A.D.U. Építész Iroda Kft

Gomba

A.D.U. Építész Iroda Kft.

G O M B A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Budapest, 2009. szeptember

Gomba

G o m b a TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Tervezők Felelős tervező:

dr Gajdos István vezető településrendező tervező

TT1 01-0072

Településszerkezet, építészet:

Dr Gajdos István vezető településrendező tervező

TT1 01-0072

Kámán Előd okl. településmérnök

Hírközlés

Dima András

MK 01-2130 TV – T, TE-T, TH-T

Az eredeti településrendezési terv munkarészeinek tervezői:

Zöldfelület, környezet- dr Csima Péter védelem, tájrendezés: okl. táj- és kertépítész mérnök

K1 01-0065/04

Közlekedéstervezés:

MK sz.:01-3418

Közművesítés:

Szegő János okl. közl. építőmérnök, vezető tervező Dima András

KE-T, K1d-1 MK 01-2130 TV – T, TE-T, TH-T

Jordán Péter

A terv az egyeztetési folyamat lezárása után, az egyezetési tárgyalás szerinti eredmények, kiegészítések és átdolgozások szerint készült. Átvezetésre kerültek a szükséges módosítások, elkészültek a még szükséges szakértői anyagok, így az ÖHT régészeti munkarésze. 2009. szeptember

21

Gomba

G o m b a TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA készítette Gomba község Önkormányzata megbízásából az

A.D.U. Építész Iroda Kft Budapest, 1111 Kruspér u. 1/c tel/fax:

209 73 30, 361 4957

e-mail:

[email protected] TARTALOM

Alátámasztó munkarészek Előzmények A helyi társadalom változásai A tervmódosítás tartalma A HÉSZ változásai A biológiai aktivitásérték megőrzése Megfelelőség a Pest megye Területrendezési tervének (Telszerk leíráshoz csatolva) Kulturális örökségvédelmi hatástanulmány Jóváhagyott munkarészek 178/2009. (IX.10.) sz. határozat A településszerkezeti terv leírása Településszerkezeti terv M=1:15 000 19/2009. (IX.14.) sz. rendeletHÉSZ módosítása Gomba Község Önkormányzatának 3/2003.(II.5.) sz. rendelete A település Helyi építési szabályzatáról és Szabályozási tervéről /Egységes szerkezetben a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelettel) Szabályozási terv - Belterület M=1:4000 Külterületi övezeti terv M=1:15 000 Budapest, 2009. szeptember Az egyéb alátámasztó munkarészek megegyeznek az érvényes Településrendezési Terv egyeztetett és dokumentált alátámasztó munkarészeivel. 2

Gomba

G O M B A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Előzmények Gomba 2003. február 5-én fogadta el településrendezési terveit valamint Helyi építési szabályzatát (3/2003.(II.5.) sz ÖK rendelet). Az eltelt időszak megfelelő volt arra, hogy a gyakorlatban kipróbált területhasználat, valamint a szabályzat használatának tapasztalatait, a szükségesnek ítélt korrekciókat a tervek, és a szabályzat módosításánál felhasználhassa az Önkormányzat. Időközben újabb változtatási igények is felmerültek, melyeket a régebbi változtatási szándékokkal harmonizálva és összefoglalva ismertet az időközben elkészült „Gomba integrált településfejlesztési stratégiája és akcióprogramja” című tanulmány. Érdemes megemlíteni a tanulmány által is tárgyalt főbb problémákat, melyek a településrendezésre is hatással vannak, és olyan megfogalmazott főbb gondolatokat, melyek egyfelől indukálták, másfelől alátámasztották a rendezési terv egyes változtatási szándékait: …a település több olyan gyengeséggel és potenciális veszéllyel néz szembe, amelyek az elmúlt időszakban kibontakozott inkább pozitív változások hatását tompíthatják, esetleg visszafordíthatják. A település infrastrukturális hiányosságai, a közszolgáltatások infrastrukturális gyengesége (iskola) elég súlyosak ahhoz, hogy elégedetlenséget szüljenek, és akár a potenciális betelepülőket is elriasszák. Súlyos probléma, hogy a település lényegében semmiféle gazdasággal nem rendelkezik, a vállalkozási szektor gyenge, és ez még Budapest közelségét figyelembe véve is komoly hiányosság. Ennek egyenes következménye a települési önkormányzati fejlesztési források szinte teljes hiánya. A budapesti agglomerációban számtalan olyan település – ha úgy teszik versenytárs – található, amely jobb adottságokkal, jobb gazdasági fundamentumokkal várja az elkövetkező éveket, amelyek demográfiai szempontból egyre kritikusabbak lesznek a legtöbb magyarországi település számára. Gomba ezekre a kihívásokkal szemben egyedülálló települési környezetét tudja szembeállítani, ám az úthálózat rossz állapota, megközelíthetőségének korlátai miatt ez akár kevésnek is bizonyulhat. Alapvető változást hozhat a négyes út a település külterületét is érintő megépítése, amely jótékony hatást gyakorolhat a helyi gazdaságra, de problémákat is okozhat: levegőés zajszennyezést okozhat, esetleg nem kívánt mértékben felgyorsíthatja a betelepülést…

3

Gomba A felvetett problémák megoldására három prioritás megfogalmazása vált szükségessé: 1. A települési infrastruktúra és környezet fejlesztése 2. A közösségi szolgáltatások fejlesztése 3. Gazdaságfejlesztés A prioritásokban megfogalmazott folyamatok sikeres végbemeneteléhez a településrendezési terv módosítása többek között a szükséges közlekedési infrastruktúra fejlesztések térbeli változásainak felvázolásával (tervezett csomópontok, elkerülő szakaszok, útszélesítések, stb.), sport és szabadidős tevékenységekhez szükséges területek lehatárolásával, közösségi terek kiszabályozásával, meglévő rossz struktúrájú településközponti területek átszabályozásával, új gazdasági tevékenység folytatásához szükséges területek (gazdasági és vegyes területek) kijelölésével járul hozzá. A stratégiai tervben megfogalmazott és a rendezési tervben is lehatárolt területek a következők: -

A régi faluközpont

A régi faluközpont alatt a Kossuth tértől az óvodáig terjedő településrészt értjük, még akkor is, ha ez a terület nagyobb, mint a történeti településközpont. Az itteni beavatkozások elsősorban az itt működő oktatási és közszolgálati létesítmények megújítását, bővítését vagy funkcióváltását célozzák, úgy, hogy a településrész karaktere ne változzon, ugyanakkor értékes építészeti elemei bemutathatóak legyenek, területük összefogottabb egységet képezzen. -

Az új faluközpont és a főutca program területei

Szükséges kialakítani a településen egy a mai igényeknek megfelelő „új főteret”, ahol a megfelelő szolgáltató és kereskedelmi létesítmények kapnak helyet. Erre a célra a legalkalmasabb a Szemők Balázs tér (3-as jelű terület). A kialakulatlan és rendezetlen térstruktúrájú terület elhelyezkedése alkalmas arra, hogy új térként alakítsuk ki, gyógyítva ezzel a településkép itt található sérüléseit is. A téren lehetőség van, hogy nagyobb mennyiségű szolgáltató és kereskedelmi egységet, közforgalmi funkciót helyezzünk el, a nem oda illőeket pedig áthelyezzük. A jelenlegi posta épülete rossz műszaki állapotban van, bontásával nyerhetünk helyet a tér szükséges méreteinek kialakításához. A téren az alábbi funkciók kaphatnak helyet: postaépület, üzlethelyiségek, vendéglátóhelyek (pl.: cukrászda) inkubációs ház, közrendvédelmi irodák, és a kiváltandó szolgálati lakások. A térnek biztosítania kell a parkolás lehetőségét, de ugyanakkor találkozóhelyként is működnie kell, kellő zöldfelülettel, térburkolattal és utcabútorral, a mellett, hogy buszváró helyet is ki kell itt alakítani. A tér területén áthaladó kövezett árkok egy része lefedésre kerülne, de ahol lehetett ott megmaradna nyílt árokként, mivel a szép kőmunka a tér értékét is képezheti, a település történetiségét idézve. Fontos, hogy a térfalakat alkotó épületek szerkezete

4

Gomba laza legyen, hogy a tér mögötti utcára néző épületek ne legyenek elzárva vizuálisan, és ne egy hosszú hátsó homlokzatra nézzenek. Kiolvasható, hogy a stratégia terv konkrét városépítészeti, építészeti elképzeléseket fogalmaz meg, amelyek a település szabályozási tervében és helyi építési szabályzatában is meg kell, hogy fogalmazódjon. A módosítás folyamata Az építési törvényben előírt folyamat szerint több lépcsőben kell a településrendezési terveket módosítani: 1.

Koncepcionális változás esetén felül kell vizsgálni az érvényes településfejlesztési koncepciót.

2.

A koncepció alapján, amennyiben szükséges, meg kell változtatni a Településszerkezeti tervet.

3.

Konkrét fejlesztői szándék esetén, amennyiben nincs megfelelő építési szabályozás a területen, el kell készíteni a szabályozási tervet.

A változtatás koncepciójának kialakítása A felgyülemlett tapasztalatok, és az új felvetések értékelésével indította el a folyamatot a település vezetése. A testület az előterjesztést megvitatta és a lényeges kérdésekben kinyilvánította álláspontját. A lefolytatott viták után összegzésre kerültek a lakossági észrevételek és a fórumon elhangzott felvetések és a tervezőkkel közösen, megszülettek az ezekkel kapcsolatos válaszok. A településfejlesztési koncepció érvényessége A korábban elfogadott településfejlesztési koncepció módosítása nem szükségszerű, az abban felvázolt folyamatok továbbra is érvényesek, de a prioritások sorrendje módosulhat és módosul is szükségszerűen. A településfejlesztési koncepciót nem kell módosítani.

5

Gomba

A helyi társadalom változásai Lakosság, népmozgalom A 2004-ben elfogadott településrendezési tervben a következő megállapítások voltak: „Az 1900-as évek elején népessége csaknem elérte a jelenlegi lélekszámot, természetesen teljesen más lakónépességgel, család- és háztartás összetétellel. Gomba lakónépessége 1998-ban 2 468 fő volt. (KSH adat, 1990-es 2 428 fő, 2001-ben 2710 fő) A népmozgalmi adatokat vizsgálva: természetes fogyás tapasztalható, -19fő, 1998 vándorlási különbözet 1998 -ban+48 fő. A tendencia - amennyiben ez megállapítható – enyhén növekvő a szuburbanizáció jelensége miatt, évenként jelenleg 1-1,5% növekmény tapasztalható a lakónépességben.” A lakónépesség alakulása a XIX. sz. végétől Év 1890 1900 1910 1920 1930 1940 népesség 2340 2390 2610 2851 2828 2697 *

1950 2748

becsült adat

1960 2569

1970 2613

1980 2500*

1990 2424

2000 2487

2008 3050*

A település vándorlási különbözete év 1970 1995 1998 1999 Vándorlási -51 +48 +40 különbözet

2000 +81

„A megyei átlaghoz képest valamivel nagyobb, az agglomeráció községeihez képest valamelyest kisebb, de hasonló nagyságrendű. Változatlan tendenciát feltételezve 10-15 évre előre becsülve a várható népesség növekedés 500-700 fő közé tehető.” Az elmúlt évek folyamatait vizsgálva megállapítható, hogy az előrejelzés kissé alábecsült volt, mert nagyobb volt a népesség növekedése, mint az feltételezhető volt. Gomba népessége 2007-ben meghaladta a 3 000 főt. A térségben várható közlekedésfejlesztés pedig azt vetíti előre, hogy további erőteljes növekedés várható, azaz fel kell készülni arra, hogy legyen lehetőség befogadni a népességet. (Gomba időben mintegy 20-25 perccel közelebb kerül a fővároshoz, mint a jelenlegi közlekedési lehetőségekkel.)

6

Gomba Statisztikai adatok az elmúlt évekből

Közigazgatási terület - hektár Lakónépesség - fő Népmozgalom Élveszületés Halálozás Term. Szaporodás/fogyás Vándorlási különbözet Lakásállomány Épített lakás Üdülő Óvoda férőhely Óvódás gyermek Óvoda pedagógus Ált iskola tanterem Általános iskolás Pedagógus Kiskereskedelmi üzlet Ebből élelmiszer Ebből vendéglátóhely Személygépkocsi Vállakozás

2000

2005

2007

3 971 2 487 33 30 3 81 953 16

3 971 2 982 31 37 -6 40 994 16

75 86 5 15 268 19 27 11 10 457 115

125 121 11 15 297 24 24 9 12 670 161

3 971 3 011 26 35 -9 -1 1 015 13 125 125 141 5 15 285 21 27 13 11 771 168

2015 várható 3 300-3 350

1 100-1 120

Lakásállomány A község lakásállománya egyenletes tempóban fejlődött, néhány új lakás minden évben épült, de elfogytak a belső telkek, csak új területek biztosításával lehet a fejlődésnek teret adni. A korábbi előrejelzés beigazolódott, ennek megfelelő a tapasztalt változás. „Jelenlegi lakásállománya 950-960 lakás. Az egy lakásra jutó lakos, átlag 2,6 fő/lakás, ami alacsonyabb a megyei (2,73) és agglomerációs (2,82) átlagnál. Évente 5-6 db új lakás épül, ami a feltételek változásával bizonyára növekedni fog. A népesség növekedési üteméhez, biztosítandó mintegy 8-10 lakás évenkénti építése. A községben ehhez új telkes lakóterületek kijelölése szükséges.” A lakásállomáy alakulása* év

1970

1995

1998

1999

2000

lakásszám

859

933

949

953

953

7

Gomba

A tervmódosítások tartalma 8

Gomba

A településszerkezet és szabályozás módosítása A terv felülvizsgálatával az alapkoncepciója a tervnek nem változik. A belső területeken lényegében csak az övezeti rendszer módosul, a felmerült témák kisebb jelentőségűek, a döntések alapján fejlődhetnek a lakóterületek is. A külterületen a közeljövőben megjelenő gyorsforgalmi út (távlati M4) hatása miatt gazdasági területek kijelölése szükséges, hogy megteremthető legyen a település jövőbeni gazdasági alapja, valamint részterületek további sorsát, szabályozását befolyásoló döntések. I. Területfelhasználási változások 1. A 03/16, 03/17, 03/18, 03/19, 03/20, 03/21, 03/34, 03/23, 03/8, 03/25, 03/26, 03/27, 03/28, 03/29, 0109/1 és 0109/2-es helyrajzi számú külterületi ingatlanok övezeti besorolása mezőgazdasági terület, jellemzően szántóföldi növénytermesztésről (Msz) mezőgazdasági terület, jellemzően szántóföldi növénytermesztés tanyás beépítésre (M-T) változik.

Módosított külterületi övezeti terv

2. A 0166/10, /11, /12, /13, /14, /15, /16, /17 és 0184/2-es helyrajzi számú mezőgazdasági terület, jellemzően szántóföldi növénytermesztéssel (Msz) övezeti besorolású ingatlanok, belterületbe vonásra javasolt lakóterületé változik az alábbi ábra szerint, falusias lakóterületi övezeti besorolással (Lf-1). A 0166/17 és /18-as földrészletek területéből 20 méter 9

Gomba szélességben véderdősáv került kiszabályozásra a kialakított lakóterületek és a szomszédos mezőgazdasági területek között.

Módosított szerkezeti terv


3. Kossuth tértől kiindulva a Rákóczi út és Petőfi Sándor utca közötti tömbök területfelhasználása Lakóterületről Vegyes területfelhasználásra, övezeti besorolása falusias lakóterület (Lf-1) övezetről településközpont vegyes terület (Vt-1) övezetre változik.


10

Gomba

4. A 0248/4, /5, /6, /7, /8, /9, /10, /11, /12, /13, /14, /15, /16, /17-es helyrajzi számú földrészletek mezőgazdasági területfelhasználásból (Msz övezetből) beépítésre szánt gazdasági területfelhasználásba sorolódnak át, gazdasági terület kereskelem, szolgáltató (Gksz) övezeti besorolással. Az ingatlanok területéből a szomszédos telkek írányába 50m szélességgel védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) kerül kiszabályozásra, kivéve a szomszédos már meglévő erdő felőli oldalon.



5. A 0115/12-es hrsz-ú telek „b” jelű alrészletének egy része (mellékelt ábra alapján) mezőgazdsági terület jellemzően gyepgazdálkodás övezetéből (M-Gy) különleges területbe kerül, különleges beépítésre nem szánt területfelhasználású különleges sporterület (Ksp) övezeti besorolással.



11

Gomba

6. A Dési Pál út, Rákóczi Ferenc út és Kossuth tér által részben határolt tömb területfelhasználása Lakóterületről Vegyes területfelhasználásra, övezeti besorolása falusias lakóterület (Lf-1) övezetről településközpont vegyes terület (Vt-2) övezetre változik, valamint a 733/4-es helyrajzi számú telek magasságában új feltáró utca kerül kiszabályozásra, csatlakozva a Dési Pál útba.


7.

Szabályozási terv módosítás, lásd később.

8. Az Iskola utca és Kölcsey Ferenc utca (Jókai utca) közötti összekötést biztositó útszakasz kiszabályozása, valamint a létrejövő útszakasz és patak közé eső lakóterület Zöldterületbe sorolása, közpark (KP) övezettel.


12

Gomba

9. A 647 - 656 helyrajzi számú mezőgazdasági terület, jellemzően szántóföldi növénytermesztéssel (Msz) övezeti besorólású ingatlanok, lakóterületbe kerülnek, falusias lakóterületi övezeti besorolással (Lf-1). A 0166/8 helyrajzi számú külterületi földrészlet egy része mezőgazdasági terület, jellemzően gyepgazdálkodás övezetéből (M-Gy), belterületbe vonás mellett lakóterületbe kerül az alábbi ábra szerint, falusias lakóterületi övezeti besorolással (Lf-1). A 658 hrsz-ú ingatlan egy része mezőgazdsági terület jellemzően gyepgazdálkodás övezetéből (M-Gy) erdőterületbe kerül, elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdő övezeti (Ev) besorolással.



10. A 03/36 és 03/37 helyrajzi számú földrészletek mezőgazdasági területfelhasználásból (M-T övezetből) beépítésre szánt gazdasági területfelhasználásba sorolodnak át, gazdasági terület kereskedelem, szolgáltató (Gksz) övezeti besorolással. Az ingatlanok területéből csatlakozva a meglévő szomszédos mezőgazdasági, erdő és lakóterülethez 15m szélességgel védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) kerül kiszabályozásra.



