A CERTUS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR 2006. ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE
1. Általános rész A Certus Önkéntes Nyugdíjpénztár 1996. évben alakult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993/XCVI.. Törvény alapján. A Nyugdíjpénztár alapítója: Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaság. A Nyugdíjpénztár székhelye: 1054 Budapest, Báthori u. 4. A pénztár a tagsági kör szerint nyílt pénztár. pénztártagok körét nem korlátozza. A Nyugdíjpénztár tagja lehet minden személy, aki vállalja a tagdíj megfizetését és önkéntes döntése alapján belép a pénztárba.
2. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A számviteli politika meghatározó elemei A Certus Önkéntes Nyugdíjpénztár működését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok: • „A számvitelről” szóló többször módosított 2000. évi C. törvény, • „Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról” szóló többször módosított 1993. évi XCVI. törvény, • „Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szóló módosított 223/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet, • „Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól” szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet. Az éves beszámolóra vonatkozólag: Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében – ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forintot. Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - működési eredményt, nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba szerinti értékhatárt. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok értékét lényegesen, a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összegét 3 százalékkal megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok
2
megtévesztők. 2006-ben nem került sor olyan eseményre, amely szükségessé tette volna a 2005. évi mérleg módosítását. A Nyugdíjpénztár a vagyoni és a pénzügyi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével zár le. A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredménykimutatás, 3. kiegészítő melléklet A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak. Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A Certus Nyugdíjpénztár mérlegkészítési időpontja: a tárgyidőszakot követő március 15. A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizetőképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell
3
céltartalékot képezni. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvektől és értékelési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci értékelését, a Pénztár letétkezelője, a Deutsche Bank Rt. végzi.
3. A pénztári taglétszám alakulása A taglétszám alakulása 2005-höz képest: Év 2005. 2006. Taglétszám 627 649
A Pénztár taglétszáma 2005-höz képest 2006-ban 25 fővel növekedett. A taglétszám és a fedezeti tartalék alakulása Év
2005. 2006.
tagértékpapírok fedezeti létszám piaci értéken céltartalék e Ft e Ft
627 649
266 821 300 774
egy főre jutó fedezeti céltartalék átlaga eFt
fedezeti céltartalék az előző év 100 %-ban
423,59 470,6
108,60% 115,00%
265 594 305 419
Az fedezeti céltartalék 2006-ban tovább növekedett, és a növekedés üteme is gyorsult az előző évhez képest. Ugyanez mondható el az egy főre jutó fedezeti céltartalék átlagáról is, ahol az érték 2005-höz képest 11,1%-kal változott.
4
2006. évi taglétszámváltozások: Nyitó állomány: 627 fő - Átlépett másik Pénztárba: 6 fő - Kilépett: 4 fő - Nyugdíjszolgáltatást igénybevevő: 16 fő - Járadékos: 1 fő - Elhalálozott: 0 fő - Új belépő: 51 fő: ebből Átlépő: 3 fő - Egyéb megszűnés: 2 fő Záró állomány: 649 fő Taglétszámunk 22 fővel növekedett 2006-ban. 2006-ban 4 fő vette igénybe a 10 éves tagság lejárta utáni kilépés lehetőségét, míg 2005-ben ez 1 fő volt. Egyéb megszűnés 2 fővel csökkentette a Pénztár taglétszámát, ami abból adódott, hogy adminisztrációs hiba miatt 1 fő korábbi időszakban kilépett tag jogviszonya tévesen lett lezárva, további 1 fő pedig tévesen lett berögzítve, így nem is volt tagja a pénztárnak. Várakozási idő leteltéhez kapcsolódó kifizetést (a tagsági jogviszony fenntartásával) 2006-ban 13 fő vette igénybe. A szolgáltatások összértéke 2.608 eFt volt. 2005-ben ilyen kifizetés még nem volt ezért egyéb megállapítás a pénztár nem tud tenni. 1 éven belül szolgáltatásra jogosulttá válok adatok eFt-ban:
Megnevezés Kifizetés igénybevételére jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló tag
Létszám
Összeg
241
192 285
4. Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása (adatok eFt-ban:
Bevételek Befektetési tevékenység bevétele Bevételek összesen Kiadások Befektetési tevékenység ráfordításai Kiadások összesen Eredmény (befektetési tevékenységből) Eredmény
Működés 2.549 125
Fedezet 35.438 26.617
Likviditás 377 124
Összesen 38.364 26.866
2.674 3.105 36
62.055 397 7.264
501 4 56
65.230 3.506 7.356
3.141 89
7.661 19.353
60 68
10.862 19.510
-467
54.394
441
54.368
5
