AKASZTÓ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AKASZTÓ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA

TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Intézmény OM azonosítója: 027663

Székhely: 6221 Akasztó Szent I.út 67 /fax: 78/451-190 [email protected]

Telephely: 6221 Akasztó Fő út. 88 /fax: 78/451-181 www.napovi.hu

TARTALOMJEGYZÉK ALAPELV-DEFINÍCIÓK (ÉRTÉKEINK, CÉLKITŰZÉS) GYERMEKKÉPÜNK ÓVODAKÉPÜNK GONDOSKODUNK AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Egészséges életmódra nevelés - fejlesztés Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Tárgyi feltételek Heti- Napirend Az óvoda kapcsolatai AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A külső világ tevékeny megismerése (matematikai tapasztalatszerzés) Munka jellegű tevékenységek Tanulás A nevelési és a nevelési-tanítási idő felosztásának szabályai A GYERMEK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI, GYERMEK ÉRTÉKELÉSE

3 4 5 5 6 6 10 13 15

A GYERMEK ISKOLÁBA LÉPÉSHEZ SZÜKSÉGES JELLEMZŐI

42

GYERMEKVÉDELEMI MUNKA AZ ÓVODÁBAN

44

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE

45

SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

47

A GYERMEKI ÉLET HAGYOMÁNYA

48

A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

49

ÓVODAI NEVELŐMUNKA DOKUMENTUMAI

50

GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE

50

JOGSZABÁLYOK

52

ZÁRADÉK

53

19 20 23 25 27 29 31 35 36 38 40

A nevelő és oktató munka az óvodában pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai program nyilvános!

2

ALAPELV ' Gyermekeinket,- mint fejlődő személyiséget –elfogadás, tisztelet, szeretetteljes gondoskodás, megbecsülés, bizalom övezi, és különleges védelem illeti meg ' Gyermekeink nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be, óvodai neveléssel együtt segíti gyermekeink fejlődését ' Óvodapedagógusaink, szakalkalmazottaink inkluzív (befogadó) szemlélete, gyermekközpontú attitűdje, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésére irányul, az emberi és gyermeki jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben ' Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel tudatosan törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására ' A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelését, a prevenciót kiemelt feladatként kezeljük ' Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, hatásokat, módszereket a gyermekeink személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, a nevelés lehetővé teszi és elősegíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, kompetenciájának alakítását ' A hátrányos megkülönböztetés tilalmát tiszteletben tartjuk

DEFINÍCIÓ: Kiemelt figyelmet igénylő gyermek/ Különleges bánásmódot igénylő gyermek: a. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek b. Kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség c. Sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd d. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek

3

GYERMEKKÉPÜNK „az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre” ONOAP

A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Olyan gyermeket szeretnénk nevelni, a család támogató magatartásával együtt, aki: ' kiegyensúlyozott ' tud nevetni, felfedezni, tevékenykedni ' kötődik az irodalmi alkotásokhoz, a zenéhez ' szívesen vesz részt alkotótevékenységekben ' kialakul óvodás tartása ' önálló ' nyitottá, érdeklődővé válik az új ismeretek iránt ' fejlődik készsége, képessége ' tud kooperálni: aktívan kapcsolódik be a közösség életébe ' megalapozódik és fejlődik szokás és normarendszere ' rácsodálkozik az őt körülvevő mikro-, és makro környezet szépségeire ' óvja és védi környezetét ' formálódik viselkedés kultúrája, környezettudatos magatartása ' megismeri szülőföldjének hagyományait, szokásait, értékeit, megtanulja szeretni, ápolni, védeni ' jól kommunikál, érzelmeit képes verbális és nonverbális módon kifejezni ' meg tanulja elfogadni a különbözőséget ' megismeri a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek kultúráját ' kialakul identitás tudata

4

ÓVODAKÉPÜNK ' Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család ' Óvodánk, egységes óvoda-bölcsőde a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családban nevelkedő 2-7 éves korú gyermekek nevelését kiegészítő, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény ' Óvodánk funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő ' Óvodapedagógusaink pedagógiai nézetei, módszertani szabadsága biztosított a törvény és ONOAP alapján, kiindulópontja pedagógiai munkánknak. Helyt adunk az innovatív pedagógiai törekvéseknek ' Óvodánk nevelőtestülete a hagyományokon alapuló értékmegőrzés, a más nemzethez tartozás tiszteletben tartásának elkötelezettje, hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. GONDOSKODUNK: ' érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes, biztonságérzetet adó óvodai légkör megteremtéséről ' a 2-7 éves gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítéséről, a fejlődés elősegítéséről ' testi, szociális, és értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról ' gyermeki közösségben végezhető sokszínű, - életkor /fejlettségnek- megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról, és játékon keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltség tartalmakról, emberi értékek közvetítéséről ' egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítéséről ' a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről ' felismerjük a gyermeki személyiség fejlődésének nehézségeit, számára segítséget kérünk a megfelelő szakemberektől ' a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek felzárkóztatásáról, fejlesztéséről, képességeinek kibontakoztatásáról, segítő feltételeket biztosításával esélyegyenlőség megteremtésével, hátrányok csökkentéséről

5

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki és intellektuális szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: ' Az egészséges életmód alakítása ' Az érzelmi és erkölcsi nevelés és közösség nevelés ' Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az egészséges életmódra nevelés - fejlesztés Cél: A gyermekek egészséges életvitel igényének megalapozása, testi –lelki fejlődésük elősegítése. Lelki egészségfejlesztés célja: ' elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést ' támogassa a gyermek, környezethez történő alkalmazkodását ' felkészítsen, és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben csökkentve a káros következményeket ' pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra A gondozás és nevelés egységének elve A kettő elválaszthatatlan egymástól. Óvodapedagógus és gondozónő a gondozás minden helyzetében nevel, amely a tanulási folyamat szerves része, építi kapcsolatait gyermekekkel, segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve munkatársakkal. A nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. Feladat: Részesüljön, a teljes testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvoda mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Az óvodai-bölcsődei életritmus és a családi életrend közelítése Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása Egészséges életmód, testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés, betegség megelőzés, egészségmegőrzés szokásainak alakítása Szakemberek bevonásával-szülő/pedagógus együttműködés-prevenciós korrekciós, testi-lelki feladatok ellátása Gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása Hatékony akkor ha: ' minden gyermek részt vesz benne ' nevelőtestület-alkalmazotti közösség aktív összehangolt munkája jellemzi ' felvilágosító tevékenység, együttműködés szülőkkel, civilszervezetekkel ' munka-balesetvédelmi előírások betartatása, veszélyhelyzet elhárítása Területei: ' az egészséges táplálkozás, mindennapos testnevelés, testmozgás ' a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, személyi higiéné ' bántalmazás, erőszak megelőzése, baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás ' 6

Egymásra épülő rendezvény sorozatok ' nevelőtestületi értekezlet ' továbbképzés egészségfejlesztés témakörben ' mozgáskultúra fejlesztés ' környezetvédelmi tevékenység ' szűrő vizsgálatok ' kirándulás, szabadidős programok ' egészségvédelmi programok-tevékenységek Eredmény ' gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok- gondozónő, a dajkák bevonásával állapodnak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében az azonos gyakoroltatás érdekében. A fokozatosság betartásával törekszünk arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségletüket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk. Az egészséges életmód alakításának területei Táplálkozás ' Gyermekek étkezési szokásainak, ízlésének megismerése, számukra új ételek megszerettetése ' Ösztönözzük a gyerekeket, de nem kényszerítjük az ételek elfogyasztására ' Az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon ' Az óvoda központi étrendjét kiegészítjük vitamindús zöldségekkel, gyümölcsökkel („vitamin-nap”) a szülők segítségével ' Az esztétikus terítés, kulturált étkezés igényét kialakítjuk (helyes eszközhasználat, halk beszéd) ' Folyadék biztosítása Testápolás ' Az óvodai és családi gondozási szokásokat megismerjük és összehangoljuk ' 2 éves még nem szobatiszta gyermekek folyamatos figyelemmel kísérése és szükség szerinti gondozása, ápolása közben kívánsága, kérése alapján segítünk ' Különös gonddal védjük a gyermekek érzékszerveit Öltözködés ' Igyekszünk a szülőket meggyőzni, milyen fontos a kényelmes, többrétegű öltözék, biztonságos cipő ' Komfortérzet kialakítása (meleg, izzadás) ' Rendezett öltözködés Mindennapi szabad mozgás ' természetes nagymozgásokat egyénileg gyakorolják az udvari mozgásfejlesztő eszközökön ' szabályok megtanulásával biztonságosabban tudják használni az eszközöket, jobban el tudnak igazodni a térben ' szervezett séták hozzájárulnak mozgásszükségletük kielégítéséhez Csendes pihenő- alvás ' tiszta levegőre van szükség, lefekvés előtt alaposan kiszellőztetünk ' előtte mesélünk, altatódalokat hallgatunk ' megteremtjük a szükséges nyugalmat, csendes pihenő időt

7

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása ' fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése ' elsődleges szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése ' anamnézis felvétele közben felderített betegségeket regisztrálni, figyelemmel kísérni ' éves rendszerességgel kerül sor a védőnői-orvosi szűrésekre. ' vizsgálatok során helyettesítjük a szülőt, megteremtjük azt a bizalmi légkört, mely az orvos-beteg kapcsolat kialakításához szükséges ' friss levegőt gyakori szellőztetéssel biztosítjuk ' mindennapos mozgásos tevékenységekben különös hangsúlyt helyezünk a gerincdeformitások megelőzésére, testtartásuk javítására ' gyerekek lábtartását lábboltozat erősítő tornával fejlesztjük ' mindennap, délelőtt-délután is, kint tartózkodunk a szabadban ' mozgásszükségletük kielégítése, állóképességük fokozása érdekében napi kocogófutó lehetőségeket szervezünk ' balesetek megelőzése érdekében mindennap felhívjuk a gyermekek figyelmét a szabályok betartására, ezt folyamatosan ellenőrizzük Az óvodai-bölcsődei életritmus és a családi életrend közelítése (beszoktatás) Beszoktatásra azért van szükség, mert új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. Beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja. Család szükséglete szerint 1-2 hét a beszoktatás időtartama. Család legfontosabb információforrása az óvoda-bölcsődéről gyermeke hangulata, benyomásai, tapasztalatai. Törekszünk a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására (szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedését nehezíti az eltérő értékrend a család és az óvoda között a fokozatos hozzászoktatás az óvodai élethez segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását). A gyermekek beilleszkedését nehezítheti az étkezési szokások eltérése. Fokozatosan vezetjük be a gyermeket az óvoda helyiségeinek, eszközeinek megismertetésébe. Azoknak az eszközöknek a használatát, amelyik otthon hiányzik, nem erőltetjük rájuk, míg ezeknek hangját, méreteit meg nem szokják.

Fejlődés jellemzői a bölcsődés kor végére ' Sok területen önálló a gyermek: egyedül étkezik, öltözködik, tisztálkodik, legfeljebb apró segítséget igényel ' Már nemcsak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzi magát biztonságban, hanem szívesen játszik társaival is

8

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ' Testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak ' Tisztálkodási eszközökre vigyáznak, tisztán tartják, helyére teszik azokat ' Vécé-használat és egyéb szennyező tevékenység végzése után szappannal kezet mosnak, kezüket szárazra törlik ' Zsebkendőjüket önállóan használják ' Önállóan öntenek vizet a kancsóból ' Biztonságosan használják az evőeszközöket ' Esztétikusan terítenek, kulturáltan étkeznek, étkezés közben halkan beszélgetnek ' Képesek önállóan eldönteni, miből mennyit fognak elfogyasztani ' Önállóan öltöznek, vetkőznek, az adott hőmérsékleti viszonynak megfelelően ' Öltözködésben képesek megválasztani a helyes sorrendet ' A ruhájukat esztétikusan összehajtva a polcukra helyezik ' Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. ' Szükségleteit képes késleltetni és önállóan kielégíteni ' Vigyáznak környezetük rendjére és tisztaságára ' Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés miértjét és mikéntjét ' Szívesen mozognak a szabadban minden évszakban ' Életkorának megfelelően edzett ' Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat

9

Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Cél: A gyermek érzelmi biztonságban, állandó értékrenddel rendelkező, kiegyensúlyozott szeretetteljes és elfogadó légkörben éljen, gyakorolja a közös élményeken alapuló tevékenységeket. A gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség), és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladatszabálytudat) fejlődése, szokás és normarendszer megalapozása. Feladat: Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, derűs légkör megteremtése A gyermek-gyermek, az óvoda alkalmazottai, és alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze Segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését Én-tudat alakulása, teret adni az önérvényesítő és önkifejező törekvéseknek Gyermek fogadja el, értse meg az emberek különbözőségét Olyan módszerek alkalmazása, amely közös élményeken alapuló játék és élmény gazdag tevékenységek során elősegíti a közösség fejlesztését. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek szocializációjának segítése. ' "saját" gondozónő -, csoport- és hely állandóság ' gyermek szeretettel fogadása, átélt nehézségek csökkentése, feldolgozása ' óvónő-gondozónő és gyermek között érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése ölelkezéssel ' tervezett, szokásoknak megfelelően végezzük a tevékenységeket, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltatunk ' minden csoportnak van hagyománya, szokásrendszere ' építünk a gyermek nyitottságára, mely segíti abban, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, ez az alapja a hazaszeretet, és szülőföldhöz kötődésnek ' rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére ' társas érintkezésben kialakítunk olyan szabályokat, melyeket példamutatással vagy verbális közléssel tanítunk (pl. kérem, köszönöm) ' csoport életének változásával, a gyermekek fejlődésével a szokások is változhatnak. Egy-egy szokás átalakulását nem feltétlenül az új nevelési év kezdése határozza meg, inkább pl. az évszakváltás, alvásigény csökkenése ' derűs légkör megteremtésével elősegítjük a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását, ehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges ' egyéni örömök mellett szerepet kapnak a közösen megélt örömök is (ünnepek, kirándulás, rendezvények, születésnap stb.) Az ismétlődő közös örömteli tevékenység lassan a csoport hagyományrendszerébe épül. Ezekre az eseményekre együtt készülünk, így növelik az összetartozás élményét ' kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése-gondozása speciális többlettörődéssel, szükség esetén szakemberek bevonásával ' lehetőség teremtés a társakkal közös élmények szerzésére az én-érvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermek fejlődését. ' megteremtjük a jó kapcsolatot a családdal, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez

10

' pozitívumokra támaszkodás elve - a nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése, gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban.

'

' ' ' ' ' ' '

' ' ' ' ' ' ' ' ' '

Óvodapedagógus, dajka - gyermek kapcsolata egységes nevelő hatások elve - a gyermekkel foglalkozó felnőttek - a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával - a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat nézeteiket egyeztetik, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik érzelmileg próbálja megérteni a gyermeket biztosítson tevékenységéhez szabadságot, a határok pontos megjelölésével, melyek megszegése konvenciókkal jár felnőtt legyen képes nevelési taktikát váltani, ha az nem vezet eredményre segítse a gyermekbarátságok kialakulását, úgy, hogy a közösség többi tagjához is kapcsolódjanak nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során ismerje és alkalmazza a konfliktuskezelési technikákat, ösztönözze a gyermekeket a kompromisszumos megoldásra konfliktushelyzetek megoldásában nagy segítség a kialakult magatartási szokásrendszer. Ha nem oldjuk meg helyettük a problémákat, megtapasztalják, mikor célszerű engedni, mikor szükséges lemondaniuk saját elgondolásaikról tudatosítsa a gyermekekben az értékelési szempontjait felnőtt legyen pozitív példakép a társas viselkedés alakulásában bátorítson minden gyermeket, hogy belső elégedettsége, pozitív énképe kialakulhasson. Bátortalan gyermeknél örüljön a kisebb előrelépésnek a gyermek pozitív énképét erősítse, a sikertelenséget segítse elviselni szeretetkapcsolat kialakításához használja fel a humort verbális közlés mellett éljen a metakommunikáció eszközeivel, így a gyermek meg tanulja értelmezni a nonverbális jeleket, s később maga is használja a következetesség, a bizalom, az elismerés fontos nevelési eszköz, nemcsak az egyes gyermeket formálja, hanem általa az egész csoportot pedagógiai tapintatával elfogadja és fogadtassa el a gyermekközösséggel a kiemelt figyelmet igénylő, eltérő ütemben fejlődő gyermekeket gyermek értékelése során gazdag eszköztárat alkalmaz szülőföldjéhez, közvetlen környezetéhez kötődik

Gyermekeket arra neveljük, hogy: ' elfogadja a másik gyermek különbözőségét ' tartsa tiszteletben a másik gyermek egyéniségét ' udvarias, odafigyel társára, segítőkész, empatikus ' önérvényesítő törekvése nem sértse társa személyiségét, és ne keresztezze az ő hasonló törekvéseit ' ne éljen vissza testi erejével, ne legyen fölényes ' egészséges verseny alakuljon ki a csoport tagjai között ' a helyzettől függően együttműködő és alkalmazkodó ' legyen őszinte társaihoz ' törekedjen az igazságosságra ' társaival együtt tisztelje, óvja környezetét

11

' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

Felnőtt-felnőtt kapcsolata kapcsolatai egyelőek, nem tesz különbséget kapcsolat alapja a kölcsönös megértés, bizalom, megbecsülés korrektség és őszinteség jellemzi kerüli a bántó megjegyzéseket, minősítéseket, hibáztatást másik fél egyéniségét tiszteletben tartja, elfogadja akkor is, ha az különbözik az övétől beszélgetések során elhangzott magánjellegű információkat titokban tartja együttműködésre képes érdeklődik kollégája szakmai munkája iránt, megosztja tapasztalatait nyitottan fogadja mások véleményét, tolerálja akkor is, ha az övével ellentétes kiáll a kollégája mellett, amíg annak szakmai hibája nem bizonyított csak a kulturált beszéd szókapcsolatait alkalmazza együttműködés – kommunikáció és hatékonyabb információ áramlás érdekében példát mutatunk a digitális eszközök használata során

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ' Rácsodálkozik a természetben, az emberi környezetben mutatkozó jóra és szépre, megbecsüli mindezeket ' Ragaszkodnak óvodájukhoz, gyermekekhez, felnőttekhez ' Egymást figyelmeztetik a szabályok betartására ' Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival ' Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek ' Érdeklődnek társaik, barátaik iránt ' Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés ' A tevékenységeket a megbeszéltek alapján befejezik ' Képesek figyelmesen meghallgatni a felnőttet és egymást ' Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit ' A közösségért szívesen dolgoznak ' Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat ' Várják az ünnepeket, szívesen vesznek részt az előkészületekben

12

Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósul Feladat: Anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása- beszélő környezettel, helyes mintaadással, és szabálykövetéssel Anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés Természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése Gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani Anyanyelvi nevelés egyéb lehetőségeinek, formáinak alkalmazása Értelmi fejlesztés feladata: ' gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása ' az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése ' a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása ' felnőtt helyes beszédmintáját, kommunikációs kultúráját a beszédfejlesztés leghatékonyabb eszközének tekintjük, példaértékű ' óvodapedagógus, dajka fogalomhasználata pontos, beszéde legyen tiszta, érthető, színes, kifejező, egyszerű, világos, a nyelvtani szabályoknak megfelelő. Éljen a metakommunikáció eszközeivel ' szülőket ösztönözzük a szép, példamutató beszédre, mellőzzék a „dajkanyelvet”, selypes beszédet ' az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel, ' naponta a különböző tevékenységi formában beszélgetést kezdeményezünk és irányítjuk ' ösztönözzük a gyermeket, hogy szívesen kérdezzen. Kérdéseire életkorának, érettségének megfelelő választ kap ' türelmesen meghallgatjuk az otthonról, külső környezetből hozott élményeit, tapasztalatait, ' nem vesszük el a kedvét a folyamatos beszédtől állandó javítgatással. ' alakítjuk beszédhallás figyelmét, beszédmegértő képességét, helyes beszédritmusát, szókincsüket bővítjük, ' a magánhangzók, mássalhangzók tiszta ejtését, differenciálását segítjük. A hangdifferenciálást hangoztatással kezdjük (hívóképekhez kapcsolódhat), majd a hangok felismerésével folytatjuk a szavakban ' mozgással kísért mondókák gyakorlásával is fejlesztjük beszédtechnikájukat ' kísérő mozgás miatt a mondókák lelassulnak. A pontos hangzóejtés, valamint a lüktetés elősegíti a szép kiejtést és a jól hangsúlyozott folyamatos beszéd technikájának elsajátítását ' a szavak tartalmának gazdagsága a játék és a humor forrása. ' gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, egyéni szükségleteire építve biztosítjuk a változatos tevékenységeket, ezáltal tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről

13

' tapasztalatait, ismereteit rendszerezzük, bővítjük, különböző tevékenységen keresztül fejlesztjük értelmi (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), motoros (nagymozgás, erő, gyorsaság, állóképesség, szem-kéz, szem láb koordináció, finommotorika) és szociális (szabály- és feladattudat, kitartás, önfegyelem, együttműködés, kapcsolatteremtés) képességeit.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

Anyanyelvileg fejlett, világot megértő, önmagát kifejezni tudó gyermekek nevelése Gondolatait, érzelmeit mások számára is érthető formában tudja kifejezni Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot Tisztán ejti a beszédhangokat (egyéni eltérés lehetséges beszédhiba, fogváltás miatt) Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét Tapasztalataikat, megfigyeléseiket képesek legyenek verbálisan kifejezni, állításaikat indokolni Különböző élethelyzetekben alkalmazzák a helyes viselkedésmódokat Ismerjék a környezetbarát fogalmat, óvják, védjék, szépítsék, gondozzák környezetüket Fedezzék fel környezetükben az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket Tudjanak szándékosan figyelni, koordinálni nagy- és finommozgásukat Lássák át az egyszerű munkafolyamatokat, a munka értelmét, célját Bontakozzék ki cselekvő- és feladatmegoldó képességük Alkalmazkodjanak a szabályokhoz Fejlődjön megfigyelőképességük, tapintásos, hallási, látási érzékelésük Beszédüket egyéni fejlettségüknek és a pillanatnyi helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelően természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérjék Képesek legyenek mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését irányítani Egyéni fejlettségükhöz mérten helyesen artikuláljanak, érthetően és folyamatosan beszéljenek

14

ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. Ha migráns gyermekeket is nevelünk feladatunk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Tárgyi feltételek Az óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítjuk, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé tesszük mozgás- és játékigényük kielégítését. A gyermekeket, harmóniát árasztó színek, formák, anyagok veszik körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Napirendet és Hetirend A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket ' megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. ' napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. ' jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. ' napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. ' hetirend: egy-egy környezeti téma, évszakokhoz csoportosítva- Ősz, Tél, Tavasz, Nyárazt körbejárva dolgozzuk fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző tevékenységi területeken keresztül. ' bölcsődés korú gyermekek érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt a délelőtti programokban. De részükre a gondozónő által előre megtervezett, megszervezett és írásban rögzített fejlesztés is folyamatos.

15

Időpont 7. -8.

00

30

30

45

8. -8. 45 00 8. -9. 00 15 9. -9. 15 30 9. -9. 30

9. -10. 10.

30

30-11.30

30

00

00

45

45-

00

00

15

15

00

11. -13 . 13. -14. 14. 15.

15. - 15. 15. -17.

Napirend óvodások részére Tevékenység gyülekezés szabad játéktevékenység egyéni fejlesztés a csoportszobában eü. gondozás tízórai: - kis-vegyes - közép - nagy-vegyes csoport eü. gondozás délelőtti foglalkozás készülődés az udvarra játék a szabadban, vagy csoportszobában (időjárás függő) eü. gondozás terítés (napos vagy önkiszolgálás) ebéd készülődés pihenéshez délutáni alvás, csendes pihenő ébredés, gondozás készülődés uzsonnához uzsonna délutáni foglalkozás hazabocsájtás

Napirend bölcsődések részére Időpont 7. -8.

00

30

15

30

30-

45

8. -8.

8. 9. 45

9. -10 óra 10-11.

30

30

11. -12 óra 12-15 óra 30

15-15. 3000 15. 17.

Tevékenység gyülekezés játék egyéni foglalkozás reggeli gondozási sorrendben pelenkacsere, WC-használat kézmosás, fogmosás, fésülködés, folyadékpótlás játék délelőtti foglalkozás készülődés az udvarra, ebédig játék a szabadban, vagy csoport szobában tízórai Gondozási sorrendben pelenkacsere, WC-használat kézmosás, fésülködés, folyadékpótlás, ebédeltetés délutáni alvás ébredési sorrendben pelenkacsere, WC-használat, kézmosás, fésülködés játék Uzsonna Játék, hazabocsátás

16

Az óvoda kapcsolatai Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. Óvodapedagógus –szülő kapcsolata Az óvodai-bölcsődei nevelés, gondozás a családi neveléssel együtt, szolgálja a gyermekek fejlődését. A fejlődésben történő lemaradások korrigálása. A családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében Feladat: Folyamatos kapcsolattartás, a gyermek személyiségére ható nevelői eljárások egyeztetése az együttnevelés, -kölcsönösen kell megismerni egymást – az óvoda és a család értékrendjét Óvodapedagógus/gondozónő felkészültsége a biztosíték, de kettejük kapcsolatában egyenrangú nevelőtársaknak kell maradni Óvodapedagógusnak/gondozónőnek a kapcsolatteremtés terén a kezdeményező szerepet kell vállalnia Szülőket érdekeltté kell tenni a pedagógiai kérdésekben. Ennek eredményes módja a nyugodt, felszabadult beszélgetés (tapintatos, tárgyilagos véleménynyilvánítás) kérjen és kapjon a nevelés kérdéseiben tájékoztatást és tanácsot Kapcsolattartási formák: ' Családlátogatás ' Nyílt napok ' Szülői értekezlet ' Alkalmanként egyénre szabott tájékoztatás, fogadóóra ' Közös programok, ünnepek ' Napi találkozások A családlátogatás Az óvodapedagógus/gondozónő megismerje a gyermeket közvetlen környezetében. Felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól. Figyelembe kell venni az eltérő családi környezetből érkező gyermekeket. A gyermek óvodai-bölcsődei élményein keresztül, a család kialakít egy képet a csoportról, óvodapedagógusról, gondozónőről, óvodáról. Nyíltnapon A szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításra is.

17

Szülői értekezleten Az óvodát-bölcsődét, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Az óvodapedagógus/gondozónő feladata a szülők véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele. Fogadóóra Tájékoztatási lehetőség olyan információk cseréjére, melyek a gyermekkel, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek (időpont egyeztetés a szülőkkel). Az óvoda és az iskola kapcsolata A kapcsolat fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező szerepet vállal. Formái: ' Kölcsönös látogatások, egymás munkájának alaposabb megismerése ' Óvodapedagógus és tanítók közös tapasztalatcseréi, hospitálások ' Nagycsoportos és elsőosztályos gyermekek közös találkozásai ' Az óvodai illetve iskolai rendezvényeken kölcsönös részvétel, segítségnyújtás

Társintézményekkel való kapcsolatok Kezdeményező szerepet vállalunk partnereinkkel, törekszünk a kölcsönös építő együttműködésre, mely elsősorban a gyermekek érdekét, intézményünk pozitív megítélését szolgálja. Kapcsolattartási formáink: infokommunikációs eszközök. Környékbeli óvodák Akasztó Község Önkormányzata Faluház Akasztói Általános Iskola Háziorvosok, Védőnői szolgálat, Fogorvos Idősek Napközi Otthona Gyermekjóléti, Családsegítő Szolgálat Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat- Nevelési Tanácsadó Bács- Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat- Rehabilitációs és Szakértői Bizottság Nemzeti Tehetségpont EGYMI Civil szervezetek

18

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Tevékenységi formákban elvárt feladatok óvodapedagógusainktól: Különböző tevékenységi formába öntött elméleti ismereteket a gyermekek számára cselekedtető, élményszerző, örömmel végzett tevékenységeket biztosítja. Tudatosan alkalmazza az ismert, változatos módszereket a tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak, a gyermekek életkorának fejlettségének, gyermek csoportnak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelően, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. Tájékozott az újszerű módszereket, eljárásokat illetően. A gyermek igényeitől és az aktuális helyzettől függően, olyan probléma helyzeteket teremt, melyben fejlődik a gyermek önálló, gondolkodó- problémamegoldó képessége. Együtt játszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival, megfigyel, kezdeményez, irányít, szerepet vállal. Tevékenységek tartalmát színesíti ötleteivel, javaslataival. Tevékenységek során kitűzött cél, hogy indokolt esetben, továbbá érdeklődés felkeltésének elérése érdekében használja a modern információ feldolgozó (lap-top, projektor, magnó, tablet, fényképező, diktafon, stb) eszközöket, példát mutatva a gyermekek számára: az eszköz haszna, célja, etikai problémái. Figyelembe veszi és alkalmazza a differenciálás elvét kiemelt figyelmet igénylő eltérő ütemben fejlődő gyermekek esetében is. Pedagógiai gyakorlatban alkalmazza az egyéni bánásmód elvét, szakszerűen reflektálja (elemzi, értékeli). Kritikusan, célnak megfelelően használja a tanulási képességfejlesztési segédanyagokat, digitális anyagokat, játékokat, eszközöket.

19

Játék- Szabadjáték túlsúlyának érvényesülése! A gyermekkor legfejlesztőbb tevékenysége, óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, a gyermek elemi pszichikus szükséglete. Mindennap visszatérő, hosszantartó és zavartalanul ki kell elégülnie. Saját külvilágából, és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, mozgást, az egész személyiséget fejlesztő élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa az óvodában az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. Óvodapedagógus-gondozónő a játék feltételeinek - megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre – megteremtésével biztosítja. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék fejleszti a társas kapcsolatokat. A többi gyermekkel való játék örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését. Cél A gyermekek szabad képzettársításának elősegítése, az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék Feladat: Gyermek személyiségének megismerése, feltárása, gyermek megismerési módszerek technikák alkalmazásával a gyermek játékán keresztül Kiemelt jelentősége legyen a szabad és játékos tevékenység szervezésben. Az óvodás-bölcsődés korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása. Az óvónő/gondozónő játéksegítő módszereinek tudatos alkalmazása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vétele. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek játék tevékenységének fejlesztése megfelelő változatos módszerekkel. Az óvodás-bölcsődés korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása ' A gyakorló játékhoz olyan eszközöket biztosítunk, amelyek egyéni fejlettségüktől függő manipulációra késztetik, közben ismerkedhetnek az őket körülvevő világ tárgyaival, tulajdonságaival. ' Mintát adunk az eszközök, játékok helyes használatához, a viselkedés szabályaihoz. ' A konstrukciós játékokat úgy alakítjuk, hogy a spontán építés később meghatározott céllal végzett építés legyen. Megmutatjuk az összerakás technikáját, de fantáziájukat nem kötjük meg. Ötletadással törekszünk arra, hogy játékukat formagazdagság jellemezze. ' A szerepjátékukhoz szükséges eszközválasztékot folyamatosan alakítjuk. Tartalmát tapasztalatok, élmények nyújtásával, emlékeik felidézésével bővítjük.

20

' Fontos feladatunk, hogy megszerettessük a szabályjátékokat. A mozgásos játékokkal, képességfejlesztő társasjátékokkal alakíthatjuk elemi kreatív gondolkodásukat, edzhetjük szabálytudatukat, kitartásukat, kudarctűrő képességüket. ' A konstruáló tevékenységekhez megjelenik a barkácsolás. Mesedramatizálás kellékeinek, bábok elkészítéséhez alkalmazzuk. A sokféle technikával és a saját készítésű eszközökkel, játékokkal való tevékenykedtetéssel igazi sikerélményhez juttatjuk a gyermekeket. ' A bábozást először óvónői előadással jelentetjük meg. Később a gyermekek önállóan játszhatják el saját, vagy irodalmi élményeiket. ' Dramatizáláskor segítünk a tér berendezésében, a szereplők kiválasztásában, díszletek elkészítésében. Serkentjük őket, hogy a párbeszéd mellett mozgással, gesztusokkal, mimikával is elevenítsék meg a történetet. Az óvodapedagógus játéksegítő, játékirányító módszereinek tudatos alkalmazása, az egyéni képességek figyelembe vétele ' A gyermek szabadságát és az óvónő, gondozónő tudatos fejlesztő munkáját együttesen kell érvényesítenünk. ' A játéksegítő módszereket csak úgy tudjuk helyesen alkalmazni, ha megismerjük az egyes gyermekek mozgásfejlettségét, manuális készségét, észlelésének, érzelmi, akarati életének, gondolkodásának fejlettségét. A fejlesztési feladatokat az alapján határozzuk meg, hogy mi a gyermek érdeklődési köre, kedvenc játéka és tevékenysége, milyen a csoport összetétele. ' A gyermekek, ha nyugodtan játszanak, irányításunk játékot követő, szemlélő, hagyjuk cselekedni. Segítjük azok játékát, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. ' Ha szükség van rá, játékot kezdeményezünk, modellnyújtó játszótársak vagyunk. ' Beavatkozunk a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, ha veszélyeztetik egymás épségét és nyugodt játékát. ' A helyes viselkedés pozitív megerősítésével alakítjuk ki, hogy megbecsüljék egymás munkáját (játékát). Feltételrendszer: Nyugodt légkör: ' A gyermekek szabadon választhatnak a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között ' A kreatív légkör megteremtésével segítjük a gyermekek ötleteinek szabad áramlását, az alkotó együttműködés kialakulását ' Fontos az együttélés alapvető szabályait, szokásait kialakítanunk. A nem túl sok szabály betartása fokozza a gyermek biztonságérzetét, segíti az eligazodásban, be tudja mérni saját és társai tevékenységének határait Idő: ' A napirendben a játékra kell a legtöbb időt biztosítanunk, hogy a gyermeknek legyen ideje elképzelései megvalósítására, elmélyülésre Hely: ' A csoportszobában állandó játszóhelyeket alakítunk ki, de van lehetőség a változtatásra is ' Az udvaron nagyobb a hely a mozgásos játékokhoz, de itt is lehetőséget teremtünk egyéb tevékenységre (pl. szerepjáték, rajzolás, alakítás homokból) Eszköz:

21

' A játékeszközök kiválasztásában, biztosításában nagy a felelősségünk, ezért a gyermek általános és egyéni fejlettségén túl fontos tudni a különböző játékeszközök fejlesztő hatását is ' Tapasztalatszerzés, élmények biztosításával bővítjük a játék tartalmát, formagazdagságát

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

' Tudnak kitartóan, szükségletüknek és egyéni fejlettségüknek megfelelően játszani. ' Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. ' Bonyolult építményeket képesek létrehozni. ' Élvezik a szabályjátékokat és képesek a szabályok betartására. ' Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. ' örömmel, önfeledten játszik ' képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni ' társaival együttműködik a játék érdekében ' képes élményei eljátszására ' képes szerepvállalásra és a szerepek elosztására ' képes szerepjátékok megszervezésére és az

ahhoz

szükséges játékszerek

kiválasztására ' szabályjáték során betartja a szabályokat ' betartja a társas viselkedés elemi szabályait ' lemond egy-egy kedves játékszerről ' a játéktémát megszakítás után is folytatja ' játékában elmélyült, kitartó ' képes egyszerű játékok elkészítésére, amit fel is használ későbbi játékában ' problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik ' egészséges versenyszellemben tevékenykedik

22

VERSELÉS, MESÉLÉS A játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. Mesehallgatás belső képvilágot jelenít meg, folyamata az élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. Cél: A gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása elsősorban a mesék segítségével. A mesék, versek segítségével maradandó irodalmi élmény nyújtása, szemléletmód, világképének kialakítása. Feladat: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása Az óvodás korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás) A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése az irodalom eszközeivel A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása ' Versanyagot népi mondókákból, rigmusokból, ritmikus, zenei hatású, játékos versekből állítjuk össze. ' Népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. ' Olyan meséket választunk, melyeknek cselekvése egyszerű, érthető ' Később már lehetnek többfázisú mesék (állatmesék, népmesék, realisztikus mesék, klasszikus tündérmesék, tréfás mesék, és műmesék) ' Magyar klasszikusok, mai magyar írók meséi és a folytatásos meseregények ' Népi mondókákat, névcsúfolókat, halandzsa szövegű kiolvasókat mondogatunk ' Szerepeltetjük a vidám, humoros, ritmusélményt nyújtó verseket ' A nagyobbaknak lírai műveket is olvasunk, mert a gyermekek már megérzik a költői képek érzelmet kifejező erejét ' A kiválasztott versekkel, mesékkel erősítjük a környezet megszerettetését, a hagyományőrzést és az évszakok szépségét Az óvodáskorban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása ' Az óvoda-bölcsödébe kerülő gyermekek első igazi versélménye a mondóka (ölbeli játék). A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatokkal, játékokkal biztonságérzetet nyújtunk, örömet szerzünk. ' Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. Rövid jelenetek bemutatásával a gyermekek megismerik a bábokat, ők is báboznak, dramatizálnak ' A könyvek megszerettetése érdekében biztosítjuk, hogy a gyermekek lapozgassanak leporellókat, színes képeskönyveket, otthonról is elhozhassák kedvenc könyveiket ' A vers, mese illusztrálásához olyan kellékeket használunk, amelyek elősegítik a képzeleti képek előhívását ' Az új verseket a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, évszakhoz, ünnephez kapcsoljuk. Verstanuláshoz, ismétléshez „hívóképet” alkalmazunk.

23

' A mesélés átszövi mindennapjainkat. Közvetett módon, pl. zenei szignállal, gyertyagyújtással csalogatjuk a gyermekeket a mesesarokba A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése az irodalom eszközeivel ' A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, a vers, a bábozás és a dramatizálás. Ezeken keresztül gyakoroljuk a helyes hangejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. ' A népi mondókák segítségével tisztíthatunk a magán és mássalhangzók helyes ejtésén és alakíthatjuk a gyermekek megfelelő artikulációját. ' Az irodalmi alkotások által sok új kifejezést ismernek meg.

Feltételrendszer: ' ' ' ' ' ' '

' '

Esztétikus mesesarkot, mesekuckót alakítunk ki Magnó biztosítja a meseszignált, egyéb zenei lehetőségeket Bábokkal, fejdíszekkel, díszletekkel lehetővé tesszük a bábozást, dramatizálást. A gyermekek számára elérhető könyvespolcra, nézegetésre alkalmas könyveket helyezünk Hívóképeket készítünk a versek felidézéséhez Az irodalmi alkotások kiválasztásában érvényesítjük a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosságot A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: ' ' ' ' '

A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat Egyénenként vállalkoznak a mesék, versek és a mondókák elmondására Várják, igénylik a mesehallgatást Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak Ünnepi alkalomhoz tudnak verset, mondókát kapcsolni

24

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Játékos mondókák, gyermekdalok, népi gyermekdalok, éneklés, énekes játékok, zenélés, öröm és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. Cél A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, fedezze fel a dallam, mozgás, ritmus szépségét. A gyerekeket minél több olyan zenei élményhez juttassuk, ami zenei anyanyelvüket megalapozhatja. Népdalok éneklése, népi játékok, hagyományok megismerése, továbbélése. Feladat: Az énekes népi játékok, felhasznált zenei anyagok igényes és az adott csoport képességszintjének megfelelő összeválogatása Az óvodáskorban megtervezhető jellegzetes zenei tartalmak biztosítása A felhasznált zenei anyagok igényes, adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása ' mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismertetünk meg. ' Éneklés közben fejlődik hallásuk, éneklési készségük, ritmusérzékük, harmonikus, szép mozgásuk. A zenében a hang és a mozgás mindig együtt jár ' Az ünnepi hangulat előkészítésében a daloknak, zenének, éneklésnek nagy jelentőséget tulajdonítunk. Színessé, örömtelivé teszik ünnepeinket ' A kisebbeknek a kötetlen forma felel meg jobban. A szabad részvétel kizárja a szorongást, fokozza a gyermek biztonságérzetét. A „részvétel” azt is jelenti, amikor messziről figyel, vagy játék közben hallja az éneklést. ' A mondóka és dalanyagból olyan alkalmas játékokat választunk, amelyeket a felnőtt játszik a gyermekkel, körbesétálás nélkül, állva vagy ülve. Később körbejárni is megtanulnak ' Amint a társas énekes játékok megjelennek, szükség van a közös együttes részvételre. Körbe állhatnak, választhatják egymást akkor is, ha a körbejárás fegyelmezett kézfogását még nem kívánjuk meg ' Az énekes játékokra épülő zenei nevelés természetes formája a kör. Az egyszerű körjátékokat bonyolultabb mozgásokkal bővíthetjük ' Később a nagyobbaknál, több szereplővel, komplikáltabb mozgással, nagy térben mozgó játékokat is választhatunk ' A dalanyag kiválasztásánál (a s-m hangokon mozgó és a hat hangterjedelmű dallamok aránya változik) a jellemző dallamfordulat és a játékforma az irányadó. A dalanyag összeválogatásánál figyelünk a mondókák, dalos játékok és műdalok összeállításának arányára Az óvodáskorban tervezhető jellegzetes zenei tartalmak biztosítása ' A zenei nevelést többéves távlatban tervezzük. Az egyéves tervek egymásra épülnek, de ha bármelyik területen elmaradás van, azt a következő évben pótolhatjuk ' Közvetlen tapasztaltatással, cselekedtetéssel fejlesztjük az elemi zenei képességeket Éneklési készség fejlesztése: ' óvodában a gyermekek hallás után ismerik meg a dalokat ' eleinte rövid, kis hangterjedelmű dalokat választunk ' megfelelő hangmagasságon énekelünk (kicsiknél: d-h, nagyoknál: c-d) ' gyermekek tiszta éneklését egyre gyakoribb egyéni énekléssel segítjük ' gyermekek hangjának védelme és megóvása (óvjuk a túl hangos énekléstől, beszédtől, a hideg levegőn, poros utcán való kiabálástól)

25

Zenei hallás fejlesztése: ' magas – mély, halk – hangos közötti különbséget érzékeltetjük, gyakoroljuk ' megfigyeljük a környezet hangjait, a hangszerek és egymás hangszínét, amit később felismertetünk ' belső hallását fejlesztjük dallamfelismeréssel, dallambújtatással Ritmusérzék fejlesztése: ' egyenletes lüktetést, majd a mondókák és dalok ritmusát érzékeltetjük, gyakoroljuk ' helyes beszédtempót változtatjuk (gyors – lassú) ' egyenletes lüktetést és a ritmust összekapcsoljuk ' játszunk kérdés-felelet játékot változatos szövegekkel, ritmusmotívumokkal Zenehallgatási készség kialakítása: ' óvodai zenehallgatás célja, hogy a gyermek figyelmét a dal, az ének, a hangszerjáték, a hangfelvételek szépségével lekössük, felkeltsük érdeklődését a zene iránt és türelmes, figyelmes hallgatására, élvezetére szoktassuk. Legyünk igényesek az e célra szánt jó zene megkeresésében, mert a korán fejlesztett jó ízlés nehezen rontható el később, ezért ügyeljünk az első benyomásokra, az egész életre kihatnak”. (Kodály Zoltán) ' lehetőség szerint hangversenyeket hallgatunk képzett zenészek közreműködésével, hogy óvodásaink közvetlenül megismerkedhessenek az élő zenekari zenével is. Eközben új hangszerekkel is találkozhatnak Mozgáskultúra az óvodában, tánc: ' amikor mozgáskultúráról beszélünk a magyar nép sajátos mozdulatszokásaira gondolunk. ' óvodások testi fejlettségéhez, értelmi képességeihez, mozgás-koordinációjához kell igazodnunk. Párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító, fogyó játékokat tervezünk. Esztétikus járással, játékos mozgásokkal, egyszerű, ismétlődő mozdulatformákkal készítjük elő az óvodában a „táncot”. Gyermekhangszerek: ' gyermekek kezébe ritmushangszereket adunk. ' egy dalon, mondókán belül nem szólaltatunk meg minden hangszert egyszerre, hanem felváltva. Feltételrendszer: ' megfelelő légkörről, érzelmi motiváltságról gondoskodunk. ' ritmushangszerekkel a gyermekek cselekvés, tevékenykedés közben érzékelik a ritmust. ' dalos játékokhoz, mondókához eszközöket készítünk, melybe bevonhatjuk a gyermekeket is. ' magnó, kazetták, CD-lejátszó, CD-k, az óvónő hangszerei is biztosítják az igényes zenehallgatást. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ' ' ' ' '

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat Egyedül is tudnak énekelni Élvezettel tudnak figyelni a zenehallgatásra Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát

26

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, mint az ábrázolás különböző fajtái, műalkotásokkal,a népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköze, a személyiség fejlesztésének. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására Az óvónő, gondozónő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek alkotásának elismerésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődés érvényesülését. Cél Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítse a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Feladat: Az óvodáskorban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Igénye legyen alkotásra, önkifejezésre, környezet esztétikai alakítására. Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.. A szimbólumképzés fejlődési szakaszai (Piaget): I.II.szakasz: Firka, forma-firka ' A gyermek firkakorszakát alapvetően érési folyamatnak kell tekintenünk. Ez a korszak az ábrázolás fejlődésének egyik legfontosabb időszaka, ennek megzavarása maradandó károsodást okoz a további fejlődés szempontjából, ami a későbbiekben helyrehozhatatlan. ' Kezdetben elfogadjuk, és nem érezzük saját kudarcunknak, ha gyerekeink „csak” firkálnak, festéskor mázolnak, gyurkálják a gyurmát. ' A gyermek érési folyamatait felgyorsíthatjuk azzal, ha már e korai szakaszban megtanítjuk a különböző technikák, s az azokhoz szükséges eszközök használatára. ' Ebben az időszakban nem tervezhető a témajavaslat. Megtervezzük a képalakító tevékenységek technikáit és eszközeit, ismerkednek az anyagok alakíthatóságával, az építés során a különböző tárgyak formáival, alakzataival. III. IV. szakasz: A valódi ábrázolás kezdete ' Megjelenik a valóság utánzásának, visszaadásának szándéka, de síkba való átfordításuk még kezdetleges. ' A gyermekek megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítjük élményeikhez kapcsolható témajavaslatokkal. A változatos téma, az érdekes, egymással kombinálható technikák örömtelivé, vonzóvá teszik a tevékenységét. ' A plasztikai munkák során adunk lehetőséget formák tagolására, az építés során a tér variálására. ' A gyermekek részt vesznek az eszközök előkészítésében, tisztán tartásában, elrakásában.

27

V. VI. szakasz: A valódi ábrázolás kiteljesedése ' A gyermek közlési igényének kielégítése érdekében segítjük belső vizuális képét, emlékét (élmény, tárgy külső jegyei, hangulat) papírra vetni. A különböző fejlettségi fokon álló gyermekekkel elég a témát közölnünk, a kidolgozást rábízzuk. ' Az észlelés pontossága, a megfigyelés részletessége most indul robbanásszerű fejlődésnek. A valóságot igyekszik tükrözni munkáiban, teljességében még nem képes papírra vetni, ezért kerüljük a közvetlen természet utáni ábrázolást. ' Folyamatosan változatos technikákat, eszközöket, ingerekben gazdag tevékenykedést biztosítunk. A gyermek egyre inkább urává válik a technikáknak, így azok egyre kisebb erőfeszítéssel, egyre pontosabban képesek kiszolgálni őt alkotómunkájában. ' A gyermekek közös kompozíciókat is alkothatnak. ' A saját élményeken alapuló cselekményes témákban megjelennek a mesék, versek, játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. ' Kialakítjuk az ajándékkészítés igényét, ünnepekhez kötötten ' A gyermekek lehetőleg önállóan készítenek elő, illetve gondoznak minden anyagot, eszközt, amelyek az alkotó tevékenységhez szükségesek. ' A változatos, fokozatosan nehezedő technikák alkalmazásával, a mindennapi rajzolás, mintázás lehetőségének biztosításával, e tevékenység a finommozgás, a szem-kéz koordináció fejlődésének és megfigyelésének fő terepe. Feltételrendszer: ' Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközöket biztosítunk. ' A munkaasztal kialakítása: a gyermekek kényelmesen elférnek, közel van az alkotóeszközök tároló helye, mozgó gyerekektől védett az alkotók köre. ' Fontos, hogy a gyermekeket esztétikus, egymással is minél inkább harmonizáló tárgyak vegyék körül a csoportszobában. ' Évszakoknak és ünnepeknek megfelelő díszítést alkalmazunk. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

' Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. ' A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. ' Örülnek egyéni és közös kompozícióiknak. ' Plasztikai munkáik egyéniek. ' Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. ' Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. ' Önállóan és csoportosan is készítenek ajándékokat, kellékeket.

28

Mozgás, mozgásos játékok Rendszeres, egészségfejlesztő mozgás, mozgásos játékok, feladatok, pszicho motoros készségek, képességek alakításának, fejlesztésének eszköze. Kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Cél: A gyermekek természetes hely-, helyzetváltoztató, finommotoros mozgáskészségek tanulása, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlesztése, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása harmonikus mozgásának fejlesztése, testi képességeinek megalapozása. Feladat: Az óvodáskorban tervezhető mozgások tartalmának összeállítása Sokszínű, változatos, örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák kialakítása. Kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazása Szabad levegő kihasználása A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében Kezdetben a természetes mozgások fejlesztése a kiemelt feladatunk A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. ' belépéskor megismerjük a gyermekek mozgásfejlettségét, melyet a fejlődési lapon rögzítünk ' szabadjátékba ágyazott mozgástevékenységek ' irányított mozgástevékenységek anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű fő gyakorlatokból tevődik össze. A főgyakorlatok, rendgyakorlatok, futások, gimnasztika gyakorlatok, légző gyakorlatok a csoport és az egyes gyermekek fejlettségi szintjétől függően egymásra épülnek, bővülnek ' különböző járások, futások, kúszások, csúszások, mászások talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer megkerülésével, stb. ' a gyermekeknek önmagukról egyre pontosabb információik legyenek, ezeken a foglalkozásokon, a legtermészetesebb módon ismerkedhetnek testrészeikkel Testséma fejlesztése: ' testrészek ismeretét célzó gyakorlatok: pl. sarkon járás ' tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása: pl. álljon a babzsák mögé ' test személyi zónájának alakítása: pl. emeljék a babzsákot a fejük fölé ' nagymozgások és a testséma fejlesztése később is fontos feladatunk, de nagy szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Sok olyan gyakorlatot tervezünk, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be, pl. futás, jelre feladat, szökdelés padok körül, elhelyezkedés különböző formákban. Ezen kívül előtérbe kerül: ' egyensúlyérzék fejlesztése, pl. különböző mozgások végzése emelt felületen, forgások, fordulatok, testhelyzetváltozások, futás közbeni megállások

29

' szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok, pl. babzsák feldobása, elkapása, célba-dobás, egyensúlyozó járás létra fokai között, célba ugrás A már fejlettebb gyermekeknél az észlelés fejlesztése lesz a legcélzottabb: ' alaklátás, formaállandóság: formaalakítás mozgással, különböző alakzatok végigmozgása, körbemozgása ' térészlelés: alapvető térirányok megismerése saját test közvetítésével ' feladatunk a finommozgás alakítása. Ezt természetes módon a tornaszerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal gyakoroltatjuk, pl. különböző méretű labdák, karika, botok, szalagok ' keresztcsatornákat fejlesztjük: a bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését, és elvégzik a látott, hallott feladatokat ' gyakran alkalmazzuk a szabályjátékokat. A sor- és váltóversenyek, valamint egyéb mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezek kezelését, elviselését. Fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. ' testséma fejlesztés: kiemelt helyet kap a jobb-bal gyakorlása. ' labda fontos mozgásfejlesztő eszköz. A labda feldobása, elkapása mellett vezetik a labdát járás, futás közben. Egyszerű labdajátékokat játszanak. ' ugrásgyakorlatokat tökéletesítjük, a páros és egy lábon haladás mellett néhány lépéses nekifutással gyakoroljuk a magas- és távolugrásokat. ' támaszgyakorlatokat kiegészítjük (pl. pókjárás, rákjárás, talicskázás). A természetes támaszgyakorlatok és a függeszkedés fontos hátizomzat erősítő gyakorlatok. ' differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbbet. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében ' A gyermekek részére olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely védett, de elegendő hely áll rendelkezésre. ' A gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék során biztosítjuk. ' Az udvari változatos mozgásfejlesztő eszközök erre sok lehetőséget teremtenek. ' Fontos, hogy az aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek tanuljanak meg egymáshoz alkalmazkodni. ' Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartatása. ' Lehetőség szerint mindennapi testedzést szervezünk az udvaron: kocogás, futás, mellyel a gyermekek állóképességét erősítjük. A futás mennyiségét a gyermekek szabadon határozzák meg. ' Az irányított mozgásfoglalkozásokat heti egy alkalommal szervezzük meg kötött formában. ' Napirendünkbe beépítjük a napi mozgásos perceket, melyek anyagát a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. ' A szervezett mozgások során alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére (lábboltozat erősítés, gerinctorna). Feltételrendszer: ' A csoportszobát biztonságossá átalakítjuk, kiszellőztetünk, ' A gyermekek kényelmes ruhába, nagycsoportosok tornaruhába öltöznek. ' Biztosítjuk a megfelelő időt arra, hogy minden gyermek saját képességeinek, tempójának megfelelően gyakoroljon. ' Változatos tornaszerekről és eszközökről gondoskodunk.

30

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

' A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. ' A gyermekek harmonikus, összerendezett mozgása kialakult. ' Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. ' Betartják a szabályokat a különböző szabályjátékok játszásakor. ' Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. ' Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. ' Tudnak labdát dobni, megfogni, gurítani, vezetni.

A külső világ tevékeny megismerése (matematikai tartalmú tapasztalatok) A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélet Cél A gyermeknek elemi ismerete alakuljon ki önmagáról és közvetlen környezetéről. Alapozódjon meg elemi, mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér-és síkbeli szemlélete, ' szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása ' ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés ' helyi környezeti problémák, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvása ' óvodás gyermek a környezethez való pozitív viszony kialakítása, mely lehetővé teszi annak az elvnek elfogadását, hogy a természetben mindenre szükség van, káros és hasznos élőlényekre egyaránt ' olyan szokások, viselkedési formák, ismeretek alapozása, amely későbbiekben meghatározzák a természethez való kötődést, illetve kialakítják a gyermekekben a természet védelmét

31

Feladat Életkoruknak megfelelő szinten minél több tapasztalat biztosítása tevékenységeken keresztül, az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. Ismerje meg a szülőföld, az itt élő emberek, helyi hagyományok, néphagyományok, családi kultúra értékeit, ezek szeretete, védelme. A természet megismerésével, megszerettetésével a természet tisztaságára, szépségére, megóvására nevelés A matematikai nevelés legjellemzőbb tevékenységformáinak és tartalmainak biztosítása Életkoruknak megfelelő szinten minél több tapasztalat biztosítása tevékenységeken keresztül az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből ' Építünk a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, tevékenységi, megismerési vágyára. Új ismereteket a gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva nyújtunk. ' A fokozatosan nehezedő tevékenységeket összehangoljuk a gyermekek, ill. gyermekcsoport fejlettségi szintjével. Adott témában magasabb vagy alacsonyabb szintet is tervezünk. ' A témák a gyermekek fejlődésével lineárisan bővülnek, és koncentrikusan mélyülnek. A feldolgozás mindig újra és újra az egészből indul ki és oda tér vissza, úgy hogy a gyermekek végigjárják a téma analízisét és szintézisét, mindig mélyebben, részletesebben. ' A gyermekekkel először az őket közvetlenül körülvevő világot érzékeltetjük. ' Tervezetten olyan témakörrel foglalkozunk, amelyek a helyszínen természetes környezetben feldolgozhatók, megmutathatók. ' Az ennek megfelelő témákat az évszakok folyamatos megfigyelésére fűzzük fel: Gyümölcsök, Zöldségek, Növények, Állatok, Színek ' A témakörök több ponton szorosan kapcsolódnak, összefüggnek egymással ' Csak akkor kezdjük az állatokat, növényeket környezetük, élőhelyük szerint csoportosítani, amikor már a gyermekek képesek a folyamatosság megfigyelésére, a különbségek észrevételére ' Ezen a fejlettségi szinten összefüggő témakört képezünk az alábbi résztémákból is: Az óvoda és környéke, közlekedés Emberek, az emberek munkája, (testrészek, érzékszervek, általános tájékozottság) Nagyok vagyunk, iskolások leszünk Időbeli tájékozódás (évszakok, hónapok, hét napjai, napszakok, időbeli relációk) ' Igazodunk lakóhelyünk sajátosságaihoz. ' Részt veszünk a hagyományos rendezvényeken, megismertetjük gyermekeinkkel a községünk fontosabb intézményeit (pl. könyvtár, Faluház, iskola, orvosi rendelők) ' Arra törekszünk, hogy a gyermeket olyan hatások érjék, amelyek a környezetük felfedezésére, a rácsodálkozására ösztönzi őket, megalapozva ezzel a természet védelmét, gondozását (növények gondozása, óvása, állatok védelme). ' A környezet megismeréséhez kapcsolódó természetes élethelyzetekben megtanítjuk a gyerekeknek a helyes viselkedést.

32

' Takarítás napja, Állatok- Föld –Víz napja ' Hulladékgyűjtés ' Madarak gondozása, madarak karácsonyáról sem feledkeztünk el. A matematikai nevelés legjellemzőbb tevékenységformáinak és tartalmainak biztosítása ' Matematikai nevelésünk célja nem kész ismeretek megtanulása, hanem a felderítés, a kutatás, keresés, a felfedezés, valamint az önálló gondolkodás fejlődésének elősegítése a különböző problémahelyzetek biztosításával. ' Az óvodai élet minden tevékenységi formájában megkeressük a matematikai tapasztalatszerzés lehetőségeit. Összehasonlítunk: ' tárgyak, személyek jelenségek közötti minőségi és mennyiségi különbségeket és azonosságokat tárunk fel, ' kezdetben érzékszerveikkel tapasztalva, majd később szemléletes képszerű szinten is, ' cselekvéses kifejezési módjai, tárgyak, személyek, jelenségek csoportosítása, osztályozása, sorba állítása, elrendezése. Szétválogatunk: ' élő és élettelen dolgok minőségi tulajdonságok alapján történő osztályozását végezzük. Rendezünk: ' mennyiségi tulajdonság alapján történő sorba állításokat végzünk. A tevékenységeknek különböző nehézségi fokozatait biztosítjuk. Legegyszerűbb a gyermek által spontán kezdeményezett szétválogatás, vagy sorba rendezés nehezebb, ha az óvónő kérésének, vagy más elvárásnak megfelelően kell végrehajtani. Minden összehasonlításra irányuló kérdés akkor jó, ha sokféle szempontból történő elemzésre biztatja a gyermeket. Számfogalom alapozása, építése ' Halmazok és mennyiségek közvetlen összemérésével kezdjük. ' A közvetlen összemérés módja, halmazok esetén a párosítás. Ehhez kapcsolódik az ugyanannyi, ugyanakkora előállítása. ' A kis számosságok összkép alapján történő felismerése jó alapot jelent a számfogalom építéséhez. ' Amikor már nemcsak az a kérdés, hogy hány eleme van a halmaznak, akkor meg kell neveznünk a számosságot. ' A rendezett halmazok elemeinek a nevét számlálással jelöljük meg, így kapjuk a sorszámokat. ' A számfogalom építését nagyon jól szolgálják a bontások. Minden bontás fontos tudnivalót tartalmaz, a rész és egész, valamint a részek egymáshoz való viszonyáról. Geometriai tapasztalatszerzés ' Építések, alkotások, szabadon és vagy másolással ' Tájékozódás a térben és a síkban ábrázolt világban Feltételrendszer: ' Elsődlegesen a környezetben szervezünk tapasztalatgyűjtést. ' Kialakítjuk a természetsarkot. ' Egész alakos tükörrel a testséma fejlődését segítjük. ' A csoportszobában képességfejlesztő játékokat biztosítunk. ' Vetítő, hangkazetták, könyvek, óvónő által készített játékok, eszközök biztosítják az ismeretek bővítését, rendszerezését.

33

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ' Elemi ismeretei vannak magáról és környezetéről ' Felismeri és megnevezi környezete színeinek sötét és világos változatait ' Tudja nevét, lakcímét, szülei nevét és foglalkozását ' Ismeri az évszakokat, felismeri a napszakokat ' Látja az időjárás és öltözködés közötti összefüggéseket ' Ismeri szűkebb környezetét, az ott élő növényeket, állatokat ' Ismeri a gyalogos közlekedés egyszerűbb szabályait, s a gyakorlatban is tudja alkalmazni ' Elemi, mennyiségi, alaki nagyságbeli, tér-és síkbeli ismeretekkel rendelkezik

34

Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük. Később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás. Cél: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek személyiségét. A gyermekek együttműködésének szervezőkészségének fejlesztése. – örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység legyen. – a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége; – a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Feladat A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel ' A játékból bontakoztatjuk ki. ' Kezdetben segítséggel, csoporttársakkal együtt, később önállóan végzik. ' Mindegyik munkafajtánál mintát adunk az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. ' Nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezési környezet rendben tartása. ' A kisebbeket is bevonjuk a munkába (pl. játék elrakodás, falevél gyűjtése). ' A dajkákkal közösen alakítjuk ki a naposi munkát, és a gyermekek összehangolt cselekvés láncát. ' Alkalomszerű ismétlődő munka a csoportszoba átrendezése a tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, az öltöző és a mosdó rendjének megőrzése, vitaminsaláták készítése, óvoda udvar rendezése. ' Alkalmanként egyéni megbízásokat is végeznek (pl. információ közvetítése, kisebbek segítése az öltözködésben). ' A tevékenységek után mindent a helyére tesznek. ' A munkafeladatokat soha nem adjuk büntetésként. A gyakori dicséret, elismerés hatásával érjük el, hogy szívesen vegyenek részt a munkában, azt kitartóan, felelősséggel végezzék. ' Szükséges felhívnunk a gyermekek figyelmét az eszközhasználattal járó veszélyekre. Feltételrendszer: ' Megfelelő munkaeszközt (célszerűség, méret, anyag), elegendő munkalehetőséget és időt biztosítunk. ' Megfelelő helyet a rendelkezésre álló térben jelöljük ki, ahol az adott feladat kényelmesen elvégezhető, önmagukat és másokat nem akadályozva, veszélyeztetve. ' Nyugodt, békés légkörben a gyermekek önállóan tevékenykednek, de bármikor lehetőségük van egymástól, vagy a felnőttől segítséget kérni.

35

' ' ' ' '

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, örülnek, ha kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények gondozásában. Ismerik az eszközök használatával járó veszélyeket.

Tanulás A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, ill. tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés, teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Cél: Gyermek kompetenciáinak a környezetből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. A gyermek egész személyiségének, értelmi képességeinek, mozgásos megnyilvánulásainak, nyelvi, kommunikációs képességeinek, érzelmi-szociális magatartásának megalapozása. Feladat: A szűkebb, tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása. Az elmélyült tevékenységhez szükséges nyugodt légkört és biztonságos környezetet teremtünk Biztosítjuk a párhuzamosan végezhető tevékenységeket , hozzá az eszközöket, szabad választás lehetőségét Óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A szervezett tanulás formáinak, időkereteinek kialakítása. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek / gyermekek differenciált fejlesztése. A szűkebb, tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása Gyermek abból a közegből szerzi tapasztalatait a világról, amelyben él és cselekszik, hogy a tapasztalat értékeket tükrözzön, irányítást igényel. ' Figyelembe vesszük a gyermek aktuális fizikai érzelmi állapotát, ehhez igazítjuk a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. ' Rugalmasan változtatunk előzetes terveinken ' Változatos tevékenységekkel kielégítjük a gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, igyekszünk fenntartani érdeklődését, megismerhetik a felfedezés örömét. ' egyéni képességeket figyelembe véve megfelelő színvonalú feladatok elé állítjuk. 36

' több érzékszervet igénybe vevő tapasztaltatással, a sokoldalú cselekedtetéssel nemcsak ismereteit, hanem szándékos figyelmét, kitartását, feladattudatát fejlesztjük ' Olyan tevékenységi tervet, állítunk össze, amelyek fejlesztik problémamegoldó gondolkodását, az önálló ismeretszerzés képességét. ' tevékenységtartalmakkal nem egymástól elkülönülten, hanem a maguk természetes komplexitásában kerülnek kapcsolatba a gyermekek. ' gyermek megismerési technikai módszerekkel képesek vagyunk a tanulási és magatartási problémákat felismerni, kezelni, szükség esetén szakmai segítséget is igénybe veszünk (belső, külső szakmai segítség) ' törekszünk a bizalommal teli légkör kialakítására, melyben minden gyermek kap valamilyen pozitív megerősítést, és hibázhat ' értékelésünk differenciált, árnyalt, a büntetést kerüljük. ' a tanulás folyamatos, elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Ehhez társulnak a szervezett tanulási lehetőségek. A tanulás folyamatos. Lehetséges formái: ' az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), ' spontán játékos tapasztalatszerzés ' játékos, cselekvéses tanulás ' a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, ' az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés ' a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás, ' az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Testi fejlettsége: ' a gyermek arányosan fejlett, teherbíró ' mozgása, kézmozgása összerendezett ' szándékosan irányítani képes testi szükségleteit, viselkedését, mozgását Pszichés vonatkozásban: ' környezete felé érdeklődést, nyitottságot mutat ' egyre jobban fejlődik érzékelése, észlelése ' a szándékos emlékezet és figyelem, az elemi fogalmi gondolkodás kezd kialakulni ' képes folyamatosan, érhetően, tisztán beszélni, kommunikálni ' türelmesen végighallgatja, míg más beszél ' elemi ismeretei vannak magáról és környezetéről Szociális szempontból: ' képes a felnőttekkel és társaival aktívan és eredményesen együttműködni ' önfegyelme, feladattudata kialakult ' tud a szabályokhoz, társakhoz alkalmazkodni

37

A nevelési és a nevelési-oktatási idő felosztásának szabályai Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik. Foglalkozás helyszínei: csoportszoba, óvoda udvara, külső helyszín Óvodapedagógusaink tervező munkája tudatos. Az óvodapedagógusok nevelési év elején, a komplex tevékenységi programunkra építve, megtervezi az éves ütemtervet, és nevelési tervet tagolva, hetente, tanulási- tanítási egységre, tematikus tervet készítenek, melyet a csoport naplóba rögzítenek. A tematikus tervet tevékenységi/ foglalkozási tervre bonthatja tovább. Az éves tervtől eltérhet, megfelelő indoklás alapján. PDCA - ciklus Plan: tervezés: ütemterv, nevelési terv, tematikus terv, foglalkozás vázlat Do: cselekvés/ megvalósítás Chek: ellenőrzés önreflexió Act:beavatkozás/korrekció/ Óvodapedagógusaink építenek a gyermekek más, előzetes forrásból szerzett tudására. A megfigyelési mérési értékelési eredmények figyelembevételével megtervezik, a nevelési, tevékenységi ütemtervet, csoportos, egyéni fejlesztési terveket. A tevékenységek logikusan, célnak megfelelően, gyermeki cselekedtetést szem előtt tartva épülnek fel. Az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését és fejlesztését, fejlődésük nyomon követését, különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg, és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. A szervezett játékban tanulás formái:

Rendszeres/ mindennapos 2- 7 év

Irányított Heti 1 alkalom kötetlen 2-3év

Irányított Heti 1 alkalom kötött 4 -7 év

Mozgás Egészségfejlesztő mozgás Verselés, mesélés Ének, zene, gyermektánc Énekes játék Rajz, festés, mintázás kézimunka A külső világ tevékeny megismerése matematikai

38

A szervezeti forma függ a gyermekek fejlettségi szintjétől, a tartalomtól, tevékenységtől, a kitűzött céltól, környezeti lehetőségektől, korlátaitól. Munkaformák: ' frontális ' mikro-csoportos Csoportos tevékenység esetén olyan módszereket alkalmazunk, mellyel figyelembe vesszük a gyermekek egyéni igényeit, szükségleteit. A módszerek megválasztását a gyermekek testilelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja ' egyéni ' kooperatív. Jellemezze változatosság, rugalmasság. Szeptember: befogadás, megfigyelések, mérések időszaka. Október: Kezdeményezések kötött/kötetlen

39

A GYERMEK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI A GYERMEK ÉRTÉKELÉSE A gyermeket, a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért jutalmazni, értékelni kell. A pedagógus módszertani szabadsága ad lehetőséget, annak eldöntésére, milyen jutalmazást, értékelést alkalmaz az adott nevelési-oktatási helyzetben. A gyermek a különböző tevékenységek során hibázhat, ez a tanulási fejlődési folyamat része, óvodapedagógus megértő, segítő, támogató attitüddel reagál. A nevelés, a személyiségalakítás elengedhetetlen eszközei a jutalmazás és a büntetés, de csak akkor vezetnek eredményre, ha kellő megfontoltsággal és nem túl gyakran alkalmazzuk őket. A jutalmazás két alapvető formája (általában): 1. tárgyi jutalom – Ritkán és nagyon megfontoltan kell alkalmazni, ellenkező esetben a gyermeket jutalomorientált emberré neveljük, aki kizárólag az egyéni haszonért produkál, a feladattal való megbirkózás veleszületett vágya és a siker öröme nem vonzza többé. (A jutalmat legtöbbször valamilyen szellemi vagy ügyességi feladat eredményes megoldásáért kapják, a büntetést elsősorban az erkölcsi normák megsértéséért adunk.) 2. személyi jutalom – (én-adományozó jutalom) = az az öröm, amelyet a szülő/pedagógus él át, illetve tükrözi azt vissza a gyereknek, amikor a gyermek sikerét, ügyességét, okosságát, erkölcsi erejét tapasztalja. Sokféle módon fejeződhet ki, de valódi jutalmazó értéke csak harmonikus, őszinte, szeretetteljes kapcsolatok esetén van, mert gyerek számára csak ekkor fontos a szülő/pedagógus öröme! Óvodai jutalmazás/értékelés: Az óvodai nevelésben vezérelv, hogy a jutalmazás túlsúlyban legyen a büntetéssel szemben. A jutalmazásnál és a büntetésnél mindig vegyük figyelembe, és alkalmazzuk tudatosan a gyermek életkori sajátosságait, és egyéni tulajdonságait (pl. egy bátortalan, bizonytalan gyermek esetében többször is indokolt lehet a jutalmazás, mint egy élénkebb, talpraesettebb gyerek esetében). Törekszünk a pozitív visszajelzésekre. Jutalmazás alapelvei: ' A legcélravezetőbb jutalmazás: a dicséret; az elismerő szavak ' Tárggyal nem vagy csak ritkán jutalmazunk (a tárgyi jutalom általában nem célravezető, kiegészítheti a dicséretet, de nem pótolhatja azt.) ' A metakommunikáció eszközeit előnyben részesítjük – simogatás, ölbe vétel, elismerő tekintet, stb. ' A dicséretet személyre szabottan, konkrét teljesítmény vagy magatartás elismeréseként alkalmazzuk, kerülendő a túláltalánosítás. ' Következetesség ' A jutalmazás leggyakoribb fajtái: ' Dicséret: személyes jellegű szeretet kifejezésétől egészen a példaként való kiemelésig ' Megbízatások adása ' Tevékenységbe való bevonás ' Kedvelt elfoglaltságok biztosítása (kirándulás...) ' kérhetnek mese olvasást

40

Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti. Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni, módosítani. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. Óvodai büntetés: Ha a jutalom valamiért nem vezet eredményre, akkor jön a büntetés, amivel gátolhatjuk a helytelen viselkedésforma ismétlődését. ' Lehetőleg elkerüljük, végső eszközként alkalmazzuk. ' Pszichológiailag büntetésnek számít minden olyan tevékenység, amely egy adott cselekedet következményeként annak megismétlését akarja megakadályozni, a visszatartást tűzve ki célul. ' Akkor pozitív hatású, ha megfelelő időben és módon, a tettel arányos mértékben alkalmazzuk. ' A túl kicsi, vagy túl nagy büntetés negatív hatást vált ki. ' A büntetés leggyakoribb formái: • Figyelmeztetés • Időleges kiemelés az adott tevékenységből • Meggyőzés • Metakommunikáció eszközei –(Rosszalló tekintet)

' A büntetésnek nem lehet célja a megszégyenítés. A helyesen nevelt kisgyermek természetesen minden megrovást restell, de a büntetés célja nem a kipellengérezés.

' A gyermek magatartásának helyes értékelési módját igyekezni kell a családba is átvinni (pl. szülői értekezletek, családlátogatások, szakmai előadások során)

' A büntetés nem terjedhet hosszú időre, és ugyanazért ne büntessük meg többször. ' Az érzelmi nevelés során fontos, hogy saját érzelmeinket is közvetítsük a gyermek felé (pl. ha a gyermek valami rosszat tesz, minden esetben mondjuk el, hogy milyen érzést vált ki belőlünk (pl. ez megdöbbent, elkeserít minket és, hogy nagyon szomorúak vagyunk).

' Büntetésformák, melyek személyiségromboló hatásúak: érzelmi zsarolás („nem szeretlek, ha szétdobálod a játékodat”); ijesztgetés, fenyegetés; testi fenyítés, megalázás. TILOS! Indulatkezelést segítő technikák Dühöngő sarok „Beszélgető percek” Tanulságos történetek megvitatása Áttekinthető jutalmazási-büntetési rendszer kialakítása A gyermek, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

' ' ' '

41

GYERMEK ISKOLÁBA LÉPÉSHEZ SZÜKSÉGES FEJLETTSÉGÉNEK JELLEMZŐI Kulcskompetencia a személyiség alaprendszerének (az ismeretek, készségek és attitűdök) többfunkciós egysége, (komplex képességek, képességrendszerek), amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredménye: a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges, melyet óvodai szakvélemény is igazol: A testileg egészségesen fejlődő gyermek: Hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak test arányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése , különösen a téri észlelés fejlettsége, a vizuális és az akusztikus differenciálódik, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb - szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

42

A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata, az óvodapedagógus által alkalmazott pedagógiai módszerekkel újszerű eljárásokkal a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. TANKÖTELEZETTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA Óvoda dönt: 1. amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, 2. a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, 3. szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha a) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, b) a gyermek nem járt óvodába, c) szülő nem ért egyet az 1. pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a 2. pont szerinti döntéssel, vagy 4. szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. 5. A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.

43

GYERMEKVÉDELMI MUNKA AZ ÓVODÁBAN Az óvoda intézmény vezetője és a pedagógusok, a pedagógiai munkát közvetlenül segítők alapvető feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése. ' gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. ' családlátogatások során veszélyeztetettség feltárása, helyzetkép ' nevelési év elején tájékoztatjuk a szülőket a gyermekvédelmi tevékenységről, arról, hogy probléma esetén milyen óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel ' beszámolók meghallgatása a nevelőtestületi értekezleten, illetve egyéb esetekben az intézményvezető utasítására. ' pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került ' figyelemmel kíséri a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai ' Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába-bölcsődébe kerülését ' A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges, szakember segítségét kérni. ' Rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni ' Évente egyeztet a gyermekjóléti szolgálat vezetőjével, jegyzővel. ' A családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást, javaslatával elősegíteni ' Az óvodai dolgozóknak személyiségfejlesztő tréningek tartása ' Az új és pályakezdő óvónők részre, a gyermekvédelmi munkához segítség nyújtás megszervezése, ' együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó, feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal. Gyermekjóléti Szolgálati esetmegbeszéléseken való részvétel ' Kölcsönös informálás az óvoda-telephely között szükség esetén, kibővített intézményvezetői értekezlet formájában. ' A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen figyeli és azt a dolgozók tudomására hozza ' Segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását, ' Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett pedagógiai módszerek kimerültek, fel kell venni a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat vezetőjével, védőnővel, orvossal, jegyzővel, akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. Definíció: Veszélyeztetettség olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,

44

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE Sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk, különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, ellátásban részesül attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint biztosítjuk. A nevelés hatására fejődik ' az alkalmazkodó készség, ' az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. Cél: A tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél összhangba kerüljenek. ' gyermekeket az egyéni nevelés, fejlesztés ne terhelje túl ' felzárkóztatásuk a számukra megfelelő területeken valósuljanak meg ' az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez ' legfontosabb az önállóságuk maximális kiaknázása A gyermekek nevelése fejlesztése, családi nevelést kiegészíti, a közösségbe való beilleszkedést elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelése. Kiemelt feladata: ' az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, ' hosszú távú / féléves fejlesztési tervet dolgozunk ki, hatékonyságának vizsgálata 2 alkalommal történik, elemzésének értékelésének függvényében további fejlesztési feladatokat tűzünk ki ' a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy: ' a kis gyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segítse ' a gyermek iránti elvárást fejlődési zavarának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg ' terhelhetőségét biológiai állapota, személyiség jegyei befolyásolják ' együttnevelés – az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint. ' A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Személyi feltétel: ' illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakember ' a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása ' fejlesztő szakember szakértői vélemény alapján fejlesztési tervet készít ' egyéni fejlesztés egyéni/csoportos fejlesztés terv alapján

45

' szülők megfelelő tájékoztatása kiemelt figyelmet igénylő gyermek befogadására, együttműködés a gyermek családjával ' együttműködés pedagógiai szakszolgálat szakembereivel, óvodapedagógusokkal ' figyelemmel kísérjük a gyermeki fejlődési ütemét, teljesítmények pontos ismeretét, feldolgozását és nyomon követését is. Tárgyi feltétel: A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, óvodai csoportban, a többi gyermekkel együtt történik. Az együttnevelést vállaló intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknek, mint részvétet és védettséget. Egyéni/csoportos fejlesztés órarend alapján történik a fejlesztő szobában. Sikerkritérium Gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődésének tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: ' Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet ' A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz ' A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus ' szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, ' a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, ' egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, ' alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, ' együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

46

SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOKAT ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Szociális hátrányokat előidőző tényezők: Családi mikrokörnyezet ' családi, gazdasági helyzetből adódó lakásviszonyok ' sokszor az alapvető higiénés feltételek sincsenek biztosítva ' szocializációjához szükséges alapfeltételek hiánya - a családi biztonság, ' a rendszeres törődés, a gondoskodás, a védettség hiánya ' alacsony az egy főre jutó jövedelem, munkanélküliség ' a társadalmi mobilitás hiánya ' kulturális helyzet (szülők alacsony iskolai végzettsége, a kultúra megbecsülésének hiánya) ' a család magatartása (helytelen nevelési módszerek, kevés közös élmény) ' a család erkölcsi magatartása ' tartós betegség a családban Családi házon kívüli környezet ' utca, lakókörzet negatív hatása ' helytelen viszony, kifogásolható magatartású gyermek ' csonka családban felnövő gyermekek ' elvált szülők, árva, félárva gyermekek FELADAT Családlátogatás -probléma feltárás Hátránnyal küzdő gyermekek differenciált fejlesztése A hátrány mérséklése Év kezdéstől kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekek rendszeres étkezésére Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák intézményünkben: ' lehetőleg a csoportok kialakításánál kiegyenlített legyen a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek száma ' a gyerekek, fejlesztésében a differenciált egyéni bánásmód érvényesül ' integrált pedagógiai rendszer alkalmazása ' a kedvezményezettek részére kedvezményes, vagy ingyenes étkezés biztosítása ' a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek, fejlesztésébe vonjunk be szakembereket ' a gyermekjóléti szolgálat segítségének igénybevétele, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő gyermekek minél hamarabb segítségben részesüljenek ' rendszeres kapcsolattartásra a szülőkkel annak érdekében, hogy a gyermekek érdekében megnyerjük támogatásukat, együttműködésüket ' a szülőket bevonjuk az intézményi programjainkba ' a szülők felvilágosítása a lehetséges kedvezményekről, a szociális hátrányok mérséklésére szolgáló támogatási lehetőségekről ' családlátogatások

47

A GYERMEKI ÉLET HAGYOMÁNYAI Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez a gyermekeknek változatos tevékenységeket biztosítunk. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt vidám hangulatú együttlét. Mikulás Minden óvodás csoportjával együtt várja a Mikulás érkezését. (A felnőttek műsorral kedveskedhetnek a gyermekeknek, pl. bábelőadás közös éneklés, meghívott vendégek műsora-lehetőség) Minden csoportba külön érkezik meg a Mikulás és adja át a gyermekeknek az ajándékot. Advent –Karácsonyra hangolódás A gyermekeket megismertetjük az advent jelképeivel (adventi naptár, koszorú). Az adventi naptár minden ablakában elrejtünk egy-egy „meglepetést”, dalt, mondókát, mesét, verset, amivel a Mikulást és a Karácsonyt várjuk. Feladatok lehetnek: mézes kalácssütés, ajándékkészítés, ág hajtatása, Luca-búza ültetése, adventi gyertya gyújtása, asztali dísz, karácsonyfadísz készítése stb. A nagycsoportosok műsorral készülhetnek. Farsang Vidám énekeket, verseket, tréfás mondókákat mondogatunk. Különböző technikákkal álarcokat, jelmezeket, farsangi díszeket készítünk. Az óvónők tréfás ügyességi játékokat gyűjtenek, előkészítik az ehhez szükséges eszközöket. A gyermekek jelmezbe öltöznek, előadják az erre az alkalomra tanult mondókát, verset, dalos játékot. Ezután következik a csoportok jelmezes felvonulása és a tréfás versenyjátékok. Táncos zenés mulattsággal, eszem-iszommal búcsúztatják a telet. Március 15 A csoportszobákat az ünnep jelképeivel feldíszítjük. (Zászlófestés, kokárdakészítés) Az ünnep napja: A koszorúzás helyszínét a gyermekek zászlókkal díszítik. Húsvét A csoportszobát virágokkal, tavaszi ágakkal vidámmá tesszük. A lányok elkészítik a fiúk ajándékát (pl. tojásfestés, süteménysütés). A fiúk locsolóverset, vagy mondókát mondogatnak. Lehetőség szerint élő nyuszit simogatunk. Felelevenítjük a Húsvéthétfői locsolkodó népszokást. Az udvaron megkeressük a nyuszi ajándékát. Anyák napja Verstanulás és ajándékkészítés közben beszélgetünk az édesanyákról. Virágot veszünk és meghívjuk őket csoportunkba. Dekoráljuk a csoportszobákat. A gyermekek műsorral kedveskednek az édesanyáknak. Átadják a virágot és az ajándékot. Gyermek- nap Mozgásos játékok (sport-nap), egészség-nap, dramatizálás, kézműves tevékenységek lehetőségeinek napja. Nagycsoportosok búcsúztatása Verstanulás, mesedramatizálás, mozgásos játékok tanulása. A nevelési év végén (a hagyományoknak megfelelően) a nagycsoportosok rövid műsorral kedveskednek a meghívott vendégeknek, a középsősök pedig elbúcsúztatják az iskolába menőket. Egyéb óvodai hagyományok Falukarácsony Idősek napja-anyák napja

Tehetségpont program „Csicsergő”- versmondó délután „Kerekítek kereket”- ábrázolás, kézimunka délután

48

GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Cél: Valamilyen szempontból hátrányban élő családok gyermekeinél jelentkező kognitív hátrányok mérséklése A hátrányok mérséklése nevelési/pedagógiai irányultságúak. Minden lépés a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő - a beiskolázhatóságot biztosító - fejlődését szolgálja. Ennek részterületei: '

a szociális hátrányok kompenzálása

Az óvoda együttműködésre törekszik a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a fenntartóval, az iskolával, orvosokkal és más intézményekkel. Az óvoda csak a nevelési, szocializációs folyamatot közvetlenül akadályozó tényezők felszámolása terén bír hatékony eszközökkel. '

az intézményi kapacitások fejlesztése

Az emberi erőforrások biztosítása. Épp ezért lényeges célterület a belső fejlesztés. Az óvodai dolgozók felkészültségének, tájékozottságának javítása '

a pedagógiai munka, a pedagógiai kultúra megújítása, az innovációs hajlandóság erősítése

A mérési, értékelési, egyéni-fejlesztési, kapcsolatépítési stb. feladatok a pedagógiai munka egészére, tehát nem csak a HHH gyermekek fejlődésére vannak hatással. Valamennyi gyermek jobb szolgáltatást kap. S a nevelő testület tagjai és az intézmény dolgozói számára is erkölcsi, szakmai elismerést érhetnek el. Feladatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében Integrációt elősegítő csoportalakítás (olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos eloszlását) Az igazolatlan hiányzások minimalizálása

49

ÓVODAI NEVELŐMUNKA DOKUMENTUMAI Az óvodapedagógus ismeri az óvodai nevelés tartalmát meghatározó alapdokumentumokat. Ismeri a műveltségtartalmak közvetítése során felhasználható nyomtatott, nem nyomtatott, valamint a digitális információforrásokat, a róluk való tájékozódás lehetőségeit. Az pedagógiai programban megjelenő mérési és értékelési eredményeket felhasználja saját pedagógiai gyakorlatában. Alkalmazott módszerei illeszkedjenek az éves nevelési, tevékenységi tervhez. ' ' ' ' ' ' '

felvételi és mulasztási napló óvodai csoportnapló óvodai szakvélemény forgalmi napló - egyéni fejlesztési terv egészségügyi törzslap fejlődési táblázat a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció

GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE Óvodapedagógusok nevelési évenként bemeneti és kimeneti méréseket, megfigyeléseket, kétszer rögzítik, és a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációban rögzítik, mely tartalmazza ' gyermek anamnézisét, ' gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés, erkölcsi állapot- Delacato) ' pedagógiai programban meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket, ' fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, ' ha szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, ' fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait ' a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait ' a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket. ' mellékletként csatoljuk a rajzfejlettséget mutató emberrajzot Fejlődését folyamatosan nyomon követik és írásban rögzítik, gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Lóczi féle tábla vezetése havonta történik, egészségügyi törzslapot kell vezetni a bölcsődés korú gyermekekről.

50

BEMENETI MÉRÉS Korcsoport 2-5 év Határidő okt.31 Gyermek megismerési megfigyelés, beszélgetés, technika rajz, mintázás, kérdezés Dokumentum/ rögzítés Gyermektükör/ Komplex személyiségfejlettség megfigyelő dokumentum KIMENETI MÉRÉS Korcsoport 2-5 év Határidő április 30.

6-7 év szeptember 30. Delacato- módszer Delacato adatlapok

6-7 év január 31

Azoknál a gyermekeknél, akik év közben létesítenek óvodai jogviszonyt, két hónapon belül kell elkészíteni a bemeneti mérést. A tanköteles korú gyermekek kimeneti mérése január 31-ig készül el. Amennyiben az óvodapedagógusok véleménye, illetve szülő kérése alapján nem dönthető el hogy a gyermek szeptemberben megkezdheti iskolai tanulmányait, iskolaérettség megállapítása céljából szakvéleményt kérelmezünk a pedagógiai szakszolgálattól, mely alapot képez a beiskolázáshoz, óvodai szakvélemény elkészítéséhez. Adaptáció

GYERMEKTÜKÖR/KOMPLEX SZEMÉLYISÉG – FEJLETTSÉG MEGFIGYELŐ DOKUMENTUM Nagy Jenőné: Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata Módszertani könyv óvodapedagógusoknak 2012

51

JOGSZABÁLYOK

2011.évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Bölcsődei Nevelés - Gondozás Szakmai Szabályai 2012 Módszertani levél A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 1. sz. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet Önértékelési kézikönyv - A kézikönyv az Oktatási Hivatal által a TÁMOP-3.1.8-09/1-20100004 „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” c. kiemelt projekt keretében készült.

Verzió szám:1. Akasztó Önkormányzat Képviselő testületének 2012.november 26-án kelt 84/2012 (IX.27) határozata Helyi Óvodai Program módosításáról. Verzió szám: 2. Akasztó Önkormányzat Képviselő testületének 2014.január 8-án kelt 114/2013 (XI.27) határozata Akasztó Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai Programjának módosításáról. Verzió szám: 3. Akasztó Önkormányzat Képviselő testületének………………………………… kelt, …………………………………………..határozata Akasztó Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai Programjának módosításáról.

52

ZÁRADÉK Az Akasztó Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestülete 2015. július. 13-án tartott határozatképes ülésén 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta, az Akasztó Önkormányzat Képviselő testületének 2014. január 8-án kelt 114/2013 (XI.27) határozat számú Akasztó Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai Programjának módosításait. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Kelt.: Akasztó 2015. 07. 13 …………………………………….. nevelőtestület képviselője

……………………………………… nevelőtestület képviselője

…………………………………… intézményvezető

Az óvodai szülői szervezettel (közösség) az Akasztó Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai Programja 2015. 09………..napján megismertetésre kerül. Kelt.: …………………………….

…………………………………… szülői munkaközösség nevében …………………………………… szülői munkaközösség nevében …………………………………… szülői munkaközösség nevében …………………………………… szülői munkaközösség nevében …………………………………… szülői munkaközösség nevében

Az elfogadott Pedagógiai Program felterjesztésének napja a fenntartó felé: ……… év ………………hónap ……… nap.

…………………………………….. intézményvezető

53