MAGYAR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI HÁLÓZAT KONZORCIUM NONPROFIT KFT

1

MAGYAR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI HÁLÓZAT KONZORCIUM NONPROFIT KFT.

2

Magyar Nemzeti Jelentés a vállalkozói környezetrıl (a nemi egyenlıség tükrében)

Készítette:

Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium


3


4

Tartalomjegyzék

Vezetıi összefoglaló .................................................................................................................. 7 1. Bevezetés.......................................................................................................................... 11 1.1. A projekt háttere....................................................................................................... 11 1.2. A Tanulmány és a Jelentés célja .............................................................................. 11 1.3. Módszertan ............................................................................................................... 12 1.4. Nemi és Egyenlıségi Koncepciók és Definíciók ..................................................... 12 2. Országinformációk (statisztikai adatok)........................................................................... 14 3. Scorecard .......................................................................................................................... 17 3.1. A magyar ScoreCard diagram .................................................................................. 17 3.2. Általános vállalkozói környezet Pontszám: 2,5 ......................... 17 3.2.1 Vállalkozói körülmények Pontszám: 2,8 .............. 17 3.2.2 Vállalkozói képességek (Állami támogatás országos és helyi szinten (képzettségek, vállalkozói képzések) Pontszám: 2,3 21 3.2.3 Vállalkozói kultúra Pontszám: 1,0 ................... 24 3.2.4 Vállalkozást ösztönzı szabályozás Pontszám: 2,0.............. 26 3.2.5. Jóléti intézkedések (vállalkozóvá válás támogatása a munkanélküliek számára) Pontszám: 3,5 29 Az aktív eszközökben résztvevık összlétszáma ...................................................................... 29 A közhasznú foglalkoztatásban résztvevık fıbb adatai........................................................... 30 3.2.6 Forrásokhoz való hozzáférés Pontszám: 3,6 ...................... 31 3.3. Nemek közötti egyenjogúság a társadalomban ........................................................ 35 3.4. Nemek közötti egyenjogúság a munkaerıpiacon és az önfoglalkoztatottá válást segítı támogatások elérhetıségében .................................................................................... 41 3.4.1. Egyenlıség a munkaerı-piaci részvételben (foglalkoztatottság, jövedelemszint, részmunkaidı aránya) ...................................................................................................... 41 3.4.2. Nemek közötti egyenlıség a munkaerı-piaci részvételt támogató szociális infrastruktúrában .............................................................................................................. 44 3.4.3 Egyenlıség a jóléti ellátásokban (szociális támogatások, önfoglalkoztatóvá válás támogatása, a nemi kérdés figyelembe vétele a támogatások kialakítása során) ............. 49 3.5. Nemek közötti egyenjogúság a vállalkozásban és az önfoglalkoztatásban.............. 51 3.5.1 Egyenlıség az önfoglalkoztatásban ........................................................................ 51 3.5.2 Egyenlıség/eltérések a vállalkozói jellemzıkben (motivációk, vállalkozások mérete).............................................................................................................................. 53 3.5.3 Egyenlıség a vállalkozói kultúrában (nıi vállalkozók jelenléte a médiában, a nıi vállalkozók társadalmi elfogadottsága) ............................................................................ 57 3.6. Nemek közötti egyenjogúság a vállalkozást támogató intézmények terén Pontszám: 2.5 58 3.6.1 Egyenlıséget elısegítı akciók a vállalkozásfejlesztési programokban Pontszám: 2,3..................................................................................................................................... 58 3.6.2 Egyenlıség elısegítése a helyi vállalkozásfejlesztı intézkedésekben – helyi szinten Pontszám: 2,7 ................................................................................................................... 60 3.7. Nemek közötti egyenjogúság a finanszírozáshoz való hozzáférésben..................... 62 Pontszám: 1 ................... 62 3.7.1 Egyenlıség a pénzügyi források nagyságában


5

4.

5. 6.

3.7.2. Egyenlıség a külsı források elérhetısége terén (banki hitel, állami hitelprogramok) Pontszám: 1 ..................... 64 3.7.3 Egyenlıség a mikrofinanszírozás elérhetıségében Pontszám: 4,7 .............. 65 Következtetések ............................................................................................................... 66 4.1. Konklúziók ........................................................................................................... 66 4.2. Javaslatok ............................................................................................................. 69 Források............................................................................................................................ 71 Írta, szerkesztette.............................................................................................................. 73


6

Elıszó Jelen tanulmányt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium Non-profit Kft. (MVHK) készítette egy olyan nemzetközi projekt keretében, melyet az Európai Mikrofinanszírozási Hálózat (EMN) koordinált és amelyben 8 európai ország 9 mikrofinanszírozó szervezete vett részt. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló program az alábbi fı elemekbıl áll: 1. A programban résztvevı mikrofinanszírozási szervezetek tevékenységének és a legjobb gyakorlatok megismerése, tapasztalatcserék, tanulmányutak szervezése. 2. Nemi egyenlıséget szolgáló kísérleti programok elindítása, tapasztalatok összegzése 3. Országonként egy-egy nemzeti jelentés készítése, melyben – egy korszerő Mutatószám (Scorecard) módszerrel - bemutatásra kerül az adott ország vállalkozásainak helyzete, üzleti környezete, finanszírozási, s benne mikrofinanszírozási lehetıségei, s mindezen kérdések áttekintése a nemi egyenlıség szemszögébıl. E tanulmány- Magyar Nemzeti Jelentés- szerkezete, fejezetcímei és terjedelme számunkra, mint minden résztvevı szervezet számára adott volt, attól e jelentés sem térhetett el. A nemzeti jelentések felhasználásával elkészül egy olyan összegzı tanulmány, amely a vizsgált szempontok terén összefoglalja az egyes tagországok legrelevánsabb jellemzıit, a közöttük található különbségeket, a legjobb gyakorlatokat, továbbá ajánlásokat, következtetéseket fogalmaz meg. A projekt kertében a magyar mikrofinaszírozási szakértıknek lehetısége volt nemzetközi mikrofinanszírozási konferenciákon, tanulmányutakon részletesen megismerni számos európai tagállam mikrofinanszírozási gyakorlatát, azok eredményeit, pozitív és negatív tapasztalatait. Természetesen módunkban állt több mint másfél évtizedes magyar mikrohitelezési gyakorlat bemutatására, megismertetésére is. A projekt keretében kísérleti programként végrehajtott nıi mikrohitel programunk tapasztalatait megosztottuk az EMN tagszervezeteivel, az érdeklıdı mikrofinanszírozási szervezetek szakértıivel. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium számára nagy lehetıség volt e programban részt venni, melyet igyekeztünk hatékonyan kihasználni: fejleszteni tudtuk nemzetközi kapcsolatainkat, bıvítettük szakmai ismereteinket, külsı szakértık szemével, strukturált formában át tudtuk tekinteni a hazai mikrofinanszírozási tapasztalatokat, s azokat össze tudtuk vetni más tagországok gyakorlatával. Megnyugvással tapasztalhattuk, hogy a mintegy másfél évtizedes magyar mikrofinanszírozási gyakorlat mind szakmai szempontból, mind eredményei tekintetében megállja a helyét az európai szintéren is.

Kovács István


7

Vezetıi összefoglaló A project háttere, módszertana Jelen tanulmány a “Nemek Közötti Esélyegyenlıség Segítése: Megfelelni a Vállalkozás és a Mikrofinanszírozás Kihívásainak” címő project keretében készült az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Igazgatóságának finanszírozásával. A projektet az Európai Mikrofinanszírozási Hálózat koordinálja, és magába foglal kutatást, kísérleti projektek megvalósítását, valamint ismeretek és jó gyakorlatok kicserélését a 8 országban az Európai Mikrofinanszírozási Hálózat (EMN) koordinációja alatt mőködı 9 hálózati tag között. Az “Evers and Jung” vezetésével, a projektben résztvevı partnerek kidolgoztak egy nemekre összeállított Mutatószám táblázatot, hogy kiértékeljék a vállalkozói környezetet az érintett 8 országban. Ez lehetıvé tette minden egyes ország munkacsoportja számára, hogy információkat győjtsön és felmérje a nıi vállalkozókat érintı környezetet a legfontosabb területeken. Ennek szellemében a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium felkért szakértıi is információkat győjtöttek a vállalkozói környezetrıl, nemi esélyegyenlıségi és vállalkozói kezdeményezésekrıl. Amennyire lehetséges, a hat területre megadott mutatószámok számszerősíthetı mutatókat valamint a Világbank, az OECD, az Eurostat, az Eurobarometer illetve a Global Entrepreneurship Monitor globális, országos és nıi vállalkozói jelentéseit veszik alapul. 1. Vállalkozói környezetrıl: Magyarországon a vállalkozói kultúra újbóli kialakulására, szinvonalának jelentıs emelésére van szükség. A rendszerváltó években és utána alakult vállalkozásoknak nem lehetett vállalkozói múltja, tapasztalata. A vállalkozói tudást, ismeretet még a szülıktıl sem tanulhatták meg, s az iskolarendszerben sem sajátíthatták el azokat. Már hosszabb ideje létezik a kormány által elfogadott hivatalos kkv-fejlesztési stratégia, de azt általában élénk szakmai vita kíséri, mivel nem nyugszik széleskörő szakmai konszenzuson. Retorikájában eddig minden egyes eddigi kormány hangsúlyozta a kkv szektor támogatását, a finanszírozási feltételek javítását, de ez a gyakorlatban nem teljesen, illetve nem szükséges mértékben valósult meg. A vállalkozásfejlesztésért felelıs állami szakapparátus nem mindig fordított kellı figyelmet a kkv fejlesztési programokra, nem értékeli kellıen a vállalkozások támogatásának közvetett módjait, s a közvetítı, szolgáltató intézményrendszer jelentıségét. Az EU Bizottsága által is elfogadott konvergencia program szigorú költségvetési politikát tartalmaz, ami jelentıs pénzügyi terhet ró a lakosságra és a vállalkozásokra, lassítva a gazdasági növekedést, s emelve az inflációt. Pozitív változásként viszont megkezdıdött a magas adminisztrációs terhek csökkentésére az adózás egyszerősítésére indított program (2007. szept. 1-tıl a vállalkozásalapítás már lényegesen egyszerőbbé, gyorsabbá vált), ennek elsı eredményeként a Világbank „Doing Business” összesített rangsorában Magyarország egy év alatt a 66. helyrıl a 45. helyre ugrott elıre. Magyarországon mára már kiépült a vállalkozásokat segítı intézményrendszer minden típusa: Államigazgatási, és ellenırzı szervezetek, állami tulajdonú vállalkozásfinanszírozási, támogatásközvetítı és garanciaszervezetek, non-profit fejlesztési ügynökségek (NGO-k), kamarák (kereskedelmi és iparkamara, agrárkamara, ágazati szakosodott kamarák, stb.), vállalkozói érdekképviseletek, szakmai szövetségek stb. MAGYAR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI HÁLÓZAT KONZORCIUM NONPROFIT KFT.

8 Annak ellenére, hogy a vállalkozásfejlesztési intézményrendszer már régen kiépült, mégsem beszélhetünk annak hatékony mőködésérıl, az nem segítette kellıen a magyar kkv. szektort megerısödését, versenyképessé válását. A feladat most már a meglévı intézményrendszer hatékonyságának javítása, a szervezetek specializációjának erısítése, professzionálissá tétele. A kialakult probléma legfıbb oka, hogy az elmúlt évtizedben a vállalkozásokat segítı intézményrendszer versenyeztetése és a programok párhuzamos finanszírozása volt jellemzı. Mőködésüket jelentısen korlátozták a programok szakmai elıkészítésének, ellenırzésének és finanszírozásának hiányosságai. A vállalkozásokat segítı, támogató intézményrendszerbıl ki kell emelnünk a kifejezetten a mikro-, és kisvállalkozások fejlesztésére, az EU Phare programja által létrehozott megyei és fıvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok (HVK) hálózatát. A HVK-k PHARE által finanszírozott alaptevékenységei: tanácsadás, képzés, ingatlan (inkubátorház, ipari park), mikrohitel biztosítása, valamint fejlesztési programok generálása. A megszerzett tapasztalatok és a kialakult „piaci kudarcok” egyértelmővé tették a HVK-k „hídképzı” közvetítı funkciónak szükségességét. A HVK hálózat mára kifejlesztette az integrált vállalkozásfejlesztési programját, melyben a tanácsadói, képzési programok mellett több egymásra épülı mikrofinanszírozási program szerepel. A vállalkozások külsı finanszírozási forrásai bıvültek ugyan az elmúlt években, de a hazai cégek még jóval kevesebb külsı forrást tudnak bevonni növekedésük finanszírozására, mint a fejlett országokban. A magyar vállalkozások mintegy 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, a fejlett országokban ez az arány 15-20%. Még ma is jelentıs probléma a mikro-, és kisvállalkozók jelentıs alultıkésítettsége, forráshiánya, melynek enyhítésében a pénzintézetek még mindig nem kellı mértékben vesznek részt. Bár a hitelezı pénzintézetek versenye az elmúlt években jelentısen erısödött, a mikrovállalkozások fejlesztése szempontjából már-már aggasztónak tekinthetı, hogy az éven túli összes hitelek darabszáma - a 2006. évi erıs növekedés ellenére- még mindig jóval alacsonyabb, mint a 2002-2003- években volt, s mikrovállalkozások számához képest elenyészı. Magyarországon a nem bankképes mikrovállalkozások mikrofinanszírozása nagy hagyományokkal rendelkezik. A Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat tagjai, a megyei és fıvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok® (HVK-k) - Magyarországon elsıként, Európában is az elsık között - 1992- ben kezdték mikrofinanszírozási tevékenységüket a KKV Phare program szakmai és pénzügyi támogatásával. A HVK Hálózat a kezdetektıl több mint 26 ezer szerzıdéssel, több mint 45 Mrd. Ft ( kb 180 Mó Euro) mikrohitelt és mikrohitel Plusz forrást helyezett ki mikrovállalkozások számára úgy, hogy tevékenységüket gyakran forráshiány, és/vagy központi szabályozási hiányosságok gátolták. 2. Nemek közötti egyenjogúság a társadalomban! Számos jogszabály biztosítja a jogi és szervezetei kereteket a nıi egyenjogúság biztosításához. Ennek köszönhetıen a civil kezdeményezések száma, és aktivitása is örvendetesen nı. A nık még mindig alulreprezentáltak a vezetıi és döntéshozói pozíciókban, kormányzati szinten és a versenyszférában egyaránt, s fizetésekben is kb 11 %- os az elmaradásuk. A nemi egyenlıség biztosítása terén Magyarországnak a világ középmezınyében elfoglalt helye elsısorban a történelmi hagyományokon, beidegzıdésen, a társadalmi munkamegosztásban betöltött hagyományos szerepeken nyugszik. A regionális, helyi szinten


9 csak a közelmúltban jelent meg igazán fontos tényezıként a nemi egyenlıség érvényesítése (Regionális Operatív Programokban). 3. Nemek közötti egyenjogúság a munkaerıpiacon és az önfoglalkoztatottá válást segítı támogatások elérhetıségében A nık helyzete a munkaerıpiacon még messze van a férfiakkal való egyenjogúságtól: A nık társadalmi szerepéhez jobban igazodó részmunkaidıs foglalkoztatás aránya minimális. A nık aktivitási rátája nem éri el az 50 %-ot, míg a férfiaké 60% fölött van. Összehasonlítva más országokkal Magyarországon a fizetett szülési ill. gyermeknevelési szabadság hosszú, illetve viszonylag jó a gyerekellátási hálózat (bölcsıde, óvoda, iskolai), de esetenkénti hiányuk még így is hátrányt jelent a nık foglalkoztatási helyzetére. Az OECD országok átlagához képest még mindig magas az egy fıre esı szociális háló finanszírozására fordított összeg, illetve annak GDP arányos része. 4. Nemek közötti egyenjogúság a vállalkozásban és az önfoglalkoztatásban Magyarországon kétszer annyi vállalkozás van férfiak tulajdonában, mint nık tulajdonában A nıi vállalkozások meghatározó hányada is tıke nélkül, vagy igen szerény tıkével induló gazdasági szervezet, amelyek többsége valójában önfoglalkoztató.!. Az önfoglalkoztatók aránya magas mind a nık (19,4%), mind a férfiak (23,7%) esetében, amiben jelentıs arányt képviselnek a kényszervállalkozók. A nıi tulajdonú cégek óvatosabbak, összességében kevesebb új alkalmazottat vesznek fel, viszont kevésbé is hajlamosak megszabadulni a munkaerıtıl. A nık médiában tapasztalható alulreprezentáltsága összefügg azzal, hogy a politikában is csak kis számban vesznek részt. Nemzetközi viszonylatban is a magyar családokra jellemzı leginkább a tradicionális munkamegosztás, a nık túlzott leterheltsége, és ugyanakkor ennek a ténynek az érintettek általi tudomásul vétele, elfogadása. 5. Nemek közötti egyenjogúság a vállalkozást támogató intézmények terén Magyarországon az EU-hoz történt csatlakozást (2004) követıen jelentısen megnıtt a nıi vállalkozói esélyegyenlıséget erısítı programok száma, valamint azok forrásai. A Phare progarm, majd az egyes OP—k által és más Eu-s programok által támogatva számos program indult el a nıi vállalkozások sikeresebb alapításának, fejlesztésének támogatására. Mégis, csak elvétve vannak kifejezetten a nıi vállalkozásokat célzó tanácsadói szolgáltatások kifejlesztve, a HVK-k üzletfejlesztési tanácsadói szolgáltatásaiban sincs megkülönböztetés nemek szerint. Magyarországon a bejegyzett mintegy 65 ezer non-profit szervezetbıl mindössze 60 olyan van, amely célkitőzéseiben a nık képviseletét vállalja, nıi szervezetnek vallja magát. 6. Nemek közötti egyenjogúság a finanszírozáshoz való hozzáférésben A vállalkozások kb. egyharmada van nıi tulajdonban, akiknek 46,4% szerint nincsen szüksége külsı forrásra. Általában a cégméret növekedésével nı a külsı forrás igénye, vagy/és a vállalatvezetı hajlandósága, hogy külsı forrást bevonjon. A nık alacsonyabb hitelfelvételi hajlandóságát, képességét jelzi, hogy míg a mikrovállakozások között 35 %-os az arányuk, mikrohitelesek közötti arányuk kevesebb, mint 30 %-os. E projekt keretében lebonyolított, a nıi vállalkozókat célzó kísérleti mikrohitel program tapasztalatai szerint, a pozitív diszkrimináció (alacsonyabb kamat) alkalmas ösztönzı lehet az óvatosabb nıi vállalkozások élénkítésére.


10 7. Összefoglalás: • Magyarország gazdasági növekedésének gyorsítása és a foglalkoztatás növelése terén jelentıs tartalékok vannak a nıi vállalkozói aktivitás növelésében. • A tanácsadói programok és támogatott (mikro) hitelprogramokban alkalmazandó pozitív diszkriminációval lehet és kell nagyobb kockázatvállalásra (beruházásokra) szerkeszteni a nıi vállalkozásokat. • Ehhez a mikrovállalkozókat (azon belül a nıi vállalkozókat) segítı - támogató, szolgáltató vállalkozásfejlesztési intézményi hálózat erısítésére, fejlesztésére van szükség kormányzati beavatkozással. 8. Ajánlások Kormányzat/politikai döntéshozók számára: - A nemi szempontból semleges hozzáállás helyett pozitív diszkrimináció a nık számára - Az iskolarendszerben a kreativitás fejlesztése, és a vállalkozói ismeretek oktatása, képességek fejlesztése. - Ösztönözni a nık médiában való szereplését, a nıi vállalkozások társadalmi elfogadtatását. - Következetesen be kell fejezni az adminisztratív terheket csökkentı programot, - A munkanélkülibıl vállalkozóvá válást segítı programot tovább kell fejleszteni, és finanszírozni - szociális támogatások és a mikrohitelek az önfoglalkoztatóvá válás elısegítésére (munkanélkülieknek) - nagyobb hangsúlyt kell helyezni a vállalkozás- támogatás közvetett módjaira s a támogatás közvetítı, szolgáltató hálózatra és esélyegyenlıségi programokra - vállalkozásfejlesztési programok kialakításánál nagyobb figyelmet kell szánni a tervezésére, finanszírozására, valamint a folyamatok ok-okozati elemzésére. Gyakorlati szakemberek számára: Az üzletfejlesztési szolgáltatók minıségi akkreditálása, nemi szempontú minıségelvárások kialakítása országos hálózatba szervezése Az üzleti szolgáltatók és a vállalkozó nık kapcsolatba kerülésének ösztönzése, a „hídképzı” szervezetek ( HVK-k) hálózati együttmőködésének, irányításának fejlesztésével Együttmőködési mechanizmusok és formák kidolgozása a vállalkozásösztönzı szervezetek között Finanszírozó szervezetek számára: A mikrofinanszírozó szervezetek hálózati együttmőködésének erısítése, szélesítése nemi bontást is tartalmazó országos on-line adatbázis létrehozása, széleskörő hozzáférés biztosítása a nıi vállalkozások sajátosságait figyelembe vevı mikrohitel konstrukciók, a kísérleti program tapasztalatait is felhasználva nemzetközi együttmőködés, tapasztalatcsere erısítése Kutatók számára: Az egyetemek, kutatóintézetek, gyakorlati szakemberek illetve az állami szervek együttmőködésével a jelenleginél rendszerezettebb adatgyőjtés szükséges a nıi vállalkozásokról, eltérı szükségleteikrıl Nemzetközi együttmőködés a kutatásban is.


11

1.

Bevezetés 1.1. A projekt háttere

Jelen tanulmány egyike annak a 8 országtanulmánynak, melyeket egy nemzeteken átívelı projekt keretében végeztek az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Igazgatóságának finanszírozásával. A projekt, mely a “Nemek Közötti Esélyegyenlıség Segítése: Megfelelni a Vállalkozás és a Mikrofinanszírozás Kihívásainak” címet kapta, találkozik az Igazgatóság helyi fejlesztési stratégiájával és a nemek közötti esélyegyenlıséget elısegítı programjával. A projektet az Európai Mikrofinanszírozási Hálózat koordinálja, és magába foglal kutatást, kísérleti projektek megvalósítását, valamint ismeretek és jó gyakorlatok kicserélését a 8 országban az Európai Mikrofinanszírozási Hálózat (EMN) koordinációja alatt mőködı 9 hálózati tag között. Az európai vállalkozások több mint 94%-át kitevı mikrovállalkozások (azaz a 9 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalkozások) és egyéni vállalkozók jelentıs részt képviselnek a helyi fejlesztésekben. A nıi egyéni vállalkozók száma Európában sokkal alacsonyabb mint a férfi egyéni vállalkozóké, és az alkalmazottakat foglalkoztató nıi vállalkozók száma még ennél is alacsonyabb. Így a nık helyi gazdasági és társadalmi fejlıdésben rejlı potenciálja nem érvényesül. A mikrohitel világszerte hatékony eszköznek bizonyult az egyéni és mikrovállalkozások fejlesztése területén. Különösen sikeres abban, hogy elindítsa és segítse a nıket vállalkozóvá válásukban. Európában azonban a mikrofinanszírozó szervezetek arányában nem érnek el annyi nıt, mint a világ más részein. Szükség van az európai mikrofinanszírozó szervezetek gondolkodásmódjának és módszertanának továbbfejlesztésére annak érdekében, hogy képesek legyenek jobban szolgálni azokat a nıket akik már egyéni vagy mikrovállalkozók, illetve azzá akarnak válni. Ennek fényében a projekt 1. számú Célkitőzése az, hogy segítse a mikrofinanszírozó szervezeteket, nemzeti kormányokat és a széles közönséget európaszerte abban, hogy jobban megértsék a nıi vállalkozásokra ható külsı környezetet, valamint a vállalkozás terén szorgalmazott nemi esélyegyenlıséggel és a nıi vállalkozási kezdeményezésekkel kapcsolatos témákat a 8 résztvevı országban.

1.2. A Tanulmány és a Jelentés célja A Vállalkozói Környezet Tanulmány elsıdleges célja az, hogy leírja és elemezze a környezetet, melyben a nıi vállalkozók beindítják vállalkozásaikat Magyarországon. A környezetet egy Mutatószám Diagram (Scorecard) foglalja össze. A jelentés elmagyarázza és alátámasztja a diagramban szereplı mutatókat, valamint kiemeli a jó gyakorlatokat. A jelentés további szándéka, hogy vitát indítson arról, hogyan lehet a legjobban bátorítani és támogatni a nık vállalkozásait. Ajánlásokat tartalmaz döntéshozóknak, a kormánynak, kutatóknak, vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokat nyújtóknak és pénzintézeteknek, úgy mint bankoknak, garancia kibocsátóknak és mikrofinanszírozó szervezeteknek. A jelentés másodlagos célja az, hogy alapot biztosítson országok közötti összehasonlításra a projektben résztvevı 8 ország tekintetében. Az országok közötti


12 összehasonlítás lehetıvé teszi a döntéshozók és a gyakorlati szakemberek számára, hogy megtalálják az erıs illetve gyenge pontokat valamint a jó gyakorlatokat, melyeket átvehetnek más országoktól abból a célból, hogy elımozdítsák a nemek közötti esélyegyenlıséget a vállalkozás terén és a mikrofinanszírozást saját országukban.

1.3. Módszertan Az “Evers and Jung” vezetésével, a projektben résztvevı partnerek kidolgoztak egy nemekre összeállított Mutatószám táblázatot, hogy kiértékeljék a vállalkozói környezetet az érintett 8 országban. A nemekre összeállított Mutatószám táblázat egy hasonló mátrix értékelı rendszeren alapszik, amit a FACET BV, az Evers and Jung és az új közgazdasági alapítvány (nef) dolgozott ki 2005-ben. A nemekre összeállított Mutatószám táblázat lehetıvé tette minden egyes ország munkacsoportja számára, hogy információkat győjtsön és felmérje a nıi vállalkozókat érintı környezetet az alábbi 6 terület tekintetében: • Az ország általános vállalkozói kontextusa • Nemi esélyegyenlıség a társadalomban • Nemi esélyegyenlıség a munkaerıpiaci részvételben és az önfoglalkoztatáshoz vezetı jóléti hidak • Nemi esélyegyenlıség a vállalkozásban és önfoglalkoztatásban • Nemi esélyegyenlıség a vállalkozásokat segítı támogatórendszerben • Nemi esélyegyenlıség a forrásokhoz jutásban Ezek a területek képviselik a nıi önfoglalkoztatásra és vállalkozásra ható kulcstényezıket. Az adatgyőjtés során minden egyes ország munkacsoportja információkat győjtött a nemi esélyegyenlıségi és vállalkozói kezdeményezésekrıl is. A jelentésben ezek a jó gyakorlat példáiként illetve rövid esettanumányokként kerülnek bemutatásra. Amennyire lehetséges, a hat területre megadott mutatószámok számszerősíthetı mutatókat valamint a Világbank, az OECD, az Eurostat, az Eurobarometer illetve a Global Entrepreneurship Monitor globális, országos és nıi vállalkozói jelentéseit veszik alapul.

