A FELSŐ VÉGTAG CSONTJAI
Részletes csont- és ízülettan
¾ a vá vállö llöv csontjai, amelyekkel a vé végtag a
törzshö rzshöz kapcsoló kapcsolódik és a szabad felső felső végtag csontjai. ¾ A szabad felső felső végtagnak há három ré része van: z z z
¾ vállö llöv csontjai ¾ szabad felső felső végtag:
kar:brachium kar:brachium,, alkar: antebrachium kéz: manus
A függesztő öv csontjai ): ¾ Kulcscsont (clavicula (clavicula): z
z
kar: brachium
z
z
alkar: alkar: antebrachium
z
z
kéz: manus
S alakban gö görbü rbült csont egyik vé végével a szegycsonthoz, má másik végével a lapocká lapockához ízesü zesül. Medialis része (sternalis (sternalis)) a bő bőrön át jó jól tapintható tapintható, elő előre domborodik, laterá laterális ré része (acromialis) acromialis) há hátra domborodik
1
A függesztő öv csontjai ¾
Lapocka (scapula): z z z
z
z
z
háromszö romszögletű gletű lapos csont mellkas há hátsó tsó felszí felszínén izmok kö közé ágyazva helyezkedik el. Oldalsó Oldalsó felső felső szö szögleté gleténél igen lapos ízfelszí zfelszín talá található lható ( cavitas glenoidalis), ide Ízesü zesül a felkarcsont feji ré része.= Articulatio humeri Háti felszí felszínén erő erős kiemelkedé kiemelkedés, a lapockatö lapockatövis (spina scapulae) húzódik, ennek vé végré grésze a válcsú lcsúcs (acromion), Lapockatö Lapockatövis a lapocká lapockát ké két ré részre osztja: lapockatö lapockatövis felette árok (fossa supraspinata), lapockatö lapockatövis alatti árok (fossa infraspinata) Nyú Nyúlvá lványa: processus coracoideus= holló hollócső csőrnyú rnyúlvá lvány
A szabad felső végtag csontjai ¾ ¾ ¾
Felkarcsont (humerus): hosszú hosszú, csö csöves csont törzshö rzshöz kö közelebbi vé végré grész (proximalis epiphysis): z z z z z
¾
A szabad felső végtag csontjai ¾ ¾ ¾
gömb alakú alakú fej, anató anatómiai, és sebé sebészi nyak kisgumó kisgumó nagygumó nagygumó gumó gumók kö közti bará barázda
csont kö közepé zepén érdes felszí felszín, melyen a delta izom tapad
Felkarcsont (humerus): testtő testtől tá távolabbi vé végré grész (distalis epiphysis), ízfelszí zfelszínek talá található lhatók, ahová ahová a ké két alkarcsont ízesü zesül: z z z
¾
medialisan a trochlea humeri, lateralisan a capitulum humeri belső belső és kü külső lső bütyö työk feletti ré rész medialis –lateralis epicondylus
hátsó tsó felszí felszínen: fossa olecrani
2
A vállízület (articulatio humeri) ¾ ¾ ¾ ¾
lapockalapocka-cavitas glenoidalis(labrum glenoidale), valamint a felkarcsont feje (caput humeri) alkotja. soktengelyű soktengelyű ízület, összetartá sszetartásában a bő bő ízületi tok, valamint a seké sekély ízvá zvápa miatt a vá vállizmok fontos szerepet já játszanak. mozgá mozgása: z z z
¾
anteversio (flexio) retroversio (extensio) (hajlítás-feszítés)
adductio abductio (közelítés-távolítás)
hajlí hajlítás-feszí feszítés közelí zelítés-távolí volítás ki és beforgatá beforgatás
Szalagok: Lig. coracohumerale Lig.coracoacromiale
rotatio interna rotatio externa (beforgatás-kiforgatás)
3
Alkar csontjai ¾ Orsó Orsócsont (radius): z
z
z
z
elő előrené renéző tenyé tenyér eseté esetén az I. ujj felő felőli oldalon helyezkedik el. proximá proximális ré része vé vékonyabb, fejben vé végző gződik (caput radii) distalis vé végré grésze jó jóval erő erősebb, ide ízesü zesülnek a ké kéztő ztő csontjai.( facies articulá articuláris carpea) Processus styloideus radii
Alkar csontjai ¾ ¾ ¾
Singcsont (ulna): elő előrené renéző tenyé tenyér eseté esetén az V. ujj felő felőli oldalon helyezkedik el. proximalis vé végré grésze erő erősebb ( olecranon), z
¾ ¾ ¾
könyö nyökízület alkotá alkotásában vesz ré részt
distalis ré része elvé elvékonyodva fejben végző gződik(caput ulnae) kisujj felé felé egy kis csonttö csonttövis nyú nyúlik ( processus styloideus) A ké két alkarcsontot kö kötőszö szövetes lemez kö köti össze (membrana interossea antebrachii.