A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szereplő eredmény-kimutatás alapján 2006-ban összesen 65.230 eFt-ot, kiadásai 10.862 eFt-ot tettek ki, így a 2006-ban felhasználható eredmény összesen 54.368 eFt. Az 54.368 eFt felhasználható eredményből 54.394 eFt a fedezeti céltartalék, 441 eFt a likviditási céltartalék állományát növelte, -467 eFt pedig a Pénztár működési eredményében jelentkezett. A negatív működési eredmény azzal indokolható, hogy a 2005-höz képes csökkentek a működési célú bevételek, konkrétan a működési célra juttatott eseti adomány valamint kis mértekbe de növekedtek a működéssel kapcsolatos ráfordítások. A tagdíjbevétel nem érte el a tervezettet (tervezett: 49.435 eFt; tény: 34.607 eFt). A tagdíjbevétel tekintetében a Pénztár elmaradt a tervezettől, melynek oka, hogy nagyobb taglétszám növekedéssel (tervezett: 80, tény: 51). 2005-höz képest azonban 5,9%-os tagdíjbevétel növekedést ért el a Pénztár, ami a pénztártagok által havonta fizetendő tagdíjak emelkedésével magyarázható. A fizető tagok befizetései 25.418 eFt-tal, a munkáltatói hozzájárulás 13.574 eFt-tal járult hozzá a Pénztár bevételeihez. Ugyanakkor a meg nem fizetett tagdíjak tartalékára képzett céltartalékok 1.685 eFt-tal csökkentették a bevételeket. Az utólag befolyt tagdíjak (olyan tagdíjbevétel, amire a Pénztár a meg nem fizetés miatt már céltartalékot képzett) 11.724 eFt-ot tettek ki. Adomány címen 434 e Ft-tal érkezett be a Pénztárhoz. A működési kiadások (befektetési tevékenység ráfordításai nélkül) 3.105 eFt-ot (2005-ben 2.748 eFt) tesznek ki, ami 9,3%-kal maradt el meg terv tervezett értéktől. (tervben szereplő kiadás 3.425 eFt). Az eltérés azzal indokolható, hogy a működési kiadások közt szereplő bérköltségek és járulékai tervezett összege nagyban elmaradt a tényleges értéktől (tervezett: 991 eFt, tényleges: 140 eFt), amit az anyagjellegű ráfordítások növekedése részben kompenzált (tervezett: 1.985 eFt, tényleges: 2.774 e Ft). A Pénztár befektetési tevékenységének összegszerű eredménye az előző évhez hasonlóan alakult, a Pénztár által tervezett összeget 55.74%-kal meghaladta. A ténylegesen elért hozam összege 26.865 eFt, ami 1.995 eFt-tal haladta meg a tavalyi évben elért hozamot és 9.615 eFttal haladja meg a tervezettet. . A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása a pénzügyi tervben feltüntetettnek megfelelően alakult, módosítására nem került sor. A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása: Fedezeti tartalék: 93,0 % Működési tartalék: 5,0 % Likviditási tartalék: 1,0 % Az egységes alaptagdíj mértéke 2006-ban sem változott, 2.000 Ft maradt. A vagyonkezelési díj és letétkezelési díj tartalékok közötti megosztása a következőképpen történik: Abban az esetben, ha a szolgáltató által benyújtott számla közvetlenül nem kapcsolható az egyes tartalékokhoz, akkor a pénztár az egyes tartalékokat terhelő összeget arányosítással határozza meg.
6
Az arányosítás módszere: a kiszámlázott időszak befektetett állományának kiszámítása tartalékonként (tehát külön a likviditási, működési, fedezeti és azon belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódóan). Ez az adott tartalékból befektetett vagyon időszak végi (záró) könyv szerinti értékével egyezik meg Az így kiszámított értékeket viszonyítja a pénztár a teljes befektetett vagyon időszak végi (záró) állományához. A számla összege a fent kiszámított arányok szerint terhelődik rá minden egyes tartalékra. A folyószámla után kapott kamat megosztására a pénzügyi tervben meghatározott – tagdíjra vonatkozó arányok szerint került sor. Az átlépő tagoktól levont átlépési költség a Pénztár működési eredményét növeli. Az átlépési költség mértéke 2006.06.30-ig 3.000 Ft volt, 2006.07.01-től 4.000 Ft.
5. A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása (1. számú melléklet) A működési tevékenység eredménye A működési tevékenység bevételei 2006-ban 2.638 eFt-ot, ráfordításai 3.105 eFt-ot tettek ki, így a működési tevékenység eredménye -467 eFt, ami 1.002 eFt-tal kevesebb, mint a tervezett eredmény. Oka, hogy a tagdíjbevételek elmaradtak a tervezett étéktől, valamint 2006-ban a pénztár nem igényelt alapítói támogatást a kiadások fedezésére.. A működési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) 2.549 eFt-ot (2005-ben 4.045 eFt), kiadásai 3.105 eFt-ot (2005-ben 2.748 eFt-ot) tettek ki, így a szokásos működési tevékenység eredménye -556 eFt (2005-ben 1.297 eFt). A működési eredmény csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy 2005-ben a Pénztár alapítója a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. hozzájárult a működési kiadások fedezéséhez. A Pénztár 2006. augusztusában napi likviditás figyelést indított a folyamatos likviditás biztosítása érdekében. A vizsgálat megkezdésétől 2006.12.31-ig a működési alap folyamatos feltöltődése volt megfigyelhető, ezért nem volt indokolt az alapítói támogatás igénybevétele. A működési célú befektetési tevékenység eredménye 125 eFt (2005-ben 265 eFt). Az egyéb bevételek közé tervezett, a tagdíj-nemfizető pénztártagoktól levonható költségek működési tartalékra jutó része (tény: 248 eFt) a számviteli előírásoknak megfelelően közvetlenül a tartaléktőkét növelte, így a bevételek között nem szerepelhet. (Az Önkéntes Pénztárakról szóló törvény 2001. évtől lehetővé teszi, hogy azoktól a pénztártagoktól, akik nem fizetnek tagdíjat – kivéve a szüneteltetőket – költség levonást lehessen alkalmazni. A nem fizető pénztártagokra vonatkozó szabályokat a Pénztár „Alapszabály”-a tartalmazza. A költséglevonás mértéke az egységes tagdíjnak a működési illetve likviditási tartalékra jutó része. Ez a Pénztár esetében 6 illetve 1 %. A levonható költségtérítés összege maximum az adott évre jóváírt hozam, tehát a pénztártag egyéni számláján lévő tőkét nem érinti.)
