A.D.U. Építész Iroda Kft

A.D.U. Építész Iroda Kft

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MONORIERDŐ HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 2015.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ - MONORIERDŐ HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

Tervezők:

A.D.U. Építész Iroda Kft Településtervezés dr Gajdos István okl. építészmérnök TT1 01-0072 Tájrendezés, zöldfelületek, környezetvédelem Vincze Attila okl. tájépítész TK/1 01-5089 Infrastruktúra, közlekedés, közmű Püski Ottó okl. építőmérnök TRk-T 01-2745 Dima András okl. építőmérnök TV-T 01-2130 TE-T 01-2130 TH-T 01-2130

2015

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ - MONORIERDŐ HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TARTALOM Szöveges munkarészek 1.0. Előzmények 1.01. Monorierdő Településfejlesztési koncepció vázlat előzetes véleményezése – összefoglaló értékelés 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (OTK, megyei koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata - OTrT 1.4. A Pest Megyei Településrendezési Terv (PMTrT) és Monorierdő település kapcsolata 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.7. A település társadalma 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.9. A település gazdasága 1.10. Lakás- és helyiséggazdálkodás, lakásellátás 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.15. Közlekedés 1.16. Közművesítés 1.17. Környezetvédelem 1.18. Katasztrófavédelem 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely 1.20. Városi klíma Rajzi munkarészek Vizsgálat-Állag Vizsgálat-Földhivatali feltüntetés Vizsgálat-Funkció Vizsgálat-Szintszám Vizsgálat-Útburkolat Vizsgálat-Jelenlegi közúthálózat 2015.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ - MONORIERDŐ HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Előzmények Monorierdő csak 2006-ban vált el Monortól, amelynek addig része volt, és mint településrész fejlődött. A település képviselete egyre többször került konfliktusba a fejlesztési szándékokat illetően a város önkormányzatával, ezért népszavazáson az önállóság mellett döntöttek. Jelenleg még az öröklött településrendezési eszközöket használja a település, de az önkormányzat elhatározta, hogy önálló terveket készíttet, melynek első lépcsője a Településfejlesztési Koncepció elkészítése. 2014-ben elkészült egy előzetes koncepció, melyet szétküldött az önkormányzat egyeztetésre. A vélemények a következőket tartalmazzák:

3. Pest Megyei Földhivatal

2. Pest Megyei Főépítész

1. PMKH Állami Főépítész

Véleményező szervezet

Monorierdő Településfejlesztési koncepció vázlat előzetes véleményezése – összefoglaló értékelés Előzetes vélemény összefoglalása, tartalma

Ismerteti a vonatkozó jogszabályokat, felhívja a figyelmet az egyeztető szervezetek változására. Kéri igazolását, hogy minden érintett meg volt keresve, valamint kéri az előírások maradéktalan betartását.

Tervezői értékelés

Jelenleg intézkedést nem igényel, végleges koncepció és a tervek esetén az egyeztetési folyamatot a jogszabályok és a partnerségi egyeztetetési szabályok szerint kell lefolytatni. Jelenleg intézkedést nem igéA véleményezési eljárásban részt kíván venni. Ismerteti, hogy a megyei terület és tele- nyel, mint áll. főépítész esepülésfejlesztéssel foglalkozó dokumentumok hol tében. érhetők el. Felhívja a figyelmet, hogy a 2014. január1-től A 2014. január1-től hatályos hatályos OTrT előírásait figyelembe kell venni és OTrT mint törvény, esea fejlesztési koncepció kidolgozásánál a tünkben felülírhatja a jelenmeghatározott országos- és kiemelt térségi leg érvényben lévő megyei övezetek előírásait és alkalmazásuk lehetőségeit. területrendezési terv előennek kiemelt Tájékoztat, hogy 2014 febr. 25-től megváltozott írásait, szükséges az az egyeztetők köre, és kéri mindenkinek a vizsgálata alátámasztó anyagokban. bevonását. 2014. szeptember 10-én is változott a véleményezők köre. A FH a levelében felsorolt településközpont A Földhivatal kifogásolja a irányában tervezett vegyes és lakóterületbe átsorolni kívánt Monor földrészletek az átlagosnál gyengébb gazdasági terület egy részének A hatályos minőségűek, valamint a zártkerti területek igénybevételét. átminősítése és a gazdasági területek egy Földtörvény alapján ez a terület részének átminősítése ellen kifogást nem nem vonható ki a mezőgazdasági művelésből, így az ismert emel. gyakorlat alapján nem várható hogy hozzájáruljanak a koncepcióban felvázolt elképzeléshez. Az ugyancsak gazdasági területnek kijelölt 0248/6-25 hrsz-ú 13,3 hektár területből Testületi döntés szükséges, 11,9 hektár az átlagosnál jobb minőségű hogy továbbra is szerepeltermőföld terület, így ennek a 13,3 tessük ezt a területet, vagy hektárnak az átsorolásához nem járul esetleg törlésre kerül! hozzá. Jelzi, hogy az egyeztetési folyamatban részt kíván venni, valamint ismerteti a közigazgatási terület földminőségi besorolását. Tájékoztatásul leírja a belterületbe vonás eljárását.

4. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága

A véleményezési eljárásban részt kíván venni. A település területét érinti az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete. Az ökológiai folyosó területén új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (OTrT 18.§ (1) bek. Kivételesen lehet, ha …..) Olyan koncepció kidolgozását tartja szükségesnek, ami figyelembe veszi, hogy a természeti- és táji értékek és az ökológiai folyosó funkció megőrizhető legyen. A koncepció kidolgozásához ki kell térni a település természeti, tájképi és településképi adottságaira, értékeire.

A mellékelt térképvázlaton ábrázoljuk az ökológiai folyosó területét. Jelenleg nem tervezett e területek semmiféle igénybevétele. A megadott szempontokat a részletes kidolgozásnál figyelembe vesszük.

5. PMKH Erdészeti Igazgatósága

A tervek kidolgozásánál figye1. Az erdő fogalma az „Erdő” Tv-ben megha- lembe kell venni az erdészeti tározott, nem az ingatlan-nyilvántartásban igazgatóság véleményét. szereplő művelési ághoz kötött. Gyakran előfordul így, hogy a terv – tervező az Etv-vel Egyéb intézkedést nem igényel. ellentétes övezeti besorolást tervez. 2. Gyakran előfordul, hogy az erdőterületek rendeltetését önkényesen megváltoztatják, az elsődleges rendeltetetés meghatározása az erdészeti hatóság állapítja meg. A HÉSZ ezt nem változtathatja meg. 3. Az erdő igénybevétele csak kivételes esetben lehetséges. 4. Az OTÉK bizonyos ponton ellentétes az Etvvel. Beépíthetőség csak az erdőgazdálkodáshoz szükséges építmények esetén jöhet szóba. 5. Az erdőtelepítést az erdészeti hatósággal engedélyeztetni kell. 6. Erdő és erdőterületként besorolt terület igénybevétele esetén a település biológiai aktivitásértéke nem csökkenhet. A dokumentációt digitális formában kérik.

6. NKH Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal 7. NKH Légügyi Hivatal 8.PMKH Érdi Járási HivatalJárási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal

A véleményezési eljárásban részt kíván venni. A települést gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés érinti. Szerepel a gyorsforgalmi- és főhálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI.29.) Korm. határozat alapján - az I. programciklus (munkaütemezés 2011-2016 között) szerint - az alábbi fejlesztés várható: - Az M4 autópálya 89,8 km tervezett hosszban, Üllő – Törökszentmiklós nyugat között Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (véleményét az NKH ÚVH kiegészítésként kéri kezelni) Az elfogadás alatt álló Nemzeti Közlekedési Stratégiában (NKS) megfogalmazottak szerint a tervezési területen az alábbi országos közúthálózati fejlesztés várható: - Az NKS középtávon (2020-ig) tartalmazza az M4 autópálya Pest megyei szakaszának kiépítését (befejezését). A terv az alábbi, meglévő országos közúthálózati elemeket érintheti: - 4. sz. Budapest – Debrecen – Záhony elsőrendű főút - 46103 jelű Felsőnyáregyháza bekötő út Felhívja a figyelmet a kapacitás esetleges kimerülése miatt a csomópontok, felhajtók esetleges áttervezésének igényére, valamint a betartandó védősávok és a közútkezelői hozzájárulások, engedélyezés szükségességére. PDF, vagy nyomtatott dokumentációt kér.

A tervezett M4 autópálya nyomvonalát a hatályos útépítési engedélyezési terv alapján vesszük figyelembe és beépítjük a településrendezési tervbe.

Jelenlegi információink szerint Monorierdő területét nem érinti az itt felsorolt utak területén történő esetleges beavatkozás. A közlekedési munkarész kidolgozásakor kell a szükséges – kapcsolódó közlekedésfejlesztési beavatkozásokat meghatározni és kidolgozni.

A hatóság a település településrendezési eszközeinek, terveinek kialakításához hozzájárul. A további véleményezési eljárásban nem kíván részt venni.

Nem kíván részt venni. (Továbbiakban nem kell a véleményezési anyagból küldeni számukra.

Ismerteti az örökségvédelemmel kapcsolatos – elsődlegesen az örökségvédelmi hatástanulmány készítésének szabályait, valamint a régészeti örökséggel kapcsolatos eljárás szabályait. Ismerteti Monorierdő két régészeti területét.

Önálló, örökségvédelmi hatástanulmány Monorierdő területére nem készült. Ismereteink szerint értékes építészeti örökség nem található a településen.

A véleményezési eljárásban részt kíván venni. Össze kell állítani örökségvédelmi hatástanulmányt. (Régész bevonása?)