1.4. Nemi és Egyenlıségi Koncepciók és Definíciók Ez a jelentés számos koncepciót használ a nık és férfiak közötti különbségek leírására, és az egyenlıtlenség leküzdésére indított programok leírására. Ezeket a kifejezéseket gyakran pontatlanul használják az esélyegyenlıségi értekezésekben. Ennek az alfejezetnek a célja az, hogy definiálja ezeket a koncepciókat, melyek közül sok ebben a jelentésben is szerepel. Társadalmi nem - A nemek koncepciója lehetıvé teszi, hogy különbséget tegyünk a biológiai értelemben vett nem és a társadalmi értelemben vett nem között, mely utóbbi azon jellemvonások, tulajdonságok és szerepek együttese, melyeket a társadalom oszt ki fiúkra és lányokra, férfiakra és nıkre. Ezek a jellemzık és szerepek nem velünk születettek. Formális és informális tanulmányaink, nevelésünk során valamint kulturális hagyományok, ünnepek, a vallás és a média által közvetített üzeneteken, képeken keresztül sajátítjuk el azokat. A nıkre és férfiakra osztott szerepek és jellemzık változnak társadalomról tásadalomra és idırıl idıre. A nemek társadalmi koncepciója fontos, hiszen a nemi szerepek és nemi kapcsolatrendszer közvetlenül és közvetve hatnak az egyén döntéshozó képességére illetve forráshoz jutására és afölötti rendelkezésére. A nemi szerepeknek és


13 kapcsolatrendszernek közvetlen kihatása van a szegénységre és kirekesztettségre való kiszolgáltatottságra. A társadalmi nemi szerepek kifejezés azon viselkedési normák összességére vonatkozik, melyek egy adott társadalmi csoporton, társadalmon vagy kultúrán belül a nıkkel vagy a férfiakkal hozható kapcsolatba. A nemi szerepek feloszthatók produktív, reproduktív és közösségirányítási szerepekre. A férfiak és nık e három területen kifejtett aktivitásainak típusa és koncentrációja társadalomról társadalomra illetve idırıl idıre változik. A nemi kapcsolatrendszer azon kulturálisan és történelmileg meghatározott rendszerekre utal, melyek a nık és a férfiak közötti kölcsönhatást szabályozzák. Nemi esélyegyenlıség - Ez a kifejezés a jogi, társadalmi és üzleti életben mindkét nem tagjait megilletı alapvetı jog- és esélyegyenlıségbe vetett hitre utal. A nemek közötti esélyegyenlıség érvényesítésének politikája (Gender Mainstreaming) - Egy nemi perspektíva érvényesítése azt jelenti, hogy bármilyen területen vagy szinten tervezett lépést, beleértve a törvényalkotást, szakpolitikát vagy bármilyen programot, meg kell vizsgálni a férfiakat illetve nıket érintı vonatkozásokat illetıen. Ez egy stratégia arra, hogy a nık és a férfiak aggodalmai valamint tapasztalatai szerves részét képezzék egy program tervezésének, megvalósításának ellenırzésének és értékelésének, minden politikai, gazdasági és társadalmi területen annak érdekében, hogy a nık és a férfiak egyenlıen élvezhessék annak elınyeit, és hogy az egyenlıtlen esélyek ne állandósuljanak. A nemi esélyegyenlıség érvényesítési politikájának végsı célja az, hogy megvalósuljon a nemi esélyegyenlıség. Ez jelent nemekre sajátos cselekvést és megerısítı cselekvést is, amikor a nık vagy a férfiak különösen hátrányos helyzetben vannak (Egyesült Nemzetek Gazdasági és Társadalmi Tanácsa 1997). Nem-semleges - Ez a kifejezés arra utal, hogy egy politika kialakítására és szolgáltatások nyújtására a résztvevık nemi hovatartozására való tekintet nélkül kerül sor. Ahol különbségek és egyenlıtlenségek vannak, a nem-semleges megközelítések akaratlanul is elmélyíthetik illetve állandósíthatják az egyenlıtlenségeket. Egyenlı esélyek – Ez egy olyan megközelítés, mely arra hivatott, hogy egyenlı hozzáférést nyújtson egy környezethez vagy haszonhoz, gyakran olyan társadalmi csoportok tagjaira helyezve a hangsúlyt, melyeket egy bizonyos idıszakban hátrányos megkülönböztetés ért. Az olyan egyenlı esély politikák, melyek nem-semlegesek, akaratlanul is állandósíthatják az egyenlıtlenségeket. Megerısítı cselekvés - Pozitív cselekedetként is utalnak rá, vagy pozitív diszkriminációként. A megerısítı cselekvés olyan megközelítés, mely azon csoportok képviseletét segíti elı, melyek hagyományosan hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Az elmélet az, hogy a nem-semleges megközelítés alkalmazása talán nem elégséges, mivel a múltbeli hátrányos megkülönböztetés korlátozza a hozzáférést az oktatáshoz, munkalehetıségekhez és egyéb lehetıségekhez, ezáltal az érdemeken alapuló érvényesülés lehetıségét.


14

2.

Országinformációk (statisztikai adatok)

NEMZETI KÖRNYEZET Magyarország egy független, demokratikus állam Közép Európában, a Kárpát-medencében, fıvárosa és a legnagyobb városa Budapest. Az ország 1996-tól az OECD, 1999-tıl a NATO, 2004-tıl az Európai Unió tagja és egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttmőködés szervezetnek. Magyarország területe 93 036 négyzetkilométer lakóinak száma 10 067 000 fı (2006. november végén). Az ország népsőrősége 108 fı/km2, a népessége - a magas halálozási és alacsony születési arányok miatt- folyamatosan csökken (évi kb. 23 000 fıvel). Magyarország a térség többi országához képest viszonylag homogén etnikumú. Magyarország gazdasága1 Az egy fıre jutó GDP vásárlóerı paritáson Bruttó hazai terméke (GDP) 2006-ban A havi bruttó bérek átlaga 2006-ban Az éves átlagkeresetek az iparban az EU 25-ök A munkanélküliségi ráta 2006-ban Az aktivitási ráta 2006-ban Magyarország államháztartási hiánya 2006-ban GDP-növekedés 2006-ban

az EU átlagának 60%.2 2.340.ezer Ft/fı, ( kb. 9.360 Euro/fı, ) 23.752 Mrd forint (kb. 95 Mrd Euro) 178 ezer forint volt, kb. 712 Euro 24% tette ki 2004-ben 7,5 %3 53- 54 %4 az éves bruttó hazai termék (GDP) 66 %-a 5 4,1%

Egy fıre jutó GDP (EU-25 = 100,0) 1996 2002 2004 2005* EU-25 100,0 100,0 100,0 100,0 EU-15 109,5 109,3 108,6 108,2 Magyarország 48,5 58,1 60,1 61,9 Munka termelékenysége (egy munkavállalóra) (EU-25 = 100,0) EU-25 100,0 100,0 100,0 100,0 EU-15 108,0 106,8 106,1 105,8 Magyarország 57,0 66,7 68,2 70,4 Havi bérköltség (EU-25 = 100,0) EU-25 100,0 100,0 100,0 EU-15 113,8 115,3 Magyarország 19,4 22,1 28,1 1

A tanulmányban szereplı adatokat 250 Ft./Euro árfolyamon számítottuk át, s kerekítve alkalmaztuk. Az Eurostat jelentése alapján 2005-ben 61,9% Hanti Erzsébet: Uniós keresetek – hazai teljesítmények, A Munkaadó Lapja, 2006. április 3 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_01_05ia.html?136; http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl7_02_03ib.html 4 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hunxftp/idoszaki/fmf/fm20612.pdf 5 http://www2.pm.gov.hu/web/home.nsf/portalarticles/9CE71763C9C1ECB1C125727C0048022C/$File/Fobb%2 0makrogazdasagi_jelzoszamok%20_eves%20adatok.xls 2


15 * Elızetes adat Forrás: Eurostat, New cronos, http://epp.eurostat.cec.eu.int A KKV-k szerepe a magyar gazdaságban, s a KKV –k forrásellátottsága A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentıs szerepet töltenek be az ország gazdasági életében: az alkalmazottainak 65 %-át foglalkoztatják, a bruttó hozzáadott érték felét állították elı, az exportértékesítés 36 %-át realizálják. Termelékenységük elmarad a nagyvállalatokétól, a gazdaság szerkezeti modernizációjában csak töredékük képes aktívan részt venni. Többségük gazdálkodását magas munkaerı- és alacsony tıkeintenzitás jellemzi, jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételbıl vagy a jövedelemtermelésbıl. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kis és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetısen nagy. A regisztrált vállalkozások száma a gazdasági tevékenységet folytató, adószámmal rendelkezı magánszemélyekkel együtt meghaladja az 1,2 milliót6, azonban a mőködı vállalkozások száma nem éri el a 800 ezret7. Örvendetes, hogy foglalkoztatott nélküli vállalkozások száma csökken, s a több fıt foglalkoztató mikrovállalkozások száma folyamatosan nı, bár még mindig az 1 fıt foglalkoztató mikrovállalkozásból van a legtöbb8. A Magyarországon mőködı vállalkozások 99,9 %-a mikro-, kis- vagy középvállalkozás9. Ezen belül az alkalmazott nélküli, illetve 1-9 fıs vállalkozásokat együttesen jelentı mikro vállalkozások aránya magas (az összes mőködı vállalkozás 95,1 %a10), míg különösen a középvállalkozásoké nemzetközi összevetésben alacsony. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a magyar mikrovállalkozások teljesítménye (árbevétele) valamint tıke ereje, vagyona lényegesen elmarad az EU 15-ök átlagától.

A vállalkozói aktivitás és közvetlen befolyásoló mutatói 2004 – 2005 (átlag)

Vállalkozói aktivitás (%) Ország Magyarország USA Európa Latin Amerika Ausztrália/ Új-Zéland Ázsia fejlett

4,02 11,89 5,90

A lehetıség Vállalkozót Vállalkozói motiválta ismer készségekkel rendelkezik vállalkozások aránya (%) (%) (%) 61,26 28,69 18,03 84,06 38,60 53,21 77,74 40,22 43,00

Jó üzleti lehetıséget lát (%) 13,51 32,97 35,93

16,47

65,22

44,49

62,48

50,08

14,12 4,05

85,21 79,47

42,94 28,83

59,46 21,13

53,30 18,00

6

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl3_02_01ic.html http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl3_02_02i.html 8 Az adatokról ld. a Központi Statsiztikai Hivatal STADAT http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,594298&_dad=portal&_schema=PORTAL 9 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl3_02_03i.html 10 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl3_02_03i.html 7

adatbázisát,


16 Ázsia fejlıdı Egyéb Átlag

17,23 12,32 8,93

60,14 66,47 75,06

49,31 43,99 40,84

49,87 56,22 46,53

31,21 45,56 38,01

Forrás: Szerb L- Kocsis-Kisantal O 2007: Vállalkozói kultúra Maygarroszágon a sajtó tükrében, Kézirat Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Helyezésünk mind abszolút mind relatív tekintetben meglehetısen rossz. A vállalkozói aktivitás mutatója alapján még Európa fejlett országaihoz mérten is le vagyunk maradva, ez azonban gazdasági fejlettségünknek megfelel. Ugyanígy vállalkozásaink jó része, több mint 60% nem kényszerbıl, hanem lehetıség kihasználása miatt indult. Ugyanakkor a lhazai lakosság kevesebb, mint harmada ismer személyesen olyat, aki az elmúlt két évben vállalkozást indított. Igen kevesen rendelkeznek megfelelı vállalkozói készségekkel és még ennél is kevesebben látnak jó lehetıséget vállalkozás indításához. Megjegyzésre érdemes, hogy az ismertetett mutatók alapján nemzetközi szereplésünk átlag, sokszor mélyen átlag alatti. A szektorba tartozó vállalkozások fejlıdésének és hatékony mőködésnek (és egyáltalán a fennmaradásnak) jelentıs gátja, hogy az ország lakossága nem rendelkezett jelentıs vállalkozói hagyományokkal, tapasztalattal és vállalkozói ismeretekkel, valamint kellı saját felhalmozott tıkével. Még ma is jelentıs probléma a mikro-, és kisvállalkozók jelentıs alultıkésítettsége, forráshiánya. Ennél is problémásabb azonban a vállalkozások alacsony szintő társadalmi beágyazottsága, a vállalkozók általánosan negatív megítélése és a vállalkozói státusz alacsonya szintje. Összefoglalva: Magyarországon van ma egy igen széles mikrovállalkozói, valamint az önfoglalkoztatásra esélyes lakossági réteg, amelynek fejlesztése szociális és/vagy gazdasági szempontból szükséges és lehetséges lenne, de amelyeknek fejlesztési forrás igényét a pénzpiaci szereplık még nem elégítik ki. Ez a réteg várhatóan még hosszú ideig potenciális célcsoportja lesz az államilag támogatott mikrofinanszírozási programoknak


17

3.

Scorecard 3.1. A magyar ScoreCard diagram

A vállalkozás általános nemzeti környezete 5 4 Nemek közötti egyenlıség a finanszírozáshoz való hozzáférésben

3

Nemek közötti egyenlıség a társadalomban

2 1 0

Nemek közötti egyenlıség a vállalkozásokat segítı intézményrendszerben

Nemek közötti egyenlıség a munkaerıpiaci részvételben

Nemek közötti egyenlıség a vállalkozásban

3.2. Általános vállalkozói környezet 3.2.1 Vállalkozói körülmények

Pontszám: 2,5 Pontszám: 2,8

a.) A Bruttó Hazai Termék (GDP) 2006-ban 23.752 Mrd forint (kb. 95 Mrd Euro volt), az egy fıre esı bruttó hazai termék 2.340.ezer Ft/fı, ( kb. 9.360 Euro/fı, a munkanélküliségi ráta 7,5 %-os volt. A GDP növekedése 2006-ban még 4,1 % volt, de lassul. Magyarország - gazdasági mutatói alapján- felzárkózásban van az Eu átlagához. GDP növekedési üteme az elmúlt 10 évben 4-5 % volt, kb. 2 %-kal haladta meg minden évben az EU átlagát. Ez a növekedési ütem azonban kevesebb, mint a szomszédos Kelet-közép európai országokban, s 2006-tól csökken. Ennek legfıbb oka a költségvetési hiány rendkívüli növekedése, illetve az arra törvényszerően érkezı megszorító intézkedések, mely mind a lakosságot, mind a vállalkozásokat jelentısen terheli. Az EU-s csatlakozás idejében vállalt mutatók terén (államháztartási hiány, infláció, stb.) 2006 –ban (választási idıszak) az ország nagy lemaradásban volt, melyet a 2006. év végén aktualizált –s Brüsszel által is elfogadott – konvergencia program intézkedéseivel a kormány most kíván behozni. 2007 eddigi adatai alapján a költségvetési hiány valóban a tervek szerint, s jelentısen csökkent, igaz az eredményeket csak nagy áldozatok, és konfliktusok, feszültségek árán lehet biztosítani. A gazdasági növekedés lelassult, az infláció nıtt.


18

b.) Egy új vállalkozás indítása Magyarországon nem elsısorban az engedély kiválásának idıigényessége, s költségei miatt problémás, hanem az összes egyéb adminisztrációs és adózási teher, a vállalkozói kultúra, valamint a legtöbb ember számára legfıképpen a saját tıke hiánya miatt. Nagyon bonyolult az adórendszer, nagy az elvonás aránya s állandóan változnak a szabályok. A lakosság széles rétegei viszonylag kevés felhalmozott tıkével rendelkeznek, s a pénzintézetek sem szívesen fogadják és finanszírozzák ıket. Mindezek ellenére az elmúlt években is nıtt a mikrovállalkozások száma, döntıen azonban kényszervállalkozásról van szó. A mikrovállalkozások döntı hányada foglalkoztatott nélküli (többnyire adó csökkentési megfontolásból) illetve önfoglalkoztató A regisztrált vállalkozások száma 2004 végére 964 ezerre nıtt (a gazdasági tevékenységet folytató adószámmal rendelkezı magánszemélyekkel együtt számuk 1,2 millió), azonban a mőködı vállalkozások száma 2004-ben csak 708 ezer volt.11 A vállalkozások indításának idıigényessége tekintetében jelentıs különbség van az egyéni vállalkozás (vállalkozói igazolvány) és a társas vállalkozás alapítása között. Elıbbi egy nap alatt kiváltható, míg a társaság alapítása még mindig viszonylag hosszú idıt vesz igénybe. Egy egyéni vállalkozás bejegyzési ideje és költsége: Egyéni vállalkozó: Egyéni vállalkozásnak számít a devizajogszabályok szerint belföldinek minısülı természetes személy üzletszerő - saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott - gazdasági tevékenysége. Az egyéni vállalkozó bármilyen, jogszabály által nem tiltott üzletszerő, gazdasági tevékenységet folytathat Magyarország területén. Az egyéni vállalkozó felelıssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel. Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához - mezıgazdasági termelıtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás kivételével - kizárólag egyéni vállalkozói igazolványra van szükség. A vállalkozói igazolvány iránti kérelmet - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - a vállalkozó székhelye illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzıje (okmányiroda) adja ki. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelı-, szolgáltató egységet) tarthat fenn. A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. Optimális esetben, ha minden okirat rendelkezésre áll a vállalkozási igazolvány kiadása egy napot vesz igénybe. Az egyéni vállalkozó a székhelye szerint illetékes cégbíróságtól kérheti a cégjegyzékbe egyéni cégként való bejegyzését. Az egyéni cég nem jogi személy. A bejegyzés elınye abban rejlik, hogy a cégjegyzék közhitelesen tanúsítja az egyéni cég bejegyzett adatait, valamint hogy a bejegyzett cégnév cégoltalom alatt áll. Az egyéni vállalkozóvá válás költségei: • az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásának díja 10 000 forint (40 Euro), amely postai csekken, illetve készpénzben kell megfizetni,

11

Forrás: KSH


19 •

• •

az egyéni vállalkozói igazolvány kiadására irányuló kérelemhez csatolandó hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának díja 2000 Ft (8 Euro), amelyet a postahivatalokban beszerezhetı készpénz-átutalási megbízással (postai csekken történı befizetéssel) kell teljesíteni, egyéni cég esetén a cégbejegyzési eljárás illetéke 30 000 Ft (120 Euro), egyéni cég bejegyzése esetén a közzétételi költségtérítés 10 000 Ft (40 Euro),

Egy társas vállalkozás bejegyzési ideje és költségei 12: Gazdasági társaság alapítói, tagjai külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. Természetes személy egyidejőleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelıs, kiskorú pedig egyáltalán nem lehet korlátlanul felelıs tag. A gazdasági társaság alapítása társasági szerzıdés megkötésével, egyszemélyes gazdasági társaságnál és zártkörően mőködı részvénytársaságnál alapító okirat, nyilvánosan mőködı részvénytársaságnál pedig alapszabály elfogadásával történik. A létesítı okiratot - társasági szerzıdést, alapító okiratot, alapszabályt - közjegyzı által készített közokiratba vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. (Jogtanácsos esetén megszorítás, hogy az ellenjegyzésre kizárólag az alapító jogtanácsa jogosult!) A gazdasági társaság alapítását a létesítı okirat megkötésétıl, elfogadásától számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cég székhelye szerinti megyei (fıvárosi) cégbíróságnak. Ha a gazdasági társaság létrejöttéhez alapítási engedély szükséges, a cégbírósági bejelentést az engedély kézhezvételétıl számított harminc napon belül kell teljesíteni. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A cégbejegyzési kérelem beérkezésekor a cég az azonosítására, illetve valamennyi más cégtıl való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettıl kezdıdıen fel kell tüntetnie az iratain. A cégbíróság ezzel egyidejőleg a bejegyzést kérı helyett az érintett szervezetektıl - számítógépes rendszer útján - beszerzi és a cégnyilvántartásban rögzíti a cég adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, valamint statisztikai számjelét. A gazdasági társaságok speciális szabályai: 1.) Betéti társaság: Jogi személyiséggel nem rendelkezı társaság. Legalább egy beltag és egy kültag szükséges az alapításához. A beltag a teljes vagyonával felel, a kültag a bevitt vagyon erejéig. Az alapítás menete és költségei: - társasági szerzıdés megírása) - ügyvédi díj: ügyvédtıl függı, kb. 60.000,- Ft (240 euro) - közzétételi díj: 10.000,- Ft (40 euro) - illeték: 50.000,- Ft (200 euro) - aláírási címpéldány, minimum 2 db: 2.000,- Ft/db Az ügyvéd nyújtja be a papírokat a Cégbíróságra, és ekkor megkapja az adószámot. A társaság különbözı szervek felé bejelentési kötelezettséggel bír. A bejegyzés 1-2 hónapot vehet igénybe. A betéti társaság kettıs könyvvezetés végez. 2.) Közkereseti társaság: Jogi személyiséggel nem rendelkezı társaság. Alapítása a valamennyi leendı tag által aláírt társasági szerzıdéssel történik. A tagok felelıssége

12

A tanulmány 2007 év nyarán készült, az akkori állapotot tükrözi. Tudni kell azonban, hogy 2007. szeptember 1-tıl lényeges változások történtek a cégjegyzésben. A változásokat a 3.2.4. fejezetben mutatjuk be részletesebben.


20 korlátlan és egyetemleges. A társaság mőködésében valamennyi tag köteles közremőködni személyesen is. Alapítás módja és az ezzel járó költségek hasonlóak a betéti társaságéhoz. 3.) Korlátolt felelısségő társaság: A kft. jogi személyiséggel rendelkezik. A korlátolt felelısségő társaság olyan gazdasági társaság, amely elıre meghatározott összegő törzsbetétekbıl álló törzstıkével (jegyzett tıkével) alakul. A tag anyagi felelıssége korlátozott, csak a bevitt vagyon erejéig terjed. A korlátolt felelısségő társaság elnevezést - vagy annak "kft." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni, továbbá azt, hogy mire irányul a társaság tevékenysége. A társasági szerzıdés szerzıdésminta használatával is elkészíthetı, amelyet minden tagnak alá kell írni. Az aláírt szerzıdésmintát vagy közjegyzı foglalja közokiratba, vagy ügyvéd ellen jegyzi. Az egyszemélyes társaságot egy tag, illetve más egyszemélyes kft. is alapíthatja, ilyenkor külön alapító okiratra van szükség. Létrejöhet továbbá úgy is, hogy a már mőködı társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg. Az egyszemélyes társaságokra egyebekben - néhány törvényi kivételtıl eltekintve - a többszemélyes társaságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. Az alapítás költségei: - Törzstıke: minimum 3.000.000,- Ft,( 12.000 euro) (ez 2007 szeptembertıl 1 000 000 Ft-ra csökken) ennek minimum Ügyvédi díj: ügyvédtıl függı, kb. 100.000,- 120.000.ft (400-480 Euro). Az ügyvédi munkadíjon felül a bejegyzési kérelmen le kell róni 100.000 Ft. (400 euro) eljárási illetéket, valamint az Igazságügyi Minisztériumnak fizetendı 25.000 Ft. (100 euro) közzétételi költségtérítés befizetését igazoló feladóvevényt is mellékelni kell a kérelemhez. Aláírási címpéldány min, 5 db 2.000,- Ft/db. Valamennyi költség számlákkal illetve bevételi bizonylatokkal a cégben elszámolható. A bejegyzési eljárás : A Cégbíróság a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül végzéssel dönt a cég bejegyzésérıl, hiánypótlási eljárás lefolytatásáról, vagy a kérelem hiánypótlási eljárás nélkül történı elutasításáról. A bejegyzéshez szükséges idı az egyes bíróságok leterheltségétıl is függ, de szakszerő okiratszerkesztés és hiánytalan iratbeadás esetén nem valószínő a hiánypótlási eljárás. 4). Részvénytársaság részletezésétıl eltekintünk, tekintve, hogy az nagyobb vállalkozást, s nagyobb saját forrást feltételez, s a természetes személyek által újonnan alapított Rt-k száma egyébként is elenyészı. 5.) Szövetkezet: A szövetkezet önálló jogi személy. Hasonló helyzetben lévı és azonos célt megvalósítani kívánó emberek szokták szervezni. Az alapításhoz legalább 5 fı szükséges. A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A szövetkezet vagyonát a részjegy tıke alkotja. Minden tagnak részjegyeket kell jegyezni, melyek másra nem ruházhatók át és nem örökölhetık. Lényege, hogy a tagok nem vagyoni betéteik alapján, hanem minden esetben egy tag – egy szavazat elve alapján döntenek, a tevékenység alapja a tagok személyes közremőködése. A tag saját vagyonával nem felel a szövetkezet tartozásaiért! c.) Egy kezdı vállalkozás számára a hazai piaci helyzet egyaránt lehet kedvezı és kedvezıtlen, attól függıen, hogy az milyen kondíciókkal és erıforrásokkal rendelkezik. Magyarországon erıs verseny van a mikroszférában is, azaz a potenciális vevık igényeit számos vállalkozás igyekszik kielégíteni az élet szinte minden területén. Mégis, azokon a helyi, lokális piacokon, ahol a multinacionális, illetve hazai nagyvállalatok nem érdekeltek, ott nem reménytelen egy-egy új vállalkozás piaci részesedésének gyors növelése, ha kellı


21 erıforrással rendelkezik, ugyanis e területeken mőködı mikro-, és kisvállalkozások általában tıkeszegények, képességeik, tudásuk is korlátozott. Amíg a magyar GDP növekedés jelentıs volt, addig a bıvülés eredményét egy kezdı vállalkozást is jobban érezte. Az elmúlt évben a növekedés lelassult, a verseny erısödött. Számos mikrovállalkozás fejezte be tevékenységét. Ez önmagában nem baj, a piac szelektáló hatásának természetes velejárója. A baj az, ha az életben maradó vállalkozások ezzel párhuzamosan nem erısödnek meg, nem indulnak el egy fejlıdési pályán. Az elmúlt években nıtt ugyan a több alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozások aránya, de ma még általánosságban elmondható, hogy a magyar mikrovállalkozások teljesítménye (árbevétele) valamint tıke ereje, vagyona lényegesen elmarad az EU 15-ök átlagától.

