Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
A.D.U. Építész Iroda Kft
Örökségvédelmi hatástanulmány Péteri Településszerkezeti terve, Szabályozási terve és Helyi Építési Szabályzata településrendezési tervhez
2009. évi kiegészítéssel
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
Örökségvédelmi hatástanulmány Péteri Településszerkezeti terve, Szabályozási terve és Helyi Építési Szabályzata településrendezési tervhez, a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete szerint
A hatástanulmány készítői: Dr Gajdos István okl.építészmérnök vezető településrendezési tervező TT1 01-0072 Sipos Gergely építészmérnök településrendezési tervező gyakornok Régészeti tanulmány Dinnyés István Kossuth Múzeum, Cegléd Régészet kiegészítés 2009 Gróf Péter és Gróh Dániel Mátyás király Múzeum, Visegrád A hatástanulmányban nem ismételjük meg a településrendezési tervhez elkészített vizsgálatokat, csak egyes megállapításokat veszünk át illetve utalunk az alátámasztó munkarészekben megtalálható tényekre, feldolgozásokra. Tételesen csak a megadott tematika 2. és 3. fejezete kerül itt kidolgozásra
Budapest, 2004-2009.
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
Változtatási szándékok: a tér- és időbeli folyamatok szöveges és összehasonlító térképi vagy grafikus megjelenítése a./ településhálózati és tájPéteri Pest Megyében helyezkedik el, Budapesttől használati változás
mintegy 30 km-re fekszik. A terület a Cserhát déli nyúlványa a Gödöllő-Ceglédberceli-dombság lábainál található. Budapest közelsége, a falu kedvező elhelyezkedése a jelenlegi 4-es főút, valamint a tervezett M4-es út nyomvonalához képest, a községet kedvező helyzetbe hozza, mind lakossági, mind gazdasági betelepedés szempontjából.
A terv erősíteni kívánja a kisebb léptékű, gazdasági tevékenységek megtelepülését a kijelölt gazdasági területeken, valamint az idegenforgalom, turizmus fejlesztését, ezeket szolgáló létesítmények felépítését. b./ településszerkezeti, terü- A település alapvető szerkezete a múlt lethasználati és beépítettségi évszázadokban kialakult, azóta a település változás központja a szerkezeti terven falusiasnak jelölt területek nem változtak a lényegét tekintve. Napjainkig jórészt megőrződött az eredeti utca és telekrendszer, természetesen kiegészülve a XX. századi beépítésekkel, melyek a hagyományos szerkezetű településközpontot körülölelik. A jelenlegi állapotban is jól lehatárolható az eredeti településmag. A hagyományos beépítés oldalhatáron álló, hosszúházas, szalagtelkes rendszerű. Az újabb beépítések részben ugyancsak oldalhatáronállóak és szabadonállóak, szokásos „kockaházak”, vagy zömében jellegtelen nyeregtetős családiházak. A terv alapvető célkitűzése, hogy megmaradjon a hagyományos településközpontban az eredeti utca és telekrendszere, a beépítés hagyományos jellege. Figyelembe véve a gazdasági és a helyi társadalmi igények által támasztott fejlődési lehetőséget. A műemlékek környezete legyen méltó az emlékekhez, csak olyan fejlesztés történhet ami ezt elősegíti.
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
c./ infrastrukturális változás
A településen kiépültek a közművek, megvalósult a szennyvízcsatorna is. A főbb helyi jelentőségű utak szilárd burkolatúak. Napjainkra kiépültek a hírközlés rendszerei is. d./ népesség, életmód, 1990 óta folyamatosan emelkedik a lakosság száma társadalom, kultúra válto- – átlagosan 25-26 fővel évente – és ez várható, az zása elkövetkező 10 évben is, előre jelezhető még dinamikusabb fejlődéssel. (1990 > 1628 fő; 2001> 1880 fő) Az állandó népességnövekedést – köszönhetően annak, hogy Péteri a budapesti agglomeráció része – valamint a nagyobb betelepülésre az elkészülő M4-es út elkészültével lehet számítani. A megcélzott népességnövekedés 4-500 fő. Ez a növekedés még követni tudja a terület- és infrastruktúrafejlesztést és az ellátáshoz szükséges intézmények is megteremthetők. A munkaképes lakosság jelentős része a fővárosba illetve a környező településekre (pl.: Monor) ingázik, kisebb része a helyi kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás területén dolgozik. Fontos cél a turizmus- és idegenforgalom fejlesztése.
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
PÉTERI TÖRTÉNELMÉNEK LEÍRÁSA A település történetének kezdete Az első írásos adatok 1258-ból származnak a község létezéséről. A község akkori neve Petury és a Péteri család birtoka volt. Az akkori falu helye a mai településtől észak-keletre volt, az úgynevezett Ó-hegy felé. Az 1300-as évek közepén a falu a Széchenyi család tulajdona volt. A következő írásos emlék, ami létezik a területről, az 1420-ban bejegyzett Petrefalva elnevezésű kis település, ami a jelenlegi községtől mintegy két kilométerre helyezkedett el az úgynevezett Csapási kút fölött és környékén. A település tulajdonjoga 1446 és 1519 között 9 család között cserélődött, illetve oszlott meg. 1541-ben Buda elestével, és az ország három részre szakadásával a terület a Török hódoltsági területbe esett, ami egyre nehezebbé tette az akkori lakosok életét, mivel a váci püspökség mellett a hódító törököknek is adóztak. „Természetesen” mindkét adóztató fél a legtöbbet próbálta kisajtolni a lakosságtól. A püspökség védelmi célokra, a törökök pedig azon megfontolásból, hogy bármikor elvezényelhetik a csapataikat a területről, és addig is minél többet zsákmányoljanak. A hatalmas sarcolások és elviselhetetlenné váló körülmények miatt egyre többen elmenekültek a kis falvakból, így 1546-ra már csak Üllö, Vecsés és Petrefalva volt lakott. Petrefalva a továbbiakban is lakott maradt, bár lélekszáma a korábbi 75 főről 20-ra csökkent. A sorsát viszont ez a falu sem kerülhette el, és lakossága teljesen eltűnt. Az 1690-es, sőt az 1720-as összeírások alkalmaival a terület puszta volt, ami Alsónémedihez tartozott. A falu újratelepítése 1742-ben a földesúr a felső petőfalvi Bohus Dániel a Zólyom megyei Illésfalváról hét evangélikus családot hozott magával a jelenlegi Péteri területére. Ezeknek a családoknak a nevei ma is megmaradt. Illésfalva története szorosan nem csatlakozik a témához, de meg kell említeni. A kis település a Garam folyó mellett fekszik, a mai Szlovákia területén. Az ősi falu szinte teljesen elpusztult természeti katasztrófában, és csak a múlt század derekán épült újjá. Jelenleg mintegy 250 lakója van. Péteri alapításának dátumát a krónika szerint pontosan lehet ismerni, mégpedig 1742. november elseje. Akkor a terület egy teljes puszta volt, mindösszesen egy csőszház állt rajta. Az ide települő családok ideiglenesen a bényei evangélikus egyházhoz tartoztak, bár az úgynevezett „palást-díjat” az üllői katolikus egyháznak tartoztak fizetni. Az önálló egyházközösség létezését 1743-tól lehet számolni. A település második lelkésze nagy gonddal jegyezte a falu történéseit, eseményeit, innét lehet tudni, hogy mekkora szegénység uralkodott akkoriban a faluban. A lakosság számára következtetni lehet az 1745-ös adatokból, mikor is egy év alatt mindössze öt keresztelő, és két temetés volt, esküvő pedig egy sem.