4
Könyökízület (articulatio cubiti) ¾
felkarcsont distalis vé végré grésze, valamint a ké két alkarcsont proximalis vé végré grésze alkotja. alkotja. z z z
¾ ¾ ¾
humerus trochleá trochleája ízesü zesül az ulna incisura trochlearisá trochlearisával capitulum humeri ízesü zesül a caput radii felső felső bemé bemélyedé lyedésével radius és az ulna prox vé végei kö közötti ízület
működését fő főleg a felkarcsont és a singcsont kö közötti ízület mozgá mozgása szabja meg (flexio(flexio-extensio). könyö nyökízületi mozgá mozgás biztosí biztosítja a tenyé tenyér felfelé felfelé és lefelé lefelé fordí fordítását is (supinatio(supinatio-pronatio). Szalagok: Lig collaterale ulnare Lig.collaterale radiale Lig.anulare radii
extensio flexio (nyújtás-hajlítás)
pronatio supinatio (hanyítás-homítás)
5
A kéz (manus) csontjai ¾
¾
Kéztő ztőcsontok (carpus): nyolc szabá szabálytalan alakú alakú csont, amely ké két sorba rendező rendeződve talá található lhatók proximá proximális sorban radioulná radioulnáris irá irányban: z
¾
sajkacsont (os scaphoideum),holdascsont (os lunatum), há háromszö romszögcsont (os triquetrum), borsó borsócsont (os pisiforme).
distá distális sorban z
trapé trapézcsont (os trapezium), trapezoidcsont (os trapezoideum), fejescsont (os capitatum), horgascsont (os hamatum)
A kéz (manus) csontjai ¾ Kézkö zközépcsontok (metacarpus): ¾ rövid csö csöves csontok ¾ V. darab ¾ proximá proximálisan ék alakú alakú bázis ¾ distá distálisan gö gömb alakú alakú végré grész ¾ I.I.-es bá bázisá zisán nyeregfelszí nyeregfelszín, disztá disztálisan
henger alakú alakú
A kéz (manus) csontjai ¾ Ujjperccsontok (phalanx): ¾ az I. ujjon ké két, a IIII- V. ujjon há három
ujjperccsont talá található lható. ¾ utolsó utolsó ujjpercet kö körömpercnek nevezzü nevezzük.
6
Csuklóízület(art.radiocarpea) ¾ Ízvá zvápa: orsó orsócsont disztá disztális ré része ¾ Ízfej: sajkacsont, holdascsont,
háromszö romszögcsont ¾ Mozgá Mozgása: z z
extensio flexio
(volarflexio(volarflexio-dorsalflexio) (radiá (radiális és ulná ulnáris abductio)
abductio radialis abductio ulnaris
A kéz ízületei ¾
Hüvelykujj nyeregí nyeregízülete(articulatio carpometacarpea pollicis): z z z
¾ ¾ ¾ ¾
¾
trapé trapézcsont és az 1. ké kézkö zközepcsont kö között talá található lható mozgá mozgása: hüvelykujj szembeá szembeállí llítását a tö többi ujjal (oppositio),
Articulatio intercarpea: 2 ké kéztő ztőcsontsort elvá elválasztó lasztó ízületi felszí felszínrendszer Articulatio carpometacarpalis Articulatio interphalangealis PIP, DIP A radiá radiálisan és ulná ulnárisan elhelyezkedő elhelyezkedő kéztő ztőcsontok csontos mélyedé lyedést hoznak lé létre (sulcus carpi), melyet egy kö kötőszö szövetes szalag a (retinaculum flexorum) csatorná csatornává alakí alakít (canalis carpi) Itt haladnak az alkar flexor inai és az ezeket borí borító ínhü nhüvelyek.
7
AZ ALSÓ VÉGTAG CSONTJAI
¾
medence: z z
¾
Az alsó alsó végtag függesztő ggesztőövét a medencecsont (os coxae) coxae) alkotja, mely tö törzshö rzshöz kapcsolja. z
Részei: • csí csípőcsont( os ilium), ilium), • ülőcsont( os ischii ) • szemé szeméremcsont(os remcsont(os pubis )
¾
Szabad alsó alsó végtag ré részei: z z z
comb(femur) lábszá bszár(crus) láb (pes)
z
¾
comb: z
¾
combcsont
lábszá bszár: z z
¾
csí csípőcsont ülőcsont szemé szeméremcsont
sípcsont szá szárkapocscsont
láb
8
Medencecsont (os coxae) ¾ Magzati életben és kisgyermekkorban a
három csontot folytonos porcos összekö sszekötteté ttetés tartja össze. ¾ Később elcsontosodik, azaz csontos összekö sszekötteté ttetéssé ssé alakul át. ¾ A medencecsont kü külső lső felszí felszínén igen mé mély ízületi árok (acetabulum) talá található lható, ahová ahová a combcsont feje ízesü zesül.
