A.D.U. Építész Iroda Kft
TURA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. SZEPTEMBER
1
TURA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG
Tervezők Településtervezés:
dr. Gajdos István
TT1 01‐0072
okl. építészmérnök településtervező vezető tervező Csarkóné Kelemen Ágnes
TT1 01‐0760
okl. építészmérnök településtervező vezető tervező Zöldfelület, környezetvédelem, tájrendezés:
Vincze Attila
TK/1 01‐5089
okl. táj‐ és kertépítész, vezető tervező
Közlekedéstervezés:
Hantos Gyula
Tkö 01‐14265
okl. építőmérnök vezető tervező Közművesítés:
Dima András
okl. építőmérnök
TV 01‐2130, TE 01‐2131
vezető tervező TH 01‐2130
2
TURA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG
Tartalom
Alátámasztó munkarészek 1. Előzmények, hatályos településrendezési tervek 2. Tura Város Önkormányzatának határozata: 3. A tervezett erőmű működési elve 4. A településszerkezeti terv módosítása 5. A szabályozás módosítása 6. Magasabb szintű terveknek való megfelelés 7. Örökségvédelem 8. Közlekedés 9. Közművesítés 10. Az előírásoktól való eltérés indoklása (Oték alóli felmentési kérelem)
Jóváhagyandó munkarészek Határozat tervezet 1.sz. melléklet: Településszerkezeti terv módosítása/fedvény Rendelet tervezet 1. sz. melléklet: Külterületi szabályozási terv módosítása/fedvény
Terviratok: Nyilatkozatok, korábbi engedélyek
3
1. Előzmények, hatályos településrendezési tervek Tura Városterületén jelentős termálvízkincs található, melynek hasznosítása már a korábbi években megkezdődött. Jelenleg van folyamatban a Turai Geotermikus Erőmű Projekt, ami az első ilyen jellegű létesítmény és megvalósítása után az energiatermelés szolgálatába áll. A fejlesztők kezdeményezésére a Város döntött, hogy támogatja a területén egy a termálvíz hőenergiáját hasznosító kiserőmű létesítését. A jelenleg hatályos településrendezési tervekben már szerepel a város külterületén a különleges energiahasznosítási terület, eltérő célokkal és csak egy minimális nagyságrenddel. A Kormány támogatva a megújuló energiák hasznosítását, a tervezett turai erőművet kiemelt kormányprogram szintre emelte 2016 augusztusában. „248/2016. (VIII. 17.) Korm. rendelet a Tura város területén megvalósuló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról” A kiemelt státusz lehetővé teszi, hogy a településrendezésre vonatkozó 314/2012. (XI.08.) Kr rendelet szerint un. tárgyalásos eljárással módosítsa a város az engedélyezéshez és megvalósításhoz szükséges településrendezési terveit. Jelen dokumentáció a tárgyalásos eljárás véleményezési anyaga.
A tervezési terület jelenlegi besorolása és állapota A jelenlegi tervekben a hrsz 4755, a 4756 és a 4759/1 telek van a különleges energiatermelő területbe sorolva. A megjelölt terület a város eredeti tervében és az erről szóló engedélyben két visszasajtoló kút és üvegházak elhelyezésére szolgál, a Településszerkezeti terv leírása szerint és a szabályozási előírások szerint egyaránt. Így a terület jelen előírások alapján bár a termálvíz hasznosításhoz kapcsolódik, nem alkalmas a tervezett kiserőmű megépítésére. Az eredeti (2011) KDV-KTVF határozat: A beruházáshoz a geotermikus energiát kinyerő termelő/visszasajtoló kútpár kerül kialakításra. A meglévő Tu-4 [Túra K-50(12-15)] jelű kutat kizárólag tartalék (pl. üzemzavar estén) kútként alkalmazzák majd.
4
A Az új 50000 l/perc terrmálvíz hozzamú termeelőkutat a Kérelmező tulajdonáb ban lévő 55679/5 hrsszú földterü ület DNy-ii sarkában tervezik kialakítani. k Az új terrmelőkút m mélysége a meglévő Tu u-4 kút 20770 méteres mélységéhez m z hasonló leesz. A Az 1800 m talpmélysségű nyelőkkút a Túra Város Önk kormányzatt tulajdonáb ban lévő T Túra 4756 hrsz-ú h földtterület DNyy-i részén, a termelőkú úttól 1,1 km m távolságraa létesül. A vízvezeték az Önk kormányzat tulajdonáb ban lévő útt alatt éri eel a nyelők kutat. A ttermelőkút átlagosan 4000 l/perrc kapacitáással fog üzemelni, ü a nyelőkút a teljes vvisszasajtollandó vízmeennyiség beefogadására képes. (H A T Á R O Z A T T: A Turawell Befektető és é Szolgáltatóó Kft. (1118 Budapest, Kelenheg gyi út 24-26, C Cg: 01-09- 90 01099, a továb bbiakban: Kérrelmező) meg gbízásából, a KÖTEK KO Bt. (111 8 Budapest, Muskotály M u. 17., a továbbbiakban: Terv vező) által benyújtottt kérelemre, a környezeti hatásvizsgálat h ti és az egységges környezethasználati engedélyeezési eljárásróól szóló 314/2 2005. (XII. 25 5.) Korm. renddelet szerint lefolytatott előzetes vizsgálati v eljárrás alapján)
ban kiadottt erőmű építési é eng gedély 201 14. novem mber 25. B BFK Méréssügyi és Korább Biztonssági Hatósá ága.
A helyi építési sza abályozás szerint s azo onban ez a terv nem valósulhattott meg. Az erő őmű megvvalósításához minden nképpen szükséges s a város ttelepülésre endezési eszköze einek mód dosítása, am mi a telep pülésszerke ezeti és a helyi építéési szabály yzatot is egyarán nt érinti.
h te elepülésren ndezési terv vei a koráb bbi évekbeen készülte ek: A váross jelenleg hatályos 2 21/2012.(III.3.) sz. ha atározat - Tura Váross Településsszerkezetti Terve 2 2/2012.(II.3.) önk. re endelet – A Helyi Épíítési Szabályzatról
5
2. Tura Város Önkormányzatának határozata:
6
3. A tervezett erőmű működési elve
(Mannvit Kft adatközlése) A tervezett fejlesztésben Tura 4755 helyrajzi szám alatti geotermikus kút felhasználásával egy „Organic Rankine cycle” valósítandó meg. Az erőmű a megtermelt villamos energiát táplálja rá, míg a további hő hasznosítására az erőmű közelében van lehetőség.
