III. SZ. NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA ÉS TAGINTÉZMÉNYÉNEK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA III. SZÁMÚ ÓVODA BALATONFÜRED NOSZLOPY U

III. SZ. NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA ÉS TAGINTÉZMÉNYÉNEK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

III. SZÁMÚ ÓVODA BALATONFÜRED NOSZLOPY U.  

2    

TÖRVÉNYI  HÁTTÉR  .........................................................................................................................  5   AZ    INTÉZMÉNY  JELLEMZŐ  ADATAI  ..........................................................................................  6   A  PROGRAM  ÓVODAKÉPE,  GYERMEKKÉPE  .............................................................................  7   Óvodakép  .......................................................................................................................................................  7   Gyermekkép  ...................................................................................................................................................  7  

PROGRAMUNK  KÜLDETÉSE  .........................................................................................................  8   ÓVODAI  NEVELÉSÜNK  CÉLJA  .......................................................................................................  8   NEVELÉSI  ALAPELVEK  ...................................................................................................................  9   A  MI  ÓVODÁNK  ..............................................................................................................................  10   Pécsely  Tagóvoda  .........................................................................................................................................  10   Az  óvoda  sajátos  arculata  .............................................................................................................................   10   Óvodánk  nevelés  filozófiája  ..........................................................................................................................   10   Az  óvodai  nevelés  feladatai,  tevékenységrendszere  .....................................................................................   11   Az  egészséges  életmód  kialakítása  ...................................................................................................................  11   Érzelmi  nevelés,  szocializáció  ...........................................................................................................................  17   Értelmi  nevelés  .................................................................................................................................................  24   A  Program  tevékenységkerete  ......................................................................................................................   26   Anyanyelvi  nevelés  és  értelmi  fejlesztés  ..........................................................................................................  26   Néphagyomány-­‐ápoló  nevelés  .........................................................................................................................  28   A  nevelési  program  tevékenységformái  ........................................................................................................  30   A  játék  helye  a  programunkban  .......................................................................................................................  30   A  munka  helye  programunkban  .......................................................................................................................  33   Környezeti  nevelés  ...........................................................................................................................................  35   Mozgás  .............................................................................................................................................................  39   Vizuális  nevelés  ................................................................................................................................................  41   Irodalmi  nevelés  ...............................................................................................................................................  44   Zenei  nevelés  ...................................................................................................................................................  46   Az  óvoda  szervezeti  rendszere  ......................................................................................................................   49   Személy-­‐  és  tárgyi  feltételek  ............................................................................................................................  49   A  kapcsolatrendszerek  szerepe  a  programban  ..............................................................................................   51   Óvoda  és  család  ................................................................................................................................................  51   Egyéb  partnerkapcsolatok  ................................................................................................................................  52   Egészségügyi  és  nevelési  szakemberek  ............................................................................................................  53   A  Balaton-­‐felvidéki  Nemzeti  Park  szakemberei  ...............................................................................................  53   Egyház  ..............................................................................................................................................................  53  

3    

A  PROGRAMOK  MEGVALÓSULÁSÁNAK  FELTÉTELEI  ........................................................  54   Az  intézmény  dokumentációs  rendszere  .......................................................................................................   54   Tervezés,  dokumentumok:  ...........................................................................................................................   54  

A  NEVELŐ-­‐  FEJLESZTŐ  MUNKA  ÉRTÉKELÉSI-­‐  MÉRÉSI  RENDSZERE  ............................  55   A  PROGRAMOK  MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ  SZÜKSÉGES  ESZKÖZ  ÉS  FELSZERELÉS   JEGYZÉK  ...........................................................................................................................................  57   ÓVODAKEZDÉS  ÉS  ISKOLA  KÉSZÜLTSÉG  BIOLÓGIAI,  PSZICHOLÓGIAI  JELLEMZŐI  60   A  GYERMEK  ÉS  IFJÚSÁGVÉDELEMMEL  ÖSSZEFÜGGŐ  PEDAGÓGIAI  TEVÉKENYSÉGEK  ............................................................................................................................................................  64   SAJÁTOS  NEVELÉSI  IGÉNYŰ  GYERMEKEK  NEVELÉSE  ÓVODÁNKBAN  .........................  67  

4    

Törvényi  háttér   • 1991. évi LXIV. törvény által elfogadott, a gyermekek jogairól szóló 1989 évi New York-i Egyezmény • 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról és annak módosításai • 137/1996. (VIII.28.) MKM rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramja • 255/2009 (XI.20.) OKM Kormányrendelet Óvodai nevelésmódosítások • 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről • 14/1994. (VI.29.) MKM sz. rendelet a Pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatások feladatairól szóló rendelkezések • 2/2005. (III.1.) OM sz. rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatása irányelveiről • 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben • 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról • Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról • Az Egyenlő Bánásmódról és Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény • 1/1998. (VII.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről • Alapító Okirat 54/2010. (II.25.) Ök.sz. határozat szerint. A törvényi megfelelést szolgáló egyéb információk: -

A nevelés és fejlesztés magyar nyelven folyik A hitoktatás a törvényi előírásoknak megfelelően évente a szülői igényekre alapozva biztosított.

5    

Az    intézmény  jellemző  adatai   Balatonfüred képviselő testülete 2007. júl. 26-i ülésén a 229/2007 (VII.26.) számú határozatában jóváhagyta a III. sz. Napközi otthonos Óvoda Alapító Okiratát a következő módosításokkal. Az intézmény neve: 3.sz. Napközi Otthonos Óvoda Balatonfüred, Noszlopy u. l8. 8230. Az intézmény fenntartója: Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Balatonfüred, Szent István tér l. 8230. Az intézmény szervezeti rendszere: 1. Központi óvoda: Székhely: Balatonfüred, Noszlopy u. l8. 8230. 2. Tagóvoda: Pécsely, Iskola u. 181. 8245.

6    

A  program  óvodaképe,  gyermekképe   Óvodakép Nevelési programunkkal olyan értékeket szeretnénk megteremteni, amelyben minden partnerünk jól érzi magát, ezáltal aktív részese annak megvalósításának. Egyöntetű véleményünk, hogy óvodánk a maga funkcióját csak akkor töltheti be, ha alaphangulata élményszerű. Az élményszerűség egyik fontos feltétele a játékosság érvényesülése. Óvodánk a családi nevelés kiegészítésére törekszik, erősítve a meleg, bensőséges, biztonságot nyújtó, egymásra figyelő kapcsolatot. az óvó-védő, szociális, nevelő-személyfejlesztő funkciókat az egészséges, biztonságos és derűs óvodai környezet megteremtésével teljesítjük ki. Változatos tevékenységi formák biztosításával a gyermeki személyiség sokszínű és differenciált fejlesztését valósítjuk meg, külön támogatásban részesítve a hátránnyal küzdőket. A fejlődéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítjuk. Célunk egy olyan óvoda működtetése, ahol családias a légkör, a gyermekszeretet, a játék prioritása, a játékba integrált képességfejlesztés, a pedagógusok kvalifikált szakmai tudása, az idejáró gyermekek és szülők elégedettsége a legfontosabb szempont.

Gyermekkép Óvodánk fő alapelve a gyermekközpontúság. Gyermekképünk egy kiegyensúlyozott, harmonikusan fejlődő gyermek, aki nyitott az ő t körülvevő világ ingereinek befogadására. Nyíltan és szorongásmentesen beszél, érdeklődő, kreatív, kitartó, önérvényesítő. A nyugodt, derűs légkörben szívesen választ a számára vonzó tevékenységi formák közül. Jól érzi magát a közösségben. Örömben, nyugalomban, szeretetteljes légkörben éli meg napjait. Olyan gyermekek nevelésével szeretnénk foglalkozni, akik szeretettel, örömmel jönnek óvodába, s készek a befogadásra, az óvónők pedig készek a gyermeki személyiség spontán és tervszerű fejlesztésére. A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl értékként fogadjuk el az egyéni különbségeket (az egyedit, különbözőségűt, az eltérőt) azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával. Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen személyiség, egyéni fejlődési úttal és ütemmel, tanulási stílussal, és sajátos szociokulturális családi háttérrel, amelynek ismeretében alakítjuk ki az óvodában, gyermekcsoportban az egyéni fejlesztés lehetőségeit. „Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségben, méltányosságon,és jóakaraton múlik.”

Szent-Györgyi Albert 7    

Programunk  küldetése   „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, Csakis Rád figyelek, és segítek Neked, Ha szükséged van a segítségemre.”

Minden gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen, tehát a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy megkapják a legmegfelelőbb gondoskodást, nevelést, hogy olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődjenek, amely egyéni szükségleteikhez igazodik. Óvodánkban a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. Nevelőmunkánk tudatos, tervszerű tevékenység, amelyben érvényesül a partnerközpontú szemlélet, a kulturált párbeszéd, az építő kritika, a korrekt érdekérvényesítés.

Óvodai  nevelésünk  célja   Megítélésünk szerint az intézményes nevelés – mint másodlagos szocializációs színtér - alapvető feladata a kultúra átadása közvetítése az életkori sajátosságokhoz optimálisan illeszkedő nevelési módszerekkel oly módon, hogy abban az örök emberi értékek saját nemzeti kultúráink szintereivel gazdagodjanak. Nevelési céljaink megvalósításában alapvetően támaszkodunk az óvodás gyermekek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra és játékra, mint a fejlődést meghatározó tényezőkre. Szándékunk a komplex módon történő differenciált személyiségfejlesztés. Egy életen át tartó tanuláshoz szükséges alapkészségek, kompetenciák fejlesztése, az anyanyelvi nevelés széles körű kiterjesztése. Gondoskodunk az egészséges fejlődéshez szükséges érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a személyi és tárgyi környezetről. A gyermek megbecsülése, tisztelete, szeretete, elfogadása vezérli nevelőmunkánkat. •

•

A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek segítését, fejlődését kiemelten kezeljük, képességeik kibontakoztatását, egyéni fejlődésük intenzív segítését megkülönböztetett figyelemmel végezzük.

•

Sokoldalú képesség fejlesztés során játékos tevékenység közben környezettudatos magatartás, környezetre figyelő, védő életvitel elsajátítása, a környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása.

8    

Nevelési  alapelvek   • • • • • • • • • • • • •

A gyermeki személyiség tiszteletben tartása. A gyermek mindenek felett álló érdekének biztosítása. Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs óvodai légkör biztosítása. A gyermek – mással nem helyettesítő – szabad játékához való jogának tiszteletben tartása. A gyermeki szükségletek figyelembe vétele. A hátrányokkal küzdő és tehetséges gyermek differenciált segítése. A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. Esélyegyenlőség biztosítása. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége – ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. A külső környezet felé nyitott nevelési légkör megteremtése. Az óvodapedagógusok szakmai önállóságának biztosítása a törvényi keretek között. A két óvoda együttműködése, egyéni arculatuk megőrzése. A hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek kultúrájának megismerése, annak megismertetése az óvodai nevelésünk során.

9    

    A  mi  óvodánk  

Pécsely Tagóvoda

Az óvoda sajátos arculata   A Pécsely székhelyű Napközis Óvodánkat – mely 1974-ben épült egy csoporttal és 1978-ban bővítették két csoportosra – négy, majd három település önkormányzata tartja fenn. A fenntartó települések: Pécsely, Vászoly, Dörgicse a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszenek. Lélekszámuk összesen sem érik el az 1500 főt. Két csoportos óvodánk biztosítja e községek 3-6-7 éves gyermekeinek óvodai ellátását, az iskolára való felkészítését. Óvodánk 2007. szeptember 1-től a balatonfüredi 3. sz. napközi otthonos óvoda tagintézménye lett. Óvodánk gondozott, egészséges környezetben a falu közepén helyezkedik el. Háttérben, közvetlenül az udvar mögött fenyves erdő, szemben pedig a Pécselyi-medencét keretező Zádori dombok szőlői, présházai és a gerincet kísérő erdők találhatóak. Az óvoda szomszédságában található az Általános Iskola. Kétcsoportos óvodánk barátságos, családias hangulatot áraszt. Saját főzőkonyhával rendelkezünk, amit 2007 májusától vállalkotó üzemeltet. Óvodánk férőhelye 50 fő. Mindkét csoporthoz külön öltöző, közlekedő és mosdó tartozik. A csoportszoba falai világosak, nagy ablakokkal rendelkeznek, jól felszereltek, hűen tükrözik az adott csoport arculatát. Az óvoda udvara nagy, megtörtént a játékok cseréje. Biztonságos, esztétikus fajátékokkal játszhatnak gyermekeink.

Óvodánk nevelés filozófiája •

• •

•

A gyermekét a szülő ismeri a legjobban, ezért a családi nevelést kiegészítve, a családdal együttműködve igyekszünk cselekvéssel szerzett tapasztalatokat, érzelem dús élményeket biztosítani a gyermekeknek, hogy a személyiségük minél sokoldalúbban fejlődjön. Fontosnak tartjuk a közvetlen környezet megismerését, megszerettetését, hogy kialakuljon bennük a szülőföldhöz való kötődés, a haza iránti szeretet. Azért, hogy a múlt értékei feledésbe ne merüljenek, megismertetünk a gyermekekkel népszokásokat, népdalokat, népmeséket, mondókákat, népi kismesterségeket, népi játékokat. A gyermekek szókincsét, kifejezőkészségét, a beszéd műveltségét hangsúlyozottan fejlesztjük az évszakokhoz és azok ünnepköreihez fűződő jeles napok és népszokások felelevenítésével.

10    

• •

Kiemelt feladatunk az egészséges életmódra nevelés, amelybe a szülőket is igyekszünk bevonni. Hangsúlyozzuk a környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokásalakító erejét. Valljuk, hogy ez a nevelés fonala, és a nevelés tevékenységeit (néphagyomány ápolás,játék, mese, vers, ének, zene, mozgás, rajzolás…) gyöngyként fűzzük fel rá, így lesz komplex egész. Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű, így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának kialakításában, a környezettudatos életvitel kialakításában, a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtésében.

Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységrendszere Az óvodai nevelés szerteágazó, egymásra épülő, egymással komplex módon érvényesülő tevékenységek sorozata, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. Az óvodai nevelés teljes rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljainak kiteljesedését.

