A GESZTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A GESZTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.09.01. 1

Tartalomjegyzék

Bevezető .............................................................................................................................4 I.

Az óvoda adatai.................................................................................................6

II.

Helyzetkép az óvodáról és a községről ...............................................................6 1. A gyermeklétszám alakulása…………………………………………................................7 2. Jövőbeli elképzelések…………………………………………………… ...............................8 3. Az óvoda személyi feltételei……………………………………….….. .............................8 4. Az óvoda tárgyi feltételei………………………………………………. ..............................8 5. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere..…. .......................9 6. Az óvodai élet megszervezése………………………………………………………………………10 7. Hetirend……………………………………………………………………………………………………….12 8. Napirend……………………………………………………………………………………………………..13

III.

A program pedagógiai - pszichológiai koncepciója………………. .............................14 1. Gyermekkép……………….…………….…………………………...... ..................................14 2. Óvodakép………………………………………………………………… ....................................15 3. Az óvodai nevelésünk célja…………………..………………………. ...............................16

IV.

Az óvodai nevelés alapelvei, feladatai………………………………… ..............................18 1. Az óvodai nevelés alapelvei……………………………………..…… ...............................18 2. Pedagógiai alapvetésünk……………………………………….…….. ...............................19 3. Az óvodai nevelés általános feladatai…………………………...…. ...........................22

V.

Az óvodai nevelés speciális feladatai………………………………….. ..............................32

VI.

A program tevékenységformái………………………………………….. ..............................35 1. A játék, a játékban integrált tanulás………………………………… ............................35 2. A tanulás, /a tevékenységekben megvalósuló tanulás/…................................40 3. Mese, vers. dramatikus játék…………………………………..……… .............................43 4. Mozgás, mozgásos játék………………………………………...…….. ..............................47

2

5. Ének, zene, énekes játék…………………………………….………… ...............................50 6. Rajzolás, mintázás, kézimunka……..……………………………..… ..............................53 7. Külső világ tevékeny megismerése………………………………… ..............................56 8. Munka jellegű tevékenységek………………………………..……. ...............................58 VII.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén…………………………….. ..............................59

VIII.

Az óvodai intézményünk kapcsolatrendszere……………………….. ............................61 1. Óvoda- család………………………………………………………...…...................................61 2. Óvoda-iskola…………………………………………………………….....................................63 3. Óvodánk egyéb kapcsolatai…………………………………………. ................................64

IX.

Hagyományrendszerünk………………………………………………..… ................................66

X.

Sajátos feladataink………………………………………………………… ..................................66 1. Gyermekvédelem………………………………………………….…… ..................................66 2. Integrációs óvodai fejlesztő program…………………………….….............................68

XI.

Roma nemzetiségi óvodai nevelés……………………………………... ..............................77

XII.

Az intézmény speciális szolgáltatásai…………………………………................................85

XIII.

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása………………. ...........................85

XIV.

Óvodánk ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere…………………. ..........................86 1. Óvodánk írásos dokumentumai…………………………………..…. .............................86 2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése…………………….............................87 3. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, és értékelése………………………………………………………........................................................88 4. A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése…………….… ..........................89 5. Óvodánk mérési rendszere…………………………………………... ...............................89

Érvényességi nyilatkozat……………………………………………………………… .......................................91 Legitimációs záradék………………………………………………………………..… ........................................92

3

Hitvallásunk: „…Vigyázzuk nagyon a ránk bízott gyermekek játékhoz való jogát, mert ha a legjobb eszközt, a jellemnevelő játékot a háttérbe szorítjuk, bizonyos, hogy a jövő ellen vétünk…” Óvodai élet 1996 BEVEZETŐ

Kiindulási pontunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, kiegészítve az egyéni sajátosságokra, jellemző koncepcióval és tematikával. Hirdetjük a gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkört, amelyben a gyermekek egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. Hangsúlyozva a gyermek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását a családi neveléssel együtt. Programunk olyan életfeladat teljesítésére orientál, amelyben a gyermekek megtanulnak eligazodni, a környezetükben, meg tanulnak beszélni, tevékenykedni, együttműködni, magatartásformákat elsajátítani. Mindezt jól szervezett tevékenységgel, nevelői segítséggel, a mindennapi élet feltételeivel és eszközeivel biztosítjuk. Programunk a gyermek alapvető tevékenységére, a játékra, mozgásra, a környezet tevékeny megismerésére, a kommunikációra, a mesére, a művészi élménynyújtásra, a cigánykultúra átadására épít. Nevelésünk tartalma minden, ami a gyermek környezetéből származó élmény, tapasztalat, ismeret. A geszti Napközi Otthonos Óvoda Helyi Programját, nevelőtestületünk a vésztői Komlódi Falvi Játék – mese – mozgás Nevelési Programjából adaptálja, a helyi arculattal, a helyi sajátosságokkal kiegészítve. Nevelőtestületünk döntése során úgy érezte, hogy az áttanulmányozott programok közül ez a program áll a nevelői egyéniségünkhöz legközelebb, és a ránk bízott gyermekek neveléséhez ezt a programot láttuk legcélravezetőbbnek.

4

A helyi óvodai nevelési programunkat:

 az óvodai nevelés országos alapprogramjával (137/1996. (VIII.28.) Korm.rendelet, s az azt módosító 51/2004.(III.23.) Korm.rendelettel összhangban;  a módosított Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve (58/2002.(XI.29.) OM,  a módosított Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve (23/1997.(VI.4.) MKM rendelete;  a többször módosított közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény alapján készítettük el, különös tekintettel a 2003.évi LXI. törvény óvodai nevelési programhoz kapcsolódó rendelkezései,  a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, különös tekintettel a 39/D. §, 39/E. § pontja,  Óvodai Fejlesztő Program, Oktatási Közlöny, 2007. május 14. LI. évfolyam 11. sz.,  a többször módosított 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,  a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról,  az Óvodai nevelés országos alapprogramját módosító 255/2009.(XI.20.) Kormányrendelet és a  363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján dolgoztuk át.

5

I.

Az óvoda adatai Az óvoda neve:

Napközi Otthonos Óvoda 5734 Geszt, Arany János utca 1. sz. Telefon: 06-66/496-009

Fenntartó:

Geszt Község Önkormányzata 5734. Geszt, Kossuth Lajos utca 1. sz.

Alapító okirat száma: 52 /2012(V.29.) sz.KT határozat A programot benyújtotta a geszti Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestülete. II. Helyzetkép az óvodáról és a községről Geszt község Békés megye észak-keleti, a román határtól mintegy 5 km távolságra helyezkedik el. Nagy történelmi múltra visszatekintő település. A falu közepén a több mint 100 éves platánfák mögül magasodik a Tisza-család kastélya, amelyben az Arany János Általános Iskola működik. A kastélyhoz tartozott valamikori intézői lakásban kapott helyet az óvoda. Büszkeségünk Arany János Geszten való tartózkodása, aki a Tisza-család költői hajlamú gyermekét Tisza Domokost az irodalom rejtelmeire tanította. Az óvoda és iskola között lévő parkban található az Arany János Emlékmúzeum felújított, eredetire visszaállított épülete, mely turisták által látogatott a Tisza-kastéllyal együtt. Az óvoda közelében található az Arany János emlékmű, amelyet 1963-ban az Erkel Ferenc Múzeum emeltetett. Óvodásainkat gyakorta elvisszük az Emlékmúzeumba, ahol megismerkedhetnek a család portréival, néhány korabeli íróeszközzel, használati tárggyal. Ezzel segítjük gyermekeink lakhelyéhez fűződő, pozitív érzelmeinek kialakulását. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy két udvarrészünk van. Egy déli fekvésű, ahol a nagy diófa alatt minden évben megszervezzük az élményt nyújtó diószüretet. Az északi fekvésű udvarrészen a homokozó medence nyári hűsét, egy több mint 100 éves ritka számba menő, hatalmas lombozatú, különleges levélformájú páfrány fenyő biztosítja. Óvodai férőhelyünk: 50 fő. Az utóbbi években, a gyermeklétszámban lassú csökkenés tapasztalható. Az óvodába járó gyermekek nagy része cigányszármazású. Valamennyi 3. életévét betöltő kisgyermeknek biztosítani tudjuk az óvodai ellátást, és azoknak a két és féléveseknek is akik igénylik. 6

Így eredményesebb lehet a családban fellelhető hiányok pótlása, és az óvoda- iskolai átmenet zökkenőmentességének megalapozása. Az idejáró gyermekek többségére jellemző, hogy igen rossz körülmények között élnek, ingerszegény környezetből érkeznek. Az egyre nehezedő életkörülményeket tükrözi néhány esetben, a gyermekek ruházata, ápolatlansága, és néhány szülő esetében az agresszív viselkedés. Csoportjaink részben osztottak,kis- középső és középső – nagy csoport. De ez természetesen a gyermekek összetételének függvényében változik. Törekedtünk a folyamatos életmód kialakítására, lehetőség van a folyamatos reggeliztetésre, mivel sok gyermek éhesen érkezik az óvodába, de a gyakorlatban minden kisgyermek egyszerre ül le reggelizni. 1.A gyermeklétszám alakulása: 1. óvoda létszáma 2. hátrányos helyzetű gyermekek 3. halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 4. roma gyermekek 5. veszélyeztetett Megnevezés

2008/9

2009/10

2010/11

2011/12 12/13

óvoda létszáma

43

37

33

41

46

H.H. gyermek

34

33

28

29

34

HHH gyermek

30

26

22

25

27

roma gyermek

31

27

30

24

28

veszélyeztetett

3

1

0

0

0

50 40 óvoda létszáma 30

hátrányos helyzetű halmozottab h. h.

20

roma veszélyeztetett

10 0 08.

09.

10.

11.

12 7

Jövőbeni elképzeléseink: A programban megfogalmazott feladatokat maradéktalanul kívánjuk megvalósítani. Az eredményes együttnevelés érdekében, aktív szülők segítségével olyan programokat igyekszünk szervezni, amelyekben az eddig távolmaradó szülőket is próbáljuk bevonni, így lehetőség adódik „a család-óvoda együttnevelésére”, szemléletváltásra a gyermekek érdekében. A szakma és a gyermekek szeretete vezérli nevelőtestületünk munkáját. Mindig kerestük, és keressük a későbbiekben is azokat a lehetőségeket, melyek jobbá teszik gyermekeink mindennapjait. Az óvoda személyi feltételei Főiskolát végzett pedagógus

2 fő

Felsőfokú végzettségű pedagógus, vezető óvodapedagógus szakirányú szakképzettség, pedagógus szakvizsga

1 fő

Szakképesített dajka

1 fő

Kis nevelői közösségről van szó, melyben kialakult az egymás megbecsülésén és a korrektségen alapuló nevelőtestület. A munkához való viszony, a munkafegyelem jó, rendszeresen részt veszünk továbbképzéseken. A munkáltatónk a lehetőségeihez képest támogatja a továbbképzési, továbbtanulási igényeinket. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, a kezdeményezésre. a különbözőségeket, a másságot elfogadjuk, tiszteletben tartjuk, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erősítjük.

Az óvoda tárgyi feltételei Az óvodánk épülete jól szolgálja a gyermekek biztonságos életét. Az óvoda épülete régi, de jó állagú, szép környezetben található. A szűk, szabadba nyíló folyosó szolgáltatja a gyermekek öltözőjét. Csoportszobák száma: 2 Iroda- öltöző:

1

Mérete, tágassága alapján mindkét terem megfelel, a törvény által előírt maximális létszámnak, az átalakításnak köszönhetően.

8

Mindkét csoportban, irodában új bútorok vannak, pályázatok jóvoltából. Az irodába vásároltunk fénymásolót, számítógépet, nyomtatót. Az óvoda épületében van a konyha, ahonnan az óvodásokon kívül, az iskolásoknak és az öregeknek is biztosítják az étkezést. Az óvodások számára mindig frissen tudjuk tálalni az ételeket. Tornaszobával nem rendelkezünk, ennek ellenére a tornafoglalkozásokon mindig tudjuk biztosítani gyermekeink számára a megfelelő teret, a mozgás lehetőségét. Tornaszereinket folyamatosan bővítettük az eltelt évek alatt, a hiányzó eszközöket igyekeztünk pályázatok útján beszerezni. Óvodánk udvari lehetőségei jók. Nagy, zöld területek és árnyékot adó fák biztosítják az udvaron is a gyermekek jó közérzetét. Környezetünkhöz igazodó, természetes anyagból készült ügyességet, és mozgást fejlesztő játékszerekkel van berendezve. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az udvari játékkészletünket bővítsük, fejlesszük, a modern külső környezet biztosítása érdekében. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, karbantartásukra, bővítésükre folyamatosan lesz igényünk.

Az óvodának, a program céljaihoz rendelt eszközrendszere

A játéktevékenység eszközei: A költségvetésből minimális összeget tudunk fordítani a játékeszközök beszerzésére, pótlására. A csoportban, csak az alapvető játékeszközöket tudjuk biztosítani. Költségvetésen kívüli összegekből (pályázatok, szülői adomány) pótoljuk a játékhoz szükséges eszközök bővítését.

Az óvodai tanulás eszközei: A szakmai eszközök beszerzése költségvetési keretből történik, minőségi és mennyiségi bővítése folyamatos. Az eszközállomány elemzésekor ki kell emelni azokat az óvónők által készített játékokat és eszközöket, amelyek az egyéni fejlesztés során fontos szerepet kapnak. Az elkészítéshez szükséges anyagokat igyekszünk biztosítani jelenleg is, és a jövőben is. Mese- és szakkönyv ellátottság: Mesekönyv ellátottságunk megfelelő. Szakkönyv ellátottságunk közepesen megfelelő. Ennek fejlesztése költségvetésből történik. 9

Egyénileg készített, különleges fejlesztési eszközeink:  bábterápiához készített bábok,  mozgásfejlesztéshez készített udvari fajátékok.

Eszközzel jól ellátott terület: Minden területen rendelkezünk a megfelelő eszközökkel, de fejlesztésükre folyamatosan szükség van. Vásároltunk tv-t, videót, magnót, az elmúlt években, udvari és csoportszobai játékokat, hangszereket. Az óvodai élet megszervezése Óvodánkban két részben osztott életkori összetételű gyermekcsoport szervezünk, kis- középső csoportot és középső – nagy csoportot. Ezt a szervezeti keretet választjuk a helyi adottságok miatt, csoportszobák mérete, létszámok figyelembe vétele, másrészt pedagógiai megfontolások alapján. Programunk nevelésfilozófiájához jól illeszkedik, azzal összhangban áll, a részben heterogén csoportszervezés, a gyermekek vegyes életkora a családi, testvéri együttlétet modellálja. A természethez közelítő életfeltételek, a jó családhoz hasonló körülményeket modelláló bemutató óvodai élet, az idegrendszeren pozitív érzelmeket kelt: komfortérzést, nyugalmat, kiegyensúlyozottságot közvetít, érzelmi biztonságot teremt. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányíthatja. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével és szervezésével. Az óvodai élet szervezeti kerete: a napirend A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. Fontos a tevékenységek közötti belső arányok helyes kialakítása. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A napirendet a stabilitás, a folyamatosság és a rugalmasság jellemzi.  Stabil pontok: a rendszeresen, az azonos időpontokban visszatérő tevékenységek jelentik. Pl.: pihenés, játék, étkezés

10

 Folyamatosság vonatkozik a tevékenységek közötti átmenetre. Pl.: folyamatos tízóraizás, az eltérő egyéni alvásigény figyelembevétele, a gyermekek biológiai szükségleteinek kielégítése,  Rugalmasság: a napirendben az időkeretek rugalmas alakítását jelenti. Pl.: a napirend évszakhoz igazodó alakítása. A napirend pontosan visszatérő és rugalmasan változtatható elemekből áll. Reggel a nyitás után bármikor érkezhetnek a gyermekek. Jó idő esetén már reggel az udvaron vagyunk. Ha hűvösebb van, 10 óra után megyünk ki. Folyamatosan tízóraizunk és uzsonnázunk, de délben együtt ebédelünk. Az asztalnál szabad beszélgetni, magunkon és egymáson segítve ügyeskedni, ételt meríteni, vizet tölteni. Nyugodtan eszünk, iszunk, nem sietünk. Fogmosás és pizsamába öltözés után, kissé behúzott függönyökkel, a kiszellőztetett szobában, mesével kezdődik a pihenés. A testi szükségletek civilizált kielégítése, az önállóság és a segítségnyújtás egészséges aránya mindenekelőtt áll. Vizet inni, WC-re menni, szabadon mozogni mindig lehet. Enni és aludni az egyéni kívánságok, igények és a legszükségesebb csoportnormák messzemenő tiszteletben tartásával kell és lehet. A nevelési folyamat alapritmusát az évszakok változása adja meg. Az évszakok szerint változik a kinn és benn töltött idő aránya, a játékok és egyéni tevékenységek helye, hangulata, tartalma. A természet ritmusa: életritmus, amely bennünk lüktet. Intervallumokkal bejelölt napirend, és heti rend, amelyet javaslatként minden óvónő felhasználhat a csoport-napirend és heti rend elkészítéséhez.

11

Heti rend

Kötelező

Hétfő

Mindennapos testnevelés

Kedd

Mindennapos testnevelés

Szerda

Mindennapos testnevelés

Csütörtök

Mindennapos testnevelés

Péntek

Mozgás, mozgásos játék

Kötetlen  Vers, mese, dramatikus játék  Ének-zene, énekes játék  Vers, mese, dramatikus játék  Rajz, mintázás, kézimunka  Vers, mese, dramatikus játék  Külső világ tevékeny megismerése  Vers, mese, dramatikus játék  Fakultatív hittan  Vers, mese, dramatikus játék  Logopédia

12

Napirend

7.00 – 12.00

Folyamatos játéktevékenység  étkezés, önkiszolgálás  egészségügyi szokások gyakorlása  testmozgás  tanulási lehetőségek kihasználása (kezdeményezések)  levegőzés, alkalmankénti séta

12.00 – 13.00

Ebéd, önkiszolgálás 

13.00 15.30

Alvás mesével, altatóval   

15.30 – 17.000

egészségügyi szokások gyakorlása

pihenés egyéni alvásigényüknek megfelelően folyamatos ébredés étkezés (uzsonna) egészségügyi szokások gyakorlása

Folyamatos játéktevékenység 

alkalmankénti testedzés



tanulási helyzetek kihasználása



folyamatos hazabocsájtás.

13

III. A PROGRAM PEDAGÓGIAI - PSZICHOLÓGIAI KONCEPCIÓJA 1. Gyermekkép Olyan gyermekek nevelése, akik érzelmileg gazdag, a településükhöz kötődő, a környezetükben jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagukat értékelni tudók, másokat elfogadók, együttműködők.

A gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető indivídumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek, különbözőségek ismeretében közelítünk. A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl értékként fogadjuk el az egyéni különbségeket (az egyedit, a másságot, az eltérőt), azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, se egyéb értelemben. Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen személyiség, egyéni fejlődési úttal és ütemmel, tanulási stílussal és sajátos szociokulturális családi háttérrel, amelynek ismeretében alakítjuk ki az adott óvodában, gyermekcsoportban az egyéni fejlesztés stratégiáit. Természetesnek tartjuk, hogy a különböző képességek alapjait jelentő veleszületett diszpozíciók egy személyiségen belül is jelentősen különböznek, ezért a gyermekek erősségeire építünk nem feladva a nagyobb szükségletek kiépítését sem. Ez utóbbi hangsúlyosabb feladatává válik a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében, ahol az óvodai nevelésben fel kell vállalni a család helyett is a legalapvetőbb szükségletek kialakítását. Programunk felismeri, értékeli, támogatja és ösztönzi azoknak a kívánatos személyiségtulajdonságoknak, jellemvonásoknak az óvodáskorban való megalapozását, amelyekre az alakuló demokratikus társadalmunkban, a gyorsan változó idő függvényében szükség van. Ezek:  a személyiség autonómiája (az alkalmazkodás és az önérvényesítés stratégiájának elsajátítása)  a cselekvés felelőssége, 14

     

választási, döntési képesség és körülmények fennállásának bátorsága, önálló, rugalmas, kritikus gondolkodás, saját igények, szükségletek megfogalmazása és kifejezése, korszerű műveltség, tájékozottság és önfejlesztő magatartás, mások tiszteletben tartása, az együttműködés, együttélés stratégiájának elsajátítása, az identitástudat, a nyitottság és tolerancia, az értékek sokféleségének tiszteletben tartásával.

2. Óvodakép (funkciók és hangsúlyok) Programunk a NYITOTT ÓVODA működését teszi lehetővé. Nyitott a családok, a természet, a társadalmi tevékenységek iránt, amelyek a szűkebb környezet igényeihez igazodva, s azok által befolyásolva alakítják ki tevékenységét. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Olyan pedagógiai környezetet alakít ki, ahol a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A befogadó óvodai nevelés kialakításához való aktív hozzájárulásunk része, a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. Programunk a szülőkkel kialakítandó személyes, új minőséget jelentő kapcsolatra, együttműködésre építi az óvodai nevelést. Óvodánkban közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere, és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. 2. 1. Óvodánk elsősorban a családok felé nyitott, mert az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Nevelésfelfogásunk egyik alaptézise, hogy az óvoda pedagógiai gyakorlata csakis a családi nevelésre építve, annak céljait és eredményeit figyelembe véve lehet eredményes. Óvodánk a településviszonyainkból, a társadalmi háttér szociológiai, és a családi háttér szociokulturális jellemzőiből adódó szakmai specifikumokkal, a gyermekek sajátos érdekeire való intenzív ráhangolódással, elsősorban a családi nevelés kiegészítését vállalja fel. Programunk abból az alaptételből indul ki, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. A család értéket közvetít a gyermek felé, még akkor is, ha funkciózavarai következtében nem működik mindig jól. Az óvoda, csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni.

15

A roma etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megérzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, - romani nyelv oktatását, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok – migráns - gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok, és alapvető szabadságjogok védelmét. A multikulturális, interkulturális nevelés, a befogadó (inkluzív) pedagógiai gyakorlatunkban természetesen érvényesülő szemlélet. A veszélyeztetett és halmozottan hátrányos helyzetű családok esetében, a gyermekek érdekében felvállaljuk a családi nevelést pótló tevékenységet is. Az etnikai kisebbséget tekintve, gyakrabban kerül erre sor a nehéz helyzetben lévő roma családok körében. Az óvoda a gyermekek és a családok szükségleteit megismerve, a specifikumokat feltárva alakítja ki a fejlesztő stratégiát. Az óvodai nevelés értékei a lakókörnyezet hatásait kiegészítik, felerősítik, a szocializáció más dimenzióit biztosítják, amelyek nélkülözhetetlenek az iskolai alkalmasság szempontjából is. A gyermekek fejlődési szükségleteihez igazítjuk az óvodai nevelési programot, majd segítünk nekik olyan messzire eljutni az óvodai évek alatt, ameddig csak tudnak, az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermekek egészséges fejlődése érdekében az óvoda közreműködik a rendszeres egészségügyi szolgáltatások:  a gyermekorvosi vizsgálatok,  a védőnői felügyelet és  a szakszolgáltatások megszervezésében. Az óvodában biztosítjuk az óvodába járó gyermekek logopédiai ellátását. 2. 2. A szociális funkció: a gyermekek gondozásával, ellátásával alapozható meg. Ezek a következők:  

egészséges napirend, életritmus kialakítása, a gyermekek életkorához, igényeihez igazodó étkeztetés megszervezése,  fejlesztő tárgyi környezet kialakítása,  a balesetmentes nevelés feltételrendszerének biztosítása,  a gyermekek rendszeres testápolása,  különböző adományozások, csereakciók, kölcsönzések szervezése (játékok, ruhák, könyvek stb.). 16

Óvodaképünk - a NYITOTT ÓVODA - amely a környezet igényeihez igazodóan kibővíti tevékenységét a családok életét könnyítő, a gyermekek érdekét szolgáló speciális szolgáltatásokkal, nyitott óvodai programok működtetésével (szabadidős tevékenységek, családi napok, nyílt óvodai napok, óvodai ünnepek, játszóházi foglalkozások,stb.). 2. 3. Az óvoda mással nem pótolható funkciója: a nevelő, fejlesztő, teljes személyiséget formáló feladatköre. Az óvodai nevelési programunkban a személyiségfejlesztés alapelve az individualizálva szocializálás. A fejlesztési stratégia metodikája: a differenciálás. Programunk a személyiségfejlesztő folyamat bipolaritásából eredően egyszerre individualizáló, és szocializáló. Az individualizálás a másságot, az egyéni különbségeket toleráló fejlesztés. A korábbinál nagyobb hangsúlyt kap az individualizálás, amely a gyermekek egyéni eltéréseinek, különbségeinek felismerése, megértése és differenciált fejlesztése. Az éppen adott, aktuális fejlődési szakasznak megfelelő, minden gyermeket figyelembe vesz a maga fejlődési szintjén, és olyan tevékenységformákat tervez, amely minden gyermek számára biztosítja a sikeres tapasztalatszerzést. Azok a gyermekek, akik saját fejlődési szintjüknek megfelelő kihívásokkal találkoznak, jó közérzetűek és magabiztosak, szívesen állnak elő új ötletekkel és cselekvésekkel. Az individualizálás nem zárja ki az együttélésre, együttes tevékenységekre és együttműködésekre való felkészítést sem. Programunk a két folyamat egyensúlyának megteremtésére törekszik. A környezet emberre, egyénre, gyermekre gyakorolt hatását tervszerűen átgondoló programunk vallja és vállalja azt a nézetet,: amely szerint a lelki jelenségek nem közvetlenül irányítják az embert. A környezet modelleken keresztül hat az emberre, a gyermekre, a lelki jelenségekre, érzelemre és értelemre, s ezek befolyásolják a továbbiakban a viselkedést, magatartást. Nem választható szét az egyén fejlődése az őt körülvevő társak fejlődésétől, ha a gyermek óvodai csoportban kortársak között él. A társas együttélés, a közös tevékenységek megkívánják a következő személyiségtulajdonságok hangsúlyosabb megalapozását:     

másokat toleráló magatartás, együttérzés, segítőkészség, megértés, azonosulás, alkalmazkodás, az egyéni szükségletek felismerése és érvényesítését szolgáló - megegyezések - stratégiáinak elsajátítása 17

Óvodaképünk a szeretetteljes légkört, a gyermekek óvását, az okos szeretetet, az együttérést és segítőkészséget, a toleráns magatartást, a gyermekek érdekeinek mindenekfelett érvényre juttatását, a támogatást várja el az óvoda dolgozóitól. E mellett programunk biztosítja a pontos, egyértelmű követelményeket, a szabadság és a korlátok ésszerű rendszerének működtetését. 3. Óvodai nevelésünk célja: Hogy a családi nevelést kiegészítve, a községünkben élő, különböző szociális háttérrel rendelkező három – nyolc éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus, egészséges fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse az életkor, az egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Ideértve az SNI-s gyermekek ellátását is. A tudás alapú társadalom megteremtésnek biztosítéka az egész életen át tartó tanulás képességeinek elsajátítása, az alapkészségek és kulcskompetenciák megfelelő szintű birtoklása. Ennek érdekében, a helyi nevelési program alapcélkitűzéseit megerősítve arra törekszünk, hogy boldog, egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, a világ dolgai iránt nyitott, eleven eszű, elevenen mozgó, önállóan kezdeményező kisgyermekeket neveljünk, akik reményeink szerint a mai kor társadalmának alkotóképes, fogékony, problémamegoldásra képes, kreatív, fiatal-felnőtt tagjaivá válnak. A nevelés céljaink között egyre hangsúlyosabbá válik a kompetenciák kialakítása, vagyis az ismeretek teljesítményképes tudássá történő emelése, az alkalmazási, felhasználási képességek fejlesztése. Nevelési célunk, A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI, FELADATAI 1. Az óvodai nevelés alapelvei  Az óvodai nevelés az emberi személyiség, az emberi jogok alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul.  Az óvodában a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Programunk szerinti óvodapedagógiánk a gyermek teljes emberi méltóságát, a felnőttel egyenrangú szellemi individualitásának szabadságát tiszteli.

18

 A gyermeki személyiséget - mint fejlődő személyiséget - különleges védelem illeti meg. Az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását.  Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális, az értelmi, erkölcsi képességek egyéni, és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról. E tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről, a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.  Az etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítjuk a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését.  Az óvónő azonosulási minta óvodásai számára, a gyermekek közösségi életének irányítója, aki maga is benne él a gyermekek közösségében, mindig látja, hogy melyek a következő feladatok, hogy milyen útmutatásra, serkentésre, milyen tevékenységre van szüksége a csoportnak és az egyes gyerekeknek.

2. Pedagógiai alapvetésünk:  A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori- és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez.  Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Ebből következően a gyermek 7-9 óra napi játékszükségletét ki kell elégíteni és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját a gyermek életében. A 3-6-8 éves gyerek létformája a játék. Ezen keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét. Ezen keresztül szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség-, képességfejlesztés leghatékonyabb módja.  A munkajellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, amely normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.  A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el. Amelyet képes alkalmazni képességei, készségei által. Ennek 19

érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja.  Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban, a tárgyi koncentráció elvének megfelelően, egységet alkotnak.  Nevelési cél: a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.  Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.  Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása helyes minta és szabály közvetítéssel (a javítgatás elkerülésével)- az óvoda nevelőtevékenység egészében jelen van. A gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére figyelmet fordítunk. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést. Tartalma a nevelés eszközeiben, és a gyermeki tevékenységrendszerben kiemelt jelentőséggel bír.  A gyerek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet.  A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön.  A gyermekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat. A gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik.

20

 Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a vele kapcsolatba kerülő gyermekekkel és felnőttekkel pozitív, kedvező hatások, élmények történjenek. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Nevelési cél, hogy igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor, ha arra van igénye, egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák.  A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakción keresztül fejlődjön normarendszere, amely a további fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja, s egyben a felnőtté válás feltétele is.  Jelentős a megfelelő életvitel, egészséges életmód iránti igény kialakítása. Nevelési cél: a gyermeknek adekvát és rendszeres életritmusának, megfelelő napirendjének kialakítása. A helyes tisztálkodási- és táplálkozási szokások kialakításában fontos szerepük van az óvodapedagógusoknak és a dajkáknak. A felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai közé tartozik. Ennek kielégítése az óvodapedagógusok feladata. A tágabb- és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne.  Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyereket körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus, a dajka példája elengedhetetlen.  Meghatározó a gyermek személyiségének alakulásában, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz. Nevelési célunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Az óvodapedagógusok napi kapcsolatban állnak szülőkkel, ezáltal az együttnevelés, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított.

21

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, amely elvezet a személyiség komplex, minden képességet érintő fejlődéséhez. Ezen belül: 3.1.

Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés

3. 2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és a közösség nevelés, 3. 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 3.1.

Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása az óvodai nevelés funkciói közül a legfontosabbat érvényesíti: az egészség, a testi fejlődés, a fizikai állapot védelmét és fejlesztését. Célunk: a gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme, a kiegyensúlyozott pszichés fejlődés elősegítése. Célunk a gyermekek felkészítése és megoldási stratégiák kínálása a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, igyekezve pozitív hatást gyakorolni a személyiséget érő változásokra. Feladataink  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,  a kapcsolatépítés lehetőségének kiemelt feladata gondozás közben (összehangolt, sürgetésmentes munka, kommunikáció, érzelem kinyilvánítás, stb.), önállóságuk fejlődésének elősegítése,  a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,  a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése,  a gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme, edzése, óvása, megőrzése  az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet,

22

 megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki egészségfejlesztési feladatok ellátása.  Óvodánk fontosnak tartja a drog, alkohol, dohányzás elleni propagandát és megelőzést. Az egészségfejlesztés területei Egészséges táplálkozás Mindennapos testnevelés, testmozgás Személyi higiéné Testi és lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, szenvedély betegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A bántalmazás, erőszak megelőzése A baleset megelőzés, és elsősegélynyújtás. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges környezetet és eszközrendszert biztosítunk óvodánkban, különös tekintettel a részben vegyes életkori összetételű gyermekcsoportok szervezésére. A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek és mozgásigényének kielégítése során kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni, eltérő szükségletekre, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az SNI-s gyermekek szükségleteire. A gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával tájékozódunk, az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, amelyben nagy eltérések, és lemaradások tapasztalhatók. Az óvodáskorú gyermekek több mint fele, hátrányos helyzetű és cigány származású. Ez meghatározza a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatainkat. A gyermekekről az óvodapedagógusok anamnézist készítenek, feltárják a testi szükségleteiket. A testi szükségletek kielégítése határozza meg a gyermek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységvégzéshez szükséges. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyermekekkel a mosdó használatát, a testápolási szokások sorrendjét. Úgy alakulnak ki helyesen az egészségügyi szokások, ha ezt minden felnőtt azonos módon és következetesen gyakoroltatja a gyermekkel.

23

Egészséges táplálkozás Alapelvek Az egészségfejlesztési program az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkezés otthoni kiegészítését szolgálja. Az óvoda és a pedagógus feladata a helyzet javításáért  Kulturált körülmények között felszolgálja a fogásokat. A várakozási időt kerülve. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatos folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa, kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket.  Az otthoni rendszertelen, egyoldalú, szegényes táplálkozást, az óvodai étkeztetésen túl úgy próbáljuk javítani, hogy havonta egy alkalommal rendezett vitaminnapokon új ízekkel, valamint az egészséges tápanyagok új felhasználási módjával ismertetjük meg a gyermekeket. Az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, a lemaradást, a kulturált körülmények biztosításával, személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni.  Adjanak tanácsot az egészséges táplálkozáshoz.  Ne kényszerítsék a gyerekeket az ételek elfogyasztására, biztosítsák, hogy a nap bármely szakába ihassanak.  Fokozatosan kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat a szülők bevonásával. A réteges öltözködés előnyeit hangsúlyozzuk.  A gyermekek tisztasága, ápoltsága érdekében összefogva a lakóhely egészségügyi szakembereivel, a szülők körében felvilágosító, ismeretterjesztő, egészségnevelő munkát végzünk. Szülői értekezletekre meghívjuk az orvost, vagy a védőnőt. Az előadásnak témája lehet az egészséges táplálkozás, mozgás, tisztálkodás, fogápolás, hajápolás higiénia. Naponta szervezünk mozgásos tevékenységet / mindennapi testnevelést játékos formában/, valamint rövid ideig tartó sétát, melyek hozzájárulnak a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgáskoordinációjuk fejlődéséhez. Megfelelő időjárás esetén a testnevelés foglalkozásokat is az udvaron tartjuk. Biztosítjuk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételeket. Figyelembe vesszük a gyermekek eltérő alvásigényét. A korábban ébredők, csendben tevékenykedhetnek.

24

A környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítására fokozott figyelmet fordítunk:  Csapok elzárása,  folyékony szappan használata  levegőztetés  közvetlen környezetünk tisztán tartása (csoportszoba, udvar) A gyerekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermeket elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Három – négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okát. Mindennapos testnevelés, testmozgás:  naponta kétszer is tartózkodjanak a szabadban  adjunk lehetőséget sáros időben is a szabadtéri játékra, légfürdőzésre  téli időszakban használjuk ki a tél adta játéklehetőségeket (szánkózás, csúszkálás, tortaformában víz megfagyasztása, hóemberkészítés stb.)  melegben biztosítsunk pancsolási lehetőséget az udvaron Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás: A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés: Elegendő időt, és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyerekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot.

25

Pihenés: Biztosítja a nyugodt pihenés feltételeit, ellenőrzi a szellőztetést, az ágyak elhelyezését. A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel mesével, énekkel, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Ágyneműről és tisztántartásáról a szülő gondoskodik, két hetente. A balesetveszély elkerülése érdekében, a gyerekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli. Felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszköz használatra, biztonságos közlekedésre. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése. Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak, és az óvoda alkalmazottainak. Az óvoda dolgozói modellt, jelentenek a gyermekek számára, ezért az óvoda dolgozóinak feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermekeknek kedvezőtlen mintaként szolgál. Tevékenységek: -

szabad beszélgetések

-

mesélés.

Bántalmazás, erőszak megelőzése: A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan érzékeny. Nemcsak az fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények látványa is. A védekezés helyes módszerének alkalmazására, a tömeghírközlések kivédésére a szülőket szülőértekezleteken kérjük. A bántalmazás megelőzése érdekében az óvodapedagógusok rendszeres kapcsolatot tartanak a gyermekjóléti szolgálat munkatársával. A konfliktusban érintett gyermekek, kiszűrésük után pszichológus segítségében részesülnek. Amennyiben a viselkedési problémák visszatérőek, az intézmény vezetője értesíti a pszichológust, és meghatározzák azt az időpontot, amikor a gyermek köteles megjelenni a tanácsadáson. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:  A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

26

 A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögésnél, egyaránt.  Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból.  Készségszinten használják a kanalat, villát, kést.  Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.  Étkezés közben halkan beszélgetnek.  Teljesen önállóan öltöznek.  A ruhájukat ki-begondolják, cipőjüket önállóan befűzik, bekötik.  A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcra helyezik.  A környezetükben igyekeznek rendet tartani.  Ügyeljenek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre való törekvés.

