SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA
Készítette: Székelyné Drahos Mária Óvodavezet!
1
!"#!"$%&'()*+,Az Intézmény jellemz!i adatai Helyzetelemzés I A PROGRAM ALAPELVEI CÉLJA FELADATA 1. ALAPELVEK 2. CÉL 5 3. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOKI 6 Az erkölcsi szociális érzelmek alakítása Az esztétikai érzelmek alakítása 6 Intellektuális érzelmek alakítása 6 II. ANEVELÉS KERETEI ÉS FELADATAI
3 4 5 5
6
7
I . Az egészséges életmódra nevelés 7 2.Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 9 3.Anyanyelvi nevelés 11 4.Etnikai kisebbséghez tartozó cigány származású gyermekek nevelése, fejlesztése 12 5.Sajátos nevelési igény" gyermekek nevelése 13 III.A PROGRAM AJÁNLOTT NAPIRENDJE ÉS HETIRENDJE 14 IV. A PROGRAM TARTALMA 16 V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 18 1 Játék 18 2 Mese, vers 21 3.Ének-zene, énekes játék 23 4 Rajzolás, mintázás, kézimunka 25 5.Mozgás, mozgásos játékok 26 6. A küls! világ megismerése 28 7.Munkajelleg" tevékenységek 30 VI. ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 31 1. Az óvodába lépés feltételei 31 2. Az iskolába lépés feltételei 31 VII. FEJL!DÉS JELLEMZ!I ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 31 2
VIII. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 33 IX. ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAI 34 X. GYERMEKVÉDELEM 35 1. Gyermekvédelmi tevékenység óvodánkban 35 2. Gyermekvédelmi felel!s tevékenysége, feladatai 36 3. Családok bevonása a nevelésbe 37 4. Gyermekvédelmi felel!s éves munkaterve 38 XI ESÉLYEGYENL!SÉGI CÉL MEGHATÁROZÁSÁNAK FELADATAI 40 MELLÉKLETEK: ! Legitimációs záradék ! Taneszköz fejlesztési terv 2004-2008 ! Szakért!i vélemény ! Jegyz!könyvek ! CIKÖ véleményezése ! A program jóváhagyását igazoló dokumentum
3
AZ INTÉZMÉNY JELLEMZ" ADATAI
Az óvoda hivatalos elnevezése:
SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA Az óvoda pontos címe: 3770 Sajószentpéter, Harica u.3. sz. Az óvoda fenntartója: Sajószentpéter Városi Önkormányzat 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4. sz. Az alapító okirat száma, kelte: 223/2007 Sajószentpéter 2007. 08. 01. Engedélyez! neve: Sajószentpéter Városi Önkormányzata 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4. sz. Kapcsolódó szervezeti egység: BÁNYÁSZ UTCAI TAGÓVODA 3770 Sajószentpéter, Bányász utca 6. HUNYADI UTCAI TAGÓVODA 3770 Sajószentpéter, Hunyadi utca 2. MÓRA UTCAI TAGÓVODA 3770 Sajószentpéter, Móra Ferenc utca 1. SEMMELWEIS UTCAI TAGÓVODA 3770 Sajószentpéter, Semmelweis utca 4.
Az óvodai csoportok száma: 16 csoport
4
Az intézmény vezet!je: Székelyné Drahos Mária
HELYZETELEMZÉS 2007. év augusztus 1-vel került sor az óvodák összevonására, így intézményünk egy székhely óvodából és négy tagóvodából, azaz öt telephellyel m!köd" egységb"l áll. Személyi feltételek: A törvény és a fenntartó által meghatározott létszámmal m!ködünk: -1 f" óvodavezet" -5 f" vezet" helyettes, egyben óvodapedagógus -27 f" óvodapedagógus -2 f" ügyviteli dolgozó -5 f" konyhai alkalmazott -3 f" f!t"-karbantartó -16 f" dajka A dolgozói összlétszám a mindenkori gyermeklétszám és a fenntartói döntések függvényében változhat. Az óvodapedagógusok f"iskolai végzettséggel, ebb"l 18 f" szakvizsgával is, a dajkák szakképzettséggel rendelkeznek. Az intézmény székhelye a Sajószentpéteri Központi Napközi Otthonos Óvoda 3770 Sajószentpéter Harica utca 3. sz. Az óvoda a Pipiske domb lábánál csörgedez" patak mellett, a BÉV telepen található, 1976ban épült. Az óvoda 75 fér"helyes, de kihasználtsága maximális (120%). Jelenleg három vegyes korosztállyal m!köd" csoportban, egy tornaszobával biztosítja a gyermekek óvodai foglalkoztatását. 2007. 08. 01 napjától Sajószentpéteri Központi Napköziotthonos Óvodaként, négy tagóvodával együtt m!ködik. Udvara parkosított, az EU szabványnak megfelel" fa udvari játékokkal felszerelt, árnyékos és napos játszóteret biztosít a gyermekek számára. Az intézményünkbe járó gyermekek vegyes családi környezetb"l érkeznek, melyben nevel"testületünk elkötelezett hivatástudata, szakértelme segíti az óvodáskorú gyermekek nevelését. A Bányász Utcai Tagóvoda a BÉV telepen, lakóházak gy!r!jében meghitt, nyugalmat árasztó régi épületben m!ködik. Eredetileg bölcsödének épült, 1994-t"l óvodává átalakították. 100 fér"hellyel, négy vegyes korosztályú csoporttal és tornaszobával. A sok fa játékkal felszerelt udvar, a füves terület, az árnyékot adó fák biztosítják a jó közérzetet télen-nyáron.
5
Ebben az óvodában helyeztük el azokat a három évnél fiatalabb gyermekeket, akiknek szülei dolgoznak. A Hunyadi Utcai Tagóvoda a legrégebben épült, kb. 58 éves múltra, tekint vissza. Többször átépítették, hozzáépítettek helyiségeket, de a csoportszobák száma (kett") nem változott Bels" helyiségei esztétikusak, tetszet"sek. Két osztatlan csoportban folyik a kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése. Igyekszünk biztosítani a különböz" eseményekre, rendezvényekre, versenyekre, megmérettetésekre való felkészülést. Lehet"séget biztosítunk a tehetséges gyermekek bemutatására. B"vült óvodánk udvara is, tágabb lett, nagyobb teret biztosítva óvodás gyermekeinknek a tartalmasabb udvari élet kialakítására. A Móra Ferenc Utcai Tagóvoda Sajószentpéter legújabb óvodája. A Móra lakótelep szélén, közel a várost átszel" 26-os f"úthoz, mégis a csendes domboldalon bújik meg, 100 fér"helyes, négy vegyes korosztállyal m!köd" csoportban többségi és kisebbségi közegb"l jöv" gyermekeket nevel. A családias légkör, a játék, mint leghatékonyabb nevelési eszköz dominál. Tornaterme lépcs"zetes udvara kiválóan alkalmas sportesemények, rendezvények szervezésére és megtartására. A Semmelweis Utcai Tagóvoda a város közepén, egy lakótelep szomszédságában épült 1981ben. Az óvoda jelenleg 75 fér"helyes, három vegyes korosztályú csoporttal m!ködik, de kihasználtsága maximális (120%). Az intézményben korszer!en felszerelt fejleszt" és logopédiai szoba, és egy tornaszoba található. A zárt udvar csendes, f"leg füves területtel áll a gyermekek rendelkezésére, folyamatosan b"vül" fa játszóeszközökkel. Az óvoda dolgozói fontosnak tartják a néphagyomány ápolását és az esztétikai ízlés formálását. A tanév eleji óvodai csoportok kialakítása alkalmával ügyelünk arra, hogy az esélyteremtés érdekében a halmozottan hátrányos helyzet# gyermekek integrált nevelése biztosított legyen. A telephelyek feltételei és a körzetenkénti felvétel mindarra garancia, hogy az esélyegyenl"ség minden intézményben azonos szinten m!ködjön. „A KISGYERMEKEKKEL MINDENT ELÉRHETÜNK SZEMÉLYES PÉLDA ÉS TETT ÁLTAL” /Brunszvik Teréz/
I.A PROGRAM ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATA 1. ALAPELVEK ! ! ! ! ! ! ! !
életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve a gyermeki kíváncsiság, mobilitás elve a játék nevel" hatásának elve a különböz" közösségekhez tartozás és egyenrangúság elve következetesség elve motíváció elve az önkéntelen tanulás elve tudatosan irányított figyelem elve 6
! ! !
a helyi specialitások elve integráció és koordináció elve komplexitás elve
2. CÉL ! ! ! !
az óvodás, 3-8 éves korú gyermekek sokoldalú, harmónikus fejl"désének el"segítése, az életkori sajátosságokat figyelembe véve. /Ideértve a sajátos nevelési igény!, – halmozottan hátrányos helyzet! és etnikumhoz tartozó gyermekeket is/ A gyermeki személyiség differenciált képességfejlesztése, az eltér" fejl"dési ütem /életkori, egyéni/ figyelembe vételével, mely el"segíti, hogy felkészüljenek az eredményes iskolakezdésre. Sajátos nevelési igény! és etnikumi gyermekek integrált nevelése, fejlesztése Fogadja el társait hovatartozás nélkül /tolerancia/
3 ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK Az erkölcsi – szociális érzelmek alakítása ! !
! !
! !
Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör kialakítása A közös élményen, tevékenységen alapuló óvodai élet szervezése. A közös együttlét olyan erkölcsi tulajdonságokat er"sítsenek, mint a segít"készség, figyelmesség, pontosság, szorgalom, kitartás, együttérzés, önállóság, önfegyelem, szabálytartás A mindennapi testi – lelki edzés lehet"sége fejlessze a gyermekek állóképességét, er"nlétét, alkalmazkodó képességét, harmónikus testi fejl"dését A gyermek – feln"tt, gyermek – gyermek kapcsolatában jelentkez" pozitív érzelmi viszonyulás segítse a hatékony társas kapcsolatok kialakulását, az önérvényesítést és az önértékelést. A környezetünkben lév" emberi kapcsolatokban tudjanak különbséget tenni a gyermekek jó és rossz között Önmaguk és mások tiszteletére, szeretetére és megbecsülésére, a másság elfogadására nevelés A kapcsolatteremt" képességek er"sítése /barátság kialakulása/
Az esztétikai érzelmek alakítása ! ! ! ! !
A gondozás esztétikus és higiénikus feltételeinek biztosítása Az egészséges, esztétikus környezet segítse a szépérzék kialakítását Az óvoda mindennapjaiban legyen jelen az ízlésformálás a természetben, tárgyi társadalmi környezetben egyaránt A természeti környezetben legyenek képesek észrevenni a szépet és a csúnyát Ismerjék meg a népm!vészet által nyújtott értékeket, alkalmazzák a mindennapokban A harmonikus környezet, a népm!vészet által nyújtott élmények biztosítása
Intellektuális érzelmek alakítása
7
! ! ! ! !
a gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az érzelmi képességeket, az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, különös tekintettel a kreativitásra a tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszer! gondolkodási m!veletek alkalmazását az intellektuális érzelmek /kíváncsiság, rácsodálkozás, felfedezés, siker, aktivitás/ segítsék a sz!kebb – tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását, a tanulási vágy kialakulását a meghitt beszélgetések er"sítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszél"kedvét a biztonság – szeretet – védettségérzet segítse el" az érzések, gondolatok szóval, mozgással vagy vizuális eszközzel való kifejezését
II. A NEVELÉS KERETEI ÉS FELADATAI 1 .Az egészséges életmódra nevelés Cél: Az óvodáskorú gyermekek szomatikus, pszichikus és szociális elégedettségének és harmóniájának megteremtése A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. Az óvón" a gyermek felvétele után készítsen anamnézist, els"sorban a gyermek testi szükségleteinek kielégítésére helyezve a hangsúlyt. Folyamatos mérésekkel: testsúly, testmagasság, láb – kéz, stb. összehasonlítható mérésekkel segítse az egyéni sajátosságok feltárását. A gyermekek és az óvón" közötti természetes, megért", "szinte és tapintatos viszony kialakulása mellett ismerhet"k meg a gyerekek igényei, családból hozott szokása. Az óvón" a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyerekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés feltételeit az óvodába lépés pillanatától biztosítsa az óvón". A beszoktatás ideje alatt (kétnaponta egy – egy gyermek), minden gyermekkel együtt végezze a teend"ket, hogy megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét. Az egymás melletti csoportban dolgozó óvón"k, a dajkák bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégít" szokások menetében, az azonos gyakoroltatás érdekében. A fejl"dés egyik feltétele a táplálkozás. A gyermekek napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük # részét az óvodában kapják, ezért kísérjék figyelemmel étrendjüket, hogy változatos és megfelel" tápanyag összetétel! legyen. Az étkezési szokásokat az óvón" úgy alakítsa ki, hogy minél kevesebb várakozási id" maradjon. A feln"ttek ismerjék meg a gyermekek táplálkozási szokásait, és kell" toleranciával kezeljék. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak. A testápolás a gyermekek tisztaság igényének kielégítését szolgálja. A feln"tt a gyermek ápolása közben különös gonddal védje érzékszerveit. A b!rápoláshoz, a fogmosáshoz, az orr tisztán tartásához, a WC – használathoz teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek folyamatosan, önállóan végezhessék ezeket, a teend"ket. 8
Az id"járásnak megfelel" öltözködés védi a gyermeket, ezért a többréteg! öltöztetés kialakításában m!ködjön együtt az óvón" a szül"vel. A mindennapi szabadban való tartózkodás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a sokféle mozgásfejleszt" eszközökön gyakorolják a természetes nagymozgásokat, és a néhány percre szervezett mozgásos tevékenységek szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A séták, kirándulások is hozzájárulnak mozgásigényük kielégítéséhez. A gyermek alvásigényének egy részét is az óvoda elégíti ki, melyhez tiszta leveg"re van szüksége. Lefekvés el"tt alapos szell"ztetés szükséges, alvó gyermekre ablakot nyitni nem szabad. A nyugodt pihenés feltételei: félhomály, csend, az alvás el"tti mesélés, dúdolás segíti a gyermek álomba szendergését. A gyermekek különböz" alvásigénye miatt lehet"vé kell tenni (6 - 7 – 8 évesek számára), hogy csendes tevékenységet folytathassanak, vagy a nyári hónapokban, a szabadban játszhassanak, ha erre igényük van. A gyermekek egészségvédelme, edzettségük biztosítása Az óvodában a megbetegedett gyermeket különös gondoskodással elkülönítve ápolja a feln"tt, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, hasmenés, kiütés, b"rpír, er"s köhögés esetén. A fert"zések terjedését gyakori szell"ztetéssel, megfelel" öltözködéssel, edzéssel és külön törölköz" használatával igyekszenek gátolni. Betegségre gyanús, valamint orvossággal rendelkez" gyermeket az óvón" ne vegye át a szül"t"l. A gyermekekkel olykor megesik, hogy napközben vagy alvás ideje alatt bevizelnek. Ennek legtöbbször pszichés eredete van, ezért a feln"ttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítését"l. Tapintatos, szeretetteljes bánásmód a szül"kkel való jó kapcsolat vezethet az okok megszüntetéséhez. A gyermekek hirtelen növekedése különösen 4-5 éves korban gyakran vezethet hanyag testtartáshoz. A szervezett prevenciós fejleszt" tornák, a mozgás igényének kielégítése segít a gerincdeformitások megel"zésében. A lábboltozatot er"sít", fejleszt" mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermek ellenálló képességének növelése érdekében minden nap, lehet"leg délel"tt és délután is, biztosítani kell a szabadban való tartózkodást. A gyermekek ismerjék meg a víz edz" hatását, jó id" esetén pancsoljanak az óvoda udvarán. A közeli városban lév" uszoda lehet"séget biztosít a csoportos vízhez szoktatáshoz, annak megszerettetéséhez. Edzési lehet"ség az id"járástól függ"en a rollerezés, kerékpározás, csúszkálás stb. Az egészséges környezet biztosítása Az óvoda feltételrendszere, amennyiben megfelel az egészségügyi el"írásoknak, megalapozója az óvodai nevel"munkának. Legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar, melyet úgy célszer! kialakítani, hogy minden csoportnak legyen állandó helye, ahol biztonsággal megtalálják a feln"ttet. Az udvar árnyékos és napos, füves, homokos és betonos játszó része legyen helyszíne különböz" tevékenységeknek. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje és a gyermekek által gondozott kiskert. A gyermekek számára legyen biztosítva higiénikus tárolással ivóvíz az udvaron. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével esztétikusan rendezik be a feln"ttek. A több funkciót betölt" csoportszobát, tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, alvásra, pihenésre. A mozgásos tevékenységet mindig nyitott ablaknál végezzék a gyerekek. F!tési idény idején a száraz leveg" enyhítésére párologtató szükséges. Er"s napsütés ellen a csoportszobát
9
függönnyel védjék. A többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített csoportszoba részeket az óvón" (mesesarok, babaszoba, termések és egyéb „kincseknek”, zöld övezetnek, akváriumnak megfelel" hely). Az öltöz"k biztosítsanak megfelel" feltételt a nyugodt öltözéshez, vetk"zéshez (külön ruha és cip"tároló polc, ruhazsák). A mosdóban megfelel" méret! eszközök segítsék a szükségletek kielégítését, minden gyereknek legyen elkülönített fogmosó felszerelése, törölköz"je, fés!je. A FEJL"DÉS EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN
! ! ! ! ! ! ! ! ! !
A gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek a testápolási szokásoknak megfelel"en. A tisztálkodási eszközöket rendeltetésszer!en használják, vigyáznak rájuk, a helyére teszik azokat. Zsebkend"jüket önállóan használják, tüsszentésnél, köhögésnél egyaránt. Igényeiknek megfelel" ételt fogyasztanak, önállóan töltenek folyadékot a kancsóból. Esztétikusan terítenek, ügyelnek a higiénikus étkezésre. Készségszinten használják a kanalt, kést, villát. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek és vetk"znek. Ruhájukat összehajtva helyezik a polcukra, székre. Környezetükben igyekeznek mindenütt a rendre, tisztaságra ügyelni. Küls" megjelenésükben tükröz"djön a szépre, ízlésességre való törekvés.
2 Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül. Az érzelmi biztonságot nyújtó családias, szeretetteljes légkör megteremtése. Az óvodáskorú gyermek jellemz" sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, ezért elengedhetetlen a der!s, családias, szeretetteljes légkör megteremtése az óvodában. A gyermekek óvodai élettere legyen alkalmas arra, hogy ötleteiket. elképzeléseiket, megvalósíthassák. Legyen minden csoportnak hagyománya, szokás – és jelképrendszere, mely egyéni légkört biztosít ezzel mélyítve a gyermekek közötti összetartozást, együttérzést. A beszoktatás id"szaka meghatározza a gyermekek érzelmi köt"dését az óvodához. Beiratkozás után a szül" gyermekével együtt az udvari tevékenységeket, ünnepélyeket meglátogatva szoktatja gyermekét a közösséghez. A szül" és az óvón" felkészíti a gyermeket az egész napos óvodai tartózkodásra, mely nagyfokú körültekintést, gyöngédséget és türelmet kíván. A beszoktatásban mindkét óvón" és dajka is részt vesz. Az óvón" a családlátogatás alkalmával megismeri a gyermek környezetét. A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvón" személyes kapcsolattal, mesével, bábozással, énekkel, mondókákkal kedveskedjen a gyermeknek. Az egyes gyerek szociális viselkedési készségeinek szintjét befolyásolja a gyermek kommunikációs fejlettsége. A különböz"
10
viselkedési helyzetek (egymás mellett, együttjátszás, tevékenykedés) segítik a gyermeket a kommunikációban, megtanulja, értékelni a saját és mások cselekedeteit. Az érdektelen gyermekre szenteljen figyelmet az óvón". A különböz" életkorú gyermekeknek legyen lehet"ségük az együttlétre és az együttes tevékenységre. Gyermek – gyermek, feln!tt – gyermek kapcsolata A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvón" az egész csoport el"tt álló feladatokat minden gyermek számára – az egyéni sajátosságait figyelembe véve – érthet"bbé, vonzóbbá tudja tenni. Ehhez els"sorban a szül"kkel, nagyszül"kkel való bizalom kialakulása nélkülözhetetlen. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. Az óvón" segítse a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltér" képesség! és tulajdonságú társaikat. Az óvón" alakítsa ki a közösségi élet szabályait, váltson nevelési taktikát, ha érzi befolyásolásának eredménytelenségét. A gyermekek örömmel és érdekl"déssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. Az óvón" kell" odafigyeléssel kezelje a konfliktushelyzeteket. A negatív (agresszív) magatartási módot szándékosan mell"zni kell. A feln"tt – gyermek társalgásban a kapcsolatot er"síti a beszél"társ megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyb"l mell"zend" a megbántás, kioktatás, kiabálás .A gyermek gyakorolja a viselkedési, udvariassági formulákat, melyek az emberi kapcsolattartáshoz a csoportban éléshez nélkülözhetetlen. Az óvón" használjon minél több játékos eszközt az egyéni feladatok kimutatásához (Pl.: a napos tábla, születésnapi tábla, stb.) A FEJL"DÉS EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN . ! ! ! ! ! ! ! ! ! !
Ragaszkodjanak óvodájukhoz, társaikhoz és a feln"ttekhez, melyet érzelmekben, szavakban és tettekben juttatnak kifejezésre. A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés, a szokások szabályainak betartása. A szabályok be nem tartása esetén egymást figyelmeztetik. Figyelmeztetés nélkül segítenek egymásnak Konfliktushelyzetekben képesek társaikkal egyeztetni Érdekl"dnek egymás, a feln"ttek, az óvodába érkez" vendégek iránt, szeretettel üdvözlik "ket A tevékenységet türelmesen befejezik, képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják egymás és a feln"ttek közléseit Saját tetteiket értékelik, konfliktus esetén képesek egymással egyeztetni Kinyilvánítják tartósabb érdekl"désüket, érvényre juttatják kezdeményez"képességüket Szociálisan éretté válnak az iskolai élet megkezdésére
11
„MINDEN NEMZETNEK F! KINCSE A NYELVE” (Gárdonyi Géza)
3. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelv áthatja az élet mindennapjait, jelen van az óvodai nevelés teljes folyamatában. A naponta ismétl"d" mondókák, versek, mesék, énekek a hagyományápoló tevékenységek mellett, a gyermek intenzívebben részesül az anyanyelv élményében. Játékos tevékenységek, társas érintkezések által sajátítja el az anyanyelv jelrendszerét. Az anyanyelv fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a családok anyanyelvi kulturáltsága, ezért a beszoktatás alkalmával mérje fel az óvón" a gyermekek beszédszintjét, hanghibáit. Fontos a nyugodt, természetes helyzet, ahol a gyermek nyíltan, "szintén elmondhatja, ami "t foglalkoztatja. Az óvón" rövid, pontos megfogalmazással segíti a gyermekek beszédértésének alakulását, személyes segítségnyújtás közben jó lehet"ség adódik a gyermekkel való beszélgetésre. A beszéd nemcsak az érintkezés, viselkedés – szabályozás, hanem a gondolkodás eszköze is. A gyermeki gondolkodás szemléletes cselekv" tevékenység, ezért a szókincsgyarapításnak feltétele az állandó cselekvés fenntartása. A játékot, a hagyományápoló és természetszeret" tevékenységet kísér" kommunikációs helyzetek lehet"séget nyújtanak a gyermekek differenciált fejlesztésére. A szerep vagy „mintha” játékok párbeszédei, a mozgásos – társasjátékok, a szabály megfogalmazásai mellett a néphagyomány, a környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek is gazdagítják a gyermekek szókincsét. A beszélgetés és beszélni hagyás az óvón" feladata, mert ez által alakul a gyermek beszédfegyelme és önuralma. Új tartalommal telik meg az anyanyelvi nevelés az etnikumi csoportok számára, mert az anyanyelvi szinten kezelt és beszélt magyar nyelv használata mellett megjelenik a cigány nyelv is, mint felelevenítésre váró, rég elfeledett nyelv. A cigány nyelvet viszont sem a szül"k, sem a nagyszül"k nem beszélik már, így igény sem jelentkezik a szül"k részér"l a nyelv ápolására. Az óvodában a szavakkal való ismerkedés lehet egyel"re a célkit!zés, hiszen városunkban a cigány nemzetiség! lakosok nem beszélik a cigány nyelvet. Az óvón" figyelemmel kíséri a gyerekek beszédértési és beszédtechnikai szintjét, a gátlások oldásához segítséget nyújt a báb „varázslatos erejével”. A gyerek helytelen, rossz kijelentését helyesen ítéli meg hasonló mondatba helyezve. A könyvek szeretetére, az „olvasásra” nevelés fontos kelléke a képeskönyvek nézegetése, lapozgatása, ezért esztétikus, igényes tartalmú könyveket válogasson a csoportszoba polcaira. Az óvón" engedje meg, hogy a gyermekek behozhassák az óvodába kedvenc könyveiket, kérésükre mutassa meg azokat a többi gyereknek és meséljen bel"le. A FEJL"DÉS EREDMÉNYEKÉNT
12
! ! ! ! !