területen, meglévő (ORC) alapú erőmű a közcélú hálózatra felépülő üvegházban
A 4755 hrsz. alatti ingatlanon található V-1 kataszteri számú geotermikus kút, mint kitermelő kút kerül felhasználásra. A kitermelt, magas hőmérsékletű közeg (126°C) felszín feletti csővezetéken keresztül jut az adott területen elhelyezkedő erőmű épületéig. A felszínen, épületen kívül kerül elhelyezésre a gépészeti berendezések egy része, úgy, mint a nyomástartó berendezések, biztonsági és elzáró szerelvények. Az épületen belül kerül elhelyezésre két, hasonló felépítésű áramtermelő egység (ld. 1. ábra). A magas hőmérsékletű közeg a hőt elsőként az elpárologtatón keresztül adja át a munkaközegnek, majd azt követően az ún. előfűtőn keresztül kerül további hűtésre. A hőcserélők szekunder oldalán található a munkaközeg. A folyadék halmazállapotú munkaközeg az előfűtőben hasznosítja a geotermikus közeg maradék hőenergiáját, így a magasabb hőmérsékletével nő a rendszer összhatásfoka; innen az elpárologtatóba kerül, ahol folyadék halmazállapotból gázhalmazállapotba kerül, ami a turbinákba kerül bevezetésre. Az expanziónak köszönhetően a gáz munkát végezve és a turbina tengelyét megforgatva meghajtja a kéttengelyű generátort, ami az elektromos áramot állítja elő. A turbinát követően az alacsony nyomású gáz egy hűtőegységen megy keresztül, így ismét folyadék halmazállapotba kerül, majd egy szivattyú növeli meg a nyomását és juttatja ismét az előfűtőbe, ahol a körfolyamat újra kezdődik. A hőcserélőket követően a geotermikus közeg az épületből két részre osztva, egy magasabb és egy alacsonyabb hőmérsékletű távvezetéken keresztül lép ki, a telken belül részben felszín felett vezetve. Az előszigetelt távvezetékek az erőmű és a visszasajtoló terület között földben kerülnek elhelyezésre, egy sűrített levegős vezetékkel, valamint optikai kábellel együtt. A munkaközeg visszahűtését nedves, hűtőtornyok végzik, melyek az épület mellett kerülnek elhelyezésre. A hűtőtornyok üzemeléséhez hideg vízre van szükség, melynek a biztosítása újonnan fúrt sekély vízkútból történik. Mind a geotermikus kör, mind a munkaközeg zárt rendszerű, a környezettel és egymással üzemszerű állapotban nincsenek közvetlen kapcsolatban, csak hőátadás történik a hőcserélőkön keresztül. 7
Mindkét generátorhoz saját transzformátor csatlakozik, melyek a telek határán helyezkednek el külön-külön transzformátorházban. Az építmények a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kármentővel kerülnek kialakításra. Mérést követően a megtermelt elektromos áram földkábelen keresztül kerül eljuttatásra a közcélú villamos hálózat két különböző, a helyi Szolgáltató által megadott csatlakozási pontjába. Az erőmű saját szabályzó és felügyeleti rendszerrel lesz ellátva, mely a kitermelő kúttól, a geotermikus erőművön át a visszasajtoló kútig az egész rendszer szabályozását biztosítja. A rendszer emberi beavatkozás nélkül képes önmagát, az igényeknek megfelelően vezérelni távfelügyeleti rendszerbe kötve, így kezelő személyzet állandó jelenléte nem szükséges. Karbantartás és hiba során tartózkodik csak kezelőszemélyzet a területen.
Kitermelo kút
Elpárologtató Turbina
G
Turbina Elpárologtató
Elofuto
Turbina
G
Turbina
Elofuto
Üvegház
Visszasajtoló kút
1. ábra: Turai Geotermikus erőmű működési elve 8
A tervezett munkaközeg R245fa – 1,1,1,3,3,-Pentafluorpropán. A 67/548/EK és 1999/45/EK szerint egészségre ártalmas anyagként nem osztályozható. Levegőnél nehezebb anyag, nagyobb koncentrációban zárt terekben padlón vagy mélyedésekben összegyűlhet, nyílt tereken szétterülve eloszlik. Akár vízzel, vízpermettel vagy köddel is oltható. Tűz hatására a következő gázokra bomlik: szén-monoxid, karbonil-fluorid, hidrogén-fluorid. A tároló palackokat jól szellőztethető helyen kell tárolni, 50°C-nál alacsonyabb hőmérsékleten. Fotók a hasonló rendszerekről („Organic Rankine cycle” (ORC))
A tervezett erőmű teljes egészében szabadon megépített berendezésekből áll össze, épületet nem igényel a területen.
technológiai
A termelő kutat és a visszasajtoló kutat csővezeték köti össze, ami Tura és Galgahévíz határán meglévő úton épül ki és szilárdított földút kíséri. Az önkormányzatok hozzájárulásukat útszakaszok használatához.
adták
a
tulajdonukban
lévő
útrészek,
9
10
A létesítmények elhelyezkedése - visszasajtolás
11
4. A településszerkezeti terv módosítása A különleges terület Turát Galgahévíztől elválasztó közigazgatási határának közvetlen közelében fekszik. A településrendezési terv jelenleg csak egy nagyon szűk területet jelöl ki, melyen éppen elhelyezhető a tervezett erőmű. Eredetileg nem is ilyen létesítmény részére szánták. A terület egykori zártkertek területén fekszik, melyeknek a művelését a tulajdonosok már régebben felhagyták, a környezet így meglehetősen elhanyagolt és elhagyatott. A településszerkezeti terv szerint ez a terület erdőterület besorolást kapott, kielégítendő a területrendezési tervekben megfogalmazott elvárásokat, amelyek nagyobb terület távlati erdősítését irányozzák elő. A felhagyott zártkertek ebből a szempontból megfelelők, bár az erdők telepítése időben nem prognosztizálható és nem tartozik az erdőművelési tervekkel rendelkező területek közé.
Hatályos Településszerkezeti terv részlete A város településszerkezeti terve az érintett területekkel kapcsolatban a következők szerint fogalmaz: „TURA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MŰLEÍRÁSA
35 Gazdasági erdőterület kijelölése a település nyugati határán.
A megyei tervben szereplő erdőgazdálkodási térség szinten tartása érdekében a Derékhegyen tervezett különleges sportolási célú terület (35a), valamint hétvégiházas üdülőterület (35b), településhatárnál lévő területeit gazdasági erdőterületbe soroljuk, mivel az érintett ingatlanok telekméretei nem teszik lehetővé a telkek beépítését. 12
49 A hatályos településszerkezeti terven szereplő, a Derékhegy déli lejtőjén található gazdasági erdőterület terület-felhasználása különleges megújuló energiaforrás területére módosul. A területen kerül elhelyezésre az üvegházas kertészet (16 sz. módosítás) elhasznált termálvízének visszasajtolására szolgáló kutak. A kutak két, egymástól nagyobb távolságra kerülnek kiépítésre. Az érintett ingatlanok (hrsz: 4755-4756-4759/1 és 4627-4629) ingatlanok területfelhasználása a jelenlegi erdőterületről különleges beépítésre szánt megújuló energiaforrás területére módosul.”