13

Gomba

11. A Halastóhóz kapcsolódó 0166/51 hrsz-ú ingatlan mezőgazdsági területhasználatú alrészlete, mely jellemzően gyepgazdálkodás övezeti (M-Gy) besorólású, üdülőterületbe kerül, hétvégi házas övezeti (Üh) besorolással. A 0166/36 és 0166/37 hrsz-ú mezőgazdasági területekből az üdülőterület felőli oldalukból 40 méter szélességgel védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) kerül kiszabályozásra.

Módosított szerkezeti terv övezeti terv

Módosított külterületi

12. A 0396/6 helyrajzi számú földrészlet mezőgazdasági területfelhasználásból (M-K övezetből) beépítésre szánt gazdasági területfelhasználásba sorolodik át, gazdasági- ipari terület (Gip) övezeti besorolással.MOL Olajgyűjtő állomás



14

Gomba II. Kisebb jelentőségű, részterület szabályozását befolyásoló döntések 7. A Dési Pál út és Dózsa György utca közötti lakóterületi tömb feltárását szolgáló út kiszabályozása.

Módosított szabályozási terv

15

Gomba

III. A területhasználati (településszerkezeti) változások szabályozási tervi vonzatai Ld. 2. pont:


Ld. 3. pont:


16

Gomba Ld. 6. pont:


Ld. 8. pont:


17

Gomba Ld. 9. pont:


18

Gomba

A Helyi Építési Szabályzat módosítása A helyi építési szabályzat változásai elsősorban az időközben bekövetkezett jogszabályi változások követése miatt, valamint az új építési övezetek szabályainak meghatározása miatt szükséges. Új építési övezetek A településközpont vegyes terület övezetei átalakulnak a fejlesztési szándékokhoz jobban igazodva, ezért új övezetek előírásainak kell megjelenni a HÉSZ-ben. VT-1 építési övezet 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

13/A. § Az övezet területén a beépítési mód zártsorú. Az építési telkek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója 1,0. A telkek beépítettsége legfeljebb 50 %, A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m. A telkek területének legalább 20 %-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, A telken belüli zöldfelületek minimum 30 %-ára háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növényzetet kell telepíteni. A telkek legkisebb mérete 500 m². VT-2 építési övezet

1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

13/B. § Az övezet területén a beépítési mód kialakult. Az építési telkek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója 1,0. A telkek beépítettsége legfeljebb 40 %. A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m. A telkek területének legalább 20 %-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. A telken belüli zöldfelületek minimum 30 %-ára háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növényzetet kell telepíteni. A telkek legkisebb mérete 750 m².

Különleges, beépítésre nem szánt övezet iktatódik be a település régi sportterületének ismételt igénybevétele miatt. Ksp 20/B. § 1) Az övezetbe a település régi sportterülete tartozik. 2) Az övezet területén csak sportcélú létesítmények helyezhetők el.

19

Gomba 3) A terület egységesen kezelendő, a beépítettségbe be nem számítva – elhelyezhető a pihenést, testedzést, szórakozást szolgáló műtárgy és építmény. (kertészeti építmény, pergola, sétaút, játszótér, pihenő terasz, stb.) 4) Az övezet legnagyobb beépíthetősége 2%. 5) A területen elhelyezhető nagyobb, mint 4,5 m.

építmények

magassága

nem

lehet

6) A telek területének min. 50 %-a zöldfelület, a burkolt terület legfeljebb 10 % lehet.

20

Gomba

A biológiai aktivitásérték megőrzése Előzmények Gomba község településrendezési eszközeinek felülvizsgálata során a tervezett változtatások jövőbeni hatásainak minél pontosabb prognosztizálása érdekében, és a hatályos jogszabályi kötelezettségeknek eleget téve elkészítettük a biológiai aktivitásérték számítást, mely Gomba község településszerkezeti- és szabályozási terv módosítási dokumentációjának mellékletét képezi. Jelen biológiai aktivitásérték számítás melléklet az alábbi szöveges: magyarázó/értelmező leírásból és a változtatási területek részletes biológiai aktivitásérték számításait tartalmazó táblázatból áll. A biológiai aktivitásérték számításnak elsődleges célja a települések településszerkezeti szintű területfelhasználási változásainál az újonnan beépítésre szánt területek kialakításának koordinálása/szabályozása a környezeti, ökológiai körülményeket speciálisan jellemző/értékelő biológiai aktivitásérték mutató alkalmazása révén. A beépítésre szánt területek növekedése valószínűsíthetően a változtatások előtti települési növényzet biológia aktivitásának a csökkenését jelenti, az aktivitásérték számításának segítségével elősegíthető, biztosítható, hogy a települések biológiai aktivitás összértéke ne csökkenjen.

Jogszabályi háttér rövid áttekintése Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) vonatkozó szabályai: - Étv. 8.§.(2) b. b, újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének – a külön jogszabály alapján számított – biológiai aktivitás értéke, az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. - Étv. 2.§.31. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. - Étv. 62.§.(2) m Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy: m, a területek biológiai aktivitás értékének számítására vonatkozó részletes szabályokat – a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben – rendelettel állapítsa meg.

21

Gomba Változással érintett területek biológiai aktivitásérték számítása A változtatási területek egyes sorszáma megegyezik Gomba településszerkezeti- és szabályozási tervének módosítási dokumentációjában használt a részterületek azonosítását szolgáló sorszámmal. A szövegben a biológiai aktivitásértéket „Baé” jelöléssel helyettesítjük. 2. A változtatással érintett földrészletek hektárban kifejezett térmértéke 10,86 ha, ebből 4,61 hektárnyi rész mai is lakóterületi hasznosítás alatt áll, a fennmaradó 6,25 hektárnyi terület jelenleg mezőgazdasági terület, jellemzően szántóföldi növénytermesztéssel. A mostani területhasználat biológiai aktivitásérték mutatója 30,28. A 0166/17 és /18-as földrészletek területéből 20 méter szélességben véderdősáv került kiszabályozásra a kialakított lakóterületek és a szomszédos mezőgazdasági területek között, a lakóterületek védelmére. A tervezett területfelhasználási változások után a Baé mutató 31,83-ra nő, az aktivitásérték változás tényleges/abszolút mértéke +1,55.



4. A változtatni kívánt földrészletek 14,63 ha térmértékig mezőgazdasági területfelhasználásból beépítésre szánt gazdasági területfelhasználásba, kereskelem, szolgáltató (Gksz) övezeti besorolással, az ingatlanok megmaradó területe: 6,62 hektárnyi, védelmi rendeltetésű erdőterületté (Ev) sorolódnak át, leválasztva és egyben védve a szomszédos területeket. A változás elötti Baé érték 63,75, a változás utáni 63,97, ami 0,22 mértékű emelkedést jelent, ez biztosítja a területen távlatban megvalósulandó esetlegesen nagyobb mértékben zavaró hatású és környezeti terheléssel járó fejlesztések biztonságos telepítését.



Gomba 8. A tervezett változások következtében 0,92 hektár nagyságú falusias lakóterület sorolódik zöldterületbe. A változtatás 3,22 Baé érték növekedést okoz, 2,30-ról 5,52-re változik a terület biológiai aktivitásértéke.


9. A változással érintett terület 3,24 ha gyep és 2,05 ha szántó használatú mezőgazdasági területből, 0,2 ha erdőterületből és 0,03 ha útból áll, ezek együttes Baé értéke 26,81. A tervezett változtatás után 2,63 ha falusias lakóterület keletkezik 6,57-es Baé értékkel, 2,23 ha elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdőterület 20,07-es biológiai aktivitásértékkel, valamint 0,66 ha út 0,92-es Baé-vel. A létrejövő területek össz Baé-je 27,56, ami 0,75-ös növekedést jelent a kiindulási értékhez képest.



10. Az 1,01 ha-os összterületű 3,03-as Baé értékű földrészletek mezőgazdasági területfelhasználásból (M-T övezetből) beépítésre szánt gazdasági területbe (Gksz övezetbe) sorolódnak, 0,61 ha térmértékig. Az ingatlanok területéből csatlakozva a meglévő szomszédos mezőgazdasági, erdő- és lakóterülethez 15m szélességgel védelmi rendeltetésű erdőterület kerül kiszabályozásra, mely összterülete 0,4 ha. A kialakuló területhasználat 3,78-as össz Baé értékű, mely 0,75-el több, mint a jelenlegi területhasználat biológiai aktivitásértéke.


Módosított külterületi övezeti terv 23

Gomba 11. A halastóhóz kapcsolódó 3,02 ha, 0166/51 hrsz-ú ingatlan mezőgazdsági területhasználatú alrészlete, mely jellemzően gyepgazdálkodás övezeti (M-Gy) besorólású, üdülőterületbe kerül, hétvégi házas övezeti (Üh) besorolással. A 0166/36 és 0166/37 hrsz-ú mezőgazdasági területekből 1,16 ha védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) kerül kiszabályozásra. A változás elött az ingatlanok 21,6 Baé értéket képviselnek. A változtatás következtében 1,52-el magasabb 23,12-es Baé érték keletkezik.



12. A változásra kijelölt 1,43 ha-os földrészlet mezőgazdasági kertes területhasználatból beépítésre szánt gazdasági területfelhasználásba sorolodik át. A tervezett változtatások következtében, a kiindulási 8,58 Baé érték jelentősen 8,01-el csökken 0,57-re, a csökkenés védelmi rendeltetésű erdőterületi területhasználatban kifejezve 0,89 ha.



Összefoglalás A település tervezet területfelhasználási változásainak következtében, jelentős mértékű biológiai aktivitásérték csökkenés lenne tapasztalható, ha a lakóterületbe és egyéb beépítésre szánt területhasználatba sorolásnál a keletkező veszteséget elsősorban védelmi célú erdőterületek kijelölésével, vagy aktív növényzettel telepített területek kiszabályozásával nem csökkentenénk. Esetünkben a konkrétan javasolt területhasználati változások az előbb említett módszereket felhasználva megállapítható, hogy a település kezdeti biológiai aktivitásértéke nem csökken, megfelelve a jogszabályi előírásoknak, és a fenntartható fejlődés településrendezéssel kapcsolatosan megfogalmazott környezeti szempontjainak. Általánosságban a jövőre nézve is javasolható, hogy keletkező biológiai aktivitásérték veszteség azon a területen legyen pótolva, ahol a változtatási szándék megjelenik. 24

Gomba

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

GOMBA TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

GOMBA – ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

1.Tájtörténet Tájtörténet Gomba község területe régóta lakott, már az őskorból származó emberi nyomokat is találtak a környéken. A talajtípus arról tanúskodik, hogy a területet évezredeken keresztül összefüggő erdő borította, de ezt igazolják a legkorábbi fennmaradt térképek is. A korábbi erdőségek helyén jó talajtakaró alakult ki, amelyen a XVIII-XIX. században háromnyomásos gazdálkodás folyt. A megművelt földek nagy részét szántók tették ki. A XVIII. században a terület legnagyobb hányada (1789-ben 78 %) nagybirtok, a többi (22 %) jobbágybirtok volt. A XIX. század első harmadára a nagybirtokok felaprózódtak, jellemzővé vált a középbirtokosság. A XVIII-XIX. században búza, rozs, köles és árpa termesztésével, valamint bortermeléssel foglalkoztak. Az állat-tenyésztésben a sertés- és birkatartás volt az elsődleges, de a méhészkedés is jellemző volt. A szántóföldi növények termesztése mellett a birkatartáshoz szükséges legelők, és a településtől délre, és a Tetei dombokon húzódó szőlők is jelentős területeket hódítottak el az erdőtől. A szántóföldi növénytermesztés később is meghatározó maradt. Jelentősége csak az 1970-es, 80-as években csökkent valamelyest az erdőtelepítések következtében. Gyümölcsösöket is ültettek ekkor, elsősorban kajszit és szilvát. A XX. században a szántóföldi növénytermesztésben a búza és a kukorica termesztése vált elsődlegessé, az állattartásban pedig a juh-, sertés- és baromfitartás.

Első katonai felmérés 1782-1785 26.


Második katonai felmérés 1819-1869

27.


2. Településtörténet A község közelében emelkedő várhegyen földsáncokkal erősített telep található a bronzkor középső szakaszából. Az első írásos emlék 1337-ből maradt fenn a településről. A XIV-XV. században a gombai Nemze családé. 1408-ban Gombai István hűtlensége miatt elvett birtokot Zsigmond király Maróthy János bánnak adományozta. 1458-ban Mátyás király Rozgonyi Sebestyén főlovászmesternek adja a Bothos György magtalan halálával reá szállott birtokot. 1404-ben Orbán győri püspök kapja meg a királytól. 1565-ben II. Miksa új adomány címén jutalmul Gombay Györgynek és leányának, Margitnak adja Gombát. A török uralom alatt 1553-ban 9 kapus hely volt. 1562-63-ban 4989 akcset jövedelmezett - 1612-ben Hubay Ferenc Fáy István özvegyének zálogosította el. A XII. század második felétől mar a Fáy családé. Rajtuk kívül a XVIII-XIX. században a Szemere-, Patay-, Puky-, Dap-sy-, Wartensleben- és Tahy családok voltak birtokosai. Első ismert pecsétje 1702–ből való, rajta a falu címerével. A címer motívumai (szalaggal átszőtt virágkoszorúban álló gomba) az elnevezésre utalnak, körül: "Gomba Helység pecsétje 1845" felirat. A községhez tartozik Farkasd és Tetepuszta. Az előbbi birtokosait nem ismerjük, 1523-ban még lakott hely volt, azután elpusztult. Tetepusztát 1257-ben "Theta" néven említik. A Kartal-nemzetségé, majd a XIII. században helyi nemesi családé. A XVI. században elpusztul. Márton Lajos Tetepusztáról és említ őskori földvárat. A falu a török hódoltság alatt is végig lakott maradt. A település eredeti központja a mai főtér, ami a templomok körül alakult ki. A településre ma a fésűs beépítés, szerteágazó utcaszakaszok jellemzőek. Az utcarendszer kialakulásában nagy szerepet játszott a domborzat és a vízfolyások. A falu magja a Gombai-patak völgye volt, majd terjeszkedése során az újabb házak már a dombokra is települtek. A községet szérűskertek vették körül. A lakott területek a terepalakulatoknak megfelelően fejlődtek. A völgyek iránya északnyugat - délkelet, így a település alap utcahálózata is ennek megfelelően tájolt. Az átkötő, rövidebb utcák 90 fokkal elforgatottak, északkelet - délnyugati irányultságúak.

3. Építészeti emlékek - műemlékek A település több értékes épülettel, kastéllyal, kúriával rendelkezik. Ez részben annak köszönhető, hogy egyszerre több család is birtokolta, másrészt annak, hogy erdeje kedvelt vadászterület volt. A református templom A középkori famennyezetes templom a temetőben állt Szent Simon és Júdás tiszteletére szentelve. Ezt 1600 körül a reformátussá lett lakosság elfoglalta. Parókiát 1636-ban építettek, lelkészséget 1642-ben alakítottak, amikor Bogdány Mihály volt a lelkész. A templom összedőlt, helyette a Bárczay-kastély melletti parókia telkén építettek fából a reformátusok templomot, amelybe a régi templom 1424-ből való mestergerendáját 28.


beépítették. Ez a templom is rövidesen tönkrement, s 1700-ban Tury Pál prédikátorsága alatti új templom "fából és sárbul épült". 1776-ban készült el (Jung József és Haber József építette). Körülkerített, nem keletelt, egyhajós, későbarokk templom, homlokzat elé épített toronnyal. Kelet felé néző főhomlokzata előtt lépcsős feljárat, félköríves záradékú, kőkertes kapu, sarkain volútával s guttával, felette szegmentives ablak, könyöklőpárkánnyal. A község középpontjában a főútvonal mellett épült.

A volt Bárczay-kastély Ma tsz központ. Földszintjét a XVIII. század első felében, az emeletet 1773ban Bárczay András építette. Udvari homlokzatán árkádíves folyosó volt, amelyet befalaztak. Később a Patay-, Szemere-, és Máriássy családoké, majd Mayer Kurt és Szentiványi Farkas lettek tulajdonosai. Volt levéltári helységében rejtette el rövid dőre 1848-ban a menekülő Szemere Bertalan a Szent Koronát.

A Bárczay-kastély a '80-as években

Jellege zártsorú, "L" alakú, egyemeletes, barokk kastély átépítésekkel. Főhomlokzata héttengelyes, övpárkánynyal. választva, emelete falsávokkal tagolva. A földszinten szegmentíves, záróköves, könyöklőpárkányos ablakok apácaráccsal, az emeletiek egyenes záródásúak, keretelve. Középen rizalit, melynek földszintjén két ablak mellett dísztelen, egyenes záródású újabb ajtó, az emeleten szegmentíves ablakok. A jobb oldali homlokzat 1+3+1 tengelyes, a földszinten egy szegmentíves, előbbiekkel egyező kiképzésű rácsos ablak, a többi dísztelen. Magas lábazat. 29.