9
Medencecsont (os coxae) ¾ ¾ ¾
Csí Csípőcsont (os ilium) medencecsont felső felső nagyobb ré részé szét ké képezi. csont legnagyobb ré részé szét a csí csípőlapá lapát( ala ossis ilii ) alkotja. z z
z
z
felső felső szé széle S alakban gö görbü rbült, ez a csí csípőtaraj (crista iliaca), elö elöl tö tövisszeruen vé végző gződik: elü elülső lső felső felső csí csípőtövis (spina iliaca anterior superior). hátsó tsó részé szén fü fül alakú alakú ízfelszí zfelszín ( facies auriculá auriculária) talá található lható, melyhez a keresztcsont ízesü zesül (articulatio sacroiliaca). belső belső felszí felszíne kivá kivájt (fossa iliaca), amit alulró alulról ívelt kiemelkedé kiemelkedés hatá határol (linea arcuata).
Medencecsont (os coxae) ¾ ¾ ¾
Ülőcsont (os ischii): medencecsont há hátsó tsó alsó alsó részé szét alkotja. Részei: z z
z
z
z
test (corpus ossis ischii), felső felső és alsó alsó ága (ramus superior et inferior ossis ischii). két ág szö szögletben talá találkozik, itt talá található lható az ülógumó gumó (tuber ischiadicum). alsó alsó szá szár összecsontosodott a szemé szeméremcsont alsó alsó szá szárával. ülőcsonti tö tövis (spina ischiadica), mely az ülógumó gumó felett talá található lható.
10
Medencecsont (os coxae) ¾ ¾ ¾
Szemé Szeméremcsont (os pubis) a medencecsont elü elülső lső alsó alsó részé szét alkotja. Részei: z z z z
z
¾
teste (corpus ossis pubis), felső felső és alsó alsó ága (ramus superior et inferior ossis pubis), egymá egymás felé felé néző ízületi felszí felszínek (facies symphisialis ) felső felső ágon kiemelkedé kiemelkedés hú húzódik vé végig, ez a szemé szeméremfé remfésű (pecten ossis pubis). kétoldali szemé szeméremcsont a symphysis révén (porcos összekö sszekötteté ttetés) elö elöl összekapcsoló sszekapcsolódik.
szemé szeméremcsont és az ülőcsont szá szárai egy lyukat fognak össze (foramen obturatum), melyet a membrana obturatoria zá zár le; erek és idegek is áthaladnak rajta.
Szabad alsó végtag csontjai ¾
Combcsont (femur (femur)) z z z
hosszú hosszú csö csöves csont, szervezetü szervezetünk legerő legerősebb és leghosszabb csontja proximalis vé végré grész: • gömb alakú alakú fej (caput femoris). • fej alatt helyezkedik el a nyak (collum femoris), amely a combcsont testé testével mediá mediál felé felé és lefelé lefelé nyí nyíló 125° 125°-os szö szöget zár be. • fejen nyí nyílás –fovea capitis femoris talá található lható. • nagy tompor (trochanter major) és a kis tompor (trochanter minor)
11
Szabad alsó végtag csontjai ¾ Combcsont (femur) ¾ distalis epiphysis ré részei: z z z z
ízfelszí zfelszín a sí sípcsont felé felé két bü bütyö työk:condylus medialis et lateralis, elü elülső lső felszí felszínén:facies patellá patelláris, hátsó tsó felszí felszínén: fossa intercondylaris
Az alsó végtag ízületei ¾
Csí Csípőízület (articulatio coxae): coxae): z
z z
ízvá zvápa: acetabulum, acetabulum, rostporcos gyű gyűrű mélyí lyíti (labrum (labrum acetabulare) ízfej: combcsont feji ré része ízületi tokot erő erős szalagok erő erősítik • Lig. iliofemorale • Lig.pubofemorale • Lig ischiofemorale
z z
lig. capitis femoris a fej rö rögzí gzítésében és érellá rellátásában vesz ré részt Mozgá Mozgásai: • • • •
hajlí hajlítás-feszí feszítés (flexio(flexio-extensio), közelí zelítés-távolí volítás (abductio(abductio-adductio), ki és befordulá befordulás (rotatio), körbeforgatá rbeforgatás (circumductio)
anteversio (flexio) retroversio (extensio)
abductio adductio
rotatio externa rotatio interna
12
A lábszár csontjai ¾ ¾ ¾ ¾
Sípcsont (tibia) medialisan helyezkedik el, vastagabb lá lábszá bszárcsont. Proximalis vé végré grész z z
z z
¾ ¾
kettő kettős ízfelszí zfelszín (condylus medialis et lateralislateralis-facies articularis superior). lateralis condyluson a szá szárkapocscsont fejé fejével való való ízesü zesülésre szolgá szolgáló ízfelszí zfelszín (facies articulá articuláris fibularis) talá található lható ízfelszí zfelszínt az eminentia intercondylaris ké két ré részre osztja ízfelszí zfelszínek alatt érdessé rdesség tapintható tapintható (tuberositas tibiae) , ide tapad a négyfejű gyfejű combfeszí combfeszítő izom ina.
test átmetszetben há háromszö romszög alakú alakú, kifejezett elü elülső lső éle van, amely élőben a bő bőrön át is jó jól tapintható tapintható. Distalis vé végré grészen van a belső belső bokanyú bokanyúlvá lvány (malleolus medialis).