A hatályos külterület szabályozásán olvashatóbbak a területek besorolása A tervekben megjelölt terület mérete rendkívül kicsi és geometriai méretei sem a legkedvezőbbek. Mai állapotában nem tesz lehetővé semmiféle technológiai és területi fejlesztést. A megvalósíthatóság, a jövőbeni fejlesztési lehetőségek érdekében és a tervezett technológia térbeli elkülönítésére célszerűnek látszik a településszerkezetben nagyobb területet kijelölni.
13
A jelenlegi szűkös viszonyok beszorítják a technológiát, ugyanakkor a jövőbe mutató, a fenntartható fejlődés kereteibe illeszkedő fejlesztés környezete is nagyobb figyelmet érdemel. A jelenlegi terület 4 823 m², ezt kell bővíteni összesen 18.639 m² nagyságúra. Az ehhez szükséges „erdő”-területet (13.816 m²) pótolni kell, az önkormányzattal egyetértésben.
A terület jelenlegi állapota
14
A jelenlegi és tervezett terület földhivatali nyilvántartási adatai helyrajzi szám
művelési ág
terület m²
4753 4754 4755 4757 4758 4759/1 4759/2
szántó 8 szántó 8 kivett szántó 8 szántó 8 kert 5 szőlő 5
4 726 2 201 3 521 1 460 2 885 1 302 2.544
Jelenlegi erőmű Összes erőmű
megjegyzés
különleges terület
különleges terület 4.823 különleges terület 18.639 tervezett különleges terület
15
5. A szabályozás módosítása A hatályos HÉSZ a K-En – különleges megújuló energiaforrás területére a következőket határozza meg:
„A „K-en”, különleges megújuló energiaforrás terület előírásai 40.§ (1) A K-en jelű építési övezetbe tartoznak a kizárólag geotermikus energia felhasználáshoz kapcsolódó építmények és technológiai berendezések elhelyezésére szolgáló területek. (2) A K-en jelű építési övezet részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: Telekalakításra vonatkozó előírások Minimális telekterület /m2/ 350 Egy telken belül építhető max. lakásszám /db/ Nem Beépítési mód Szabadon álló Legnagyobb beépítési % 20 Legkisebb zöldfelületi % 40 Legnagyobb szintterületi mutató m2/m2 0,3 Előkert /m/ 4,5 Oldalkert /m/ 2,5 Beépítésre vonatkozó előírások Hátsókert /m/ 2,5 Építményre vonatkozó előírások Legnagyobb építménymagasság /m/ 4,5 (3) A termálkút védőtávolsága 10 m. A területét be kell keríteni. (4) Elektromos energiaellátás biztosítása szükséges. (5) Amennyiben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség is épül ivóvízellátást is biztosítani kell. Max 5 m3/nap keletkező mennyiségig lehet közműpótlóval megoldani (szigorúan vízzáró létesítésével) a szennyvíz elvezetését, napi 5 m3 felett keletkező esetén a közhálózati csatlakozást ki kell építeni.”
a telken, szennyvíz medence szennyvíz
A hatályos meghatározásokkal a tervezett geotermikus erőművet nem lehet megvalósítani, ezért módosítani kell az előírásokat. A következő oldalon közöljük a javasolt szabályozási előírásokat. Az erőmű teljes egészében technológiai berendezések telepítésével történik, építménynek számító létesítmény nem lesz a területen, ezt viszont az építési szabályzat nem tudja kezelni. Amennyiben épületként, építményként értelmezhető 16
felépítményt helyeznek az erőmű területei, vonatkoznak rá az általános építési szabályok is. A Rendeletet a következő új 40/A §-sal kell kiegészíteni:
„A K-ene”, különleges megújuló energiaforrás – erőmű terület előírásai 40/A.§ (1) A K-ene jelű építési övezetbe tartoznak a turai geotermikus erőmű létesítésére szolgáló területek. (2) A K-ene jelű építési övezet részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
1
A
B
C
Telekalakításra vonatkozó előírások
Minimális telekterület /m2/
350
2
Egy telken belül építhető max Nincs lakásszám /db/ -
3
Beépítési mód
Szabadon álló
4
Legnagyobb beépítési %
40
Legnagyobb zöldfelületi %
10
5 6
Beépítésre vonatkozó előírások
Legnagyobb szintterületi mutató 2,0 m2/m2
7
Előkert /m/
3,0
8
Oldalkert /m/
1,0
9
Hátsókert
1,0
10 Építményre vonatkozó előírások
Legnagyobb /m/
építménymagasság 12
17
Tura Város Külterület szabályozásának részlete III. szelvény
6. MAGASABB SZINTŰ TERVEKNEK VALÓ MEGFELELÉS 1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési koncepció A 2013. január 1‐től hatályos, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Településrendezési kódex) alapján a helyzetfeltáró munkarészben szükséges a területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval, valamint a területileg releváns megyei, illetve térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata is a területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata mellett. A Parlament 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 ‐ Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, valamint kijelöli a 2014‐2020‐as fejlesztési időszak nemzeti és szakpolitikai súlypontjait. Az új OFTK Tura településsel összefüggésbe hozható alábbi megállapításokat tartalmazza: A városhálózat elemzése szerint Tura Pest megyéhez tartozó település.
