A BEREGDARÓCI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA, MELY A VIZUÁLIS NEVELÉS KIEMELÉSÉVÉL KÉSZÜLT

A BEREGDARÓCI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA, MELY A VIZUÁLIS NEVELÉS KIEMELÉSÉVÉL KÉSZÜLT

Készítette: Badak Sándorné óvodavezető

Beregdaróc:2016.10.01.

1

" Kis gyermekem, csak nézzél szerteszét, éretted van itt minden, ami szép. " (Várnai Zseni)

AJÁNLÁS

Őszinte szeretettel ajánljuk ezt a programot fenntartónknak, óvodánk dolgozóinak és azoknak a beregdaróci szülőknek a figyelmébe, akiknek gyermeke most jár óvodába vagy ezután fog óvodába járni.

2

TARTALOMJEGYZÉK

AJÁNLÁS

I.BEVEZETŐ

I.1. Helyzetkép az óvodánkról I.2. Személyi feltételeink I.3. Tárgyi feltételeink

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP

III.ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI III.1. Az óvodai nevelés általános feladatai: III.1.1. Az egészséges életmód alakítása III.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés III.1.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE IV.1. Napirend, hetirend IV.2. Személyi és tárgyi feltételek IV.3. Az óvoda kapcsolatai: IV 3.1. Az óvoda és a család kapcsolata IV.3.2. Az óvoda és az iskola kapcsolata IV.3.3. Az óvoda egyéb kapcsolata

V.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI V.1. Játék V.2. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka V.3. Mozgás V.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc V.5. Verselés, mesélés 3

V.6. A külső világ tevékeny megismerése V.7. Munka jellegű tevékenységek V.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

VI. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK

VII.GYERMEKVÉDELMI FELADATOK AZ ÓVODÁBAN

VIII. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS FELADATOK

IX. A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT, KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE IX.1. Sajátos nevelési igényű gyermek IX.2. A beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermek IX.3. Tehetséges gyermek

X. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

XI. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

XII.JEGYZÉK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖTELEZŐ (MINIMÁLIS) ESZKÖZEIRŐL ÉS FELSZERELÉSÉRŐL

XIII.FELHASZNÁLT IRODALOM

XIV.ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

XV.LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

4

I.BEVEZETŐ

Helyi nevelési programunkat az Alapprogramra (" az Óvodai nevelés országos alapprogramjára ") építve készítettük el. Óvodánk a családi nevelést kiegészítve törekszik a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására. -

Az óvodai élet mindennapjaiban a gyermeki személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különös védelem illeti meg.

-

Óvodai életünk tevékenységeit minden gyermek számára elérhetővé tesszük.

-

Innovatív pedagógiai törekvések megismerésével színesítjük módszertani kultúránkat.

Pedagógiai elveink a következők: -

Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes óvodai élet kialakítása, melynek során a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés, bizalom övezi.

-

A gyermekek egyéni különbségeinek értékelése és tiszteletben tartása.

-

Előítéletmentes gondolkodás, a másság elfogadása.

-

Kölcsönös bizalomra, őszinteségre épülő kapcsolattartás a szülőkkel, családokkal, társadalmi szervekkel.

-

Az óvónő teljes személyiségével legyen pozitív minta, modell mind a gyermekek, mind a családi nevelés előtt. Szakmai igényesség jellemezze nevelőmunkáját a mindennapok óvodai gyakorlatában.

-

Az óvoda többi dolgozója pedig a reá bízott munkát tőle telhetően, legjobb tudása szerint, becsülettel végezze el.

I.1. Helyzetkép óvodánkról: Beregdaróc egy határ menti kis község, mely 30 km-re fekszik Vásárosnaménytól. Közel 800 ember él a településen. A falu " szívében" helyezkedik el az óvoda, mely 1976-ban épült, korszerű épület, tágas udvarral. Osztatlan csoportunk gyermekei eltérő szociokulturális miliőből érkeznek hozzánk. Létszámuk: 32 fő. A gyermekek szüleinek több mint a fele munkanélküli. Csoportunkban sok a hátrányos helyzetű gyermek, több óvodásunk beszédhibás. Ezt a tényt figyelembe véve fogalmaztuk meg nevelési célunkat, feladatainkat.

5

I.2. Személyi feltételeink: Óvodánkban öt közalkalmazott dolgozik: 

két szakképzett óvodapedagógus, egyikük a vezetői feladatokat is ellátja



két szakképzett dajka



és egy konyhai kisegítő.

I.3. Tárgyi feltételeink évről évre javulnak: Az alapvető óvodai eszközkészlet a rendelkezésünkre áll. Intézményünkben megtörtént az akadálymentesítés és a felújítás. Az udvari játékok telepítésére, alá gumitégla lerakására a felújítással együtt került sor. Udvari játékaink fából, fémből készültek. Évente gondoskodunk ezek szálkátlanításáról, festéséről. Udvarunkon van homokozó, füves-lejtős, árnyékos rész sok szép fával, betonozott terület, műanyag hullámlemez-tetőzettel. Így esős időben is kivihetjük a gyermekeket a friss levegőre. Van kis virágoskertünk, " nyúlfarknyi" veteményeskertünk. Óvodai munkánkat számítógép, nyomtató, fénymásoló és telefon segíti. Óvodánk konyháján megszűnt a főzés. A tízórai kerékpárral, az ebéd és az uzsonna most már ételszállító kisbusz segítségével kerül felhozatalra a konyhából az óvodába és kerül kiosztásra az óvodai konyhából kialakított étkezőben. Tárgyi feltételeinket éves költségvetésünkbe beépítve, lehetőségeinkhez mérten kívánjuk fejleszteni: játékok, szakmai eszközök, szőnyegek, függönyök, függönytartók, papír-, írószer , fogyóeszközök… Fontosnak tartjuk, hogy mindennapjaink - nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek körében is derűs légkörben teljenek el, melyet áthat a jó szándék, az egymás iránt érzett tisztelet és megbecsülés, az őszinte bizalom.

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP

II.1. Gyermekkép: Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. A teljes személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden óvodás számára az egyenlő hozzáférést. Az óvodai nevelés nem ad helyet az előítéletek kibontakoztatásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.

6

II.2. Óvodakép: Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. A gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig tart. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésnek legmegfelelőbb feltételeit és segíti a gyermekeket, hogy megtanulják óvni, védeni, megbecsülni környezetüket (környezettudatos magatartás kialakítása). Az óvoda közvetetten segíti azokat a gyermeki személyiségvonások kialakulását és fejlődését, amelyek az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükségesek. Az óvodánk funkciói: 

óvó-védő



szociális



nevelő- személyiségfejlesztő.

Óvodai nevelésünk célja: a falunkban élő 3-7 éves óvodás gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a gyermeki személyiség kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ide értve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is). A sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, migráns és a multikulturális gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy önazonosságának megőrzése mellett elfogadó, fejlesztő hatású környezetben éljen és nevelkedjen. III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI III.1. Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodás gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: -

Az egészséges életmód alakítása

-

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

-

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

7

III.1.1. Az egészséges életmód alakítása : Kiemelkedő jelentőséggel bír a gyermekek egészséges életvitel igényének alakítás és testi fejlődésük elősegítése. -

Egészséges, balesetmentes és esztétikus óvodai környezet megteremtése.

-

Az osztatlan csoportnak megfelelő életritmus és napirend szervezése.

-

Az alapvető egészségügyi szokások elsajátíttatása (gondozási teendők)

-

Mozgásigényük kielégítése, edzettségük biztosítása.

-

Testi képességeik, fizikai erőnlétük, összerendezett, harmonikus mozgásuk fejlesztése az óvodai tevékenységekben.

-

A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.

-

Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása.

-

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása (óvjuk, védjük és rendben tartjuk környezetünket).

-

Megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

III.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés: -

Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli óvodai légkör fenntartása, melyben a gyermek-gyermek, óvónő-gyermek, dajka-gyermek kapcsolatát pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemzi.

-

A gyermekek éntudatának, önkifejező, önérvényesítési törekvésének, társas kapcsolatának, konstruktív együttműködésének és szociális érzékenységének elősegítése, a másság elfogadása, az egyéni különbözőségek tiszteletben tartása, előítéletmentes gondolkodás.

-

Sok közös élményre, közös tapasztalatszerzésre, közös tevékenységre épülő óvodai élet szervezése, mely hozzájárul olyan erkölcsi tulajdonságok megalapozásához és megerősítéséhez, mint a figyelmesség, együttérzés, őszinteség, pontosság, a szabályok betartásának képessége, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség, igazságosság, igazmondás, becsületesség, őszinteség.

-

Valamint kitartásra, önállóságra, önfegyelemre nevelés, kötelességtudat,- és felelősségérzet kialakítása: vagyis akarati tulajdonságok fejlesztése.(Tehát magatartás,és viselkedéskultúra, szokásrendszer kialakítása,illemtan megalapozása, fejlesztése.)

-

Mások: a gyermekek, felnőttek, idősek szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. 8

-

A gyermekek nyitottságára építve annak elősegítése, hogy tudjon rácsoldálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje, becsülje azt.

-

Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz kötés alapja.

-

A nehezen szocializálható, a lassabban fejlődő, az érzékszervi,- értelmi,- vagy mozgássérült, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő speciális felkészültséggel rendelkező szakember: logopédus, pszichológus, konduktor, gyógypedagógus, mozgásterapeuta…bevonásával.

III.1.3. Az anyanyelvi , az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása: Az anyanyelvi és az értelmi nevelés átöleli az egész óvodai nap minden tevékenységét: -

Az óvodában a gyermekek életkori sajátosságaira, érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő élményeire, tapasztalataira, ismereteire építve változatos tevékenységek biztosítása, melyeken keresztül újabb tapasztalatokat…szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetükről.

-

Fontos a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, melynek segítségével fejleszthetjük értelmi képességüket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitásukat.

-

Az anyanyelvi nevelés és a kommunikáció különböző formáinak fejlesztése a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabálykövetéssel, (javítgatások elkerülésével)valósul meg az óvodai nevelőmunka során.

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Napirendünk, hetirendünk kialakításánál figyelembe vettük az osztatlan csoportból adódó sajátosságokat és a helyi szokásokat. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására törekedtünk, figyelve a játék kiemelt szerepére. A napirendben a legtöbb időt a szabad játékra fordítjuk, amely csak indokolt esetekben szakad meg: öltözködés, séta,étkezés… A párhuzamos tevékenységek, valamint a gyermekek együttműködési képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) kezdeményezések, foglakozások hozzájárulnak a gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez. A gondozási teendők végzésének is nagy jelentősége van, hiszen ekkor is nevelünk, kapcsolatot építünk a 9

gyermekekkel, segítjük közben önállóságuk kiteljesedését, ismereteik bővítését (szókincs, beszéd, testséma…), természetesen legjobb segítőinkkel: a dajkákkal együtt karöltve. Az azonos időben végzett tevékenységek segítik még a gyermekek időben való eligazodását, tájékozódását is. Összességében: a folyamatos, rugalmas napirend és hetirend érzelmi biztonságot nyújt a gyermekeknek és hozzájárul egészséges fejlődésükhöz- fejlesztésükhöz.

IV.1. Napirend, hetirend: Napirend:

700 – 1200

- Játék a csoportszobában vagy a szabadban: (jó időben nyáron) - Mese, vers, dalosjáték és/vagy mindennapos testnevelés - Testápolási teendők - Tízórai - Játék a csoportszobában vagy szabadban, differenciált foglalkozás, párhuzamos tevékenységek - Séta vagy levegőzés

1200 – 1500

- Testápolási teendők - Ebéd - Csendes pihenő mesével

1500 – 1700

- Folyamatos ébredés, folyamatos felkelés - Testápolási teendők - Mindennapos testnevelés - Uzsonna - Játék hazamenetelig.

10

Hetirend:

Kiscsoport

Középső csoport

Nagycsoport

Középső+ Nagycsoport

Hétfő

Ének, zene,

A külső világ

énekes játék,

tevékeny

gyermektánc

megismerése

*

(matematika) *♣

Kedd

Mozgás♣

Mozgás ♣

Szerda

A külső világ

Ének, zene, énekes

tevékeny

játék, gyermektánc

megismerése

*♣

(környezetism.) * Csütörtök

Rajzolás,

A külső világ

Rajzolás,

festés,mintázás,

tevékeny

festés,mintázás,

kézi munka

megismerése

kézi munka

*

(matematika)

*♣

*♣ Péntek

Mozgás♣

A külső világ tevékeny megismerése (környezetism.) *♣

* kötetlen ♣ kötött Tízórai előtt mindennap verselünk, mesélünk (énekelünk) és / vagy tornázunk, mozgásos játékokat játszunk. Az udvaron is sor kerül – a gyermekek érdeklődésének megfelelően – mozgásos és / vagy énekes játékok játszására. A kicsik foglalkozásai kötetlenek, kivéve a testnevelést. Délután is tornázunk. A középső – nagycsoportosak foglalkozásai lehetnek kötöttek és kötetlenek is, témától függően. Kivéve a testnevelés foglalkozást, mely mindig kötött.

11

IV.2. Személyi és tárgyi feltételek: Az óvodai nevelőmunkánkban kiemelkedő szerepe van az óvónők elfogadó, segítő, támogató attitűdjének, hiszen teljes személyiségük példaértékű. Az óvoda nyitásától zárásáig az óvodapedagógus irányítja a foglalkozásokat, tevékenységeket. A dajkák (mint a nevelőmunkát segítő alkalmazottak) az óvónők útmutatásai alapján kapcsolódnak be az óvodai életbe. Ezért rendkívül fontos a következetes, összehangolt munka megszervezése az egész óvodai nap folyamán. Elmondhatjuk, hogy személyi feltételeink optimálisak a gyermekneveléshez, mert az óvodánkban dolgozó munkatársak : óvónők, dajkák, konyhai kisegítő dolgozó becsületesek, szorgalmasak, igyekvőek, lelkiismeretesek, jó szándékúak, összehangoltan dolgoznak. Magatartásukkal, gyermekszeretetükkel, a fent leírt emberi tulajdonságaikkal követhető példát mutatnak óvodásaink és szüleik számára. Tárgyi felszereltségünk jónak mondható. Rendelkezünk a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges alapvető feltételekkel. Éves költségvetésünkből lehetőségeinkhez képest megvásároljuk a hiányzó vagy elhasználódott eszközöket. Az óvoda épülete, berendezése, udvara a gyermekek biztonságát, kényelmét, fejlesztését szolgálja. Ugyanakkor az óvodában dolgozó közalkalmazottaknak is megfelelő munkakörülményeket, a szülők fogadására lehetőséget biztosít.

IV.3. Az óvoda kapcsolatai

IV.3.1. Az óvoda és a család kapcsolata: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A szülő ismeri legjobban gyermeke otthoni szokásait, igényeit, szükségleteit; viszont az óvónő szaktudásával és a nevelőmunkában szerzett gyakorlati tapasztalatával tudja segíteni a gyermekek harmonikus fejlesztését. Ezért az óvodapedagógus és a család együttműködése nélkülözhetetlen! Ez az együttműködés kölcsönös bizalomra, őszinteségre, korrektségre és diszkrécióra épül. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti azt az intervenciós gyakorlatot, mely szerint, annyit és ott segít a családnak, amiben a legnagyobb szüksége van rá. 12

A családdal való kapcsolattartást szolgálja: - a családlátogatás: legelőször a gyermek óvodába lépése előtt kerül rá sor (óvodai jelek elvitele a gyermeknek, hogy ő választhasson), ill. alkalmanként, ha szükséges. - napi kapcsolattartás a szülővel, hozzátartozóval: rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket gyermekükről. Az óvónői megnyilvánulás tapintatos, segítőkész, őszinte. - szülői értekezlet: arra törekszünk, hogy jól kiválasztott, a szülőket érdeklő téma megbeszélésére kerüljön sor. - közös ünnepeink a szülőkkel: Mikulás, Anyák napja, évzáró. Segítjük a szülőket gyermekük életkorának megfelelő játék-, és könyvajánlásokkal. Rámutatunk a gyermekmunkák megtekintése során a különböző vizuális fejlettségi szintekre. A gyermekek otthoni vizuális tevékenykedtetéséhez ötleteket, technikai eljárásokat, házi készítésű fejlesztő játékokat ajánlunk. A szülőkkel, SZMK-val szervezett rendezvények lebonyolítása során mélyítjük a szülőkkel, családokkal való együttműködést.

IV.3.2. Az óvoda és az iskola kapcsolata: Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet érdekében fontosnak tartjuk a nevelőmunka összehangolását és az együttműködést. Az óvoda és az iskola kapcsolatában, tartalmi együttműködésében érvényesül: -

a kölcsönös nyitottság

-

a kölcsönös bizalom

-

egymás munkájának ismerete és megbecsülése.

Ez biztosítja az óvodából az iskolába való átmenet folyamatosságát a gyermekek számára. Az óvoda iskola előkészítő munkája akkor tekinthető sikeresnek ha a gyermekek örömmel, érdeklődéssel, bizalommal várják az iskolát. Ennek érdekében lehetővé tesszük, hogy a gyermekek pozitív élmények útján ismerkedjenek meg az iskolai életmóddal. Az együttműködés formái a helyi általános iskola igazgatójával és alsós nevelőivel: Látogatások, tapasztalatcserék, egymás rendezvényein való részvétel, esetleg közreműködés. A leendő 1. osztályosok tanító nénijének meghívása óvodai szülői értekezletre, az iskolába ment nagycsoportosok iránti érdeklődés.

