TANULMÁNY
A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárást megindító felhívások megsemmisítésére irányuló gyakorlatának vizsgálata, különös tekintettel annak indokára és körülményeire a 2011. év vonatkozásában
Készítette: dr. Kovács László Quality Control Konzorcium Kft.
2012. március 21.
TARTALOMJEGYZÉK
I. BEVEZETÉS ...................................................................................................... 3 I.1. A TANULMÁNY TÁRGYA .................................................................................. 3 I.2. A VIZSGÁLAT MÓDSZERTANA ......................................................................... 4 I.2.1. A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgált határozatainak kiválasztása ............ 4 I.2.2. A vizsgált határozatok rendszerezése ........................................................ 5 II. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE .................................................. 8 II.1. ÁLTALÁNOS TAPASZTALATOK........................................................................ 8 II.2. MEGÁLLAPÍTÁSOK AZ EGYES VIZSGÁLATI TÉMAKÖRÖK TEKINTETÉBEN .............. 9 II.2.1. A közbeszerzési eljárások jogalapjának megfelelősége ............................... 9 II.2.1.1. Gyorsított eljárások.........................................................................10 II.2.1.2. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások .......................11 II.2.1.3. Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárások ..................12 II.2.2. Részekre bontás a közbeszerzési eljárásban.............................................26 II.2.3. A kizáró okok alkalmazása .....................................................................33 II.2.4. Alkalmassági követelmények ..................................................................34 II.2.4.1. Pénzügyi és gazdasági alkalmasság ..................................................38 II.2.4.2. Műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság ..............................................49 II.2.5. Bírálati szempontok ..............................................................................62 II.2.6. A felhívás és a dokumentáció megsemmisítését okozó egyéb körülmények ..74 II.2.6.1. Közbeszerzési műszaki leírás ............................................................75 II.2.6.2. Dokumentáció ................................................................................78 II.2.6.3. Fizetési feltételek ............................................................................82 II.2.6.4. Egyéb okok ....................................................................................84 II.3. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYÉNEK ÖSSZEGZÉSE .................................................87 III. DIAGRAMOK, STATISZTIKÁK, KOCKÁZATI TÉRKÉP .................................... 90 IV. FELDOLGOZOTT HATÁROZATOK LISTÁJA .................................................... 95 1. A közbeszerzési eljárások jogalapja kapcsán vizsgált határozatok .....................95 2. A közbeszerzés tárgyának részekre bontása kapcsán vizsgált határozatok .........97 3. A kizáró okok alkalmazása tekintetében vizsgált határozatok ...........................98 4. Az alkalmassági követelmények tekintetében vizsgált határozatok ....................98 5. A bírálati szempontok tekintetében vizsgált határozatok ................................ 102 6. Egyéb megsemmisítési okok tekintetében vizsgált határozatok ....................... 105 V. MELLÉKLETEK ............................................................................................. 109 1. számú melléklet ....................................................................................... 109 2. számú melléklet ....................................................................................... 123
2
I. BEVEZETÉS
I.1. A TANULMÁNY TÁRGYA A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzési eljárások esetében, amennyiben az ajánlatkérő közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési
eljárást,
továbbá
építési
beruházás,
építési
koncesszió
esetén
a
háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárást folytat, az eljárást
megindító
felhívást,
illetve
dokumentációt
közbeszerzési-jogi
minőségellenőrzésnek kell alávetni, mely tevékenységet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya (a továbbiakban: KFF) végez. A hivatkozott Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében e tevékenység keretében a KFF megvizsgálja a kedvezményezettek, mint ajánlatkérők által előkészített, közbeszerzési eljárást megindító felhívásokat és a hozzájuk kapcsolódó dokumentációt, és
amennyiben
jogszabályok
a
nevezett
előírásainak,
dokumentumok
úgy
a
megfelelnek
közbeszerzési
eljárás
a
közbeszerzési
megindítását
tárgyú
támogató
tanúsítványt ad ki. A közbeszerzési eljárás csak támogató tanúsítvány kiállítását követően indítható meg.1 A 2011. tavaszán meghirdetett Széll Kálmán Terv alapján 2011. év nyarán elfogadásra került a közbeszerzésekről szóló CVIII. törvény (a továbbiakban: új Kbt.), az év második felében pedig azok az új Kbt.-hez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, amelyek az új Kbt. gyakorlati alkalmazásához, a közbeszerzési eljárások új szabályok szerinti lefolytatásához nélkülözhetetlenek. Ennek keretében került kibocsátásra a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények
feladásának,
ellenőrzésének
és
közzétételének
szabályairól,
a
hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII.3.) NFM rendelet, amely a 2010. szeptember 15. előtti gyakorlathoz hasonlóan visszaállította a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények esetében
a
Közbeszerzési
Hatóság
által
végzett
központi
hirdetményellenőrzési
tevékenységet. Ezen ellenőrzés alól egyetlen kivétel tesz a hivatkozott NFM rendelet, miszerint
a
közbeszerzési
eljárást
meghirdető
felhívást
tartalmazó
hirdetmény
ellenőrzése nem kötelező abban az esetben, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító,
1
4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 40. § (4)-(6) bekezdés
3
illetve meghirdető hirdetmény közzététele iránti kérelméhez csatolja a 4/2011. (I.28.) Korm.
rendelet
alapján
az
NFÜ
által
kiállított
közbeszerzési
minőségellenőrzési
2
tanúsítványt. Az NFM rendelet az új Kbt.-hez hasonlóan 2012. január 1. napján lépett hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után megkezdett közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni. A fentiek szerint megváltozott jogszabályi környezet adta keretek között különösen jelentős,
hogy
Közbeszerzési vételre
a
közbeszerzési-jogi
Döntőbizottság
kerüljön
mind
a
minőségellenőrzési
jogalkalmazói
KFF,
mind
a
gyakorlata
KFF
tevékenység
messzemenőkig
tevékenységében
során
a
figyelembe
szerződés
alapján
közreműködő szakértők részéről. A
jelen
tanulmány
tárgyát
mindezek
alapján
a
Közbeszerzési
Döntőbizottság
meghatározott szempontok szerint kiválogatott határozatainak célzatos vizsgálata, a határozatok feldolgozása és a vizsgálat eredményeként a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgált
határozatain
rögzítésével
az
alapuló,
NFÜ/KFF
megfelelő által
következtetések
végzett,
fentiek
levonásával
szerinti
és
írásbeli
közbeszerzési-jogi
minőségellenőrzési tevékenység támogatása képezi. A KFF a jelen Tanulmányban meghatározottak figyelembe vételével végzi ellenőrzési tevékenységét. I.2. A VIZSGÁLAT MÓDSZERTANA I.2.1. A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgált határozatainak kiválasztása Tekintettel arra, hogy a jelen Tanulmány célja a KFF által folytatott előzetes, közbeszerzési-jogi
minőségellenőrzési
tevékenység
támogatása,
mely
tevékenység
tárgyát az ajánlatkérők által előkészített, közbeszerzési eljárást megindító felhívások, illetve az azokhoz kapcsolódó dokumentációk közbeszerzési-jogi vizsgálata képezi, a jelen
Tanulmány
Döntőbizottság
alapját
által
képező
hozott
azon
vizsgálatot
ennek
határozatokra
megfelelően
terjesztettük
ki,
a
Közbeszerzési amelyekben
a
Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást megindító felhívás, illetve dokumentáció jogszerűségét vizsgálta. A Közbeszerzési Hatóság honlapján3 elérhető nyilvántartás4 szerint 2011. január 1. napja és 2011. december 31. napja között mindösszesen 1011 db jogorvoslati eljárást
2 3 4
92/2011. (XII.30.) NFM rendelet 9. § (1) bekezdés www.kozbeszerzes.hu Közbeszerzési Döntőbizottság/Jogorvoslati kérelmek
4
kezdeményeztek.
E
körből
kerültek
kiválasztásra
a
jelen
Tanulmány
elkészítése
szempontjából releváns tartalmú, vagyis a közbeszerzési eljárást megindító felhívásokat, illetve dokumentációt érintő határozatok. Ennek keretében áttekintettük a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt 2011. évben indított jogorvoslati eljárásokban 2012. január 27. napjáig született határozatokat (967 db). A határozatok közül a fentiekben említett nyilvántartásból kézi leválogatással kiemeltük azokat a határozatokat, amelyben a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési eljárást megindító felhívást, illetve dokumentációt – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) valamely rendelkezésébe ütköző mivolta miatt – megsemmisítette. A határozatok leválogatása során kiemelésre került néhány olyan határozat is, amelyben a Közbeszerzési Döntőbizottság – a közbeszerzési eljárás lezárulására tekintettel – nem semmisítette ugyan meg az eljárást megindító felhívást, illetve dokumentációt, de a határozat a feldolgozás szempontjából releváns kérdésben (pl. alkalmassági feltételek előírása) tartalmazott marasztaló döntést. E módszer eredményeként 101 db döntőbizottsági határozat állt rendelkezésre a tanulmány elkészítéséhez. A releváns határozatok felkutatása során azt tapasztaltuk, hogy az esetek egy részében az ajánlatkérő – a felhívás visszavonása, illetve módosítása útján – reparálta a jogorvoslati kérelemben támadott rendelkezéseket, így marasztaló határozat meghozatalára nem került sor, a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást érdemi vizsgálat nélkül végzéssel (41 db5) megszüntette. I.2.2. A vizsgált határozatok rendszerezése A Tanulmány elkészítse során a rendelkezésre álló határozatok hat témakör alapján kerültek rendszerezésre, aszerint, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a felhívás, illetve a dokumentáció mely részének, tartalmi elemének jogszerűségét vizsgálta a jogorvoslati eljárás során. Eszerint az egyes határozatokat az alábbi szempontoknak megfelelően csoportosítottuk: a közbeszerzési eljárás jogalapjának megfelelősége (25 db); részekre bontás a közbeszerzési eljárásban (10 db); a kizáró okok alkalmazása (2 db); alkalmassági követelmények (36 db); bírálati szempontok (34 db);
5
A Döntőbizottság 26 esetben a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – elutasította, mert megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta [Kbt. 325. § (3) bekezdés g) pont], illetve 15 esetben a kérelmező jogorvoslati kérelmét visszavonta [Kbt. 325. § (5) bekezdés].
5
a felhívás és a dokumentáció megsemmisítését okozó egyéb körülmények (26 db). A Tanulmány elkészítése során a rendelkezésre álló határozatok feldolgozásakor megfigyeltük, hogy az egyes témakörökön belül a jogsértések, illetve a határozatokban található döntések jellemzően egy-egy konkrét jogintézmény, jogszabályi rendelkezés, illetve eljárási cselekmény köré csoportosulnak. Ilyen esetben az azonos tárgyköröket érintő határozatokat egy helyen, együttesen dolgoztuk fel. Fontos kiemelni, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság jogalkalmazói gyakorlatának iránya önmagában csak a határozatokból levonható, a Kbt. érintett jogszabályi rendelkezésére vonatkozó általános közvetkeztetések alapján nem ismerhető meg a kívánt mértékben. A pontos jogalkalmazási korlátok megismerése érdekében így nem mellőzhető a jogesetek részleges, legalább a döntéssel érintett konkrét tényállás néhány mondatból álló bemutatása. Ennek érdekében a jelen Tanulmány döntőbizottsági gyakorlatot bemutató II. részének egyes alfejezeteit úgy építettük fel, hogy az alfejezet elején ismertetjük a Döntőbizottság határozataiból levonható általános megállapításokat a vizsgált jogintézményre, jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan, majd ezt követően bemutatjuk az általános megállapítások alapját képező konkrét jogorvoslati döntéseket is, lábjegyzetben utalva a döntőbizottsági határozat számára. A Közbeszerzési Döntőbizottság jogalkalmazási gyakorlatát tekintve megállapítható, hogy a
Döntőbizottság
minden
egyes
kérelmi
elemet
messzemenően,
a
tényálláshoz
kapcsolódó valamennyi vonatkozó – tehát nem csak közbeszerzési – jogszabály alapos áttanulmányozása mellett vizsgál meg. Ebből következően a döntőbizottsági vizsgálat jóval alaposabb és szélesebb körű, mint az a hirdetményellenőrzési tevékenység, amelyet a Közbeszerzések Tanácsa – illetve jelen Tanulmány írásakor Közbeszerzési Hatóság – Hirdetményellenőrzési Főosztálya végez. Ennek oka a két szervezet különböző célra irányultságában, különböző felépítésben és működésének különböző szabályaiban rejlik. A Közbeszerzési Döntőbizottság feladata, hogy a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogsértéseket minden részletre kiterjedően, jellemzően utólagosan kivizsgálja, a jogsértő döntések,
illetve
dokumentumok
megsemmisítésével
megadja
a
már
elkövetett
jogsértések reparálásának lehetőségét. A Hirdetményellenőrzési Főosztály ezzel szemben folyamatba építetten, előzetesen végzi tevékenységét, amely alapvetően a hirdetmények
6
közbeszerzési tárgyú jogszabályoknak való megfelelősége vizsgálatára korlátozódik. 6 A Hirdetményellenőrzési Főosztály tevékenysége kizárólag a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hirdetmények, köztük a közbeszerzési eljárásokat megindító felhívásokat tartalmazó hirdetmények vizsgálatára korlátozódik, az eljárásokban született más dokumentumokat (pl. dokumentáció, kiegészítő tájékoztatások, stb.) nem vizsgál. Ebből következően a Hirdetményellenőrzési Főosztály vizsgálati tevékenysége alapvetően a közzétételi kérelem és a hirdetmény – esetünkben a hirdetményben közzétett felhívás – adataira koncentrált ellenőrzési tevékenységet jelent. Különbségként emelhető ki mindemellett, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság által folytatott jogorvoslati eljárásban a jogi biztosok mellett a közbeszerzés tárgyához igazodó képzettségű szakmai biztosok is részt vesznek a beszerzés tárgya által meghatározott
szakkérdésekben
való
eligazodás
elősegítése
érdekében,
míg
a
Hirdetményellenőrzési Főosztályon kizárólag jogi végzettségű szakemberek végeznek közbeszerzési-jogi ellenőrzési tevékenységet. Nem utolsó sorban megemlítendő végül, hogy Hirdetményellenőrzési Főosztály részére biztosított néhány napos ügyintézési határidővel szemben a Döntőbizottság számára hosszabb – 15, 30 vagy 60 napos, meghosszabbítható – határidő áll rendelkezésére. Mindezek alapján a KFF által végzett előzetes közbeszerzési-jogi minőségellenőrzési tevékenység – figyelemmel az ügyintézési határidőre, az eljáró szakértők személyére valamint a vizsgált dokumentumok körére – alapvetően a Hirdetményellenőrzési Főosztály tevékenységéhez hasonlítható. Mindezek okán a jelen Tanulmányban a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait is igyekeztünk oly módon feldolgozni, hogy a határozatokból levont következtetések alapján az ellenőrzési tevékenység során vizsgált felhívások, illetve azok elemei önmagukban a felhívás, illetve dokumentáció adatai alapján megítélhetők legyenek. A fentiekben említett témakörökhöz kapcsolódó egyes döntőbizottsági határozatok a jelent Tanulmány IV. fejezetében külön is felsorolásra kerülnek. Ennek keretében azokat a határozatokat, amelyek több általunk vizsgált témakört is érintenek, mindegyik témakörnél felsoroltuk. A Tanulmány 1. számú mellékletében végül röviden kiemelésre kerültek az egyes döntőbizottsági határozatok, illetve a KFF ellenőrzési tapasztalatai alapján megállapítható legfontosabb következtetések. A KFF a jelen Tanulmány 1. számú mellékletében meghatározott elvek figyelembe vételével végzi minőségellenőrzési tevékenységét.
6
92/2011. (XII.30.) NFM rendelet 10. § (6) bekezdés a) pont
7
II. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE
II.1. ÁLTALÁNOS TAPASZTALATOK Áttekintve a határozatok összességét, megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárást megindító felhívások jogorvoslati eljárásokkal érintett részei, elemei jellemzően az alkalmassági feltételek és a bírálati szempontrendszer meghatározása köréből kerülnek ki. Figyelemmel gyakorlatilag
arra,
hogy
az
meghatározza,
alkalmassági hogy
az
feltételek adott
kialakításával
közbeszerzési
az
ajánlatkérő
eljárásban
mely
ajánlattevők/részvételre jelentkezők vehetnek részt, és melyek nem, álláspontunk szerinti nem meglepő, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt leggyakrabban a felhívások ezen elemét támadták jogorvoslati kérelemmel a potenciális ajánlattevők, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból folytatott jogorvoslati eljárásnak kezdeményezésére jogosult személyek, illetve szervek. A vizsgált határozatok alapján azt tapasztalatuk, hogy a Közbeszerzések Tanácsa – a Tanulmány írásakor Közbeszerzési Hatóság – elnöke a többi hivatalbóli kezdeményezőhöz képest különösen sok esetben kezdeményezett
jogorvoslati
eljárást
a
Közbeszerzési
Döntőbizottság
előtt.
Az
alkalmasság körében a legtöbb esetben a beszerzés tárgyának becsült értékéhez képest túlzó mértékben előírt követelmények (pl. forgalmi adatok, referenciák) miatt hozott a Közbeszerzési gyakran
Döntőbizottság
alkalmaztak
olyan
megsemmisítő határozatot, illetőleg az alkalmassági
követelményeket,
amelyek
ajánlatkérők a
szerződés
teljesítéséhez nem voltak ténylegesen szükségesek. Jellemző, hogy 2011. évben elterjedt a különböző mutatószámok vizsgálata a pénzügyi-gazdasági alkalmasság vizsgálata körében, amelyeket a Döntőbizottság – az előlegfizetés és a résszámlázás lehetőségével, valamint a szerződés időtartamával együttesen vizsgálva – az esetek többségében jogsértőnek minősített. Az alkalmassági követelmények mellett a kérelmezők hasonlóan gyakran támadták meg az ajánlatkérők által alkalmazott bírálati szempontrendszert. A bírálati szempontok körében a szakmainak „álcázott”, valójában az objektív bírálatot kevéssé biztosító szempontok (pl. „Támogatási módszertan minősége”, „Organizációs terv”, stb.) miatti megsemmisítés meghatározó. Ezek esetében a Közbeszerzési Döntőbizottság alapvetően nem magát a részszempont meghatározását, hanem azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő
8
nem tudott objektív értékelési elveket megadni az elbíráláshoz, illetve az előnyösebbhátrányosabb ajánlatok közötti elhatároláshoz. A közbeszerzési eljárások jogalapjának hibái, hiányosságai tekintetében az előzetes várakozásoknak megfelelően az egyes speciális, külön törvényi feltételek fennállása esetén alkalmazható eljárástípusok, legjellemzőbben a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások esetében születtek megsemmisítő határozatok. Ezen eljárástípuson belül különösen a műszaki-technikai sajátosságokra/művészeti szempontokra/kizárólagos jogokra [Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pont], illetve a rendkívüli sürgősségre [Kbt. 125. § (2)
bekezdés
c)
pont]
alapított
közbeszerzési
eljárások
tekintetében
hozott
a
Közbeszerzési Döntőbizottság marasztaló határozatot és semmisítette meg az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását. A kizáró okok, illetve a részekre bontás tapasztalataink szerint a jogalkalmazásban kevéssé jelent problémát, kevés olyan határozatot találtunk, amelyben a Közbeszerzési Döntőbizottság ezen okok miatt semmisített meg felhívást. Az egyéb megsemmisítési okok körében pedig a műszaki leírás hibái a meghatározók, ezek közül is alapvetően az, ha a műszaki leírás alapján csak egy, vagy korlátozott számú ajánlattevő (termék) képes megfelelni az előírásoknak. Ugyancsak említésre méltó a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetés hibái miatti gyakori megsemmisítés. A Döntőbizottság gyakorlatát vizsgálva szembetűnő volt, hogy jogorvoslati szerv jogértelmezését szigorúan a törvény betűjéhez tartva, formális logikai elvek mentén alakítja. A rugalmas jogértelmezés a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatára nem jellemző. II.2. MEGÁLLAPÍTÁSOK AZ EGYES VIZSGÁLATI TÉMAKÖRÖK TEKINTETÉBEN II.2.1. A közbeszerzési eljárások jogalapjának megfelelősége A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában a közbeszerzési eljárások jogalapjának vizsgálata alapvetően azon eljárástípusok alkalmazásának esetére korlátozódik, amelyek igénybe vételéhez a Kbt. valamilyen speciális feltételek fennállását követeli meg. Ez nem meglepő,
hiszen
a
közbeszerzési
eljárásban
való
részvételt
bármely
potenciális
ajánlattevő/részvételre jelentkező számára lehetővé tevő nyílt, illetve meghívásos eljárás7 mellett ezek a speciális eljárástípusok minden esetben azzal járnak, hogy – bár a
7
Kbt. 4. § 23. és 26. pont, 41. § (1) bekezdés
9
törvényi rendelkezések alapján – szükségszerűen korlátozásra, megsértésre kerülnek a közbeszerzési
alapelvek
(pl.
esélyegyenlőség,
nyilvánosság)
és
a
potenciális
ajánlattevők/részvételre jelentkezők egy része elzárásra kerül a közbeszerzési eljárásban való részvétel lehetőségétől. Ennek praktikus következménye, hogy ezen speciális eljárástípusok alkalmazása esetén az eljárás alkalmazásának jogszerűségét fokozottan és fokozatosan vizsgálni kell. Ez a fokozott és fokozatos jogszerűségi vizsgálat abban nyilvánul meg, hogy az ugyan hirdetménnyel induló, de jelentősen rövidebb részvételi jelentkezési
határidő
megadásával
folytatható
gyorsított
eljárás
esetében
az
ajánlatkérőnek elegendő a részvételi felhívásban megadnia a speciális eljárástípus alkalmazásának indokát, a hirdetmény közzététele nélkül induló és így a nyilvánosság alapelvének súlyos korlátozásával járó hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások esetében már közvetlenül a Közbeszerzési Döntőbizottságot kell tájékoztatni az eljárás megkezdéséről, megadva az eljárás alkalmazásának indokát is. 8 Az általunk végzett vizsgálat eredményeként a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai alapján a fentieknek megfelelően az volt megállapítható, hogy a 2011. évben is jellemzően a gyorsított, illetve különösen a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások esetében volt jogsértő az eljárás alkalmazása. II.2.1.1. Gyorsított eljárások A Kbt. 136. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében alkalmazhat gyorsított eljárást, ha sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [Kbt. 107. § (1) bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia. Ezen eljárástípus tekintetében a Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában kifejtette, hogy a jogorvoslati eljárásban nem képezheti vizsgálat tárgyát a sürgősség tényének tényleges fennálltán kívül az, hogy a sürgősség kialakulásához milyen okok vezettek, és az sem, hogy ennek kialakulásában terheli-e mulasztás az ajánlatkérőt, illetve az előre nem láthatóság sem követelmény. A sürgősség valós és okszerű indokának kifejezetten a közbeszerzés tárgyával kell szoros összefüggésben lennie,
8
A Kbt. 132. §-a szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon, elektronikus úton vagy közvetlenül – az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
10
azonban nem fogadhatók el a gyorsított eljárás alkalmazását megalapozó indokként általános jellegű hivatkozások. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. 136. § (1) bekezdése alapján úgy kell meghatároznia a közbeszerzési eljárást megindító részvételi felhívásban a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát, melynek alapján megállapítható, hogy a gyorsított
eljárás
feltételeknek
választásának
továbbá
az
eljárás
törvényi
feltételei
megindításakor
maradéktalanul a
beszerzés
fennállnak.
tárgyának
E
egésze
vonatkozásában kell fennállnia. A fentieknek megfelelően a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő időjárási viszonyokra, illetve a téli időjárás alatti munkavégzés lehetetlenségére vonatkozó hivatkozását a gyorsított eljárás alkalmazásának alapjául. Önmagában ugyanis az az ajánlatkérő által hivatkozott körülmény, hogy a téli időjárási körülmények – bizonyos munkarészek esetében – a munkavégzési feltételeket nehezítik, nem teszi indokolttá a gyorsított eljárás alkalmazását. Ezt megerősítette és alátámasztotta a konkrét ügyben az is, hogy a közbeszerzés tárgyát képező részfeladatok közül több feladat független volt az időjárási viszonyoktól, mely munkák elvégzését a téli időjárás nem akadályozta. A Döntőbizottság megítélése szerint ebből következően nem merült fel olyan objektív tény, körülmény, amely a projekt határidőben történő befejezését ténylegesen veszélyeztette volna.9 II.2.1.2. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás csak a Kbt. 124. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek esetében alkalmazható. Ezen két szakaszból álló eljárási típus különlegessége, hogy az ajánlatkérő tárgyalhat az ajánlattevőkkel a szerződés feltételeiről, így az eljárástípus csak a Kbt.-ben meghatározott sajátos feltételek teljesülése esetében alkalmazható. A vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság egyetlen esetben vizsgálta a Kbt. 124. §-ában meghatározott feltételek fennállását. A konkrét ügyben az ajánlatkérő kommunikációs ügynökségi szolgáltatások nyújtására kívánt a Kbt. 124. § (1) bekezdés d) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást lefolytatni. A Kbt. hivatkozott rendelkezése szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses
9
D.353/11/2011.
11
feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében. A Döntőbizottság álláspontja szerint azonban jelen ügyben a szolgáltatás természete nem zárta ki a szerződéses feltételek meghatározását olyan pontossággal, amely lehetővé tette volna a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását. Ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározta a közbeszerzés tárgyát és megadta a szerződés
szerinti
teljes
követelményspecifikációt,
mennyiséget. szolgáltatási
Az
ajánlati
keretszerződést,
dokumentáció
részletes
a
ajánlatok
szakmai
kidolgozásához mintafeladatokat tartalmazott, melynek alapján megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a szerződéses feltételeket, a közbeszerzés keretében ellátandó feladatokat kellő pontossággal meg tudta határozni, amelyek a nyílt vagy a meghívásos eljárás lefolytatásához is megfelelő mértékűek voltak. A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyalások eredményeként a szerződéses feltételeken nem történtek olyan lényeges változtatások,
amelyek
a
szerződés
tervezetének
elkészítésekor
az
ajánlatkérő
igényeinek megfelelően nem lettek volna kidolgozhatók. A részvételi felhívásban az ajánlatkérő azt közölte, hogy az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások eredményeképpen lehet véglegesen kialakítani a teljesítés feltételeit, időbeli és pénzügyi ütemezését, valamint az ehhez kapcsolódó szerződést biztosító mellékkötelezettségek részletes feltételeit. Ezzel szemben a tárgyalások eredményeként a teljesítés feltételein, időbeli és pénzügyi ütemezésén, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségeken nem történtek alapvető változtatások, hanem csak pontosításokra került sor. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tárgyalásos eljárásfajta alkalmazhatósága nem állt fenn.10 II.2.1.3. Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárások Amint az a fentiekben már kifejtésre került, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások a legszigorúbb, maga a Közbeszerzési Döntőbizottság által végzett,
folyamatba
közzététele
nélküli
ajánlatkérőnek
az
épített
kontroll
tárgyalásos eljárás
mellett
folytathatók
közbeszerzési
megkezdésekor
eljárás
csak
le.
lefolytatása
tájékoztatnia
kell
a
A
hirdetmény
esetében
az
Közbeszerzési
Döntőbizottságot az ajánlattételre felhívni kívánt szervezet(ek) (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint tájékoztatást kell adnia a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó 10
D.183/11/2011.
12
körülményekről, illetve meg kell küldenie az ajánlattételi felhívást is. Figyelemmel arra, hogy az ilyen eljárások esetében a Döntőbizottság már a közbeszerzési eljárás megkezdésekor be tud avatkozni az esetleges jogsértések korrigálása érdekében, a felhívásnak a jogalap hibájára hivatkozással történő megsemmisítése is jellemzően a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások esetén fordult elő. A releváns határozatokat áttekintve megállapítható, hogy a Döntőbizottság a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása konjunktív feltételeinek fennállását minden esetben tételesen vizsgálta. A határozatok vizsgálata alapján megállapítató volt, hogy az ajánlatkérők gyakran alkalmaznak hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást abban az esetben, ha a megelőző nyílt vagy meghívásos eljárás eredménytelen volt, így ennek feltételeit a Döntőbizottság több határozatában is elemezte. A konkrét esetben ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kívánt lefolytatni nemzeti eljárási rendben a Kbt. 252. § (1) bekezdésének b) pontja
alapján.
Eszerint
az
ajánlatkérő
hirdetmény
nélküli
tárgyalásos
alkalmazhat, ha az ajánlatkérő által lefolytatott megelőző eljárás a 92. § b)
11
eljárást vagy c)12
pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő az általa lefolytatott eredménytelen eljárás 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett összes ajánlattevőjének
ajánlattételi
felhívást
küld.
Ajánlatkérő
azonban
nem
küldött
ajánlattételi felhívást a megelőző közbeszerzési eljárásban részt vett és a Kbt. 88. § (1) bekezdésének
a)-e)
pontja
alapján
nem
érintett
azon
ajánlattevőnek,
aki
az
ajánlatkérőnek írásban bejelentette, hogy e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban már nem kíván részt venni ajánlattevőként. A Döntőbizottság megítélése szerint azonban ajánlatkérő tévesen értelmezte a jogszabályi rendelkezést úgy, hogy a korábbi közbeszerzési eljárás Kbt. 88. §-ának (1) bekezdés a)-e) pontja által nem érintett ajánlattevő meghívása nem kötelező abban az esetben, amennyiben az teljes hatályú joglemondó nyilatkozatot tesz. Ilyen szabály ajánlatkérő által sem vitatottan nincs, ezért a Döntőbizottság szerint megengedő (eltérő) szabály hiányában13 minden ajánlattevőt fel kell hívni ajánlattételre, akit nem a 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján zárt ki a megelőző eljárásban. A Döntőbizottság utalt arra is, hogy ugyanígy jogsértő, ha az ajánlatkérő valamely ajánlattevőt tévedésből mulasztja el felhívni ajánlattételre. 11
A Kbt. 92. § b) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be. A Kbt. 92. § c) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot. 13 A Kbt. 3. § (1) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. 12
13
Ugyancsak ebben az eljárásban a Döntőbizottság vizsgálta azt is, hogy a felhívás milyen tartalmú, illetve mértékű változása tekinthető lényegesnek, amely már nem teszi lehetővé
a
szóban
forgó
eljárástípus
alkalmazását.
Ezzel
összefüggésben
a
Döntőbizottság kifejtette, hogy a bírálati szempontrendszer megváltoztatása, módosítása lényeges változtatásnak minősül. A Döntőbizottság határozatában kifejtette: „A bírálati szempont az ajánlattevők számára kiemelt jelentőségű. A korábbi összetett bírálati szempontrendszer, az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása helyett a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempont alkalmazása alapvetően befolyásolja az ajánlattevők közbeszerzési eljárásban történő részvételi szándékát, a módosítás az ajánlati árra összpontosítja az ajánlattevők közötti versenyt. Mind a bírálati szempontrendszer változtatása, mind a késedelmi kötbér, illetve a jóteljesítési biztosíték mértékének a megváltoztatása, megemelése az ajánlattétel feltételrendszerének olyan lényeges módosulását eredményezi, mely a korábbi eljárásban résztvevő ajánlattevői kör számára jelentősen eltérő feltételekkel teszi lehetővé az eljárásban való részvételt, ez pedig nem egyeztethető össze az ajánlatkérő által választott eljárásfajta feltételeivel.” 14 A
fentiekhez
hasonló
következtetésre
jutott
a
Közbeszerzési
Döntőbizottság
az
alkalmassági követelmények módosítása tekintetében. A Döntőbizottság határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megváltoztatta, csaknem a felére csökkentette a pénzügyi alkalmasság megállapításához korábban előírt igazolandó teljes árbevétel nagyságát és háromnegyedére a közbeszerzés tárgyából származó árbevétel összegét. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevővel szemben támasztott alkalmassági követelmények az eljárásban való részvételnek olyan lényeges feltételei, amelynek – különösen ilyen jelentős mértékben történő – megváltoztatása alapvető befolyással van a potenciális
ajánlattevők
ajánlattételi
szándékára.
Az
alkalmassági
követelmények
meghatározása különös jelentőséggel bír, az az ajánlattevő, amelyik nem tudja teljesíteni az ajánlatkérő által előírt alkalmassági küszöböt – kedvező ajánlata ellenére – nem vehet részt a versenyben. Az alkalmassági követelményrendszer így az ajánlattételi felhívás olyan meghatározó eleme, amelynek megállapított mértékű változása mindenképpen jelentősnek minősül. A Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi közbeszerzési eljárásban előírt, a teljes, illetve a közbeszerzés tárgyából származó árbevétel mértékének 57 %, illetve 75 %-ra történő mérséklése az alkalmasság megállapításának olyan lehetőségét eredményezi, melynek a potenciális ajánlattevői kör könnyebben megfelelhet. Ezen feltételek mellett potenciális ajánlattevői kör már az eredeti eljárásban is szélesebb körű lehetett volna.15
14 15
D.31/6/2011. D.950/7/2011.
14
A
Közbeszerzési
Döntőbizottság
sok
esetben
vizsgálta
a
műszaki-technikai
sajátosságokra, művészeti szempontokra, illetőleg kizárólagos jogok védelmére alapított
hirdetmény
közzététele
nélküli
tárgyalásos
közbeszerzési
eljárások
alkalmazásának jogszerűségét. Ezen eljárások jogalapját a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja határozza meg. Eszerint Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni. A Döntőbizottság ezzel összefüggésben több határozatában is kifejtette, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására a Kbt. idézett rendelkezése alapján akkor kerülhet sor, ha csak és kizárólag egy szervezet, személy képes a szerződés teljesítésére, és ezt a kizárólagosságot a beszerzés tárgyához kapcsolódó műszakitechnikai sajátosság, művészeti szempontok vagy a kizárólagos jogok védelme teremti meg. Ezen eljárásfajta kivételes jellegét az adja, illetőleg a verseny korlátozását az indokolja, hogy a beszerzési igényt realizáló szerződést a törvény szerinti okok következtében kizárólag egy meghatározott személy vagy szervezet képes teljesíteni. Ennél fogva a szerződés teljesítésére való képességet a beszerzési igénynek tartalmat adó tárgy szerint kell összevetni a törvényi feltételekkel. A szerződés teljesítésére való képesség nem választható el a beszerzési igénytől, a beszerzés tárgyától. A
hivatkozott
törvényi
tényállásban
szereplő,
a
hirdetmény
közzététele
nélküli
tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó műszaki-technikai sajátosság kérdését a Közbeszerzési Döntőbizottság többek között építési beruházások esetében elemezte a vizsgált időszakban. A konkrét esetben az ajánlatkérő olyan speciális helyzetben kívánta megvalósítani a beszerzési
igényét,
amely
esetben
egy
részben
–
23
százalékban
–
elkészült
épületrésszel kapcsolatos munkálatokat is el kellett végeznie az ajánlattevőnek. Ez azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint önmagában nem olyan műszaki technikai sajátosság, amelynek következtében a beszerzés teljes egészét csak és kizárólag egy ajánlattevő tudja megvalósítani. A Döntőbizottság utalt arra, hogy a kivitelezésnek lehetnek olyan speciális elemei, amelyek vonatkozásában olyan műszaki technikai sajátosság állhat fenn, amelyre tekintettel a kivitelezést egy meghatározott személy képes teljesíteni, azonban tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a beszerzési igényét nem bontotta részekre, a teljes beszerzés, azaz a szerkezetkész állapot vonatkozásában fenn kell állnia ezen műszaki-technikai sajátosságnak. Az érintett épületek kivitelezése a
15
kiviteli terveknek megfelelően történt, a módosított építési engedély és az az alapján elkészített kiviteli tervdokumentáció alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy csak és kizárólag az ajánlattételre felhívott szervezet lenne képes a
szerkezetkész
állapot
elérésére.
A
Döntőbizottság
álláspontja
szerint
egyes
munkanemek – így pl. a vízzáró réteggel kapcsolatos munkák – speciális egyedi technológia alkalmazása esetén adott esetben vezethetnek olyan műszaki-technikai sajátosság fennállásának a megállapításához, amelynek következtében kizárólag egy meghatározott szervezet képes az alap megerősítéssel, a vízzáró réteggel kapcsolatos munkálatokat
elvégezni,
ugyanakkor
ez
nem
alapozza
meg
a
teljes
beszerzés
vonatkozásában a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogalapot. Ugyanezen ügyben ajánlatkérő a kizárólagos jogok védelme körében a jótállási, szavatossági jogok fennmaradásával kapcsolatos érdekére, a szavatossági, jótállási kötelezettségei teljesítésére, valamint arra hivatkozott, hogy az ajánlattételre felhívott ajánlatevőnek kizárólagos joga, hogy a hibás teljesítéssel kapcsolatos szavatossági igényeket teljesítse. A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy a kizárólagos jogok védelme a beszerzés tárgyára nézve nem áll fenn. A kizárólagos jogok védelmére a Döntőbizottság álláspontja szerint csak abban az esetben hivatkozhat megalapozottan az ajánlatkérő, ha a megfogalmazott beszerzési igény csak fennálló kizárólagos jog megsértésével valósítható meg. Önmagában a kizárólagos joggal rendelkezés nem elégséges feltétele a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának. Szükséges feltétel az is, hogy a beszerzést kizárólag egyetlen személy vagy szervezet tudja megvalósítani, előállítani vagy szállítani. Jótállási, illetve szavatossági igény érvényesítésének fennmaradására vonatkozó érdek, valamint az, hogy adott esetben ajánlatkérővel szemben egy harmadik személy jótállási és szavatossági igényt nyújthat be, nem minősül kizárólagos jognak, így nem alapozhatja meg a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazását. A Döntőbizottság álláspontja szerint a hibás teljesítéssel kapcsolatos vállalkozói kötelezettségek teljesítése ugyancsak nem alapozhatja meg a kizárólagos jog védelmének a szükségességét.16 A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában több esetben merült fel a kizárólagos jogok
fennállására
alapított
hirdetmény
közzététele
nélküli
tárgyalásos
eljárás
alkalmazása tervezési szerződések esetében. Ezeknél a Döntőbizottság a kizárólagos jogot magalapozó szerződés rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) előírásaira is tekintettel vizsgálta.