Tura
(Forrás: OFTK) A magyarországi városhálózati struktúra szerint Tura Budapest vonzáskörzetében, a főváros körüli rekreációs zónában, illetve annak határán fekszik. 18
„Pest megye és az agglomeráció: a metropolisz térség kohéziójáért A budapesti agglomeráció kiterjedésében és funkcióiban egyedi világvárosi jelenség hazánkban, sajátos kihívásokkal és lehetőségekkel. Az agglomeráció alapvetően Pest megye északi részén húzódik, de a szomszédos megyékben is található több település, amelyeknek Budapest felé irányuló napi kapcsolatai vannak. Az agglomerációt az európai nagyvárosok közvetlen vonzáskörzetében tapasztalt kihívások jellemzik. Ezek közül kiemelhető az óriási tömegigényeket kiszolgáló közlekedés, amelyet a Budapest felé irányuló és az agglomeráción belüli kapcsolatok nehézségei mellett még a Budapest központú országos közlekedési hálózat átmenő forgalma is terhel. Szintén külön említendő a stratégiailag és térségi szinten kevéssé koordinált fokozódó beépítés és a települések összenövése, melynek eredményeként fenntarthatóságában sérül a területhasználat (ritkul az ökológia‐rekreációs hálózat, károsodik a táji és kulturális örökség), a lakó és a termelő‐szolgáltató funkciók kedvezőtlenül keverednek, hiányoznak a valós települési központok. Továbbá a térség az ország legkedvezőbb demográfiai adottságú területeként nagy kihívások elé állítja az oktatási‐nevelési közszolgáltatásokat. Az agglomerációs kihívások eredményes kezelése csak a települési és a megyei szereplők koordinált együttműködésében képzelhető el. Pest megyei települések többsége nem tagja az agglomerációnak, de a megye városainak mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található „belső gyűrű városai” fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Mindez nyilván nem támogathatja az urbanizáció területi kiterjedését, sőt, alapvetően (de nem kizárólagosan) Pest megye egyes térségeiben fejleszthető tovább a népesség‐tömörülés rekreációs és egészségügyi igényeit kiszolgáló zöld gyűrű. Ugyanakkor Pest megye önmagában is egy komplex fejlesztési térség, melynek az agglomerációs és a „belső gyűrű városai” kapcsolódások mellett léteznek önálló fejlesztési igényei, témái is. A városoknak itt is meg kell szervezniük térségük közszolgáltatását, közigazgatását, helyi gazdaságát és e megyében is megtalálható a társadalmi‐gazdasági és infrastrukturális szempontból országosan is elmaradott térségek problémaköre. E megyei szintű fejlesztésekkel is foglalkozik Pest megye önálló fejezete az OFTK egyik megyei decentralizált fejezeteként. Területfejlesztési igények és feladatok ‐ Pest megye Pozícionálás Hazánk legnépesebb, legsűrűbben lakott, és legnagyobb gazdasági teljesítményű megyéje. Kelet‐Közép‐Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező térsége – természeti, 19
térszerkezeti és társadalmi erőforrásai, azok sokszínűsége, a gazdaság diverzitása, a lakosság mobilitása, valamint a közösségek által nyújtott életminőség miatt. Dinamikusan fejlődő városhálózata szerves része a Budapest környezetében fejlődő metropolisztérségnek. Térszerkezete egyedülálló az országban: a Főváros központi szerepe, a centrális hálózati elemek, az M0‐ás körgyűrű, a nemzetközi repülőtér jelenléte, a Duna, a kisvárosokkal átszőtt tér nagy fejlődési lehetőséget hordoznak. A további fejlődés, valamint a közép‐európai régiós központok – nagytérségi csomópontok – közötti pozícióverseny tekintetében azonban komoly kockázatot jelentenek a megyén belüli területi különbségek növekedése, a peremvidék lemaradása, a külső, valamint belső közlekedési kapcsolatok hiányosságai. A megye gazdasága szorosan összekapcsolódik a Fővárossal – a javak, a tudás, a szakképzett munkaerő kétirányú áramlásával, a vállalkozások, tudásközpontok, intézmények közötti együttműködéssel. A megyében jelen vannak a gazdaság exportorientált tudás‐ és technológia‐intenzív feldolgozóipari ágazatai, valamint az ezek tevékenységét támogató szolgáltatások is. A gazdaság összteljesítményét különösen a feldolgozóipar, a kereskedelem és logisztika, az információs technológiák, a turisztika, a kulturális‐ és kreatív ipar határozzák meg. A mezőgazdasági termelés, és az élelmiszer‐feldolgozás visszaesése komoly gondot jelent a leszakadó térségekben; a helyi gazdaság teljesítménye jelentősen elmarad a lehetőségektől. Fejlesztési irányok •
•
•
A gazdaság dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari‐ és agrár‐tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés‐ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. A gazdaság húzótérségek innovációs‐ és versenyképességének javítása, az M0‐ás körgyűrű és a Ferihegyi gazdasági Övezet logisztikai‐vállalkozási zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten építve a KKV szektorra. Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi‐ és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi és társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása. A térszerkezet fejlesztése és kihangsúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteinek tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása.” 20
2.
Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció
A Koncepció tartalmi követelményeit a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program, és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet határozza meg. A jogszabály mellett a program kidolgozásához a megyék részletes tervezési segédleteket kaptak, melyet a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal állított össze. Fenti dokumentumok közül Pest Megye Önkormányzata 2012 őszére elkészítette a területfejlesztési koncepciót megalapozó helyzetfeltáró dokumentumot, valamint a megye hosszú távú fejlesztési céljait rögzítő Pest Megyei Területfejlesztési Koncepciót, melyet széles körű szakmai‐ és társadalmi egyeztetés után az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elfogadását követően 2013. november. 29‐i ülésén jóváhagyott Pest megye közgyűlése is. Az elfogadott Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció ‐ a jogszabályokkal összhangban ‐ megfogalmazza a megye hosszútávra szóló (14 év) horizontális céljait és átfogó célját, valamint nagytávra és nagytávon túlmutatóra (20‐25 év) szóló jövőképét.
A Térségi központrendszer alapján Tura mikrotérségi központ. 21
Pest megye fejlesztésének kiemelt célja a hátrányos helyzetű, leszakadó Szobi és Nagykátai, valamint a fejlődésben elakadt Ceglédi, Aszódi és Ráckevei térségek gazdasági‐társadalmi felzárkóztatása, új munkahelyek teremtése, a foglalkoztatás növelése. A térségben jelenlévő foglalkoztatók, vállalkozások és szakemberek száma nem elégséges, a szakképzés szerkezete és minősége fokozottan kedvezőtlen, a munkaerőpiacra belépő fiatalok és inaktívak gyakorlatszerzésének nem adottak a feltételei, s mindenekelőtt a kistérségek jelenlegi státusza nem teszi lehetővé a megfelelő adókedvezmények, támogatási intenzitás és egyéb más kistérségek számára elérhető eszközök alkalmazását. Jelentősebb változás nélkül az érintett kistérségekben folytatódik az elvándorlás, a népesség összetételének kedvezőtlen változása, ezzel összefüggésben fennmarad, illetve erősödik a szakemberhiány és csökken a vállalkozási hajlandóság. Tura a vidékfejlesztés célterületéhez tartozó település.
