességgel érintett hozzáférési feltételt, a mentesség mértékét és a mentesség idõtartamát. A felmentést megszerzõ engedélyes honlapján, továbbá a rendszerirányító engedélyes informatikai platformján köteles feltüntetni a mentességgel érintett kapacitást és a mentesség idõtartamát.”

28. § A Vhr. 29. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „29. § (1) A fogyasztók földgázellátásba történõ bekapcsolásának szabályait az ÜKSZ és az Üzletszabályzatok, valamint e rendelet 2. számú melléklete szerinti Gázellátási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: GKSZ) és Gázelosztási Szabályzat (a továbbiakban: GESZ) tartalmazza. (2) A szállítói, a tárolói és az elosztói engedélyes kapacitásigény-felmérést és 5 évre szóló fejlesztési tervet köteles készíteni, amelyet évente aktualizálni kell. Az aktualizált tervet a Hivatalnak meg kell küldeni. A Hivatal indokolt esetben felszólíthatja az engedélyest a fejlesztési terv módosítására. (3) A GET 25. §-ának (4) bekezdése szerint a fogyasztó bekapcsolása miatt felmerült indokolt költség nem lehet magasabb, mint az adott fogyasztó kapacitásigényére jutó szükséges és igazolt beruházási költség.”

„Új infrastruktúra létesítésével kapcsolatos mentességi szabályok (A GET 20/A. §-ához) 28/A. § (1) A Hivatalhoz a GET 20/A. §-a alapján benyújtandó mentességi kérelemnek tartalmaznia kell a beruházás tervezett teljes kapacitását, a bekerülési költség számviteli aktiválásának várható idõpontját, a beruházással létrejött kapacitás értékesítésének tervezett módját, a mentesség tárgyát képezõ hozzáférési feltételt és a mentesség idõtartamát. (2) A mentességi kérelem elbírálásához a Hivatal elõírhatja a kérelmezõ számára a kérelem részletes mûszaki gazdasági indokolását, illetve ezen indokolás független szakértõ által történõ véleményezését.

29. § (1) A Vhr. a következõ alcímmel és 29/A. §-sal egészül ki: „Célvezeték (A GET 27. §-ához) 29/A. § (1) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó vagy a megbízásából eljáró beruházó írásbeli megkeresésére az elosztói, illetve szállítói engedélyes köteles nyilatkozatot tenni, amelybõl megállapítható, hogy a fogyasztó földgázzal nem ellátott és korábban nem épült ki az ellátását lehetõvé tevõ elosztó vagy szállító vezeték-

544


rendszer, annak létrehozására vonatkozó csatlakozási megállapodással nem rendelkezik, vagy a fogyasztóhoz már kiépített fogyasztási helyre az érintett engedélyes nem rendelkezik a fogyasztói igényeknek megfelelõ szabad kapacitással. (2) Amennyiben az elosztói, illetve szállítói engedélyes az (1) bekezdésben foglalt megkeresésre úgy nyilatkozik, hogy a megfelelõ elosztói, illetve szállítói kapacitás már rendelkezésére áll, a nyilatkozat kiadásával egyidejûleg a feljogosított fogyasztónak vagy megbízottjának köteles azt igazolni, bemutatva a kapacitás igénybevételével kapcsolatos, a fogyasztó által fizetendõ díjakat, költségeket is. (3) Amennyiben az érintett engedélyes az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyilatkozik, köteles megadni – a célvezeték csatlakozásához és mûködéséhez szükséges mûszaki és pénzügyi feltételekkel együtt – azt az elosztói, illetve a szállítói vezetékrendszeren lévõ, az együttmûködõ földgázrendszer ellátásbiztonságát nem veszélyeztetõ, összességében a fogyasztó számára legkedvezõbb csatlakozási pontot, ahol a feljogosított fogyasztó a célvezetékkel csatlakozni tud. Az engedélyes a csatlakozási pont megjelölése mellett kapacitásnyilatkozat kiadására is köteles. (4) A célvezetéknek az elosztó, illetve szállító vezetékrendszerre történõ rácsatlakozásáért fizetendõ hozzájárulás nem haladhatja meg a beruházás szükséges és igazolt költségét. (5) Az érintett engedélyes köteles az (1)–(3) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat a feljogosított fogyasztónak vagy a megbízásából eljáró beruházónak az (1) bekezdés szerinti megkeresésére a kézhezvételtõl számított 30 napon belül kiadni. (6) Amennyiben az engedélyes az (5) bekezdés szerinti megkeresésre nem válaszol vagy az (1)–(3) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat az elõírt tartalommal határidõben nem adja ki, a Hivatal az engedélyessel szemben a GET 13. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza. Az engedélyes nyilatkozata hiányában a Hivatal úgy tekinti, hogy az engedélyes nem rendelkezik szabad kapacitással. Az így engedélyezett célvezeték esetén, az ebbõl származó, az engedélyesnél keletkezõ pénzügyi és jogkövetkezmények az engedélyest terhelik. (7) A feljogosított fogyasztó vagy a megbízásából eljáró beruházó az (1)–(3) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat, valamint a célvezeték részletes mûszaki leírását a létesítéshez szükséges elõzetes hozzájárulás iránti kérelem mellékleteként köteles a Hivatalhoz benyújtani.” (2) A Vhr. a következõ alcímmel és 29/B–29/F. §-okkal egészül ki: „Telephelyi vezeték (A GET 27/A. §-ához) 29/B. § (1) Telephelyi vezeték mûszaki átminõsítésére a GET 56. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján a csatlakozóvezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó

5. szám

mûszaki-biztonsági elõírásokat tartalmazó külön jogszabály rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (2) A csatlakozó-, illetve a fogyasztói vezeték telephelyi vezetékké történõ átminõsítése iránti kérelem beadásával egyidejûleg a kérelmezõnek a telephelyi vezeték mûködtetése iránti kérelmet is be kell nyújtani a Hivatalhoz. A telephelyi vezetékké történõ átminõsítésre és mûködtetésre vonatkozó engedélyt egy eljárásban kell kiadni. (3) A telephelyi vezeték engedélyesének rendelkeznie kell: a) a telephelyi vezeték üzemeltetési jogával; b) a telephelyi vezeték üzemeltetésére vonatkozó 3 évre szóló üzleti tervvel; c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását; d) a tevékenység normál üzemmenetétõl eltérõ körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel. (4) A csatlakozó-, illetve fogyasztói vezeték telephelyi vezetékké történõ átminõsítésére és mûködtetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 9. számú mellékletében megjelölt dokumentumokat kell mellékelni. Amennyiben az átminõsítés és mûködtetés érinti a GET 27/A. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat, a kérelmezõnek az ott elõírtakat is megfelelõen csatolni kell. (5) A Hivatal a GET 27/A. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárásban jogosult az érintettektõl bekérni minden olyan nyilatkozatot, okiratot, egyéb bizonyítékot, amelyet a határozatának meghozatalához szükségesnek tart. A csatlakozó-, illetve fogyasztói vezeték tulajdonosa vagy üzemeltetõje a Hivatal felhívására az elõírtaknak köteles határidõben eleget tenni. (6) A Hivatal az e rendelet hatálybalépését követõen létesített új csatlakozó-, illetve fogyasztói vezeték telephelyi vezetékké történõ átminõsítését csak abban a rendkívüli esetben engedélyezi, ha a fogyasztó elosztó- vagy szállítóvezeték rendszerhez történõ csatlakozása a telephelyi vezetékhez történõ csatlakozás költségeihez képest indokolatlanul nagy költséggel vagy nehézséggel járna. Az elosztói vagy szállítói engedélyes köteles meghatározni a telephelyi fogyasztó elosztó- vagy szállítóvezeték-rendszerhez való csatlakozásának mûszaki feltételeit és a külön jogszabályban meghatározott díját. 29/C. § (1) Telephelyi vezeték csak a Hivatal által a GET, illetve e rendelet elõírásai szerint kiadott telephelyi vezeték mûködtetési engedély alapján üzemeltethetõ. A Hivatal által kiadott telephelyi vezeték mûködtetési engedély alapján a telephelyi vezeték engedélyese jogosult és köteles a telephelyi fogyasztók részére – a telephelyi vezetékes szolgáltatást is magában foglaló – földgázellátásra, illetve a közüzemi és nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók esetében telephelyi vezetékes szolgáltatást nyújtani és biztosítani a gázforgalmazással és elszámolással kapcsolatos, ÜKSZ szerinti adatszolgáltatást. (2) Az elosztói, illetve szállítói engedélyes felelõssége a telephelyi fogyasztókkal szemben a földgáznak az elosz-

5. szám


tó-, illetve szállítóhálózat csatlakozási pontján történõ rendelkezésre bocsátására terjed ki. A telephelyi vezeték engedélyese felelõs a telephelyi vezeték mûködtetéséért, a földgáznak a csatlakozási ponttól a telephelyi fogyasztókhoz történõ eljuttatásáért, valamint – eltérõ megállapodás hiányában – a nem közüzemi és a nyilvántartásba nem vett feljogosított fogyasztók folyamatos földgázellátásáért. (3) Amennyiben a telephelyen belüli csatlakozó-, illetve fogyasztói vezeték, vagy telephelyi vezeték és a szállítóvagy elosztóvezeték csatlakozási pontján egynél több közüzemi, illetve nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó vételez, vagy egynél több kereskedõ, illetve közüzemi szolgáltató ad át földgázt, a telephelyi vezeték engedélyese, vagy ilyen engedéllyel nem rendelkezõ telephelyi vezetéken keresztül földgázt értékesítõ gazdálkodó szervezet köteles: a) a csatlakozó szállítói vagy elosztói engedélyessel megkötött, e rendelet 4. §-ának (13) bekezdésében foglalt együttmûködési megállapodással rendelkezni; b) az adott csatlakozási pontra az ÜKSZ-ben meghatározott elszámolási feladatokat teljesíteni. (4) Amennyiben a GET 27/A. §-ának (1) bekezdése alapján a telephelyen belüli csatlakozó-, illetve fogyasztói vezetéken ellátott felhasználó a továbbadást biztosító vezeték telephelyi vezetékké nyilvánítását a Hivatalnál kérelmezi, e kérelme mellékleteként köteles benyújtani az igényét megalapozó okiratokat és mindazon dokumentumokat, amelyek az érintett vezeték üzemeltetõjével való egyeztetés sikertelenségét alátámasztják. Amennyiben a Hivatal a vezetéket telephelyi vezetékké nyilvánítja, a telephelyi vezeték üzemeltetõje a Hivatal határozatának kézhezvételétõl számított 60 napon belül köteles a GET-ben és e rendeletben foglaltaknak megfelelõen telephelyi vezeték mûködtetésére vonatkozó engedély iránti kérelmet elõterjeszteni. (5) Ha a telephelyi vezeték üzemeltetõje a (4) bekezdésben meghatározott határidõt elmulasztja, vagy a Hivatal a mûködési engedély iránti kérelmet elutasítja, a Hivatal a GET 27/A. §-ának (6) bekezdése alapján a GET 13. §-ának (7) bekezdése szerinti határozattal a telephelyi vezeték üzemeltetésére elosztói engedélyest jelöl ki, aki jogosult a telephelyi vezeték üzemeltetésre a költségeit fedezõ külön díjat szedni, mivel e tevékenysége nem minõsül elosztói tevékenységnek. A közüzemi fogyasztóként vételezõ fogyasztók ellátására a Hivatal közüzemi szolgáltatót jelöl ki. A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztónak és közüzemi fogyasztónak nem minõsülõ telephelyi fogyasztó az ellátása érdekében köteles szerzõdni a kijelölt telephelyi vezeték üzemeltetõvel, és közüzemi szerzõdést kötni a területileg illetékes közüzemi szolgáltatóval az elosztói és telephelyi vezeték csatlakozási pontjára. (6) Az elosztói engedélyes kijelölése esetén a telephelyi vezeték tulajdonosa köteles tûrni a kijelölt elosztói engedélyes üzemeltetéssel kapcsolatos tevékenységét, és ehhez a szükséges támogatást megadni.

545

(7) A Hivatal a GET 27/A. §-ának (6) bekezdése alapján a telephelyi vezetéket elosztói vezetékké nyilváníthatja, amennyiben a területileg illetékes bányafelügyelet a telephelyi vezetéket elosztó hálózattá minõsítette. (8) Az elosztóvezetékké nyilvánítás esetén a kijelölt elosztói engedélyes köteles a telephelyi fogyasztókkal, vagy az õket ellátó közüzemi szolgáltatóval elosztóhálózat használati szerzõdést kötni. (9) Telephelyi vezeték elosztóvezetékké történõ minõsítése esetén a telephelyi fogyasztókat külön díjfizetési és költségtérítési kötelezettség nélkül megilletik a csatlakozási jogok, amennyiben annak mértéke vagy összege nem haladja meg a telephelyet megilletõ vásárolt kapacitást. A telephelyi vezeték üzemeltetõje köteles az elosztóhálózattá minõsítéséig a telephelyi vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani. 29/D. § (1) A telephelyi fogyasztók földgázellátásának, illetve vezetékes szolgáltatással történõ ellátásának feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre. (2) A telephelyi vezeték engedélyese a telephelyi vezetékes szolgáltatás keretében köteles a telephelyi fogyasztók számára a (4) bekezdésben meghatározott díj ellenében hozzáférést és a telephelyi vezeték mûködtetését biztosítani. (3) Nem közüzemi és nyilvántartásba nem vett feljogosított telephelyi fogyasztó esetében a telephelyi vezeték engedélyese által átadott földgáz átlagára nem haladhatja meg az ugyanazon üzleti évben beszerzett földgázmennyiség átlagárát, kiegészítve az eltérõ fogyasztói szokások miatt keletkezõ többletköltségekkel. Az engedélyes a (4) bekezdésben meghatározott vezetékes szolgáltatási díjat is igényelheti. (4) A telephelyi vezeték engedélyese a telephelyi vezetékes szolgáltatást a telephelyi fogyasztó részére méltányos, költségalapú térítés ellenében köteles nyújtani. Ha a felek a vezetékes szolgáltatás ellenértékében nem tudnak megállapodni, a térítés alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei és az erre számított, az elosztóvezeték-rendszerre alkalmazott – külön jogszabályban meghatározott – tõkeköltség képezi. (5) A telephelyi vezeték engedélyese a nem közüzemi és nyilvántartásba nem vett feljogosított telephelyi fogyasztónak nyújtott ellátás, illetve vezetékes szolgáltatás után kiállított számlában vagy bizonylatban tájékoztató adatként megbontva köteles feltüntetni az általa, a külön jogszabály alapján megfizetett vagy megfizetendõ hatósági díjakat és az általa nyújtott telephelyi vezetékes szolgáltatás díját is. (6) Amennyiben a telephelyi fogyasztóként vételezõ felhasználó közüzemi fogyasztóvá vagy nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztóvá kíván válni, és ennek érdekében a telephelyi vezeték engedélyesével kötött földgázellátási szerzõdését felmondja, a telephelyi vezeték engedélyese továbbra is köteles a telephelyi fogyasztót földgázellátásban részesíteni addig, amíg a telephelyi fogyasztó ellátása más módon nem válik biztosítottá.

546


(7) Amennyiben a közüzemi fogyasztóként vagy nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztóként vételezõ telephelyi fogyasztó a telephelyi vezetékes szolgáltatást kívánja megszüntetni, és az erre vonatkozó szerzõdését felmondja, a telephelyi vezeték engedélyese továbbra is köteles a telephelyi fogyasztót telephelyi vezetékes szolgáltatásban részesíteni – az eredeti szerzõdésben foglalt díjtétel megfizetése mellett – addig, amíg a telephelyi fogyasztó ellátása más módon nem válik biztosítottá. 29/E. § (1) A telephelyi vezeték engedélyese köteles a telephelyi vezetéket a GET, e rendelet, valamint a külön jogszabályok rendelkezései szerint folyamatosan üzemeltetni, továbbá azt olyan módon fenntartani, karbantartani és fejleszteni, hogy az megbízhatóan és üzembiztosan mûködjön. (2) A telephelyi vezeték engedélyese köteles üzemviteli naplót vezetni a telephelyi fogyasztóit érintõ üzemszünetekrõl, üzemzavarokról, korlátozásokról. (3) A telephelyi fogyasztó jogosult az üzemviteli naplóba betekinteni, arról másolatot vagy kivonatot kérni, valamint a (2) bekezdésben meghatározott eseményekkel kapcsolatosan a telephelyi vezeték engedélyesétõl tájékoztatást kérni, továbbá az üzemviteli naplóban ellenvéleményét, állásfoglalását feltüntetni. (4) E rendeletnek a telephelyi vezetékre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott telephelyi fogyasztói jogokat a telephelyi vezeték engedélyese egyoldalúan nem korlátozhatja. (5) A telephelyi vezeték engedélyese köteles az elõre tervezhetõ éves rendes karbantartási, felújítási munkálatokról, az ezzel kapcsolatos szüneteltetés kezdõ idõpontjáról és várható idõtartamáról az érintett fogyasztókat a szünetelés megkezdését megelõzõen legalább 15 nappal értesíteni. (6) Üzemi események esetén az engedélyköteles telephelyi vezeték engedélyese 3 órán belül köteles az általa ellátott fogyasztót értesíteni a bekövetkezett eseményrõl és annak várható hatásairól, kivéve, ha ezen idõtartamon belül a hibát elhárította. Az engedélyes ez utóbbi esetben is köteles a hibának, illetve az elhárítására alkalmazott intézkedésnek az üzemviteli naplóban történõ rögzítésére. 29/F. § (1) A telephelyi vezeték engedélyese köteles a telephelyi fogyasztóval, illetve közüzemi fogyasztó esetében a fogyasztó képviseletében eljáró közüzemi szolgáltatóval a telephelyi vezetékre csatlakozási és vezetékes szolgáltatási szerzõdést kötni. (2) A telephelyi fogyasztóval kötött csatlakozási és vezetékes szolgáltatási szerzõdésnek legalább a következõket tartalmaznia kell: a) a kapcsolódási pont(ok) helyének meghatározását; b) a telephelyi vezeték kapacitását és mûszaki jellemzõit; c) a telephelyi fogyasztó részére a kapcsolódási ponton rendelkezésére álló teljesítményt, annak megjelölésével, hogy a rendelkezésre álló teljesítmény idõlegesen vagy véglegesen kerül-e a fogyasztónak átadásra;

5. szám

d) a fogyasztói berendezés mûszaki jellemzõit; e) a telephelyi vezetékhez történõ csatlakozás pénzügyi és mûszaki feltételeit, a bekapcsolás szabályait; f) a szolgáltatott földgáz mûszaki jellemzõit; g) a telephelyi vezetéken keresztül igénybe vett földgáz mérésére vonatkozó rendelkezéseket, különös tekintettel a méréssel kapcsolatos üzemeltetõi és fogyasztói kötelezettségekre, a mérési idõszakok meghatározására, a mérõk tulajdonjogának, elhelyezésének, felszerelésének, karbantartásának, cseréjének szabályaira; h) a számlázás és a számla kifogás szabályait; i) a díjfizetés részletes szabályait; j) a kölcsönös tájékoztatási kötelezettség, valamint a felek közötti adatszolgáltatás szabályait; k) a fogyasztói panaszok kezelésének rendjét; l) a üzemviteli naplóra vonatkozó rendelkezéseket; m) az éves rendes karbantartás és az üzemzavar vagy egyéb üzemi esemény bekövetkezése esetén alkalmazandó korlátozás szabályait; n) a szerzõdésszegés szabályait, különösen a szabálytalan vételezésre, valamint a telephelyi fogyasztónak a telephelyi vezetékes szolgáltatásból történõ idõleges vagy végleges kizárásának eseteire vonatkozó rendelkezéseket; o) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket.” 30. § (1) A Vhr. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A GET 28. §-ának (9) bekezdése szerinti, üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozásra történõ felkészülést a következõk szerint kell végrehajtani:] „a) a szállítói és elosztói engedélyesek kötelesek a korlátozási sorrend összeállításához szükséges adatokat összegyûjteni a velük kapcsolatban álló rendszerhasználóktól, és azokat megküldeni a rendszerirányító és a Hivatal részére minden év augusztus 1. napjáig;” (2) A Vhr. 30. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [30. § (1) A GET 28. §-ának (9) bekezdése szerinti, üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozásra történõ felkészülést a következõk szerint kell végrehajtani:] „e) az engedélyesek kötelesek a korlátozási sorrendhez szolgáltatott adataikat folyamatosan naprakészen tartani, és jogosultak azok valódiságáról, alkalmazhatóságáról az érintett rendszerhasználóknál meggyõzõdni;” (3) A Vhr. 30. §-ának (1) bekezdése a következõ i) és j) pontokkal egészül ki: [30. § (1) A GET 28. §-ának (9) bekezdése szerinti, üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozásra történõ felkészülést a következõk szerint kell végrehajtani:]

5. szám


„i) a földgáz közüzemi nagykereskedõk, közüzemi szolgáltatók, kereskedõk, valamint az elosztói vagy szállítói engedélyessel szerzõdéses kapcsolatban álló nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók kötelesek minden év július 31-ig megküldeni – az ÜKSZ-ben elõírt tartalommal – a korlátozási besoroláshoz szükséges adataikat; j) azon elosztói vagy szállítói engedélyessel szerzõdéses kapcsolatban álló nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztókat, amelyek nem tesznek eleget az i) pontban meghatározott kötelezettségüknek, az elosztói, illetve szállítói engedélyes köteles az I. korlátozási kategóriába sorolva nyilvántartásba venni.” (4) A Vhr. 30. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A fogyasztói korlátozást a GET 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a rendszerirányító rendeli el a Hivatal egyidejû tájékoztatása mellett, egyben javaslatot tesz a szükséges további intézkedések megtételére.” 31. § A Vhr. 31. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Amennyiben a fogyasztót a szükségessé vált korlátozás során részlegesen vagy teljes mértékben kizárták, részére a betáplálási pontokon szerzõdés szerint rendelkezésre álló – és a korlátozás életbeléptetésekor nominált – földgázmennyiséget a rendszerirányító a szükséges mértékben a korlátozás idõtartama alatt egyensúlyozó gázként, az ÜKSZ-ben korlátozás esetére meghatározott elszámolási rend szerint jogosult átvenni. Ennek érdekében a korlátozás idõtartamára a rendszerhasználók kötelesek a szerzõdésük szerint rendelkezésre álló földgázmennyiséget – az ÜKSZ-ben meghatározott módon – felajánlani a rendszerirányító részére. (3) A korlátozás idõtartama alatt a rendszeregyensúly fenntartásának, illetve létrehozásának érdekében a termelõ a belföldi saját termelése révén, továbbá a kereskedõ és a közüzemi nagykereskedõ a részére a betáplálási pontokon szerzõdés szerint rendelkezésre álló (nominált) földgázmennyiséget köteles a rendszerirányítónak felajánlani, és a szükséges mértékben rendelkezésre bocsátani. A rendszerirányító által a rendszeregyensúly fenntartásának, illetve létrehozásának céljából végzett földgázvásárlás és -értékesítés nem minõsül kereskedelmi tevékenységnek. A korlátozás során a rendszerirányító által igénybe vett földgáznak az érintett fogyasztókkal, a kereskedõkkel, a közüzemi nagykereskedõvel, illetve a termelõvel történõ elszámolása a rendszerirányító feladata.” 32. § (1) A Vhr. 32. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

547

„(1) A szállítói, tárolói, illetve elosztói engedélyes köteles az általa üzemeltetett rendszer szabad kapacitásáról adatot szolgáltatni a rendszerirányító által mûködtetett, e rendeletben meghatározott informatikai platformra. A határon keresztüli földgázszállító vezeték lekötött be- és kiszállítási kapacitására, valamint a szabad kapacitásra vonatkozó adatszolgáltatás és nyilvánosságra hozatal részletes szabályait az ÜKSZ tartalmazza. (2) A rendszerhez való hozzáférést a hozzáférésre jogosult vagy megbízottja kezdeményezi az ÜKSZ-ben szabályozott módon, a szállítói, tárolói, illetve elosztói engedélyeshez benyújtott kapacitásigény-bejelentés alapján. A szállítói és elosztói engedélyesek a háztartási fogyasztók és a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztókat követõen jogosultak a veszteségeikhez és technológiai célú felhasználásukhoz kapacitást lekötni a szállítórendszeren. (3) A rendszer szabad kapacitásainak lekötését részletesen az ÜKSZ szabályozza.” (2) A Vhr. 32. §-ának (9)–(12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(9) A termelõ az általa termelt földgáz mértékéig csak gázmérõ, nyomásszabályzó és gázminõség-ellenõrzõ rendszeren keresztül csatlakozhat a szállító-, illetve az elosztórendszerhez. A termelõ elosztóvezetékre történõ közvetlen csatlakozása esetén a földgáz szagosítása a termelõ feladata, amelyért a szállítórendszeren alkalmazott szagosítási díjtételt jogosult érvényesíteni. (10) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó szállító- vagy elosztóvezetékre való csatlakozása és azok használata során az eljárási rend és mûszaki feltételek tekintetében az ÜKSZ és GESZ rendelkezései szerint kell eljárni. (11) A közüzemi nagykereskedõi engedélyes az igazolt fogyasztási igénynek megfelelõ szállítási, illetve tárolói kapacitást köthet le. A szállítói és tárolói engedélyesnél lekötött kapacitást a fogyasztói szerzõdés megszûnésének napjával köteles csökkenteni az ÜKSZ alapján meghatározott kapacitással. (12) A közüzemi szolgáltatói engedélyes az igazolt fogyasztási igénynek megfelelõ elosztási kapacitást köthet le. Az elosztói engedélyesnél lekötött kapacitást a fogyasztói szerzõdés megszûnésének napjával köteles csökkenteni a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztóra jutó résszel.” (3) A Vhr. 32. §-a (13) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(13) Igazolt fogyasztói igény] „b) a közüzemi szolgáltató esetében a gázmennyiség-, illetve a gázteljesítmény-igényre vonatkozó tényadatok alapján a gyakorlatban használatos elõzetes becslési módszerek alapján becsült fogyasztói igény, számításba véve a közüzemi fogyasztók leszerzõdött, vagy szándéknyilatkozattal bejelentett fogyasztási igényét és az engedélyes feljogosított fogyasztóinak bejelentett piacra lépési szándékát,

548


c) a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó kereskedelmi szerzõdésében rögzített kapacitás,” (4) A Vhr. 32. §-a a következõ (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) A tárolói engedélyes üzletszabályzatában köteles részletesen kidolgozni a GET 30. § (3) bekezdésében meghatározott fennmaradó szabad kapacitása értékesítésének kereskedelmi feltételeit és a hozzá kapcsolódó eljárásrendet.”

33. § A Vhr. a következõ alcímmel és 32/A–32/C. §-okkal egészül ki: „A feljogosított fogyasztók (A GET 36. §-ához) 32/A. § (1) A feljogosított fogyasztó a földgázvásárlásra irányuló kereskedelmi szerzõdésének megkötését megelõzõen köteles kezdeményezni a nyilvántartásba vételét annál az elosztói vagy szállítói engedélyesnél, amelynek a rendszeréhez közvetlenül, földgáz termelõi rendszerrõl közvetlenül, vagy telephelyi vezetékrõl ellátott fogyasztó esetén közvetve csatlakozik. (2) Az elosztói vagy szállítói engedélyes a feljogosított fogyasztót kérelmére, külön eljárás nélkül, a kérelem beérkezésétõl számított három munkanapon belül köteles nyilvántartásba venni, és egyidejûleg a feljogosított fogyasztónak a nyilvántartásba vételrõl igazolást adni. (3) Az elosztói vagy szállítói engedélyes a nyilvántartásba vételt csak akkor tagadhatja meg, ha a fogyasztó a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat hiánypótlásra történõ felhívás ellenére sem adta meg. (4) A nyilvántartásba vétellel egyidejûleg a feljogosított fogyasztó köteles közüzemi szerzõdését a GET 36. §-ának (3) bekezdése szerinti határidõre a közüzemi szolgáltatójánál, vagy – szállítóvezetékrõl közvetlenül ellátott fogyasztó esetében – a közüzemi nagykereskedõnél felmondani. Az általános szabályoktól eltérõen a forrásaukción induló feljogosított fogyasztó jogosult a közüzemi szerzõdését a forrásaukció befejezését követõ 5 munkanapon belül felmondani, amennyiben a nyilvántartásba vétellel egyidejûleg bejelentette a közüzemi szolgáltatójánál a forrásaukción történõ indulás szándékát, és megjelölte a közüzembõl történõ kilépés idõpontját. (5) A közüzemi szerzõdés felmondása esetén a közüzemi nagykereskedõ: a) amennyiben június 15-ig a felmondás írásban megérkezik, köteles 5 munkanapon belül a regisztrált feljogosított fogyasztó számára az ÜKSZ alapján allokált tárolói mobil és ki-betárolási kapacitásokat, valamint a tárolótöltéshez szükséges határkapacitást átadni, a tárolói és szállítói szerzõdéseit ennek megfelelõen módosítani. A közüzemi nagykereskedõ ellátási kötelezettsége miatt a tároló töltéséhez szükséges határkapacitás átadására csak április

5. szám

15-ét meghaladóan kötelezhetõ. A szerzõdések ilyen módosítása nem tekintendõ szerzõdésszegésnek, továbbá az költség- és kötbérmentes; b) amennyiben az írásbeli felmondás június 15. után érkezik, a közüzemi nagykereskedõ köteles az ÜKSZ alapján allokált tárolói mobil és kitárolási kapacitásokat a felmondást követõ elsõ gáznapra átadni. A tárolói szerzõdések ilyen módosítása nem tekintendõ szerzõdésszegésnek, továbbá az költség- és kötbérmentes. A betárolt mobil földgázkészletet a közüzemi nagykereskedõ köteles átadni és a regisztrált feljogosított fogyasztó, illetve annak kereskedõje köteles átvenni a miniszter által külön jogszabályban meghatározott számítási eljárással képzett áron. (6) A közüzemi szolgáltató és a közüzemi nagykereskedõ a szállítói, tárolói, illetve elosztói engedélyessel kötött kapacitáslekötési szerzõdéseit a közüzemi szerzõdés megszûnését követõ elsõ gáznaptól kezdõdõ hatállyal köteles módosítani a fogyasztó által a közüzemben lekötött és az ÜKSZ kapacitásmegfeleltetési elõírásai szerint meghatározott kapacitások mértékével, amelyet a fogyasztói kérelem kézhezvételétõl számított 30 napon belül írásban igazol a fogyasztó felé, mellékelve a pénzügyi elszámoláshoz szükséges részszámlát. E szerzõdésmódosítás során a szerzõdõ felek kötelesek egymással együttmûködni. A szerzõdésmódosításra hivatkozással egyik fél sem jogosult kötbérre, illetve kártérítésre vagy más igény érvényesítésére. (7) Amennyiben a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó a kereskedõvel kötött földgázvásárlási szerzõdését felmondja és az ellátása érdekében más kereskedõvel köt szerzõdést, vagy földgázellátásáról saját maga gondoskodik, a korábbi kereskedõje köteles átadni a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó részére az ÜKSZ-ben meghatározott módon lekötött kapacitásokat és az átadott kapacitásokkal csökkenteni a tárolói és elosztói, illetve szállítói engedélyessel adott gázévre kötött szerzõdéseit, amelyet a fogyasztói kérelem kézhezvételétõl számított 15 napon belül írásban igazol a fogyasztó felé. A szerzõdésmódosításra hivatkozással egyik fél sem jogosult kötbérre, illetve kártérítésre vagy más igény érvényesítésére. (8) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó köteles közvetlenül vagy kereskedõjén, mérlegkör tagsága esetén a mérlegkör felelõsén keresztül az ÜKSZ rendelkezései szerinti nominálást elvégezni, és a rendszerszintû szolgáltatásokra a rendszerirányítóval szerzõdést kötni. 32/B. § (1) A nyilvántartást vezetõ engedélyes a nyilvántartás adatairól a Hivatalt az eseti adatszolgáltatást elrendelõ határozatban elõírt adatlapon tájékoztatja. (2) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó szerzõdésben rögzített kapacitáslekötését az illetékes szállítói vagy elosztói engedélyes a feljogosított fogyasztó kérésére harmadik személyek felé köteles igazolni. (3) A határkeresztezõ szállító kapacitáshoz való hozzáférési engedéllyel rendelkezõ, nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó a földgázvásárlásairól nyilvántartást vezet. (4) A határkeresztezõ szállító kapacitáshoz való hozzáférési engedéllyel rendelkezõ, nyilvántartásba vett feljogosí-

5. szám


tott fogyasztó földgázvásárlásairól szerzõdéses évenként jelentést készít a Hivatal által az eseti adatszolgáltatást elrendelõ határozatban elõírt adatlapon, amelyet a tárgyévet követõ hónap utolsó napjáig megküld a Hivatalnak. (5) A Hivatalt a feljogosított fogyasztó nyilvántartásba vételével kapcsolatban megilletik a GET 4. §-a (1) bekezdésének i) és j) pontjaiban meghatározott jogok. 32/C. § (1) A GET 36. §-ának (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó a közüzembe történõ visszatérési igényét írásban köteles jelezni a területileg illetékes közüzemi szolgáltatónak, megjelölve a visszatérés tervezett idõpontját. A visszatérési igény bejelentéséhez mellékeli az igénybejelentéskor lekötött kapacitásait bizonyító igazolást. A visszatérés elfogadott idõpontját a közüzemi szolgáltató 15 munkanapon belül írásban visszaigazolja a feljogosított fogyasztó részére. (2) A GET 36. §-ának (8) bekezdése szerinti visszatérés esetében a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó a közüzembe történõ visszatérési igényét írásban köteles jelezni a területileg illetékes közüzemi szolgáltatónak. A visszatérési igény bejelentéséhez mellékeli az igénybejelentéskor lekötött kapacitásait bizonyító igazolást. A közüzemi szolgáltató köteles a GET 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fogyasztók visszatérési igényét a bejelentés kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül teljesíteni. (3) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó a közüzemi fogyasztói körbe történõ, a GET 36. §-ának (5) és (8) bekezdése szerinti visszatérése esetén a közüzemi nagykereskedõvel vagy közüzemi szolgáltatóval kötött közüzemi szerzõdésérõl az érintett szállítói vagy elosztói engedélyest egyidejûleg tájékoztatja. (4) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó közüzemi szerzõdésének hatálybalépését követõ 8 napon belül köteles a nyilvántartásból való törlését az érintett szállítói vagy elosztói engedélyesnél kezdeményezni, aki a törlést soron kívül elvégzi, és errõl a Hivatalt havonta, összesített módon tájékoztatja. (5) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztót a GET 36. §-ának (7) bekezdésében meghatározott kapacitás jogok a közüzembe történõ visszatérése esetén is változatlanul megilletik, kivéve ha ezen kapacitását vagy egy részét a szállítónak, elosztónak vagy tárolónak visszaadta, vagy másodlagos kereskedelemben értékesítette.”

34. § A Vhr. 33. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „33. § A közüzemi fogyasztók és közüzemi szolgáltatók közötti közüzemi szerzõdés kötelezõ tartalmi elemeit a GET 39. §-ának (5) bekezdése, a közüzemi szerzõdés létrejöttének folyamatát a GKSZ tartalmazza.”

549 35. §

A Vhr. 34. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A GESZ – a felek eltérõ megállapodása hiányában – alkalmazandó a szállító, illetve elosztó és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó közötti kapcsolatrendszerre is. (3) A közüzemi nagykereskedõ engedélyében nevesített termelõi rendszerekrõl vezetékkel ellátott közüzemi földgázfogyasztókra vonatkozóan e rendelet 2. számú melléklete szerinti elõírásokat kell alkalmazni. E fogyasztók ellátása során a közüzemi nagykereskedõi engedélyes közüzemi szolgáltatónak minõsül, és a közüzemi nagykereskedõ ezen közüzemi fogyasztók ellátását szolgáló vezetékek üzemeltetésére köteles szerzõdést kötni az erre jogosult szervezettel. E termelõi rendszerekrõl vezetékkel ellátott fogyasztók köre a továbbiakban nem bõvíthetõ.”

36. § A Vhr. 35. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) A GET 51. §-ában foglaltak alapján a vállalkozás egészére vonatkozó éves beszámolót a cégbírósághoz történõ benyújtásával egyidejûleg meg kell küldeni a Hivatalnak. (4) A tevékenységek közötti felosztásra e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott követelményeket és módszereket kell alkalmazni.”

37. § A Vhr. a következõ alcímmel, valamint 35/A. és 35/B. §-okkal egészül ki: „A megfelelési szabályzatra, valamint az éves megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályok 35/A. § (1) Az engedélyes köteles a megfelelési szabályzatban a következõ rendelkezések érvényre juttatásáról gondoskodni: a) a szállítási, rendszerirányítási, illetve elosztási engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozás vezetõ állású munkavállalója, továbbá azon, vezetõnek nem minõsülõ, de az adott, vagy más engedélyköteles tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas információkhoz hozzáférõ munkavállalója – a szállítási, rendszerirányítási, illetve elosztási engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozáson kívül – nem állhat más, a GET szerint engedélyköteles tevékenységet folytató vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban;

550


b) a GET 51/A. §-ában foglalt rendelkezéseknek történõ megfelelés, különös tekintettel az engedélyben foglalt tevékenységek, valamint az azok végzéséhez szükséges egyéb tevékenységek harmadik személy általi végzése esetén elõírt adatkezelési szabályok és eljárások részletes szabályozása; c) az adatkezelés és az adatok hozzáférhetõvé tétele részletes szabályainak meghatározása, ideértve az integrált földgázipari vállalkozáson belüli, a szabályzat készítésére kötelezett engedélyest érintõ eljárásokat és szabályokat. (2) A GET 51/A. §-ának (8) és (9) bekezdésében meghatározott megfelelési szabályzat és megfelelési jelentés kötelezõ minimális tartalmi elemeit e rendelet 7. és 8. számú melléklete határozza meg. (3) A rendszerirányítói engedéllyel is rendelkezõ szállítói engedélyes közös megfelelési szabályzatot, valamint éves megfelelési jelentést köteles készíteni. (4) Az elõzõ évrõl készült megfelelési jelentést a 8. számú mellékletben elõírtaknak megfelelõen minden év március 31-ig kell benyújtani. 35/B. § (1) Amennyiben a rendszerirányító korábbi vezetõ tisztségviselõje vagy vezetõ állású munkavállalója más engedélyesnek vagy ez utóbbi kapcsolt vállalkozásának vezetõ tisztségviselõje vagy vezetõ állású munkavállalója lesz, köteles üzleti titokként kezelni a rendszerirányító üzleti titkain túlmenõen: a) azokat az adatokat és más információkat, amelyek a rendszerirányítónak a GET alapján végzett rendszerirányítási tevékenységével kapcsolatosak, illetve b) a földgázpiac állapotát, az egyes piaci szereplõk tevékenységét, üzleti pozícióját jellemzõ, továbbá bármely más üzleti szempontból hasznos, a jogszabályok alapján nyilvánosságra vagy az energetikai társaságok tudomására nem hozott olyan adatokat, amelyek a rendszerirányítóval fennállott jogviszonya idõtartama alatt jutottak a tudomására. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában piaci szereplõnek minõsül az engedélyes, illetve a fogyasztó. (3) A földgáz határon keresztül történõ szállítása és az azzal történõ külkereskedelem esetén piaci szereplõnek minõsül valamennyi külföldi természetes személy és jogi személy, akivel a felsorolt piaci szereplõk a földgáz határon keresztül történõ szállítása és az azzal történõ külkereskedelem lebonyolítása során jogviszonyba kerülnek.”

38. § A Vhr. 36. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „36. § (1) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény módosításáról szóló 1997. évi XX. törvény hatálybalépését megelõzõen idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi jog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, az engedélyes 2007. december 31-ig kérheti a szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történõ beje-

5. szám

gyeztetését. A bejegyzésre a területileg illetékes bányafelügyeletnek a gázelosztó-vezetékre kiadott használatbavételi engedélyére vonatkozó jogerõs határozata alapján kerülhet sor, amely az ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzésre alkalmas okirat. (2) A GET hatálybalépését megelõzõen idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett olyan gázelosztó-vezetékek tekintetében, amelyek korábban egybefüggõ telephelyen belül csatlakozó-, illetve fogyasztói vezetékként mûködtek és azok elhelyezésére a szolgalmi jog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, az engedélyes 2007. december 31-ig kérheti, hogy a területileg illetékes bányafelügyelet – a szolgalmi jog (vezetékjog) fennálltának, illetve keletkezése idõpontjának megállapításával együtt – a gázelosztó-vezetékre fennmaradási engedélyt adjon ki. Az e rendelkezés szerinti eljárásra az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-ában foglalt elõírások megfelelõen irányadók azzal az eltéréssel, hogy a bányafelügyelet mûszaki-biztonsági okokból jogosult átalakítási kötelezettséget elõírni, továbbá, hogy a jogosultnak nem kell igazolnia építési jogosultságát. A bányafelügyelet szolgalmi jog (vezetékjog) fennálltát megállapító fennmaradási engedélye az ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzésre alkalmas okirat. (3) A szolgalmi jog (vezetékjog) alapításával összefüggõ kártalanítási igény elévülését az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a bányafelügyelet által kiadott, a gázelosztó-vezetékre vonatkozó használatbavételi engedélyt tartalmazó határozat jogerõre emelkedésének napjától, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a fennmaradási engedélyben meghatározott keletkezési idõponttól kell számítani.”

39. § A Vhr. a következõ alcímmel és 38. §-sal egészül ki: „Az Európai Unió jogának való megfelelés 38. § (1) E rendelet a földgáz belsõ piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való részleges megfelelést szolgálja. (2) E rendelet az ipari végfelhasználók felé felszámított gáz- és villamosenergia-díjak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásokról szóló 1990. június 29-i 90/377/EGK európai tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

40. § (1) A Vhr. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

5. szám


(2) A Vhr. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (3) A Vhr. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. (4) A Vhr. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép. (5) A Vhr. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép. (6) A Vhr. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép. (7) A Vhr. e rendelet 7. számú mellékletével megállapított 7. számú melléklettel egészül ki.

551

(4) A földgáz elosztói és a közüzemi szolgáltatói engedélyes e rendelet kihirdetését követõ 30 napon belül a GET 3. §-ának 47–49. pontjai szerinti értelmezõ rendelkezések figyelembevételével köteles bejelenteni a Hivatalnak az általa már ellátott, illetve a földgázellátásba bekapcsolt települések, településrészek, területek megnevezését, és egyidejûleg a változásoknak megfelelõen köteles a mûködési engedélye módosítását is kérelmezni. A földgáz közüzemi nagykereskedõ köteles az általa közvetlenül kiszolgált közüzemi fogyasztók fogyasztási helyét helyrajzi szám alapján területként megjelölni, és ennek megfelelõen e rendelet kihirdetését követõ 30 napon belül a mûködési engedélye módosítását kérelmezni.

(8) A Vhr. e rendelet 8. számú mellékletével megállapított 8. számú melléklettel egészül ki. (9) A Vhr. e rendelet 9. számú mellékletével megállapított 9. számú melléklettel egészül ki. (10) A Vhr. e rendelet 10. számú mellékletével megállapított 10. számú melléklettel egészül ki.

41. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) A Vhr. 22/A. §-ának (4) bekezdése 2007. július 1-jén lép hatályba.

42. § (1) Az elosztói mûködési engedélyes e rendelet hatálybalépését követõ 90 napon belül köteles kezdeményezni az elosztói vezeték tulajdonosánál új üzemeltetési szerzõdés megkötését, vagy a hatályos szerzõdés módosítását, amennyiben az üzemeltetési szerzõdés nem tartalmazza a Vhr. 28. §-ának (2) bekezdésében elõírt kötelezõ tartalmi elemeket. (2) A Vhr. 22/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, 100 m3/óra lekötött teljesítmény felett vételezõ fogyasztók listáját elsõ ízben 2006. április 15-ig kell összeállítani, és meghatározni a rendszer mûködése szempontjából meghatározó rendszerhasználók jegyzékét, továbbá azt a rendszerirányítónak megküldeni. (3) Az elosztói engedélyes e rendelet hatálybalépését követõ 90 napon belül köteles a Vhr. 22/A. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott fogyasztásmérõ és adatátviteli berendezéssel ellátni azon 100 m3/óra értéket meghaladó kapacitást lekötõ nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztókat, akik ilyen berendezéssel nem rendelkeznek.

43. § A szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyesek a megfelelési szabályzatot a GET 51/A. §-ának (8) és (9) bekezdésében, valamint a Vhr. 7. számú mellékletében elõírtaknak megfelelõen 2006. március 31-ig kötelesek elkészíteni, és jóváhagyásra a Hivatal részére benyújtani. Amennyiben a megfelelési szabályzat a Hivatal elõzetes tájékoztatása után módosításra kerül, azt az érintett engedélyes köteles a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtani.

44. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VET Vhr.) a következõ 1/E. és 1/F. §-okkal egészül ki: „1/E. § (1) A Hivatal a Ket. 76. §-ában meghatározottak szerint a fogyasztói panaszok elintézése, valamint a VET 103. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltak tekintetében a közérdek és az ügyfél szempontjából is elõnyös rendezés érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerzõdést köthet. (2) A hatósági szerzõdés megkötését mind az ügyfél mind a Hivatal kezdeményezheti. (3) Amennyiben több ügyfél közösen kéri a Hivatal jóváhagyó határozatát, és határozathozatal helyett hatósági szerzõdés megkötésére kerül sor, a szerzõdés érvényességének feltétele, hogy azt valamennyi ügyfél aláírja. 1/F. § (1) A Hivatal e rendelet 36. számú mellékletében felsorolt közérdekûnek nyilvánított határozatait a honlapján teszi közzé. (2) A közérdekûnek nyilvánított határozatoknak a Hivatal csak azon pontjait teszi közzé, amelyek állam- vagy szolgálati titkot nem tartalmaznak, továbbá ha közzétételüket jogszabály nem tiltja vagy korlátozza.

552


(3) A Hivatal közérdekû határozatainak közzététele során a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló külön jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével kell eljárni.” (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a VET Vhr. 1/a. és 1/b. számú melléklete e rendelet 11. és 12. számú melléklete szerint módosul. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a VET Vhr. e rendelet 13. számú mellékletével megállapított 36. számú melléklettel egészül ki.

45. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a Vhr. 1. §-ának 3. és 13. pontja, 4. §-ának (5) bekezdése, 4. §-a (7) bekezdésének e) pontja, 7. §-ának (5) bekezdése, 8. §-ának (5) bekezdése, 9. §-ának (5) bekezdése, 10. §-ának (4) bekezdése, 19. §-ának (6) bekezdése, 22. §-a (1) bekezdésének b) és l) pontja, 22. §-a (2) bekezdésének f) pontja, 32. §-a (6) bekezdésének g) pontja, 35. §-ának (1) és (2) bekezdése, b) a feljogosított fogyasztókról szóló 112/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 219/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet, c) a gáz és kõolajüzemû létesítmények biztonsági övezetérõl szóló 6/1982. (V. 6.) IpM rendelet 10. §-a elõtti cím, valamint 10–12. §-a, a 13. §-a elõtti cím, valamint a 13. §-a, továbbá a 2. és 3. számú melléklete, d) a Magyar Energia Hivatal közérdekû határozatainak közzétételére vonatkozó szabályokról szóló 34/2002. (XII. 17.) GKM rendelet.

46. § (1) E rendelet a földgáz belsõ piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való részleges megfelelést szolgálja. (2) E rendelet az ipari végfelhasználók felé felszámított gáz- és villamosenergia-díjak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásokról szóló 1990. június 29-i 90/377/EGK európai tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

5. szám

1. számú melléklet a 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez] Földgázipari létesítmény létrehozására, üzemeltetésére vonatkozó üzleti terv független szakértõk által történõ vizsgálata A vizsgálat kötelezõ tartalmi elemei I. Általános rész A szakértõnek a tevékenység speciális követelményeinek megfelelõen részletesen és alaposan meg kell vizsgálnia a benyújtott üzleti terv és az abból levont következtetések megalapozottságát. Különösen az alábbi szempontokra kell nagy figyelmet fordítani: a) az üzleti tervnél alkalmazott, illetve az üzleti tervhez készített számítógépes modellek ellenõrzése, b) peremfeltételek; különös tekintettel az elõrejelzések realitását illetõen, árak, infláció, kamatlábak és egyéb jelentõsebb kihatású tényezõk és felhasznált mutatók helyessége, c) következetesség; a tervet ellenõrizni kell abból a szempontból, hogy az egyes tervfejezetek összhangja biztosított-e, d) kockázat elemzés; különös tekintettel arra, hogy meghatározásra kerültek-e a jelentõs kihatásokat tartalmazó kockázatok, illetve értelmezték-e a tervben.

II. Finanszírozási struktúra és költségek A szakértõnek vizsgálnia és ellenõriznie kell, hogy az elõirányzott finanszírozási struktúrát megfelelõen foglalták-e bele a modellbe és az üzleti tervbe. A kamatfizetésekre és a tõketörlesztésekre vonatkozó számításokat abból a szempontból kell vizsgálni, hogy helyesek-e és összhangban vannak-e a közölt feltételezésekkel. A projektfejlesztési költségeket az alábbiak szempontjából kell ellenõrizni: a) az összes szükséges és lehetséges költségtétel szerepel-e, b) az árszínvonal-változás költségeket érintõ hatásainak kezelése, c) a létesítményekbe tartozó jelentõsebb berendezések feltüntetésre kerültek-e. Az üzemeltetéshez és létesítéshez kapcsolódó költségek megfelelõ szétválasztását, és az ezen költségek besorolásához alkalmazott módszert kell vizsgálni. A saját felhasználású energia költségeket részletesen kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az egyes elõre jelzett évekre feltételezett árszerkezet és mennyiség, ki-

5. szám


mutatásra került-e a késõbbi pénzforgalomban (cash-flowban). A finanszírozási költségeket vizsgálni kell abból a szempontból, hogy megalapozottak-e, az összes finanszírozással kapcsolatos tételt megfelelõen szerepeltették-e. A feltüntetett adótételeknél vizsgálni kell, hogy a magyar adózási jogszabályok és rendelkezések szempontjából azok helyesek-e.

III. Pénzforgalom (Cash-flow) és várható megtérülések A szakértõnek meg kell gyõzõdnie arról, hogy a Hivatal által elfogadott számítási módszerek alapján készített számítások helyesek-e, és hogy a vonatkozó végkövetkeztetések a projekt egészét tekintve ésszerûek-e. A pénzforgalmat (cash-flow) ellenõrizni kell abból a szempontból, hogy az alkalmazott módszertan helyes és elfogadható-e, és az összes vonatkozó tételt szerepeltették-e.

IV. A szakértõi jelentés A szakértõnek a fentiek alapján jelentést kell kibocsátania, amely részletesen ismerteti az üzleti terv megalapozottságát és a fentiekben említett összes kérdéskörre kiterjed. A jelentésnek részletesen ismertetnie kell a szakértõ által végzett munkát, a vizsgálat mélységét és bizonyosságot kell adnia az üzleti terv megalapozottságáról vagy nem megfelelõ voltáról.

2. számú melléklet a 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez] 2.1. Gázelosztási Szabályzat Általános rendelkezések 1. § Gázelosztási Szabályzat (a továbbiakban: GESZ) a GET 55. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az elosztói engedélyes és az újonnan bekapcsolandó, illetve teljesítményét módosító közüzemi fogyasztó, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó, a közüzemi szolgáltató, a földgázkereskedõ közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hálózati csatlakozási szerzõdés és az elosztási szerzõdés minimális tartalmi elemeit tartalmazza.

553

2. § A GESZ alkalmazásában irányadó fogalmakat a GET 3. §-ában és az e §-ban foglalt rendelkezések tartalmazzák. 1. Csatlakozási pontra vonatkozó meghatározások: a) Mérési, elszámolási pont az elosztórendszeren: Az elosztóvezetékhez csatlakozó közüzemi, vagy nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó földgázellátásához létesített mérési rendszer(ek) kilépõ csonkja(i), illetve az átalánydíjas fogyasztók esetében a fogyasztási hely. b) Átadás-átvételi pont az elosztórendszeren: Az a hálózati pont, amelyen a földgázt az elosztói engedélyes fizikailag átadja a fogyasztónak. 2. Kapacitásra vonatkozó meghatározás: Szerzõdött kapacitás az elosztórendszer átadás-átvételi pontján: A hozzáférésre jogosult és az elosztói rendszer üzemeltetõje közötti hatályos elosztási szerzõdésben lekötött kapacitás.

Igénybejelentés 3. § (1) Fogyasztói igényt jelenthet be a hálózati csatlakozással (rendszerhasználati joggal) nem rendelkezõ, új, valamint a hálózati csatlakozással már rendelkezõ, többlet hálózati kapacitást kérõ fogyasztó vagy megbízottja. (2) A fogyasztók bekapcsolás iránti igényének kielégítésére a GET 22., 25., valamint a 26. §-ában és a Vhr. 29. §-ának (1) bekezdésében elõírtak, a fogyasztók hozzáférési igényének kielégítésére a GET 30. és 31. §-ában és a Vhr. 32. §-ában elõírtak az irányadóak. 4. § (1) A fogyasztó vagy megbízottja – leendõ közüzemi szolgáltatója útján is – elõzetes tájékoztatást kérhet új vagy növekvõ kapacitásigényének bejelentése elõtt az igény kielégítés feltételeirõl és lehetõségeirõl. Az elõzetes tájékoztatást az elosztói engedélyes üzletszabályzatában meghatározott módon kell kérni. (2) Az írásban megadandó elõzetes tájékoztatást a fogyasztó, megbízottja vagy leendõ közüzemi szolgáltatója kérésének beérkezésétõl számított 30 napon belül kell kiadni. 5. § A fogyasztó elosztó vezetéki kapacitás igényét az elosztói engedélyes üzletszabályzatában meghatározott igénybejelentõ kitöltésével és aláírásával jelentheti be.

Az igénybejelentés elutasítása, hiánypótlás 6. § (1) Amennyiben az igénybejelentés hiányos, illetve az elbíráláshoz további adat, okirat szükséges, úgy arról az igénybejelentõt 15 napon belül értesíteni kell. (2) A hálózati csatlakozással még nem rendelkezõ nem háztartási fogyasztónak az igénybejelentéssel egyidejûleg

554


nyilatkoznia kell arról, hogy a földgázt közüzemben vagy nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztóként kívánja vételezni. (3) Az elõzetes tájékoztatásért és a fogyasztó igénybejelentésre adott ajánlatért az elosztói engedélyes díjat nem számíthat fel.

Csatlakozási igény kielégítésére vonatkozó ajánlat 7. § (1) Az elosztó köteles 30 napon belül írásban ajánlatot tenni a csatlakozás feltételeire, vagy amennyiben a csatlakozást elutasítja, errõl – az elutasítás részletes indokolásával – a fogyasztót tájékoztatni. (2) A 6. § (1) bekezdés szerinti hiánypótlás esetén az (1) bekezdésében meghatározott 30 napos határidõ a hiánypótlás teljesítésétõl számítandó.

5. szám

az ott rendelkezésre álló kapacitás elõfeltételeinek megvalósítására és folyamatos biztosítására. (3) Minden csatlakozási pontra – eltérõ megállapodás és a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – külön hálózati csatlakozási szerzõdést kell kötni. (4) Egy fogyasztásmérõ berendezésen keresztül közösen vételezõ társasházi fogyasztókkal egy csatlakozási szerzõdést kell kötni. E fogyasztókat a hálózati csatlakozás tekintetében egyenlõ jogok illetnek meg, és a csatlakozás díjának, illetve a hálózatfejlesztési hozzájárulásnak a megfizetéséért egyetemlegesen felelõsek. (5) A vásárolt kapacitás az ellátott ingatlanra, illetve fogyasztási helyre vonatkozik. Az ingatlan, illetve fogyasztási hely tulajdonváltozása esetén nem kell a csatlakozási szerzõdést újra kötni, azonban a változás tényét az elosztási engedélyesnek be kell jelenteni.

(3) Amennyiben a kapacitásigény kielégíthetõségének vizsgálata elõreláthatólag a 30 napot meghaladja, errõl 15 napon belül értesíteni kell az igénybejelentõt, megjelölve az ajánlatadás várható idõpontját, amely nem haladhatja meg az igénybejelentéstõl számított 60 napot, feltéve, hogy a fogyasztó az igénykielégítéshez szükséges valamennyi adatot, információt rendelkezésre bocsátott.

10. § (1) A hálózati csatlakozási szerzõdés a felek aláírásával jön létre. A szerzõdés hatálya azon idõpontban áll be, amikor a fogyasztó által aláírt szerzõdést az elosztói engedélyes kézhez vette. A szerzõdés megkötésénél a fogyasztó képviseletében közüzemi fogyasztónál a meghatalmazott közüzemi szolgáltató, nyilvántartott feljogosított fogyasztónál a meghatalmazott kereskedõ is eljárhat.

(4) Amennyiben az adott helyrajzi számú ingatlanon már kiépült a fogyasztási helyek igényének kielégítésére alkalmas hálózati csatlakozás, a fogyasztó által igényelt további, az elosztóvezetékrõl leágazó csatlakozási pont kiépítése a fogyasztó költségére történik.

(2) Ha a fogyasztó a szerzõdést véleményeltéréssel írta alá, a szerzõdés nem jön létre, csak a véleményeltérésben foglaltakban történõ eredményes megállapodás, illetve az egyezõ álláspont kialakítását követõen. A fogyasztó a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos vitás ügyekben a Hivatalhoz fordulhat.

8. § Az igénybejelentõ számára kiadott ajánlatnak az elosztó üzletszabályzatában meghatározottakat, kiemelten az alábbiakat kell tartalmaznia: a) fogyasztási hely adatai; b) a biztosítható hálózati kapacitás, illetve többletkapacitás; c) csatlakozási pont, a hálózat azon részének megjelölése, ahonnan az új kapacitás vagy többletkapacitás kielégíthetõ; d) a külön jogszabályban meghatározott csatlakozási díj vagy hálózatfejlesztési hozzájárulás összege; e) az ajánlat szerinti hálózati kapacitás vagy többletkapacitás biztosításának idõpontja; f) az ajánlat érvényességi idõtartama.

(3) Amennyiben a fogyasztó vagy megbízottja a szerzõdési ajánlatot (szerzõdéstervezetet) 30 napon belül aláírva nem küldi vissza vagy arra vonatkozóan nem nyilatkozik, az ajánlati kötöttség megszûnik.

A hálózati csatlakozási szerzõdés 9. § (1) Amennyiben a fogyasztó az ajánlatban megadott feltételeket elfogadta, a hálózati csatlakozási szerzõdéstervezetet 30 napon belül el kell részére juttatni. (2) A hálózati csatlakozási szerzõdés az elosztói engedélyes és a fogyasztó közötti kapcsolatra vonatkozik. A szerzõdést a fogyasztó csatlakozási pontjára kell megkötni

11. § (1) A hálózati csatlakozási szerzõdésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) az elosztói engedélyes adatai; b) fogyasztó adatai; c) fogyasztási hely adatai; d) a vásárolt hálózati kapacitás; e) csatlakozási pont, a hálózat azon részének megjelölése, ahonnan a kapacitás kielégítésre kerül; f) a vásárolt hálózati kapacitás rendelkezésre állásának és a vételezés megkezdésének idõpontja; g) a megadott kapacitás biztosításának pénzügyi, mûszaki és egyéb feltételei; h) szerzõdésszegés következményei. (2) A hálózati csatlakozási szerzõdés megkötésének és módosításának nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. rendelkezései az irányadóak. A csatlakozási szerzõdés mintáját és tartalmi elemeinek minden fogyasztóra általánosan jellemzõ részét általános szerzõdési feltételként az elosztói engedélyes az üzletszabályzata tartalmazza.

5. szám


(3) Amennyiben a fogyasztó a közüzemi szolgáltatási, kereskedelmi, vagy rendszerhasználati szerzõdést nem kötötte meg a hálózati csatlakozási szerzõdés szerinti rendelkezésére állás kezdetének tényleges idõpontjától számított két év elteltével az elosztói engedélyes részére a szerzõdõ fél az elosztási alap- vagy teljesítménydíjnak megfelelõ összeget folyamatosan köteles megfizetni a fogyasztó közüzemi vagy hálózathasználati szerzõdésének megkötéséig fizetendõ összeg számításának alapját a rendelkezésre álló kapacitás képezi.