A lábszár csontjai ¾ Szá Szárkapocscsont (fibula) z z
a sí sípcsontná pcsontnál jó jóval gyengé gyengébb, Proximalis vé végré grész: • fej (caput fibulae) • ízfelszí zfelszín (facies articularis capitis fibulae),
z
Distalis vé végré grész: • külső lső bokanyú bokanyúlvá lvány (malleolus lateralis) • ízfelszí zfelszín (facies articularis malleoli)
13
Patella (térdkalács)
Térdízület (articulatio genus) ¾ ¾
¾ ¾ ¾ ¾
¾
Alkotá lkotásában a combcsont, combcsont, valamint a sípcsont vesz ré részt A ké két ízületi felszí felszín kö közötti kü különbsé nbséget a belső belső és kü külső lső porckorong (meniscus medialis és meniscus lateralis) lateralis) szü szünteti meg. Ízület belsejé é ben talá á lható ó a ké é t keresztszalag. . ( ligamentum belsej tal lhat k keresztszalag cruciatum anterius és ligamentum cruciatum posterius) posterius) Ízületi tokba beá beágyazva talá található lható a térdkalá rdkalács (patelIa), patelIa), egy gesztenye alakú alakú, lapos csont. Nyá Nyálkatö lkatömlő mlői: Bursa suprapatellaris:8 suprapatellaris:8 cmcm-es, bursa prepatellaris, prepatellaris, b. infrapatellaris A összetartá á s á ban jelentő ő sek az í z ü let ké é t oldalá á n elhelyezkedő sszetart jelent k oldal elhelyezkedő ún. collateraliscollateralis-lig collaterale mediale et lateralelaterale- szalagok, szalagok, amelyek egyú egyúttal gá gátoljá tolják az ízület oldalirá oldalirányú nyú mozgá mozgását. Mozgá Mozgás: z z
extensio flexio
flexioflexio-extensio, extensio, behajlí behajlított helyzetben kisfokú kisfokú rotacio
rotatio externa rotatio interna
14
15
16
A láb csontjai ¾ Lábtő btőcsontok (tarsus) ¾ ugró ugró csont (talus), ¾ sarokcsont (calcaneus), ¾ sajkacsont (os naviculare), ¾ köbcsont (os cuboideum) , ¾ három ékcsont (os cuneiforme
mediale,
intermedium,laterale)
Talus
Calcaneus
17
A láb csontjai ¾ Lábkö bközépcsontok (metatarsus): z
öt rö rövid, csö csöves csont az ujjaknak megfelelő megfelelően.
¾ Ujjperccsontok (phalanx): z z z z
I. ujjon (öregujj, hallux) két, IIII-V. ujjon há három ujjperccsont talá található lható, az utolsó utolsó ujjpercet kö körömpercnek nevezzü nevezzük főleg a IIII-V. ujjon meglehető meglehetősen csö csökevé kevényesek.
Láb ízületei ¾
A tibia és a fibula összekö sszekötteté ttetései: z z z
¾
Láb ízületei
Proximalisan: Proximalisan: art. tibiofibularis Distalisan: Distalisan:syndesmosis tibiofibularis A tibia és fibula margo interosseusait egy kö köztü ztük kifeszü kifeszülő rostos lemez a membrana interossea köti össze
Két lá lábszá bszárcsont a lá lábtő btőcsontok kö közül közvetlenü zvetlenül csak az ugró ugró csonttal ízesü zesül (felső (felső ugróí zület), majd az ugró ugróíz ugrócsont má más lábtő zület) btőcsontokhoz kapcsoló kapcsolódik (alsó (alsó ugróí ugróíz
extensio flexio
¾ ¾ ¾ ¾
Articulatio talocruralis (bokaí (bokaízület) Ízfej: talustalus-trochlea tali , Ízvá zvápa: malleolus medialis et laterá laterális Szalagok: z
Medialisan: • lig. deltoideum a belső belső boká bokáról a navicularera a talusra és a calcaneusra jut.
z
Lateralisan
:
• Lig.talofibulare anterius • Lig.calcaneofibulare • Lig.talofibulare posterius
¾
Mozgá Mozgás: dorsá dorsálflexiolflexio-plantarflexio
pronatio supinatio
18
Láb ízületei ¾
Articulatio talocalcaneonavicularis (alsó zület) (alsó ugróí ugróíz z z
¾ ¾
¾ ¾ ¾ ¾ ¾
ugró ugrócsont, sarokcsont és sajkacsont alkotja Mozgá Mozgás:supinatios:supinatio-pronatio
Láb felé felépítése: hosszanti lá lábboltozat há hátulró tulról elö elöreafelé reafelé halad a sarokcsont gumó gumójáról az I és V. metatarsus fejé fejéhez, s lé lényegesen kifejezettebb mint a hará harántboltozat lábboltozatot szalagok, valamint izmok inai tartjá tartják fent. boltozat kö következté vetkeztében a lá láb há három ponton tá támaszkodik a talajra a sarokcsonton, valamint az I. és az V. lá lábkö bközépcsont vé végén ez nagymé nagymérté rtékben megkö megkönnyí nnyíti a já járást és a futá futást, mivel e há három ponton a lá láb mintegy átgö tgördü rdül. láb boltozat nem "veleszü "veleszületett", kisgyermekkorban alakul ki a já járás hatá hatására.