9. BFKH Népegész ségügyi 10. Honvédelmi Minisztériu m 11. MBFH Budape sti 12. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 13. KDV Vízügyi Igazgatóság 14. PMKH Növény- és Talajvédelmi

Közegészségügyi szempontból észrevételt nem Jelenleg tesz. igényel.

intézkedést

nem

A véleményezési eljárásban részt kíván venni. Monorierdő Község közigazgatási területén Nem kíván részt venni. kiemelt fontosságú honvédelmi, illetve honvédelmi terület nem található. Az anyaggal kapcsolatban észrevételt nem tesz, a további egyeztetésben nem kíván részt venni. A tervezési területen nyilvántartott ásvány- Nem kíván részt venni. vagyon nincs, a további egyeztetésben nem kíván részt venni. Jelenleg igényel.

intézkedést

nem

Jelenleg igényel.

intézkedést

nem

Talajvédelmi szempontból nem tartja Jelenleg szükségesnek környezeti vizsgálat elkészítését. igényel. Ismerteti a talaj védelmével kapcsolatban betartandó feltételeket. Részvételi szándékáról és a véleményezési dokumentáció formájáról nem nyilatkozik.

intézkedést

nem

Tájékoztatást ad a hírközlési és médiaszolgáltatók elérhetőségéről. Kéri a hírközlési- és postai szolgáltatók tevékenységéhez szükséges létesítmények és berendezések elhelyezhetőségének biztosítását a településrendezési tervekben, hivatkozva a vonatkozó jogyszabályokra. Javasolja, hogy a hírközlési szolgáltatók legyenek bevonva az előkészítésbe, ismertethessék a településre vonatkozó fejlesztési terveiket és azok várható lefolyását. A dokumentáció papír vagy digitális formájú anyagát kéri megküldeni. Monorierdő „a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolsáról szóló” 27/2004.(XII.25) KvVM rendelet alapján érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület, ezért a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet erre vonatkozó előírásait be kell tartani. Felhívja a figyelmet, hogy a közműkontingenseket érintő módosításokhoz be kell szerezni a közmű üzemeltetők hozzájárulási nyilatkozatait. Ismerteti a vonatkozó jogszabályokat. A véleményezési eljárásban részt kíván venni, digitális anyagot kér.

15. Pest Megyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság 16. PM RendőrFőkapit

„A településrendezési eszközök megalkotása Jelenleg során a tűzvédelmi követelmények közül kiemelt igényel. figyelmet kell fordítani az oltóvíz hálózat és a föld feletti tűzcsapok kiépítésére, épületek közötti és melletti tűztávolságokra, az épületek megközelíthetőségére, tűzoltási felvonulási út és terület szükségességére.” Az oltóvíz biztosítása a településen az önkormányzat feladata és ismerteti az OTSZ előírásait a létesítéssel kapcsolatban. Figyelemmel kell lenni a vízelvezető rendszerek kiépítésére és a vízkárelhárítási feladatok ellátására.

intézkedést

nem

intézkedést

nem

A véleményezési eljárásban részt kíván venni, digitális anyagot kér. Megkeresés a Monori Rendőrkapitányságra Jelenleg továbbítva illetékesség miatt. igényel.

Budapest, 2014. szeptember

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A település továbbra is a Monori Járáshoz tartozik, mint a város egykori önállóvá vált része. Korábbi kapcsolatai tovább élnek elhelyezkedése közlekedési hálózatban elfoglalt helye nem változott. Elsődleges oktatási, egészségügyi, kulturális és szolgáltatási igényeinek ellátását továbbra is Monor városa illetve a Főváros jelenti, de törekszik a saját területén megvalósítani az eddig hiányzó kereskedelmi és szolgáltató létesítményeket pl. kispiac, faluház.

MONORIERDŐ MAGASABB SZINTŰ TERVEKNEK VALÓ MEGFELELÉS 1.2.

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési koncepció

A 2013. január 1-től hatályos, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet alapján a helyzetfeltáró munkarészben szükséges a területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval, valamint a területileg releváns megyei, illetve térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata is a területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata mellett. A Parlament 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). Az új OFTK Monorierdő településsel összefüggésbe hozható alábbi megállapításokat tartalmazza: Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, valamint kijelöli a 2014-2020-as fejlesztési időszak nemzeti és szakpolitikai súlypontjait. A magyarországi városhálózati struktúra szerint Monorierdő a Budapesti agglomerációhoz tartozik, Budapest vonzáskörzetében, a főváros körüli rekreációs zónában, illetve annak határán fekszik.

Monorierdő

Monorierdő

  Városhálózati struktúra Magyarországon   (Forrás: OFTK) 

„Pest megye és az agglomeráció: a metropolisz térség kohéziójáért A budapesti agglomeráció kiterjedésében és funkcióiban egyedi világvárosi jelenség hazánkban, sajátos kihívásokkal és lehetőségekkel. Az agglomeráció alapvetően Pest megye északi részén húzódik, de a szomszédos megyékben is található több település, amelyeknek Budapest felé irányuló napi kapcsolatai vannak. Az agglomerációt az európai nagyvárosok közvetlen vonzáskörzetében tapasztalt kihívások jellemzik. Ezek közül kiemelhető az óriási tömegigényeket kiszolgáló közlekedés, amelyet a Budapest felé irányuló és az agglomeráción belüli kapcsolatok nehézségei mellett még a Budapest központú országos közlekedési hálózat átmenő forgalma is terhel. Szintén külön említendő a stratégiailag és térségi szinten kevéssé koordinált fokozódó beépítés és a települések összenövése, melynek eredményeként fenntarthatóságában sérül a területhasználat (ritkul az ökológia-rekreációs hálózat, károsodik a táji és kulturális örökség), a lakó és a termelő-szolgáltató funkciók kedvezőtlenül keverednek, hiányoznak a valós települési központok. Továbbá a társég az ország legkedvezőbb demográfiai adottságú területeként nagy kihívások elé állítja az oktatásinevelési közszolgáltatásokat. Az agglomerációs kihívások eredményes kezelése csak a települési és a megyei szereplők koordinált együttműködésében képzelhető el. Pest megyei települése többsége nem tagja az agglomerációnak, de a megye városainak mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található „belső gyűrű városai” fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Mindez nyilván nem támogathatja az urbanizáció területi kiterjedését, sőt, alapvetően (de nem kizárólagosan) Pest megye egyes térségeiben fejleszthető tovább a népesség-tömörülés rekreációs és egészségügyi igényeit kiszolgáló zöld gyűrű. Ugyanakkor Pest megye önmagában is egy komplex fejlesztési térség, melynek az agglomerációs és a „belső gyűrű városai” kapcsolódások mellett léteznek önálló fejlesztési igényei, témái is. A városoknak itt is meg kell szervezniük térségük közszolgáltatását, közigazgatását, helyi gazdaságát és e megyében is megtalálható a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból országosan is elmaradott térségek problémaköre. E megyei szintű fejlesztésekkel is foglalkozik Pest megye önálló fejezete az OFTK egyik megyei decentralizált fejezeteként. Területfejlesztési igények és feladatok - Pest megye Pozícionálás Hazánk legnépesebb, legsűrűbben lakott, és legnagyobb gazdasági teljesítményű megyéje. Kelet-Közép-Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező térsége – természeti, térszerkezeti és társadalmi erőforrásai, azok sokszínűsége, a gazdaság diverzitása, a lakosság mobilitása, valamint a közösségek által nyújtott életminőség miatt. Dinamikusan fejlődő városhálózata szerves része a Budapest környezetében fejlődő metropolisztérségnek. Térszerkezete egyedülálló az országban: a Főváros központi szerepe, a centrális hálózati elemek, az M0-ás körgyűrű, a nemzetközi repülőtér jelenléte, a Duna, a kisvárosokkal átszőtt tér nagy fejlődési lehetőséget hordoznak. A további fejlődés, valamint a közép-európai régiós központok – nagytérségi csomópontok – közötti pozícióverseny tekintetében azonban komoly kockázatot jelentenek a megyén belüli területi különbségek növekedése, a peremvidék lemaradása, a külső, valamint belső közlekedési kapcsolatok hiányosságai. A megye gazdasága szorosan összekapcsolódik a Fővárossal – a javak, a tudás, a szakképzett munkaerő kétirányú áramlásával, a vállalkozások, tudásközpontok, intézmények közötti együttműködéssel. A megyében jelen vannak a gazdaság exportorientált tudás- és technológia-intenzív feldolgozóipari ágazatai, valamint az ezek tevékenységét támogató

szolgáltatások is. A gazdaság összteljesítményét különösen a feldolgozóipar, a kereskedelem és logisztika, az információs technológiák, a turisztika, a kulturális- és kreatív ipar határozzák meg. A mezőgazdasági termelés, és az élelmiszer-feldolgozás visszaesése komoly gondot jelent a leszakadó térségekben; a helyi gazdaság teljesítménye jelentősen elmarad a lehetőségektől. Fejlesztési irányok • A gazdaság dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrár-tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. A gazdaság húzótérségek innovációs- és versenyképességének javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi gazdasági Övezet logisztikai-vállalkozási zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten építve a KKV szektorra. • Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi és társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása. • A térszerkezet fejlesztése és kihangsúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteinek tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása.” 2.

Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció

A Koncepció tartalmi követelményeit a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program, és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet határozza meg. A jogszabály mellett a program kidolgozásához a megyék részletes tervezési segédleteket kaptak, melyet a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal állított össze. Fenti dokumentumok közül Pest Megye Önkormányzata 2012 őszére elkészítette a területfejlesztési koncepciót megalapozó helyzetfeltáró dokumentumot, valamint a megye hosszú távú fejlesztési céljait rögzítő Pest Megyei Területfejlesztési Koncepciót, melyet széles körű szakmai- és társadalmi egyeztetés után az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elfogadását követően 2013. november. 29-i ülésén jóváhagyott Pest megye közgyűlése is. Az elfogadott Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció - a jogszabályokkal összhangban megfogalmazza a megye hosszútávra szóló (14 év) horizontális céljait és átfogó célját, valamint nagytávra és nagytávon túlmutatóra (20-25 év) szóló jövőképét.

Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója Monorierdő településsel összefüggésbe hozható alábbi megállapításokat tartalmazza: „Gateway” – Ráckevei kistérség északi része, Gyál, Monor A térség fejlődését az M0 határozza meg. Az iparterületek, ipari parkok kijelölése ellenére a gyűrű övezetén ne terjeszkedett túl az ipari, kereskedelmi övezet (különösen a Ráckevei kistérségben), illetve a nem eredményeztek jelentősebb gazdasági növekedést a városközponti területeken (Monor), vagy a főutak (4-es, 51-es mentén) A térség fejlődése jelenleg Budapest környéki ipari ingatlanfejlesztési övezet – irodaházak, kereskedelmi ingatlanok, komplex logisztikai projektek – részeként valósul meg. Az M0 déli szektora, vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egyedülálló adottságot jelent a nagy léptékű fejlesztésekhez. Ez a térség lehet a KAPU. Ennek megfelelően a térséget nagyfokú bizalom övezi; ugyanakkor a várakozások (lakásépítés, ingatlanpiac) és a tényleges gazdasági teljesítmény egyelőre nincsen egyensúlyban.

1.3. Az Országos Településrendezési Terv (OTrT) és Monorierdő település kapcsolata Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor, a 2008. évi L. törvényt az Országgyűlés 2008. június 9.-i ülésén fogadta el. Az OTrT törvény 29. §-a úgy rendelkezett, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a törvény soron következő módosítása 2013-ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot a CCXXIX. törvénnyel 2013. december 9-én elfogadta, a törvény 2014. január 1-jén hatályba lépett. A 2013.-ban módosított Országos Településrendezési Terv Monorierdő községre vonatkozó meghatározásai, országos övezetei az alábbiakban foglalhatók össze.

MONORIERDŐ

2. számú melléklet Az Ország Szerkezeti Terve Az Ország Szerkezeti terve szerint Monorierdő települési térségét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási és vegyes területfelhasználási térség veszi körbe.

Az Országos Településrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény előírásait a településrendezési tervekkel való összhang megteremtése érdekében be kell tartani.

(szürke színnel a törvény szövege)

III. Fejezet AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Térségi területfelhasználási kategóriák 5. § (1) Országos területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 1000 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, ad) települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ba) vízgazdálkodási térség, bb) építmények által igénybe vett térség, bc) települési térség. (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 50 ha területű térségek:

aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, b) legalább 10 ha területű települési térség, c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ca) vízgazdálkodási térség, cb) építmények által igénybe vett térség. (3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriákat is kijelölhet a térség elsődleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelően, valamint a kiemelt térségek terve a térségi területfelhasználási kategóriákra a törvénytől eltérő előírást is megállapíthat. A törvény 2. számú rajzi melléklete, az Ország Szerkezeti Terve szerint Monorierdő község területe: • települési térség, • erdőgazdálkodási térség, • mezőgazdasági térség, • vegyes területfelhasználású térség, • yízgazdálkodási térség területfelhasználási kategóriákra osztható.

A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok 6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;

A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok 7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

Monorierdő tervezett Településszerkezeti Terv módosításai nem érintenek az erdőtérkép szerint nyilvántartott erdőterületeket.

Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok 9. § (1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1-7. számú mellékletek tartalmazzák.

1/1. melléklet a 2003. évi XXVI. törvényhez Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak (A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti) 1. Gyorsforgalmi utak

15.

M4:

Üllő (M0) - Szolnok - Püspökladány - Berettyóújfalu - Nagykereki (Románia)

2. Főutak 2.1. A főúthálózat elemei (A 3 km-nél rövidebb hálózati összekötő szerepű, de önálló számjellel ellátott főúti elemeket a felsorolás nem tartalmazza.) 4.

4. sz. főút:

Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen Hajdúhadház - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna)

1/4. melléklet a 2003. évi XXVI. törvényhez Országos törzshálózati vasúti pályák (A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti) 2. Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák 2.49. Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] - Cegléd - Szolnok - Záhony - (Ukrajna)

V. Fejezet TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK Térségi övezetek 12. § (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, e) országos jelentőségű tájképvédelmi terület, f) világörökségi és világörökségi várományos terület, g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe, i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület, f) rendszeresen belvízjárta terület, g) földtani veszélyforrás területe, h) honvédelmi terület, i) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület.

3/1. számú melléklet - Országos ökológiai hálózat övezete - az övezet a közigazgatási területet érinti

MONORIERDŐ

Országos ökológiai hálózat övezete 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Monorierdő területén az övezetben Pest Megye Területrendezési Terv Szerkezeti Terve vegyes, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területfelhasználási térséget jelölt. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az övezetben jelenleg sem folyik bányászati tevékenység és nem is tervezett. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Monorierdő településen az országos ökológiai hálózat övezetét Pest Megye Területrendezési Terve ökológiai folyosó övezetbe sorolta. 3/2. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - az övezet a közigazgatási területet nem érinti

MONORIERDŐ

3/3. számú melléklet – Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete - az övezet a közigazgatási területet érinti

MONORIERDŐ

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Monorierdő Településszerkezeti Tervében az övezet által érintett területek általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységhez tartoznak. 3/4. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - az övezet a közigazgatási területet érinti

MONORIERDŐ

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Monorierdő hatályos és tervezett Településszerkezeti Terve alapján a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület kijelölésére nem kerül sor. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Az övezet területén nem folyik bányászati tevékenység és nem is tervezett.

3/5. számú melléklet - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - az övezet a közigazgatási területet nem érinti

MONORIERDŐ

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. A PMTrT Térségi Szerkezeti Terve szerint Monorierdő településen az övezet területén erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térség került kijelölésre. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Monorierdő Településszerkezeti Tervében tervezett területfelhasználás-változások nem veszélyeztetik a tájképi értékek fennmaradását. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezet területén nem folyik bányászati tevékenység és nem is tervezett. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

3/6. számú melléklet - Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete - az övezet a közigazgatási területet nem érinti

MONORIERDŐ

3/7. számú melléklet - Országos vízminőség-védelmi terület övezete - az övezet a közigazgatási területet érinti

MONORIERDŐ

Országos vízminőség-védelmi terület övezete 15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

3/8. számú melléklet - Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete - a Nagyvízi meder övezete nem érinti a közigazgatási területet - a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú

szükségtározók területének övezete nem érinti a közigazgatási területet

MONORIERDŐ

3/9. számú melléklet - Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete - az övezet nem érinti a közigazgatási területet

MONORIERDŐ

Monorierdő község területének érintettsége OTrT Országos övezetek 3/1

Országos ökológiai hálózat övezete

+

3/2

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

-

3/3

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

+

3/4

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

+

3/5

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

+

3/6

Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete Országos vízminőség-védelmi terület övezete

-

3/7 3/8 3/9

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete

+ -

Az országos övezetekkel való összhang megteremtése érdekében az OTrT törvény érintett övezetekre vonatkozó előírásait be kell tartani.

1.4. A Pest Megyei Településrendezési Terv (PMTrT) és Monorierdő település kapcsolata A megyei területrendezési terv célja a megye és a szomszédos térségek kiegyensúlyozott területi fejlődésének elősegítése oly módon, hogy a különböző térszerkezeti elemek hosszú távú fejlesztése feleljen meg úgy a helyi gazdasági, ökológiai, társadalmi elvárásoknak, mint annak a követelménynek, hogy azok illeszkedjenek a tágabb környezet (országos, európai) elhatározásaihoz és a kisebb térségek és települések távlati elképzeléseihez egyaránt. Pest Megye Közgyűlésének a Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete és a hozzá tartozó rajzi mellékletek előírásai a Pest megye közigazgatási területéhez tartozó, nem agglomerációs települések településrendezési eszközeinek készítése során kötelezően figyelembe veendők. 1. A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei terület felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve a természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. 2. A rendelet területi hatálya 2. § A rendelet hatálya Pest megye a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény hatályán kívüli területére terjed ki. A rendelet hatálya alá tartozó települések felsorolását a rendelet 1.1. melléklete tartalmazza. 1.1. melléklet Pest Megye Területrendezési Terve hatálya alá tartozó települések Abony, Acsa, Albertirsa, Apaj, Aszód, Áporka, Bag, Bernecebaráti, Bénye, Bugyi, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csévharaszt, Csővár, Dabas, Dánszentmiklós, Dány, Domony, Dömsöd, Farmos, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Gomba, Hernád, Hévízgyörk, Iklad, Inárcs, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kakucs, Kartal, Káva, Kemence, Kiskunlacháza, Kismaros, Kisnémedi, Kocsér, Kosd, Kóka, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Makád, Márianosztra, Mende, Mikebuda, Monor, Monorierdő, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagymaros, Nyáregyháza, Nyársapát, Örkény, Pánd, Penc, Perőcsény, Péteri, Pilis, Pusztavacs, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Rád, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Szob, Szokolya, Tatárszentgyörgy, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tésa, Tóalmás, Törtel, Tura, Újhartyán, Újlengyel, Újszilvás, Úri, Vácduka, Vácegres, Váchartyán, Váckisújfalu, Vácszentlászló, Valkó, Vasad, Vámosmikola, Verőce, Verseg, Zebegény, Zsámbok 3. Értelmező rendelkezések 3. § A rendeletben szereplő fogalmakra az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) 2. §-ában foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.

4. § A megye Térségi Szerkezeti tervét M=1:100 000 méretarányban a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

Részlet a PMTrT Térségi Szerkezeti Tervéből 5. § A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a) erdőgazdálkodási térség b) mezőgazdasági térség c) vegyes területfelhasználási térség d) városias települési térség e) hagyományosan vidéki települési térség f) vízgazdálkodási térség g) építmények által igénybe vett térség Monorierdő közigazgatási területe a megyei Térségi Szerkezeti Terv szerint: • erdőgazdálkodási térség • mezőgazdasági térség • hagyományosan vidéki települési térség • vegyes területfelhasználású térség Az OTrT 6. § szerint: (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni;

b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. 6. § (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1.2. – 1.10. mellékletek tartalmazzák. Pest megyei műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények rendszere (1.2. – 1.15. mellékletek) 1.2. A közúthálózat fő elemei Gyorsforgalmi utak • M4: Vecsés térsége és Ecser (M0) – Szolnok – Püspökladány -Nagykereki térsége (Románia) (a Szolnok és Nagykereki térsége közötti szakasz a TEN-T hálózat része) Főutak • A főúthálózat elemei • 4.sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak • Budapest - Szolnok - Debrecen – Nyíregyháza - Záhony -(Ukrajna) 8. § (1) Az egyes települések Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriái szerinti területi mérlegét a rendelet 1.15. melléklete tartalmazza. 1.15. melléklet Területi mérleg Település

Térségi területfelhasználási kategória

hektár

261.