Bal oldali homlokzata oromzatos, kéttengelyes, övpárkánnyal választva, emelete kettős falsávokkal tagolva. Földszintjén egyenes záródású keretelt ajtó, a födszinten körülfutó folyósóba illetve az emeletre vezető egyszerű falépcsős feljáratba nyílik. A főépület udvari homlokzata háromtengelyes, földszintjén szalagkeretes ablakok bújtatott rácscsal. A hozzácsatlakozó épületszárny előtt kockatalapzaton álló, toszkánfejezetes, öt faoszlopos újabb tornác, felette fából készült folyosó. Az épület négytengelyes. Földszintjén szalagkeretes ablakok bújtatott ráccsal, a fentiek rács né1kü1. A fő épületben boltozatos folyósó fut végig az udvari oldalon, s ezekből nyílnak a helyiségek. A földszintiek fiókos donga, az emeletiek sík mennyezetűek. A helyiségek nagy része rongált, elhanyagolt állapotban van. Az épületszárnyhoz mezőgazdasági épület csatlakozik, arnely az udvari részen földszintes. A kastélyhoz tartozó park felé néző oromzatos, kéttengelyes homlokzata azonban emeletesen van kiképezve. Itt bejárat vezet az alatta levő, két erőteljes pillérrel két részre osztott csehsüveg boltozatokkal fedett pincébe. Ezen az oldalon téglakerítés, vázával díszített, két pilléres kapuzatához lépcsős feljárat vezet. A régi szép kovácsoltvas kapuszárnyak a mezőgazdasági épület egyik raktáránál vannak felhasználva A mezőgazdasági épülettel szemben volt az istálló épület, melynek a park felé faoromzatos, emeletes homlokzata volt, melyet lebontottak. A volt Perczel-kúria

Hosszú évekig a központi konyha üzemelt benne, majd 2000-ben a település értékesítette az épületet. Az épületet az új tulajdonos felújította. A XIX. században épült. Puky Mártonné, Csonka Andrásé, majd a Perczel-családé volt. Eredetileg U alakú volt, de két szárnyát 1940. körül lebontották. Jellege: szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes kúria, klasszicizáló stílusban. A főhomlokzata 2+3+2 tengelyes, középen porticussal. Négy, kockatalapzaton áll, kihasasodó oszlop felett magas gerendázat, háromszögű oromzat zárja el. A széleken a falat pilaszter díszíti. Mindkét homlokzati ré30.


szen két-két egyenes záródású ablak keskeny falmélyedésben. Domboldalra építve, s ezért a hátsó homlokzata emeletes. Belső dongaboltozatos folyosóból több boltfiókos helyiség nyílik, középen lépcsőfeljárat vezet a lakáshoz. A porticushoz csatlakozó kis előcsarnokból nyílnak a sík mennyezetű helyiségek. A középsőben két falba épített szekrény, barna ajtószárnnyal, intarziás oromzattal, XIX. századi. A volt Patay-kastély

A kastély, ami a XVIII. sz-ban épült, eredetileg majorsági ház volt. A Bárczay, majd a Patay család birtokolta. Jellege szabadon álló, szabálytalan alaprajzú, részben egyemeletes kastély, XVIII. század végi, hozzáépítésekkel, átalakításokkal. A község akkori, Monor felé eső végénél, az országút mellett épült. A főhomlokzat középső része előreível. Egyegy ablaktengelyes szélei földszintesek, még középen egyemeletes, háromtendelyes, háromszögű oromzattal lezárva. Az egyemeletes rész falsávval keretelve, földszintjén konzollal díszített pilaszter található. Középső kettős falsávval keretelt faltükörben egyenes záródású ajtó. Az emeleten két, egyenes záródású ablak s köztük egy hasonló kiképzésű erkélyajtó. Az erkélyt lebontották. Az épület mindkét oldalához homorított ívben hátra lépő földszintes épületrész kapcsolódik. Hegyesszögben előreugró, egyemeletes, egytengelyes torony csatlakozik mindkét oldalon az épülethez, fent egyenes záródású ablakkal, lent ugyanilyen ajtóval. Sátortetőzet fedi. A baloldalihoz kis, emeletes épületrész kapcsolódik. A kert felőli homlokzata középen egyemeletes, oromzatos, háromtengelyes, előtte fából készült nyitott veranda áll, melyet lebontottak. Belül a helyiségek részben boltozatosak, részben sík mennyezetűek. A volt Fáy-kúria Jelenleg általános iskola. A Fáy-család kúriája, majd gazdasági épület volt. Épült a XVIII. század közepén. Jellege: zárt sorú, téglalap alaprajzú, földszintes, külseje újonnan átalakított, XVIII. századi helyiségekkel. 31.


A római katolikus templom mellett áll. Valamikor gazdasági épület volt. Az előrésze, ahol jelenleg tantermek vannak, istálló, a hátulsó része személyzeti lakás volt. A helyiségek széles, fiókos dongaboltozatokkal fedve. Az egyik helyiség közepében kockatalapzaton alacsony oszlop emelkedik s két félköríves nyílással osztja két részre. Az épület külsejét teljesen átalakították. A volt Szcitovszky-kúria Szabadon álló épület téglalap alaprajzú, földszintes. Főhomlokzata közepén a bejárat előtt két-két korinthoszi fejezetű oszlopon álló mellvédes portikusz áll sátortetővel fedve. A bejárati ajtó fölött szegmensíves felülvilágító ablak, hajlított ívű szemöldökpárkánnyal, az ajtó mellett kétoldalt füles keretelésű könyöklőpárkányos ablak ráccsal; a homlokzaton jobb- és baloldalt két-két hasonló ablak van. A hátsó homlokzaton középen szintén egy tornác van, két-két korinthoszi fejezetű pillérrel: a-a-b-a-a beosztású.

KÖH - Műemlék jegyzék Település:

Gomba

Cím, utca, házszám: Törzsszám:

7028

Jogállás:

Műemléki védelem

Név:

Bárczay-kúria

Leírás: Helyrajzi számok (1) Gomba

621

Település: Cím, utca, házszám:

Gomba

Törzsszám:

7027

Jogállás:

Műemléki védelem

Név:

Scitovszky-kúria


719

32.


KÖH - Műemlék jegyzék Település:

Gomba

Cím, utca, házszám: Törzsszám:

7029

Jogállás:

Műemléki védelem

Név:

Perczel-kúria


623/2

KÖH - Műemlék jegyzék Település: Cím, utca, házszám:

Gomba

Törzsszám:

7032

Jogállás:

Műemléki védelem

Név:

Patay-kastély


315

KÖH - Műemlék jegyzék Település: Cím, utca, házszám:

Gomba

Törzsszám:

7030

Jogállás:

Műemléki védelem

Név:

Református templom


1

Lebontásra került egyéb épületek A községben több olyan épület állott, amely mára lebontásra került, azonban (egykoron volt) jelenlétük hozzátartozik a település kultúrális történetéhez, jelenlétük nyomai egyes esetekben ma is leolvasható a településszerkezetben. Az alább felsorolt épületeket műemlékjellegűek voltak − a volt Tahy-kúria − Fekete-féle lakóház. A településben két műemlék jellegű vizimalom és egy műemlék jellegű szárazmalom volt, melyeket több évtizede elbontottak. Egyéb építészeti értékek A bekötő út mentén, a földrajzi adottságoknak megfelelően, különbözö házcsoportok – részben a közvetlenül hozzájuk csatlakozó egykori kertekkel, 33.


kétbeltelkes – elrendezéssel alakultak ki. Napjainkban már halmazos jellegű, szerteágazó utcaszakaszokkal, általában fésűs beépítéssel találkozunk.. A községet egykori téliszállásokkal beépített szérűskertek, akloskertek vették körül. Ezek a kertek mára gyakorlatilag eltűntek. A hagyományos népi építészet gyakran már csak a beépítés jellegében maradt fenn.

Épületek már jobbára csak részleteiben hordozzák a hagyományos építészet, építési mód jellegzetességeit.

Hagyományos utcakép a XX. század '20-as éveiből

Műemlék jellegű népi lakóházak voltak a Petőfi Sándor utcában a 28-as és 38-as házszámú lakóházak, melyeket már elbontottak. A népi építészeti megjelenés mellett – valószínűleg a kis- és középnemesi kastély és kúriaépítészet hatására megjelent egyfajta polgári építészeti stílus is. Ez azonban csak elvétve, egy-egy építészeti részlet vagy motívum erejéig van jelen a településen, és inkább csak egyedisége miatt említendő. 4. Régészeti örökség

Összefoglaló (Külön munkarészben készült, az Archeosztráda Kft készítette.) A régészeti lelőhelyek az emberiség és a magyarság történetének, települési viszonyainak, életmódjának fontos bizonyítékai, ezért mindenki részéről elvárható a törvények tiszteletben tartása és a nemzeti kulturális örökség iránti megbecsülés. Gomba község rendezési tervének módosítása két régészeti lelőhelyet érint. A 26 (57708) régészeti lelőhely területén tervezett új lakóövezet és a 25 (57223) régészeti lelőhely területén tervezett autópálya területén a jövőben megvalósuló építkezésekhez kapcsolódó földmunkák súlyosan veszélyeztetik a lelőhelyet. A törvényi ajánlás értelmében a tervezett munkákkal a lelőhely területét, a föld alatt rejlő régészeti emlékek eredeti helyükön és összefüggésükben való megőrzése érdekében elkerülni javasolt. Amennyiben ez nem megoldható, vagy jelentős költségnövekedéssel járna, úgy a régészeti lelőhelyen bármilyen földmunkával járó beavatkozás kizárólag az érintett terület próbafeltárása és/vagy megelőző feltárása után végezhető.

34.


Fontos kiemelni, hogy törvényi szabályozás alapján a régészeti kutatás költségei a beruházót terhelik, így ennek pénz- és időbeli vonzatával már a tervezés szakaszában számolni kell. (A régészeti munkák tervezésének és a kivitelezésbe való ütemezésének elmaradása nagy mértékben veszélyezteti a lelőhelyeket, ugyanakkor lassíthatja vagy akadályozhatja a tervbe vett beruházás megvalósulását.) A rendezési terv módosítása által nem érintett régészeti lelőhelyek területének jelenlegi hasznosításával kapcsolatban a következő észrevételek és ajánlások fogalmazhatók meg: A 2 (36053) , 6 (50663) , 7 (50664), 9 (50666), 11 (50668), 13 (50672), 14 (50673), 08 (50677), 19 (50679), 20 (50682), 22 (50684), 23 (50685) régészeti lelőhelyek területén jelenleg folyó mezőgazdasági talajművelés, és az ebből fakadó talajerózió a régészeti értékek lassú pusztulását eredményezheti. A régészeti leletek eredeti összefüggésükben való megőrzése érdekében javasolt a mélységi talajlazítás (un. mélyszántás és aláfogatás) kerülése, valamint a művelési ág megváltoztatása esetén a lelőhelyek területének talajműveléstől mentes legelőként vagy kaszálóként való hasznosítása. A 4 (36355) és 24 (51541) régészeti lelőhelyek területén álló erdők csökkentik az itt található régészeti értékek állagromlását, és elősegítik eredeti összefüggésükben való megőrzését. Lényeges azonban, hogy a régészeti érdekek védelme érdekében az erdőművelés és újratelepítés során a mélységi talajlazítással járó földmunkákat (pl. tuskózás, aláforgatás) kerülni javasolt. Az 1 (32071), 3 (36353), 5 (36356), 8 (50665), 10 (50667), 12 (50670), 15 (50674), 16 (50675), 17 (50676), 21 (50683) régészeti lelőhelyek területének jelenlegi állapota (hasznosítása) csökkenti az itt található régészeti értékek állagromlását, és nagyban elősegíti eredeti összefüggésükben való megőrzését. A jelen hatástanulmány a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján készült! A nyilvántartott lelőhelyekről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezet közhiteles nyilvántartást. Minden tervezett beruházás előtt javasolt a lelőhellyel való érintettségről időben meggyőződni! A hatástanulmány alapjául szolgáló tervek módosítása vagy a tervezési terület bővítése esetén új hatásvizsgálat szükséges! (Készítette: dr Tankó Károly régész) Budapest, 2009. július Dr Gajdos István vezető településrendezési tervező

35.

Gomba műemléki környezet lehatárolása helyrajzi számokkal meghatározva I. területnél érintett helyrajzi számok (Református templom, Bárczay-kúria, Perczelkúria és Scitovszky-kúria műemlékek környezete): Teljes területükkel

Hrsz-ek 1. (műemlék telke), 2., 3., 4., 597/1., 619/2., 620/1., 621. (műemlék telke), 622., 623/1., 623/2. (műemlék telke), 623/3., 624/1., 624/2., 624/4., 625 (út)., 626., 710., 711., 712., 713., 715/2., 715/3., 718/1., 719. (műemlék telke), 720/1., 720/2., 721., 722/1., 722/2., 722/3., 723/1., 726. (út), 727., 735. (árok) Rész területükkel 228/1. és 228/2. (Jókai utca) 1050. és 1051/1. (Rákóczi Ferenc út) 1051/5. és 696. (Bajcsy Zsilinszky utca) 1051/3. és 1051/5. (Kossuth tér) 613. (Iskola utca) II. területnél érintett helyrajzi számok (Patay-kastély környezete): Teljes területükkel 312., 314/2., 315/1. (műemlék telke), 315/2., 316., 318. (Jókai utca), 507. Rész területükkel 505/2. és 505/3. (Jókai utca)

Gomba

GOMBA KÖZSÉG T ELEPÜLÉSRENDEZÉSI T ERVEI JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

Gomba Község Polgármesteri Hivatala 2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2. Tel: (29) 433-927 – Fax: (29) 433-894 – e-mail: [email protected]

K I V O N A T a képviselő-testület 2009. szeptember 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2009. szeptember 10-én megtartott ülésén 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: 178/2009. /IX.10./ sz. határozat Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosítását előkészítő településszerkezeti terv módosítására irányuló javaslatot és az alábbi határozatot hozta. 1. Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a község településszerkezeti tervét és annak leírását a határozat 1. sz. mellékleteként jóváhagyott „A településszerkezeti terv leírása”, és a 2. sz. mellékleteként jóváhagyott „Gomba településszerkezeti terve M=1:15000” alapján. 2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy településszerkezeti tervének közzétételéről gondoskodjon. Határidő: Felelős:

2009. szeptember 18. Lehota Vilmos polgármester

Lehota Vilmos sk. polgármester Kiadmány hiteléül Molnár Zita Gomba, 2009. szeptember 11.

Kósa Erzsébet Anikó sk. jegyző

a

község

GOMBA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

GOMBA TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK LEÍRÁSA

Térségi elhelyezkedés, szerepkör A háromezer lelkes község Pest megye középső részén, a Gödöllői-dombság déli lankáin található, Monortól 9 km-re. Gomba Budapest határához közel fekszik. Gomba a Monori kistérség tagja. Gomba közigazgatási területe 3.976 ha, melyből 289 ha a belterület. A központi belterületen kívül - három részletben - összesen 25,6 ha belterülettel rendelkezik a település Felsőfarkasdon 12,8 ha, Tetepusztán 8,7 ha, és 4,1 ha üdülőterület a Gombai halastó partján. Gomba hagyományosan mezőgazdasági jellegű település, amelynek népessége évszázadokon át a Gödöllői-dombság lankáin fekvő löszös termőterületeket művelte. Természetföldrajzi szempontból Gomba az Északi középhegység legdélebbi nyúlványának tekintett Monor –Irsai dombságban helyezkedik el. A település Duna és a Tisza vízgyűjtő területének határán helyezkedik el, területét a Gombai-patak szeli át, amely a Tápióba folyik. A település felszínét a hol mélyebb, hol laposabb löszvölgyek szabdalják fel, köztük enyhén hullámos löszplatók terülnek el. A legmagasabb dombhátak sem emelkednek 250 m fölé, ennek ellenére ezeket a dombokat a helyiek hegynek tekintik. A falu legmagasabb dombja a Várhegy, amelynek tetején egy bronzkori földvár maradványai láthatók. A Várhegy mellett a Rózsadomb, a Czipóhegy és a Huba-hegy közelíti meg a 200 méter tengerszint feletti magasságot. A település dombjait és talaját lösz borítja. A lösztakaró helyenként magas löszfalakat is képezett (lásd a Várhegy oldalának löszfalát). A település jellegzetes belső útja, amely a Várhegy tövében vezet el, a Nagy-Szurdik, amely országos viszonylatban egy közepes löszmélyút. „Testvére” a Kis-Szurdik, amely azonban nincs ellátva szilárd útburkolattal, és ma már rendszeres forgalom nem halad rajta keresztül. A település környékének legjelentősebb természeti értéke a 22 ha-os Gombaivíztározó, amely mellett üdülő-területek is találhatók. Budapest szívétől Gomba kevesebb, mint hatvan kilométerre fekszik, autóval az út körülbelül egy órát vesz igénybe. A település megközelíthetősége így sem nevezhető ideálisnak, ugyanis a főútvonalak - a délnyugatról a 4-es, északról pedig a 31-es elkerülik - a négyszámjegyű 3112-es út utolsó kilenc kilométere, a Monor és Gomba közötti szakasz állapota nem kiemelkedő. Hasonló a helyzet, ha a 31-es útról kanyarodunk Sülysáptól Úri, majd Gomba felé, a Gombáig vezető 3113 út állapota kívánnivalókat hagy maga után. A megközelítés a legcélszerűbb, ha Budapest irányából az Üllői úton Ferihegy felé tartunk és az új 4-es (távlati M4) számú főúton maradva Monor szívéig autózunk, és onnan térünk le a 3112-es számú főútra. A másik lehetőség Budapest Belvárosától Rákoscsaba érintésével, Maglód, Mende és Sülysápot követően Úri felé letérve a 3113-as úton megközelíteni Gombát, de az út így szükségtelenül hosszabbodik az előző lehetőségekhez képest. A közeljövő jelentős változása lesz, ha megépül a távlati M4, ma autóút Üllő – Albertirsa közötti nyomvonala, ami a 3112 sz utat Monortól északra keresztezi és itt új csomópont épül az autóúton. A kiépülő út 25-30 perc időtartammal rövidíti meg Budapest elérhetőségét. 2


A településre nem vezet vasútvonal, és ahhoz hogy valaki autóbusszal jusson el Budapestre Monoron át kell szállni, és ez az átszállás a menetidőt legkevesebb 15-30 perccel meghosszabbítja, így az utazási összes idő busszal megközelíti a másfél órát. Igaz, hogy az autóbusz-közlekedés sűrű, Gomba és Monor között óránkét, illetve frekventáltabb időszakokban félóránként közlekedik autóbuszjárat. Megközelíthetőségének hiányosságai miatt Gomba több-kevésbé jelenleg még kiesik a budapesti agglomerációs gyűrűből, legalábbis abban az értelemben, hogy a település nem tekinthető a városból kiköltözők intenzív fogadótelepülésnek. Gomba „munkaerőpiaca” azonban sok szállal kötődik Budapesthez és a környező nagyobb településekhez, a Gombán élők jórészt ingázni kényszerülnek. Gomba Településfejlesztési Koncepciójában és az Integrált településfejlesztési stratégiája és akcióprogramja című tanulmánytervében rögzítettekkel összhangban a településrendezés elsődleges céljai: - A minőségi lakókörülmények megteremtése - A gazdaságfejlesztés, ezen belül kiemelten az idegenforgalmi fejlődés valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek elősegítése - A települési infrastruktúra és környezet fejlesztése - A közösségi szolgáltatások fejlesztése Térségi elhelyezkedés, részlet Pest Megye Területrendezési Tervéből

3


Területfelhasználás A település közigazgatási területe a fejlesztés és építés szempontjából beépítésre szánt (beépült vagy a terv alapján távlatában beépülő) és beépítésre nem szánt területekre tagozódik. A beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és tervezett belterületek. A beépítésre szánt területek a felhasználási igények szerint, ütemezetten belterületbe vonhatók. A külterületek jellemzően, de nem kizárólag beépítésre nem szánt területek.