19
A KOPONYA ¾ A koponya (cranium) két fő fő részbő szből áll:
arckoponya és agykoponya. ¾ Üregeiben talá található lható: z z z
agyvelő agyvelő érzé rzékszervek emé emésztő sztő és lé légző gző rendszer felső felső része.
20
21
Arckoponya csontjai ¾
Felső Felső állcsont (maxilla): z z z z
z
z z
páros csont, az orrü orrüreg ké két oldalá oldalán helyezkedik el. az arc legnagyobb ré részé szét alkotja, szemszem-, az orr és a szá szájüreg hatá határolá rolásában is ré részt vesz. szá szájüreget az orrü orrüregtő regtől elvá elválasztó lasztó csontos szá szájpad nagy ré része ehhez a csonthoz tartozik. alsó alsó nyú nyúlvá lványá nyába (fogmedri nyú nyúlvá lvány, processus alveolaris) beé beékelő kelődve helyezkedik el a felső felső fogsor. A foggyö foggyökér a csont alveolusá alveolusába nyomul be. belsejé belsejében nyá nyálkahá lkahártyá rtyával bé bélelt üreg talá található lható, ez az arcü arcüreg (sinus maxillaris), amely az orrü orrüreggel kö közvetlenü zvetlenül összekö sszekötteté ttetésben áll, s az orrmellé orrmelléküregek kö közé tartozik.
Arckoponya csontjai ¾ Járomcsont (os zygomaticum): z
z
z
páros csont, amely a felső felső állcsont lateralis oldalá oldalán helyezkedik el. kiemelkedé kiemelkedése a já járomcsonti gumó gumó fontos szerepet já játszik az arc jellegzetes alakjá alakjának kialakí kialakításában. Nyú Nyúlvá lványa a halá halánté ntékcsont hasonló hasonló nyú nyúlvá lványá nyával együ együtt a járomí romívet (arcus zygomaticus) hozza lé létre.
22
Arckoponya csontjai ¾
Rostacsont (os ethmoidale): z
z
z
z z
¾
páratlan csont, amely a szemszem- és az orrü orrüreg hatá határolá rolásában vesz részt. felső felső vízszintes lemeze lyuggatott (rostalemez(rostalemez-lamina cribrosa), ezen a szagló szaglóideg rostjai lé lépnek át az agykoponya belsejé belsejébe. Lefelé Lefelé haladó haladó függő ggőleges lemeze a csontos orrsö orrsövény alkotá alkotásában vesz ré részt rostacsont ré része a felső felső és kö középső pső orrkagyló orrkagyló belsejé belsejében lé lévő légtartalmú gtartalmú üregek az orrmellé orrmelléküregekhez tartoznak.
Orrcsont (os nasale): z
apró apró páros csontok, amelyek az orr há háti ré részé szét ké képezik
23
Arckoponya csontjai ¾
Alsó Alsó állcsont (mandibula, állkapocs): z z z
z
z
¾
páratlan csont. halá halánté ntékcsonthoz ízülettel kapcsoló kapcsolódik elö elöl elhelyezkedő elhelyezkedő teste( corpus mandibulae) és há hátra felfelé felfeléhúzódó két szá szára van ( processus coronoideuscoronoideus-proc. Condylaris). szá szár vé végén talá található lható a fejecske, mely a halá halánté ntékcsonttal ízesü zesül (rá (rágóíz óízület, articulatio temporomandibularis). Ez az ízület a rágáson kí kívül fontos szerepet já játszik a beszé beszédben is. Ebbe a csontba beé beékelő kelődve talá található lható az alsó alsó fogsor.
Állkapocsí llkapocsízület: z
z
Ízvá zvápa: halá halánté ntékcsont – fossa mandibularis, Ízfej: caput mandibulae Jellemző Jellemzői: az ízületi porc rostos porc, és discus articularis is van
Az agykoponya csontjai ¾ Homlokcsont (os frontale): z z
z
páratlan csont, homlok, a szemü szemüreg és az orrü orrüreg felső felső falá falának alkotá alkotásában vesz ré részt orrgyö orrgyökné knél a csont belsejé belsejében nyá nyálkahá lkahártyá rtyával bé béleltü leltüreg talá található lható, ez a homlokü homloküreg (sinus frontalis), amely az orrmellé orrmelléküregekhez tartozik.