A gyermek érthet"en, egyszer! vagy összetett mondatokban elmondja kívánságait, gondolatait Helyesen használja a nyelvtani kifejezésmódokat Figyelme, koncentráló képessége fejl"dik, gondolkodása fogalmi szintre tev"dik Érdekl"d", másokat is képes meghallgatni A természetr"l, környezetér"l és a jeles napok tevékenységeihez f!z"d" kifejezése átkerülnek a gyermek mindennapi szóhasználatába
4. Etnikai kisebbséghez tartozó cigány származású gyermekek nevelése, fejlesztése 1. sz.. számú melléklet a 32/1997. (XI.5.) MKM rendelethez Nemzeti , etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve A kisebbségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési-oktatási rendszerének része, amely a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelettel kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkit!zéseit és feladatait. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés irányelve) meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit. A Kisebbségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a kisebbség óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a kisebbségi óvodai nevelés formáira és a fejl"dés jellemz"ire az óvodáskor végére. Óvodai nevelésünk alapvet" célja: Az óvodai ellátást, nevelést igénybe vev" gyermekek (3-8 év) személyiségének kibontakoztatása, önmagukhoz (adottságaikhoz, képességeikhez) viszonyított optimális fejlesztése, a kisebbségi kultúrájának, nyelvének megismertetése F" célunkkal kapcsolatban alaptevékenységeink a következ"k: -készségek, képességek tevékenységeken keresztül való fejlesztése ! ! ! ! ! ! ! ! ! !
eredményes iskolakezdésre való felkészítés beilleszkedés megkönnyítése környezetükb"l adódó hátrányaik csökkentése személyes tapasztalataik gazdagítása saját szükségletek kifejezésének képessége magatartási szokások, viselkedési szabályok társas kapcsolataik er"sítése, érzelmi biztonság megteremtése természeti, társadalmi környezet iránti fogékonyság kezdeményez"vé válásuk támogatása kommunikációs képességük fejlesztése
F! FELADATAINK
13
1. Egészséges életmód fejlesztése különös tekintettel a szokásrendszerek kialakításában 2. Érzelmi nevelés és szociálizáció biztosítása 3. Az értelmi fejlesztés, megvalósítása a játéktevékenységek során Az el!z!ekkel kapcsolatos általános feladataink a következ!k: A gyermek óvodába kerülésekor megfigyeljük egyéni adottságait, képességeit, eltér! életkori sajátosságait, egyéni szükségleteit. A gyermekek magukkal hozott ismeretei, szokásai nagymértékben befolyásolhatják a nevelés folyamatát, ezért új szokások (erkölcsi, esztétikai, szociális, higiénés) kialakítását, új tapasztalatok megszerzését segíti az óvodai környezet. Minden gyermeknél megkeressük azt a képességi szintet, ahonnan a legeredményesebben, leghatékonyabb módszerekkel fejleszthetjük tovább személyiségét. A gyermekek még nincsenek tisztában hovatartozásukkal, ezért er!síteni kívánjuk (a szül"k egyetértésével és hozzájárulásával) kisebbségi identitástudatukat. A viselkedéskultúra alakítása fontos feladatunk. Az óvodai célok és feladatok megvalósításához, eredményessé tételéhez pedig a szül!k megnyerése elengedhetetlen. Programunk kényszerít" hatás nélkül a megismerés, tapasztalás folyamatára támaszkodva vezeti be a gyerekeket a „táguló világ”-ba, így az érzelmeikre is hatva segítjük a helyes szokások beidegz"dését. A családias légkör megteremtése megkönnyíti, lerövidíti a beszoktatást. Az állandóság biztonságérzetet ad a gyermekeknek. Az értelmi képességek fejlesztését is a tapasztalás, megismerés, tevékenykedtetés (játékba építve) útján egyéni érdekl!désükre, figyelmükre alapozva végezzük. Az eredményes iskolakezdésre való felkészülésüket segítjük a feladattudat, feladattartás, eszközhasználat, kitartás, megfelel" szintre hozásával. Az egészséges életmód kialakításával a testi képességek fejlesztését az intézményes nevelés keretein és lehet"ségein belül oldjuk meg.
5. Sajátos nevelési igény# gyermekek nevelése Sajátos nevelési igény# gyermek az a gyermek, aki a szakért"i és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján : a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes el"fordulása esetén halmozottan fogyatékos, b.) pszichés fejl"dés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl, dyslexia, dysgraphia, dyscaculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) (Értelmez! rendelkezések 121.§ 29.) Az enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történ" együttnevelés az óvodában. A spontán tanulás, a társakkal történ" együttm!ködést, a kommunikációs fejl"dést segíti a számtalan élmény és minta, amelyet a kortárs csoportban megél. Az óvodai nevelés során a gyermek szükségletei szerint folyamatos gyógypedagógiai megsegítésr"l kell gondoskodni, hogy a tankötelességi korra elérje azt az iskolakészültséget, amellyel tanulmányait elkezdheti. Enyhén értelmi fogyatékos gyermekek részére külön (szegregált) óvodai csoport létrehozása kizárólag az óvodai nevelés keretében történ", kötelez" iskolai életmódra felkészít" foglalkozáson részt vev", s a komplex – gyógypedagógiai, pedagógiai, 14
pszichológiai és orvosi -vizsgálat diagnózisa alapján egyértelm!en az enyhe értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermekek számára javasolt. A beszédfogyatékos /súlyos, akadályozott beszédfejl"dés# gyermek szenzoros motoros, vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejl"dés, centrális dyslexia, súlyos orrhangzósság stb,) illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltér"en fejl"dik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzó képesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése alapozhatja meg a tanulási zavarok megel"zését, speciális terápiák alkalmazásával. (dislexia prevenció, diszkalkulia prevenció, stb)
III. A PROGRAM AJÁNLOTT NAPIRENDJE, HETIRENDJE
Minden csoportban az óvón" dolgozza ki a gyermekek számára leginkább ideális napirendet és hetirendet. Az óvón" jelölje a játékid"t, ami legalább 5 – 6 óra. A frontális fejlesztések mellett az óvón" határozza meg az egyéni és mikrocsoportos fejlesztéseket is. A napirend a rugalmas változásaival lehet"séget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenységekre. A modellként vázolt példa a korcsoportonként, az egyes évszakok által meghatározott feltételek szerint módosítható.
ID"TARTAM
TEVÉKENYSÉGEK
5. 30 – 11. 45
Játék a csoportszobában, szabadban. Ezen belül mindennapos testnevelés, egészségügyi szokások gyakorlása. Tanulási lehet"ségek kötött és kötetlen tevékenységek formájában.
11. 45 – 15. 00
Ebéd, egészségügyi szokások gyakorlása. Pihenés, alvás mesével, altatással.
15
15. 00 – 17. 30
Uzsonna, egészségügyi szokások gyakorlása. Játék, lehet"ség szerint a szabadban.
HETIREND
A hetirend, biztosítja a gyermekek számára a játéktevékenységeken alapuló ismeretszerzést és a kötelez" foglalkozásokon való részvételt, egy – egy téma köré csoportosítva.
JAVASLAT A GYERMEKEK HETIRENDJÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
Kötelez!
Mozgás, mozgásos játék
3 - 4 éves Heti 1x 10 -15
4 – 5 éves Heti 1x 15 – 20
6 – 7 – 8 éves Heti 1x 30 - 35
Kötetlen vagy kötelez!
Vers, mese, dramatikus játék
Naponta 5 - 10
Naponta
Naponta 15 - 20
10 - 15 Ének - zene
Heti 1x 10 - 15
Heti 1x 15 - 20
Heti 1x 30 - 35
Rajz, mintázás, kézimunka
Heti 1x 10 - 15
Heti 1x 15 - 20
Heti 1x 30 - 35
A környezet megszerettetése, megismertetése
Heti 1x 10 - 15
Heti 1x 15 - 20
Heti 1x 30 – 35
16
Mindennapos testnevelés
5
10
15
IV. A PROGRAM TARTALMA Óvodai ünnepnapok, a gyermeki élet ünnepei Óvodáinkban hagyomány, minden gyermek név-és születésnapján való köszöntése. A gyermek központba kerül, társai ráfigyelnek "t ünneplik és teljesülhet három kívánsága. A gyermekek számára fontos ünnep az Anyák napja. Az óvón" az érzelmi köt"dés mélyítését szorgalmazza, segít az ajándék készítésében. Az óvodában megjelen", feln"ttek világához kapcsolódó ünnepek a gyermekben érzelmi benyomásokat keltenek. Március 15.-re a zászló készítése, a közös éneklés, a masírozás, a huszárkapitány szerep különösen a fiuk számára jelent maradandó élményt. A nagycsoportosok hagyományos búcsúztatóján tarisznyával, füzettel és ceruzával ajándékozzuk meg a gyermekeket. Hagyományápolás, jeles napok ünnepi szokások Az évr"l évre visszatér" a természet és az id"járás változásaiból fakadó tevékenységek és az ehhez kapcsolódó jeles napok ünnepi szokásai gazdagítják az óvoda mindennapjait. Az óvón" a népi hagyományok tárházából válogassa ki azokat az elemeket, amelyek a gyermekek korának megfelel"ek, számukra örömteli ingereket, élményeket nyújtanak, és cselekvésre készteti "ket. Az óvodában ünnepelhet" jeles napok Minden jeles napot hosszabb el"készület vezet be, melyhez a gyermekek kíváncsiságát kielégítve, változatos tevékenységeket biztosítson az óvón". A hagyományok ápolása közben történ" tervezgetés, gy!jtögetés, együttjátszás izgalmassá teszi a várakozás id"szakát. Maga az ünnep, jeles nap küls"ségeivel együtt sem lehet er"ltetett, hanem vidám hangulatú kell, hogy legyen. !sz jeles napjai Mihály nap (szeptember 29.) Mihály- napi vásár Kísérjék figyelemmel a betakarítás folyamatait, tapasztalják meg a természet változásait.
17
Gy!jtsék a természet kincseit, rendezzék el, díszítsék velük csoportszobájukat. Figyeljék az állatok viselkedését. Végezzenek bef"zést, készítsenek termésbábokat, portékákat az óvón" segítségével. Teremtsenek vásári hangulatot. Készítsenek kalendáriumot, figyeljék meg igazak-e a népi jóslatok. Ismerkedjenek meg népi hangszerekkel, népzenével, játszanak énekes népi játékot. Szüret (október 15-t"l) Ha mód van rá, vegyenek részt a szüret el"készítésében. Gy!jtsék, válogassák az "szi gyümölcsöket. Szürettel, kapcsolatos tevékenységekkel való ismerkedés, pl. sz"l"szedés, préselés, szemezgetés. Tudjanak verset, dalt, mondókát a sz"l"r"l. Táncoljanak, énekeljenek, játszanak szüreti népi játékot. A tél jeles napjai Advent a karácsonyi el"készület négyhetes id"szaka A gyermekek segítsenek az adventi koszorú elkészítésében. Borbála nap (december 4.) Hajtassanak gyümölcságat, figyeljék változását. Miklós nap (december 6.) Miklós-napi vásár A várakozás hassa át az el"készületeket, ennek a hangulatát teremtse meg az óvón". A gyermekek tanuljanak verseket, énekeket a Mikulásnak. Készítsenek hasznos ajándékokat a vásárra, az óvón" segítségével. Luca nap (december 13.) Ültessenek lucabúzát, kotyoljanak, tanuljanak jókívánság mondókákat, énekeket. Karácsony Az óvodai karácsonyi ünnepségre az el"készületek befejez"dnek. Készítsenek karácsonyi asztali díszt, törjenek diót, díszítsenek mézeskalácsot. Tanuljanak karácsonyi köszönt"t, verseket, énekeket, betlehemes játékot. Farsang (vízkeresztt"l hamvazó szerdáig) Télbúcsúztató népszokás, melyet a szül"kkel együtt való mulatozással elevenítünk fel. Elevenítsenek fel egy-egy hagyományt, díszítsenek álarcot, süssenek fánkot, vegyenek részt a terem díszítésének el"készületeiben. Hallgassanak tréfás mesét, verset. Tanuljanak farsangi dalt, bálba hívogató mondókát. A tavasz jeles napjai Húsvéti ünnepkör Határkerülés, kiszézés, komatál hordás, tojásfestés, locsolkodás. A tavaszi határkerülést (sétát) tegyék meg. Búcsúztassák el a telet, elégetve a kiszebábot. Tanuljanak mondókát, verset locsoláshoz, dalt a komatál küldéshez. A fiúk locsolják meg a lányokat és a feln"tteket. A lányok készítsenek tojást bármilyen technikával. Május elseje Készítsenek májusbotot, díszítsenek fát. A színes szalagokat közösen kössék fel.