A község területének területfelhasználási tagozódása Gomba község területe a Településszerkezeti terven feltüntetetteknek megfelelően beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területre tagozódik. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak Lakóterületek, ezen belül [LF] Falusias lakóterületek Vegyes területek, ezen belül [VT] Településközpont vegyes területek [G] Gazdasági területek Üdülőterületek, ezen belül [ÜH] Hétvégiházas üdülőterületek [K] Különleges területek. A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak [KÖ] Közlekedési és közműterületek [Z] Zöldterületek [E] Erdőterületek [M] Mezőgazdasági területek [KN] Különleges beépítésre nem szánt területek [V] Vízgazdálkodási területek A beépítésre szánt területek felhasználása, ill. a belterületek bővítése csak ütemezetten, műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozásában valósíthatók meg.

4


Területi mérleg Közigazgatási terület:

3 976 Ha 1

Jelenlegi (Ha)

Növekmény

Tervben 2

3

Távlatban javasolt (Ha)

(Ha)

javasolt

277,9

+25,4

303,3

307,6 (+4,3)

217,5

+1,9

219,4

+4,3 = 223,7

Vegyes terület – Településközponti vegyes

6,3

+4,9

11,2

—

Gazdasági terület

45,4

+16,7

62,1

—

Üdülőterület – Hétvégiházas

4,9

+1,9

6,8

—

Különleges terület

3,8

—

3,8

—

3698,1

-25,4

3672,7

3668,4 (-4,3)

Általános mezőgazdasági terület

2767,2

-41,4

2725,8

-4,3 = 2721,5

Kertes mezőgazdasági terület

230,2

-1,4

228,8

—

Erdőterület

517,2

+10,9

528,1

—

Zöldterület

0,0

+0,9

0,9

—

Vízgazdálkodási terület

37,4

—

37,4

—

Különleges beépítésre nem szánt terület

4,1

+4,5

8,6

—

Közlekedési és közműterület

142

+1,1

143,1

—

Beépítésre szánt területek: Lakóterület – Falusias lakó

Beépítésre nem szánt területek:

Belterületek

289,0 Ha

Központi belterület Tetepuszta Felsőfarkasd Üdülőterület

263,4 Ha 8,7 Ha 12,8 Ha 4,1 Ha

Belterületbe vonásra javasolt területek

19,0 Ha

Lakóterület Üdülőterület Távlati Lakóterület

Bel- és Külterületek alakulása Belterületek: Külterület:

12,0 Ha 2,7 Ha 4,3 Ha

Jelenlegi1 289 Ha 3 687 Ha

Tervben javasolt2 303,7 Ha 3 672,3 Ha

Távlatban javasolt3 308 Ha 3 668 Ha

Megjegyzés: A táblázatban szereplő adatok a földhivatali adatszolgáltatás során kapott digitális alaptérképen ábrázolt hatályos és javasolt településszerkezeti terven mért értékek. 1 Gomba község önkormányzatának Településszerkezetről szóló 2003. február 5-én elfogadott …/2003 (II.5.) számú határozata alapján 2 Gomba község önkormányzatának Településszerkezetről szóló 2009.09. 10-én elfogadott 178/2009 (IX.10.) számú határozata alapján 3 Gomba község önkormányzatának Településszerkezetről szóló 2009.09.10-én elfogadott 178/2009 (IX.10.) számú határozata alapján

5


A jellemzően beépült és beépítésre szánt területek A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterületek: Falusias lakóterületek b) Vegyes területek: Településközpont vegyes területek c) Gazdasági területek d) Üdülőterületek: Hétvégiházas üdülőterületek e) Különleges területek A beépítésre szánt területek egyes területfelhasználási egységei építési használatának (terhelhetőségének) megengedett felső határát, ill. jellemző mértékét az alábbi táblázat tartalmazza: Területfelhasználási egységek

Legnagyobb szintterületsűrűség1

Jellemző Legnagyobb beépítettség beépítettség

Falusias lakóterület

0,5

25

30

Településközpont vegyes terület

1,2

Gazdasági területek

0,8

-

40

Hétvégiházas üdülőterület

0,2

40

20

Különleges területek

0,2

-

20

50

1

Szintterület-sűrűség: a beépítésre szánt (beépített) terület területfelhasználási egységein a területfelhasználási egység területének és a rajta elhelyezhető (elhelyezett) épületek összes szintterületének viszonya. 3

Beépítettség: a beépítésre szánt (beépített) terület területfelhasználási egységein belül az egyes telkek beépített területe, ill. ennek a telek teljes területéhez viszonyított mértéke.

6


A beépítésre szánt területek felhasználása, ill. a belterületek bővítése csak ütemezetten, környezeti és infrastrukturális szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozásában valósíthatók meg. A beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a tervezett szerkezeti elemek figyelembe vételével, a területi adottságok alapján építési övezetekbe kell felosztani a továbbtervezés során. A tervlapokon feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak, valamint a szomszédos területfelhasználási egységeknek az érintett területfelhasználásra gyakorolt hatásait az építési övezetek kialakításánál figyelembe kell venni. Lakóterületek A település teljes területére a falusias lakóterületi kialakítás a jellemező mind a beépítés módja, intenzitását, mind az épületek használati módja tekintetében Meglévő területek: A meglévő lakóterületek vonatkozásában a minőségi fejlesztést kell előirányozni. Ez alapvetően az alábbiakban jellemezhető: ■ A hagyományos településmagban meg kell őrizni a jelenlegi telekállapotokat, ezáltal lehetővé válik a terület épületállományának értékmegőrzése ■ Részletes érték-kataszter alapján szabályozásban kell rögzíteni a művi értékek megőrzésének feltételeit ■ Közterületek rehabilitációja (út- és járdaépítés, játszókertek, stb. kialakítása és fejlesztése)

fasorok,

közparkok,

■ Teljes közműellátás. Fejlesztési területek:

2 jelű terület 9 jelű terület Összesen

a terület nagysága (Ha)4 10,14 2,63 12,77

lakótelkek becsült 100 30 130

becsült lakosszám5 300 90 330

A fejlesztésre kijelölt lakóterületeket igénybe venni csak talajmechanikai szakvélemény alapján, a teljes infrastruktúra és a felszíni vízelvezetés megoldásával egyidejűleg, a tulajdonosoknak erre vonatkozó kötelezettség-vállalásával lehet. Az előirányzott lakóterületei területfelhasználási egységeken belül a lakosság alapfokú ellátásához szükséges alapfokú intézmények és zöldterületek számára területet kell biztosítani.

4 5

A terület nagysága alatt nettó terület értendő, tehát a csatlakozó közterületek területe nélkül. A lakosszám becslésekor a jelenlegi Gombai, mintegy 3,0 fő/lakás átlagot vettük figyelembe 7


Vegyes területek A vegyes terület helyi igazgatási, lakó és kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál. A település teljes területén a vegyes területfelhasználású területek közös jellemzője a lakófunkcióval való keveredés, ennek következtében a településen Településközpont vegyes területek kijelölése lehetséges. A település, településközpont vegyes területei Gomba történelmi magjában helyezkednek el, a Kossuth tértől kiindulva a Bajcsy Zsilinszky utca, a Rákóczi Ferenc út és a Dési Pál út mentén. Gazdasági terület Gazdasági terület a Monorra vezető 3112. sz. út mellett a jelenleg működő ipartelep mellett és vele szembeni mezőgazdasági területeken, valamint a Rákóczi Ferencz út külterületi folytatása mentén (közvetlenül a település belterületi határához) fejleszthető. Tekintettel a jelenlegi tevékenységre, a területen belüli fejlesztés és további területek bevonása csak környezetvédelmi vizsgálatok és hatástanulmányok alapján lehetséges Üdülőterületek A településen újabb üdülőterület kialakítása nem tervezett. A meglévő - tekintettel a kedvezőtlen beépítési struktúrára nem fejlesztendő. Csak horgásztanyaként tarthatók fenn a meglévő épületek. Különleges területek A település beépítési lehetőséggel rendelkező különleges területe rekreációs célok megvalósításához biztosít területet. Ennek következtében a Rekreációs célú különleges területek tartoznak a beépítésre szánt különleges területek közé, melyek sajátos építési lehetőségeit a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban kell előírni.

8


A jellemzően beépítésre nem szánt területek Gomba igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános, valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a)

Közlekedési és közműterületek

b)

Zöldterületek

c)

Erdőterületek

d)

Mezőgazdasági területek

e)

Különleges beépítésre nem szánt területek

f)

Vízgazdálkodási területek

Közlekedési területek Országos utak: Gombán halad át a 3112 és 3113 sz. összekötő út. A településszerkezet egyik fontos előirányzata a településközpont és az összekötő út - a Nagyszurdikon kívül - újabb szerkezeti kapcsolat kialakítása. A jelenlegi belterületen kívül, a település előtt, a monori oldalon kell új gyűjtőút paraméterekkel rendelkező utat kiépíteni, ami alapvetően a belső forgalom számára illetve kritikus időjárás (erős fagy, jegesedés) esetén a térségi kapcsolatokat is szolgálja. Települési jelentőségű és gyűjtő utak: Jókai utca Rákóczi Ferenc út Mindkét gyűjtőút csak teljes kiépítése révén tudja betölteni funkcióját, beleértve a megfelelő burkolat, járda, felszíni vízelvezetés, út menti zöldsávok kialakítását. Települési kiszolgáló, ill. lakó utak és mezőgazdasági feltáró utak: Legfontosabb fejlesztési feladat, hogy Gomba belterületén valamennyi lakó-, ill. kiszolgáló út megfelelően kiépített legyen, különös tekintettel a felszíni vízelvezetésre, a gyalogos- és a zöldfelületekre . A megvalósítás során prioritást kapnak a már beépített lakóterületen belüli utak. A kivitelezést ütemezetten, de folyamatosan kell megvalósítani a településszerkezeti jelentőségű utak kiépítése mielőbbi megvalósításával. A tömegközlekedés fejlesztése A település tömegközlekedésének fejlesztése elsősorban az autóbusz forduló, és az utasok várakozásának komfortosabbá tételét jelenti. Ezen túlmenően a helyközi 9


tömegközlekedési viszonylatokban lényeges változás nem szükséges és nem is várható A kerékpáros és gyalogos hálózat fejlesztése Önálló kerékpárút létesítése nem indokolt, azonban az utak keresztszelvényét olyan módon kell kialakítani, hogy azon a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedés biztosítható legyen. Zöldterületek Feladat a belterületi zöldterületek rehabilitációja, a parkok berendezéseinek és növényállományának felújítása, az értékes növény egyedek védelme, a rekreációt szolgáló funkciók bővítése, a rekreációs célú zöldfelületek részarányának növelése a településen belül. A környezetminőség megőrzése, javítása érdekében Gomba zöldfelületeinek rendszerét a településszerkezeti terv tartalmának megfelelően fejleszteni/rendezni kell. A zöldfelületek fejlesztésének hatékonyságát az alábbi rendezési feladatok végrehajtása biztosítja. •

A meglévő közkerteket, fásított köztereket (faluközpont) a terv tartalmának megfelelően meg kell tartani, illetve azokat szükség szerint kertépítészeti rekonstrukciós terv alapján rendezni kell.

•

A községi zöldfelületi rendszer fejlesztésének a terv távlatában a legfontosabb eszköze és területe a meglévő erdőterületek közjóléti használati lehetőségeinek fejlesztése.

•

A vonalas létesítményeket (pl. közút, lakóutcák, felszíni vízfolyások) kísérő zöldsávok, fasorok - közterületi és nem közterületi egyaránt - kialakításával, a meglévők rekonstrukciójával a zöldfelületek vonalas kapcsolati rendszerét erősíteni kell, a zöldfelületi rendszer ökológiai folyosóként is működő elemeinek köre ezzel gyarapítható.

•

A területfelhasználás jellegétől függően az egyes létesítmények telken belüli kötelező zöldfelületeinek előírások szerinti kialakíttatása és fenntartásának szükség szerinti ellenőrzése elősegíti a településrendezési elképzeléseknek megfelelő mennyiségű és minőségű zöldfelületek hatékony működését.

•

A mezőgazdasági táj fásítás meglévő elemeit meg kell tartani és ki kell egészíteni a mezőgazdasági területeket tagoló és védő fasorok, védősávok visszaállításával, telepítésével.

Erdőterületek A község területén az új erdőterületek alapvetően környezetvédelmi céllal létesülnek, illetve bővülnek. A területi növekedésen túl az elsődleges rendeltetés - alapvetően a közjóléti rendeltetés - szerinti fejlesztések és építések támogathatók a természetvédelem érdekeivel összehangoltan. A termőhelyi adottságok alapján a település egész területe alkalmas az erdősítésre. A gyenge termőképességű, természeti területnek nem minősíthető mezőgazdasági területeken történő erdőtelepítés a településszerkezeti terv módosítása 10


nélkül, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával engedélyezhető. Az általános tájvédelem érdekében az erdősítéshez a természetvédelmi hatóság véleményét is be kell szerezni. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági területeket érintő változtatási szándékok közül általában támogatható a szőlőtelepítés, a gyenge minőségű szántóterületek művelési ág változtatása gyepgazdálkodásra, esetleg erdőtelepítésre. A gyepek és a nádasok használatát a természeti értékek védelmének alá kell rendelni. A kertek területén a helyi építésszabályozással tartósan biztosítani kell, hogy az elsődleges mezőgazdasági területhasználat megmaradjon és az üdülés továbbra is másodlagos/ járulékos tájhasznosítást jelentsen. A Monori Borvidékhez tartozó mezőgazdasági hasznosítású üzemszerű művelésű szőlőterületen kerítés és épület építését meg kell akadályozni. A mezőgazdasági ingatlanok vezetékes vízellátását és a villamos-energia ellátását- a szolgáltatásokat igénybe vehető engedélyezett épület hiányában - a község nem támogatja. Épület építése rendkívül indokolt esetben, csak az egész szőlőhegy szőlőtermesztését kiszolgáló, egy építési helyen megvalósítható formában engedélyezhető. Különleges beépítésre nem szánt területek A település beépítési lehetőséggel nem, vagy csak a beépítésre nem szánt területeken megengedhető maximális mértékkel rendelkező különleges területei a temetők, és a község régi nagy kiterjedésű sportolási célú területei. A különleges beépítésre nem szánt területeken épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. A temető a településszerkezeti tervlapon feltüntetett módon kerülhet bővítésre. Vízgazdálkodási területek A településszerkezeti terv a vízgazdálkodási területeken, a patakmedrek, a vízbázis védelmének feltételeit biztosító területfelhasználást javasol. A beépítésre szánt fejlesztési területeket csak a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő infrastruktúra ellátás mellett lehet igénybe venni. A patakok vízmedrét és a hozzájuk tartozó parti sávokat, mint ökológiai folyosókat a biológiai aktivitásukat növelő módon kell rendezni, illetve a vízminőségüket javítani. A felszíni vízelvezetés korszerűsítésével és a szennyvíz-ártalmatlanítás környezetkímélő megoldásával törekedni kell az élő befogadóba jutó szennyezett vizek (pl. tisztított szennyvíz, szennyezett csapadékvíz) mennyiségének csökkentésére, ütemezett beruházásokkal a bevezetés teljes megszűntetésére. A felszíni vízfolyások mentén, illetve a tavak környezetében meghatározott vízgazdál11


kodási területen belül a területhasználatot és az építést a víz- és természetvédelem érdekeinek kell alárendelni. Vízhez kötődő üdülést szolgáló, OTÉK szerinti közösségi épületek és építmények létesítését vagy a vízgazdálkodási területen belül, vagy különleges területként meghatározva, részletes szabályozási terv alapján, helyi építési előírások szerint kell szabályozni.

Az épített és természeti környezet védelme Az építészeti örökség védelme Az országos védelem elemei A kulturális örökség részét képező régészeti emlékek és műemlékek védelmét a hatályos jogszabályok szerint kell biztosítani. A régészeti lelőhelyek védelmét a szabályozási tervekben és az építési hatósági munkában érvényesíteni kell. Helyi értékvédelem: Az építészeti örökség helyi védelmét - a hatályos jogszabály szakmai szabályai szerint aktualizált - önkormányzati rendeletben kell biztosítani készítendő értékvizsgálat alapján. A területi védelem településképre, utcaképre, az egyedi védelem a kiemelt helytörténeti, építészeti értékek megőrzésére irányul. Ezek kiválasztásánál tehát a településképi értékeken túl az egyedi értékek - ritkaság, szakmatörténeti jelentőség, esztétikai kvalitások és adott esetben a megmaradt berendezések is a védelem tárgyát képezhetik. Az egyedi védelem listájának nyitottnak kell lenni, tehát azon az elven kell alapulnia, hogy a ma létrehozott építészeti értékek potenciálisan a holnap műemlékei vagy védett értékei. Az ehhez szükséges és önkormányzati rendeletben meghatározott támogatáshoz az önkormányzat költségvetésében - a reális lehetőségek keretein belül - fedezetet kell biztosítani. A természeti értékek védelme Az országos jelentőségű ex lege területek védelmét és az országos védelemre előirányzott természeti területek átmenti jellegű helyi védelmét, és a további értékes területek helyi védelmének megszervezését biztosítani kell a jogszabályi alap megteremtésével. A helyi védelem megszervezésének jogi alapját külön önkormányzati rendelet képezheti, amely tartalmazza a védetté nyilvánított terület helyrajzi számát, a területen végezhető tevékenységeket és korlátozásokat, a terület megmaradását biztosító kezelések leírását és az erre a tevékenységre elkülönített források és alapok megnevezését.

12


A tájvédelem alapvető feladatai A településszerkezeti tervben meghatározott, illetve az alátámasztó munkarészként megadott „Tájrendezési- és értékvédelmi javaslat" c. tervlapon jelölt, helyi rendelettel nem védett táji/természeti értékek (pl. táji értéket képviselő fasorok, facsoportok, faegyedek, szőlőhegyi birtokszerkezet, történeti ill. a hagyományos útvonalak) megőrzéséről a településrendezés eszközeivel is gondoskodni kell. A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény alapján a Monori Borvidékhez tartozó szőlőtermő területek megmaradását a településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználással és az infrastruktúra-hálózat szerkezeti meghatározásával is biztosítani kell. A borvidék védelme a falu tradicionális-kulturális értékvédelmének szerves része, a településvédelem, illetve a tájvédelem egyik kiemelkedő fontosságú területe. A szántóföldi művelésre, illetve a gyepgazdálkodás számára meghatározott, gyenge termőhelyi adottságú területek továbbra is beépítésre nem szánt részén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény tájvédelemmel foglalkozó 6. és 7.§-ának előírásait a településrendezés eszközeivel is érvényesíteni kell. A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi táj értékek és esztétikai adottságok érdekében korlátozni kell a zöldmezős beruházásokkal igénybe vett területeket, valamint a földprivatizáció és kárpótlás során magántulajdonba juttatott mezőgazdasági hasznosítású területek „mértéktelen és léptéktelen" nagyságrendben történő építési telekké alakítását, illetve engedély nélküli beépítését, a biológiailag aktív felületek csökkenését, a lehetséges ökológiai folyosók és élőhelyek megszűnését. A természeti területek használata és fejlesztése során természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi táj értékeknek a megóvását.