Az  egészséges  életmód  kialakítása   A gyermekek egészségének fenntartása az óvoda legalapvetőbb feladata. Az egészséges életmódra nevelés egész nap folyamán történik, a gyermekek minden tevékenységét áthatja. Az egészséges életmód kialakítása során figyelembe vesszük a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait. Az egészség –mely- szomatikus, pszichikus és szociális egészséget, harmóniát jelent – megőrzésére irányuló gondozás egyik feltétele az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat, a nyugodt, egészséges, biztonságos környezet. Az egészségre nevelésben és gondozásban elsődleges feladatunk a megelőzés és az egyéni adottságokat figyelembe vevő testi fejlődés elősegítése. A gyermekek egészséges életrendjét a napirendi szokások folyamatossá tétele teremti meg. Célunk: az egészséges életmód igényének megalapozása, mozgást kedvelő, helyesen táplálkozó, egészségesen fejlődő gyermek nevelése. Főbb feladatok: • a gyermekek gondozása, testi – lelki szükségleteinek kielégítése, • mozgásigény kielégítése, nagy és finommozgások fejlesztése, • egészségvédelem, edzettség, • egészséges életmód szokásainak megalapozása, • egészséges környezet, eszközrendszer biztosítása

11    

Gondozás, testi-lelki szükséglet kielégítése Elemi feladatunk, hiszen a jó közérzet alapfeltétele a gyermek mindennemű tevékenységének. Területei: testápolás, öltözködés, táplálkozás, pihenés. E területek az egészségmegóvás alapjai, amit tudatosítunk nevelésünk során. Példát mutatunk, megismertetjük az ezekhez fűződő szokásokat. Fontosnak tartjuk, hogy a különböző családi háttérből érkező gyermekek higiénés szokásait az óvodapedagógus megismerje, és ennek megfelelően segítse. A gondozási feladatok intimitást igényelnek, ezért törekszünk arra, hogy e tevékenységet lehetőleg ne csoportosan végezzék gyermekeink. A WC használatára bármikor joga van a gyermeknek. A terület fontossága miatt felnőtt felügyeletet szükség szerint biztosítunk, főleg a kisebb gyermekeknél és a beszoktatás idején. A gyermekek gondozásában a dajka segítségét vesszük igénybe, aki ideje nagy részét a gyermekcsoportban tölti. E feladatukat az óvodapedagógus útmutatása alapján végzik. Az egészséges fejlődés egyik feltétele a táplálkozás. A folyamatosság bevezetésével lehetőséget teremtünk a nyugodt, a gyermek valós szükségletéhez igazodó étkezéshez. Kiküszöböljük a várakozási időt. A változatos étrend érdekében a konyhát működtető vállalkozóval folyamatosan konzultálunk. A gyermekek étvágyát, eltérő szokásait figyelembe vesszük. Nem erőltetjük az ételt, de kínálunk, igyekszünk megszerettetni az új ízeket. A szülők bevonásával naponta a délelőtti levegőzés előtt gyümölcsöt fogyasztanak a gyerekek. A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot állandóan biztosítunk. Különösen védjük a gyermekek érzékszerveit. Ápolásukhoz tiszta eszközöket, nyugodt feltételeket teremtünk. Az öltözködés terén meggyőzzük a szülőket a réteges öltözködés fontosságáról. Segítséget a gyermek fejlettségének megfelelően biztosítunk. A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez szükséges a tiszta levegő, a csend, a nyugalom, kényelmes ruházat. A gyermekek alvásigényét figyelembe vesszük. Tiszteletben tartjuk egyéni szokásait és a hazulról hozott „anyapótló” eszközeiket is. A nem alvó, korábban ébredő gyermeknek lehetőséget nyújtunk a csendes tevékenykedéshez (rajzol, mesekönyvet nézeget, sző, fon...) Mozgásigény kielégítése, fejlesztése Óvodai nevelésünk minden napján lehetőséget biztosítunk a játékos mozgásnak spontán vagy szervezett formában. Ha az idő engedi, sokat tartózkodunk a szabadban. Az udvari tevékenység mellett a séta, kirándulás egészíti ki a levegőzést. Hagyományápoló nevelésünkben a mozgásfejlesztés bővül a népi játékok nyújtotta mozgásformákkal (pl. kötélhúzás, szembekötősdi, ugróiskola). A gyerekekkel gyűjtő utakat szervezünk, közösen gyűjtjük a bodzát, a hársfavirágot, a csipkebogyót, amit frissen vagy tea formájában fogyasztanak el. A kirándulások a gyermekeket gyaloglásra is szoktatja.

12    

Egészségvédelem, edzettség E feladatba soroljuk a baleset megelőzését, higiénés szabályok betartását, fertőző betegségek, egyéb rendellenességek megelőzését, váratlan helyzetekre való felkészülést. A baleset megelőzés elvei: • ép, jó minőségű és anyagú eszközök használata, • gyakori felülvizsgálatok, javítások, • állandó felügyelet, • nagyméretű eszközök rögzítése, • ruházat ellenőrzése, • baleset megelőzés szabályainak betartása,

Higiénés szabályok betartása: • WC papír megfelelő használata, • WC-n egy gyermek legyen egyszerre, • folyékony szappannal való kézmosás, • testnevelés foglalkozás utáni mosakodás, • körömkefe igénybevétele szennyező tevékenység után. • saját fésű, fogmosó felszerelés használata, • megfelelő orrfújási technika, • tiszta, megfelelő méretű ruházat, • váltóruha biztosítása, • a haj rendszeres gondozása, Fertőzések, egyszerűbb rendellenességek megelőzése: • a szezonális fertőző betegségekre való felkészülés: szellőztetés, fertőtlenítés, zsebkendő folyamatos biztosítása, • egyéni eszközök biztosítása, • beteg gyermek elkülönítése

13    

Pszichohigiénés egészségvédelem: Nagyon fontos feladat, hiszen a lelki eredetű problémák negatívan hatnak a fizikai állapotra. Ennek érdekében: • tartózkodunk a megszégyenítéstől, • megteremtjük lehetőség szerint a nyugalmat, csendet, az intimitást, • nem siettetjük a gyermekeket alapvető tevékenységeikben, • nem terheljük túl a gyermekeket, • kerüljük a kényszerítő módszereket, • meghallgatjuk a problémákat, • biztosítjuk a rendszerességet, e mellett a rugalmasságot, • igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat, • az agresszív magatartású gyermeket vizsgálatra küldjük, • fejlesztési tervet dolgozunk ki, • megszervezzük a beszédhibás gyermekek logopédiai kezelését, Edzettség: Az edzés növeli a szervezet ellenállását a kedvezőtlen meteorológiai behatásokkal szemben, fokozza az alkalmazkodó képességet. Az óvodában kihasználjuk a mindennapi élet kínálta lehetőségeket (játék a szabadban, kirándulások, szabadban szervezett foglalkozások). E tevékenységek kedvező nevelési és edzési hatásai annál jobban érvényesülnek, minél derűsebb légkört biztosítunk, minél több játékos elemet iktatunk be. Ennek érdekében feladatunk: • a gyermekek edzettségbeli különbségének figyelembe vétele, • differenciált bánásmód, • gyerekek állandó figyelemmel kísérése, • feladatok fokozatos nehezítése, • folyamatos levegő csere, • tornaszerek biztosítása, • tartásjavító gyakorlatok, foglalkozások szervezése, 14    

• nagycsoportosoknak úszás szervezése, • udvari mozgásos játékok biztosítása, Egészséges életmód szokásainak megalapozása Az egészséges életmód szokásai az emberi kultúra része. Ezért elengedhetetlen ezek megismertetése. Területei: Testápolás (az esztétikus megjelenés alapjai) Egészséges táplálkozás, kulturált étkezés, terítés. A kulturált étkezési szokások kialakulását, annak természetes légkörét a merev étkezési szokások feloldása teremti meg. A gyermekek étkezéseik időpontját- egy adott időkereten belül- szükségleteinek és tevékenységüknek megfelelően választhatják meg. A reggeli és az uzsonna az önkiszolgálásra épül és az önállóság kialakulására gyakorol kedvező hatást. A naposi feladatok elvégzéséhez az ebéd teremti meg a közösségért végzett munkajellegű tevékenység optimális feltételeit. Szabadidő egészséges eltöltése (mozgás, kirándulás, séta) A szokásalakítás alapja a példamutatás, a tevékenységek gyakori végzése ismétlése. Az óvodai szokásokról a szülőket tájékoztatjuk, hiszen azok megszilárdulásának feltétele az egységes szemlélet. A szokások kialakításához mindig kapcsoljuk a helyes viselkedési szabályokat. Egészséges környezet, eszközrendszer biztosítása Az egészséges életmód alakításának színterei: • csoportszobák • mellékhelyiségek • udvar. A csoportszoba berendezését körültekintően válogatjuk meg. A bútorok megfelelnek a gyermekek méreteinek. Színharmóniát igyekszünk teremteni a dekorációban. Lehetőség szerint kiküszöböljük az allergén anyagokat. A balesetveszély elkerülése érdekében éles, sarkos tárgyakat nem helyezünk el. A természetes fényt igénylő tevékenységeket az ablak mellé tervezzük. Mellékhelyiségek: A mosdóban figyelünk a padló csúszásmentességére. Folyamatosan fertőtlenítjük a WC-t, mosdót, a gyermekek eszközeit. A WC-ket az intimitás érdekében függönnyel választjuk el. A tisztítószereket biztonságos helyen tároljuk. Környezetkímélő tisztító szereket használunk.

15    

Öltöző: Minden gyermeknek külön zsákban tároljuk a ruháit. A gyermekek jele esztétikusan van elhelyezve. Az udvar: Az udvari játékokat egy pályázatnak köszönhetően sikerült lecserélnünk, így az összes játékunk megfelel a az előírt szabványnak. Az udvaron mindig biztosítunk megfelelő számú felnőtt felügyeletet. A homokot időnként cseréljük, fertőtlenítjük, felássuk. Az udvaron ivókút, locsoló van. A kerti munka eszközei gyermekméretűek, zárható helyen vannak elhelyezve.

Az óvoda feladata az egészségvédelem terén • szűrővizsgálatok előkészítése, lebonyolítása, • az orvossal, védőnővel való kapcsolatalakítás rendjének kidolgozása, • iskolaérettségi vizsgálatok megszervezése, • egészségnevelő, pszichológiai előadások szervezése a szülők számára, • krónikus betegségben szenvedők fokozott gondozása, • viselkedési zavarokkal küzdő, vagy különfoglalkozásának megszervezése,

pszichoszociálisan

sérült

gyermekek

• Nevelési Tanácsadóval való kapcsolat megszervezése, • az óvoda helyiségeinek és udvarának közegészségügyi, balesetveszélyességének ellenőrzése, a hibák elhárítása, • az étkezés higiéniájának, minőségének ellenőrzése, • fertőző megbetegedések esetén szükséges intézkedések megtétele.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére • A gyermekek tudnak helyesen orrot fújni, fogat mosni, önállóan végzik a maguk ellátásával kapcsolatos tevékenységeket. • Az eszközökre vigyáznak, használat után helyére teszik azokat. • El tudják dönteni, mennyi ételt, italt kérnek, önállóan öntenek, merítenek. • Étkezés közben halkan beszélgetnek, helyesen használják az evőeszközöket. 16    

• Önállóan vetkőznek, öltöznek. Bekötik a cipőjüket, megkötik a sálat, sapkát. • Ruhájukat összehajtva, a kijelölt helyre rakják. • Környezetükben rendet raknak. • Igényük a tiszta, esztétikus környezet, önmaguk megjelenése. • Ismerik a baleset megelőzés szabályait, a rájuk leselkedő veszélyeket, figyelmeztetik társaikat. • Csendes pihenő alatt nyugodtan fekszenek vagy alszanak. • Szükségleteiket önállóan jelzik, rendezik . A szülők bevonásának lehetőségei • tapasztalatok közös átadása az egészséges táplálkozás terén • új ételek bemutatása, receptek ajánlása • a délelőtti gyümölcsfogyasztáshoz a folyamatos gyümölcs biztosítása • szokások, viselkedésformák közös alakítása • tisztálkodási eszközök biztosítása • közös kirándulások szervezése • megfelelő ruházat biztosítása

Érzelmi  nevelés,  szocializáció   Az ember társas lény. Egész életében különböző csoportok veszik körül. Ezek hatása befolyásolja személyiségének alakulását. A szocializációs folyamatban megy végbe a gyermek szocializációs- individualizációs fejlődése. A két oldal egymással szoros kölcsönhatásban van. de ezen belül: • A szocializációs folyamatban sajátítja el a gyermek a viselkedés és magatartás normáit, értékét, e folyamatban alapozódnak meg a társas közösségi élet szokásai. • Az individualizációs folyamatban bontakozik ki az egyén személyisége, képességei, tulajdonságai, magatartása. Eközben bontakozik ki az én tudat, az énkép, amely hozzásegíti a gyermeket önmaga képességeinek felismeréséhez.

17    

A szocializáció kialakulásában fontos állomás a nemi hovatartozás felismerése, a nemi szerepek elsajátítása, amely bonyolultsága miatt több ponton is nehezíti a gyermek tájékozódását. A társadalmi környezet ellentmondásossága, változása a régi és az új értékek összeütközéséhez vezet. A sokféle értéket képviselő családok gyermekei az óvodában találják szembe magokat a különböző értékek meglétével. Az óvoda az az intézmény, ahol a gyermek megismerkedik a közösségi élet szabályaival, ahol kialakulnak a társas viselkedés szabályai, ahol végbemegy a szülőkhöz kötődés helyett és mellett a kortársakhoz való kötődés. A szocializációs és individualizációs folyamat konfliktusok közben megy végbe. az újabb készségek és képességek módosítják a viselkedési és magatartási formákat. Időre van szükség az új külső és belső körülményekhez való alkalmazkodáshoz. Ezért is van szükség az óvodapedagógus türelmes és megértő magatartására. A szocializációs - individualizációs folyamatban meghatározó szerepe van a játéknak, mint a személyiség legdinamikusabban és legsokoldalúbban fejlesztő eszközének. Főbb feladatok: • biztonságos, szeretetteljes, a kapcsolatokat pozitívan befolyásoló légkör megteremtése • a közösségi élethez szükséges készségek és jártasságok kialakítása, az erkölcsi normák formálása • közösségformálás ünnepek, együttes tevékenységek által Biztonságos légkör A gyermekek számára elengedhetetlen az érzelmi biztonság, a nyugodt légkör. Ennek érdekében • rendezett, nyugalmat sugárzó környezetet biztosítunk, • kuckókat alakítunk ki, ahol a gyermek elbújhat, • igyekszünk minél több alkalmat teremteni a személyes beszélgetésre, • eljátsszuk élményeiket, érzéseiket, • megbeszéljük a problémákat, • lehetőséget teremtünk az anyás beszoktatásra, • a napirendet a gyermekek szükségleteihez igazítjuk, • stabil szokás-szabályrendszert alakítunk ki, • igyekszünk megismerni a családi helyzetet, • szeretetünket kimutatjuk szóban és gesztusban.