13

IV.3.3. Az óvoda egyéb kapcsolatai: Az óvoda a gyermekek fejlesztése, egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása érdekében jó kapcsolatot ápol más intézményekkel is. A külső kapcsolatok kialakításában és fenntartásában mindkét óvónő részt vesz, az óvoda nyitott és kezdeményező. Az óvodavezető (személyes részvéttel, eseti megbeszéléssel, konzultációval, telefonon vagy emailban történő egyeztetéssel) képviseli az óvodát és (folyamatos vagy alkalomszerű) kapcsolatot tart: A fenntartóval, jegyzővel, önkormányzati ügyintézőkkel: testületi ülésen való részvétel: költségvetés elfogadása, módosított szabályzatok jóváhagyása, kontírozás, szabadságolás, munkáltatói feladatok… Pedagógiai szakszolgálatokkal: -

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Vásárosnaményi Tagintézményével (Járási Tankerületi Szakértői Bizottság) : iskolaérettségi-, vagy iskolaérettségi controll-vizsgálatok, a gyermekek fejlettségi szintfelmérése, logopédiai szűrése…

-

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal: iskolaérettségi-, vagy iskolaérettségi kontroll-vizsgálatok, kérésükre szükség esetén a gyermek megfigyelésén alapuló egyéni folyamatos nyomon követésének rögzítése. A fogyatékosság szűrése, a vizsgálat alapján javaslatot tesznek a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására.

A Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás (PSZ ) intézményeivel : A PSZ éves munkatervének, továbbképzési tervének megismerése, lehetőség szerinti részvétel. Igény szerint szakmai segítség kérése. Az egészségügyi szakszolgálatokkal: orvossal, védőnővel, fogorvossal: státuszvizsgálat ,- egészségügyi szűrések, - tisztasági vizsgálat végzése az éves munkaterv szerint. A Gyermekjóléti Szolgálattal, családgondozóval: probléma esetén esetjelzés a jelzőrendszer felé, kölcsönös információ szolgáltatása, egyedi esetekben pedagógiai jellemzés készítse, Kistérségi Társulás ülésén, szakmaközi megbeszélésen való részvétel. A kulturális intézmény által szervezett gyermekprogramokon való részvétel: bábszínház előadásai, kosárfonás megtekintése… E kapcsolatrendszer folyamatosan bővülhet az aktualitásoknak megfelelően.

14

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

Óvodás gyermekeink értelmi fejlesztése, nevelése a tevékenységformák által valósul meg.

V.1. Játék: -

a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége

-

az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze

-

a kisgyermek elemi, pszichikus szükséglete.

" Csináljon bármit, ami nyitogatja a szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. De mi már tudjuk mire megy a játék. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle. " (Varga Domokos)

Célunk: Boldog óvodáskor biztosítása, melyben lehetőség van - a mással nem helyettesíthető játék során - a gyermekek egyéni élményeinek, tapasztalatainak érzelmi feldolgozására; a játék közbeni mozgásos - intellektuális - szociális tapasztalatok átélésével a gyermeki személyiség kibontakoztatása. Feladataink: a. A játékhoz szükséges feltételek megteremtése (megfelelő légkör, hely,idő, eszközök, élmények). b. A 3-6-7 éves korra jellemző játékfajták biztosítása. A gyermekek játékfejlődésének elősegítése az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően. c. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése és egyéb képességeinek kibontakoztatása.

a. A játékhoz szükséges feltételek megteremtése (megfelelő légkör, hely,idő, eszközök, élmények): A megfelelő légkör a nyugodt játék alapfeltétele. A gyermekek az érkezéstől a hazamenetelig sokféle játékot szervezhetnek, játszhatnak. Az óvodában maguk döntik el, hogy kivel és mit játszanak, a játékukhoz milyen eszközöket használnak és mennyi ideig tart a játékuk.

15

Megfelelő hely: Az óvodai szabad játék legfőbb színtere a csoportszoba és az óvoda udvara. A különböző játékok más - más helyet igényelnek. Ezért alakítottunk ki állandó és ideiglenes játszóhelyeket a csoportszobában. A sokat mozgó gyermekek számára épp úgy lehetővé tesszük a játékot, mint a nyugodt, elmélyült játékot játszó gyermekeknek. Helyet teremtünk az asztali és építő játékoknak, a vizuális tevékenységeknek…A sétán, kiránduláson szerzett "kincseket" az"élősarokban" helyezhetik el, ahol kedvük szerint rendezhetik, csoportosíthatják azokat. A kicsiknek (3-4 éveseknek) - mivel szívesen játszanak egyedül -, meghitt játszóhelyeket alakítottunk ki, az 5-6-7 éveseknek pedig játszósarkokat. Lehetőség van arra, hogy a gyermekek önállóan alakítsák ki maguknak a játékhoz szükséges helyet (átrendezhetik ennek érdekében a csoportszobát), s ez mindaddig így maradhat, amíg a játékhoz szükséges. A játék befejeztével rendet raknak. Az óvoda udvarán úgy alakítottuk ki a játékteret, hogy a nagymozgásos tevékenységek mellett

a

szerepjátékok,

konstrukciós

játékok

játszására,

vizuális

tevékenységek

folytatására…is lehetősége legyen a gyermekeknek (betonterület - fedett terasz). A játékhoz szükséges idő: A gyermekek az óvodába érkezéstől szabadon választott játékkal játszhatnak. A 3-4 évesek szinte egész nap játszanak: egyedül, egymás mellett, néha összeverődve kivéve a tisztálkodás, étkezés, alvás idejét. A kisgyermekek számára különösen fontos a minél hosszabb játékidő biztosítása, mivel az óvodába érkezéskor egyesek csak nehezen kezdik el a játékot, majd többfélébe is belefognak, míg végül a játék tartósabban leköti a figyelmüket. A kezdeményezéseket úgy szervezzük, hogy azok ne zavarják meg az elmélyült játékot.

A 4-5 éves gyermekek már jól összeszokottabbak, gyakran alakul ki közöttük játszócsoport. Több időre van szükségük a megfelelő játékhelyek kialakításához, a szerepek elosztásához.

Az 5-6-7 éves gyermekeknek biztosítjuk, hogy több napon keresztül is játszhassák ugyanazt a játékot és kedvük szerint más tevékenységgel is foglalkozhassanak (gyurmázás, festés...). A napi élet szervezésében arra törekszünk, hogy a gyermekek minél több időt tölthessenek játéktevékenységgel az udvaron is.

16

Játékeszközök: Az óvodás gyermekeknek olyan játékeszközöket biztosítunk, melyek segítik az elmélyült játék kialakulását és a motiváló, fejlesztő hatást kiváltják. A játékeszköz kritériumai: balesetmentes, esztétikus, könnyen tisztítható, praktikus, sokféleképpen variálható legyen. A 3-4 éves gyermekek játéka tárgyhoz, eszközhöz kötött, ezért sok játékeszközre van szükség. (Elsősorban gyakorlójátékukhoz, alakuló szerepjátékukhoz). A 4-5 és a 6-7 éves gyermekek számára bővítjük az eszközválasztékot a szerepjátékokhoz szükséges kellékekkel, ruhadarabokkal, félkész játékokkal; értelem és képességfejlesztő játékokkal (bonyolultabb kocka- és puzzle kirakók, kártyák, malom, társas játék ...). Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek a környezetükben lévő tárgyakat (asztal, szék) is bevonhassák játékukba, a játékszereket különböző céllal használhassák fel és a játék végén maguk rakjanak rendet. Ha az időjárás engedi (elsősorban nyáron) a gyermekek a csoportszobai játékeszközökkel nyugodt, kreatív játékot játszhatnak az udvaron is (betonterület-fedett terasz). Élmények biztosítása: A szűkebb - tágabb természeti - társadalmi környezetben tett séták, kirándulások, látogatások jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyermekek tapasztalatokat, ismereteket, pozitív élményeket szerezhessenek. A gyermekek valóságról szerzett tapasztalatai, ismeretei, pozitív élményei gazdagítják játékuk témáját, tartalmát. Számolnunk kell azonban azzal a ténnyel is, hogy a gyermekek játékában (szerepjátékában) óvodán kívüli negatív érzelmeik, tapasztalataik (pl. TV.) is megjelennek, melyek agressziót vagy szorongást válthatnak ki. - Ez is a gyermekek egyéni élményeit tükrözi. Fontos feladatunk: lehetővé tegyük a gyermekeknek, hogy mind a közösségi élményeiket, mind az egyéni élményeiket kifejezésre juttathassák játékukban.

b.A 3-6-7 éves korra jellemző játékfajták biztosítása. A gyermekek játékfejlődésének elősegítése az életkori és az egyéni sajátosságaiknak megfelelően. Biztosítjuk a gyakorló játékhoz szükséges mozgásteret és mindazokat a játékszereket, eszközöket, anyagokat, melyek alkalmasak a kicsi gyermekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. 17

A gyakorló játék kiindulópontja a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, öröm, mely újabb ismétlésre ösztönzi a gyermekeket. A feltételek biztosítása azért fontos, mert közben a gyermekek tapasztalatokat szereznek és különböző funkcióik fejlődnek (szem - kéz koordináció, testséma, térérzékelés…). Ezért biztosítunk a kicsik számára öltöztető, húzható, rakosgatható játékot, homokot... A 3-4 évesek játszanak a hangokkal, szótagokkal. Számukra a halandzsaszöveg ritmusa és a hozzá kapcsolódó mozgás jelenti az örömöt, s ez készteti a gyermeket az ismétlésre. A szimbolikus szerepjáték a gyakorló játék keretei között bontakozik ki. A gyermekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez való érzelmeiket tükrözi. A környezet benyomásait szubjektív módon jelenítik meg (a valóság számukra lényeges mozzanatait emelik ki). Közben alakulnak a gyermekek közti társas kapcsolatok, a konstruktív együttműködés, a kölcsönös alá-, fölérendeltségi viszonyok, kibontakozik a közös tevékenység. A játék témájához kapcsolódó szerepek és az ennek megfelelő magatartás megkívánja a társra figyelést, az egyéni kívánságok késleltetését, az elgondolások módosítását. Arra törekszünk, hogy minden gyermek szerepjátéka egyéni képességeinek fejlettebb fokán bontakozzon ki. Igyekszünk a gyermekekben kialakítani azt az igényt, hogy a játékukhoz szükséges (kiegészítő) eszközt maguk készítsék el. A barkácsolt "eszközt" a gyermekek mindig céllal készítik és felhasználják játékukban. A barkácsoláshoz szükséges "kincseket" folyamatosan gyűjtjük (gesztenye, makk, csuhé ...). Megmutatjuk a gyermekméretű és balesetmentes eszközök, szerszámok használatát és a technikai fogásokat. A gyermekek által készített eszközök a szimbolikus szerepjátszó - bábozó tevékenység természetes kiegészítőjévé válnak. Az óvónő kifejező bábjátéka a gyermekeket utánzásra készteti. Ezért lehetővé tesszük, hogy a látottakat ők is eljátszhassák, illetve a mese, vers, filmélményeiket saját szájízük szerint formálják át vagy tovább és saját elgondolásuk szerint játsszák el. A bábozáshoz szükséges egyszerű sík-, és fakanálbábokat, a dramatizáláshoz nélkülözhetetlen eszközöket, kellékeket, jelmezeket a gyermekekkel együtt közösen készítjük el. Igyekszünk elérni, hogy minden gyermek megtalálja a neki megfelelő építő, konstrukciós játékot és képes legyen ezekkel elmélyülten játszani. (Megmutatjuk a gyermekeknek az alapvető technikai fogásokat.) Kezdetben a gyermekek a játékelemekből a valóság tárgyaihoz, játékszerekhez vagy egyszerűbb modellekhez hasonló dolgokat készítenek. 18

Később igényesebbekké válnak alkotásaikkal szemben: egyéni ötleteiket bátran kamatoztatják és megosztják társaikkal a felfedezett "technikai titkokat". Az építő, konstrukciós játékokban szerzett tapasztalatok sikerélményhez juttatják a gyermekeket, ez növeli önbizalmukat, fejleszti önértékelésüket. A "valamit alkotni" igénye, öröme nemcsak kreativitásukat fejleszti, hanem megfigyelőképességüket, logikus gondolkodásukat és társas kapcsolataikat is. A szabályjátékokban a gyermekek megtanulják a helyes magatartás alapvető formáit: szerénységet, mértéktartást, az eredményre törekvést. A nagyok csoportjátéka fejleszti a közösségi érzést, a felelősségtudatot. A gyermekek megtanulják, hogy viselkedésüktől és ügyességüktől is függ az egész csoport győzelme. Figyelmeztetik egymást a szabályok betartására. Az egészséges "versenyszellem" áthatja a csoport gyermekeit, segít a siker-, és a kudarcélmények feldolgozásában. A szabályjátékok kiválasztásánál figyelembe vesszük: a csoport fejlettségét, a létszámot, a helyi adottságokat, a gyermekek egyéni kívánságait. Segítjük a gyermekeket a játék vezetésében és a szabályok betartásában. Változatos mozgásos- és értelmi képességet fejlesztő játékokat biztosítunk. Mozgásos játékok: testnevelési játékok, dalos és mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, szembekötősdik, labdajátékok. Értelmi képességet fejlesztő játékok: társas játékok, képes kirakók, kocka,- és puzzle kirakók, dominók, kártyajátékok, nyelvi játékok. A szerepjátékok elfogadása, fejlődése teremti meg a szabályjátékok előfeltételeit, segíti örömteli, magabiztos alkalmazásukat.

c. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése és egyéb képességeinek kibontakoztatása játék közben. A játékot kísérő érzelmek a gyermekben közlési vágyat ébresztenek. Ezáltal fokozódik a gyermekek játékkedve, mely ösztönzi nyelvi kommunikációs készségük fejlődését. A bábjátékkal fejlődik a gyermekek érzelmi kifejező készsége, gyakorolják az elbeszélő és párbeszédes beszédformákat, felismerik, miképpen lehet bánni hangjukkal. A szerepjáték során a gyermek viselkedésével és beszédével (hanglejtés, mimika, gesztus) is alkalmazkodik a szerepéhez. Gyakorolja a különböző beszédhelyzetekhez illő beszédmó19

dokat, a nyelvi eszközök használatát. A játék során lehetőség van a gyermekek mozgásának, kézügyességének fejlesztésére, mely növeli önállóságukat, kitartásukat, hozzáértésüket. A gyermekek játék útján ismerkednek a világgal, a tárgyakkal, azok tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. Közben tapasztalatokat szereznek, melyek segítik értelmi képességük fejlődését. Érzékszerveik működése pontosabb lesz, észlelésük, megfigyelőképességük megbízhatóbbá válik. Fejlődik képzeletük, kreativitásuk, a konfliktusok megoldásával pedig problémamegoldó gondolkodásuk. A szerepjáték, a bábozás és a dramatizálás közben fejlődik a gyermekek együttműködése valamint szociális kreativitásuk (csiszolódik magatartás,- és viselkedésmódjuk, képesek a szerepek felcserélésére, azok rugalmas átalakítására, mások ötleteinek nyitottsággal való fogadására). A játékirányítás ajánlott módszerei: Az óvónő tartsa természetesnek, hogy a 3-6-7 éves gyermekek játékszínvonala különböző. Egyrészt igazodjon az adott fejlettségi szinthez, másrészt segítse elő, hogy a gyermekek egyéni lehetőségeiknek megfelelően magasabb szintre jussanak. Az óvónő biztosítsa, hogy a gyermekek saját elgondolásaikat megvalósíthassák a játékban, s hogy fantáziájuk, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. Kísérje figyelemmel a játszócsoportokat tudatos jelenlétének felelősségét hangsúlyozó elvárással. Az elmélyülten játszó gyermekeknél az óvónő játékirányítása legyen játékkövető”, szemlélő, hagyja a gyermekeket tevékenykedni. A szabad játék közben felmerülő konfliktusokat hagyja az óvónő, hogy a gyermekek maguk oldják meg. Csak akkor avatkozzon be, ha ez nem sikerül vagy a gyermekek veszélyeztetik egymás testi épségét, játékát. A kiscsoportos korú gyermekek és a helyüket nem lelő gyermekek esetében az óvónő játékkezdeményező, példaadó játéktárs legyen!

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

A gyermekek elmélyülten játszanak.



Önállóak a szimbolikus szerepjáték szerepeinek elosztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában.



A felmerülő konfliktushelyzetet igyekeznek önállóan megoldani. 20



Egyéni ötleteiket, kreativitásukat kamatoztatva bonyolultabb építményeket hoznak létre, a "technikai titkokat" átörökítik óvodában maradó társaikra.



Képesek a szabályjátékok irányítására, az ehhez kapcsolódó szabályok betartására.



Társas viselkedésükben érezhető a jó szándék, az egymásra figyelés, az együttérzés, a segítőkészség.



Egymással és a felnőttekkel szemben kulturáltan, udvariasan viselkednek és beszélnek.

V.2. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka:

(A gyermeki személyiség fejlesztése a vizuális nevelés eszközeivel: rajzolás, festés, mintázás, kézimunka által. Programunk a vizuális nevelés kiemelésével készült!)

