4. feladat Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és kórtan témakörben, amelynek keretében Önnek „A felső végtag csontjai és összeköttetései” és az „Általános kórtani alapismeretek” című előadásokat kell megtartania. Tartsa meg előadását! Előadásában a következő szempontokra térjen ki: - a vállöv és a szabad felső végtag csontjai és rövid jellemzésük - a vállöv és a szabad felső végtag ízületeinek felépítése és működésük - egészség és betegség, prevenció szintjei - a betegségeket előidéző tényezők (etiológia) csoportosítása, jellemzése - a betegségek lefolyásának (patogenezis) jellegzetességei (behatolási kapu, kórfolyamat terjedése, betegségek lefolyása, szakaszai), a betegségek lefolyását módosító tényezők - fájdalom szerepe, formái, jellege, hatása a szervezetre - a gyulladás kiváltó tényezői, mechanizmusa, alapjelenségei, helyi és általános tünetei, akut és krónikus gyulladások típusai
A felső végtag csontjai és összeköttetései A vállöv és a szabad felső végtag csontjai és rövid jellemzésük Vállöv A végtagokat a csontvázhoz kapcsoló csontok gyűrűje. A kulcscsont és a lapocka vízszintes síkban nagyjából csontos gyűrűt alkot, amely elöl és hátul nyitott. ⇒ elöl a szegycsont zárja le a nyílást ⇒ hátul a két lapockacsont nem érintkezik egymással Izmok közé ágyazottan fekszik. Főleg az izomzat rögzíti a mellkashoz. A törzshöz ízesül: csak a szegycsontnál Mozgékonysága biztosítja: a kar minden irányú mozgási lehetőségét Kiindulópontul szolgál a felső végtaghoz menő izomzatnak.
Vállöv csontjai 1. Lapocka (scapula) Háromszögletű páros, lapos csont a mellkas hátulsó felső részén. A mellkashoz izmok rögzítik. ⇒ Lapocka teste • 3 szél - felső (margo superior), - belső (margo medialis), - külső (margo lateralis) • 3 szöglet (angulus) - felső (angulus superior) - oldalsó (angulus lateralis): ez az ízületi árok (cavitas glenoidalis) - alsó (angulus inferior) ⇒ felszínei • elülső (facies costalis) bemélyedt, a bordák felé néz • hátulsó domború, rajta lapockatövis (spina scapulae) ⇒ Lapocka nyúlványai • lapockatövis (spina scapulae) - vállcsúcsi nyúlvány (acromion) - tövis feletti és tövis alatti árok (fossa supra- ill. és infraspinata) • hollócsőrnyúlvány (processus coracoideus)
1
2. Kulcscsont (clavicula) Vízszintes síkban, a lapocka és a szegycsont között elhelyezkedő, kissé „S” alakban hajlott csont. Közvetlenül a bőr alatt fekszik, így teljes hosszában kitapintható.
A szabad felső végtag csontjai Szabad felső végtag A szabad felső végtag három részből áll: ⇒ kar (brachium) ⇒ alkar (antebrachium) és ⇒ kéz (manus) 1. Kar (brachium) A kart egyetlen csont, a karcsont (humerus) alkotja, amely a vállízületben kapcsolódik a vállövhöz. a. Karcsont (humerus) ⇒ proximális végrész (epiphysis proximalis) • fej (caput humeri) • kis gumó (tuberculum minus) • nagy gumó (tuberculum majus) • sebészi nyak (collum chirurgicum) • anatómiai nyak (collum anatomicum) • a gumókról egy-egy érdes taraj húzódik a testre - nagy gumói taraj (crista tuberculi majoris) - kis gumói taraj (crista tuberculi minoris) • a két taraj között húzódik a gumók közötti barázda (sulcus intertubercularis), melyben a kétfejű karizom hosszú fejének ina található ⇒ középrész (diaphysis) • A karcsont teste (corpus) hengeres, belsejében tág velőüreg van. • Felső és középső harmada határán oldal felé tekintő érdes felszín van (tuberositas deltoidea) ⇒ disztális végrész (epiphysis distalis) • belső könyökdudor (epicondylus medialis) • külső könyökdudor (epicondylus lateralis) • könyökízületi bütyök (condylus humeri) • fejecske (capitulum humeri) • könyökpörgő (trochlea humeri) 2. Alkar (antebrachium) Az alkar vázát két csont alkotja: ⇒ orsócsont (radius) ⇒ singcsont (ulna) a. Orsócsont (radius) Alkar hüvelykujji oldalán. ⇒ Proximalis epiphysis: • fej (caput radii) – porccal borított, henger alakú, sekély vájulattal • nyak (collum radii) • orsócsonti érdesség (tuberositas radii) ⇒ Distalis epiphysis • kiszélesedett, porccal borított • külső oldalán íróvesszőnyúlvány (processus styloideus) • belső oldalán porccal borított singcsonti bevágás (incisura ulnaris) b. Singcsont (ulna) ⇒ Proximalis epiphysis: • dorsalisan könyökkampó (olecranon) • volarisan koronanyúlvány (processus coronoideus) • könyökpörgő bevágása (incisura trochlearis)
2
• vezető léc • orsócsonti bevágás (incisura radialis) • singcsonti érdesség (tuberositas ulnae) ⇒ Distalis epiphysis: • fej (caput ulnae) • íróvesszőnyúlvány (processus styloideus) 3. Kéz (manus) A test legmozgékonyabb része 27 csontból áll. Három részre tagozódik: ⇒ Kéztő (carpus) ⇒ Kézközép (metacarpus) ⇒ Ujjak (digiti manus) a. Kéztő (carpus) 8 apró köbös kéztőcsont 2 sorban elrendeződve. ⇒ Proximalis sor hüvelykujj felöl haladva: • sajkacsont (os scaphoideum, régi nevén: os naviculare manus), • holdascsont (os lunatum), • háromszögcsont (os triquetrum), • borsócsont (os pisiforme) ⇒ Distalis sor radioulnaris irányban haladva: • trapéz csont (os trapezium), • trapezoid csont (os trapezoideum), • fejescsont (os capitatum), • horgascsont (os hamatum). Kézhát felé domború, tenyér felé homorú csontos lemez. Proximális sora tojásdad ízfelszínű. b. Kézközép (metacarpus) 5 rövid, csöves csont. A 2. a leghosszabb. ⇒ proximalis vége kiszélesedett, lapos (alap v. bázis) ⇒ distalis vége gömbszelet Kivétel hüvelykujjnál van: ⇒ bázisa nyeregfelszín ⇒ distalis vége henger alakú c. Kézujjak (digiti manus) 14 db rövid, csöves csont. Az ujjak elnevezése: ⇒ hüvelyk (I.: pollex) ⇒ mutatóujj (II.: index), ⇒ középsőujj (III.: digitus medius), ⇒ gyűrűsujj (IV.: digitus anularis) és ⇒ kisujj (V.: digitus minimus s. quintus) A hüvelyket két, a többi ujjat három ujjperc építi fel. Az ujjpercek (phalanx) rövid csöves csontok. ⇒ proximalis végük kivájt ízületi felszín ⇒ distalis végük porccal borított, domború, hengerfelszín (kivéve az ún. körömperceket) Az ujjpercek elnevezése a kézközéptől haladva: ⇒ Hüvelyknél: • alapperc (phalanx proximalis) • körömperc (phalanx distalis) ⇒ A többi ujjnál (a fentieken kívül): • középső ujjperc (phalanx media)
3
A vállöv és a szabad felső végtag ízületeinek felépítése és működésük Vállöv ízületei 1. Váll-kulcscsonti ízület (art. acromioclavicularis) Alkotja: ⇒ a kulcscsont vállcsúcsi vége, ⇒ a lapocka vállcsúcsa (acromion) Az ízületi felszíneket rostos porc borítja. Közöttük lapos rostos porckorong (discus articularis) van. 2. Szegy-kulcscsonti ízület (art. sternoclavicularis) Ízületi fej: kulcscsont szegycsonti vége Ízületi árok: szegycsont kulcscsonti bevágása A rostos porccal borított ízületi felszínek közé – egyenlőtlenségeik eltüntetésére – rostos porckorong (discus articularis) ékelődik. A vállöv mindkét ízülete korlátolt szabadízület (minden irányú, de a szalagok miatt korlátozott mozgás). A kulcscsont két vége egymástól függetlenül nem mozoghat. Lehetséges mozgások: ⇒ váll emelése (elevatio) és süllyesztése (depressio), vagyis a vállvonogatás ⇒ vállak előre- és hátrahúzása (protractio és retractio) ⇒ kisfokú forgómozgás (rotatio)