18    

A biztonságos légkör megteremtői az óvoda felnőtt közössége. A felnőtt személyisége MODELL! Törekszünk óvodai szinten az egységes nézetek, elvek kialakítására, betartására, egymás kiegészítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra. Gyermek helye a csoportban Az óvodában elősegítjük, hogy a gyermekek én-tudata megerősödjék, de óvodáskor végére tudja, hogy ő egy közösség tagja. A társas kapcsolatok tevékenységek által alakulnak, ezért törekszünk arra, hogy minél szélesebb legyen a paletta. Segítjük a barátságok kialakulását (egymás mellett ülhetnek). A feladatvállalást mindenkinek felkínáljuk. Fokozatosan alakítjuk a gyermekek konfliktustűrő-és megoldó képességét. A problémák rendezésében csak szükség szerint avatkozunk be. Nem erősítjük az árulkodást, de az elkövetett hibák őszinte vállalását elvárjuk. A problémák megbeszélése egyéni vagy csoporttal történik. A megoldásokra is közösen keressük a választ. A csoport működéséhez szabályok szükségesek, melyeket közösen állítunk fel. Ezek: • egymás játékának tiszteletben tartása, • a felnőttek tisztelet, • társak tisztelete, • eszközök, tárgyak védelme, • a durvaság elítélése, • egymás segítése, • a kisebbek megóvása, udvariasság. Az egyéni bánásmód biztosítja, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjává. Minden gyermekben megkeressük a pozitív tulajdonságokat, azt emeljük ki. Figyeljük az átlagos gyermekeket is, hiszen ők azok akik legjobban „ elbújnak” a közösségben. Érzelmeikben, önbizalmukban erősítjük ő ket. A gyermekek értelmi képességei is eltérnek. A lassabban fejlődő gyermeket igyekszünk felzárkóztatni, megkeresni a lemaradás okát. A kiemelkedő képességű gyermekeket külön feladatokkal bízzuk meg. A hagyományápoló szemléletű nevelésünk erősíti a szocializáció kialakulását, amely szempontjából különös jelentőségűek a közös élményekre épülő közösségi tevékenységek, a jeles napok szokásai, viselkedésmintái gazdagítják a mindennapok együttélésében gyakorolt szociális viselkedést. A hagyományápoló nevelés visszatérő közös tevékenységei, hagyományai megteremtik az együttélés egyedi kommunikációs kapcsolatrendszerét. A hagyományőrzés sajátos teret nyújt a gyermek szocializálódásához. Így a játékban megjelenő hagyományápoló tevékenységekben gyakorolja az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit, a közös élmények hatására valamit megérez a közösségi erő összetartó erejéből. A szocializálódás alakulásának színterei: • a beszoktatás időszaka •

•

az együttlét a mindennapokban

•

óvodai ünnepnapok 19  

 

Beszoktatás Az első találkozás az óvodával szinte minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő viszonyát. Különösen nagy figyelmet, türelmet igényelnek a közvetlenül a családból kerülő gyerekek. Lehetővé tesszük, hogy még a rendszeres óvodába járás megkezdése előtt a gyermekek szüleikkel ellátogassanak az óvodába, megismerkedhessenek a szokásokkal, a jelükkel, az óvoda helyiségeivel. Az óvónők otthonukban meglátogatják a gyermekeket, igyekeznek minél mélyebben megismerni a gyermekek előző életét. Törekszünk arra, hogy a beszoktatás az anyával együtt, fokozatosan történjen. A beszoktatás időszakában mindkét óvónő és a dajka is együtt van a csoportban, így a személycsere nem éri váratlanul a gyermeket. Megbeszéljük a szülőkkel, hogy az első napokban minél hamarabb vigyék el a gyermeket. Lefekvéskor különösen gyengédségre van szükségük. Simogatással igyekszünk ő ket megvigasztalni. Egyszerű, érthető utasításokkal vezetjük be őket az óvoda rendjébe. Az új gyermeket kis ajándékkal várjuk, ölbeli játékkal, mondókával igyekszünk oldani a feszültséget. Együttlét a mindennapokban Az egyes gyerek szociális viselkedési készségének szintjét befolyásolja a gyermek kommunikációs fejlettsége. A gyermek az egymás mellett játszástól az együttjátszásig, majd az együttjátszás és tevékenykedés során a „mintha” helyzetekben viselkedést gyakorol, tapasztalatokat szerez, alakul szociális készsége. A viselkedést megerősítő jelzések segítik a gyermeket a kommunikációban és abban, hogy megtanulja értékelni saját és mások cselekedeteit, megtalálja helyét a csoportban. A közösen átélt élmények a gyermekben az újra- meg újra átélés vágyát erősítik, az együttműködés reményében alkalmazkodásra serkentik. Óvodai ünnepnapok A program tartalmából fakad, hogy a néphagyományőrzés erősíti az óvodai élet hagyományait és a népszokásőrző és a természetóvó jeles napokkal gazdagítja azt. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés a gyerekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A mindennapokhoz kapcsolódó gyermeki élet ünnepei A programban hagyománya van a gyerekek születésnapi köszöntésének, számukra ez várva-várt esemény. A gyermek központba kerül, társai ráfigyelnek, vele törődnek, ő t ünneplik. A gyerekek számára fontos ünnep az Édesanyák ünnepnapja. Az anya köszöntésére a gyerek érzelem teli aktivitással készül. Az óvónő az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazza. Az ünnepnap akkor teljesedik ki a gyerek számára, ha bensőséges, az „anya ölében ülés”, a közös cirógató játék által újraéli az anyából sugárzó biztonságot. Az óvodában megjelenő felnőttek világához kapcsolódó ünnepek a gyerekben érzelmi benyomásokat keltenek. Az ünnep értelmét később szerzett ismeretek világítják meg. 20    

A március 15-e vonulós, zászló játékai, a közös éneklés hagynak mély élményeket. A szocializálódás folyamatában fontos a nemi jegyek érősítése külsőségekben, tevékenységekben.

A mindennapokhoz kapcsolódó hagyományőrző életmód szokásőrző napjai Az évről-évre visszatérő, az időjárás változásaiból fakadó tevékenységek a családoknál történő szüretelések, dióverés, almaszedés ünnepnapokká válnak a csoportok életében. Az őszi zöldség betakarításokhoz kapcsolódóan október elején játszó délután keretében a szülőkkel közösen „TÖKFESZTIVÁLT” tartunk, ahol töklámpásokat faragunk, zöldségbábokat készítünk. Jeles napok – ünnepnapok: • •

népszokásőrző jeles napok természetóvó jeles napok

A népszokásőrző jeles napok cselekményeit meghatározott rituálék szabályozzák. Az évről-évre visszatérő hagyományok biztonságot, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyerekek életében, erősödik a valahová tartozás érzése. Óvodánkban ünnepelt jeles napok: • • • • • • •

Advent Mikulás Karácsony Farsang Húsvét Majális Pünkösd

Advent: Adventi koszorút készítünk, meggyújtjuk a gyertyákat, miközben énekeljük az adventi dalunkat. Mikulás: A csoportok külön-külön ünnepelnek, várják a mikulást. Karácsony: Az adventi időszakban minden napra jut egy-egy várakozási tevékenység (gyertya készítés, üdvözlőlap készítés, mézeskalács sütés, szalmacsuhé karácsonyfadísz készítés…) A nagycsoportosok betlehemes játékkal köszöntik a kicsiket, a szülőket. Az ünnep előestéjén a szülőkkel csoportonként közösen feldíszítjük a karácsonyfát. Az ünnepnapon a két csoport együtt ünnepel, a szülők karácsonyi adventi koncertje teszi meghittebbé az ünnepet. 21    

Farsang: A gyerekekkel együtt feldíszítjük a csoportszobát. Különféle technikával álarcot, szemüveget készítünk. Megismertetjük ő ket a farsangi énekekkel, verssel, rigmusokkal, állatalakoskodással, tájjellegű szokásokkal. A farsang napja vidám, közös játékkal teli vidám nap. Húsvét: A gyerekekkel locsolóverset tanulunk. Megismertetjük ő ket a különböző tojásfestési módokkal. Virágvasárnaphoz kapcsolódóan az udvaron „zöldág-járást”, bújós kapus, hidas játékokat játszunk. Húsvét után a kicsiknek komatálat viszünk. A közös játék során barátságot kötnek. Majális: Egy-egy apuka segítségével alvás idő alatt a fiók májusfát állítanak a lányoknak. A fa körül ébredés után közösen dalos játékokat játszunk. Pünkösdölés: A fiúk ügyességi játékából, a lányok pünkösdjárásából áll. A győztes fiút pünkösdi királlyá választjuk, a legkisebb leányka a pünkösdi királynő, aki jókívánságokat mond. Természetóvó jeles napok- (lásd. környezet védelmi nevelés) A napirend A közösségi nevelés a gyermekek életének céltudatos megszervezését igényli. Ezt szolgálja a napirend, mely biztosítja a gyermekek változatos tevékenységét. Óvodánkban a napirend rugalmas, keret jellegű. Az étkezések minden esetben folyamatosak, ezzel biztosítjuk a felesleges várakozási idő kiküszöbölését, a gyermekek egyéni tempóját, valódi szükségleteit, valamint a játék privilégiumát. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére • Tudatosul bennük, hogy ők a közösség részei, megfelelő én-tudattal rendelkeznek. • Betartják a kulturált viselkedés szabályait. • Elfogadják az adott tevékenységek által megkívánt magatartásformákat. • Érdeklődnek egymás és hiányzó társuk iránt. • Elfogadják és követik az óvónő kéréseit• Szívesen végeznek munkát a közösségért. • Felelősséget éreznek a vállalt feladatokért. 22    

• Ragaszkodnak társaikhoz, az ismerős felnőttekhez, érzéseiket kifejezik szavakkal. • Büszkék óvodájukra, csoportjukra. • A konfliktusokat igyekeznek önállóan megoldani. • Ismerik értékeiket, hiányosságaikat. • Részt vesznek közös rendezvényeken.

23    

Értelmi  nevelés   A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint az életkori sajátosságaira építve biztosítjuk számukra a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül tapasztalatokat szereznek a természeti és a társadalmi környezetükről. A változatos tevékenységek által szerzett tapasztalatok, ismeretek fejlesztik a gyermekben az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, az ismeretek emlékezetben tartását. Aktív cselekedtetés által fejlődnek értelmi képességeik: az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, fejlődik kreativitásuk. Óvodai nevelésünk feladata, hogy az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlesztése által alkalmassá tegyük őket az iskolai tanulásra. Az értelmi nevelés tevékenységformái: Játék Munka Tanulás Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb, legalapvetőbb és legfejlesztőbb tevékenysége, s egyben az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. Növeli önállóságukat, kitartásukat, a gyermekek mozgását, értelmi képességeit, kreativitásukat, kihat érzelmeikre. A játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek, fokozódik a gyermekek beszélőkedve, kommunikációs, metakommunikációs készségük. közelivé és elfogadhatóvá válnak a viselkedési szabályok, alakul a magatartásuk. A játék fejleszti a gyermekek testi képességeit (erő, ügyesség, kitartás, mozgás, önállóság). A játékban fejlődnek értelmi képességeik. A játékban alakulnak ki és fejlődnek a gyermekek közötti társas kapcsolatok, amelyek a „mi” tudat létrejöttét segítik. A közös játék alakítja a gyermek társaihoz való viszonyát. A hagyományos értelembe vett játék tartalmát gazdagítják a régen feledésbe merült énekesmozgásos, küzdő és népszokásőrző dramatikus, valamint a népi játékszerkészítések, amelyek szintén hozzájárulnak a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztéséhez. Munka A munka önként, örömmel végzett, célra irányuló tevékenység. Elvégzését külső szükségesség indokolja, azonban az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. A munka végzése közben fejlődnek a gyermek testi-értelmi képességei és erkölcsi tulajdonságai. A néphagyomány ápolás munkajellegű tevékenységeinek gyakorlása során jártasságokat szerez, fejlődik feladattudata, önértékelése és önbizalma. A tevékenység végzése közben megalapozódik a munka iránti tisztelet, az elvégzett munka iránti megbecsülése, fontosságának, hasznosságának értelme. Az együttmunkálkodás érzelmi élménye a közösség iránti igényét alapozza. Tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben valósul meg. 24    

Az óvodában végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, tapasztalatszerzésre, a gondolkodás örömének átélésére, az emberi és tárgyi környezet szépségeinek felfedezésére. A megfigyelés, az emlékezetbe vésés és felidézés ebben az életkorban, a gyakorlati tevékenységbe ágyazottan fejlődik. A tanulás hatására a gyermekek tapasztalatai rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak problémák felismerésére és megoldásukra. A gyermekeket a tanulásban a kíváncsiság, az óvónőhöz fűződő érzelmi kapcsolat, a foglalkozási helyzet motiválja. A tanulásban alapvető tényezőnek tartjuk, hogy minden kisgyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjön. Az óvodai tanulás folyamatában legfontosabb a játékosság és a cselekedtetés.

25    

A Program tevékenységkerete Anyanyelvi  nevelés  és  értelmi  fejlesztés   Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés folyamatában jelen van, annak szerves része. A hagyományőrző szemléletű nevelés tudatosan ráirányítja a figyelmet az anyanyelv szépségeire. A gyakori mondókázás, a mindennapos mesélés, az éneklés a hagyományápoló tevékenységek gyakorlása által a gyerek intenzívebben részesül az anyanyelv élményében. Az anyanyelv jelrendszerét a gyerek a játékos tevékenységek, a társas érintkezések során, utánzás alapján sajátítják el. A beszédtanulást befolyásolja a gyerek ép idegrendszere, a családi és az óvodai környezete. A gyerek óvodába lépéskor különböző szintű „anyanyelv-ismeret”-tel rendelkezik.

Az anyanyelvi nevelés célja, főbb feladatai:

• •

A gyerek beszédkészségének gondozása, fejlesztése. Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyerek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető.

A gyermek nyelvi fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a családok anyanyelvi kulturáltságának ismerete. Az óvónő a kapcsolattartás során, - ha szükséges – meggyőzi a szülőket az otthoni anyanyelvi élmények fontosságáról: a szülői szó, az esti mesélések, verselések, beszélgetések mintát adnak a gyerekeknek, további nyelvi fejlődésében, szocializálódásában meghatározó a szerepük. Az óvónő tudatosan törekszik saját és felnőtt környezete beszédkultúrájának csiszolására. Érzi felelősségét, hogy beszédpéldája hat a gyerekre. Nyitott légkört teremt, amelyben létrejön a kommunikációs helyzet: a szülő, a gyerek „szóra nyílik”. Fontos a nyugodt, természetes helyzet, ahol teret nyújt a gyerek közlési vágyának, ahol a gyerek nyíltan, ő szintén beszélhet arról, ami ő t foglalkoztatja. A gyereket sikerélményhez juttatja. A beszédöröm a gyerekre ösztönzően hat. A gyerek a szóbeli közlés elemeit utánzással sajátítja el, amit az óvónőhöz való érzelmi kötődés megerősít. A testközelség a gyerek elemi szükséglete. A személyes segítségnyújtás közben jó lehetőség adódik arra, hogy a felnőtt beszélgessen a gyerekkel. A beszéd nemcsak az érintkezés, a viselkedés-szabályozás, hanem a gondolkodás eszköze is. A beszéd és a gondolkodás fejlődése szorosan összefügg. A gyermeki gondolkodás szemléletes cselekvő tevékenység, ezért feltétele a szókincs gyarapításnak az állandó cselekvés fenntartása. 26    

A program sajátossága, hogy az óvónő a gyerekeket tapasztalásos, érzékszervi élményeken át fejleszti, így beszéde a változatos tevékenységek, érintkezések során fejlődik. A játékot, a hagyományőrző és a természetszerető tevékenységeket kísérő kommunikációs helyzetek lehetőséget nyújtanak a gyerek differenciált fejlesztésére. A szerep vagy „mintha” játékok párbeszédei, a társasjátékok, a mozgásos játékok szabály megfogalmazásai mellett a népszokásőrző tevékenységek is gazdagítják a gyerek szókincsét. Az anyanyelvi nevelés szerves része a képeskönyvek nézegetésén keresztül, a könyvek szeretetére, az olvasásra nevelés. Az óvoda környezetében található könyvek (mese, vers, természetismeret, hagyományápolás) az irodalmi élménynyújtáson túl hozzájárulnak a gyerekek esztétikai ízlésformálásához, és lehetőséget nyújtanak az anyanyelvi szókincsük gyarapodásához. Az óvónő igényes válogatással eléri, hogy a csoportjában lévő könyvek ezt a szerepet töltsék be. A gyakori mondókázás elvezeti a gyereket a beszéddallam, az anyanyelv ritmusának megértéséhez. A mindennapok szokásőrző tevékenységeihez fűződő kifejezések a gyakorlás során valódi tartalmat kapnak. A jeles napokat kísérő hangulat fokozást, érzelemmélyítést kifejező szavak átkerülnek a gyerek mindennapi szóhasználatába. A gyerek az oldott, elfogadó környezetben az anyanyelvét egész nap gyakorolja, utánozza. Szabadon fejezi ki önmagát, közlési vágya érvényesül. Befogadó és érdeklődő, másokat is képes meghallgatni. Élményeit képes elmondani, mondatokban kifejezni. Helyesen használja a nyelvtani kifejezésmódokat, ismeri a használt szavak tartalmát. Figyelme, koncentráló készsége fejlődik, gondolkodása fogalmi szintre tevődik. Magabiztossága abban tükröződik, hogy szívesen beszél. A gyermeki biztonságérzet megerősödik, a gyerek teljes lényével érzi, hogy elfogadják. Ez a megerősítés, a létrejövő kapcsolat indítja el a nyelvi kifejezőképességének a további fejlődését.