24
Az agykoponya csontjai ¾
Ékcsont (os sphenoidale): z
z z
z
z
a koponyaalapon, a homlokcsont mö mögött helyezkedik el alakja kiterjesztett szá szárnyú rnyú denevé denevérhez hasonlí hasonlít. csont kö középső pső része a test (corpus ossis sphenoidalis), háti felszí felszíne kivá kivájt, ez a töröknyereg (sella turcica), itt helyezkedik el az agyalapi mirigy. testé testének belsejé belsejében nyá nyálkahá lkahártyá rtyával bé bélelt üreg talá található lható (sinus sphenoidalis), amely az orrmellé orrmelléküregek közé tartozik
25
Az agykoponya csontjai ¾ Halá Halánté ntékcsont (os temporale): z z
z
z z
az ékcsont mö mögött elhelyezkedő elhelyezkedő páros csont. alsó alsó felszí felszínén az alsó alsó állcsont ízesü zesülési árka talá található lható, csont oldalsó oldalsó, ún. pikkelyré pikkelyrésze a halá halánté nték alkotá alkotásában vesz ré részt részt vesz a já járomí romív alkotá alkotásában. csont koponyaalapi része a sziklacsont.
Az agykoponya csontjai ¾
Nyakszirtcsont (os occipitale): z z z
z
a ké két halá halánté ntékcsont mö mögött elhelyezkedő elhelyezkedő csont, nagyobb ré része a tarkó tarkó alkotá alkotásában vesz ré részt. koponyaalapi ré részé szén talá található lható a koponya legnagyobb nyí nyílása, az öregluk (foramen magnum), amelyen keresztü keresztül a gerincvelő gerincvelő az agy tö törzshö rzshöz kapcsoló kapcsolódik. külső lső felszí felszínen az öregluk ké két oldalá oldalán ízfelszí zfelszín talá található lható, itt ízesü zesül a nyakszirtcsont az 1. nyakcsigolyá nyakcsigolyával.
26
Az agykoponya csontjai ¾ Falcsont (os parietale): z z z z
négyszö gyszögletes pá páros csont, középen anyí anyílvarratban illeszkednek koponyatető koponyatető alkotá alkotásában vesz ré részt belső belső felszí felszínén az a. meningea mé média ágainak bará barázdá zdái talá található lhatók.
A gerinc ¾
Csigolya (vertebra): z
z z z z z
¾
3232-37 szabá szabálytalan alakú alakú csont, amelyek a gerincet (columna vertebralis) hozzá hozzák lé létre. nyakcsigolya (vertebra cervicalis): 7 db, hátcsigolya (vertebra thoracica): i2 db, ágyé gyékcsigolya (vertebra lumbalis): 5 db, keresztcsonti csigolya (vertebra sacralis): 5 db, farkcsigolya (vertebra coccygea): 3-5 db.
Az öt keresztcsonti csigolya összecsontosodva egysé egységes csontot hoz lé létre, ez a keresztcsont (os sacrum), a farkcsigolyá farkcsigolyák összecsontosodá sszecsontosodása utá után kialakuló kialakuló csont a farkcsont (os coccygis).
27
A gerinc ¾
A csigolya ré részei: z z z z
z z
z
Csigolyatest (corpus vertebrae), Csigolyaí Csigolyaív (arcus vertebrae) test és az ív kö között egy nyí nyílás jö jön lé létre (foramen vertebrale) egymá egymás alatt elhelyezkedő elhelyezkedő csigolyá csigolyák nyí nyílásai a gerinccsatorná gerinccsatornát (canalis vertebralis) alkotjá alkotják, amelyben a gerincvelő gerincvelő talá található lható. tövisnyú visnyúlvá lvány (processus spinosus)í spinosus)í ízületi nyú nyúlvá lvány (processus articularis) minden csigolyá csigolyán 4 talá található lható, melyekkel a szomszé szomszédos csigolyá csigolyák egymá egymáshoz ízesü zesülnek. Hará Harántnyú ntnyúlvá lvány (processus transversus), amely a csigolyaí csigolyaívrő vről oldalirá oldalirányban hú húzódik.
A gerinc ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Nyakcsigolya (vertebra cervicalis): teste kicsi, a nyí nyílása viszonylag nagy. hará harántnyú ntnyúlvá lványá nyán levő levő lyukban a gerincveróé gerincveróérr (arteria vertebralis) húzódik. tövisnyú visnyúlvá lványa rö rövid, vé vége elá elágazik. jelentő jelentősen elté eltér az I. és II. nyakcsigolya felé felépítése: z
z
I. nyakcsigolya (atlas): teste nincs, elü elülső lső és há hátsó tsó ív talá található lható rajta; II. nyakcsigolya (axis): testé testének felső felső felszí felszínén fogszerű fogszerű nyú nyúlvá lvány (dens axis) figyelhető figyelhető meg.
28
A gerinc ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Hátcsigolya (vertebra thoracica): testü testük nagyobb, mint a nyakcsigolyá nyakcsigolyáké, rajtuk ké két kis ízfelszí zfelszín talá található lható, ahová ahová a bordá bordák feje ízesü zesül. tövisnyú visnyúlvá lvány igen hosszú hosszú, há hátrafelé trafelé és lefelé lefelé irá irányul, szomszé szomszédos há hátcsigolyá tcsigolyák tö tövisnyú visnyúlvá lványai tető tetőcseré cserépszerű pszerűen fedik egymá egymást. hará harántnyú ntnyúlvá lványon is talá található lható kis ízfelszí zfelszín, ide ízesü zesül a borda érdessé rdességének ízfelszí zfelszíne.