3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságaiknak, képességeiknek kibontakoztatása a közösségen belül. A szegényes tárgyi, fizikai érzelem-sivár környezetből bekerülő HH, HHH. gyerekeknél a tartós, stabil, szeretetteljes kapcsolat kiépítése. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Az érzelmi biztonság döntő tényező a gyermek életében. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek, gyermek-dajka kapcsolatot pozitív befogadó attitűd érzelmi töltés jellemzi. Óvodánk lehetőséget teremt arra, hogy a gyermekek társas együttélése során az óvodai közösségekben kielégíthessék természetes társas szükségleteiket. A gyermeket a különbözőségek elfogadásának, tiszteletére neveljük.

27

A szocializáció szempontjából különös jelentőségűnek tartjuk a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlását, a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakítását. Óvodai életünk elősegíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, a szokás – és normarendszerének megalapozását. A fejlődésben meghatározó szerepet tölt be az óvodapedagógus, akinek viselkedése modell értékű.

Feladatok:  A gyermek természetes társas szükségleteinek kielégítése.  Közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása.  A társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján.  Az erkölcsi érzelmek megalapozása, és erkölcsi tulajdonságok fejlesztése.  Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása, az értékrend megalapozása érdekében. Az erkölcsi normarendszer megalapozásában a helyi program szellemiségével összhangban kiemelten fontos értékek hangsúlyozása.  Az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése.  A társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése.  A szociális érzékenység fejlődésének elősegítése, a szociális technikák megalapozása.  A különbözőségek elfogadására nevelés. Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése, egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel.  A tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése.  A reális, saját értékeit felismerő énkép kialakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása. Az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése.  A személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása.  Szülőföldhöz való kötődés alapjaként a gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét.  A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel.  A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális

28

ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, stb.) közreműködésével.  Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával  A beszoktatás pillanatától kezdve szeretetteljes, családias, biztonságos légkör megteremtése az óvodás évek alatt. A gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával folytatott beszélgetésekből igyekszünk képet kapni a család érzelmi viszonyairól, a családtagok egymáshoz való kötődéséről. Ezen tapasztalatok alapján készülünk fel a gyermekek fogadására. A beszoktatás időszaka meghatározza, a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Ennek érdekében a következőket tesszük: Szülő-gyermek együtt ismerkedjen az óvodával, minél hosszabb időn keresztül. Hozzák be kedvenc játékaikat. Gyermekekhez közel álló kedves figurákból készítjük el a jeleket. A csoportszobák kedves, derűs nyugalmat árasztó, kuckósított berendezése hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek az egész nap folyamán, megfelelő helyet találjanak, és jól érezzék magukat.

Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtés a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek között a kialakult kapcsolatok erősítése, a helyes közösségi magatartás formálása érdekében. Az óvoda minden dolgozója különös szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel és türelemmel forduljon a gyermekek felé. A sivár környezetből érkező gyermeknek az óvónő „anyapótló”. Fontos a felnőtt viselkedésének mintaértéke, mert megfigyelve, utánzás útján tanul a gyermek. A társaknak, az óvodában kialakuló kis játszócsoportoknak,az egyénre gyakorolt fejlesztő hatása igen nagy.

Közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése  Névnap, születésnap megünneplése, beteg csoporttársak meglátogatása, ünnepekre való készülődés (Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Évzáró, Gyermeknap), ajándékkészítés, munkadélutánok szervezése. A másság elfogadására nevelés  Óvodánkban a cigánygyermekek száma magas 70%. Nevelésüket heterogén csoportokba oldjuk meg. Ez azért fontos, mert körükben nincs elegendő olyan modell, amely számottevő pozitív értéket képviselne, vagy esetleg közvetítene. Ebben a közegben 29

lehetőség van arra, hogy megfelelő identitásuk, empátiás készségük fejlődjön. Itt lehet a gyermekeket a másság elfogadására nevelni. Túlnyomó többségben a hátrányos helyzet adja a másság alapját a szegényesebb, gondozatlanabb külső, (magatartásban jelentkező szélsőségek) alacsony értelmi színvonal, nehezen szocializálhatóság. Általában ezekre a gyermekekre jellemző a szélsőséges érzelmi magatartás, amely abban nyilvánul meg, hogy néha túlságosan bizalmasak „tapadnak ránk”, máskor pedig hirtelen indulatossá válnak, a kudarc agressziót vált ki belőlük. Célunk, hogy e két szélsőséges magatartás közelítsen egy optimális közép felé. A nevelői attitűdünk Magatartásunkban az elfogadás és a tolerancia domináns, az egyéni, egyedi, másfajta értékek pozitív irányú megközelítése érvényesül. Különösen fontos ez a szocializációs zavarokkal küzdő gyermekek esetében. A fejődés eredménye az óvodáskor végén:  Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.  A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása.  Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén.  A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.  Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek.  Érdeklődnek társaik, barátaik Iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.  A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják.  Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés.  A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni,

 Figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit.  Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit.  A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.

30

 Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Konfliktusos helyzetben társaikkal  Képesek egyezkedni.  Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdekélődésüket.  Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.

3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodánk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságokra építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. A felfedezés, a megtapasztalás élménye teszi érdeklődővé, nyitottá, probléma érzékennyé a gyermeket. Hasonló helyzetet jelentenek a mindennapi élet spontán szituációi, történései. Az anyanyelvi nevelés célja: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés feladatai:  A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel.  A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése.  Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása.  Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.  Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése. Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával.  Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén.  A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása.  Az etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.  A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglevő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.  A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

31

Az óvodai életben az anyanyelv fejlesztésének lehetőségei:  a spontán helyzetekben és tevékenységekben,  az irodalmi nevelés fejlesztő hatásában,  az óvodapedagógus által kezdeményezett helyzetekben. A beszédfejlődés természetes színtere a játék, ahol természetes élethelyzetekben kerülnek kontaktusba a gyerekek egymással. A tevékenységeket kísérő beszélgetések, közös társalgások (beszélgető kör, csendjáték), a nyelvi játékok, a szabad önkifejezés, a közvetlen, ösztönző, szeretetteljes, valóban érdeklődő óvodapedagógus magatartása segíti a beszédminőség alakulását. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes minta, szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére különös figyelmet fordítunk. V. AZ ÓVODAI NEVELÉS SPECIÁLIS FELADATAI A személyiségfejlesztés alapos gyermekismeretre épül A gyermekek eltérő képességűek. A gyermek - gyermek közti különbségek, egy-egy gyermek képességeinek eltérő ütemű fejlődése, mind külön odafigyelést igényelnek. Feltételezik:  a képességek életkori szakaszonkénti hangsúlyainak ismeretét  óvodáskorban: motorikus-, szociális-, emocionális-, kommunikációs és intellektuális képességek hangsúlyai;  a képességek alap- és részképességeik hierarchiájának ismeretét;  a képességfejlődés életkori jellemzőinek ismeretét;  az egyéni fejlődés alap- és részképességek fejlettségének ismeretét. Nevelőmunkánk alapja a gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, a pedagógiai optimizmus megvalósítása, a különbözőségek elfogadása. Hit a gyermek fejlődésében, a gyermek jelzéseire biztosított komoly figyelemben. Fontosnak tartjuk a nem könnyen érthető jelzések értelmezését, a mögöttük lévő szükségletek feltárását, a ki nem mondott, csak tünetekkel jelzett gyermeki segélykérés figyelembe vételét a megelőzés érdekében.

32

A játék a gyermek legfőbb, személyiségfejlesztés eszköze.

mással

nem

helyettesíthető

tevékenysége

Értékénél fogva ezért a gyermeki játékot, a nevelésben való hatékony alkalmazását az óvoda alapvető és legfontosabb céljának tekintjük. Programunk fejlesztési céljának megfelelően a játékot alapvető és legfőbb tevékenységformának tekintjük. Programunk teljes egészében a játék tevékenységköreire épül, megkülönböztetve a szabad játék tevékenységeit, és az óvodapedagógus által felajánlott játékos tevékenységet, amelyek a szervezettebb játékos tanulás színtereit jelentik. Programunk fő feladatként határozza meg, hogy sajátos szervezettsége által biztosítsa minden gyermek számára, hogy az érzelmi alapú élmények folyamatos töltekezésével, a gyermekek egyéni vágyai és ötletei a szabad, széles skálán mozgó játéklehetőségekben kibontakozhassanak. Valljuk, hogy a spontán tapasztalatszerzés, tevékenység legfontosabb színtere a játék, s ezért biztosítjuk, hogy a gyermekek napjának nagy részét az általuk spontán módon kezdeményezett játékok töltsék ki. A játék, mint ebben az életkorban alaptevékenység, nélkülözhetetlen és a gyermek alapvető joga, ezért szeretnénk védeni és bizonyítani, hogy a játék a világ megismerésének leggazdagabb formája, amelyben az értelem és az érzelem, az élmények együtt motiválják a gyermeket a kitartó tevékenységre. A gyermek szabad játékának tiszteletben tartását, feltételeinek maximális mértékű biztosítását az óvoda legfontosabb feladatai közé soroljuk. A játék szabad tevékenység, korlátokat csak a szabályok jelentenek, amelyeket a gyermekek kulturált magatartása, szocializációja érdekében alakítunk ki közösen, megegyezéssel és megbeszéléssel. Programunk a játékot a tanulás természetes tevékenységformájának tekinti, amely ebben az életkorban a leghatékonyabban fejleszti a személyiséget. Ez az alaptevékenység integrálja a spontán és célirányosabb tanulást, valamint itt jelenik meg először a felnőttek munkájának reprodukált formája pl.: a szerepjátékban, barkácsolásban. Ugyanakkor a szabályjátékok, társasjátékok, már magukban hordozzák a játékos tanulás lehetőségeit. A kézműves, kézimunka tevékenységek, pedig a munka jellegű feladatokhoz hasonlítanak a konkrét, érzékelhető, létrehozható produktumaikkal, a fel nem cserélhető műveletekkel. Az óvodai programunk sajátos tevékenységrendszeren keresztül közvetíti az életkornak, aktualitásoknak, környezetnek megfelelő műveltségtartalmakat. A műveltségtartalom feldolgozásának módja az integráció, vagy úgy is nevezhetjük, projekt módszer.

33

Az integráció egy vezérfonal mentén sokoldalú megközelítéssel, és sokirányú képességfejlesztéssel történő feldolgozást jelent. A fejlesztendő képességek egymáshoz kapcsolódóan jelennek meg a különbféle, változatos eszközök és tevékenységformák, témák, valamint az óvodapedagógus által irányított és a gyermekek által kezdeményezett tevékenységek között. Az óvodapedagógus megszervezi a gyermekek "tanulási környezetét", amelyben a legkülönbözőbb tapasztalatokat szerezhetik meg. Ezek a feltételek biztosítják az óvodapedagógus átgondolt, tervszerű munkájának színtereit, amelyekben a gyermekek testi, szellemi, érzelmi és társadalmi fejlődése életkornak és egyéni szintjüknek megfelelően végbe mehet. A jól megszervezett környezet, amely mobil, az aktuális feladatoknak megfelelően alakítható. Ugyanazok a tevékenységközpontok vagy sarkok szolgálják a szabad játékot, az önkiteljesedést és a szervezettebb, irányítottabb, célirányosabb, differenciált, óvodapedagógus által átgondolt, de a gyermekekkel való együttműködés során alakuló, formálódó tevékenységeket. A műveltségtartalom szervezésének elvei:  a felfedezést, a felismerést, a modellkövetést segítő eszközök biztosítása (az eszközök, helyzetek indukáló szerepének érvényesítése az integrálás, projektszerűen),  a differenciálás elve. A tanulásszervezés alapelvei:  A gyermekek önmaguk építik fel a dolgok megértésének, megismerésének és megtanulásának ívét, de a felnőtt élményt, tapasztalatokat, eszközöket biztosító és közvetítő szerepe elengedhetetlen. Az óvodapedagógus feladata:    

a feltételek biztosítása, a felismerések, próbálkozások és a mintakövetés támogatása, a tapasztalatok rendezése, kiegészítése, az érdeklődés ébrentartása.

Az óvodapedagógusnak és munkatársainak ismernie kell a gyermekek fejlődésének legjellemzőbb vonásait, annak érdekében, hogy a műveltségtartalmat közvetítő, képességeket fejlesztő tevékenységformák megfeleljenek a gyermekek aktuális szükségleteinek. Fel kell ismerni vegyes életkorú csoportjainkban (az azonos életkorú gyermekek között is) a gyermekek:  érdeklődésbeli,  tapasztalatbeli, 34

 képességbeli,  tudásbeli eltéréseit. A progresszív nevelési gyakorlatunk, a konstrukcionista és fejlődéscentrikus elvekre egyaránt épít, mivel ezek a tanulási környezetet támogatják, amelyek a gyermeki személyiség egyéni ismereteire és érdeklődésére építenek, s fontosnak tartják a makrocsoportban, mikrocsoportban és egyéni foglalkoztatási formában szervezett tevékenységeknek, céloknak megfelelő, sokszínű alkalmazását. VI. A program tevékenységformái

1. A játék, a játékban integrált tanulás A belülről indított játéktevékenység célja a gyermekek által szabadon kezdeményezett, spontán játék elősegítése. Élmények, otthoni tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Továbbá célunk, a fejlesztési feladatok játékban történő alkalmazásával naponta és folyamatosan sok-sok lehetőséget biztosítva a gyerekeknek arra, hogy a számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődésüket elősegíti. Az óvodapedagógus feladata:  Mintaértékű kommunikáció, az éppen aktuálisan csoportra és egyénre szabottan formálandó szokások, normák hangsúlyozásával, a szerepjátékba való bekapcsolódáskor az adott játszócsoportra hangolódó szerepformálás.  A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban.  Pozitív visszajelzések (játék közben elsősorban metakommunikációval jelezhető a látom, értem, fontos nekem, örülök, hogy jól érzitek magatokat, játék után esetleg az ötletek befogadására, közös eszközkészítésre, játékokkal való bánásmódra, rendrakásra vonatkozóan szóbeli értékelés is elhangozhat).  Nyugodt csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel. Multikulturális-interkulturális szemlélettel, elegendő idő és hely biztosítása a játék számára .  Intervenciós gyakorlat megvalósítása, ezen belül szoros együttműködés az óvoda nem pedagógus dolgozóival és a szülőkkel.  A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyermekekkel és szülőkkel közös formálása, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése (épületen belüli és udvari játék folyamatosan fejlesztett szabályai – ezekre utaló jelzések) különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeire.  a gyermek jelzéseinek megfigyelése és elemzése személyiségük megismerése érdekében, 35

 a közös élményeket nyújtó látogatások szervezése,  a gyermekek elképzeléseinek támogatása,  a játéktevékenységben az együttműködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak alakítása,  szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel.  a gyermekek fejlettségétől függően, igényeiknek megfelelően a játékfolyamat segítése  a személyes kontaktus naponkénti kialakítása, a gyermek személyes problémáinak, egyéni élményeinek meghallgatása,  a társas kapcsolatok, érzelmi kötődések támogatása,  az egyezkedések, választások, döntések segítése,  a játékban megjelenő fejlődésbeli különbségek tolerálása.  a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítás  az egyéni élményeken túl, közös élményből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a játék fejlesztése érdekében.  az óvodában megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. Fő feladatunknak tartjuk, hogy sajátos szervezettsége által biztosítsuk minden gyermek számára, az érzelmi alapú élmények folyamatos töltekezését, s hogy ezzel a gyermek egyéni vágyai és ötletei, a játéklehetőségekben kibontakozhassanak. Nyugodt légkör, elegendő idő és hely biztosítása, a játék számára. A nyugodt légkör az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele, mert elmélyült örömteli játék e nélkül nem lehetséges. Nagyon fontos az együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása. A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása. A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A folyamatos napirend bevezetésével megszűnt a játékidő szakaszolás Mivel a játék a gyermek alapvető tevékenysége, ezért természetes, hogy kapkodás nélkül tevékenykedhessen, elmélyülten játszhasson. legyen ideje elképzelései megvalósítására. Minél többet játszik a gyermek, annál nagyobb lehetősége van fejlődésének elősegítésére. A napi életszervezésben arra törekszünk, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez. A megfelelő hely biztosítása a csoportszobában és az udvaron egyaránt fontos. Minden csoportszobában elegendő helyet biztosítunk a nagyobb mozgást igénylő játékhoz is, mint pl. kocsizás, vonatozás. 2-3 gyermek labdázása, dalos játék.