22
Galga mente Bár a Galga völgye térségi potenciáljai országos összehasonlításban kedvezőek, Budapest viszonylagos közelsége, illetve az M3 autópálya kapcsolatrendszere, a térség feltártsága jó lehetőséget jelenthetne a gazdaság és a települések fejlődéséhez, e feltételek kihasználási lehetőségei romlása következtében a térség mégsem tudta megvalósítani a korábban kitűzött területfejlesztési céljait. Néhány település kivételével a lakosság elöregedő tendenciát mutat, alacsony a működő vállalkozások száma, a tradicionális mezőgazdasági tevékenységek jelentősen visszaszorultak, a természeti adottságok, turisztikai potenciálok, a termálvízben rejlő lehetőségek nincsenek kiaknázva. Gazdasági‐, társadalmi mutatói a leszakadó térségek mutatóit közelítik, ezért e két területi egységből álló térség (a Felső‐Galga mente és az Alsó‐Galga mente) fejlesztése megyei szintű támogatást és összehangolást igényel. Operatív célok: • •
A térségi potenciálokra épülő gazdaságfejlesztés A helyben foglalkoztatás lehetőségeinek bővítése, vállalkozási övezetek kialakítása a mikrotérségi központokban (Aszódon, Turán és Galgamácsán) 23
• • • •
•
•
Az M3 autópálya biztosította térségi gazdasági kapcsolatok lehetőségének kihasználása Bag és Aszód térségében. Foglalkoztatást ösztönző programok kidolgozása és támogatása. Kis‐ és középvállalkozások szerepének növelése. Versenyképes mezőgazdaság kialakítása a Felső Galga mentén elsősorban a szántóföldi‐ az Alsó Galga mentén a kertészeti termelési adottságokra és tradíciókra építve: o a területi alkalmassághoz igazodó földhasználati struktúra kialakítása; o az agroökopotenciál kihasználására alkalmas új, piacképes termékek előállításának ösztönzése, a gödöllői Szent István Egyetem innovációs potenciáljának széleskörű alkalmazásával; o az ökogazdálkodás (Galgafarm) módszereinek elterjesztése, eredményeinek széles körű hasznosítása; o a geotermikus energia hasznosítása elsősorban a kertészeti termékek előállításában; o a fiatal gazdálkodók és vállalkozásaik kiemelt támogatása az új korszerű termelési és a gazdálkodási ismeretek gyakorlatba ültetésével; o a termékek piacra jutásának támogatása; o a termelő és értékesítése szövetkezési formák támogatása. Természeti és környezeti adottságokhoz alkalmazkodó komplex turisztikai struktúra kialakítása, turisztikai termékcsomagok létrehozása: o A turai kastély turisztikai hasznosítása; o Az ökoturizmus fejlesztése; o A térségi termál potenciálok jobb kihasználása; o A turisztikai vonzerők elérhetőségének javítása a térségi és helyi kerékpáros nyomvonalak és létesítmények kiépítésével. Kulturális örökségi, épített környezeti értékek megóvása (kiemelten Aszódon és Turán).
24
3.
Országos Területrendezési Terv (OTrT)
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003.évi. XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003‐ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008‐ban került sor, a 2008. évi L. törvényt az Országgyűlés 2008. június 9.‐i ülésén fogadta el. Az OTrT törvény 29. §‐a úgy rendelkezett, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a törvény soron következő módosítása 2013‐ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot a CCXXIX. törvénnyel 2013. december 9‐én elfogadta, a törvény 2014. január 1‐jén hatályba lépett. Az Országos Településrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény előírásait a településrendezési tervekkel való összhang megteremtése érdekében be kell tartani. Az OTrT törvény Tura városra, illetve a tervezési területre vonatkozó megállapításai az alábbiakban foglalhatók össze:
TURA
2. számú melléklet Az Ország Szerkezeti Terve A törvény 2. számú rajzi melléklete, az Ország Szerkezeti Terve szerint Tura város települési térségét erdőgazdálkodási térség és mezőgazdasági térség veszi körül.
25
Tura Településszerkezeti Tervében tervezett módosítás nem érint az Országos Erdőállomány Adattár szerint nyilvántartott erdőterületeket.
Tervezési terület
Az Erdőtérkép részlete Tura város közigazgatási területére vonatkozóan. (Forrás: www.erdoterkep.nebih.gov.hu)
26
Az OTrT 8. § (1) és (2) bekezdésének teljesítéséhez: A Nemzeti Élelmiszerlánc‐biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 13. § (2) és a bortörvény alapján a szőlő termőhelyi katasztert vezető szervként, illetve a termőföld védelméről szóló törvény alapján a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervként a Kormány a NÉBIH‐et jelölte ki. A szőlőkataszterről információval rendelkezik a FÖMI és hegyközségnél a hegybíró. Tura város a borvidéki települések és a kataszteri területek lehatárolása szerint rendelkezésre álló FÖMI adatszolgáltatás alapján (http://www.fomi.hu/portal/index.php/projektjeink/vingis/vingis‐oem‐ofj‐terkepek) a borvidéki települések közé tartozik, területén szőlő termőhelyi kataszter I‐II. osztályú terület került lehatárolásra. A lehatárolt területen új beépítésre szánt terület kijelölése nem tervezett.
TURA
A gyümölcs kataszter (OGyTK) adatbázisa az Állami Gyümölcs‐ és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. (Budapest) kezelésében van az egész országra vonatkozóan. Tura településen adatszolgáltatás hiányában nincs érdemi információ gyümölcs kataszter nyilvántartásáról.
27
A tervezési terület OTrT térségi övezetekkel való érintettsége: 3/1. számú melléklet Országos ökológiai hálózat övezete – az övezet a közigazgatási területet érinti, de a tervezési területet nem érinti
TURA
3/2. számú melléklet Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete – az övezet a közigazgatási területet érinti, de a tervezési területet nem érinti
TURA
3/3. számú melléklet Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete – az övezet a közigazgatási területet érinti, de a tervezési területet nem érinti TURA
28
3/4. számú melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete – az övezet a közigazgatási területet érinti, de a tervezési területet nem érinti TURA
3/5. számú melléklet Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete – az övezet a közigazgatási területet érinti, de a tervezési területet nem érinti
TURA
3/6. számú melléklet Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete – az övezet a közigazgatási területet nem érinti, így a tervezési területet sem érinti
TURA
29
3/7. számú melléklet Országos vízminőség-védelmi terület övezete – az övezet a közigazgatási területet érinti, de a tervezési területet nem érinti TURA
3/8. számú melléklet – Nagyvízi meder és a Vásárhelyi‐terv továbbfejlesztése keretében meg‐ valósuló vízkár‐elhárítási célú szükségtározók területének övezete – az övezetek a közigazgatási területet nem érintik, így a tervezési területet sem érintik
TURA
3/9. számú melléklet Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete – az övezet a közigazgatási területet nem érinti, így a tervezési területet sem érinti TURA
30
4.
Pest Megye Területrendezési Terve (PMTrT)
A megyei területrendezési terv célja a megye és a szomszédos térségek kiegyensúlyozott területi fejlődésének elősegítése oly módon, hogy a különböző térszerkezeti elemek hosszú távú fejlesztése feleljen meg úgy a helyi gazdasági, ökológiai, társadalmi elvárásoknak, mint annak a követelménynek, hogy azok illeszkedjenek a tágabb környezet (országos, európai) elhatározásaihoz és a kisebb térségek és települések távlati elképzeléseihez egyaránt. Részlet a PMTrT Térségi Szerkezeti Tervéből Tura településre vonatkozóan
31
Tura közigazgatási területe a megyei Térségi Szerkezeti Terv szerint: • városias települési térség • építmények által igénybevett térség • erdőgazdálkodási térség • mezőgazdasági térség • vízgazdálkodási térség Területi mérleg (PMTrT) 1.15. melléklet
Település
Térségi területfelhasználási kategória
459.
Tura
Városias települési térség
460.
Tura
Építmények által igénybevett térség
461.
Tura
Erdőgazdálkodási térség
462.