16
D.446/15/2011.
16
Konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy a tervezési szerződés szerinti, a szabad rendelkezés jogára vonatkozó megrendelői jogosítvány alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szerző a vagyoni jogait akként ruházta át, hogy kizárólagos az ajánlatkérő felhasználási joga a tervezési szerződésre vonatkozóan. A megrendelő ajánlatkérő részére történő szabad rendelkezési jog biztosításával a tervező vagyoni jogai korlátozásra kerültek. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását, hogy a tervezői szerződésnek kifejezetten rögzítenie kellett volna az áttervezésre, átdolgozásra vonatkozó jogosultságot.
17
A fentihez hasonló esetben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a tervezési szerződésben nem kötötte ki a rendelkezési jogát. Így a megrendelő a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti, ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó
szabadon
rendelkezik,
mely
az
Szjtv.
17.
§-ában
meghatározott
részjogosítványok teljes körére, a mű felhasználási jogának egészére vonatkozik. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint nem zárható ki annak lehetősége, hogy a szerzőt illető vagyoni jogok tekintetében a szerző rendelkezési jogával élt, és a mű felhasználási jogának gyakorlását a szerződés megkötését követően átengedte harmadik személy részére. A konkrét ügyben ezért a Döntőbizottság elnöke hiánypótlásra hívta fel ajánlatkérőt, hogy csatolja az ajánlattételre felhívott szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzés tárgyát képező tervek vonatkozásában az ajánlatkérő vagy
harmadik
személy
részére
nem
biztosított
jogot
az
engedélyezési
tervek
átdolgozására vagy továbbtervezésére, és amely hiánypótlási felhívásnak ajánlatkérő nem tett eleget. Ajánlatkérő a jogalap feltételeinek fennállását nem igazolta.18 Amint azt a Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is kifejtette a kizárólagos jogok védelmére csak abban az esetben hivatkozhat megalapozottan az ajánlatkérő, ha a megfogalmazott
beszerzési
igény csak a
fennálló kizárólagos jog
megsértésével
valósítható meg. Önmagában a kizárólagos joggal rendelkezés nem elégséges feltétele a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának. A Döntőbizottság szoftverek beszerzése tárgyában folytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás kapcsán indított jogorvoslati eljárásban született határozatában azt is megállapította, hogy az eljárás jogszerű lefolytatásához szükséges feltétel az is, hogy a teljes
beszerzési
igényt
jelentő
áruszállítást,
rendszerüzemeltetést,
illetve
rendszertámogatást magában foglaló szolgáltatást kizárólag egyetlen személy, vagy szervezet tudja teljesíteni. A konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapítása szerint az 17 18
D.170/11/2011. D.602/9/2011.
17
ajánlatkérő egyetlen olyan szerződést sem mutatott be, amelyben az egyedi fejlesztésű szoftverek teljes körű felhasználását az ajánlatkérővel szemben korlátozták volna, amely a kizárólagosságot igazolta volna. Ettől függetlenül ezen, az üzemeltetés során kifejlesztett segédszoftverek javítási, átdolgozási feladataira önmagában még nem alapítható a teljes beszerzés tárgya és műszaki vonatkozásában a verseny kizárása. Műszaki-technikai sajátosság körében a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő azon indoklását, mely szerint a hardverek javítását, az alkatrészek cseréjét kizárólag az egyes segédszoftvereket fejlesztő ajánlattevő képes elvégezni. A Döntőbizottság nem fogadta
el
azon
ajánlatkérői
indokolást
sem,
mely
szerint
nem
teljes
körűen
dokumentáltak a rendszer paraméterei, amelynek következtében csak az ajánlattételre felhívott szervezet rendelkezik a teljesítéshez szükséges valamennyi műszaki, szakmai információval. A telepítése,
becsatolt
beüzemelése,
szerződésszerű
teljesítés
szerződések
alapján
támogatása, feltétele
volt
egyedi a
teljes
megállapítható, fejlesztések körű
hogy a
rendszer
mindegyikénél
dokumentálás,
a
a
rendszer
paramétereinek, műszaki jellemzőinek rögzítése, a felhasználói dokumentáció, vizsgálati, mérési jegyzőkönyvek, változások követéséről készített dokumentumok ajánlatkérő részére történő átadása. Figyelembe kell venni továbbá azt, hogy a Kbt. 1. § (4) bekezdés első fordulata alapján az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az ajánlatkérő nyilatkozatai, valamint a becsatolt okiratok, és a részletes műszaki leírás alapján az sem zárható ki, hogy egy hirdetmény közzétételével indult közbeszerzési eljárásban nincs másik olyan lehetséges ajánlattevő az Európai Unió területén, amely képes lenne az ajánlattételre és a szerződés teljesítésére.19 A Döntőbizottság más határozatában is rámutatott arra, hogy a szóban forgó hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának törvényi tényállási eleme az is, hogy a szerződés teljesítésére kizárólag egyetlen személy, szervezet képes. A Döntőbizottság a konkrét ügyben a becsatolt 2009. évi szolgáltatási szerződés és konzorciumi megállapodás alapján megállapította, hogy az ún. informatikai közháló hálózatfelügyeleti és monitoring rendszerének működtetését négytagú konzorcium végezte az elmúlt években. A konzorcium ebben a személyi összetételben vállalta a teljesítést, a feladatok teljesítését egymás között megosztották, ennek megfelelően volt elhatárolt a felelősség és a pénzügyi elszámolás is. A jelen beszerzés tárgyához kapcsolódó műszaki tartalom ugyanakkor magában foglalja azon feladatokat is, amelyeket a korábbi szerződés szerint nem a felhívott ajánlattevő végzett el, így pl. biztonságfelügyelet, a hálózatbiztonsági központ feladatai. Erre tekintettel nem megalapozott azon indokolás, mely szerint a teljes
19
D.212/12/2011
18
beszerzést kizárólag egyetlen szervezet képes teljesíteni. Az ajánlatkérő nyilatkozata, valamint az ajánlattevő és az alvállalkozó megállapodása alapján megállapítható volt továbbá, hogy a beszerzés tárgyaként meghatározott feladatok közül egyes feladatokat nem az ajánlattételre felhívott, hanem az alvállalkozója fogja elvégezni. Amellett, hogy az ilyen típusú ajánlattétel feltételei nem
álltak fenn, megállapítható, hogy az
ajánlattételre felhívott szervezet nem képes a beszerzés egészének teljesítésre. 20 A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt ugyancsak sok esetben került napirendre a rendkívüli sürgősségi helyzetre alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások alkalmazása jogszerűségének vizsgálata. Az ajánlatkérő a Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A Döntőbizottság ezzel összefüggésben több határozatában is kifejtette: a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása arra szolgál, hogy egy váratlanul, hirtelen, előre nem látható okból előálló rendkívüli helyzetet az ajánlatkérő gyorsan meg tudjon oldani. A rendkívüli sürgősség a Kbt.-ben előírt feltételekre is tekintettel magában foglalja azt, hogy ajánlatkérőnek az előállt rendkívüli körülmény megoldása, elhárítása érdekében gyorsan, szinte azonnal szükséges egy adott beszerzés teljesítése, ezért nincs lehetősége egy hosszabb, a Kbt.-ben rögzített minimum eljárási határidők betartásával való közbeszerzési eljárás lefolytatására. A Kbt. ezért ezen rendkívüli sürgősség esetében kivételesen felmentést ad a Kbt. által rögzített minimum eljárási határidők alkalmazása alól, továbbá a szerződéskötési moratórium alól is kivételt enged. A Döntőbizottság határozataiban utalt arra is, hogy a rendkívüli sürgősségnek a beszerzés tárgya tekintetében kell fennállnia, és feltétlenül szükségesnek kell annak lenni, hogy a beszerzés rövid időn belül valósuljon meg. A rendkívüli sürgősségnek és a többi törvényi feltételnek továbbá az eljárással megvalósítandó beszerzés teljes egészére ki kell terjednie. A Döntőbizottság álláspontja szerint a rendkívüli sürgősségre alapított eljárásfajta tekintetében szükséges annak kiemelése is, hogy a jogalkotó nem a sürgős,
20
D.936/9/2011.
19
hanem a rendkívül sürgős, azaz kivételes helyzet fennállása és további törvényi feltételek teljesülése esetén teszi lehetővé a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását. A törvényi előfeltételek bármelyikének hiányában ezen eljárásfajta nem alkalmazható jogszerűen. Fentiekkel összefüggésben a Döntőbizottság konkrét ügyben hozott határozatában kiemelte, hogy önmagában az a körülmény, hogy az előzményi nyílt eljárásban – annak eredménytelenné nyilvánítása miatt – szerződéskötésre nem került sor, nem tekinthető a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megalapozó oknak.21 Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megkezdésekor számolnia kell azzal, hogy az eljárása vagy annak egyes részei tekintetében nem kerül sor szerződéskötésre. Amennyiben ezt a lehetőséget ajánlatkérő nem veszi figyelembe, az ajánlatkérő mulasztásának minősül. Ajánlatkérő mulasztása pedig kizárja a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságát. Az állandósult joggyakorlat szerint önmagában – a támogatási szerződés módosításának lehetőségére tekintettel – nem alapozza meg az eljárásfajta jogszerűségét az sem, ha a támogatásban elszámolási,
részesült teljesítési
ajánlatkérő határidőhöz
a
támogatási
közeli
szerződésben
időpontra
tekintettel
szereplő indít
projekt
rendkívüli
sürgősségre hivatkozással hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást annak érdekében, hogy a támogatási összeget jogszerűen felhasználja, ne veszítse el esetlegesen a számára megítélt támogatási összeget.22 A Döntőbizottság határozataiban utalt arra is, hogy rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfajta alkalmazása nem jogszerű, ha a beszerzési igény már korábban jelentkezett, az hosszabb ideje fennáll. A döntőbizottsági és a bírósági gyakorlat alapján nem elégséges feltétele továbbá a rendkívüli sürgősségre alapított
tárgyalásos
eljárásnak
az
sem,
ha
valamilyen
(például
jogszabályon,
közigazgatási határozaton alapuló, illetve megállapodásban rögzített) határidő, illetve esemény közeledte készteti intézkedésre ajánlatkérőt, tekintettel arra, hogy ilyen esetben az előre nem láthatóság követelménye nem áll fenn. A fentiekben kifejtetteknek megfelelően a Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő hivatkozását a rendkívüli sürgősségi helyzet fennállására, amikor ajánlatkérő a számára új feladatokat előíró kormányrendeletek hatályba lépésére hivatkozott. A konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy a rendeletek megjelenési ideje és a tárgyi 21 22
D.60/7/2011., D.592/12/2011. D.954/8/2011.
20
közbeszerzési eljárás megindítása között 195 nap telt el. Ajánlatkérő a rá vonatkozó rendeletek alapján tisztában volt azzal, hogy azok meghatározott időponttól lépnek hatályba, így ajánlatkérő jogszabályváltozásra hivatkozással az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősségre joggal nem hivatkozhat. A Döntőbizottság álláspontja szerint továbbá a Kbt. kizárja ezen eljárásfajta alkalmazását, amennyiben ajánlatkérőt mulasztás terheli. Nem eredhet ajánlatkérő mulasztására visszavezethető okból a rendkívüli sürgősség, ajánlatkérő saját mulasztására nem alapíthatja ezen eljárásfajta alkalmazását.
A
Döntőbizottság
szerint
a
mulasztás
két
vonatkozásban
is
megnyilvánulhat. Egyrészt ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése, megindítása során nem megfelelően járt el és ezért kényszerül ezen eljárásfajta alkalmazására, másrészt a rendkívüli helyzetet követően késedelmesen intézkedik. A Döntőbizottság és a bírósági gyakorlat egyértelmű a tekintetben is, hogy egy ajánlatkérő az érdekkörében felmerülő,
jelen
esetben
a
saját
szervezetén
belüli
késedelemre
joggal
nem
23
hivatkozhat.
A Döntőbizottság ugyancsak az ajánlatkérő mulasztásának értékelte és nem fogadta el a rendkívüli sürgősség indokául, amikor ajánlatkérő adott pályázat keretében kívánt megvalósítani az eredeti konstrukcióhoz képest további fejlesztéseket. A Döntőbizottság a
konkrét
ügyben
kötelezettségeit
megállapította,
teljesítette,
a
hogy
az
támogatási
ajánlatkérő
szerződésben
a
pályázatban
nevesített
foglalt
elektronikus
szolgáltatások, informatikai termékek kifejlesztése és üzembe helyezése megtörtént, ajánlatkérő a teljesítést igazoltnak értékelte, és a szolgáltatások működnek, külső felhasználók számára igénybe vehetőek. A felhívásban és a dokumentációban rögzített beszerzési tárgy és műszaki leírás új alkalmazásfejlesztésre, dokumentumok készítésére és az iktatórendszer átalakítására vonatkoznak, a meghatározott feladatok egyike sem irányul fizikai vagy logikai csatlakoztathatóságra. A Döntőbizottság álláspontja az volt, hogy a beszerzési igény az ajánlatkérő részéről már a pályázati anyag elkészítésének időpontjában is ismert volt, a támogatási szerződés aláírásának időpontjától kezdődően pedig az ajánlatkérő döntése volt az, hogy a teljes műszaki tartalomra vonatkozó beszerzési igényét milyen ütemezésben valósítja meg, a fejlesztési kapacitást miként használja fel. Mindez sem a beszerzés azonnali szükségességét, rendkívüli sürgősségét nem támasztja alá, sem azt, hogy az ajánlatkérőt a sürgősség előálltában nem terheli mulasztás.
A
Döntőbizottság
bekövetkezésének
elkerülése
kiemelte, érdekében
jelentkezhet az ajánlatkérő mulasztása.
23 24
hogy mindent
az
ajánlatkérőnek
meg
kell
tennie,
a
sürgősség
abban
nem
24
D.784/11/2011. D.339/11/2011.
21
A határozatokból megismerhető döntőbizottsági gyakorlat szerint ugyancsak nem alkalmazható
a
rendkívüli
sürgősségre
alapított
hirdetmény
közzététele
nélküli
tárgyalásos eljárás, ha a beszerzés körülményei az ajánlatkérő előtt már eleve ismertek voltak. A konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő előtt ismertek a rá vonatkozó jogszabályi előírások, maga hivatkozott arra, hogy a hivatalos téli
útüzemeltetési
szezon
megkezdéséig
be kell
szereznie a
téli
útüzemeltetés
folyamatos biztosításához szükséges mennyiségben útszóró sót. Ismert volt ajánlatkérő előtt az is, hogy az útszóró só leszállítását, depózását végző vállalkozók kiválasztására közbeszerzési eljárás(oka)t kell lefolytatnia. Az a körülmény, hogy az előzményi nyílt eljárásban eredménytelenség miatt szerződéskötésre nem került sor, a Döntőbizottság megítélése szerint nem tekinthető előre nem látható okból előállt körülménynek. Ajánlatkérőnek számolnia kellett a Kbt.-ban szabályozott eredménytelenségi okok bekövetkezésével, továbbá azzal, hogy esetlegesen az eljárását jogorvoslati kérelemmel támadják, vagy a szerződéskötésre más okból nem kerül sor. 25 A fentihez hasonló döntésre jutott a Döntőbizottság abban az ügyben, amelyben ajánlatkérő a már hosszú évek óta fennálló közétkeztetési szerződései tekintetében írt ki közbeszerzési
eljárást,
az
azonban
eredménytelenül
zárult.
A
Döntőbizottság
megállapította, hogy az ajánlatkérő már az eredeti eljárás megkezdésekor tudatában volt annak, hogy a korábbi szerződései felmondása esetében hány nap áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a korábbi bérlő és egyben szolgáltató az étkeztetési szolgáltatás ellátására szolgáló helyiségeket (pl. konyha, étkezde, stb.) elhagyja. Ajánlatkérő saját maga is utalt arra, hogy számolnia kellett a korábbi bérlő nem együttműködő magatartásával és azzal, hogy a konyhák megtekintése akadályoztatva lesz. Ajánlatkérő azzal is tisztában volt, hogy az új szolgáltatókkal a tanévkezdésre tekintettel kell majd szerződést kötnie. Ehhez képest az ajánlatkérő a korábbi bérlővel a szerződést csak az eredeti eljárást megindító hirdetmény feladása után mondta fel. A Döntőbizottság megállapította,
hogy
az
ajánlatkérő
úgy
jelentette
meg
hirdetményét
a
tárgyi
közbeszerzési eljárás lefolytatására, hogy a korábbi bérlővel és szolgáltatóval még szerződéses
jogviszonyban
állt,
azt
nem
mondta
fel.
A
fenti
körülmények
a
Döntőbizottság álláspontja szerint arra utalnak, hogy a Kbt.-ben szabályozott azon szigorú feltétel, hogy ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősségnek
kell
fennállnia,
és
az
ezt
indokoló
körülmények
nem
eredhetnek
ajánlatkérő mulasztásából nem állnak fenn. A rendkívüli sürgősség és előre nem látható ok meglétének hiányát erősíti az is, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás nyertesei nem a korábbi konyhákból, hanem saját konyháikból szolgáltatnak. A
25
D.592/12/2011.
22
Döntőbizottság több határozatában rámutatott arra, hogy önmagában az a körülmény, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelen, nem ad okot arra, hogy ajánlatkérő azt úgy tekintse, mint amely nem az ő mulasztásából ered. A helyszíni bejárás kétszeri meghiúsulása, az eljárás elhúzódása, majd az eljárás eredménytelensége mind olyan körülmény, mely ajánlatkérő érdekkörében merült fel, ezért sem állapítható meg, hogy rajta kívülálló, előre nem látható okok miatt következett be a rendkívüli sürgősségi helyzet. Mindezek alapján a Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a rendkívül sürgős helyzet előállása nem volt előre nem látható, az ajánlatkérőt mulasztás terheli. Ajánlatkérő késlekedése nem alapozza meg az egyszerű eljárásra előírt határidők be nem tarthatóságát.26 A Döntőbizottság végül ajánlatkérő mulasztásaként értékelte, hogy ajánlatkérő a megelőző közbeszerzési eljárás előkésztése során tudomása ellenére nem választott olyan közbeszerzési eljárásfajtát, mely alapján a szerződést kötő másik fél, azaz az nyertes ajánlattevő hamarabb kiválasztásra kerülhet. A konkrét ügyben ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása megindításakor már tisztában volt azzal, hogy a kivitelezést 2012. március elején, legkésőbb 2012. március 20-áig be kell fejeznie. Ennek ellenére keretmegállapodásos eljárást folytatott le, ahol a szerződéskötésre legkorábban 2011. szeptember 29-én kerülhetett volna sor, továbbá nem vette figyelembe azt sem, hogy ha a keretmegállapodásos eljárás eredménytelenül zárul, a téli időjárásra tekintettel nem áll rendelkezésre elegendő idő a kivitelezésre 2012. március 20-áig.27 A rendkívüli sürgősségi helyzethez hasonlóan gyakran került sor a közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívás megsemmisítésére ún. kiegészítő építési beruházás megrendelése esetében. A Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes 26 27
D.594/9/2011. D.704/13/2011.
23
ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét. A Kbt. idézett rendelkezésével összefüggésben a Döntőbizottság több határozatában is kiemelte, hogy a kivételes jogalap alkalmazhatósága vonatkozásában egyrészt nincs lehetőség a törvényi feltételekhez közvetlenül nem kapcsolódó körülmények, így célszerűségi, gazdasági, munkaszervezési indokok figyelembe vételére, másrészt az előre nem látható körülményeknek az ajánlatkérő szándékától függetlenül kell bekövetkezniük és magával az építési beruházás teljesítésével kell közvetlenül összefüggésben állniuk. Nem valósítható meg ebből következően kiegészítő építési beruházás keretében azon beszerzési igények megvalósítása, amelyek közvetve, vagy közvetlenül, bármely okból kifolyólag az ajánlatkérői igény megváltozásából fakadnak. A fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is kimondta, hogy nem állnak fenn a jogalap jogszerű alkalmazásának feltételei abban az esetben, ha az ajánlatkérőnek az alapberuházáshoz képest új beszerzési igénye merül fel. 28 Ugyancsak kimondta a Döntőbizottság a szóban forgó hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogszabályba ütköző mivoltát, amikor az ajánlatkérő már megvalósult beruházás esetében kívánta azt lefolytatni. A Döntőbizottság a konkrét ügyben
ajánlatkérő
és
ajánlattevő
nyilatkozatai
alapján
megállapította,
hogy
az
ajánlatkérő által a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás tárgyává tett munkák teljes egészében, a közbeszerzési eljárást megelőzően megvalósultak. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen munkák tekintetében ajánlatkérő eljárása attól függetlenül jogsértő, hogy a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja szerinti feltételek egyébként a beszerzési igény jelentkezésekor a beszerzés tárgya tekintetében fennálltak-e, mivel a beszerzés tárgyát képező munkák megvalósítására a közbeszerzési eljárás lefolytatását megelőzően
nem
kerülhet
sor.
Az
eredményes
közbeszerzési
eljárás
pedig
a
szerződéskötéssel zárul, a szerződés megkötése előtt a nyertesnek hirdetett ajánlattevő még saját felelősségére sem kezdheti meg, nem végezheti el a beszerzés tárgyát képező munkákat. Az ajánlatkérő által választott eljárásfajta nem alkalmazható a már elkészült munkálatok utólagos szerződésbe foglalására. A Döntőbizottság álláspontja szerint ilyen esetekben nem teljesül a választott eljárásfajta szerinti jogcím azon követelménye, hogy a pótmunka, a kiegészítő beruházás a szerződés teljesítéséhez szükséges. 29 A Közbeszerzési Döntőbizottság a kiegészítő építési beruházásra irányuló hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának vizsgálata körében több 28 29
D.821/16/2011. D.933/12/2011., D.980/10/2011.
24
határozatában is kifejtette, hogy az eljárás jogszerű alkalmazásának jogalapja csak abban
az
esetben
feltételrendszer
áll
fenn,
maradéktalan
ha
kétséget
teljesülése
a
kizáróan konkrét
megállapítható beszerzés
a
törvényi
tárgyának
egésze
vonatkozásában. Abban az esetben, ha ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a részekre történő ajánlattételt a kiegészítő építési munkák vonatkozásában nem tette lehetővé, úgy az
ajánlattételi
felhívásban
megjelölt kiegészítő építési
munkák mindegyike
tekintetében fenn kell állnia a Kbt. hivatkozott rendelkezésében meghatározott feltételek összességének.
Amennyiben
az
előírt
konjunktív
feltételek
valamelyike
hiányzik
bármelyik kiegészítő építési munka esetében, akkor ajánlatkérő jogsértően alkalmazta a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást. A döntőbizottsági gyakorlat szerint ezért az egyes ajánlatkérő által megjelölt kiegészítő munkák egyesével vizsgálandók abból a szempontból, hogy azok mindegyike vonatkozásában fennáll-e az összes kötelező törvényi feltétel. A fentiekhez kapcsolódó konkrét ügyben a Döntőbizottság nem az építési beruházás teljesítéséből eredő, a kivitelezéssel közvetlenül össze nem függő körülményként értékelte az ajánlatkérő által hivatkozott polcrendszer ajándékozási aktust, amelynek következménye
ajánlatkérő
födémre
vonatkozó
eredeti
beszerzési
igényének
megváltozása volt. Ennélfogva az ebből következő kiegészítő munkák körében nem állnak fenn az alapszerződés teljesítésének szükségességére, valamint az előre nem láthatóságra
vonatkozó
törvényi
feltételek,
így
a
jogalap
alkalmazása
jogsértő.
Ugyanezen ügyben nem ítélte megalapozottnak a Döntőbizottság az ún. panelműtő megerősítési
munkálatai
esetében
sem
a
választott
jogalap
alkalmazását.
A
rendelkezésre bocsátott tervek és ajánlatkérő nyilatkozatai alapján az a következtetés volt levonható, hogy a panelműtő épület alap megerősítési munkáinak szükségességével gondos műszaki tervezés mellett ajánlatkérőnek a beruházás megindítását megelőzően számolnia kellett volna. A tervek és ajánlatkérő nyilatkozatai alapján megállapítható volt, hogy az új épületben lévő műtőblokk rendeltetésszerű működésének – az ideiglenesen megmaradó
panelműtő
épület
közvetlen
közelében
lévő
–
süllyesztett
kivitelű
mentőbejáró előfeltétele. Az alap megerősítési munkálatok az új épület mentőbejáró rámpájának közelsége és az elbontandó panelműtő épület alapozási síkjánál mélyebb fekvése miatt váltak szükségessé. A megerősítési munkák ezen műszaki ténybeli alapja a kivitelezés megkezdésekor – az eredeti építési beruházás megindítását megelőzően – a tervek alapján megismerhető volt, ennélfogva a kiegészítő munkálatok szükségessége kellő ajánlatkérői gondosság mellett előre látható lett volna. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon hivatkozását, miszerint – a betegellátás biztosításának logisztikájával összefüggésben – utólag döntött a panelműtő ideiglenes megtartásáról. Ez
25
a körülmény ajánlatkérő munkaszervezésének, működésének kérdéskörébe tartozik, ilyen módon nem minősül a konkrét beruházás megvalósításával, a kivitelezéssel közvetlen összefüggésben állónak. Ennélfogva a jogalap választás jogszerűségének igazolásaként nem vehető figyelembe.30 A fentiekben részletezetteken kívül érdemes megemlíteni, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálta a Kbt. 225. § (3) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételeit is. A Kbt. hivatkozott – különös közbeszerzési eljárások esetében irányadó – rendelkezése értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetében, ha a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna. A Döntőbizottság határozatában
kifejtette,
hogy
ezen
eljárásfajta
alkalmazásával
megindított
közbeszerzésnek nem képezheti részét olyan beszerzési tárgy, amellyel kapcsolatban az esetleges kedvező feltételekkel és áron való megvásárlás lehetősége nem került dokumentálható módon ajánlatkérővel közlésre. A Döntőbizottság kifejtette továbbá, hogy „A jogszabály nem határozza meg a lényegesen alacsonyabb árkategória határát, de mindenképpen a piaci árakhoz viszonyítja, ahol számításba jönnek a műszaki paraméterek is. A következetes joggyakorlat szerint a lényegesen alacsonyabb árnak legalább 30%-al alacsonyabb ár tekinthető.”31 Végül megemlíthető még, hogy a Döntőbizottság határozatban kifejtette: közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül össze nem függő beszerzések esetében nem alkalmazhatók a különös közbeszerzési eljárás szabályai.32 II.2.2. Részekre bontás a közbeszerzési eljárásban A közbeszerzés tárgyának részekre bontása tekintetében alkalmazandó elveket a vizsgált időszakban a Kbt. 50. § (3) bekezdése tartalmazta. Eszerint az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, ha annak lehetővé tétele várhatóan
30 31 32
D.821/16/2011. D.148/13/2011. D.47/19/2011.
26
a) nem okozza a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését és b) nem hat negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának vagy az árunak a minőségére vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. A Döntőbizottság e jogszabályi rendelkezés vizsgálata során több határozatában megállapította, hogy a Kbt. idézett rendelkezése hivatott elősegíteni a versenyt, az esélyegyenlőséget, és azt, hogy minél szélesebb ajánlattevői réteg vehessen részt a közbeszerzési eljárásokban. Abban az esetben ezért, ha az ajánlatkérő nem biztosít lehetőséget a részajánlattételre, éppen ezen jogalkotói célok érvényesülésének feltételeit nem biztosítja, mert indokolatlanul zár(hat) el az eljárásban való részvételtől, illetőleg az egyenlő esélyű ajánlattétel lehetőségétől olyan ajánlattevőket, amelyek csak az egyik részajánlati kör vonatkozásában tudnának megfelelő ajánlatot benyújtani. A vizsgált határozatok alapján megállapítható, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a részekre bontás mindegyik, fentiekben említett – konjunktív – feltétele tekintetében részletes vizsgálatot folytatott le, és amennyiben az ajánlatkérő nem alkalmazta a részekre bontást, mindegyik elem tekintetében egyesével vizsgálta azok fennállását. Ezzel összefüggésben a Döntőbizottság több határozatában kiemelte, hogy a részekre történő ajánlattétel feltételeinek fennállása, illetőleg azok hiánya nem általában, hanem csak a konkrét eljárás adott feltételrendszere, a közbeszerzés speciális jellege, műszaki körülményei alapján, egyedileg ítélhető meg. A Döntőbizottság ennek megfelelően minden esetben részletesen megvizsgálta a konkrét közbeszerzés tárgyát, hogy az – természetét tekintve – részekre osztható-e, továbbá az ajánlatkérőktől
minden
esetben
részletes
(objektív
indokokkal
és
számításokkal
alátámasztott) indokolást várt arra vonatkozóan, hogy a részekre bontás milyen indokok miatt okozná az ellenérték jelentős növekedését, és arra vonatkozóan is, hogy részajánlattétel várhatóan milyen okok miatt hatna negatívan a megvalósítás, a minőség vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének körülményeire. A jelen Tanulmány elkészítése során vizsgált határozatok körében kevés olyan határozat volt fellelhető, amely a részekre bontást érintette. Azon határozatok között pedig, amelyekben a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálta a részajánlattétellel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések alkalmazását, több olyan is volt, amelyben a Döntőbizottság nem állapította meg a Kbt. hivatkozott rendelkezésének megsértését. Ez alapján az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérők számára a részekre bontás törvényi
27
előírásának alkalmazása nem okoz problémát, a közbeszerzési eljárások egyéb résztvevői pedig jellemzően nem vitatják az ajánlatkérők ezirányú döntéseit. Építési beruházások esetében a részekre bontás, illetve a részajánlattételi lehetőség kérdése jellemzően a különböző fizikai helyszíneken megvalósuló építési beruházások esetében merült fel a vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában. Így a Döntőbizottság többek között vizsgálta, hogy a csatornahálózat és a hozzá kapcsolódó szennyvíztisztító telep kivitelezése esetében alkalmazandók-e a részekre bontás szabályai. A vonatkozó jogesetben a kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérő ajánlattételi felhívásának II.1.7. pontja sérti a Kbt. 50. § (3) bekezdését, mivel ajánlatkérő nem írt elő részajánlattételi lehetőséget, holott a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep kivitelezése egymástól egyértelműen elkülöníthető, a teljes mennyiség két részre bontható, műszakilag, szakmailag, és fizikailag is egyértelműen szétválaszthatók a feladatok, azok eltérő munkavégzést is igényelnek, így a közbeszerzés tárgyánál – annak természetéből adódóan – egyértelműen biztosítható a részajánlattételi lehetőség. A Döntőbizottság a beszerzés tárgyának és mennyiségének vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő zöldmezős beruházást kíván megvalósítani, amely
egy
új
csatornahálózat
kiépítését
és
az
ehhez
szorosan
kapcsolódó
szennyvíztisztító telep kivitelezését foglalja magában. A vízügyi hatóság mind a csatornahálózat, mind a telep építésére egy vízjogi létesítési határozatot bocsátott ki, a telep próbaüzemének és működésének továbbá alapvető feltétele a hálózat megfelelő határidőben történő kiépítése. A tervezett beruházás egy szerves műszaki egységet képez, a szennyvíztisztító telep és a szennyvízcsatorna hálózat építése egymással szorosan összefügg. A szennyvíztisztító telep üzembe helyezéséhez, illetve a próbaüzem beindításához szükséges a csatornán érkező szennyvíz. Amennyiben szétbontásra kerül a beruházás és az egyik fővállalkozó miatt nem helyezhető üzembe a szennyvíztelep, illetve a csatornahálózat, a próbaüzem lefolytatása és a beruházás üzembe helyezése, az üzemeltetési engedélyezési eljárás nem indítható el, mely szerződési és jótállási problémákat eredményez, továbbá veszélyeztetné a pontos és határidőre történő megvalósítást. A fentiek alapján a Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a
beszerzés
műszaki
specifikumai
alapján
a
szoros
összefüggés
fennáll,
a
szennyvízhálózat kiépítése és a szennyvíztisztító telep megépítése vonatkozásában a részekre bontás negatívan hatna mind az építési beruházás megvalósítására, mind pedig a szerződés teljesítésére, így jogsértést nem állapított meg.33
33
D.93/23/2011.
28
A Döntőbizottság az építési beruházással érintett épületek elhelyezkedését más ügyben is vizsgálta. A konkrét ügyben a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelen esetben speciális jelentőséggel bír az épületek ajánlatkérő zárt telephelyén belüli egymáshoz földrajzilag is közeli elhelyezkedése és ezen épületegyüttes speciális funkcionális kapcsoltsága. A Döntőbizottság álláspontja szerint az épületek fizikailag ténylegesen elkülönültek ugyan, azonban az épületekben végzett speciális atomkutatási tevékenység, az intézmény ennek alárendelten történő működtetésének biztosítása folytán
funkcionálisan
oly
mértékben
összekapcsoltak,
amely
az
intézményi
tevékenységek kivitelezési tevékenységekkel való összehangolásához fűzött ajánlatkérői érdeket kiemelt pozícióba helyezi a részekre bontás kérdésének megítélésében. 34 A Döntőbizottság megállapította azonban a közbeszerzés tárgyának részekre bontására vonatkozó kötelezettség fennállását, amikor az egyes épületek között a fentiekben írtakhoz hasonló szoros összefüggés nem volt fellelhető. Így abban az esetben, amikor a beszerzés teljes mennyiségének meghatározását az ajánlatkérő egyrészt egy iskola, másrészt egy óvoda épületének felújítása szerint tagolta, ahol a felhívás adatai alapján megállapítható volt, hogy a két épület földrajzi elkülönültsége révén a munkálatok helyszíne sem azonos, a Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerzési részek fizikailag külön választhatók. Ennélfogva az egyes részek külön vállalkozási szerződések alapján történő teljesítése nem kizárt, így a részajánlattétel lehetőségét a beszerzés tárgya lehetővé teszi. Ajánlatkérő a konkrét ügyben arra is hivatkozott, hogy a részekre történő ajánlattétel biztosítása a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését okozná. A Döntőbizottság kifejtette azonban, hogy Kbt. 50. § (3) bekezdés a) pontja értelmében ajánlatkérő abban az esetben köteles lehetővé tenni a részajánlattételt, ha az várhatóan nem eredményezi a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését. A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy a törvény ezen feltétele a beszerzés ellenértéke minősített, jelentős növekedésének valószínűsítését követeli meg, az ajánlatkérőnek így azt kell valószínűsítenie, hogy az ellenérték jelentős növekedéséhez vezet a részajánlattétel lehetővé tétele. A beszerzés részekre bontása jogszerűen akkor zárható ki továbbá, ha az várhatóan negatívan hatna a beszerezni kívánt építési beruházás megvalósítására, vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. A beruházás speciális jellege, a kivitelezés körülményei, és az egyéb teljesítési feltételek vizsgálhatóak abból a szempontból, hogy az egy szerződés keretében történő megvalósítás esetén elérhetőhöz képest a beszerzés részekre bontása kedvezőtlenebb körülményeket teremt-e, vagy sem. Ajánlatkérő e körben a projekt irányítási, szervezési kérdéseire, valamint a két vállalkozó esetén
34
a
késedelmes
teljesítésből
eredő
magasabb
kockázatokra
hivatkozott.
A
D.115/20/2011.
29
Döntőbizottság nem fogadta el azon ajánlatkérői érvelést, mely szerint a teljesítési határidő tarthatósága – az ehhez fűződő európai uniós forrás elvesztésének kockázata miatt is – jelen esetben rendkívüli kockázattal bír. A konkrét esetben a beruházások eltérő helyszíneire tekintettel a két építési munka más vállalkozók által történő párhuzamos végzése biztosítható. A beruházás eltérő helyszínen történő kivitelezése továbbá nem feltételez a teljesítés minőségére is kiható koordinációs kockázatokat. A két épület kivitelezési munkálatai nem függnek egymástól, ennélfogva sem a befejezési határidő,
sem
a
minőségi
kivitelezés,
mint
két
lényeges
szerződéses
feltétel
teljesítésének biztosítása nem kapcsolható össze, nem áll ok-okozati összefüggésben azzal, hogy egy, vagy két vállalkozás végzi-e a tevékenységet.35 A szolgáltatás megrendelések körében a Közbeszerzési Döntőbizottság azon határozata érdemes kiemelésre, amelyben különböző kommunikációs ügynökségi feladatok és tevékenységek esetében vizsgálta a részekre bontás kötelezettségét. A vizsgált ügyben az ajánlatkérő a részajánlatok kizárását arra alapította, hogy a kommunikációs ügynökségi elemeket – a társadalmi célú reklámkommunikációs kampányt, a belső kommunikációs akciót, és a társadalmi edukációs célú eseményt – egységes koncepció, egységes szakmai és megvalósítási metódus, egységes minőség alapján kívánja beszerezni, azonos szolgáltatótól. Ajánlatkérő szerint az egyes elemek egymáshoz szorosan
kapcsolódnak.
egységességre
vonatkozó
A
Döntőbizottság
igény
mellett
az
megítélése
szerint
ajánlatkérőnek
a
azonban
verseny
ezen
biztosítása
érdekében szükséges lett volna megvizsgálnia annak a lehetőségét is, hogy az ajánlattevők
rendezvényenként,
illetőleg
az
ajánlatkérő
által
igényelt
egyes
tevékenységenként tudnak-e ajánlatot tenni. Az ajánlatkérő közbeszerzésének tárgyát ugyanis – a felhívás és dokumentáció adatai, valamint a műszaki leírás alapján – összetett szolgáltatás képezi, az adott szolgáltatónak különböző rendezvények (pl. Múzeumok éjszakája, Kulturális Örökség Napok, Érmekibocsátás) szervezési feladatait, illetőleg reklámügynökségi feladatokat is el kell látnia. A Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatkérőnek a beszerezni kívánt rendezvények, illetőleg tevékenységek vonatkozásában szükséges megvizsgálnia, hogy a közbeszerzés tárgyának jellege lehetővé
teszi-e
tevékenység
a
részajánlatokat.
vonatkozásában
Amennyiben
fenntartható
az
az
adott
egységesség,
rendezvény, az
illetőleg
ajánlatkérő
a
részajánlatok lehetőségét biztosítani köteles – feltéve, hogy a részekre bontás további tényállási elemei is megvalósulnak. A Kbt. 50. § (3) bekezdés a) pontjára figyelemmel akkor zárható ki a részajánlattételi lehetőség, amennyiben a részajánlattétel várhatóan az ellenérték jelentős növekedését okozza-e, a Kbt. 50. § (3) bekezdés b) pontja alapján
35
D.641/18/2011.