3.2.2 Vállalkozói képességek (Állami támogatás országos és helyi szinten (képzettségek, vállalkozói képzések) Pontszám: 2,3 a.) Magyarországon az iskolarendszer még nem kellıen készíti fel az embereket a vállalkozói életre. A gazdasági képzést adó középfokú (pl. közgazdasági, kereskedelmi szakközépiskolák) és felsıfokú oktatási intézményekben (gazdasági és mőszaki szakokon) természetesen oktatnak olyan tárgyakat, amelyek segítséget nyújtanak a vállalkozói képességek erısítésében, de más területeken nem, vagy csak minimális ismereteket lehet kapni a vállalkozások mőködtetéséhez. Ugyanakkor számos, nagyon felkészült szervezet szervez vállalkozói ismereteket, képességeket fejlesztı kurzusokat, melyekhez gyakran állami támogatást is igénybe lehet venni. Ilyen képzéseket egyaránt szerveznek állami oktatási intézmények, NGO-k és profitorientált vállalkozások is. A potenciális és a már mőködı mikrovállalkozások számára ezek a képzések gyakran csak akkor elérhetıek, ha valamilyen támogatást is elnyernek hozzá, ugyanis mind a lakosság, mind a vállalkozások jelentıs része azokat túl drágának tartja saját pénzügyi helyzetéhez képest (s még az a jobbik eset, ha felismeri a továbbképzésének szükségességét, ugyanis sokan azt sem tudják milyen ismeretekre lenne szükségük, s azt hogyan, milyen képzési formákban szerezhetik meg.) b.) A Kormányzat kkv támogató politikáját az elmúlt évtizedben számos vita kísérte. Idınként –kormányoktól függetlenül- vannak nagyon elıremutató lépések, ugyanakkor több operatív döntésbıl azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a vállalkozásfejlesztésért felelıs Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakapparátusa nem mindig fordított kellı figyelmet a kkv fejlesztési programokra. Sokszor az érezhetı, hogy nem értékeli kellıen a vállalkozások támogatásának közvetett módjait, s a közvetítı, szolgáltató intézményrendszer jelentıségét. A mikrohitel program jelentéségét is csak azután ismerték fel, miután az EU elindította a JEREMIE programot. Retorikájában eddig minden egyes eddigi kormány hangsúlyozta a kkv szektor támogatását, a finanszírozási feltételek javítását, de ez a gyakorlatban nem teljesen, illetve nem szükséges mértékben valósult meg. Már hosszabb ideje létezik a kormány által elfogadott hivatalos kkv-fejlesztési stratégia, amelyet idınként megújítanak (legutóbb éppen 2007 februárjában), de azt általában élénk szakmai vita kíséri, mivel nem nyugszik széleskörő szakmai konszenzuson. Magyarország Európai Uniós tagsága (illetve már az elıcsatlakozási idıszak) e tekintetben pozitív kontrollt jelent, hiszen az EU által képviselt szakmai elvek erıs orientációt jelentenek a magyar szakapparátus számára is. Pl. Amikor az EU Bizottsága meghirdetett JEREMIE


22 programot (benne nevesítve a mikrohitelt), a már régen mőködı mikrohitel program felértékelıdött, melynek hatására 2007-ben (2000 óta elıször!) új, méghozzá korábbi alapokat sokszorosan meghaladó források kerülnek elkülönítésre mikrofinanszírozás céljára. c.) Magyarországon mára már kiépült a vállalkozásokat segítı intézményrendszer minden típusa, melyet az alábbiakban röviden bemutatunk a közvetlen állami szereptıl a piaci szereplık felé haladva: • •

•

•

•

•

államigazgatási szervezetek, hatóságok, intézmények (egyetemek, kutatóintézetek, stb.), melyeket értelemszerően az állami költségvetés finanszíroz Állami tulajdonú kkv- fejlesztést szolgáló szervezetek: (pl. MFB, Hitelgarancia, Regionális Fejlesztési Holding, stb. EXIMbank Corvinus), és támogatásközvetítı, közremőködı szervezetek (MAG Zrt., stb.), melyek létrehozását és folyamatos finanszírozását az állam biztosítja Non-profit fejlesztési ügynökségek ( NGO-k), melyek nem közvetlen állami alapításúak, de részben állami feladatokat is ellátnak. Ezen feladataikat csak támogatással tudják ellátni ( térségi és vállalkozás fejlesztési ügynökségek,) Ezen szervezetek alapvetı küldetése olyan vállalkozásfejlesztést szolgáló feladatok, szolgáltatások nyújtása, a melyet sem az állam közvetlenül, sem a piaci szereplık nem tudnak tökéletesen betölteni. Azért eredményesek a világ minden területén, mert nem „hatóságként”, de nem is „piaci farkasként” mőködnek, ugyanakkor teljesítménykényszer alatt állnak (mert csak akkor kapnak forrást, ha jól tudják ellátni feladataikat). Ezen szervezetek többsége helyi, térségi alapításúak, helyi kontroll alatt állnak, de kormányzati feladatokat is ellátnak állami megrendelésre, támogatással. Kamarák (kereskedelmi és iparkamara, agrárkamara, ágazati szakosodott kamarák, stb.) Amelyek speciális szabályok szerint önkormányzati jelleggel mőködnek, de fontos gazdaságfejlesztési funkciókat is betöltenek, amelyet az állam átruházhat, és finanszírozhat. vállalkozói érdekképviseletek, szakmai szövetségek: VOSZ, GYOSZ IPOSZ, KISOSZ, Innovációs szövetség, Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége, stb., amelyek összefognak egy-egy szakterület, vállalkozói réteg érdekeinek védelmében, s tagjaik számára szolgáltatást nyújthatnak. Üzleti szolgáltatásokat biztosító vállalkozások (pénzintézetek, ingatlanfejlesztı, tanácsadó, képzési vállalkozások, stb.)

Annak ellenére, hogy a vállalkozásfejlesztési intézményrendszer már régen kiépült, mégsem beszélhetünk annak hatékony mőködésérıl. Az egyes szervezetek mőködése nem elég hatékony, nem segítette kellıen a magyar kkv. szektort megerısödését, versenyképessé válását. A feladat most éppen az, hogy az eddigi hibákat kijavítva, a meglévı intézményrendszer hatékonyságát kell javítani, amely erısíti a szervezetek specializációját, professzionálissá válását, de legfıképpen a vállalkozások és a támogató intézményrendszer egymásra találását. A kialakult probléma legfıbb oka, hogy az elmúlt évtizedben a vállalkozásokat segítı intézményrendszer és programok versenyeztetése és párhuzamos finanszírozása volt jellemzı. Ez ahhoz vezetett, hogy nem alakult ki egy együttmőködı intézményrendszer. Kis túlzással: mindenki mindent akart csinálni, s így senki nem tudott semmilyen feladatot tökéletesen ellátni. Az egyes szervezetek nem tudtak kellıen specializálódni, professzionális szolgáltatóvá válni. Jelentısen korlátozta a mőködésüket a programok szakmai


23 elıkészítésének és finanszírozásának hiányosságai. Programok folyamatos ellenırzése, okokozati elemzés és az esetleges anomáliák kiküszöbölése, a program fejlesztése helyett többnyire a programok leállítása történt. A vállalkozásokat segítı, támogató intézményrendszerbıl ki kell emelnünk a kifejezetten a mikro-, és kisvállalkozások fejlesztésére, az EU Phare programja által létrehozott HVK hálózatot. (Az Európai Közösségek (Európai Unió) PHARE programja elnevezése a rövidítésbıl ered: Segélyprogram Lengyelország és Magyarország Gazdasági Átalakításához, (Poland-Hungary Assistence for the Reconstruction of the Economy). A magyar PHARE kkv program fı célja volt: a foglalkoztatás és a gazdaság szerkezetátalakítás elısegítése a KKV szektor fejlesztésével. Az 1990-es rendszerváltás küszöbén a Magyar Kormány és az Európai Unió is kiemelkedıen fontosnak tartotta a kis közép- vállalkozók számának, gazdasági súlyának megerısítését, valamint a vállalkozásélénkítı intézményrendszer kiépítését. E célok elérése érdekében az Európai Unió 1991-tıl Phare forrásokból jelentıs anyagi és szakmai segítséget nyújtott a megyei és fıvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok létrehozására, azok munkaszervezeteinek a Helyi Vállalkozói Központok (továbbiakban: HVK) felállítására, munkatársaik kiképzésére, valamint az alapítványok által nyújtott vállalkozástámogató programok beindítására és mőködtetésére. A megyei és fıvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok® országos hálózata 1996-ra az egész országot lefedte. (A kísérleti programban elıször 6 megyében jöttek létre HVK-k, majd a sikeres mőködés eredményeként mind a 19 megyében és a fıvárosban.) A Hálózat tagjai az EU- s normáknak megfelelıen: szektor-semlegesek, a decentralizálás és regionalitás elve alapján mőködnek, széleskörő helyi támogatottságra és összefogásra épülnek A HVK-k PHARE által finanszírozott alaptevékenységei: tanácsadás, képzés, ingatlan (inkubátorház, ipari park), mikrohitel biztosítása, valamint fejlesztési programok generálása. A HVK-k mőködését az elmúlt évek következetlen és hibás szabályozása és finanszírozása korlátozta, csaknem ellehetetlenítette. A fı problémát a HVK hálózat funkciójának, küldetésének téves értelmezése okozta, ezért azt újra egyértelmősíteni szükséges: A HVK-k olyan szolgáltató szervezetek, amelyek kormányzati, önkormányzati, gazdaságfejlesztési célok érdekében - a piaci kudarcok enyhítésére- vállalkozásfejlesztési szolgáltatásaikkal híd szerepet töltenek be a mikro-, és kisvállalkozások valamint az üzleti szolgáltatók, kormányzati támogatási programok és más segítı szervezetek között. A HVK-k tehát nem versenytársai az üzleti szféra szereplıinek (pl. a mikrofinanszírozásban a kereskedelmi bankoknak, vagy a tanácsadásban, képzésben az üzleti szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, stb.). Ugyancsak nem versenytársai a más, a vállalkozásokkal kapcsolatban lévı szervezeteknek (kamaráknak, érdekképviseleteknek, területfejlesztési ügynökségeknek, innovációs szervezeteknek, egyetemeknek). A HVK-k küldetése éppen az, hogy az arra rászoruló vállalkozásokat, problémáikat közvetítsék az ı szükségleteiket kielégítı professzionális üzleti szolgáltatók és más, a fejlıdésüket specializált eszközökkel segítı szervezetekhez.


24 A megszerzett tapasztalatok és a kialakult „piaci kudarcok” egyértelmővé tették a HVK-k „hídképzı” közvetítı funkciónak szükségességét, ezért a fentiek szellemében a HVK hálózat mára kifejlesztette az integrált vállalkozásfejlesztési programot, melyben a tanácsadói, képzési programok mellett több egymásra épülı mikrofinanszírozási program szerepel. d.) A helyi, regionális hatóságok, önkormányzatok és fejlesztési tanácsok meghirdetett programjaiban a vállalkozásfejlesztés 1990-es rendszerváltástól mindig is szerepelt, bár idınkét és térségenként más-más súllyal. Ennek legfıbb oka az önkormányzatok, helyi hatóságok forráshiánya volt. A programok megvalósításához szükséges eszközrendszer és forrás hiányában tevékenységük általában kimerült az ipari parkok, inkubátorházak létesítéséhez nyújtott ingatlanok biztosításában, illetve fejlesztési ügynökségek „adminisztratív” létrehozásában. A megyei és fıvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok, valamint a szintén Phare program által kezdetben kísérleti jelleggel létrehozott megyei területfejlesztési ügynökségek alapítása többnyire a megyei és városi önkormányzatok vezetésével történt. A szervezetek forrásait korábban a Phare program, késıbb kormányzat ( sok esetben szintén Eu-s forrásokból) biztosította, így a donor szervezet illetve program befolyása az ügynökségekre lényegesen nagyobb volt mint a helyi szervezeteké. Lényeges változás az elmúlt években történt, amikor is megalakultak és megerısödtek a Regionális Fejlesztési Tanácsok (általában 3 megyét lefedve) és munkaszervezetei, amelyek egyre több erıforrással és önállósággal rendelkeznek a programalkotásban és azok megvalósításához. A 2007-13-as, 85 %-ban EU által finanszírozott Nemzeti fejlesztési terven belül az Regionális Operatív Programok jelentısége lényegesen megnıtt, így az azokat elıkészítı Regionális fejlesztési Tanácsok és ügynökségek szerepe is. A ROP-ok már sokkal markánsabban és finanszírozhatóbban megjelentek a vállalkozásfejlesztést szolgáló programok, amelyekhez már jelentıs forrás is társul.

3.2.3 Vállalkozói kultúra

Pontszám: 1,0

Magyarországon még mindig nagyon alacsony a vállalkozói kultúra. Ennek nyilvánvalóan történelmi okai vannak, hiszen 4 évtizeden keresztül a privát mikrovállalkozások csak igen – igen szők területen, s jelentıs korlátok között mőködhettek. Ez nem csak azért volt káros, mert nem szerezhettek az emberek vállalkozói ismeretet, tudást, tapasztalatot, hanem a szocializmus paternalista rendszere nagyon elkényelmesítette a lakosságot. Nem kellett kockázatot vállalni, kezdeményezınek, innovatívnak lenni, hiszen az állam mindent megadott mindenkinek, -teljesítménytıl függetlenül- (igaz csak minimális szinten), sıt aki többet akart tenni, azt még büntette is. A rendszerváltás (1990) környékén tömegesen alakult vállalkozások sokaságának tehát nem volt elıképzettsége, tapasztalata a vállalkozás mőködésérıl. Sajnos az elmúlt másfél évtizedben sem tanítottak az iskolákban vállalkozói ismereteket, így a következı nemzedék is alapvetı ismeretek hiányában kezdhet vállalkozásba. Egy jól sikerült iskolai oktatás pedig felgyorsíthatta volna egy magasabb vállalkozói kultúra kialakulását. Ebben az utóbbi idıben elırelépés történt, a vállalkozói ismeretek oktatása megjelenik az alsı


25 szintő oktatásban is, követve z Európai Unió ide mutató irányelveit, amely a vállalkozói ismeretek oktatásának minden szinten komoly hangsúlyt ad. 13 Ugyancsak nem tett jót egy magasabb szintő vállalkozói kultúra kialakulásának az elmúlt másfél évtized gazdaságának „vad-kapitalista” jellege. Nem mindig a teljesítmény, a termék illetve szolgáltatás magas színvonala illetve a tisztességes mőködés volt az eredményes vállalkozói magatartás, hanem sokszor a gyengébb teljesítménnyel, de nem túl etikus módszerekkel eredményesebben lehetett a piacon maradni. Sokak szemében a sikeres vállalkozó egyenlı az ügyeskedı, jogszabályi „kiskapukat” kihasználó üzletemberrel, s aki sokszor mások kárára, nem mindenkor tisztességes módszerekkel, gyorsan meggazdagodott. Bár ez nem tekinthetı általánosnak, sok esetben nem teljesen alaptalan ez a vélekedés. Egy, a közelmúltban készült tanulmány a vállalkozók megítélését vizsgálta a GEM adatok alapján és a magyar sajtó tükrében.14 A GEM nemzetközi felmérés ide vonatkozó adatairól, mind a reprezentatív felmérés, mind a szakértıi vélemények alapján az alábbi táblázatból nyerhetünk információt: A vállalkozói kultúrát leíró tényezık egyes országok és ország-csoportok esetében, 20042005

Ország

Magyarország USA Európa Latin-Amerika Ausztrália/ Új-Zéland Ázsia fejlett Ázsia fejlıdı Egyéb Átlag

Vállalkozás Vállalkozás jó karrier magas státusz

A média pozitív hírei

A A kultúra A kultúra kultúra autonómiát támogatja a támogat hangsúlyoz kockázatvállalást

A kultúra támogatja a kreativitást

A kultúra támogatja az egyéni öngondoskodást

Igen válaszok aránya a válaszadók Szakértıi vélemények 5 fokozatú Likert-skálán, ahol 1: egyáltalán nem 5: százalékában maximálisan értékek között lehetett rangsorolni 45,79 27,73 2,42 2,33 2,41 3,01 2,84 45,51 58,66 61,77 61,16 4,66 4,47 4,36 4,33 4,34 59,27 67,56 53,52 2,75 2,86 2,37 2,83 2,82 74,89 72,41 68,95 2,68 2,60 2,14 2,41 2,60 58,16 42,05 78,22 71,27 61,91

70,44 57,21 76,65 72,95 68,34

67,23 61,84 68,14 67,76 59,01

2,98 3,17 3,65 3,39 2,95

3,16 2,74 3,29 3,33 2,95

2,74 2,33 2,79 3,09 2,50

3,30 2,53 3,12 3,43 2,91

A 90-es évek közepén, s napjainkban tapasztalható csıdhullám is sokakat ráébreszt arra, hogy a vállalkozói lét nagy kockázattal is jár, és ez talán sokakat elriaszt egy-egy vállalkozás indításától.

13

Szerb L. -Márkus G. 2007 Vállalkozói környezet és vállalkozásoktatás nyolc magyar egyetemen, nemzetközi összehasonlításban, hallgatói vélemények alapján, Vezetéstudomány Vol 37. no 6 pp. 29-41 14 Szerb L- Kocsis-Kisantal O 2007: Vállalkozói kultúra Maygarroszágon a sajtó tükrében, Kézirat Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar


3,16 2,66 3,02 3,08 2,89

26

3.2.4 Vállalkozást ösztönzı szabályozás

Pontszám: 2,0

Magyarországon a vállalkozások adminisztrációs terheit tekintik a vállalkozók az egyik legnagyobb, fejlıdésüket gátló tényezınek. „A Világbank által évente publikált Doing Business összesítésben értékelt, az üzleti környezetet jellemzı 10 fı dimenzió alapján felállított összesített rangsor szerint Magyarország a 155 vizsgált ország közül az 55. helyen áll; ezzel az EU-hoz 2004-ben csatlakozott közép-kelet-európai országok közül csupán Lengyelországot és Szlovéniát elızi meg. Bár egyes területeken (pl. pénzügyi közvetítıi rendszer) még mindig ırizzük az 1990-es években megszerzett elınyünket, a felmérés összességében azt mutatja, hogy Magyarország ma már inkább csak a régiós középmezınyhöz tartozik. A tíz mutató közül feltőnıen nagy hátrányban van hazánk az új beruházásokhoz kapcsolódó engedélyek beszerzését illetıen (119. hely), emellett hosszadalmas és (egyre inkább) költséges az ingatlan-tulajdonbejegyzés folyamata is. A vállalkozások által fizetett adók mértéke magas (a bruttó nyereség 56,8%-a), és jelentıs erıforrásokat emésztenek fel az adófizetéssel kapcsolatos adminisztratív teendık (összességében világviszonylatban a 98. hely). A (kisebbségi) befektetık védelme sem áll szilárd lábakon (84. hely) és hasonló szinten áll a munkaerı-felvétel és elbocsátás, valamint a munkaidı szabályozását összesítı mutató is. A Világbank adatai szerint a cégalapítás során szükséges 6 adminisztratív eljárással Magyarország az EU középmezınyében található. Ugyanakkor Magyarországon egy vállalkozás elindításának idıigénye 38 nap, magas az eljárások költségigénye és az alapításhoz elıírt tıke nagysága is. Ugyancsak kedvezıtlenek a (tıke-átcsoportosítás mutatójának vett) vállalat-megszüntetés hazai feltételei: a legtöbb európai országban megfigyelhetı mintegy egy év helyett, a magyar gyakorlat szerint ehhez 2 év kell. A vállalatmegszüntetés Magyarországon drága és a fizetésképtelen cégek felszámolásakor visszaszerezhetı tıke is csak a követelés alacsony hányadát teszi ki. A vállalkozásalapítás körülményei Szükséges adminisztratív eljárások száma db Európa és Közép-Ázsia 9 6 OECD 6 Magyarország A vállalkozás megszőntetésének körülményei Idıigény év Európa és Közép-Ázsia OECD Magyarország

3,5 1,5 2,0

Szükséges tıkeminimum

Idıigény

Költség

nap 36 19 38

az egy fıre jutó GNI százalékában 13,5 49,1 6,5 28,9 22,4 79,6 Költség az ingatlanérték százalékában 14,0 7,6 14,0

Megmaradó tıke aránya százalék 29,8 73,5 35,8

Forrás: Világbank, Doing Business, http://www.doingbusiness.org/

A Világbank értékelése szerint jelentıs elırehaladás az elmúlt egy évben csak a vállalkozásindításhoz szükséges idı (2006-ban 38 nap) és a jövedelemarányos költségek terén történt. „ (GOP 07.07.02.)


27 Az alábbi táblázat a magyar csıdtörvény gyengeségét mutatják valamint a fı eljárási és adminisztrációs akadályokat a csıdeljárási folyamatban. A talpraállási ráta azt fejezi ki, hogy az igényjogosultak mennyit nyernek vissza a fizetésképtelen cégektıl. Indicator

Hungary

Region

OECD

Time (years) idı

2.0

3.5

1.4

Cost (% of estate) költség

14.5

14.3

7.1

Recovery rate (cents on the dollar) talpraállási ráta

39.7

29.5

74.0

„A hazai vállalkozások is elégedetlenek az üzleti környezet alakulásával

A GKM rendszeres felmérése szerint a magyar vállalkozási-beruházási környezetet maguk a vállalkozások bírálják, mindenekelıtt a tranzakciós költségek és az adminisztratív terhek nagysága miatt, de versenyképességi hátrányt okoz a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága és a kkv-k finanszírozásának problémái is. A relatív munkaerı-költségeket növeli, hogy a járulékok mértéke a közép-kelet-európai régió országainál nagyobb. A magas adó és járulékterhek a szürkegazdaság felé terelik a vállalkozásokat és a lakosságot egyaránt. Bár már történtek elırelépések ezen a területen, de a vállalkozások adminisztrációs kötelezettségei még mindig túlzottak, és a közigazgatási ügyintézés lassú. „ (Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2007.07.02) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felismerve a helyzet komolyságát 2006. október 17-én elindított egy programot az adminisztrációs terhek enyhítésére. Az „Üzletre hangolva” program célja a vállalkozói terhek csökkentése, a vállalkozások mőködési feltételeinek javítása a konvergencia program szabta keretek között. A program keretében elkészült az üzleti környezet fejlesztésére, a vállalkozások mőködési és tranzakciós költségeinek csökkentésére irányuló koncepciót és a megvalósítani tervezett intézkedéseket összefoglaló cselekvési terv. A program szabályozási és fejlesztéspolitikai intézkedései egyebek mellett kiterjednek a cég- és adóadminisztráció egyszerősítésére, a vállalkozások jogbiztonságának növelésére, a pénzügyi mőködési feltételek javítására, a verseny tisztaságának és átláthatóságának fokozására. Az „Üzletre hangolva” programról és a kormányzati deregulációs programról szóló közös elıterjesztést a Kormány 2007. április 25-i ülésén fogadta el. Egyidejőleg megkezdıdött a 33 elfogadott intézkedés végrehajtása, illetve annak elıkészítése. A GKM fıfelelısségő intézkedések közül kiemelhetı: •

• • • • •

A vállalkozások mőködését elısegítı információk legszélesebb spektrumának Interneten keresztül történı biztosítása, azaz az egyablakos vállalkozói tájékoztatás megvalósítása. A vállalkozói szektort érintı hatósági engedélyezési eljárások jó közigazgatási gyakorlatának elterjesztése (mintaprojektek). Az ellenırzési rendszer hatékonyságának fokozása a gazdaság hatékonyabb kifehérítése érdekében E-adó- és járulékfizetés feltételeinek megalapozása, e-számlázás, e-kereskedelem elterjedésének elısegítése KKV-k továbbképzése vállalkozói finanszírozás bıvítése.


28 Az elmúlt idıszakban több olyan törvény is a Parlament elé került, melyek az üzletre hangolva program céljait szolgálják, így: •

• •

• •

a vállalkozások indításával kapcsolatban a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosítása (T/2480) a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történı törvénymódosítások (T/2914), a kötelezı könyvvizsgálati értékhatár felemelése kapcsán a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrıl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrıl szóló törvény (T/2839), az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosítása (T/2929) a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása (T/2879) 15

Várhatóan a Kormány által létrehozott Államreform Bizottság (melyet egy tárca nélküli miniszter vezet) munkája is jelentısen enyhíteni fogja a vállalkozások adminisztratív terheit, ha a Bizottság eredményének hatására az államigazgatás hatékonyabbá válik. A korszerősítésnek már vannak konkrét eredményei is: Elektronikus cégeljárás: 2007. január 1-tıl valamennyi cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelme benyújtható elektronikus úton. Elektronikus cégeljárás esetében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem közzétételi díja a papír alapú égeljárásnál szokásos díj egy ötöde. Az illetéket és a költségtérítést elektronikus cégeljárás esetén elektronikusan kell megfizetni. A Magyar Államkincstár a befizetést követı egy munkanapon belül igazolást küld, amit a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolni kell. 2007. szeptember 1-én lép hatályba cégtörvény módosítása, ami jelentısen egyszerősíti az induló cégek mőködését. Így pl. a piacra lépés megkönnyítése és olcsóbbá tétele érdekében a közkereseti, a betéti, valamint a korlátolt felelısségő társaság szerzıdésminta kitöltésével is alapítható. A szerzıdésmintákat a cégtörvény melléklete tartalmazza. Egyszerősített bejegyzési eljárás, cégnév foglalás: Az egyszerősített cégeljárásban azok a gazdasági társaságok (elsısorban a közkereseti és betéti társaságok, de korlátolt felelısségő társaságok is), amelyek a cégtörvény mellékletében szereplı szerzıdésmintákat használva kérik majd a cégbejegyzést, rövidebb elintézési határidıvel számolhatnak: legfeljebb 8 munkanap alatt bejegyzik így a cégeket. Azok a társaságok, amelyek nem egyszerősített eljárás keretében kérik bejegyzésüket, 15 munkanap alatt lesznek bejegyezhetık, s ugyanez a határidı vonatkozik a változásbejegyzésére is. A cégnév meghatározása alapvetı fontosságú, hiszen a társaságok megkülönböztetésének elsıdleges eszköze. Amennyiben az alakuló cég él a névfoglalás lehetıségével, társasági szerzıdését a cégtörvény mellékletében szereplı minta kitöltésével készíti el és cégbejegyzési kérelmét elektronikus úton nyújtja be, a kérelem beérkezését követı 2. munkanapon bejegyzik a cégnyilvántartásba. Vezetı tisztségviselık A társaságok mőködését nagyban megkönnyíti, hogy az új törvény szerint a vezetı tisztségviselıket, valamint a felügyelıbizottságot és a könyvvizsgálót is a társaság legfıbb 15

www.gkm.hu


29 szerve választja, ezért - az eddigi szabályozással ellentétben - ez nem igényli a társasági szerzıdés módosítását, és nevüket sem tartalmazza kötelezıen a szerzıdés.

