A tényői Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP

A tényői Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja

Napközi Otthonos Óvoda 9111 Tényő, Győri út 55.

-1-


Tartalomjegyzék I.

BEVEZETŐ .............................................................................................................................................. - 4 KÜLDETÉSNYILATKOZAT............................................................................................................................... - 4 AZ ÓVODÁNK JÖVŐKÉPE............................................................................................................................... - 4 -

II.

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI ............................................................................................... - 5 -

1. 2. 3. 4. 5. 6.

A MI ÓVODÁNK........................................................................................................................................ - 6 GYERMEKKÉPÜNK ...................................................................................................................................... - 7 ÓVODAKÉPÜNK ......................................................................................................................................... - 8 SZEMÉLYI FELTÉTELEK ............................................................................................................................ - 8 TÁRGYI FELTÉTELEK ................................................................................................................................ - 8 NEVELÉSI ALAPELVEINK.......................................................................................................................... - 9 -

III.

ÓVODAI ÉLETÜNK MEGSZERVEZÉSE .................................................................................. - 11 -

1. NAPIREND .............................................................................................................................................. - 11 2. HETI REND ............................................................................................................................................. - 12 3. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ..................................................................................................................... - 13 Kapcsolattartás a szülőkkel ............................................................................................................ - 13 Az óvoda-iskola kapcsolata ............................................................................................................. - 14 Az óvoda és a Családi Napközi kapcsolata ................................................................................ - 14 Kapcsolattartás az egészségügyi szervekkel ............................................................................. - 15 Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval............................................................................................... - 15 Kapcsolat a logopédussal .................................................................................................................. - 15 Kapcsolat a családgondozóval ......................................................................................................... - 15 4. GYERMEKVÉDELMI MUNKA AZ ÓVODÁBAN........................................................................................... - 15 IV. 1. 2. 3. 4.

ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI ..................................................................................... - 19 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ..................................................................................................... - 19 ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ ................................................................................................... - 22 AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ..................................................................... - 26 ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS ............................................................................................... - 28 -

V. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI ................................................................................ - 30 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

JÁTÉK ..................................................................................................................................................... - 30 MESE-VERS ............................................................................................................................................ - 35 ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK ................................................................................................................ - 38 RAJZ, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA........................................................................................................... - 42 MOZGÁS ................................................................................................................................................. - 45 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE, ÜNNEPEINK, FENNTARTHATÓSÁG............................... - 48 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK........................................................................................................ - 56 TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ................................................................................... - 58 KOMPETENCIA ALAPÚ PROGRAMCSOMAG BEVEZETÉSE ÓVODÁNKBA ................................................. - 61 -

VI. IRÁNYELVEK ÓVODÁNK SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREKEINEK INTEGRÁLT ÓVODAI NEVELÉSÉRE VONATKOZÓAN ............................................................................................ - 67 AZ SNI GYERMEK FEJLŐDÉSÉVEL KAPCSOLATOS DOKUMENTÁCIÓ VEZETÉSE ..................................... - 70 VII. PROGRAMUNK ELLENŐRZÉSE, ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ................................................ - 71 VIII. ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁR ......................................................................................................... - 73 -

-2-

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP IX. ESZKÖZJEGYZÉK ................................................................................................................................ - 75 X. FELHASZNÁLT IRODALOM .............................................................................................................. - 85 XI. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK .............................................................................................................. - 87 XII. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ............................................................................................. - 88 XIII. JEGYZŐKÖNYVEK (MELL.) .......................................................................................................... - 89 XIV. MELLÉKLET: IKT Stratégiai Terv_______________________________________-90-

-3-


I. Bevezető Küldetésnyilatkozat Fedezzük fel! Csodáljuk meg! Óvjuk meg! -

Óvodásaink a bizalom és a biztonság légkörében szerezhetnek minél több tapasztalatot a szeretet és az egymáshoz tartozás jó érzéséről. Ünnepeink, hagyományaink, jeles napjaink a természet körforgását, ismétlődő változását követik, melyet közös örömként élünk meg.

-

Meggyőződésünk, hogy az egészség egyenlő azzal, hogy az egyén harmóniában legyen önmagával és a környezetével. Jövőnk önmagunk megismerésében rejtőzik.

-

Azonosulunk azzal a gondolattal, hogy a természet és a belőle építkező mese, vers, játék, mozgás képalkotás, zene olyan maradandó élmény a gyermek számára, amelyből élete végéig táplálkozhat.

-

Valljuk, hogy egészséges környezetben, alapos megismerésre épülő fejlesztéssel segítjük a gyerekek egyéniségének kibontakoztatását, harmonikus fejlődését, hogy óvodáskor végére alkalmassá váljanak az iskolai tanulásra.

-

Hisszük, hogy személyiségünkkel nevelünk, ezért fontosnak tartjuk a folyamatos önnevelést, mentális képzést, szakmai ismereteink bővítését.

Az óvodánk jövőképe Olyan óvodaként kívánunk működni, ahol minden gyermek esélyt kap személyiségének kibontakoztatására. Célunk olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik és szeretik a természetet, fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt. Óvodánkra legyen jellemző a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet és vidámság. Örömmel jöjjenek gyermekeink óvodába. Nevelőtestületünk magas szintű együttműködéssel, problémamegoldó készséggel a családi

nevelést

megvalósuljanak

kiegészítve nevelési

–

közös

programunk

erőfeszítéssel koncepciói.

kreativitás, jókedvűség, megújulni vágyás.

-4-

–

arra

Óvónőinkre

törekszik, legyen

hogy

jellemző:

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP Megragadunk minden lehetőséget az SNI-s és a HHH-s gyermekek szociokulturális hátrányainak

csökkentésére.

Gyermekvédelmi

feladataink

megoldására

fokozott

figyelmet fordítunk.

II.

Az óvoda jellemző adatai

*Az óvoda hivatalos elnevezése: Tényői Napközi Otthonos Óvoda *Az óvoda címe, telefonjai: 9111 Tényő, Győri út 55. Tel.: 06-96/468-094 Mobil: 06-20/5862891 *Az intézmény működési területe: Tényő község közigazgatási területe *Az intézmény típusa: Napközi Otthonos Óvoda *Az óvoda OM azonosítója: 030407 *Az óvoda törzskönyvi azonosítója: 641391 *Óvodánk alaptevékenysége: óvodai nevelés, ellátás (szakfeladat száma:851011) sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása (852012) óvodai intézményi étkeztetés (562912) * Az óvoda fenntartója és felügyeleti szerve, címe, telefonszáma: Tényő Község Önkormányzata 9111 Tényő, Győri út 59. Tel.: 96/468-026 *Az óvodai csoportok száma: 2 *Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Molnár Imréné

-5-


1. A mi óvodánk Tényő 1560 lakosú község a Kisalföld dél-keleti szélén, a sokorói dombok között, festői környezetben helyezkedik el. Ebben a kis faluban található óvodánk, ahova jelenleg 60 kisgyermek jár. Településünkön 1943-ban épült óvoda. 1974 óta kétcsoportos napközi otthonos óvodaként működik az intézmény. Programunk újraírásával egy időben készült el részben felépített és hozzáépített gyönyörű EU-szabványnak mindenben megfelelő óvodánk. A falusi közösség sajátos kulturális környezetet jelent. Élnek a hagyományos erkölcsi és viselkedési szabályok, ez segít a kapcsolatok kialakításában. A gyermekek számára átlátható, bejárható a környezet, ismerősök sokaságával találkoznak. Sok jó kirándulóhely közül választhatunk, lehetőségünk van a természet folyamatos megfigyelésére. A családok szívesen látják az óvodásokat gyümölcsszüretre, zöldség betakarításra és állatok megfigyelésére is. Győr közelsége is sok lehetőséget ad az élményszerzésre. Utazás busszal, állatkert, séta a Duna-parton, az épületek megtekintése gazdagítja a gyermekek életét. A néphagyományok és a hagyományos ünnepek színesítik falunk életét (búcsú, felvonulások, sátoros lakodalmak, betlehemezés, vásárok). Lehetőséget látunk arra, hogy az óvodát a helyi közösségteremtés egyik centrumává tegyük. Ezt szolgálták eddig is a családokkal közös programok, az óvoda nyitottsága, de bővíthető a kör előadássorozatok megszervezésével és szülői alkotóközösségek létrehozásával is. Községünkben a családok helyzete, életkörülményei nagyon eltérőek, és ezek a körülmények feltétlenül befolyásolják a gyermekek fejlődését. Van, ahol a létszükségletek kielégítése az alapvető cél, míg máshol a túlkínálat okoz zavart. Tudjuk, hogy az élet nálunk is felgyorsult, az emberek agyonhajszoltak, megélhetési gondokkal küzdenek, ezáltal a családok egy részében drámai változások következnek be,

-6-

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP a szülők válása, az elszegényedés, az időhiány, mind

a

gyermekeken csapódik le. A

szülői igények felméréséből ugyanakkor kiderült, nagyon is pontos elvárásaik vannak az óvodával szemben. Sokan más jövőt, több értéket szeretnének adni gyermekeiknek. Ezek tudatában igyekszünk az óvodában színes, vidám, élményekben gazdag, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő, optimális környezetet kialakítani. Mindezek figyelembe vételével nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az innovációra és a gondoskodásra, hiszen a gyermeket különleges védelem illeti meg. Tudatosan figyelünk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns kisgyermekek nevelésére, ha ilyen kisgyermek érkezik óvodánkba. Ugyanígy járunk el a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésénél is.

2. Gyermekképünk Az alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos életkoronként

(életkori

szakaszonként)

és

egyénenként

változó

testi

és

lelki

szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermekek személyiségének kibontakoztatására törekszünk. Biztosítjuk gyermekeink számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.

-7-


3. Óvodaképünk Óvodánk biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Óvodánk

közvetetten

segíti

az

iskolai

közösségbe

történő

beilleszkedéshez

szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvodánk nevelési célja az, hogy óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is).

4. Személyi feltételek Óvodánkban a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógusaink elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek és a dajkák számára. Az óvodapedagógusaink és a dajkáink összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvodánkban dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit is.

Ha migráns gyermek érkezik óvodánkba, a dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

5. Tárgyi feltételek Csoportszobáink tágasak, berendezésükben a természetes anyagokból készült eszközök, gyerekmérethez igazodó bútorok találhatók. Tornaszobánk jól felszerelt, mozgásos képességek fejlesztésére bő készlet áll rendelkezésünkre.

-8-

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP Lehetővé tesszük a mozgás- és játékigényük kielégítését. A gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül. Udvarunk újonnan, EU-szabványnak megfelelően felszerelt. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelve helyeztük el. Óvodánk egyidejűleg biztosít megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, és lehetőséget teremt a szülők fogadására. Biztosítjuk az sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését, ehhez több tárgyi eszközzel rendelkezünk.

6. Nevelési alapelveink Programunk gyermek – és nevelésközpontú. •

Bízunk a gyermekek fejlődésében és nevelésünk tudatos hatásaival, segítjük személyiségük kibontakozását.

•

Tiszteletben tartjuk a gyermekek életformáját, szabad játékhoz, mozgáshoz való jogát, e két tevékenységet az óvodás gyermek alapvető életmódjának, szabad gyermekkorra zálogának tekintjük.

•

A szabad játék és mozgás maga a tanulás. Magába foglalja a környezeti nevelés megannyi lehetőségét segítő eszközét.

•

A nevelési folyamatban a szabad játék és mozgás olyan lehetőség, amelyek érvényesítése,

gazdagítása

a

gyermeki

személyiség

fejlődését

eredményezi. •

Nevelőközösségünk tudatosan felelősséget vállal a környezet ügyéért, a környezet alakítása, fejlesztése, védelme érdekében.

•

A környezettel való ismerkedés óvodai nevelésünk egészében érvényesül, áthatja az óvodai életet.

E

folyamatban

a

gyermekek

egyénenként

változó

életmódbeli

lehetőségeinek

figyelembevételével alakítjuk az egészséges életmódbeli szokásokat, a mozgásigény kielégítésére, a mozgás fejlesztésére törekszünk, megalapozzuk a környezettel való

-9-

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP konstruktív viszont meghatározó attitűdöket és magatartásmódokat. Az élet és egymás iránti tiszteletre, együttműködésre, a természet csodáinak és az ember által létrehozott értékek megbecsülésére, felelős cselekvésre nevelünk. Idézet a gyermekek jogairól szóló egyezmény 1991. évi XIV. sz. trv.29.cikk.1./a/. bekezdéséből: „Elő kell segíteni a gyermekek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését.” Nevelőközösségünk környezeti szemlélete, magatartása, humanisztikus, értékátadó környezetpedagógiánk együttesen teszik lehetővé nevelésünk hatékonyságát. Nagy hangsúlyt fektetünk:

•

A komplexitás elve: óvodánkban komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak.

•

A közösségi nevelés elve: a gyermek – mint egyén – találja meg a helyét a közösségben.

A

együttműködés,

gyermeknek ugyanakkor

–

igényévé

váljék

a

ha

igénye

van

arra

csoporttal –

való

egyedül

is

tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a szabad játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák.

Óvodánk a családok felé nyitott, a családi neveléssel kölcsönös kapcsolatban, azt kiegészítve nevelünk. Magatartásunk a szülők felé toleráns és a gyermekek érdekében kezdeményező. Bevonjuk a szülőket az óvodai életbe és igényeihez igazodva, támogatást nyújtunk a családi neveléshez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeink (ha van) óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

- 10 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai

nevelésében

biztosítani

kell

az

önazonosság

megőrzését,

ápolását,

erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

III. Óvodai életünk megszervezése 1. Napirend A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét.

6:30 – 7:30 7:30 – 11:30

Gyülekezés összevont csoportban, szabad játék. •

Szabadon választott tevékenység saját csoportban.

•

Tízórai.

•

Kötött, ill. kötetlen játékos tapasztalatszerzés, ismeretszerzés, kötött mozgás,

•

só szobai játékos foglalkozás.

•

Gondozási feladatok.

•

Játék a szabadban. Séta, kirándulás (min. 1 óra, kivétel:

eső,

köd,

viharos

szél,

-5C

alatti

hőmérséklet). 11:30 – 14:30

Öltözködés, tisztálkodás, ebéd. Készülődés a pihenéshez. Pihenés.

14:30 – 16:30

Ébredés, öltözködés, tisztálkodás, uzsonnázás, udvari vagy csoportbeli szabad játék.

Óvodánk

életének

szervezésében

a

gondozásnak

is

kiemelt

szerepe

van.

Óvodapedagógusként a gondozás folyamatában is nevelünk, építjük kapcsolatainkat a

- 11 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP gyermekekkel, egyúttal segítjük önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodába járó gyermekek fejlődését nyomon követjük és dokumentáljuk. Óvodánk teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel óvodapedagógusok foglalkoznak.

2. Heti rend

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

KÖTÖTT

KÖTETLEN

SZABAD JÁTÉK •

Tevékenységekben megvalósuló tanulás

•

Külső világ tevékeny megismerése

•

Mese – vers

•

Rajzolás, mintázás, kézimunka

•

Ének- zene, énekes játékok

•

Munka jellegű tevékenységek

• •

Tervezett mozgás Mindennapos mozgás

- 12 -


3. Az óvoda kapcsolatai Kapcsolattartás a szülőkkel Az óvodánkban folyó nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Együttműködéseink formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket óvodánk, illetve a család teremt meg. Óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés

során

érvényesítjük

az

intervenciós

gyakorlatot,

azaz

a

segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Gyermekeink szülei biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy: •

a program középpontjában a gyermekük áll. A boldog gyermekkort nem elvenni, hanem biztosítani kívánjuk a gyereke(i)k számára. Gyermekük illeszthető lesz a következő oktatási folyamathoz, az iskolához.

•

gyermekük komplex készségei fejleszthetők.

•

figyelembe vesszük gyermeke(i) egyéni és életkori sajátosságait

•

értékeljük gyermeke(i) azon tulajdonságait, amelyek csak rá jellemzőek.

•

gyermekével megtanítjuk értékelni a másik gyerek különbözőségét is.

•

nagy

hangsúlyt

fektetünk

a

különböző

módszerekkel

történő

egyéni

fejlesztésre. •

gyermekük nevelő-fejlesztő intézménybe jár.

•

nevelésünk egyik eszköze a szabad játék marad.

•

figyelembe vesszük a szülők észrevételeit is.

•

a gyermekével való közös gyűjtőmunkát a közös élményfeldolgozás követi.

•

az óvodával való együttműködésük szorosabbá válhat, fejlődhet.

•

a gyermekének több saját élményben, tapasztalatszerzésben lesz része.

- 13 -


Az együttműködés formái: •

Mindennapos beszélgetések (rövid, lényegre törő, gyermeket érintő aktualitások)

•

Családlátogatások: szükség szerint

•

Szülői értekezletek: évente 2 alkalommal, nagycsoportban 3 alkalommal. Tartalma: pedagógiai témák és aktualitások Dokumentáció: jegyzőkönyv

•

Fogadó órák: előre megbeszélt időpontokban, illetve szükség szerint bármikor. Tartalma: tájékoztatás a gyermekről. Dokumentáció: csoportnapló, egyéni fejlesztési napló.