30
pedig a közbeszerzés részekre bontása akkor zárható ki jogszerűen, ha az várhatóan negatívan hatna a beszerezni kívánt szolgáltatás megvalósítására, vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérőnek közbeszerzés
mindenekelőtt
meg
rendezvényenként,
kell
vizsgálnia
illetőleg
az
annak
a
ajánlatkérő
lehetőségét, hogy a által
igényelt
egyes
tevékenységenként részekre osztható-e. Mindezek hiányában nem mondható ki, hogy a részekre történő ajánlattétel lehetősége negatívan hatna a szolgáltatás minőségére vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. § (3) bekezdését.36 A Közbeszerzési Döntőbizottság a részekre bontás alkalmazását az árubeszerzések körében jellemzően informatikai eszközök, illetve gépjárművek beszerzése esetében elemezte a vizsgált időszakban. A konkrét ügyben a beszerzés teljes mennyiségének meghatározását az ajánlatkérő tagoltan határozta meg. Az 1-106. terjedő tételeket „Különféle orvosi gép-műszerek és orvosi informatikai csomag szállítása, telepítése, beüzemelése, kezelésének betanítása, 3 napos próbaüzeme, a jótállás időszakában a garanciális szerviz és karbantartási feladatok ellátása” címen foglalta össze. Ebben a csoportban szerepeltek az informatikai eszközök az
orvosi
berendezések
és
egyéb
berendezések
(éjjeliszekrény,
hűtőszekrények,
mosogatógép, fényforrás, tornaeszközök stb.). Ezt követően 1-67. tételszámon, „a fentiekhez szükséges bútorok” összefoglaló elnevezés alatt különféle orvosi és általános felhasználású
bútorok
szerepeltek.
Ajánlatkérő
a
részekre
történő
ajánlattétele
lehetőségét kizárta. A Döntőbizottság álláspontja szerint azonban jelen esetben, mint eltérő termékcsoportokat magában foglaló árubeszerzés esetében a részekre történő ajánlattétel lehetősége legalább az orvosi műszerek, informatikai hardver és szoftver eszközök, továbbá az egyéb berendezési tárgyak esetében fennáll, így a részajánlattétel lehetőségét a beszerzés tárgya lehetővé teszi. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő hivatkozása, hogy a részajánlattétel a beszerzés
ellenértékének
jelentős
növekedését
okozná,
nem
megalapozott.
A
közgazdaságtan szabályai szerint a piaci árverseny annál nagyobb, minél több szereplő vesz részt benne. A részajánlattétel biztosítása esetén minden valószínűség szerint több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, mivel az ajánlatkérő által beszerezni kívánt 173 tétel legalább a fent megjelölt három csoportra felosztható, mely három csoport tekintetében különböző
36
piaci
szereplők,
különböző
szakcégek
is
önálló
ajánlatot
tehetnek.
D.183/11/2011.
31
Ajánlatkérőnek
éppen
akkor
van
esélye
a
kedvezőbb
feltételekkel
történő
szerződéskötésre, ha a szélesebb körű verseny alapján érkeznek be az ajánlatok. Ajánlatkérő arra is hivatkozott, hogy a részekre történő bontás negatívan hatott volna beszerezni kívánt áruknak a minőségére, vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. Az ajánlatkérő által beszerezni kívánt áruk egymást kiegészítve alkotnak egységes rendszert, tehát a leszállított áruk kompatibilitását, megfelelő egymással összehangolt működését biztosítani szükséges. A részekre történő ajánlattétel biztosítása negatívan hatna továbbá az szállított áruk a minőségén kívül a közbeszerzési szerződés
teljesítésének
szerződésekből
fakadó
más
körülményeire
felelősségi
például
kérdések
a
egyértelmű
jótállási
és
az
egyéb
megállapíthatóságára,
a
párhuzamosan folyó szállítások hatékony összehangolására. Garanciális kérdéskörben a károkozás,
illetve
a
garancia
több
szállító
esetén
követhetetlenné
válik,
illetve
egyértelműen nem állapítható meg a felelősségi kör. A Döntőbizottság rámutatott azonban arra, hogy a részajánlattétel lehetősége mellőzésének indokai nem lehetnek olyanok, melyek csak az ajánlatkérő számára hátrányosak (pl. több szervezéssel jár több ajánlattevővel
való
együttműködés),
hanem
a
részajánlattétel
alapján
való
szerződésteljesítésnek objektíven kell hátrányosnak lennie, mely tehát vagy a beszerzés tárgyában, vagy a szerződés feltételeiben jelenik meg. A Döntőbizottság megítélése szerint a beszerezni kívánt áruk kompatibilitása nem kizárólag annak a függvénye, hogy egy vagy több ajánlattevő szállítja azokat. Az ajánlatkérő a dokumentációban, a műszaki leírásban határozza meg a műszaki paramétereket, így az ajánlatkérő kötelezettsége és felelőssége is a beszerezni kívánt berendezések műszaki tartalmának egymással összehangoltan történő meghatározása. Amennyiben az ajánlatkérő a beszerzendő berendezések műszaki ismérveit a jelenleg alkalmazott szabványoknak megfelelően adja meg, úgy az egyes berendezések közötti összhang attól függetlenül biztosítható, hogy azokat egy vagy több szállító szállítja le, így ezen okból sem indokolt a Döntőbizottság álláspontja szerint a részekre történő ajánlattétel kizárása. 37 Fentiekkel ellentétben a Döntőbizottság elfogadta a részajánlattétel lehetőségének kizárását, ahol az ajánlatkérő négy oktatási intézményben kérte az informatikai eszközök szállítását és felszerelését, üzembe helyezését, a kapcsolódó szoftverek telepítését, azonban a szerződés biztosítékai között előírta az interaktív táblákra 60 hónap jótállás, az egyéb eszközökre 36 hónap garancia vállalását. A Döntőbizottság osztotta az ajánlatkérő azon álláspontját, mely szerint a jótállás és a garancia kikötésére tekintettel
37
D.418/15/2011.
32
a jelen esetben az összetett beszerzési igény egymással szoros kapcsolatban álló elemeket foglal magában, emiatt azok részekre nem választhatóak szét.38 A Döntőbizottság határozatában megállapította, hogy ajánlatkérő gépjármű flotta beszerzése esetében jogszerűen mellőzte a közbeszerzés tárgyának részekre bontását. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy ezen esetben a beszerzés tárgyának, mint a gépjármű flotta beszerzésének jellegzetes sajátosságát éppen az képezi, hogy az ajánlatkérő azonos gyártmányú személygépkocsikból és kisteher gépjárművekből álló egységes
gépjárműparkot
hozzon
létre.
A
Döntőbizottság
álláspontja
szerint
az
ajánlatkérő által meghatározott beszerzési tárgy természetéből adódóan kizárja a részekre történő ajánlattétel lehetőségének a biztosítását. Ajánlatkérő ezen beszerzési igényének kielégítésével éppen az lenne ellentétes, ha lehetséges lenne a részekre történő ajánlattétel jelen közbeszerzési eljárásban, mivel abban az esetben nem teljesülne az az ajánlatkérői sajátos beszerzési igény, hogy azonos gyártmányú személygépkocsikból szerezzen be.
és
kisteher
gépjárművekből
álló
egységes
gépjármű
flottát
39
A teljesség igényével megjegyezzük, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság különböző élelmiszerek
(pékáruk,
tejtermékek,
húsáruk,
stb.)
beszerzése
esetében
is
megállapította, hogy lehetséges a beszerzés tárgyának részekre bontása. 40 II.2.3. A kizáró okok alkalmazása A vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság mindössze egy olyan határozatot hozott, amelyben – többek között – a kizáró okok alkalmazásának hibája miatt megsemmisítette a közbeszerzési eljárás megindító felhívást. A másik vizsgált határozat esetében a kizáró okok igazolásának módját közvetetten vizsgálta a Döntőbizottság. Az első esetben ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kívánt lefolytatni nemzeti eljárási rendben a Kbt. – fentiekben már hivatkozott – 252. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Ajánlatkérő a felhívásban a kizáró okok tekintetében előírta, hogy ajánlattevőnek a Kbt. 135. § (1) bekezdés a)-b) pontja41
38
D.727/17 /2011. D.112/14/2011. 40 D.319/21/2011. 41 A Kbt. 135. § (1) bekezdése értelmében a 125. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti (azaz a rendkívüli sürgősségre alapozott) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és – a 99. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben a 63. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy 39
33
szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapította, hogy a tárgyi, Kbt. 252. § (1) bekezdés b) pontjára alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban a Kbt. 135. §-a nem alkalmazható jogszerűen.42 A
másik
esetben
ajánlatkérő
szintén
nemzeti
eljárási
rendben
kívánt
egyszerű
közbeszerzési eljárást lefolytatni. A felhívás III.2.1) pontjában előírta a Kbt. 62. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okok fenn nem állásának igazolását a Kbt. 249. § (3) bekezdése43 szerint. A nyertes ajánlattevő ajánlatában azonban nem került benyújtásra az előírt kizáró okra vonatkozó nemleges nyilatkozat, melynek következtében fennállt ajánlatkérő
hiánypótlási
felhívás
kibocsátásának
kötelezettsége.
A
Döntőbizottság
álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 83. § (1) bekezdésébe ütköző módon mulasztotta el a nyertes ajánlattevőt hiánypótlás teljesítésére felszólítani a Kbt. 62. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok fenn nem állásának igazolására.44 II.2.4. Alkalmassági követelmények Amint az jelen Tanulmányban korábban már kiemelésre került, a vizsgált időszakban a közbeszerzési eljárást megindító felhívások megsemmisítését előidéző okok legtöbb esetben az alkalmassági feltételek körében merültek fel a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában. Ebből következően a Döntőbizottság viszonylag részletesen és alaposan elemezte az alkalmassági követelmények meghatározására vonatkozó szabályokat. A Kbt. rendelkezései alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlattevők alkalmasságáról meggyőződni, ennek érdekében a törvényben biztosított keretek között az ajánlatkérő feladata megállapítani azt, hogy az ajánlattevővel szemben milyen követelményeket támaszt, és azt milyen módon kéri igazolni. A Döntőbizottság határozataiban azonban kifejtette, hogy az alkalmassági követelményrendszer akkor jogszerű, ha az azzal
a) az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, illetőleg az erőforrást nyújtó szervezetnek az ajánlatban nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, továbbá b) legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolnia az ajánlattevőnek az a) pont szerinti személyek (szervezetek) vonatkozásában a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával, valamint – adott esetben – a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat, továbbá – ha valamelyikük nem szerepel az adózás rendjéről törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vonatkozásában – a 63. § (2) bekezdés b) pontja szerinti igazolásokat. 42 D.31/6/2011. 43 A Kbt. 249. § (3) bekezdése szerint nemzeti eljárási rendben az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban jogosult a 60. § (1) bekezdése, 61. § (1) bekezdése és a 62. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni. Ha az ajánlatkérő valamely kizáró oknak a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírta, a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell. 44 D.542/12/2011.
34
összefüggésben meghatározott adatok és tények a közbeszerzés tárgyára korlátozódnak, másrészt a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét nem haladja meg. Egy adott alkalmassági feltétel szükségességét és arányosságát az adott közbeszerzési eljárás tárgyára vonatkozó összes körülmény figyelembevételével lehet megítélni, amelyek a szerződésszerű teljesítést befolyásolják, így nemcsak a beszerzés értéke,
hanem
a
beszerzés
tárgyát
képező
munka
volumene,
összetettsége,
a
szerződéses feltételek, a kivitelezésre rendelkezésre álló idő, a személyi és tárgyi feltételek is e körbe tartoznak. A jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében, az egyes közbeszerzési
tárgyak
vonatkozásában
részletes
előírásokat
határozott
meg
az
ajánlattevők alkalmasságának megítéléséhez szükséges igazolási módok és alkalmassági követelmények tekintetében, melynek az a célja, hogy a szerződést olyan ajánlattevők nyerhessék el, akik képesek lesznek a szerződés megfelelő teljesítésére. Az alkalmassági minimumkövetelmények meghatározását azonban az ajánlatkérők csak a törvényi korlátok között határozhatják meg, a követelmények meghatározása tekintetében az egyik korlát, hogy azoknak a közbeszerzés tárgyához kell igazodniuk, azzal kell szinkronban lenniük, míg a másik korlát az, hogy e követelményeket csak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Döntőbizottság határozataiban több ízben is utalt arra, hogy az ajánlatkérőknek minden esetben körültekintően kell vizsgálniuk, hogy milyen alkalmassági feltételeket támasztanak a közbeszerzési eljárásban részt venni kívánó gazdasági szereplőkkel szemben. Nem zárhatnak el ugyanis a közbeszerzési eljárásban való részvételtől olyan ajánlattevőket, akik egyébként alkalmasak lennének a szerződés teljesítésére. Nem elegendő úgy meghatározni az alkalmassági feltételeket, hogy több ajánlattevő is tudjon annak alapján ajánlatot benyújtani, hanem akként kell megállapítani, hogy az a szerződés teljesítésére képes valamennyi ajánlattevő számára biztosítsa az ajánlattétel lehetőségét. Fentieken
túlmenően
ajánlatkérőnek
az
a
Döntőbizottság
alkalmasság
nem
igazolásának
utolsó
sorban
módját,
kifejtette,
illetve
az
hogy
az
alkalmassági
minimumkövetelményeket minden esetben úgy kell meghatároznia, hogy azok minden ajánlattevő számára egyértelműen és egyezően értelmezhetőek, továbbá az objektív bírálatot biztosítóak legyenek. A Döntőbizottság emiatt jogsértőnek ítélte például, amikor ajánlatkérő a hitel-visszafizetési fegyelem vizsgálatának esetében a hitelkapcsolatokból eredő
kötelezettség
„pontosan,
határidőben”
történő
teljesítését
írta
elő.
A
Döntőbizottság az előzőekre tekintettel amiatt ítélte jogsértőnek a felhívás vizsgált kitételét, mert ajánlatkérő nem határozta meg a hitel visszafizetéssel kapcsolatos
35
alkalmassági kritérium pontos tartalmi követelményeit, az alkalmatlanságot eredményező körülményeket, melyek ismeretének hiányában az alkalmassá minősítés szempontja nem kiszámítható, előre nem megítélhető, szubjektív bírálatra ad lehetőséget, így nem biztosítja az alkalmasság objektív, egyenlő bánásmódot biztosító megítélését. 45 Az alkalmassági követelmények meghatározásának egyik sarokköve a Kbt. 69. § (2) bekezdésében foglalt előírás. Eszerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A Döntőbizottság ennek megfelelően jogsértőnek minősítette ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, amikor megállapította, hogy ajánlatkérő egyes, az alkalmasság vizsgálata körében előírt igazolási módok tekintetében nem határozott meg alkalmassági feltételt, nem adta meg azt, hogy mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. 46 Ezzel összefüggésben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozataiban rámutatott, hogy a Kbt. alapelveinek tükrében ajánlatkérő akkor teljesíti jogszerűen a Kbt. 69. § (2) bekezdésében meghatározott alkalmassági minimumfeltételek előírására vonatkozó kötelezettségét, ha a feltétel meghatározásból egyértelműen megállapítható, hogy mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmassá minősítését. Ezen körülmények egyértelmű és pontos meghatározása nem mellőzhető, ajánlattevő a követelmények pontos ismeretében tudja eldönteni, hogy benyújtson-e ajánlatot, illetőleg ajánlatkérő részéről az ajánlatok jogszerű, objektív, egyenlő mércével történő elbírálása
is
kizárólag
egyértelműen
közölt
alkalmassági
feltételrendszer
alapján
biztosítható. A Döntőbizottság a fentieknek megfelelően jogsértőnek minősítette azon előírást, mely szerint ajánlatkérő az alkalmassági minimumfeltételt akként rögzítette, hogy abban az esetben minősíti alkalmatlannak az ajánlattevőt, ha nem végez folyamatosan – a 2008., 2009., 2010. évek mindegyikében legalább egy-egy – legalább 1000 fő lakosságszámú – 45 46
D.868/13/2011. D.50/13/2011.
36
településen hulladékkezelési közszolgáltatást. Ajánlatkérő ennek igazolására a megadott évek legjelentősebb – hulladékgyűjtési és szállítási tárgyú – szerződéseinek bemutatását kérte a Kbt. 68. § (1) bekezdés a)-b) pontja47 szerinti tartalommal. A Döntőbizottság álláspontja szerint az idézett előírás szóhasználatából nem ítélhető meg a referenciával igazolni kért teljesítés időtartama a felhívásban megjelölt három év – 2008, 2009, 2010 – vonatkozásában. A felhívásból nem állapítható meg egyértelműen az sem, hogy a megjelölt évek vonatkozásában „nem végez folyamatosan” kitételnek miként, milyen minimális időintervallumban kell ajánlattevőknek megfelelniük, azaz ajánlatkérő elvárása egy teljes naptári év időszakát átfogó megszakítás nélküli teljesítés igazolására vonatkozik, vagy az adott évben legalább egy 1000 fő lakosságszámú településen végzett folyamatos szolgáltatás-teljesítés igazolható az éven belüli rövidebb időszakra is. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (2) bekezdését, mivel nem határozta meg a referenciával igazolni kért teljesítés elvárt minimális időintervallumát, ezen lényeges körülmény ismeretének hiányában pedig az alkalmassá minősítés szempontja nem kiszámítható, előre nem megítélhető, szubjektív bírálatra ad lehetőséget.48 Az alkalmassági követelmények meghatározásának másik lényeges szempontja az arányosság és a szerződés teljesítéséhez való tényleges szükségesség követelménye. A Kbt. 69. § (3) bekezdése értelmében ugyanis az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Döntőbizottság a Kbt. idézett rendelkezése tekintetében több határozatában is kifejtette, hogy a 69. § (3) bekezdése meghatározza azokat a korlátokat, amelyeket az ajánlatkérőnek az alkalmasság feltételeinek megállapításakor be kell tartania. A Kbt. az alapelvekkel összhangban azt a korlátot állítja az ajánlatkérő elé, hogy a kért adatokat és tényeket úgy határozza meg, hogy azok a közbeszerzés tárgyára vonatkozzanak, a kritériumokat legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek
47
A Kbt. 68. § (1) bekezdése szerint a 67. § (1) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdése a) pontjának esetét a következő módon kell igazolni: a) ha a szerződést kötő másik fél a 22. § (1) bekezdésének a)–e) pontja szerinti szervezet, az általa kiadott vagy aláírt igazolással; b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, vagy az erőforrást nyújtó szervezet nyilatkozatával. 48 D.267/19/2011.
37
mértékéig írhatja elő. Az alkalmatlanság oka csak olyan körülmény megléte vagy hiánya lehet, amely szükséges a szerződés teljesítéséhez, és csak olyan mértékben, amely a beszerzés becsült értékével arányban áll. Az ajánlatkérő nem határozhat meg olyan alkalmassági feltételt, amely eleve túlzott elvárást jelent a beszerzés szükséges mértékéhez képest, és indokolatlanul szűkíti a versenyt a potenciális ajánlattevők között. A Kbt. ezen szabályozása általános jellegű, a figyelembe veendő főbb szempontokat rögzíti, melyek alapján kell megítélni – az adott közbeszerzési eljárás során egyedileg, a konkrét
beszerzés
sajátosságaira
figyelemmel
–
az
előírt
alkalmassági
feltétel
jogszerűségét. A Döntőbizottság vizsgált határozatai alapján általánosságban szükséges kiemelni végül, hogy az ajánlatkérő a Kbt. fent idézett szabályai alapján csak az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében írhat elő alkalmassági követelményeket, azonban az erőforrást nyújtó szervezet vonatkozásában erre lehetőséget a jogalkotó nem biztosított. Az alkalmassági követelmény célja az, hogy az ajánlatkérő azt vizsgálja, hogy az ajánlattevő vagy
alvállalkozó
e
követelmény
teljesítése
alapján
alkalmas-e
a
közbeszerzési
eljárásban kiírt szerződés teljesítésére. Az erőforrást nyújtó szervezet a szerződés teljesítésében közvetlenül nem vesz részt, csak az erőforrást biztosítja, így alkalmassága nem vizsgálható. A konkrét ügyben a Döntőbizottság ajánlatkérő előírásai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az erőforrást nyújtó szervezet vonatkozásában is előírt alkalmassági feltételt, mely előírás sérti a Kbt. alkalmasságra vonatkozó rendelkezéseit. Az ajánlatkérő joga és kötelezettsége az alkalmassági feltételrendszer meghatározása, azonban ezt a jogosultságát kizárólag a Kbt.-ben rögzített szabályoknak megfelelően gyakorolhatja.49 II.2.4.1. Pénzügyi és gazdasági alkalmasság A Közbeszerzési Döntőbizottság a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot érintően több határozatot is hozott a vizsgált időszakban. Határozataiban a Döntőbizottság több ízben is rámutatott arra, hogy a pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételeknek összetett rendeltetésük van. Az alapvető funkciójuk az, hogy biztosítsák a pénzügyi, gazdasági stabilitással rendelkező ajánlattevő kiválasztását, melynek alapján az ajánlatkérők, a pénzügyileg, gazdaságilag megfelelő megalapozottságú cégekkel nyugodtan köthetnek szerződést és a teljesítés – akár hosszú – időszakában nem következhetnek be súlyos problémák. A pénzügyi, gazdasági feltételrendszer másik funkciója, hogy bemutassa
49
D.454/10/2011.
38
annak a lehetőségét, hogy amennyiben szükséges, az ajánlattevő tudja biztosítani az ellenérték egészének vagy egy részének kifizetéséig szükséges előfinanszírozási igényt. A Döntőbizottság – amint az az alkalmassági követelményekkel kapcsolatos általános megállapítások körében már kiemelésre került – a pénzügyi és gazdasági alkalmasság tekintetében is kiemelte, hogy mindig a konkrét közbeszerzési eljárás tárgyára, értékére, specifikumaira tekintettel – figyelemmel a Kbt. 69. § (3) bekezdésére – lehet és kell egyedileg meghatározni, hogy mely konkrét pénzügyi, gazdasági feltétel meghatározása indokolt az adott közbeszerzési eljárásban. Alkalmatlanság oka tehát csak olyan körülmény megléte vagy hiánya lehet, amely elengedhetetlenül, valóban szükséges a szerződés teljesítéséhez és csak olyan mértékben, amely a beszerzés becsült értékével arányban áll. A felelősen gazdálkodó ajánlatkérő joggal várja el attól a cégtől, amellyel jelentős beszerzési értékre fog szerződést kötni, hogy a szerződés megkötésekor pénzügyi, gazdasági helyzete stabil, kiegyensúlyozott legyen, biztosított legyen a megfelelő szakmai hozzáértés, mert ezáltal kevésbé van kitéve annak a veszélynek, hogy a teljesítés időszakában a vállalkozónál bekövetkező pénzügyi romlás, vagy a szakmai feltételek hiánya által a teljesítés akár részben, akár egészben elmarad. A Döntőbizottság határozataiban kiemelte, hogy a közvagyont kezelő ajánlatkérőnek az ügyletkötési gondosság nem csak joga, hanem kötelessége is, a közpénz felhasználónak azonban biztosítania kell azt is a Kbt. alapelveivel összhangban, hogy az adott beszerzés elnyeréséért valamennyi potenciálisan azt teljesíteni képes ajánlattevő versenybe szállhasson, alkalmatlanságot egyetlen olyan feltétel se eredményezhessen, amely előírás eleve túlterjeszkedik a beszerzéshez megkívánt mértéken. Az ajánlatkérő jogosult olyan követelményeket támasztani, amelyek a minél biztonságosabb teljesítést célozzák, e feltételeknek való megfelelés a biztosítéka annak, hogy az ajánlattevők valóban képesek a szerződés teljesítésére. Emellett azonban biztosítani kell az alapelvek érvényesülését, az ajánlattevők esélyegyenlőségét és a közpénzek felhasználásának hatékonyságát is. A szerződés teljesítéséhez ténylegesen nem szükséges, túlzott előírásokat az ajánlatkérő nem tehet, biztosítania kell mindazok számára a közbeszerzési eljárásban
való
részvétel
lehetőségét,
akik
ténylegesen
képesek
a
szerződéses
kötelezettségek teljesítésére. Áttekintve
a
határozatait,
Közbeszerzési megállapítható,
Döntőbizottság hogy
a
vizsgált
legtöbb
időszakban
esetben
az
hozott
ajánlatkérők
releváns által
az
alkalmasság körében vizsgált különböző pénzügyi mutatószámok eltúlzott, illetve a szerződés teljesítéséhez szükségtelen mivolta miatt indult a felhívás megsemmisítését eredményező
jogorvoslati
eljárás.
A
Döntőbizottság
vonatkozó
határozataiban
39
megállapította, hogy önmagában a pénzügyi mutatók ajánlatkérő által meghatározott mértékű előírása nem jogsértő, de minden esetben meg kell vizsgálni azt is, hogy a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében megkövetelt valamennyi feltétellel együtt, összhatásukban is teljesül-e az arányosság követelményén keresztül a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti jogalkotói cél. A pénzügyi mutatószámok alkalmazásának lényegét a Döntőbizottság részletesen elemezte a D.659/22/2011. határozatában. A Döntőbizottság ebben kifejtette, hogy a pénzügyi és gazdasági alkalmasságra vonatkozó mutatószámok vizsgálatánál nem pusztán jogi, hanem pénzügyi-számviteli, illetve közgazdasági összefüggéseket is vizsgálni kell. A vizsgálatnak az előírások jogszerűsége tárgyában ki kell terjednie a beszerzés becsült értékére, a teljesítés időtartamára, specifikumaira, előfinanszírozásra, illetve az előlegigénylés lehetőségére, a fizetési és számlakibocsátási rendre, ezzel összefüggésben különös tekintettel arra, hogy adott esetben uniós finanszírozású projekt megvalósításáról van szó, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körére és mértékére, továbbá pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében meghatározott egyéb alkalmassági feltételekre is. A tőke ellátottsági mutató elsősorban azt a vizsgálati szempontot jelenti, hogy az összes forráshoz képest a saját tőke, azaz a saját finanszírozás lehetősége milyen mértékű. Amennyiben az adott vállalkozás a pénzügyi forrásait döntő részben külső, hitelforrások útján biztosítja, akkor a vállalkozás pénzügyi stabilitásának alacsonyabb mértékére lehet következtetni. Az a tény, ha az adott vállalkozás saját forrásai csökkenő tendenciát mutatnak, túlnyomó részt külső forrásokra szorul, akkor ez a gazdálkodás likviditási problémáit és a vállalkozás jövőbeli stabil pénzügyi tevékenységének a jelentős kockázatát mutatja. A közbeszerzési eljárások során alkalmazott pénzügyi mutatószám rendszerek másik nagy
csoportja
a
likviditási
helyzetet
értékelő
mutatók.
A
likviditási
mutató
a
forgóeszközöknek a rövid lejáratú kötelezettséghez viszonyított arányát fejezi ki, azaz arról tájékoztat, hogy a likviditás fenntartására bevonható eszközök könyv szerinti értéke a rövid távú kötelezettségek hány százalékát fedezi. Ekként az adott vállalkozás pénzügyi helyzetének körében, az eladósodottság helyzetét kifejező tőkeáttételi rátához képest a finanszírozási képesség felmérését célozza. A
Döntőbizottság
kiemelte,
hogy
egy
vállalkozás
gazdálkodási
helyzetének,
teljesítményének megítéléséhez minél komplexebb mutatórendszer, viszonyszámok alapján szükséges az ajánlatkérőknek tájékozódni, nem pedig a vállalkozásra vonatkozó valamely adat abszolút nagysága alapján. A közbeszerzési szerződés teljesítésével összefüggő pénzügyi kockázat nem csak az ajánlattevők eladósodottságának helyzetére a
40
saját és az idegen források arányára vonatkozó tények alapján ítélhető meg, hanem a rövid távú fizetési kötelezettségek finanszírozására vonatkozó képesség alapján is. A Döntőbizottság rögzítette, hogy két eltérő funkciójú és ennél fogva az ajánlattevők gazdálkodásának komplex jellemzésére alkalmas mutatószám jogszerűen kerülhet előírásra, azonban ennek során is figyelemmel kell lenni a Kbt. 69. § (3) bekezdésében meghatározott követelményekre, nevezetesen az arányosságra és arra, hogy az adott alkalmassági feltétel a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges legyen. Ennek megfelelően járt el a Közbeszerzési Döntőbizottság abban az esetben, amikor ajánlatkérő a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében vizsgálta a bankszámlán előforduló sorban állást, az adott három év teljes és a beszerzés tárgya szerinti árbevételének számtani átlagát, valamint azt is, hogy az ajánlattevő rendelkezik-e likvid pénzeszközzel/hitelígérvénnyel/hitelkerettel.
A
Döntőbizottság
megállapította,
hogy
ajánlatkérő felhívásában előleget is biztosított, melynek mértékét maximum a szerződés nettó végösszegének 10 százalékában határozta meg. A Döntőbizottság jelen ügyben megállapította,
hogy
fizetőképességéről, meggyőződhet alkalmasnak
ajánlatkérő
megbízhatóságáról
arról,
hogy
minősül-e.
az A
ezen
adatok
érdemi
ajánlattevő
adatokhoz
pénzügyi
Döntőbizottság
birtokában
az
juthat,
szempontból egyéb
az
ajánlattevő
mely
alapján
stabilnak,
pénzügyi,
azaz
gazdasági
követelményekből kinyerhető adatokra tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő pénzügyi mutatókra vonatkozó elvárása szükségtelen és sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését.50 Ugyancsak jogsértőnek találta a Döntőbizottság az ajánlatkérő által meghatározott pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelményrendszert, amelyben ajánlatkérő az alkalmasság minimumkövetelményei körében két likviditási mutatót is előírt az egyéb gazdasági és pénzügyi alkalmasságra vonatkozó minimumkövetelmények mellett. A felhívás egyéb feltételeit figyelembe véve a Döntőbizottság határozatában utalt arra, hogy a finanszírozási feltételekre tekintettel – mivel ezek alapján egyáltalán nincs is szükség előfinanszírozásra – ezen mutatók vizsgálata szükségtelen, felesleges, és a versenyt szűkítő hatásokkal is jár. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy a Kbt. 69. §-ának szabályozása alapján ajánlatkérő viszonylag nagy szabadsággal határozhatja meg azokat a feltételeket, amelyek alapján az ajánlattevőt, a tíz százalék feletti alvállalkozót a szerződés teljesítésére alkalmasnak, vagy alkalmatlannak minősíti. Ezeknek azonban a közbeszerzés tárgyára kell vonatkozniuk, a feltételeket úgy kell meghatározni, hogy a szerződés teljesítéséhez elengedhetetlen, ténylegesen szükséges
50
D.623/14/2011.
41
mértéket ne haladják meg. A Döntőbizottság határozatában kiemelte, hogy a beszámolók egy adott év adott időpontjára, a mérlegfordulónapra vonatkoznak. A likviditási mutatók statikus mutatók, azok alapján egy bizonyos időpontra, a mérlegfordulónapra vonatkozó fizetőképesség ellenőrizhető. A likviditási mutatók továbbá a jelenlegi gazdasági helyzetben nem feltétlenül alkalmasak az adott vállalkozások jelenlegi, illetve a szerződés teljesítése alatti fizetőképességének megítélésére. E körben a Döntőbizottság tekintetbe vette azt is, hogy a konkrét esetben ajánlatkérő a 2007-2009. évekre vonatkozó beszámoló alapján ellenőrzi, ellenőrizheti az adatokat, amely adatok 2009. december 31i mérlegfordulónap esetén mintegy 1,5 évvel megelőzik a teljesítés megkezdésének időpontját. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő előírásait atekintetben is, hogy jelen esetben milyen mértékű előfinanszírozás válik szükségessé. A Döntőbizottság megállapította, hogy ugyan nem feltétel nélkül, de ajánlattevők jogosultak a szerződött érték 10-20 százalékáig előleg igénybevételére, továbbá rész-számlák kiállítására, amely részszámlák a szerződött érték 15-25 százalékát tehetik ki. A Döntőbizottság álláspontja az volt, hogy jelen esetben a rész-számlázás, valamint az előleg igénybevételére figyelemmel
a
relatív
kis
értékű
beruházás
(becsült
érték:
261.750.000,-
Ft)
megvalósítása számottevő előfinanszírozást nem igényel, így ezen mutatók nélkül is megítélhető a teljesítéshez szükséges pénzügyi-gazdasági helyzet a sorbanállásra és az árbevételre vonatkozó adatok alapján.51 A Döntőbizottság előtt azonban nemcsak a mutatószám előírása, hanem annak mértéke tekintetében is sor került jogorvoslati eljárásra. A konkrét esetben ajánlatkérő a felhívásban előírta, hogy az az ajánlattevő, illetve a tíz százalék feletti alvállalkozó alkalmatlan, amennyiben nem igazolja, hogy a likviditási ráták számtani átlaga nem éri el a 150 százalékot. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy ez a mutató adja meg, hogy az összes forgóeszköz milyen mértékben fedezi az egy éven belül esedékes rövidlejáratú kötelezettségeket. A szakirodalom szerint az ideális mértéket az 1,6-1,8 (160-180 százalék) körüli értékek jelentik, azonban az építőipari ágazatban e mutató elfogadható mértéke az iparág sajátosságai miatt ennél alacsonyabb mértéket is elfogadhatónak tart, mely 1,2-1,3 (120-130 százalék) között mozog. Jelen felhívásban két év átlagában került előírásra a 150 százalékos mérték előírásra, mely túlzó, a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket messze meghaladja, és nem veszi figyelembe az iparági sajátosságokat. A Döntőbizottság utalt arra, hogy a számítás módjának meghatározása, az átlagszámítás sem segít ezen, mivel vagy minden évben el kell érni a 150 százalékot, vagy ha az egyik évben nem is éri el azt, a másik éveben a szakirodalom szerinti ideális mértéket kell legalább elérni, ami jelen ágazatra nem
51
D.93/23/2011.
42
jellemző.
Minderre
tekintettel
a
Döntőbizottság
megállapította,
hogy
ajánlatkérő
megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését.52 Ugyancsak a becsült érték és a közbeszerzési szerződés egyéb jellemzőire tekintettel állapított meg jogsértést a Közbeszerzési Döntőbizottság abban az ügyben, amikor ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban akként rendelkezett, hogy az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe alvállalkozójának csatolnia kell az elmúlt 3 lezárt üzleti évre vonatkozó, a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló részét képező mérleg(ek), eredménykimutatás(ok) másolatát. Kapcsolódó követelményként az ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan az ajánlattevő (és a tíz százalék feletti alvállalkozó), ha likviditási mutatója nem éri el a 120 százalékot az elmúlt 3 lezárt üzleti évben. Az ajánlatkérő azt is kikötötte, hogy alkalmatlan az ajánlattevő (és a tíz százalék feletti alvállalkozó), ha a tőke ellátottsági mutatója nem éri el a 35 százalékot az elmúlt 3 lezárt üzleti évben. A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen ügyben a jogorvoslati kérelem alapos volt, ugyanis figyelembe véve az építési beruházás 198.013.190,- Ft összegű becsült értékét, a teljesítési időszakának rövidségét (a tíz hónapnál is rövidebb időtartam), szerződést biztosító mellékkötelezettségek magas számát, továbbá a pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelmények mennyiségét, az szóban forgó alkalmassági követelmény túlzott mértékűnek tekintendő. Hozzájárult a Döntőbizottság e döntéséhez az a tény is, hogy az alkalmassági követelmény a teljesítés időszakának több mint háromszorosát jelentő időszakra, azaz három évre vonatkozott, és ezen időtartamon belül évenként kellett az alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelést igazolni.53 Fentiekkel ellentétben azonban elfogadta a Közbeszerzési Döntőbizottság a likviditási és tőke ellátottsági mutatóra vonatkozó együttes előírást abban az esetben, amikor – az ajánlatkérő 7 számla és 1 végszámla pénzügyi ütemezésre vonatkozó előírására is figyelemmel – kb. 385–415 millió Ft finanszírozási kötelezettség merült fel 2 hónapos időtartamra az ajánlattevő részéről a szerződés teljesítésének időszaka alatt.