3.2.5. Jóléti intézkedések (vállalkozóvá válás támogatása a munkanélküliek számára) Pontszám: 3,5 A nyilvántartott álláskeresık számának 2002-2005 között tapasztalt növekedési tendenciája 2006-ban megállt. A munkaügyi kirendeltségek ebben az évben átlagosan 393,5 ezer álláskeresıt regisztráltak, 16,5 ezer fıvel, 4%-kal kevesebbet az elızı évinél. A nyilvántartott álláskeresık 9,8%-a - közel 39 ezer fı - a pályakezdı fiatalok közül került ki, számuk 2,1 ezer fıvel, 5,2%-kal volt kevesebb 2006-ban az elızı évinél. A nem pályakezdı álláskeresık száma egy év alatt 14,3 ezer fıvel, 3,9%-kal csökkent. Az aktív eszközökben résztvevık összlétszáma 2005. évrıl 2006. áthúzódó érintett létszám létszám fı fı

évi Az érintett létszám megoszlása %

Az érintett létszám változása 2005. évhez képest,%

Képzés

18561 47141 24,5 7,8 Bértámogatás 20154 33150 17,2 -12,1 Közhasznú foglalkoztatás 11535 66403 34,4 -16,4 Munkahelyteremtı beruházások támogatása* 2698 3325 1,7 -12,9 Vállalkozói támogatás 962 2736 1,4 -19,4 Útiköltség térítés 1733 3910 2,0 -22,0 Pályakezdık eszközei 9090 17976 9,3 -1,3 Munkahelymegırzés 3611 7390 3,8 -46,1 Járulék átvállalás 3475 6552 3,4 -39,1 Önfoglalkoztatási tám. 2765 2941 1,5 -28,0 Részmunkaidıs foglalk. 547 1253 0,6 -2,5 Összesen 75131 192777 100,0 -12,8 * Az év folyamán (a foglalkoztatási kötelezettségnek megfelelıen) betöltött munkahelyek száma volt a résztvevık létszáma. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által irányított aktív foglalkoztatási eszközök egy része kifejezetten az önfoglalkoztatásra ösztönöz. Az aktív foglalkoztatási eszközök egy része azokat a vállalkozásokat támogatja, amelyek munkanélkülieket vesznek fel. Az eszközök a következık: Bértámogatás: A tartósan munka nélkül állók foglalkoztatását elısegítı bértámogatás célja a legalább hat, pályakezdık esetében három hónapja nyilvántartott álláskeresık támogatott foglalkoztatásának biztosítása. A támogatás a munkabér 50-100%-áig terjedhet és maximum egy évig vehetı igénybe. A program elınye, hogy a támogatási idıszakkal megegyezı idıtartamú továbbfoglalkoztatási kötelezettség elıírásával a tartósan munka nélkül lévık viszonylag hosszabb idejő foglalkoztatását biztosítja. Munkahelyteremtı beruházások támogatása: A központi foglalkoztatási alap terhére 2006-ban is lehetett munkahelyteremtı beruházások támogatására pályázni. A pályázatban


30

a munkaügyi szervezet most is kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és munkaerıpiaci szempontból kedvezıtlen helyzető térségekben mőködı vállalkozások - az új munkahelyek kialakítása érdekében többlettámogatási lehetıséget kapjanak. Munkahelymegırzés támogatása: A támogatással a megyei munkaügyi központok az elbocsátással fenyegetett dolgozók munkaviszonyának megtartását kívánják ösztönözni. A munkaadónak nyújtott vissza nem térítendı támogatás a felmondással érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének 25-75%-áig terjedhet. 2006ban a támogatás segítségével közel 7,4 ezer elbocsátással fenyegetett dolgozó tudta megtartani munkahelyét, a programban részt vettek száma jelentısen (46,1%-kal) csökkent az elızı évhez képest. Járulék átvállalás munkanélkülieket foglalkoztatók számára: A támogatás az álláskeresık foglalkoztatását kívánja ösztönözni, a munkaadók foglalkoztatással kapcsolatos költségeinek (a keresetet terhelı egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék, a munkaadói járulék valamint az egészségügyi hozzájárulás) részben vagy egészében történı átvállalásával.

Vannak olyan aktív eszközök is, melyek közvetlenebben kötıdnek a munkanélküliekhez: Munkanélküliek képzésének támogatása: A munkaügyi központok 2006-ban mintegy 1,6 ezer tanfolyamot tudtak indítani az ajánlott képzési formában, összesen 22,8 ezer fı részvételével. A munkaerıpiaci képzésben résztvevık nemek szerinti összetételét a nık relatív túlsúlya jellemzi. 2006-ban a képzésben részt vettek 55,6%-át a nık tették ki, arányuk az eltelt egy év alatt 1,4 %-ponttal mérséklıdött. Munkahelyteremtı beruházások támogatása: A MPA foglalkoztatási alaprész decentralizált kerete terhére kizárólagosan 2006-ban sem lehetett új munkahelyek teremtésére támogatást nyújtani. A korábbi években támogatással létrehozott munkahelyeken – a munkaadók általában öt éves továbbfoglalkoztatási kötelezettsége miatt - 2006-ban még mintegy 3,3 ezer fıt foglalkoztattak a munkaadók. Vállalkozóvá válás támogatása: A vállalkozóvá válását segítı támogatásban 2006-ban mintegy 2,7 ezer fı vett részt, számuk 658 fıvel (19,4%-kal) volt kevesebb az elızı évinél. Az induló vállalkozások jellemzı területei között 2006-ban is a szolgáltatás és a kereskedelem volt a meghatározó, a támogatásba belépı vállalkozók több mint fele (51%a) ezekben az ágazatokban mőködött. A harmadik legnagyobb területet az építıipar jelentette (15%), amit a feldolgozóipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a mezıgazdaság és a közlekedés követett lényegesen alacsonyabb részarányokkal. Közhasznú foglalkoztatás: Közhasznú foglalkoztatásra a megyei munkaügyi központok 2006-ban összesen mintegy 10,7 milliárd forintot fordítottak, 10,1%-kal (1,2 milliárd Fttal) kevesebbet az elızı évinél. A támogatásban résztvevık száma ebben az évben 66,4 ezer fı volt, ami 16,4%-kal (mintegy 13 ezer fıvel) kisebb létszám az elızı évinél. A közhasznú foglalkoztatásban résztvevık fıbb adatai 2006. év 2005. év Index: 2005. év = 100,0 % Érintett létszám (fı) 66403 79429 83,6 Átlaglétszám

12953 54868

15790 68687

82,0 79,9

Belépık száma ebbıl:


31 • Tartósan álláskeresı • megváltozott m. képességő • felsıfokú végzettségő • pályakezdı Belépık aránya (%)

3390 2130

4681 2462

72,4 86,5

1786 999 82,6

2123 990 86,5

84,1 100,9 -3,9

A támogatott létszám csökkenése ellenére az elızı két évhez hasonlóan 2006-ban is a közhasznú foglalkoztatás volt – a munkaerıpiaci képzést megelızve - a legnagyobb volumenben alkalmazott aktív eszköz. 2006-ban az aktív eszközök résztvevıinek átlagosan 34,4%-át, az összes belépınek pedig 46,6%-át a közhasznú munkán foglalkoztatottak tették ki.

Részmunkaidıs foglalkoztatás támogatása: A támogatás egyes kiemelt csoportok részmunkaidıs foglalkoztatását kívánja ösztönözni a dolgozók munkabérének és járulékainak, valamint a munkába járással kapcsolatban felmerült helyközi utazási költségeinek részben vagy egészben történı megtérítésével. Önfoglalkoztatási támogatás kifejezetten a munkavállalók számára: Ez a támogatás annak az álláskeresınek nyújtható, akinek a munkaügyi központ nem tudott megfelelı munkahelyet felajánlani, és vállalja, hogy önmaga foglalkoztatásáról – vállalkozás indításával vagy ahhoz csatlakozva – gondoskodik. Rendelkezik továbbá a vállalkozás indításához - a beruházás költségeinek legalább 20 százalékát elérı - saját forrással, valamint megfelelı anyagi biztosítékkal a támogatás visszafizetéséhez. Támogatásként az arra jogosult személyeknek 2003. I. 1-tıl 3 millió Ft-ig terjedı visszatérítendı kamatmentes tıkejuttatás adható, de a tevékenységhez szükséges szaktanácsadás költségei is megtéríthetık. A támogatás visszafizetését legkésıbb a folyósítást követı 13. hónaptól kell elkezdeni és legfeljebb 60 hónap alatt kell teljesíteni a munkaügyi központ által megállapított egyenlı részletekben. Az önfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatásban az elızı évinél 28%-kal kevesebben, összesen közel 3 ezren részesültek.16 A támogatás hosszú átfutási ideje miatt ennél az eszköznél volt a legnagyobb az elızı év(ek)rıl áthúzódók aránya (94%). A programba belépık száma jelentısen (71,5%-kal) csökkent az elızı évhez képest, 2006-ban mindössze 176 fı kapcsolódott be a támogatásba. Az önfoglalkoztatóvá válás támogatására a megyei munkaügyi központok 2006-ban az elızı évinél 55,1%-kal kevesebbet, összesen mintegy 300 millió Ft-ot fordítottak.

3.2.6 Forrásokhoz való hozzáférés

Pontszám: 3,6

A vállalkozások külsı finanszírozási forrásai bıvültek ugyan az elmúlt években, de a hazai cégek még jóval kevesebb külsı forrást tudnak bevonni növekedésük finanszírozására, mint a fejlett országokban. A magyar vállalkozások mintegy 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, a fejlett országokban ez az arány 15-20%. Az EU-15 átlagához képest (44,7%) jóval alacsonyabb a vállalkozások jövedelemtermeléshez viszonyított hitelfelvétele Magyarországon (25,7%). Így a kilencvenes 16

A támogatás idıtartama ennél az eszköznél a hitel teljes visszafizetéséig tart.


32 évek óta tartó fejlıdés ellenére a magyar hitelpiacon a mikrovállalkozások finanszírozási nehézségeinek oldására, a finanszírozási forrásokhoz való könnyebb hozzájutás érdekében, további beavatkozások indokoltak. A szektorba tartozó vállalkozások fejlıdésének és hatékony mőködésnek (és egyáltalán a fennmaradásnak) jelentıs gátja volt, hogy az ország lakossága nem rendelkezett jelentıs vállalkozói hagyományokkal, tapasztalattal és vállalkozói ismeretekkel, valamint kellı saját felhalmozott tıkével. Még ma is jelentıs probléma a mikro-, és kisvállalkozók jelentıs alultıkésítettsége, forráshiánya. A kialakult vállalkozói réteg nem rendelkezik olyan visszamenılegesen több generációs vállalkozói múlttal, ami lehetıvé tette volna a tıkefelhalmozást, másrészrıl a pénzpiac profit orientált szereplıi idegenkednek e vállalkozói kör finanszírozásától, aminek okai a következık: •

a kis összegő hiteleknek alacsony a jövedelmezısége (alacsony bevétellel szemben, a jelentıs tanácsadási és utógondozási igényük miatti magasak a költségek), valamint a jelentısebb bukás arányuk miatti lényegesen magasabb a kockázata is.

•

Kockázatnövelı tényezı, hogy nem értékelhetı számukra e vállalkozások többségének a vállalkozói múltja. (ez a vállalkozói szféra jelentıs mértékben a „szürke gazdaság” területérıl fedezi önfenntartását, a könyvelési adataik tekintetében tartósan „veszteséges” vállalkozások is képesek mőködni, ez azonban a Bankszektor számára nem értékelhetı.)

•

A kilencvenes évek elején-közepén tömeges és jelentıs veszteségeket szenvedtek el hitelezı szervezetek, így a rossz tapasztalataik miatt túlságosan „óvatos” üzleti politikát folytatnak.

a.) Bankok A bankszektor 2. sz. táblázat

mikrovállalkozásoknak 2001. Auditált

Megnevezés

db Tárgyidıszakban hitelek összesen halmozott)

12. bruttó érték

nyújtott

bankhitelei

2002. 12. Auditált

db

bruttó érték

2003. Auditált db

(db,

illetve

milliárd

Ft)

12. 2004. Auditált

bruttó érték

db

12. 2005. 12. 2006. 12. Auditált Auditált bruttó bruttó bruttó db db érték érték érték

nyújtott (jan.1-tıl

Éven túli hitelek összesen Éven túli forinthitelek: ebbıl:beruházási hitel Éven túli devizahitelek Éven belüli hitelek összesen

23 724 382,852 34 841

412,894 79 084 480,483 71 940 474,787 55 209 624,540

10 351 9 982 1 988 369

233,967 190,650 45,822 43,317

185,065 137,450 31,753 47,615

16 947 16 540 3 532 407

18 268 244,055 15 436 161,820 2 233 38,434 2 832 82,235

8 176 5 141 1 251 3 035

201,063 93,200 27,926 107,863

10 036 245,995 5 055 104,764 1 193 22,855 4 981 141,231

13 373 197,787 17 894

178,927 60 816 236,428 63 764 273,724 45 173 378,545

12 730 162,410 17 497 ebbıl: export-elıfinanszírozási hitel 3 0,260 7

152,312 60 073 198,103 61 350 164,058 39 672 303,307

Éven belüli forinthitelek:

Éven belüli devizahitelek Hitelállomány (tárgyidıszak végén)

643

35,377

397

0,247

16

0,186

17

0,358

10

0,152

26,615

743

38,325

2 414 109,666 5 501 75,238

összesen 41 049 416,847 36 247

525,816 ..

680,947 ..

747,323 67 107 897,708

Forrás: PSZÁF (http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=search)

A táblázatból látható, hogy a mikrovállalkozóknak nyújtott bankhitelek összege a 2004. évi megtorpanás után dinamikusan tovább nıtt. Azt azért látni kell, hogy a dinamikusan


114 701 14 005 7 424 1 574 6 581 100 696 90 026

790,788 345,906 137,357 50,298 208,548 444,883 321,870

8 0,073 10 670 123,012 104 754 895,563

33 növekedés különösen az éven belüli hitelezésben történt, s lényegesen kisebb mértékben az éven túli hiteleknél. A mikrovállalkozások fejlesztése szempontjából már-már aggasztónak tekinthetı, hogy az éven túli összes hitelek darabszáma - a 2006. évi erıs növekedés ellenére- még mindig jóval alacsonyabb, mint a 2002-2003- években volt, s mikrovállalkozások számához képest elenyészı (még akkor is, ha figyelembe veszzük azt a tényt, hogy a mikrovállalkozások jelentıs hányada önfoglalkoztató kényszervállalkozó, s nem is akar fejlıdni, beruházni.) b.) Annak ellenére, hogy az EU csatlakozás eredményeképpen Magyarországon a kkv. szektor támogatására rendelkezésre álló források 2004-2006 években megsokszorozódtak, abból a mikro-és kisvállalkozások elenyészı hányada kaphatott vissza nem térítendı támogatást. A kkv-k technológia fejlesztéséhez igényelhetı vissza nem térítendı támogatások iránt mindig is óriási volt a kereslet, a keretek gyors kimerülése miatt számos vállalkozások tömegei nem jutottak támogatáshoz. Közvetett támogatásban viszont a kkv szektor széles rétegei részesültek, de azok közvetlenül érdemben nem javították a kisvállalkozások általános tıke és forráshiányát. c.) Magyarországon a nem bankképes mikrovállalkozások mikrofinanszírozása nagy hagyományokkal rendelkezik. A Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat tagjai, a megyei és fıvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok ® - Magyarországon elsıként, Európában is az elsık között - 1992- ben kezdték mikrofinanszírozási tevékenységüket a KKV Phare program szakmai és pénzügyi támogatásával. Az alapítványok független, önálló jogi személyiséggel bíró szervezetek. Fontos kiemelni, hogy az alapítványokat pályázat útján választották ki a PHARE kkv program lebonyolítására! Az alapítványok munkaszervezetét (HVK-k) az ügyvezetı igazgatók vezetik. Az ügyvezetıket az alapítók által megválasztott kuratórium nevezi ki, mely egyben az alapítványok legfıbb felügyeleti testületei. A hálózat teljes kiépülésekor a 20 központ (19 megyei és fıvárosi) összesen mintegy 150 alközpontot, alirodát mőködtetett, melyeken keresztül a legkisebb településekrıl is könnyen elérhetıvé váltak a hálózat szolgáltatásai. A magyarországi mikrohitel programot az EU szakértıi és politikusai 1996-ban sikerprogramnak kiáltották ki nem csak a magyar, hanem az összes Kelet-Közép-Európai PHARE program tekintetében. 1998 májusában az ENSZ EGB a Dél-kelet európai Együttmőködési Kezdeményezés - SECI - keretében a USAID-el közösen rendezett egy Mikrohitelezés Legjobb Gyakorlata Szakértıi Értekezletet, amelyen Közép-Kelet-Európa 12 országa - beleértve Görögországot és Törökországot - vett részt. A Brit Bannock Consulting cég felmérése szerint, az akkori magyar gyakorlat a térség legjobb mikrohitel programja volt! A HVK Hálózat a kezdetektıl több mint 26 ezer szerzıdéssel, több mint 45 Mrd. Ft ( kb 180 Mó Euro ) mikrohitelt és mikrohitel Plusz forrást helyezett ki mikrovállalkozások számára, úgy, hogy tevékenységüket állandó forráshiány, és központi szabályozási hiányosságok gátolták. A központi szabályozás hiányosságait és az idınkénti forráshiányokat jól szemlélteti az alábbi, 1. sz. diagramm.


34

Mikrohitel kihelyezések 1992-2006 10000

0,3 0,5 0,85 1,3

3

6

3

5 6,35

9000

26.000 db 45 Mrd Ft

8000 kihelyezések száma db

7000 6000 5000 4000

kihelyezés összesen MFt-ban

3000 2000 1000 0 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 Kovács István

2007.05.09.

OVK Kht.

29

1. sz. diagramm

Évek

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Kihelyezések Száma (db)

132

684

1 518

2 116

2 880

2 371

2 031

1 941

2 392

2 861

2 854

1 17 1

621

1 222

1217

Kihelyezés Összesen (M Ft)

35

196

593

995

1879

1931

1736

1805

3469

6142

9451

3878

1476

4209

7200

Egy vállalkozó nak adható mac. összeg

300

300

500

850

1000

1000

1000

1300

3000

6000

6000

3000

5000

6350

6350

A diagrammon látható ciklikusság magyarázata: az éves kihelyezések addig nıttek, míg a helyi Alapok feltöltésére a PHARE források utalásra kerültek. Mikor nem jött új forrás, akkor a növekedés is megállt, a kihelyezés csökkent, illetve már csak a visszatörlesztett összegek erejéig volt lehetséges. 1999- 2000-ben, amikor új forrás érkezett, a dinamikus növekedésnek nem volt akadálya. Különösen megnıtt a kihelyezés volumene, amikor elıször 3 Mó Ft-ra, majd 6 Mó Ft-ra nıtt az egy vállalkozó által igényelhetı összeg. A centralizált alap mőködtetési hiányosságai miatt 2002 augusztusában a centralizált Országos Mikrohitel Alap kiürült, a program leállt. 2002-2003-ban többhónapos késésekkel lehetett a megítélt mikrohitelt utalni a vállalkozóknak. A rugalmatlan mőködtetés valamint a 6 Mó Ft-os limit visszacsökkentése 3 Mó Ft-ra azt eredményezte, hogy a program csaknem megbukott, a vállalkozók azt nem tudták felvenni (az MVHK elıre jelzett aggodalmának megfelelıen). Ennek következtében az Alapban sok milliárd Ft-os kihelyezetlen összeg halmozódott fel 2004-re. 2005-ben a feltételrendszer kedvezıbbé vált a potenciális vállalkozók számára, így a program ismét felfutott, olyannyira, hogy az OMA tartalékai 2006 végére ismét kimerültek, csak a visszafolyó törlesztések allokálhatók. d.) Fontos kiemelnünk, hogy a mikrohitel az új vállalkozás alapításához is az egyik legfontosabb külsı forrás. Ezen kívül új vállalkozás alapításához az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól (ÁFSZ) lehet támogatást igényelni, abban az esetben, ha az alapító regisztrált munkanélküli volt.


35

3.3. Nemek közötti egyenjogúság a társadalomban A legtöbb társadalomban különbség és esélyegyenlıtlenség van férfiak és nık között az ellátandó feladatok, a felelısség, a forrásokhoz való hozzájutás és az azok feletti kontroll tekintetében. A nemek közötti diszkrimináció megakadályozza az egész társadalmat abban, hogy elérje a maximális teljesítıképességét. A nemek között tartósan fennálló egyenlıtlenség nemcsak az életminıség rontja, hanem veszélyezteti a hosszú távú gazdasági növekedést és jóllétet.17 A nemek közötti esélyegyenlıség utal az egyenlı jogokra, felelısségvállalásra és lehetıségekre. Ez természetesen mindkét nemre vonatkozik. Nemek közötti egyenlıség, mint országos szintő politikai téma

Pontszám: 3

Számtalan nemzetközi kezdeményezés ismert, mely célul tőzte ki a nemek közötti esélyegyenlıség megteremtését. Ezek közül kiemelendı ENSZ Közgyőlés által 1979-ben elfogadott kezdeményezés (The Convention on the elimination of All Forms of Dicrimination against Women – CEDAW). 1995-ben az ENSZ által szervezett Nık Világkonferenciáján elfogadott Pekingi Cselekvési Platform kiemelte, hogy a nemek közötti esélyegyenlıség elsıdleges cél a társadalmi, gazdasági fejlesztés minden területén. A 2000-ben elfogadott 8 Millenniumi Fejlesztési Célkitőzések közül a 3. helyen találjuk a nemek közötti esélyegyenlıség megteremtését. A nemzetközi jogszabályok és kezdeményezésekkel összhangban Magyarországon is kiemelt jelentısége van ennek a témának. A magyar Országgyőlés az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló törvény megalkotásával megerısítette, hogy e jogokat alapvetı emberi jogként ismeri el és deklarálja az állami kötelezettséget a jogvédelem biztosítására, a szükséges intézkedések megtételére. 18 A magyar Alkotmány 8.§ (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsırendő kötelezettsége. 19 Az Alkotmány 66 törvénycikkének 1 pontja megfogalmazza a nemi megkülönböztetés tilalmát, a 70/A kimondja, a megkülönböztetés nélküli egyenlı jogok biztosítását. A Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959 évi IV. törvény is tartalmazza e két témát. A Munka Törvénykönyvének (1992. évi XXII. törvény) 2001. július elsejétıl hatályos módosítása bevezette az „egyenlı értékő munkáért egyenlı bér” fogalmát. A közösségi jogi normák teljes körő harmonizációja valamint az egységes szabályozás érdekében született meg az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló törvény. Az Országgyőlés az ellenırzési, kormányzati tevékenységeket érintıen véleményezési, javaslattevı feladatok ellátására e törvénnyel országos körő közigazgatási szervet is létre hozott, az Egyenlı Bánásmód Hatóságot. A törvény biztosítani kívánja az egyenlı bánásmód követelményeinek érvényesülését az alábbi területeken: - foglalkoztatás (pl. munkához való hozzájutás, foglalkoztatási jogviszony, munkavégzés, munkafeltételek, juttatások, elımeneteli rendszer) - szociális biztonság és egészségügy (szociális és gyermekvédelmi ill. társadalombiztosítási rendszerekbıl finanszírozott ellátások, valamint egészségügyi szolgáltatások) - lakhatás 17

Global Gender Gap Riport 2006. 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról 19 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról 18


36 - oktatás - áruk forgalma és igénybevétele A kormány az 1089/2006. (IX. 25.) számú Korm. Határozattal létrehozta a Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége tanácsot a nık érdekeit képviselı civil szervezetek kormányzati tevékenységbe való bevonásának erısítése céljából, valamint annak érdekében, hogy az általuk képviselt, a nık és férfiak társadalmi egyenlıségét megvalósítani kívánó szemlélet a jogalkotás, illetıleg a cselekvési programok kidolgozása során fokozottabban érvényre juthasson. 20 A Tanács a Kormány döntéseit elıkészítı konzultatív, véleményezı, javaslattevı testület. Tagjai minisztériumi képviselık, országos hatáskörő és nem országos hatáskörő civil szervezetek választott tagjai valamint szakemberek. A nemi egyenlıségért folytatott politikai intézkedések fenntarthatósága

Pontszám: 3

A Köztársasági Esélyegyenlıségi Program, mely magába foglalja a szükséges kormányzati intézkedéseket is, központi költségvetési támogatással különbözı területeken kíván intézkedéseket megvalósítani. A Programban meghatározott célkitőzésekkel összhangban lehetıség van települési szinten is helyi esélyegyenlıségi program, munkahelyi szinten pedig az esélyegyenlıségi terv kidolgozására és megvalósítására. A munkahelyi esélyegyenlıségi terveket, azok gyakorlati érvényesülését vizsgálták Budapesten. 21A tapasztalatok szerint a törvény által kötelezett munkahelyek 82%-a rendelkezik ilyen dokumentummal. Elsısorban a gyermeket nevelı munkavállalókra, munkavégzés körülményeire ill. nyugdíjazás folyamatára irányulnak ezek a célkitőzések és nem, vagy alig érintik a bérezés vagy a szakmai elımenetel témáját. Budapesten ezeket a programokat módszertani iroda segíti. Az Esélyek Háza országos hálózat 2004 óta koordinációs, információközlı és szakmai szolgáltató tevékenységgel segíti a hátrányos helyzet leküzdését, az esélyegyenlıség megteremtését. Szorosan együttmőködnek a megfelelı minisztériummal, a megyei és helyi önkormányzattal, kormányzati és civil szervezetekkel, szakemberekkel. A gyermekek szociális és érzelmi fejlıdésének megerısítésére, egészségük védelmére valamint képességeik, készségeik fejlesztésére indult el a „Biztos Kezdet” program 2003-ban Magyarországon elıször néhány településen.22 A helyi közösség aktív részvételével, szakosított szolgálatok bevonásával integrált módon kívánja e modellprogram a családot, mint alapvetı társadalmi egységet, az elsıdleges szocializáció színteréül szolgáló közösséget megerısíteni. Az angol tapasztalatokat felhasználva a Biztos Kezdet Program a gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani azzal, hogy egyrészt összehangolja a helyben található, 0-6 éves korosztályhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, beilleszti azokat a helyben elérhetı ellátások rendszerébe, másrészt olyan helyi közösségeket épít, amelyek támogató környezetet nyújtanak a szülık gyermeknevelési kompetenciáinak erısítéséhez. 2006-ban 51 szakmai program került befogadásra és kapott lehetıséget az ország különbözı helyszínein a megvalósításra. A Biztos Kezdet Programot 2006. július 1-jétıl a Szociális és Munkaügyi Minisztérium keretein belül az Esélyegyenlıségi Fıosztály Esélyegyenlıségi Programiroda Osztálya mőködteti. Az Országos Esélyegyenlıségi Hálózat feladata a programhoz kapcsolódó szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolattartás, együttmőködés segítése, az induló

20

forrás: www.eselyegyenloseg.hu forrás: www.pestesely.hu 22 forrás: www.szmm.dov.hu Biztos kezdet program 21


37 programokkal való folyamatos kapcsolattartás, képzések, szakmai programok hátterének biztosítása. Az Európai Unió Gender Mainstreaming programjának részeként Magyarországon a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kidolgozta ”A férfiak szerepe a nık és férfiak esélyegyenlıségének elısegítésében, a szülıi, ezen belül az apaszerep új értelmezése a munka, a karrier és a magánélet összeegyeztetésében” témakör hazai megvalósításának programját. A pályázat elnyerte az Európai Bizottság támogatását, így 2005 ıszén az SzMM elindította „Nemek közötti esélyegyenlıség” projektet.23 A program kivitelezését és a pénzügyek kezelését a Nık és Férfiak Társadalmi Egyelısége Fıosztály koordinálta. A projektnek 3 fontos célkitőzése volt: • • •

elısegíteni a nık és férfiak azonos részvétele a döntés-elıkészítésben és döntéshozatalban; oldani és átalakítani a hagyományos, megrögzült nemi szerepeket és sztereotípiákat; megteremteni a férfiak és nık részvételének esélyegyenlıségét a munkaerıpiacon, a gazdasági életben.