29
A gerinc ¾ Ágyé gyékcsigolya (vertebra lumbalis): ¾ a legnagyobbak a csigolyá csigolyák kö között ¾ testü testük igen nagy, de a nyí nyílásuk kicsi. ¾ tövisnyú visnyúlvá lvány bá bárd alakú alakú, egyenesen
hátrafelé trafelé húzódik.
Gerinc összeköttetései ¾ szomszé szomszédos csigolyá csigolyák ízülettel
kapcsoló kapcsolódnak egymá egymáshoz, ¾ az ízfelszí zfelszínek az ízületi nyú nyúlvá lványokon vannak. ¾ két szomszé szomszédos csigolya teste kö között porckorong (discus intervertebra/is) talá található lható, melynek kü külső lső kemé kemény porcos kötőszö szövetes (anulus fibrosus), valamint belső belső puha (nucleus pulposus) része van
30
31
A gerinc hajlatai ¾ két lá lábon já járás hatá hatására alakulnak ki ¾ Sagittalis sí síkú hajlatok: z
z
elő előredomborodó redomborodó hajlat (lordosis) a nyaki és ágyé gyéki szakaszon, hátradomborodó tradomborodó hajlat (kyphosis) a há háti és keresztcsonti szakaszon figyelhető figyelhető meg.
¾ Frontalis sí síkú hajlat (scoliosis): egyará egyaránt
lehet jobbra vagy balra domború domború.
A gerinc mozgásai ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
¾
elő előrere- és há hátrahajlá trahajlás, oldalirá oldalirányú nyú hajlá hajlás, hossztengely kö körüli forgó forgó mozgá mozgás, rugó rugózó mozgá mozgás csö csökkenti já járás, futá futás és ugrá ugrás közben a koponya, ill. az agyvelő agyvelő rázkó zkódását. Elő Előrere- és há hátrahajlá trahajláskor legmozgé legmozgékonyabb a nyaki szakasz, majd az ágyé gyéki szakasz, legkevé legkevésbé sbé a há háti szakasz mozog. A torzió torziós (forgó (forgó, csavarodó csavarodó) mozgá mozgás kivitelezé kivitelezésében a há háti szakasznak van fontos szerepe.
Keresztcsont (os sacrum) ¾ ¾ ¾ ¾
¾
az 5 keresztcsonti csigolya összecsontosodá sszecsontosodása révén jö jött lé létre. Ásó alakú alakú csont, amely lefelé lefelé keskenyedik, belső belsőfelszí felszíne kissé kissé kivá kivájt. Felső Felső szé széle elő előemelkedik, ez a promontorium. Oldalsó Oldalsó felszí felszínén ízfelszí zfelszín talá található lható, mellyel a kétoldali medencemedence-csonttal ízesü zesül (articulatio sacroiliaca). Háti felszí felszínén tarajszerű tarajszerű kiemelkedé kiemelkedés (crista sacralis), amelyet az összecsontosodott tövisnyú visnyúlvá lványok hoznak lé létre.
32
Farkcsont (os coccygis) ¾ az összecsontosodott farkcsigolyá farkcsigolyák
hozzá hozzák lé létre. ¾ Emberben igen csö csökevé kevényes. ő v é g é vel a keresztcsonthoz ¾ Felső Fels kapcsoló kapcsolódik.
A mellkas csontjai ¾ Csontos mellkas ré részei: z z z z z
12 há háti csigolya 12 pá pár borda szegycsont körülhatá lhatárolja a mellmell-és a hasü hasüreget hará haránt metszete bab alakú alakú
A mellkas csontjai ¾ Bordá Bordák (costa) z z z
z
z
z
hosszú hosszú, lapos csontok hátsó tsó ¾ részü szük csontos, elü elülső lső részü szük porcos hátul talá található lható a fejecske, amit a nyak és a test kö követ fej és egy kisgumó kisgumó révén kapcsoló kapcsolódik a hátcsigolyá tcsigolyákhoz elö elöl a felső felső 7 borda kü külön-külön, 88-10. borda közös porccal ízesü zesül a szegycsonthoz. az utolsó utolsó 2 borda csö csökevé kevényes (repü (repülőborda)
33
A mellkas csontjai
Mellkas mozgása
¾ Szegycsont (sternum):
¾ bordá bordák sí síkja kilé kilégzé gzéskor lefelé lefelé néznek,
¾ páratlan csont
belé belégzé gzésben ví vízszintesen vannak ¾ ezt a bordá bordák és csigolyá csigolyák kö közti ízületben létrejö trejövő forgó forgómozgá mozgás hozza lé létre ¾ így a mellkas tá tágul, té térfogata nő nő.