A
Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő 10 százalék, azaz kb. 300 millió Ft előlegre jogosult, ezért az első hónapban kb. 115 millió Ft finanszírozási kötelezettség, a második hónapban 415 millió Ft finanszírozási kötelezettség áll fenn a nyertes ajánlattevő részéről. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen finanszírozási kötelezettség mértékére, valamint arra tekintettel, hogy az uniós finanszírozás miatt szigorú számlaellenőrzési rend érvényesül, valamint a téli időszakban korlátozott munkavégzésre van lehetőség, a három lezárt üzleti év átlagára előírt likviditási mutató 52 53
D.542/12/2011. D.636/11/2011.
43
és tőke ellátottsági mutató előírt mértéke jogszerű előírás, figyelembe véve a pozitív mérlegre, az árbevételre vonatkozó más pénzügyi alkalmassági előírásokat, a beszerzést becsült értékét, a maximum 13 hónapos kivitelezési időszakot és a szerződés biztosítékai között megjelölt késedelmi kötbér (maximum 10 százalék), jólteljesítési és teljesítési biztosíték 1 százalékos mértékét.54 A különböző mutatószámokhoz hasonlóan sok esetben állapított meg jogsértést a Döntőbizottság a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalmassági igazolási mód előírásával kapcsolatban. A Kbt. hivatkozott rendelkezése szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának
a
szerződés
teljesítéséhez
szükséges
pénzügyi
és
gazdasági
alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított kettő évre vonatkozó – erről szóló – nyilatkozattal. A Döntőbizottság vonatkozó határozataiban kifejtette, hogy a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat esetében a kezdő időpont kizárólag az ajánlati felhívás feladása lehet. A Kbt. 3. §-a alapján a törvény szabályozása kógens, mely azt jelenti, hogy annak szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. nem tartalmaz olyan megengedő szabályt, hogy a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kezdő időponttól, az ajánlati felhívás feladásának időpontjától az ajánlatkérő eltérhetne. Ajánlatkérő jogosultsága az, hogy az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított legfeljebb kettő évre vonatkozóan határozza meg a pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételét, tehát a Kbt.-ben megadott e kezdő időponttól számítottan kettő éven belül, rövidebb időtartamra is vizsgálhatja a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat alapján a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot. A kezdő időponttól való eltérést azonban a Kbt. nem engedi meg. Fentiek alapján a Döntőbizottság jogsértést állapított meg mindazon esetekben, amikor ajánlatkérő az ajánlattételi határidőtől, vagy a pénzintézeti nyilatkozat keltétől visszaszámított időtartamra kérte az alkalmassági követelmény igazolását.55 A Döntőbizottság több határozatában is vizsgálta az ajánlattevők árbevételével kapcsolatos alkalmassági előírások jogszerűségét is. A Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges 54 55
D.659/22/2011. D.50/13/2011., D.183/11/2011., D.636/11/2011., D.845/15/2011.
44
pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható az előző legfeljebb háromévi teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, illetőleg ugyanezen időszakban a közbeszerzés
tárgyából
származó
–
általános
forgalmi
adó
nélkül
számított
–
árbevételéről szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. A Kbt. idézett rendelkezése alapján árbevételre vonatkozó adat az adott gazdasági szereplő teljes, illetőleg a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételére vonatkozóan kérhető. Erre tekintettel a Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértést állapított meg, amikor ajánlatkérő a települési szilárd hulladék begyűjtésére, kezelésére, hulladéklerakó telepre való szállítására és ártalmatlanítására vonatkozóan írt ki közbeszerzési eljárást, azonban a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja szerint árbevételi adatokat kifejezetten a hulladékszállításból származó árbevétel vonatkozásában írta elő. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy a közbeszerzési eljárás tárgya a hulladékkezelési tevékenységeknek a hulladékszállítási tevékenységhez képest szélesebb körét foglalja magában. Tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgya a hulladékszállításon kívül más tevékenységeket is magában foglal a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. alapelveire is kihatóan, jogsértően határozta meg a szóban forgó alkalmassági követelményt oly módon, hogy a hulladékkezelési tevékenységek közül kizárólag a hulladékszállításból származó árbevételt vizsgálja, kizárva ezáltal a beszerzés tárgyát képező egyéb tevékenységeket végző ajánlattevőket a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.56 Fentiekhez hasonlóan határozott a Közbeszerzési Döntőbizottság, amikor ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyaként feltüntetett egyik munkanemre, nevezetesen a régészeti adatbázis feltöltési munkálataira, konkrétan ARCHÉ, EMMA, RITA régészeti adatbázis rendszerre vonatkozó árbevételi adatokat az alkalmassági igazolási módok körében. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 3. §-ában foglalt kógenciára tekintettel az ajánlatkérőnek nincs arra lehetősége, hogy a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkalmassági igazolási mód, valamint az ehhez kapcsolódó alkalmassági feltételében a közbeszerzés tárgyára és mennyiségére vonatkozó előírásain túlterjeszkedő, attól eltérő feltételt írjon elő.57 A Döntőbizottság az alkalmassági követelmények meghatározását minden esetben abból a szempontból is vizsgálta, hogy azok mennyiben felelnek meg a Kbt.-ben rögzített 56 57
D.413/12/2011. D.762/16/2011.
45
közbeszerzési
alapelveknek,
különösen
az
esélyegyenlőség
és
egyenlő
elbánás
alapelvének. E tekintetben jó példa, amikor ajánlatkérő az ajánlati felhívásban akként rendelkezett, hogy az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, ha teljes nettó árbevételük 2008-2009. évben nem éri el az ajánlata teljes nettó ellenértékét, illetőleg a közbeszerzés tárgya szerinti nettó árbevétele 2008-2009. évben összesen nem éri el az adott közbeszerzési tárgyra vonatkozóan az ajánlat teljes nettó ellenértékének 20 százalékát. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy mivel a fenti alkalmassági követelmény az ajánlattevők vonatkozásában különböző értékeket eredményezhet az általuk megajánlott ellenszolgáltatás összegének függvényében, az ajánlatkérő előírása sérti a Kbt. 1. §-ában rögzített alapelveket, különösen az egyenlő bánásmód és – a Kbt. 49. §-ában58 foglaltakra is figyelemmel – az esélyegyenlőség elvét. A Döntőbizottság rámutatott továbbá arra, hogy a Kbt. nem tartalmaz olyan megengedő szabályt, mely szerint a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottaktól az ajánlatkérő eltérhet, illetve, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő által megajánlott nettó ellenérték valamely százalékos mértékéhez viszonyíthatja az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát. Ezen előírás sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét, mert nem veszi figyelembe a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja szerint azt, hogy az ajánlattevő mikor jött létre,
illetve
mikor
esélyegyenlőségét
kezdte
meg
tevékenységét.
azáltal, hogy az
alkalmasság
Másrészt különböző
sérti
az
ajánlattevők
értékekhez
kötött
az
ajánlattevők által megajánlott ellenszolgáltatás összegének a függvényében, és nem az adott közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges objektív mérce határozza meg az alkalmassági feltételnek való megfelelést. 59 Fentiekhez hasonlóan a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését, tekintettel arra, hogy az évenkénti 600 millió forintos árbevétel megkövetelése a nem egészen tíz hónapot elérő mértékű teljesítési időszakra vonatkozó nettó 198.013.190,- Ft összegű becsült értékhez képest túlzó mértékű 60, illetve, hogy a nettó 500 millió Ft-os teljes árbevétel és a magasépítéssel kapcsolatos nettó 200 millió Ft-os árbevétel nem arányos a közbeszerzési eljárásban meghatározott 177.714.789,- Ft összegű becsült értékhez képest, továbbá az adott közbeszerzési szerződés teljesítéséhez is szükségtelen, túlzó mértékű. 61
58
A Kbt. 49. §-a szerint az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. 59 D.50/13/2011. 60 D.636/11/2011. 61 D.846/13/2011.
46
A
Döntőbizottság
szintén
túlzónak
ítélte
a
pénzügyi
és
gazdasági
alkalmassági
követelmény előírását, ahol az ajánlatkérő az alkalmasságot a megelőző 3 teljesen lezárt üzleti év vonatkozásában nettó 600 millió forint teljes árbevétel és nettó 200 millió forint beszerzés tárgya szerinti árbevétel eléréséhez kötötte éves átlagban. Az ajánlatkérő a felhívásában rögzítette, hogy a 15 hónapos időtartamú, 344,1 millió Ft becsült értékű beruházás finanszírozásához az ajánlati ár 10 százalékának megfelelő előleget biztosít. A Döntőbizottság helytállónak ítélte kérelmező azon kifogását, mely szerint a felhívásban a vizsgált 3 éves időtartamon belül legalább 1.800 millió Ft teljes árbevétel és 600 millió Ft beszerzés tárgya szerinti árbevétel realizálását írta elő az alkalmasság feltételeként, amely a beszerzés becsült értékéhez a teljesítés időtartamához, valamint a szerződés lényeges feltételeihez képest túlzottan szigorú előírásnak minősül.62 Ugyancsak jogsértést állapított meg a Döntőbizottság abban az esetben is, amikor ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító részvételi felhívás közzétételére irányuló kérelmében a közbeszerzés becsült értékét 72.632.000,- Ft-ban jelölte meg, ugyanakkor az alkalmasság megállapításához az előző 2 évben elért közbeszerzés tárgyából származó nettó 300.000.000,- Ft-os árbevételt követelt meg. A konkrét esetben ajánlatkérő az eljárás ajánlattételi szakaszában kiadott ajánlati dokumentáció részét képező szerződéstervezetben már azt rögzítette, hogy a szóban forgó szolgáltatások tekintetében megállapított maximális keretösszeg nettó 285.000.000,- Ft, melytől a megrendelő a teljesítés során felfelé, legfeljebb 50 százalékkal eltérhet. A Döntőbizottság megállapította, hogy a két szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban a részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban előírt módon kell a szerződés teljesítésére való alkalmasságát igazolnia [Kbt. 104. § (3) bekezdése], az ajánlatkérőnek pedig a részvételre jelentkező alkalmasságát megítélnie [Kbt. 111. § (2) bekezdése]. A részvételre jelentkezők részvételi jelentkezésének benyújtásáig a jelen közbeszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló iratokban a közbeszerzés becsült értékeként fellelhető adat 72.632.000,- Ft volt. Mindezek alapján a részvételi szakaszban a 72.632.000,- Ft-os becsült értékre figyelemmel állapítható meg a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő alkalmassági követelményrendszerének az arányossága, melyhez képest az előző 2 évben elért közbeszerzés tárgyából származó nettó 300.000.000,- Ft-os árbevételi előírás túlzó mértékű.63 A
Döntőbizottság
ugyanakkor
jogszerűnek
minősítette,
amikor
ajánlatkérő
a
323.516.000,- Ft becsült értékű beszerzés esetében a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja alapján akként határozta meg az alkalmasság követelményét, hogy az ajánlattevőnek az 62 63
D.743/12/2011. D.183/11/2011.
47
elmúlt
3
év
tekintetében
összesen
kell
rendelkeznie
750.000.000,-
Ft
összegű
árbevétellel. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezzel lehetőséget teremtett arra, hogy olyan ajánlattevők is részt vehessenek a közbeszerzési eljárásban, akiknek az elmúlt 3 évre vonatkozóan valamely évben nem érte el az árbevétele a 250.000.000,- Ftot, de egyébként az elmúlt 3 évre vonatkozóan rendelkeznek összesen 750.000.000,- Ft árbevétellel, ugyanis ajánlatkérő nem éves árbevételként határozta meg a 750.000.000,Ft-ot. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő figyelembe vette a közbeszerzés becsült értékét is a kifogásolt alkalmassági minimumkövetelmény meghatározásakor arra tekintettel, hogy a közel egy év időtartamú kivitelezés becsült értéke 323.516.000,- Ft, míg a 3 évre vetítve egy évre jutó árbevétel 250.000.000,- Ft, amely nem éri el a becsült értéket.64 A Döntőbizottság jogsértést állapított meg abban az esetben is, amikor ajánlatkérő a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében – a Kbt. 69. § (6) és (8) bekezdésében foglaltak ellenére – önálló megfelelést írt elő az ajánlattevő részére. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy a Kbt. 69. § (5) bekezdése a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti alkalmassági minimumkövetelmény esetén teszi kötelezővé az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők önálló megfelelését. A Kbt. 69. § (6) bekezdése
a
Kbt.
66.
§
(1)
bekezdés
a)
és
b)
pontján
kívüli
alkalmassági
minimumkövetelmények körében lehetővé teszi azt, hogy az ajánlattevő, illetve jelen esetben a részvételre jelentkező a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt feleljen meg. A Kbt. 69. § (8) bekezdése pedig a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) és b) pontján kívüli alkalmassági minimumkövetelmények körében azt teszi lehetővé, hogy az ajánlattevő/részvételre jelentkező a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt feleljen meg. A fentiek alapján az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti alkalmassági követelmények esetén kötelesek önállóan megfelelni, a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja szerinti
alkalmassági
követelmény
esetén
alvállalkozóval együtt is megfelelhetnek.
az
ajánlattevők/részvételre
jelentkezők
65
A fentiekben részletezettekhez hasonlóan jogsértő alkalmassági előírást jelent a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatát áttekintve, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőre és az ajánlattevő közbeszerzési értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójára vonatkozóan önálló megfelelés mellett, a közbeszerzés becsült értékét megközelítő mértékű jegyzett tőkét vár el. A konkrét esetben ajánlatkérő 64 65
D.740/12/2011. D.403/17/2011.
48
az ajánlattételi felhívásban azt az alkalmassági követelményt támasztotta, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha bármelyiküknek az utolsó két lezárt üzleti éve közül bármelyikben a jegyzett tőkéje nem érte el a 200.000.000,- Ft-ot, melynek igazolása az utolsó két lezárt üzleti évre vonatkozó, a számviteli törvénynek megfelelő
beszámoló
mérleg
és
eredmény-kimutatás
becsatolásával
történik.
A
közbeszerzés becsült értékét ajánlatkérő nettó 209.000.000,- Ft-ban határozta meg. A Döntőbizottság a szóban forgó alkalmassági minimumkövetelménnyel kapcsolatban megállapította, hogy az ténylegesen nem szükséges a szerződés teljesítéséhez. A jegyzett tőke ugyanis a gazdasági társaságot létesítő okiratban meghatározott összeg, amelynek értéke nem feltétlenül van összefüggésben az adott társaság pénzügyi helyzetével. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) nem ír elő olyan kötelezettséget a gazdasági társaságok számára, amely szerint kötelesek lennének a működésük során a jegyzett tőkét (törzstőkét) emelni, így az éveken keresztül attól függetlenül változatlan maradhat, hogy a társaság vagyona annak eredményes gazdálkodása következtében miként változott. A gazdasági társaságok alapításának egyik feltétele a törvényben meghatározott minimális jegyzett tőke megléte. Nincs azonban olyan szabály, amely szerint a társaság a tényleges vagyonának gyarapodása vagy csökkenése függvényében köteles lenne a jegyzett tőkéjét felemelni vagy leszállítani. A jegyzett tőke és a gazdasági társaság tényleges vagyona nem azonos fogalmak, az egyik adatból a másikra még csak következtetni sem lehet. A jegyzett tőke összegéből nem nyerhetünk adatot a gazdasági társaság pénzügyi helyzetére, gazdasági stabilitására, annak mértékéből a szerződés teljesítésére való pénzügyi és gazdasági alkalmasságra nem lehet következtetést levonni.66 II.2.4.2. Műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság A
műszaki,
illetőleg
szakmai
alkalmasság
vizsgálata
körében
a
Közbeszerzési
Döntőbizottság vizsgált időszakban folytatott gyakorlatát áttekintve megállapítható, hogy a felhívások leggyakrabban támadott eleme e körben az ajánlatkérők által meghatározott referenciákhoz kapcsolódik. A Döntőbizottság az ajánlatkérők által megkövetelt referenciák tekintetében általában azt vizsgálta, hogy a beszerzés becsült értékéhez képest az ajánlatkérő által megkövetelt referenciák száma és értéke arányban áll-e egymással, illetve, hogy a megkövetelt referencia elvégzése – illetve bemutatása – figyelemmel a Kbt. fentiekben már
66
D.24/9/2011.
49
hivatkozott 69. § (3) bekezdésére a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükségesnek tekinthető-e. Ezzel összefüggésben a Döntőbizottság határozatai alapján – elsősorban építési beruházások esetében – az volt megállapítható, hogy a jogorvoslati fórum a referenciamunkák kétszeres megkövetelését még elfogadta, azonban azok háromszoros megkövetelése esetében már jogsértést állapított meg. A Döntőbizottság jellemzően jogsértést állapított meg abban az esetben is, amikor a referencia értéke a beszerzés becsült értékét meghaladta. A Döntőbizottság több határozatában is kifejtett álláspontja szerint a referenciamunka körében építési beruházás esetében az alkalmasság meglétéhez alapvetően annak igazolása szükséges, hogy az ajánlattevő végzett a beszerzés tárgyában, hasonló paraméterekkel, hasonló mennyiségi adatokkal rendelkező, hasonló értékű, a becsült értéknek megfelelő beruházást, amellyel igazolja, alátámasztja azt, hogy a beszerzendő munkának megfelelő építési munka elvégzését már szerződésszerűen teljesítette, megfelelő határidőre, megfelelő minőségben. Ezzel tudja azt igazolni és biztosítani, hogy a beszerzés tárgya szerinti építési beruházást, az arra irányuló szerződést teljesíteni tudja, vagyis hogy alkalmas az adott tárgyban a szerződés teljesítésére. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság jogsértőnek minősítette ajánlatkérő azon előírását, miszerint az alkalmasság feltétele legalább 3 db, szennyvíztisztító telep kivitelezésére kötött, sikeres átadás-átvétellel lezárt, az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített beruházás kivitelezésére vonatkozó szerződés. A beszerzés tárgyát képező munkák teljesítésének háromszoros megkövetelése – tekintettel a beszerzés becsült értékére is – nem indokolható, túlzott előírás, mellyel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdését.67 A Döntőbizottság ugyanakkor határozatában megállapította, hogy két referenciamunka alkalmassági
követelményként
történő
előírása
nem
tekinthető
túlzottnak
azzal
igazolható, hogy az ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az 1,2 milliárd forintos referencia-érték a közbeszerzés 1.467.713.566,- Ft összegű becsült értéke alatt marad, ezért az sem tekinthető túlzottnak. A Döntőbizottság kifejtette, hogy az ajánlatkérő által meghatározott mérték nemcsak az adott építési beruházás értékének kifejezésére alkalmas, hanem egyben kifejezésre juttatja a teljesítendő építési beruházás volumenét, bonyolultságát, így a referencia értékére nincs befolyással, hogy adott esetben a közbeszerzési eljárás kivitelezői feladatait több épületen kell végrehajtani, amelyek között nincs olyan épület,
67
D.182/6/2011.
50
ahol a kivitelezés értéke elérné, vagy megközelítené az 1 milliárd forintot. E körülmények indokolhatják, hogy az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékéhez közelítő alkalmassági feltételeket követeljen meg.68 Ezzel egyezően a Döntőbizottság megállapította, hogy a becsült értékhez képest – annak 63 százalékában meghatározott – átlagos volumenű referenciamunka megkövetelése nem túlzó mértékű, indokolt ajánlatkérői elvárás, hogy a beszerzés tárgyát képező munkák legalább megközelítő nagyságrendű korábbi teljesítésével az ajánlattevő tudja igazolni a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát.69 A vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság által folytatott jogorvoslati eljárás tárgya volt az is, hogy az ajánlatkérő milyen intervallumra terjesztette ki azt az időtartamot,
amelyben
teljesített
munkákat,
mint
referenciamunkákat
elfogad
a
szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolásához, illetve megállapításához. A konkrét
esetben
a
kérelmező
jogorvoslati
kérelmében
azt
állította,
hogy
az
ajánlatkérőnek a referencia idejére vonatkozó előírása sérti mind a Kbt. 1. § (3) bekezdését70, mind a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontját 71, mivel a felhívás indokolatlanul szűkíti az ajánlattevők körét, amennyiben a műszaki és szakmai alkalmasság igazolása csupán a 2009-2010-es évekre terjed ki és ezzel kirekeszti a 2010. december 31. napja és az ajánlattételi felhívás közzététele, azaz 2011. november 25. napja közötti időszakban megszerzett műszaki és szakmai alkalmasságot.
A
Döntőbizottság a
jogorvoslati kérelemnek helyt adott. Határozatában kitért arra is, hogy a kérdés megítélése szempontjából nem elfogadható ajánlatkérő azon hivatkozása, mely szerint a 2009. és 2010. évek már lezárt üzleti évek, ezen időszakban lefolytatott eljárások már teljesen le vannak zárva (műszaki átadás-átvétel, valamint a próbaüzem is megtörtént), és utólag ezen referenciák valódiságával, megfelelőségével szemben kérdés nem merülhet fel. A Döntőbizottság álláspontja szerint a referencia üzleti évhez történő kötése szükségtelen, hiszen nincs okszerű összefüggés az üzleti év és a referencia munka teljesítése között.72 A Döntőbizottság végül
túlzó, aránytalanul szigorú
előírásként
értékelte, amikor
ajánlatkérő kizárólag olyan teljesítéseket fogadott volna el referenciaként, amelyeket az 68
D.403/17/2011. D.115/20/2011. 70 A Kbt. 1. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. 71 A Kbt. 67. § (2) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével. 72 D.943/10/2011. 69
51
ajánlattevő fővállalkozóként vagy generálkivitelezőként valósított meg.73 Ugyanakkor a Döntőbizottság nem ítélte eltúlzottnak, hogy az ajánlatkérő jogerős vízjogi üzemeltetési engedély kiadásával megvalósuló referenciamunkát írt elő a műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételként. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy mivel ezen lényeges, a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásához szükséges körülmények az ajánlattevők által megvalósított kivitelezési tevékenység eredményeként, attól függően valósulhatnak meg, továbbá a szerződés teljesítéséhez a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély beszerzése szükséges, a vonatkozó műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltétel nem jogsértő.74 A Döntőbizottság szolgáltatás megrendelések esetében is az építési beruházásoknál kifejtetteknek megfelelően, jellemzően a beszerzés becsült értékéhez viszonyítva vizsgálta az ajánlatkérők által előírt referenciakövetelmények jogszerűségét. Ennek megfelelően a Döntőbizottság jogsértést állapított meg, amikor ajánlatkérő az 5 éves időtartamra szóló szerződésének becsült értékét 81.600.000,- Ft-ban határozta meg. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy a felhívásban előírt 3 db referenciával ajánlattevőknek 3 éves időszakra visszamenőleg kellett referenciaszolgáltatások teljesítését igazolniuk összesen legalább 82.000.000,- Ft értékben, amely a Döntőbizottság álláspontja szerint – a becsült érték, mint legmagasabb piaci érték törvényi fogalmára, valamint a szerződés 5 éves időtartamára tekintettel is – aránytalan, túlmutat a tárgyi szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéken. A három éves vizsgált időszakban ajánlatkérő ráadásul párhuzamosan teljesített referencia szolgáltatások bemutatását várta el.75 A fentiekhez hasonlóan az alkalmassági előírásnak a beszerzés becsült értékéhez képest való eltúlzott mivoltát állapította meg a Közbeszerzési Döntőbizottság abban az ügyben, amikor az ajánlatkérő egy szerződésben teljesített 15 millió forint értékű referencia igazolását tette az alkalmassá minősítés feltételéül. A Döntőbizottság határozatában rámutatott arra, hogy a referenciamunka körében az alkalmasság meglétéhez annak igazolása szükséges, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyában hasonló műszaki tartalmú, a becsült értéknek megfelelő, hasonló értékű teljesítést szerződésszerűen elvégzett, amellyel igazolja azt, hogy alkalmas az adott tárgyban a szerződés teljesítésére. Az alkalmasság minimumfeltételét a referenciák vonatkozásában is úgy kell meghatározni, hogy az a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékű legyen. A jelen
73 74 75
D.743/12/2011. D.93/23/2011. D.868/13/2011.
52
esetben az ajánlatkérő a beszerzés tárgyával megegyező referenciamunka elvárt értékét a beszerzés becsült értékével indokolta, amelyet a közbeszerzési eljárás előkészítése során beszerzett két darab indikatív árajánlat adatai alapján számított ki. A 18 millió Ft összegű becsült értéket az ajánlatkérő a magasabb árajánlatot is meghaladó mértékben állapította meg. A magasabb értékű indikatív árajánlatot utóbb a közbeszerzési eljárásban ajánlatot is benyújtó ajánlattevő bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére, ugyanakkor a megajánlott ellenszolgáltatás összege nemhogy a becsült értéket, de az alkalmassági feltételként meghatározott referenciateljesítés értékét sem közelítette meg. A fentieket összességében értékelve a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (3) bekezdésében előírtakat megsértve, indokolatlanul és eltúlzott mértékben határozta meg az egy szerződésben teljesített 15 millió Ft értékű referencia igazolását.76 Érdekességként megemlíthető, hogy a Döntőbizottság jogsértőnek minősítette az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményt, mely szerint az ajánlattevő akkor minősül alkalmasnak, ha rendelkezik az ajánlati felhívás feladását megelőző 3 évben egy szerződés keretében teljesített EU támogatásból megvalósult legalább 100 db, befejezett projekt műszaki, és/vagy közbeszerzési és/vagy pénzügyi ellenőrzési feladatok elvégzésére
vonatkozó
referenciával.
A
Döntőbizottság
a
jogorvoslati
eljárásban
megállapította, hogy az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági feltétel „befejezett projekt” kitétele a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütközik. A Döntőbizottság álláspontja szerint továbbá a Kbt. 67. § (3) bekezdés a) pontjában77 meghatározott „legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével” kitétel pedig nem azonos a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 22. pontjában 78, és a 1083/2006/EK rendelet 2. cikk 3. pontjában rögzített projekttel 79, az adott projekt ugyanis több közbeszerzést foglalhat magában. A Döntőbizottság szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. 67. § (3) bekezdés a) pontja szerint
a
közbeszerzés
tárgyát
képező,
megrendelni
kívánt
szolgáltatásra
kell
vonatkoztatnia a referencia követelményét, melynek függvényében határozható meg a szolgáltatás befejezettsége is. A Döntőbizottság határozatában kifejtette továbbá, hogy a 76
D.142/19/2011. A Kbt. 67. § (3) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni – igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével). 78 A 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 22. pontja szerint 22. projekt: az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott művelet. 79 A 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontja szerint „művelet”: az érintett operatív program irányító hatósága által vagy hatáskörében a monitoring bizottság által megállapított kritériumoknak megfelelően kiválasztott projekt vagy projektcsoport, amelyet egy vagy több kedvezményezett hajt végre oly módon, hogy megvalósíthatóvá váljanak a kapcsolódó prioritási tengely céljai. 77
53
Kbt. 67. § (3) bekezdésének a) pontja nem tartalmaz olyan előírást, hogy az előző három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetését az ajánlattevőnek egy szerződés keretében teljesített referenciával kellene megadnia. Különösen igaz ez az ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárására, amikor az ajánlattevőnek jelentős számú, legalább 100 db, befejezett projekt vonatkozásában kell az alkalmasságát egy szerződés keretében igazolnia. A Döntőbizottság álláspontja szerint, ha az ajánlattevő igazolni tudja az ajánlatkérő által meghatározott, legalább 100 db megfelelő referenciájának a meglétét a megelőző három éves időszakra, úgy alkalmasnak tekintendő a közbeszerzés tárgyát képező feladat megvalósítására. Az alkalmasság szempontjából nincs jelentősége, hogy a közbeszerzés volumenének megfelelő szolgáltatást az ajánlattevő (alvállalkozó) egy szerződés keretében teljesítette-e vagy sem. A Döntőbizottság így megállapította, hogy az ajánlatkérőnek az egy szerződés keretében meghatározott 100 db referenciára vonatkozó előírása ugyancsak aránytalan követelmény. 80 A fentiekben kifejtettekhez hasonlóan a beszerzés becsült értéke volt a viszonyítási alap az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások esetében az ajánlatkérő által előírt referenciák jogszerűségének megítélésénél. Konkrét
ügyben
ajánlatkérő
hozott
határozatában
a
előírását, mely szerint az
Döntőbizottság
jogsértőnek
minősítette
ajánlattevő alkalmatlan, amennyiben
nem
rendelkezik az ajánlati felhívás feladását megelőző 36 hónapban legalább kettő darab, egyenként legalább nettó 150.000.000,- Ft értékű, a beszerzés tárgya szerinti, orvosi gép-műszer legalább
szállítására
kettő
darab
vonatkozó direkt
referenciával. A jogorvoslati beszerződő
tételként
referenciával;
digitális
röntgen
eljárásban a
meghatározott,
továbbá
ugyanezen
időszakban
készülék
szállítására
vonatkozó
Döntőbizottság megállapította, hogy a
kombinált
digitális
átvilágító
berendezés
önmagában 80-100 millió forintos értékű. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alkalmassági minimumkövetelmény a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütközik, mivel nem felel meg annak a feltételnek, hogy a minimumkövetelmény előírása legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig történhet meg. A Döntőbizottság megítélése szerint a két darab direkt szállítására
vonatkozó
referencia
előírás
önmagában
digitális röntgen
nem
tekinthető
készülék
eltúlzottnak
figyelemmel arra, hogy a beszerzés tárgyát egyéb, a direkt digitális röntgen készülék körébe
tartozó
termékek
(SEF
kamera,
panorámaröntgen,
fogászati
műtőasztal/intraorális röntgennel) is képezik, tehát a két referencia előírása nem eltúlzott. Az ajánlatkérő előírása alapján azonban a műszaki alkalmasság igazolásához az
80
D.804/23/2011.
54
orvosi gép-műszer beszerzés tekintetében két, egyenként 150.000.000,- Ft értékű orvosi gép-műszer
szállítását,
azaz
összességében
háromszázmilliós
értékű
referenciakövetelményt támasztott és emellett kérte további, a két darab direkt digitális röntgen
készülék
szállítására
vonatkozó
referencia
csatolását.
A
közbeszerzés
240.000.000,- Ft összegű becsült értékéhez képest tehát a minimumkövetelményre vonatkozó
előírás
a
Döntőbizottság
álláspontja
teljesítéséhez szükséges feltételek mértékét.
szerint
meghaladja
a
szerződés
81
A Döntőbizottság a fentieken túlmenően az árubeszerzések esetében is vizsgálta a Kbt. alapelveinek
érvényesülését.
A
Döntőbizottság
ennek
megfelelően
jogsértőnek
minősítette az ajánlati felhívásban rögzített azon alkalmassági követelményt, mely szerint az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, ha az igazolt referenciák összértéke nem éri el az adott ajánlat nettó értékének 30 százalékát. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy a hivatkozott alkalmassági előírás nem felel meg a Kbt. alapelveinek, mivel az egyes ajánlattevők esetében különböző eredményt fog adni, így objektív módon az
ajánlatok
nem
hasonlíthatóak
össze.
Ezen
előírás
sérti
az
ajánlattevők
esélyegyenlőségét, mert az alkalmasság különböző értékekhez kötött az ajánlattevők által megajánlott ellenszolgáltatás összegének a függvényében, és nem az adott közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges objektív mérce határozza meg a szerződés teljesítésére való alkalmasságot. Ezen túlmenően a Kbt. nem tartalmaz olyan megengedő szabályt, melynek alapján a Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontjában82 meghatározottaktól az ajánlatkérő eltérhet, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő által megajánlott nettó ellenérték valamely százalékos mértékéhez viszonyítottan állapíthatja meg az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát a referenciák körében. 83 A Döntőbizottság ugyancsak jogsértést állapított meg abban az esetben, amikor az ajánlatkérő a felhívásban akként rendelkezett, hogy a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság
megállapításának
minimumkövetelményeként
kizárólagosan
TIOP-
pályázatban teljesített referenciát fogad el. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő
szigorú
adminisztrációs
és
elszámolási
feladatokra
alapított
indokait,
ugyanakkor megállapította, hogy az ajánlatkérő előírása a szerződés teljesítéséhez
81
D.418/15/2011. A Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére – igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével). 83 D.50/13/2011. 82
55
ténylegesen nem szükséges és aránytalan feltétel, így ajánlatkérő a Kbt. 69. § (3) bekezdését megsértve korlátozta a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságot igazoló referenciák körét egy konkrét pályázati konstrukcióra. 84 A referenciák mellett a Döntőbizottság több határozatában vizsgálta a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében bemutatandó azon szakembereknek, illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével kapcsolatos előírások jogszerűségét, akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. Áttekintve a Döntőbizottság vonatkozó joggyakorlatát,
megállapítható,
hogy
e
szakemberek
tekintetében
alapvetően
a
képzettséggel, végzettséggel, szakmai gyakorlat időtartamával, illetve a szakemberek számával kapcsolatos előírások jogszerűsége, illetőleg a szerződés teljesítéséhez való szükségessége
volt
a
vizsgálat
tárgya.
A
szakemberekre
vonatkozó
előírások
jogszerűségének megítélésénél a Döntőbizottság alapvetően a beszerzés tárgyának megvalósítása során elvégzendő feladatokból, munkálatokból, illetőleg a feladatok összetettségéből, komplexitásából indult, továbbá figyelembe vette a beszerzés becsült értékét is. A fentieknek megfelelően a szakember képzettségére, végzettségére vonatkozó előírás volt a jogorvoslati eljárás tárgya abban az ügyben, melyben a kérelmező az alkalmassági minimumkövetelményként
előírt,
MV-VZ/A
megjelöléssel
rendelkező
szakemberre
vonatkozó ajánlatkérői előírás eltúlzott, a szerződés teljesítéséhez szükségtelen, ezért a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütköző mivoltára hivatkozott. A konkrét ügyben a kérelmező előadta, hogy jelen esetben "B" kategória is elegendő lett volna az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006 (XII.5.) Korm. rendelet szerint, mivel sem a beszerzés tárgyát képező szennyvíztisztító telep, sem a csatorna építése, esetleges tönkremenetele nem
idéz
elő
életveszélyt
és
rendkívüli
védelmi
intézkedést
sem
követel.
A
Döntőbizottság határozatában megállapította azonban, hogy mind a csatornahálózat, mind a szennyvíztisztító telep nem szerződésszerű kivitelezése életveszélyt, illetve rendkívüli védelmi intézkedést idézhet elő, ezért az MV-VZ/A megjelöléssel rendelkező szakember alkalmassági minimumkövetelményként előírására jogszerűen került sor. 85 Hasonlóan járt el a Döntőbizottság abban az ügyben, melyben a kérelmező a VZ megjelöléssel rendelkező szakemberen kívüli további három felelős műszaki vezető bemutatására vonatkozó alkalmassági előírást kifogásolta. A jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság megvizsgálta a beszerzés pontos tárgyát és megállapította, hogy a 84 85
D.727/17/2011. D.93/23/2011.
56
közbeszerzés mennyisége körében ajánlatkérő az átemelőkkel működő csatornahálózat kiépítésén túl – többek között – technológiai épület, szilárd burkolatú út, térburkolat, térvilágítás, bontási munkálatok és a bontással érintett közterületek, utak és járdák helyreállítását is előírta, továbbá a dokumentációban szereplő árazatlan költségvetésben is feltüntette ezen feladatokat. Mindebből következően a szerződés teljesítéséhez mind közlekedési létesítmények létesítése, javítása, mind pedig építési és épületvillamossági feladatok ellátása is szükséges. A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja az volt, hogy
ajánlatkérő
jogszerűen,
a
szerződés
teljesítéséhez
ténylegesen
szükséges
feltételekre figyelemmel írta elő a további felelős műszaki vezetők teljesítésbe történő bevonását, így a vonatkozó minimumkövetelmények túlzottnak és a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütközőnek nem tekinthetők.86 A fentiekkel ellentétben azonban a szerződés teljesítéséhez szükséges mértéken túlmutató előírásként és így jogsértőként értékelte a Döntőbizottság, amikor ajánlatkérő a bemutatandó szakember tekintetében akként rendelkezett, hogy annak rendelkeznie kell mind minőségügyi szakmérnök végzettséggel 5 éves gyakorlat figyelembevételével, mind érvényes MV-ÉP/A felelős műszaki vezetői jogosultsággal. 87 Ugyancsak jogsértőnek ítélte a Döntőbizottság az ajánlatkérő által előírt, a K1 jogosultságú tájépítészmérnökre vonatkozó alkalmassági feltételt abban az esetben, amikor a jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy az adott közbeszerzési eljárásnak nem tárgya tervezés, a teljesítés során tervezési feladatokat nem kell ellátni, ajánlatkérő, mint megrendelő bocsátja a terveket rendelkezésre. Határozatában a Döntőbizottság kifejtette továbbá, hogy a Kbt. 69. § (3) bekezdésének kógens előírása alapján a beszerzés tárgyához igazodónak kell lenni az alkalmassági feltételeknek, azaz mivel jelen esetben a beszerzés tárgya építési beruházás, a kivitelezésre kell korlátozódnia, továbbá ajánlatkérő csak az építési beruházás teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételeket támaszthat.
Erre
követelmény, mint
tekintettel a
további
teljesítéshez
nem
szolgáltatással szükséges
összefüggő
elvárás nem
alkalmassági
támasztható.