" A gyermekrajzok olyanformán szépek és értelmesek, mint a csillagos ég. A gyermekrajz tele van göncölszekerekkel, színtelen csillagokkal, látni lehet, ahogy botorkált a ceruzája. A botorkáló ceruza tévedései, reménységei a névtelen csillagok és az éppen hogy sikerülő jelek, a felismerhető csillagképek " ( Melocco Miklós) Célunk: Az örömmel végezett vizuális tevékenység által a gyermekekben az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet alakítására való igény kialakítása, sikerélményhez juttatásuk, önbizalmuk erősítése, önértékelésük alakítása, személyiségük fejlesztése életkori és egyéni fejlettségi szintjükhöz képest. A gyermekek képi - plasztikai kifejezőképességének fejlesztése; tér-, forma-, színképzeteinek gazdagítása, valamint esztétikai fogékonyságuk, szép iránti nyitottságuk és igényességük alakítása.

Az érdeklődésen alapuló, örömmel végzett, tevékeny vizuális tapasztalatszerzés átszövi óvodai életünk mindennapjait, komplexen kapcsolódva a többi tevékenységi formához.

Arra törekszünk, hogy: a gyermekek sokféle anyaggal, eszközzel, ismerkedjenek meg, sajátítsák el az ehhez kapcsolódó technikai fogásokat, szerezzenek sokféle tapasztalatot, segítsük társas kapcsolatuk, konstruktív együttműködésük alakulását, 21

erősítsük a közösen végzett munkával a közösségben az összetartozás érzését. fejlesszük: a. szociális érzékenységüket: -

másság elfogadása

-

az egyéni különbözőségek tiszteletben tartása

-

az előítéletmentes gondolkodás

b. értelmi képességüket: - érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, logikus gondolkodás c. kreativitásukat d. beszédértésüket, szókincsüket, beszédkészségüket, nyelvi kifejezőképességüket . (A vizuális tevékenység - akár csak a bábozás -, nagyon jó hatással van a beszédhibás vagy a dadogó gyermekekre, mivel a gátlások feloldódnak az örömteli, aktív tevékenykedés közben és a gyermek " megnyílik": beszélni kezd.) megalapozzuk a gyermekek igényét arra, hogy : -

munka közben ügyeljenek környezetük rendjére, tisztaságára

-

a tevékenység befejezésével „jóleső” érzéssel kapcsolódjanak be környezetük esztétikus rendjének helyre állításába.

megtanítsuk őket saját és mások munkájának megbecsülésére, minden gyermek munkájában észrevegyük a változást önmagához képest és segítsük ötletadással, dicsérettel a" továbblépést". Az élmények, tapasztalatok, dicséretek által a gyermekek sikerélményhez jussanak, ezáltal erősödjön önbizalmuk, pozitív önértékelésük. Összefoglalva: -

vonzóvá kívánjuk tenni a vizuális tevékenységeket

-

erősíteni e tevékenységekhez való pozitív hozzáállást a gyermekekben

-

elősegíteni a gyermekek gazdag élmény-, tapasztalat-, és fantázia világának egyéni módon történő képi -, plasztikai kifejezését

-

tér-, forma-, színképzetük gazdagodását

-

kreativitásuk kibontakoztatását

-

fejleszteni a finommotoros képességeket: szem-, kéz-, és mozgáskoordináció

-

sikerélményekkel erősíteni kívánjuk a gyermekek önbizalmát, pozitív önértékelését, teljes személyiségét.

22

A személyiségfejlesztő vizuális nevelés megvalósításához legfontosabb feladataink a következők: a. A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka feltételeinek megteremtése a mindennapok óvodai gyakorlatában. b. A 3-6-7 éves gyermekek számára - életkori és egyéni fejlettségüknek, képességüknek megfelelő - tevékenységtartalmak biztosítása. c. A gyermekek megismertetése a különböző anyagokkal, eszközökkel és az ezekhez kapcsolódó fogásokkal. Sikerélményhez juttatásuk az örömteli ábrázoló tevékenykedés közben.

a. A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka feltételeinek megteremtése a mindennapok óvodai gyakorlatában. Az ábrázoló tevékenységre óvodánkban mindennap lehetőség van. A tevékenységhez szükséges eszközöket úgy helyeztük el az "ábrázolás" szekrényben, hogy a gyermekek könnyen hozzáférhessenek, elővehessék, ha "alkotni" szeretnének (egyenlő hozzáférés!). A kötetlen rajzolás, festés, mintázás, kézimunka során figyelünk az eltérő életkori és egyéni különbözőségekre, a segítségadás személyre szólóan, egyéni differenciált formában történik. A gyermekek bekapcsolódnak az előkészületekbe: asztalok rendezése, leterítése, eszközök előkészítése… A tevékenység befejezésével a nagyobbak segítenek a kicsiknek a kézmosásnál; az eszközök megtisztításában és/ vagy elrakásában; a teremrendezésben, takarításban. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek munkáit a szülők is megnézhessék, "megcsodálhassák" a folyosón: s maguk a gyermekek is gyönyörködhessenek azokban. A rajzokat, festett, ragasztott gyermekmunkákat összegyűjtjük a gyermekek jellel ellátott tömbjébe, amit nagycsoport végén hazavihetnek. Ami nem fér a tömbbe (gyurmafigurák, origami munkák ...), azt aktuális alkalmakkal hazavihetik ajándékba. A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület, melybe a gyermek cselekvő aktivitással kapcsolódik be, sok érzékszervével szerez gazdag tapasztalatot. Személyiségének kibontakoztatására fantasztikus lehetőség kínálkozik: térészlelés, szem,kéz,- koordináció, finommotorika, kreativitás, értelmi képességek, szociális érzékenység fejlesztése.

23

Mindehhez nagyon fontos, hogy: -

felkeltsük a gyermekek tevékenységi vágyát

-

teremtsünk megfelelő hangulatot, elegendő helyet, nyugodt légkört

-

biztosítsunk célszerű, praktikus, esztétikus eszközöket

-

megismertessük a gyermekeket az anyagok, eszközök biztonságos használatával, a technikai fogásokkal

-

figyeljünk a gyermekek egyéni fejlettségére, képességeire

-

segítsük egyéni ötleteik kreatív megvalósítását

-

az alkotás, alakítás mással nem pótolható örömével sikerélményhez juttatjuk a gyermekeket

-

járuljunk hozzá gyermekeink önbecsülésének, pozitív önértékelésének megerősítéséhez.

A tevékenységforma tartalmát többnyire kötetlenül mikro csoportban (6-8 gyermekkel) dolgozzuk fel. Alkalmanként azonban - a témától és az ahhoz kapcsolódó technikától függően - sor kerül a középső-, nagycsoportosok összevont, kötött foglalkozására is.

b. A 3-6-7 éves gyermekek számára - életkori és egyéni fejlettségüknek, képességüknek megfelelő tevékenységtartalmak biztosítása.

A 3-4 éves gyermekek számára ajánlott vizuális tevékenységfajták a következők: Képalakítás: Az óvodába lépő gyermekeket már a beszoktatás kezdetén játszva megismertetjük az ábrázolás anyagaival, eszközeivel és a technikai fogásokkal. Lehetővé tesszük, hogy a kicsik: -

rajzoljanak, fessenek, gyurmázzanak kedvük, érdeklődésük szerint

-

rajzoljanak puha ceruzával, viasszal, zsírkrétával

-

rajzoljanak nagyobb felületre: homokba pálcával, táblára krétával, földre tett csomagoló papírra , betonra krétával

-

próbálgassák az ábrázolást a megszokottól eltérő és változatos anyagú papírokon

-

készítsenek képeket rajzolással, festéssel, papírragasztással, nyomattal, agyagba való karcolással

-

szerezzenek tapasztalatot a színekről, formákról

-

tájékozódjanak a kép síkján, jelezzék a térirányokat, térviszonyokat.

A látási, tapintási, mozgási tapasztalatokat szerző gyermekekkel együtt éljük át a felfedezés, a 24

"valamit" alkotás örömét. A firkából kilépő gyermeket segítjük a továbblépésben, bátorítjuk próbálkozásait. Plasztikai munkáknál: Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek: -

tapasztalatot szerezzenek a természeti tárgyak tulajdonságairól (nagyság, szín, forma); a képlékeny anyagokról (hó, homok, agyag, gyurma)

-

megismerkedjenek az anyagok formálhatóságával, (nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, mintázva, gömbölyítve, bemélyítve, sodorva, simítva, tépve, gyűrve, nyomot hagyva, ragasztva...).

Szerezzenek tapasztalatot az építés során a különböző tárgyakról, formákról, térbeli alakzatokról: torony...). Tudjanak örülni a közösen épített építménynek, gyönyörködjenek azokban. A 4-5 éves gyermekeknél jelentkezik a szándékos képalakítás képessége. Megjelenik az ember, a környezet, a tárgyak, és a cselekmény ábrázolása. Ábrázoló tevékenységük kibontakoztatását segíthetjük az élmények biztosításával, a technikai fogások mélyítésével. Felhívjuk figyelmüket a részletekre, a jellemző jegyek kiemelésének fontosságára. Lehetővé tesszük, hogy: -

fessenek ecsettel, gombfestékkel, temperával; sokféle alakú-, méretű-, színű és anyagú papírra

-

felfedezzék az új színek létrehozásának (rózsaszín ...), és a festés technikai "trükkjeinek" titkait

-

agyaglapokat díszítsenek lenyomattal, karcolással

-

gyakorolják a képalakítás más módját is: a. spárga és fonaldarabkák textilalapra való applikálása b. tépéssel kialakított papírfoltok színes papírlapra történő felragasztása

-

szerezzenek még több tapasztalatot a színekkel, formákkal, kompozíciókkal kapcsolatban

-

gyakorolják a térviszonyok ábrázolását

-

a plasztikai munkákhoz gyűjtsenek terméseket, kavicsokat

-

használjanak könnyen megmunkálható anyagokat: textil-, fonal-, bőrdarabka...

-

készítsenek ajándékot, sík-, vagy fakanálbábot

-

mintázzanak emberalakokat, állatokat, formákat; próbálják kiemelni a jellegzetes jegyeket, tagolni a formát 25

-

ismerkedjenek meg a nyirkálás, tépés, hajtogatás, szövés, karcolás, konstruálás, applikálás technikájával, gyakorolják azokat

-

építsenek építményeket, variálják a teret

-

játék után rakjanak rendet.

Az 5-6-7 évesek bátrabbak, ötletesebbek a képalakításban, a plasztikai munkák létrehozása során és az építések alkalmával is. A megismert technikai fogásokat gazdag tapasztalattal, önállóan gyakorolják. Biztosítjuk a lehetőséget további tapasztalatszerzésre. Lehetővé tesszük, hogy képalakítás során: -

egyéni és közös kompozíciókat (bábok, álarcok) alkossanak

-

egyéni ötleteiket eredeti módon jelenítsék meg

-

megtapasztalják a batikolás, kollázs, dombormű készítés technikáját.

plasztikai munkák során: -

embereket, állatokat, tárgyakat mintázzanak, s érzékeltessék a legjellemzőbb jegyeket

-

próbálkozzanak "kétalakos szobor" formálásával (anya-gyermek, gyermek-állat, barátok)

-

készítsenek játékot, ajándékot, karácsonyfadíszt, modelleket, bábokat (szerkesztő-, konstruáló munkával, szövéssel, fonással, vágással...)

-

gyűjtsenek további tapasztalatot az anyagok formálhatóságáról

-

gyakorolják a papírtépés, nyírás, hajtogatás, varrás, mintázás, applikálás, fonás… technikáját.

építés során: -

szerezzenek sokrétű statikai tapasztalatot az egymásra helyezett formák (fakockák, szivacsos építőjáték, papírtéglák…) egyensúlyi viszonyairól, stabilitásáról, labilitásáról, a lefedési lehetőségekről, a vízszintes-függőleges fogalmak tartalmáról, az irányokról

-

építsenek maketteket (meseszínhely, falusi udvar...)

-

több napon át folytathassák az építkezést.

c. A gyermekek megismertetése a különböző anyagokkal, eszközökkel és az ezekhez kapcsolódó technikai fogásokkal. Sikerélményhez juttatásuk az örömteli ábrázoló tevékenykedés közben. A különböző anyagokkal, eszközökkel, technikai fogásokkal tevékenység közben, játékosan ismertetjük meg a gyermekeket. Lehetővé tesszük, hogy sokoldalú tapasztalatot szerezzenek az alkotás-alakítás során, s 26

közben "nevén nevezzük a dolgokat". A nagyobb, ügyesebb gyermekeket bevonjuk - érdeklődésük alapján - az ismeretátadásba, a technikai titkok felfedésébe: -

pl. festés: ecsetkezelés, festékoldás, színkeverés...

-

gyurmázás: gömbölyítés, nyújtás, kicsípés, sodrás ...

-

varrás: tűbe fűzés, görcskötés ...

A vizuális tevékenység közben értékeljük: - az ábrázolási-, és formatervező szándékot - az egyéni, eredeti ötleteket - azt, hogy ki milyen aktivitással rajzol, fest - milyen szinten állnak létrehozott "alkotásai" - milyen a színhasználat, a felülettel való gazdálkodás - hogyan jelennek meg a részletek - milyen gondos a kivitelezés. A pozitívumokat dicséret formájában emeljük ki. Ezáltal sikerélményhez juttatjuk a gyermeket, megerősítjük önbizalmukat, önbecsülésüket, fokozzuk alkotókedvüket, kreativitásukat. Fontos, hogy a gyermeki munkát önmagához képest értékeljük!

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

Örülni tudnak az elkészített "alkotásnak", gyönyörködnek egymás munkájában.



Beszélgetnek az alkotásokról, véleményt mondanak róla.



Élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon jelenítik meg.



Emberábrázolásukban megjelennek a részletek, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével.



Tér-, forma-, színképzetük gazdagodik.



Plasztikai munkáik eredetiek, az építésben ötletesek.



Fejlődik esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük.

27

V.3. Mozgás

Célunk: A mozgás megszerettetése. A gyermekek természetes mozgásának (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és testi képességeiknek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség,) és a társra figyelés fejlesztése. Mozgáskultúrájuk, térben való tájékozódásuk, helyzetfelismerésük és alkalmazkodóképességük fejlesztése, személyiségük akarati tényezőinek alakítása.

Feladataink: a. A torna, a mozgásos játékok és a szabad mozgás feltételeinek megteremtése óvodánkban. b. A 3-6-7 éves korra tervezhető mozgásos játékok, mozgásos tevékenységtartalmak gondos összeállítása. Különös tekintettel a mindennapos testnevelés tervezésére, szervezésére! c. A gyermekek beszédértésének fejlesztése, szókincsük bővítése a mozgásos játékék során.

a. A torna, a mozgásos játékok és a szabad mozgás feltételeinek megteremtése óvodánkban: A torna, a mozgásos játékok és a szabad mozgások kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítő képességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. Ezért napirendünket úgy alakítottuk ki, hogy lehetőség legyen e mozgásos tevékenységek végzésére a csoportszobában és a szabadlevegőn egyaránt. Tízórai előtt a mindennapos testnevelésre is sor kerül, melynek középpontjában a mozgásos játékok állnak. A mindennapi mozgás néhány egyszerűbb gyakorlatát a gyermekek zenére végzik. (Ez jól fejleszti ritmusérzéküket is.) A gyermekek szabad mozgásának és testi képességeinek fejlesztését jól szolgálja tágas udvarunk, ahol nagy hely és mozgásfejlesztő udvari játékok (hinta, egyensúlyozó tölcsér, Oklahoma mászó - függő készlet, mókuskerék, lipityóka, létrás mászó házikó...) állnak a gyermekek rendelkezésére.

28

A mozgásos tevékenységeket jól segítik kinn és benn: a. meglévő tárgyi felszereléseink: Greiswald - tornakészlet, "alagút", BODY-ROLL sporthenger család, tornapadok, zsámoly, szivacsszőnyegek, székek, asztalok, tenyér,- és láblenyomat... b. kéziszereink: tornakarika, labda, kendő, szalag, kocka, babzsák,… A mindennapos testnevelésen és a testnevelés foglalkozásokon megismert játékokat és mozgásformákat a gyermekek egyéni igényüknek és képességüknek megfelelően spontán is gyakorolhatják a csoportszobában és a szabadban is. A szabadban szervezett énekes játékok, séták, kirándulások is hozzájárulnak a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez.

Játékidőben jó alkalom nyílik a finommotorika és a szem-kéz koordináció fejlesztésére: babaöltöztetés, konstrukciós-, építőjátékok, bábozás, gyurmázás, festés, tépés, ragasztás, varrás, gyöngyfűzés ...

b. A 3-6-7 éves korra tervezhető mozgásos játékok, mozgásos tevékenységtartalmak gondos összeállítása: Tervezéskor szempontjaink a következők: -

osztatlan csoportunkból adódó sajátosságaink: különböző életkorú és fejlettségű gyermekek jelenléte

-

helyi sajátosságaink, lehetőségeink a foglalkozások szervezésénél: csoportszoba, óvoda udvara

-

óvodánk tárgyi felszereltsége: tornaszerek, kézi szerek.

Létszámtól, időjárástól függően a csoportszobában vagy az óvoda udvarán kerül sor a kötött foglalkozásokra. Gyakran használunk kézi szereket, melyeket nagyon megkedveltek a gyermekek. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségét és differenciált feladatadással segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességének megfelelő feladatot. Fontos a játékosság jelenléte a foglalkozásokon.

29

A 3-4 éves gyermekeknél a nagymozgásokat és a testsémát (testrészek ismerete, tárgyhoz viszonyított testhelyzet, a test személyi zónája) kívánjuk fejleszteni. Ennek érdekében lehetőséget biztosítunk a foglalkozáson, hogy a gyermekek: -

Járjanak egyenesen és különböző irányba, az óvónő vezetésével, kézfogással, majd a nélkül.

-

Fussanak kötetlenül, irányváltoztatással; tárgyak, személyek ki-, és megkerülésével. Fussanak különböző testhelyzetből való indulással. Fussanak egy - két akadályon át. Fussanak versenyt 10-15 m távon.

-

Végezzenek támaszgyakorlatokat: csússzanak, kússzanak, másszanak.

-

Bújjanak át asztal, szék...alatt.

-

Másszanak át -, fel-, le különböző szereken.

-

Legyen módjuk egyensúlyozó gyakorlatok végzésére: talajon, 30 cm-re felemelt padon, illetve kézi szerekkel.

-

Guruljanak egyenes irányba a test hossztengelye körül.

-

Ismerkedjenek meg a labdával (labdafogás, gurítás...).

A kicsiknél kezdetben a szerep (vállalása) ad értelmet a cselekvésnek (futó játékok). Utánozni lehet a méhecske, csibe, a repülő...mozgását és hangját. Közben a gyermekek megtanulják kikerülni társaikat, megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz, figyelnek társaikra. Fogójátékok játszásánál is fontos a mintaadás. Az óvónő kezdetben elvállalhatja a fogó szerepét, dicsérve az ügyesen elfutókat, majd azt követően játsszák a gyermekek önállóan a játékot. A testnevelés foglalkozások középpontjában mindig egy főgyakorlat és a hozzá kapcsolódó játék áll. A játékos gyakorlatokat, feladatokat mindig bemutatjuk, mondjuk a gyermekeknek és velük együtt végezzük. Így egy időben látják-hallják és megtapasztalják a végzett mozgást (keresztcsatornák). A 4-5 éves gyermekeknél továbbra is fontos a nagymozgások fejlesztése. Ezen felül különös hangsúlyt fektetünk a gyermekek egyensúlyérzékének fejlesztésére és a szem kéz - láb koordinációt igénylő gyakorlatok végzésére. Ennek érdekében lehetőséget biztosítunk a foglalkozáson arra, hogy a gyermekek: -

Többféle gimnasztikai gyakorlatokat végezzenek (szabad-, társas, kézi 30

szergyakorlatok: babzsák, szalag, BODY-ROLL, kendő, labda...). -

Járjanak egyesével, párosával, kézfogással és a nélkül; hullámvonalban, átlós irányban és számolásra (ütemérzéket fejlesztő járás).

-

Fussanak három - négy akadályon át, tárgyhordozással is.

-

Gyakorolják a támaszgyakorlatokat: csúszás, kúszás, mászás talajon, vízszintes és rézsútos padon.

-

Végezzenek gurulóátfordulást, "csikórugdalózást" - a kézállás előgyakorlataként.

-

Ugorjanak helyből távolra; kéztámasszal a padra, zsámolyra; gyakorolják a mélyugrást, sorozatugrást.

-

Próbálgassák a célba dobást (vízszintes és függőleges célba) babzsákkal, kislabdával.

-

Végezzenek különböző feladatot labdával: járás, futás közben. Gurítsák a labdát különböző testhelyzetekből.

-

Egyensúlyozzanak talajra rajzolt vonalon, padok között, vízszintes és rézsútos padon, két- három kézi szer átlépése során.

A foglalkozáson továbbra is a játékon és a játékosságon van a hangsúly! Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek az udvaron is kötetlenül, kedvük szerint mozogjanak és gyakorolhassák a szervezett foglalkozásokon megismert mozgásformákat, játékokat. Az 5-6-7 éves gyermekeknél a korábban fejlesztett területeket kiegészítjük az alaklátás, formaállandóság és a finommozgások fejlesztésével. A finommozgások fejlesztését azért tartjuk nagyon fontos feladatunknak, mert ennek összerendezettsége az írástanulás alapja. Testnevelés foglalkozásokon leginkább a tornaszerek és kézi szerek fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal segíthetjük elő. E három kiemelt fejlesztési feladat érdekében lehetőséget biztosítunk a foglalkozáson arra, hogy: -

Végezzenek kézi szergyakorlatokat: szabad-, páros-, pad-, szék-, bordásfal-, és BODY-ROLL - labda, kendő ...gyakorlatokat.

-

Járjanak irányváltoztatással, csiga-, és nyolcas vonalban, haladjanak jobbra - balra kanyarodással, ill. ellentétes irányban.

-

Gyakorolják a távol-, és magasugrást.

-

Ugorjanak fel zsámolyra, ugrószekrényre térdelésbe, majd guggolásba.

-

Végezzenek támaszgyakorlatokat, másszanak a hely- és helyzetváltoztatás különböző formáival (pók-, rák-, sánta rókajárás, talicskázás ...). 31

-

Guruljanak a test hossztengelye körül, bukfencezzenek karikán át, ill. párosával (ikerbukfenc).

-

Végezzenek "lajhármászást".

-

Egyensúlyozzanak padon járással és közben 360°-os fordulattal, társkerüléssel.

-

Gyakorolják egykezes alsó és felsődobással a célba dobást, távolba dobást kislabdával; dobjanak kétkezes alsó és felső dobással különböző nagyságú és súlyú labdával (1 kg-ig).

-

Vezessék a labdát járás, lassú és gyorsfutás közben; padok között; pad mellett; tudjanak párokban labdázni.

-

Gyakorolják a mozgásos szabályjátékokat, a váltóversenyt és sorversenyt.

Igyekszünk tovább fejleszteni a korábban kialakult kezdeményező kedvet, a mások sikereinek elismerését, egymás segítését, az önállóságot, bátorságot, kitartást, szabálytudatot, a siker-, és kudarcélmények feldolgozását. A megérdemelt dicséretekkel sikerélményhez juttatjuk a gyermekeket. A foglalkozás jó hangulatát fokozhatjuk még az egyes gyakorlatok gyorsításával, lassításával.

c. A gyermekek beszédértésének fejlesztése, szókincsük fejlesztése a mozgásos játékok során: A testnevelés foglalkozásokon a gyermekek tapasztalatokat szereznek abban, hogy az óvónő szóbeli utasításai alapján hajtsanak végre bizonyos mozdulatokat, mozgássorokat, megértsék a szóval kísért "szakszavak" jelentését, tartalmát. Beszédünk a mozgásformák leírásában egyszerű és szemléletes, hogy a gyermekek megértsék az új kifejezéseket és beépíthessék passzív majd aktív szókincsükbe. Ha a gyermekekkel együtt tornázunk, T/l. személyt használunk: "emeljük a karunkat...", ha csak a gyermekek tornáznak T/2. személyben szólunk hozzájuk: "emeljétek a karotokat!..." A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

Tudnak ütemtartással járni, szeretnek futni, ügyesen végzik a gimnasztikái gyakorlatokat.



Változatos körülmények között is bátran végzik a kúszó-, csúszó-, mászó feladatokat, az egyensúlyozó járást.



Betartják a játékszabályokat.



Kialakul az egészséges versenyszellem a váltó- és sorversenyek alkalmával.



Örülnek a sikernek, a győzelemnek, de a kudarc sem veszi el a kedvüket.



Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. 32



Mozgásuk összerendezetté válik.



Teljesítőképességük növekszik, kitartóak a mozgásos játékokban.

V.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc:

" Ha nem ültetjük el a zene magvát a legzsengébb korban, később hiába próbálkozunk vele: ellepte a lelket a gyom. Van- e szebb hivatás, mint új kertbe az első magvat vetni?" (Kodály Zoltán) Célunk: A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésük és fogékonyságuk formálása. A zenei anyanyelv kialakulásának elősegítése közös énekléssel, az énekes játékok örömteli eljátszásával, zenehallgatás kapcsán és a dallam -ritmus-mozgás szépségének felfedeztetésével. Feladataink: a. Az ének, zene, énekes játékok, gyermektánc és a zenehallgatás gyakorlati lehetőségeinek megteremtése osztatlan óvodai csoportunkban, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait és zenei készségszintjét. b. A 3-6-7 éves gyermekek számára az ének-zenei tevékenységtartalmak gondos és igényes összeállítása. c. A gyermekek nyelvi kifejezőkészségének gazdagítása, szókincsének bővítése a zenei nevelés segítségével. a. Az ének, zene, énekes játékok, gyermektánc és a zenehallgatás gyakorlati lehetőségeinek megteremtése osztatlan óvodai csoportunkban, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait és zenei készségszintjét. Óvodánk sajátossága, hogy osztatlan csoporttal működik. A hét egy napján a középső-, nagycsoportosok (összevont) kötött vagy kötetlen ének foglalkozáson vesznek részt. A kicsik is bekapcsolódhatnak kedvük, érdeklődésük szerint és elmehetnek bármikor, amikor úgy érzik. Természetesen ekkor a tevékenység elején a kicsik életkori sajátosságainak megfelelő, egyszerű dalos játékokat, mondókákat iktatunk be, melyeknek az egyenletes lüktetést kifejezhetjük játékos mozdulatokkal.

33

A kicsik zenei képességeinek fejlesztésére elsősorban a játék adta lehetőségeket aknázzuk ki. ill. azokat az alkalmakat, amikor a 3-4 évesek együtt vannak: készülődés az udvarra ki,… Játékidőben számtalan lehetőség kínálkozik a kicsik ölbe vételére, a velük való "kétszemélyes játék" játszására: arcsimogató, tapsolgató, hőcögtető, tenyércirógató, lovagoltató játékok. Mindez örömmel tölti el a gyermekeket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Ugyanakkor bensőséges hangulatot teremt az óvónő és a gyermek között, erősíti a kicsik biztonságérzetét, gazdagítja emocionálisan őket. Az ölbeli játékok megalapozhatják a majdani ének foglalkozáson való részvételt, segítik a zenei anyanyelv kialakulását. Ebben a korban a gyermekeknek a mondókák, dalos játékok ismételgetése szerez örömet, így megpróbálnak ők is együtt mozogni a dallammal. Életkori sajátosságaik miatt olyan mozdulatokat találunk ki a kicsiknek, amelyek során a gyermekek teste nyugalmi állapotban van (ülnek vagy állnak), csak a karjuk, kezük mozog. A játékos mozdulatok: térdütögetés álló helyzetben, zártlábú rugózás, kis hajlongás jobbra balra, páros karlendítés ...- mindig illeszkedik a képzelt helyzetbe!(gyermektánc alapozása). Kevés dalt, mondókát tanítunk a gyermekeknek, de sok-sok lehetőséget biztosítsunk azok örömteli ismétlésére, gyakorlására. Az óvodásoknak lehetősége van arra - a nap folyamán bármikor - hogy kedvük szerint énekeljenek és énekes játékokat kezdeményezzenek a csoportszobában és az udvaron is. Zenehallgatásra nemcsak az ének foglalkozáson kerül sor, hanem a nap folyamán spontán adódó helyzetekben is. A zenehallgatás kiválasztásának fő szempontja: a zene szépsége és művészi értéke. Fontos a gazdag és változatos anyag kiválasztása. A zenehallgatás anyagában van magyar népdal, más népek dalai, altatódalok, magyar komponált műzene, klasszikus zene. A zenehallgatási anyag kiválasztásakor figyelünk a gyermekek nemzetiségi és etnikai hovatartozására is. Nagy élmény a gyermekeknek a szép óvónői ének. Mivel a zene varázsának megértéséhez időre van szükség, ezért többször is elénekelhetjük azt.

a. A 3-6-7 éves gyermekek számára az ének-zenei tevékenységtartalmak gondos, igényes összeállítása. 3-4 évesek: -

Ismerjenek meg 5-7 mondókát, "ölbeli játékot", 10-14 játékdalt, 2-3 műdalt.

-

A mondókák, dalok rövidek legyenek. A hangterjedelem ne lépje túl a kvint 34

távolságot. -

A dalokban a 2/4-es ütemen belül egyszerű negyed és páros nyolcad ritmusok váltakozzanak.

-

Érzékeljék az egyenletes lüktetést. Mondókázás, éneklés közben fejezzék ki azt játékos mozdulatokkal.

-

Figyeljék meg a halk - hangos közti különbséget beszéden, zörejen.

-

Ismerjenek fel különböző zörejeket, ill. 2-3 dallamjátszó hangszer és ritmusjátszó hangszer hangszínét.

-

Ismerjék fel a magas - mély hangok közti különbséget beszéd, ének, hangszer segítségével.

-

Az óvónő ébressze fel a gyermekek spontán alkotókedvét énekes beszédével, mondókáival, dalos játékaival, keltse fel a zenehallgatás iránti érdeklődésüket.

4-5 évesek: Mozgásuk fejlettebb a kicsiknél. Érdekli őket a dalok szövege, megértik a tréfás szavak játékos humorát, szívesen vállalják a közös játékot. Ezért arra törekszünk, hogy a gyermekek mozgása esztétikus legyen, a már nehezebb csigavonalas, hullámvonalas, szerepcserélős körjátékok során is. A gyermekek egyedül is énekelhetnek. -

A dalanyagban 4-6 új mondóka, 12-15 játékdal és 3-4 műdal szerepel.

-

A hangkészletben a lefelé futó motívumokban a fá és a ti hang is előfordulhat.

-

A dalokban szünet és szinkópa is lehet.

-

Fejezzék ki az egyenletes lüktetést játékos mozdulatokkal, tapssal, körbejárással.

-

Emeljék ki a mondókák, dalok ritmusát.

-

Egyszerűbb ritmushangszeren fejezzék ki az egyenletes lüktetést és a ritmust is.

-

Változatos mozdulatokkal emeljék a motívumok hangsúlyait (két 2/4-es ütem).

-

Érzékeljék a magasabb - mélyebb hangok közti különbséget.

-

Értsék meg a halk - hangos fogalompárt és tudják azt alkalmazni egyénileg is.

-

Ismerjék fel az ismert dallamokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes motívumról.

-

Figyeljék meg a természet és környezet hangjait, hallják meg a finomabb hangszínek közti különbséget, ismerjék fel egymás hangját.

-

Gyakorolják a visszhangjátékot (dallam-, ritmusvisszhang, váltakozó éneklés).

-

Találjanak ki kis dallamfordulatokat az óvónő szöveges ritmus-, és dallammotívum modelljei alapján (név, köszöntés).

35

5-6-7 évesek: -

Dalanyagukat kiegészíthetjük 4-6 új mondókával, 16-20 népi gyermekjáték - dallal, 5-6 műdallal. (lehet benne szünet, szinkópa is)

-

Ismerkedjenek meg a gyermekek új térformákkal: két ellentétes irányban mozgó kör, bonyolultabb pár-, cserés-, kapus-, hidas-, sorgyarapító-, fogyójátékokkal.

-

Az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát tudják megkülönböztetni.

-

Gyakorolják a dalfelismerést jellegzetes kezdeti vagy sajátos belső, ill. záró motívumról, ritmusról.

-

Gyakorolják a dallambújtatást (hallható jelre).

-

Szerezzenek minél több tapasztalatot a halk - hangos, lassú - gyors zenei párok változatos alkalmazásában.

-

Érezzék a tempókülönbséget (gyors - lassú), tudják azt énekkel, mozgással is kifejezni.

-

Zenei formaérzékük fejlesztése a motívumok hosszának megéreztetésével (ritmus-, dallamvisszhang, ismétlődő motívumnyi mozgásformák).

-

Használják önállóan az ütőhangszereket.

Lehetőséget teremtünk a gyermekek zenei alkotókedvének és improvizációs készségének fejlesztésére (dallamok kitalálása versekhez..., énekes beszélgetések, kérdés-felelet játék). c. A gyermekek nyelvi kifejező készségének gazdagítása, szókincsének bővítése a zenei nevelés segítségével. A népi mondókák elősegítik a ritmikus szövegben ismétlődő beszédhangok pontos észlelését, azok tiszta képzését és a jó beszédritmus érzékelését, alkalmazását. Segítik a beszédhibák oldását. A gyermekek éneklés, mondókázás, az énekes játékok játszása közben értik meg és sajátítják el a zenei neveléshez szükséges kifejezéseket, fogalompárokat (dallambújtatás, halk-hangos...) A zenei anyagban előforduló régies vagy tájnyelvű szavak (megmagyarázzuk, ha szükséges) gazdagítják a gyermekek szókincsét, elősegítik nyelvi kifejezőkészségének teljesebbé válását. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

Szívesen énekelnek, mondókáznak, örömmel játszanak énekes játékokat.



Egyedül is bátran énekelnek.



Érzik az egyenletes lüktetést, a ritmust, az ütemsúlyt.



Változatos módon ki is tudják fejezni azokat.



Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat.



Törekednek a térformák esztétikus megtartására. 36

V.5. Verselés, mesélés: " A szó ékszer. Édes, ékes, békességes. Anyám szava gyöngyös, fényes. Átadom, mint éket, ékszert. Izzón égen, ha beszélek."

(Kiss Dénes) Célunk: A versek zeneiségével és a meseélmények segítségével a gyermekek pozitív személyiségjegyeinek és tiszta erkölcsi értékeinek megalapozása, az érzelmi-értelmi fejlődésük elősegítése. A könyv iránti érdeklődésük felkeltése, azok megbecsülésére nevelés. Feladataink: a. A tevékenységtartalmak gondos, igényes összeállítása a 3-6-7 éves gyermekek számára. b. A nyugodt könyvnézegetés, mondókázás, verselés, mesélés és az ehhez kapcsolódó élmények feldolgozásához szükséges feltételek megteremtése. c. A gyermekek nyelvi kifejezőkészségének gazdagítása.

a. A tevékenységtartalmak gondos, igényes összeállítása a 3-6-7 éves gyermekek számára. A magyar gyermekköltészet, a népi és dajkai hagyományok jó alapot adnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A gyermekek érzelmi biztonságát, anyanyelvi nevelését segítik a játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével élményt adnak a gyermekeknek. A mese képi - és konkrét formában tájékoztatja a gyermekeket a külvilág és az emberi belső világ érzelmi viszonylatairól, a megfelelő viselkedésformákról. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait és egyben feloldást, megoldást kínál. Segíti a gyermekek értelmi-, érzelmi és erkölcsi fejlődését. Ezért nagyon fontos az irodalmi anyag gondos és igényes kiválasztása: a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek megismertetése a gyermekekkel. A 3-4 éveseket megismertetjük 8-10 mondókával, verssel, 10-12 mesével. Ezek elsősorban: -

hőcögtetők, lovagoltatók

-

ujjkiszámolók, tenyeresdik, arcsimogatók 37

-

hangutánzó mondókamesék

-

egyszerű állatmesék, láncmesék

-

rövid versek, történetek.

A 4-5 éveseket megismertetjük a 4-5 mondókával, 6-7 verssel, 12-14 mesével. Ezek elsősorban: -

népi mondókák

-

vidám, humoros versek

-

/prózai/ állatmesék

-

halmozó vagy láncmesék

-

egyszerűbb szerkezetű tündérmesék

-

írók vagy az óvónő alkotta történetek (gyermekkorról, hasonló korú kisgyermekekről, állatokról, állatkölykökről...).

Az előző évben megismert mondókákat, verseket, meséket a gyermekek kívánsága szerint ismételgetjük. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek elbábozhassák kedves meséjüket segítségünkkel, ha szükséges vagy egyedül. Az 5-6-7 éveseket megismertetjük 10-12 mondókával, verssel. Ezek elsősorban: -

népi mondókák

-

változatos kiszámolók

-

találós kérdések, felelgetők, csúfolók, szólások, mondások

-

több versszakos versek.

A verseket legjobb költőink gyermekeknek írt verseiből válogatjuk. A versek kapcsolódnak a gyermekek élményeihez, hangulatához, tapasztalataihoz. A mesegyűjteményt 15-20 új mesével gazdagítjuk. Ezek elsősorban: -

bonyolultabb, tréfás mesék

-

hosszabb tündérmesék

-

folytatásos mesék, melyeket a délutáni pihenő előtt mesélünk el a gyermekeknek.

Az előző években megismert irodalmi anyag gyakorlására lehetőséget biztosítunk a gyermekek igénye szerint. Megragadunk minden adódó alkalmat a mondókák, versek, kiszámolók ... ismételgetésére, a pillanatnyi helyzet aktualitását figyelembe véve. Olyan szép magyar verseket választunk, melyek gyermekközeliek: a családról, állatokról vagy az évszakok és a 38

természet szépségéről szólnak. A versek lehetnek vidámak, humorosak, lassú-gyors ritmusélményt adók. Mesetárunkat olyan mesék alkotják, melyek valamilyen formában segítik a tiszta erkölcsi értékek megalapozását, a gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megerősítését (együttérzés, igazmondás, segítőkészség, őszinteség, becsületesség, idősek tisztelete...). Az új mesét egy héten át minden délelőtt elmeséljük, így készítjük elő a mese elbábozását, dramatizálását. Irodalmi anyagunk összeállításakor a következő szerzők műveiből válogattunk: Benedek Elek, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Illyés Gyula, Kormos István, Csukás István, Arany János, Zelk Zoltán, Szabó Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes, Gazdag Erzsi, Osváth Erzsébet, Donászy Magda, Csoóri Sándor, Tordon Ákos, Tarbay Ede, Ágh István.

b. A nyugodt könyvnézegetés, mondókázás, verselés, mesélés és az ehhez kapcsolódó élmények feldolgozásához szükséges feltételek megteremtése. Az alapfeltétel: a nyugodt óvodai légkör jelenléte. A könyveket, leporellókat a gyermekek által elérthető polcon tartjuk, így a nap folyamán kedvük szerint nézegethetik, lapozgathatják azokat. (Egyenlő hozzáférés biztosítása!) A bennük lévő képekről, mesékről egymással vagy az óvónővel beszélgethetnek, mesélhetnek. Tovább kívánjuk mélyíteni azt a jó szokást: ha egy könyv "szakadni kezd", szólnak a gyermekek és egy nagyobb gyermek vagy az óvónő segítségével megragasztják vagy megragasztjuk azt. Ezzel is a könyv szeretetére, megbecsülésére kívánjuk nevelni óvodásainkat. Nap, mint nap kiaknázzuk a spontán helyzet, a hangulat adta lehetőségeket. Mondókáznak, verselnek, énekelnek a gyermekek kedvük szerint rajzolgatás, könyvnézegetés, babaöltöztetés…közben. Felcsillanó szemmel, a felfedezés örömével kötik össze a gyermekek az aktuális szituáció adta lehetőségeket a megismert irodalmi anyaggal: mondókáznak a "házukat" csinosítgató fecskepárnak, a repülő gólyának, így próbálják előcsalogatni a csigabigát a házából, a "cirógató" napsugarakat a sötét felhők mögül, így csodálják tavasszal a csatornából lecsepegő vízcseppeket, a talált katicabogarat... Kedves, örömteli élmény a mindennapi mesélés. Tízórai előtt - míg a naposok terítenek - leülünk a szőnyegre: én mesélek vagy egy-egy "vállalkozó" szellemű gyermek (ismert mesét vagy ő maga által kitalált mesét, történetet). 39

Utána olyan dalokat éneklünk - mondókát vagy verset mondunk - mely témájával vagy hangulatával kapcsolódik a meséhez. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek meseélményeiket és egyéni élményeiket kifejezésre juttassák a bábozás, dramatizálás során is. Ehhez megteremtjük a feltételeket (hely, idő, eszközök) és megadjuk az egyéni ötletek megvalósításához szükséges segítséget. A mindennapi mesélés a kisgyermekek mentális higiénéiének fontos eleme. Segítségével fejlesztjük önbizalmukat, önbecsülésüket, bátorságukat, gazdagítjuk aktív és passzív szókincsüket, a bábokkal oldjuk a beszédgátlásukat.

c. A gyermekek nyelvi kifejezőkészségének gazdagítása: Az óvónő élményszerű előadásmódjával (mimikájával, gesztusaival, a nyelvi fordulatok életre keltésével) elősegíti az irodalmi mű megértését. A mesékben szereplő ritka, régies vagy tájnyelvi kifejezéseket, szókapcsolatokat megmagyarázzuk a gyermekeknek. Lehetővé tesszük, hogy élményeiket kibontakoztathassák a bábjátékban és a dramatikus játékokban is, mely fejlesztheti nyelvi emlékezetüket, fokozhatja beszédkedvüket, segítheti a párbeszédek gyakorlását, a szabad önkifejezést, a szép, tiszta beszéd alakulását.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

A gyermekek várják és igénylik a rendszeres mesehallgatást, mesemondást.



Szívesen ismételgetik a megismert mondókákat, meséket, verseket.



Örömmel mesélnek, a mese kedves részeit, vagy mesehőseit rajzaikban is kifejezik.



Tudnak megkezdett meséket, történeteket befejezni, ill. ők maguk is kitalálnak meséket, történeteket.



Szeretnek könyveket nézegetni, azokat megbecsülik.



Megjegyeznek 10-12 mondókát, verset, 15-20 mesét.

40

V.6. A külső világ tevékeny megismerése: " Legyen a gyermeknek minél több evilágbeli dologról érzelmileg is ható élménye. A csillagos ég, a zuhogó zápor, a csapkodó villámok, az erdő világa, a magok elvetése és mívelése, a növények fejlődésének csudája, vadon élő és háziállatok, telente az ablakunk elé gyűlő madarak látványa... Mindezeknek az eleven hatását semmilyen észbeli tudás nem pótolhatja " (Varga Domokos) Célunk: A gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a szűkebb és tágabb természeti- emberi tárgyi környezet értékei iránt. A környezet tevékeny megismerése során a matematikai tartalmú tapasztalataik, ismereteik alakítása: mennyiségi, alaki, nagyságbeli, térbeli és síkbeli szemléletük fejlesztése. Feladataink: a. A környezet tevékeny megismeréséhez szükséges feltételek megteremtése (a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzéshez megfelelő alkalom, hely, idő és eszköz biztosítása). b. A tevékenységek jellegzetes tartalmának biztosítása a 3-6-7 éves gyermekek számára (környezeti- és matematikai nevelés terén). c. A természeti-emberi-tárgyi környezet megismerése során a gyermekek szókincsének nyelvi kifejezőkészségének és problémamegoldó képességének fejlesztése.

a. A környezet tevékeny megismeréséhez szükséges feltételek megteremtése (a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzéshez megfelelő alkalom, hely, idő és eszköz biztosítása). A hét egy napján a napirendbe tízórai utánra élmény- és tapasztalatszerző sétát iktatunk be. Mindent, amit csak lehet - állatok, növények, közlekedési eszközök, évszakok - természetben figyelünk meg. Az élmények megbeszélésére, a tapasztalatok, ismeretek rendezésére jó lehetőség kínálkozik már közvetlenül a séta "pihenőjén" és utána az öltözködés során az öltözőben, a szerzett kincsek rakosgatása, "vizsgálódása" kapcsán is. Minden témakört egy rendszerező-ellenőrző foglalkozással zárunk le. Nem feledkezünk meg arról, hogy óvodásaink falusi gyermekek révén egyéni élménnyel, tapasztalattal, ismerettel rendelkeznek az őket körülvevő természeti- emberi-tárgyi környezetről. Ezért építünk a gyermekek otthoni élményeire.

41

Lehetővé tesszük, hogy egyéni otthoni élményeiket, tapasztalataikat elmesélhessék az óvodában. Ilyen egyéni otthoni élmények: Ősszel: almaszedés, szőlő szüret – préselés - borkészítés, szilvaszedés-lekvárfőzés, dióverés - diótörés, krumplivájás - felszedés, tengeritörés, zöldség betakarítás, aratás ... Télen: disznóölés, kismalac - etetés, tehénellés - bociitatás ... Tavasszal: metszési munkálatok végzése a gyümölcsösben, különféle munkák a szántóföldeken, kotlós ültetése - kiscsibék, kiskacsák kikelése ... Nyáron: fűkaszálás – forgatás – gyűjtés - széna hazahozatal; aratás, a termés elszállítása. Lehetőségeink szerint megfigyeljük e tevékenységeket. Az évszakra jellemző "ehető kincseket" folyamatosan gyűjtjük az élősarokban (zöldségek, gyümölcsök: közvetlen tapasztalatszerzés, kóstolás). Az ehetetlen kincseket (makk, gesztenye, gubacs ...) a gyermekek szívesen válogatják, rakosgatják, felhasználják játékukban is és bábkészítésre is. A különös alakú terméseket (burgonya, kukorica, paprika ...) és némelyikük részeit (tengeri csuhé, "bajusz"...) termésbábok létrehozásához vesszük igénybe. Mindez jó lehetőséget kínál a gyermekek egyéni ötleteinek megvalósításához és matematikai tapasztalataik gazdagításához, ismereteik bővítéséhez. A külső világról szerzett környezetismereti és matematikai tapasztalatok, ismeretek mélyítését, bővítését, rendszerezését segíti még az óvónő és az érdeklődő gyermekek: -

közös könyvnézegetése (növények és főleg állatok varázslatos világáról szóló könyvek)

-

diapozítivek, rövid videofilmek megtekintése (erdei, mezei, vízben élő és állatkertben élő állatokról, vízi, légi, szárazföldi közlekedési eszközökről)

-

konyhakerti munkák végzése "nyúlfarknyi" kiskertünkben (növények, kerti munkák, kerti szerszámok használata)

-

"FALU-VÁROS" kialakítása a terepasztalon (összehasonlítások végzése, hasonlóságok, különbözőségek felfedeztetése)

-

"NÖVÉNYEK-ÁLLATOK-KÖZLEKEDÉS VILÁGA" képanyagának csoportosítása számtalan szempont szerint.

Matematikai tapasztalatok szerzésére kihasználjuk a séta, a játék és a napirend adta lehetőségeket nap, mint nap a helyzettől és szituációtól függően. A matematikai témaköröket a középsősökkel és nagycsoportosokkal témától függően kötetlenül vagy kötött formában dolgozzuk fel heti egy-egy alkalommal. A gyermekek tevékeny matematikai tapasztalatszerzését segíti: - "MINIMAT"-, a síkidom-, és a logikai készlet, színes rudacskák, pálcikák, korongok, párkereső kártyák, karszalagok, lyukacsos táblák, manipulációs lapok, házi készítésű 42

munkalapok, kirakók, párkereső kártyák… Az óvodások miközben felfedezik a szűkebb és tágabb környezetüket, megtanulnak életkoruknak megfelelően eligazodni, tájékozódni, viselkedni abban. Megismerik szülőföldjüket, a hazai tájat, a falusi embereket, azok munkáját, szokásait, a helyi néphagyományokat és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulják ezek szeretetét, megbecsülését és védelmét.(A környezet szeretetére, megbecsülésére, az értékek megőrzésére nevelés, a fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos magatartás alakítása.)

a.A tevékenységek jellegzetes tartalmának biztosítása a 3-6-7 éves gyermekek számára (környezeti-, és matematikai nevelés terén).

Környezet megismerésére nevelés terén: 3-4 éves korban: - Az óvodai élet elfogadtatása, megszerettetése. - Az óvoda szűkebb - tágabb környezetének megismertetése. - A család tagjai. - Ismerkedés a testükkel: végtagok, érzékszervek, azok funkciói, ápolásuk. - Önmaguk felismerése tükör előtt. - Az évszakok szépségei, színei, jelenségei. - Időjárás - öltözködés egyszerűbb összefüggéseinek felfedeztetése. - Tapasztalatszerzés a közvetlen környezetükben található néhány gyümölcsről, virágról, zöldségről, állatról, színről. 4-5 éves korban: - A családról szerzett ismeretek bővítése (nevük, címük, családtagok). - Testünk: testrészek ismerete; testséma és oldaliság fejlesztése. A testápolás fontosságának tudatosítása. - Évszakok: a természetben bekövetkezett változások megfigyeltetése, összefüggések keresése az időjárás és az emberek tevékenysége között. - Hajtatás, magvak csíráztatása. A növények fejlődési feltételeinek megfigyeltetése ( hőmérséklet, víz, napfény hatása). - Háziállatok, madarak, rovarok, bogarak megfigyeltetése. - Színismeretük gazdagítása. - Gyűjtőmunkák differenciálása, évszak album készítése. - Személy-, és teherszállító járművek megfigyeltetése, összehasonlítása. 43

- A gyalogos közlekedés szabályainak gyakorlása séta közben. 5- 6-7 éves korban: - A családról szerzett ismeretek bővítése (kinek, mi a feladatat otthon, nemek és kor szerinti csoportosítás, rokoni kapcsolatok). - Testünk: a testrészek pontos megnevezése, domináns kéz tudatosítása, keresztcsatornák fejlesztése. - Tájékozódás az óvoda környékén. - A napszakok, évszakok megfigyeltetése. - Újabb összefüggések megláttatása az évszakok-növények-állatokmunkálatok között. - Ismerkedés újabb zöldségekkel, gyümölcsökkel, virágokkal, állatokkal. - Annak tudatosítása, hogy minden növény magból fejlődik ki. - Ismereteik gazdagítása a szárazföldi-, vízi és légi közlekedési eszközökről. - Séta során a gyalogos közlekedés szabályainak és az ehhez kapcsolódó viselkedés formának a gyakorlása. - Színek, színárnyalatok felismertetése a környezetükben.

Matematikai nevelés terén: -

A környezet megismerése során a gyermekek matematikai tartalmú tapasztalatokra is szert tesznek.

-

Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat.

-

Fejlődik tér, sík és mennyiségfogalmuk.

-

A matematikai fogalmak fokozatosan beépülnek beszédükbe is.

Feladatunk: problémahelyzetek létrehozásával a gyermekek logikus gondolkodásának fejlesztése. A fejlesztés az egyéni képességek figyelembe vételével történik. A játékos cselekvésbe, tapasztalatszerzésbe minden érzékszervüket bevonjuk.

A gyermekek matematikai képességét a következő témakörök alapján fejlesztjük: 4-5 éves gyermekeknél: - Halmazok képzése, összehasonlítása, egyesítése és bontása - variációs lehetőségek 6-os számkörben. - Elemek rendezése, sorozatok kialakítása, sorszámnevek gyakorlása. - Különböző mennyiségek összehasonlítása becsléssel és összeméréssel (relációk). 44

- Matematikai fogalmak gyakorlása. - Irányok gyakorlása, azok használata térben és síkban való tájékozódás során. - Számfogalom megalapozása. Tőszámnevek, sorszámnevek gyakorlása. - Tevékenykedés tükörrel. - Tapasztalatszerzés a geometria körében. (Építések, alkotások szabadon és másolással). 5- 6-7 éves gyermekeknél: -

Halmazok képzése, összehasonlítása, egyesítése és bontása - variációs lehetőségek 10-es számkörben.

-

Elemek rendezése, sorozatok kialakítása, sorszámnevek gyakorlása.

-

Különböző mennyiségek összehasonlítása becsléssel és összeméréssel (relációk).

-

Matematikai fogalmak gyakorlása.

-

Irányok gyakorlása, azok használata térben és síkban való tájékozódás során.

-

Számfogalom megalapozása. Tőszámnevek, sorszámnevek gyakorlása.