A szabad felső végtag ízületei 1. Vállízület (art. humeri) Vállízület felépítése: ⇒ Ízületi fej: humerus feje (caput humeri) ⇒ Ízületi árok: lapocka ízvápája (cavitas glenoidalis) Felszíne az ízfejhez képest aránytalanul kicsiny (1:6) nagy mozgásterjedelem rostporcos ízvápaajak (labrum glenoidale) ízvápa:ízfej aránya 1:3-ra javul. ⇒ Ízületi tok • erős, de laza • fedi a m. biceps brachii hosszú fejének eredési pontját • ízületi hüvely (vagina synoviales) ⇒ Ízületi szalagok Az ízületi toknak néhány szalagszerű megerősített része is van: Vállboltozat (fornix humeri) A vállízület felett keletkező boltozat. Szerepe: • ráborul az ízületre, mintegy második ízárkot képez a caput humeri számára • segít a humerusfej rögzítésében (a humerus tengelye irányába ható erő a humerus fejét nem tudja kimozdítani az ízvápából). Szalagjai: • lig. coracoclaviculare • lig. coracoacromiale ⇒ Ízületi tömlők Ízülettel kommunikálók (ízületi tok kitüremkedései): • bursa subscapularis • bursa subcoracoidea Ízülettel nem kommunikálók: • bursa subacromialis • bursa subdeltoidea Vállízület működéséhez megjegyzés A delta- és a tövisfeletti izmok bénulása után az ízfej magától elhagyja az ízvápát, ún. subluxált (részleges ficam) helyzetbe kerül. Oka: a vállat izomköpeny tartja egybe. A vállízület vizsgálatánál a vállöv csontjait rögzíteni kell.
4
Oka: vállízület mozgásaihoz hozzáadódnak a vállöv mozgásai is (a kar teljes mozgásának kb. felét biztosítja a vállízület). Vállízület mozgásai (rögzített vállnál) ⇒ Előre- és hátrahajlítás (anteflexio, retroflexio) Horizontalis tengely (sagittalis sík) 0 • anteflexio (flexio) kb. 60 • retroflexio (extensio) kb. 50 A kar ingaszerű lengést végez előre és hátra. A retroflexio legfőbb akadálya az ízületi tok megcsavarodása. ⇒ Közelítés, távolítás (adductio, abductio) Sagittalis tengely (frontalis sík) • abductio (nem éri el a vízszintest) • adductio (függőlegesig) Ilyenkor a kar közeledik, illetve távolodik a törzstől. 0 Pontosan homloksíkban végzett távolítás terjedelme kb. 64-65 . 0 A homloksík előtti síkokban a kar emelése elérheti a 90 -ot (tovább nem lehet, mert a tuberculum majus beleütközik a lig. coracoacromialéba). ⇒ Forgatás (rotatio) Humerus tengelye körül végbemenő mozgás. 0 • rotatio kb. 90 ⇒ Circumductio Az abductio, az adductio és az anteflexio-retroflexio lehetőségeinek szélsőséges kihasználásával a kar egy kúppalást mentén körül lehet hordozni. 2. Alkarcsontok összeköttetései ⇒ proximális orsócsont-singcsonti ízület (art. radioulnaris proximalis) része a könyökízületnek ⇒ szalagos összeköttetés a két alkarcsont között (syndesmosis radioulnaris) ⇒ disztális orsócsonti-singcsonti ízület (art. radioulnaris distalis) Mindkét ízület forgóízület. A két ízület forgástengelye közös, megegyezik az orsócsont nyakának tengelyével. A proximalis radioulnaris ízületben az orsócsont feje forog a singcsont orsócsonti bevágása és a gyűrűszalag által képzett ízületi árokban. A distalis radioulnaris ízületben az ízületi árok, az orsócsont distalis részén levő singcsonti bevágás forog az ízületi fej, a singcsont fejecskéje körül. A két ízületben létrejövő mozgás eredményezi: ⇒ a hanyintást (supinatio) alkarcsontok párhuzamosak ⇒ a borintást (pronatio) alkarcsontok keresztezik egymást 3. Könyökízület (art. cubiti) Három részízületből áll összetett ízület: ⇒ karcsont-singcsont közötti ízület (art. humeroulnaris) ⇒ karcsont-orsócsont közötti ízület (art. humeroradialis) ⇒ felső orsócsont-singcsonti ízület (art. radioulnaris proximalis) Mechanizmusa szempontjából két vezető ízület kombinációja: ⇒ a könyök hajlításában-feszítésében a humerus és ulna közti kapcsolat (a radius szerepe alárendelt) ⇒ a kéz és az alkar forgatásában (pronatio-supinatio) az ulna és a radius összeilleszkedése (a radius és a humerus közti kapcsolat alárendelt) Ízfelszínei ⇒ A humerus – cérnaorsó alakú - könyökpörgője (trochlea humeri), melynek közepén – saját tengelyére merőlegesen – ún. vezető barázda fut. A trochlea tengelye medial felé lejt nyújtott kar mellett az alkar és a kar kifelé nyíló tompaszöget képez (fiziológiás abductio). ⇒ Karcsont fejecskéje (capitulum humeri) ⇒ Orsócsont henger alakú, porccal borított feje (caput radii)
5
⇒ A singcsont könyöknyúlványának (olecranon) ízfelszíne közepén a pörge barázdájába pontosan beleillő lécszerű kiemelkedés (ún. vezetőléc) megakadályozza, hogy az ízfelszínek oldalfelé elcsússzanak ⇒ A radius fejének vájulata a humerus capitulumához illeszkedve gömb v. szabadízületet alkot (mozgásait a rögzített ulna korlátozza korlátozott szabadízület). ⇒ Az ulna bemélyedésébe (incisura ulnae) illeszkedik a radius feje („mint kerék a keréknyomba”). Ízületi tok: közös üregbe fogja az ízületet Ízületi szalagok: ⇒ oldalszalagok mediálisan (lig. collaterale ulnare) és laterálisan (lig. collaterale radiale) ⇒ radius fejét az ulnához rögzítő gyűrűszalag (lig. anulare radii) Könyökízület működése Két ízületi mechanizmus (trochoginglymus) kombinációja: ⇒ Csuklós (ginglymus) mechanizmussal humerus és ulna között: • flexio • extensio ⇒ Forgó (trochoid) mechanizmussal radius és ulna között: • pronatio (borintás) • supinatio (hanyintás) 4. Kéz ízületei a. Kézcsukló-ízület (art. radiocarpea) Kéttengelyű tojásízület. Ízületet alkotó csontok: ⇒ orsócsont (ízületi árok) ⇒ a proximális sorból 3 kéztőcsont (ízületi fej) Ízületet alkotásában részt vesz: háromszög alakú kéztői porclemez (discus articularis) elválasztja a singcsontot a kéztőcsontoktól Az ízületet összekapcsoló tok viszonylag bő. A tenyéri és kézháti oldalon szalagok erősítik. Mozgásai: ⇒ volar- v. palmarflexio és dorsalflexio ⇒ radialis és ulnaris abductio (deviatio) ⇒ circumductio b. Kéztőcsontok közötti ízületek (art. intercarpea) Ízületet alkotó csontok: a kéztőcsontok két sora Egységes ízületi üreg. Feszes ízület, csekély mozgással. Közös kéztő-kézközép ízület (art. carpometacarpea) Ízületet alkotó csontok: ⇒ kéztőcsontok distalis sora ⇒ négy kézközépcsont Feszes ízület. Rövidítése: CMC (CarpoMetaCarpális izület) c. Hüvelykujj kéztő-kézközép ízület (art. carpometacarpea pollicis) Kéttengelyű nyeregízület. Ízületet alkotó csontok: ⇒ kézközépcsont ⇒ trapézcsont Mozgásai: ⇒ tenyér síkjában abductio-adductio ⇒ tenyér síkjából kiemelve • szembehelyezés (oppositio) • visszahelyezés (repositio) ⇒ circumductio
6
