A BŐSÁRKÁNYI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA

A BŐSÁRKÁNYI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA

2010

Napközi Otthonos Óvoda Bősárkány

Helyi Nevelési Program

TARTALOM

Tartalomjegyzék ................................................................................................................... 2. 1.Adatok................................................................................................................................ 3. Köszöntő ............................................................................................................................... 4. Bevezető, Pedagógiai alapelvek, értékek, célok…….………………………………………………………….5 2.Óvodánk feltételrendszere ................................................................................................ 6. 2.1 Személyi feltételek.......................................................................................................... 6. 2.2 Tárgyi feltételek .............................................................................................................. 6. 3.Gyermekkép....................................................................................................................... 7. 4.Óvodakép ........................................................................................................................... 8. 5.Küldetésnyilatkozat ......................................................................................................... 10. 6.Óvodánk nevelési rendszere ........................................................................................... 11. 6.1. A nevelési program alapelvei ...................................................................................... 11. 6.2. Az óvodai nevelésünk keretei ...................................................................................... 12. 6.2.1. Az egészséges életmódra való nevelés ................................................................ 12. 6.2.2.Anyanyelvi és értelmi nevelés.............................................................................. 16. 6.2.3. Érzelmi nevelés és szocializáció ........................................................................... 17. 6.2.4. Erkölcsi és világnézeti nevelés ............................................................................. 20. 6.2.5. Esztétikai nevelés ................................................................................................. 22. 7.Óvodai élet megszervezése………………………………………………………………………………………….24 7.1.Napirend…………... ......................................................................................................... 25. 7.2.Hetirend……………………………………………………………………………………………………………………26 8.Az óvodai élet tevékenységformái .................................................................................. 27. 8.1. Játék ............................................................................................................................. 27. 8.2. Munka jellegű tevékenységek ..................................................................................... 30. 8.3. Tanulás ......................................................................................................................... 32. 8.4. Mese, vers, dramatikus játék....................................................................................... 34. 8.5. Ének- zene, énekes játékok ......................................................................................... 37. 8.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka .................................................................................... 40. 8.7. Mozgásfejlesztés.......................................................................................................... 43. 8.8. Külső világ tevékeny megismerése .............................................................................. 46. 8.8.1. A környezet megismerése .................................................................................... 47. 8.8.2. Matematikai nevelés ............................................................................................ 49. 9.Az óvoda kapcsolatai ........................................................................................................ 52. 10.Gyermekvédelem az óvodában ........................................................................................ 56. 1



11.SNI gyermekek ellátása………………………………………………………………………………………………61 12.Ellenőrzés, értékelés, mérés és minőségbiztosítási rendszer ....................................... 63. 13.Óvodánk ünnepei, hagyományaink és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek……………64 14.Nevelési program végrehajtásához szükséges a nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke……………………………………………………………………………..…………… 66 15.Érdekegyeztetés, érdekvédelem fórumai…………………………………………………………………..71 16. A nevelési programmal kapcsolatos egyéb intézkedések…………………………………………..72 17.Legitimációs záradék ..................................................................................................... 73. 18.Felhasznált irodalom ..................................................................................................... 74.

2



1. Adatok

Óvodánk neve: Napközi Otthonos Óvoda Címe:

9167 Bősárkány, Rákóczi u. 37. Telefon/fax: 96/271-192

Intézmény e-mail címe: [email protected] Intézmény vezetője: Szűcs Lászlóné Fenntartója:

Bősárkány Nagyközség Önkormányzata

Fenntartó címe: 9167 Bősárkány, Kossuth L. u. 1. Telefon: 96/271-217 Az óvodai csoportok száma: 4 Az óvodai férőhelyek száma: 100 Programunk megújítója: az óvoda nevelőtestülete, a módosított részeket dőlt betűvel különböztettük meg.

3



Köszöntő Ön a bősárkányi Napközi Otthonos Óvoda Nevelési Programját tartja a kezében. Óvodánk mai épülete a 60’-as évektől látja el ezt a funkcióját. Intézményünk egy épületkomplexum, külön bejáratú konyhával rendelkezik. Négy csoportszobánkba a szabad intézményválasztás jogát tisztelve fogadjuk a községünkhöz közel levő falvak gyermekeit is. (Acsalag, Rábcakapi, Cakóháza, Tárnokréti).Nevelőink szakmai munkáját a gyermekek iránti szeretet és felelősség motiválja. Jellemző a megújulásra való igény, az új ismeretek továbbtanulással, önképzéssel történő elsajátítása. nevelési programunkban megfogalmazódott céljaink elérése érdekében teljes körű minőségbiztosítási rendszert működtetünk. helyi programunkat a nevelő testület több éves szakmai párbeszédben az adottságok, lehetőségek, igények figyelembe vételével készítette. Óvodánk korábbi eredményei a nevelőmunka erősségei, a nevelőtestület szakmai felkészültsége, elhivatottsága garanciát jelent a program minőségi szintű megvalósításához. Programkészítő és minőségfejlesztő terv során sokat tanultunk és változtunk. Természetes mindennapi tevékenységgé váltak a szakmai műhelymunkák, erősödött nevelőtestületünk együttműködése. A nevelési programunkban megfogalmazott legfőbb célkitűzéseink megvalósítását óvodánk egész működésével szolgálja. A hatékony nevelésben nagyon fontos szereplőnek tekintjük a szülőket akikkel tartalmas, őszinte, együttműködő kapcsolatra törekszünk. Kedves Olvasó! Bevezető gondolatainkkal igyekszünk Önt Nevelési Programunk megismerésére ráhangolni. Kérjük legyen támogató partnerünk a szakmai önáll óság és intézményi autonómia dokumentumában foglaltak megvalósításában. Bevezető Óvoda Helyi Nevelési programja az Óvoda Nevelés Országos Alapprogram255/2009.(XI.20) Korm. rend. az óvoda Nevelés országos Alapprogram kiadásáról szóló137/1996.(VIII.28.) Korm. rend. módosításáról , mely átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját. Pedagógiai alapelvek, értékek, célok:  Az óvoda küldetésében, nevelési célkitűzésében az alábbi értékek élveznek prioritást:

4



a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés biztosításával, érzelmeken alapuló szeretetteljes, biztonságérzetet adó, gondoskodó gyermekközpontú óvodai légkör megteremtése.  Boldog gyermekkor biztosítása a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása a fejlesztő játéktevékenységeken keresztül.  Meghatározó tényezők:- feltétel nélküli gyermekszeretet -

életkori sajátosságok

-

egyéni képességek

-

hozott szokásrendszer szintje

Meghatározó törekvéseink:  Hagyományőrzés, a környezet tevékeny megismerése, egészséges életmód, mozgás, zene, kreativitás, közoktatási intézményekkel való hatékony kapcsolat. Tradíciók közé tartozik:  Nyílt nap szülőknek (beiratkozás napjain), hogy betekintést nyerjen az óvodai élet mindennapjaiba.  Szakmai pályázatok készítése  Szülői értekezletek (összevont, és csoportos)  Szakmai továbbképzéseken való részvétel. Óvodánk sokszínűségét az adja, hogy óvónőink különböző szakképesítéssel, tevékenységekkel képezik magukat. Nevelési munkánk színvonalát és színességét a különböző plusz tevékenységek emelik. 2. Óvodánk feltételrendszere

2.1.

Személyi feltételek:

Személyi állomány 14 fő. 6 óvónő és 4 dajka és 4 konyhai alkalmazott dolgozik intézményünkben. Az óvónők felsőfokú képesítéssel rendelkeznek, az intézményvezető közoktatás-vezető szakirányú képesítéssel is rendelkezik. Óvónőink létszáma nem tesz eleget a törvényben előírtakkal abban, hogy csoportonként két óvónő foglakozzék a gyerekekkel, 5



de a gyakorlatban az ellátottság mégis megfelelő, mivel óvodás gyermekeink 25%-ban csak a délelőtti foglalkoztatást veszi igénybe. Ennek következében így a négy csoport helyett csak háromban van a délutáni pihenés. A dajkáink közül hárman végezték el a dajkaképzőt, egy dajkánk pedig érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik. A nevelő testületre jellemző az ismeretszerzés, a tudásiránti vágy. Mindnyájan elvégeztük a törvényben előírt 120 órás akkreditált tanfolyamot. A helyi nevelési programunk eredményes

megvalósításához

a

szükséges

szakértelemmel,pedagógus

képzéssel

rendelkezünk. 2.2.

Tárgyi feltételek

Az óvoda épületének legfőbb jegyei: Egy épületkomplexum, amely a napközi konyhájának is otthont ad. A napközi konyha ellátja az élelmezési feladatokat, a társintézmény részére is ( iskola,napközi), térítés ellenében, kérés alapján étkezési lehetőséget biztosítunk az önkormányzati intézmények alkalmazottai részére. Csoporttermek száma: 4 Nem csoportterem típusú funkcionális helyiségek száma, megnevezése: 1 nevelői, 1 iroda, 1 betegszoba. Az óvodai élet tevékenységformáihoz szükséges eszközök biztosítottak, Az eszközöket évről évre pótoljuk, illetve bővítjük, melyeket a költségvetésünk terhére, illetve pályázati lehetőségekből kívánunk beszerezni, megvásárolni. 3. Gyermekkép Mérték az óvodás gyermek a maga egyediségével,aki az óvodában társak között, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkörben éli kisgyermekkorának boldog pillanatait. Játékos tevékenységek segítik tapasztalatszerzését, a környező világ felfedezését, fejlődését. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik , biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, 6



tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Nincs két egyforma gyermek, mindegyikkel tudni kell bánni. A tehetséges, jó képességű gyermeknek megadni a lehetőséget az előbbre jutáshoz, a gyengébb képességűnek pedig a felzárkózáshoz. Tudni kell a másságot elfogadni, kezelni. Az elfogadás, a megértés, a tisztelet az óvodapedagógus munkáján keresztül nyernek értékközvetítést, ugyan úgy mint a derű, az őszinteség, a segítés, az egymásra odafigyelés, az udvariasság.

Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Bizalommal közelednek óvónőikhez, a dadus nénikhez és társaikhoz. Törekednek a baráti kapcsolatok kialakítására, ápolására, segítőkészek, elfogadják a különbözőséget. Szabadon játszanak, tevékenykednek. Ügyesen mozognak, szeretik a sportot, a természetet, a különböző művészeti tevékenységeket, ismerik a népi hagyományokat. Nyitottak a környezetük iránt. Szívesen vesznek részt együttes tapasztalatok és élmények szerzésében. Tevékenyen és örömmel kapcsolódnak be a hagyományok ápolásába. Magatartás és viselkedés kultúrájuk megfelelően fejlett, udvariasak,illemtudóak 4. Óvodakép

Óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem tere, ahol a gyermekek a napjuk nagy részét örömmel, boldogan önfeledt játékkal töltik. Az óvónőknek megfelelő feltételek állnak rendelkezésükre az innovatív pedagógiai munkához, melynek során kialakul az élethosszig tartó tanulás igénye, a mindig megújulni képes pedagógiai hozzáállás. Óvodánkban a játéké az elsőbbség, a játék kicsiben maga az élet. A valóságnak az a pici része, amit a gyermek felfog, megért és rekonstruál abból a széles kavalkádból, ami körülveszi. A játék életszükséglet, amely az összes lehetőségek közül leginkább biztosítja a 37 éves korú gyermekek harmonikus fejlődését. A játékban az a legfontosabb, hogy élvezi és ezen keresztül éli meg az életét. Ezért az a cél, hogy a gyermek minden tevékenységét játékként élje meg. 7



Pedagógusképünk Óvodánk a következő személyiség összetevőket várja el az óvodapedagógusoktól: Szaktudás:  önművelődési készséget az óvodapedagógiai-és pszichológiai kultúra, illetve szaktudományok újabb eredményi iránt.  befogadó készséget- a helyzetek több szempontú mérlegelését, a problémák okainak feltárását, elemzését  elemző készséget- a helyzetek több szempontú mérlegelését, a problémák okainak feltárását elemzését  döntési készséget- azt, hogy másokat is érintő döntéseinket csak megfelelő mennyiségű és minőségű információ birtokában hozzuk meg  kommunikációs készséget-törekvést gondolataink, érzéseink hiteles közvetítésére és befogadóként a partner közlésével megegyező értelmezésre  szervezőkészséget- törekvést a foglalkozások alatti és foglalkozáson kívüli idő mind tökéletesebb hasznosítására Lelki egészséget:  hangulatainak megfelelő kézben tartását, törekvést a hitelességre, pozitív életszemlélet sugárzására, önmagunk vállalására, kudarcaink, bizonytalanságunk kezelését egészséges önértékelésre való törekvést Felelősségérzetet:  igényt szavaink, tetteink megfontolására, azok következményeinek végiggondolására  értékvállaló, hiteles közvetítést Önkritikát:  adott estben a pedagógiai hiba, az estleges mulasztás vagy felelősség elismerését  az óvoda által megfogalmazott alapvető értékek bármely helyzetben való vállalását Türelmet:  azt a kiváró optimizmust, mely a gyermek fejlődését esetenként hosszabb érési folyamat eredményének tekinti Szülőképünk Óvodánk a következőket kéri, várja a gyermekek szüleitől: 8



-

Az óvoda nevelési programjában megfogalmazott célok, alapelvek elfogadását.