Tura
463. 464.
hektár
%
862,91
15,44
7,43
0,13
488,04
8,73
Mezőgazdasági térség
4223,06
75,58
Tura
Vízgazdálkodási térség
6,36
0,11
Tura
Számított területe összesen
5587,79
100
Kivonat Tura Településrendezési terve – III. Alátámasztó munkarész fejezetből:
Fenti táblázat a terv készítésekor (2011. év) hatályos Pest megye Területrendezési Terve alapján készült. A jelenlegi településrendezési terv módosítás megyei területfelhasználási 32
kategóriáknak való megfelelés igazoláshoz csak a „településszerkezeti terven tervezett adatok” használhatók fel. Mivel a jelenlegi településrendezési eljárásban tervezett változás mezőgazdasági térséget érint, ezért most csak arra vonatkozóan készül el a megfelelés igazolás. PMTrT 1.15 mellékletében található területi mérleg szerint Tura város közigazgatási területén a mezőgazdasági térség nagysága 4223,06 ha. A jelenleg hatályos településszerkezeti tervben a mezőgazdasági térségben lévő mezőgazdasági területek nagysága 3704 ha, 87,7 % > 85%, tehát megfelel. (OTrT 6. § (2) bekezdés b) pont) A mezőgazdasági térségben mezőgazdasági területfelhasználástól eltérő terület nagysága: 4223,06 – 3704 = 519,06 ha. (12,29%) A jelenlegi településszerkezeti terv módosítás során a mezőgazdasági térségből fejlesztési területként (különleges – megújuló energiaforrás‐erőmű terület) felhasználásra tervezett 1,4540 ha (4752 hrsz. egy része, 4753, 4754, 4757, 4758, 4759/2 hrsz. területek). Így a módosítás után a mezőgazdasági térségben mezőgazdasági területfelhasználástól eltérő területek nagysága: 519,06 + 1,4540 = 520,5140 ha, 12,326% < 15% Mezőgazdasági terület marad: 4223,06 – 520,5140 = 3702,5460 ha 87,674% > 85%, megfelel. Tehát a tervezett beépítésre szánt terület kijelölése megfelel a mezőgazdasági térségi területfelhasználási kategória területi mérlegének és további fejlesztési lehetőségre marad még 633,4590 – 520,5140 = 112,9450 ha.
a
mezőgazdasági
Jelenleg tervezett módosítás (ha)
Megfelelés
térségi
További fejlesztési lehetőség (ha)
illeszkedése
Hatályos terv szerint mezőgazdasági terület nagysága
Fejlesztési lehetőség (ha)
PMTrT területi mérleg szerinti terület (ha)
A településszerkezeti tervmódosítás területfelhasználási kategóriához Térségi területfelhasználási kategória
Mezőgazdasági 4223,06 térség
633,4590 3704 (15%) (87,7%)
1,4540
3704,0000 112,9450 ‐1,4540 2,674% 3702,5460 87,674%>85% megfelel
33
A tervezési terület OTrT kiemelt térségi és PMTrT megyei övezetekkel való érintettsége: 3/1. sz. melléklet Magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete ‐ Magterület övezete a közigazgatási területét érinti
település
‐ Ökológiai folyosó övezete a település közigazgatási területét érinti ‐ Puffer terület övezete a települést érinti
A tervezési területet egyik övezet sem érinti.
3/3. sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, Eerdőtelepítésre (alkalmas) javasolt terület övezete ‐ Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete a közigazgatási területet érinti ‐ Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete a közigazgatási területet érinti
A tervezési területet az övezet nem érinti.
34
3/10. sz. melléklet Ásványi (nyersanyag‐gazdálkodási) nyersanyagvagyon terület övezete ‐ az övezet a közigazgatási területet érinti
A hatályos településszerkezeti tervben megtörtént az ásványi nyersanyagvagyon területek kijelölése, de ez a tervezési területet nem érinti. 3/11. sz. melléklet Nagyvízi meder övezete, Rendszeresen belvízjárta terület övezete ‐ az övezet a közigazgatási területet nem érinti
A tervezési területet az övezet nem érinti. 3/12. sz. melléklet Földtani veszélyforrás terület övezete – az övezet a közigazgatási területet nem érint
A tervezési területet az övezet nem érinti. 35
3/15. melléklet Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, Honvédelmi terület övezete ‐ az övezet a közigazgatási területet nem érinti
A tervezési területet az övezet nem érinti.
Biológiai aktivitásérték‐változás számítás: 1. terület: 4752 egy része, 4753, 4754, 4757, 4758, 4759/2 hrsz. 2. terület: 4769‐4782 hrsz.
1.
1,4540
gazdasági erdő‐ 9,0 terület
13,0860 különleges megújuló energiaforrás– erőmű terület
2.
1,6618
különleges sportterület
3,0
4,9854
17,9769
Összesen:
gazdasági terület
BIA érték
Tervezett területfel‐ használás
BIA mutató
BIA érték
Terület‐ Meglévő nagyság területfel‐ használás (ha)
BIA mutató
Sorszám
2,2
3,1988
erdő‐ 9,0
BIA érték változás
‐9,8872
14,9562 +9,9708
18,1319 +0,0836
36
7. Örökségvédelem A hatályos településrendezési tervhez készült örökségvédelmi tanulmány. A tervezési területen nem található sem régészeti örökség, sem pedig épített örökség. A tervezett Turai Geotermikus Kiserőmű és kapcsolódó létesítményei nem veszélyeztetik a város régészeti és építészeti örökségét.
Forster Központ adatszolgáltatása a következő oldalon található.
37
38
8. Közlekedés
A turai geotermikus kiserőmű megvalósulása nincs jelentős hatással a város közlekedési rendszerére. Elhelyezkedése miatt az építés időtartama alatt sem okoz többletterheléseket, és nem igényel közvetlen kapcsolatot a város forgalmi és gyűjtőhálózatához. A város jelenlegi úthálózata a szükséges megközelítéseket biztosítani tudja a megépítés és a működtetés során. A távfelügyelettel működő üzem időszakos ellenőrző bejárásokat, elsődlegesen a vezetékek felügyeletét igényli. A tervezett vezetékek mentén szilárdított földút készül, ami az előzőekben ismertetett funkciót teljes mértékben biztosítja. (Lásd: Erőmű működését bemutató vázlatok)
39
9. Közművesítés Tura város elfogadott településfejlesztési tervében meghatározásra kerültek a város közművesítésével kapcsolatos fejlesztési irányelvek, mind a meglévő, mind az új beépítési területeknél, melyet többször település szerkezeti és szabályozási terv formájában részlegesen módosításra került. A területrendezési terv felülvizsgálata részleges kis mértékű módosítása több helyen történt, amely részben befolyásolja a közművesítés feladatait. A városban az előző évekhez hasonlóan továbbra is a lakóterületi, a nem zavaró ipari funkciójú, főleg logisztikai jellegű gazdasági - beépítések iránti igények jelentik az új beépítés-fejlesztéseket. Jelen esetben Tura városa a Geotermikus Erőmű létesítéséhez ad lehetőséget, mely Galgahéviz Tura határában Tura város területén épülne meg. A szerkezeti és szabályozási terv felülvizsgálatához és részleges módosításához megismételjük azokat a teendőket, melyek a további fejlesztéseknél is iránymutatóak, illetve szükségesek a beépítések közműellátásánál, igaz az erőmű létesítéséhez a befektető nem kért közmű-csatlakozási lehetőséget. A városban a közművek kiépítettségénél továbbra is a vízellátás, a gázellátás, és a hírközlés /90-95 %/, illetve a villamosenergia-ellátás hálózatai /100 %-os/ jelenti az európai szintűnek tekinthető mennyiségi ellátottságot. A város szennyvíz csatornázása és szennyvíztisztítása napjainkban megoldottnak tekinthető. A város vezetékes vízellátása, villamosenergia-ellátása, vezetékes gázellátása és a távközlési hálózat építése a környező településekkel közös rendszerben épült meg. A felszíni vizeket a helyi árokhálózatok és zárt csatornák vezetik le a Galga patakba és mellékágaiba. - Az új beépítésre kijelölt területeken szabványnak megfelelően meg kell építeni a közműhálózatokat. - Az utak megfelelő, szabványos kialakításával és a már említett szabványos közmű elrendezéssel a közterületen zöldsávot kell kialakítani, ahol fák és bokrok ültethetők. Közmű csak megfelelő védőtávolsággal helyezhető el a fasorok mellett. - A rendezési terv időtávjában a településképi és esztétikai megjelenítésre kell törekedni, a minőségi szolgáltatások irányába kell továbbfejleszteni a hálózatokat.