36

Biztosítunk helyet 1 vagy 2 szőnyegen az építéshez, konstruáláshoz, megfelelő asztalokon az ábrázoló tevékenységekhez, barkácsoláshoz, a szerepjátékhoz, kuckósításhoz. A kicsiknél több lehetőséget biztosítunk az egyéni kis pihenő, vagy „búvóhelyek” kialakításához. Legyenek állandó játszóhelyek, de legyen lehetőség a változtatásra is. Az udvaron nagyobb a hely a mozgásos játékhoz, de itt is fontos, hogy széleskörű tevékenységhez biztosítsunk helyet. A tudatos óvodapedagógusi munka lényeges eleme a játékeszközök kiválasztása, biztosítása. Ez az óvodapedagógus nagy felelőssége, hiszen az, hogy a gyermek mikor, mivel játszik, milyen eszközökkel találkozik, az lényegesen befolyásolja minden irányú fejlődését. A játékhoz olyan eszközt biztosítunk, amely esztétikus, könnyen tisztítható, veszélytelen, jó minőségű, különböző alapanyagú, sokféleképpen variálható egymással. A fejlesztési feladatok megvalósulását nagymértékben befolyásolja az eszközök kiválasztása. Mozgásfejlesztő játékeszközök és a mozgásfejlesztés lehetőségei A nagymozgások fejlesztésére az udvaron és a csoportszobában is biztosítunk megfelelő eszközöket. Zsámoly, pad, tornaszőnyeg, karika, mászókötél, mászó háló, labda. A szem – kéz koordináció fejlesztéséhez a csoportszobán és az udvaron is biztosítunk megfelelő eszközöket (kirakók, kugli, különböző méretű gyöngyök, barkácsoló eszközök, homokozó játék). A finommotorika fejlesztéséhez (gyurma, agyag, tű, cérna a varráshoz, kicsi gyöngyök). A mozgásfejlesztés megvalósításához az eszközök biztosítása nagyon fontos, de nem elég. Sokfajta mozgásos játékot tanítunk az eszközökhöz kapcsolódva is. (pl.: népi játékok, futó, fogójátékok, dalos játékok). A szociális játékok eszközei és fejlesztési lehetőségei A nagyméretű tükröknek nagy jelentősége van a gyermekeknek, testsémájának én-képének alakulásában. A családjátékhoz nagyon fontosak a babák, mackók, bábok. Fontos szerepük van a funkció nélküli eszközöknek, amit közösen gyűjtenek és ötleteiknek megfelelően közösen használnak fel. Az egyéni élményeken túl, közös élményből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a játék fejlesztése érdekében. A gyermekek környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. A családban, óvodában tágabb természeti, társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek játék közben átélik. A gyermekek játékában az óvodán kívüli negatív tapasztalatai és érzelmei is megjelenhetnek, az agressziót vagy szorongást kifejező játék a gyermekek élményeiről vallanak. A gyermeknek a játék során legyen lehetősége arra, hogy feszültségeit, belső problémáit felszínre hozza és kifejezhesse. 37

A családok többségének nincs arra lehetősége, hogy gyermekeikkel együtt kiránduláson vegyenek részt, ezért minden évben szervezünk egy olyan kirándulást, amely a gyermekeknek és szülőknek is egyaránt maradandó élményt nyújt (pl.: múzeum, állatkert, vidámpark, arborétum, Feszty-körkép). Az óvodáskorban megjelenő játékfajták és azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével történik. Gyakorlójáték A gyakorlójáték során a véletlen mozgásból fakadó siker, ismétlésekre készteti a gyermeket és ezek az újraismétlések nagy örömet jelentenek számára. A gyakorlójáték lehet mozgásos, manipulációs és verbális. A mozgásos gyakorlójáték során a gyakori ismételgetéssel bizonyos mozgásokat begyakorol (pl.: bújik, mászik, ugrik, kúszik stb.). A manipulációs gyakorlójáték nagy jelentőségű a gyermek szem-kéz koordinációjának fejlődésében (tépés, egymásra rakosgatás, öntögetés). Testséma-fejlesztéséből a tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása lehetséges. A verbális gyakorlójátéknak szociális hatása is van gyermekre. Építő-konstruáló játék Kedvelt építési játék a homokozás. Az építés konstruálás közben a gyermek átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása. Tanulja és tapasztalja a rész-egész viszonyát, meg tanul tervezni, szerkeszteni. Modellről való építés, szerkesztés közben fejlődik megfigyelőképessége, gondolkodása. Az építés konstruálás elősegíti a szem-kéz koordináció fejlődését. A kisebb, bonyolultabb összerakást igénylő eszközök segítik a finommotorika fejlődését. Percepció-fejlesztésére nagyon jó lehetőség nyílik. Szerepjáték A szerepjáték tükrözi a gyermek egész eddigi életét, személyiségét, tehát nagyon sok egyedi vonás van benne. A szerepjátéknak nagy jelentősége van a gyermekek személyiségfejlődésében, elsősorban szociális területeken. A gyermek szociális tanulással, a felnőtt mintáról sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait, Fejlődik képzelete egy-egy kitalált történet eljátszásával, szervezőkészsége a játék megszervezésével, empátiája a társak érzelmeinek felfogásával, elgondolásai megértésével. Szabály-játék Fontos, hogy sokmozgásos szabály-játékkal ismertessük meg a gyerekeket. (bújócskák, labdajátékok, versenyjátékok, szembekötősdi stb.). Az értelem fejlesztő szabály-játékok (társasjátékok, dominó, kártyajátékok, logikai játékok stb.) a gyermekek szociális és értelmi fejlesztését szolgálja. 38

Barkácsolás Fontos, hogy a barkácsolás ne legyen öncélú. Az elkészített eszközökkel játszhassanak, legyen azoknak funkciójuk. Fontos a folyamatos gyűjtőmunka és az eszközök megfelelő elhelyezése, hogy a gyermekek bármikor hozzáférjenek.

Bábozás, dramatizálás A rendszeres, többször ismétlődő meseélményből dramatizálás, bábozás alakulhat ki. az egyszerű mesék megjelenítésében legyünk résztvevők, adjunk modellt, egy-egy szereplő megformálásához. A bábozás először az óvónők előadásában jelenik meg. Legyen a csoportnak kedvenc bábja, akinek szívesen elmondják sikereiket, örömüket, bánatukat. A bábozáshoz szükséges kellékeket a gyermekekkel közösen készítjük el. A gyermekek bábozzák, dramatizálják a meséket, hogy a mese élmény többoldalú örömszerzés legyen számukra. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban. A verbális fejlesztés minden játéknál úgy valósul meg, ha az óvónő vagy a gyermekek játékát beszéddel kíséri. Beszédünknek kifejezéseinknek nagy jelentősége van, hiszen ezeket tanulja meg a gyermek és ezek épülnek be szókincsébe. Fontos, hogy gyakran használjuk a téri irányok, téri helyzetek kifejezéseit, időhatározókat, névmásokat és a különböző tevékenységeket nevezze meg. A gyermek beszéde és kommunikációs képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, amely sok esetben hátrányos helyzetet teremt a gyermekek számára a közösségben. Az általunk kezdeményezett anyanyelvi játékok lehetőséget adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. Szükség esetén bekapcsolódunk a játékba és együtt játsszunk a gyermekekkel. A játékban kiemelten fontos az óvónő szerepe, aki mindig rendelkezésre áll együttműködésre, segítségre kész, akihez bármilyen problémával szívesen fordulnak a gyermekek. Segítése akkor fejlesztő, ha az csak olyan szintű és mértékű, amilyenre az adott gyermeknek, vagy gyermekcsoportnak szüksége van. Az együttjátszás azonban nem lehet beavatkozás, nem korlátozhatja a gyermekek önállóságát. Az óvónő nem kívülálló, külső, hanem a játékélménybe beépülő belső modell, aki segíti a mintával való azonosulást. Segítsük a különböző fejlettségű gyermekek együttjátszását. Tegyük lehetővé az igényszerinti elkülönült játékokat is. Törekedjünk arra, hogy a játékban a gyermekek tanulják meg önállóan megoldani konfliktusaikat. Közvetlen beavatkozás általában csak a szomorúan magányos, és a társaikat rendszeresen zaklató gyermekek esetében szükséges.

39

2. Tanulás /A tevékenységekben megvalósuló tanulás/ A játék és a tanulás összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy, ösztönző a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. A játékon túl a nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül utánzásos, spontán, vagy irányított módon tanuljon a gyermek. a játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom ismeret, jártasság, készség megjelenik. A gyermekek napjának nagy részét az általunk spontán módon kezdeményezett játékok töltik ki. ezek a játékok gazdagítják a személyiségüket, de nem minden gyermeknél olyan sokoldalúak, hogy önmagukban elegendő lehetőséget biztosítanának az egyes képességek fejlődésére. Ezért szükség van az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított fejlesztő játékokra is. Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma. Az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Ettől egy napon tér el, amikor szervezett mozgástevékenységet tart. A tanulási tevékenység során is fontos, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a gyermek, ne csupán külső motiváció (jutalom) késztesse erre. A cél az, hogy a követelményeket az egyéni teljesítőképességekhez mérjük, képességeiknek megfelelő feladatok elé állítsuk a gyermekeket. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát, és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. Törekedjünk arra, hogy mindegyik gyermek mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. A kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. A gyermek bátortalanná, visszahúzódóvá válik, alulértékeli önmagát és alatta marad saját teljesítőképességének Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg.  Az óvodában a tanulás folyamatos, mert minden helyzetben utánoz, tapasztal, tevékenykedik a gyermek.  A tanulás, az életet végigkísérő folyamat, amely az óvodáskorban az alaptevékenységben: a játékban a leghatékonyabb.

40

 A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztat tapasztalás, felfedezés lehetőségeinek biztosítása, kreativitásának erősítése.  Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése személyre szabott pozitív értékeléssel, a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével. A pedagógiai fejlesztés feladata: olyan felkínált, választható     

témák, tevékenységi körök (játék, munka, tanulás) szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni), differenciálási eljárások (szervezési módok és/vagy feladatrendszer) és munkaformák (frontális, csoportmunka, ezen belül homogén illetve heterogén csoport, valamint egyénre szabott munka) ajánlása, amelyek a pedagógiai fejlesztés célját szolgálják.

A tanulás formái óvodánkban:  az utánzások, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása);  a spontán játékos tapasztalatszerzés;  a játékos, cselekvéses tanulás;  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;  a gyakorlati problémamegoldás A tanulás az életkori jellemzőktől befolyásolva, az óvodáskorban az óvodapedagógus által felajánlott, kezdeményezett helyzetekben valósul meg. A differenciálási szintek tartalma:  I. szint: sajátos nevelési igényű gyerekek  II. szint: standardhoz közelítő képességű gyerekek  III. szint: tehetséges, kreatív képességgel rendelkező gyerekek Szervezeti keretek – munkaformák       

Kooperatív Csoportos - mikrocsoportos Egyéni Tervezett – spontán Kötelező – kötetlen Egyéni – csoportos Időkeret eltérő – egyénre szabott

41

Kivételt képez a rendszeres, fokozatosan kötelezővé váló, az egész csoport részére a Mindennapi testnevelés. Heti egy alkalommal szervezett mozgásfejlesztés (testnevelés), nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés. A felajánlott tevékenységek:  A szabad játék keretein belül, annak zavarását elkerülve, spontán helyzetekből, gyermeki kezdeményezésekből, vagy felajánlással, indirekt módon történik a tevékenységek célirányos továbbfejlesztése (pl.:egy énekzenei tevékenység kezdeményezése, egy kialakult helyzet továbbfejlesztése). Az óvodapedagógus ezt a tevékenységformát dominánsan alkalmazza.  Az óvodapedagógus a tematikusan berendezett tevékenységsarkokban ajánl fel lehetőségeket, amelyekből választhatnak. A kisebb gyermekek számára minden felajánlott tevékenység választható. Alkalmanként az óvodapedagógus megfelelő előkészületekkel: például egy kötelező mozgásfejlesztést követően, amikor az egész csoport együtt van, felajánlhatja a közös beszélgetés, a közös mesehallgatás lehetőségét (pl.: a "beszélgetőkörben"). A gyermekek ezekből a tevékenységekből bármikor szabadon átmehetnek más tevékenységbe, szabad játékot kezdeményezhetnek. A felajánlott tevékenységek általános jellemzői A gyermek szempontjából:  a választás, a döntés lehetőségét biztosítva feladattartásra nevel;  a tevékenységbe ágyazott műveltségtartalom integráltan kerül sok szempontú megközelítésre;  a gyermekek a cselekvés, a tapasztalás szintjén ismerkednek meg a problémákkal és a személyes kontaktus, beszélgetések során tapasztalataikat elemi, fogalmi szinten is kifejezhetik;  a gyermekek a felnőtt, a kortársak mintájának utánzásával, valamint a felfedezéssel, kísérletezéssel, próbálkozásokkal, a szándékos figyelem és bevésés aktivizálásával játékosan tanulnak. Az óvodapedagógus szempontjából:  a tervszerű, átgondolt, de a gyermekek által formálódó, változó, kreativitásukkal, önállóságukkal gazdagodó tevékenységekben érvényesül a nevelés kultúraközvetítő szerepe;  a tevékenységsarkokban kezdeményezett, felajánlott lehetőségek fejlesztő hatása komplex (pl.: az ábrázoló tevékenység matematikai, környezetismereti felfedezésekre is alkalmat ad),  a felajánlott tevékenységekben komplexen jelenlévő problémák, helyzetek az integrált műveltségtartalom feldolgozását jelentik;

42

 az óvodapedagógus személyes mintaadó szerepe kiegészíti a gyermekek önálló tevékenységeit, közreműködése minden helyzetben a gyermekek fejlettségétől és igényeitől függ;  a felajánlott, választható tevékenységek kezdeményezésére alkalmas helyzetek, a szabad játék intenzitásától függnek, (már többen nem játszanak elmélyülten, elakadt a játékfolyamat.),  a csoport játékkultúrája, az önállóságuk foka, az együttműködés szokásainak, magatartásformáinak fejlettsége, a megfelelő csoportlégkör feltétele a nyugodt tevékenységeknek,  a felajánlott tevékenységekben az óvodapedagógus a differenciálás elvét érvényesíti, tekintettel van az egyéni szükségletekre, a fejlődési ütemre és az érdeklődésre,  az óvodapedagógus a gyermekek tapasztalataiból, élményeiből kiindulva, velük együtt választ témát, projektet,  az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását A hetirend kialakítása a csoportban dolgozó óvodapedagógusok önálló joga. Bizonyos speciális tevékenységek szervezésében azonban alkalmazkodni kell a többi csoport elképzeléseihez (pl.: testnevelés eszközei.) 3. Mese, vers, báb, dramatikus játék A tevékenységek célja:  A szociokulturális háttér figyelembe képességfejlesztés megvalósítása.

vételére

épülő

differenciált készség,

 Az etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.  A társas élmények jelentsenek örömforrást, tudjanak csendben figyelmesen mesét hallgatni, hogy a belső képalkotás jelei minden gyerekben kialakuljanak.  A személyiségjegyek kibontakoztatása és fejlesztése a mesék, versek, képi erejével, hangulatával, ritmusával.  Az anyanyelvi nevelés célja: az érthető, kifejező beszédkészségének kialakítása. Az óvodapedagógus feladata: 1. Az irodalomanyag kiválogatása 2. A tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítása

43

3. A nyelvi kultúra alapjainak lerakása a nyelvi képességek életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő fejlesztése. A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egyegy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével. A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében. Például: mesebefejezés rajzzal, tematikus ábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítés kedvenc meséhez.

1. Az irodalmi anyag kiválogatása A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Mindig többről szól, mint amit szavakkal kimond. ezért nagyon fontos az igényes válogatás. Ehhez a legnagyobb és legfontosabb területet a népköltészet adja. A népi mondókák, rigmusok, népmesék minden korosztálynak bőséges kínálatot nyújtanak. A lovagoltatók, simogatók, ringatók stb. a meghitt együttlétek alatt érzelmi kötődést alakítanak ki. a népmesék közlésvágyból születtek, műfajilag teljesek, elbeszélő alaphangjukat átszövik lírai és drámai elemek. A mesei történetek kiindulópontja mindig valami megrázó érzelem: a szeretet, harag, félelem, öröm, szomorúság. Cselekménye a jó és rossz összecsapása. táplálója az érzelmektől átfűtött képzelet és az akadályt nem ismerő akarat. ezért illik az óvodások életkorához. 6-7 éves korban néhány nagy író sikeres meséjének alkalomszerű felolvasása jótékony hatással lehet a gyermekek nevelésére. Móra Ferenc gyöngéd szeretete, Móricz Zsigmond és Mikszáth Kálmán humora, Gárdonyi Géza és Csukás István kedves naivsága kiváló szellemi táplálék. Jó mesét, elbeszélést írni a legkisebbeknek csak a legnagyobbak tudtak. A versek a hangzás és a hangulat felől fogják meg a gyerekeket. A népköltészet verses anyaga mellett nagy magyar költők versei, strófái is helyet kapnak válogatásunkban. (Weöres S., Csanádi I., Kányádi S., Zelk Z. stb.) A vers, játék a nyelvvel az érdekes, szépen hangzó beszéddel. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodában járó cigánygyerekeket megismertessük saját mondavilágukkal, mivel kevés anyag 44

áll rendelkezésre a szülők segítségével próbáljuk hagyományaikat népszerűsíteni, mondókákat, verseket, meséket gyűjteni. Szükség van arra is, hogy a cigányírók, költők (Lakatos Menyhért, Rostás-Farkas György stb.) gyerekeknek szánt művei is ott sorakozzanak az óvodai könyvespolcokon. A cigánymesék, versek hű tolmácsolására cigány szülőt is felkérhetünk. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan, a mese hallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgásával és ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az irodalmi nevelést megalapozó mondókázás, verselés, mesélés sokféle tevékenységhez spontán kapcsolódik a gyermekek vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére. Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése). A vers, mese élményfeldolgozásának lehetőségeit (bábjáték, dramatizálás, árnyjáték, mimetikus játék, illusztrációk készítése, egyéni és közös mesekönyvek készítése stb.), feltételeit az óvodapedagógusok biztosítják a gyermekcsoportban, s ez már komplex tevékenység, mert integrálja a művészeti ágakat. Óvodásaink szeretik, várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesehallgatás feltételeinek kialakításában. Vannak kedvenc meséik, ismerőseik, s az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, ábrázolás kedvelt tevékenységeik közé tartoznak. A nagyobb gyermekeknél megjelenik a személyes történetek, elbeszélések iránti érdeklődés, valamint a saját mese létrehozásának igénye. Meseszövő tevékenységüket támogatjuk, fejlesztjük. Érdekes a gyermekek számára, amikor alkalmanként - megfelelő felkészítés után - egy-egy szülő meséli el kedvenc gyermekkori meséjét vagy mondja el gyermekkori élményét a csoportban. Örömmel fogadják gyermekeink az óvodapedagógusok és a szülők bábjátékát. Szórakoztatja őket a képeskönyvek lapozgatása, a képekről történő önálló mesélés. Nézegetés közben gyakran az olvasást utánozzák, egy-egy betű megfejtése iránt is érdeklődnek. Programunk fontosnak tartja, hogy a gyermekek dicsérendő értékként élhessék meg a betűk irán-

45

ti érdeklődésüket. Nem tanítjuk erre az óvodás gyermekeket, de értékként fogadjuk el, ha van már ilyen gyermek a csoportban. A tehetséggondozás fontos feladatunk. A mindennapos mesélés, mondókázás, és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a klasszikus, és kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. 2. A tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítása A mesélés a csend szigete, naponta ismétlődő tevékenység. A gyermekeket az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan hozzászoktatjuk a mese figyelmes végighallgatásához. Ehhez ki kell alakítani egy állandó, meghitt helyet. Ilyenkor fontosnak tartjuk a fejből mondott mesélést, hogy a tekintet, mimika, hanglejtés fokozza a mese élményét. A mesélés mádik helye a napirendben a csendes pihenő megkezdésére esik. A verselés, tevékenységekhez kötődő, együttlétek hangulatát fokozó játék. Mindenhez lehet kötni, séta, udvari bogarászás közben egy-egy látványt, jelenséget lehet érdekesebbé tenni általa. Sok esetben pedig jó hangulatú ritmusos, mozgásos játék. Az általunk elkezdett versekbe a kisebbek is bekapcsolónak, a nagyobbak pedig már képesek felfogni a versek témáját, költői képeit. Fontos, hogy mennyiségében és tartalmi színességében olyan repertoárral rendelkezzünk, hogy az adódó alkalmakhoz mindig kacsolódni tudjunk. Néhány jelképes kellékkel motiváljuk a gyermekeket a mesék dramatizálására. A szerepvállalásnál segítünk, hogy a fejlődésüknek megfelelően, sikerélménnyel végződően vegyenek részt a játékban. A bábozás élményét az óvónői bábjátékban éreztetjük meg a gyerekekkel. Később lehetőséget biztosítunk a próbálkozásaiknak. Az egyszerű síkbábok, fakanálbábok használatán túl a kesztyűbábokkal is játszanak. Az improvizálások, élmények eljátszásán keresztül eljutnak az ismert mesék megjelenítéséig. 3. A nyelvi kultúra alapjainak lerakása, a nyelvi képességek életkornak és egyéni fejlettségeknek megfelelő fejlesztése. Az óvónő mesélése, versmondása példaértékű legyen, hiszen a gyermek azt igyekszik utánozni. Nyelvtanilag helyes, tiszta beszéddel, ejtéssel, megfelelő artikulációval tolmácsolja az irodalmi alkotásokat. Így a gyermek szabad önkifejezése jól fejlődik, szókincsük bővül. Ha valamilyen okból egyéni fejlesztésre szoruló gyermeknél személyre szabottan, a konkrét hiányosságokat megcélozva kell alkalmazni a mese, vers és a báb kínálta fejlesztési lehetőségeket pl. helyes hangzóejtés gyakoroltatása mondókával, vagy beszédgátlás oldása bábbal. A cigánygyermekek óvodába kerülésükkor gyakran használnak csúnya szavakat, beszédértésükben és szókincsükben hiányosságok tapasztalhatók ezért náluk kiemelten fontos az egyéni fejlesztés és példaértékű beszéd.