-

Tevékenykedés tükörrel.

-

Tapasztalatszerzés a geometria körében. (Építések, alkotások szabadon és

-

másolással).

-

Pontok; nyitott, zárt vonalak felismertetése.

-

Rész-egész viszonyának gyakorlása (kocka-, puzzle kirakók ...).

-

Bonyolult ritmikus sorok kirakása, "hibajavítás".

-

Tájékozódás térben, síkban, "labirintusban".

c. A természeti-emberi-tárgyi környezet megismerése során a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének és képességének fejlesztése. A környezet tevékeny megismerése során építünk a gyermekek:  kíváncsiságára  érdeklődésére  az önálló problémamegoldási igényére. A környezet megismerése során szerzett élmények, gazdag tapasztalatok, ismeretek hozzájárulnak a gyermekek szókincsének bővítéséhez, nyelvi kifejezőképességük és problémamegoldó képességük fejlesztéséhez, logikus gondolkodásuk alakításához. Ezért lehetővé tesszük, hogy a gyermekek elmondhassák egyéni élményeiket, véleményüket, megoszthassák érzéseiket, tapasztalataikat kortársaikkal és a felnőttekkel. A felmerülő kérdések sose maradnak megválaszolatlanul! 45

A matematikai tevékenységek során a beszéd és a gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik. Fontos, hogy a gyermekek sokféle tapasztalatot szerezzenek a gyakorlatban a matematikai fogalmakról, megértsék azokat és maguk is tudják alkalmazni tevékenykedés közben és az "élet által adódó helyzetekben". Lehetőséget biztosítunk óvodánkban a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra az egyéni igények függvényében: Ha a matematika iránt már korán érdeklődő kiscsoportos van a csoportunkban, részt vehet a középsősök matematikáján. A nagyon ügyes középsős érdeklődő pedig a nagycsoportosok matematika foglalkozásán. Az egy-egy részterületen lemaradt gyermek fejlesztésére is oda figyelünk.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

Környezet megismerésére nevelés során: 

Meg tudják mondani nevüket, lakcímüket, szüleik nevét és foglalkozását, születési helyüket, idejüket.



Betartják a gyalogos közlekedés és viselkedés szabályait.



Ismernek közlekedési eszközöket (vízi, légi és szárazföldi).



Meg tudják különböztetni az évszakokat egymástól.



Gazdag ismerettel rendelkeznek az állatokról.



Ismerik a "növény" fogalmát. Tudják: minden növény magból fejlődik ki.



Felismerik a napszakokat, megnevezik környezetük színeit, színárnyalatait.



Igényesek testük tisztaságára. Testrészeiket pontosan megnevezik.

Matematikai nevelés terén: 

A tárgyakat meg tudják számolni 10-ig.



Tudnak halmazokat tulajdonságaik: szín, alak, helyzet...szerint összehasonlítani valamint becsléssel és párosítással is.



Magabiztosan végzik a halmazok egyesítését, a bontási gyakorlatokat, a hozzátevés-, elvevés-, ugyanannyivá tétel műveletét 10-es számkörben.



Különféle mennyiségeket képesek összehasonlítani becsléssel és összeméréssel.



Értik és ügyesen használják az eddig megismert matematikai fogalmakat.



Megkülönböztetik a jobb-bal irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat: előtt, elé… 46

V.7. Munka jellegű tevékenységek: "Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát." ( Sütő András) Célunk: A munka szeretetére, megbecsülésére nevelés. Az önként-örömmel és szívesen végzett munka jellegű tevékenység közben olyan képességek, készségek, tulajdonságok alakítása, melyek erősítik a gyermekközösség tagjainak összetartozását. Feladatunk: a. A gyermekek munka jellegű tevékenységéhez szükséges feltételek megteremtése, e tevékenységtartalmak gyakorlati lehetőségeinek biztosítása. b. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése.

a. A gyermekek munka jellegű tevékenységéhez szükséges feltételek megteremtése, e tevékenységtartalmak gyakorlati lehetőségeinek biztosítása. A játékból bontakozik ki a gyermekek munka jellegű tevékenysége, melyet önmagukért és a közösségért végeznek. Osztatlan csoportunk különböző életkorú és fejlettségű gyermekei számára a nap folyamán megteremtjük az erejükhöz mért munkalehetőségeket, a kiegyensúlyozott munkavégzéshez szükséges harmonikus légkört. Munka jellegű tevékenységek az óvodában:  önkiszolgálás  naposság  alkalomszerű munkavégzése, megbízatások teljesítése  a környezet-, a növény-,és állatgondozás.

Önkiszolgálás: Kezdetben az óvónő ( felnőtt) segítségével, majd egyre önállóban végzik a saját személyükkel kapcsolatos feladatokat: -

testápolás, öltözködés, étkezés

-

igényesség saját személyükkel kapcsolatban, holmijaikkal szemben, jó szokások terén. 47

A 4-5-6-7 éves gyermekeket megismertetjük a : -

naposi teendőkkel : terítés, étkezés, a kicsiknek a tányérok, evőeszközök előkészítése odaadása, foglalkozáshoz szükséges eszközök kiosztása- összeszedése…

-

felelősi teendőkkel: öltöző-, mosdó-, játékfelelősi munkák.

A naposi tevékenység erősíti a gyermekekben a munka játéktól eltérő jegyeit. E munka során élik meg az "én csináltam, mi csináltuk" élményét, amely segíti a szocializáció folyamatát. A mai naposok választhatnak, hogy holnap milyen felelősök szeretnének lenni. Lehetővé tesszük, hogy mind a középsősök, mind a nagycsoportosok önmagukhoz képest egyre önállóban, magabiztosabban, felelősségteljesebben végezzék a tevékenységet. Hatalmas az itt rejlő nevelőerő! Azért, mert: -

alakulnak a társas kapcsolatok: segítségkérés, segítségadás, együttműködés

-

fejlődnek a gyermeki tulajdonságok: kitartás, türelem, felelősség, céltudatosság, kötelességteljesítés, önértékelés, reális önkép

-

megalapozódik a munka iránti szeretet és tisztelet, a munka eredményének és egymás munkájának megbecsülése, a dolgozó ember szeretete

-

csiszolódik esztétikai érzékük, egyéni ízlésük.

Alkalomszerű munka végzése, megbízatások teljesítése: Szívesen vállalják a gyermekek az alkalomszerű munkákat, megbízatásokat: Pl.: törölközőkendők cseréje a mosdóban, ecsetek kimosása, sepregetés gyurmázás után, a parketta feltörlése testnevelés foglalkozás előtt-után, felkeléskor fésűk behozatala a mosdóból, szalvéta kérése a konyhából, üzenetek átadása az óvodán belül… Az alkalmi munkák végzését meghatározza: -

a csoport szükséglete

-

a munka jellege

-

a körülmények

-

a gyermekek fejlettsége és személyisége.

A pontos megnevezések segítik a valósághű észlelést és ez által a fogalmi gondolkodás kialakulását. Alkalmi megbízatások teljesítése közben természetes élethelyzetben alkalmazhatják a gyermekek a különböző kommunikációs technikákat, gyakorolhatják az illemszabályokat. A környezet-, a növény-, és állatgondozás: E munkák végzése során - az óvónő céltudatos irányításával - a gyermekek megfigyeléseket végeznek, ismereteket, tapasztalatokat szereznek a természeti és társadalmi környezetről. A tevékenységek végzésének legfőbb szempontja az évszakok aktualitása. Ez határozza meg, 48

hogy kint vagy bent tevékenykedünk. Ősz: -

termések, levelek gyűjtése a csoportszoba dekorálásához, barkácsoláshoz

-

udvarseprés, falevelek összegereblyézése, elszállítása talicskával

-

betakarítási munkák megfigyelése (alma-, szőlőszüret, dióverés..)

-

élősarok kialakítása.

Tél: -

az élősarok figyelemmel kísérése, gondozása

-

madáretető készítése, madárkák etetése

-

hólapátolás az óvoda udvarán

-

ajándékkésztés a kicsiknek, vendég gyermekeknek az őszi termésekből

-

csíráztatás, hajtatás, rügyeztetés.

Tavasz: -

cserepes virágok locsolása, gondozása

-

tavaszi munkák beindítása : ásás, gereblyézés ,veteményezés, hagyma dúggatás “nyúlfarknyi" kiskertünkben

-

gyermekméretű kerti szerszámaink magabiztos használata, tisztítása. (eszközhasználat, balesetvédelem)

-

a rend és tisztaság megőrzése az óvodán belül és kívül.

Nyár: -

virágok, fű, fa, bokor… védelme a séták során

-

locsolás a nagy meleg után estére az óvoda udvarán

-

kiskertünk növényeinek gondozása, zöldségek leszedése- elfogyasztása

-

gyűjtés, forgatás (fű-széna) megfigyelése, gabonafélék gyűjtése.

Összességében: a munka jellegű tevékenységek megszervezésekor fígyelembe vesszük osztatlan csoportunk sajátosságait: -

eltérő életkor

-

egyéni fejlettségi szint.

Ügyelünk arra, hogy : - minden gyermeknek legyen feladata a csoportban, de ne terheljük túl - minden gyermek kiteljesedhessen legkedvesebb munkája végzése közben, de megismerkedjen a többi munka alapfogásaival is és legyen módja egyéni képességének, fejlettségének megfelelő szinten gyakorolni azt is - az óvónő (felnőttek) mintaadása legyen pozitív a munka jellegű 49

tevékenységek végzése során is: szóban és tettben egyaránt - minden gyermeket önmagához viszonyítva értékelünk - dicsérettel kiemeljük a gyermeki munka pozitívumait és erősítjük a munka iránti pozitív hozzáállást.

b. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése. A munkavégzéssel kapcsolatos szabályok, az eszközhasználat és az eljárás módjának közlése segíti a gyermekek beszédfejlődését, bővíti nyelvhasználatukat. A szókincsbővítés érdekében ezért fontos, hogy megnevezzük az élősarok, a növények, állatok gondozásával kapcsolatos tárgyakat, teendőket, folyamatokat. Gondolkodásra késztetjük a gyermekeket és egyéni élményeik elmondására, jóízű beszélgetésekre, mert ez segíti a beszédkedv fokozását, a beszédgátlások oldását.

A tevékenység várható jellemzői óvodáskor végére: 

A gyermekek szeretnek a közösségben és közösségért dolgozni.



Igényesek a naposi munka végzése során.



Örömmel vállalkoznak az egyéni megbízatások teljesítésére.



Szívesen segítenek a felnőtteknek, egymásnak és a kicsiknek.



A növények, állatok és a közvetlen környezetük gondozásába, ápolásába



aktívan bekapcsolódnak.



Jó szívvel készítenek ajándékot a kicsiknek, szüleiknek...



Észreveszik: kinek, miben, hol tudnak segíteni.



Vigyáznak szűkebb-tágabb környezetükre, megbecsülik azt.

V.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás :

"Az óvodás gyermek számára a környezetéből annyi ismerhető meg, amennyi érzékszervével felfogható." (Porkolábné dr. Balogh Katalin) Célunk: A gyermekek természeti-társadalmi környezetről szerzett élményeinek, tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése. Értelmi képességük fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), kötelesség-, és feladattudatuk megalapozása az óvodai élet mindennapi gyakorlatában. 50

Feladataink: a. A tanulás feltételeinek megteremtése, a tanulási tartalmak biztosítása. b. A tanulást segítő óvónői eljárások alkalmazása.

Az óvodai tanulás a játék motivációs bázisára épül. Mindvégig érvényesül a játékosság elve a tanulásban. A tanulás alapja: Az óvónő és a gyermek kölcsönös, egymásra ható közös tevékenysége. A tanulás feltétele: a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása.

A gyermekek tanulnak játék, munka és egyéb tevékenységek végzése közben is. Ennek érdekében nagyon fontos, hogy nyugodt óvodai légkörben, érdeklődéssel tevékenykedhessenek és legyen előttük pozitív példa. Ugyanis a gyermekek magatartás- és viselkedés tanulása (szokások , illemszabályok alakítása) utánzáson, minta-, és modellkövetésen alapszik. Igyekszünk a jót meglátni minden gyermekben, s továbbra is a pozitív megnyilvánulásaikra építünk. Megfigyeljük a gyermekeket s egyéni képességeik kibontakoztatására törekszünk. Építünk az óvoda mindennapi gyakorlatában megjelenő egyéb tanulási lehetőségekre is: -

spontán tapasztalatszerzés az egész nap folyamán

-

a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, könyvnézegetés, beszélgetés ...

-

élmény-, és tapasztalatszerző séták

-

élethelyzetekben adódó probléma-, és feladatmegoldás: konfliktusok kezelése, fejtörést igénylő feladatmegoldás ...

-

megfigyelések végzése: a. folyamatos: évszakok, időjárás, növények, állatok ... b. alkalmi: érdekes jelenség, tevékenység ...

- az óvónő által kezdeményezett kötetlen foglalkozásokon megvalósuló játékos, cselekvéses tanulás.

Hetirendünkben - az életkori sajátosságokat figyelembe véve - kötött és kötetlen foglalkozások is jelen vannak: 51

A 3-4 éveseknek csak a testnevelés foglalkozás (mozgás) kötött heti egy alkalommal, a többi kötetlen. Tiszteletben tartjuk a gyermekek önkéntességét, de figyelemmel kísérjük: kik azok a gyermekek, akik nem vettek részt a kezdeményezésen, s próbáljuk kideríteni miért? Igyekszünk olyan helyzeteket teremteni, amelyben az eddig távol maradó gyermekek is megtapasztalhatják a megismerés örömteli élményét. A 4-5 és 5-6-7 évesek kötött és kötetlen formában is tanulnak. A testnevelés foglalkozás kötött: heti egy-egy alkalommal kerül sor a nagycsoportosok testnevelés foglalkozására és összevont testnevelés foglalkozására (középsőnagycsoportosok.) A matematika foglalkozások témától függően kötöttek és kötetlenek is lehetnek, heti egy-egy alkalommal. Az ének foglalkozás is lehet kötött vagy kötetlen. A környezet megismerésére nevelés leginkább természetes környezetben zajlik. Egy-egy témakört (állatok, közlekedés ...) kötött formában zárunk le, az ismeretek rendszerezése és megszilárdítása érdekében. A rajzolás, festés, mintázás, kézi munka témától és technikától függően lehet kötött és kötetlen. Ezen felül mindennap kötetlen formában jelen van az óvoda életünkben: egyéni ötletek, az évszakok témái és az aktualitás jegyében sokat festünk, gyurmázunk, barkácsolunk, ragasztunk... A mesélés, verselés kötetlen formában teszi színesebbé mindennapjainkat. A kötött és kötetlen foglalkozások egyaránt játékosak, oldottak és élményszerűek. Érvényesül bennük a nevelői céltudatosság és a tervszerű pedagógiai munka. Azért tartjuk fontosnak a kötött foglalkozásokat is, mert ennek kapcsán is alakíthatjuk a nagyobb gyermekek iskolaérettségéhez szükséges magatartásformákat: szándékos figyelem, kitartás, türelem, önfegyelem, feladattartás. a. A tanulást segítő óvónői eljárások alkalmazása: A 3-4 évesek számára lehetővé tesszük, hogy: -

minél több érzékszervükkel szerezhessenek cselekvéses tapasztalatot a tárgyakról, dolgokról

-

kérdésekkel, magyarázatokkal segítjük a megfigyelést, a gondolkodási műveletek fejlődését: analízis, szintézis, összehasonlítás

-

lehetővé tesszük, hogy a gyermekek elmesélhessék élményeiket (emlékezet

52

fejlesztése), kreatív módon feldolgozhassák azokat játékukban... (képzelet fejlesztése). A 4-5 éves gyermekeknek olyan feladatot adunk, ami megfelel egyéni képességeiknek és problémahelyzet elé állítja őket. -

Az óvodásokat a feladat megoldásában egyéni képességeiknek megfelelően, differenciáltan segítjük.

-

A gyermek érdeklődésén alapuló cselekvő aktivitással tevékenykedhet, felfedezhet, tévedhet, próbálkozhat a feladat megoldásánál.

-

Rámutatunk a hibajavítás lehetőségeire, segítjük a gyermeket, hogy ő maga fedezhesse fel a tévedés okát és próbálja azt kijavítani. Mindez megalapozza az önellenőrzést, az önértékelést, önkontrollt.

-

Lehetőséget adunk a folyamatos megfigyelésekre: otthoni megbízatások adása…

Az 5-6-7 éves gyermekek eddigi élményeire, tapasztalataira, ismereteire bátran építhetünk. -

Felhasználjuk a foglalkozásokon a gyermekek egyes területeken való széleskörű tájékozottságát.

- Segítjük az együttműködésüket az óvodai életben, mely során olyan erkölcsi tulajdonságok megerősítésére kerül sor, mint az egymás iránti figyelmesség, a segítőkészség, a konstruktív együttműködés, a másság elfogadása, az egyéni különbségek tiszteletben tartása. - Ösztönözzük, dicsérjük, buzdítjuk a gyermekeket, igyekszünk a tanuláshoz való pozitív viszonyukat kialakítani, erősíteni. -

Arra törekszünk, hogy a tanulás során a játék, a játékosság elve érvényesüljön.

-

A feladatok érdekesek, változatosak, egyéni képességeknek megfelelőek, melyek megoldása segíti szándékos figyelmük, feladattudatuk és feladattartásuk alakulását.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

A gyermekek kíváncsiak, érdeklődőek, nyitottak.