Vízellátás A város vízellátását a DAKÖV Kft Bagi Üzemigazgatóság üzemeltetésében levő Galgamenti Regionális Vízmű hálózatából történik, mely 11 település vízellátását biztosítja a térségben. 40
A Galgamenti Regionális Vízmű két vízbázisra szervezve épült ki. Az egyik vízbázis, mely turai kutakat jelenti, míg a másik az aszódi vízbázis. A GMRV vízigényének kb. 80% - át a turai, míg a fennmaradó 20 %-ot, az aszódi kutak biztosítják. Tura város vízigényei a turai vízbázisról kerül biztosításra. Mindkét vízbázisnak a kútjai a bagi központi vízmű-telepre dolgoznak. A hálózati nyomást Tura városában a turai víztorony biztosítja. A magas-tározó túlfolyószintje 175,30 mBf. A Turai vízbázistól a Galga patak déli oldalán üzemelő NA 300-as regionális gerincvezeték továbbítja az ivóvizet a központi telepre. A másik NA 400 ac. gerinc-vezeték szintén a turai víztoronytól indul és a községek - Hévízgyörk, Galgahévíz, Bag, - valamint Tura város belterületén halad keresztül. Tura városban a vízellátás valamennyi közterületen kiépült és az ellátottság 98%osnak tekinthető. A Geotermikus Erőmű vízigénnyel nem jelentkezett, ilyen formában vízellátó hálózat kiépítésére nem kerül sor. A város 4755 hrsz. alatti ingatlanán található V-1 kataszteri számú geotermikus kút, mint kitermelő kút kerül felhasználásra. A Geotermikus Erőmű, amely a Galgahévíz 0107., Tura 4755.. 4759l1.. 0287., 0314,. 5619l5., 5679l3., 5679l2, helyrajzi számú területek bevonásával tervezett nem érinti a DAKÖV Kft vezeték-rendszerét nem érinti. A DAKÖV Kft közműnyilatkozata felhívja a figyelmet, hogy a Turai vízbázis a teljes Galgamenti Regionális Közműves Ivóvízellátó Rendszer "vízbázisa", ezáItal több ezer ember ivóvízellátását biztosítja - rendkívül érzékeny, sérülékeny vízbázis. A tervezési területen, mivel a tűzi-vízigény iránt sem volt igény ezért egyedi tűzivízellátás kialakítása szükséges.
Szennyvízcsatornázás Tura városában elválasztott rendszerű a csatornázás. A szennyvízcsatorna-hálózat vákuumos formában épült ki. A Geotermikus Erőmű szennyvízelvezetést nem igényel. A város szennyvízelevezető hálózata nem érinti a Geotermikus Erőmű tervezési területét. Szennyvízcsatorna és bekötés nem létesül a tervezési területen.
Csapadék csatornázás Tura város a Zagyva folyó, ezen belül a Galga patak és mellékágainak a vízgyűjtő területén helyezkedik el. A belterületet átszeli a Galga patak, mely nyugat felől keleti irányban lejt. 41
A Galga patak a Közép – Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő „A” kategóriájú vízfolyás. A Galgába kisebb vízfolyások és árkok torkollnak. A legismertebbek Hévízgyörk beépítetlen területén Kis-Galga, a Sósi és az Emse patak. Az Emse patak Tura területén, a Sósi patak pedig Galgahévíz külterületén folyik a Galgába. A kisvízfolyások a Galgamenti Vízgazdálkodási Társulat (GAVIT) kezelésében vannak. A meglevő beépítés utcáiban többségében megépült az út menti vízelvezető árokhálózat. A meredek utcák árokhálózata burkolt, a többi utcában jellemzően föld árok vezeti le a csapadékvizeket. A nagy lejtésű fejlesztési területeknél a domboldalról hirtelen lezúduló csapadékvizek felfogására és késleltetésére övárkot, csapadék-víztározót kell építeni, melynek vizét hordalékfogón keresztül lehet bevezetni a belterületi hálózatba. Az élővíz befogadókba csak tiszta csapadékvíz vezethető be. A távoli befogadó miatt a csapadékvizek szükség szerinti késleltető tározásával is kell foglalkozni.
Villamosenergia-ellátás Tura város villamosenergia-ellátásnál mind a kis-, mind a középfeszültségű hálózat légvezetékes, illetve kismértékben földkábeles formában üzemel. Az oszloptranszformátorok általában úgy kerültek kialakításra, hogy 250, 400, 630 kVAes teljesítményű transzformátor-bővítés megoldható legyen. A vároos belüli kiépítettség 100 %-osnak mondható, tehát a villamos energiahálózatra a rákapcsolódás az egész belterületen adott, a közvilágítás is mindenhol kiépített. A rendszer kapacitása a meglévő lakossági és ipari igényeket megfelelően kiszolgálja. A tervezési területen a Geotermikus Erőmű transzformátorállomásokon és középfeszültségű továbbításra.
villamos energia termelés hálózaton keresztül kerül
A föld feletti villamos vezetékek biztonsági övezetének megállapításánál II. / 1984. (VIII. 22.) IpM. számú rendeletet és az MSZ 151. számú szabványt kell figyelembe venni. A föld feletti villamos vezetékek biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten: - 220 kV-on 18-18 m, - 120 kV-on 13 -13 m, - 20 kV-on 5 - 5 m és - 0,4 kV-on 1- 1 m. Tengelytől mérten ezekhez az értékekhez hozzáadódik a tartóoszlopok tengelye és az oszlop szélső szálai közötti távolság.