d. Kézközépcsont-ujjízületek (articulationes metacarpophalangeae) Ízületet alkotó csontok: ⇒ II-V. kézközépcsontok (kétoldalt levágott) gömb alakú ízfeje ⇒ II-V. ujjak alapperceinek (lapos. tányérszerű) ízvápája Korlátozott szabadízületek (alak szerint gömbízületek). Rövidítése: MCP (MetaCarpoPhalangealis izület) Mozgásai: o ⇒ flexio (90 -nál jobban) ⇒ extensio (túlfeszíthető ún. hyperextensio) ⇒ nyújtott ujjakkal a tenyér síkjában abductio-adductio (az oldalszalagok megfeszülése miatt 90 fokban behajlított ujjak mellett nem vitelezhető ki) ⇒ circumductio (csak feszítésben levő ujjakkal) e. Hüvelyk kézközép-ujjízülete (art. metacarpophalangea pollicis) Ízületet alkotó csontok: ⇒ kézközépcsont distalis végdarabjának hengeres ízfelszíne ⇒ ujj alapperce Egytengelyű hengerízület, erős oldalszalagokkal. Mozgásai: ⇒ flexio ⇒ extensio f. Ujjpercek közötti ízületek (art. interphalengeae manus) Egytengelyű hengerízületek. Rövidítése: ⇒ PIP (Proximalis InterPhalangealis ízület) ⇒ DIP (Distalis InterPhalangealis ízület) ⇒ a hüvelykujjban IP (InterPhalangealis ízület) Mozgásai: ⇒ flexio-extensio ⇒ kisfokú hyperextensio
Általános kórtani alapismeretek Egészség és betegség Egészség A teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota (nem csupán betegség, vagy nyomorékság hiánya). A tágabb értelemben jelent: ⇒ tartalék energiát, ⇒ ellenállóképességet ⇒ alkalmazkodóképességet ⇒ egyensúlyi állapotot (a természeti és társas környezettel) Betegség (morbus) Olyan állapot, amelyben az életfolyamatok a normálistól jelentősen és tartósan eltérnek. A testi vagy lelki vagy szellemi egészségünk hiányának, az egyensúly megbomlásának az állapota.
Prevenció szintjei: 1. Primer prevenció (elsődleges megelőzés) Célja: az adott betegség első megjelenését, kialakulását megakadályozni Eszközei: ⇒ az egészségnevelés. ⇒ az egészségre ártalmas hatások kiiktatása (pl. dohányzásról történő leszokás stb.) ⇒ az egészségtudatos életmód kialakítása (pl. egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás) ⇒ orvosi tevékenység (pl. védőoltások) 2. Szekunder prevenció (másodlagos megelőzés)
7
Célja megelőzni: ⇒ egy kialakult betegségnek az ismételt megjelenését, ⇒ vagy valamilyen társult betegségnek a kialakulását. Fő eszközei: ⇒ a szűrővizsgálatok ⇒ a laikusok által végzett önellenőrzés ⇒ gondozás. 3. Tercier prevenció (harmadlagos megelőzés) Célja: megelőzni a betegségekből fakadó károsodásokat Eszköztárába tartozik ⇒ a hatékony, korszerű, szövődménymentes gyógyítás ⇒ a korai rehabilitáció
A betegségeket előidéző tényezők csoportosítása, jellemzése A betegségeket általában sok tényező együttes hatása hozza létre. A betegséget létrehozó okok nem egyforma jelentőségűek: 1. Elsődleges (primer) vagy vezető kórok A betegség kialakulásáért közvetlenül felelős kórok, mely lehet: ⇒ a külvilágból származó külső (exogén), pl. élő (embert megbetegítő patogén mikroorganizmusok) vagy élettelen kórok (mechanikai okok, elektromosság, sugárzás, hőmérséklet, meteorológiai és klimatikus tényezők, légnyomásváltozások, mérgek) ⇒ a szervezetben létrejövő belső (endogén), pl. genetikai tényező A primer kórok jelentősége ⇒ elsődleges szerepe van a betegség keletkezésében (primer indítóok nélkül nem jön létre betegség) ⇒ megszabja a betegség sajátosságait (pl. a Mycobacterium tuberculosis mindig csak tbc-s megbetegedést okoz) ⇒ 2. Másodlagos (szekunder) kórok Az elsődleges kórok hatását befolyásolják, azt: ⇒ elősegítik (negatív tényezők), pl.: hiányos táplálkozás, lehűlés, rossz szociális körülmények stb., ⇒ gátolják (pozitív, védő tényezők): pl.: megfelelő táplálkozás, sport, egészséges lakás- és munkakörülmények, megfelelő higiénés viszonyok, stb.