Monorierdő

Hagyományosan vidéki települési térség

328,44

21,77

262.

Monorierdő

Vegyes területfelhasználású térség

474,30

31,44

263.

Monorierdő

Erdőgazdálkodási térség

499,43

33,11

264.

Monorierdő

Mezőgazdasági térség

206,27

13,67

265.

Monorierdő

Számított területe összesen

1508,43

%

100

  (2) Az egyes települések 3.1.-3.15. mellékletek szerinti övezetekkel való érintettségét a rendelet 1.16. melléklete tartalmazza.

52. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Világörökség és világörökség-várományos terület övezete Történeti települési terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Nagyvízi meder övezete Rendszeresen belvízjárta terület övezete Földtani veszélyforrás területének övezete Vízeróziónak kitett terület övezete Széleróziónak kitett terület övezete

3.2. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.4. sz. melléklet * 3.5. sz. melléklet * 3.5. sz. melléklet * 3.6. sz. melléklet * 3.7. sz. melléklet * 3.8. sz. melléklet * 3.9. sz. melléklet * 3.10. sz. melléklet 3.11. sz. melléklet 3.11. sz. melléklet 3.12. sz. melléklet 3.13 . sz. melléklet * 3.14. sz. melléklet ** 3.15. sz. melléklet

x x x

-

-

* Az övezetet az OTrT megszüntette

x x x

-

3.15. sz. melléklet

Puffer terület övezete

3.1. sz. melléklet

Honvédelmi terület övezete

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

Ökológiai folyosó övezete

3.1. sz. melléklet

Monorierdő Magterület övezete

település 3.1. sz. melléklet

1.16. melléklet Pest megye településeinek térségi övezetek általi érintettsége

-

7. § (1) A megye térségi övezeteinek területét M=1:100.000 méretarányban a rendelet 3.1.3.15. mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint: 3/1. sz. melléklet Magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete

- Magterület övezete nem érinti a település közigazgatási területét - Ökológiai folyosó övezete érinti a település közigazgatási területét - Pufferterület övezete nem érinti a települést

 

Ökológiai folyosó övezete • Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Monorierdő településen az övezet területére vonatkozóan nem tervezett beépítésre szánt terület kijelölése. Az övezet területén nem folyik és nem is tervezett bányászati tevékenység. Az ökológiai hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló törvény előírásait, a védett természeti területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A Natura 2000 területeken pedig a vonatkozó kormányrendelet szerinti előírásokat is figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítése és a területek hasznosítása során. Monorierdő településrendezési tervében a természetvédelmi szempontból védett területek lehatárolása a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint megtörtént, feltüntetésre került az ökológiai hálózat, a Natura 2000, a helyi természetvédelme alatt álló területek lehatárolása.

3/2. sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

- nem érinti a közigazgatási területet

3/3. sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

- Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete érinti a közigazgatási területet - Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete érinti a közigazgatási területet

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete • Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 2. § E törvény alkalmazásában: 15. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését - védelmi, gazdasági, közjóléti - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak, 14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

Monorierdő településen az övezet területére vonatkozóan nem tervezett beépítésre szánt terület kijelölése.

(2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

Az övezet területén nem folyik és nem is tervezett bányászati tevékenység.

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Az OTrT módosítás az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete helyett az erdőtelepítésre javasolt terület övezetet alkalmazza. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete • Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 2. § E törvény alkalmazásában: 5. erdőtelepítésre javasolt terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését, és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki 19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

Monorierdő településen az övezet területére vonatkozóan nem tervezett beépítésre nem szánt területfelhasználás változás és nem tervezett beépítésre szánt terület kijelölése sem. Mivel az övezetre vonatkozó pontos adatszolgáltatás (FÖMI) nem áll rendelkezésre, ezért a PMTrT övezeti lehatárolása alapján kerülhet sor az övezet pontosítására.

3/5. sz. melléklet Országos jelentőségű tájképvédelmi tájképvédelmi terület övezete

terület

övezete,

térségi

jelentőségű

- Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem érinti a közigazgatási területet - Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem érinti a közigazgatási területet

3/10. sz. melléklet Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

- érinti a közigazgatási területet

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 2. § E törvény alkalmazásában: 1. ásványi nyersanyagvagyon-terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett és bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az Országos Ásványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete 19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el. 3/11. sz. melléklet Nagyvízi meder övezete, rendszeresen belvízjárta terület övezete

- nem érinti a közigazgatási területet

3/12. sz. melléklet Földtani veszélyforrás terület övezete

– nem érinti a közigazgatási területet

3/15. melléklet Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, Honvédelmi terület övezete

– nem érinti a közigazgatási területet

Pest Megye Közgyűlésének a Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló 19/2012. (04.27.) sz. Kgyh. határozata a hozzá tartozó rajzi mellékletekkel javaslatokat, ajánlásokat és információkat tartalmaz a megye összes települése számára. Ezek betartása ugyan nem kötelező, de a településrendezési eszközök készítése, módosítása során a határozat szem előtt tartása javasolt. A Kgyh 1.1. melléklete: Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete

- érinti a közigazgatási területet

A Kgyh 1.2. melléklete: Történeti települési terület övezetét pontosító lehatárolás

- nem érinti a közigazgatási területet

A Kgyh 1.3. melléklete: Szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezete

- érinti a közigazgatási területet

Szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete OTrT 27/D. § (1) A megye területrendezési tervében szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete kijelölhető. (2) A megye területrendezési terve - a települési térség védelme érdekében - a belterület határától legalább 1000 m, de legfeljebb 2000 m védőtávolságot határozhat meg, amelyen belül szélerőműpark nem létesíthető. A Kgyh 1.4. melléklete: Új beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó – összesítő – övezet

- érinti a közigazgatási területet

PMTrT 2006 és PMTrT 2012 Térségi Szerkezeti Terv összehasonlítása

 

 

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata Monorierdő – önálló névhasználattal, de mint elkülönült településrész kezdett fejlődni az elmúlt évszázad első felében és kifejezetten üdülőterületi felhasználásra alakították ki telekrendezéssel és parcellázással az egykor erdős területet. A megépített és hamar kedveltté vált strandfürdő jelentette a fejlődés alapját és a korra jellemző, az üdülőterületeken alkalmazott fehér kerítések, premodern kisebb nyaralóépületek, kertvendéglők megvalósításával vonzó célponttá vált a pihenni, felüdülni vágyók számára. Annak ellenére, hogy Monoron is létezett nagy befogadóképességű, kétmedencés strandfürdő, Monorierdő strandja kedvelt volt helyiek – monoriak és a távolabbi településekről érkező, hosszabb időt itt tölteni szándékozók körében, így camping is létesült az utolsó időkben a közelében lévő erdőben. A strandfürdő a nyolcvanas évekig működött az elavult töltő-ürítő rendszerű üzemeltetéssel és a létező, megfúrt termálkutak ellenére sem kapott lendületet a fejlesztése, így hamarosan bezárt. A településrendezési tervek még sokáig üdülőterületi besorolást határoztak meg a területre. A társadalmi változások hatására fokozatosan megjelentek az állandó lakosok a településrészen és a kilencvenes évek elején már túlsúlyba kerültek az állandó lakosok a településen belül. Felerősödtek a változást igénylő mozgalmak és megindult az elszakadást célzó megmozdulások és követelések, amelyek végül az elszakadáshoz vezettek. Ezek a mozgalmak csak kevéssé voltak politikai színezetűek, inkább a lokálisan jelentkező problémák mentén szerveződtek, azokon kívántak változtatni. A város településrendezési tervei lassan követték a változásokat, de 2005-2008 között már zömmel lakóterületi felhasználásba került a településrész területe. Kisebb részeken még megmaradt az üdülőterületi felhasználás, ami elsődlegesen a szlömösödést és a szegregálódási folyamatokat volt hivatva megakadályozni. A lassú változásnál a betelepülők valóban a nyugodt és pihentető környezetet keresték és találták meg, majd a változás egyre inkább a lecsúszó, a társadalom perifériájára sodródó népesség, a városok magasabb rezsije elől menekülők beköltözésével felerősödött és erőteljes törekvés volt tapasztalható a roma népesség megtelepedésére. A település elveszítette üdülőterület jellegét, elveszítette fő vonzerejét és fokozatosan tipikus elővárosi alvótelepüléssé vált, viszonylag jól működő, önálló vasúti kapcsolattal és jó közúti kapcsolatokkal. 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök Jelenleg Monor Város 2012-ben módosított Településszerkezeti Terve, Helyi építési szabályzata és annak mellékleteként a Szabályozási terve, hatályos. (Melléklet a hatályos terv Monorierdőre vonatkozó részlete.)