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
A későbbiekben a falu lélekszáma folyamatosan emelkedni kezdett, amivel arányosan az anyagi javak is elkezdtek gyarapodni. Az frissen betelepülőket szintén Bohus Dániel nevéhez lehet kötni, majd a későbbiekben Pongrácz Boldizsár is újabb lakókat hozott a faluba. Az lakosság helyzetét nehezítette a protestáns gyülekezetek üldöztetése, s mivel a péteriek evangélikus a felekezet állandó atrocitásnak voltak kitéve, ami egészen addig fajult, hogy hat év és három hónap működés után megszűnt a péteri egyházközösség, sőt 1763 augusztus 4-én a privát vallásgyakorlatot is betiltották. A helyzet csak 1781-től kezdett javulni, amikor II. József császár kiadta a türelmi rendeletét. A falu első térképe is ebből az időszakból származik, ami az 1782-85-ben katonai felmérések alapján készült el:
A mai templom építésének története: 1781-ben Péteri birtokos, és földesura Szent-Miklósi és Óvári Pongrácz Boldizsár lett. Rendkívül sokat tett a falu békéért és fejlődéséért elsősorban vallási kérdésekben, de azokban az időszakokban a kettő egymástól elválaszthatatlan fogalom volt. Péteriben akkorra már 78 családfő volt, és a földesúr mindent megtett azért, hogy a környező települések hasonló sorsú közösségei csatlakozzanak a péterihez. Mindennek hatására 1782 április 25-én újból megalapították a másodjára is a péteri egyházközösséget, ezzel együtt az első imaházat és iskolát is megalapították, és
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
felvetődött a templomépítés gondolata, ami természetesen nem volt teljesen problémamentes, mert a katolikus egyház továbbra sem akart túl nagy teret engedni a protestáns vallásoknak. Pongrácz Boldizsár halála után, veje Földváry Károly vette át Péteri irányítását, és az egyház irányítását. A falu gyarapodását jelzi, hogy szemben az 1745-ös adatokkal, 1800-ra ötven keresztelés, negyven temetés, és tizenkét esküvő volt. Időközben 1790-ben hozzáláttak a mai templom építésének előkészületeihez, amit azonban ekkor el kellett halasztaniuk 1811-ig. A templom építés gondolata komolyan ekkor vetült fel ismét a községben, amit végül 1817 október 31-én egy közgyűlésen el is fogadtak. Megépítik a templomot. Az alapkőletételre végül 1822. március 20-án került sor. Az építkezés gyors haladása elé folyamatos akadályok gördültek, mind pénzügyi, mind építési. A templom végül is 8 év után készült el. A felszentelésre 1830. augusztus 30-án került sor.
1829-66 közötti II. katonai felmérés
A XIX. Század második fele - a megpróbáltatások időszaka Ez az időszak Péteri történetének egyik leghányatottabb korszaka, melyet természeti katasztrófák és a templom építéséből fakadó adósságok halmozódása tettek keserűvé. Az adóság kiegyenlítésére semmi esélye nem volt a közösségnek, csak újabbakat kellett kérni, sőt az uralkodó elé kellett járulni segítségért 1859. július 24-én a falura hatalmas jégeső zúdult, ami megsemmisítette a teljes éves termést. Ez csak a kezdete volt a falut érő katasztrófa sorozatnak. 1862. május 7-én leégett a 8 éve épült iskola, és ami a végső döfést adta az 1863. június
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
20-án ismét jégeső pusztított, pont aratás előtt és szintén elpusztult a teljes évi termés, ami pótlásához újabb kölcsönöket kellett felvenniük. Feltételezés szerint 1863-ból való feljegyzések az elsők, amik a település történetére vonatkoznak, és feltételezhetően ma is alapjául szolgálnak a falu történelmének megismeréshez. Az 1866-as országos fagy, a toronyóra folytonos javítatása, a templom egyre sürgetőbb renoválása tovább rontották a helyzetet. A legszörnyűbb csapás 1868-ban következett be, mikor is a kovácsműhely lángra kapott, és továbbterjedt, leégetve másik húsz házat, és vele együtt a már betakarított terményt. Mindezek közben az apróbb javítások is állandó költségekkel jártak, melyek tovább nehezítették az életet. 1873-ban a faluban súlyos kolerajárvány tombolt. 1879-ben a régi templomot átalakították, és iskolaházként használták tovább (Feltételezhető, hogy a mai óvoda helyén álló épület volt az). Az épületben egy tanterem, és egy kántortanítói lakás volt. A következő nagy esemény a faluban 1883., amikor a régi temető megtelt, és újat kellett nyitni, valamint a régit kapuval ellátni, és rendezni úgy, hogy ismét lehessen használni. Ebben az évben még egy meghatározó esemény történt a közösség életében: a szlovák mellett elkezdtek magyarul is istentiszteletet tartani. Ezek után nyugodalmas évek következtek a falu életében.
1872-84 közötti III. katonai felmérés
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
A XX. Század 1906-ban a vármegyei közigazgatási bizottság kötelezte a községet, újabb tanterem létrehozására, ami együtt jár egy új tanítói lakás, valamint egy új tanító állás létesítésével. Erre a célra a közösség megvásárolta a falu közepén álló romos állapotú Rosenberg-féle házat. Ennek a felújítása egészen 1909-ig váratott magára. Bizottságot alapítottak, ami felügyeli az építkezést, és előteremti az anyagi forrásokat erre a célra. 1914-ben a háború kitöréséve a faluból több fiatal is bevonult a seregbe. A harcok folyamán a gyülekezet felajánlotta a templom harangjait hadi célokra, amiért a hadvezetés 1524 koronát fizetett. A harangokat végül 1917-ben szállították el. Az I. világháború befejeztével a hadiözvegyek támogatást az egyháztól kaptak. A harcok áldozatainak névsorát a templom belsejében, márványtáblákra rögzítették 1921-ben. 1923-ban a falu egyházközössége lecsökkent, mivel előbb a mendei, majd a monori válik le az anyaegyháztól. 1927-28-ban nagy fejlődés történt, mivel járhatóvá tették a Maglód-Péteri útszakaszt, valamint kikövezték a falu főutcáját, a Petőfi utcát. Ugyan ennek az évnek a nevezetessége, hogy műemlékké avatták az ekkor majdnem száz éves templomot. A centenáriumi évfordulóra készülve újraöntették a harangokat, és felújították, modernizálták a templomot. 1928-ra, már kétszáz gyerek tanult az iskolában, így szükségessé vált egy negyedik tanterem létrehozása is, de ennek a megvalósulására még négy évet kellett várnia a közösségnek. A templom fennállásának 100. évfordulóján eldöntötték, hogy vasárnaponként délelőtt csak magyarul, délután pedig két nyelven, szlovákul és magyarul tartanak istentiszteletet. A II. világháború kitörésével, mint mindenkire, Péteri lakosságára is nehéz idők jöttek. Az adósságok tovább halmozódtak, és még ki sem volt fizetve az előző iskolabővítésre felvett kölcsön, máris itt volt az ideje a következő bővítésnek, mivel az egyik régi tanterem használhatatlanná vált. A templom héjhalása is felújításra szorult, ami ekkor, 1943-ban még zsindelyfedésű volt.1944 őszén a hadi helyzet alakulásával Farkas Ferenc vezérezredes kiadott egy listát, melyen azok a települések nevei szerepeltek, ahonnét evakuálni kell a lakosságot. Péteri is rajta volt, de a kiürítésre nem került sor. 1944-ben a háború végén, hat héten keresztül a falu határában állt meg a front, ami tetemes károkat okozott mind a lakó, mind az egyházi épületekbe. Amint lehetett a lakosság hozzálátott a felújításhoz. Elsőként 1946-ban az iskolát renoválták, hogy az oktatás folyamatos maradhasson. 1947-ben a templomot is felújították. Kicserélték a fedését, zsindelyről palára, és kijavították a háborús sérüléseket (18 belövést kapott). 1945-48-ig államosításra kerültek az egyházi birtokok a templom és a parókia kivételével. Megszűnt az egyházadó is, a maradék javakat a szükséges renoválásokra kellett fordítania az egyháznak. 1951-ben a lelkészlakást, -52-ben az orgonát hozatta rendbe az egyházközösség. 1958-59-ben pedig a teljes templomot újították. 1960ban a temetőt kerítették körbe. 1962-ben a Földváry-Boér parkban álló kastélyt művelődési házzá nyilvánították. Ekkortól lehet számon tartani a ma is működő könyvtárat. 1966-ban elkészült a község ravatalozója. A jelenlegi parókia épületét 1971-ben kezdték el építeni. A falu központjában lévő park, templomkert 1974-ben került kialakításra a termelőszövetkezet támogatásával.