A projekt az elıítéleteket ott szeretné megváltoztatni, ahol azok megszületnek, és tartósan fennállnak. Így a projekt célcsoportja alapvetıen a teljes magyar társadalom, célzottan a döntéshozatalban résztvevık, a csúcs- és középvezetık, a vezetı állásban levı férfiak. A Családbarát Munkahely Díjat24 2000 óta azok a munkahelyek kaphatják meg, amelyek kiemelt prioritásként kezelik a családi kötelezettségek tiszteletben tartását. Igazolt, hogy az ilyen munkahelyi vezetés hatékonyan növeli a vállalat versenyképességét, miközben elınyös a családos alkalmazottak számára is. Az alkalmazottak motivációját, megelégedettségét és munkavégzésének hatékonyságát egyértelmően növeli a család és a munka érdekeit összeegyeztetı vállalatvezetési gyakorlat. Eredménye a kevesebb stressz, a csökkenı fluktuáció és a betegség miatti távolmaradás. A jól kvalifikált, elkötelezett munkaerı megtartása és a hatékonyság, kreativitás növelése így hosszú távon lehetséges, ami nyereséget jelent minden távlati céllal rendelkezı vállalat számára. A pályázat többek között olyan kérdésekre terjed ki, mint hogy milyen a vezetésben a nık aránya, hány férfi és nı vesz részt a képzéseken, vannak-e kifejezetten a férfiak családi elkötelezettségét erısítı intézkedések, a munkahelyi rendezvények, illetve egyéb juttatások a családtagok részére is nyitottak-e, vagy hogy támogatja - e a munkahely a szülıi szabadságról visszatérıket. A munkaügy szempontjából fontos a rész-, illetve távmunka lehetıségének felkínálása, törzsidı-, peremidı kialakítása, kollektív szerzıdések megléte, valamint a versenyképesség növelését célzó képzések, amelyek lehetıség szerint munkaidın belül történjenek. Szociális szempontból pozitívan értékelendık az olyan juttatások, melyek növelik a munkavállalók szociális biztonságát (családalapítási és szülési segély, beiskolázási segély, nyugdíjpénztári hozzájárulás stb.), illetve egészségmegırzését (szőrések, uszodabérlet, rekreációs támogatás stb.) vagy az olyan kiegészítı szolgáltatások, mint alternatív gyermekfelügyelet biztosítása, gyermekintézmények támogatása.2007-ben 51 pályázatot

23 24

gm zárókonferencia riport, forrás: www.szmm.gov.hu www.szmm.gov.hu


38 értékeltek. A díjakat kis, közép és nagyvállalat valamint költségvetési szerv kategóriában adják ki. Nemek közötti esélyegyenlıség a Világgazdasági Fórum jelentése alapján25 - nemzetközi összehasonlítás A Világgazdasági Fórum 2006-os "Gender Gap Indexe" alapján Magyarország a vizsgált 115 ország közül az 55. helyet érte el. "Nemi Esélyegyenlıségi Index" a férfiak és nık esélyegyenlıségének mértékét vizsgálja négy fı területen: egyrészt a gazdasági életben való részvétel, másrészt az oktatáshoz való hozzáférés, harmadrészt a politikai életre gyakorolt intézményes befolyás, végül az egészségügyi helyzet illetve az általános életkilátások. A nık helyzetének országonkénti végsı sorrendjét ezek a mutatók alakítják. A világszervezet mutatója azt méri, hogy milyen a nık a férfiakkal való egyenlısége a következı négy kategóriában: - gazdasági részvétel és lehetıségek (foglalkoztatottak nemi megoszlása, fizetési arány, becsült jövedelem nemenként, döntéshozók, tisztviselık, menedzserek nemi aránya, szakképzett foglalkoztatottak nemi megoszlása) - képzettségi, oktatási eredmények (írástudás, oktatási rendszer különbözı szintjen tanulók) - egészség és túlélés (születéskor várható élettartam, születési arány), - részvétel a politikai döntéshozásban (parlament tagjai, minisztériumi tisztségviselık, állami vezetık). A régi EU-tagállamokon kívül Magyarországot megelızi az összes többi közép-kelet-európai ország és számos ázsiai, illetve afrikai állam is. Az egyes al-indexek tekintetében elég színes a kép: Gazdasági helyez Oktatás helyez Egészség helyez Politikai helyez részvétel és és és és hatalom és lehetıségek Foglalkoztatot 59 Írástudás 43 Születési 84 Parlamentb 80 tak arány en ülık fizetés 95 Általános 84 Születésk 1 Minisztériu 62 iskolába or mi bejutók várható tisztségvisel élettarta ık m jövedelem 31 Középfokú 74 Állami 41 oktatási vezetık intézménye kbe bejutók Döntéshozók, 22 Felsıoktatás 1 tisztviselık, ba bejutók vezetık Szakképzettek 1 , fizikai dolgozók Átlagos 48 Átlagos 49 Átlagos 36 Átlagos 82 helyezés helyezés helyezés helyezés

25

Global Gender Gap Riport 2006 – World Economic Forum Geneva, Switzerland 2006


39 A szakképzettség, születéskor várható élettartam és a felsıoktatásban való részvételt tekintve a 115 vizsgált ország között az elsı helyen áll Magyarország. Az egészségi állapotra vonatkozó mutatót tekintve azonban alá kell húznunk azt a tényt, hogy a magyar férfiak és nık között, a nık javára mutatkozó születéskor várható hosszabb élettartam jelentıs elmaradást jelent az európai átlaghoz képest! Egyenlıtlenségek az egészségi állapotban Az egészségi állapot tekintetében jelentıs nemi különbségek figyelhetık meg. Ezen túl nem elhanyagolhatók a területi – régiók közötti és régión belüli – különbségek. Ma Magyarországon a nık születéskor várható élettartama 76,9 év, míg férfiak esetén 68,6 év. Az európai átlaghoz képest azonban mindkét nem tekintetében jelentıs lemaradás tapasztalható. Születéskor várható átlagos élettartam 2003: Férfi Európai Unió (27 ország) 74,62 év Magyarország 68,37 év

nı 80,81 év 76,69 év

A területi és nemi egyenlıtlenségek nemcsak országok között, hanem egy országon belül, sıt egy megyén belül is megfigyelhetık. A halandóság tekintetében a férfiak vannak jelentıs hátrányban és ez a hátrány még jelentısebb, ha 20 és 60 éves korban hasonlítjuk össze a még várható élettartamot. Trendjét tekintve a születéskor várható élettartam fokozatosan emelkedik az 1960 éveket figyelembe véve mind férfiak mind a nık körében (a különbség a két nem között egyben nı), a 20 és 60 éves korban még várható életévek száma nık esetében növekvı tendenciát mutat, férfiak esetében, pedig csökken az 1960-tól 1995-ig terjedı idıtartamot figyelembe véve.26 Az egészségbeli esélyegyenlıtlenségek különbözı indikátorai közül a halálozási adatok mellett érdemes elemezni a megbetegedési adatokat. Az egészségügyi ellátás igénybevétele tekintetében a nık gyakrabban fordulnak orvoshoz. „A nık betegebbek, míg a férfiak korábban halnak meg” – akár így is összefoglalhatnánk a nemek közötti egészségi állapotbeli különbségeket.27 Országos reprezentatív felmérések (Hungarostudy 1983, 1988, 1995, 1998) keretében vizsgálták a felnıtt lakosság testi-lelki egészségi állapotát, az egészségi állapotot befolyásoló társadalmi, gazdasági, pszichológiai, életmódtényezık kölcsönhatását.28 A férfiak és nık egészségi állapotának összehasonlítása alapján az egészségi állapot önbecslése és a pszichés mutatók tekintetében a nık rosszabb mentális állapotról számolnak be, ezzel szemben az objektív halálozási mutatók a középkorú nık esetében lényegesen jobbak. Míg a férfiak esetében a középkorú férfiak megyék közötti halálozási különbségeinek 73%-át magyarázza a GDP különbsége, a depresszió és a jövedelmi különbségek, ezek a tényezık nem mutatnak szignifikáns kapcsolatot a nık megyék közötti halálozási különbségeivel.

26

Központi Statisztikai Hivatal: Nık és férfiak Magyarországon 2004. Nık és férfiak egészségét befolyásoló pszichoszociális tényezık - szekcióvezetı Csoboth Csilla forrás: www.gender.uni-corvinus.hu/konf2002/szcsoboth.doc 28 Kopp Mária: A testi és lelki egészség összefüggései országos reprezentatív felmérések alapján forrás: www.gender.uni-corvinus.hu/konf2002/szcsoboth.doc 27


40 A vizsgálatok eredményei szerint a társadalmi-gazdasági lemaradás, elsısorban az alacsonyabb jövedelem lényegesen szorosabb kapcsolatban állt a depresszióval és az egészségi állapot romlásával a férfiak között 1988-ban, mint a nık között, azonban 1995-ben ez az összefüggés már a nık között is kimutatható volt. Mind a férfiak, mind a nık egészségromlásában a depresszió jelentıs tényezı, a nık esetében a szorongás, a férfiaknál a munkahelyi kontroll hiánya fontosabb további kockázati tényezı. Az életkorral fokozódó egészségromlás jelentıs hányada magyarázható a nık között pszichoszociális tényezıkkel, tehát a mentálisan egészséges nık egészségi állapota lényegesen késıbb kezd romlani az életkorral összefüggésben. Nınek születni ma rendkívüli kihívást jelent: egyszerre kell megfelelni különbözı szerepeknek, otthon, a munkahelyen és ebbıl a többszörös szerepvállalásból adódó krónikus stressz miatt gyakran alakulhatnak ki olyan állapotok, amelyek lehetetlenné teszik, hogy egy nı vigyázzon az egészségére, vagy végsı soron rontják az egészségi állapotot. Viszont a többszörös nıi szerepek lehetıséget is adnak a nınek, hogy anyagilag független legyen, személyesen fejlıdjön, kapcsolatokat kialakítson, sikerélménye legyen. Végül, de nem utolsó sorban, a nıi egészségmagatartás nagymértékben befolyásolja a család egészségi állapotát is, hiszen ez meghatározza a családtagok egészséghez való viszonyát, és az egyik legfontosabb modellt jelenti a gyermekek számára29 Az iskolázottság fontos determinánsa az egészségi állapotnak, de a foglalkoztatottságon keresztül is jelentıs hatással van az adott társadalom gazdasági versenyképességére. E tekintetben Magyarországon az 1930-as évektıl folyamatosan emelkedik az iskolázottság szintje mindkét nem esetében, a 2001-es adatokat vizsgálva nık esetében a csak általános iskolát végzettek száma alacsonyabb, a középfokú végzettség aránya, pedig magasabb, mint a férfiak esetében. 30 Felsıfokú oktatásban a nık azonos eséllyel vesznek részt és szereznek diplomát. A foglalkoztatottság tekintetében mind az érettségizettek, mind a felsıfokú végzettségőek közül magasabb arányban foglalkoztatottak a férfiak. - Nıi diplomások 76,9% foglalkoztatott, férfiak esetében 85,1% - középfokú végzettségőek esetében 62,7% foglalkoztatottak a nık, ill. 75,1%-ban a férfiak. Kutatásban, tudományos munkában valamivel több, mint feleannyi nı vesz részt, mint férfi. 2003-ban tudományos fokozatot szerzett nık aránya akadémiai tagság esetén 3,5%, tudományos doktori fokozatnál 11,5%, tudományok kandidátusa tekintetében 21,8%. Családi döntések, társadalmi munkamegosztás31 A férfiak és nık társadalomban elfoglalt helyében alapvetı különbségek vannak annak ellenére, hogy a törvényileg a jog-egyenlıség megalapozott. A társadalom alapvetı egysége, intézménye a család. A nık családon belüli helyzete, a munkamegosztás és a döntések szerkezete - vagyis az erıforrásokkal (anyagi és belsı erıforrások) való gazdálkodás megszabja a nık társadalmi szerepét, helyzetét is. A nık anyaként, feleségként betöltött szerepe és annak megítélése az utóbbi években nem változott, munkaerı-piaci részvételükkel így növekvı teherrel kell megküzdeniük. A tradicionális családon belüli munkamegosztás nehezíti a közéleti, munkahelyi szerepvállalást. A nemek közötti feladatátvállalás mértéke a családon belül nagymértékben függ a párok iskolázottságától, foglalkozásától és jövedelmi 29

Hungarostudy 2003. Csoboth Csilla: A nık egészsége KSH: Nık és férfiak Magyarországon 2004. 31 Csurgó Bernadett -Megyesi g. Boldizsár: Családi döntések, munkamegosztás és társadalomszerkezet in. Társadalmi metszetek Napvilág Kiadó 2006 30


41 viszonyaitól. Az alacsony mutatókkal rendelkezı, kis településeken élı asszonyokra nagyobb teher hárul, így az anyagi források megszerzésében, a munkaerıpiacon való nagyobb szerepvállalásban, hátrányban vannak. A nık nagyobb társadalmi szerepvállalásának tehát a jog-egyenlıséget biztosító jogszabályi háttér, a törvények gyakorlati érvényesítése, cselekvések, támogató intézményhálózat mellett fontos feltétele a társadalmi attitődváltás. A nık és férfiak társadalmi egyenlısége jelentısen befolyásolja az emberek közérzetét és a gazdasági fejlıdést. A népesség egészséges alakulása és a folyamatos gazdasági növekedés akkor vélik lehetségessé, ha a nık és férfiak egyenlı eséllyel valósíthatják meg életpályaterveiket, életszükségleteik kielégítését.32

3.4. Nemek közötti egyenjogúság a munkaerıpiacon önfoglalkoztatottá válást segítı támogatások elérhetıségében 3.4.1. Egyenlıség a munkaerı-piaci jövedelemszint, részmunkaidı aránya)

részvételben

és

az

(foglalkoztatottság,

a.) Nemek közötti egyenlıség a gazdasági aktivitás terén

Pontszám: 3

Magyarországon a rendszerváltást megelızı idıszakban igen magas nıi gazdasági aktivitás alakult ki, a nık túlnyomó része effektíve dolgozott. A foglalkoztatottsági szint elérte nemcsak a társadalmilag, de a demográfiailag lehetséges maximumot is. A hazai nıi gazdasági aktivitási ráta a fejlett piacgazdaságokét messze felülmúlta, s több százalékponttal magasabb volt a nıi munkavállalás tekintetében tradicionálisan élenjáró skandináv országok mutatóinál. Ebben szerepet játszott sok tényezı, pl: maga az ideológia, az extenzív iparosítás óriási munkaerı-szükséglete; az a politikai szándék, hogy maximális legyen a kontroll a lehetı legtöbb állampolgár fölött; illetve a munkavállalás lehetıségét maguk a nık is igényelték. Kétségtelen, hogy a teljes körő nıi foglalkoztatásnak voltak negatívumai: a nık túlterheltsége, a családi funkciók gyengülése, stb. Az is tény, hogy a nık hátrányos megkülönböztetése – az egyenlı jogokat biztosító törvények ellenére – a munkaerıpiacon mindvégig fennmaradt. Mégis, a növekvı gazdasági aktivitás a nık tényleges helyzetének a javulását vonta maga után. Munkavállalásuk segített a család anyagi boldogulásában, a házon kívüli munka gazdagította életüket, enyhítette a nıi szegénységet, csökkentette a családdal, ill. a férfiakkal szembeni kiszolgáltatottságukat. 1990. óta drámai folyamatok zajlanak a munkaerıpiacon, aminek fı jellemzıi: • • •

a foglalkoztatottak számának drasztikus visszaesése az ugrásszerően megnıtt, s csak lassan csökkent munkanélküliség továbbá az inaktívvá válás erısödı tendenciája.

A teljes foglalkoztatottság hosszú és sajátos történelmi korszakát hirtelen tömeges és tartós munkanélküliség váltotta fel, ez a munkaerı-piaci helyzet romlásának csak egyik – paradox módon nem is a legfontosabb – tényezıje. Ennél is súlyosabb problémát jelent, hogy a megszőnı munkahelyek miatt állás nélkül maradtak kétharmada inaktívvá vált, hasonlóan a 32

GM kézikönyv (forrás: www.genderpilot.hu)


42 volt munkanélküliekhez. Emiatt az 15-54 éves nık között majdnem megduplázódott (1990-96 között 24,5-rıl 45,9%-ra nıtt) azoknak az aránya, akik szociális-jóléti ellátásból, vagy mások jövedelmébıl élnek. Egyidejőleg ennek a korcsoportnak a foglalkoztatottsága 75,5%-ról 54,1%-ra apadt az elmúlt fél évtized alatt. Az aktivitási ráta csak az elmúlt években kezdett újra emelkedni.

férfi

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2007

2006

2005

2004

2003

70 60 50 40 30 20 10 0

2002

15-74 éves népesség gazdasági aktivitása nemenként (KSH adatok alapján) 2002-2006 éves átlagok, 2007 elsı negyedév adatai

nı aktivitási arány

A nıi munkavállalók sokszor nem képesek magukat és családjukat kiemelni a szegénységbıl, aminek oka - többek között - a férfiak és a nık között fennálló bér-, státusz-, foglalkoztatási ágazat- és képzettségbeli különbség. Bár a nıi munkavállalók száma jelentısen növekszik világszerte, ezzel párhuzamosan a munkanélküliség is emelkedett körükben a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office - ILO) 2007-ben a nınapra kiadott friss jelentése szerint. Munkanélküliség hányad a nık körében A nıi munkaerı százalékában, átlag 1995 és 2005 között, vagy a legfrissebb elérhetı idıpontig 20

15

10

5

0 Ko

l y s s n d a a n d g d ia ary gal rk m lic ny ce ta nd da 15 um re rwa lan ur stri nd ate do pa an ma elan ede tral tu To ana pub EU elgi rma inla ran r ng al n Ja mbo Au erla St i ng I r Sw F e us H u P or C D F e No itze C B Ze De d h A R K e G t e x t E w h Sw Ne Uni ited Ne O Lu ec Cz Un

ly

d e ic in bl ec an pa re epu Pol S R ak ov Sl

Ita

G


43 b.) Nemek közötti egyenlıség a jövedelemben

Pontszám: 4

A Világgazdasági Fórum 2006-os "Gender Gap Indexe" alapján Magyarország a vizsgált 115 ország közül a 95-ik helyezést érte el. Bár a lányok világszerte jobb eredményeket érnek el az iskolában a fiúknál, és több a nık körében az egyetemi végzettségő munkakezdı, díjazásukban 15 százalékos a különbség. A különbség oka nem mindenütt ugyanaz, s mértéke sem ugyanakkora. Van, ahol a nık bizonyos munkaterületeken koncentrálódnak (Ciprus, az északi országok), másutt - fıleg Hollandiában - a jellemzıen részmunkaidıs foglalkoztatásuk miatt maradnak le. Cipruson és Észtországban a legnagyobb - 25 százalékos - a különbség a nemek közötti fizetésekben, míg Máltán a legkisebb, háromszázalékos. (Itt viszont az alacsony végzettségő nık általában háztartásbelik.) Magyarországon 11 százalék a szakadék. A nıi fizetések lemaradásában a fı okok között szerepel, hogy a feleségekre és családanyákra nagyobb teher jut a házimunkában; ez sokszor nemcsak karrierjüket akadályozza, de puszta elhelyezkedésüket is. Míg azonban a kelet-európai férj átlag két és fél óra házimunkát végez egy héten, az ír és az angol csaknem hetet.

A nemzetgazdasági ágak szerinti létszám-, bér és kereseti adatok nemenként, fizikai és szellemi ágazati bontásként 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0

teljes kereset (Ft/hó)

Férfi

Nı

Együtt

Szellemi

Fizikai

Együtt

Szellemi

Fizikai

Együtt

Szellemi

Fizikai

személyi alapbér (Ft/hó)

Együtt

Jól (a huszonhetek között a negyedik helyen) áll Magyarország a nıi cégvezetık számában: a menedzserek aránya a tavalyi adatok szerint 37 százalék (és 2000 óta öt százalékot emelkedett.) Az uniós átlag 32 százalék. c.) Nemek közötti egyenlıség a nem-hagyományos munkaformákban

Pontszám: 3

Összehasonlításként más európai ill. OECD országok részmunkaidıs foglalkoztatás tekintetében hazánkban alig van ilyen lehetıség. A részmunkaidıs foglalkoztatás aránya33 A teljes foglalkoztatottság arányában, 2005 vagy legutolsó elérhetı év 33

www.oecd.org Stat data


44 40

35

30

25

20

15

10

5

ds la n

n

lia er

tra et h N

Ja pa

Au s

do m

rl a nd itz e

Ki ng

d

Sw

d

y

la n

m an ni te U

Ze a

G er

d

ay or w N

ew N

nd la

la n Ic e

an ad a

Ire

C

EU 15 Be lg iu m

zi l en m ar k D

Br a

To ta l D

O EC

Ita ly M ex ic o Au st ria

Sp ai n Po la U nd ni te d St at es Sw ed en Fr an ce Lu xe m bo ur g

tu ga l Fi nl an d

Po r

e

ea Ko r

ke y

G re ec

Tu r

y

bl ic ep u

R h ze c C

ub

un ga r

ep R Sl ov ak

H

lic

0

A részmunkaidı foglalkoztatásban való elmaradásunkat markáns mutatja a fenti diagramm. Magyarországon száz nıbıl csak négy dolgozik részmunkaidıs foglalkoztatásban.

3.4.2. Nemek közötti egyenlıség a munkaerı-piaci részvételt támogató szociális infrastruktúrában a.) Nemek közötti egyenlıség a családi kötelezettségek hatásában

Pontszám: 1

Ma Magyarországon bár egyre több a gyermek nélküli háztartások száma, közel a háztartások felében van egy-vagy több gyermek. A gyermekes családok egy-negyede egyszülıs, annak minden társadalmi-gazdasági következményével. A gyermekvállalás ideje kitolódott, egyre többen halasztják karrier vagy gazdasági okok miatt késıbbre. Több az egy-gyermekes család, mint a korábbi években. A fertilitási ráta (total fertility rate) jelentısen csökkent az utóbbi években, összefüggésben a gyermekvállalás életkorának kitolódásával. Gyermekes családok aránya, gyermekszám alapján a családok megoszlása, gyermekvállalás életkora, teljes termékenységi ráta, gyermekes családok foglalkoztatottsága:34

34

www.oecd.org Economic department working papers Family policy in Hungary 2007.


45

Couples with children Single parents Other households

2.0 Number of households, million

2.5

A. Household composition

2.0

1.5

1.2

B. Family size 1990 2001

1.0

1.0

0.8

0.8

0.6

0.6

0.4

0.4

0.2

0.2

1.5

1.0

1.0

0.5

0.0

1.2

0.5

1970

1980

1990

2001

0.0

0.0

1

2

3

4 or more

Number of households, million

2.5

0.0

Number of children in household

C. Birth rates by age-group

90 80 Births per thousand women

100 2000 2002 2004

2.4

D. Total fertility rate HUN OECD-30 CZE, POL, SVK

90 80

2.2

2.4 2.2

2.0

2.0

1.8

1.8

40

1.6

1.6

30

30

1.4

1.4

20

20

10

10

1.2

1.2

70

70

60

60

50

50

40

0

60

15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44

0

1.0

1980

84 86

1990

94 96

2000

E. Employment status of families with children % of total families with children

1.0

2004

60 1990 2000

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

One-earner couples

Two-earner couples

Working single parents

Children per woman

100

Non-working couples

Non-working single parents

0

A gyermekvállalással együtt járó munkaerıpiacból való kiszállás különösen ha az hosszabb ideig tart (több gyermek esetén) nemcsak jövedelmi és szakmai lemaradást eredményez, hanem a megváltozott foglalkoztatási, szakmai körülmények miatt nemritkán behozhatatlan hátrányhoz vezethet. Kevés olyan lehetıség van ugyanis a gyermekeiket több évig otthon nevelı anyák és ritkán apák számára, amely segítené ıket szakmai felzárkóztatásukban esetleg újak megtanulásában az otthoni feladatokkal összeegyeztethetı idıbeosztásban. A nık foglalkoztatottságát nagymértékben meghatározza a gyermekek száma, minél több gyermek van a családban ill. minél fiatalabb a legkisebb gyermek, annál magasabb az inaktívak aránya.