-

Az óvoda nevelési programjában és házirendjében foglaltak összehangolását a családi neveléssel.

Partneri kapcsolatot:  őszinteséget, bizalmat a problémák közös megoldásra való készséget, tiszteletet  a gyermekek óvodai fejlődésének figyelemmel kisérését Folyamatos kapcsolattartást:  a szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok alkalmával  Óvoda rendezvényein való részvétel, aktuális segítségnyújtás azok szervezésében  korrekt véleménynyilvánítás az óvodáról  gyermekvédelmi munkába való bekapcsolódást

5. Küldetésnyilatkozat Teljes személyiségünkkel azonosulunk a program alapelveivel, céljaival. Óvodában a központi helyet a nevelés foglalja el. A mi óvodánk testileg-lelkileg egészséges, gyökereihez ragaszkodó, felnőtteket tiszteletben tartó gyermeki személyiségeket nevel munkája során. Minden nap azon dolgozunk, hogy megteremtsük a boldog, biztonságos környezetet. Megkülönböztetett érzékenységgel foglalkozunk a szülőkkel. Munkánkat átszövi a hagyományőrzés, ezáltal erősítjük a gyermekek ragaszkodását szűkebb környezetükhöz. Mindig a nevelés fontos nem az ismeretek halmaza. Olyan mennyiségű és minőségű munkát vállalunk, amely elégedettséggel tölti el a ránk bízottakat és partnereinket.

9



6. Óvodánk nevelési rendszere 6.1 A nevelési program alapelvei Az óvoda felelős a gyermek testi, értelmi,érzelmi, erkölcsi fejlődéséért. Ennek érdekében együttműködünk a szülőkkel, a gyermekközösség kialakítását a szülők közösségével együtt végezzük. Célunk: Az óvodás gyermekek szüleivel együttműködve segítjük a harmonikus,

sokoldalú

személyiség kibontakozását, figyelembe véve a gyermekek egyéni sajátosságait és fejlődési ütemét. Meleg, elfogadó, szeretetteljes légkört biztosítva adjuk meg az optimális lehetőséget a gyermekek személyiségének fejlődéséhez, a képességek minél szélesebb körű kibontakozáshoz. A fejlődésben lemaradt és beszédhibás gyermekek felzárkóztatásához biztosítjuk a fejlesztés feltételeit. Kiemelt, fő feladataink: Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  Az egészséges életmód kialakítás  Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása  Az anyanyelvi értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása  A neveltségi szint színvonalának javítása  Környezetvédelem, környezetegészség, környezet esztétika megismerése. 6.2 Az óvodai nevelésünk keretei 6.2.1 Az egészséges életmódra nevelés 6.2.2 Anyanyelvi és értelmi nevelés 6.2.3 Érzelmi nevelés szocializáció 6.2.4 Erkölcsi és világnézeti nevelés 6.2.5 Esztétikai nevelés 10



Kiemelt fő feladatainkat a fent felsorolt nevelés keretei között valósítjuk meg. 6.2.1 Az egészséges életmódra nevelés Célunk :  Kiemelt nevelési cél az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel-igényének alakítása,ebben az életkorban, melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez. Feladatunk:  Testi fejlődésük elősegítése :  A harmonikus , összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,egészség védelme, óvása, megőrzése. Az óvodában az életritmus, testápolás, étkezés, öltözködés,betegségmegelőzés, mozgás, edzés, pihenés, alvás, megszerzésével, ehhez kapcsolódó tevékenységekkel, és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk az egészséges életmódot. Célunk megismerni a gyermekek otthonról hozott szokásait, igényeit. A gyermekek eredményes gondozása érdekében együttműködés a családdal. Fontos, hogy a szülők is segítsék a gyermekek érzelmi feloldódását, óvodai beilleszkedését. Feladatunk továbbá:   

Az egészséges, biztonságos környezet biztosítása környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása ha szükséges, speciális gondozási, prevenciós és korrekciós feladatok megoldásához megfelelő szakemberek segítségét vegyük igénybe /óvodapedagógussal, szülővel együttműködve/

Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolja a gondozás hatékonyágát, színvonalát. Az óvoda épülete, udvara az egészséges életmódra nevelés

legfontosabb színterei,

biztosítják a hatékony nevelőmunka feltételeit. Az udvar akkor tölti be a funkcióját, ha a gyermekek az óvodai éltük minél nagyobb részét a szabadban tölthetik. A balesetveszélyek elhárítása érdekében át kell nézetni az udvari mozgásfejlesztő játékokat, és az előírásoknak megfelelően homokággyal kell körülvenni őket. Az udvaron a balesetek elkerülése érdekében az udvar minden részén tartózkodik óvónő, vagy dajka. Három homokozónk van, rendszeres felásása, locsolása, környezetének rendben tartása a dajkák feladata. 11



Az udvar maximális kihasználtságú, a játékok lehetővé teszik a gyermekek testi szükségleteinek, mozgásigényük kielégítését. Van árnyékos és napos része az udvarnak, burkolt és füves rész, így biztosított a különböző talajfelület. A gyermek jó közérzetének egyik feltétele az is, hogy az udvaron együtt játszhassanak óvodás testvérükkel, más csoportba járó barátaikkal. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembe vételével, illetve a helyi lehetőségekhez, a helyiségek méreteihez igyekszünk berendezni. A bútorzat, a berendezési tárgyak biztosítják a gyerekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. A folyosón található öltözőszekrényekben minden gyermeknek jellel ellátott fogasa és polca van. A csoportszobák melletti falakon, hirdetőtáblákon helyezzük el a gyermekek munkáit, és tájékoztatjuk a szülőket a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről A csoportszobák barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt fontos. A természetes világítás felhasználása érdekében olyan függönyt használunk, ami nem veszi el a fényt. Erős napsütés ellen a csoportszobákat sötétítő függönyökkel védjük. A mozgásos tevékenységet mindig nyitott ablaknál végezzük. Fűtési időben a száraz levegő enyhítésére párologtató edények beszerzésre van szükség. A csoportszobák megfelelő hőmérsékletét biztosítjuk. A berendezési tárgyak a gyermekek méreteihez igazodnak, könnyen tisztán tarthatóak. A fektetőket, benne az ágyneművel minden csoportszobában külön fektető tároló szekrényben tartjuk. Az ágyneműk tisztán tartása a szülők feladata. (ágynemű garnitúra mosása). A mosdókban a szerelvények (mosdók, wc ülőke), mérete magassága a gyermekek méretének megfelel. Minden gyermeknek jellel ellátott fogasa van, melyre a törülközőjét teszi. A középső és nagy csoportban szintén jellel ellátott fogmosó felszerelése van a gyermekeknek. A törülközők és fogmosó poharak rendszeres tisztán tartásáról a dajkák gondoskodnak. A balesetek megelőzése az óvodában minden dolgozónak fontos feladata, ha baleset bekövetkezik, értesítjük az orvost és a szülőket.

12



Betegség esetén csak gyógyult gyermek jöhet óvodába, amit orvosi igazolással igazol. -

A gyermek gondozása: (testápolás, öltözködés, étkezés, betegségmegelőzés)

 A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, és tisztaságát igényük kialakulását szolgálják. A testápolási műveletek elősegítik az óvónő és a gyermekek közti bensőséges kapcsolat elmélyítését. Törekszünk a családi és az óvodai szokások összehangolására. A gyerekeknek elegendő időt kell biztosítani tisztálkodáskor, hogy ne elhamarkodottan, de ne is eljátszva az időt, mosakodjanak, illetve fogat mossanak. Kiscsoportban ebéd után csak szájöblítés van, középső és nagy csoportban fogat mosnak. A gyerekekre a mosdókban az óvónők felügyelnek, szükség esetén segítenek. A gyerekek szappannal mosnak kezet wc használat után, étkezés előtt és után, illetve minden olyan esetben, mikor arra szükség van, már itt is megtörténik a betegségek megelőzésére nevelés. Fontos az egészséges hajviselet (ne lógjon a szemükbe), és a rendszeres hajápolás. A gyermekek körmei legyenek ápoltak. Öltözködésnél figyelünk a folyamatosságra, fontos, hogy szabadon mozoghassanak ruhájukba . Fejlesszük ízlését, törekedjünk az önállóságra! A betegségmegelőzés személyi és környezet-higiénés nevelés együttese/bőr, haj , köröm, fogápolás…/ Fontos a helyes táplálkozás/ bio zöldségek, gyümölcsök fogyasztása, vitaminok, folyadékfogyasztás…./ Az óvoda orvosa és a védőnő általános ellenőrző szűréseket , vizsgálatokat végeznek megelőzés céljából. Mindig a megelőzés az elsődleges/látás, hallás romlás, beszédhibák, tartási rendellenesség ../A bevizelő, beszékelő, a nemi szervével játszó gyereket védjük meg a megszégyenüléstől!Tapintatos, elfogadó magatartást tanúsítsunk velük szembe. A szülőkkel, esetenként szakember segítségével próbáljuk a tüneteket , okokat megszüntetni. A rendszeres edzés /lég és napfürdő/mindennapi feladatunk. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása: - bátran alakítsa környezetét, anélkül, hogy kárt tenne benne, - alapozzuk meg környezettudatos viselkedését a környezet közvetlen , tapasztalati úton történő megismerésével

13



- tisztelje környezetét/tanuljon meg rendet tartani maga körül, ne szemeteljen, vigyázzon a tárgyakra, játékokra…./

A fejlődés várható eredménye az óvódáskor végére  testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.  A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögéskor, tüsszentésnél egyaránt.  Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek maguknak a kancsóból.  Készség szinten használják a kanalat, villát.  Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.  Teljes en önállóan öltöznek.  A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.  A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik.  A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet rakni.  kialakul a környezettudatos viselkedés, igényükké válik a szépségre, a tisztaságra törekvés  Ügyelnek saját külsejükre. melyben megjelenik a szépre, ízlésre törekvés.

6.2.2. Az anyanyelvi és értelmi nevelés Feladatunk: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Beszélő környezettel, helyes mintaadással, szabályközvetítéssel /a javítgatás elkerülésével/ az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, kérdések támogatására ,a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani .A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére ,valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk változatos tevékenységet, ezeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhessenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

14



A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek óvodai nevelésében segítsük az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, szokásaik, hagyományaik megtartását. Adjunk lehetőséget ezek bemutatására , a többi gyerekkel való megismertetés céljából. Az óvoda nevelés módszerek segítségével a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő, kognitív képességei: -

egyre pontosabb, valósághű észlelés

-

figyelemösszpontosításra való képesség

-

gazdag képzeleti működés

-

reproduktív emlékezet

-

problémamegoldó és kreatív gondolkodás

-

alakuló fogalmi gondolkodás

6.2.3 Érzelmi nevelés és szocializáció Célunk:  A gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján.  A gyermekek biztonságérzetének megalapozásával, az önbizalom erősítése, a szocializálódás elősegítése, én tudat alakítása  A gyermek aktív érzékenységének alapozása az emberi és a természeti környezet hatásaira. Feladatunk:  A szociális érzékenység fejlődésének, én-tudatának alakulásának elősegítése ,teret engedve az önkifejező, önérvényesítő törekvéseknek.  Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig.  A gyermek-gyermek, óvodapedagógus-gyermek,gyerek-dajka, felnőtt-felnőtt kapcsolatokat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze

15



 Biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, neveljük a különbözőségek elfogadására, másság tiszteletére.  Segítsük a gyermek erkölcsi tulajdonságainak fejlődését, szokás és normarendszer megalapozását.  Biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, neveljük a különbözőségek elfogadására, másság tiszteletére.  Ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.  A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyerekek nevelése/szükség esetén szakember bevonásával/ A fejlesztés tartalma: Az óvodás gyermek jellemző tulajdonsága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában szeretetteljes családias légkör vegye körül. A derűs otthoni légkör serkentő hatású, a gyermeket kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönzi. A derűs légkörben kezdhetjük kibontakoztatni a barátságot fejlesztő érzelem, részvét, az együttérzés kifejezését is. A gyermekek közösségi életének színtereit, a csoportszobát és mindazokat a helységeket, ahol életük lezajlik, tegyük otthonossá, barátságossá. Az otthonosság érzését segíti elő az is, ha minden gyermeknek tároló helyet biztosítunk, ahová apróbb tárgyait, rajzait, séta során gyűjtött kincseit elrakhatja. Fokozhatjuk a gyermek otthonosságát, ha szabadon mozoghatnak a csoportszobában, mosdóban. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Nagyfokú gyengédséget, türelmet kíván meg a 3-4 éves gyermekek beszoktatása. A beszoktatás időszakában a minél gyorsabb elválás, könnyebbé teszi a gyermek sírás nélküli beszoktatását, melyet óvodánkban sikerrel alkalmazunk. A szülőket meggyőzzük ennek fontosságáról és bíztatjuk őket, hogy ez a lehetőség kevesebb sérelmet okoz gyermekeiknek. A gyermekek gyakran ragaszkodnak egy-egy megszokott otthoni tárgyhoz, játékhoz. 16