Az óvoda-iskola kapcsolata A szomszédságunkban működő általános iskolával tartalmas, jól működő kapcsolatot alakítottunk ki. Törekszünk egymás nevelési céljainak, a nevelés-fejlesztés tartalmi megvalósításának kölcsönös megismerésére. Április végén sok szeretettel várjuk a leendő elsős tanító nénit egy játszó délelőttre a nagycsoportba, illetve a nagyok tanévzáró ünnepélyére. Kapcsolattartás formái: iskola-óvodalátogatások, tapasztalatcserék, tájékoztatás az iskolába készülő gyermekek szülei részére, az iskolai beilleszkedés tapasztalatainak megbeszélése.

Az óvoda és a Családi Napközi kapcsolata A szomszédos Családi Napközivel állandó kapcsolatot tartunk fenn. Sok közös programot szervezünk.

- 14 -


Kapcsolattartás az egészségügyi szervekkel Orvos, védőnő, ÁNTSZ. Kapcsolattartás formái: időszakos szűrés, vizsgálat, ellenőrzés.

Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval Kapcsolattartás formái: a gyermekek problémáinak feltárása a nevelési év elején az óvodában történik. A szakszerű, speciális foglalkoztatás a szakintézményekben, esetenként az óvodában. A kapcsolattartás folyamatos.

Kapcsolat a logopédussal Minden évben, szeptemberben, a nagycsoportban elvégzi a diszlexia és logopédiai szűrést az óvodában és felajánlja a fejlesztési időpontokat. Kapcsolattartásunk egész évben folyamatos.

Kapcsolat a családgondozóval Kapcsolatunk egész évben folyamatos. Mivel óvodánk nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó gyermekeket is fogad, ezért nyitottak vagyunk az érintett kisebbségi önkormányzatokkal, kisebbségi szervezetekkel való kapcsolattartásra. Nagy gondot fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére és fejlesztésére.

4. Gyermekvédelmi munka az óvodában A gyermekvédelem 3-7 éves korban, a gyermekek (életkori) kiszolgáltatottsága miatt, minden gyermekre vonatkozik. (Alapprogram: védő-óvó funkció) Az óvoda a probléma megelőző gyermekvédelem egyik legfontosabb „jelző intézménye”, ahol a gyermekek a nap nagy részét töltik. Elérhetők, segíthetők, befolyásolhatók – családjukkal, környezetükkel a kapcsolat folyamatos.

- 15 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP A gyermekek jogairól szóló, és a gyermekvédelmi törvényt alapul véve óvodánkban arra törekszünk, hogy olyan pedagógiai tevékenységet folytassunk, amely kizárja, hogy

bármelyik

megkülönböztetett

óvodásunk

bármilyen

helyzetbe

kerüljön.

oknál

fogva

Munkánk

hátrányos

során

a

vagy

gyerekek

mindenekfelett álló érdekét tartjuk szem előtt. A gyermekvédelmi munka a gyermekek ellátása során áthatja a napjainkat.

A gyermekvédelmi munkát szabályozzák: •

Közoktatási törvény (1999)

•

1997.04.22-én kiadott (1997. évi XXXI.tv.)

•

Közoktatási törvény 121§ 14. bekezdés (2005.XII.)

•

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Célja: •

A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése.

•

A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet korai felismerése, okainak feltárása. A károsító tényezők enyhítésében, megszüntetésében való segítségnyújtás.

•

Halmozottan hátrányos helyzet megállapítása.

•

A szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása.

•

A gyermek biztonságérzetének kialakítása, megszilárdulása.

Feladatai: •

A gyermek személyiségi jogainak tiszteletben tartása.

•

A testi-, érzelmi-, értelmi-, szociális fejlődés feltételeinek megteremtése a biztonságos, egészséges, derűs környezet biztosításával.

•

A

gyermek

családi

hátterének,

környezetének

feltérképezése családlátogatás alkalmával (új gyermeknél). •

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermek kiszűrése.

- 16 -

megismerése,

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP •

A

gyermeket

veszélyeztető

körülmények

megelőzése

segítőkész

odafigyeléssel, türelemmel, szeretettel. •

Ok feltárás: az információk összegyűjtésével, értékelésével (2 társ óvónő, gyermekvédelmi megbízott, a vezető óvónő).

•

Csökkenés,

megszűntetés

–

a

legjobb

megoldás

megkeresésével,

alkalmazásával. A megoldás sikerének utólagos értékelése. •

A gyermek beilleszkedésének segítése a baráti kapcsolatok támogatásával, a különbözőség elfogadásával.

•

A veszélyforrások elkerülése, szokások, szabályok kialakításával és azok betartatásával.

•

Segítőszándékú együttműködés a szülőkkel.

•

Felvilágosító, tájékoztató jellegű programok szervezése.

•

Rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás – óvodaorvos és védőnő

•

Nagycsoportban év elején logopédiai szűrés, majd rendszeres logopédiai kezelés beszédhibától függő gyakorisággal.

•

Képességük szerint segítjük beiskolázásukat, iskolaválasztásukat, a 11/1994 (VI.8) MKM rendelete alapján.

•

Bántalmazás,

erőszak

jeleinek,

nyomainak

felismerése

után

a

Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálathoz fordulunk az ügy megfelelő kezelése és az orvoslás érdekében. •

A szülők igénye szerint, megfelelő létszám esetén, az óvodánkban hit és vallásoktatás.

•

Fokozott

figyelmet

fordítunk

azon

gyermekekre,

akik

az

SNI-s,

kategóriába sorolandók (Szakértői bizottság által kiadott szakvélemény alapján), a fejlesztő foglalkozásokra jogosult gyermekekre, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre.

- 17 -


A gyermekvédelmi tevékenység tartalma, szervezeti formái, módszerei: A gyermekvédelmi megbízott a csoportok óvónőivel, az óvoda vezetőjével együttműködve végzi munkáját. A gyermekvédelmi munkatervet az éves tervhez csatoljuk. Év elején az új gyermek adatait begyűjtjük, a régieket felülvizsgáljuk. A gyermekvédelmi helyzetek fontos felismerése, kezelése tőlünk nagy tapintatot, a szülők felé fordulásban empátiás készséget, meggyőző és megértő magatartást kíván. Elsőként pedagógiai eszközökkel igyekszünk segíteni, ha ez nem célravezető, akkor irányítjuk szakszolgálathoz a szülőt. Alapos megfigyelés, konzultálás alapján tesszük meg azokat a pedagógiai, szociális vagy egyéb intézkedéseket, amelyet az adott eset megkíván.

A gyermekvédelmi felelős feladata: •

Az aktuális törvény ismerete

•

A munkáját segítő intézményekkel kapcsolattartás – jelzőrendszerbe dolgozó szakemberek együttműködése

•

SNI, HH, HHH gyermekek körének feltérképezése

•

Preventív gyermekvédelmi tevékenység, szülők tájékoztatása, szakemberhez irányítása, pedagógiai vélemény készítése

•

Igazolatlan hiányzás dokumentálása

•

Tájékoztatás (faliújságon ill. szóban)

•

Tanácsadás

•

Esetmunka

•

Egészség megőrzés, egészségfejlesztés

- 18 -


IV. Óvodai nevelésünk feladatai 1. Egészséges életmód alakítása Célja: A gyermekek testi és lelki fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód szokásrendszerének beépülése a gyermeki személyiségbe. Az óvodapedagógus feladata: •

A gyermek fejlődéséhez egészséges környezet biztosítása

•

A gyermek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, testi képességük fejlesztése, harmonikus mozgásuk kialakítása.

•

A

gyermek

egészségének

védelme,

mindennapi

edzési

lehetőségek

biztosítása, prevenció, korrekció. A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Óvodánk udvara a gyermekek tevékenységének sokféleségét szolgálja. A gyermekeknek lehetőségük van homokozni, csúszdázni, mászókázni, rollerozni, ill. a füves területen különböző labdajátékokat, versenyjátékokat játszani, futkározni. A tevékenységek megszervezésénél

kiemelt

figyelmet

fordítunk

testi

épségük

megóvására,

a

balesetveszély elkerülésére, elhárítására. Udvarunk különlegessége az egész évben sok gondozást igénylő, a terasz előtt kialakított virágoskert. Óvodánk helyiségei: az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével esztétikusan rendezzük be. A csoportszoba berendezési tárgyai megfelelnek

a

gyermekek

testméreteinek,

sokféle

tevékenységi

lehetőséget

biztosítanak számukra. A csoportszobát a különböző játéktevékenységekre, mozgásosés más tevékenységek végzésére, valamint az étkezésre és a pihenésre tesszük alkalmassá. Arra törekszünk, hogy minél barátságosabbá, otthonosabbá tegyük a gyermekek környezetét, egyben megfelelő munkakörnyezetet biztosítsunk magunk számára.

- 19 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP Ügyelünk arra, hogy balesetveszélyes tárgyak ne legyenek a csoportszobában, ezzel is óvva a gyermekek testi épségét. A természetes fény adta lehetőségeket maximálisan kihasználjuk. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek jellel ellátott törölközője, fogkeféje, fogmosó pohara, fésűje van. A

gyermek

gondozása,

testi

szükségletük,

mozgásigényük

kielégítése,

testi

képességük fejlesztése, harmonikus mozgásuk kialakítása A gondozási folyamatban a gyermekek olyan szükségleteit elégítjük ki, amelyek elősegítik

növekedését,

fejlődését,

hozzájárul

egészségük

megőrzéséhez,

jó

közérzetükhöz, egészséges életmódjuk kialakulásához és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Mivel a gyermekek növekedése és fejlődése eltérő ütemű, fokozatosan ismerjük meg egyéni sajátosságaikat, otthonról hozott szokásaikat. A gondozási folyamat alapja az óvónő és a gyermek, ill. a dajka és a gyermek között kialakuló szeretetteljes viszony megléte. A természetes testközelség az egész folyamatot alapvetően áthatja. A gyermekek szükségleteik önálló kielégítésére fokozatosan válnak képessé. A gyermekek egyéni fejlődési ütemét figyelembe véve már kiscsoporttól alakítjuk az önálló testápolást, étkezést, öltözködést. Az egészséges életmód szokásrendszeréről kiscsoportban, az első szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket,

felhívjuk

figyelmüket együttműködésük fontosságára. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. A gyermekek egészséges fejlődésének egyik alapja a rendszeres és helyes étkezés. A napi tápanyagszükségletük jelentős részét az óvodában kapják, ennek kiegészítője a mindennapi gyümölcsfogyasztás. A gyermekek számára biztosítjuk, hogy a nap bármely szakaszában, igényeikhez mérten igyanak, jellel ellátott pohárból. Kiemelkedő figyelmet fordítunk a táplálékallergiás gyermekek étkezési szokásaira és erre felhívjuk a szülők és a gyermekek figyelmét is.

- 20 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP Az öltözködés fejlesztheti a gyermekek ízlését, önállóságát. Az időjárásnak megfelelő öltözködés hozzájárul a gyermekek egészségének megőrzéséhez. Tájékoztatjuk a szülőket a réteges öltözködés célszerűségéről, a praktikus ruházat előnyéről. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy gyermekük szekrényében legyen tartalék fehérnemű, váltóruha. A gyermekek mozgásigényének kielégítése, testi képességük, harmonikus mozgásuk fejlesztése a kötött testnevelés foglalkozásokkal, a szervezett sétákkal, ill. minél hosszabb ideig tartó udvari játékkal történik. A gyermekek pihenésének kielégítéséhez elsősorban nyugodt, egészséges környezet megteremtésére van szükség. Fontos a pihenés előtti szellőztetés. A gyermekek egészségének védelme, a mindennapi edzési lehetőségek biztosítása, prevenció, korrekció Az óvodában megbetegedett gyermekeket szükség esetén elkülönítjük, ágynyugalmát biztosítjuk, szüleit azonnal értesítjük. A balesetet szenvedett gyermeket azonnal orvoshoz

visszük,

szüleit

értesítjük,

a

történtekről

jegyzőkönyvet

készítünk.

Lehetőségeinkhez mérten a balesetveszély elhárításáról azonnal gondoskodunk. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával gátoljuk. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy ha betegség tüneteit észlelik gyermekünkön, ne hozzák őket közösségbe, forduljanak orvoshoz. A 4-5 éves korban végbemenő alakváltozás, a hirtelen növekedés, ill. az utóbbi években jellemző mozgásszegény életmód, sajnos egyre több gyermeknél okoz rossz, ill. hanyag testtartást. Ezért kiemelt feladatunk a szervezett mozgásos tevékenységekben testtartásjavító gyakorlatok végeztetése, melyekkel megelőzhető, ill. korrigálható a helytelen testtartás. Ha bármely gyermeknél tartási rendellenességet, vagy egyéb elváltozást észlelünk, tájékoztatjuk róla a szülőket. A gyermekek egészségének megőrzéséhez szükséges a mindennapos edzési lehetőségek biztosítása. A szabadban való tartózkodás növeli a gyermekek ellenálló képességét. Edzési lehetőségeket biztosít a rollerezés, szánkózás, csúszkálás.

- 21 -


A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: •

A gyermekek önállóan végzik a testápolási teendőket, tisztálkodnak, fogat mosnak, törölköznek. Ügyelnek az eszközök tisztán tartására.

•

Zsebkendőjüket önállóan szükség szerint használják. Köhögéskor, tüsszentéskor kezüket a szájuk elé teszik.

•

Önállóan képesek eldönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak el. Saját maguk öntenek vizet a kancsóból. Tudják használni a kanalat, villát, készség szinten a kést. Ügyelnek az esztétikus terítésre, ill. a kulturált étkezési szokások betartására.

•

Önállóan, hőérzetüknek megfelelően öltöznek, cipőjüket bekötik, ruhájukat ki-, begombolják, cipzárt felhúzzák.

•

Kifordítják,

összehajtják

ruhájukat,

ügyelnek

a

rendezettségére,

a

szekrényükben rendet tartanak.

Kiemelt feladatunk a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása.

2. Érzelmi nevelés, szocializáció Célja: Olyan pozitív élményekben, tevékenységekben gazdag, kiegyensúlyozott, környezetével harmonikusan együtt élni tudó gyermekek nevelése, akik a közösségért cselekedni és alkalmazkodni is tudnak. Az óvodai közösségben való

biztonságos

eligazodást

segítő

magatartásformák,

erkölcsi

tulajdonságok,a különbözőség elfogadásának kialakítása.

Az óvodapedagógus feladatai: •

Érzelmi biztonság kialakítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett hátérrel rendelkező gyermekekre.

- 22 -


A gyermek én tudatának erősítése, szociális érzékenységének alakítása. Óvodánk egyszerre segíti a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását és teret enged önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek.

•

A gyermek önállósági vágyára építve, a reális önértékelés segítése. Fontosnak tartjuk,

hogy

az

óvodapedagógus-gyermek,

gyermek-dajka,

gyermek-

gyermek kapcsolatainkat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. •

A gyermek egyéniségéhez igazodó nevelői magatartás biztosítása.

A szocializáció szempontjából különös jelentőségűnek tartjuk a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlását. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség,

a

figyelmesség)

és

akaratának

(ezen

belül:

önállóságának,

önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. A gyermek nyitottságára építve óvodánk elősegíti, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A

gyermeki

magatartás

alakulása

szempontjából

modell

értékű

óvodapedagógusaink és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor, stb.) közreműködésével.

- 23 -


Az óvodánk gyakorlata a befogadástól az óvodáskor végéig:

Az óvónő és a gyermek közötti pozitív érzelmek kialakításának első lehetősége az óvodába való befogadással kezdődik. Különbséget teszünk családból, a családi napköziből és más közösségből érkező gyermekek között, hiszen mindhárom más érzelmi befogadást igényel. Az óvodakezdés meghatározza a gyermek érzelmi kötődését az óvodához. Azért, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, lehetőséget adunk arra, hogy a szülő a gyermekével együtt tartózkodhasson az óvodában, a befogadás ideje alatt. Ezzel a szülő is megismerheti az óvoda életét, napirendjét, szokásait, s megkönnyíti gyermeke beilleszkedését a közösségbe. A szülővel történő befogadásra azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A családi napköziből érkező gyermekek gondozónőivel folyamatosan kapcsolatot tartunk. Fontosnak tartjuk, hogy állandó és folyamatos nevelőpartneri kapcsolat alakuljon ki a szülőkkel. (fogadóóra, nyílt nap és szülői értekezlet) Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége.

A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért célunk, hogy a gyermeket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs légkör vegye körül. Segítjük a gyermekek felnőttekhez és társakhoz való kötődést, a gyermek pozitív érzelmeiben megerősítő és elfogadó magatartásával. (légkör, szokások, szabályok, módszerek) A gyermek egyéniségéhez igazodva segítjük pozitív nevelői magatartással saját érzelmi kifejezésmódját hitelessé, sokszínűvé tenni. A közösségbe történő beilleszkedés során két nagy terület fejlesztése fontos számunkra. Az egyik a szociális fejlettség, melyen a gyermek kapcsolatteremtő

- 24 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP képességét, beilleszkedését, feladatmegértését, feladattartását és érzelmi életét értjük. A másik terület a szociális érettség, amelynek körébe az önállóság, feladatvégzés, a munkatempó és a várakoztatásra való reagálás (önuralom, önfegyelem, tűrőképesség) tartozik. Ezeket a gyermek óvodába lépésétől kezdve figyeljük, dokumentáljuk, és egyénileg fejlesztjük. Így időben képet kapunk arról, hogy kinek lesz szüksége szakember segítségére. Ezt nemcsak az utolsó évben kérjük, hanem szükség esetén folyamatosan bármikor. Komolyabb probléma esetén nemcsak a Nevelési Tanácsadó szakembereihez fordulunk, hanem egyéb szakterület segítségét is igénybe vesszük. Ebben a szülők nagyfokú segítségére is szükségünk van.