7
A működés ráfordításainak részletes vizsgálata: 2006-ban Anyagjellegű ráfordítások: Személyi jellegű ráfordítások: Egyéb ráfordítások: Összesen:
89,3% 5,0% 5,7% 100%
A 2.774 eFt anyagjellegű ráfordítások jelentősebb tételei Nyomtatványok, Irodaszerek: Postaköltség: Nyilvántartási díj: Tagszervezés díja: Könyvvizsgálat: Szaktanácsadás díja: Aktuáriusi díj: Bankköltség: Marketing: Egyéb szolg. költségei:
10 eFt 26 eFt 952 eFt 95 eFt 1.080 eFt 20 eFt 70 eFt 201 eFt 309 eFt 11 eFt
A 154 eFt személyi jellegű ráfordítások jelentősebb tételei: Bérköltség: Bérjárulékok:
140 eFt 14 eFt
Az 177 eFt egyéb ráfordítások jelentősebb tételei: Felügyeleti díj: Egyéb ráfordítás: Céltartalékképzés:
95 eFt 26 eFt 56 eFt
A Pénztár működési költségeinek elemzése illetve a tényszámoknak a tervszámokhoz való viszonyítása előtt megemlíteném, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Rt. az alakuláskor vállalt kötelezettségeit változatlanul teljesíti, a Pénztár helyiségeiért nem kell bérleti díjat fizetni, a Pénztár az ingyenes telefont használatot, valamint a működéshez szükséges valamennyi irodaszert és számítástechnika eszközt térítésmentesen kapja. A működési tevékenység kiadásai 2006-ban 10,53 %-kal meghaladták a tervezett összeget (tény: 3.105 eFt, terv: 3.432 eFt). A főbb eltérés a következő tételekben jelentkezett: A személyi jellegű ráfordítások között szereplő bérköltség és járulékaiban jelentkező a jelentős különbség (terv: 991 eFt, tény: 154 eFt) okozta a működési tevékenység kiadásainak eltérését. Azzal magyarázható, hogy a Pénztár 2006-ban nem rendelkezett alkalmazottal, azonban a tervezés során számolt ezen tételekkel. A fenti eltérést részben kompenzálta az igénybevett szolgáltatások összegének növekedése,
8
ami abból adódott, hogy a könyvvizsgálói díj illetve az adminisztrációs és nyilvántartási költségek emelkedtek. Igénybevett szolgáltatások tervezett értéke: 1.985 eFt, tényleges: 2.526 eFt. A felügyeleti díj ráfordításként elszámolt összege is csökkentette a tervezett és a tényleges működési kiadások közötti különbséget, mert a tervszám 38 eFt-tal volt magasabb. A tényleges felügyeleti díjmérték pontosan előre nem tervezhető, hiszen a tényleges tagdíjbevételek a tervezési időszakban még nem ismertek. Összességében megállapítható, hogy a Pénztár működési költségei kis mértékben tértek el a tervezettől az eredménye viszont kedvezően alakult a tervezetthez képest.
6. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása A fedezeti céltartalék alakulása A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a 264.687 eFt nyitó állományhoz képest 304.531 eFt-ra, 39.844 eFt-tal nőtt 2006-ban. Ez az összeg 2005-höz képest ( 21.277 eFt) növekedést mutat, vagyis az elmúlt évhez képest 87,3%-kal emelkedett az egyéni számlák összege. Oka, hogy 2006-ban csökkent a szolgáltatást igénybevevők száma és ezáltal a szolgáltatásra kifizetett összeg is. (27.296 eFt (2005) – 8.897 eFt (2006). A szolgáltatási számlákon lévő összeg pedig 907 eFt-ról 888 eFt-ra módosult. Az eltérés nem jelentős. Az egyéni számlákon kimutatott növekedés főbb tényezői a következők: e Ft Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon Egyéni számlákat megillető hozambevételek Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba Tagoknak, kedvezményezetteknek, munkáltatóknak visszatérítés Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások Egyéb változás
9
35.042 2.697 14.126 12.460 -.8.897 -4.367 -3.670 -7.258 -289
2006-ban az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek 2005-höz képest 10,5%-kal növekedett (33.220 eFt-ról 35.042 eFt-ra változott). Ez a növekedés kisebb arányú mint az elmúlt évben 6,9%-al esett vissza a bevétel növekedése. Az egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye az elmúlt évhez képest kis mértékben növekedett 18.731 eFt-ról 19.353 eFt-ra emelkedett. A Pénztárba a más nyugdíjpénztárakból átlépő tagok áthozott egyéni fedezete csökkent az elmúlt évhez képest, 2.857 eFt-ról 2.697 eFt-ra. Ez a csökkenés azonban az átlépők számának csökkenésével nem arányos, hiszen 7 főről 3 főre esett az átlépések száma, ami azt jelenti, hogy a más Pénztárból áthozott 1 főre jutó tagi követelések összege emelkedett. A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma 1 fővel csökkent 2006-ban, ennek ellenére az átadott tagi követelések összege emelkedett. Az átlépett tagtól 3000 Ft., 2006.07.01-től 4.000 Ft átlépési díj került levonásra. A Pénztárhoz átlépők, illetve a Pénztárból más pénztárba átlépő tagok teljes taglétszámához viszonyított aránya – az előző évekhez hasonlóan alacsony. 2006-ban nem hunyt el pénztártag. Az elmúlt évekhez képest 2006-ban csökkent a Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma (amely kevesebb mint a tervezett létszám), és ebből adódóan csökkent a szolgáltatásként kifizetett összeg. 2005-ben 28 fő 27.636 eFt, míg 2006-ban 16 fő 8.941 eFt összegben részesült egyösszegű szolgáltatásban. A 16 főből 12 fő nyugdíjbavonulás miatt, 4 fő pedig a várakozási idő leteltéhez kapcsolódóan vette igénybe a szolgáltatást. A járadékszolgáltatást igénybevevő tagok száma 2006-ban is változatlanul 1 fő maradt. Összességében a beszámolási időszakban a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni számlákról átcsoportosított összeg 8.897 eFt volt, míg a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett bruttó összeg 8.941 eFt. 2006-ban is élt a Pénztár azzal a jogszabály adta lehetőséggel, hogy tagdíj-nemfizető tagjaitól költséget vonjon le. A Pénztár a tagdíj-nemfizetés kezdő időpontjától jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó hozamot az egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni. 2006-ban ilyen jogcímen 285 eFt-tal terheltük meg a nem fizető tagok számláját. A likviditási céltartalékok alakulása A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg, az igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékot, az egyéb likviditási célra képzett céltartalékot, és az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára létrehozott céltartalékot. A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék nyitó állománya -4 eFt, záró állománya 88 eFt. Oka, hogy 2006-ban a kedvező piaci helyzet következtében a Pénztár tulajdonában lévő értékpapírok piaci értéke növekedett 2005-höz képest.