46 Munkaerıpiaci szempontból inaktív anyák aránya a gyerekek számának függvényében35 1 child 2 children 3 children

4 children 0 children (women aged 20-45 years)

100

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

Age of youngest child, years

A nık társadalmi szerepvállalását, különösen a források megszerzésében nagymértékben befolyásolják a szociális támogató rendszerek és azok elérhetısége. A korábban megoldást jelentı informális (nagyszülık, rokonok, szomszédság) nyújtotta gondozási / ellátási lehetıségek köre a nık nagyobb arányú munkába állásával együtt csökkent és ezzel együtt az igény növekedett az intézményi ellátás iránt. A munkahely-változtatás oka mindkét nemnél leggyakrabban a magasabb jövedelem elérése, azonban nık esetében a férfiaknál nagyobb mértékben fordul elı indokként a családdal jobban összeegyeztetı munka megszerzése. Ezen túl még a szakmai fejlıdés és karrier elérése megjelölés is gyakrabban fordul elı a nıknél. Érdekes eredményeket hoz a gyermekgondozási ellátást igénybe vevık település típus szerinti megoszlása jövıre vonatkozó elképzeléseik tekintetében.36 Elképzelések Visszamegy korábbi munkahelyére (új) munkahelyet keres Vállalkozó lesz Várhatóan munkanélküli ellátás igénybevételére kényszerül Újabb anyasági ellátást igényel Háztartásbeli lesz

Fıváros 52,6

Város 37

Község 26,8

Összesen 34,8

22,8

35,4

32,4

32,4

0,5 0,8

2,5 1,3

2,9 5,1

2,4 2,8

14,1

12,9

19,8

16

13

11,6

9,2 10,9 2002-re vonatkozó adatok %-os megoszlásban

35

www.oecd.org Economic department working papers Family policy in Hungary 2007. 36

KSH: Nık és férfiak Magyarországon 2004. (www.szmm.gov.hu)


47 A táblázatból látható, hogy a gyermeket vállaló anyák közel egy-harmada továbbra is kiesik a munkaerıpiacról. Jövıbeni elképzeléseik a lakóhely típusa szerint is változik, új munkahelyet ill. vállalkozói lehetıséget nagyobb arányban keresnek (vagy kényszerülnek keresni) a városban és községekben lakók. Körükben jelentısen magasabb várhatóan a foglalkoztatottsági körbıl való kikerülés. b.) Gyermekgondozási ellátás

Pontszám: 1

2004-es statisztikai adatok szerint a 3 év alatti gyermeket nevelı anyák 30.5%-a volt foglalkoztatott. A 0-1 éves gyermekek 0.2%-a járt bölcsıdébe, az 1-3 éveseknek már 4.3%-a. A kisgyermekek felügyeletét többségében az informális ellátási rendszerek látják el (rokonok, ismerısök, baby-sitter). 2002-ben vizsgálták a családi okokból inaktív személyek foglalkoztatásának lehetıségeit és akadályait. 37 A megkérdezettek közel 30%-a a bölcsıdei férıhelyek hiányát jelölte akadálynak. Lakóhely település típus szerint változó mértékben okoznak nehézséget a gyermekfelügyelet megoldásában az egyes ellátási, támogatási lehetıségek hiánya. Bölcsıdei férıhelyek hiánya a községben élık 40%-ánál jelent akadályt a gyermekfelügyeletnél, s emiatt a munkaerıpiacra való visszakerülésben. A gyermekápoláshoz a városban élıkhöz képest viszont több segítséget kapnak a községekben élık. A családi és a helyi környezeti támogató háló erısebbnek tőnik a kisebb településeken, mint a nagy városokban. A család anyagi erıforrásai ill. annak elégtelensége hasonló arányban jelenik meg a különbözı településtípusokban. Az óvodai férıhelyek hiánya, fogyatékos gyermek felügyeletéhez a segítség ill. ennek hiánya csak néhány százalékban került feltüntetésre. A fentiek alapján az anyagi támogatás mellett a kisebb településeken, községekben élı családoknak a gyermekeket nevelı személyek munkaerı piaci lehetıségeit a gyermekek elhelyezését segítı szolgáltatások bıvítésével javítani lehetne. Az intézményi ezen belül bölcsıdei ellátás fejlesztése kiemelt terület a magyar nemzeti fejlesztési tervben. A kisgyermekek napközbeni ellátása nemcsak a nıi esélyegyenlıség feltétele a munkaerıpiaci megjelenésnél, hanem az élethossziglan tanulás megalapozása is. 38 Megfelelı közösségi szemlélettel biztosíthatja az esélyt minden gyermek, de különösen a leszakadó réteg számára a sikeres elinduláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez. c.) Általános szociális munkaerıpiacon

infrastruktúra

nemek

egyenlıségének

elısegítésére a Pontszám: 2

A magyar családpolitika célja, hogy biztosítja a családban a korai szocializáció kedvezı feltételeit, elısegítse, hogy két éves korig a gyermek ellátását otthon lehessen biztosítani. 39 A családok támogatási rendszerei: - Pénzügyi hosszú távú (családi pótlék, adókedvezmény, rendszeres és kiegészítı gyermekvédelmi támogatás, szociális segély és lakásfenntartási támogatás) 37

Frey Mária: A gyermeknevelési támogatásokat igénybevevı és a családi okból inaktív személyek foglalkoztatásának lehetıségei és akadályai HU9918-13 Phare program zárótanulmánya Budapest, 2002. 38 www.bolcsode.hu Korintus Mihályné: Az OECD országok kisgyermekneveléssel és ellátással kapcsolatos politikája 39 Philip Hemmings: Family policy in Hungary: How to improve the reconciliation between work and family? in www.oecd.org


48 - pénzügyi kiegészítı támogatások (anyasági segély, GYES, GYED, GYET stb.) - szervezeti támogatási rendszerek (államilag finanszírozott egészségügyi ellátás, szülési szabadság, egyéb fizetett szabadság, intézményi ellátás, oktatás). A korábbi, sokszor nehezen kezelhetı, nem mindig szolidáris támogatási rendszer 2006 januárjától átalakításra került. Összehasonlítva más európai ill. OECD országokkal Magyarországon a fizetett szülési ill. gyermeknevelési szabadság hosszú. A fizetett szülési és gyereknevelési szabadság hosszának nemzetközi összehasonlítása 50

50 Maternity leave Additional parental leave

40

40

USA

NZL

TUR

JPN

MEX

ESP

CHE

NLD

PRT

GRC

ISL

GBR

ITA

BEL

FIN

LUX

KOR

DNK

CAN

NOR

SWE

0

AUT

0

DEU

10

POL

10

HUN

20

FRA

20

SVK

30

CZE

30

Magas a családtámogatások GDP-hez viszonyított aránya is. A kutatások azonban azt igazolták, hogy a fertilitásra a pénzügyi támogatásokkal szemben nagyobb hatással van a gyermek-ellátó rendszer így a bölcsıde, óvoda és egyéb intézmények kapacitása, elérhetısége. Érdekes tény, hogy a magasabb iskolázottság, jól fizetı, vonzó álláslehetıségek, elérhetı karrier a nık esetében mérsékli a gyermekvállalási kedvet. Nyilvánvalóan azonban a kiegészítı, támogató ellátási rendszerek segíthetik a nıket a családi és munkahelyi feladatok összeegyeztetésében. A családtámogatási kiadások nemzetközi összehasonlítása40

USA

JPN

ESP

CAN

ITA

GRC

CHE

POL

PRT

NLD

CZE

SVK

NZL

DEU

GBR

IRL

0

BEL

0

FIN

1

FRA

1

AUT

2

AUS

2

NOR

3

HUN

3

SWE

4

DNK

4

A gyermekgondozási ellátási formákat túlnyomó részt nık veszik igénybe, mint ahogy az idısek, a betegek ápolása, gondozása is döntıen a nık feladata. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a nık gyakrabban szakítják meg munkaviszonyukat, évekre kikerülnek a munkaerıpiacról, és ez alatt készségeik megkopnak, ismereteik elavulnak. A késıbbi visszatérést megnehezíti a 40

Philip Hemmings: Family policy in Hungary: How to improve the reconciliation between work and family? in www.oecd.org


49 munkáltatók kisgyermekes anyákkal szembeni diszkriminációja is. A gyermekgondozási ellátásra jellemzıen már nem jogosult, 6-10 éves gyermeket nevelı nık aktivitása alacsonyabb, mint a gyermektelen, vagy idısebb gyermeket nevelı nıké. A magasabb iskolai végzettségő nık – még több gyermek vállalása esetén is – nagyobb sikerrel térnek vissza a munkaerıpiacra.

3.4.3 Egyenlıség a jóléti ellátásokban (szociális támogatások, önfoglalkoztatóvá válás támogatása, a nemi kérdés figyelembe vétele a támogatások kialakítása során) a.) Nemek közötti egyenlıség a jóléti juttatások elérhetıségében

Pontszám: 5

Magyarországon nincs (jelentıs) különbség a nık és férfiak között a jóléti juttatások elérésében. A szociális támogatások egyre inkább a jövedelmi vagyoni helyzethez kötıdnek, s e tekintetben teljesen mindegy, hogy valaki férfi vagy nı. Mivel azonban a nık átlagjövedelme általában alacsonyabb, mint a férfiaké a legtöbb szakmában és ágazatban, ezért arra a következtetésre is juthatunk, hogy a nık –alacsonyabb jövedelmi helyzetük miatt feltehetıen nagyobb eséllyel jutnak jóléti támogatásokhoz, mint a férfiak. Bizonyos támogatásokat ma döntıen a nık vesznek igénybe így pl. a gyermekgondozási segélyt, díjat. Ez a hagyományos családi szerepvállalások miatt és nem a nemek közötti eltérı esélyek miatt történik. b.) Nemek közötti egyenlıség a munkaerıpiacon kívülrıl történı önfoglalkoztatottá válásban Pontszám: 3 A munkanélkülibıl lett vállalkozók körében végzett kutatások rávilágítottak arra, hogy azok között, akik az önfoglalkoztatás révén próbálnak kitörni a munkanélküliségbıl, a nık aránya csak egyharmad. Ugyanakkor az általuk alapított vállalkozások túlélési esélyei kifejezetten jók és megegyezik a férfiakéval. (Frey, 1995.) 3. számú tábla: A munkaerı-piaci foglalkoztatás 1999-2004 között nemenkénti bontásban Idıszak Foglalkoztatottak Munkanélküliek Gazdaságilag aktívak 1999 3 809,30 285,3 4 094,60 férfi 2 083,60 170 2 253,60 nıi 1 725,70 115,3 1 841,00 2000 3 856,20 263,7 4 119,90 férfi 2 105,80 158,9 2 264,70 nıi 1 750,40 104,8 1 855,20 2001 3 868,30 234,1 4 102,40 férfi 2 113,70 142,4 2 256,10 nıi 1 754,60 91,7 1 846,30 2002 3 870,60 238,8 4 109,40 férfi 2 112,50 138 2 250,50 nıi 1 758,10 100,8 1 858,90 2003 3 921,90 244,5 4 166,40 férfi 2 126,50 138,5 2 265,00 1 795,40 106 1 901,40 nıi

Foglalkoztatási ráta 48,9 56,2 42,3 49,6 56,8 43 49,8 57,1 43,1 49,9 57,1 43,3 50,6 57,6 44,3


50 2004 3 900,40 252,9 4 153,30 férfi 2 117,30 136,8 2 254,10 nıi 1 787,30 124,4 1 911,70 2005 3 901,50 303,9 4 205,40 férfi 2 116,10 159,1 2 275,20 nıi 1 785,40 144,8 1 930,20 KSH Munkaerı-piaci statisztikák, STADAT rendszer

50,5 57,5 44,3 50,5 57,4 44,2

Jól tudjuk, hogy a magyar munkanélküliségi ráta az Európai Unió átlaga alatt található. Ennek magyarázata azonban, legalábbis részben, hogy Magyarországon a hagyományosan erıs szociális megfontolásokból túl sokan vannak öregségi illetve –munkaképesség csökkentés miatt – rokkantsági nyugdíjban. A munkaképes korú 15-64 éves hazai lakosság lényegesen kisebb hányada dolgozik. 2004-ben a hazai munkaképes korú lakosság alig több, mint 50% volt valahol foglalkoztatott, szemben az Európai Unió kb. 65% -os értékével A foglalkoztatási ráta hagyományosan a férfiaknál magasabb: 2004-ben a férfiak 57,5%-a míg a nık mindössze 44,3% volt foglalkoztatott, azaz a különbség majd 14%-os. A helyzetet tovább súlyosbítja a lakosság növekvı elöregedése, azaz az eltartott nyugdíjasok száma és részaránya is növekedıben van. A foglalkoztatási ráta növelése a gazdaságpolitika egyik fontos célkitőzése, aminek egy lehetséges módja a vállalkozói aktivitás növelése lehetne. (SZERB L.) c.) Nemek közötti egyenlıség a jövedelemkiegészítı programok kialakításában Pontszám: 4 Magyarországon költségvetési korlátok miatt egyre szőkül a szociális, jóléti kiadások, programok köre, bár a volt szocialista országok között még mindig magas az egy fıre esı szociális háló finanszírozására fordított összeg, illetve annak GDP arányos része. Állami szociális kiadások a GDP százalékában 200341 32

27

22

17

12

7

2

Ko re M a ex ic Tu o rk e U ni Ire y te la d nd St a Sl ov C tes ak an Re ad pu a bl ic Ja Au pa N n ew str a Ze lia al an U ni te Ice d d la Ki nd ng do m S Sw p itz ain N e O eth rlan EC er d la C D a nd ze v s e ch ra R ge ep ub li Lu Gr c e xe e m ce bo u Fi rg nl a H nd un ga Po ry la Po nd rtu ga l Ita N ly or wa Au y st Be ria lg D ium en m G ar er k m an Fr y an Sw ce ed en

-3

A még létezı, jövedelem kiegészítést szolgáló programok célcsoportjai nem nemi alapon 41

www.stats.oecd.org


51 vannak kiválasztva, hanem szükséglet szerint így pl. munkanélküliek, gyermeket egyedül nevelık, özvegyek, stb. Egy-egy célcsoporton belül azonban - annak jellege miattvalószínőleg nagyobb a nık aránya, így a jövedelemkiegészítı juttatások nagyobb hányadát is a nık kapják.

3.5. Nemek közötti önfoglalkoztatásban

egyenjogúság

a

vállalkozásban

és

az

3.5.1 Egyenlıség az önfoglalkoztatásban a.) Nemek közötti egyenlıség a teljes önfoglalkoztatásban

Pontszám: 3

Az önfoglalkoztatást szőkebben és tágabban is értelmezik. A szőkebb értelmezésben a társas vállalkozás tagját és a vállalkozót sorolják az önfoglalkoztatók közé, a tágabb értelmezés szerint még idetartozik a szövetkezeti tag és a segítı családtag is. Érdekes adatokat kapunk az önfoglalkoztatók gender (társadalmi nem) szempontú megközelítésénél. A nemek szerint megoszlás az önfoglalkoztatóknál 2004-ben az EU-ban így nézett ki: nık 10,8%-a, férfiak 18,1%- volt önfoglalkoztató. Ha a hazai megoszlást nézzük nemek szerint az önfoglalkoztatóknál 2004-ben, azt láthatjuk, a nık 19,4%-a, a férfiak 23,7% önfoglalkoztató. További adat, ha együtt nézzük az alkalmazottat és önfoglalkoztatót is (ez a másodállású vállalkozásokat takarhatja): nık 4,8%-a, férfiak 9,7%-a egyszerre alkalmazott és önfoglalkoztató. Összegzésképpen tehát elmondható, minden viszonyítás esetében, mind EU-s, mind magyar viszonylatban a férfiaknál magasabbak az értékek. Nemzetközi viszonylatban a nık önfoglalkoztatottsága elmarad az OECD országok átlagától, s valamelyest alacsonyabb az EU átlagtól is. 60

50

40

30

20

10

0 No

s d n n a e n al ic ry m rk m lic and ds any alia ay 15 nd and ada nd ai tri ot p a gi u an de tate anc ubl l r la l ga pub do inla rlan rw nma l EU Aus eal D T Sp p Ja rm ust er ce Can ing we d S un Ire Fr e e I e F z e e t Z S Be H i h A C R R K t D G te w E w e i k h d S a O N ec ite Ne Un ov Cz Un Sl

Ita

ly Po

l il y e a nd ico ke ga re az ec la rtu re Br Mex Tur Ko G Po

forrás: www.stats.eocd.org


52 A 2005. évi II. negyedévi hazai 15-74 éves népességre vonatkozó, munkaerı-piaci státuszáról szóló adatok szerint az összes egyéni vállalkozó és a társas vállalkozások tagjai 522 ezer 900 fıt jelentettek, ebbıl a nık aránya 31,7%. Érdekes, de nem meglepetı adat: a vállalkozásokban a segítı családtagok, összesen 16 ezer 200 fı 71,6%-a nı. A nıi vállalkozások meghatározó hányada is tıke nélkül, vagy igen szerény tıkével induló gazdasági szervezet, amelyek tulajdonosai a nemzetközi gyakorlatban elfogadott meghatározás szerint valójában önfoglalkoztatók. b.) Nemek közötti egyenlıség az új vállalkozások indításában

Pontszám: 3

Nemek közötti különbség a "korai vállalkozói tevékenység" GEM mutatóban A már eddig is hivatkozott GEM kutatás külön figyelmet fordít a nıi vállalkozások vizsgálatának. Az elmúlt években több tanulmány is megjelent, 2005-ben mind 2006-ban külön kiadvány jelent meg a nıi vállalkozásokról 42 A tanulmányok egyértelmő megállapítása, hogy mind a korai vállalkozói aktivitás, mind a már megállapodott cégek esetében a férfi vállalkozások aránya minden vizsgált országban meghaladja a nıi vállalkozásokét (egy kivétel volt, a Fülöp Szigetek). A különbségek, érdekes módon, a fejlett országok esetében nagyobbak, ahol minden két férfi vállalkozásra jut egy nıi vállalkozás. A 2006-os évi adatok szerint.43 Magyarország pontosan az átlagos képet mutatja, mind a korai fázisú vállalkozások, mind a megállapodott cégek esetében 2:1 a férfi és a nıi vállalkozások aránya, A nık kevesebb vállalkozót ismernek, mint a férfiak, kevesebb arányban észlelik az üzleti lehetıségeket, kisebb mértékben rendelkeznek a vállalkozáshoz szükséges tudással, ugyanakkor a vállalkozás bukásától való félelem inkább hat rájuk. Ezen különbségek jó része objektív adottság, ami nehezen befolyásolható gazdaságpolitikai eszközökkel. Egy, a hazai nıi és férfi vállalkozásokról a közelmúltban készült tanulmány hasonló következtetésekre jut.44 A férfi és a nıi tulajdonú cégek igen hasonlóak az igazi különbségek a cég alapításában lelhetık fel. Ennek egy jelét láthattuk abban, hogy a nıi lehetıség motiválta vállalkozások részaránya alacsonyabb, mint a férfiaké, ugyanakkor a hölgyek körében magasabb a vegyes motívumok hatására létrejött cégek aránya. A nık valószínőleg másképpen fogják fel a kényszer fogalmát is, hiszen számukra adott és elfogadott alternatíva a gyerekvállalás, a GYES, a GYED vagy a háztartásbeli elfoglaltság is, míg a férfiak részére valószínőleg a munkanélküliség a „végsı menedék”. Mindenképpen van azonban a nıi vállalkozások relatíve alacsony arányának egy „homályos zónája”, azaz nem tudjuk, hogy teljesen azonos körülmények között miért döntenek a férfiak a vállalkozásindítás és miért a nık az alkalmazotti lét mellett. Lehet, hogy a válasz a kockázatvállalási attitődökben van. Bár a vállalkozások döntı része (kb. kétharmada) azért indult, hogy egy jó üzleti lehetıséget kihasználjanak, vagy javítsanak az anyagi helyzeten, a kényszervállalkozók között 8 százalékkal több hölgyet találunk, mint férfit. 42

Maria Minniti, I. Elaine Allen, Nan Langowitz 2005 Global Entrepreneurship Monitor 2005 Report on Women and Entrepreneurship, Allen, E –N. Langowitz, M. Minniti 2006 The Global Entrepreneurship Monitor (GEM) 2006 Report on Women and Entrepreneurship, http://www.gemconsortium.org/about.aspx?page=special_topic_women 43 Source: Allen, E –N. Langowitz, M. Minniti 2006 The Global Entrepreneurship Monitor (GEM) 2006 Report on Women and Entrepreneurship, 44 Szerb L. 2007 Nıi vállalkozók és nıi tulajdonú vállalkozások jellemezıi Baranya megyében 2001-2004, Kézirat Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar


53 A vállalkozások sikerét (vagy sikertelenségét), fejlıdésének, növekedésének határait, életképességét és stabilitását jelentısen meghatározzák az indulás körülményei. A vállalkozás beindításához szükséges feltételek hiánya riasztó képet mutat. A megkérdezett vállalkozónık több mint 25 százaléka nem rendelkezett az induláshoz szükséges tıkével, s a meglévı tıke nagysága a magyar vállalkozásokhoz hasonló módon rendkívül alacsony volt. (50 százalékuknál nem érte el a 300 ezer forintot, s mindössze 15 százalékuk, a teljes sokaság 10 százaléka kezdıtıkéje volt nagyobb 500 ezer forintnál.) Ez tehát azt jelzi, hogy a nıi vállalkozások meghatározó hányada is tıke nélkül, vagy igen szerény tıkével induló gazdasági szervezet, amelyek tulajdonosai a nemzetközi gyakorlatban elfogadott meghatározás szerint valójában önfoglalkoztatók. c.) Nemek közötti egyenlıség a mőködı vállalkozások tulajdonosai között

Pontszám: 3

A statisztikai adatok és tanulmányok alapján látható, hogy Magyarországon kétszer annyi vállalkozás van férfiak tulajdonában, mint nık tulajdonában. Ennek történelmi hátterét már elemeztük, a motivációit a következı részben fogjuk. A már többször citált tanulmány (Szerb. 2007) tapasztalatai alapján a férfi tulajdonú cégek valamivel nagyobbak, magasabb árbevételőek viszont alacsonyabb nyereségességőek, mint a nıi tulajdonúak. A különbségek oka azonban elsısorban az eltérı tevékenységi struktúra, és nem a férfi/nıi nemi besorolás. A vállalatok növekedését vizsgálva nagyjából igazolódni látszik, hogy a nıi tulajdonú cégek óvatosabbak, összességében kevesebb új alkalmazottat vesznek fel, viszont kevésbé is hajlamosak megszabadulni a munkaerıtıl. Külön figyelmet érdemelnének a nıi tulajdonú kisvállalatok (10-49 foglalkoztatott), ahol a vállalat teljesítményével való elégedettség és a jövıbeli növekedési kilátások is lényegesen rosszabbak, mint a férfi tulajdonú hasonló mérető cégek körében. A növekedés akadályait is nagyon hasonlóan ítélik meg a különbözı nemek, leginkább az adó- és társadalombiztosítási terheket, a túlzott adminisztrációs követelményeket és az elégtelen belföldi keresletet emelik ki, mint amelyek a vállalkozások növekedését leginkább korlátozzák. A nık az esetek többségében kevéssé érzik a növekedési korlátokat, bár ennek oka az is lehet, hogy körükben alacsonyabb a növekedni akaró cégek aránya.

3.5.2 Egyenlıség/eltérések a vállalkozói jellemzıkben (motivációk, vállalkozások mérete) Nemek közötti egyenlıség a vállalkozói motivációban

Pontszám: 2.5

A Magyarországon az utóbbi évtizedben történt gazdasági és politikai változások a társadalmi kapcsolatrendszer dimenziójában egy sajátos tendencia formájában is megnyilvánulnak: át- és újraíródtak szerepek, szerepfelfogások. A rendszerváltás minden bizonnyal a nıi vállalkozók ÉN-rendszerének újrakonstruálásában is lényeges szerepet játszik, a személyiség alakulásának dinamikáját meghatározó társadalmi keretként. Miközben a piaci szféra szélesedett, majd általánossá vált a magyar gazdasági rendszerben, mind több cselekvı ember számára jelentett lehetıséget egy újfajta önmegvalósításra. A nık ebben a folyamatban hagyományos szerepük miatt sajátos helyzetben MAGYAR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI HÁLÓZAT KONZORCIUM NONPROFIT KFT.

54 voltak és vannak ma is. Többségük a szocializmus idején a teljes foglalkoztatás ideologikus kényszere miatt általában egyszerre volt családanya és dolgozó nı. A munkanélküliség a nyolcvanas évek közepétıl egyre inkább reális lehetıségként merült fel a gazdaságpolitikai zsargonban, és néhány évvel késıbb, a rendszerváltást követı években valóságosan is egyre növekvı arányban váltak a nık állástalanná. A bizonytalan egzisztenciális helyzet nem csak a nıket érintette, hanem a férfiakat is. Ebben a szituációban, az állami paternalizmus drámaian gyors leépülésének idején a munkavállalók jelentıs hányadának kellett szembenéznie azzal, hogy a legalapvetıbb szükségletek kielégítése válik kérdésessé. A megoldás ettıl kezdve csak egyéni lehet. Minden bizonnyal léteznek nemi különbségek a kockázat és ezzel összefüggésben a célkitőzés kezelésében. Ezen kívül a versengési magatartásban is létezik lényeges nemek közötti különbség: a nıi versengés - mind a saját nembeliekkel, mind a férfiakkal rendszerint burkolt formában zajlik. Ez a rejtettség a vállalkozói szerepben megszőnik, elfogadottá válik, és konstruktív erıként használható. A családi állapot hatása összességében gyenge befolyást gyakorol az önállósodási törekvésekre, ugyanakkor a nıi vállalkozók körében magasabb az elváltak aránya, mint a férfivállalkozók között (72 százalékuk társas kapcsolatban él, 14 százalékuk elvált, míg a férfiak 86 százaléka házas és csak 5,4 százaléka az elvált). A vállalkozóvá válás motivációi Magyarországon ma alapvetıen a következı okok miatt kezdenek vállalkozásba az emberek: 1. ha valamilyen konkrét késztetésük van a vállalkozásra (a család meglévı vállalkozásának folytatása, vagy például képzettségüket, tudásukat ilyen formában tudják leginkább kibontakoztatni, kamatoztatni, vagy megvalósításra váró ötletük van stb.); 2. ha úgy ítélik meg, hogy a vállalkozással jobb feltételeket, körülményeket tudnak teremteni maguk és családjuk számára; 3. ha rákényszerülnek erre a döntésre (munkahely hiánya vagy elvesztésének veszélye, rossz munkakörülmények stb. miatt). A vállalkozói attitőd egyik fontos dimenzióját adja, hogy miért kezd valaki vállalkozni. A kényszervállalkozók gyengébben felkészültek, esetükben nem igazán várható, hogy a cég túllép az önfoglalkoztatás szintjén, és nagyobb valószínőséggel is szőnnek meg. Ezzel szemben a lehetıség motiválta vállalkozások innovatívabbak, gyorsabb növekedésőek és stabilabbak. A vállalkozások egy része azonban vegyes motívumok alapján jön létre, ahol a lehetıség is szerepet játszik, de a kényszer adja meg az utolsó lökést. Jól ismerjük, hogy Magyarországon az 1990-es évek elején, a rendszerváltás elsı éveiben tömegesen jöttek létre kényszervállalkozások, elsısorban a nagyvállalatoknál megszőnı munkahelyek miatt45. Kevéssé ismertek viszont a GEM kutatások adatai, amely szerint a 2000-es években Magyarországon is döntı többségében, mintegy kétharmados arányban már a kínálkozó jó lehetıség kiaknázása motiválta a vállalkozók többségét. Ezen adatokat utóbb egy másik vizsgálatban Szerb (2007) is meg tudta erısíteni. A Szerb (2007) felmérés szerint a 2000-es években a hölgyek mintegy 52% indított vállalkozást a lehetıségek kihasználása miatt, 17% esetében pedig tisztán a kényszer játszott

45

Czakó Ágnes és szerzıtársai 1995 A kisvállalkozások néhány jellemzıje a kilencvenes évek elején, Közgazdasági Szemle 1995/4 399-419. Old


55 szerepet. A férfiakhoz képest jóval több azok aránya (23%), kiket mind kényszer, mind lehetıségbeli okok motiváltak. Egy másik felmérés esetében a megkérdezettek 50 százaléka (azonos megoszlásban) megrendült foglalkoztatási biztonsága miatt, illetve a magasabb jövedelem reményében kezdett vállalkozni, 32 százalékuk választását a nagyobb önállóság, a megszerzett tudás, a szakmai ismeret jobb kamatoztatásának esélye, valamint a kedvezıbb munkafeltételek lehetısége motiválta, s mindössze 4 százalékuk reménykedett abban, hogy ezzel a tevékenységgel jobban össze tudja egyeztetni gyermeknevelési feladatait. A motivációs tényezık alakulását természetesen befolyásolta a vállalkozók iskolázottsági szintje: így például az önállóságra törekvés, vagy a szakmai ambíciók kiteljesítése kevésbé motiválta az alacsony végzettségőeket, míg a munkahely hiánya sokkal inkább ıket késztette (kényszerítette) vállalkozásra. A magasabb jövedelem lehetısége erısebben érvényesüIt a felsıfokú végzettségő nık körében, mely e réteg elégedetlenségét is jelezheti az állami szférában elérhetı jövedelmi színvonallal kapcsolatban. Humántıke tekintetében felemás a helyzet, ugyanis a vizsgált személyek 84 százaléka rendelkezett a vállalkozáshoz szükséges szaktudással, ugyan akkor a legalább ilyen fontos (ha nem fontosabb) vállalkozói ismeretek már a megkérdezettek 40 százalékának nem volt a birtokában. Komolyabb, sokirányú felkészültséget biztosító programban a vállalkozási ismereteket nélkülözı vállalkozóknak mindössze 8 százaléka vett részt. b.) Nemek közötti egyenlıség a vállalkozói projektek nagyságában

Pontszám: 1

A Szerb (2007) által készített vizsgálat úgy találta, hogy a férfi tulajdonú cégek valamivel nagyobbak, magasabb árbevételőek, viszont alacsonyabb nyereségességőek, mint a nıi tulajdonúak. A különbségek oka azonban elsısorban az eltérı tevékenységi struktúra, és nem a férfi/nıi nemi besorolás. Az alábbi táblázatok a vizsgálatba bevont 432 vállalkozás árbevétel (reál értéken) és alkalmazottak száma alapján kalkulált növekedését szemlélteti nemek szerinti bontásban. A férfi és nıi vállalkozások éves átlagos növekedési üteme árbevétel kategóriák szerint 2001-2004 között


56

35,00 28,78

30,00 25,00 20,00 15,00

16,84 13,68 10,79

10,00

8,63

15,83

16,49

21,05 19,42 14,04

10,18

9,35

7,72 7,19

5,00 0,00 -10 m alatt

-1 és10m között

negatív -1 pozitív +1 m ig m-ig

nı

1-10m

10-50m

50m. felett

férfi

A férfi és nıi vállalkozások éves átlagos növekedési üteme létszám-kategóriák szerint 20012004 között 45,00 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00

39,86 29,31 25,52 21,74

3,45

10,34 7,97

14,49 10,69

18,62 10,14

2,90 -10 alatt -1 és -10 között

2,90 2,07 -1 alatti negatív

0

nı

pozitív 1ig

1,1-10

10 felett

férfi

Az árbevétel növekedésének tényezıit vizsgálva a nıi tulajdonú cégek hátránya figyelhetı meg mind az innováció, mind a beruházások mind az értékesítés földrajzi kiterjedtsége kapcsán a férfi tulajdonú cégekhez képest. Ezt a hátrányt azonban ellensúlyozza, legalábbis részben az, hogy a férfi tulajdonú cégek növekedésének szóródása magasabb. Ez azt jelenti, hogy az átlagos különbségek a férfi és a nıi tulajdonú cégek között kicsi, ugyanakkor több kiugró növekedéső de több negatív növekedéső férfi cég található. Ez összességében valószínőleg a férfiak magasabb kockázatvállalási attitődjeinek köszönhetı. A foglalkoztatottak száma alapján nagyjából igazolódni látszik, hogy a nıi tulajdonú cégek óvatosabbak, összességében kevesebb új alkalmazottat vesznek fel, viszont a már egyszer felvetteket nem szívesen bocsátják el.