Környezetvédelem Levegőtisztaság-védelem A környezeti levegő kondicionálása, a beépített területek, valamint a talaj védelme és egyben a településkép-védelem érdekében új utat - a megfelelő szabályozási szélesség rendelkezése esetén - legalább egyoldali, fásított zöldsáv helyét biztosítva kell kialakítani. A jelentős környezeti zavaró hatással, így légszennyezéssel járó közúti közlekedéshez biztosított közúthálózatot a településszerkezeti tervnek megfelelően úgy kell fejleszteni, hogy a közúti forgalom mértéke a védendő lakóterületek környezetében a lehetséges legkisebb mértékű, csillapított jellegű legyen. Jelentős légszennyező anyag keletkezésével járó gazdasági tevékenység számára gazdasági terület a falu területén belül nem biztosítható. 13


A felszíni vizek védelme Új beépítésre szánt területeken az építés csak a csapadék- és szennyvízcsatornahálózat gerincvezetékeinek kiépülése után, a rákötés biztosítása és a szükséges tisztítókapacitásnak a rendelkezésre állása esetén engedélyezhető. Meglévő beépítésre szánt területen belül építés csak a szennyvíz-csatornahálózat meglévő gerincvezetékére történő rákötés mellett, vagy annak kiépüléséig, kizárólag zárt szennyvízgyűjtő közműpótló alkalmazásával lehetséges. Az ingatlanok szennyvízhálózatba történő bekötése a gerincvezeték kiépülését követő két éven belül kötelező. A felszíni vízfolyások mentén, illetve a tavak környezetében meghatározott vízgazdálkodási területen belül a területhasználatot és az építést a vízvédelem érdekeinek kell alárendelni. Vízhez kötődő üdüléshez szolgáló, OTÉK szerinti közösségi épületek és építmények létesítése a vízgazdálkodási területen belül részletes szabályozási terv alapján, helyi építési előírások szerint engedélyezhető. Felszín alatti vizek, vízbázisok védelme, talajvédelem A források és a felszíni vízfolyások védelméről a településrendezés eszközeivel (pl. védőterület kialakítása) is gondoskodni kell. A külterületen beépülő ingatlanok vezetékes vízellátása a környezetvédelem és a tájvédelem érdekében a továbbiakban csak vízjogi engedéllyel jóváhagyott szennyvízkezelés megoldásával együtt engedélyezhető. Környezeti zaj állapot, zajvédelem Új építésű utak mentén, illetve meglévő közutak melletti új épület építése esetén a zajvédelemről a vonatkozó rendelet előírásai szerinti zajterhelési határértékeknek megfelelően kell gondoskodni. A határérték feletti zajterheléssel érintett út menti területsávon belül védendő területfelhasználás, védendő épület csak akkor helyezhető el, ha a passzív zajvédelem megvalósítható és az a védelem érdekében kiépül. A jelentős környezeti zavaró hatással, így zaj- és rezgésterheléssel járó közúti közlekedéshez biztosított közúthálózatot a településszerkezeti tervnek megfelelően úgy kell fejleszteni, hogy a közúti forgalom a védendő lakóterületek környezetében a lehetséges legkisebb mértékű, csillapított jellegű forgalom legyen. Védőterületek A területfelhasználási egységekkel, illetve az azokon belüli övezetekkel átfedésben - a jogszabályok előírásai alapján - védelmi rendeltetésű övezeteket kell kialakítani. A védőterület kiterjedését, felhasználásának és beépítésének lehetőségét, módját és feltételeit a vonatkozó jogszabályok - ennek hiányában az illetékes hatóságok előírásai - alapján kell meghatározni. A telekalakítási illetve az építési engedélyezési eljárások során a területfelhasználási és a védelmi előírásokat együttesen kell alkalmazni. 14


Hulladékgazdálkodás A község kommunális szilárd hulladékát a szervezett szemétszállítás keretei között rövidtávon még működő hulladéklerakójára, majd az újabb térségi hulladéklerakó helyének kijelölése, illetve műszaki kialakítása után az új térségi lerakóra kell szállíttatni.

Közműellátás A meglévő és tervezett közművezetékek nyomvonalának helyét közterületeken vagy szolgalmi jog bejegyzésével biztosítani kell. A szennyvízcsatorna megépítése után az egyes ingatlanokat kötelezni kell a hálózatra való rákötésre. Külterületen lévő mezőgazdasági vagy egyéb ingatlanok vezetékes vízellátása csak a szennyvíz-ártalmatlanítás egyidejű megoldásával együtt engedélyezhető a környezetvédelem és a tájvédelem érdekében. A vízbázisok, vízmű-kutak és a terv távlatában előirányzott új vízbázis hidrogeológiai védőterületét biztosítani kell. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében az utak szilárd burkolatának ki- és átépítésekor a beépített és beépítésre szánt területeken törekedni kell arra, hogy az új (közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási és távközlési hálózat kiépítése és a meglévő hálózat rekonstrukciója földkábeles elhelyezéssel valósuljon meg. A települési jelentőségű úthálózat esetében ezt kötelezővé kell tenni. Kiszolgáló és lakó utaknál föld feletti vezetés esetén a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezeték közös oszlopsoron vezetendő.

15

GOMBA TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK LEÍRÁSA GOMBA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS MEGFELELŐSÉGE PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK Térségi Területfelhasználás Pest Megye Területrendezési 1 Tervében

Eltérés Pest Megye Eltérés Pest Megye Területrendezési Területrendezési Tervének és a tervezett Tervének és a hatályos Településszerkezeti Terv Településszerkezeti Terv Területfelhasználásában Területfelhasználásában

Területfelhasználás Gomba Tervezett Településszerkezeti Tervében2

Erdőgazdálkodási térség

536,20 ha

+ 5,6 ha =541,80 ha

- 0,43 ha =541,37 ha

Erdőterület

Mezőgazdasági térség - Belterjes hasznosítású mező-gazdasági térség - Külterjes hasznosítású mező-gazdasági térség

3084,00 ha

-9,84 =3074,16 ha

-38,64 =3035,52 ha

Általános mezőgazdasági terület

2229,6 ha

+5,64 =2235,24 ha

-37,21 =2198,03 ha

854,4 ha

-15,48 =838,92 ha

-1,43 =837,49 ha

Vízgazdálkodási térség

36,85 ha

+0,55 ha =37,40 ha

37,40 ha

Hagyományosan vidéki települési térség Építmények által igénybe vett térség (az országos és térségi műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területe)

296,45 ha

+3,69 =300,14 ha

+39,07 =339,21 ha

22,50 ha

22,50 ha

22,50 ha

Összesen:

3976 ha

3976 ha

3976 ha

Megfelelősség

Kertes mezőgazdasági terület

528,10 ha 0,85 × 541,8 ha = 460,53 ha < 528,10 ha A terv megfelel Pest Megye Területrendezési Tervének. 2725,80 ha 0,85 × 2235,24+ 0,75×838,92 = 1899,95+629,19 =2529,14 ha < 2954,60 ha A terv megfelel Pest Megye Területrende228,80 ha zési Tervének.

Összesen:

2954,60 ha

Vízgazdálkodási terület

37,4 ha

Falusias lakóterület

219,40 ha

Településközpont vegyes terület Gazdasági terület

11,20 ha 62,10 ha

Üdülőterület - Hétvégiházas terület Különleges terület

6,80 ha

Zöldterület

0,90 ha

Különleges beépítésre nem szánt terület Közlekedési és közműterület

8,60 ha 143,10 ha

Összesen:

455,90 ha Összesen:

0,9 × 37,4 = 33,66 ha < 37,40 ha A terv megfelel Pest Megye Területrendezési Tervének.

3,80 ha

3976 ha

1

A területi mértékek Pest megye településrendezési terv Térségi szerkezeti tervlapjának és Gomba község digitális földhivatali alaptérképének összeillesztése alapján saját méréssel lettek megállapítva 2 Gomba község önkormányzatának Településszerkezetről szóló 2009.09.10-én elfogadásra javasolt 178/2009. (X.10.) számú határozata alapján készült, digitális földhivatali alaptérképén ábrázolt Településszerkezeti tervlapon mért mértékek

16

Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2.

Gomba Község Önkormányzatának 19/2009.(IX.14.) rendelete a település helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 3/2003. (II. 05.) számú képviselő-testületi rendelet módosításáról

A rendelet kihirdetése 2009. szeptember 14-én megtörtént. Gomba, 2009. szeptember 14. Kósa Erzsébet Anikó sk. jegyző

Gomba Község Önkormányzatának 19/2009.(IX.14.) rendelete a település helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 3/2003. (II. 05.) számú képviselő-testületi rendelet módosításáról Gomba Község Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§. (3) bekezdés c./ pontjában foglaltak értelmében a település helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 3/2003. (II.05.) sz. rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról a következő rendeletet alkotja:

1. § A Rendeletben az övezetek jelölései az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) jelkulcsának megfelelően változnak. 2. § A Rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A terv területén a kialakítható telekméreteket e rendelet 11-17. §-aiban meghatározott övezeti előírások tartalmazzák.” 3. § A Rendelet 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. § (1) A terv területén a beépítésre szánt terület - a területfelhasználásnak megfelelően - az alábbi helyi övezetekre tagolódik: a) Lakóterületek − Lf-1: kialakult falusias lakóterület (a település már beépült részei), b) Vegyes területek − VT-1: településközpont vegyes terület a települést ellátó igazgatási,oktatási kulturális és egyházi intézmények telkeinek területe − VT-2: a településközpont egyéb területei c) Gazdasági területek − Gip: Ipari gazdasági terület, − Gksz Kereskedelmi, szolgáltató terület − G-M: mezőgazdasági üzemi létesítmények övezete d) Különleges területek − K-R: különleges rekreációs és sport terület e) Üdülőterület − ÜH hétvégiházas (horgásztanyás) üdülőterület (2) A terv területén a beépítésre nem szánt területek a következő övezetekre tagolódnak: a) Zöldterületek − KP, KK: közpark és közkert övezet, a lakosság pihenését szolgáló, növényzettel fedett terület,

b) Közlekedési és közműterületek − KÖu-1 állami kezelésű közutak övezet − KÖu-2 önkormányzati kezelésű közutak övezet c) Különleges területek − K-T: zöldfelületi jellegű intézmények övezete, temető, − Ksp sportterület övezete d) Mezőgazdasági területek − M-SZ: szántóföldi növénytermesztés − M-T: hagyományos termelő övezet tanyás beépítés lehetőségével − M-GYSZ: gyümölcs-szőlő termesztés − M-Gy: gyepgazdálkodás − M-K: kisparcellás gyümölcs, szőlő és szántóterületek övezete e) Erdőterületek − EG-V: elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdő, meghatározó környezetvédelmi funkcióval − EV: elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdő − Ee: egészségügyi, szociális, turisztikai funkciójú erdő övezete f) Vízgazdálkodási területek − V: folyóvizek (patakok) medre és partja − VT: állóvizek medre és partja övezete (3) Védelmi célú övezetek: − V-TK: Tájvédelmi Körzet övezete − V-TH: Helyi jelentőségű természetvédelmi területek övezete − V-V: Felszíni vizek és tározótavak védőövezete − V-VT: Talajvédelmi övezet − V-VTT: Védett természeti terület védőövezete –TK, TT védőövezete − V-KTT: Kiemelt jelentőségű, különleges természetmegőrzési terület - Natura 2000 − V-F: Ex-lege védett földvár − V-L: Ex-lege védett láp” 4. § A Rendelet 6. § (16) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(16) Beépítésre szánt területeken, ahol a csatornahálózat nem épült ki – a hidrogeológiai védőidomok területét kivéve – ideiglenesen zárt szennyvíztároló elhelyezése és üzemeltetése lehetséges a szennyvízcsatorna rendszer kiépüléséig az alábbi feltételekkel: a) az ideiglenes tároló akkor felel meg a környezetvédelmi előírásoknak, ha vízzáró, nem szennyezi a talajt és a talajvizet, nem szikkasztja a szennyvizet, b) vízzáró kivitel ellenőrzése a kivitelezés alatt c) 48 órás időtartamú szivárgáspróba a hozzáférés garantált kizárásával a használatbavételi engedély kiadása előtt. d) a csatornahálózathoz való csatlakozás után az ideiglenes tárolót ártalommentesen fel kell számolni.”

5. § A Rendelet 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „7.§ (1) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-, építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a vonatkozó, érvényes jogszabály szerint eljáró illetékes örökségvédelmi szakhatóságot kell megkeresni. (2)

Ha régészeti lelőhelyen kívül eső területen földmunkák során váratlanul régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az Örökségvédelmi törvény 24. § - ban foglaltak szerint kell eljárni. A bejelentési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt, a kivitelezőt és a lelet felfedezőjét egyaránt terheli. Az építkezés a leletmentés időtartamára (max. 30 napra) leállítható.

(3)

A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, ezért e területeken a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében, a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a Múzeummal. Amennyiben a régészeti érdekű területeken végzett régészeti szakfelügyelet során régészeti emlék kerül elő, a továbbiakban az örökségvédelmi törvény régészeti lelőhelyekre és megelőző feltárásokra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.”

6. § A Rendelet 8. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az ökológiai hálózat területeit is érintő beépítésre szánt területeken az építési helyeken belül is úgy kell beépítést végezni, hogy a zöldfelületek összefüggő egységet képezzenek. 7. § A Rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A település teljes közigazgatási területén a légszennyezettség egészségügyi határértékeit kell betartani. A kibocsátási határértékeket a vonatkozó rendeletek szerint kell megállapítani.” 8. § A Rendelet 11. § (2)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és kiegészül az alábbi (8) bekezdéssel: „(2) Az LF-I lakóterületen elhelyezhető: a) Lakóépület, 1 db, legfeljebb két lakással, vagy két egylakásos épület b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület c) az építési övezet telkein elhelyezhető legnagyobb lakásszámot meg nem haladó számú egységet magában foglaló szálláshely szolgáltató épület d) kézműipari építmény e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület (3) A területen megengedett legnagyobb szintterületi mutató 0,5.”

„(8) Az övezetben a beépítési mód kialakult, az új telekosztások esetében oldalhatáron álló, vagy szabadon álló, az övezeti jelben meghatározva.” 9. § (1) A Rendelet 13. § (2) bekezdés első francia bekezdésével meghatározott „Lakóépület” szövegrész kiegészül a „legfeljebb 2 lakással” szövegrésszel. (2) A Rendelet a 13. § után kiegészül az alábbi alcímekkel és a 13/A és 13/B §-okkal:

13/A. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

13/B. §(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

„VT-1 építési övezet Az övezet területén a beépítési mód zártsorú. Az építési telkek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója 1,0. A telkek beépítettsége legfeljebb 50 %. A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m. A telkek területének legalább 20 %-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. A telken belüli zöldfelületek minimum 30 %-ára háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növényzetet kell telepíteni. A telkek legkisebb mérete 500 m².

VT-2 építési övezet Az övezet területén a beépítési mód kialakult. Az építési telkek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója 1,0. A telkek beépítettsége legfeljebb 40 %. A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m. A telkek területének legalább 20 %-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. A telken belüli zöldfelületek minimum 30 %-ára háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növényzetet kell telepíteni. A telkek legkisebb mérete 750 m².”

10.

§

A Rendelet „Gazdasági terület területek” cím alatti alcímének „IG gazdasági terület övezete” szövegezése helyébe „Gip gazdasági terület övezete” szövegrész lép, a tévesen másodikként 13. §-ra számozott szakasz számozása 14. §-ra változik.

11.

§

A Rendelet 14. -44 §-ainak számozásai 15-45. §-okra változnak.

12.

§

A Rendelet újraszámozott 15. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki: „ (9) Az állattartás további részletes szabályaira az állattartás rendjéről szóló önkormányzati rendelet az irányadó, rendelkezéseit az építési eljárásokban kötelezően figyelembe kell venni.

13.

§

A Rendelet újraszámozott 17. §-ának rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„17. § (1) A különleges területbe a kastély és az egykori kastélykert területe tartozik. (2) A területen elhelyezhető: a) b) c) d) e)

Üdülőépület, Sportcélú épület Vendéglátó és szolgáltató épület, Szálláshely szolgáltató épület Más célú kivételesen sem helyezhető el.

(3) Az övezet beépítési módja szabadonálló. (4) A terület beépítettsége: max.15 %. (5) Az újonnan kialakuló telek területe nem lehet kisebb mint 2 000 m². (6) Az épületek legnagyobb építménymagassága 4,5 m. (7) A telek területének min. 60 %-a zöldfelület, a burkolt terület legfeljebb 10 % lehet. A zöldfelület minden 100 m²-e után 1 db nagy lombkoronát nevelő fát kell ültetni. (8) Az üdülőépületek bruttó szintterületének legfeljebb 40 %-ban kereskedelmi, vendéglátó egység is elhelyezhető. (9) Az övezetben gazdasági célú állattartó építményt elhelyezni tilos. (10) Valamennyi épület nyeregtetővel alakítandó ki. A tetőgerinc az épület tömegének hosszabbik irányával legyen párhuzamos. A tetősík lejtése 25-50 fok közötti. A tetősíkokon keresztszárny (tetőablak, erkélylefedés, stb.) kialakítható. (11) A tetőhéjalás természetes cserép anyagú legyen. (12) Az épületlábazat – égetett, vagy homok – téglából, vagy terméskőből alakítandó ki és legalább 0,35 m magas legyen a mindenkori járdatőtől számítva. (13) Az épületek megjelenésében vakolt, vagy a lábazathoz illeszkedő tégla, vagy terméskő legyen. A homlokzati kiegészítő burkolás, tagolás és látható szerkezet fából is készülhet, természetes színű pácolással, vagy lazúros festéssel. (14) Az épületek és építmények (kerítés, járda, pergola, stb.) kialakításánál a természetes építőanyagok színeit kell alkalmazni, különös tekintettel a fehér, a homok és az agyag színeire.”

14.

§

A Rendelet újraszámozott 20. §-a az alábbi (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki (7) Köu-1 övezetbe tartoznak az állami kezelésben lévő közútterületek. (8) Köu-2 övezetbe tartoznak az önkormányzati kezelésben lévő közútterületek.