10
Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék arra szolgál, hogy a hozamfelosztás időpontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai – a hozamfelosztás után is – befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaiból. A Pénztár az egyéni számlákra jutó nettó hozamból – a hozamfelosztási szabályzatának megfelelően – a tárgyidőszakban 4 eFt-ot különített el, előző évekről 4 eFt-tal rendelkezett. Ezen céltartalékból évközben 4 eFt került felhasználásra. A tartalék záróállománya 4 eFt. Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék nyitó állománya 135 eFt, záró állománya 123 eFt. A tárgyévben az ez év és a korábbi időszak terhére 400 eFt került átcsoportosításra a működési alap terhére. A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya 2005-ben 1.519 eFt volt, melyhez képest a 2006-os záró állomány növekedett, 166 eFt-tal. A tartalék növekedése azzal magyarázható, hogy az elmúlt évhez képest emelkedett a meg nem fizetett tagdíjak összege. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A Pénztár a nyugdíjszolgáltatások folyósításakor felmerülő költségeket a számviteli politikájában meghatározottak szerint nem tekinti jelentősnek, ezért azokat külön nem nevesíti, és nem terheli rá a tagok számláira.
7. Azonosítatlan (függő) befizetések - Azonosítatlan, munkáltatóhoz rendelhető függő befizetések 2006. évi változásai Állomány adott évi csökkenése 30 napos bontásban adatok eFt-ban:
2006.01.30 2006.02.28 2006.03.31 2006.04.30 2006.05.31 2006.06.30 2006.07.31 2006.08.31 2006.09.30 2006.10.31 2006.11.30 2006.12.31
30 napos bontásban 30 60 90 120 150 180 210 240 270 300 330 360
Csökkenések Ft-ban 0 0 15 0 0 0 14 0 0 0 0 871
Csökkenés jogcíme
egyéni számlán jóváírt
Visszautalás
Visszautalás
11
Tárgyévi változások adatok eFt-ban: Nyitó érték 15
Tárgyévi növekedés 912
Tárgyévi csökkenés 900
Záró érték 27
2006-ban a Pénztár 27 eFt-tal zárta, az azonosítatlan, munkáltatóhoz rendelhető függő befizetések állományát, amelyből 18 eFt negyedéven túl azonosítatlan. - Azonosítatlan, munkáltatóhoz nem rendelhető függő befizetések 2006. évi változásai Tárgyévi változások adatok eFt-ban: Nyitó érték 0
Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés 313 303
Záró érték 10
Állomány adott évi csökkenése 30 napos bontásban adatok eFt-ban:
2006.01.30 2006.02.28 2006.03.31 2006.04.30 2006.05.31 2006.06.30 2006.07.31 2006.08.31 2006.09.30 2006.10.31 2006.11.30 2006.12.31
30 napos bontásban 30 60 90 120 150 180 210 240 270 300 330 360
Csökkenések Ft-ban 0 0 0 0 0 0 0 0 7 296 0 0
Csökkenések jogcíme
visszautalás visszautalás
2006-ban a Pénztár 10 eFt-tal zárta, az azonosítatlan, munkáltatóhoz nem rendelhető függő befizetések állományát, amelyből 10 eFt negyedéven túl azonosítatlan. Az azonosítatlan befizetések állományáról megállapítható, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan nem jelentős a nagyságuk, folyamatosan alacsony szinten tudja tartani a Pénztár.
8. A cash-flow kimutatás értékelése A Pénztár immateriális és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik, és nem is vásárolt 2006-ben. A beruházásra adott előlegek összege növekedett a tárgyévben, ami a pénztári program fejlesztésének költségnövekedésével indokolható. A követelésállomány az előző évhez képest csökkent, ez részben tagdíjkövetelések illetve a tagi kölcsönök állomány csökkenéséből keletkezett.
12
Az értékpapír állomány változásánál kiemelhető, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok állománya növekedet, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állománya viszont csökkent. A Pénztár szállítói állománya és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya növekedett, oka, hogy több 2006-ban teljesült szolgáltatása kifizetése 2007-ben valósult meg, a rövid lejáratú kötelezettségek pedig a szolgáltatások utáni SZJA kötelezettség megnövekedéséből adódott. A tagokkal szembeni kötelezettség állománya csökkent, ami a kilépők számának csökkenésével indokolható. Cash-Flow kimutatás:
Megnevezés Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (+/-)
2005.
2006.