A fejlesztés lehet egyéni, csoportos, előre megtervezett többszemélyes helyzetben is.


Megismerik az együttélés alapvető formáit, szokásait.

•

Önismeretre tesznek szert, képesek felmérni saját helyzetüket a csoporton belül és elfogadni a különbözőséget is.

•

Készek, a társakkal való együttműködésre és megegyezésre.

•

Elismerik a társaik kezdeményezéseit a játékban, munkában és a különböző tevékenységekben.

•

Képesek önállóan megoldani a konfliktus helyzeteket.

•

Kialakul feladattudatuk, szabálytudatuk.

•

Kialakul esztétikai érzékük, környezetük iránt: megtanulnak rácsodálkozni társadalmi és természeti környezetünkben jelenlévő szépségekre. Igyekeznek megbecsülni az esztétikai értékeket.

•

Kialakul empátiás készségük.

- 25 -


Ki tudják fejezni érzelmeiket, örülnek saját és társaik sikerének, elviselik a kudarcot.

•

Törekednek érzelmeik, indulataik kezelésére.

•

Fejlődik szociális érzékenységük, esztétikai és erkölcsi tulajdonságuk.

Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a kívánt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

3. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Célja: A gyermekek természetes érdeklődésére, kíváncsiságára építve, elsődleges élményt nyújtani a környező világ sokszínűségéből.


A gyermek testi, szellemi egészségének fejlesztése.

•

Az értelmi képességek fejlesztése, a megismerési folyamat, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás fejlesztése.

•

Kommunikációs

képességek

alakítása,

fejlesztése

(nyelvi

képességek,

beszédértés, kifejezőképesség). •

Önálló gondolkodásra nevelés logikus értékítéletek alakítása.

•

A gondolatok szóban, mozgásban, ábrázolásban való megjelenítése.

•

Vizuális percepció fejlesztése (formaérzéklet, észlelés)

•

A gyermek egyéni képességeinek megfelelő, differenciált fejlesztése.

- 26 -


Óvodánk gyakorlata a befogadástól az óvodáskor végéig: Fejlesztőmunkánk az értelmi képességek kibontakoztatása tekintetében hat nagy területre összpontosít: az érdeklődés, az érzékelés-észlelés, az emlékezet, a képzelet, a figyelem és a gondolkodás fejlesztésére. S miután az óvodás korú gyermek alaptevékenysége a játék, így az értelmi képességek kibontakoztatása is a játékon keresztül történik, nem szakítjuk el a nevelés többi területétől. A rendszeres és közös játékok, kezdeményezések alkalmával jó lehetőségünk nyílik megállapítani egyes gyermekek érdeklődési körét, érdeklődésnek irányát, melyre a beszélgetések közben feltett kérdéseikből következtetünk. A

megismerő

folyamatokon

belül

az

érzékelés-észlelés három

területét

fejlesztjük: a vizuális, a tapintásos, és a hallásérzékelésüket. Játék közben szereznek tapasztalatot arról, hogyan bánnak az emberek a különböző tárgyakkal, észlelik környezetük és a külvilág színeit, étkezések alkalmával gyakran fedeznek fel új ízeket. Amit látnak, hallanak, ízlelnek, szagolnak, megfognak, nem mind ismerik, ebben mi segítjük őket. Emlékezetüket hangok, képek, versek, mesék, énekek tanulásával, együtt átélt vagy otthon tapasztaltak felelevenítésével alakítjuk. Összefüggések meglátására ösztönözzük őket, mely jól fejleszti logikus emlékezetüket. Fontos számunkra felidéző képességük alakulása, melynek bevésési és felidézési időtartamát egyre növeljük. Pl. a nagyobbak milyen gyorsan tanulnak, ill. minden régi dolgokra emlékeznek vissza.


Egyéni fejlettségük és egészségi állapotuk szerint eltérő módon és mértékben alkalmazkodnak.

•

Érzelmeik útján az őket körülvevő valóságot tapasztalati úton ismerik, az egyszerű összefüggéseket észreveszik.

- 27 -


Észlelési

képességeiket

finom

motorikus

képességekkel

összerendezetten

használják. •

Reproduktív emlékezetük, gazdag képzeletük segítségével a megszerzett tapasztalataikat, gondolataikat érthetően, kifejezően elmondják.

•

A problémamegoldó és kreatív gondolkodásra képesek.

•

Egyéni képességeiknek megfelelően a feladatok irányított és önálló megoldását végzik.

•

Érdeklődik környezete változásai, eseményei iránt.

•

Keresi, kutatja, vizsgálja a jelenségek okát.

•

Képessé

válik

a

vele

kapcsolatos

élmények

feldolgozására:

észlelése

differenciálódik, megfigyelése pontosabbá válik, felismeri és megnevezi a mennyiségi, térbeli, geometriai és időbeli viszonyokat, képes összehasonlítani, következtetéseket levonni, valamint képes történések elmondására. •

A meglévő élményeit sajátos egyéni módon, szabadon kifejezi: mozgásban, játékban, vizuális alkotásokban.

•

Meg tudja ítélni saját helyzetét, teljesítményét a közösségen belül.

•

Képes önmaga szabályozására, a szokások betartásában, a feladatok végzésében, szóbeli megnyilvánulásaiban.

•

Figyelemmel követi a felnőttek útmutatásait, kitartóan végigcsinálja feladatait.

4. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés Célja:

A

gyermekek

beszédkészségének

gondozása

és

beszédértésének

fejlesztése.


Olyan derűs nyugodt légkör megteremtése, amelyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő készsége fejlődik.

•

Beszédértésük alakítása pontos, kulturált megfogalmazással.

- 28 -


Tudatos

fejlesztés

céljából

kezdeményezett

beszélgetések

egy-egy

gyermekkel vagy gyermekcsoporttal. •

A gyengébb beszédkészségű, beszédértésű gyermekek felzárkóztatása.

•

A

kiemelkedő

beszédképességű

gyermekek

számára

plusz

önkifejező

lehetőségek biztosítása. •

Beszédtechnikájuk,

beszédértési

szintjük

figyelemmel

kísérése.

A

beszédhibás gyermekek logopédushoz irányítása.

Óvodánk gyakorlata a befogadástól az óvodáskor végéig: Anyanyelvi nevelésünk valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósul. Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő

környezettel,

helyes

mintaadással

és

szabályközvetítéssel

(a

javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére nagy figyelmet fordítunk. Óvodai nevelésünk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítja a gyermeknek változatos tevékenységet, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Értelmi nevelésünk további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak,

ismereteinek

rendszerezése,

bővítése,

különböző

tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

- 29 -



Élményüket képesek folyamatosan elmondani, mondatokban kifejezni.

•

Helyesen használják a nyelvtani kifejezésmódokat, ismerik a használt szavak tartalmát.

•

A gyakori mondókázás elvezeti a gyermekeket a beszéddallam, az anyanyelv ritmusának megérzéséhez.

•

Befogadók, érdeklődők, képesek másokat is meghallgatni.

•

Figyelmük, koncentráló készségük fejlődik, gondolkodásuk fogalmi szintre tevődik.

•

Jól használják a metakommunikációs eszközöket.

•

Tisztán ejtenek minden beszédhangot.

•

A gyermekek a nyelv elsajátítása során teljes személyiségükben fejlődnek.

•

A gyermek folyamatosan és érhetően beszél.

•

Gondolatait, érzelmeit életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal, mások számára is érthető módon ki tudja fejezni.

•

Mondatokban beszél, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat.

•

Kialakul beszédfegyelme.

•

Igyekszik az illemszabályoknak megfelelően kérni, érdeklődni, bemutatkozni, megszólítani másokat.

•

Képes társak között mások beszédébe bekapcsolódni, megfelelő helyzetekben aktivizálja szókincsét: kérdez, válaszol, mesél.

V. Óvodai életünk tevékenységformái 1. Játék „A gyermek a játékban a valóságot tükrözi, miközben átalakítja azt…” (Rubinstein) Célja: A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége.

- 30 -


A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad – képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a

pszichikumot,

a

kreativitást

fejlesztő

és

erősítő,

élményt

adó

tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.


Közösségi, magatartási szabályok – szokásrendszer – elsajátításának biztosítása.

•

Természetes mozgásigény kielégítése.

•

Mozgásdifferenciálódás,

finom

motorika,

térorientáció,

mozgáskoordináció

fejlesztése. •

Játék közben az egymás közötti kommunikációkészség fejlesztése.

•

Segíti az alkotóvágy fejlesztését, feszültség – félelem oldását, élmények feldolgozását és az önállósodási törekvést.

•

Együttműködés a pedagógiai asszisztenssel és az utazó gyógypedagógussal.

•

Az autizmussal élő gyermek fejlesztéséhez szükséges társas kapcsolatok alakítása az adott közösségen belül. A fejlettségi szintjének megfelelő játéktevékenységbe való bekapcsolódásnak a biztosítása a gyermekközösségen belül.

- 31 -


•

Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus – szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.

•

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt

irányítás

felelősségét.

Az

óvodában

fontos

a

szabad

játék

túlsúlyának érvényesülése.

Óvodánk végéig:

gyakorlata

a

beszoktatástól

az

óvodáskor

Kisebbek: Megteremtjük a nyugodt, szereteten alapuló légkört, amelyben, a gyerek biztonságban érzi magát – ezzel is segítve a beilleszkedést az óvodai életbe. A balesetmentes környezet biztosításának elve mellett kis játékkuckók kialakításával lehetőséget adunk az elvonulásra, az egyedül játszásra. A játékidőt csak a gondozási tevékenységek és a kötött tevékenységet szakítják meg: séta, tornaszoba. A játékeszközöket a csoport fejlettségi szintjének és összetételének alapján kínáljuk a gyerekeknek. Törekszünk rá, hogy lehetőleg természetes anyagból készüljenek, tartósak legyenek, esztétikusak. E korosztály számára a nagyméretű játékeszközök a leginkább alkalmasak, amelyből

több

ugyanolyan

is

megtalálható

a

csoportban.

Ezekkel

a

játékeszközökkel elsősorban mozgásos-, gyakorló-, építőjátékot játszanak a gyerekek, amely fejleszti a mozgáskoordinációt, beszédkészséget, erkölcsi normák alapjait képezik a szokás szabályrendszer kialakulásaként, valamint a közösségi magatartási szabályok elsajátítását segítik. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek megtanulja a játékeszközök használatát, azokkal való bánásmódot. Tiszteletben tartjuk a gyermek önkéntes szabad játékválasztását.

- 32 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP Az együtt játszás során viselkedési-, cselekvési-, beszédmintát adunk a gyerekeknek, melynek során megvalósítjuk az egyéni differenciált fejlesztést. A kialakult konfliktushelyzetek feloldásához mindig segítséget nyújtunk. Az egy csoportba bekerülő gyerekek otthoni játéklehetőségei nagyon eltérőek lehetnek. Tájékoztatjuk

a

szülőket

az

együtt

játszás

lehetőségeiről

és

annak

fontosságáról, valamint a játékeszközök megválasztásának szempontjairól. Igény szerint segítséget adunk. Amint az időjárás engedi, a játékidő nagy részét a szabadban töltjük. Ez a korosztály elsősorban a homokozó adta lehetőséget keresi, biztosítjuk a minél több lapátot, vödröt, formát. E mellett szívesen labdáznak, karikáznak és motoroznak.

Ezáltal

fejlődik

a

szem-kéz

koordinációjuk

és

kielégül

mozgásigényük. Nagyobbak: A csoportszoba kialakításában figyelembe vesszük, hogy a játékformák – a fejlődés következtében – a szerepjáték irányába tolódnak. A gyerekek már nem egymás mellett játszanak, hanem egymással. Előtérbe kerül az orvosos, fodrászos, anyás-apás játék. E mellett intenzívebbé válik a szőnyegi játék is, valamint az asztalnál játszható társas játékok: dominó, puzzle, memória és a vizuális tevékenységek. A játékkínálat szélesebbé válik, melynek helyeit úgy biztosítjuk, hogy ne zavarják egymást a gyerekek, jól elférjenek. A játékidőt továbbra is csak a gondozási tevékenységek, és a kötött foglalkozások szakítják meg. A játékeszközöket a csoport igényeihez igazítjuk, szem előtt tartva az egyéni fejlesztés lehetőségének a megvalósítását is. A szerepjáték során fejlődik a gyerek kommunikációs képessége, egymáshoz való alkalmazkodása,

udvariassági

szokások

kialakulása,

szervezőképessége,

tűrőképessége. A már kialakult játékba segítő szándékkal ötletek adásával csak akkor kapcsolódunk be, ha azt a gyerek igényli. A gyerekek játékában tükröződnek az

- 33 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP átélt élményei. Ezért sétákat, rövidebb programokat szervezünk a gyerekek fejlettségének megfelelően. Iskolába készülők: A csoportszoba berendezésénél nagy tagolatlan teret hozunk létre, hiszen a gyerekek már önállóan alkotják ki a játszóhelyüket. A játékidőt a délelőtt folyamán úgy alakítjuk ki, hogy a gyerek az egyéni igényeihez mérten választhassa meg a játéktevékenységének végét. Ezáltal nincs kényszerű megszakítás, folyamatosabbá válik a játéka. A játékformák közül előtérbe kerül a konstruáló, szabályjáték, dramatizálás, bábozás. A szerepjáték tovább gazdagodik. A szabályjáték meghatározott szabályok szerint zajlik. Ha már rögzült a játék szabálya a gyerekek önállóan, óvónői részvétel nélkül is képesek a játékra. A szabály betartása, vagy megszegése, nyerés-veszítés, különböző érzelmeket vált ki a gyermekből. Ezáltal fejlődik a felelősségtudatuk,

szabálytudatuk,

erkölcsi

érzékük,

értelmi

képességeik,

szükséges

eszközöket

magatartási formái. Az 5-7 évesek szívesen készítik

el a

játékhoz

(barkácsolás) s több napon keresztül is játsszák ugyanazt a játékot. Ez fejleszti a kreativitást, kézügyességet, képzeletet. Szorgalmazzuk, hogy a kialakult konfliktushelyzetet próbálják meg egymás között elrendezni. Az udvaron nagyobb teret játszanak be, ügyességi-, mozgásos játékok, akadályverseny, ugróiskola a kedvelt játékformák. Módot adunk a gyerekeknek a környezetből vett tapasztalatok, élmények felelevenítésére. Színes változatos programokat szervezünk: Múzeum, állatkert, bábszínház, posta, stb.


Önálló eszközválasztás jellemzi őket, a szerepeket elosztják, elfogadják azokat.

- 34 -


•

Bármilyen játékot önállóan kezdeményeznek.

•

Egyéni vagy közös ötleteiket a már meglévő eszközökkel képesek megvalósítani,

•

A játék eszközöket kérésre – kivárás után – átadják, vigyáznak azokra.

•

Örülnek a sikernek, elviselik a kudarcot.

•

Képesek egyazon játék témában együttesen részt venni.

•

Élményeik alapján játékhelyzeteket tudnak létrehozni.

•

Hajlandók elfogadni játszótársaik elgondolását és alkalmazkodni a játék szabályaihoz.

•

Képesek önállóan megtervezni, megszervezni a játékot, elosztani a szerepeket, megválasztani vagy elkészíteni a játékhoz szükséges eszközöket.

•

Szabályjátékokat kezdeményeznek, melynek szabályait pontosan betartják, betartatják.

•

Egyéni fejlettségüktől függően tudnak egyéni ötletek alapján egyre bonyolultabb építményeket, alkotásokat létrehozni.

•

A különböző anyagokat, eszközöket kombináltan alkalmazzák. Biztosan használják a barkácsoláshoz szükséges eszközöket.

•

Társas viselkedésükben a játék folyamán használják a metakommunikációt

2. Mese-vers „ Az irodalom beszélni és cselekedni tanít bennünket. Beszélni, pontosan olyan értelemben, mint az édesanyánk. Csak még türelmesebben és fáradhatatlanabbul.” (Illyés Gyula) Célja: •

A mese és a vers varázslatos világán keresztül az érzelmi, etikai, értelmi fejlődés elősegítése.

•

Élménynyújtás, az irodalmi érdeklődés felkeltése, az anyanyelv szépségének kifejező erejének megismerése, biztonságos önkifejezés megalapozása.

- 35 -



A gyermek életkorának megfelelő igényes irodalmi anyag összeállítása.

•

Verselés, mesélés, bábozás, dramatizálás biztosítása az egyéni differenciálódás – felzárkóztatás, tehetséggondozás – figyelembevételével.