27    

Néphagyomány-­‐ápoló  nevelés   A néphagyományok és a népi kultúra ápolását nagyon fontos feladatunknak tekintjük. A hagyományápoló nevelésünk célja a múlt értékeinek átadása, átörökítése, éltetése. A népi kultúra gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig szájról szájra hagyományozódik, ezáltal a modern világgal ötvöződve tovább él. A néphagyomány-ápoló nevelésünket, elsősorban a játékra alapozzuk, mert ez a gyermekek alapvető tevékenysége. A hagyományos értelemben vett játék tartalmát a néphagyomány tevékenységei, eszközei gazdagítják. Óvodai nevelésünkben a néphagyomány-ápolás folyamatosságát a mindennapok hagyományőrző tevékenységei és a jeles napok tevékenységei adják. A néphagyomány-ápolás érzelmi hatástöbblete fokozza az aktivitást, segíti az egészségnevelést, a szocializálódást, az érzelmi és az értelmi nevelést. Átvonul az óvodai élet valamennyi tevékenységformáján, a fejlesztési területein, vagyis áthatja az egész nevelési rendszert. Gazdag eszközrendszerével hozzájárul a gyermekek harmonikus fejlesztéséhez, a hagyományok iránti fogékonyság megalapozódásához. A közös tevékenységek alakítólag hatnak a gyermekek személyiségére. Megismerik a közös alkotás örömét, a múlt értékeit, a környezetért érzett felelősséget. A közösen átélt élmények a környezetükhöz kötik ő ket, s megszerettetik azt. Ezáltal alapozódik bennük a haza iránti szeretet érzése. A hagyomány-ápolás, az identitás-tudat erősítése, a családi gyökerek ápolása, az idősebb generáció megbecsülése érdekében a szülőket és a nagyszülőket is bevonjuk a népi hagyományok, mesterségek megismerésébe, művelésébe. Programunk a néphagyományőrző tevékenységeket tartalmilag és időrendileg egységes rendszerbe foglalja. Ennek összefoglaló keretét évszakonkénti rendezésben az „Évkör” adja. Néphagyományőrző tevékenységek tartalma Játékidőben a természetes anyagok közelsége motiválja a gyerekeket. A gyerek kíváncsiságából fakadóan nyúl a természetes anyagokhoz: az agyaghoz, gyapjúhoz, fonalhoz, bőrhöz és fához. Az anyagok állandó jelenléte cselekvésre készteti, fejleszti az alkotóképességét. Az elkészült tárgyak népi gyermekjátékszerek tovább motiválják a tevékenységét, gazdagítják a játékát, alkotásra kész emberré teszik. A mindennapok tevékenységébe jól beleilleszkedik a játékeszközök készítése. Az óvónők segítségnyújtása közben jó alkalom nyílik a beszélgetésre, a népmesék, mondókák, dalok felidézésére. A népszokásokhoz fűzött, az óvónő által elmesélt történetek hatást gyakorolnak erkölcsi ítéleteik alakulására, magatartáskultúrájukra, viselkedésmódjukra. Az udvari játékok a hagyományápoló tevékenységekkel bővülnek. A természetes anyagokkal való műveletek mellett a dalos játékok, a népi sportjátékok játszására is sor kerülhet. A dalos játékok a zenei fejlesztésben és az érzelmi nevelésben, a népi sportjátékok az állóképesség, az egészséges küzdőszellem alakításában kapnak fontos szerepet. Az óvoda udvara, környéke, a séták, a kirándulások, jó lehetőséget adnak a természet, a környezet megszerettetésére, az évszakok változásaiból fakadó népi időjóslások felidézésére. 28    

A gyerekeket a közösen átélt élmények a környezetükhöz kötik, amelynek védelmezőivé válhatnak. A szülőföld szépségének megláttatása, a környezet alakítása, amelyben a gyermek közvetlenül részt vesz, alakítja vizuális látásmódját. Ez az alap, melyre a gyerekek művészetre nevelése épül.

29    

A nevelési program tevékenységformái A  játék  helye  a  programunkban   Az óvodáskorú gyermek a játékban él és fejlődik. A játék a kisgyermek legkomolyabb tevékenysége, létfontosságú alaptevékenysége. A játék örömforrás. Több forrásból fakad, a játék lényegéből adódik, abból a tulajdonságból, hogy a játék önmagáért való. A játék célja maga a játék. Örömet okoz maga a cselekvés, a manipuláció, az elképzelés. A különböző funkciók gyakorlása, a ritmikus beszéd és a lépegetés ismétlése, pl.: felnőttektől átvett régi mondókákban, kiszámolókban, népi játékokban. A játéköröm nagyon gyakran a kellemes élmény újraéléséből fakad. A gyermek játék közben ismerkedik a világgal, tapasztalatokat szerez, belső kíváncsisága következtében ismereteket szerez. A sokféle mozgásban kipróbálja erejét, ügyességét, a térben egyre biztonságosabban tájékozódik. A játék állandó erőforrás, az érzelmek megjelenésének domináns tere. Az élményeknek meghatározó szerepüknek van a játékban. A gyermek élményeit a játékban sokszor rejtett formában, néha szelíden feszültséggel éli át. Ez segíti élményei, tapasztalatai feldolgozásában, a maga kedve szerint alakítja át a megfigyelt valóságot. A gyermek állandó belső késztetést, hajlandóságot mutat a játékra. A játék vágymegjelenítés is. A gyermek kívánsága, óhaja a játékban mindig beteljesülhet, nem ütközik akadályba. Keresi a helyét a felnőttek világában. (pl.: önállósodási vágy, megismerési vágy, tevékenységi vágy, utánzási vágy, szereplési vágy, mozgási vágy…) A társigény az ötletek elfogadására ösztönzi, az együttjátszás kreatív együttműködést alakít ki, kialakulnak a jó játék hagyományai. A választás és a vállalás önkéntessége, az utánzó beleéléssel, fantáziával játszás képessége önkifejezésre készteti. A konfliktusok birtoklási vágyból, önérvényesítési törekvésekből, ellentétek ütköztetéséből fakadnak. Ez természetes jelenség. A játékban gyakorolható ezeknek a problematikus helyzeteknek az önálló megoldása (egyezkedés, rábeszélés, kompromisszumkötés). Az ÉN tudat erős dominanciája mellett megjelenik a TE és a MI fogalma. A közös játékot áthatja az összetartozás érzése is. Ez a motiváló erő, amelynek hatására a gyermek képessé válik a játékhoz szükséges szabályok betartására. A játék a későbbi tevékenységformákat is megalapozza, így a munkát és a tanulást. Célunk: játszani szerető, igénylő, szabadon alkotó gyermekek nevelése. Főbb feladatunk: • a játszó gyermek tiszteletben tartása, • a játékhoz szükséges feltételek megteremtésével, a gyermeki kreativitás kialakításának elősegítése, • ésszerű szabályok felállítása, • összefüggő idő biztosítása, • kisebb kuckók, nagyobb tér biztosítása, • változatos, a valósághoz közeli eszközök biztosítása, • gyermekekhez közel álló élmények nyújtása, • megerősítés, konfliktusfeloldás, gyermek kérésére segítség nyújtás, 30    

• a gyermek játékának megfigyelése, személyiségének megismerése.

A játék objektív feltételei: A nyugodt légkör A felszabadult játékhoz derűs légkörre van szükség. Ennek egyik fontos feltétele az óvodapedagógus védő, segítő és megértő gondoskodása, akihez bizalommal fordulhatnak. A derűs légkör fontos feltétele: • játszósarkok kialakítása • természetes anyagok használata • folyamatos napirend • az óvónő egyénisége, kisugárzása • az óvónő és a dajka hatékony együttműködése. Játékidő A játék térben és időben valósul meg, ezért a játékhoz időre van szükség. A játékra fordított idő meghatározásánál az óvodában előforduló valamennyi játékra kell gondolni. Elsőbbséget élvez azonban a gyermekek önálló szabad kezdeményezésén alapuló játék. Időt kell hagyni a „kijátszásra”, nem szabad megrövidíteni a játékidőt, mert akkor a gyermek személyisége sérül. Biztosítani kell a folyamatos játékidőt. Folyamatos napirendünk maximálisan biztosítja az összefüggő játékidőt. Délelőtt:7.00 h-10.00 h-ig Udvaron: 10.30 h-12.00 h-ig Megfelelőhely Az óvodai játék színhelye a csoportszoba és az óvoda udvara. A különböző tevékenységek részére elkülönített sarkokat, kuckókat alakítunk ki. Termeink méretüknél fogva lehetőséget biztosítanak a tágabb játéktér kialakítására is. A különböző játékeszközöknek állandó helye van. A csoportszobában is helyet biztosítunk a természetes anyagokkal történő játékigény kielégítésére. A játék tere az udvaron Óvodánk udvara nagy, a gyermekek létszámához viszonyítva megfelelő méretű. A játékok cseréjével el szeretnénk érni, hogy minél több időt töltsenek a gyermekek a szabad levegőn, minél több féle tevékenységet az udvaron is végezhessenek. Több fedett árnyékolót, padot helyeznénk el, ahol szerepjátékokat is tudnak a gyermekek játszani. Az udvar alkalmas a mindennapi játékok mellett a népi játékok játszására, népi játékok készítésére, kismesterségek gyakorlására is. A csoportszobában megkezdett tevékenységek az udvaron is folytathatók. Játékeszközök Játékeszközökkel szemben támasztott követelmény, hogy feleljenek meg a pedagógiai követelményeknek, ne veszélyeztessék a gyermekek testi épségét, igazodjanak a társadalmi változásokhoz. Játékban felhasználható eszközök:- tematikus eszközök (valóságos eszközök kicsinyített mása, fejlesztő eszközök) 31    

-polifunkcionális játékeszközök (építőkocka, konstrukciós játékszerek) -anyagféleségek (fa, kő, víz, agyag, fonal, …) -használati eszközök (táska, bot, …) -népi játékeszközök Tapasztalatszerzés, élmények szerepe A kisgyermekek a játékban a saját elképzeléseiket, vágyaikat szeretné megvalósítani. Fontos számára az előzetes élmény, hisz játék közben átismétli azt, amit a környezetében látott, hallott, tapasztalt. Törekszünk az óvoda nyitottságára a játék lehetőségek kiszélesítése érdekében (erdő, rét, gazdasági udvarok megtekintése, ház körüli kertek megtekintése, népművészek, iparművészek meglátogatása, szülői segítség igénybe vétele, kulturális intézmények látogatása, a község egyéb intézményeinek látogatása, …). •

A játék tartalma

A hagyományőrző életmódban is a gyermekek saját elhatározásuk és kedvük szerint játszanak. A játék „klasszikus” tartalma kiegészül népi játékokkal. Ezek közé sorolhatók: • énekes- táncos játékok (szembekötősdik, gyűrűsdik, párcserélők, fogyó-gyarapodó játékok, lakodalmas játékok, vásáros játékok.) •

mozgásos és küzdő játékok (versengő, sorjátékok, hidas játékok,

•

népszokásőrző dramatikus játékok (a jeles napokhoz kötődő játékok)

•

népi játékszer készítések (bábuk, rongybabák, csutka játékok, töklámpás...)

Mindezek új tartalommal töltik meg a gyermekek játékát. . A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére • a projekt aktuális témája megjelenik a gyermekek játékában • ugyanazt a játék témát képesek több napon át játszani • szerepjátékuk tartalmas és kifejező • bonyolult építményeket hoznak létre • élvezik a szabályjátékot • képesek a szabályok betartására • óvják a játékeszközöket • gazdag érzelem és ötletvilág jellemzi őket • játékukban a saját maguk által készített eszközöket is használják • a játék folyamán a társas viselkedés szabályait életkornak megfelelően betartják.

32    

A  munka  helye  programunkban   Alapvető feltételek A játék mellett az óvodában a munka olyan tevékenység, melyet a gyermek szívesen végez. Ez abból adódik, hogy a munkát játékos formában végezzük. Fő jellemzője a játékkal szemben, hogy van célja, eredménye, külső szükséglet motiválja. Felelősséggel jár, tapasztalatok, készségek szükségesek hozzá. A munka humanista jellege az értékek létrehozásában, abban való gyönyörködésben, a környezet átalakításában van. A gyermekekkel derűs környezetben, felszabadult légkörben végezzük. A gyermekek a munka során igazán kipróbálhatják erejüket, képességüket. A célunk: minden gyermek örömét lelje a munkában. Főbb feladatok: • tanítsuk meg a gyermekeket a feladatok elvégzésére • biztosítsunk tartalmilag gazdag, változatos munkát • ismertessük meg az adott munka eszközeit, azok használatát, a célszerű munkafogásokat • alakítsuk ki a munkakészségeket és szokásokat • teremtsük meg az önálló munka végzés feltételeit • fokozatosan vezessük be a z egyes munkafajtákat • biztosítsuk a legalkalmasabb eszközöket, s szoktassuk a gyermekeket az eszközök rendben tartására • szerettessük meg a hagyományápoló tevékenységek gyakorlásán keresztül a munka jellegű tevékenységeket • tanítsuk meg a gyermekekkel az elvégzett munka becsületét • alapozzuk meg a munkaerkölcsöt és a felelősségérzetet. Önkiszolgálás Testápolás során a gyermekeket először alapvető szükségleteik kielégítése motiválja. A kezdeti hiányosságokat felváltja a jól kialakított szokásokon alapuló igényes testápolás, a hozzá kapcsolódó alapvető fogásokkal. Étkezésnél megismertetjük a terítéshez szükséges tevékenységeket, mozgásokat. majd készség szintre emeljük azokat. Öltözködés folyamán hőmérsékletnek megfelelő öltözködés igényét igyekszünk kialakítani. A ruhadarabok nevét, célszerű használatát, ill. az öltözés helyes sorrendjét és módját gyakoroltatjuk. A környezet rendjének megőrzését belső igénnyé szeretnénk alakítani. Sokat jelent a felnőtt példa és a rendszeresség. 33    

Közösségért végzett munka • teremrendezés, takarítás, díszítés • ünnepi készülődés, ajándékkészítés • házimunka jellegű tevékenységek • az óvoda előtti füves terület takarítása • udvari játékok pakolása Naposi munka A naposság időtartamában és feladataiban leszűkül. Illeszkedik a folyamatos napirend kereteihez-formáihoz. A reggeli és a délutáni étkezések idején szerepét az önkiszolgálás veszi át. A naposi tevékenység a déli napszakhoz kapcsolódik.