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
A templom épületét az évek ismételtem megviselték, és a műemléképület felújítása is sürgős teendővé vált, és végül 1984-ben kezdték el Nagy Tibor budapesti építész tervei alapján. A munkálatok 1992-ben készültek el véglegesen. Ebben az évben készült el az új iskola (tervezte: Dr. Gajdos István építész) 1993-ban földgáz vezetéket fektette. 1994-ben elkészült a faluban a vizmű. 1995-ben a falu címere készült el.
Péteri napjainkban - készítette A.D.U. Építész Iroda , állami alapadatok felhasználásával.
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
I. MŰEMLÉKVÉDELEM
Péteri műemléke: Evangélikus templom, Bohus Dániel tér , hrsz.227 1781-ben Péteri birtokos, és földesura Szent-Miklósi és Óvári Pongrácz Boldizsár lett. 1782 április 25-én újból megalapították a másodjára is a péteri egyházközösséget, ezzel együtt az első imaházat és iskolát is megalapították, és felvetődött a templomépítés gondolata, ami természetesen nem volt teljesen problémamentes, mert a katolikus egyház továbbra sem akart túl nagy teret engedni a protestáns vallásoknak. Pongrácz Boldizsár halála után, veje Földváry Károly vette át Péteri irányítását, és az egyház irányítását. 1790-ben hozzáláttak a mai templom építésének előkészületeihez, amit azonban ekkor el kellett halasztaniuk 1811-ig. A templom építés gondolata komolyan ekkor vetült fel ismét a községben, amit végül 1817 október 31én egy közgyűlésen el is fogadtak. Megépítik a templomot. Az alapkőletételre végül 1822. március 20-án került sor. Az építkezés gyors haladása elé folyamatos akadályok gördültek, mind pénzügyi, mind építési. A templom végül is 8 év után készült el. A felszentelésre 1830. augusztus 30-án került sor. A templom jellegét tekintve szabadon álló, egyhajós, középtornyos klasszicista stílusú. Az észak-keleti homlokzat kissé kiemelkedő szélei kváderezettek. A középtengelyben elhelyezett egyenes záródású, kőkeretes kapuzatot ión fejezetű oszlop fogja közre, amit három részes architráv zár le. A kapu fa anyagú, táblás beosztású, tojássoros párkánnyal lezárva. A toronytest, a tetőzetből emelkedik ki. Hasáb alakú, és pilaszterekkel díszített. Mind a négy oldalon egyenes záródású ablakok, azok vállpárkányára futó félköríves felülvilágítók vannak elhelyezve. Egyenes párkány zárja le. A hasáb felett lanternaszerű, henger alakú rész emelkedik bádogsisakkal fedve. Az oldalhomlokzatok falai kettős lizénákkal öt részre vannak osztva. A lábazat magas, lépcsősen kialakított.
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
a műemlék és a műemléki környezet
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
Nem műemléki, de értékes épületek. Művelődési ház – Földváry-Boér park
Az épület az eredeti birtokosi rezidencia, melyet a 2000-ben renováltak. Eredeti építése részben a XVII., részben a XIX. Században történt. Jellegét tekintve szabadon álló, U alakú, földszintes. A középső épületrész udvari homlokzata 8 tengelyes füles ablakokkal, kőkeretes ajtókkal. A helyiségek boltozatosak. A bal oldali szárnyépület utcai homlokzata tíztengelyes, középen mellvédes tornác, oldalhomlokzatán egyemeletes tornác. A helyiségek boltozatai elpusztultak, csak a toronyban maradtak meg. A belső tornác oszlopai öntöttvasból készültek. Tervezik az elpusztult belső szárny újbóli megépítését. A „kastély” majorsági épületei helyén valósult meg a község új iskolája. Polgármesteri hivatal - Kossuth Lajos utca
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
II. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK A község területe régészeti emlékek tekintetében gyakorlatilag ismeretlen, védetté nyilvánított régészeti lelőhely nincs. A község közigazgatási területének jelentős része, elsősorban a patakvölgyet kísérő domboldalak , dombhátak un. régészeti érdekű területnek minősülnek (lsd. 1. sz. melléklet) , melyeken nagy valószínűséggel régészeti lelőhelyek lehetnek , hiszen a terület 7-8000 éve lakott terület. Péteri község ismert régészeti lelőhelyei 1.
A belterülettől észak-keletre (temetőtől északra) lévő dombokon Árpád-kori és 14-16. századi településre utaló leletek, templom és temető nyomai. A lelőhely a középkori Péteri faluval azonosítható. Pontos kiterjedése ismeretlen. Haleszi-dűlő. A mai Horgásztó déli-délnyugati partján emelkedő, tagolt magaslaton bronzkori-késő bronzkori és szarmata (Kr.u. 3-4. század) .A lelőhely területének jelentős része korábban szőlő-gyümölcsös volt , jelenleg zártkert.
2.
Régészeti érdekű területek 1.
2. 3. 4. 5-8.
9. 10. 11.
Tiszteletes-dűlő. A Gyömrő-Üllö határszöglettől dél-keletre lévő területek mellett az üllői részen az Üllő 27. jelzésű régészeti lelőhely (őskori és késő szarmata település) terül el, mely nagy valószínűséggel átterjed Péteri területére. Parlagi-földek. A mai Horgásztótól dél-nyugat felé és az Üllő-Péteri határvonal mentén haladó egykori vízjárások találkozásától keletre lévő , enyhén tagolt magaslat. Parlagi-földek. A Haleszi-dűlőben levő 2. lelőhely valószínűleg kiterjedt a területe. Parlagi-földek. A dűlő észak-keleti része , a mai Horgásztóba észak-nyugat felől vezető egykori patak dél-nyugati partja. A belterülettől kelet-délkeletre levő , a belterület déli-délkeleti részét is befoglaló területek, patakvölgyek által tagolt területek, nagy valószínűséggel régészeti lelőhelyek. Az 5. terület részben az 1. lelőhely valószínű kiterjedését is jelzi. Péteri-dűlő , Gazdasági-dűlők. Patakvölgyektől keletre lévő terület. Gazdasági-dűlők. A dűlők észak keleti végénél levő, meredek oldalú dombhát. Gyeptörés II.-dűlő. Völgyek közötti , tagolt felszínű dombhát.