A szükséges fejlesztés végrehajtása 12. § (1) A csatlakozási szerzõdésben foglalt kapacitásokat az elosztó a csatlakozási szerzõdés hatálybalépését követõen az ott meghatározott határidõre köteles biztosítani. (2) A megépült gázelosztó vezeték – eltérõ megállapodás hiányában – az elosztói engedélyes tulajdonába kerül. (3) A fogyasztó és az ellátandó ingatlan gázellátását elsõsorban közvetlen közterületi csatlakozással kell megoldani. (4) Amennyiben az ellátandó ingatlan ellátása közvetlenül közterületrõl nem oldható meg, és a gázellátás idegen ingatlanon történõ átvezetéssel biztosítható és ez a megoldás mûszaki-biztonsági szempontból elfogadható, a hálózati csatlakozási szerzõdés megkötésére az elosztó mindaddig nem kötelezhetõ, ameddig a fogyasztó a csatlakozóvezeték idegen ingatlanon történõ elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásokat át nem adta.

555

tozza a fogyasztó (1) bekezdésben meghatározott jogosultságát. Az elosztási szerzõdés 14. § (1) A hálózathasználatra jogosító szerzõdés megkötésének feltétele a csatlakozási díj, hálózatfejlesztési hozzájárulás megfizetése, illetve a hálózati csatlakozási szerzõdésben elõírt feltételek teljesítése. (2) Az elosztási szerzõdés a csatlakozási szerzõdésben meghatározott kapacitás mértékéig az elosztóhálózat használatára jogosítja a közüzemi fogyasztót a közüzemi szolgáltatóján keresztül, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztót vagy a kereskedõt. Az elosztási szerzõdés a közüzemi szolgáltató, illetve a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó vagy kereskedõje, valamint az elosztói engedélyes között jön létre a ténylegesen lekötött kapacitás biztosítására az elosztóhálózat be- és kiadási pontján, a földgáz elosztására, a gázmérõk leolvasására és az egyéb elosztási alapszolgáltatások biztosítására. 15. § Amennyiben a hálózati csatlakozási szerzõdés egyedi feltételeket tartalmaz a rendszerhasználat idõtartamára és (vagy) mértékére vonatkozóan, az elosztási szerzõdés kizárólag ilyen feltételekkel köthetõ meg. Közüzemi fogyasztók esetében a közüzemi szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a közüzemi szerzõdés a hálózati csatlakozási szerzõdésben lévõ egyedi feltételeket tartalmazza. Kizárólag az így megkötött elosztási vagy közüzemi szerzõdés jogosít fel a hálózathasználatra.

Az elosztási szerzõdés létrejötte és tartalma A vásárolt kapacitás és annak érvényessége 13. § (1) Ha a fogyasztó az elosztóhálózat kilépési pontjára kapacitásigényéhez kapcsolódó jogosultságát a csatlakozási szerzõdésben meghatározott vagy egyéb más módon megszerezte (tulajdonos vagy fogyasztó személyében bekövetkezett változás), akkor ez a kapacitás a jogosult fogyasztási helyet határozatlan ideig megilleti. (2) A vásárolt és a szerzõdéssel lekötött éves vagy havi kapacitás lekötések különbségét a fogyasztó csak a fogyasztási helyen jelentkezõ új fogyasztó(k) felé értékesítheti, az elosztóval elõre egyeztetett módon. A kapacitásértékesítést az elosztói engedélyes felé be kell jelenteni. (3) Amennyiben a nem háztartási fogyasztók által vásárolt kapacitás, vagy egy része két egymást követõ gázévben nem került elosztói szerzõdéssel lekötésre, annak igénybevételére – eltérõ megállapodás hiányában – akkor van lehetõség, ha ezen kapacitás lekötésére vonatkozó elosztási szerzõdés az igénybevétel idõpontját egy teljes gázévvel megelõzõen került aláírásra. E feltétel nem korlá-

16. § (1) Az elosztói engedélyes a fogyasztó vagy a nevében eljáró meghatalmazott kérésére a kérelem kézhezvételétõl számított 30 napon belül köteles az elosztási szerzõdéstervezetet elkészíteni és a másik félnek átadni vagy megküldeni. Az elosztási szerzõdésmintát az elosztó üzletszabályzata tartalmazza. (2) Ha a szerzõdési ajánlat elkészítéséhez szükséges adatot, okiratot vagy a feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, engedélyt a szerzõdési ajánlat elkészítését kezdeményezõ nem bocsátotta az elosztói engedélyes rendelkezésére, hiánypótlási igényérõl az elosztói engedélyes a kezdeményezés kézhezvételétõl számított 15 napon belül köteles értesíteni a másik felet. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott, ajánlattételre elõírt határidõ a hiánypótlás teljesítésével kezdõdik. 17. § (1) Az elosztási szerzõdés a felek aláírásával jön létre. A szerzõdés hatálya azon idõpontban áll be, amikor a rendszerhasználó által aláírt szerzõdést az elosztói engedélyes kézhez vette. A szerzõdés megkötésénél a nyilvántar-

556


tott feljogosított fogyasztó képviseletében kereskedõ is eljárhat. (2) Ha a fogyasztó a szerzõdést véleményeltéréssel írta alá, a szerzõdés nem jön létre, csak a véleményeltérésben foglaltakban történõ eredményes megállapodás, illetve az egyezõ álláspont kialakítását követõen. A fogyasztó a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos vitás ügyekben a Hivatalhoz fordulhat. (3) Ha a hálózathasználati igénnyel jelentkezõ rendszerhasználó a szerzõdéstervezetet 30 napon belül aláírva nem küldi vissza az elosztói engedélyesnek, vagy arra vonatkozóan nem nyilatkozik, a hálózati engedélyes ajánlati kötöttsége megszûnik. 18. § (1) Az elosztási szerzõdésnek legalább a következõket kell tartalmaznia: a) az elosztói engedélyes adatai; b) a fogyasztó adatai; c) a kereskedõ adatai; d) a gázátadó(k) megnevezése; e) a lekötött hálózati kapacitás; f) az elosztásra kerülõ gáz minõségi követelményei; g) elosztásra kerülõ gáz mennyisége, idõtartamra vonatkoztatva; h) hálózati névleges nyomás értéke a kiadási ponton; i) a fogyasztási helyen felszerelt, az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérõ berendezés és tartozékainak, azonosítóinak felsorolása; j) elszámolási szabályok és az elszámolási idõszak; k) a mérõleolvasás formája és rendszeressége; l) a számla kiegyenlítésének módja és feltételei, a fizetõ megnevezése és adatai, ha az nem a fogyasztó; m) a vételezés megkezdésének idõpontja, amelytõl a rendszerhasználati díjak fizetendõek; n) határozott idejû szerzõdés esetén a szerzõdés lejárati idõpontja; o) a szerzõdõ felek jogai és kötelezettségei; p) a szerzõdõ felek szerzõdésszegésének következményei, különös tekintettel a hálózati hozzáférés felfüggesztésére; q) a szerzõdõ felek együttmûködése és elszámolása üzemzavar, válsághelyzet és korlátozás esetén; r) a fogyasztói panasz bejelentésének és elintézésének rendje. (2) Az elosztási szerzõdés megkötésének és módosításának nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

5. szám

mindkettõ az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi. A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági elõírást érintõ leszerelésére jogszabályban elõírtak szerint nyilvántartott gázszerelõ jogosult. 20. § A csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés létesítési és bõvítési munkáinak tervezésérõl és kivitelezésérõl a fogyasztó köteles gondoskodni. Az elosztó köteles térítésmentesen a fogyasztó vagy a fogyasztó tervezõje, kivitelezõje rendelkezésére bocsátani a) a csatlakozási pont helyét a hálózaton; b) az igénybe vehetõ kapacitást; c) a nyomásszabályzó és mérõ berendezés mûszaki elõírásaira, elhelyezésére vonatkozó követelményeket; valamint d) a tervezéshez szükséges egyéb adatokat. 21. § (1) A csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés létesítésének, átalakításának, készítésének, megszüntetésének kivitelezésére – azonos készülékcserék kivételével – kiviteli tervet kell készíttetni és azt a GET 22. §-ának (2) bekezdése alapján az elosztói engedélyessel felül kell vizsgáltatni. A kivitelezést csak megfelelõnek minõsített terv alapján szabad megkezdeni, kivéve azon eseteket, amikor a kivitelezõ utólagosan ún. egyszerûsített szerelési nyilatkozatot tesz. (2) A kiviteli tervet arra jogosult tervezõ vagy gazdálkodó szervezet készítheti. A tervezõ jogosultságát az elosztó ellenõrzi. A terv készítõje a csatlakozóvezeték üzembe helyezési munkáinak feltételeit, a gázmérõ csatlakozását, teljesítményét és típusát, valamint feljogosított fogyasztó esetén a nyomásszabályozó típusát és annak az üzemvitel szempontjából szükséges szerelvényezését, illetve védelmét az elosztóval elõzetesen egyeztetni köteles. 22. § (1) Az elosztó a kiviteli terven kizárólag a gázellátás mûszaki-biztonsági követelményeinek meglétét köteles ellenõrizni, amelyet a tervnek részletesen tartalmaznia kell. A csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés létesítéséhez szükséges hatósági engedélyek és polgári jogi hozzájárulások beszerzése, az abban elõírtak betartása az ingatlantulajdonos, illetve a fogyasztó kötelessége. Az elosztói engedélyes a terv véleményezéséhez az üzletszabályzatában részletezett szakhatósági engedélyeket jogosult bekérni. (2) A tervfelülvizsgálat 50 m3/h alatt díjmentes, ezt meghaladó teljesítmény felett térítésköteles. (3) A tervfelülvizsgálat díjait az elosztói engedélyes külön jogszabály alapján megállapított díjjegyzéke tartalmazza.

Létesítés, tervezés és tervfelülvizsgálat

(4) A benyújtott kiviteli terv felülvizsgálatának határideje 15 munkanap.

19. § A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés létesítése az ingatlantulajdonos kötelessége és költsége,

(5) Ha a terv írásos indokolással kivitelezésre alkalmatlannak lett minõsítve, az ingatlantulajdonos a területi mû-

5. szám


szaki biztonsági felügyelettõl kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. 23. § A tervfelülvizsgálat részletes szabályait az elosztói engedélyes üzletszabályzata tartalmazza.

557

26. § Az új fogyasztó bekapcsolásával összefüggésben a meglévõ csatlakozóvezeték áthelyezésével, cseréjével, javításával és karbantartásával kapcsolatos munkák elvégzését az érintett ingatlan tulajdonosa, használója tûrni köteles. Az ebbõl eredõ esetleges károkat a fogyasztó a polgári jog szabályai szerint köteles megtéríteni.

Mûszaki-biztonsági ellenõrzés 24. § (1) Az elkészült gázszerelést a fogyasztó vagy megbízottja köteles az elosztói engedélyessel vagy megbízottjával mûszaki-biztonsági szempontból ellenõriztetni. Az ellenõrzést a szerelési nyilatkozat benyújtásával kell kezdeményezni. A szerelési nyilatkozatnak tartalmaznia kell a) a munkavégzés pontos helyét; b) a fogyasztó nevét, címét; c) a kivitelezõi nyilatkozatot; d) a kivitelezõi jogosultság igazolását; e) a kéményvizsgálati szakvéleményt; f) a megvalósulási dokumentációt. (2) Az ellenõrzést – a bejelentõvel egyeztetett idõpontban – a szerelési nyilatkozat benyújtásától számított 15 napon belül az elosztói engedélyes vagy megbízottja lefolytatja. A fogyasztónak gondoskodnia kell arról, hogy a kivitelezõ az ellenõrzésnél jelen legyen. A kivitelezõnek biztosítania kell az ellenõrzés elvégzéséhez szükséges eszközöket és feltételeket. Az elosztói engedélyes a kivitelezési dokumentációt és a sikeres nyomáspróba bizonylatát megõrzi, valamint a sikeres ellenõrzésrõl a bejelentõnek nyilatkozatot ad. (3) Ha a kivitelezés nem felel meg a mûszaki-biztonsági elõírásoknak, a bekapcsolást az elosztó a hiba kijavításáig köteles megtagadni. Biztonsági okokból az elosztói engedélyes a fõcsapot (vagy a fogyasztói fõelzárót) elzárhatja, és biztonsági záróelemmel láthatja el. A biztonsági záróelemet eltávolítani és a lezárt fõcsapot (vagy a fogyasztói fõelzárót) kinyitni csak az elosztói engedélyes vagy megbízottja jogosult. (4) A kivitelezés elsõ mûszaki-biztonsági ellenõrzése 50 m3/h teljesítményig díjtalan, ezt meghaladó teljesítmény felett a ráfordításnak megfelelõen térítésköteles. Az ellenõrzés írásban indokolt sikertelensége esetén az ezt követõ ellenõrzések ellenértéke minden fogyasztónak felszámításra kerül. (5) A mûszaki-biztonsági ellenõrzés díjtételeit az elosztói engedélyes a külön jogszabály alapján megállapított díjjegyzéke tartalmazza. 25. § Ha a mûszaki-biztonsági ellenõrzés során az elosztó azt állapítja meg, hogy a kivitelezõ (gázszerelõ) nem a felülvizsgált tervdokumentációnak, illetve az érvényes elõírásoknak megfelelõen végezte el a munkát, jogosult errõl a gázszerelõk nyilvántartására kijelölt szervezetet tájékoztatni, ismételt szabálytalan munkavégzés esetén pedig kezdeményezni a gázszerelésre jogosultak jegyzékébõl történõ törlését.

Bekapcsolás, üzembe helyezés 27. § Eltérõ megállapodás hiányában az elosztó köteles gondoskodni arról, hogy közüzemi háztartási fogyasztó esetében a fogyasztási helyen a sikeres mûszaki-biztonsági ellenõrzést követõen a fogyasztó vagy megbízottja írásbeli bejelentésének beérkezésétõl számított, a Hivatal földgáz elosztás minimális minõségi követelményének és elvárt színvonalának meghatározásáról szóló határozatában meghatározott mindenkori normaérték szerinti idõtartamon belül a gázmérõt és a nyomásszabályozót felszereljék, biztonsági záró elemmel lássák el, a csatlakozóvezetéket és az elosztóvezetéket összekapcsolják. Nem háztartási fogyasztók esetében a bekapcsolás megállapodás szerint történik. 28. § Közüzemi fogyasztó esetében a bekapcsolás feltétele a megkötött közüzemi szerzõdés, nyilvántartott feljogosított fogyasztónál pedig a megkötött elosztási szerzõdés. 29. § A gázkészülékek üzembe helyezésére a készülék gyártója vagy annak megbízottja jogosult. 30. § Új fogyasztó bekapcsolásakor az elosztói engedélyes vagy megbízottja az alábbi munkákat végzi el: a) a gázmérõt felszereli és üzembe helyezi; b) a háztartási fogyasztóknál a nyomásszabályozót felszereli és üzembe helyezi; c) a csatlakozóvezetéket és a fogyasztói vezetéket gáz alá helyezi; d) oktatást tart. 31. § (1) Gáz alatti vezetéken vagy annak tartozékán a gáz kilépését lehetõvé tevõ alábbi tevékenységet kizárólag az elosztói engedélyes vagy megbízottja végezhet. a) az elosztói engedélyes tulajdonában lévõ nyomásszabályozó és tartozékai szerelése; b) az elosztói engedélyes tulajdonában lévõ gázmérõ és tartozékai szerelése; c) leágazó elosztóvezeték és csatlakozóvezeték összekötése; d) az üzemelõ gázvezeték megbontása; e) a vezeték gáz alá helyezése. (2) Az elosztott gáz mérése alkalmas, az elosztói engedélyes üzletszabályzatában meghatározott mérõteljesítményû és típusú gázmérõ vagy mérési rendszer egyéb megál-

558


lapodás hiányában az elosztói engedélyes tulajdonát képezi, gondoskodik annak felszerelésérõl, üzemeltetésérõl, karbantartásáról, idõszakos hitelesítésérõl. 32. § (1) A gázmérõ vagy mérési rendszer telepítéséhez szükséges mérési hely kialakítása és biztosítása a fogyasztó kötelezettsége saját költségén. (2) A gázmérõ állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége. (3) Amennyiben a gázmérõ cseréjére a fogyasztó állagmegóvási kötelezettségének elmulasztása miatt kerül sor, a gázmérõ költségét – ideértve annak le- és felszerelésével kapcsolatos költségeket is – a fogyasztó viseli. (4) Átalánydíjas közüzemi szerzõdéssel rendelkezõ fogyasztónál gázmérõ nem kerül felszerelésre. (5) Háztartási fogyasztó esetén a gázfogyasztásmérõvel és a fogyasztói nyomáscsökkentõvel, a kommunális fogyasztó esetében a gázfogyasztásmérõvel kapcsolatos, az elosztói engedélyes feladatát képezõ tevékenységek (karbantartás és hitelesítés stb.), továbbá a berendezések költségei az elosztói engedélyest terhelik. 33. § Nem háztartási fogyasztó esetében eltérõ megállapodás hiányában, a megfelelõ teljesítményû és típusú nyomásszabályozó biztosítása a fogyasztó kötelezettsége. A fogyasztói nyomásszabályozóra vonatkozó mûszaki követelményeket az elosztói engedélyes üzletszabályzata tartalmazza.

5. szám

alkalmazni. Eltérõ mérési eredmény esetén a fogyasztás elszámolásánál a GET 42. §-ában meghatározott mérésügyi felülvizsgálat befejezéséig az elosztó tulajdonát képezõ mérõ mérési adatai az irányadók. 37. § Az elosztói engedélyes saját költsége terhére köteles gondoskodni a gáz mennyisége mellett egyéb, a szerzõdés teljesítéséhez szükséges jellemzõk mérésérõl, illetve a mérési adatok rendelkezésre állásáról, a képzett adatok üzletszabályzatában feltüntetett szabványok, szokványok szerint történõ képzésérõl és a mérési adatok közreadásáról. Rendszerhasználati díjak elszámolása 38. § Az elszámolás alapja a gázmérõn leolvasott érték, amelyet az elosztói engedélyes gáztechnikai normál m3-re számít át. Az átszámítás szabályait az üzletszabályzatban kell meghatározni. 39. § Téves számlázás esetén az elosztó üzletszabályzatában meghatározott módon és határidõre kell eljárni. 40. § A rendszerhasználati díjak beszedése során az elosztói engedélyes jogosult részszámlázásos módszert alkalmazni. A részszámlázásra vonatkozó részletes szabályokat és eljárásokat az elosztó az üzletszabályzatában köteles rögzíteni.

(3) Nem az elosztói engedélyes által üzembe helyezett gázkészülékek esetén a készülék mûszaki-biztonsági követelményeinek, biztonságos és szakszerû használatának oktatása az üzembe helyezõ szakszerviz feladata.

41. § Ha a fogyasztónál felszerelt gázmérõ a fogyasztást nem vagy hibásan méri: a) Háztartási fogyasztónál az elõzõ év azonos idõszakának fogyasztását kell alapul venni. Abban az esetben, ha az elõzõ év azonos idõszakának gázfogyasztása nem állapítható meg, vagy idõközben a gázfogyasztó készülékek számában vagy teljesítményében változás állt be, az elfogyasztott gáz mennyiségét becsléssel kell megállapítani. b) Nem háztartási fogyasztónál a fogyasztás elszámolásához, illetve a számlázáshoz az elõzõ év azonos idõszakának fogyasztását, a gázfogyasztó készülékek összteljesítményét, továbbá az üzemi, illetve egyéb adatok alapján rögzített használati idõt kell figyelembe venni. A fogyasztás becslése a gázfogyasztó készülékek vagy hasonló adottságú fogyasztási helyek gázfelhasználása alapján történhet. A becslést az elosztói engedélyes a hozzáférésre jogosulttal egyezteti.

Mérés

Gázömlés (üzemzavar) elhárítása

35. § A szolgáltatott földgáz mennyiségének és teljesítményének mérése során az elosztói engedélyes a GET 41. és 42. §-a szerint köteles eljárni.

42. § (1) A fogyasztók biztonságos gázellátása érdekében az elosztói engedélyes: a) a saját mûszeres ellenõrzéssel megállapított, vagy a fogyasztói bejelentés alapján tudomására jutott gázömlésbõl adódó veszélyhelyzet elhárítására azonnali intézkedéseket tesz;

34. § (1) Az üzembe helyezés alkalmával az elosztói engedélyes vagy megbízottja köteles a fogyasztóval a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték szakszerû és biztonságos használatát, a gázmérõ állagmegóvási és védelmi kötelezettségét, valamint a fogyasztó egyéb kötelezettségeit ismertetni, ezen belül kiemelve a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartásának, a rendszeres karbantartások, javítások, a szükséges cserék és a legalább ötévente tartandó mûszaki biztonsági felülvizsgálatok elvégzésének kötelezettségét. (2) Az oktatás tényét írásban kell rögzíteni.

36. § A fogyasztó jogosult saját költségén – az elosztói engedélyessel egyeztetett módon – ellenõrzõ mérõeszközt

5. szám


b) a közterületen keletkezett gázömlést saját költségére hárítja el. (2) A telekhatáron (épületen) belüli gázömlés esetén a veszélyhelyzet megszüntetésére az elosztói engedélyes – a fogyasztó költségére – intézkedéseket tesz, de a veszélyhelyzet okának végleges elhárítása az ingatlantulajdonos (vagyonkezelõ) kötelezettsége és költsége, az elosztó tulajdonát képezõ mérõ és nyomásszabályozó kivételével; (3) Az üzemzavarok elhárítására az elosztói engedélyes folyamatosan mûködõ ügyeleti-készenléti szolgálatot mûködtet. (4) A gázömlés és üzemzavar elhárításával összefüggõ feladatokat az elosztói engedélyes üzletszabályzata és egyéb belsõ szabályzatai szabályozzák.

Az elosztás szüneteltetése 43. § (1) A elosztói engedélyes az élet- és vagyonbiztonság, valamint a gázszolgáltatás folyamatosságának veszélyeztetettsége esetén a gázszolgáltatást szüneteltetni köteles. (2) A szolgáltatást az elosztói engedélyes szüneteltetheti, ha a) az elosztó vezeték karbantartása, felújítása, átalakítása, hibaelhárítása, cseréje más módon nem végezhetõ el; b) új fogyasztó bekapcsolása azt szükségessé teszi; vagy c) a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezések külön jogszabályban meghatározott ellenõrzésének elvégzését a fogyasztó nem tudja bizonyítani. (3) A szüneteltetést a lehetõ legrövidebb idõre kell korlátozni. Korlátozás 44. § (1) Az elosztói engedélyes intézkedik a fogyasztó felé a korlátozás végrehajtásáról a korlátozás idõpontjának és mértékének megadásával. (2) A fogyasztó az elosztó értesítését követõen haladéktalanul köteles megkezdeni az elosztói engedélyes által elrendelt korlátozást. A fogyasztó által nem az elosztó elrendelése szerint végrehajtott korlátozással más fogyasztóknak, a földgázipari engedélyeseknek okozott kárért a fogyasztót kártérítési kötelezettség terheli. A korlátozás megszüntetésérõl a fogyasztót ismételten értesíteni kell. A fogyasztók értesítésére vonatkozó részletes szabályokat az elosztói engedélyes üzletszabályzata tartalmazza.

559

a) a fogyasztó az elosztói engedélyes által felülvizsgált kiviteli terv nélkül létesít csatlakozóvezetéket vagy fogyasztói berendezést, vagy azokat átépíti, mûszaki jellemzõit megváltoztatja; b) a fogyasztó az elkészült rendszert az elosztói engedélyes mûszaki-biztonsági ellenõrzése nélkül helyezi üzembe, vagy a csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezések GET 22. §-ának (7) bekezdésében meghatározott ellenõrzésének elvégzését nem tudja igazolni; c) mûszaki-biztonsági szempontból nem megfelelõ gázberendezés bekapcsolására kerül sor; d) a csatlakozóvezeték vagy a fogyasztói berendezés az életre, a testi épségre, az egészségre, illetve a vagyonbiztonságra veszélyes, vagy a fogyasztó a biztonságos gázfogyasztásra vonatkozó elõírásokat nem tartja be; e) a fogyasztó a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés helyszíni biztonsági ellenõrzését nem teszi lehetõvé, illetve gátolja; f) a fogyasztó a fogyasztásmérõt megrongálja, mûködését befolyásolja, az ezzel kapcsolatos ellenõrzést, valamint a fogyasztásmérõ hitelességének ellenõrzését nem teszi lehetõvé vagy gátolja; g) szabálytalan vételezés esetén. (2) A fogyasztó gázelosztásból történõ kizárására a vele szerzõdéses kapcsolatban álló közüzemi szolgáltató, földgázkereskedõ írásbeli utasítására is sor kerülhet, mely esetben az elosztói engedélyes nem vizsgálja a kizárás jogszerûségét. A jogszerûtlen kizárásból eredõ károkért a közüzemi szolgáltató, a földgázkereskedõ felel, a kizárás költségei ebben az esetben a közüzemi szolgáltatót vagy a kereskedõt terhelik. (3) Amennyiben a rendszerhasználati díjat az elosztóval szerzõdéses kapcsolatban álló nyilvántartott feljogosított fogyasztó vagy engedélyes az írásbeli felszólítás ellenére a kézhezvételtõl számított 60 nap után nem egyenlíti ki, az elosztói engedélyes az elosztási szolgáltatást felfüggesztheti. A kiértesítés, felfüggesztés részletes szabályait az elosztó üzletszabályzata tartalmazza. (4) Az elosztói engedélyes köteles a megtagadást kiváltó ok megszûnésétõl számított 2 napon belül helyreállítani a szolgáltatást.

A fogyasztó által kezdeményezett szolgáltatási szünet

Az elosztási szolgáltatás megtagadása

46. § (1) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó az elosztói engedélyesnél, a közüzemi fogyasztó a közüzemi szolgáltatójánál írásban kérheti a rendszerhasználat szüneteltetését. A kérelemnek tartalmaznia kell a szüneteltetés kezdetét és idõtartamát.

45. § (1) A szolgáltatást az elosztói engedélyes megtagadja, ha

(2) A szüneteltetés feltétele az elosztói engedélyes tulajdonában lévõ gázmérõ leszerelése, melynek költségei a fogyasztót terhelik. Egyéb esetekben a szüneteltetés idõtar-

560


tamára a fogyasztói fõelzáró kerül elzárásra és záró pecséttel rögzítésre. (3) A fogyasztót a szüneteltetés idõtartamára a külön jogszabály szerint meghatározott díjfizetési kötelezettség terheli. A fogyasztók és a rendszerhasználók alapvetõ kötelezettségei 47. § (1) A fogyasztó köteles minden általa észlelt, a szolgáltatással kapcsolatos rendellenességet az elosztói engedélyesnek haladéktalanul bejelenteni. (2) Helyiségen belüli gázszivárgás, gázömlés esetén a fogyasztó köteles a veszély elhárítása érdekében a tõle elvárható intézkedéseket (pl. szellõztetés, gázcsapok lezárása, tûzgyújtás, villamos berendezés bekapcsolásának mellõzése, szikraképzõdés megakadályozása, a veszélyeztetett környezet tájékoztatása) megtenni. 48. § A fogyasztó köteles a fogyasztási és teljesítményadatokra vonatkozó, a szerzõdésben és jogszabályban meghatározott idõszakos vagy rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni. 49. § A fogyasztó köteles legalább ötévente elvégezni a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés mûszaki biztonsági felülvizsgálatát. 50. § (1) Ha a fogyasztó a fogyasztás helyérõl elköltözik, illetõleg a szolgáltatás igénybevételével felhagy, köteles azt 15 napon belül bejelenteni. A közüzemi fogyasztó a közüzemi szolgáltatónál tesz bejelentést, amely értesíti az elosztói engedélyest. (2) A rendszerhasználatra jogosító elosztási szerzõdés hatályos marad a bejelentés elmulasztása vagy késedelmes bejelentés esetén. Az új fogyasztó bejelentéséig a korábbi fogyasztó felel a csatlakozóvezeték, a fogyasztói berendezés, a nyomásszabályozó és gázmérõ állapotáért, a rendszerhasználati díjak megfizetéséért, szerzõdésszegõ magatartás esetén a következményekért. (3) Ha az új fogyasztó nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó, az elosztói engedélyesnél köteles 15 napon belül bejelenteni a változást, és az elosztási szerzõdés megkötésével jogosult a rendszerhasználatra.

Az elosztási szerzõdés megszegése 51. § (1) Az elosztói engedélyes részérõl az elosztási szerzõdés megszegésének minõsül, ha a) nem értesíti az érintett hozzáférésre jogosultakat az üzletszabályzatban, illetve a szerzõdésben meghatározott idõben és módon az elosztóvezetéken elvégzendõ tervezhetõ karbantartási, felújítási, fejlesztési munkák miatti szünetelés idõpontjáról és várható idõtartamáról;

5. szám

b) jogszerûtlen magatartása folytán a gázszolgáltatás megszakad, vagy azt a jogszabályokban foglaltakon túlmenõen szünetelteti, illetõleg korlátozza; c) a hálózati hozzáférésbõl kizárt fogyasztó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerzõdésszegés megszûnését követõen – a közüzemi szolgáltató errõl szóló értesítésétõl számított 2 munkanapon belül, nem közüzemi fogyasztók esetében a szerzõdés szerint – a hálózati hozzáférést nem biztosítja; d) a földgázelosztás minõségi és szolgáltatási színvonala a földgázelosztási mûködési engedélyben, illetve az üzletszabályzatban elõírtaknak nem felel meg; e) olyan fogyasztásmérõt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy egyéb megállapodás az elosztói engedélyest kötelezi; f) a szerzõdésben rögzített adatszolgáltatási kötelezettségeinek nem vagy csak késedelmesen tesz eleget; g) a földgáz elosztását nem az elosztási szerzõdésben meghatározott módon végzi. (2) A hozzáférésre jogosult részérõl az elosztási szerzõdés megszegésének minõsül, ha a) a szerzõdésben meghatározott gázteljesítményt egy adott átadás-átvételi pont vonatkozásában túllépi; b) a mûszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelõ csatlakozóvezetéket, fogyasztói berendezést használ; c) a földgázt a gázmérõ vagy mérési rendszer megkerülésével, mûködésének bármilyen befolyásolásával, illetve egyéb szabálytalan módon vételezi; d) a gázmérõ vagy a mérési rendszer megrongálódik, a gázmérõn vagy a mérési rendszeren, annak ki- és belépõ pontján, valamint az esetleges kerülõvezeték zárószerelvényén elhelyezett záró pecsét eltávolításra kerül, illetõleg ennek sérülését, hiányát az elosztói engedélyesnek haladéktalanul nem jelenti be; e) a hibás gázmérõ vagy mérési rendszer javítását, cseréjét nem teszi lehetõvé; f) a gázmérõ vagy mérési rendszer leolvasását a szerzõdésben elõírtak szerint nem teszi lehetõvé; g) a rendszerhasználat díját (beleértve az esetleges pótdíjakat, illetve az egyéb díjakat is) nem vagy késedelmesen fizeti; h) az elosztóvezetékrõl vételezett gázt a szerzõdésben meghatározott fogyasztási helyen kívüli területre átvezeti, vagy az elosztói engedélyes hozzájárulása nélkül más részére bármilyen formában továbbadja; i) a nyomás alatti gázellátó rendszert megbontja; j) a szerzõdésben foglalt adatközlési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget; k) a fentieken kívül az elosztási szerzõdésben, az elosztói engedélyes üzletszabályzatában és a hatályos jogszabályokban foglaltakat egyéb módon megsérti.

5. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Szerzõdés nélküli rendszerhasználat

52. § (1) Szerzõdés nélkül használja a gázelosztó vezetéket az a fogyasztó, aki a hálózathoz való csatlakozásra nem kötött hálózati csatlakozási szerzõdést, illetve a hálózat használatára nem rendelkezik elosztási szerzõdéssel. (2) Az a nem feljogosított fogyasztó, aki nem rendelkezik közüzemi szerzõdéssel, szintén szerzõdés nélküli rendszerhasználónak minõsül. (3) Amennyiben a rendszert szerzõdés nélkül használó fogyasztó nem nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó, közüzemi fogyasztónak kell tekinteni, és a közüzemi szerzõdés nélküli vételezésre megállapított jogkövetkezményeket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a fogyasztó késõbb az adott fogyasztási helyen nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztóként veszi igénybe a gázellátást.

561

ba) közüzemi szerzõdés megkötése, bb) számlázás, bc) fogyasztóváltás kezelése, bd) szerzõdésszegés kezelése, be) közüzembõl való ki- és belépés kezelése, bf) ügyfélszolgálati feladatok; c) a közüzemi fogyasztó az igénybejelentés, az ajánlatadás, és a csatlakozási szerzõdés megkötésével kapcsolatos ügyintézéssel megbízhatja a közüzemi szolgáltatót, aki ebben az esetben köteles a közüzemi fogyasztó nevében az elosztói engedélyesnél eljárni; d) a közüzemi fogyasztó részére a közüzemi szerzõdés alapján az elosztóhálózat használatot a közüzemi szolgáltató biztosítja az elosztóval kötött szerzõdés vagy megállapodás alapján.

A fogyasztói igény fogadása, a fogyasztó tájékoztatása

53. § Szabálytalan vételezést követ el az a nyilvántartott feljogosított fogyasztó, aki: a) a rendszerhasználatra vonatkozó szerzõdés nélkül vételez; b) az 51. § c), d) és i) pontja szerinti szerzõdésszegést követ el.

3. § (1) A közüzemi szerzõdés alapját a közüzemi fogyasztó GESZ alapján megkötött hálózati csatlakozási szerzõdés képezi.

54. § Amennyiben a szabálytalan gázvételezés tényleges idõtartama nem állapítható meg, 30 napra vonatkoztatva kell a méretlen gázmennyiséget megállapítani.

(2) A közüzemi gázellátásra vonatkozó fogyasztói igénybejelentés módjára, tartalmára és formájára vonatkozó részletes szabályokról a közüzemi szolgáltató üzletszabályzata rendelkezik.

55. § A hálózati csatlakozási szerzõdés és az elosztási szerzõdés megszegésének jogkövetkezményeit az elosztói engedélyes üzletszabályzata részletezi.

A közüzemi szerzõdéskötés

2.2 Gázellátási Közüzemi Szabályzat

4. § (1) A közüzemi szolgáltató köteles a szerzõdést megkötni a közüzemi fogyasztóval, ha a csatlakozási szerzõdésben rögzített feltételek teljesültek és a gáz vételezés mûszaki biztonsági feltételei biztosítottak.

Általános rendelkezések 1. § A Gázellátási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: GKSZ) a közüzemi fogyasztók és a közüzemi szolgáltatók közötti jogviszony részletes szabályait tartalmazza. 2. § (1) A közüzemi szolgáltatás során a közüzemi szolgáltató a gázellátáshoz szükséges tevékenységek teljes körét (közüzemi szolgáltatás, földgázszállítás, földgáztárolás, földgáz beszerzés, földgázelosztás stb.) biztosítja a közüzemi fogyasztó részére. Ennek érdekében szerzõdést köt az elosztás igénybevételérõl az elosztói engedélyessel; a gáz beszerzésérõl, szállításáról és tárolásáról a közüzemi nagykereskedõvel. (2) A fogyasztók gázellátásának biztosítása érdekében az engedélyesek az alábbi feladatokat kötelesek elvégezni: a) az elosztói engedélyes kötelezettsége az új és módosított teljesítményigény kielégítésével kapcsolatos feladatok ellátása, melyeket részletesen Gázelosztási Szabályzat tartalmaz; b) a közüzemi szolgáltató kötelezettsége:

(2) Ha a szerzõdés elkészítéséhez szükséges valamennyi adat, okirat vagy a feltételek teljesítéséhez szükséges igazolás, engedély a közüzemi szolgáltató rendelkezésére áll, a szolgáltató a kézhezvételtõl számított 30 napon belül köteles a közüzemi szerzõdést megkötni. Amennyiben ezen adatokat a fogyasztó nem bocsátotta a szolgáltató rendelkezésére, hiánypótlási igényérõl a szolgáltató a kézhezvételtõl számított 15 napon belül köteles értesíteni a másik felet. Ebben az esetben a határidõ a hiánypótlás teljesítésétõl számítva kezdõdik. (3) A közüzemi szerzõdés a felek aláírásával jön létre, és – a felek ellenkezõ megállapodása hiányában – a közüzemi szolgáltató által történõ kézhezvétellel lép hatályba. A közüzemi szerzõdés a szolgáltatás igénybevételével is létrejön (feltéve, ha a szerzõdés megkötésének elmaradása a fogyasztónak nem róható fel), azonban ez nem mentesíti a feleket az írásbeli szerzõdés megkötése alól. (4) Ha a fogyasztó a szerzõdést véleményeltéréssel írta alá, a szerzõdés nem jön létre, a véleményeltérést új aján-

562


5. szám

latnak kell tekinteni. Ebben az esetben a közüzemi szolgáltató köteles a kézhezvételt követõ 20 napon belül az álláspontok egyeztetését kezdeményezi. A szerzõdés a véleményeltérésben foglaltakban történt eredményes megállapodás idõpontjában jön létre, és – a felek ellenkezõ megállapodása hiányában – lép hatályba.

(fogyasztói fõcsapnál) való, az elvárhatóság követelményének megfelelõ szinten tartásáról. Azokat a minõségre jellemzõ értékeket, amelyeket jogszabályok, hatósági elõírások, szabványok állapítanak meg, az elõírt tûréshatárok között kell tartani, kivéve, ha a szerzõdés ettõl eltérõ megállapodást tartalmaz.

(5) Amennyiben a közüzemi szolgáltató a kézhezvételt követõ 30 napon belül nem válaszol a fogyasztó módosító javaslataira, a szerzõdést a fogyasztói módosításokkal megkötöttnek kell tekinteni. Ha a fogyasztó a szerzõdéstervezetet 30 napon belül aláírva nem küldi vissza a szolgáltatónak, vagy arra vonatkozóan nem nyilatkozik, a szolgáltató ajánlati kötöttsége megszûnik.

(3) Ha a fogyasztó a gázellátás során a biztonsági elõírásokat nem tartja be és az ezzel kapcsolatos ellenõrzést nem teszi lehetõvé, vagy azt meggátolja, a közüzemi szolgáltató az elosztói engedélyessel együttmûködve a fogyasztási helyre való bejutásig, a biztonsági ellenõrzés lefolytatásig a szolgáltatást a fogyasztási helyen kívüli beavatkozással felfüggesztheti.

(6) Minden fogyasztási helyre eltérõ megállapodás hiányában külön szerzõdést kell kötni. A szolgáltatás teljesítési helye a fogyasztónál felszerelt gázmérõ kiömlõ csonkja, gázmérõ nélküli fogyasztás esetén a fogyasztói fõcsap.

(4) A közüzemi szolgáltató rendszeresen tájékoztatni köteles a fogyasztót a gázszolgáltatással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeirõl.

(7) Közüzemi fogyasztó esetében a bekapcsolás feltétele a megkötött közüzemi szerzõdés.

A közüzemi szerzõdés 5. § (1) A közüzemi szerzõdés minimális tartalmi elmeit a GET 39. §-ának (5) bekezdése határozza meg. (2) A közüzemi szerzõdés részletes szabályait és a minta szerzõdést a közüzemi szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. Az általános közüzemi szerzõdés két részbõl áll, melyek a következõk: a) általános szerzõdési feltételek, és b) a fogyasztó egyedi azonosító adatait tartalmazó rendelkezések. (3) Az egyedi közüzemi szerzõdés létrejöttéhez, annak írásba foglalása szükséges.

A közüzemi szolgáltató jogai és kötelezettségei 6. § (1) Közüzemi szolgáltatói engedélyes kötelezettsége és kizárólagos joga a földgáz közüzemi szolgáltatói mûködési engedélyében meghatározott települések, településrészek és területek közüzemi fogyasztói részére történõ közüzemi vezetékes földgáz szolgáltatás biztosítása a jogszabályokban, mûködési engedélyében és üzletszabályzatában rögzítettek alapján, díj ellenében. (2) A közüzemi szolgáltató – az elosztói engedélyessel együttmûködve – köteles gondoskodni a fogyasztó gázigényének szerzõdés szerinti folyamatos kielégítésérõl, a gázminõség, a gáz nyomása és a szolgáltatás minõségét meghatározó, egyéb – az üzletszabályzatban meghatározott – mûszaki és megbízhatósági feltételek gázmérési ponton

A fogyasztó jogai és kötelezettségei 7. § (1) A fogyasztó köteles minden általa észlelt, a szolgáltatással kapcsolatos rendellenességet az elosztói engedélyesnek haladéktalanul bejelenteni. Amennyiben a bejelentés a közüzemi szolgáltatóhoz érkezik, köteles azt az elosztói engedélyeshez haladéktalanul továbbítani. (2) Helyiségen belüli gázszivárgás, gázömlés esetén a fogyasztó köteles a veszély elhárítása érdekében a tõle elvárható intézkedéseket (pl. szellõztetés, gázcsapok lezárása, tûzgyújtás, villamos berendezés bekapcsolásának mellõzése, szikraképzõdés megakadályozása, a veszélyeztetett környezet tájékoztatása) megtenni. (3) A fogyasztó köteles gondoskodni a felszerelt gázmérõ és nyomásszabályzó állagmegóvásáról. (4) A fogyasztó köteles legalább ötévente elvégeztetni a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés mûszaki biztonsági felülvizsgálatát. A felülvizsgálatra vonatkozó elõírásokat a csatlakozóvezetékek és a fogyasztói berendezések mûszaki biztonsági szabályzata tartalmazza. (5) Üzemzavar vagy forráshiány miatti fogyasztás korlátozás esetén fogyasztó köteles a korlátozási sorrend szerinti vételezés végrehajtására. (6) A fogyasztó köteles a fogyasztási és teljesítményadatokra vonatkozó, jogszabályokban, az üzletszabályzatban és az ÜKSZ-ben, a szerzõdésben meghatározott idõszakos vagy rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni. (7) A fogyasztó köteles teljesíteni a fogyasztásának megszakíthatóságára vállalt kötelezettséget. (8) A fogyasztó köteles lehetõvé tenni a közüzemi szolgáltató elõzetes írásos értesítése alapján a szolgáltató és az elosztó vagy azok megbízottja részére a bejutást a csatla-

5. szám


kozóvezeték, a fogyasztói berendezés és a gázmérõ karbantartása, javítása céljából az azok elhelyezését biztosító helyiségekbe, területekre. A szolgáltató köteles lehetõséget biztosítani a fogyasztó részére az idõpont elõzetes egyeztetésére. Élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ üzemzavar esetén e bekezdésben foglalt szabályok nem alkalmazandók.

A szerzõdésszegés esetei és szankciói 8. § (1) A közüzemi szerzõdésszegés és a szabálytalan vételezés eseteit, a szerzõdéses állapot helyreállításával és a szerzõdés nélküli vételezés jogszerûvé tételének módjával kapcsolatos eljárási rendet, a közüzemi szerzõdésszegés következményeit a közüzemi szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. (2) A GET 3. §-ának 50. pontja szerinti szerzõdés nélküli vételezés is szabálytalan vételezésnek minõsül. (3) Nem minõsül szerzõdés nélküli vételezésnek, ha a fogyasztó az elosztóvezetékhez szabályszerûen csatlakozott, a csatlakozóvezetéket, a fogyasztói vezetéket és a fogyasztói berendezést szabályszerûen építtette ki, majd a közüzemi szerzõdés megkötését szabályszerûen kezdeményezte, és a szerzõdéskötés elmaradására neki nem felróható okból került sor, valamint az ellátásért fizetendõ, külön jogszabályban meghatározott díjakat folyamatosan határidõre megfizeti. (4) Amennyiben a szabálytalan vételezés tényleges idõtartama nem állapítható meg, abban az esetben 30 napra vonatkoztatva kell a méretlen gázmennyiséget megállapítani.

Elszámolás 9. § (1) A szolgáltatott földgáz mennyiségének és teljesítményének mérésérõl az elosztói engedélyes gondoskodik a GET 41. és 42. §-ának megfelelõen.

563

mítás szabályait az elosztói engedélyes üzletszabályzatában kell meghatározni. (5) A közüzemi háztartási fogyasztók elszámolása – ettõl eltérõ megállapodás hiányában – havi, negyedéves vagy éves idõszak szerint történhet. A nem háztartási fogyasztók elszámolása – az üzletszabályzatban foglaltak szerint – egyedi megállapodás alapján történik. (6) Az elosztói engedélyes nyilatkozata alapján a közüzemi szolgáltató megállapodhat a fogyasztóval a gázfogyasztás mérõ nélküli, átalánydíjas elszámolásában. 10. § (1) A fogyasztó kérheti a bemutatott számla helyesbítését a közüzemi szolgáltatótól, aki erre 20 napon belül köteles nyilatkozni. A helyesbítés iránti bejelentésnek a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, ha a bemutatott számlán szereplõ gázmennyiség az elõzõ év azonos idõszakában fogyasztott mennyiség kétszeresét nem haladja meg. (2) Ha a fogyasztót visszatérítés illeti meg, a bejelentés – üzletszabályzatban szabályozott – érdemi elbírálásától számított 8 napon belül a visszatérítést teljesíteni kell. 11. § Az elfogyasztott gázmennyiség ellenértékének beszedése során a közüzemi szolgáltató jogosult részszámlázásos módszert alkalmazni. Ezen módszer alkalmazása esetében a gázmérõ leolvasására és a végszámla benyújtására a szerzõdésben meghatározott idõszakonként kerül sor, a közbensõ idõszakban a fogyasztó elõre megállapított részértéket fizet, amelyre vonatkozóan a szolgáltató részszámlát bocsát ki. A részszámlázásra vonatkozó részletes szabályokat és eljárásokat a közüzemi szolgáltató az üzletszabályzatában köteles rögzíteni. A közüzemi fogyasztó indokolt esetben (pl. akadályoztatása, hosszabb távolléte esetén) kérheti a részszámlázásos módszer alkalmazásával a részszámla elõre történõ megfizetését, illetve annak utólag történõ megfizetésérõl is dönthet a közüzemi szolgáltató.

(3) A szerzõdés szerint a gáz mennyisége mellett egyéb jellemzõket is mérni, illetve számítani kell. A szolgáltató a mérési adatok közreadásáról saját költségére köteles gondoskodni.

12. § Ha a közüzemi szolgáltató és a fogyasztó a szerzõdésben eltérõen nem állapodtak meg, a fogyasztó (vagy a számla kiegyenlítését vállaló fizetõ) köteles a számlában feltüntetett díjat a) a számla bemutatásakor, illetve csekkfizetés és átutalás esetén a számlán feltüntetett fizetési határidõ lejártáig, lakossági fogyasztó esetében legkevesebb 25 napon belül, nem lakossági fogyasztó esetében legkevesebb 8 napon belül (kivéve, ha errõl a felek a szerzõdésben külön megállapodtak), b) a pénzintézet által történõ benyújtáskor kifizetni.

(4) Az elszámolás alapja a szolgáltatott gáz fûtõértéke, valamint a gázmérõn leolvasott érték, amelyet az elosztói engedélyes gáztechnikai normál m3-re számít át. Az átszá-

13. § Ha a fogyasztó jelzi, hogy a nála felszerelt gázmérõ a fogyasztást nem vagy hibásan méri:

(2) A fogyasztó jogosult saját költségén – az elosztói engedélyessel egyeztetett módon – ellenõrzõ mérõeszközt alkalmazni. Eltérõ mérési eredmény esetén a fogyasztás elszámolásánál a GET 42. §-ában meghatározott mérésügyi felülvizsgálat befejezéséig az elszámolási mérõ mérési adatai az irányadók.

564


a) háztartási fogyasztónál az elõzõ év azonos idõszakának fogyasztását kell alapul venni. Abban az esetben, ha az elõzõ év azonos idõszakának gázfogyasztása nem állapítható meg, vagy idõközben a gázfogyasztó készülékek számában vagy teljesítményében változás állt be, az elfogyasztott gáz mennyiségét becsléssel kell megállapítani; b) nem háztartási fogyasztónál az elõzõ év azonos idõszakának fogyasztását, a gázfogyasztó készülékek összteljesítményét, továbbá az üzemi, illetve egyéb adatok alapján rögzített használati idõt kell figyelembe venni. A fogyasztás becslése gázfogyasztó készülékek vagy hasonló adottságú fogyasztási helyek gázfelhasználása alapján történhet. 14. § Amennyiben a kibocsátott (vég)számlán elszámolt hõmennyiség értéke meghaladja az elõzõ 24 hónapban kibocsátott legmagasabb számlaösszeg értékének kétszeresét, a közüzemi szolgáltató a GET 41. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat oly módon teljesíti, hogy köteles a számlán vagy a számla mellett tájékoztatást nyújtani, amelyben felhívja a fogyasztó figyelmét a számlaérték nagyságára és a mérõállás ellenõrzésére.

Szüneteltetés 15. § (1) A közüzemi fogyasztó a közüzemi szolgáltatás szüneteltetését írásban kérheti a közüzemi szolgáltatójánál. A kérelemnek tartalmaznia kell a szüneteltetés pontos idõtartamát, valamint a kezdési és befejezési idõpontját. (2) A szüneteltetés feltétele a gázmérõ leszerelése, melynek költségei a fogyasztót terhelik. Egyéb esetekben a szüneteltetés mûszaki megoldásáról az elosztói engedélyes dönt, a költségek fogyasztó általi megtérítése mellett. (3) A szüneteltetés egyéb eseteire vonatkozóan a közüzemi szolgáltató üzletszabályzata tartalmaz részletes szabályokat azzal, hogy a tervezhetõ szüneteltetésre vonatkozó értesítést a fogyasztóval írásban kell közölni.

Fogyasztóváltozás kezelése 16. § (1) Ha a fogyasztó a fogyasztási helyérõl elköltözik, illetõleg a szolgáltatás igénybevételével felhagy, köteles azt a közüzemi szolgáltatónak 15 napon belül bejelenteni. A közüzemi szerzõdés hatályos marad a bejelentés elmulasztása vagy késedelmes bejelentés esetén is, és ennek megfelelõen az új fogyasztó igénybejelentéséig az elköltözött fogyasztó felel a csatlakozóvezeték, a fogyasztói berendezés, a nyomásszabályozó és gázmérõ állapotáért, a fogyasztás díjának megfizetéséért, a szerzõdésszegés esetén a következményekért.

5. szám

(2) Ha a fogyasztó olyan fogyasztási helyre költözik, vagy olyan szolgáltatási helynek lesz a használója, ahol gázszolgáltatás van, és ezt igénybe vette, köteles ezt a közüzemi szolgáltatónál 15 napon belül bejelenteni, a változást igazoló iratokat bemutatni, és új közüzemi szerzõdést kötni. A közüzemi szolgáltatás igénybevételével az új fogyasztót a korábbi fogyasztóval kötött szerzõdés tartalmával azonos jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik az új szerzõdés megkötéséig. (3) A fogyasztóváltozás bejelentését követõ 5 munkanapon belül a közüzemi szolgáltatóval történõ szerzõdés megkötése elõtt a közüzemi szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az elosztói engedélyes a fogyasztási helyen felszerelt gázmérõt, nyomásszabályozót a fogyasztó vagy megbízottja jelenlétében térítésmentesen felülvizsgálja, ellenõrizze, a gázmérõt leolvassa, az ellenõrzésrõl jegyzõkönyvet vegyen fel, és abból a fogyasztónak adjon át egy példányt. (4) Egy gázmérõhelyre egyidejûleg csak egy érvényes közüzemi szerzõdés köthetõ.

Közüzembõl kilépés és visszalépés szabályai 17. § (1) A feljogosított fogyasztó a közüzemi szerzõdését – eltérõ megállapodás hiányában – a bejelentést követõ negyedik hónap elsõ napjára mondhatja fel. Ettõl az idõponttól a felek eltérõen is megállapodhatnak. A felmondás és a kilépés feltétele a közüzemi szolgáltatóval szemben fennálló tartozás rendezése. Annak érdekében, hogy a feljogosított fogyasztó kilépésének a GET 36. §-ának (3) bekezdésében meghatározott elõfeltétele teljesüljön (közüzemi tartozás rendezése), a közüzemi szolgáltató jogosult a kilépés idõpontjáig becsült gázfogyasztásra számított díjakról mint elõlegrõl, számlát kiállítani. Az elõlegrõl kiállított számlán az elõleg fizetésre szövegesen utalni kell, és az elõleg értékét – a felek eltérõ megállapodásának hiányában – az elõzõ év hasonló idõszakának földgáz felhasználása alapján kell megállapítani. A közüzemi tartozásokat – egyéb esedékessé vált tartozás hiányában – az elõlegfizetésrõl és a kilépéskor készített végleges elszámolásról szóló számla megfizetésével kell rendezettnek tekinteni GET 36. §-a (3) bekezdésének értelmezésében. Az elõleg megfizetése a feleket nem mentesíti az elszámolási kötelezettség alól. (2) A feljogosított fogyasztót a közüzemi szerzõdése megszûnését követõen is megilleti a közüzemi szerzõdésben lekötött mértékû, a GET 36. §-ának (7) bekezdésében elõírt kapacitás, amelynek nagyságát a közüzemi szolgáltatói engedélyes határozza meg. A felmondás bejelentésének kézhezvételétõl számított 15 napon belül köteles a közüzemi szolgáltató kapacitásnyilatkozatot kiadni.

5. szám


(3) Ha a feljogosított fogyasztó a közüzemi szerzõdését nem mondja fel, akkor továbbra is a közüzemi szolgáltatás keretében vételezhet földgázt. (4) A GET 36. §-ának (8) bekezdésében meghatározott felemelt díjat a szállítóvezetéki fogyasztó a közüzemi nagykereskedõnek, az elosztóvezetéki fogyasztó a közüzemi szolgáltatónak fizeti.

3. számú melléklet a 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelethez [3. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez] Az engedélyezési kérelemhez tevékenységenként benyújtandó mellékletek I. Fejezet Földgáz szállítására vonatkozó mûködési engedély A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott földgáz szállítására vonatkozó mûködési engedély iránti kérelemhez a következõket kell mellékelni: 1. Az engedélyezésre vonatkozó általános elõírások szerint kitöltött adatlapot (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratokat. 2. A szállítóvezeték-rendszer mûszaki leírása (a tranzit megjelölésével): a) a szállítóvezeték bemutatása kezdõ és végpontjaik valamint egyéb jellemzõik megjelölésével, b) az indító és átadó állomások leírása és fõbb paramétereik megjelölése az ÜKSZ szerint, c) a szállítóvezetékek üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények leírása és fõbb paramétereik megjelölése, d) szállítóvezetékek üzemeltetését, irányítását, ellenõrzését szolgáló létesítmények és berendezések leírása, valamint fõbb paramétereik megjelölése, e) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítõ adatforgalmi és információs rendszer leírása. 3. Mérési, felosztási és elszámolási rendszer leírása. 4. A földgáz szállítására kötött érvényes szerzõdések vagy elõszerzõdések, amelyeket megkötött a a) közüzemi nagykereskedõvel, b) kereskedõkkel, c) termelõkkel, d) feljogosított fogyasztókkal. 5. 5 évre szóló fejlesztési terv és kapacitásfelmérés. 6. Együttmûködési, illetve rendszerszintû szolgáltatásra vonatkozó megállapodások:

565

a) termelõvel, b) elosztóval, c) tárolóval, d) a földgázszállító vezetékhez közvetlenül kapcsolódó telephelyi vezetéket üzemeltetõvel, e) rendszerirányítóval [amennyiben a rendszerirányító és a szállító egy jogi személy, akkor az engedélyköteles tevékenységet végzõ szervezetek közötti kapcsolatokat a Vhr. 4. §-a (7) bekezdésének f) pontja szerint a vállalkozás belsõ rendjében kell szabályozni]. 7. Külön jogszabály szerinti környezetvédelmi engedély. 8. A Vhr. 4. §-ának (8) bekezdésében meghatározott MBH minõsítés alapján a szakemberek összetételének, létszámának szükséges mértékének bemutatása.

II. Fejezet Földgáz tárolására vonatkozó mûködési engedély A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott földgáz tárolására vonatkozó mûködési engedély iránti kérelemhez a következõket kell mellékelni: 1. Az engedélyezésre vonatkozó általános elõírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása. 2. A földgáztároló geológiai, mûveléstechnológiai paraméterei és mûszaki adatai gáztárolónként: a) geológiai körülmények leírása és mûveléstechnológiai paraméterek megjelölése, b) a besajtoló és kitároló technológiai létesítmények leírása és fõbb paramétereik megjelölése, c) a földgáztároláshoz szükséges egyéb technológiai létesítmények leírása és fõbb paramétereik megjelölése, d) szállítóvezetéki és elosztóvezetéki, valamint termelési kapcsolódások leírása és azok fõbb paramétereinek megjelölése, e) a földgáztárolók üzemeltetését, irányítását, ellenõrzését szolgáló létesítmények és berendezések leírása, valamint fõbb paramétereik megjelölése, f) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítõ adatforgalmi és információs rendszer leírása. 3. Mérési, felosztási és elszámolási rendszer leírása. 4. A földgáz tárolására kötött érvényes szerzõdések vagy elõszerzõdések, amelyeket megkötött a a) közüzemi nagykereskedõvel, b) feljogosított fogyasztókkal, c) kereskedõkkel, d) rendszerirányítóval. 5. 5 évre szóló fejlesztési terv és igényfelmérés.

566


6. Együttmûködési, illetve rendszerszintû szolgáltatásra vonatkozó megállapodások: a) termelõvel, b) elosztóval, c) szállítóval, d) rendszerirányítóval. 7. Amennyiben szükséges, a külön jogszabály szerinti környezetvédelmi engedély. 8. A Vhr. 4. §-ának (8) bekezdésében meghatározott MBH minõsítés alapján a szakemberek összetételének, létszámának szükséges mértékének bemutatása.

III. Fejezet Földgáz elosztására vonatkozó mûködési engedély

5. szám

b) elosztóvezeték-rendszer tulajdonosával (üzemeltetési szerzõdés), c) rendszerirányítóval. 8. Együttmûködési, illetve rendszerszintû szolgáltatásra vonatkozó megállapodások: a) szállítóval, b) tárolóval, c) rendszerirányítóval. 9. 5 évre szóló fejlesztési terv és fogyasztói igényfelmérés. 10. A Vhr. 4. §-ának (8) bekezdésében meghatározott MBH minõsítés alapján a szakemberek összetételének, létszámának szükséges mértékének bemutatása.

IV. Fejezet

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott földgáz elosztására vonatkozó mûködési engedély iránti kérelemhez a következõket kell mellékelni:

Földgáz rendszerirányítására vonatkozó mûködési engedély

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános elõírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása.

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott földgáz rendszerirányítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez a következõket kell mellékelni:

2. Annak a területnek a leírása, a települések, településrészek, területek felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével, amely területre vonatkozóan a kérelmezõ az engedélyt kéri, külön feltüntetve, hogy az melyik közüzemi szolgáltatói engedélyeshez tartozik, amennyiben az engedélykérelemben szerepeltetett területen van közüzemi szolgáltató. 3. Az elosztóvezeték-rendszer fõ elemeinek és jellemzõinek leírása, a területi üzemviteli irányítás és üzemirányító szolgálatok székhelyének felsorolása. Ezen belül külön feltüntetve az elosztóvezeték-rendszer azon részét, amelyet a kérelmezõ üzemeltetési szerzõdés alapján üzemeltet. 4. Az elosztóvezeték-rendszer és a szállítóvezetékrendszer csatlakozási pontjainak és jellemzõinek leírása.

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános elõírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása. 2. A rendszerirányítónak a GET-ben, e rendeletben és más jogszabályban, az ÜKSZ-ben és az üzletszabályzatában elõírt, illetve vállalt feladatai ellátásához szükséges informatikai, folyamatszabályozási, mérési rendszerek, távközlõ hálózatok és egyéb szükséges eszközök, rendszerek és eljárások, valamint feladatainak ellátását biztosító jogok (tulajdonjog vagy egyéb használati jog), igénybe vett távközlési szolgáltatás részletes bemutatása, s a rendszerirányítói mûködés leírása. 3. Informatikai platform bemutatása és mûködésének leírása. 4. Mérési, felosztás és elszámolási rendszer leírása.

5. Az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítõ adatforgalmi és információs rendszer leírása. 6. Mérési, felosztási és elszámolási rendszer leírása. 7. A földgáz elosztására kötött érvényes szerzõdések vagy elõszerzõdések, amelyeket megkötött a) a közüzemi szolgáltatóval, szolgáltatókkal [amennyiben a közüzemi szolgáltató és az elosztási engedélyes egy jogi személy, akkor az engedélyköteles tevékenységet végzõ szervezetek közötti kapcsolatokat a Vhr. 4. §-a (7) bekezdésének f) pontja szerint a vállalkozás belsõ rendjében kell szabályozni],

5. Rendszerszintû szolgáltatások végzésére, a hozzáférésre jogosultakkal és engedélyesekkel kötött vonatkozó szerzõdések és együttmûködési megállapodások bemutatása [amennyiben a rendszerirányító és a szállító egy jogi személy, akkor az engedélyköteles tevékenységet végzõ szervezetek közötti kapcsolatokat a Vhr. 4. §-a (7) bekezdés f) pontja szerint a vállalkozás belsõ rendjében kell szabályozni]. 6. A szállítói rendszer egyensúlytartásához szükséges kiegyenlítõ gáz mennyiségének, illetve pénzben kifejezett értékének meghatározására vonatkozó számítások, ezen

5. szám


földgázforrások beszerzésére, szállítására, tárolására kötött érvényes szerzõdések vagy elõszerzõdések, amelyeket megkötött a a) tárolói engedélyessel (engedélyesekkel), b) közüzemi nagykereskedõvel, c) kereskedõkkel, d) termelõkkel, e) szállítóval [amennyiben a rendszerirányító és a szállító egy jogi személy, akkor az engedélyköteles tevékenységet végzõ szervezetek közötti kapcsolatokat a Vhr. 4. §-a (7) bekezdésének f) pontja szerint a vállalkozás belsõ rendjében kell szabályozni], f) nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztókkal.