34    

Környezeti  nevelés   A környezeti nevelés óvodai szemlélete a társadalmi változásokkal új értelmezést nyert. Megjelent a fenntarthatóság fogalma, mely a célok és feladatok megfogalmazását is átértékeli. A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokásalakító erejét ma már senki sem vitatja. Ez a nevelés fonala, és a nevelés tevékenységeit (játék, vers, mese, ének, zene, mozgás, rajzolás, mintázás, stb.) gyöngyként fűzzük fel rá, így lesz komplex egész. Az intézményes nevelés kezdete az óvoda, az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű, így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában. A következő generációk jövője, hite függ attól, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel, viselkedéskultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek alakítása, megalapozása már kisgyermekkorban megkezdődhet. A program tudatosan épít • • •

a  gyermek  életkori  jellemzőire,   a  természetben  gyökerező  tevékenységek,  és  a  néphagyomány-­‐ápoló  tevékenységek   érzelemfokozó  hatására.  

„ A kisgyermek amit hall elfelejti, amit lát is, már inkább megjegyzi, de amiben ő is tevékenyen részt vesz, az bizonyára bevésődik emlékezetébe” Kodály Zoltán A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. A gyermeki jellemzők, a rácsodálkozás, az erős közlési vágy, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, a személyes kipróbálási vágy, az állandó tettre kész cselekvőkészség, mind-mind kedvez a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek. A környezeti nevelés célja: A környezetre figyelő, környezettudatos magatartás kialakítása, mely a későbbiek folyamán megalapozza a környezettel való harmonikus együttélést. Főbb feladataink: • Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek és készségek tudatos fejlesztése, amelyek elősegítik a természet és az ember által épített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a természet-, és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését, • A gyermek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése, • A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása. • Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával. 35    

• A környezettudatos életvitel kialakítása (energiával, vízzel, árammal való takarékoskodás) • Természetes élethelyzetek kínálta lehetőségek felhasználása, modellezés szenzitív játékokkal. Programunkban a külső világ tevékeny megismerésére nevelés folyamata sokrétű, a gyermek minden tevékenységét áthatja. A környezeti nevelés tervezése során törekszünk: •

a közös élményeket biztosító tevékenységek megteremtésére, megszervezésre,

•

a környezeti nevelés megvalósítása olyan sokszínű tevékenység legyen, amely tekintettel van a játékra.

•

olyan óvodai életet szervezünk, amely természetbarát, környezetbarát szemléletet megállva segíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, stb.) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat, stb.) fejlődését.

•

Szorosan együttműködünk a családokkal, különféle kapcsolattartási formákon keresztül (nyílt nap, családlátogatás, szülői értekezlet, játszódélutánok, kirándulások, ünnepek). Törekszünk arra, hogy a gyerekek „neveljék” szüleiket, vigyék haza az óvodában kialakított természet- és környezetbarát szokásokat.

Környezeti nevelés és a néphagyomány-ápolás A gyerek a hagyományos óvodai ismeretanyagot, a család, az óvodai környezet, az emberi foglalkozások, a közlekedés, az emberi test, a napszakok, az évszakok, az állatok, a növények, stb., egy sajátos hatásrendszerben szerzi meg. Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban vannak. Ezt a kapcsolatot a következő tevékenységek őrzik, erősítik: • az évszakok változásából fakadó időjárás megfigyelő tapasztalatszerzések, egy-egy jeles névnaphoz kapcsolódó természeti jelenségek szokásaival fűszerezve, • az időjárás változásaiból fakadó, a hagyományos népi életmódot utánzó környezetalakító munkálatok (palántanevelés, növénygondozás) • termések, gyógynövények gyűjtése, szüretelések, betakarítások családoknál, • befőzések, aszalás • akvárium gondozása a teremben, udvaron a madarakról való gondoskodás • jeles napok előtti készülődések, • rendszeres környezetmegismerő séták, tájmegismerő kirándulások.  

36    

A környező valósággal való ismerekedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Minden tevékenységükben megjelenik a matematika –párosítanak, halmazokat képeznek. Ismerkednek a mennyiségekkel, összehasonlító méréseket végeznek, sorba rendezést végeznek. A geometria világából tapasztalatokat szereznek síkbeli, térbeli alakzatokról. Gyakorolják a térben és síkban történő tájékozódást. „Ha tenni akarsz, mert tudod, hogy tenni kell, és érdemes tenni a környezet romlása ellen, akkor láss neki, hogy megváltozzon a helyzet! Élj harmóniában környezeteddel, önmagaddal és másokkal is!” Környezetvédelem A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez és védelméhez. A sokrétű tevékenységek során megtapasztalják munkájuk eredményét, környezetükre való hatását. (madáritató készítés, kertészkedés, komposztálás…). A gyermekek természethez való kötődését és az élőlények megszerettetését szolgálják azok a valódi történetek is, amiket az óvónő a megfigyelések során elmond. Mindezeket irodalmi, zenei alkotásokkal színesíti. Az óvónő az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével, az óvó-védő tevékenység eredményeként a gyermekek emocionális alapokon eljutnak annak belátásához, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell. A népi kismesterségek gyakorlása, a természetes anyagok „közelsége” és a velük való tevékenykedés sajátos élményt és érzelmi többletet jelent a gyermekeknek. A különböző séták, kirándulások, tevékenységek a megfelelő szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítását is szolgálják, amelyek belsővé válása természetben való kulturált viselkedést eredményez. Személyiségüket gazdagítva a természetszeretet szükségletként jelentkezik. A természethez való pozitív viszony kialakításához hozzájárulnak a környezetvédelmi jeles napok. Az ünnepi hangulat, az érdekes tevékenységek érzelmileg megérintik a gyermekeket. Zöldbetűs ünnepeink:

A Víz világnapja A Föld napja A madarak és fák napja Az állatok világnapja

(március 22.) (április 22.) (május 10.) (október 4.)

Az ünnepek minél tartalmasabb megvalósításához a BFNP munkatársai segítségüket adják. • Víz világnapja:  A vászolyi forrástó és a Vászoly-séd élővilágának megfigyelése • Föld napja: Közös túra a szülőkkel, váltakozva a fenntartó települések területén. Közben megismerkedünk a helyi természetvédelmi értékekkel. Nagycsoportosok „búcsú” bokrot ültetnek az óvoda udvaron. •

Madarak és Fák napja: Rövid túra a pécselyi Kis-tó és Kiserdő területén madárgyűrűzéssel (a MME szakemberinek bevonásával), az erdő élővilágának   megismerésével.  

37    

Környezetvédelmi tevékenységünket a lehetőségekhez mérten folyamatosan bővítjük: • • • • • •

Gyűjtjük a papírt, a használt elemeket, a természetsarkot, az akváriumot folyamatosan gondozzuk, téli időszakban etetjük a madarakat, fagymentes időszakban madáritatókat létesítünk az óvoda udvarán, a BFNP szakembereivel közösen madárodúkat helyezünk el az udvarban és az óvoda környékén. A nagycsoportos gyermekeknek júniusban 3 napos (nem bentlakásos) erdei óvodai programokat szervezünk a BFNP tihanyi kutató házában .A programok során a gyermekek ismerkednek a gyógynövényekkel, a tihanyi Belső-tó élővilágával, a Barátlakásokkal, a Sajkodi-öböllel.

• A szerves anyagok kezelésére komposztot készítünk, melyet folyamatosan töltünk. • A fogyasztói szokásaink szociális tanulás által alakulnak ki. Megpróbáljuk ezt pozitív irányba fejleszteni. Szeretnénk, ha gyermekeink már tudatos fogyasztókká válnának. •

Törekszünk betartani a fenntarthatóság pedagógiájának elveit: Az óvoda felnőtt közössége életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozására, a közösségi egészséges életvitelre.

• Óvodánkban a hulladék újrafelhasználását végezzük. Pl.: maradék, bontott fonalból Fonunk, gyűjtött rongyokból szövünk, ajándékkészítés, játékkészítés során újrahasznosítjuk a különböző anyagokat. A rontott papírokat a gyermekek rajzolásra használják. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére • A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek: tudják saját és családtagjuk nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, óvodájuk nevét. • Tudják születésük helyét, idejét. • Észreveszik az évszakok változásait, ismerik azok nevét, s a köztük lévő különbségeket. • Rácsodálkoznak a természet szépségeire. • Tudatosul bennük a napszakok nevének sorrendisége, az idő múlása. • Ismerik a közvetlen környezetükben előforduló növények nevét, azok gondozását. • Ismerik a környezetükben lévő épületeket, azok funkcióját. • Ismernek háziállat, vadállat, madár, rovar nevét, életformáját. • Séták, megfigyelések során egyéni tapasztalatokra tesznek szert. • Adekvát módon használják az irányokat, névutókat. • Beszédük megfelel az anyanyelvi szabályoknak. • A társadalmi és természetbeni környezetben ismerik és alkalmazzák az alapvető viselkedési szabályokat. • Szeretnek kísérletezni. • Természetszerető és védő magatartással rendelkeznek. • Részt vesznek életkoruknak megfelelő környezetvédelmi akcióban. • Ismerik a környezetszennyezés fogalmát, anyagait.   • Reális én-képpel rendelkeznek. • Ismerik a takarékosság, hulladékkezelés fogalmát. 38    

Mozgás A gyermekek legalapvetőbb természetes megnyilvánulása a mozgás. Alapvető feltétele a testi-lelki egészségnek. A testi nevelés része. A gyerek mozgáson keresztül ismeri meg a világot. A programban a mozgásfejlesztés tartalma bővül a népi sportjátékok nyújtotta mozgásformákkal. A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyerek természetes szükséglete. A program sokrétűen elégíti ki a gyerek mozgásigényét. Tudatosan segíti a mozgás és az észlelési funkciók összerendeződését. Nagy hangsúlyt fektet az egyensúlyérzék és a ritmusérzék fejlesztésére, mint minden összerendezett mozgás alapjára. A mozgás nem szűkül le a testnevelési foglalkozások, mondókás – énekes játékok körére, jelen van az óvodai élet minden területén. Célunk: egészséges, a mozgást életformának tekintő, a testét ismerő és folyamatosan karbantartó személyiség megalapozása. Főbb feladatok: • a gyermekek mozgásigényének kielégítése szabad és szervezett mozgás által, • a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése, • értelmi képességek fejlesztése az érzékelés és észlelés finomításával, • verbális fejlesztés, közösségi nevelés. A mozgás tartalma: • Szabad, spontán mozgás • Szervezett testnevelés Szabad, spontán mozgás A mozgást nem kell külön megszerettetni a gyermekkel, mert az állandó belső késztetést érez a mozgásra, örömmel és természetes módon gyakorolja azt. Az óvodaudvar lehetőséget nyújt a mozgásformák gyakorlására, miáltal a gyerek természetes mozgásigénye sokrétűen kielégül. A mozgásos népi játékok tere is igazán a kinti tér: szembekötősdi, labdacica, célba dobások, ugróiskola, kötélhúzás, vérvédők, stb. A gyerekek különböző terepeken gyakorolják a természetes és egyéb mozgásokat: fogó, árokfogó, mászások (fára is) gurulások, bújócskák, futások, járások, labdajátékok. Érdemes kihasználni a szintkülönbségeket, a fák, bokrok, füves területek, lejtők, árkok adta lehetőségeket. Az óvónő a téli időszakban, jeges játékokat szervez, csúszkálást, szánkózást, hógolyózást, stb. A mozgásos játékok során is a gyermek választhatja meg játékát, társait. A szabadidőben zajló szervezett mozgásos játékokban a gyerek önként vesz részt. Fontos az egymás testi épségének megóvása, a balesetmenetes helyszínek, eszközök megválasztása. A szervezett testnevelés tartalmát a természetes emberi mozgások, mint a járás, futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, emelések-hordások, egyensúlyozások, a mozgásos játékok alkotják. A testnevelés szervezetten két formában van jelen az óvodában: • a mindennapokban 15-20 percben, sok játékkal, a testnevelés foglalkozásokon már kipróbált gyakorlatok, mozgásformák beiktatásával, pergő ritmusú, frissítő mozgással, (kötelező jelleggel). 39    

• a testnevelés foglalkozásokon, amit az óvónő heti egy alkalommal kötelező jelleggel szervez, állandó napokon, 45-50 percben. Hely: csoportszoba, udvar, nagycsoportosoknak az iskola tornaterme. A mozgásanyag összeállításának főbb elvei: • • • • • • • •

az élettani sajátosságok, fizikai erőnlét, a gyermekek differenciált fejlesztése, tér- és eszközbeli lehetőség, fokozatos terhelés, sokszori gyakorlás, változatos szabályjátékok, verbális fejlesztés lehetősége, holtidő kiküszöbölése.

A foglalkozások irányításában egyaránt szükségesnek tartjuk a játékos gyakorlatvezetést és a határozott ütemezést is. Igyekszünk jó hangulatot teremteni, de elvárjuk a szabályok betartását. Fontos a folyamatos értékelés, dicséret, megerősítés. Egyéb mozgáslehetőség: séta, kirándulás. Úszás a nagycsoportosoknak. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén • A mozgást a gyermekek örömmel végzik, igénylik. • A szervezett testnevelésen kívül szívesen járnak más mozgásos foglalkozásra. • Az egymáshoz közeli fejlettségű gyermekek szívesen versenyeznek egymással • és ismerik etikai és egyéb szabályait. • Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni, ritmusérzékük fejlett,mozgásuk összhangban van kommunikációjukkal. • A labda és egyéb kézi szerek használatát ismerik. • Az óvónő által felállított szabályokat betartják.

40    

Vizuális  nevelés   A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtái, a műalkotásokkal való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A tárgyi népművészet anyagai, forma-szín- és díszítő világa ma is követendő modell lehet az alkotó ember számára. A hagyományőrzésben az értékek újra felhasználásával létrejön a folyamatosság. A vizuális nevelés lehetőségei a hagyományőrző tevékenységek, a népi kismesterségek, a növényi játékeszköz készítések gyakorlása által gazdagodnak. A vizuális nevelés célja, feladatai: • a gyerekekben formálódjanak a vizuális alkotáshoz, a befogadáshoz szükséges készségek, • a gyerekek a hagyományos óvodai ábrázolás eszközei mellett ismerjék meg és használják a régi gyermekkor játékkészítő és a népi kismesterségeket ő rző technikáit, eszközei. • Alakuljon kézügyességük, vizuális alkotókészségük, és esztétikai igényük a múlt a jelen értékei iránt. Alapozódjék a „művészeti látás” képessége. Fontos a környező valóság megfigyelésének, a természeti szépségek észrevételeinek képességét alakítani. Az óvodában használt és ismert tevékenységformák a hagyományőrző díszítő művészet technikáival, művészetőrző elemeivel bővülnek. A rajz, festés, a kézimunka mellett megjelennek a népi kismesterségeket őrző elemek is. Hagyományőrző elemek: • a népi kismesterségek technikái: fonás, szövés, nemezelés, agyagozás, gyöngyözés, játékeszköz készítés. • A jeles napok „jelkép-készítő” technikái A jeles napi készülődések során a gyerekek részt vesznek az ünnepekhez kapcsolódó jelképek közös készítésében. Pl.: az András nap utáni adventi koszorúkészítés, mézes kalácssütés, gyertyaöntés, Luca búzavetés, tojás írókázás, májusfa szalagozás, …stb. A természetes anyagokat a szülőkkel, gyerekekkel közösen gyűjtjük össze. termések: kukorica, makk, gesztenye, csuhé, zöldségek növények: nád, sás, vessző, gyékény, káka… állati eredetűek: gyapjú, toll, méhviasz, bőr textíliák, fonalak, rongyok, anyag, kavics… Főbb feladatok: • •

•

a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtáinak, valamint a népi kismesterségek, népművészetünk megismertetése. az egyén érettségének megfelelő képi - plasztikai kifejezőképesség alakítására, elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendezői képességének fejlesztése a különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal való megismertetés,

41    

• • • •

az eszközök használatának, karbantartásának, a munkaszervezés képességének kialakítása, szín és formavilág gazdagítása szóbeli értékelés formájának megismertetése, gyakoroltatása a csodálkozás, öröm lehetőségének biztosítása, a környezetesztétika fogalmával, gyakorlatával való megismertetés.