46

Az irodalmi anyag feldolgozása során a következők fejlesztésére kell törekednünk:    

a polarizált érzelmek fejlesztése, az empátia, az önkifejezés erősítése, az esztétikai, etikai fogékonyság formálása, az irodalom tartalmával a népi hagyományok, a kultúra gyökereinek ápolása, az érzelmek, gondolatok mozgással és egyéb eszközökkel történő kifejezéseinek segítése.

Az irodalmi anyag közvetítője az óvodapedagógus. Az irodalmi tevékenység örömteli együttlét a felnőttel, aki fejből mondja az alkalomhoz illő mondókát, verseket, megmutatja a hozzájuk tartozó mozdulatokat, játékokat, könyv nélkül, emlékezetből arca és hangja játékával kísérve életre kelti a mesét. A mesehallgatáshoz bensőséges, meghitt légkör biztosítása szükséges: a mesekuckóban mesepárnákon ülünk, ez melegséget, jó hangulatot áraszt, elcsendesít. A mesehallgatás még meghittebbé tehetjük, ha hozzájuk közelálló élmény hangulatához kapcsoljuk. Pl.: Adventi koszorú fényénél mesélünk, tavasszal babültetéskor meséljük el "Az égig érő paszuly" című mesét, ősszel a töklámpa fényénél meséljük el Móricz Zsigmond Iciri-piciri meséjét.  A mese, a vers, az elbeszélés, a mondókázás mindennapi óvodai életbe való beépítése fontos feladat.  A mese, vers élményfeldolgozásának lehetőségeit, feltételeit minden gyermekcsoportban biztosítjuk.  A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. 4. Mozgás, mozgásos játék

A tevékenység célja:  Természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése.  A mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése gyakorlási lehetőség biztosításával.  A testi képességek – fizikai erőnlét – fejlesztése.

47

Az óvodapedagógus feladata:  A mozgás feltételeinek biztosítása (hely, idő, eszköz).  A gyermekek mozgásának tudatos, tervszerű fejlesztése az óvodapedagógus feladata.  A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése.  A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával..  Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos mozgásra, valamennyi gyermek számára (mindennapos testnevelés, testnevelés szabad mozgáslehetőségek kihasználásának nyomon követése).  A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével.  Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása.  A gyermekek életkorának megfelelő természetes mozgásformák fejlesztése, a szabad játékban.  Mozgásfejlesztés a szervezett tevékenységekben (testnevelés, foglalkozásokon, mindennapi mozgásban).

A gyermekek életkorának megfelelő természetes mozgásformák fejlesztése a szabad játékban. A mozgás sokoldalú tevékenység, amely az egész óvodai életet átszövi. Az óvodába kerülő gyermekek szeretnek mozogni, szökdelni, ugrándozni, futkározni, csúszni-mászni. Feladatunk, hogy megőrizzük, ha szükséges felkeltsük ezt a mozgáskedvet és tudatosan építsünk rá. Fontos a mozgásra inspiráló környezet alakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, valamint a szükséges szabályok megtanítása. Úgy kell kialakítani a gyermekek napirendjét, hogy egész nap biztosítsunk számukra megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekhez s csoportszobában és az udvaron egyaránt. Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodunk. Az udvaron is kihasználunk minden lehetőséget és helyet a szabad mozgásra. Megengedjük, hogy a megfelelő méretű fára felmászhassanak. A szervezett tevékenységben használt eszközöket kivisszük az udvarra is pl. labdák, ugrókötél, zsámoly stb. A sokoldalú mozgásfejlődést segítő felszerelések, eszközök mindig a gyermekrendelkezésére állnak. A szabad játéktevékenységben feladatunk, hogy mindengyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet.

48

A gyermekek mozgásigénye különböző, nagyon fontos, hogy aktívabb mozgást és nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek meg tanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok betanítása, betartására. a jó légkörben jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyermekek örömmel vesznek részt, így sikeresen jó hangulatú mozgásos tevékenység a gyermekek számára pozitív élményt nyújt, ez újabb cselekvésre készteti őket.

Ennek hatására a mozgás természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe. szokássá, igénnyé válik. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ennek eredményeként egészségesebb lesz a gyermek.

Mozgásfejlesztés a szervezett tevékenységekben (testnevelés-foglalkozásokon, mindennapi mozgásban). A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játék jellegű gyakorlatokból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük, és alkalmazzuk a testnevelésben. A testnevelési foglalkozások során teremtünk alkalmat speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére (gerinctorna, lábboltozat erősítés). A testnevelési anyag összeállításakor meghatározó az óvoda felszereltsége. Az atlétikai gyakorlatokat (futás, dobások, ugrások) lehetőség szerint olyan időszakra tervezzük, amikor biztos, hogy a szabadban végezhetjük. A foglalkozások megtervezésénél mindig figyelembe kell venni a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét. Fontos, hogy a mozgásos anyaghoz természetesen igazodjanak a program fejlesztési feladatai. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. A különböző nehézségű, differenciált feladtok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatokat. A rendszeresen szervezett foglalkozásokon nagy lehetőség van a fejlesztő program feladatainak fokozatos és természetes megvalósítására. A mozgásfejlesztő program és a testséma fejlesztése valamennyi feladta beépíthető a testnevelési foglalkozásokba. Az észlelés területéről az alaklátás, formaállandóság fejlesztése kinesztetikus mozgásészlelés fejlesztése, térészlelés fejlesztése. A verbális fejlesztés során a testrészek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori megnevezésére van mód.

A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes nagymozgásokat tartalmazza, legtermészetesebb módon ismerkedhet testrészeivel és azok funkcióival. Ezért alkalmazzuk a 49

testrészek ismeretét célzó gyakorlatokat, a tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlását, a test személyi zónáinak alakítást, az utánzást ösztönző mozgásos játékokat. 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. A mozgásfejlesztésnél előterébe kerülnek az egyensúlyérzék fejlesztése a szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok. A testséma fejlesztésében kiemelt jelentősége van az oldaliság tanításának, melyet a kezességtől függetlenül a csuklón szalaggal jelölünk. Ezt a fejlesztést szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, az ugrókötelezés. Az 5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése lesz a legfontosabb. Továbbfejlesztjük a finommotorikus készségeket, amely az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. A szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. Erre a célra is különböző méretű labdák, szalagok, botok jól használhatók. A mindennapos mozgás anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A cigánygyerekeknek fokozott a mozgásigényük, ezért a mindennapos mozgás része a napirendünknek. A gyermekek egészségtelen, szűk lakásviszonyok között élnek, ezért a szabadban végzett (fából készült mozgásfejlesztő játékszereken) mozgások kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét, az egészségmegőrzését, megóvását. 5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Tevékenység célja.  A gyermekeket megszerettetni az énekléssel, az énekes játékokkal.  Fejleszteni a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, mozgáskultúráját.  Minél több zenei élményhez juttatni a gyermekeket, zenei ízlésük és zenei anyanyelvük megalapozása érdekében. Az óvodapedagógus feladata:  A felhasznált zenei anyag igényes válogatása az életkori és a csoport képességszintjének figyelembe vételével.  Az óvodás korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása.  Nyelvi képességek fejlesztése a mondókák, a gyermekdalok és zenei készségfejlesztő játékok által.

50

A zenei nevelés tartalmának igényes kiválasztása a zenei anyanyelv megalapozása érdekében, amelynek legfontosabb szempontja a zene szépsége és művészi értéke. (Népi gyermekdalok, népdalok, néphagyományt őrző dalos játékok, művészeti értékű műdalok, zenehallgatásra szánt népdalok, magyar és más népek dalai, zene szemelvények, a világ zeneirodalmából válogatott énekes és hangszeres műzene, kétszólamú darabok és kánonok, amelyeket énekkel vagy hangszerrel az óvónők adnak elő stb.) Az óvodapedagógus feladata a zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése, a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése, a zenei önművelődésre és önképzésre való állandó igénye. A zene elsősorban érzelmeket aktivizáló művészeti tevékenység, amelyhez a szabad légkör, jó hangulat biztosítását alapvető feladatunknak tartjuk. Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. Beszéd és zenei hallás fejlesztése. Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása. Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok). A felnőtt minta szerepe meghatározó, az óvodapedagógus énekeljen és játsszon sokat a gyerekekkel. Nagy élmény a gyermekeknek az óvodapedagógus éneke, hangszerjátéka. (Az óvónő legalább egy hangszeren jól és biztonságosan játsszék.) Ez fokozható még azzal is, ha két vagy több óvónő együtt énekel, muzsikál, valamint ha a szülőket is bevonjuk a közös éneklésbe. Pl.: gyermekekkel közös hangverseny. Az eszközök fontos szerepet töltenek be a megtapasztalásban (főleg ritmuseszközök), ezért a meglévő eszközök, hangszerek gazdagítása érdekében készítsenek a gyermekekkel közösen sok érdekes "hangszert". Pl.: nádsíp, köcsögduda, citera, kukoricaszár hegedű stb. a hangszerek érdekes bemutatása érdekében szervezünk látogatást a helyi zeneiskolába. Az igényesen összeválogatott komolyzenei anyag nagy segítség a zenei ízlésformálásban, amely szabad lehetőséget biztosít a zene által kiváltott érzelmek mozgásban való kifejezésére. (Mozart, Handel, Chopin, Vivaldi,) Ápoljuk településeink zenei hagyományait: gyűjtjük a kistérség még fellelhető mondókáit, dalos játékait, s a hagyományápolásba bevonjuk a szülőket is. A zenei élmény kifejezésre ösztönöz (ábrázolásra, bábozásra, dramatizálásra, mesébe való beépítésre stb.), ezért a művészeti tevékenységek integratív hatásának érvényesülését segítjük elő.

51

Az óvodai zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. Az élményt nyújtó közös éneklés a művészeti és esztétikai nevelés szempontjából is fontos. A 3-4 éves korú gyermekekkel ölbeli játékokat, arc, kéz, ujj, lovagoltató játékokat játszunk. Ezek belsőséges kapcsolatot teremtenek a felnőtt és gyermek között, erősítik a kicsinyek biztonságérzetét, érzelmileg gazdagítják őket. A kicsiknek olyan egyszerű 4-5 hangból álló énekes játékokat tanítunk meg, amelyik játéka álló helyzetben játékos mozdulatokkal eljátszható. A 4-5 éveseknek olyan mondókákat, nagyobb hangterjedelmű és hangkészletű énekes játékokat tanítunk, melyekkel mozgásuk is jól fejleszthető. Ismerjük meg a csigavonal, hullámvonal, szerepcserére épülő játékokat. Megtanítunk néhány ünnepre és alkalomra szóló egyszerű dalt is, melyhez utánzó mozdulatokat, játékokat lehet kitalálni.

Az óvodás korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása A 3-4 évesek tanuljanak meg 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 10-12 énekes játékot. A gyermekek játék közben közvetve szerzik meg a zenei készségeket és ismerik meg az alapfogalmakat. Tudjanak halkabban, hangosabb an beszélni, mondókázni, énekelni. Mozdulatokkal érzékeljék az egyenletes lüktetést. Az óvónő énekelgessen sokat a gyerekek között és keltese fel érdeklődésüket a zenehallgatás iránt. A 4-5 éves gyermekek énekelgessenek 43-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. Tanuljanak 4-5 új mondókát és 12-15 gyermekdalt. A körjátékok közül már nehezebbeket is válogathatunk (szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító). A tiszta éneklés érdekében énekeljenek önállóan. Énekeljenek egyénileg és kisebb csoportokban halkabban és hangosabban, magasabban és mélyebben Érezzék az egyenletes lüktetés a dalok, mondókák ritmusát. Használjanak többféle ritmushangszert. Az 5-6-7 éves gyerekek tanuljanak meg 4-6 mondókát és 15-18 énekes játékot, valamint 3-4 alkalomhoz illő műdalt. Olyan dalokat válogatunk, melyekben már szünet és szinkópa is előfordul. Bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító fogyó játékokat is tervezünk. Gyakran énekeljenek egyénileg a tiszta éneklés érdekében. Tudják megkülönböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A zenei neveléssel megvalósítható képességfejlesztés mellett a legfontosabb, hogy a gyerekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, lehetőleg tisztán énekeljenek.

52

A cigánygyermekek zenei érdeklődése már óvodáskorban megfigyelhető. Ez ritmusérzékükben és tiszta szép éneklésükben mutatkozik meg. Erre alapozva szabadidős tevékenységben ének-zenei és táncos képességeiket fejleszthetjük.

Nyelvi képességek fejlesztése a mondókák, gyermekdalok és zenei készségfejlesztő dalok által. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játékok alkalmat adnak a szókincs bővítésére.

6. Rajzolás, mintázás, kézimunka A tevékenység célja:  A gyermekek élmény a fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése  A gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Az óvodapedagógus feladata: A "látásra" neveléssel kezdődik a gyermekek esztétikai fogékonyságának a kialakítása. A "látó" felnőtt közreműködése is szükséges ahhoz, hogy a gyermek megtanulja észrevenni mindazt, amit a természet és az ember harmóniája létrehozott, azt ami gyönyörködtető, ami esztétikus. Az óvodapedagógus ösztönzései, látásra nevelő hatásai nagyon fontosak az esztétikai szükséglet kialakításához és formálásához. A vizuális látásmód befolyásolása, az önkifejezés technikáinak bemutatása, a műalkotások megismerésének megszervezése az óvodapedagógus feladata. A belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával A gyermeki élmény és fantázia világ gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó alakító önkifejezés fejlődésének segítése. Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás.

53

Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés. A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. A gyermekek szabad alkotó tevékenységéhez megfelelő helyet, teret biztosítunk, s oldott légkört, mert csak jó hangulatban lehet alkotni, önmagunkat kreatívan kifejezni. Az óvodai alkotó-alakító tevékenység szervezésében alapvető feladtunk, hogy egy jól elkülönülő hely legyen a csoportszobában, ahol a nap folyamán bárki szabad választása alapján alkotó tevékenységben kezdhet. Ennek alapfeltétele, hogy a szükséges eszközök elérhetők legyenek. Az ábrázoló tevékenységek feltételeinek biztosítására kiemelt figyelmet fordítunk, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására es az esztétikai élmények befogadására.1 A cigány kisebbségi óvodai nevelés keretében, a vizuális nevelésben kiemelt figyelmet fordítunk saját szín- és formavilágunkra, kézműves tevékenységeik különböző fajtáinak bemutatására és megismertetésére. (Élmények, megfigyelések, anyagok, eszközök, rend- és tisztántartás.) Az óvodapedagógus feladata a tevékenységekben:              

a térbeli tájékozódás, a képi-plasztikai kifejezőképesség formálása, a komponálás, rendezés képességének fejlesztése, a gyermekek tér-forma és színképzetének fejlesztése, vizuális-, taktilis-, auditív-, téri percepció alakítása, keresztcsatornák fejlesztése, koordinált mozgás elősegítése, belső vizuális kép, fantázia-, figyelem-, verbális-, reprodukáló képesség fejlesztése, az egyszerűbb művészeti alkotásokkal való megismerkedtetés, a gyermekmunkák megbecsülése, cserélése, aktualizálása, a gyermekek munkáinak megfigyelése, elemzése, a képi megjelenítése és a verbális megfogalmazás összekapcsolása, a tevékenységekkel a teljes személyiség integrált fejlesztése, kiállítások rendezése a szülők segítségével, a felhasználható anyagok folyamatos gyűjtése és tárolása.

54

Az óvodapedagógus ízlése, mint modell, követendő példaként hat a gyermekekre. A csoportszoba színvilága, a tárgyak, a dekorációk legyenek mértéktartóak, ízlésesek. A csoportszoba külső megjelenésében is tükrözze az évszakot, a gyermekek speciális érdeklődését, a játéktevékenység témáinak alakulását. A szülők bekapcsolódását segítjük elő:  környezetalakításban,  a kézművességet folytató felnőttek munkájának, alkotásainak bemutatásában (kosárfonás, szövés stb.),  a szülők közreműködése érdeklődésük alapján (ikebana, tojásfestés, origami, gyöngyfűzés stb.). A kistérségünkben élő művészekkel való megismerkedés lehetőségét is megteremtjük. Óvodáink folyosóin, előtereiben időszakos kiállításokat szervezünk.