Lehetőségek adunk arra, hogy magával hozza egy kis darabját az otthonnak. A szeptemberi beszoktatás időszakában mindkét óvónő részt vesz. A dajkákat is be kell vonni, hisz ebben az időszakban is nagy szükség van az ő segítségükre. A gyerek-dajka kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Mivel reggel a dajka fogadja a gyermeket, fontos a jó kapcsolat. Gondoskodás, figyelmesség , érdeklődés legyen a középpontban. Fontos, hogy erős empátiás készség jellemezze a dajkát is! Viselkedése, magatartása, kommunikációja minta értékű legyen!Az óvoda minden dolgozója legyen tudatában annak, hogy valamennyi magatartási, viselkedési jellemzője, bánásmódja, kommunikációja példaként hat a gyermekre,a szokások, a normák megtartása mintaként áll a gyermekek előtt/ahogy és amikor kezet mos,ahogy étkezik, ahogy beszél…stb./Az óvodában tartózkodó valamennyi felnőtt felelős a barátságos ,kellemes hangulatú, kiegyensúlyozott légkörért. Segítőkészség, barátságosság,egymással szemben használt hangnem feszültségmentessége jellemezze .Az érzelmes-hangulati légkör átragad egyik felnőttről a másikra, illetve a gyermekre .A gyermek azonnal megérzi a felnőttek közti viszonyt, s annak megfelelően reagál. A 3-4 éves síró, elkeseredett kisgyermek számára fontos még, hogy minél többet testközelbe legyen. Ölbe vegyük, nyugtassuk, amíg szükséges és sok játékkal, verssel, énekkel, mondókával jobb kedvre derítsük. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A közös élmények, az együtt végzett tevékenységek formálják az egymáshoz való viszonyukat. Törekedni kell arra, hogy minden cselekedetünket, tevékenységünket a nyugalom hassa át. Az

érdektelen

gyerekekre

nagy

figyelmet

szentelünk,

hogy

mielőbb

kiderítsük

érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudjuk elindítani. Legyen minden csoportnak hagyománya, szokás és norma rendszere, ez mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt és gyermekközössége. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Elfogadó, támogató attitűdje modell, minta a gyerekek számára . Irányítója és egyben társa is a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, megbecsülés, a korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korcsoport meg tudjon felelni az elvárásoknak. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremteni a kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy együttműködésünk hatékony legyen. 17



Meg kell ismerni gyermekeink egyéni jellemzőit, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan kerülni kell. Biztosítani kell minden gyermeknek a személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbánás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kiabálás, panaszkodás. Az érzelmi hatásokkal erősítjük közösségi nevelésünket, ami serkenti a szocializációt, amit a családi nevelésre építünk, s az óvoda folytatja a gyermekek bevezetését a társadalmi környezetbe. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, tudatosítjuk az emberek közötti azonosságokat,különbségeket,mert ezek a nevelésben, az együttélésben okozhatnak gondot./pl. nagyothalló,mozgásszervi ,értelmi, érzékszervi fogyatékos…/ Igyekszünk olyan közösséget kialakítani, ahol tudunk együtt dolgozni, eredményt elérni, ahol közös élményekre épülő, közös tevékenység folyik,ahol az erkölcsi tulajdonságok is erősödnek, megalapozódnak./pl. együttérzés, segítőkészség, figyelmesség, egymás iránti tisztelet,tolerancia..stb ./ Az érzelmek egyik fontos alkotója a humor, jó segítőeszköz, a szeretet egy bizonyos formája a nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:  A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez.  Igényükké válik a helyes viselkedés  Egymást figyelmeztetik a helyes viselkedésre és a szabályok betartására  A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.  Érdeklődnek társaik, barátaik iránt.  Igényükké válnak a tevékenységben való részvétel és együttműködés  A tevékenységüket türelmesen befejezik, képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. 18



 A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.  Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.  Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 6.2.4 Erkölcsi és világnézeti nevelés Célunk: A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő, közösségi magatartás kialakítása, mely magában foglalja a szabályok betartását. Feladatunk: Az erkölcsi normák kialakítása, ezek felfogása és beépülése a magatartásba. Óvodánk világnézetileg semleges, funkciójában megőrzi az óvó-védő szociális szerepet, melyet a törvény meghatároz. A fejlesztés tartalma: Az óvodás gyermekek számára felfogható erkölcsi fogalmak (pl. jó-rossz, őszinte-hazug, igazságos-igazságtalan) elfogadására törekszünk. Ezek a pozitív és negatív fogalmak épüljenek be, ill. ne épüljenek be közösségi magatartásukba. Jó példává, pozitív megerősítéssel segítsünk az elvont fogalmak tartalmának megértésében. Minden gyermek számára mást jelent egy-egy elvont fogalom. Ennek oka, hogy más környezetből, más-más családból jönnek, ahol eltérőek a velük szemben támasztott elvárások. Ezért minden alkalmat megragadunk, hogy a pozitív példát erősítsük meg. Az egymáshoz való alkalmazkodás megkívánja, hogy a gyermekek jó példát utánozzák. Pozitív cselekedeteiket, magatartásukat erősítjük azzal, hogy megdicsérjük, megsimogatjuk, stb. Konkrét élethelyzeteket elemzünk (játékos módon, néhány szóban akkor, amikor megtörtént). Nagycsoport végére a gyermekeknek tudni, hogy magatartásuk helyes. vagy helytelen a csoportra nézve. A különböző tevékenységeken keresztül a jó példát igyekszünk megerősíteni.  Mese-vers: tanulságos népmesék és állatmesék a mesében a jó elnyeri jutalmát. Az életen ez máshogy van. Ne a jutalomért tegyen jót. 19



 Matematika: az eszközök megbecsülése, hogy mások is használhassák, türelem a másikkal szemben. (senkit nem szabad kinevetni, kigúnyolni).  Testnevelés: egymás segítése, bátorság, felelősségtudat (pl. a csapatért) gyengébbek védelme, segítése.  Ábrázolás: egymás munkájának megbecsülése, értékelése, értékeléskor a jó és szép kiemelése, stb.  Környezet: szűkebb környezetünk védelme (udvar-óvoda). Vigyázzunk arra, amink van, szándékosan nem rongáljuk, nem rontjuk el.  Játék: betartjuk az egymáshoz való alkalmazkodás szabályait, nem veszem el, kérem, nem rontom el, szándékosan nem bántok senkit. Szabályjáték során a szabály be nem tartása a játék végét jelenti, stb.  Munka: egymás jó szándékú segítése, nagycsoportban összedolgozás. Fontos, hogy ezeket önként, megfelelő érzelmekkel párosulva sajátítsák el, személyesen jó példákon keresztül. Az óvónő minden esetben pozitív modell legyen, mert a gyermek elsősorban érzelmi oldaláról figyeli a világot. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:  A gyermekek megértik néhány erkölcsi fogalom tartalmát.  Érzik az egymáson, egymásnak való segítés örömét, a közös munka, összefogás jelentőségét.  Betartják a csoport egyszerűbb szabályait.  Alkalmazkodnak egymáshoz az óvodai élet minden területén.  Tekintettel vannak egymásra, a felnőttekre. 6.2.5. Esztétikai nevelés Célunk: Élmények, tevékenységek segítségével a gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. Feladatunk: -

esztétikus fogékonyság kialakítása tudatos irányítással. 20


-


esztétikus ízlés tárgyi-társadalmi környezet megteremtése.

Fejlesztés tartalma: A gyermekek esztétikumhoz való szoktatását a széphez való belső viszonyukkal tesszük elérhetővé. Az esztétikai ízlést megalapozó élmények kiváltását komplex esztétikai hatásokkal érhetjük el, ezért összekapcsoljuk a mindennapi élet, a természet és a művészetek esztétikáját. A természet esztétikája magába foglalja a bennünket körülvevő táj, természeti jelenségek szépségeit. A gyermekkel sétáink során az alakított környezetben (utca, kertek) is lehetőségük van észrevenni a szépet és a csúnyát. Óvodánk udvara lehetőséget biztosít a változatos játéktevékenységhez. Az udvari mozgásfejlesztő játékokat folyamatosan fajátékokra cseréljük. Az udvari asztalok, padok szintén fából vannak. Az udvaron és előkertben ízlésesen kialakított bokrok, díszfák váltják egymást, melyet folyamatosan igyekszünk fejleszteni. A homokos, betonos, füves részek gondozottságára fokozatosan figyelünk. Az esztétikai érzék fejlesztésében meghatározó szerepe van a művészetek eszközeinek. Mindennapi életünk élményei (irodalmi, zenei, művészeti, vizuális) formálják a gyermekek kialakuló értékítéleteit.

A színház, bábszínház díszlete, a szereplők ruházata, a versek

ritmusa, a dallam szépsége megragadja a gyermekeket. Óvodásainkkal közösen tervezzük meg környezetünk alakítását, szépítését. Alkotásaikat az óvodai helyiségek, csoportszobák, folyosók díszítésére, szépítésére is felhasználjuk. Lehetőségeinkhez mérten kiállításra látogatunk, műalkotásokkal ismerkedünk. Az eltérő tevékenységekhez más öltözéket használunk (napos kötény, tornaruha, ünneplő ruha). A más-más öltözék látványa és viselete tudatosítja a célszerűség és az esztétikum összekapcsolódását. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére:  Észreveszik a szépet, a jót, a csúnyát.  A művészeti alkotásokban gyönyörködnek.  Tevékenységeikben megjelenik a szépre, ízlésre való törekvés.  Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet iránti igény.

21



7. Az óvodai élet megszervezése Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek óvodásaink számára. Napirendünk és heti rendünk a párhuzamosan, differenciáltan végezhető tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodik. Óvodai életünk szervezésében a gondozás kiemelt szerepet kap. A gyermekek nevelését, önállóságuk fejlődését az óvodapedagógusok a dajkákkal együttműködve segítik. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt a gyermekekkel való foglalkozást óvodapedagógus irányítja. A napirendet és a heti rendet a csoport óvónői a gyermekek életkorának megfelelően, szükségleteihez igazodva alakítják ki figyelve a tevékenységek közötti harmonikus arányokra. Napirendünk időbeosztásában a játék kitüntetett szerepe megmutatkozik. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készthető feljegyzések szolgálják. 7.1. Napirend

Kezdete

Vége

Időtartama

A tevékenység megnevezése

700

800

100

Érkezés az óvodába Játék a gyülekezésre kijelölt csoportszobában Egyéni fejlesztés

800

1000

200

JÁTÉK Szabadon választott tevékenységek Foglalkozások, kezdeményezések Tízórai

1000

1145

145

Játék az udvaron (szabadban), séta, kirándulás, egyéb szabadon választott tevékenységek, kezdeményezések, foglalkozások, vetkőzés, az öltöző rendberakása 22



1145

1315

130

Testápolási teendők, előkészület az ebédhez, ebéd, készülődés a csendes-pihenőre

1315

1445

130

Mese, pihenés

1445

1515

030

Folyamatos uzsonna

1515

1600

115

Lehetőség szerint hazabocsátás

ébredés,

testápolási

játék

a

teendők,

szabadban,

7.2. Hetirend Tevékenységi területek - külső világ tevékeny megismerése (szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet) - külső világ tevékeny megismerése (kreatív gondolkodás, formai, mennyiségi, téri viszonyok) - rajzolás, mintázás, kézi munka - ének, zene, énekes játék - mese, vers - mozgás Tevékenységi területek

Heti számuk 3-4 éves korosztály 4-5 éves korosztály 5-6-7 éves korosztály (kiscsoport) (középső csoport) (nagycsoport)

Külső világ tevékeny megismerése

1

1

1

Külső világ tevékeny megismerése (kreatív gondolkodás)

tervezett nincs

1

1

Rajzolás, mintázás, kézi munka

1

1

1-2

Ének, zene, énekes játék

1

1

1-2

1-2

2-3

2-3

1

1

2

Mese, vers Mozgás

23


Korosztályok


Tervezett tevékenységek időtartama

3-4 éves korosztály (kiscsoport) 4-5 éves korosztály (középső csoport) 5-6-7 éves korosztály (nagycsoport)

10-15 perc

Tervezett tevékenységek kezdő és záró időpontja a nevelési évben november 1-től május 31-ig

