TANULMÁNY. Összeállította: Quality Control Konzorcium Kft. Lektorálta: dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda április 26

TANULMÁNY

A bírálati szempontok alkalmazásának gyakorlata az Európai Unióban, különös tekintettel az Európai Bíróság esetjogára és az Európai Bizottság ellenőrzési tapasztalataira

Összeállította: Quality Control Konzorcium Kft.

Lektorálta: dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda

2012. április 26.

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS ...................................................................................................... 4 II. A BÍRÁLATI SZEMPONTOK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS AZ

EURÓPAI

BÍRÓSÁG

ESETJOGA

ÉS

AZ

ELLENŐRZÉSI

TAPASZTALATOK

ALAPJÁN ............................................................................................................. 6 II.1. A BÍRÁLATI SZEMPONTOKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ISMERTETÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE .. 6 II.1.1. A 2004/18/EK Irányelv ........................................................................... 6 II.1.2. Egyéb releváns jogszabályok ................................................................... 7 II.2. A BÍRÁLATI SZEMPONTOK TEKINTETÉBEN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JOGÉRTELMEZÉSÉT ALAKÍTÓ FŐBB JOGESETEK ÖSSZEFOGLALÁSA ..............................................................................

8

II.2.1. “Beentjes” ügy (C-31/87): az alkalmassági és bírálati szakasz elkülönüléséről ..................................................................................................................... 8 II.2.2. "Universale Bau" ügy (C-470/99): a bírálati szempontok és súlyszámok közzétételének szükségességéről....................................................................... 9 II.2.3. "ATI EAC" ügy (C-331/04): a részszempontok és kapcsolódó súlyszámok alkalmazásáról ...............................................................................................10 II.2.4. "Lianakis" ügy (C-532/06): az alkalmassági követelmények és bírálati szempontok közötti különbségtételről és ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettségeiről ....................................................................................................................11 II.2.5.

"Concordia

Bus"

ügy

(C-513/99):

az

objektíven

megítélhető

és

számszerűsíthető bírálati szempontok alkalmazhatóságáról .................................13 II.3. KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYTALANSÁGOK ÉS PÉNZÜGYI KORREKCIÓK NEM MEGFELELŐ BÍRÁLATI SZEMPONTOK ALKALMAZÁSA MIATT ..............................................................................15

II.3.1. Pénzügyi korrekciók a COCOF-07/0037/03 útmutató alapján......................15 II.3.2. Nem a szerződés tárgyához kapcsolódó bírálati szempontok alkalmazása ....16 II.3.3. Objektíven nem mérhető, nem kellő részletességgel meghatározott vagy diszkriminatív bírálati szempontok alkalmazása ..................................................18 II.3.4. A hirdetményekben nem szereplő bírálati szempontok alkalmazása, illetve a bírálati szempontok vagy a szempontokhoz rendelt súlyszámok módosítása az eljárás során ............................................................................................................20 II.3.5. A szakmai ajánlatok értékeléséhez, pontozási módszeréhez kapcsolódó problémák .....................................................................................................20 II.5. ÖSSZEGZÉS..................................................................................................22 III. A BÍRÁLATI SZEMPONTOK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI AZ EURÓPAI UNIÓ EGYES TAGÁLLAMAIBAN ......................................................................... 25 III.1. A TAGÁLLAMI GYAKORLAT VIZSGÁLATÁNAK TERJEDELME ÉS MÓDSZERE ............................25

2

III.2. A BÍRÁLATI RÉSZSZEMPONTOK UNIÓS JOGSZABÁLYI HÁTTERÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA .............28 III.3. A BÍRÁLATI RÉSZSZEMPONTOK TAGÁLLAMI JOGSZABÁLYI HÁTTERÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA .......29 III.4. BÍRÁLATI RÉSZSZEMPONTOK ALKALMAZÁSA EGYES UNIÓS TAGÁLLAMOK, VALAMINT EGYES UNIÓS INTÉZMÉNYEK KÖRÉBEN ...........................................................................................31

III.4.1. Bírálati részszempontok alkalmazása egyes uniós tagállamok körében .......31 III.4.1.1. Franciaország ................................................................................31 III.4.1.2. Németország ................................................................................33 III.4.1.3. Ausztria........................................................................................35 III.4.1.4. Lengyelország ...............................................................................37 III.4.2. Bírálati részszempontok alkalmazása egyes uniós intézmények körében .....38 III.4.2.1. Európai Bizottság ..........................................................................39 III.4.2.2. Európai Bíróság .............................................................................42 III.4.2.3. Európai Számvevőszék ...................................................................44 III.5. KÖVETKEZTETÉSEK ........................................................................................45 IV. A TANULMÁNYBAN FOGLALT MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA ............ 48 V. FORRÁSOK .................................................................................................... 51 V.1. UNIÓS JOGSZABÁLYOK ......................................................................................51 V.2. EURÓPAI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ........................................................................51 V.3. NEMZETI KÖZBESZERZÉSI JOGSZABÁLYOK ...............................................................52 V.4. ADATBÁZISOK ...............................................................................................52 V.5. FELDOLGOZOTT HIRDETMÉNYEK ...........................................................................52 VI. MELLÉKLETEK.............................................................................................. 58

3

I. BEVEZETÉS

A közbeszerzési eljárások lefolytatásának, illetve a közbeszerzési eljárásokban benyújtott ajánlatok értékelésének egyik legfontosabb eleme a bírálati – vagy a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) által bevezetett új terminológia szerint értékelési – szempontok (a továbbiakban: bírálati szempontok) meghatározása és alkalmazása. Tekintettel arra, hogy a bírálati szempontrendszer határozza meg azt, hogy a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatok közül melyek előnyösebbek vagy hátrányosabbak az ajánlatkérő számára, illetve végső soron azt, hogy melyik ajánlattevő lesz az eljárás nyertese, alapvető jelentősége van annak, hogy a közbeszerzési alapelvek – különösen az egyenlő elbánás, az esélyegyenlőség és a verseny tisztasága – érvényesülése érdekében a bírálati szempontrendszer objektív értékelést garantáló módon, szigorúan a beszerzés tárgyához kapcsolódóan kerüljön meghatározásra. A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzési eljárások esetében, amennyiben az ajánlatkérő közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési

eljárást,

továbbá

építési

beruházás,

építési

koncesszió

esetén

a

háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárást folytat, az eljárást

megindító

felhívást,

illetve

dokumentációt

közbeszerzési-jogi

minőségellenőrzésnek kell alávetni, mely tevékenységet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya (a továbbiakban: KFF) végez. A hivatkozott Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében e tevékenység keretében a KFF megvizsgálja a kedvezményezettek, mint ajánlatkérők által előkészített, közbeszerzési eljárást megindító felhívásokat és a hozzájuk kapcsolódó dokumentációt, és

amennyiben

jogszabályok

a

nevezett

előírásainak,

dokumentumok

úgy

a

megfelelnek

közbeszerzési

eljárás

a

közbeszerzési

megindítását

tárgyú

támogató

tanúsítványt ad ki. A közbeszerzési eljárás csak támogató tanúsítvány kiállítását követően indítható meg. 1 A fentiekben említett minőségellenőrzési tevékenység részét képezi

az

ajánlatok

értékelésére

vonatkozó

bírálati

szempontrendszer

megfelelő

mivoltának ellenőrzése és biztosítása. A minőségellenőrzési tevékenység e tekintetben nemcsak a bírálati szempontrendszer jogszabályszerűségének, hanem a fentiekben hivatkozott közbeszerzési alapelvek mellett a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás

1

4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 40. § (4)-(6) bekezdés

4

elve érvényesülésének, illetve az objektív értékelés követelményének vizsgálatára is kiterjed. A hazai közbeszerzési szabályozás 2 a bírálati szempontok tekintetében a közösségi irányelveknek megfelelően két lehetőséget biztosít – eszerint az ajánlatok bírálati szempontja

a

legalacsonyabb

összegű

ellenszolgáltatás,

vagy

az

összességében

legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. Nyilvánvaló, hogy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, mint bírálati szempont nem vet fel problémákat. Ezzel szemben az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása bírálati szempontrendszer alkalmazása esetén az egyes – ajánlati ár részszemponton kívüli – részszempontok objektív értékelést biztosító meghatározása és alkalmazása gyakran nem egyszerű feladat. A jelen tanulmány célja minderre tekintettel, hogy az Európai Bíróság vonatkozó esetjoga, az európai bizottsági auditok tapasztalatai, valamint egyes uniós tagállamok (Franciaország,

Németország,

Ausztria,

Lengyelország),

illetőleg

egyes

uniós

intézmények (Európai Bizottság, Európai Bíróság, Európai Számvevőszék) közbeszerzési gyakorlata alapján felmérje a bírálati szempontrendszer kialakítása során figyelembe veendő alapvető követelményeket, és a megfelelő következtetések levonásával és összegzésével támogassa az NFÜ/KFF által végzett, fentiek szerinti közbeszerzési-jogi minőségellenőrzési tevékenységet. Tekintettel arra, hogy a bírálati szempontrendszer kialakításával kapcsolatos hazai – nevezetesen a Közbeszerzési Döntőbizottság határozataiból levonható – tapasztalatok és következtetések részletesen kifejtésre kerültek „A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárást

megindító

felhívások

megsemmisítésére

irányuló

gyakorlatának

vizsgálata, különös tekintettel annak indokára és körülményeire a 2011. év vonatkozásában” című tanulmányban, így a jelen tanulmány nem tér ki a hazai jogalkalmazó gyakorlat, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozataiból levonható következtetések ismertetésére, hanem ahhoz kapcsolódóan, azt kiegészítve kívánja bemutatni az uniós gyakorlatokat.

2

Kbt. 71. § (2) bekezdés

5

II. A BÍRÁLATI SZEMPONTOK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS AZ

EURÓPAI

BÍRÓSÁG

ESETJOGA

ÉS

AZ

ELLENŐRZÉSI

TAPASZTALATOK

ALAPJÁN

II.1. A bírálati szempontokra vonatkozó jogszabályi háttér ismertetése és értelmezése II.1.1. A 2004/18/EK Irányelv3 A bírálati szempontok fontosságát a közbeszerzési eljárásokban jól mutatja, hogy már az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról rendelkező 2004/18/EK Irányelv (1) preambulumbekezdése is az elfogadható “odaítélési” szempontok kritériumaival foglalkozik. Az támaszkodva

említett

preambulumbekezdés az

megfogalmazza,

hogy

az

Európai

ajánlatkérők

Bíróság

által

joggyakorlatára

alkalmazott

bírálati

szempontoknak alapvetően a következő négy feltételnek kell megfelelniük: □

kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához (1),

□

nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő számára (2),

□

kifejezetten utalni kell rájuk a hirdetményben és a dokumentációban (3),

□

meg kell felelniük az uniós jog alapelveinek (4).

Alapvető követelmény, hogy a bírálati szempontoknak kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához.

Ennek

segítségével

biztosítható,

hogy

a

bírálati

szempontok

az

ajánlatkérőnek a szerződés tárgyában meghatározott igényeihez igazodjanak. Az Európai Bíróság ítéleteiben rendre megállapította, hogy a bírálati szempontok nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv számára. Ezt a választási

szabadságot

megfogalmazásában

konkrét,

“kellően

specifikus

konkrét

és

és

mérhető

objektíven

–

az

Európai

számszerűsíthető”

–

Bíróság bírálati

szempontok alkalmazásával kell korlátozni. Az Irányelv 53. cikke értelmében a közbeszerzési eljárást indító hirdetményben meg kell határozni, hogy ajánlatkérő a szerződést a legalacsonyabb ár vagy a gazdaságilag 3

Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló parlamenti és tanácsi 2004/18/EK Irányelv (a továbbiakban: 2004/18/EK Irányelv vagy Irányelv); Lásd még: a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK Irányelvet (a továbbiakban: 2004/17/EK Irányelv) (együttesen: Irányelvek).

6

legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda. A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat odaítélési szempontjait a hirdetményben vagy legalább az ajánlattételi dokumentációban ismertetni kell. Az Irányelv (2) preambulumbekezdése szerint a követendő uniós alapelvek az egyenlő bánásmód,

a

megkülönböztetés-mentesség,

a

kölcsönös

elismerés,

az

arányosság és az átláthatóság elve. Szintén az Irányelv 53. cikke rendelkezik a szerződések odaítélése során alkalmazható szempontokról.

E

cikk

értelmében

ajánlatkérő

szerv

a

szerződéseket

vagy

a

legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást kérő vagy pedig a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatnak ítélheti oda. Amennyiben a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik a szerződés odaítélése, a kérdéses szerződés tárgyától függően ajánlatkérő olyan különböző szempontok szerint értékelheti az ajánlatokat, mint például a minőség, az ár, a műszaki érték, az esztétikai és funkcionális jellemzők, a folyó költségek, a költséghatékonyság, a vevőszolgálat, a technikai segítségnyújtás, illetve a teljesítési vagy szállítási határidő. Ajánlatkérő köteles minden egyes, a gazdaságilag

legelőnyösebb

ajánlat

meghatározásához

alkalmazott

szempont

tekintetében megállapítani annak relatív súlyozását, és azt közzétenni a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. II.1.2. Egyéb releváns jogszabályok Az Irányelv 53. cikkében szereplő nem taxatív felsorolásból levezethető, hogy az ajánlatkérő által a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához alkalmazott szempontoknak nem szükséges kizárólag gazdasági jellegűnek lenniük. Ugyanakkor figyelemre méltó ezen a téren a magyar Közbeszerzési törvény szóhasználata és az Irányelv terminológiája közötti különbség. Amíg a vonatkozó magyar jogszabályok “összességében

legelőnyösebb

ajánlat”-ról

szólnak,

addig

az

Irányelv

a

“gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” megfogalmazást használja (angol eredetiben: most economically advantageous tender). Ez a terminológiai különbség a tapasztalat alapján túlmutat az esetleges fordítási pontatlanságokon. Bár az Irányelv is megengedi a nem pénzügyi szempontok alkalmazását, az uniós intézmények jogértelmezése szerint alapvetően mégis a gazdasági – még pontosabban: gazdaságossági – szempontok kell, hogy vezéreljék az ajánlatkérőket a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásában. A cél minden esetben a legkedvezőbb ár-érték arányú ajánlat kiválasztása. Ezzel szemben a magyar terminológia jóval tágabb fogalmat jelöl, az “összességében legelőnyösebb

7

ajánlat” megfogalmazás nem utal a gazdasági-gazdaságossági megfontolások elsőrendű fontosságára. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió költségvetéséből származó támogatások segítségével ajánlatkérők által megvalósított beruházásokra, valamint a közpénzek jogszerű és szabályszerű felhasználására a közbeszerzésekről szóló Irányelven kívül további jogszabályok is vonatkoznak. Ezek közül a legfontosabb az Európai Közösségek általános költségvetéséről szóló 1605/2002/EK Rendelet 4 , amelynek 27. cikke kimondja, hogy az uniós intézményeknek a költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni, nevezetesen a gazdaságosság,

a

gazdaságosság

elve

hatékonyság

és

megköveteli,

az

hogy

eredményesség a

elveivel

tevékenységek

összhangban.

folytatására

A

felhasznált

erőforrások a megfelelő időben, a megfelelő minőségben és mennyiségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre. A rendelet 48. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai

Unió

költségvetésének

végrehajtása

során

a

tagállamok

kötelesek

együttműködni az Európai Bizottsággal, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes

pénzgazdálkodás

elvével

összhangban

használják

fel.

A

Tanács

1083/2006/EK Rendeletének 14. cikke megerősíti a tagállamok erre vonatkozó kötelezettségét az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap költségvetési kereteiből felhasznált támogatások esetében is. II.2. A bírálati szempontok tekintetében az Európai Bizottság jogértelmezését alakító főbb jogesetek összefoglalása II.2.1. “Beentjes” ügy (C-31/87): az alkalmassági és bírálati szakasz elkülönüléséről A “Beentjes” ügyként elhíresült esetben a hágai Arrondissementrechtbank 1987. január 28-án előzetes döntéshozatali eljárás keretében fordult az Európai Bírósághoz, mely során az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 71/305/EGK Irányelv értelmezését kérte a Gebroeders Beentjes BV mint ajánlattevő valamint a Holland Agrár- és Halászati Minisztérium mint ajánlatkérő között fennálló számos vitatott kérdésben. A kérdések egyike arra irányult, hogy az ajánlatkérő jogosan

4

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló tanácsi 1605/2002/EK, Euratom rendelet (a továbbiakban 1605/2002/EK rendelet); lásd még: az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló bizottsági 2342/2002/EK, Euratom rendeletet (a továbbiakban 2342/2002/EK rendelet) (a továbbiakban: EK rendeletek).