Megismerkednek az elemi ok-okozati összefüggésekkel.



Képesek a figyelmük összpontosítására, problémamegoldó, kreatív gondolkodásra.



Kedvelik és várják a feladathelyzeteket.



Türelemmel, kitartással tevékenykednek.

53

VI. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK

Egészségnevelési elvek: Helyi sajátosságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve, a környezet alakításával, szépítésével igyekszünk olyan tárgyi környezetet, színharmóniát kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását, a környezettudatos magatartásának megalapozását. Óvodánk mindennapjaiban kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek egészségnevelésére,egészségfejlesztésére (egészséghez, biztonsághoz való jog): 

az egészséges táplálkozásra,



a mindennapos testnevelésre, testmozgásra,



a testi és lelki egészség fejlesztésére,



a bántalmazás és erőszak megelőzésére,



a balesetmegelőzésre és elsősegélynyújtásra,



a személyi higiéné (gondozási teendők) területére.

Ezért érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, harmonikus és biztonságos óvodai környezetben fogadjuk és neveljük a gyermekeket, melyben tiszteletben tartjuk az egyéni különbözőségeket, a másságot. Az egyenlő hozzáférés és az esélyegyenlőség biztosításával, bátorító neveléssel, az eltérő egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével, differenciált fejlesztéssel segítjük a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink felzárkóztatását. Testi-, lelki-, és pszcihikus fejlődésükhöz változatos tevékenységeket biztosítunk, melyekben kiemelt szerepe van a játéknak. Emellett a mindennapi óvodai életben jelen vannak még a színes vizuális tevékenységek, a mesélés, verselés, dalosjátékok, gyermektánc, a környezet megismerése, a szabad levegőzés vagy séta, az anyanyelni nevelés. Rugalmas napirenddel, hetirenddel, nyugodt délutáni pihenővel segítjük a gyermekek optimális fejlődését.

Környezeti nevelési elvek: Az óvodás gyermekek még aktívan nem vesznek részt a tágabb környezetük védelmében, de arra neveljük őket és azt várjuk el tőlük, hogy közvetlen környezetükben vigyázzanak a rendre, a tisztaságra, használják a lábtörlőt, becsüljék meg a maguk és mások játékát, ruháját, holmijait, a friss ágybelit, a kivasalt abroszt, a finom ennivalót…Becsüljék meg és értékeljék azt, ami van, mert valaki sokat dolgozott azért, hogy legyen. Védjék a növényeket, legyenek kíméletesek az állatokkal szemben. Ne szemeteljenek, bánjanak takarékosan az energiával (csak annyi vizet használjanak, amennyire szükségük van…). Ugyanakkor szemléletüket formáljuk, 54

érzékenységüket alakítjuk azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a környezetkárosító jelenségekkel kapcsolatban szerezhetnek a világról. Fontosnak tartjuk, hogy a szülőkkel, a családokkal együtt formáljuk a gyermekek környezetvédő szemléletének alakítását.

55

VII.GYERMEKVÉDELMI FELADATOK AZ ÓVODÁBAN "Nézz hosszan egy gyermekarcra, és látni fogod: ha van sors, hát nagyon korán elkezdődik." ( Ancsel Éva) A gyermekvédelem sokrétű tevékenység. Felöleli mindazokat a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális és jogi feladatokat, amelyek a gyermekek nevelését, gondozását, erkölcsi és anyagi érdekvédelmét biztosítják. Az óvodai gyermekvédelem célja: A gyermek fejlődését hátrányosan befolyásoló tényezők feltárása, azok megszüntetésének elősegítése, a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges esélyegyenlőség biztosítása és az egyenlő bánásmód kiemelt alkalmazása.

Feladat: Tiszteletben tartjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, de feladatunknak tekintjük a gyermek jogainak mindenkori érvényesítését és védelmét. Mivel a gyermekek eltérő szociokulturális háttérből érkeznek az óvodába, fontos a szociális helyzetük évenkénti feltárása és óvodás gyermekeink egyéni sorsával való törődés; ill. a lemaradás mértékének megállapítása, differenciált segítségnyújtás. Pedagógiai és speciális jellegű feladataink: -

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése, nyilvántartása, meglátogatásuk családi környezetben.

-

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek mielőbbi óvodába kerülésének és a csoportba való beilleszkedésének segítése.

-

Rendszeres óvodába járásuk biztosítása.

-

A családok szükségszerű látogatása, folyamatos kapcsolattartás. (A család struktúrájának, életmódjának, körülményeinek és nevelési légkörének megvizsgálása. A tapasztalatok megfigyelése: év eleje óta pozitív vagy negatív irányba változtak a feltárt hiányosságok?) Probléma esetén jelzés a családsegítőnek. ( Esetjelző lap, esetmegbeszélések, pedagógiai jellemzések készítése.)

-

Titoktartási kötelezettség betartása valamennyi gyermekre és családra vonatkozóan.

56

-

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében és oktatásában kiemelkedő szerepet kap a játék és a játékosság, a vizuális nevelés… melynek fejlesztő-személyiségformáló pedagógiai hatása érvényesül. Elengedhetetlen e gyermekek esetében az egyéni bánásmód fokozottabb és differenciáltabb alkalmazása az óvodai élet gyakorlatában.

-

Őszinte bizalomra épülő kapcsolat ápolása az szülőkkel.

-

Folyamatos kapcsolattartás és konzultáció a családsegítővel, a védőnővel a gyermekek sorsának alakulásáról.

-

A beszédhibás gyermekek kiszűrése, logopédushoz való irányítása.

-

A törvényi előírások folyamatos áttekintése.

-

Egyedi esetekben rendkívüli segély kérése a rászoruló gyermekek részére az önkormányzattól.

-

A migráns gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelme. (Amennyiben van ilyen gyermek.)

VIII. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS FELADATOK

-

Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes óvodai élet kialakítása, melynek során a gyermeki személyiséget tisztelet, szeretet, elfogadás és megbecsülés övezi.

-

Olyan pozitív érzelmi viszony kialakítása az óvónő-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek között, mely segíti a társas kapcsolatok alakulását és a konstruktív együttműködést.

-

Egészséges életmód biztosítása, a nagymozgások, finommotorika, részképességek fejlesztése.

-

A gyermeki személyiség megismerése, bátorító nevelés, szokásaik, magatartás,- és viselkedéskultúrájuk megalapozása, kialakítása, képességeik differenciált fejlesztése életkori sajátosságaik és egyéni fejlettségük figyelembevételével.

-

Építünk a játékban és a vizuális tevékenységekben rejlő fejlesztő lehetőségek kiaknázására.

-

A tevékenységtartalmakat úgy tervezzük, hogy abba minden gyermek bekapcsolódhasson saját szintjének megfelelően és a fejlesztő hatás érvényesüljön. 57

-

Kölcsönös bizalomra, őszinteségre épülő kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel, családokkal, az iskolával, a jegyzővel, fenntartónkkal, a védőnővel, az orvossal, a Járási Tankerületi Szakértői Bizottság és a Szakértői Bizottság szakembereivel.

IX. A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT, KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE IX.1. Sajátos nevelési igényű gyermek : az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Korábban kizárólag csak speciális intézményekben volt erre lehetőség, de napjainkban erősödnek az integrációs törekvések. Az integrált nevelés célja: A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlődési ütemének, állapotának megfelelő fejlesztése, nevelése különleges gondozási igényeinek kielégítése. Feladatok: -

a különbözőségek elfogadtatása, a természetes módon történő együttélést elfogadó óvodai légkör megteremtése

-

a sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi feltétele létrehozása

-

esélyegyenlőség biztosítása az önmagához viszonyított fejlődésre, a fogyatékosságból adódó hátrányok kompenzálására

-

a sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségének, eltérő képességeinek, kiemelkedő teljesítményének felismerése, gondozása

-

a szakemberekkel való szoros együttműködés, folyamatos kapcsolattartás.

58

Amennyiben óvodánkba sajátos nevelési igényű gyermek érkezik, csak a sajátos nevelési igényének megfelelő speciális szakemberekkel való szoros együttműködéssel oldható meg az integrált nevelése.

IX.2. A beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermek: Beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Az ilyen gyermekek a fejlesztő foglalkoztatása a nevelési tanácsadás keretében valósul meg.

IX.3. Tehetséges gyermek: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Tehetséggondozás célja: Felismerni a tehetséget és megjelenési formáit. Segíteni a gyermeket a továbbfejlődésben, a gyermek erős oldalának fejlesztése, a gyenge oldal erősítése: -

kreativitás fejlesztése

-

gazdag tevékenységkínálat

-

differenciált fejlesztés

-

motiváltság fenntartása

-

aktivitás biztosítása

-

nyitott támogató attitűd.

Feladatok: -

egyéni bánásmód alkalmazása

-

pozitív éntudat alakítása, erősítése

-

elfogadó, támogató környezet nyújtása.

A vizuális területen tehetséges gyermeket sokféle új technikával ismertetjük meg, érdeklődésének megfelelően, egyéni tempója szerint segítjük. A matematika iránt érdeklődő kiscsoportos óvodás, a kiemelkedő középsős vagy nagycsoportos plusz feladatokat kap egyéni fejlettségéhez mérten. 59

A jó mozgású, jó ritmusérzékkel bíró gyermeket jelezzük a szülő és az iskola felé, ahol táncoktatásra és hangszertanulásra ( zongora, citera, furulya) lehetőség van. A családok szociális helyzete: Osztatlan csoportunk gyermekei eltérő szociokulturális miliőből érkeznek hozzánk. A gyermekek szüleinek több mint a fele munkanélküli. Csoportunkban sok a hátrányos helyzetű és a beszédhibás gyermek. Óvodásainknak több mint a fele egyedüli gyermek vagy ketten vannak testvérek. Csökken az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek száma, kevesebb lett a halmozottan hátrányos helyzetű és a nagycsaládos gyermekek száma. A gyermekeket a szülők tisztán, rendezetten és rendszeresen hozzák óvodába. Találkozunk túlzottan féltő, következetlen vagy mindent ráhagyó családi neveléssel. Tapasztalataink szerint az itt élő gyermekek hátrányos helyzetének és halmozottan hátrányos helyzetének elsődleges oka anyagi eredetű, másodlagos oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése, a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség, az otthoni környezet hiányosságai, az értékrendbeli különbségek miatt alakulhatnak ki. Az óvodai nevelőmunkánk során, a gyermekek szociokulturális körülményeinek feltérképezésekor körvonalazódik, hogy kik azok a gyermekek, akiknek családi háttere nem mindig képes biztosítani a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételeket. Ezeknek a tényezőknek a tisztázásában nagyfokú tapintatot tanúsít az óvodavezető és az óvodapedagógus. Azt tapasztaljuk, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egy vagy több részterületen a legtöbbször elmaradnak kognitív fejlődésükben a kedvezőbb helyzetben lévő csoporttársaiktól. A hátrányok megnyilvánulnak még a gyermekek magatartásában, érzelmi életében és teljesítményében is. Az óvodában ezeket a hátrányokat iskolakezdésig még csökkenteni lehet. Ennek oka: -

Az élet első évei meghatározó jelentőségűek a kisgyermekek idegrendszerének, tanulásának és adaptációs készségének (=képesség a környezet megváltozásához való alkalmazkodásra) alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek.

-

A fejlesztéshez nélkülözhetetlen a tudatos és következetes óvodapedagógusi pedagógiai munka és a szülőkkel való együttműködés.

Eredményként azt várjuk, hogy óvodás gyermekeink leküzdik a lemaradást, a szociokulturális hátrányokat és 6-7 éves korukra az iskolai életmódra alkalmasak lesznek, kisebb hátránnyal és kevesebb kudarccal kezdik meg az iskolát. 60

Veszélyeztetett gyermek évek óta nincs a gyermekcsoportunkban, de folyamatosan figyelembe kell venni megjelenésének lehetőségét.

(Adaptációs készség: A tanulási készség alkotóeleme az adaptációs készség, melynek lényege, hogy a gyermek a meglévő elméleti és gyakorlati tudását át tudja vinni a megszerzettől eltérő, más helyzetekre, és ott képes lesz azt sikeresen alkalmazni. A készség félautomatizált cselekvés. Így megtalálható benne: 

egy tudat által ellenőrzött oldal (amikor oda kell figyelni egy-egy mozdulatsor elindítására)



és egy „tudatmentesített” oldal (a mozdulatsor lezajlása automatikusan történik, az odafigyelés nem érhető tetten, ez valósul meg a szokások végrehajtásánál.)

Tehát a cselekvés, tevékenység megkezdésekor még odafigyelünk, de rövid időn belül a vezérlést átveszi a már kialakult dinamikus sztereotípia, a feltételes reflexkapcsolatok láncolata. Az adaptációs készségnek akkor van szerepe, ha egy adott környezetben elsajátított cselekvést, ismeretet egy teljesen más helyzetben, időben képesek vagyunk reprodukálni, felidézve helyesen alkalmazni. Ezen készség kialakítására az óvoda mindennapjaiban számos lehetőség adódik. Feladatlehetőségek: gyöngyűzés. írta: Hegyi Ildikó dr. Forrás: ovonok.hu)

Együttműködés a családdal: -

Az óvoda dolgozóinak megjelenése, viselkedése, embersége pozitív példa a szülők előtt.

-

Az óvónők rendszeresen tájékoztatják a szülőket az óvoda munkájáról, gyermekük fejlődéséről. Nevelési tanácsokkal segítik az arra igényt tartó családokat (intervenciós gyakorlat).

-

Fontos a folyamatos, rendszeres kapcsolattartás a védőnővel, a családgondozóval, a gyámügyi előadóval.

X. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 

(a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztató nevelése.)

A fejlesztés szabadidőben, kötetlen formában, az egyéni bánásmód alkalmazásával, egyéni vagy mikro csoportos módon kerül megvalósításra ill. az egész nap folyamán adódó spontán helyzetekben. 61

A fejlesztést a gyermekek tapasztalataira építve bővítjük sok-sok élményszerző sétával, kirándulással, változatos tevékenységtartalmakkal. A gyermekek fejlődéséről az óvodapedagógusok feljegyzéseket készítenek.

A fejlesztés területei:

1.Fejlesztés játékokkal: gyakorló játékkal, szerepjátékkal, építő,- és konstrukciós játékkal, barkácsolással, bábozással, dramatizálással: A játék során lehetőség van a gyermekek kézügyességének, finommotorikájának fejlesztésére, mely növeli önállóságukat, kitartásukat, hozzáértésüket. A gyermekek játék útján ismerkednek a világgal, a tárgyakkal, azok tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. Közben tapasztalatokat szereznek, melyek segítik értelmi képességük fejlődését, aktív-passzív szókincsük gyarapodását, beszédkészségük fejlődését. Érzékszerveik működése pontosabb lesz, észlelésük, megfigyelőképességük megbízhatóbbá válik. Fejlődik képzeletük, kreativitásuk, a konfliktusok megoldásával pedig problémamegoldó gondolkodásuk. Alakul a gyermekek kommunikációs és konstruktív együttműködő képessége valamint szociális kreativitásuk (csiszolódik magatartás,- és viselkedéskultúrájuk, képesek a szerepek elosztására: alá-, fölérendeltségi viszonyok elfogadására, mások ötleteinek nyitottsággal való fogadására).

2.Szem-kéz koordináció, finommotorika fejlesztése: Rajzolás: színes ceruzával, zsírkrétával, filctollal, grafitceruzával, golyóstollal. Festés: ujjal, szivaccsal, ecsettel, léggömbbel, brokkolival… Ragasztás: pritt stifttel, suli ragasztóval, tapétaragasztóval… Gyurmázás: gömbölyítés, sodrás, lapítás, kicsípés technikák gyakorlásával. Gyöngyfűzés, fűzés, varrás, fonás, papírhajtogatás, tépés, vágás, rézkarc. Virágkészítés méhészdrótból és zseníliafonalból (ibolya, muskátli, hortenzia…) Kocka-, és puzzle kirakók.(Fokozatosság elve: könnyebbtől a nehezebb felé!) Pókháló készítés hurkapálcára (bambusznádra) színes fonalból. Méhsejtalma-, körte létrehozása ragasztással. Diszítő munka rizspapírból vagy színes papírból kivágott formákból vagy apró magvakkal, termésekkel: sárgaborsó, tökmag, pisztáciahéj, kávézacc, rizs, gríz, kukoricadara… Egymásba rakható hordók, kockák és párkereső-, formakereső játékok. 62

Színkörépítő, vonalvezető béka,- mozdony, formakirakó. Célba dobó játékok: „kosárlabdázók”, vízszintes és függőleges célba dobás. Szabadon végezhető mozgások: pl. szappanozás mosakodáskor, masni kötés. Kéztorna ( ujj-játékok): zongorázás, gépelés, furulyázás, pillangórepülés, ujjbábok használata…

3.Nagymozgások , egyensúlyérzék, szem-kéz-láb koordináció fejlesztése: -

a gyermekek természetes mozgásának: járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás fejlesztése

-

testi képességeiknek: erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség és társra figyelés fejlesztése

-

mozgáskultúrájuk, térben való tájékozódásuk alakítása

-

helyzetfelismerésük és alkalmazkodóképességük fejlesztése

-

személyiségük akarati tényezőinek alakítása : türelemre, kitartásra, megkezdett tevékenység, munka befejezésére nevelés

-

mozgásutánzó játékok: pl. állatok mozgásának utánzása: medvejárás, gólyajárás, sánta róka-, fókajárás, nyuszi ugrás…

-

egyensúlyozó járás földre helyezett kötélen, vízszintes padon akadályok átlépésével, társak kikerülésével, majd rézsútos padon felfelé, megfordulva lefelé

-

irányváltások, tempóváltások a mozgásban

-

szökdelés fél lábon, páros lábon, ugróiskola.

Udvari játékokkal: Oklahoma, erőd, lipityókák, mókuskerék, füles labdák, hinta, ROTIKOM, egyensúlyozó tölcsér. Benti játékokkal: Greiswald-fal, bordásfal, tojáslabda, „Torna Teknőc”, trambulin, „Katicabogárka”, labdaházikó, billenő rácshinta, gólyaláb, tenyér- talplenyomat, tornapad, alagút, kötél, ugrókötél. Kézi szerekkel: babzsák, labda, kendő, szalag, bot, karika, BODY ROLL. Mozgásfejlesztő játékokkal: futójátékok, ugrójátékok, sorversenyek, váltóversenyek.

Számos alapkészség intenzíven fejlődik óvodáskorban. A spontán játék során, mesehallgatáskor, a gyermekek által kedvelt tevékenységek során szerzett élmények, tapasztalatok pozitív hatásúak az értelmi és a szociális készségek fejlődésére, jótékonyan hatnak az egészségi állapotra és a fizikai aktivitásra. A szabad játéknak komoly fejlesztő hatása van a gondolkodás alakulására, a későbbi iskolai teljesítményre. A képesség elemi szintje manipulatív tevékenységekhez kapcsolódóan jelenik 63

meg a gyermekek viselkedésében, például: felismerik, hogy melyik dobozba kell válogatni az állatokat játék elrakáskor, szortírozni tudják színek szerint a tüskés játékokat, nagyság szerint sorba tudják rendezni az építőkockákat stb. Erre az elemi, ún. manipulatív szintre épül a fogalmi rendszerezés szintje, ami az iskolai tanulás során jut nagyon fontos szerephez. Tehát az óvodáskori játék és tevékenységek valamint a kognitív fejlődés szorosan összekapcsolódik.

4.Kognitív fejlesztés (az érzékszervek: látás, hallás, tapintás és a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése) a megismerési folyamatban: -

Kösd össze az ugyanolyat!

-

Színezd az egyformát egyforma (ugyanolyan) színűre!

-

Alakállandóság : azonos formák különböző méretben, helyzetben: kis kör, nagy kör…

-

Alak-háttér megkülönböztetése : Mi bújt el?- pl.: állatok az erdei fák ágai között…

-

Rész-egész viszony gyakorlása: pl. kép, rajz kiegészítése, mozaik játékok, kocka-, puzzle kirakók.

-

Gestalt-látás (egységben látás): pl. formák, képek kiegészítése egésszé.

-

Alakkonstancia, alak- és formaállandóság: betűk, számok, ábrák formák, felismerés elforgatva, egymásra rajzolva, változó helyzetekben.

-

Ritmikus sor utánzása, folytatása, kitalálása, szabályok felismerése.

-

Változások megfigyelése: hiányok pótlása minta alapján. Minden kis képet egészíts ki, hogy ugyanolyan legyen, mint a legelső…

-

Zörejek, hangok, beszéd hallgatása, hangok felismerése.

-

Hangutánzás : állatok, járművek, zörejek.

-

Ritmus visszatapsolása, kopogása.

-

Hangfelismerés: halk-hangos, magas-mély, lassú-gyors ellentétpárok

-

Akusztikus inger irányának észlelése: Hol ketyeg az óra? Hol szól a kisbéka?

-

Papagáj játék: pl. hangok, szavak, mondatok ismétlése hallás után.

-

Mit súgtam a füledbe?

-

Számfogalom fejlesztése auditív megerősítéssel pl. annyi MINIMAT kiskacsa érkezett az itatóhoz, ahányat tapsoltam, doboltam, cintányéroztam… hangingerek megszámolása.

-

Különféle formák, tárgyak felismerése tapintás alapján: Mi van a zsákomban?

-

Mit rajzolok a hátadra, tenyeredbe?

-

Durva anyagból: smidli papírból kivágott formák felismerése csukott szemmel több felület közül. 64

-

Testséma kialakítása: testrészek megnevezése, megmutatása csukott szemmel, saját test elhelyezése térben, tájékozódás síkban.

-

Oldaliság kialakítása: egyik majd másik oldal, oldaliság gyakorlása változó helyzetekben pl. körben.

-

Tájékozódás térben: viszonyfogalmak pl. tedd a kockát a szék alá stb., test mozgatása megadott irányba.

-

Eseménysor összeállítása időrendben: képek alapján (mese).

-

A hét napjai, eseményei

-

Évszakok, napszakok eseményei.

-

Tájékozódás egy napon belül: napszakok, napi események, időtartam.

-

Mi változott?

-

Keresd a párját! (pl. memóriakártyákkal)

-

Kakukktojás játékok.

-

Keresd az egyformákat!

-

Tréfás állatok (kirakó játék).

-

Nagy képen kis részlet megtalálása.

-

Memória játékok.

-

Mi változott?

-

„Huncut manó „ játék: MINIMAT figurák összekeverése, kijavítása.

-

Tárgyak, nevek, sorozatok visszamondása.

-

Mondókák, dalok, versek tanulása.

-

Mondatbővítő játék.

-

Puzzle játék.

-

Mi hiányzik a képről?

-

Melyek az egyformák? - tréfás rajzok, tárgyak.

-

Keresd a párját! - összetartozó tárgyak, állatok és kicsinyeik.

-

Csoportosítás adott szempontok szerint: szín, forma, méret, azonosság, különbözőség.

-

Csoportosítás, halmazalkotás tárgyakkal, színezéssel, főfogalom keresése.

-

Apró tárgyak válogatása, rendrakás, főfogalom alá sorolás.

-

Tűz, víz, levegő játék.

-

Szókapcsolatok gyűjtése.

-

Általánosítás: minden embernek van szeme…

-

Gyűjtőfogalmak szerinti rendezés: állatok, színek, közlekedési eszközök...

-

Mi a különbség? Mi az egyforma? 65

-

Ellentétpárok.

-

Barchoba.

-

Dominó: gyümölcs, kép, síkidom, pötty…

Lényegkiemelés: -

Rövid mesék, olvasmány, dal tartalma: miről szól?

-

Képsorok mondanivalójának verbális megfogalmazása

Ok-okozati összefüggés: -

Eseménysor összeállítása időrendben: mese képeiből

-

Megkezdett mondat folytatása, befejezése

-

Képhez tartozó igaz-hamis állítások elmondása.

5.A nyelvi, kommunikációs képesség fejlesztése: -

Meséskönyvek, állatos könyvek, autós újságok…nézegetése.

-

Utánzás: állathangok, beszédhangok, gépek hangjának utánzása.

-

Mondókák, dalok, versek tanulása.

-

Bábozás.

-

Párbeszédes szituációk.

-

Barcohba.

-

Falu-város óvodai készlet.

-

LOGIKÓ feladatok.

-

Növények, állatok, közlekedés világa.

Mindez szépen fejleszti a megfigyelőképességet, a figyelmet, a képzeletet, az emlékezetet, a gondolkodást, a tájékozódási képességet, a konstruktív együttműködést, az aktív- passzív szókincset, az összefüggő beszédet, a nyelvi kifejező képességet, a beszéd gátlások oldását, a szókincs gyarapítását, a baráti kapcsolatok alakulását és az érzelmi nevelést.

XI.ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

1.Az irányítás szervezeti felépítése, vezetési szerkezete. Az óvodavezető közvetlenül irányítja az óvoda dolgozóit. Óvodánk Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza a beosztásokkal, munkakörökkel járó

66

feladatokat, jogokat és kötelezettségeket, valamint a szervezet működésének szabályait. 2. Az óvodai csoport és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése: A belső ellenőrzés, értékelés rendjének szabályozása a Szervezeti és Működési Szabályzatban és az Önértékelési Programban található. Az ellenőrzésben, értékelésben érintettek konkrét szempontjait az éves önértékelési tervben és munkatervben kell meghatározni. Az ellenőrzés, értékelés módszerei:  folyamatos és célzott megfigyelés  a gyermek egyéni fejlődési üteméhez igazított mérések (fejlettségi szint)  megbeszélések  tájékozódó vizsgálatok  önértékelés  dokumentumelemzés  interjú  kérdőív. Osztatlan óvodai csoportunk lehetővé teszi, hogy mindkét óvónőnek napi információi legyenek a gyermekek fejlődéséről, a csoport életéről. A nevelő-fejlesztő munka értékelése a szakmai beszélgetések (óvónők őszinte és lelkiismeretes önelemzése, önértékelése) és a szülői visszajelzések alapján történik. Valamint a gyermek fejlődésének értékelése a következő szempontok szerint ad visszajelzést számunkra (nyomon követés): Érzelmi-szociális fejlődése: érzelmi élet, énkép, önbizalom, önértékelés, önállóság, kapcsolatteremtés a felnőttekkel, gyermekekkel, konfliktuskezelés, közösségben elfoglalt helye, közös tevékenységben való részvétel, feladatértés, feladattartás, feladatvégzés. Értelmi képességének fejlődése: érdeklődés, megfigyelőképesség, figyelem, emlékezet, gondolkodás, testséma, számfogalom, tájékozódás, ismeretek. Mozgásfejlődése: testi fejlettség, gondozottság, mozgáskoordináció, egyensúlyérzék, dominancia, ceruzafogás, szem-kéz-láb koordináció, finommotorika. Beszédfejlődése: artikuláció, szókincs, hangerő, beszédtempó, képolvasás, mondatszerkesztés. A pedagógiai programban meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos megfigyelések: játék, munka, rajzolás…tanulás fejlődése. Ide kapcsolódó szakmai dokumentumok: 

Felvételi és mulasztási napló



Csoportnapló 67



Éves tematikus terv



Éves munkaterv



A gyermekcsoport nevelési - fejlesztési terve



Az óvodás gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció.

3. Az óvoda pedagógiai programjának értékelése: A program ellenőrzésének, értékelésének célja: - a hatékonyság és minőség javítása - az önképzés, továbbképzés tudatos tervezése Az elemzésben, értékelésben segíthet a szaktanácsadó és a szakértő. Az ellenőrzés, értékelés módszerei: 

közvetlen megfigyelés



foglalkozások, tevékenységek célzott megfigyelése



megbeszélések



önértékelés.

a. A program értékelésére azokban az esetekben kerül sor, amikor azt a törvény előírja vagy az intézményben történő változások indokolttá teszik.

Szempontok az értékeléshez: 

Megfelel-e a program a törvényi előírásoknak?



A vizuális nevelés beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket?



Megvalósulnak-e : o az egészséges életmód, o az érzelmi-, erkölcsi-, közösségi nevelés, o valamint az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés terén kitűzött célok, feladatok?



Hogyan valósulnak meg a mindennapi óvodai élet gyakorlatában a tapasztalatszerzés lehetőségei?



Sikeres-e az egyéni képességfejlesztés?



A fejlődés várható jellemzőit hogyan sikerült realizálni?

68

b. Külső szakértő által történő értékelésre szakmai igény szerint kerül sor: Szempontok az értékeléshez: 

Megfelel-e a program a törvényi előírásoknak?



A tevékenységtartalmak kellőképpen szolgálják-e a célok elérését?



Biztosítottak-e a feladatok ellátásának személyi-tárgyi feltételei?



Szükség van-e a program korszerűsítésére?

Módszerek: 

közvetlen megfigyelés



foglalkozások, tevékenységek célzott megfigyelése



megbeszélések



önértékelés.

XII.

JEGYZÉK

A

NEVELÉSI-OKTATÁSI

INTÉZMÉNYEK

KÖTELEZŐ

(MINIMÁLIS) ESZKÖZEIRŐL ÉS FELSZERELÉSÉRŐL

A nevelőmunkához szükséges helyiségek rendelkezésre állnak. A csoportszoba felszerelése alapvetően megfelelő. A tisztálkodáshoz szükséges felszerelések megvannak. Egészség- és munkavédelmi eszközök megtalálhatóak. Játékok: 

Az alapjátékok rendelkezésre állnak.



Vannak képességfejlesztő játékaink.



Konstrukciós és fajátékaink.



Érzékelést, logikai készséget fejlesztő kirakók, kártyák, társas játékok.



Udvari játékok.

Anyanyelvi és irodalmi neveléshez: 

Bábkészlet rendelkezésre áll



Mesekönyvek, leporellók, szakkönyvek – folyamatosan bővítésére nagy szükségünk van.



Mesekazetták, magnó.

Testneveléshez: 

Mozgást, ügyességet, koordinációt fejlesztő eszközök.



Labdaházikó.



GREISWALD-fal. 69



Tornaszőnyegek.



Labdák, karikák, szalagok, kendők.



Trambulin, zsámoly, padok.



Body-Roll.



Füles labdák.

A külsővilág tevékeny megismeréséhez: 

Környezeti világunk képes kirakói.



Audiovizuális eszközök.



MINIMAT: matematikai készlet.



Falu-város készlet.

Zenei neveléshez: 

Gyermekhangszerek

Vizuális neveléshez: 

A különböző technikák megismeréséhez: kartonok, festékek, ragasztó, tempera, zseníliafonal, dekorgumi, házi nyomdák, krumplidúcok, gyurma, termések, magvak, fonalak,… gyűjtött kincsek stb. Folyamatos pótlásuk szükség szerint.

70

XIII. FELHASZNÁLT IRODALOM: 1./Óvodai nevelés országos alapprogramja. SEMIC INTERPRINT KFT. 1996. 2./Óvoda az ezredfordulón. 3./Nagy Jenőné: Pedagógiai programkészítés, de hogyan ? OKI.1996. 4./Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel. JNSZM.Ped.Int.1997. 5./Zilahi Józsefné: Nevelés az óvodában verssel, mesével. MULTIGRÁF GMK.1989. 6./Dr. Deliné Dr.Fráter Katalin: Integrált személyiségfejlesztés osztatlan óvodai csoportban. 7./Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. Alex -typo.1992. 8./Mérey Ferenc - V.Binét Ágnes : Gyermeklélektan. Bp. Gondolat Kiadó 1978. 9./Az óvodáskor fejlesztő játékai. OKKER Kiadó 10./Forrai Katalin: Ének az óvodában. EDITINO MUSICA Bp.1974. 11./Kovács György - Bakos Éva: Játék az óvodában. Debrecen 1995. 12./Az óvodai nevelés programja OPI 1989. 13./Balázsné Szűcs Judit: Az EMBER aki óvodás. LITOGRAPH KFT.1997. 14./Zsámboki Károlyné - Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel. FABULA Humán Szolg.BT.1993. 15./Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék. OPI 1990. 16./Frédi Ehrat, Félix Mattmüller - Frick: A nehezen kezelhető gyermek ( POS), Gondolat Kiadó Bp.1991. 17./Kovács Lajosné: Vigyázok rád. A természet szeretete és a magyar nyelvi nevelés. MULTI PRESS BT. 18./Dr.Hegyi Ildikó : Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban. OKKER Kiadó 19./Dr.Hegyi Ildikó: Siker és kudarc a pedagógus munkájában. OKKER Kiadó 20./Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár. Alex-typo 1992. 21./Bakonyiné Vincze Ágnes - Nagyné Kasza Ilona: Mozgás, öröm a szabadban. MULTI GRÁF GMK. 1989. 22./Dr.Franyó István - Dr.Lénárd Gábor: Nyisd ki ezt a kiskaput! CALIBRA Kiadó 1994. 23./Perlai Rezsőné: Az óvodáskor viselkedéskultúrája. OKKER Kiadó.

71

XIV. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK: Az óvoda pedagógiai programjának érvényességi ideje: 

A nevelőtestület határozata alapján határozatlan időre szól.

Az óvodai helyi pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: 

szervezeti átalakítás (csoportbővítés)



ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt



törvényi változás esetén.

Előírás a program módosítás előterjesztésére:  Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőjének.  Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten, véleménykérés, döntés a módosítás elfogadásáról.

72

XV.LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK:

A NEVELŐTESTÜLET HATÁROZATA A Beregdaróci Napközi Otthonos Óvoda Nevelőtestülete a fenti, módosításokkal egybeszerkesztett Pedagógiai Programot 100%-os szavazatarányban elfogadta, az abban leírtakkal egyetértett. Beregdaróc, 2016…………

…………………………………………….. Veressné Balázsi Judit óvodapedagógus

NYILATKOZATOK A Beregdaróci Napközi Otthonos Óvoda Szülői Munka Közössége (SZMK) a fenti, módosításokkal egybeszerkesztett Pedagógiai Programról a nevelőtestületi elfogadás előtt a törvényben biztosított véleményezési jogával élve véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Az abban leírtakkal egyetértett és elfogadta azt. Beregdaróc, 2016…………

………………………………… Tormáné Gorové Enikő SZMK vezetője

A Beregdaróci Napközi Otthonos Óvoda Közalkalmazotti Tanácsa a fenti, módosításokkal egybeszerkesztett Pedagógiai Programról a nevelőtestületi elfogadás előtt a törvényben biztosított véleményezési jogával élve véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Az abban leírtakkal egyetértett és elfogadta azt. Beregdaróc, 2016……………

…………………………………… Deák Lajosné Közalkalmazotti Tanácsa vezetője

A Beregdaróci Napközi Otthonos Óvoda fenti, módosításokkal egybeszerkesztett Pedagógiai Programját a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdése alapján jóváhagyom. Beregdaróc, 2016……………

…………………………………… Badak Sándorné óvodavezető 73