A
Döntőbizottság ugyancsak jogsértőnek minősítette jelen ügyben a vezető tisztségviselő műszaki végzettségére, illetve a beszerzés tárgyát képező magas-, illetve mélyépítési területen szerzett gyakorlati idejére vonatkozó alkalmassági előírást. Határozatában rögzítette, hogy a kivitelezési tevékenység folytatásához a felelős műszaki vezetővel való rendelkezés
szükséges,
akinek
a
személyére
vonatkoztatható
az
adott
műszaki
képzettségi szakmai előírás. A Kbt. 69. § (3) bekezdését figyelembe véve az ajánlatkérő a jelen beszerzés tárgyával összefüggésben (építési beruházás, kivitelezés) a szakmai 86 87
D.93/23/2011. D.580/16/2011.
57
képzettséget és gyakorlatot csak a tényleges szakmai irányítást végző személlyel kapcsolatosan írhatta volna elő jogszerűen. A vezető tisztségviselőre vonatkozóan a Döntőbizottság megítélése szerint nem jogszerű előírás a műszaki végzettség, továbbá a hosszú időtartamra specifikált gyakorlat megkövetelése, hiszen nem szükségképpen a vezető tisztségviselő végzi a kivitelezés, a teljesítés tényleges irányítását. A vonatkozó jogi szabályozás szerint a műszaki végzettség és gyakorlat követelményének a felelős műszaki vezetőnek kell megfelelnie.88 A fentiekhez hasonlóan jogsértést állapított meg a Döntőbizottság abban az esetben, amikor az ajánlatkérő két szakember – a kreatív igazgató és az account director esetében – legalább 6 év közbeszerzés tárgyához igazodó szakmai gyakorlat meglétét írta elő alkalmassági feltételként. A Döntőbizottság határozatában rámutatott, hogy a Kbt. 69. § (3) bekezdése alapján a közbeszerzés tárgyára korlátozott, arányos, a közbeszerzés
becsült
értékéhez
igazodó,
a
szerződés
teljesítéséhez
ténylegesen
szükséges feltételek mértékét nem túllépő alkalmassági követelmények biztosítják a verseny érvényesülését is. A Döntőbizottság mindezek alapján a konkrét ügyben arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlatkérő által a részvételi szakaszban megjelölt becsült érték, de különösen az elvégzendő feladat komplexitása, jellege nem támasztják alá az ajánlatkérő által előírt 6 éves szakmai gyakorlat indokoltságát. 89 Megemlíthető végül, hogy az alkalmasság körében vizsgált szakemberek esetében is előfordult, hogy az ajánlatkérő a teljesítésbe bevonni kívánt szakember tekintetében nem írt
elő
alkalmassági
minimumkövetelményt.
A
konkrét
ügyben
az
alkalmasság
igazolásának módja körében a képzettség és végzettség vonatkozásában ajánlatkérő előírta igazolás becsatolását, ezzel szemben az alkalmassági feltétel meghatározásából egyértelműen és kétséget kizáróan nem volt megállapítható, hogy a telepítő/szerviz és az
oktató
szakembernek
rendelkeznie.
A
konkrétan
Döntőbizottság
erre
milyen tekintettel
végzettséggel, megállapította,
képzettséggel hogy
kell
ajánlatkérő
megsértette a Kbt. 69. § (2) bekezdését, mert a felhívásában olyan igazolási módot írt elő, amelyhez kapcsolódóan nem határozott meg alkalmassági feltételt. 90 A fentiekben részletezettek mellett a Döntőbizottság több határozatában vizsgálta a szerződés
teljesítéséhez
rendelkezésre
álló
eszközök,
berendezések,
illetőleg
műszaki felszereltség bemutatására vonatkozó előírások jogszerűségét. A vizsgálat tárgya a szóban forgó határozatok esetében jellemzően az volt, hogy az ajánlatkérő által
88 89 90
D.293/28/2011. D.183/11/2011. D.727/17/2011.
58
a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez megkövetelt eszközök mennyiben voltak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükségesek. A Döntőbizottság ennek megfelelően jogsértést állapított meg abban az esetben, amikor ajánlatkérő intézményei részére informatikai eszközök beszerzését kívánta biztosítani a TIOP pályázat keretében, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés alapján. Ajánlatkérő a Kbt. 67. § (1) bekezdés b) pontja91 alapján előírta, hogy az ajánlattevő
alkalmatlan,
amennyiben
nem
rendelkezik
a
szerviz
tevékenység
helyszíneként szolgáló olyan épülettel, mely Debrecen közigazgatási határán belül fekszik.
A
Döntőbizottság
megállapította,
hogy
a
konkrét
esetben
a
nyertes
ajánlattevőnek informatikai eszközöket, szoftvereket kell szállítania az ajánlatkérő által a dokumentációban tételesen megadott helyszínekre, és azokat az előírtaknak megfelelően üzembe kell helyeznie. A szerviz tevékenység a Döntőbizottság álláspontja szerint a szerződés
teljesítését
követő
olyan,
időben
elhatárolható
módon,
eshetőlegesen
felmerülő és az ajánlatkérő jótállási igényéből fakadó, ajánlattevő részére egyébként előírt jogszabályi kötelezettség, amelynek egy része az eszközök telepítésének a helyszínén, más része az eszközök elszállításával, cseréjével, javításával, több lehetséges helyen is elvégezhető. A szerviz tevékenység tehát egy olyan feltételezett jövőbeni esemény, amely körülményre az ajánlatkérőnek nincs ráhatása. Előre nem látható, hogy a jótállási problémák valójában mikor, milyen rendszerességgel és mennyiségben merülnek majd fel. Mindezek alapján nem szükséges az ajánlatkérő által megkívánt Debrecen közigazgatási határán belül fekvő épülettel való rendelkezés, az akár más olyan település közigazgatási területén is lehet, ahonnan a rendelkezésre állás és a szerviz tevékenység ellátása biztosítható. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a Debrecen közigazgatási területére korlátozó épülettel rendelkezés olyan jogsértő ajánlatkérői többletkövetelmény, amely a szerződés tényleges teljesítéséhez szükséges feltételeket meghaladja, ezért az a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütköző előírás. 92 A Döntőbizottság ugyancsak jogsértést állapított meg, amikor ajánlatkérő az alkalmasság megállapítását az ajánlattevő saját tulajdonában álló eszközök bemutatásához kötötte. A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanis nem kizárólag a tulajdonjog alapozza azt meg, hogy a vizsgált eszközök az ajánlattevő birtokában legyenek. A tulajdonjogtól eltérő jogok
alapján
is használhatja
az
alkalmassági
minimumkövetelményben
szereplő
eszközöket az ajánlattevő – különösen bérleti vagy lízingszerződések szerint – így a 91
A Kbt. 67. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére – igazolható a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával. 92 D.399/28/2011.
59
tulajdonjogra való leszűkítés egyértelműen meghaladja a szerződés teljesítéséhez ténylegesen előírható szükséges mértéket.93 A fentiekhez hasonlóan a Döntőbizottság álláspontja szerint a szennyvíziszap szállító jármű tekintetében a fehér színre korlátozó rendelkezés olyan jogsértő ajánlatkérői többletkövetelmény, amely a szerződés tényleges teljesítéséhez szükséges feltételeket meghaladja, ezért a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütköző előírás. 94 A teljesítéshez rendelkezésre álló eszközökkel kapcsolatos jogsértő előírások körében érdekes példa, amikor ajánlatkérő a Kbt. 67. § (3) bekezdés e) pontjára95 hivatkozva azt írta elő, hogy a részvételre jelentkező alkalmatlannak minősül, ha az elmúlt 3 év (20082010.) valamelyikében nem rendelkezik a teljesítés magas színvonalát szavatoló az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározott kreatív, vagy rendezvényszervezési munkáért kapott hazai díjak közül legalább egy darabbal, vagy az alábbi nemzetközi díjak, vagy nemzetközi döntőbe jutások közül legalább egy darabbal. A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által meghatározott hazai és nemzetközi díjak, vagy nemzetközi döntőbe jutások nem alkotnak a részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságának megítélésére szolgáló a Kbt. 67. § (3) bekezdés e) pontja szerinti eszközt, azok nem tekinthetők a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközöknek, berendezéseknek, illetőleg műszaki felszereltségnek. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 67. § (3) bekezdés e) pontjának rendelkezése azt a tartalmat foglalja magában, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő (alvállalkozó) szerződés teljesítésére való műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolására meghatározott eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség rendelkezésre állásának az igazolását kérheti, melyek fizikai voltukban az ajánlattevő (alvállalkozó) rendelkezésére fognak állni a szerződés teljesítéséhez. Ehhez képest az ajánlatkérő által előírt hazai és nemzetközi díjak, vagy nemzetközi döntőbe jutások nem fizikai eszközök, azok a szerződés teljesítéséhez ténylegesen nem kerülhetnek felhasználásra. A hazai és nemzetközi díjak, vagy nemzetközi döntőbe jutások az ajánlattevő (alvállalkozója) valamely szellemi alkotásával állnak összefüggésben, annak eredményességét fejezik ki, de nem szolgálnak a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló fizikai eszközként. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a hazai és nemzetközi díjakban, vagy
93
D.636/11/2011. D.661/18/2011. 95 A Kbt. 67. § (3) bekezdés e) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni – igazolható a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával. 94
60
nemzetközi döntőbe jutásokban megtestesülő, a szerződés minőségi teljesítésére vonatkozó igényét megfelelő bírálati részszempont meghatározásával érvényesítheti. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 67. § (3) bekezdés e) pontját.96 A
Közbeszerzési
érdemes
Döntőbizottság
megemlíteni
ajánlattevő
minőség
a
vizsgált
időszakban
minőségbiztosítási
biztosítása
érdekében
folytatott
gyakorlata
követelményekkel,
tett
intézkedéseinek
alapján
illetőleg
az
bemutatásával
kapcsolatos előírásokat, melyek tekintetében a döntőbizottsági vizsgálat tárgya szintén az volt, hogy az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelmények mennyiben felelnek meg a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti arányosság és szükségesség követelményének. A konkrét ügyben ajánlatkérő projektmenedzsment feladatok ellátására vonatkozóan írt ki közbeszerzési eljárást. Ajánlatkérő a felhívásban rögzítette, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, amennyiben együttesen nem rendelkeznek MSZ EN ISO 14001:2005 – környezetközpontú irányítási rendszerre vonatkozó – nemzetközi szabványnak megfelelő, vagy azzal egyenértékű, műszaki ellenőrzésre, tervezésre, lebonyolításra, környezetvédelmi szakértői tevékenységre vonatkozó minőségbiztosítási tanúsítvánnyal
vagy
a
szolgáltatás
helyén
honos
bármely
nemzeti
akkreditált
minőségbiztosítási rendszerrel. A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy a szóban forgó alkalmassági követelmény túlzó és indokolatlan, ugyanis az ajánlatkérő
olyan
területekre
kiterjedő
minőségbiztosítási
tanúsítvánnyal
való
rendelkezést követel meg, amely a tárgyi szerződés teljesítéséhez nem szükséges, mert nem tartozik a közbeszerzés tárgyához. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy a projektmenedzsment tevékenység keretében műszaki lebonyolítói tevékenység nem szerepel, a nyertes ajánlattevő feladata e vonatkozásban csak a kivitelező és a mérnök munkájának „folyamatos figyelemmel kísérése”. E feladat ellátásához az ajánlatkérőnek a szakemberek
alkalmasságára
vonatkozó
előírásai
megfelelő
garanciát
adnak.
Az
ajánlatkérő ezzel az alkalmassági előírásával korlátozta a lehetséges ajánlattevők körét, ekként az esélyegyenlőséget is megsértette. 97 A Döntőbizottság végül megsemmisítette az ajánlatkérő felhívását és dokumentációját abban az esetben is, amikor ajánlatkérő az alkalmasság vizsgálata körébe tartozó feltételeket az ajánlattétel érvényességi feltételeként írta elő a felhívás egyéb információk rovatában. A konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által a 96 97
D.183/11/2011. D.37/16/2011.
61
felhívás V.7) Egyéb információk pontjában egyéb érvényességi feltételként előírt követelmény – miszerint ajánlattevő rendelkezzen hatóságilag engedélyezett telephellyel, amely alkalmas az eszközök tárolására, fertőtlenítésére, karbantartására – tartalmát tekintve a Kbt. 67. § (3) bekezdés e) pontjában rögzített műszaki felszereltségre vonatkozó
kapacitás
fogalmi
körébe
sorolható.
Ajánlatkérő
ugyanis
az
alkalmas
telephellyel való rendelkezés előírásával egyértelműen teljesítő képességet vizsgál. A Döntőbizottság rögzítette, hogy előfordulhat olyan helyzet, amikor az érvényességi feltételként való meghatározást tartalmilag alkalmassági típusú követelmények esetében éppen az a körülmény indokolja, hogy jogszabályi, vagy egyéb feltételek folytán bizonyos specifikus előírásoknak kizárólag ajánlatevő, jelen esetben a közszolgáltató felelhet meg. Ilyen esetben jogsértés nem állapítható meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben nem áll fenn ilyen körülmény, melynek hiányában a felhívás hivatkozott pontjában rögzített feltétel érvényességi és nem alkalmassági feltételként történő előírása nem indokolt, így a Kbt. 1. § (3) bekezdése alapján jogsértő. A Döntőbizottság kifejtette továbbá, hogy az ajánlatkérő jogsértő, versenykorlátozó módon határozta meg a felhívás hivatkozott pontjában foglalt feltételét azért is, mert ily módon nem biztosította
az
igazolás
lehetőségét
az
ajánlattevőn
kívül
a
Kbt.
alkalmassági
követelményei körében meghatározott egyéb személyek részére, melyre tekintettel szűkítette a potenciális ajánlattevők bekezdésében
foglalt
körét,
esélyegyenlőség
megsértve ezáltal
alapelvét.
A
a Kbt. 1. § (3)
Döntőbizottság
megállapította
továbbá, hogy ajánlatkérő a felhívás hivatkozott pontjában előírt feltétel teljesítésének igazolási módját nem határozta meg, nem rögzítette, hogy a feltétel fennállását milyen dokumentumok alapján vizsgálja, illetőleg azt sem, hogy milyen kritériumok alapján minősít egy telephelyet az eszközök tisztítására, fertőtlenítésére, karbantartására alkalmas
telephelynek.
Ennélfogva
a
Kbt.
alapelveinek
megfelelő
előre
látható,
kiszámítható bírálat nem biztosított. Ajánlatkérőnek egyértelműen meg kellett volna határoznia a feltétel fennállása igazolásának tartalmi követelményeit és azt, hogy melyek azok a körülmények, amelyek hiányában, vagy hiányosságában ajánlatkérő a telephelyet nem megfelelőnek ítéli, és az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja. 98 II.2.5. Bírálati szempontok A
vizsgált
időszakban
a
bírálati
szempontrendszert
érintően
a
Közbeszerzési
Döntőbizottság több határozatot is hozott, melyek a bírálati szempontok meghatározását érintő jogsértések széles skáláját ölelték fel, egészen a legalapvetőbb jogsértésektől a
98
D.267/19/2011., D.804/23/2011.
62
bonyolult, az elbírálás módszerének megadásával kapcsolatos számítási műveleteket érintő jogsértésekig. A közbeszerzési eljárásban alkalmazható bírálati szempontokat a Kbt. 57. § (2) bekezdése határozza meg. Eszerint az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. Az ajánlatkérő e szempontok közül köteles kiválasztani az adott eljárásban alkalmazni kívánt szempontot, azonban egy ajánlatot, illetve egy részajánlatot nem lehet két bírálati szempontrendszer szerint értékelni. Az említett bírálati szempontok közül a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás a jogalkalmazás számára nyilvánvalóan nem okoz problémát – ez a vizsgált időszakban a Döntőbizottság határozatai alapján is egyértelműen látható volt. Amint az már a releváns döntőbizottsági gyakorlat vizsgálatát megelőzően is várható volt, a bírálati szempontok meghatározását érintő döntőbizottsági határozatok szinte kivétel nélkül az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása bírálati
szempontot, illetve az annak keretében meghatározott részszempontokat
érintették.
Ezek
között
is
jellemzően
azok
a
részszempontok
voltak
különösen
aggályosak, melyek az adott részszempontra tett ajánlattevői vállalások szubjektív értékelésére adtak lehetőséget, illetve nem vagy csak kevéssé voltak a beszerzés tárgyához kapcsolódóak. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítása előtt szabadon dönthet arról, hogy a Kbt.-ben rögzített két lehetséges bírálati szempont közül melyiket fogja alkalmazni a közbeszerzési eljárásban. A Döntőbizottság határozataiban kiemelte azonban, hogy amennyiben ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját választja, úgy az elbírálás részszempontjainak, alszempontjainak és az ajánlatok elbírálása módszerének konkrét meghatározása kiemelt jelentőséggel bír, egyrészt azért, hogy az eljárásban résztvevők pontosan tudják, mely szempontok, illetve módszer alapján kerül elbírálásra majd az ajánlatuk, ez biztosítja a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőséget is, másrészt
pedig
azért,
mert
az
ajánlattevők
ezen
szempontok
és
módszer
figyelembevételével készítik el ajánlatukat, hogy az lehetővé tegye a nyerteskénti kiválasztásukat a bírálat eredményeként. A Döntőbizottság határozataiban kifejtette, hogy az elbírálás során figyelembe vett részszempontok tartalmának és az értékelés módszerének együttes meghatározása alapján köteles az ajánlatkérő biztosítani a jogszerű bírálatot és egyértelműen meghatározni azt, hogy milyen tartalmat, milyen módon fog értékelni, ezzel összhangban az ajánlatkérő köteles a bírálati rendszerét, annak valamennyi elemét a Kbt. specifikus és alapelvi kógens előírásai betartásával meghatározni, és annak alapján az ajánlatok értékelését elvégezni. Csak az biztosítja az
63
egyenlő elbánást és a verseny tisztaságát, ha az ajánlatkérő által meghatározott értékelés
eredményeként
elbírálásra.
Ennek
az
ajánlatok
megfelelően,
tartalmi
amennyiben
elemei
az
azonos
ajánlatkérő
a
módon
kerülnek
pontszámokat,
a
pontkiosztás módszerét vagy a súlyszámokat nem határozza meg, úgy jogsértést követ el. Az értékelés objektivitását szolgálja a Kbt. azon előírása is, hogy az ellenszolgáltatás mértékét – a részszempontok körében – az ajánlatkérőnek akkor is értékelnie kell, ha az eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása bírálati szempontot alkalmazza [Kbt. 57. § (4) bekezdés b) pont]. Ilyen esetben az ellenszolgáltatás mértékét, összegét ajánlatkérőnek önállóan kell értékelnie, a többi mennyiségi, vagy más módon
meghatározható
részszempont
mellett,
azaz
az
ajánlatkérőnek
egyéb
részszemponto(ka)t is meg kell határoznia. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, a törvény nem tiltja, hogy ajánlatkérő az ellenszolgáltatást több részszempont szerint értékelje,
ugyanakkor
a
Kbt.
57.
§
(4)
bekezdés
b)
pontjának
normatív
megfogalmazásból egyben az is következik, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontrendszerének az ajánlati áron kívül más szempontokat is tartalmaznia kell. A Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjában99 a jogalkotó kifejezetten akként
rendelkezett,
hogy
a
részszempontoknak
mennyiségi
vagy
más
módon
értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk. Ezen pontban a jogalkotó példálózó jellegű felsorolást is adott a kifejezetten ellenszolgáltatáson kívüli lehetséges, a közbeszerzés
tárgyával,
illetve
a
szerződés
lényeges
feltételeivel
összefüggő
részszempontokra. Mindezek alapján a Döntőbizottság jogi álláspontja az, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározása esetén az ajánlatkérő abban az esetben
sem
tekinthet
el
az
ellenszolgáltatáson
kívüli
más
tényezőkön
alapuló
értékeléstől, ha ajánlatkérő az ajánlati árat több részszempont meghatározásával vizsgálja. Az ajánlatkérőnek a kötelezően meghatározandó ellenszolgáltatás mértékére vonatkozó részszemponton túl további részszempontot, vagy részszempontokat is meg kell határoznia az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont esetén a szolgáltatás minőségére, tartalmára vonatkozóan.100
99
A Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja értelmében a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság–költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka). 100 D.267/19/2011., D.880/18/2011.
64
Határozataiban a Közbeszerzési Döntőbizottság több ízben kiemelte, hogy a bírálati szempontrendszernek a beszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állnia. A Döntőbizottság utalt arra is, hogy törvény csak egy általános meghatározást rögzített a körben, hogy milyen tartalommal való feltöltésre jogosult az ajánlatkérő a bírálat szempontrendszerében. E körben alapvető feltétel, hogy csak relevanciával bíró tényezők határozhatók meg részszempontként, ezeknek össze kell függniük
a
beszerzés
tárgyával,
illetőleg
a
szerződés
lényeges
feltételeivel.
Ajánlatkérőnek ebből fakadóan az általa beszerezni kívánt beszerzési tárgyra tekintettel kell meghatároznia az egyes részszempontokat és az e körben értékelésre kerülő tartalmi elemeket. Ennek keretében ajánlatkérőnek vizsgálnia kell, hogy fennáll-e az összefüggés a bírálati részszempont tartalma és a beszerzés tárgya között, továbbá miután a bírálati részszempontra tett vállalás szerves részét képezi az ajánlatnak, ebből következően a megkötendő szerződés részévé válik, vizsgálni kell azt az összefüggést is, hogy a bírálati részszempont tartalma összefügg-e a megkötendő szerződés lényeges feltételeivel. Ezzel összefüggésben a Döntőbizottság több határozatában is utalt arra, hogy a Kbt. lehetőséget
ad
szakmai,
minőségi
szempontok
bírálati
részszempontként
való
meghatározására, azonban ilyen esetben is a részszempont előírásának objektív módon értékelhető tényezőkön kell alapulnia. Ennek biztosítása érdekében egyrészt szükséges az ilyen részszempontok pontos, egyértelmű tartalmának meghatározása. Törvényi elvárás, hogy az ellenőrizhető értékelés, pontozás, bírálat érdekében az ajánlatkérő rögzítse a megajánlások összevetésének alapját képező, és figyelembe vételre kerülő szakmai
jellemzőket.
Ezzel
áll
szerves
összefüggésben
a
bírálati
módszer
meghatározásának kötelezettsége is. A módszer alkalmazásával valósul meg ugyanis a konkrét pontszámok meghatározása, melynek függvénye, hogy a bírálat eredményeként előnyösebb értékelést, magasabb pontszámot kap-e az adott ajánlat. Ehhez szükséges az, hogy egyértelműen közölje ajánlatkérő a módszer vonatkozásában is azokat a konkrét feltételeket, melyek alapján ténylegesen megvalósul az ajánlatok bírálata. A konkrét ügyben ajánlatkérő 3. „Támogatási módszertan minősége” és 4. „Tervezett telepítésre és a meglévő hálózatba való integrálás kidolgozása” részszempontként ún. más módon értékelhető tényezőn alapuló részszempontokat határozott meg, melyre tekintettel relevanciával bír az a kérdés, hogy a bírálati részszempont körében ajánlatkérő az ajánlati elem mely összetevőit, milyen tulajdonságait fogja vizsgálni. A Döntőbizottság szerint a részszempont körében értékelésre kerülő ajánlati elemek összetevőinek, tulajdonságainak a megadása körében is érvényesül az a követelmény, hogy azok is a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban állónak minősüljenek, továbbá azokra is vonatkozik az a követelmény, hogy
65
megfeleljenek
a
Kbt.
alapelveinek,
biztosítsák
az
ajánlattevők
számára
az
esélyegyenlőséget. A Döntőbizottság ennek megfelelően vizsgálta meg az említett bírálati részszempontokat, az azok körében meghatározott alszempontok vonatkozásában megadott értékelési tényezőket és megállapította, hogy azok nem felelnek meg a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek. A Döntőbizottság rögzítette, hogy az ajánlatkérő alszempontokat is meghatározott ugyan az említett részszempontok tekintetében, azonban az ajánlatkérő felhívása és dokumentációja alapján nem volt megállapítható, hogy az ajánlatkérő mit értékel a 3.1. alszempont esetében „az alkalmas betanítási módszer”, a 3.2. alszempont esetében a „megfelelő bejelentési rendszer” a 4.1. alszempont esetében „hatékony és lehető legmagasabb fokú zavartalanságot” biztosító telepítés, a 4.2. alszempont esetében „meglévő hálózattal kompatibilis, továbbfejlesztésre alkalmas” hálózati integrálás alatt. A Döntőbizottság kiemelte, hogy mind a mennyiségi, mind a más módon értékelhető tényezők esetében az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia a bírálati módszerét, hogy abban közli, mi alapján kerülnek meghatározásra a ponthatárok között a pontszámok. A sorbarendezés, illetőleg annak közlése, hogy a legelőnyösebb kapja a legmagasabb pontszámot, nem adja meg ténylegesen, hogy minek alapján valósul meg az értékelt ajánlati elemeknek a sorbaállítása. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (3) bekezdés d) pontját azzal, hogy nem határozta meg azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönti, hogy a megtett vállalások közül melyeket minősít előnyösnek, melyek alapozhatják meg a magasabb pontszám elérését, sőt kifejezetten azt rögzítette, hogy az egyes ajánlati vállalásokat nem kívánja összehasonlítani, versenyeztetni, hanem az ajánlatokat önmagukban bírálja el. Ezen bírálati struktúra alapján nem biztosított az értékelés jogszerűsége, a bírálat ellenőrizhetősége, átláthatósága.101 A Döntőbizottság ennek megfelelően megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést követett el, amikor sem a felhívásában, sem a dokumentációjában nem határozta meg az ajánlati ár bírálati alszempontjainak a tartalmát. Emiatt az ajánlattevők egyenlő esélyű ajánlattétele sérült, mivel nem került rögzítésre, hogy az összetett projekt egyes tevékenységeinek a beárazását mely alszempont keretében kötelesek elvégezni.102 Ugyancsak jogsértést állapított meg a Közbeszerzési Döntőbizottság abban az esetben is, amikor ajánlatkérő bírálati részszempontként határozta meg a „műszaki ütemterv és a hozzá kapcsolódó organizációs terv illesztettségének mértékét”. A Döntőbizottság megállapította, hogy az illesztettség mértéke az organizációs terv és a műszaki ütemterv kapcsán nem értelmezhető, hiszen vagy illeszkedik a két terv egymáshoz, vagy nem. Megállapította továbbá, hogy az illeszkedés mértéke, a közbeszerzés tárgyával nincs 101 102
D.191/17/2011., D.740/12/2011. D.238/20/2011.
66
közvetlen kapcsolatban. A Döntőbizottság nem vitatta, hogy az organizációs terv és a műszaki ütemterv része a szerződésnek, de jelen esetben ajánlatkérő nem ezen terveket szerepeltette bírálati részszempontként, hanem ezen tervek egy speciális jellemzőjét, így nem felel meg az előírás a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjának.103 Fentiekhez
hasonlóan
járt
el
a
Döntőbizottság,
amikor
ajánlatkérő
ajánlattételi
felhívásában bírálati részszempontként a „szakmai ajánlat” szempontját jelölte meg, alszempontként pedig a „megvalósítási terv” és a „vonalas műszaki ütemterv” került megadásra a dokumentációban. Ajánlatkérő megadta a vonalas műszaki ütemterv minimális tartalmi követelményét is. Rögzítette, hogy a vonalas műszaki ütemterv értékelésekor többek között figyelembe veszi az összhangot a megvalósítási tervvel. Ajánlatkérő előírta továbbá a dokumentációban, hogy a vonalas műszaki ütemtervnek minden elemében összhangban kell lennie a megvalósítási tervben tett megajánlásokkal és vállalásokkal, valamint a szakmai ajánlatnak minden elemében összhangban kell lennie
az
ajánlat
egyéb
részeiben
tett
megajánlásokkal
és
vállalásokkal.
Ebből
követezően mind a megvalósítási tervben, mind a vonalas műszaki ütemtervben az összhang alapfeltétel. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az értékelés lényegi elemeinek kiemelését elmulasztotta, az előírásai nem egyértelműek és minden ajánlattevő számára azonosan értelmezhetőek, továbbá nem biztosítja az azonos alapon történő értékelést, amely sérti a Kbt. bírálati szempontokra vonatkozó előírásait.104 A
Döntőbizottság
jogsértőnek
találta
az
ajánlatkérő
által
meghatározott
bírálati
szempontrendszert abban az esetben is, amikor ajánlatkérő a minimális műszaki tartalom vállalása mellett bírálati rendszerében többletpontokkal kívánta értékelni az ajánlattevők által vállalt esetleges többlet műszaki tartalmat. A konkrét ügyben az ajánlatkérő a bírálati részszempontként a közbeszerzés tárgyát képező különféle informatikai eszközök közül egy eszköz, a tantermi csomagba tartozó interaktív tábla vonatkozásában kívánta értékelni a minimumkövetelményekhez képest vállalt többlet műszaki tartalmat, ezen belül a többlet műszaki követelményeket hét alszempontban határozta meg. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy az ajánlatkérő által meghatározott valamennyi többlet műszaki követelményeknek csak egyetlen gyártó egyetlen terméke tud megfelelni. Ajánlatkérő a második bírálati részszempont alszempontjainak meghatározásával így megsértette a Kbt. 1. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság a konkrét ügyben azt is megállapította, hogy a második bírálati részszemponthoz rendelt 50 súlyszám nem áll arányban a részszempont tényleges jelentőségével, csak a közbeszerzés tárgyának egy részére, az interaktív 103 104
D.254/15/2011., D.364/12/2011. D.870/9/2011.
67
táblákra vonatkozik, illetve olyan magas mértékű az első bírálati részszempontban meghatározott ajánlati árhoz rendelt 30 súlyszámhoz képest, hogy azon ajánlattevőknek, akik nem tudják teljesíteni a második részszempontra tett megajánlásokat, kizárt az esélyük a szerződés elnyerésére.105 A Döntőbizottság megállapítása szerint ugyancsak nem tekinthető a beszerzés tárgyával illetőleg a szerződés lényeges feltételével kapcsolatban állónak egy közösségi forrásból származó finanszírozással érintett eljárás esetén egy amerikai civil szervezet által kibocsátott minősítés, amely sem közösségi, sem hazai szabványhoz nem kapcsolódik, a hozzá kapcsolódó termék forgalomba hozatalának a minősítés megléte nem feltétele. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az „EPEAT Gold” minősítés előírásával megsértette a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat, mivel a minősítés meglétét a bírálati részszempontok között nem jogszerűen írta elő.106 Amint
az
a
fentiekben
kifejtésre
került,
a
Közbeszerzési
Döntőbizottság
több
határozatában is kifejtette, hogy a bírálati szempontrendszernek a beszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állnia. Ennek megfelelően a Döntőbizottság a vizsgált időszakban a bírálati (rész)szempontoknak a szerződés lényeges feltételeivel való kapcsolatát is vizsgálta. A konkrét ügyben az ajánlatkérő 3. bírálati
részszempontként
a
beépítendő
üvegfelület
1
m 2-re
eső
összsúlyát,
4.
részszempontként pedig a statikai soroló kamraszámát adta meg, amellyel kapcsolatban egyértelműen
rögzítette,
hogy
mely
megajánlásokat
tekinti
előnyösebbnek.
A
Döntőbizottság megítélése szerint a 3. és 4. bírálati részszempont a közbeszerzés tárgyához kapcsolódik, e vonatkozásban nem állapítható meg a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjának a sérelme. A közbeszerzés tárgya építési beruházás, mely komplex épületenergetikai
korszerűsítés feladatait foglalja magában. A szerződéses cél
a
hőenergia megtakarítás, amely döntően függ a nyílászárók minőségétől, a szigetelés és fűtéskorszerűsítés hatása is csak megfelelő nyílászárók beépítése esetén érvényesül. A Döntőbizottságnak így abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a bírálati részszempont körében értékelt ajánlati elemek a szerződés lényeges feltételeivel állnak-e összefüggésben,
biztosítják-e
az
ajánlatok
összehasonlíthatóságán
és
az
esélyegyenlőségen alapuló objektív bírálatot. A Döntőbizottság szerint a közbeszerzés tárgyával való kapcsolatra tekintettel maguk a részszempontok meghatározása nem minősülnek jogsértőnek, ugyanakkor szükséges, hogy a részszempont tartalmát jelentő értékelési tényezők, jelen esetben az üvegfelület súlya és a statikai soroló kamraszáma ténylegesen a szerződés lényeges feltételeivel álljanak összefüggésben. A Döntőbizottság 105 106
D.702/14/2011. D.877/16/2011.
68
a 3. bírálati részszemponttal kapcsolatban úgy ítélte meg, hogy az nem felel meg a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek. Önmagában ugyanis az üveg súlyával kapcsolatban nem vonható le egyértelmű következtetés arra, hogy az valóban a szerződés lényeges feltételének minősül-e.107 Ugyancsak jogsértést állapított meg a Döntőbizottság abban az esetben, amikor ajánlatkérő a „Felhasznált környezetbarát termékek (szállítási költség nélküli) árának aránya az összes anyagár %-ában” bírálati részszempontot kívánta alkalmazni. A Döntőbizottság a bírálati részszempont meghatározásából azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő kifejezetten az ajánlati ár alapját képező egyik költségelem, mégpedig az anyagköltség vonatkozásában határozta meg az adott értékelési részszempontot. E részszempont ténylegesen nem a minőségen vagy környezetvédelmi tulajdonságon alapul, hanem az összesített ajánlati ár szempontja mellett az ajánlatkérő egy újabb, szintén az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó szempontot határozott meg. A Döntőbizottság szerint jelen esetben nem biztosított az objektív értékelés lehetősége, mivel sem a közbeszerzés tárgyával, sem a szerződés lényeges feltételével nem áll összefüggésben az átalányár egyes, kiemelt költségelemeit értékelő szempont, amely különösen amiatt problematikus, mert a költségek meghatározása nem kizárólagosan az ajánlattevő kompetenciája. A költség arányszám sem elsősorban a felhasznált környezetbarát anyagok
mennyiségére
árképzésétől függ.
utal,
sokkal
inkább
a
beszállítók,
gyártók,
forgalmazók
108
Érdekességként emelhető ki az az eset, amelyben a Döntőbizottság az ajánlatkérő által alkalmazott, „Munkanélküli rétegek foglalkoztatása: minimum 1 fő, maximum 5 fő közmunkás,
mint
segédmunkás
alkalmazása”
bírálati
részszempont
jogszerűségét
vizsgálta. A Döntőbizottság jelen ügyben megállapította, hogy ajánlatkérő a nevezett bírálati részszempont keretében a Kbt. 57. § (4) bekezdés f) pontja109 alapján speciális értékelési
kritériumot
rögzített,
amelynek
célját
a
munkanélküli
rétegek
foglalkozatásának elősegítésében jelölte meg, méghozzá kifejezetten a közmunkások foglalkoztatására a közfoglalkozatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII.31.) Korm. rendelet alapján. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy még ha elfogadható is lenne ajánlatkérő azon érvelése, hogy a Kbt. 57. § (4) bekezdés f) pontja szempontjából a Korm. rendeletben megjelölt személyek munkanélkülinek minősíthetők, a bírálati részszempont meghatározása ebben az esetben sem felel meg a Kbt. kogens 57. § (4) bekezdés f) pontjának, mivel a konkrét személyek foglalkoztatását 107
D.115/20/2011. D.743/12/2011. 109 A Kbt. 57. § (4) bekezdés f) pontja értelmében a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. 108
69
ténylegesen nem ajánlattevő ajánlja meg ajánlatkérő részére. A munkavállalók ugyanis ajánlatkérővel állnak munkajogi jogviszonyban, mely jogviszony alapján valósul meg a foglalkoztatásuk. Ajánlattevő a konkrét esetben kizárólag a munkahely biztosítására tesz vállalást, amely a Döntőbizottság álláspontja szerint nem felel meg a Kbt. 57. § (4) bekezdés f) pontja foglalkoztatás vállalására vonatkozó kitételének. 110 A Döntőbizottság határozataiban rámutatott a fentiek mellett arra is, hogy a Kbt. alapelvi rendelkezéseinek tükrében a közbeszerzési eljárás során kiemelt jelentősége van az ajánlatok elbírálási rendszerének, ezen belül a pontkiosztás konkrét számítási módját jelentő bírálati módszer egyértelmű, átlátható meghatározásának. A Kbt. idézett tételes rendelkezéseivel, illetőleg alapelveivel összefüggésben a Döntőbizottság kiemelte azt is, hogy az elbírálás részszempontjai tartalmának, a részszempontok jelentőségét tükröző súlyszámoknak, az értékelési ponttartománynak és a részszempontoknak való megfelelés pontozási módszerének leírásával szemben együttesen alapvető követelmény, hogy biztosítsa az ajánlatok kiszámítható, azonos elveken alapuló objektív értékelésének elvégzését, kizárja az értékelés ajánlattételi határidőt követő utólagos szempontok, számítások figyelembe vételével történő befolyásolását. A Döntőbizottság határozataiban kifejtette, hogy
az
értékelés objektivitása nem
biztosítható az előre rögzített bírálati elvek nélkül. A Kbt. 57. § (3) bekezdés d) pontja értelmében a bírálati módszer funkciója, rendeltetése az, hogy annak alapján történik a ponthatárok között pontszám meghatározása. Erre tekintettel mind a mennyiségi, mind a más
módon
értékelhető
tényezők
esetében
az
ajánlatkérőknek
akként
kell
meghatározniuk bírálati módszerüket, hogy abban közlik, hogy minek eredményeként kerülnek meghatározásra a ponthatárok között a pontszámok. Ezzel összefüggésben a Döntőbizottság konkrét ügyben hozott határozatában kiemelte, hogy a felhívásban közölt módszernek kell alkalmasnak lennie arra, hogy biztosítsa a jogszerű,
átlátható
és
objektív
értékelést.
