A bergeni tanulmányút tapasztalatai és hasznosítása Dr. Váradi Zsuzsanna geográfus, külső szakértő Dipol Konzorcium, Innocity Kft.
Tartalom
A regionális klímareferensek szakmai útjának céljai, programja
A szakmai előadások tapasztalatai, kihívások és fő tanulságok
Hazai hasznosíthatósági lehetőségek, a klímareferensek munkáinak eredménye
Összegzés
A szakmai tanulmányút céljai, programja
Célok:
a szakértők tudásának bővítése;
norvég adaptációs és mitigációs tapasztalatok; megismerése
Magyarországi adaptációs lehetőségek felismerése;
különböző témakörök kapcsán a klímastratégiát megalapozó dokumentumok továbbfejlesztése;
nemzetközi kapcsolat építése.
Program:
szakmai előadások kutatóktól, települések képviselőitől, térségi szereplőktől;
workshop jellegű, kiscsoportos munka a norvég kollégákkal;
önálló munka, csoportonként, prezenzáció és írott anyag elkészítése, bemutatása;
terepbejárás, szakmai fotók készítése az alkalmazkodás témakörében.
Eredmények: A szakmai előadások tapasztalatai, kihívások Norvégiában
1) A társadalom elérése, kommunikáció
Kapcsolódó prezentációkat hallottunk a Bjerknes Klímakutató Központban (2003-tól működő intézet, szoros kapcsolatban egyetemekkel, kutatóintézetekkel)
alap- és alkalmazott kutatásokat végez az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó tudományterületeken, interdiszciplináris jelleggel
195
kutató, 36 országból
finanszírozása:
Norvég kormányzat
Tapasztalatok települések, járási képviselőtől (Eid település, Rogaland megye)
Fő tanulságok:
1) Nem egy hagyományos kutatóközpont; a természettudománnyal foglalkozó kutatók sokkal érzékenyebbek a társadalmi vonatkozásokra
2) Elérhetővé teszik a tudományt a hétköznapi emberek számára
3) Együttműködések kialakítása nagyon fontos (vállalkozásokkal, hatóságokkal, intézményekkel, médiával)
4) Meg kell találni az egyensúlyt a kommunikációban, kevésbé „vészmadárnak” lenni
5) Hosszú távú gondolkodás (2100-ig szóló klímastratégia) – ennek kommunikációja is folyamatos volt, a megjelenés napján nagyon aktív!
6) Itt is nagyon nehéz az átlagembereket elérni, a gyermekeknél kell kezdeni a szemléletformálást.
2) Épített környezet
Kapcsolódó előadás, a SINTEF kutatójától
SINTEF: a legnagyobb független kutatóintézet Skandináviában; vezető szerepű a természettudományokban, technológia és környezet, egészségügy és társadalomtudományok terén
2100 munkatárs, 67 országból
Építésügy és infrastruktúra (Building and Infrastructure) részlegének munkája kiterjed az energetika, építészet, infrastruktúra, anyagok és szerkezetek, tanúsítványok, tudásrendszerek témaköreire, valamint ajánlásokat fogalmaz meg!
Fő tanulságok:
1) Extrém időjárási események vs. klímaváltozás változás felismerése, ebből keletkező kihívások különböző kezelése.
2) Adaptációs stratégiák, szabályozások kidolgozásának fontossága. Ehhez kapcsolódó fő kérdés: Hogyan befolyásolják a különböző jövőbeni szcenáriók és modellek az épített környezetet? Két kutatás bemutatása: épületek állagának felmérése (algoritmus), hogy mennyire veszélyeztetettek és hogyan tudnak alkalmazkodni, mennyire romlik az állapotuk ill. tengerszint változás milyen hatással lehet az épületekre.
3) Extrém eseményekre: megfelelő tervezés és előkészítés fontossága, a mindennapi élet során az anyaghasználatra, fenntartásra, zöldfelületre nagy hangsúlyt kell fektetni
4) Klíma 2050: ‚A kockázat csökkentése az épületekre és infrastruktúrára klímaadaptációval’ ‚Risk reduction through climate adaptation of buildings and infrastructure’; gyakorlati útmutató és műszaki fejlesztések kidolgozása
Anders-Johan Almas előadása alapján:
3) Kockázatelemzés, sérülékeny csoportok feltárása)
Kapcsolódó előadások térségi (megyei és települési) szakértőktől az RVA témakörben
Sokkal nagyobb hangsúllyal jelenik meg az RVA, mint nálunk a bármilyen stratégiakészítés során!