¾ részei: szei: z z z
markoltat, melyhez a kulcscsontok ízesü zesülnek teste kardnyú kardnyúlvá lvány
A FELSÖ VÉGTAG IZMAI ¾ ¾ ¾
A vá vállö llöv izmai: a lapocká lapockán, valamint a kulcscsonton erednek, s a felkarcsonton tapadnak. A vá vállí llízületet elö elölrő lről, felü felülrő lről és há hátulró tulról veszik kö körül, s fontos szerepet já játszanak ennek az ízületnek az összetartá sszetartásában. z
z z
z
Deltaizom (m. deltoideus), deltoideus), amely szerepet já játszik a vá váll jellegzetes alakjá alakjának kialakí kialakításában. Alatta –bursa subdeltoidea helyezkedik el. Nagy és kis gö görgetegizom (m. teres major et minor) minor) Lapockatö Lapockatövis feletti (m. supraspinatus) supraspinatus) és alatti ( m. infraspinatus) infraspinatus) Lapocka alatti izom (m. subscapularis) subscapularis)
34
A FELSÖ VÉGTAG IZMAI ¾ A kar izmai: ¾ felkar hajlí hajlító izmai elö elöl helyezkednek el, s
első elsősorban a kö könyö nyökízületet mozgatjá mozgatják. z z z
kétfejű tfejű felkarizom (m. biceps brachii) brachii) m. brachialis m. coracobrachialis. coracobrachialis.
¾ feszí feszítők a felkaron há hátul talá található lhatók. z
háromfejű romfejű felkarizom (m. triceps brachii) brachii)
35
A FELSÖ VÉGTAG IZMAI ¾
Az alkar izmai: z
z
z
¾ ¾
a hajlí hajlítóizmok a tenyé tenyéri oldalon talá található lhatók, s felü felületes és mé mély réteget alkotnak. feszí feszítőizmok a ké kézhá zháti oldalon talá található lhatók, s ugyancsak ké két rétegben helyezkednek el. A ké két izomcsoport feladata a ké kéz és az ujjak mozgatá mozgatása.
Az alkaron elhelyezkedő elhelyezkedő izmok egy ré része alul hosszú hosszú ínba megy át, kifut a ké kézre, s az ujjperceken tapad. Meghatá Meghatározott helyeken az inak ínhü nhüvelyben helyezkednek el/ az I és V. ujjaké ujjaké kifut a kö körömpercig/
36
A FELSÖ VÉGTAG IZMAI ¾ A ké kéz izmai: ¾ a ké kézen há három csoportban rö rövid izmok
talá található lhatók: ¾ a hü hüvelykpá velykpárna izmai= thenar, thenar, é r kö ö z é p izmai =mesothenar mesothenar, , ¾ a tenyé teny k = ¾ kisujj pá párna izmai=hypothenar izmai=hypothenar..
37
38
Az alsó végtag izmai ¾ Csí Csípőizmok: ¾ Belső Belső csí csípőizmok z
z z z z
a csí csípőlapá lapát belső belső felszí felszínén, valamint az ágyé gyékcsigolyá kcsigolyákon erednek, combcsonton tapadnak. m. iliopsoas, iliopsoas, m, piriformis m. obturator internus. internus.
39
Az alsó végtag izmai ¾ Csí Csípőizmok: ¾ Külső lső csí csípőizmok z
z z z z
medencecsont kü külső lső felszí felszínén, valamint a keresztcsonton erednek, combcsonton tapadnak. nagy farizom (m. gluteus maximus); maximus); középső pső farizom (m. gluteus medius); medius); kis farizom (m. gluteus minimus). minimus).
40
A comb izmai ¾
Feszí Feszítőizmok z z z
z
¾
Elö Elöl talá található lhatók négyfejű gyfejű comb izom (m. quadriceps femoris) femoris) közös ínba megy át, mely a patellá patellán keresztü keresztül a sípcsonton tapad m. sartoriust. sartoriust.
Hajlí Hajlítóizmok z z z z
A comb izmai ¾ Közelí zelítőizmai: izmai: z z z z
Belső Belső oldalon helyezkednek el m. adductor magnus ,longus, longus, brevis, brevis, m. pectineus, pectineus, m. gracilis
Hátul helyezkednek el kétfejű tfejű comb izom (m. biceps femoris) femoris) m. semitendinosus, semitendinosus, m. semimemranosus
A lábszár izmai ¾
Feszí Feszítők: z z
¾
Hajlí Hajlítók: z z z
z
¾
Elö Elöl a sí sípcsont és szá szárkapocscsont kö között a talá található lhatók m. tibialis anterior, anterior, a há hátsó tsó oldalon a vannak, két ré réteget alkotnak felü felületes ré réteg legjelentő legjelentősebb izma a háromfejű romfejű lábszá bszárizom (m. triceps surae), surae), mely fontos szerepet já játszik a lá lábszá bszár jellegzetes alakjá alakjának kialakí kialakításában (vá (vádli). Az izom alul igen erő n), amely a erős ínba megy át (Achilles-í Achilles-ín sarokcsonton tapad.
Szá Szárkapocsi izmok: z z
lábszá bszár kü külső lső oldalá oldalán a talá található lhatók, feladata a lá lábboltozat fenntartá fenntartása.
41
42
43
44