V. Fejezet Földgáz kereskedelmére vonatkozó mûködési engedély A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott földgáz kereskedelmére vonatkozó engedély iránti kérelemhez a következõket kell mellékelni: 1. Az engedélyezésre vonatkozó általános elõírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása. 2. Elszámolási rendszer alapjainak bemutatása. 3. Adatforgalmi és információs rendszer bemutatása. 4. Rendszerszintû szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés a rendszerirányítóval.

VI. Fejezet Földgáz közüzemi nagykereskedelmére vonatkozó mûködési engedély A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott földgáz közüzemi nagykereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelemhez a következõket kell mellékelni:

567

4. Elszámolási rendszer alapjainak bemutatása. 5. Adatforgalmi és információs rendszer bemutatása. 6. 5 évre szóló igényfelmérés bemutatása. 7. Rendszerszintû szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés a rendszerirányítóval.

VII. Fejezet Földgáz közüzemi szolgáltatására vonatkozó mûködési engedély A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott földgáz közüzemi szolgáltatásra vonatkozó mûködési engedély iránti kérelemhez a következõket kell mellékelni: 1. Az engedélyezésre vonatkozó általános elõírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása. 2. Annak a területnek a leírása, a települések, településrészek, területek felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével, amely területre vonatkozóan a kérelmezõ az engedélyt kéri, külön feltüntetve, hogy az adott területek, mely elosztói engedélyeshez tartoznak. 3. A földgáz közüzemi szolgáltatására vonatkozó érvényes szerzõdések vagy elõszerzõdések, amelyeket megkötött a) az elosztói engedélyesekkel [amennyiben a közüzemi szolgáltató és az elosztási engedélyes egy jogi személy, akkor az engedélyköteles tevékenységet végzõ szervezetek közötti kapcsolatokat a Vhr. 4. §-a (7) bekezdésének f) pontja szerint a vállalkozás belsõ rendjében kell szabályozni], b) a közüzemi nagykereskedõi engedélyessel, c) a rendszerirányítóval. 4. Elszámolási rendszer alapjainak bemutatása.

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános elõírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása.

5. Adatforgalmi és információs rendszer bemutatása. 6. 5 évre szóló igényfelmérés bemutatása.

2. Mûködési terület leírása. 3. A földgáz kereskedelmére kötött érvényes szerzõdések vagy elõszerzõdések, amelyeket megkötött a) a kereskedõkkel, b) közüzemi szolgáltatókkal és a szállítórendszerrõl közvetlenül kiszolgált közüzemi fogyasztókkal, c) szállítási és tárolási engedélyessel, d) rendszerirányítóval, e) termelõvel.

VIII. Fejezet Szervezett földgázpiac létrehozására és mûködtetésére vonatkozó mûködési engedély A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott, szervezett földgázpiac létrehozására és mûködtetésére vonatkozó

568


mûködési engedély iránti kérelemhez a következõket kell mellékelni: 1. Az engedélyezésre vonatkozó általános elõírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása, az E) táblázat 6. pontja kivételével. 2. A szervezett földgázpiacot mûködtetõ társaság alapításában részt vevõ tulajdonosok megnevezését, az általuk képviselt tulajdonosi jog mértékét. 3. A jegyzett tõke alapítók által történõ befizetését igazoló dokumentumot. 4. Az elszámolás biztosítására vonatkozó szerzõdések tervezetét. 5. A felelõsségbiztosításról szóló szerzõdést. 6. A rendszerirányítóval megkötendõ szerzõdés tervezetét. 7. Az adatforgalmi és információs rendszer bemutatását. IX. Fejezet Határon keresztüli földgázszállító vezetékhez történõ hozzáférésre vonatkozó mûködési engedély A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott a határon keresztüli földgázszállító vezetékhez való hozzáférési mûködési engedély iránti kérelemhez a következõket kell mellékelni: 1. Az engedélyezésre vonatkozó általános elõírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása, kivétel ez alól a termelõ és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó, amelyekre csak a 3. számú melléklet XI. fejezetében rögzített A), B), C) táblázat szerinti adatszolgáltatás kötelezõ. 2. Alkalmazott eljárás- és nyilvántartásrend.

5. szám X. Fejezet

Propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történõ elosztására vonatkozó mûködési engedély A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történõ elosztására és szolgáltatására vonatkozó mûködési engedély iránti kérelemhez a következõket kell mellékelni: 1. Az engedélyezésre vonatkozó általános elõírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása. 2. Annak a területnek a leírása (települések, településrészek, területek) felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével, amely területre vonatkozóan a kérelmezõ az engedélyt kéri. 3. Azon feljogosítottnak minõsülõ fogyasztók felsorolása, amelyek a 2. pontban felsorolt területeken az elosztó rendszer kapacitását igénybe veszik. (Külön feltüntetve, hogy közüzemi fogyasztóról, kereskedõhöz tartozó fogyasztóról vagy nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztóról van szó.) 4. Az elosztóvezeték-rendszer fõ elemeinek és jellemzõinek leírása, a területi üzemviteli irányítás és üzemirányító szolgálatok székhelyének felsorolása. Ezen belül külön feltüntetve az elosztóvezeték-rendszer azon részét, amelyet a kérelmezõ üzemeltetési szerzõdés alapján üzemeltet. 5. Mérési és elszámolási rendszer leírása. 6. Adatforgalmi és információs rendszer bemutatása. 7. A PB-gáz vásárlásra kereskedõvel, PB termelõvel, valamint a PB-gáz elosztására kötött érvényes szerzõdések vagy elõszerzõdések. 8. 5 évre szóló fejlesztési terv és igényfelmérés. 9. A Vhr. 4. §-ának (8) bekezdésében meghatározott MBH minõsítés alapján a szakemberek összetételének, létszámának szükséges mértékének bemutatása.

5. szám


569

XI. Fejezet Formanyomtatvány a GET alapján engedélyköteles tevékenységekkel kapcsolatban benyújtandó kérelemhez Hivatali használatra (Hivatal tölti ki.) Iktatószám: Beérkezés idõpontja: Elj. díj befiz. biz. csatolva Igen_ Nem_

KÉRELEM A GET 6–12. §-aiban foglaltak alapján kérem a T. Hivatalt, hogy az alábbiakban részletesen megjelölt általános, valamint a mellékelt részletes szakmai adatok alapján az A) táblázatban meghatározott kérelmet teljesíteni szíveskedjenek:

A) A kérelemre vonatkozó adatok 1.

A kérelmezett engedély fajtájának megnevezése (Az engedély kérelem tárgya)

B) A kérelmezõ adatai 1.

Kérelmezõ megnevezése (Teljes név) (Rövid név)

2.

Cím Település: Utca: Házszám: Irányítószám: Képviselõ megnevezése Telefon: Fax: E-mail:

3.

Egy hónapnál nem régebbi cégkivonat vagy hiteles másolata

Mellékelve

Igen_

Nem_

4.

Létesítõ okirat vagy hiteles másolat

Mellékelve

Igen_

Nem_

570


5. szám

C) Általános nyilatkozatok 1.

Kérelmezõ nyilatkozata arról, hogy csõdeljárás, végrehajtási, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem áll

Mellékelve

Igen_

Nem_

2.

Nyilatkozat az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglaltak tudomásulvételérõl, az abban foglalt elõírások betartásáról

Mellékelve

Igen_

Nem_

3.

Nyilatkozat arról, hogy a kérelmezõvel szemben nem áll fenn a GET 6. § (3) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott kizáró ok

Mellékelve

Igen_

Nem_

D) Gazdasági adatok 1.

Ellenõrzött mérleg (tervezett)

Mellékelve

Igen_

Nem_

2.

Ellenõrzött üzleti terv

Mellékelve

Igen_

Nem_

3.

A független szakértõi vélemény az üzleti tervrõl

Mellékelve

Igen_

Nem_

4.

A pénzügyi biztosíték igazolása

Mellékelve

Igen_

Nem_

E) Egyéb mellékletek 1.

A jóváhagyásra beterjesztett, alkalmazni kívánt üzletszabályzat

Mellékelve

Igen_

Nem_

2.

Minõségirányítási rendszer leírása, auditálásának ütemterve és határideje (kivéve a földgáz kereskedelmi engedély kérelem esetén)

Mellékelve

Igen_

Nem_

3.

Szükséges képzettségû és létszámú szakszemélyzet rendelkezésre állásának bemutatása (táblázatos összefoglalás az elõírt szükséges és a rendelkezésre álló személyzet létszámáról, szakképzettség szerint)

Mellékelve

Igen_

Nem_

4.

Szervezeti és mûködési szabályzat, szervezeti ábra, döntési és hatásköri rendszer

Mellékelve

Igen_

Nem_

5.

Jóváhagyásra beterjesztett megfelelési szabályzat

Mellékelve

Igen_

Nem_

6.

Üzemzavar, válsághelyzeti intézkedési terv

Mellékelve

Igen_

Nem_

5. szám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 4. számú melléklet a 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelethez [4. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez]

Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat Az ÜKSZ kötelezõ tartalmi elemei (1) Az együttmûködõ földgázrendszer szereplõi kapcsolatrendszerének leírása: a) az együttmûködõ földgázrendszer szereplõi, b) együttmûködési szerzõdések, az engedélyesek és a hozzáférésre jogosultak közötti együttmûködés rendje, c) a rendszerirányítási engedélyes és a külföldi rendszerirányító kapcsolatai. (2) Az együttmûködõ földgázrendszer részletes leírása: a) a földgázrendszer felépítése, fõ részei (szállító-, tároló-, elosztórendszerek, egymáshoz csatlakozásuknak feltételei), b) fogyasztói csatlakozási elõírások: mûszaki, gazdasági, jogi feltételek, c) telemechanikai követelmények, elszámolási mérés, mérési adatátvitel, d) gázminõségi követelmények, gázszagosítás, e) a szállító-, elosztó- és tárolórendszerek üzemeltetési feltételei, f) rendszer karbantartási szabályai. (3) Az együttmûködõ földgázrendszer rendszerfejlesztési folyamatának leírása. (4) Az adatszolgáltatás rendje, a vonatkozó jogszabályok alkalmazásának részletei. (5) Üzemzavar elhárítás, válsághelyzetre vonatkozó intézkedések, a válsághelyzet elhárítására vonatkozó jogszabályok alkalmazásának részletei. (6) Versenysemlegesség érvényesítése, a rendszerhez való szabad hozzáférés részletes eljárási rendje: a) hozzáférésre jogosultság, b) fogyasztási igénybejelentési eljárás rendje, feltételei, c) a kapacitás és a szabad kapacitás meghatározása, d) az elbírálás, döntés, a jogorvoslati eljárás rendje, e) a ki nem használt kapacitások kezelése, f) a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztói kör és a közüzemi fogyasztói kör közötti átjárhatóság szabályai. (7) Elszámolási, felosztási, mérési és adatforgalmi elõírások. (8) A diszkriminációtól mentes mûködés érdekében az ÜKSZ-ben egységesíteni kell: a) az üzemviteli, kereskedelmi elszámolási mérések rendjét,

571

b) a földgáz minõség meghatározásának rendjét, c) mérõeszközök hitelesítése, a mérés módszerét, d) elszámolás módját hiteles mérés hiánya esetén, e) a saját gázfelhasználás, mérési különbözet és a hálózati veszteség tervezési, elszámolási rendjét, f) a számlázás és a számla kiegyenlítésének módját és feltételeit, g) rendszerszintû szolgáltatások körét és ezek elszámolását, h) a nominálás, nominálási eljárás, felosztás rendjét, elszámolások rendjét, a nominálási eltérések kezelését, az eltérések elszámolásának rendjét. (9) A rendszerirányítás mûködésére vonatkozó rendelkezések keretében részletesen kell szabályozni: a) a más szállítói engedélyesekkel, elosztói és tárolói rendszerüzemeltetõkkel történõ együttmûködés rendjét, b) a rendszeregyensúlyhoz szükséges tartalék-szállító, elosztó és tároló kapacitások meghatározását, c) a Vhr. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti kiegyenlítõ földgáz mennyiségének és értékének meghatározási módszerét, d) a szabad kapacitáshoz való hozzáférési elvek alkalmazását a Vhr. 23. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése szerint. (10) A kapacitáslekötés folyamata, szabályai, kapacitás aukció szabályai, ezek között: a) a rendszerhasználóval szembeni feltételek, b) a kapacitáslekötés idõtartama. (11) A kiegyensúlyozáshoz szükséges földgázforrás megtervezése, igénybevételi rendje, opciós források felhasználása, az elszámolások szabályai. (12) A rendszerirányító által a kiegyenlítõ gáz beszerzésének rendje. (13) Rendszerszintû szolgáltatások: a) az informatikai platform mûködtetésének és használatának szabályai, az adatforgalom rendje, b) nominálási szabályok, c) a rendszerirányító intézkedései a rendszeregyensúly érdekében, d) másodlagos kapacitáskereskedelem nyilvántartása, e) a rendszerirányító hatáskörébe tartozó megszakítható fogyasztás, korlátozás, tervezési, vezénylési és elszámolási szabályai, f) karbantartások összehangolásának rendje. (14) A mérlegkörök mûködtetésének szabályai: a) mérlegkör létrehozása, megszüntetése, b) mûködési mechanizmus, szervezeti szabályzat, c) felelõsségi kérdések, d) információáramlás, e) külsõ-belsõ elszámolások. (15) A szervezett földgázpiac mûködtetésére vonatkozó jogszabályok alkalmazásának részletei.

572

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 5. számú melléklet a 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelethez [5. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez]

Az üzletszabályzatok kötelezõ tartalmi elemei A szállítói engedélyes üzletszabályzatának tartalmi elemei I. Általános rész Az üzletszabályzat hatálya és érvényességi köre. Fogalmi meghatározások. A Társaság által végzett tevékenységek és szolgáltatások felsorolása. A külsõ környezettel való kapcsolata: a) felettes szervekkel való kapcsolat; b) fogyasztók és rendszerhasználók részére adott információk.

II. Az engedélyes tevékenységei 1. Általános biztonsági elõírások: a) fogyasztók és rendszerhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciák és az ellátást biztosító rendelkezések; b) az adatvédelemre vonatkozó biztosítékok; c) a környezetvédelmi elõírások és az elõírást biztosító rendelkezések. 2. Szolgáltatás minõségi követelmények: a) a fogyasztói elégedettségi vizsgálat bemutatása; b) az engedélyes tevékenység minõségi jellemzõi; c) a forgalmazott gáz minõségi elõírása; d) a gázminõség ellenõrzésének részletes eljárásrendje. 3. Mûszaki követelmények: a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titkok körébe nem tartozó fõbb mûszaki paraméterek; b) az engedélyesek által mûködtetett rendszer üzemviteli irányítási rendje, beleértve az ezek távfelügyeletét és adatforgalmát biztosító rendszert. 4. A fogyasztói igény kielégítésének módjai és részletes szabályai: a) az igénykielégítés feltételei, a fogyasztóval kötött földgázszállítási szerzõdés; b) az igénybejelentõ részére történõ tájékoztatás rendje és szabályai; c) az igénylõtõl kért adatok, dokumentumok felsorolása és a benyújtás módja;

5. szám

d) ajánlattételi kötelezettség, és az elmulasztásának konzekvenciája; e) a fogyasztónál és a rendszerhasználónál történt változás esetén alkalmazott eljárás. 5. A szerzõdési feltételek a hálózati csatlakozási, szállítási és szagosítási szerzõdésekhez: a) általános szerzõdéses feltételek; b) szerzõdéstípusok (az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény alapján kiadott földgázellátáshoz kapcsolódó hatósági árakat megállapító jogszabályban meghatározott csoportonként); c) egyedi feltételek kezelése; d) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályok; e) az engedélyes rendszerének karbantartása és hibaelhárításának rendje; f) a szerzõdõ partnerrel szemben támasztott követelmények; g) mennyiségi elszámolási és fizetési elõírások: ga) a csatlakozásért fizetendõ díj, mértéke és számításának szabályai, gb) a szállításért fizetendõ díj, mértéke és számításának szabályai, gc) a szagosításért fizetendõ díj, mértéke és számításának szabályai, gd) az elszámolás alapja, idõszaka és rendje, ge) hatósági árhoz képest alkalmazott árengedményezés szabályai, gf) a mérés és az elszámolás során alkalmazott számítások részletezése, gg) a számlázás és a számlakifogásolások intézésének rendje, gh) a kötbérek alkalmazásának és fizetésének rendje, gi) a választható fizetési módok, gj) a választható fizetési határidõk, gk) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciók. 6. Szerzõdésszegésre és szerzõdés nélküli vételezésre vonatkozó szabályok: a) a szerzõdésszegés és szerzõdés nélküli vételezés esetei; b) szankciók és következmények; c) a szerzõdéses állapot helyreállítása; d) a szerzõdés nélküli vételezés és jogszerûvé tételének módja. 7. A panaszok kezelésének rendje.

III. Mellékletek 1. A társaság szervezeti felépítése. 2. A mûködtetett rendszer leírása, mûszaki adatai 3. Az ügyfélszolgálati iroda elérhetõsége. 4. A csatlakozás pénzügyi feltétele és a megállapodás dokumentum mintái.

5. szám


5. Elszámolás során alkalmazott számítási eljárás, paraméterek. 6. Szerzõdésminták. 7. A korlátozási menetrend sorrend. 8. Eljárásrend a szerzõdésszegés és szabálytalan vételezés esetén, kötbértábla. 9. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása. 10. Etikai Kódex. 11. Egyéb, a Hivatal által elõírt mellékletek.

IV. Függelék 1. Jogszabályok, szabványok, belsõ utasítások.

Az elosztói engedélyes üzletszabályzatának tartalmi elemei I. Általános rész Az üzletszabályzat hatálya és érvényességi köre. Fogalmi meghatározások. A Társaság által végzett tevékenységek és szolgáltatások felsorolása. A külsõ környezettel való kapcsolata: a) felettes szervekkel való kapcsolat; b) fogyasztók részére adott információk (a mûködési terület kifüggesztése a fogyasztói irodában, szerelõk elérhetõsége stb.).

II. Az engedélyes tevékenységei 1. Általános biztonsági elõírások: a) fogyasztók biztonságos ellátására vonatkozó garanciák és az ellátást biztosító rendelkezések; b) az adatvédelemre vonatkozó biztosítékok; c) a környezetvédelmi elõírások és az elõírást biztosító rendelkezések. 2. Szolgáltatás minõségi követelmények: a) a fogyasztói elégedettségi vizsgálat bemutatása; b) a szolgáltatás színvonalának eljárásrendje és mutatói; c) az engedélyes tevékenység minõségi jellemzõi; d) a forgalmazott gáz minõségi elõírásai; e) a gázminõség ellenõrzésének részletes eljárásrendje. 3. Mûszaki követelmények: a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titkok körébe nem tartozó fõbb mûszaki paraméterek;

573

b) az engedélyesek által mûködtetett rendszer üzemviteli irányítási rendje, beleértve az ezek távfelügyeletét és adatforgalmát biztosító rendszert. 4. A fogyasztói igény kielégítésének módjai és részletes szabályai: a) az igénykielégítés feltételei, a fogyasztóval kötött csatlakozási szerzõdés; b) az igénybejelentõ részére történõ tájékoztatás rendje és szabályai; c) az igénylõtõl kért adatok, dokumentumok felsorolása és a benyújtás módja; d) ajánlattételi kötelezettség, és az elmulasztásának konzekvenciája; e) a fogyasztó személyében történt változás esetén alkalmazott eljárás. 5. A szerzõdési feltételek a hálózati csatlakozási és az elosztási szerzõdésekhez a) általános szerzõdéses feltételek; b) szerzõdéstípusok; c) egyedi feltételek kezelése; d) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályok; e) az engedélyes rendszerének karbantartása és hibaelhárításának rendje; f) a szerzõdõ partnerrel szemben támasztott követelmények; g) mennyiségi elszámolási és fizetési elõírások: ga) a csatlakozásért fizetendõ díj, mértéke és számításának szabályai, gb) az elszámolás alapja, idõszaka és rendje, gc) hatósági árhoz képest alkalmazott árengedményezés szabályai, gd) a mérés és az elszámolás során alkalmazott számítások részletezése, ge) a számlázás és a számlakifogásolások intézésének rendje, gf) a kötbérek alkalmazásának és fizetésének rendje, gg) a választható fizetési módok, gh) a választható fizetési határidõk, gi) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciók. 6. Szerzõdésszegésre és szerzõdés nélküli vételezésre vonatkozó szabályok: a) a szerzõdésszegés és szerzõdés nélküli vételezés esetei; b) szankciók és következmények; c) a szerzõdéses állapot helyreállítása; d) a szerzõdés nélküli vételezés és jogszerûvé tételének módja. 7. A panaszok kezelésének rendje. 8. A fogyatékkal élõkre vonatkozó speciális rendelkezések.

574

GAZDASÁGI KÖZLÖNY III. Mellékletek

1. A társaság szervezeti felépítése. 2. A mûködtetett rendszer leírása, mûszaki adatai. 3. Az ügyfélszolgálat elérhetõsége. 4. A csatlakozás pénzügyi feltétele és a megállapodás dokumentum mintái. 5. Elszámolás során alkalmazott számítási eljárás, paraméterek. 6. Szerzõdésminták. 7. A korlátozási sorrend. 8. Eljárásrend a szerzõdésszegés és szabálytalan vételezés esetén, kötbértábla. 9. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása. 10. A társasági azonosító bemutatása. 11. Etikai Kódex. 12. Egyéb, a Hivatal által elõírt mellékletek.


A tárolói engedélyes üzletszabályzatának tartalmi elemei I. Általános rész Az üzletszabályzat hatálya és érvényességi köre. Fogalmi meghatározások. A Társaság által végzett tevékenységek és szolgáltatások felsorolása. A tárolórendszerek jellemzõ adatai. A külsõ környezettel való kapcsolat: a) felettes szervekkel való kapcsolat; b) fogyasztók és rendszerhasználók részére adott információk.

II. Az engedélyes tevékenységei 1. Általános biztonsági elõírások: a) fogyasztók és rendszerhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciák és az ellátást biztosító rendelkezések; b) a tárolókhoz való diszkriminációmentes és átlátható hozzáférést minden tárolóhasználó számára biztosító rendelkezések;

5. szám

c) az adatvédelemre vonatkozó biztosítékok; d) a környezetvédelmi elõírások és az elõírást biztosító rendelkezések. 2. Szolgáltatás minõségi követelmények: a) a fogyasztói elégedettségi vizsgálat bemutatása; b) az engedélyes tevékenység minõségi jellemzõi; c) a gáz átadási (mérési) ponton a szolgáltatás minõségére, folyamatosságára vonatkozó statisztikák, megbízhatósági és egyéb minõségi követelmények és elõírt tûrés határai; d) a tárolt gáz minõségi elõírásai; e) a gázminõség ellenõrzésének részletes eljárásrendje. 3. Mûszaki követelmények: a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titkok körébe nem tartozó fõbb mûszaki paraméterek; b) az engedélyes által mûködtetett rendszerek üzemviteli irányítási rendje, beleértve az ezek távfelügyeletét és adatforgalmát biztosító rendszert, valamint az informatikai platformhoz való csatlakozás szükséges elemeit; c) a tárolók adatainak, kapacitásának meghatározása, és azok közzétételi rendje az alábbiak szerint: ca) a tároló kapacitása meghatározásának módszere, az így meghatározott adatok, cb) a tárolók aktuális feltöltöttsége, cc) a tárolási ciklusok idõbeli meghatározása, cd) a tárolók karbantartásai ciklusai és az így számítható kapacitásváltozások, ce) egyesített tárolók szabad és kitárolási kapacitása, terhelésváltási sebessége, cf) egyes tárolók betárolási kapacitásának meghatározása, kitermeléskor biztosított indító nyomások; d) a tárolók karbantartási és hibaelhárítási rendje; a bejelentett vagy feltárt üzemzavar kezelésének módja, nyilvántartása, az eljárás során elvégzendõ teendõk; e) üzemzavar esetén a fogyasztók és más engedélyesek értesítésének rendje és módja; f) elszámolási mennyiségmérõ rendszerek üzemeltetésének, ellenõrzésének és az ellenõrzésre vonatkozó eredményeknek a mérésben érintett másik fél számára történõ hozzáférési rendje; g) a tárolási tevékenység ellátásához szükséges gázforgalmi adatok biztosításának rendje. 4. Kereskedelmi elõírások: a) ügyfélszolgálat mûködtetésének rendje; b) az értékesítés feltételeire vonatkozó szabályok, tekintettel az üzemi és kereskedelmi szabályzat elõírásaira, különösen a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók és kereskedõkre vonatkozó pénzügyi feltételeket dokumentáló elõírásokra is; c) a beérkezett igények elbírálásának rendje, tekintettel az esetlegesen nem elégséges tárolási kapacitások elosztása során alkalmazandó eljárásokra, sorrendiségre;

5. szám


d) a fogyasztói igény kielégítésének módjai és részletes szabályai: da) az igénykielégítés feltételei, a fogyasztóval kötött tárolási szerzõdés, db) az igénybejelentõ részére történõ tájékoztatás rendje és szabályai, dc) az igénylõtõl kért adatok, dokumentumok felsorolása és a benyújtás módja, dd) ajánlattételi kötelezettség, és az elmulasztásának konzekvenciája, de) a fogyasztónál és a rendszerhasználónál történt változás esetén alkalmazott eljárás; e) a nomináláshoz kapcsolódó részletes szabályok; f) mérlegkészítési, elszámolási szabályok; g) mobil gázhoz keveredõ párnagáz mennyiségének meghatározásánál alkalmazott eljárás; h) a tároltató felekre történõ allokáció összefüggései; i) a megszakítható fogyasztással kapcsolatos tárolói eljárások; j) a szerzõdési feltételek a tárolási szerzõdésekhez: ja) általános szerzõdéses feltételek, jb) egyedi feltételek kezelése, jc) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályok, jd) az engedélyes rendszerének karbantartása és hibaelhárításának rendje, je) a szerzõdõ partnerrel szemben támasztott követelmények; k) mennyiségi elszámolási és fizetési elõírások: ka) a tárolásért fizetendõ díj, mértéke és számításának szabályai, kb) hatósági árhoz képest alkalmazott árengedményezés szabályai, kc) a mérés és az elszámolás során alkalmazott számítások részletezése, kd) a számlázás és a számlakifogásolások intézésének rendje, ke) a pótdíjak és kötbérek alkalmazásának és fizetésének rendje, kf) a választható fizetési módok, kg) a választható fizetési határidõk, kh) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciók; l) szerzõdésszegésre vonatkozó szabályok: la) a szerzõdésszegés esetei, lb) szankciók és következmények, lc) a szerzõdéses állapot helyreállítása; m) a panaszok kezelésének rendje.

III. Mellékletek 1. A társaság szervezeti felépítése. 2. A mûködtetett rendszer leírása, mûszaki adatai. 3. Az ügyfélszolgálat elérhetõsége.

575

4. A tárolás pénzügyi feltételei és a megállapodás dokumentum mintái. 5. Elszámolás során alkalmazott számítási eljárás, paraméterek. 6. Szerzõdésminták. 7. Eljárásrend a szerzõdésszegés esetén. 8. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása. 9. Etikai Kódex. 10. Egyéb, a Hivatal által elõírt mellékletek.


A közüzemi nagykereskedõi engedélyes üzletszabályzatának tartalmi elemei I. Általános rész Az üzletszabályzat hatálya és érvényességi köre. Fogalmi meghatározások. A Társaság által végzett tevékenységek és szolgáltatások felsorolása. A külsõ környezettel való kapcsolata: a) felettes szervekkel való kapcsolat; b) fogyasztók részére adott információk.

II. Az engedélyes tevékenységei 1. Általános biztonsági elõírások: a) fogyasztók és rendszerhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciák és az ellátást biztosító rendelkezések; b) az adatvédelemre vonatkozó biztosítékok; c) a környezetvédelmi elõírások és az elõírást biztosító rendelkezések. 2. Szolgáltatás minõségi követelmények: a) a fogyasztói elégedettségi vizsgálat bemutatása; b) az engedélyes tevékenység minõségi jellemzõi; c) a forgalmazott gáz minõségi elõírásai; d) a gázminõség ellenõrzésének részletes eljárásrendje. 3. A fogyasztói igény kielégítésének módjai és részletes szabályai: a) az igénykielégítés feltételei; b) az igénybejelentõ részére történõ tájékoztatás rendje és szabályai; c) az igénylõtõl kért adatok, dokumentumok felsorolása és a benyújtás módja;

576


d) ajánlattételi kötelezettség, és az elmulasztásának konzekvenciája; e) a fogyasztónál történt változás esetén alkalmazott eljárás. 4. A szerzõdési feltételek a szerzõdésekhez: a) általános szerzõdéses feltételek; b) szerzõdéstípusok; c) egyedi feltételek kezelése; d) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályok; e) az engedélyes rendszerének karbantartása és hibaelhárításának rendje; f) a szerzõdõ partnerrel szemben támasztott követelmények; g) mennyiségi elszámolási és fizetési elõírások: ga) az elszámolás alapja, idõszaka és rendje, gb) hatósági árhoz képest alkalmazott árengedményezés szabályai, gc) a mérés és az elszámolás során alkalmazott számítások részletezése, gd) a számlázás és a számlakifogásolások intézésének rendje, ge) a kötbérek alkalmazásának és fizetésének rendje, gf) a választható fizetési módok és fizetési kedvezmények, gg) a választható fizetési határidõk, gh) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciók. 5. Szerzõdésszegésre és szerzõdés nélküli vételezésre vonatkozó szabályok: a) a szerzõdésszegés és szerzõdés nélküli vételezés esetei; b) szankciók és következmények; c) a szerzõdéses állapot helyreállítása; d) a szerzõdés nélküli vételezés és jogszerûvé tételének módja. 6. A panaszok kezelésének rendje. III. Mellékletek 1. A társaság szervezeti felépítése. 2. Az ügyfélszolgálat elérhetõsége. 3. Elszámolás során alkalmazott számítási eljárás, paraméterek. 4. Szerzõdésminták. 5. Eljárásrend a szerzõdésszegés és szabálytalan vételezés esetén, kötbértábla. 6. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása. 7. Etikai Kódex. 8. Egyéb, a Hivatal által elõírt mellékletek. IV. Függelék 1. Jogszabályok, szabványok, belsõ utasítások.

5. szám

A közüzemi szolgáltatói engedélyes üzletszabályzatának tartalmi elemei I. Általános rész Az üzletszabályzat hatálya és érvényességi köre. Fogalmi meghatározások. A Társaság által végzett tevékenységek és szolgáltatások felsorolása. A külsõ környezettel való kapcsolata: a) felettes szervekkel való kapcsolat; b) fogyasztók részére adott információk (a fogyasztói irodában a mûködtetett terület kifüggesztése, szerelõk elérhetõsége stb.).

II. Az engedélyes tevékenységei 1. Általános biztonsági elõírások: a) fogyasztók és rendszerhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciák és az ellátást biztosító rendelkezések; b) az adatvédelemre vonatkozó biztosítékok; c) a környezetvédelmi elõírások és az elõírást biztosító rendelkezések. 2. Szolgáltatás minõségi követelmények: a) a fogyasztói elégedettségi vizsgálat bemutatása; b) a szolgáltatás színvonalának eljárásrendje és mutatói; c) az engedélyes tevékenység minõségi jellemzõi; d) a forgalmazott gáz minõségi elõírásai; e) a gázminõség ellenõrzésének részletes eljárásrendje. 3. A fogyasztói igény kielégítésének módjai és részletes szabályai: a) az igénykielégítés feltételei; b) az igénybejelentõ részére történõ tájékoztatás rendje és szabályai; c) az igénylõtõl kért adatok, dokumentumok felsorolása és a benyújtás módja; d) ajánlattételi kötelezettség, és az elmulasztásának konzekvenciája; e) a fogyasztónál történt változás esetén alkalmazott eljárás. 4. A szerzõdési feltételek a szerzõdésekhez: a) általános szerzõdéses feltételek; b) szerzõdéstípusok (a földgázellátáshoz kapcsolódó hatósági árakat megállapító jogszabályban meghatározott csoportonként); c) egyedi feltételek kezelése; d) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályok; e) a szerzõdõ partnerrel szemben támasztott követelmények; f) mennyiségi elszámolási és fizetési elõírások: fa) az elszámolás alapja, idõszaka és rendje,

5. szám


fb) hatósági árhoz képest alkalmazott árengedményezés szabályai, fc) a mérés és az elszámolás során alkalmazott számítások részletezése, fd) a számlázás és a számlakifogásolások intézésének rendje, fe) a kötbérek alkalmazásának és fizetésének rendje, ff) a választható fizetési módok és fizetési kedvezmények, fg) a választható fizetési határidõk. 5. Szerzõdésszegésre és szerzõdés nélküli vételezésre vonatkozó szabályok: a) a szerzõdésszegés és szerzõdés nélküli vételezés esetei; b) szankciók és következmények; c) a szerzõdéses állapot helyreállítása; d) a szerzõdés nélküli vételezés és jogszerûvé tételének módja; e) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciók. 6. A panaszok kezelésének rendje. 7. A fogyatékkal élõkre vonatkozó speciális rendelkezések.

III. Mellékletek 1. A társaság szervezeti felépítése. 2. Az ügyfélszolgálat elérhetõsége. 3. Elszámolás során alkalmazott számítási eljárás, paraméterek. 4. Szerzõdésminták, számlaminták. 5. Eljárásrend a szerzõdésszegés és szabálytalan vételezés esetén, kötbértábla. 6. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása. 7. A társasági azonosító bemutatása. 8. Etikai Kódex. 9. Egyéb, a Hivatal által elõírt mellékletek.


A kereskedõi engedélyes üzletszabályzatának tartalmi elemei

577

A Társaság által végzett tevékenységek és szolgáltatások felsorolása. A külsõ környezettel való kapcsolata: a) felettes szervekkel való kapcsolat; b) fogyasztók részére adott információk.

II. Az engedélyes tevékenységei 1. Általános biztonsági elõírások: a) fogyasztók biztonságos ellátására vonatkozó garanciák és az ellátást biztosító rendelkezések; b) az adatvédelemre vonatkozó biztosítékok; c) a környezetvédelmi elõírások és az elõírást biztosító rendelkezések. 2. Szolgáltatás minõségi követelmények: a) az engedélyes tevékenység minõségi jellemzõi; b) a forgalmazott gáz minõségi elõírásai; c) a gázminõség ellenõrzésének részletes eljárásrendje. 3. A fogyasztói igény kielégítésének módjai és részletes szabályai: a) az igénybejelentõ részére történõ tájékoztatás rendje és szabályai; b) az igénylõtõl kért adatok, dokumentumok felsorolása és a benyújtás módja; c) a fogyasztónál történt változás esetén alkalmazott eljárás. 4. A szerzõdési feltételek a szerzõdésekhez: a) általános szerzõdéses feltételek; b) egyedi feltételek kezelése; c) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályok; d) a szerzõdõ partnerrel szemben támasztott követelmények; e) mennyiségi elszámolási és fizetési elõírások: ea) az elszámolás alapja, idõszaka és rendje, eb) a mérés és az elszámolás során alkalmazott számítások részletezése, ec) a számlázás és a számlakifogásolások intézésének rendje. 5. Szerzõdésszegésre vonatkozó szabályok: a) a szerzõdésszegés esetei; b) szankciók és következmények; c) a szerzõdéses állapot helyreállítása; d) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciók. 6. A panaszok kezelésének rendje.

Mellékletek 1. A társaság szervezeti felépítése.

I. Általános rész Az üzletszabályzat hatálya és érvényességi köre. Fogalmi meghatározások.

2. Az ügyfélszolgálati iroda elérhetõsége. 3. Elszámolás során alkalmazott számítási eljárás, paraméterek.

578


4. Szerzõdések általános tartalmi elemei. 5. Eljárásrend a szerzõdésszegés és szabálytalan vételezés esetén. 6. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása. 7. Etikai Kódex. 8. Egyéb, a Hivatal által elõírt mellékletek.

Függelék 1. Jogszabályok, szabványok, belsõ utasítások.

6. számú melléklet a 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez]

5. szám

I. A tevékenységek szétválasztásának alapelvei 1. Teljeskörûség elve: a tevékenységek számviteli szétválasztása során – közvetlen hozzárendelés vagy valamilyen felosztási módszer alapján – minden eszköz, forrás, bevétel és ráfordítás felosztásra kerül a vállalkozás tevékenységei között. 2. Áttekinthetõség és egyszerûség elve: a tevékenységek szétválasztása a vonatkozó törvényeknek megfelelõen, lehetõleg egyszerû és átlátható szabályok szerint, nyomon követhetõ módon történjen. 3. Állandóság elve: a számviteli szétválasztás során alkalmazott szabályrendszer megváltoztatására csak a Hivatal megfelelõ idejû és tartalmú tájékoztatása mellett van lehetõség. Megváltoztatását a számviteli szabályzatban rögzíteni kell, és a kiegészítõ mellékletben is be kell mutatni. 4. Egységesség elve: a szétválasztás szabályai legyenek összhangban a korábban alkalmazott költségmegosztási módszerekkel.

A tevékenységek számviteli szétválasztásának alapelvei, a szétválasztással szemben támasztott követelmények és a szétválasztási módszer kötelezõ tartalmi elemei

5. Folytonosság elve: a szétválasztott engedélyesek részére a folyamatos mûködéshez szükséges eszközöket és pénzforrásokat biztosítani kell.

Általános rendelkezések

II. A tevékenységek szétválasztásával szemben támasztott követelmények

Az integrált földgázipari vállalkozás tevékenységeinek számviteli szétválasztásával és a tevékenységek teljesítményeinek bemutatásával megbízható és valós képet kell kapni a vállalkozás engedélyköteles tevékenységeinek (üzletágainak) vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl. A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámoló (a továbbiakban: éves beszámoló) a GET 51. §-a alapján készített kiegészítõ mellékletének alá kell támasztania, hogy a tevékenységek között keresztfinanszírozás nem történt, és hogy a vállalkozás másodlagos tevékenysége nem veszélyezteti az engedélyköteles tevékenység végzését. A tevékenységek számviteli szétválasztása során alkalmazott módszereket, vetítési alapokat a társaság számviteli szabályozásában részletesen meg kell fogalmazni. A társasági éves beszámoló kiegészítõ mellékletének ezen társasági szabályzatokra is hivatkoznia kell. Az engedélyesnek a számviteli szétválasztás részleteirõl szóló szabályzatát a Hivatal bármikor ellenõrizheti. Integrált földgázipari vállalkozások esetében az engedélyes tevékenység(ek) beszámolási idõszak alatti megszûnése esetén is tartalmaznia kell a tárgyévi kiegészítõ mellékletnek az adott tevékenység(ek) mérlegeit és eredménykimutatásait a GET 51. §-a szerint értelmezve.

1. A tevékenységek közötti és a vállalkozáson kívüli szereplõkkel történõ gazdasági események egységes kezelése. A GET 51. §-a szerinti kiegészítõ mellékletnek úgy kell bemutatnia az adott tevékenységek vagyoni és jövedelmezõségi helyzetét, mintha önálló gazdálkodó szervezetek keretében végeznék azokat. Ennek megfelelõen a vállalkozás tevékenységei közötti tranzakciók miatt az egyes tevékenységek bevételeinek és ráfordításainak összegzésével a vállalati szintû bevétel és/vagy ráfordítás-kategóriákban halmozódás történhet. Ezek a halmozódások a vállalkozás egészére készített kimutatásokban nem szerepelhetnek. 2. A tevékenységek közötti és a külsõ tranzakciók egységes kezelése azt is jelenti, hogy a tevékenységek közötti eszköz- és/vagy forrásátsorolásokat úgy kell elszámolni, mintha a tranzakció külsõ féllel történt volna. 3. Az integrált földgázipari vállalkozás engedélyes tevékenységeire készítendõ kimutatás alatt a számvitelrõl szóló törvény mellékletében található könyvviteli mérleg („A” változat) és eredménykimutatás (összköltség-eljárással, „A” változat) értendõ. A kimutatások tagolására és a tételek tartalmára a számvitelrõl szóló törvény vonatkozó elõírásait kell alkalmazni.

5. szám


4. Az eszközöket, forrásokat, bevételeket és ráfordításokat közvetlenül – vagy amennyiben közvetlenül egyes tevékenységhez nem rendelhetõk – az engedélyes belsõ számviteli szabályzatában meghatározott rendben megválasztott vetítési alapok alapján kell felosztani. Az eszközökhöz/forrásokhoz kapcsolódó bevételek/ráfordítások tevékenységek közötti megosztását egymással összhangban kell megoldani. 5. A könyvvizsgáló az éves beszámoló vizsgálata keretében ellenõrizni tartozik, hogy a tevékenységek szétválasztásának szabályai megfelelõen vannak dokumentálva, és hogy a szétválasztás a szabályzatok alapján történik. 6. A kiegészítõ mellékletben be kell mutatni a kapacitás aukción elért árbevételt, és a kikiáltási ár felett elért eredményt is.

579

1.3. Az engedélyes tevékenység független mûködéséhez szükséges erõforrások (személyi, tárgyi, pénzügyi feltételek) biztosítását. 1.4. A szállítói, illetve elosztói tevékenység vezetéséért felelõs személyek visszahívásának lehetséges indokait. 1.5. A vezetõ tisztségviselõknek és a vezetõ állású munkavállalóknak (a továbbiakban együtt: vezetõk) a társaságon, illetve az iparágon belüli pozíció váltására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. 1.6. A vezetõk díjazásának elemeit (részvényjuttatás, teljesítményarányos díjazás stb.). 2. Ügyfélkapcsolat kezelés. 3. A szakszemélyzetére vonatkozó, az egyenlõ elbánást biztosító részletes magatartási szabályok.

III. A szétválasztási módszer kötelezõ tartalmi elemei 1. Közvetlenül az engedélyes tevékenységhez rendelhetõ eszközök, források, bevételek és ráfordítások körének fogalmi és tartalmi meghatározása. 2. Közvetlenül az engedélyes tevékenységhez nem rendelhetõ eszközök, források, bevételek és ráfordítások megosztásának szabályai, legalább mérleg- és eredménykimutatás tételenként.

7. számú melléklet a 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelethez

4. A szakszemélyzetre vonatkozó, a tevékenységek szétválasztását bemutató oktatási rendszer és annak tematikája. 5. Adatkezelési eljárások és azok megvalósítása az informatikai rendszerekben. 6. A tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok alkalmazásának felügyelete és ellenõrzése. 7. A tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok, illetve a szakszemélyzetre vonatkozó szabályok megsértése, esetén alkalmazandó szankciók rendszere.

[7. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez]

8. Az önálló kommunikációs megjelenés elemei (társaság neve, önálló honlap, rendezvényeken való képviselet stb.).

A rendszerirányítói, szállítói, illetve elosztói engedélyesek megfelelési szabályzatának kötelezõ tartalmi elemei

9. A támogató funkciók (számvitel, jog, marketing stb.) társaságon belüli megvalósítása, a költségek megosztása.

1. Más engedélyeseket is érintõ üzleti folyamatainak tevékenység szintû bemutatása, amely bizonyítja az engedélyes önálló mûködését és vezetõ tisztségviselõje önálló döntéshozatali lehetõségeit – figyelembe véve a Vhr. 6. §-ában leírtakat is – így különösen a következõket: 1.1. A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás szervezeti felépítésébõl, illetve a vállalkozáshoz kapcsolódó jogi személyek alapító okirataiból következõ, különbözõ vezetõi szintekhez kapcsolódó hatáskörök, illetve információáramlási és beszámolási útvonalait. 1.2. A vertikálisan integrált vállalkozás fõ döntéshozó szerveinek összetételét.

10. Az engedélyes tevékenységhez tartozó kiszervezett, de saját leányvállalat által végzett tevékenységek. 11. Az engedélyes tevékenységhez tartozó, versenyeztetés alapján külsõ megbízottak által végzett tevékenységek. 12. A szabályzatban lefektetett elõírások megvalósításának idõbeli ütemezése. 13. A megfelelési jelentés összeállításáért felelõs személy(ek) kijelölése.

580

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 8. számú melléklet a 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelethez 2. [8. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez] A megfelelési jelentés kötelezõ tartalmi elemei

3.

1. A tevékenységek szétválasztására vonatkozó megfelelési szabályzat végrehajtásának éves tapasztalatai. 2. A megfelelési szabályzat alapján végrehajtott intézkedések, oktatások. 3. A megfelelési szabályzat alapján végrehajtott informatikai és ügyvitel-szervezési változások bemutatása. 4. A megfelelési szabályzat végrehajtása alapján tervezett változások.

4.

5. 6.

5. A megfelelési szabályzatban bemutatott idõbeli ütemezés alakulása, a szabályzat minden pontjára külön-külön. 6. A megfelelési szabályzat egyes pontjainak teljesítése, illetve az azoktól való elmaradás indokai. 7. 7. A vertikálisan integrált vállalkozásokban mûködõ engedélyesek tényleges függetlenségét illetõen, a funkcionális függetlenség és szétválasztás mellett kidolgoztak-e olyan egyéb intézkedéseket, melyek a jogi szétválasztással egyenlõ hatásúak. 8. A megfelelési jelentés összeállításáért, valamint a megfelelési szabályzat tartalmáért felelõs vezetõ nyilatkozata arról, hogy a megfelelési jelentésben foglaltak megfelelnek a valóságnak.

8. 9.

10. 11.

9. számú melléklet a 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelethez [9. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez] Az engedély-módosítási kérelem elbírálásához szükséges bizonylatok, kiegészítések 9.1. Új települések, településrészek és területek (fogyasztók) engedélyezése 9.1.1. Földgáz elosztói engedélyes kérelméhez benyújtandó iratok: 1. Új település, településrész engedélyezésekor az illetékes helyi önkormányzatok képviselõ-testületei

5. szám

nyilatkozata a tanulmányterv és annak adataira alapuló csatlakozási díj számítás elfogadásáról. Új település, településrész engedélyezésekor az illetékes helyi önkormányzatokkal kötött, az önkormányzat képviselõ-testülete által jóváhagyott megállapodás a gázelosztó hálózat létesítésérõl. Új terület engedélyezése esetén az érintett fogyasztó(k) nyilatkozata a tanulmányterv és annak adataira alapuló csatlakozási díj számítási módjának és mértékének elfogadásáról, továbbá megállapodás a gázelosztó hálózat létesítésérõl. Csatlakozási díj számítás, illetve a megállapodásos csatlakozás esetén a megállapodás alapjául szolgáló megtérülési számítás részletes bemutatása, elektronikus formában. A beruházás gazdaságossági, illetve megtérülési számításai a beruházás egészére nézve. A gázelosztó hálózat létesítésérõl szóló megállapodásnak tartalmaznia kell: – a beruházás összköltségét; – a beruházás finanszírozási forrásainak bemutatását; – a csatlakozási díj összegét és fogyasztói kategóriánkénti bontását; – a létrejövõ vezetékrendszer tulajdonosi szerkezetének bemutatását. Vagyon- és a környezeti károkra is kiterjedõ felelõsségbiztosítási szerzõdések meglétének igazolása. A beruházás finanszírozási forrásainak rendelkezésre állásának bemutatása. Nyilatkozat arról, hogy a módosításban szereplõ gázelosztó rendszerek természetvédelmi területet érintenek-e. Amennyiben valamely rendszer természetvédelmi területet érint, a tanulmánytervhez mellékelni kell a területileg illetékes Természetvédelmi Igazgatóság állásfoglalását is. A rendszerirányító nyilatkozata a szükséges kapacitás rendelkezésre állásáról. Nem elosztói tulajdonban megvalósuló rendszerek esetében, az elosztórendszer tulajdonosával létrejött megállapodás, Vhr. 28. § szerinti üzemeltetési szerzõdés benyújtása.

9.1.2. Földgáz közüzemi szolgáltatói engedélyes kérelméhez benyújtandó iratok: 1. Új település, településrész engedélyezésekor az illetékes helyi önkormányzatok képviselõ-testületei nyilatkozata a földgáz közüzemi szolgáltató kiválasztásáról. 2. Új terület engedélyezése esetén az érintett fogyasztó(k) megállapodása a földgáz közüzemi szolgáltatóval. 3. A földgáz közüzemi szolgáltató megállapodása a fogyasztók ellátására a tervezett elosztórendszert üzemeltetõ elosztói engedélyessel.

5. szám


581

9.2. Bekapcsolási idõpont módosítása iránti kérelméhez benyújtandó iratok

5. Annak bemutatása, hogy a 3 éves üzleti terv tartalmazza-e a beruházást.

1. A bekapcsolási idõpont áthelyezésének indokai, annak bemutatása, hogy a beruházás elhúzódása, illetve az ellátás megkezdésének idõpontja nem az engedélyesnek felróható okból következett be. 2. Az önkormányzattal, fogyasztóval kötött megállapodások módosítása, amennyiben az szükséges. 3. Nyilatkozat a beruházás finanszírozási forrásainak változatlanságáról.

6. Nyilatkozat arról, hogy a beruházással megvalósuló új földgázrendszer természetvédelmi területet érint-e. Amennyiben valamely rendszer természetvédelmi területet érint, mellékelni kell a területileg illetékes Természetvédelmi Igazgatóság állásfoglalását.

9.3. Települések, településrészek és területek (fogyasztók) kizárólagossági jogáról történõ lemondás, illetve azok átadása 9.3.1. A Hivatal elõzetes jóváhagyásához benyújtandó irat: Az érdekelt engedélyesek közös kérelme, melyben a településeket, településrészeket, területeket, fogyasztót korábban ellátó engedélyes lemond kizárólagossági jogáról, a kérelmezõ engedélyes pedig kéri engedélye(i) kiterjesztését ugyanezen ellátási vagy mûködési területekre. 9.3.2. Az átadás iránti kérelméhez benyújtandó iratok: 1. Nem elosztói tulajdonban lévõ rendszerek esetében, az elosztórendszer tulajdonosával létrejött megállapodás, Vhr. 28. §-a szerinti üzemeltetési szerzõdés benyújtása. 2. Az önkormányzattal, fogyasztóval kötött megállapodás, rendszertulajdonossal kötött adásvételi szerzõdés. 3. Az átadás-átvétel lebonyolításának ütemterve. 4. Vezetékes PB-szolgáltatásról való átállás esetén az újonnan épülõ vezetékrendszerekre vonatkozó tanulmányterv, ez alapján a csatlakozási díjszámítás (a fogyasztóktól maximum e számítás alapján kiszámított díj kérhetõ) részletes bemutatása elektronikus formában, az érintett önkormányzat nyilatkozata a tanulmányterv és annak adataira alapuló csatlakozási díj számítás elfogadásáról, valamint a 9.1.1. részben az 5–11. pontban a földgáz elosztói engedélyes kérelméhez benyújtandó iratok. 9.4. A földgázszállítói és tárolói engedélyesnek a Vhr. 18. §-ának (5) bekezdése szerinti kérelmeihez benyújtandó iratok 1. A beruházással megvalósuló új földgázrendszer megvalósításának határideje. 2. A létrejövõ földgázrendszer tulajdonosi szerkezetének ismertetése. 3. Vagyon- és a környezeti károkra is kiterjedõ felelõsségbiztosítási szerzõdések meglétének igazolása. 4. A beruházás finanszírozási forrásainak rendelkezésre állásának bemutatása.

9.5. A meglévõ csatlakozó, illetve fogyasztói vezeték telephelyi vezetékké történõ átminõsítése és mûködtetése iránti kérelemhez benyújtandó iratok 1. Annak bemutatása, hogy saját szervezetében biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenysége folytatását. 2. A telephelyi vezeték fõ elemeinek és jellemzõinek leírása, szükség esetén térképekkel. 3. A Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal által kiállított mûszaki-biztonsági megfelelõségi igazolást. 4. A Vhr. 29/G. §-ának megfelelõ, a telephelyi fogyasztókkal megkötött (elõ)szerzõdések.

9.6. Az új csatlakozó, illetve fogyasztói vezeték telephelyi vezetékké történõ átminõsítése és mûködtetése iránti kérelemhez benyújtandó iratok 1. Az elosztói vagy szállítói engedélyes részletes ajánlatát, amely tartalmazza a fogyasztó elosztó- vagy szállítóvezeték-rendszerhez történõ csatlakozás mûszaki feltételeit és költségeit. 2. A telephelyi vezetékké átminõsítendõ csatlakozó, illetve fogyasztói vezeték létesítésének részletes költségkimutatását és tanulmánytervét. 3. Annak bemutatása, hogy saját szervezetében biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenysége folytatását. 4. A telephelyi vezeték fõ elemeinek és jellemzõinek leírása, szükség esetén térképekkel. 5. A Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal által kiállított mûszaki-biztonsági megfelelõségi igazolást. 6. A Vhr. 29/F. §-ának megfelelõ, a telephelyi fogyasztókkal megkötött (elõ)szerzõdések. 7. A jogszabályban és az ÜKSZ-ben elõírt fogyasztási igénybejelentéssel, elszámolással kapcsolatos szabályzat. 8. Az érintett elosztóval kötött együttmûködési megállapodás.

582


5. szám

10. számú melléklet a 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelethez

ségek folytatásának minimális minõségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát megállapító határozata.

[10. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez]

11. A GET 13. §-ának (1)–(3) bekezdése alapján a jogszabályokban, az engedélyben, szabályzatokban, a Hivatal határozataiban elõírt kötelezettségek megszegése esetén hozott határozata.

A Hivatal közérdekûnek nyilvánított határozatai 1. A GET 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az engedélyköteles tevékenységekre kiadott mûködési engedélyek, illetve azok visszavonó és módosító határozata. 2. A GET 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot (ÜKSZ) és az engedélyes tevékenységek üzletszabályzatait jóváhagyó határozata, illetve mindezek módosításait jóváhagyó határozata. 3. A GET 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a korlátozási sorrendet és mértékét megállapító határozata. 4. A GET 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a rendszer mûködése szempontjából meghatározó jelentõségû rendszerhasználók jegyzékét és annak módosítását jóváhagyó határozata. 5. A GET 4. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az engedélyes átalakulását, jogutód nélküli megszûnését, a jegyzett tõke értékének megváltoztatását, az engedélyesekben történõ befolyásszerzést, az engedélyes mûködési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek harmadik személy általi végzését, valamint a mûködési engedélyben meghatározott alapvetõ eszközök és vagyoni értékû jogok harmadik személy részére történõ átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul való lekötését jóváhagyó határozata. 6. A GET 4. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján az engedélyes gazdasági társaság pénzeszközei jelentõs részének más gazdasági társasághoz történõ átcsoportosítását jóváhagyó határozata. 7. A GET 4. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján azon gazdálkodási adatok körét meghatározó határozata, amelyet az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni. 8. A GET 4. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján a földgáz szervezett piacán a szerzõdéskötés felfüggesztésérõl szóló határozata. 9. A GET 4. §-a (1) bekezdésének r) pontja alapján a rendszerhasználók által a rendszerirányító, illetõleg a szállítói, elosztói és tárolói engedélyesek mûködésével kapcsolatban a GET IV. és VII. fejezeteiben meghatározott kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban benyújtott kérelmeket elbíráló határozata. 10. A GET 4. §-a (1) bekezdésének s) pontja alapján az egyes engedélyesre vonatkozóan az engedélyes tevékeny-

12. A GET 13. §-ának (6) és (7) bekezdése alapján a GET 13. §-ának (5) bekezdésében foglalt eljárások befejezéséig más engedélyest kijelölõ, valamint az átadott eszközök használatának ellenértékét, továbbá az iratok és az adatok felhasználásának rendjét meghatározó határozata. 13. A GET 14. §-ának (7) bekezdése alapján az érintett engedélyeseket az ÜKSZ módosítására kötelezõ határozata. 14. A GET 25. §-ának (2) bekezdése alapján az elosztói engedélyes a hálózatfejlesztési hozzájárulás felhasználásával épült elosztóvezeték költségelszámolását, a csatlakozott fogyasztók részére visszatérítendõ hozzájárulás mértékét és a visszatérítés módját jóváhagyó határozata. 15. A GET 26. §-ának (2) bekezdése alapján az igénybejelentõ bekapcsolásra kötelezése iránti határozata. 16. A GET 27. §-ának (1) bekezdése alapján a célvezeték létesítéséhez elõzetesen hozzájáruló határozata. 17. A GET 27/A. §-ának (1) bekezdése alapján a csatlakozó, illetve fogyasztói vezeték telephelyi vezetékké nyilvánítására vagy telephelyi vezetékké történõ átminõsítésére és mûködtetésére kiadott határozata. 18. A GET 27/A. §-ának (6) bekezdése alapján a telephelyi vezeték elosztóvezetékké nyilvánító határozata. 19. A GET 38. §-ának (4) bekezdése alapján a határkeresztezõ szállítóvezetékhez való hozzáférést megtiltó határozata. 20. A GET 49. §-ának (3) bekezdése alapján az árak felülvizsgálatáról szóló határozata. 21. A GET 51/A. §-ának (8) bekezdése alapján a megfelelési szabályzatot elõzetesen jóváhagyó, valamint az éves megfelelési jelentést jóváhagyó határozata. 11. számú melléklet a 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelethez A VET Vhr. 1/a. számú melléklete 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ szövegrész lép: „(3) Ha a helyesbítés mértéke nem határozható meg, vagy ha idõközben a fogyasztó vételezésében változás következett be, a hibás mérést megelõzõ és követõ elszámolási idõszakok – de legalább négy hónap – fogyasztási adatainak átlaga képezi az elszámolás alapját. Amennyiben a hibás

5. szám


mérés elõtt a fogyasztási helyen a fogyasztásról hiteles mérõvel mért adat nem áll rendelkezésre, akkor a hibás mérést követõ négy hónapban hiteles méréssel megállapított fogyasztásból kell a vélelmezett fogyasztást meghatározni.”

12. számú melléklet a 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelethez A VET Vhr. 1/b. számú melléklete 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ szövegrész lép: „(3) Ha a helyesbítés mértéke nem határozható meg, vagy ha idõközben a fogyasztó vételezésében változás következett be, a hibás mérést megelõzõ és követõ elszámolási idõszakok – de legalább négy hónap – fogyasztási adatainak átlaga képezi az elszámolás alapját. Amennyiben a hibás mérés elõtt a fogyasztási helyen a fogyasztásról hiteles mérõvel mért adat nem áll rendelkezésre, akkor a hibás mérést követõ négy hónapban hiteles méréssel megállapított fogyasztásból kell a vélelmezett fogyasztást meghatározni.” 13. számú melléklet a 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelethez [36. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez] A Hivatal közérdekûnek nyilvánított határozatai 1. A VET 10. § e) pontja alapján hozott, a feljogosított fogyasztók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait megállapító határozatok. 2. A VET 10. § i) pontja alapján hozott, az engedélyesek tevékenysége folytatásának minimális minõségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát megállapító határozatok. 3. A VET 10. § k) pontja alapján hozott, a termelõ vagy kiserõmû üzemeltetõje által megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával elõállított villamos energia termeléséhez felhasznált erõforrást, valamint az azzal elõállított villamos energia kötelezõen átveendõ mennyiségét megállapító határozatok. 4. A VET 10. § p) pontja alapján hozott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében az erõmûvek teljesítményében, illetve teljesítõképességében beálló jelentõsebb változások indokoltsága tárgyában hozott határozat. 5. A VET 10/A. §-a alapján hozott, szankciót megállapító határozat. 6. A VET 14. § (4) bekezdése alapján hozott, a villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait jóváhagyó, illetve a jóváhagyást megtagadó határozat.