57 Potenciálisan mind a férfiak mind a nık körében a gazdasági/mőszaki jellegő diplomával rendelkezı vállalkozók között magasabb arányban találhatunk nagyobb cégeket, mint a más jellegő diplomával, vagy diplomával nem rendelkezık esetében. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy más diplomával nem lehetne sikeresen vállalkozni, mindenesetre a mőszaki/gazdasági végzettségnek kitőntetett szerepe van a sikeres, nagyobb mérető cégek esetében.

3.5.3 Egyenlıség a vállalkozói kultúrában (nıi vállalkozók jelenléte a médiában, a nıi vállalkozók társadalmi elfogadottsága) a.)

Nemek közötti egyenlıség a vállalkozások médiaszerepléseinek területén Pontszám: 4

A ‘Global Media Monitoring Project 2005’ eredményeit Sáfrány Réka, az IgEN Egyesület képviseletében mutatta be (2005). Az elıadás néhány fontos eleme: A vizsgálatba bevonták a TV, rádió és országos napilapok híranyagait. Kvantitatív és kvalitatív módszerrel zajlott a kutatás a hírek szereplıinek neme, szerepei és a híradás nemi szempontú érzékenysége megállapítására. 122 elemzett hírben a hírek szereplıinek között 21 nı (10,2 %) és 185 férfi (89,8 %), az újságírók nemi megoszlása: 34 nı (53 %) és 30 férfi (47 %). Tapasztalataik alapján a politikusnıkön kívül a nık legjellemzıbben magánemberként szerepelnek a hírekben, és ritkán jelennek meg a szakértı szerepében. A hírekben túlnyomórészt férfi közéleti személyiségek – uralkodók és politikusok, fontos közintézmények vezetıi, befolyásos pénzügyi vezetık és vállalkozók, sportolók és sportmenedzserek – szerepelnek. Bár az újságírók közel azonos arányban voltak nık és férfiak, Az újságírók között körülbelül azonos számban voltak nık és férfiak, ám a nık nézıpontját többnyire figyelmen kívül hagyják, az újságíró nık is szinte kizárólag férfi szemszögbıl tudósítottak. A nık médiában tapasztalható alulreprezentáltsága összefügg azzal, hogy a politikában is csak kis számban vesznek részt. Direkten a vállalkozó nık média megjelenésérıl konkrét adataink nincsenek szakértık becslése szerint a gazdasági és társasági lapokban, illetve az elektronikus médiákban ettıl kevesebb alkalommal találkozunk nıi vállalkozókkal. Bár ha abból indulunk ki, hogy kb. kétszer annyi férfiak által alapított vállalkozás van, mint ahány nıi, akkor elméletileg a médiában megjelenı vállalkozások kb. 1/3-nak nınek kellene lenni, ez valószínőleg mégsem így van. Ebben bizonyára szerepe van annak is, hogy a nagyobb kis és középvállalkozások között már alacsonyabb a nıi tulajdonosok aránya, illetve az sem ritka, ha nık által alapított társas vállalkozásokat férfiak irányítanak, és képviselnek általánosan, vagy egy-egy projektben. A férfiak és a nık között meglévı jellembeli, motivációs, valamint kockázatvállalási különbségek is szerepet játszhatnak a médiában tapasztalható megjelenésekben. Ha a nıi vállalkozások arányaihoz viszonyítva valóban kisebb a nık szereplési aránya a médiákban, akkor sem valószínő, hogy a nık hátrányos megkülönböztetésben lennének a férfiakhoz képest. Az utóbbi években egyre növekvı mértékben használják ki a nık az Internet nyújtotta lehetıségeket, az on-line oktatás, tájékoztatás, kapcsolattartás alkalmazását. Erre mutat jó példát a nıi vállalkozók honlapja széleskörő információkat adva a vállalkozások indításával, fenntartásával, menedzselésével kapcsolatban. Tájékoztatja a felhasználókat a támogató


58 szervezetekrıl, forrásbıvítési lehetıségekrıl és természetesen igazi nıi dolgokról is (pl. egészség, önfejlesztés). Segítséget nyújt hazai és nemzetközi jó gyakorlatok megismerésére. Több internetes oldal is hangsúlyt helyez a gender meainstreamingre. b.) Nemek közötti egyenlıség a vállalkozói szerepmodell területén

Pontszám: 3

„A magyar lakosság körében erıteljesen kifejezıdik a hagyományos szerepkép és szerepmagatartás”, továbbá „a magyar munkaerıpiac fokozottan a férfiak teljes munkaidıs szerepvállalását célozza”.46 A szocialista éra hosszú ideig tartó, teljes foglalkoztatást (és kapun belüli munkanélküliséget) jelentı idıszaka máig tartó szocializációs hatásokat eredményez a bérbıl és fizetésbıl élı nıknél: az egy munkahelyen eltöltött élet, az otthoni feladatokat megkönnyítı szolgáltatások magától értetıdı – bár elégtelen színvonalú – állami megoldása, a férfi központú, esetenként tekintélyelvő családi szocializáció tudomásulvétele mind a társadalmi nemre érzékeny nıi szerepfelfogás elfogadása és érvényesítése ellen hatott. Az ismert társadalmi és demográfiai okok következtében a nıkre háruló kettıs elvárás nem csökken, sıt. Az öregedı társadalom megnövekedett terhet ró mind a családokra, ezen belül a nıkre, mind a társadalmi jóléti rendszerekre. Az idıskorúak arányának csökkentése, a nyugdíjrendszerek finanszírozása hosszútávon csak a születésszám emelkedésével javítható. Tehát a nıknek a jelenleginél több gyermeket kellene vállalniuk, és a jelenleginél nagyobb arányban kellene keresı tevékenységet is folytatniuk. Mindez nem képzelhetı el a családon, háztartáson belüli terhek nemek közötti igazságosabb munkamegosztása nélkül. A nık hátrányos helyzetének legfıbb oka a mélyen rögzıdött tradíciókban, a nık és az esélyegyenlıség elıítéletes társadalmi megítélésében keresendı. Ezért a helyzet javításának alapvetı eszköze a közvélemény „érzékenyítése” az elıítéletek visszaszorításának és az esélyegyenlıség kedvezıbb társadalmi megítélésének érdekében. Az elmúlt tizenöt év hazai kutatásai alapján a nık-férfiak esélyegyenlıségérıl szólva a magyar lakosság túlnyomó többsége egyértelmően konzervatív álláspontot képvisel. Nemzetközi viszonylatban is a magyar családokra jellemzı leginkább a tradicionális munkamegosztás, a nık túlzott leterheltsége, és ugyanakkor ennek a ténynek az érintettek általi tudomásul vétele, elfogadása.

3.6. Nemek közötti egyenjogúság intézmények terén Pontszám: 2.5

a

vállalkozást

támogató

3.6.1 Egyenlıséget elısegítı akciók a vállalkozásfejlesztési programokban Pontszám: 2,3 Magyarországon az elmúlt években, különösen az EU-hoz történt csatlakozást (2004) követıen jelentısen megnıtt azon programok és intézkedések száma, valamint azok finanszírozási háttere, amelyek a nıi esélyegyenlıséget kívánták erısíteni a vállalkozásfejlesztési területeken. Korábban is az EU Phare programja által kezdeményezett és finanszírozott programok törekedtek leginkább a probléma felvetésére és megoldására.

46

Az esélyegyenlıség ismertsége és érvényesülése Magyarországon (Különös tekintettel a nemek közötti esélyegyenlıségre) SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány honlapja


59 PHARE támogatással indult a A Regina Modell Program (RMP) egy komplex elméleti vidékfejlesztési és munkaerıpiaci reintegrációs modell, mely a nıi valóságon felmerülı problémákra és igényekre igyekszik megoldásokat kínálni. A Modell filozófiája szerint egy nınek önálló döntési joga, hogy vállal-e gyermeket vagy sem, és hogy szükséges, hogy a munkaerıpiacon a nık, a férfiakkal egyenlı eséllyel indulhassanak, akár vállalnak gyermeket, akár nem. 2004. után az EU által támogatott 1. Nemzeti Fejlesztési Terv keretein különösen elsısorban a HEFOP (Humán Erıforrás Fejlesztési Operatív Program) 1.3.1-es nıi munkaerıpiaci pályázati kiírások 2. komponense helyezte a fókuszt a vállalkozó nıkre, szintén hangsúlyozva a képzések és a hálózatépítés fontosságát. Mert hogy a hazai vállalkozónık vállalkozásai általában kicsik, s emiatt sérülékenyek. Nagy többségük mikrovállalkozó, azaz 10 fı alatti a foglalkoztatottak létszáma, ha van egyáltalán alkalmazottja. Jelentıs részük ugyanis önfoglalkoztató. A rendszerváltást követı munkanélküliség elıl való menekülés egyik lehetséges útja volt a korábbi munkavállalók egy része számára, hogy maga és családja tıkéjét, szakmai tudását és munkáját hasznosítva önálló vállalkozásba kezdjen saját kockázatára. Ez a számarányában is jelentıs réteg a szociális védelem szempontjából azonban a jog peremére került, hiszen a vállalkozás ellehetetlenülése esetén e vállalkozók nem kaphatnak munkanélküli ellátást. Ez az állapot diszkriminációs helyzet az érintett réteg számára, s mindmáig megoldásra vár. A Kölcsönös Segélyegyleteket Támogató Alapítvány által létrehozott kutatócsoport arra vállalkozott, hogy megoldást keressen a problémára e réteg számára. A megoldást az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993.évi XCVI. törvény keretei között vélték megtalálni, amennyiben az önkéntes kölcsönös önsegélyezı pénztár szolgáltatási lehetıségei között szerepel a munkanélküliek jövedelempótlása, mint szolgáltatási lehetıség. A gender mainstreaming megjelenik a kutatási tevékenységekben, melyeket helyi szakértık ill. nemzetközi szervezetek generálnak. Ezek azonban eddig nem voltak rendszeresek. A „Értékünk az ember” program a HEFOP keretében több sajátos, a nemi esélyegyenlıséggel, ezen belül is a nık társadalmi érvényesülésének javításával, a vállalkozó nõk piaci versenyképességének elõsegítésével foglalkozó program került ill. kerül megvalósításra. Speciális hitelprogramok ill. vállalkozásélénkítı programok kerülnek megvalósításra, ezen programok gazdái sok esetben a megyei és fıvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok, (HVK). Uniós támogatással indult el és zárult sikeresen a „Férfi. Nı Egyenlı?” címő projekt a Szociális Minisztérium gondozásával a Nık és Férfiak Társadalmi Egyelısége Fıosztály koordinálásában az Európai Bizottság az EU Közösségi Keretstratégiájához kapcsolódó akcióprogram keretében 2005-ben. Számtalan kiadvánnyal, publikációval segítve a projektben megfogalmazott célok megvalósulását (elérhetıség: www.genderpilot.hu) SEED Kisvállalkozási Fejlesztési Alapítvány szervezésében 2006. tavaszán az akkori Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium megbízásából 15 sikeres vállalkozónıvel készült életútinterjú, és tanulságos esettanulmány-kötetet (Vállalkozó nık a XXI. században). Hasonló témában készült „Az esélyegyenlıség ismertsége és érvényesülése Magyarországon (Különös tekintettel a nemek közötti esélyegyenlıségre) 200647”.

47

www.seed.hu/menu/tevekenysegeink/kutatas


60 Vállalkozó nık REgionális FóRumA (VERA) - komplex kompetencia fejlesztı és kapcsolatépítı program megvalósítása e-learning és e-mentoring támogatással a KözépMagyarországi Régióban. Célja: vállalkozói tudás és képesség fejlesztése, komplex kompetencia fejlesztı és kapcsolatépítı képzési programok kidolgozása, a résztvevı vállalkozások, nık közötti partneri együttmőködések generálása, A programba bevont célcsoportot folyamatos szakmai támogatással, üzletviteli tanácsadással és mentálhigiénés mentorálással segítik. A magyar EQUAL program azokat a kísérleti kezdeményezéseket támogatja, amelyek a hátrányos helyzető emberek az etnikai vagy nemi hovatartozással, a fogyatékossággal, az életkorral kapcsolatos diszkrimináció, az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, a befogadó munkahelyi gyakorlatok hiánya, stb. miatt munkát vállalni nem tudók képzését, munkához jutását, foglalkoztatását segítik elı. Az Irányító Hatóság munkáját, valamint a fejlesztési partnerségek projektjeinek kidolgozásának és végrehajtását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány EQUAL Nemzeti Programiroda fogja szakmailag segíteni. A Közalapítványhoz a szervezetek három fı típusa pályázik forrásért: a nonprofitok (ezen belül döntıen az egyesületi formában mőködı szervezetek) (57,8%), a költségvetési szervek (26,3%), valamint a vállalkozások (14,1%). Az EU költségvetésébıl támogatott 2. Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) keretében elsısorban a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) által finanszírozva számos olyan program indul, mely segítséget tud nyújtani a nıi vállalkozások alapításához és fejlesztéséhez.

3.6.2 Egyenlıség elısegítése a helyi vállalkozásfejlesztı intézkedésekben – helyi szinten Pontszám: 2,7 Az üzletfejlesztési szolgáltatások kifejlesztése és nyújtása alapvetıen a piaci szereplık, üzleti tanácsadók kompetenciájába tartozik. Bizonyára vannak olyan tanácsadók (esetleg éppen nık) amelyek kifejlesztettek kifejezetten nıi vállalkozások számára nyújtott szolgáltatásokat, de azokról, és eredményességükrıl nem áll rendelkezésünkre információ. A vállalkozói tanácsadói piacon fellehetı „üzleti kudarc” enyhítésére viszont léteznek olyan államilag is támogatott tanácsadói programok és általában non-profit szervezetek, amelyek minden vállalkozás –így a nıi vállalkozások számára is- ingyenesen és/vagy kedvezményesen – biztosítják a BDS- hez való hozzájutásokat. E körbıl ki kell emelnünk a megyei és fıvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok (HVK-k, angol: LEA) által mőködtetett tanácsadói programokat, amelyek a külsı tanácsadók hálózataival együtt széles körben nyújtanak üzletfejlesztési tanácsadói szolgáltatást mikrovállalkozásoknak. A HVK- k tanácsadói tevékenységét korábban a PHARE kkv programja, majd a magyar kormány, 2004-2006 között pedig szintén az EU által támogatott Gazdasági Versenyképességi O.P (GVOP) 2.2.1 tanácsadói programja finanszírozta. A szolgáltatást igénybevevık között nincs megkülönböztetés nemek szerint, nincs kifejezetten a nıi vállalkozásokat célzó tanácsadói szolgáltatásuk kifejlesztve. Magyarországon a bejegyzett mintegy 65 ezer non-profit szervezetbıl mindössze 60 olyan van, amely célkitőzéseiben a nık képviseletét vállalja, nıi szervezetnek vallja magát. Ez a szám igen alacsony, és még inkább annak tőnik, ha a mértékét a nyugaton érvényes tendenciákkal hasonlítjuk össze. Azokban az országokban, ahol sikeres nımozgalmak bontakoztak ki, a gyakorlat azt mutatja, hogy legalább három tényezı együttes jelenléte tette


61 ezt lehetıvé: Az elsı feltétel a nık ún. "kritikus tömegének" jelenléte a politikai intézményekben, ami egyben biztosítéka annak, hogy a politikai döntéshozatalban rendre megjelennek a nıi érdekek. A második tényezı a hatékony, jól szervezett nıszervezetek jelenléte, a harmadik pedig egy erıs, radikális nımozgalom megléte. Felesleges hangsúlyozni, hogy a három tényezı egymást erısíti, egymásból építkezik, és ha csak az egyik is hiányzik az együttesbıl, az lényeges következményekkel jár. Magyarországon valójában mindhárom faktor hiányzik. A civil szektorban mőködı nıi szervezetek – néhány itt is kiemelt példától eltekintve- csak az utóbbi néhány évben kezdték el kiépíteni intézményes kereteiket, meghatározni mőködési profiljukat. Vannak viszont olyan civil nıszervezeteknek is, amelyek egy témára koncentrálnak, mint pl. a nık elleni erıszak, a nıi munkavállalók jogtudatának erısítése, a nıi vállalkozók szerepe a gazdaságban, stb. problémájára. Meglehetısen jól és szervezetten mőködnek, s meghatározott szerepkörük és pontosan körvonalazott tevékenységük következtében valószínőleg nekik van a legjobb esélyük arra, hogy pályázati pénzekhez jussanak. Több szervezet születet az utóbbi idıben a nık vállalkozói motiváltságának erısítésére, vállalkozásaik fejlesztésére, segítésére is. Pl. Nıszövetség, Vállalkozó(nı)k marketing köre, Védıháló, magyar Üzletasszonyok Klubja. Határozottan erısödnek, bár még jelentıs elmaradásban vannak azok a civil szervezetek melyek a nık társadalmi esélyegyenlıségét kívánják erısíteni. A nıi vállalkozások segítését zászlajára tőzı non-profit szervezetek közül ki kell emelnünk a SEED Kisvállalkozásfejlesztési Alapítványt, amely tanácsadó és oktatási intézmény, fiatal nıi vállalkozók, családi innovációs központok fenntartói számára nyújt szolgáltatásokat. A SEED kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány céljai: • •

A magyarországi vállalkozói kultúra fejlesztése, a vállalkozók szakmai ismereteinek bıvítése, a kisvállalkozások versenyképességének növelése. A non-profit szektor erısítése, a hátrányos helyzető és kisebbségi csoportok gazdasági és közéleti szerepvállalásának segítése.

Kiemelt célcsoportjai között szerepelnek a nık és a családi vállalkozások. A Vállalkozói Innovációs Központ, a Vállalkozó Nık Egyesülete, és a Nık Világbankja Egyesület magyarországi tagozata ugyancsak sikeresen mőködik ezen a területen.48 A probléma súlyához képest viszonylag kevesen foglalkoznak a munkanélküliség kérdésével: átképzéssel, a jövıben várhatóan keresett nıi szakmák elırejelzésével, a nık munkaerıpiaci orientálásával. Befejezésül bemutatunk egy sikeres példát a HEFOP által támogatott projektek közül: Az „e-NIVÓ, együttmőködı Nıi Vállalkozók hálózata a valóságban és virtuálisan” címmel nyert európai uniós támogatást „A nık munkaerıpiacra való visszatérésének ösztönzése” címő pályázati kiíráson 2004-ben. A projekt befejezésével az együttmőködés folytatódik. Az „e-NIVÓ, együttmőködı Nıi Vállalkozók hálózata, idıközben mintaértékő országos hálózatépítési modell programmá váló projektre mintegy 160 vállalkozó, illetve vállalkozni szándékozó nı jelentkezett. Közülük közel 120-an kezdték el a nyitó konferenciát követıen a képzési és tanácsadási programot az öt vidéki helyszínen tavaly ısszel. A következı 48

Lévai-Kiss: Nık a közéletben (www.tarki.hu/adatbank-h/nok/szerepvalt/levai-kiss97.html)


62 témákban bıvíthették ismereteiket: vállalkozónıi önismeret (külsı, belsı), EU-alapismeretek (intézményrendszer, kkv-k, gender mainstraeming), marketing és pénzügyi alapismeretek, közösségi vállalkozások, pályázatírás, stratégiatervezés, hálózat- és csapatépítés, csoportdinamika, üzleti tervezés. Az e-NIVÓ projekt keretében összesen 57% vállalkozó, illetve 43% vállalkozni szándékozó nı vett részt a legkülönbözıbb területekrıl: -

kis- és nagykereskedelem (ruházat, hagyományos- és reformélelmiszer, cukrászat, építıipar, mőszaki cikkek, hangszereladás),

-

szolgáltatások (PR, marketing, oktatás, természetgyógyászat, biztosítások, pénzügyi tanácsadás, könyvelés), kézmővesség (bırdíszmőves, ólomüveg-készítı) stb.

Legtöbben egyéni vállalkozók voltak (a résztvevık 37%-a), ennél jóval kevesebben Kft-k vagy Bt-k tulajdonosai, tagjai (11, ill. 7%), ıstermelı és segítı családtag csak 1-2 fı akadt. Elmondható, hogy a programba bevontak nagy része jelenleg is aktív vállalkozó, mőködı vállalkozás tagja; sıt: akadnak köztük, akik 10 vagy akár 15 éve is vállalkozóként keresik a kenyerüket. Az e-NIVÓ mintaértékő országos hálózatépítı modell programot internetes támogatás kísérte, illetve segítette. A teljesen kezdık alapfokú internetes felhasználói tanfolyamon vettek részt, így be tudtak kapcsolódni a csoportok számára létrehozott, illetve az országos levelezılistán folyó kommunikációba. A megvalósító stáb munkáját kezdettıl fogva zárt webfelület segítette. Megvásárolták az e-nivo.hu domainnevet, amely a projekt történetét rögzíti majd részletesebben, illetve egy országos nıi vállalkozó hálózat honlapja lesz. Megvásárlásra került a noivallalkozok.hu domainnév is – ez a honlap (www.noivallalkozok.hu) hosszú távon a vállalkozónık szakportálja kíván majd lenni. A tervek szerint továbbra is fennmarad az e-NIVÓ program, hiszen olyan kapcsolati és hálózati rendszer alakult ki, amely hozzájárul a hosszú távú fenntarthatósághoz. Megszületett az e-NIVÓ projekthez kapcsolódó elsı nyertes pályázati program is, amelyet az OFA, az Országos Foglakoztatási Közalapítvány támogat. Ennek fı célja a vállalkozónıkkel – mint önfoglalkoztatókkal – foglalkozó civil szervezetek közti hálózatépítés, illetve az e-NIVÓ projekt mint mintaértékőnek tekinthetı országos hálózatépítési modell program minél részletesebb dokumentálása a minél szélesebb körben történı elterjesztés érdekében.

3.7. Nemek hozzáférésben

közötti

egyenjogúság

3.7.1 Egyenlıség a pénzügyi források nagyságában

a

finanszírozáshoz

való

Pontszám: 1

Egy tanulmány (Szerb L. 2007) következtetései a vállalkozások nemek szerinti elemzésébıl a következıképpen foglalható össze. Magyarországon körülbelül kétszer annyi vállalkozás van férfiak tulajdonában, mint nıkében. Bár a férfi tulajdonú cégek valamivel nagyobbak, mint a nıi cégek mind az alkalmazottak száma, mind az árbevétel nagysága szempontjából, a tıkeellátottság szempontjából gyakorlatilag eltérés nincsen, és ami igen meglepı, a nıi tulajdonú cégek szignifikánsabban MAGYAR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI HÁLÓZAT KONZORCIUM NONPROFIT KFT.

63 nyereségesek voltak 2004-ben, mint a férfi tulajdonú vállalatok! Messzemenı következtetéseket ebbıl még nem lehet levonni, hiszen lehet, hogy a férfiak „kreatívabb” adóelkerülı technikákat alkalmaztak, mint a nık. Ez a probléma fıleg a kisebb mérető cégeknél lehet szignifikáns. A mikrovállalkozások 35% nıi, 65% férfi tulajdonban van. A nıi tulajdon ebben a mérettartományban a minta átlaghoz (32%) képest egy kicsit felül reprezentált, ugyanakkor a nagyobb mérető kisvállalatok esetében már csupán a cégek 27%, a középvállalatok esetében 26% a nıi tulajdonú vállalatok aránya. Érdekes módon a legnagyobb cégek 40% van nıi kézben. Összességében tehát elmondható, hogy a férfiak által tulajdonolt cégek nagyobb valószínőséggel tartoznak a nagyobb méretkategóriába, mint a nıi tulajdonú cégek, a különbség azonban nem meghatározó. A pénzügyi forrásokhoz történı hozzáférés tekintetében is megfigyelhetık különbségek. Ha azt nézzük, hogy a cég fejlıdéséhez, növekedéséhez szükséges források mennyiben állnak rendelkezésre, akkor láthatóvá válnak a nemek szerinti eltérések.

A növekedéshez szükséges pénzügyi erıforrások milyen mértékben állnak rendelkezésre a cégen belül

alkalmazott

250 + fı

alkalamzott

50-249

alkalmazott

10-49

alkalamzot

0-9

alkalmazott

250 + fı

alkalamzott

50-249

alkalmazott

10-49

alkalamzot

0-9

100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

a cég mérete kategóriákként, hagyományos besorolás

a cég mérete kategóriákként, hagyományos besorolás

nı

férfi Nem

Igen

A vállalatok többségének nem elegendık a növekedéshez a rendelkezésre álló pénzügyi források. A férfi tulajdonú cégek 38,6% és a nıi tulajdonúak 46,4% szerint nincsen szüksége külsı forrásra. Általában a cégméret növekedésével nı a külsı forrás igénye, vagy/és a vállalatvezetı hajlandósága, hogy külsı forrást bevonjon. Ha viszont forrásra van szükség, akkor a nıi vállalkozások nagyobb részben érzékelik, hogy nem elegendık a rendelkezésre álló belsı források. A növekedés egy fontos forrása lehet a bankhitel mellett a külsı tulajdonos bevonása. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy mennyiben hajlandók a férfi és a nıi tulajdonosok külsı tıkebevonásra. Mennyiben hajlandó külsı tulajdonos beengedésére a cégbe minta egészében a vállalatok százalékában nemek szerinti bontásban


64

80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00

a cég mérete

a cég mérete

nı

férfi

0

max 33%

33,1-49,9%

250 + fı

alkalmazott

50-249

alkalamzott

10-49

alkalmazott

alkalamzot

0-9

alkalmazott

250 + fı

alkalamzott

50-249

alkalmazott

10-49

alkalamzot

0-9

0,00

50% felett

Mint látható, a vállalatok tulajdonosainak többsége kizárja azt a lehetıséget, hogy tıkeemelés vagy tulajdonosi részesedés megvásárlásával mást is beengedjenek a vállalatba. Arányaiban mintegy 15%-kal kevesebb nı (33,3%), mint férfi (48,2%) az, aki legalábbis kisebbségi részesedésrıl hajlandó lenne lemondani, azonban ez a cégméret függvényében is változik.