A betegségek lefolyásának (patogenezis) jellegzetességei Patogenezis = a kórfolyamatok kialakulásának mechanizmusát vizsgálja. 1. A kórok behatolási kapuja Behatolási kapu = az a hely, amelyen át a kórokozó a szervezetbe jut. 2. A kórfolyamat terjedése A kórfolyamat szétterjedése a szervezetben lehet: ⇒ folytatólagos ⇒ keringési rendszeren • véráram (hematogén szóródás) • nyirokáram (limfogén terjedés) ⇒ idegek mentén 3. A betegségek lefolyása Felosztás alapja ⇒ a betegség lefolyásának időtartama és ⇒ a tünetek hevessége Stádiumok: ⇒ heveny (akut): rövid ideig tart (1-2 naptól 2-3 hétig) ⇒ félheveny (szubakut): heveny kezdet, lefolyása elhúzódó (3-6 hét) ⇒ idült (krónikus): elhúzódó, hosszan tartó (6 hétnél tovább tart) 4. A betegségek szakaszai A kórfolyamatok szakaszai (főleg fertőző betegségeknél):
8
lappangási szakasz (incubatio): kórok behatásától az első tünetekig tart, betegségre jellemző az időtartama bevezető szakasz (prodromum): jellegtelen, általános tünetek (pl. gyengeség, fejfájás stb.) kifejlődési szakasz (manifestatio): ⇒ betegségre jellemző (speciális) tünetek ⇒ időtartama jellemző és típusos ⇒ kórisme (diagnózis) felállítható ⇒ meghatározható a betegség lefolyása, az ún. kórjóslat (prognózis) kimeneteli szak: A kórfolyamat a lábadozás (rekonvaleszcencia) után végződhet: ⇒ gyógyulással (sanatio) ⇒ az akut betegség krónikussá válhat ⇒ halállal (mors, exitus letalis)
A betegségek lefolyását módosító tényezők ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒
A nem szerepe Az életkor szerepe Az alkat A társadalmi és szociális körülmények hatása a betegségek lefolyására Lezajlott betegségek
Fájdalom szerepe, formái, jellege, hatása a szervezetre (Lat.: dolor, Gör.: algosz)
1. A fájdalom szerepe Egészséges életfolyamatokban – a szülési fájdalmat kivéve – fájdalom nem fordul elő. Fájdalom a szervezet jelző reakciója, károsító hatásoktól védi a szervezetet. A fájdalom ⇒ betegséget jelent ⇒ rendellenességre figyelmeztet Fájdalomérzés csökkenése, megszűnése súlyos következményekkel jár (pl. cukorbeteg). Fontos a fájdalom okának kiderítése (a fájdalom egy tünet). 2. A fájdalom formái ⇒ felületes fájdalom (az érzékelést végzi: a bőr kb. 1,2 millió fájdalomérző szabad idegvégződése). ⇒ mély fájdalom származhat pl. izmokból, inakból 3. A fájdalom jellege lehet: ⇒ tompa, nehezen lokalizálható ⇒ oxigénhiány esetén (pl. végtag ereinek szűkülete) mozgásra fokozódó, pihenésre szűnő; ⇒ zsigeri fájdalom • görcsös (kólika) • tompa • éles, késszúrásszerű • kisugárzó (a belső szervek fájdalma a megfelelő dermatomába (Head-zóna) sugárzik). ⇒ rohamszerű (neuralgia) ⇒ időszakos (pl. migrén) ⇒ állandósult (pl. daganatok) 4. A fájdalom hatása a szervezetre ⇒ Védekező reflex kiváltása (fájdalomelhárító-, vagy flexor-, vagy ártalomelhárító reflex); ⇒ Hasfali izomvédekezés (defense musculaire); ⇒ Vegetatív reflex kiváltása: • éles fájdalomra: szapora szívműködés, vérnyomás-emelkedés. izzadás, pupillatágulat
9
• nagyon intenzív zsigeri fájdalomra: vérnyomásesés, émelygés, hányás, eszméletvesztés ⇒ Eredményezhet: szorongást, rossz hangulatot, étvágytalanságot, álmatlanságot, nyugtalanságot, kimerülést, stb.