18
Szervezzünk kirándulást a megújuló természetbe. Tavaszi versek, dalok tanulása. Pünkösd Tanuljanak a pünkösdi király-és királynéválasztáshoz énekes játékokat, dalokat, egyszer!bb tánclépéseket. Eszközök, kellékek, virágkoszorúk készítése. Pünkösdi király-királyné és udvartartás választása, felvonulása. Táncoljanak zeneszóra a vidám forgatagban.
V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 1. Játék A tevékenység célja: A játék a kisgyermekek legfontosabb és legfejleszt"bb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék célja maga a játék, mert örömet okoz maga a cselekvés, manipuláció, elképzelés. A gyermek, játék közben ismerkedik a világgal, tapasztalatokat szerez, reagál. A játék állandó er"forrás, az érzelmek megjelenésének domináns jele, melyben meghatározó szerepe van az élménynek. Célunk, hogy a tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyait és ötleteit kibontakoztassuk annak érdekében, hogy sokrét!, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékban integrált tanulás. Feladata: ! feltételek megteremtése a pedagógus feladata. Ezen belül a megfelel" légkör, hely, játékid" és a megfelel" játékeszközök biztosítása. ! A játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismerése. ! A játék formáinak és tartalmának gazdagítása. ! A játék örömforrás legyen a gyermek számára. ! A feszültség csökkentése a játék által. ! A gyermekek közötti társas kapcsolatok fejlesztése. ! Egyszer! szabályjátékok, játékszabályok megismerése, elfogadása, követése. ! Vegyenek részt aktívan az er"feszítést, ügyességet igényl" játékokban. ! Alakuljanak ki pozitív érzelmeik társaik iránt. ! Önmegvalósítás lehet"sége. A játékszerek megismerése, használatának tanulása a) Gyakorló játék Legjellemz"bb 3-4 éves korban, de megjelenik id"sebb korosztálynál is. Egy tevékenység sokszori ismétlése, melyet a gyermek önmaga választ, mert sikerélményhez juttatja. El"nye, hogy ez által fejl"dnek részképességei (szem-kéz koordináció, kezesség kialakulása
19
b) Szerepjáték Nevelés szempontjából a leggazdagabb lehet"séget nyújtó játékfajta, melyhez különösen er"s képzel"er" társul. Az óvón" segítse a gyermekeket abban, hogy a beleélés kifejlett formája kialakulhasson, minél többféle szerepet megformálhasson és sikerélményhez jusson. Már 3-4 éves korban megjelenik, végigkísérve óvodai életünket és 8 éves korra, fokozatosan jut el egy magasabb szintre.
c) Barkácsolás Az életb"l merített élményeiket próbálják saját elképzeléseik és kiválasztott eszközeik által megvalósítani. 6-7-8 éves korra jellemz" a barkácsolás és a szerepjáték természetes velejárója. d) Dramatizálás, bábozás A gyermekek sokoldalú örömszerzésének megjelenít"i. A báb segítségével kialakulnak a közösségi szokások, a társas kapcsolatok. A bábozás legfejlettebb formája a bábjáték, amikor a gyermekek képesek a reproduktív játék után rövid, kitalált játékot produkálni. A dramatizálás lehet"vé teszi, hogy mind az, ami foglalkoztatja "ket, közel áll hozzájuk, saját elgondolásaik alapján eljátszhassák. Fontos a báb és a dramatikus eszközök állandó jelenléte és helye. e) Épít!-és konstruáló játék A gyermekek játékában gyakran el"fordul a kutató manipuláció, a bonyolultabb alkotások létrehozásának igénye. Az épít" játék az eszközök, és anyagok változatosságát igényli, s ezek alkalmazása és a velük való tevékenykedés segíti a finommozgásuk alakulását. f) Szabályjáték Pontos meghatározott szabályok határozzák meg a játék egészét. Az óvón" adja meg annak a lehet"ségé, hogy "k is hozzanak létre szabályokat. Az értelmi képességeket fejleszt" játékok gyakorlása alkalmassá teszi "ket az iskolai élet megkezdésére. g) Szimulációs játék
- A gyermek ismeretszerzésének folyamatában a játékot, mint módszert alkalmazzuk. A szimulációs játékokban a játékhelyzetet az óvodapedagógus teremti meg és irányítja, míg a szerepjátékban a gyermek kezdeményez. A szimulációs játékok motiváló ereje igen nagy, fenntartja a gyermek figyelmét, növeli önfegyelmét. A fejlesztés tartalma életkoronként 3-4 évesek
20
Véletlen mozgásból, cselekvésb"l fakadó siker, amely újra és újra ismétlésre készteti a gyermeket, gyakorló játék. Irányításában biztosítani kell a mozgásteret, játékörömöt, illetve a játékeszközöket. A kicsik számára legyenek öltöztethet", húzható, rakosgató játékszerek. A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehet"séget nyújtó játékfajta. Kifejlett formáját az óvodáskor végére éri el. 3-4 éves korban a gyermekek elsajátítják, és már betartják a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat.
4-5 évesek Ebben a korban tartósan kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. Mozgásuk, értelmi és érzelmi fejl"désük alapján megértik környezetük egyszer! jelenségeit, és készek ezeket játékukban újra alkotni, reprodukálni. 5-6-7-8 évesek Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolkodásait, saját maguk is képesek továbbgondolkodni és továbbfejleszteni ötleteikkel a játékot. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz, képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalatikat, érdekl"désük alapján ábrázolhatják a feln"ttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. Ebben a korban a gyermekek már képesek arra, hogy érzelmileg is ráhangolódjanak a környezetükben él" feln"ttek viselkedésére. Ez jelentkezik a játékukban. Tanulják és gyakorolják a viszonyukat. Játékos ismeretszerzés, tapasztalatszerzés folyamata Az óvodában a tanulás folyamatos, jelent"s részben utánzásos, spontán tevékenység, mely nem sz!kül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó szimulált helyzetekben, kirándulásokon, az óvón" által kezdeményezett kötött és kötetlen foglalkozásokon és id"keretekben valósul meg. Els"sorban a cél határozza meg az ismeretátadás-átvételt, erre épül a megismerés, ismeretszerzés tervezése, azaz a tapasztalatszerzés módja, helye, lehet"ségei (bemeneti tényez"k - pedagógiai hozzáadott érték – kimeneti tényez"k – sikeres iskolakezdés). Feladat: ! !
! ! ! !
! ! !
Ismeretek átadása, egymásra építése. A gyermekek kíváncsiságának érdekl"désének kielégítése. A tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömének átéreztetése. Az alkotás, az emberi és tárgyi környezet szépségének felfedeztetése. A helyes világkép kialakítása, ezáltal rendez"dnek a gyermekek tapasztalatai. Problémahelyzetek megoldása. A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztése által az értelmi képességek fejlesztése. T!r" és konfliktus megoldó képességek fejlesztése. Esztétikus, érthet" kifejez"készség fejlesztése. 21
! ! ! ! ! ! !
Az érdekl"dés felkeltése a tudásvágy után. A szellemi aktivitásra ösztönz" probléma szituációk megteremtése. Az önállóság er"sítése. Az egyéni fejl"dés lehet"ségeinek megteremtése. A játékosság érvényesítésével a kitartás er"sítése. A feladattudat kialakítása. Az együttm!ködés, a viselkedési szokások helyes irányba terelése.
A játékos ismeretszerzés lehetséges formái:
! Az utánzásos, minta- és modellkövetése magatartás és viselkedés tanulása ! ! !
! !
(szokások alakítása). A spontán játékos tapasztalatszerzés. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épül" ismeretszerzés. Az óvón" által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés. A gyakorlati probléma és feladatmegoldás. Az óvón" által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás.
A játékos ismeretszerzés feltétele: A gyermek cselekv" aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehet"ségének biztosítása.
! Próbáljanak különbséget tenni a mese és valóság között. ! ! ! ! ! !
Figyelmük tartalma érje a 6-10-15 percet. Kis segítséggel próbálják megoldani a megadott feladatokat. Próbáljanak meg önállóak lenni a feladatok megoldásában. A felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kapjon a felidézés. Legyenek képesek gondolataikat érthet"en szavakba, mondatokba foglalni. Végezzenek önálló megfigyeléseket, ismerjék fel a jelenségek közötti összefüggéseket.
Foglalkozási formák: kötött és kötetlen
2. Mese, vers A tevékenység célja: A magyar nyelv szépségének, kifejez" erejének megismerése változatos irodalmi élményeken keresztül, kialakítva a könyv megszerettetését. Az óvodai irodalmi nevelés megalapozza a 3-8 éves gyermekek pozitív személyiség jegyeit. A vers, a mese összefonódik a zenével, énekléssel, mozgásos játékokkal, ábrázolással. Élmény a gyermekek számára, érzelmi állapotokat hoz létre, örömet okoz, várják a velük való találkozást. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Feladata:
22
!
! ! !
! ! !
! ! ! !
! !
Könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel való helyes bánásmód elsajátíttatása. A m!vészeti, irodalmi eseményeket hordozó, a valóság esztétikai értékeinek befogadására nevelés. Fontos, hogy a mesél" élményszer!en adja el" a m!veket. Az óvón" a mesemondás alkalmait a mesehallgatásra utaló ismétl"d" szokásokkal teremtse meg. Olyan meséket, történeteket válasszunk, amelyeknek témája a gyermekekr"l, közvetlen környezetér"l, az állatvilágról szólnak, amelyeket az egyenes vonalú cselekmény az érthet", világos meseszövés, az érdekl"dést ébrentartó szavak, fordulatok, ritmikus ismétl"dések jellemeznek. Igazi élményt az állatmesék, a cselekményesebb, terjedelmesebb, gyakran elágazó szerkezet! tündérmesék jelentenek, de bátran válogathatunk a csali- és tréfás mesék köréb"l is. Vers: többségében mondóka, szerepátadó, fogyó-gyarapodó gyermekjátékok. Mindenképpen be kell mutatnunk legismertebb költ"ink gyermeki személetéhez igazodó játékos, ritmikus, zenei hatású verseit (pl: Weöres Sándor stb.). Nem hiányozhatnak a mai magyar írók m!meséi. (Móra Ferenc, Móricz Zsigmond) Tervezzünk klasszikusaink, József Attila, Szabó L"rinc gyermekverseib"l. Cigány mesék, versek megismertetése életkoruknak megfelelel"en. Ismerkedés cigány szavakkal. Igyekezzünk több magyar népmesével megismertetni a gyerekeket. Mesék, versek kiválasztása évszakokhoz, ünnepekhez, néphagyományokhoz. Ismertessük meg a gyermekeket más nemzetek meséivel, verseivel. ( európai és más földrész nagy mesemondóinak klasszikus meséivel )
A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, ölbeli játékokból, ritmikus zenei hatású játékos versekb"l állítsuk össze. Fontos a feln"ttel való közvetlen kapcsolat, a bizalom, biztonságérzet. Mesék választásánál az egyszer! és érthet" cselekmény! állatmeséket részesítsük el"nyben. Az óvón" a mesemondás alkalmait a mesehallgatásra utaló ismétl"d" szokásokkal teremtse meg. Ismerjenek10-12 mondókát, verset, 8-10 mesét. A 4-5 éves gyermekek meséi lehetnek állatmesék, népmesék, népszokásokhoz kapcsolódó dramatikus játékok és realisztikus mesék. Szerepeljenek vidám, humoros versek, klasszikusok és mai költ"k gyermekversei. Az óvón" segítségével jelenítsék meg a meséket, rögtönözzenek bábjátékot. Ismerjenek 5-8 mondókát, 6-10 verset, 10-12 mesét. A 6-7-8 éves kor mesehallgatás igazi ideje. Az állatmesékt"l kezdve, a népmeséken, a gyakran elágazó szerkezet! tündérmeséken, a tréfás és m!meséken át a novellisztikus, realisztikus mesékig igazi élményt jelentenek a gyermekek számára. Ismertessük meg a gyerekeket a cigány mesékkel, versekkel életkoruknak megfelel"en. Egy-két cigány kifejezéssel, szóval is ismerkedjenek. A kiválasztott versek, mesék er"sítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyományok ápolását, az évszakok szépségét. Fejlesztés várható eredményei:
23
!