A
Döntőbizottság
megítélése
szerint
sorbarendezés módszerének választása esetén is rögzítenie kell az ajánlatkérőknek, hogy a
sorbarendezés
során
mely
tartalmi
elemeket
minősítenek
előnyösnek,
milyen
szempontok határozzák meg a sorban elfoglalt helyet, milyen vállalások alapozhatnak meg magasabb, kedvezőbb helyezést. Önmagában a sorbarendezés megjelölése, illetőleg annak
közlése,
hogy
a
bíráló
bizottság
kiválasztja
a
„legkedvezőbb”
és
a
„legkedvezőtlenebb” ajánlatot, továbbá „értékességi sorrend” szerint arányosít, még nem adja meg, hogy ténylegesen minek alapján valósul meg az értékelt ajánlati elemek
110
D.641/18/2011.
70
sorbaállítása. Ajánlatkérő megsérti a Kbt. 57. § (3) bekezdés d) pontját111, ha nem határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönti, hogy a megtett vállalások közül melyeket minősít előnyösnek, melyek alapozhatják meg a magasabb pontszám elérését, ilyen esetben ugyanis nem biztosított az értékelés jogszerűsége, a bírálat ellenőrizhetősége, átláthatósága. Az értékelési elvek hiányában nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő mit értékelt előnyösebbnek, hátrányosabbnak, hatékonyabbnak, kidolgozottabbnak és mit vont az értékelés körébe. Az Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által választott értékelési módszer értékelési elvek hozzárendelése nélkül objektív módon nem elvégezhető. Az értékelési elvek előírása biztosítja, hogy az ajánlattevők ennek pontos ismeretében készítsék el az ajánlatukat, hogy a bírálat során magasabb pontszámot milyen vállalással érhetnek el.112 A sorbarendezés mellett a Döntőbizottság az arányosítás módszere tekintetében is vizsgálta az objektív értékelés követelményének érvényesülését. A konkrét esetben ajánlatkérő az értékelés módszerét akként határozta meg, hogy a legjobb ajánlat „100” pontot kap, a többi pedig a dokumentációban megadott képlet alapján az adott részben legjobb ajánlathoz történő arányosítással kap pontot. Abban az esetben, ha valamely ajánlat negatív pontot kapna, a negatív szám helyett „0” pont kerül megállapításra. Az alsó ponthatár értékét az ajánlatkérő „0” pontban határozta meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen esetben, ha egy ajánlattevő az alsó ponthatárnak megfelelő pontot kapja a bírálat során egy ajánlati elemére, akkor a súlyszám – a „0”-val való szorzás matematikai eredménye miatt – a jelentőségét veszti és így nem érvényesül a bírálati részszempontok és az alszempontok egymáshoz képest e szorzószámmal kifejezett súlya. A bírálati módszer és a dokumentációban megadott képlet használatából következően pedig több ajánlattevő is kaphat „0” pontot egy ajánlati elemre attól függetlenül, hogy az ajánlatkérő rendelkezésére „100” pont mennyiség áll az értékelés során. A „0” ponttal történő értékelés esetében az ajánlattevők nem az ajánlati elemek tartalmi eleme közötti különbségnek megfelelő, hanem kevesebb pontot kaphatnak, így a legalacsonyabb ponttal kapcsolatban a súlyszám sem érvényesül. 113 A Döntőbizottság határozataiban kiemelte azt is, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont értékelése során kiemelt relevanciával bír, hogy ajánlatkérő az értékelésre kerülő
bírálati
részszempontokat
milyen
súllyal, szorzószámmal
veszi
figyelembe az összpontszám megállapítása során. A Kbt. szabályozása nem határoz meg 111
A Kbt. 57. § (3) bekezdés d) pontja szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok (c) pont) közötti pontszámot. 112 D.254/15/2011., D.334/12/2011., D.276/22 /2011. 113 D.174/15/2011.
71
kötelezően érvényesítendő súlyozást, hanem azt követeli meg, hogy a részszempont tényleges
jelentőségével
arányban
álló
szorzószám
kerüljön
megállapításra
az
ajánlatkérő részéről. A Kbt. ezen rendelkezése kifejezésre juttatja, hogy minden egyes esetben az adott beszerzés specifikumaira és a konkrét bírálati részszempont tartalmára tekintettel
kell
megítélni
annak
tényleges
jelentőségét.
A
Döntőbizottság
ezzel
összefüggésben több határozatában rámutatott arra, hogy a beszerzések egymástól eltérő jellemzőkkel és relevanciával bírnak, melyből következően okszerűen eltérően kell meghatározni a súlyszámokat is, melyek eredményezik azt, hogy az ajánlati ár értékelése a különböző beszerzésekben eltérő súllyal vesz, vehet részt. A Döntőbizottság mindezek alapján specifikus beszerzési tárgyak esetében (pl. minőségi szolgáltatások) jogszerűnek minősítette az ajánlati ár alacsonyabb súlyszámmal történő értékelését, mivel a speciális szakmai, tartalmi igényekre tekintettel úgy ítélte meg, hogy az azokat értékelő részszempontok súlyszámának magasabb meghatározása indokolt. Azonban a határozataiban rögzítette azt is, hogy a súlyszámoknak a kapcsolódó bírálati részszempontok ajánlatkérő elvárásának tényleges jelentőségéhez kell igazodniuk. Fentieknek megfelelőn a Döntőbizottság jogsértést állapított meg abban az esetben, amikor ajánlatkérő a bírálati struktúrát úgy alakította ki, hogy az ajánlati ár 10-es súlyszámot kapott, míg a műszaki tartalmat értékelő részszempontok összesített súlyszáma 451 volt. A Döntőbizottság álláspontja az volt, hogy a konkrét beszerzés vonatkozásában nem állnak fenn azon feltételek, amelyek indokolnák az ajánlati árnak a műszaki
szempontokhoz
viszonyítottan
lényegesen
alacsonyabb
értékelését,
gyakorlatilag súlytalan meghatározását. Az értékelési szempontrendszer alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot kizárólag az érvényességi feltételeken felül teljesített műszaki tartalom alapján választja ki az ajánlatkérő. A konkrét eljárásban azáltal sérült a Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontja114, mert az ár, illetőleg az egyéb műszaki szempontok összesített súlya közötti ilyen mértékű aránytalanság nem juttatja kifejezésre az ajánlati ár tényleges jelentőségét. Az ajánlatkérő által kialakított súlyszám elosztás mellett adott annak a lehetősége is, hogy magasabb árfekvésű árut ajánló ajánlattevő lehessen úgy az eljárás nyertese, hogy az egyéb műszaki tartalomra vonatkozó bírálati részszempontok szerinti ajánlati tartalmi elemek ne mutassanak jelentősebb érdemi különbséget egymáshoz képest. 115
114
A Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontja szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (súlyszám). 115 D.795/24/2011.
72
A Kbt. 57. § (4) bekezdés a) pontja értelmében a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága. A vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatot hozott a Kbt. hivatkozott rendelkezésének megsértése tárgyában. Így a Döntőbizottság konkrét ügyben hozott határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő által bírálati részszempontként meghatározott „Szakmai ajánlat kedvezősége a dokumentációban rögzített vizsgálati tényezők alapján” részszempontban taglalt kockázatkezelési stratégia, a minőségbiztosítás és egyes adminisztrációs követelmények körében értékelendő szempontok zömében az MSZ EN ISO 22000:2005 szabvány előírásaiban szereplő elemekkel azonosak, azokat lefedő elemek. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a szóban forgó bírálati részszempont meghatározásával megsértette a Kbt. 57. § (4) bekezdés a) pontját, mivel e részszempont körében az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát kívánta értékelni.116 A Döntőbizottság a fenti indokok alapján ugyancsak jogsértőnek ítélte az ajánlatkérő által meghatározott „Helyszíni ellenőrzésre/ellenőrzése rendelkezésre álló szakértői állomány” bírálati részszempontot.117 A vizsgált időszakban a Döntőbizottság több esetben a Kbt. alapelvei, különösen az esélyegyenlőség és az egyenlő elbánás alapelvének megsértése miatt állapította meg az ajánlatkérő által alkalmazott bírálati szempontrendszer jogsértő mivoltát. A Döntőbizottság így a bírálati szempontrendszer körében értékelni kívánt egyes bírálati elemek bizonytalansága miatt jogsértőnek minősítette ajánlatkérő felhívását, amikor ajánlatkérő a „Közmű audit és a hozzá kapcsolódó feladatok elvégzése (nettó, Ft)”, illetve „Az audittal összefüggésben elért visszatérítések és elért kedvezmények alapján fizetendő megbízási díj” bírálati részszempontokat írta elő. A Döntőbizottság kifejtette, hogy az ajánlatkérő által vizsgálni kívánt hatékonyság nem mennyiségi, vagy más módon értékelhető tényező, annak megítélése és tartalma bizonytalan, illetve az eltérő hatékonysági tényezőt értékelő alszempontok alkalmazása egyben sérti a Kbt. alapelveit. Az audit alapdíja mellett értékelendő bizonytalan, a hatékonyságtól függő százalékos sikerdíj nem biztosítja az objektív, átlátható és valós tartalmi elemek értékelését, mivel ezen vállalások mögött eltérő valós összegek húzódhatnak meg. Az ajánlatkérő által 116 117
D.319/21/2011. D.328/27/2011.
73
meghatározott sikerdíjra megfelelő vállalás épp annak bizonytalansága, az ajánlattevők eltérő hatékonysága, eredményessége miatt nem tehető. 118 Fentiekhez hasonlóan határozott a Döntőbizottság abban az esetben is, amikor ajánlatkérő a „Fizetési határidő a Kbt. 305. § (3) bekezdés g) pontja tekintetében (min. 15 nap, max. 90 nap)” bírálati részszempontot határozta meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen ügyben az ajánlattevők a bírálati részszempontokra adott vállalásaik során kötve voltak az ajánlatkérő által a dokumentációban előírt, kötelező 15 napos
határidő-módosítási
intervallumhoz.
Ezáltal
ajánlatkérő
a
bírálat
körében
indokolatlanul korlátozta a versenyt, tekintettel arra, hogy az ajánlattevők nem ajánlhattak meg például a 15 és 30 nap között 20 napot a fizetésre, annak ellenére, hogy ez alapján is összehasonlíthatóak lettek volna az ajánlatok. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő indokolatlanul szőkítette a versenyt a kifogásolt előírásával, így a Döntőbizottság
megállapította,
hogy
ajánlatkérő
megsértette
a
Kbt.
1.
§
(1)
bekezdését.119 Szükséges
megemlíteni
időszakban
végül,
határozatban
hogy
mondta
a
ki
a
Közbeszerzési bírálati
Döntőbizottság
szempontrendszer
a
vizsgált
rögzítésének
kötelezettségét a két szakaszból álló eljárások részvételi felhívásában. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy a Kbt. a részvételi felhívás kötelező tartalmi elemeként az értékelés módszerének megadását nem nevesíti ugyan, azonban a Kbt. 101. § (2) bekezdésében a nyílt eljárás (3. cím) ajánlati felhívással kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazását rendeli el. Mindezek alapján a Kbt. 101. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 57. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a részvételi felhívásban az értékelés módszerét
közölnie
kellett
volna
dokumentációban is megadható.
azzal,
hogy
módszer
részletes
ismertetése
a
120
II.2.6. A felhívás és a dokumentáció megsemmisítését okozó egyéb körülmények A felhívás és dokumentáció megsemmisítését okozó egyéb körülmények tekintetében a vizsgált
időszakban
megállapítható
volt,
hogy
a
Közbeszerzési
Döntőbizottság
határozataiban található megsemmisítési okok jellemzően három témakört érintenek: a közbeszerzési bocsátásával
műszaki
leírást,
a
dokumentáció
kapcsolatos kérdéseket, valamint
a
elkészítésével fizetési
és
rendelkezésre
feltételek és szabályok
meghatározása tekintetében tett jogsértő előírások problémáját. Az e három témakörön
118 119 120
D.860/19/2011. D.873/14/2011. D.183/11/2011.
74
kívüli,
egyéb
megsemmisítési
okok
változatok
képet
mutatnak,
az
egyes
okok
számossága nem kiemelkedő. II.2.6.1. Közbeszerzési műszaki leírás A közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 58. §-a tartalmazza. Ennek
(1)
bekezdése
szerint
az
ajánlatkérő
az
ajánlati
felhívásban
vagy
a
dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. Az 58. § (2)-(6) bekezdései megadják azokat a módszereket, amelyekkel az ajánlatkérőnek a közbeszerzési műszaki leírást meg kell határoznia. Ezzel összefüggésben a Kbt. 58. § (7) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni. A közbeszerzési műszaki leírás tartalmát a Kbt. 4. § 15. pontja határozza meg. A vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság közbeszerzési műszaki leírást érintő határozataiban az volt megállapítható, hogy a felhívás, illetve dokumentáció megsemmisítésének
leggyakoribb
indoka
a
közbeszerzési
műszaki
leírás
versenykorlátozó – a Kbt. fentiekben hivatkozott 58. § (7) bekezdésébe ütköző – módon való meghatározása. Ezen esetekben az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást – a beszerzés tárgyának műszaki-szakmai körülírásával – jellemzően olyan módon határozta meg, hogy a felhívásban, illetve dokumentációban megadott műszaki paraméterek alapján gyakorlatilag csak egyetlen, vagy korlátozott számú ajánlattevő volt képes az ajánlatkérő által tett előírásoknak megfelelő ajánlatot tenni. A
Döntőbizottság
struktúrájából
az
több
határozatában
következik,
hogy
az
is
kifejtette,
hogy
ajánlatkérőknek
a
a
Kbt.
beszerzési
szabályozási igényüknek
megfelelően kell megadni a beszerzésük tárgyát és az arra vonatkozó műszaki leírást. A beszerzési igénynek megfelelő műszaki jellemzők meghatározása során is kötelező azonban biztosítani az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság, a verseny tisztasága és a nyilvánosság alapelveinek érvényesülését.
75
A Közbeszerzési Döntőbizottság konkrét ügyben hozott határozatában kifejtette, hogy a Kbt. fent ismertetett rendelkezései alapján az ajánlatkérők kötelessége meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban. A közbeszerzési műszaki leírást az ajánlatkérő a Kbt. 58. § (3) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott módszerek szerint adhatja meg jogszerűen, ennek körében biztosított annak lehetősége is, hogy az ajánlatkérő beszerzési igényét szabványokra történő utalással, esetleg teljesítmény, illetve funkcionális követelmények meghatározásával, vagy e módszereket vegyesen alkalmazva határozza meg. A Kbt. 58. § (3) bekezdése alapján főszabály szerint tiltott a cégspecifikus és termékspecifikus műszaki leírás. A Döntőbizottság a konkrét ügyben megállapította, hogy az ajánlatkérő a vitatott
termékekre
vonatkozó
műszaki
előírása
körében
sem
funkcionális,
sem
teljesítmény, sem egyéb olyan műszaki paramétereket nem határozott meg, amely az érvényes ajánlattételhez szükséges minimális feltételeket tartalmazta volna. A Kbt. rendelkezései alapján nem fogadható el egy konkrét gyártmányú termék megjelölése a beszerzés tárgyának egzakt és jogszerű meghatározásaként. Ajánlatkérő tárgybani eljárásban nem rögzítette egyértelműen, hogy mit ért az előírt gyári eredeti termék alatt, mi alapozza meg az előírt termékekkel való egyenértékűséget. A Döntőbizottság kiemelte, hogy az ajánlatkérőnek konkrétan rögzítenie kell a beszerzendő termékekkel szembeni műszaki jellemzőket, amelyeket az ajánlattevők által megajánlott termék vonatkozásában minimálisan elvár. Ezen előírt műszaki jellemzők alapján tudhatják az ajánlattevők pontosan, hogy mit vár el ajánlatkérő, és ezen előírások alapján lehet majd az ajánlatkérő által előírt gyártmányú terméktől eltérő termék esetén a műszaki megfelelőséget
és
egyenértékűséget
megállapítani.
A
Döntőbizottság
ezzel
összefüggésben kifejtette, hogy egy meghatározott gyártmányú termék sok szempontú jellemzővel bír, az egyenértékűség körében nem várható el, hogy a megajánlott, eltérő gyártmányú termék minden szempont szerint, mindenben megfeleljen az ajánlatkérő által meghatározott gyártmányú termékkel. Ez azt eredményezné, hogy bár formálisan nem, de ténylegesen kizárja ajánlatkérő a megadott gyártmánytól eltérő, de azzal egyenértékű termék érvényes megajánlásának lehetőségét. Ezért szükséges a széleskörű műszaki jellemzőkből megjelölni azon minimálisan elvárt, legfontosabb jellemzőket, amelyeket
ajánlatkérő
az
általa
megjelölt
gyártmányú
termékek
megfelelősége,
egyenértékűségének vizsgálata körében ellenőriz. Ennek hiányában nem vizsgálható, illetve nem állapítható meg a megajánlott termék előírttal való egyenértékűsége, műszaki megfelelősége. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy az egyenértékűség körében valójában kompatibilitást várt el, azt, hogy a megajánlott termék működjön a használni kívánt berendezésben. Ajánlatkérő mind a felhívásban, mind a dokumentációban egyenértékűséget írt elő, nem rögzítette, hogy
76
ennek körében mit fogad el, mit ért ez alatt. A Döntőbizottság kiemelte, hogy nem pótolja a minimálisan elvárt műszaki jellemzők megjelölését annak rögzítése sem, hogy a megajánlott terméknek alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű használatra. Ez sem a kompatibilitás,
sem
az
egyenértékűség
konkrét
követelményét
nem
jelöli.
A
Döntőbizottság határozatában rámutatott továbbá arra, hogy a Kbt. 58. § (7) bekezdése biztosítja annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő meghatározott gyártmányú, típusú dologra
hivatkozzon,
azonban
ebben
az
esetben
is
érvényesülniük
kell
az
esélyegyenlőségre, a verseny tisztaságára vonatkozó alapelveknek. A (7) bekezdés alkalmazásával sem zárhat ki indokolatlanul vagy hozhat előnyösebb helyzetbe az ajánlatkérő egyes termékeket, ajánlattevőket. 121 A vizsgált időszakban a közbeszerzési műszaki leírás versenykorlátozó mivolta leginkább különböző gépkocsi beszerzések esetében volt jellemző a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában, melyek jó példáját mutatják a közbeszerzési műszaki leírás jogsértő módon
történő
meghatározásának.
A
konkrét
ügyekben
a
közbeszerzés
tárgyát
különböző funkciójú járművek, személygépkocsik és kistehergépkocsik beszerzése képezte. Az ajánlatkérő a beszerzendő gépkocsik tekintetében különböző kategóriákat határozott meg, mind a személygépkocsik, mind a kisteher gépjárművek esetében. A személyszállítási funkciót ellátó személygépkocsik esetében három különböző kategóriát határozott meg, melyek domináns jellemzője az adott kategóriákban a személygépkocsik teljesítménye – a teljesítményadatok alapján egymástól így jól elkülöníthetőek a kis, a közepes és a nagy teljesítményű gépkocsik (65-76 LE, 100-115 LE és 130-140 LE). Ajánlatkérő ugyancsak meghatározta e műszaki paramétereket a kistehergépjármű kategóriáiban is. E meghatározó jellemzőknek számos gépjármű gyártmány különböző típusai tudnak megfelelni. Az egyes gépjármű márkák esetében a teljesítményhez, mint jellemző műszaki adathoz képest ajánlatkérő további műszaki jellemzőként meghatározta a motor hengerűrtartalmát is minimum és maximum értékek feltüntetésével. A Döntőbizottság kifejtette, hogy az ismertetett két műszaki paraméter (teljesítmény és hengerűrtartalom)
között
ugyan
szoros
összefüggés
van,
azonban
e
műszaki
paraméterek esetében több eltérés lehetséges, így az ajánlatkérő által meghatározott motor teljesítményhez rendelt hengerűrtartalom szélesebb sávba is tartozhat, mint amelyet az ajánlatkérő meghatározott, illetve az ajánlatkérő által meghatározott hengerűrtartalomhoz szélesebb tartományba tartozhat a teljesítmény. A Döntőbizottság rámutatott,
hogy
az
ajánlatkérőnek
mindezek
figyelembevételével
kellett
volna
meghatároznia az egyes kategóriák műszaki jellemzőit, tekintettel arra, hogy az általa
121
D.69/16/2011.
77
meghatározott mindkét műszaki paraméter alkalmas volt arra, hogy a másik műszaki paraméter előírása miatt egyes ajánlattevőket kizárjon a versenyből.122 A közbeszerzési műszaki leírás jogsértő meghatározására érdekes példa, amikor az ajánlatkérő olyan beszerzésre vonatkozóan (is) írja ki a közbeszerzési eljárást, amelyet korábban már beszerzett, így valós és fennálló beszerzési igénye nincsen. A szóban forgó – az ajánlatkérő által egyébként saját maga ellen indított – jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a különböző informatikai eszközök beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásban betegbeléptető rendszert és informatikai rendszert kívánt beszerezni. A dokumentációban meghatározta a beszerzés tárgyának részletes műszaki tartalmát, a szállítandó eszközöket, a pontos mennyiséget és az elvárt műszaki jellemzőket. A betegbeléptető rendszer beszerezni kívánt hardver és szoftver elemei között ajánlatkérő előírta a kijelzőt, a betegtájékoztatót és a vezérlő szoftvert, az informatikai rendszer tekintetében pedig a rack szekrényt. A Döntőbizottság áttekintette a
közbeszerzési
ügy
előzményeként
lefolytatott
építési
beruházás
műszaki
dokumentációját, a nyertes ajánlatot és a megkötött vállalkozási szerződést is, és megállapította, hogy az említett hálózati és betegbeléptető rendszerelemek szállítása és telepítése tárgyában az ajánlatkérő korábban már szerződést kötött. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 249. § (2) bekezdés b) pontját123 megsértve határozta meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban a beszerzése tárgyát, mivel a beszerzési igénye a műszaki tartalom egy része tekintetében már a közbeszerzési eljárás megkezdését megelőzően megvalósított közbeszerzése alapján teljesült, így a felhívásban és a dokumentációban foglalt tartalomnak teljes körűen megfelelő szerződéskötés törvényes feltételei nem álltak fenn.124 II.2.6.2. Dokumentáció A dokumentációval kapcsolatos, a felhívás illetve a dokumentáció megsemmisítését eredményező problémák jellemzően építési beruházások esetében merültek fel a vizsgált időszakban, és az építési beruházások esetében is elsősorban a dokumentáció kötelező tartalmi
elemét
képező
árazatlan
költségvetés
hiánya,
illetve
pontatlansága
eredményezte, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottságnak meg kellett semmisítenie az ajánlatkérő által készített dokumentációt.
122
D.112/14/2011., D.614/11/2011. A Kbt. 249. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, továbbá ha az ajánlatkérő dokumentációt nem készít a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket. 124 D.233/12/2011. 123
78
A Kbt. 54. § (2) bekezdésének második mondata értelmében építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára
vonatkozó,
annak
megfelelő
árazatlan
költségvetést
az
ajánlattevők
rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a törvényi előírás ellenére úgy készíti el a dokumentációt, hogy az nem tartalmaz árazatlan költségvetést, az ajánlatkérő eljárásával megsérti a Kbt. 54. § (2) bekezdését. 125 A fentiekhez hasonlóan a Közbeszerzései Döntőbizottság konkrét ügyben azt is kifejtette, hogy azon túlmenően, hogy a Kbt. 54. § (2) bekezdése a dokumentáció kötelező részeként határozza meg építési beruházás esetén az árazatlan költségvetést, azt is követelményként írja elő, hogy
az
árazatlan költségvetés a beszerzés tárgyára
vonatkozzon, annak megfelelő legyen. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint megsérti ajánlatkérő a Kbt. 54. § (2) bekezdését abban az esetben, ha ténylegesen nem készíti el a beszerzés tárgyának megfelelően az árazatlan költségvetést. A Döntőbizottság szerint a konkrét ügyben ajánlatkérő amellett, hogy megsértette a Kbt. 54. § (2) bekezdését, megsértette a Kbt. 54. § (7) bekezdését126, illetve a Kbt. 58. § (1) bekezdését is azzal, hogy a megkövetelt időpontra nem állította össze a jogszabályi előírásoknak megfelelő tételes költségvetést műszaki dokumentációt.127 A fentiekhez hasonlóan a Döntőbizottság abban az esetben is megállapította ajánlatkérő jogsértését, amikor a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetést pontatlanul, ellentmondásosan állította össze. A konkrét ügyben ajánlatkérő a beszerzés tárgyát képező építési beruházásra vonatkozó árazatlan költségvetést készített, melyben a villanyszerelés 66. tétele és a tűzjelző anyagkiírás 20. tétele a tűzjelző-rendszer tervezésére vonatkozott. Ajánlatkérő az árképzés módját is kötelezően meghatározta: az ajánlatevőknek ajánlatukat
akként
kellett
megtenniük, hogy a
kiadott
árazatlan
költségvetés valamennyi tételét, a megadott tartalommal be kellett árazniuk, az összesítő sorok végeredményét össze kellett adniuk és az így kapott összeget kellett a felolvasólapon közölniük. Határozatában a Döntőbizottság utalt arra, hogy a Kbt. 54. § (2) bekezdése a megfelelő ajánlattétel és az ajánlatok érdemi összehasonlíthatósága érdekében írja elő az ajánlatkérők számára árazatlan költségvetés készítését. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a tűzjelző-rendszer tervezésére vonatkozó tétel
kétszeres
megadásával
és
az
árképzés
módjának
meghatározásával
–
az
125
D.636/11/2011. A Kbt. 54. § (7) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig magyar nyelven – ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is – rendelkezésre álljon. 127 D.293/28/2011. 126
79
esélyegyenlőség alapelvi követelményére is tekintettel – nem biztosította a megfelelő ajánlattétel lehetőségét. Ezt támasztja alá, hogy mindhárom ajánlattevő az ajánlatkérői előírásoktól eltérően árazta be a megjelölt tételeket, a két érvénytelen ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségi oka ezen tételek helytelen beárazásán alapult. 128 A Döntőbizottság ugyancsak kimondta az ajánlatkérő által összeállított dokumentáció jogsértő mivoltát abban az esetben, amikor a dokumentáció részét képező kiviteli tervek mintakeresztszelvényei és jellemző keresztszelvényei, valamint a tervező által adott magyarázó keresztszelvényei nem voltak azonosak. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő dokumentációja és az annak részét képező árazatlan költségvetés nem felelt meg a Kbt. alapelvi rendelkezéseinek, illetve a dokumentációval és az árazatlan tételes költségvetési kiírással szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, nem biztosította a megfelelő ajánlattétel lehetőségét, mivel nem adta meg az elvégzendő munkák pontos részletezettségét és azok mennyiségi adatait. A dokumentáció így alkalmatlan volt arra, hogy az ajánlattevők a költségvetés beárazásával tegyék meg ajánlataikat, továbbá az árazott költségvetés benyújtásának kötelező előírása nem tette lehetővé
az
ajánlatok
összehasonlítását.
A
Döntőbizottság
mindezek
alapján
megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés c) pontjára és az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 249. § (5) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 54. § (1) és (2) bekezdését.129 A Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérő felhívását és dokumentációját abban az esetben is, amikor az ajánlati felhívásban és a dokumentációban megadott beszerzési mennyiségek kerültek eltérően meghatározásra.130 A Döntőbizottság a fentiekhez hasonlóan abban esetben is megsemmisítette az ajánlatkérő felhívását és dokumentációját, amikor az alkalmassági követelményként támasztott
szállító
jármű
tekintetében
a
felhívásban
foglaltakhoz
képest
a
dokumentációban jogsértő többletelőírást tett. A konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy a szennyvíziszap szállító jármű tekintetében a fehér színre korlátozó rendelkezés olyan jogsértő ajánlatkérői többletkövetelmény, amely a szerződés tényleges teljesítéséhez szükséges feltételeket meghaladja, ezért a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe
128 129 130
D.539/ 12 /2011. D.670/12/2011. D.762/16/2011.
80
ütköző előírás. A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalma eltér egymástól, mivel a fentiekben részletezett a Kbt. 69. § (3) bekezdés szerinti ajánlatkérői többlet követelmény a felhívásnak nem, kizárólag a dokumentáció részét képezte. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 54. § (3) bekezdését.131 Ugyancsak a dokumentáció megsemmisítéséhez vezetett a vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában, ha ajánlatkérő a beszerzés tárgyát nem a megfelelő ajánlattételhez szükséges pontossággal határozta meg és írta körül. A konkrét esetben a dokumentációban ajánlatkérő a műszaki leírást akként határozta meg, hogy műszaki
tartalom
tekintetében
az
NFÜ
honlapján
közzétett
TIOP-07
elvárt
minimumkövetelményekre utalt. Ehhez képest többlet követelményként írta elő az iskolai PC csomag és a tantermi csomag notebook vonatkozásában az „EPEAT Gold” minősítés meglétét, továbbá azt is közölte, hogy a műszaki specifikációban szereplő követelmények minimumkövetelmények, az abban szereplő előírásnak nem pontosan kell megfelelni. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő fenti előírásai több okból is jogsértőek voltak. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő dokumentációja nem felelt meg a Kbt. alapelvi rendelkezéseinek és a dokumentációval szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, nem biztosította a megfelelő ajánlattétel lehetőségét, nem
adta
meg
a
dokumentációban
az
eszközspecifikációt,
így
magából
a
dokumentációból nem volt megállapítható az sem, hogy melyek az egyes eszközök tekintetében támasztott minimumkövetelmények. Azzal a közlésével pedig, hogy „a műszaki specifikációban szereplő követelmények, minimumkövetelmények, az abban szereplő előírásnak nem pontosan kell megfelelni” teljes bizonytalanságot idézett elő a megajánlandó eszközök műszaki megfelelősége vonatkozásában, így a dokumentáció alkalmatlan volt arra, hogy az ajánlattevők az ajánlatkérő előírásainak megfelelő ajánlatot
tudjanak
benyújtani.
Ezen
előírás
nem
teszi
lehetővé
az
ajánlatok
összehasonlítását sem. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 1. § (1) bekezdése szerinti, a verseny tisztaságát előíró alapelv jogszerű alkalmazása körében nem fogadható el az olyan típusú ajánlatadási feltételek megadása, amely alapján a valós beszerzési igény és annak feltételei nem állapíthatóak meg minden ajánlattevő számára egyértelműen.132 Végezetül megemlítendő, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában a vizsgált időszakban
felmerült
a
dokumentáció
ellenértékének
meghatározására
vonatkozó
rendelkezések vizsgálata. A konkrét ügyben a Döntőbizottság a Kbt. 54. § (9) 131 132
D.661/ 18/2011. D.702/14/2011.
81
bekezdésére133 hivatkozva rámutatott arra, hogy a dokumentáció ellenértékének mértéke akkor jogszerű, ha kizárólag az annak előállításával, és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos költségeket tartalmazza. kifejtette,
hogy
a
dokumentáció
előállításának
fogalmi
A Döntőbizottság
körébe
nem
tartozik
a
dokumentáció részét képező tartalmi követelmények kidolgozását jelentő részletes megvalósíthatósági tanulmány, valamint a kifejezetten műszaki jellegű talajmechanikai szakvélemény elkészítésének, mint szellemi terméknek a jogdíjai, megbízási díjai, továbbá a közbeszerzési szakértő díja sem. A részletes megvalósíthatósági tanulmány kifejezetten
az
ajánlatkérő
KEOP
pályázatához
kapcsolódik,
a
talajmechanikai
szakvélemény a tervezés alapját képező műszaki dokumentum, a közbeszerzési szakértő díj pedig az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának törvényességét, szakszerűségét biztosító, az ajánlatkérő érdekkörében felmerülő költségtétel. A Kbt. 54. § (9) bekezdése nem teszi azt lehetővé, hogy a fenti közvetett költségeket az ajánlatkérő a dokumentáció árában érvényesíthesse, illetőleg a dokumentáció tartalmi kialakításával, elkészítésével felmerülő összes költség érvényesíthető legyen. A Döntőbizottság megállapította, hogy a közvetlen költségek körében feltüntetett munkabér szintén nem minősül a dokumentáció előállításával és a rendelkezésre bocsátással kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerülő költségnek, mivel a hivatalsegéd alkalmazása a jelen közbeszerzési eljárástól független tény az ajánlatkérő részéről. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította,
hogy
a
kérelmező
megalapozottan
sérelmezte
a
dokumentáció
ellenértékének az eltúlzott voltát figyelembe véve a dokumentációt beszerző cégek számát is.134 II.2.6.3. Fizetési feltételek A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések esetében az ellenszolgáltatás kifizetésének
szabályait
a
közbeszerzésekről
szóló
2003.
évi
CXXIX.
törvény
módosításáról szóló 2010. évi LXXXVIII. törvény 2010. szeptember 15. napjától lényegesen
megváltoztatta,
melynek
eredményeként
a
Kbt.
305.
§
(3)-(6)
bekezdéseiben az ellenszolgáltatás kifizetésének menete részletesen meghatározásra került.
A
vizsgált
időszakban
a
Közbeszerzési
Döntőbizottság
több
esetben
is
megsemmisítette az ajánlatkérő felhívását, illetve dokumentációját, amikor ajánlatkérő az ellenszolgáltatás kifizetésének, jellemzően a fizetési határidőnek a meghatározása során a Kbt. hivatkozott 305. §-ában található rendelkezések figyelmen kívül hagyásával járt el. 133
A Kbt. 54. § (9) bekezdése szerint a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani. 134 D.37/16/2011.
82
A Kbt. 305. §-ának (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél, illetőleg – európai uniós támogatások esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet e § alkalmazásában (a továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél) a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni: a) az ajánlattevőként szerződő fél (felek) legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból; b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók, illetve a
velük munkaviszonyban
vagy egyéb
foglalkoztatási
jogviszonyban nem álló szakemberek egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat és szakembereket, hogy állítsák ki ezen számláikat; c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően haladéktalanul
azon
összegre
vonatkozóan
jogosult
számlát
kiállítani
az
ajánlatkérő felé, mely az általa a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókat, illetve a vele munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakembereket illeti meg; d) a c) pont szerinti számla ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek; e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók, illetve szakemberek számláit, illetőleg az Art. 36/A. § (3) bekezdése szerint azt (annak egy részét) visszatartja; f) az
ajánlattevőként
szerződő felek átadják az
e)
pont
szerinti
átutalások
igazolásainak másolatait, vagy az alvállalkozó (szakember) köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek [utóbbit annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a (teljes) összeget az alvállalkozónak]; g) az ajánlattevőként szerződő felek benyújtják az ellenszolgáltatás fennmaradó részére vonatkozó számláikat, melyek ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. §-ára is tekintettel teljesítették; h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e), illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét
nem
teljesíti,
az
ellenszolgáltatás
fennmaradó
részét
az
ajánlatkérő őrzi és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az e),
83
illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére; i)
részben vagy egészben európai uniós támogatásból meg valósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő negyvenöt nap.
A Kbt. 305. § (4) bekezdése rögzíti, hogy (3) bekezdéstől akkor lehet eltérni, ha törvény eltérően rendelkezik. Továbbá a felek a (3) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében is megállapodhatnak. Az Art. 36/A. §-ának (3) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak a (3) bekezdés g) pontja szerinti ajánlattevői számlára lehet alkalmazni. Fentiekhez kapcsolódóan a Kbt. 53. § (1) bekezdése rögzíti azt is, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó – e törvényen és az adójogszabályokon kívüli –jogszabályokra hivatkozni. A tájékoztatásban meg kell adnia azt is, ha az ellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kíván megállapodni. A konkrét esetekben az ajánlati felhívásban nem került feltüntetésre az ajánlatkérő arra vonatkozó tájékoztatása, hogy az ellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kíván-e megállapodni. Ezen kívül az ajánlatkérő fizetési határidőként konkrét határidőket – 30, 60, 90 nap – határozott meg a felhívásban, melyet érvényességi feltételként kötött ki. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő hivatkozása, hogy az ajánlati felhívásból kiolvasható az ajánlatkérő szándéka, a Kbt. előírása alapján nem fogadható el. A Döntőbizottság mindezek alapján megállapította, hogy az ajánlati felhívás nem felel meg a Kbt. 53. § (1) bekezdésének, és egyben sérti a Kbt. 305. § (3)(4) bekezdését.135 II.2.6.4. Egyéb okok A fentiekben részletezetteken kívül a vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számtalan más okból is megállapította a felhívás, illetve a dokumentáció közbeszerzési jogszabályokba való ütközését. Így járt el a Döntőbizottság abban az esetben is, amikor ajánlatkérő a többváltozatú ajánlattétel lehetővé tétele esetében nem a Kbt. vonatkozó előírásainak megfelelően
135
D.50/13/2011., D.125/11/2011., D.636/11/2011.
84
készítette el a dokumentációját. A konkrét ügyben a Döntőbizottság kifejtette, hogy a jogalkotó biztosította annak a lehetőségét, hogy ha a beszerzés tárgya és ajánlatkérő beszerzési igénye ezt indokolja, az ajánlattevők többváltozatú, azaz alternatív ajánlatot tehetnek. Ennek a jogalkotó azt a feltételét szabta, hogy az ajánlatkérőnek egyrészt az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontot kell alkalmaznia, másrészt pontosan meg kell határoznia a felhívásban vagy a dokumentációban, hogy az egyes változatoknak megfelelniük
milyen és
azokat
minimumkövetelményeknek, milyen
egyéb
műszaki
követelmények
specifikációnak
szerint
kell
kell
elkészíteni.