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
Hatáselemzés szöveges és ábrázolt formában a különböző hatásterületek kijelölésével a./ történeti településhá- A település folyamatosan fejlődik. Jól mutatják lózati következmények ezt a népességi adatok. (Lásd fentebb illetve a terv alátámasztó munkarészében.) A község lakosszáma a fővárosból kitelepülő népességgel és a csendesebb pihenési formákat kedvelők körének megjelenésével indult növekedésnek. b./ természeti, táji hatások Részletes elemzést, leírást lásd az alátámasztó
munkarészekben.
c./ a településkép feltáru- A település keleti határán a jelenleg kissé lásának változásai rendezetlen zártkeri rész található, mely a
szabályozási terv alapján rendezett üdülőterületté hivatott fejlődni. A többi határrészen a hagyományos településközpont köré fonódott lakóterületek képe várja a megérkezőket. Fontos feladat a gazdasági területek egységes szabályozása, a kedvező városképi megjelenésük érdekében. A belső területek eredeti utca és telekállapotok fenntartása, a beépítés jellegének megőrzése alapvető érdeke a településnek. E területeken és különösen a műemlék környezetében csak nagyon alaposan átgondolt és építészetileg gondosan formált fejlesztések képzelhetők el. d./ régészeti emlékek fel- A régészeti területek lehatárolása és jelölése a tárhatóságának, meg- szerkezeti és szabályozási tervlapokon megmaradásának, bemutat- történt. (Lásd a mellékelt tervlapot.) hatóságának vagy pusztulásának lehetőségei. e./ történeti térbeli rendA településszerkezet megőrizte hagyományos szerek alakulása jellegét a belső területeken. A település
f./ műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerke-
szerkezet megteremti annak lehetőségét, hogy hosszútávon is fennmaradhasson. A legfontosabb és szükséges változások nagyobb időtávlatban az újonnan beépítésre szánt területeken valószínűsíthetők. Az ismertetett műemlék a település legjelentősebb épülete. Elhelyezkedése, látványa meghatározó a településképben. Fontos lenne, hogy a tervben meghatározott célkitűzések, azaz a műemléki környezet foko-
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
zetben, épített környezet- zatos fejlesztése megvalósulhasson az ben, a település életé- elkövetkező években, mely során törekedni kell ben. arra, hogy egységes beépítéssel, megfelelő g./ műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei h./ településkarakter változásának hatásai
i./ Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései
építészeti színvonalon történjen. Az emlékek fenntartásának lehetősége továbbra is adott. Tulajdonosi keretek közt, állami támogatással. Az építési engedélyezési eljárás szabályai, valamint maguk az építési szabályok fokozott figyelmet kívánnak meg a tulajdonosoktól és a hatóságoktól egyaránt, így elérhető a beépítések és épületek gondosabb formálása, a hagyományok figyelembevétele. A településszegély változásai, annak ellenére, hogy nagyobb területeket bevonnak a beépíthető területbe, elősegítik a tájba illesztést, mert érdekeltté lehet tenni a tulajdonosokat a növényzet telepítésére, a terület fizikai rendezésében. A meglévő kereskedelmi, gazdasági telephelyeket leszámítva, a településnek számottevő ipara nincs. A környezeti terhelések a helyi és az átmenő forgalomból származnak. A településen különösebb környezeti terhelés földrajzi helyzetéből következően nincs. Átmenő forgalom mindössze az Gyömrőt Monorral összekötő úton van. -
j./ folyamatok iránya, visszafordíthatósága k./ kárenyhítés lehetősé- ge, költsége, illetve ellentételezésének lehetősége
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
Szabályozási terv részmódosítása A 2009-ben készített részmódosítás arra a területrészre vonatkozik, amely jelölve van a 2004. évi szabályozási tervben. A tervezett változások ugyan csak szabályozástechnikai változások, mert a terület már eredetileg is kisvárosias lakóterület volt. Jelen módosítás elsősorban a telekalakítással és a közterületek méretének megváltoztatásával foglalkozik. Gajdos István építész, vezető településrendező tervező
A Terv hatása a régészeti lelőhelyekre – 2009 A területen levő régészeti lelőhelyekről és jelenségekről 2004. évi „Örökségvédelmi hatástanulmány Péteri Településszerkezeti terve, Szabályozási terve és Helyi Építési Szabályzata településrendezési tervhez” c. szakanyagban a következő olvasható „A község területe régészeti emlékek tekintetében gyakorlatilag ismeretlen, védetté nyilvánított régészeti lelőhely nincs. A község közigazgatási területének jelentős része, elsősorban a patakvölgyet kísérő domboldalak, dombhátak, un. régészeti érdekű területnek minősülnek (lsd. 1. sz. melléklet), melyeken nagy valószínűséggel régészeti lelőhelyek lehetnek, hiszen a terület 7-8000 éve lakott terület. Péteri község ismert régészeti lelőhelyei 1. A belterülettől észak-keletre (temetőtől északra) lévő dombokon Árpádkori és 14-16. századi településre utaló leletek, templom és temető nyomai. A lelőhely a középkori Péteri faluval azonosítható. Pontos kiterjedése ismeretlen. „ A területen végzett terepbejárásról, ásatásról nincs tudomásunk. A helyszínen 2009. márciusában történt szemle alkalmából a kiparcellázott területen a közműárkok ásásának befejező szakaszát végezték. A gépi árokban homogén sárgásbarna löszös talaj látszott. A beruházás a fentiek alapján valószínűsített régészeti lelőhelyet érinti. A kiviteli munkák csak régészeti felügyelet mellett kezdhetők meg, ha szükséges, el kell végezni a próbaásatást.
Péteri Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata
Összefoglalás A Péteri Zöldfa utcától É-ÉK-re tervezett beépítésre szánt területen tervezett változtatási szándék a jelenleg ismert régészeti örökségre hatással van. A kivitelezés (közműfektetés, házépítés stb. ) során megvalósuló földmunka csak a területileg illetékes múzeum által végzett régészeti felügyelet mellett kezdhető meg. Ennek eredményétől függően, ha szükséges próbaásatást kell végezni. Péteri, 2009. május
Gróf Péter és Gróh Dániel Mátyás király Múzeum, Visegrád Melléklet: 1. sz. melléklet: Péteri, Szabályozási terv - 2004. (A régészeti területek jelölésével.) 2. sz. melléklet: Péteri, Szabályozási terv részmódosítás – 2009.