 

 

MONORIERDŐ HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE  RÉSZLET ‐ LÉPTÉKTELEN 

1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A település még önállósága előtt, mint Monor város településrésze rendelkezett a településrendezési tervekkel, melyek jelenleg is hatályosak Az aktuális módosításoknál a helyi képviselők kérésére az egykori üdülőterületi besorolással rendelkező területek az eredeti belső településrészen, három tömb kivételével mind kertvárosias lakóterület besorolást kaptak. A belső területeken az egyéb megvalósult funkcióknak megfelelően létrejöttek településközponti vegyes területek, valamint kisebb zöldfelületek és egyéb területfelhasználási elemek. A szükség alapfokú intézmények, iskola, óvoda, egészségügyi ellátás kiépültek, de szükséges a közeli jövőben a további fejlesztésük. A település szerkezete nem változott az utóbbi ötven évben. Az 1200 telek parcellázásával létrejött településrész kialakult közterület-rendszere nem változott és jelenlegi állapotában nem is változtatható a változó mértékű, de a teljes települési területet érintő beépítettség miatt. A spontán módon kialakult településközpontban kevés a közterület, nehézkes a gyalogos és gépkocsival történő mozgás egyaránt. A közterületek bővítését és átgondolt fejlesztését igényli a jelenlegi állapot. A 4 sz. főút a törzstelepülés határán fut, de gondot jelent már a főút nagy forgalma miatt az ingatlanok megközelítése, és a csatlakozást biztosító utcákba történő le- illetve felhajtás is, a település közlekedési kiszolgálása. Nehézkes és balesetveszélyes a forgalom miatt a vasúti megállóhely és az üzletek környékén, ezek gyalogos megközelítése, ami különösen a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban okoz problémákat. A megállóhelyen nincs kiépített gk parkolóhely. A parkolási lehetőségek a település teljes területén szűkösek, fontos lenne a közterületek átgondolt kialakítása és megfelelő megállási és parkolási lehetőségek biztosítása. A településen jelenleg nincs kiépített, sem pedig kijelölt kerékpárút, kerékpársáv, pedig a belső közlekedésben fontos szerep jut a kerékpároknak. A település ellátását biztosító közműrendszerek, gerincvezetékek kiépültek, gyakorlatilag az ellátás minden jelenleg beépítésre szánt területen megoldott. A szükséges kapacitások a rendelkezésre állnak, de a jövőbeni fejlesztések csak átgondolt módon tervezhetők. A településszerkezeti terven szereplő távlati fejlesztési területek továbbra is szükségesek, de megvalósításuk csak fokozatosan a település teherviselő képességének megfelelően történhet. A prioritásokat a településfejlesztési koncepcióban kell rögzíteni. A település számára jelenleg is rendelkezésre álló fejlesztési területek biztosítják a népesség növekedéséből fakadó igényeket, de az építési szabályozás átgondolásával, a közutak és közművek fejlesztésével célszerű befolyásolni, irányítani a területi folyamatokat.

1.7. A település társadalma

1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség

összetétel,

képzettség,

Monorierdő hosszú ideig, mint Monor településrésze fejlődött és az 1960-as évekig nem a lakójelleg dominált a településen, hanem az 1930-as években elindult üdülőterületi fejlődés volt a jellemző, bár kisebb létszámban mindig jelen volt az állandó lakosság is. A következő ábrán jól látható, hogy a lassú fejlődés, ami 1980 – 1990 között stagnált az utolsó két évtizedben hihetetlen méreteket öltött és majdnem megduplázta a település a népességszámát. 1990-hez képest 84,5% volt a növekménye.

A település lakónépesség száma a népszámlálási adatok szerint 4500 4000 3500 3000 2500

2001‐2011

2000

1990‐2001

1500

1980

1000 500 0 1980

1990

2001

2011

Az önkormányzat adatai ettől némileg eltérnek, amit az önállóság után a népességnyilvántartásban vezetnek.

Lakosság szám: •2006. •2007. •2008. •2009. •2010. •2011.

→ → → → → →

4074 4175 4239 4282 4347 4435

fő fő fő fő fő fő

Beköltözők száma:

Halálozási adatok:

•2006. •2007. •2008. •2009. •2010. •2011.

•2006. •2007. •2008. •2009. •2010. •2011.

→ → → → → →

223 275 301 283 298 341

fő fő fő fő fő fő

→ → → → → →

NINCS ADAT 84 fő 70 fő 110 fő 72 fő 83 fő

Jól mutatja azt, hogy mindig jelen volt az állandó lakosság, hogy már 1926-ban megindult az elemi iskolai oktatás és a világháború után még többen költöztek ide állandó jelleggel, de a kilencvenes évekig lassú volt a fejlődés.

A 2011. évi Népszámlálás adatai 1980

1990 2001 állandó népesség 2 237 3 315

2 242

2011

1980

4 115

2 272

1990 2001 lakónépesség 2 247 3 323

2011

év

4 147

fő

A kiolvasható dinamikus növekmény gyakorlatilag megegyezik a Főváros agglomerációjának az északi részén tapasztalható növekedésével, de gyökerei attól jelentősen eltérőek. Ott a kiköltöző tehetősebb népesség jelent meg az új beépítésű területeken, míg Monorierdőn területi bővítmény nélkül, a meglévő ingatlanok megvásárlásával, átalakításával, de persze újak építésével történt a népesség növekedése. A viszonylag olcsó ingatlanárak következtében a kevésbé tehetős rétegek jelentek meg elsősorban a településen. (Ezen adatok a lakásépítéssel foglalkozó részben jelennek meg.)

A népesség korcsoport és nemek szerint évek fő %

-14 690 16,63

Megyei 16,85 községek % Megye% 16,77

15-39 1 462 35,25

40-59 1 184 28,55

60-69 471 11,35

70340 8,19

Összesen férfi 4 147 1 995 100 48,10

nő 2 152 51,89

33,74

28,11

11,42

9,87

100

48,51

51,49

34,70

27,44

11,42

9,65

100

48,08

51,92

Az adatok nem térnek el jelentősen a viszonyításhoz használtaktól, ami a megyei községek összesített adatai és a megyei települések összesített adatait jelentik. Megállapítható, hogy a munkaképes korcsoport kissé nagyobb, mint az átlagos és az időskorúak valamivel kisebb számban vannak jelen a településen. Nagyságrendileg ez nem jelentős.

18 évesnél fiatalabb népesség kor szerint éves

-2

fő %

136 15,70

3-5

6-14 éves 141 413 16,28 47,69

15-17

összes.

176 10,32

866 100%

Monorierdőn valamivel kevesebb gyermek és valamivel kevesebb időskorú jut a viszonyításban, mint a megyei községek és a teljes Pest megye átlagában. száz aktív korúra jutó gyermek időskorú együtt 26 27 27

31 34 34

100 gyermekkorúra jutó időskorú 118 Monorierdő 126 községek 126 megye

57 62 61

A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint Nőtlen, hajadon M.erdő 1 180 34,13 községek 30,96

házas

özvegy

elvált

összes

1 481 42,84 47,68

357 10,32 11,10

439 12,69 10,24

3 457 100 100

élettársi kapcsolat 546 15,79 % 11,17 %

A településen nagyobb az egyedülállók létszáma, kevesebb a házasok száma és jelentősen nagyobb az élettársi kapcsolatban élők, mint a megyei községek átlaga. Nemzetiségi összetétel Népesség nemzetiségek szerint (csak részleges feldolgozás) magyar 3 547 85,53 15 441 87,60

bolgár 3 14

cigány 150 3,61 710 4,02

horvát -

lengyel -

3

8

német 37 0,89 9

román 53 1,28 113 0,64

fő % fő %

Monor

Az egykori anyaváros adataival érdemes talán összemérni a község részleges adatait. Nincs jelentős eltérés a két település között.

1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A település népessége magán hordja a nagymértékű felduzzadás negatív jelenségeit. Az egykori üdülőfalu, ami fokozatosan építgette saját társadalmát, ami átvette az ideiglenes itt tartózkodók helyét és szervesen és fokozatosan kialakította helybeli identitását, „monorierdei lakossá” vált. A nyolcvanas évek végére, kilencvenes évek

elejére határozottan megfogalmazta elvárásait és igényeit az anyatelepüléssel szemben, kialakította álláspontját a települési önállóság témakörében. Politikailag összefogta a helybelieket a hátrányosnak érzett helyzetük, másodrendű állampolgárnak érezték magukat a városban. Az önállóság igénylése, az elszakadás lett a vezető motívum a közösség életében. A társadalomban bekövetkezett változás, az önkormányzatiság megteremtése és megerősödése előkészítette a kiválást, kedvezett a helyzet ennek megtörténéséhez. A változások együtt jártak a helybeli társadalom nagymértékű növekedésével és a betelepülő népességet már nem az identitáskeresés és magára ébredés vezette, hanem a megmaradás, a megtelepedés lehetősége volt számára a fontos. A többség ráadásul nem is falusi kisközösségből származó, hanem városlakó a maga elidegenedett magatartásformáival és a település hiányzó társadalmi gyökerei, a létező hagyományok hiánya, amelyhez kapcsolódva lehetne integrálódni a helyi társadalomba még nem tette lehetővé az egységesülést. Az eltelt időszak is rövid volt az együttélésben és ez konfliktusokhoz vezet a „helybeli” és a „beköltözöttek” között. Ennek változása csak hosszú időszak után és egy sikeresen működő civil társadalom megteremtésével lehetséges. A meglévő sajátos ellentéteket fokozza még, hogy a betelepülő roma népesség térben is elkülönülő részeket vesz birtokba, ami a környezet további romlását jelentheti, elindíthat káros szegregációs folyamatokat. Az önkormányzat érzékeli ezeket a problémákat és próbál ellene tenni.

1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) A település létrejöttéhez kötődő hagyományok nincsenek, amiből ez kialakulhatott volna megszűnt, az elmúlt időszak viszont kevés volt ahhoz, hogy kialakuljanak sajátos, csak itt jellemző megmozdulások, rendezvények, társas összejövetelek. Ennek megteremtése fontos, időszerű és állandóan végzendő feladat, hogy a heterogén népességben megteremtődjön a településen élők mind nagyobb számában a kötődés és ne csak elvárások domináljanak, hanem a tenni akarás a település érdekében. Viszonylag nagyszámú civil szerveződés létezik a településen, de ezek egy része „szakosodott” szűkített, egy célhoz kötődő tevékenységet végez. Kevésnek van integráló szerepe és ez kevéssé érződik.