8

zárta-e ki a közbeszerzési eljárásból az ajánlattevőt arra való hivatkozással, hogy ajánlata “nem tűnik a leginkább elfogadhatónak”.5 Az Európai Bíróság ítéletében általánosságban megfogalmazta, hogy az irányelv felépítése alapján az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálata és a szerződés odaítélése egy konkrét ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárások során két egymástól elkülönülő “műveletnek” minősül. A 71/305/EGK Irányelv 20. cikkének értelmében a közbeszerzési szerződés odaítélése az ajánlattevő alkalmasságának megállapítását követően történik.6 Bár az irányelv nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az alkalmasság vizsgálatára és a szerződés odaítélésére egy időben kerüljön sor, mindazonáltal erre a két eljárási lépésre különböző szabályok érvényesek. Az ítélet idézi a 71/305/EGK Irányelv 29. cikkét, melynek értelmében a szerződés odaítélése történhet a legalacsonyabb árat kínáló ajánlattevőnek, illetve a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevő vállalkozásnak. Az Európai Bíróság ugyanakkor megjegyzi, hogy bár a második alternatíva alkalmazása során az ajánlattevő szabadon választhatja meg a szerződés odaítélését megalapozó értékelési szempontokat, ez a szabad választás csak olyan szempontokra korlátozódhat, amelyek segítségével a gazdaságilag legkedvezőbb ajánlat kiválasztható.7 Ez a precedens értékű ítélet rendkívüli jelentőségű volt, ugyanis az Európai Bíróság első alkalommal

utalt

az

alkalmassági

és

bírálati

szempontok

elkülönítésének

szükségességére, valamint arra, hogy az ajánlatok értékelési szakaszában az ajánlatokra – és nem az ajánlattevők pénzügyi-gazdasági-műszaki alkalmasságára – vonatkozó szempontok alkalmazhatók. II.2.2. "Universale Bau" ügy (C-470/99):

a

bírálati

szempontok

és

súlyszámok

közzétételének szükségességéről Az "Universale Bau vs. Entsorgungsbetriebe Simmering" ügy esetében a bécsi székhelyű “Vergabekontrollsenat” 8 fordult az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatali eljárás keretében.

Az

ajánlatkérő

kétszakaszos

meghívásos

eljárást

indított

a

bécsi

fő

szennyvíztisztító-telep bővítési munkáira vonatkozó szerződés megkötésére. A részvételi felhívás alapján az alkalmasnak minősített jelentkezőket öt szempont szerint pontozták, 5

“The tender does not appear to be the most acceptable in the view of the awarding authority.” C-31/87 ítélet,

(14) (ii) cikk. 6

C-31/87 ítélet, (15) cikk.

7


8

A magyar Közbeszerzési Döntőbizottságnak megfelelő nemzeti hatóság.

9

és az öt legjobb jelöltet kérték fel ajánlattételre. Az öt értékelési szempontot az ajánlatkérő megadta a részvételi felhívásban, azonban a szempontokhoz rendelt súlyszámokat és a pontozási módszertant nem tették közzé. Az Európai Bíróság ítéletében kiemelte, hogy amennyiben egy ajánlatkérő szerv a részvételi vagy ajánlat(tétel)i felhívás közzététele előtt meghatározta az ajánlatok értékelési szempontjaihoz rendelt súlyszámokat, úgy azokat köteles a potenciális ajánlattevők tudomására hozni, a közbeszerzési eljárás átláthatóságának és az ajánlattévők közötti egyenlő bánásmód garantálására. Ennek értelmében az ajánlatkérő köteles lett volna a bírálati szempontokhoz rendelt súlyszámokat és a pontozási módszertant a hirdetményben vagy a tender dokumentációban közzétenni.9 II.2.3. "ATI EAC" ügy (C-331/04): a részszempontok és kapcsolódó súlyszámok alkalmazásáról Az "ATI EAC" ügy esetében a velencei közlekedési társaság indított közösségi szintű nyílt közbeszerzési eljárást Mestre város tömegközlekedési szolgáltatásainak kiszervezésére. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevő vállalkozásnak fogják odaítélni, melyet négy bírálati szempont alapján választanak ki. Az értékelési szempontokra adható maximális pontszámokat az ajánlatkérő feltüntette a hirdetményben. Az egyik bírálati szempont a “szolgáltatás nyújtása során alkalmazott munkaszervezési eljárások és támogató logisztikai infrastruktúra” volt, melyről az ajánlattevőknek leíró formában kellett tájékoztatást adniuk az ajánlat részeként. Ehhez a bírálati szemponthoz kapcsolódóan az ajánlatkérő a tender dokumentációban megadott öt részszempontot, amelyre vonatkozóan információt vár az ajánlattevőktől (pl. ajánlattevő tulajdonában lévő

autóbusz-parkolók

bemutatása,

a

buszközlekedés

felügyeletére

vonatkozó

munkaszervezési eljárások bemutatása). Az ajánlatkérő által kijelölt bíráló bizottság az ajánlattételi határidő lejártát követően, de még az ajánlatok felbontását megelőzően döntést

hozott,

mely

értelmében

a

fenti

értékelési

szemponthoz

rendelt

öt

részszemponthoz súlyszámokat rendelt. Az előzetes döntéshozatali eljárás keretében az illetékes olasz bíróság azt a kérdést intézte az Európai Bírósághoz, hogy az ajánlatkérő jogszerűen járt-e el, amikor az ajánlattételi határidő lejárta után rendelt súlyszámokat az egyik bírálati szempont részszempontjaihoz. Az Európai Bíróság ítéletében megjegyezte, hogy az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek értelmében elsőrendű fontosságú, hogy a 9

C-470/99 ítélet, (99) és (100) cikkek.

10

potenciális

ajánlattevők

ismerjék

a

gazdaságilag

legelőnyösebb

ajánlat

meghatározása módjának minden körülményét, ideértve az egyes értékelési szempontok és részszempontok egymáshoz viszonyított fontosságát is. 10 Az Európai Bíróság értelmezésében, amennyiben az ajánlatkérő a bírálati részszempontokhoz súlyszámokat kíván rendelni, úgy azokat közzé kell tennie a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben, kivéve a következő feltételek együttes fennállása esetén: □

amennyiben a súlyszámok későbbi időpontban történő meghatározása nem változtatja meg a hirdetményben megjelent bírálati szempontokat,

□

amennyiben a részszempontokhoz rendelt súlyszámok nem hordoznak olyan információt, amely ismerete az ajánlatok elkészítésére hatással lett volna,

□

amennyiben ez a döntés nem eredményezheti egyes ajánlattevők hátrányos megkülönböztetését.11

Mivel a második és harmadik feltétel bizonyítása a gyakorlatban szinte lehetetlen, ezért az ítélet végeredményben kimondta, hogy az ajánlatkérők csak olyan bírálati szempontokat és részszempontokat alkalmazhatnak a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása során, amelyeket a hozzájuk kapcsolódó súlyszámokkal együtt

nyilvánosságra

hoztak

a

megjelent

hirdetményben

vagy

tender

dokumentációban. II.2.4. "Lianakis" ügy (C-532/06): az alkalmassági követelmények és bírálati szempontok közötti különbségtételről és ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettségeiről A “Lianakis” ügy az Európai Bíróság egyik legnagyobb hatású, precedens értékű ítélete a bírálati szempontok vonatkozásában. A görögországi Alexandroupolis városa indított közbeszerzési eljárást földmérési és térképészeti szolgáltatások beszerzésére. A közzétett hirdetmény szerint az ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat a következő bírálati szempontok alapján kívánta értékelni: 1. a szakértők bizonyított szakmai tapasztalata a megelőző három év alatt végrehajtott hasonló projektek alapján; 2. az ajánlattevő emberi erőforrásai és eszközei; 3. az ajánlattevő képessége a projekt határidőben történő befejezésére és az ajánlattevő kötelezettségvállalásai. A bírálati szempontokat a hirdetményben és a tender dokumentációban az ajánlattevő tovább nem részletezte, súlyszámokat nem rendelt hozzájuk. Azonban az ajánlatok értékelése során – tehát az ajánlattételi határidő lejártát követően – a bíráló bizottság meghatározta az egyes bírálati

10


11


11

szempontokhoz

tartozó

súlyszámokat

(60%-20%-20%),

valamint

további

részszempontokat és a bírálati szempontok pontozási módszertanát. Az illetékes görög bíróság azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz az előzetes döntéshozatali eljárás keretében, hogy az ajánlatkérő jogszerűen járt-e el a 92/50/EGK Irányelv

alapján,

hirdetményben

a

amikor

nem

tette

közzé

bírálati

szempontokhoz

a

közbeszerzési

kapcsolódó

eljárást

súlyszámokat

és

megindító pontozási

módszertant. Az Európai Bizottság, mint egyéb érdekelt fél, kérte az Európai Bíróságot annak megállapítására, hogy az ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta-e a fenti három kritériumot bírálati szempontként. Az Európai Bizottság véleménye szerint ezeket a kritériumokat alkalmassági követelményként kellett volna alkalmazni, azok ugyanis az ajánlattevő

képességeire

és

tulajdonságaira

irányultak,

nem

pedig

az

ajánlatok

egymáshoz viszonyított minőségére. Az Európai Bíróság ítéletében újra megerősítette, hogy az ajánlatok értékelése során használt bírálati szempontok nem tartalmazhatnak olyan kritériumokat, amelyek nem a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányulnak, hanem az ajánlattevők szerződésszerű teljesítésre vonatkozó képességeihez kötődnek. 12 Következésképpen az ajánlatkérő megsértette az Irányelv rendelkezéseit, amikor az ajánlattevők által bemutatott szakértők szakmai tapasztalatát, az ajánlattevők emberi erőforrásait és vonatkozó

az ajánlattevőknek a

képességét

bírálati

szerződés határidőben történő teljesítésére

szempontként,

és

nem

alkalmassági

követelményként alkalmazta. Az ítélet meglehetősen váratlanul érte a vitás feleket, ugyanis sem az illetékes görög bíróság, sem a felperesek, sem az alperesek nem terjesztettek elő kérdést az Európai Bírósághoz a bírálati szempontok jogszerűsége tekintetében. Ez a kérdés egyedül az Európai Bizottság észrevételei között szerepelt, azonban az Európai Bíróság fontosnak ítélte álláspontja újbóli megerősítését. A bírálati szempontokhoz tartozó súlyszámok, részszempontok és pontozási módszertan közzététele kérdésében az Európai Bíróság ismételten kifejtette, hogy az átláthatóság érvényesülésének érdekében az ajánlattevőket időben tájékoztatni kell minden olyan szempontról és azok egymáshoz viszonyított fontosságáról, amelyet az ajánlatkérő figyelembe

vesz

a

gazdaságilag

legelőnyösebb

ajánlat

kiválasztása

során.

Következésképpen az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során nem alkalmazhat

12


12

olyan súlyszámokat vagy részszempontokat, amelyeket korábban nem hozott az ajánlattevők tudomására.13 II.2.5. "Concordia Bus" ügy (C-513/99): az objektíven megítélhető és számszerűsíthető bírálati szempontok alkalmazhatóságáról A közbeszerzési eljárás előzményeként Helsinki város önkormányzata úgy határozott, hogy fokozatosan kiszervezi a város autóbusz-hálózatának egészét oly módon, hogy az első odaítélt vonal 1998 őszén kezdje meg működését. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában 1997. szeptember 4-én közzétett hirdetményével Helsinki város beszerzési osztálya

közbeszerzési

pályázatot

írt

ki

Helsinki

városi

autóbusz-hálózatának

működtetésére. Az említett hirdetmény szerint a nyertes ajánlattevő az a vállalkozás lesz, amely a város számára a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtja be. Ennek értékelésére az ajánlatkérő három bírálati szempontot határozott meg: 1. a teljes üzemeltetési költséget (max. 86 pont), 2. az autóbuszok minőségét (max. 10 pont), és 3. a járműpark minőségi és környezeti szempontból történő kezelését (max. 4 pont). A második

bírálati

szempont

értékelése

során

többletpont

járt

egyrészt

az

olyan

autóbuszok használatáért, amelyek nitrogén-oxid kibocsátása 4 g/kWh-nál alacsonyabb (+2,5 pont buszonként) vagy 2 g/kWh-nál alacsonyabb (+3,5 pont buszonként), másrészt azokért, amelyek zajszintje 77 dB-nél alacsonyabb (+1 pont buszonként). A Concordia busztársaság mint ajánlattevő több okból kifolyólag is megsemmisítés iránti kérelmet nyújtott be az illetékes finn közbeszerzési döntőbizottsághoz, amelyet azonban a döntőbizottság elutasított. Ezt követően a Concordia felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az illetékes finn bírósághoz, amely előzetes döntéshozatal céljából három kérdést terjesztett az Európai Bíróság elé. A második kérdés a következő volt: “Úgy kell-e értelmezni a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi szabályozást, […] hogy a helyi önkormányzat mint ajánlatkérő a városi autóbusz-szolgáltatás üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárásban a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján megkötendő szerződés szempontjai közé az ajánlott ár, a járműpark minőségi és környezeti szempontból történő kezelése és a járművek egyéb tulajdonságai mellé felveheti a nitrogénoxid-kibocsátás és a zajszint csökkentését az ajánlati felhívásban szereplő módon, vagyis hogy bizonyos járművek adott szintnél alacsonyabb nitrogénoxidkibocsátása és zajszintje az ajánlatok összehasonlítása során többletpontok odaítélését teszi lehetővé?”.

13

C-532/06 ítélet, (36) és (38) cikkek.

13

Az Európai Bíróság ítéletében kifejtette, hogy amennyiben az ajánlatkérő a 92/50 irányelv 36. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlatetvőnek ítéli oda a közbeszerzési szerződést, lehetősége van a

környezet

amennyiben

megóvásával e

kapcsolatos

szempontok

1.

a

szempontok

közbeszerzési

figyelembe szerződés

vételére, tárgyához

kapcsolódnak, 2. nem biztosítanak az ajánlattevőnek korlátlan választási szabadságot,

3.

a

dokumentációban

vagy

a

hirdetményben

kifejezetten

említésre kerültek, és 4. megfelelnek a közösségi jog összes alapelvének, köztük a hátrányos megkülönböztetés tilalmának. 14 A szóban forgó ügyre vonatkozóan a Bíróság elsősorban megállapította, hogy az autóbuszok

nitrogénoxid-kibocsátásának

szintjéhez

és

zajszintjéhez

kapcsolódó

szempontokat az autóbusszal végzett szállítási szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szerződés

tárgyához

kapcsolódónak

kell

tekinteni.

megítélhető és számszerűsíthető környezetvédelmi

Másodsorban

az

objektíven

követelményeknek eleget tevő

ajánlatok többletponttal való jutalmazása nem biztosít az ajánlatkérő számára korlátlan választási szabadságot. Harmadsorban a Bíróság emlékeztetett, hogy az ügyben szereplő szempontokat Helsinki város beszerzési osztálya a közzétett hirdetményben kifejezetten megemlítette. Végül a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés megválaszolása során megállapította azt is, hogy a bírálati szempontok megfeleltek az uniós jog alapelveinek, többek között a hátrányos megkülönböztetés tilalmának. Összességében tehát az Európai Bíróság megerősítette, hogy a hirdetményben közzétett, a szerződés tárgyához kapcsolódó, valamint objektíven megítélhető 15 és

számszerűsíthető

ajánlatkérő

környezetvédelmi

jogszerűen

alkalmazta

a

jellegű

bírálati

gazdaságilag

szempontokat

legelőnyösebb

az

ajánlat

kiválasztása során.

14


15

Az Európai Bíróság a C-448/01 (Wienstrom) ügyben megállapította, hogy az ajánlatkérő akkor biztosíthatja

az ajánlattevők esélyegyenlőségét az ajánlati feltételek kidolgozásában, ha a bírálati szempontokat úgy fogalmazza meg, hogy azokat "valamennyi, kellőképpen tájékozott és elvárható gondossággal eljáró ajánlattevő azonos módon értelmezze". A bírálati szempontok szükséges egyértelműségére és mérhetőségére vonatkozóan a Bíróság által megfogalmazott további szempont volt, hogy az ajánlatkérő csak olyan kritériumokat állíthat fel, amelyek alkalmasak

az ajánlattevők

által megadott információk

tényleges

ellenőrzésére.