•

A gyermek szemléletmódjának, világképének alakítása.

•

Irodalmi élmény feldolgozásának elősegítése.

Óvodánk gyakorlata a befogadástól az iskolába lépésig: A meséket és verseket többnyire a magyar gyermekirodalom alkotásaiból válogatjuk. A mondókától a láncmeséken keresztül jutunk el az állatmesékig és a fordulatokban gazdag népmesékig, valamint a kortárs hazai és külföldi irodalom alkotásaihoz A kicsikkel megismerkedünk a gyermekek otthonról hozott élményeivel és a beszédértésük mértékével. Az érzelmi biztonság megteremtésének és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszköze a játékos mozdulatokkal is kísért mondóka, vers. A mondókák közül az ölbe vevők, tenyérsimogatók, höcögtetők állnak a kisgyermekekhez a legközelebb. Rövid, 2-3 szereplős egyszerű cselekményű meséket mesélünk, mint a láncmesék, állatmesék. Rövid történeteket is mondunk a valóságból: napi eseményekről, amit a gyerek maga is átélt. A meséket gyakran ismételjük, akár a gyerekek kérésére is. A versek 4-6 sorosak, a közvetlen környezet eseményeiről szólnak, amelyeket ritmikus mozdulatokkal kísérhetünk. A mondókák, versek ismételgetését a napi tevékenységek közben gyakran beillesztjük. Az irodalmi foglalkozásokat kötetlen formában szervezzük, építünk a spontán helyzetekre, a gyermekek kezdeményezéseire. A hallott beszédminta alapján a gyakorlás során a gyermek kiejtése csiszolódik, szókészletük gyarapodik.

- 36 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP A mesélés, verselés kedvelt eszközei az ujjbábok és fejdíszek, amelyet a gyerekek maguk is szívesen használhatnak. Ezeknek állandó helyük van a csoportban a mesekönyvekkel együtt. A képeskönyvvel való találkozással és annak megbecsültetésére nagy hangsúlyt fektetünk. A

szülőket

tájékoztatjuk

a

javasolt

irodalmi

anyag

kiválasztásának

szempontjairól. Ötleteket adunk a mesekönyvek kiválasztásához. A versek között helyet kapnak a humoros, groteszk, vidám tartalmúak. A mesék között már megjelennek a halmozó és hosszabb láncmesék, valamint az egyszerűbb szerkezetű tündérmesék. A gyerekek várják és kérik is a mesét. Van kedvenc meséjük és mesehősük, akik iránt pozitív vagy negatív érzelmeket táplálnak: öröm, boldogság, lelkesedés, rácsodálkozás, derű, igazságtalanság, szomorúság. A mesében lévő jellemző beszédfordulatokat

már

együtt

mondják,

így

fejlődik

aktív

szókincsük.

Használjuk a metakommunikációs jelzéseket, melyek hitelesebbé teszik az előadást, ennek során fantáziájuk is fejlődik. A

nagyobb

gyermekek

számára

cselekményesebb nép-,

és állatmeséket,

tündérmeséket és műmeséket választunk. Ezek a mesék a párbeszédekkel és a jellemek

színes

ábrázolásával,

a

szövegrészletek

ismétlődésével

örömet,

esztétikai és erkölcsi élményt nyújtanak. Az ismétlések dramatikus játékok, a bábozás lehetőséget adnak az élmény újra átélésére, önálló fantáziájuk megnyilvánulására. A mesék, versek mondogatása során erősödik az egymás iránti figyelem, az összetartozás élménye. A bábozáshoz és dramatizáláshoz szükséges eszközök bővülnek, nagyobb bábparaván, kesztyűbábok, kendők, szoknyák, kalapok, melyek állandóan hozzáférhetőek a gyermekek számára az átváltozáshoz. Dramatizálás során fejlődik kifejező képességük, helyzetfelismerő képességük, gondolkodásuk, szervező képességek.

- 37 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP A

gyermek

saját

vers-

és

mesealkotása,

annak

mozgással

és/vagy

ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.


Szívesen és örömmel hallgatnak mesét, mondókát, verset, utóbbiakat szívesen ismételgetik.

•

Szívesen mesélnek, dramatizálnak, báboznak a kisebbeknek, és a maguk szórakoztatására.

•

Tudják a megismert szavak jelentését, megfelelően használják azokat.

•

Elhangzó meserészleteket önállóan ki tudnak egészíteni, mesét befejezni, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni.

•

Képessé válnak a hallottak képi megjelenítésére.

•

Megjegyzik a mesék legfontosabb jellemzőit, (szereplők, események).

•

A könyvekben a képek alapján önállóan tájékozódnak, a könyvek állagát óvják.

•

A nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzik mondataikat.

•

Kialakul az igényük a hallott irodalmi művek újrahallgatására.

•

Figyelmesen végighallgatják a felnőtteket és a társaikat.

•

Alkalmazzák a kapcsolatteremtés elemi szabályait. (kérés, köszönés.)

3. Ének-zene, énekes játék „Vannak a léleknek régiói, melyeket csak a zene világítja be.” (Gisela Peters) Célja: A gyermekek zene iránti érdeklődésének felkeltése, a zenei élmények befogadására való képességek megalapozása.

- 38 -


Óvodánkban a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a nép gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.

Az óvodapedagógus feladatai: • • • • • • • •

A zene megszerettetése, szép, tiszta éneklésre való szoktatás az énekes játékokon keresztül. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése. Játékos zenei alkotókedvük ösztönzése. Zenei anyanyelv megalapozása. Az esztétikai ízlés és a mozgáskultúra formálása. A gyenge hallású gyermekek felzárkóztatása, tehetségek gondozása az egyéni differenciált zenei nevelés biztosítása. Zenei kreativitásuk alakítása. Figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

Tartalma: • • • • •

Népi mondókák, kiolvasók, nép játékok, kortárs művészeti alkotások. Pentaton karakterű és 6 hangterjedelmű dalos játékok Énekes népszokások dalai Művészi értékű komponált gyermekdalok Zenehallgatás dalai

- 39 -


Óvodánk gyakorlata a befogadástól az óvodáskor végéig: Kisebbek: A befogadás szerves része az éneklés. A kötetlen énekelgetési forma felel meg ennek a korcsoportnak. Az óvónő énekkel kísért bábozása segíti a gyermekek érzelmi biztonságának kialakulását. Eleinte az óvónő maga énekel és játszik egyegy gyerekkel, később a többi gyermek is bekapcsolódik. A gyakori együtt énekelgetés és együtt játszás során év végére megtanulják az egyszerű mozgásokat, guggolást, körsétát, szerepcserét. Bemutatjuk a halk-hangos éneklést, magas-mély hangokat térben és hangzással, a gyerekek utánozzák, miközben fejlődik éneklési készségük, zenei hallásuk. Játék közben érzik az egyenletes lüktetést és játékos mozdulatokkal ki is tudják fejezni. Eközben fejlesztjük ritmusérzéküket, mozgásukat, tér érzékelésüket. Az óvónő éneklését érdeklődve hallgatják, rácsodálkoznak a zenei élményekre. Már ennél a korosztálynál felhívjuk a szülők figyelmét a zenei nevelés fontosságára. Tájékoztatjuk őket arról, hogy mit értünk az óvodai zenei nevelés tartalmán, mi az, amit az óvodában játékos énekfoglalkozásokon elsajátítanak a gyerekek. A befogadás idején tapasztalatot szerezhetnek arról is, mennyire fontos érzelmileg a gyermek- felnőtt kapcsolatában az éneklés, dúdolgatás, együtt játszás a gyermekkel. Nagyobbak: Az

egyszerű

körséta

bonyolultabb

mozgásokkal

bővül

(guggolás,

taps,

visszafordulás). Az utánzó mozgásokat továbbra is játsszák, de már megtanulják a változatosabb sorformákat is, pl. kígyó, csigavonal, szerepcsere. Dúdolásunk után felismerik a jól ismert dalokat szöveg nélkül is, miközben fejlődik zenei emlékezetük. Belső

hallásukat

fejlesztjük,

előkészítjük

a

dallambújtatást,-

amikor

motívumokat váltva, halkan hangosan énekeljük. Megfigyeltetjük a hangszíneket,

- 40 -

a

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP a finomabb zörejeket, egymás hangját, a természet, környezetük zörejeit. Fejlődik figyelmük, koncentráló képességük, amikor zenehallgatás során néhány percig tudatosan figyelnek a zenére, énekünkre, és egymás hangjára. Fejlesztjük ritmusérzéküket, tempóérzékelésüket, amikor gyakorolják a dalok, mondókák ritmusának tapsolását, a gyorsabb- lassabb éneket, beszédet, mozgást. Zenei formaérzékük fejlődik, amikor a dalok motívumok hangsúlyát kiemelik játékos mozdulatokkal. Zenei alkotókedvüket fokozzuk, ha ők találhatnak ki dallamokat, játékokat. Ezek a játékok fejlesztik a gyermekek gondolkodását, képzeletét, verbális kifejezőkészségét. Gyermekeknek szóló zenei programokat ajánlunk a szülőknek, pl. zenés bábszínház. Felhívjuk figyelmüket a különböző játékos énekeskönyvekre, képes színezőkre.

Iskolába készülők: Több szereplővel, komplikáltabb mozgással, nagy térben mozgó játékokat játsszunk. Szerepcserés, párválasztós, két körformás, sorgyarapodó ill. fogyó, hidas-ludas, várkörbejáró, kaputartós játékformákat tanítunk kötött formában. Elmondjuk a szülőknek, hogyan lehet javítani a gyenge hallású gyermekek éneklési készségét,

hallását,

gyermekeket.

ritmusérzékét,

Felhívjuk

és

figyelmüket

hogyan az

gondozzuk

énektagozatos

a

tehetséges

iskolaválasztás

lehetőségére is. Meghívjuk őket rendezvényeinkre, de hétköznapi délelőttökön is lehetőséget kapnak egy-egy énekfoglalkozás megtekintésére. Elmondjuk, hogy mennyire káros a fogékony gyermek számára a korának, életkori sajátosságának nem megfelelő zene hallgatása, pl. hangos, zajos, bonyolult zene, mert rombolja az alakuló zenei ízlésvilágát.


Vissza tud tapsolni szöveges ritmusmotívumokat.

- 41 -


• • • • • • • • • • • • • •

A bemutatott élőzenét, népdalokat, műzenei szemelvényeket, más népek gyermekdalait figyelmesen hallgatja. Szeret énekelni, mondókázni, egyedül is kezdeményez énekes játékot. Egyéni képességeihez mérten igyekszik tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni, mondókázni. Érzékeli, felismeri, érti a zenei fogalompárokat, azokat képes mozgással, énekléssel alkalmazni. Érzékeny a környezet és a természet hangjaira, figyeli és megkülönbözteti a hangszínek finom eltéréseit, zörej és beszédhangon egyaránt. Képes belső hallás alapján dalok, mondókák ritmusának hangoztatására. Meg tudja különböztetni az egyenletes lüktetést a dal ritmusától, a különbséget kifejezi cselekvéssel, énekkel, mozgással. Érzékeli a tempókülönbséget, azt mozgással is be tudja mutatni. A tempókülönbséget összekapcsolja más zenei fogalompárokkal. Koordinált a mozgása önmagához és a csoporthoz képest is. Ismeri az egyszerű játékos, táncos mozgásokat és képes ezt önmagához viszonyítva esztétikusan kivitelezni. A ritmusjátszó hangszereket ismeri, képes azokon lüktetést, ritmust, motívum hangsúlyt hangoztatni. Szeret és tud mozgásokat utánozni. Szeret kitalálni dallamot, mozgást, ritmust, játékot.

4. Rajz, mintázás, kézimunka „ A műalkotás nem más, mint az anyag, amelyet úgy formáltak meg, hogy képes legyen behatolni az emberek élményvilágába, s képessé tenni őket arra, hogy környezetüket és önmagukat mélyebben érezzék és pontosabban értsék.” (John Dewey) Célja: Óvodánkban a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus feladata: Óvodapedagógusaink az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret és lehetőséget biztosítanak. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos,

- 42 -


valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi

–

plasztikai

kifejezőképesség,

komponáló-,

térbeli

tájékozódó-

és

rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Óvodapedagógusaink feladata megismertetni a gyermekeket

az

eszközök

használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Óvodánk gyakorlata a befogadástól az óvodáskor végéig: A gyermekkel való ismerkedés során egyéni fejlettségi szintjüket figyelembe véve,

élményeikre

és

tapasztalataikra

támaszkodva

tervezzük

meg

a

feladatainkat. Nem tanítjuk a vizuális kifejezési módokat, hanem engedjük rátalálni a gyermekeinket az önkifejezés eszközeire. Ehhez

minél

több

spontán

és

szervezett

közös

és

egyéni

élményt,

tapasztalatszerzést biztosítunk. Megismertetjük a gyermekeket a különböző anyagok tulajdonságaival, változatos technikákkal,

és

az

eszközök

biztonságos,

helyes

használatára

és

tevékenységekhez tartozó, szokásokra, szabályokra neveljük őket. Minél több időt és lehetőséget biztosítunk a begyakorlásra. Úgy alakítjuk ki az eszközök helyét, hogy azok könnyen elérhetőek legyenek, elősegítve azok igény szerinti alkalmazását. Úgy alakítjuk a vizuális nevelés színterét, hogy az, az alkotó műhely

- 43 -


hangulatát tükrözze. Az elkészült gyermekmunkákat az óvodánkban folyamatosan kiállítjuk, melynek nézegetése minden gyermek számára ösztönzően hat. Közösen éljük át a gyermekekkel a felfedezés örömét, az alkotás adta élményt. Teret adunk a gyermekek szabad próbálkozásainak, hagyjuk, hogy fantáziájuk szárnyaljon. A gyermekekre ható legerősebb inger a közvetlen környezet, ezért nagyon fontos, hogy esztétikus és egymással is harmonizáló tárgyakkal vegyük őket körül. Közösen fedezzük fel a tágabb környezet sokszínűségét, formai gazdagságát. Az érzelmileg motivált témajavaslat a továbblendítés legjobb eszköze, segíti, és vizuális gondolkodásra készteti a gyermekeket, mégis teret enged az egyéni elképzeléseknek. Az óvodába lépéskor minden gyermek képességét felmérjük. A feltárt hiányosságokat dokumentáljuk, megfigyeléseinket folyamatosan adminisztráljuk. A hiányosságokkal rendelkező gyermekek számára fejlettségüknek megfelelő feladatokat adunk. A szülőkkel közösen - esetleg szakember segítségét is igénybe véve – fejlesztjük a gyerekeket. A szülő felé a korrekt tájékoztatás elengedhetetlen feltétele a gyermek egyenletes fejlődésének. Feladatunk, hogy az átlagosnál jobb vagy kimagaslóan jó képességű gyermekeket felfedezzük. amelyekkel

Számukra képességeik

olyan tovább

tevékenységeket, fejlődhetnek.

eszközöket

Tájékoztatást

biztosítunk, nyújtunk

a

megfigyelésekről, tapasztalatokról a szülőknek. Ötleteinkkel, javaslatainkkal segítjük a szülőket tehetséges gyermekeik nevelésében. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: •

Megfelelő módon fogják és vezetik a ceruzát.

•

Változatos, egymással kombinálható technikákat alkalmaznak.

- 44 -


•

Sok eszközt, anyagot és megoldási módot ismernek, biztosan használják az alkotáshoz szükséges eszközöket.

•

Képes a valóságot megjeleníteni ábrázolásában.

•

Forma

ábrázolásukban

képesek

hangsúlyozni

a

legjellemzőbb

formákat,

megkülönböztető jegyeket. •

Fantáziájuk gazdag, felfedezik a környezetükben a „valamihez hasonlít” formákat,

alakzatokat,

s

próbálják

játéktevékenységük

során

azokat

felhasználni, beépíteni. •

Az emberábrázolásban megjelennek a részformák, próbálkoznak egyszerű mozgások jelzésével.

•

Ismerik

és

megnevezik

az

alapszínek

árnyalatait

is,

színhasználatukban

érvényesítik kedvelt színeiket. Tevékenyen részt vesznek a téralakításban, a tér berendezésében. •

Képes – megfelelő élmények hatására – képzelt helyzeteket, hangulatokat megjeleníteni.

•

Ábrázoló tevékenységében az arányokat megfelelően alkalmazza.

•

Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat.

•

Ismernek népművészeti motívumokat. Önállóan díszítenek tárgyakat, törekednek ezeket a motívumokat felhasználni díszítőmunkájukban, tudnak sormintákat készíteni.

•

Ismerik a sík és térbeli irányokat.

•

Képes a részletek megfigyelésére és azok sík és térbeli megjelenítésére.

•

Törekszik az esztétikus megjelenítésre.

5. Mozgás „ Ha a gyermek kiegyensúlyozott egyéniségét akarjuk fejleszteni, akkor hagyni kell, hogy saját eszközeivel fejezze ki magát – mozgással, dallammal, játékkal.” (Carl Orff)

- 45 -


Célja: A szervezet sokoldalú fejlesztése, a testi képességek alakítása, a mozgásigény kielégítése, a testnevelés megszerettetése. Az óvodapedagógus feladatai: •

Az egészség megóvása.