31 085/
17
18
a utc
17
8 /4
/4 9
23
39 41
48
45
52
00
50
12,
54 56
14
58
18
5/2 45
98
2/2
1000
819
12
7 10
800 6/8 03
4
O
30%
4,50
800
0 12
3 46
8 11
3 11
458/2
459/2 459/1
5 11
11
1 45
Lf-1
0
01 9/1 3
456
O
30%
4,50
1000
458/1
3
11
45
6/7 03
2 11
2 45
01 9/1 0
45
6
4 11
út
6/6 03
8 10
0 45
01 9/1 1
46
1 11
9
6 10
44
6 01
30%
11 7
9 10
Lke-5
8 9/1 01
t zú kö
O 4,50
0 6/1 03
5 10
8 44
út
Lke-5
5 46
4 10
8 01
44
,00 12
6 46
2 10
5 9/1 01
2/2
7
6/ 9
3 10
7 46
0 10
7 4/3 01
44
01 9/1 4
,00 50
1 10
9 9/1 01
800
8 46
5/4 45
4/3
30%
4,50
03
99
Ksp
9/2 01
O
Lke-5
9 46
Sportpálya
3000
1 46
2 46
0
6/2 03
97
5/1
47
8/1 43 4 43
,00 12
2/1 47 1 47
446
4/4 44
4,50
3
,00 40
5.
5 44
800
,00 12
1000
/1
45
2 44
30%
,87 42
1 44
O
,00 12
47
47
30%
0 44
95
/4
Lf-1 93
4,50
91
8/2
/8
89
96
2 4/3 01
43
30%
4
475/2
4/5
O 4,50
,00 46
87
94 44
9/1 43
O
7/2 43
/3 /2
Lke-5
5 47 /1
47
/1
/7
92 7 42 4/6 44
6 3/1 04
85
6 42
21
6/1
7 47
6 47
5 42
19
7 3/ 1
83
1000
04
90 42
17
5 43
/6
800
3 3/1 04
3/5 04
30%
4,50
5 3/1 04
3/ 3
3/6 04
04
81
O
4 3/1 04
79
88
Lke-5
2 3/1 04
86
,00 12 8 47
4
9 6/ 3
14
04
84
9 3/1 04
77
82
8 3/1 04
73 15
út
71
80
0
9 47
3 42
/1
35%
2 43
44
t ola rk bu
0 3/2 04
69
76 2 42
4 04
72
utca õfi 74 Pet
63
,00 50 48
7 6/3 04
70
/1
40%
6,00
2 48
1 48
1 42
5.
,00 12 ,00 50
3
0 43
43
4 4/3 01
6 4/3 01
vé
áv
0 50
10
8 49 48
8 6/3 04
61
0 4/3 01
1 4/3 01
3 4/3 01
5 4/3 01
50
m
s dõ
500 5
6 6/3 04
59 7 43
/2
SZ
Gksz-1
1 50
3
5 6/3 04
57
2
500
9/2 43
3 43
30%
6
7 49
13
Lf-1 /3
/18
,00 50
8
3 44
/18
O 6 49
4,50 4 48
1 43
/17
/1
40% 3000
045/1
3
út
11
SZ
4 8/2 42
/2
SZ 6,00
3/7 04
3/8 04
5
6 48
5 48
0 42
Aran y Já nos 7 utca 9
9 045/1
1 3/2 04
68
1
3
500
6,00 9 42
0 ,0 12
30%
4 /1
4,50
Gksz-1
1 3/1 04
Kp
0 3/1 04
3/9 04
10
3 8/2 42
Lk-2
1 8/2
66
4
O
8 8/1 42
49
502/2
Zs ilin sz ky 4 utc a
Lf-2
7 41 9 41
8 41
427
1
500 5
/24
503
Ba jcs i
4
9
30%
4,50
6
8/7 42
5 /1
30%
4,50
509
508
0 ,0 12
64
6
7 /1
O
510
0 6/4 04
5/1 45 62
8 /16
8/2
513 512
16
7 48
6 41
4 41
2 41 4
/6
Kt
22 20
1 6/4 04
5/3 45
0 4/2 01
9 4/2 01
42
49
O
3
Lf-2
1 421 8 42
2 6/4 04
a utc
60
24
8 4/2 01
Kkt
42
8/5
8/3
9 8/1
8 77
Kk
re nd yE Ad
20
7 4/2 01
0 8/2 42
5 77 7/1 37
9/2 51
16
/8
Lf-2
0 /1
5 41
3 41
42 8/4 42 42
2 /1
7 77
a utc
30% 42
ki re Bé
40
7 40
5
9
0 41
500
Kk
0 ,0 12
12
6/1 38
7
4 6/3 04
514
504/1
2
3 49
500
0
8 48
500
5/4 04
kút
o
507
48
6/2
0 6/5 04
43
46
i ny sé rc Be
2
40
6 52 11
/2
49 9
50% 49
/1 7/2 52 13
6 ,3 21
9
504/2
1 49
30%
5 40
/1
Be rki út
6/5 38
40 8
8 4
6/3 38
7/2
6 /1
/5 3 út
/5 8 21
11 6 37
6 77
Hársf a u.
19
34
4,50
kút
12 ,0 0
32
37
7 38
o
a utc
10 ,0 066 ,3 4
15
8
9
5 37
/5 4 57 6/5 8
30
576
13
7
4
/5 3
11
6
6 4/2 01
37 4 77
38
21
19
17
15
13
,00 12
9
5
5 4/2 01
2/1 37 3 77
9 3/2 09
7
4
38
O
2 38 1 38
O 4,50
10
6/4 38
1 39 6
9 38
23
600
4
3 38
2 36
10 ,0 0
12 ,0 0
829
ldfa Zö
5 28
3
3 37
3 39
2 39
0 39
8
30%
4,50
Lf-2
51 ,5 3
1
2
26
1
2
2/2 37
3/24 09
3
4
24
197
1 37
0 37
1 77 2 77
0 ,0 58
5
6
22
198
9
Lf-2 4 39
25
5 38
5 3 /2 09
1 ,2 53
7
8
20
36
3/26 09
7 3/2 09
10
3
18
tca iu va Ré
a utc
6/2
7 68 36 3
3/28 09
9
3 3/3 09
fa u. Tölgy
830
12
1
16
7 30
re Im
4 4/2 01
35
36
Lke-2
5 39
27
5 30
6 30
Z
4,50
4 40
/5 045
19
17
15
505
1000
Vt-1
8 39
5
Lf-2
506
6
2 49
3 40 9 39
o kút
3 30 29
9 29
10 ,0 0 O
6
50% 4
0 40
Kk
31
2 30
4 5/1 04
/10
8 52
tca yu rg yö aG zs Dó 18
14
2 40
4 30
/4
/3
30 ,0 0
5 35
h ác ad M
3 4/2 01
0 77
9 3/2 09
11
14
196
193
194
4 36
/3 6/2 35
33 1 30
0 30
6 36
1 36 3 35 /1
37
5 36
42 ,0 0
7/1
8 76 9 76
639/1
13
12
a 35
3 3/2 09
15
14
455/1 455/3 10
2
1
zi utc
8 35
5 51
12
6,00
3000
511
0 52
2
9 24
6 29 7 29 8 29
kút o
5 29 35
6 34
25
35
1 35
90
Ovoda
248
6,00
/3
o kút
10
1
0 35
7 34
7 76
3
5
2 52 3 1 52 1
Kp SZ
40%
Temetõ
3 52
5 53
Földvári-Boér park
Vt-2
1 40
0/1
52
5/6 04
21
SZ
0 53
9 52
5
1 53
5/20 04
5 5/1 04
3000
Gksz-1
5/7 04
800
2/2
3000 5/9 04
40%
4 52 7
516
Kk
5
2 3 29
1200
6 76
29
/2 8 34
4/2
50 ,0 0
19
20
8
3
Rákóc
1 4/2 01
30%
4,50
2 3/2 09
21
a d utc Árpá
22
703
23
24
4
195
7 /3
4 34
0/2 25
1/2 54
53
1000
/1 32
2/3 53
6 53
30%
4,50 50%
8/2
7 53
/2
2
46
7 24
53
50
0 ,0 12
1/1 54 38
O
/8
6,00
3 80
8/1 53
40%
/12
6,00
t ola rk bu
SZ
Gksz-1
0/1 54
5 54
Lk-5
3 53
Bobus Dániel tér
Gksz-1 /8 5 80
5/1
/11
SZ
/31 093
4 80
54
0/2 54
40
227
/1
54
5.
/13
7 80
1000
8 54
0 ,0
1000
30 -3 2
1 5/2 04
30%
8 80
4,50
2 SZ Vt-2 6 1 4,50 ,9
3 54
Mûvelõdési Ház
Kk
9 80
O
Lf-1
6/2
800
3/1
5/2 54
4 54
/16
52 3, 11
811
9/1 53
50%
28
34
246
7
55
0/3 55
4 24
9
90 22 2
3/1
3 24
1 25
1 29
0/1 55
SZ
6,00
1500
812
7 54
0/2 55
20
35%
7,50
813
30%
4,50
2 55
1.
09 3/1 9
3/2 55
O
12 Kk ,0 0
1 55
09 3/1 0
0 81
55
6/1 55
7/3
18
500
t közú
17
09 3/1 8
SZ
7 55
24
Kk
252/2 /3
/5
3/2 34
O
47 085/
614
5
6
2 /4
3 25
9/1 28 18
56
/4
16
Vt-2
5 24
2/1 25
9/2 28
55
14
517
2
800
4 55
9 55
12
4,50
8/1
2/2
8/2 55
1000
Iskola
24
800
3 56
50%
1/2 24
15
4/3 25
2 35
5 76
4/4 25
5 25 14
10
30%
09 3/3 2
5/2
30%
/2
30%
1
0 56
4
4,50 0
1/1 24
7 28
75 2
Lke-1
49 085/
25
26
6
165
166
167
2 4/2 01
7 25
5 34
6 56
2
Ált. Iskola
5/2
16
2 34
0 34
24
56
4,50
Z
9
9 25
8 28
O
/4
Lf-1
Vt-1 23
8 25
1 34
utc a
238
558
O 4,50
55
Lk-5
7/1 56
5/3 56
8
237
9
34
4 76
236
47
1
7 33 8 33 33
/1
9/5 56
ca i ut ka Jó
229
1000
5/1 28
28
1000
6 33
2 76
3 76
48 085/
27
28
7
169
170
171
192
utca
2
enyi
1
3 /3
/3
1 /4
4,50
4 33
út
50 085/
30
8
4
3
Széch
1
4/1 28
230
utc a
3,500 00
8 56
500
4,50
55
5/2 56
4 56
50%
9/7 56
083/2
814
5/1
2/1 56
Kk
50%
o kút
6 28 21
30%
3 33 1 76
51 085/
29
9
6
5
/3
5
19
O
9 75 0 76
3
/2
/2 3 28
5 33
/2
Lf-2
8 75
52 085/
32
10
168
2
/3
0 /4
7 75
0 28
2/1 28 81 2
8/1
Att ila
1 26 0 26
30%
10 2/1 33
0 33
Z 0 57
lõ ndég Kisve 228
2 26
5
4,50
27
1 33
9
54 085/
31
11
12
7
/29 09
/3 4 /3
8 /3
9 /3
32 6/2
3 Jó 26 ka iu tca 7
O
9 27
15
32
utca
34
13
a
8
Lf-1
4/1
4 75
/1
53 085/
33
14
zi utc
9
308/11
308/10
308/14
6 9/2
0 /3
308/13
308/12
/28 09
7/2 27
11
32
227
Jó zs ef
10
26 0
9
7/1 27
6 27
6
9
1 32 2 32 3 32
5 32
856
35
15
Rákóc
16
10
308/6
308/5
308/9
308/8
308/7
5 o kút
9 31 0 32
6 75
226 231
23 5 /1
31 8
7
225
232
4/2
27 5
800
6
5
37
18
195
11
265
26
4 27
567/2
Lke-5
30 ,0 0
/46
5/5 56
4,50
2/1 57
Vt-1
233/2
273
30% 314
55 085/
39
20
17
12
40,00
269
270
272
1/1 57
3 57
55
568/8
0/2 57
Z
Vt-1
223 F.M.Sz. Közért 224
233/1
9 576/5
/57 576 Tsz udvar
574/1
/2
O
3/
816
569/7
574/2
221
2004.december A terv az állami alapadatok felhasználásával készült
09
815
/33
222
234
Zöld fa út
569/1
575/2
6/27 54
1
800
7
313
4,50
8
267
266
6 308/1
575/1
2/2 57
30%
1
11
577
800
Lk-1
/55
Községi Tanács
4,50
271
/16
800
219/2
5
13
580
30%
Ev
576/41
576 /60 /15
30% 579
Orvosi r
3 9
/3
581
O 4,50
Kp
/51
578
Szolgáltató ü
16
Lke-5
/42
/44
0 576/3 /31
4,50
218
4
Lke-5
2 1 /63 /6 0 /5 576/3
/2
217
200
1111 Budapest, Kruspér u.1/c 06-1-209-73-30
út
1 3/1 09
055
/6
/4
O
A.D.U. Építész Iroda
845
9 576/2
1200
199
10
12
14
308/3
3 75
31
6
22
19
13
14
201
Lke-5
576/8
/5
216
6
83 0
/7
Lke-5
Ev
09 3/1 6
/24
30%
/9
582
régészeti lelõhelyek
844
/23
O
4,50
helyi védelemre javasolt épület régészeti érdekû területek
/21
/22
583
215
O
843
584
214
202
191
308/4
31 5
31
600
172
7 308/1
O
6,00
189
18
842
/25
268
17
40
30%
203
173
a os utc th Laj Kossu
220
5 75
3 01
4
24
utca
15
32
42
Lke-5
26
16
enyi
800
26 28
30
800
/45
585
213
O
204
190
20
38
139
21
17
Széch
18
34
36
23
168
142
28
20
146
/2
4,50
212 205
188
840
/20
/10
586
206
22
24
30%
a fi utc Petrõ
25
22
21
/2
141/1
140
800
145
Lke-5
134
143/1
O
137
30%
175
/19
/12
/11
600
Lke-1
210
211
7.
841
638/1
587
207
174
164
144
12,00
135
176
147
133 136
2
27
24
23
132
30 utca czi Rákó
26
25
131
138
148
24 a 22 ly utc Mihá sics Tánc
/1
32
84
28 a i utc heny Széc 27 29
O
4,50
Kk
O
588
4,50
209
600
208
187
163
20
129/2 130/2
Lke-3
177
162 149,
115
128
O
a s utc Mátyá
30%
800
Kk
638/2
589
76
77/1
186
4,50
161
18
49,00
126 127
130/1
34
31
30 160
150
800
125
185
178
159
Lke-5
16
út
30% 123 124
33
98
33
32
51,00
07
O
29
35 152
184
1000
153/1
121/1
183
50% 179
151
4,50
36
31
34
4,50 158
119
121/3
455
38
35
37 181
1200
639/2
4,50 30%
839
590/4
590/2 /3 590/1
Lke-2
77/2
4,50 182/2
182/1
180
153/2
Zártkert
36
40
37
36 157
155
120
Lke-5
O
2
Gksz-2
800
118/2
117/4
117/3
156
30%
154/1
116/5
42
39
38
2,00 Kk 1
14
117/2
728
Kk
90/2
Lke-2
a s utc Mátyá
4,50
637
/18
75
30%
91/1
30%
639/3
30%
800 838
O
Lke-1
591/2
591/1
74
800
91/2
113
726/3
104 116/4 117/1
4,50
837
6,00
592/2
800
592/1
79
90/1
114
30%
639/4
30%
593/1
4,50
73
30%
92
99/1
99/2
800 O
Lke-5
103
3,00
116/6
726/2
639/5
636
O
Lke-5 80
800
100 112
12
01 40,0
06/13
06/14
726/1
4,50
06/17
06/15
06/16
111
30%
455/2
44
40
725
O
Lke-5
836
O
639/6
Lke-4
635
593/2
78
93
4,50
10
06/18
0 12,0
0 50,0
0 50,0
0 12,0
89
30%
101
8
0 50,0 06/11
06/19
102
110
724
595/2
Lke-5 835
639/7
600
634
O
O
834
639/8
O
633
legnagyobb beépítettség legkisebb telekméret
beépítés módja legnagyobb építménymagasság
övezeti jel
0 12,0
833
0 50,0
639/9
4,50
594/2
72
6,00
94
O
109
Lke-5
6
0 12 ,0
800
4
4,50
103
0 50 ,0
30%
88
Lke-4
30%
596/2
50,0
832
0 639/1
594/1
81
O
95
104
597/1
596/1
595/1
86/2
87
105
y u. marth Vörös 631/2 631/1
Lke-2
Lke-5 0
629 1 639/1
71
Kk
831
30% 1000
mûemlék
Kk
857
Kkt
628
O 4,50
Lf-2
Kk
632
83/2
96
2
6,00
O
45
42 39
107
Kk
858
utca
thy smar Vörö
82
86/1
800
859
597/2
70
600
30%
860
596
68/1
85
97
106
705
599/1 599/2 67/2
67/1 68/2
4,50
utca
thy smar Vörö
18/1
108
Lke-5
20/2
18/2
723
06/20
48
41
44 41
722
Lke-2 20/1
800
41
50 43
46
721
06/21
Kp
30%
17
4,50
06/22
,00 100 0 12 ,0
48
0 12,0
O 720
600/2
O
862
626
600/1
30%
21
Lke-5 861
600
66/1
51/1
51/2
16
719
Lke-5
65/2
50
22
O 4,50
863
600
Gksz
601/2
65/1
49
23
43
0 50,0
a ly utc Mihá sics Tánc
06/23
06/24
0 50,0
718
06/25
6,00
0 50,0
15/1 15/2 115
0 50,0
06/26
0 12,0
14/1 14/2
717
O
623
602/2 602/1
48
600
622
625
601/1
45
06/29
13
716
64/1
Kk
627
66/2
O 24
4,50
47
0 50,0
12
0 50 ,0
800 0 12,0
06/27
Lke-2
715
30%
4,50
06/30
06/28
50
Lke-5
30%
11
O
52
utca czi Rákó 45 47
a i utc heny Széc 49 51
06/31
64/2
47
25
4,50
63/2
26
O
603/2
603/1
63/1
46
Kp
624
604/1
30%
62
Lke-2
45
27
Kt
4,50
604/2
61
49
53
52
10/2 10/1
714
38
52
54
19
55
9/1
9/2
713
40
51
56
57
28
8/1 8/2
06/32
42
54
59
7/2
44
Kkt
605/2
60/1
43
29
800
864
30%
606/2
605/1
1200
53,2
44
53
58
42
4,50
30
7/1
712
46
56
55
60
61
6/2
06/33 711
58
63
Lke-1
6/1
710
60
57
62
5/2
607/2
606/1
60/2
30%
4,50
865
621/2 621/1
Lke-2
30%
O
Lke-5
620
607/1
59/1
O
600
867 866
608/2 58/2
58/1 59/2
41
31
5/1
út
62
59
65
64
40
30%
868
6,00
619
608/1
57/2 57/1
39
/2
4/2
709
56/1
O
618
Lke-3
609
56/2
Ev
869 617/1
610/1
610/2
32
4/4
708
741
64
600
38
33
3/1 3/2
15 ,0 0
61
67
800
2/1
2/2
2 44,2 870
617/2
55/1
4,50
35/1
O
0 12,0
871 616
611/2
55/2
66
4,50
707
37
34
615
611/1 54/2
0 50,0
872
u.
Diófa
54/1
30%
Lke-2
873
út
612/2
53/2
tervezett belterület határa jelenlegi belterület határa építési övezet határa tervezett szabályozási vonal beépítésre szánt terület építési tilalom területének határa javasolt telekhatár gyalogút felszini víz védõterületének határa nagynyomású gázvezeték és védõsávja közút helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa mûemléki környezet közmûterület köztemetõ zöldterület, közpark zöldterület, közkert zöldterület, védõterület kereskedelmi, szolgáltató terület meglévõ, geodéziailag nem bemért épület
Kk
Kk
utca 574
729
53/1
36/2 36/1
35/2
30%
i u. Petõf
779 út
751
612/1
600 63
2 784/1 2 784/2
743
740 731
O
784/1
4,50
800
Kk
742
3000
613/1
66
a i utc heny Széc
O
06/35
780
30%
876
613/2
784/9
0 784/1
út
785
30%
1 784/2
fa u. Akác
Lke-5
600
út
1 út 784/1
4 784/1
Lke-2
3 784/1
Kk
O
4,50
784/2
9 784/1
786
784/3
784/8
739
877
600
40%
733
732
30%
783
Lke-2
5 784/1
SZ 6,00
781
784/7
6 784/1
0 784/2
Gksz-1
utca czi Rákó
784/4
Tövis
7 784/1
730
782
8 784/1
4,50
m=1:5000
3 085/4
Kk
O 750
738
29 085/
d Árpá 737
734
Kkt
O
878 749
744
800
4,50
748
30%
Lke-2
784/5
Lke-5
879
745
736
784/6
880 utca
746 818
735
28 085/
816
747
30%
600
881
823 822
27 085/
6,00
821
22 085/
824
21 085/
Lke-3
882
O 4,50
30%
19 085/
O
820
20 085/
883
26 085/
23 085/
Lke-5
884
825
SZABÁLYOZÁSI TERV PÉTERI
24 085/
885
a n utc Istvá Szt.
826
Ev
0 12,0
886
25 085/
0 50,0
887
9 50,1
084
30 085/
0 22 ,0 888
827
7 85/3
32 085/
2 085/1
4
9/3 01
1/
1
6/4 03
9/9 01
1 6/1 03
02
01 9/1 2
út
9/4 01
36
4.
/15
1/3 02
s tölté
t zú kö
út
1/1 03
019/7
at rkol bu
9/6 01 /5 1
3 6/1 03
4 6/1 03
0 02
1/2 02
1/5 02
/5 2
1/
út
1/8 02 0 1/1 02 02
1 1/1 02
1/
02 3/3
02
1/
4 1/1 02
5 1/1 02
tó
6 1/1 02
019/5
45 11
NA GY NY
1144/3
/5
árok árok 029 9 01
11
42
40 11
/2
b
11
60 11
/2 65 11
Hü-1
9 1/1 02 3/8 02
5 116
500
út
3 03 032
0 8,0
OR N MO
55 12
46 12
/2 38 12
37 12
út víz er sz
49 12
44 12
47 12
39 12
36 12
dó an kít ka kia
/1 43 12
40 12
20
500
51 12
50 12 48 12
45 12 41 12
O 4,00 35 12
0 6/1 02
34 12
6/9 02
25 12
/2
7 3/2 02
/1 27 12
10
4/2 02 6 3/2 02
/1 29 12
12
5 3/2 02
28 /2 12 29 12
15 12
6/8 02
4 3/2 02
Hü-1
22 12
16 12
09 12
6/7 02
3 3/2 02
21 12
17 12
08 12
6/6 02
07 12
3.
6/5 02
20 12
06 12
út
6/3 02
/1 1 13 121 12
/1 10 12
2 02
6/2 02
6/4 02
2 3/2 02
02
05 12 03 12
19 12
04 12 0 3/2 02
01
18 12
6/1 02 9 3/1 02
98 11 99 11
33 12
12 12
8 /1 23
/1 03 11
/1 97 11
00 12
6 3/1 02
/4 03
42 12
11
/2 97 11
7 3/1 02
11
/2 03
32 12
92 11
11
30 12
7/1 02
08 11 06 11
/2 27 /1 12 26 12
út 7/2 02
5 3/1 02
07 11 96 11
95 11
94
500
0 8,0 /2 43 12
út
4 3/1 02
Zártkert
93 11
20
4,00
/4 03 11
/1 38 12
0 02
11 90 191 11 1
k áro
3 3/1 02
89
2. 09 11
86 11 87 11
O
Hü-1
,00 10
12 11
030
88 11
82 11
14 15 11 11 13 11
11 11 84 11 85 11
/1 78 11
75 11
83 11
s lté tö
/2 19 11 6 11 17 1 18 11 11
,00 12
73
s lté tö 5 1/2 02
20 500 /1 19 11
034/1
54 12
2 02
4 1/2 02 2 3/1 02
O 4,00
76 11 /1 72 11
77 11
3 1/2 02
32
30 11 29 11 28 5 11 12 26 1 11 20 27 1 11 1
1 13 32 1 11
33 11
34 11
11
34 11
Hü-1
72 11 11 74 11
2 1/2 02
4 116
11
36
20
4,00
0
1 3/1 02
3 116
38 11
/1 65 /1 11 /1 66 69 11 8 11 6 11 70 12 1 7 12
O
/2 66 11
0 1/2 02 1 /2 21
0 ,0 10
11
tó
53 12
3/7 02
59
31 11 62 11 64 11 63 1 1
3/6 02
62 11
39 11
35
52 12
7 115
028
8 /1 21
3/4 02 3/5 02
1 116
41
rk. t bu zú kö
3/2 02
3 115
ÁS
035 árok
1/1 03
/2 1150
027
7 1/1 02
11
6 115 8 115 9 115 0 116
29 16 út
6 1/1 02
1 3/2 02
37 11
/1
2 115
OM
43 11 /2
5 1/1 02
3/1 02
/1 1150
036/11
019/7
1 115
4 1/1 02
1 1/1 02
026
/4
a 9 09
3 1/1 02
0 1/1 02
HALESZI /2 1149
48 11 149/1 1
7 114
6 114
00
2 1/1 02
1/8 02
036/12
/6
10,
1/7 02 1/9 02
0 3/1 02
20
2000
13
1/6 02
3/9 02
7,50
9/5 01
12
1/4 02
3/3 02
Üü-1
V
9
23 /2
02 3/1
1/
2 6/1 03
02
1/5 02
sz
7
0 9/2 01
2 02
02
01
1/6 02
1 9/ 2
1/4 02
031/2
út
ÚG
ÁZ
VE
ZE
TÉ
K
PÉTERI - ZÖLDFA UTCA MÖGÖTTI TERÜLET HRSZ: 889, 890, 891, 892, 893
SZABÁLYOZÁSI TERV RÉSZMÓDOSÍTÁS EGYEZTETÉSI ANYAG m=1:2000
50 ,0 0
03 ,0 58
09 ,2 53
Kk
Kk
12 ,0 0
Lke-5
51 ,5 31
Lke-5
30%
4,50
800
O
30%
4,50
800
844 845
O
1 3/1 09
részmódosítással érintett terület határa tervezett belterület határa jelenlegi belterület határa építési övezet határa tervezett szabályozási vonal beépítésre szánt terület építési tilalom területének határa javasolt telekhatár gyalogút felszini víz védőterületének határa nagynyomású gázvezeték és védősávja közút helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa műemléki környezet közműterület köztemető zöldterület, közpark zöldterület, közkert zöldterület, védőterület kereskedelmi, szolgáltató terület legnagyobb meglévő, geodéziailag nem bemért beépítettség épület
út
09 3/ 16
09 3/ 17
Kkt
,00 12
9 3/2 09
Kp
Lk-1
SZ
40%
7,50
800
892
09 3/ 19
576/41
Lk-1 Zö
569/1
ldfa
SZ
40%
7,50
800
Ev
út
567/2
5/
O
Lke-5 814
1
55
558
5/
1111 Budapest, Kruspér u.1/c www.aduepitesz.hu
893
Településtervezés:
5
2
/ 56
O
Lf-1
2
55
80
9
O 4,00
/4
80
500
54
5
3 0/ 55
53
9/
1
53
8/
2
4,00
30% 1 53
21
53
t
/8
6,00 40% 3000
5/7 04
500
2 2/ 53
la
6,00
3 80
O
Lke-6
bu
o rk
SZ
Gksz-1
1 0/ 54 1 8/ 53
2 0/ 54
/8
5 80
7 54
1 6/ 55
Gksz-1
4
1 5/ 54
800 SZ
1 3/3 09
Lke-5
Dr. Gajdos István, okl. építészmérnök településrendezési vezető tervező Kam. sz.: TT1 01 - 0072
40%
7,50
1000
2 3/
30% 1 3/ 55
Lk-1
7 80
8 54
2 8/
SZ
889
30%
8 80
4,50
4 55
7 55
2 55
legkisebb telekméret
A.D.U. Építész Iroda
800
0 81
/2
12 ,0 0 55
beépítés módja legnagyobb építménymagasság
TERVEZŐK:
3 2/
övezeti jel
30% 1000
régészeti érdekű területek
812
1 8/ 55
56
O 4,50
műemlék
2
5 5/ 56
Lke-6
Lf-2
30%
891
4,50
813
2
1 2/ 56
56
1.
Gksz
helyi védelemre javasolt épület
811
4 56
Kk
régészeti lelőhelyek 815
55
5/
Kp
816
568/8
56
Kt
09 3/ 18
5/6 04 /3
0 19
5/5 04 /10
Sipos Gergely, építészmérnök településrendezési gyakornok /12
A szabályozási terv az állami alapadatok felhasználásával készült.
2009.március 5/9 04