15.

§

A Rendelet az újraszámozott 20 § után az alábbi alcímmel, és a 20/A és 20/B §okkal egészül ki:

K-T Zöldfelületi jellegű intézmények övezete „20/A. § (1) Az övezetbe tartoznak a temetők. Az övezetben csak a temetkezéssel kapcsolatos rendeltetésnek megfelelő épületek helyezhetők el. A beépítettség maximum 10 % lehet. (2) Az övezetben a biológiailag aktív, növényzettel borított felület aránya legalább 60%. (3) A temető fenntartását és üzemeltetését a vonatkozó jogszabályok szerint kell végezni. (4) Zöldfelületi intézmények a településen a 200, 822, 3446, 3710, és a 0445/3 hrsz.-ú temetőkertek. (5) A telken belül a telekhatár menti 10 m-es sávot védőfásítás részére szabadon kell hagyni. A temető használatbevételével a védőfásítást háromszintű állománnyal létre kell hozni. Ksp 20/B. §

16.

§

(1) Az övezetbe a település régi sportterülete tartozik. (2) Az övezet területén csak sportcélú létesítmények helyezhetők el. (3) A terület egységesen kezelendő, a beépítettségbe be nem számítva – elhelyezhető a pihenést, testedzést, szórakozást szolgáló műtárgy és építmény. (kertészeti építmény, pergola, sétaút, játszótér, pihenő terasz, stb.) (4) Az övezet legnagyobb beépíthetősége 2%. (5) A területen elhelyezhető építmények magassága nem lehet nagyobb, mint 4,5 m. (6) A telek területének min. 50 %-a zöldfelület, a burkolt terület legfeljebb 10 % lehet.”

A Rendelet újraszámozott 45. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, és és az alábbi (4)-(5) bekezdéssekkel egészül ki: „45. § (1) Jelen építési szabályzat mellékletei az alábbiak: a) 1. sz.melléklet : Fogalom meghatározások, b) 2. sz. melléklet: Építés lejtős terepen c) 3. sz. melléklet: A nyúlványos telek meghatározása d) 4. sz. melléklet: Erózióveszélyes löszfalak elvi szabályozási metszete e) 5. sz. melléklet: Mintakeresztszelvények f) 6. sz. melléklet: Gomba Belterület Szabályozási terve [m=1:2 000] g) 7. sz. melléklet: Gomba Külterület Övezeti terve [m=1:15 000] (4) A Rendelet belterületi szabályozási tervét tartalmazó 6. sz. melléklete helyébe E rendelet 1. sz. melléklete lép, mely rajzi mellékletként tartalmazza [Gomba Belterületi szabályozási terve; m = 1:2000].

(5) A Rendelet külterületi szabályozási tervét tartalmazó 7. sz. melléklete helyébe e rendelet 2. sz. melléklete lép [Gomba Külterületi Övezeti terve; m= 1:15000] 17.

§

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet a) 3. § (1) bekezdésének „településszerkezeti” szövegrésze helyébe „szabályozási” szövegrész, b) 6. § (11) bekezdés „Építési engedélyt” szövegrésze helyébe „Építményt elhelyezni” szövegrész, c) 8. § (1) bekezdés „Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának” szövegezés helyébe a „természetvédelemért felelős hatóság és szerveinek” szövegrész, a (2) bekezdés „1996. évi LIII. tv. 16. §-ában” szövegrésze helyébe a „jogszabályokban” szövegrész, d) 9. § (1) bekezdés „a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet (egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól)” szövegrésze helyébe az „a vonatkozó jogszabályok”, és a (8) bekezdés „az 8/2002. (III.22.) Köm-EüM együttes” szövegrész helyébe az „a vonatkozó” szövegrész, e) 10. § (8) bekezdés „21/1971. kormány” szövegrész helyébe a „vonatkozó” szövegrész, f) a 11. § előtti alcímben és a 11. § (1) és (2) bekezdésében az „FL-1” szövegrész helyébe az ”LF-1” szövegrész, g) a 13. § előtti alcímben a „TK” szövegrész helyébe az ”VT jelű” szövegrész, h) az újraszámozott 16. § előtti „HÜ Üdülőterület” alcím szövegezésének helyébe az „ÜH Üdülőterület” szövegrész lép, i) az újraszámozott 17. § előtti „Különleges terület övezetei” cím „K-T Zöldfelületi jellegű intézmények övezete” alcím szövegezésének helyébe a „KR jelű Különleges rekreációs- és sport terület” szövegrész, j) az újraszámozott 19. § előtti „BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI - BELTERÜLET” cím helyébe a „BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI” cím lép, k) az újraszámozott 21. § (1) bekezdés „49/2001. sz. Korm rendelet” szövegrész helyébe „az érvényes rendeletek” szövegrész, l) az újraszámozott 29 § előtti alcím „Eg-T Elsődlegesen turisztikai rendeltetésű erdőövezet” szövegezése helyébe az „Eg-T Elsődlegesen egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésű erdőövezet” szövegezés, m) az újraszámozott 32 § előtti alcím „V-TT Természeti területek övezete” szövegezése helyébe az „V-KTT Kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület– Natura 2000” szövegezés, n) az újraszámozott 32. § (1) bekezdés „az 1996. évi LIII.” szövegrész helyébe az „a vonatkozó” szövegrész, o) az újraszámozott 33. § (1) bekezdés „vonatkozóan a 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseit, valamint a védetté nyilvánítási, 19/1998. (VI.25.) KTM sz.” szövegrész helyébe az „a vonatkozó” szövegrész, p) az újraszámozott 34. § „A területhez tartozó helyrajzi számok: 0279, 0280, 0273, 0270/5 d, 0291/10 j, h, 0289, 0291/9, 0377, 0376, 0374, 0378/1-2.” szövegrész helyébe „A területhez tartozó helyrajzi számok: 0279, 0280, 0273, 0270/5 d, 0291/10 f, g, 0289, 0291/9, 0377/1, 0377/2, 0376, 0374, 0378/1, 0378/2.” szövegrész,

q) az újraszámozott 35. § „A területhez tartozó helyrajzi számok: 0270/1, 0270/5 f, 321.” szövegrész helyébe „A területhez tartozó helyrajzi számok: 0270/1, 0270/7 c, 321” szövegrész, lép (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Rendelet a) 1. § (3) bekezdése, b) 2. § második francia bekezdésében meghatározott „területfelhasználási egység határát” szövegrész, c) 4. § (2) bekezdés második mondata, d) 6. § (8) és (13) bekezdése, e) 9. § (3) bekezdés második mondata, a (4) bekezdés „1995. évi LIII.” szövegrésze, a (6) és (9) bekezdései, a (12) bekezdés „2000. évi 43. sz.” szövegrésze, a (13) és (15) bekezdései, a (16) bekezdés második mondata, és a (17) bekezdése, f) 12. §-t megelőző „FL-2 Övezet” alcíme és a 12 §-a. g) 13. § (3)-(9) bekezdése, h) újraszámozott 15. § (6) bekezdése, i) újraszámozott 16. §-ának (2) bekezdése, j) újraszámozott 18. §-a, k) újraszámozott 21. § előtti „BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI - KÜLTERÜLET” cím, l) újraszámozott 23. §. (2) bekezdés „(OTÉK 29. § (3)” szövegrésze, m) újraszámozott 38. §-a, 40-42. §-ai és a 44. §-a, illetve a 38. §-a, 40-42. §-ai és a 44. §-ai előtti címek és alcímek. 18. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2009. szeptember 15. napjától kell alkalmazni.

Gomba, 2009. szeptember 10.

Lehota Vilmos polgármester Záradék: A rendelet kihirdetése 2009. szeptember 14-én megtörtént. Gomba, 2009. szeptember 14. Kósa Erzsébet Anikó jegyző

Kósa Erzsébet Anikó jegyző

Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2.

Gomba Község Önkormányzatának 3/2003.(II.5.) sz. rendelete A település Helyi építési szabályzatáról és Szabályozási tervéről

/Egységes szerkezetben a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelettel)

A rendelet egységes szerkezetbe foglalása 2009. szeptember 14-én megtörtént. Gomba, 2009. szeptember 14. Kósa Erzsébet Anikó jegyző

1 oldal

Gomba Község Önkormányzatának 3/2003. (II.5.) sz. rendelete1 a település helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Gomba Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdésnek felhatalmazása alapján, e törvényben megfogalmazott keretek között az alábbi rendeletet alkotja: 1. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1.

§ (1) A jelen rendelet hatálya Gomba község teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni, az OTÉK és mellékletei előírásainak, valamint a jelen rendeletbe foglalt eltéréseknek és a szabályozási tervnek megfelelően szabad. 2 (3) Az előírások alkalmazása

2.

§ (1)3 A helyi építési szabályzatban és szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: - a szabályozási vonalat, - a kialakítható legkisebb telekméreteket, - az építési hely határát, elő-, oldal-, és hátsókertre vonatkozó előírásokat - az építési övezetek paramétereit, valamint - a közterületek és magánutak kialakítására és használatára, - a telepítendő fasorokra, - az erdősávokra vonatkozó előírásokat. (2) Az (1) bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jellegűek, ezért ezek megváltoztathatók a terven belül. Tömb- és telekalakítás

3.

§ (1)4 A terv területén a telekalakítást a szabályozási tervnek megfelelően fokozatosan több ütemben lehet elvégezni. Az egyes ütemek meghatározója az építési szándékok megjelenése és a területek közművesítésének megléte.

1

Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés a) pontja 3 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés b) pontja 4 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés a) pontja 2

2 oldal

(2) Az ütemeken belül a telektömböket a telek-alakítással összhangban fokozatosan lehet kialakítani. A tömböket egymástól közterülettel vagy magánúttal kell elválasztani. (3)5 A terv területén a kialakítható telekméreteket e rendelet 11-17. §-aiban meghatározott övezeti előírások tartalmazzák. Magánút 4.

§ (1) Telkek vagy épületek megközelítésére magánút is alkalmazható. A magánutat önálló helyrajzi számú földrészleten kell kiépíteni. Az út kialakításánál a közlekedési hatóságok előírásait kell érvényesíteni. 6 (2) Magánút kialakításakor annak határát telekhatárként kell figyelembe venni. (3) A közpark területének megközelítésére szolgáló magánutat úgy kell kialakítani, hogy azon a terület karbantartásához szükséges járművek, valamint a vagyon- és életmentést szolgáló gépjárművek közlekedhessenek, továbbá biztosítható legyen rajta az akadálymentes közlekedés. Övezetek

5. 7 § (1) A terv területén a beépítésre szánt terület - a területfelhasználásnak megfelelően az alábbi helyi övezetekre tagolódik: a) Lakóterületek − Lf-1: kialakult falusias lakóterület (a település már beépült részei), b) Vegyes területek − VT-1: településközpont vegyes terület a települést ellátó igazgatási,oktatási kulturális és egyházi intézmények telkeinek területe − VT-2: a településközpont egyéb területei c) Gazdasági területek − Gip: Ipari gazdasági terület, − Gksz Kereskedelmi, szolgáltató terület − G-M: mezőgazdasági üzemi létesítmények övezete d) Különleges területek − K-R: különleges rekreációs és sport terület e) Üdülőterület − ÜH hétvégiházas (horgásztanyás) üdülőterület (2) A terv területén a beépítésre nem szánt területek a következő övezetekre tagolódnak: a) Zöldterületek − KP, KK: közpark és közkert övezet, a lakosság pihenését szolgáló, növényzettel fedett terület,

5

Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 2. §-a Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja 7 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 3. §-a 6

3 oldal

b) Közlekedési és közműterületek − KÖu-1 állami kezelésű közutak övezet − KÖu-2 önkormányzati kezelésű közutak övezet c) Különleges területek − K-T: zöldfelületi jellegű intézmények övezete, temető, − Ksp sportterület övezete d) Mezőgazdasági területek − M-SZ: szántóföldi növénytermesztés − M-T: hagyományos termelő övezet tanyás beépítés lehetőségével − M-GYSZ: gyümölcs-szőlő termesztés − M-Gy: gyepgazdálkodás − M-K: kisparcellás gyümölcs, szőlő és szántóterületek övezete e) Erdőterületek − EG-V: elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdő, meghatározó környezetvédelmi funkcióval − EV: elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdő − Ee: egészségügyi, szociális, turisztikai funkciójú erdő övezete f) Vízgazdálkodási területek − V: folyóvizek (patakok) medre és partja − VT: állóvizek medre és partja övezete (3) Védelmi célú övezetek: − V-TK: Tájvédelmi Körzet övezete − V-TH: Helyi jelentőségű természetvédelmi területek övezete − V-V: Felszíni vizek és tározótavak védőövezete − V-VT: Talajvédelmi övezet − V-VTT: Védett természeti terület védőövezete –TK, TT védőövezete − V-KTT: Kiemelt jelentőségű, különleges természetmegőrzési terület - Natura 2000 − V-F: Ex-lege védett földvár − V-L: Ex-lege védett láp” A beépítésre vonatkozó általános előírások 6.

§ (1) A beépítésre szánt területeket teljes közművel kell ellátni. Közműpótló berendezés (zárt tartály, vagy engedélyezett kistisztítómű) csak a külterületen létesíthető. Belterületen csak ideiglenesen fogadható el zárt gyűjtőtározó, a csatornahálózat megépítéséig, a rákötésre vonatkozó kötelezettséggel. (2) A természetes terep lejtési irányát, valamint a telekhatártól mért 0,5 m-es sávban a szintjét megváltoztatni nem szabad. (3) Szint alatti építmény illetve a pinceszint területét az országos rendeletnek megfelelően a szintterületbe (100 %-ban) be kell számítani.

4 oldal

(4) Lakóterületen és vegyes területen új gépjármű valamint erő- és munkagép telephelyet létesíteni nem lehet, telkenként legfeljebb 1 db teher-gépkocsi és 2 db traktor tárolható, a szomszédos lakóterületeket nem zavaró módon. (5) A település központjában működő szövetkezeti gépparkot, üzemanyag-töltő berendezést és raktárat fel kell számolni, illetve külterületre kell költöztetni. (6) Az épületeken csak a funkciónak megfelelő, magyar nyelvű cégfelirat, reklámhordozó helyezhető el, aminek méret meghatározása, kialakítása része az engedélyezési dokumentációnak. (7) Hirdető berendezések és reklámok elhelyezésénél mindenkor az érvényes külön jogszabályként megalkotott önkormányzati rendelet vonatkozó előírásait kell betartani. 8 (8) (9) Az építménymagasság számítását az OTÉK előírásai szerint kell elvégezni, a 2. sz. mellékletben a lejtős terepre vonatkozó kiegészítésekkel. (10) Lakóterületen nem helyezhető el 6 méternél magasabb zászlórúd, antenna és szélkerék. (11)9 Építményt elhelyezni csak az övezeti előírásoknak megfelelően megállapított továbbá a szabályozási terven jelölt építési helyen belül lehet kiadni. Építési helyen belül épület (építmény) csak a szükséges védőtávolságok betartása mellett helyezhető el. Ez alól kivételt képez, ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül átalakítható. Ezek az épületek is csak az építési helyen belül bővíthetők. (12) Az építési helyen kívül álló meglévő épületek tovább nem bővíthetők (sem vízszintes, sem függőleges irányban), nem alakíthatók át, azokon csak állagmegóvási tevékenység végezhető. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak az építési helyen belül építhető vissza. (13)10 (14) A telkek homlokvonalának minimális mérete, oldalhatáron álló beépítés esetén min. 14 méter meglévő telek esetében, új teleknél 16 méter, illetve szabadon álló beépítésnél a minimum 16 méter, új telek alakításnál 18 méter. (15) Tereprendezés és építési tevékenység csak úgy valósítható meg, hogy az ne rontsa a terület felszíni vízelvezetési tulajdonságait, és a vízelvezetés ne veszélyeztesse a szomszédos telkeket, illetve a talaj állékonyságát. (16)11 Beépítésre szánt területeken, ahol a csatornahálózat nem épült ki – a hidrogeológiai védőidomok területét kivéve – ideiglenesen zárt szennyvíztároló elhelyezése és üzemeltetése lehetséges a szennyvízcsatorna rendszer kiépüléséig az alábbi feltételekkel: a) az ideiglenes tároló akkor felel meg a környezetvédelmi előírásoknak, ha vízzáró, nem szennyezi a talajt és a talajvizet, nem szikkasztja a szennyvizet, b) vízzáró kivitel ellenőrzése a kivitelezés alatt c) 48 órás időtartamú szivárgáspróba a hozzáférés garantált kizárásával a használatbavételi engedély kiadása előtt. d) a csatornahálózathoz való csatlakozás után az ideiglenes tárolót ártalommentesen fel kell számolni. 8

Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés d) pontja Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés b) pontja 10 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés d) pontja 11 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 4. §-a 9

5 oldal

Kulturális örökség védelme 7. 12 § (1) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-, építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a vonatkozó, érvényes jogszabály szerint eljáró illetékes örökségvédelmi szakhatóságot kell megkeresni. (2) Ha régészeti lelőhelyen kívül eső területen földmunkák során váratlanul régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az Örökségvédelmi törvény 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. A bejelentési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt, a kivitelezőt és a lelet felfedezőjét egyaránt terheli. Az építkezés a leletmentés időtartamára (max. 30 napra) leállítható. (3) A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, ezért e területeken a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében, a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a Múzeummal. Amennyiben a régészeti érdekű területeken végzett régészeti szakfelügyelet során régészeti emlék kerül elő, a továbbiakban az örökségvédelmi törvény régészeti lelőhelyekre és megelőző feltárásokra vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Általános természetvédelmi előírások 8.

§ (1)13 Az országos vagy helyi jelentőségű védett természeti területeken, vagy azok védelmi övezetében ipari tevékenység nem engedélyezhető, illetve művelési ág váltáshoz a természetvédelemért felelős hatóság és szerveinek hozzájárulása szükséges. (2)14 Az egyéb területfelhasználási egységbe tartozó vízfolyások és vízparti területek természetközeli állományú szakaszainak védelmére vonatkozóan a természet védelméről szóló jogszabályokban foglaltak irányadóak. (3) A Gombai-patak és mellékága be nem épített partszakaszain folytatott tevékenységek során figyelembe kell venni, hogy azok a országos jelentőségű ökológiai hálózat elemei. (4)15 Az ökológiai hálózat területeit is érintő beépítésre szánt területeken az építési helyeken belül is úgy kell beépítést végezni, hogy a zöldfelületek összefüggő egységet képezzenek. Általános környezetvédelmi előírások

9.