Kapcsolódjanak be a mondókák, versek mondogatásába.
!
Maguk is énekelgessenek, halandzsázzanak. Figyelmesen, szívesen hallgassák a rövid meséket, örüljenek azok gyakori ismétlésének. Kérjék a meséket, a meseh"ssel vagy ellenfeleivel kapcsolatos érzelmeiket játékban, rajzban, esetleg szavakban is nyilvánítsák ki. Lapozgassák a képeskönyveket, kezdeményezzenek beszélgetést az ismert képekr"l. Szívesen mondjanak spontán módon is mondókákat, verseket, meséket a hozzájuk tartozó játékok szövegeit és ismerjék mozgásait. Tudják a megismert szavak jelentését, megfelel"en használják azokat. Nyelvhelyességi szabályoknak megfelel"en f!zzék mondataikat. Szívesen, örömmel hallgassanak mesét. Tudjanak könyvben kép alapján tájékozódni, vigyázzanak a könyv állagára. Vegyenek részt dramatikus és mimetikus játékokban, közös m!sorkészítésben Kapcsoljanak ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalmakhoz. Legyenek képesek koruknak megfelel"en, színházi el"adások cselekményének követésére, a mesék (dramatizálás, mese-posztó, bábozás), többféle megjelenítésére.
! Az óvón"t utánozva ritmikus, mozgásokkal kísérjék a verseket. ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !
3. Ének-zene, énekes játék A zenei nevelés célja: Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdekl"dését; formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, el"segíti a zenei anyanyelv kialakulását. A feln"tt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének.
Feladat: !
! ! ! ! ! !
A zenei anyanyelv megalapozása. A zenei hallgatás, ritmusérzék, zenei emlékezet, játékos alkotókedv fejlesztése. A néphagyomány és a m!vészeti érték! gyermekdalok megismertetése, megszerettetése. Közösségi élmények nyújtása énekes játékokon keresztül. Mozgás és testtartás dalhelyzetekhez való igazításának megalapozása. Az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése. Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés.
24
! ! ! !
A zenei nevelés alapvet" feltételeinek megteremtése, a tudatos, tervszer! és folyamatos fejleszt" hatások megszervezése. A fokozatosság elvének követése a zenei anyag feldolgozásában. A gyermekek egyéni adottságainak megfelel" fejlesztése. Az óvón" éneklési készsége, tiszta szép énekhangja keltse fel a gyermekben a tanulás vágyát, a bemutatott dalok és énekes játékok iránt, valamint ritmikai, hallási és zenehallgatási tevékenységek iránt.
Tervezhet! tartalmak 3 -8 éves korban A 3-4 éves gyermekek els"ként olyan ölbeli játékokat ismerjenek meg, melyet a feln"ttel együtt játszhatnak. Ilyenek a hintáztatók, cirógatók, lovagoltatók, tapsoltatók, ujj-és tenyérjátékok, csúfolók, kiszámolók stb. Ez a tapintásos kontaktuson alapuló szeretet kapcsolat fontos elem a biztonságérzet kialakulásában. A kicsik ismerjenek 2-3 hangból álló, 8-10 énekes játékot. A mondókák, dalok 2/4-es ütem!ek, melyben negyed és páros nyolcad ritmusok legyenek. A gyermekek a játékon keresztül szerzik meg a zenei készségüket, és ismerik meg az alapfogalmakat. Tudjanak halkabban és hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Figyeljék meg a környezet hangjait, a csendet és a hangszerek hangszínét. A gyermekeknek legyen lehet"sége pár percig tartó hangszeres zenét hallgatni, illetve videó felvételen megtekinteni. A 4-5 éves gyermekek ismerjék meg a hullámvonal csigavonal szerepcserére épül" játékokat. A nyolcad, negyed ritmuson túl megjelenik a szinkópa. Alkalmi dalokhoz játékokat, mozdulatokat lehessen kitalálni. Énekelgessenek négy-nyolc motívumból álló énekes játékot, m!dalokat. Ismételgessék a korábban tanult mondókákat, dalokat, tanuljanak 4-5 új mondókát, 10-15 gyermekdalt. A körjátékok közül játszanak szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító stb. játékokat. A gyermekek minél gyakrabban énekeljenek önállóan a tiszta éneklés érdekében, de kisebb csoportokban is halkabban, hangosabban, magasabban, mélyebben. Érezzék az egyenletes lüktetést, a mondókák, dalok ritmusát. Használjanak népi ritmuseszközt, s ezeket a lehet"ségekhez képest közösen készítsék el. A 6-7-8 éves gyermekek a különböz" játékhelyzetekben alkalmazzák a kiolvasót. Az óvón" énekeljen népdalokat, de a rokon és más népek dalai is jelenjenek meg el"adásában. Nyújtson maradandó zenei élményt énekes és hangszeres el"adásával a gyermekeknek. Tanuljanak meg 4-8 új mondókát, 15-18 új énekes játékot és 3-4 alkalmi dalt. A tiszta éneklést segítse el" az önálló énekléssel, a hallásfejlesztést segít" fogalom párokat kapcsolják össze, pl. tempóváltoztatás, dallambújtatás, halk- hangos éneklés stb. Az óvón" tegye lehet"vé a gyermekek hangszeren való játszását, zenekar alakítását. A fejlesztés várható eredményei: ! !
! !
Önként vegyenek részt a közös játékban, közös éneklésben. Éneklés és játék közben alakuljon ki a csoport egyöntet! tempója, játékos mozdulataikat megközelít"leg egyszerre és ritmikusan végezzék. Különböztessék meg a magasabb-mélyebb hangokat, és kézzel tudják jelezni, amit hallottak. (felemelt illetve leeresztett kéz) Legyenek képesek néhány percig az óvón" énekes vagy hangszeres el"adására figyelni. 25
! ! ! ! ! !
Utánozzák szívesen az óvón" által bemutatott egyszer! mozgásokat, tánclépéseket. Legyenek képesek a mondókákat, játékdalokat az óvón" kezdése után csoportosan, önállóan énekelni az egyvonalas c és a kétvonalas c abszolút hangmagasság között. A tisztaság a dallamon és a szövegmondáson egyformán megfigyelhet" legyen. Az egyenletes lüktetést, a dal-, illetve mondóka ritmusát egyénileg is hangoztassák. Ismerjék fel a tanult dalokat dúdolásról vagy hangszerjátékról a dalra jellemz" rövidebb rész alapján is. Szépen, harmonikusan járjanak, mozogjanak együtt, a játékhoz tartozó e mozgásokat, táncos mozdulatokat a zene lüktetésének megfelel"en, egyöntet!en, folyamatosan, esztétikusan végezzék.
Hagyományok ápolását és az esztétikai nevelést célzó feladatok: ! ! !
! ! ! ! !
! !
Magyar népi énekes-mozgásos játékok, más népek dalai, játékai: egy- és kétszemélyes játékok, altatók, hintáztatók, simogatók, hajladozók, höcögtet"k, lovagolók, tapsoltatók, sétáltatók, táncoltatók, labdázók megismertetése. Körjátékok és dalaik (fogyó és gyarapodó játékok, párválasztók, sor és ügyességi játékok). Magyar népszokások, a hagyományok dalai, játékai – más népek dalai: táncos játékok (lakodalmas, alakoskodók, vonulások, táncok, átalakuló játékok, kapcsolódó játékok, kapuzók) és népszokások (négy nagy ünnepkörhöz kapcsolódva) Hangszeres zene hallgatása: magyar népzenei alkotások (vokális és hangszeres zene), alkalmi dalok (ünnepek dalai) Rögtönzött hangszerek készítése. Az esztétikus összehangolt mozgás fejlesztése. Ismerjék meg a magyar néptánc alapvet" lépéseit és azokból tetszés szerint, pillanatnyi alkotókedvük szerint építkezzenek. Fontos a tudatos esztétikai megformálás, a zenei anyag esztétikai hatását feler"sít" tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Tanuljanak népdalokat, népi mondókákat, kiolvasókat, csujogatókat, melyeknek, sajátos ritmusa van, és ha fellelhet", mindezt az etnikumi irodalomból. A népdalok énekléséhez társuljanak a néptánc egyszer! elemei, melyek esetünkben legyenek etnikumi hagyomány"rz"k (cigánytánc lépései). Váljon mindennapi tevékenységgé a gyermekek óvodai életében az éneklés. Ismerjék meg népük hagyományait és "rizzék azokat.
4 .Rajzolás, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: A gyermekek tér-, forma- és színképzetének gazdagítása, folyamatos élmény biztosításával, esztétikai érzékenységük, szép iránti igényességük alakítása. A gyermek alkotó tevékenységének feltételei: 26
A gyermekek alkotó tevékenységéhez a megfelel" hely biztosítása elengedhetetlen feltétel, olyan légkör szükséges, amelyben jól érzik magukat. Az eszközök biztonságos kezelését az óvón" egyenként tanítsa meg a gyermekeknek. A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, batikoláshoz, origamihoz, építéshez legyenek meg a feltételei a mindennapi játék folyamatában is. A gyermekek vegyenek részt az eszközök el"készítésében, elrakásában, tekintsék meg és nyilvánítsanak véleményt a kiállított munkákról. Az óvodába kerül" 3-4 évesek lehet"ség szerint játszva ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel és különféle technikai kivitelezés lehet"ségeivel. A gyermekeknek legyen lehet"ségük élményeiknek, érdekl"déseiknek megfelel" szabad témaválasztásra. A szabadid"ben, játékid"ben is legyen lehet"ségük önálló alkotás létrehozására. A képkialakítás jelenjen meg zsírkrétával, festéssel, papír-ragasztással, anyagba, agyagba, homokba karcolással, nyomattal. Feladat: ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !
a „látás” tudatosítása, s ezzel egyidej!leg a képi ábrázolás a vizuális közlés módszereinek megismertetése fantáziavilág gazdagítása a gyermekek tér, forma és színképzeteinek az alakítása a képi gondolkodás fejlesztése, az esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása az íráshoz szükséges mozgáskoordináció kialakítása (finommotorika) a vizuális jelrendszer megismertetése (pont, vonal, folt, színek, formák) az érzelmek és az élmények kifejezéséhez használt vizuális formanyelv elsajátítása a kíváncsiság felkeltése a gyermekekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenységre (agyag, liszt, sógyurma, papír, fonalak, festékek, zsírkréta, kavicsok, kagylók, stb.) élmények biztosítása, fantáziájuk és megfigyeléseik képi és téri megjelenítésének sokféle lehet"ségéhez juttassuk a gyermeket az alkotás öröméhez technikák megismertetése (rajzolás, festés, papír-ragasztás, mintázás, papírhajtogatás, stb.) a gyermekek a hagyományos óvodai ábrázolás mellett ismerjék meg a régi gyermekkor játékkészít" és népi kismesterségeket, "rz" technikáit és eszközeit: szövés (szöv"keret), fonás, csuhébaba-készítés, agyagozás, batikolás, stb.
A fejl!dés eredménye az óvodáskor végére ! ! ! ! ! ! !
igazodjanak el az elemi térviszonyok között, ezeket téralakító játékaik alkalmával is használják képeikben jelenjen meg a személyek, tárgyak ábrázolása tudjanak megkülönböztetni látási- tapintási- mozgási érzékleteket (sima, érdes, felületek fényessége, lapos, gömböly!, szögletes, stb.) tudjanak körvonallal alakzatokat rajzolni, képezzenek színfoltokat ujjukkal, ecsettel alakítsanak térbeli formákat agyagból, gyurmából, megfigyelés után növekv" biztonsággal használják az általuk ismert nagyobb kiterjedés! teret is fejl"djön az a képességük, hogy a teret játékuk céljainak megfelel"en átalakítsák
27
! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !
rajzaikban, festéseikben jelenjen meg a térbeliség jelzésének szándéka (közös alapra rendezés, a föld és háttér jelölése, lent, fent, stb.) legyenek képesek személyeket, egyszer! eseményeket, általuk jól ismert tárgyakat jellemz" jegyeikkel felismerhet"en megjeleníteni jelenjen meg a tagoltság, a f" részformák jellegzetességeinek jelzése, esetleg egyszer! mozgások igényeljék a díszítést, az egyszer! formai színritmusokat, a díszítés többféle technikáját biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit a megismert technikai eljárásokat tudják alkalmazni, helyesen használják a ceruzát közös és egyéni alkotások készítése közben legyenek képesek egymásra tekintettel lenni, mutassanak hajlandóságot az együttm!ködésre tudjanak emlékezet alapján képeket alkotni nevezzék meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait díszítsenek tárgyakat saját elképzeléseik alapján tudjanak véleményt mondani saját és társaik munkájáról
5. A mozgás, mozgásos játékok A tevékenység célja: A gyermekek természetes mozgásának, tájékozódásának, alkalmazkodó képességének fejlesztése, tartási hibáinak megel"zése A mozgáskedvez"en befolyásolja a gyermek anyagcseréjét, fokozza teljesít"képességét. A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad leveg"n, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehet"séget kell biztosítani. Feladat: ! ! ! ! ! ! ! ! !
térbeli, id"beli tájékozódó-képesség fejlesztése szem, kéz, láb koordinációjának fejlesztése egészséges versenyszellem alakítása a testrészek megismerése, testséma fejlesztés ismerkedjenek meg a gimnasztikával, néhány talajtorna elemmel, testnevelési játékokkal különböz" tornaszerek segítségével végezzenek gyakorlatokat udvari sporteszközök használata, szabályainak megismertetése – balesetvédelem tanuljanak meg vigyázni saját és mások testi épségére a sajátos nevelési igény! gyermekek többletmozgás igényének kielégítése, változatos lehet"ségek és segédeszközök biztosításával – hiperaktiv gyermekek
A 3-8 éves korban tervezhet! mozgásfejlesztés A 3-4 éves gyermek mozgásos tevékenysége során az óvón" a nagymozgások fejlesztésére helyezzen hangsúlyt, ahol megismerkednek a különböz" irányú futással, ugrásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal. A mozgásos játékokban szerepeljenek támaszgyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás) és a talajtorna elemei (gurulás a test hossztengelye körül).
28
A mozgásfejleszt" játékok feleljenek meg a gyermekek er"nlétének. A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésén van a hangsúly. Az irányított mozgásos játékban megjelen" futásgyakorlatok (pl. fussanak akadályokon át, fel-lelépéssel, átbújással, stb.), ugrásgyakorlatok, (egy lábon, páros lábon szökdelés, helyb"l távolugrás, stb.). mindez növeli állóképességüket. A dobásgyakorlatok során próbáljanak célba dobni két kézzel, egykezes fels"dobással, babzsákkal hajítsanak távolba. A támaszgyakorlatokat végezzék tornaszeren és talajon egyaránt. A talajtorna elemeként szerepeljen a gurulóátfordulás, a kézen állás el"gyakorlata, és az egyensúlyérzék fejlesztése a szem-láb koordinálása révén. A lábboltozatot er"sít" járás és gimnasztikai gyakorlatok végzése segít a helyes testtartás kialakításában. A 6-7-8 éves gyermekek mozgása harmonikus ritmusú, összerendezettebb. A már megismert mozgáselemeket szívesen ismételgetik, ezáltal fejl"dik mozgáskoordinációjuk, alaklátásuk és a szabályok betartására való törekvésük. Végezzenek ugrásgyakorlatokat, gyakorolják a sorozatugrást különböz" magasságú tárgyak átugrásával, valamint néhány lépés nekifutással a távol- és magasugrást. Játszanak dobásgyakorlatokat, dobjanak egykezes, kétkezes alsó, fels"dobással, célba is. A labdagyakorlatok alkalmával vezessék a labdát járás, futás közben, tudjanak párokban labdázni. A már elsajátított támaszgyakorlatok mellett ismerjék meg a pók-, rákjárást, talicskázás technikáját. Ismételjék a talajtornaelemeket: gurulás a test hossztengelye körül, gurulóátfordulás, kézenállás. Egyensúlyozzanak padon a fej, kéz és láb egybehangolt mozgásával. Vegyenek részt minél több sporteseményen, versenyeken. A fejlesztés várható eredményei: ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !
megadott jelre irányt változtatni, személyeket és tárgyakat kikerülni és megkerülni tudják a távolugrás technikájának alapelemeit alkalmazni helyesen alkalmazzák a labdakezelés technikáját tudjanak labdát dobni, megfogni, gurítani, célozni legyenek képesek sor és köralakításra mozgás közben tudjanak irányt változtatni, jobbra, balra, hátra fordulatot tenni az irányok megnevezésével egyensúlyozzanak egy lábon, valamint különböz" szereken, emelt magasságban tudjanak fél- és páros lábon szökdelni ugorjanak át kisebb akadályokat a mozgásban legyenek kitartóak ismerjenek vezényszavakat, tudják azok jelentését
Szervezeti formák megteremtése A gyermekek irányított mozgásának lehet"sége két formában van jelen óvodai éltünkben: - a mindennapos testnevelés sok játékkal, a foglalkozásokon már megismert gyakorlatok, mozgásformák, frissít" gyakorlatok. - a testnevelés foglalkozásokat az óvón" kötelez" jelleggel szervezi meg, kijelölt napokon.
29
Az id"járástól függ"en a gyerekek szabad és irányított mozgását délel"tti és délutáni id"szakban is bátorítja az óvón". A teremben tartott foglalkozások el"tt nélkülözhetetlen a portalanítás és a folyamatos szell"ztetés biztosítása. A foglalkozásokon a gyermekek tornaruhában és cip"ben vesznek részt. A tartásjavító tornát mezítláb az óvón" útmutatása alapján akár naponta is végezhetik.
6. A küls" világ tevékeny megismerése A tevékenység célja: Adott a környez" világban a természeti környezet, az id"járás változásai és az ünnepek. Erre épül a komplex megismerési folyamat. Ismerjék meg a sz!kebb és tágabb természeti és társadalmi környezetet. A gyermeknek a valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz. Tanulja azok védelmét, az értékek meg"rzését. Feladat ! ! ! ! !
sokféle tevékenység lehet"ségének biztosítása a tapasztalatszerzésre tapasztalatok nyújtása a közvetlen és a tágabb természeti- emberi- társadalmi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól pozitív érzelmi viszony kialakítása a természeti-, emberi-, tárgyi környezetben összefüggések megláttatása a szül"föld, az ott él" emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeinek bemutatása, ennek szeretetére, védelmére nevelés
Tervezhet! tartalmak 3-8 éves korban 3-4 éves gyermekek az óvodába lépés pillanatától kezdve fokozatosan ismerkedjenek az óvoda környezetével. Érzékeljék a környezet esztétikumát: hangokat, színeket, illatokat, formákat és az élet ritmikusságát. Tudják saját és társaik nevét, jelét, óvón"jük és dajkájuk nevét. Ismerjék fel és nevezzék meg f"bb testrészeiket, mutassák meg másokon és magukon. Keressék és nevezzék meg környezetükben az alapszíneket. Igazodjanak el sz!kebb környezetükben: óvoda épületében, udvaron. Figyeljék meg az évszakokat, azok f"bb jellemz"it. Tudjanak néhány egyszer! növényt, állatot felismerni. Alakuljon ki a számlálás módja. Eltér" alakú tárgyakat, építményeket tudjanak megkülönböztetni. A 4-5 éves korban beszélgessenek a családról, tudják családtagjaik nevét. Tudatosodjon bennük testük ápolásának szükségessége, ismerjék érzékszerveiket, azok funkcióját. Jól tájékozódjanak óvodájuk közvetlen környékén, gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, figyeljék meg a szárazföldi közlekedési eszközöket. Szerezzenek tapasztalatokat az id"járás és öltözködés összefüggéseir"l. Tudjanak gyönyörködni az évszakok növényeiben, néhányat ismerjenek fel. Az emberek tevékenysége és az id"járás között keressenek összefüggéseket, kapcsolódjanak be néhány tevékenységbe. Az összegy!jtött terméseket használják fel játékok és eszközök készítésére. 30
Csoportjukban rügyeztessenek, hajtassanak ágat, csíráztassanak magvakat Ismerjenek és nevezzenek meg néhány színárnyalatot Tudjanak néhány egyszer!, megnevezett tulajdonság szerint tárgyakat, személyeket, képeket szétválogatni, sorba rendezni Hasonlítson össze mennyiségeket – több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, stb.
A 6-7-8 éves gyermekek tudják személyi adataikat (lakcím, név, szül"k neve, foglalkozásuk, testvérek neve) Ismerjék az óvoda tágabb környezetét, sorolják fel a közelében található boltokat, intézményeket, egyéb jellegzetességeket. Figyeljék folyamatosan az évszakok változásait, színeik árnyalatát. Ismerjék meg a föld, víz és leveg" éltet" szerepét. Ismerjék a napszakok változását, a hét napjait, a hónapok nevét. Ismeretük gyarapításában szerepeljen a szárazföldi, légi és vízi közlekedési eszközök is. Tegyenek látogatást a környezetükben él" háziállatok él"helyére, figyeljék meg azok életmódját. Óvodai életük alatt - legalább egy alkalommal - tegyenek látogatást a Vadas-parkba, ahol megismerhetik az ott él" vadállatokat, küls" jegyeit. Környezetük tárgyait tudják összehasonlítani mennyiség, nagyság, forma és szín szerint, legalább 10-ig tudják megszámolni azokat. Tudják megkülönböztetni az irányokat, jobb-bal, és értsék a névutókat: alá, fölé, mellé, elé, közé, stb. Gyakorolják a térben és síkban történ" tájékozódást. Tevékenységeikben jelenjen meg a halmazképzés, párosítás, összehasonlítás, sorba rendezés. A geometria világából szerezzenek tapasztalatokat síkbeli, térbeli alakzatokon. Ismerjék fel és tudjanak el"állítani szimmetrikus alakzatokat. Rajzoljanak alakzatokat, s tudják megnevezni azokat tulajdonságok szerint: kör, négyzet, háromszög. A tevékenység szervezeti formái, környezetvédelem Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban áll, melyet az alábbi tevékenységek er"sítenek: ! ! ! !
évszakok váltakozásai, jeles napokhoz kapcsolódó szokások (Mátyás nap, Borbála nap, stb.) évszakok változásaiból fakadó környezetet alakító munkálatok (ültetés, palántázás, stb.) szüretelés, termések, növények gy!jtése állatokról való gondoskodás
A gyermekek érzelmi köt"désük által jutnak el a környezetük megbecsüléséhez, védelméhez. Sokrét! tevékenységük által megtapasztalják munkájuk eredményét,, környezetükre való hatását ( madáretet" készítés, kertészkedés, stb.) Az óvó- véd" tevékenységek eredményeként a gyermekekben kialakul az a felismerés, hogy környezetüket és a benne él" növényeket, állatokat védeni kell.
31
7. Munkajelleg# tevékenységek A tevékenység célja A gyermekek közösségi kapcsolatainak, kötelességtudatának kialakítása a gyermeki munka megszerettetésén keresztül, pozitív tulajdonságokkal és készségekkel. A különböz" típusú munkajelleg# tevékenységek és feltételei: A gyermekek els"sorban önmagukért és a közösségért végezzenek munkajelleg! tevékenységeket, melyeket el"ször a feln"tt segítségével, kés"bb teljesen önállóan végezzenek. Az óvón" mindegyik munkafajtánál adjon mintát az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. Az óvón" értékelése legyen meger"sít" és buzdító. Mindhárom korcsoportnál nagy jelent"ség! az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. A 3-4 éves gyermekeket az óvón" vonja be az alkalomszer! munkákba, mely lehet egyszeri és szabályosan ismétl"d". A szabályszer!en ismétl"d" mindennapi munka a rend fenntartásáért végzett tevékenységek (játékelrakás, teremdíszítés) Az óvón"t figyelve vegyenek részt a növények, állatok gondozásában, etetésében. Segítsenek a falevelek gy!jtésében, elszállításában. Segítsenek a virágládákba ültetésben, locsolásban, stb. A 4-5 éves gyermekek kapcsolatát nagymértékben fejleszti a naposi munka, megismerik a munkafolyamat menetét, fázisait. A játékok elrakása, csoportszoba rendezése, eszközök kiosztása, összeszedése, az öltöz" és a mosdó rendjének meg"rzése rendszeresen ismétl"d" munka. Az óvón" tervezze meg az egyéni megbízások lehet"ségeit: kisebbek segítése az öltözésnél, jeles napokra való el"készületek, stb. A gyermekek tervszer!en végezzék a növény és állatgondozást, m!ködjenek közre az él"sarok gondozásában, az óvoda és az udvar tisztántartásának meg"rzésében. A 6-7-8 éves óvodások önállóan végzik a naposi munkát, megosztják egymás között a feladatokat. Esztétikusan terítenek, kiöntik a folyadékot. Étkezés után a szokásrendnek megfelel"en mindent helyre tesznek, letörlik az asztalt. Alkalomszer! munkák végzésekor az óvón" soha ne alkalmazzon kényszerít" eljárásokat. Dicséretével, elismerésével érje el, hogy a gyereke szívesen vegyenek részt a munkában. Munkálkodjanak környezetük tisztán tartásán, segítsenek a sütés nélkül elkészíthet" édességek, bef"ttek, vitaminsaláták elkészítésében. Rendszeresen segítsenek a kisebbek öltöztetésében, alkalmanként készítsenek nekik meglepetést. A csoportszobai növény és állatgondozás tekintetében az óvón" tegye lehet"vé, hogy minél több m!veletet végezhessenek önállóan.