Gyulladás kiváltó tényezői, mechanizmusa, alapjelenségei, helyi és általános tünetei, akut és krónikus gyulladások típusai Gyulladás (inflammatio) a szervezet védekező reakciója a kórokozó tényezőkkel szemben (a szervezetet ért károsító behatásra kialakuló válaszreakció). A válaszreakció nem specifikus (különböző kiváltó tényezők azonos reakciókat eredményeznek). Gyulladások latin neve = szerv neve + -itis. Kivétel: pneumonia (tüdőgyulladás). 1. A gyulladást kiváltó tényezők ⇒ külső okok: • mechanikai: pl. trauma, műtét, idegen test bejutása; • fizikai: égés, fagyás, UV-sugárzás, ionizáló sugárzások; • kémiai: savak, lúgok, oldószerek; • biológiai: baktériumok, vírusok, gombák stb., darázs, méh, kígyók, pókok hatóanyagai. ⇒ belső okok: • vérellátási zavarok • immunológiai betegségek • kóros enzimaktiváció: hasnyálmirigy-gyulladás 2. A gyulladásos reakció mechanizmusa Kórok szövetkárosítás sejtekből érre ható anyagok (hisztamin, szerotonin, bradikinin) felszabadulása értágulat vérbőség (hiperémia) érfal áteresztőképessége folyadék felszaporodás (exudatio). Gyulladt gócban vegyi anyagok felszabadulása hőközpont izgatás hőmérséklet . 3. A gyulladás alapjelenségei ⇒ pír (rubor) ⇒ duzzadás (tumor) ⇒ meleg (calor) ⇒ fájdalom (dolor) ⇒ funkciókárosodás (functio laesa) 4. A gyulladás helyi tünetei erek áteresztőképessége ⇑ folyadék kerül az extracelluláris térbe „tumor” - duzzanat véráramlás erek kitágulnak „rubor” - bőrpír véráramlás és sejtanyagcsere ⇑ „calor” - melegség szövetek feszülése ⇑ + mediátor anyagok hatása „dolor” - fájdalom fájdalom + szövetkárosodás „functio laesa” - működésromlás 5. A gyulladás általános tünete a láz (febris) Többnyire fertőzésre adott reakció miatt bekövetkező testhőmérséklet-emelkedés (nem meleg környezet vagy izommunka következménye). Fontos szerepet játszik a szervezet védekező mechanizmusainak serkentésében, aktiválásában, pl.: aktiválja az immunrendszert A láz fokozatai 0 ⇒ hőemelkedés (subfebris) ≈ 37-38 C 0 ⇒ mérsékelt láz = 38-39 C 0 ⇒ magas láz = 39-40,5 C 0 ⇒ hyperpyrexia = 40,5 C 6. Heveny (akut) gyulladások ⇒ savós, serosus gyulladás: pl. csalánkiütés (urticaria), hólyag, hashártyagyulladás, mellhártyagyulladás, agyhártyagyulladás stb.
10
⇒ ⇒ ⇒ ⇒
fibrines gyulladás: pl. száraz mellhártyagyulladás, nyálkahártyákon álhártya (crup) stb. gennyes gyulladás pl. szőrtüszőgyulladás, kelés, darázsfészek stb. vérzéses gyulladás: pl. lépfene, fekete himlő stb. eves-üszkös gyulladás pl. gázgangréna
7. Idült (krónikus) gyulladások ⇒ tuberculosis ⇒ lues ⇒ lepra
11