Az alkotó tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése 3-4 éves korban: ábrázoló tevékenységük szervesen beépül játékukba ebben az időszakban manipulálásuk nem más, mint a gyakorló játék egyfajtája. Feladatunk ebben az időben a szokások, szabályok rögzítése a technika használatának pontos megtanítása, gyakoroltatása, ill. annak figyelemmel kísérése, hogy időről – időre változatos sorrendben minden eszköz újra kézbe kerüljön. A szabadon firkálgató, mázoló, gyurkáló gyerekekkel éjék át a felfedezés, az alkotás, a színek, formák adta örömöt, esztétikai élményt. A firkából kilépő, valamint ábrázolni kezdő gyermeket egyénileg segítjük a továbblépésben, de fokozatosan figyelünk a gyermek igényeire, gondolataira, engedjük szabadon próbálkozni. Bátran adjuk már a 3 éves gyermek kezébe is az ollót, tűt, ragasztót, pálcikát stb., ha az eszköz nem balesetveszélyes s megtaníthatjuk a gyermekeknek egyenként, hogyan kell azokkal helyesen bánni. 4-5 éves korban a manuális tevékenység továbbra is természetes módon beépül a gyermekek játékába. a gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítjük élményeikhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz megfelelően illeszkedő technikákkal. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás. A plasztikai munkák során legyenek képesek formák tagolására, a sajátítsanak el újabb technikát. Biztosítjuk annak a lehetőségét, hogy az építés során variálják a teret, használjanak nagyobb méretű dobozokat, takarókat. A gyermekek segítsenek az eszközök előkészítésében, elrakásában. 5-6-7 éves korban a képalakítás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. Gazdagítjuk a technikai megoldásokat. Arra ösztönözzük a gyerekeket, hogy a saját élményeken alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, kirándulások, ünnepek eseményábrázolásai is. Ajándékkészítés elsősorban ünnepekhez kötötten a szüleik részére és a kisebbeknek is. Segítjük a gyerekeket a játékok, bábok, játékkellékek készítésé55

ben, nagyobb méretű elemekből összeállított térrészek, búvóhelyek, sátrak, házak építésében a tér változatos kihasználása érdekében. A környezetben látható esztétikus jelenség megfigyelése, rácsodálkozása pl.: táj, növények, időjárás, gyermekek, állatok. A cigánygyermekek otthoni környezetében hiányoznak azok a tárgyi feltételek, amelyek az ábrázoló tevékenységhez szükségesek, ezért az óvodában egész nap biztosítjuk az ilyen irányú tevékenységükhöz az eszközöket és a teret. Minél változatosabb technikák alkalmazását, hogy erőteljesebb színhasználatuk az eltérő kompozíció és formai ábrázolásuk kibontakozhasson. Jó kézügyességük miatt a kézimunkában (varrás, vágás) igen kitartóan, pontosan dolgoznak. A gyerekek munkáinak kiállítása ösztönzően hat a szülőkre, otthoni ábrázoló tevékenységre.

7. Külső világ tevékeny megismerése A környezet megismerésére nevelés célja:  a termékek minél több tapasztalatot (mozgásos, érzékszervi) szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből életkoruknak megfelelő szinten, ezáltal teljes biztonságban tájékozódjanak és igazodjanak el környezetükben.  A bennünket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezésének, megtapasztalása játékos formában a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. Az óvodapedagógus feladata:  A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása  A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismerkedés során  A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása. Pozitív viszony kialakítása, a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása.  Tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre.  Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.  Az óvodapedagógusok fejlesztő programjaikban tudatosan építsenek a gyermek otthoni, óvodán kívüli tapasztalataira.

56

 A környezet tevékeny megismerése, a környezet védelme a kisgyermek eleven, élő, változásaiban gazdag természetes környezetben gyűjtse érzelmileg átszőtt, élménybe ágyazott tapasztalatait.  A tapasztalatszerzés cselekvően átélt, érzelmileg színezett tevékenységeihez a gyermekek számára biztosítsunk eszközöket. Gondoskodnunk kell arról, hogy a csoportszoba berendezései, tárgyai, eszközei változatos lehetőséget biztosítsanak alapvető matematikai gondolkodási készségek fejlődéséhez.  A környezet tevékeny megismerésébe, a környezetvédelembe bevonjuk a szülőket, családokat is. Sok közös örömteli élménnyel nyerjük meg a szülőket. Pl.: Közös kirándulás, nyársalás, bográcsozás, felfedező túra stb. Az óvodapedagógus nyújtson jó példát, legyen kezdeményező, kínáljon ötleteket, s adjon betekintést a gyermekek óvodai életébe. Óvodáinkban - előzetes megbeszélés alapján - bármikor bent tevékenykedhet a gyermekkel a szülő.

A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A környezet megismerését áthatja a gyermekek életét az óvodai tevékenység egészét. A témák megválasztásánál figyelembe vesszük óvodán területi elhelyezkedését. A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják, körülölelik a többi nevelési területet. A mozgásos játékokra, cselekvésre, érzékszervi megtapasztalásra épülnek. A kisebb gyermekek szeressék meg óvodájukat, majd az óvoda közvetlen környezetével ismerkedjenek meg. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárást, növényeit. Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, tollakat, évszakra jellemző képeket. A nagyobbaknál törekszünk a gyűjtőmunkák gazdagítására, évszakalbumot készítünk, családi albumokat nézegetünk. a séták során gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait, megismertetjük a közlekedési eszközöket. Természetes környezetükben figyeltetjük meg a háziállatokat, madarakat, bogarakat. A legnagyobbak tájékozódjanak az óvoda környékén. Figyeljék meg a növények fejlődési feltételit, a környezet szennyeződéseit. Csiráztassanak, ültessenek növényeket. Legyen ismeretük a szárazföldi, vízi, légiközlekedésről. A gyermekek érdeklődésük szerint nézzenek a természetről, természetvédelemről, vadállatokról szóló videofelvételeket.

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. A hosszabb – rövidebb séták lehetővé teszik, hogy a gyermekek valós élethelyzetekben alkalmazzák a helyes köszönést, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifeje57

zését. A séták utáni beszélgetések segítik a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. A gyermekek matematikai érdeklődésnek felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikusgondolkodás megalapozása. A környezet megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jut a gyermek. A matematikai fogalmakkal természetes módon ismerkedik meg. A matematikai kifejezések fokozatosan beépülnek a beszédükbe. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, fejlődik téri, sík és mennyiség fogalmuk. Feladatunk, hogy egyéni képességeiknek megfelelően fejlesszük matematikai ismereteiket. Problémahelyzetek létrehozásával a gyermeket logikus gondolkodásra késztetjük. Addig tartjuk a gyermek érdeklődését ébren, míg rá nem jön minden variációs lehetőségre. Ezáltal fejlődik logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és megoldó készségük. Külön feladatunk környezeti, esztétikai nevelés. Azért fontos, mert otthon pozitív példát alig látnak, ezáltal nem tanulnak. A lakásviszonyok elhanyagoltak, a ház környezete rendezetlen, sivár, szemetes, alig van fa, virág. A vonzó, szép óvodai környezetben nap, mint nap arra neveljük őket, hogy ne szemeteljenek, ne rongálják környezetük tárgyait, a növényeket, óvják, gondozzák. A gyermekek által a szülők szemléletét formáljuk, hogyan óvják, védjék, szépítsék környezetüket. (pl. közös nagytakarítás, virágültetés, fásítás). 8. Munka jellegű tevékenységek Célunk: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését Az óvodapedagógus feladatai:  Legfontosabbak azoknak a gyermekméretű eszközöknek és állandó helyüknek a biztosítása, amelyekkel a gyermekek testi épségét nem veszélyeztető munkák önállóan végezhetők.  A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezése, a gyermekekkel való együttműködés, a munkatechnikák elsajátíttatása, a munkavégzés ösztönzése folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékeléssel, megerősítéssel.  Részben osztott csoportjainkban a feladatok differenciálása.  A szülők munkájának, az óvodai dolgozók munkájának megismerése.  Az emberi munka jelentőségének, az alkotás szépségének bemutatása.  Együttműködés a szülőkkel az óvodáért, csoportokért felvállalt munkában.

58

 A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése és azok feltételének biztosítása. Különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése és azok feltételének biztosítása A munkára nevelés az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amely áthatja a gyermekek mindennapi tevékenységének egészét. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és munka tevékenysége. A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák a csoport érdekében elvégzett munkák, vagy kerti munkák tényleges munkavégzést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyermekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszerített feladat legyen. A kisebbek az óvónőt figyelve, vegyenek részt a növények, állatok gondozásában, etetésében. A kerti munkában figyeljék a veteményezést, a növények locsolását. Segítsenek a termések, falevelek elszállításában. A nagyobbaknál a naposi munka jól fejleszti a gyermekek közösségi kapcsolatát, ezt akkor érdemes bevezetni, ha gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. Az alkalomszerű munkában a felnőttek segítségével vegyenek részt. (A játékelrakás, csoportterem átrendezése, tevékenységre használt eszközök kiosztása, összeszedése, öltöző és mosdó rendjének megőrzése.). Az élősarok, szobanövények, akvárium, madáretető gondozásában vegyenek részt. Segítségünkkel készíthetik el a kisállatok, madarak étkeit. Vannak azonban a munkavégzésnek a családi modellből hiányzó elemei is, ezért itt be kell tartani a fokozatosság és rendszeresség elvét s ezeket játékban is lehet gyakoroltatni. (pl. saját törölköző, fogmosó felszerelés használat). A gyermekekben a munkavégzés alapképességei, szokásai az óvoda hatására kialakulnak, ezért rajtuk keresztül próbálunk hatni a családokra azáltal, hogy elmondjuk az elért eredményeket.

VII. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 59

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. 

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.



A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermekeknél   

az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama: a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek: 





érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél: gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek), végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét; elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri, és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit, ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőtt- és gyermektársaival, kedvező iskolai légkörben. A szociálisan érett gyermek: 

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését;

60



feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

VIII. 1.

Az óvodai intézményünk kapcsolatrendszere

Óvoda- család:

Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. A gyermek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az előremutató segítséget. Óvodánk nyitott: a szülők igényeinek megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, hogy szeretjük a gyermeküket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatók legyünk. Alapelveink: A nevelésben az óvoda ismerje el a család elsődlegességét, tisztelje a szülőt. Az óvónő fogadja el a szülőt még akkor is, ha a gyermeknevelésben súlyos hiányosságokat tapasztal. Ezekben a családokban is keresse a gyermekszeretet reménykeltő szálait. Kapcsolatában éreztesse az őszinte "odafordulást", az empátiát és segítő szándékát addig a pontig, amíg a szülő ezt képes elfogadni. A kapcsolat épüljön a tapintatra és mélyüljön el a közös programok együttes tevékenységei alkalmával. 61

Az óvónő ismerje és fogadja el a család szokás- szabályrendszerét, s tapintatosan befolyásolja az életmód jó szokásainak alakításában. Az óvoda vállalja az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is. (előadás, vitaindító, cikkek ajánlása, faliújságra helyezése). A szülő tájékozódjék az Óvoda helyi óvodai nevelési programjáról. Az óvoda "helyi programjának" kialakításában, beválásának figyelemmel kísérésében a képviselő által vegyen részt. Szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést. A szülők tájékoztatása a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjéről, fejlődési jellemzőiről, a fejlesztési feladatait tartalmazó dokumentum kérésének és az iskolába, általuk való továbbításának lehetőségéről. Az Óvoda szülői képviseletét a Szülői Szervezet látja el, amelynek működési feltételeit, feladatait az érvényes jogszabályok alapján maguk alakítják ki, s szülő tagjaik a tagóvodák szülői munkaközösségeit képviseli. A kapcsolattartás formái: Beíratás: az első személyes kapcsolat felvétel. Szülői értekezletek: egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai, előadásokat szervezünk, olyan témákban, amelyek bekapcsolódnak a nevelési értekezleteink témáihoz. Családlátogatások: családi nevelési szokások, megismerése. Egyéni beszélgetések: egyéni esetmegbeszélések az aktualitásnak megfelelően, előzetes időpont egyeztetés után Nyitott óvoda: a szülők részvétele az óvodai életben: előzetes megbeszélés alapján a szülő bármiikor bemehet a csoportszobába és megismerheti a gyermekek óvodai életét. Közös ünnepségek: Karácsony, farsang, évzáró. Közös kirándulások: Pl.: Állatkertek. Játszóterek, megtekintése. Kulturális rendezvények, közös programok, gyermeknap szervezése a községi sportpályán: gyermekműsorok, sportvetélkedők, ügyességi játékok.

Az együttműködés formái:  Tájékozódó jellegű találkozások (szakszolgáltató intézmények bemutatkozásai, óvodapedagógusok és szülők rendezvényei).  Családlátogatások. 62

   

Egyéni találkozások, beszélgetések, fogadó órák. Szülői értekezletek Játék délelőttök. Kirándulások, rendezvények, ünnepek.

Az óvodapedagógus lehetőségei a családsegítésben: Nagyobb érzelmi biztonságot és mentális támogatás nyújt a krízishelyzetben élő gyermekeknek és szüleiknek. Szakemberekkel együttműködve, életviteli tanácsadást tart a szülőknek. Tájékoztatást szervez családjogi kérdésekben, bemutatja a szociális támogatások rendszerét. Képviseli a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit és támogatja a segítő kapcsolatok keresését a bajba jutott családok esetében. Ha a szülők nem zárkóznak el, az elvált szülőt is bevonja a gyermek óvodai életébe. A családok kezdeményezésére ellátja érdekeik képviseletét a szakszolgáltató intézmények megkeresésével.

2. Óvoda - iskola Az óvoda - iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően neveljük és fejlesszük, hogy környezetükben jól eligazodjanak, együttműködőek, kapcsolatteremtőek legyenek, és legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet, minél zökkenő mentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő és megtartó kapcsolatra törekszünk. A jó kapcsolat alapja a tisztelet, és megbecsülés az egymás munkája iránt. Együttműködés formái  Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt.  Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az 1. osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában, az 1. o. nevelő pedig a leendő iskolásokat látogatja meg az óvodában.  Szakmai tanácskozások, megbeszélések, előadások az alsó tagozatos tanítókkal, olyan pedagógiai, pszichológiai módszertani témákban, amelyek segíthetik az óvoda-iskola átmenet zökkenő mentesebb megvalósítását(pl.: magatartás, és személyiségzavarok, a nehezen nevelhető / kezelhető gyermek problematikája a gyermeki másság kezelése, - az óvoda- iskola közötti nyelvi szándékok áthidalásának módjai)  Szülői értekezleteken való részvétellel: a leendő 1.osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzeléseikről, az iskolába lépés teendőiről.

63

 A gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek a tanító nénével, és az iskolai környezettel. (részt vesznek egy tanítási órán.)  Közös rendezvények, játékok, ünnepek szervezése: az első osztályosok Mikulási ajándékkal, ajándékműsorral kedveskednek az óvodásoknak.  Nagycsoportos gyermekek után követése legalább az első osztályban; 3. Óvodánk egyéb kapcsolatai:

3.1.Fenntartóval Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig segítő jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi. Formái:  Kölcsönös tájékoztatás, egyéni beszélgetés.  Vezető óvónő beszámolója.  Részvétel az óvodai rendezvényeken.  Az óvodavezető részt vesz az óvodát érintő témával foglalkozó testületi üléseken.

3.2.Közművelődési intézményekkel Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk, rendszeres konzultációkat szervezünk.

Formái:  Gyermekműsorok.  Közös programok szervezése: gyermeknap, farsang.  Könyvtárlátogatások: gyermek foglalkozások- Arany Jánosról való megemlékezés..

3.3. Egészségügyi szervekkel

64



védőnő, orvos, fogorvos, családsegítő szolgálat, ÁNTSZ Gyula.

Formái:

 Alkalmankénti esetmegbeszélések,  Tájékoztató előadások szervezése a szülőknek.  Évente orvosi vizsgálat minden csoportban.  Tanköteles korú gyermek részére iskola alkalmassági vizsgálat.  Hallásvizsgálat, évente.  Évenkénti fogászati szűrés.

3.4. Szakmai szervekkel Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat. Érdeklődésünknek, és a programunk megkívánta fejlesztési lehetőségeknek megfelelően részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében, igénybe vesszük segítségüket. A kistérség óvodáival való kapcsolattartásunk pozitív kisugárzással van mindennapi nevelőmunkánkra. Hagyományteremtő kapcsolat kialakítását kezdeményezzük.  Környezetvédelmi szervekkel  Alkotó művészekkel  Gyermekvers írókkal 3.5.Cigány Kisebbségi Önkormányzattal: Szociális hátterük, problémájuk megismerése, és a folyamatos segítségnyújtás érdekében fontos a napi kapcsolattartás, az információcsere, kiemelve az óvoda pártfogói szerepét. Etnikai származású dajka alkalmazásával, szorosabb kapcsolat alakulhat ki a cigányszülőkkel. Formái:  Rendszeres konzultáció.  Közös pályázatok. 65

 Közös programok szervezése.  Cigányirodalom, és cigány népi zene népszerűsítése.  Segítségnyújtás: cigány dalok, és versek felkutatásában, helyi népszokások felelevenítésében, cigány képzőművészek alkotásainak bemutatásában.  Irodalmi foglalkozások szervezése ( Lakatos Menyhért cigány író meghívása)

IX. Hagyományrendszerünk: Ünnepek ápolása: A gyermek életének jeles napjai, születésnap, névnap. Egyéb ünnepeink: Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Évzárói ünnepély, Gyermeknap.

Nemzeti ünnepek: Arany János születésének, halálának megünneplése, koszorúzás, október 23. koszorúzás, március 15. koszorúzás a kopjafánál. Környezetvédelmi napok: az 1osztályosokkal közösen rendezzük a közeli parkban.

X. Sajátos feladataink 1. Gyermekvédelem Óvodásaink eltérő szociokulturális környezetből kerülnek óvodákba. Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés. Ennek a munkának hagyományai vannak óvodánkban. Ezért a jövőt illetően lesznek még feladataink. A gyermekvédelem: mindazoknak a pedagógiai, jogi, egészségügyi és szociális tennivalóknak az összessége, amelyek a veszélyeztetett gyermek nevelését, eltartását, munkába állását, érdekvédelmi és egészségügyi gondozását biztosítják. Ebben az értelmezésben tehát idetartozik valamennyi gyermekvédelmi tevékenység, függetlenül attól, hogy azt mely hatóság vagy személy végzi. Az állami és társadalmi szervek a gyermekvédelemben az alábbi elvek megvalósítására törekszenek:  a gyermekvédelem legyen a társadalmi nevelőmunka szerves része, a gyermekvédelem legyen a család védelme,  a gyermekvédelem leglényegesebb tevékenysége a prevenció (megelőzés) legyen,  a gyermekvédelmi munka során törekedni kell a személyiség teljes kibontakoztatására, illetve a sérült személyiség orvoslására, 66

 biztosítani kell a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelkedő gyermekek korszerű nevelésének feltételeit. A gyermekvédelem célja: a megelőzés, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, ill. veszélyeztetik. A nevelési intézményünk feladata, hogy felismerje a problémát, keresve az okokat, nyújtson segítséget, illetve jelezzen az illetékes szakembereknek. 

Hátrányos helyzetű gyermekek azok, akiket a családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.



Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű gyermek az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek.



Veszélyeztetettek azok a gyerekek, akik

testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, brutalitás). Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása. A segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, a tapintatos egyéni, személyes kapcsolattarás alapvető nevelési módszerünk. A szülővel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni. Ez a segítség kiegészül, a pszichológus segítő közreműködésével is. 67

A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, a szeretetpótlás jellemző. A gyermekvédelmi munka valamennyi óvodapedagógus feladatkörébe beletartozik. Feladatunk a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás. Környezettanulmányok készítése, a hatóság kérésére. A pedagógiai munka koordinálása, kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal, a pszichológussal, esetleg Nevelési Tanácsadóval, és Szakértői Bizottsággal. Az óvónők évente egy alkalommal értékelik a gyermekvédelmi munkát, a vezető óvónőt tevékenységükről folyamatosan tájékoztatják. 2. Integrációs Óvodai Fejlesztő Programot működtetünk. Célunk:  Három éves kortól kiváló minőségű óvodai nevelés biztosítása a HH/HHH gyermekek részére.  Az óvodán belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése.  A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével.  Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása. Alapelveink:  Szeretetteljes, családias légkör kialakítása, a gyermekek érdekeinek mindenekfelett érvényre juttatása.  Az individualizálva szocializáló személyiségfejlesztés, az egyéni különbségeket toleráló fejlesztés.  A tevékenységközpontú szemlélet, mely sajátos tevékenységrendszeren közvetíti az életkornak, aktualitásoknak, környezetnek megfelelő műveltségtartalmakat.  A családokkal való együttműködés, szülők bevonása az óvodai életbe.

Feladatunk:  A HH/HHH gyermekek településen belüli teljes körű beóvodázásával biztosítani az esélyegyenlőséget.  A gyermekcsoportokban a HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával biztosítjuk óvodai-, és csoport szinten a szegregációmentességet.  Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésével.  Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli társadalmi, és civil szervezetekkel.

68

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai neveléssel csökkenteni tudjuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyermekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételi, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül – rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben, kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen ellensúlyozhatók. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak kiemelt szerepük és felelősségük van. Az óvodai integrációs program nem jelent külön programot, az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvényt. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. 69

Kiemelt területek 1) Szervezési feladatok 



 

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében, a befogadási/ beóvodázási program alapján. Valamennyi 3. életévet betöltött HHH és veszélyeztetett helyzetű gyermek felkutatása, rendszeres óvodába járatása. Integrációt elősegítő vegyes életkori összetételű csoportalakítás, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos eloszlását. Differenciálás heterogén csoportokban, az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereinek alkalmazása. Integrációt elősegítő csoportalakítás (egyéni, kiscsoportos). Az igazolatlan hiányzások minimalizálása gazdag, vonzó óvodai programokkal; a szülők, családok óvodai életbe történő bevonásával; családlátogatással, sokrétű együttműködési formák alkalmazásával. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása: tanév elején a szülői igények írásbeli igényeinek felmérése után, minden szülői igényt kielégítő óvodai nyitvatartási idő kialakítása.

2) Nevelőtestület együttműködése (rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével, esetmegbeszélések, hospitálások)  

értékelő esetmegbeszélések, gyermekvédelmi munkatárs, védőnő közreműködésével. hospitálásra épülő együttműködés, különös tekintettel a kompetencia alapú óvodai nevelés elterjesztése, alkalmazása érdekében.

3) Pedagógiai munka kiemelt területei A tudáshoz való hozzájutás esélyét minden HHH kisgyermek számára biztosítani szeretnénk; a tudáshoz, mint a kompetencia egyik összetevőjéhez kívánjuk juttatni őket. A 3-8 éves korú gyermekek- sajátos kultúrájukból és családi életvitelükből adódó különbözőségre tekintettelsokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztése, differenciált módszerekkel. Feladatunk, olyan pedagógiai környezet kialakítása ahol a különbözőség felé fordulás mindenkinek természetessé válik, hogy megismertessük a befogadó társadalom normáit, alakítsuk a családok értékrendjét, erkölcsi magatartásukat. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis) készítése, rögzítése a fejlődési naplóban. 70

Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes mintaadással - az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Feladatok:   

a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejező készségének fejlesztése, a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés képességeinek fejlesztése, az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása.

Érzelmi nevelés, szocializáció (az óvodai nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) Az óvodáskorú gyermek, jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Az érzelmi biztonság, döntő tényező a gyermek életében. 

Az érzelmi biztonság alapjának tekintjük, hogy a szülő megválaszthatja, gyermekét melyik óvodába, annak melyik csoportjába vagy melyik óvónőhöz íratja be. Így már az óvodába lépéskor kedvező hatások érik a gyermeket (pl.: barátjával, rokonával, testvérével közös csoportba jár, stb.). Ez elősegíti a biztonságot sugárzó interperszonális kapcsolatok kiépítését is.  Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemzi. Az óvodáink lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyermekek társas együttélése során az óvodai közösségekben kielégíthessék társas szükségleteiket. A szocializáció szempontjából különös jelentőségűnek tartjuk a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlását, a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakítását. Óvodai életünk elősegíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését. A fejlődésben meghatározó szerepet tölt be az óvodapedagógus, akinek viselkedése modell értékű. Feladatok:   

A gyermek társas szükségleteinek kielégítése. Közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. A társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján. 71

        

Az erkölcsi érzelmek megalapozása és erkölcsi tulajdonságok fejlesztése. Az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése. A társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése. A szociális érzékenység fejlődésének elősegítése, a szociális technikák megalapozása. A különbözőség elfogadására nevelés. A tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése. A reális, saját értékeit felismerő énkép kialakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása. A személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, stb.) közreműködésével.

Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása az óvodai nevelés funkciói közül a legfontosabbat érvényesíti: az egészség, a testi fejlődés, a fizikai állapot védelmét és fejlesztését. Feladatok:        

a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermek testi képességei fejlődésének segítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása, A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek és mozgásigényének kielégítése során kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni, eltérő szükségletekre.

9. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése

72

Programunk felismeri, értékeli, támogatja és ösztönzi azoknak a kívánatos személyiségtulajdonságoknak, jellemvonásoknak az óvodáskorban való megalapozását, amelyekre az alakuló demokratikus társadalmunkban, a gyorsan változó idő függvényében szükség van. Ezek:        

a személyiség autonómiája (az alkalmazkodás és az önérvényesítés stratégiájának elsajátítása), a cselekvés felelőssége, választási, döntési képesség és körülmények fennállásának bátorsága, önálló, rugalmas, kritikus gondolkodás, saját igények, szükségletek megfogalmazása és kifejezése, korszerű műveltség, tájékozottság és önfejlesztő magatartás, mások tiszteletben tartása, az együttműködés, együttélés stratégiájának elsajátítása, az identitástudat, a nyitottság és tolerancia, az értékek sokféleségének tiszteletben tartásával.

A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat:        

    

a gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, legyen kulturális identitásuk, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg a saját értékeiket, erősségeiket; pozitív beállítódással szeressenek többet tudni, felfedezni, megismerni; szerezzenek sok pozitív tapasztalatot, éljenek meg sok élethelyzetet, amelyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz; tanulják meg és tapasztalják meg az együttműködésben az alkalmazkodás és az önérvényesítés lehetőségeit, a kompromisszumok, konszenzusok kialakításának stratégiai elemeit; legyenek képesek társaikkal és felnőttekkel szívesen kommunikálni, kapcsolatot teremteni és kontaktust fenntartani; érdeklődjenek az írott nyelv és a szimbólumok iránt; legyenek képesek önmagukat szabályozni, rendelkezzenek önkontrollal (annak elemi szintjéig jussanak el: a szabályok ismeretében tudjanak dönteni helyes vagy helytelen megnyilvánulásaik között); legyenek képesek helyzetekben, tevékenységekben önmagukat is motiválni és kevés felnőtt segítséggel problémáikat egymás között megoldani; szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, a környezetet; tiszteljék a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődéseiket, legyenek érzékenyek mások problémáira és fogadják el társaik másságát; alakuljon ki szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, korszerű táplálkozás, egészségügyi szokások); sajátítsák el az önkifejezés módjait (mozgás, művészeti tevékenységek);

73



 

  

rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához és az alkalmazkodó képes tudáshoz szükséges, logikai műveletek végzésének képességével, a pszichikus funkciók megfelelő működésével. tudjanak megoldani egyszerűbb szervezési feladatokat, pld. a környezet igényeknek megfelelő alakítása (csoportszobában…); személyiségük szabad kibontakozásában váljék az önkifejezés, az individualizáció, és szocializáció fő tevékenységformájává a játék, igényeljék a játékot és keressék az együttműködést társaikkal, egyeztessék elképzeléseiket, megőrizve személyiségük autonómiáját, a kreativitást, az ötletességet; legyenek optimista szemléletűek, jókedvűek, tudjanak örülni a kis sikereknek is, az enyhén sérült gyermekek rendelkezzenek önbizalommal; az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek ismerjék meg a saját kulturális értékeiket, hagyományaikat.

5. Korszerű óvodapedagógiai módszerek:      

a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, kompetencia alapú óvodai nevelés szülőkkel való partneri együttműködés módszerei: nyitott napok, nyitott hetek, családi napok, fogadó órák, nyitott óvodai ünnepek stb.

6. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi - fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia - vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás (a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok)    

A gyermekcsoportok és a réteg szülői értekezleteken az egészség megőrzése, a gyermekkori betegségek és az egészséges életmóddal kapcsolatos témakörben gyermekorvosi előadás, konzultációk. Fogorvos asszisztensi gyakorlatorientált bemutatók. Védőnői részvétellel egészséges táplálkozás- reform konyha a családban (beszélgetés, egyszerűbb ételek elkészítése, kóstoló) Gyermekek gondozása, ápolása – védőnői tanácsadás az óvodában.

Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások, táborok szervezése; rendezvények látogatása) 74

    

ruhák gyűjtése és adományozása, befőzés az óvodában szülők részvételével, ünnepváró délelőttök, lakásdíszek készítése, CKÖ közreműködésével játékok adományozása, óvodai kirándulások szervezése.

A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában)   

Évente 3- 4 alkalommal kerek asztal beszélgetés a gyermekek helyzetéről a szociális ellátó rendszer szakembereivel. Eset megbeszélések Rendszeres, napi kapcsolat a családgondozókkal.

7. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal   

Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása) Védőnői hálózat (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) Szakmai szolgáltatók (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása)  Nevelési Tanácsadó, Sarkad  Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság, Békéscsaba Cigány kisebbségi önkormányzat, illetve civil szervezetek (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés

8. Óvoda-iskola átmenet támogatása Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka:   

a tanulási képességek megalapozása. a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése fejlesztő pedagógiai, gyógypedagógiai, ellátás biztosítása minden óvodánkban; az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása, fejlesztése rajz kiállítások, vers- és mesemondó versenyek szervezésével óvodai szinten.

 Iskolaválasztás segítése:   

a kijelölt iskolával közös kapcsolatfelvétel, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás támogatása.

75

Az érintett iskolával közös óvoda - iskola átmenetet segítő program      

a DIFER mérés 4 éves korban való megkezdése, kölcsönös hospitálások, esetmegbeszélések, közös programok szervezése (gyermeknap, kiállítás, kirándulás, színházlátogatás, kiállítás) közös műhelyfoglalkozás, szakmai napok látogatása a kompetenciai alapú óvodai nevelés és iskolai oktatás összehangolásáért. A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében

9. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés        

Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről: az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyermekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon, gyermekének óvodai életében, családi napok szervezése, család az óvodában, óvoda a családban program szervezése.

Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása    

szülői értekezleteken, fogadó órákon családgondozóval közösen gyermekjóléti és családsegítő szolgálat illetékes szakembereivel közösen.

Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése.     

óvodai élettel kapcsolatos rendezvények (farsang, karácsony, mikulás, anyák napja, kisebbségi ünnepek) jeles zöld napok alkalmával, szülőkkel közös kirándulások során, családi napokon, játszóházi foglalkozásokon, ünnepek előtt.

Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása  

A szülői igények, elégedettség, elégedetlenség felmérése minden nevelési évben. A pedagógiailag elfogadható igények teljesítése.

76

10. Intézményi önértékelés, eredményesség Intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján Eredményesség megállapítása, indikátorok teljesülése:        

beóvodázási arány, hiányzás csökkenése, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfel elő időben, sajátos nevelési igényűvé minősítés csökkenése, normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolaérettség elérése mérése.

Méréseket a következő célzattal végezzük:  Az iskolaérettség, illetve – éretlenség gyanújának megállapítására.  A gyermekről egy objektív, teljes képet tudjunk alkotni, mely a gyermek fejlesztésének irányát is jelenti, pl. ha valamely képességben a gyermek kimagasló, akkor átgondolást igényel, hogy – e téren a gyermeknek milyen lehetőséget tudunk mi, valamint a szülő biztosítani. Ugyanez történik, ha valamely részképességben átlag alatti a gyermek. Ebben az esetben, időben felismerjük a retardációt vagy egyéb rendellenességet és időben szakemberhez kerülhet a gyermek.  A szülő tájékoztatására a gyermek általános fejlődéséről.  A nevelési tanácsadó, valamint egyéb szakértői bizottság részére objektív teljes képet tudjunk adni.  A helyi nevelési program fejlesztési célkitűzései hogyan valósulnak meg. Az eddig használt mérést, úgy módosítjuk, hogy a kiscsoport végétől alkalmazzuk a DIFER mérést, nagycsoport végén pedig iskola érettségi vizsgálatot végzünk.

XI. Roma nemzetiségi óvodai nevelés „A mérhetetlen és csodálatos sokféleséghez, továbbá az élet titokzatosságához hozzátartozik az, hogy az emberek különböznek egymástól szokásaikban, hitükben, bőrük színében, különböznek abban, ahogy öltözködnek, 77

és még sok minden másban. Az egyes közösségek mássága megértéssel és toleranciával fogadható, mint ami gazdagítja az életüket, tiszteletben tartható megbecsülésre adhat igényt, akár még élvezhető is.” (Vaclav Havel)

Az óvodai nevelés általános feladataival összhangban határozza meg az (oktatási miniszter 58/2002. (XI.29.) OM rendelete) 17/2013 (III.1.) EMMI rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a kisebbségi óvodai nevelés célját és feladatát, nevezetesen a kisebbségi nyelv és kultúra megismerését, kulturális hagyományok átörökítését, a kisebbségi identitás tudat kialakulásának és fejlesztésének segítését. Nevelési formák tekintetében a cigány kulturális nevelést magyar nyelven folytató óvodák vannak túlnyomó többségben. Ez érthető is, hiszen a hazánkban élő cigányok közel háromnegyede 70-72% magyar anyanyelvű, ötöde 20-22 % cigány – magyar és kevesebb mint egytizede kb. 8 % cigány – román kettős anyanyelvű. Óvodánkban a cigány gyermekek száma igen magas, 70% körül mozog. Községünkben a lakosság létszáma folyamatosan csökken, a falu elöregszik, mivel a Termelő Szövetkezet megszűnése, után sokan váltak munkanélkülivé. A fiataloknak nincs munkalehetőség, ezért elköltöznek. Ebből következően a gyermeklétszám is csökkenő tendenciát mutat. Valamennyi 3. életévét betöltő kisgyermeknek tudjuk biztosítani az óvodai felvételt. Az óvodánkba járó legtöbb gyermek szüleinek, nincs meg még az általános iskola 8 osztálya sem. 2-3 osztályt végeztek, munkanélküliek, szociális segélyből élnek, vagy alkalmi munkából tartják fenn magukat és családjukat. Ezért az óvodába járó gyerekek nagy részére jellemző, hogy igen rossz körülmények között élnek, ingerszegény környezetből érkeznek. Az egyre nehezedő életkörülményeket tükrözi a gyermekek ruházatának ápolatlansága, vagy az, hogy a szülők nem az évszaknak megfelelően tudják gyermeküket öltöztetni.(vékony kabát, cipő télen). Hátrányos helyzetű a gyermekek 95%-a. A cigány családok többsége nagycsaládban él, nyitott a közösségi kapcsolatokra. Testvérei, családja, rokonsága között érzi magát biztonságban. Megtapasztalja, hogy a családi összejövetelek alkalmával ő, mint kisgyermek áll a figyelem középpontjában. Ezért a cigány gyermekek óvodai beilleszkedését a testvérek, az idősebb gyerekek, a családtagok, a távolabbi rokonok külön-külön is segíthetik. A cigány gyermek hosszabb ideig szopik,

78

gyakran van az anyja közelében, mindenhova magával viszi a család. Társaságban kézről- kézre adják. Nincsenek félelmei a magára maradással összefüggésben. A szeparációs félelem, a testi kontaktus igénylése nem akadályozza óvodai beilleszkedését. Akit megkedvelnek ahhoz odabújva fejezik ki szeretetüket, a nagyobbak ezt szóban is megfogalmazzák. Néhány esetben nem szívesen adják óvodába a gyermeküket a szülők, mert féltik a társak bántalmazásától. Gyakran ellenőrzik a gyermek biztonságát, igénylik, hogy be-benézhessenek az óvodába. A cigány gyermekek beilleszkedését nehezítheti az eltérő értékrend a család, és az óvoda között. A gyermekek beilleszkedésének egyik neuralgikus pontja a család eltérő napirendje és az óvodától nagyobb szabadságfokot biztosító életvitele. Ezért a gyermekek a mozgásos, az udvari játékban érzik igazán jól magukat. Vonzza őket a csoportszoba, gazdagabb játékkészlete. A cigány gyermekek óvodai beilleszkedését a családokkal együttműködve oldhatjuk csak meg. Ehhez biztosítjuk, hogy reggelente bejöhetnek a csoportba a szülők, lehetővé tesszük, hogy napközben megkereshessenek bennünket, ha valamilyen gondjuk van. A csoportalakításánál figyelünk rá, hogy a testvérek, nemcsak édes testvérek egy csoportba kerüljenek. Minden lehetőséget megragadunk, hogy a községben élő valamennyi 3. életévét betöltött gyermek óvodába kerüljön. Bár az óvoda csak 5 évtől kötelező, nagyon fontos, hogy a gyermekek a legfogékonyabb korszakban (az első 4 év) óvodába kerüljenek, a primer prevenciós lehetőségek, a családban fellelhető hiányok korai pótlása és az iskolai alkalmasság megalapozása miatt. A gyermek toleráns, a gyermek nem diszkriminál, elfogadja a másságot. Öt éves kora körül a gyermek megérti, hogy különböző csoportokhoz tartoznak. Képessé válik arra, például, hogy etnikai azonosulást érezzen. Községünkben a cigány családok csak magyar nyelven beszélnek. Nálunk nem jellemző, hogy nem vállalják cigány származásukat a szülők. Az óvodánkba járó roma gyerekek szülei vállalják származásukat és igénylik a cigány kulturális nevelést. Önerőből azonban már nem tudják egykori anyanyelvük újra tanulását biztosítani. Miután az 1989/90-es „csendes forradalom” –ig a hatalmat gyakorlók kényszerítették rá a cigányokat anyanyelvük elhagyására, történelmi jóvátételként értékelhető, ha elősegítjük egykori anyanyelvük a romani nyelv elsajátítását. A kisebbségi kultúra ápolása, a romani nyelvhez való pozitív viszony kialakítása és a hagyományok továbbörökítése, különös tekintettel a mese, a zene, és a manuális tevékenységek által. A másság tiszteletének és elfogadásának eredményeképpen a kölcsönös együttműködés kibontakoztatása a játékon és a különböző érzelem gazdag, életkornak megfelelő hagyományokat ápoló tevékenységeken keresztül. Célunk még a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek felkarolása, segítése, részképesség- zavaraik kiküszöbölése, egyéni fejlesztések beépítésével. 79

A cigány kisebbségi óvodai nevelés formája: cigány kulturális nevelés magyar nyelven.  A cigány kisebbségi óvodai nevelés keretében az óvoda nevelési programja tartalmazza a cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékeit.  A tevékenységi formákban hangsúlyozottan szerepeltetjük a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág kap helyet.  A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a cigány tánckultúra megismertetése.  A cigány kisebbségi óvodai nevelés olyan módon készítse fel a gyermekeket a sikeres iskolai előmenetelre, hogy tudatosan építsen a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra.  a romani nyelvvel ismerkedés hetente 3 órában, tevékenységi formákban ágyazottan. Célunk Kompenzáljuk a családi nevelés hiányosságait, segítsük őket szociális beilleszkedésük során, biztonságérzetet nyújtsunk számukra, amely megalapozza érzelmi kötődésüket az óvodához, ösztönzi társas kapcsolataik pozitív alakulását. Feladatunk:  A gyermekek megismerése, a lemaradás területének és mértékének megállapítása. A felzárkóztatás színtere a játék.  Fejlesztési feladatainkat differenciált, egyénre szabott segítségadással valósítjuk meg. Az egyéni fejlesztésről, felzárkóztatásról az óvodapedagógusok folyamatosan - írásbeli feljegyzést készítenek.  A rendszeres óvodalátogatás érdekében az óvodapedagógusok folyamatosan látogatják az etnikai családokat, különös tekintettel a tanköteles korú gyermekekre. Figyelemfelhívással, példaadással erősítjük a szülők felelősségét a gyermek otthoni gondozása, nevelése iránt. A gyermekeken keresztül fejlesztjük a családi háttérrendszert.  Szülői értekezleteken előadásokat hallhatnak az egészségtelen, veszélyeztetett életmód és gyermeki személyiségre gyakorolt káros hatásairól.  A szakértői bizottsággal rendszeres szakmai kapcsolatot építünk ki, annak érdekében, hogy a cigány gyermek az egyéni fejlettségének megfelelően a számára legoptimálisabb típusú iskolában kezdhesse meg tanulmányait.