Miért fontos?
Csökkenthető a kockázat és a sérülékenység; fejlődhet a védekezésre való alkalmasság és felkészülés, valamint előtérbe kerül a váratlan események és károk elleni foglalkozás
Milyen információkat kapunk az RVA során?
Mi fog bekövetkezni? Hogyan és milyen gyakran következhet be az esemény? Melyek a fő következmények? Hogyan tudjuk a kockázatot csökkenteni (valószínűségét és következményeit)?
A kockázat és fenyegetés azonosítása (Mi történhet és miért?) Az eredmények integrálhatósága kockázat és krízismenedzsmentbe; a megelőző mérések priorizálása.
Mérési lehetőségek azonosítása a kockázat és következmények csökkentése céljából
RVA-folyamat (Gry Evensen előadása alapján
Kockázatelemzés • Valószínűsége • Következményei
Sérülékenység elemzése • Mi és miért tesz minket érintetté?
Vihar, heves esőzés, belvíz, mint releváns veszélyhelyzet Városközpont víz alatt
Evakuálás
Elzárt utak
Kidőlt fák Földcsuszamlás Energiaellátás megszűnik
Mobilhálózatok nem működnek
Alapellátás veszélye
Vezetékes vonalak tönkremennek
Kommunikáció elakad
Üzemanyagellátás, ATM működésképtelen
Egészségügyi ellátás elérése megszűnik
Fő tanulságok:
1) Rendkívül hangsúlyos szerepe, a kockázatok mikroszintű azonosítása és részletes elemzése
2) Konkrét mérőszámokat kell meghatározni a kockázat és a következmények csökkentésére
3) Sérülékeny csoportok feltárása (VA), mely társadalmi tényezőkre: élet és egészség, környezet, épített értékek
4) Következmények priorizálása és megoldások kidolgozása!
4) Tervezés, menedzsment
Előadás az együttműködéssel megvalósított stratégiára, Eid település és szomszédjai között, ill. Rogaland megyére, Oslo és Bergen városra vonatkozóan.
Az együttműködés indoklása: hasonló problémák, nincsenek tervek, ugyanazok a belső szereplők; ha egyikőjüket valamilyen esemény éri, befolyással lehet a többire; a kompetenciák felosztása és közös forrása
Miért fontos a települési szint? Mert ez a szint felelős az állampolgárok biztonságára, a szociális feladatok biztonságos ellátására, húzóerő a szereplők összetartására, kapacitással rendelkezik a váratlan események kezelésére, együttműködik a különböző hatóságokkal (pl. katasztrófavédelem)
Megvalósítás folyamata:
Vezető tanács, valamint projektvezető és csoportmunka kialakítása (projektcsoportok a különböző szektorokból), regionális klímapanel Bergenben
Előkészítő fázis: projektterv készítése és elfogadtatása
Definíciókban való közös megegyezés (pl. sérülékeny csoportok, az esemény bekövetkezése),
Workshopok megtartása a kül.intézményekben és hatóságoknál (kórház, iskolák, vízügy, rendőrség, civilek, stb.)
Kockázatok és veszélyhelyzetek azonosítása, priorizálása, az azonosak vizsgálata, kockázati mátrix készítése; ok-esemény-következmény leírása
Példa: 1. Heves vihar 2. Az energiaellátás akadozik, megszűnik. 3. A tisztítórendszerekben kár keletkezik. 4. Szennyezett ivóvíz 5. Betegségek, fertőzés.
Fő tanulságok:
1) Együttműködések kialakítása; megye és települések, szervezetek között (pl. a megye ajánlást készít, hogy a települések miként vegyék figyelembe a tervezéskor a klímaváltozást; kontroll szerepkör)
2) Helyi szereplők bevonása, közösségi tervezés megvalósítása.
3) Sérülékeny csoportok feltárása és konkrét feltérképezése (mapping!), kockázatelemzés és a lehetséges következmények vizsgálata, értékelése nagyon fontos! (pl. alacsony pénzügyi forrásnál is hogyan lehet elkerülni a veszélyt és a negatív következményeket)
4) Make it simple!
Hogyan hasznosították a résztvevők a norvég tapasztalatokat?