42
Gázellátás A tervezési területen a Geotermikus Erőmű nem igényel gázenergiát. A tervezési területet TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft nyilatkozata szerint üzemeltetésében lévő gázvezeték nem érinti. A tervezési terület gázszolgáltatást nem igényel. Távközlés Tura Geotermikus Erőmű területét a hírközlési hálózatokat üzemeltető Invitel, TELEKOM, TraffiCOM társaságok nyilatkozata alapján hálózataik nem érintik. A hírközlési létesítmények elhelyezésénél és engedélyeztetésénél az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013 (IX.25.) NMHH rendelet és az MSZ 7487szabvány előírásait kell betartani.
43
10. Az előírásoktól való eltérés indoklása (OTÉK alóli felmentés) A tervezett geotermikus kiserőmű megvalósításhoz szükség van a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet egyes előírásaitól való eltérésre. Az eltérés feltételeiről az OTÉK 111.§ -a intézkedik. A beépítésre szánt terület felhasználásának meghatározása, az eredeti – akkor is a geotermikus energiafelhasználásához kapcsolódva – helyes volt. Különleges terület: különleges beépítésre szánt megújuló energiaforrás területe, jele: K-en.” A különleges területekre vonatkozó OTÉK előírástól a szabályozás nem tért el, tartotta azokat a paramétereket, illetve azokon belül határozta meg az alkalmazandó építési feltételeket. Jelen helyzetben az eredeti paraméter nem alkalmazható, mert megváltozott a beruházási szándék és ezzel összefüggésben a megvalósítandó létesítmény a rendelkezésre álló területeken, így mind az övezeti besorolást (meghatározást) és az előírásokat is módosítani szükséges. Továbbra is helyi sajátosságokkal bíró különleges terület marad, de módosult paraméterekkel.
Az eltérésre vonatkozó szabályok: A 111.§ (2) A II-III. fejezetben meghatározott követelményeknél megengedőbb követelményeket a településrendezési eszköz akkor állapíthat meg, ha a) azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá b) közérdeket nem sért, valamint c) a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek. 31. § (1)93 Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, településképi, illeszkedési, a környezet-, a táj-, természet- és a műemlékvédelemi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a közés más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.
Az építés egyértelműen technológiai berendezések megvalósítását, összeállítását jelenti, nincs épület a területen, ezért csökkenthető az oldalkertre, hátsókertre vonatkozó előírás.
44
A terület mérete miatt, valamint a technológiához tartozó (szerelés – fenntartás) burkolatok miatt nem lehet 40% zöldfelületet biztosítani, így határozható meg a 10%-os mérték.
A javasolt előírások:
1
A
B
C
Telekalakításra vonatkozó előírások
Minimális telekterület /m2/
350
2
Egy telken belül építhető max Nincs lakásszám /db/
3
Beépítési mód
Szabadon álló
4
Legnagyobb beépítési %
40
Legnagyobb zöldfelületi %
10
5 6
Beépítésre vonatkozó előírások
Legnagyobb mutató m2/m2
szintterületi 2,0
7
Előkert /m/
3,0
8
Oldalkert /m/
1,0
9
Hátsókert /m/
1,0
10 Építményre vonatkozó előírások
Legnagyobb építménymagasság /m/
12
A megvalósítandó létesítmény nem tipikus, sajátos és jövőbe mutató technológiát valósít meg, illeszkedik a fenntartható fejlődéshez szükséges megújuló energiatermeléshez, ezért fontos, hogy a megvalósulás körülményei tegyék ezt lehetővé. A 111.§ előírásainak megfelel, közérdek nem sért, sőt segíti annak érvényesülését, az általános előírásoknak is megfelel a csökkentett értékekkel is.
45
JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti Terv módosítása Határozat-tervezet
Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének ..…/2016. (…….) sz. határozata a Településszerkezeti Tervének módosításáról
Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az előterjesztést megtárgyalta, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. tv. 6.§ (1) bekezdése és 9/B. § (2) bekezdés a.) pontja alapján, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi határozatot hozza: A Képviselő-testület 1. Tura Város Településszerkezeti Tervét az 1. számú melléklet szerint módosítja (rajzszám: T – 1M/2016 Településszerkezeti Terv módosítás (fedvényterv - Turai geotermikus erőmű létesítése) 2. megállapítja, hogy a hatályos Településszerkezeti Terv helyébe a Turai geotermikus erőmű létesítése által érintett területen a T – 1M/2016 rajzszámú Településszerkezeti Terv módosítás (fedvényterv) lép; 3. úgy dönt, hogy a településfejlesztési, településrendezési tevékenységek előkészítése során az 1. pontban megállapított Településszerkezeti Terv módosításban (1. számú melléklet) foglaltak az elfogadását követő napon lépnek hatályba. Tura, 2016……
46
Rendelet-tervezet
Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/2016. (…) Önkormányzati Rendelete Tura Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 2/2012. (II. 03.) önkormányzati rendelet módosításáról
Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § Tura Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 2/2012. (II. 03.) számú önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Rendelet) 1. sz. melléklete Tura 1:2000 léptékű beépítésre szánt területek szabályozási terve és a 2. sz. melléklete 1:10 000 léptékű külterület szabályozási terv a turai geotermikus erőmű létesítésével érintett települési területre vonatkozóan e rendelet 1. mellékletét képező SZT-M/2016 jelű Szabályozási Terv módosítás (fedvényterv) szerint módosul.
2. § A Rendelet 1. § (2) bekezdése a következő 5. sz. melléklettel egészül ki: „5. sz. melléklet: SZT-M/2016 számú Szabályozási Terv módosítás (fedvényterv)”
3. § A Rendelet 40. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „ Az ivóvízkút védőtávolsága 10 m. A területet be kell keríteni.
48
4. § A Rendelet a következő 40/A §-sal egészül ki:
„A K-ene”, különleges megújuló energiaforrás – erőmű terület előírásai
(1) A K-ene jelű építési övezetbe tartoznak a turai geotermikus erőmű létesítésére szolgáló területek. (2) A K-ene jelű építési övezet részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
1
A
B
C
Telekalakításra vonatkozó előírások
Minimális telekterület /m2/
350
2
Egy telken belül építhető max Nincs lakásszám /db/
3
Beépítési mód
Szabadon álló
4
Legnagyobb beépítési %
40
Legnagyobb zöldfelületi %
10
5 6
Beépítésre vonatkozó előírások
Legnagyobb mutató m2/m2
szintterületi 2,0
7
Előkert /m/
3,0
8
Oldalkert /m/
1,0
9
Hátsókert /m/
1,0
10 Építményre vonatkozó előírások
Legnagyobb építménymagasság /m/
12
5. § Ez a rendelet az elfogadását követő napon lép hatályba.
49
………………….. jegyző
……………………. polgármester
Záradék Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete ezen rendeletét 2016. … napján tartott ülésén alkotta, 2016. …napján kihirdetésre került.
…………………
50