•

A szervezet biológiai egyensúlyának fenntartása.

•

Testi képességek fejlesztésem prevenció.

•

Kondicionális képességek (erő, állóképesség, gyorsaság) fejlesztése.

•

Koordinációs

képességek

(egyensúlyérzék,

téri

tájékozódás,

ügyesség,

mozgásérzékelés) fejlesztése. •

Az allergiás gyerekek teherbírásának, ill. a gyermekek egyéni fejlődési ütemének figyelembevételével differenciált feladatadás.

•

Az

átlagtól

eltérő

gyengébb

képességű

gyermekek

számára

plusz

mozgásfejlesztő tevékenységek biztosítása. •

A

kiemelkedő

képességű

gyermekeknek

differenciált

feladatadás,

ill.

sportvetélkedőn való részvétel biztosítása. Óvodánk gyakorlata a befogadástól az óvodáskor végéig: A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak

a

harmonikus,

összerendezett,

fegyelmezett

nagy

és

kismozgások kialakulásához.

Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepünk van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítjük és kiegészítjük a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztés mellett segítjük a térben való tájékozódást, a

- 46 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk.


Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik.

•

Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak.

•

Fejlett tér-, idő- és tájékozódó képességük.

•

Megszeretik és igénylik a mozgást.

•

Egyéni, csoportos, sor-, és váltóversenyt játszanak.

•

Az óvónő segítségével megértik az egyszerű vezényszavakat.

•

Ügyelnek a szabályok pontos betartására.

•

Képesek tempó- és iránytartásra, ill. váltásra.

•

Fejlett

testsémával

rendelkeznek,

biztosak

a

jobb-

és

bal

megkülönböztetésében. •

Fizikai állóképességük, aktivitásuk, erőnlétük fejlett.

•

Téri tájékozódásuk fejletté válik, tudják saját testhelyzetüket környezetük tárgyaihoz viszonyítani.

•

Fejlett

az

egyensúlyérzékük,

biztosabban

egyensúlyoznak

tárgyain – természetes mozgásuk biztosabbá válik.

- 47 -

környezetük


6. A külső világ tevékeny megismerése, ünnepeink „ Aki szereti a szépet, az életet szereti. Aki gyermekkorban megtanul látni, az sok, sok év múlva, ha rosszkedvűen, vagy bánattal sújtottan jár az úton, meglátja a zöld fűben a sárga kankalin ragyogását, vagy a fecske röptének eleganciáját, s máris szebbnek látja a világot…” (Herman Alice) Célja: A természeti és a szűkebb lakókörnyezethez való pozitív érzelmi viszonyulás alapozása, az élő és az élettelen világ megismerése. A környezetét, természetet szerető, védő gyermek nevelése. A környező világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felismertetése, megtapasztaltatása játékos formában. Ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit, tanulja meg ezek szeretetét, védelmét is. Az óvodapedagógus feladatai •

A gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeret nyújtása.

•

A gyermek már meglévő ismereteinek elmélyítése, rendezése.

•

A gyermek személyiség fejlesztése, a képességeik alakítása, tapasztalás, emlékezés, megértés, ítélőképesség, konstruálás területén.

•

Feladatunk, hogy lehetővé tegyük a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítsunk elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán

és

szervezett

tapasztalat-

és

ismeretszerzésre,

a

környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

- 48 -


Óvodánk gyakorlata a befogadástól az óvodáskor végéig: A környezet megismerése során a lakóhely és környékének sajátosságait vesszük figyelembe. A természeti és társadalmi környezet témái, ezekről szerzett tapasztalatok, ismeretek, az életkor előre haladtával bővülnek és elmélyülnek. Ez teszi lehetővé az alapos megismerést. A valóság bemutatása során elsősorban „látni” tanítjuk meg a gyermeket. Folyamatos és alkalmi megfigyelésekkel tesszük lehetővé a számukra, hogy maguk fedezzék fel a környezetüket. A lehetőségekhez mérten, amit csak lehet, a helyszínen, a természetben, élőben figyeljen és tapasztaljon meg a gyermek. Társadalmi és a természeti környezet megismerése.

Jeles napok az óvodában: Állatok világnapja: Október 04. – Állatok megfigyelése – Állatkert Víz világnapja: Március 22. – Békavári kirándulás Föld napja: Április 22. – Fa, virágültetés – Aznapi „belépő az oviba” egy virágpalánta Madarak és fák napja: Május 10. – Kirándulás - nagycsoport Ezek a napok különös hangulatú, meghitt, izgalmas eseményeket tartalmaznak. Ezekre

a

jeles

napokra,

egy

héten

keresztül

készülünk,

mind

három

korcsoportban a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaikhoz igazodva. A témakörök keretében kiemelt helyet kap a növényi és állatvilág, az élőlények védelme, gondozása. Kiállításokat szervezünk, gyűjtő munkákat folytatunk. A nagycsoportosok,

ha

lehetőség

kínálkozik,

tapasztalatot.

- 49 -

kirándulásokon

szereznek


Kisebbek: A gyerekek rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel a családról, (ApaAnya-Testvér kapcsolatok). A téma feldolgozásánál az érzelmi motívumok a meghatározók. A gyerekek életkoruknak megfelelően ismerjék vagy nevezzék meg a testük részeit, (fej, nyak, törzs, kar, láb). Folyamatosan ismerkedjenek a tükörrel. A megismerés során a kéz és a láb funkcióit helyezzük előtérbe. A gyermekek ismerjék fel az érzékszerveiket, (szem, orr, fül, száj). A

gyermekek

ismerkedjenek

a

gyalogos

közlekedéssel,

(járda,

úttest).

Lehetőségeinkhez mérten gyakorolják folyamatosan és rendszeresen. Figyeljenek meg járműveket természetes környezetben az utcán, (autóbusz, villamos, autó). A természeti környezet megismerésére az évszakok megfigyelésén keresztül kínálkozik lehetőség. Tapasztalatot szerezzenek az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről, jellemző jegyeiről, az évszakra jellemző gyümölcsökről és zöldségekről. Ha van rá lehetőség természetes környezetben figyeltetjük meg a kutyát, a macskát, így szereznek tapasztalatot jellegzetes tulajdonságaikról, életmódjukról. A folyamatos megfigyelések és a közvetlen tapasztalatszerzés jelen van a változások figyelemmel kísérése során. Végezzenek a gyermekek folyamatosan gyűjtő munkát, a természet kincseit a természet sarokban helyezzék el. Nagyobbak: A család téma folyamatosan bővül a családtagok megnevezésével, a családnév, lakáscím tudatosításával. A témában helyet kap a család lakása, a lakás helységei is. A testünk témakör a kiscsoportos ismeretekre ráépül. A gyermekek a testük részeit ismerjék és nevezzék meg önmagukon és társaikon. Ismerkedjenek az érzékszervekkel és azok funkcióival. Valamint a lehetőségeinkhez mérten természetes környezetben ismerkedjenek az orvos gyógyító munkájával.

- 50 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP A gyermekek ismerkedjenek a gyalogos közlekedés szabályaival lehetőségeinkhez mérten, gyakorolják is azt, (keljenek át a zebrán és az úttesten). Ismerjék a közlekedési lámpa fontosságát, és színeit, (személy- és teherszállítás). Az évszakok megfigyelésén keresztül a meglévő ismeretek elmélyülnek és kiegészülnek. Minden csoportban megjelenik az évszak tábla és az időjárás tábla. A lehetőségeinkhez mérten, a gyermekek minden évszakban végezzenek megfigyelést a piacon vagy a gyümölcsös kertben. Az óvoda veteményes kertje lehetőséget kínál arra, hogy a gyermekek megtapasztalják az elültetéstől, a betakarításig

a

folyamatosságot,

és

a

kerti

munka

egymásra

épülését.

Ismerjenek és tudjanak megnevezni néhány ház körül élő állatot. Szerezzenek tapasztalatot az állatok jellegzetes külső jegyeiről, életmódjáról.

Iskolába készülők: A család témaköre kiteljesedik a család nevével, tagjaival, (gyerek, szülő, nagyszülő, rokonsági kapcsolatok). A gyermekek rendelkezzenek a koruknak megfelelő ismeretekkel a családtagok munkájáról. Tudjanak foglalkozásokat megnevezni, értelmezni. A nagycsoportosoknál kiemelkedő helyen szerepel a test gondozása, azon belül az otthoni tisztálkodás, és a betegségek megelőzése. Már kiemelten hangsúlyozzuk az egészségünk védelmét és az orvos gyógyító munkáját. A gyermekek tapasztalataira, ismereteire építve tovább bővítjük a közlekedés témakörét. Közlekedés helye, (úttest, járda, forgalmi jelek). Szerezzenek közvetlen tapasztalatot a gyalogosok és a járművek viszonyáról. Ismerjenek szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközöket. A gyermekek az évszakok változásai során ismerkedjenek a hónapok nevével, és tudják a napok nevét, figyeljék a napszakokat, és gyakorolják az ehhez kapcsolódó tevékenységi formákat. Az időjárás változásai, a fények, a színek, a formák szépségei, alapvető tapasztalatokra adnak lehetőséget.

- 51 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP Az állatok témaköre kibővül a természetes környezetükben élő állatokkal. Lehetőségeinkhez mérten természetes élőhelyükön figyeltessük meg őket. (részletesen és bővebben az X. mellékletben található ezen, témák kidolgozása, a négy évszak tükrében, melyet a 2002-2003-as tanév első munkaközössége készített el).

Környezetünk mennyiségi és formai viszonya: A

környezet

megismerése

során

matematikai

tartalmú

tapasztalatoknak,

ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

A legjellemzőbb matematikai tevékenységformák Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása: • • •

Szétválogatások. Sorba rendezések.

Ítéletalkotások szavakban.

Számfogalom alapozása: • • • • •

Mennyiségek összemérése. Halmazok összemérése, párosítása, számlálása. Kisszámok felismerése összkép alapján. Mérések különböző egységekkel. Tapasztalatok a darabszám változásairól.

Tapasztalatok a geometria körében: • • •

Építések, alkotások szabadon és másolással. Tevékenység tükörrel. Tájékozódás a térben és a síkban ábrázolt világban.

Ezek a területek jól szolgálják, a gyermek matematikai érdeklődésének felkeltését, elemi ok-okozat összefüggések felismertetését, megtapasztalását. A pozitív viszony kialakítása, a problémahelyzetek megoldása, megalapozza a logikus gondolkodást.

- 52 -


A matematikai megtapasztalás játékos formában történik a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. Környezet védelmére nevelés. Lényege: a természet megszerettetése, értékelése, megbecsülése. A gyermekek az élő és az élettelen környezetet óvják, gondozzák. Tudatosítjuk bennük, hogy a közvetlen környezet rendjének, tisztaságának megőrzése, megtartása az életünk szerves részét képezi. Folyamatos a környezet kultúra utáni igény felkeltése. Tanítjuk a megfelelő szokások, viselkedési formák kialakulását. Sokat tehetünk a családok környezetvédelmi szemlélet módjának alakításában. A környezeti nevelés óvodai céljaival, feladataival minden évben tájékoztatjuk az új gyerekek szüleit, valamint a szülői értekezletek témáiként is foglalkozunk Különös tekintettel, rávilágítunk, a feladatrendszer helyi sajátosságaira. A megvalósításba bevonjuk a szülőket, mint nevelőpartnereinket. A természeti kincseket védeni, óvni kell, mert a nemzeti vagyon részét képezik, ha elpusztulnak soha többé nem, lehet visszahozni őket. A tapasztalatszerzésben döntő helyet foglal el az óvodánk udvara, virágos kertje. A lehetőségekhez mérten élünk a séták, kirándulások adta ismeretszerzéssel. Minden csoportban sok növényünk van. Fali újság, könyvek, lemezek, hangkazetták, videó filmek, DVD-k, stb. is az ismeretszerzést segítik. A természettel való pozitív együttélés szempontjából az alábbiakban felsoroltakat tartjuk fontosnak: Kisebbek: •

Kezdeményezéseken, szabadidőben érzelmekre hatóan nyilvánul meg az állatok növények szeretete.

•

Aktív megfigyelői a kiskert gondozásának.

•

Ismerkednek a termésekkel, magvakkal, segítenek az óvónőknek a tavaszi ültetésben, kerti növények gondozásában, (öntözés, gyomlálás, termések begyűjtése).

•

Figyelik a növények fejlődését.

- 53 -


•

Természet sarkokat közösen gyűjtött kincsekkel gazdagítják, segítenek annak gondozásában.

•

A tél végén ágak, vesszők hajtatásában, magvak csíráztatásának előkészítésében vesznek részt, megfigyelik a csíra fejlődését.

•

Ne tépjék le a fák, cserjék ágait, vesszőit, ne szedjék le a virágokat!

•

Tudatosítanunk kell a gyermekeinkben, hogy az élőlények a természetes környezetükben a legszebbek.

Nagyobbak: •

Gyakorolják a kulturált viselkedés szabályait a természetben.

•

A természet sarkot bővítik, gondozzák.

•

Felhasználják a begyűjtött terméseket, faleveleket a csoportszoba, az óvoda helységeinek dekorálásánál, az ábrázolás kezdeményezéseken, barkácsolásokon.

•

Akváriumot telepítenek.

•

Aktívan részt vesznek a kerti munkában, növények ültetésében, gondozásában, közben megismerkednek a növények életfeltételeivel.

•

Részt vesznek az ágyások megtisztításában, az őszi betakarításban, a téli pihenőre való előkészítésben.

•

Megfigyelik a növények életében évszakonként bekövetkező változásokat.

•

Egyszerű kísérleteket, természeti megfigyeléseket végeznek az évszakok változásával, az időjárással, a különböző csapadékféleségekkel kapcsolatban.

•

Felfigyelnek a környezetükben élő rovarokra, apró állatokra.

•

Megismerik az óvoda udvarán élő fák, cserjék, virágok nevét, gyönyörködnek, bennük, érzik szépségüket, tudják fontosságukat.

Iskolába készülők: •

Saját ötleteik alapján gazdagítják az élősarkot.

•

Csak olyat gyűjtsenek össze, amivel nem okoznak kárt az élő környezetben.

•

Gyűjtsenek az élő és élettelen természettel kapcsolatos képeket, folyóiratokat.

•

Télen gondozzák a madáretetőt, tudatosodik bennük, hogy miért fontos a madarak, állatok etetése.

•

Óvónői irányítással az óvoda udvarát rendben tartják.


Legyen ismeretük a családról.

- 54 -


Ismerik óvodánk rendeltetését.

környékén

•

Ismerik a környezetükben lévő színek sötét és világos változatait.

•

Ismerik az elemi gyalogos közlekedés szabályait.

•

Ismerik a környezetükben előforduló járműveket (munka- és közlekedési eszközöket) és azok főbb jellemzőit.

•

Fel tudják sorolni testrészeiket.

•

Ismerik a környezetükben lévő jellemző növényeket.

•

Ismerik a legfontosabb növényápolási munkákat.

•

Ismerik a természetben lévő elemi ok-okozati összefüggéseket.

•

Tárgyakat meg tudnak számolni.

•

Össze tudnak mérni két vagy több halmazt.

•

Különbséget tudnak tenni az évszakok, napszakok, események között, ismerik főbb jellegzetességeiket, és észrevesznek a viszonyok között összefüggéseket.

•

Szeretik lakóhelyüket, ragaszkodnak hozzá.

•

Igényesek testük tisztaságára.

•

A gyermekek környezetükből.

•

Tudják, hogy az időjárás és a növényfejlődés között összefüggés van.

•

A megismert állatokat környezetükben elhelyezik.

•

Váljon igényükké a természet gondozása, védelme, megújulásának elősegítése.

•

Képesek jól ismert tulajdonságok alapján válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére.

•

Értik és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb-rövidebb, stb.)

•

Elő tudnak állítani különféle elemekből, különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet.

•

Azonosítani tudnak különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.

•

Értik és követni tudják az irányokat (balra-jobbra), illetve a helyeket kifejező névutókat (alá-fölé), stb.

érdeklődéssel

lévő

fontosabb

szereznek

- 55 -

intézmények,

mennyiségi

középületek

tapasztalatokat

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP Fenntarthatóság elve - Hosszú távú cél: Alakítsuk ki gyermekeinkben a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív, együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt, a jövőre, a fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket. Ünnepek: Felsorolása a Házirendben található.

7. Munka jellegű tevékenységek „ A munkára nevelés az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amely áthatja a gyermek mindennapi tevékenységének egészét.” Célja: Azon készségek és jártasságok elsajátítása, amelyek a társas együttélés fenntartását szolgálják. Az óvodapedagógus feladatai: •

A munkajellegű tevékenységek megszerettetése.

•

Az elvégzett munka megbecsülésére nevelés.

•

A felelősségérzet, és szervezőképesség fejlesztése.

•

A kipróbálási vágy sokrétű kielégítése, kezdeményezőkészség formálása.

•

A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

Óvodánk gyakorlata a befogadástól az óvodáskor végéig: A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás, stb.)