583

7. A VET 15. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat jóváhagyó, illetve a jóváhagyást megtagadó határozat. 8. A VET 20. § (3) bekezdése alapján hozott, a termelõ és a kiserõmû üzemeltetõje által a zöld bizonyítványokról, valamint a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával elõállított villamos energia mennyiségérõl készített kimutatást jóváhagyó, illetve a jóváhagyást megtagadó határozat. 9. A VET 27. § (6) bekezdése alapján hozott, a vezetékek átviteli, elosztó, illetve közcélúvá minõsítésérõl, valamint átminõsítésérõl rendelkezõ határozat. 10. A VET 28. § (2) bekezdése alapján hozott, a rendszerirányító által kiírt hálózatfejlesztési pályázat eredményét jóváhagyó, illetve a jóváhagyást megtagadó határozat. 11. A VET 28. § (3) bekezdése alapján hozott, a Hivatal által kiírt hálózatfejlesztési pályázat eredményét kihirdetõ határozat. 12. A VET 33. § (4) bekezdése alapján hozott, az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, illetve a már lekötött szállítások korlátozásának, csökkentésének és szüneteltetésének felülvizsgálata tárgyában hozott határozat. 13. A VET 48. § (4) pontja alapján hozott, a rendszerirányító a közcélú hálózathoz való hozzáférést, illetve a villamos energia határon keresztül történõ ki-, illetve beszállítását megtagadó, illetve mennyiségét csökkentõ intézkedésének felülvizsgálata tárgyában hozott határozat. 14. A VET 51. § (1) bekezdése alapján kiadott engedély, valamint az azt kiegészítõ, módosító és visszavonó határozat, továbbá az engedély iránti kérelmet elutasító határozat. 15. A VET 63. § (1) bekezdése alapján hozott, a villamos energia szervezett piacán való kereskedést felfüggesztõ határozat. 16. A VET 65. § (2) bekezdése alapján hozott, a közüzemi szolgáltató kizárólagossági jogáról más közüzemi szolgáltató javára történõ lemondást jóváhagyó, illetve a jóváhagyást megtagadó határozat. 17. A VET 68. §-ában meghatározott eljárások tárgyában hozott határozat. 18. A VET 84. § (5) bekezdése alapján az ott meghatározott vezeték engedélyköteles körbe sorolása tárgyában hozott határozat. 19. A VET IX. fejezetében meghatározott eljárások tárgyában hozott határozat.

584


A gazdasági és közlekedési miniszter 8/2006. (II. 27.) GKM rendelete a mérõeszközökre vonatkozó egyedi elõírásokról A mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § (1) E rendelet alkalmazási köre a vízmérõkre, a gázmérõkre és számítóegységekre, a hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérõkre, a hõmennyiségmérõkre, a folyadékok mennyiségének folyamatos és dinamikus mérésére szolgáló mérõrendszerekre, az automatikus mérlegekre, a viteldíjjelzõkre, az anyagi mértékekre, a kiterjedést mérõ mûszerekre és a kipufogógáz-elemzõ készülékekre vonatkozó mûszerspecifikus mellékletekben meghatározott eszközökkel (a továbbiakban: mérõmûszer) kapcsolatos eljárásokra terjed ki. (2) A közérdekkel, a közegészségüggyel, a közbiztonsággal, a közrenddel, a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, az adók és vámok kivetésével, valamint a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos mérési feladatokra az (1) bekezdésben felsorolt mérõmûszerek használatosak. (3) E rendelet rendelkezéseit mérõmûszer részegységeire akkor kell alkalmazni, ha az alapvetõ követelményeket megállapító mellékletek tartalmaznak külön elõírásokat részegységekre. A részegység és a mérõmûszer a megfelelõség megállapítása céljából függetlenül és külön is vizsgálható.

2. § (1) A mérõmûszereket csak akkor lehet forgalomba hozni, illetve az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokhoz üzembe helyezni, ha megfelelnek e rendelet elõírásainak. (2) E rendelet az elektromágneses összeférhetõségrõl szóló 31/1999. (VI. 11.) GM–KHVM együttes rendelet 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti külön jogszabálynak minõsül. A 31/1999. (VI. 11.) GM–KHVM együttes rendeletet a kibocsátott sugárzás tekintetében továbbra is alkalmazni kell.

5. szám

b) részegység: a mellékletekben felsorolt olyan szerkezeti egység, amely függetlenül mûködik, és más kompatibilis részegységgel vagy kompatibilis mérõmûszerrel együtt alkotja a mérõmûszert; c) szabályozott metrológiai ellenõrzés: a mérõmûszer alkalmazási területére irányuló, a közérdekkel, a közegészségüggyel, a közbiztonsággal, a közrenddel, a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, az adók és vámok kivetésével, valamint a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos mérési feladatok ellenõrzése; d) gyártó: olyan természetes vagy jogi személy, aki a mûszernek a saját neve alatt történõ forgalomba hozatalakor, illetve saját céljaira történõ üzembe helyezésekor felelõs azért, hogy a mérõmûszer megfelel e rendelet elõírásainak; e) forgalomba hozatal: egy végfelhasználó számára szánt mérõmûszernek az Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT) elsõ alkalommal, ellenszolgáltatás fejében vagy térítésmentesen történõ hozzáférhetõvé tétele; f) üzembe helyezés: a végfelhasználó számára szánt mûszer elsõ rendeltetésszerû használatának megkezdése; g) meghatalmazott képviselõ: az EGT-n belül letelepedett vagy ott székhellyel rendelkezõ természetes vagy jogi személy, aki a gyártó írásos meghatalmazása alapján e rendelet szerint meghatározott feladatokban a gyártó nevében eljár; h) honosított harmonizált szabvány: olyan mûszaki elõírás, melyet a CEN, a CENELEC vagy az ETSI vagy e szervezetek közül kettõ vagy valamennyi az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) kérésére fogadott el a mûszaki szabványok és szabályok terén történõ információszolgáltatási eljárás megállapításáról, továbbá az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatásokra vonatkozó szabályokról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, és amelyet a Bizottság és az európai szabványügyi szervezetek által kölcsönösen elfogadott általános iránymutatásokkal összhangban fogalmaztak meg, és amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelõen nemzeti szabványként közzétettek; i) OIML ajánlás: az Organisation Internationale de Métrologie Légale (a továbbiakban: OIML) által elfogadott mûszaki elõírásokat tartalmazó dokumentum.

Alapvetõ követelmények és megfelelõség-értékelés 4. §

Értelmezõ rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában a) mérõmûszer: olyan eszköz vagy rendszer, amely az 1. és 2. § hatálya alá tartozó mérési funkcióval rendelkezik;

(1) A mérõmûszernek eleget kell tennie e rendelet 1. mellékletében, valamint az 1. § (1) bekezdésében felsorolt mérõmûszerekre vonatkozó mûszerspecifikus mellékletekben (16–25. mellékletek, a továbbiakban: mûszerspecifikus mellékletek) megállapított követelményeknek. (2) Az e rendeletben szabályozott mérõmûszereknek a Magyar Köztársaság területén történõ forgalomba hoza-

5. szám


tala esetén a megfelelõ használat érdekében magyar nyelven kell megadni e rendelet 1. mellékletében vagy az adott mûszerspecifikus mellékletben rögzített információkat.

A megfelelõségi jelölés 5. § (1) A mérõmûszer e rendelet valamennyi elõírásának való megfelelõségét az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott CE-jelölésnek, valamint a 14. §-ban meghatározott kiegészítõ metrológiai jelölésnek a mérõmûszeren való feltüntetése jelzi. (2) A CE-jelölést és a kiegészítõ metrológiai jelölést a gyártó tünteti fel a mérõmûszeren, illetve a jelölések feltüntetéséért a gyártó felel. A jelöléseket a gyártási technológia által indokolt esetben a gyártási folyamat során lehet a mûszeren elhelyezni. (3) Tilos minden egyéb olyan jelölés elhelyezése a mûszeren, amely a CE-jelölés és a kiegészítõ metrológiai jelölés formája, illetve jelentése tekintetében harmadik fél számára félrevezetõ lehet. A mérõmûszeren minden egyéb jelölés feltüntethetõ, amennyiben a CE-jelölés és a kiegészítõ metrológiai jelölés továbbra is jól látható és olvasható. (4) Ha a mérõmûszer egyéb szempontokra vonatkozó és a CE-jelölés elhelyezését ugyancsak elõíró, más jogszabályok hatálya alá is tartozik, a jelölés azt is jelzi, hogy a mûszert úgy kell tekinteni, hogy az említett jogszabályok rendelkezéseinek is megfelel. Ebben az esetben a mérõmûszert kísérõ, az említett jogszabályokban elõírt dokumentációban, közleményekben vagy használati utasításokban fel kell tüntetni az e jogszabállyal átültetett irányelvre, és az azt közlõ Európai Unió Hivatalos Lapjára (a továbbiakban: Hivatalos Lap) való hivatkozást.

6. § (1) Nem akadályozható olyan mérõmûszer forgalomba hozatala, illetve üzembe helyezése, melyet az 5. §-sal összhangban CE-jelöléssel és kiegészítõ metrológiai jelöléssel láttak el. (2) Az üzembe helyezésnél a kül- vagy beltéri üzemre, a környezeti hõmérséklet határértékeire, a páratartalomra vonatkozó feltételeket e rendelet mûszerspecifikus mellékletei tartalmazzák. (3) A mérõmûszerre vonatkozó mûszerspecifikus melléklet „Üzembe helyezés” címû szakasza megadja az egyes felhasználási célokhoz alkalmazandó pontossági osztályt. Ha a mérõmûszer esetében a rá vonatkozó mûszerspecifikus melléklet „Üzembe helyezés” címû szakasza az egyes felhasználási célokhoz nem határoz meg al-

585

kalmazandó pontossági osztályt, akkor az adott osztályok közül egyes felhasználási célokra az országon belül valamennyi pontossági osztály alkalmazása engedélyezhetõ. A tulajdonos döntésétõl függõen használható magasabb pontossági osztályba tartozó mérõmûszer. (4) Vásáron, kiállításon bemutatható az e rendeletnek meg nem felelõ mérõmûszer, amennyiben jól látható tábla jelöli, hogy az az e rendeletben meghatározott követelményeknek nem felel meg, illetve azt, hogy a megfelelõség eléréséig a mûszert nem lehet forgalomba hozni, illetve üzembe helyezni.

Megfelelõség-értékelés 7. § (1) A mérõmûszerre meghatározott alapkövetelmények szerinti megfelelõség-értékelést az adott mûszerre vonatkozó mûszerspecifikus mellékletben foglaltakra figyelemmel, a gyártó választása szerinti megfelelõség-értékelési eljárás alkalmazásával kell végrehajtani. A gyártó a megfelelõség-értékelési eljárást végzõ bejelentett szervezet kérésére annak rendelkezésére bocsátja a 8. §-ban megállapított, az egyes mûszerekre vagy mûszercsoportokra vonatkozó mûszaki dokumentációt. (2) Az eljárást alkotó megfelelõség-értékelési modulokat e rendelet 2–15. melléklete tartalmazza. (3) A gyártó e rendelet hatálya alá tartozó mérõmûszerek esetében a következõ megfelelõség-értékelési eljárások közül választhat: a) vízmérõk esetében: aa) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 11. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (F modul), ab) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 7. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul), vagy ac) a 15. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H1 modul); b) gázmérõk és számítóegységek esetében: ba) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 11. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (F modul), bb) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 7. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul), vagy bc) a 15. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H1 modul);

586


c) hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérõk esetében: ca) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 11. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (F modul), cb) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 7. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul), vagy cc) a 15. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H1 modul); d) hõfogyasztásmérõk esetében: da) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 11. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (F modul), db) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 7. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul), vagy dc) a 15. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H1 modul); e) víztõl eltérõ folyadékok mennyiségének folyamatos és dinamikus mérésére szolgáló mérõrendszerek esetében: ea) 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 11. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (F modul), eb) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 7. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul), ec) a 15. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H1 modul), vagy ed) a 13. melléklet szerinti egyedi hitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat (G modul); f) automatikus mérlegek esetében: fa) a mechanikus rendszerek tekintetében: faa) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 7. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul), fab) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 9. melléklet szerinti, a végsõ termékellenõrzés és termékvizsgálat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (E modul), fac) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 11. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (F modul), fad) a 8. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló megfelelõségi nyilatkozat (D1 modul), fae) a 12. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat (F1 modul), faf) a 13. melléklet szerinti egyedi hitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat (G modul), vagy

5. szám

fag) a 15. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H1 modul); fb) az elektromechanikus mûszerek tekintetében: fba) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 7. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul), fbb) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 9. melléklet szerinti, a végsõ termékellenõrzés és termékvizsgálat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (E modul), fbc) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 11. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (F modul), fbd) a 13. melléklet szerinti egyedi hitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat (G modul), vagy fbe) a 15. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H1 modul), fc) az elektronikus rendszerek vagy szoftverrel felszerelt rendszerek tekintetében: fca) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 7. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul), fcb) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 11. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (F modul), fcc) a 13. melléklet szerinti egyedi hitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat (G modul), vagy fcd) a 15. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H1 modul); g) viteldíjjelzõk esetében: ga) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 11. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (F modul), gb) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 7. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul), vagy gc) a 15. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H1 modul); h) anyagi mértékek esetében: ha) anyagi hosszúságmérõk tekintetében: haa) a 12. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat (F1 modul), hab) a 8. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló megfelelõségi nyilatkozat (D1 modul), hac) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 7. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul), had) a 14. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H modul), vagy

5. szám


hae) a 13. melléklet szerinti egyedi hitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat (G modul), hb) ital kiszolgáló térfogatmértékek tekintetében: hba) a 3. melléklet szerinti belsõ gyártásellenõrzésen és bejelentett szervezet által végzett termékvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (A1 modul), hbb) a 12. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat (F1 modul), hbc) a 8. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló megfelelõségi nyilatkozat (D1 modul), hbd) a 10. melléklet szerinti végsõ termékellenõrzés és termékvizsgálat minõségbiztosításán alapuló megfelelõségi nyilatkozat (E1 modul), hbe) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 9. melléklet szerinti, a végsõ termékellenõrzés és termékvizsgálat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (E modul), hbf) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 7. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul), vagy hbg) a 14. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H modul); i) kiterjedést mérõk esetében: ia) mechanikus és elektromechanikus mûszerek esetében: iaa) a 12. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat (F1 modul), iab) a 10. melléklet szerinti végsõ termékellenõrzés és termékvizsgálat minõségbiztosításán alapuló megfelelõségi nyilatkozat (E1 modul), iac) a 8. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló megfelelõségi nyilatkozat (D1 modul), iad) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 11. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (F modul), iae) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 9. melléklet szerinti, a végsõ termékellenõrzés és termékvizsgálat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (E modul), iaf) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 7. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul), iag) a 14. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H modul), iah) a 15. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H1 modul), vagy iai) a 13. melléklet szerinti egyedi hitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat (G modul), ib) elektronikus vagy szoftverrel felszerelt mûszerek esetében:

587

iba) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 11. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (F modul), ibb) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 7. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul), ibc) a 15. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H1 modul), vagy ibd) a 13. melléklet szerinti egyedi hitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat (G modul); j) kipufogógáz-elemzõk esetében: ja) 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 11. melléklet szerinti termékhitelesítésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (F modul), jb) a 4. melléklet szerinti típusvizsgálat (B modul) és a 7. melléklet szerinti, a gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul), vagy jc) a 15. melléklet szerinti teljes minõségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H1 modul).

Mûszaki dokumentáció 8. § (1) A mûszaki dokumentáció érthetõen ismerteti a mérõmûszer szerkezetét, gyártását és mûködését, és lehetõvé teszi a vonatkozó mérõmûszerre e rendeletben elõírt követelmények szerinti megfelelõség-értékelést. (2) A mûszaki dokumentációnak biztosítania kell: a) a metrológiai jellemzõk meghatározását, b) a gyártott mûszer metrológiai jellemzõinek reprodukálhatóságát a megfelelõ céleszközökkel történõ beállítás esetén, és c) a mûszer integritását. (3) A mûszaki dokumentáció kitér a típus, illetve a mûszer értékeléséhez és azonosításához szükséges mértékben a következõkre: a) a mûszer általános leírása; b) az alkatrészek, részegységek, áramkörök vázlatrajza, gyártási rajza és terve; c) az egyenletes minõségû gyártást biztosító gyártási folyamatok; d) adott esetben az elektromos eszköz leírása tervrajzokkal, diagramokkal, a mûködést megjelenítõ folyamatábrával, illetve az eszköz jellemzõit és mûködését magyarázó általános szoftverinformációval; e) a b), c) és d) pont megértéséhez szükséges leírás és magyarázat, ideértve a mûszer mûködését is; f) a 11. §-ban meghatározott, részben vagy egészben alkalmazott szabványok, illetve OIML ajánlások jegyzéke, vagy az alapvetõ követelményeknek való megfeleléshez

588


elfogadott megoldások leírása, amennyiben nem a 11. §-ban meghatározott szabványokat, illetve OIML ajánlásokat alkalmazták; g) a tervezési számítások és vizsgálatok eredményei; h) szükség esetén azok a vizsgálati eredmények, amelyek azt bizonyítják, hogy a típus, illetve a mûszer megfelel: ha) e rendelet követelményeinek a gyártó által megadott elõírt mûködési feltételek mellett, továbbá meghatározott környezeti zavaró hatások között, hb) a gáz-, víz- és hõmennyiségmérõkre, valamint a víztõl eltérõ folyadékok mennyiségének mérésére szolgáló mérõmûszerekre vonatkozó tartóssági elõírásoknak; i) az EK-típusvizsgálati tanúsítvány vagy az EK-tervvizsgálati tanúsítvány az olyan mûszerek tekintetében, amelyek a tervben szereplõ részekkel azonos részeket tartalmaznak. (4) A gyártónak meg kell adnia a bélyegek, jelölések helyét. (5) A gyártónak, amennyiben szükséges, meg kell adnia az illesztõegységekkel és a részegységekkel való kompatibilitás feltételeit.

9. § (1) A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) bejelenti a Bizottságnak, illetve a többi tagállamnak a) az 1. § (2) bekezdésében meghatározott mérési feladatokra szolgáló, az 1. § (1) bekezdésében felsorolt mérõmûszerekre vonatkozó megfelelõség-értékelési modulokkal kapcsolatos tevékenységek elvégzésére általa vagy külön jogszabályban 1 kijelölt szervezeteket, b) a Bizottság által e szervezeteknek kiadott azonosító számot, c) a mérõmûszer-fajtákat, amelyekre a kijelölés vonatkozik, d) a mûszerek pontossági osztályait, e) a mérési tartományt, f) a mérési módszert, és g) a mûszernek a bejelentés alkalmazási körét korlátozó bármely egyéb jellegzetességét. (2) A miniszter a kijelölés során alkalmazza a bejelentett szervezetekre a 10. §-ban megállapított követelményeket. A honosított harmonizált szabványokban megállapított kritériumoknak megfelelõ szervezeteket úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a vonatkozó követelményeknek. E honosított harmonizált szabványok jegyzékét a Magyar Szabványügyi Testület (a továbbiakban: MSZT) hivatalos lapjában közzéteszi.

1 A mérésügyrõl szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése.

5. szám

(3) A bejelentett szervezet meg kell feleljen a 10. §-ban megállapított követelményeknek. A miniszter visszavonja a bejelentést, ha úgy ítéli meg, hogy a szervezet már nem felel meg a 10. §-ban meghatározott követelményeknek és a visszavonásról haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

10. § (1) A 9. § (1) bekezdése szerinti szervezetek kijelölése során követelmény, hogy a szervezet, annak vezetõje, valamint a megfelelõség-értékelésben érintett munkavállaló nem lehet az általa vizsgált mérõmûszer tervezõje, gyártója, beszállítója, telepítõje vagy felhasználója, sem ezek meghatalmazott képviselõje, vagy hozzátartozója; ezek a személyek nem lehetnek közvetlenül érintettek a mûszerek tervezésében, gyártásában, forgalmazásában vagy karbantartásában, és nem képviselhetik az említett tevékenységekben érintett feleket; ez azonban nem zárja ki a gyártó és a kijelölt szervezet között minõségértékelési célból történõ mûszaki információcserét. (2) A bejelentett szervezet, annak vezetõje és a megfelelõség-értékelésben érintett munkavállaló mentes kell legyen minden olyan befolyástól és érdekeltségtõl, különösen a pénzügyi érdekeltségtõl, amely döntésüket vagy a megfelelõség-értékelés eredményét befolyásolhatja, különösen olyan személyek vagy személyek csoportja részérõl, akik érdekeltek az értékelés eredményében. Ennek értelmében a bejelentett szervezet vezetõje és a megfelelõség-értékelésben érintett munkavállalója nem lehet az értékelés eredményében érintett szervezet tulajdonosa, tisztségviselõje, alkalmazottja, vagy egyéb munkavállalója, vagy mindezek közeli hozzátartozója. (3) A bejelentett szervezet részérõl a megfelelõség-értékelés végrehajtásának feltétele a metrológia területén való legmagasabb szintû szakmai feddhetetlenség és kompetencia; alvállalkozó igénybevétele esetén annak is meg kell felelnie e rendelet követelményeinek; az alvállalkozó képesítésének és e rendelet alapján elvégzett munkájának a megítélését lehetõvé tevõ vonatkozó dokumentumokat a szervezetnek bármikor a miniszter rendelkezésére kell bocsátania. (4) A bejelentett szervezet legyen képes valamennyi olyan megfelelõség-értékelési feladat elvégzésére, amelyre kijelölték, akár maga végzi el, akár a nevében, a felügyelete mellett végzik azokat; a szervezet rendelkezik a megfelelõség-értékeléssel járó mûszaki és igazgatási feladatok megfelelõ módon való elvégzéséhez szükséges munkavállalóval és berendezésekkel. (5) A bejelentett szervezet munkavállalója számára követelmény, hogy a) rendelkezzék megbízható mûszaki és szakmai képzettséggel, amely kiterjed valamennyi olyan megfelelõség-értékelési feladatra, amelyre a szervezetet kijelölték,

5. szám


b) kielégítõ ismeretekkel rendelkezzék az általa végzett feladatokra vonatkozó szabályokról, c) rendelkezzék az általa végzett feladatokra vonatkozó tapasztalatokkal, d) legyen alkalmas a feladatok elvégzését igazoló tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítésére. (6) Követelmény a bejelentett szervezet, annak vezetõje, valamint a munkavállaló pártatlansága; a szervezet díjazása független az általa elvégzett feladatok eredményétõl; a szervezet vezetõjének és a munkavállalójának a díjazása nem függvénye az elvégzett feladatok számának vagy eredményének. (7) A bejelentett szervezet kell, hogy rendelkezzék felelõsségbiztosítással. (8) A bejelentett szervezet vezetõje és munkavállalója e rendelet alapján végzett munkájuk közben megszerzett valamennyi információt köteles – a miniszter felé irányuló információszolgáltatás kivételével – szakmai titokként megõrizni.

589

(5) A 8. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott vizsgálatoknak megfelelõnek kell tekinteni a mérõmûszert, ha az adott vizsgálatot az (1)–(4) bekezdésben írt vonatkozó dokumentummal összhangban végezték el, továbbá amennyiben a vizsgálati eredmények az alapvetõ követelményeknek való megfelelõséget támasztják alá.

12. § Ha a piacfelügyeleti hatóság vizsgálata során úgy ítéli meg, hogy a 11. § (1) bekezdése szerinti honosított harmonizált szabvány nem felel meg minden tekintetben az e rendelet 1. mellékletében és a mûszerspecifikus mellékletekben írt alapvetõ követelményeknek, errõl tájékoztatja a minisztert. A miniszter indokolt esetben az ügyet a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke alapján létrehozott állandó bizottság elé terjesztheti, megadva a megfelelõ indokolást is.

13. § 11. § (1) A honosított harmonizált szabvány követelményeinek megfelelõ mérõmûszert úgy kell tekinteni, hogy az megfelel e rendelet 1. mellékletében és a mûszerspecifikus mellékletekben meghatározott alapvetõ követelményeknek. (2) Ha a mérõmûszer csupán részben felel meg az (1) bekezdésben meghatározott szabványoknak, akkor úgy kell tekinteni, hogy csak azoknak az alapvetõ követelményeknek felel meg, amelyek megegyeznek a szabványok vonatkozó elemeivel. Az (1) bekezdésben meghatározott szabványok jegyzékét az MSzT hivatalos lapjában közzéteszi. (3) Az OIML ajánlások és jegyzékek vonatkozó részeinek megfelelõ mérõmûszert úgy kell tekinteni, hogy megfelel az 1. mellékletben és a mûszerspecifikus mellékletekben meghatározott alapvetõ követelményeknek. Ha a mérõmûszer csupán részben felel meg a meghatározott OIML ajánlásoknak, akkor úgy kell tekinteni, hogy csak azoknak az alapvetõ követelményeknek felel meg, amelyek megegyeznek az OIML ajánlások vonatkozó elemeivel. Az OIML ajánlások jegyzékét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. (4) A gyártó szabadon választhat azon mûszaki megoldások közül, amelyek megfelelnek e rendelet 1. mellékletében és az adott mérõmûszerre vonatkozó mûszerspecifikus mellékletekben meghatározott alapvetõ követelményeknek. A gyártó pontosan alkalmazza a vonatkozó honosított harmonizált szabványban, vagy a (3) bekezdés szerinti OIML ajánlások és jegyzékek megfelelõ részében rögzített, vagy azokkal egyenértékû megoldásokat.

(1) Ha a piacfelügyeleti hatóság vizsgálata során úgy ítéli meg, hogy az olyan OIML ajánlás, amelynek hivatkozási számát a Hivatalos Lapban közzétettek, nem felel meg minden tekintetben az e rendelet 1. mellékletében és a mûszerspecifikus mellékletekben meghatározott alapvetõ követelményeknek, errõl tájékoztatja a minisztert. A miniszter indokolt esetben az ügyet a 2004/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikke alapján létrehozott mérõmûszerekkel foglalkozó bizottság elé terjesztheti, megadva a megfelelõ indokolást is. (2) Az Országos Mérésügyi Hivatal gondoskodik arról, hogy az OIML-nek az e rendelet tárgykörével összefüggõ tevékenységét az érdekelt gyártók és forgalmazók megismerjék. E célból a honlapján részletes tájékoztatást tesz közzé a témával kapcsolatban.

Jelölések 14. § (1) Az 5. §-ban meghatározott CE-jelölés a 93/465/EGK tanácsi határozat mellékletének I. B. d) pontjában megállapított formátum szerinti „CE” szimbólumból áll. A CE-jelölés magassága legalább 5 mm. (2) A kiegészítõ metrológiai jelölés egy nagy „M” betûbõl, valamint a jelölés feltüntetése szerinti év utolsó két számjegyébõl áll, amelyeket téglalap keretez. A téglalap magassága a CE-jelölés magasságával megegyezõ. A kiegészítõ metrológiai jelölés közvetlenül a CE-jelölést követi.

590


(3) A bejelentett szervezetnek a 9. §-ban említett azonosító száma – amennyiben ezt a megfelelõség-értékelési eljárás elõírja – a CE-jelölést és a kiegészítõ metrológiai jelölést követõen szerepel. (4) Ha a mérõmûszer különbözõ olyan együttesen mûködõ eszközökbõl áll össze, amelyek nem részegységek, a jelöléseket a mûszer fõ egységén kell feltüntetni. Ha a mérõmûszer a CE-jelölés és a kiegészítõ metrológiai jelölés feltüntetéséhez túl kicsi vagy túl érzékeny, a jelöléseket – amennyiben létezik – a csomagoláson, valamint az e rendeletben elõírt, a terméket kísérõ dokumentumban kell feltüntetni. (5) A CE-jelölést és a kiegészítõ metrológiai jelölést letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Az eljáró bejelentett szervezet azonosító számát letörölhetetlenül, illetve roncsolás nélkül eltávolíthatatlan módon kell feltüntetni. Valamennyi jelölésnek jól láthatónak és könnyen hozzáférhetõnek kell lennie.

Piacfelügyelet és közigazgatási együttmûködés 15. § (1) A piacfelügyeleti hatóságok megteszik a feladat- és hatáskörükbe tartozó megfelelõ intézkedéseket a jogszabályban elõírt metrológiai ellenõrzés hatálya alá tartozó, de az e rendelet rendelkezéseinek meg nem felelõ mérõmûszerek forgalomba hozatalának vagy üzembe helyezésének megakadályozására. (2) Az Európai Unió illetékes hatóságaival való együttmûködés keretében a piacfelügyeleti hatóságok különösen a következõ információkat osztják meg más tagállam illetékes hatóságával: a) arra vonatkozó információk, hogy az általuk vizsgált mûszerek milyen mértékben felelnek meg e rendelet rendelkezéseinek, valamint az ilyen vizsgálatok eredményei; b) a bejelentett szervezetek által kibocsátott EK-típusvizsgálati és tervvizsgálati tanúsítványok, valamint ezek mellékletei, valamint a már kiadott tanúsítványokkal kapcsolatos kiegészítések, módosítások, visszavonások; c) a minõségirányítási rendszerek jóváhagyásai, amelyeket a bejelentett szervezetek adtak ki, valamint az elutasított vagy visszavont minõségirányítási rendszerekre vonatkozó információk; d) a bejelentett szervezetek értékelõ jelentései, amennyiben az egyéb hatóságok erre igényt tartanak. A tájékoztatás, adatközlés személyes adatot nem tartalmazhat. (3) A bejelentett szervezetek az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott jogo-

5. szám

sítványaik felhasználásával gondoskodnak arról, hogy a tanúsítványokra és a minõségirányítási rendszerek jóváhagyásaira vonatkozó valamennyi információ a rendelkezésükre álljon.

16. § (1) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a mérõmûszer egy bizonyos, a CE-jelöléssel és a kiegészítõ metrológiai jelöléssel ellátott, a gyártó utasításai szerint üzembe helyezett és használt modelljének egésze vagy egy része nem felel meg az e rendeletben a metrológiai jellemzõkre megállapított alapvetõ követelményeknek, akkor meghozza az ilyen mûszerek forgalomból való kivonására, további forgalomba hozatalának megtiltására vagy korlátozására, illetve további használatának megtiltására vagy korlátozására irányuló, e rendeletben és az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott megfelelõ intézkedéseket. A piacfelügyeleti hatóság az intézkedéssel kapcsolatos döntése meghozatalakor figyelembe veszi, hogy a meg nem felelés rendszeresen vagy alkalomszerûen következett be. Amennyiben a meg nem felelés rendszeres, az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló kormányrendeletben erre kijelölt piacfelügyeleti hatóság azonnal tájékoztatja a Bizottságot a meghozott intézkedésrõl és döntésének okairól. (2) A piacfelügyeleti hatóság megteszi az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott intézkedéseket azzal szemben, aki a jelölést a mûszeren jogosulatlanul elhelyezte, és errõl tájékoztatja a Bizottságot, valamint a többi tagállamot. A tájékoztatás személyes adatot nem tartalmazhat.

17. § (1) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a CE-jelölést vagy a kiegészítõ metrológiai jelölést jogalap nélkül tüntetik fel, a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselõje gondoskodik, hogy a mûszer megfeleljen a CE-jelölésre és a kiegészítõ metrológiai jelölésre vonatkozó – a 16. § (1) bekezdése alá nem tartozó – rendelkezéseknek és a piacfelügyeleti hatóság által elõírtak szerint megszünteti a jogsértést. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogsértés továbbra is fennáll, a piacfelügyeleti hatóság a 16. §-ban megállapított eljárással összhangban meghozza a kérdéses mûszer forgalomba hozatalának korlátozására vagy megtiltására, vagy a mûszer forgalomból történõ kivonásának

5. szám


biztosítására, illetve a további használatának megtiltására vagy korlátozására irányuló megfelelõ intézkedéseket.

18. § (1) Ez a rendelet 2006. október 30. napján lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti: a) a hidegvízmérõk típusvizsgálatáról és elsõ hitelesítésérõl szóló 8/2002. (VII. 11.) GKM rendelet, b) a melegvízmérõk típusvizsgálatáról és elsõ hitelesítésérõl szóló 9/2002. (VII. 11.) GKM rendelet, c) a gázfogyasztásmérõk típusvizsgálatáról és elsõ hitelesítésérõl szóló 53/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, d) a villamos fogyasztásmérõk típusvizsgálatáról és elsõ hitelesítésérõl szóló 18/2002. (V. 23.) GM rendelet, e) a víztõl eltérõ folyadék mennyiség-mérõk, ezek kiegészítõ berendezései, valamint mérõrendszerei típusvizsgálatáról és elsõ hitelesítésérõl szóló 22/2002. (XI. 22.) GKM rendelet, f) az automatikus ellenõrzõ és osztályozó mérlegek típusvizsgálatáról és elsõ hitelesítésérõl szóló 1/2003. (I. 8.) GKM rendelet, g) a folyamatosan összegzõ mérlegek típusvizsgálatáról és elsõ hitelesítésérõl szóló 30/2002. (XII. 13.) GKM rendelet, h) a taxiba szerelt viteldíjjelzõk típusvizsgálatáról és elsõ hitelesítésérõl szóló 7/2003. (II. 19.) GKM rendelet, i) az általános rendeltetésû hosszúságmérõk típusvizsgálatáról és elsõ hitelesítésérõl szóló 2/2002. (VI. 20.) GKM rendelet. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után indult mérésügyi eljárásokban kell alkalmazni.

19. § Az e rendelet hatálya alá tartozó, 2006. október 30. elõtt hatályos jogszabályoknak megfelelõ mérõmûszerek esetében típusjóváhagyásuk érvényességének lejártáig, illetve korlátlan ideig érvényes típusjóváhagyás esetében 2016. október 30-ig engedélyezett a 2006. október 30. elõtt hatályos jogszabályoknak megfelelõ mérõmûszerek forgalomba hozatala és üzembe helyezése.

20. § Ez a rendelet a mérõmûszerekrõl szóló, 2004. március 31-i 2004/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja, a 18. cikk (4) bekezdésének kivételével.

Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

591

1. melléklet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelethez Alapvetõ követelmények A mérõmûszernek magas szintû metrológiai védelmet kell nyújtania annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél megbízhasson a mérési eredményben, továbbá a mûszert úgy kell megtervezni és legyártani, hogy a mérési technológia és a mérési adatok biztonsága tekintetében magas minõségi színvonalat képviseljen. E mellékletben megállapításra kerülnek azok a követelmények, amelyeknek a mérõmûszereknek meg kell felelniük, illetve adott esetben ezek a követelmények kiegészülnek a 16–25. mellékletekben az egyes mûszerekre vonatkozó követelményekkel, amelyek az általános követelmények bizonyos szempontjai tekintetében további részletekkel szolgálnak. A követelmények alapján elfogadott megoldásoknak figyelembe kell venniük a mûszer rendeltetési célját, valamint a mûszer elõrelátható nem rendeltetésszerû használatát is.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Mérendõ mennyiség: A mérendõ mennyiség a mérés tárgyát képezõ adott mennyiség. Befolyásoló mennyiség: A befolyásoló mennyiség olyan mennyiség, amely nem azonos a mérendõ mennyiséggel, de befolyásolja a mérés eredményét. Elõírt mûködési feltételek: Az elõírt mûködési feltételek a mérendõ mennyiségnek és a befolyásoló mennyiségeknek azon értékei, amelyek mellett a mûszer rendes mûködési feltételei teljesülnek. Zavar: Az a befolyásoló mennyiség, amelynek értéke a vonatkozó követelményekben meghatározott határértékeken belül marad, de kívül esik a mérõmûszer elõírt mûködési feltételein. A befolyásoló mennyiség abban az esetben zavarnak minõsül, ha vonatkozásában nincsenek elõírt mûködési feltételek. Kritikus határérték: A kritikus határérték az az érték, amelynél a mérési eredmény változása nemkívánatosnak tekintendõ. Mérték: A mérték olyan eszköz, amelynek használatával egy adott mennyiség egy vagy több ismert értéke állandó jelleggel megismételhetõ vagy elõállítható. Közvetlen értékesítés: A kereskedelmi ügylet közvetlen értékesítésnek minõsül, amennyiben: – a mérési eredmény a fizetendõ ár alapjául szolgál, és – a méréssel kapcsolatos ügyletben részt vevõ felek legalább egyike fogyasztó, vagy más olyan fél, aki hasonló szintû védelmet igényel, és

592


– az ügyletben részt vevõ valamennyi fél az adott pillanatban és helyen elfogadja a mérési eredményt. Éghajlati környezet: Az éghajlati környezet azokat a körülményeket jelenti, amelyek között a mérõmûszer használható. A tagállamok eltérõ éghajlati viszonyainak figyelembevétele érdekében különbözõ hõmérsékleti határértékeket állapítottak meg. Közüzem: A közüzem villany-, gáz-, hõ- vagy vízszolgáltatást nyújtó szolgáltató.

KÖVETELMÉNYEK 1. Megengedett hiba 1.1. Elõírt mûködési feltételek mellett, és amennyiben nem lép fel zavar, a mérési hiba nem haladhatja meg a legnagyobb megengedett hibának (MPE) megfelelõ, mûszerspecifikus követelményekben megállapított értéket. Ha e rendelet mûszerspecifikus mellékletei (16–25. mellékletek) másként nem rendelkeznek, a legnagyobb megengedett hibát (MPE-t), mint a valódi mérési értéktõl való kétirányú eltérést kell kifejezni. 1.2. Elõírt mûködési feltételek mellett, és zavar fellépése esetén a teljesítendõ követelményt az adott mûszerre vonatkozó melléklet állapítja meg. Ha a mûszert meghatározott, állandó, folyamatos elektromágneses térben kívánják üzemeltetni, az amplitúdó-modulált sugárzó elektromágneses térben végzett vizsgálat folyamán a megengedett mûködési értékeknek az MPE-n belül kell maradniuk. 1.3. A gyártónak meg kell határoznia azt az éghajlati, mechanikai és elektromágneses környezetet, amelyben a mûszer használható, a mûszer pontosságát befolyásoló tápfeszültséget és egyéb befolyásoló mennyiségeket, az adott mûszerre vonatkozó mellékletben megállapított követelmények figyelembevételével. 1.3.1. Az éghajlati környezet Ha a 16–25. mellékletekben másként nem szerepel, a gyártónak az 1. táblázatban szereplõ hõmérsékletértékek közül ki kell választania a felsõ és az alsó hõmérséklethatárt, és azt is jeleznie kell, hogy a mûszert a kondenzált vagy a nem kondenzált páratartalom melletti használatra, továbbá szabadtéri vagy beltéri használatra tervezték. 1. táblázat Hõmérsékleti határok

Felsõ hõmérsékleti határ

30 °C

40 °C

55 °C

70 °C

Alsó hõmérsékleti határ

5 °C

–10 °C

–25 °C

–40 °C

5. szám

1.3.2. A mechanikai környezet a) A mechanikai környezetet az alábbi M1–M3 osztály valamelyikébe kell besorolni: M1 Ebbe az osztályba sorolandók az olyan helyen használt mûszerek, ahol a rezgés és a rázkódás szintje alacsony, például a helyi széláramlásból vagy döngölésbõl, ajtócsapódásból stb. eredõ elhanyagolható szintû rezgésnek és rázkódásnak kitett könnyû tartószerkezetekre szerelt mûszer. M2 Ebbe az osztályba sorolandók az olyan helyen használt mûszerek, ahol a rezgés és a rázkódás szintje jelentõs vagy magas, amely például gépekrõl és a közelben elhaladó jármûvekrõl vagy szomszédos nehéz gépekrõl, szállítószalagokról stb. ered. M3 Ebbe az osztályba sorolandók az olyan helyen használt mûszerek, ahol a rezgés és a rázkódás szintje rendkívül magas, például közvetlenül gépekre, szállítószalagra stb. szerelt mûszerek esetében. b) A következõ befolyásoló mennyiségeket kell figyelembe venni a mechanikai környezettel kapcsolatban: – rezgés, – mechanikai rázkódás. 1.3.3. Az elektromágneses környezet a) Ha az adott mûszerre vonatkozó melléklet másképpen nem rendelkezik, az elektromágneses környezetet az alábbi E1, E2 és E3 kategóriák valamelyikébe kell besorolni: E1 Ebbe az osztályba sorolandók azok a mûszerek, amelyeket olyan helyszínen használnak, ahol az elektromágneses zavar szintje a lakó- és kereskedelmi építményekben, illetve egyszerû ipari létesítményekben fellépõ elektromágneses zavar szintjére jellemzõ. E2 Ebbe az osztályba sorolandók azok a mûszerek, amelyeket olyan helyszínen használnak, ahol az elektromágneses zavar szintje az egyéb ipari létesítményekben fellépõ elektromágneses zavar szintjére jellemzõ. E3 Ebbe az osztályba sorolandók a jármûakkumulátorról táplált mûszerek. Az ilyen mûszereknek meg kell felelniük az E2 osztály követelményeinek, valamint az alábbi követelményeknek: – a belsõ égésû motorok indítómotorjának bekapcsolásakor fellépõ feszültségcsökkenés, – a lemerült akkumulátornak a járó motor mellett történõ lekapcsolásakor fellépõ tranziens túlfeszültség. b) A következõ befolyásoló mennyiségeket kell figyelembe venni az elektromágneses környezettel kapcsolatban: – feszültségkimaradás, – rövid feszültségcsökkenés,

5. szám


– feszültségtranziens a tápvezetéken és/vagy a jelvezetéken, – elektrosztatikus kisülés, – rádiófrekvenciás elektromágneses tér, – vezetett rádiófrekvenciás elektromágneses tér a tápvezetéken és/vagy a jelvezetéken, – túlfeszültség a tápvezetéken és/vagy a jelvezetéken. 1.3.4. Egyéb olyan befolyásoló mennyiségek, amelyeket adott esetben figyelembe kell venni: – feszültségingadozás, – hálózati frekvenciaingadozás, – hálózati frekvencia mágneses tere, – minden egyéb olyan mennyiség, amely jelentõs mértékben befolyásolhatja a mûszer pontosságát. 1.4. Az e rendeletben meghatározott vizsgálatok elvégzésekor a következõ elõírásokat kell alkalmazni: 1.4.1. A vizsgálatra és a hibák meghatározására vonatkozó alapszabályok Az 1.1. és az 1.2. pontban meghatározott alapvetõ követelményeket minden egyes vonatkozó befolyásoló mennyiség esetében ellenõrizni kell. Ha errõl a megfelelõ mûszerspecifikus melléklet másként nem rendelkezik, ezeket az alapvetõ követelményeket kell alkalmazni minden egyes befolyásoló mennyiség esetében, a befolyásoló mennyiségek hatását külön-külön kell kiértékelni, úgy, hogy olyankor a többi befolyásoló mennyiséget lehetõleg változatlanul a referenciaértéken kell tartani. A metrológiai vizsgálatokat az egyes befolyásoló mennyiség alkalmazásával egyidejûleg vagy azt követõen kell elvégezni, annak függvényében, hogy melyik körülmény felel meg a mûszer azon rendes mûködési állapotának, amikor a befolyásoló mennyiség nagy valószínûséggel jelen van. 1.4.2. Környezeti páratartalom – Attól az éghajlati környezettõl függõen, amelyben a mûszert használni kívánják, a tartós nedves-meleg (nem kicsapódó páratartalom) vagy a ciklikus nedves-melegállóságot (kicsapódó páratartalom) vizsgálat elvégzése szükséges. – A ciklikus nedves-meleg vizsgálat akkor szükséges, ha a párakicsapódás meghatározó, illetve ha a légcsere hatása miatt a vízgõz párolgása felgyorsul. Olyan üzemi feltételek esetében, ahol a nem kicsapódó páratartalom a meghatározó tényezõ, a tartós nedves-meleg vizsgálat szükséges. 2. Reprodukálhatóság Ugyanazon mérendõ mennyiségnek más helyen vagy más felhasználó esetében való megmérése, amennyiben valamennyi további feltétel változatlan marad, az egymást követõ méréseknek közel egyezõ eredményeket kell mutatniuk. A mérési eredmények közötti különbség az MPE-vel összevetve kicsi kell legyen.

593

3. Megismételhetõség Ha a mérendõ mennyiség mérését azonos körülmények között megismételjük, az egymást követõ méréseknek közel egyezõ eredményeket kell mutatniuk. A mérési eredmények közötti különbség az MPE-vel összevetve kicsi kell legyen. 4. Érzékelési küszöb és érzékenység A mérõmûszernek kellõen érzékenynek, az érzékelési küszöbnek pedig elég alacsonynak kell lennie a tervezett mérési feladathoz. 5. Tartósság A mérõmûszert úgy kell megtervezni, hogy az a gyártó által megadott ideig biztosítsa metrológiai jellemzõinek megfelelõ stabilitását, amennyiben a mûszert a rendeletetésének megfelelõ környezeti feltételek mellett, a gyártó utasításai szerint helyezik üzembe, tartják karban és üzemeltetik. 6. Megbízhatóság A mérõmûszert úgy kell megtervezni, hogy lehetõség szerint mérsékelni tudja az olyan hibák hatását, amelyek pontatlan mérési eredményhez vezetnének, kivéve azt az esetet, amikor egy ilyen hiba egyértelmûen fennáll. 7. Alkalmasság 7.1. A mérõmûszer esetében nem megengedett az olyan mûszaki tulajdonság, amely megkönnyítheti a mûszer használatával való visszaéléseket, ugyanakkor a véletlen helytelen használat eshetõségét a lehetõ legkisebbre kell csökkenteni. 7.2. A mérõmûszernek a gyakorlati mûködési feltételek figyelembevételével alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerû használatra, és a rendeltetésszerû használat a pontos mérési eredmény érdekében sem támaszthat ésszerûtlen követelményeket a felhasználóval szemben. 7.3. A szabályozott tartományon kívül esõ áramlások vagy áramok esetében a közüzemi mérõmûszer mérési hibája nem mutathat indokolatlan mértékû egyoldalú eltérést. 7.4. Ha a mérõmûszert a mérendõ mennyiség idõben állandó értékeinek mérésére tervezték, a mérõmûszernek érzéketlennek kell lennie a mérendõ mennyiség kisebb ingadozásaira, illetve ilyen esetben a mûszernek a jelenség elõfordulását jeleznie kell. 7.5. A mérõmûszernek szilárdnak és anyagának alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerû használat körülményei közötti mûködésre. 7.6. A mérõmûszer kialakításának lehetõvé kell tennie a mérési feladatok ellenõrzését a mûszer forgalomba hoza-

594


talát és üzembe helyezését követõen. Ha szükséges, a mûszernek tartalmaznia kell az ellenõrzéshez elengedhetetlen különleges felszerelést vagy szoftvert. A vizsgálati eljárást a felhasználói kézikönyvnek kell tartalmaznia. Ha a mérõeszközhöz tartozó szoftver a mérési funkción túl egyéb feladatokat is ellát, a metrológiai jellemzõk szempontjából lényeges szoftvernek jól azonosíthatónak kell lennie, és arra a társított szoftver bármilyen hatása nem megengedett. 8. Beavatkozás elleni védelem 8.1. A mérõmûszer metrológiai jellemzõinek megváltoztatása nem megengedett mérõmûszernek másik eszközhöz történõ csatlakoztatásával, a csatlakoztatott eszköz bármilyen jellemzõjével, illetve a mérõmûszerrel kommunikáló távvezérlõ eszközzel. 8.2. A metrológiai jellemzõk szempontjából meghatározó szerkezeti elemet úgy kell kialakítani, hogy megfelelõ védelemmel rendelkezzen. A tervezett biztonsági intézkedéseknek lehetõvé kell tenniük az esetleges beavatkozások bizonyítását. 8.3. A metrológiai jellemzõk szempontjából meghatározó szoftver egyértelmûen azonosítható kell legyen, és megfelelõ védelemmel kell ellátni. A mérõmûszernek lehetõvé kell tennie a szoftver egyszerû azonosítását. A beavatkozásra utaló bizonyítéknak megfelelõ idõtartamon keresztül rendelkezésre kell állnia.

5. szám

– arra vonatkozó tájékoztató, hogy a metrológiai eredményeket szolgáltató kiegészítõ eszközök megfelelnek-e az e rendeletben elõírt metrológiai ellenõrzésre vonatkozó rendelkezéseinek. 9.2. A megfelelõ információk feltüntetéséhez túl kicsi, illetve túl érzékeny szerkezetû mûszer esetében, ha van, a csomagolást, illetve az e rendeletben elõírt kísérõ dokumentumokat kell a megfelelõ jelöléssel ellátni. 9.3. A mûszerhez mellékelni kell a mûködésére vonatkozó tájékoztatót, kivéve, ha ez a mérõmûszer egyszerûsége következtében szükségtelen. A tájékoztatónak könnyen érthetõnek kell lennie, és adott esetben tartalmaznia kell a következõket: – elõírt mûködési feltételek; – a mechanikai környezet és az elektromágneses környezet osztálya; – alsó és felsõ hõmérsékleti határértékek, a páralecsapódás lehetõsége, szabadtéri vagy beltéri használat; – üzembe helyezési, karbantartási, javítási, valamint a megengedett beállításokra vonatkozó utasítások; – a helyes mûködtetésre és az esetleges különleges használati feltételekre vonatkozó utasítások; – az illesztõ egységekkel, részegységekkel vagy mérõmûszerekkel való kompatibilitás. 9.4. Az egy helyszínen vagy közüzemi mérés céljából üzemeltetett megegyezõ mûszerek csoportjához nem szükséges külön felhasználói kézikönyvet mellékelni minden készülékhez.

8.4. A mérési adatokat, a metrológiai jellemzõk szempontjából meghatározó szoftvert, a metrológiai szempontból fontos, tárolt vagy továbbított paramétereket a szándékos vagy véletlen beavatkozással szemben megfelelõ módon védeni kell.

9.5. A mûszerspecifikus mellékletek eltérõ rendelkezései hiányában a mért értékre vonatkozó skála osztásértéke 1×10n, 2×10n, illetve 5×10n formátumú kell, hogy legyen, ahol az n egész szám vagy nulla. A mértékegységet vagy annak jelét a számérték közelében kell feltüntetni.

8.5. A közüzemi mérõmûszer esetében a fogyasztott teljes mennyiséget megjelenítõ kijelzõ, illetve az elfogyasztott teljes mennyiség megállapítására szolgáló kijelzõ, és a díjfizetés alapjául szolgáló teljes vagy részleges adat nullára való visszaállítása a használat során nem megengedett.

9.6. A mérték esetében a névleges értéket vagy skálát kell feltüntetni, a használt mértékegységgel együtt.

9. A mûszeren szereplõ, illetve a mûszert kísérõ információk 9.1. A mérõmûszeren a következõ jelöléseknek és feliratoknak kell szerepelniük: – a gyártó márkajele vagy neve; – a mûszer pontosságára vonatkozó információk, valamint, adott esetben – a használati feltételekre vonatkozó információk; – a mérési határ; – a mérési tartomány; – azonosító jel; – az EK-típusvizsgálati tanúsítvány vagy az EK-tervvizsgálati tanúsítvány száma;

9.7. A mértékegységeknek és a mértékegységek jelöléseinek összhangban kell lenniük a mértékegységekrõl és azok jelölésérõl szóló jogszabályok rendelkezéseivel. 9.8. A követelményekben elõírt valamennyi jelölésnek és feliratnak jól láthatónak, le nem törölhetõnek, egyértelmûnek és át nem helyezhetõnek kell lennie. 10. A mérési eredmény kijelzése 10.1. A mérési eredményt kijelzõn vagy nyomtatott formában kell jelezni. 10.2. Az eredmény jelzésének minden esetben jól láthatónak, egyértelmûnek kell lennie, és azt olyan jelölésekkel és megjegyzésekkel kell kiegészíteni, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a felhasználó tájékozódhasson az eredmény jellegérõl. Lehetõvé kell tenni a kijelzett érték jó olvashatóságát rendes mûködési feltételek között. Kiegészí-

5. szám


tõ jelzések megjelentetése is lehetséges, ha azok nem téveszthetõk össze a metrológiailag ellenõrzött jelölésekkel. 10.3. Adattárolás esetében a nyomtatásnak vagy a rögzített adatnak jól olvashatónak és törölhetetlennek kell lennie. 10.4. A közvetlen értékesítési ügyletek számára szánt mérõmûszert úgy kell kialakítani, hogy rendeltetésszerû mûködés közben a mérési eredmény az ügyletben részt vevõ mindkét fél számára jól látható legyen. Ha a közvetlen értékesítéskor egy a fogyasztónak átadott jegy döntõ hatású, és azt e rendelet vonatkozó követelményeinek meg nem felelõ kiegészítõ eszközzel készítették, az erre utaló tájékoztatást a jegyen fel kell tüntetni.

595

kötelezettségeket, valamint biztosítja és kijelenti, hogy az érintett mérõmûszerek megfelelnek e rendelet vonatkozó követelményeinek. Mûszaki dokumentáció 2. A gyártó a 10. §-ban meghatározottaknak megfelelõen elkészíti a mûszaki dokumentációt. A dokumentáció lehetõvé teszi a mûszer megfelelõség-értékelését e rendelet vonatkozó követelményei szerint. A dokumentáció az értékelés szempontjából szükséges mértékben részletezi a mûszer konstrukcióját, gyártását és mûködését.

10.5. Függetlenül attól, hogy a közüzemi mérési célokra szánt mérõmûszer távleolvasásra alkalmas-e, azt minden körülmények között el kell látni olyan metrológiailag ellenõrzött kijelzõvel, amely lehetõvé teszi a fogyasztónak a segédeszközök használata nélküli leolvasást. E kijelzõn megjelenõ érték a fizetendõ díj alapját képezõ mérési eredmény.

3. A gyártó gondoskodik arról, hogy a mûszaki dokumentáció az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított tíz éven keresztül az illetékes hatóságok rendelkezésére álljon.

11. Az adatok további feldolgozása kereskedelmi ügylet lebonyolítására

4. A gyártó minden intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a gyártott mûszerek megfeleljenek e rendelet vonatkozó követelményeinek.

11.1. A közüzemi mérõmûszerektõl eltérõ egyéb mérõmûszereknek idõtálló módon kell az adott ügylet azonosítására alkalmas információkkal kísért mérési eredményt rögzíteni, amennyiben: – a mérés nem megismételhetõ, és – a mérõmûszer rendeltetésszerû használata általában az ügyletben részt vevõ felek egyikének távollétében történik. 11.2. A mérés befejeztével igény szerint bármikor rendelkezésre kell tudni bocsátani a mérési eredmény idõtálló tanúsítását, valamint az ügylet azonosítására alkalmas információkat. 12. Megfelelõség-értékelés A mérõmûszert úgy kell kialakítani, hogy lehetõvé tegye az e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelõség teljes értékelését.

2. melléklet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelethez Belsõ gyártásellenõrzésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat (A modul) 1. A „belsõ gyártásellenõrzésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat” olyan megfelelõség-értékelési eljárás, amellyel a gyártó teljesíti e mellékletben meghatározott

Gyártás

A megfelelõségrõl szóló írásos nyilatkozat 5.1. A gyártó CE-jelöléssel és kiegészítõ metrológiai jelöléssel lát el minden olyan mérõmûszert, amely teljesíti e rendelet vonatkozó követelményeit. 5.2. Megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani a mûszermodellrõl, és a nyilatkozatot az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül hozzáférhetõvé kell tenni az illetékes hatóságok számára. A megfelelõségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt a mûszermodellt, amelyrõl kiállították. Minden egyes forgalomba hozott mérõmûszert el kell látni a nyilatkozat egy példányával. Ezt a követelményt azonban úgy is lehet értelmezni, hogy amikor egyetlen felhasználó részére szállítanak nagyszámú mûszert, a követelmény egyedi mûszerek helyett egy-egy tételre vagy szállítmányra vonatkozik. Meghatalmazott képviselõ 6. A gyártónak a 3. és az 5.2. pont szerinti kötelezettségeit a gyártó nevében és felelõsségére meghatalmazott képviselõje is teljesítheti. Ha a gyártó a Közösségben sem székhellyel, sem pedig meghatalmazott képviselõvel nem rendelkezik, a 3. és az 5.2. pont szerinti kötelezettségek teljesítéséért a mûszer forgalmazója felel.

596

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. melléklet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelethez

Belsõ gyártásellenõrzésen és a bejelentett szervezet által végzett termékvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (A1 modul) 1. A „belsõ gyártásellenõrzésen és a bejelentett szervezet által végzett termékvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat” olyan megfelelõség-értékelési eljárás, amellyel a gyártó teljesíti e mellékletben meghatározott kötelezettségeket, valamint biztosítja és kijelenti, hogy az érintett mérõmûszerek megfelelnek e rendelet vonatkozó követelményeinek. Mûszaki dokumentáció 2. A gyártó a 10. §-ban meghatározottaknak megfelelõen elkészíti a mûszaki dokumentációt. A dokumentáció lehetõvé teszi a mûszer megfelelõség-értékelését e rendelet vonatkozó követelményei szerint. A dokumentáció az értékelés szempontjából szükséges mértékben részletezi a mûszer konstrukcióját, gyártását és mûködését. 3. A gyártó gondoskodik arról, hogy a mûszaki dokumentáció az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított tíz éven keresztül az illetékes hatóságok rendelkezésére álljon. Gyártás 4. A gyártó megtesz minden olyan intézkedést, amely szükséges ahhoz, hogy biztosítsa az általa gyártott mûszernek e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelését. Termékellenõrzések 5. A termékellenõrzéseket a gyártó által választott bejelentett szervezet végzi vagy végezteti el az általa meghatározott megfelelõ idõközönként a belsõ termékellenõrzés minõségének vizsgálata céljából, figyelembe véve többek között a mûszer technológiai komplexitását és a termelés mennyiségét. A forgalomba hozatal elõtt a bejelentett szervezet által a végsõ termékekbõl vett megfelelõ mintát megvizsgálják, és elvégzik a 13. §-ban meghatározott dokumentum(ok)ban megjelölt, vagy az azokkal egyenértékû vizsgálatokat annak ellenõrzése céljából, hogy a termék megfelel-e e rendelet vonatkozó követelményeinek. Az elõírt dokumentum hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt az elvégzendõ vizsgálatról.

5. szám

Ha a mintában jelentõs számú mûszer nem felel meg az elfogadható minõségi szintnek, a bejelentett szervezet megteszi a szükséges intézkedéseket. Írásos nyilatkozat a megfelelõségrõl 6.1. A gyártó CE-jelöléssel, kiegészítõ metrológiai jelöléssel, valamint az 5. pontban meghatározott bejelentett szervezet felelõsségére annak azonosítási számával lát el minden olyan mérõmûszert, amely teljesíti e rendelet vonatkozó követelményeit. 6.2. Megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani minden egyes mûszermodellrõl, és gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozat az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álljon. A megfelelõségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt a mûszermodellt, amelyrõl kiállították. Minden egyes forgalomba hozott mérõmûszert el kell látni a nyilatkozat egy példányával. Ezt a követelményt azonban úgy is lehet értelmezni, hogy amikor egyetlen felhasználó részére szállítanak nagyszámú mûszert, a követelmény egyedi mûszerek helyett egy-egy tételre vagy szállítmányra vonatkozik. Meghatalmazott képviselõ 7. A gyártónak a 3. és a 6.2. pont szerinti kötelezettségeit a gyártó nevében és felelõsségére meghatalmazott képviselõje is teljesítheti. Ha a gyártó a Közösségben sem székhellyel, sem pedig meghatalmazott képviselõvel nem rendelkezik, a 3. és az 6.2. pont szerinti kötelezettségek teljesítéséért a mûszer forgalmazója felel.