VI AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. Az óvodába lépés feltételei:
32
A 11/1994 (VI.8) MKM Rendelet 15 § szerint az óvodába a gyermek a harmadik életévének betöltése után a nevelési év folyamán bármikor felvehet". Adminisztratív, formai feltételek: A beiratkozáshoz szükséges szül"k személyi igazolványa és a gyermek születési anyakönyvi kivonata. Orvosi igazolás, hogy a gyermek közösségbe mehet. Oltási könyv. A gyermekek érettségének jellemz"je óvodába lépéskor: a szobatisztaság. Az óvodai elhelyezés megsz!nése: A 11/1994 (VI. 8) MKM Rendelet alapján megsz!nik az óvodai elhelyezés, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szül"t legalább kett" alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményére. Ha az óvodai elhelyezés megsz!nt, akkor a gyermeket törölni kell az óvoda nyilvántartásából.
2. Az iskolába lépés feltételei: A 11/1994 (VI. 8) MKM Rendelet 16 § szerint testi, lelki, szociális érettség. (lásd. fejl"dés jellemz"i óvodáskor végére) Adminisztratív, formai feltételek: A beiratkozáshoz szükséges a gyermek születési anyakönyvi kivonata. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás. Óvodai szakvélemény.
VII. A FEJL"DÉS JELLEMZ"I ÓVODÁSKOR VÉGÉRE (Az alapprogram által közzétettek alapján) 1. A gyermek bels" érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként az óvodás gyermekek többsége az óvodáskor végére, olyan fejlettségi szintre jut, amely lehet"vé teszi számára az eredményes iskolakezdést. 2. Az iskolai tanulmányok megkezdésének testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges az eredményes kezdéshez. a.) A testileg egészségesen fejl"d" gyermek hatéves kora körül eljut az els" alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezd"dik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Er"teljesen fejl"dik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
33
-
b.) A lelkileg egészségesen fejl"d" gyermek az óvodáskor végére nyitott érdekl"désével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejl"dnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelent"sége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megn" a meg"rzés id"tartama: a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a tanulása alapját képez" szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. A cselekv"-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Egészségesen fejl"d" gyermek érthet"en, folyamatosan kommunikál, beszél: gondolatait, érzelmeit mások számára érthet" formában, életkorának megfelel" tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni.
- Minden szófajt használ: mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a -
magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefügg" nagy egyéni eltérések lehetségesek), végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetér"l: tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri. c.) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejl"d" gyermek képes a fokozatosan kialakuló együttm!ködésre, kapcsolatteremtésre feln"ttel és gyermektársaival szemben, amennyiben az iskolai légkör ezt lehet"vé teszi. A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteit. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
3. Az 5 éves kortól kötelez" óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelés folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejl"désének el"segítése. 4. A sajátos nevelési igény!, halmozottan hátrányos küzd" gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhet" csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.
VIII. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Nem mindig a kapcsolattartás mennyisége, hanem annak élményszer!sége, tartalmas volta a meghatározó a kapcsolatokban. A megfelel", eredményes, hatékony kapcsolatok céljaink elérését segítik. Bizalommal teli légkörben lehetünk csak igazán hatékonyak kapcsolatainkban. Közvetlen és közvetett partnereinkkel való együttm!ködésünknek, együttnevelésünknek tartalmi és formai szempontból is eredményesnek, hatékonynak kell 34
lennie. Meg kell találni azokat az együttm!ködési formákat, amelyek a legcélravezet"bbnek bizonyulnak. A kapcsolatok tartalma mindig a célhoz köt"dik, nevelésfilozófiánkon alapul. A nevel"testület összetétele, elképzelései, elkötelezettsége a nevelés ügye iránt, a min"ségbiztosítási rendszer m!ködésének fontos meghatározói. A vezetés demokratizmusa, a min"ségbiztosítási rendszer m!ködtetése (önelemzés, önértékelés, önfejlesztés, stb.), a jöv"kép kialakítása, küldetésnyilatkozatunk az óvoda jöv"jét befolyásolják. Éppen ezért a nevel"testület nevelésfilozófiája által kialakított szemléletén keresztül, a gyermekek felé megnyilvánuló hatások eredményessége által m!ködhet csak hatékonyan az óvoda, ehez pedig a kapcsolatokat is megfelel"en kell kiépíteni. Család-óvoda együttm!ködésének terén sikerült jó kapcsolatot kialakítani a szül"k és az óvodapedagógusok között, mert így n" az intézményes nevelés szül"i támogatottsága a cigánycsaládok körében. Baráti és segít"társi kapcsolatra törekszünk. Elértük azt, hogy a szül"k odafigyelnek ránk és kérik tanácsainkat, sokszor segítségünket is problémáik megoldásához. Sok szül"t foglalkoztat gyermeke haladási, fejl"dési üteme is. Nevel"testületünk tagjai igyekeznek a gyermekek pozitív tulajdonságainak kiemelésével hatni a szül"kre, hogy „büszkék” lehessenek gyermekeikre. Ily módon fokozott jelent"séget tulajdonítanak saját személyüknek is az eredmény elérésében, a gyerekeknek pedig még nagyobb kedvet az óvodába járáshoz. Tartalmas kapcsolatunkat bizonyítja, hogy a közös programokon egyre többen vesznek részt, minden rendezvényünkön szép számmal megjelennek, s"t gyermekeiket hosszabb kirándulásokra is elengedik. Kapcsolattartásunk formái: mindennapos beszélgetések, szül"i értekezletek, családlátogatások, nyitott ünnepeink, játszóházak, roma-nap, kérd"íves felmérések, véleményük kikérése egy-egy témában, mentálhigiénés program keretében szervezett felvilágosító el"adások. Óvoda-iskola Az iskolák által szervezett egy-egy programon való részvétel. Fenntartóval való kapcsolat: f"leg hivatalos jelleg!, a felmerül" problémák alkalmával hivatalos döntéseket hoz. Az Önkormányzat fenntartja, m!ködteti, finanszírozza az intézményeit. Helyi rendeletek szintjén korlátozhatja a költségvetés felhasználását, megszorító rendelkezéseket vezethet be a felhasználásra vonatkozóan. A kihasználtság tekintetében el"írásokat fogalmazhat meg. Meghatározza az intézmények számára az Önkormányzati Min"ségirányítási Program (ÖMIP) intézkedési tervében foglaltak alapján az intézmények általános és nevelési-oktatási színtér szerinti közoktatási feladatait. Kapcsolatunk formái: rendelet, utasítás, tájékoztatás, információkérés, el"írás, el"adás szervezése, jelentések, rendezvényeken való részvétel, beszámoló, tárgyalás, egyeztetés, együttm!ködés, érdekegyeztet" fórum. Cigány Kisebbségi Önkormányzattal is ápoljuk jó kapcsolatunkat. A CKÖ. képvisel"it meghívjuk ünnepeinkre, rendezvényeinkre. Anyagi támogatást nyújtanak minden évben Feny"ünnepünk megrendezéséhez. A városi Roma napon együtt készülünk, tanácsainkat, véleményünket, ötleteinket kérik. Az általuk szervezett el"adásokra meghívnak bennünket. Felmerül" problémák esetén számíthatunk egymásra.
35
Kapcsolatunk formái: együttm!ködés, meghívás, beszélgetés, találkozók, el"adások, szül"i értekezlet, Roma-nap, rendezvényeken való részvétel, megbeszélés. -
Közm#vel!dési intézmények (M"vel!dési-, és Sportközpont és Városi Könyvtár) Sportrendezvények, versenyek, színház és bábel"adások, kiállítások, Roma-nap, játszóház, városi Farsang, KI MIT TUD?
-
Gyermekorvosi és véd!n!i Szolgálat ügyel a gyermekek egészségi állapotára rendszeres orvosi és véd"n"i vizsgálatok elvégzésével Orvosi vizsgálatok, tájékoztatás, esetmegbeszélés, beszélgetés, súly-, és magasságmérés, tartásjavítás, egészségnevelési programok, el"adások, megel"zés, tanácsadás, információáramlás, adategyeztetés, hallásvizsgálat szervezése, szül"i értekezleteken való részvétel, iskolaérettségi vizsgálat.
-
Gyermekjóléti Szolgálat - Családsegít! Központ: f"leg a gyermekvédelmi felel"s áll kapcsolatban velük a veszélyeztetett gyermekek nem megfelel" családi helyzetéb"l adódó okok miatti egyeztetés céljából, a gyermekek érdekeinek közös együttm!ködéssel szereznek érvényt, további intézkedésekkel segítik a hátrányok enyhítését. Jelz"rendszer, jelz"lap, megbeszélések, tájékoztatás, drog-megel"z" el"adás, gyermekvédelmi intézkedések, esetkonferenciák, tárgyalások, védelembe vétel, közös családlátogatások, beszámolók, jelentések, eljárás kezdeményezése. Továbbá kapcsolatban állunk: -
logopédus Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet Pedagógiai Szakszolgáltató Központ
Médiával való kapcsolattartás formái: videó felvételek egy- egy programról, fotók, újságcikkek megjelentetése.