20-25 perc

október 1-től május 31-ig

30-35 perc

szeptember 15-től május 31ig

8. Az óvodai élet tevékenységformái 8.1 Játék A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység. Célunk: A gyermek élményeinek, tapasztalatainak, vágyainak, ötleteinek belsővé válása, és ezáltal belülről váljon a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. Feladatunk:  Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakításához.  Az óvodában megjelenő játékfajták s azok tartalmának, minőségének gazdagítása az egyéni sajátosságok figyelembe vételével.  Az egyéni élményeket túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében.  A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.  Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.  A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. 24



Fejlesztés tartalma: A játékot befolyásolják azok a körülmények, amelyek között a gyermekek élnek, ahol a játék zajlik. Törekszünk nyugodt légkört teremteni. Biztosítjuk a csoportban és az egyedül játszó gyerekeknek a megfelelő helyet. A barkácsoláshoz, dramatizáláshoz állandó, festéshez, mintázáshoz, ideiglenes játékhelyet teremtünk. A nagyobb mozgásigényű gyermekek számára is igyekszünk játéklehetőséget ajánlani. A csoportszoba berendezésénél arra törekszünk, hogy átrendezhető legyen. Elegendő helyet biztosítunk a játékra, a napirendbe szervesen beépítve. Olyan játékeszközöket biztosítunk, amelyek fejlesztő hatásúak, praktikusak, ízlésesek. A játékokat a gyermekek életkorához igazítjuk. A 3-4 éveseknek elegendő eszközt biztosítunk a gyakorló játékhoz. A szerepjátékokhoz felhasználunk ruhadarabokat, melyből ruhákat készítünk. Játékainkat, játékkészleteinket, a műanyag játékok mellett, próbálunk természetes anyagból (főleg fa), készült játékokkal kiegészíteni. Az élethelyzetek eljátszásához gyakran olyan eszközökre van szükség, melyeket a játékidő során készítünk el papír, ragasztó, vagy egyéb természetes anyag felhasználásával.

A

barkácsoláshoz, játékkészítéshez elegendő időt és eszközt biztosítunk, valamint lehetőséget kapnak

a

helyi

szakmák

megismerésére.

Mindezeket

az

élményeket

játékosan

megjeleníthetik. Az építő, konstruáló játékaink állandó, könnyen elérhető helyet kapnak. Biztosítjuk a játék folyamatosságát. Beszerzésükkor figyelembe vesszük a csoport összetételét és a gyermekek egyéni sajátosságait. A játékban történő értelem-és képességfejlesztésre nagy hangsúlyt fektetünk. A szabályjátékok egyes fajtáival, gyermekeink mozgását, másokkal az értelmi képességet fejlesztjük. A dalos népi játékok, mondókák, bújócskák, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok, csapatjátékok segítségével megtanulják az eredményekre törekvést, a szabályok pontos betartását. A csoportjátékokban nem csak az ügyesség, hanem a közösségi érzés, a

25


felelősségtudat is meghatározó.


Az értelmi képességek fejlesztésénél kirakót, képeket,

társas játékot biztosítunk játékeszközként. Segítségünket adjuk a játék kiválasztásában, a szabályok betartásában. Odafigyelünk, hogy az egészséges versengés ne váljon egymással szembeni negatív érzelemmé. Az időjárástól függően a játékidő nagy részét a szabadban töltjük. Az udvari tevékenységek során is lehetőségünk van a játék fajták gyakorlására, (homokozó, várépítés, mozgásos udvari játékok, nagyobb helyet igénylő versenyjátékok), megszervezésére. A fejlődés várható eredményei óvodás kor végére  A gyermekek képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyek élményeikből táplálkoznak,

a

tevékenységükhöz

kiválasztanak

és

maguk

is

készítenek

játékeszközöket.  Kreativitásuk egyénenként is megmutatkozik építésben, konstruálásban.  Képesek bonyolult, egyre pontosabb építményeket létrehozni.  A gyakorló játék a szerepjáték és a konstrukciós játék elemként jelenik meg.  Irodalmi élményeiket dramatizálják, bábozzák.  Ismerik és jól bánnak a természetes anyagokkal. alkotásaikat játékukban felhasználják.  A kialakult és elvárt szabályokat képesek betartani és alkalmazni.  Játékukban törekednek a társakkal való együttműködésre. 8.2 Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos tevékenység. Célunk: A munkát önként és szívesen végző, önmaga és mások munkáját megbecsülő gyermekek nevelése. Feladatunk:  az önmagáért és társaikért végzett cselekvések, tevékenységek feltételeinek biztosítása  a helyes és biztonságos eszközkezelés gyakoroltatása

26



 a többször átélt sikerélmények hatására, céltudatos, kitartó, eredményre törekvő munkavégzés kialakítása  a munkával kapcsolatos pozitív attitűdök, képességek, készségek és tulajdonságok kialakítása  szervezeti formák biztosítása  Önmagáért és másokért végzett cselekvések, tevékenységek feltételeinek biztosítása Az óvodába kerülő gyermekeink figyelmét felhívjuk a felnőtt munkájának megfigyelésére, ezt követően részműveletekben kérjük segítségüket. Az önellátás és a társaikért végzett tevékenységek gyakorlása során egyre önállóbbakká válnak. 

A helyes és biztonságos eszközkezelés gyakoroltatása

A munka jellegű tevékenységekhez gyermekeink számára nekik megfelelő méretű, balesetveszélyt kizáró eszközöket adunk. 

A többször átélt sikerélmények hatására kialakul a céltudatos, kitartó, eredményre törekvő munkavégzés

Gyermekeinknek a munkavégzések során biztosítjuk a sikerélmény többszöri átélését. Ez a pozitív hatás a mi megerősítésünkkel, reális, fejlesztő értékelésünkkel párosul. Ennek következében gyermekeink törekszenek a munkavégzés életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelő, minőségi befejezésére.  A munkával kapcsolatos pozitív attitűdök, képességek, készségek és tulajdonságok kialakítása  A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája Szemléletüket úgy alakítjuk, hogy a munkához való hozzáállásuk pozitív legyen, a munkát megbecsüljék, szeressék, a közös munka jó érzéssel töltse el őket. Szívesen tevékenykedjenek az esztétikus, rendezett környezet kialakításában, megőrzésében.  Szervezeti formák biztosítása A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Minden korcsoportban alkalomszerűen, kötetlen szervezési formában valósítjuk meg. Az óvodáskori jellegzetes tartalmak biztosítása: Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekeinket arra ösztönözzük, hogy figyeljék meg a rendszeresen előforduló, a felnőttek által végzett munkát. Segítségüket kérjük a 27



rendfenntartásban. Ennél a korosztálynál a naponta szabályosan ismétlődő önmagukért végzett tevékenységek dominálnak. A 4-5 évesek munkajellegű tevékenysége bővül a napossággal, mely formálja a közösséget. Eleinte a felnőttek vezetésével végzik a játékok elrakását, a terem rendezését, a tevékenységekben használt eszközök kiosztását, összeszedését, az öltöző és mosdó rendjének megőrzését. Egyéni megbízatásokat is végeznek: információ közvetítése, kisebbek segítése, növények ápolása, lehetőség szerint állatok gondozása (akvárium, madáretetés, stb.) Az 5-6-7 évesek önállóan, önként végzik a naposi munkát, közösen eldöntik a munka megosztását. Ízlésesen, esztétikusan megterítenek, étkezés után minden eszközt a helyére tesznek. Vigyáznak környezetük rendjére, tisztaságára. Önállóan végeznek környezetszépítő munkát (játékok tisztítása, egyszerűbb javítása, stb.). Az udvaron az évszakonként előforduló munkákban vesznek részt. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén:  a gyermekek szeretnek közösen dolgozni, örülnek, ha kötelességüket teljesítik; önállóan és igényesen végzik a naposi munkát  önként vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére, szívesen közreműködnek a növények, állatok gondozásában, örömmel segítenek a kisebbeknek  életkoruknak megfelelő szinten, egyéni képességeik szerint a munkavégzés legoptimálisabb fokára jutnak el, kialakul kötelességtudatuk 8.3. Tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvoda pedagógus által kezdeményezett

tevékenységi formákban,

szervezeti és időkeretben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes tapasztalására, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában:  Az utánzásos, minta – és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulás ( szokások alakítása ; 28



 A spontán játékos tapasztalatszerzés;  Cselekvéses tanulás;  A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;  Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;  A gyakorlati probléma és feladatmegoldás;  Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanul Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A gyermek hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség. Azok a sajátos nevelési igényű gyermekek akik az intézményünkbe járnak, speciális szakemberek pedagógiai munkája mellett fejlődhetnek. 8.4. Mese, vers, dramatikus játék Célunk:  A gyermekek beszédkészségek gondozása, fejlesztése.  A gyermekek érzelmi és esztétikai fejlődésének elősegítése, pozitív személyiség jegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmény amely nem elvezet a mélyebb értelemben vett pszichikus realitástól és a külvilágra irányított megismerési törekvésektől, hanem ráébreszt ezekre. Feladatunk:  Oldott derűs légkör megteremtése, melyben a gyermekek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik, és fejleszthető.  Beszédhibás gyermekek felismerése és fejlesztése logopédus segítségével.  A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása, 3-7 éves korig gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével.

29



A fejlesztés tartalma:  Oldott, derűs légkör megteremtése Nyugodt légkört teremtünk, melyben könnyen létrejön a kommunikációs helyzet, a gyermek szóra nyílik. Fontos, hogy nyugodt természetes helyzetet biztosítsunk, ahol teret nyújtunk a gyermekek közlési vágyának, őszintén beszélhetnek arról, ami őket foglalkoztatja. A beszédöröm a gyermekre ösztönzően hat.  Beszédhibás gyermekek felismerése Figyelemmel kísérjük a gyermekek beszédértési, beszédtechnikai szintjét. A felismert beszédzavarok, hibák esetén a szülővel és a logopédussal együttműködünk. Ügyelünk hangunk színére, erősségére és tempójára, hogy gyermekeink beszédét szebbé tegyük. Kerüljük a gyors beszédet, mert a gyermekek számára könnyen félreérthetővé válik, és nem értik meg mondandónkat.  A felhasznált irodalmi anyag összeállítása A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású verseiből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű, érthető. A ritmizált, egyszerű dallammal kísért mesének kiegészítői a rövid, ritmikus, mozdulatokkal, hanglejtéssel kísért változatai, továbbá az állatmesék változatos, gazdag világa.  A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A meséket kiegészíthetik a szép magyar nyelven elmondott történetek, amiket a valóságból, a nagyszülők, a szülők, az óvónők gyermekkoráról, a napi eseményekről szólnak. Az év folyamán 10-12 verset és mondókát, 10-14 mesét tervezünk. 4-5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, novellisztikus mesék. Megismerkedtetjük a gyermekeket a mai magyar írók modern verseivel. Ennek a korosztálynak tervezünk 2-3 epizód összekapcsolásával szerkesztett prózai 30



állatmeséket, halmozó és láncmeséket, egyszerű szerkezetű tündérmeséket. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfoló, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókák anyagát. Irodalmi anyagunkban szerepelnek vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar költők népművészeti ihletésű ritmikus élményt nyújtó versei. Az év folyamán 12-14 verset, mondókát, 10-14 mesét tervezünk. 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Arra törekszünk, hogy az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb klasszikus tündérmesék, a tréfás műmesék beépüljenek a gyermekek mesetárába. Több napon át tartó hosszabb terjedelmű meseregényeket olvasunk. A gyermekek versanyaga gazdagodik a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Megismertetjük a gyermekeket közmondásokkal, lírai tartalmú versekkel. A kiválasztott versek, mesék elősegítik a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolását, az évszakok szépségét és az ünnepek előtti várakozás örömét. Az év folyamán 12-14 verset és mondókát, 10-14 mesét, 4-5 kiolvasót tervezünk. Az anyanyelvi neveléshez nélkülözhetetlennek tartjuk a 3-7 éves korú gyermekek számára a képes könyv nézegetését, ezért biztosítunk számukra esztétikus, igényes, mind a három korosztálynak megfelelő képes könyvet. Igényes válogatással elérjük, hogy a csoportban levő könyvek ezt a szerepet töltsék be. A különbféle bábokkal élményszerűbbé tesszük a versek és mesék hallgatását. Lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára, hogy maguk is kipróbálhassák kedvenc meséjüket, vagy éppen valamilyen kitalált történetet.