14

Bár a Bíróság ítéletében ezt nem emelte ki, fontos megjegyezni, hogy az eljárásban alapvetően a gazdaságossági megfontolások voltak elsőrendűek, hiszen az értékelés során megszerezhető összpontszám 86%-át az ajánlati árra kapott pontok tették ki. II.3. Közbeszerzési szabálytalanságok és pénzügyi korrekciók nem megfelelő bírálati szempontok alkalmazása miatt Az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző hatóságok által végzett ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok túlnyomó része a közbeszerzési jogszabályok megsértéséből ered. A közbeszerzési szabálytalanságokból eredő pénzügyi kár

helyreállítása

a

COCOF-07/0037/03

útmutató

alapján

kiszabott

pénzügyi

korrekciókkal történik. II.3.1. Pénzügyi korrekciók a COCOF-07/0037/03 útmutató alapján A közbeszerzési szabálytalanságok esetén alkalmazandó pénzügyi korrekciók mértékével kapcsolatban iránymutatást.

az Az

Európai

Bizottság

útmutatóban

a

szereplő

COCOF

07/0037/03

átalánykorrekciókat

útmutatóban

adott

a

saját

Bizottság

ellenőrzései során alkalmazza, és javasolja a nemzeti ellenőrző és irányító hatóságoknak is ugyanezen korrekciós mértékek alkalmazását. A pénzügyi korrekciók kapcsán rendkívül fontos alapelv, miszerint mindenfajta korrekció célja annak biztosítása, illetve az olyan helyzet visszaállítása, ahol a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott költségek teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályoknak. Ezért a pénzügyi korrekció mértéke a szabálytalansággal érintett, nem elszámolható költség összegével kell, hogy megegyezzen. Az átalánykorrekciók (angol eredetiben: flat-rate correction) használatának szükségessége abból ered, hogy a közbeszerzési jogsértések esetében gyakran nem lehetséges pontosan meghatározni a szabálytalansággal érintett összeg mértékét, ugyanakkor a teljes szerződéses összeg nem elszámolhatóvá nyilvánítása sok esetben nem lenne összhangban az arányosság elvével. Az útmutató 12 szabálytalanság-típust nevesít, melyek közül elsősorban az 5. és 6. típusok kapcsolódnak a bírálati szempontokhoz: □ 5. szabálytalanság-típus: Az ajánlati felhívásból vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációból hiányoznak bizonyos kiválasztási és bírálati szempontok. Többek között azok az esetek tartoznak ide, amikor az ajánlati

15

felhívás vagy dokumentáció nem tartalmazza az összes alkalmazni kívánt bírálati szempontot, vagy amikor ezek a bírálati szempontok nem kellő részletezettséggel kerülnek meghatározásra, a bírálati részszempontok vagy a hozzájuk kapcsolódó súlyszámok

nem

kerülnek

közzétételre,

illetve

amikor

az

ajánlatkérő

az

ajánlattételi határidő lejártát követően módosít a bírálati szempontrendszeren. Az útmutató

ehhez

a

szabálytalanság-típushoz

a

szerződés

értéke

25%-ának

megfelelő pénzügyi korrekciót rendel, megjegyzi ugyanakkor, hogy a konkrét eset súlyosságának

függvényében

a

korrekció

mértéke

10%-ra

vagy

5%-ra

mérsékelhető. Természetesen minden esetben fontos annak egyedi vizsgálata, hogy az adott szabálytalanság milyen pénzügyi kárt okozott vagy okozhatott az Európai Unió költségvetésének. □ 6. szabálytalanság-típus: Jogellenes bírálati szempontok alkalmazása. Többek között azok az esetek tartoznak ehhez a ponthoz, amikor az ajánlatkérő az eljárás bírálati szakaszában alkalmassági követelménynek minősülő szempontokat alkalmaz az ajánlatok értékeléséhez, illetve az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban közzétett bírálati szempontot figyelmen kívül hagy az értékelés során. Az útmutató ehhez a szabálytalanság-típushoz is 25%-os pénzügyi korrekciót rendel, amely egyedi esetekben 10%-ra vagy 5%-ra mérsékelhető. Az

alábbiakban

a

bírálati

szempontokhoz

kapcsolódó,

leggyakrabban

előforduló

szabálytalanság-típusok kerülnek ismertetésre, anonimizált példák segítségével. II.3.2. Nem a szerződés tárgyához kapcsolódó bírálati szempontok alkalmazása A bírálati szempontokkal kapcsolatos szabálytalanságok közül a leggyakoribb hiba az alkalmassági követelmények újbóli értékelése a bírálati szakaszban, illetve olyan bírálati szempontok alkalmazása, amelyek nem az ajánlatra, hanem az ajánlattevő pénzügyigazdasági-műszaki képességeire, helyzetére vonatkoznak, ezáltal tehát alkalmassági szempontnak minősülnek. 1. példa Tegyük fel, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást indít szakértői szolgáltatások beszerzésére. Az ajánlatkérő a következő bírálati szempontokat határozza meg a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására: □

1. A szakértők végzettsége és tapasztalata: 46%

□

2. Az ajánlattevő tapasztalata: 24%

16

□

3. Ajánlati ár: 30%

Ez a bírálati szempontrendszer több okból is problémásnak minősül. Elsősorban amiatt, mert az ajánlatkérő nem tesz különbséget az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálata és az ajánlatok értékelése, mint eljárási szakaszok között. Látható, hogy az ajánlatok értékelése során kiemelt jelentőséget kapnak az ajánlattevők tapasztalata (azaz referenciái), valamint a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakértők végzettsége és tapasztalata. E szempontok alapján azonban nem lehetséges az ajánlat minőségét megítélni, ugyanis azok nem az ajánlatra, hanem az ajánlattevő emberi erőforrásaira és kapacitásaira vonatkoznak. Ezen kívül szembetűnő, hogy az ajánlati ár rendkívül alacsony súlyt képvisel a bírálati szempontok között, így a fenti

bírálati

szempontrendszer

alkalmazásával

nem

lehetséges

a

gazdaságilag

legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. A fenti szabálytalanságok – elsősorban a bírálati szempontok jogszerűtlen volta – miatt egy ellenőrzés nagy valószínűséggel 25%-os pénzügyi korrekciót javasolna az érintett szerződésre vonatkozóan, a COCOF-útmutató 6. pontja alapján. 2. példa Vegyünk példaként egy autópálya építési munkáinak beszerzésére irányuló nyílt eljárást, amelyben az ajánlatkérő a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a következő bírálati szempontok alapján választja ki: □

1. Ár: 85%

□

2. Műszaki értékelés: 12%

□

3. Korábbi szerződések betartása ("Pacta sunt servanda"): 3%

A harmadik bírálati szempont értékelése során a bíráló bizottság az ajánlattevők által bemutatott referenciamunkákat a szerződéses határidők teljesítése vagy nem-teljesítése tekintetében tervezi megvizsgálni annak érdekében, hogy az ajánlattevők szerződésszerű teljesítése vonatkozásában információhoz jusson. Ez a szempont azonban nem az ajánlatot minősíti, hanem az ajánlattevő korábbi munkáira és tapasztalataira vonatkozik, ezért bírálati szempontként nem használható. Hasonló esetben egy ellenőrzés vélhetően szintén 25%-os pénzügyi korrekciót tartana indokoltnak. Azonban, mivel a jogellenes bírálati szempont relatív súlya ebben a példában meglehetősen alacsony, az ajánlatok sorrendjére vélhetően nem lesz hatással.

17

Amennyiben az ajánlatok sorrendje a korábbi munkákhoz kapcsolódó bírálati szempont alkalmazása nélkül változatlan, abban az esetben a kedvezményezett érvelhet a korrekció 10%-ra vagy 5%-ra csökkentése mellett. A COCOF-útmutató szerint a pénzügyi korrekció teljes mellőzése azonban ebben az esetben sem lehetséges, ugyanis a jogellenes bírálati szempont alkalmazása visszatartó erőt jelenthet bizonyos potenciális ajánlattevők számára, ezáltal a korlátozva a piaci versenyt. II.3.3. Objektíven nem mérhető, nem

kellő részletességgel

meghatározott

vagy

diszkriminatív bírálati szempontok alkalmazása Az Európai Bíróság jogértelmezése alapján az ajánlatkérők kellően konkrét, mérhető, és objektíven számszerűsíthető bírálati szempontokat alkalmazhatnak a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása során. Példa A szubjektív bírálati szempontok alkalmazására vonatkozóan vegyünk példaként egy olyan közbeszerzési eljárást, ahol au ajánlatkérő egy európai uniós támogatásokból megvalósuló

beruházásának

pénzügyi-számviteli

ellenőrzésére

könyvvizsgálati

szolgáltatásokat kíván beszerezni. A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a következő szempontok alapján választják ki:

Az

□


□

2. A könyvvizsgálati munkaprogram kidolgozottsága: 35%

□

3. Késedelmes teljesítési kötbér mértéke: 15%

ajánlatkérő

a

második

bírálati

szempont

értékelése

során

a

könyvvizsgálati

munkaprogram kidolgozottságát annak teljessége, tartalma és ütemezése alapján értékeli. Az értékelés során egy, az európai uniós támogatások ellenőrzésére vonatkozó módszertani

útmutatót

vesznek

alapul,

amely

az

ajánlattevők

számára

szintén

rendelkezésre áll. Az ajánlatkérő a dokumentációban kéri az ajánlattevőket, hogy a könyvvizsgálati munka tartalmát a korábbi feladatok ellátása során szerzett tapasztalatok alapján mutassa be. Az ajánlatkérő kifejti továbbá, hogy a szakmai ajánlat tartalma tekintetében kedvezőbbnek minősül az az ajánlat, amely az adott szakterületen minél több, minél nagyobb tapasztalattal rendelkező szakembert tud rendelkezésre bocsátani. Egy ellenőrzés ezt a bírálati szempontrendszert több ok miatt is jogszabálysértőnek találhatja. Egyrészt a beszerezni kívánt szolgáltatás természetét és jellemzőit figyelembe

18

véve a 2. bírálati szemponthoz, a könyvvizsgálati munkamódszer kidolgozottságához rendelt

35%-os

súlyszám

aránytalanul

magasnak

tűnik.

A

könyvvizsgálati

tevékenység a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok útján rendkívül részletesen szabályozott, ezeken felül pedig további – az Európai Bizottság által kiadott – útmutatások vonatkoznak kifejezetten az uniós támogatásból megvalósuló projektek ellenőrzésére. Maga az ajánlatkérő is hivatkozik az uniós támogatások ellenőrzésére vonatkozó

módszertani

útmutatóra,

amelyet

a

szakmai

ajánlatok

értékelésénél

alkalmazni kívánnak. Joggal feltételezhető, hogy minden alkalmas ajánlattevő a fent említett standardok és útmutató mentén állítja össze a könyvvizsgálati munkamódszerét, ezért lényeges “minőségi” különbség az ajánlatok között nem alakulhat ki, amennyiben az ajánlattételi dokumentációban megkövetelt tartalommal töltik ki a szakmai ajánlatot. Ebben az esetben viszont indokolatlan egy alapvetően szubjektív, azaz objektíven nem mérhető és számszerűsíthető bírálati szempont 35%-os súllyal történő alkalmazása, ez ugyanis felveti a “korlátlan választási szabadság” lehetőségét, amelyet az Irányelv (1) preambulumbekezdése kifejezetten tilt. Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy az ajánlatkérők a szakmai ajánlatokhoz kapcsolódó

alapvetően

szubjektív

bírálati

szempontok

alapján

érvénytelennek

nyilváníthatnak ajánlatokat, amennyiben azok nem kellő részletességgel kerülnek kidolgozásra. Az ajánlatkérők érvelése többnyire azon alapul, hogy a szakmai ajánlat tekintetében hiánypótlásra nincs lehetőség, ezért a bíráló bizottságnak nincs más választása, mint a nem kellően részletes ajánlatokat érvénytelennek minősíteni. Ez azonban tovább erősíti az ajánlatkérő korlátlan választási szabadságának gyanúját. A konkrét

példában

(könyvvizsgálati

egy

kérdéses

ajánlatnak

munkamódszer)

egy

szubjektív

tekintetében

bírálati

megszületett

szempont szubjektív

értékelés (nem kellő részletezettségű ajánlat) alapján történő érvénytelennek nyilvánítása igazolná a gyanút, hogy az ajánlatkérő a bírálati szempontrendszer felállításával és alkalmazásával gyakorlatilag korlátlan választási szabadságot biztosított magának, amely ellentétes az Irányelvvel. További

problémát

jelent

a

könyvvizsgálati

munkamódszer

bírálati

szempont

tekintetében, hogy az ajánlatok értékelése során az egyes részpontszámok odaítélésénél az ajánlatkérő a korábbi tapasztalatok bemutatását, illetve a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre bocsátandó szakemberek számát és tapasztalatát is figyelembe venné. Ez azonban ellentétes azzal az európai bírósági ítéletekből levezetett jogértelmezéssel, amely szerint az ajánlatkérő nem értékelhet újra alkalmassági követelményeket az eljárás bírálati szakaszában.

19

Hasonló esetben egy ellenőrzés nagy valószínűséggel 25%-os pénzügyi korrekciót javasolna az érintett szerződésre, jogellenes bírálati szempontok alkalmazása miatt. II.3.4. A hirdetményekben nem szereplő bírálati szempontok alkalmazása, illetve a bírálati szempontok vagy a szempontokhoz rendelt súlyszámok módosítása az eljárás során Lásd a 2.2., 2.3. és 2.4. pontban részletezett jogeseteket. II.3.5. A szakmai ajánlatok értékeléséhez, pontozási módszeréhez kapcsolódó problémák Az ajánlatok szakmai értékelése és pontozása során számos olyan helyzet fordulhat elő, amely során az ajánlatok egymáshoz viszonyított minőségének számszerűsítése eltúlzott eredményekhez vezet és torzítja a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának folyamatát. Ezek az esetek elsősorban – de nem kizárólag – akkor fordulnak elő, amikor csak két érvényes ajánlatot nyújtanak be egy közbeszerzési eljárás során. Példa Példánkban az ajánlatkérő szakértői szolgáltatások beszerzésére ír ki nyílt közbeszerzési eljárást. A szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevő vállalkozásnak ítélik oda az alábbi bírálati szempontok alapján: □


□

2. Munkamódszer: 30%

□

3. Kockázatkezelési terv: 10%

A hirdetményben és az ajánlattételi dokumentációban közzétett értékelési és pontozási módszertan alapján az ajánlati árakra kapható pontszámot arányosítással számítják, ami annyit tesz, hogy a legkedvezőbb árat ajánló ajánlattevő 10 pontot kap, míg a többi az ajánlati árak hányadosának megfelelően csökkentett pontszámot. Ezzel szemben a szakmai ajánlathoz kapcsolódó – második és harmadik – bírálati szempontok esetében a pontszámokat az ún. helyezési számok összege módszerrel határozzák meg. A módszer lényege, hogy három független szakértő pontozza az ajánlatokat, majd összeadják az ajánlatok helyezési számait. Ezután az ajánlat, amely helyezési számainak összege a legalacsonyabb 10 pontot kap, míg amely helyezési számainak összege a legmagasabb, az 1 pontot kap. A többi ajánlat pontszámát a helyezési számok összegeinek lineáris arányosításával határozták volna meg.

20

Tegyük fel, hogy az eljárásban csak két ajánlattevő – “A” és “B” vállalkozások – teljesítik az alkalmassági követelményeket és nyújtanak be érvényes ajánlatot. A két ajánlati ár között 50%-os különbség van “A” ajánlattevő javára, így “B” ajánlattevő 50%-kal alacsonyabb pontszámot kap az ajánlati ár bírálati szempontra. Azonban az értékelők a szakmai ajánlathoz kapcsolódó bírálati szempontok mindegyikében “B” vállalkozás ajánlatát

találták

jobb

minőségűnek.

Miután

csak

két

érvényes

ajánlat

került

benyújtásra, ezért a második és harmadik bírálati szempontok tekintetében “B” vállalkozás rendre 10 pontot, míg “A” vállalkozás 1 pontot kap. A pontozás tehát a következőképpen alakul:

“A” ajánlat

“B” ajánlat

Ajánlati ár

10 * 60% = 6

5/10 * 10 * 60% = 3

Munkamódszer

1 * 30% = 0,3

10 * 30% = 3

Kockázatkezelési terv

1 * 10% = 0,1

10 * 10% = 1

Összesen

6,4

7

Következésképpen, habár az ajánlati árhoz kapcsolódó bírálati szempont súlya 60%-os, és “A” ajánlattevő 50%-kal olcsóbban nyújtaná a szóban forgó szakértői szolgáltatásokat, az eljárásból mégis “B” ajánlattevő kerül ki nyertesen. A fent alkalmazott pontozási módszerrel nem lehet a két ajánlat egymáshoz viszonyított minőségét meghatározni és számszerűsíteni. Azzal, hogy csak két érvényes ajánlat érkezik az ajánlattételi felhívásra, az egyes bírálati szempontok szerint első helyre rangsorolt ajánlat automatikusan az elérhető legmagasabb, míg a másik ajánlat az elérhető legalacsonyabb pontszámot kapja, még abban az esetben is, ha a két ajánlat közötti minőségbeli különbség csak marginális. Következésképpen a pontozási módszer

nem

alkalmas

a

szakmai

ajánlatok

minőségében

fellelhető

különbségek arányos módon történő számszerűsítésére. A módszer felveti az ajánlatkérő

korlátlan választási

szabadságának gyanúját, hiszen

hiába ajánl

“A”

ajánlattevő 50%-kal kedvezőbb ajánlati árat, és kap az objektíven megítélhető bírálati szempontokra arányosan magasabb pontszámot, a szubjektív bírálati szempontokra kapott pontszámok közötti különbség miatt még ilyen mértékű árkülönbség ellenére is “B” ajánlat kerül ki nyertesen az eljárásból.

21

A fenti szabálytalanság a jogszerűtlen bírálati szempontok alkalmazásához hasonló jellegű, ezért egy ellenőrzés vélhetően a COCOF-útmutató 6. pontjának megfelelően a szóban forgó szerződés értékének 25%-ával megegyező mértékű pénzügyi korrekciót javasolna. II.5. Összegzés A 2004/18/EK Irányelv (1) preambulumbekezdése szerint a bírálati szempontoknak alapvetően a következő négy feltételnek kell megfelelniük: □

kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához (1),

□

nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő számára (2),

□

kifejezetten utalni kell rájuk a hirdetményben és a dokumentációban (3),

□

meg kell felelniük az uniós jog alapelveinek (4).