- 56 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP Gyermekeink munka jellegű tevékenysége: Önként – azaz örömmel és szívesen – végzett aktív tevékenység. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Kialakul

a

gyermekben

a

belső

késztetés

a

munkavégzésre,

felismerik

környezetükben a munka szükségességét, a „meg kell csinálni” érzését. Megtapasztalják az értékteremtés eredményének hasznosságát, s ez megalapozza bennük a munka tiszteletét. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: •

Ismerik a környezetükben élő felnőttek munkáját, szüleik foglalkozását, van fogalmuk a foglalkozás céljáról és eredményéről. Ez vezeti a gyermeket, a munkát végző ember tiszteletéhez.

•

Megismerkednek a környezetükben adódó munkalehetőségekhez szükséges eszközökkel, azok balesetmentes, célszerű használatával.

•

Szeretnek közösen dolgozni, átélik az „együtt könnyebben és gyorsabban megy” élményét, próbálkoznak a munkamegosztással, s közben felfedezik saját és társaik értékeit, teljesítőképességét.

•

Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére is.

•

Önállóan és igényesen végzik a megbízatásokat, teljesítik vállalásaikat.

•

Betartják a környezet rendjének, épségének, tisztaságának, fenntartása érdekében hozott szabályokat, szokásokat (szemét, hulladékkezelés, játékok, tárgyak megbecsülése, helyrerakása, rendezése, jeles napok előkészítése, stb.)

•

Aktívan kapcsolódnak be a növények gondozásába, az évszaknak megfelelő udvari munkákba.

- 57 -


Átélik az „én csináltam – megcsináltam”, „mi csináltuk – megcsináltuk” sikerélményét.

•

Megtapasztalják, hogy a munka eredménye akkor élvezetes, ha pontosan, alaposan végzik.

•

Örülnek munkájuk sikerének, hozzászoknak tevékenységük ellenőrzéséhez.

•

Munkavégzés közben figyelnek saját és társaik testi épségére, betartják a baleset megelőzés érdekében kialakított szokásokat.

8.Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, óvodapedagógusaink által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Célja: Óvodánkban a tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Óvodapedagógusaink a tanulást támogató környezet megteremtése során építenek a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.


Megismerő képességek fejlesztése.

•

Érdeklődés, kitartás fokozása játékos tevékenység közben.

•

A helyes magatartásformák, a belső fegyelem, türelem, együttműködő képesség alakítása.

•

Beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.

•

Problémahelyzetek megoldása.

- 58 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP A tanulás lehetséges formái óvodánkban: •

az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása),

•

a spontán játékos tapasztalatszerzés,

•

a cselekvéses tanulás

•

a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, óvodapedagógusaink által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, a gyakorlati problémamegoldás.

Az óvodapedagógusaink a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítik a gyermek személyiségének kibontakozását.

Óvodánk gyakorlata a beszoktatástól az óvodáskor végéig Ebben a korban a tanulás és a játék nem különíthető el egymástól. A gyerekek úgy tanulnak, ahogyan játszanak. A tanulás, utánzással, kipróbálással, kitalálással történik. Többnyire észrevétlen marad, mert nem szándékos, és nem tudatos. Óvodánkban a gyerekek egyéni fejlettségét figyelembe véve egyrészt spontán (ösztönös, önkéntelen), másrészt szervezett játékos helyzetekben vesznek részt. Igyekszünk elfogadó, megerősítő légkört teremteni, amelyben a gyermekek számára az önkéntelen tanulás lehetősége az egész nap folyamán adott. A gyerekek ezekben, az önkéntelen folyamatokban többször átélhetik (tanulhatják) miként, milyen formában figyeljenek a környező világra. Tevékeny

aktivitásukat

óvodapedagógusaink

megerősítő,

elfogadó

viselkedése

befolyásolja, ismétlésre készteti. Igyekszünk őket minél több sikerélményhez juttatni, érzelmi fogékonyságukat kihasználni, erre tudatosan építeni. Ebben az önkéntelen tanulási helyzetben szokásai jól rögzíthetők, feladattartása, pontos feladatvégzése alakítható. Ezek a helyzetek nemcsak értelmi fejlődését segítik a gyerekeknek, hanem testi-, és érzelmi fejlődésüket is. A szervezett tanulásnak két formáját alkalmazzuk, az egyik a kötetlen, a másik a kötött.

- 59 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP Mindkét foglalkozást egyaránt a játékosság jellemzi. A kötetlenség azt jelenti, hogy a tevékenységekben addig vehet részt, ameddig érdeklődése és figyelme terjed. Saját tempójában, sürgetésmentesen tevékenykedhet, így több időnk, és lehetőségünk adódik az egyéni fejlesztésre. A kötött tanulási helyzet más magatartást kíván. Részvételük már nemcsak belső igényeiktől, hanem az óvó néni által kitűzött feladattól is függ. A kötöttség azonban nem jelenti a gyermekek spontán érdeklődésének, aktivitásának korlátozását.

Ezeken a foglalkozásokon minden gyermek részt vesz. Ilyenkor tapasztalatot szerezhetnek a közös feladatmegoldások, az együttes tevékenységek lehetőségeiről, a türelem és az elfogadás módjairól.

KÖTETLEN FOGLALKOZÁSOK

KÖTÖTT FOGLALKOZÁSOK

Ének, zene, énekes játék

Testnevelés

A külső világ tevékeny megismerése Rajzolás, festés, kézimunka matematikai tapasztalatszerzés Vers, mese

Az oldottság, a játékosság, az élményszerűség, a pozitív megerősítése, merevségtől való mentesség itt is nagyon fontos a követelmény.

KIEMELT FELADATUNKNAK TARTJUK, HOGY TÁJÉKOZTASSUK A SZÜLŐKET AZ ÓVODAI TANULÁS TARTALMÁRÓL. Lemaradást tapasztalva igyekszünk a hiányos ismereteket pótolni, vagy a tanuláshoz szükséges

képességeket

fejleszteni.

Minden

alkalommal

fogadó

óra

keretében

tájékoztatjuk a szülőket a felmerülő nehézségekről és a segítségadás módjairól. Súlyosabb lemaradás esetén szakember segítségét kérjük.

- 60 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP A kiemelkedő képességű gyermekek szüleit is tájékoztatjuk. Igyekszünk megfelelő tárgyi

feltételeket

lehetőségeket,

biztosítani

szakembereket

a a

tehetség tehetség

kibontakoztatására. és

a

Keressük

kiemelkedő

a

képesség

továbbfejlesztéséhez.


Képes egy dologra összpontosítani megfelelő ideig.

•

Érdeklődése, kíváncsisága eléri azt a szintet, hogy önként és örömmel vesz részt a tevékenységekben.

•

Képes saját motiváltságából kiinduló erőfeszítésekre is.

•

Betartja az együttéléshez szükséges szokásokat.

•

Igyekszik befejezni az elkezdett munkát és jól megoldani a feladatot, nem zavarja a többiek tevékenységét.

•

Ismeretei birtokában képes következtetésekre, ok-okozati összefüggések felfogására.

•

Eligazodik környezete tárgyi és személyi viszonyai között.

•

Mindent, amit megtanult, fel tud idézni.

9. Kompetencia óvodánkba

alapú

programcsomag

Módszereink: Témajavaslat: Tűz – Víz – Levegő – Föld Témahét 3 hetet meghaladó projekt E módszereink témáit a mindenkori éves munkaterv tartalmazza.

Céljaink: A projekt segítségével szeretnénk elérni: 1.

új módszerek megismerése. - 61 -

bevezetése


2.

az ismeretek gyakorlati alkalmazását, majd ezek átadását, hogy általa emelkedjen a képzettségi szint.

3.

a gyermekek személyiség fejlesztése még magasabb szinten valósuljon meg.

4.

a fogyatékkal élőket még jobban elfogadjuk, céltudatosabban fejlesszük

és

hátrányaikat

a

lehetőségeikhez

mérten

csökkentsük. 5.

óvoda-iskola közötti átmenet nehézségei tovább csökkenjenek.

6.

közvetlen partnereink még inkább elégedettek legyenek óvodai nevelésünkkel.

Közös pontok a programunkban: 1. gyermekközpontúság 2. komplexitás 3. a cselekvés, tapasztaltatás, élményszerzés 4. differenciálás 5. SNI-s gyerekek

A kompetencia alapú programcsomag bevezetésének lépései: 1. Szükséges technikai eszközök beszerzése megtörtént. 2. Részt vettünk az alapképzéseken, megismertük a programfejlesztés területeit, a programcsomag felépítését, jellemzőit, alapelveit, eszközeit. 3. A programcsomag és a saját program összevetése, majd kiegészítése a programcsomag elemeivel. 4. A projekt előrehaladásáról tájékoztattuk a szülőket. 5. A szülőket bevonjuk a gyűjtőmunkákba.

- 62 -


6. Éves

tervünkbe

módosítjuk

a

fejlesztési

tervet,

beleillesztjük

a

rendszerünkbe. 7. Az új ismereteket átadjuk a nevelőtestületnek, bemutatót tartunk, tapasztalatainkat átadjuk a partnereinknek. 8. Összegzés elkészítése a tapasztalatokról, az alkalmazhatóságról.

A kompetencia alapú nevelés „Jó gyakorlatának” megszerzése a nyúli Aranykapu Óvodában:

1. Kompetencia alapú nevelés elveinek, a bevezetés folyamatának gyakorlati alkalmazásának

átvétele

a

„jó

gyakorlatot”

nyújtó

intézmény

eredményeinek tükrében. 2. A képességfejlesztés megvalósítása a nevelés során – a kompetenciák megszerzése – a változó körülményekhez való alkalmazkodás képességének megszerzése. 3. Az ismeretszerzés lehetőségeinek – a sokszínű megtapasztalás – átvétele. 4. Témahét és a 3 hetet meghaladó projekt megvalósítása. 5. Az

óvoda-iskola

átmenet

zökkenőmentességét

segítő

képességek

fejlesztésének lehetőségei. 6. Innovatív nevelőtestületi közösség szervezeti kultúrájának fejlesztését. Innovatív szemlélet átvétele. 7. A „jó gyakorlatok” során látott módszerek átvétele. (projektek, tervek)

Csoportunkban jelenleg 29 kiscsoportos gyermek vesz részt a kompetencia alapú óvodai programban. Reméljük, majd zökkenőmentesen beilleszkednek az

- 63 -


iskolai

életbe,

és

a

széleskörű

személyiségfejlesztés

hatásaként

kiegyensúlyozott gyermekekként kezdik meg az iskolai életet. A 2010./2011.-es tanévtől a másik csoportunkban is bevezetésre kerül a kompetencia alapú programcsomag. Így a 3. évben már mindkét csoportban e módszer szerint folyik nevelőmunkánk. A következő években nem csak szinten szeretnénk tartani, de célunk a továbbfejlesztés is. Nevelőmunkánkat az IKT eszközök segítik, melyeket 25%-ban hasznosítunk. A szülő joggal várja el, hogy gyermeke egyszeri, megismételhetetlen, a gyerek fejlődése szempontjából nagy jelentőségű óvodáskor, magas szakmai színvonalú, pedagógiai környezetben boldogan teljék. – minden erőnkkel ezen munkálkodunk. A kompetencia alapú fejlesztés nekünk, pedagógusoknak új lehetőséget kínál a szemléletformálásra, az attitűdváltásra, a pedagógiai megújulásra.

Várható eredmények:

Mit jelent a kompetencia alapú programcsomag a gyermekek számára? •

önfeledt, boldog gyermekkort

•

kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak.

•

kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben, zenében és festésben.

•

átélhetik a mesék, a versek szárnyaló világát.

•

átérezhetik a hagyományok üzenetét.

•

bábozhatnak, dramatizálhatnak.

•

nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a

- 64 -


közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról. •

játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől.

•

a kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják.

•

a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges.

•

figyelembe veszik a gyermekek törvényeit is.

A kompetencia alapú programcsomag használata során a szülők biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy: a program középpontjában a gyermek áll. boldog gyermekkort nem elvenni, hanem biztosítani kívánjuk a gyermekük számára. a program alkalmazása során a gyermekük illeszthető lesz a következő oktatási folyamathoz, az iskolához. gyermekük komplex képességei fejleszthetők. figyelembe vesszük a gyermek egyéni és életkori sajátosságait. értékeljük a gyermek azon tulajdonságait, amelyek csak rá jellemzőek. gyermekével megtanítjuk értékelni a másik gyermek különbözőségét is. a gyermek számára olyan tudástartalmakat adunk át, amelyek az iskolai tanuláshoz szükséges kultúr technikákat alapozzák meg. gyermeknek olyan értéket (hagyományőrzés-, ápolás, a magyar anyanyelv, népdal-, mese és mondavilág, tisztelet, szeretet, megbecsülés, elfogadás, a közösségben való együttélés) közvetítünk, amelyek örökérvényűek. a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van. a gyermek nevelő-fejlesztő intézménybe jár a szabad játék megmarad a nevelés egyik eszközének. a szülőre nézve nem jelent többletköltséget. a gyermekkel való közös gyűjtőmunkát közös élményfeldolgozás követhet. - 65 -


a szülő óvodával való együttműködése szorosabbá válhat, fejlődhet. a gyermeknek több saját élményben, tapasztalatszerzésben lesz része. a program figyelembe veszi a szülő észrevételeit is.

Mit jelent a pedagógus számára? Lehetőséget ad: •

az óvoda-iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére.

•

az iskolára való felkészítés, az iskolaérettség újraértelmezésére.

•

az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciójának új tartalommal való megtöltésére.

•

céltudatosabb,

tervezettebb,

hatékonyabb

gondozó-,

nevelő-,

oktatómunka megélésére. •

a nevelési színterek (család, óvoda, iskola) folytonos nevelő hatásának érvényesítésére.

•

saját kompetenciájának fejlesztésére (ismeret, tudás, attitűd)

•

pedagógiai, pszichológiai ismeretek bővítésére.

•

olyan beállítódás generálására, amely az óvodapedagógia kidolgozatlan területeit hordozza magában, amely a prevenció hatékonyságát hirdeti a korrekcióval szemben.

•

szakmai elismerésre.

•

ön- és továbbképzésre.

•

a pedagógiai módszertani szabadság megélésére.

•

a pedagógiai innovációban való részvételre.

- 66 -


A kompetencia alapú óvodai programcsomag hozadéka a fenntartó számára:

bizonyságot nyerhet afelől, hogy az óvoda szakmai elismerésben részesült az által,

hogy a pályázat nyertes intézményei közé

tartozik.

biztosított az óvodapedagógusok szakmai, ingyenes továbbképzése.

az óvodai nevelési program a kompetencia alapú programcsomaggal kiegészült.

az óvoda feladatait a továbbiakban is teljesíteni tudja.

a program a meglévő anyagi keret mellett megvalósítható.

az alapító okirat belső tartalma megmarad.

az

óvodát

továbbra

is

a

gyermekközpontúság,

a

gyermeki

személyiség értékként kezelése jellemzi.

vélhetően emelkedni fog a programcsomagot alkalmazó óvodákba beiratkozni kívánó gyermekek száma.

VI. Irányelvek óvodánk sajátos nevelési igényű gyerekeinek integrált óvodai nevelésére vonatkozóan Alapelvünk: A sajátos nevelést igénylő gyermek harmonikus személyiségfejlődését, esélyeit, eredményeit,

sikeres

próbálkozásait

értékelő,

különbözőségét

elfogadó

óvodai

környezet segíti. A korai segítségnyújtás hozzásegíti a gyermekeket ahhoz, hogy teljes életet tudjon élni. - minden kisgyerek fejleszthető, - a gyermek meglévő képességeiből kell kiindulni, - azon képességeket, amelyeknek fejlődése részleges zavart szenvedett és/vagy késve jelentkezett, szükséges segítőleg megtámogatni, fejleszteni.

- 67 -


Hitvallásunk: A kisgyermek fejlődő személyiség, életkoronként, személyenként változó testi, lelki szükségletekkel. A fizikai világ mellett a pszichikai világ érzékelése is mélyen beépül belső világába. Inger gazdag környezet mellett, pszichikai nyugalomban, szeretetben, biztonságban élő gyermek érdeklődése, érzékelési intenzitása nő. Saját tempója szerinti fejlődésének segítése fontos. Elsődleges számunkra a különbözőség elfogadása, hiszen hisszük, a fejlesztés/fejlődés eredményességét. Befogadó intézményként a családokkal együttműködve, együttneveljük az SNI, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, a tanulási és beilleszkedési zavarokkal küzdő, a kiemelkedő képességű gyermekeket.