4. melléklet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelethez Típusvizsgálat (B modul) 1. A „típusvizsgálat” olyan megfelelõség-értékelési eljárás, melynek során a bejelentett szervezet megvizsgálja a mérõmûszer mûszaki tervét, valamint biztosítja és kijelenti, hogy a mûszaki terv megfelel e rendelet vonatkozó követelményeinek. 2. A típusvizsgálatot a következõ módszerek bármelyikével el lehet végezni. A bejelentett szervezet dönt a megfelelõ módszerrõl és a vizsgálathoz szükséges mintadarabokról: a) a teljes mérõmûszer olyan mintadarabjának vizsgálata, amely a tervezett gyártás szempontjából reprezentatív; b) a mérõmûszer egy vagy több olyan lényeges része mintadarabjának vizsgálata, amely a tervezett gyártás szempontjából reprezentatív, a mérõmûszer egyéb részei

5. szám


esetében pedig a mûszaki tervek megfelelõségének értékelése a 3. pontban meghatározott mûszaki dokumentáció és alátámasztó bizonyítékok vizsgálatával; c) a mérõmûszerre vonatkozó mûszaki tervek megfelelõségének értékelése a 3. pontban írt mûszaki dokumentáció és alátámasztó bizonyítékok vizsgálatával, mintadarab vizsgálata nélkül; 3. A típusvizsgálat iránti kérelmet a gyártó a választása szerinti bejelentett szervezetnek nyújtja be. A kérelem a következõket tartalmazza: – a gyártó neve és címe, illetve amennyiben a kérelmet a meghatalmazott képviselõ nyújtotta be, akkor annak neve és címe is; – írásos nyilatkozat arról, hogy ugyanilyen tárgyú kérelmet nem nyújtottak be másik bejelentett szervezethez; – a 10. § szerinti mûszaki dokumentáció. A dokumentációnak lehetõvé kell tennie annak értékelését, hogy a mûszer megfelel-e e rendelet vonatkozó követelményeinek. A dokumentáció az értékelés szempontjából szükséges mértékben részletezi a mûszer konstrukcióját, gyártását és mûködését; – a tervezett gyártás szempontjából reprezentatív mintadarabok, a bejelentett szervezet igénye szerint; – a mûszaki terv megfelelõségét alátámasztó bizonyíték a mérõmûszer azon részei esetében, amelyekbõl nincs szükség mintadarabra. A bizonyítéknak utalnia kell minden olyan vonatkozó dokumentumra, amelyet alkalmaztak, különösen amennyiben a 13. §-ban meghatározott vonatkozó dokumentumokat nem teljes mértékben alkalmazták, továbbá szükség esetén a bizonyítéknak tartalmaznia kell a gyártó megfelelõ laboratóriuma, illetve a gyártó nevében és felelõsségére eljáró egyéb vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálatok eredményeit. 4. A bejelentett szervezet A mintadarabok tekintetében: 4.1. megvizsgálja a mûszaki dokumentációt, tanúsítja, hogy a mintadarabokat annak megfelelõen állították elõ, és azonosítja azokat az elemeket, amelyeket a 13. §-ban meghatározott dokumentumok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban terveztek, továbbá azonosítja azokat az elemeket is, amelyeket az említett dokumentumok vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása nélkül terveztek; 4.2. elvégzi vagy elvégezteti azokat a megfelelõ vizsgálatokat és próbákat, amelyek annak ellenõrzésére szolgálnak, hogy amennyiben a gyártó a 13. §-ban meghatározott vonatkozó dokumentumokban rögzített megoldások alkalmazása mellett döntött, ezeket a megoldásokat megfelelõen alkalmazták-e; 4.3. elvégzi vagy elvégezteti azokat a megfelelõ vizsgálatokat és próbákat, amelyek annak ellenõrzésére szolgálnak, hogy amennyiben a gyártó a 13. §-ban meghatározott vonatkozó dokumentumokban rögzített megoldások

597

figyelmen kívül hagyása mellett döntött, a gyártó által alkalmazott megoldások megfelelnek-e e rendelet vonatkozó alapvetõ követelményeinek; 4.4. egyezteti a kérelmezõvel a vizsgálatok és próbák elvégzésének helyszínét. A mérõmûszer egyéb részei tekintetében: 4.5. megvizsgálja a mûszaki dokumentációt és a csatolt bizonyítékokat annak érdekében, hogy értékelje a mérõmûszer egyéb részei mûszaki terveinek megfelelõségét. A gyártási folyamat tekintetében: 4.6. megvizsgálja a mûszaki dokumentációt annak érdekében, hogy meggyõzõdjön arról, hogy a gyártó rendelkezik az egységes gyártásra alkalmas eszközökkel. 5.1. A bejelentett szervezet olyan értékelõ jelentést készít, amely a 4. ponttal összhangban folytatott tevékenységeket, illetve ezek eredményét rögzíti. A 12. § 8. pontjának sérelme nélkül a bejelentett szervezet kizárólag a gyártó beleegyezésével teheti közzé e jelentés tartalmát vagy annak egyes részeit. 5.2. Ha a mûszaki terv megfelel e rendelet adott mérõmûszerre vonatkozó követelményeinek, a bejelentett szervezet EK-típusvizsgálati tanúsítványt állít ki a gyártó részére. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a gyártó, illetve adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselõjének nevét és címét, továbbá a vizsgálat következtetéseit, a tanúsítvány érvényességének feltételeit (ha van ilyen), valamint a mûszer azonosításához szükséges adatokat. A tanúsítványhoz egy vagy több melléklet csatolható. A tanúsítvány és a mellékletek tartalmazzák a megfelelõség-értékelésre és a használat közbeni ellenõrzésre vonatkozó valamennyi információt. Annak értékelésére, hogy a gyártott mûszerek a megfelelõ eszközökkel való beszabályozás után metrológiai jellemzõik reprodukálhatósága tekintetében megfelelnek-e a vizsgált típusnak, a tanúsítvány tartalma különösen a következõkre terjed ki: – a mûszertípus metrológiai jellemzõi; – a mûszer sértetlenségének biztosításához szükséges intézkedések (bélyegzés, szoftverazonosító stb.); – a mûszer azonosításához és a típus-megfelelõség külsõ vizuális ellenõrzéséhez szükséges egyéb elemekre vonatkozó információk; – adott esetben a legyártott mûszerek jellemzõinek hitelesítéséhez szükséges további részletes információk; – részegységek esetében a más részegységekkel vagy mérõmûszerekkel való kompatibilitás biztosításához szükséges valamennyi szükséges információ. A tanúsítvány a kiállításától számított tíz évig érvényes, és újabb tízéves idõtartamokra megújítható. 5.3. A bejelentett szervezet mindezekrõl értékelõ jelentést készít, és gondoskodik arról, hogy a jelentés az illetékes hatóság rendelkezésére álljon.

598


5. szám

6. A gyártónak értesítenie kell az EK-típusvizsgálati tanúsítványra vonatkozó mûszaki dokumentációt birtokló bejelentett szervezetet a mûszeren végrehajtott minden olyan módosításról, amely befolyásolhatja a mûszer alapvetõ követelményeknek való megfelelõségét, illetve a tanúsítvány érvényességének feltételeit. Az ilyen módosítás az eredeti EK-típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítése formájában újabb jóváhagyást tesz szükségessé.

leljen az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek.

7. Minden egyes bejelentett szervezet haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot a következõkrõl: – a kiállított EK-típusvizsgálati tanúsítványok és ezek mellékletei; – a már kiállított tanúsítványokhoz kapcsolódó kiegészítések és módosítások. Minden egyes bejelentett szervezet haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot az EK-típusvizsgálati tanúsítványok visszavonásáról.

3.2. Megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani minden egyes mûszermodellrõl és gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozat az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álljon. A megfelelõségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt a mûszermodellt, amelyrõl kiállították. Minden egyes forgalomba hozott mérõmûszert el kell látni a nyilatkozat egy példányával. Ezt a követelményt azonban úgy is lehet értelmezni, hogy amikor egyetlen felhasználó részére szállítanak nagyszámú mûszert, a követelmény egyedi mûszerek helyett egy-egy tételre vagy szállítmányra vonatkozik.

8. A gyártónak az utolsó mérõmûszer gyártási idõpontjától számított 10 évig meg kell õriznie az EK-típusvizsgálati tanúsítványnak, a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek, valamint a mûszaki dokumentációnak egy-egy példányát. 9. A gyártó meghatalmazott képviselõje is benyújthatja a 3. pont szerinti kérelmet, és eleget tehet a 6. és 8. pontban írt követelményeknek. Ha a gyártó a Közösségben sem székhellyel, sem pedig meghatalmazott képviselõvel nem rendelkezik, a mûszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásáért a gyártó által kijelölt személy felel.

Írásos nyilatkozat a megfelelõségrõl 3.1. A gyártó CE-jelöléssel és kiegészítõ metrológiai jelöléssel lát el minden olyan mérõmûszert, amely megfelel az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek.

Meghatalmazott képviselõ 4. A gyártónak a 3.2. pont szerinti kötelezettségeit a gyártó nevében és felelõsségére meghatalmazott képviselõje is teljesítheti. Ha a gyártó a Közösségben sem székhellyel, sem pedig meghatalmazott képviselõvel nem rendelkezik, a 3.2. pontban írt kötelezettségek teljesítéséért a mûszer forgalmazója felel.

6. melléklet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelethez

5. melléklet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelethez Belsõ gyártásellenõrzésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat

Belsõ gyártásellenõrzésen és a bejelentett szervezet által végzett termékvizsgálaton alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (C1 modul)

(C modul) 1. A „belsõ gyártásellenõrzésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat” olyan megfelelõség-értékelési eljárás, amellyel a gyártó teljesíti az e mellékletben meghatározott kötelezettségeket, valamint biztosítja és kijelenti, hogy az érintett mérõmûszerek megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek. Gyártás 2. A gyártó minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a gyártott mûszer megfe-

1. A „belsõ gyártásellenõrzésen és a bejelentett szervezet által végzett termékvizsgálaton alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat” olyan megfelelõség-értékelési eljárás, amellyel a gyártó teljesíti az e mellékletben meghatározott kötelezettségeket, valamint biztosítja és kijelenti, hogy az érintett mérõmûszerek megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek. Gyártás 2. A gyártó minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a gyártott mûszer megfe-

5. szám


leljen az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek. Termékellenõrzés 3. A termékellenõrzéseket a gyártó által választott bejelentett szervezet végzi vagy végezteti el az általa meghatározott megfelelõ idõközönként a belsõ termékellenõrzés minõségének vizsgálata céljából, figyelembe véve többek között a mûszer mûszaki komplexitását és a termelés mennyiségét. A forgalomba hozatal elõtt a bejelentett szervezet által a végsõ termékekbõl vett megfelelõ mintát megvizsgálják, és elvégzik a 13. §-ban meghatározott vonatkozó dokumentumokban megjelölt, vagy az azokkal egyenértékû vizsgálatokat annak ellenõrzése céljából, hogy a termék megfelel-e az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek. Az elõírt dokumentum hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt az elvégzendõ vizsgálatról. Abban az esetben, ha a mintában jelentõs számú mûszer nem felel meg az elfogadható minõségi szintnek, a bejelentett szervezet megteszi a szükséges intézkedéseket.

599

7. melléklet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelethez A gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (D modul) 1. A „gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat” olyan megfelelõség-értékelési eljárás, amellyel a gyártó teljesíti az e mellékletben meghatározott kötelezettségeket, valamint biztosítja és kijelenti, hogy az érintett mérõmûszerek megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek. Gyártás 2. A gyártó a 3. pontban meghatározottak szerinti jóváhagyott minõségirányítási rendszert alkalmazza az érintett mérõmûszer gyártása, végsõ termékellenõrzése és vizsgálata során, a gyártó továbbá a 4. pontban meghatározottak szerinti felügyelet alá tartozik. Minõségirányítási rendszer

Írásos nyilatkozat a megfelelõségrõl 4.1. A gyártó CE-jelöléssel és kiegészítõ metrológiai jelöléssel, valamint a 3. pontban írt bejelentett szervezet felelõsségére annak azonosítási számával lát el minden olyan mérõmûszert, amely megfelel az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek. 4.2. Megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani minden egyes mûszermodellrõl, és gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozat az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álljon. A megfelelõségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt a mûszermodellt, amelyrõl kiállították. Minden egyes forgalomba hozott mérõmûszert el kell látni a nyilatkozat egy példányával. Ezt a követelményt azonban úgy is lehet értelmezni, hogy amikor egyetlen felhasználó részére szállítanak nagyszámú mûszert, a követelmény egyedi mûszerek helyett egy-egy tételre vagy szállítmányra vonatkozik. Meghatalmazott képviselõ 5. A gyártónak a 4.2. pont szerinti kötelezettségeit a gyártó nevében és felelõsségére meghatalmazott képviselõje is teljesítheti. Ha a gyártó a Közösségben sem székhellyel, sem pedig meghatalmazott képviselõvel nem rendelkezik, a 4.2. pont szerinti kötelezettségek teljesítéséért a mûszer forgalmazója felel.

3.1. A gyártó a minõségirányítási rendszer értékelése érdekében a választása szerinti bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania. A kérelem a következõket tartalmazza: – a tervezett mûszerkategóriára vonatkozó valamennyi fontos információ; – a minõségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció; – a jóváhagyott típus mûszaki dokumentációja és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány egy példánya. 3.2. A minõségirányítási rendszer biztosítja, hogy a mûszerek megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek. A gyártó által bevezetett valamennyi alapfogalmat, követelményt és rendelkezést írásos politikák, eljárások és utasítások formájában rendszeresen és rendezett módon dokumentálni kell. A minõségirányítási rendszer e dokumentációjának lehetõvé kell tennie a minõségirányítási programok, tervek, kézikönyvek és nyilvántartások egységes értelmezését. A dokumentációnak különösen a következõ információk megfelelõ leírását kell tartalmaznia: – a minõségi célkitûzések, a szervezeti struktúra, valamint a vezetésnek a termék minõségével kapcsolatos kötelezettsége és hatáskörei; – a használt gyártási, minõségellenõrzési és minõségbiztosítási technológiák, eljárások és rendszeres tevékenységek; – a gyártás elõtt, alatt és után elvégzendõ vizsgálatok és tesztek, valamint azok elvégzésének gyakorisága;

600


– a minõségi nyilvántartások, ezen belül különösen a vizsgálati jelentések és tesztadatok, kalibrálási adatok, jelentések az érintett személyzet képesítésérõl stb.; – a kívánt termékminõség elérésének és a minõségirányítási rendszer hatékony mûködésének megfigyelésére szolgáló eszközök. 3.3. A bejelentett szervezet értékeli a minõségirányítási rendszert annak megállapítása céljából, hogy az megfelel-e a 3.2. pont szerinti követelményeknek. A bejelentett szervezet vélelmezi e követelményeknek való megfelelést az olyan minõségirányítási rendszer tekintetében, amely a vonatkozó harmonizált szabványt alkalmazó nemzeti szabvány megfelelõ elõírásainak a rá való hivatkozás közzétételétõl kezdve megfelel. A minõségirányítási rendszerek területén szerzett tapasztalatok mellett az ellenõrzést végzõ csoportnak megfelelõ tapasztalatokkal kell rendelkeznie a metrológia és a mûszertechnológia területén, valamint ismernie kell e rendelet alkalmazandó követelményeit. Az értékelési eljárásnak ki kell terjednie egy ellenõrzõ látogatásra a gyártó üzemeiben. A döntésrõl értesíteni kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és a döntés okait. 3.4. A gyártó vállalja, hogy megfelelõen teljesíti a jóváhagyott minõségirányítási rendszerbõl származó kötelezettségeit, és a minõségirányítási rendszert megfelelõ és hatékony módon tartja fenn. 3.5. A gyártó a minõségirányítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet értesíti a minõségirányítási rendszert érintõ bármilyen tervezett változtatásról. A bejelentett szervezet értékeli a javasolt változtatásokat, és határoz arról, hogy a megváltoztatott minõségirányítási rendszer megfelel-e a 3.2. pont szerinti követelményeknek, vagy ismételt értékelésre van szükség. A döntésrõl értesítenie kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és a döntés okait. A bejelentett szervezet felelõsségére végzett felügyelet 4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó teljesíti a jóváhagyott minõségirányítási rendszerbõl származó kötelezettségeit. 4.2. A gyártó ellenõrzés céljából lehetõvé teszi a bejelentett szervezet számára a gyártás, a vizsgálat, a tesztelés és a tárolás helyszínére való belépést, valamint rendelkezésére bocsátja az összes szükséges információt, különös tekintettel a következõkre: – a minõségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció; – a minõségirányítási nyilvántartások, így az ellenõrzési jelentések és vizsgálati adatok, kalibrálási adatok, jelentések az érintett személyzet képesítésérõl stb.

5. szám

4.3. A bejelentett szervezet idõszakonként auditálást végez annak biztosítása érdekében, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minõségbiztosítási rendszert, és az ellenõrzési jelentést a gyártó rendelkezésére bocsátja. 4.4. A bejelentett szervezet elõre be nem jelentett látogatást is tehet a gyártónál. E látogatások során a minõségirányítási rendszer megfelelõ mûködésének vizsgálata céljából a bejelentett szervezet szükség szerint termékvizsgálatot végezhet vagy végeztethet. A bejelentett szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja a látogatási jelentést, valamint vizsgálat végzése esetén a vizsgálati jelentést. Írásos nyilatkozat a megfelelõségrõl 5.1. A gyártó CE-jelöléssel és kiegészítõ metrológiai jelöléssel, valamint a 3.1. pontban írt bejelentett szervezet felelõsségére annak azonosítási számával lát el minden olyan mérõmûszert, amely megfelel az EK-típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusnak, valamint teljesíti e rendelet vonatkozó követelményeit. 5.2. Megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani minden egyes mûszermodellrõl, és gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozat az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álljon. A megfelelõségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt a mûszermodellt, amelyrõl kiállították. Minden egyes forgalomba hozott mérõmûszert el kell látni a nyilatkozat egy példányával. Ezt a követelményt azonban úgy is lehet értelmezni, hogy amikor egyetlen felhasználó részére szállítanak nagyszámú mûszert, a követelmény egyedi mûszerek helyett egy-egy tételre vagy szállítmányra vonatkozik. 6. A gyártó gondoskodik arról, hogy az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára a következõk rendelkezésre álljanak: – a 3.1. pont második francia bekezdése szerinti dokumentáció; – a 3.5. pontban írt, jóváhagyott változtatás; – a bejelentett szervezet 3.5., 4.3. és 4.4. pontban írt határozatai és jelentései. 7. Minden egyes bejelentett szervezet idõszakonként az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a jóváhagyott és elutasított minõségirányítási rendszerek jegyzékét, és haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot arról, ha egy minõségirányítási rendszerre vonatkozó jóváhagyást visszavontak. Meghatalmazott képviselõ 8. A gyártónak a 3.1., 3.5., 5.2. és a 6. pont szerinti kötelezettségeit nevében és felelõsségére meghatalmazott képviselõje is teljesítheti.

5. szám


A gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló megfelelõségi nyilatkozat (D1 modul) 1. A „gyártási folyamat minõségbiztosításán alapuló megfelelõségi nyilatkozat” az a megfelelõség-értékelési eljárás, amellyel a gyártó teljesíti az e mellékletben meghatározott kötelezettségeket, valamint biztosítja és kijelenti, hogy az érintett mérõmûszerek megfelelnek e rendelet vonatkozó követelményeinek. Mûszaki dokumentáció 2. A gyártó a 10. §-ban leírtaknak megfelelõen elkészíti a mûszaki dokumentációt. A dokumentáció lehetõvé teszi a mûszernek e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelõsége értékelését. A dokumentáció az értékelés szempontjából szükséges mértékben részletezi a mûszer konstrukcióját és mûködését. 3. A gyártó gondoskodik arról, hogy a mûszaki dokumentáció az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított tíz éven keresztül az illetékes hatóságok rendelkezésére álljon. Gyártás 4. A gyártó az 5. pontban meghatározott jóváhagyott minõségirányítási rendszert alkalmazza az érintett mérõmûszer gyártása, végsõ termékellenõrzése és tesztelése során, a gyártó továbbá a 6. pontban meghatározott felügyelet alá tartozik. Minõségirányítási rendszer 5.1. A gyártónak a minõségirányítási rendszer értékelése érdekében a választása szerinti bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania. A kérelem az alábbi adatokat tartalmazza: – a tervezett mûszerkategóriára vonatkozó valamennyi fontos információ; – a minõségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció; – a 2. pontban írt mûszaki dokumentáció. 5.2. A minõségirányítási rendszer biztosítja, hogy a mûszerek megfelelnek e rendelet vonatkozó követelményeinek. A gyártó által bevezetett valamennyi alapfogalmat, követelményt és rendelkezést írásos politikák, eljárások és utasítások formájában rendszeresen és rendezett módon dokumentálni kell. A minõségirányítási rendszer e dokumentációjának lehetõvé kell tennie a minõségirányítási

601

programok, tervek, kézikönyvek és nyilvántartások egységes értelmezését. A dokumentációnak különösen a következõ információk megfelelõ leírását kell tartalmaznia: – a minõségi célkitûzések, valamint a termék minõségével kapcsolatban a vezetés szervezeti struktúrája, kötelezettségei és hatásköre; – a használt gyártási, minõségellenõrzési és minõségbiztosítási technológiák, eljárások és rendszeres tevékenységek; – a gyártás elõtt, alatt és után végzett vizsgálatok és tesztek, valamint azok gyakorisága; – a minõségirányítási nyilvántartások, beleértve a vizsgálati jelentéseket és tesztadatokat, kalibrálási adatokat, jelentéseket az érintett személyzet képesítésérõl stb.; – a kívánt termékminõség elérésének és a minõségirányítási rendszer hatékony mûködésének megfigyelésére szolgáló eszközök. 5.3. A bejelentett szervezet értékeli a minõségirányítási rendszert annak megállapítása céljából, hogy az megfelel-e az 5.2. pont szerinti követelményeknek. A bejelentett szervezet vélelmezi e követelményeknek való megfelelést az olyan minõségirányítási rendszerek tekintetében, amelyek a vonatkozó harmonizált szabványt alkalmazó nemzeti szabvány megfelelõ elõírásainak a rájuk vonatkozó hivatkozások közzétételétõl kezdve megfelelnek. A minõségirányítási rendszerekben szerzett tapasztalatok mellett az ellenõrzést végzõ csoportnak megfelelõ tapasztalatokkal kell rendelkeznie a vonatkozó metrológia és a mûszertechnológia területén, valamint ismernie kell e rendelet alkalmazandó követelményeit. Az értékelési eljárásnak ki kell terjednie egy ellenõrzõ látogatásra a gyártó üzemeiben. A döntésrõl értesíteni kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és a döntés okait. 5.4. A gyártó vállalja, hogy megfelelõen teljesíti a jóváhagyott minõségirányítási rendszerbõl származó kötelezettségeit, és a minõségirányítási rendszert megfelelõ és hatékony módon tartja fent. 5.5. A gyártó a minõségirányítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet értesíti a minõségirányítási rendszert érintõ bármilyen tervezett változtatásról. A bejelentett szervezet értékeli a javasolt változtatásokat, és határoz arról, hogy a megváltoztatott minõségirányítási rendszer megfelel-e az 5.2. pont szerinti követelményeknek, vagy ismételt értékelésre van szükség. A döntésrõl értesítenie kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és a döntés okait. A bejelentett szervezet felelõsségére végzett felügyelet 6.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó teljesíti a jóváhagyott minõségirányítási rendszerbõl származó kötelezettségeit.

602


6.2. A gyártó vizsgálat céljából lehetõvé teszi a bejelentett szervezet számára a gyártás, az ellenõrzés, a vizsgálat és a raktározás helyszínére való belépést, valamint a bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátja az összes szükséges információt, különös tekintettel a következõkre: – a minõségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció; – a 2. pont szerinti mûszaki dokumentáció; – a minõségirányítási nyilvántartások, így a vizsgálati jelentések és tesztadatok, kalibrálási adatok, jelentések az érintett személyzet képesítésérõl stb.

9. Minden bejelentett szervezet idõszakonként az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a minõségirányítási rendszerekre vonatkozó kiállított és elutasított jóváhagyások jegyzékét, és haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot arról, ha egy minõségirányítási rendszerre vonatkozó jóváhagyást visszavontak. Meghatalmazott képviselõ 10. A gyártónak a 3., 5.1., 5.5., 7.2. és 8. pont szerinti kötelezettségeit nevében és felelõsségére meghatalmazott képviselõje is teljesítheti.

6.3. A bejelentett szervezet idõszakonként auditálást végez annak biztosítása érdekében, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minõségirányítási rendszert, és az ellenõrzési jelentést a gyártó rendelkezésére bocsátja. 6.4. A bejelentett szervezet elõre be nem jelentett látogatást is tehet a gyártónál. E látogatások során a minõségirányítási rendszer megfelelõ mûködésének vizsgálata céljából a bejelentett szervezet szükség szerint termékvizsgálatot végezhet vagy végeztethet. A bejelentett szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja a látogatásról készült jelentést, valamint vizsgálat végzése esetén a vizsgálati jelentést is. Írásos nyilatkozat a megfelelõségrõl 7.1. A gyártó CE-jelöléssel és kiegészítõ metrológiai jelöléssel, valamint az 5.1. pont szerinti bejelentett szervezet felelõsségére annak azonosítási számával lát el minden olyan mérõmûszert, amely teljesíti e rendelet vonatkozó követelményeit. 7.2. Megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani minden egyes mûszermodellrõl, és gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozat az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álljon. A megfelelõségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt a mûszermodellt, amelyrõl kiállították. Minden egyes forgalomba hozott mérõmûszert el kell látni a nyilatkozat egy példányával. Ezt a követelményt azonban úgy is lehet értelmezni, hogy amikor egyetlen felhasználó részére szállítanak nagyszámú mûszert, a követelmény egyedi mûszerek helyett egy-egy tételre vagy szállítmányra vonatkozik. 8. A gyártó gondoskodik arról, hogy az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára a következõk rendelkezésre álljanak: – az 5.1. pont második francia bekezdése szerinti dokumentáció; – az 5.5. pontban írt, jóváhagyott változtatás; – a bejelentett szervezet 5.5., 6.3. és 6.4. pontban írt határozatai és jelentései.

5. szám

9. melléklet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelethez A végsõ termékellenõrzés és termékvizsgálat minõségbiztosításán alapuló típusmegfelelõségi nyilatkozat (E modul) 1. A „végsõ termékellenõrzés és termékvizsgálat minõségbiztosításán alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat” olyan megfelelõség-értékelési eljárás, amellyel a gyártó teljesíti e mellékletben meghatározott kötelezettségeket, valamint biztosítja és kijelenti, hogy az érintett mérõmûszerek megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, továbbá teljesítik e rendelet vonatkozó követelményeit. Gyártás 2. A gyártó a 3. pontban meghatározott jóváhagyott minõségirányítási rendszert alkalmazza az érintett mérõmûszer végsõ termékellenõrzése és vizsgálata során, a gyártó továbbá a 4. pontban meghatározott felügyelet alá tartozik. Minõségirányítási rendszer 3.1. A gyártónak a minõségirányítási rendszer értékelése érdekében a választása szerinti bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania. A kérelem az alábbi adatokat tartalmazza: – a tervezett mûszerkategóriára vonatkozó valamennyi fontos információ; – a minõségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció; – a jóváhagyott típus mûszaki dokumentációja és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány másolata. 3.2. A minõségirányítási rendszer biztosítja, hogy a mûszerek megfeleljenek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek. A gyártó által bevezetett valamennyi alapelemet, követelményt és rendelkezést írásos politikák, eljárások és uta-

5. szám


sítások formájában rendszeresen és rendezett módon dokumentálni kell. A minõségirányítási rendszer e dokumentációjának lehetõvé kell tennie a minõségirányítási programok, tervek, kézikönyvek és nyilvántartások egységes értelmezését. A dokumentációnak különösen a következõ információk megfelelõ leírását kell tartalmaznia: – a minõségi célkitûzések, valamint a termék minõségével kapcsolatban a vezetés szervezeti struktúrája, kötelezettségei és hatásköre; – a gyártás után elvégzendõ vizsgálatok és tesztek; – a minõségi nyilvántartások, úgymint a vizsgálati jelentések és tesztadatok, kalibrálási adatok, jelentések az érintett személyzet képesítésérõl stb.; – a minõségirányítási rendszer hatékony mûködésének megfigyelésére szolgáló eszközök. 3.3. A bejelentett szervezet értékeli a minõségirányítási rendszert annak megállapítása céljából, hogy az megfelel-e a 3.2. pont szerinti követelményeknek. A bejelentett szervezet vélelmezi e követelményeknek való megfelelést az olyan minõségirányítási rendszerek tekintetében, amelyek a vonatkozó harmonizált szabványt honosító nemzeti szabvány megfelelõ elõírásainak a rájuk vonatkozó hivatkozások közzétételétõl kezdve megfelelnek. A minõségirányítási rendszerekben szerzett tapasztalatok mellett az ellenõrzést végzõ csoportnak megfelelõ tapasztalatokkal kell rendelkeznie a metrológia és a mûszertechnológia területén, valamint ismernie kell e rendelet alkalmazandó követelményeit. Az értékelési eljárásnak ki kell terjednie egy ellenõrzõ látogatásra a gyártó üzemeiben. A döntésrõl értesíteni kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és a döntés okait. 3.4. A gyártó vállalja a jóváhagyott minõségirányítási rendszerbõl származó kötelezettségeinek megfelelõ teljesítését, valamint a minõségirányítási rendszer megfelelõ és hatékony fenntartását. 3.5. A gyártó a minõségirányítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet értesíti a minõségirányítási rendszert érintõ bármilyen tervezett változtatásról. A bejelentett szervezet értékeli a javasolt változtatásokat, és határoz arról, hogy a megváltoztatott minõségirányítási rendszer megfelel-e a 3.2. pont szerinti követelményeknek, vagy ismételt értékelésre van szükség. A döntésrõl értesítenie kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és a döntés okait. A bejelentett szervezet felelõsségére végzett felügyelet 4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó teljesíti a jóváhagyott minõségirányítási rendszerbõl származó kötelezettségeit. 4.2. A gyártó lehetõvé teszi a bejelentett szervezet számára az ellenõrzés, a vizsgálat, és a raktározás helyszínére való belépést vizsgálat céljából, valamint a bejelentett

603

szervezet rendelkezésére bocsátja az összes szükséges információt, különös tekintettel az alábbi iratokra: – a minõségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció; – a minõségi nyilvántartások, így a vizsgálati jelentések és tesztadatok, kalibrálási adatok, jelentések az érintett személyzet képesítésérõl stb. 4.3. A bejelentett szervezet idõszakonként ellenõrzést végez annak biztosítása érdekében, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minõségirányítási rendszert, és az ellenõrzési jelentést a gyártó rendelkezésére bocsátja. 4.4. A bejelentett szervezet elõre be nem jelentett látogatást is tehet a gyártónál. E látogatások során a minõségirányítási rendszer megfelelõ mûködésének vizsgálata céljából a bejelentett szervezet szükség szerint termékvizsgálatot végezhet vagy végeztethet. A bejelentett szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja a látogatási jelentést, valamint vizsgálat végzése esetén a vizsgálati jelentést. Írásos nyilatkozat a megfelelõségrõl 5.1. A gyártó CE-jelöléssel és kiegészítõ metrológiai jelöléssel, valamint a 3.1. pontban írt bejelentett szervezet felelõsségére annak azonosítási számával lát el minden olyan mérõmûszert, amely megfelel az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint teljesíti e rendelet vonatkozó követelményeit. 5.2. Megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani minden egyes mûszermodell tekintetében, és gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozat az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álljon. A megfelelõségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt a mûszermodellt, amelyrõl kiállították. Minden egyes forgalomba hozott mérõmûszert el kell látni a nyilatkozat egy példányával. Ezt a követelményt azonban úgy is lehet értelmezni, hogy amikor egyetlen felhasználó részére szállítanak nagyszámú mûszert, a követelmény egyedi mûszerek helyett egy-egy tételre vagy szállítmányra vonatkozik. 6. A gyártó gondoskodik arról, hogy az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára a következõk rendelkezésre álljanak: – a 3.1. pont második francia bekezdésében meghatározott dokumentáció; – a 3.5. pont második alpontjában írt, jóváhagyott változtatás; – a bejelentett szervezetnek a 3.5. pont utolsó alpontjában, valamint a 4.3. és 4.4. pontban meghatározott határozatai és jelentései. 7. Minden egyes bejelentett szervezet idõszakonként az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a minõségirányítási rendszerekre vonatkozó kiállított és elutasított jó-

604


váhagyások jegyzékét, és haladéktalanul értesíti a hatóságot arról, ha egy minõségirányítási rendszerre vonatkozó jóváhagyást visszavontak. Meghatalmazott képviselõ 8. A gyártónak a 3.1., 3.5., 5.2. és 6. pont szerinti kötelezettségeit a gyártó nevében és felelõsségére meghatalmazott képviselõje is teljesítheti.

10. melléklet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelethez A végsõ termékellenõrzés és termékvizsgálat minõségbiztosításán alapuló megfelelõségi nyilatkozat (E1 modul) 1. A „végsõ termékellenõrzés és termékvizsgálat minõségbiztosításán alapuló megfelelõségi nyilatkozat” az a megfelelõség-értékelési eljárás, amellyel a gyártó teljesíti e mellékletben meghatározott kötelezettségeket, valamint biztosítja és kijelenti, hogy az érintett mérõmûszerek összhangban vannak e rendelet vonatkozó követelményeivel. Mûszaki dokumentáció 2. A gyártó a 10. §-ban leírtaknak megfelelõen elkészíti a mûszaki dokumentációt. A dokumentáció lehetõvé teszi a mûszernek e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelõsége értékelését. A dokumentáció az értékelés szempontjából szükséges mértékben érinti a mûszer konstrukcióját, gyártását és mûködését. 3. A gyártó gondoskodik arról, hogy a mûszaki dokumentáció az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok rendelkezésére álljon. Gyártás 4. A gyártó az 5. pontban meghatározott jóváhagyott minõségirányítási rendszert alkalmaz az érintett mérõmûszer végsõ termékellenõrzése és vizsgálata során, a gyártó továbbá a 6. pontban meghatározott felügyelet alá tartozik. Minõségirányítási rendszer 5.1. A gyártónak a minõségirányítási rendszer értékelése érdekében a választása szerinti bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania. A kérelem az alábbi adatokat tartalmazza: – a tervezett mûszerkategóriára vonatkozó valamennyi fontos információ;

5. szám

– a minõségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció; – a 2. pontban írt mûszaki dokumentáció. 5.2. A minõségirányítási rendszer biztosítja, hogy a mûszerek megfeleljenek e rendelet vonatkozó követelményeinek. A gyártó által bevezetett valamennyi alapelemet, követelményt és rendelkezést írásos politikák, eljárások és utasítások formájában rendszeresen és rendezett módon dokumentálni kell. A minõségirányítási rendszer e dokumentációjának lehetõvé kell tennie a minõségirányítási programok, tervek, kézikönyvek és nyilvántartások egységes értelmezését. A dokumentációnak különösen a következõ információk megfelelõ leírását kell tartalmaznia: – a minõségi célkitûzések, valamint a termék minõségével kapcsolatban a vezetés szervezeti struktúrája, kötelezettségei és hatásköre; – a gyártás után elvégzendõ vizsgálatok és tesztek; – a minõségi nyilvántartások, ezen belül különösen a vizsgálati jelentések és tesztadatok, kalibrálási adatok, jelentések az érintett személyzet képesítésérõl stb.; – a minõségirányítási rendszer hatékony mûködésének megfigyelésére szolgáló eszközök. 5.3. A bejelentett szervezet értékeli a minõségirányítási rendszert annak megállapítása céljából, hogy az megfelel-e az 5.2. pont szerinti követelményeknek. A bejelentett szervezet vélelmezi e követelményeknek való megfelelést az olyan minõségirányítási rendszerek tekintetében, amelyek a vonatkozó harmonizált szabványt alkalmazó nemzeti szabvány megfelelõ elõírásainak a rájuk vonatkozó hivatkozások közzétételétõl megfelelnek. A minõségirányítási rendszerekben szerzett tapasztalatok mellett az ellenõrzést végzõ csoportnak megfelelõ tapasztalatokkal kell rendelkeznie a metrológia és a mûszertechnológia területén, valamint ismernie kell e rendelet alkalmazandó követelményeit. Az értékelési eljárásnak ki kell terjednie egy ellenõrzõ látogatásra a gyártó üzemeiben. A döntésrõl értesíteni kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és a döntés okait. 5.4. A gyártó vállalja a jóváhagyott minõségirányítási rendszerbõl származó kötelezettségeinek megfelelõ teljesítését, valamint a minõségirányítási rendszer megfelelõ és hatékony fenntartását. 5.5. A gyártó a minõségirányítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet értesíti a minõségirányítási rendszert érintõ bármilyen tervezett változtatásról. A bejelentett szervezet értékeli a javasolt változtatásokat, és határoz arról, hogy a megváltoztatott minõségirányítási rendszer megfelel-e az 5.2. pont szerinti követelményeknek, vagy ismételt értékelésre van szükség. A döntésrõl értesítenie kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és a döntés okait.

5. szám


A bejelentett szervezet felelõsségére végzett felügyelet 6.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó teljesíti a jóváhagyott minõségirányítási rendszerbõl származó kötelezettségeit. 6.2. A gyártó lehetõvé teszi a bejelentett szervezet számára a gyártás, az ellenõrzés, a vizsgálat és a raktározás helyszínére való belépést ellenõrzés céljából, valamint a szervezet rendelkezésére bocsátja az összes szükséges információt, különös tekintettel az alábbi iratokra: – a minõségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció; – a 2. pontban írt mûszaki dokumentáció; – a minõségi nyilvántartások, így a vizsgálati jelentések és tesztadatok, kalibrálási adatok, jelentések az érintett személyzet képesítésérõl stb.

– az 5.5. pontban említett, jóváhagyott változtatás; – a bejelentett szervezet 5.5., 6.3. és 6.4. pont szerinti határozatai és jelentései. 9. Minden egyes bejelentett szervezet idõszakonként az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a minõségirányítási rendszerekre vonatkozó kiállított és elutasított jóváhagyások jegyzékét, és haladéktalanul értesíti a hatóságot arról, ha egy minõségirányítási rendszerre vonatkozó jóváhagyást visszavontak. Meghatalmazott képviselõ 10. A gyártónak a 3., 5.1., 5.5., 7.2. és 8. pont szerinti kötelezettségeit a gyártó nevében és felelõsségére meghatalmazott képviselõje is teljesítheti.

6.3. A bejelentett szervezet idõszakonként ellenõrzést végez annak biztosítása érdekében, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minõségirányítási rendszert, és az ellenõrzési jelentést a gyártó rendelkezésére bocsátja. 6.4. A bejelentett szervezet elõre be nem jelentett látogatást is tehet a gyártónál. E látogatások során a minõségirányítási rendszer megfelelõ mûködésének vizsgálata céljából a bejelentett szervezet szükség szerint termékvizsgálatot végezhet vagy végeztethet. A bejelentett szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja a látogatási jelentést, valamint vizsgálat végzése esetén a vizsgálati jelentést. Írásos nyilatkozat a megfelelõségrõl 7.1. A gyártó „CE” jelöléssel és kiegészítõ metrológiai jelöléssel, valamint az 5.1. pontban írt bejelentett szervezet felelõsségére annak azonosítási számával lát el minden olyan mérõmûszert, amely teljesíti e rendelet vonatkozó követelményeit. 7.2. Megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani minden egyes mûszermodell tekintetében, és gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozat az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álljon. A megfelelõségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt a mûszermodellt, amelyrõl kiállították. Minden egyes forgalomba hozott mérõmûszert el kell látni a nyilatkozat egy példányával. Ezt a követelményt azonban úgy is lehet értelmezni, hogy amikor egyetlen felhasználó részére szállítanak nagyszámú mûszert, a követelmény egyedi mûszerek helyett egy-egy tételre vagy szállítmányra vonatkozik. 8. A gyártó gondoskodik arról, hogy az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára a következõk rendelkezésre álljanak: – az 5.1. pont második francia bekezdése szerinti dokumentáció;

605

11. melléklet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelethez Termékhitelesítésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat (F modul) 1. A „termékhitelesítésen alapuló típus-megfelelõségi nyilatkozat” olyan megfelelõség-értékelési eljárás, amellyel a gyártó teljesíti e mellékletben meghatározott kötelezettségeket, és biztosítja és kijelenti, hogy a 3. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó mérõmûszerek megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és teljesítik e rendelet vonatkozó követelményeit. Gyártás 2. A gyártó minden intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a gyártott mûszerek megfeleljenek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek. Hitelesítés 3. A megfelelõ vizsgálatokat és teszteket a gyártó által kiválasztott bejelentett szervezet végzi vagy végezteti el annak ellenõrzése céljából, hogy a mûszerek megfelelnek-e az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek. A metrológiai követelményeknek való megfelelés ellenõrzését szolgáló vizsgálatokat és teszteket a gyártó döntésétõl függõen vagy a 4. pontban meghatározott módon, valamennyi mûszer vizsgálatával és tesztelésével, vagy pedig az 5. pontban meghatározott módon, a mûszerek sta-

606


tisztikai alapon történõ vizsgálatával és tesztelésével kell elvégezni. 4. A metrológiai követelményeknek való megfelelés hitelesítése valamennyi mûszer vizsgálatával és tesztelésével 4.1. Minden mûszert egyedileg kell megvizsgálni, és a 13. §-ban elõírt, vonatkozó dokumentumokban meghatározott megfelelõ teszteket, vagy azokkal egyenértékû teszteket kell elvégezni annak érdekében, hogy hitelesítsék a rájuk meghatározott metrológiai követelményeknek való megfelelésüket. A 13. §-ban elõírt, vonatkozó dokumentum hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt az elvégzendõ tesztekrõl. 4.2. A bejelentett szervezet megfelelõségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatok és tesztek tekintetében, és minden egyes jóváhagyott mûszeren feltünteti azonosítószámát, vagy saját felelõsségére gondoskodik annak feltüntetésérõl. A gyártó gondoskodik arról, hogy a megfelelõségi tanúsítványok a mûszer hitelesítésének idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok ellenõrzései számára rendelkezésre álljanak. 5. A metrológiai követelményeknek való megfelelés statisztikai hitelesítése 5.1. A gyártó megtesz minden intézkedést annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa minden legyártott tétel egységességét, és az általa gyártott mûszereket hitelesítés céljából egységes tételek formájában nyújtja be. 5.2. Az 5.3. pont követelményei szerint minden egyes tételbõl véletlenszerûen kell mintát venni. A mintában szereplõ minden egyes mûszert egyedileg kell megvizsgálni, és azokon a rájuk vonatkozó metrológiai követelményeknek való megfelelésük megállapítására irányuló, a 13. §-ban meghatározott, vonatkozó dokumentumokban írt teszteket vagy azokkal egyenértékû teszteket kell elvégezni a tétel elfogadása vagy elutasítása tárgyában történõ döntés érdekében. A vonatkozó dokumentum hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt az elvégzendõ tesztekrõl. 5.3. A statisztikai eljárásnak a következõ követelményeknek kell megfelelnie: A statisztikai ellenõrzés a jellemzõ jegyeken alapul. A mintavételi rendszernek (tervnek) biztosítania kell: – egy 95%-os elfogadási valószínûségnek megfelelõ minõségszintet, kevesebb, mint 1%-os nem-megfelelés mellett, – egy 5%-os elfogadási valószínûségnek megfelelõ minõséghatárt, kevesebb, mint 7%-os nem-megfelelés mellett.

5. szám

5.4. Egy tétel elfogadása esetén a tételben szereplõ összes mûszert jóváhagyják, kivéve a mintában talált olyan mûszereket, amelyekrõl megállapították, hogy nem felelnek meg a teszteknek. A bejelentett szervezet megfelelõségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatok és tesztek tekintetében, és minden egyes jóváhagyott mûszeren feltünteti azonosítószámát, vagy saját felelõsségére gondoskodik annak feltüntetésérõl. A gyártó gondoskodik arról, hogy a megfelelõségi tanúsítványok a mûszer hitelesítésének idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok ellenõrzései számára rendelkezésre álljanak. 5.5. Egy tétel elutasítása esetén a bejelentett szervezet megteszi a megfelelõ intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozza az adott tétel forgalomba hozatalát. A tételek gyakori elutasítása esetén a bejelentett szervezet felfüggesztheti a statisztikai ellenõrzést, és megteheti a megfelelõ intézkedéseket. Írásos nyilatkozat a megfelelõségrõl 6.1. A gyártó CE-jelöléssel és kiegészítõ metrológiai jelöléssel lát el minden olyan mérõmûszert, amely megfelel a jóváhagyott típusnak, és teljesíti e rendelet vonatkozó követelményeit. 6.2. Megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani minden egyes mûszermodell tekintetében, és gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozat az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álljon. A megfelelõségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt a mûszermodellt, amelyrõl kiállították. Minden egyes forgalomba hozott mérõmûszert el kell látni a nyilatkozat egy példányával. Ezt a követelményt azonban úgy is lehet értelmezni, hogy amikor egyetlen felhasználó részére szállítanak nagyszámú mûszert, a követelmény egyedi mûszerek helyett egy-egy tételre vagy szállítmányra vonatkozik. A 3. pontban írt bejelentett szervezet egyetértésével a gyártó a bejelentett szervezet felelõsségére annak azonosítószámát is feltünteti a mérõmûszereken. 7. A bejelentett szervezet egyetértésével és annak felelõsségére a gyártó a bejelentett szervezet azonosítószámát már a gyártási folyamat során feltüntetheti a mérõmûszereken. Meghatalmazott képviselõ 8. A gyártó kötelezettségeit – a 2. és 5.1. pont szerinti kötelezettségek kivételével – a gyártó nevében és felelõsségére meghatalmazott képviselõje is teljesítheti.

5. szám


Termékhitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat (F1 modul) 1. A „termékhitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat” az a megfelelõség-értékelési eljárás, amellyel a gyártó teljesíti e mellékletben meghatározott kötelezettségeit, továbbá biztosítja és kijelenti, hogy az 5. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó mérõmûszerek teljesítik e rendelet vonatkozó követelményeit. Mûszaki dokumentáció 2. A gyártó a 10. §-ban leírtaknak megfelelõen elkészíti a mûszaki dokumentációt. A dokumentáció lehetõvé teszi a mûszernek e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelõsége értékelését. A dokumentáció az értékelés szempontjából szükséges mértékben érinti a mûszer konstrukcióját, gyártását és mûködését. 3. A gyártó gondoskodik arról, hogy a mûszaki dokumentáció az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok rendelkezésére álljon. Gyártás 4. A gyártó minden intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a gyártott mûszerek megfeleljenek e rendelet vonatkozó követelményeinek. Hitelesítés 5. A megfelelõ vizsgálatokat és teszteket a gyártó által kiválasztott bejelentett szervezet végzi vagy végezteti el annak ellenõrzése céljából, hogy a mûszerek megfelelnek-e e rendelet vonatkozó követelményeinek. A metrológiai követelményeknek való megfelelés ellenõrzését szolgáló vizsgálatokat és teszteket a gyártó döntésétõl függõen vagy a 6. pontban meghatározott módon, valamennyi mûszer vizsgálatával és tesztelésével, vagy pedig a 7. pontban meghatározott módon, a mûszerek statisztikai alapon történõ vizsgálatával és tesztelésével kell elvégezni. 6. A metrológiai követelményeknek való megfelelés hitelesítése valamennyi mûszer vizsgálatával és tesztelésével 6.1. Minden mûszert egyedileg kell megvizsgálni, és a 13. §-ban elõírt, vonatkozó dokumentumokban meghatározott megfelelõ teszteket, vagy azokkal egyenértékû teszteket kell elvégezni annak érdekében, hogy hitelesítsék a rájuk meghatározott metrológiai követelményeknek való

607

megfelelésüket. A 13. §-ban elõírt, vonatkozó dokumentum hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt az elvégzendõ tesztekrõl. 6.2. A bejelentett szervezet megfelelõségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatok és tesztek tekintetében, és minden egyes jóváhagyott mûszeren feltünteti azonosítószámát, vagy saját felelõsségére gondoskodik annak feltüntetésérõl. A gyártó gondoskodik arról, hogy a megfelelõségi tanúsítványok a mûszer hitelesítésének idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok ellenõrzései számára rendelkezésre álljanak. 7. A metrológiai követelményeknek való megfelelés statisztikai hitelesítése 7.1. A gyártó megtesz minden intézkedést annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa minden legyártott tétel egységességét, és az általa gyártott mûszereket ellenõrzés céljából egységes tételek formájában nyújtja be. 7.2. A 7.3. pont követelményei szerint minden egyes tételbõl véletlenszerûen kell mintát venni. A mintában szereplõ minden egyes mûszert egyedileg kell megvizsgálni, és azokon a rájuk vonatkozó metrológiai követelményeknek való megfelelésük megállapítására irányuló, a 13. §-ban meghatározott, vonatkozó dokumentumokban írt teszteket vagy azokkal egyenértékû teszteket kell elvégezni annak megállapítására hogy a tételt elfogadják vagy elutasítják. A 13. §-ban meghatározott, vonatkozó dokumentum hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt az elvégzendõ tesztekrõl. 7.3. A statisztikai eljárásnak a következõ követelményeknek kell megfelelnie: A statisztikai ellenõrzés a jellemzõ jegyeken alapul. A mintavételi rendszernek biztosítania kell: – egy 95%-os elfogadási valószínûségnek megfelelõ minõségszintet, kevesebb mint 1%-os nem-megfelelés mellett, – egy 5%-os elfogadási valószínûségnek megfelelõ minõséghatárt, kevesebb mint 7%-os nem-megfelelés mellett. 7.4. Egy tétel elfogadása esetén a tételben szereplõ összes mûszert jóváhagyják, kivéve a mintában talált olyan mûszereket, amelyekrõl megállapították, hogy nem felelnek meg a teszteknek. A bejelentett szervezet megfelelõségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatok és tesztek tekintetében, és minden egyes jóváhagyott mûszeren feltünteti azonosítószámát, vagy saját felelõsségére gondoskodik annak feltüntetésérõl. A gyártó gondoskodik arról, hogy a megfelelõségi igazolások a mûszer hitelesítésének idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok ellenõrzései számára rendelkezésre álljanak.

608


7.5. Egy tétel elutasítása esetén a bejelentett szervezet megteszi a megfelelõ intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozza az adott tétel forgalomba hozatalát. A tételek gyakori elutasítása esetén a bejelentett szervezet felfüggesztheti a statisztikai ellenõrzést, és megteheti a megfelelõ intézkedéseket. Írásos nyilatkozat a megfelelõségrõl 8.1. A gyártó CE-jelöléssel és kiegészítõ metrológiai jelöléssel lát el minden olyan mérõmûszert, amely teljesíti e rendelet vonatkozó követelményeit. 8.2. Megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani minden egyes mûszermodell tekintetében, és gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozat az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álljon. A megfelelõségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt a mûszermodellt, amelyrõl kiállították. Minden egyes forgalomba hozott mérõmûszert el kell látni a nyilatkozat egy példányával. Ezt a követelményt azonban úgy is lehet értelmezni, hogy amikor egyetlen felhasználó részére szállítanak nagyszámú mûszert, a követelmény egyedi mûszerek helyett egy-egy tételre vagy szállítmányra vonatkozik. Az 5. pontban írt bejelentett szervezet egyetértésével a gyártó a bejelentett szervezet felelõsségére annak azonosítószámát is feltünteti a mérõmûszereken. 9. A bejelentett szervezet egyetértésével és annak felelõsségére a gyártó a bejelentett szervezet azonosítószámát már a gyártási folyamat során feltüntetheti a mérõmûszereken. Meghatalmazott képviselõ 10. A gyártó kötelezettségeit – a 4. és 7.1. pont szerinti kötelezettségek kivételével – a gyártó nevében és felelõsségére meghatalmazott képviselõje is teljesítheti.

5. szám

Mûszaki dokumentáció 2. A gyártó a 10. §-ban leírtaknak megfelelõen elkészíti a mûszaki dokumentációt, és azt a 4. pontban írt bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátja. A dokumentáció lehetõvé teszi a mûszernek e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelõsége értékelését. A dokumentáció az értékelés szempontjából szükséges mértékben részletezi a mûszer konstrukcióját, gyártását és mûködését. A gyártó gondoskodik arról, hogy a mûszaki dokumentáció 10 éven keresztül az illetékes hatóságok rendelkezésére álljon. Gyártás 3. A gyártó minden intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a gyártott mûszer megfeleljen e rendelet vonatkozó követelményeinek. Hitelesítés 4. A 13. §-ban leírt, vonatkozó dokumentumokban meghatározott megfelelõ vizsgálatokat és teszteket vagy azokkal egyenértékû teszteket a gyártó által kiválasztott bejelentett szervezet végzi vagy végezteti el azzal a céllal, hogy ellenõrizze a mûszerek e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelését. A 13. §-ban leírt, vonatkozó dokumentum hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt az elvégzendõ tesztekrõl. A bejelentett szervezet megfelelõségi igazolást állít ki az elvégzett vizsgálatok és tesztek tekintetében, és minden egyes jóváhagyott mûszeren feltünteti azonosítószámát, vagy saját felelõsségére gondoskodik annak feltüntetésérõl. A gyártó gondoskodik arról, hogy a megfelelõségi igazolások a mûszer hitelesítésének idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok ellenõrzései számára rendelkezésre álljanak. Írásos nyilatkozat a megfelelõségrõl

13. melléklet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelethez Egyedi hitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat (G modul) 1. Az „egyedi hitelesítésen alapuló megfelelõségi nyilatkozat” az a megfelelõség-értékelési eljárás, amellyel a gyártó teljesíti e mellékletben meghatározott kötelezettségeket, továbbá biztosítja és kijelenti, hogy a 4. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó mérõmûszer teljesíti e rendelet vonatkozó követelményeit.

5.1. A gyártó CE-jelöléssel és kiegészítõ metrológiai jelöléssel, valamint a 4. pontban írt bejelentett szervezet felelõsségére annak azonosítási számával lát el minden olyan mérõmûszert, amely teljesíti e rendelet vonatkozó követelményeit. 5.2. Megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani minden egyes mûszermodell tekintetében, és gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozat az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álljon. A megfelelõségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt a mûszermodellt, amelyrõl kiállították. A forgalomba hozott mérõmûszert el kell látni a nyilatkozat egy példányával.

5. szám


Meghatalmazott képviselõ 6. A gyártónak a 2. és 4.2. pont szerinti kötelezettségeit a gyártó nevében és felelõsségére meghatalmazott képviselõje is teljesítheti.

14. melléklet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelethez Teljes minõségbiztosításon alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H modul) 1. A „teljes minõségbiztosításon alapuló megfelelõségi nyilatkozat” az a megfelelõség-értékelési eljárás, amellyel a gyártó teljesíti e mellékletben meghatározott kötelezettségeket, továbbá biztosítja és kijelenti, hogy az érintett mérõmûszerek teljesítik e rendelet vonatkozó követelményeit. Gyártás 2. A gyártó a 3. pontban meghatározott jóváhagyott minõségirányítási rendszert alkalmazza az érintett mérõmûszer tervezése, gyártása, végsõ termékellenõrzése és tesztelése során, a gyártó továbbá a 4. pontban meghatározott felügyelet alá tartozik. Minõségirányítási rendszer 3.1. A gyártónak a minõségirányítási rendszer értékelése érdekében a választása szerinti bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania. A kérelem az alábbi adatokat tartalmazza: – a tervezett mûszerkategóriára vonatkozó valamennyi fontos információ; – a minõségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció. 3.2. A minõségirányítási rendszer biztosítja, hogy a mûszerek megfelelnek e rendelet követelményeinek. A gyártó által bevezetett valamennyi alapelemet, követelményt és rendelkezést írásos politikák, eljárások és utasítások formájában rendszeresen és rendezett módon dokumentálni kell. A minõségirányítási rendszer e dokumentációjának lehetõvé kell tennie a minõségirányítási programok, tervek, kézikönyvek és nyilvántartások egységes értelmezését. A dokumentációnak különösen a következõ információk megfelelõ leírását kell tartalmaznia: – a minõségi célkitûzések, valamint a terv és a termék minõségével kapcsolatban a vezetés szervezeti struktúrája, kötelezettségei és hatásköre; – a mûszaki terv elõírásai, ideértve az alkalmazandó szabványokat, és ha a 13. §-ban elõírt, vonatkozó dokumentumokat nem alkalmazzák teljes mértékben, akkor e rendelet mûszerekre vonatkozó alapvetõ követelményei

609

teljesítésének biztosítása érdekében alkalmazott módszereket is; – a tervek ellenõrzésére és jóváhagyására vonatkozó módszerek, eljárások és rendszeres intézkedések, amelyeket az érintett mûszerkategóriába tartozó mûszerek tervezésénél alkalmaznak; – a használandó gyártási, minõségellenõrzési és minõségbiztosítási módszerek, eljárások és rendszeres intézkedések; – a gyártás elõtt, alatt és után elvégzendõ vizsgálatok és ellenõrzések, valamint azok elvégzésének gyakorisága; – a minõségi nyilvántartások, ezen belül különösen a vizsgálati jelentések és tesztadatok, kalibrálási adatok, jelentések az érintett személyzet képesítésérõl stb.; – a kívánt terv- és termékminõség elérésének és a minõségirányítási rendszer hatékony mûködésének megfigyelésére szolgáló eszközök. 3.3. A bejelentett szervezet értékeli a minõségirányítási rendszert annak megállapítása céljából, hogy az megfelel-e a 3.2. pont szerinti követelményeknek. A bejelentett szervezet vélelmezi e követelményeknek való megfelelést az olyan minõségirányítási rendszerek tekintetében, amelyek a vonatkozó harmonizált szabványt alkalmazó nemzeti szabvány megfelelõ elõírásainak, a hivatkozások közzétételétõl kezdve megfelelnek. A minõségirányítási rendszerekben szerzett tapasztalatok mellett az ellenõrzést végzõ csoportnak megfelelõ tapasztalatokkal kell rendelkeznie a metrológia és a mûszertechnológia területén, valamint ismernie kell e rendelet alkalmazandó követelményeit. Az értékelési eljárásnak ki kell terjednie egy ellenõrzõ látogatásra a gyártó üzemeiben. A döntésrõl értesíteni kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és a döntés okait. 3.4. A gyártó vállalja a jóváhagyott minõségirányítási rendszerbõl származó kötelezettségeinek megfelelõ teljesítését, valamint a minõségirányítási rendszer megfelelõ és hatékony fenntartását. 3.5. A gyártó a minõségirányítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet értesíti a minõségirányítási rendszert érintõ bármilyen tervezett változtatásról. A bejelentett szervezet értékeli a javasolt változtatásokat, és határoz arról, hogy a megváltoztatott minõségirányítási rendszer megfelel-e a 3.2. pont szerinti követelményeknek, vagy ismételt értékelésre van szükség. A döntésrõl értesítenie kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és a döntés okait. A bejelentett szervezet felelõsségére végzett felügyelet 4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó teljesíti a jóváhagyott minõségirányítási rendszerbõl származó kötelezettségeit. 4.2. A gyártó lehetõvé teszi a bejelentett szervezet számára a gyártás, az ellenõrzés, a vizsgálat és a raktározás

610


helyszínére való belépést ellenõrzés céljából, valamint a szervezet rendelkezésére bocsátja az összes szükséges információt, különös tekintettel az alábbi iratokra: – a minõségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció; – a minõségirányítási rendszer tervezési része számára elõirányzott minõségi nyilvántartások, így az elemzések, számítások, vizsgálatok stb. eredményei; – a minõségirányítási rendszer gyártási része számára elõirányzott minõségi nyilvántartások, így a vizsgálati jelentések és tesztadatok, kalibrálási adatok, jelentések az érintett személyzet képesítésérõl stb. 4.3. A bejelentett szervezet idõszakonként ellenõrzést végez annak biztosítása érdekében, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minõségirányítási rendszert, és az ellenõrzési jelentést a gyártó rendelkezésére bocsátja. 4.4. A bejelentett szervezet elõre be nem jelentett látogatást is tehet a gyártónál. E látogatások során a minõségirányítási rendszer megfelelõ mûködésének vizsgálata céljából a bejelentett szervezet szükség szerint termékvizsgálatot végezhet vagy végeztethet. A szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja a látogatási jelentést, valamint vizsgálat végzése esetén a vizsgálati jelentést. Írásos nyilatkozat a megfelelõségrõl 5.1. A gyártó CE-jelöléssel és kiegészítõ metrológiai jelöléssel, valamint a 3.1. pontban írt bejelentett szervezet felelõsségére annak azonosítási számával lát el minden olyan mérõmûszert, amely teljesíti e rendelet vonatkozó követelményeit. 5.2. Megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani minden egyes mûszermodell tekintetében, és gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozat az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álljon. A megfelelõségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt a mûszermodellt, amelyrõl kiállították. Minden egyes forgalomba hozott mérõmûszert el kell látni a nyilatkozat egy példányával. Ezt a követelményt azonban úgy is lehet értelmezni, hogy amikor egyetlen felhasználó részére szállítanak nagyszámú mûszert, a követelmény egyedi mûszerek helyett egy-egy tételre vagy szállítmányra vonatkozik. 6. A gyártó gondoskodik arról, hogy az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára a következõk rendelkezésre álljanak: – a 3.1. pont második francia bekezdésében írt, a minõségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció; – a 3.5. pontban írt, jóváhagyott változás; – a bejelentett szervezet 3.5., a 4.3. és a 4.4. pontban írt határozatai és jelentései.

5. szám

7. Minden egyes bejelentett szervezet idõszakonként az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a minõségirányítási rendszerekre vonatkozó kiállított és elutasított jóváhagyások jegyzékét, és haladéktalanul értesíti a hatóságot arról, ha egy minõségirányítási rendszerre vonatkozó jóváhagyást visszavontak. Meghatalmazott képviselõ 8. A gyártónak a 3.1., a 3.5., 5.2. és 6. pont szerinti kötelezettségeit a gyártó nevében és felelõsségére meghatalmazott képviselõje is teljesítheti.