A vizuális nevelés feltételezi, hogy eszközeink szépek, vonzóak, érdeklődést felkeltőek legyenek. Az elkészült munkák a felhasznált anyagok tükrözik óvodánk stílusát, irányvonalát. Megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy a gyermekek a nap bármely részében vizuális tevékenységet folytassanak. Elfogadtatjuk a szülőkkel is, hogy nem a mű, az eredmény, hanem maga a tevékenység a fontos. A tartalmas munka érdekében sok pozitív élményt nyújtunk a gyermekek számára. A népi kismesterségek, tájházak, népviseletek, a környezet megfigyeltetésével gazdagítjuk a hagyományos élményanyagot. Gyűjtési alkalmakat szervezünk a természetes anyagok, termések, termények beszerzésére. Kialakítjuk a kézműves sarkot. Itt kapnak helyet a hagyományos eszközökön, a gyűjtött anyagok egy részén kívül a szövőkeretek, a különböző fonalmunkákhoz használatos eszközök. A foglalkozásokat kötetlen formában szervezzük, kezdeményezzük. Építünk a gyermekek természetes érdeklődésére, tevékenységvágyára. A kezdeményezett tevékenység, egy-egy kismesterség több héten keresztül gyakorolható. Ügyelünk arra, hogy minden gyerek hozzájusson a számára megfelelő ihletre szükséges foglalkozáshoz. A hagyományápoló tevékenységformák időrendben kapcsolódnak az „Évkör”-ben bemutatottakhoz A vizuális tevékenységek személyiségfejlesztő hatása A gyerek a vizuális technikák gyakorlása során minden alkalommal átéli az alkotás örömét, sikerélmény pedig újabb alkotásra motiválja. Formálódik alkotóképzelete, ábrázolókészsége, önkifejezési módja. Fejlődik problémamegoldó készsége, kezdeményezővé válik, önbizalma erősödik. A természet és a természetes anyagok sokrétű lehetőséget nyújtanak a manuális tevékenységek gyakorlására, és a finom-motorikus készségek fejlődéséhez. Egyben hozzájárulnak a természettel való együttélés folyamatosságához. A természet látványa segíti a vizuális funkciók, azaz a szín, forma, alak észlelés fejlődését. A változatos cselekvések során a gyerek alkotókészsége, fantáziája csiszolódik, amely hat értelmi képességeinek fejlődésére is. A gyerek képessé válik arra, hogy megfigyeléseit átértelmezze, azokat új kombinációkban alkalmazza. Alakul képszerű gondolkodása, fogalomalkotása konkréttá válik. Az elkészült tárgyak, népi játékszerek tovább motiválják tevékenységüket, gazdagítják játékukat, alkotásra képes emberré teszi ő ket. Közben finom motorikus képességük fejlődik.

A fejlődés várható eredménye: • • • •

kialakul az egyéni látásmód, a sajátos alkotási forma meg tudják valósítani saját elképzelésüket. a formagazdagságon túl, a színek változatos használatára törekszenek a teret kitöltik, az arányok a valósághoz közelítenek 42  

 

• • • • • • •

örülnek a közösen elkészített kompozíciónak, egyéni alkotásaiknak egyéniek, részletezők a plasztikai, térbeli munkáik építésben, téralakításban közösen vesznek részt rácsodálkoznak a szépre, pozitívan értékelik azt az alkotásokról tudnak beszélgetni, megfogalmazzák érzéseiket játékukhoz kiegészítő eszközöket készítenek megbecsülik saját és mások munkáját.

43    

Irodalmi  nevelés   A mese, vers az óvodáskorú gyermek alapvető lelki szükséglete. Biztonságot ad, esztétikai élményt nyújt, erkölcsi értékeket közvetít. Néphagyományokból táplálkozik. A mondókákat, a meséket régen a szájhagyomány éltette. A kisgyermekeket születésétől „irodalmi környezet” vette körül. Az altatók, a dúdolók, az ölbevevők érzelmi biztonságát erősítették. A természettel az emberi környezettel kapcsolatos népköltészeti alkotások végigkísérték a gyermekkort. A néphagyomány-ápoló programunkban a mese, vers, mondóka anyag zömmel a népköltészet tárházából származik. Az irodalmi nevelés célja, feladata: • •

A gyermek szívesen hallgassa a mondókát, mesét, váljék az irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadójává. Az irodalom iránt érdeklődő, igényesen válogató, majdan szívesen olvasó, színházat, múzeumot látogató, egyértelműen kommunikáló személyiség megalapozása.

Főbb feladatok: • • • • •

változatos lehetőségeinek megteremtése által az irodalom megszerettetése, pozitív érzelmek alakítása. kommunikáló képesség fejlesztése, a könyvtár használatának megismertetése, a gyermekek vágyának felébresztése a színház iránt, a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, beszédhibák javítása

Az óvodáskorúak verse elsősorban a népi mondóka, melyeknek nagy része mozgással is lejátszható. Ezen mozgásos játékok nagy segítséget nyújtanak a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék fejlesztéséhez, a térérzékeléshez, az egymásra figyeléshez, testünk, érzékszerveink megismeréséhez, a ritmusérzék alakításához. Fontos szerepük van az érintésben, az óvónő gyermek közötti érzelmi kötődés megszilárdulásában. A gyermekeknek a mesehallgatás lelki szükséglet, így óvodákban mindennap hallgatnak mesét. Délelőtt rövidebb állatmesét, pihenés előtt pedig a hosszabb novella,- illetve tündérmeséket. A néphagyomány ápoló irodalmi nevelésben nagy szerep jut a mindennapi élet hagyományaihoz, a jeles napokhoz, ünnepekhez, a természet jelenségeihez, változásaihoz kapcsolódó mondókáknak, meséknek, találós kérdéseknek, szólásoknak, közmondásoknak, dramatikus játékoknak. A népköltészeten túl klasszikusaink, mai magyar költőink gyermekek számára versei, elbeszélései is helyet kapnak az irodalmi anyagban. Fontos az anyagválogatásban az egyensúly megteremtése. A versek, mesék ismétlése dramatizálással, bábozással is történhet. A bábozás szerepe fontos, mert szóra késztet.

44    

A mindennapos mesélésnek állandó helye és ideje van. Az óvónő megteremti a meséléshez szükséges családias, szeretetteljes légkört. Szemkontaktust teremt, mesélése hatására a gyerek belső képet alkot. A rendszeresen visszatérő hangulatkeltő elemek (furulya, gyertya) és a gyermeki várakozást kielégítő irodalmi élmények hatására a gyermekek önként vállalt „kötelező” foglalkozásává, mindennapos igényévé válik. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: • • • • • •

kialakul igényük a mesehallgatásra kedvelt tevékenységük a bábozás, dramatizálás szívesen szerepelnek ünnepélyeken tudnak történetet, mesét befejezni, képről történetet elmondani készítenek saját mesekönyvet, leporellót, gyűjteményeket szívesen vesznek részt könyvtárfoglalkozásokon, ismerik a könyvtárhasználat szabályait.

45    

Zenei  nevelés   A néphagyomány ápolása ebben az életkorban kétszeresen indokolt. Egyrészt, mert a gyermek ugyanolyan észrevétlenül tanulja meg a mondókákat és gyermekdalokat, mint az anyanyelvét. Másrészt a néphagyomány a zenét, a szöveget és dallamot tökéletes egységben tárja a beszélni tanuló gyermek elé. Az ének örömforrás, a természetből, a néphagyományból táplálkozik. Derűt, jókedvet s a pozitív emberi kapcsolatokat sugározza. Elsősorban ezt a jó életérzést szeretnénk megtartani programunkban. A mondókák, népi játékok a népdalok hozzátartoztak az emberek mindennapjaihoz, fennmaradniuk is ezért sikerült. Munkájuk egyhangúságát énekléssel oldották fel, sokszor érzelmeiket, örömüket, bánatukat is e képen fejezték ki. Minden alkalomnak megvolt a saját dal- és szokásrendszere. A zenei nevelés célja: énekelni, játszani, zenét hallgatni szerető, hagyományápoló személyiség megalapozása. Főbb feladatok: Az énekes játékok, a zene megszerettetése, a szép tiszta éneklésre való szoktatás. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése. Játékos zenei alkotókedvük ösztönzése. Esztétikus, harmonikus mozgás kialakítása a néptánc elemeivel. Zenei kultúra alakítása igényes zenehallgatással. Az alkotás vágyának felkeltése hangszerkészítéssel, ritmus kitalálással.

• • • • • •

A zenei nevelés tartalma: • • •

népi mondókák: ölbe vevős, cirógatók, tapsoltatók, lovagoltatók, csúfolók, kiszámolók… népi dalos játékok: állat-naphívogatók, esővárók, játékra hívogatók, leánykérők, kifordulós játékok, ludas, kapus, küzdő, sorjátékok… zenehallgatás dalanyaga: az óvónő igényes válogatását tükrözi. Az anyagot népdalok és műdalok alkotják.

A hangszerekkel való ismerkedés különleges izgalmat jelent a gyermekeknek, fontos szerepet játszik a zenei készségfejlesztésben. Lehetőség nyílik a népi hangszerek megismerésére, készítésére: köcsögduda, levélsíp, lopótök duda, nádi hegedű, diópengető… A néptánc az óvodában a mozgással kísért népi gyermekdalokat jelentik, amelyek őrzik néptáncaink alaprétegét. A gyermekjátékokban előforduló egyszerű táncos mozgások, változatos játékmozdulatok és térformák kényszer nélkül fejlesztik a gyermekek ritmusérzékét, mozgását. Előkészítik a későbbi néptánc tanulást.

46    

Óvodánkban játszható énekes népszokások:

Szüret Szürethez kapcsolódó népi gyermekjátékok játszása Egyszerű táncfűzések

Lucázás A gyerekek kis poharakba búzát vetnek, amit hazavisznek a család karácsonyi asztalára. Hagymakalendáriumot készítünk. A fiúk szalmán vagy kukoricaszáron ülve „kotyolnak” – mondják mondókáikat, jókívánságaikat.

Pásztorjáték A nagycsoportos gyerekek pásztorjátéka része az ünnepre készülésnek, fokozva ez által is a várakozás örömét. Karácsonykor énekelve köszöntik az óvoda gyermekeit, felnőttjeit, a szülőket.

Farsang Az előkészületekhez hozzátartoznak a télcsúfoló mondókák, dalok, tréfásmondókák, állatalakoskodások.

Húsvét A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan zöldág járást és komatálazást játszunk. A húsvéti játszóház befejezéseként az udvaron tavaszi népi gyermekjátékokat, kapus és kifordulós játékokat játszunk. Az ünnepet követő héten „komatálat” viszünk a kisebb csoportnak. Közös játékkal barátságot kötünk.

Pünkösdölés A játék pünkösdi királyválasztásból, a lányok pünkösdjárásából áll. Lehetőség nyílik ügyességi játékok gyakorlására. A lányok köszöntőt, jókívánságokat mondanak. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére • • • •

Ismernek 10-15 mondókát, 20-25 népi gyermekjátékdalt, alkalmi dalt, műdalt A mondókákat, dalokat egyénileg, csoportosan, biztosan, jó hangmagasságban, érthető szövegmondással, tagoltan, tisztán tudják mondani, énekelni. Szívesen vesznek részt mondókás, énekes játékban, kezdeményezésekben. Ismerik a zenei fogalompárok jelentését, képesek magasabb-mélyebb kezdőhanggal, különböző tempóval és eltérő hangerővel megszólaltatni a jellegzetes dallamfordulatokat, irányt kézzel és mozgással kifejezni.

47    

•

• • • • • • • •

Tudják az egyszerű szerkezetű és ritmusú mondókák, illetve dalok megszólaltatásához az egyenletes lüktetést, a motívumhangsúlyokat és a ritmust különböző mozgásformákkal kifejezni, hangoztatni. Fel tudják ismerni a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes részleteiről. Ismerik szűkebb, tágabb környezetük hangjelentéseit, képesek azokat egymástól megkülönböztetni. Képesek rövid- négylüktetésnyi szöveges ritmust, illetve dallammotívumokat bemutatás után megismételni, visszhangozni. Képesek mondókát, egyszerű dalt hangosan és magukban mondani, énekelni, jelre bújtatást végezni. Képesek adott légkörben az elsajátított mondókák és dalok összetevőit önállóan variálni, az egyes elemekhez új összetevőket kitalálni. Képesek rövid élményt adó élő zenei bemutatásokat, énekelt, hangszeresen játszott dalokat, zenedarabokat figyelemmel, türelemmel, érdeklődéssel végighallgatni. Ismernek tánclépéseket, előadáson képesek azt a gyakorlatban is bemutatni. Ismernek magyar népi hangszereket, szívesen hallgatják a népzenét.

48    

Az óvoda szervezeti rendszere Személy-­‐  és  tárgyi  feltételek   Személyi feltételek Az óvoda működéséhez a törvényben előírt óvónői létszám elegendő – csoportonként 2-2 fő, akik kétheti váltásban dolgoznak. Az óvónők rendelkeznek a program megvalósításához szükséges végzettségekkel. • • • • • • • • • •

Vezető óvodapedagógus szakvizsga Népi kismesterségek – kosárfonó szakoktató Zöld óvodával a zöld óvoda felé A játék önfejlesztő ereje Népi kismesterségek – csipkeverő szakoktató Néptánc oktatói Népi játék készítése természetes anyagokból BFNP által szervezett környezetnevelés továbbképzés Óvodai programírás Gyermekvédelmi

A pedagógiai munkát segítő dajka csoportonként 1-1 fő, ebből az egyik szakképzett. Óvodánkban a dajka feladata új megvilágításba került, túllépve a hagyományos gyakorlaton, mely a takarítás és a kiszolgálást foglalja magába. Amikor ideje engedi, a csoportban tartózkodik a gyermekek között, ennek köszönhetően az esetek többségében két felnőtt tartózkodik a gyermekekkel. A tagóvoda vezető munkáját 1 fő érettségizett óvodatitkár segíti. A gyermekek utaztatását, az udvarosi teendőket, valamint a karbantartási munkákat szerződéskötés által megbízási díjjal látják el. Tárgyi feltételek: Két csoportos óvodánkban a csoportszobák tágasak, korszerűen berendezettek. A gyermekek kényelmét, biztonságát szolgálják. A csoportszobákban a bútorokat a tevékenységekhez igazodóan rendezzük el. Tárolóedényeknek természetes anyagból készült kosarakat, ládákat használunk. A nevelési program megvalósításához, a hagyományápoló tevékenységhez az eszközeink adottak. Környezeti nevelés feladatainak megvalósításához szükséges még néhány eszközt beszerezni, elkészíteni (pl.: komposztáló, aszalógép). Az óvoda udvara nagy, pályázat útján sikerült lecserélni a régi, elavult vas játékokat. A szülők segítségével sikerült az udvarunkat parkosítani, sziklakertet, fűszernövényes kertet alakítottunk ki. Udvarunk és környezete kiválóan alkalmas a madárvédelem elsajátítására. A BFNP szakemberei madárodú telepet helyeztek el a szomszédos fenyvesben, több odút az udvar fáira tettek. Így adott a folyamatos madár megfigyelés.