SNI igényű gyerekek nevelése teljes integrációban történik. Az integrációban részt vevő értelmi sérült gyermekek kognitív fejlesztését sok esetben speciális végzettséggel rendelkező szakember (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, konduktor) látja el. A fejlesztési tervet is ők készítik el, meghatározott rendszerességgel foglalkoznak a rászoruló gyermekekkel. Minden tevékenységben részt vesznek, együtt haladnak a többiekkel. A fejlesztő foglalkozások, támogató tevékenységek célja: a hátrányos csökkentése, a kognitív és szociális képességek, készségek fejlesztése. Az óvodapedagógusnak vele együttműködve, egyénre szabottan kell megterveznie a csoport mindennapjait, lehetőséget nyújtani csoporton belül, a játéktevékenységen keresztül a funkcionális képességek gyakorlására, valamint a foglalkozások során a differenciálás módszertanával segíteni a közös tevékenységek, tanulási folyamatokba való bekapcsolódását. A

szakemberrel

csoportszokásokhoz

együttesen illeszkedő

kell

kialakítani

elvárásokat

az

az

óvodapedagógusoknak

értelmileg

sérült

a

kisgyermekkel

kapcsolatban is. Befogadó szülői környezetet próbálunk kialakítani, igyekszünk csökkenteni, vagy esetleg megszüntetni az esetleges aggodalmat. Meggyőzzük a szülőket – érvekkel alátámasztva –

- 68 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP az integráció helyességéről. Közvetlen napi kapcsolatban vagyunk az SNI gyermekek szüleivel, igyekszünk segíteni egymást és erősíteni ezt a kapcsolatot. Az integrációra nyitott intézmény befogadóvá, azaz inkluzívvá válik. A befogadó intézmény a társadalmi integrálódás felé vezeti az integrált gyermeket. Ez a mindig nevelőtestületi elhatározás kérdése, és ezzel a döntéssel az intézményvezető és a nevelőtestület felelősséget vállal.

Itt az együttnevelés vállalása már nem

véletlenszerű próbálkozás, hanem tudatosan választott út, és a pedagógusok mellett minden oda járó gyermeknek természetessé válik az elfogadás, a tolerancia. Nevelőtestületünk

nyitott

az

együttnevelésre,

szoros

kapcsolatot

tartva

a

gyógypedagógussal. Ha kell, fejlesztőpedagógus szakvéleményét kérjük és ennek megfelelően végezzük a felzárkóztatást. Fejlesztő – segítő pedagógiai környezet megteremtése: 1. személyi feltételek: o

a fejlesztőpedagógus segítséget nyújt az adott csoportban dolgozó óvónőknek, dajkáknak.

o

a befogadó környezet megteremtése során rendszeresen konzultálunk külső szakemberekkel.

o

a

Pedagógiai

Szakszolgálaton

gyógypedagógus

foglalkozik

a

keresztül

(ha

gyermekekkel

szükséges), a

utazó

szakvéleményben

megfogalmazottaknak megfelelően. o

intézményünkbe logopédus látja el a feladatait.

2. csoportszervezés elvei: o

inkluzív

nevelési

formában

csoportonként

maximálisan

két

olyan

kisgyermek fogadása, aki két főnek számít. o

a szocializáció segítése a játék és a többi tevékenységen keresztül.

o

folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek együttnevelésében részt vevő szakemberekkel.

- 69 -


o

kontrollvizsgálatokat figyelemmel kísérjük, félévente a fejlődést értékelő konzultációt szervezünk.

o

A gyermek után követése 1 évig.

3. tárgyi feltételek biztosítása: -

a

szakember

által

javasolt

speciális

fejlesztő

eszközök

és

mindennapi

tevékenységet segítő eszközök biztosítása. -

fejlesztő szoba, logopédiai szoba, fejlesztő programok, feladatlapok

-

szakkönyvek beszerzése

Az SNI gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentáció vezetése Az SNI gyermekekkel érkező dokumentumok: -

szülői dokumentumok: az egészségügyi ellátás dokumentumai, szakvélemények, szakértő vélemények,

-

valamint a pszichológiai és pedagógiai státusz dokumentumai: szakértő vélemény, a szakértői javaslat száma, irattári száma.

Az SNI gyermekekkel kapcsolatos tanügyi dokumentumok: o

egyéni fejlődési napló

o

tanév végi értékelés

o

jogszabályi előírások

Szakmai dokumentumok: o

Alapító Okirat

o

SZMSZ

o

Helyi Nevelési Program

o

Gyermekvédelmi dokumentumok összessége.

Az SNI gyermek fejlődésével, képességfejlesztésével összefüggő dokumentumok: o

egyéni fejlesztési terv

o

pedagógiai szakvélemények

o

lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák

- 70 -


o

vonatkozó törvények és rendeletek

Az SNI gyermek integrálásának pedagógiai gyakorlata, folyamata: o

az eltérő kisgyermek szakértői vizsgálatát előkészítjük

o

tájékoztatjuk a gyermek szüleit az őket megillető jogokról

o

az SNI gyermek kontrollvizsgálatát figyelemmel kísérjük

o

a kisgyermek sérüléséhez igazodóan a szakértői véleményben előírt, szakirányú végzettségű gyógypedagógus meglétének biztosítása

o

helyet és eszközt biztosítunk a rehabilitációs foglalkozásokhoz

o

megszervezzük a fejlesztő foglalkozásokat.

VII. Programunk ellenőrzése, elemzése, értékelése A programunk működését tervező és elemző dokumentumok •

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (módosított)

•

Nemzeti, Etnikai Kisebbség Óvodai Nevelésének irányelvei

•

Sajátos Nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelvei

•

A tényői Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja

•

Az óvodavezető éves pedagógiai programja

•

Aktuális szervezési – tanügy – igazgatási feladatok

•

A helyi program kiemelt feladatai, elemzése, értékelés

•

Az óvoda Minőségirányítási Programja

•

Csoportok látogatásának tervezése

•

A gyerekcsoportok nevelési – tevékenységi programja

Egyéni fejlesztés, fejlődés dokumentumai

- 71 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP Egyéni

fejlettséget

diagnosztizáló,

tényfeltáró,

helyzetelemző

és

fejlesztési

feladatokat tervező dokumentum, amely 3-6-7 éves korig terjed ki (a nevelési és tanulási folyamatokra is)

Felvételi és mulasztási napló

Pontos adatvezetés, naprakész nyilvántartás Programunk sikerkritériumai a „Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén” címmel kiemelt programelem jelenti. Ehhez viszonyítva elemezhető, ellenőrizhető, értékelhető a gyermekek fejlettségi szintje. A program ellenőrzésében az óvodavezető irányításával valamennyi pedagógus részt vesz.

- 72 -


VIII. Értelmező kéziszótár A teljesség igénye nélkül kerül felsorolásra, értelmezésre néhány új fogalom:

Integráció - inklúzió Az integráció egységesülést, összegződést jelent, óvodai szituációban azt a helyzetet, amikor például egy sajátos nevelési igényű gyermeket integrál az óvodai csoport. (Az Alapprogram 2004-es módosítása óta közismert, bevezetett fogalom.) Az integráció csupán a jelenlétre utal, a részvétet és védettséget foglalja magában, de csupán azt. Az inklúzió azonban egyfajta szemlélet, maga a befogadás, amikor a sajátos nevelési igényű gyermek nemcsak jelen van, hanem benne is van a rendszerben azzal az elvi megerősítéssel, hogy mindenkinek lehetnek nehézségei, mindenki szorulhat segítségre. A sajátos bánásmód, az esélyteremtés és a differenciálás lehetősége minden gyermeknek jár.

Környezettudatosság Olyan magatartásforma kialakítását kezdjük el az óvodában, amely a bioszféra állapotával (föld – víz - levegő) és az emberi környezettel kapcsolatos tájékozottság

kialakítására

törekszik,

a

környezet

iránti

érzékenységre

nevelésben, a későbbiekben pedig a tudatos felelősségvállalásban teljesedik ki. A környezeti nevelési programok (lásd Zöld Óvoda, Madárovi-program) és egyéb, óvodára

szabott

projektek

már

kialakították

a

környezettudatosság

megjelenítésének módszertanát. Sok nevelési program már tartalmazza, viszont amely óvodáé még nem, annak most meg kell valósítania a végrehajtását.

Multikulturális nevelés Kölcsönös együttélést és megértést jelent egyazon társadalomban élő, különböző kultúrák között.

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai

nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését,

- 73 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP átörökítését, a nyelvi nevelést és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Ebbe

a

körbe

tartozik

a

kultúrák

megismertetése

mesékkel,

dalokkal,

szokásokkal, ünnepi alkalmak beépítése, stb.

Interkulturális nevelés A

migráns

gyermekekkel

való

együttnevelést

szolgálja,

más

társadalomban/országból érkezett gyermek integrálása esetén. Biztosítani

kell

az

önazonosság

megőrzését,

ápolását,

erősítését,

az

interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

Másság helyett különbözőség „Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, (…) nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.” A mondatban a különbözőségek helyett korábban a „másság” szó szerepelt. A másság valami(ki)hez vagy valaki(k)hez viszonyítottan jelent más-t, tehát egyszerűen megfogalmazva azt feltételezi, hogy van egy csoport, akik „ugyanolyanok” és hozzájuk képest valaki más. A különbözőség azt jelenti, hogy a résztvevők közül mindenki különböző, nincs olyan viszonyítási alapot képező csoport, amelyhez képest a más másnak minősül.

Intervenciós gyakorlat Az

intervenció

latin

kifejezés,

beavatkozást,

közvetítést

jelent.

Az

óvodapedagógus a családdal történő folyamatos együttműködése során tanácsadói szerepbe is kerül, ehhez meg kell találni a segítségnyújtás családnak leginkább megfelelő gyakorlatát. Egyedi, ugyanakkor hatékony megoldásokat kell találni például a befogadás időszakában, elfogadó, segítő, támogató attitűddel.

- 74 -


IX. Eszközjegyzék 7. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről ÓVODA I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Eszközök, felszerelések csoportszoba tornaszoba

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

gyermekcsoportonként 1 fogyatékos gyermekeket nevelő 1 óvodánként (székhelyen és óvodában minden esetben, helyben telephelyen) kell kialakítani

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

óvodánként (székhelyen telephelyen) 1

és fogyatékos óvodában

játszóudvar


közterületen, iskolában is és kialakítható, ha biztosítható a kizárólagos használat az óvoda részére

óvodavezetői iroda

óvodavezető-helyettesi iroda

gazdasági vezetői iroda

óvodánként 1


óvodánként 1

- 75 -

gyermeket

nevelő

óvoda székhelyén; a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a helyettesi, gazdasági vezetői irodával, a nevelőtestületi szobával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi ha a közoktatásról szóló törvény szerint a helyettes megbízása kötelező; a három és ennél kevesebb és gyermekcsoporttal alapított óvodában az óvodavezetői, gazdasági vezetői irodával, nevelőtestületi szobával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt megengedi önálló gazdálkodás esetén; a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában az óvodavezetői (helyettesi), a nevelőtestületi szobával közösen is kialakítható, ha a

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi

nevelőtestületi szoba

a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodánként (székhelyen és óvodában a vezetői (helyettesi), telephelyen) 1 gazdasági vezetői irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi

orvosi szoba

ha a székhelyen, telephelyen négy óvodánként (székhelyen és vagy ennél több gyermekcsoporttal telephelyen) 1 alapított óvodában; az elkülönítő helyiséggel közösen is kialakítható

gyermekcsoportonként 1

másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi


másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi

felnőtt öltöző

épületenként 1

a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a felnőttek munkavégzésére szolgáló más helyiséggel közösen is kialakítható

elkülönítő szoba

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

főzőkonyha

óvodánként 1

melegítőkonyha


felnőtt mosdó

épületenként 1

felnőtt WC

épületenként 1

mosléktároló


szárazáru-raktár

óvodánként

ha helyben főznek

földesáru-raktár

óvodánként

ha helyben főznek

egyéb raktár

óvodánként (székhelyen és telephelyen 1)

éléskamra

óvodánként 1

szertár

épületenként 1

gyermeköltöző

gyermekmosdó, WC Kiszolgálóhelyiségek

ha helyben főznek

ha helyben főznek

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI 1. Csoportszoba óvodai fektető

gyermeklétszám szerint 1

- 76 -

mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látás- és

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély (rács) gyermekszék

gyermekasztal

fényvédő függöny

szőnyeg


gyermeklétszám figyelembevételével

mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes óvodaasztalok

ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben

még kell!

csoportszobánként 2, játéktartó szekrény vagy fogyatékos gyermek esetén polc további 1 fektető tároló

valamennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiség

élősarok állvány


hőmérő


óvodapedagógusi asztal


felnőtt szék


eszköz-előkészítő asztal


textiltároló szekrény


edény- és evőeszköz-tároló szekrény


szeméttartó


ha elhelyezésére a csoportszobán kívül nincs más lehetőség

2. Tornaszoba tornapad

2

tornaszőnyeg

1

bordásfal

2

óvodai többfunkciós mászó készlet

1

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

három gyermek egyidejű foglalkoztatásához

ha az óvoda fogyatékos gyermeket nevel; a nevelési programban foglaltak szerint

3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközökkel tükör

nevelési programban foglaltak szerint

1

- 77 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP asztal

1

szék

2

szőnyeg

1

egy gyermek, egy felnőtt

4. Játszóudvar kerti asztal


kerti pad


babaház


udvari homokozó


takaróháló

homokozónként 1

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

V. rész szerint

a homokozó használaton lefedéséhez, kell!

kívüli

3. Óvodavezetői iroda íróasztal és szék

1-1

tárgyalóasztal

1

szék

2

telefon

1

könyvszekrény

1

iratszekrény

1

4. Óvodavezető-helyettesi, gazdasági vezetői iroda (több iroda esetén a felszerelések szükség szerint helyezhetők el) asztal

felnőtt étszám figyelembevételével

szék

felnőtt létszám figyelembevételével

iratszekrény

2

lemezszekrény

1

írógépasztal és szék

1-1

számítógépasztal és szék

1-1

írógép

1

telefon

1

fax

1

számítógép, nyomtató

1

közös vonallal is működtethető az írógép és tartozékai kiválthatók

5. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal

pedagóguslétszám szerint 1

szék

pedagóguslétszám szerint 1

könyvtári dokumentum

500

könyvszekrény

2

tükör

1

mosdókagyló

1

pedagógiai szakirodalom, folyóirat, jogszabálygyűjtemény, mesekönyvek stb. az óvodapedagógusok felkészüléséhez legalább ötszáz dokumentumnak

- 78 -

könyvtári

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásai szerint

6. Orvosi szoba 7. Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló, fogas


öltözőpad


öltözőrekeszen cipőtároló

belül

elkülönített

8. Gyermekmosdó, WC törülközőtartó


falitükör

mosdókagylónként 1

hőmérő

helyiségenként 1

rekeszes fali polc (fogmosó tartó)


Nem rekeszes!

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK

egyéni tisztálkodó szerek

felnőtt és gyermeklétszám szerint 1

fésű, fogkefe, fogmosó pohár

tisztálkodó felszerelések

mosdókagylónként 1

ruhakefe, körömkefe, szappantartó

fésűtartó

csoportonként 1

törülköző

felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3

Szülők hozzák a törölközőt!

abrosz

asztalonként 3

kell még!

takaró


ágyneműhuzat, lepedő

gyermeklétszám szerint 3-3

Szülők hozzák!

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

szennyesruha-tároló


mosott ruha-tároló


mosógép


ha a mosás helyben történik

centrifuga


ha a mosás helyben történik

vasaló

épületenként 1

vasalóállvány

épületenként 1

szárítóállvány

épületenként 1

takarítóeszközök

épületenként 1

kerti munkaeszközök, szerszámok

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1-1

hűtőgép

épületenként 1, amennyiben helyben főznek 2

- 79 -

ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna- mindegyik kell!