IX AZ ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAI Játékos tanulási, fejlesztési tervünk céljainknak és feladatainknak megfelel"en a négy évszak köré kapcsolódik: a környezeti, zenei, irodalmi, vizuális, és testi nevelés, illetve a matematikai, logikai képességek fejlesztése, ismeretek átadása és az ezzel kapcsolatos feladatok komplex foglalkozások keretein belül valósulnak meg. A tapasztalatszerzés folyamatát felmér"lap feladatainak elvégzésével kezdjük és februárban képességi szintet felmér" lap feladatainak elvégzésével, mérhetjük le. 1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. 2. Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei 3. Etnikumi fejlesztés dokumentációja 4. Az óvoda nevelés programja (helyi). 36
5. Az óvoda pedagógiai, m!ködési terve. 6. A gyermekcsoport nevelési-fejlesztési programja. 7. Az egyéni fejl"dés-fejlesztés dokumentumai. 8. Óvodai törzskönyv 9. El"jegyzési napló (beiratkozáshoz) 10. Felvételi mulasztási napló. 11. Óvoda éves munkaterve (vezet"i ellen"rzési terv) 12. Gyermekek egészségügyi törzskönyve. 13. Óvodai csoportnapló 14. Intézményi Min"ségirányítási program 15. Gyermekvédelmi nyilvántartó lap, munkaterv 16. Felszólítások, feljelentések nyilvántartása
X. GYERMEKVÉDELEM 1. Gyermekvédelmi tevékenység óvodánkban A gyermekvédelem szorosan kapcsolódik intézményünk pedagógiai tevékenységéhez, melynek lényege, hogy olyan légkört kell teremteni, amely eleve kizárja, hogy bármelyik gyermek bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenység keretében biztosítani kell minden gyermek részére a fejl"déshez szükséges feltételeket, a gyermek képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához a lehet"ségeket, amely segíthet a családi, vagyoni helyzeténél fogva fennálló hátrányok leküzdésében. A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 41.§-nak (6.) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézmény ellátja: „a halmozottan hátrányos helyzet! gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejl"dését veszélyeztet" okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megel"zésére, illetve ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.” A pedagógusok különböz"képpen bírálják el, hogy mikor halmozottan hátrányos a gyermek. Ennek megítélése nehéz feladat. Az óvón"knek el kell dönteniük, hogy a halmozottan hátrányos helyzet”, „nehezen nevelhet"”, „halmozottan hátrányos” fogalmakat helyesen értelmezik-e. Az el"z"ekben felsoroltak súlyossági sorrendet jelentenek. Az esetek mindig egyediek, ezért szükséges az egyedi elbírálás is. Ebben a nehéz feladatban az intézmény vezet"je, a gyermekvédelmi felel"s és az óvodapedagógus közösen alakítják ki álláspontjukat. Fontos meghatározó az intézmények gyermeki összetétele. A veszélyeztetettség megítélésében kategorizálni szükséges. E szerint a gyermekek lehetnek 37
környezeti, magatartási, anyagi és egészségügyi okból veszélyeztetettek. Az okok rendszerint halmozottan fordulnak el", ilyenkor célszer# a legsúlyosabb ok megjelölése. Az 1997. évi XXXI. Törvény 5.§ (n) pontja értelmében a „veszélyeztetettség” olyan- magatartás, mulasztás, vagy körülmény /=ártó hatások/ következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejl"dését gátolja, vagy akadályozza (szociológiai megközelítés). Kialakulásában számos tényez" játszhat közre a szül"k, vagy a környezet részér"l. A prevenció érdekében fontos megvizsgálni hogy az egyes érintettek veszélyeztet" magatartása milyen mértékben járult hozzá a veszélyeztetett állapot kialakulásához. Intézményünkben éppen ezért a gyermekvédelmi tevékenységnek kiemelked" jelent"sége van, mert rengeteg halmozottan hátrányos helyzet! gyermekünk van. A cigány gyermekek aránya óvodánkban kb.30 %-os, a szül"k többsége munkanélküli. Alkalmi és szezonális munkákat vállalnak id"közönként. A veszélyeztetettség okai: - alkoholista, elmebeteg, pszichopata, krónikusan beteg szül"k gyermeke - a felbomlott családok elhanyagolt gyermeke - a fejl"désben lemaradt, túlkoros gyermek - az oktatási- nevelési intézményekben tartósan kirívó magatartású, neurotizálódott gyermek és fiatalkorú Gyermekvédelmi tevékenységünk célja: felkutatni a halmozottan hátrányos helyzet! gyermekeket és az oknak megfelel" intézkedésekkel segíteni a gyermekek jogainak, érdekeinek érvényesítését a hátrányok enyhítését segít" tevékenységekkel (megel"zés, ok megszüntetése, hiányzó gondoskodás pótlása, szocializáció el"segítése) Ezzel kapcsolatos feladataink:
- preventív gyermekvédelem -a fejl"déshez szükséges feltételek - ingyenes étkeztetés - családokkal, szül"kkel való kapcsolattartás - kapcsolat a gyermekvédelmi szervekkel
Módjai: - szül"kkel való beszélgetés - családlátogatások - családokkal való szoros kapcsolat - szül"i értekezletek - felvilágosító el"adások (orvos, véd"n"k) - hirdet"tábla - környezettanulmány - együttm!ködési programok (ünnepek, játszóházak, kirándulások)
2. A gyermekvédelmi felel"s tevékenysége, feladatai Óvodánkban a gyermekvédelmi felel"s feladata sokrét! és felel"sségteljes. Feladata, hogy felkutassa az óvodai csoportokban a halmozottan hátrányos helyzet! gyermekeket, figyelemmel kísérje "ket és segítse, ha szükségesnek ítéli meg. Ezt a feladatot csak határozottan, lelkiismeretesen és körültekint"en lehet végezni. Elkötelezettséget érez gyermekvédelmi felel"sünk a családi nevelés ügye iránt, a gyermekekért akar és tud is megfelel"en cselekedni. Feladatait szakértelemmel végzi, komoly hivatásnak tekinti a gyermekvédelmi munkát. Ismeri az óvodába járó gyermekek szociális hátterét, azokat a káros
38
hatásokat, amelyek nap, mint nap érik a gyermekeket. Figyelemmel kíséri, és naprakész információkkal rendelkezik a veszélyeztetett gyermekek, családok életér"l. A családokkal annyira jó személyes kapcsolatot alakított ki, hogy igénylik véleményét, javaslatait a problémákkal kapcsolatban. A gyermekek érdekeinek szem el"tt tartása a sokoldalú együttm!ködés kialakítása igen fontos, jelent"s feladatává vált. Munkája nem könny!, mert van olyan eset, amikor maradéktalanul nem tud mindenki számára megfelel"en intézkedni, ugyanazt a problémát a szül"vel többször kell megbeszélnie, amíg csekély változás bekövetkezik. A legfontosabb azonban a gyermekek érdekeinek szem el"tt tartása. Ebben a munkában, az óvodában dolgozó összes pedagógus maximálisan támogatja és segíti. A családlátogatások alkalmával felváltva kísérik el a kollégan"k. Feladatai a következ"k: Az óvodapedagógus lehet"ségei a feladatok ellátásában: - magatartási problémák okainak feltárása - átmeneti magatartási, mentális problémák felismerése, okai - hosszabb ideig hiányzó gyermekek felkutatása - érzelmi biztonság nyújtása - gyermekek érdekeinek érvényesítése - megfelel" személy informálása Kapcsolattartás különböz" intézményekkel: - Gyámhivatal - Gyermekjóléti Szolgálat - Családsegít" Központ - Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet (Tanulási képességet vizsgáló Bizottság) - Gyermekorvos, véd"n" - Segélyszervezetek - Polgármesteri Hivatal - Szociális osztály - Polgármesteri Hivatal – Gyámügyi el"adó - Pedagógiai Szakszolgáltató Központ (Nevelési Tanácsadó) - Cigány Kisebbségi Önkormányzat
3. A családok bevonása a nevelésbe Az óvoda és a család kapcsolata sokszín! lehet, ha megfelel"en alakítjuk a lehet"ségeket és körülményeket. Az óvoda csak akkor tud nevel"partnerként kapcsolatot teremteni a szül"kkel, ha ismeri a családot, szokásaikat. A cigánysággal szembeni el"ítéletek az évek folyamán nem változtak. A cigány emberek általában bizalmatlanok, kisebbségi érzések, el"ítéletek gyötrik amiatt, hogy esetleg „lenézik” "ket cigány származásuk miatt. Folytonosan szoronganak a nem cigány környezetben. Az óvodapedagógusok mentalitása, problémakezelésének hatásossága nélkülözhetetlen a cigány emberekkel való kapcsolatban. Erre a feladatra nem mindenki alkalmas, csak az elkötelezettek. A halmozottan hátrányos helyzet!,gyermekek közvetlen környezetének hatása megmutatkozik a gyermek játékában, szókincsében, viselkedésében, érzelmi, közösségi életében. Türelmes, kitartó munka szükséges a nem megfelel" környezetb"l érkezett
39
gyermekek étkezési, viselkedési szokásainak kialakításához. A szociális hátrányok csökkentése fontos feladatunk, de ennek eredményessége a szül" hatékony segítsége nélkül kétséges. Az ingerszegény környezet hátrányainak bemutatása hatásos lehet, ha a szül" hajlandó együttm!ködni a gyermekvédelmi felel"ssel és az óvodapedagógusokkal. Befolyásolhatjuk otthoni rend, tisztasági és táplálkozási szokásaikat. Jó szándékunkat hangsúlyozni kell. El kell magunkat fogadtatni velük, mert csak így lehet eredményes a kapcsolatunk. Az intézményi nevelés csak pótolhatja a családi nevelést. Ezért fontos, hogy a halmozottan hátrányos helyzetben lév" gyermekek ne maradjanak ki az óvodából. Ennek érdekében sikerélményhez kell juttatni a gyermekeket és szül"ket is. Be kell "ket vonni a közösségi munkába, sokat kell velük beszélgetni, meg kell "ket gy"zni számukra elfogadható érvekkel. Például kirándulásokra, eleinte nagyon nehezen engedték el a gyermekeiket, tudvalev" nagyon féltik "ket a cigány szül"k. A kés"bbi fényképek és a gyermekek élménybeszámolói meggy"zték "ket arról, hogy bízniuk kell a gyermekeiket nevel" pedagógusokban, mert épségben hozzák vissza gyermekeiket. Ily módon el"segíthetjük, kialakíthatjuk bennük köt"désüket, igényüket a tágabb környezet megismerésére, el"segíthetjük a kés"bbi, társadalomba való könnyebb beilleszkedésüket, úgy a gyermekekét, mint a szül"két is.
4. A gyermekvédelmi felel"s éves munkaterve Augusztus-szeptember hónapban és folyamatosan a tanév során 1. Adatgy#jtés, helyzetelemzés: -A gyermekek helyzetének felmérésével a „halmozottan hátrányos helyzet” és a „veszélyeztetettség” kategóriáinak meghatározása (csoportnaplóban) - a gyermekek óvodán kívüli tevékenysége (családlátogatás) - a gyermekek családjának szociális helyzete (családlátogatás) Felel"sök: gyermekvédelmi felel"s, óvodapedagógusok Dokumentum: feljegyzések, környezettanulmány (Gyv. Irattár, csoportnapló) Ellen"rzés: tagóvodavezet" Határid": október 1. (évente) 2. Halmozottan hátrányos helyzet# gyermekek kisz#rése: - gyermekek neve - okok meghatározása - feladatok meghatározása - szükséges intézkedések meghatározása - gyermekvédelmi szerv segítségének igénybevételére tett javaslatok Felel"sök: gyv. felel"s, óvodapedagógusok Dokumentum: névsor, táblázat (csoportnapló) Ellen"rzés:óvodavezet" (csoportnapló) Határid": október 1. 3. Kapcsolatfelvétel gyermekvédelmi szervekkel - jelz"rendszer m!ködtetése Jelz"rendszer (jelzés: krízishelyzet, csak pedagógiai módszerekkel már nem kezelhet" /szakmai kompetenciát meghaladó/ esetek) Gyermekjóléti Szolgálat (koordinátor): nyilvántartás, döntés – el"készítés (intézkedés)
40
Esetkonferencia célja: ! a családot és gyermekét érint" információk eljussanak az érintett szakemberhez ! a szükséges feladatok meghatározása, elosztása ! a szakemberek között a felel"sök rögzítése, a határid"k megjelölése ! esetgazda kijelölése, döntés, gondozási-nevelési terv készítése (feladatok megosztása), javaslattétel védelembe vételre A probléma kezelése az esetgazda koordinálásával történik. Az esetkonferencia összehívása a problémakezelés eredményességének áttekintése érdekében újból szükséges. Felel"s: gyermekvédelmi. felel"s Dokumentum: jelz"lap (jelzés- irattár) Ellen"rzés: folyamatos tájékozódás (gyermekvédelmi felel"s., tagóvodavezet") Határid": eseti 4. Prevenció - folyamatos kapcsolat fenntartása a családdal - gyakori, tartalmas beszélgetések kezdeményezése - gyakori családlátogatások - intézkedések betartásának ellen"rzése - a gyermek mindenek feletti érdekeinek el"térbe helyezése (érdekérvényesítés) -a gyermekvédelmi felel"s feladatainak sokoldalúságával a gyermeki személyiség egészséges fejlesztése Felel"s: gyermekvédelmi .felel"s, óvodapedagógusok Dokumentum: csoportnapló, gyermekvédelmi .irattár, Nevelési Program, Éves munkaterv Ellen"rzés: az óvodavezet" éves ellen"rzési terve szerint Határid": eseti, illetve folyamatos a tanév során
XI. ESÉLYEGYENL"SÉGI CÉL MEGHATÁROZÁSÁNAK FELADATAI A gyermekek esélyegyenl"ségének megteremtése érdekében, az alábbi feladatok kerültek megfogalmazásra. (1092/2007. XI. 29.) Korm .határozat alapján: -
Az óvodai felvétel alkalmával az esélyteremtés érdekében a halmozottan hátrányos helyzet! gyermekek el"nyben részesülnek 3 éves kortól, a népesség nyilvántartás és a véd"n"k közrem!ködésének segítségével.
-
Az integráción alapuló nevelési célok összehangolása a problémamentes óvodából iskolába való átmenet megteremtése érdekében.
41
-
A gyermekek alapvet" részképességeinek (elfogadás, alkalmazkodás, állóképesség stb) fejlesztése a szociális helyzetükb"l ered" hátrányok ellensúlyozása érdekében. Kiemelt terület a feladat- és szabálytudat valamint a viselkedés kultúra kialakítása és gyakorlása.
-
A kompetencián alapuló neveléshez szükséges módszerek és eszközök biztosítása. (Taneszköz fejlesztési tervben meghatározottak szerint.) a hatékony és eredményes nevelési és tanulási folyamatokhoz.
-
A pedagógiai és intézményi reformok által nyújtott fejlesztéseket óvodapedagógusok továbbképzésével biztosítani kell (szakvizsga megszerzése).
-
A min"ségi munka eredményessége érdekében fejleszt" programok kidolgozása, bevezetése (Kompetencia alapú óvodai programcsomag)
-
Az esélyegyenl"ség el"segítése szolgálja a szül"k és az óvoda közötti kapcsolat hatékonyabb együttm!ködését.
az
42
43