12

§ (1)16A település teljes területén meglévő és tervezett létesítmények illetve tevékenységek engedélyezésével kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok előírásait kell betartani.

Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 14 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 15 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 13

5. §-a 17. § (1) bekezdés c) pontja 17. § (1) bekezdés c) pontja 6. §-a 6 oldal

(2)17 A település teljes közigazgatási területén a légszennyezettség egészségügyi határértékeit kell betartani. A kibocsátási határértékeket a vonatkozó rendeletek szerint kell megállapítani. (3)18 A település teljes közigazgatási területe a „3. Általánosan védett felszíni vízminőségvédelmi területek” vízminőségvédelmi területi kategóriába tartozik. (4)19 A területen mindennemű tevékenység csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerint végezhető. (5) A település belterületén a talajt és a talajvizet szennyező tevékenység átmenetileg sem folytatható. (6)20 (7) A nem stabilizált löszfalak melletti védőterületen tilos a terep megbontása, a talajművelés, illetve bárminemű építmény elhelyezése. A védőterület a következők szerint határozható meg: f [méter] löszfal-magasság mellett ’f’ x 2,7 m távolságra a koronavonaltól, illetve ’f’ x 1,7 m távolságra a körömvonaltól. (8)21Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában a település teljes területén a vonatkozó rendelet zaj határértékei betartandók. (9)22 (10) Tilos a község egész közigazgatási területén a szennyvíz szikkasztóba, felhagyott vagy működő kútba, illetve csapadékelvezető árokba vezetése. A felszíni vizekbe és a kapcsolódó árkokba szennyvizet bevezetni még tisztított formában sem szabad. (11) A település közigazgatási területére más területekről nem hozható be folyékony vagy szilárd hulladék tárolás vagy ártalmatlanítás céljából, kivéve újrafelhasználás esetén. 23 (12) A településen a kommunális és termelési hulladék kezelése csak a hulladékgazdálkodásról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló rendeletek előírásai szerint történhet. (13)24 (14) A településen keletkező hulladékokat úgy kell tárolni, gyűjteni, hogy az ne szennyezze a talajt, levegőt, felszíni és felszín alatti vizeket, illetve ne okozzon fertőzésveszélyt. (15)25 (16)26 Lakó- és intézményterületen (a háztartások kivételével) veszélyes hulladékot még ideiglenesen sem szabad tárolni. (17)27

16

Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés d) pontja Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 7. §-a 18 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés e) pontja 19 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés e) pontja 20 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés e) pontja 21 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés d) pontja 22 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés e) pontja 23 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés e) pontja 24 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés e) pontja 25 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés e) pontja 26 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés e) pontja 27 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés e) pontja 17

7 oldal

(18) Inert (építési) hulladékot lerakni csak az önkormányzat által arra mindenkor kijelölt helyen lehet. A kijelölt helyen el kell különíteni a nem veszélyes és a veszélyes építési hulladékokat, és a jogszabályokban előírt módon kell azokat gyűjteni és tárolni. Erre a célra csak gépjárművel megközelíthető hely jelölhető ki úgy, hogy az a közúttól minimum 100 m-es távolságban legyen. Zöldfelületi előírások 10. § (1) A meglévő zöldfelületi elemeket (közparkok, közkerti funkciót is ellátó területek, fasorok) meg kell tartani, illetve azokat fejleszteni kell. (2) Fasortelepítést az űrszelvény méreteinek és a légvezetékek elhelyezkedésének figyelembe vételével, egyedileg kell megtervezni. (3) Külterületi zöldfelületek, tájfásítás, védősávok növényzetének megtervezésekor törekedni kell a honos fajok alkalmazására. (4) Közkerti funkciót is ellátó területek a Településszerkezeti terven ilyen értelemben lehatárolt területek. A területen a meglévő zöldfelületi arány nem csökkenthető. (5) A zöldfelület kialakítása és használata nem zavarhatja az ingatlan alapfunkcióját, funkciót. (6) A területen csak közkerti funkciót szolgáló építmény helyezhető el. (7) A területen intenzív növényfenntartásról kell gondoskodni. (8)28Közterületen a fakivágás a vonatkozó rendelet szerint a jegyző engedélyével történhet. A fák pótlása közterületen csak egységes, az önkormányzat által elfogadott terv szerint történhet. (9) Lombos fa pótlása csak lombos fával történhet. (10) A fapótlást lehetőség szerint arra a telekre kell előírni, ahol a fakivágás történt. (11) Az építési telkeken növénytelepítés esetén az alábbi ültetési távolságokat kell figyelembe venni: a) 2 m-nél alacsonyabb lombos cserjék és oszlopos növekedésű örökzöld cserjék esetében a minimális ültetési távolság - kerítéstől 0,5 m, - szomszédos épülettől 1 m. b) 2 m-nél magasabb lombos cserjék esetében a minimális ültetési távolság - kerítéstől 1,5 m, - szomszédos épülettől 2 m. c) fatermetű fenyőfélék esetében a minimális ültetési távolság - kerítéstől 2 m, - szomszédos épülettől 2, 5 m. d) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fák esetében a minimális ültetési távolság - kerítéstől 1,5 m, - szomszédos épülettől 2 m. e) 3 m-nél magasabb lombos fák esetében a minimális ültetési távolság - kerítéstől 3m, - szomszédos épülettől 3 m. f) Közút - országos közutakat kivéve - területén 3 m-nél alacsonyabb fát, cserjét minimum 1,5; 3 m-nél magasabb növényt minimum 2,5 m távolságra lehet telepíteni az út szegélyétől.

28

Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés e) pontja 8 oldal

(12) Amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik, a kötelezően kialakítandó zöldterület minden megkezdett 150 m2-e után 1 db lombhullató, nagy lombkoronát növelő fa ültetéséről és neveléséről gondoskodni kell, melyek helyeit, fajtáját az építési engedélyezési terv helyszínrajzán fel kell tüntetni. (13) A zöldfelületek fenntartásáról, ápolásáról, a fa és növény egyedek kihalás utáni pótlásáról a tulajdonosnak gondoskodni kell. (14) Védett fa, fasorok kivágására csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben azt a fa egészségállapota megköveteli. fakivágási engedély csak kertészeti szakvélemény alapján adható ki. a kivágott fákat ugyan azon helyen, azonos fajtával pótolni kell. 2. fejezet AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI Lakóterületek LF-1 Övezet29 11. § (1)30Az LF-I övezet jellemzően a lakóépületek, valamint a lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, kézműipari és igazgatási épületek elhelyezésére szolgál. 31,32 (2) Az LF-I lakóterületen elhelyezhető: a) Lakóépület, 1 db, legfeljebb két lakással, vagy két egylakásos épület b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület c) az építési övezet telkein elhelyezhető legnagyobb lakásszámot meg nem haladó számú egységet magában foglaló szálláshely szolgáltató épület d) kézműipari építmény e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület (3) 33A területen megengedett legnagyobb szintterületi mutató 0,5. (4) A megengedett építménymagasság 4,5 m. (5) A terület telkein megengedett legnagyobb beépítettség 30 %. (6) A kialakítható legkisebb telekméret 750 m². (7) A terület telkein a megengedett legkisebb zöldfelület legalább 40 %. (8)34Az övezetben a beépítési mód kialakult, az új telekosztások esetében oldalhatáron álló, vagy szabadon álló, az övezeti jelben meghatározva.

29

Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 31 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 32 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 33 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 34 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 30

17. § (1) bekezdés f) pontja 17. § (1) bekezdés f) pontja 17. § (1) bekezdés f) pontja 8. §-a 8. §-a 8. §-a 9 oldal

LF-2 Övezet35 12. §36 Vegyes területek VT Településközpont vegyes terület37 13. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek hatással a lakófunkcióra. (2)38 Az övezetben elhelyezhető: - lakóépület, legfeljebb 2 lakással - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, - nem zavaró hatású egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, - igazgatási és egyéb irodaépület, - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, - üzemanyagtöltő - egyéb gazdasági tevékenységre alkalmas épület Az övezetben más épület kivételesen sem helyezhető el. (3)39 (4) 40 (5) 41 (6) 42 (7) 43 (8) 44 (9) 45 VT-1 építési övezet46 13/A. §47(1) Az övezet területén a beépítési mód zártsorú. (2) Az építési telkek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója 1,0. (3) A telkek beépítettsége legfeljebb 50 % (4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m. (5) A telkek területének legalább 20 %-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. 35

Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés f) pontja Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés f) pontja 37 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés g) pontja 38 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 9. § (1) bekezdése 39 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja 40 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja 41 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja 42 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja 43 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja 44 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja 45 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja 46 Kiegészítette a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 9. § (2) bekezdése 47 Kiegészítette a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 9. § (2) bekezdése 36

10 oldal

(6) A telken belüli zöldfelületek minimum 30 %-ára háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növényzetet kell telepíteni. (7) A telkek legkisebb mérete 500 m².

VT-2 építési övezet48 13/B. §49(1) Az övezet területén a beépítési mód kialakult. (2) Az építési telkek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója 1,0. (3) A telkek beépítettsége legfeljebb 40 %. (4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m. (5) A telkek területének legalább 20 %-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (6) A telken belüli zöldfelületek minimum 30 %-ára háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növényzetet kell telepíteni. (7) A telkek legkisebb mérete 750 m². Gazdasági terület területek Gip gazdasági terület övezete50 14.51 § (1) A gazdasági hasznosítású telkek és a lakótelkek között legalább 12 m széles, fásított közterületet kell fenntartani. (2) A kialakítható telkek minimális mérete 6000 m². (3) Az övezetben hulladék helyi ártalmatlanítása nem engedélyezhető (kivéve újrafelhasználás). (4) A gazdasági terület körül minimum 12 m széles véderdősáv telepítése szükséges. (5) Az övezetben elhelyezhető: - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület - a gazdasági tevékenységi célú célú épületen belül a tulajdonos, a használó és - a személyzet számára szolgáló lakások - sportépítmény - igazgatási, egyéb irodaépület - kivételesen egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület (6) Az övezet területén az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni. (7) Az építési telkek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója 1,5. (8) A telkek beépítettsége legfeljebb 40 % lehet. (9) A megengedett építménymagasság 10 m és a maximális homlokzatmagasság sem lehet több 12 m-nél. 48

Kiegészítette a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 9. § (2) bekezdése Kiegészítette a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 9. § (2) bekezdése 50 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 10. § 51 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 49

11 oldal

(10) Az telkek területének legalább 30 %-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (11) Az előkert mérete 30 m, amelyből minimum 25 m széles egybefüggő zöldsávot kell kialakítani, legalább 3 sor fa ültetésével. A fasorok között szgk. parkoló létesíthető. (12) Az oldalkertekben és hátsókertekben fasorok ültetendők a telekhatár mellett. Azokon a telkeken, amelyek csatlakoznak a szomszédos lakótelkekkel, legalább 10 m széles, többszintes védő zöldsáv telepítendő. G-M mezőgazdasági üzemi létesítmények övezete 15.52§ (1) Az övezet mezőgazdasági célú üzemi létesítmények (állattartó telep, termékfeldolgozó és tároló építmény) elhelyezésére szolgál. (2) Beépíthetőség maximum 40 %. (3) Az építménymagasság maximum 7,5 m, legmagasabb építményrész sem lehet 12 m-nél magasabb. (4) A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m². (5) A telek határoló területein legalább 12 m széles, intenzív, fásított, de cserjeszinttel is rendelkező zöldfelület telepítendő. 53 (6) (7) Az övezetben működő létesítmény üzemeltetőjének gondoskodni kell a telken keletkezett folyékony és szilárd hulladék ártalommentes gyűjtéséről, esetleg előkezeléséről, valamint rendszeres elszállításáról és ártalmatlanításáról. (8) A keletkező hulladékok ártalmatlanítása nem történhet az övezet területén, kivéve ha az újrafelhasználásra kerül. 54 (9) Az állattartás további részletes szabályaira az állattartás rendjéről szóló önkormányzati rendelet az irányadó, rendelkezéseit az építési eljárásokban kötelezően figyelembe kell venni. ÜH Üdülőterület55 16.56 § (1) A terület egy egységes horgásztanyák elhelyezésére szolgál, más funkciójú épület nem építhető. 57 (2) (3) Az épület építménymagassága legfeljebb 3,5 méter lehet. (4) A telkek beépíthetősége max. 20 %. A már beépített telkeken a terv elfogadásakor meglévő beépítés megtartható. (5) A telkek legalább 60 %-a zöldfelületként tartandó fenn. 52

Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés h) pontja 54 Kiegészítette a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 12. §-a 55 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés h) pontja 56 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 57 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés i) pontja 53

12 oldal

(6) A meglévő épületek tovább nem bővíthetők, fennmaradásukig alapterületet és tömegnövekedést eredményező átépítés nem lehetséges, karbantartásuk, tömegnövekedést nem okozó átépítésük a jelenlegi helyükön engedélyezhető. Különleges terület övezetei K-R jelű Különleges rekreációs- és sportterület58 17. §59 (1) A különleges területbe a kastély és az egykori kastélykert területe tartozik. (2) A területen elhelyezhető: a) Üdülőépület, b) Sportcélú épület c) Vendéglátó és szolgáltató épület, d) Szálláshely szolgáltató épület e) Más célú kivételesen sem helyezhető el. (3) Az övezet beépítési módja szabadonálló. (4) A terület beépítettsége: max.15 %. (5) Az újonnan kialakuló telek területe nem lehet kisebb mint 2 000 m². (6) Az épületek legnagyobb építménymagassága 4,5 m. (7) A telek területének min. 60 %-a zöldfelület, a burkolt terület legfeljebb 10 % lehet. A zöldfelület minden 100 m²-e után 1 db nagy lombkoronát nevelő fát kell ültetni. (8) Az üdülőépületek bruttó szintterületének legfeljebb 40 %-ban kereskedelmi, vendéglátó egység is elhelyezhető. (9) Az övezetben gazdasági célú állattartó építményt elhelyezni tilos. (10) Valamennyi épület nyeregtetővel alakítandó ki. A tetőgerinc az épület tömegének hosszabbik irányával legyen párhuzamos. A tetősík lejtése 25-50 fok közötti. A tetősíkokon keresztszárny (tetőablak, erkélylefedés, stb.) kialakítható. (11) A tetőhéjalás természetes cserép anyagú legyen. (12) Az épületlábazat – égetett, vagy homok – téglából, vagy terméskőből alakítandó ki és legalább 0,35 m magas legyen a mindenkori járdatőtől számítva. (13) Az épületek megjelenésében vakolt, vagy a lábazathoz illeszkedő tégla, vagy terméskő legyen. A homlokzati kiegészítő burkolás, tagolás és látható szerkezet fából is készülhet, természetes színű pácolással, vagy lazúros festéssel. (14) Az épületek és építmények (kerítés, járda, pergola, stb.) kialakításánál a természetes építőanyagok színeit kell alkalmazni, különös tekintettel a fehér, a homok és az agyag színeire.

61,62

18.

K-H Hulladéklerakó hely és dögkút övezete60 §

58

Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés i) pontja Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 13. §-a 60 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés j) pontja 61 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 59

13 oldal

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI63 Zöldterület övezetei KP Közpark övezet 19. § (1) Közparkként kell kialakítani és fenntartani a Településszerkezeti terven ilyen értelemben lehatárolt területeket. (2) Az övezet elsősorban pihenési, rekreációs célokra alkalmas létesítmények, építmények elhelyezésére szolgál. (3) Az övezetben épület nem helyezhető el. (4) Az övezetben elhelyezhető: - a pihenést és testedzést szolgáló építmény, (sétaút, pihenőhely, gyepes sportpálya, gyermekjátszótér, stb.) - a terület fenntartásához szükséges építmény. (5) A telkek maximális beépítettsége 2 % lehet. (6) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m. (7) Az övezet telkein a minimális zöldfelületi arány 80 %, amelynek minimum 40 %a háromszintes növényállomány. (8) Az övezetben csak a hagyományos településképbe illeszkedő építmények helyezhetők el. (9) Az övezetben intenzív növényápolásról kell gondoskodni. (10) A közparkoknak közútról vagy magánútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lenni. 64

Közlekedési és közműterületek 20.65 § (1) A Közlekedési és közműterület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek, járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, valamint a közművek és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen a közlekedési és közmű építmények és műtárgyak helyezhetők el. (3) A település igazgatási határán belül kialakítandó új utak esetében a következő szabályozási illetve kisajátítási szélességeket kell betartani. - új helyi gyűjtőutak 22 m - új helyi kiszolgáló utak (lakóutcák) 12 m (4) A helyi kiszolgáló utakat vegyes használatú útként is ki lehet alakítani. (5) A funkciókhoz szükséges parkolóhelyeket az építési telkeken belül kell kialakítani és fenntartani, az OTÉK előírásainak megfelelően. (6) A parkolókat fásítottan kell kialakítani, 4 parkolóhelyenként 1 db. nagy lombkoronát növelő fát szükséges ültetni.