3.7.2. Egyenlıség a külsı források elérhetısége terén (banki hitel, állami hitelprogramok) Pontszám: 1 Nem áll statisztikai adat rendelkezésünkre, de a szerzık és az általuk megkérdezett szakértık, banki szakemberek véleménye szerint e téren nincs jelentıs különbség a nıi, illetve férfi vállalkozók hitelfelvételi arányai között. Tekintve, hogy körülbelül kétszer annyi férfi tulajdonú vállalkozás mőködik, mint nıi, ezért a kereskedelmi banki és az államilag támogatott hitelprogramokban is kb. kétszer annyi a férfiak által tulajdonolt vállalkozás vesz részt, mint a hitelezett nıi vállalkozások száma. Az elızı, 3.7.1 fejezetben felvázoltak figyelembevételével azonban ezt egy kicsit árnyalhatjuk, lefelé módosítva a hitelezett nıi vállalkozások arányát: Tekintve, hogy a mikrovállalkozások vannak a legtöbben, ugyanakkor közülük kérnek/kapnak a legkisebb arányban hitelt, ezért hiába itt a legmagasabb a nıi vállalkozások aránya ( 35%), annak döntı része a hitelfelvételnél nem jelentkezik. A kis-és közepes vállalkozásokon belül alacsonyabb a nıi vállalkozások aránya (27, illtve 26%) ezért valószínőleg az összes hitelfelvevık körében is 30 % alatti lehet a nıi vállalkozások aránya (ezt érdemben nem módosítja a nagyvállalatokon belüli magasabb (40%-os) nıi arány, hiszen azok száma a legkevesebb)


65

3.7.3 Egyenlıség a mikrofinanszírozás elérhetıségében

Pontszám: 4,7

A Magyar Mikrofinanszírozási Hálózatot alkotó megyei és fıvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok (HVK-k) által, mint mikrofinanszírozó szervezetek által mőködtetett összes mikrofinanszírozási programban (országos, és a helyi mikrohitel program, valamint a Mikrohitel Plusz program) teljesen egyforma eséllyel pályázhatnak a férfi és nıi tulajdoni vállalkozók. Az országos mikrohitel program adatai alapján a mikrohitelt felvevı vállalkozásoknak kevesebb, mint 30 %-a nıi vállalkozás, holott az elızı fejezetekben bemutatott felmérés szerint a mikrovállalkozások tulajdonosainak 35%-a nı: . Ügyfélszám Arány Évek férfi nıi összesen férfi nıi 144 59 203 0,7093 0,2907 2007 733 294 1027 0,7137 0,2863 2006 733 298 1031 0,71096 0,28904 2005 352 187 539 0,653061 0,346939 2004 689 272 961 0,716961 0,283039 2003 1684 670 2354 0,715378 0,284622 2002 1937 795 2732 0,709004 0,290996 2001 ÖSSZES átlag 5395 2222 7617 0,708284 0,291716 Mindezek - és az EMN ösztönzésére - 2007. évben kísérleti jelleggel a Hálózat néhány tagja elindította a kifejezetten nıi vállalkozók számára meghirdetett mikrohitel termékét. A kísérleti programot a Fejér megyei HVK szakemberei készítették elı, s termékleírást és a mőködési szabályzatot a HVK-k konzorciuma fogadta el a helyi mikrohitel programok szabályozása keretében. A Konzorcium a programot elérhetıvé tette az összes HVK számára, de azt csak a jelentısebb Helyi Mikrohitel Alappal rendelkezı HVK-k tudták meghirdetni. A Konzorcium e hiteltermék megalkotásánál is abból indult ki, hogy a mikrohitelezés egy hatásos vállalkozásfejlesztési eszköz, amellyel élénkíteni lehet a vállalkozások egy-egy szegmensének beruházásait, fejlesztéseit. Mint az elızı fejezetekben látható volt a nık kisebb arányban alapítanak vállalkozást, s a fejlesztéseket is megfontoltabban indítanak. A kísérleti program célja annak megvizsgálása, hogy a nık ezen óvatosabb viselkedésüket lehet-e oldani, lehet-e ösztönözni ıket - magasabb kockázatok vállalásával- fejlesztésekre, pozitív diszkrimináció alkalmazásával. A kísérleti nıi mikrohitel program 1 % ponttal alacsonyabb kamattal lett meghirdetve ( 7,75% jegybanki kamat helyett 6,75% -os kamattal). A kísérleti program tapasztalatai szerint, azokban a megyékben, ahol meghirdették a programot, az alacsonyabb kamat alkalmazásával sikerült egy élénkülést elérni a nıi vállalkozások körében. A rendelkezésre álló források kimerüléséig az igénylık száma felfutott. Ebbıl le lehet vonni azt a következtetést, hogy a pozitív diszkrimináció (alacsonyabb kamat) alkalmas támogatási eszköz lehet a fejleszteni kívánt más vállalkozói rétegek ösztönzésére is. Tanulságos ellenpélda, hogy a Fejér megyei HVK által kereskedelmi bankkal közösen mőködtetendı mikrohitel programra nem volt érdemi jelentkezı, aminek oka valószínőleg a magasabb kamat volt.


66

4.

Következtetések 4.1. Konklúziók

Magyarországon a vállalkozói kultúra újbóli kialakulására, színvonalának jelentıs emelésére van szükség, s ezért sokat kell még tenni. Ennek legfıbb oka, hogy a szovjet megszállás alatt a hagyományos privát kisvállalkozások – egyéni kisiparosok szők rétegétıl eltekintvemintegy 40 évig nem mőködhettek. A rendszerváltó években és utána alakult vállalkozásoknak így nem lehetett vállalkozói múltja, tapasztalata. A vállalkozói tudást, ismeretet még a szülıktıl sem tanulhatták meg, s az iskolarendszerben sem sajátíthatták el azokat. Sajnos az általános iskolában még ma sem tanítják az alapvetı pénzügyi – vállalkozói ismereteket, s a középiskolákban és a felsıfokú oktatási intézményekben is fıleg csak a gazdaság- pénzügyi- mőszaki karokon tanulhatják azokat. A vállalkozások fejlıdésének és hatékony mőködésnek (és egyáltalán a fennmaradásnak) jelentıs gátja volt, hogy az ország lakossága nem rendelkezett jelentıs vállalkozói hagyományokkal, tapasztalattal és vállalkozói ismeretekkel, valamint kellı saját felhalmozott tıkével. Még ma is jelentıs probléma a mikro-, és kisvállalkozók jelentıs alultıkésítettsége, forráshiánya. A kialakult vállalkozói réteg nem rendelkezik olyan visszamenılegesen több generációs vállalkozói múlttal, ami lehetıvé tette volna a tıkefelhalmozást. Már hosszabb ideje létezik a kormány által elfogadott hivatalos kkv- fejlesztési stratégia, amelyet idınként megújítanak (legutóbb éppen 2007 februárjában), de azt általában élénk szakmai vita kíséri, mivel nem nyugszik széleskörő szakmai konszenzuson. Retorikájában eddig minden egyes eddigi kormány hangsúlyozta a kkv szektor támogatását, a finanszírozási feltételek javítását, de ez a gyakorlatban nem teljesen, illetve nem szükséges mértékben valósult meg. Idınként –kormányoktól függetlenül- vannak nagyon elıremutató lépések, ugyanakkor több operatív döntés éppen az ellenkezıje irányába hat. A vállalkozásfejlesztésért felelıs állami szakapparátus nem mindig fordított kellı figyelmet a kkv fejlesztési programokra, nem értékeli kellıen a vállalkozások támogatásának közvetett módjait, s a közvetítı, szolgáltató intézményrendszer jelentıségét. A kormány felismerte, hogy az elmúlt idıszakban jelentısek voltak a vállalkozásalapítást, mőködtetést és megszüntetést akadályozó adminisztratív és pénzügyi terhek, ezért egy radikális átalakítási programot indított el. Ezt következetesen végig kell vinni. Annak ellenére, hogy a vállalkozásfejlesztési intézményrendszer már régen kiépült, mégsem beszélhetünk annak hatékony mőködésérıl. A feladat most már a meglévı intézményrendszer hatékonyságának javítása, a szervezetek specializációjának erısítése, professzionálissá tétele. Fı feladat a programok szakmai elıkészítésének, ellenırzésének és finanszírozásának hiányosságainak valamint a párhuzamosságok kiküszöbölése. A mikrovállalkozások segítésére az EU Phare programja kezdeményezésére és forrásaiból létrejött egy szolgáltató hálózat, amelynek tudását, kapacitását a kormányok nem kellıen használnak ki. Pedig az eredmények igazolták, és egyértelmővé tették a HVK-k „hídképzı” közvetítı funkciónak szükségességét. A HVK hálózat mára kifejlesztette az integrált vállalkozásfejlesztési programját, melyben a tanácsadói, képzési programok mellett több egymásra épülı mikrofinanszírozási program szerepel.


67 Az elmúlt években nıtt ugyan a kkv szektor teljesítménye, és a több alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozások aránya, de ma még általánosságban elmondható, hogy a magyar mikrovállalkozások teljesítménye (árbevétele) valamint tıke ereje, vagyona lényegesen elmarad az EU 15-ök átlagától. Magyarországon az elmúlt évek rekordmérető költségvetési hiányának csökkentése érdekében a kormány –Brüsszeli jóváhagyással- szükségszerően egy olyan konvergenciaprogramot fogadott el, mely kismértékben tovább növelte mind a lakosság, mind a vállalkozó réteg eddig sem alacsony terheit. A tervezett és megkezdett reformintézkedések pedig –remélhetıleg szintén ideiglenesen- társadalmi feszültségeket gerjesztett. Mindezen körülmények között különösen fontossá vált – ami eddig is Magyarország alapvetı érdeke volt -, hogy a tıke-, és forráshiányos hiányos, valamint alacsony vállalkozói kultúrával rendelkezı kkv szektor érdemi segítséget kapjon megerısödéséhez, fejlıdéséhez. A kormány gazdaságfejlesztési politikájában nagyobb figyelmet kell fordítani a kkv fejlesztési programokra, s azon belül a vállalkozások támogatásának közvetett módjaira, s a közvetítı, szolgáltató intézményrendszer fejlesztésére, tevékenységének harmonizációjára. Ehhez egy –talán soha vissza nem térı - történelmi esélyt nyújtanak az Európai Unió által a 2007-13-költségvetési idıszakban elérhetı jelentıs források, melyek hatékony felhasználása alapvetı érdeke Magyarországnak. Annak segítségével meg kell erısíteni –többek közöttnem csak a kisvállalkozások külsı forráshoz jutásának esélyeit, de a hosszú távú fenntarthatóság érdekében meg kell erısíteni a vállalkozásokat segítı intézményrendszert is. Azt az eddigi párhuzamosságok kiküszöbölésével, hatékonyabb irányítással és finanszírozással együttmőködıvé, specializálódottá és professzionálissá szükséges tenni. Magyarországon van ma egy igen széles mikrovállalkozói, valamint az önfoglalkoztatásra esélyes lakossági réteg, amelynek fejlesztése szociális és/vagy gazdasági szempontból szükséges és lehetséges lenne, de amelyeknek fejlesztési forrás igényét a pénzpiaci szereplık még nem elégítik ki. Ez a réteg várhatóan még hosszú ideig potenciális célcsoportja lesz az államilag támogatott mikrofinanszírozási programoknak A mikro- és kisvállalkozások forráshiányának enyhítésére nagy esélyt jelenthet a Strukúrális Alapok forrásaiból elkülönített ún. JEREMIE program alap. A Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat tagjai, a megyei és fıvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok ®( HVK-k) - Magyarországon elsıként, Európában is az elsık között - 1992ben kezdték mikrofinanszírozási tevékenységüket a KKV Phare program szakmai és pénzügyi támogatásával. A több mint 26 ezer szerzıdéssel kihelyezett, több mint 45 Mrd. Ft (kb 180 millió Euro) figyelemre méltó teljesítmény. A nıi vállalkozások társadalmi elfogadottságával nincs gond, nem azért nincs több nıi vállalkozás, hanem mert a családon belüli szerepük (szülés, gyereknevelés, háztartás vezetése) miatt mások a lehetıségeik. Magyarországon viszonylag jó a bölcsıdei ellátás, mégis a nık kb. 30 %-a annak hiánya miatt nem tud vállalkozni. Egyes kutatások szerint a finanszírozás nem nagyon jelentıs probléma a vállalkozók számára, de ez megtévesztı. Bármennyire is kezd erısödni a bankok versenye, a vállalkozások 80 %-a hitel nélkül mőködik. Különösen problémás, hogy a mikrovállalkozások töredéke kap csak éven túli fejlesztési forrást a bankoktól. Kezdı mikrovállalkozás pedig csak elvétve, pedig az


68 új vállalkozások 25%-a nem rendelkezett a szükséges indulótıkével, s 50%-kuk kezdıtıkéje nem érte el a 300.000 Ft-ot ( 1200 Eurot). A mikrohitel ügyfelek között kisebb (kb. 30 %-os ) a nık aránya, mint a mikrovállalkozásokon belül (kb. 35 %). A nık alacsonyabb jövedelmét, némileg hátrányosabb tıkehelyzetét és a szegénység iránti nagyobb kockázatukat figyelembe véve ez az arányt még jelentısen növelni lehet, illetve kellene. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a nıi vállalkozások óvatosabbak, és nyereségesebbek, mint a férfiaké. Annak ellenére, hogy az alkotmány és több törvény, kormányhatározat is kifejezett figyelmet szentel a nıi esélyegyenlıség biztosítására, mégis alacsony a nıi politikusok, közéleti szereplık és vállalkozások aránya. Ebben elırelépésre van szükség, annak ellenére, hogy a nık egyenlı esélyeit biztosító jogszabályok, programok, és testületek szép számmal vannak. Mostanában napirenden van a parlamenti képviselınık hagyományosan alacsony arányának növelése a választási szabályok módosításával. Magyarországon ma nem a nemi esélyek terén van a legnagyobb probléma, attól vannak jelentısebb gondok (pl. a költségvetés és gazdasági növekedés terén). Ennek ellenére a „nemi szempontból semleges” megközelítés sem elégséges, mert az konzerválja a nık eredendıen hátrányosabb helyzetét. Több területen pozitív diszkriminációra van szükség. Jelentıs nemi különbségeket mutattak ki a következı területeken: • A nık születéskor várható életkora 76,9 év, míg a férfiaké 68,6 év. • A nıi diplomásak 76,9 %-a foglalkoztatott, a férfiak esetében 85,1 %. A középfokú végzettségőek esetében az arány 62,7% és 75,1% • Míg a férfiak aktivitási rátája (a 15-74 éves korosztályban) 60 % körüli, a nıké csak 45 % körüli. • Kétszer annyi a férfiak által alapított vállalkozás, mint a nıi vállalkozások száma. • A kényszervállalkozások között 8 %-kal több hölgyet találunk, mint férfit. • A munkanélkülibıl önfoglalkoztatóvá válók között szintén közel egyharmados a nık aránya. • A nık általában kevesebb forrással indítanak új vállalkozásokat, mint a férfiak. • A nık nehezebben tudnak beépülni a hagyományosan férfiak által irányított üzleti hálózatokba. • A nık inkább a személyes szolgáltatási szektorban illetve a kiskereskedelemben indítanak vállalkozást, amelyekben erıs a verseny és alacsony a nyereségesség, ennek ellenére eredményesebben mőködnek, mint a férfiak. • A nıi vállalkozások óvatosabban növekednek, az alkalmazotti létszámot is kisebb mértékben növelik, de nehezebben is válnak meg tılük. További különbségek a nık és férfiak között: • a magyar nık hagyományosan lényegesen több idıt töltenek gyerekneveléssel és házimunkával, mint a férfiak • a gyermeket vállaló nık egyharmada nem tér vissza a munkaerıpiacra • a nık átlagosan 15%-kal kevesebbet keresnek, emiatt kevesebb a rendelkezésükre álló megtakarítás • A nıknek csupán 4%-a dolgozik részmunkaidıben, • a nık nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé


69

4.2. Javaslatok A nıi vállalkozás a támogató programok központjában A nıi munkavállalási esélyek és jövedelemszerzés növelése érdekében, valamint a nıi vállalkozások fejlesztése érdekében a nık pozitív diszkriminációjára van szükség a kormányzati támogatási programokban. Különösen fontos ez most, amikor a 2007-13. Eu-s költségvetési periódusban nagyságrenddel megnıttek az emberi erıforrás-fejlesztésre és vállalkozásfejlesztésre rendelkezésre álló támogatási források. Kormányzat A vállalkozásfejlesztési programok kialakításánál nagyobb figyelmet kell szánni a programok szakmai tervezésére, következetes végrehajtására és finanszírozására, valamint a folyamatok ok-okozati elemzésére. A programok finanszírozásánál arra kell törekedni, hogy az egyes programokat közvetítı közremőködı szervezetetek feladatokra specializálódjanak, és egymással együttmőködjenek, s ne versengjenek. A nıi vállalkozásokat pozitív diszkriminációval kell segíteni a –az elsısorban családi szerepvállalásukból adódóhátrányosabb helyzetük miatt. Oktatás Minden felsıfokú és középfokú oktatási szinten be kellene vezetni a vállalkozói ismeretek oktatását. Már az általános iskolában jobban fejleszteni kellene a gyerekek kreativitását, kísérletezı és vállalkozó kedvét. Olyan programokat szükséges támogatni, amelyek erısítik a nık médiában való szereplését, amely pozitívan hathat a nıi vállalkozások alapítására, társadalmi elfogadtatására. Konkrét segítı intézkedések Következetesen, gyorsan és szakszerően végig kell vinni a vállalkozásalapítás, mőködtetés és megszüntetés adminisztratív és pénzügyi terheit csökkentı programot. A közelmúltban megtett változtatások alapvetıen jók, lényeges egyszerősítésre van még szükség az adójárulék és illeték bevallás terén. A nemrég indított elektronikus vállalkozásregisztrációs és adóbevallási rendszer jó irány, annak követnie kell az egyszerősítési folyamatot. A meglévı munkanélkülibıl vállalkozóvá válást segítı támogatási programot tovább kell fejleszteni, a finanszírozási korlátot meg kell szüntetni. Nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével célszerő lenne a 6 hónap munkanélküliség után vállalkozásba kezdık számára még két éven át tovább biztosítani a munkanélküli juttatást, s azt ki kellene terjeszteni a gyesrıl visszatérı nıkre is. Banki finanszírozás Ahhoz, hogy a bankok lényegesen több mikrovállalkozó – köztük nıi vállalkozó- számára nyújtsanak éven túli lejáratú, s nem túl magas kamatozású fejlesztési hiteleket, ahhoz erısíteni kell a fedezetet pótló garanciavállaló szervezetek szolgáltatásait, a garanciális feltételek javítását. Ehhez a Strukturális Alapokból elkülönített JEREMIE forrásokat is fel lehet és kell használni. További vizsgálatra van szükség a nık és a bankszektor viszonyát illetıen. Üzletfejlesztési szolgáltatók Fejleszteni szükséges az üzletfejlesztési szolgáltatatók és a segítségre szoruló vállalkozások egymásra találását, s a szolgáltatók minısítését. Ebben hatékony szerepet tudnak betölteni a tanácsadói támogatást közvetítı hídképzı szervezetek, az EU Phare programja által létrehozott megyei és fıvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok (HVK-k). Az üzletfejlesztési tanácsadói szolgáltatásokat célzó kormányzati támogatási programokat MAGYAR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI HÁLÓZAT KONZORCIUM NONPROFIT KFT.

70 sokkal jobban össze kell hangolni, integrálni szükséges, mert azzal a hatékonyság lényegesen javítható. A jelenlegi programok „nemi szempontból semleges” hozzáállást alkalmaznak. Ez nem alkalmas a nık hátrányos helyzetének csökkentésére, ehelyett az eltérı nemi igényeket figyelembe vevı megközelítést kellene alkalmazni. (nem banki) Finanszírozók Magyarország szerencsés helyzetben van, mert már több mint egy évtizede kiépült az EU Phare programja által támogatott, az egész országot homogén módon lefedı mikrofinanszírozási hálózat, azaz a megyei és fıvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok (HVK-k) hálózata. Ez a hálózat képes a JEREMIE mikrohitel program professzionális lebonyolítására, hiszen 15 éves mikrofinanszírozási és tanácsadási támogatásközvetítı tapasztalattal rendelkezik, melyeket integrált módon, hatékonyan képes biztosítani a mikrovállalkozások részére. A HVK-knak, mint mikrofinanszírozó szervezeteknek a nıi vállalkozók igényeit figyelembe vevı stratégiát kellene alkotniuk. Ehhez jó alapot ad a HVK-k által 2007-ben indított, a nıi vállalkozások mikrohitelezését célzó kísérleti program. Kutatók: A jelenlegi kutatási programok alapvetıen hasznosak. Erısíteni kellene az együttmőködést az egyetemek, kutatóintézetek, valamint a gyakorlati támogató szervezetek illetve az állami szervek között. Hálózatok A kormányzati támogatási programok kialakításánál törekedni kell a hálózatok nyújtotta elınyök hatékonyabb kiaknázására, így a meglévı nıi vállalkozói hálózatok és a vállalkozásfejlesztési hálózat (HVK-k) megerısítésére, a más hiányzó területeken új hálózatok létrehozásának ösztönzésére. A hálózatok országos irányítását meg kell erısíteni, s azokon keresztül olyan országos programokat kell lebonyolítani, melyek különös figyelmet fordítanak a mikro- és kisvállalkozásokra, s hatékonyabban segítik a nıi vállalkozókat.


71

5.

Források

2003. évi CXXV. Törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról Az Európa Parlament Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság AD\665777HU.doc 3/8 PE 386.537v02-00 számú véleménye Czöndör Gyula: Az önfoglalkoztatók esélyegyenlısége és szociális biztonsága feltételrendszerének megteremtése Csurgó Bernadett -Megyesi g. Boldizsár: Családi döntések, munkamegosztás és társadalomszerkezet in. Társadalmi metszetek Napvilág Kiadó 2006 European Commission,1996. és KSH, 1996. European Commission, 1996: Employment in Europe, EC Directorate-General for Employment, Industrial Relations and Social Affaires, Brussels, pp. 147-162 Eurostat, Women’s earnings in the EU Frey Mária, 1995.: Munkanélkülibıl lett vállalkozók, Szociológiai Szemle, 1. sz. pp. 87-100 Frey Mária, 1996: A nık helyzete a munkahelyen és a háztartásban, In: Foglalkoztatás, jövedelmi viszonyok, munkakörülmények, Struktúra-Munkaügy Kiadó, Budapest, pp. 11-85 Frey Mária: A gyermeknevelési támogatásokat igénybevevı és a családi okból inaktív személyek foglalkoztatásának lehetıségei és akadályai HU9918-13 Phare program zárótanulmánya Budapest, 2002. Frey Mária: Nık a munkaerıpiacon p.17 In: Szerepváltozások Jelentés a nık és férfiak helyzetérıl 1999, TÁRKI-Szociális és Családügyi Minisztérium Nıképviseleti Titkársága Gere Ilona: Vállalkozó nık a mai magyar társadalomban; Forrás: Közgazdasági Szemle, XLIII. évf., 1996. december (1115-1125. o.) Global Gender Gap Riport 2006 – World Economic Forum Geneva, Switzerland 2006 Global Gender Gap Riport 2006. GM kézikönyv (forrás: www.genderpilot.hu) gm zárókonferencia riport, forrás: www.szmm.gov.hu Hungarostudy 2003. Csoboth Csilla: A nık egészsége Jakab Julianna: Szerepváltás és identitásalakulás a nıi vállalkozóvá válás folyamatában; Tudásmenedzsment 2001/1 72-79. o., PTE Pécs Kertesi Gábor, Köllı János, 1995: Bérek és munkanélküliség Magyarországon 1986-1994 között, Kézirat, Az átalakulás foglalkoztatáspolitikája Magyarországon c. ILO/Japán Projekt, Budapest, december Kopp Mária: A testi és lelki egészség összefüggései országos reprezentatív felmérések alapján Kovács István, 2007. „ Mikrohitelezési szektor Magyarországon, mikrohitelezés a KKV-k számára” valamint „ A magyarországi mikrofinaszírozás gyakorlata” címő elıadás (2007.05.09.) Köllı János, Nagy Gyula, 1995.: Bérek a munkanélküliség elıtt és után, Közgazdasági Szemle, 4. sz. pp. 325-357 Központi Statisztikai Hivatal, 1988.: A nık helyzete a munkahelyen és a családban, KSH, Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 1994: A nemzetgazdaság munkaerımérlege 1994. január 1. KSH, Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 1996/a: A tartós munkanélküliség alakulása a munkaerıfelmérés adatai alapján, 1994-1995., KSH, Budapest


72 Központi Statisztikai Hivatal, 1996: A nemzetgazdaság munkaerımérlege 1996. január 1. KSH, Budapest Központi Statisztikai Hivatal: Nık és férfiak Magyarországon 2004. KSH: Nık és férfiak Magyarországon 2004. Lakatos Judit, Nádas Magdolna, 1996: Az atipikus foglalkoztatási formák elterjedtsége Magyarországon, Kézirat, Budapest Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium Non-profit Kft., (elıdje: OVK Kht.) 2006, Javaslat az NFT II. Operatív Programjaihoz Micklewright, John, Nagy Gyula, 1996.: Social assistance for the unemployed in Hungary, Technical Workshop on long-term unemployment and the transition from unemployment benefits to social assistance, OECD-Vienna Istitute for Advanced Studies, Vienna, 28-30 November Munkaügyi Minisztérium, 1997: Tájékoztató a kereseti arányok 1996. évi alakulásáról, február Népszabadság, Szıcs László • 2007. július 24. Nık és férfiak egészségét befolyásoló pszichoszociális tényezık - szekcióvezetı Csoboth Csilla O’Leary, Christopher, 1994.: A munkaerıpiaci programok hatáselemzése Magyarországon, Az átalakulás foglalkoztatáspolitikája c. ILO/Japán projekt keretében készült kutatási jelentés, Budapest, október Országos Munkaügyi Központ, 1996.: Az aktív foglalkoztatási eszközök mőködése 1995-ben, OMK, Budapest Sági Matild, 1994: Karriermobilitás a rendszerváltás körül, In: Társadalmi átalakulás 19921994, Jelentés a Magyar Háztartási Panel III. hullámának eredményeirıl, TÁRKI, BKE, KSH, Budapest, pp. 100-109 www.eselyegyenloseg.hu www.gender.uni-corvinus.hu/konf2002/szcsoboth.doc www.gender.uni-corvinus.hu/konf2002/szcsoboth.doc www.pestesely.hu


73

6.

Írta, szerkesztette

Szerkesztette: • Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium nevében: Kovács István, Remport Gábor, Nagyné Bıgıs Zsanett Részfejezetek írásában közremőködött: •

Dr. Gál György

•

Kocsis Tamás

•

Dr. Pénzes Mariann

•

Kovács István

•

Dr. Szabó Antal

•

Kovács Mátyás

•

Dr. Szerb László

•

Remport Gábor

•

Dr. Szirmai Péter

•

Sigora Irma

•

Gönczi András

•

Szekfü Tibor

•

Iványi Csaba


1


2


MAGYAR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI HÁLÓZAT KONZORCIUM NONPROFIT KFT

Recommend Documents