15. melléklet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelethez Teljes minõségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat (H1 modul) 1. A „teljes minõségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelõségi nyilatkozat” az a megfelelõség-értékelési eljárás, amellyel a gyártó teljesíti e mellékletben meghatározott kötelezettségeket, továbbá biztosítja és kijelenti, hogy az érintett mérõmûszerek teljesítik e rendelet vonatkozó követelményeit. Gyártás 2. A gyártó a 3. pontban meghatározottak szerinti jóváhagyott minõségirányítási rendszert alkalmazza az érintett mérõmûszer tervezése, gyártása, végsõ termékellenõrzése és vizsgálata során, a gyártó továbbá az 5. pontban meghatározott felügyelet alá tartozik. A mérõmûszer mûszaki tervének megfelelõségét a 4. pont rendelkezései szerint vizsgálták. Minõségirányítási rendszer 3.1. A gyártónak a minõségirányítási rendszer értékelése érdekében a választása szerinti bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania. A kérelem az alábbi adatokat tartalmazza: – a tervezett mûszerkategóriára vonatkozó valamennyi fontos információ; – a minõségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció. 3.2. A minõségirányítási rendszer biztosítja, hogy a mûszerek megfelelnek e rendelet vonatkozó követelményeinek. A gyártó által bevezetett valamennyi alapelemet, követelményt és rendelkezést írásos politikák, eljárások és utasítások formájában rendszeresen és rendezett módon dokumentálni kell. A minõségirányítási rendszer e dokumentációjának lehetõvé kell tennie a minõségirányítási progra-

5. szám


mok, tervek, kézikönyvek és nyilvántartások egységes értelmezését. A dokumentációnak különösen a következõ információk megfelelõ leírását kell tartalmaznia: – a minõségi célkitûzések, valamint a terv és termék minõségével kapcsolatban a vezetés szervezeti struktúrája, kötelezettségei és hatásköre; – a mûszaki terv elõírásai, ideértve az alkalmazandó szabványokat, és ha a 13. §-ban elõírt, vonatkozó dokumentumokat nem alkalmazzák teljes mértékben, az e rendelet mûszerekre vonatkozó alapvetõ követelményei teljesítésének biztosítása érdekében alkalmazott módszereket is; – a tervek ellenõrzésére és jóváhagyására vonatkozó módszerek, eljárások és rendszeres intézkedések, amelyeket az érintett mûszerkategóriába tartozó mûszerek tervezésénél alkalmaznak; – a használandó gyártási, minõségellenõrzési és minõségbiztosítási módszerek, eljárások és rendszeres intézkedések; – a gyártás elõtt, alatt és után elvégzendõ vizsgálatok és ellenõrzések, valamint azok elvégzésének gyakorisága; – a minõségi nyilvántartások, ezen belül különösen a vizsgálati jelentések és tesztadatok, kalibrálási adatok, jelentések az érintett személyzet képesítésérõl stb.; – a kívánt terv- és termékminõség elérésének és a minõségirányítási rendszer hatékony mûködésének megfigyelésére szolgáló eszközök. 3.3. A bejelentett szervezet értékeli a minõségirányítási rendszert annak megállapítása céljából, hogy az megfelel-e a 3.2. pont szerinti követelményeknek. A bejelentett szervezet vélelmezi e követelményeknek való megfelelést az olyan minõségirányítási rendszerek tekintetében, amelyek a vonatkozó harmonizált szabványt alkalmazó nemzeti szabvány megfelelõ elõírásainak a hivatkozások a Magyar Szabványügyi Testület Hivatalos Lapjában való közzétételétõl kezdve megfelelnek. A minõségirányítási rendszerekben szerzett tapasztalatok mellett az ellenõrzést végzõ csoportnak megfelelõ tapasztalatokkal kell rendelkeznie a metrológia és a mûszertechnológia területén, valamint ismernie kell e rendelet alkalmazandó követelményeit. Az értékelési eljárásnak ki kell terjednie egy ellenõrzõ látogatásra a gyártó üzemeiben. A döntésrõl értesíteni kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és a döntés okait. 3.4. A gyártó vállalja a jóváhagyott minõségirányítási rendszerbõl származó kötelezettségeinek megfelelõ teljesítését, valamint a minõségirányítási rendszer megfelelõ és hatékony fenntartását. 3.5. A gyártó a minõségirányítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet értesíti a minõségirányítási rendszert érintõ bármilyen tervezett változtatásról. A bejelentett szervezet értékeli a javasolt változtatásokat, és határoz arról, hogy a megváltoztatott minõségirányítási rendszer megfelel-e a 3.2. pont szerinti követelményeknek, vagy ismételt értékelésre van szükség.

611

A döntésrõl értesítenie kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és a döntés okait. 3.6. Minden egyes bejelentett szervezet idõszakonként az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a minõségirányítási rendszerekre vonatkozó kiállított és elutasított jóváhagyások jegyzékét, és haladéktalanul értesíti a hatóságot arról, ha egy minõségirányítási rendszerre vonatkozó jóváhagyást visszavontak. Tervvizsgálat 4.1. A gyártó tervvizsgálati kérelmet nyújt be a 3.1. pontban írt bejelentett szervezethez. 4.2. A kérelemnek lehetõvé kell tennie a mûszer tervének, gyártásának és mûködésének megértését, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelés értékelését. A kérelem tartalmazza: – a gyártó nevét és címét; – írásos nyilatkozat arról, hogy ugyanilyen tárgyú kérelmet nem nyújtottak be másik bejelentett szervezethez; – a 10. §-ban meghatározott mûszaki dokumentációt. A dokumentációnak lehetõvé kell tennie annak értékelését, hogy a mûszer megfelel-e e rendelet vonatkozó követelményeinek. A dokumentáció az értékelés szempontjából szükséges mértékben részletezi a mûszer konstrukcióját, gyártását és mûködését; – a mûszaki terv megfelelõségét alátámasztó bizonyítékot. A bizonyítéknak utalnia kell minden olyan vonatkozó dokumentumra, amelyet alkalmaztak, különösen amennyiben a 13. §-ban meghatározott, vonatkozó dokumentumokat nem teljes mértékben alkalmazták, továbbá szükség esetén a bizonyítéknak tartalmaznia kell a gyártó megfelelõ laboratóriuma, illetve a gyártó nevében és felelõsségére eljáró egyéb vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálatok eredményeit. 4.3. A bejelentett szervezet megvizsgálja a kérelmet, és ha a terv megfelel a mérõmûszerre alkalmazandó rendelkezéseknek, kiállítja a gyártó részére az EK-tervvizsgálati tanúsítványt. A tanúsítványon fel kell tüntetni a gyártó nevét és címét, a vizsgálat következtetéseit, érvényességének feltételeit és a jóváhagyott mûszer azonosításához szükséges adatokat. 4.3.1. A mûszaki dokumentáció valamennyi vonatkozó részét mellékelni kell a tanúsítványhoz. 4.3.2. A tanúsítványnak és mellékleteinek tartalmazniuk kell a megfelelõség értékeléséhez és a használat közbeni ellenõrzésekhez szükséges összes információt. Annak értékelésére, hogy a gyártott mûszerek a megfelelõ eszközökkel való beszabályozás után metrológiai jellemzõik reprodukálhatósága tekintetében megfelelnek-e a vizsgált tervnek, a tanúsítvány tartalma a következõkre terjed ki: – a mûszer tervének metrológiai jellemzõi; – a mûszer sértetlenségének biztosításához szükséges intézkedések (plomba, szoftverazonosító stb.);

612


– a mûszer azonosításához és a tervnek való külsõ megfelelõség vizuális ellenõrzéséhez szükséges egyéb elemekre vonatkozó információk; – adott esetben a legyártott mûszerek jellemzõinek hitelesítéséhez szükséges további részletes információk; – részegységek esetében a más részegységekkel vagy mérõmûszerekkel való kompatibilitás biztosításához szükséges valamennyi szükséges információ. 4.3.3. A bejelentett szervezet mindezekrõl értékelõ jelentést készít, és gondoskodik arról, hogy a jelentés az illetékes hatóság rendelkezésére álljon. A 12. § 8. pontjának sérelme nélkül a bejelentett szervezet kizárólag a gyártó beleegyezésével teszi közzé e jelentés tartalmát vagy annak egyes részeit. A tanúsítvány a kiállításától számított tíz évig érvényes, és újabb tíz éves idõtartamokra megújítható. Ha a gyártónak a tervvizsgálati tanúsítvány iránti kérelmét elutasítják, a bejelentett szervezet részletesen ismerteti az elutasítás okait. 4.4. A gyártó tájékoztatja az EK-tervvizsgálati tanúsítványt kiállító bejelentett szervezetet a jóváhagyott terv alapvetõ módosításairól. A jóváhagyott terv módosításait szintén jóvá kell hagynia az EK-tervvizsgálati tanúsítványt kiállító bejelentett szervezetnek, ha a módosítások befolyásolhatják a mûszer e rendelet alapvetõ követelményeinek való megfelelõségét, a tanúsítvány érvényességének feltételeit, illetve a mûszer használatával kapcsolatban elõírt feltételeket. Az újabb jóváhagyást kiegészítés formájában kell az eredeti EK-tervvizsgálati tanúsítványhoz mellékelni. 4.5. Minden egyes bejelentett szervezet idõszakonként az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a következõket: – a kiállított EK-tervvizsgálati tanúsítványok és ezek mellékletei; – a már kiállított tanúsítványokhoz kapcsolódó kiegészítések és módosítások. Minden egyes bejelentett szervezet haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot az EK-tervvizsgálati tanúsítványok visszavonásáról. 4.6. A gyártó vagy meghatalmazott képviselõje az utolsó mérõmûszer gyártási idõpontjától számított 10 évig megõrzi az EK-tervvizsgálati tanúsítványnak, a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek, valamint a mûszaki dokumentációnak egy-egy példányát. Ha sem a gyártó, sem pedig meghatalmazott képviselõje a Közösségben nem rendelkezik székhellyel, a mûszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásáért a gyártó által kijelölt személy felel. A bejelentett szervezet felelõsségére végzett felügyelet 5.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó teljesíti a jóváhagyott minõségirányítási rendszerbõl származó kötelezettségeit. 5.2. A gyártó lehetõvé teszi a bejelentett szervezet számára a tervezés, a gyártás, a vizsgálat, az ellenõrzés és a raktározás helyszínére való belépést vizsgálat céljából, va-

5. szám

lamint a szervezet rendelkezésére bocsátja az összes szükséges információt, különös tekintettel az alábbi iratokra: – a minõségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció; – a minõségirányítási rendszer tervezési része számára elõirányzott minõségi nyilvántartások, így az elemzések, számítások, tesztek stb. eredményei; – a minõségirányítási rendszer gyártási része számára elõirányzott minõségi nyilvántartások, így a vizsgálati jelentések és tesztadatok, kalibrálási adatok, jelentések az érintett személyzet képesítésérõl stb. 5.3. A bejelentett szervezet rendszeres ellenõrzéseket végez annak biztosítása érdekében, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minõségirányítási rendszert, és az ellenõrzési jelentést a gyártó rendelkezésére bocsátja. 5.4. A bejelentett szervezet elõre be nem jelentett látogatást is tehet a gyártónál. E látogatások során a minõségirányítási rendszer megfelelõ mûködésének vizsgálata céljából a bejelentett szervezet szükség szerint termékvizsgálatot végezhet vagy végeztethet. A bejelentett szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja a látogatási jelentést, valamint vizsgálat végzése esetén a vizsgálati jelentést. Írásos nyilatkozat a megfelelõségrõl 6.1. A gyártó CE-jelöléssel és kiegészítõ metrológiai jelöléssel, valamint a 3.1. pontban írt bejelentett szervezet felelõsségére annak azonosítási számával lát el minden olyan mérõmûszert, amely teljesíti e rendelet vonatkozó követelményeit. 6.2. Megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani minden egyes mûszermodell tekintetében, és gondoskodni kell arról, hogy a megfelelõségi nyilatkozat az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álljon. A megfelelõségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt a mûszermodellt, amelyrõl kiállították, és utalnia kell a tervvizsgálati tanúsítványra. Minden egyes forgalomba hozott mérõmûszert el kell látni a nyilatkozat egy példányával. Ezt a követelményt azonban úgy is lehet értelmezni, hogy amikor egyetlen felhasználó részére szállítanak nagyszámú mûszert, a követelmény egyedi mûszerek helyett egy-egy tételre vagy szállítmányra vonatkozik. 7. A gyártó gondoskodik arról, hogy az utolsó mûszer gyártási idõpontjától számított 10 éven keresztül az illetékes hatóságok számára a következõk rendelkezésre álljanak: – a 3.1. pont második francia bekezdésében írt dokumentáció; – a 3.5. pontban írt, jóváhagyott változtatás; – a bejelentett szervezetnek a 3.5., 5.3. és 5.4. pontok szerinti határozatai és jelentései. Meghatalmazott képviselõ 8. A gyártónak a 3.1., a 3.5., 6.2. és 7. pontban írt kötelezettségeit a gyártó nevében és felelõsségére meghatalmazott képviselõje is teljesítheti.

5. szám


Kormányhatározat A Kormány 1019/2006. (III. 10.) Korm. határozata a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek megvalósítását biztosító finanszírozás egyes kérdéseirõl 1. A Kormány elrendeli, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló törvény egyes rendelkezéseivel érintett hatóságoknak, illetve szakhatóságoknak, valamint bíróságoknak a törvény végrehajtásával közvetlenül összefüggõ, indokolt költségnövekedésének fedezetét, részletes költségterv alapján, a 2007–2013. közötti igazgatási rendszer korszerûsítése operatív programba – a törvény kihirdetésének napját követõen – be kell tervezni. A költségnövekedés indokoltságáról, illetve annak mértékérõl az operatív programért felelõs miniszter dönt. A törvény hatálybalépésétõl az operatív program benyújtásáig számított idõszakban felmerülõ többletköltségek fedezetét a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény XIX. EU integráció fejezet, 2. cím, 9. alcím, „EU támogatások intézményrendszerének fejlesztése” fejezeti kezelésû elõirányzatból kell elkülöníteni. Felelõs:

európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: folyamatos 2. Ez a határozat közzététele napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Miniszteri utasítások A gazdasági és közlekedési miniszter 6/2006. (III. 20.) GKM utasítása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a GKM Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek szabályozásáról Az utasítás hatálya 1. § (1) Az utasítás hatálya a GKM Igazgatás, a GKM fejezeti kezelésû elõirányzatai, a GKM Gazdasági Igazgatóság költségvetési elõirányzataiból finanszírozott, valamint a

613

GKM által kiírt és európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló árubeszerzésekre, építési beruházásokra, építési koncesszióra, szolgáltatási koncesszióra és szolgáltatások megrendelésére terjed ki. (2) Nem terjed ki az utasítás hatálya azokra a beszerzésekre, amelyeknél – a társfinanszírozására (pl.: PHARE, EIB, EBRD) tekintettel – a finanszírozásban részt vevõ nemzetközi szervezetek által elõírt feltételek szerinti eljárást kell alkalmazni, továbbá amelyeket beszerzõként – a Gazdasági Igazgatóság kivételével – a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, vagy külön szerzõdés alapján gazdasági társaságok, vagy közhasznú társaságok folytatnak le. Értelmezõ rendelkezések 2. § Ezen utasítás alkalmazásában: a) közbeszerzés: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetõleg a nemzeti értékhatárokat elérõ értékû beszerzések esetében szolgáltatási koncesszió, amelynek értéke meghaladja a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt. A 2006. évben irányadó közbeszerzési értékhatárokat az 1. sz. függelék tartalmazza. b) árubeszerzés: olyan visszterhes szerzõdés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehetõ ingó dolog tulajdonjogának, vagy használatára, illetõleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történõ – megszerzése az ajánlatkérõ részérõl. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A nemzeti értékhatárokat elérõ értékû beszerzés esetén árubeszerzésnek minõsül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetõleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történõ – megszerzése, c) építési beruházás: olyan visszterhes szerzõdés, amelynek tárgya a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt, továbbá építmény kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt, valamint az ajánlatkérõ által meghatározott követelményeknek megfelelõ építmény bármilyen eszközzel, illetõleg módon történõ kivitelezése, d) építési koncesszió: olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérõ ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott idõre történõ átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, e) szolgáltatás: az árubeszerzésnek és az építési beruházásnak nem minõsülõ, olyan visszterhes szerzõdés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése. Szolgáltatás megrendelésének minõsül az a szerzõdés is, amelynek tárgya szolgáltatás és árubeszerzés, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét. f) szolgáltatási koncesszió: olyan szolgáltatás megrendelés, amely alapján az ajánlatkérõ ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggõ hasznosítási jog meghatá-

614


rozott idõre történõ átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt; g) központosított közbeszerzés: a Kbt. 17. §-a alapján, a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 168/2004. (V. 25.) sz. kormányrendeletben (a továbbiakban: R.) felsorolt, a Kormány határozataiban meghatározott állami normatívának megfelelõ kiemelt termékek megrendelése, az R. szerint lefolytatandó beszerzési eljárás keretében; h) egyszerû közbeszerzési eljárás: a nemzeti értékhatárt el nem érõ értékû beszerzési eljárás i)1 dinamikus beszerzési rendszer: olyan, gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzõi megfelelnek az ajánlatkérõ által meghatározott követelményeknek, és amelynek mûködése határozott idejû, érvényességi ideje alatt bármely olyan ajánlattevõ kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelõ elõzetes ajánlatát; j)2 elektronikus árlejtés: a közbeszerzési eljárás részét képezõ olyan ismétlõdõ folyamat, amely az ajánlatoknak a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követõen új, az ellenszolgáltatás mértékére, illetõleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezõbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetõvé; k) versenypárbeszéd: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérõ az általa – a Kbt.-ben elõírtak szerint – kiválasztott részvételre jelentkezõkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetõleg a szerzõdés típusának és feltételeinek – az ajánlatkérõ által meghatározott követelményrendszer keretei közötti – pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér; l) tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérõ az általa – a Kbt.-ben elõírtak szerint – kiválasztott egy vagy több ajánlattevõvel tárgyal a szerzõdés feltételeirõl; m) nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet; n) meghívásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérõ által – a Kbt.-ben elõírtak szerint – kiválasztottak tehetnek ajánlatot. p) keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérõ és egy vagy több ajánlattevõ között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott idõszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendõ szerzõdések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az elõirányzott mennyiséget; r) informatikai tárgyú beszerzés: a GKM informatikai rendszerét érintõ beszerzés, azaz eszközbeszerzés (bele1 2

E rendelkezés 2007. január 1-jén lép hatályba. E rendelkezés 2006. július 1-jén lép hatályba.

5. szám

értve az informatikai hálózat egyes elemeinek, szerver- és kliensoldali hardvereknek beszerzését, bérletét és kihelyezését), szolgáltatás igénybevétele [beleértve az adatátvételt és -feldolgozást, támogatás (support) igénybevételét is], valamint minden informatikai jellegû fejlesztés, szoftverfejlesztés (beleértve az új rendszerek és alkalmazások kialakítását és a meglévõ rendszerek, alkalmazások továbbfejlesztését, szoftvereknek, szoftver licenceknek beszerzését is). A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közbeszerzési Bizottsága 3. § A Kbt.-ben megfogalmazott célok érvényesülése, a tárca költségvetési forrásainak hatékony, átlátható és ellenõrizhetõ felhasználása, a közbeszerzési eljárások során a verseny tisztaságának biztosítása, a tárcán belüli koordináció és egységes eljárás érdekében a minisztériumban Közbeszerzési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) mûködik. 4. § A Bizottság hatásköre a minisztérium Kbt. hatálya alá tartozó beszerzéseinek a lefolytatására, a Kbt. 29. §-a, 246. §-a, illetõleg 296. §-a szerinti beszerzések, illetõleg szerzõdés-tervezetek véleményezésére, továbbá a mindenkori közbeszerzési kötelezettség legalsó értékhatára alatti beszerzésekre vonatkozó szerzõdés-tervezetek véleményezésére, valamint az R. hatálya alá tartozó beszerzések ellenõrzésére és felügyeletére (a továbbiakban együtt: közbeszerzés) terjed ki. 5. § A Bizottság a gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkárnak alárendelten mûködik. 6. § (1) A Bizottság állandó és ideiglenes tagokból áll. (2) A Bizottság állandó tagjai: a) a Közbeszerzési Titkárság; b) a Költségvetési Fõosztály; c) a Jogi Fõosztály egy-egy köztisztviselõi jogállású képviselõje, és d) az Általános Jogkörû Politikai Államtitkár Titkársága és a Miniszteri Kabinet által közösen jelölt köztisztviselõ. (3) A Közbeszerzési Titkárság, a Költségvetési Fõosztály és a Jogi Fõosztály vezetõi, valamint a 6. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott szervezeti egységek vezetõi – az állandó tag akadályoztatása esetére – egy vagy több állandó póttagot jelölnek. (4) Az egyes beszerzések lebonyolítása során a Bizottság egy vagy két ideiglenes taggal egészül ki. Ideiglenes tag a beszerzést kezdeményezõ szervezeti egység vezetõje, illetve annak képviselõje, fejezeti kezelésû célelõirányzatból finanszírozott beszerzés esetén az elõirányzatot kezelõ szervezeti egység (fõosztály) képviselõje, ideiglenes tag lehet továbbá más érdekelt szervezeti egységek képviselõi, vagy külsõ szakértõk is. Az ideiglenes tagokat – a delegáló szervezeti egység vezetõjének javaslatára – a Bizottság elnöke kéri fel, illetve jelöli ki. Az ideiglenes tagok az adott eljárásban szavazati joggal rendelkeznek. Informatikai tárgyú beszerzés esetén az Informatikai Fõosztály képviselõjének ideiglenes tagként történõ kijelölése kötelezõ.

5. szám


(5) A Bizottság elnöke a Közbeszerzési Titkárság vezetõje. A Bizottság nevében az Elnök ír alá. Az Elnököt akadályoztatása esetén a Titkárság állandó póttagja helyettesíti. (6) A Bizottság a közbeszerzési feladatok ellátásához további külsõ szakértõket, szakértõ cégeket is igénybe vehet, ha ezt a közbeszerzés értéke, a feladatok speciális jellege indokolja. Az ilyen célú megbízási szerzõdések megkötését, illetve a szakértõ(k) kiválasztására irányuló pályázati eljárást a gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkár engedélyezi. A szakértõ az adott eljárásban tanácskozási joggal rendelkezik. A közösségi értékhatárt elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzés, továbbá versenypárbeszéd alkalmazása esetén a nemzeti értékhatárt elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárásba hivatalos közbeszerzési tanácsadót kell bevonni, amely kötelezettség teljesítésérõl a beszerzõ szervezeti egység köteles gondoskodni. (7) A Bizottság titkársági feladatait a Közbeszerzési Titkárság (a továbbiakban: Titkárság) látja el. (8) A Bizottság elnökét és állandó tagjait, valamint póttagjait a közigazgatási államtitkár bízza meg. (9) Az Elnök, az állandó tagok és a póttagok megbízatása két évre szól. A Bizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Az állandó tagok akadályoztatása esetén azokat kivételesen a póttagok helyettesíthetik. A helyettesítés vonatkozhat teljes beszerzési eljárás lefolytatására, vagy egyes eljárási cselekményekben való részvételre is. (10) A Bizottság elnökének és állandó tagjainak megbízatása megszûnik: a) a megbízatás idõtartamának lejártával; b) a megbízás visszavonásával; c) lemondással; d) a Bizottság elnökére vagy tagjaira vonatkozó kizáró körülmények bekövetkezése esetén; e) a minisztériummal fennálló köztisztviselõi jogviszony megszûnése esetén. (11) A Bizottság elnökévé, tagjává vagy póttagjává csak olyan köztisztviselõ nevezhetõ ki, aki a kinevezését megelõzõen jogszabályban meghatározott módon vagyonnyilatkozatot tett. Az Elnök, a tagok, a póttagok és az ideiglenes tagok az adott eljárás vonatkozásában kötelesek összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni. Az ideiglenes tag köztisztviselõnek is rendelkeznie kell vagyonnyilatkozattal. (12) A Bizottság elnöke, tagjai és az eljárásba bevont közremûködõk vagy szakértõk tevékenységük során nem vehetnek részt azoknak az ügyeknek az intézésében, amelyeknél részükrõl a Kbt. 10. §-a szerinti összeférhetetlenség áll fenn. Az összeférhetetlenségrõl a tag, a közremûködõ vagy a szakértõ köteles a Bizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatni. A Bizottság elnöke nem veheti igénybe azon tag közremûködését, akivel szemben az adott eljárás folyamán összeférhetetlenségi ok merült fel. (13) Az Elnök a saját személyét érintõ összeférhetetlenségi okról köteles a gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkárt tájékoztatni, aki az adott eljárásban

615

az elnöki jogokkal a bizottság valamelyik tagját bízza meg. (14) A Bizottság az ügyrendjét jelen utasítás keretei között maga határozza meg. 7. § (1) A Bizottság üléseirõl jegyzõkönyv készül, amelyet az Elnök ír alá, és az Elnök által kijelölt tag hitelesít. A jegyzõkönyvet a Bizottság tagjainak, illetve annak hiteles kivonatát az érintetteknek meg kell küldeni. (2) Az ülésekrõl készült jegyzõkönyvet tájékoztatásul meg kell küldeni a gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkárnak. (3) A Bizottság valamennyi állandó tag, vagy azt helyettesítõ póttag, a 6. § (4) bekezdésében és a 9. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben legalább további egy ideiglenes tag jelenlétében határozatképes. (4) A Bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza. (5) A döntésre vonatkozó szavazatokat a jegyzõkönyvben – egyhangú döntés kivételével – név szerint kell feltüntetni. A tagok a nemleges szavazatukat kötelesek indokolni és kérésükre a különvéleményüket a jegyzõkönyvben fel kell tüntetni. 8. § (1) A Bizottság a 4. §-ban meghatározott feladatkörében – a kötelezettségvállalásra jogosult vezetõ kezdeményezésére – dönt a beszerzési eljárás megindításáról, az eljárás fajtájának kiválasztásáról, az ajánlati, illetve részvételi felhívás és a dokumentáció tartalmáról, az elbírálás szempontjairól, értékeli a beérkezett ajánlatokat. A Gazdasági Igazgatóság beszerzései esetén mindezen kérdésekben a Bizottság javaslata alapján a Gazdasági Igazgatóság vezetõje dönt. (2) A Bizottság elnöke gondoskodik – a Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek kivételével – a gazdasági forgalomban résztvevõ szervezetek és személyek tájékoztatását szolgáló, az adott évre tervezett közbeszerzésekrõl minden év április 15-éig készítendõ éves összesített közbeszerzési terv elkészítésérõl és esetleges módosításáról, valamint az elõzetes összesített tájékoztató legkésõbb április 15-éig történõ elkészítésérõl és hirdetmény útján történõ közzétételérõl. Gondoskodik továbbá – a Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek kivételével – a költségvetési év végén az éves közbeszerzésekrõl a Közbeszerzések Tanácsának adandó összegezés összeállításáról, intézkedik az éves összegezésnek a tárgyévet követõ május 31-éig a Közbeszerzések Tanácsához történõ eljutatásáról. (3) A Titkárság nyilvántartja, kezeli és irattározza a közbeszerzések dokumentumait. (4) A Bizottság jóváhagyása szükséges a Kbt. 29. §-ában, 243. §-ában, továbbá 296. §-ában meghatározott körben történõ beszerzésekhez, illetve szerzõdéskötésekhez. Közbeszerzési eljárás lefolytatása 9. § (1) A közbeszerzési eljárás kezdeményezésére a GKM Igazgatás jóváhagyott éves költségvetésében tételes elõirányzattal vagy az elõirányzat felosztása következtében jóváhagyott összeggel rendelkezõ, illetve külön utasításban a kezdeményezésre felhatalmazott szervezeti egység

616


(fõosztály) kötelezettségvállalásra jogosult vezetõje, a fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelõi, európai uniós forrásból megvalósuló beszerzés esetén a forrás felett rendelkezési jogkörrel rendelkezõ, a GKM Gazdasági Igazgatóság esetén – az igazgatóságon kezelt egyéb elõirányzat esetében az illetékes szervezeti egység vezetõjének egyetértésével – a Gazdasági Igazgatóság vezetõje, illetõleg kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésére irányuló beszerzési eljárás esetén a fejezeti kezelésû elõirányzat kezelõjének jóváhagyásával a témagazda szervezeti egység vezetõje jogosult (a továbbiakban: beszerzõ szervezeti egységek) azzal, hogy az eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezéshez a beszerzés vonatkozásában szakmailag illetékes helyettes államtitkár jóváhagyását is csatolni szükséges. (2) Amennyiben a kötelezettségvállalásra – külön utasításban foglaltak alapján – a miniszter, a politikai államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár jogosult, a beszerzést a kötelezettségvállalásra jogosult írásbeli engedélyével lehet kezdeményezni. (3) Kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésére irányuló beszerzési eljárás esetén, ha több kutatási és fejlesztési téma kidolgozására egy közbeszerzési eljárás keretében kerül sor, akkor a közbeszerzési eljárás kezdeményezésére – a témagazda szervezeti egységek vezetõjével egyeztetve – a Közgazdasági Fõosztály vezetõje jogosult. (4) A (3) bekezdésben foglalt beszerzési eljárás esetén a Bizottságba valamennyi témagazda, valamint a Közgazdasági Fõosztály vezetõje egy-egy ideiglenes tagot delegál. A témagazda fõosztály képviselõje kizárólag a fõosztály kutatási témájával kapcsolatban rendelkezik szavazati joggal. Egy kutatási témával kapcsolatban a Közgazdasági Fõosztály képviselõjén kívül csak egy ideiglenes tag szavazhat. Eljárási kérdésekben az ideiglenes tagok közül kizárólag a Közgazdasági Fõosztály képviselõje rendelkezik szavazati joggal. 10. § (1) Az eljárás fajtájának (nyílt, meghívásos, tárgyalásos, versenytárgyalás) megválasztásánál törekedni kell a széles körû részvétel lehetõségének biztosítására. Az eljárási forma kiválasztása az ajánlati/ajánlattételi felhívás elkészítésével egyidejûleg történik. (2) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazható a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd – mivel kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be vagy mert egyik ajánlattevõ sem, illetõleg az összességében legelõnyösebb ajánlatot tevõ sem tett az ajánlatkérõ rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelõ ajánlatot – eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetõnek a feltételei idõközben lényegesen nem változtak meg; b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetõleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetõvé az ellenszolgáltatás elõzetes átfogó (mindenre kiterjedõ) meghatározását;

5. szám

c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, illetõleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi d) szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás természete miatt a szerzõdéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetõvé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezõbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a Kbt. 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások (biztosítási szolgáltatások, banki és befektetési szolgáltatások) esetében. (3) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indítható a) a 10. § (2) bekezdésének a) pontjában rögzített esetben, ha az ajánlatkérõ a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd – a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a)–e) pontja alapján nem érintett – összes ajánlattevõjét meghívja; b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás a 92. § a) pontja, illetve a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a 115. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei idõközben lényegesen nem változtak meg, és minderrõl az ajánlatkérõ köteles az Európai Bizottság kérésére – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – tájékoztatást adni; c) a szerzõdést mûszaki-technikai sajátosságok, mûvészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni; d) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérõ által elõre nem látható okból elõállt rendkívüli sürgõsség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra elõírt határidõk nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgõsséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérõ mulasztásából. e) építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerzõdésben nem szereplõ, de elõre nem látható körülmények miatt kiegészítõ építési beruházás, illetõleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetõleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítõ építési beruházást, illetõleg szolgáltatást mûszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérõt érintõ jelentõs nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerzõdéstõl vagy ha a kiegészítõ építési beruházás, illetõleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetõleg a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítõ építési beruházásra, illetõleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevõvel kötött – szerzõdés, illetõleg szerzõdések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetõleg szolgáltatás értékének felét; vagy olyan új építési beruházásra, illetõleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevõ-

5. szám


vel köt meg ugyanazon ajánlatkérõ azonos vagy hasonló építési beruházás, illetõleg szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás, illetõleg szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerzõdést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérõ jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás, illetõleg a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, illetõleg szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi elsõ szerzõdés megkötésétõl számított három éven belül lehet indítani. f) árubeszerzés esetében, ha az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elõ; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetõleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi; ff) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bõvítése során a korábbi nyertes ajánlattevõnek másikkal történõ helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy mûszaki-technikai szempontból eltérõ és nem illeszkedõ dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan mûszaki-technikai nehézséget eredményezne a mûködtetésben és a fenntartásban; az ilyen – a korábbi nyertes ajánlattevõvel kötött – szerzõdés, illetõleg szerzõdések együttes idõtartama azonban nem haladhatja meg a három évet; fff) az áru árutõzsdén jegyzett és beszerzett; ffff) az árut kivételesen kedvezõ feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetõleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történõ értékesítés keretében szerzi be. g) szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követõen kerül sor, és a nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlása alapján – nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerzõdést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevõt) meg kell hívni a tárgyalásra. (4) Gyorsított eljárás a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén alkalmazható, ha rendkívüli sürgõsség miatt az ilyen eljárásokra a Kbt.-ben elõírt határidõk nem lennének betarthatóak. A rendkívüli sürgõsséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérõ mulasztásából. (5) A keretmegállapodásos eljárás két részbõl áll, melynek elsõ részben az ajánlatkérõ nyílt vagy meghívásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérõ tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a jelen szabályzat 10. § (2)-(3) bekezdésében rögzített feltételei fennállnak. A második részben a keretmegállapodásban meghatározott köz-

617

beszerzési tárgyra kérhetõ ajánlato(ka)t és köthetõ szerzõdés az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására. (6) Versenypárbeszéd akkor alkalmazható, ha a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési mûszaki leírás meghatározása nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel lehetséges, illetõleg b) a szerzõdés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározása nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel lehetséges. (7) A közösségi és a nemzeti eljárási rezsimben, a Kbt. 4. sz. melléklete szerinti szolgáltatások esetében egyszerûsített eljárás alkalmazható. Ez az eljárás a Kbt. 3 sz. melléklete szerinti szolgáltatások vonatkozásában nem alkalmazható. Ha azonban a közbeszerzés tárgya olyan szolgáltatás, amely mind a 3. melléklet, mind a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást magában foglal, az egyszerûsített eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke a közbeszerzés megkezdésekor meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét. 11. § (1) A közbeszerzési eljárást a szerzõdés megkötésének várható idõpontját megelõzõen nyílt eljárásban legalább 70 nappal – ha az adott eljárás vonatkozásában elõzetes összesített tájékoztató közzétételére került sor 50 nappal – tárgyalásos, gyorsított, egyszerûsített és az egyszerû közbeszerzési eljárás, valamint a versenypárbeszéd esetében a közbeszerzést az eljárás lefolytatáshoz szükséges legrövidebb idõtartam figyelembevételével a bizottság elnökéhez írt feljegyzésben kell kezdeményezni. (2) A kezdeményezés során a beszerzõ szervezeti egység vezetõje a Bizottságba ideiglenes tagot delegál, javaslatot tesz az eljárás fajtájára, és négy példányban csatolja a részvételi, illetve ajánlati/ajánlattételi felhívás és a szerzõdés tervezetét, valamint egy példányban a Költségvetési Fõosztálynak – a Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek kivételével –, illetõleg az elõirányzat kezelõjének a források rendelkezésre állásáról szóló igazolását, a beszerzés vonatkozásában szakmailag illetékes helyettes államtitkár jóváhagyását, továbbá a gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkár elõzetes egyetértését tartalmazó dokumentumot. Informatikai tárgyú beszerzés esetén az eljárás megindításához szükség van az Informatikai Fõosztály szakmai jóváhagyására is. Az ideiglenes tagok akadályoztatása esetén a delegáló szervezeti egység vezetõje a tag helyébe új tagot delegál. (3) Kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésére irányuló beszerzési eljárás esetén, ha több kutatási és fejlesztési téma kidolgozására egy közbeszerzési eljárás keretében kerül sor, az ajánlati felhívás tartalmának – így különösen az alkalmassági szempontok és a bírálati szempontok – megállapítására a Bizottság ülésén kerül sor, az érin-

618


tett szervezeti egységek részérõl elõzetesen megküldött részanyagok alapján. Az ülésen elhangzottakról jegyzõkönyv készül, amelynek alapján az ajánlati felhívást a Közgazdasági Fõosztály készíti el és terjeszti a Bizottság elé. (4) Az ajánlati (részvételi) dokumentáció és versenytárgyalás esetén az ismertetõ elkészítése a beszerzõ szervezeti egység feladata. Több kutatási téma egy közbeszerzési eljárás keretében történõ beszerzése esetén az ajánlati dokumentáció elkészítése úgy történik, hogy – az érintett szervezeti egységek részérõl elõzetesen megküldött részanyagok alapján – a Bizottság ülésén valamennyi témagazda szervezeti egység jelenléte mellett sor kerül a dokumentáció tartalmának megállapítására, amelyrõl jegyzõkönyv készül. A dokumentációt a Közgazdasági Fõosztály készíti el a Bizottság ülésén – az elõbbiek szerint – felvett jegyzõkönyv alapján. Az ajánlati dokumentációt a Bizottság hagyja jóvá. 12. § (1) A Bizottság az általa jóváhagyott ajánlati (ajánlattételi, részvételi) felhívás közzétételérõl, illetõleg az érintettekhez történõ eljuttatásáról – a Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek kivételével – a Titkárság útján gondoskodik. (2) Egyszerû közbeszerzési eljárás esetén a Bizottság által véleményezett ajánlattételi felhívást – a Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek kivételével – a Közbeszerzési Titkárság. a) hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítõben teszi közzé, ha a beszerzés értéke annak megkezdésekor eléri vagy meghaladja a mindenkori nemzeti értékhatárok felét b) legalább három ajánlattevõnek egyidejûleg, írásban közvetlenül kiküldi, ha a beszerzés értéke annak megkezdésekor nem éri el a mindenkori nemzeti értékhatárok felét. Ebben az esetben az ajánlati felhívás a Közbeszerzési Értesítõben szintén közzétehetõ. (3) Amennyiben a 12. § (2) bekezdésében rögzített esetekben nem nyújtott be legalább három ajánlattevõ ajánlatot, a Bizottság megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül a 12. § (2) bekezdése szerint újabb ajánlattételre hívhat fel. Ennek során azt az ajánlattevõt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei idõközben nem változtak meg. (4) A Gazdasági Igazgatóság az egyszerû közbeszerzési eljárásait – a jelen utasításban foglalt eljárási cselekmények kivételével – saját hatáskörben bonyolítja. (5) Az egyszerû eljárásban lehetõség van tárgyalás lefolytatására, azonban errõl az ajánlati felhívásban rendelkezni kell. Ha az eljárás tárgyalásos, az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a tárgyalás lefolytatásának menetét. Ebben az esetben a Bizottság a tárgyalások befejezését követõen dönt a legkedvezõbb ajánlatot tevõ személyérõl. (6) A minisztérium, mint ajánlatkérõ az eljárásban a Kbt. szerinti, az ajánlattevõk felé fennálló kiegészítõ tájékoztatási kötelezettségét a Közbeszerzési Titkárságon keresztül

5. szám

teljesíti. A kiegészítõ tájékoztatási kötelezettség kizárólag írásban teljesíthetõ. Az ajánlattevõk részérõl az ajánlati (ajánlattételi, részvételi) felhívásban vagy dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban feltett kérdésekre a Közbeszerzési Titkárság – az adott beszerzési tárggyal kapcsolatos szakmai megítélést igénylõ kérdések tekintetében, a Kbt.-ben foglalt határidõk megtartása mellett, a beszerzõ szervezeti egységgel egyeztetve – ad választ. (7) A beérkezett ajánlatokat a Bizottság legalább két tagjából álló bontási bizottság bontja fel. A bontási eljárás – kivéve az egyszerû közbeszerzési eljárást és azon eljárásokat, amelyekben a Kbt. alapján kizárólag egy ajánlattevõ kérhetõ fel ajánlattételre – közjegyzõ jelenlétében történik. A közjegyzõ mûködésével kapcsolatban felmerült költségek kiegyenlítésérõl a beszerzõ szervezeti egység gondoskodik. (8) A Bizottság az ajánlatok (részvételi jelentkezések) felbontását követõen a Kbt.-ben foglalt eljárási szabályok és az ajánlati (ajánlattételi, részvételi) felhívásban meghatározott szempontok szerint elvégzi az ajánlatok (részvételi jelentkezések) minõsítését, értékelését, és – a GKM Gazdasági Igazgatóság beszerzései kivételével – dönt a hiánypótlás elrendelésérõl, az alkalmatlan ajánlattevõk kizárásáról, az ajánlatok érvénytelenségérõl és a nyertes ajánlattevõ személyérõl. A GKM Gazdasági Igazgatóság beszerzései esetén a fentiekben megjelölt kérdésekben a Bizottság javaslata alapján a Gazdasági Igazgatóság vezetõje dönt. A Kbt. 90. § (3) bekezdésében foglalt esetekben a nyertes ajánlattevõ kiválasztása érdekében, közjegyzõ jelenlétében sorsolást kell tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevõt az eljárás nyertesének nyilvánítani. (9) Az eljárás során szükséges értesítéseknek, hiánypótlásoknak az érintettek részére történõ eljuttatásáról – a Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek kivételével – a Bizottság a Titkárság útján gondoskodik. (10) A nyertes ajánlattevõ kiválasztására vonatkozó, indokolással ellátott döntést – a Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek kivételével – az eljárás dokumentumainak egyidejû megküldésével a Bizottság haladéktalanul továbbítja a beszerzésre jogosult vezetõnek a szerzõdés megkötése céljából. (11) Az eljárás eredményének (eredménytelenségének) kihirdetésérõl, a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti összegzés elkészítésérõl, illetõleg annak a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti közzétételérõl – a Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek kivételével – a Bizottság a Titkárság útján gondoskodik. (12) A Bizottság által jóváhagyott feltételeknek megfelelõ szerzõdést – a kötelezettségvállalásra vonatkozó elõírásokra tekintettel – a kötelezettségvállalásra jogosult vezetõ köti meg a minisztérium nevében, illetve kíséri figyelemmel annak teljesítését, igazolja az elvégzett munkát, és érvényesíti az esetleges igényeket. Amennyiben a kötelezettségvállalásra a 9. § (2) bekezdésében meghatározott vezetõ jogosult, a szerzõdés teljesítésével kapcsolatos feladatokat a szakmailag illetékes fõosztály vezetõje látja el.

5. szám


A megkötött szerzõdés egy példányát – a Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek kivételével – a szerzõdéskötéstõl számított 2 napon belül a beszerzõ (kutatási és fejlesztési szolgáltatás esetében a témagazda) köteles a Közbeszerzési Titkárság részére megküldeni. (13) A Kbt. 296. §-ában meghatározott beszerzésekrõl a beszerzõ szervezeti egység a szerzõdés tervezetének megküldésével tájékoztatja a Bizottság elnökét. A szerzõdéskötésre a Bizottság véleményének figyelembevételével kerülhet sor. (14) A megkötött szerzõdéseknek a Kbt. 303–305. §-ában meghatározott körben történõ módosításához a Bizottság jóváhagyása szükséges. A módosított szerzõdés egy példányát a beszerzõ szervezeti egység köteles a módosítástól számított 2 napon belül a Titkárság részére megküldeni. A beszerzési eljárások monitoringja és az eljárás során felmerülõ költségek viselésének szabályai 13. § (1) A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerzõdések teljesülésérõl – kivéve a Gazdasági Igazgatóság beszerzéseit, valamint a jelen szabályzat 12. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti eljárások eredményeként kötött szerzõdéseket – a teljesítésigazolás kiállítását követõ két napon belül a beszerzõ (kutatási és fejlesztési szolgáltatások esetében a témagazda) szervezeti egység a teljesítésigazolás másolatának megküldésével köteles a Közbeszerzési Titkárságot tájékoztatni. (2) A beszerzõ szervezeti egység a fentiekben rögzítetteken kívül köteles a Titkárságot haladéktalanul tájékoztatni bármely, a beszerzési eljárások lefolytatásával vagy a szerzõdések teljesítésével kapcsolatban felmerült lényeges körülményrõl. (3) A Kbt.-ben elõírt, a szerzõdéskötésrõl és a szerzõdésmódosításról, a szerzõdések teljesülésérõl tájékoztató hirdetmény közzétételérõl – a Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek kivételével – a Bizottság Elnöke a Közbeszerzési Titkárság útján gondoskodik. (4) A közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben közzéteendõ hirdetmények (részvételi, ajánlati felhívás, eljárás eredményérõl, szerzõdés módosításáról, szerzõdés teljesítésérõl szóló tájékoztató) megjelentetésével kapcsolatos költségek a beszerzõ szervezeti egységet terhelik. Kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó olyan beszerzés esetén, ahol egy eljárás keretében több beszerzõ szervezeti egység szerez be kutatási szolgáltatást, a hirdetményi költségek az összességében legnagyobb értékû kutatási témát beszerzõ szervezeti egységet terhelik. (5) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételével összefüggõ költségeket, megbízási díjat a beszerzõ szervezeti egység viseli, figyelemmel a részekre bontás tilalmára vonatkozó rendelkezésre is. Kutatási fejlesztési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó olyan beszerzés esetén, ahol egy eljárás keretében több beszerzõ szervezeti egység szerez be kutatási szolgáltatást, a hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételével összefüggõ költségek az

619

összességében legnagyobb értékû kutatási témát beszerzõ szervezeti egységet terhelik. (6) A Titkárság mûködteti a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó vezetõi információs rendszert. Az Informatikai Fõosztály beszerzéseire vonatkozó sajátos szabályok 14. § (1) Az Informatikai Fõosztály által kezdeményezett beszerzések esetében a jelen szabályzat rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A közbeszerzési eljárás lefolytatásához, illetve Kbt. 29.§, 246.§, 296.§ szerinti beszerzések és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések véleményezéséhez szükséges teljes dokumentációt az Informatikai Fõosztály állítja össze és küldi meg jóváhagyásra a szakmailag illetékes helyettes államtitkár, valamint elõzetes egyetértésre a gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkár részére. (3) Az összeállított dokumentációt az Informatikai Fõosztály a szakmailag illetékes helyettes államtitkár jóváhagyásával és a gazdaságkoordinációs és pénzügyi helyettes államtitkár elõzetes egyetértésével együtt megküldi a GKM Gazdasági Igazgatóságára. A Gazdasági Igazgatóság a fedezet rendelkezésre állásának igazolásával egyidejûleg felkéri az Informatikai Fõosztályt az eljárás lefolytatására és amennyiben szükségesnek tartja a Bizottságba ideiglenes tagot delegál a Gazdasági Igazgatóság részérõl. (4) Az eljárás lefolytatását követõen a végleges dokumentumokat az Informatikai Fõosztály elkészíti és megküldi a Gazdasági Igazgatóság részére aláírásra. A központosított közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok 15. § Az R. 1. sz. melléklete szerinti országosan kiemelt termékeket a kijelölt szervezeteken keresztül az R.-ben meghatározott módon kell beszerezni. 16. § (1) A központosított közbeszerzési eljárás keretében lefolytatandó közbeszerzési igények felmérése a Gazdasági Igazgatóság, informatikai beszerzés esetén az Informatikai Fõosztály feladata. Az igényeket a Gazdasági Igazgatósághoz, informatikai tárgyú beszerzés esetén az Informatikai Fõosztályhoz kell eljuttatni. (2) A megrendeléseket a beszerzésre kijelölt szervezethez a Gazdasági Igazgatóság vagy az Informatikai Fõosztály továbbítja. A megrendelések teljesítésérõl, vagy annak elmaradásáról a Gazdasági Igazgatóság vagy az Informatikai Fõosztály 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a Bizottság elnökét. Közbeszerzési értékhatár alatti szerzõdések megkötésére vonatkozó szabályok 17. § (1) A mindenkori közbeszerzési értékhatár alatt megkötni kívánt szerzõdés tervezetét – a Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek kivételével – a beszerzõ szervezeti egység, a beszerzés vonatkozásában szakmailag illetékes

620


5. szám

helyettes államtitkár jóváhagyásával ellátva köteles véleményezés céljából a Bizottság elé terjeszteni, amelynek elmaradásáért a beszerzõ szervezeti egység vezetõje tartozik felelõsséggel. A szerzõdéskötésre kizárólag a Bizottság véleményének ismeretében kerülhet sor. (2) A mindenkori közbeszerzési értékhatár alatti szerzõdések becsült értékének kiszámítása során a beszerzõ köteles érvényesíteni a Kbt. 40. § (1) bekezdésében rögzített részekre bontás tilalmára vonatkozó rendelkezést. (3) A becsült érték meghatározása során a beszerzõ köteles figyelemmel lenni arra, hogy a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor és beszerzésére egy ajánlattevõvel lehetne szerzõdést kötni, továbbá rendeltetése azonos vagy hasonló, illetõleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

(6) Jelen utasítás megkerülésével, illetõleg a Bizottság bevonása nélkül lefolytatott beszerzési eljárások jogszerûségéért a beszerzõ szervezeti egység vezetõje felelõs. 19. § Aki a beszerzések során, vagy azokkal kapcsolatos bármilyen szabálytalanságot, vagy az eljárás tisztaságát veszélyeztetõ cselekményt észlel, arról haladéktalanul köteles a GKM szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjérõl szóló 9/2005. Szabályzatban megjelölt szabálytalansági felelõst továbbá a Bizottság Elnökét írásban értesíteni.

A minisztériumi közbeszerzések felelõsségi rendje

Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

18. § (1) A Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti felelõsségi rendet a (2)–(3) bekezdések határozzák meg. (2) A Bizottság által lefolytatott eljárásért, valamint a Kbt.-ben foglaltak megtartásáért a Bizottság, illetve az adott eljárásban részt vevõ állandó és ideiglenes tagjai személyes felelõsséggel tartoznak. A jelen szabályzat 12. § (12) bekezdésében rögzített és a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerzõdés másolatok megküldésére vonatkozó kötelezettség teljesítéséért a beszerzõ szervezeti egység által az adott közbeszerzési eljárásba delegált ideiglenes tag (kutatási és fejlesztési szolgáltatás esetén a témafelelõs) tartozik felelõsséggel. A jelen szabályzat 13. § (1) bekezdésében rögzített és a szerzõdések teljesítésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmaradásáért a beszerzõ szervezeti egység által az adott közbeszerzési eljárásba delegált ideiglenes tag (kutatási és fejlesztési szolgáltatás esetében a témafelelõs) tartozik felelõsséggel. (3) A beszerzési eljárások adminisztratív feladataiért, illetve az ezekre vonatkozó szabályok megtartásáért az Elnök és a Titkárság felelõs. (4) Mentesül a felelõsség alól, aki az adott döntés során „nem”-mel szavazott, és tiltakozását, ellenvéleményét kérésére jegyzõkönyvben rögzítették, illetõleg az is, akinek távollétében történt a jogsértõ esemény, illetve született a jogsértõ döntés. (5) Az R.-ben foglaltak betartásáért a Gazdasági Igazgatóság vezetõje felelõs.

Záró rendelkezések 20. § (1) Jelen utasítás 2006. március 20-án lép hatályba, egyidejûleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a GKM Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek lebonyolításáról szóló 7/2004. (IV. 29.) GKM utasítás hatályát veszti. (2) Az utasítás hatálybalépését megelõzõen megkezdett beszerzési eljárásokra az ajánlati vagy részvételi felhívás feladásának illetve megküldésének napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

1. sz. függelék A 2006. évre irányadó közbeszerzési értékhatárok: A Kbt. IV. fejezete alkalmazásában (közösségi eljárási rezsim): 137 000 euró 34 422 973 forint 211 000 euró 53 016 404 forint 5 278 000 euró 1 326 163 884 forint A Kbt. VI. fejezete alkalmazásában (nemzeti eljárási rezsim): – árubeszerzés esetében: 30 millió forint; – építési beruházás esetében: 90 millió forint; – építési koncesszió esetében: 100 millió forint; – szolgáltatás megrendelése esetében: 25 millió forint; – szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint. A Kbt. IV. része alkalmazásában (egyszerû eljárási rezsim): – árubeszerzés esetében: 8 millió forint; – építési beruházás esetében: 15 millió forint; – szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint.

5. szám


621

A gazdasági és közlekedési miniszter 7/2006. (III. 23.) GKM utasítása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt költségvetési intézmények befizetési kötelezettségeirõl

1. § A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt, saját bevételbõl gazdálkodó költségvetési intézmények az alábbi ütemezésben kötelesek a központi költségvetésbe történõ befizetéseket teljesíteni a GKM fejezeti befizetési számla keretszámlára (10032000-00510004-60000006). a)

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 2006. április 20-ig 19 734 ezer forintot, 2006. július 20-ig 197 651 ezer forintot, 2006. október 20-ig 197 651 ezer forintot, 2006. december 10-ig 202 164 ezer forintot,

b) a Magyar Bányászati Hivatal 2006. április 20-ig 31 350 ezer forintot, 2006. július 20-ig 31 250 ezer forintot, 2006. október 20-ig 31 950 ezer forintot, 2006. december 10-ig 32 650 ezer forintot, c)

a Magyar Energia Hivatal 2006. április 20-ig 48 027 ezer forintot, 2006. július 20-ig 144 081 ezer forintot, 2006. október 20-ig 144 081 ezer forintot, 2006. december 10-ig 144 111 ezer forintot,

d) a Magyar Szabadalmi Hivatal 2006. április 20-ig 230 874 ezer forintot, 2006. július 20-ig 230 874 ezer forintot, 2006. október 20-ig 230 874 ezer forintot, 2006. december 10-ig 230 878 ezer forintot, e)

az Országos Mérésügyi Hivatal 2006. április 20-ig 64 528 ezer forintot, 2006. július 20-ig 64 524 ezer forintot, 2006. október 20-ig 404 524 ezer forintot, 2006. december 10-ig 312 024 ezer forintot,

f)

a Közlekedési Felügyeletek 2006. április 20-ig 1054 100 ezer forintot, 2006. július 20-ig 1152 800 ezer forintot, 2006. október 20-ig 1221 400 ezer forintot, 2006. december 10-ig 1181 800 ezer forintot,

g) az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 2006. április 20-ig 88 725 ezer forintot, 2006. július 20-ig 88 725 ezer forintot, 2006. október 20-ig 88 725 ezer forintot, 2006. december 10-ig 88 725 ezer forintot,

622


h)

a Hungarocontrol Magyar Légiforgalmi Szolgálat 2006. április 20-ig 387 000 ezer forintot, 2006. július 20-ig 387 000 ezer forintot, 2006. október 20-ig 387 000 ezer forintot, 2006. december 10-ig 387 000 ezer forintot,

i)

a Magyar Vasúti Hivatal 2006. július 20-ig 11 786 ezer forintot, 2006. október 20-ig 35 358 ezer forintot, 2006. december 10-ig 35 356 ezer forintot.

5. szám

A befizetésrõl a Magyar Államkincstártól kapott visszaigazolás másolatát a Vagyongazdálkodási Fõosztály részére a kézhezvételt követõen 5 napon belül köteles megküldeni. 2. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 92. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt, kizárólag saját bevételbõl gazdálkodó költségvetési szervek részére a következõ befizetési kötelezettségeket írom elõ: a) A Magyar Bányászati Hivatal 2006. április 30-ig 20 000 ezer forintot, 2006. július 20-ig 33 400 ezer forintot, 2006. november 30-ig 6 600 ezer forintot, b) a Magyar Energia Hivatal 2006. március 31-ig 100 000 ezer forintot, c) a Magyar Szabadalmi Hivatal 2006. március 31-ig 31 981 ezer forintot, 2006. április 30-ig 21 717 ezer forintot, 2006. július 31-ig 53 351 ezer forintot, 2006. október 31-ig 42 951 ezer forintot, d) az Országos Mérésügyi Hivatal 2006. október 31-ig 260 000 ezer forintot, e) a Közlekedési Felügyeletek 2006. március 31-ig 638 280 ezer forintot, 2006. április 30-ig 212 760 ezer forintot, 2006. május 31-ig 212 760 ezer forintot, 2006. június 30-ig 212 760 ezer forintot, 2006. július 31-ig 212 760 ezer forintot, 2006. augusztus 31-ig 212 760 ezer forintot, 2006. szeptember 30-ig 212 760 ezer forintot, 2006. október 31-ig 50 260 ezer forintot, f) a Hungarocontrol Magyar Légiforgalmi Szolgálat 2006. március 31-ig 60 000 ezer forintot, 2006. május 31-ig 60 000 ezer forintot, 2006. július 31-ig 60 000 ezer forintot, 2006. szeptember 30-ig 60 000 ezer forintot, 2006. november 30-ig 60 000 ezer forintot köteles a GKM fejezeti kezelésû célelõirányzat-felhasználási keretszámlára (10032000-01220139-50000005) átadni. A befizetésrõl a Magyar Államkincstártól kapott visszaigazolás másolatát a Vagyongazdálkodási Fõosztály részére a kézhezvételt követõen 5 napon belül köteles megküldeni.

5. szám


623

A befizetések a fejezetnél év közben jelentkezõ többletfeladatok ellátásának fedezetére szolgál, amely feladatok elvégzésére forráshiány miatt nem kerülhetne sor. 3. § Felhatalmazom a gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkárt, hogy az utasítás végrehajtásához szükséges intézkedéseket megtegye. 4. § Ez az utasítás 2006. március 28-án lép hatályba. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

Pályázati felhívások A gazdasági és közlekedési miniszter pályázati felhívása a 2006. évi Nemzeti Minõségi Díj elnyerésére A gazdasági és közlekedési miniszter pályázatot hirdet a 2006. évi Nemzeti Minõségi Díj elnyerésére. A pályázat célja A pályázat célja – a miniszterelnök 3/1996. (VI. 19.) ME rendelete alapján – a minõségügyben kiemelkedõ eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek tevékenységének elismerése. Pályázati feltételek Pályázatot nyújthatnak be azok a belföldi székhelyû gazdálkodó szervezetek, amelyek termelõ, szolgáltató, illetve közszolgáltatói tevékenységet végeznek és megfelelnek a részletes pályázati feltételekben rögzített követelményeknek. Nem pályázhatnak azon gazdálkodó szervezetek, illetve azon szervezetek jogutód szervezetei, amelyek az elmúlt öt évben Nemzeti Minõségi Díjat nyertek, valamint a tanácsadási tevékenységet végzõ szervezetek. A pályázat benyújtása A pályázat elkészítéséhez és benyújtásához szükséges jelentkezési lap és a részletes, valamennyi szükséges információt tartalmazó pályázati útmutató beszerezhetõ az IFKA Magyar Minõségfejlesztési Központból [1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 16.; telefon/fax: (1) 332-0362, (1) 331-7549, e-mail: [email protected]], illetve letölthetõ a www.mik.hu. honlapról. A pályázat önértékelésen alapul, amelynek elkészítése érdekében az IFKA Magyar Minõségfejlesztési Központ elõzetes jelentkezés alapján egynapos költségtérítéses, konzultációval egybekötött felkészítést biztosít a pályázók számára április 5-én, 27-én és május 17-én. A pályázati szándékot 2006. június 12-én 15 óráig jelezni kell az IFKA Magyar Minõségfejlesztési Központnak. A pályázati anyagot legkésõbb 2006. június 30-án 14 óráig kell benyújtani a pályázati útmutatóban meghatározottak szerint az IFKA Magyar Minõségfejlesztési Központba. A pályázat benyújtásával egyidejûleg az Iparfejlesztési Közalapítvány 10201006-50031230 számú számlájára „Nemzeti Minõségi Díj” megjelöléssel be kell fizetni a pályázat eljárási díját, amely – 250 fõnél kevesebb dolgozói létszámú, illetve közszolgáltatói szervezet esetén 250 000 Ft + áfa – 250 és 500 fõ közötti dolgozói létszámú szervezet esetén 450 000 Ft + áfa – 500 és 1000 fõ közötti dolgozói létszámú szervezet esetén 550 000 Ft + áfa – 1000 és 2000 fõ közötti dolgozói létszámú szervezet esetén 750 000 Ft + áfa – 2000 fõnél nagyobb dolgozói létszámú szervezet esetén 950 000 Ft + áfa.