49    

NAPIREND Időkeret 6óra 45 – 10 óra 30

De.

10 óra 30 – 12 óra 00

12 óra 00 – 13 óra 00

13 óra 00 – 15 óra 00 15 óra 00 - 15 óra 30 15 óra 30 – 16 óra 15

Állandó tevékenységek A gyerekek folyamatos érkezése. Játék és más tevékenységek, közben folyamatos tízóraizás. Vizuális tevékenységek, egyéni és mikro csoportos tevékenységek Kötött foglalkozások, kezdeményezések Mese. Mindennapos testnevelés. Szervezett megfigyelések, séta, kirándulás, mesedramatizálás, szabadjáték a teremben és az udvaron Készülődés az ebédhez. Tisztálkodás. Ebéd. Fogmosás Mese. Pihenés Ébredés, tisztálkodás, uzsonnázás. Udvari játék. Készülődés a hazautazáshoz.

50    

A kapcsolatrendszerek szerepe a programban A néphagyományőrző program lényegi sajátja, hogy újszerű kapcsolatrendszer alakul ki az óvodán belül, az óvoda és a család között. Ez a belső és külső kapcsolatrendszer a program egyik éltetője.

Óvoda  és  család   Az óvoda és a család kapcsolatrendszerében új lehetőségeket tár fel. Az óvoda a néphagyományőrzés és az értékteremtés kezdeményezőjeként újraéleszti a nép, az adott közösség hagyományait, egyben új megvilágosításba helyezi a család biztonságadó szerepét. Igyekszik megteremteni az egyensúlyt a családi és az intézményes nevelés között úgy, hogy kiegészíti, gazdagítja azt. Az óvodában folyó hagyomány-ápolás hatására egyes családoknál olyan szokások jelennek meg, amelyek életmódjukban szemléletváltást jelentenek, magukénak kezdik vallani a múlt értékeit. A gyerekek az együttlétekből a családi-óvodai egymáshoz tartozás, az együvé tartozás örömét kapja örökül. A családok aktív részvétele során kiderül, minden emberben él a derűs együttlétek, közös játékok iránti igény. A múlt felkutatásával és közös éltetésével mindkét „intézmény” az alkotás részeseivé válik. Az óvoda és család kapcsolatát átgondoltság, szervezettség, tervszerűség jellemzi. Az együttnevelés célja, feladatai A program a gyerek egyéni fejlesztése érdekében a családokkal való együttnevelést előtérbe helyezi. A partnerkapcsolat konkrét cselekvésekben nyilvánul meg. A hagyományőrző szemlélet a kapcsolatteremtés – és tartós hagyományos formáit megtartja és gazdagítja. Kapcsolattartás alapelvei: • Bizalom teli, őszinte óvodai légkör • Egyenrangú partnerkapcsolat • Másság tisztelete, elfogadása • Diszkréció • Objektív tájékoztatás

Kapcsolattartás formái: Szülői értekezlet: •

Az új szülők a tájékoztató szülői értekezleten benyomásokat szereznek az óvodai környezetről, ismerkednek az óvoda hagyományőrző nevelési programjával. Fontos a bizalomkeltő, együttműködésre késztető stílus.

•

Évnyitó, csoport szülői értekezleteken a hagyományos óvodai szokásrend, a nevelési célok bemutatása mellett hangsúlyos szerepet kap az óvoda családdal együttnevelő hagyományainak bemutatása. Fontos az értekezlet légköre, a közvetlenség,egymásra figyelés. 51  

 

•

Speciális témájú szülői értekezletek segítő szándékkal szerveződnek. A szakemberek ismeretnyújtó tájékoztatója (logopédus, gyermekorvos,gyermekjóléti szolgálat, elsőosztályos tanítónő) gyermekközpontúak. Jó hatású egy-egy szülő hiteles tapasztalat átadása.

Nyílt-napok: Az óvoda a szülők részére mindig nyitott. A szervezett nyílt napok lehetőséget adnak az óvodai életbe való betekintésre, a közösségben való viselkedés megfigyelésére. Az év folyamán, főleg a téli, tavaszi ünnepkörben a népszokásokkal kapcsolatos kézműves délutánok igazán hatékonyak. A családlátogatások egy bővíthető együttműködési forma. Fontos, hogy a gyereknek adjon érzelmi többletet, közös élményeivel maradandó emlékeket, egyben formálja a családok szemléletmódját. Az óvónő a szülőkkel való együttműködés során képes aktivizálni egyes családokat. (pl.: meghívás szüretelésre, dióverésre, almaszedésre, kukoricatörésre, vászolyi, dörgicsei családi séta a faluban, a gyerekek megvendégelése. A szülők közösségét képviselő szervezet (SZMK) – hatékony szerepe van az óvoda és családok kapcsolattartási rendszerében. Fontos az óvodavezető és az óvónők folyamatos kapcsolattartó szerepe. Az együttműködést gazdagító tevékenységek: • Családokkal közös tájmegismerő, kirándulás Föld napján. • Környezettisztító munkálatok a szülőkkel. • Alkotó kézműves és játszódélutánok (Tökfesztivál) • Nagyszülők napja – közös népi játékok, népi mozgásos játékok tanulása a nagyszülőktől. • Jeles napokat előkészítő délutánok (karácsony, húsvét) A szülők is részesei lehetnek az ünnepi készülődés folyamatának, megismerhetik az ünnephez kapcsolódó szokások tartalmát. • Májusfaállítás az apukákkal •

Gyermeknapi kirándulás a szülőkkel közösen.

Egyéb  partnerkapcsolatok   Általános Iskola • A szomszédos iskolával a kapcsolattartás folyamatossága az együttműködés nélkülözhetetlen eleme. • Nagycsoportosok közös színházlátogatása • Pákozdi csata emléknapján versenyjátékok, a szülőkkel közösen bográcsozás • Iskolai karácsonyi ünnepélyen a nagycsoportosok megajándékozása

52    

• Iskolai látogatás a szülőkkel közösen • Nemzeti ünnepen közös koszorúzás az emlékhelyen • Iskolai gyermeknapon a nagycsoportosok részvétele

Egészségügyi  és  nevelési  szakemberek   • A védőnő minden hónap második szerdáján látogatja az óvodát. • A balatonfüredi nevelési tanácsadó szakemberei (logopédus, fejlesztőpedagógus) szeptemberben felméri a nagycsoportos gyermekek fejlettségi szintjét – szükség esetén a szülők Balatonfüredre viszik fejlesztőfoglalkozásra a gyermekeket.

A  Balaton-­‐felvidéki  Nemzeti  Park  szakemberei   A BFNP szakembereivel folyamatos a kapcsolatunk, nagyon sok ismeretet, gyakorlati tapasztalatot tőlük szerez gyerek, óvónő, szülő. • Óvodánk udvarán és környékén madárodú telepet hoztak létre. • A zöld jeles napok szervezésében, lebonyolításában, tartalmas ünneplésében kiemelkedő szerepet vállalnak. • Biztosítják óvodánk számára a madáreleséget. • Továbbképzéseket szerveznek.

Egyház   A katolikus hitoktatóval napi kapcsolatban vagyunk, segítjük egymás munkáját. Tárgyi feltételeink elég korlátozottak, ennek ellenére megoldottuk, hogy a gyermekek nyugodt körülmények között vegyenek részt a hittan foglalkozásokon. • Az óvoda programjain részt vesz a hitoktató. • Gyermeknapi kirándulásunkat támogatják. A jövőben a református egyházzal is szeretnénk a kapcsolatot kialakítani.

53    

A  programok  megvalósulásának  feltételei   Az intézmény dokumentációs rendszere Az ellenőrzés alapja, hogy az intézmény rendelkezzen a törvény által előírt, megfelelő dokumentációs rendszerrel. Ez hét részre bontható Tervezés, dokumentumok: A dokumentumok egymáshoz való kapcsolata: MIP Hosszú távú 5 év terv HOP Középtávú 4 év Éves m.terv Rövidtávú 1 év Csop.napló Rövidtávú 1év Gyermekekről készülő feljegyzés

Vegyes

1-4 év

felelős: Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Csoportvezető óvónők Csoportvezető óvónők

A gyermekcsoport nevelési-fejlesztési programjának dokumentuma Csoportnapló (óvónők készítik) Tartalma § gyermekek neve, jele, születésnapja, § napirend § heti rend § szokás-szabályrendszer § családlátogatások feljegyzései § gyermekvédelmi adatok § szakmai ellenőrzések § kapcsolatok § programterv-eseményterv, negyedév/évszak § ünnepek, események kirándulások, újfajta tevékenységek bevezetése Pedagógiai tématerv: kb. időtartama 2 hét Tartalma: fejlesztés célja, feladata, tartalma, módszerek, eszközök. A tervezés egységes elvek alapján működik, a tanulást projekt-rendszerben tervezzük. Az egyéni fejlődés-fejlesztés dokumentumai: Tartalma: • a gyermek anamnézise • bemeneti állapot • óvónők megfigyelései • a fejlesztés programja • egyéb jellegű információk • mérési eredmények 54    

A   nevelő-­‐   fejlesztő   munka   értékelési-­‐   mérési   rendszere   Az óvodáskorú gyermekek megismerésének és fejlesztésének rendszere 1. A gyerekek megismerése

1. Bemenet

1. Anamnézis 2. Beilleszkedési tapasztalatok: 1. Testi érettség 2. Értelmi képességek 3. Érzelmi akarati képességek 4. Anyanyelvi képességek

2. Folyamatkövetés

3. A gyermekek fejlődésének nyomon követése képességterületenként

3. Kimenet

4. Iskolakészültség megállapítása DIFER tesztrendszerrel M.S.S.S.T. tesztrendszerrel

Az információszerzés módszerei: Óvodánkban az alábbi módszerek fordulnak elő: • Megfigyelés: - közvetlen, - közvetett • Vizsgálat:

- beszélgetés - szociometria - rajzvizsgálat

• Mérés

A megfigyelés a neveléstudomány egyik alapvető módszere, mely a pedagógiai tények feltárásával segíti a pedagógiai törvényszerűségek felismerését. A megfigyelés sajátossága: • Természetes környezetben jutunk információhoz • optimális esetben a megfigyeltek tudta nélkül követjük nyomon a viselkedés módokat, ezeket leírjuk és elemezzük, esetleg utólag kérünk szóbeli magyarázatot. 55    

A megfigyelés fajtái: • a megfigyelést végző is részt vesz a folyamatban • a megfigyelő kívülállóként kíséri nyomon a folyamatot (pl. videón, magnón) A megfigyelést végző feladata: • az előre hozott jelenségek, tevékenységek megfigyelése • a skála számjegyeihez rendelt meghatározok megítélése, amely leginkább jellemzi a jelenséget • számjegy kijelölés a skálán, amely az értékelést leginkább kifejezi. Az óvodai nevelés folyamatában a mérés olyan módszer, amellyel információkat szerzünk. A nevelés eredményeiről, a gyermekek személyiségének fejlődéséről, a gyermekek. Részképességeinek adott állapotáról. Minden gyermekről külön-külön fejlődési lapon dokumentációt vezetünk. A mérés rendszere Az óvodai nevelés folyamatában a mérés olyan módszer, amellyel információkat szerzünk a nevelés eredményeiről, a gyermekek személyiségének fejlődéséről, és a gyermekek részképességeinek adott állapotáról. A mérés célja kettős: • a gyermekek fejlesztéséhez szükséges kiindulási pont meghatározása, • a fejlesztés további feladatainak, területeinek kijelölése. A mérés feladata: A fejlődés nyomon követése A nevelőtestület a mérés során az alábbi elveket tartja szem előtt: • minden gyermeket önmagához képest fejlesztünk • a mérés alapja nem az életkor, hanem az egyes gyermekek adottságai • a mérés előfeltétele a gyermek megismerése • a méréseket folyamatosan (rendszeresen) végezzük a gyermekek leterhelése nélkül • a mérést úgy végezzük, hogy ne zavarja a nevelési folyamatot, ezért körültekinthetően választjuk meg az időpontot, a helyet, és e szerint biztosítjuk a megfelelő légkört. • Az óvodai nevelés során az egész gyermeki személyiséget értékelni, mérni kell, ezért nem lehet az egészből csak egy-egy rész terület, viszont nem egyszerre mérünk mindent. Apró részletekben csak pici területeket célozunk meg. • Különböző szempontok alapján a nap bármely szakában végezhető ez a feladat, csak megfelelő tudatosságot feltételez az óvónőtől. • Mérés során az eredmények számszerűsíthetőségét lehetővé kell tenni. • A mérés eredményét mindenkor dokumentálni kell. • Az ellenőrzés, értékelés, mérés, minőségbiztosítás fogalomköre egységben legyen kezelve. • Elengedhetetlen követelmény az ismételhetőség és összehasonlíthatóság.

56    

A   programok   megvalósításához   szükséges   eszköz   és   felszerelés  jegyzék   Tevékenység MOZGÁS

Tevékenység

Külső világ tevékeny megismerése

Specifikum UDVARI JÁTÉKHOZ - mászókötél - gyűrűhinta - kosárpalánk - focikapuk - hinta - gerenda - csúszda - lovacska - babaház

Db. szám

CSOPORTSZOBAI, TORNASZOBAI ESZKÖZÖK - pad - tornaszőnyeg nagy, kicsi - ugrókötél - füles labda - tornakarika - babzsák - tornaszalag - labda - tornabot - wesco típusú eszközök - egyensúlyozó eszközök - tini-kondi - összerakható mobil testnevelési eszközök

1garnitúra 1garnitúra 1garnitúra 1garnitúra 1garnitúra 1garnitúra 1garnitúra 1garnitúra 1garnitúra 1garnitúra 1garnitúra 4 1garnitúra

Specifikum Színes képeskönyvek Fejlesztő társasjátékok CD-DVD Állat és növényhatározók Földgömb Nagyítók Kosarak Diaképek – Térképek Akvárium

Db. szám 15-20 10

3 1-2 2 2 2 3 4 2 4

2-2 5 50 25-30 20 2

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGHEZ Kerti szerszámok Talicska, locsolókanna, seprű Virágtartók 57    

30-30 10-10

Kalapácsok Szögek MATEMATIKAI FEJLESZTÉS ESZKÖZI Logikai készlet Minimat garn. Logico tábla és feladatlapok Mini Lüch Logikai társasjátékok kirakójátékok

Tevékenység Mese-vers Bábdrámajáték

Tevékenység

Vizuális

Specifikum Mesepárna Bábparaván Ujjbábok, fakanál bábok Felnőtt méretű kesztyűbáb Árnyjáték eszközei (lámpa, vászon) Kalapok, sapkák, kendők Jelmezek Gyermekek szerepléséhez eszközök Textil állatfejdísz Magnó Hangkazetták CD

Db.szám 20-20 4-4

Specifikum RAJZOLÁS Színes ceruza Filctoll Zsírkréta – méhviasz - pasztell

Db.szám

FESTÉS Gombfesték

Tevékenység Redymixe, cromar, Ecsetek, szivacs, hengerek, kislapát AGYAGOZÁS-GYURMÁZÁS Agyag, táblák, mintázó eszközök Plasztilin gyurma, FONAL-TEXTIL MUNKÁK Fonalak, rongy 58    

10 2 3-4 1-1 10 10

Körmöcske, szövőkeret Tompahegyű-tű Nemezeléshez gyapjú Csuhé, szalma, gyékény, rafia, PAPÍRMUNKÁHOZ Rajzlap, színes kartonok, színes papír, Krepp-papír, tompa hegyű olló, Cikk-cakk olló, mintavágó

Tevékenység

Ének,

Specifikum Magnó, CD lejátszó CD lemezek Ritmusdobok, népi ütő és rázóhangszerek

Db.szám 5

Triangulum Csörgődob, ujjcintányér, kasztanyetta

énekes játékok,

Xilofonok Száncsengő Rögtönzött hangszerek zenehallgatás Népi játékok kellékei Fejdíszek FELNŐTTEKNEK „A” síp Furulya metallofon gitár

10 10 5 2

59    

Óvodakezdés   és   iskola   pszichológiai  jellemzői  

készültség  

biológiai,  

  A három-négyéves kor fejlődési jellemzői Motoros készség Nagymotorika Finommotorika - Akadályt megkerül - 9-nél több kockából tornyot épít - 5-10 mp-ig áll fél lábon - Gyurmából golyót, kígyót, sütit formál - Fél lábon ugrál - Két kézzel egyszerű műveletet végez - Kerekes játékot kormányoz, húz, tol - Formát körülvág - Egyedül csúszdázik - Papírlapot kettévág - Elkapja a labdát - Gyöngyöt fűz - 4-6 lépcsőfokot váltott lábbal lemegy - Embert rajzol arccal, végtagokkal, kör - Háromkerekű biciklit kormányoz és formában hajt - Bukfencezik Kommunikációs készség Megértés Beszéd - Ha akkor, mert típusú viszonyokat - Múltbéli eseményeit elmeséli megérti - Múlt időt használ - 2-3 utasításból álló sort végrehajt - Magára névmással utal - Tud úgy tenni, „mintha” - Tud mondókát vagy dalt - Beszédét az idegen is megérti, de ejt hangzóhibát - Mi? Ki? Miért? Kérdéseket tesz fel - Hogy? Kérdésekre válaszol - Kérését, kívánságát szóban jelzi

Kognitív készség - 4 színt megnevez - Kockát vagy más formákat szándékosan sorba rak - Problémát felismer és megfogalmaz - Kérdésekkel informálódik (Miért? Hogyan?) - Maximum 7 tárgyat megszámol - Tudja, hány éves - Hat testrészt funkciója alapján megnevez - Egy tulajdonság szerint csoportosítja a tárgyakat (szín, forma, méret) - Összetartozó dolgokat párosít, vagy együtt megnevez (pl. mi a fogkefe párja) 60    

Önállóság - Kancsóból tud önteni - Egyedül mos kezet, a ruha ujját segítséggel feltűri. - Egyedül megy vécére, a vizet lehúzza. - A haját segítséggel megfésüli. - Orrfújásnál kisebb segítséget igényel. - Önállóan használja a kanalat, villát. - Pohárból iszik. - Szükségleteit szóban jelzi - Önállóan mos fogat

- Kezd ráébredni a múltra és jelenre

- A szalvétát rendeltetésszerűen használja. - Egyedül tudja felvenni a cipőjét, csízmáját, az öltözködéssel próbálkozik. - Irányítással elpakolja a játékot. Szociális készségek

Kapcsolatai - Másik gyermekkel vagy felnőttel társas interakciót kezdeményez - Megosztja másokkal a játékot - Megjelenik a szerepjáték - Engedélyt kér mások dolgainak használatára - 10-15 percig részt vesz irányított csoportos tevékenységben - Szívesen hallgat mesét, verset, Mondókát, éneket, megpróbálja utánozni. - 3 óvodai szabályt rutinszerűen követ

Érzelmei - Jókedvű, bizalommal van környezete iránt - Egyszerre szeretetteljes és durva, együttműködő, akaratos, dacos - Már kezdi megérteni, hogy tetteinek következményei vannak - Lehetnek félelmeik, nyomasztó álmaik - Kezdenek empátiát mutatni mások iránt - Lelkiismeret-furdalás nélkül hazudhat - Magabiztosak, szeretik a kihívásokat - Energiája kimeríthetetlen, állandó fizikai aktivitás jellemzi

Az 5-6 éves korú gyermek általános jellemzői Nagymotoros - Összerendezett mozgásra képes a főbb mozgáscsoportok területén: járás, futás, kúszás, mászás, egyensúlyozás, ugrások, talajtorna - Ezeknek megfelelő az iránya, tempója, ritmusa. - Kötelet átugrik - Legkevesebb kétféle komplex labdaműveletet tud (rúgás, labdaelkapás Önállóság - Teljesen fel tud öltözni egyedül - Egyedül megköti a cipőjét - Önállóan fogat, kezet mos - Egyedül fésülködik

61    

Finommotoros - Emberábrázolása fejlett (teljes ember, profilábrázolás) - Kontúron belül maradva színez - Kismozgásaiban koordinált: pld. gyöngyfőzés, varrás, vágás, kötés hajtogatás - Ceruzafogása, vonalvezetése biztos - Keresztnevét olvashatóan le tudja írni - 1-10-ig lemásolja a számokat - Formákat lemásol Kognitív készség - Érzékelés-észlelés - Időészlelése többsíkú: események, történések időrelációját észleli. - Összetartozó részeket értelmes egyként fogja fel - Megadott formát kiemeli egy képkörnyezetből - Adott tárgyak bérbeli helyzetét felismeri - A hallott információt észleli, megkülönbözteti, a hangok egymásutániságát felismeri. - Emlékezet

- Kialakult a rövid vizuális és verbális emlékezete - 8-10 tárgyat, képet, szócsoportot fel idézni - Megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, a térbeli emlékezet - Képzelet - Képes és hajlandó önálló mesélésre - Képről, szavakból továbbszövi a megadott történetet - A történet előtti- utáni lehetséges megoldásokat felismeri - Képzelete megjelenik saját rajzában, formaalakításában - Figyelem - Szándékos figyelmének időtartalma: 10 perc - Alkalmas figyelem átvitelre, megosztásra - Gondolkodás - Szituációktól képes elvonatkoztatni - A gondolkodási alapműveletekben jól mozog (analízis-szintézis, általánosítás) - Konkretizálás, azonosítás - Kialakult számfogalma a 20-as számkörben, a sorszámokat helyesen alkalmazza - Kreatív, kísérletező - Képes a problémák felismerésére, megoldására - Széleskörű érdeklődés jellemzi. - Képes ítéletalkotásra, következtetések levonására. Szociális fejlettség, érzelem Érzelem Szociális készség - Egészséges önbizalommal rendelkezik - Érdeklődő, nyitott az iskola iránt, - Gazdag érzelemvilág, nyitottság elfogadja a személyváltást. jellemzi. - Az egészségügyi, udvariassági, - Képes az érzelmek felismerésére, együttműködési területeken fejlett empátiára szabálytudattal rendelkezik. - Gyakran hízelegnek, igyekszenek a - Kialakultak akarati tulajdonságai: felnőttek kedvébe járni önállóság, önfegyelem, kitartás, - Fejlett a humorérzékük feladattudat. - Uralkodni tud indulatain - Korának megfelelő erkölcsi - Idegrendszere kiegyensúlyozott, tulajdonságokkal rendelkezik: együtt monotónia-feszültségtűrésre alkalmas. érző, segítőkész, képes a konfliktusok kezelésére. - Közösséghez alkalmazkodó, társaival együttműködésre képes. 62    

-5 óvodai szabályt rutinszerűen követ és meg tud fogalmazni

„Az iskolára, az iskolai életre való felkészítés nem funkciója, hanem eredménye a három-négy éven át tartó óvodai nevelő munkának, amely az egész gyermeki személyiség fejlesztését szolgálja.” Az óvodáskor végére a gyermekek többsége alkalmassá válik az iskolai élet megkezdésére. Ebben befolyásoló tényező a családi, az óvodai nevelés, valamint a belső érés. Az iskolára való alkalmasság megállapítása nem korlátozódhat a gyermekek értelmi fejlettségére, képességeinek alakulására, hanem kiterjed az egész személyiség vizsgálatára. Három éves kortól kísérjük figyelemmel a gyermekek fejlődését, s folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a tapasztalatokról. A megfigyelési rendszer összeállításánál több tényezőt vettünk figyelembe. Ezek: az iskolák elvárásai, pszichológus véleménye, jól bevált szakirodalom anyaga, saját tapasztalataink. A megfigyelés eredményét táblázatos formában rögzítjük. Az iskolaérettség megállapítása az óvoda kompetenciája, szükség esetén a Nevelési Tanácsadó segítségét kérjük. A következőkben a fenti megállapítások alapján csokorba szedtük azokat a tulajdonságokat, melyek tükrözik a 6-7 éves gyermekek érettségét, iskola sikeres megkezdését. A fenti jellemzők átlagos mutatók. A gyermekek érése azonban eltérő, az iskola előtti nyár is nagy fejlődést hozhat. A nemek között is megfigyelhető különbség, általában a lányok érése gyorsabb. A leírtaktól való nagy lemaradás azonban figyelmezető jel, melyet szakemberrel érdemes megbeszélni.

63    

A   gyermek   és   ifjúságvédelemmel   pedagógiai  tevékenységek    

összefüggő  

  Gyermekvédelmi tevékenységünket a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és ennek 2003. évi LXI. módosítása és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok határozzák meg: • • • • • •

Minden gyermeket érintő döntésben „ a gyerek mindenek felett álló érdekeit” kell figyelembe venni, azt más érdekek nem előzhetik meg. A gyermekek jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítani kell: fajra, nemre, vallásra, származásra, egyéb. Személyes adatokat kezelni csak meghatározott célból és kötelezettség teljesítése érdekében lehet, ezt megelőzően erről a szülőket tájékoztatni kell. A gyerekeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyerekeknek joga van, hogy a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben nevelődjön. A gyerekeket védeni kell fizikai, lelki erőszakkal szemben. Sajátos nevelést igénylő gyerekkel való kiemelt foglalkozás minden óvónő kötelessége.

Célunk: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel. Elveink: • Mindenek előtt a családok tiszteletben tartása, a családi neveléserősítése a rászorulók körében. • Szoros kapcsolatot alakítunk ki a közvetlenül, vagy látens módon segítséget kérő családokkal. Figyelembe vesszük: • Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kultúráját • A sajátos nevelést igénylő gyermekekkel kapcsolatos alapelveinket • A differenciált fejlesztés lehetőségeit a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek számára Kompetencia szintek a gyermekvédelem területén: 1. szint: Az óvodapedagógusok szintje, ahol az óvónőknek elsőként adódik alkalmuk • A gyermekek és a szülők jelzéseinek fogadására. • A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet felfedezése. • Az ebbe a körbe tartozó gyermekek személyiségéhez illeszkedő differenciált és egyéni fejlesztésre.

64    

2. szint: Gyermekvédelmi felelős szintje • Ahol a pedagógusoktól beérkező információk gyűjtése zajlik. A meglévő információk alapján a gyermekvédelmi felelősnek lehetősége nyílik a tanácsadásra (szociális támogatás, étkezési támogatás…) a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben lévő szülők felé a kapcsolattartásra a családsegítő szolgálat felé. 3. szint: Óvodavezető szintje • Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát. • A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, és az érvényesítés ellenőrzése. • Akinek feladata határozottan felvenni a kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel. Az óvodavezető, tagóvoda vezető feladatai: • Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja az elhangzottakról. • Évente egy alkalommal értékeli és minősíti a gyermekvédelmi munka eredményességét. • Rendszeres támogatás iránti kérelmekről a gyermekvédelmi felelőssel, a családsegítővel és az érintett óvónőkkel folyamatosan egyeztet és a megfelelő intézkedéseket megteszi. • A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt / gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek. • Írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős és a családsegítő személyéről és elérhetőségéről. • Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában. A gyermekvédelmi felelős feladatai: A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkát az adott évre. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Szükség szerint családlátogatások végzése az óvónőkkel. A fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll a felmerülő problémák és kérések. Segélykérő lapok kitöltéséhez segítségadás, javaslatok készítése az óvónőkkel együtt. Hospitálások, tapasztalatcserék végzése a csoportokban szükség szerint. Folyamatos kapcsolattartás a családsegítővel. Kapcsolatfelvétel- kapcsolattartás az o Egészségügyi Szociális és Gyermekvédelmi Osztállyal, o Nevelési Tanácsadóval o Családsegítő Központtal. • Abban az esetben, ha az óvoda a felmerülő problémákra nem tud megoldást találni, kapcsolatfelvétel a Gyermekjóléti Szolgálattal.

• • • • • • • •

65    

Az óvodapedagógusok feladatai: • • • • • • • •

Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését és járását. Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő – óvó intézkedésre javaslatot tesz. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a támogatáshoz való hozzájárulást javaslatával elősegíti. A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket és okokat felismeri, és szükség esetén szakember segítségét kéri. A feltáró munka után a felzárkóztatást, tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja / a gyermekek fejlődési lapjain feljegyzést készít /. A szülőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolat kialakítása. Közreműködik az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében.

66    

  Sajátos   nevelési   óvodánkban  

igényű  

gyermekek  

nevelése  

A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény lehetővé teszi a speciális szükségletű gyermekek ép társakkal való együttnevelését. Ha a településen-így jelenleg városunkban – sem működik speciális neveléssel foglalkozó külön csoport, akkor a szülő kénytelen az óvodához fordulni, kérni a segítséget gyermeke óvodai befogadására, felvételére. A 17.§ 3. bekezdés kimondja, hogy az óvodapedagógus is elláthatja a speciális nevelési szükségletű, fogyatékos (sérült) gyermekek óvodai nevelését akkor, ha a nevelőmunkáját a fogyatékosság típusának megfelelő képesítéssel rendelkező gyógypedagógus segíti. A sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének, integrált óvodai nevelésének és differenciált beiskolázásának problémája az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabb kérdésként vetődik fel. A korai felismerés és fejlesztés gondolata a nemzetközi és hazai köztudatban egyre fokozottabban szerepet játszik, hatása a törvényi változásokban realizálódik. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének felvállalásával (Alapító okirat: 54/2010 (II.25.) határozata alapján kielégítjük a körzetünkben élő SN, gyermekek szükségleteit, mely a következő: 801012-1 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján: A csoport • testi (ép értelmű, az óvodaérettség kritériumainak megfelel, önálló helyzetváltoztatásra képes) • érzékszervi (minden típusa, kivéve a látássérült gyermekek esetében: kizárólag gyengén látók) • értelmi (enyhe) • beszédfogyatékos (mind) • autista (csakis a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján: „Integráltan, közösségben nevelhető, fejleszthető autista”) B csoport • A megismerő funkciók vagy a fejlődésének organikus okra nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, amennyiben közösségben fejleszthető, nevelhető.

67    

A sajátos nevelési igényű gyermek jellemzői A sajátos nevelési igényű gyermekek közös vonása, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérés mellett minőségi eltérés is tapasztalható. Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletesebb tempóban, időként nagyobb lépcsőfokokon át jut el a célig, az értelmi fogyatékos és autista gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, sokkal több gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. A sajátos nevelési igényű gyerekek jogai • A sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. • Amennyiben a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az 5 életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben vesz részt (továbbiakban, a fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség.) A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű gyermek szülőinek joga és kötelessége • A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelési – oktatási intézménybe írassa. Az óvodába történő felvétel módja Óvodába lépéskor a gyermeknek rendelkeznie kell, és az óvoda rendelkezésére kell bocsátania az Országos Szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét. Ennek megléte esetén Intézményünkbe az alapító okiratban rögzített és elfogadott (SNI) gyermekek vehetők fel – a megfelelő, speciális szakember megléte esetén.

68