A településen bejegyzett és működő civil és kulturális és politikai szervezetek  

•Monor Kistemplomi Református Egyházközösség (Vladár István) •Ifjúsági Jujutsu Kör (Füzesi Péter – 2213 Monorierdő, Harmat u. 39.) •Községi Sportkör (Varga Dezső – 2213 monorierdő, Beton utca) •Római Katolikus Egyházközösség (Csáki Tibor – 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 83.) •Monori Evangélikus Egyházközösség (Selmeczi Lajos Péter – 2200 Monor, Bajza u. 2.) •Erdei Gyermekekért Alapítvány (Koday László – 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43.) •Erdei Csicsergők Alapítvány (Várkonyi Ferencné – 2213 Monorierdő, Pacsirta u. 18-20.) •Szépkorúak Nyugdíjas Klub (Száll Józsefné – 2213 Monorierdő, Barátság u. 3.) •Őszirózsa Nyugdíjas Kör (Dancs Mihályné – 2213 Monorierdő, Csiilag utca) •Bogárzó Közhasznú Egyesület (Nagy Ágnes Klaudia – 2213 Monorierdő, Vénusz u. 13.) •Polgárőrség (Nagy Sándor – 2213 Monorierdő, Pacsirta u. 64.) •Fekete István Általános Iskola (Hanyec Anita – 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43.) •Csicsergő Ovoda (Bánföldi Györgyné – 2213 Monorierdő, Csillag u. 16-18.) •Gerogondex Bt (Bánföldi Györgyné – 2213 Monorierdő, Barátság u. 15.) • FIDESZ (Detre Zsuzsanna – 2213 Monorierdő, Beton u. 45.) •JOBBIK (Szente Béla – 2213 Monorierdő, Fácán u. 7.) •Zöld erdő Kör (Dr. Práczki Péter – 2213 Monorierdő, Nefelejcs u. 1-3.)

1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) A községben létesült általános iskola, óvoda, orvosi rendelő, a szükséges minimális alapszolgáltatásokat a település biztosítani tudja.

Általános iskola A településen már a kezdetekben megkezdődött az oktatás az elemi iskolában és a hatvanas években megépült a ma is használt általános iskola épülete, majd a kilencvenes évek elején a tornaterem is megvalósult. Az általános iskola felszereltsége jónak mondható, de az épületegyüttes maga már felújításra és bővítésre szorul. A rendelkezésre álló területe kicsi, a telek túlépített, mindenképpen bővítendő a távlatban. A településrendezési tervekben biztosítani kell az iskola korszerűsítésének lehetőségét, a telek bővítését.

Az elmúlt évek iskolai adatai:

FEKETE ISTVÁN ÁLT. ISKOLA tanuló napközis más.településről magántanuló hátrányos helyzetű. pedagógus.

2003-4 349 174 7 2 n.a. 26

2004-5 340 185 1 1 n.a. 25

2005-6 328 174 2 4 n.a. 23

2006-7 307 148 2 5 116 24

tanuló napközis más.településről magántanuló hátrányos helyzetű pedagógus

2007-8 319 131 2 6 99 24

2008-9 319 154 5 1 101 30

2009-10 311 145 5 1 116 30

2010-11 305 114 4 3 111 29

2011-12 295 104 6 53 29

Óvoda A községben egy óvoda található, amelyet kétezres évek elején jelentősen megbővítették, hogy megfelelő létszámban tudjon fogadni gyermekeket. Az épület kialakítása korszerű, a telek mérete megfelelő. CSICSERGŐ ÓVODA gyermek létszám fő óvoda ped. létszám fő

2001 121

2005 175

2006 172

2007 175

2008 158

2009 144

2010 149

2011 154

16

23

23

23

23

23

23

23

1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása A település népességében tapasztalhatók feszültségek, amelyek részben az „őslakosok” és a beköltözők között jelentkeznek, valamint a nemzetiségi összetételből származtathatók. Az eltérő kultúrák és a társadalmi pozíciók közötti különbségeket az iskolázás során ahátrányos helyzetű gyermekekkel történő foglalkozással és a környezet fejlesztésével lehet javítani. A településen működik Roma Nemzetiségi Önkormányzat és rendelkezik „Monorierdő helyi esélyegyenlőségi programja” c. dokumentummal és időközönként ellenőrzi végrehajtását.

Népesség nemzetiségek szerint (csak részleges feldolgozás) magyar 3 547 85,53 15 441 87,60

bolgár 3 14

cigány 150 3,61 710 4,02

horvát -

lengyel -

3

8

német 37 0,89 9

román 53 1,28 113 0,64

fő % fő %

Monor

Az egykori anyaváros adataival érdemes talán összemérni a község részleges adatait. Nincs jelentős eltérés a két település között.

1.9. A település gazdasága

1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre

1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése Monorierdő elsődlegesen mezőgazdasági település, amelyet kiegészít néhány, nem túl nagy méretű gazdasági vállalkozás tevékenysége, de az egyéb cégek, vállalkozások mikro méretűek. A társaságok helyben kívánják bővíteni tevékenységüket, de a jelenleg erre a célra kijelölt területek nem minden esetben tudják biztosítani a feltételeket ehhez. Szükség van a gazdasági területek felülvizsgálatára és új kereskedelmi szolgáltató terület kijelölésére. Jelenleg 180-200 db közé tehető működő vállalkozások száma. •Ludányi Tüzép (2213 Monorierdő, Barátság u. 20.) •Csiló és Társa Vendéglátó Kft. (2213 Monorierdő, Barátság u. 5.) •MÉH Telep Újfalu-Ferr Kft. (2213 Monorierdő, Barátság u. 0263/24 hrsz.) •Bearing Express – alkatrészkereskedelem (2213 Monorierdő, Barátság u. 16.) •Koczóker Kereskedelmi és Szolg. Kft. (2213 Monorierdő, Tölgyfa u. 83.) •Opel Autóbontó Bt. (2213 Monorierdő, Barátság u. 0263/18 hrsz.) •St Kazán technika Kft. (2213 Monorierdő, Csalogány u. 47.) •Építőmester sprint Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2213 Monorierdő, Fürdő u. •KERBOR KFT. (Tóth László – 2213 Monorierdő, Szárazhegy) •Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (2213 Monorierdő, Beton u. 86.)

1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) A település elhelyezkedése még viszonylag kedvezőnek mondható, mert egy órán belül ma is elérhetők közúton a fő közlekedési vonalak és ennyi idő alatt megközelíthető a nemzetközi repülőtér is. A tervezett új közúthálózati elemek 2018-ig még kedvezőbb helyzetet teremtenek akkor ha megvalósul az M4 autópálya, vagy a 2x2 sávos autóút. A településen 40-50 db közé tehető a működő kereskedelmi üzletek száma, melyben a többség élelmiszerjellegű, de jelentős a vendéglátó és iparcikk kereskedések száma. Az üzletek ötöd-hatod része évente cserélődik. A kereskedelmi szálláshely száma szűkös, mindössze öt szoba áll a vendégek rendelkezésére. Ez a mai igényeknek valószínűleg megfelel, de távlatban bővíteni lenne célszerű.

Iskolai végzettség és foglalkoztatás

A 7 évesnél idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint általános iskola első évf. 1-7 8 sem évfolyam fő 59 474 1 090 % 1,53 12,34 28,39 községek 1,31 12,44 25,89

középfok érettségi egyetem összesen szakmai főiskola okl. 1 009 932 275 3 839 26,28 24,27 7,16 100% 20,48 26,36 13,49 100%

A település népességének képzettsége két helyen tér el az összehasonlítási alapot képező megyei községek átlagától. Jelentősen magasabb Monorierdőn a szakmunkás képzettséggel rendelkezők aránya, mint másutt, kisebb az érettségivel rendelkezők aránya és sajnos feleannyi a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya, mint a megyei községekben. Ez is igazolja sajnos azt a feltételezést, hogy korábban is és az elmúlt években is a népesség alacsonyabb státuszú tagjai telepedtek meg a községben, azok, akik vesztesei a társadalomban zajló változásoknak. Monorierdő elhelyezkedése, közlekedési kapcsolatai nem indokolnák ezt, az ingatlanpiaci helyzet miatt viszont viszonylagosan olcsók, elérhetők a telkek és a kisebb értékű épületek. Ez kedvez a fentebb jellemzett beköltözőknek.

A népesség gazdasági aktivitás szerint

% Községek

Foglalkoz - tatott 1 669 40,20 39,80

Munkanélküli 267 6,40 5,30

Inaktív kereső 1 114 26,90 27,90

Eltartott

Összesen

1 097 26,50 27,10

4 147 100 100

fő % %

A foglalkoztatás tekintetében nincs jelentős különbség más községek népességéhez képest. Némileg nagyobb a munkanélküliség és valamivel kisebb az inaktív keresők és az eltartottak aránya.

1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

Napjainkban a kínálat még mindig jóval erősebb, mint a vételi szándék.

1.10. Lakás- és helyiséggazdálkodás, lakásellátás Az önkormányzat nem folytat önálló lakáspolitikát.

A lakóegységek rendeltetése és egy lakásra jutó lakók száma lakott 1 469

lakás nem lakott 88

együtt

együtt

lakott üdülő

1 557

4

1 561

lakott összesen egyéb lakóegy. 7 1 568

Meglehetősen nagy a nem lakott lakások száma, ugyanakkor nagyon kicsinek tűnik a lakott üdülők száma, ahhoz képest, hogy átalakuló településről van szó. Monorierdő, 100 lakott lakásra jutó lakók száma:

280 főre

Községekben

283 főre

Lakások szobaszám szerint Lakások 1 187 11,97 7,17

2 556 35,61 28,90

Együtt

3 498 31,90 32,94

4 320 20,49 30,95

1 561 100% 100%

Községek

Nagyon nagyarányú Monorierdőn a kisméretű lakások száma és jelentősen kisebb a nagy szobaszámú lakásoké. A későbbiekben látható, hogy az átlagos alapterület, ami 77 m²/lakás, jelentősen elmarad az átlagos méretektől. Ez is a múlt öröksége, egyrészt az üdülőállomány átminősítéséből származik másrészt viszont, hogy a népesség összetételében a szegényebb rétegek dominálnak.

Lakások a tulajdon jelleg és használati jogcím szerint Tulajdonjelleg magánönk. más személy tulajdon intézmény 1 549 12 99,23 0,76 98,29 0,54 1,15

Használati jogcím Tulajdobérleti más nosi jogcím 1 426 31 16 91,35 1,98 1,02 86,75 2,51 1,00

Együtt 1 561 100% 100%

községek

Egész Pest megyében a községekben, összesen 888 db önkormányzati tulajdonú bérlakás van, a 0,54% ezt jelenti. Monorierdőn nincs egy sem. Ez nem kedvező sem az önkormányzati lakáspolitika (?), sem pedig a szociális támogatás szempontjából.

A lakások és lakott üdülők építési év szerint 1946 elött 44 2,81

13,65

1946 1960 94 6,02

10,40

1961 1970 197 12,62

16,84

1971 1980 363 23,25

1981 1991 1990 2000 356 222 22,80 14,22

21,54

11,54 8.93

16,10

2001 2006 2005 2011 158 127 10,12 8,13 285 – 18,25%

Össz. 1 561 100%

16,47% 12,50

100%

Községek Monor

A lakásállomány a népszámlálási adatok szerint meglepően fiatal, 70 év, vagy annál idősebb épület száma csekély, ami érthető az üdülőterületi jelleg és a világháború miatt. Nem mond ugyanakkor ez az adat semmit arról, hogy a felhasznált építési anyagok, az egykori üdülőépületeket tekintve milyen minőságűek. Az építés dinamikája ugyanakkor az utóbbi három évtizedben rendre nagyobb, mint a megyei községek átlaga és Monor város adata.

A lakások alapterület szerinti megoszlása m² -29 51 3,26

30-39 99 6,34

40-49 110 7,04

50-59 158 10,12

60-79 401 25,68

80-99 415 26,58

100327 20,94

Összes 1 561 100%

egy lakásra jutó alapter. 77 m²

Ebben a település sajnos nagyon el van maradva a községektől, városoktól egyaránt. A megyei városokban az alapterület átlagosan 84 m² (Monor 82 m²!), a megyei községekben viszont még nagyobb, 90 m² az átlag. A lakásállomány minőségi fejlesztésére van szükség, ehhez viszont szükséges lenne a támogatási rendszer változása és a jövedelmek dinamikus növekedése.

A lakások komfortja összkomfort

komfort

félkomfort

948 60,73 58,44

463 29,66 31,34

71 4,54 3,92

komfort nélküli 66 4,22 5,11

szükség és egyéb 13 0,83 1,17

Összesen 1 561 100% 100%

Monor

A lakásállomány komfortossága kismértékben meghaladja Monor város lakásállományának összetételét, ami a fiatalabb állomány, illetve a teljes körű közművesítés következménye.

A lakások felszereltség szerint Hálózati házi vízvezetékkel 1 290 244 82,63 15,63 91,31 93,27

Meleg folyóvíz 1 459 93,46

Vízöblít. WC 1 458 93,46 92,27

Közházi csatornával 1 265 269 80,46 17,23 55,75 71,11

Összesen 1 561 100% Községek megyei átlag

Közműellátás tekintetében kissé elmaradott a hálózati vízvezetéket tekintve, de ez lehet inkább a rákötések hiányát jelenti, mintsem a kiépítettség hiányát, mert az gyakorlatilag 100%. Közcsatornában ugyanakkor jobban áll, mint a többi község, és maga Pest megye.

Épített lakások száma Monorierdőn (önkormányzati adat) 2008 •I. → 41 db •II. → 32 db •III. → 4 db

2009 2010 Nem áll rendelke- •I. → 12 db zésre adat •II. → 8 db •III. → 6 db

2011 •I. → 8 db •II. → 9 db •III. → 2 db

Az összes épített lakásról nem áll rendelkezésre egységesített adattár, így itt az illetékes építésügyi hatóságtól megkapott hatósági engedélyek alapján az adott évben „növekményként” megjelenő lakások kerülnek féltüntetésre éves bontásban a következő szerint: I. → birtokba vett új építésű vagy jelentősen kibővített lakások – a használatbavételi engedélyek alapján (a lakóépületekre szóló bontási engedélyekkel csökkentve, melyek száma egyébként elenyésző); II. → építeni vagy jelentősen kibővíteni kezdett lakások (rövidesen megjelenő többlet lakások) – az építési engedélyek alapján; III. → módosításokkal „képződött” lakások, melyek lakásszám-növekményt eredményeztek jelentősebb változások nélkül – a fennmaradási és rendeltetésmód váltási engedélyek (+bejelentések) alapján.

1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások

1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok A település a Monor-Irsai dombságon fekszik, amely Pest megyében helyezkedik el. Területe 250 km2. A kistáj 108 és 229 m közötti, átlagosan 150 m tengerszint feletti magasságú, DK felé hullámos síkságba átmenő alacsony, az Alföldbe mélyen benyúló dombság. A Ny-DNy felé meredek, ÉK felé lankás lejtésű felszínt az ÉNy-DK-i irányú konzekvens, szimmetrikus eróziós-deráziós völgyek és az ÉK-DNy-i csapású aszimmetrikus völgyek sakktáblaszerűen tovább tagolták. Az átlagos vízfolyássűrűség 2,3 km/km2, a MonorGomba közötti területen 4-6 km/km2, az ÉNy-is és a DK-i részeken 0,5-1,5 km/km2, a középső részen 2km/km2 körüli. Az átlagos relatív relief 30m/km2, a középső (GombaBénye) részen 50-60, a DK-i részen 10-20 m/km2-es értékek jellemzőek. A Pánd-Pilis vonaltól északra a löszös és a deráziós formakincs, a DK-i szegélyen félig kötött futóhomokformák általánosak. Közepes mértékben erózióveszélyes a kistáj Ny-i pereme. A medencealjzatot metszi a Közép-magyarországi vonal: ettől É-ra újpaleozoós és mezozoós képződmények, D-re pedig metamorfitok vannak. A kistáj Ny-on és ÉK-en ÉKDNy-i csapású törésekkel határolódik el. Alapja felső-pannóniai agyagos üledékekből épül. Erre az Ős-Duna helyenként több száz méter vastagságú keresztrétegzett homokot terített. A pleisztocén második felétől kissé megemelkedett, a felszínét lösz, a Pilis-Pánd vonaltól DK-re homokos lösz borította be. A Pilis-Ceglédbercel és a Monor-Bénye közti eróziós és deráziós völgyekkel tagolt hátak 200 m tengerszintfeletti átlagmagasságúak, Ny-i peremeiken, valamint a kistáj DK-i részén áthalmozott futóhomok csatlakozik hozzájuk. Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú kistáj. A napfényes órák évi száma 1950-2000 között van; ebből nyáron 790-800, télen 185-190 órán át süt a Nap. Az évi középhőmérséklet 10,2 C, a vegetációs időszak átlaghőmérséklete 17,0-17,2 C között alakul. A fagymentes időszak hossza 195 nap körüli. A legkésőbbi tavaszi fagy ápr. 10-én, az első őszi okt. 25-én várható. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékletének átlaga 33,0-33,5 C közötti, a leghidegebb téli napok minimum hőmérséklete pedig -16,0 C fok körül alakul. Az évi csapadékmennyiség 510-540 mm között van, ebből a vegetációs időszakban 300 mm körül hullik. Monoron jegyezték föl a 24 órás csapadékminimumot, 143 mm-t. A földeket átlagosan 35 napig takarja hó, amelynek átlagos maximális vastagsága 20 cm. Az ariditási index 1,30 körüli. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség kevéssel 3m/s alatt van. A terület napfény- és hőellátottsága jó, viszont csapadékban szegény, ezért szántóföldi kultúrák és kevésbé vízigényes kertészeti kultúrák számára ajánlott. A talajvíz a völgyekben 2-4 m, a hátakon 4-6 m között érhető el. Jellege nátriumkalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, mérsékelten kemény és szulfátos. A rétegvizek mennyisége nem jelentős, mérsékelten vasas és kemény. Az artézi kutak száma nagy, vízhozamuk a 100l/p-et, mélységük a 100 m-t ritkán lépi túl. A kistáj legnagyobb része kultúrterület, amelyen az egykori jellegzetes löszös erdősztyepp-vegetáció jórészt teljesen visszaszorult, átalakult. Ez különösen vonatkozik a fás társulásokra, amelyek maradványai, degradált állományai csupán néhány helyen lelhetők fel. A megmaradt zárványok felismerhetők a tatár juhar (Acer tataricum), a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), a hengeres peremizs (Inula germanica), a lösztölgyes-fajok, a hegyi sás (Carex montana), a nagyezerjófű (Dictamnus albus), a piros gólyaorr (Geranium sanguineum), a parlagi rózsa (Rosa gallica), a közönséges borkóró (Thalictrum minus) előfordulásáról. Az erdősztyepp-zóna törpemandulás-cserjése is szórványosan megtalálható még. Az erdősztyepp-fajokat (erdei szellőrózsa-Anemone sylvestris, magyar zergevirág-

Doronicum hungaricum, hengeres peremizs-Inula germanica, borzas peremizs-Inula hirta, bugás macskamenta-Nepeta nuda) a változatos degradáltsági fokú löszgyepek őrzik, számos értékes keleti-pontuszi sztyeppelemmel együtt, mint szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), horgas bogáncs (Carduus hamulosus), selymes boglárka (Ranunculus illyricus), gór habszegfű (Silene bupleuroides), kései pitypang (Taraxacum serotinum), csuklyás ibolya (Viola ambigua). A területen jelentős az akác térhódítása és komoly problémát jelent a selyemkóró (Asclepias syriaca) tömege. Gyakori élőhelyek: OC, RC, OB, P2b, H5a; közepesen gyakori élőhelyek: RB, B1a, P2a, D34, L2x, RA, F2, F1b, H4, F4; ritka élőhelyek: H5b, E1, P7, BA, M6, B5, F5, D6, D5, I2, OA, B6, B2, M8. Fajszám: 700-800; védett fajok száma: 20-40; özönfajok: zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), selyemkóró (Asclepias syriaca), tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), amerikai alkörmös (Phytolacca americana), japánkeserűfűfajok (Reynoutria spp.), akác (Robinia pseudoacacia), aranyvessző-fajok (Solidago spp.). A kistáj talajképző kőzeteinek összetétele a Gödöllői-dombságéval közel azonos. Az Alföld felé a Jászságba simuló, széles DK-i dombhátak löszös anyagain csernozjom barna erdőtalajok és mészlepedékes csernozjom talajok képződtek. E két talajtípus a terület 80%-át foglalja. A csernozjom barna erdőtalajok mechanikai összetétele vályog, kisebb foltokban homokos vályog. Vízgazdálkodásukra a közepes vízvezető képesség jellemző. Jó termékenységűek (ext. 35-65, int. 40-85). Szántóként 60%-ban, szőlőként és gyümölcsösként 15%-ban, erdőként pedig 20%-ban hasznosulhatnak. A mészlepedékes csernozjom talajok a dombhátak K-i peremén a csernozjom barna erdőtalajokat váltják fel az alacsonyabb térszínen. Löszön képződtek és vályog mechanikai összetételűek. Kifejezetten kedvező vízgazdálkodású, felszíntől karbonátos, igen jó termékenységű, 95%-ban szántóként hasznosítható talajok (ext. 60-85, int. 70-105). Monor DK-i határában <1% kiterjedésben réti csernozjom talajok is előfordulnak. Az Albertirsától ÉK-re található lápos réti talajok és a kistáj É-i peremén, a csernozjom barna erdőtalajok lepusztulásával kialakult földes kopárok kiterjedése is kisebb mint 1%. Jelentős (11%) azonban a réti talajok részaránya. A homok mechanikai összetételű réti talajok vízgazdálkodási tulajdonságai kedvezőtlenebbek (ext. 2045, int. 35-60), mint a homokos vályog mechanikai összetételűeké (ext. 30-60, int. 40-75). Főként (50%) rét-legelőként, szántóként (20%) és ligeterdőként hasznosíthatók. A löszdombok peremén néhány foltban humuszos homoktalajok találhatók. Területi részarányuk 6%. Termékenységükre a szélsőséges vízgazdálkodás és a csekély természetes tápanyagtőke a jellemző (ext. 30-45, int. 35-50). Főként (65%) szőlőként és szántóként hasznosíthatók. A kistáj egészére a kedvező mezőgazdasági hasznosíthatóság jellemző. A szántókon termeszthető növények: rozs, búza, árpa, kukorica, napraforgó és zöldségfélék. A gyümölcsösökbe alma, kajszi- és őszibarack javasolható. Döntő hányadán félperiférikus közlekedési hálózati helyzetű terület a főváros vonzáskörzetében, amelyet csak Ny-i peremén, Monornál érintenek közlekedési artériák. Itt fut egymással párhuzamosan az ÉNy-DK-i irányú Budapest- Szolnok-Debrecen kétvágányú villamosított vasúti fővonal és a 4.sz. főút rövid szakasza. Utóbbiból többnyire ÉK felé ágaznak ki a térség alsórendű útjai. E fővonalak főként a kistáj Ny-i részének települései számára biztosítják Budapest kedvező elérhetőségét. Az állami közutak hossza 52 km, amelyből 8 km (15%) elsőrendű főút. A kistájat érintő 10 km-es vasútvonalszakasz teljesen villamosított. A kistáj ritkásan betelepült, 100 km2-re mindössze 2,4 település jut; DNy-i részén egyáltalán nincs lakott hely. A 6 település közül egyedül a térség hagyományos központja, Monor városi jogállású (2001: 20560 fő). A falvak többsége közepes méretű, így átlagos lélekszámuk közelít az 1700-hoz. Monorierdő 2006-ban alakult önálló községgé.

1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. tájtörténeti vizsgálat Monorierdő területén régóta nagy szerepe van az erdőségeknek. Az I. katonai felmérés idején (itt 1780-1784), amikor még a település nem létezett, helyén egy nagyobb erdőség figyelhető meg, amelyet pusztaság vett körül. A második katonai felmérés idejére (1806-1869) már megfigyelhető a környék újbóli betelepülése, ugyanakkor a település területén továbbra is erdő és gyepek találhatóak. Emellett a legfontosabb változás, hogy a település területén ma is áthaladó vasútvonal megépült. A harmadik katonai felmérés idején (1869-1887) a környékbeli tanyák további sűrűsödése figyelhető meg. Azonban a település területén még ekkor is erdő, illetve azt körülvevő gyepek találhatóak. A település környezetében, mint azt neve is mutatja egykor és ma is jelentős az erdők állománya. A település kialakulását is az egykori erdőállománynak köszönheti. A parcellázások következtében azonban az erdők déli része felszámolódott, annak ellenére, hogy az eredeti szabályozás előírta a telkeken az eredeti faállomány jelentős részének megtartását. Ennek nyomai ma is megtalálhatók még a település északi oldalán. 2001-ben még jelentős faállomány volt található a település belső részein. 2011-re ezek már nagyrész eltűntek. A település kialakulása a XX. század közepére tehető, az 1928-ban történt elhatározás alapján megvalósított parcellázás és a szervesen hozzátartozó rekreációs fejlesztés következtében. 1937-ben nyílt meg a település strandja, amely még a későbbiekben is nagy vonzerőt jelentett.

1.12.2.2. tájhasználat értékelése Monorierdő Község területe összesen 1506,56 ha, amelynek 78,3%-a termőterület. Ebből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 1034,86 ha (ez a teljes terület 68,7%-a). Az alábbi táblázat a település viszonylatában meglévő átlagosnál jobb minőségű termőföldterületek művelési ágát, minőségi osztályát és területnagyságát mutatja az adott művelési ágban átlagos AK érték megjelölésével. Művelési ág Minőségi osztály AK érték 2 36, 50 Gyümölcsös 3 33, 00

Kert

Szántó

Szőlő Gyep (legelő) Gyep (rét)

Területnagyság (ha) 2, 5721 4, 3823

3 4

33, 00 19, 10

0, 2894 6, 1537

2 3 4 1 2

34, 80 27, 80 19, 10 69, 50 59, 10

80, 4314 185, 5625 120, 1264 12, 0000 17, 3096

1 2 3 2 4

18, 20 15, 60 9, 70 45, 20 31, 30

1, 7988 10, 7643 78, 7857 0, 1540 0, 1079

Átlagos érték

AK

32,53

12,31

18,37

49,77

7,38

29,72

A Községnek az átlagtól jobb minőségű gyümölcsöse az északkeleti részen található. Valamint egy kisebb is található a települést északkelet felől határoló erdő területén. Monorierdő Község kertjeit tekintve az átlagtól jobb minőségű kertek a belterület északi részénél találhatóak. A Község területén a megyei Pest megyei Területrendezési Tervben nem szerepel kiváló termőhelyi adottságú szántóterület. A települési átlaghoz viszonyítva jobb minőségű szántók nagyrészt a belterülettől délre találhatóak, továbbá előfordulnak az északkeleti részen is. A település szőlő területei között vannak nagyon jó minőségűek is, ezek az északi részen találhatóak. A gyepek (rét és legelő együtt) tekintetében a helyi átlagtól jobb minőségű területek a település belterületének északi széle és a északi közigazgatási határ között találhatóak. A település közigazgatási területén lévő erdők elsődleges rendeletét tekintve a Község közigazgatási területére eső erdőterületek csaknem teljes egésze gazdasági rendeltetésű. Ez alól kivételt képez a déli részen található két kisebb erdőrészlet védelmi rendeltetéssel (33d

talajvédelmi, 27c mezővédő) és a 27F1 kísérleti erdőrészlet. Az erdők csaknem teljes egészükben magántulajdonban állnak. Ez alól kivétel a déli részen egy nagyobb parcella, amely állami tulajdonú (ennek része a már korábban említett kísérleti erdő is). Ezek mellett két kisebb erdőtag van közösségi tulajdonban. A Község keleti részén található egy kiváló termőhelyi adottságú erdőterület. Annak ellenére, hogy a közigazgatási terület nagy része nem erdő művelési ágú, viszonylag nagy terület alkalmas erdőtelepítésre a település északi-, valamint déli oldalán. Ez utóbbi területek a Pest megyei területrendezési terv erdőtelepítésre alkalmas terület övezetébe tartoznak. Megfigyelhető, hogy Monorierdő környezetében nem található jelentősebb erdőség, ezeken a területeken a mezőgazdasági művelés dominál. Azonban kissé távolabb, északkeleten a Mende-Szentmártonkáta vonalban, valamint délnyugat felől a FelsőpakonyNyáregyháza vonalban nagy kiterjedésű erdők találhatók. 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek A település közigazgatási területének egyes részei északon és északnyugaton a Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetébe tartoznak. A területhasználatok meghatározásánál ügyelni kell arra, hogy ezen területek természeti és tájképi értéke ne sérüljön. Az erdőterületek közül 2014-ben egyik sem tartozott védelem alá; Natura 2000-es érintettségük nincs. A települési belterület délnyugati részén több helyen is védelemre érdemes idős tölgyek találhatók. 1.12.3.1. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területről nincs tudomásunk. 1.12.3.2. nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett területek, érték, emlék A település külterületének egyes északi, illetve északkeleti területei a NÖH ökológiai folyosó övezetének területéhez tartoznak. A településen más területei közül 2014-ben egyik sem tartozott védelem alá; a községnek Natura 2000-es érintettsége nincs. A településen ex lege védett terület, vagy érték nem található. 1.12.3.3. ökológia hálózat A Község közigazgatási területének északi része az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: OTrT.), valamint a Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V. 10.) rendeletben megjelent országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete. 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A település területén fellelhető konfliktusok alapvetően egyes gócpontokban koncentrálódnak: A Fenyő utca egy szakaszán, a Szabadság utca és a Diófa utca között több nagyobb foltban is illegális hulladék-elhelyezés figyelhető meg, ugyanakkor nagy mennyiségű elszórt szemét található az utca teljes hosszában.