A fejlődés várható eredménye óvodás kor végére:  A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.  Várják, igénylik a mesehallgatást.  Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk szórakozására.  Megjegyeznek 10-14 gyermek mondókát, 10-12 verset, 15-20 mesét.  Tudnak meséket, verseket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.  Szívesen teremtenek kommunikációs helyzetet egymással és a felnőttekkel egyaránt. 31



8.5 Ének-zene, énekes játékok, néptánc Célunk: Az énekes játékok megszerettetése, a szép tiszta éneklésre szoktatás. Zenei ízlésük formálása, esztétikai fogékonyság alakítása, közös játszás örömén keresztül. Fejlettebb mozgáskultúra kiformálása. Az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek. Feladatunk:  A zenei élmény nyújtásával fedezzék fel a dallam, közös mozgás, éneklés, játék örömét.  Ismerkedjenek meg a néphagyományokkal, népszokásokkal, a gyermekjátékokon keresztül.  Ismerkedjenek meg néhány egyszerű táncmozdulattal, fejlettségi szintjüknek megfelelően.  Az éneklés, mondókázás, énekes játék hassa át a nap egészét, és ösztönözze a gyermeket spontán utánzásra.  A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.  Álljon kapcsolatban a többi nevelési területtel is.  A megismert dalos, táncos, játékok késztessék a gyermekeket együttműködésre. A fejlesztés tartalma: A foglalkozások anyagát elsősorban a csoport igényeinek, a csoport fejlettségi szintjének megfelelően válogatjuk. 3-4 éves korban:  Elsősorban ölbeli játékok, amit felnőttekkel közösen játszanak, pl. kéz és ujj játékok, lovagoltatók, hintáztatók, csiklandozók stb. – a kontaktus megteremtéséhez.  3-4-5 hangból álló énekes játékok, hozzá játékos mozdulatok.  6-8 mondóka, 10-15 énekes játék alkotja a választékot.  Minél több zenei élményhez juttatjuk a gyermeket.

32



 Hallásfejlesztés során: törekszünk a szép, tiszta éneklésre, megismertetjük őket néhány zörejhanggal, halk és hangos dinamikával.  Ritmusérzék fejlesztése során: érzékeltetjük a tempót, megismertetjük őket néhány hangszerrel, és nagy súlyt fektetünk az egyenletes mozgás gyakorlására.  Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek ( a ritmus, éneklés, hallás, mozgás ) és zenei kreativitásának alakításában.

 3-4 éves kor mozgásanyaga: a) Térformák: kör, sor alakítása b) Játékos és utánzó mozgások, járások kézfogással és kör összefogása nélkül c) Táncmozdulatok: ringás, fordulás, térdrugózás. 4-5 éves korban: -

Megtanulnak 4-5 új mondókát.

-

12-15 új dalt, 5-6 hangterjedelemben. A dalok között szerepelnek 4-8 motívumból álló énekes játékok.

-

Megismerkedünk más népek dalaival. Énekelnek önállóan is.

-

Énekelnek hangosan-halkan, magasan-mélyen, lassan-gyorsan.

-

Játszanak ritmusmotívumokkal.

-

Megéreztetjük a dalok, mondókák ritmusát, gyakoroljuk az egyenletes lüktetést.

-

Hallásfejlesztés során: felismerik egymás hangját, a dinamikai különbségeket, hangszíneket, felismerik a zörejhangokat.

-

Ritmus érzék fejlesztése során: felismerik a mondóka, dal tempóbeli különbségét, gyakorolják a dal, és mondóka ritmusát, megismerkednek néhány új hangszer használatával (dob, cintányér, háromszög). Gyakorolják a ritmus-tapsolást. 4-5 éves kor mozgásanyaga:

a) Térformák, mozgásformák (vonulás, fordulás, fogyó-gyarapodó, stb.) b) Táncmozdulatok: páros sarokemelés, oldal-és előrezárás, szökellés, forgás, dobbantás, páros forgás.

33



5-6-7 éves korban:  Megtanulnak 4-7 új mondókát, 15-18 énekes játékot, 3-4 alkalmi műdalt. A dalokban szünet és szinkópa is előfordul, gyakran énekelnek egyénileg is.  Hallás fejlesztés során: fejlesztjük az auditív memóriát, felismernek dallamrészt szöveg nélkül, dúdolásról, hangszerről, bújtatunk dallamot, kitalálunk dallamot, játszunk dallam visszhangjátékot, érzékeltetjük a dinamikai különbségeket, felismerik a zörejhangokat.  Ritmusfejlesztés során: gyakoroljuk a dal ritmusának kiemelését, összehasonlítjuk az egyenletes

lüktetéssel,

megismerik

a

kettes

lüktetést,

játszanak

a

ritmushangszereken. 5-6-7 éves kor mozgásanyaga a) Mozgás és térformák: csigasor, hullám, két kör, szűkülő-táguló kör, kapu, párok stb. b) Táncmozdulatok: kiscsárdás, záró lépés hátra, sikálás, dobbantás, forgás párosával, sarkas járás. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére:  A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat.  Gátlás nélkül énekelnek egyedül is.  Megkülönböztetik a zenei ellentétpárokat.  Tudnak ritmust érzékeltetni, dallamot rögzíteni.  A megismert mozgásanyag alkalmazásával tudnak játékfűzéseket, táncmozdulatokat előadni.  Szívesen hallgatják a zenét. 8.6 Rajzolás, mintázás, kézimunka Célunk: A gyermekélmény és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése. A gyermek tér-forma-szín képzeletének gazdagsága, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A rajzolás,festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka az ábrázolás különböző fajtáinak megismertetése; a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az 34



esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermek személyiségének fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Feladatunk: -

A 3-6-7 éves gyermekek alkotó, alakító tevékenységének tartalmi és minőségi fejlesztése; valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására;

-

A tevékenység tárgyi feltételeinek és szervezeti formáinak biztosítása.

-

Az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző eljárásaival való megismerkedés.

A fejlesztés tartalma: 3-4 éves korban: Az óvodába kerülő 3-4 éveseknek biztosítjuk, hogy játszva ismerkedhessenek különböző anyagokkal, eszközökkel, és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Felkeltjük a szép iránti érzékenységüket azáltal, hogy gyönyörködnek saját alkotásaiban. A tevékenységek témáját mindig a gyermekek közvetlen élményeiből merítjük. Ehhez tervezzük meg a megfelelő technikát, és biztosítjuk a szükséges eszközöket. Készítünk képeket rajzolással, festéssel, nyomattal. Számunkra még fontos, hogy nagy felületre is rajzoljanak, pl. csomagolópapírra. Megismertetjük őket könnyen megmunkálható anyagokkal, pl. agyag, gyurma, termések. Bemutatjuk nekik a különböző technikákat, és biztosítjuk a gyakorlás lehetőségét, pl. gyurkálás, ütögetés, gömbölyítés, sodrás, mélyítés, karcolás, tépés, ragasztás. Téralkotó tevékenységük kialakításához biztosítunk könnyen mozgatható dobozokat, takarókat. Egyes gyermekeknél már ebben a korban megjelenik az emberábrázolás. 4-5 éves korban: A 4-5 éveseknél már megjelenik a szándékos képalkotó tevékenység. Erre alapozva bővítjük tevékenységüket élményeikhez kapcsolódó témákkal és az azokhoz megfelelően illeszkedő technikákkal.

35



Náluk már megjelenik az emberábrázolás. Ezen kívül témajavaslatainkban szerepel környezetünk tárgyainak, cselekményes jelenteknek, valamint mese, vers jeleneteknek az ábrázolása. Készítünk képeket fonalból, termésekből. Az eszközök köre bővül filctollal, rostirónnal, fapálcákkal, és különböző vastagságú ecsetekkel. A nagyobb ünnepekre egyszerű ajándéktárgyakat készítünk (karácsony, húsvét, anyák napja). Megismertetjük őket új technikákkal, pl. nyirkálás, hajtogatás, konstruálás, plasztikus formálás. Téralkotó tevékenységhez már nagyobb méretű dobozokat, bútorokat, takarókat használunk. A 4-5 évesek már segítenek az eszközök előkészítésében és elrakásában. 5-6-7 éves korban: Az

5-6-7

éveseknél

már

megjelenik

az

ünnepek,

események,

énekes

játékok

eseményábrázolása is. Egyre többször készítenek közös kompozíciót. A technikák körét bővítjük a tárgykészítés céljának megfelelően, hajtogatás, tépés, lenyomatok. Próbálkoznak a varrással, fonással, körmön fonással. Ünnepekre ajándékot készítenek szüleiknek, de gondolunk az óvoda dolgozóira és a kisebbekre is, alkalmat teremtve ezzel, hogy minél többször átélhessék az ajándékozás örömét. Ők már részt vehetnek környezetük díszítésében, sőt jó lenne, ha szüleiket is erre ösztönöznék. Plasztikai munkájukban megjelenik az ember- , állatábrázolás, a térbeli többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet. Különféle méretű, formájú eszközökből készülhet ház, barlang, sátor stb. A több napon át tartó építés lehetőségét is biztosíthatjuk. Velünk együtt gyönyörködhetnek művészeti, népművészeti alkotásokban, kiállítások látogatásával. A gyermekek az eszközöket önállóan készítik elő és rakják helyre. A fejlődés várható eredménye óvódás kor végére:  Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.  A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása.

36



 Plasztikus munkájukban megjelenik az ember és állatfigurák mintázása, képesek a formák tagolására, munkáik egyéniek, részletezők, kifejezik sajátos elképzeléseiket, gondolatvilágukat.  Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők.  Örülnek saját alkotásaiknak, és a közösen készített kompozícióknak.  Rácsodálkoznak a szép látványára, tudnak gyönyörködni benne.  Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.  Megismerik a helyi népművészeti alkotások készítésének módszerét. 8.7. Mozgásfejlesztés Célunk: A gyermekek mozgásának fejlesztése játékos módon. Testi képességek fejlesztése, egészséges mozgáskultúrájuk kialakítása. A mozgás szeretetének megalapozása, és a közösségben a társra figyelés tényének kialakítása. Feladatunk: -

A nagy- és finommozgások fejlesztése.

-

Mozgásos játékok gyakoroltatása.

-

Testi képességek (erő, ügyesség, stb.), fejlesztése szervezett és kötetlen formában.

-

Megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

-

Az egészséges életmód tudatát erősítő tevékenységek.

Mindezek együttesen hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakulásához. A fejlesztés tartalma: Óvodánkban szervezett és kötetlen formában valósítjuk meg a feladatokat, mellyel az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Szervezetten: a) Mindennapos testnevelés. b) Testnevelési foglalkozások keretében. 37



Táncelemekkel, népi gyermekjátékokkal is gazdagítjuk mozgáskultúrájukat. A mozgásanyag korcsoportonként, életkori sajátosságok, nehézségi szintenként változó. 3-4 éves korban Elsősorban nagymozgások fejlesztésére esik a hangsúly. Megismerkednek járás- és ugrógyakorlatokkal, futásformákkal: lassú-gyors, különböző irányú futások, szökdelés, fel és lelépés. Labdagyakorlatokkal (labdafogás, elkapás, gurítás, leütés, stb.). Gyakoroljuk a természetes mozgásokat: csúszás, kúszás, mászás mozgásformákat. Megismerkednek kézi szerekkel, játékos és utánzó módon végezhetjük a feladatokat. Megpróbálják az óvónőt utánozni. Megérintjük, megnevezzük testrészeinket, ezek mozgatását segíti az „énkép” kialakulását.

4-5 éves korban Még mindig a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, de már az idegpályák kiépülése következtében hatásosan fejlesztjük a finommotorikát. A foglalkozások tartama futás és dobásgyakorlatokkal bővül. A támaszgyakorlatokat játék során is gyakoroljuk. Talajtornában megismerkednek: gurulóátfordulás és kézállás előgyakorlatával– csikórugózás. Egyre több egyensúlyozó játék gazdagítja a foglalkozásokat. Szerepelnek speciális lábboltozat erősítő gyakorlatok. 5-6-7 éves korban Kiemelt a finommotorika fejlesztése. Fontos szerepet kap a verbális közlés a szóértés, észlelés. Ide tesszük a szabályjátékok gyakorlati alkalmazását. Gyakoribb a kisebb testrészek mozgatása. A gyakorlatok nehezebb elemekkel bővülnek: -

a futás (pl. különböző tempójú, felgyorsuló, stb.)

-

ugrás (nekifutásból távol és magasugrás)

-

dobás (egy és kétkezes alsó és felsődobás)

Páros gyakorlatok, gurulóátfordulás, gurulás a test hossztengelye körül, kézállás gyakorlása, az eddig ismert talajtorna elemek bővítése, pontosabb végrehajtására törekszünk. Kialakul a lateralitás. 38



Megismertetjük őket a sorversenyekkel, különböző versengésekkel. Mindvégig törekszünk arra, hogy a gyakorlatoktól függően sokat tartózkodjunk a frisslevegőn, és ott mozogjunk.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:

 Összerendezett mozgás, mind a nagymozgások, mind a finommozgások terén.  Ez az összerendezett mozgás egyéni képességeiket figyelembe véve koruknak megfelelő.  A rendszeres és szervezett fejlesztés eredményeként kialakul testsémájuk, lateralitásuk.  Fejlődik figyelmük, önfegyelmük, szabálytudatuk, közösségi magatartásuk.  Egyensúlyérzékük koruknak megfelelően fejlett, tudatosan irányítják mozgásukat.  Megszeretik a rendszeres mozgást. Ami életelemükké és igényükké válik a következő évek során.  Szívesen és élvezetten vesznek részt sorversenyekben. 8.8. Külső világ tevékeny megismerése Célunk:  A szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatok megszerzése, amely -a gyermekek életkorának megfelelő szinten- segíti az eligazodást a világban.  A helyi hagyományok, népszokások megismerése, s általa a helyi társadalom aktív résztvevője legyen.  Fogékonyak a körülöttük levő élő és élettelen környezet szépsége iránt, megtalálják a jót és a szépet, azt megbecsülik, és képesek a tenni akarásra.  A

világ

mennyiségi,

formai,

kiterjedésbeli

összefüggéseinek

felfedezése,

megtapasztalása játékos formában, a gyermek igényeihez, ötleteihez igazodva. Feladatunk:  A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása.  A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése, a tapasztalatok beszédben, szóban történő megfogalmazása.

39



 A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, a logikus gondolkodás megalapozása.  A nevelés és fejlődés optimális feltételeinek biztosítása.  A gyermekek képességeinek fejlesztése az érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, megértés, konstruálás, ítélőképesség területén.  A meglévő ismeretek elmélyítése, rendezése.  A tapasztalatok beszédben, szóban történő megfogalmazása.  A helyi népi kultúra megismerése, tevékeny megtapasztalása, és a mindennapi életben való megvalósítása.  Fontos feladatunknak érezzük, hogy az óvónő segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

8.8.1. A környezet megismerése A fejlesztés tartalma: Témaköreinket az évszakok köré csoportosítjuk, ebbe építjük bele a többi témakör anyagát: család, felnőttek munkája, testrészek, napszakok, közlekedés, óvodánk környéke, növények, állatok, színek, testápolás stb. Az időjárás változást a szabadban tartózkodással érzékeljük leginkább. Megfigyeljük az évszakok változásait, köztük levő különbségeket, tapasztalatokat szerzünk az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről. Figyelemmel kísérjük az őszi levélhullást, levelek színét, alakját, téli kopasz ágakat, tavaszi levél-, bimbóbontást, a termések növekedését, beérését, a természet gazdag színeit, fényeit, árnyékait, az élet ritmikusságát, ismerkedünk a színek világosabb, sötétebb árnyalataival. A téli hónapokban ismerkedünk a hó tulajdonságaival, megfigyeljük a hóolvadást, zúzmarát, fagyos földet. Ismerkedünk a dér, köd, jégvirág jelenségeivel, élvezzük a téli játékokat. Séta során megfigyeljük az őszi, tavaszi kerti munkákat, beszélgetünk ezek fontosságáról. Megfigyeljük az állatvilág életét különböző időszakokban (költözködés, vackolás, téli álom, fészeképítés stb.) a háziállatok lehetőség szerint saját környezetükben (ól, istálló, baromfiudvar stb.) figyeljük meg. Beszélgetünk a gondozásukról, hasznukról. Sétáink során a

40



rétek, vízpartok állatait, növényeit megfigyeljük. Kirándulások, udvari játékok alkalmával nem háborgatjuk az állatok életét, növényeinek fejlődésére vigyázunk. A vadon élő állatokat kirándulások alkalmával nézzük meg helyi szinten vezetővel. Csíráztatunk, jeles napokra ágat hajtunk. Ellátogatunk a helyi vasútállomásra, megnézzük a vonatokat, gyakoroljuk a gyalogos közlekedést, beszélgetünk a közlekedési eszközökről, és rendezzük azokat. Ismerkedünk szűkebb – tágabb társadalmi környezetünkkel. Meglátogatjuk a faluban lévő üzemeket, ismerkedünk az ott dolgozók munkájával. A faluban levő intézményeket megnézzük. Ápoljuk a népi hagyományokat. Megismertetjük a gyerekekkel az évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó népszokásokat, amelyeket helyi szinten –hagyományt teremtve- megelevenítünk, fenntartunk ( pl.: Márton – napi felvonulás, Betlehemezés ). A népi, paraszti világ még tökéletesebb megismerése érdekében ellátogatunk falunk tájházába, ahol a gyerekek testközelből tapasztalhatják meg a régmúltat. Például: építkezés, természetes anyagok felhasználása, szerszámok, eszközök, gyermekjátékok. Rendezvényeink alkalmával pedig lehetőség nyílik a népi mesterségek megismerésére – gyékényezés. Mindezzel elősegítjük a szülőföldhöz, mindezen belül a helyi közösséghez való szoros kötődést, és a régmúlt megbecsülését. Megismerkedünk testrészeink nevével, az érzékszervek funkcióival, testápolás fontosságával, beszélgetünk az orvos gyógyító munkájáról. A természeti, társadalmi környezetben gyűjtött tapasztalataikat megbeszéljük, rendezzük. Ismeretterjesztő könyvekkel tudásukat bővítjük. A napszakok, hét napjai, hónapok neveivel megismertetjük a gyermekeket. A könnyebb megjegyzés érdekében a témához kapcsolódó versikéket tanulunk. Tevékenyen veszünk részt az udvar gondozásában, környezetünk védelmében. Ügyelünk a tisztaságra, nem szemetelünk, lehullott száraz ágakat összeszedjük. A környezetvédelem fontosságára felhívjuk a figyelmet, és ezekről nem csak beszélünk, hanem nap, mint nap így is cselekszünk. A szülőket is tájékoztatjuk ezekről nem csak beszélünk, hanem nap mint nap így is cselekszünk. A szülőket is tájékoztatjuk ezekről a 41



feladatokról, és felhívjuk a figyelmüket arra, hogy óvodai környezeti nevelésünkben partnerek legyenek. Már kisgyermek korban kell kialakítani a környezet szeretetét, védelmét, hogy későbbi évek folyamán is így érezzenek, cselekedjenek. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  A gyermekek ismerik lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását.  Ismerik az óvoda dolgozóinak munkáját.  Ismerik a testrészeiket – fej, nyak, törzs, végtagok, érzékszervek – ezek funkcióját. Igényesek testük tisztaságára.  Jól tájékozódnak az óvoda környékén, ismerik a környező intézményeket, azok feladatát.  Ismerik, felsorolják a napszakokat, hét napjait, hónapok nevét, évszakok nevét.  Ismerik a színeket és árnyalatait.  Ismerik a „növény” kifejezést, hogy fa, bokor, virág, zöldségfélék, növények hogyan növekednek, szaporodnak.  Az ismert állatokat jellemző jegyeik alapján csoportosítják.  Az elemi közlekedés szabályait megismerik, és a közlekedési eszközöket (vízi, légi, szárazföldi) csoportosítják.  Óvják, védik környezetüket, nem szemetelnek. Óvodáskor végére életkori sajátosságaikat figyelembe véve jussanak el olyan tapasztalatok birtokába, hogy környezetünket óvni, védeni kell.  A tapasztalataikat beszédben, szóban megfogalmazzák. 8.8.2. Matematikai nevelés Óvodás gyermekeinknek legyen lehetőségük megismerni a természetben fellelhető tárgyak tulajdonságait, felfedezni a világ törvényszerűségeit. 3-4 éves korban is adunk a gyermekeknek matematikai ismereteket, de teljesen indirekt módon, játékaiba, mindennapi tevékenységeibe ágyazva. 4 éves kortól kezdődik a tényleges matematikai nevelés, amely játékos tevékenység. Ezúton minden

érzékszervünket

bevonjuk

a

tapasztalatszerzésbe.

Minél

több

érdekes

problémahelyzetet hozunk létre, annál inkább aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra. Hagyjuk a gyermekeket a saját logikájuk szerint gondolkodni, ha a kínálkozó 42



lehetőség közül nem fedezik fel mindegyiket, próbáljuk rávezetni, több oldalról megközelíteni, de semmiképpen nem oldjuk meg a feladatot helyettük, hanem addig ébren tartjuk érdeklődésüket, amíg rá nem jönnek minden variációs lehetőségre. Az ezúton szerzett ismereteket és tapasztalatokat fontos, hogy a gyermek azokat a további tevékenységeiben alkalmazza. Építünk a gyermekek természetes folyamatban a matematikai nevelésnek – a gondolkodás fejlesztése és a valóság mennyiségi és formai viszonyainak megismerése révén – van szerepe. Fontos, hogy rendelkezzünk: -

nagyfokú empátiai készséggel

-

jó megérző és improvizatív készséggel

-

türelemmel, hagyjunk időt a felfedezésre, ennek örömét éljük át a gyermekkel

-

ne a gyermekek helyett, hanem velük együtt gondolkodjunk

-

a feladatok komplex átlátásával

A legjellemzőbb matematikai tartalmak: -

tárgyak, személyek halmazok összehasonlítása, szétválogatások, sorba rendezések

-

ítéletalkotások szavakba

-

mennyiségek összemérése, síkban és térben

-

halmazok összemérése, párosítása, számlálása

-

kis számok felismerése összkép alapján (1,2,3)

-

sorszámok

-

mérések különböző egységekkel

-

tapasztalatok a darabszám változásairól

-

építések, alkotások szabadon és másolással

-

tevékenységek tükörrel

-

tájékozódás a térben és síkban ábrázolt világban

43



A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:  Óvodáskor végére a gyermekek matematikai jellegű helyzetekről, problémákról saját gondolataikat szabadon elmondják.  Helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb, keskenyebb, szélesebb stb.)  Tudnak

jól

ismert

tulajdonságok

szerint

tárgyakat,

személyeket,

képeket

szétválogatni, sorba rendezni.  Össze tudnak mérni két halmazt párosítással (legalább 10-ig)  Elő tudnak állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet.  Tudnak 10-ig számlálni.  Megszámlálás nélkül átlátnak 0,1,2,3 tárgyat különféle méretben, különféle elrendezésben.  El tudnak mesélni tevékenységről, történésekről, képről egyszerű darabszámmal is kapcsolatos történeteket.  Azonosítani tudnak különféle helyzetben egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.  Másolással képesek építeni, és kirakni térbeli és síkbeli alakzatokat a mintával, és színben is megegyező  Megkülönböztetik a jobbra – balra irányokat, értik a névutókat (alá, fölé, közé, stb.)

9. Az óvoda kapcsolatai Együttműködés partnereinkkel Óvodánk kapcsolatrendszere a partnerek vonatkozásában sokrétű, a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitott és kezdeményező. A kapcsolattartás már működő és lehetséges formái: Közvetlen partnereink:     

gyermekek szülők alkalmazottak fenntartó közvetkező oktatási szint 44



Közvetetett partnereink:  szakmai intézmények és szervezetek (Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, Gyermekjóléti Szolgálat)  kulturális intézmények és szervezetek(Könyvtár, Kultúrház…)  egészségügyi intézmények (Orvosi rendelő, Egészségház…)  magánszemélyek.  Kisebbségi szervezet Partnereink körét évente felülvizsgáljuk. A gyermekeinkkel való kapcsolattartásunk lehetséges formái A családi nevelést sajátos módon kiegészítő napi kapcsolattartás, amely a gyermeki személyiség megismerését, fejlesztését szolgálja. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Gyermekeink iskolába lépésének megkönnyítéséhez járul hozzá:      

ismerkedési lehetőségek biztosítása gyermekeink és szüleik részére iskolák propaganda anyagainak továbbítása a szülőkhöz gyermekek részére hirdetett pályázatokon való részvétel ovi-suli programok szoktatási program ünnepeken, rendezvényeken való részvétel.

Gyermekeink életút követéséhez járul hozzá:  első osztályosok meglátogatása  eredményességi mutatók. A szülőkkel való kapcsolattartásunk lehetséges formái Óvodánknak szociális és nevelési funkciója révén legszorosabb kapcsolata a családokkal van. A kettő összhangja és folyamatos együttműködése biztosítja gyermekeink harmonikus fejlődését a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás alapján. Az eredményes együttműködésünk feltételei:  a család feltétel nélküli gyermekszeretete, nyitottsága  a családi nevelésről kapott tapasztalatok, információk

45



 óvónőink pedagógiai és pszichológiai felkészültsége, gyermekszeretete, szaktudása empátiája, tapintata, segíteni akarás és elfogadás a család és óvodánk részéről egyaránt  szülői igény és elégedettségmérés A kapcsolattartás lehetőségei:          

ovi-hívogató beszoktatás értekezletek nyílt napok családi nap és egyéb rendezvények, amikor is a szülők közvetlenül betekintést nyerhetnek gyermekük óvodai életébe, együtt tevékenykedhetnek fogadóórák napi kapcsolattartás levél, telefon a szülői szervezet összejövetelei egyéb – az aktualitásokat és igényeket figyelembe vevő kapcsolattartási formák

Az együttműködés lehetőségeit mindenkor a nevelőtestület határozza meg.A szülők óvodaválasztását elősegítő tevékenységünk célja, hogy a döntést az alapján hozzák meg, hogy mit kínál az óvoda gyermekük számára.  Tevékenységünk megismertetése érdekében leendő óvodásaink szüleivel az eddigi gyakorlatban működő formában lépünk kapcsolatba, de keressük a további kapcsolatokat is:  Ovi-hívogató kiadvány, játszódélután szervezése  spontán érdeklődő szülők fogadása az óvodában  tájékoztató az óvodai életről, az intézmény sajátosságairól  óvodai szintű szülői értekezlet szervezése a felvételt nyert gyermekek szülei részére  A szülői igények megismerési formái a következők:  óvodaválasztást megelőző találkozók  a szülői szervezet megbeszélései  igény- és elégedettségmérő kérdőívek  A feltárt igényeket megjelenítjük:  nevelési tartalmakban  közvetítendő értékekben  az óvodai élet szervezésében  a párbeszéd formáinak alakításában  A kapcsolatépítés fórumai:  közös rendezvények  egyéb programok

46



 A szülők vállalásai a folyamat segítésében  rendezvények szervezése, támogatása  udvarrendezés. Az alkalmazotti körrel való kapcsolattartásunk lehetséges formái     

napi kommunikáció értekezletek igény- és elégedettségmérések szakmai együttlétek rendezvények programok

Az óvodapedagógusokkal való kapcsolattartásunk lehetséges formái        

igény- és elégedettségmérés kölcsönös látogatások konzultációk értekezletek pályázatokon való részvétel továbbképzések szakmai bemutatók ünnepeken, rendezvényeken való kölcsönös részvétel

A fenntartóval való kapcsolattartásunk lehetséges formái  a törvényi és helyi szabályozásoknak, elvárásoknak megfelelő kötelezettségek teljesítése  aktuális információ átadása, átvétele (levél, telefon, e-mail, fax)  értekezletek  személyes találkozások  igény- és elégedettségmérés A következő oktatási szinttel való kapcsolattartásunk lehetséges formái Bősárkány általános iskolájának kapcsolattartási formái felé nyitottak vagyunk.  Ovi-suli program  Szoktatási program  Ünnepeken, rendezvényeken való kölcsönös részvétel  Kölcsönös látogatások  Konzultáció  Továbbképzéseken, előadásokon való részvétel

47



10.Óvodánk gyermekvédelmi tevékenysége, a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált fejlesztésre irányuló törekvéseink Gyermekvédelem az óvodánkban A gyermekeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg, ezt biztosítja a gyermekvédelmi törvény, annak szakszerű végrehajtása, a gyermeket megillető jogok maximális biztosítása, érvényesítve az alapvető emberi jogok és a szabadság védelmét. Szigorúan elhatárolódunk mindenfajta hátrányos megkülönböztetéstől. Óvodai nevelésünk során készek vagyunk biztosítani a hazájukat elhagyni kényszerülő (migráns) családok gyermekeinek önazonosságának megőrzését, ápolását, erősítését.

A gyermekek személyiségének teljes kibontakoztatásához, harmonikus fejlődéséhez szeretetre, megértésre van szükség. Amennyire csak lehetséges, szüleik felelőssége a nevelés. Ezt sajátosan egészítik ki a különböző nevelési intézmények és szükség esetén a gyermekek érdekeit képviselő gyermekvédelmi szervezetek. A családokat, a családi nevelést az intervenciós gyakorlatot érvényesítve kell segítenünk, azonban nem vehetjük át teljes mértékben azok feladatát, hanem alkalmassá kell tennünk őket a gyermekek nevelésére. A gyermekek természetes joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék őket. Óvodai életrendjüket mi életkoruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően, az egyenlő hozzáférés biztosításával alakítjuk ki. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermekek nevelésével, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. Gyermekvédelmi feladatokat lát el minden óvónő, az ő munkájukat 1 fő gyermekvédelmi felelős fogja össze. Továbbá rendszeres kapcsolatot tart a gyermekvédelmi szervezetekkel és intézményekkel. Gyermekvédelmi helyzetképünk Tapasztalataink szerint egyre nagyobb az ingerszegény környezetben nevelkedő gyermekek száma, s gyakorta találkozunk a családok részéről közömbösséggel, nemtörődömséggel. Ezáltal óvodánkra sajátos feladatok elvégzése is hárul. A hátrányos helyzetű gyermekek száma azonban évről évre növekszik. Az okok nagy része anyagi eredetű, de ez nem minden esetben valódi megélhetési nehézségeket fed, hanem a családok nagy része nem megfelelő fontossági sorrendben kezeli a szükségleteket.

48



A nevelési hiányosságok is jellemzőek (következetlen, kényeztető nevelés, kevés időt töltenek a szülők a gyermekükkel, a gyermeket a TV, videó, a számítógép „neveli”, áthárítják a családi nevelést szinte teljes mértékben a nagyszülőkre, erkölcsi, magatartásbeli és egyéb, a kultúrált együttélésre jellemző szokásrendszerek hiányossága, illetve hiánya). A fentiek azt igazolják, hogy a gyermekvédelmi munka területén van tennivalónk bőven. Feltérképezzük a nehéz helyzetben lévőket, felmérjük a rászorultság okát, tapintatosan javaslatot teszünk a megoldásra, helyzetük javítására, a megelőzésre hívjuk fel a figyelmüket. Tapasztalataink szerint komoly segítséget nyújt az ingyenes étkezés kedvezménye a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családoknak. Segítjük a beiskolázási törvény végrehajtását. Erősítjük az óvodai élet-, egészség- és balesetvédelmet. Szükség esetén felvesszük a kapcsolatot a gyermekvédelmi szervekkel és hatóságokkal. Óvodánk Szülői Közösségét évente tájékoztatjuk óvodánk gyermekvédelmi helyzetéről, szükség esetén a segítségüket kérjük. Együttműködünk az iskolával, differenciált, egyéni bánásmódra törekszünk a fejlődésben elmaradt gyermekekkel. Évről évre nagyon sok beszédhibás gyermek kerül óvodánkba, így az anyanyelvi nevelés kiemelt szerepet kap. Óvodánk valamennyi csoportjában figyelemmel kísérjük a logopédus beszédfelmérő vizsgálatait, tanácsai alapján a rászorult gyermekek beszédfejlesztésével külön is foglalkozunk. Szükség estén tájékoztatjuk, meggyőzzük, segítjük az érintett szülőket. A tehetséges, egyes területeken az átlagosnál fejlettebb gyermeket célirányosan fejlesztjük, segítjük egyéniségének kibontakozását. Gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk Óvodánk nevelési célkitűzései között a testi és érzelmi harmónia kialakítása, megőrzése fontos célként fogalmazódik meg. Óvodapedagógusaink változatos óvodai tevékenységeken keresztül a gyermekek egészséges életvitellel kapcsolatos szokásrendszerét alakítják ki és mélyítik el. Intézményünkben a gyermekvédelmi tevékenység a következőképpen valósul meg:  Óvodai szinten: az óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét a gyermekvédelmi felelős koordinálja.. Tevékenységének főbb tartalmi elemei a következők:  kapcsolattartás a gyermekek érdekeit képviselő hatóságokkal és szervekkel (különös tekintettel a Gyermekjóléti Szolgálatra)  korszerű gyermekvédelemmel kapcsolatos ismeret- és tudásanyag megszerzése és továbbítása a kollégák felé

49



 Csoportszinten: a csoportban dolgozó nevelők gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége.  E tevékenység főbb tartalmi elemei a következők:  rendszeres kapcsolattartás a családokkal, a családi körülmények feltérképezése és megismerése  a szülők megnyerése következetes nevelőpartnernek  a gyermekek megfelelő gondozása  az egészséges életmódra nevelés változatos lehetőségeinek biztosítása (testi nevelés, egészséges táplálkozás – gyümölcsnap, nyugodt pihenés biztosítása, stb.)  az érzelmi biztonság és feltétel nélküli szeretet nyújtása  az életkori sajátosságok figyelembe vétele és az egyéni bánásmód érvényesítése  a gyermek rendszeres sikerélményhez juttatása  a játékosság által vezérelt tanulási folyamat biztosítása  a társas kapcsolatok fejlesztése, közösségi szokások kialakítása, szocializáció biztosítása  a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyermekek és családjaik felkarolása,  a tehetséges és kiemelkedő képességű, valamint a tanulási és/vagy magatartási problémákkal küszködő gyermekek differenciált fejlesztése (szükség esetén szakemberek – logopédus, pszichológus bevonásával)  a biztonságos intézmény fenntartása mentális (érzelmi biztonság folyamatos megteremtése) és testi vonatkozásban (balesetveszély megelőzése, azonnali elhárítása) egyaránt A szociálisan hátrányos helyzetben lévők differenciált fejlesztése Hátrányos helyzetűnek tekinthető az a gyermek, akit különféle környezeti tényezők akadályoznak az adottságaihoz mért fejlődés elérésében. A gyermekek szociális hátrányainak enyhítésére, leküzdésére több területen más-más módon közelítünk.  Kulturális hátrányból adódó feladataink:  kulturális és közművelődési intézmények látogatásával a gyermekek érdeklődését felkeltjük a különböző művészeti ágak iránt  óvodán belül a vizuális nevelés keretében készült alkotások közös megtekintésére ösztönözzük a gyermekeket, a vizuális látvány nyújtotta élmény átélésére buzdítjuk őket  az óvodai ünnepek közös átélésével segítjük a gyermekek érzelmi és beilleszkedési hátrányait leküzdeni  Egészségügyi hátrányból adódó feladataink:  Gyermekeink gyermekorvosi szűrővizsgálaton, nagycsoportosaink fogápolással kapcsolatos ismeretterjesztő előadáson vesznek részt,

50



 változatos mozgási lehetőségekkel ismertetjük meg a gyermekeket, s biztosítjuk számukra ezek rendszeres igénybe vételét.  Nevelési programunk fontos része az egészséges életmódra nevelés, ezen belül a helyes szokásrendszer kialakítására fektetünk nagy hangsúlyt  Szociális képesség hiánya miatti hátrányból adódó feladataink: a szociális képességeket a gyermekek a felnőttektől tanulják. Kezdetben a családban, majd az óvodai közösségben, társas kapcsolatokban sajátítják el. Nagyon fontos tehát, hogy a gyermekek mind a családban, mind pedig az óvodában megfelelő, követendő mintát kapjanak.  Ennek a képességnek a hiánya akkor fedezhető fel, ha a család nem alakítja ki helyesen, vagy következetlen hozzáállást tanúsít ezeknek a képességeknek a kialakításában, illetve, ha az óvodában hiányos a közösségi szabályok, alapképességek kiépítése. A hátrányok kompenzálása a következetességen alapuló magatartási és viselkedési szokásrendszer kialakítása és gyakoroltatása keretében történik óvodánkban. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység minden óvodapedagógus, valamint pedagógiai munkát segítő munkatárs közös felelőssége. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: ( Jelenleg intézményünkben nem jár HHH gyermek). A hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülőjea gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint –a gyermek hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is akit tartós nevelésbe vettek. A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek:  A család csekély bevétellel , alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy kategória alá esőbevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem.  Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés az egy főre jutó alapterület.  Egészségtelen lakhatási feltételek – vizes, salétromos falak, nagy páratartalom.  A szülők alacsony iskolai végzettsége.  Deviáns környezet szocializációs ártalmai ( alkoholizmus, drog, játékszenvedély).  Család hiánya-állami gondozásba vett ill. onnan kikerült gyermekek.  Beteg vagy korlátozott képességű szülők.

51



Veszélyeztetettség: olyan- gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az óvoda vezetője kötele:  Jelzéssel élni a veszélyeztetettség estén a gyermekjóléti szolgálatnál.  Hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása ill. súlyos elhanyagolása vagy egyéb veszélyeztetettség esetén. A gyermekvédelmi felelős feladatai:  Szükség estén családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele  Anyagi gondokkal küzdő családok támogatására az óvodavezető tájékoztatása a térítési díj csökkentése érdekében  Nyilvántartás vezetése  Beszámoló félévente

11. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Óvodánkban a integrált gyermekek számára biztosítjuk a folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai fejlesztő munkát.

Integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása óvodánkban A gyermekek nem azonos érettséggel, képességekkel érkeznek óvodánkba. Sok esetben a beilleszkedés, a magatartás, a beszéd és részképességeik fejlettsége terén jelentős elmaradással küzdenek. A lassabban fejlődő gyermekeket a Nevelési Tanácsadóba irányítjuk. A Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálata alapján sajátos nevelési igényűnek nyilvánított gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beillesztését elősegíti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Célunk: A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermekek beillesztése a többségi csoportba, a fejlődés, az együtt haladás lehetőségének biztosítása. Feladatunk: A hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása az ép funkciók bevonásával, a funkciók egyensúlyának kialakítása úgy, hogy az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési üteméhez, a fejlesztés ne terhelje túl, és ez a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. 52



A fejlesztés folyamán figyelembe kell vennünk: -

a fogyatékosság típusát, súlyosságát a gyermek életkorát, pszichés egészségi állapotát a gyermek képességeit, kialakult készségeit, meglévő ismereteit kognitív funkcióit

A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Az óvodapedagógus feladatai: -

együttműködés a különböző szakemberekkel a gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus javaslatainak beépítése a különböző pedagógiai folyamatokba alkalmazkodás az eltérő képességekhez, viselkedésekhez a tevékenységek során az adott problémához igazodó módszereket választanak egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek

Tárgyi feltételek Egy logopédiai szoba áll rendelkezésre, valamint mozgás és értelmi képességeket fejlesztő eszközök. Mozgásfejlesztő eszközök: pl.: egyensúlyozó teknő, henger, lépegetők, rehabilitációs mókuskerék, egyensúlyozó korong,egyensúlyozó libikóka. Értelmi képességeket fejlesztő eszközök: pl.:memória-táblák, különböző érzékeket fejlesztő eszközök, koordinációs képességeket fejlesztő eszközök.

12.Ellenőrzés, értékelés, mérés és a minőségbiztosítási rendszer a. Szerezeti leírás: SZMSZ-ben található b. Az óvodai csoportok és a gyermek fejlődésének ellenőrzése és értékelése. SZMSZ-ben és az éves munkatervben található. c. A gyermek fejlődésének ellenőrzése és értékelése Az értékelésnek legelterjedtebb módja a mérés és a megfigyelés. Megfigyelés: 53



Tárgya. A megfigyelt személy cselekvése, beszéde,tevékenysége, teljesítménye. A kapott adatok és a külső észlelés tényei. A gyermek mindennapjaiban pszichikus tartalmakat (érzelmeket, érzeteket) figyelünk meg. 13.Óvodánk ünnepei, hagyományaink, és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek Óvodánk természetes közege a hagyománypótlásnak. Az óvodai élet mindennapjait átszövik a gyermeki élet hagyományos ünnepeire való készülés, és a népi hagyományok ápolása. Méltó keretek között megtartott ünnepeink lehetőséget adnak a konkrét tartalmak megéreztetésén túl az érzelmek nevelésére, a közösséghez tartozás értelmi erősítéséhez. Ennek megvalósítása olyan óvónőt igényel, aki számos népi játékot, népmesét, népdalt ismer, aki jártasságra tett már szert a kézművességben, aki ismeri a népszokások eredetét, hiedelemvilágát, jelképeit. Aki érzelmekben gazdag, és igénye van arra, hogy ezt a gyermekekben is erősítse: Ősz: -

Nagycsoportosok búcsúztatása, iskolába való átkísérése

-

Őszi termések gyűjtése (házi, erdei, mezei)

-

Termésjátékok, bábok készítése (csuhé, gesztenye, makk, toboz, levelek stb.)

-

Őszi kirándulás, (betakarítás megfigyelése, ha lehetséges)

-

Állatok világnapja (okt.4)

-

Töklámpás készítése

-

Mindenszentek- gyertyagyújtás

Tél: -

Adventi koszorú készítése

-

Idősek napja - nagy csoport- szereplés

-

Munkadélután

-

Márton nap- felvonulás

-

Igény szerint karácsonyi vásár

-

Mikulás- nap 54



-

Ajándékkészítés a családnak

-

Karácsonyfa díszítés

-

Karácsonyi ünnepély

-

Pásztorjáték- nagy csoport

-

Madáretetés

-

Farsang az óvodában

-

Felnőttek farsangi bálja- SZM szervezésével

-

Tavaszi hajtatások, ültetések

-

Húsvéti tojásfestés

-

Munkadélután, igény szerinti húsvéti vásár

-

Húsvét ünneplése

-

Víz világnapja (márc.22)

-

Föld világnapja (ápr.22)

-

Májusfaállítás

-

Anyák napja

-

Kirándulás

-

Gyermeknap, igény szerint egybekötve családi délutánnal

-

Óvodai ballagás

-

Sportszerű játékok

Tavasz:

Nyár

Helyi szokásokhoz kapcsolódó programok: -

Kosár, seprűfonás megtekintése

-

Ismerkedés a „Hanság”- gal

-

Betekintés a gyékényezés fortélyaiba

Egyéb ünnepek: -

Születésnap

-

Névnap 55



14.Nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A minisztérium által meghatározott eszköz és felszerelés jegyzékben foglaltak alapján igyekeztünk idáig is az intézmény tárgyi feltételrendszerét bővíteni. A hiányzó felszereléseket a költségvetés figyelembe vételével, bízva az önkormányzat segítségében a következő terv alapján fogjuk beszerezni. I.

Eszközök, felszerelések

HELYISÉGEK

Tényadat

Szükséglet

Megjegyzés

Csoportszoba

4

4

adott

Logopédiai foglalkoztató,orvosi szoba, elkülönítő

1

1

adott

Játszóudvar

1

1

Óvodavezetői iroda

1

1

adott

Nevelőtestületi szoba

1

1

adott

Gyermek mosdó,WC

4

4

adott

Felnőtt WC

1

1

adott

II.


felújítása, szabványositás

A beszerzés várható időpontja

folyamatos

HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB TÁROLÓK

Tényadat

Szükséglet

Megjegyzés

Óvodai fektető

84

67

adott

Gyermekszék

105

98

adott 56




Gyermekasztal

21

20

adott

Fényvédő függöny

22

22

adott

Szőnyeg

4

4

adott

Játéktartó szekrénysor,

4

4

adott

Fektető tároló

4

3

adott

Élősarok állvány

3

4

beszerzése szükséges

2011

Hőmérő

2

4

beszerzése szükséges

2011

Óvodapedagógusi asztal

4

4

adott

Felnőtt szék

17

17

adott

Textil tároló szekrény

4

4

adott

Szeméttároló

5

5

adott

Tornapad

11

11

adott

Tornaszőnyeg

1

1

adott

Bordásfal

5

2

adott

Óvodai többfunkciós tornakészlet

1

1

adott

Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszereléskészlet

1

1

adott

Logopédiai tükör

1

1

adott

Logopédiai asztal

2

2

adott

Kerti asztal padokkal

3

4

részben adott

eszköztámogatás terhére

Babaház

2

4

részben adott

eszköztámogatás

57



terhére Udvari homokozó

3

4

részben adott


Takaróháló

3

4

részben adott


Mozgáskultúrát segítő eszközök

11

11

részben az EU szabványosítás szükséges

20010/11

Óvodavezetői iroda felszereléssel

1

1

adott

Nevelőtestületi iroda felszereléssel

1

1

adott

Orvosi szoba

1

1

adott

Gyermek öltöző és mosdó

4

4

III.


Egyéni tisztálkodó szerek,

felújítás és akadálymentesítés szükséges

2011/2012

TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK

Tényadat

Szükséglet

Megjegyzés

95

92

adott

Törölköző

222

283

részben adott

Abrosz

123

54

adott

67-69

67-67

adott

76

67

adott


felszerelések

Ágynemű párna-takaró Pléd

58

2010


IV.



FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Tényadat

Szükséglet

Megjegyzés

Szennyes-ruha tároló

1

1

adott

Mosógép

1

1

adott

Vasaló

1

1

adott

Vasalóállvány

1

1

adott

Szárítóállvány

1

1

adott

Takarítóeszközök

4

4

adott

Kerti munkaeszközök

8

8

adott

Porszívó

1

1

adott


V. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK


Tényadat

Szükséglet

Megjegyzés

Különféle játékformák eszközei

35

28

adott

Mozgásigényt kielégítő eszközök

32

28

adott

Ének-zene eszközei

27

27

adott

Anyanyelvi játékok

70

28

adott

Értelmi képességeket fejlesztő anyagok

68

28

adott

Ábrázoló tevékenységet

50

28

adott

59




fejlesztő anyagok Környezet megismerését segítő eszközök

60

28

adott

Videó

1

1

adott

Televízió

1

1

adott

Magnetofon CD lejátszó

4

4

adott

Diavetítő

1

1

adott

Vetítővászon

1

1

adott

Hangszerek gyerekeknek, felnőtteknek

15

15

adott

Egyéni fejlesztést szolgáló felszerelések

2

5

adott

Az óvoda eszközfelszereltségét folyamatosan bővíteni kívánjuk a költségvetési támogatáson túl pályázati úton is 15. Érdekegyeztetés, érdekvédelem fórumi Alkalmazotti érdekérvényesítés szervei, működése Óvodánkat három fő (1 óvónő, 1 dajka, 1 konyhai alkalmazott) képviseli az intézményi Közalkalmazotti Tanácsban. Szakszervezeti tagjaink száma 6. Szülői érdekérvényesítő szervezetek Óvodánk mind a négy csoportjában kétfős Szülői Szervezet működik. Óvodai szinten egy fő tölt be elnöki és egy fő titkári megbízatást, akik a nyolc fős Szülői Szervezet tagjai közül kerültek megválasztásra. Ez a kétfős elnökség képviseli óvodásaink és szüleik érdekeit.

60



16. A nevelési programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

A nevelési program érvényességi ideje Ezen nevelési program érvényességi ideje négy nevelési évre, azaz 2010. szeptember 1. napjától 2014. augusztus 31. napjáig szól. A nevelési program értékelése, felülvizsgálata A nevelési programban megfogalmazott célok megvalósulást a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A partnerközpontú működésben leírt mérési rend szerint mérjük a partnerek elégedettségét, igényeit. Az információk alapján tervezzük az éves pedagógiai munkát, az intézmény működését, ezzel folyamatosan biztosítjuk a nevelési program minőségi szintű megvalósítását.

A nevelési program elfogadása, módosítása A nevelési programot a nevelőtestület fogadja el, a szülők véleményének kikérése alapján. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A nevelési program módosítására a partneri igények mért adatai alapján a tervezett időn kívül is sor kerülhet, ha ezt az adatok szükségessé teszik. A módosításról a nevelőtestület a szülők képviselőinek közösségével dönt. A nevelési program elfogadásához a nevelőtestület kétharmadának támogatása szükséges. Felülvizsgálatára az időközben változó törvényi előírásoknak megfelelően, adott határidőre eleget teszünk. A nevelési program nyilvánosságra hozatala Nevelési programunk, mint óvodánk legfontosabb szakmai dokumentuma, mindenki számára megtekinthető. Egyik példányát az óvoda vezetőjénél helyeztük el, akitől érdeklődés esetén elkérhető és a helyszínen tanulmányozható. 17. Legitimációs záradék A nevelési programot a nevelőtestület 2010. június 18-án megtartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta. Nevelőtestület tagjai: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Szűcs Lászlóné Dr. Lakatos Tiborné Németh Tímea Gősiné Szóka Zsuzsanna Farkas Imréné Balogh Árpádné 61



Dátum: Bősárkány,2010. június Egyetértését nyilvánította a bősárkányi Napközi Otthonos Óvoda Szülői Munkaközössége:

Kovácsné Burányi Elvira a Szülői Szervezet elnöke Dátum: Bősárkány, 2010.

Szakértető: Várszegi Mónika Dátum:

Aláírás:

A (255/ 2009. (XI.20) Korm. rendelet, valamint a 137/ 1996.(VIII.28.) Korm. rendelet alapján módosított nevelési programot a nevelőtestület jóváhagyása után a fenntartó részére továbbítja.

A módosított nevelési program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A jóváhagyás napja:

A jóváhagyási határozat száma:

Aláírás:

62



18.Felhasznált irodalom

Gajdos Terézia: Gondolatok a csoportszervezésről (Óvodavezetők kézikönyve) Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan…? (Országos Közoktatási Intézet, Budapest) Óvodai nevelési programja 1989. (Országos Pedagógiai Intézet) Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel 1997. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában (Budapest, 1992.) Néphagyomány őrző óvodai program (Gödöllő 1998) B. Méhes Vera: Az óvónők és az óvodai játék (Tankönyvkiadó. Budapest, 1982) Forrai Katalin: Ének az óvodában (Zeneműkiadó, Budapest, 1977) Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program 1996. Villányi Györgyné: Játék a matematika? Zsámboki Károlyné - Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel Dr. Tótszőllősiné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Foltin Jolán – Tarján T. Katalin: Játék és tánc az óvodában (Nyomda Kft., 1998.) Napról napra a mi kalendáriumunk (Pedelus Bt. Debrecen) Lugosi Margit: Évszak- járó (1992.) Az óvodai nevelés országos alapprogramja 1996 A bősárkányi Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja 1999 137/1996.(VIII.28) Korm. rendelet módosított 255/2009.(XI.20) Korm.rendelet Magyar Közlöny 164. sz

63

A BŐSÁRKÁNYI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA

Recommend Documents