A résztvevők feladatai:
1) Helyi tapasztalatok leírása kiválasztott témakörben.
2) A helyi klímastratégiákat megalapozó dokumentum továbbfejlesztési lehetőségei kiválasztott témakörben, prezentáció készítése csoportmunkában
3) Best practice-ek gyűjtése Bergen városában (fotók)
„Mórahalom- a klimatizált helység”
„GREENstragram - Posztold a komposztod!”
A klímastratégiában meghatározott célok eléréséhez elsősorban pozitív kommunikációra van szükség.
A stratégiai célokhoz igazodjanak a főbb kommunikációs célok!
Fontos, hogy a járásban élők megértsék, elfogadják, és támogassák a klímastratégiát
A széles nyilvánossághoz szóló kommunikációt meg kell, hogy előzze a lakossággal, illetve a civil és szakmai szervezetekkel, vállalkozásokkal való kooperáció (kétirányú kommunikáció!)
Célcsoportok (sérülékenyek) azonosítása nagyon fontos! (gyermekek, családok, idősek, turisták, intézmények, vállalkozások, civilek, térségi lakosság településvezetők!
klíMARATON” - futó – és egyéb sportversenyek
ÖnKOrmányzati autó
ÖnKOrmányzati Iroda/klíMANAGER
A társadalom és a sérülékeny csoportok elérése
Minden célcsoportban egy vagy néhány hiteles véleményformáló személy, őket vonjuk be, segítsük munkájukat!
Szentkirály esetén: helyi nagyvállalkozás szerepe nagyon fontos lehet!
Egy helyi elhivatott, aktív, szenvedélyes lokálpatrióta személy aki generálja a klímaváltozással kapcsolatos tevékenységeket!
Becsüljük meg ezeket az embereket!!!
Mutassuk be a közeli és távoli hasonló méretű, adottságú településeken előforduló klímaváltozással összefüggő „rossz példákat és tapasztalatokat”.
Közösségi helyek, helyszínek feltérképezése amelyek fontosak a településen: kocsma, bolt, templom, rendelő, piac stb.
Párbeszédek, beszélgetések a klímaváltozásról: mi lehetne a Te problémád? (mi történik ha emelkedik a hőmérséklet, még több eső lesz, viharok stb.).
A városra lehulló csapadék és az átfolyó vízfolyások vízkészletének visszatartása, tározása:
köztéri elemek: patak, úszómedence, esőkert,, átmeneti víztározók, árokrendszer
zöldtető, zöldfal
vízáteresztő burkolat
befedett folyók kibontása, természetes vízfolyások újranyitása, karbantartása
csapadékvíz gazdálkodás
az épületek felkészítése a szélsőséges időjárásra
Nagykovácsi
Norvég mintára egy ún. részvételi tervezésen alapuló klímakör kialakítása, vezetője a klímareferens
Passzív és interaktív elérések biztosítása
Megérintő, személyre szóló, figyelemfelkeltő, egyszerű, érthető, megfogható, pozitív kicsengésű kommunikáció
Teljes átláthatóság biztosítása a stratégiakészítés során
A helyi, erős civilek és véleményformálók bevonása
Összegzés
Norvégia előrébb tart, az előrejelzésekhez, szcenáriókhoz kapcsolódó gyakorlati kutatások nagyon fontosak, valamint a kockázati tényezők feltárása, az események esetleges bekövetkeztének megoldása kiemelt szerepű. (RVA analízis rendkívül fontos)
A társadalom, a hétköznapi emberek elérése itt is ugyanolyan nagy kihívás, mint nálunk.
Hosszú távú gondolkodás jellemző; az együttműködések szerepe fontos!
Szabályozások és útmutatók, ajánlások szerepe!
Kevésbé drasztikus megközelítésmód, reális, megoldásközpontú, nem „vészmadár” jellegű.
Használható az ottani szemléletmód, gyakorlati elemek a mi településeink esetén is, jó úton haladunk, ennek látjuk jeleit is!
Köszönet
Norway Grants támogatásának
a REC, a Dipol Konzorcium és a projektpartnerek közreműködésének
Deborah E. Davies-nek és kollégáinak az előadásokért
Bíró Dánielnek a szervezésért és Forrai Andreának a szinkrontolmácsolásért!
Köszönöm a figyelmet!