A
Döntőbizottság kiemelte, hogy az ajánlatkérőknek az alternatív ajánlattétel biztosítása esetén kifejezetten meg kell határozniuk azokat az elvárásokat, körülményeket, amelyeket az alternatív ajánlat elkészítésekor az ajánlattevőknek figyelembe kell venniük. Ez azt is jelenti egyben, hogy meghatározása,
hanem
a
műszaki
nem elegendő a műszaki specifikáció
specifikáció
vonatkozásában
azokat
a
többletelvárásokat, körülményeket, feltételeket is rögzíteni kell, amely az alternatív ajánlattétel alapját képezik. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő konkrét beszerzési mennyiséget határozott meg, lehetővé tette az alternatív ajánlattételt, azonban annak kötelező feltételeit, azaz azokat az elvárásokat, amelyeket a Kbt. 51. § (3) bekezdésében136 előír nem határozta meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 51. § (3) bekezdését. 137 A Döntőbizottság szintén jogsértést állapított meg abban az esetben, amikor ajánlatkérő a beszerzés tárgyára vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feltételeket és előírásokat nem vette figyelembe a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítésekor. A konkrét
ügyben
(kommunális
a
Döntőbizottság
hulladék
begyűjtése,
megállapította, elszállítása,
hogy
a
elhelyezése
tárgyi és
közszolgáltatás ártalmatlanítása)
beszerzésére és a közszolgáltatási szerződés megkötésére a Kbt. mellett speciális végrehajtási
szabályok
is
alkalmazandók.
A
hulladékkezelési
közszolgáltató
kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004 (VII. 22.) Korm. rendelet ugyanis speciális tartalmi követelményeket támaszt az ajánlattételi felhívás és dokumentáció rendelkezései vonatkozásában, mely különös jogszabályi feltételekre tekintettel kell az ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárásuk feltételrendszerét, az ajánlattételi felhívás és dokumentáció tartalmát meghatározniuk. A Korm. rendelet részletes előírásokat rögzít mind az ajánlattevők alkalmasságát, mind az egyéb szerződéses
követelmények
meghatározását
érintően.
Figyelemmel
arra,
hogy
136
A Kbt. 51. § (3) bekezdése szerint többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. 137 D.125/11/2011.
85
ajánlatkérő a dokumentációt nem a Korm. rendelet előírásainak megfelelően készítette el, a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a nevezett Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit.138 A Döntőbizottság határozatában jogsértést állapított meg abban az esetben is, amikor ajánlatkérő
az
ajánlattételi
felhívásban
és
a
dokumentációban
található
szerződéstervezetben a teljesítési és a jólteljesítési biztosíték mértékeként egyaránt a bruttó ajánlati ár nyolc százalékát határozta meg, amelyek meghaladják a jogalkotó által a Kbt. 53/A. § (1) bekezdésében139 meghatározott mértéket. Ugyanezen ügyben a Döntőbizottság azt is megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53/A. § (4) bekezdését140 is, tekintettel arra, hogy az ajánlattételi felhívásban meghiúsulási kötbért és teljesítési biztosítékot egyaránt előírt. 141 A Döntőbizottság szintén a felhívás és a dokumentáció megsemmisítéséhez vezető jogsértést állapított meg a Kbt. 55. § (3)-(4) bekezdéseinek helytelen alkalmazása miatt. A Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében
az
ajánlatkérő
az
tájékozódjon az adózásra, a
ajánlati
felhívásban
előírhatja,
környezetvédelemre, valamint
hogy
az
ajánlattevő
köteles előírni, hogy
tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni [Kbt. 55. § (3) bekezdés]. A Kbt. rögzíti, hogy ha az ajánlatkérő előírja a (3) bekezdés szerinti követelményekről történő tájékozódást, a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat [Kbt. 55. § (4) bekezdés]. A konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírta a Kbt. 55. § (3) bekezdése szerinti ajánlattevői kötelezettséget, ezzel szemben a dokumentációban nem adta meg azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevők megfelelő tájékoztatást kaphatnak a Kbt. 55. § (3) bekezdés szerinti követelményekről. Erre tekintettel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (4) bekezdését. 142
138
D.413/12/2011. A Kbt. 53/A. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési, jólteljesítési vagy más biztosítékot kikötni, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét az ajánlati felhívásban közölni kell. A teljesítési biztosíték és a jólteljesítési biztosíték mértéke egyaránt legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás öt-öt százalékát érheti el. 140 A Kbt. 53/A. § (1) bekezdése szerint meghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattétel lehetősége esetén a beszerzés ugyanazon részére vonatkozóan – nem írható elő. 141 D.636/11/2011. 142 D.636/11/2011. 139
86
A Döntőbizottság ugyancsak jogsértést állapított meg, amikor az ajánlatkérő a részek számát nem egyértelműen határozta meg, illetve az ajánlati felhívásban nem írta elő egyértelműen, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet a részajánlatokat megtenni. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezáltal megsértette a Kbt. 50. § (4) bekezdését143.144 A
Döntőbizottság
az
ajánlati
kötöttséget
sértő
megoldásnak
minősítette
az
ajánlatkérőnek az ajánlatok értékelése körében kialakított azon módszerét, mely szerint a benyújtott ajánlatok alapján az ajánlatkérő maga számítaná ki az egységárakat, majd pedig átlagolná azokat. A Döntőbizottság a konkrét ügyben hozott határozatában kifejtette, hogy a Kbt. 57. § (4) bekezdés b) pontja kötelezően előírja, hogy a bírálati részszempontok
között
mindig
meg
kell
adni
az
ellenszolgáltatás
mértékének
részszempontját. E szabályozás szerves kapcsolatban van a Kbt. 70. § (2) bekezdésének azon
előírásával, hogy az
ajánlatnak tartalmaznia
kell
az ajánlattevő kifejezett
nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. A Kbt. 70. § (2) bekezdéséből következően az ajánlattevőknek kell megtenniük a vállalásukat az ajánlati árra vonatkozóan. A benyújtott ajánlatokra, benne az ajánlati árra a Kbt. 78. § (1) bekezdése alapján az ajánlattételi határidőben bekövetkezik az ajánlati kötöttség. E rendelkezésekre tekintettel az ajánlatkérőknek akként kell elkészíteniük a dokumentációjukat, hogy az ajánlattevők maguk adják meg az értékelésre kerülő ajánlati árvállalásokat, amennyiben szükséges egységárként. Ajánlatkérőnek azon előadása, hogy maga számítaná ki az egységárakat, majd pedig átlagolja azokat, sérti az ajánlati kötöttség előírásait is. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 78. § (1) bekezdését azzal a magatartásával, hogy nem a benyújtott ajánlatokban foglalt árajánlati elemeket kívánta értékelni, hanem azokat maga módosította volna.145 II.3. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYÉNEK ÖSSZEGZÉSE A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgált időszakban hozott határozatai alapján – különös tekintettel a jelen Tanulmány II.2. részében kifejtettekre – megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárást megindító felhívások esetében az alkalmassági követelmények meghatározására vonatkozó rendelkezések jelentik a legkockázatosabb területet. Az alkalmassági
követelmények
jogszerű
meghatározásának
aprólékos
vizsgálata
így
különösen jelentős minőségellenőrzési tevékenység folytatása szempontjából. 143
A Kbt. 50. § (4) bekezdése szerint a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítása esetén az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. 144 D.50/13 /2011. 145 D.328/27/2011.
87
Az alkalmassági követelmények jogszerűségének megállapítása körében minden esetben vizsgálni kell a beszerzés becsült értékét, valamint a nyertes ajánlattevő által elvégzendő munkákat, feladatokat, illetve azt, hogy az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági minimumkövetelmény meghaladja-e a beszerzés becsült értékét, illetve az előírt alkalmassági feltétel a megrendelni kívánt tevékenységek alapján indokolható-e. Így a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében, amennyiben ajánlatkérő árbevételre vonatkozó adatokat határoz meg, nem mellőzhető az elvárt árbevétel és a becsült érték összehasonlítása.
Amennyiben
az
alkalmassági
követelményként
meghatározott
árbevétel meghaladja a beszerzés becsült értékét, a felhívás jogsértő mivolta alaposan feltételezhető. Az árbevételi adatok kapcsán hangsúlyozandó továbbá, hogy azoknak az ajánlattevők
által
megajánlott
ajánlati
árhoz
viszonyított,
valamilyen
százalékos
mértékben történő meghatározása minden esetben jogsértőnek tekinthető, figyelemmel arra, hogy az az egyes ajánlattevők esetében – ajánlati áruk függvényében – eltérő, objektíven nem összehasonlítható feltételt állít az ajánlattevők elé. A pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében a különböző mutatószámok alkalmazását lehetőség szerint kerülni javasolt, tekintettel arra, hogy az esetek többségében a pénzügyi mutatószámok a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéhez képest túlzó követelménynek minősülnek. Abban az esetben azonban, ha a mutatószámok vizsgálata az ajánlatkérő részéről nem mellőzhető, úgy az adott feltétel közgazdasági szempontú vizsgálata különösen hangsúlyos, melynek keretében vizsgálni kell azt, hogy a nyertes ajánlattevő által igényelhető-e előleg rendelkezésre bocsátása, mekkora az előleg mértéke, szükség van-e az ajánlattevő részéről a beruházás előfinanszírozására, van-e lehetőség részszámlázásra. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy az adott közbeszerzési szerződés feltételeire tekintettel az adott mutatószám meghatározása valóban indokolt-e. A beszerzés becsült értékéhez viszonyítva kell megállapítani az alkalmassági előírás jogszerűségét referenciák
a
műszaki,
tekintetében
illetőleg is,
és
szakmai
alkalmasság
amennyiben
az
körében
alkalmassági
meghatározott
követelményként
meghatározott referencia érték meghaladja a beszerzés becsült értékét, a felhívás jogsértő
mivolta
hangsúlyozandó,
ugyancsak hogy
alaposan
azoknak
az
feltételezhető.
ajánlattevők
által
A
referenciák
megajánlott
kapcsán
ajánlati
is
árhoz
viszonyított, valamilyen százalékos mértékben történő meghatározása jogsértő, mint ahogyan a háromszoros referencia megkövetelése is.
88
A közbeszerzési eljárást megindító felhívásokban alkalmazott bírálati szempontok vizsgálata szintén különösen jelentős. Ennek körében ügyelni kell arra, hogy az ajánlatkérők ne alkalmazzanak olyan elbírálási, értékelési szempontokat, amelyek az objektív értékelést és bírálatot nem teszik lehetővé. E körben különösen azokra a szakmainak „álcázott” bírálati, értékelési szempontokra kell figyelemmel lenni, amelyek lehetőséget adnak a szubjektív bírálatra. Abban az esetben, ha a szakmai bírálati, értékelési szempont alkalmazása nem mellőzhető, az ajánlatkérőnek részletes értékelési elveket kell kialakítania és rögzítenie a dokumentációban, méghozzá oly módon, amely alapján az előnyös, illetve hátrányos ajánlatok elhatárolása objektíve elvégezhető. A Közbeszerzési Döntőbizottság jogértelmezésének és jogalkalmazásának alapvető koncepcióját mindezek alapján jól foglalja össze végül a D.661/18/2011. számú döntőbizottsági határozat, mely szerint: „Egyrészt biztosítania kell, hogy az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tudjanak tenni, másrészt a megfelelő és versenyképes ajánlat tételére egyenlő esélyük legyen a közbeszerzési eljárásban. Amennyiben ajánlatkérő az ajánlattételi feltételeket úgy határozza meg, hogy azok alapján az ajánlattevők – valós ok nélkül – nem tudnak egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tenni, a felhívás vonatkozó rendelkezései jogszabálysértőek. A felhívás és a dokumentáció tartalmát az ajánlatkérő nem határozhatja meg úgy, hogy csak meghatározott ajánlattevő tudjon az előírt feltételeknek megfelelő, és versenyképes ajánlatot tenni. A Kbt. számos specifikus rendelkezésben
szabályozza
a
felhívás
kötelező
tartalmi
elmeit,
és
egyes
jogintézményekhez kapcsolódóan az ajánlattételi feltételek meghatározásának jogszerű keretét is megadja, annak érdekében, hogy biztosított legyen a 49. § szerinti alapelvi jelentőségű előírások érvényesülése.”
89
III. DIAGRAMOK, STATISZTIKÁK, KOCKÁZATI TÉRKÉP
1. A felhívás megsemmisítésének, illetve ajánlatkérő általi korrekciójának aránya az összes jogorvoslati eljáráshoz viszonyítva
2. A Közbeszerzési Döntőbizottság által megsemmisített eljárást megindító felhívások esetében a megsemmisítés okának megoszlása
90
3. A közbeszerzési eljárások jogalapjának hibás megválasztása miatti megsemmisítések megoszlása
4. Megsemmisített hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások jogalapjának megoszlása
91
5. Alkalmassági követelményeket érintő, a felhívás megsemmisítésével járó jogsértések megoszlása
6. A felhívás megsemmisítésével járó jogsértések megoszlása a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében
92
7. A felhívás megsemmisítésével járó jogsértések megoszlása a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében
8. A referenciákra vonatkozó jogsértő előírások megoszlása beszerzési tárgyak szerint
93
9. A felhívás és a dokumentáció megsemmisítését okozó egyéb körülmények megoszlása
94
IV. FELDOLGOZOTT HATÁROZATOK LISTÁJA
A jelen fejezet a vizsgált témakörönként csoportosítva tartalmazza valamennyi olyan határozatot, amely a Tanulmány elkészítése során feldolgozásra került. Az egyes határozatok megjelölésénél első helyen a határozat száma került feltüntetésre félkövér betűstílusban kiemelve. A határozatszámot követően a határozatot hozó szervet, az ajánlatkérőt, végül pedig a jogorvoslattal érintett közbeszerzés tárgyát tüntettük fel. 1. A közbeszerzési eljárások jogalapja kapcsán vizsgált határozatok D.31/6/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Kerepes
Nagyközség
Önkormányzata – Építési munkák mindösszesen 975 m2 bruttó beépített területen (bölcsőde és fedett teraszok), a kerepesi 504/4. hrsz-ú ingatlanon kivitelezendő épületre vonatkozóan; D.47/19/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Hajdú Volán Közlekedési Zrt. –
Komplex
vagyonvédelmi
feladatok
ellátása
(a
határozatot
keresettel
támadták); D.60/7/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. – Ömlesztett útszóró só beszerzése; D.148/13/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Kunság Volán Zrt. – 13 db különböző típusú autóbusz beszerzése; D.170/11/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Régió Park Miskolc Parkolási Kft. – Tervezési szerződés ÉMOP-3.1.2/C-2009-0001 pályázat mélygarázs építési kiviteli tervek elkészítése; D.183/11/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Magyar Nemzeti Bank – Kommunikációs
ügynökségi
szolgáltatások
(KBE/090/2010)
(a
határozatot
keresettel támadták); D.212/12/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Neumann Nonprofit Kft. – Médiamenedzsment infrastruktúra
rendszer
üzemeltetése,
szoftver-
és
informatikai
rendszertámogatása, garancia kiterjesztése, helyszíni
javítása
2011. december 31-ig; D.339/11/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – Oracle adatbázis alapú alkalmazás fejlesztésének beszerzése 2011. évben I.
95
D.353/11/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Szociális Internet Szolgáltató Nonprofit Kft. – Internet-hálózat kiépítése és üzemeltetése és a hozzá kapcsolódó kiválasztási feladatok lebonyolítása; D.410/22/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap részére taxi szolgáltatás biztosítása; D.446/15/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Magyar
Tudományos
Akadémia Kémiai Kutatóközpont – Az Akadémiai Kutatóközpont épülete 1. ütemének kivitelezése a 23%-os készültségi
fokon álló építési beruházás
folytatásával; D.457/9/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
E.ON
Észak-dunántúli
Áramhálózati Zrt. – E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. területén kialakított távműködtetésű
oszlopkapcsoló
távfelügyeleti
rendszer
rádiós
távjelző-
távműködtető irányítástechnikai berendezések beszerzése, jelenlegi rendszerbe integrálása, üzembe helyezése; D.458/8/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. – E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. területén kialakított távműködtetésű oszlopkapcsoló
távfelügyeleti
rendszer
rádiós
távjelző-távműködtető
irányítástechnikai berendezések beszerzése, jelenlegi rendszerbe integrálása, üzembe helyezése; D.592/12/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Magyar Közút Nonprofit Zrt. – Ömlesztett útszóró só beszerzése (a határozatot keresettel támadták); D.594/9/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata – Vállalkozási szerződés a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata fenntartásában működő intézményekben (óvodák, általános és középiskolák, felnőtt szociális intézmények) közétkeztetés biztosítása (a határozatot keresettel támadták); D.602/9/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Füzér Község Önkormányzata – Füzéri vár turisztikai fogadóképességének minőségi javítása - attrakciófejlesztés című,
ÉMOP-21.1/B-090032
kódszámú
Alsóvár
helyreállítása
kiviteli
terv
készítése; D.704/13/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Vállalkozási szerződés Budapest XVII. kerület Pesti út csapadékvíz-elvezetése tekintetében a 0+017,8 szelvény és a Pesti út 10. számú akna közötti, illetőleg a Pesti út 16. számú akna és a Balassagyarmat utca közötti csatornaszakaszon;
96
D.784/11/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – BV Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága – Zöldségfélék, burgonya, hűtött sertéshús és hűtött baromfi beszerzése (a határozatot keresettel támadták); D.821/16/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Országos Onkológiai Intézet Közép-Magyarországi
Onkológiai
Centrum
fejlesztése
terve
c.
pályázathoz
kapcsolódó kiegészítő építési beruházás; D.875/9/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Püspökladány
Város
Önkormányzata – Püspökladány városi sporttelep felújítása. D.933/12/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata – Vásárhelyi Pál utca komplex felújítása I. ütem tárgyú építési beruházás során felmerült tartalékkereten felüli pótmunka; D.936/9/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. – Közintézményi infokommunikációs szolgáltatások hálózatának hálózat-
és
üzemeltetés
felügyeleti,
valamint
ügyfélszolgálati
szolgáltatás
beszerzése; D.950/7/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség –
Médiamenedzsment
infrastruktúra
rendszer
üzemeltetése,
szoftver-
és
informatikai
rendszertámogatása, garancia kiterjesztése, helyszíni
javítása
2011. december 31-ig; D.954/8/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Alsópáhok
Község
Önkormányzata – Vállalkozási Szerződés Alsópáhok - Hévíz közti kerékpárút építés kiviteli munkáira NYDOP-4.3.1/B-09-2009-0006 számú projekt keretében; D.980/10/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Berettyóújfalu
Város
Önkormányzat – Autóbusz állomás területének és kapcsolódó infrastrukturális létesítmények fejlesztése – pótmunka. 2. A közbeszerzés tárgyának részekre bontása kapcsán vizsgált határozatok D.93/23/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Homrogd
Község
Önkormányzata – Homrogd település szennyvízberuházása (a határozatot keresettel támadták); D.112/14/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. – Gépjármű flotta beszerzése; D.115/20/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Magyar
Tudományos
Akadémia Atommagkutató Intézete – Komplex épületenergetikai fejlesztés a Magyar
Tudományos
Akadémia
Atommagkutató
Intézetében
vállalkozási
szerződés keretében;
97
D.183/11/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Magyar Nemzeti Bank – Kommunikációs
ügynökségi
szolgáltatások
(KBE/090/2010)
(a
határozatot
keresettel támadták); D.319/21/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Csongrád
Megyei
Önkormányzat Napsugár Otthona – Élelmiszer-nyersanyag és áru beszerzés; D.418/15/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Szentendre
Város
Önkormányzata – Orvosi műszerek, informatikai eszközök és a hozzájuk tartozó bútorok beszerzése szállítási szerződés keretében Szentendre Város Egészségügyi Intézményei részére; D.584/15/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Füzesabonyi Kistérség Többcélú Társulása – Vállalkozási szerződés 10 társult önkormányzat illetékességi területén a lakosság központi orvosi ügyeleti ellátására; D.641/18/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Vizsoly
Község
Önkormányzata – Vállalkozási szerződés keretében a vizsolyi Rákóczi Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda korszerűsítése az ÉMOP-4.3.1/2F-2J2010-0001 projekt és a TÁMOP-3.3.1-08/2-2008-0089 projekt keretében; D.727/17/2011. Önkormányzata
–
–
Közbeszerzési
Informatikai
Döntőbizottság
infrastruktúra
–
fejlesztés
Mezőkövesd
Város
Mezőkövesd
Város
Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekben; D.795/24/2011. Önkormányzata
–
–
Közbeszerzési
Uzsoki
utcai
Döntőbizottság
Kórház
onkológiai
–
Budapest
fejlesztése
–
Főváros komplett
sugárterápiás rendszer beszerzése. 3. A kizáró okok alkalmazása tekintetében vizsgált határozatok D.31/6/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Kerepes
Nagyközség
Önkormányzata Építési munkák mindösszesen 975 m2 bruttó beépített területen (bölcsőde és fedett teraszok), a kerepesi 504/4. hrsz-ú ingatlanon kivitelezendő épületre vonatkozóan; D.542/12/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Pacsa Város Önkormányzata – Közoktatási intézményfejlesztés Pacsa városában (NYDOP-5.3.1/A-10-20100021). 4. Az alkalmassági követelmények tekintetében vizsgált határozatok
98
D.24/9/2011.
–
Közbeszerzési
Önkormányzata
–
Belterületi
Döntőbizottság
bel-
és
–
Cserkeszőlő
csapadékvíz-
védelmi
Község
fejlesztések
megvalósítása vállalkozási szerződés keretében; D.37/16/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Magyarbánhegyes Község Önkormányzata – Magyarbánhegyes szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése tárgyú projekthez kapcsolódó projektmenedzsmenti feladatok ellátása megbízási szerződés keretében; D.50/13/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Semmelweis Egyetem – Kardiovaszkuláris eszközök beszerzése (a határozatot keresettel támadták); D.93/23/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Homrogd
Község
Önkormányzata – Homrogd település szennyvízberuházása (a határozatot keresettel támadták); D.115/20/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Magyar
Tudományos
Akadémia Atommagkutató Intézete – Komplex épületenergetikai fejlesztés a Magyar
Tudományos
Akadémia
Atommagkutató
Intézetében
vállalkozási
szerződés keretében; D.142/19/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. – Parkolási ügyviteli és integrált parkolás ellenőrzési szoftver szállítására, telepítésére és az üzemeltetést technikailag támogató műszaki kapacitás
(rendelkezésre
állás,
távfelügyelet,
helyszíni
beavatkozás)
és
a
rendszerkövetés biztosítására irányuló szerződés megkötése (a határozatot keresettel támadták); D.182/6/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – TiszaSzolg 2004. Kft. – Tiszaújváros szennyvíztisztító telep korszerűsítése; D.183/11/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Magyar Nemzeti Bank – Kommunikációs
ügynökségi
szolgáltatások
(KBE/090/2010)
(a
határozatot
keresettel támadták); D.191/17/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Baja Város Önkormányzata – Informatikai eszközök beszerzése; D.267/19/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Kehidakustány Község Önkormányzata
–
Kehidakustány
község
közigazgatási
területén
keletkező
települési szilárd hulladék begyűjtése, ártalmatlanító helyre történő elszállítása és ártalmatlanítása, közszolgáltatási szerződés keretében; D.293/28/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Polgár Város Önkormányzata – Városfejlesztés Polgáron; D.399/28/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata – Informatikai eszközök beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások
99
ellátása Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei részére a TIOP1.1.1-07/1-2008-1002 pályázat keretében; D.403/17/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata – Békéscsaba, Derkovits sor 1. szám alatti telken kialakítandó AGÓRA multifunkcionális közösségi központ bontási és építési kivitelezési munkáinak elvégzése és a kivitelezési munkákhoz kapcsolódó egyes szakági kiviteli tervek elkészítése; D.410/22/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap részére taxi szolgáltatás biztosítása; D.413/12/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Fityeház
Község
Önkormányzata – Fityeház község közigazgatási területén települési szilárd kommunális
hulladék
rendszeres
begyűjtése,
ártalmatlanító
helyre
történő
elszállítása, elhelyezése és ártalmatlanítása közszolgáltatási szerződés keretében; D.418/15/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Szentendre
Város
Önkormányzata – Orvosi műszerek, informatikai eszközök és a hozzájuk tartozó bútorok beszerzése szállítási szerződés keretében Szentendre Város Egészségügyi Intézményei részére; D.454/10/2011. Önkormányzata
– –
Közbeszerzési Kassa-Sárospatak
HUSK/0901/2.3.1/0284
kódszámú
Döntőbizottság Kerékpárút
projekt
kivitelezési
–
Pálháza
Város
fejlesztése”
című,
munkái
Pálháza,
Füzérkomlós és Hollóháza közigazgatási területén; D.542/12/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Pacsa Város Önkormányzata – Közoktatási intézményfejlesztés Pacsa városában (NYDOP-5.3.1/A-10-20100021); D.580/16/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Gyál Város Önkormányzata – A Közép-Magyarországi Operatív Program keretén belül KMOP-2009-5.2.1/B/2F-2f „Pest megyei településközpontok fejlesztése – Integrált településfejlesztés Pest megyében” tárgyú felhívásra benyújtott, Gyál kistérségi szerepének erősítése a városközpont rehabilitációja által tárgyú projekt részeként Kistérségi Szolgáltató Központ építési beruházás kivitelezésére a kiviteli terveknek megfelelően; D.584/15/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Füzesabonyi Kistérség Többcélú Társulása – Vállalkozási szerződés 10 társult önkormányzat illetékességi területén a lakosság központi orvosi ügyeleti ellátására; D.623/14/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési
és
Tisztító Rendszer Önkormányzati
Társulás
–
Kaba-
100
Tetétlen-Báránd közös szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése (a határozatot keresettel támadták); D.636/11/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Hejőpapi
Község
Önkormányzata – Vállalkozási szerződés belterületi vízrendezés tervezése és kivitelezése (a határozatot keresettel támadták); D.641/18/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Vizsoly
Község
Önkormányzata – Vállalkozási szerződés keretében a vizsolyi Rákóczi Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda korszerűsítése az ÉMOP-4.3.1/2F-2J2010-0001 projekt és a TÁMOP-3.3.1-08/2-2008-0089 projekt keretében; D.659/22/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Káli Szennyvízelvezetési Önkormányzati Társulás – Káli szennyvízelvezetési agglomeráció csatornázása és szennyvíztisztítása” elnevezésű KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0031 azonosító számú projektben szennyvízcsatorna építése FIDIC piros könyvön alapuló vállalkozási szerződés keretében; D.661/18/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. – A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. üzemszerű működése során keletkező kezelt, víztelenített szennyvíziszap (EWC 190805) elszállítása és hasznosítása (a határozatot keresettel támadták); D.727/17/2011. Önkormányzata
–
–
Közbeszerzési
Informatikai
Döntőbizottság
infrastruktúra
–
fejlesztés
Mezőkövesd
Város
Mezőkövesd
Város
Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekben; D.740/12/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Pély Község Önkormányzata – Vállalkozási szerződés Pély község belterületi vízrendezésére vonatkozóan; D.743/12/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Penyige
Község
Önkormányzata – Szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep létesítése, kiviteli terv készítése; D.745/4/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Pacsa Város Önkormányzata – Közoktatási intézményfejlesztés Pacsa városában (NYDOP-5.3.1/A-10-2010-0021) Óvoda épülete; D.762/16/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeuma – Vállalkozási szerződés Régészeti feltárásoknál geodézia és térinformatikai feladatok ellátására és dokumentáció kiegészítésére, valamint régészeti adatbázis feltöltési munkák elvégzésére (a határozatot keresettel támadták); D.804/23/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Energia Központ Nonprofit Kft. – Megbízási szerződés – Műszaki, pénzügyi, jogi és közbeszerzési tanácsadói feladatok ellátása az Energia Központ Nonprofit Kft., mint Közreműködő Szervezet
101
részére a Környezetvédelem és Energia Operatív Program (KEOP) által támogatott környezetvédelmi
projektekhez
kapcsolódó
közbeszerzési
eljárások
során
(közbeszerzési dokumentációk minőségellenőrzése az eljárásokban személyes tanácsadás);
valamint
a
projektek
megvalósítására
irányuló
szerződések
teljesítése során műszaki- és pénzügyi felülvizsgálat, ellenőrzés, és egyéb tanácsadás; továbbá a vállalkozói követelések és javaslatok felülvizsgálata, szabálytalansági gyanú kivizsgálásához kapcsolódó szakértői tevékenység; D.845/15/2011. Önkormányzata
–
–
Közbeszerzési
Az
Döntőbizottság
–
Jászárokszállás
ÉAOP-2010-4.1.1./A_2-10-2010-0018
számú
Város
pályázat
szerinti műszaki tartalom alapján, 5123 Jászárokszállás, Dobó u. 9/a., 2131 hrsz. alatti ingatlanon, a meglévő iskola rendeltetésű épületből részbeni átalakítással és felújítással 4 csoportszobás óvoda létesítése; D.846/13/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Kunágota
Község
Önkormányzata – Kunágota, Általános Iskola bővítés, tornacsarnok építés és rekonstrukció; D.868/13/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Gróf Tisza István Kórház – Őrzés-védelmi
feladatok
ellátása,
számítógépes
megfigyelő
rendszer
működtetéséhez 60 hónapon keresztül, a dokumentációban meghatározottak szerint; D.897/10/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
BÁCSINNOV
Agrárinnovációs, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. „f.a” – Teleszkópos rakodógép és vákuum tartálykocsi; D.943/10/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Püspökladány
Város
Önkormányzata – Püspökladány Újtelepi városrész szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. 5. A bírálati szempontok tekintetében vizsgált határozatok D.115/20/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Magyar
Tudományos
Akadémia Atommagkutató Intézete – Komplex épületenergetikai fejlesztés a Magyar
Tudományos
Akadémia
Atommagkutató
Intézetében
vállalkozási
szerződés keretében; D.174/15/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – FGSZ Földgázszállító Zrt. – Az
FGSZ
Zrt.
nem
technológiai
célú
létesítményeinek
üzemeltetése
a
dokumentációban meghatározott követelményeknek megfelelően;
102
D.183/11/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Magyar Nemzeti Bank – Kommunikációs
ügynökségi
szolgáltatások
(KBE/090/2010)
(a
határozatot
keresettel támadták); D.191/17/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Baja Város Önkormányzata – Informatikai eszközök beszerzése; D.238/20/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Nyíregyházi Főiskola – Adattárház alapú Vezetői Információs Rendszer fizikai megvalósítása; D.254/15/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata – 1094 Budapest, Balázs Béla u. 14. sz. alatti lakóépület felújítása; D.267/19/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Kehidakustány Község Önkormányzata
–
Kehidakustány
község
közigazgatási
területén
keletkező
települési szilárd hulladék begyűjtése, ártalmatlanító helyre történő elszállítása és ártalmatlanítása, közszolgáltatási szerződés keretében; D.276/22/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Dél-dunántúli
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kft. – A Karasica és a Vasas-belvárdi vízfolyások vízkárelhárítási fejlesztésével kapcsolatban felmerülő tervezési és kivitelezési munkák elvégzése a dokumentációban foglaltak szerint; D.319/21/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Csongrád
Megyei
Önkormányzat Napsugár Otthona – Élelmiszer-nyersanyag és áru beszerzés; D.328/27/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Energia Központ Nonprofit Kft. – KEOP pályázatok értékelése, valamint előzetes helyszíni szemlék és helyszíni
ellenőrzések
lefolytatása,
továbbá
KIOP
pályázatok
helyszíni
ellenőrzésének lebonyolítása, illetve NEP és ZBR pályázatok helyszíni ellenőrzési feladatainak ellátása; D.334/12/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása – Nagykanizsa, Bajza u.2-1. szám alatt Kistérségi Szociális Programiroda kialakítása; D.364/12/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata – Márton utca 3/a szám alatti lakóépület felújítása; D.383/14/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala – A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére a 8002/2007.(11.21.) MeHVM
tájékoztatóban
meghatározott
közép
és
felső-közép
kategóriás
személygépjárművek beszerzése; D.395/10/2011. Vonzáskörzete
–
Közbeszerzési
Többcélú
Kistérségi
Döntőbizottság Társulása
–
– Az
Kőszeg
Város
„intelligens
és
iskola”
103
infrastrukturális hátterének kialakítása a Kőszegi Kistérségben – informatikai eszközbeszerzés a TIOP 1.1.1-07/1 pályázat keretében; D.542/12/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Pacsa Város Önkormányzata – Közoktatási intézményfejlesztés Pacsa városában (NYDOP-5.3.1/A-10-20100021); D.584/15/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Füzesabonyi Kistérség Többcélú Társulása – Vállalkozási szerződés 10 társult önkormányzat illetékességi területén a lakosság központi orvosi ügyeleti ellátására; D.630/16/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Eötvös
Loránd
Tudományegyetem - Étkeztetési szolgáltatás biztosítása az ajánlatkérő egyes intézményeiben; D.641/18/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Vizsoly
Község
Önkormányzata – Vállalkozási szerződés keretében a vizsolyi Rákóczi Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda korszerűsítése az ÉMOP-4.3.1/2F-2J2010-0001 projekt és a TÁMOP-3.3.1-08/2-2008-0089 projekt keretében; D.702/14/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Tokaj Város Önkormányzata – Informatikai eszközök korszerűsítése Tokaj Város általános- és középiskoláiban TIOP-1.1.1-07/1-2008-0924 pályázat keretében; D.722/15/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Magyar Közút nonprofit Zrt. –
Brigádszállító
kistehergépkocsik
beszerzésese
zártvégű
pénzügyi
lízing
keretében; D.723/16/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Magyar Közút nonprofit Zrt., Győr-Sopron-Ebenfurti
Vasút
Zrt.
–
Kistehergépkocsik beszerzése zártvégű
pénzügyi lízing keretében; D.740/12/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Pély Község Önkormányzata – Vállalkozási szerződés Pély község belterületi vízrendezésére vonatkozóan; D.743/12/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Penyige
Község
Önkormányzata – Szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep létesítése, kiviteli terv készítése; D.749/12/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Pápa Város Önkormányzata – Pápa város közoktatási intézményeinek IKT fejlesztése – eszközbeszerzés; D.781/17/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Terézvárosi
Gondozó
Szolgálat – Kétszeresen előhűtött technológiával, zárt csomagolásban történő ebédmenü (melyben diétás menü is szerepel) közétkeztetés formájában történő biztosítása a Terézvárosi Gondozó Szolgálat ellátottjai részére;
104
D.795/24/2011. Önkormányzata
–
–
Közbeszerzési
Uzsoki
utcai
Döntőbizottság
Kórház
onkológiai
–
Budapest
fejlesztése
Főváros
–
komplett
sugárterápiás rendszer beszerzése; D.854/11/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
MÁV
Kórház
és
Rendelőintézet – MÁV Kórház és Rendelőintézet Szolnok energetikai rendszerének korszerűsítése (kiviteli tervezés és kivitelezés) a KEOP-4.2.0/B/09-2010-0023 pályázatok keretében; D.860/19/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Eötvös
Loránd
Tudományegyetem – Energiaracionalizálási feladatok ellátása; D.870/9/2011. Önkormányzata
–
Közbeszerzési
–
Nagybörzsöny
Döntőbizottság Község
–
Nagybörzsöny
szennyvízelvezető
Község
hálózatának
megépítése vállalkozási szerződés keretében; D.873/14/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedősen Közhasznú Kft. – A Markhot Ferenc Kórház Kft. részére 24 hónapra szükséges gyógyszerek beszerzése, intézmény
gyógyszerellátásának
biztosítása
(a
határozatot
keresettel
támadták); D.877/16/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Fejér Megyei Önkormányzat – A Fejér Megyei Önkormányzat iskoláinak informatikai fejlesztése – TIOP-1.1.107/1-2008-1163 azonosító kódszámú pályázat keretében informatikai eszközök beszerzése; D.880/18/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. – Gépjárművek javítása, karbantartása, felújítása 2011-2013; D.906/12/2011. Önkormányzata
– –
Közbeszerzési
Kalocsa
Döntőbizottság
pedagógiai,
módszertani
–
Kalocsa
reformot
Város
támogató
informatikai infrastruktúra fejlesztés; D.908/17/2011. Önkormányzata
– –
Közbeszerzési
Kalocsa
Döntőbizottság
pedagógiai,
módszertani
–
Kalocsa
reformot
Város
támogató
informatikai infrastruktúra fejlesztés. 6. Egyéb megsemmisítési okok tekintetében vizsgált határozatok D.5/16/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek – Műszerek és szoftverek beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárásának 1. része - 1 db DNS izoláló robot PCR összemérő modullal, legalább 96 férőhellyel; D.37/16/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Magyarbánhegyes Község Önkormányzata – Magyarbánhegyes szennyvíztisztításának és csatornázásának
105
fejlesztése tárgyú projekthez kapcsolódó projektmenedzsmenti feladatok ellátása megbízási szerződés keretében; D.50/13/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Semmelweis Egyetem – Kardiovaszkuláris eszközök beszerzése (a határozatot keresettel támadták); D.68/13/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Dánszentmiklós Község Önkormányzata
–
Dánszentmiklós-Nyáregyháza
szennyvízelvezetés,
szennyvíztisztítás II. ütem tárgyú, KEOP-7.1.2.0-2008-0274 azonosítószámú projekt pályázatához szükséges tervezési munkák teljes körű elvégzésére; D.69/16/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Magyar Posta Zrt. Beszerzési és Ellátási Szolgáltató Központ – Különféle számítástechnikai kellékanyagok, HP és OKI számítástechnikai kellékek és Olivetti PR4 DR típusú mátrix printer nyomtató kazetta szállítási
szerződése, a dokumentációban részletezettek szerint (a
határozatot keresettel támadták); D.78/16/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ – TSE gyorsteszt és kapcsolódó teszt-specifikus eszközök beszerzése; D.112/14/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. – Gépjármű flotta beszerzése; D.125/11/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Nagylóc
Község
Önkormányzata – Egy készlet jelzőrendszeres házi segítségnyújtó és szociális felügyeletrendszer szállítása és telepítése; D.142/19/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. – Parkolási ügyviteli és integrált parkolás ellenőrzési szoftver szállítására, telepítésére és az üzemeltetést technikailag támogató műszaki kapacitás
(rendelkezésre
állás,
távfelügyelet,
helyszíni
beavatkozás)
és
a
rendszerkövetés biztosítására irányuló szerződés megkötése (a határozatot keresettel támadták); D.233/12/2011. Önkormányzata
–
–
Közbeszerzési
Balatonalmádi
Döntőbizottság
Város
–
Egészségügyi
Balatonalmádi Központ
Város
informatikai
eszközbeszerzése KDOP-2007- 5.2.1/B; D.293/28/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Polgár Város Önkormányzata – Városfejlesztés Polgáron; D.328/27/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Energia Központ Nonprofit Kft. – KEOP pályázatok értékelése, valamint előzetes helyszíni szemlék és helyszíni
ellenőrzések
lefolytatása,
továbbá
KIOP
pályázatok
helyszíni
ellenőrzésének lebonyolítása, illetve NEP és ZBR pályázatok helyszíni ellenőrzési feladatainak ellátása;
106
D.413/12/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Fityeház
Község
Önkormányzata – Fityeház község közigazgatási területén települési szilárd kommunális
hulladék
rendszeres
begyűjtése,
ártalmatlanító
helyre
történő
elszállítása, elhelyezése és ártalmatlanítása közszolgáltatási szerződés keretében; D.522/12/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Erdőtelek
Község
Önkormányzata – Kerekerdő Napközi Otthonos Óvoda fejlesztése Erdőtelken Projekt; D.539/12/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság Önkormányzata
–
DAOP
4.1.3/B-09-2009-0004
– Kunszentmiklós Város Bölcsődei
ellátást
nyújtó
intézmények infrastrukturális fejlesztése és kapacitásának bővítése; D.614/11/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. – 40 darab személygépjármű beszerzése; D.636/11/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Hejőpapi
Község
Önkormányzata – Vállalkozási szerződés belterületi vízrendezés tervezése és kivitelezése (a határozatot keresettel támadták); D.661/18/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. – A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. üzemszerű működése során keletkező kezelt, víztelenített szennyvíziszap (EWC 190805) elszállítása és hasznosítása (a határozatot keresettel támadták); D.670/12/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Kapuvár
Város
Önkormányzata – Vállalkozási szerződés Kapuvár Város Önkormányzata, AusztriaMagyarország Határon Átnyúló Együttműködési program 2007-2013. keretében magvalósuló „Fertő-Hansági Környezetbarát Mobilitás” című, L00109 számú projekt keretében megvalósuló építés beruházás I-II. rész kiviteli munkáira; D.702/14/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Tokaj Város Önkormányzata – Informatikai eszközök korszerűsítése Tokaj Város általános- és középiskoláiban TIOP-1.1.1-07/1-2008-0924 pályázat keretében; D.753/15/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.