80

 Ápolni és fejleszteni a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat, és szokásokat,  Készítse fel a gyermekeket a romani nyelv iskolai tanulására,  Segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését. A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként  a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája iránt;  ismerjen a kisebbség kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat;  ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel, tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését. 1. Egészséges életmódra nevelés A gyermekek képesek az alapvető testápolási, öltözködési, étkezési eszközöket két nyelven megnevezni. 1. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Feladat: o A roma kulturkincsben legyenek képesek észrevenni a szépet. o A cigány etnikai nevelés során átélt esztétikai élmények segítésék a gyermek kötődésének kialakulását az adott kisebbséghez. A roma életmódhoz tartozó hagyományok, szokások, ápolása: A roma etnikum jeles napjainak beépítése: Újév: újévi köszöntők, hagyományok az újév napján Karácsony. Karácsonyi köszöntők ( pl. Choli Daróczi József, Karsai Ervin versei)

Tevékenységformák és azok jellemzői 1. Játék és játékban integrált tanulás: Feladat: A nap folyamán kialakult játékszituációk felhasználása a nyelvi kommunikációra, tárgyak megnevezése. Bábozással a romani nyelv megismertetése, tájnyelvi játékok felhasználása. Nyelvi készséget fejlesztő játékok tervezése. 81

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A romani nyelv megismerésére, a játék a legfontosabb színtér, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális, és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamatnak egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A tanulási tevékenység esetén azt szeretnénk elérni, hogy örömmel, önként vegyenek benne, részt a gyermekek. A cigány etnikai nevelés, és oktatás, a romani nyelv alkalmazása, kötött és kötetlen kezdeményezések, tevékenységek, beszélgetések, tapasztalatszerző séták stb. formájában egyaránt megoldhatók, a napi élet bármely mozzanatában. Ez teljes egészében az óvodapedagógus kompetenciájába tartozó kérdés. A gyermekek ismernek olyan játékokat, melyek a kisebbség hagyományaiból szokásaiból erednek. 2. Mese, vers báb, dramatikus játék: Feladat: A roma kultúrkincsből azon versek, mondókák, mesék, kiválasztása, közvetítése, amelyek a gyermekek kisebbségi identitását alakítják. Romani nyelven tudnak 2 mondókát, 1-2 verset, 5-6 roma mesét meghallgatnak magyarul.

2. Mozgás, mozgásos játék: Cél: A cigányság mozgásos játékainak megismertetése.  Gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékban.  Ismernek, és felismernek néhány (2-4) cigány, mozgásos játékot.  Ismerik a cigány tánckultúrát.

3. Ének, zene, énekes játék: Cél: Cigány énekes játékok, tánckultúra megismertetése. Feladat:  A kisebbségi zenei anyagok igényes, életkornak megfelelő összeállítása. 82

 A gyermekek romani nyelven tudnak 2 mondókát, 1 éneket. Örömmel játszanak énekes játékot, romani nyelven egyet, kettőt. Megismerkednek egy – két hangszer pótló eszközzel, (kanna, kanál).

4. Rajzolás, mintázás, kézimunka: Cél: A cigány kultúra sajátos tér- , forma-, színvilágának megismertetése. Feladat:  Színek megnevezése, tárgyak megnevezése.  A cigány alkotói kultúra átörökítése, cigány művészek műveinek bemutatása.  Ismerjék meg a cigányság tárgyi kultúrájának értékeit.

5. Külső világ tevékeny megismerése: Cél: A cigány szokások, kultúra, népviseleti hagyományok, tárgyi jellemzők megismertetése, tisztelete, megbecsülése.  Romani nyelven ismernek 1-2 állatot, madarat, bogarat, ismerik a számok neveit 1- 5 ig..  Megnevezik az évszakokat a természetben, romani nyelven. 7. Munka jellegű tevékenységek: A munka jellegű feladatokra a HOP- ban megfogalmazottakat alkalmazzuk, kiegészítés nélkül, mivel a kisebbségi irányelvben nincs speciális utalás. A program kapcsolatrendszere: Az óvoda- iskola kapcsolata  igyekszünk egymásra építeni a kisebbségi nyelvelsajátítást. Országos Cigánykisebbségi Önkormányzat  Programunkhoz támogató nyilatkozat kérése.  Kapcsolattartás. Eredményekről tájékoztatás.

83

A program értékelése, ellenőrzése kiegészül:  A kisebbségi nyelvelsajátítás szintjének ellenőrzése, elemzése, értékelése.  A kisebbségi hagyományok, szokások gyakorlati lehetőségeinek elemzése, értékelése.  A kisebbségi irodalmi, zenei, alkotói, mozgás- és tánckultúra megismerésének elemzése, értékelése. Felhasznált irodalom a cigány kisebbségi óvodai nevelés fejezethez: 1.Deli Andrásné-Nagy Jenőné: Útmutató a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodák helyi nevelési programjának elkészítéséhez Budapest,1998 Országos Közoktatási Intézet Program és Tantervfejlesztő Iroda kiadványa. 2.Perlai Rezsőné: A család és az óvoda kapcsolata Különös tekintettel a hátrányos helyzetű cigány gyermekekre 2002 kiadta: a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület A Phare – program támogatásával. 3.Szemán Józsefné dr. Útmutató a hátrányos helyzetű cigány gyermekek óvodai neveléséhez Hajdúböszörmény 1996. 4. ban.

Tuza Tibor: Roma népismeret hónapról hónapra Óvodai Nevelés havonta megjelent számai-

A program megvalósításához felhasználható irodalom: •

Choli Daróczi József költő versei

•

Bari Károly író, mesegyűjtő könyvei

•

Setét Tamás mesegyűjtő

•

Bari Károly gyűjtései

•

Vekerdi József cigány népmeséi

•

Lakatos Menyhért művei, meséi

•

Rostás- Farkas György művei

•

Széczi Magda meséi

Dr. Karsai Ervin: •

Cigány- magyar kisszótár és magyar- cigány kisszótár

•

Színeztetők kétnyelvű versek és állatok képei

Ünnepi versek

84

XII. Az intézményünk speciális szolgáltatásai Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások  Logopédia. Speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére. Nevelési időn túl szervezett térítésmentes szolgáltatás  Hitoktatás. Tiszteletbe tartjuk a szülők világnézeti – vallási meggyőződését. A szülők igényei alapján, lehetővé tesszük, hogy heti egy alkalommal a gyerekek az egyházi személy által szervezett fakultatív hitoktatásban részt vegyenek. Helyet biztosítunk hittan foglalkozásokra, melyek keretében lehetőség van bibliai történetek megismerésére. A foglalkozásokra nevelési időn kívül kerül sor, térítésmentes formában. XIII.

Sajátos nevelési igényű / SNI / gyermekek óvodai ellátása

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését az óvodai csoportokban a többi gyermekkel együtt nevelve valósítjuk meg intézményünkben.  Az óvodai nevelés, az óvodai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a gyermek egészségügyi habilitációját, rehabilitációját szolgálja.  A tanulási képességet vizsgáló rehabilitációs és szakértői bizottság véleménye alapján egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv (egyéni haladási napló) alapján - biztosítjuk egyéni megsegítésüket.  A sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése érdekében biztosítjuk, hogy a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus segítse az óvodapedagógusok munkáját. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését különösen az alábbiak figyelembe vételével valósítjuk meg:  a kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését, az eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó környezet megteremtésével segítjük;  az óvodában töltendő időt - szakértői vélemény alapján - folyamatosan és fokozatosan növeljük;  a különleges gondozási igény kielégítésénél kiemelt figyelmet fordítunk a speciális segédeszközök használatára, a segédeszközök elfogadtatására, az azok következetes használatára és megőrzésére nevelést folyamatos feladatunknak tekintjük;

85

 a fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai-, orvosi -, pszichológiai- komplex vizsgálat diagnózisaira, javaslataira építjük;  a fejlesztések a számunkra megfelelő területeken valósuljanak meg, az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez. A helyi óvodai nevelési programunkban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbözőségek ellenére minden gyermekre érvényesek. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a tartalmi és eljárásbeli differenciálás nagyobb mértékű és a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét is szükségessé teszi. A gyermekek egyéni fejlesztésének dokumentuma:  "Egyéni haladási napló" és az  "Egyéni foglalkoztatás terve". XIV. Óvodánk ellenőrzései, mérési, értékelési rendszere 1. Óvodánk írásos dokumentumai:  Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja  SZMSZ  Házirend  A Geszti Napközi Otthonos Óvoda Helyi Pedagógiai Programja  Éves mukaterv  Törzskönyv  Felvételi és előjegyzési napló A gyermek csoportok nevelési, tevékenységi programja 

Szokás és szabályrendszer tervezése. Időkeret negyed év.



Eseményterv- programterv. Időkeret negyed év



A tevékenységi rendszer fejlesztési terve.

86

Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentuma,a gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentációban Egyéni fejlettséget diagnosztizáló, tényfeltáró, helyzetelemző és fejlesztési feladatokat tervező dokumentum., amely a 3-7 éves korig kiterjed a nevelési és tanulási folyamatokra is. ez a dokumentum szolgálja az etnikai gyermekek fejlesztésének útmutatóit is.  Felvételi – mulasztási napló Pontos adatkezelés- naprakész nyilvántartás.  Óvodai csoportnapló Pontos adatkezelés 2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés és értékelés célja, a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei:  Dokumentumok ellenőrzése, elemzése.  A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése.  Pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése.  A helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése. Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, tehát az ellenőrzés, és értékelés is az ő feladata. Fontos az objektív értékelés, amely alaposságot, körültekintést igényel. A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása,a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik. A gyermekek fejlettségének értékelése. Az óvodapedagógusi gyakorlat szintjén. A gyermekcsoport fejlettségének értékelése az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után közös konzultáción történik. Mivel a gyermekek megfigyelési adatait folyamatosan gyűjtjük az óvodás évek alatt, ezért az összehasonlítás azonnal eredményt mutat. A fejlettségi mutatók ismeretében a gyakorlati munka megfigyelése egészíti ki az óvónői pedagógiai gyakorlat ellenőrzését és értékelését.

87

Az óvónő pedagógiai munkájának ellenőrzésére azért van szükség, hogy munkájuk értékelésével tisztában legyenek, megőrizzék a megújulás képességét, innovációjuk szakmai kontroll segítségével fejlődjön. Az ellenőrzés a tanév folyamán előre ütemezetten történik. Az óvoda pedagógiai, működési terve tartalmazza. Év végén összegző értékelés készül. Az egész óvodát érintő folyamatokban kiemelt jelentőségű a kimenet, az iskolába lépés szorosabb ellenőrzése, értékelése.

3.

Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése

A pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési- fejlesztési eljárások folyamatosan írásbeli munkát igényelnek. Segítik a folyamatok célirányos, célszerű egymásra épülését, ugyanakkor rugalmas alkalmazást és a gyerekekhez való igazodást biztosítják. A gyermekcsoport nevelési- tevékenységi programjának tervezése a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez igazodik, a feladatok egymásra épülnek. A terv nem megmásíthatatlan, hanem az élethelyzetek, a gyermekek, az aktuális feladatok irányítják a folyamatot, ellenőrzését a nevelési év elején a vezető óvónő végzi. A vezető óvónő a csoportlátogatások alkalmával folyamatosan ellenőrzi és értékeli a tervezést, olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi nevelési program célját, és feladatát. Félévente az óvónők szóbeli értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésüknek alakulásáról. Az egyéni képesség fejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Minden óvónőnek tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Legfontosabb a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. Követni kell fejlődési ütemüket, jelezni a lemaradásokat és az egyénhez kötődő feladatokat. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció: 20/2012.(VIII.31.) és a22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 18. § Az R. a következõ 93/A. §-sal egészül ki:

A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a jogszabályi elvárásoknak megfelelően tartalmazza:

88

o a gyermek anamnézisét, o a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket, o a gyermek fejlődését elősegítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, o amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedéseire tett javaslatait, o a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, o a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket 4.

A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése

A program ellenőrzésében és értékelésében a vezető óvónő irányításával valamennyi óvónő részt vesz: A bevezetés előtt a feltételrendszer vizsgálata. A bevezetést követő első nevelési év végén átfogó értékelés. Megjelennek-e a nevelő,–fejlesztő tartalmak: a program milyen eredményeket hozott, a nevelőtestületet milyen mértékben befolyásolta a program, mit mutatnak a szülők viszszajelzései. Célja a hatékonyság, a minőségjavítás, az önképzés, és továbbképzés tudatos szervezése. Az elemzésben, értékelésben segíthet a szaktanácsadó és szakértő. 5. Óvodánk mérési rendszere.  A mérés az értékelés eszköze. Adatgyűjtési funkciója van. Óvodánk fontosnak tartja, hogy a gyermekeket ne emeljük ki a mérés céljából, természetes környezetükből, társaik közül, a csoportszobából. Ez értelmetlen lenne és szorongást váltana ki a gyermekekből.  Méréseinket úgy végezzük, hogy a gyermek ne vegye észre, ugyanakkor az óvónőket se vonja el a nevelőmunkától.  Nevelőtestületünk minden korcsoportban végez mérést.  Az óvodánkba járó gyermekek fejlődésének nyomon követésére alkalmazzuk a DIAGNOSZTIKUS FEJLŐDÉSVIZSGÁLÓ RENDSZERT (továbbiakban DIFER): 89

 az elemi készségek méréséhez szükséges tesztrendszert (7 teszt), valamint  minden kisgyermek esetében a fejlődési mutatót a fejlődési folyamat követéséhez. A DIFER programcsomag alkalmazásával célunk, hogy segítsük az eredményes iskolakezdést. A tesztek négyféle értékelést tesznek lehetővé:    

az elemenkénti analitikus diagnózist, az összetevőnkénti analitikus diagnózist, a tesztenkénti globális diagnózist, a rövid változatával kapott DIFER- index a gyors átfogó tájékozódást, az iskolakezdési szűrést szolgálja.

Javasolt mérési módszer:  

A legelőnyösebb megoldást választva legelőször kiscsoportos kor végén (4 éves korban) elvégezzük a feladatelemenkénti vizsgálatot. Ezt követően a DIFER mérést és fejlesztést a megadott szempontok szerint végezzük, évente november hónapban.

A felmérés alapján tervezzük meg a gyermekek egyéni fejlesztést, különös tekintettel a HH/HHH gyermekekre. A DIFER mérés tapasztalatait iskolába menő gyermek esetében megbeszéljük a gyermek tanítójával is. Fontosnak tartjuk az iskolába ment gyermekek után követését legalább az első osztály végéig.

90

ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A Helyi Nevelési Programunk a nevelőtestület határozata alapján érvényes: 2013. szeptember 1.től módosításáig. A Helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: 

Hálózatbővítés, leépítés.



Szervezeti átalakítás.



Ha a nevelőtestület más program bevezetése mellett dönt.



fenntartói, nevelőtestületi kezdeményezésre



szülői kezdeményezésre,



törvényi változás esetén.

Előírások a programmódosítás előterjesztésére:   

Az óvoda vezetősége írásbeli előterjesztést készít. A nevelőtestület elé terjeszti módosító javaslatát és véleményezteti. A nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról vagy elutasításáról.

A program módosítását kezdeményezhetik:  A nevelőtestület (A nevelőtestületi kezdeményezésnek a 2/3-os többséget el kell érnie.)  A gyermekek nagyobb csoportját képviselő szülők. Az óvodában a gyermekek nagyobb csoportja a mindenkor felvett gyermeklétszám 25%-a.  A fenntartó (törvényi változás esetén, vagy a finanszírozással kapcsolatban) A program módosítását minden esetben írásban kell kezdeményezni!

91

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM - azonosítója: 028242 Készítette: …………………………….. intézményvezető aláírás Legitimációs eljárás: Az érvényességet igazoló aláírások: 55-1 /2013. (07.30.) határozatszámon elfogadta ……………………………………… nevelőtestület nevében Véleménynyilvánítók: ………………………………………………………… Szülői szervezet nevében 55-2/2013. (07.30.) határozatszámon jóváhagyta: ……………………………………………………. intézményvezető Ph. Egyetértését kinyilvánító: …………………………………………… fenntartó nevében ………………………………………………….. CKÖ nevében Hatályos: a kihirdetés napjától A dokumentum jellege: Nyilvános Iktatószám: 55/2013 92

93

94

95