1 523
-467
Beruházások, beruházásra, felújításra adott előlegek állomány változása (+/-)
-875
-1 080
Befektetett pénzügyi eszközök (hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) állomány változása (+/-)
112 418
-58 077
Immateriális javak nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (+/-) Immateriális javakra adott előlegek állomány változása (+/-) Tárgyi eszközök (beruházások és beruházásra, felújításra adott előlegek kivételével) nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (+/-)
Készletek (készletekre adott előlegek kivételével) értékében bekövetkezett állományváltozás (+/-) Készletekre adott előlegek állományváltozása (+/-) Tartaléktőke állomány változása (+/-) Követelésállomány változása (+/-) Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (+/-) Működési céltartalék állományváltozása, céltartalékok egymás közötti átcsoportosítása miatt (+/-) Meg nem fizetett tagdíjak tartalék állományának változása (+/-) Hosszú lejáratú kötelezettségek állomány változása (+/-) Tagokkal szembeni kötelezettségek állomány változása (+/-)
658 -788 -131 643
650 606 17 333
-58
56
-415
166
1 328
-2 105
13
Szállítói kötelezettség állomány változása (+/-) Hitelfelvétel, kapott kölcsönök (+) Hitel, kölcsön visszafizetés (-) Azonosítatlan függő befizetés állomány változása (+/-) Egyéb rövid lejáratú kötelezettség állomány változása (+/-) Hosszú lejáratú bankbetétek elhelyezése (-) Hosszú lejáratú bankbetétek megszüntetése (+) Aktív időbeli elhatárolások állomány változása (+/-) Passzív időbeli elhatárolások állomány változása (+/-) Fedezeti céltartalékképzés (+) Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás likviditási céltartalékból (+) Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+) Más pénztártól átlépő pénztártagok áthozott tagi követelése (+) Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti tartalékból (+) Más pénztárba átlépő pénztártagok átvitt tagi követelése (-) Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés fedezeti céltartalékból (-) Fedezeti céltartalék felhasználás szolgáltatásnyújtásra (-) Egyéb fedezeti céltartalék állományváltozás (+/-) Likviditási céltartalékképzés (+) Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti céltartalékból (+) Likviditási céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+) Likviditási céltartalékból átcsoportosítás fedezeti tartalékba (-) Likviditási céltartalék átcsoportosítás tartaléktőkébe (-) Egyéb likviditási céltartalék állományváltozás (+/-) Pénzeszköz változás Készpénz állomány változása (forint- és valutapénztár) Számlapénz (pénztári elszámolási számla, éven belüli lejáratú forint és deviza betétszámlák, egyéb elkülönített betétszámlák) állomány változása
165
341
-25
23
21
390
-164
164
51 951
54 394
2 857
2 697
297
293
3 563
3 670
2 274
4 367
27 636
8 897
0
-43
382
441
297
293
0
0
658
3 204 124
3 080
14
650
-2 095 -236
-1 859
9. Kiegészítő vállalkozási tevékenység A Pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott, arra engedélyt nem kért.
10. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A 2006. évben az alábbi munkáltatókkal kötött szerződést a Pénztár: - Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségű Ált. Iskola - Tatai Diána - Citibank Zrt. - MTV. - Miskolci Rendészeti Szakközépiskola - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal - QNET. Kft.
2006-ban a Pénztár 12 munkáltatót szólított fel arra, hogy a vállalt kötelezettségét szerződés szerint és időben teljesítse, valamint hogy az elmaradásait rendezze. Az év végére, két munkáltató kivételével a tartozások rendezésre kerültek. A szóban forgó két munkáltatónál a Pénztár kezdeményezte a szerződés megszüntetését.
11. A tagokkal szembeni követelések értékelése A Pénztár mérlegében kimutatott fedezetre jutó tagdíjkövetelés összesen 2.040 eFt, amire a Pénztár 1.685 e Ft értékben képezte meg a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát.. A tagdíjkövetelés záró állománya 2005-ről 2006-ra csekély mértékben nőtt. Ezen követelések a következő éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében.
12. Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők A pénztárnak főállású alkalmazottja Strack 2006-ban nem volt. Megbízási szerződéses jogviszonyban áll a Pénztárral a Vicsekné Jakab Zsuzsanna 2006.07.01-től, (2006. első félévében a Vicsek Bt. látta el ezen feladatokat), aki a pénzügyi (mérlegkészítési, adóbevallási) feladatokat látja el és Strack Bernadett 2005.10.01-től mint egyéni vállalkozó, 2006.07.01-től mint magánszemély, aki a tagdíjforgalom könyvelését, az egyéni számlákon történi könyvelési feladatokat látja el. Az Igazgatótanács tagjai: Bors Róbert Dr. Ferencz Beatrix (elnök) Aladics Kinga
15
Az Ellenőrző Bizottság összetétele 2006.12.30-tól az alábbiak szerint alakult: Girhiny Anikó Farner Balázs (elnök) Eőry Erika Dobó Judit Béres Katalin Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tisztségviselői 2006-ban tiszteletdíjban nem részesültek.
13. A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelő:
Quaestor Befektetési Alapkezelő NyRt.
Letétkezelő:
Deutsche Bank ZRt.
Könyvvizsgálat:
Pénzmentő Kft. – Szentirmainé Holi Gabriella
Aktuárius:
Pareto-Fact Bt. – Simon Zsolt
Számlavezető:
OTP Bank ZRt.
14. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A pénztár befektetéseinek hozamai az egyes negyedévekben, illetve évesítve a következő módon alakultak:
2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV Teljes 2006 év
Teljes pénztár Nettó Bruttó 0,94% 1,08% -0,89% -0,75% 1,16% 1,30% 5,7% 5,84% 6,97% 7,56%
Fedezeti t. Nettó Bruttó 0,94% 1,08% -0,89% -0,75% 1,16% 1,30% 5,7% 5,84% 6,97% 7,56%
Likviditási t. Nettó Bruttó 0,94% 1,08% -0,89% -0,75% 1,16% 1,30% 5,7% 5,84% 6,97% 7,56%
Működési t. Nettó Bruttó 0,94% 1,08% -0,89% -0,75% 1,16% 1,30% 5,7% 5,84% 6,97% 7,56%
A Pénztár referencia hozama: 10,16% volt. A referenciahozamtól történő eltérés egyik magyarázata pénztár befektetéseinek befektetési típusok szerinti megoszlásában keresendő. A fenti táblázat adattartalma és a referencia index közötti eltérés mögött a következő tényezők említésre méltók. A kezelt vagyon változása: A 2006-os évben a kezelt vagyon 38.959 eFt-tal emelkedett, ami 14,14%-os emelkedést mutat. A piacon található önkéntes nyugdíjpénztárak közül a pénztárunk rendelkezett az egyik legnagyobb referenciahozammal ami 2006 évben 10,16% volt, így pénztárunkkal szemben 16
mutatkoztak a legmagasabb elvárások. A piaci helyzet ugyanakkor konzervatív befektetési politika megvalósítását tette szükségessé ezért eltértünk a referenciaindextől. A referencia indexben maximum 25%-os súllyal szerepel BUX index, valamint 75% CMAX index (MAX composite). A 25% részvényaránytól alacsonyabb mértékben el lehet térni, így az év eleji megközelítőleg 11%-os részvényarányt év végére 17% részvényarányra emeltük. A nettó hozamokat tekintve Pénztárunk a 2006-os évben a középmezőnyben alsó részében végzett. Igyekeztünk szem előtt tartani, hogy az ügyletszámot minél alacsonyabb szinten tartsuk, így a nettó és bruttó hozamok eltérése szintén a középmezőnybe sorolja Pénztárunkat. BUX Index 2006 27000 25000 23000 21000 19000 17000
2006.12.02
2006.11.02
2006.10.02
2006.09.02
2006.08.02
2006.07.02
2006.06.02
2006.05.02
2006.04.02
2006.03.02
2006.02.02
2006.01.02
15000
A Budapesti Értéktőzsde vezető részvényindexe a 2006-os évet erőteljes emelkedéssel kezdte, amit a feltörekvő piacokra beáramló forró tőke segítette elő. A februári csúcsát is túlszárnyalva, a BUX index április végén történelmi csúcsot döntött, majd egy sikertelen kitörést követően gyors esésbe fordult át. A korrekciót a vártnál – többségében - jobb első negyedéves gyorsjelentések is csak csillapítani tudták. A két hullámban bekövetkezett szakadás alját június közepén érte el a piac. A közel 30%-os mélységből való visszakapaszkodást már az Antenna Hungária, a Globus, de a Domus a HUNGAGENT a Skoglund Holding, és végül a DÉMÁSZ részvények sem érhették meg, ugyanis idő közben kivezetésre kerültek. Helyükre az Állami Nyomda, a TvNetWork és a Bookline.hu papírok kerültek, valamint a Graphisoft SE ingatlandivíziójának leválasztását követően a Graphisoft Park részvényeket is bevezették a Budapesti Értéktőzsdére. A globális portfolióátrendezés következményeként a külföldi befektetők nem mertek új pozíciókat felvenni a hazai piacon sem, így egy érdektelen nyarat tudhattunk magunk mögött. A portfolió átrendeződések következményeként a BUX index nyár végén ugyanott tartózkodott, ahol egy évvel ezelőtt, bár az összesített vállalati profit a második negyedév végén 20%-kal magasabb volt. A vártnál jobb negyedéves eredményeket a befektetők magas
17
fokú óvatossággal kezelték, és inkább a globális hangulatot követve, a kivárás taktikáját választották. A szeptember elsejével bevezetésre került árfolyam- és kamatadó közvetlen hatásaként augusztus utolsó két hétében viszonylag nagy összegű kisbefektetői betétek - a befektetési alapok vásárlásain keresztül - a 22.000 pontos szint fölé emelték a BUX indexet, ezzel némi optimizmust hozva a piacra. A várakozásoknak megfelelően az újfajta adóforma némileg visszavetette a magán befektetői forgalmat, ami csak az év végére élénkült meg ismét. Mivel az adócsomag egyaránt megadóztatja az árfolyam és a kamatjövedelmeket is, így nem okozott torzulást a piacon egyik irányban sem. A decemberben elején elindult jelentős árfolyam emelkedés katalizátora az OTP részvények voltak. Az év végi könyvbeállítások következtében a BUX indexnek is sikerült visszakapaszkodnia a 2006. május környéki szintekre, de a csúcsdöntés elmaradt. Az index teljesítményét tekintve az éves viszonylatban 18,3%-kal tudott erősödni a januári nyitó értékéhez képest, mindezt úgy, hogy a nyár elején óriási volatilis kereskedésnek voltunk tanúi. Az év legjobban teljesítő papírja a Synergon volt, amely 139%-os erősödésen ment keresztül, részben a vállalat irányításáért folytatott csatározás következményeként is. A Budapesti Értéktőzsdén az azonnali piac részvényforgalma 34,6%-kal magasabb, 6.500 milliárd forint volt, mint az előző év azonos időszakában. A forgalom megoszlása árfolyam mértéken kifejezve 94,34%-os, az átlagos napi forgalom pedig 25,8 milliárd forint volt. A piaci tőkeérték 2006. december 31-én elérte a 7994 milliárd forintot. A határidős piac összforgalma 6453 milliárd forintra rúgott, amelyből az index alapú határidős termékek 1526,8, a határidős részvények 1889, a határidős deviza kereskedelem pedig 3034 milliárd forintban részesült. Az év egyik jelentős eseménye volt, hogy tizedelésre került a határidős kontraktusok száma is. A csökkentés közvetlen hatásaként burkolt áremelést sejtve jelentős számú kisbefektető maradt távol a határidős kereskedelemtől, és az év végéig csak minimális számú pozíciót építettek ki. Forint és állampapírpiac Az év elején a kedvező nemzetközi környezetben a forint árfolyama egy viszonylag szűk kereskedési sávban, 253 és 249,5 forint/euró sávban ingadozott, a külföldiek erőteljes forint keresletének hatására. A felértékelődést és a hozamcsökkenést először a Standard and Poor’s januári kilátás rontása törte meg, majd a Moody’s február 22-i döntése is jelentősebb azonnali gyengülést jelentett a feltörekvő piaci bizonytalanság (Izland leminősítése) mellett. Mindkét döntés hátterében a romló államháztartási adatok álltak. A romló egyensúlyi mutatók mellett az inflációs kilátások kedvezően alakultak ekkor, s a piac a parlamenti választások előtt nem számított a 6%-on álló alapkamat megváltoztatására. A főbb pénzügyi piacokon márciusban megnőtt a volatilitás, elsősorban a kamatvárakozások hatására. A régiós devizák mozgásával együtt a hazai valuta is átmenetileg két éve nem tapasztalt, 260 forint/eurónál gyengébb szintre értékelődött le. Hozamfronton is 30-50 bázispontos emelkedés volt látható. Áprilisban viszonylag stabilan alakult az árfolyam, május elején a 265-ös szintről 260,50-ig tudott erősödni, az állampapírpiaci másodlagos hozamok is csökkenést mutattak minden lejáraton. A kedvezőtlen török piaci hírek hatására a forint napon belül 5 forintot veszített értékéből, hozamemelkedéssel párosulva, amit a várttól elmaradó államháztartási adatok sem tudtak megakadályozni. A török hatás nem volt tartós, az árfolyam azonban volatilitást mutatott. A Monetáris Tanács áprilisi és májusi ülésén sem változtatta meg az alapkamat 6%-os szintjét. A május végi és június eleji két hetet a forint piacán (261-265 forint/euró), és az
18
állampapírpiacon is kivárással lehet jellemezni, a kormányprogram ismertetése, valamint a hiány csökkentésére vonatkozó bejelentések előtt. A bejelentéseket követően a forint gyengülésnek indult, a hozamok átlagosan 25 bázisponttal emelkedtek. Június közepén az S&P leminősítette és negatív kilátással látta el a magyar devizaadósságot, ami további árfolyam gyengülést (már kétéves mélypont) és hozamemelkedést okozott, ami a Magyar Nemzeti Bank júniusi kamatemelését követően is folytatódott. A hónap végére az árfolyam történelmi mélypontra, 285 forint/euróig gyengült. A júliusi korrekció az adóemeléseket tartalmazó törvényjavaslat parlamenti, majd elnöki jóváhagyása után következett be, a hozamok 50 bázisponttal jöttek lejjebb. Az árfolyam-gyengülés közepette az állampapír-állomány nem változott lényegesen. Július elején felmerült egy rendkívüli kamatemelés lehetősége is a piacon, a jegybank azonban legközelebb, július közepén, „rendes” kamatmeghatározó ülésén döntött a kamatszint emelése mellett. Az augusztusi folyamatokat hazai szempontból a konvergencia programmal kapcsolatos várakozás határozta meg. Augusztus elején derült ki, hogy a konvergencia program nem fog euró bevezetési céldátumot szerepeltetni, a hírre a forint ismét elvált a régiós devizáktól, egészen a 279-es szintig gyengült. A hozamgörbe hosszabb szegmensében is átlagosan 20 bázispontos emelkedés volt megfigyelhető. A nemzetközi befektetői környezet az olaj árának csökkenésével párhuzamosan kedvező irányba változott, s a konvergencia program brüsszeli elfogadása is hozzájárult ahhoz, hogy a lényegében változatlan makrogazdasági mutatók ellenére a piaci eszközök erősödésnek indultak. Az augusztusi kamatemelés után fokozatosan 2%-ot erősödött az árfolyam, a Monetáris Tanács szeptemberi ülésén, az inflációs célkitűzést szem előtt tartva 50 bázisponttal, 7,75%-ra emelte az irányadó kamat szintjét. A szeptemberi belpolitikai feszültség a forint árfolyamát is volatilissá tette, mivel bizonytalanságot jelentett a hiánylefaragás véghezvitelének kockázata. A magyar gazdaság sebezhetőségét mutatja, hogy a Fitch szeptember 20-án semlegesről negatívra rontotta Magyarország adósságának kilátását, október 4-én pedig a Japan Credit Rating csökkentette a hosszú lejáratú devizában denominált magyar adósság besorolását. Az S&P jelezte, hogy a hiánycsökkentési tervek feladása leminősítést vonna maga után, s a Moody’s is három hónapos felülvizsgálat alá helyezte a magyar adósságszintet. Az önkormányzati választások és a parlamenti bizalmi szavazás előtti bizonytalanság még növelte a forinteszközöktől elvárt kockázati prémiumot. Miután azonban a kormányfő megkapta a bizalmat és az EU pénzügyminiszterei jóváhagyták a konvergencia programot, gyors ütemű felértékelődés és hosszúhozam-csökkenés következett be. Az árfolyam 263 forint/euróig erősödött, amit technikai tényezők – forint elleni pozíciókhoz kapcsolódó stoploss megbízások és opciós szintek kiütése – is segítettek. A forint felértékelődése ebben az időszakban meghaladta a régió többi devizájának erősödését. A külföldiek forintkitettsége gyors ütemben nőtt, ez kisebb részben állampapír- és részvényvásárlásokhoz kötődött. A Monetáris Tanács októberben még egy 25 bázispontos kamatemelést szavazott meg, azonban november végén már nem változtatott a 8%-on álló kamatszinten. 2006 decemberére a forint árfolyam lényegében visszatért az év elején jellemző szintre. A stabilizálódást segítette, hogy a decemberben a bejelentett fiskális intézkedések hatására két hitelminősítő (előbb az S&P, majd a vártnál kisebb mértékű leminősítés mellett a Moody’s) is stabilra javította a magyar adósság minősítésének kilátását. A tartósan magas költségvetési és folyó fizetésimérleg-hiány, valamint az euro bevezetésének kitolódása a régió többi piacától való elszakadásához, majd a magyar adósság minősítésének romlásához vezetett. A változó nemzetközi piaci környezet, a kockázati étvágy 2006 februárjában és májusában bekövetkezett átmeneti csökkenése a forintárfolyam gyengülését és a hozamok emelkedését okozta. A 2006 nyarán bejelentett költségvetési kiigazító lépések
19
némileg mérsékelték a forinteszközökre nehezedő nyomást, de a kockázati étvágy gyors javulása ellenére a hazai piacok korrekciója csak hónapokkal később következetett be. A jegybank 2006 júniusa és októbere között összesen 200 bázisponttal emelte az alapkamatot. A kamatemelések hozzájárultak a befektetői bizalom megszilárdulásához: a rövid kamat számottevő emelkedése ellenére a hozamok év végére visszatértek a nyár eleji szintekre. A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének alakulása A nyilvántartási és a piaci érték leltára 2006.12.31-én adatok Ft-ban: Megnevezés DKJ070314 DKJ070328 DKJ070606 DKJ070926 Aranytallér Borostyán Deviza Alap Kurázsi Tallér Q Ingatlan FJ09NV01 FJ12NV01 EGIS MOL M.Telekom OTP RICHTER 2007/f 2013/d 2020/a
Nyilvántartási Értékelési érték különbözet Névérték Piaci érték 14 290 000 13 955 457 102 302 14 057 759 7 100 000 6 951 078 12 403 6 963 481 11 880 000 11 184 509 308 334 11 492 843 12 970 000 12 053 397 199 142 12 252 539 1 000 000 3 111 700 159 100 3 270 800 6 019 16 529 202 1 021 420 17 550 622 2 476 695 2 174 806 -73 070 2 101 736 6 981 382 16 638 958 659 231 17 298 189 1 950 000 6 332 220 221 340 6 553 560 10 500 000 10 500 000 8 275 670 18 775 670 6 660 000 6 791 937 37 540 6 829 477 1 590 000 1 650 110 31 161 1 681 271 33 000 1 036 200 -171 105 865 095 603 000 13 631 100 -606 300 13 024 800 5 911 000 5 599 928 653 910 6 253 838 270 300 19 305 160 4 346 090 23 651 250 89 000 3 862 600 3 560 3 866 160 66 680 000 67 134 909 3 962 708 71 097 617 36 250 000 35 329 499 2 362 707 37 692 206 30 390 000 31 821 917 1 432 492 33 254 409
A Pénztár befektetett vagyona nyilvántartási és piaci értékének alakulását az alábbi táblázat mutatja be (e Ft-ban): Nyilvántartási érték 10,500 Kötvények 8.442 Jelzáloglevél 44,144 Egy éven belül lejáró állampapírok 134,286 Egy éven túl lejáró állampapírok 44,787 Befektetési jegyek 43.435 Részvények
Piaci érték 18.776 8.511 44,767 142.045 46.775 47.661
A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben mind nyilvántartási, mind pedig piaci értéken folyamatosan növekedett.
20
A befektetési arányok alakulása A befektetési arányok alakulása 2006-ban befektetés típusok szerint: Megnevezés Állampapírok Kötvények Jelzáloglevelek Befektetési jegyek Részvények + Befektetett pü-i eszközök + Forgóeszk.köz.kim.értpap = Mindösszesen
2006. éves Záró 62,48 3,68 2,96 15,68 15,20 44,65 55,35 100,0
15. Az elért eredmények illetve a működést jellemző mutatók Összefoglalva a Pénztár 2006-ban elért eredményeit elmondható, hogy a 2005-ös évhez képest mind a vagyonunk (vagyon: 2005: 271.213 e Ft; 2006: 310.182 eFt), mind a taglétszámunk (taglétszám: 2005: 627 fő; 2006: 649 fő) növekedett. A növekedés ellenére, a tervezett eredményektől elmaradt a Pénztár, azonban az elmúlt évekhez képest jobban teljesített. - Működést, gazdálkodást jellemző mutatók és változásai: Mutatószám megnevezése Fedezeti tartalék tagdíjbevétele / Fedezeti tartalék összes bevétele Fedezeti tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Fedezeti tartalék összes bevétele Működési tartalék tagdíj bevétele / Működési tartalék összes bevétele Működési tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Működési tartalék összes bevétele Likviditási tartalék tagdíj bevétele / Likviditási tartalék összes bevétele Likviditási tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Likviditási tartalék összes bevétele Bér és személyi jellegű kiadások / Működéssel kapcsolatos ráfordítások Igénybe vett szolgáltatások kiadásai / Működéssel kapcsolatos ráfordítások
2005. év 57,66%
2006. év 55,77%
42,34%
44,23%
93,85%
95,33%
6,12%
4,77%
86,10%
75,25%
13,9%
24,75%
34,1%
4,99%
60,47%
81,35%
A bevételek összetétele mindhárom tartalék esetében kis mértékben módosult, azonban ez a változás nem mondható jelentősnek.
21
A működéssel kapcsolatos ráfordítások összetétele 2005-höz képest változott. A bér és személyi jellegű kiadások aránya 5 % alá csökkent szemben a tavalyi 34%-kal. Ezzel szemben az igénybevett szolgáltatások aránya 20%-kal emelkedett.
16. Biztosításmatematikai jelentés értékelése Tagi lekötéssel 2006-ban a Pénztár nem rendelkezett. Járadékszolgáltatásban a korábbi évekhez hasonlóan 1 fő részesült, melynek az évente indexált járadék összege kifizetésre került. Szolgáltatások igénybevétele az idősebb, nyugdíjkorhatár közeli tagokra jellemző, míg a kilépések a középkorú korosztályra volt jellemző. Szüneteltetők létszáma a Pénztárnál nagyon alacsony, éves szinten néhány tagot érint, akik átmenetileg nem tudnak eleget tenni vállalt kötelezettségüknek, és így kívánják ezen időszakot áthidalni. 2006 év végén 2 fő szüneteltet a Pénztárban. A tagdíjat nemfizetők száma 2006-ban csökkent, ami a visszaállított tagságokból adódott. A tagok átlagéletkora a Pénztárnál év végén 41,8 év volt, ami középkorúnak mondható. Az átlagéletkort tekintve a nyugdíjszolgáltatás szempontjából nem veszélyeztet a Pénztár rövid távon a nagyarányú nyugdíjszolgáltatás igénybevételével.
Budapest, 2007.május
................................................... dr. Ferencz Beatrix sk.
22