–
A
DRV
Zrt.
egyes
szennyvíztisztító
műveinek
ellátása
az
iszap
víztelenítéshez és iszapsűrítéshez adagolt polielektrolit termékkel, továbbá a vegyszer felhasználásával kapcsolatos adagolás-technikai szolgáltatási feladatok ellátása (a határozatot keresettel támadták); D.762/16/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeuma – Vállalkozási szerződés Régészeti feltárásoknál geodézia és térinformatikai feladatok ellátására és dokumentáció kiegészítésére, valamint régészeti adatbázis feltöltési munkák elvégzésére (a határozatot keresettel támadták);
107
D.794/8/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi
Géza
Kórház-Rendelőintézet
–
Szállítási
szerződés
az
„SO1
továbbfejlesztése a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház és rendelőintézetnél EMIR szám: TIOP-2.2.2. -08/2-2009-0022 projekt keretében gép-műszer, eszköz és mobilia 4. rész: bútorok beszerzése; D.845/15/2011. Önkormányzata
–
– Az
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Jászárokszállás
ÉAOP-2010-4.1.1./A_2-10-2010-0018
számú
Város
pályázat
szerinti műszaki tartalom alapján, 5123 Jászárokszállás, Dobó u. 9/a., 2131 hrsz. alatti ingatlanon, a meglévő iskola rendeltetésű épületből részbeni átalakítással és felújítással 4 csoportszobás óvoda létesítése; D.863/18/2011.
–
Közbeszerzési
Döntőbizottság
–
Szigetvár-Dél-Zselic
Többcélú Kistérségi Társulás – Informatikai eszközök szállítása a Szigetvár-DélZselic Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmények részére a TIOP1.2-5. 09/1. pályázat keretében; D.955/11/2011. – Közbeszerzési Döntőbizottság – BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. – A fővárosi taxiállomások létesítésével, fenntartásával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges eszközök beszerzése.
108
V. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet I. Közbeszerzési eljárások jogalapjának megfelelősége I.1. Gyorsított eljárások
Önmagában az a körülmény, hogy a téli időjárási körülmények – bizonyos munkarészek esetében – a munkavégzési feltételeket nehezítik, nem teszi indokolttá a gyorsított eljárás alkalmazását. (D.353/11/2011.)
Minden esetben vizsgálandó, hogy az ajánlatkérő hogyan járt el az eljárás előkészítése során. Amennyiben az előkészítés időtartama alapján lehetőség lenne nyílt vagy meghívásos eljárás lefolytatására, nem jogszerű a gyorsított eljárás választása.
Amennyiben jogszerű a gyorsított eljárás alkalmazása, az alkalmassági és egyéb feltételek meghatározása során figyelemmel kell lenni a rövid részvételi, ajánlattételi határidőre.
I.2. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások
Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meg tudja határozni a közbeszerzés tárgyát
és
teljes
mennyiségét,
a
dokumentációban
részletes
követelményspecifikációt, szolgáltatási keretszerződést és a szakmai ajánlatok kidolgozásához mintafeladatokat tud adni, a Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontja [új Kbt. 89. § (2) bekezdés d) pont] szerinti hirdetmény közzétételével induló tárgyalás eljárás nem alkalmazható. (D.183/11/2011.)
Uniós eljárási rendben tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén a tárgyalások jegyzőkönyveiből ki kell, hogy derüljön, valóban tárgyalás alapját képezték-e a Kbt. 124. § (2) bekezdés b) és d) pontjában [új Kbt. 89. § (2) bekezdés b) és d) pont] meghatározott feltételek.
I.3. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások Korábbi eredménytelen eljárás
109
Ha a korábbi közbeszerzési eljárás eredménytelen volt, a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdés a)-e) pontja [új Kbt. 74. § (1) bekezdés a)-d) pont, illetve a (2) bekezdés c) pont] által nem érintett ajánlattevő meghívása kötelező, abban az esetben is, amennyiben az az eljárásban való részvétel tekintetében teljes hatályú joglemondó nyilatkozatot tesz. (D.31/6/2011.)
A bírálati szempontrendszer és az alkalmassági követelmények, továbbá a teljesítést biztosító mellékkötelezettségek – különösen késedelmi kötbér, illetve a
jóteljesítési
biztosíték
–
mértékének a
megváltoztatása, megemelése
lényeges változásnak minősül. (D.31/6/2011., D.950/7/2011.) Műszaki-technikai sajátosságok, kizárólagos jogok
A Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja [új Kbt. 94. § (2) bekezdés c) pont] szerinti jogalapnak a teljes beszerzés vonatkozásában fenn kell
állnia.
(D.446/15/2011.)
Önmagában a kizárólagos joggal rendelkezés nem elégséges feltétele a 125. § (2) bekezdés b) pontja [új Kbt. 94. § (2) bekezdés c) pont] szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának, szükséges feltétel az is, hogy
a
beszerzést
kizárólag
egyetlen
személy
vagy
szervezet
tudja
megvalósítani, előállítani vagy szállítani. (D.212/12/2011., D.446/15/2011.)
Jótállási,
illetve
szavatossági
igény
érvényesítésének
fennmaradására
vonatkozó érdek, valamint az, hogy adott esetben ajánlatkérővel szemben egy harmadik személy jótállási és szavatossági igényt nyújthat be, nem minősül kizárólagos jognak, így nem alapozhatja meg a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja [új Kbt. 94. § (2) bekezdés c) pont] szerinti eljárás alkalmazását. (D.446/15/2011.)
A hibás teljesítéssel kapcsolatos vállalkozói kötelezettségek teljesítése nem alapozhatja meg a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja [új Kbt. 94. § (2) bekezdés c) pont] szerinti eljárás alkalmazását. (D.446/15/2011.)
A megrendelő részére történő szabad rendelkezési jog biztosításával a tervező vagyoni jogai korlátozásra kerülnek. A tervezői szerződésnek nem kell kifejezetten rögzítenie az áttervezésre, átdolgozásra vonatkozó jogosultságot. (D.170/11/2011.)
A kizárólagos jog alapját képező szerződés értéke arányban kell, hogy álljon a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során megkötni tervezett szerződés értékével. Ellenkező esetben fennállhat az új Kbt. 18. § (1) bekezdése megsértésének lehetősége.
110
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása esetében figyelembe kell venni, hogy a Kbt. 1. § (4) bekezdés első fordulata alapján az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani. Ha az ajánlatkérő nyilatkozatai, valamint a becsatolt okiratok, és a részletes műszaki leírás alapján nem zárható ki, hogy egy hirdetmény közzétételével indult közbeszerzési eljárásban nincs másik olyan lehetséges ajánlattevő az Európai Unió területén, amely képes lenne az ajánlattételre és a szerződés teljesítésére, úgy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nem alkalmazható. (D.212/12/2011.)
Ha a korábbi szerződést konzorcium teljesítette, az egyik konzorciumi partner a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja [új Kbt. 94. § (2) bekezdés c) pont] szerinti eljárásban nem hívható fel, ha az új beszerzés tárgyához kapcsolódó műszaki tartalom magában foglal olyan feladatokat is, amelyeket a korábbi szerződés szerint nem a felhívott ajánlattevő végzett el. (D.936/9/2011.)
Ha – például az ajánlattevő és az alvállalkozó megállapodása alapján – megállapítható, hogy a beszerzés tárgyaként meghatározott feladatok közül egyes feladatokat nem az ajánlattételre felhívott, hanem az alvállalkozója fogja elvégezni, megállapítható, hogy az ajánlattételre felhívott szervezet nem képes a beszerzés egészének teljesítésre, így a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja [új Kbt. 94. § (2) bekezdés
c) pont] szerinti
eljárás nem alkalmazható.
(D.936/9/2011.) Rendkívüli sürgősség
Önmagában az a körülmény, hogy az előzményi nyílt eljárásban – annak eredménytelenné nyilvánítása miatt – szerződéskötésre nem került sor, nem tekinthető a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megalapozó oknak. (D.60/7/2011., D.592/12/2011.)
Nem alapozza meg a Kbt. 125. § (2) bekezdés c) pont [új Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pont] szerinti eljárásfajta jogszerűségét önmagában az, ha a támogatásban részesült ajánlatkérő a támogatási szerződésben
szereplő
projekt elszámolási, teljesítési határidőhöz közeli időpontra tekintettel indít rendkívüli sürgősségre hivatkozással hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást annak érdekében, hogy a támogatási összeget jogszerűen felhasználja, ne veszítse el. (D.954/8/2011.)
A rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfajta alkalmazása nem jogszerű, ha a beszerzési igény már korábban
111
jelentkezett, az hosszabb ideje fennáll. (D.339/11/2011., D. 704/13/2011., D.784/11/2011.)
Nem
elégséges
feltétele
a
rendkívüli
sürgősségre
alapított
tárgyalásos
eljárásnak, ha valamilyen (például jogszabályon, közigazgatási határozaton alapuló, illetve megállapodásban rögzített) határidő, illetve esemény közeledte készteti intézkedésre ajánlatkérőt. (D.339/11/2011., D.784/11/2011.)
Nem alkalmazható a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, ha a beszerzés körülményei az ajánlatkérő előtt már eleve ismertek voltak. (D.592/12/2011.)
Nem eredhet ajánlatkérő mulasztására visszavezethető okból a rendkívüli sürgősség, ajánlatkérő saját mulasztására nem alapíthatja a 125. § (2) bekezdés c) pontja [új Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pont] szerinti eljárásfajta alkalmazását. A mulasztás két vonatkozásban is megnyilvánulhat: egyrészt ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése, megindítása során nem megfelelően járt el és ezért kényszerül ezen eljárásfajta alkalmazására, másrészt
a
rendkívüli
helyzetet
követően
késedelmesen
intézkedik.
(D.594/9/2011., D.784/11/2011.) Kiegészítő szolgáltatás, építési beruházás
Kiegészítő építési beruházás esetén nincs lehetőség a törvényi feltételekhez közvetlenül
nem
munkaszervezési
kapcsolódó indokok
körülmények,
figyelembe
így
vételére.
célszerűségi, Az
előre
gazdasági,
nem
látható
körülményeknek az ajánlatkérő szándékától függetlenül kell bekövetkezniük és magával az építési beruházás teljesítésével kell közvetlenül összefüggésben állniuk.
Nem állnak fenn a kiegészítő építési beruházásra irányuló hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogszerű alkalmazásának feltételei abban az esetben, ha az ajánlatkérőnek az alapberuházáshoz képest új beszerzési igénye merül fel. (D.821/16/2011.)
A kiegészítő építési beruházásra irányuló hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nem
alkalmazható
a
már
elkészült
munkálatok
utólagos
szerződésbe
foglalására. (D.933/12/2011., D.980/10/2011.)
A kiegészítő építési beruházásra irányuló hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogszerű alkalmazásának jogalapja csak abban az esetben áll fenn, ha kétséget kizáróan megállapítható a törvényi feltételrendszer maradéktalan teljesülése a konkrét beszerzés tárgyának egésze vonatkozásában. (D.821/16/2011.)
112
A Kbt. 225. § (3) bekezdés c) pontja [a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés c) pont] szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetében a következetes joggyakorlat szerint lényegesen alacsonyabb eljárásfajta
árnak
legalább
alkalmazásával
30%-al
alacsonyabb
megindított
ár
tekinthető.
közbeszerzésnek
Ezen
továbbá
nem
képezheti részét olyan beszerzési tárgy, amellyel kapcsolatban az esetleges kedvező feltételekkel és áron való megvásárlás lehetősége nem került dokumentálható módon ajánlatkérővel közlésre. (D.148/13/2011.) II. Részekre bontás a közbeszerzési eljárásban
Szennyvízhálózat
kiépítése
és
a
szennyvíztisztító
telep
megépítése
vonatkozásában a részekre bontás negatívan hatna mind az építési beruházás megvalósítására, mind pedig a szerződés teljesítésére, így ezeket egymástól nem kell elválasztani amennyiben a két létesítmény egymással összefüggésben jön létre, így például közös próbaüzemre kerül sor. (D.93/23/2011.)
Ha az épületek fizikailag ténylegesen elkülönülnek, azonban az épületekben végzett speciális (például atomkutatási) tevékenység, illetve az intézmény működtetésének
biztosítása
folytán
nagymértékben
összekapcsoltak,
az
a
egyes
részekre
épületek bontás
funkcionálisan nem
kötelező.
(D.115/20/2011.)
Ha
a
beruházások
eltérő helyszíneire tekintettel
az
építési
munkák más
vállalkozók által történő párhuzamos végzése biztosítható, az nem feltételez a teljesítés minőségére is kiható koordinációs kockázatokat, az épületek kivitelezési munkálatai nem függnek egymástól, ennélfogva sem a befejezési határidő, sem a minőségi kivitelezés nem áll ok-okozati összefüggésben azzal, hogy egy, vagy két vállalkozás végzi-e a tevékenységet, a részekre történő ajánlattétel lehetőségét biztosítani kell. (D.641/18/2011.)
PR
és
kommunikációs
ügynökségi
feladatok
esetén
a
beszerezni
kívánt
rendezvények, illetőleg tevékenységek vonatkozásában kell megvizsgálni, hogy a közbeszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a részajánlatokat. Amennyiben az adott
rendezvény,
illetőleg
tevékenység
vonatkozásában
fenntartható
az
egységesség, az ajánlatkérő a részajánlatok lehetőségét biztosítani köteles – feltéve, hogy a részekre bontás további tényállási elemei is megvalósulnak. (D.183/11/2011.)
113
Eltérő termékcsoportokat magában foglaló árubeszerzés esetében a részekre történő ajánlattétel lehetősége fennáll. (D.319/21/2011., D418/15/2011.)
A részajánlattétel lehetősége mellőzésének indokai nem lehetnek olyanok, melyek csak az ajánlatkérő számára hátrányosak (például több szervezéssel jár több ajánlattevővel való együttműködés), hanem a részajánlattétel alapján való szerződésteljesítésnek objektíven kell hátrányosnak lennie, mely tehát vagy a beszerzés
tárgyában,
vagy
a
szerződés
feltételeiben
jelenik
meg.
(D.418/15/2011.)
A jótállás és a garancia kikötésére tekintettel az összetett beszerzési igény egymással szoros kapcsolatban álló elemeket foglal magában, emiatt azok részekre nem választhatóak szét. (D.727/17/2011.)
A gépjármű flotta beszerzése esetében jogszerűen mellőzhető a közbeszerzés tárgyának részekre bontása – ezen esetben a beszerzés tárgyának, mint a gépjármű flotta beszerzésének jellegzetes sajátosságát éppen az képezi, hogy az ajánlatkérő azonos gyártmányú személygépkocsikból és kisteher gépjárművekből álló egységes gépjárműpark jöjjön létre. (D.112/14/2011.)
III. Kizáró okok alkalmazása
A Kbt.-ben meghatározottaknál szigorúbb igazolási módok nem írhatók elő a kizáró okok tekintetében.
IV. Alkalmassági követelmények
Az alkalmassági követelményrendszer akkor jogszerű, ha az azzal összefüggésben meghatározott adatok és tények a közbeszerzés tárgyára korlátozódnak, másrészt a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét nem haladja meg.
Nem
elegendő úgy meghatározni
az alkalmassági
feltételeket, hogy több
ajánlattevő is tudjon annak alapján ajánlatot benyújtani, hanem akként kell megállapítani, hogy az a szerződés teljesítésére képes valamennyi ajánlattevő számára biztosítsa az ajánlattétel lehetőségét.
Az
alkalmasság
igazolásának
módját,
illetve
az
alkalmassági
minimumkövetelményeket minden esetben úgy kell meghatározni, hogy azok minden ajánlattevő számára egyértelműen és egyezően értelmezhetőek, továbbá az objektív bírálatot biztosítóak legyenek. (D.868/13/2011.)
114
Az alkalmatlanság oka csak olyan körülmény megléte vagy hiánya lehet, amely szükséges a szerződés teljesítéséhez, és csak olyan mértékben, amely a beszerzés becsült értékével arányban áll.
IV.1. Pénzügyi és gazdasági alkalmasság
A különböző mutatószámok – különösen likviditási, tőke ellátottsági mutatók – alkalmazását lehetőség szerint kerülni javasolt. Önmagában a pénzügyi mutatók előírása nem jogsértő, de minden esetben meg kell vizsgálni azt is, hogy a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében megkövetelt valamennyi feltétellel együtt összhatásukban is teljesül-e az arányosság követelményén keresztül a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti jogalkotói cél, illetve, hogy beszerzés más feltételeivel együtt – különösen előlegigénylés és részszámlázás lehetősége, illetve előfinanszírozási szükséglet, becsült érték, megvalósítás időtartama
–
nem
szükségtelen-e
annak
vizsgálata.
(D.93/23/2011.,
D.542/12/2011., D.623/14/2011., D.636/11/2011., D.659/22/2011.)
A pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat esetében a kezdő időpont kizárólag az ajánlati felhívás feladása lehet, a vizsgált időtartam kizárólag a felhívás
feladását
megelőző
legfeljebb
kettő
éves
időintervallumra
korlátozódhat. A kezdő időponttól való eltérést a Kbt. nem engedi meg. (D.50./13/2011., D.183/11/2011., D.636/11/2011., D.845/15/2011.)
Sorban
álló
fizetési
kötelezettség
vizsgálata
esetén
legalább
15
napot
meghaladó sorban állás jelenthet alkalmatlanságot.
Árbevételre vonatkozó adat az adott gazdasági szereplő teljes, illetőleg a közbeszerzés
tárgya
szerinti
árbevételére
vonatkozóan
kérhető.
Olyan
árbevételi adat, amely a közbeszerzés tárgyával nincs kapcsolatban, nem kérhető, illetőleg olyan árbevételi adat sem, amely a közbeszerzés tárgyának csak egy szűken meghatározott elemére – például a közbeszerzés tárgyaként feltüntetett
egyik
munkanemre
–
vonatkozik.
(D.413/12/2011.,
D.762/16/2011.)
Az árbevételre vonatkozó adatok nem határozhatók meg az ajánlattevő által megajánlott ár százalékos mértékében. (D.50/13/2011.)
A beszerzés tárgya szerinti éves árbevételre vonatkozóan elvárt adatok nem haladhatják meg a beszerzés becsült értékének egy évre jutó mértékét. (D.183/11/2011., D.636/11/2011., D.743/12/2011., D.846/13/2011.)
A közbeszerzés becsült értékét megközelítő mértékű jegyzett tőkére vonatkozó elvárás nem fogadható el. (D.24/9/2011.)
115
IV.2. Műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság
A referenciamunkák kétszeres (2 db.) megkövetelése még elfogadható, azonban azok háromszoros vagy annál nagyobb mértékű megkövetelése már jellemzően jogsértőnek tekinthető. (D.182/6/2011., D.403/17/2011.)
A referencia értéke nem haladhatja meg a beszerzés becsült értékét. (D.115/20/2011., D.403/17/2011., D.868/13/2011.)
Túlzó,
aránytalanul
teljesítéseket
szigorú
fogad
el
előírás,
amikor
referenciaként,
ajánlatkérő amelyeket
kizárólag az
olyan
ajánlattevő
fővállalkozóként vagy generálkivitelezőként valósított meg. (D.743/12/2011.)
Nem eltúlzott, ha az ajánlatkérő jogerős – például vízjogi – üzemeltetési engedély kiadásával megvalósuló referenciamunkát írt elő a műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételként. (D.93/23/2011.)
Az egy szerződés keretében teljesített bizonyos számú referenciamunkára vonatkozó előírás jellemzően jogsértő – az alkalmasság szempontjából nincs jelentősége ugyanis, hogy a közbeszerzés volumenének megfelelő szolgáltatást az ajánlattevő (alvállalkozó) egy szerződés keretében teljesítette-e vagy sem. (D.142/19/2011., D.804/23/2011.)
A referenciák értéke nem határozható meg az ajánlattevő által megajánlott ár százalékos mértékében. (D.50/13/2011.)
Jogsértő előírás, ha a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság megállapításának minimumkövetelményeként az ajánlatkérő kizárólagosan valamilyen pályázati konstrukció
(például
TIOP)
keretében
teljesített
referenciát
fogad
el.
(D.727/17/2011.)
A referencia munkára vonatkozó előírás, miszerint annak európai uniós forrásból
kellett
megvalósulnia,
építési
beruházás
esetén
jellemzően
szükségtelen és korlátozó jellegű. Bizonyos szolgáltatások esetében azonban (pl. PR, kommunikáció, projektmenedzsment) elfogadható az ilyen előírás tekintettel
arra,
hogy
a
szolgáltatásokra
az
európai
uniós
támogatás
felhasználásnak specialitásai miatt van szükség és azok végrehajtásának módja szorosan összefügg a támogatási rendszerrel.
Szakemberek
esetében
jogsértőnek
tekinthető
az
olyan
végzettségre
vonatkozó előírás, amely tevékenység nem képezi a közbeszerzés tárgyát, illetve vezető tisztségviselő esetében a műszaki végzettségre, illetve a beszerzés tárgyával összefüggő (pl. magas-, mélyépítés) gyakorlati időre vonatkozó előírás. (D.293/28/2011., D.580/16/2011.)
116
Szakemberek esetében az öt évet meghaladó mértékű szakmai gyakorlat megkövetelése jellemzően túlzott mértékű. (D.183/11/2011.)
A
teljesítéshez
rendelkezésre
álló
eszközök
esetében
jogsértő,
ha
az
ajánlatkérő az ajánlattevő saját tulajdonában álló eszközök bemutatását követeli meg. (D.636/11/2011.)
A hazai és nemzetközi díjak, vagy nemzetközi döntőbe jutások nem alkotnak a részvételre
jelentkező
megítélésére
szolgáló
rendelkezésre
álló
szerződés eszközt,
teljesítésére
azok
eszközöknek,
nem
való
alkalmasságának
tekinthetők
berendezéseknek,
a
teljesítéshez
illetőleg
műszaki
felszereltségnek. (D.183/11/2011.)
Az alkalmassági követelmény túlzó és indokolatlan, ha az ajánlatkérő olyan területekre
kiterjedő
minőségbiztosítási
tanúsítvánnyal
való
rendelkezést
követel meg, amely a szerződés teljesítéséhez nem szükséges, mert nem tartozik a közbeszerzés tárgyához. (D.37/16/2011.)
Az alkalmasság vizsgálata körébe tartozó feltételek nem írhatók elő az ajánlattétel érvényességi feltételeként a felhívás egyéb információk rovatában. (D.267/19/2011., D.804/23/2011.)
Az alkalmasság minimumkövetelményeinek igazolási módját egyértelműen kell előírni, annak érdekében, hogy a bírálat során a lehető legkisebb esély legyen az ajánlatok nem megfelelő igazolásból adódó érvénytelenné nyilvánítására (pl. jogosultság megszerzésének időpontját az önéletrajzból vagy a kamarai nyilvántartásból kívánja megállapítani az ajánlatkérő).
Javasolt,
hogy
a
szakmai
gyakorlat
időtartamának
vizsgálata
esetében
egyértelműen kerüljön meghatározásra, hogy a vizsgált időtartam a végzettség megszerzésétől, vagy az adott – például felelős műszaki vezetői – jogosultság megszerzésének időpontjától számítandó-e. V. Bírálati szempontok
Az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontrendszernek az ajánlati áron kívül más szempontokat is tartalmaznia kell – nem lehetséges csak az árat több rész/alszempontra bontani. (D.267/19/2011., D.880/18/2011.)
A bírálati szempontrendszernek a beszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állnia, csak relevanciával bíró tényezők határozhatók meg részszempontként, ezeknek össze kell függniük a beszerzés tárgyával,
illetőleg
a
szerződés
lényeges
feltételeivel.
(D.877/16/2011.,
D.115/20/2011.)
117
A Kbt. lehetőséget ad szakmai, minőségi szempontok bírálati részszempontként való meghatározására, azonban ilyen esetben is a részszempont előírásának objektív módon értékelhető tényezőkön kell alapulnia. Törvényi elvárás, hogy az ellenőrizhető értékelés, pontozás, bírálat érdekében az ajánlatkérő rögzítse a megajánlások összevetésének alapját képező, és figyelembe vételre kerülő szakmai jellemzőket. (D.191/17/2011., D.740/12/2011.)
A felhívásban közölt módszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztosítsa a jogszerű,
átlátható
és
objektív
értékelést.
A
sorbarendezés
módszerének
választása esetén is rögzítenie kell az ajánlatkérőknek, hogy a sorbarendezés során mely tartalmi elemeket minősít előnyösnek, milyen szempontok határozzák meg a sorban elfoglalt helyet, milyen vállalások alapozhatnak meg magasabb, kedvezőbb helyezést. Önmagában a sorbarendezés megjelölése, illetőleg annak közlése,
hogy
a
bíráló
bizottság
kiválasztja
a
„legkedvezőbb”
és
a
„legkedvezőtlenebb” ajánlatot, továbbá „értékességi sorrend” szerint arányosít, még nem adja meg, hogy ténylegesen minek alapján valósul meg az értékelt ajánlati
elemek
sorbaállítása.
(D.191/17/2011.,
D.254/15/2011.,
D.740/12/2011.)
Mind a mennyiségi, mind a más módon értékelhető tényezők esetében az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia a bírálati módszerét, hogy abban közli, mi alapján
kerülnek
meghatározásra
a
ponthatárok
között
a
pontszámok.
A
sorbarendezés esetében önmagában annak közlése, hogy a legelőnyösebb kapja a legmagasabb pontszámot, nem adja meg ténylegesen, hogy minek alapján valósul meg
az
értékelt
ajánlati
elemeknek
a
sorbaállítása.
(D.276/22/2011.,
D.334/12/2011.)
Amikor ajánlatkérő a minimális műszaki tartalom vállalása mellett bírálati rendszerében többletpontokkal kívánja értékelni az ajánlattevők által vállalt esetleges többlet műszaki tartalmat, ügyelni kell arra, hogy az ajánlatkérő által meghatározott valamennyi többlet műszaki követelményeknek nem csak egyetlen gyártó terméke tud-e megfelelni. (D.702/14/2011.)
Többlet műszaki tartalom értékelése esetén az érintett műszaki tartalomnak lényegesnek kell lennie a teljes beszerzés tekintetében, nem jogszerű, ha nem a beszerzés tárgyának egészére vonatkozik a többlet vállalás lehetősége.
A
részszempontok
körében
nem
értékelhető
az
ajánlattevő
szerződés
teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága. (D.319/21/2011., D.328/27/2011.)
118
Szükséges, hogy nemcsak maga a részszempont, hanem a részszempont tartalmát jelentő értékelési tényezők is ténylegesen a szerződés lényeges feltételeivel álljanak összefüggésben. (D.115/20/2011.)
Kerülni kell a ponthatárok oly módon való meghatározását, mely szerint a legalacsonyabb érték a „0” (például 0-100 pont). A „0” ponttal történő értékelés esetében ugyanis az ajánlattevők nem az ajánlati elemek tartalmi eleme közötti különbségnek
megfelelő,
legalacsonyabb
hanem
ponttal
kevesebb
kapcsolatban
pontot
a
kaphatnak,
súlyszám
továbbá
sem
a
érvényesül.
(D.174/15/2011.)
Kerülni kell az olyan pontkiosztási módszert, mely alapján a leggyengébb ajánlat a minimális mértékű, míg a legjobb ajánlat a maximális értékű pontszámot kapja meg,
ugyanis
a
módszer
két
érvényes
ajánlat
esetében
aránytalan
pontkiosztáshoz vezet.
A súlyszámoknak a kapcsolódó bírálati részszempontok ajánlatkérő elvárásának megfelelő, tényleges jelentőségéhez kell igazodniuk. Az ajánlati ár alacsonyabb súlyszámmal történő értékelése legfeljebb csak különösen specifikus beszerzési tárgyak (például speciális minőségi szolgáltatások) esetében fogadható el. (D.795/24/2011.) Minden egyéb esetben az ajánlati ár súlyszámának mértéke meg kell, hogy haladja az összes többi értékelésre kerülő elemhez tartozó súlyszám mértékét.
Nem alkalmazható olyan bírálati szempont, melynek alapját képező tényező (pl. organizációs terv, műszaki ütemterv) a szerződés teljesítése során előre láthatóan módosulhat.
Nem
alkalmazható
olyan
estben
bírálati
szempontként
a
szakmai
ajánlat
minősége, amikor jogszabályok által egyértelműen meghatározott tevékenység képezi a beszerzés tárgyát (pl. könyvvizsgálat).
Szakmai szempontok előírása esetén törvényi elvárás, hogy az ellenőrizhető értékelés, pontozás, bírálat érdekében ajánlatkérő rögzítse a megajánlások összevetésének alapját képező és figyelembe vételre kerülő szakmai jellemzőket.
Javasolt
olyan
környezetvédelmi,
bírálati
szempontként,
környezetvédelmi
mely
szempontú
a
fenntarthatósági megvalósuló tulajdonságaira
szempontok
beszerzési utal
és
alkalmazása
tárgy
lényeges,
egyértelműen,
számszerűsíthetően kerül meghatározásra és a szerződés teljesítése során szerződéses feltételként számonkérésre kerül. Ilyenek lehetnek különösen:
Szállítási módszer (tengelyen, vízen, vasúton stb.)
Felhasznált zöldterület nagysága
119
Beszerzett árú üvegházhatású gázkibocsátásának mértékével összefüggő szempontok
Üzemeletetés során felhasznált környezetbarát anyagok mértéke
Üzemeltetési költségek mértéke
Felhasznált anyagok környezetvédemi tulajdonságai
Nem javasolt például az alábbi bírálati részszempontok alkalmazása: „Támogatási módszertan minősége” (D.191/17/2011.) „Tervezett telepítésre és a meglévő hálózatba való integrálás kidolgozása” (D.191/17/2011.) „Műszaki
ütemterv
és
a
hozzá
kapcsolódó
organizációs
terv
illesztettségének mértéke” (D.254/15/2011., D.364/12/2011.)
„Megvalósítási terv” (D.870/9/2011.)
„Vonalas műszaki ütemterv” (D.870/9/2011.) „Felhasznált környezetbarát termékek (szállítási költség nélküli) árának aránya az összes anyagár %-ában” (D.743/12/2011.) „Munkanélküli rétegek foglalkoztatása: minimum 1 fő, maximum 5 fő közmunkás, mint segédmunkás alkalmazása” (D.641/18/2011.) „Szakmai ajánlat kedvezősége a dokumentációban rögzített vizsgálati tényezők alapján” (D.319/21/2011.) „Helyszíni ellenőrzésre/ellenőrzése rendelkezésre álló szakértői állomány” (D.328/27/2011.) „Közmű audit és a hozzá kapcsolódó feladatok elvégzése (nettó, Ft)”, illetve
„Az
audittal
összefüggésben
elért
visszatérítések
és
elért
kedvezmények alapján fizetendő megbízási díj” (D.860/19/2011.) VI. A felhívás és a dokumentáció megsemmisítését okozó egyéb körülmények VI.1. Közbeszerzési műszaki leírás
Főszabály szerint tiltott a cégspecifikus és termékspecifikus műszaki leírás. (D.69/16/2011.)
A Kbt. rendelkezései alapján nem fogadható el önmagában egy konkrét gyártmányú termék megjelölése a beszerzés tárgyának egzakt és jogszerű meghatározásaként. Az ajánlatkérőnek konkrétan rögzítenie kell a beszerzendő termékekkel szembeni műszaki jellemzőket, amelyeket az ajánlattevők által megajánlott termék vonatkozásában minimálisan elvár, és amelyeket az
120
ajánlatkérő
az
általa
megjelölt
gyártmányú
termékek
megfelelősége,
egyenértékűségének vizsgálata körében ellenőriz. (D.69/16/2011.)
Alternatív
ajánlat,
vagy
indikatív
tervre
vonatkozó
előírás
esetében
ajánlatkérőnek konkrétan rögzítenie kell a beszerzési tárgyra vonatkozó minimális elvárásait, műszaki paramétereit (megrendelő követelményei). VI.2. Dokumentáció
Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetében a dokumentációnak tartalmaznia kell árazatlan költségvetést. (D.293/28/2011., D.636/11/2011.)
Az árazatlan költségvetést pontosan, ellentmondásmentesen kell összeállítani. Az elvégzendő munkák pontos részletezettségét és azok mennyiségi adatait meg kell adni. D.539/12/2011., D.670/12/2011.)
A felhívásban és a dokumentációban megadott beszerzési mennyiségek nem kerülhetnek eltérően meghatározásra. A dokumentáció nem tartalmazhat jogsértő többletelőírást. (D.762/16/2011.)
A beszerzés tárgyát a megfelelő ajánlattételhez szükséges pontossággal kell meghatározni, illetve körülírni. (D.702/14/2011.)
Nem fogadható el az olyan típusú ajánlatadási feltételek meghatározása, amely alapján a valós beszerzési igény és annak feltételei nem állapíthatóak meg minden ajánlattevő számára egyértelműen. (D.702/14/2011.)
VI.3. Fizetési feltételek
A Kbt.-ben meghatározott fizetési szabályoktól nem lehet eltéri, csak annyiban, amennyiben
azt
a
Kbt.
kifejezetten
megengedi.
(D.50/13/2011.,
D.125/11/2011., D.636/11/2011.)
Előleg esetén az igénybe vétel feltételeit a felhívásban meg kell határozni.
VI.4. Egyéb okok
Az alternatív ajánlattétel lehetőségének biztosítása esetén kifejezetten meg kell határozni azokat az elvárásokat, körülményeket, amelyeket az alternatív ajánlat
elkészítésekor
az
ajánlattevőknek
figyelembe
kell
venniük.
(D.125/11/2011.)
121
A
beszerzés
tárgyára
vonatkozó
külön
jogszabályban
meghatározott
feltételeket és előírásokat is figyelembe kell venni a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítésekor. (D.413/12/2011.)
A felhívásban meghatározott biztosítékok mértéke nem haladhatja meg a törvényben meghatározott mértéket. (D.636/11/2011.)
Ha az ajánlatkérő építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlati felhívásban előírja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, akkor a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat. (D.636/11/2011.)
A
részek
számát
egyértelműen
meg
kell
határozni, illetve az
ajánlati
felhívásban egyértelműen elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet a részajánlatokat megtenni. (D.50/13/2011.)
122
2. számú melléklet -
CD melléklet – Közbeszerzési Döntőbizottság feldolgozott határozatai
123