62

Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés i) pontja Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés j) pontja 64 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 65 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 63

14 oldal

(7)66Köu-1 övezetbe tartoznak az állami kezelésben lévő közútterületek. (8) 67Köu-2 övezetbe tartoznak az önkormányzati kezelésben lévő közútterületek. K-T Zöldfelületi jellegű intézmények övezete68 20/A69.§ (1) Az övezetbe tartoznak a temetők. Az övezetben csak a temetkezéssel kapcsolatos rendeltetésnek megfelelő épületek helyezhetők el. A beépítettség maximum 10 % lehet. (2) Az övezetben a biológiailag aktív, növényzettel borított felület aránya legalább 60%. (3) A temető fenntartását és üzemeltetését a vonatkozó jogszabályok szerint kell végezni. (4) Zöldfelületi intézmények a településen a 200, 3710, és 822 hrsz.-ú temetőkertek. (5) A telken belül a telekhatár menti 10 m-es sávot védőfásítás részére szabadon kell hagyni. A temető használatbevételével a védőfásítást háromszintű állománnyal létre kell hozni. Ksp70 20/B.71§ (1) Az övezetbe a település régi sportterülete tartozik. (2) Az övezet területén csak sportcélú létesítmények helyezhetők el. (3) A terület egységesen kezelendő, a beépítettségbe be nem számítva – elhelyezhető a pihenést, testedzést, szórakozást szolgáló műtárgy és építmény. (kertészeti építmény, pergola, sétaút, játszótér, pihenő terasz, stb.) (4) Az övezet legnagyobb beépíthetősége 2%. (5) A területen elhelyezhető építmények magassága nem lehet nagyobb, mint 4,5 m. (6) A telek területének min. 50 %-a zöldfelület, a burkolt terület legfeljebb 10 % lehet. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI - KÜLTERÜLET72 A mezőgazdasági terület övezetei 21.73§(1)74 Mezőgazdasági terület övezeteiben (illetve a település teljes területén) trágyatárolás, kezelés, kijuttatás vonatkozásában az érvényes rendeletek értelmében kell eljárni. 66

Kiegészítette a 19/2009. (IX.11.1) sz. rendelet 14. §-a Kiegészítette a 19/2009. (IX.11.1) sz. rendelet 14. §-a 68 Kiegészítette a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 15. §-a 69 Kiegészítette a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 15. §-a 70 Kiegészítette a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 15. §-a 71 Kiegészítette a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 15. §-a 72 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés k) pontja 73 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 74 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés k) pontja 67

15 oldal

M-SZ szántóföldi növénytermesztés övezete 22.75 § (1) Az övezet szántóföldi növénytermesztés céljára szolgál. (2) Az övezetben tanya, farmgazdaság építése – kivéve a meglévő épületeket – nem lehetséges, csak közmű, nyomvonal jellegű vezeték, távközlési és vízgazdálkodási építmény valamint geodéziai jel, illetve forgalomirányító létesítmények helyezhetők el. (3) A jelenleg beépített telkek épületeinek átalakítása a jelenlegi beépítési százalékon, épületmagasságon belül engedélyezhető. M-T hagyományos termelő övezet tanyás beépítés lehetőségével 23.76 § (1) A legkisebb kialakítható telek 1500 m2 (2)77Tanya, farmgazdaság csak a legalább 6000 m2 kiterjedésű és átlagosan legalább 50 méter szélességű földrészleten építhető, legfeljebb 1,5% beépítettséggel. (3) A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. (4) A 6000 m2-nél kisebb földrészleteken közmű, nyomvonal jellegű vezeték, távközlési és vízgazdálkodási építmény valamint geodéziai jel illetve forgalomirányító létesítményeken kívül elhelyezhető: földdel borított pince és növénytermesztésre használt fóliasátor. (5) Az 1500 m2-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad. (6) Megőrizendők a fásítások. M-GYSZ nagytáblás gyümölcs-szőlő termesztés övezete 24.78 § (1) Az övezet nagytáblás gyümölcs-szőlő termesztés céljára szolgál. (2) Az övezetben lakóépület csak 3000 m²-nél nagyobb telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 1,0 %-os beépítettséggel. (3) A jelenleg beépített telkek épületeinek átalakítása a jelenlegi beépítési százalékon, épületmagasságon belül engedélyezhető. M-Gy gyepgazdálkodás övezete. 25.79§ (1) Az övezetbe tartozó területek gyepgazdálkodási célt szolgálnak. (2) Az övezetben a gyepgazdálkodással összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló építmények helyezhetők el, 1500 m2-t meghaladó területű telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel. (3) Lakóépület a 6000 m2 feletti területnagyságú telken helyezhető el, legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel, 4,5 m-es maximális épületmagassággal. (4) A jelenleg beépített telkek épületeinek átalakítása a jelenlegi beépítési százalékon, épületmagasságon belül engedélyezhető. 75

Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 77 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés l) pontja 78 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 79 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 76

16 oldal

M-K kertes mezőgazdasági övezet. 26.80 § (1) Az övezet kisparcellás gyümölcs, szőlő és szántó céljára szolgál. (2) Az övezetben lakóépület nem helyezhető el. (3) Az övezetben gazdasági épület és terepszint alatti építmény csak 1500 m² -nél nagyobb telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 3,0 %-os beépítettséggel. (4) A kialakítható legkisebb telekméret 720 m2. Az erdőterület övezetei EG-V Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőövezet másodlagos környezetvédelmi funkcióval 27.81§ (1) Az övezet gazdasági elsődleges rendeltetésű erdők fenntartására szolgál. Az övezetben erdőterv szerinti gazdálkodást kell folytatni. (2) Az övezetben csak az erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el. (3) Épület csak a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken helyezhető el, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel. (4) Az övezetben építési tevékenység csak az illetékes Erdészeti Szolgálattal egyeztetve történhet. (5) Az övezetben kommunális illetve veszélyes hulladék, vegyszer, trágya még ideiglenesen sem tárolható, környezetszennyező tevékenység nem folytatható. (6) A jelenleg beépített telkek épületeinek átalakítása a jelenlegi beépítési százalékon, épületmagasságon belül engedélyezhető. EV Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdőövezet 28.82 § (1) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet. (2) A belterületen lévő védelmi rendeltetésű erdők másodlagosan egészségügyi– szociális–turisztikai rendeltetésűek. (3) Az övezetben kommunális illetve veszélyes hulladék, vegyszer, trágya még ideiglenesen sem tárolható, környezetszennyező tevékenység nem folytatható. (4) A jelenleg beépített telkek épületeinek átalakítása a jelenlegi beépítési százalékon, épületmagasságon belül engedélyezhető. Eg-T Elsődlegesen egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésű erdőövezet83 29.84 § (1) Az övezetben legfeljebb 5 %-os beépítettséggel lehet épületet elhelyezni. (2) Az övezetben épületet elhelyezni csak a teljes területre készítendő szabályozási terv alapján szabad. (3) Az övezetben csak az idegenforgalmat szolgáló illetve azt kiegészítő, továbbá az erdőterület fenntartásához szükséges építményeket szabad elhelyezni. 80

Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 82 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 83 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés l) pontja 84 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 81

17 oldal

(4) Az övezetben kommunális illetve veszélyes hulladék, vegyszer, trágya még ideiglenesen sem tárolható, környezetszennyező tevékenység nem folytatható. Vízgazdálkodási terület övezetei V Felszíni vízfolyások medre és partja övezet 30.85 § (1) Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott építmények helyezhetők el. (2) Az övezetben tilos – ideiglenesen is – bárminemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása, környezetszennyező tevékenység folytatása. VT Állóvizek medre és partja övezete 31.86 § (1) Az övezetben a vízkár-elhárítási építmények, valamint vízi sport és sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el. Az övezetben tilos – ideiglenesen is – bárminemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása, környezetszennyező tevékenység folytatása. (2) A területhez tartozó övezetekben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait érvényesíteni kell. 3. fejezet VÉDELMI CÉLÚ ÖVEZETEK Táj- és természetvédelmi övezetek V-KTT Kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület - Natura 200087 32.88 § (1)89A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által nyilvántartott természeti területekre vonatkozóan a vonatkozó törvény előírásait kell alkalmazni. (2) Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el. (3) Az övezetben csak gyepgazdálkodás folytatható, a természeti értékeket kímélő módon. (4) A talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok ill. növényvédő szerek alkalmazása csak indokolt esetben, természetkímélő módon történhet. (5) Az övezetben a művelési ág megváltoztatása, a gyep égetése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével történhet.

85

Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 87 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés m) pontja 88 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 89 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés n) pontja 86

18 oldal

V-TK Tájvédelmi Körzet Övezete 33.90§ (1)91 A Tájvédelmi Körzet területére a vonatkozó rendelet előírásait kell figyelembe venni. (2) A területhasználat vonatkozásában irányadó a táj-védelmi körzet természetvédelmi kezelési terve. V-L Ex lege védett láp övezete 34.92 § (1)93Az ex lege védett láp területére vonatkozóan a 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. A területet országos jelentőségű természetvédelmi területként kell kezelni, fenntartani. A területhez tartozó helyrajzi számok: 0279, 0280, 0273, 0270/5 d, 0291/10 f, g, 0289, 0291/9, 0377/1, 0377/2, 0376, 0374, 0378/1, 0378/2. V-F Ex lege védett földvár övezete 35.94 § (1)95Az ex lege védett földvár területére vonatkozóan a 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. A területet országos jelentőségű természetvédelmi emlékként kell kezelni, fenntartani. A területhez tartozó helyrajzi számok: 0270/1, 0270/7 c, 321. V-TH Helyi jelentőségű természetvédelmi területek 36.96 § (1) Helyi jelentőségű természetvédelmi területként, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásai szerint kell kezelni az alábbi területeket: 310, 311, 312 hrsz.-on a Patay-kastély Gombai-patak menti területei, 315/1 hrsz-on a platánfacsoport, 505/2 hrsz.-on a vadgesztenyefasor, illetve a Gombai-patak Gombai-tó és a Tápió-Hajta Környéke Tájvédelmi Körzet közötti szakasza (0155, 0156, 0157, 0159/2, 0160, 0165/2, /3 hrsz-ú telkek) valamint a Várhegy területe (0270/1 hrsz-ú telek). A Gombai-tó és a Tápió-Hajta TK közötti szakasz egyben országos védelemre tervezett terület. V-VTT Védett természeti terület védőövezete 37.97 § (1) Védett természeti terület (Tájvédelmi körzet, helyi jelentőségű természeti terület) védőövezetében ipari tevékenység nem engedélyezhető, illetve művelésiág váltáshoz a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulása szükséges.

38.99,100 §

Környezetvédelmi övezetek V-V Felszíni vizek és tározótavak védőövezete98

90

Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés o) pontja 92 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 93 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés p) pontja 94 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 95 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (1) bekezdés q) pontja 96 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 97 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 98 Az alcímet hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés m) pontja 91

19 oldal

V-VT Talajvédelmi övezet 39.101 § (1) Az övezeten belül a természetes fás növényzet kitermelése engedélyköteles. A fás növényzet kitermelése csak akkor engedélyezhető, ha ezáltal a talaj állékonysága nem romlik. (2) Az övezeten belül építési engedély csak talajmechanikai vizsgálat alapján adható. (3) Az talajvédelmi övezetben a löszfalak mellett épületet, építményt elhelyezni az alábbi védőtávolságon belül nem lehet: a) koronavonaltól ’f’ (m) magasságú falak esetében ’f’ x 2,7 m távolságra, b) körömvonalától ’f’ x 1,7 m távolságra .

40.103,104 §

41.106,107 § 42.109 ,110§

Hulladék ártalmatlanítás V-KH A kommunális hulladéklerakó és a dögkút védőövezete102

Egyéb védőövezetek V-VM Villamosmű biztonsági övezete105 V-G Gazdasági területek védőövezete108

V-GI Géppark, raktárterület ideiglenes védőövezete 43.111 §(1) A 621 hrsz.-ú – raktárként, irodaként és gépparkként működő - telek határától számított 100 m-es ideiglenes védősávon belül tilos az ivóvíz illetve öntözés részére történő vízkivétel, illetve az árutermelő növénytermesztés folytatása. A védősávra vonatkozó tilalmak a telek jelenlegi használatának felszámolása után, a környezeti szennyezések pontos felmérését követően a szennyeződések megszüntetéséig hatályosak.

99

Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés m) pontja 101 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 102 Az alcímet hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés m) pontja 103 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 104 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés m) pontja 105 Az alcímet hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés m) pontja 106 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 107 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés m) pontja 108 Az alcímet hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés m) pontja 109 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 110 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés m) pontja 111 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 100

20 oldal

113,114

44.

V-T Temetők védőövezetei112 § Záró rendelkezések

45.115,116§ (1) Jelen építési szabályzat mellékletei az alábbiak: a) 1. sz.melléklet : Fogalom meghatározások, b) 2. sz. melléklet: Építés lejtős terepen c) 3. sz. melléklet: A nyúlványos telek meghatározása d) 4. sz. melléklet: Erózióveszélyes löszfalak elvi szabályozási metszete e) 5. sz. melléklet: Mintakeresztszelvények f) 6. sz. melléklet: Gomba Belterület Szabályozási terve [m=1:2 000] g) 7. sz. melléklet: Gomba Külterület Övezeti terve [m=1:15 000] (2) A Rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. (3) Ezen Rendelet a kihirdetése napján lép hatályba (4)117 A Rendelet belterületi szabályozási tervét tartalmazó 6. sz. melléklete helyébe E rendelet 1. sz. melléklete lép, mely rajzi mellékletként tartalmazza [Gomba Belterületi szabályozási terve; m = 1:2000]. 118 (5) A Rendelet külterületi szabályozási tervét tartalmazó 7. sz. melléklete helyébe e rendelet 2. sz. melléklete lép [Gomba Külterületi Övezeti terve; m= 1:15000] Gomba, 2003. február 05. Kis József sk. polgármester

Maczó Jánosné sk. körjegyző

Záradék: A rendelet módosításának kihirdetése és egységes szerkezetbe foglalása 2009. szeptember 14-én megtörtént. Gomba, 2009. szeptember 14. Kósa Erzsébet Anikó jegyző

112

Az alcímet hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés m) pontja Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 114 Hatályon kívül helyezte a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 17. § (2) bekezdés m) pontja 115 Számozását módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 11. §-a 116 Módosította a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 16. §-a 117 Kiegészítette a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 16. §-a 118 Kiegészítette a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelet 16. §-a 113

21 oldal

Gomba Község Önkormányzata 3/2003. (II.5.) sz. rendeletének 1. sz. melléklete

Fogalom magyarázat: A szabályzat az OTÉK fogalomrendszerét használja, az itt leírtak csak kiegészítő és értelmező meghatározások. 1. Telekalakítási terv: A vonatkozó 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet értelmében, az abban meghatározottak szerint készítendő, amennyiben legalább 8 telek, vagy több jön létre. Telekalakítási terv csak meglévő, vagy szabályozási terv szerint tervezett közterület figyelembe vételével készülhet. Ha a közterületi határ módosítása szükséges, szabályozási tervet kell készíteni. 2. Szintterületi mutató: A telken megépíthető épületek összes szintterületének és a telek területének hányadosa, az építési övezeteknél lehet meghatározni. (Nem tévesztendő össze a szintterület sűrűséggel.) 3. Mellékrendeltetésű épület/építmény: (melléképület volt az OÉSZ-ben) Az övezet leírásában meghatározott főrendeltetéstől eltérő, kiegészítő rendeltetésű épület, pl. önálló gk. tároló, vagy a terület jellemző használatától eltérő rendeltetésű épület, amely a telken az övezet alapvető rendeltetésének megfelelő építménnyel együtt, de külön egységben létesül. Nem azonos az OTÉK 108. oldal 54. pont alatt felsoroltakkal.

22 oldal


Az építés lejtős terepen A támfalgarázs építésének szabályai: -

-

-

A kialakuló utcai telekhatáron álló kerítés – homlokzat, amiben a gépkocsi tároló kapuja van, maximum 3,0 méter magasságú lehet. Felette csak áttört korlát, kerítés helyezhető el. A magasságot az út kiemelt szegélyéhez (rendezett terepszint) kell viszonyítani. (Kiemelt szegély nélküli útnál +15 cm magasság, azaz 3,15 méter engedélyezhető.) Támfalgarázs ott létesíthető, ahol a terep lejtése, a telek hosszirányában, az út tengelyétől az előkert 6,0 méter mélységéig eléri az átlagosan 20 % emelkedést, illetve az elméleti (20 %-os) vonal nem emelkedik ki a terepből, az adott hosszon, vagy az előkert terepszintje1,5 méterrel magasabb az utca szegélyénél. A támfal utcai hossza (a garázskapukkal együtt) a gépkocsi tároló előtt maximum 6,0 méter lehet + a gyalogos bejáró építménye 2,5 m szélességgel A szomszédos telek csatlakozásánál kialakuló támfal magassága 1,0 méter lehet. Felette lévő kerítés tömör (lábazati) szakaszával maximum 2,0 méter lehet együttesen. A támfalgarázs a telken főépülettől független elhelyezéssel is építhető, beépítettségbe és az alápincézett részbe nem számítandó be (OTÉK 1. sz. melléklet 74. és 77. pont), de csak a gépkocsi tároló és annak határoló szerkezetei. A hagyományos utcakép védelme érdekében a helyi védett területeken és műemléki környezetben támfalgarázs nem építhető. Építménymagasság számítás

-

-

-

Az építménymagasság számítása lejtős terepen az OTÉK által megszabott keretek között, az alábbi eltérések figyelembevételével történhet: Lejtős terepen, ha a terepszint alatti építmény terepcsatlakozástól mért magassága meghaladja az 1,0 métert, az 1,0 méternél magasabban kiálló építményrész beszámít a beépítettség mértékébe, és az építménymagasság számításánál is figyelembe kell venni. Legnagyobb kiállása nem haladhatja meg az 1,5 métert, kivéve, ha a lejtő irányú oldalon bejárati homlokzata van és ehhez tereplépcső, rámpa csatlakozik. Az épületek összes hossza a 10 %-ot meghaladó lejtésű telken legfeljebb 20,0 méter lehet. Ha a telek, földrészlet lejtése meghaladja a 10 %-ot, az övezetben megadott homlokzatmagasság a lejtő felől 15 %-kal túlléphető. Amennyiben a földrészlet lejtése meghaladja a 15 %-ot, a lejtő felöli homlokzatmagasság a lejtő felől 20%-kal léphető túl. A homlokzatmagasságok átlaga ez esetben sem haladhatja meg az övezet megadott mértékét. Az épület homlokzatmagasságának számítási módja az OTÉK szerint történik. Ha a telek, földrészlet lejtése meghaladja a 15%-ot, az épület körül rendezett terep (járda) a termett talajhoz képest legfeljebb 1,5 m bevágással vagy töltéssel létesíthető.

23 oldal


A nyúlványos telek kialakításának és a több telket érintő telekrendezés egyedi szabályai A nyúlványos telek fogalma: A nyúlványos telek legalább 3,0 méter széles nyúlvánnyal csatlakozik a közterülethez a visszamaradó telek határa mellett. (1. sz. ábra) -

A nyúlvány csak egy telek kiszolgálására alkalmazható, a kiszolgált telken csak egy főrendeltetésű épület létesíthető, a nyúlvány hossza nem haladhatja meg az 50 métert. A teleknyúlvány területe nem számítható be a telek területébe, a beépítettség kiszámításánál (OTÉK 1 sz. melléklet 75. pont).

A nyúlványos telek alakításának szabályai: -

Nyúlványos telek nem alakítható ki a védett területeken Új beépítésű területen maximum 4 db telek (2 db visszamaradó és 1-1 db új nyúlványos telek) alakítható ki, két, egymásmelletti 3,0 - 3,0 méter széles, egymástól el nem zárt (kerítéssel hosszirányban le nem választott) teleknyúlvánnyal. (2. sz. ábra)

24 oldal


Erózióveszélyes löszfalak elvi szabályozási metszete

25 oldal


Mintakeresztszelvények

26 oldal


Gomba Belterület Szabályozási terve [m=1:2 000]

27 oldal


Gomba Külterület Övezeti terve [m=1:15 000]

28 oldal

A.D.U. Építész Iroda Kft

Recommend Documents