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP porszívó

épületenként 1

V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz fajtánként) különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

csoportszobai és udvari eszközök külön-külön

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

csoportszobai és udvari eszközök külön-külön

ének, zene, énekes játékok eszközei


az óvoda nevelési programja szerint

az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei


az óvoda nevelési programja szerint; képeskönyvekből, képes mesekönyvekből gyermekcsoportonként legalább 15 féle 3-3 példányban

értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök



ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök



a természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok



munka jellegű tevékenységek eszközei



2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök video (lejátszó)

óvodánként 1

televízió

óvodánként 1

magnetofon

három csoportonként 1

diavetítő

épületenként 1

vetítővászon

épületenként 1

hangszer (pedagógusoknak)

óvodánként (székhelyen és

- 80 -

kell! az óvoda nevelési programja szerint

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP telephelyen) 1 hangszer (gyermekeknek)

gyermekcsoportonként, a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben


egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések


fogyatékos gyermeket nevelő óvodában; a nevelési programban foglaltak szerint

VI. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI 1. Beszédfogyatékosok tükör 120x180 cm

csoportonként 1

logopédiai alapkészlet

csoportonként 1

logopédus hozza

2. Hallási fogyatékosok dallamíró

csoportonként 1

hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés


vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék


abban az esetben, ha az óvoda a fogyatékos gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik közoktatási intézménnyel történő együttműködés keretében


abban az esetben, ha az óvoda a fogyatékos gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik közoktatási intézménnyel történő együttműködés keretében

nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz


abban az esetben, ha az óvoda a fogyatékos gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik közoktatási intézménnyel történő együttműködés keretében

szurdologopédiai eszközök

csoportonként 1

a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó

3. Látási fogyatékosok

- 81 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP olvasó televízió


hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgő labda


gyengén látók, alig látók számára

VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK ételminta-vétel (üvegtartály) készlet


és

mentőláda


és

gyógyszerszekrény (zárható)


és

munkaruha

amennyiben étel kiosztása folyik a közegészségügyi előírások szerint a közegészségügyi előírások szerint –

a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai kollektív szerződés szerint

védőruha

a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint

tűzoltó készülék

az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

1. Ha az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelmények a mellékletben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket állapítanak meg, új óvoda létesítésénél azt kell figyelembe venni. 2. A kiszolgáló helyiségekben a helyiség rendeltetésszerű használatát biztosító bútorokat, berendezési eszközöket kell elhelyezni. Valamennyi helyiség berendezésénél az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeket, a közegészségügyi előírásokat, a tűzvédelmi, az egészségvédelmi, a munkavédelmi követelményeket figyelembe kell venni. A fűtés megoldásáról, a helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító - a mellékletben fel nem sorolt további - eszközökről (pl. lábtörlő, virágállvány, színes képek, tájékoztató tábla) helyben kell dönteni. 3. Az óvodába - ha van szabvány - csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. Az óvodapedagógus - az óvoda szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 4. Ahol a melléklet az óvoda nevelési programjára utal, azon az Óvodai nevelés országos alapprogramja, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést biztosító óvoda esetén a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve,

- 82 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP fogyatékos gyermekek nevelését biztosító óvoda esetén a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével készített vagy a közoktatási törvény 23. §-ának alapján jóváhagyott óvodai nevelési programot (a továbbiakban: eltérő pedagógiai elveket tartalmazó nevelési program) kell érteni. 5. A gyermekek részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek testméretéhez. 6. Az eltérő pedagógiai elveket tartalmazó nevelési program az eszköz- és felszerelési jegyzéktől eltérően határozhatja meg a nevelőmunka eszköz- és felszerelési feltételeit. 7. Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figyelembevételével kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek, munkát végző felnőtt igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni. 8. Ha vitás, hogy az előírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, közoktatási szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértő véleményét kell beszerezni. 9. A gyermekek részére kialakított helyiség akkor megfelelő, ha rendeltetésétől függően - alapterülete lehetővé teszi legalább egy óvodai csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, a közegészségügyi előírásoknak, a tűzvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi követelményeknek. 10. Ha az óvoda többcélú közoktatási intézményben működik, a felnőttek részére kialakított helyiségek, a felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök, az óvoda feladatainak ellátásához igénybe vehetők. A gyermekek csoportszobai és udvari foglalkoztatása - a testnevelés kivételével - az e célra kialakított és kizárólag az óvoda által használt helyiségben, udvaron történhet. 11. A játszóudvar akkor megfelelő, ha alapterülete lehetővé teszi valamennyi gyermekcsoport tagjainak egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását. Elfogadható a játszóudvar kialakítása az óvoda közelében, az óvodán kívül, például közterületen, amennyiben garantált, hogy azt csak az óvodába felvett gyermekek veszik igénybe. 12. Ha az óvoda fogyatékos gyermekek nevelésével foglalkozik, a gyermekek által használt helyiségek kialakításánál az eszközök és felszerelések beszerzésénél biztosítani kell az akadálymentes, balesetmentes és érzékelhető, valamint biztonságos környezetet, - a fogyatékosság típusától függően - a kapaszkodókat, a nagyobb alapterületű, szélesebb ajtónyitású mellékhelyiségeket stb.

- 83 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP A fogyatékosság típusát és mértékét az eszközök és felszerelések megvásárlásánál figyelembe kell venni. 13. Ha az óvoda nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésében vesz részt, az eszközök és felszerelések megvásárlásánál a nemzeti, etnikai sajátosságokat figyelembe kell venni. 14. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál az „óvodánkénti” megjelölést alkalmazza, azon az óvodát kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívül rendelkezik-e telephellyel, illetőleg, hogy hány épülete van; a helyiség kialakítása, a berendezés elhelyezése a feladat tényleges ellátásának megfelelően történik. Amennyiben a melléklet a ”székhelyen és telephelyen, megjelölést alkalmazza, azon érteni kell az óvoda székhelyét és valamennyi telephelyét, függetlenül attól, hogy a székhelyen, illetőleg a telephelyen hány épület van. Abban az esetben, ha az „épületenként” megjelölést alkalmazza a melléklet, azon minden épületet érteni kell, függetlenül attól, hogy a székhelyen vagy a telephelyen található. A „gyermekcsoportonként” megjelölésen a kialakított óvodai gyermekcsoportokat kell érteni.

- 84 -


X. Felhasznált irodalom 2007. évi LXXXVII. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról 2/2005. (III. I.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 11.1994. (VI.8.) MKM rendelet, módosította a 30/2004. (X. 28.) OM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről. Óvodai nevelés országos alapprogramja, OPI 1989. Dr. Farkasné dr. Patakfalvi- Vigh Katalin: A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve. RAABE Kisgyermekek, nagy problémák 2007. december Veczkó József : Gyermek- és ifjúságvédelem APC Stúdió Bp. 2002. Fabóné Nagy Andrea – Faggyas Jánosné: Zöld napok a környezeti nevelésben Szarvas, 2002. Óvodások környezeti nevelése Réce füzetek 5. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért Budapest 1998. Dr. Havas Péter: Az iskoláskor előtti környezeti nevelés, az óvodák pedagógiai hatása Dr. Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek értékelési-mérési rendszere előadás Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Fabula Human Szolg. BT. 1998. Dr. Bucherna Nándorné – Faust Dezsőné – Zadravecz Teréz: Néphagyományőrző óvodai nevelési program – Gödöllő 1998. Dr. Fejes Erzsébet – Kanczler Gyuláné dr.: Mesélő természet, KINCS Könyvkiadó 1995. Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban, OKKER BT. 1998. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp. Gondolat, 1978. Kovács György – Bakos Éva: Játék az óvodában Debrecen, Szerző kiadás 1995. Nagy Jenőné: Zenei nevelés az óvodában Szolnok, JNSZ. Ped. Int. 1995. Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Bp. Alex typo Kiadó 1992.

- 85 -


Kondacs Mihályné – Podmaniczky Mária: Vizuális nevelés az óvodában Bp. Calibra Kiadó 1993. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Bp. FER-CO Kft, Váci Offszet Kft. 1994. Comenius – Minőségfejlesztési kézikönyv 2000 OM Porkolábné dr. Balogh Katalin és a Bp. IV. ker. Aradi utcai óvoda alkotó teamje: Komplex prevenciós óvodai program „Kudarc nélkül az iskolában” Oktatási és szolgáltató Rt. 1999. Óvodavezetési ismeretek integráció 2002. február.

RAABE:

Mozgáskorlátozott

óvodás

gyermekek

és

az

Óvónők kincsestára RAABE Trencsényi László – Villányi Györgyné: Minőségbiztosítás az óvodai nevelési programban – hogyan? OKKER 1999. Fábián Katalin – Laminé Antal Éva: Biztos minőség – Minőségbiztosítás az óvodában!? Fabula Human Szolgáltató Bt. 2000.

- 86 -


XI. Legitimációs záradék A Napközi Otthonos Óvoda helyi nevelési program módosítását a nevelőtestület tartott nevelési értekezleten jóváhagyta.

………………………………

P.H.

dátum

…………………………………………… óvodavezető

A nevelési program módosítását a szülők közössége véleményezte.

………………………………

…………………………………………………

dátum

SZM elnök

A helyi nevelési programot fenntartói jóváhagyás előtt véleményezte:

………………………………………

P.H.

…………………………………………………

dátum

szakértő

Jóváhagyta:

…………………………………………

P.H.

…………………………………………………

dátum

fenntartó

Tényő, 2010. 04. 30.

Molnár Imréné óvodavezető

- 87 -


XII. Érvényességi rendelkezések Az óvodai helyi nevelési program érvényességi ideje: 2010. szeptember 1-től határozatlan ideig

A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai, módja: -

Nevelőtestület 50%-nak javaslatára

-

az óvodai Szülői Közössége javaslatára

-

Törvényi változáskor

Jelentős, a program tartalmát érintő módosításra csak évente egy alkalommal, a tanévzáráskor kerülhet csak sor.

A programmódosítás előterjesztésének előírásai: -

írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének

-

írásbeli előterjesztés a nevelőtestületnek.

-

A nevelőtestület elé terjesztett szóban véleménykérés, döntés a módosítás elfogadásáról.

- 88 -


XIII. Jegyzőkönyvek (melléklet) Készült:

Napközi Otthonos Óvoda Tényő 9111 Tényő, Győri út 55.

Időpont:

2010. 04. 20.

Tárgy:

Napközi Otthonos Óvoda Helyi Óvodai Nevelési Programjának

elfogadása Jelen vannak: A Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestületi közössége A nevelőtestület döntési jogkörébe utalt Helyi Óvodai Nevelési Program átírását elfogadta.

A nevelőtestületi közösség egyetértését bizonyító aláírások:

1. Molnár Imréné

…………………………………………………

2. Pintér Katalin

…………………………………………………

3. Planéta Lászlóné

…………………………………………………

4. Balogh Nikolett

…………………………………………………

5. Antal Béláné

…………………………………………………

A szülői szervezet a Helyi Óvodai Nevelési Program átírását véleményezte és egyetértését fejezte ki.

……………………………………………

……………………………………………………

SZM elnök

jegyzőkönyv vezető

Tényő, 2010. 04. 20.

- 89 -


XIV. Melléklet: IKT Stratégiai Terv Napközi Otthonos Óvoda Tényő Óvodánk a TÁMOP-3.1.4.-08/2-2009-0125 pályázat kedvezményezettjeként elkötelezte magát a kompetencia alapú oktatás mellett, mely az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgálja. Ehhez elengedhetetlen az infokommunikációs eszközök széles körben való használata. A XXI. századi tudásalapú társadalomban elengedhetetlenül fontos az úgynevezett informatikai írástudás, amelynek elsajátítását minél fiatalabb korban meg kell kezdeni. Aki gyermekkorától kezdve nem jut az informatikai ismeretek birtokába, behozhatatlan hátrányba kerül kortársaihoz képest. Ennek érdekében a gyermekek felkészítése az évezred információs társadalmára az óvoda feladata is. Ehhez szükséges óvodánk tanulási környezetét úgy alakítani, hogy az oktatás tartalmi és módszertani fejlesztésével valamint informatikai eszközrendszerünkkel ezt elérjük.

Helyzetelemzés A TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0125 azonosítószámú pályázatban vállaltuk, hogy a bevont óvodai csoport bevont óráinak 25%-án IKT eszköz használatra kerül sor. Ezt a következőképpen biztosítjuk: a bevont pedagógusok 30 órás IKT továbbképzésen vettek részt.

1. Informatikai eszközök: • óvodánk szélessávú internet kapcsolattal rendelkezik. • telefonhálózat található. • az irodában 1 PIV-es gép található, adminisztrációs munka folyik, a gépet a pedagógusok használják részben adminisztrációs feladatokra, részben böngészésre. • a TÁMOP-3.1.4.-08/2-2009-0125 pályázat keretén belül 4 kollégánk kapott használatba laptopot, a foglalkozásokra való felkészüléshez. • 1 projektorral rendelkezünk, a TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0125 eszközbeszerzése révén. • óvodánkban 1 db fekete-fehér fénymásoló- és egyben scanner gép áll rendelkezésre az oktatási és irodai munkához. • az irodában 2 db hordozható telefon található.

- 90 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP 2. Szoftverek: minden gépünkön jogtiszta Windows XP operációs rendszer van telepítve.

3. Adatvédelem: • minden gépünkön free vírusirtó program – AVAST található. • informatikai szabályzatunk rendelkezik arról, hogy kik, hogyan és mely adatokhoz férhetnek hozzá. (ez a szabályzat az SZMSZ mellékletében található.)

4. Eszközhasználók informatikai kompetenciái: • az óvodapedagógusaink közül 4 fő végzett 30 órás informatikai alapképzést. • 30 órás IKT eszközhasználat a foglalkozásokon (SDT) képzést. • szövegszerkesztési, prezentációkészítési ismeretekkel mindenki rendelkezik. • az óvodapedagógusok használják a számítógépet és az internetet a felkészüléshez. • óvodapedagógusaink közül néhányan még hiányzó ismeretekkel rendelkeznek. Ezen ismeretek fejlesztését belső képzéssel kívánjuk megoldani. Óvodánk rendelkezik honlappal, mely saját arculatának kialakítása folyamatban van. Ennek címe: [email protected]

5.

Jelen eszközhasználat: 4 óvodapedagógusunk napi rendszerességgel használja laptopját és az óvoda gépét adminisztrációs munkákra és a felkészülésre, továbbá a foglalkozásokon.

Stratégiai célok: Célunk, hogy gyermekeink interaktív módon vegyenek részt a foglalkozásokon, passzív befogadóból aktív szereplőkké váljanak. Ennek eléréséhez például egy kisméretű interaktív tábla megfelelő eszköz. Ezen eszközzel szimuláció útján vizuálisan is információt szerezhetnek környezetükről. Olyan komplex tanulói környezetet lehet teremteni a rávetített objektumok, az internet és a multimédiás CD-k kínálta lehetőségekkel, melyekben a gyermekek kreativitását kihasználva igazi problémamegoldás következhet be. Az aktív tábla alkalmazása hatékony módszer az írás- olvasás alapkészségeinek fejlesztésében. Csoportmunkával, kooperatív technikákkal,

- 91 -

Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP cselekedtető feladatokkal variálva hatékonyabbá tehető a megismerési folyamat. A megtapasztalás, cselekedtetés, azonnali visszajelzés erősítik a tudástartalom elmélyülését, a képességek, készségek kibontakozását. A gyerekek szövegértő, szövegalkotó és elemző képessége, problémamegoldó képessége, szociális képessége stb. fejlődik a digitális tartalmak használata során.

A hardver eszközök megfelelő használatához elengedhetetlenül fontos a megfelelő szoftverek megléte. Célunk a digitális nevelő CD-k, feladatkészítő szoftverek beszerzése. Céljaink ütemezése: Rövid távú célok: mivel jelenleg az irodában egy fekete fehér nyomtató található és egy rendkívül kis memóriájú számítógép, ezért rövid távú célunk egy olyan PIV-es multimédiás számítógép beszerzése, ami nagyobb memóriájú és a DVD írást is lehetővé teszi, a projektorhoz köthető, valamint egy színes lézernyomtató, amely gazdaságos, takarékos. Utóbbi a feladatlapok és a tablókészítés szempontjából elengedhetetlen. Középtávú célok: középtávú céljaink között szerepel 1 projektor beszerzése (1 projektor a TÁMOP keretében már rendelkezésünkre áll.) Így a mai kornak megfelelően prezentálhatnánk. Továbbá cél, egy digitális fényképezőgép és egy digitális kamera beszerzése, ami jelentősen megkönnyítené munkánk bemutatását is mások felé. Hosszú távú célok: a nagycsoportba 1 db kézzel érinthetős interaktív tábla, ami az iskolára való felkészülést segíti, közben segít a nagymozgások begyakorlásában, és egy jó lehetőség a nagyoknak előre ismerkedni a tábla funkciójával, főleg csoportos munkában. Szeretnénk a tornaszobát is technikailag megfelelően felszereltté tenni, amit hangfalak elhelyezésével biztosítanánk. Ez az óvodai ünnepekkor elengedhetetlen segítség lenne számunkra. Hosszú távú célként tűztük ki a csoportokban való vezeték nélküli internet elérhetőséget is, amit wifi-n keresztül oldanánk meg. Jelen fénymásoló gépünk fax-ként nem funkcionál, ezért terveink között szerepel egy önálló fax-készülék beszerzése, hogy óvodánk önállóan fogadhasson fax-üzeneteket. Munkánk megkönnyítéseképpen célunk, hogy óvodában használható nevelő CD-ket (pl. Mini Manó sorozat) is beszerezzünk. Céljaink megvalósítása a pályázati kiírás függvénye, mivel a fenntartó nem tudja finanszírozni önerőből a beruházásokat, fejlesztéseket. Ezért célunk a pályázatok figyelése, nyomon követése.

- 92 -


Stratégiai akciók, intézkedési terv: A TÁMOP 3.1.4 pályázat költségvetésének elfogadása után: digitális nevelő CD beszerzése, a még informatikai hiányossággal rendelkező pedagógusok mielőbbi betanítása. Óvodapedagógusaink szövegszerkesztési hiányossággal rendelkeznek, szeretnénk ezeket az elmaradásokat mielőbb pótolni.

A táblázatban összefoglaljuk az erősségeket (jól működnek), a gyengeségeket (belső tényezők, rosszul vagy hiányosan működnek), a lehetőségeinket (külső tényezők, melyek erősségeink kihasználását segíthetik), illetve a veszélyeket (külső tényezők, kockázatok). Belső tényezők, erősségek

Belső tényezők, gyengeségek

Minden óvodapedagógus rendelkezik laptoppal.

Hiányosak az IKT eszközök.

Külső tényezők, lehetőségek

Külső tényezők, veszélyek

Kisebb kapacitás mellett és megfelelő biztonsággal A finanszírozási források korlávezeték nélküli megoldás is alkalmazható. tozottak. Új IKT tartalmak megismerése A pályázatok folyamatos figyelésével az IKT eszközök pótolhatók, újdonságok beszerezhetők

- 93 -

A tényői Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja

Recommend Documents