A közbeszerzési eljárások koordinálásáról szóló Irányelvben lefektetett szabályok mellett az Európai Unió költségvetéséből származó támogatásokkal megvalósított beszerzések esetén az ajánlatkérőknek figyelembe kell venniük az Európai Közösségek általános költségvetéséről szóló 1605/2002/EK Rendeletet is, melynek 27. cikke kimondja, hogy az a költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni. Ezen belül is kiemelt figyelmet kell szentelni a közbeszerzési eljárások során a gazdaságosság elvének betartására, és a legkedvezőbb ár-érték arányú ajánlat kiválasztására kell törekedni. Az Európai Bíróság számos ítéletében kifejtette, hogy az ajánlatkérők által alkalmazott bírálati szempontok nem tartalmazhatnak olyan kritériumokat, amelyek nem a gazdaságilag ajánlattevő

legelőnyösebb

szerződésszerű

ajánlat

teljesítésre

kiválasztására vonatkozó

irányulnak,

képességéhez

hanem

vagy

egy

pénzügyi-

gazdasági-műszaki alkalmasságához kapcsolódnak. A bírálati szempontok nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv számára. Ezt a választási szabadságot konkrét, specifikus és mérhető – az Európai Bíróság megfogalmazásában “kellően konkrét és objektíven számszerűsíthető” – bírálati szempontok alkalmazásával kell korlátozni. Lehetőség szerint tartózkodni kell az ajánlatok szubjektív bírálati szempontok tekintetében

megszületett

értékelés

alapján

történő

érvénytelennek

22

nyilvánításától. Ez ugyanis felveti annak gyanúját, hogy ajánlatkérő a bírálati szempontrendszer felállításával és alkalmazásával korlátlan választási szabadságot biztosít magának, amely ellentétes az Irányelvvel. A lehető legkörültekintőbben kell eljárni a bírálati szempontok értékelése során alkalmazott pontozási módszer meghatározásakor, különös tekintettel azokra a pontozási módszerekre, ahol nem lineáris arányosítással kerülnek kiosztásra a legkedvezőbb ajánlatot követő ajánlatokra adott pontok. Ezekben az esetekben könnyen előfordulhat, hogy ajánlatkérő szélsőséges pontszámokat kénytelen kiosztani az egyes ajánlatoknak,

ami

által

lehetetlenné

válik

az

ajánlatok

egymáshoz

viszonyított

minőségének meghatározása és számszerűsítése. Az ilyen pontozási módszerek bizonyos esetekben (például csak két érvényes ajánlat benyújtása esetén) nem alkalmasak a szakmai

ajánlatok

minőségében

fellelhető

különbségek

arányos

módon

történő

számszerűsítésére, és ezáltal a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására. Fontos tisztázni, hogy az Európai Bizottság nem ad direkt módon iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mely bírálati szempontok elfogadhatók és melyek nem az egyes közbeszerzési eljárások során. Az Európai Bizottság ellenőrzései során minden

eljárást

egyedileg

értékel

az

alapján,

hogy

a

szempontok

közvetlenül

kapcsolódnak-e a szerződés tárgyához, kellőképpen meghatározottak és objektíven számszerűsíthetők-e, ajánlatkérőnek

és

nem

biztosítanak-e

ugyanakkor

korlátlan

megfelelnek-e

az

választási

uniós

jog

szabadságot alapelveinek.

az Arra

vonatkozóan sincs kifejezett elvárás, hogy az ajánlati árnak minimum milyen százalékos súlyt kell adni a bírálati szempontrendszer kialakításakor. Természetes, hogy bizonyos szolgáltatások beszerzésekor a szolgáltatás tárgyából adódóan fontosabbak a szakmai ajánlat minőségére vonatkozó szempontok; ilyenek tipikusan a "kreatív" jellegű szolgáltatások, mint például a PR tevékenység. Más, jogszabályok és szakmai standardok által szigorúan szabályozott tevékenységek esetén a szakmai munka minőségében kevésbé várhatók különbségek, ezért az ajánlati ár válik a legfontosabb szemponttá. Ilyen tipikusan a 3.3. bekezdésben említett könyvvizsgálati szolgáltatás is. A bírálati szempontrendszer kialakításánál fontos észben tartani, hogy az Európai Bizottság elsőrendű feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme. Ebből a kötelezettségből fakad, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárások bizottsági ellenőrzése során is elsőrendű szempont annak vizsgálata, hogy a beszerzés során a pénzügyi-gazdaságossági szempontok

23

megfelelő súllyal szerepeltek-e, és a lehető legjobb ár-érték arányú ajánlatnak ítélték oda a szerződést. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által végzett közbeszerzési szabályossági auditok során alapvetően a vonatkozó közbeszerzési Irányelv és egyéb uniós jogszabályok (mint például az Európai Közösségek általános költségvetéséről szóló 1605/2002/EK Rendelet) rendelkezéseinek betartásának ellenőrzésére kerül sor. Az ellenőrzést végzők jellemzően nem ismerik az adott tagállam nemzeti közbeszerzési törvényét, sok esetben akár a tagállam hivatalos nyelvét sem beszélik. Ezért az uniós támogatásból megvalósított beruházások közbeszerzési eljárásai során a nemzeti közbeszerzési törvény mellett rendkívül fontos az Irányelv, az egyéb releváns uniós jogszabályok és az Európai Bíróság esetjogának

ismerete és

alkalmazása

a későbbi pénzügyi

korrekciók

és

esetleges forrásvesztés elkerülése érdekében.

24

III. A BÍRÁLATI SZEMPONTOK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI AZ EURÓPAI UNIÓ EGYES TAGÁLLAMAIBAN

III.1. A tagállami gyakorlat vizsgálatának terjedelme és módszere A tanulmány III. részének tárgyát az Európai Unió egyes tagállamainak meghatározott ajánlatkérői, valamint az Európai Unió központi szervei által lefolytatott közbeszerzések során alkalmazott bírálati – a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény használatában értékelési – részszempontok vizsgálata, felmérése és értékelése képezi. A tanulmány ezen része különös hangsúlyt helyez a bírálati részszempontok tagállami gyakorlatban történő alkalmazásának objektív, esélyegyenlőséget biztosító voltának vizsgálatára is. A

bírálati

intézményi

részszempontok gyakorlatot

alkalmazásával

alátámasztó

kapcsolatos

adatok

az

Európai

tagállami, Unió

valamint

Hivatalos

uniós

Lapjában

megjelenő közbeszerzésekkel kapcsolatos hirdetményeket tartalmazó TED-adatbázisból16 kerültek kigyűjtésre. A tanulmány III. részében az uniós tagállamok közül Franciaország, Németország, Lengyelország és Ausztria került megvizsgálásra. Ezen tagállamok kiválasztását az a cél indokolta, hogy az egységesülő jogrendszerrel bíró Európai Unióhoz, valamint annak jogelődeihez – Németország és Franciaország kivételével – különböző időpontoktól csatlakozó,

eltérő

földrajzi

helyzettel,

történelmi

múlttal,

valamint

közbeszerzési

kultúrával rendelkező tagállamai megfelelő reprezentativitást nyújtsanak a vizsgálat során. Az Európai Unió intézményei közül az Európai Bizottság, az Európai Bíróság, valamint

az

Európai

Számvevőszék

került

megvizsgálásra.

Ezen

szervek

kiválasztásának indoka azon törekvés volt, hogy központi, különböző uniós hatalmi ágakba tartozó, valamint független intézmények kerüljenek elemzésre. A tanulmány az említett uniós tagállamok tekintetében a nagyobb ajánlatkérők eljárásait kívánta górcső alá venni. Így a vizsgálat az egységesség és összehasonlíthatóság szempontját szem előtt tartva jellemzően a nemzeti és szövetségi központi szervek, mint 16

TED – Tenders Electronic Daily – http://ted.europa.eu/TED - Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához

25

például a minisztériumok közbeszerzési eljárást megindító hirdetményeinek bírálati részszempontjai vizsgálatára szorítkozik. Hozzátesszük, hogy a praktikum is ezen típusú ajánlatkérők kiválasztására ösztönzött, tekintettel arra, hogy a TED-adatbázis – többek között – ezen ajánlatkérői csoport szerint képes a hirdetmények leválogatására. A hirdetmények vizsgálatának időpontja a 2011. év volt. Megvizsgálásra kerültek tehát a 2011. január 1-jétől 2011. december 31-éig tartó időszakban a fenti tagállamok említett ajánlatkérői és az uniós intézmények által az Európai Unió Hivatalos Lapjában publikálásra került eljárásokat megindító hirdetmények. Ezen időszak kiválasztásának indoka az volt, hogy a bírálati részszempontokkal kapcsolatos lehetőleg legújabb gyakorlatokat lehessen feltérképezni. Megjegyzendő azonban, hogy a kevés számú hirdetményre tekintettel az említett vizsgálati időszak kezdő időpontja Ausztria esetében 2010. január 1-jével, míg az Európai Bíróság és az Európai Számvevőszék tekintetében 2007. január 1-jével került kijelölésre. Az utóbbi két uniós intézmény tekintetében 2007. évet megelőzően nem is nyílt mód a TED-adatbázisban történő keresésre. Az így kibővített vizsgálati időszak alatt az említett ajánlatkérői kör által megközelítőleg 7000 közzétett hirdetményből közel 1000 hirdetmény került megvizsgálásra. Elöljáróban megjegyzendő, hogy a közbeszerzési szabályozási rendszer jogforrásai különbözőek a tagállamok, valamint az uniós intézmények tekintetében. Mindazonáltal tartalmilag ezen uniós jogalkotási aktusoknak a bírálati szempontokra vonatkozó rendelkezései nagyfokú hasonlóságot mutatnak. A bírálati részszempontok tekintetében a tagállami ajánlatkérőkre vonatkozó Irányelvekben, valamint az uniós intézmények közbeszerzéseire vonatkozó EK Rendeletekben a két bírálati szempont közül egyikként meghatározásra került gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjának

17

részszempontjai kerültek megvizsgálásra. Az említett uniós közbeszerzési jogszabályok másik bírálati szempontját, a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást 18 tartalmazó hirdetmények elemzése a bírálati szempont egyértelműsége és egységessége miatt kívül esik a tanulmány vizsgálatának hatáskörén.

17

2004/18/EK Irányelv 53. cikk (1) bekezdés a) pont; 2004/17/EK Irányelv 55. cikk (1) bekezdés a) pont;

1605/2002/EK, Euratom rendelet 97. cikk (2) bekezdése; 2342/2002/EK, Euratom rendelet 138. cikk (1) bekezdése b) pont. 18

2004/18/EK Irányelv 53. cikk (1) bekezdés b) pont; 2004/17/EK Irányelv 55. cikk (1) bekezdés b) pont;

1605/2002/EK, Euratom rendelet 97. cikk (2) bekezdése; 2342/2002/EK, Euratom rendelet 138. cikk (1) bekezdése a) pont.

26

A vizsgálati módszer eredményességét kihívás elé állította a 2011. augusztus 16-áig hatályban volt régi19, valamint az ettől az időponttól kezdődően hatályban lévő új uniós hirdetményminta rendelet 20 . A hirdetményminta rendeletek mellékleteként megadott hirdetményminták alapján ugyanis – az Irányelvekkel összhangban – lehetővé válik, hogy

az

ajánlatkérők

ne

az

eljárást

megindító

hirdetményben,

hanem

a

dokumentációban tegyék közzé a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját alkotó

részszempontok

meghatározását,

valamint

súlyozását.

21

A

kutatás

során

megfigyelhető volt, hogy az ajánlatkérők az esetek túlnyomó többségében nem az eljárást megindító hirdetményben adták meg a bírálati részszempontok meghatározását és súlyozását, hanem az csupán a dokumentációban került megjelölésre, amely azonban nem nyilvánosan hozzáférhető. Ebből következően – tagállamonként, valamint uniós intézményenként eltérő mértékben – jelentősen szűkült azon figyelembe vehető hirdetmények köre, amelyekből adatot lehetett nyerni a bírálati részszempontok meghatározását illetően. Mindezeket figyelembe véve, a közel 1000 megvizsgált hirdetményből

csak

mintegy

120

tekintetében adatokat feldolgozni.

esetében

lehetett

a

bírálati

részszempontok

22

A tanulmány annak figyelembevételével készült, hogy az ajánlatkérők a hirdetmények egy részében ugyan feltüntetik a bírálati kritériumrendszerüket, ám nem kizárható, hogy az egyes szempontok – nem alszempontonként történő – kifejtése a dokumentáció részét képezhette. Megjegyzendő továbbá, hogy – tekintettel arra, hogy a tanulmány ezen része a tagállami, valamint intézményi gyakorlatra koncentrál – a vizsgált hirdetményekkel kapcsolatos eljárások „utóéletének” feltérképezése nem képezte jelen tanulmányi rész tárgyát. Az előírások megfelelősége, a követendő és elvetendő példák összegezése tekintetében éppen ezért a tanulmány II. részében foglaltak irányadóak (azaz az alkalmazott gyakorlat jogszerűsége egy esetleges Európai Bizottság által lefolytatott ellenőrzés esetén gyakran – feltételezhetően – az ismertetett gyakorlat kapcsán pénzügyi korrekciók alkalmazásával járna).

19

A 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek megfelelő, közbeszerzési

eljárások keretében megjelenő hirdetmények közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról szóló bizottsági 1564/2005/EK Rendelet (a továbbiakban: 1564/2005/EK Rendelet). 20

A

közbeszerzési

hirdetmények

közzétételére

használandó

hirdetményminták

létrehozásáról

és

az

1564/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági 842/2011/EU Végrehajtási Rendelet (a továbbiakban: 842/2011/EU Végrehajtási Rendelet). 21

A 1564/2005/EK Rendelet, valamint a 842/2011/EU Végrehajtási Rendelet II. Melléklete IV.2.1) pontja.

22

A terjedelmi korlátokra tekintettel csak ez a 120 hirdetmény került megjelölésre a források között.

27

Szerkezetét tekintve a III. rész -

elsőként röviden összefoglalja a bírálati részszempontokra vonatkozó uniós jogszabályi hátteret, majd pedig

-

tagállamonként,

valamint

uniós

intézményenként

bemutatja

a

bírálati

részszempontok körét, egyes részszempontok gyakoriságát, továbbá összefoglalja a bírálati részszempontokkal kapcsolatos tapasztalatokat, végül -

összegzi az előzőekkel kapcsolatos megfigyeléseket és következtetéseket von le velük kapcsolatosan.

III.2. A bírálati részszempontok uniós jogszabályi hátterének összefoglalása A Bevezetőben említett bírálati szempontokat az említett Irányelvek, valamint az uniós intézmények beszerzéseit is szabályozó Rendeletek tartalmazzák. Amint arra már ugyancsak

rámutattunk,

ezen

jogforrások

bírálati

szempontokkal

kapcsolatos

szabályozása nagyfokú hasonlóságot mutat. Mindezen uniós jogszabályok megkövetelik, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb

ajánlat kiválasztási

szempontjának részeként

meghatározott részszempontok a közbeszerzés tárgyával összefüggésben álljanak. 23 Ugyanakkor az uniós jogszabályokban csupán példálózó jellegű felsorolás található atekintetben, hogy milyen szempontok szerint történhet az ajánlatok értékelésre. Ezek a példaként állított részszempontok azonban jelentős átfedést mutatnak az egyes uniós jogszabályok kapcsán. A közszolgáltató tagállami ajánlatkérőkre vonatkozó 2004/17/EK Irányelvben például a szállítási vagy a teljesítési határidő, a folyó költségek, a költséghatékonyság, a minőség, az esztétikai és a funkcionális jellemzők, a műszaki érték, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a pótalkatrészek biztosítására vonatkozó kötelezettség, az ellátás biztonsága és az ár kerültek feltüntetésre. 24 A klasszikus tagállami ajánlatkérőkre vonatkozó 2004/18/EK Irányelv a minőséget, az árat, a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a folyó költségeket, a költséghatékonyságot, a vevőszolgálatot és a technikai segítségnyújtást, a szállítási határnapot vagy határidőt, illetve a teljesítési határidőt említi. 25 Az uniós intézmények közbeszerzéseire vonatkozó 2342/2002/EK rendelet az árajánlatot, a műszaki értékeket, az esztétikai és funkcionális jellemzőket, a környezeti jellemzőket, az üzemeltetési költségeket, a

23

nyereségességet,

a

teljesítési, illetve a

szállítási

határidőket, az

2004/18/EK Irányelv 53. cikk (1) bekezdés a) pont; 2004/17/EK Irányelv 55. cikk (1) bekezdés a) pont;

2342/2002/EK, Euratom rendelet 138. cikk (2) bekezdése. 24

2004/17/EK Irányelv 55. cikk (1) bekezdés a) pont.

25

2004/18/EK Irányelv 53. cikk (1) bekezdés a) pont.

28

értékesítést követő vevőszolgálatot és a technikai segítségnyújtást tartalmazza, mint részszempont lehetőségeket.26 Mindegyik uniós közbeszerzési jogszabály esetében elmondható, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához kapcsolódó részszempont meghatározása mellett – főszabály szerint – annak relatív súlyozása nyilvánosságra hoztalát is előírja.27 A fenti szabályokon túl az Európai Bíróság joggyakorlata ad további iránymutatást a részszempontok

meghatározásának

kérdésében.

A

beszerzés

tárgyához

történő

kapcsolódás követelményét – például a környezetvédelmi és szociális szempontok figyelembevétele kapcsán – az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata formálja tovább. 28 Az európai ítélkező fórum az esélyegyenlőség biztosítása céljából is cizellálta a részszempontok ajánlatkérők által való alkalmazásának lehetőségét. 29 Megemlítendő továbbá az alkalmassági szempontok és bírálati részszempontok összefüggésének kérdésköre is, amely tekintetében megfigyelhető, hogy a Bíróság elmozdulni látszik az alkalmassági és kiválasztási szempontok hermetikus elválasztásának – a jelen tanulmány II. részében is ismertetett – álláspontjáról, mindazonáltal nem hagyható figyelmen kívül, hogy

ez

az

új

irányvonal

eddig

kizárólag

európai

uniós

szervvel

kapcsolatos

közbeszerzési eljárás kapcsán mutatkozott meg.30 III.3.

A

bírálati

részszempontok

tagállami

jogszabályi

hátterének

összefoglalása Tekintettel az uniós jog nemzeti jogszabályokkal szembeni elsőbbségének elvére 31 , az uniós közbeszerzési jogi szabályozás meghatározza azt a keretet, amelyben a nemzeti közbeszerzési jogi szabályozás érvényesülhet. A fenti pontban leírt uniós

26

2342/2002/EK, Euratom rendelet 138. cikk (2) bekezdése

27

2004/18/EK Irányelv 53. cikk (2) bekezdés; 2004/17/EK Irányelv 55. cikk (2) bekezdés; 2342/2002/EK,

Euratom rendelet 138. cikk (3) bekezdése. 28

Például C-448/01. sz. ügy, EVN AG és Wienstrom GmbH kontra Republik Österreich, EBHT 2003 I-14527; C-

234/03. sz. ügy, Contse SA, Vivisol Srl, Oxigen Salud SA vs Instituto Nacional de Gestión Sanitaria (Ingesa) /korábban Instituto Nacional de la Salud (Insalud), EBHT 2005 I-9315. 29

Például C-331/04. sz. ügy, ATI EAC Srl e Viaggi di Maio Snc és társai kontra. ACTV Venezia SpA és társai,

EBHT 2005 I-10109. 30

A régi álláspont tekintetében lásd például C-532/06. sz. ügy, Emm. G. Lianakis AE, Sima Anonymi Techniki

Etaireia Meleton kai Epivlepseon és Nikolaos Vlachopoulos kontra Dimos Alexandroupolis és társai, EBHT 2008 I-00251; az újabb felfogás kapcsán lásd például T-63/06. sz. ügy, Evropaïki Dynamiki - Proigmena Systimata Tilepikoinonion

Pliroforikis

kai

Tilematikis

AE

kontra

a

Kábítószer

és

Kábítószer-függőség

Európai

Megfigyelőközpontja, EBHT 2010 I-00000. 31

Lásd például 6/64. sz. ügy, Costa v. ENEL, EBHT 1964 I-585.

29

közbeszerzési szabályrendszer – főként az uniós irányelvek révén – beágyazódott a nemzeti közbeszerzési jogi jogszabályokba is. A francia közbeszerzési jogszabály két bírálati szempontot, a legalacsonyabb ár, valamint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját írja elő, amelyek közül az ajánlatkérő választhat. A francia jogszabály az utóbbi bírálati szempont tekintetében előírja annak a szerződés tárgyára

korlátozódó,

valamint

megkülönböztetés-mentes

alkalmazását.

Az

ezzel

kapcsolatos rendelkezés példálózóan, ellenben igen széles körűen sorolja fel a lehetséges bírálati részszempontokat, ilyenek például a minőség, az ár, a műszaki érték, esztétikai és funkcionális teljesítmény, a környezetvédelmi teljesítmény, a használat teljes költsége, a megtérülés, a szállítás ideje, az ellátás biztosítása, a technikai segítésnyújtás, az interoperabilitás, valamint a működés jellemzői. További szempontok lehetnek a francia jogszabály szerint az életciklus költség, a mezőgazdasági termékek biztosításának teljesítménye, a nehéz helyzetű rétegek foglalkoztatottságának növelése tekintetében mérhető

teljesítmény,

valamint

az

innovációs

szempontok.

súlyozására vonatkozó előírás az irányelvi szabályokkal egyező.

A

részszempontok

32

Az osztrák közbeszerzési jogszabály szintén az uniós közbeszerzési irányelvnek megfelelően két bírálati részszempont közüli választás lehetőségét adja, azonban a legalacsonyabb ár szempontja melletti kiválasztási kritériumot műszaki és gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlatnak nevezi.33 A lengyel közbeszerzési törvény fogalmazásában a bírálati szempont vagy az ár, vagy pedig az ár és olyan kritériumok, amelyek a beszerzés tárgyához kapcsolódnak. A lengyel jogszabály példálózó felsorolása szerint ilyen lehet a minőség, a funkcionalitás, a műszaki paraméterek, technológiák,

a vagy

szempontrendszerre

környezet a

védelmére

teljesítés

vonatkozó

ideje.

tekintettel A

lengyel

szabályozáshoz

alkalmazott törvény

kapcsoltan

továbbá

rögzíti,

szempontok nem lehetnek egyben alkalmassági követelmények is.

legmegfelelőbb a

hogy

bírálati ezek

a

34

A német közbeszerzési szabályozás az egyedüli, ahol a kiválasztás szempontja csupán a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat lehet. A jogszabályok külön rögzítik továbbá,

32

Code des marchés publics (édition 2006), Version consolidée au 1 janvier 2012, Aricle 53.

33

Bundesgesetz über die Vergabe von Aufträgen (Bundesvergabegesetz 2006 – BVergG 2006) Jahrgang 2006

Ausgegeben am 31. Jänner 2006, Bundesgesetzblatt für die Republik Österreich, § 130. 34

Act of 29 January 2004 Public Procurement Law (consolidated text).

30

hogy az ár nem lehet egyedüli szempont a nyertes ajánlat kiválasztásában. A német közbeszerzési jogrendszerben tehát csupán az uniós irányelvek által előírt egyik szempont érvényesül a kiválasztás kritériumaként.35 III.4. Bírálati részszempontok alkalmazása egyes uniós tagállamok, valamint egyes uniós intézmények körében Az alábbiakban tagállamonként, valamint intézményenként különválasztva kerülnek bemutatásra a bírálati részszempontok alkalmazásának jellegzetességei. A tagállami körben sorrendben Franciaország, Németország, Lengyelország és Ausztria fent említett ajánlatkérőinek

feldolgozott

eljárást

megindító

hirdetményeiben

megjelölt

bírálati

részszempontok kerülnek ismertetésre. Ezután az uniós intézmények, a Bizottság, a Bíróság, valamint a Számvevőszék hirdetményeiben fellelhető bírálati részszempontokkal kapcsolatos elemzés világítja meg az említett szervek e tárgykörben megismerhető közbeszerzési gyakorlatát. III.4.1. Bírálati részszempontok alkalmazása egyes uniós tagállamok körében A fenti tagállamok meghatározott ajánlatkérői által a vizsgált időszakban közzétett közel 6140 eljárást megindító hirdetmény közül 650 került megvizsgálásra. Ezek túlnyomó többségében vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontja került megjelölésre, vagy pedig a dokumentációban található a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját alkotó részszempontok meghatározása, valamint súlyozása. III.4.1.1. Franciaország A vizsgált időszakban a fent hivatkozott hirdetmények többségét, több mint 2700 eljárást megindító hirdetményt francia szervek adták fel. Szintén Franciaország esetében volt jellemző, az, hogy a megvizsgált hirdetmények többségében, 100 hirdetményből megközelítőleg 60 esetében bírálati szempontként a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja szerepelt, valamint ezen hirdetmények bírálati részszempontjai magában

a hirdetményben kerültek meghatározásra. A fennmaradó közel 40 vizsgált

hirdetmény esetén a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati részszempont-rendszere vagy a dokumentációban került meghatározásra, vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás

35

bírálati

szempontja

került

megjelölésre.

Ebből

következően

Vergabe- und Vertragsordnung für Leistungen – Teil A (VOL/A) Ausgabe 2009 vom 20. November 2009

(BAnz. Nr. 196a vom 29. Dezember 2009),§21EC.

31

megállapítható, hogy a vizsgált francia hirdetmények tekintetében a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjának előírása volt túlnyomórészt meghatározó. A vizsgált francia hirdetmények jelentős többsége, több mint kétharmada tekintetében megfigyelhető volt, hogy azok csupán kettő, vagy három bírálati részszempontot tartalmaztak. A részszempontok közül a vizsgált francia hirdetmények mindegyikében szerepelt az ellenszolgáltatás részszempontja. Az vizsgált hirdetmények kis részében megfigyelhető volt az ellenszolgáltatás részszempontjának alszempontokra történő bontása is. A hirdetmények túlnyomó többségében az „ár” részszempontja került meghatározásra, néhány

hirdetményben

azonban

eltérő

meghatározást

alkalmaztak.

Ezen

hirdetményekben ár helyett kritériumként „költség”, „gazdasági érték”, „pénzügyi érték”, valamint „pénzügyi teljesítmény” szerepeltek. Ezen megfogalmazások arra utalhatnak, hogy az ár szempontjával szemben az ajánlatkérők tágabb felfogás szerint kívánták értékelni a beérkező ajánlatokat. Ezen tágabb felfogás összetettebb beszerzések esetén, jellemzően

szolgáltatás

megrendelések

és

építési

beruházások

kapcsán

volt

megfigyelhető. Az ellenszolgáltatás részszempontjának súlyozása a hirdetményekben nagy szórást mutatott, ám ez a súlyszám semelyik hirdetmény tekintetében nem csökkent 30 alá, valamint nem emelkedett 90 felé. A részszempontok közül második leggyakrabban, a vizsgált hirdetmények túlnyomó többségében a műszaki érték jelent meg. A vizsgált hirdetmények többsége tekintetében megfigyelhető

volt

a

műszaki

érték

alszempontok

nélküli

megadása,

valamint

részletezettségének hiánya. Néhány esetben a hirdetményben megjelölésre került, hogy a műszaki érték megítélése az ajánlatkérő által a műszaki ajánlatban foglaltak alapján történik. A műszaki érték előírása esetén néhány hirdetmény esetében megfigyelhető volt minőségbiztosítási rendszerek megléte alapján történő értékelésre történő utalás is az ajánlatkérő részéről (pl. általános minőségbiztosítás terén a SOPAQ – Le schéma organisationnel du plan d'assurance qualité, valamint például hulladékkezelés terén a SOGED – Schéma d'Organisation et de Gestion des Déchets rendszer). Ahol

a

műszaki

érték

részszempontjának alszempontjai

előírásra

kerültek, ezen

alszempontok a beszerzés tárgya szerint mutattak változatosságot. Kiemelendő továbbá, hogy a műszaki érték alszempontjai között több esetben is megfigyelhető volt a környezetvédelmi

szempontok

értékelésének

előírása

is.

Amennyiben

ilyen

32

környezetvédelmi értékelési szempontok kerültek előírásra, az azokhoz rendelt súlyszám alacsony szinten maradt, jellemzően 10-es értékeléssel. A műszaki érték részszempontjának súlyozása a hirdetményekben – az ellenszolgáltatás részszempontjához hasonlóan – nagy szórást mutatott, ám ez a súlyszám egyik vizsgált hirdetményben sem csökkent 15 alá, valamint nem emelkedett 70 felé. Az ellenszolgáltatás, valamint a műszaki érték részszempontja után a harmadik leggyakoribb szempont az ajánlattevő által megajánlott teljesítés időtartama volt, amely leginkább az árubeszerzés kapcsán az áru leszállításának időpontjára tett megajánlással foglalkozott. A teljesítés időtartamának részszempontjához rendelt súlyszámok a vizsgált hirdetmények tekintetében 5 és 20 körül mutattak szórást. Szintén több esetben megjelent a vizsgált hirdetmények részszempontjai között a megajánlás „minőségének” kritériuma is. Ehhez a részszemponthoz rendelt súlyszámok 20 és 60 között ingadoztak. A garanciavállalás, illetve annak időtartama szintén számos vizsgált francia hirdetmény tekintetében helyet kapott a bírálati részszempontok között, jellemzően alacsony súlyszámokkal, 10 és 30 között. Amint már fentebb említésre került, a környezetvédelmi szempontok megjelentek a műszaki érték alszempontjaiként is, ám a vizsgált francia hirdetmények megközelítőleg tizedében

külön

szempontjai,

értékelési

amelyeket

részszempontként „környezeti

jelentek

értékként”,

meg illetve

a

megajánlás

zöld

„környezetvédelmi

teljesítményként” nevesítettek az ajánlatkérők. Ezen kritérium tekintetében a súlyszámok jellemezően alacsony értéken, 5 és 15 között mozogtak. III.4.1.2. Németország A vizsgált időszakban a fent meghatározott hirdetmények közül 1500 eljárást megindító hirdetményt német ajánlatkérők adtak fel. Németország esetében a megvizsgált 200 hirdetmény

túlnyomó

többségében

a

gazdaságilag

legelőnyösebb

ajánlat

bírálati

kritériumrendszere a dokumentációban került meghatározásra, így a tanulmány a fennmaradó hirdetményekben található bírálati részszempontok megvizsgálására alapul. A vizsgált német hirdetmények túlnyomó többségében megfigyelhető volt, hogy azok három vagy négy bírálati részszempontot tartalmaznak.

33

A részszempontok közül a vizsgált német hirdetmények mindegyikében szerepelt az ellenszolgáltatás részszempontja. A vizsgált hirdetményekben nem volt megfigyelhető az ellenszolgáltatás

részszempontjának

alszempontokra

történő

tovább-bontása.

A

hirdetmények túlnyomó többségében az „ár” részszempontja került meghatározásra, néhány

hirdetményben

azonban

eltérő

meghatározást

alkalmaztak.

Ezen

hirdetményekben például ár helyett kritériumként „költségek összessége” szerepelt, illetve két vizsgált hirdetményben értékelésre került a „legalacsonyabb ár tekintettel az akciós ajánlatokra és kedvezményekre”. Ezen megfogalmazások arra utalhatnak, hogy a szoros értelemben vett ár szempontjával szemben az ajánlatkérők tágabb felfogás szerint kívánták értékelni a beérkező ajánlatokat. A tágabb felfogás komplexebb beszerzések esetén, jellemzően szolgáltatás megrendelések és építési beruházások kapcsán volt megfigyelhető, például egy bíróság épülete és környékének közbiztonsága kapcsán kiírt szolgáltatás

megrendelése

esetében.

Egy

hirdetmény

tekintetében,

amely

projektmenedzseri szolgáltatás megrendelésére vonatkozott, az ár részszempontja azonban nem különállóan foglalt helyet, hanem egybefoglalva a „szervezet, munkaerő, ütemezés, ár” bírálati részszempontban, további másik három részszempont mellett. Továbbá

egy

hirdetmény

tekintetében

a

„költségek

összessége”

mellett

külön

részszempontként értékelésre kerültek „opcionális költségek” is. Megfigyelhető volt, hogy az ellenszolgáltatás részszempontjának súlyozása a hirdetményekben nagy szórást mutatott, ám ez a súlyszám – egy kivétellel – nem csökkent 30 alá, valamint nem emelkedett 90 felé. A német hirdetményekben gyakori szempont volt az ajánlattevő által megajánlott teljesítés időtartama, amely leginkább az árubeszerzés kapcsán az áru leszállításának időpontjára

tett

megajánlással

foglalkozott.

A

teljesítés

időtartamának

részszempontjához rendelt súlyszámok a vizsgált hirdetmények tekintetében 5 és 30 körül mutattak szórást. A vizsgált német hirdetmények többségében megjelent a részszempontok között a megajánlás „minőségének” kritériuma is. Ehhez a részszemponthoz rendelt súlyszámok 10 és 50 között ingadoztak. A részszempontok közül a vizsgált hirdetmények egy részében a műszaki érték jelent meg. A vizsgált hirdetmények tekintetében megfigyelhető volt a műszaki érték alszempontok nélküli megadása, valamint részletezettségének hiánya. A műszaki érték részszempontjaihoz rendelt súlyszámok a hirdetményekben nem csökkentek 10 alá, valamint nem emelkedtek 40 fölé.

34

A vizsgált német hirdetmények viszonylagos sokféleséget mutatnak a fent már említett részszempontokon kívüli további részszempontok előírásával. Fent már említésre került, hogy átlagosan három, négy kritériumot is meghatároztak a német ajánlatkérők. Gépjárművek javítására és karbantartására kiírt közbeszerzési eljárásban például az ár és a garanciavállalás részszempontjai mellett szerepeltek a szakértelem, valamint a megbízhatóság esetében

a

kritériumai

módszertani

is.

Projektmenedzseri

koncepció,

valamint

a

szolgáltatásra mérési

kiírt

módszerek

közbeszerzés és

eszközök

kiválasztása is a bírálati részszempontok között kapott helyet. Tekintettel arra, hogy a nevezett projekt az INTERREG uniós kezdeményezés keretében került megvalósításra, ezért az INTERREG programmal kapcsolatos tudás és tapasztalatok minősége és kiterjedtsége is a bírálati részszempontok között szerepelt. Felmerül, hogy ezen kritériumok felvethetik az értékelési szempontok és az alkalmassági kritériumok terén történő

kettős

megjelenés

problematikáját.

Közbiztonsági

szolgáltatásokra

kiírt

közbeszerzés kapcsán – más részszempontok mellett – a működési koncepció is szempontként került megjelölésre. III.4.1.3. Ausztria A 2010-es évvel kibővített vizsgált időszakban a fent meghatározott hirdetmények közül 250 eljárást megindító hirdetményt osztrák szervek adták fel. Ausztria esetében a megvizsgált hirdetmények túlnyomó többségében a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati részszempont-rendszere a dokumentációban került meghatározásra, vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontja került megjelölésre, így a tanulmány

a

fennmaradó

hirdetményekben

található

bírálati

részszempontok

megvizsgálására alapul. A vizsgált osztrák hirdetmények kapcsán megközelítőleg egyenlő arányban megfigyelhető volt, hogy azok kettő, három, valamint négy bírálati részszempontot tartalmaztak. A részszempontok közül a vizsgált osztrák hirdetmények mindegyikében szerepelt az ellenszolgáltatás részszempontja. A vizsgált hirdetmények tekintetében megfigyelhető volt az ellenszolgáltatás alszempontok nélküli megadása. A hirdetmények túlnyomó többségében az „ár” részszempontja került meghatározásra, néhány hirdetményben azonban eltérő meghatározást alkalmaztak. Ezen hirdetményekben ár helyett, valamint egy esetben az ár mellett részszempontként „költség”, „teljes költség mutató”, „árkedvezmény” szerepeltek. Ezen megfogalmazások arra utalhatnak, hogy az ár szempontjával szemben az ajánlatkérők tágabb felfogás szerint kívánták értékelni a

35

beérkező

ajánlatokat.

Az

ellenszolgáltatás

részszempontjának

súlyozása

a

hirdetményekben nagy szórást mutatott, ám ez a súlyszám semelyik hirdetmény tekintetében nem csökkent 30 alá, valamint nem emelkedett 80 felé. A részszempontok közül második leggyakrabban, a vizsgált hirdetmények egy részében a „teszt”, illetve a

„tesztvizsgálat” jelent

meg

36

. Ez

a

részszempont

jellemzően

árubeszerzésre – főként műszaki cikkekre – kiírt közbeszerzések esetén jelent meg. A vizsgált

hirdetmények

többsége

tekintetében

megfigyelhető

volt

az

említett

részszempont alszempontok nélküli megadása, valamint részletezettségének hiánya. Az említett részszemponthoz rendelt súlyszámok a hirdetményekben 30 és 35-ös értékkel jelentek meg. Szintén több esetben megjelent a vizsgált hirdetmények részszempontjai között a megajánlás „minőségének” kritériuma is. Ehhez a részszemponthoz rendelt súlyszámok 10 és 70 között ingadoztak. Számos hirdetmény esetén bírálati részszempontként értékelésre került az ajánlattevők különböző – a beszerzési tárggyal összefüggő – területen szerzett „tapasztalata” is. Ezek a

szempontok

jellemzően

szolgáltatás

megrendelésre

területén,

főként

kutatási,

vizsgálati szolgáltatásokkal kapcsolatosan kerültek értékelésre. Megfigyelhető volt, hogy az értékelési szempontként előírt „tapasztalat” nem csupán egy részszempont volt, hanem jellemzően szolgáltatás megrendelésre – például kutatási szolgáltatásra, vagy környezetvédelmi ellenőrzésre – kiírt közbeszerzési eljárások esetében gyakran 4 részszempont közül 3 részszempont is különböző ajánlattevői tapasztalattal volt kapcsolatos. (Így tehát az ellenszolgáltatás részszempontja mellett csak az említett részszempontok kerületek értékelésre.) Ilyen tapasztalattal kapcsolatos szempont volt a munkatársak különböző – a beszerzés tárgyához kapcsolódó – tapasztalata. Ezen részszempont esetében felmerülhet, hogy alkalmassági feltétel került részszempontként értékelésre, amely felvetheti az alkalmassági szempontok bírálati szempontként történő alkalmazási tilalmának megszegését. A vizsgált osztrák hirdetmények viszonylagos sokféleséget mutatnak a fent már említett részszempontokon kívüli további részszempontok előírásával. Ilyen szempontok például lézernyomtató beszerzése céljából kiírt közbeszerzési eljárás esetén az energiafogyasztás értékelése, amely zöld szempontnak is megfelel. Ez a részszempont 10-es súlyszámmal

36

Megjegyezzük, hogy ez – a mintapéldány becsatolásának elkerülhetetlensége okán – ugyancsak felveti a magyar gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve az alkalmassági és bírálati szempontok elkülönítésének problematikáját.

36

került megjelölésre. További részszempont volt szerver beszerzés esetén az a tényező, hogy rendelkezik-e irodákkal, valamint telephelyekkel az ajánlattevő, amely ugyancsak 10-es súlyszámmal került értékelésre. Számviteli szolgáltatásokra kiírt közbeszerzés esetében 30-as súlyszámmal került értékelésre a projektszervezés, és -tervezés. Hordozható számítógépek beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárások kapcsán 5-ös súlyszámmal értékelésre került, hogy az ajánlatkérő rendelkezik-e elektronikus üzleti katalógussal. Kőfaragásra kiírt közbeszerzés esetén pedig egyenként 20-as súlyszámmal került értékelésre az ajánlattevő mintája, valamint referenciái, amely szintén felvetheti az értékelési szempontok és az alkalmassági kritériumok terén történő kettős megjelenés problematikáját. III.4.1.4. Lengyelország A vizsgált időszakban a fent meghatározott hirdetmények közül közel 1600 eljárást megindító hirdetményt lengyel ajánlatkérők adtak fel. Lengyelország esetében a megvizsgált 100 hirdetmény túlnyomó többségében a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati

kritériumrendszere

a

dokumentációban

került

meghatározásra,

vagy

a

legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontja került megjelölésre, így a tanulmány

a

fennmaradó

hirdetményekben

található

bírálati

részszempontok

megvizsgálására alapul. A vizsgált lengyel hirdetmények jelentős többségét tekintve megfigyelhető volt, hogy azok csupán kettő vagy három bírálati részszempontot tartalmaztak. A részszempontok közül a vizsgált lengyel hirdetmények mindegyikében szerepelt az ellenszolgáltatás részszempontja. Az vizsgált hirdetmények kis részében megfigyelhető volt az ellenszolgáltatás részszempontjának alszempontokra történő tovább-bontása is. A hirdetmények

mindegyikében

ellenszolgáltatás

az

„ár”

részszempontjának

részszempontja

súlyozása

a

került

meghatározásra.

hirdetményekben

nagy

Az

szórást

mutatott, ám ez a súlyszám semelyik hirdetmény tekintetében nem csökkent 40 alá, valamint nem emelkedett 95 felé. Árubeszerzésre kiírt közbeszerzési eljárások esetében megfigyelhető volt a „műszaki érték” szempontjának megjelölése főként 30-as súlyszámmal. Rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelése esetében a hirdetményekben az ár mellett értékelésre került további, meghatározott tevékenységek reklámozásának részszempontja is.

37

Immonoglobulin ampulla beszerzése esetén az ár részszempontja mellett helyet kapott az ampulla méretének értékelése is, amelynek súlyszáma 13 és 25 között váltakozott. Oktatási

és

képzési

szolgáltatások

megrendelésére

kiírt

közbeszerzési

eljárás

részszempontjaiként az ellenszolgáltatás szempontja mellett 20-as súlyszámmal a tanulmányi program került értékelésre. Megjegyzendő azonban, hogy szintén 20-20-as súllyal az ajánlattevő tapasztalata és alkalmassága is értékelésre került, amely felvetheti az

értékelési

szempontok

és

az

alkalmassági

kritériumoknak

való

megfelelés

összefüggéseinek problematikáját. Emberi erőforrás menedzsmenttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatás megrendelésére kiírt közbeszerzés esetében az ár részszempontja mellett 5-ös súlyszámmal került értékelésre e-learning tanfolyam biztosítása, valamint előnyeinek ismertetése. Szerverek beszerzésére, telepítésre, valamint üzembe helyezésére kiírt közbeszerzési eljárásnál az ár szempontja mellett 10-es súlyszámmal került értékelésre az informatikai személyzet rendelkezésre állásának az ideje, valamint szintén 10-es súlyszámmal a technikai támogatás. III.4.2. Bírálati részszempontok alkalmazása egyes uniós intézmények körében Az

uniós

intézmények

közül

az

alábbiakban

az

Európai

Bizottság,

az

Európai

Számvevőszék, valamint az Európai Bíróság által megjelentetett eljárást megindító hirdetmények kerültek megvizsgálásra. Az Európai Bizottság esetében a vizsgált időszak alkalmazkodott a tanulmányban általánosan meghatározott 2011. január 1-je és 2011. december 31-ei időszakhoz. A másik két uniós intézmény esetében azonban – ahogy azt korábban

már

jeleztük,

tekintettel

a

hirdetmények

említett

időszakban

való

megjelenésének rendkívül kis számára – a vizsgált időszak 2007. január 1-jétől 2011. december 31-éig került kijelölésre. (Megjegyzendő, hogy 2007 év előtti hirdetményeket a TED

adatbázis

nem

tartalmaz.)

Ezen

időszak

alatt

a

három

intézmény

által

összességében közzétett közel 700 hirdetmény közül 300 került górcső alá. Az Európai Számvevőszék,

valamint

az

Európai

Bíróság

tekintetében

az

összes

hirdetmény

megvizsgálásra került. Ezen ajánlati/részvételi felhívások túlnyomó többségében vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontja került megjelölésre, vagy pedig a dokumentációban található a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját alkotó részszempontok meghatározása, valamint súlyozása. Tekintettel az Európai Számvevőszék és az Európai Bíróság még a kibővített vizsgálati időszak révén is kevés

számú

eljárást

megindító

hirdetményére,

valamint

arra

a

fent

említett

megfigyelésre, hogy a hirdetmények többsége nem írta elő a gazdaságilag legelőnyösebb

38

ajánlat bírálati szempontját, illetve, amennyiben előírt, azok részszempontjait nem tartalmazta, így ezen két intézmény tekintetében rendkívül kis számú használható információ volt feldolgozható. III.4.2.1. Európai Bizottság A vizsgált időszakokban a fent meghatározott hirdetmények többségét, közel 600 eljárást megindító hirdetményt az Európai Bizottság adta fel. Az Európai Bizottság esetében a megvizsgált 200 hirdetmény túlnyomó többségében a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati kritériumrendszere a dokumentációban került meghatározásra, vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontja került megjelölésre, így a tanulmány a fennmaradó hirdetményekben található bírálati részszempontok megvizsgálásán alapul. A vizsgált bizottsági hirdetmények tekintetében megfigyelhető volt, hogy kettő és hat közötti számú, eltérő részletességgel meghatározott részszempontot tartalmaztak. A részszempontok közül a vizsgált bizottsági hirdetmények csupán kisebb részében szerepelt az ellenszolgáltatás részszempontja. Ezen hirdetményekben az ellenszolgáltatás az „ár” megjelölése mellett „pénzügyi ajánlat” meghatározásként is szerepelt. Az Európai Bizottság által megjelentetett hirdetményekben megfigyelhető volt, hogy a részszempontok

meghatározása

beszerzési

tárgy

fajtánként

főszabály

szerint

csoportosítható volt. A különböző – jellemzően uniós programokhoz, cselekvési tervekhez – kapcsolódó vizsgálatok, javaslatok szolgáltatásainak megrendelésére kiírt közbeszerzési eljárásra érkezett

ajánlatok

általában

három

értékelési

részszempont

tükrében

kerültek

pontozásra. Megfigyelhető volt, hogy ezen részszempontok között nem szerepelt az ellenszolgáltatás kritériuma. Az első részszempont „értelmezés”, „célok értelmezése”, valamint a „pályázati dokumentációban ismertetett, teljesítendő munka értelmezése” megjelöléssel

került

meghatározásra.

Az

ehhez

a

részszemponthoz

kapcsolódó

súlyszámok 10 és 30 között mozogtak. A második részszempont a „módszertan” szempontja volt, amely a hirdetmények többségében ennél részletesebben nem került megjelölésre. Egy hirdetmény esetében a meghatározás bővebb volt; „az egyes feladatok és alfeladatok teljesítésére javasolt

39

módszertan minősége és releváns volta (technikák alkalmazása, azok megfelelő volta, az elvégzett

munka

minősége

biztosításának

módjai)”

részszempontja

került

meghatározásra. Az ehhez a részszemponthoz kapcsolódó súlyszámok 40 és 60 között mozogtak. Harmadikként a „projektirányítás és rendelkezésre állás”, valamint a „projektszervezés” szempontját írták elő az Európai Bizottság szervei. Az ezen szemponthoz tartozó súlyszám egységesen 30 volt. Ezen fenti értékelési főszabály alól azonban akadt kivétel, amikor elemzési szolgáltatás megrendelésére kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán mindössze két részszempont, az ár és a minőség szempontja került egyenlő – 50-50-es súlyszámmal – kiírásra. Az Európai Bizottság által különböző tanulmányokra kiírt közbeszerzési eljárások hasonló felépítést mutatnak a bírálati részszempont-rendszer tekintetében. Az ilyen tárgyú felhívást megindító hirdetmények túlnyomó többségében megjelenik az ajánlat szakmai színvonala, a meghatározott tárgykör, az elérendő célkitűzések és a figyelembe veendő szempontok tekintetében, amely részszemponthoz rendelt súlyszám 10 és 45 között változik. Minden ilyen hirdetményben megjelenik a főbb feladatok vizsgálatára irányuló, javasolt módszertani

megközelítés

tudományos

minősége,

megfelelősége,

relevanciája,

teljessége, valamint megvalósíthatósága is. Szintén több ilyen tárgyú hirdetmény esetében részszempontként jelenik meg a projekthez, valamint egyes projektfázisokhoz allokált emberi, pénzügyi és technikai erőforrások megfelelősége a jó minőségű és megbízható adatok biztosítására. Az ezen részszemponthoz rendelt súlyszám jellemzően 10 és 35 körül mozog. Más – szintén a megnevezett tárgyú hirdetményben szereplő – részszempont a tanulmány keretében elemzendő információk mélysége (a minőség és a részletesség szempontjából), teljessége (az adatok kiterjedtsége szempontjából) és megbízhatósága. Ezen részszempontokhoz rendelt súlyszám 20 körül mozog. Amint az a hasonló tárgyú – elemzési, vizsgálati – szolgáltatásokra kiírt közbeszerzési eljárások hirdetményeiben tapasztalható volt, a teljesítendő feladat értelmezése is bírálati részszempontként került előírásra, itt azonban jellemzően alacsony, 5-ös súlyszámmal.

40

Az

Európai

Bizottság

a

vizsgálati

időszakban

számos

más,

részletesen

vázolt

kritériumrendszerrel ellátott közbeszerzési eljárást hirdetett meg, amelyeket érdemes külön is ismertetni. Friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztásnövelési kezdeményezés tesztelésének céljából kiírt közbeszerzési eljárás részszempontjai között 20-as súlyszámmal szerepelt a kísérleti projekt célkitűzéseinek elérését célzó stratégiai megközelítés színvonala és koherens volta. 25-ös súlyszámmal került megjelölésre a veszélyeztetett népességcsoportokat (például alacsony jövedelmű várandós nők, gyermekek és idősek) célzó, személyre szabott kommunikációs és oktatási eszközök tervezésének és tesztelésének színvonala és koherens volta. Szintén 25-ös súlyszámot kapott a friss gyümölcsök és zöldségek elosztásával kapcsolatos szervezési munka színvonala és koherens volta, szoros együttműködésben a közegészségügyi szakértőkkel, a tagállamok nemzeti és/vagy regionális egészségügyi adminisztrátoraival, az ágazatban aktívan tevékenykedő nem kormányzati szervekkel, az ifjúsági szervezetekkel, a gazdasági szereplőkkel és a Bizottság szolgálataival, annak garantálása céljából, hogy a frissgyümölcsök és zöldségek a

priorizált

súlyszámmal

csoport jelölt

számára szempont

rendelkezésre volt

az

álljanak.

További,

eredményekre

épülő

egyenként

10-es

következtetések

és

megállapítások színvonala, a priorizált csoportokat célzó kampányokra alkalmazandó iránymutatások

bemutatása,

a

bevezetendő,

célzott

promóciós

kezdeményezések

végrehajtására irányuló monitoring tevékenység minősége, valamint a tanulmány eredményeinek terjesztésére javasoltak színvonala és koherens volta. Az Európai Bizottság által mérnöki szolgáltatások megrendelésére kiírt közbeszerzési eljárás tekintetében a részszempontok mindegyikéhez osztályozási skálát is társítottak. Az osztályozási skála az következőképpen alakult: tökéletes 100; kiváló 90; nagyon jó 75; jó 60; elfogadható 50; éppen hogy csak elfogadható 40; értéktelen 0. Az ezzel a skálával mért részszempontok a következőek voltak: az ajánlattevő által javasolt erőforrások megfelelősége az ajánlatban bemutatott műszaki és programozási megoldások tekintetében (10-es súlyszámmal) 37 ; a beszerzés követelményeinek és célkitűzéseinek értelmezése; a problémák és kockázati területek megvitatása és megfelelő

enyhítő

intézkedések

(20-as

súlyszámmal);

a

javasolt

munkaprogram

minősége és megfelelősége; a mérnöki megközelítés megfelelősége, megfelelés a technikai

követelményeknek

(30-as

súlyszámmal);

a

munka

javasolt

ütemterve

irányításának és tervezésének megfelelősége (30-as súlyszámmal; megfelelés az

37

Megjegyzésre kívánkozik, hogy a bírálati részszempontok tartalmának pontosabb ismerete hiányában ugyan messzemenő következtetés nem thető, de ezen bírálati részszempont is érinthet alkalmassági kérdéseket.

41

ajánlatbenyújtási követelményeknek és a szerződéses feltételek elfogadása (15-ös súlyszámmal). III.4.2.2. Európai Bíróság A fenti említett – kibővítésre került – vizsgált időszakokban a fent meghatározott hirdetmények közül 54 eljárást megindító hirdetményt az Európai Bíróság tett közzé. Az Európai Bíróság esetében a megvizsgált hirdetmények túlnyomó többségében a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati részszempont-rendszere a dokumentációban került

meghatározásra,

vagy

a

legalacsonyabb

összegű

ellenszolgáltatás

bírálati

szempontja került megjelölésre, így a tanulmány a fennmaradó hirdetményekben található bírálati részszempontok megvizsgálására alapul. Tekintettel arra a – már említett – körülményre , hogy az Európai Bíróság még a kibővített vizsgálati időszak tekintetében is kevés számú eljárást megindító hirdetményt adott fel, valamint arra a fent említett megfigyelésre, hogy a hirdetmények többsége nem írta elő a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati

szempontját, illetve,

amennyiben előírásra került, azok részszempontjait nem tartalmazta, így ezen intézmény tekintetében rendkívül kis számú használható információ volt feldolgozható. Ezen csekély számú feldolgozható hirdetmények azonban számos részszempontot tartalmazó, részletes leírással szolgálnak, így egyenként történő ismertetésük hasznos lehet. Általános biztonsági és tűzbiztonsági őrszolgálat szolgáltatás megrendelésére kiírt közbeszerzési eljárás bírálati kritériumai – az 50-es súlyszámmal értékelt ár mellett – a következőek voltak. Elsőként az „átfogó minőség” került megjelölésre, amely alatt a pályázat külalakja, a megvalósítandó célkitűzések értelmezése, a minőségügyi terv alkalmazhatósága, a minőségügyi terv ellenőrzésének módszere, a reagálási idő a Bíróság által adott utasítások tekintetében, valamint az azok alkalmazását biztosító tervezett módszerek kerültek értékelésre (5-ös súlyszámmal). Másodikként a „működési és munkamódszerek” kritériuma került megjelölésre, amely alatt a következőeket vette figyelembe az ajánlatkérő: szervezés és a központok által nyújtott támogatás; a Bíróság helyszínén létrehozott csapat szervezete; a szerződés menedzselése a Bírósággal; az információk Bíróságnak történő jelentésére szolgáló módszerek/eszközök/eljárások és a napi információáramok kezelése; a munkautasítások

42

menedzselése; a tervek összeállításának és az alkalmazottak beosztásának módszere; proaktivitás, módszerek és eszközök, melyek arra szolgálnak, hogy a Bíróság számára meghatározzák azokat a területeket, ahol biztonsági fejlesztéseket lehet végezni, illetve konkrét biztonsági fejlesztéseket javasoljanak; a minőség- és teljesítménymutatók alkalmazhatósága és előnye; azok az eszközök, módszerek és egyéb megszorítások, amelyek az érvényes szerződés és a jelen felhívás szerinti szerződés közötti átmeneti időszak során a szolgáltatásnyújtás folyamatosságának biztosítására és az állandó szolgáltatásminőség fenntartására szolgálnak (20-as súlyszámmal). Harmadikként a „humánerőforrás-gazdálkodás” szempontja került elbírálásra, amelynek módszere és eszközei az alábbiak voltak: szakképzett csapat jelenlétének biztosítása; a csapat

helyszíni

integrációjának

és

ellenőrzésének

lehetővé

tétele;

azoknak

az

alkalmazottaknak a helyettesítése, akik nem felelnek meg az elvárásoknak; az alkalmazottak

lojalitásának

biztosítása,

valamint

az

alkalmazottak

körforgása;

a

hiányzások kezelése; az alkalmazottak folyamatos képzése; az alkalmazottak megfelelő viselkedésének biztosítása és ellenőrzése; kezdő képzés a Bíróságnál használatban lévő belépés-ellenőrző,

figyelmeztetéskezelő

és

videós

megfigyelő

szoftverről

(20-as

súlyszámmal). Végül a „berendezés és anyagi erőforrások” kerültek értékelésre az alábbi szempontok szerint: a berendezések és anyagi erőforrások megfelelősége; a járőrözés szabályozási eljárása; a eljárásban közvetlenül nem említett, rendelkezésre bocsátható további erőforrások (5-ös súlyszámmal). Költöztetési szolgáltatás megrendelésére kiírt közbeszerzési eljárásban legnagyobb, 60as súlyszámmal

került értékelésre „a tender egyes részeinek értékei”. Második

legmeghatározóbb kritérium a feladat teljesítésével megbízott személyek szakmai önéletrajzának minősége volt, 25-ös súlyszámmal. A fennmaradó, egyenként 5-ös súlyszámmal értékelt szempontok az ajánlat kivitelezésének általános színvonala (rendje és szerkezete), az ajánlat általános olvashatósága (egyértelmű és érthető volta), valamint az ajánlattevő által tett további megjegyzések és javaslatok megléte, illetve tartalma voltak. Műszaki berendezések üzemeltetése, karbantartása és javítása tárgyban meghirdetett közbeszerzési eljárás kritériumrendszere tartalmazta a vizsgált hirdetmények közül legtöbb – szám szerint 10 darab – részszempontot. Ezen részszempontok a hozzájuk tartozó súlyszámokkal a következőek voltak: a különféle szakképzettségű munkatársak (technikusok, szakmunkások stb.) – a menedzsmentet kivéve – éves szinten teljesítendő

43

munkaóráinak száma, valamint a szakképzettségek minősége (15-ös súlyszámmal); az alkalmazásra kerülő technikai eszközök és a külső támogatás (tanácsadó cégek igénybevétele, a javasolt alvállalkozók minősége, logisztikai támogatás, berendezések, járművek, műhelyek, speciális szakképzettségű technikusok stb.) (13-as súlyszámmal); a

szervezeti-irányítási

struktúra

(10-es

súlyszámmal);

a

központosított

műszaki

menedzsmentrendszerek professzionális használata (10-es súlyszámmal); folyamatos energiaellátási terv (8-as súlyszámmal); a javasolt karbantartás ütemterv minősége (7as súlyszámmal); a központosított biztonsági rendszerek professzionális használata (7-as súlyszámmal); a minőség-ellenőrzési intézkedések szigorúsága (7-as súlyszámmal); szakmai

referenciák

(5-ös

súlyszámmal);

a

hosszú

távú

biztonságot

garantáló

energiagazdálkodási és műszaki irányítási eljárások (5-ös súlyszámmal). A fenti bírálati részszempontok részszempontként

tekintetében

is

értékelésre,

felmerülhet,

amely

az

hogy

alkalmassági

alkalmassági

és

feltétel

bírálati

került

szempontok

keveredésének tilalmát vetheti fel. III.4.2.3. Európai Számvevőszék A fent említett – kibővítésre került – vizsgált időszakokban a fent meghatározott hirdetmények közül 42 eljárást megindító hirdetményt az Európai Számvevőszék adta fel. Az Európai Számvevőszék esetében a megvizsgált hirdetmények túlnyomó többségében a

gazdaságilag

dokumentációban

legelőnyösebb került

ajánlat

meghatározásra,

bírálati vagy

részszempont-rendszere a

legalacsonyabb

a

összegű

ellenszolgáltatás bírálati szempontja került megjelölésre, így a tanulmány a fennmaradó hirdetményben található bírálati részszempontok megvizsgálására alapul. Tekintettel arra a – már említett – körülményre, hogy az Európai Számvevőszék még a kibővített vizsgálati időszak tekintetében is kevés számú eljárást megindító hirdetményt adott fel, valamint arra a fent említett megfigyelésre, hogy a hirdetmények többsége nem írta elő a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati

szempontját, illetve,

amennyiben előírásra került, azok részszempontjait nem tartalmazta, így ezen intézmény tekintetében rendkívül kis számú használható információ volt feldolgozható. Projektirányítási feladatokra irányuló szolgáltatási szerződésre kiírt közbeszerzési eljárás bírálati kritériumrendszere négy egységből állt. Az ár részszempontja 40-es súlyszámmal került megjelölésre, 30-as súlyszámot kapott a projektvezető felkészültsége a minőségi követelmények, a költségvetési korlátok és a határidők betartására. 10-es súlyszámot

44

rendeltek a jelentéskészítésre használt informatikai rendszer minősége és annak létrehozása, valamint 20-as súlyszámmal a feladat teljesítésére kijelölt csapat – ideértve az alvállalkozókat is – szakmai tapasztalatai és képesítése, valamint a francia nyelven történő

munkavégzésre

való

felkészültsége,

illetve

angol

vagy

német

nyelvű

dokumentumok és műszaki előírások megértésére való felkészültsége került értékelésre. Ezen

részszempontok

esetében

is

felmerülhet,

hogy

alkalmassági

feltétel

került

részszempontként értékelésre, amely felvetheti az alkalmassági és bírálati szempontok keveredésének tilalmát. III.5. Következtetések A vizsgált tagállami hirdetményekben a részszempontok száma viszonylag alacsonynak volt mondható, átlagosan három részszempont került kiírásra. Megfigyelhető volt továbbá, hogy az esetek csupán elenyésző részében kerültek alszempontok előírásra. Ezen kritériumok – a hirdetményekből levonható tanulságok szerint – viszonylag röviden, tömören kerültek megfogalmazásra. Felmerülhet, hogy ez a rövid megfogalmazás teret adhat a szubjektivitás követelményének, amely az esélyegyenlőség ellen hathat. Természetesen – ahogyan az a bevezetésben is említésre került – felvetődhet az a lehetőség, hogy az ajánlatkérők a hirdetmények egy részében ugyan feltüntették a bírálati kritériumrendszerüket, ám nem kizárható, hogy az egyes szempontok – nem alszempontonként történő – kifejtése a dokumentáció részét képezhette. A vizsgált tagállami hirdetmények túlnyomó többségében a részszempontok között szerepelt

az

ellenszolgáltatás

kritériuma.

A

vizsgált

hirdetmények

kis

részében

megfigyelhető volt az ellenszolgáltatás részszempontjának alszempontokra történő bontása is. A hirdetmények túlnyomó többségében az „ár” részszempontja került meghatározásra, néhány hirdetményben azonban eltérő meghatározást alkalmaztak, mint például „költség”, „költségek összessége”, „teljes költség mutató”, „gazdasági érték”,

„pénzügyi

érték”,

„pénzügyi

teljesítmény.

Ezen

megfogalmazások

arra

utalhatnak, hogy a szűken vett ajánlati ár helyett az ajánlatkérők tágabb felfogás szerint kívánták értékelni a beérkező ajánlatokat, amely eltérő megfogalmazású szempontok jellemzően az összetettebb, szolgáltatás megrendelése, valamint építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások esetén voltak jellemzőbbek. Kérdéses azonban, hogy ez a – hirdetmények szintjén – rövid, tág megfogalmazás biztosítja-e az ajánlatok objektív értékelését, és nem hat-e az esélyegyenlőség követelménye ellen. Az ellenszolgáltatás részszempontjának súlyozása a hirdetményekben nagy szórást mutatott, ám ez a súlyszám semelyik hirdetmény tekintetében nem csökkent 30 alá, valamint nem emelkedett 95 felé. Megállapítható tehát, hogy a vizsgált uniós tagállamok tekintetében

45

az ellenszolgáltatás részszempontja meghatározó jellegű volt az ajánlatok értékelése során. A

részszempontok

között

az

ellenszolgáltatáson

kívül

megadott

részszempontok

nagyfokú változatosságot mutattak. Megfigyelhető volt, hogy a különböző kritériumok előírását a beszerzés tárgyának jellege indokolta. Ilyen részszempontok közé tartozott a műszaki érték, a minőség, a garanciavállalás, valamint a teljesítés idejének részszempontja. A vizsgált hirdetmények többsége tekintetében megfigyelhető volt ezen kritériumok alszempontok nélküli megadása, valamint – legalábbis a hirdetményekből kiolvasható – részletezettségének hiánya. Szintén nagy számban megfigyelhető volt zöld szempontok előírása is, amelyek azonban a beszerzés tárgyával összefüggésben kerültek előírásra. A vizsgált uniós hirdetmények tekintetében megfigyelhető volt, hogy azok jellemzően több részszempontot írnak elő, amelyeket a hirdetményekben általában részletesebben határoznak meg. A vizsgált uniós intézmények által közzétett hirdetmények kettő és tíz közötti számú, általában részletesen meghatározott részszempontot tartalmaztak. Megfigyelhető volt

továbbá, hogy a

részszempontok

közül

a

vizsgált

bizottsági

hirdetmények csupán kisebb részében szerepelt az ellenszolgáltatás részszempontja, annak súlyszáma sem volt mindig meghatározó mértékű. Az uniós intézmények által megjelentetett

hirdetményekben

jellemzően

a

részszempontok

meghatározása

beszerzési tárgy fajtánként csoportosítható volt. Tekintettel arra, hogy többségében elemzésekkel,

kutatásokkal

kapcsolatos

beszerzések

hirdetményei

kerülhettek

megvizsgálása az ezzel kapcsolatos kritériumrendszer is a beszerzési tárgyhoz igazodott, így általánosan alkalmazot kritérium volt az „értelmezés”, „célok értelmezése”, a „módszertan”,

valamint

a

„projektirányítás

és

rendelkezésre

állás”,

továbbá

a

ezeket

a

„projektszervezés” szempontja. Az

uniós

hirdetmények

részszempontokat

tehát

részletesebben

több

részszempontot

határozták

meg.

írtak Ez

elő,

egyfelől

és az

ajánlatok

szofisztikáltabb, több szempontot figyelembe vevő, így a beszerzési céloknak, az értéket a pénzért elvnek jobban megfelelő értékelésre ad módot. Másfelől a kritériumok részletesebb megadása az ajánlatkérői szubjektivitás ellen hathat, és így elősegítheti az esélyegyenlőség megvalósulását a közbeszerzési eljárások terén.

46

Mindezen megfigyelések a magyar ajánlatkérők számára is relevanciával bírhatnak. Az értékelési kritériumrendszer összetett, részletezett, mérhető volta ugyanis segíti azon uniós

közbeszerzési

elv

megvalósulását,

hogy

az

állami,

valamint

uniós

pénz

ellentételezéseként az ajánlatkérők valóban értéket kaphassanak. Az „értéket a pénzért elv” megvalósulása elképzelhetetlen az objektív értékelési szempontok, és így az ajánlattevők esélyegyenlőségének garantálása nélkül. Amennyiben az ajánlatkérők szubjektív, nem mérhető szempontok szerint ítélik oda a szerződéseket, akkor nem csupán az említett egyenlő esély biztosításának elve sérül, de az állampolgárokat is megfosztják

attól,

hogy

minél

takarékosabb

közpénz

felhasználással

a

legjobb

szolgáltatásokat kaphassák.

47

IV. A TANULMÁNYBAN FOGLALT MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

A

közbeszerzési

eljárásokban

alkalmazott

elbírálási

szempontok

tekintetében

hangsúlyozottan érvényesülnek az Európai Bizottság szigorú elvárásaim különösen az európai uniós forrásokból megvalósított közbeszerzések tekintetében. Nem véletlenül, hiszen az alkalmassági feltételeken (illetőleg a műszaki tartalom meghatározásán) túl a bírálati szempontrendszer kialakításával lehet a leginkább „testre szabni” a közbeszerzési kiírásokat. Másfelől pedig kifejezetten a bírálati szempontrendszer hivatott a közpénzek hatékony felhasználását biztosítani. Ez több, hosszabb ideje a magyar közbeszerzési gyakorlatban és jogalkotásban rendszeresen napirenden lévő problémakört is érint. Nyilvánvaló, hogy a (szűkebb vagy tágabb értelemben vett) ajánlati ár értékelése nélkül a legkedvezőbb ár-érték arány érvényesítéséről nem beszélhetünk (erre tekintettel követeli

meg

a

Kbt.

minden

esetben

az

ajánlati

ár

bírálati

szempontként/részszempontként való értékelését). A tanulmány elkészítésekor vizsgált tagállami gyakorlat egyértelműen visszaigazolja ezt az elvárást: minden esetben értékelték

az

ajánlatkérők

az

ajánlati

árat

valamilyen

formában,

és

meghatározott mértékben. (Annál érdekesebb, hogy az Európai Bizottság által kiírt közbeszerzési eljárások bizonyos részében viszont az ár nem szerepelt az elbírálási részszempontok között.) Az is látható ugyanakkor a vizsgált hirdetményekből, hogy az ajánlati ár súlya a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont alkalmazása esetén erős szóródást mutat. Nem gyakorlat tehát, hogy az ajánlati ár súlyához minimum súlyszámot rendelnének a tagállami vagy uniós jogszabályok: az ajánlatkérőnek jelentős mozgástere van az ajánlati ár jelentőségének meghatározásában, és különösen a szolgáltatások megrendelése tárgyú közbeszerzések esetében jellemző, hogy az ajánlati ár súlya akár jelentősen kisebb, mint a többi részszempont összességéé. Az időről időre felmerülő elvárásokkal szemben nem jelenthet tehát követendő irányt a magyar gyakorlatban sem az ajánlati ár minimum súlyának rögzítése, sem a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont alkalmazásának kizárása, a jelenleginél is erőteljesebb háttérbe szorítása. (Külön is érdemes felhívni a figyelmet a német szabályozási megközelítésre, amely például teljesen kizárja az ár kizárólagos bírálati szemponttá tételét.) Az elemzett esetekből az is megállapítható, hogy mind uniós, mind tagállami

szinten „érdemi”, tartalmi

részszempontok kerülnek

érvényesítésre, szemben azzal a magyar gyakorlattal, ami igen gyakran a szubjektivitás visszaszorítása érdekében – különösen szolgáltatások megrendelése esetén – kizárólag

48

olyan „érdektelen” tényezők bírálatára koncentrál, mint a kötbér-vállalások vagy a teljesítési határidő. Természetesen azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy abból a szempontból, hogy milyen részszempontok tekinthetők megfelelőnek vagy kellően részletezettnek, illetőleg objektívnek, az érintett ország/intézmény közbeszerzési kultúrájának és a közbeszerzési

korrupció

szubjektívebbnek

szintjének

minősíthető

bírálati

is

nagy

jelentősége

részszempont

van.

természetesen

a

Egy-egy fejlettebb

közbeszerzési kultúrájú országokban is magában hordozza a visszaélés esélyét, de egy ebből a szempontból kevésbé fejlett országban mind az ajánlattevők bizalma, mind a források szabályos felhasználása szempontjából komoly kockázatot jelent. Érdemesnek tűnik a tanulmány európai uniós ellenőrzési gyakorlatot bemutató részében található megállapításokra tekintettel megfontolni (akár a jogszabályban is átvezetett

terminológia-módosítással,

akár

segédanyagok

kiadásával)

az

„összességében legelőnyösebb ajánlat” és a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” közötti különbségre felhívni a közbeszerzési eljárások szereplőinek figyelmét. Ahogy arra a tanulmány II. része rámutat, ez a terminológiai különbség a tapasztalat

alapján

jogértelmezése

túlmutat

szerint

egy

alapvetően

fordítási mégis

kérdésen: a

gazdasági

az

uniós

intézmények

–

még

pontosabban:

gazdaságossági – szempontok kell, hogy vezéreljék az ajánlatkérőket a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásában. A cél minden esetben a legkedvezőbb ár-érték arányú ajánlat kiválasztása kell legyen. Ezzel szemben a magyar terminológia jóval tágabb fogalmat jelöl, az “összességében legelőnyösebb ajánlat” megfogalmazás nem utal a gazdasági-gazdaságossági megfontolások elsőrendű fontosságára. Előzőek egyértelművé tétele segítheti a magyar jogalkalmazókat annak megértésében, hogy egy-egy bírálati részszempont sem tekinthető általánosságban megfelelőnek vagy kifogásolhatónak, hiszen csak az adott szerződés tekintetében vizsgálható, hogy valóban jár-e gazdasági előnyökkel. Előzőekhez hasonlóan, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének érvényesítésével

kapcsolatos

elvárás

tudatosítása

is

elősegítheti

a

megfelelő

szempontrendszerek kialakítását, és a közbeszerzési eljárások szabályosságát. Előzőeken kapcsolatos

túl

ugyancsak

tanácsi

megfontolandó

útmutató

a

jelenlegi

felülvizsgálatának

bírálati

kezdeményezése

részszempontokkal a

Közbeszerzési

Hatóságnál, és a sorba rendezésen, továbbá az egyéb, nem lineáris arányosításon

49

alapuló értékelés kereteinek pontosítása, példákkal való gazdagítása az Európai Bizottság elvárásaira is tekintettel. Ami a szabályozási oldalt illeti: megállapítható, hogy a magyar, rendkívül cizellált jogszabályi keretek az elbírálási részszempontok tekintetében messzemenőkig megfelelnek az uniós elvárásoknak, és már a felhívások tekintetében jóval nagyobb

mértékben

biztosítják

a

nyilvánosság

és

esélyegyenlőség

követelményeinek érvényesülését, mint ahogy az más tagállamokban (legyenek azok

akár

régebben,

akár

újabban

csatlakozottak)

vagy

akár

az

uniós

intézményekben jellemző. Ezen a téren nem mutatkoznak tehát elmaradások és nem jelentkezik

jogalkotási

kényszer.

Sokkal

inkább

a

gyakorlati

alkalmazás

támogatásával lehetne előrelépni ezen a téren. Végezetül kiemelést érdemel, hogy a magyar gyakorlat, részben – minden bizonnyal – a közbeszerzések jelentős részénél érvényesülő folyamatba épített ellenőrzésnek, részben a kis megszakítással kötelező hirdetményellenőrzésnek köszönhetően, jóval inkább követni látszik az Európai Bizottság elvárásait és az Európai Bíróság döntéseit a bírálati szempontrendszer meghatározása kapcsán (lásd például a bírálati és alkalmassági követelmények elkülönítését; súlyok, tartalmi elemek előzetes meghatározását), mint a legtöbb tagállam vagy akár maguk az uniós intézmények.

50

V. FORRÁSOK V.1. Uniós jogszabályok



Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési

szerződések

odaítélési

eljárásainak

összehangolásáról

szóló

parlamenti és tanácsi 2004/18/EK Irányelv



A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK Irányelv



Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló tanácsi 1605/2002/EK Euratom rendelet



Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről

szóló

1605/2002/EK,

Euratom

tanácsi

rendelet

végrehajtására

vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló bizottsági 2342/2002/EK, Euratom rendelet



A 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek megfelelő,

közbeszerzési

eljárások

keretében

megjelenő

hirdetmények

közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról szóló bizottsági 1564/2005/EK Rendelet



A

közbeszerzési

hirdetmények

közzétételére

használandó

hirdetményminták

létrehozásáról és az 1564/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági 842/2011/EU Végrehajtási Rendelet V.2. Európai bírósági határozatok



C-448/01. sz. ügy, EVN AG és Wienstrom GmbH kontra Republik Österreich, EBHT 2003 I-14527



C-234/03. sz. ügy, Contse SA, Vivisol Srl, Oxigen Salud SA kontra Instituto Nacional de Gestión Sanitaria (Ingesa) /korábban Instituto Nacional de la Salud (Insalud), EBHT 2005 I-9315



C-331/04. sz. ügy, ATI EAC Srl e Viaggi di Maio Snc és társai kontra ACTV Venezia SpA és társai, EBHT 2005 I-10109



C-532/06. sz. ügy, Emm. G. Lianakis AE, Sima Anonymi Techniki Etaireia Meleton kai Epivlepseon és Nikolaos Vlachopoulos kontra Dimos Alexandroupolis és társai, 2008 I-00251



T-63/06. sz. ügy, Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE kontra a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja, EBHT 2010 I-00000

51



6/64. sz. ügy, Costa v. ENEL, EBHT 1964 I-585

V.3. Nemzeti közbeszerzési jogszabályok Franciaország



Code des marchés publics (édition 2006), Version consolidée au 1 janvier 2012

Németország



Vergabe- und Vertragsordnung für Leistungen - Teil A (VOL/A) Ausgabe 2009 vom 20. November 2009 (BAnz. Nr. 196a vom 29. Dezember 2009)

Ausztria



Bundesgesetz über die Vergabe von Aufträgen (Bundesvergabegesetz 2006 – BVergG

2006)

Jahrgang

2006

Ausgegeben

am

31.

Jänner

2006,

Bundesgesetzblatt für die Republik Österreich Lengyelország



Act of 29 January 2004 Public Procurement Law (consolidated text) – unofficial translation

V.4. Adatbázisok



TED – Tenders Electronic Daily – http://ted.europa.eu/TED – Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához

V.5. Feldolgozott hirdetmények Franciaország



F-Paris: Travaux de démolition, travaux de préparation et de dégagement de chantier 2011/S 249-405767



F-Fleury-les-Aubrais: Électroencéphalographes 2011/S 245-397861



F-Marseille: Panneaux de signalisation routière 2011/S 245-397871



F-Versailles: Bois de chauffage 2011/S 245-397874



F-Rennes: Machines d'emballage ou de conditionnement 2011/S 245-397922



F-Versailles: Supports pour outils 2011/S 245-397975



F-Brest: Système de contrôle des accès 2011/S 245-397990

52



F-Paris: Services relatifs aux logiciels 2011/S 245-398042



F-Paris: Études techniques 2011/S 245-398127



F-Marseille: Services juridiques 2011/S 245-398211



F-Balma: Machines et appareils d'essai et de mesure 2011/S 246-399664



F-Paris: Services de nettoyage de bâtiments 2011/S 246-399691



F-Marseille: Services d'études 2011/S 246-399699



F-Créteil: Bennes à déchets 2011/S 246-399748



F-Paris: Services de formation 2011/S 246-399771



F-Clermont-Ferrand: Services d'inspection technique 2011/S 246-399792



F-Paris: Services d'impression et de livraison 2011/S 246-399824



F-Lyon: Travaux de construction de routes secondaires 2011/S 247-401094



F-Créteil: Équipement d'entretien routier 2011/S 247-401168



F-Créteil: Travaux routiers 2011/S 247-401195



F-Montpellier: Travaux de construction d'autoroutes 2011/S 247-401196



F-Créteil: Travaux de traitement de l'eau 2011/S 247-401204









F-Paris: Vêtements, articles chaussants, bagages et accessoires 2011/S 247401456



F-Paris: Réalisation et entretien d'espaces verts 2011/S 247-401774



F-Paris: Plans cadastraux numériques 2011/S 247-401888



F-Toulouse: Fournitures de bureau 2011/S 248-403342



F-Paris: Photocopieurs 2011/S 248-403363



F-Paris: Matériel PABX 2011/S 248-403417



F-Toulouse: Services d'impression 2011/S 248-403419



F-Brest: Matériel électrique 2011/S 248-403446



F-Versailles: Textiles et articles connexes 2011/S 248-403600



F-Maisons-Alfort:

Services

de

réparation

et

d'entretien

de

machines

non

électriques 2011/S 248-403850



F-Paris: Études techniques F-Versailles: Outils à main divers 2011/S 249-405925



F-Marmande: Équipements et appareils de radio, de télévision, decommunication, de télécommunication et équipements connexes 2011/S 249-405926



F-Paris: Pétrole et distillats 2011/S 249-405943



F-Paris: Encre pour imprimantes laser/télécopieurs 2011/S 249-405961



F-Metz: Plaques indicatrices 2011/S 249-406021

53



F-Rennes: Pièces détachées et accessoires pour véhicules et moteurs de véhicules 2011/S 249-406035



F-Paris: Services d'archivage 2011/S 249-406282



F-Metz: Réalisation et entretien d'espaces verts 2011/S 249-406355



F-Paris: Restauration 2011/S 249-406407



F-Paris: Services d'impression 2011/S 249-406465



F-Paris: Services d'études 2011/S 250-408498



F-Paris: Services de réparation et d'entretien de camions 2011/S 250-408556



F-Montreuil: Services de réparation, d'entretien et services connexesrelatifs au matériel de transport aérien, ferroviaire, routier et maritime 2011/S 250-408572



F-Fresnes: Conteneurs et poubelles de déchets 2011/S 251-409933



F-Saint-Denis: Photocopieurs 2011/S 251-410020



F-Paris: Services d'ingénierie 2011/S 251-410266



F-Clermont-Ferrand: Travaux de construction d'autoroutes, de routes 2011/S 252-411237



F-Lyon: Services de réparation et d'entretien de véhicules et d'équipements associés et services connexes 2011/S 252-411330



F-Lille: Services de réparation et d'entretien de groupes de réfrigération 2011/S 252-411679



F-Paris: Réalisation et entretien d'espaces verts 2011/S 252-411684

Németország



D-Koblenz: Schiffe und Boote 2011/S 224-363513



D-Koblenz: Inspektion von Straßen 2011/S 223-362412



D-Koblenz: Nahrungsmittelkonserven und Feldverpflegung 2011/S 228-370232



D-Koblenz: Nahrungsmittelkonserven und Feldverpflegung 2011/S 228-370235



D-Eberswalde: Schiffe 2011/S 230-373032



D-Bonn: Planung und Ausführung von Forschung und Entwicklung 2011/S 230373286



D-Stuttgart: Berufskleidung 2011/S 234-379111



D-Potsdam: Dienstleistungen im Bereich öffentliche Sicherheit 2011/S 236382544



D-Koblenz: Gurtbänder 2011/S 237-383005



D-Potsdam: Projektmanagement, außer Projektüberwachung von Bauarbeiten 2011/S 237-383041



D-Freiburg im Breisgau: Druckpapier 2011/S 239-387438

54



D-Bonn: Forschungs- und Entwicklungsdienste und zugehörige Beratung 2011/S 242-392730



D-Offenbach am Main: Kraftfahrzeuge für den Gütertransport 2011/S 247-401416



D-Offenbach am Main: Kraftfahrzeuge für den Gütertransport 2011/S 247-401524



D-Koblenz:

Reparatur und

Wartung

von

Kraftfahrzeugen

und

zugehörigen

von

Kraftfahrzeugen

und

zugehörigen

Ausrüstungen 2011/S 248-403607



D-Koblenz:

Reparatur und

Wartung

Ausrüstungen 2011/S 252-411437 Ausztria



AT-Linz: Forschungs- und Entwicklungsdienste und zugehörige Beratung 2010/S 33-047813



AT-Wien: Kontrolle der Umweltqualität 2010/S 43-063751



AT-St. Pölten: Technische Tests, Analysen und Beratung 2010/S 58-086345



AT-Wien: Laserdrucker 2010/S 60-088977



AT-Wien: Tragbare Computer 2010/S 69-103300



AT-Wien: Flachbildschirme 2010/S 72-107751



AT-Wien: Tragbare Computer 2010/S 96-145213



AT-Wien: Buchführung 2010/S 108-163919



AT-Wien: Scanner 2010/S 133-204254



AT-Sankt Pölten: Tests und Analysen bezüglich Zusammensetzung und Reinheit 2010/S 141-217509



AT-Wien: Personalcomputer 2010/S 174-265820



AT-Wien: Hilfstätigkeiten für den Straßenverkehr 2010/S 247-377710



AT-Wien: Videoprojektoren 2011/S 38-062315



AT-Wien: Büromaschinen 2011/S 47-077091



AT-Wien: Server 2011/S 63-102195



AT-Wien: Steinmetzarbeiten 2011/S 99-161869



AT-Wien: Tests und Analysen bezüglich Zusammensetzung und Reinheit 2011/S 129-214374



AT-Wien: Fotokopiergeräte und Thermokopiergeräte 2011/S 154-256192



AT-Wien: Hosen 2011/S 164-270882



AT-Sankt Pölten: Technische Tests, Analysen und Beratung 2011/S 221-359523

Lengyelország

55



PL-Warszawa: Usługi w zakresie organizacji targów i wystaw 2011/S 239-387574



PL-Warszawa: Urządzenia medyczne 2011/S 242-392500






PL-Kraków: Serwery 2011/S 244-395967



PL-Warszawa: Usługi medyczne 2011/S 244-396216



PL-Warszawa: Serwery komputerowe 2011/S 245-397729



PL-Warszawa: Szczepionki 2011/S 245-397800



PL-Warszawa: Usługi doradcze w zakresie zarządzania zasobami ludzkimi 2011/S 246-399868



PL-Warszawa: Immunoglobuliny 2011/S 248-403491



PL-Warszawa: Immunoglobuliny 2011/S 248-403497






PL-Warszawa: Usługi edukacyjne i szkoleniowe 2011/S 249-406489

Európai Bizottság



I-Ispra: Keretszerződés – EFAS terjesztési központ 2011/S 144-238009



B-Brüsszel: A CPV-rendelet/-kódok működésének áttekintése 2011/S 149-247071



B-Brüsszel: Az ökoinnovációs cselekvési tervhez kapcsolódó közösségépítési és csereplatform 2011/S 229-370850



L-Luxembourg: SANCO/2011/C401 pályázati felhívás a friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának növelésétcélzó különféle megközelítések tesztelésére irányuló kísérleti projekthez, amely elsősorban az uniós NUTS 2 régiókban az EU27-es

átlag

50

%-ánál

alacsonyabb

elsődleges

háztartási

bevételű

helyi

közösségekre irányul 2011/S 224-362737



B-Brüsszel: DIGIT/R2/PR/2011/039 – Közigazgatási szervek közötti transzeurópai telematikai szolgáltatások – új generáció (TESTA-ng) 2011/S 207-336367



B-Brüsszel: Tanulmány az igazgatói feladatokról és kötelezettségekről 2011/S 194-315293



B-Brüsszel: A tagállamok előrehaladásának vizsgálata az Európa 2020stratégia keretében meghatározott klímaváltozási szakpolitika tekintetében 2011/S 190309246



B-Brüsszel: Keresés és mentés földi szegmens (SaR földi szegmens) 2011/S 178291170



B-Brüsszel:

Tanulmány

a

nyílt

hozzáférés

méréséhez

szükséges

mutatók

kidolgozásához 2011/S 178-291163

56



B-Brüsszel: Vállalkozások lehetőségei az erőforrások hatékonyabb felhasználására 2011/S 174-284460



B-Brüsszel: Tanulmány a kereskedelmi titkokról és bizalmas üzleti információkról a belső piacon 2011/S 166-273411



B-Brüsszel:

Tanulmány

a

2007/64/EK

irányelvnek

a

belső

piaci

fizetési

szolgáltatásokra gyakorlolt hatásárólés a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről szóló 924/2009/EK rendelet alkalmazásáról 2011/S 155-256989



B-Brüsszel: Az EU éghajlat-politikáinak értékelése 2011/S 155-256983



B-Brüsszel: A nitrátszennyezés elleni védelemről szóló 91/676/EGK irányelv végrehajtásával kapcsolatos segítségnyújtás 2011/S 152-251661

Európai Bíróság



L-Luxembourg: Az Európai Közösségek Bírósága különféle szervezeti egységeinek a negyedik épülettoldalékba és a felújított Palais épületbe történő átköltöztetése 2007/S 227-276309



L-Luxembourg: Az Európai Közösségek Bírósága luxembourgi épületeiben lévő műszaki berendezések üzemeltetése, karbantartása és javítása 2007/S 247300721



L-Luxembourg: Általános biztonsági és tűzbiztonsági őrszolgálat intézményi épületekben 2010/S 57-083957

Európai Számvevőszék



L-Luxembourg: Az Európai Számvevőszék épületének új szárnnyal történő bővítésével

kapcsolatos

projektirányítási

feladatokra

irányuló

szolgáltatási

szerződés 2009/S 2-001446

57

VI. MELLÉKLETEK 

CD melléklet – feldolgozott hirdetmények – feldolgozott bírósági határozatok

58

TANULMÁNY. Összeállította: Quality Control Konzorcium Kft. Lektorálta: dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda április 26

Recommend Documents