624

5. szám

A pályázatok elbírálásának rendje A beérkezett pályázatokat a Nemzeti Minõségi Díj Bizottság bírálja el, szakértõk bevonásával. A Bizottság javaslatát a gazdasági és közlekedési miniszter terjeszti döntésre a miniszterelnök elé. Összesen négy díj ítélhetõ oda termelõ és szolgáltató területen kis- és közepes méretû, nagyméretû, valamint nagyméretû szervezet üzleti egysége és a közszolgáltatói kategóriákban. A pályázatok értékelése és a döntési folyamat során nyert üzleti információkat a közremûködõk bizalmasan kezelik. A nyertesek oklevelet és névre szóló képzõmûvészeti kisplasztikát kapnak teljesítményük elismeréseként, amelyeket a miniszterelnök ünnepélyes keretek között 2006. november 7-én, az EFQM FORUM keretében nyújt át. A nyertesek jogosultak ezt a tényt üzleti dokumentumaikon, reklámanyagaikon feltüntetni. A díjazottak névsora megjelenik a Magyar Közlönyben. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

Pályázati felhívás lakossági energiamegtakarítás támogatására (NEP-2006-1) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a 2006. évi Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében pályázatot hirdet a lakossági energiamegtakarítás támogatására az Energiafelhasználási Hatékonyság Javítása Célelõirányzatból. A támogatás háttere, célja 1. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a 2006. évi Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében pályázatot hirdet a lakossági energiamegtakarítás támogatására az Energiafelhasználási Hatékonyság Javítása Célelõirányzatból. 2. A pályázati konstrukció célja: A támogatás célja a lakások energetikai korszerûsítése, a lakossági energiafelhasználás mérséklése, a lakosság energetikai terheinek a csökkentése. A pályázat elõsegíti a Kormány távlati energiamegtakarítási célkitûzéseinek megvalósítását, a környezetvédelmi nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítését, valamint az energiahatékonyság területén az EU-színvonalhoz történõ közelítést. Ezen pályázat segítségével kb. 3300 lakás energetikai korszerûsítése valósulhat meg, amelynek nemzetgazdasági szintû haszna mintegy 95 TJ/év energiahordozó megtakarítása. 3. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 880 millió Ft 4. A támogatott pályázatok várható száma: 2800 db. A pályázók köre 1. Támogatásra jogosultak: Támogatásért az alábbiakban felsoroltak pályázhatnak: Hagyományos technológiával épült lakások tulajdonosai, amennyiben magyar állampolgárságú természetes személyek – (a továbbiakban magánszemélyek), – Hagyományos technológiával épült épületeknél lakásszövetkezetek, illetve társasházak tulajdonostársainak közössége. 2. Nem nyújthat be pályázatot, illetve nem adható támogatás azon pályázó részére, amely: – csõd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt áll; – a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ három naptári éven belül az államháztartás alrendszereibõl, az Európai Unió elõcsatlakozási eszközeibõl, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette; – lejárt esedékességû, 60 napot meghaladó adó- vagy adók módjára behajtható köztartozással bír, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása van; – a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozata alapján, vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság által a munkavállalók bejelentés nélküli, vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerõsen bírság megfizetésére kötelezett;

5. szám


625

– a pályázat kiírásában, értékelésében és elbírálásában részt vesz; – a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a pályázat benyújtásakor, és ez hitelt érdemlõen bebizonyosodik; – a pályázathoz mellékelendõ telekkönyvi kivonatban tulajdonosként nem szerepel; – a korábbi években meghirdetett bármely energiatakarékossági programban (SZT-EN, SZT-2002-EN, NEP-2003, NEP-2004) támogatást nyert, de támogatásától a Kedvezményezett hibájából eredõen a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elállt; – Adóazonosító jellel és/vagy adószámmal nem rendelkezik. A pályázati feltételek 1. A támogatás azon pályázók részére nyújtható, akik az alábbi korszerûsítési célokra pályáznak: – 1994 elõtt, hagyományos technológiával épült lakóépületek (homlokzatok, tetõterek, födémek és pincék) utólagos hõszigetelése, – 1994 elõtt, hagyományos technológiával épült lakóépületek nyílászáróinak utólagos hõszigetelése, illetve cseréje, – hagyományos technológiával épült lakóépületek meglévõ fûtési, illetve melegvíz-ellátási berendezéseinek korszerûsítése, energiatakarékos berendezésre való cseréje. 2. A projekt saját forrás igénye: a) Az áfa-visszaigénylésre jogosult pályázók esetén legalább a projekt visszaigényelhetõ áfa nélküli (nettó) összköltségének 1/3-át kitevõ saját forrással kell rendelkeznie, amelybe az államháztartás alrendszereibõl kapott támogatás nem számítható be. b)Az áfa-visszaigénylésre nem jogosult, ill. az eva-t választott pályázók esetén legalább a projekt bruttó összköltségének 1/3-át kitevõ saját forrással kell rendelkeznie, amelybe az államháztartás alrendszereibõl kapott támogatás nem számítható be. A saját erõ lehet készpénz, bankbetét vagy értékpapír. 3. A projekt támogatására vonatkozó speciális feltételek: – a pályázat keretein belül kizárólag hagyományos technológiával épült lakóház, lakóépület, lakás, tanya (továbbiakban lakóingatlan) energetikai korszerûsítése támogatható (A pályázat szempontjából iparosított - tehát nem hagyományos - technológiával létesített épületnek tekintendõ paneles, blokkos, alagútzsalus, öntöttfalas, vasbeton vázas és egyéb elõregyártott technológia felhasználásával épült épület energetikai korszerûsítésére ebben a konstrukcióban nem lehet pályázni), pályázatot benyújtani meglévõ állapot energiatakarékosságot eredményezõ korszerûsítésének a céljából lehet (új építésekkel, bõvítésekkel ebben a konstrukcióban nem lehetséges pályázni), – pályázni csak a kereskedelmi forgalomban kapható új berendezések, készülékek és anyagok beépítésével lehet, – csak nyílászáró korszerûsítés esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg a pályázatban szereplõ nyílászáró felület (m2) x 25 ezer Ft/m2 összeget, nyílászárócsere esetén kizárólag az 1,5 W/m2K, és az alatti hõátbocsájtási tényezõjû, a termék gyártója nevére kiállított ÉMI Alkalmassági Bizonylattal rendelkezõ nyílászáró szerkezetek (üvegezés + profilrendszer) cseréje támogatható, – távhõszolgáltatásról való leválás csakis indokolt esetben támogatható, a pályázathoz ezen indokok részletes kifejtésén túl csatolni kell a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény szerinti, az általános közüzemi szerzõdés felmondásának jogszerûségét igazoló dokumentumokat (tulajdonosi közösség hozzájárulása, költségviselés, stb.), – központi fûtési ill. melegvíz-szolgáltatási rendszerbõl való kiválás csakis indokolt esetben támogatható, a pályázathoz ezen indokok részletes kifejtésén túl csatolni kell a központi fûtésrõl és a melegvíz-szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI. 23.) számú kormányrendelet szerinti, a kiválás jogszerûségét igazoló dokumentumokat (az üzemben tartó hozzájárulása, költségviselés, stb.), amennyiben a tulajdoni lapon a pályázó csak a széljegyen szerepel, az ingatlan adásvételi szerzõdését is mellékelni kell a pályázathoz, amennyiben a pályázó a projektet többségében állami vagy önkormányzati vagy a strukturális alapokból kapott támogatásból kívánja megvalósítani, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának a feltételei egyébként fennállnak, a beruházás a támogatási döntés kézhezvételéig nem kezdhetõ meg, kivéve, ha a pályázó a közbeszerzési eljárást a támogatási döntés kézhezvételét megelõzõen lefolytatja, – az elõirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatási döntést hozó személy elõzetes jóváhagyásával idegeníthetõ el, vagy adható bérbe. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére esõ támogatás idõarányos, értékcsökkenéssel korrigált, de a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni. – a beruházást a támogatási szerzõdés hatálybalépését követõ 2 éven belül meg kell valósítani, – a beruházásnak a megvalósítás szerzõdésben rögzített befejezési határidejétõl számított öt évig fenn kell maradnia.

626


5. szám

4. Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amely – nem hagyományos technológiával készült épület korszerûsítésére irányul, – nem felel meg a környezetvédelmi és egyéb hatósági elõírásoknak, – nem eredményez a magyar nemzetgazdaság szintjén mért energiahordozó megtakarítást, – megújuló energiaforrás kiváltását célzó beruházás (pl. tûzifa kiváltása más nem megújuló energiahordozóval), – nyaraló vagy hétvégi ház korszerûsítésére irányul, – a tulajdoni lapon mûvelési ágként csak beépítetlen terület, kert, szántó, szõlõ, gyümölcsös, erdõ, gazdasági épület stb., nem lakás, lakóház, lakóépület, tanya minõsítés szerepel. 5. Egy projekt támogatásáért a GKM által meghirdetett különbözõ pályázatok közül – a forráshiány miatt történt elutasítás esetét kivéve – csak egyre lehet pályázni. 6. Megkezdett beruházásra támogatás nem igényelhetõ. A beruházás megkezdésének kritériumait az „Útmutató” tartalmazza. A pályázattal elnyerhetõ támogatás 1. A támogatás formája: vissza nem térítendõ támogatás, ami utólagos finanszírozással, teljesítésigazolás alapján az útmutatóban elõírtak szerint történik. 2. A támogatás mértéke: egy lakás energetikai korszerûsítésére benyújtott pályázatoknál a beruházási költség maximum 1/3-a, amely nem haladhatja meg egy korszerûsítési cél (utólagos hõszigetelés, vagy nyílászáró utólagos hõszigetelés illetve nyílászáró csere, vagy fûtési illetve melegvíz ellátó berendezések korszerûsítése) esetén a 300 ezer Ft-ot, több korszerûsítési cél esetén a 600 ezer Ft-ot; lakásszövetkezetnél, illetve társasháznál a beruházási költség maximum 1/3-a, amely nem haladhatja meg egy korszerûsítési cél (utólagos hõszigetelés, vagy nyílászáró utólagos hõszigetelés illetve nyílászáró csere, vagy fûtési illetve melegvíz ellátó berendezések korszerûsítése) esetén a beruházásban érintett lakásszám x 200 ezer Ft értéket, több korszerûsítési cél esetén a beruházásban érintett lakásszám x 400 ezer Ft értéket. Ha a pályázónak a támogatásból finanszírozott projekttel kapcsolatban nincs áfa-visszaigénylési jogosultsága, akkor a támogatás számításának alapja a projekt áfával növelt, bruttó összköltsége. Ha a pályázó áfa-visszaigénylésre jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a beruházás nettó összege. 3. A támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározott intenzitás mértékét. 4. A pályázatot a döntés-elõkészítés során mûszakilag és tartalmilag felülvizsgálják. A felülvizsgálat alapján a döntéshozó indokolt esetben a támogatást az igényeltnél alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, amely döntést megindokolni köteles. Abban az esetben, ha a döntéshozó a támogatást alacsonyabb mértékben állapítja meg, akkor a saját forrást (saját erõt) a módosított támogatás szerint szükséges biztosítani. Ha a pályázó a csökkentett mértékû támogatás mellett is képes és kész a projekt megvalósítására, a módosított feltételeket, az igényelt támogatás csökkentését a támogatási szerzõdés aláírásával fogadja el. A pályázat benyújtásának módja, határideje A pályázat magyar nyelven, kizárólag pályázati formanyomtatványon nyújtható be. A formanyomtatvány sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható. A pályázatot a Pályázati Útmutatóban közölteknek megfelelõen hiánytalanul, azaz a Pályázati Formanyomtatvány minden kérdésére választ adva és az egyéb elõírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. 1. A pályázatok benyújtása folyamatos, az elbírálás havonta történik. 2. A Pályázati Formanyomtatvány és az „Útmutató” a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (www.gkm.gov.hu), vagy www.lendulet.hu honlapjáról tölthetõ le. A pályázatokkal kapcsolatban az alábbi számon kérhetõ felvilágosítás: (06-1) 456-4302, (06-1) 456-4303, (06-1) 456-4388 3. A pályázatot 2 példányban (1 eredeti, 1 másolat) zárt borítékban/csomagban, ajánlott küldeményként a következõ címre kell beküldeni: Energia Központ Kht., NEP-2006-1 Lakossági energiamegtakarítás 1476 Budapest, Pf.: 288.

5. szám


627

4. A pályázónak a pályázat benyújtásakor egyszeri, az „Útmutatóban” rögzített összegû pályázati díjat kell fizetnie. A pályázati díjat az „Útmutatóban” megjelölt számlaszámra kell befizetni. Az elbírálás szempontrendszere 1. Az elbírálás szempontrendszere: – a pályázat feltételi rendszernek való megfelelése, – a felhasználni tervezett anyagok, berendezések energetikai-mûszaki megfelelõsége, – a fogyasztói és a nemzetgazdasági szintû energiahordozó-megtakarítás nagysága és realitása, – a beruházás gazdaságossága, – a környezetterhelés csökkentés hatékonysága, – az állami támogatás egységére jutó nemzeti szintû energiamegtakarítás. Az elbíráláshoz az alábbi indikátorok kerülnek kiszámításra: – éves energiahordozó megtakarítás nemzetgazdasági szinten, – éves energiaköltség megtakarítás, – fajlagos energiahatékonysági mutató, – fajlagos környezetterhelési csökkenés. 2. A pályázatok bírálata beérkezési sorrendben, a szempontrendszerben megadott módszerrel történik, amely gazdaságpolitikai szempontok és hatékonysági mutatószámok alapján ad módot a legjobb pályázatok kiválasztására. 3. A pályázatról a gazdasági és közlekedési miniszter vagy az általa kijelölt személy dönt. A pályázatok elkészítéséhez szükséges további információkat az „Útmutató” tartalmazza. A Pályázati Felhívás elválaszthatatlan része a Pályázati Útmutató és a Pályázati Formanyomtatvány, melyek együtt tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt.

Pályázati felhívás a megújuló energiaforrások felhasználásának a bõvítésére (NEP-2006-2 ) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a 2006. évi Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében pályázatot hirdet a megújuló energiaforrások felhasználásának a bõvítése esetén magánszemélyek számára az Energiafelhasználási Hatékonyság Javítása Célelõirányzatból. A támogatás háttere, célja 1. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a 2006. évi Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében pályázatot hirdet a megújuló energiaforrások felhasználásának a bõvítése esetén magánszemélyek számára az Energiafelhasználási Hatékonyság Javítása Célelõirányzatból. 2. A támogatás célja a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése megújuló energiaforrásokkal elõállított hõenergia- vagy villamosenergia-termelõ kapacitások létesítésével, a biomassza, a geotermikus energia, a szélenergia, a szerves hulladékok felhasználásának növelésével, napkollektorok, illetve napelemek létesítésével. A megújuló energiaforrások felhasználásának a növelésével célkitûzés – a hagyományos energiahordozókkal való takarékoskodás mellett – a környezet állapotának a javítása, valamint alkalmazkodás az Európai Unió megújuló energiahordozókra vonatkozó energiapolitikai elképzeléseihez. A pályázat elõsegíti a Kormány távlati energiamegtakarítási célkitûzéseinek megvalósítását, a környezetvédelmi nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítését, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásának a területén az EUszínvonalhoz történõ közelítést. Ezen pályázat segítségével kb. 500, megújuló energiaforrást hasznosító lakossági beruházás valósulhat meg, amelynek nemzetgazdasági szintû haszna mintegy 128 TJ/év energiahordozó megtakarítása (kiváltása). 3. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 183 millió Ft 4. A támogatott pályázatok várható száma: 500 db.

628


5. szám

A pályázók köre 1. Támogatásra jogosultak: Magánszemélyek saját ingatlan vonatkozásában, amennyiben magyar állampolgárságú természetes személyek. 2. Nem nyújthat be pályázatot, illetve nem adható támogatás azon pályázó részére, amely: – a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ három naptári éven belül az államháztartás alrendszereibõl, az Európai Unió elõcsatlakozási eszközeibõl, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette; – lejárt esedékességû, 60 napot meghaladó adó- vagy adók módjára behajtható köztartozással bír, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása van; – a pályázat kiírásában, értékelésében és elbírálásában részt vesz; – a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a pályázat benyújtásakor, és ez hitelt érdemlõen bebizonyosodik; – a korábbi években meghirdetett bármely energiatakarékossági programban (SZT-EN, SZT-2002-EN, NEP-2003, NEP-2004) támogatást nyert, de támogatásától a Kedvezményezett hibájából eredõen a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elállt; – adóazonosító jellel és/vagy adószámmal nem rendelkezik. A pályázati feltételek 1. A támogatás azon pályázók részére nyújtható, akik az alábbi korszerûsítésekre pályáznak: – megújuló energiaforrásokkal elõállított hõenergia, vagy villamosenergia-termelõ kapacitások létesítése, – biomassza-felhasználás növelése, – geotermikus energiafelhasználás növelése, – szélenergia-felhasználás növelése, – szerves hulladék felhasználásának növelése, – napkollektorok, napelemek létesítése, – megújuló energiával üzemelõ alternatív, földgázt kiváltó berendezések létesítése, – hõszivattyú létesítése. 2. A projekt saját forrás igénye: A pályázónak legalább a projekt bruttó összköltségének 1/3-át kitevõ saját erõvel kell rendelkeznie, amelybe az államháztartás alrendszereibõl kapott támogatás nem számítható be. A saját erõ lehet készpénz, bankbetét vagy értékpapír. 3. A projekt támogatására vonatkozó speciális feltételek: – A beruházást a támogatási szerzõdés hatálybalépését követõ 2 éven belül meg kell valósítani. – Amennyiben a pályázó a projektet többségében állami vagy önkormányzati vagy a strukturális alapokból kapott támogatásból kívánja megvalósítani, a beruházás a támogatási döntés kézhezvételéig nem kezdhetõ meg. – az elõirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatási döntést hozó személy elõzetes jóváhagyásával idegeníthetõ el, vagy adható bérbe. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére esõ támogatás idõarányos, értékcsökkenéssel korrigált, de a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni. – a beruházásnak a megvalósítás szerzõdésben rögzített befejezési határidejétõl számított öt évig fenn kell maradnia. 4. Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amely – nem felel meg a környezetvédelmi és egyéb hatósági elõírásoknak, – nem eredményez a magyar nemzetgazdaság szintjén mért energiahordozó megtakarítást (kiváltást). 5. Egy projekt támogatásáért a GKM által meghirdetett különbözõ pályázatok közül – az elutasítás esetét kivéve - csak egyre lehet pályázni. 6. Megkezdett beruházásra támogatás nem igényelhetõ. A beruházás megkezdésének kritériumait az „Útmutató” tartalmazza. A pályázattal elnyerhetõ támogatás 1. A támogatás formája: vissza nem térítendõ támogatás, ami utólagos finanszírozással, teljesítésigazolás alapján az útmutatóban elõírtak szerint történik. 2. A támogatás mértéke: a beruházási költség maximum 1/3-a, amely nem haladhatja meg az 500 ezer Ft-ot, kizárólag napkollektoros rendszer esetén a 300 ezer Ft-ot. A támogatás számításának alapja a projekt áfával növelt, bruttó összköltsége.

5. szám


629

3. A támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározott intenzitás mértékét. 4. A pályázatot a döntés-elõkészítés során mûszakilag és tartalmilag felülvizsgálják. A felülvizsgálat alapján a döntéshozó indokolt esetben a támogatást az igényeltnél alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, amely döntést megindokolni köteles. Abban az esetben, ha a döntéshozó a támogatást alacsonyabb mértékben állapítja meg, akkor a saját és egyéb forrást (saját erõt) a módosított támogatás szerint szükséges biztosítani. Ha a pályázó a csökkentett mértékû támogatás mellett is képes, és kész a projekt megvalósítására, a módosított feltételeket, az igényelt támogatás csökkentését a támogatási szerzõdés aláírásával fogadja el. A pályázat benyújtásának módja, határideje A pályázat magyar nyelven, kizárólag pályázati formanyomtatványon nyújtható be. A formanyomtatvány sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható. A pályázatot a Pályázati Útmutatóban közölteknek megfelelõen hiánytalanul, azaz a Pályázati Formanyomtatvány minden kérdésére választ adva és az egyéb elõírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. 1. A pályázatok benyújtása folyamatos, az elbírálás havonta történik. 2. A Pályázati Formanyomtatvány és az „Útmutató” a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (www.gkm.gov.hu), vagy a www.lendulet.hu honlapjáról tölthetõ le. A pályázatokkal kapcsolatban az alábbi számon kérhetõ felvilágosítás: (06-1) 456-4302, (06-1) 456-4303, (06-1) 456-4388 3. A pályázatot 2 példányban (1 eredeti, 1 másolat) zárt borítékban/csomagban, ajánlott küldeményként a következõ címre kell beküldeni: Energia Központ Kht., NEP-2006-2 Megújuló energiaforrások hasznosítása 1476 Budapest, Pf. 288. 4. A pályázónak a pályázat benyújtásakor egyszeri, az „Útmutatóban” rögzített összegû pályázati díjat kell fizetnie. A pályázati díjat az „Útmutatóban” megjelölt számlaszámra kell befizetni. Az elbírálás szempontrendszere 1. Az elbírálás szempontrendszere: – a pályázat feltételi rendszernek való megfelelése, – a felhasználni tervezett anyagok, berendezések energetikai-mûszaki megfelelõsége, – a fogyasztói és a nemzetgazdasági szintû energiahordozó-megtakarítás nagysága és realitása, – a beruházás gazdaságossága, – a környezetterhelés csökkentés hatékonysága, – az állami támogatás egységére jutó nemzeti szintû energiamegtakarítás. Az elbíráláshoz az alábbi indikátorok kerülnek kiszámításra: – éves energiahordozó megtakarítás nemzetgazdasági szinten, – éves energiaköltség megtakarítás, – fajlagos energiamegtakarítási mutató – fajlagos környezetterhelési csökkenés. 2. A pályázatok bírálata beérkezési sorrendben, a szempontrendszerben megadott módszerrel történik, amely gazdaságpolitikai szempontok és hatékonysági mutatószámok alapján ad módot a legjobb pályázatok kiválasztására. 3. A pályázatról a gazdasági és közlekedési miniszter vagy az általa kijelölt személy dönt. A pályázatok elkészítéséhez szükséges további információkat az „Útmutató” tartalmazza. A Pályázati Felhívás elválaszthatatlan része a Pályázati Útmutató és a Pályázati Formanyomtatvány, melyek együtt tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt.

630


5. szám

Pályázati felhívás az európai EuroVelo kerékpárút-hálózat magyarországi szakaszai építésének és tervezésének 2006. évre elnyerhetõ támogatására

A támogatás háttere, célja 1. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) – a Belügyminisztériummal (BM) és az Országos Területfejlesztési Hivatallal (OTH) egyetértésben – az Útpénztár fejezeti kezelésû elõirányzatból a kerékpárutak fejlesztésének támogatására felhasználható kerete terhére pályázatot hirdet az európai magyarországi nyomvonalába tartozó önálló kerékpárutak építésének, EuroVelo valamint engedélyezési terv készítésének és engedélyeztetésének támogatására. 2. A pályázati konstrukció céljának, hátterének rövid bemutatása: A kerékpározás biztonságos feltételeinek javítása a hivatásforgalom mellett az elmúlt években megnövekedett szabadidõs forgalom esetében is elengedhetetlen. Ez utóbbiak a nagyobb távolságú kerékpározás feltételeit igénylik. A támogatás kerékpárút hálózat magyarországi szakaszainak célja az európai EuroVelo fejlesztése. 3. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 3. a) kerékpárutak építésének támogatására 900 millió forint, 3. b) kerékpárutak engedélyezési terv készítésének és engedélyeztetésének támogatására 100 millió forint. 4. A támogatott pályázatok várható száma építések esetében 25–30 db, tervezések esetében 15–20 db. A pályázók köre 1. A pályázatokon a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti helyi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. CXXXV. törvény szerinti önkormányzati társulások és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerinti többcélú kistérségi társulások vehetnek részt 2006. évben megvalósuló fejlesztéssel (ütemezett építés esetén a pályázott szakasznak önállóan is mûködõképesnek kell lennie). Árvízvédelmi töltésen épülõ kerékpárút esetében az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) az önkormányzatokkal azonos feltételekkel pályázhat. Építési pályázat esetén bruttó 35,0–350,0 millió Ft közötti megvalósítási költségû pályázat nyújtható be. 2. Nem nyújtható támogatás olyan pályázathoz, amely nem EuroVelo valósul meg, ahol a pályázó hitelt érdemlõen nem igazolja, hogy a fejlesztés bekerülési összegének legalább 50%-a a fejlesztéshez rendelkezésére áll, továbbá az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben elõírt követelményeknek nem felel meg. A pályázati feltételek 1. A pályázat keretében az Országos Területrendezési Tervben (2003. évi XXVI. törvény) szereplõ EuroVelo magyarországi kerékpárút vonalain hiányzó szakaszok kiépítése, valamint engedélyezési terv készítése és engedélyeztetése támogatható. 2. A részletes pályázati feltételeket, a benyújtandó pályázatok tartalmi és formai követelményeit a Pályázati felhívás és az útmutató az adatlapokkal együtt tartalmazza. A kötelezõen benyújtandó munkarészek egyrészt a pályázatok elbírálására, illetve az elõírt egyeztetésekre szolgálnak, másrészt annak igazolására, hogy a támogatás elnyerését követõen az építés kivitelezési versenyeztetésének nincs akadálya [a hatósági engedély(ek), az építési terület, valamint a támogatással együtt a megvalósítás teljes költsége rendelkezésre áll]. A támogatást nyert pályázónak vállalnia kell továbbá a Pályázati felhívásban, illetve útmutatóban elõírt versenyeztetési szabályok betartását. 3. Jelen pályázatok esetében pályázati díjat nem kell fizetni. A pályázattal elnyerhetõ támogatás A támogatás formája: A pályázó mûködési támogatásának nem minõsülõ visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban vissza nem térítendõ támogatás), ami utólagos finanszírozással, teljesítésigazolás alapján, forrásarányosan, az útmutatóban elõírtak szerint történik. A támogatás maximális mértéke 50%. A pályázat benyújtásának módja, határideje 1. A pályázatok benyújtásának módja: A pályázatokat a Pályázati felhívásban és útmutatóban közölteknek megfelelõen, a kitöltött adatlapokkal együtt hiánytalanul kell benyújtani postai úton, legkésõbb a beadási határidõ napján, igazolható módon az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7–13. címére.

5. szám


631

A csomagoláson fel kell tüntetni „EuroVelo Kerékpárút építési pályázat”, vagy „EuroVelo Kerékpárút tervezési pályázat”. A beadott pályázatok kiegészítésére határidõn túl egy alkalommal van lehetõség, a hiánypótlásra felszólító levélben meghatározásra kerülõ 8 napon belül. 2. A Pályázati felhívás és útmutató, amely az adatlapokat is tartalmazza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Internet honlapjáról, valamint a Lendület portálról letölthetõ, megjelenik a Közlekedési Értesítõben, valamint – adatlapok nélkül – az Önkormányzatok Közlönyében. A pályázatokkal kapcsolatban felmerülõ további információval, a pályázati kérelem összeállításánál a tartalmi és formai elõírásokhoz, illetve a támogatás elnyerése esetén a fejlesztés megvalósításához kapcsolódó kérdésekben az UKIG munkatársa felvilágosítással, szakmai tanácsadással a pályázók rendelkezésére áll: Faxon: 336-8212, levélben: 1537 Budapest, 114. Pf. 333, e-mailben: [email protected] Információs nap, ahol személyes konzultációra is lehetõség van: 2006. május 4. 1000 UKIG I. emeleti tárgyaló. A településrendezéssel összefüggõ kérdésekben szakmai tanácsadást az illetékes fõépítész biztosít, és amennyiben a rendelkezésre álló dokumentumokból a településrendezéssel való összhang egyértelmûen nem állapítható meg, úgy a kérdésben szakmai állásfoglalást ad. 3. A pályázatok beadási határideje: 2006. május 22. 4. A pályázatok elbírálására 2006. június 16-ig kerül sor. Az elbírálás folyamata és szempontrendszere . A pályázatokat Tárcaközi Bíráló Bizottság bírálja el, amelynek két tagját, a Bizottság elnökét és titkárát a gazdasági és közlekedési miniszter, egy-egy tagját pedig a belügyminiszter, illetve az OTH elnöke jelöli ki. A Bizottság a meghirdetett beadási határidõig feladott pályázatokat egyidejûleg bírálja el. A Bizottság munkáját szakértõk segítik. A döntés-elõkészítést segíti továbbá a Kerékpáros Szakértõi Testület, amelynek tagjai a kerékpáros közlekedés ügyével foglalkozó érdekképviseleti és szakmai civil szervezetek kijelölt képviselõi. A pályázatokkal kapcsolatos adminisztratív és pénzügyi feladatok lebonyolítását az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (a továbbiakban: UKIG) végzi. A bírálat elõkészítéseként a benyújtott pályázatokat az UKIG nyilvántartásba veszi, a pályázat felbontásáról bontási jegyzõkönyvet készít, majd a pályázatot tartalmi és formai szempontból felülvizsgálva és feldolgozva bírálatra elõkészíti. A tartalmi és/vagy formai szempontból nem megfelelõnek, vagy hiánypótlás után is hiányosnak minõsített pályázatokat a Bizottság ellenõrzi, majd a hiány(ok) jegyzõkönyvi rögzítését követõen a további részletes bírálatból kizárja. A bírálatra alkalmas (tartalmilag és formailag megfelelõ) pályázatokat a Bizottság részletesen elbírálja, amely során fokozott figyelmet fordít a tervezett építés közlekedésbiztonsági, idegenforgalmi, egészségvédelmi és területfejlesztési hasznosságának szempontjaira. A pályázatok bírálata során a formailag megfelelõ és az alapvetõ szakmai szempontokat teljesítõ pályázatok közül, a kerékpáros tanácsadó testület által kidolgozott bírálati kritériumok alapján rangsorolt lista szerinti pályázatok részesülnek támogatásban, a rendelkezésre álló keretösszeg mértékéig. Az alapvetõ szakmai megfelelõségi kritériumok a következõk: – a megvalósítani kívánt létesítmény települések közötti (külterületi) szakasz(oka)t is tartalmaznak, – csak komplex projektek (karbantartás) indíthatóak (építési pályázatok esetén), – csak engedélyes tervekkel rendelkezõ projektek indulhatnak (építési pályázatok esetén), – a tervezett kerékpárút a mûszaki ajánlásban meghatározottak szerint készül – kivétel a burkolatszélesség (külterületen 3,0 m, belterületen 2,5 m) –, ugyanakkor gazdaságos, költségtakarékos, – tervezési pályázat esetén a partnerség és civil kontroll bevonásának bemutatása (egyeztetések, emlékeztetõk, jegyzõkönyvek, stb.). A szakmai bírálati kritériumok a következõk: 1. A pályázati projekt nyomán, a meglévõ szakaszokkal együttesen létrejövõ összefüggõ (megszakítás nélküli), biztonságosan (kisforgalmú utakon, kerékpárúton, árvízvédelmi töltésen) és megfelelõ minõségben (szilárd, karbantartott burkolaton) kerékpározható EuroVelo szakasz hossza. 2. A projekt nyomán létrejövõ összefüggõ hálózatban érintett települési önkormányzatok száma, szervezettsége. 3. A projekt hálózati indokoltsága, azaz jelenleg milyen módon megoldott az EuroVelo forgalom átvezetése, mennyire hiánypótló a fejlesztés (van-e 5 km-nél közelebb alternatív kisforgalmú út vagy kerékpárút). 4. A projekt által a létrejövõ, összefüggõ hálózat által a kerékpáros turizmus számára feltárt attrakciók száma és jelentõsége (országos, regionális, helyi stb.). A pályázatok támogatásáról a gazdasági és közlekedési miniszter dönt. A döntés felülvizsgálata és jogorvoslata kizárt.

632


5. szám

Pályázati felhívás falu, város, megyei jogú város, fõvárosi kerület kategóriákban a „Kerékpárosbarát Település 2006” Díj elnyerésére A kerékpáros forgalom részarányának növelése az Európai Unió legtöbb országában, így Magyarországon is kormányzati célkitûzés. Ennek eredményeként a tagállamok egy részében a kerékpározás már ma is jelentõs mértékben hozzájárul a környezetbarát, fenntartható közlekedéshez. A kerékpározás a városi közlekedésben az egyik legalacsonyabb helyigénnyel rendelkezik, a leggyorsabb rövid távon, mert nem kell számolni a közlekedési dugókkal és a parkolóhely-keresésre fordított idõvel. A kormányzat mindezek alapján bátorítja a települések kezdeményezéseit a kerékpárosbarát környezet és infrastruktúra kialakítására. A kerékpáros közlekedésnek Magyarországon is jelentõs hagyományai vannak, és a statisztikák azt mutatják, hogy hazánkban évrõl évre bizonyíthatóan nõ a kerékpározók száma. A kerékpáros közlekedés aránya a különbözõ településeken, az infrastuktúrától, a kerékpározás támogatottságától és a lakosság társadalmi hagyományaitól függõen jelentõs mértékben szór. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium célja, hogy a pozitív kerékpárosbarát települési példákat, megoldásokat felkutassa és tapasztalataikat feldolgozza, illetve mintaként átadja. A kerékpárosbarát környezet a gyakorlatban a következõt jelenti: – a kerékpározás integráns része a település fejlesztési koncepcióinak és szabályozási terveinek, – kerékpáros úthálózat (kerékpársávok, kerékpárutak), – kerékpártárolók, tárolórendszerek, – kerékpárok szállíthatóak a település által üzemeltetett közösségi közlekedésben, – a településen a kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatók (szerviz, kerékpárosbarát vendéglátók) mûködnek, – a település által fenntartott intézményekben a kerékpározás oktatása, népszerûsítése folyik, – a településen támogatott és intenzív kerékpáros közösségi élet folyik, – a kerékpáros civil szervezetek bevonásra kerülnek az õket érintõ döntésekbe. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium idén elsõ alkalommal meghirdeti a „Kerékpárosbarát Település” pályázatot, amely az önkormányzatok e téren alkalmazott példamutató intézkedéseit és kezdeményezéseit díjazza. Résztvételi feltételek: – Az Önkormányzatok önállóan pályázhatnak, illetve amennyiben az Önkormányzat nem kíván pályázni, a településen mûködõ civil szervezetek is pályázhatnak. – Olyan települések pályázhatnak, amelyek településfejlesztési koncepciójában, településszerkezeti és szabályozási tervében a kerékpáros infrastruktúra kellõ hangsúllyal szerepel. A pályázat elbírálása során az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: – a kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatások minõsége, – a kerékpározás súlya a fejlesztési koncepciókban, tervekben, – a kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatások fenntartása területén elért eredmények, – a civil szervezetek és a lakosság bevonása a kerékpáros fejlesztésekbe, – a megvalósított fejlesztések egyedisége. A pályázni az alábbi kategóriákban lehet: – falu, – város, – megyei jogú város, fõvárosi kerület. A pályázati adatlap és az információs háttéranyag letölthetõ az alábbi honlapokról: www.gkm.gov.hu, www.lendulet.hu A pályázat benyújtása: A pályázatokat az alábbi címre várjuk: Bodor Ádám, kerékpárügyekért felelõs miniszteri megbízott Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1024 Budapest, Margit krt. 85. vagy [email protected] Beküldési határidõ: 2006. június 30. 16 óra. Értékelésre csak a határidõig postán (bélyegzõ) vagy elektronikusan beérkezett pályázatok kerülnek! Az eredményhirdetésre elõreláthatólag 2006. szeptemberében kerül sor. A nyertesek nevét nyilvánosságra hozzuk. A nyertes pályázók jogosultak a „Kerékpárosbarát Település 2006” elnevezést és emblémát használni.


5. szám

633

Pályázati felhívás kis-, közép- és nagyvállalat, közintézmény és nonprofit szervezet kategóriákban a „Kerékpárosbarát Munkahely 2006” Díj elnyerésére A kerékpározás a leginkább környezetbarát közlekedési eszköz a gyaloglás mellett. Az Európai Unió polgárai közül naponta indulnak munkába biciklivel, ahol kerékpárosbarát tömegközlekedés, intézmények, munkahelyek, lakóházak szolgálják a kerékpározókat. A felmérések szerint Magyarországon évrõl-évre nõ a kerékpárral közlekedõk száma, amely egyre inkább tükrözi a hazai lakosság szemléletváltását. A kerékpározás a városi közlekedésben az egyik legalacsonyabb helyigénnyel rendelkezik, a leggyorsabb rövid távon, mert nem kell számolni a közlekedési dugókkal és a parkolóhely-keresésre fordított idõvel. A kormányzat mindezek alapján bátorítja azon munkahelyek, intézmények kialakítását, amelyek alkalmasak a kerékpárral közlekedõ munkavállalók, ügyfelek kiszolgálására. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium idén elsõ alkalommal meghirdeti a „Kerékpárosbarát Munkahely” pályázatot, amely a munkáltatók, intézmények e téren alkalmazott példamutató intézkedéseit és kezdeményezéseit díjazza. A pályázat elbírálása során az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: – kerékpárok biztonságos tárolása, õrzése, – munkahely esetében a kerékpárral közlekedõk számára öltözõ, tisztálkodási lehetõség biztosítása, – olyan események, programok szervezése, amelyben a kerékpározás jelentõs szerepet kap. A pályázati adatlap és az információs háttéranyag letölthetõ az alábbi honlapról: www.gkm.gov.hu, vagy www.lendulet.hu. A pályázatról további információ kérhetõ Tóth Judit [Tel: 06 (1) 374-2973], [email protected]. A pályázni az alábbi kategóriákban lehet: – kis, közép- és nagyvállalat, – közintézmény, – non-profit szervezet. A pályázat benyújtása: Beküldési határidõ: 2006. június 30. 16 óra. Értékelésre csak a határidõig postán (bélyegzõ) vagy elektronikusan beérkezett pályázatok kerülnek! Az eredményhirdetésre elõreláthatólag 2006. szeptemberében kerül sor. A nyertesek nevét nyilvánosságra hozzuk. A nyertes pályázók jogosultak a „Kerékpárosbarát Munkahely 2006” elnevezést és emblémát használni.

Pályázati felhívás a hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeit és versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatására (Kódszám: SZVP-2006-R) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázatot hirdet a hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeit és versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatására a Kis- és Középvállalkozói Célelõirányzatból. I. A támogatás célja A pályázati konstrukciónak a hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeit és versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatása a célja, különös tekintettel gépek, berendezések beszerzésére, valamint a vállalkozás telephelyén történõ ingatlanfejlesztésekre vonatkozóan már mûködõ vállalkozások tekintetében.

634


5. szám

II. A támogatásra rendelkezésre álló forrás mértéke A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 250 millió Ft.

III. A támogatott pályázatok várható száma A támogatott pályázatok várható száma: 80-90 db.

IV. Pályázók köre (Támogatásra jogosultak) Pályázhatnak a magyarországi székhelyû, a devizajogszabályok alapján belföldinek minõsülõ gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelõsségû társaság, részvénytársaság, közös vállalat), szövetkezetek, egyéni vállalkozók, amelyek kis- vagy középvállalkozásnak minõsülnek. A kis- és középvállalkozások meghatározását a Pályázati Útmutató (IV. melléklete) ismerteti részletesen. A pályázónak együttesen rendelkeznie kell az Országos Cigány Önkormányzat és a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) támogató levelével. Amennyiben az adott településen nincs helyi CKÖ, akkor a helyi roma közösség érdekképviseletét ellátó társadalmi szervezet ajánlásával kell rendelkeznie a pályázónak. Az ajánlásnak tartalmaznia kell, hogy: – a vállalkozás eddigi tevékenysége során hogyan járult hozzá a helyi roma közösség gazdasági és társadalmi integrációjához, – a vállalkozás foglalkoztatott-e korábban roma munkavállalókat.

V. Támogatás formája A támogatás formája: a pályázó mûködési támogatásának nem minõsülõ, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendõ támogatás). A pályázat keretében nyújtott támogatás csekély összegû támogatásnak minõsül, amelyre a vonatkozó rendelkezéseket az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (ún. de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK bizottsági csoportmentességi rendelet tartalmazza. Ennek értelmében egy vállalkozásnak, bármely forrásból, csekély összegû támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – három év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 100 000 eurónak megfelelõ forintösszeget. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedõ vállalkozások, továbbá a támogatás nem vehetõ igénybe a mezõgazdasági illetve halászati termékek elõállításához, tevékenységekhez, az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, valamint az import áruk helyett hazai áru használatától függõ támogatások esetében. A kedvezményezettnek a támogatást nyújtó kérésére nyilatkoznia kell arról, hogy a szerzõdés megkötését megelõzõ három évben mekkora összegû csekély összegû támogatásban részesült.

VI. A támogatás mértéke A jelen pályázat keretében elnyerhetõ támogatás mértéke: a projekt elszámolható költségének legfeljebb 65%-a. A támogatás maximális összege: – 5 millió Ft, ha a beruházás keretében kizárólag ingatlan építése, bõvítése, fejlesztése, vagy e mellett egyéb célú fejlesztés valósul meg, de ezen belül az ingatlanon kívüli beruházás támogatása maximum 3 millió Ft, – 3 millió Ft, ha a beruházás ingatlan építést, bõvítést, fejlesztést nem tartalmaz.

5. szám


635

A pályázatkészítés költségeire a nyertes pályázók maximum 100 ezer Ft támogatásban részesülnek a fejlesztéshez kapcsolódó támogatáson felül. Ha a pályázónak a támogatásból finanszírozott projekttel kapcsolatban nincs áfalevonási jogosultsága, akkor a támogatás számításának alapja a projekt áfával növelt, bruttó összköltsége. Ha a pályázó áfalevonásra jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt nettó összköltsége. A gépbeszerzésnek a pályázó által aktivált beruházás keretében kell megvalósulnia. Operatív lízing és haszonbérlet keretében történõ beszerzéshez támogatás nem igényelhetõ. Amennyiben a vállalkozás pénzügyi lízing keretében kívánja a gépet beszerezni, a beruházás megvalósítását két éven belül, a pályázó vállalkozás tulajdonjogszerzésével be kell fejezni. A támogatás csak a lízingcég részére fizetendõ tõkerésze után igényelhetõ. A döntéshozó indokolt esetben a támogatást a kértnél alacsonyabb mértékkel is megállapíthatja, errõl a pályázót tájékoztatja. Ha a pályázó a csökkentett mértékû támogatás mellett is képes, és kész a fejlesztés megvalósítására, errõl köteles – az értesítés kézhez vételét követõ 15 napon belül – írásban nyilatkozni, csatolva beadványához a megfelelõen módosított üzleti és finanszírozási tervét, az igényelt és az elnyert támogatási összeg különbözetére vonatkozó forrás meghatározását (pl. igazolt saját forrás, bankhitel). Az eljárás ezen második szakaszában pályázati díjat nem kell fizetni. A kedvezményezetteknek jelen pályázati konstrukció keretei közt nincs lehetõségük elõleg igénybevételére. A támogatás maximális összege csak akkor fizethetõ ki, ha a pályázó az elszámolható költségeket igazoló számlákat a projekt megkezdését követõ két éven belül benyújtja a közremûködõ szervezetnek. Mindazokra a számlákra, amelyek e határidõn túl kerülnek benyújtásra, nem fizethetõ ki a támogatás arányos része a pályázó részére. A pályázónak a támogatás elnyerésekor vállalt kötelezettségei ez esetben is fennállnak.

VII. Kizáró okok Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére – aki, vagy amely csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll; – aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ három naptári éven belül az államháztartás alrendszereibõl, az Európai Unió elõcsatlakozási eszközeibõl, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette; – akinek vagy amelynek lejárt esedékességû, 60 napot meghaladó adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; – akit vagy amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerõsen bírság megfizetésére kötelezett; – akinek vagy amelynek az utolsó éves beszámoló alapján saját tõkéje negatív volt, vagy az a gazdálkodó szervezet, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tõkéje a törzstõke (alaptõke) jogszabályban elõírt legkisebb mértéke alá csökkent; – aki vagy amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának idõpontjában nem per- és igénymentes, illetõleg bérelt ingatlan esetében a bérleti szerzõdés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetõségét legalább a rendeletben elõírt üzemeltetési kötelezettség idejére. Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz pályázati dokumentációval történõ benyújtása. A per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás (fejlesztés) helyszíne; – akirõl vagy amelyrõl hitelt érdemlõen bebizonyosodik, hogy a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a pályázat benyújtásakor; – aki vagy amely a jóváhagyott, utolsó éves beszámoló vagy SZJA-/EVA bevallás alapján meghatározott nettó árbevételének több mint 50%-át mezõgazdasági tevékenység (TEÁOR szám: 01.11-05.02) teszi ki;

636


5. szám

– aki vagy amely ezen pályázat (SZVP-2006-R) keretében már részesült támogatásban. (A kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. §-a alapján partner vagy kapcsolódó vállalkozások egy vállalkozásnak minõsülnek.); – akinek vagy amelynek a tevékenysége/projektje a környezetvédelmi elõírásoknak nem felel meg; – aki vagy amely nem rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges szakhatósági engedélyekkel; – akinek vagy amelynek a pályázatban szereplõ projektje ingatlan-, és/vagy részvény- és/vagy üzletrészvásárlást tartalmaz. A támogatást a pályázat benyújtását megelõzõen megkezdett beruházásra nem lehet igényelni. A beruházás megkezdésének kritériumait a Pályázati Útmutató tartalmazza. A pályázat benyújtásának a pályázat – a pályázó által igazolható – postai feladásának dátuma számít.

VIII. Támogatható tevékenységek és elszámolható költségek a) Támogatható tevékenységek: technológiai fejlesztéshez kapcsolódó beruházások, a pályázatkészítés költségei. b) Elszámolható költségek beruházási típusú támogatás esetén mûszaki gépek, berendezések beszerzése és/vagy ingatlan építése, bõvítése, fejlesztése és/vagy haszongépjármûvek vásárlása és/vagy informatikai fejlesztés és/vagy irodabútor/berendezés vásárlása. A haszongépjármûvet: kizárólag a pályázó saját vállalkozási tevékenységének kiszolgálása céljából történõ munkaerõ, eszköz, alapanyag, készáru szállítására, valamint taxi személyszállításra lehet hasznosítani. Más cégek részére történõ bérfuvarozási tevékenység (TEÁOR 60.2) fejlesztése nem támogatható, a taxi személyszállítás (TEÁOR 60.22) kivételével. c) Egyéb, a támogathatósághoz kapcsolódó feltételek: – A támogatás kizárólag az a) és b) pontban meghatározott fejlesztésekhez adható. – Támogatás csak új telephely létesítéséhez vagy meglévõ telephely bõvítéséhez kapcsolódó tárgyi eszköz beszerzéséhez vagy a termékben, a szolgáltatásban vagy a termelési, szolgáltatási folyamatban alapvetõ változást hozó tevékenység megkezdéséhez (ésszerûsítés, diverzifikálás vagy korszerûsítés útján) nyújtható, így szinten tartó beruházás nem finanszírozható. – A támogatásban részesített fejlesztés a vállalkozás gazdasági tevékenységét szolgálja. – Gépbeszerzés esetén támogatás kizárólag új gép, vagy olyan használt gép vásárlásához vehetõ igénybe, amely esetén a pályázó igazolni tudja, hogy a használt gép 6 évnél nem idõsebb. Haszongépjármû beszerzése esetén a beszerezni kívánt gépjármû 4 évesnél nem lehet idõsebb. – Használt gép beszerzése esetén az eladónak nyilatkoznia kell a gép eredetérõl, valamint arról a tényrõl, hogy a gép a projektet megelõzõen nem került beszerzésre hazai vagy európai uniós támogatás igénybevételével. A használt gép ára nem haladhatja meg a piaci értékét, valamint egy hasonló új gép áránál alacsonyabbnak kell lennie. A használt gépnek a mûködéshez szükséges mûszaki paraméterekkel kell rendelkeznie, és meg kell felelnie a vonatkozó elõírásoknak és szabványoknak. – A támogatott fejlesztés kizárólag olyan ingatlanon valósítható meg, ahol biztosítható a rendeletben elõírt (a projekt befejezésétõl számított legalább 5 évig tartó) fenntartási, mûködtetési idõ. Az ingatlannak per- és igénymentesnek kell lennie, illetve bérelt ingatlan esetében a bérleti szerzõdésnek kizárólagos joggal biztosítania kell a támogatással megvalósuló beruházás legalább fenti ideig való üzemeltetési lehetõségét. – Nem adható fejlesztési támogatás: mezõgazdasági fejlesztéshez, saját elõállítású gépekhez, vagy saját kivitelezésû építéshez. – A beruházást legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötését követõ 2 hónapon belül meg kell kezdeni, és a fejlesztésnek a megkezdéstõl számított két éven belül meg kell valósulnia. – A projekt megtérülési idejével kapcsolatban nincs minimális elvárás. – Ugyanazon projekthez támogatás egy elõirányzatból csak egy alkalommal ítélhetõ meg.

5. szám


637

A pályázó vállalja, hogy a támogatott beruházással létrehozott termelõ kapacitásokat, szolgáltatásokat a támogatási szerzõdésben rögzített üzembe helyezési (befejezési) idõponttól számítva legalább 5 évig folyamatosan fenntartja és mûködteti. A projekt megvalósításához nyújtott támogatás esetén a szerzõdéskötésnek nem feltétele, hogy a pályázó biztosítékkal rendelkezzen. A kifizethetõ támogatás akkor sem haladhatja meg a támogatás maximális értékét, ha az elszámolható költségek összege meghaladja a maximális értéket. Ez esetben a pályázó választhatja meg a még be nem nyújtott számlák alapján, hogy mely elszámolható költségekhez vesz igénybe támogatást. A pályázó a beruházás eredményeként megvalósult létesítményen egy táblát köteles elhelyezni a következõ szöveggel: „Ez a beruházás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával valósult meg, a roma vállalkozások fejlesztéseit segítõ program keretében.”

IX. A célok számszerûsítésére használt indikátorok

a fejlesztésbõl származó többlet nettó éves árbevétel, a fejlesztésbõl származó többlet adózott eredmény, a fejlesztés eredményeképpen létrejött új munkahelyek száma, a fejlesztés eredményeképpen megõrzött munkahelyek száma.

X. A projekt kiválasztás folyamatának rövid bemutatása A pályázati anyag beérkezését követõen a pályázati konstrukcióért felelõs Közremûködõ Szervezet megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e a benyújtás, a jogosultság, a teljesség (formai megfelelõség) feltételeinek. A pályázónak hiánypótlásra kizárólag a pályázat formai hiányossága esetén, a megadott határidõn belül van módja. Amennyiben a beérkezett pályázat megfelel a benyújtás, a jogosultság és a teljesség feltételeinek, a Közremûködõ Szervezet az elõre meghatározott értékelési szempontrendszer és az ahhoz rendelt pontrendszer alapján elvégzi a benyújtott projekt szakmai és pénzügyi értékelését. Az értékelõ a pályázati anyag pontszáma alapján javaslatot tesz a Bíráló Bizottság részére a támogatás odaítélésérõl. A Bizottság a pályázati felhívás feltételei alapján alakítja ki javaslatát. A Bíráló Bizottság javaslata alapján a támogatásról szóló döntést a miniszter, illetve az általa meghatalmazott személy hozza meg: a pályázat igényelt támogatással egyezõ összegû támogatásáról, a pályázat csökkentett mértékû támogatásáról, vagy a pályázat elutasításáról. A döntésrõl a pályázó támogató vagy elutasító levélben értesül. A jóváhagyott projektek megvalósítására és a támogatás nyújtás feltételeinek rögzítésére a pályázónak támogatási szerzõdést kell kötnie a Támogatóval.

XI. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje A pályázat magyar nyelven, kizárólag a Pályázati Formanyomtatványon nyújtható be. A formanyomtatvány sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható. A pályázatot a Pályázati Útmutatóban közölteknek megfelelõen hiánytalanul, azaz a Pályázati Formanyomtatvány minden kérdésére választ adva és az egyéb elõírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani.

638


5. szám

A pályázónak a pályázat benyújtásakor egyszeri, a Pályázati Útmutatóban rögzített összegû pályázati díjat kell fizetnie. A pályázati díjat a Pályázati Útmutatóban megjelölt számlaszámra kell befizetni. 1. A pályázat benyújtása 2006. április 10-tõl 2006. július 10-ig lehetséges. A pályázatok benyújtása és elbírálása folyamatos. 2. A pályázatot 3 példányban (1 eredeti, 2 másolat), valamint elektronikusan 2 db floppy vagy 1 db compact disc (CD) lemezen zárt csomagolásban, ajánlott küldeményként, a következõ címre kell beküldeni: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program Kódszám: SZVP-2006-R 1539 Budapest, Postafiók 684. 3. A Pályázati Adatlap/Formanyomtatvány és az Útmutató a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Internet honlapjáról (www.gkm.hu) letölthetõ. 4. A pályázatokkal kapcsolatban a következõ kék számon kérhetõ felvilágosítás: 06-40-200-617 5. A támogatási keret kimerülése esetén a pályázat kiírója hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben meghatározott határidõt követõen benyújtott pályázatok feldolgozására nincs lehetõség. 6. Több elõirányzat együttes támogatására benyújtott igény esetén az egyes elõirányzatok szabályozásának, illetve az egyes felhívások által meghatározott feltételeknek megfelelõen, a szükséges formanyomtatványok, mellékletek és példányszám szerint összeállított pályázati anyagokat egyidejûleg és kizárólag azon elõirányzat kezelõjéhez kell benyújtani, amelytõl a legmagasabb összegû támogatást kérik. Több azonos legmagasabb összegû támogatási igény esetén az ezekkel érintett elõirányzatok bármelyikének kezelõjéhez benyújtható a pályázat. A Pályázati Felhívás elválaszthatatlan része a Pályázati Útmutató és a Formanyomtatvány, ezek együtt tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt.

Minisztériumi közlemények Közlemény A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program kis- és középvállalkozások mûszaki-technológiai hátterének fejlesztése címû, GVOP-2005-2.1.1. (2. szakasz) kódszámú pályázati felhívás kedvezményezettjeivel megkötendõ támogatási szerzõdésekre vonatkozó Általános Szerzõdési Feltételekrõl Általános Szerzõdési Feltételek a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, kis- és középvállalkozások mûszaki-technológiai hátterének fejlesztése címû, GVOP-2005-2.1.1. (2. szakasz) kódszámú pályázati felhívás kedvezményezettjeivel megkötendõ támogatási szerzõdésekre vonatkozóan I. Általános szabályok, támogatási szerzõdésben használt fogalmak magyarázata 1. Jelen Általános Szerzõdési Feltételek hatálya a kis- és középvállalkozások mûszaki-technológiai hátterének fejlesztése címû, GVOP-2005-2.1.1. (2. szakasz) kódszámú pályázati felhívás kedvezményezettjeivel megkötött valamennyi támogatási szerzõdésre kiterjed. 2. Jelen Általános Szerzõdési Feltételek szerzõdési feltételnek minõsülnek, amelyeket a Kedvezményezett az adott támogatás igénybevételére vonatkozó egyedi támogatási szerzõdés aláírásakor fogad el. 3. Amennyiben az Általános Szerzõdési Feltételek és az adott támogatási szerzõdés azonos tárgyú elõírásai között bármilyen eltérés van, ez utóbbi rendelkezései lesznek irányadók. 4. A Támogató által kötelezõen alkalmazandó, jelen Általános Szerzõdési Feltételeket érintõ jogszabály változása esetén az új, illetve a módosult jogszabályi rendelkezés jelen Általános Szerzõdési Feltételek részévé válik.

5. szám


639

5. Szerzõdõ Felek jelen Általános Szerzõdési Feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény, az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet, a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet, a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.), a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, az 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazható biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról, az 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a jogszabálysértõ, nem rendeltetésszerû vagy szerzõdésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjérõl, a 14/2004. (VIII. 13.) TNM–GKM–FMM–FVM–PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól; valamint a Kedvezményezett támogatási szerzõdésben megjelölt pályázatához tartozó Pályázati Útmutatóban felsorolt egyéb jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit tekintik az irányadónak. 6. Kedvezményezett: a támogatásból megvalósuló Projekt hasznosítója, haszonhúzója. 7. Szerzõdõ Felek: Támogató, a Közremûködõ Szervezet és a Kedvezményezettek.

II. A Támogató, a Közremûködõ Szervezet, és a Kedvezményezett részérõl eljáró személyekkel és azok eljárásával kapcsolatos szabályok 1. A támogatási szerzõdés teljesítésével kapcsolatos, valamint a Projekt szakmai tartalmát érintõ ügyekben, a Projekt elõrehaladási jelentések, egyéb dokumentumok befogadójaként és a benyújtott bizonylatok hitelesítõjeként, továbbá a támogatási szerzõdés, valamint szükség esetén az azt biztosító szerzõdések aláírójaként a továbbiakban a Közremûködõ Szervezet jár el. 2. A Kedvezményezett és a Közremûködõ Szervezet hivatalos kommunikációja a személyes dokumentum átadás/átvétel kivételével a szerzõdéses ajánlat, a szerzõdésmódosítás és a szerzõdéstõl való elállás esetében csak tértivevényes levelekkel valósulhat meg. III. A támogatás felhasználhatóságának idõtartama és a megvalósítás feltételei 1. A Projekt tényleges megkezdésének idõpontját Kedvezményezettnek a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ Bejelentési ûrlapon kell bejelentenie. 2. Az utolsó kifizetési kérelem benyújtásának idõpontja: a Projekt tényleges befejezésétõl számított 30. nap, vagy amennyiben a Projekt befejezése a támogatási szerzõdés megkötését megelõzõ idõpontra esik, úgy a támogatási szerzõdés hatályba lépését követõ 30. nap. Az utolsó kifizetési kérelem benyújtásának idõpontja nem lehet késõbbi 2008. március 31-nél. 3. A Kedvezményezett köteles legkésõbb a Projekt befejezését követõ százhuszadik (120.) napig a Pénzügyi beszámolót benyújtani a Közremûködõ szervezet részére. 4. A Projekt üzemeltetési kötelezettsége a Projekt befejezésétõl (üzembe helyezésétõl) számított öt (5) év idõtartamig tart (fenntartási idõszak). 5. A Projekt megvalósultnak akkor tekinthetõ, ha a támogatási szerzõdésben megjelölt és támogatott feladat, cél a támogatási szerzõdésben és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelõen teljesült, a Pénzügyi beszámolót a Kedvezményezett benyújtotta, és azt a Közremûködõ Szervezet jóváhagyta. 6. A Projekt lezártnak akkor tekinthetõ, ha a Kedvezményezett a támogatási szerzõdésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, és az érintettek jóváhagyásával a Zárójegyzõkönyv elkészült.

IV. A támogatás forrása, összege 1. Amennyiben a Projekt megvalósítása során, az elszámoláskor bemutatott és elfogadott tényleges költségek meghaladják a tervezett költségeket, Kedvezményezett – ebben az esetben is – kizárólag a támogatási szerzõdésben foglalt támogatási összegre jogosult.

640


5. szám

2. Amennyiben a támogatás kiszámításának alapjául szolgáló Projekt összköltsége a tervezetthez képest csökken, a támogatás összegét a költség csökkenésének arányában csökkenteni kell. Ha a Projekt megvalósításához a pályázati felhívásban meghatározott lehetséges legnagyobb támogatási összeg került jóváhagyásra, a Támogató jogosult a támogatáscsökkentés mértékének meghatározására. 3. A Projekt összköltsége csökkenése esetén a támogatási szerzõdést módosítani szükséges. 4. A támogatás az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és hazai központi költségvetési elõirányzatból kerül kifizetésre.

V. A támogatás kifizetése és ütemezése 1. Általános rendelkezések az utófinanszírozásra és az elõlegre vonatkozóan: a) A Kedvezményezett a Kifizetés-igénylési dokumentációt (továbbiakban: Kifizetési kérelem) a Közremûködõ Szervezethez nyújtja be. b) A Kedvezményezett a Kifizetési kérelmet legfeljebb 3 havonta nyújthatja be. c) A Kedvezményezett által benyújtott Kifizetési kérelemnek az elõzõ Kifizetési kérelem benyújtásától számított idõszakot kell lefednie, azaz az érintett idõszakban felmerült elszámolható költségeken kell alapulnia. A Kedvezményezett elsõ Kifizetési kérelmének a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ Bejelentési ûrlapon megjelölt idõponttól számított idõszakot kell lefednie. d) A Kedvezményezett a támogatást a támogatási szerzõdés mellékletében részletezett ütemezésnek megfelelõen, a támogatási szerzõdés megfelelõ pontjában meghatározott idõpontok között, illetve a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ Bejelentési ûrlapon megjelölt idõponttól kezdõdõen veheti igénybe. e) Az elszámolás rendjének részletes meghatározását a „Tájékoztató levél a pénzügyi elszámoláshoz” elnevezésû dokumentum tartalmazza, amely a támogatási szerzõdés mellékletét képezi. f) A támogatás folyósításának feltétele, hogy a Kifizetési kérelem benyújtásakor és azt követõen, annak a Magyar Államkincstár által történõ utalásáig: – a Kedvezményezettnek nincs 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása, kivéve, ha arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett, – nem áll fenn támogatáshalmozódás, – az 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet értelmében a támogatási összeg – ideértve az elõleget is – elsõ folyósítása csak akkor engedélyezhetõ, ha a biztosítékok a támogatási szerzõdésben foglaltak szerint rendelkezésre állnak, – nem folyik ellene csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás, és – megfelel az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 87. § (1) bekezdésében elõírt feltételeknek. Amennyiben a Közremûködõ Szervezet és/vagy a Magyar Államkincstár vizsgálata alapján az elõzõ esetek bármelyike fennáll, akkor az utalás felfüggeszthetõ. g) A Támogató írásbeli felszólítása esetén a Kedvezményezettnek 15 napon belül be kell nyújtania a Kifizetési kérelmét az addig felmerült elszámolható költségekre vonatkozóan. h) Azok a felmerült elszámolható költségek, amelyekre nem vonatkozik a Kedvezményezett által benyújtott utolsó Kifizetési kérelem, a továbbiakban már nem elszámolhatóak. i) A Közremûködõ Szervezet a Kifizetési kérelem elfogadásának feltételeként helyszíni ellenõrzést rendelhet el. j) Amennyiben a Közremûködõ Szervezet a Kifizetési kérelemben hiányosságot észlel, köteles azt a hiánypótlással érintett dokumentumokkal együtt visszaküldeni a Kedvezményezettnek, megjelölve valamennyi kifogást. A hiánypótlásra – az erre történõ felszólítás kézhezvételétõl számított – 15 nap áll a Kedvezményezett rendelkezésére. A hiánypótlás – Kedvezményezettnek felróható okból fakadó – elmulasztása esetén a Kifizetési kérelmet a Közremûködõ Szervezet elutasíthatja. k) A Közremûködõ Szervezetet a Kifizetési kérelem be nem fogadásából eredõen kártérítési, vagy késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem terheli. A hiánypótlásra biztosított idõ a Kedvezményezettnek a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek a teljesítését nem érinti. l) A Közremûködõ Szervezet a teljesítés és a Kifizetési kérelem elfogadása után, a megítélt támogatás összegének arányos részét a Kedvezményezettnek a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ „Tájékoztató levél a pénzügyi elszámoláshoz” címû dokumentumban található Számlaösszesítõ Rendelkezõ nyilatkozatában, illetve a támogatási szerzõdésben megjelölt bankszámlájára átutalja. m) A támogatási szerzõdés meghatározott pontjában megjelölt támogatási összeget a Kedvezményezett a támogatási szerzõdés meghatározott fejezetében részletezett Projekt ráfordításaira kizárólag a számviteli jogszabályoknak megfele-

5. szám


641

lõen használhatja fel, igazodva a támogatási szerzõdés mellékletében részletezett Projekt költségvetéséhez, illetve a támogatási szerzõdés mellékletében (Létesítmény és gépjegyzékben) meghatározott költségekhez. n) A támogatás folyósítása a teljesítés igazolása mellett a benyújtott számlák, kifizetést igazoló dokumentumok alapján utólag – az elõleg folyósítását kivéve –, teljesítés- és forrásarányosan történik. o) A támogatás folyósítása kizárólag forintban történik. Forinttól eltérõ pénznemben kiállított szállítói számla esetén a forintra történõ átváltás alapja a számlán megadott teljesítés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam. Kedvezményezett pénzforgalmának lebonyolítására kizárólag a támogatási szerzõdés „Pénzforgalmi jellegû bankszámlák felsorolása” elnevezésû részében megjelölt számlaszámokon történik. A támogatási összeg folyósítása a „Tájékoztató levél a pénzügyi elszámoláshoz” címû dokumentumban található Számlaösszesítõ Rendelkezõ nyilatkozatában megjelölt bankszámlára történik. p) A Projekttel kapcsolatos kifizetési kérelem elszámolhatóságának feltétele a mérlegképes könyvelõ általi hitelesítés (ellenjegyzés). q) A mérlegképes könyvelõ az általa tett ellenjegyzéssel igazolja, hogy a benyújtott kifizetési kérelem hiteles, megbízható és megfelelõ háttér-dokumentációval alátámasztott. 2. Az elõlegre vonatkozó rendelkezések: a) Amennyiben a Kedvezményezett a támogatás összegébõl elõleget kíván igénybe venni, akkor a Nyilatkozat az elõlegrõl címû adatlap kitöltésével és cégszerû aláírásával a támogatási szerzõdés aláírásával egyidejûleg vagy azt követõen kell a Közremûködõ Szervezetnél kezdeményezni. b) Az elõleg összege a támogatási szerzõdés szerint a Kedvezményezett részére megítélt támogatás 25%-a lehet. c) Az elõleg igénylésének feltétele, hogy a Nyilatkozat az elõlegrõl címû adatlap formailag és tartalmilag szabályosan legyen kitöltve, valamint cégszerûen aláírva. A Kedvezményezett köteles az elõlegnek a Projekt céljai és szabályai szerinti felhasználásáról gondoskodni. d) A Kedvezményezett köteles visszafizetni az elõleget a Támogatónak, amennyiben a Kedvezményezett nem nyújt be idõközi kifizetésre vonatkozó kérelmet a Közremûködõ Szervezethez az elõleg kifizetésétõl számított hat hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési kérelem a támogatás nem rendeltetésének megfelelõ használatát bizonyítja. e) Az elõleg folyósítása akkor engedélyezhetõ, ha a támogatási szerzõdés rendelkezései szerinti biztosíték(ok) rendelkezésre áll(nak). f) Az idõközi kifizetésnek nem elõfeltétele a folyósított elõleggel történõ elszámolás. Abban az esetben, ha az igénybevett támogatás és az igénybe veendõ elõleg együttes összege eléri a megítélt támogatás teljes összegének 80%-át, további támogatás ezt követõen csak akkor folyósítható, ha a Kedvezményezett az elõleg teljes összegével elszámolt.

VI. Pénzügyi elszámolás és a Projekt befejezése és pénzügyi lezárása (Pénzügyi beszámoló) 1. A támogatási szerzõdés meghatározott pontjában megjelölt, valamint a támogatási szerzõdés szerint befejezett (üzembe helyezett) Projekt pénzügyi/finanszírozási szempontból akkor tekinthetõ befejezettnek, ha a Projekt befejezését/ pénzügyi lízing esetén a lízingügylet lezárását követõ százhúsz (120) napon belül a Kedvezményezett a Pénzügyi beszámolót benyújtotta a Közremûködõ Szervezet részére, és annak elfogadása megtörtént. 2. A Pénzügyi beszámoló a Projekt megvalósítását tanúsító, bizonylatokkal és hatósági engedélyekkel alátámasztott dokumentum, amelyhez csatoltan a helyszíni munkálatok megvalósulását fényképekkel igazoltan dokumentálni kell, továbbá az esetlegesen fennmaradó, fel nem használt támogatás összegérõl írásban le kell mondani. A Pénzügyi beszámoló formátuma a támogatási szerzõdés mellékletét képezi. 3. A Projekt befejezésének idõpontja nem lehet késõbbi, mint a támogatási szerzõdésben megjelölt, vagy a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ Bejelentési ûrlapon feltüntetett kezdõnaptól számított két (2) év. 4. Amennyiben a támogatási szerzõdés megkötésének idõpontjáig a Projekt (beruházás) befejezõdött, úgy a Pénzügyi beszámoló benyújtásának határideje a támogatási szerzõdés hatályba lépését követõ 120. nap.

VII. Projekt lezárása (Záró beszámoló, Záró jegyzõkönyv) 1. A Projekt akkor tekinthetõ lezártnak, ha a támogatási szerzõdésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesült, és a támogatási döntés Kedvezményezettjének a kötelezettségek megvalósulásának eredményeirõl szóló beszámolója benyújtását követõen a Záró jegyzõkönyv elkészült és annak jóváhagyása megtörtént.

642


5. szám

2. Kedvezményezett köteles a fenntartási idõszakot követõ 120 napon belül a támogatási szerzõdésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítésének megvalósulásáról készített Záró beszámolót benyújtani a Közremûködõ Szervezet részére. 3. A fenntartási idõszak kezdõ napja a Projekt befejezésének napja. 4. A Projekt pénzügyi lezárását követõen jelentkezõ kötelezettségek megvalósulásának eredményeirõl szóló Záró beszámoló formanyomtatványt, a Pénzügyi beszámoló elfogadását követõen küldi ki a Közremûködõ Szervezet a Kedvezményezett részére. A Záró beszámolóban ki kell térni a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségek teljesülésére, a támogatott Projekt aktuális állapotára, a támogatási szerzõdésben rögzített célnak megfelelõ hasznosításra, a mûködtetés tapasztalataira, a támogatási szerzõdés lezárására, a beszámolóban közölt adatok figyelembevételével. 5. A benyújtott Záró beszámoló elfogadását követõ 60 napon belül a Közremûködõ Szervezet elkészíti a Záró jegyzõkönyvet. Amennyiben a támogatási szerzõdésben meghatározottaktól eltérés tapasztalható, a Közremûködõ Szervezetnek gondoskodnia kell az intézkedési javaslat megtételérõl.

VIII. A Projekt elõrehaladási jelentések és a Projekt monitoringja 1. A Kedvezményezettnek a Kifizetési kérelmek alátámasztására Projekt elõrehaladási jelentést kell készítenie a Projekt megvalósításáról, amelynek formátuma a támogatási szerzõdés mellékletét képezi. 2. A Projekt elõrehaladási jelentésnek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat: – az elõrehaladást a célokhoz mérten, beleértve a számszerûsíthetõ célok bemutatását és mutatóit; – fõbb eredményeket beleértve az idõbeli ütemezést, annak való megfelelést, illetve eltérést is; – a céloktól való jelentõs eltéréseket, megfelelõ indoklással együtt; – a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének igazolását a támogatási szerzõdésben foglalt rendelkezések szerint; – ténylegesen felmerült költségeket; – a Projekt végrehajtása során felmerülõ problémákat és a megoldásuk érdekében tett lépéseket. 3. A Projekt elõrehaladási jelentéseket negyedévente kell benyújtani. Minden Projekt elõrehaladási jelentésnek három hónapos idõszakra kell vonatkoznia, és az érintett idõszakot követõ 15 napon belül szükséges benyújtani. Az elsõ jelentésnek jelen szerzõdés aláírásától számított harmadik hónap végéig terjedõ idõszakot kell lefednie. 4. A Projekt elõrehaladási jelentést negyedévente akkor is be kell benyújtani, ha az adott negyedévben a Kedvezményezett nem kérelmezi támogatás kifizetését. A Projekt elõrehaladási jelentés jóváhagyása a további kifizetések elõfeltétele. 5. Amennyiben a Projekt elõrehaladási jelentéssel egyidejûleg kifizetési kérelem is benyújtásra kerül, a Közremûködõ Szervezet a Projekt elõrehaladási jelentést összeveti a Projekt elõrehaladási jelentés által felölelt idõszak alatt benyújtott számlákkal, megvizsgálja a Projekt készültségi fokát és a támogatási szerzõdésben rögzített vállalások teljesülését. Amennyiben eltérés tapasztalható: – indoklást kérhet a Kedvezményezettõl és/vagy – helyszíni ellenõrzést rendelhet el. 6. Amennyiben a Közremûködõ Szervezet megállapítja, hogy az elvégzett tevékenységek nem állnak összhangban a támogatási szerzõdésben foglaltakkal, továbbá ha a közbeszerzéssel, a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése nem történt meg a támogatási szerzõdésben foglalt rendelkezések szerint, illetve a célokhoz mért elõrehaladás nem kielégítõ, választása szerint a) tájékoztatja a Kedvezményezettet arról, hogy a támogatás kifizetéséhez milyen korrekciókat kell tennie, vagy b) kezdeményezi a támogatási szerzõdés módosítását, vagy c) kezdeményezi a támogatás felfüggesztését vagy a támogatási szerzõdés – az eddigi támogatás visszafizetésének elrendelése melletti – megszüntetését. 7. A strukturális alapokból és a hazai társfinanszírozásból együttesen 5 millió forintot nem meghaladó mértékben támogatott és a 6 hónapot nem meghaladó idõtartamú projektek esetében egyetlen Projekt-elõrehaladási jelentést kell benyújtani, a Projekt megvalósításának befejezését követõ 15 napon belül. 8. A Kedvezményezettnek a Projekt pénzügyi lezárását követõen a fenntartási idõszak végéig a támogatási szerzõdés meghatározott melléklete szerinti Projekt fenntartási jelentéseket kell benyújtania. 9. A Projekt fenntartási jelentéseket évente egyszer, április 15-ig kell benyújtani. A Projekt fenntartási jelentést elõször a Projekt pénzügyi lezárását (Pénzügyi beszámoló benyújtásának éve) követõ év április 15-ig kell megküldeni. 10. Amennyiben a Kedvezményezett a Projekt elõrehaladási jelentés, illetve a Projekt fenntartási jelentés benyújtását elmulasztotta, vagy azt nem megfelelõen teljesítette, a Közremûködõ Szervezet írásbeli felszólítása kézhezvételétõl számított 15 napon belül, a mulasztást pótolva, illetve a hibákat helyesbítve kell azt benyújtania.

5. szám


643

11. Ha Projekt elõrehaladási jelentés alapján megállapítható, hogy a Projekt megvalósítása megfelel a támogatási szerzõdésben foglaltaknak, a Közremûködõ Szervezet a Projekt elõrehaladási jelentést jóváhagyja. 12. A Kedvezményezett által lefolytatandó közbeszerzési eljárással kapcsolatos tényekrõl a Kedvezményezett a Projekt elõrehaladási jelentésben kötelezõen, illetve szükség esetén a Projekt elõrehaladási jelentéstõl függetlenül köteles tájékoztatást adni a Közremûködõ Szervezet részére. A közbeszerzésekkel kapcsolatos adatszolgáltatást a Kbt.-ben meghatározott határidõk szerint és módon kell a Kedvezményezettnek végrehajtani.

IX. A szerzõdéskötéshez szükséges nyilatkozatok és a bejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek 1. A Kedvezményezett kijelenti, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH), a székhely, valamint a pályázat megvalósítási helye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, illetékhivatal hatáskörébe tartozó 60 napon túli lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása nincs, illetve amennyiben köztartozására, vagy az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen fennálló tartozására az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezett, azt a támogatási szerzõdéshez mellékelte. 2. A Kedvezményezett kijelenti, hogy nem áll fenn olyan harmadik személy irányában fennálló kötelezettsége, amely a támogatással létrejött Projekt céljának megvalósítását meghiúsíthatja, illetve a mely a biztosítékadást korlátozza. 3. A Kedvezményezett kijelenti, hogy vele szemben nem áll fenn az Ámr. 88. § (2) bekezdése szerinti támogatási rendszerbõl való kizárás hatálya. 4. A Kedvezményezett kijelenti, hogy államháztartás alrendszerébõl folyósított támogatásból eredõ lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs. 5. A Kedvezményezett felelõssége tudatában kijelenti, illetve kötelezettséget vállal arra, hogy a Projekt megvalósításához szükséges jogerõs hatósági engedélyekkel rendelkezik, és azokkal a szerzõdés idõtartama alatt rendelkezni is fog. 6. A Kedvezményezett felelõssége tudatában kijelenti, hogy õt a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ két naptári éven belül államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerõsen bírság megfizetésére nem kötelezte. 7. A Kedvezményezettnek általános tájékoztatási kötelezettsége van a Közremûködõ Szervezet felé a Projekttel kapcsolatos valamennyi lényeges ténnyel, körülménnyel kapcsolatban. 8. A Kedvezményezett köteles haladéktalanul, de legkésõbb 8 (nyolc) napon belül tájékoztatni – írásban is – a Közremûködõ Szervezetet, amennyiben a Projekt megvalósítása bármely okból – meghiúsul, vagy meghiúsulásának lehetõsége felmerül; – tartós akadályba ütközik; – a támogatási szerzõdésben foglalt ütemezéshez képest késedelmet szenved; – a támogatási szerzõdésben foglalt ütemezéshez képest késedelem lehetõsége komolyan felmerül. A tájékoztatás elmaradása, vagy késedelmes teljesítése súlyos szerzõdésszegésnek minõsül. 9. A Kedvezményezett haladéktalanul, de legkésõbb 8 (nyolc) napon belül köteles bejelenteni bankszámlájának változását, valamint további új bankszámlák nyitását, és ezen idõtartam alatt, az újonnan megnyitott, vagy a megváltozott bankszámlára vonatkozó, a számlavezetõ pénzintézet által visszaigazolt felhatalmazó levelet a Közremûködõ Szervezetnek eljuttatni. 10. A Kedvezményezett az adataiban bekövetkezett minden változásról, a címváltozásokról, valamint a támogatási szerzõdésben feltüntetett bármely, a Közremûködõ Szervezet elõzetes hozzájárulását nem igénylõ adatában bekövetkezett változásról, ha a támogatási szerzõdés másképp nem rendelkezik, a változást követõ 15 (tizenöt) napon belül bejelentést kell küldeni. 11. A Kedvezményezett köteles bejelenteni, ha ellene csõd-, végelszámolási, vagy felszámolási eljárás indult, illetve ha 60 naptári napnál régebbi köztartozása áll fenn, vagy keletkezik. 12. A Kedvezményezett az áfa levonási jogosultságában bekövetkezett változást a támogatási szerzõdés módosítása végett, a változást követõ legfeljebb 15 (tizenöt) naptári napon belül köteles a Közremûködõ Szervezetnek írásban bejelenteni. A támogatásban – a változás bejelentéséig – igénybe vett áfaösszeget a támogatási szerzõdés módosításakor rögzített módon a Kedvezményezett köteles visszafizetni. 13. Amennyiben a Kedvezményezett elmulasztja bejelenteni a támogatási szerzõdésben, illetve más bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a megadott címen nem elérhetõ, szerzõdésszegésnek minõsül. 14. Kedvezményezett vállalja, hogy a támogatási szerzõdés meghatározott mellékletét képezõ Bejelentési ûrlap benyújtásával a támogatási szerzõdés megkötésétõl számított 90 napon belül nyilatkozik a megvalósítás megkezdésének idõpontjáról. A megkezdés idõpontja nem lehet késõbbi, mint a támogatási szerzõdésben meghatározott ütemezés elsõ idõpontjától számított három (3) hónap.

644


5. szám

15. Kedvezményezett tudomásul veszi, hozzájárulását adja ahhoz, illetve kijelenti hogy: a) a köztartozások figyelemmel kísérése céljából adószámát vagy adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét a Magyar Államkincstár, a Támogató és a Közremûködõ Szervezet felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetve az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez, b) a Magyar Államkincstár keretében mûködõ, alapvetõen pénzügyi szemléletû megfigyelõ rendszer, az Országos Támogatási Monitoring Rendszer (OTMR) a jogszabályban meghatározott jogosultak (döntéshozók, elõirányzat-kezelõk, Monitoring Bizottságok) számára hozzáférési lehetõséget biztosít a pénzügyi adatbázishoz, c) a Magyar Államkincstár a köztartozások figyelemmel kísérése érdekében a Kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), adószámára, adóazonosító jelére vonatkozó adatokat megküldje az APEH és a VPOP részére, d) az APEH és szervei, a VPOP és szervei, valamint a Kincstár tájékoztatása alapján számszerû adatot szolgáltassanak az utalványozónak (Közremûködõ Szervezetnek) és az OTMR-nek, amikor a Kedvezményezettnek 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása alakul ki, illetõleg azt megfizette, vagy arra idõközben fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott, és ezen adatszolgáltatás alapján a Kedvezményezett 60 napon túli köztartozása esetén – a köztartozás fennálltáig a Támogató – jogszabályi kötelezettségénél fogva – felfüggessze az esedékes támogatások folyósítását, e) megfelel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ban elõírt, rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményeinek.

X. A Projekt megvalósítása során beszerzett, illetve annak eredményeként létrejött eszközök tulajdonjoga 1. A Projekt eredményei, így különösen (az akárcsak részben) a támogatásból létrehozott vagyon és az azzal kapcsolatos jelentések és egyéb dokumentumok tulajdonjoga, valamint a Projekt során létrejött, vagy beszerzett vagyoni értéket képviselõ szellemi alkotások kizárólagos felhasználásának joga a Kedvezményezettet illeti. 2. A Kedvezményezett köteles a Támogatónak és a Közremûködõ Szervezetnek megadni azt a jogot, hogy a Projekt eredményeivel kapcsolatos valamennyi és bármilyen formájú dokumentumot szabadon és belátása szerint felhasználhassa a támogatási szerzõdés teljesítése, ellenõrzése, monitoringja során. 3. A Megvalósítási idõszak végére a Projekt eredményeképp létrejött vagyontárgyak tulajdonjogát (szellemi alkotások kizárólagos felhasználásának jogát) – amennyiben azzal eredetileg nem rendelkezett – át kell ruházni a Kedvezményezettre. Az átruházás dokumentumait a Pénzügyi beszámolóhoz csatolni kell. 4. A (akárcsak részben) Támogatásból létrehozott vagyon (szellemi alkotások esetén annak kizárólagos felhasználási joga) a fenntartási idõszak végéig nem idegeníthetõ el, adható bérbe, használatba, illetve nem terhelhetõ meg. A (akárcsak részben) támogatásból beszerzett, megvalósított, létrehozott vagyon ezen idõpontig csak a Támogató elõzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthetõ el, adható bérbe, illetve terhelhetõ meg. 5. Ha jogszabály, vagy a támogatási szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, a vagyon, vagy annak egy része ezen idõpontig történõ elidegenítése esetén, az eladó részére történõ teljesítést követõ 5 munkanapon belül köteles a tárgyi eszköz értékére esõ támogatás idõarányos, értékcsökkenéssel korrigált, de a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét visszafizetni. Ha az elidegenítéshez a Támogató hozzájárult, a Kedvezményezett mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól.

XI. Tájékoztatás és nyilvánosság 1. A Támogató nyilvánosságra hozza a Kedvezményezett nevét, megnevezését, a Projekt tárgyát és helyszínét, a támogatás összegét és arányát. 2. A Kedvezményezett a Projekt teljes megvalósítása során köteles a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos eszközök és tevékenységek biztosításáról gondoskodni, a 1159/2000/EK rendelet, valamint az Arculati Útmutató iránymutatásai szerint. 3. A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos eszközök alkalmazására az alábbi részletes szabályok vonatkoznak. Az Arculati Útmutató az eszközök helyes használatához nyújt segítséget, amely elektronikusan letölthetõ a www.nfh.hu weboldalról a Hasznos Információk menüpont alatt. 4. A vállalkozások beruházásainak támogatása, a helyi potenciál fejlesztése és minden egyéb, az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásában részesülõ projekt esetében a résztvevõket tájékoztatni kell arról, hogy az Európai Unió és a

5. szám


645

Magyar Állam által támogatott projekten vesznek részt; a beruházás megvalósításának mérföldköveihez kacsolódó rendezvényekre a Támogató képviselõjét meg kell hívni.

Hirdetõtábla: Olyan támogatott Projektek esetében, amelyek teljes költségvetése meghaladja a 750 M Ft-ot, a támogatási szerzõdés aláírását követõen a Kedvezményezett köteles a Projekt helyszínén jól látható helyen hirdetõtáblát kihelyezni az Arculati Útmutató iránymutatásai szerint. A hirdetõtáblán az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásának feltüntetésére helyet kell biztosítani az Arculati Útmutató, valamint a 1159/2000 EK rendelet iránymutatása alapján. A hirdetõtábla mérete minimum 4m x 3m. Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásának feltüntetésére biztosított hirdetõtáblának az Arculati Útmutatóban szabályozott kritériumoknak kell megfelelnie. A hirdetõtáblán az emblémáknak a szabványoknak megfelelõen kell szerepelniük; az Európai Unió támogatásának feltüntetésére használt betûknek legalább ugyanolyan méretûeknek kell lenniük, mint amelyeket a Magyar Állam támogatásának feltüntetésére használnak, de a betû stílus lehet eltérõ. Az EU emblémájának a hirdetõtábla teljes felületének legalább 25%-át kell biztosítani. A hirdetõtáblát legkésõbb hat hónappal a Projekt pénzügyi lezárását követõen kell eltávolítani és helyére emléktáblát helyezni. Emléktábla: Olyan támogatott Projektek esetében, amelyek teljes költségvetése nem haladja meg a 750 M Ft-ot, a Kedvezményezett köteles a Projekt pénzügyi beszámolójának jóváhagyását követõen a nyilvánosság számára is jól látható helyen (pl.: épület homlokzatán, irodai bejáratnál; recepción, titkárságon, aulában stb.) emlékeztetõ táblát kihelyezni a Zárójegyzõkönyv Támogató által történõ jóváhagyásáig, de minimum egy év idõtartamig. Az egységes arculattal legyártott emlékeztetõ táblát a Kedvezményezett részére a Támogató a Projekt pénzügyi beszámolójának jóváhagyását követõ 30 (harminc) napon belül térítésmentesen küldi meg. Az emlékezetõ tábla kihelyezésének elmulasztása a Kedvezményezett részérõl történõ szerzõdésszegésnek minõsül, és a támogatási összeg visszafizetésének következményét vonja maga után. Információs és egyéb kommunikációs anyagok: Amennyiben a Kedvezményezett a Projektre vonatkozóan kiadványokat (pl.: prospektusok, hírlevelek) jelentet meg, úgy azok címlapjának/borítójának egyértelmû jelzést kell tartalmazniuk az Arculati Útmutatóban található logócsoport megjelenítés szerint, az Európai Unió és a Magyar Állam részvételére. A kiadványoknak meg kell nevezniük az érintettek tájékoztatásáért felelõs szervezetet, valamint a támogatás lebonyolítására kijelölt irányító hatóságot. Tájékoztató rendezvények: Amennyiben a Kedvezményezett a Projektre vonatkozóan tájékoztató rendezvényt szervez (pl.: konferenciák, szemináriumok, kiállítások és vásárok), úgy abban az esetben is az Arculati Útmutatóban található logócsoport megjelenítés szerint kell biztosítani az Európai Unió és a Magyar Állam részvételét (pl.: az Európai Unió zászlajának elhelyezésével és az EU emblémának a dokumentumokon való szerepeltetésével).

XII. Ellenõrzés 1. Az erre külön jogszabályban feljogosított szervek – beleértve az Európai Számvevõszéket és az Európai Bizottság illetékes szerveit, az Állami Számvevõszéket, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatalt, a költségvetési fejezetek ellenõrzési szerveit, a Magyar Államkincstárt, a Támogatót és a Közremûködõ Szervezetet, a Kifizetõ Hatóságot, illetve a KTK IH képviselõit – a Projekt megvalósításának bármely szakaszában – 2013. december 31-ig – jogosultak a Projekt megvalósításához igénybevett támogatás rendeltetésszerû felhasználását ellenõrizni, amely során bármely, a Projekttel és a támogatással összefüggõ dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, információt kérhetnek. 2. A Kedvezményezett köteles a fent felsorolt szervek képviselõit ellenõrzési munkájuk során a helyszínen is a megfelelõ dokumentumok, számlák, a Projekt megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, illetve a fizikai teljesítés vizsgálatában segíteni.

646


5. szám

3. Kedvezményezett biztosítani köteles, hogy az elõzetesen részére bejelentett helyszíni ellenõrzések alkalmával az erre feljogosított képviselõje jelen legyen, és a 2. pontban rögzítetteknek megfelelõen segítse az ellenõrzések végrehajtását, továbbá a vizsgálat alapján készített jegyzõkönyv átvételét aláírásával igazolja. 4. A Kedvezményezett vállalja, hogy a támogatási szerzõdés tárgyát képezõ Projekt költségeire és a folyósított támogatásra vonatkozó dokumentációt az ellenõrzés céljára elkülönítetten tartja nyilván, és az elszámolás dokumentációit az 1. pontban meghatározott idõpontig megõrzi. 5. Amennyiben a Kedvezményezett a Közremûködõ Szervezet írásbeli felszólításától számított 15 napon belül sem biztosítja az 1. pontban meghatározott szervek számára az ellenõrzés feltételeit, nem adja át a szükséges dokumentumokat, bizonylatokat, nem közli a kért adatokat, vagy az ellenõrzést egyéb módon akadályozza, az súlyos szerzõdésszegésnek minõsül.

XIII. Dokumentumok megõrzése 1. Az Európai Tanács 1260/1999/EK rendelete 38. cikk (6) bekezdése értelmében a Projekt megvalósítására, ellenõrzésére és finanszírozására vonatkozó dokumentumokat az operatív program záró-egyenlegének az Európai Bizottság által történõ kifizetését követõ három évig, azaz 2013. december 31-ig kell a Kedvezményezettnek megõriznie. Az iratmegõrzési határidõ megváltozása esetén a Támogató közli a Kedvezményezettel az új határidõt, melyet a Kedvezményezett magára nézve kötelezõnek ismer el. 2. Az eredeti dokumentumokat és/vagy a hitelesített másolatokat lehetõség szerint külön Projektdossziéban kell tárolni. Amennyiben ez nem kivitelezhetõ, úgy a Projektdossziéban egyértelmûen meg kell jelölni az eredeti dokumentumok tárolási helyét, gondoskodva egyben arról, hogy azok könnyen hozzáférhetõk legyenek. 3. A Projektdosszié az alábbi dokumentumokat, vagy a tárolásuk helyére vonatkozó információkat tartalmazza: – a beadott Projekt adatlap és szükséges mellékleteinek másolatát, – a pályázat hiánypótlásának másolatát, – a támogatási szerzõdést és módosításait (amennyiben módosult a támogatási szerzõdés), – a támogatási szerzõdéshez kapcsolódó ígérvényeket, biztosítéki szerzõdéseket és módosításaikat, – szakhatósági, használatbavételi engedélyeket, – a Projekt elõrehaladási jelentések és szükséges mellékleteik másolatait, – a számlák és a kifizetést igazoló dokumentumok eredetivel mindenben megegyezõ másolatát, – a Közremûködõ Szervezettel folytatott levelezést, – a közbeszerzési eljárás dokumentumait, – a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek dokumentált bizonyítékát (pl. plakátról, tábláról, rendezvényrõl készített fénykép, kiadvány másolata stb.), – a Projekt hátterérõl vagy indokoltságáról szóló további dokumentumokat (pl. megvalósíthatósági tanulmány, igényfelmérés stb.).

XIV. A támogatás folyósításának felfüggesztése 1. A Támogató jogosult – amennyiben a támogatási szerzõdés másképp nem rendelkezik – a támogatás folyósításának legfeljebb 60 napig tartó felfüggesztésére, ha a Kedvezményezett nem tesz eleget a támogatási szerzõdésben, vagy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kötelezettségeinek. Amennyiben a Kedvezményezett a fenti határidõn belül sem tesz eleget a támogatási szerzõdésben vagy jogszabályban elõírt kötelezettségének, és a szerzõdésellenes állapotot a Közremûködõ Szervezet által a Kedvezményezetthez intézett felszólítás ellenére sem szünteti meg, az súlyos szerzõdésszegésnek minõsül. 2. Amennyiben a Kedvezményezett 60 napon túl meg nem fizetett, lejárt köztartozással rendelkezik, a köztartozás megfizetéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni. 3. A Közremûködõ Szervezet az esedékes támogatásnak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 13/A. §-ának (6) bekezdése szerinti visszatartására jogosult, amennyiben a Kedvezményezett esedékessé vált, 60 napon túli köztartozása miatt a folyósítás felfüggesztésére már három ízben sor került. [Ámr. 90. § (1)] 4. A támogatás folyósításának felfüggesztésére kerül sor, amennyiben a Kedvezményezettel szemben felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul, továbbá csõdeljárás esetén a csõdegyezség megszületéséig. 5. Amennyiben a támogatás valamely hatósági engedélyhez kötött tevékenységgel is kapcsolatos, a jogerõs hatósági engedélyek beszerzéséig a támogatás folyósítása felfüggeszthetõ.

5. szám


647

6. Amennyiben a Kedvezményezett egy másik, valamely Közösségi Alapból vagy hazai központi költségvetési elõirányzatból támogatott projektjére vonatkozóan vizsgálat indul, a támogatási szerzõdés tárgyát képezõ Projektre teljesítendõ kifizetések a másik projekttel összefüggésben szükséges intézkedéseknek a végrehajtásáig felfüggeszthetõk. A vizsgálat eredményétõl függetlenül a Támogatót és a Közremûködõ Szervezetet a felfüggesztés elrendelésébõl adódóan kártérítési, kártalanítási, vagy késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem terheli. 7. A Kedvezményezett támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését a felfüggesztés, visszatartás nem érinti. A Támogatót vagy a képviseletében eljáró Közremûködõ Szervezetet a felfüggesztés elrendelésébõl adódóan kártérítési, kártalanítási, vagy késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem terheli. Ebben az esetben, a Kedvezményezett köteles, különösen a Projekt (rész)eredményeinek, illetve a Projekttel érintett vagyontárgyak állagmegóvásáról, õrzésérõl saját költségén gondoskodni. Ugyancsak a Kedvezményezettet terhelik a felfüggesztéssel együtt járó többletköltségek (pl. levonulás) költségei is.

XV. A szerzõdés módosítása 1. A Szerzõdés bármiféle módosítása, beleértve az ahhoz csatolt mellékleteket is, csak írásos formában, Szerzõdõ Felek aláírásával történhet. A Kedvezményezettnek a szerzõdésmódosítást a megfelelõ indoklással ellátva kell elõterjesztenie. 2. A Kedvezményezett – a támogatási szerzõdésben részére kötelezõvé tett eseteket ide nem értve – csak olyan indokkal kezdeményezhet szerzõdésmódosítást, amely a támogatás megítélésének körülményeit utólag nem változtatja meg. Amennyiben a módosítás szükségessége a Kedvezményezettnek felróható, úgy az eset összes körülményeit – így különösen a Projekt gazdaságos megvalósíthatóságát – mérlegelve a Közremûködõ Szervezet jogosult választani a szerzõdésmódosítás és szerzõdésszegés esetén alkalmazható jogkövetkezmények között. 3. A Támogató köteles a támogatási szerzõdés módosítását kezdeményezni, ha tudomására jut, hogy változik (változnak) a) a Projekt megvalósításának a támogatási szerzõdésben meghatározott mûvelet szerinti kezdete vagy befejezése; b) az összköltség költségkategóriák szerinti vagy évek szerinti bontása, legalább a teljes támogatás értékének a 14/2004. (VIII. 16.) TNM– FMM–FVM–GKM–PM együttes rendeletben meghatározott mértékben, a támogatási szerzõdés meghatározott mellékletében szereplõ bontáshoz képest (az összköltség változása nélkül); c) a számszerûsített célok a 14/2004. (VIII. 16.) TNM– FMM–FVM–GKM–PM együttes rendeletben meghatározott kedvezõtlen mértékben a Projekt adatlapon szereplõ értékhez képest; d) a Projekt bármely egyéb, a célkitûzéseket befolyásoló lényeges jellemzõje feltéve, ha az nem ad okot a szerzõdéstõl való elállásra, e) nem szükséges a támogatási szerzõdés módosítása abban az esetben, ha a pályázatban megjelölt beszerezni tervezett eszközzel mûszaki tartalmában és funkcionalitásában megegyezõ eszköz beszerzésére kerül sor, amennyiben az a támogatási szerzõdésben rögzített célok megvalósítását az eredetileg jóváhagyott pénzügyi keretek között biztosítja; ebben az esetben a Közremûködõ Szervezet a fentiek igazolása érdekében bekéri a Szállító és a Kedvezményezett együttes nyilatkozatát a beszerezni tervezett eszköz mûszaki tartalmára vonatkozólag. 4. Amennyiben vis-maior, illetve egyik félnek sem felróható lehetetlenülés bekövetkezése miatt a Projekt csak a támogatási szerzõdés módosításával valósítható meg, a Kedvezményezettnek kezdeményeznie kell a Közremûködõ Szervezetnél a támogatási szerzõdés módosítását. Amennyiben a szerzõdésmódosítás a Kedvezményezett adataiban történõ változásra, a Projekt kezdési, illetve megvalósítási határidejének, valamint bankszámlaszám módosítására irányul, azt a Kedvezményezett kizárólag az egyszerûsített szerzõdésmódosító adatlap hiánytalan kitöltésével, cégszerû aláírásával és a Közremûködõ Szervezet részére történõ megküldésével kezdeményezheti. Az egyszerûsített szerzõdésmódosító adatlapok letölthetõek a www.gkm.gov.hu, illetve a www.mvf.hu weboldalról. 5. Amennyiben a Projekt összköltsége (kiadása) csökken a tervezetthez képest, a támogatási összeget – a támogatási szerzõdés módosításával – a Projekt összköltsége csökkentésének arányában is csökkenteni kell. Ha az adott pályázati rendszerben a program megvalósításához a lehetséges legnagyobb támogatási összeg került jóváhagyásra, a Támogató jogosult a támogatás csökkentés mértékének meghatározására. 6. A módosítási kérelmet a Kedvezményezett köteles a Közremûködõ Szervezethez harminc (30) naptári nappal azelõtt benyújtani, amikor a módosításnak a szándéka szerint hatályba kell lépnie. A módosítási kérelem késedelmes benyújtása esetén, a Kedvezményezett egyidejûleg köteles igazolni, hogy a késedelem bekövetkezte neki fel nem róható. 7. Amennyiben a módosítás iránti kérelem hiányosan került benyújtásra, a Közremûködõ Szervezet határidõ kitûzésével hiánypótlást írhat elõ. A hiánypótlásra rendelkezésre álló idõ a hiánypótlásra felszólító levél kézhez vételének napjától számított 15 (tizenöt) nap. A módosítási kérelem ismételt hiányos benyújtása a módosítási kérelem elutasítását és szerzõdésszegést eredményez.

648


5. szám

8. A szerzõdésmódosítási kérelem beérkezését követõen a támogatási összeg folyósítása a kérelem elbírálásáig felfüggesztésre kerülhet. A Támogatót és a Közremûködõ Szervezetet a felfüggesztés elrendelésébõl eredõen kártérítési, kártalanítási, vagy késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem terheli. 9. A Kedvezményezett személyének megváltozását jelenti annak más jogi formába történõ átalakulása, vagy jogutóddal történõ megszûnése, egyesülése, szétválása. A felsorolt tényekrõl a Kedvezményezett értesíti a Közremûködõ Szervezetet. 10. Amennyiben a szerzõdésmódosítást a Támogató vagy a Közremûködõ Szervezet kezdeményezi, a szerzõdéstervezetet megküldi a Kedvezményezettnek. Amennyiben a szerzõdésmódosításra az intézményrendszer, jogszabályváltozás, vagy a Projekt környezetének megváltozása miatt kerül sor, a Kedvezményezett köteles a szerzõdésmódosítást jóváhagyólag aláírni. 11. A Közremûködõ Szervezet fenntartja a jogot, hogy a Kedvezményezett szerzõdésmódosítási kérelmét, ha az kellõen nem megalapozott, elutasítsa. Az elutasításról és annak indokairól a Kedvezményezettet a Közremûködõ Szervezet köteles írásban értesíteni. 12. A támogatási szerzõdés nem változtatható, módosítható, kiegészíthetõ, vagy értelmezhetõ oly módon, hogy a kiegészítés eredményeképpen a támogatás odaítélése vitathatóvá váljon, illetve a pályázók egyenlõ elbírálásának elve sérüljön.

XVI. A szerzõdés hatálya, megszûnése 1. A támogatási szerzõdés a Szerzõdõ Felek aláírásával érvényesen létrejön, és hatályba lép. 2. A támogatási szerzõdés megszûnik, ha azt valamennyi fél szabályszerûen teljesíti, és az 1260/1999 EK Tanácsi Rendelet 38.6 Cikke értelmében a Projekt ellenõrzése és monitoringja, az operatív program záróegyenlegének az Európai Bizottság által történõ kifizetését követõ három év eltelt. (Az operatív program záró-egyenlegének kifizetésére várhatóan 2010-ben kerül sor, így a szerzõdés várhatóan 2013. december 31-én szûnik meg.) Ezen esemény bekövetkeztérõl a Közremûködõ Szervezet értesíti a Kedvezményezettet. 3. Szerzõdõ Felek megállapodnak abban, hogy a támogatási szerzõdés az elõzõ pontban meghatározott teljesítést megelõzõen csak vis maior, ellehetetlenülés, a Támogató, vagy a Kedvezményezett általi, a támogatási Szerzõdésben meghatározott esetekben és módon történõ elállás, vagy a bíróság határozata alapján szûnik meg. 4. Kedvezményezett elállhat a támogatási szerzõdéstõl, amennyiben annak teljesítésére, a szerzõdéskötést követõen, neki fel nem róható okból beállott körülmény folytán nem képes. A támogatási szerzõdés ilyen esetben, annak megkötésére visszamenõ hatállyal megszûnik, és a Kedvezményezett köteles a Támogatás felvett összegét, az elállás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeggel, az elállást követõ 5 munkanapon belül visszafizetni. Az 5 munkanapon túl indított visszafizetés késedelemnek számít. Amennyiben a Kedvezményezett a visszafizetéssel késedelembe esik, abban az esetben a késedelem napjától számítottan a jegybanki alapkamattal növelt visszafizetendõ Támogatás felvett összegét naponta az egy késedelmes napra számított kétszeres jegybanki alapkamattal növelt összeggel halmozottan és növelten köteles visszafizetni. 5. Amennyiben a Kedvezményezett – neki fel nem róható okból – a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeit csak részben, de számszerûen megállapított kötelezettségek esetén legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti, és a Projekt szinten megállapított kötelezettség is legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesül, az igénybe nem vett támogatás – törvény, illetve kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában – annak zárolásával, törlésével visszavonásra kerül. 6. Amennyiben a Kedvezményezett – neki fel nem róható okból – a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeit csak részben, de számszerûen megállapított kötelezettségek esetén 75%-ot el nem érõ arányban teljesíti, és Projekt szinten a megállapított kötelezettség is 75%-ot el nem érõ arányban teljesül, köteles a támogatás összegét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben visszafizetni.

XVII. Szerzõdésszegés 1. Szerzõdésszegés esetén a Támogató, a szerzõdésben meghatározott módon, ennek hiányában, a teljesítésre történõ írásbeli felhívásban meghatározott határidõ eredménytelen elteltét követõen jogosult a szerzõdéstõl elállni. 2. A támogatási szerzõdés tekintetében szerzõdésszegésnek minõsül, és a Támogató szerzõdéstõl elállhat, különösen az alábbi esetekben: a) Kedvezményezettnek a pályázathoz csatolt, továbbá a támogatási szerzõdésben tett, vagy ahhoz benyújtott bármely nyilatkozata, vagy a Támogatóval folytatott levelezésében közölt adat, (ide értve különösen az igényléskor, a pályázati

5. szám


649

szakasz során, vagy a mûszaki tartalmat érdemben befolyásoló adatot) valótlannak bizonyul, vagy e nyilatkozatainak bármelyikét visszavonja; b) A Kedvezményezett bármely bejelentési kötelezettségét nem, vagy az arra a támogatási szerzõdés alapján irányadó határidõn túl, vagy ennek hiányában 15 napon túli késedelemmel teljesíti; c) A támogatott Projekt (beruházás) meghiúsulását vagy tartós akadályoztatását elõidézõ körülmény a Kedvezményezettnek felróható okból következett be; d) Ha a Projekt jellegében, léptékében, idõzítésében vagy megvalósításában jelentõs változás következik be, amelynek eredményeként a Projekt már nem felel meg a pályázatban, illetve a késõbbiekben elfogadott módosításokban leírtaknak, vagy célnak; e) Ha a Kedvezményezettnek felróható okból a támogatási szerzõdésbe foglalt kötelezettségeinek teljesítése elõreláthatólag nem lehetséges, vagy alapos okkal feltételezhetõ, hogy jelentõs késedelem várható, vagy a késedelem már bekövetkezett; f) Ha a Projekt megvalósításában elért elõrehaladás a Kedvezményezettnek felróható okból nem kielégítõ; g) Amennyiben a Projekt meghiúsulását vagy tartós akadályoztatását elõidézõ körülmény Kedvezményezettnek felróható okból következett be; h) Amennyiben a támogatott Projekt megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a szerzõdésben foglalt ütemezéshez képest késedelmet szenved, és ezt a Kedvezményezett haladéktalanul nem jelenti a Közremûködõ Szervezetnek; i) Amennyiben a Projekt megvalósítása a Kedvezményezettnek fel nem róható okból meghiúsul, vagy tartós akadályba ütközik, és jelentési kötelezettségének teljesítése mellett az igénybe nem vett támogatásról önkéntesen nem mond le; j) Ha a támogatási szerzõdésben meghatározott ütemezés elsõ idõpontjától számított három (3) hónapon belül a támogatási szerzõdés teljesítése Kedvezményezettnek felróható okból nem kezdõdik meg, illetve a Kedvezményezett a vissza nem térítendõ támogatás igénybevételét nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idõ alatt írásban nem menti ki; k) Ha a költségek és a számszerûsített célok elmaradnak a tervezett ütemezéstõl, különösen, ha a Kedvezményezett a támogatási szerzõdésben vállalt, számszerûen meghatározott kötelezettségeit neki felróható okból nem vagy csak részben teljesíti; l) Ha a Projekt jelentõs változáson megy keresztül, vagy a támogatás a pályázatban meghatározottaktól eltérõ célokra, illetve részben vagy egészben nem rendeltetésszerûen kerül felhasználásra; m) Ha a Kedvezményezett nem tartja be a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat, illetve nem biztosítja a tisztességes, nyílt eljárások, és a versenyeztetés alapelveinek érvényesülését; n) Ha Kedvezményezett a támogatási szerzõdésben rögzített ellenõrzéseket akadályozza, az ellenõrzés tûrési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, illetve a Projekt elõrehaladási jelentést vagy a jelen Általános Szerzõdési Feltételek VIII. fejezetében meghatározott indoklást az arra vonatkozó írásbeli felszólítás kézhezvételétõl számított 15 napon belül nem nyújtja be; o) A támogatásban (akárcsak részben) részesült beruházás, vagyontárgy, szellemi alkotás, vagyoni értékû jog elidegenítése esetén, amennyiben ahhoz a Támogató elõzetesen nem járult hozzá; p) Amennyiben a hatósági engedélyeket a szerzõdés hatálya alatt visszavonják; q) Ha a Kedvezményezett jelen Általános Szerzõdési Feltételek XVIII. fejezetében részletezett biztosítékadási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a biztosítékokat a szerzõdéses idõszak alatt nem tartja fenn, vagy a felhatalmazó levél hatálya megszûnik, illetve új bankszámla nyitása, vagy bankszámla változása esetén a számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt új felhatalmazó levelet a változást követõ 8 napon belül nem juttatja el a Közremûködõ Szervezetnek; r) Ha a Kedvezményezett az 1159/2000/EK rendeletben foglaltak szerint a jelen Általános Szerzõdési Feltételek XI. fejezetében elõírt, tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségeit nem vagy nem megfelelõen teljesíti; s) A Kedvezményezett áfalevonási jogában változás következik be és azt 15 napon belül nem jelenti be a Közremûködõ Szervezetnek; t) Ha a Kedvezményezett ellen a Cégközlönyben közzétett módon csõd-, felszámolási, végelszámolási, hivatalból törlési, vagyonrendezési eljárás indult, vagy végrehajtási, adósságrendezési eljárás van folyamatban; u) Ha a Kedvezményezett elhatározza végelszámolással vagy más módon történõ jogutód nélküli megszûnését; v) Ha a személyében bekövetkezõ változás folytán a Kedvezményezett már nem felel meg a pályázati kiírásban, vagy a támogatási szerzõdésben a Kedvezményezettre irányadó feltételeknek; w) Ha a Kedvezményezettet államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerõsen bírság megfizetésére kötelezték; x) Az Ámr-ben foglalt esetekben.

650


5. szám

3. Amennyiben a Támogató a támogatási szerzõdéstõl, a Kedvezményezett szerzõdésszegésére történõ hivatkozással eláll, a támogatást egyidejûleg visszavonja. Ebben az esetben a támogatási szerzõdés a megkötése idõpontjára visszamenõ hatállyal megszûnik, a Kedvezményezett az igénybe vett (már folyósított) támogatás egészét (természetben juttatott telephely – telek vagy telek és épület – esetén a területre kijelölt igazságügyi ingatlanszakértõ által megállapított forgalmi érték figyelembevételével) az elálláskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeggel köteles 5 napon belül – a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve – visszafizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett, a Közremûködõ Szervezet által megjelölt bankszámlára. 4. A támogatások jogszabálysértõ vagy nem rendeltetésszerû felhasználása esetén a Kedvezményezettet visszafizetési kötelezettség terheli. 5. A Kedvezményezett szerzõdésszegése esetére tudomásul veszi, hogy a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének a döntése alapján meghatározott idõre, de legfeljebb 5 évre kizárható a Közösségi Támogatási Keretterv (strukturális és kohéziós alapok) által biztosított pályázati lehetõségekbõl, ha az alábbiakban meghatározott feltételekbõl legalább egy bekövetkezik: a) A támogatási szerzõdésben rögzített kötelezettség, illetve részkötelezettség (Projekt szinten és kedvezményezettek esetén egyénenként vállalt) teljesítése a támogatási szerzõdésben foglalt határidõre egyáltalán nem vagy csak részben – számszerûen megállapított kötelezettségek esetén 75%-ot (természetbeni telephely juttatás, vagy telephely vásárlására adott közvetlen támogatás esetén 66%-ot) el nem érõ arányban – valósul meg; b) A Kedvezményezett az elfogadott céltól eltérõ feladatot valósít meg; c) A Kedvezményezett bármely bejelentési kötelezettségének az elõírt határidõig nem tett eleget. 6. Amennyiben a Kedvezményezett a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeit nem vagy csak részben teljesíti, a Közremûködõ Szervezet jogosult az Ámr. 88. §-a szerint eljárni. 7. Visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre a Támogató felhívja a Kedvezményezettet, a visszafizetés okának megjelölésével. 8. A Kedvezményezett szerzõdésszegése esetére a Támogató, visszafizetési kötelezettség érvényesítésén túl a Ptk. szerint követelheti kárának megtérítését is.

XVIII. Azonnali beszedési megbízás és a szerzõdést biztosító mellékkötelezettségek 1. Azonnali beszedési megbízás a) A Kedvezményezett a támogatási szerzõdés idõbeli hatálya alatt valamennyi pénzforgalmi bankszámlájára vonatkozóan felhatalmazza a Támogatót arra, hogy amennyiben a támogatási szerzõdés alapján fennálló bármely kötelezettségét nem teljesíti, akkor bankszámláját azonnali beszedési megbízással – a Projekt keretében – a nem teljesítés idõpontjáig számára kifizetett támogatás járulékokkal növelt összegével megterhelje. b) Az azonnali beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazó levél a támogatási szerzõdés mellékletét képezi. 2. Szerzõdést biztosító mellékkötelezettségek a) Szerzõdõ Felek megállapodnak abban, hogy a támogatási szerzõdés megszegésébõl, illetve a támogatás jogtalan felhasználásából eredõ esetleges, a Kedvezményezettet terhelõ visszafizetési kötelezettség biztosítására, a támogatási szerzõdéshez csatolt biztosítéki megállapodásokban (ingó- vagy ingatlan jelzálogszerzõdés), vagy (kezesi, bankgarancia) nyilatkozatokban foglalt biztosítékok Támogató rendelkezésre állnak. b) Szerzõdõ Felek megállapodnak abban, hogy a biztosítékokra irányadó további feltételek a „Tájékoztató a biztosíték nyújtásához” címû dokumentumban találhatóak. c) Szerzõdõ Felek megállapodnak abban, hogy a Kedvezményezett a biztosítékok rendelkezésre állását a támogatási összeg (elõleg) elsõ folyósítását megelõzõen, de legkésõbb a támogatási szerzõdés hatályba lépésétõl számított három (3) hónapon belül igazolja, ellenkezõ esetben a támogatási szerzõdés hatályát veszti.

XIX. Vagyonbiztosítás 1. Kedvezményezett köteles teljes körû vagyonbiztosítást kötni, vagy a meglévõ vagyonbiztosítását kiterjeszteni a (akárcsak részben) támogatással megvalósult vagyontárgyakra, épület esetében a mûszaki átadás-átvétel, eszköz esetében az átadás-átvétel idõpontjával egyidejûleg. A vagyonbiztosítási szerzõdést a fenntartási idõszak végéig kell hatályban tartani. 2. Kedvezményezett köteles teljes körû vagyonbiztosítást kötni mindazon zálogjoggal érintett vagyontárgyakra, amelyek kedvezményezettje a Támogató. A biztosítási szerzõdést a fenntartási idõszak végéig hatályban kell tartani. A támo-

5. szám


651

gatás csak akkor folyósítható, ha a biztosítási szerzõdést a Szerzõdõ Felek aláírták és azt a Kedvezményezett a Közremûködõ Szervezethez eljuttatta. 3. Az 1. és 2. pontoktól eltérõen, a támogatással megvalósult vagyontárgyra nem kötelesek vagyonbiztosítást kötni a központi költségvetési szervek, az egyházak és intézményeik, illetve a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeképpen létrejövõ vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik.

XX. Egyéb rendelkezések 1. A Kedvezményezett képviseletében aláíró személy(ek) kijelenti(k) és cégkivonatukkal, valamint aláírási címpéldányaikkal igazolja(k), hogy társasági dokumentumaik, valamint a Támogatási döntésrõl szóló adatlapban, illetve a támogatási szerzõdés bevezetõ részében feltüntetettek szerint jogosult(ak) a Kedvezményezett képviseletére (és cégjegyzésére), továbbá ennek alapján a támogatási szerzõdés megkötésére és aláírására. Aláíró képviselõ(k) kijelenti(k) továbbá, hogy a testületi szervei(k) részérõl a támogatási szerzõdés megkötéséhez szükséges felhatalmazásokkal rendelkezik(nek), tulajdonosai(k) a támogatási jogügyletet jóváhagyták és harmadik személyeknek semminemû olyan jogosultsága nincs, mely a Kedvezményezett részérõl megakadályozná vagy bármiben korlátozná a támogatási szerzõdés megkötését, és az abban foglalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését. 2. Kedvezményezett kijelenti, hogy – a Személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény elõírásainak megfelelõen – a Pályázati adatlapon feltüntetett Pályázati/Projektfelelõs, illetve a Projekt megvalósításában résztvevõ személyek, személyes adataiknak a Támogató/Közremûködõ Szervezet által történõ kezeléséhez (ideértve ezen adatok felvételét, tárolását, nyilvánosságra hozatalát is) kifejezetten hozzájárultak. Ennek alapján Kedvezményezett szavatol azért, hogy ezen személyes adatok fentieknek megfelelõ kezelése az érintettek hozzájárulásával történik. 3. Kedvezményezett kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Pályázatban közölt, a személyes adat fogalma alá nem tartozó közérdekû és közérdekbõl nyilvános adatokat a Támogató/Közremûködõ szervezet közérdekû adatként tartsa nyilván és kezelje. 4. Kedvezményezett a támogatási szerzõdés aláírásával tudomásul veszi, hogy – az Állami Számvevõszék vizsgálhatja a támogatási szerzõdés tárgyát képezõ Projekt keretében finanszírozott beszerzéseket, a támogatási szerzõdést a Kedvezményezettnél, továbbá a Támogatási szerzõdés teljesítésében közremûködõ valamennyi szervezetnél, illetve személynél, – a Polgári Törvénykönyv 81. § értelmében nem minõsül üzleti titoknak a Támogatás felhasználásával kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekbõl elrendeli, – kérésre a támogatási jogviszonnyal összefüggõ, és a Ptk. 81. §-ának (3) bekezdése alapján közérdekbõl nyilvánosnak minõsülõ adatokra vonatkozóan köteles tájékoztatást adni. 5. A támogatási szerzõdéssel kapcsolatban felmerülõ esetleges jogviták rendezésére a Szerzõdõ Felek – a pertárgy értékétõl függõen – a Pesti Központi Kerületi Bíróság, vagy a Fõvárosi Bíróság illetékességét kötik ki.

Fejlesztési támogatás odaítélése Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 82. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Kormány vonatkozó egyedi döntései alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Beruházásösztönzési Célelõirányzat terhére az alábbi fejlesztési támogatás nyújtásáról kötött szerzõdést 2006. februárban: A kedvezményezett neve: DIAGEO Üzletviteli Szolgáltatások Kft. A támogatási program megvalósítási helye: 1132 Budapest, Váci út 20–26. A támogatás összege: 1 154 millió forint. A támogatás célja: regionális szolgáltatóközpontok magyarországi kialakításának ösztönzése. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

652


5. szám

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye Tájékoztató a németországi kontingentált szerzõdéses vállalkozásban érdekelt magyar gazdálkodó szervezetek részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal tájékoztatja a Németországban kontingentált vállalkozási export-tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteket, hogy a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség közlése szerint 2006. áprilisától az alábbi munkaügyi kerületek számítanak ún. zárt területeknek: 031 032 033 034 035 036 037 038 042 043 044 045 046 047 048 049 070 071 072

Neubrandenburg Rostock Schwerin Stralsund Cottbus Eberswalde Frankfurt (Oder) Neuruppin Dessau Halberstadt Halle Magdeburg Merseburg Sangerhausen Stendal Wittenberg Altenburg (Th) Annaberg Bautzen

073 075 076 077 078 079 092 093 094 095 096 097 217 321 333 341 343 345 9…

Chemnitz Leipzig Oschatz Pirna Plauen Riesa Zwickau Erfurt Gera Gotha Jena Nordhausen Bremerhaven Bochum Dortmund Duisburg Essen Gelsenkirchen Berlin

A magyar munkavállalók ezen kerületekhez tartozó munkahelyekre, csak az itt felsorolt illetékes munkaügyi hivatalok felmentõ igazolása alapján kaphatnak Frankfurtban az építõiparban németországi munkavállalási engedélyt. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mindenkor érvényes lista lehívható a következõ honlapról: www.arbeitsagentur.de>Service von A bis Z>Vermittlung>Ausländerbeschäftigung>Werkvertragsarbeitnehmer>Link und Dateiliste. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Kereskedelmi Igazgatóság

5. szám


ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2006. évi éves elõfizetés díja: 5040 Ft áfával; féléves elõfizetés: 2520 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

653

654


5. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû kötetét. Köztudott, hogy Magyarországon, a XX. század „ötvenes” éveiben, majd a levert forradalmat követõ megtorlás során kihirdetett törvénysértõ ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait a rendszerváltás után semmissé nyilvánították. A magyar társadalom viszont vajmi keveset tud a különbözõ jellegû jogfosztást szenvedett jogászokon kívül arról, hogy forradalmat követõ megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzõi, ügyészi és ügyvédi kart, valamint a munkájukat segítõ kollégákat mekkora vérveszteség érte. Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter, 2003 márciusában bizottságot állított fel a legszélesebben értelmezhetõ „harmadik” hatalmi ágban tevékenykedõket ért sérelmek feltárására. A Zinner Tibor vezette kutatócsoport, Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla – kétévi kutatómunkáját összegzõ – jelentésében feltárja egyfelõl a Horthy-korszakból a jogszabályi elõzményeket és a korabeli személyzeti politika összefüggéseit, másfelõl az 1944 decembere óta folytatott „humánpolitikát”, nyomon követve a magyarországi jogászsággal szembeni infernót, az esetenként miniszterelnöki rendeleteken, törvényeken és különféle szintû párthatározatokon alapult, különbözõ jellegû atrocitásokat 1962 augusztusáig. A több ezer jogász és munkájukat segítõ szakapparátusbeli kolléga drámai életútjának – néhol a legapróbb részletekbe menõ – feltárásával megírt monográfiából kitûnik, hogy a jogászokat ért sérelmeket nem a sztálini birodalom, hanem a hazai csatlósai, és az õket kiszolgáló nagy tudású jogászok indukálták. Miként nem engedték a végrehajtó és törvényhozó hatalom letéteményesei a Montesquieu-féle elvek megvalósulását? Hogyan torzították el a magyarországi jogászság hivatásrendjeinek összetételét? Milyen beleszólással bírt a politikai rendõrség, majd az Államvédelmi Hatóság nem csupán a letartóztatottak, hanem a bírói, ügyészi és ügyvédi kar tagjainak életébe? A szerzõk megállapításait, kutatásuk összegzõ tanulságait több mint 1800 jegyzet támasztja alá. A kötet megrendelhetõ és személyesen megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. tel./fax: 267-2780; internetcím: www.mhk.hu/kozlonybolt), továbbá a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû, 680 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 9996 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre. A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

5. szám


ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában 2004. január 1-jétõl jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ

A Közbeszerzési Értesítõ megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. címén (postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2006. évre: 95 760 Ft, fél évre: 50 400 Ft, negyedévre: 26 460 Ft. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ címû lapot ................. példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................ Címe (város/község, irányítószám): ......................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................ Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................ Elõfizetési díj

egy évre fél évre negyedévre

95 760 Ft 50 400 Ft 26 460 Ft

Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………………

cégszerû aláírás

655


9 771588 738197

06005

656

5. szám

Szerkesztésért felelõs: dr. Marsi Miklós. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). A kiadásért felelõs: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti közlönyboltjában (telefon/fax: 267-2780), vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. A 2006. évi éves elõfizetési díj: 21 168 Ft áfával. Egy példány ára: 1242 Ft A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1588-7383 06.1159 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents