A NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Zsadány Község Önkormányzat Napközi Otthonos Óvoda Zsadány 5537 Zsadány, Béke u.56. OM:201770

Változat: 03

A NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM azonosító:201770 [email protected] Nincs két egyforma gyémánt; Mindegyikben más a szépség, Nincs két egyforma gyermek Mindenkiben más az érték."

1 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Tartalomjegyzék I. A pedagógiai program jogszabályi háttere: ...................................................................... 4 II.Bevezető ........................................................................................................................... 5 III. Helyzetelemzés ............................................................................................................... 5 IV. Óvodánk nevelésfilozófiája............................................................................................ 9 V. Nevelő-oktató intézményünk alapelvei, céljai .............................................................. 11 VI. Fejlesztendő kompetenciák, és a fejlődést elősegítő módszerek ................................. 22 Pedagógiai módszerek .................................................................................................... 23 Egészséges életmód alakítása ......................................................................................... 26 Intézményünk Egészség terve: ....................................................................................... 26 VII. Érzelmi – erkölcsi nevelés szocializáció biztosítása................................................... 34 1.A hit és vallásoktatás Intézményünkben: .................................................................... 36 2.Értelmi fejlesztés ......................................................................................................... 36 VIII. Tevékenységeink ....................................................................................................... 37 1. Játék ............................................................................................................................ 37 2. Mozgás, mozgásos játékok ......................................................................................... 39 3. A külső világ tevékeny megismerése ......................................................................... 42 4.Matematikai tapasztalatszerzés a tevékenységeken keresztül ..................................... 45 5.Verselés, mesélés ......................................................................................................... 48 6.Anyanyelvi nevelés...................................................................................................... 52 7.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ....................................................................... 54 8.Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka........................................................................ 55 9.Munka jellegű tevékenységek ..................................................................................... 58 10. Játékba integrált tanulás............................................................................................ 61 IX. Szervezési feladatok ..................................................................................................... 63 X. Az óvoda hagyományos ünnepei és egyéb rendezvényei.............................................. 69 XI. Intézményünk gyermekvédelmi feladatai .................................................................... 74 XII. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló egyéb tevékenységek .................................. 78 1. Az óvoda speciális szolgáltatásai ............................................................................... 78 2. A pedagógus feladatai az integrált nevelés megvalósítása során ............................... 79 3. Az óvodai élet megszervezése .................................................................................... 80 XIII. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .............................................................................................................................. 81 A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során ....................................................................................................... 86 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek ................................ 89 Személyiségfejlesztő, Tehetséggondozó tevékenység az óvodában .............................. 94 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése ........................... 96 XIV. Írásos dokumentumaink ............................................................................................ 98 XV. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .......................................... 102 XVI. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése .......................................................... 104 XVII. Roma kulturális óvodai nevelés magyar nyelven .................................................. 106 XVIII. Az Óvoda kapcsolatai ........................................................................................... 108 XIX. Óvodai neveléshez szükséges fejlesztő eszközök ................................................... 117 2 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Felhasznált irodalom: ....................................................................................................... 119 Legitimációs záradék ........................................................................................................ 125

3 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

I. A pedagógiai program jogszabályi háttere:  

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról  2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól  1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról  Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról  Az óvoda hatályos Alapító Okirata:  KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/pem/gyermekvedelmi_es_javitointezeti_neveles_ harmadik.pdf



121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról

4 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

II.Bevezető Óvodánk Békés megyei kis községben, Zsadányban található. A község közel 1800 lelket számlál. Az óvoda a község főutcáján helyezkedik el. Az intézmény régi parasztházból lett kialakítva, mára már egy szép, tágas, minden igényt kielégítő, jól felszerelt intézmény. Hosszú volt az út, mely idáig vezetett. Ez a kis birodalom, akkor a legszebb, amikor gyerekzajtól hangos. Nevelőtestületünk minden erejével azon munkálkodik és fog munkálkodni, hogy a gyermekek sokoldalú személyiségének fejlesztését elősegítse. Mindig rendkívül fontos volt számunkra a szeretetteljes, kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, az óvodáskor szebbé tétele.

III. Helyzetelemzés

 Az óvoda jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Zsadány Község Önkormányzat, Napközi Otthonos Óvoda Az óvoda címe és telefonszáma: 5537 Zsadány, Béke u.56.

Telefon: 66/ 497-153

Az óvoda fenntartója, címe és telefonszáma: Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő Testülete Polgármesteri Hivatal 5537 Zsadány, Béke u.82. Tel: 66/497-100 Óvodai csoportok száma: 3 Az óvoda vezetője, a program bemutatója: Tébiné Bari Anikó 5 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Óvodavezető Alapító okirat száma, kelte: 51/2015 (III:18.) 2. Intézményünk személyi feltételei: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2- es számú melléklete alapján 2013. szeptember 1-től: Felsőfokú végzettségű óvónők száma: 6 fő Pedagógiai munkát segítő nevelők száma: 4fő ebből: 2 Fő dajka 1 Fő gondozónő 1 Fő pedagógiai asszisztens 3. Környezeti szociokulturális viszonyok: Településünk lakosságának összetétele heterogén. A munkanélküliek száma magas. Sokan a közfoglakoztatásban dolgoznak. A szülők jövedelmi viszonyai igen alacsonyak. A gyermek létszáma változó. A szülők életkora 21-36 év. A családok lakáskörülményei néhány kivételtől eltekintve jónak mondhatók- remélhetőleg a szociálpolitikai kedvezmények igénybevétele is nagyban hozzájárul a lakáskörülmények további javulásához. A szülők iskolai végzettségét tekintve a legtöbb szülő nyolc általános iskolai végzettséggel, illetve szakmunkás iskolai végzettséggel rendelkezik, lényegesen kevesebb az érettségizettek száma, igen kevés a főiskolai-vagy egyetemet végzettek száma. Sokan próbálkoznak a magángazdaságban kiegészíteni jövedelmüket. Minden tényezőtől függetlenül a szülők igénylik gyermekeik részére az egész napos ellátást. Az intézmény és a család kapcsolata, melyre külön kitérünk, igen jó. Együtt működő partnerként segítjük gyermekeink harmonikus fejlődését.

4. Óvodánk tárgyi feltételei:

6 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Intézményünk a község főutcáján helyezkedik el. Tágas épület, az udvar nagysága, felszereltsége megfelelő. Sajnos intézményünk nem rendelkezik tornaszobával ezért egészségneveléssel kapcsolatos alapfeladatainkat, az alapfeladatot maradéktalanul nem tudjuk teljesíteni. Az udvar kialakításakor több olyan szempontot vettünk figyelembe, amely az óvodáskorú gyermek számára fontos! 

Balesetmentes mozgás lehetősége, szabványügyi ellenőrzéseknek megfelelő fa játékok



Gumitéglák a játékok alatt



Esztétikus-igényes, rendezett környezet



Tágas- árnyékos-füves játszórész



Filagória



Árnyékolóval ellátott homokozó



Az Óvoda udvarán térkővel lefedett udvarrész található, mely változatos egyéni, de főleg csoportos tevékenységre ad lehetőséget.



Nyáron párakapu üzemel



Intézményünk akadálymentesített.

Az óvoda az elhelyezkedéséből adódóan a Béke utca felől fő-és mellékbejáraton közelíthető meg. A régi, de mégis korszerű épület kényelmes, nagy részben megfelel az előírásoknak. Itt jegyezzük meg, hogy a nagy részben szó azt jelenti, hogy egyetlen csoportszoba természetes megvilágítása tér el az ideálistól. A csoportszobák száma: 3 Az épület másik hányada járulékos helyiségekből áll. -

szertár, óvónői szoba

-

mosogató- tálalókonyha

-

vizesblokk- WC

-

vezetői iroda

-

öltözőhelyiség, közlekedő

-

kazánház 7 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

-

akadálymentes kézmosó helyiség vizesblokk- WC

-

A 0-3 éves korú gyerekek foglalkoztató szobája (Gyermekház) és öltöző, mosdó és irodarész. A belső környezetünk kialakításakor az volt a cél, hogy élénk, vidám színű, de esztétikus,

textíliák- formák vegyék körül gyermekeinket, melyek hangulatosak, jó összhatásúak. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekek számára a különböző fejlesztő eszközöket, játékokat és egyéb a mindennapi élet folyamán használható eszközöket hozzáférhetővé tegyük, fokozzuk játékkedvüket, tevékenységre buzdítsuk őket. Óvodánkban a tornaszobán kívül minden feltétel adott, így megfelelő környezetet biztosítunk mind az óvodapedagógusoknak, mind a munkát segítő személyzetnek is, hogy az óvoda teljes nevelőközössége közvetlenül vagy közvetve részese legyen a sikeres óvodai munkának. 5.Óvodánknak a program céljaihoz rendelt eszközrendszere Óvodánk felszereltsége, eszközköz ellátottsága jó, melyet az évek során folyamatosan bővítettünk,

a

fontossági

sorrend

figyelembevételével.

A

sokoldalú,

eredményes

nevelőmunkához eszközrendszerre van szükség, mellyel rendelkezünk. Ennek ellenére mindig mutatkoznak hiányos területek. Nagy álmunk egy minden mozgásigényt kielégítő tornaszoba, mindent megteszünk azért, hogy pályázatok vagy adományok útján pótolni tudjuk ezt a hiányosságot. Nagy, illetve felbecsülhetetlen e téren is a személyzet hozzáállása, mentalitása, hogy közös erővel mindent megteszünk felszerelésünk, eszközeink megóvásáért, felújításáért, karbantartásáért. Külön szólunk azokról a fejlesztéshez jól használható eszközökről, melyet a nevelőközösség, a szülők készítenek. Ezek az eszközök azért is különlegesek, mert egyedi ötletek alapján készültek. Továbbfejleszthetők aszerint, hogy mely tevékenységet kívánja mozgalmasabbá, színesebbé tenni.

8 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Minden csoportban találhatóak olyan jelmezek (szoknyák, koronák, kalapok, fátylak, stb. melyek különböző szerepjátékokhoz használnak a gyermekek, amiket óvónők, szülők készítettek. Külön említést érdemel, hogy a személyzet naponta a nevelési területekhez kapcsolódóan kiegészítő, ugyanakkor maradandó eszközt készít. Az óvodáskorú gyerekek szeretnek megismerkedni a legkülönfélébb anyagokkal. Sok-sok gyűjtőmunkával, szülők bevonásával bővítjük eszköztárunkat. Olyan anyagokkal, melynek felhasználásával fejlesztjük kézügyességüket, gondolkodásukat, teret engedünk fantáziájuknak, kreativitásuknak Gyermekkönyveink pótlását, újak beszerzését az elmúlt években megkezdtük, lehetőségeink szerint folytatjuk. . Használjuk a modern információfeldolgozási eszközöket is példát mutatva az infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására.

IV. Óvodánk nevelésfilozófiája Az óvodában folyó nevelőmunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: 

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § szerint: „az óvodai nevelés a köznevelési intézmény alapító okirata alapján is köznevelési feladat,

 

Alapíró okirat száma kelte: Az óvodai nevelés a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi.”

A nevelési intézményben a nevelő munka a helyi óvodai program szerint folyik A nevelési idő felosztásának általános szabályai: Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik.

9 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Az óvoda, felelős a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermekközösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében:  a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel.  a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját.

Az óvoda világnézeti elkötelezettsége 

Az óvoda nem elkötelezett egyetlen vallás, világnézet mellett sem. Biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését.



Az óvoda lehetővé teszi az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatását, a gyermekek és a szülők igénye szerint délutáni foglalkozások keretében. Biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket.



A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés, de nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelőmunka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az a törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik.



Az

óvodai

nevelés

szervezésében,

irányításában,

működtetésében,

feladataink

végrehajtásában, döntéseink, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekeit vesszük figyelembe. Az óvodai nevelés nyelve intézményünkben a magyar. 

Egyenlő bánásmód elve: Óvodai nevelésünk során teljes körűen érvényesítjük az egyenlő bánásmód elvét, a szegregáció mentességet, az intézmény szolgáltatásaihoz hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl az esélyteremtést, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók, gyermekek hátrányainak kompenzálását az intézmény minden egyes tevékenysége során.

10 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

V. Nevelő-oktató intézményünk alapelvei, céljai

1. Alapelveink:  Óvodánkban a gyermeki személyiséget elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. 

A nyugodt, családias, szeretetteljes, biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk.

 Az óvónő, dajka, azonosulási minta óvodába járó gyermekeinknek. Nevelői magatartása, pozitív beállítódása nyújtson modellt a családi nevelés számára is. Modell értékű továbbá az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése. Az óvodapedagógus –gyermek kapcsolata mellett jelentős szerepe van a gyermek-dajka kapcsolatnak is a gyermek személyiségének harmonikus fejlődése szempontjából.  Az óvónő egész nevelőmunkáját hassa át a gyerekek egyéni különbségének tiszteletben tartása, a szereteten, a bizalmon, megbecsülésen, őszinte érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás a nagyfokú tolerancia. 

Munkánkban figyelembe vesszük a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó különbségeket.

 Az egyéni sajátosságokat figyelembe vesszük, a fejlesztést egyéni fejlettséghez igazítva valósítjuk meg. Minden pedagógiai intézkedésnek a gyermek személyiségéhez kell igazodnia.  Fontos, hogy minden óvónő jól ismerje a tevékenységi formák általános fejlettségi mutatóit, mely az óvodáskor végére várhatóan jellemzi a gyermekeket. Saját feladatait képes ezek és a csoportjába tartozó gyermekek ismeretében pontosan és következetesen meghatározni.  Fenntartjuk gyermekeink kíváncsiságát. Biztosítjuk az élményt, a tapasztalatszerzést, sokszínű tevékenységet, szabad játékot.  A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartjuk szem előtt.  A különbözőségben rejlő értékek megismertetésével, azok megbecsülésére és kölcsönös 11 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

tiszteletben tartására neveljük óvodásainkat és magunk is példát mutatunk az óvodás gyermekek számára. Hisszük, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember, joga van ahhoz, hogy az óvodánkban megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen és fejlődjön.  A

pedagógiai

programunkban

a

jogszabályi

és

tartalmi

elvárásokkal

összhangban fogalmazzuk meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.  Amennyiben óvodánkba valamely oknál fogva hazáját elhagyni kényszerülő család gyermeke iratkozik be, biztosítjuk számára az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az integráció keretin belül.

2. Célunk: Óvodai nevelésünk legfőbb célja, hogy a családi nevelést kiegészítve a Zsadányban élő, különböző szociális háttérrel rendelkező óvodáskorú gyermekek, sokoldalú, harmonikus fejlődését, gyermeki személyiségük kibontakoztatását elősegítsük az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Az Óvoda az első intézmény, ahol megkezdődik a gyerekek szocializációja, személyiségük sokoldalú fejlesztése, de mindezek mellett fontosnak tartjuk a családi nevelés elsődlegességét. A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére és autonómiájuk kibontakoztatására törekszünk.

 Célunk, hogy elérhető közelségbe vigyük az őket körülvevő gazdag világot és alkotó, családias légkörben segítsük önkibontakozásukat, úgy, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön és testi, szociális, értelmi érettség terén is alkalmassá váljanak az iskolai életre.

 Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozzuk meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat.

 Fokozott figyelemmel kísérjük a családok életkörülményeiben történő változásokat.  Magángazdálkodóknál, alkalmi munkát vállalóknál figyelembe vesszük a szülők 12 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

igényeit, ezen gyermekek részére biztosítjuk az egész napos ellátást szorgalmi időn kívül is.

 A hátrányos helyzetű gyermekek családi körülményeit igen jól ismerő óvónők szóbeli vagy írásbeli tájékoztatásával segítik az Önkormányzat gyámügyi előadóját.

 Kiemelten kezeljük a gyerekek egészséges életmódjának kialakítását. E célnak érvényt szerzünk a nap minden időszakában. Kiemelten kezeljük a gyermekek érzelmi nevelését, a közösségi érzés elmélyítését.

 A gyermekek értelmi neveléséhez biztosítjuk azokat a feltételeket, melyeket az általunk választott program megkíván.

 A szervezett szakmai továbbképzések során mind több információt, ismeretet szerezzenek óvodapedagógusaink.

 Célul tűztük ki a különböző szakmai tájékoztató anyagok, a megjelenő kiadványok folyamatos figyelemmel kísérését, illetve tanulmányozását.

 Intézményünk lehetőséget biztosít az innovációkra és a kreatív gondolkodású kollégák ötleteinek megvalósítására.

 Az Óvodai

intézmény nevelés

pedagógiai országos

programja

alapprogramjával,

összhangban és

annak

áll

az

célrendszerével.

3. Pedagógiai programunk feladatai:  Tág teret biztosítani a színes, sokoldalú, óvodai életnek, a játéknak, együttműködésnek.

 Fejleszteni a gyermekek önismeretét, együttműködési készségét, erősíteni akaratukat.  Segíteni életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakítását.

 Egyéni sajátosságok figyelembe vételével, a fejlesztést az egyéni fejlettséghez igazítva valósítjuk meg,

 A motiváció elvének érvényesítésével, az érdeklődés felkeltése és kíváncsiság 13 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

fenntartása a feladatunk.

 Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulástanítás eredményessége.

 Az

intézmény

pedagógusai

az

intézmény

pedagógiai

programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat.

 Fontos

feladatunk

az

önismeret,

a

gyermekek

saját

személyiségének

kibontakoztatására vonatkozó kíváncsiság fenntartása, az önkifejezés lehetőségének biztosítása. Az akarat, a kitartás, a feladattudat, szabálytudat fejlesztése, a szokás-és normarendszer megalapozása.

 A visszajelzés elvének érvényesítésével a teljesítmények változását folyamatosan nyomon követjük, és egyénenként értékeljük.

 A nevelés szervezésében biztosítjuk a szegregációmentességet, a működés meghatározó alapelvének tekintjük a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

 A hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása érdekében támogató lépéseket, szolgáltatásokat valósítunk meg az intézmény minden tevékenysége során. Kiemelt figyelmet szentelünk a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek megszervezésére és a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatokra.

 A különbözőségben rejlő értékek megismertetésével azok megbecsülésére, egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására és kölcsönös tiszteletére neveljük a gyermekeket.

 Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítését valósítjuk meg.  Reálisan és szakszerűen elemezzük és értékeljük az egyéni bánásmód megvalósulását.

3.1.Óvodapedagógusaink feladata 

tudatosan törekedjen a gyermekek motiválására, aktivizálására.

14 Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

tudatosan tervezze a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat



kreativitás előtérbe helyezése, kialakítása, fenntartása,



az ismertek tapasztalati úton történő megszerzése, komplex tevékenységek által,



megfelelő életvitel, egészséges életmód iránti igény alakítása (életvitel, napirend, mozgásigény kielégítése),



anyanyelvi nevelés az egész óvodai életet áthatóan,



környezettudatos viselkedés megalapozása.



Komplex módon vegye figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét, a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait.



A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a cél (ok) nak megfelelően, logikusan építse fel.



Kihasználjuk a különböző tevékenységi formákban megvalósuló tanulási folyamatban a műveltségterületek közötti kapcsolódási lehetőségeket.



Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és környezetet teremtsen, például a csoportszoba elrendezésével. A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez biztosítsa a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét.



Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezzen, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt.

3.2. Az óvónő és a dajka együttműködése A dajka jelenléte és a szerepe az óvodai nevelésben korábban kevésbé jelentett pedagógiai munkát, sőt azt tapasztaltuk, hogy mintegy kirekesztődtek a dajkák a nevelési folyamatból. A programunk megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van 15 Zsadány, 2016. 08. 16.


szükség,

hogy megfelelő

szinten

tájékoztatva legyen az

Változat: 03

óvoda

és az adott

óvodapedagógusok nevelési elképzeléseiről, módszereiről. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajkák esetében megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. Szintén kiemelt figyelmet szentelünk az esélyegyenlőség megteremtésére, előítélet mentes nevelésre. Egyik fontos feladataink közé tartozik a Kiemelt figyelmet érdemlő Különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése: Kiemelt figyelmet érdemlő Különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése:

 sajátos nevelési igényű gyermek,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek,  kiemelten tehetséges gyermek,  a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét biztosítjuk. A hátrányos helyzet kompenzálását a szükséges tárgyi feltételek biztosításával, korszerű, inkluzív pedagógia, differenciált módszertan és a kulcskompetenciákat fejlesztő, képességeket fejlesztő (megalapozó) programok alkalmazásával segítjük:

 a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat biztosítunk ott, ahol erre szükség van;

 szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmakat, követelményeket építünk be a programokba,

 segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítjük a gyermekeket, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékeljük. A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem önmagához viszonyított fejlődésében szemléljük.

16 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

4.Küldetésünk 

Óvodai nevelőmunkánk középpontjában a gyermeki személyiség kibontakoztatása, sokoldalú, harmonikus fejlesztése áll. Törekszünk arra, hogy jól érezzék magukat a különböző szociális háttérrel rendelkező 3-8 éves korú gyermekek óvodánkban és harmonikusan fejlődjön személyiségük.



Hiszünk abban, hogy az ember egyedi megismételhetetlen, így központi törekvésünk a személyiség szabadságának megőrzésével és tiszteletben tartásával az individuum egészséges fejlődésének segítése.



Törekszünk arra, hogy a gyerekek óvodai élete önmegvalósító, élményt adó tevékenységekben teljesedjék ki, a lehetőségek széles tárházával. Törekszünk arra, hogy a velünk kapcsolatban állók elégedettségét kivívjuk a nyugodt, szeretetteljes légkörrel, gyerekszeretetünkkel, pedagógiai munkánkkal.



Törekszünk

a

család-óvoda

nevelőpartneri

kapcsolatának

összehangolására,

az

intervencióra, azaz építünk a családok értékeire, óvodai nevelésünket, a családi nevelést kiegészítve valósítjuk meg. 

Óvodai nevelésünk során segítjük, hogy a gyermekek alkalmassá váljanak az iskolai élet megkezdésére, támaszkodunk az egyéni fejlettségükre, eltérő fejlődési ütemüket figyelembe véve.



Hisszük, hogy nevelőmunkánk legfontosabb és leghatékonyabb eszköze a szabad játék.



Törekszünk arra, hogy az IPR a szegregáció elkerülésének egyik legfontosabb eszköze legyen.



Hisszük, hogy megnyerjük a hátrányos helyzetű és a HHH –s gyermekek szüleinek bizalmát a jó együttműködés érdekében.



Hisszük,

hogy

rendezvényeink

szervezésével,

ünnepeinken

való

részvételek

szorgalmazásával szülői közösségek kovácsolódnak. 

Hisszük, hogy vonzóvá tehetjük a szülők számára óvodánkat gyermekszeretetünkkel, és azt, hogy szívesen fogadják tanácsainkat.



Törekszünk a gyermekek esélyegyenlőségének legoptimálisabb megvalósítására. 17 Zsadány, 2016. 08. 16.




Mindezek

megvalósítására

olyan

Változat: 03

intézményi

közösségi

légkör

megteremtésére

vállalkozunk, ahol jól érzi magát az óvodapedagógus és gyermek, ahol természetes elvárás egymás személyiségének tiszteletben tartása, a kölcsönös együttműködés a feladatok megvalósítása során. 

Óvodai tevékenységeink során felmerülő/kapott feladatainkat, problémáinkat önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeljük, intézzük.



Óvodánk életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.



A gyermekek közötti, valamint a gyermekek és pedagógusok közötti, gyermekek pedagógiai munkát segítők közötti kapcsolatok jók. Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, valamint a gyermekek közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről.



A nevelés során figyelembe vesszük a gyermek egyéni képességeit, szükségleteit.



Teret adunk a színes, sokoldalú óvodai életnek, a játéknak, a munkának; fejlesztjük a gyermekek, önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. Ez olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a gyermekek képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy a nevelés színtere nemcsak az óvoda, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

5.Gyermekképünk  Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik jól érzik magukat társaik és nevelőik körében.

Testben,

lélekben

és

szellemben

egészségesek,

boldogok,

kiegyensúlyozottak, harmóniában élnek környezetükkel és önmagukkal. Önálló individuumok, egyénenként változó testi, lelki, szellemi szükségletekkel.

 Fontosnak tartjuk, hogy sikerorientáltak legyenek, környezetükben jól eligazodjanak, problémájukra

saját

megoldást

találjanak,

jó

kapcsolatteremtő

képességgel 18

Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

rendelkezzenek.

 Gyermekeink között egyaránt található ingerszegény, csonka családból származó, nehezen nevelhető, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, illetve kiváló képességű, jó családi háttérrel rendelkező, értelmiségi családból származó gyermek is.

 Családlátogatások alkalmával pedagógusainknak lehetősége nyílik arra, hogy leendő óvodásainkat saját környezetükben ismerhessék meg.

 A befogadás során törekszünk a családias légkör megteremtésére, amely a lehető legoptimálisabbá alakítja a gyermekek óvodánkhoz való viszonyát.

 Minden gyerekből ki kell bontakoztatnunk a testi, szellemi, biológiai és erkölcsi képességeik, tulajdonságaik maximumát.

 Azt szeretnénk, hogy választékosan használják anyanyelvüket, gondolataikat világosan fejezzék ki, nyílt, barátságos, érdeklődő, és érzelemmel teli iskolásokká váljanak.

6.Pedagógus képünk  Az óvodapedagógusok a nevelés kulcsszereplői. A pedagógusok és az ő munkájukat segítő alkalmazottak a gyermekek megismerésére törekszenek, a gyermekek egyéni fejlődésének figyelembe vételével alkalmazzák a differenciált tanulásszervezési eljárásokat, tanulásszervezési módokat, formákat. Az egész nap során harmóniát, érzelmi biztonságot, kiegyensúlyozott elfogadó légkört teremtenek. Segítő, irányító, szervező, értékelő tevékenységük arra irányul, hogy a gyermekek kompetenciái kialakuljanak, fejlődjenek. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli.

A tapasztalatszerzésre, tevékenységre

számtalan teret biztosítanak a nevelési folyamatban. Jellemzőjük a szakmai innovációs készség, a reflektivitás, az adaptivitás, az együttműködő képesség, az empátia, tolerancia, a játékosság, kreativitás, gyakorlatiasság, tevékenység központúság.  Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos ismeretekkel rendelkezik az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez. Nevelő-fejlesztő munkáját az Óvodai 19 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

nevelés országos alapprogramjára és az óvoda pedagógiai programjára alapozza.  Felismeri a gyermekek tanulási-, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra.  A

pedagógusok

módszertani

kultúrája

kiterjed

a

személyes

és

szociális képességek fejlesztésére. A pedagógusok megosztják egymással ez irányú módszertani tudásukat.  Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait.  Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremt, módszereket alkalmaz az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során.  Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus-megelőzés módszereit, például a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet.  A csoportjában felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi.  A

napi

tevékenységekben,

játékban

időt,

lehetőséget

biztosít

a

beszélgetésekre,

kezdeményezően példát mutat az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel.  Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.  A pedagógusoknak tisztában kell lenniük szakmai felkészültségükkel, személyiségüknek sajátosságaival, és képesek alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz 

Saját pedagógiai gyakorlatukat folyamatosan elemzik és fejlesztik.



Tudatosan fejlesztik pedagógiai kommunikációjukat.



Rendszeresen tájékozódnak a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára 20

Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználják a továbbképzési lehetőségeket. 

Nyitottak a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználják őket szakmai fejlődésük érdekében.

 Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény gazdag tevékenység, programok során. 

Munkájuk során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikálnak.



Munkájuk során törekszenek új módszerek alkalmazására, figyelembe véve a tudományos eredményeket.

 Részt vesznek intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.  A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja.  Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén.

7.Óvodaképünk Óvodánkban a felnőttek figyelembe veszik a gyermekek jogait. Elfogadás, szeretet, tisztelet, megbecsülés és bizalom övezi őket. Pedagógiai intézkedéseink a gyermek személyiségéhez igazodnak. Nálunk a kisgyermekek:

 kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint vehetnek részt a szabad játékban.  kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben, zenében és festésben;  átélhetik a mesék, a versek szárnyaló világát;  átérezhetik a hagyományok üzenetét;  bábozhatnak, dramatizálhatnak;  nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről.

 az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a 21 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

mennyiségek birodalmáról;

 játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől;  a kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják;  megélhetik, hogy a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges.

VI. Fejlesztendő kompetenciák, és a fejlődést elősegítő módszerek A kompetenciák fejlesztésének megalapozása az óvodákban történik. Az óvoda komplex tevékenységei által, segíti mindazon kompetenciák fejlődését, megalapozását, melyek az iskolában

teljesednek

ki.

A

figyelem

középpontjában

a

gyermekek

kulcskompetenciáinak fejlesztése áll Az óvodáskorú gyermek alapvető megnyilvánulási módjára, fő tevékenységi formáira elégítjük ki a gyermekek testi-lelki és szellemi szükségleteit, melyet a testi, érzelmi, szociális és értelmi nevelésen keresztül biztosítunk.

 A gyermekek életkoruknak megfelelően, fejlettségi szintjükhöz képest, fejlődési ütemüket

tiszteletben

tartva

fejlesztjük

személyiségüket,

bontakoztatjuk

ki

képességüket.

 A nehézséggel, hátránnyal küzdő gyermekek harmonikus személyiségfejlődését, a különbözőség elfogadtatására nevelő környezet, élmény gazdag mindennapok megteremtésével segítjük elő.

 Egyénre szabott képességfejlesztéssel segítjük a gyermekeket abban, hogy alkalmassá váljanak az iskolai életre.

 Minden területen a hiányosságok kompenzálására törekszünk és az elért eredmények továbbfejlesztését megfelelő módszerekkel, sokoldalúan az óvodás gyermek legkedveltebb tevékenységén, a játékon keresztül valósítjuk meg.

 Játékos tevékenységekben, sokoldalú tapasztalás útján tudatos magatartásra, a környezetére figyelő, a környezethez pozitív érzelmi viszony kialakítására képes gyerekeket nevelünk.

 Az

intézmény

az

IKT

eszközeit

rendszeresen

alkalmazza

a 22

Zsadány, 2016. 08. 16.


nevelő-oktató

munkájában,

Változat: 03

az

eszközök

kihasználtsága,

foglalkozásokon való alkalmazásuk a csoport naplóban is nyomon követhető. Az IKT eszközökkel elkészített, zenés filmek, bemutatók ünnepségeink színvonalának emelését is elősegítik. (CD-lejátszó, projektor, fényképezőgép, számítógép)



Rendszeresen tájékozódunk az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről és lehetőség szerint alkalmazzuk azokat.

 Az együttműködés, a kapcsolattartás, illetve a kommunikáció elősegítésére az együttműködés során használjuk az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat, követendő mintát mutatva a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcionális használatával.

 Az

nevelést,

módszerek

tanítást kiválasztása

segítő és

eszközök

és

alkalmazása

a

nevelés rugalmasan,

tanítási a

pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

Pedagógiai módszerek Igyekszünk a nevelés során, a foglalkozások cél- és feladatrendszerének sikerességét figyelembe véve olyan széleskörű pedagógiai módszereket használni, amelyek egymásra épülők, visszatérő jelleggel bármikor alkalmazhatók, és a gyermek személyiségfejlődését segíti elő. Az óvodai módszerek jellemzői 

a módszerek a nevelés céljainak és feladatainak megvalósítását szolgálják



a módszer kiválasztásánál figyelembe vesszük a tanulók személyiségét, az egyéni és

életkori sajátosságokat, illetve a képességeiket; 

a módszereknek rugalmasan használjuk az adott szituációhoz és személyekhez

alkalmazkodva; 

a módszerek sokszor együttesen használata fejtik ki a legkedvezőbb hatást.

23 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Gyermekek által használt módszerek 

gyermeki megfigyelés, vizsgálódás, kutakodás (a tények feltárásához)



manipuláció, kísérletezés, próbálgatás, kipróbálás (a tények feldolgozásához)



vita, gyermeki véleménynyilvánítás, értékelés, gyermeki magyarázat, gyermeki

kérdésekre való válaszadás elősegítése, ösztönzése (a tapasztalatok tudatosításához)

Pedagógus által használt módszerek 

tanakodás, kétely ébresztése, hitetlenkedés, probléma szítása, provokálása (az

problémamegoldó önálló gondolkodás fejlesztése érdekében) 

bemutatás, elmesélés, elbeszélés, leírás (a tények feltárásához)



vitára,

magyarázatra,

véleménynyilvánításra

késztetés

(a

tények

alkotó feldolgozásához) 

elismerés, megerősítés, ösztönzés, buzdítás, elismerésre méltó példaként kiemelés (az

elemzendő tények és a megszerzett tapasztalatok elősegítésére) Pedagógiai folyamatok a választott módszerek mindenképpen a nevelési célok teljesülését segítsék elő, lehetővé téve a gyermekek személyiségfejlődését. Fontos a folyamatos értékelés, elemzés, ellenőrzés, lehetőséget adva hibajavításra. A gyerekek képességeinek, tudásának fejlődését első sorban folyamatos megfigyeléssel, elemzéssel és időszakosan az életkorhoz igazodó feladatok alkalmazásával követi nyomon.

Projekt módszer óvodai alkalmazása Az óvodás gyermekek tanulásának sajátosságai közé tartozik a cselekvő aktivitás jelenléte: A gyerekeknek fontos, hogy a tevékenységek, problémahelyzetek megoldása során átéljék azokat, és megoldást találjanak a valós élet problémáira. Sok érzékszervet foglalkoztató

24 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

tapasztalás nagyon fontos a gyerekek számára ezért bizonyos témákat (külső világ tevékeny megismerése) érdemes projekt módszerrel feldolgozni. A feldolgozás egy folyamatot ölel fel, amely tevékenységek sorozatából áll, figyelembe véve a gyerekek érdeklődési körét és igényeit. Gyerekek és pedagógus együttműködve dolgozik. Az óvodapedagógusoknak sokkal több lehetősége van a különböző képességekkel rendelkező gyermekek fejlesztésére. A kooperatív tanulási módszer 

a tanulók 4-6 fős kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az

intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. 

a tanulók együttes munkát végeznek, ugyanúgy felelősek egymás tanulási

eredményeiért, mint sajátjukért 

a csoport sikere, eredményessége minden egyes tag teljesítményétől függ→

motiválják, bíztassák egymást. A direkt és az indirekt nevelési módszerek jól egészítik ki egymást, így együttes alkalmazásuk hasznosítható, szükséges az egyén optimális fejlődéséhez, szocializációjához. A jól megválasztott módszer motivációs eszköz is lehet egyben. Az óvodapedagógus egyik legfontosabb feladata, hogy úgy válassza meg a megfelelő módszereket, hogy eljuthasson az óvodás gyermek a szándékos megtanulni akarás vágyáig, vagy kialakítsa benne a megismerés vágyát. A sikeresen megválasztott módszerek és motivációs eszközök esetén mindig lesz olyan gyermek, aki késztetést érez a tevékenységben való részvételre, míg másokat esetleg kíváncsiságuk vonz oda. Ha viszont a kíváncsiságtól hajtott részvétel élményszerű elfoglaltságot eredményez, és ez mindig rendszeresen ismétlődik, akkor a gyermek szívesen vesz részt a kezdeményezéseken foglalkozásokon

25 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Egészséges életmód alakítása A testi nevelés feladatrendszerét elsősorban a gondozás és a mozgás által kívánjuk megvalósítani. Fontos feladatunk, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. 

Folyamatos odafigyeléssel, sürgetésmentes, elfogadó légkörben, sokirányú gondozási tevékenységgel biztosítjuk a gyermekek komfortérzetét.



A gyermekek testi szükségleteinek kielégítésére a gondozás során megfelelő szokásrendszert alapozunk meg.



Figyelmet

fordítunk

betegségmegelőzés

a

helyes

szokásainak

testápolás,

az

kialakítására.

étkezés,

az

Rendszeresen

öltözködés minden

és

évben

egészségheteket tartunk minden csoportban, melyek az éves munkatervünkben és a csoportnaplóban részletesen kidolgozásra kerülnek. 

Egészséges és biztonságos környezeti feltételeket teremtünk.



Megszerettetjük a mozgást, elősegítjük, hogy mozgásuk összerendezetté váljék.



A szabadban is rendszeres mozgásos tevékenységet szervezünk, amely elősegíti az egészséges életvitel kialakítását és megerősíti a mozgásról szerzett pozitív élményeket.

Az óvónők által kezdeményezett rendszeres napi-mozgással fejlesztjük a testi képességeiket, fizikai erőnlétüket.

Intézményünk Egészség terve: Az élet és az egészség. az embernek semmi mással nem pótolható, alapvető értéke, nélküle sem egyéni, sem társadalmi lét, sem kultúra nem valósítható meg. Az egészség megszerzése, fenntartása és fejlesztése ezért az egyed, illetve a közösség egész életen át az élethez, a sikeres önmegvalósításhoz és a társkapcsolatokhoz szükséges feladatát képezi. Az egészséges életmódra nevelés mai életünkben felértékelődött, fontossága hosszú távon meghatározza a felnövő gyermekek önmaguk által kialakított életstílusát. Az egészséges életmód magában foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét 26 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

és védelmét. A gyermek az egészséges életmódra vonatkozó ismereteit és magatartásmintáját a családból hozza magával az óvodába. Az óvoda az egyik leghatékonyabb közösségi színtér: 

az egészségkultúra megalapozásához,



az egészséges életmódra neveléshez,



az egészséges életvitel igénye kialakításához,



a testi fejlődés elősegítéséhez, az egészséges testápolás szokásrendszerének kialakításához,



az egészségmegőrzés szokásainak alakításához.

Az egészségterv és egészséges életmódra nevelés céljai



Az egészséges életvitelhez szükséges szokások kialakítása,



Az egészség megőrzésére, óvására, az egészséges állapot megbecsülésére nevelés,

 A gyermekek felkészítése a tágabb szociális környezet káros hatásainak kivédésére.  Egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása  Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása Az egészségfejlesztés területei:

 Egészséges táplálkozás,  Mindennapos testnevelés, testmozgás,  Személyi higiéné,  Testi és lelki egészség fejlesztése, a helyes viselkedési normák elsajátítása,  A bántalmazás, erőszak megelőzése,  Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

27 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Az óvodai felvétel után anamnézist készítünk a gyermekekről, ezzel elindítjuk az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt, a testi szükségletek kielégítése határozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységvégzéshez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság, láb-kéz stb. összehasonlító mérésekkel segítjük az egyéni sajátosságok feltárását. Egészségügyi mérések és szűrések a védőnői szolgálat szervezésében valósul meg. A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Óvodásainkat arra neveljük, hogy minden ételt érdemes megkóstolni, de nem erőltetjük az evést, ha nem ízlik nekik. A gyermekek egyéni táplálkozási szokásait toleráljuk, de nevelési próbálkozásainkat nem adjuk fel. Évente két alkalommal egészségnapokat tartunk az óvodában. Az egészségnapok az óvodában program keretein belül a gyermekek megismerhetik,

illetve

feleleveníthetik

a

testünkkel

kapcsolatos

tudnivalókat,

megismerkednek az egészséges életmód szokásaival, az orvos gyógyító munkájával, ellátogatunk minden évben a helyi mentő állomásra, mely különösen nagy élményt jelent a gyerekek számára. Ezeken a napokon nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges táplálkozásra, sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. Az egyedi táplálkozásra (pl. liszt érzékeny, ételallergiás) szoruló gyermekeket körültekintően és gondosan látjuk el. Folyadék fogyasztására az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk. A reggeli étkezés és az ebéd elfogyasztása közösen történik. Kellő időt biztosítunk az étkezéshez, egyéni szükségletek figyelembe vételével. Nagyon fontos a gyermekek számára a mindennapos mozgás. A mozgás a gyermek természetes belső igénye, kielégítésére egész nap lehetőséget biztosítunk. Óvodásaink mozgásigénye egyénenként eltérő, változatos tevékenységek felkínálásával segítjük szükségletük megvalósítását. Szervezett, közös élményt nyújtó sétákra is elvisszük a gyermekeket. A megtett út hossza, a séta időtartama a gyermekek életkorához igazodik. Óvodásaink edzését, mozgáskoordinációjának fejlesztését sokféle mozgásos tevékenységgel segítjük. Sok időt töltünk a szabadban. A jó levegő, a napfény erősítik a gyermekek 28 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

szervezetét, segítenek a betegségmegelőzésben, hiszen fokozódik ellenálló képességük, könnyebben alkalmazkodnak az időjárás változásaihoz. A

felvázolt

rendszerből

kiolvasható,

hogy

a

felgyorsult

világ

egyre

újabb

egészségvédő/egészségfejlesztő feladatok elé állítja az óvodai nevelést. Az egészség fejlesztése a kisgyermekkortól kezdődik, így az óvodai egészségnevelés megalapozó jelentőségű a személyiségfejlesztésében. A modern értelmezésű egészségnevelés széleskörűen készíti fel az óvodásgyermeket az egészség védelmére: edzi a testi erőnlétét, gondozza lelki (érzelmi, akarati, értelmi) kiművelését és az embertársakkal kapcsolatos (szociális) együttműködési készségét. A gyermek egészsége társadalmi ügy, megvédése és fejlesztése a nemzeti nevelési program szerves része, így válik az egészségpedagógia az óvodapedagógia kulcsfeladatává. A mindennapos óvodai nevelés az egészséget, mint alapvető értéket

állítja

minőségfejlesztő

programjába,

integráló

akcióiban

biztosítja

az

esélyegyenlőséget, fejleszti és korrigálja életmódbeli képességeit. Az egészség hármas (testi, lelki, társkapcsolati) jellemzője megbonthatatlanul egybefonódik a személyiségfejlesztés feladatával, azaz: annak védelme, fejlesztése nem önálló nevelési feladat. A speciális egészségfejlesztő szempontokra és módszerekre azonban az óvodapedagógusnak tudatosan kell felkészülnie. Az óvodai nevelőmunkában az egészségnevelési és környezeti nevelés a nevelői környezet és az óvodáskorú gyermek fogékonyan fejleszthető személyiségére alapoz, nevelési modell megközelítéssel és azon belül a magatartás változtatására irányuló megközelítéssel valósul meg. Az óvodai alapfeladat ellátásában és az egészségnevelés céljainak megvalósításában kiemelt feladat:

 lelki egészség elősegítése: érzelmi biztonság nyújtását, értelmi fejlesztést  pszicho-higiénés egészségvédelem: a szellemi és a fizikai terhelés egyensúlyának fontossága, a gyermek problémáinak értő meghallgatása, megszégyenítéstől tartózkodás, szükségletek intimitása, rendszeresség és rugalmasság egyensúlyának, harmóniájának megteremtése, nyugodt, siettetés nélküli játék és munkatevékenységek feltételeinek biztosítása

29 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

 a szociális kapcsolatok harmonikus fejlesztése: optimális környezet biztosítása, helyes viselkedési módok elsajátítása, elfogadó-befogadó attitűd a pedagógusok és nevelőmunkát segítő alkalmazottak részéről

 a napi életritmus kialakítása, önmagunkkal szembeni felelősségérzet kialakítása  tudatos, rendszeres mozgásfejlesztés: a motoros képességek, a mozgáskészségek fejlesztése, fizikai erőnlét fokozása.

 a környezetvédő-óvó szokások kialakítása, fejlesztése  szomatikus pedagógiai feladat a testedzés megkedveltetése: az edzés, a sport iránti igény kialakítása, a kötelességtudat fejlesztése

 gyermeki személyiség védelme: veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismerésének segítése, preventív tanácsok adása azok kivédésére, elhárítására.

 Az óvodai egészségfejlesztési tevékenység az alábbi elvek mentén valósul meg:

 Testi- lelki egészség elve  Az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi- lelki- szociális értékek védelmére,

 Az egészséges élő és élettelen környezet kialakítására fenntarthatóságára.  Tudatosodjon gyermekeinkben, hogy az egészség érték- tenni kell érte,  értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát,  Alakuljon ki óvodásainkban az egészséges életmód utáni igény. Társas készségek fejlesztésének elve

 Ismertessük meg a gyermekekkel, az alkalmazotti és szülői közösséggel a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit, a foglalkozások, és szabadidős-tevékenységek nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönözzük. 30 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

 Alakuljanak ki gyermekeinkben a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek.

 Természet és társadalom harmóniájának elve.  Alapozzuk meg a gyermekekben a természet, az épített és társadalmi környezet- benne az ember harmóniájának megőrzését szolgáló szokásrendszert (értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg, esztétikailag).

 A gyermekek életkori adottságaiknak, az alkalmazottak, szülők, partnerek saját kompetenciáiknak megfelelő szinten felelős, elkötelezett, környezettudatos és kulturált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az óvoda esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében.

 Rendszerszemléletre nevelés elve.  Tegyük képessé a gyermeket arra, hogy a megszerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt valós dolgokkal (előzetes tudásra építő, sokoldalú megtapasztaltatás és kreatív felhasználási lehetőségek biztosításával az óvodai tevékenységekben)

 Ismerjék fel a problémákat és azok közötti összefüggéseket, keressenek választ, megoldást azokra (megfigyelések, kísérletezések, valós problémahelyzetek gyermeki logika szerinti megoldására lehetőség).

 A célcsoport többi tagjának is biztosítson az óvoda problémahelyzetek feltárására, megoldására lehetőséget, előremutató, pozitív életszemlélet, közösségi érzések fejlesztése.

 Alakítsuk ki a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív, együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt, a jövőre, a fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket.

31 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Egészségtervünkben nagy hangsúlyt fektetünk a Környezettudatos magatartás megalapozására: Az óvodai környezeti nevelés, alapozó jellegű, így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában. A környezettudatos magatartás kialakításának fő színtere az óvodában a külső világ tevékeny megismerése, mint tevékenységforma. Ez olyan nevelési folyamatot jelent, mely valamennyi nevelési területre kiterjed, azokkal kölcsönhatásban van. A tanulás tartalma, vagyis a tapasztalatok és ismeretek elsősorban a gyermek közvetlen társadalmi-, természeti környezetéből származnak. Magukba foglalják azokat a magatartási formákat, viselkedési szokásokat, erkölcsi tulajdonságokat is, amelyek kialakítása ebben az életkorban kívánatos. A környezettudatos magatartás megalapozásának színterei:

 A környezeti nevelés nem korlátozódik a csoportszobán belüli foglalkozásokra, hiszen áthatja az óvodai élet egészét.

 Természet közeli foglalkozások.  Természeti ünnepek – hagyományőrzés.  Természetes és mesterséges környezetben végzett kísérletezések és megfigyelések.  A megismerés módszerei: megfigyelések, vizsgálódások, mérések, modellezések.  Mindennapi tevékenységek a környezettudatosságra nevelésben:  Szelektív hulladékgyűjtés, szerves hulladék kezelése, ismerkedés a komposztálással, elemgyűjtés szabályai, (veszélyes hulladékok kezelése), újrafelhasználási ismeretek, papírgyűjtési akciók, víztisztítás, termények részeinek felhasználása, légszennyezéstűzgyújtás, stb.

32 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

 Séták alkalmával megfigyeltetjük a rombolás környezetkárosító hatását  Környezetvédelmi akciókba történő bekapcsolódás.  A szülőkkel történő közös tevékenységek által a család környezethez való viszonyulását is formáljuk.

 A Zöld ünnepek közös ünneplése  Külső partnerek körének kiterjesztése az együttműködésre.

Környezettudatosság elve és fenntarthatóság elve az alábbi elvek mentén valósul meg:

 Magatartás megalapozása.  A gyermek életkorának megfelelő természeti, – emberi, – és tárgyi környezetből szerzett tapasztalatok, melynek birtokában biztonságosan eligazodik az őt körülvevő világban.

 A gyermekek gondolkodásának, felfogásának megalapozása, rajtuk keresztül a szülők szemléletmódjának alakításában.

 A természet saját élményű megismerésén keresztül azt szerető, tisztelő, értékeit megbecsülő, védő emberekké váljanak.



Képesek legyenek viselkedésformájukban az értékközvetítésre.

Fenntarthatóság elve:  Út a jövőhöz a környezettudatos neveléssel, a környezeti kultúrára neveléssel.

 Komplex tapasztalatszerzés, mely egységben mutatja, érzékelteti azt, ami a valóságban is egységesen érzékelhető.

33 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

 Ökológiai szemlélet fejlesztése.  A gyermekek világhoz való viszonyát az anyagi javakhoz való viszonyulásuk is alakítja.



Tudatosítjuk, hogy az élelmiszert meg kell becsülni, hiszen mások sok munkával állítják elő (foglalkozásokkal ismerkedés). Rámutatunk, példákat keresünk a pazarlás következményeire: vízhasználat, energia, mértéktelen fogyasztás…stb.

Biológiai és társadalmi sokféleség elve  Emberi és állati jogok tiszteletben tartása.

 Egymás mellett éléshez szükséges toleranciák, magatartási normák alapozása, fejlesztése. Gyermekeinket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveljük.

Harmónia a természeti- épített- szociális környezettel

 Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, melyek a környezettel való harmonikus együttéléshez szükségesek és a családok környezettudatos életviteléhez hozzájárulnak.

 Természeti- épített-szociális környezet óvása, fejlesztése.  A tárgyak tiszteletét az előállítási munkafolyamatok megismertetésével, játékok javításával, tárgy- eszköz létrehozásával (reprodukció) segítjük elő.

VII. Érzelmi – erkölcsi nevelés szocializáció biztosítása A gyermekek életkorából adódó, érzelmi vezéreltségük figyelembevételével valósítjuk meg az érzelmi nevelésüket. 34 Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

Minden lehetőséget megragadunk, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek, mint egyén megtalálja helyét a közösségben. A közösségi életre való felkészítést segíti elő a gyermek számára biztonságot nyújtó, megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Így fejlődik a gyermek normarendszere, amely a további fejlődésnek alapja és egyben a felnőtté válás feltétele.



Olyan óvodai légkört teremtünk, amelyben az interperszonális kapcsolatok sokféle érzelmi kifejezést és élményt biztosítanak. A gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési folyamat részeként kezeljük, az egyéni megértéssel reagálunk a problémákra.



Olyan értékrendet közvetítünk, ami hozzájárul a pozitív értékek kialakulásához, az erkölcsi és akarati tulajdonságok fejlődéséhez.



Használjuk a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket, a mely lehetővé teszi a - helyes viselkedési normák - mintaként szolgáló cselekvések, kommunikáció, együttműködés megismerését.



Az óvodai élet során elősegítjük a szocializáció fejlődését, az énkép reális alakulását az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség kialakulását.



Sok tevékenységet szervezünk, amellyel növeljük a hatékonyság érzését, erősítjük az én-kontroll funkcióit, csökkentjük az agresszivitás lehetőségét.



Az emberi és természeti környezet értékeinek, szépségeinek felismerését érzelemmel teli tapasztalásokkal, sokféle, szemléletes módszerrel segítjük.



A beszéddel, metakommunikációval, a mindennapi meséléssel erősítjük a gyermekek önkifejezését, az érzelmek, élmények kifejezésének lehetőségeit.



A társas együttélés szabályainak, szokásainak megismertetésével, segítségével tesszük örömtelivé, értelmessé az óvodás éveket. A szabályok kiválasztásában a gyermeki funkciók fejlettségét és az együttműködés zavartalanságát vesszük figyelembe. Arra neveljük gyermekeinket, hogy egymást elfogadják.

35 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

1.A hit és vallásoktatás Intézményünkben: 

Az óvoda biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást. A hitoktatáson való részvétel minden évben 80- 90%-os. Ehhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató közreműködése.



Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket.



Az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban kikérjük a szülői szervezet véleményét.

2.Értelmi fejlesztés A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire építve a tevékenységeken keresztül közvetítjük azokat a tapasztalatokat, melyek a gyermekek értelmi fejlesztését segítik. Sokoldalú fejlesztésével az értelmi képességek megalapozását segítjük. 

Megfelelő motivációval juttatjuk el a gyermekeket az elvont gondolkodás elvárható szintjére.



Anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése során alakítjuk, erősítjük a gyermekek beszédbátorságát, beszédaktivitását, segítjük az anyanyelvi kultúra megalapozását. Az anyanyelvi nevelésünk áthatja az óvodai nevelésünk minden tevékenységét.

Ezt

elsősorban

a

beszélő

környezettel,

a

mintaadással

és

szabálykövetéssel tudjuk leginkább segíteni. A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget biztosítunk a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutatva az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatjuk a gyermekekkel. 

Kihasználjuk a játék összetett képességfejlesztési lehetőségeit.



Rendszerezzük, célirányosan bővítjük a gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit, a kultúra-átadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével. Ezáltal fejlesztjük az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, és a 36

Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

problémamegoldó kreatív gondolkodást. Értékközvetítő tevékenységünk tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.

VIII. Tevékenységeink 1. Játék Minden egészséges kisgyermek, amikor csak teheti, játszik. A gyermek nem csak óvodáskorban játszik, de ebben a korban személyiségének kialakulását és fejlesztését elsősorban a játék irányítja. Célunk: Az óvodai életben, mint a legfontosabb tevékenységi formában, a gyermeki játék kibontakoztatása, az élmények gyakori átélésével a szabad önkifejezés, kezdeményezés, kreativitás fejlesztése.

Feladatunk: 

Nagy hangsúlyt fektetünk a szabad játék lehetőségének biztosítására a gyermekek számára.

 A gyerekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakítunk ki.  

A játékhoz alapvetően szükséges feltételek biztosítása:- nyugodt légkör,- elegendő idő,- megfelelő hely,- játékeszközök,- élmény- és tapasztalatszerzés.



Az óvodapedagógus legyen mintát adó, bevonható társ, aki segít, ha kell, kezdeményez, és a játékban is példa a gyermekek számára.



A

szociálisan

vagy

mentálisan

hátrányba

került

gyermekek

differenciált

felzárkóztatása a játék segítségével, az ebben lévő lehetőségekkel. 

Az óvodapedagógus csak annyira avatkozik be és irányítja a játékot, amennyire az megkívánja. 37

Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

Tudatosan alkalmazzuk a konfliktus-megelőzés módszereit, például a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet.



Rendelkezésére állunk a gyermeknek, ha problémája adódik, ha konfliktushelyzetet kell megoldani. Arra törekszünk, hogy a gyermekek a játékban is tanulják meg önállóan

megoldani

konfliktusaikat.

Konfliktushelyzetben

a

gyermekeket

a

konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönözzük. A játék fajtái: Gyakorló – funkció játék közben ismeri meg a gyerek a játékeszközök használatát, funkcióját. Ehhez megfelelő rakosgató, húzogatható, tépegethető játékok, anyagok vannak az óvodában. Építő – konstruáló játék alatt fejlődik kreativitásuk, gondolkodásuk, meg tanulnak tervezni. Különböző változatos építő és konstrukciós játékok biztosítják a fejlődést. A szerepjáték az a játékfajta, amely a leggazdagabb nevelési lehetőségeket adja. A csoportszobákban hagyományos játéktémák helyszínei vannak kialakítva, felidézve az otthoni szűkebb és tágabb környezetet. Játéktémák szerint változtatható kisebb átrendezéssel, bővíthető új eszközökkel a gyerekek igénye szerint. Szabályjáték két fajtája, az udvari mozgásos játékok: bújócska, fogócska, labdajáték, versenyjátékok; és az értelemfejlesztő játékok: társasjátékok, kártya, logikai játékok, dominók, kirakók, nyelvi játékok stb. Játszásuk közben a gyerekek meg tanulnak alkalmazkodni a szabályokhoz, és betartani azokat. A barkácsolás a játék bizonyos fejlettségi fokán jelenik meg. Az év közben összegyűjtött különböző anyagokat használjuk fel erre a célra. Tevékenység közben megismerkednek az eszközök használatával, az anyagok felhasználhatóságával is. A bábozás, dramatizálás először az óvodapedagógusok előadásában jelenik meg. Segít az otthonról hozott személyes játékokkal együtt a beilleszkedésben. A kisebbek az ujj bábokkal ismerkednek, majd később a mesék, versek hatására a nagyobbak bábozó, dramatizáló kedve is megjön. Dramatizáláshoz biztosítunk kellékeket, eszközöket az éppen aktuális élményekhez. 38 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Szabadban, udvaron történő mozgásos játékokhoz ideális az óvoda udvara. Esztétikus fajátékokkal van felszerelve, külön homokozókkal, sok játékeszközzel és felszerelési tárggyal, amelyek lehetővé teszik, hogy minden gyermek megtalálja a neki megfelelő mozgásformát. A Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 

Különböző játéktevékenységek gyakorlásával fejlődik önismeretük.



Ötleteik alapján képesek bonyolultabb alkotásokat létrehozni, azokat más játéktémákba illeszteni, törekedni a pontosságra.



Képesek olyan játékhelyzeteket teremteni, amelyekben egyéni tapasztalataikat, élményeiket tudják feldolgozni, és a szerepek, eszközök előkészítését is önállóan végzik.



Szoros kapcsolat alakul ki a játszócsoportok között, ahol igény van az együtt játszásra, a helyes magatartási formák biztosítására.



Bonyolultabb szabályjátékokat tudnak elsajátítani, ezek szabályait betartják.



A játékban örömüket lelik, egy játéktémát több napon keresztül is játszanak.

2. Mozgás, mozgásos játékok Célja: A mozgás megszerettetése, annak megalapozása, hogy mindennap rendszeresen mozogni jó és szükséges. Az óvodáskorú gyermekek szervezetének, testi képességeinek sokoldalú, optimális, egyéni fejlődési különbséget figyelembe vevő arányos fejlesztése. Feladatunk: 

A gyermekek mozgásigényének kielégítése, egyénre szabottan mozgástapasztalatainak bővítése. Harmonikus, összerendezett mozgás fejlesztése.



A motoros képességek, kondicionális képességek / erő, gyorsaság, állóképesség /, koordinációs képességek / egyensúlyérzék, téri tájékozódó képesség, kinesztetikus differenciáló képesség, reagálási képesség /, ízületi mozgékonyságuk fejlesztése.



A testséma fejlesztése, testrészek megismerése.



A nagy – és finom mozgások, az érzékelés, a formaállandóság fejlesztése. 39

Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03



A tevékenységhez élmény, motiváltság, megfelelő idő, hely, eszköz biztosítása.



Társas kapcsolatok erősítése a mozgás által. A személyiség akarati tulajdonságainak alakítása / önfegyelem, kitartás, bátorság /, egymás segítése, együttműködés.



Ügyesség, döntés, és alkalmazkodóképesség fejlesztése.

A mozgásfejlesztés lehetőségei Testnevelés foglalkozás, mindennapos testnevelés. Sajnos intézményünk nem rendelkezik tornaszobával ezért ezt az alapfeladatot, maradéktalanul nem tudjuk teljesíteni. megvalósítását,

mert

egészségfejlesztő nagymozgásos

csoportszobánk

testmozgás,

a

Nem tudjuk biztosítani a nagy mozgások méretei

gyermekek

feladatok formálásának és

nem egyéni

megfelelőek. fejlettségi

A

rendszeres

szintjéhez

igazodó

fejlesztésének megvalósításához

feltétlen

szükségünk lenne egy minimum 60 m2 – es tornaszoba kialakításához Heti egy alkalommal tartunk testnevelés foglalkozást. A foglalkozásokon kondicionális és koordinációs

képességüket,

ízületi

mozgékonyságukat,

testsémájukat

fejlesztjük. A

mozgásanyagot úgy egészítjük ki, hogy örömet jelentsen a gyermekeknek, szívesen végezzék a gyakorlatokat. A fokozatosság elvét figyelembe vesszük. Sokszor adunk lehetőséget a kézi szerek használatára, amivel fejlődik finommotorikájuk. Különböző függeszkedési lehetőségekkel, a tartási rendellenességek kialakulását megelőzve, a háti, deréktáji izmokat erősítjük. A fejlettségtől függően minden gyermeknek biztosítjuk a megfelelő gyakorlási időt, örömteli, önálló mozgást. Gyakorlásvezetésükkel, magyarázattal, óvónői bemutatással érthetővé, szemléletessé tesszük az elvégzendő feladatokat. A kisebb gyermekeknél a nagymozgások fejlesztését fontosnak tartjuk. Ebben a korban tökéletesedik tovább a járás, finomodik a koordinált futás. A testtérképüket a testrészekkel végzett gyakorlatokkal, azok megnevezésével alakítjuk ki. A testrészek megismerése, a testséma fejlesztése elengedhetetlenül szükséges az „Én-kép” majdani kialakulásához, amihez különböző kézi szereket használunk. Járást, futást különböző alakzatok végigjárásával, futásával végeztetünk, a percepciót, térpercepciót fejlesztjük. Mászásnál, kúszásnál, csúszásnál, függés – és egyensúly gyakorlatokkal a szem – kéz – láb koordinációt fejlesztjük. 40 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

A nagyobbak a nagy mozgásokat már egyre pontosabban, koncentráltabban végzik, ami jelzi mozgásuk finomodását. A nagy-mozgások bővülnek ugrásokkal, gurulóátfordulással. Dobásuk, célba dobásuk pontosabbá válik, ami a szem – kéz – láb koordinációját tükrözi. Változatos dobásokat vízszintes, függőleges célba, állásból, futásból végeztetünk. Vonalon történő eszközmozgatással, egyensúlyozó, tér-érzékelésüket fejlesztjük. Mozgásszabályozó, differenciált mozgásészlelésüket, ízületi mozgékonyságukat fejlesztjük. Gimnasztikai gyakorlatokhoz használt eszközkészletünket folyamatosan bővítjük. A függésgyakorlatok és az alkalmazott eszközök a kéz fogóizmait erősítik. Életkorukhoz és egyéni fejlettségükhöz igazodó megfelelő terheléssel motoros képességük olyan szintűvé válik, hogy a tudat, az aktivitás szoros kapcsolatban áll a végrehajtással. Biztonsággal használják a tornaeszközöket, meg tanulnak egymáshoz alkalmazkodni. Mozgásos játékok szabályainak betartatásával közösségi érzésüket fejlesztjük, és segítjük az egészséges versenyszellem, önfegyelem, a figyelem kialakulását. Mindennapos szervezett és szabad mozgás. A mindennapos testnevelés középpontjában a mozgásos játék áll. A mozgásos feladatok, tervezésénél figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét. Játékos mozgásra, spontán vagy szervezett formában, a csoportszobában és szabad levegőn minden nap lehetőséget biztosítunk. Arra törekszünk, hogy a gyermeket olyan mozgásingerek érjék, amelyek az optimális fejlődésüket elősegítik. Preventív és korrekciós mozgás. Játékidőben történő mozgásfejlesztés. Az óvodánkban sokféle tornaeszköz áll a gyermekek rendelkezésére, amelyek nagy része mozdítható, a csoportszobában és az udvaron egyaránt alkalmazható. A játék során megfelelő helyet, időt, eszközt, élményt biztosítunk a mozgás gyakorlására, mozgásos játékok játszására. Udvarunk változatos, örömteli mozgáshoz ad lehetőséget, kreativitásuk kibontakozhat. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén

 Megszeretik és igénylik a mozgást naponta. 41 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

 Biztonságosan mozognak, tudják a mozgásukat irányítani, képesek a gyors reagálásra.  Kialakul testsémájuk, ismerik az irányokat.  A gyermekek nagy-mozgása, egyensúly érzékelése, összerendezett mozgása, finommozgása kialakul.

 Lábboltozatuk erősödik, hanyag-tartásuk mérséklődik.  Betartják a szabályokat, kialakul a toleráns versenyszellemük, önfegyelmük, figyelmük.

3. A külső világ tevékeny megismerése Célja: A gyermekek szerezzenek minél több tapasztalatot az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből, mely fokozatosan teremti meg az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodást. Vegyék észre az időjárás, a természet változásait, jellemzőit, a környezet színeit, formáit, szépségét. Adott évszakban kísérjék figyelemmel a növények fejlődését, az állatok életét. Az ember tevékenységeit, melyek összefüggnek a természet változásaival.

Feladatunk: A környezetünk adta lehetőségekre, a gyermekek egyéni élményeire, tapasztalataira támaszkodva tesszük lehetővé a külső világ egyre táguló megismerését. Törekszünk arra, hogy minél több lehetőséget biztosítsunk ismereteik változatos körülmények közötti alkalmazására, tapasztalatszerzésre. Nagy hangsúlyt fektetünk a megfelelő tárgyi eszközök meglétére és a környezetvédelmi szempontok megvalósulására. megismertetjük

a

valóságos

világ,

összefüggéseit

és

a

A gyermekekkel

matematikai

tartalmú

tapasztalatszerzést: téri- mennyiségi – formai azonosságait, különbségeit. Elősegítjük a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelem kialakulását, a kapcsolatépítést, a szülőföld szeretetének magalapozását.

42 Zsadány, 2016. 08. 16.


A kisebb gyermekek

mindennapi

Változat: 03

tevékenységeik

közben ismerkednek óvodai

környezetükkel, a velük foglalkozó felnőttekkel. Beszélgetések során alkalom nyílik a családtól

hozott

tapasztalatok,

élmények

megismerésére.

Játszanak,

különböző

szerephelyzeteket teremtve, családjátékot. A gyermekek megismerik a felnőttek óvodai munkáját. Tapasztalatokat szereznek a megfigyelhető felnőtt foglalkozásokról. Megfigyelik a napszakokat, gyakorolják az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. A külső világ tevékeny megismerése az egyik olyan kezdeményezés melyben nagyobb lehetőségünk van műveltségterületek közötti kapcsolódási lehetőségeket kihasználni a komplexitás elvét követve. Tudatosan alkalmazhatjuk a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény gazdag tevékenységek és programok során. Egészséges életmódra nevelés Ismerkednek a testükkel, érzékszerveikkel, funkcióikkal. Megismerik testük védelmét, ápolását. Séták alakalmával gyakorolják a gyalogos közlekedést. Természetes környezetben figyelik meg az óvoda körül megtalálható közlekedési eszközöket. A nagyobbaknak képről szemléltetik a nem elérhetőket / villamos, metró/. A természeti környezet megismerésére alapvető lehetőség az évszakok folyamatos megfigyelésén keresztül kínálkozik. A növény – és állatvilág fontos része a külső világ megismerésének. A növényeket, fejlődésüket jól lehet szemléltetni a valóságban – veteményeskert folyamatos látogatása, vagy virágmag csiráztatása, palánta ültetése, virágos növények gondozása közben. Az állatok természetes környezeteikben való megfigyelésére kevesebb a lehetőség, hiányát diaképek, videofilmek pótolják. A nagyobbaknál törekszünk a gyűjtőmunkák gazdagítására. A természetsarokban helyezzük el az egyénileg vagy közösen gyűjtött „kincseket” – termések, növények magvai, érdekes faháncsok, szárított virágok, levelek, kavicsok, kagylók, csigaházak. Beszélgetünk

a

gyermekekkel

a

környezetünk

védelméről,

megismertetjük

és

gyakoroltatjuk a szelektív hulladékgyűjtést. Megünnepeljük a környezetvédelmi világnapokat: A Víz, a Föld a Madarak és fák világnapját. 43 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

A valós világ megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jutnak a gyermekek. Kisebb korban is találkoznak matematikai ismeretekkel. Játékaik, mindennapi tevékenységeik közben gyakran hallanak tőlünk matematikai fogalmakat, amelyek fokozatosan beépülnek a beszédükbe. A természetes környezetben végzett megfigyeléseik közben vegyék észre, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, szétválaszthatók tulajdonságaik szerint, vagy egyéni szempont alapján. Végezzenek sorba rendezést, megnevezett mennyiségi tulajdonságok és felismert szabályok szerint. A számfogalom megalapozására végezzenek mérési, összemérési feladatokat mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel. A gyermekek tapasztalatokat szereznek a geometria körében – építéssel, síkbeli alkotással. Jussanak el a geometriai formák felismeréséig. Kiemelt szerepe van a térbeli viszonyoknak, leglényegesebbek az irányok, helyzetek. Minden alkalmat meg kell ragadni a fejlesztésre más területen is, hogy a gyermek jól tájékozódjék térben és a síkban ábrázolt világban. A külső világ tevékeny megismerése: csoportonként heti 2 alkalom A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 

A gyermekek tudják lakásuk címét, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét.



Különbséget

tudnak

tenni

évszakok

között,

ismerik

az

egyes

évszakok

jellegzetességeit. Ismerik a természetet, kialakul testfogalmuk. 

Igényesek testük, környezetük tisztaságára.



Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását.



Az általuk ismert állatokat csoportosítják életterük szerint, összehasonlítják külső jegyeik és hasznosságuk alapján.



Ismerik az elemi közlekedési szabályokat.



Megnevezik a közlekedési eszközöket.



Ismerik a környezetükben levő néhány intézmény rendeltetését / iskola, rendőrség, orvosi rendelő, művelődési ház, könyvtár, üzlet/.

44 Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

Felfedezik és megismerik az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket, matematikai fogalmakat, melyek a környezetükben rejlenek, felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat.



Megkülönböztetik a jobbra – balra irányokat, értik és követik az irányokat, helyeket kifejező névutókat.

4.Matematikai tapasztalatszerzés a tevékenységeken keresztül A külső világ tevékeny megismerésén belül nevelőtestületünk fontosnak tartja a matematikai tapasztalatszerzést külön is taglalni a környezeti neveléstől. Nem tartjuk elégségesnek a környezeti neveléssel komplexen történő matematikai tapasztalatszerzést és a spontán adódó helyzetek kihasználását. Ezért tartjuk fontosnak, hogy tervezett matematikai játékot is beillesszünk programunkba, ahol minden gyermek egyenlő mértékben hozzájut a számára az iskolakezdéshez nélkülözhetetlen tapasztalatokhoz, ismeretekhez, tudáshoz. Nagy hangsúlyt fektetünk a differenciált, egyénre szabott fejlesztésre, a játékosságra. A matematikai nevelés foglalkozásai ugyan középső csoportban kezdődnek, de már kiscsoportban is vannak ilyen jellegű feladataink spontán módon a gyermek játékaiba, mindennapi tevékenységébe ágyazva. Későbbiekben megmarad a spontán tapasztalatszerzés, de szervezett keretek között zajlik a matematikai fejlesztés. Ennek anyagát elsősorban nem ismeretek alkotják, hanem gondolkodásfejlesztést jelent, cselekvéses és gondolati tevékenységet tartalmaz. Ezek a tevékenységek adnak lehetőséget a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Az óvodai matematikai nevelés tartalma három részre oszlik: halmazképzés (tárgyak, személyek összehasonlítása, rendezése), számfogalom előkészítése, tapasztalatok a geometria körében. A matematikai tartalmú fejlesztés minden korcsoport esetében a komplexitás elve mentén valósul meg, középső és nagy csoportban célirányosan heti 1 alkalommal A Környező világ megismerése, birtokba vétele a gyermeknél igen korán jelentkező vágy. Építenünk kell természetes kíváncsiságukra, érdeklődésükre. Az óvodába lépő gyermek már rendelkezik bizonyos tapasztalatokkal, ezek olyan élmények, amelyek viszonyokat tartalmaznak, / Apa nagy, én kicsi vagyok, sok játék, egy játék, stb. Nagyobb 5-7 éves 45 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

gyermekeknél, a spontán adódó lehetőségek mellett, hetente egy alkalommal kötött vagy kötetlen formában szervezünk foglalkozásokat. A témához igyekszünk megfelelő matematikai játékot is hozzáadni. Fokozottan figyelünk az egyéni különbségekre, differenciálunk, az átlagot meghaladó képességű gyermekeknek nehezebb több kihívást jelentő feladatot adunk, míg a gyengébben teljesítőket egyénileg fejlesztjük, minden gyermek önmagához képest fejlődjön, és lehetőleg minden gyermek sikerélményhez jusson, pozitív megerősítést kapjon. Kezdeményezések, foglalkozások anyaga. Kicsiknél kötetlen formában, a spontán lehetőségeket használjuk ki a matematikai nevelés megvalósítására, melyet elsősorban a környező világ tevékeny megismerésének témaköreibe sorolunk. Nagy és középső csoportban heti 1 alkalom matematikai tartalmú fejlesztés valósul meg, illetve szinte minden tevékenységben megjelenik tevékenységbe ágyazva a komplexitás elvét követve, mindhárom csoportban. Célunk:

az

alapvető

matematikai

összefüggések

felfedeztetése,

matematikai

tapasztalatszerzés, melynek során a gyermek a világot objektívebben ismeri meg, fejlődik probléma-felismerő és megoldó képessége. Képességfejlesztésről van szó, ahol a tevékenység, az élmény kiemelkedő fontosságú. A gyermekek az őket körülvevő világ mennyiségi,

formai,

kiterjedésbeli

összefüggéseit

felfedezik,

játékos

formában

megtapasztalják. Segítik a gyermekek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejlesztik értelmi képességeiket.

A tevékenységek matematikája: Önkiszolgálás. 1 tányér, sok tányér, stb. Szalvétahajtogatás (tükörkép, háromszögforma, stb. Játékok helyrerakása (névutók) Gyöngyfűzés: hosszabb, rövidebb Építő játékok, Magas, alacsony, kicsi, nagy, különböző formák, testek stb. Öltözés: hosszú, rövid sál vastag, vékony pulóver, cipő, pár fogalma stb. Környezet matematikája: 46 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Nagy ház, kicsi ház, Sok falevél, egy falevél, vastag fatörzs vékonyabb fatörzs, falevelek, gyümölcsök zöldségek formája. Nehéz, könnyű, falevél, alma. A hó tulajdonságai, hógolyó-gömb forma hideg, stb. A matematikai tartalmú fejlesztés a 3- 4 éves gyerekek esetében a komplexitás elve mentén valósul meg. 4-5 évesek Bevezető játékok, tevékenységek / pl. Érzékelést fejlesztő játékok,/ Osztályozás, szétválogatás, rendezés, összehasonlítás, /halmazok/ Mennyiségek becslésszerű összehasonlítása, összemérése, Magas,- alacsony, sok- kevés, nehéz- könnyű, hosszú,- rövid, vastag – vékony, Széles-keskeny stb. becslés, összemérés Űrtartalom, terület, felület, hosszúság, tömeg, stb. összehasonlítás számfogalom megalapozása, becslés, számlálgatás, 6-os számkörben számlépcső építése 6-ig Műveletek megalapozása, több, kevesebb ugyanannyi, számlálás hozzáadás, kevesebbé tétel, bontás, pár-fogalma. Sorszámnevek, Geometria, testek és síkidomok összehasonlítás, tulajdonságok Tájékozódás térben, viszonyok, névutók 5-6-7 évesek Osztályozás, szétválogatás, rendezés, összehasonlítás, /halmazok/ Mennyiségek becslésszerű összehasonlítása, összemérése, Magas,- alacsony, sok- kevés, nehéz- könnyű, hosszú,- rövid, vastag, – vékony, széleskeskeny stb. becslés, összemérés Űrtartalom, terület, felület, hosszúság, tömeg, stb. mérések számfogalom megalapozása, becslés, számlálgatás, számlépcső építése. Műveletek megalapozása, több, kevesebb ugyanannyi, számlálás hozzáadás, kevesebbé tétel, bontás, pár-fogalma. Sorszámnevek, sorozatok, balról jobbra és fordítva. Tájékozódás térben, viszonyok, névutók 47 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Geometria, testek és síkidomok összehasonlítás, tulajdonságok Vonalak, zárt, nyitott, görbe vonalak Tükrözés, szimmetrikus alakzatok. Szabadidőben társasjátékok szabályainak megismerése, betartása, ezáltal számfogalom, hozzáadás, matematikai gondolkodás fejlesztése. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: 

Logikus

gondolkodása,

logikai

következtetései

életkorának

megfelel,

problémamegoldó készsége jó. 

Biztonságosan mozognak 10-es számkörben, tudnak összehasonlítani, szín, nagyság, mennyiség szerint tudnak csoportosítani.



Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint, szétválogatni.



Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmait: hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb



Ismeri az irányokat, és helyesen értelmezi, feladatvégzése során (jobbra-balra, előrehátra, lent-fent. stb.)



Helyesen használja a névutókat.



Felismeri a sorba rendezés logikáját, s képes folytatni, legalább 3 elemszámmal.



Az alapvető formákat felismeri, azonosítja (kör, négyzet, téglalap, háromszög).



Képes részekből az egészet kirakni.



Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni. (kocka, gömb, téglatest)



Van tapasztalata, a tükörképről, szimmetriáról.



Azonosságokat, különbözőségeket képes felismerni és megfogalmazni

5.Verselés, mesélés Célja: A

gyermekirodalmi

alkotások

sajátos

eszközeivel

a

gyermekek

pozitív

személyiségjegyeinek fejlesztése. Az irodalom értékeit, nyelvi szépségeit, a művészetek esztétikumát felfedező és befogadó gyermekek nevelése, műveltségük megalapozása. 48 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Feladatunk: A mesék, versek megszerettetésével az irodalmi érdeklődés felkeltése, a könyv iránti vonzódásuk kialakítása. Az óvodai élet nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó közegében a beszédkedv ösztönzése, az anyanyelvi- és kommunikációs képességek fejlesztése, szókincsbővítés és kifejezőképességük gazdagítása. Az irodalmi művek hallgatása során az életkori sajátosságokat figyelembe vevő művek megismertetésével a gyermekek gondolkodásának, esztétikai ízlésének, erkölcsi és érzelmi képességeinek fejlesztése. Minden évben minden csoportban, április hónapban Mesehetet tartunk intézményünkben, melynek célja: A mese népszerűsítése a szülők, nagyszülők, gyermekek körében, irodalmi értékek iránti érdeklődés felkeltése. A mesélés pozitív személyiségfejlesztő hatásának érzékeltetése. A helyi irodalmi értékek megismertetése nagymamák, szülők által. A mesék szórakoztatnak és nevelnek is egyben: az életről tanítanak, és érzelmi kapaszkodót nyújtanak, ugyanakkor segítik az énkép alakulását is. A Mesehét feladata: Az irodalmi értékek változatos módon történő megismertetése a gyerekekkel és a szülőkkel. Irodalmi zenei élmények nyújtásával, a művészetekkel való találkozásával a hagyomány ápolásával komplex esztétikai ízlésformálás, kulturális értékeink átadása, szociális kompetenciánk fejlesztése. Anyanyelvi nevelés, kommunikációs képességek, fantázia. képzelet fejlesztése. A mesehét kívánság hét is egyben, mely során teljesítjük a gyerekek kéréseit és elmeséljük kedvenc meséjüket. A nagycsoportosokkal akár közösen kitalált mesét is eldramatizálunk. A meséhez a szemléltető eszközöket a gyerekekkel együtt készítjük el. Az irodalmi nevelés az óvodáskorú gyermek számára az egyik legfontosabb tevékenységi forma, mely szorosan összefonódik az anyanyelvi neveléssel és más foglalkozási ágakkal. Az ehhez legmegfelelőbb műfaj a gyermek életkorához igazodó vers és mese. A 3 – 7 éves 49 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

gyermek előtt a különböző művészeti területek mellett a gyermekirodalmi alkotások, az irodalmi művekhez kapcsolódó egyéb irodalmi tevékenységek tárják fel az élet szépségeit, derűjét, biztosítva számukra a vidámságot, tréfát, örömteli játékot és a mindenki által átélhető esztétikai élményt. A feldolgozandó művek anyaga változatos, gerincét a magyar népmesék, mondókák adják, melyek mellett mai írók, költők művei is megtalálhatók. Mivel az irodalom közege a nyelv, ezért lényeges, hogy nyelvileg tiszta, esztétikailag értékes mesét, verset halljanak a gyerekek. A mesehősök jelleme, mely világosan kirajzolódik, segíti az érzelmi nevelést, a pozitív és negatív érzelmek megítélését. A mese „hősével” együtt élő gyermekben kifejlődik a beleérző, beleélő képesség, az empátia. A népmese tartalmi és formai eszközeivel gazdagítja a közösségi érzést, fejlesztően hat az értelmi képességekre, figyelemfejlesztő és bővíti a kommunikációs lehetőségeket. A verseknek is nagy az érzelemformáló ereje, ez itt elsősorban a ritmushoz kötődik. A vers témája, játékossága, szerkezete, hanghatása, a belőle sugárzó érzelmek, gondolatok is jelentős érzelmi és esztétikai élményt nyújtanak a gyermekek számára. Az éves anyaggyűjtésben található versek, mesék komplexen kapcsolódnak hangulatban, témakörben, tartalmukban más tevékenységi formákhoz / évszakok, család, közlekedés, aktualitások / Az életkori sajátossághoz figyelembe véve a művek terjedelme és szerkezete szerint válogathatók ki a megfelelőek. Kezdetben a gyermek a befogadó, az óvodapedagógus az előadó. – Előadásmódjának helyesnek és példamutatónak kell lennie a gyermek számára. A 3 – 4 éveseknél az énekelt szövegből, vigasztalókból bontakoznak ki a mondókák, versek, halmozó és láncmesék. A verseknél fő szempont a ritmus és a hangzás, a gyakori ismétlés spontán helyzetben is. A 4 – 5 éveseknél is fontosak a vidám versek, mesék, melyek még halmozó- és láncmesék, vagy már egyszerű szerkezetű népmesék. A történetek kisgyerekekről, állatokról, állatkölykökről szólnak. 5 – 7 éves korban állatmesék, tréfás mesék, és tündérmesék egyszerűbb változatai szerepelnek, ezek is a gyermek élményvilágára épülnek. Az előző években megismert versek ismételgetésén túl új versek is gazdagítják ismereteiket. 50 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Korcsoporttól függetlenül a hét minden napján történik mese, vershallgatás. Ez történhet a nap bármely szakában, a gyerekek vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére, mely önkéntességen alapul a csoport szokásait figyelembe véve. A befogadáshoz nyugodt, szeretetteljes légkört kell kialakítani, mely elengedhetetlen feltétel az irodalmi élmény átéléséhez. A gyermekeknek fokozatosan meg kell ismerniük a mese, vershallgatás alatti viselkedési szabályokat: a csendes játékot, a zavaró zajok mellőzését. Az irodalmi nevelés akkor éri el hatását, ha a gyermek, mint befogadó maga is előadóvá válik, s az élmény a gyakorlás hatására játékában, nyelvi – és kifejezőképességének egész területén is jelentkezni fog. A mindennapi versek, mesék hatására nő a gyermekek bábozó, dramatizáló kedve. Az ehhez szükséges különböző eszközök, anyagok biztosításával az irodalmi élmények feldolgozását, az önálló szöveg és mesemondást, mese és szövegalkotást segítik elő. Az anyanyelvi nevelés áthatja az egész óvodai tevékenységet. Az óvodába lépéskor egyéni, eltérő szókinccsel rendelkeznek a gyermekek. Az óvodapedagógusnak ismernie kell a gyermekek beszédállapotát, beszédfejlettségét és ennek megfelelően fejlesztenie azt. A pedagógus fogalomhasználata pontos, a 3−7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. Jó lehetőség erre a játékba építhető, játékos formában megvalósítható nyelvi és kommunikációs fejlesztés. Ezen belül a beszédművelés, beszédfejlesztés, a kommunikáció és az illem. Az óvodában található lapozgatók, képes és mesés könyvek, az otthonról hozott friss élmények meghallgatása is beszédkedv fokozók és szóbeli megnyilvánulásra késztetik a gyermeket. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 

Az óvodáskor végére az egyéni eltéréseket, differenciálódásokat figyelembe véve kialakulnak és megszilárdulnak a mese hallgatásához kapcsolódó szokások, kérik és várják a mesét, verset. Figyelmesen csendesen végighallgatják azt.



Ismernek 10 – 12 mondókát, 6 – 8 verset.



Hangzás, hangulat, érzelem egységében kezdik érteni a hallott vers témáját. Az ismert mesék képeit felismerik, képről röviden mesélnek.

51 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03



Bátran és szívesen nyilvánulnak meg, mondják el élményeiket.



Nyugodtan végig hallgatják a másik fél megnyilvánulását. Kialakul a többnyire megfelelő hangzású, hanglejtésű, hangerejű jól érthető beszéd. Fogváltásukat figyelembe véve, tisztán ejtik a hangokat.

6.Anyanyelvi nevelés „Minden nemzetnek fő kincse az anyanyelve. Ha elhal, a nemzet megszűnik létezni, és beolvad a környező népek tengerébe.” Célja: 

Az anyanyelv ápolása, a szép magyar beszéd elsajátítása a különböző tevékenységek során.



A gyermek életkorának és ismereteinek megfelelő szókincscsel, tiszta ejtéssel, összefüggően, anyanyelvünkre jellemző mondatalkotással legyen képes beszélni.



A verbális és a nonverbális jeleket használja.

Feladatunk: 

Tudatosan ösztönözni a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját



A gyerek beszédkedvének felkeltése, szóbeli aktivizálás,



Az óvónő kísérje figyelemmel a gyerek kialakulóban lévő egyéni beszédsajátosságait



Folyamatos megfigyelésen keresztül egyéni fejlesztés



Beszédhibák felismerése, szükség esetén szakember bevonása (szűrés, fejlesztés)



Anyanyelvi játékok.



A beszédszervek ügyesítése, a magyar beszédhangok sajátosságainak kiemelése.



Hangutánzó gyakorlatok.



Közvetlen környezet hangjainak felismerése.



Egymás hangjának felismerése.



Hangfelismerés, hangdifferenciálás (pl.: f-v, k-t, sz-z, sz-s, d-g, o-ó, i-í, stb.)



Ritmus tapsolása, lekopogása.

52 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

A magyar nyelv rendkívül gazdag. Beszédpéldáinkon keresztül is megismertetjük a gyermekeket nyelvünk szépségével, árnyaltságával, a helyes mondat-szerkesztéssel. Az óvodai anyanyelvi nevelés során elsősorban a szókincset, a beszédértést, és az önálló szóbeli megnyilvánulásokat fejleszthetjük a beszédkedv felkeltésével, az élmények megbeszélésével, mesével, verssel, bábozással, változatos irodalmi élmények nyújtásával. A népi mondókák, a versek, a mesék ősi forrásai az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat közvetítenek. Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. A beszéd a gyerek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének gondolkodásának legfőbb eszköze. A beszédtevékenység beszédmegértésre és a beszéd létrehozására oszlik. E két folyamat egymást feltételezve és támogatva fejlődik a nyelvelsajátítás során. A beszéd megértés és a beszéd alapfeltétele a magán – és a mássalhangzók pontos hallása és tiszta képzése. Helyesen beszélni csak úgy tudunk, ha a nyelvi szabályokat elsajátítjuk. Óvodáskorban a szabálytudat még nem teljes és nem tudatos, de közvetítjük a gyerek felé. A hibák javítása csak toleránsan történhet. A gyerekek szókincsének bővítése és helyes beszédének kialakítása érdekében az óvónő a gyerek mondatát szükség szerint kibővítve ismétli meg és közben a helyes nyelvtani elemeket alkalmazza. Az anyanyelvi nevelés legfőbb színtere a család. Az óvónő ismerje meg a család anyanyelvi kultúráját. A gyerek kommunikációs képessége nagymértékben függ a családi szocializációtól. Az óvónőnek a differenciált, egyéni bánásmód alkalmazásával kell fejlesztenie a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő és nyelvileg kiemelkedően fejlett gyereket. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: 

Érthetően, folyamatosan kommunikál.



Minden szófajt használ.

53 Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

Érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni.



Különböző mondatszerkezeteket, mondat fajtákat alkot.



Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.



Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések is lehetségesek.

7.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Célja: Az óvodás korú gyermekek személyiségének formálása, érzelmeinek gazdagítása, az énekes játékokkal, mondókákkal, a népi gyermekdalok, művészeti értékű gyermekdalok megismertetésével. A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, közös élmények megújító ének-zenei tevékenységekkel. A gyermekek ösztönös mozgásigényeinek kielégítése, mozgáskultúrájának, értelmi képességeinek fejlesztése, érzelmi életének gazdagítása során. Csoportonként heti 2 alkalommal valósul meg.

Feladatunk: A csoportokba kerülő gyermekek zenei képességének felmérése, zenei élmények, ismeretek megismerése. Az óvodapedagógus részéről a zenei feladatokat a folyamatos fejlesztő hatások megtervezése, a dallamanyag és a zenei feladatok összehangolása jelenti. Az ének – zenei nevelésben a kötetlen forma jól megfelel a 3 – 7 éves korú gyermekek számára. Fokozza biztonságérzetüket, elősegíti közösségi érzésüket és magatartásuknak alakulását. Az ismeretnyújtás a gyermek érdeklődésére, figyelmére épül az alkalmazott módszerek, dalok, mondókák sorrendje, az időtartam változtatható, rugalmas. A gyermekek igénylik, kezdeményezik a dalos játékokat. Bármikor használhatják kedvenc fejdíszeiket, az egyszerűbb ritmushangszereket. Szükséges az óvónő zenei érzékenysége. Énekeinket, hangszeres előadásainkat szívesen 54 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

hallgatják, ezek utánzásra késztetik őket. A zenei anyag kiválasztását meghatározzák az évszakok sajátosságai, az ünnepkörök, az átélt élmények. A kisebbeknél a legfontosabbnak tartjuk az érzelmi biztonság megteremtését, ölbeli játékokkal, lovagoltatókkal, csiklandozókkal. A játékos mozdulatok feloldják a gyermekek feszültségeit, gátlásait, öröm lesz számukra az éneklés. Mondókázás, éneklés közben játékos utánzó

mozdulatokkal,

járással,

megismerik,

érzékelik

az

egyenletes

lüktetést.

Megismerkednek zenei alapfogalmakkal, egyszerű ritmushangszerekkel. A nagyobbak képesek bonyolultabb énekes játékok játszására, melyben különböző térformák jelennek meg. Igénylik, kezdeményezik a közös éneklést, játékokat. Ismerkednek a dallamfelismeréssel, dallambújtatással, finomabb zenei és zörejhangokkal, hangszínekkel. Megismerik a dalritmust, melyet tapssal, egyszerű mozdulatokkal, egészítünk ki. Az egyenletes lüktetés és a dalritmus összekapcsolásánál, a kettőt egymáshoz hasonlítva, egymástól megkülönböztetve, figyelhetjük meg. Többfajta ritmushangszerrel ismerkednek meg, használják azokat, maguk is készítenek játékos ritmushangszereket. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 

A gyermekek törekszenek megfelelő hangmagasságban, szép szövegkiejtéssel a középerős, tiszta éneklésre.



Értik és kifejezik a magas – mély, gyors – lassú, halk – hangos fogalom párokat, megkülönböztetik a zenei-, zörej,- és beszédhangokat.



Érzékelik az egyenletes lüktetést és a dalritmus közötti különbséget.



Önállóan és örömmel kezdeményeznek dalokat, mondókákat, játszanak dalos játékokat, alkalmaznak egyszerűbb tánclépéseket.

8.Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Szoros kölcsönhatásban áll a többi nevelési területtel az egész nap folyamán fejleszthető. Célja: A gyermek személyiségének sokoldalú fejlesztése cselekvés útján, az egyéni tapasztalatszerzés, valamint élmények által játékos tevékenységekbe ágyazva. 55 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

A rajzolás, festés, mintázás, építés, kézimunka, műalkotásokkal való ismerkedés lehetőségei

az

egyéni

kifejezőképességének,

fejlettséghez elemi

igazodva segítsék

képolvasási,

komponáló,

a

gyermek képi-plasztikai térbeli

tájékozódó

és

rendezőképességének kifejlődését. Csoportonként heti 2 alkalommal valósul meg. Feladatunk: A gyermeki önkifejezés minél nagyobb teret kapjon. Ehhez segítséget nyújt az óvodapedagógus, megteremti a hangulati, környezeti és eszközbeli feltételeket. Alkotó légkörben a gyermekek adottságaihoz, fejlődési üteméhez igazodva alakuljon ki az esztétikai alkotóképesség. Fejlődjön ki a gyermekekben, hogy tudjanak csendben csodálkozni, lássák meg a világban a szépet, ez ébresszen bennük vágyat az értékek iránti keresésre. A gyermekek óvodába lépéskor megismerkednek az ábrázolás eszközeivel, anyagaival, színeivel. Tapasztalatokat gyűjtenek tulajdonságaikról, használatukról, felfedezik, hogy ezekkel kifejezhetnek valamit. Az óvodapedagógus segítséget nyújt ahhoz, hogy a gyermekek minél több élményhez jussanak. Megmutatja a technikák, eszközök változatos alkalmazási lehetőségeit, ötleteket ad, ezzel elindítja a térbeli tájékozódás, az alkotókedv, a formaérzékenység, a képalakítás, a képi önkifejezés kialakulását. Együtt tevékenykedik a gyermekekkel, és együtt örül az eredményeknek. Az ábrázoláshoz szükséges anyagok jól elérhető helyen vannak, így firkálásra, rajzolásra, gyurmázásra az egész nap folyamán lehetőség van. Nagyobbaknál a gyermek élményeire, tapasztalataira, érdeklődésére, érzelmeire, ötleteire építünk. A vizuális neveléshez alapot adnak a természet szépségei, az évszakok, ünnepek, mesék, közös élmények és a többi nevelési terület. A gyermekek alkotótevékenységét fokozatosan újabb technikák megismerésével bővítjük. Az ábrázoló- alakító tapasztalatok biztosítják a látási- mozgási rendszerek koordinációját, hogy az eszközhasználathoz szükséges izomzati és csontrendszeri alkalmasság is fejlődjön. Ábrázolnak természet után, emlékezet és a fantáziát megmozgató elképzelés utáni rajzolással / kréta, zsírkréta, ceruza, filctoll / festéssel /tempera, gombfesték /, díszítéssel. Itt a képi elemek egymáshoz, egymás mellé rendelésekor köztük egyszerű összefüggések alakulnak ki. A komponálás – mint alkotó 56 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

folyamat- képzeletre támaszkodik, emlékképeket, élményeket idéz fel, s közben számtalan vizuális tapasztalatot nyújt a gyermekek számára, fejleszti a figyelmet, megfigyelőképességet, emlékezetet, képzeletet. A gyermekek formaérzékenységét, formaismeretét, formaképzeteit fejleszti a mintázás és a kézimunka / tépés, vágás, hajtogatás, varrás, fonás, szövés, barkácsolás, stb./, közben megismerkednek az anyagok tulajdonságaival, ok – okozati összefüggéseket tapasztalnak, a mozgáskoordinációjuk és kézügyességük fejlődik. A nagyobb gyermekeknél nagyon fontos a vizuális művészeti alkotásokkal, a környezet és a természet adta esztétikummal való találkozás. Óvodás korban még nem alakulnak ki előítéletek, sokkal közvetlenebbül érzékelik a látáshoz szóló üzeneteket, nyitottak a műalkotások iránt. Rájuk az épület, a szobor, a kép, a tárgy vizuális megjelenésével, térbeli, formai, színbeli értékeivel hat, érzelmeket vált ki belőlük. Az élmény erejéről gesztusaik, arckifejezéseik adnak visszajelzést. Építés során az építőjátékok, a csoportszoba tárgyainak és gyűjtött tárgyaknak felhasználásával fejlesztjük a gyermekek térbeli tájékozódó képességét. Téralakítás közben összefüggéseket látnak meg, iránybeli, aránybeli, statikai tapasztalatokhoz jutnak. A vizuális nevelés folyamán a gyermekek adottságaihoz, fejlődési üteméhez igazodunk, így érvényre jutnak a saját ötletek, egyéni kifejezésmód, szubjektív színhasználat. Alkotásaikban- a pozitívumokat kiemelve- elfogadón, dicsérve és buzdítva értékelünk. Az elkészült munkákat megbecsüljük, gyűjtjük, felhasználjuk a játékban, bábozáshoz, dekorációhoz és ajándékozásra, így még nagyobb érték válik belőlük. A vizuális nevelés áthatja az egész napot, spontán ábrázolási lehetőségek adottak bármikor, szervezett formában heti egy – két alkalommal történik a folyamatos napirendhez igazítva, így lehetőség van arra, hogy az óvodapedagógus egyéni bánásmóddal tudjon fejleszteni. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 

A gyermekek az óvodáskor végére tudnak tájékozódni a térben. Tapasztalatuk sokrétű, képalkotásaikban egyéni módon tudják jelezni az egyéni térviszonyokat.



Képeiken megjelennek élményeik, elképzeléseik, emlékeik, kedvelt színeik.

57 Zsadány, 2016. 08. 16.




Formaábrázolásuk

tükrözi

Változat: 03

képességeikhez

mérten

a

változatosságot,

emberábrázolásnál a részletek kidolgozására törekvést, és az egyszerűbb mozgások jelzését. 

A megismert technikákat helyesen alkalmazzák, a jó szokásokat betartják, szívesen kapcsolódnak be új technikák megismerésébe, a természetben gyűjtött anyagok változatos felhasználásába.



Szívesen dolgoznak változatos technikákkal, helyes eszközhasználattal önmaguk kedvére. Esztétikai érzékük olyan fokra fejlődik, hogy tudnak csodálkozni, keresni a szépet.

9.Munka jellegű tevékenységek Célja: A munka megszerettetése, annak minél jobb elvégzésére irányuló törekvés. Olyan szokások, készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermek munkavégzését.

Feladatunk 

A különböző munkajellegű tevékenységek a gyermekek egyéni sajátosságaihoz, teljesítőképességéhez igazodó tervezése, feltételek biztosítása.



A munkatevékenység felkínált lehetőségként jelenjen meg, amely erőfeszítést, de eredményes tevékenységet, örömet, majd sikert jelent.



Játékos tevékenységek által fejlődjenek ki a gyermekeknek azon készségei, amelyek alkalmazásával

képesek

önmagukat

kiszolgálni,

segíteni

egymásnak,

óvodapedagógusnak, felnőtteknek, alkalmi megbízatásokat, közösségért végzett rendszeres tevékenységeket, környezet és növénygondozási feladatokat ellátni. 

Minden

tevékenységnél

a

jó

hangulat,

oldott

légkör,

kellemes

közérzet

megteremtésére törekszünk. Az önkiszolgáló feladatok begyakorlására minden gyermeknek biztosítunk elegendő időt. Kezdetben a felnőtt testközelsége az intim kapcsolatfelvételt szolgálja, mellette a tevékenységek megtanítása a célunk. 58 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Önkiszolgálás A kisebbek testápolási teendőibe aktívan bekapcsolódunk. A jellel ellátott törülközőjük használatát rögzítjük. A WC használatában egyénileg segítünk, a WC papír használatára, valamint a WC lehúzására felhívjuk a figyelmüket. Segítünk a zsebkendő helyes használatában, a fésülködésben. A fogápolást öblítéssel kezdjük, de az egyéni fejlettségi szinteket tiszteletben tartjuk. Az étkezéskor használatos eszközökkel, a terítés műveletével, annak sorrendjével megismertetjük a gyermekeket. Egyéni igények alapján segítünk. Öltözködésnél az egyéni segítségadás mértékét úgy csökkentjük, hogy munkakedvük ne csökkenjen. A környezet rendjének megőrzésében kezdetben aktívan közreműködünk. A játékok, eszközök helyének rögzítése után személyes részvételünket csökkentjük. A nagyobbaknál alapul vesszük a kialakult készségeket, azoknak finomítására törekszünk. Az étkezési szokások kiegészülnek önálló öntéssel, tálból történő szedéssel. Öltözködésükben a cipőzsinór megkötésével, gombolással, ruhaneműjük

rendezésével

próbálkoznak.

Környezetük

rendbetartásában

már

az

önállóságukra alapozunk. A legnagyobbaknál az önálló és alapos testápolásra, igényes külső kialakítására törekszünk. Étkezésnél a kulturált viselkedésre, az esztétikus terítésre, az eszközök / kanál, villa, kés / helyes használatára szoktatjuk a gyermekeket. Öltözésben, vetkőzésben figyelmet fordítunk a megfelelő sorrend betartására. A környezet rendben tartásában már az esztétikus végrehajtást kérjük. Alkalomszerű munkák és megbízatások Alkalmi megbízatásokban a munkák egy része időről időre, naponta ismétlődik; a másik részük pedig esetleges. A programot, feladatot közösen beszéljük meg a gyermekekkel. A feladatoknál a gyermekek fejlettségét, személyiségét figyelembe vesszük. A kisebbeknek könnyen teljesíthető feladatot adunk /székek rendezése /. Játékok használat utáni helyretételében a fokozatosságot tartjuk szem előtt. A nagyobbaknál ez már kiegészül az asztalok rendezésével. A legnagyobbak a tornaszerek elhelyezésében, a fektetők helyretételében segítenek. 59 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Ünnepélyes alkalmakra feldíszítjük a csoportszobát, ilyenkor részfeladatokat kapnak: a kisebbek virágot hoznak, nagyobbak és a legnagyobbak rajzokat készítenek, és az alkalomnak megfelelő képek gyűjtésébe bekapcsolódnak. A játékeszközök tisztán-tartásában már a nagyobbak segítenek. A kisebbek a játékok hibajavításába bekapcsolódnak, ezzel hozzászoktatjuk őket azok megbecsülésére is. Maguk is készítenek játékot, természetesen életkoronként és egyéb képességek alapján változnak, milyen részfeladatokat végeznek el maguk. A babaszobában időközönként nagytakarítást a nagyok és legnagyobbak végeznek. Gyümölcs, zöldségsaláták készítésében, szemlélők, segítők, aktív együttműködők. A nagyobbak és a legnagyobbak szalvétát hajtogatnak. Az udvari játékok ki – és beszállításába, a homokozó rendben tartásába a legnagyobbak bekapcsolódnak. A megbízatások teljesítésében a fokozatosságot betartjuk. A kisebbek üzeneteket továbbítanak, a nagyobbak már a kért eszközöket behozzák, kiviszik. Ajándékkészítés: a kisebbek a szüleik részére, a legnagyobbak már egymásnak név vagy – születésnapra is készítenek. Arra törekszünk, hogy egyéni szimpátiát félretéve, vállalkozzanak kedveskedésre, és azzal a tudattal kezdjenek munkájukhoz, hogy örömet akarnak szerezni. Ezeket

a

feladatokat

folyamatosan

bővítjük,

miután

megtanulnak

egymáshoz

alkalmazkodva, megfelelő munkaszervezéssel tevékenykedni.

Kerti munka A kerti munka mind a négy évszakra kiterjed – a nagyobbak és legnagyobbak esetében, majdnem folyamatos munkaként jelenik meg. A rendszerességét az évszaktól, időjárástól tesszük függővé. Arra törekszünk, hogy a gyermekek szokják meg, nem akkor tevékenykednek, amikor ők akarnak, hanem amikor szükséges. A tevékenységek, valamint azok időtartama a kisebbek és nagyobbak esetében változó. Mindig figyelemmel kísérjük, mennyi az a munkamennyiség, ami a gyermekek hasznára válik.

60 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Természetsarok Lehetőségünk van a növények fejlődésének megfigyeltetésére, növénygondozással kapcsolatos legelemibb ismeretek nyújtására, készségek kialakítására. A magvak, termések, befőttek, a természet kincsei, képgyűjtemény, évszak, időjárásnaptár az ismeretek megerősítését szolgálja. Az üvegben elhelyezett bogarak életét, mozgását megfigyeljük. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén 

Saját személyükkel kapcsolatos teendőknek szükségességét önállóan felismerik, és igényesen végzik el.



A rájuk bízott feladatokat, munkákat, természetesen és szívesen végzik el.



Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére.



A környezetükben lévő növényeket, állatokat óvják, gondozzák.



Kialakul bennük a munka tisztelete, megbecsülése, fontossága és hasznossága.



Szívesen és örömmel szereznek meglepetéseket, tevékenykednek másokért, segítenek egymásnak.

10. Játékba integrált tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részében utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, kirándulásokon,

az

óvodapedagógus

által

kezdeményezett

foglalkozásokon

és

időkeretekben, játékban valósul meg. A tanulás és a játék teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A pedagógusok a munkájukban a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezelik. Fő törekvésünk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságban mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. Az óvodában a gyerekek spontán, önkéntelen módon tanulnak, ezért az óvodapedagógus a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítja a tapasztalat – és ismeretszerzés folyamatát.

61 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Kihasználjuk a tevékenységekben rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására. Építünk a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszünk fenntartani érdeklődésüket. Az eredményes tanulás elengedhetetlen feltétele a gyermekek tevékenységi vágyának kielégítése. Mindenkor figyelembe vesszük a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítjuk a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtatunk előzetes terveinken. Az egész nap során harmóniát, érzelmi biztonságot, elfogadó légkört teremtünk. A probléma szituáció szellemi aktivitásra ösztönöz. Ha a gyermekek átélhetik a felfedezés örömét és maguk találják meg a megoldást érdeklődésük tartósan fennmarad. A pedagógus pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal telt légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. Az önállóság is erős motiváló tényező, ezért az óvodai tanulás cselekvésre, szemléletes helyzetekben szerzett, konkrét tapasztalatra épül. A szemléletesség érvényesítéséhez nélkülözhetetlen a tárgyak és jelenségek sokoldalú, érzékletes megjelenítése, a tárgyakkal való cselekvés. A cél az, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermekeket. Természetesen minden gyermek esetében képességeinek megfelelő feladatokról van szó. A követelményeket az egyéni teljesítőképességekhez kell mérni. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát, és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. Mivel a fejlődés nem egyenletes, fontos, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. Az óvónő ezt segítse elő, de ne erőltesse. Ezért a gyermekeket-egyéni fejlettségüknek megfelelően-differenciált feladatadással készteti sokoldalú tevékenységre. Az önálló tapasztalatszerzéshez - a játékhoz és egyéb tevékenységekhez - az életkoruknak, egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosítunk. Tapasztalatszerzésüket úgy irányítja, hogy az a gondolati feldolgozást is segíti. Az óvodai tanulás mindvégig játékos jellegű marad. A játékosság, a játékban, tevékenységekben való tanulás, mint alapelv a tanulás egész folyamatában érvényesül.

62 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

A játékban integrált tanulás megszervezése A szervezett tanulás kötetlen foglalkozások formájában valósul meg. Meleg, szeretetteljes légkörben a kötetlen szervezeti forma valamennyi korcsoportban a foglalkozások alapformája. A mindennapos testnevelés a rugalmas napirendünkben minden gyermek számára kötelező. A feladat pontos megjelölése ösztönzi a problémamegoldó gondolkodást. A nyitott helyzetek többféle út keresésére indítják a gyermeket. Az 5 – 7 éves gyermekek többsége azonosul az óvodapedagógus által meghatározott feladattal. Megkezdődik az önellenőrzés képességének alakulása. Az óvodapedagógus elősegíti páros- és mikro csoportos munkával a gyermekek együttműködésének fejlődését. A folyamatos és alkalmi megfigyelések kapcsán a sok cselekvés, sokoldalú érzékelés biztosításával érjük el később a belső motiváltságon alapuló ismeretszerzést. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 

A gyermekek eljutnak a pontos valósághű észleléshez, melyből ismereteik megalapozottak

lesznek.

Képesek

lesznek

a

figyelemösszpontosítására,

a

problémamegoldó kreatív gondolkodásra. 

Megismerkednek az elemi ok- okozati összefüggésekkel, a környezet mennyiségi, formai, színbeli eltérésével.



Kialakulnak jártasságaik, készségeik, képességeik, melynek révén az érzelmileg motivált cselekvés gondolkodási szintjéről eljutnak a fogalmi gondolkodásig.

IX. Szervezési feladatok Az óvodai élet megszervezése

1.Napirend Az óvodai élet megszervezése során az országos alapprogramban meghatározottakon túl különös figyelmet fordítunk a helyi sajátosságainkra. A helyi viszonyok döntően befolyásolják az óvodai élet egészét. Mindezek figyelembevételével igyekszünk rugalmas napirendet kialakítani.

63 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Nehézségi tényező, hogy a gondozónők és a dajkák nemcsak gondozási-nevelési feladatokat látnak el, de konyhai kisegítőként feladatuk az étel szállítása, előkészítése, mosogatás is. A fentiekből kitűnik, hogy mielőtt a gyermekek napirendjét kialakítjuk, ezt minden nevelési év kezdetén a felnőttek alaposan átgondolt, jól szervezett munkarendjének kialakítása előzi meg. Azonban ha szükséges, a napirend és a munkarend a felmerülő szükségletek függvényében változhat. Óvodánk reggel 7 órától délután 17 óráig tart nyitva. E nyitva tartásnak megfelelően van kialakítva a munkarend, valamint a csoportok heti rendje. Nyitás után 1 fő ügyeletes óvónő fogadja a gyerekeket. A többi csoportvezető óvónő érkezésével mennek a gyerekek a saját csoportjukba, ahol játékkal, egyéb szabadidős tevékenységgel kezdődik a nap. A tevékenységek megszervezésénél elvi szempontunk a folyamatosság, a kötetlenség, a rugalmasság és a választhatóság biztosítása. A program alkalmazásakor az óvodás gyermek fő tevékenységét a játékot vesszük kiinduló pontnak. Ebből következik, hogy a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk a legtöbb időt. A tevékenységek, kezdeményezések során figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait és egyéni képességeit, és ehhez igazítjuk a fejlesztések tartalmát, valamint időtartamát (5-35 perc). Egyénre szabott módon, differenciálva, főként kiscsoportos formában dolgozunk. A napirendet a csoportban dolgozó pedagógusok alakítják ki, programunk időkereteket javasol.

64 Zsadány, 2016. 08. 16.


Időkeretek

Változat: 03

Tevékenység

07.00 –

gyülekező

8.00 8.00 – 11.45

folyamatos játéktevékenység a csoportszobában, önkiszolgálás, tízóraizás, egészségügyi szokások gyakorlása, kezdeményezések (tevékenységek, fejlesztési lehetőségek játék a szabadban, séta, játéktevékenység a csoportszobában, kihasználása) testmozgás

11.45 – 12.30 12.30 – 17.00

önkiszolgálás, ebéd egészségügyi szokások gyakorlása alvás, pihenés mesével, illetve gyermek altató zenével folyamatos ébredés egészségügyi szokások gyakorlása önkiszolgálás, uzsonna, 15. 00- óra csoportösszevonás játéktevékenység a csoportszobában, udvaron fejlesztési helyzetek kihasználása folyamatos hazabocsátás

2.Hetirend A tevékenységekben megnyilvánuló fejlesztési tartalmak szervezeti kereteit a heti-rend foglalja magába. A kezdeményezések megszervezése kötött (testnevelés) és tervszerű, kötetlen formában zajlik. A kiscsoportosoknál minden kezdeményezés kötetlen, a nagyoknál minden új kezdeményezésnél ajánlott a részvétel. Megfelelő motiváció, érdeklődés felkeltés esetén ez nem jelent problémát. A tevékenységeket mikro csoportos formában, egyénre szabott differenciálással végezzük. A heti-rendet a csoport pedagógusai dolgozzák ki a tevékenységek közötti harmonikus arányok figyelembe vételével. Az óvónők pedagógiai munkájukat az intézmény programjának megfelelően hosszabb-rövidebb időszakokra tagolva (pl.: éves ütemterv), tanulási-tanítási egységekre (pl.: tematikus terv, projektterv) és tevékenységekre (pl. játék - és munkatevékenység) bontva tervezik meg. Pedagógiai terveiket a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálják. 65 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Programunk ehhez ajánlást ad a fejlesztési tartalmak heti minimum követelményeinek meghatározásával. A fejlesztések természetesen nem korlátozódnak le a kezdeményezések időtartamára, a tervezett tevékenységeken túl minden spontán adódó, játék, vagy egyéb tevékenység során kialakult fejlesztési lehetőséget kihasználnak a pedagógusok. Többféle módszertani megoldásban gondolkodnak. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazzák módszereiket. A gyermekekben igyekszenek felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében indokolt esetben használják az IKT-eszközöket is. Heti kezdeményezések gyakorisága: (Minden tevékenységünkre jellemző a komplexitás elve) A fejlesztés tartalma

Tervezett, kötetlen

Mozgás

5x

Verselés, mesélés

2x – 3x

Ének-zene, énekes játék, gyermektánc

2x

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

2x

Külső világ

1x

tevékeny megismerése

Matematikai játék Környezet megismerése

Kötött /kiscsoportosoknak kötetlen/ 1x

2x

Az óvoda csoportszervezése Azonos életkor szerint szerveződő, a vegyes életkorú csoportok és a részben osztott szervezeti keretek különböző fejlődési ütemű gyerekeknek egyaránt kedvező fejlődési környezetet nyújthatnak. Ebből adódóan óvodánk csoportszerkezetének alakulását az országos

66 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

alapprogram elvein túl befolyásolja a személyi feltételrendszerünk. Továbbá az óvoda csoportstruktúrája sajátosan igazodik a hagyományokhoz, a helyi viszonyokhoz. A csoportok szervezése során helyt adunk azon újszerű kezdeményezéseknek, amelyek várhatóan intenzívebben segítik a kisgyermekek folyamatos fejlődését.

Csoportos

tevékenységek esetén is figyelünk az egyéni szükségletekre, és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására. A helyi hagyományoknak megfelelően vannak osztott csoportjaink a nagy,- középső,- és a részben osztott kiscsoport. Az osztott csoport a nagycsoport 5-6 éves gyerekekből, a középső csoport a 4 éves gyerekekből áll. A kiscsoportban a két és fél éves gyerekek együtt vannak a három, három és fél éves gyerekekkel. Óvodánkban már hagyománya van a felmenő rendszernek. A csoportok felmenő rendszerben történő szervezését tartjuk pedagógiailag a legeredményesebbnek. Ez esetben három éven át figyelemmel kísérhetik az óvónők a gyerekek fejlődését. A gyermekek óvodai nevelése egy folyamat, amely a tudatos. egymásra épülő tervszerű nevelői hatások összessége. A felmenő rendszerben eredményesebben érvényesülnek a nevelő hatások. Óvodánkban valamennyi óvónő dolgozott részben osztott, illetve osztott csoportban. A részben osztott csoportnak is megvannak a maga értékei. Az életkor és a fejlettség szerinti különbözőség, a szocializáció szempontjából eredményesebb. A gyerekek eltérő szintű, de sokszínű kapcsolatrendszere sokféle magatartásmodell utánzását teszi lehetővé. A nagyobbaktól a kisebbek sok mindent megtanulnak utánzással. A részben osztott csoportszervezési forma nehézsége abban rejlik, hogy mennyire tudjuk megteremteni azokat a feltételeket, amelyek segítik a gyermek tevékenységének minőségét! – nyugodt légkör, – hely,- idő – eszközök,- felnőtt,- gyermeklétszám – napirend,- élmény – Milyen tevékenységet osztanak meg a nagyok a kicsikkel? – Hol lehet gátló a kisebbek bekapcsolódása? 67 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

A csoportok jól összehangolt napirendje nagyban segíti a gyerekek tevékenységének zavartalan, folyamatos menetét. Intézményünk adott nevelési évre vonatkozó csoportszerkezetét minden évben a felvételt követően alakítjuk ki, a törvényi előírások maximált figyelembe vétele mellett. A csoportok működési- szervezeti rendjét a szülők tanév kezdéskor tartott összevont szülői értekezleten ismerik meg.

Tevékenységek és időtartamuk a napirendben (időkeretek) 2,5 és 4 évesek Tevékenységek

09.01.- 06.01.05.31. 09.30.

Játék, egyéb szabadon választott szabadidős tevékenység 4,5 óra 5 ¼ óra

5 évesek

6- 7 évesek

09.01.05.31.

06.01.09.30.

09.01.05.31.

06.01.09.30.

5óra

5 -½ óra

5 -½ óra

6.5 óra

– ½ óra

– ½ óra

– ½ óra

– ½ óra

Előkészület az étkezéshez 1 óra

1 óra

Öltözködés, egyéb testápolási, tisztálkodási teendők

1, 3/4 óra1, óra

1 -½ óra

1 óra

1,5 óra

1 óra

Pihenés, alvás

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

1,5 óra

1 óra

Mindennapi testnevelés

¼ óra

¼ óra

2×1/4 óra 2×1/4 óra 2×1/4 óra 2×1/4 óra

Komplex tevékenységek

½ óra

– ½ óra

½ óra

– ½ óra

½ óra

½ óra

10 óra

10 óra

10 óra

10 óra

10 óra

10 óra

68 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

X. Az óvoda hagyományos ünnepei és egyéb rendezvényei Az óvodai nevelés alapprogramja még elvekben sem határozza meg, hogy milyen ünnepeket tartsanak meg az óvodák. Saját környezetünkben a szülők igényeinek figyelembevételével tervezzük az óvoda megrendezésre kerülő ünnepeit, rendezvényeit. Az óvoda gyermekközösségeihez kapcsolódó ünnepek: Büszkén mondhatjuk, hogy óvodánkban egyetlen ünnep sem formális. Minden ünnepnek megvan a maga aktualitása, tartalma, érzelmi hangú vetülete. Az óvoda nevelőközössége mindent megtesz azért, hogy az ünnep ünnepélyes, sikere, bensőséges legyen.

1. Óvodába hívogató, fecskeavató Az új kiscsoportosok felavatása, az újratalálkozás öröme a 4-5-6 évesek számára. Zenés énekes műsor a gyerek számára, hogy könnyebben induljon az év, eredményesebb legyen a beszoktatási időszak. A beszoktatási terv az adott csoport csoportnaplójában található. Minden kisgyermek nyakába akasztható nyaklánc formájában megkaphatja az óvodai jelét, melyet a beszoktatási időszakban akár minden nap viselhet, ezáltal könnyen tanulja meg a saját és társai jelét. Amikor meghallja a nevét a jelképes virággal feldíszített óvodai belépőkapun átlép, ezzel azt jelképezve, hogy belépett az óvoda életébe. Minden újonnan érkezett kiscsoportos gyermeket felavatunk, megköszöntjük apró mondókákkal és dalokkal, ez után átvonul a kapun, és megtapsoljuk. Ezen az ünnepségen minden csoport részt vesz. A gyerekek a jelnyakláncot mindig szívesen fogadják, és szívesen viselik. 2.A Mikulás érkezése a téli ünnepek várva- várt eseménye. Minden alkalommal megajándékozza a gyerekeket, ugyanabban az időpontban érkezik, mégis minden évben különös varázsa van. A titok egyszerű: a Télapó jóságos, minden jót ismer, lát messziről, minden kisgyermekkel kedves, van minden gyerekhez szóló rövid mondandója. Ez a varázslat az óvodáskor rejtélye marad! A Mikulás bácsi külön csoportonként családias légkörben köszönti a gyerekeket. 3.A Karácsony a legszebb, legmeghittebb ünnepünk. A várakozás, a készülődés elengedhetetlen előzmények. A felnőttek és a gyerekek világában is az a természetes, ha az év 69 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

során az egymástól elszenvedett rossz dolgokat elfelejtik, háttérbe szorítják. Ezért a gyermekkel igyekszünk „megtanítani” hogyan élhetünk egymással szeretetben, megértésben. Ez természetesen nekünk felnőtteknek sem egyszerű. Karácsonykor óvodánkban hosszú évek óta karácsonyfát állítunk. A díszek nagy részét az óvónők készítik a gyerekekkel. A szép zenei betétek, az óvónők és a gyerekek közös éneke még szebbé, meghittebbé varázsolja a közös ünnepet. A gyertyafény és a csillagszóró fénye az ünnepség fénypontja. Karácsonykor már hosszú évekre visszatekintve az intézmény nagycsoportos gyermekei betlehemes karácsonyi műsorral kedveskednek a helyi idősek otthonában, illetve a szeretetotthonban lakó időseknek. Erre az alkalomra saját készítésű karácsonyi ajándékkal kedveskedünk az idősek otthonában lakóknak. Minden évben nagy szeretettel várnak bennünket, a gyerekek számára mindig nagy élményt jelent a megérdemelt taps és a köszönet. Az ünnepség után a gyerekek meghívást kapnak a Zsadányi Református Egyház által szervezett szeretetvendégségre. 5. Rövid pihenő után következik a Farsang. Óvodánk pedagógusai néphagyomány éltető óvodához illően mindezek szellemében igyekszik megszervezni a farsangi mulatságot. Szeretnénk a gyerekeknek és a szülőknek ízelítőt adni, hogy dédapáink-dédanyáink hogyan mulattak farsang idejében. A Farsangi előkészületek már az előző hetekben megtörténnek. A szülői értekezleten a szülőkkel közösen beszéljük meg a farsangi mulatság előkészületi munkálatait, és a tervezett farsangi műsort. Egy héttel előtte farsangi szemüvegeket, kalapokat, jelmezeket készítünk közösen a gyerekekkel. Feldíszítjük a csoportszobákat. A farsangi meghívókat kikézbesítjük az együttműködő partnereknek Különböző maszkokat, jelmezeket készítünk a szülők és a gyerekek segítségével. A csoportszobákat feldíszítjük az alkalomnak megfelelően. A díszlet éppolyan vidám, mint az alkalom és a zene. A vendéglátás abból áll, hogy svédasztalt terítünk, a gyerekek átjárhatnak egyik csoportból a másikba, táncolnak, együtt játszanak. A farsangot kiszebáb égetéssel szoktuk lezárni ezzel felidézzük a régmúlt hagyományait. A farsangi családi nap célja: A gyermekek ismerkedjenek meg a farsangi népszokásokkal, hagyományokkal. Úgy gondoljuk, hogy a gyermekek fejlődése szempontjából a szülők, a család részvétele az óvodai nevelésben meghatározó jelentőségű. Célunk a családok aktív bevonása az óvoda nevelő-, oktató munkájába, a kölcsönös 70 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

érdeklődés erősítése, tudatos együttműködésre törekvés. 6. Hazafias ünnepünk a Március 15- e. a gyermekek életkorának megfelelően emlékezünk meg róla. (nemzeti színű zászló, kokárdafestés, verstanulás, rövid történetek mesélése, községi ünnepség) Az ünneplés az óvodában történik, de ez alkalommal nemzeti zászlóval mindig ellátogatunk a templomkertben található kopjafához. A gyerekek ismerik Kossuth Lajos és Petőfi Sándor nevét, a nagycsoportosok meghallgatják az iskolások műsorát. A csoportokban különböző technikával zászlókat készítenek a gyerekek. 7.Környezettudatos magatartást hangsúlyozó óvodai ünnepeink Környezetvédelmi Világnapok az óvodában 7.1. A Víz Világnapja: Március 22 

Vigyázzunk Vizeink tisztaságára!



Energiatakarékos

vízfelhasználás

hangsúlyozása,

környezettudatos

magatartás

megalapozása. 

A vízről, mint élettérről szerzett ismeretek bővítése, időjárás változásának megfigyelése, az időjárás és az öltözködés összefüggése, a növényvilág és az állatvilág összefüggése, Ok-okozati összefüggések feltárása, tavaszi csapadékfajták megfigyelése, a víz halmazállapot változásainak összefüggése a hőmérséklettel.



A víz energiatakarékos felhasználása. Kísérletek a vízzel.



A víz a higiéniai szokásainkban (tisztálkodás, tisztítás).



A víz jelentősége a néphagyományainkban 7.2. A Föld Világnapja: Április 22



Vigyázzunk Földünk tisztaságára! Környezettudatos magatartás megalapozása.



Vízzel kapcsolatos ismeretek tudatosítása, a vizek védelme, téli csapadékfajták, vízimadarak, halak életének megismerése, népszokások megismerése, hagyományápolás. 71 Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

A közös tevékenységek során a gyermek szociális képességeinek fejlesztése, feladattudat, feladattartás,

tolerancia,

együttműködési

készség,

segítségadás,

Ok-

okozati

összefüggések feltárása, problémamegoldó képesség fejlesztése. 

Környezetvédelemmel

kapcsolatos

kifejezések

ismerete

szókincsfejlesztés,

kifejezőkészség fejlesztése. 7.3. Madarak és a fák napja: Május 10 Az erdők jelentősége földünk életében. Az oxigént adó életforrás a fa. A fa, mint élőlény tisztelete, jelentősége az ember életében. Az erdők és az állatvilág ok- okozati összefüggésének feltárása. Beszélgetés védett madarainkról, élőhelyéről. 8.Kedves tavaszi ünnepünk a Húsvét. A természet újraéled, melegebben süt a nap, kizöldül a fű, kinyílnak a tavaszi virágok! Tojásokat festünk, várjuk a húsvétot. A csoportokban különböző technikákkal díszítik a tojást. A fiúk meglocsolják a kislányokat és ők otthon készített süteménnyel kedveskednek a figyelmességért. 9. Május első vasárnapja Anyák napja. Nagy hangsúlyt fektetünk e nap megünneplésére. Már előző héten ajándékot készítünk az anyukáknak, nagymamáknak. dalokat, verseket tanulnak, amit a gyerekek a saját maguk készített ajándék átadásakor mondanak el. Csoportonként meghitt családias légkörben, a saját csoportszobáinkban. Ezen az ünnepségen bemutató foglalkozás keretében ízelítőt adunk minden kedves szülőnek a nevelési év során megszerzett ismereteinkből. 10. Évzáró- ballagás Hagyományainknak megfelelően május utolsó vasárnapján nagycsoportos óvodásaink búcsút vesznek az óvodától. Az évzáró műsora azokból a mesékből-, dalokból-, versekbőljátékokból tevődik össze, amit egész évben tanultunk. Az óvodai ballagás- évzáró a faluban is jelentős ünnepi rendezvénynek számít! 72 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

A gyermeknapra igyekszünk szponzorok segítségét kérni és a gyerekeinknek valamilyen apró ajándékkal kedveskedni (könyv, édesség). A gyermekek születésnap és névnapja csoportszintű megemlékezés, folyamatos az év során. E téren minden csoportban más hagyomány él aszerint, hogy az óvónők és a szülők ezt hogyan alakították ki. Az ünnepelt gyerek mindig megvendégeli a csoportot édességgel, süteménnyel. A gyerekek rövid köszöntőt mondanak. Természetes, hogy ilyenkor az ünnepelt ünneplő ruhába öltözik. 11. Július 4. A Nemzeti Összetartozás Napja A gyermekek életkorának megfelelően emlékezünk meg róla (nemzeti színű zászló, kokárdafestés, verstanulás, rövid történetek mesélése). Óvodai kirándulások Közvetlen környezetbe: Sétákra, kirándulásokra gyakran adódik lehetőség. A séták alkalmával megfigyeléseket végzünk természeti- társadalmi környezetünkben. Minél több tapasztalatot gyűjtenek gyermekeink az őket körülvevő dolgok, jelenségek tekintetében, annál könnyebben igazodnak el a tágabb környezeti valóságban. Meglátogatunk helyi üzemeket, könyvtárat, orvosi rendelőt. Fontos, hogy helyi ismeretekkel rendelkezzenek. Igen fontos, hogy meg tanulják alkalmazni az alapvető közlekedési kultúrát. Kiemelt feladatnak tekintjük, hogy gyakoribbak, rendszeresebbek legyenek a séták, ugyanis lényeges, hogy a gyermekek élményeire, tapasztalataira alapozzunk. Tágabb környezetbe: Ilyen kirándulásokra ritkán van lehetőség. Ennek legfőképpen anyagi okai vannak. Mint az ünnepek kapcsán említettük.

73 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik

XI. Intézményünk gyermekvédelmi feladatai Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjából kiindulva az óvoda nevelési programja tartalmazza a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását Amennyiben az óvodában nagyobb létszámban vannak olyan gyerekek, akikkel külön, fokozottan kell törődni, úgy a gyermekvédelmi munka fokozott hangsúlyt kap. A gyermekvédelmi tevékenység minden óvodapedagógus feladata. Az intézmény vezetője a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermekvédelmi felelős folyamatos kapcsolatot tart a helyi önkormányzat szociális ügyekkel megbízott dolgozójával. Adott esetben véleményt is készítünk az illetékes hatóság kérésére. Folyamatos, jó kapcsolatunk van a körzeti védőnővel. Gyermekvédelmi szempontból a következőket vesszük figyelembe: 

Milyen környezetből jött a gyerek az óvodába?



Milyen a szülők iskolázottsága?



Mennyi a veszélyeztetett családok száma?

Fontos, hogy tudjuk, melyek lehetnek a veszélyeztetettség okai. 

nevelési hiányosságok



családi környezet



italozó szülők



bűnöző családi helyzet



egészségügyi okok



rossz lakásviszonyok



anyagi okok 74

Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

megromlott családi kapcsolatok

Fontos tudni a csoportvezető óvónőnek, hogy az adott csoport összetétele: 

egy gyerekes család



két gyerekes család



három vagy annál több gyerekes család



hátrányos helyzetűek száma



veszélyeztetett gyermekek száma



fogyatékos gyermekek száma



egyedül nevelő szülő gyermeke



csonka családban nevelkedők száma

E szempontok segítik az óvónőket a gyermekek családi helyzetének megismerésében. Az óvodapedagógusok maguk döntik el, hogy mely módszerek a legcélravezetőbbek az egyes családok megismerésében. Mely módszerek a legcélravezetőbbek a gyerekek zavartalan együttnevelése érdekében. Az óvodapedagógusok feladata segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, a tapintatos egyéni, személyes kapcsolattartás alapvető nevelési módszerünk. A szülővel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni. A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, a szeretetpótlás jellemző. A gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladatkörébe beletartozik. Feladatuk a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, környezettanulmány készítése. Valamennyi óvodapedagógusnak kötelessége a rábízott gyermekek családi életének, valamint egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, regisztrálása! A gyermek életében bekövetkező kedvezőtlen változásokat jelentenie kell az óvoda gyermekvédelmi felelősének A gyermekvédelmi felelős munkája egész évben folyamatos. 75 Zsadány, 2016. 08. 16.


A

veszélyeztető

tényezők

észlelése

esetén

Változat: 03

a

gyermekvédelmi

felelős

az

óvodapedagógussal együtt felderíti a fejlődést akadályozó okokat, feltérképezi a család környezetét, szociális helyzetét, majd szükség szerint felveszi a kapcsolatot az illetékes szakemberekkel, szakintézményekkel. Tájékoztatás ad a gyermekek után járó szociális és egyéb támogatásokról, ezekhez javaslat adása, többszöri családlátogatás, odafigyelő beszélgetések a szülővel, rendszeres tájékoztatás a kisgyermek fejlődéséről, fejlesztő foglalkozások szervezése, az ezeken történő rendszeres részvétel biztosítása, valamint a külső szakemberekkel történő információcsere. A gyermekvédelmi feladatok, ill. a differenciált foglalkozások szükségességét, módját jelölni kell minden csoportos óvodapedagógusnak a csoportnaplóban és a gyermekek személyiséglapján. Kiemelkedő történéseket jegyzőkönyvbe kell foglalni, írásban kell rögzíteni. A védelemre szoruló gyermek segítségére a probléma jellegétől függően felvesszük a kapcsolatot a megfelelő szakemberrel, kérjük a Nevelési Tanácsadó, a Családsegítő hálózat, Gyermekjóléti Szolgálat, vagy a kerületi Gyámhatóság segítségét. A nevelőtestületet folyamatosan tájékoztatni kell a védelembe vett gyermekek problémájáról, az intézkedések módjáról! Tartalmas együttműködésre törekszünk a családokkal, megpróbáljuk újszerűvé tenni a szülői értekezleteket, fórumokat, így a szülők bátrabban fordulhatnak szakemberhez. Úgy gondoljuk, ezzel a lehetőséggel könnyíthetünk a helyzetükön. Külön fogadóórát nem tartunk. A csoportvezető óvónők minden reggel a szülők rendelkezésére állnak, az esetleges kérdéseik, problémáik megbeszélése érdekében Szorgalmazzuk a családlátogatásokat, mert tapasztalatunk, hogy otthoni környezetben nyíltabbak a szülők, oldottabbá válik a beszélgetés. Az óvoda gyermekvédelmi felelősei kötelesek részt venni a nekik szervezett továbbképzéseken, melyről a nevelőtestület minden tagját tájékoztatják. Az információkat, változtatásokat valamennyi óvodapedagógus köteles betartani!

76 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Gyermekvédelmi feladatok 1.A kiscsoportosok, valamint az óvodánkba újonnan érkezők felmérése, anamnézis kitöltése. 2. A csoportok újbóli felmérése. 3. Étkezési támogatásokról, segélyekről szóló tájékoztatás. 4.Gyermekvédelmi munkaterv elkészítése. 5. Logopédiai szűrések megszervezése. 6. Ortopéd szűrések megtervezése. 7. Hatékony kapcsolattartás az óvoda védőnőjével. 8.Az étel, vagy más allergiában, vagy krónikus megbetegedésben szenvedő kisgyermekekkel való fokozottabb törődés, odafigyelés. /az orvosi felülvizsgálatok eredményeinek konzultálása az óvoda orvosával /. 9. Folyamatos, tartalmas kapcsolattartás a szülőkkel / családlátogatások, fogadóórák, szükség estén az óvodavezetővel is. / 10. A fejlődésben lemaradt gyermekek segítése, felzárkóztatása./ differenciáltan, személyre szólóan /. 11. Pedagógiai megbeszélések a csoportokban folyó gyermekvédelmi munkáról a hiányzások és mulasztások nyomon követése, kimutatása, indokolt esetben a gyermekvédelmi felelős tájékoztatása. 12. Állandó kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadó és a Családsegítő hálózat munkatársaival. 13. A nagycsoportosok iskolai tanulásra való felkészítésében jelentkező problémák kezelése, szakemberhez való elküldése, szakvélemények elkészítése. 14. A problémás gyermekek szakembernél történő elhelyezése. 15. Az iskolába menő gyermekeknek iskolalátogatás megszervezése. 16.Folyamatos kapcsolattartás volt óvodásaink tanítóival / óralátogatás, pedagógiai megbeszélések /.

77 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

XII. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló egyéb tevékenységek A szociális hátrányok enyhítésére az óvoda IPR rendszert működtet. Részletezve a XIII. 4. pontjában

1. Az óvoda speciális szolgáltatásai Az integrált nevelés elvei, célja, feladatai: Óvodáinkban az integrált nevelés keretein belül látjuk el a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekeket. Az integrált nevelés olyan többségi intézménybe történő „befogadó” nevelési formát jelent, amelyben a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteinek kielégítése a nevelési folyamat során, speciális szakemberek segítségével a többségi intézményben történik. A hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös játékon, a közös tanuláson, a kölcsönös kommunikáción van. Legfontosabb jellemzői: 

a speciális fejlesztési módszerek nem hagyományosak,



differenciáló, önértékelésre alapozó pedagógiát alkalmaz,



gondok esetén a pedagógusnak kell változtatni,



a gyógypedagógus, logopédus partner a nevelésben,



szemléletváltást kíván az egész nevelőtestületben.

A fejlesztés elvei és folyamata 

A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad megkezdeni.



A fejlesztő tevékenységet az egyéni segítségigény alapján, egyénekre vonatkozóan kell alkalmazni.



Amennyire lehetséges a gyermeket érzelmileg is be kell vonni a tevékenységbe.



Biztosítani kell a fejlesztés folyamatosságát.



Be kell tartani a kis lépések elvét, kellő időt biztosítva az érésre.

78 Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

A fejlesztés inkább éljen a szociális tanulás eszközeivel és ne váljon pusztán funkciótréninggé. Vezessen el ahhoz, hogy a gyermek játszani is meg tanuljon.



A

folyamatosságban

az

ellenőrzések,

segítségek

szükségszerű

változtatásai,

módosításai is érvényesüljenek. 

A fejlesztés folyamata a szakemberek csoportmunkájában realizálódjon, a gyermekre vonatkozó tapasztalatokat rendszeresen beszéljék meg.

2. A pedagógus feladatai az integrált nevelés megvalósítása során 

A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása, a közös fejlesztés megvalósítása az együttnevelés során.



A befogadás maximális és elégséges fejlesztéssel kell, hogy párosuljon, melynek eredménye a saját magát elfogadó, teljes életet élő ember.



Teremtse meg az óvónő azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják a gyermekek adaptív képességeinek folyamatos fejlődését (kommunikáció, önkiszolgálás, az otthon és lakás ellátása, kapcsolatok, a szűkebb környezetében történő hasznosság, az önirányítás, az egészség és biztonság ismerete, az elemi iskolai ismeretek, a munka és szabadidő).



Az intézmény pedagógusai információkkal rendelkeznek minden gyermek szociális helyzetéről. (Megfigyelés, anamnézis, egyéni fejlődési napló)



A

tapasztalatok

feldolgozását

megfelelő

pedagógiai

módszerekkel

segítve

megalapozzuk a különbözőség elfogadását, és az empatikus készség fejlesztését a felnőttkorra. 

A gyermekek egyéni fejlődésének, fejlesztési lehetőségeinek figyelembevételével az óvodai nevelés differenciált tervezése, egyéni fejlesztések tervezése, szervezése.



Prevenció: a nevelés, fejlesztés során az egyik feladat a gyermekek állapotromlásának megelőzése, az esetleg kialakuló rendellenességek kiküszöbölése. Feladat a másodlagos személyiség- vagy viselkedészavarok kialakulásának megelőzése.

79 Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

Korrekció: megvalósítása során arra törekszünk, hogy mind a testi, a motorikus, mind pedig a személyiségben bekövetkezett károsodásokat a lehető legmagasabb szinten befolyásoljuk, javítsuk, kiküszöböljük.



Kompenzáció: a sérült, kiesett funkciókat – amelyeket biztosan nem lehet korrigálni – más tevékenységekkel igyekszünk helyettesíteni.

A fenti feladatok megvalósítása során az óvodapedagógus feladata, hogy valamennyi gyermeknél a fejlesztés és megsegítés, egyéni fejlesztési tervek alapján a gyermekek megismerésére építve történjen. A speciális feladatok mellett az ép gyermekek esetlegesen fellépő problémái is azonnali felismerésre kerülnek, és szakirányú ellátásban részesülnek.

3. Az óvodai élet megszervezése A sajátos nevelési igényű gyermekek szocializációja gyakran elmarad kortársaikétól, ezért speciális pedagógiai segítséget igényelnek. Egy – egy gyermekcsoportba, a csoport összetételétől függően több akadályozottsággal küzdő gyermek integrálható, ügyelni kell azonban a csoportok közötti egyenletes eloszlásra, az óvodapedagógusok felkészültségére, a feltételek meglétére. A gyermekek csoportba helyezésénél alapelv, hogy lehetőség szerint azonos problémával küzdő gyermekek ne kerüljenek ugyanabba a gyermekcsoportba. A gyermekek egyéni fejlesztése elsődlegesen a csoportban történik, ezt erősíti, kiegészíti a szakemberek által történő csoporton kívül szervezett fejlesztés. A gyermekek fejlesztése formai szempontból történhet egyéni, mikro-csoportos és kezdeményezésekben valósul meg Kiemelt feladatunk, hogy a gyermekek számára komplex, a fejlődés irányába mutató, nevelőkörnyezetet

biztosítsunk.

Ennek

megvalósításához

elengedhetetlen

az

óvodapedagógusok, a speciális szakemberek, a szülők, a technikai alkalmazottak feladatorientált együttműködése.

80 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Napirendünk az alábbi tevékenységekkel bővül  Fejlesztés, korrekció a csoporton belül az ép gyermekkel közösen játékidőben (udvaron, séta vagy kirándulás alkalmával).

 A csoporton belül a foglalkozások, kezdeményezések keretében  Csoporton kívüli egyéni, illetve kiscsoportos korrekció speciális szakemberrel (logopédus, gyógypedagógus).

XIII. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 4. § alapján intézményünkben elsődleges alapfeladat az óvodai nevelés: Alapító okiratunk alapján az alábbi gyermekek fejlesztését is vállalhatja az intézmény. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése: Különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése:

 1. sajátos nevelési igényű gyermek,  2. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek,  3. kiemelten tehetséges gyermek,  4. a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

Sajátos nevelési igényű gyermek intézményünkben: Minden gyermek életében az első hat-hét év kiemelkedő jelentőségű a későbbi

81 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Személyiségfejlődés szempontjából. SNI gyermekeink esetében ez még nagyobb jelentőséggel bír. Nagyon fontos, hogy gyermekeink minél előbb, életük minél korábbi szakaszától kezdődően megkapják mind azt a támogatást, pedagógiai megsegítést, melynek segítségével képességeiknek maximumára fejlődhetnek. Szükség esetén biztosítjuk a megfelelő szakemberek, gyógypedagógusok, logopédus segítségét is. Az óvodai integrációs nevelés a gyermekek életkori sajátossága révén kedvező feltételeket teremt gyermekeink számára a későbbi iskolai és társadalmi beilleszkedéshez. Valamint biztosítja az egyenlő hozzáférés, és az esélyegyenlőség biztosításának lehetőségét, megakadályozza a társadalmi kirekesztődést. Integrálás jelentősége Az SNI gyermekek az ép gyermekek közösségében megtanulják az együttélés szabályait, normáit, igen korán megtanulnak együtt élni fogyatékosságukkal, ugyanakkor húzóerőt, követendő példát és mintát látnak a közösségben. A társas érintkezés és együttműködés során megkezdődik reális énképük alakulása, fejlődik szocializációs képességük. Az óvodai élet adta tevékenységekben való aktív részvételükkel biztosítjuk számukra azt a lehetőséget, hogy elinduljanak képességeik maximális kibontakoztatása felé vezető úton, segítő, támogató, odafigyelésünkkel, speciális szükségleteiket figyelembe vevő módszerek, eszközök alkalmazásával. A SNI gyermek egészséges közösségbe való intézményes nevelése, fejlesztése csökkenti a család terheit, és az elszigeteltség érzését. Ahogy a gyermek úgy a szülő is egyenrangúnak érezheti magát a gyermek, illetve a felnőtt közösségben. Az együttnevelés nemcsak a sajátos nevelési igényű gyermekek számára előnyös és fontos, hanem az egészséges gyermek személyiségfejlődésére is pozitív hatással van. A mássággal való korai találkozás hozzásegíti gyermekeinket az egyéni különbségek elfogadásához.

Megtanulnak

alkalmazkodni

egymáshoz,

gyakorolják

a

természetes

segítségnyújtást, mely szocializációjuk szempontjából nagy jelentőségű. Az integrációs nevelés elterjedése egyben eszköz is a fogyatékosokkal szembeni előítéletek és társadalmi sztereotípiák felszámolásához, amelyet már kisgyermek korban el kell kezdeni. 82 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Az integrációs nevelés elterjedése egyben eszköz is a fogyatékosokkal szembeni előítéletek és társadalmi sztereotípiák felszámolásához, amelyet már kisgyermek korban el kell kezdeni. Óvodánk alapító okiratában a szakfeladatok sorában megjelenik a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai ellátása SNI megállapítása Integráció csak gyógypedagógiai megsegítéssel valósítható meg. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. Egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, valamint speciális eszközök szükségesek. Fejlesztési területek meghatározása a szakértői bizottság véleménye alapján történik. Biztosítjuk, hogy: 

Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez,



Fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,



A sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,



A rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé.



Intézményünkben az együttnevelés – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint. 83

Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, rehabilitációs, valamint terápiás célú fejlesztő foglalkozást tesz szükségessé.



A gyermekek rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye.

Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy: 

a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti;



a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg;



terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják.

A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése egyéni és/vagy csoportos fejlesztő foglalkozások keretében valósul meg. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta együttműködése szükséges. Különleges bánásmódot igénylő gyermek számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgozunk ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítjuk. .Az egyéni fejlesztési tervben jelöljük a gyermek sajátos nevelési igényét és BNO- kódját. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai. A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai- orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisát, javaslatait vesszük figyelembe. Törekszünk: 

a különféle képességek egyensúlyának és összhangjának kialakítására.



a szükséges eszközök elfogadtatására és használatuk megtanítására 84

Zsadány, 2016. 08. 16.




az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, képességek fejlesztésére



a tehetséges gyermekek támogatására

Változat: 03

Az óvodai felvétel során szükséges figyelembe venni a gyermek: 

életkorát, pszichés és egészségi állapotát, rehabilitációs műtéteit,



képességeit, kialakult készségeit,



kognitív funkcióit, meglévő ismereteit,



családi hátterét.

Mindezeket az egyéni mérő- értékelő rendszerünkben és az anamnézisben rögzítjük. SNI- igény felmerülése esetén intézményünk felveszi a kapcsolatot az egységes pedagógiai szakszolgálattal és nevelési tanácsadóval. Figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az óvoda vezetője támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: Az óvodavezető a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező szakirányú végzettségű gyógypedagógussal a határozott idejű együttműködési megállapodást köt, aki, segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, és egyéni fejlesztési rehabilitációs naplót vezet. Együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában, kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. Az óvodapedagógusok a fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető a rehabilitációs naplóban, és az óvodapedagógusok által vezetett egyéni fejlesztési naplóban.

85 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során a.)A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek Mozgásszervi fogyatékos gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentése, megszüntetése, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés. Mozgásfejlesztés: Óvodáskorban előtérbe kerül az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és finom-mozgások célirányos fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel. A mozgásfejlesztésben hangsúlyt kell kapnia a különböző önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő-támogató eszközök szükség szerinti használata kialakításának is. Intézményünk akadálymentesített. Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése: A meglévő funkcióknak, a család igényeinek megfelelően és velük együttműködve szükséges az önellátási funkciók fejlesztése, az életkornak megfelelő mindennapos tevékenykedtetés. Játéktevékenység: Az egyes tevékenységek során fontos a mozgáskorlátozott gyermek aktív szerepe, bekapcsolódása. Nyelvi fejlesztése: Fontos feladat a mozgáskorlátozott gyermek bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztését célzó tevékenységbe, szükség lehet sajátos fejlesztési célok kitűzésére, esetleg a logopédussal való együttműködésre. Éneklés, zenei nevelése: A tevékenységek végzése közben szükséges lehet speciális testhelyzet felvétele, esetleg a gyermek állapota által meghatározott adaptált eszközök (hangszerek) használata. 86 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Rajzolás, kézügyesség fejlesztése: Fontos a kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, a kóros izomfokozódások, együttmozgások leépítése, szükséges lehet adaptált eszközök használata, esetleg az eszközök rögzítése, a finom-motorika és grafomotoros képességek célirányos fejlesztése. Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés

lehetőségének

megteremtése.

A

mozgáskorlátozott

gyermek

eltérő

tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái, testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról. Alkalmat kell adni a minél sokrétűbb, mozgásos tapasztalatszerzésre, fejleszteni kell a kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb. b.) A hallássérült gyermek A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például kognitív és pszichés állapotáról, szociokulturális környezetéről és korai ellátástól stb.). Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket. A fejlesztés feladatai: Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni. Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat építése. Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést, szókincset, szájról olvasási készséget. Törekedni kell a beszédérthetőségének kialakítására, főleg a magánhangzók esetében. 87 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, és/vagy fejlesztése a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Beszédértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van. .Teljesítményüket döntően, befolyásolja intellektusuk, esetleges – a pszichés fejlődés zavara miatti – beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk, valamint a családi háttér, a speciális pedagógiai megsegítés, és a logopédiai megsegítés. c.) Látássérült gyermek A gyengén látó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában: A gyengén látó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei:



Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben.



A nagy-mozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság.



Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával.



A finom mozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése. 88

Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finom-mozgások és nagy-mozgások esetében egyaránt.

Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése 

A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást.



A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól szerzett ismereteket.

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. d.) Beszédfogyatékos gyermek: nyelvfejlődési és beszédzavarok óvodáskorban Az óvodai nevelés/fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában. A speciális nevelés keretében biztosított fejlesztés segíti az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint elérését. A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatni kell, a gyermek fejlesztése a szülőkkel való együttműködés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósulhat meg. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek Magatartászavaros gyermek: Az óvoda, amelynek egyik legfontosabb feladata a szocializáció, alkalmazkodást igényel az általa előírt szokás- és szabályrendszerhez. Azok a gyermekek, akiknek szocializációja 89 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

sérül, állandó konfliktusba keverednek a szabályrendszerekkel, és ez a társas viszonyaik zavaraihoz vezet. Ha ezek mértéke meghaladja a pedagógus és a társak által tolerálható szintet, a gyermek problematikussá válik a rendszer számára, így az óvodai és iskolai közösségekben komoly problémává nőheti ki magát a magatartás-zavaros gyermekekkel való bánásmód. A magatartászavar lehetséges formái, tünetei, kritériumai, alapsajátossága, kialakulásának okai: A pedagógus számára talán a legtöbb, legnagyobb problémát a magatartásproblémás, viselkedészavaros gyermekek jelentik. Mégis a legnagyobb számban velük találkozhatunk a többségi óvodákban, sőt gyakran előfordul, hogy a szülő csak itt szembesül a ténnyel, hogy gyermekének különleges bánásmódra van szüksége. A viselkedészavar mindazon viselkedésbeli módozatokat magában foglalja, amelyek a normatív mércétől való jelentősebb eltérést mutatnak. Ebből következik, hogy a viselkedészavar megállapítása a felnőttek toleranciáján múlik, objektíven meghatározni nem lehet. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési meglassúbbodásának általános jelei: 

A gyermek érzékenyebben reagál meteorológiai változásokra.



Fáradékonyabb az átlagnál, nehezebben tűri a zajokat, nehezen viseli el a várakozási és egyéb feszültséget.



Gyakran igényli a pihenést, szünetet, egyedüllétet.



Fokozottabb szüksége van a tevékenységeket meghatározó állandó keretekre, érthető és követhető szabályokra.



A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelésének prioritásai:



Egészséges énkép és önbizalom kialakítása.



A kudarctűrő képesség növelése. 90

Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

Önállóságra nevelés.

A figyelem jellegzetességei magatartás-zavaros gyermekeknél 

Nem figyel a részletekre.



Figyelme hullámzó, elkalandozó.



Gyakran nem veszi észre, ha beszélnek hozzá.



Nem követi az utasításokat.



Figyelme minden külső ingerre elterelődik.



Feledékeny.



Játék-, illetve feladathelyzetben nem vagy nehezen tartható.



Az elkezdett tevékenységet nem fejezi be, csapong.



Minden érdekli, de ez az érdeklődés nem tart sokáig.



A feladatok megszervezésében komoly gondjai vannak. A pszichés problémák, éretlenség tünetei



Szófogadatlanság, ellenállás: akaratos, makacs, engedetlen, öntörvényű, nem tanul a hibáiból.



Nem használ a jutalmazás és a büntetés. Általában jellemző a fokozott függetlenség és az önállósági törekvések. Többnyire nem okoz gondot a szülőktől, ismerősöktől való elszakadás.



Más gyerekekkel lehet zsarnokoskodó, uralkodni akaró. A látszat ellenére nagyon is igényli a korlátokat, szabályokat, csak sokkal nehezebb betartatni vele, mert idő előtt feladja.



Szociális éretlenség: túl könnyen barátkozik, de a kapcsolatait megtartani nem vagy csak nehezen tudja. Sokszor inkább kisebbekkel játszik, akiket tud irányítani, akiken uralkodhat. A felette való uralmat azonban nem viseli el.



Váratlan helyzetekhez vagy egyáltalán nem tud alkalmazkodni, vagy egyből idomul.

91 Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

Érzelmi, hangulati problémák: ingadozó hangulat, érzelmi labilitás jellemzi. A jó és a rossz időszakok néha óráról órára, sőt percről percre váltakoznak, és az ok legtöbbször rejtve marad.



Jellemző még a túlérzékenység, túlzott reagálás az ingerekre, rendkívüli izgalmi állapotok vagy éppen a félelemérzet hiánya, gátlástalanság.



Kudarctűrésük alacsony. Ingerlékenyek, rövidzárlatok, dührohamok jelentkezhetnek. Ez azonban nem agresszivitás, a gyermek nem szándékosan rossz. A környezet gyakran félrekódolja a reakciókat. Állandó szeretetre, a velük való foglalkozásra vágynak.

A pedagógustól elvárható magatartásformák Az integráláshoz elengedhetetlen, hogy a pedagógus felkészült legyen a sérülés alapsajátosságaiból, tisztában legyen a pedagógiai korrekció lehetséges módszereivel. De mivel minden egyes magatartászavar más, ezért abból a gyermekből kell felkészülni, aki a csoportba érkezik. Jó, ha a szülő őszintén el tudja mondani a gyermekére jellemző viselkedést, a várható reakciókat, a megnyugtatás esetleges változatait és azt, hogy mi a gyermek fő érdeklődési köre (a szükséges motivációt majd erre lehet építeni). Ehhez azonban a szülő megfelelő hozzáállására van szükség, ami nem mindig együttműködő. Fontos szempontok magatartás-zavaros gyermek fogadásához 

Lehetőség szerint a csoportban ne legyen több viselkedészavart mutató gyermek, mert felerősíthetik egymás tüneteit.



Fontos, hogy a gyógypedagógussal és egyéb segítő szakemberekkel állandó kapcsolatot tartsanak az óvodapedagógusok.



Alapvető dolog, hogy egy szorongó gyermek érzéseit, a szorongása tárgyát mindig komolyan kell venni, csúfolás tárgya soha ne legyen.



A hiperaktív kisgyermek esetében elegendő mozgást kell biztosítani.



Fontos a szabályok, határok nagyon pontos meghúzása, és annak következetes betartása is.

92 Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

Tudatosítani kell a gyermekben, hogy akkor is szeretjük, ha éppen ostobaságot követett el (nem rád haragszom, hanem arra, amit tettél).



Hagyjunk minden lehetséges szituációban választási lehetőséget, hogy érezze a döntések következményeit, és érezze a bizalmat is!



A magatartás-zavaros gyermekekkel szemben nélkülözhetetlen a türelem.



Minden apró sikernek, minden apró viselkedésben beállt pozitív változásnak nagyon kell örülni, állandó és azonnali megerősítésre van szükség, mert ez motiválja majd a gyermeket a további változásra. Ezáltal tudja meg, hogy ahogyan viselkedett egy szituációban, az jó volt.



Az integráló pedagógus szakmai eszköztárából nem hiányozhat a differenciálás elmélete és gyakorlata.



Elengedhetetlen az együttműködési készség a gyermekek nevelésében közreműködő más személyekkel és természetesen a szülői házzal.

Kiemelt feladatunk a sajátos nevelésű és magatartászavaros gyermekek fogadásával kapcsolatosan: Minden SNI- gyermekek, és magatartászavaros gyermek fogadására fel kell készíteni a csoportot a megfelelő mértékben, nem túlhangsúlyozva SNI-társuk másságát, gyámolításának szükségességét. A csoport valamennyi tevékenységébe be kell vonni az integrált gyermeket, s mindig olyan feladattal kell ellátni, amelyet eredménnyel el tud végezni. Figyelemmel kell kísérni a gyermek: tanulási, figyelmi és fegyelmi teherbíró képességét. A csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák: Abban, hogy az óvodáskorú gyermekek hogyan állnak hozzá a sajátos nevelési igényű gyermekhez, fontos szerepe van az óvodapedagógusnak. Amennyiben a pedagógus segítő, óvó (de nem túlóvó) magatartást közvetít, a gyermekek sem fognak máshogy tenni. Az óvónő minta, akit az óvodás gondolkodás nélkül követ. Figyelni kell arra, hogy a szorongó gyermeket a többi ne szégyenítse meg.

93 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

A legalapvetőbb elvárás tőlük, hogy gyermekként viselkedjenek, ugyanúgy közelítsenek integrált társukhoz, mint a többiekhez. A magatartás-zavaros gyermek nagy kihívást jelent az óvodapedagógusoknak. Óvodai nevelésük szakmailag felkészült, nyugodt és kiegyensúlyozott pedagógust kíván, olyan embert, aki határozott, döntésképes, érett személyiség.

Személyiségfejlesztő, Tehetséggondozó tevékenység az óvodában A képességek kialakulásában elsődlegesek az adottságok, mint örökölt fiziológiaibiológiai tulajdonságok. Ezekre támaszkodva alakulnak az egyén képességei, az állandó gyakorlás, tevékenykedés eredményeképpen. Mivel az adottságok egyénenként eltérőek, a fejlesztő tényező hatására a képességek és képesség együttesek eltérő szintjei fejlődnek ki minden embernél. A képességek kifejlődésében az öröklődés mellett komoly szerepet játszik a környezet és a nevelés. A képességek rendszert alkotnak, és gyakorlás útján fejlődnek. A fejlődés tulajdonképpen e rendszerek kiépülése és kiteljesedése a gyermekben. 1.Tehetséggondozó Programunk egyik legfontosabb célkitűzése: A kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése, komplex személyiségfejlesztés. megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket. 2.Feladataink: 

Felismerni a kreatív gyermekeket és gondozni a tehetségcsírákat óvodai keretek között, csoportjukban és kiscsoportos gazdagító foglalkozásokon.



Ösztönözni, motiválni kreativitásukat.



Kielégíteni szükségleteiket: megismerési, elfogadási, alkotási vágyaikat.



Önmagára találtatás, hogy megbirkózzon a feladatok sokszínűségével.



Elkallódás elhárítása. 94

Zsadány, 2016. 08. 16.




Harmonikus fejlesztés.



Segíteni őket a különböző helyzetekben.



A szülők tájékoztatása, segítése és bevonása a tehetséggondozásban.



A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása.

Változat: 03

A gyermek egy-egy területen rengeteg ismeretanyagot halmoz fel. Segítenünk kell, hogy ezeket elmélyíteni tudja. Nem célunk, hogy korán „kis tudóst” neveljünk belőle, hanem, hogy a sokféle dolgot megismerve később érdeklődési irányait tudja alakítani. Vegyük körül őket minél több lehetőséggel, amelyekből tanulhatnak, a játék mindenekfelett, fontos tárgyi feltételek biztosítása, logikai szellemi játékok. Esetlegesen gyermek tehetségével összefüggő gyenge területek kiegyenlítése kerülhetnek. Óvodánkban a kiválóan kreatív, tehetség ígéretes gyermekek fejlesztése két síkon történik: 

óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva



illetve mikro-csoportos, kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozások keretében.

Az óvodapedagógusnak az a szerepe, hogy észrevegye, támogassa, és komplex ismeretekhez juttassa a gyermekeket, hagyja kalandozni a tudomány világában. A gondozás nem szűkül le korlátolt programtervezetekre, hanem egész nevelési évben folyamatos a gyermekek számára. Nagyon fontosnak tartjuk a gyermeket hajtó belső motivációját, de a külső motiváció tervezése is elengedhetetlen. Minden gyermeknek, aki a tehetségfejlesztő foglalkozásokra jár, felkínáljuk a szabad választás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek szabadon dönthetnek arról, részt kívánnak-e venni a felkínált foglalkozásokon, vagy nem.

95 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

3.A tárgyi feltételek biztosítása a tehetséggondozásban 

Zenei tevékenységekhez sokféle ütős-és ritmushangszer, dallamcsövek, csengettyűk várják a gyerekeket, de kipróbálhatják megszólaltatni a furulyát,



Megfigyelésekhez, kísérletezéshez nagyítók,



A nagyvilág megismeréshez, természeti környezetünkben való kutakodáshoz földgömböt, térképeket, érdekes könyveket, CD-ket használhatnak a gyerekek.



Logikájuk, gondolkodásuk, képességeik fejlesztéséhez változatos fejlesztőjátékok állnak a rendelkezésükre.



Improvizációhoz, dramatikus-és szerepjátékhoz, bábozáshoz különböző színű és méretű anyagokat, jelmezeket, fej-kesztyű és ujj bábokat, paravánt vehetnek igénybe a gyerekek.



Ábrázolás-kézimunka- művészi tevékenységek gyakorlásához változatos, jó minőségű írószerek, rajzeszközök, festékek, pasztellkréta, üvegfestékek, különleges rajz-és kartonpapírok, dekor termékek, művész agyag, fonalak, anyagok, formavágó gép, stb. áll a gyerekek rendelkezésére.

Ezeket a tárgyi feltételeket a gyerekek az adott témakör feldolgozása során változatosan használhatják, segítségükkel ismereteiket, készségeiket sokrétűen bővíthetik, fejleszthetik, a különböző eszközök változatos, átlagtól eltérő használata során kreativitásuk szárnyalhat, tehetséget mutató területükön nagymértékben fejlődhetnek, belső késztetésből fakadó kíváncsiságukat maximálisan kielégíthetik. „Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni”. (Maria Montessori) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése 

Az óvoda nagymértékben hozzájárulhat minden hátrányos helyzetű gyermek esélyének növeléséhez.



A társas kapcsolatok kialakulása, a motiváción alapuló tevékenységek, ismeretszerzések, mind-mind elősegítik az egyéni fejlődési utakat, a készségek, képességek kialakulását. 96

Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

Az óvodai közösség, a gyermekek-felnőttek együttélése, egymásra hatása, a szokásszabályrend kialakítása, a rendszeresség, az érdeklődés felkeltése és fenntartása nagyban hozzásegíti a gyerekeket az érzelmi stabilitás, az együttérzés és elfogadás, a tudásvágy alakulásában, formálódásában.

Célok: 

Az óvoda körzetében élő valamennyi 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez.



Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése.



A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével integráltan történik.



Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése – a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal,

Szakmai

és

Szakszolgálatokkal,

Általános

Iskolákkal,

Kisebbségi

Önkormányzattal, Civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen valósuljon meg. 

Gyermekközpontú, család-orientált szemlélet kialakítása.

Feladatok: 

Elősegíteni minden HH/HHH gyermek beóvodáztatását, aki nem jelentkezik, azt felkeresni.



Szegregációmentesség biztosítása.



Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, mérések alapján, a gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésével.



Hatékony együttműködés kiépítése a szülőkkel, társadalmi és civil szervezetekkel.

Az óvoda biztosítja: 

a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat,



a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységeket,



az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, amelyek a gyermekek óvodai nevelése során a szülőket támogatják, és a gyermekek számára szolgáltatásokat biztosítanak.

A további feladatainkat és tevékenységeinket az IPR programunk részletezi. Az IPR programom belül külön munkacsoportokat működtetünk. 

Beíratást segítő munkacsoport



Gyermekvédelmi munkacsoport 97

Zsadány, 2016. 08. 16.




Fejlesztő munkacsoport



Óvoda – iskola átmenetet megkönnyítő munkacsoport

Változat: 03

A munkacsoportok céljait, feladatait az adott munkacsoport éves terve tartalmazza. Halmozott és hátrányosan halmozott helyzetű gyermek az a gyermek, aki esetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A§ (1)-(2). bekezdése alapján a gyámhatóság megállapítja azt.

XIV. Írásos dokumentumaink Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Dokumentumaink: 

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja



A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról



32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról



A Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai Programja



Éves munkaterv



Munkaközösségeink munkaterve (IPR munkacsoportok)



Önértékelési munkacsoport munkaterve



5 éves Továbbképzési program, 1 éves beiskolázási terv (elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt.



Felvételi előjegyzési napló



Felvételi és mulasztási napló



Csoportnapló



Negyedéves hálóterv 98

Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03



A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció



Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztési naplója

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. A stratégiai és operatív célok, feladatok a pedagógus tervező munkájában és annak ütemezésében megjelennek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tevékenységi

tervben,

a

csoportnaplókban,

valamint

a

gyermeki

Az intézményben a gyermekek teljesítményének értékelése a törvényi

produktumokban.

előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú. A

fejlesztésben

érintett

gyermekek

esetében

szakvélemény előírásainak megfelelően végezzük.

az

értékelést

a

Az intézményi önértékelés elvégzésére

az intézmény munkacsoportot szervez. Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják

a

nevelési-oktatási

tevékenységgel

és

a

szervezet

működésével

összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket. Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak,

szülők,

és

a

külső

partnerek

(fenntartó

és

más

partnerek)

elégedettségméréseinek eredményeit. Az intézmény vezetése – a pedagógiai programban meghatározottak ütemét,

szerint–számon

a

nyomon

teljesítmények

követését

munkacsoportot

is.

Az

szervez.

kéri pontos

intézményi

Célja

és

a

gyermekek

ismeretét,

önértékelés

feladata:

mérési

fejlődési

feldolgozását

elvégzésére

az

eredmények

és

intézmény

elemzése,

a

tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Az önértékelési munkacsoport további feladata az operatív és stratégiai tervek felülvizsgálata

különös

tekintettel

a

kiemelt

figyelmet

igénylő

gyermekek ellátására, problémák feltérképezése, megoldásra alkalmas módszerek keresése. Az

önértékelés

nevelési-oktatási

során

tények

tevékenységgel

és

adatok

és

a

alapján szervezet

azonosítják

a

működésével 99

Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket. Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, szülők,

és

a

külső

partnerek

(fenntartó

és

más

partnerek)

elégedettségméréseinek eredményeit. Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Rendszeresen tájékozódunk a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználjuk a továbbképzési lehetőségeket. Munkánk során alkalmazunk új módszereket, tudományos eredményeket. A gyermeki személyiség fejlődésének vizsgálata értékelése Minden gyermekről egyéni személyiséglapot vezetünk, amely a gyerekek általános adatait, a tehetséget feltételező adottságokat, ha van, a fejlesztésre szoruló területet, valamint a foglalkozásokon tapasztalt megfigyeléseket tartalmazza. Minden gyermekre, személyre szóló egyéni fejlesztési tervet készítünk. Törekszünk a folyamatos, pozitív visszajelzésekre. A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban (feljegyzésekben) nyomon követhető. A gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolás készül a szüleinek/gondviselőjének és az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő formában történik. A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használunk az intézményben erre a célra. Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. 1. Intézményi mérő – értékelő felméréssel év elején, év végén (bemeneti – kimeneti mérés, HHH gyerekek esetében 3 havonkénti értékelés) Magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelésben – oktatásban résztvevő gyerekek fejlesztése ugyanezen mérő értékelő rendszerrel történik. A gyermek fejlesztési tervében jelöljük a magyar nyelven folyó etnikai tartalmakat, pl. meséket, verseket. 100 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

2.DIFER – mérő lappal, októberben és májusban (országosan elfogadott intelligenciamérő lappal) A gyermekeket a következő területeken figyeltük meg: 

Testi fejlettség terén



Értelmi fejlettség tekintetében



Szociális érettség tekintetében



Kommunikációs képességek tekintetében

Az egyéni mérő – értékelő lap fejlesztési feladatok rovatába a kiemelt figyelmet igénylő gyerek esetében a szakértői vélemény figyelembe vételével az alábbi megjelölés kerül bejegyzésre. 

sajátos nevelési igényű gyermek esetében BNO kód feltüntetése



beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek.” Magatartás zavaros”, „tanulási nehézségekkel küzdő”- kifejezéssel jelöljük



a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetében HH illetve HHH megjelölést alkalmazunk.



Tehetséges

gyermek

esetében

„Tehetséges

„-

szóval

jelöljük

az

adott

képességterületet. Intézményünkben az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követjük és írásban rögzítjük. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk. Visszajelzéseink, értékeléseink

világosak, egyértelműek, a konkrét

cselekvésre,

teljesítményre vonatkoznak. Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt a törvényben foglalt jogairól, kötelességeiről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről. Értékeléseinkkel visszajelzéseinkkel a gyermekek fejlődését segítjük.

101 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

XV. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról.

A

halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyerekek

esélyegyenlősége

előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Az intézmény nevelési programja és munkaterve alapján megvalósuló programok és szolgáltatásokban biztosított az integráció. Minden település Esélyegyenlőségi Programot készít, melynek elkészítésében az intézmény vezetője aktívan részt vesz. A település Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását. Az esélyegyenlőséget biztosítjuk és előmozdítjuk: a beiratkozásnál, felvételnél a gyerekek egyéni fejlesztésében a gyermek fejlődésénél a programok kiválasztásában, alkalmazásában

integrációjának támogatása. Konkrét célok Óvodánk nevelési programja tartalmazza azokat a feladatokat és sikerkritériumokat, amelyek megvalósulásával érvényesülnek céljaink. Óvodánk nevelőközössége vallja, hogy a gyermeki boldogság, testi-lelki egészség megóvása, a személyiség fejlesztés csak a szülői házzal való közös munkálkodás eredményeként valósítható meg. Hisszük, hogy mindezt játék-és mozgásközpontú tevékenységek biztosításával, a természet megismertetésével, megszerettetésével, annak védelmével és tiszteletben tartásával való tudatosításával érhetjük el.

102 Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen az esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.



Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához.



Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.



Az intézmény vezetője részt vesz a település esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.



A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A nevelőtestület minden tagjának felelőssége

továbbá,

hogy

ismerje

az

intézkedési

tervben

foglaltakat

és

közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. 

Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

Akcióterv Azonnali intézkedést igényel az óvodavezetőtől, ha bármely jogszabályt sértő gyakorlatra derül fény, úgymint: Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény rendelkezéseire).

103 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

XVI. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei:

 dokumentumok ellenőrzése, elemzése  a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése  pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése  helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, tehát az ellenőrzés és értékelés is elsősorban az ő feladata. Az intézmény vezetője és helyettese felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. Fontos az objektív értékelés, amely alaposságot, körültekintést igényel. A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése. Pedagógiai munkánk során olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszünk, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, az önértékelésre. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik: 

a gyermekek fejlettségének értékelése



és az óvónői gyakorlati munka szintjén

A gyermekcsoport fejlettségének értékelése az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után közös konzultációval történik. Mivel a gyermekek megfigyelési adatait folyamatosan gyűjtjük az óvodás évek alatt, ezért az összehasonlítás azonnali eredményt mutat. A fejlettségi mutatók ismeretében a gyakorlati munka megfigyelés egészíti ki az óvónői pedagógiai gyakorlat ellenőrzését, értékelését. Az óvónők pedagógiai munkájának ellenőrzésére azért van szükség, hogy munkájuk értékelésével tisztában legyenek, megőrizzék a megújulás képességét, innovációjuk szakmai kontroll segítségével fejlődjön.

104 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Törekszünk a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és ebből kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni, módosítani. Az ellenőrzés a nevelési év folyamán előre ütemezetten történik, az éves pedagógiai terv tartalmazza. Az egész óvodát érintő folyamatokban kiemelt jelentőségű a kimenet, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség ellenőrzése, értékelése. A szülők tájékoztatása: Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. A pedagógiai program ellenőrzése, értékelése A program sikerkritériumát a „Fejlődés várható eredménye az óvodás kor végén” címmel kiemelt programelem jelenti. A program ellenőrzésében és értékelésében valamennyi óvónő részt vesz: 

A bevezetés előtt a feltételrendszer vizsgálatában.



A bevezetést követő első nevelési év végén átfogó értékelésében: megjelennek-e a nevelő, fejlesztő tartalmak; a program milyen eredményeket hozott; mit mutatnak a szülők, az iskola visszajelzései.



A bevezetést követően 3 évenként a nevelési folyamat vizsgálatában a kimenet oldaláról: mennyire sikeres az óvodánk nevelő, fejlesztő munkája?

Az értékelés a sikerkritériumok figyelembe vételével történik. Célja a hatékonyság, a minőségjavítás, az önképzés és továbbképzés tudatos tervezése. Az elemzésben, értékelésben segíthet a szaktanácsadó és a szakértő. Nyitottak vagyunk a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználjuk őket szakmai fejlődésünk érdekében. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejtjük szakmai álláspontunkat, a vitákban képesek vagyunk másokat meggyőzni, és mi magunk is meggyőzhetőek vagyunk.

105 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

XVII. Roma kulturális óvodai nevelés magyar nyelven A roma kisebbségi nevelésnek jelen kell lenni valamennyi olyan óvodában, ahol cigány gyermekek nevelésével foglalkoznak. Ennek mélységét a szülők igénye, a roma gyermekek száma, és a gyermekcsoportok nyelvi állapotának jellemzői határozzák meg. A kisebbségi identitás megalapozása és fejlesztése nem maradhat el egyetlen egy óvodában sem, ahol roma gyermekek vannak, mert később ez súlyos személyiségzavart, identitástudat zavart okoz a gyermeknél. Etnikai óvodai nevelés célja 

A gyermekek egészséges életvitelének, biztonságos, harmonikus fejlődésének biztosítása, az egyéni és eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.



A különbözőség tiszteletben tartása, elfogadása, melynek eredményeképpen kölcsönös együttműködés alakul ki a játékon és a különböző érzelem gazdag, életkornak megfelelő hagyományokat ápoló tevékenységeken keresztül.



A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek

felkarolása,

segítése,

részképesség

zavaraik

kialakulásának

megelőzése, fejlesztése.

Feladatunk 

A kisebbségi nyelvet nem beszélő roma gyermekek esetében is fontos, hogy megismerjék a kisebbség kultúráját és szokásait, valamint a pozitív érzelmi viszony kialakítása a kisebbségi kultúra iránt, melynek hatására erősödik az identitásuk.



A roma és nem roma gyermekek ismerjék meg és tartsák tiszteletben egymás hagyományait, szokásait.



A roma gyermekeket nevelő óvodák alapvető feladata a körültekintő testápolási higiénia, az étkezési kultúra megalapozása, az öltözködési szokások kialakítása. Az egészség megőrzéshez szükséges a szokások megalapozása, a harmonikus, szép mozgás elsajátíttatása. 106

Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

Az érzelmi nevelés területén a nyelvi képesség, a kommunikáció fejlesztése. Erkölcsi kulturális értékek megismertetése, a magán tulajdon tiszteletben tartása.

 Munkánk során figyelembe kell venni a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságokat.  Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremteni, módszereket alkalmazni az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során. Az óvodai élet, tevékenységi formái Óvodánk nevelési programjában kitűzött célok, a megvalósításához kapcsolódó feladatok minden óvodánkba járó gyermek harmonikus fejlődését, személyiségének kibontakoztatását kívánja elérni, oly módon, hogy figyelembe vesszük az etnikai kisebbség sajátosságait. Tudatosan kell építeni a cigány kultúra és többségi kultúra közötti különbségre és hasonlóságra. A kisebbségi nevelés tevékenységi formáiból az alábbi négy terület kerül bemutatásra, mivel ezeken a területeken mutatkozhatnak specialitások. Verselés, mesélés Feladatunk: 

A felhasználandó irodalmi anyagok – kisebbségi nevelésének megfelelő – igényes összeállítása.

Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc Feladatunk: 

A felhasználandó zenei anyagok igényes összeállítása. A kisebbségi anyanyelv, tánckultúra megalapozását szolgáló zenei élmények tervezése (zenehallgatási anyag). Lehetőséget kell adni arra, hogy a településen élő zenészek bemutathassák zenei tudásukat, hangszerismeretüket.

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Feladatunk: 

A kisebbségi kultúrában jelentkező alkotói technikák beépítése. Helyet és lehetőséget kell biztosítani a kisebbséghez tartozó szülőknek, ismerősöknek 107

Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

produktumaik bemutatására, (alapműveletek megismerése, gyakorlása, pl. gyékényszövés, vesszőfonás, stb.) A külső világ tevékeny megismerése: Feladatunk: 

A gyermekek pozitív érzelmi viszonyának alakítása a természeti-, emberi-, tárgyi világ értékei iránt, a kisebbségi szokások, népviseleti hagyományok, tárgyi jellemzők megismertetése, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A gyermekek mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli-, tér-és síkbeli szemléletének alakítása.

Elérendő eredmények: 

A gyermekek rendelkezzenek olyan szókinccsel, amellyel képesek a megszerzett ismeretek közvetítésére, illetve rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, amelyek szükségesek a zökkenőmentes iskolakezdéshez.



A fenti feladatok szakszerű teljesítéséhez szükséges, hogy segítő és partneri kapcsolat alakuljon ki az óvoda és a szülők között, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat képviselői, és az óvoda között.

XVIII. Az Óvoda kapcsolatai Az együttműködő partnerekkel együttműködési megállapodást kötünk, amely az együttműködés formáit, tevékenységeit tartalmazza. A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik minden pedagógus

a

kollégákkal,

a

szülőkkel,

a

szakmai

partnerekkel,

szervezetekkel.

Kommunikációnkat minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal minden pedagógus. Együttműködünk a pedagógustársakkal különböző pedagógiai eljárások és programok (pl. témanap, projektek, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakítunk ki az intézményen kívül is. Aktív résztvevői vagyunk az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. 108 Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

1.A fenntartóval és helyi önkormányzat képviselő testületével és polgármesteri hivatallal.



2. Az általános iskolával.



3. Az egészségügyi szolgáltatóval, védőnővel és a gyermekjóléti szolgálattal.



4.A településen működő civil szervezetekkel, a Sportegyesülettel és Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.



5.A Zsadányi Református Egyházközséggel.



6. Békés Megyei Tanulási Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsággal,



és a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Sarkadi Tagintézményével



7. A családdal, a Szülőkkel.



8.Az intézmény kapcsolata más óvodákkal

Az intézmény partnereinek bevonása eredményessé teszi nevelési célkitűzéseinkhez igazodó óvodai programjaink megvalósulását. Fontos számunkra az együttműködő partnerek igényeinek és visszajelzéseinek figyelembe vétele a sikertényezők megvalósulása érdekében. Az

intézmény

külső

partereit

a

helyben

(az

szokásos

információátadás

módon

tájékoztatja

szóbeli,

digitális

vagy papíralapú) és véleményezési lehetőséget is biztosít. 1.A fenntartóval és helyi önkormányzat képviselő testületével és polgármesteri hivatallal Kapcsolattartó: A fenntartó és az óvoda vezetője A kapcsolat tartalma: A fenntartóval való kapcsolat részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. Az intézmény problémáinak megoldását az együttműködés jellemzi. Az intézmény rendszeresen részt vesz a fenntartó által megrendezésre kerülő rendezvényeken, programokon, aktívan részt vesz a helyi közéletben. (A pedagógusok és

a

különböző

gyermekek helyi/regionális

részt

vesznek

a

rendezvényeken.

109 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

A kapcsolattartás formái: 

Az önkormányzat által meghatározott módon.



Időpont egyeztetéssel: a polgármester, a jegyző az intézményi ügyekben előre egyeztetett időpontban fogadja az óvodavezetőt.



A köznevelési intézmény vezetője nevelési évenként egyszer kötelezhető arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon a fenntartónak

2. Kapcsolat az iskolával: Kapcsolattartó: Az óvoda vezetője és pedagógusai Óvodánk közvetetten segíti a gyermekek iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. A gyermek hat éves korára belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá válik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Ennek biztosítása érdekében intézményünkben az óvodapedagógusok szorosan együttműködnek az iskolai tanítókkal. Kiemelt feladatunknak tekintjük az óvodaiskola átmenet megkönnyítését. E kapcsolatot igen fontosnak tarja nevelőtestületünk. A nevelési év elején elkészítjük az együttműködési tervet. E téren még elég kevés tapasztalattal rendelkezünk. Igaz, mindig jó volt a kapcsolat a két intézmény között, de korábban nem történt meg a terv írásban való rögzítése. A hagyományok jegyében a leendő első osztályos tanító mindig kapcsolatot tart a nagycsoportot vezető óvónővel. A tanító nénit mindig meghívtuk a nyílt foglalkozásokra. A gyerekek ebből az alkalomból virággal kedveskednek leendő tanító nénijüknek. A nagycsoportos gyerekek minden évben ellátogatnak az iskola első osztályába, ahol betekintést kapnak az iskolai élet rejtelmeibe. A kapcsolat tartalma, az együttműködés alapelvei: A zavartalan átmenet érdekében fontos az óvodai és iskolai munka összehangolása. 

A gyerekek pozitív élmények útján ismerkedjenek meg az iskolai élettel.

110 Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

Az alapvető különbség, hogy az óvoda elsősorban nevelési intézmény. Ebből adódik, hogy nevelési területei vannak.



Az óvoda az iskola esetleges követelményeinek hatására nem térhet el az óvodai nevelés céljaitól, feladataitól, módszereitől.

Az együttműködés formái: 

Fontos, hogy az óvónők ismerjék meg a NAT szellemében készült helyi tantervet az első osztályos szintre vonatkoztatva. A tanítók viszont tájékozódjanak, hogy a választott helyi óvodai program miben új, milyen lehetőséget biztosít a gyermek fejlődéséhez.

 A Az

Az óvoda igény szerint tájékoztatást ad a gyermekek fejlődéséről. gyermekek

intézmény

követésének

törekszik

a

kialakult

kölcsönös

rendje,

kapcsolattartás

eljárása kiépítésére

van. és

az

információcsere fenntartására. A gyermekek további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére. Betekintési lehetőséget kínálunk: -

napirend

-

heti rend

-

egészséges életmód

-

nevelési eszközök, módszerek Részt veszünk egymás rendezvényein:

-

Nyílt nap az óvodában

-

Nyílt nap az iskolában

-

Március 15.

-

Évnyitó

-

Ballagás

111 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

3.Az óvoda Védőnőjével, Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal Kapcsolattartó: 

Az óvoda vezetője és gyermekvédelmi feladattal megbízott óvodapedagógus



Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, és a Gyámhivatallal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezető szinten az óvodavezető gondozza.



Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával.

A kapcsolat tartalma: 

A gyermekek megóvásának egészségügyi állapotáért az óvoda vezetője és az óvoda gyermekvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fent a védőnői szolgálattal, és ennek segítségével megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

A kapcsolat formája: 

A gyermekvédelmi felelős és a gyermekjóléti szolgálattal, rendszeres havonkénti jelzőrendszeri megbeszéléseket terveznek a nevelési év során. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az óvoda – egészségügyi ellátás éves munkaterve rögzíti

4.A településen működő civil szervezetekkel: Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, Sportegyesülettel: Kapcsolattartó: Az óvoda vezetője és az adott a településen működő szervezetek vezetője A kapcsolat tartalma: 

Meghatározott ünnepek, óvodai rendezvények alkalmával, közös szervezés, részvétel segítségadás jellemzi a kapcsolatainkat.

112 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

A kapcsolat formája: 

Külön együttműködési megállapodások minden civil szervvel és az egyházzal melyek visszavonásig érvényesek.



Roma Nemzetiségi Önkormányzat egyetértési véleményét kinyilvánító közösség az óvodai alapdokumentumok tekintetében.

5. Zsadányi Református Egyházközséggel Kapcsolattartó: 

Az óvoda vezetője



A kapcsolat tartalma:



A hit és vallásoktatás igénylésének eljárásrendje



A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása.

A kapcsolat formája: Az óvoda biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást. Ehhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató. 

Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket.



Az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a szülői szervezet véleményét.

6. Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsággal, és a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Sarkadi Tagintézményével: Kapcsolattartó:  Az óvoda vezetője és pedagógusai A kapcsolat tartalma:  A sajátos nevelési igény, illetve fogyatékosság tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapíthatják meg, komplex – orvosi, pedagógiai, 113 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

gyógypedagógiai, pszichológiai – vizsgálat alapján. Év eleji felmérések megfigyelések alkalmával a pedagógusok javasolhatják a gyerekek esetleges vizsgálaton való részvételét. A kapcsolat formája:  a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra.  Javaslatot tesz a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek megteremtéséhez. 7.Kapcsolat a családdal: Kapcsolattartó: Az óvoda pedagógusai. 

Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Az óvoda és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez.



Az óvodában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a gyermek fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért az óvodának meg kell teremtenie, és rendszeresen működtetnie kell azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az óvoda tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozásához. Az intézmény közösségi programokat szervez.

A

szülők

a

megfelelő

kereteken

belül

részt

vesznek

a

közösségfejlesztésben. Az együttműködés alapelvei, tartalma, formái: 

Az egyenrangú nevelőtársi viszony a szülők és nevelők kölcsönös alkalmazkodásában nyilvánul meg.



A szülők kérését, javaslatát, esetleg a bírálatát az óvónő vegye komolyan fontolóra, mindig gondoljon arra, hogy a gyermeket a szülő ismeri a legjobban. 114

Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03



Az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen tudjon közeledni a családokhoz.



Az óvónő minden családtaggal találja meg azt a hangot, mely a lehető legjobb együttműködést eredményezi.



Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partneri kapcsolatban valósuljon meg. Alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás.



Az óvoda- család együttműködésének alapvető fejlesztési, cselekvési tennivalóihoz tartozik az óvodai demokratizmus erősítése. A Köznevelési törvény szellemében érvényesüljön javaslattevő, véleményező és kezdeményező szerep.



Folyamatos kapcsolattartás során az óvoda fokozottabban ismerje meg a családokat: 1. a család szerkezetét 2. nevelési célkitűzéseket 3. a gyermek helye a családban 4. milyen a szülő magatartása



A szülők jobban ismerjék meg az óvodapedagógusok tevékenységét és ők is törekedjenek a pedagógusokkal való szóértésre.



Az együttműködés egy folyamat, nem pedig csak időszakonkénti cselekvések sora (szülői értekezlet, családi napok)



Az eredményes pedagógus-szülő kapcsolatrendszer kiépítésében elengedhetetlen előfeltétele az óvodai nevelési, oktatási célok világos, szemléletes megfogalmazása.



az óvoda pedagógusai pontosan tudják mit várnak a szülők az óvodától. Azt is tudják, hogy ők milyen segítséget képesek nyújtani a családi nevelés eredményesebbé tételéhez.

Az együttműködés formái: 

Naponkénti beszélgetések során a pedagógus a saját példájával hat a szülőkre, amely során elsődleges a diszkréció. Külön fogadóórát nem tartunk. A csoportvezető óvónők minden reggel a szülők rendelkezésére állnak, az esetleges kérdéseik, problémáik megbeszélése érdekében



A beszoktatási időszakot tekintve megértés, tolerancia a szülők iránt. 115

Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03



Összevont szülői értekezletek tájékoztató jellegűek.



A csoport szülői értekezletek témáinak ütemezése a szülők érdeklődésének megfelelően.



Nyílt napok szervezése az óvoda nagyobb csoportjaiban (az időpont egyeztetés előre történik).



SZMK értekezletek, megbeszélések a szülők igényeinek és az intézmény érdekeinek figyelembevételével.

Az együttműködés módszerei:  Elengedhetetlenül fontos a pedagógiai etika. A gyerekekről, illetve a családokról kapott információk kezelése titkos. Ennek megszegése szigorú vétséget ró a pedagógusra.  Nem teszünk és nem is tehetünk különbséget a szülők között vagyoni helyzetük, társadalmi rangjuk, vallási- politikai nézetük miatt.  Az együttműködés lényegét az adja, hogy a szülők számíthatnak-e a pedagógusok alapos szakmai tájékoztatására gyermekük óvodai viselkedéséről, fejlődéséről.  Nevelési tanácsokat ajánlhatunk a szülőknek, amelyekből a beállítódása szerint választ, ha akar. De fontos, hogy a szülő mindenképpen tiszteletben tartsa az óvoda, vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, és tiszteletet tanúsítson irántuk.  Egyértelműen mellérendelt viszony a helyes együttműködésben a nevelőpartneri viszony.  Fokozott feladatunk az összefogás, a helyi lehetőségek kiaknázása. 8. Az intézmény kapcsolatai más óvodákkal  Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus  A kapcsolat tartalma: Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják

egymással,

belső

továbbképzési

konzultációs

programokat szerveznek.

116 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

 A kapcsolat formája kiterjed: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel.  A nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása kölcsönös elfogadása  óvodások más óvodás gyermekekkel való ismerkedésére  ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvételre

XIX. Óvodai neveléshez szükséges fejlesztő eszközök

Ellátottság (%- ban) Költségvetésből

Önerőből (%- ban)

Irodalmi nevelés

80

10

Matematika

75

25

Környezetismeret

90

10

Ének- zenei nevelés

100

Vizuális nevelés

80

Testnevelés

70

10

5

15 30

Játéktevékenység eszközei Ellátottság (%)

Költségvetésből (%)

Önerőből (%)

Gyakorló és szerepjáték

75%

15%

10%

Konstruáló építőjáték

85%

15%

-

Udvari játék felsz. eszk.

70%

10%

10%

Bábozás, dramatizálás

80%

5%

15%

Barkácsoló anyagok, eszközök 80%

5%

15%

A Nkt. 26. § (1) értelmében a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető

hagyja

jóvá.

A

pedagógiai

program

azon

rendelkezéseinek

117 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges

118 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Felhasznált irodalom: 

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet



A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet



A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet



17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról



Ének az óvodában (Forrai Katalin- Zeneműkiadó 1974.)



Mese vers az óvodában (Tankönyvkiadó 1994.)



Kovács György –Bakos Éva: Játék az óvodában. Debrecen, 1995.



Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex-typó Bp. 1992.



Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés- de hogyan? NAT_TAN sorozat Bp. OKI 1996.



Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel JNSzM Ped. Int. 1997.



Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Bp.FER_CO Kft. 1994.



Balázsné Szűcs Judit: Az EMBER aki óvodás Bp. Litogrph Kft. 1997.Hogyan dolgozzuk át óvodánk nevelési programját? JNSzM. Pedagógiai Intézet 2002.



Hajnal Istvánné: Gyermekvédelmi munka az óvodában JNSzM. Pedagógiai Intézet 2000



Az óvodáskor fejlesztőjátékai. OKKER 2002.



Joseph Cornell: Kézenfogva gyermekekkel a természetben Medicina 1998.



Dr. Havas Péter: Körlánc kalauz BP. AQUA kiadó 1994.

119 Zsadány, 2016. 08. 16.




Változat: 03

Dr. Kuti István-Dr. Kuti Istvánné: Körlánc Környezeti nevelés az óvodában Kecskemét 1995.



Schantlné Farkas Julianna: Játékos természetvédelem Nodus 1994.



Mérey Ferenc- V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp. gondolat Kiadó 1978.



Göncző Ferencné: Beszéd fejlesztés és anyanyelvi nevelés Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. 2008.

 KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/pem/gyermekvedelmi_es_javitointezeti_neveles_ harmadik.pdf

120 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA Határozat: A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szavazás módjáról (SZMSZ szerint nyílt) történt megállapodást! IH 3 / 2016 / 08 / 16 sz. határozat Az óvoda nevelőtestülete a Pedagógiai programot 2016 év 08 hó 16. napján tartott határozatképes rendkívüli nevelőtestületi ülésén át nem ruházható jogkörében100 %-os igenlő szavazattal határozatszámon elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják A nevelőtestületi határozatokat évente új sorszámmal szükséges ellátni, és a „határozatok nyilvántartása” gyűjtőlapra felvezetni PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA Jelenléti ív mely készült 00

Időpont: 2016. 08. 16.-án 17 .- 5537 Zsadány Béke 56 sz. nevelőtestületi szobájában rendkívüli nevelőtestületi értekezletén

121 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA A pedagógiai programot készítette: a nevelőtestület

122 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

123 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 2. melléklet JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. Az

intézmény

vezetője

megvalósításához

rendszeresen

szükséges

felméri

infrastruktúra

a

pedagógiai meglétét,

program jelzi

a hiányokat a fenntartó felé. Az infrastruktúra fejlesztésére intézkedési tervet dolgoz ki, figyelembe

veszi

a

nevelőmunka

feltételeit

és

pedagógiai céljait. 2016. 08.2 .-től határozatlan ideig.

124 Zsadány, 2016. 08. 16.


Változat: 03

Legitimációs záradék

125 Zsadány, 2016. 08. 16.

A NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents