A Nyírlövő- Lövőpetri Körzeti Óvoda és Bölcsőde Helyi pedagógiai programja, mely a környezeti nevelésre épül
Nyírlövő 4632 Kossuth u. 1.
OM azonosító: 201073 Fenntartó: Nyírlövő - Lövőpetri Óvodafenntartó Társulás
1
Tartalomjegyzék
AJÁNLÁS............................................................................................................................................... 5 ÓVODÁNK NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK JOGSZABÁLYI ALAPJA ............................................................ 5 ALAPÍTÓ OKIRAT .................................................................................................................................. 7 MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY ......................................................................................................................... 8 I. NEVELÉSI ALAPELVEK, CÉLOK ............................................................................................................. 10 I.1.Nevelési alapelvek ........................................................................................................................ 10 I.2. Nevelési célok .............................................................................................................................. 11 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP .................................................................................... 12 II.1Gyermekkép ................................................................................................................................. 12 II.2. Óvodakép ................................................................................................................................... 13 II.3. Pedagóguskép ............................................................................................................................ 14 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ...................................................................................................... 15 III.1. Az óvodai nevelésünk általános feladatai ................................................................................. 15 III.2. Az egészséges életmód alakítása............................................................................................... 16 III.3 Az érzelmi nevelés és szocializáció szerepe a nevelés folyamatában ........................................ 19 III. 4. Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása................................................................... 22 III.5. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ........................................................................ 24 IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI .................................................................................. 25 IV.1. Személyi feltételek .................................................................................................................... 25 IV. 1.1. Az óvodapedagógus .......................................................................................................... 26 IV.1.2 Vezető óvodapedagógus ..................................................................................................... 29 IV. 2. Tárgyi feltételek........................................................................................................................ 30 IV.3. Az óvodai élet megszervezése................................................................................................... 30 IV. 4. A tevékenységek javasolt szervezeti formái............................................................................. 31 IV.5. Az óvodai nevelési program dokumentumai ............................................................................ 31 IV.5.1. Éves nevelési és gondozási terv ......................................................................................... 31 IV.5.2.Tevékenységi tartalmak tervezése ...................................................................................... 32 IV.5.3. A gyermekek személyi anyaga ........................................................................................... 32 IV. 6 Kapcsolattartás és együttműködés formái............................................................................... 32 IV.6.1. A család .............................................................................................................................. 33 IV.6.2 . Óvoda – iskola ................................................................................................................... 34
2
IV.6.3. Óvoda - bölcsőde................................................................................................................ 34 IV.6.4. Kapcsolat a fenntartóval .................................................................................................... 34 IV.6.5. Óvoda egészségügyi szervek .............................................................................................. 34 IV.6.6. Kapcsolat a pedagógiai szakmai szolgáltatás intézményeivel ............................................ 34 IV.6.7. Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal: ............................................................................. 34 IV.7. Hagyományaink ápolása ........................................................................................................... 35 V. AZ ÓVODA TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI .................................... 36 V.1. A játék........................................................................................................................................ 36 V.2.Verselés, mesélés szerepe a nevelés folyamatában ................................................................... 41 V.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc szerepe a nevelés folyamatában ................................ 43 V.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka szerepe a nevelés folyamatában ................................... 45 V.5. Mozgás ....................................................................................................................................... 48 V.6. A külső világ tevékeny megismerésének szerepe a nevelés folyamatában ............................... 49 V.7. Munka jellegű tevékenység szerepe a nevelés folyamatában ................................................... 52 V.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás....................................................................................... 56 VI. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE AZ ÓVODÁBAN................................................................. 58 VII. TEHETSÉGGONDOZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK NEVELÉSE ......... 72 VII.1. DEFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS ..................................................................................................... 72 VII.1.1. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás ........................................................................... 72 VII.1.2. Prevenció és korrekció, kompenzáció ............................................................................... 73 VIII. GYERMEKVÉDELMI MUNKA AZ ÓVODÁBAN .................................................................................. 74 VIII.1. A gyermekvédelem célja ......................................................................................................... 74 VIII.2. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése.............................................................. 75 VIII.3. A gyermekvédelmi munkaterv kiemelt területei .................................................................... 76 VIII.4. Gyermekvédelmi feladatok ..................................................................................................... 76 VIII.5. A gyermekvédelem belső kapcsolatai ..................................................................................... 77 VIII.6. A gyermekvédelem külső kapcsolatai ..................................................................................... 77 IX.ZÁRÓFEJEZET ..................................................................................................................................... 78 NEVELÉSI EREDMÉNYEINK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE ................................................................................. 78 Az értékelő vizsgálat módszerei: ................................................................................................... 78 IX.1. Programbeválási és témakör értékelési szempontok ............................................................... 78 IX.2. Dokumentumelemzés és közvetlen megfigyelés az alábbi területeken: .................................. 78 IX.3. Elégedettség és elégedetlenség vizsgálata széles körben valósul meg..................................... 79 A nevelési program módosításának szükségessége ....................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3
X. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ................................................................................................................... 79
4
AJÁNLÁS
,,A környező világ iránti érdeklődésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idő múlásával, vagy az élet megpróbáltatásai közepette kihűl, de vannak olyan szerencsések, akiket életük végéig hevít…”
/Gerald Durell/
5
ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK JOGSZABÁLYI ALAPJA Törvények
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védeleméről és a gyámügyi igazgatásról és módosításai 2011. évi CXC. törvénya nemzeti köznevelésről Rendeletek 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és módosításai Melléklet az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelethez 7. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről és módosításai 1. számú melléklet a 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelethez a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei és módosításai 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és módosításai 3/2002. (II. 15.) minőségfejlesztéséről
OM
rendelet
a
közoktatás
minőségirányításáról
és
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet
6
A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet
ALAPÍTÓ OKIRAT
7
MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY
8
9
I. NEVELÉSI ALAPELVEK, CÉLOK
I.1. Nevelési alapelvek
Hazánk neveléstörténeti értékei és óvodai gyakorlata, a nemzeti sajátosságok és a gyermeki jogok érdekében az alábbiakban határozzuk meg óvodánk nevelési alapelveit: A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk kiegészítő szerepet játszik. Óvodánk tiszteletben tartja az otthonról hozott értékeket, azokat beépíti a mindennapi szokásokba. Az érzelmi és erkölcsi nevelés tettekben és szavakban is minta legyen. A gyermeket különleges jogok és védelem illeti: az elfogadó szeretet és a segítség gyakorlása által, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Óvodai nevelésünknek a gyermek teljes személyiségfejlődését, fejlesztését kell támogatnia az innovatív lehetőségek kihasználásával. A gyermek fejlődését genetikai adottságok és az érés jellegzetes fiziológiája, az ösztönös és tervezett környezeti hatások együttesen befolyásolják, ezért a tudatosságnak, tervezettségnek minden területet át kell hatnia. A gyerekeknek életkori szakaszonként, egyénenként változó testi és lelki igényeik vannak, ezt figyelembe véve kell megszervezni az óvoda egész napos tevékenységét. A gyermek számára megteremtjük az egész napos szabadjáték lehetőségét, mint az egyedülálló személyiségfejlődést elősegítő tevékenységet. A gyermek kialakulatlan egyéniség, eredeti adottságait és tulajdonságait figyelembe kell venni úgy, hogy a kompetencia fejlesztését, a tanulást támogató környezet megteremtésével szolgálja az óvodapedagógus, minden esetben építve a gyermek előzetes tapasztalatára, ismeretére. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése az óvodába lépés pillanatától az iskolába lépésig tart. Célunk, hogy óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülőkre. Az óvoda az óvoda-iskola átmenet sikeres megvalósítását a következő folyamatban érhetjük el: a gyermekek befogadása; nevelése, személyiség- és képességfejlesztése, az iskolai befogadás támogatása. A veleszületett vagy szociális hátrányok korrigálása csak odaadó hittel, felkészült szakértelemmel és empatikus küldetéstudattal lehet sikeres.
10
Az inkluzív differenciáló pedagógiának érvényesülnie kell a pedagógiai gyakorlatban (ez a szemlélet – befogadó pedagógiát jelent – mely szerint mindenki „más”, a teljesen „átlagos” is). A környezeti nevelés komplex céljait és követelményeit csak pozitív környezeti attitűddel, természetszemlélettel rendelkező, az élő és az élettelen környezet jelenségeit, folyamatait, alapvető ökológiai összefüggéseit gyermekek környezetében előforduló néhány növény- és állatfajtát felismerő, valós tulajdonságait értő, módszertanilag kiválóan felkészült óvodapedagógusok tudják a 21. század kihívásainak megfelelő módon és minőségben megvalósítani. I.2. Nevelési célok
Az óvoda gyermeknevelési feladatokat ellátó köznevelési intézmény. Az érzelmi biztonság érdekében a derűs, szeretetteljes óvodai légkör garantálása, a gyerekek testi egészségének erősítése, az ideális énkép kialakítása. Az óvodapedagógusok
nevelése-oktatása
tervszerű,
tudatos
az
egyszeri
és
megismételhetetlen gyermeki személyiség adottságainak, képességeinek és szükségleteinek szabad kibontakoztatása az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével történjen úgy, hogy a problémamegoldó gondolkodás és annak fejlesztése kerüljön előtérbe. A fejlesztés a gyermek családjának és a környezetének figyelembevételével történik az intervenciós elvek alapján pedagógiai módszerekkel. Az óvó-védő és szociális funkció betöltése, a szociális magatartás, társas együttélés szabályainak követése, a pozitív tulajdonságok értékelése, a különbözőségek elfogadása, tiszteletére nevelés. A gyermekek önfegyelmének, egymásra figyelésének, és felelősségtudatának fejlesztése, az akarati nevelés, tevékenységekben eredményre törekvés. Az egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányok csökkentése, a gyermeki előítélet-mentesség kialakítása, a segítségnyújtás megtanulása. Folyamatra építő (projekt-) szemlélet adja a tevékenységek tervezésének, valamint a gyakorlat alapját, az életkori sajátosságok és az eltérő egyéni fejlődési ütemhez igazított módszerek alkalmazásával. A gyermekek egymás közötti kapcsolatában hangsúlyozott szerepet kap a kreativitás, együttműködés, a kooperatív megoldások megtalálása és a
11
csoportidentitás erősítése. Az egészséges életmódot megalapozó szokásrendszer és gondozás megvalósítása a személyi és tárgyi környezet kialakításával történik A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével a gyermekek tiszteljék az őket körülvevő világot, az ember által épített környezetet, óvják és bátran alakítsák azt anélkül, hogy kárt okoznak benne. A társadalmi környezettel kapcsolatos ismeretek bővítése, az értékrend a fenntartható fejlődés – mint szempont – megfelelő formálása, az életminőség javítását szolgáló magatartásforma kialakításához kell hogy vezessen. Fontosnak tartjuk a környezettudatos nevelés központi gondolatát a „környezeti polgárrá” nevelést, azaz a természeti, az épített, a társas társadalmi környezet fenntarthatósága érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítását. Természetes számunkra a családi nevelés – bölcsőde – óvoda – iskola átmenet beilleszkedés közvetett segítése. Az óvodás- és kisiskolás kort egységes pedagógiai folyamatként kezeljük. A sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzálása, nevelési esélyegyenlőség érvényesítésével valósul meg.
II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP II.1 Gyermekkép
1. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. 2. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva
12
minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. II.2. Óvodakép
Óvodánk, Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében, Nyírlövő községben található. Intézményünk fenntartója: Nyírlövő és Lövőpetri Óvodafenntartó Társulás Az óvoda a köznevelés szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó- védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását, sokoldalú, harmonikus fejlődését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az óvodai nevelésben való alapelv, a gyermeki személyiséget elfogadó, szerető, tisztelő, megbecsülő bizalomra épülő nevelés. Az óvodai nevelésben alkalmazott módszereknek, intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodának gondoskodni kell a gyermeki szükségletek kielégítéséről, a biztonságos, derűs, szeretetteljes óvodai légkörről, szabad játékkeretek között. Községünk természeti adottságai, erdők, gyümölcsösök, szántóföldek, valamint ezek sajátos növény és állatvilága, ezernyi lehetőséget nyújt a tapasztalatszerzésre. Ezeket a forrásokat eddigi munkánk során is igyekeztünk kiaknázni. Hagyományai vannak a sétáknak, kirándulásoknak, gyalogtúráknak, a környezet folyamatos, évszakonkénti látogatásának, mindennapos apró természetvédő cselekedeteknek, a gyerekek kisebb környezet és természetvédő feladatainak (növények ápolása, udvar, kiskert gondozása, cserjék virágok ültetése, szemétgyűjtése). Eredményeink ösztönöztek arra, hogy környezeti nevelésen alapuló óvodai nevelési programot állítsunk össze. Óvodás
gyermekeink
többsége 3 évesen
érkezik
az
óvodába, így óvodáztatási
kötelezettségünknek eleget tudunk tenni. A gyermekek többsége bölcsődénkből érkezik, így az óvodai környezet sem idegen számukra. A gyermekek beiratkozásakor igyekszünk figyelembe venni a szülők egyéni kéréseit, igényeit. Az óvodába járó gyerekek között az eddigi évek felmérései alapján sok a hátrányos, rossz szociális körülmények között élő gyermek, mely speciális szakemberek foglalkoztatását is szükségessé teszi: logopédus,
13
fejlesztő
pedagógus,
védőnő,
családsegítő.
Óvodánk
kiemelt
figyelmet
szán
a
tehetséggondozásra is. Településünkön magas a munkanélküliség, bizonytalan a családok megélhetése. A családok egy része létminimum alatt él. Óvodánkban a testvérek számát tekintve az 1-2 gyermekes családok jellemzőek, kevesen vállalnak 3, esetleg több gyermeket. Az intézményünkbe járó gyermekek szüleinek iskolai végzettsége többnyire alacsony. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján sok a 8 osztályt végzett szülők száma, akik alacsony iskolai végzettségük miatt munkát sem igazán találnak. Ebből adódik, hogy óvodánkban aránylag magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A szülők egy része – bár rendelkezik szakmával, szakképesítéssel – munkahely hiánnyal küszködik, vagy eljár a településről dolgozni. Magasabb iskolai végzettségű szülők kevesen vannak. Óvodánkban kevés az olyan család, ahol mindkét szülő dolgozik. Elterjedtebb, hogy az apa látja el a pénzszerzési funkciót, az anya otthon van, gyermeket nevel. A családi háttérből adódó szűkös lehetőségek miatt ránk hárul a feladat, hogy a gyermekeket megismertessük a környező világgal. Intézményünkben ugyanakkor, mutatkoznak az igényes nevelés igényei, ami az óvodánkban a szülői elvárásokban is észlelhető: pl. óvodai foglalkozásokon kívüli tevékenységek szervezése, kiállítások megtekintése, színházlátogatások, kirándulások, tehetséggondozás, közéleti szereplés, szerepeltetés, egyéb szolgáltatások. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a rendszeres tevékenységek sorozata, a rugalmas napirend adja meg a nyugalmat és a biztonságot. A nevelés tervezése, a gyermekek fejlesztése
a
szabad
játék
elsődlegességének
figyelembevételével
történik.
Az
óvodapedagógusok állandó jelenléte fontos feltétele nevelőmunkánknak. A tervezésnél az óvodapedagógusok figyelembe veszik a gyermekek szükségleteire, a gondozására fordítható időtartamot. Az időbeosztásában a szabad játék és a szabadban tartózkodás elsőbbséget élvez. A párhuzamosan szervezhető napi tevékenységformák biztonságot nyújtó módon ismétlődnek, a mindennapi mozgás jelent kötöttséget.
A
legkedvezőbb feltételek biztosítása – amely figyelembe veszi az egyéni teherbíró képességet, a sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlesztését, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítását – a későbbi potenciális tanulási zavarok megelőzését szolgálja. II.3. Pedagóguskép
Valamennyi alapelv megvalósításához olyan pedagógusokra van szükség, akik szakmailag, pszichológiailag, pedagógiailag jól felkészültek, meleg gyermekszeretettel rendelkeznek, jó közösségi szellemben végzik munkájukat. Képesek jó kapcsolatot kialakítani az óvoda
14
partnereivel. Az eredményes munkavégzés és a program sikeres megvalósítása érdekében továbbképzéseken való aktív részvétellel, önképzéssel gyarapítják tudásukat. Élménygazdag óvodai légkörre törekednek, és személyiségük példaértékű a gyermekek számára. Az óvodapedagógusnak, az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez kell hozzásegíteni a gyermeket. A gyermek játékában, a művészeteken, az alkotómunkán és saját tevékenységén keresztül kell megteremtenie azt a lehetőséget, amelyen keresztül ébren tartja a külső világ megismerése, a tanulás örömének átélése iránti vágyat.
III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI III.1. Az óvodai nevelésünk általános feladatai
A nevelést komplex folyamatnak tekintjük. Az inkluzív pedagógia, integrációs nevelés, differenciálás pedagógiai koncepció nálunk. Az integráció széles értelmezésébe belefér, hogy mindenki más a teljesen átlagos gyermek is. A felzárkóztatás helyett a saját ütemben történő fejlődést támogatjuk, valljuk, mert ebben a kiugró képességű gyermekek fejlődése is beletartozik. Integráció az óvodánkban azt is jelenti, hogy a hátrányos helyzetű, valamint a SNI gyermekek sokoldalú fejlesztéséhez, beilleszkedéséhez minden segítséget megadunk, törekedve arra, hogy az integráció ne egy megszokott együttélést, hanem szerves összetartozást jelentsen. Ennek érdekében ismeri a SNI és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, az együttnevelés lehetőségeit. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: •
A gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs,
szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, •
A testi, a szociális és értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról,
•
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának és a helyi Pedagógiai programnak
megfelelve tűzi ki céljait. •
A gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkor és fejlettségnek megfelelő
tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra, •
A tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez
igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről, az ismertek többféle módon történő rögzítéséről. •
A kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, és tárgyi
környezetről. •
Az egyéni, a differenciált bánásmód, a személyes, bensőséges kapcsolat kialakítására,
mely minden gyermeket megillet.
15
•
A tehetséget mutató gyermekek céltudatos képességfejlődéséről
•
A gyermekek differenciált, egyéni fejlesztést igénylő fejlődéséről
•
Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakításáról, amelyek lehetővé
teszik, hogy a gyermekek harmonikus kapcsolatba kerülhessenek környezetükkel. Érdeklődésük felkeltésével, érzelmeik alakításával sokféle lehetőséghez jussanak. Tiszteljék, szeressék az élőlényeket, védjék, óvják, becsüljék meg az ember és a természet által létrehozott értékeket! •
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a SNI gyermekek integrált
neveléséről. Óvodai nevelésünk feladatai •
A nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtése.
•
A gyermeki személyiség maximális tiszteletben tartása.
•
Életkornak, egyéni fejlettségnek megfelelő tevékenységek biztosítása.
•
A testi, a szociális, és az értelmi képességek differenciált fejlesztése.
•
A gyerekek személyes tapasztalására épülő természetszeretet megalapozása.
•
Szülő- gyermek- óvónőkapcsolatának mélyítése az együttnevelés érdekében.
•
Hátrányos helyzetből adódó lemaradások kiküszöbölése, az esélyegyenlőség
megteremtése. •
A természet, az épített és a társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer
érzelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A helyi PP-nak megfelelően kihasználja a környezetünk
adta
lehetőségeket.
Természetes
környezetben
juttatja
élményekhez,
tapasztalatszerzési lehetőségekhez a gyermekeket. •
A különbözőségek elfogadása, tiszteletére nevelés.
•
A Sajátos Nevelési Igényű gyermekek minden területen történő segítése, fejlesztése.
III. 2. Az egészséges életmód alakítása
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Elősegíti gyermekeink növekedését, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetük, egészséges életmódjuk alakulásához és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Fontos, hogy az óvoda feltételrendszere, szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elő, hogy a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően legyen képes a környezethez való legoptimálisabb alkalmazkodásra.
16
Célja: A gyerekek egészséges életvitel iránti igényének alakítása, testi, lelki harmónia biztosítása az óvodai élet során.
Feladatok: – a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, – a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, – a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, – a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, – az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, – a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása, – a környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, – szakemberek bevonásával, a szülővel együttműködve prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A tevékenység tartalmi megvalósítása: A helyes életritmus életkoronként eltérést mutat. A gyermek testi és szellemi fejlődésének alapvető feltétele a gondozás központi kérdése. A napi életritmus a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek (pihenés, étkezés, egyéb tevékenységek) visszahatnak az életfolyamatokra. Minden tevékenységnél alapfeltétel a jó hangulat, az oldott légkör, kellemes közérzet. A szabályok, szokások kialakításához hosszabb idő szükséges, a gyermekek egyéni képességei, adottságai, fejlettsége meghatározó. Minden csoportban az óvónő dolgozza ki a gyerekek számára leginkább ideális napirendet. Tervezésnél figyelembe veszi a gyerekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. Egész nap folyamán érvényesülnie kell a folyamatosság, rugalmasság elvének. Az egészséges életmód alakításában igyekszünk mozgási lehetőségeket biztosítani a gyerekek számára. Ebben a folyamatban fokozódik ellenálló képességük, szervezetük alkalmazkodik az évszak változásaihoz. Nagyon fontos, hogy a gyerekek minden évszakban minél több időt töltsenek a szabadban. A levegő, a napfény, a víz jótékony hatása a gyerekek edzését szolgálja. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében minden évszakban biztosítunk mozgási lehetőséget.
17
Étkezési kultúra alakítása A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja, és a további testépítést szolgálja. Az óvodának saját konyhája van, így figyelemmel kísérjük a gyerekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. A-vitamin szükséglet kielégítésére az előírásoknak megfelelően szolgáltatjuk a zöldségeket és gyümölcsöket. Az étkezés óvodai feltételei önkiszolgálással és naposi tevékenységekkel valósulnak meg. Fontos az esztétikus terítés és a kulturált étkezési szokások betartása. Hagyományápolásunkban vonzó az ünnepek hagyományos ételeinek az elkészítése, elfogyasztása. Pl.: karácsonyi mézeskalács, farsangi fánk. Pihenés, alvás Az óvodás gyermek egyéni alvás igényének kielégítését, testi fejlődését szolgálja. Minden óvodai dolgozó feladata a nyugodt pihenés, alvás légkörének megteremtése, a szoba levegőcseréjének biztosítása, a külső, zavaró ingerek megszüntetése. Elalvás előtti mese és halk zene nyugtató hatású, a gyerekek pihenését szolgálja. Lehetőséget biztosítunk a nagycsoportos
gyermekek
folyamatos
felkeléséhez,
az
alvás
idő
alatti
csendes
tevékenységhez. Testápolás Szolgálja a gyerekek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Az önkiszolgáláshoz szükséges készségek elsajátítását segíti a felnőtt–gyermek közötti meghitt kapcsolat és a felnőtt állandó, segítőkész jelenléte. Óvodáskor végére a teljes önállóság szintjére juttatjuk el gyermekeinket testápolás terén (mosakodás, kéztörlés, fogmosás, fésülködés, WC használat). Fontosnak tartjuk az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolását, mely segíti a következetes együttnevelést. Öltözködés A gyermeki önállóságot és ízlésvilágot megalapozza, az időjárás változásaival szemben a test védelmét szolgálja. A réteges öltözködés az időjárás változásaihoz igazodik. Programunk megkívánja, hogy valamennyi gyerek rendelkezzen kirándulásokhoz szükséges ruházattal. (Esőkabát, vízálló cipő stb.) Környezettudatos magatartás: A környezettudatos magatartás, a túlzott UV-sugárzás, a légszennyezettség, csúszásveszély esetén a technikai dolgozókkal bővítjük a gyermekekre odafigyelő alkalmazottak számát. A balesetek megelőzése érdekében körültekintően járunk el óvoda és óvodán kívüli
18
programjaink szervezésekor. A környezettudatos magatartást az energiatakarékosságra neveléssel kezdjük (pl. víz, fűtésenergia, mesterséges világítás megfelelő használata) az épített és teremtett világ óvására neveléssel irányítjuk a figyelmet. Alapszabálynak tekintjük, hogy a gyermek cipője megfelelő minőségű, állagú és biztonságos legyen. A mozgás fontossága kiemelt szerepet kap, a folyamatos testedzés, testi nevelés, prevencióval. Szűrővizsgálat Rendszeres orvosi ellátás szervezése, szűrővizsgálatok Rendszeres egészségügyi szűrés: tartás, hallás, látás, fogászat, belgyógyászat. Pozitív viszonyulások kiépítése az orvossal, a gyógyító eljárással kapcsolatosan. Prevenció és korrekció szükségességének felmérése. A mozgáskoordinációs nehézségek kiszűrése, a korrekciót szolgáló játékos gyakorlatok és terápiák. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: •
A testápolással, öltözködéssel kapcsolatos feladatokat önállóan végzik.
•
Igényesek a tisztaság iránt.
•
Önállóan tevékenykednek, saját dolgaikra vigyáznak.
•
Mindennapi szükségleteiket önállóan kielégítik.
•
Kulturáltan, önállóan étkeznek, az evőeszközöket megfelelően használják.
•
Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára.
III. 3 Az érzelmi nevelés és szocializáció szerepe a nevelés folyamatában
A természeti és társadalmi környezet megismerése, ápolásának, védelmének közös tevékenységei megteremtik az együttélés egyedi, kommunikációs kapcsolatrendszerét. Ezen belül gyakorolják az önkifejezési formákat, a társas érintkezés alapszabályait. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek vezető szerepet töltenek be, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodákban érzelmi biztonság, otthonosság, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket: •
az óvodapedagógus egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének,
éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, és önérvényesítő törekvéseinek, az óvoda teremtsen gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot, s ezt pozitív
19
attitűd, érzelmi töltés jellemezze, •
az óvoda adjon teret arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas
szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. •
A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő
tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, szokás és normarendszer megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy •
a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben
megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. •
Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.
A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsony fejlettségi szinten álló, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, valamint kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével, pluszszolgáltatások játékos, tevékenységek lehetőségének biztosításával. Feladatok: – Az érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése. – Pozitív kapcsolatok kialakítása, tiszteletben tartása. - Egységes norma- és szabályrendszer kialaktása – Szokások, normák alakítása, finomítása, fenntartása. – Az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése. – A beilleszkedés fokozott előkészítése. – A szülői problémák jelzésének figyelembevétele. – Toleranciával, empatikus magatartással partnerkapcsolat kialakítására törekvés a szülőkkel. – A gyermek és szülő méltóságának tiszteletben tartása. – A tevékenységformák közül az egyes gyermek számára a megfelelőbb kiválasztása, ennek alapján
teljesítményének
értékelése,
ezáltal
a
kompetenciaélmény
növelése.
A
tapasztalatszerzés folyamán a próbálkozást, a tévedést, a hibázást a tanulási folyamat természetes velejárójának tekinti. – Veleszületett méltóság és autonómia tisztelete. – A kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése. – A társadalomba való teljes körű és hatékony befogadás és részvétel biztosítása. – A különbözőség tisztelete, s annak elfogadása, mely csak normatívitással értelmezhető. – Esélyegyenlőség biztosítása. – A gyermekek fejlődésben lévő készségeinek tiszteletben tartása.
20
– A tudáshoz való jog biztosítása. – Az előítélet mentes környezet kialakítása. – A gyermek érdekeinek szem előtt tartása. – Nevelési módszertani kultúra fejlesztése. A tevékenység tartalmi megvalósítása Az érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése: Az óvodapedagógusok már az óvodába érkezés előtt családi környezetben ismerkednek meg a csoportjukba kerülő gyerekekkel. Barátságos, otthonos, szeretetteljes légkört biztosítunk a csoportszobában és az óvoda valamennyi helyiségében. A derűs légkör megalapozza a gyermekek érzelmi kötődését az óvónőjükhöz, az óvoda felnőtt dolgozóihoz. Pozitív kapcsolatok kialakítása, tiszteletben tartása Törekszünk arra, hogy az óvodapedagógus–gyermek, a gyermek–gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze. Az óvónő és a gyermek kapcsolatának alapvetően fontos követelménye, hogy a kapcsolatban az óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának magatartása legyen határozott, következetes, barátságos, szeretetteljes, őszinte, minden gyerek számára elfogadó és toleráns. A gyermek–gyermek közötti kapcsolat több szempontból is fontos a személyiség fejlesztésben, gazdagítja az egyes gyermeket, sokoldalúságot biztosít az „én” fejlődéséhez. Óvodánk egyszerre segíti a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, teret enged önérvényesítő törekvéseknek. Közös tevékenységek szervezésével érjük el, hogy az óvodánkba járó gyerekek érezzék, hogy összetartoznak. Erre programunk sok lehetőséget biztosít. Szokások, normák alakítása, finomítása, fejlesztése, színtere A családok értékrendje, nevelési attitűdje határozza meg a gyermek életének első 6-7 évét. Pozitív érzelmi társítással ezek viselkedésük szabályozóivá válnak. Az évek során törekszünk a szokások finomítására, fejlesztésére. El kell érnünk, hogy a gyerekek a közösségi élet szokásait önállóan alkalmazzák. Alakuljon ki a megfelelő közösségi magatartás és viselkedési norma. A közösségi élet tartalmi alakítása a közös élményekben, kapcsolatokban formálódik (közös séták, kirándulások, sok-sok együtt játszás, név és születésnapok megünneplése, ünnepek, ünnepélyek közös élményei, kötetlen, meghitt beszélgetések, színház, bábszínház látogatása, közös rendezvények, sportnap stb.). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
21
– Kialakul a gyerekek éntudata – Képesek együttműködésre, kapcsolatteremtésre. – Elfogadják a különbözőséget. – Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés, a szokások szabályainak betartása. – Óvodán kívül is érdeklődést tanúsítanak társaik iránt. – Jól kialakult csoport és baráti kapcsolatokban végzik mindennapi tevékenységüket. – Örülnek a közösen elért sikereknek. – Tudják, hogy egy összetartozó csoport tagjai. – Önállóan keresik a segítségnyújtás formáit. – Kialakul feladattudatuk. – Készen állnak az iskolai élet elfogadására. – Konfliktusos helyzetben társaikkal képesek egyezkedni, kísérletet tesznek a probléma önálló megoldására. – Önálló véleményt alkotnak. III. 4. Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. Cél: A gyermekek értelmes, folyamatos beszédének, tiszta beszédének, beszédfelfogásának, szóbeli reprodukálásának segítése az egésznapos nevelőmunkában: kommunikációs tevékenységének megindítása, a nyelvi kapcsolatteremtés egyszerű, majd fokozatosan bővülő formáinak elsajátítása a társadalmi, természeti környezet megismertetése, és az ezzel kapcsolatos szókincs és fogalomkincs bővítése a mindennapi élethelyzetekkel járó egyszerű mondatok értése, reprodukálása a nyelvi formába öntött spontán gyermeki megnyilvánulások reprodukálása, gyakorlása változatos verbális tapasztalatgyűjtés a versek és mesék dramatizálása, reprodukálása a versek, mesék nyújtotta esztétikai élményszerzés, értelmi és nyelvi gazdagodás A 3- 7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A gyermek spontán fejlődése, érése a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást
22
kiegészítve érvényesülnek. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. Programunk játékba ágyazott környezeti nevelés változatos cselekvésein alapuló tapasztalatszerzés lehetőségeit kínálja. Amit a gyerek szeretne megismerni, ami iránt érdeklődik, ami felkelti figyelmét, elindítja a megismerés útján. Érzékszervein keresztül szerzi tapasztalatait és érzelmi benyomásait. Újabb és újabb próbálkozásra, cselekvésre készteti a mozgás által szerzett tapasztalatait is. Mindezen tapasztalatok indítják el az anyanyelvi az értelmi fejlesztés, tanulás folyamatát, a gyerekek értelmi képességének fejlődését. Az óvoda az egyik leggazdagabb színtere a gyermekek anyanyelvi és kommunikációs nevelésének. Célja: A gyerekek anyanyelvi, értelmi képességeinek megalapozása, fejlesztése. Érzelmi hatásokkal, aktív cselekedtetéssel, önkifejezéssel eljuttatni őket a tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig. Feladat: •
Biztosítsuk folyamatosan a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához
szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit! •
A kiemelkedő képességű és a fejlődésben lemaradt gyerekek differenciált fejlesztése.
•
A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve változatos
tevékenységeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetből ezzel fejlesztvén anyanyelvi, értelmi képességeit. A tevékenység tartalmi megvalósítása A mindennapi óvodai élethelyzeteken és csoporthelyzeteken túl a mesélés, verselés olyan színtér, amely szélesíti a gyermekek kommunikációs lehetőségeit, szociális kapcsolatait. Itt sokfajta – az óvónő által átgondolt és személyre szabott – kommunikációs játékra van lehetőség. Drámapedagógiai elemeket felhasználva – mesével, bábokkal, zenével, tánccal, pantomimelemekkel
–
fejlesztjük
a
gyermekek
önkifejezését,
kreativitását.
Az
óvodapedagógus törekedjen a tiszta, érthető beszédre. Mondanivalója alkalmazkodjon a 3-7 éves korosztály fejlettségi szintjéhez. A mindennapos mesélés mellett az óvónőnek kötelező feladata a kommunikációs és anyanyelvi játékok kezdeményezése. Ezekben a játékokban az életkori sajátosságokhoz igazítva segítjük a gyermekek praktikus eligazodását a különböző élethelyzetekben. A kicsik játékos formában sajátítják el a kommunikációs stratégiákat egy-egy probléma megoldására, miközben a jó hangulatú együttlét és a közös játék oldja a kommunikációs görcseiket. A pedagógusok mellett az óvoda minden dolgozójának (dajkának, kisgyermeknevelőknek, főzőnőknek) szerepe van az anyanyelvi kommunikációs nevelésben. Az érzelmi biztonság
23
megteremtése, a modellértékű beszéd, a hiteles kommunikáció, valamint az értő figyelem és a beszédre inspiráló környezet alapfeltétele a kommunikációs nevelésnek. A kommunikációban is jelen kell lennie annak az óvónői attitűdnek, amely a gyermek maximális elfogadását jelzi. Pedagógiai gyakorlatunkban tudatosan ügyelünk arra, hogy a napi rutinfeladatok végzése közben (ez az igazi minta a gyermek számára) ne a tiltásokat, az elvárt eredményeket, a gyermek esetleges hiányosságait fogalmazzuk meg, hanem emeljük ki a pozitívumokat. A kompenzálás mindig egyénre szabott. Középső csoporttól, elmaradás esetén logopédiai szakember segítségét vesszük igénybe. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére –
A gyerekek beszéde összefüggő, elbeszélésük folyamatos.
–
Eljutnak
arra
a
szintre,
hogy helyesen
használják
a
nyelvtani
kifejezésmódokat, ismerik a használt szavak tartalmát. –
Képesek figyelmesen végighallgatni a másik megnyilatkozását.
–
A létrejött beszédhelyzetekben jól érthető, megfelelő hanglejtésű, hangerejű és megfelelő sebességű a beszédük.
–
Tisztán ejtik a beszédhangokat, segítséggel képesek beszédhibáikat javítani.
–
Szabadon fejezik ki önmagukat.
–
Ismerik és értik a néphagyományokból átvett szavak jelentését.
–
A jellemző mesefordulatok kifejezései is megjelennek a mindennapi beszédükben.
III.5. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Az
óvodában
töltött
egész
nap
során
a
párhuzamosan
végezhető
differenciált
tevékenységekben a gyermek maga alakít ki feladatokat és a cselekvésen keresztül ismereteket, készségeket és képességeket sajátít el, jártasságokat szerez, amelyeket később alkalmazni képes. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. Az óvodai nevelésben nem külön képességeket fejlesztünk, hanem az egész értelmet, a megismerés egész folyamatát, az egész gyermeket. A fokozatosság, folyamatosság elvének figyelembevételével a gyerekek egyéni fejlettségi szintjének megfelelően fejlesztjük akaratukat, kitartásukat, teherbíró képességüket, céltudatosságukat, feladattudatukat. Az érzékszervek fejlődése óvodáskorban is funkcionálás
24
közben történik. A gyermek cselekvővé, aktívvá válása változatos tevékenység végzése közben jelentősen előre lendíti érzékelését. A környezet megismerésében a manipuláció és a tapintás mellett egyre nagyobb szerepet tölt be a látási észlelés. A tér észlelése jelentősen fejlődik ebben a szakaszban. Pl.: távcsővel való megfigyelés. Forma észlelésében a látás mellett a tapintásnak is igen pozitív hatása van. (fakéreg, pókháló stb.) Az időészlelés ebben a korban igen alacsony fejlettségi fokon áll. Ennek fejlesztésében nagy szerepe van a tervezett kirándulásoknak, sétáknak, közös élményeknek, távlati célok felállításának. Ez az időszak az, amikor a gyermek a cselekvés során bekövetkezett élményeire emlékszik, vagyis a történteket verbálisan is kifejezi. Az óvodáskor elején meglévő spontán emlékezetet fokozatosan váltja fel a szándékosság. Az óvodáskorú gyermek képzeletét a feltűnő élénkség, a merész csapongás, a képek áradása jellemzi. A gyermek a képzelet világát választja érzelmei, vágyai kívánságai teljesítésének színhelyéül. (Pl.: érdekes formájú gyökér, kavics, faág is megmozgatja a fantáziáját.) Gondolkodásuk fő jellemzője a konkrét szemlélethez kötöttség. Gondolkodása az észlelésbe ágyazódik, mert a közvetlenül észlelt tárgyak, jelenségek, és azok kapcsolatai alapján gondolkodik, oldja meg a feladatokat, érti meg a helyzetet. A gondolkodás fejlődésében nagy jelentősége van a „mit?”, „miért?”, „hogyan?” kérdéseknek, és az erre adott válaszoknak. Így gyakorolhatják a lényeges és lényegtelen elkülönítést, analizálást, ítéletalkotást, következtetést. A nevelés általános alapfeladatainak minden területen történő megvalósulása teszi lehetővé, hogy az óvodáskor végére a gyerekek éretté váljanak az iskolai életre. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
– Az érzékelő funkciók megfelelően működnek (látás, hallás stb.). – Kialakul tér és időészlelésük. – Az önkéntelen figyelem a tartós és szándékos figyelem felé halad. – Tökéletesedik megfigyelőképességük. – Meglátnak dolgok közötti összefüggéseket, a lényegtelen tulajdonságoktól elvonatkoztatnak, a lényeges jegyek alapján általánosításokra képesek.
– Az ok okozati összefüggéseket felismerik, problémamegoldó képességük a meglévő tapasztalataik, ismereteik által az önálló problémamegoldás felé halad.
IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI IV.1. Személyi feltételek Az intézmény dolgozóinak létszáma: 10 fő
25
4 fő óvodapedagógus 2 fő dajka 1 fő élelmezésvezető, 3 fő főzőnő Iskolai végzettség szerinti megoszlás: – Felsőfokú szakképzett: 4 fő – Szakközépiskolát végzett: 2 fő – Szakmunkásképzőt végzett: 2 fő – 8 általánost végzett: 2 fő Az óvodapedagógusok közül 1 fő rendelkezik gyógypedagógia tanári, tanítói végzettséggel számítógépes vizsgával. Akkreditált továbbképzési kötelezettségének minden dolgozó eleget tesz. Valamennyi óvodapedagógus felelősséggel, gyermekszeretettel, egymás iránti segítő szándékkal vezérelve, jó közösségi szellemben végzi munkáját. Fogékony az új lehetőségekre, melyekben pedagógiai és pszichológiai ismereteit, egyéb ötleteit felhasználja, munkájába beépíti. Tervünk továbbra is az, hogy minden óvodapedagógus folyamatosan fejlessze, képezze magát, vegyen részt továbbképzéseken, ezzel is elősegítvén programunk sikeres megvalósítását, a minőségi munka hatékonyságát. Az óvodai csoportban, az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Összeszokott, jól együttműködő óvónői pár dolgozik az intézményben. Személyiségük példa értékű a gyerekek számára. Munkájukat a nevelési elvek ismeretének alkalmazásával segíti a dajka. IV. 1.1. Az óvodapedagógus Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időszakában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Tudás területén ismerik
– a kisgyermekkori nevelés és oktatás történetének egyetemes és magyar jellemzőit,
– a gyermekek fejlődésének pszichológiai sajátosságait,
26
– az információs és kommunikációs technika használatához szükséges eljárásokat,
tudnivalókat.
a
rendelkezésre
álló
eszközöket
kritikusan
alkalmazza a mindennapi élet során.
– ismerik és értik a társadalmi változások, a köznevelés és az óvodai nevelés összefüggéseit;
– ismerik a tartalmi szabályozás dokumentumait; – ismerik az óvodás korú gyermek személyiségének fejlődési sajátosságait; – ismerik a nevelés és fejlesztés elméletét, az óvodás korosztály differenciált személyiségformálásának
folyamatát,
tevékenységeit,
azok
tervezését,
módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit;
– rendelkeznek az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez szükséges szaktudományos és művészeti ismeretekkel;
– elsajátították a tevékenységek szervezéséhez szükséges módszertani ismereteket,
a
párhuzamosan
végezhető
differenciált
tevékenységek
tervezésére és gyakorlati megvalósítására, a szabad játék, az anyanyelvi nevelés, a mese-vers, az ének-zene, énekes játék, a rajz-mintázás-kézimunka, a mozgás és a környezet tudatos megismerésére nevelés területén; Biztosítson megfelelő minőségű és mennyiségű eszközt a játéktevékenységekhez.
– ismerik az élményszerű óvodai életmódszervezés lehetőségeit; – tájékozottak az egészségre nevelés és a mentális egészség védelmének elvi és gyakorlati kérdéseiben;
– ismerik az óvodai mérés, értékelés és minőségfejlesztés elveit, módszereit. – Indokolt esetben a gyermek fejlődése érdekében használja az IKT eszközöket. Képesek a munkavégzéskor
– az óvodás korú gyermekek személyiségfejlődéséhez szükséges feltételek biztosítására,
– óvodapedagógusi nevelő tevékenység ellátására, – kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérésére; – problémák felismerésére, azok kritikus elemzésére és konfliktushelyzetek megoldására;
– önreflexió, önértékelés után szükség esetén változtatni a tervén
27
– pedagógiai döntésekre; – előítélet-mentesen az inter- és multikulturális nevelésre; – a családokkal való együttműködésre; – a társintézményekkel, fenntartókkal való kapcsolattartásra; – a szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására, közös fejlesztés megvalósítására
– önálló tanulással és/vagy szervezett továbbképzésekkel új kompetenciák elsajátítására.
– a kortárs kulturális-társadalmi jelenségek nyitott és kritikus elemzésére a nevelés-oktatás szempontjainak figyelembe-vételével.
– felismerik és értelmezik a jelenségek mögött rejlő, azokat alakító kulturális, társadalmi, illetve esetleges hatalmi-ideológiai tényezőket.
– a gyerekek játéktevékenység közbeni megismerése során az életkori sajátosságoknak megfelelő, többféle módszer alkalmazására.
– feltárni a hátrányos helyzetű és/vagy különleges bánásmódot igénylő gyermekek sajátos szükségleteit.
– a tanulással kapcsolatos nehézségeket felismerni, s ennek megfelelően a nevelésben-tanulásban személyre szabott segítséget nyújtani, és a tanulási problémák súlyosságának megfelelően más szakembereket is bevonni a nevelő-oktató munkába.
– Egyénhez igazított önmagukhoz való fejlődéshez mért fejlesztési terv kidolgozására, figyelembe véve a gyermek aktuális fizikai, lelki állapotát.
– személyre szabottan, verbális és metakommunikatív jeleket egyaránt felhasználva értékelni.
– pedagógiai munkájukban összekötni az oktatás tartalmi, módszertani és nevelési szempontokat
– felismerni és használni nevelési tevékenységekben rejlő tudás- és kompetenciafejlesztő lehetőségeket.
– Részt vesz szakmai bemutatókon, hospitálásokon, online és külső szakmai közösségeknek aktív tagja.
28
Attitűdök és magatartás terén rendelkeznek
– önismerettel; önértékelési képességekkel; önérvényesítési, önmenedzselési képességgel
– sikerorientált beállítódással; minőségtudattal; – gyermek-
és
emberismerettel,
gyermekközpontú
szemlélettel,
játszóképességgel,
– fejlett kommunikációs képességgel, – környezettudatos magatartással – társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással, – az egyetemes emberi és nemzeti normák tiszteletével, tudatos értékválasztási képességgel;
– a team-munkához szükséges kooperációs képességgel; – elkötelezettek az olyan tartalmi szabályozás mellett, amely elősegíti az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, az alkalmazható tudásrendszerek fejlesztését, a kompetencia központú oktatás kibontakozását.
– elfogadják, hogy nevelési-oktatási intézményünkben egyrészt megfelelő önállósággal rendelkező szervezési móddal másrészt viszont a közösségi érdekeknek is megfelelően kell megfelelő segítséget adni és kapni ezen önállóság tartalmas, eredményes kibontakoztatásához.
– nyitottak arra, hogy a tartalmi szabályozás átalakítási folyamataiban, egészséges vitákban, kezdeményező, véleményező, elfogadó magatartással aktívan vegyenek részt kifejtve álláspontjukat a felvetődő kérdésekben IV.1.2 Vezető óvodapedagógus A vezető is tagja az óvodapedagógusok közösségének, rá is vonatkoznak az óvodapedagógussal szembeni elvárások, jogok, kötelességek. Az irányítás szakszerűségét, eredményességét optimális szinten kell tartania. Folyamatos önvizsgálat a nevelők, szülők, gyermekek visszajelzése alapján. Az óvoda dolgozóinak maximális segítséget és lehetőséget kell biztosítani szaktudásuk, személyiségük fejlesztése érdekében. Ő maga is részt vesz szakmai bemutatókon, továbbképzéseken, online szakmai közösségek tagja. Személyzeti munkáját a gyermekek érdeke, az óvoda biztonságos üzemeltetése vezérelje.
29
Legyen elkötelezett a kompetencia alapú nevelés-oktatás iránt. Részben önálló gazdálkodással, az óvoda menedzselésével a feltételek javítására kell törekedni. Tegyen meg mindent az úti balesetek, munkahelyi balesetek, gyermekbalesetek elkerülése érdekében. A szülőkkel való kapcsolattartását az empátia, gyermekközpontúság, rendszeresség és a törvényesség jellemezze. IV. 2. Tárgyi feltételek Az intézmény egy felújított, bővített épületben kap helyet, ahol egy bölcsődei csoport is
működik. A
gyermekek kényelme maximálisan biztosítva van, mivel a felújítás során
megújult és korszerűsödött a fűtési rendszer, világítási hálózat. A nyílászárók cseréje mind esztétikailag, mind gazdaságilag pozitívan hat az intézmény összképére. Valamennyi helyiség új burkolatot kapott. A csoportszobák, öltözők, folyosók berendezései természetbarát, környezetbarát szemléletet sugallnak. A csoportszobák különböző tevékenységek színterei: játék, kezdeményezések, foglalkozások, étkezések, pihenés. Felszerelésük, bútorzatuk felújítása folyamatos. Játékeszközöket évente vásárolunk költségvetésből és az óvodai rendezvények
bevételiből.
Óvodai
eszközfejlesztésünket
pályázati
úton,
szponzori
támogatással is igyekszünk kiegészíteni. Az óvoda udvara megfelel a gyermeklétszámnak, az udvari játékok cseréjére is sor került, melyek megfelelnek valamennyi elvárt követelménynek. IV.3. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a
feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különféle tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belső harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A gyermekek napirendje: Idő 7.00-12.00
Tevékenységek a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodóan Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) Szabadjáték, párhuzamosan tervezett differenciált tevékenység csoportszobában vagy a szabadban Mindennapos frissítő mozgás vagy tervszerűen kötött mozgás (teremben, tornateremben, vagy a szabadban)
30
a
12.00-15.45 15.45-17.00
Ismerkedés a gyermekeket körülvevő világgal, megfigyelések végzése spontán és szervezett formában Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenység a szabad levegőn Tevékenységbe ágyazott, a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése, a tevékenységekben megvalósuló tanulás o Verselés, mesélés o Ének, zene, énekes játék, gyermek tánc o Rajzolás, mintázás, kézimunka o Mozgás o A külső világ tevékeny megismerése Élő és élettelen természet megismerése Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) Pihenés Szabadjáték, párhuzamosan végezhető differenciált tevékenység a szülők érkezéséig
IV. 4. A tevékenységek javasolt szervezeti formái
Párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése és szervezése Szabad játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Matematikai tartalmú tapasztalatok Munka jellegű tevékenységek
Szervezett tevékenység
Mozgás Mozgásos játék (mindennapos mozgás)
IV.5. Az óvodai nevelési program dokumentumai
A dokumentáció megjelenik a csoportnaplók megfelelő helyein. IV.5.1. Éves nevelési és gondozási terv Tartalma: Az óvodai nevelés feladatai egészséges életmód
31
Tevékenységek formái
egyéni, mikrocsoportos, frontális a témakörnek és a gyermekek fejlesztésének megfelelően az óvodapedagógus megítélése alapján más tevékenység is
érzelmi nevelés szocializáció anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósulása értelmi fejlesztés és nevelés megvalósulása Az óvodai élet tevékenységi formái játék külső világ tevékeny megismerése verselés- mesélés ének,zene, énekes játék, gyermektánc rajzolás, festés, mintázás, kézimunka mozgás munkajellegű tevékenységek tevékenységekben megvalósuló tanulás Határidő: szeptember 05. Az éves nevelési, gondozási terv tervezésének fázisai: Befogadási terv (kiscsoportos gyermekekre tervezve) újraszoktatási terv szept. 1. Értékelése: október 25. Értékelés: január 10. félévi Értékelés: április 10 Év végi értékelés: június 10. IV.5.2.Tevékenységi tartalmak tervezése Határidő: szeptember 15. (projektterv összeállítása) Megjelenítés a csoportnapló megfelelő helyén. IV.5.3. A gyermekek személyi anyaga A gyermekek egyéni fejlődését az óvodába kerüléstől folyamatosan figyelemmel kísérjük. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérést végzünk, mely alapjául szolgál a fejlesztésnek. Anamnézis lap (szülővel megbeszélve). Egyéni személyiségfejlődési napló (egyéni fejlődési lap). Fogadóóra tapasztalatairól készült feljegyzés (szülővel hitelesítve). Az egyéni fejlődési lap a gyermek fejlettségi összetevőit, szocializációját, mentális és emocionális érését, valamint a fejlesztési tapasztalatokat tartalmazza. Gyermekek fejlődéséről évente kétszer feljegyzést készítünk. IV. 6 Kapcsolattartás és együttműködés formái Az óvoda kapcsolatai: fenntartó, szülők, bölcsőde, iskola, közművelődési intézmények,
32
egészségügyi szervek, védőnői szakszolgálat, Pedagógiai Szakszolgálatok, Családsegítő- és gyermekjóléti Szolgálat, Általános Iskola Kapcsolattartás lehet személyes, írásban hivatalos, online. az intézményvezető évente felülvizsgálja a partneri igényeket. IV.6.1. A család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapfeltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés fajtái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztet megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet során, és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában az óvodánk nyitott, kezdeményező. Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve, gazdagítja, szolgálja gyerekek fejlődését. A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban igényeit, szükségleteit, viszont az óvónőnek van olyan szaktudása, olyan korosztályi tapasztalata, melyek alapján hathatós segítsége tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Korrekt, partneri együttműködésük elengedhetetlen a gyerekek harmonikus fejlesztése érdekében. Az óvodánkban folyó környezeti nevelés és hagyományápolás hatására egyes családoknál olyan szokások jelennek meg, amelyek életmódjukban szemléletváltozást jelentenek. Vállalják, magukénak vallják a jeles napok rendezvényeit, hagyományőrző ünnepeit, részt vesznek ezek szervezésében s lebonyolításában. Az együtt nevelés célja és feladatai: Olyan őszinte, bizalomra épülő kapcsolatrendszer kiépítése, amelyben egyenrangú partnerként,
a
családi
nevelést
kiegészítve
végzi
munkáját
az
óvodai
testület.
Kommunikációja legyen hiteles a partnerekkel szemben. Kapcsolattartás formái: Napi találkozások, beszélgetések: Ez a kapcsolattartási forma a legbensőségesebb, elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékoztatott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről. Családlátogatás: A kölcsönös ismerkedés jegyében zajlik. A család megismeri az óvodai
33
életet, szokásokat, mintát kap gyermeke neveléséhez. Az óvónő megismeri a családot, a gyermek családi környezetét. Nyílt nap: A szülők betekintést nyerhetnek az óvoda mindennapi munkájába. Megfigyelhetik, megérthetik az óvónő nevelési törekvéseit, nyomon követhetik gyermekük fejlődését. Szülői értekezlet: Megismerkedhetnek a szülők az óvoda szokásrendszerével, nevelési céljaival. Szakemberek segítségével tájékozódhatnak speciális problémák megoldási lehetőségeiről. Sz.MK: A szülők által választott képviselő, összefogó szervezet, amely hatékony szerepet vállal az óvoda és család kapcsolattartó rendszerében. Az éves munkatervben közösen megfogalmazott, rögzített feladatok által válik élővé a kapcsolat. Az SZMK. Segítséget nyújt: kirándulások, rendezvények, s az óvoda által igényelt rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Véleményt nyilvánítanak a törvények által előírt dokumentumok, legitimizációjában. IV.6.2 . Óvoda – iskola A nevelés- oktatás folyamatában egymásra épül a két intézmény. Ezért nélkülözhetetlen, hogy ismerjük egymás programját. A folyamatos kapcsolattartás formái: látogatások egymás intézményébe,
tapasztalatcserék,
értekezletek,
munkaközösségi
foglalkozások,
továbbképzések, rendezvények, ünnepségek kölcsönös felkeresése, azokon való aktív részvétel. A napi problémák megbeszélésével az a célunk, hogy minél zökkenő mentesebben kerülhessenek a gyerekek az óvodából az iskolába. IV.6.3. Óvoda - bölcsőde A bölcsődével való kapcsolat a helyi adottságok tükrében alakul. A kisgyermeknevelőkkel folytatott tapasztalatcsere megkönnyíti az óvodába érkező gyerekek fogadását. A kölcsönös csoportlátogatások, a gyermekekkel való napi kapcsolat, betekintést adnak egymás nevelési feladatainak megismerésébe. IV.6.4. Kapcsolat a fenntartóval Az óvoda tartalmi kapcsolatot alakít ki fenntartójával. IV.6.5. Óvoda egészségügyi szervek Az óvoda szükség szerinti kapcsolatot tart a gyermekorvossal, védőnővel. IV.6.6. Kapcsolat a pedagógiai szakmai szolgáltatás intézményeivel Az óvoda rendszeres, szükség szerinti kapcsolatban áll a Pedagógiai Szakszolgálatokkal. IV.6.7.
Kapcsolat
a
Gyermekjóléti
Szolgálattal:
34
A
gyermekek
fejlődéséhez
elengedhetetlen a harmonikus kapcsolat kialakítása. A jelzőrendszer működése sok esetben segítséget nyújt a családok életének javításában. IV.7. Hagyományaink ápolása Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, de előzményei, emlékei
beilleszkednek a gyerekek természetes életmenetébe. A kiválasztásban és megszervezésben fontos szempont a gyerekek életkori sajátosságainak szem előtt tartása. A közös, örömteli tevékenységek maradandó hatást gyakorolnak a gyerekek szociális viselkedésére. Az óvoda és a család kapcsolata mélyül, teljesebb az óvodai életük, a gyermekeknek erkölcsi örömet és sikert jelent. o Óvodai ünnepek: születés és névnapok o mikulás o karácsony o
farsang
o anyák napja o gyermeknap o évzáró Az óvodában megünnepelt jeles napokkal színesebbek lesznek a hétköznapok, és felkeltjük a gyerekek érdeklődését ünnepeink iránt. Programunk az óvónők egyik fontos feladatának tekinti a népi kultúra ápolását. Igyekszünk megteremteni azt a miliőt, amelyben az óvodába lépéstől jelen van, élő a hagyományápolás. Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, változatos és folyamatos, aktuális tevékenységekkel. A hagyományok ápolása közben történő együtt játszás, tervezgetés, örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep vidám hangulatú, felszabadult együttlétet jelent az óvodánkban. o Természetvédő jeles napok: október 4. Állatok világnapja o március 22. Víz világnapja o április 22. Föld napja o május 10. Madarak és fák napja o június 5. Természetvédelmi világnap Évente szervezünk a gyermekeknek bábszínház előadást, színházlátogatást. Aktívan részt veszünk a falu rendezvényein.
35
V. AZ ÓVODA TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI V.1. A játék. Az óvodai élet legfontosabb tevékenysége a játék, szerepe a nevelés folyamatában
A játék a kisgyermek legkomolyabb tevékenysége, létfontosságú alaptevékenység. Az óvodáskorú gyermek életében a játéké a vezető szerep. A játékban alakulnak ki a gyermeknek azon képességei, tulajdonságai, amelyek lehetővé teszik, hogy fejlődése magasabb szintjére jusson el. Ezért nevezzük a játékot az óvodáskorú gyermek elsődleges tevékenységének. A fejlődés ebben a tevékenységben a legintenzívebb. Az utánzás, a tevékenységi vágy, az önállósulás, az értelmi, a motoros, a kommunikációs képességek, az érzelmi az akarati tulajdonságok, a szociális magatartás a játékban – a gyermeknek szabadon választott, önkéntes tevékenységében – integráltan fejlődik. A játék a gyermek önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának kifejezése, fejlettségének legjobb mutatója. A játékot a nevelés szolgálatába állítjuk. Olyan lehetőségnek tekintjük, aminek érvényesítése, fejlesztése a játék formáinak és tartalmának gazdagítása céljainknak megfelelően formálja a gyerekek személyiségét. A játék a különböző magatartási formák gyakorlására is jó lehetőséget ad. Konkrét tartalmat kapnak benne az erkölcsi követelmények, mód nyílik a közösségi élet szabályainak megismerésére, elsajátítására. A játék a gyerekek közötti együttműködésre épül. Az óvodában az együtt játszás segíti a gyermeki szocializációt. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad – képzettársításokat kövező szabad játékfolyamat, a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszan tartóan és zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt, a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közti játékkapcsolatok kialakulását. Célja: a játék kicsiben maga az élet, éppen ezért az életre nevelés is a játék segítségével teljesedhet ki. Feladatok – Biztosítsunk élményeket, lehetőséget tapasztalatszerzésre!
36
– Teremtsük meg a játék feltételeit: megfelelő légkör, hely, idő, eszköz! – Szükségnek megfelelően segítsük a gyerekek játékát! – Teremtsünk olyan lehetőséget, hogy a különböző játékfajták a gyerekek fejlődését szolgálják: gyakorlójáték, szimbolikus szerepjáték, építő és konstruáló játék, szabályjáték, A tevékenység tartalmi megvalósítása: Jó játék akkor alakul ki, ha a gyermekek megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek, és van élményük, amit megjeleníthetnek játékukban. A játék során a gyerekek a valóságból szerzett tapasztalataikat, benyomásaikat jelenítik meg. A játék örömforrás. A gyerek fejlődésével változik az öröm forrása. Örömet vált ki valamilyen vágynak a játékban megjelenített beteljesülése. A második sajátosság, hogy a játék önkéntes, szabadon választott tevékenység, mely a gyermek belső szükségleteiből fakad. A játék a gyermek spontán tevékenysége, nem azonos semmilyen ösztönös tevékenységgel. A harmadik sajátosság a játék komolysága. A játékhelyzetekbe annyira beleéli magát a gyermek, hogy azonosul a játékbeli szerepével. A játékhoz felhasznált tárgyakat a játék funkciójának megfelelően használja. A komolyságát tiszteletben kell tartani, mert ha megsértjük, a gyermek hamar kizökken a játékvilágából. A következő sajátosság a játéktudat. A játékban ugyan együtt jelenik meg a valóság és a gyermek által megalkotott világ, a kettőt mégis külön választja. A játékot befolyásolják mindazok a körülmények, amelyek között gyerekek élnek, amelyek között a játék lezajlik. Ezért az óvónő biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek kedvezőleg hatnak a játék kialakulására, a gyerekek játékkedvére, amelyek ösztönzik őket, és amelyek
segítségével
a
játékuk
tartalmasabbá,
sokoldalúbbá
válhat.
A
kiegyensúlyozottsághoz, a közösségi élet fejlődéséhez szükséges nyugodt légkör a játékra közvetlenül hatással van. A toleráns óvónői minta példaértékű. A játék helye a gyerekek szabad mozgását, biztonságát, játékuk térbeli kibontakozását szolgálja. A játék egyik színtere a csoportszoba. A különböző jellegű játékok más és más helyet igényelnek. Az óvónő a gyerekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyet alakít ki, ügyelve arra, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. Programunk fő célkitűzéseiből adódó tevékenységeink (termések gyűjtése, hajtatás, csiráztatás, növénygondozás) játékgazdagító lehetőséget nyújtanak a kialakított élősarokban. A játék további helye az udvar. Lehetőség nyílik arra, hogy a gyerekek minél több nagymozgásos játéktevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében az óvónő segíti az udvari szerepjáték kibontakozását, pl.: népi játékok, mozgásos játékok, közlekedési játékok, színpadi játékok, ügyességi és sport játékok feltételeinek megteremtésével. Az udvaron lehetőség nyílik a környezet jobb megismerését szolgáló játékos tevékenységek végzésére. A napi életszervezésben minden óvónő törekszik arra, hogy a gyerekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységekhez, az időjárás
37
függvényében. Játékidő: A csoportok számára a napirendben a játékra biztosított idő összefüggő legyen. Indokolatlanul az óvónő nem szakítja meg a játékot. A napirendben szereplő tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába. Kivételt képeznek a konkrét szervezést igénylő, kötött időpontú tevékenységek (foglalkozások, étkezések, színház). Játékeszközök: A játékszer motiválja, ösztönözze, gazdagítsa a gyerekek elképzeléseit, sokféle ötletre, játékfajtára ihlesse! A csoport játékkészlete esztétikus, könnyen tisztítható, veszélytelen legyen, igazodjon a gyerekek életkorához, segítse elő a sokoldalú fejlődést! A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert élményekhez való eszközök. Ez a többlet napjainkban különösen nagy jelentőségű, mert nevelőértéke indirekt módon hat a fogyasztói társadalom torz hatásai ellen. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakozását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék a legnagyobb öröm. Fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra, probléma megoldásra serkentsen! A mai játékeszközöket harmonikusan kiegészítik a természetes anyagból készült játékok, a környezetben fellelhető dolgok is. (kavics, falevél, ágak, bot, stb.) Előtérbe kerülnek a fából készült játékok. A gyerekek a játékszerekkel általában minden segítség nélkül is tudnak játszani, néha azonban segítségünkre szorulnak. A segítés formája legtöbbször a gyermek érdeklődésétől, igényétől függ. Az óvónő a játékba csak olyan szinten és mértékben avatkozzon be, amennyiben az adott gyermeknek, az adott szituációban arra szüksége van. A segítés formája lehet szóbeli közlés, figyelemfelhívás, az egyszerűbb műveletek bemutatás, működési, kezelési mechanizmusok bemutatása. Az óvodáskor évei alatt a gyerekek játéka jelentős fejlődésen megy keresztül. Gyakorlójáték: Lényege valamilyen egyszerű tevékenység ismételgetése, amely nagy örömet és élvezetet okoz a gyerekeknek. A sokszori ismétlés és gyakorlás a különböző funkciók, viselkedési formák fejlődését eredményezi. A felhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával ismerkednek a gyerekek a játéknak ezen a fokán. Főleg a 3- 4 éves gyerekek szintjén jelentkezik, amely abban nyilvánul meg, hogy játszanak hangjukkal, szótagokkal, halandzsáznak, játékosan ismételgetik az egyes szavakat, kifejezéseket. Ebben a játékban nem a szöveg, hanem a ritmus, s a hozzá kapcsolódó mozgás a lényeges. Ez szerez örömet, ez készteti a gyerekeket ismétlésre. Máskor a gyerekek
38
játékszereket és eszközöket rakosgatnak valamilyen maguk, alkotta játékszabály szerint. Szerepjáték: A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, amely a gyakorlójáték keretei között bontakozik ki, és kifejlett formáját az óvodáskor
végére
éri
el. A gyerekek
szerepjátéka
tapasztalataikat,
ismereteiket,
elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A gyerekek a magukra vállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóság számukra lényeges mozzanatait. Szerepjátékban nyilvánul meg először, és alakulnak a gyermekek közötti társas kapcsolatok, az együttműködés, a kölcsönös alá és fölérendelés, a közös tevékenységek. A szerepjátékban a gyerekek a valóságos közösségi életüket élik, benne és általa alakul a gyermekközösség. A szerepjáték befolyással van az óvodáskor összes játékfajtájára, elemeit beleviszik más játékukba is. Szerepjáték során a gyerekek jussanak el az egyéni képességeik legmagasabb fokára!
Építő – konstruáló játékok Nagyon fontos a gyermekek életében ez a tevékenység, melynek során különböző anyagú és méretű játékszerből létrehozhatnak valamit. Nem csak spontán, hanem átgondolt, előre meghatározott céllal is építhetnek. Törekszünk arra, hogy a csoportban változatos eszközöket biztosítsunk (különböző színű, nagyságú, anyagú kész- és félkész elemeket). Az eszközök, kiválasztásánál szem előtt tartjuk a csoport átlagos fejlettségét, összetételét, érdeklődését. Ennek megfelelően válogatjuk és bővítjük is a készletet. Törekszünk arra, hogy a gyerekek átéljék az alkotás örömét, de ne kösse meg a fantáziájukat. Lehetőség szerint biztosítjuk a játék folyamatosságát, hogy a gyermekek több napon keresztül megtarthassák építményeiket. Képesek összedolgozni bonyolult építmények alkotásában. Kombináltan alkalmazzák a különböző játékeszközöket. Szabályjátékok A szabályjáték felöleli a teljes játékkört a maga mozgásosságával, az észlelést igénylő képi kultúrájával és a teljes értelmi rendszerével. A szabályjátékok alkalmazása során legfontosabb dolog a szabályokhoz való igazodás megtartása. Játék közben a gyermekek fontos érzelmeket élnek át, megtanulják kezelni indulataikat, formálódik a siker- és a kudarctűrésük. Emellett olyan helyes viselkedésformákat sajátítanak el, mint a türelem, kitartás, akaraterő, mértéktartás, szerénység. Csapatjátékokban pedig a közösségi érzés erősödik (egymás segítése, felelősségtudat). Dramatikus játék: A gyermekek elsősorban irodalmi élményeiknek szabadon választott, kötetlen formában
39
történő feldolgozása a dramatikus játék. A mesék hőseinek – a saját elgondolásuknak megfelelően – vagy a szerepben ábrázolt személynek a tipikus vonásait reprodukálják. A dramatikus játék segíthet az emberi kapcsolatok formálásában, helyes viselkedési minták
elsajátításában,
negatív
élmények
feldolgozásában.
Ezek
elsősorban
óvodapedagógusi kezdeményezésre történnek. A gyermekek spontán vesznek részt benne. Így észrevétlenül segítheti viselkedésük alakítását is. Mozgásos játék: Domináns eleme az aktív mozgás. A mozgásos játékok felölelik a gyermek természetes mozgásának minden formáját és ezek kombinációját. A gyermekek általános fizikai fejlődéséhez szükséges mozgásingerek biztosítását szolgálják. E játékban a gyermekek rendszerint közös erőfeszítéssel, kölcsönös együttműködéssel, változó helyzetekből adódó lehetőségek kihasználásával vesznek részt. A különféle eszközökkel egyedül vagy társakkal végzett játékok (görkorcsolyázás, kerékpározás, labdázás) elsősorban a gyermekek mozgásfejlődését, téri tájékozódását segítik. A mozgásos játékok tartalmának gazdagsága, a feladatok változatossága és életszerűsége, a mozgások széles skálája, intenzitása és szellemi fejlesztő hatása miatt fontos az óvodai nevelésben. Népi játékok: A népi játékok tartalma, formája rendkívül sokrétű. Sajátos játékanyaga visszatükrözi az adott nép termelés- és életmódját, gondolat- és érzésvilágát. Fő típusai: énekes-táncos játékok, mondókás játékok, dramatizáló játékok, társasjátékok és
vetélkedőjátékok,
mozgásos
játékok
(üldöző-rejtőző,
üldöző-menekülő,
pásztorjátékok, küzdő- erőkifejtő, labdajátékok). A népi játékok – a fentiekből következtetve – az óvodai élet különböző tevékenységi formáiban is jelen vannak. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermekek tudnak, képesek több napon keresztül egy-egy játéktémában együttesen részt venni. A környezetükben tapasztalt jelenségeket képesek feldolgozni, és újra alkotni. Önállóan kezdeményeznek szerepés szabályjátékot. Elosztják a szerepeket, betartják a szabályokat.
40
Kedvezőtlen szabályokat és szerepeket is vállalnak. Ismert meséket, báboznak, dramatizálnak. Képesek problémahelyzeteket megoldani. Egyszerűbb, kiegészítő eszközöket önállóan is készítenek, s a játékban is felhasználják. V.2.Verselés, mesélés szerepe a nevelés folyamatában Az óvodáskorú gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfajok: a vers és a mese. Ezek
emberi kapcsolatokra tanítanak, mélyítik az önismeretet, segítik a világ megismerését. Fejlesztik a gyermekek erkölcsi érzelmeit, ítéleteit, magatartását, esztétikai fogékonyságát. Fejlesztik beszédüket, kifejezőkészségüket, bővíti szókincsüket. Szélesítik a gyerekek látókörét, fejlesztik értelmi képességeiket, különösen emlékezetüket, képzeletüket. Az irodalmi élmény segítségével azonosulnak más személyek pozitív tetteivel, elutasítják a rosszat. A gyermek átéli az örömöt, boldogságot, lelkesedést, csodálkozást, derű mellett a negatív érzéseket, igazságtalanságot, szomorúságot, bánatot is. Népmesék, mondókák mondogatása közben erősödik az egymás iránti figyelem, összetartozás érzése. Fejlődik a gyerekek anyanyelve, tökéletesedik irodalmi szépérzéke. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. Ezek ritmusokkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki érzelmi élményeket adnak. A mese – képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának, világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú okokozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A gyermek saját verses mesealkotása, annak mozgással és ábrázolással való kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.
Feladatok – A gyerekek, a szívesen hallgatott mondókák, versek aktív befogadójává váljanak. – Irodalomhoz, könyvhöz fűződő pozitív érzelmi kapcsolat megalapozása. – A gyerekek beszédének, kifejezőkészségének, szókincsének bővítése. – Igényesen összeállított felhasznált irodalmi anyagok, az óvodapedagógusok részéről. – A meséléshez szükséges feltételeket megteremtése.
41
– A gyerekek érdeklődésének felkeltése, megtartása. – A játék során, érzékeltessük sokféleképpen az előadásmódban a személyességet és az élő emberi kapcsolatokat. – Erősítsük meg a kiválasztott irodalmi anyag segítségével a környezet megszerettetését, a hagyományápolást, az évszakok szépségét. – A nap folyamán bármikor biztosítsunk lehetőséget a dramatizáláshoz, bábozáshoz. A tevékenység tartalmi megvalósítása Mindennap meséljünk, vagy verseljünk valamilyen formában reggel vagy délben, elalvás előtt, vagy délután. A mese, vers kezdeményezések anyaga változatos legyen! Gerincét a magyar népmesekincs adja. Lehetőséget kell teremtenünk a gyermekeknek az önálló mese és szövegmondáshoz. Elő kell segítenünk, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassak a megfelelő meséket. Kedvelt tevékenysége még az óvodásoknak a dramatizálás és bábozás. Az irodalmi élmények, feldolgozását elő kell segítenünk a különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával. Az óvodában szerzett esztétikai, irodalmi élmények és a népköltészet értékközvetítő hatásai a fejlődő személyiség irodalomhoz való későbbi viszonyát befolyásolják. Az óvodapedagógus által közvetített irodalmi élményanyag nyújtásával felébred a gyerekek érdeklődése a könyvek, a színház iránt. A szabadidő tartalmassá tételére és a mindennapi tevékenységek színezésére alkalmazzuk a népi gyermekköltészet alkotásait: altatók, ujj sorolók, mondókával kísért mozgásos játékok, növényekhez, állatokhoz kapcsolódó mondókák. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére – A gyerekek szeretik, figyelmesen és elmélyülten hallgatják a verseket, meséket, elbeszéléseket. – Maguk is szívesen mesélnek. – Önmaguk kezdeményeznek dramatizálást, bábozást. – Mindennapi beszédükben használják a mese szavait, kifejezéseit. – Van néhány kedvenc mesehősük. A vele történt dolgokat beleviszik a játékukba. – Él bennük annak felismerése, hogy a könyvek érdekes és hasznos olvasmányok forrásai. Gondosan bánnak a könyvekkel. – A mesében elhangzottakról beszélgetnek. A szereplők érdekes szólásait, érdekes, szép neveit megjegyzik. Képek, eszközök, ismert mesefordulatok segítségével önállóan is képesek kitalált
42
mesét mondani. – A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni. A mese hangulata arckifejezésükön, viselkedésükön visszatükröződik. – Tudnak természetes hanghordozással, tiszta kiejtéssel, a ritmus és a vers hangulatát érzékeltetve kiolvasókat, mondókákat, verseket emlékezetből is idézni. V.3. Ének, zene, énekes játék, gyermek tánc szerepe a nevelés folyamatában Az óvodai zenei nevelés a gyermeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös énekzenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékot, és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyerekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, a gyermekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti a mozgáskultúrájuk fejlődését. A néphagyomány és a művészi értékű gyermekdalok, a meghallgatott élő zenei szemelvények felébresztik
a
gyerekek
zenei
érdeklődését,
alapot
adnak
a
zenei
műveltség
továbbfejlesztéséhez. Ez az érdeklődő fogékonyság kapcsolódik a természet és a társadalmi környezet minden formájához, annak megfigyeléséhez. A zenei élmény serkenti a gyerekek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát, alkotókedvét, miközben fejlődik zenei emlékezetük, esztétikusan formálódik mozgásuk. Megmutatkozik a zenei nevelés hatása testtartásukban, esztétikus, rendezett mozgásukban is. A hangszerekkel való ismerkedés különleges élményt jelent a gyerekeknek. A hangszerhasználat a zenei készség, képesség fejlesztésben fontos szerepet játszik. Lehetőségük nyílik a népi hangszerek megismerésére, készítésére. A gyermekjátékokban előforduló egyszerű, táncos mozgások változatos játékmozdulatok és térformák kényszer nélkül fejlesztik a gyerekek ritmusérzékét, mozgását. Előkészítik a későbbi néptánc tanulást. A gyerekek zenei képességeinek alapozását sokrétű zenei eszközrendszer segíti. A zene érzelmekre hat, élményt nyújt, aminek hatása életre szóló. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Célja: – Az ének, a zene, az énekes játékok megszerettetése, tiszta, szép éneklésre nevelés. – A zenei hallás, a ritmusérzék fejlesztése. – Esztétikai, zenei ízlés, és mozgáskultúra alakítása, fejlesztése. – Játékos zenei alkotókedv felébresztése. Feladatok
43
– Igényesen válasszuk ki a mondókákat, dalokat, népi énekes játékokat. – Teremtsük meg a zenei nevelés alapvető feltételeit: hely, idő, légkör, eszköz. – Teremtsünk összhangot az anyagkiválasztás során a környezet megszerettetésével és a népi hagyományápolással, ünnepek megszervezésével. – Legyen modell értékű az óvónő előadásmódja. – Alakítsuk ki a népi hagyományokhoz kapcsolódó szokásokat, viselkedési formákat. – Adjunk lehetőséget a gyengébb képességű, gátlásos gyerekek zenei önkifejezésének kibontakoztatására. – Biztosítsunk lehetőséget a nap folyamán bármikor a zenével való élő kapcsolatra! A tevékenység tartalmi megvalósítása A zenei nevelés különböző lehetőségeit az egész nap folyamán ki kell használni. Hangulatkeltés céljából sokat énekeljen, dúdoljon az óvónő a gyerekek között. Hangja, hangszíne, hangereje, egész viselkedésmódja modell a gyerekek számára. Biztosítson alapvető feltételeket a sikeres zenei neveléshez! Mindig álljon rendelkezésre a korosztálynak megfelelő mondóka, dalanyag, zenehallgatási anyag! Néhány, ízléses, szép kivitelezésű eszköz hangszer, hogy azokat bármi kor kedvük szerint használhassák. Zenei élményeket szerezzenek a gyerekek játék közben, spontán, kötött, kötetlen keretű szervezett foglalkozásokon, egyéni érdeklődésük alapján. Biztosítsa az óvónő, hogy a gyermekek a nap bármely szakában próbálkozhassanak zenés tevékenységekkel. Használja ki ezeket a lehetőségeket egyéni fejlesztésre! Az évszakokhoz, a táj jellegéből adódó népszokáshoz kapcsolódó dalok, játékok, táncok fokozott együttműködésre, kreativitásra serkentik a gyerekeket. Programunkban fokozottan építünk népi gyermekjátékokra, dalokra, mondókákra, néptáncra, a népszokásokból eredő egyéb zenei anyagra. Nagy örömet jelent az olyan gyermek látványa, amely a zenében, mozgásban feloldódik, önmagát kifejezi. Az óvónő azonban tartsa tiszteletben a gyerekek jogát a zenei tevékenység elutasítására, és engedje őket bekapcsolódni bármikor. A szerepcserés játékoknál lehetőleg mindenki kerüljön sorra! Az óvónő ismerje a zenei képességek fejlesztésének területeit, hogy tudatosan tudja megtervezni munkáját: éneklési készség, zenei hallás, ritmusérzék, zenei formaérzék, zenei alkotókészség fejlesztése, a zene hallgatására nevelés. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére – Ismerjenek mondókákat, bonyolultabb és hosszabb terjedelmű dalokat és dalos játékokat! – Tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelnek.
44
– A dalok éneklését csoportosan és egyénileg is el tudják kezdeni. –
Képesek
egyszerű
dallam
vagy
ritmusmotívumokat
egyénileg
visszaénekelni,
visszatapsolni. – A mondókákat – az egyenletes lüktetést kiemelve – a magyar beszéd ritmusa szerint mondják. – Ismert dalt hallás alapján is tudnak szöveg nélkül dúdolni, zümmögni. – Felismerik a magas- mély, halk- hangos, lassú– gyors közötti különbségeket. – Felismerik a dalokat jellegzetes kezdő és belső motívumokról is. – Tudnak hosszabb periódusokkal is hangosan és magukban énekelni, dallammotívumokat bújtatni. – Érzékenyek a természet és a környezet hangjára, figyelik és megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit, zörejen, beszédhangon egyaránt. – Felismerik hangjukról a fúvós, pengetős, ütős, vonós hangszereket. Önmaguk ütőhangszereket használnak (dob, cintányér, háromszög). Ezekkel lüktetést, ritmust, motívumot, hangsúlyt kiemelnek. – Szépen, harmonikusan mozognak. Megtartják a különböző térformákat. Mozgásokat, táncmozdulatokat egyöntetűen, esztétikusan végzik. – A bemutatott élőzenét, a népdalokat, műzenei szemelvényeket, más népek dalait figyelmesen, érdeklődve hallgatják. – Megismernek és tudnak az életkori sajátosságaiknak megfelelő, az évszakok változásaihoz kapcsolódó, az évente visszatérő naptári ünnepekhez igazodó énekes népszokásokat, népi dalos játékokat. Pl.: pásztorjáték, komatálazás, pünkösdölés, lakodalmas. V.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka szerepe a nevelés folyamatában Az ábrázolás az önmegvalósítás, önkifejezés eszköze. A gyermek ízlésének, alkotó befogadó
képességének, fantáziájának, kreativitásának kibontakoztatását, az esztétikai nevelést szolgálja. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, a konstruálást, a kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést és a környezetalakítást. Fejleszti az emlékezet, a természet és az elképzelés utáni ábrázoló és díszítő képességüket. Kialakítja forma és színképzetüket, elősegíti a természet színeire, formáira való rácsodálkozásukat. Fejleszti esztétikai fogékonyságukat, értékelő képességüket. A feladatok sikeres teljesítése hozzájárul a gyermekek látási, tapintási, mozgási érzékelésének összerendeződéséhez, a vizuális élmények teljesebb átéléséhez, az önkéntelen és a szándékos megfigyelés tartalmának valóság hűbb feldolgozásához. Kialakul annak felismerése, hogy érzékelt valóságot,
45
érzelmeiket és elképzeléseiket az ábrázolás különféle eszközeivel kifejezhetik. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Dolgozzanak természetes anyagokkal, lássák, tapasztalják, ismerjék meg az anyagok tulajdonságát, variálhatóságát, formálhatóságát! Alkalmazzanak technikákat: nyomathagyásos festés, tépés, vágás, ragasztás, batikolás, szappan viaszkarc, kollázs- montázs. A népművészet anyagai, forma, szín, díszítő világa ma is követendő modell a vizuális alkotásban. Mindig olyan technikával dolgozzanak, amivel sikerélményhez jutnak, amivel ki tudják önmagukat fejezni, ami újabb és újabb ábrázolótevékenységre ösztönzi őket. A vizuális nevelés lehetőségeit gazdagítjuk a népi mesterségek technikájának megismertetésével és alkalmazásával. A természet és a természetes anyagok sokrétű lehetőséget nyújtanak a manuális tevékenységek gyakorlására, a finom motorikus készségek fejlődéséhez, fejlesztéséhez is új terepet szolgáltatnak. Hozzájárulnak a természettel való együttélés folyamatosságához is. A természet látványa segíti a vizuális funkció, a szín, a forma, az alak észlelésének fejlődését. A gyerek a vizuális technikák gyakorlása során minden alkalommal átéli az alkotás örömét, a sikerélmény újabb alkotásra motiválja. A sikerélmények következtében felébred az ábrázolás iránti szeretetük, önbizalmuk, erősödik a gondos feladatvégzésre irányuló akaratuk. A megerősítő légkörű környezetben a gyerekek jó kedvvel, szívesen alkotnak. Tudatosodik bennük, hogy a környező világtérben, mozgásban, történésben létezik. Maga a tevékenység – s ennek öröm- e a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelveivel és eljárásaival. Célja – A gyerekek élmény és fantázia világának képi, szabad önkifejezése. – A gyerekek forma, tér, színképzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. – Az óvodai ábrázolás eszközei és technikái mellett ismerkedjenek meg a népi kismesterségek technikáival, eszközeivel!
Feladatok: – Teremtsük meg a gyermeki alkotóalakító tevékenység feltételeit. – Fejlesszük a 3- 6 éves korban alkotóalakító tevékenységek tartalmát, minőségét.
46
– Biztosítsuk a tevékenység szervezeti formáit, alapfeltételeit. – Dolgozzuk fel a természeti környezetből begyűjtött sokrétű anyagokat. – Ösztönözzük a félénk, gátlásos, visszahúzódó gyerekeket ábrázoló tevékenységekre. – Egész nap folyamán biztosítsuk az ábrázoláshoz szükséges eszközöket, hogy a gyerekek igényük szerint ábrázolhassanak. – Bocsássuk a gyerekek rendelkezésére a különböző udvari lehetőségeket: tábla, homok, agyag stb. – Ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy munkáikban jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia és élményviláguk mutatkozik meg! A tevékenység tartalmi megvalósítása A gyermekek az őket körülvevő környezetükből érkező spontán vizuális ingerek és szervezett foglalkozások hatására egyaránt fejlődnek, különböző tapasztalatokkal gazdagodnak. A megfelelő vizuális önkifejezés kiterjedéséhez szükség van arra, hogy a gyermekek térben, mozgásban, történésben tudják megjeleníteni a különböző dolgokat. Mindezek tudatos fejlesztéséhez már az óvodai élet korai szakaszában szervesen beépítjük az ábrázoló tevékenységet az óvodai játékba, hogy azt bármikor elővehessék. Minden csoportban biztosítjuk a tevékenységhez szükséges helyet. Az eszközök a nap folyamán bármikor elővehetők, a gyermekek számára elérhető helyen találhatók. Mindennapjainkban sokféle ábrázoló tevékenység szervezésére, kezdeményezésére van lehetőség: építés, képalakítás, rajzolás, barkácsolás. Az eszközökhöz kapcsolódó technikai ismeretek elsajátítása csoportosan vagy egyénileg történik. Az egyénre szabott fejlesztés lehetővé teszi, hogy a gátlásos, visszahúzódó gyerekek is kifejezhessék önmagukat az ábrázolás eszközeivel. Ott és akkor nyújtunk segítséget, amikor és ahol szükséges. A természet és a hagyomány gazdag tárházat biztosít a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka gyakorlására. A természeti környezetből
begyűjtött
anyagokat
sokféleképpen
használjuk
fel,
mely
formálja
ízlésvilágukat, természetközelivé, otthonossá teszi óvodánkat. Fejlődés várható jellemzője óvodáskor végén – A gyerekek ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére bátran, biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit. – Örömmel, saját kezdeményezésükre is ábrázolnak. – Sokféle tapasztalattal rendelkeznek, változatos alakú, zárt és nyitott terek, térbeli
47
kiterjedések tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére. – Képalakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonyokat. – Élményeik, elképzeléseik, képzeleteik megjelenítésében biztonsággal használják a képi kifejezés változatos formáit, eszközeit. – Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket. – Formaábrázolásuk változatos, viseli a megkülönböztető jegyeket. – Emberábrázolásukban megjelennek a részformák (haj, érzékszervek stb.) – Próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzéseivel. – Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján. – Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat (papírhajtogatás, nyírás, tépés, ragasztás, konstruálás, varrás, kötözés). – Önállóan díszítenek tárgyakat, irányítással képesek az anyagszerűségre törekvés szabályait betartani. – A közös munkák értékelése során saját műveikkel és az alkotásaikkal kapcsolatban szóbeli véleményt nyilvánítanak. – Az eszközök, kellékek tisztán tartásában, elrakásában aktívan részt vesznek. V.5. Mozgás Saját testüknek, mozgásos képességeiknek megismerésével fejlődik éntudatuk, erősödik
szociális énjük. A közös mozgás öröme elősegíti a társas kapcsolatok alakulását. A társakhoz való
alkalmazkodás
közben
fejleszti
önuralmukat,
toleranciájukat,
együttműködő
képességüket, akaratukat. Kialakít egy egészséges versenyszellemet. A testi képességek fejlesztése a testnevelés foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen kívül az egész nevelési rendszerben jelen van. Az óvodáskorú gyerekek körében egyre gyakoribb a hanyag tartás, a gerincferdülés, alapos talp, a lábboltozat hiánya. A megoldást itt is a megelőzés, a prevenció szolgálhatja leghatékonyabban. Fontos az orvos, a pedagógus és a szülő tudatos együttműködése. Ez az életkor a legalkalmasabb arra, hogy a megelőzés és a korrekció a gyermeki játékosság lehetőségeit kihasználva az óvodai élet szervezett keretében alkotó módon beilleszkedjen. A tartásjavító gyakorlatok szerves részét képezik a játékos testmozgás éves anyagának. A testnevelés foglalkozásokat az óvónő két alkalommal szervezi hetente. Ezek a foglalkozások kötelezően szervezett tevékenységek, melyből az egyik helyettesíthető kötött keretű sportfoglalkozással (pl.: hosszabb gyalogtúra).
48
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére – Megnövekszik a gyerekek teljesítőképessége, mozgásuk összerendezetté, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. – Cselekvő képességük gyors, mozgásban kitartóak – Fejlettebb tér és időtájékozódó képességük. – Szeretik és igénylik a mozgást. – Megértik a vezényszavakat. – Egyéni, csoportos, sor és váltóversenyeket játszanak. – A természetes járást ütemes járással váltakoztatják. – Járnak, futnak, bújnak, másznak, kúsznak, csúsznak, dobnak. – Labdát vezetnek, folyamatosan földhöz ütögetik. – Tudnak futó és fogójátékokat önállóan játszani. – Képesek bonyolult akadálypályán feladatokat végrehajtani. – Kialakul a versenyszellem. V.6. A külső világ tevékeny megismerésének szerepe a nevelés folyamatában A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb
természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmet, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetet, védelmét is. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.”
49
A matematikai nevelés lehetőséget teremt a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. A matematikai tanulással a cél, megteremteni annak lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek képességeik, alakuljon ki bennük pozitív viszony a későbbi matematikához úgy, hogy közben többször megélhetik, átérezhetik a felfedezés, rátalálás, a felismerés, a tudás örömét. A matematikai jellegű tevékenységek útján fejlődik a gyermekek közösségi érzése, munka megbecsülése, szeretete, a gyermekek önismerete, önbizalma, akaratereje. Fejlődik a gyerekek logikus gondolkodása, problémafelismerő és megoldó képessége, a feladatmegoldásra irányuló önállósága. A feladatok sikeres teljesítése hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek objektívebben ismerjék meg a világot, egyre jobban közelítsék meg a megismeréshez szükséges elvonatkoztatás útját. Az eredményes matematikai nevelés hatására a gyerekek egyre jobban közelítsék meg a megismeréshez szükséges elvonatkoztatás útját. Az eredményes matematikai nevelés hatására a gyerekek egyre szívesebben vesznek részt a matematikai jellegű tevékenységekben. A matematikai fogalmakkal a gyermek a mindennapi életben állandóan találkozik, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül beszédükbe. Szoros a kapcsolat a matematikai nevelés és a nevelés többi területe között. Ebben kiemelkedik a környezet megismerésére neveléssel való erős kötődés, amely segíti a gyerek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozását, és ezzel segíti értelmi és érzelmi fejlődését. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-sík és mennyiségszemlélete. A matematikai ismeretszerzés az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon az óvónő által irányított foglalkozásokon és időkeretben valósul meg. Célja – Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. – Tudásgyarapítás, önálló feladatvégzés. – Differenciált fejlesztés az egyéni képességekre alapozva. Feladatok – Biztosítsunk olyan eszközöket, amelyek felkeltik a gyerekek érdeklődését természetes élethelyzetekben, természetes környezetben lehetővé teszik a gyerekek számára a matematikai ismeretek, tapasztalatok megszerzését! Problémahelyzetek biztosításával fejlesszük a problémamegoldó képességeiket. Legyen alkalmuk kreatív felfedezés, felismerés gyakorlati
50
alkalmazására. – Ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy a környezetükben lévő formai és mennyiségi viszonyokat felismerjék! – Valósítsuk meg a matematikai képességek fejlesztését játékosan! – Biztosítsuk a matematikai tevékenységhez szükséges szervezeti formákat! – Használjuk a természetes környezetből begyűjtött különböző magvakat, terméseket matematikai céllal! A tevékenység tartalmi megvalósítása Programunkban nemcsak komplex óvodai foglalkozások keretén belül valósul meg a matematikai nevelés. Önállóságát hangsúlyozzuk. A gyermek már az óvodába lépés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Fontosnak tartjuk, hogy a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket kövesse a tudatosabb óvodai nevelés. A gyermekeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban is megfigyelhetők. A környezet változásainak megfigyeléséhez feltétlenül szükség van a matematikai alapismeretekre. Ezek alapján lesznek képesek a gyermekek visszahatni a természetre és társadalomra. Az óvodába lépéstől játékban és egyéb tevékenységeken keresztül belső érdeklődésből fakadóan tesz szert matematikai ismeretekre, de a spontán tevékenységek csak egy bizonyos határig elégségesek a gyerekek számára. A 4. életévtől kezdve az óvónő által vezérelt fejlődési vonal indul. A fejlesztés során a játékvezető szerepe mindvégig érvényesül. Az óvónő szerepe nem a tanítás, hanem a fejlődés optimális feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében kell megválasztania a helyes módszereket. Egy-egy matematikai fejlesztési, nevelési feladat konkrét megvalósulása, tartalma függ a kézbe adható eszközöktő1. Ezek megválasztásánál fontos, hogy segítségükkel kellő változatosságban szerezzenek a gyerekek tapasztalatokat. A különböző tevékenykedés közben a következő megismerési képességek fejlesztése történik: érzékelés, észlelés, megfigyelés,
emlékezés,
tapasztalás,
megértés,
problémalátás,
problémamegoldás,
szabálytudat, feladattudat, önállóság, kitartás, akarat! Az óvodáskor végére elsajátítják a gyerekek az iskolai érettséghez szükséges alapokat. Fejlődés várható jellemzője óvodáskor végére – A gyerekek képesek az óvónő kérdéseit, gondolatát megérteni és követni. – Képesek a matematikai helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon elmondani. – Tudnak tárgyakat, személyeket tulajdonságaik alapján csoportosítani.
51
– Tárgyakat meg tudnak számlálni 20ig. – Helyesen használják a tő és sorszámneveket! – Ismerik a „pár” kifejezést. – Ismerik, és helyesen használják a névutókat. – Képesek tulajdonságaik szerint térbeli és síkbeli alakzatokat felismerni, tulajdonságaikat megnevezni. – Felismerik környezetükben a gömb, téglatest, kocka alakú tárgyakat. – Elő tudnak állítani különféle elemekből, különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet. – Értik, használják az összehasonlítást kifejező szavakat. – Előállítanak szimmetrikus formákat, felismerik jellemzőit. – Egyszerűbb méréseket végeznek (hosszúság, terület, űrtartalom). – Ismerik a logikus gondolkodást elősegítő gépjátékot. – Képesek az önálló, pontos feladatvégzésre. – Egymás állításának igazságát megítélik, s képesek a tévedések javítására. V.7. Munka jellegű tevékenység szerepe a nevelés folyamatában A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok
vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső, munka jellegű játékos tevékenység. A gyermek, munka jellegű tevékenysége önként, azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység. A gyerekek munkáját fontos nevelési eszköznek tekintjük. Szívesen azonosulnak a munka céljával, természetesnek tartják, élvezik az elért eredményeket. A munka jellegű tevékenység célja, hogy sajátítsák el a gyerekek azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek a társas kapcsolatok, a társas együttélés fenntartását szolgálják. A környezet megismerése során szervezett tevékenységek gyakorlásán keresztül célunk a munkajellegű tevékenységek megszerettetése, az elvégzett munka megbecsülésére nevelés, a felelősségérzet alapozása, kitartásra nevelés. A munka az óvodáskor végéig játékos jellegű, célra irányuló tevékenység. Többnyire külső irányítással folyik, a gyerektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli. A nevelés folyamatában a gyerekek munkáját olyan tevékenységnek tekintjük,
amelynek
gyermekmunka megismerkednek
a
fejlesztése
gyermek az
hozzájárul
fejlesztésének
anyagokkal,
személyiségük eszközévé
tárgyakkal,
válik.
eszközökkel,
alakításához.
Ezzel
Tevékenységük szabályokkal.
a
során
Fejlődik
kommunikációs, manuális készségük, megszokják a tudatos tevékenységet. Munkavégzés közben céltudatos irányítással a gyerekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat,
52
ismereteket szereznek természeti és társadalmi környezetükről. Törekszünk arra, hogy a munka a gyermek számára ne legyen megerőltető, és igazodjon életkorához, testi fejlettségéhez. Egyéni teherbírásuknak megfelelően kell a feladatokat megszabni, hogy fokozatos legyen a feladatsor bővítése. A figyelemmel kísért, megdicsért munka mindig örömet, nagyobb terhelhetőséget, ösztönzést jelent nemcsak az átlagon felül teljesítő gyermeknek is, de a lassúbb, gátlásosabb gyermeknek is. A munka ne korlátozódjon csak az óvodában eltöltött időre, mert így megszakad a folyamat. A szülők segítsége, közreműködése, pozitív hozzáállása nagyban befolyásolja a gyermek további viszonyát a munkához. A munkához meg kell teremteni a külső és belső körülményeket: nyugodt légkört, megfelelő eszközöket, a gyermekek napirendjében egy optimális időt. Fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés rendszeres és folyamatos legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. Az óvodai munka fajtái: •
önkiszolgáló munka,
•
naposi munka,
•
udvari munka,
•
alkalomszerű munka.
Az önkiszolgáló és a naposi munka periodikus, ismétlődő tevékenységek láncolata a gyermekek mindennapi életében. Az alkalomszerű munkák a növények, gondozása is előre megtervezett, de nem mindennapos feladat. E munkákat végezhetik egyénileg, illetve együttesen is. A gyerek érdeklődő cselekvésre vágyó természetét biztatással, magyarázattal, figyelemfelkeltéssel lehet aktívabbá tenni a különböző munkákban. Célja – Az óvodai élet során a gyermek egész személyiségének alakítása, munkajellegű játékos tevékenységeken keresztül.
Feladatok – Biztosítsunk a gyerekeknek lehetőséget olyan munkák végzésére, amely fejleszti képességüket, gazdagítja személyiségüket! – Tapasztalat útján fedeztessük fel a gyermekekben a munka hasznosságát, szükségességét! – Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy tanulják meg tisztelni a munkát végző embert! Munkavégzés közben alkalmazkodjanak egymáshoz! – Biztosítsunk a gyerekek méreteihez megfelelő munkaeszközöket! – Alakítsuk ki a munkához való pozitív viszonyt!
53
– Munkavégzés során hívjuk fel a figyelmüket a higiéniai és balesetvédelmi szabályok betartására, testi épségük megóvására! A tevékenység tartalmi megvalósítása Teremtsük meg a gyerekek számára az életkorukhoz mért munkalehetőségeket! Tartalmilag gazdag, változatos feladatokat kapjanak! Biztosítsunk lehetőségeket a gyermekek számára saját személyük, illetve a csoport érdekében elvégzendő munkára! Mindezekhez olyan eszközöket biztosítunk, amelyek könnyen kezelhetők és nem okoznak balesetet. Megteremtjük a munkához szükséges, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört. Módot adunk önálló munkavégzésre, hogy a gyerekek a szükséges készségeket elsajátítsák, gyakorolják. Elegendő időt biztosítunk arra, hogy a gyerekek egyéni tempójuknak megfelelően végezzék a feladatokat. Munkafajták, munkajellegű tevékenységek •
Az önkiszolgálásnak az óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy jelentősége van. A
gyerekek magukkal kapcsolatban minden teendőt testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. Programunk időszakonként megváltoztatja az önkiszolgálást és a naposi teendőket. A kirándulások, hosszabb séták során alkalmazkodni kell a külső körülményekhez, (napirend megváltozásához és a természet adta lehetőségekhez). Megszűnik a komfort, helyette természetes környezetben kell az önkiszolgáló, illetve a naposi teendőket ellátni. Középső és nagycsoportban bevezetésre kerül a naposi munka. A naposok feladata a közösségért, a társaik érdekében végzett önálló munka (terítés, foglalkozási eszközök kiosztása, teremrendezés, virággondozás stb.). •
Udvari munka: Olyan közösségi jellegű tevékenység, amely közben a gyerekek átélik
munkájuk természetre gyakorolt hatását. Megfigyelik azokat a változásokat és eredményeket, amelyek munkájuk nyomán létrejönnek. Magába foglalja az élősarkot, valamint az udvaron végzett munkát, mert a nevelésben játszott szerepén túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen nagy lehetőséget nyújt a gyerekeknek. Tavasztól őszig lehet tevékenykedni az udvaron és közben rengeteg tapasztalatot, ismeretet szerezhetnek a gyerekek. Nagyon fontos, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben legyen a csoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal. •
Alkalomszerű munkák: Az óvoda, a csoport életében vannak olyan munkafeladatok,
amelyeket a gyerekek a naposi munka mellett alkalomszerűen végeznek. Az alkalomszerű
54
munkák egy része időről időre szabályosan ismétlődik, tehát tervezhető, másik része esetleges. Mindezeket a feladatokat szükségletektől, a munka jellegétől, a körülményektől függően a csoport egyidejűleg végzi, vagy megbízatásként egyes gyermekek végzik Alkalomszerű munkáknak tekinthető: rendszeresen ismétlődő: – évszakonként a közvetlen környezet rendbetétele, – ajándékkészítés, ünnepek előkészítése, – növények gondozása, ápolása, – segítés kisebb társaknak, esetleges: – megbízatások teljesítése – gyűjtőmunkák foglalkozásokhoz, játékhoz, – gyógynövények gyűjtése, szárítása, – játékok javítása, tisztán tartása, – hajtatás, csíráztatás. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére – A naposok önállóan, esztétikusan terítenek. – Étkezés után leszedik az asztalt, a terítőt összehajtva a helyére teszik. – Részt vesznek a foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiosztásában. – A munkát maguk között önállóan osztják szét. – Megismerkednek és lehetőség szerint részt vesznek hagyományos falusi tevékenységekben (szüret, kukoricatörés, szövés, fonás, morzsolás, etetés). – Irányítással, egyre önállóbban végzik a növényápolást, állatok gondozását, etetését. – Részt vesznek betakarítási munkákban, gyógynövények gyűjtésében. – A begyűjtött gyógynövényekből teát, zöldségekből salátát készítenek. – Az őszi gyümölcsöket befőzik. – Részt vesznek a virágok, magvak ültetésében. Folyamatosan gondozzák, ápolják a növényeket. – Rendeltetésszerűen használják a kerti szerszámokat. Figyelnek egymás testi épségére. – Aktívan részt vesznek az elromlott játékok javításában. – Maguk is aktívak, a játékszerek tisztán tartásában. – Ajándékokat, díszeket készítenek.
55
V.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás a nevelési folyamat szerves része. Egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység. A tanulás óvodás korban elsősorban játékos cselekvésben megy végbe. Az eredményes tanulás alapja a megismerő folyamat és a tevékenység, cselekvés összekapcsolása. Az óvónő és a gyerekek kölcsönösen egymásra ható tevékenysége a tanulási folyamat alapja. A programunk a hagyományos tevékenység formákat a természetből, hagyományőrzésből és a családokkal való együttműködésből fakadó tevékenységekkel gazdagítja. A korcsoportonként tervszerűen megszervezett játékos foglalkozások rendszere közösségi keretben biztosítja az oktatást, és sokoldalúan befolyásolja a gyermekek személyiségének alakulását. A tanulás anyagát a gyermekek társadalmi és természeti környezetéből merítjük, ezért ez az anyag alkalmas arra, hogy elősegítse a gyermek és környezete között a pozitív érzelmi viszony alakulását és az erkölcsi tulajdonságok fejlesztését. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, a tapasztalatszerzésre, a „megtanulás”, a gondolkodás örömének átélésére, az alkotásra, az emberi és a tárgyi környezet szépségének felfedezésére. Ezáltal alakul az iskolai tanulás megkezdéséhez szükséges pszichikus beállítódás, a feladattudat, az önfegyelmezés képessége. Tisztában kell lenni azzal, hogy minden egyes gyermek csak képességeinek elért fejlettségi szintjén teljesítheti a követelményeket. A differenciált nevelőoktató munkával azt kell elérni, hogy minden gyerek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék, haladjon előre. A tanulás lehetséges formái az óvodában: – az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása) – a spontán játékos tapasztalatszerzés, – a cselekvéses tanulás, – a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, – az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, – a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Célja – Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, a teljes óvodai élet vertikuma során.
56
– A gyerekek játékos formában sokféle ismeretet, tapasztalatot szerezzenek a különféle tevékenységeken keresztül. – Pozitív irányba alakuljon a gyerekek világképe, váljon pontosabbá érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabb legyen figyelmük, emlékezetük, gazdagodjon fantáziájuk, fejlődjön beszédük és gondolkodásuk, váljanak képessé a problémák felismerésére, megoldására! – Óvodáskor végére váljanak szociálisan éretté, rendelkezzenek olyan tulajdonságokkal, amelyek hozzájárulnak a sikeres, eredményes iskolai tanuláshoz!
Feladata: – Teremtsük meg a tanulás optimális feltételeit! – Minden tanulási tevékenységet a játékosság hasson át! – Biztosítsunk önállóságot a gyerekek számára! – Vegyük figyelembe a gyerekek egyéni képességeit differenciált feladatadással! – Biztosítsunk lehetőséget a természetes közegben szerzett tapasztalás útján a megismerő képességek fejlesztésére! – Biztosítsuk a tanulás folyamatjellegét! A tanulás folyamatát játékosan kötött, illetve kötetlen szervezeti formában valósítsuk meg! – Juttassuk el a gyerekeket az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintre! A tevékenység tartalmi megvalósítása Programunk lehetőséget kínál az óvónőknek arra, hogy a nevelési célok érdekében a csoport és az egyes gyerekek fejlettségéhez, a helyi lehetőségekhez igazodva maga válassza meg, tervezze meg, és építse fel a csoport foglalkozási anyagát, válassza meg a szervezési és munkaformát. A szervezett tanulás formái: játékosan kötött és kötetlen foglalkozások. A foglalkozások szervezése a nevelési év folyamán:
3- 4 évesek november l- től május 31ig 4- 5 évesek október l- től május 31ig 5-7 évesek szeptember 15- től május 31ig Az egész év során a gyerekeknek módot kell adni arra, hogy kedvük és érdeklődésük szerint énekeljenek, mozoghassanak, rajzolhassanak, hallgassanak verset, mesét. Séták, kirándulások alkalmából figyeljék környezetük jelenségeit, eseményeit, beszéljenek az őket foglalkoztató
57
kérdésekről. A nevelési évben a játékosan kötött és kötetlen foglalkozások egyaránt oldottak, játékosak, élményszerűek. A foglalkozások során a gyerekek saját elképzeléseikkel, saját eszközeikkel, önállóan oldják meg a feladatokat, differenciált egyéni segítségadással, melyben érvényesül a tehetséggondozás is. A játékos foglalkozás szervezése lehet: egyéni, mikro csoportos és frontális munkaformában. A mikro csoportos szervezés során a kisebb csoportok együtt működve, egymást segítve gyakorolják a közös tevékenység formáit. Alkalmas arra, hogy a társas kapcsolatok pozitív irányba fejlődjenek. A frontális foglalkoztatási forma során a csoport együtt oldja meg a feladatokat, közösen beszélgetnek élményeikről, tapasztalataikról. A foglalkozásokhoz használt eszközök kiválasztása során az óvónő törekedjen arra, hogy érdeklődésre, aktivitásra, gondolkodási műveletek alkalmazására, a feladatban rejlő probléma felismerésére és megoldására ösztönözzenek!
VI. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE AZ ÓVODÁNKBAN „ Az óvodai környezeti nevelés célja a természeti és társadalmi környezethez való pozitív viselkedési formák és magatartásmódok kialakítása, a környezeti kultúra iránti igény megalapozása, a gyermek közvetlen környezetében lévő élővilág megismertetése és megszerettetése, az élő és élettelen környezeti tényezők közötti leglényegesebb összefüggések megláttatása, a helyi adottságok, lehetőségek feltárásával, felhasználásával olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természetes és az ember által épített, létrehozott, a környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer a környezettudatos életvitel kialakulásához.” . Az óvodai környezeti nevelés, alapozó jellegű, így meghatározható szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában. A tanulás tartalma, vagyis a tapasztalatok és ismeretek elsősorban a gyermek közvetlen társadalmi-, természeti környezetéből származnak. Magukba foglalják azokat a magatartási formákat, viselkedési szokásokat, erkölcsi tulajdonságokat is, amelyek kialakítása ebben az életkorban kívánatos. A környezeti nevelés óvodai feladata: a környezettel való "együttélésre" nevelés, ez
58
magába foglalja a környezet tényleges védelmét is; egyben a környezet kultúra közvetítése, átadása: életmód, gondolkodás- és viselkedésmód, védelem, fejlesztés, okos és mértéktartó fölhasználás - ezeken keresztül a teljes személyiség fejlesztése. A környezet szóba beleértjük a természetes és "mesterséges" környezetünket is, vagy is, az ember által létrehozott környezetet is (sőt még a kulturális környezetet) és értelemszerűen magát az élő és élettelen természetet is. Ebben az értelemben tehát a környezeti nevelés komplex fogalom. A környezeti nevelés maga az óvodai élet. „Ahogyan játszunk, reggelizünk, ebédelünk, pihenünk, ahogyan érzünk, ahogyan alakulnak emberi kapcsolataink, ahogyan vigyázunk a vízre, az energiára, a termek tisztaságára, ahogyan gondozzuk kisállatainkat” ez mind a környezeti nevelés. Óvodapedagógusként tapasztalhatjuk, hogy a nevelés nem megy egyik napról a másikra, tudjuk, hogy a szóbeli közlés a " világlátás " alakításában nem lehet elsődleges. Életformára, természetbarát életformára magával az élettel lehet nevelni. Hiszünk abban, hogy a gyermek nevelése, környezetbaráttá nevelése születéskor veszi kezdetét, és folytatódik az óvodában és reméljük az iskolában is. A gyerekek az óvodába lépéskor benyomásokat szereznek a csoportjukról, az ovi udvaráról, az utcákról, a falunkról stb. A közös együttlétek alkalmával, a pozitív viselkedésminták hatására fokozódik önállóságuk, intellektuális képességük (megfigyelő, emlékező stb.) A nevelés kezdetén nagyon fontosnak tartjuk, hogy az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyerekeket, mert ez segíti a szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, lehetőséget, teret ad énérvényesítő törekvéseire. A szocializáció, a környezeti nevelés céljának és feladatának megvalósítása szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása során. Megvalósulása olyan sokszínű tevékenységet feltételez a gyermeki közösségben, amely különös tekintettel van a mással nem helyettesíthető játékra. Az óvodában játszva gondolkodunk, együtt, hiszen "ha rend van a gondolatainkban rend lesz az életünkben". Közösen, a gyerek tevékenységére számítva, oldva meg a napi feladatokat, mi
59
magunk lepődünk meg a legjobban azon, hogy olyan nehezen megválaszolható kérdést senki emberfia nem tud feltenni, mint a gyerek. A környezeti nevelés „játszani hív” hiszen az óvodás, életkori sajátossága az, hogy játszik, és a körülötte lévő világgal így ismerkedik. Játékos feladatokkal, óvónő által kezdeményezett tanulási szituációkkal, becsalogatja a fejlődés, a táplálkozás a tisztálkodás, a sport világába, gondolatokat ébresztve a környezet, a közlekedés, az illem a veszélyes helyzetek témaköréből. A gyerekek tapasztalatokat gyűjthetnek játszva, beszélgetve, rajzolva, festve, tréfás feladatok megoldása közben, hogy boldogabbak legyenek, hogy másként viszonyuljanak önmagukhoz, a többi emberhez, és általában a világhoz. Ahol van idő, türelem, ahol a gyerek az egész napját átszőheti a játék, ahol a puszta létével nem zavar, ahol a gyereknek helye van a közösségben, ott a gyermek egészségesen fejlődik, ott a gyerek "a rám is szükség van érzésével" ébred. A közösen megoldott megbeszélt játékos feladatok, az egész napi közös tevékenységek, segítenek már csírájában jóra fordítani a gondokat. Az óvodai (városi-falusi) szobákba, a természetsarkokba becsempészhetjük a természet kicsiny darabjait. Növényekkel gazdagon díszíthetjük a csoportszobákat, megtalálható az akvárium, a zöld sarok, ahol mindig csírázik, hajt, zöldell valamilyen növényke, a madár- röptében, kalickákba, kanárik, pintyek szaporodnak. A gyerekeknek az óvodába lépés pillanatától lehetősége van ezek megfigyelésére, és cselekvően részt venni gondozásukban. Az óvodások gazdag tevékenységéhez tartozik a kertben végzett " munka " is. Közben megfigyelhetik, tapasztalhatják a növények növekedését, fejlődését magtól magig- és azt is, hogy fejlődésüket milyen feltételek megteremtésével érhetjük el.(víz, levegő, tápanyag stb.) Megismerkedhetnek a nyíló kerti virágokkal, a rovarok világával. A környezeti nevelés nem korlátozódik a csoportszobán belüli foglalkozásokra, hiszen áthatja az óvodai élet egészét. Ha ezt a folyamatot az óvodapedagógus körültekintően tervezi meg, akkor
a
gyermekeknek
lehetőségük
van
sokféle
újabb
felfedezésre,
ösztönző
tapasztalatszerzésre, közben fejlődik megfigyelő- gondolkodási, a beszédmegértő és nyelvi
60
kifejezőképességük, formálódik társas kapcsolatuk. A természet szépségének megláttatása pedig alapozza a természet iránti vonzódásukat, így azt szerető, tisztelő, értékeit megbecsülő, azokat védő emberré válik. Ezeknek az igen fontos nevelési feladatoknak csak akkor tud az óvodapedagógus színvonalasan eleget tenni, ha ő is ismerője az élő természetnek, ha arra vonatkozó sokoldalú, a gyakorlatban közvetlenül is felhasználható tudással, tapasztalattal rendelkezik, felismeri a természetben érvényesülő kölcsönhatásokat. A gyermekek előzőekben jelzett képességeinek fejlesztése feltételezi néhány tudományos ismeretterjesztő módszer alkalmazását a környezeti nevelőmunkában. A megfigyelés, módszerével elsősorban a gyerekek megfigyelő és gondolkodó képessége fejleszthető. Ezért kezdjük már óvodás korban az
élettelen tárgyak,
egyszerű természeti
jelenségek, időjárás
elemek, élőlények
érzékszervekkel felismerhető tulajdonságainak megfigyeltetését. Elsősorban a helyszíni foglalkozásokon, játékos tevékenységeken már kézi nagyítót, és távcsövet is használunk. Természetesen gondolkodtató kérdésekkel irányítva a tevékenységet. A leírás módszerének alkalmazása, a megfigyelt jelenségek rajzos ábrázolása, illetve azok szóbeli megfogalmazása. A megfigyelés és a leírás módszerének következetes gyakorlásával a gyerek képessé válik elemi összehasonlítások elvégzésére, csoportosításra. Természetesen közben gyönyörködik a természet csodáiban, a pocsolyából kiugró békákban, a nyíló virágokban. Az ilyen jellegű pozitív élmények szükségesek a környezetbarát magatartás formálódásához. A harmadik fontos megismerő módszer a kísérletezés, az óvónő által beállított kísérletek biztosítják, hiszen a természetben nehezen megfigyelhető, tanulmányozható jelenségek, mint pl. a rügyfakadás,
a
növények
mozgása,
csíráztatás
így
folyamatosan
megfigyelhető.
Természetesen a megfigyelések színtere az a környezet, amiben a gyerekek élnek, és ezt az a tervezésnél figyelembe is veszik az óvodák. Módszerként egyre gyakrabban szerepelnek a szenzitív játékok. Az érzékszervek játék közbeni érzékenyítése a beleélő képességet, az empátiás készséget fejleszti olyan mértékűvé, hogy a természetben lejátszódó folyamatokat a
61
gyerekek átélve, átérezve megérzik, megértik. A játékok során felébred lelkesedésük, figyelmük az életközösségek, erdő, rét, patak növényeire, állataira irányul és képesek lesznek élményeiket megosztani másokkal. A vizek világának „tanulmányozásának” elterjedt módja a „patak vizsgálat” melyet a továbbképzéseken, nyílt napokon ismerhettünk meg. A módszer elterjesztésében a média is sokat segített. Az óvodai környezeti nevelésben a tanulás, tapasztalatszerezés megszervezése változott a legtöbbet előnyére, hiszen kivonult a szoba falai közül, és a természet a környezet lett a tanulás tárgya. Szinte teljesen megszűnt az ismeret centrikus
foglalkozásvezetés
és
az
élménypedagógia,
módszereit
alkalmazzuk
a
tevékenységek tervezésénél. A közvetlen élményeken alapuló tevékenység hatására fejlődik a gyerekek érzékenysége, és alapozódik meg a természettel együtt élni tudó ember szokása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely a természetbarát, környezetbarát szemléletet sugallva, segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség…) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat....) fejlődését. Az óvodákban is rendszeressé váltak a kirándulások, terepjárások, melyek során megtanulhatják a gyerekek az időjárásnak, a terepnek megfelelő öltözködést, a csalán, a rovarok, az égető napsütés elleni védekezést. Elsajátíthatnak olyan viselkedési mintákat, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk közben megfigyelhessék az élő természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghallják a madarak hangját, más állatok neszeit. A nevelésben a leghatékonyabb módszer a példamutatás. A gyerekek világlátását a mindennapiság formálja, ahogyan otthon, az óvodában bánunk velük, amennyi szabadságélményben részesítjük őket. Tehát a természet megszerettetésének alapvető feltétele az óvónő nyitottsága, érzékenysége a szép iránt. Fontos, hogy ő is élményként élje meg a természet legapróbb rezdüléseit, hogy az érzelmeken keresztül részesévé váljon, a környezeti, természeti csodák felfedezésének. De az óvónők munkája mellett, az élő környezethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család is meghatározó. A
62
szülők egyéni felfogása, viselkedésmódja a gyerek számára követendő. (A negatív viselkedés oka a környezetről szerezhető ismeretek hiánya.) Ezek miatt szükségesnek tartjuk mi óvodapedagógusok a szülők ismereteinek kiegészítését, természethez való pozitív kötödés elősegítését. Ezekhez a hétvégeken szervezett közös családi kirándulások bizonyultak a legjobbak. Az óvónők viselkedése, a természethez és a gyermekekhez való fordulásuk a példa erejével hat. Szülői értekezleten, nyílt napokon gyakran beszélgetünk, kitűzött témaként a természet, környezetvédelem fontosságáról, az egyszerű ember mindennapos cselekedeteiről. Az egészséges életmódra nevelés szempontjából is meghatározóak azok a viselkedésminták, viszonyulási módok, amelyet a gyermekek otthon, az óvodában elleshetnek. Az egészséges ember az, akiben " ép a test és ép a lélek", vagyis harmóniára törekszik. A harmóniát, a mindennapokban megvalósítani nagyon nehéz, beszélni róla még nehezebb. A gyermekek "az osztatlan szentidőben" élnek. Az óvodai környezeti nevelés, becsben tartja a gyermeki örömöt, a képzeletet, a kíváncsiságot, a találgatás a "mi minden lehetne a világban " örömélményét, hiszen a világ megismerésének sokféle módja van, az önmagunk megismerésének is. Talán a legszebb pedagógusi képesség felismerni a gyermek értelmének nyiladozását, a nagy szemű rácsodálkozásokat, az angyalian naiv bontakozó gondolatsorokat, szemünk előtt látni a gyermek értelmi fejlődését. A változatos módszerek alkalmazásával elérhető a fejlődés, akkor is, ha tudjuk, a gyerek nem mindig működik " előírás " szerint! Néha nem akar gyümölcsöt enni, időben ágyba menni, kellő mennyiséget mozogni, sétálni, nyúz bennünket, hogy tévézhessen, szemtelen, durcás, türelmetlen, engedékenység, szigorsemmi sem segít. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő feladat. Általa a gyerekek az őket körülvevő, és a tágabb természeti és társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. Segíti a gyerekek irányítottan és spontán szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Programunk tudatosan épít a gyerekek életkori jellemzőire, a természetben gyökerező tevékenységek, a hagyomány és néphagyomány ápoló tevékenységek
63
érzelemfokozó hatásaira. A néphagyománnyal való ismerkedés során megismerik a gyerekek szűkebb és tágabb környezetük értékeit, tárgyi emlékeit, folklorisztikus jegyeit, a jeles napok szokásit, tartalmát. Megismerik környezetük tárgyi, zenei, nyelvi motívumait. Ezek megjelennek tevékenységükben és visszahatnak környezetükre. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér, sík és mennyiség szemlélete. A családi nevelésnek alapozó, a fejlődés folyamán a személyiségjellemzők alakulásában elsődleges szerepe van. Programunk az otthonról hozott tapasztalatok, ismeretek gazdagításához a következőképpen járul hozzá:
természetközelségből fakadó élmények biztosítása (séta, kirándulás),
az életkori sajátosságok figyelembevételével tapasztalatok szerzése kísérletek, megfigyelések útján
a környezet és természetvédelem megalapozása
Mindezek
eredményeképpen
fejlődik
a
gyerekek
megfigyelőképessége,
képzelete,
gondolkodása, emlékezete. Alakul a társas magatartásuk, fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejezőképességük. Célunk: A társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszonyulás megalapozása, élő és élettelen világ megismertetése, megszerettetése. A környezet harmonikus viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok megalapozása. Érzelem és értelem gazdagítása a természetben gyökerező és hagyományőrző tevékenységek útján. Az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével az óvó-védő tevékenységre való figyelemfelhívás. Az óvodapedagógus és a szülők személyes példamutatása. A külső világ tevékeny megismerése, segítse elő a gyermek
önálló
véleményalkotását,
döntési
képességeinek
fejlődését,
a
kortárs
kapcsolatokban és a környezet alakításában.
Feladatok •
Ismertessük meg a gyereket azzal a környezettel, amelyikben élnek, hívjuk fel
figyelmüket annak szépségeire, értékeire, megóvására! •
Biztosítsunk sok lehetőséget az érzékszervekkel való tapasztalásra!
•
Biztosítsunk
megfelelő
eszközöket
a
természetben
való
folyamatos
tevékenykedtetésre! •
Készítsük fel a gyerekeket a kudarc átélésére, a környezetkárosító hatásokra
•
A személyi felelősség fontosságának felismertetése.
64
•
Építsünk a helyi sajátosságokra!
•
Ismertessük meg a gyerekeket a népi kultúrából átvett tevékenységekkel, az időjárás
változásaiból adódó népi szólásokkal, népi hiedelmekkel, megfigyelésekkel! Az évszakok változásaira épülő témakörök:
Témakör
Tevékenység tartalma
Ősz
Az évszakhoz kapcsolódó megfigyelések – Időjárás hatása emberre, növényre, állatra, közlekedésre – Természeti jelenségek és elemekkel való ismerkedés avar, harmat, köd fogalmakkal! – Ember munkája, hatása – Emlékezés a nyárra – Témakörhöz kapcsolódó néphagyományok, népszokások Manuális tevékenységek – termések, magvak gyűjtése – gyógynövények gyűjtése, szárítása – levél seprése – kert gondozása – őszi betakarítás (szüret) – befőzés, aszalás – parkgondozás – préselés – csoportszobai élő sarokban való tevékenykedés –népi
mesterségek
művelőinek
meglátogatása,
munkájuk
csoportszobai alkalmazása Vizsgálódások, kísérletek – állatok lábnyomának vizsgálata, felismerése – különböző talajtípusok vizsgálata – táplálék és ürülék nyomok vizsgálata erdőn-mezőn – kivágott fa évgyűrűinek vizsgálata – ragadozó madarak köpeteinek megfigyelése, elemzése – különböző fajtájú fák leveleinek mikroszkópos nagyítós vizsgálata
65
megfigyelése,
– madarak hangjának felismerése – csiga életmódjának megfigyelése – megfázásos betegségek tüneteinek kezelése gyógynövény főzetekkel (kísérlet megfigyelés) – bogárcsípés felismerése, és védekezés ellene – vitaminsaláták készítése és felhasználása – vízmintavétel, vizsgálódás Környezetvédelem – szeptember 23. Takarítási világnap alkalmával szemétgyűjtés szervezése – október 4. Állatok világnapja – környezet szennyezettségének, tisztaságának megfigyelése az óvodában és az óvodán kívül (falu, erdő, mező) – séták, kirándulások alkalmával a kulturált viselkedési formák betartása Őszhöz kapcsolódó jeles napok szeptember 8. Kisasszonynap – fecskék gyülekezése szeptember 24. – csillagászati ősz kezdete szeptember 29. Mihály nap – állatok téli szállásra hajtása október 23. – faültetés napja november 1. Mindenszentek – november 2. Halottak napja – november 11. Márton napja – házi szárnyasok napja november 19. Erzsébet nap – időjóslás november 25. Katalin nap– ághajtatás karácsonyra november 30. András nap– disznóvágások kezdete, Advent kezdete Tél
Az évszakhoz kapcsolódó megfigyelések – napszakok váltakozásának megfigyeltetése – téli állatvédelem – természeti jelenségek (dér, fagy, zúzmara, jégvirág, jégdara, havas eső) – tél színei – ember munkája, hatása – őszi téli időjárás jellemzőinek összehasonlítása
66
– témakörhöz kapcsolódó hagyományok, népszokások Manuális tevékenységek – ősszel begyűjtött magvak, termések felhasználása – gyógynövények felhasználása, teafőzés – madáretető készítés – madáretetés rendszeresen, folyamatosan – hó seprés, hólapátolás – téli örömök (hóemberépítés, hógolyózás, csúszkálás, szánkózás, állatnyomok kifestése, színes csúszda készítése) – sütőtök feldolgozása, sütése – téli hagyományos munkafolyamatban segítségnyújtás a felnőtteknek (szövés, kukoricahántás, morzsolás) – gyümölcsökből mikulás készítése – Adventi koszorú készítése – mézeskalács sütése Vizsgálódások, kísérletek – a hó halmazállapot változásának megfigyelése és figyelemmel kísérése, (nyomás és hő hatására) – hókristály megfigyelése nagyítóval – környezetszennyező anyagok megfigyeltetése a hóval borított tájon; kísérlet – Katalin napi és Borbálaág hajtatása – párologtatás vízzel és teával – influenzás időszakban gyógyteákkal történő kísérletezés – vitaminok jótékony hatása a szervezetre (savanyú káposzta, zöldség, gyümölcs) Környezetvédelem – fák törzsének védelme a rágcsálók ellen – csúszásveszély elhárítása természetbarát anyagokkal Télhez kapcsolódó jeles napok december – adventi készülődés december 4. Borbála – gyümölcság hajtatás december 6. Miklós – Mikulás december 13. Luca – Búzahajtatás
67
Lucaszék készítés története december – Betlehemezés december 24. – Karácsony december 31. – Szilveszter (ólomöntés) január 1. – Újév, kiskarácsony január 6. – Vízkereszt A farsang kezdete február – farsang, télbúcsúztató Gyertyaszentelő boldogasszony, időjóslás február 6. Dorottya – Időjóslás február 14. Bálint – A madarak menyegzője február 24. Mátyás – Időjóslás: Jégtörő Mátyás, ha nem talál, csinál. Hamvazó szerda- A húsvétig tartó 40 napos böjt kezdete Tavasz
Tavasz Az évszakhoz kapcsolódó megfigyelések – az időjárás hatása emberre, növényre, állatra, közlekedésre – éledő természet – Tavaszi munkálatok (nagyüzem / kiskertek) – évszakok jellemző jegyeinek összehasonlítása – tavaszi színpompa – védett virágok, növények, állatok megismertetése, életmódjának megfigyelése – a szabadban és a fólia alatt fejlődő növények összehasonlítása (nap, meleg, pára, víz hatása) – Tisza áradásának, apadásának megfigyelése – témakörhöz kapcsolódó jeles napok, népszokások Manuális tevékenységek – talaj előkészítés veteményezéshez – magvak, palánták: ültetése – tavaszi udvartakarításban való részvétel – bokrok, fák metszése, irányítással – felesleges növényi részek komposzttárolóba gyűjtése – primőr zöldségfélékből vitaminsaláta készítése Vizsgálódások, kísérletek
68
– madártojások vizsgálata – ragadozó madarak köpetének vizsgálata – szárnyasok szaporodásának vizsgálata – magvak csiráztatása, ágak rügyeztetése – madarak fészekrakásának vizsgálata távcsővel – madarak fiókáinak etetése, gondozása – rovarok, bogarak életének megfigyelése (méhek munka közben, cserebogárrajzás) – kártékony rovarok elleni védekezés – levegő mozgásának megfigyelése sárkányeregetéssel, szélforgóval Környezetvédelem – március 22. a víz világnapjának megünneplése – április 22. a föld világnapjának megünneplése – május 10. madarak, fák napjának megünneplése – június 5. környezetvédelmi világnap – környezet rendjének kialakítása, s a rend megóvása (szelektív hulladékgyűjtés) – locsolás biolevekkel Tavaszhoz kapcsolódó jeles napok március 12. Gergely – vetőnap a hüvelyesekre, palántás növényekre március 18. Sándor március 19. József – meleg hozó nap március 21. Benedek – betegek pártfogójának napja március 25. – gyümölcsoltó; Boldogasszony gyümölcsfák, kertek megfigyelése április l. – Hugó vagy 100. nap szerencsétlen nap április 24. György nap – állatok kihajtása április 25. Márk nap – búzaszentelés napja május l. Jakab, Fülöp nap – májusfa állítása május 4. Flórián nap – tűztiltó nap május 25. Orbán nap
69
– méhek rajzása május 12. Szervác ┐ május 13. Pongrác ├ Fagyos szentek május 14. Bonifác ┘ Nyár
Készülődés a nyári időszakra, szünetre:- Kirándulások szervezése - Nyár veszélyeire való felkészítés
Témakör
Tevékenység tartalma
Állatok
A gyerekek érzelmi világához igen közel állnak az állatok. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az óvodában a gyerekek megismerkedjenek a közvetlen környezetükben és tágabb környezetükben élő állatokkal. Szerezzenek ismereteket életmódjukról, táplálkozásukról, szaporodásukról, hasznukról! Tudatosodjon bennük, hogy vannak veszélyes és az ember számára kártékony állatok is! – háziállatok: szarvasmarha, ló, sertés, kutya, macska, kecske, juh, házi szárnyasok – ház körül élő állatok: patkány, egér, nyest, menyét – vadon élő állatok: őz, nyúl, róka, farkas, sün, mókus, szarvas, medve – madarak: fácán, fogoly, vadkacsa, gólya, gém, sirály, veréb, fecske, cinege, harkály, bagoly – távoli tájak állatai: oroszlán, tigris, párduc, zebra, elefánt, majom, strucc, krokodil, kígyó, hiúz – vízben élő állatok: halak, békák, teknősbéka, cápa, bálna, rák, csiga, kagyló – földben élő állatok: giliszta, vakond, ürge, mezei pocok – bogarak: szöcske, tücsök, cserebogár, szentjánosbogár, darazsak, méhek, hangyák szarvasbogár, katicabogár, lepkék, legyek – pókok
Növények
A gyerekek ismeretanyagának gazdagítását segíti a sokszínű növényvilág. Tudatosodjon a gyermekekben, hogy a növényeknek fontos szerepük van a levegő tisztán tartásában, ismerkedjenek meg közvetlen környezetük növényzetével! Ápolják, óvják, gondozzák azt! Csodálkozzanak rá, vegyék észre a növények szépségét! Alakuljon ki bennük annak tudata, hogy csak szükség esetén szedjük le a növényeket! A különböző évszakokban figyeljék meg és szerezzenek közvetlen tapasztalatot a fák, cserjék, virágok, füvek haszonnövények jellegzetességeiről!
70
fák, cserjék: örökzöldek: fenyő, tuja lombhullatók: gyümölcsfák nyírfa, fűzfa, hársfa, gesztenyefa, kőrisfa, tölgyfa, platánfa, nyárfa, aranyeső, orgona, kökény, vadrózsa gombák, mohák virágok: kerti: hóvirág, ibolya, jácint, nárcisz, gyöngyvirág, rózsa, pünkösdi rózsa, szegfű, kardvirág, nefelejcs, árvácska, tátogó, őszirózsa, margaréta, liliom, petúnia, muskátli, dália, krizantém mezei virágok: búzavirág, pipacs, lucerna, vadrepce, gyermekláncfű mocsári gólyahír, réti boglárka, sárga nőszirom, tavaszi tőzike, imola, bogáncs gyógynövények: kamilla, csalán, gyermekláncfű, körömvirág, bodzavirág, cickafark, lándzsás útifű, menta, citromfű gyümölcsök: cseresznye, meggy, alma, köre, dió, szőlő, szilva, dinnye, őszibarack, sárgabarack, málna, eper, földieper, szeder déligyümölcsök: narancs, banán, citrom, füge, datolya, kivi, mangó, kókusz, grapefruit zöldségfélék: retek, hagyma, káposzta, saláta, sóska, uborka, burgonya, paprika, paradicsom, karalábé, karfiol, sárgarépa, petrezselyem
Közlekedés A mindennapos gyalogos és közlekedési eszközzel való óvodába járás során gyakorolják és rögződjön a gyerekekben a közlekedés alapszabálya! Ismerkedjenek meg a leggyakrabban látott szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközökkel! Utazás közben alakuljon ki a helyes viselkedési morál! szárazföldi: kerékpár, motorkerékpár, személygépkocsi, teherautó, lovas kocsi, autóbusz, vonat, villamos, trolibusz, metró, mezőgazdasági gépek vízi: csónak, hajó, motorcsónak, uszály, komp, vízi bicikli, kajak, jetski, vitorlás, kenu légi: repülőgép, helikopter, űrhajó, hőlégballon, sárkányrepülő, libegő, rakéta
Család
Család témakörrel kapcsolatos tennivalók: Óvodánkban a gyerekek különböző szociokulturális háttérrel rendelkeznek. 3 éves korig a gyerekek életében, fejlődésében meghatározó szerepet tölt be a család. 3 éves kor után erre a nevelésre építve az óvoda fontos kiegészítő szerepet játszik a gyerekek testi, értelmi és érzelmi fejlesztésében. Kiemelt fontosságú ezért a család és
71
az óvoda együttnevelése. A gyerekek ismerjék a család fogalmát, a családtagokat érezzék az összetartozást! Ismerjék a családban élők legfontosabb adatait, legyen fogalmuk munkájukról, kötelességükről! Családtagok Családtagok munkája Testünk
A gyerekek ismerkedjenek testüket, nevezzék meg különböző testrészeiket, érzékszerveiket, azok funkcióját, védelmét, ápolását! Ismerkedjenek meg az orvos gyógyító munkájával! testrészek és szerepük érzékszervek és funkciói, ápolása betegségek az orvos gyógyító munkája
Színek
Gyermekeinket körülvevő környezet változatos színvilágot tükröz. Közvetlen tapasztalás útján a gyerekek ismerkedjenek meg az alapszínekkel, színárnyalatokkal, színkeverékekkel! Ne csak emlékezetükben, de a környezet tárgyain is legyenek képesek felismerni ezeket!
VII. TEHETSÉGGONDOZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, SNI GYERMEKEK NEVELÉSE VII.1. DEFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS
VII.1.1. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás Minden emberi tevékenység kialakulásának megvan a maga legkedvezőbb fiziológiásan optimális, úgynevezett szenzitív szakasza. Az óvoda szociológiai környezete késztetett arra bennünket, hogy az integrációt tudatosan felvállaljuk. Az emberi népesség minden rétegében hasonló arányban találhatók jó adottságokkal, potenciális tehetséggel rendelkező gyermekek, ám nyilvánvaló, hogy a tehetség annál kevésbé bontakozik ki, minél hosszabb ideig tart a megvonásos vagy hátrányos nevelés helyzet. Ugyanakkor a népesség bizonyos százaléka érzék- vagy mozgásszervi sérült, illetve korrekciós nevelésre szorul idegrendszeri, mentális vagy érzelmi elmaradottság miatt. Az ilyen gyermekeket célirányos differenciált nevelésben kell részesíteni, mert különben társaiktól való lemaradásuk egyre nő. A teljesítménybeli kudarcélmények később további személyiség torzulásokhoz vezethetnek.
72
A helyi nevelési programunkban arra törekszünk, hogy a magatartás kívánatos normáit kialakítsuk, az érzelmi hatás jelentősége felerősödjön a szeretetteljes, biztonságos, derűs légkörben. Érzelmi biztonságot nyújtunk mind az épeknek, mind a sajátos nevelési igényűeknek, módszereinkben megtartva a helyes arányt. Az óvodás gyermekek nyiladozó képességeinek, későbbi tehetségre utaló jegyeinek, tulajdonságainak vagy az elmaradásnak a megfigyelését, diagnózisát, majd a célirányos fejlesztést vállaljuk fel. Tapasztalataink jelzését szülők, az iskolák számára lehetővé tesszük, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek felzárkóztatása folyamatos legyen, a kiváló gyermekek tehetséggondozása az óvodát követően is folytatódjon. Fontos, hogy csak olyan gyermekeket integrálhatunk, akiknek metakommunikációja, kommunikációja olyan szintű, hogy társaikkal és a felnőttekkel kapcsolatot tudnak teremteni, szükségleteiket tudják jelezni. Kapcsolatteremtési módok:
Metakommunikáció:
hívogatás,
integetés,
taglejtések,
egyéb
vizuális
megnyilvánulások.
Érzelmi kifejezés testbeszéddel: közeledés, pl. a halló gyermekekhez, hívó, felajánlkozó gesztusok, barátságos mimika, játékátadás és játékcsere egymás mellett játszás folyamán.
Akusztikus kommunikáció: figyelemfelhívó hangok, beszéd, a megmutatás, a rámutatás egyszerű szólamai, egyszerű kérdések a játékkal, a játékszerrel, szükségletekkel kapcsolatosan.
VII.1.2. Prevenció és korrekció, kompenzáció A megelőzést, javítást és a helyettesítő felzárkóztatást az óvodapedagógusok, és ha szükséges, a gyógypedagógusok végzik. El kell fogadnunk, hogy minden gyermeket fejlettségi szintje határoz meg és nem az életkora. Ezért feladat a prevenció, korrekció, kompenzáció. A nevelés, fejlesztés során az egyik feladat a feltételek javításával a fejlődést gátló tényező kiiktatása, a gyermek állapotromlásának megelőzése, az esetleg kialakuló rendellenességek kiküszöbölése. Arra kell törekednünk, hogy a másodlagos degeneratív elváltozásokat meggátoljuk. A megelőzés nem csupán a testi, lelki állapot romlására vonatkozik, hanem az egész személyiségre együttesen. Feladat az egészséges gyermekek fejlődési ütemének ismeretében a megtorpanások okainak felderítése, a problémás gyermekeknél a másodlagos személyiség- vagy viselkedészavarok kialakulásának megelőzése is. Arra törekszünk, hogy mind a testi, mind a személyiségben bekövetkezett hátrányos tüneteket, károsodásokat a lehető legalacsonyabb szintre szorítsuk, lehetőleg teljesen
73
korrigáljuk, kiküszöböljük. Arra kell törekednünk, hogy a sérült funkciókat mindig egyidejűleg igazítsuk helyre, mivel mindegyik hatással van a másik területre is. Természetesen a súlypont mindig a legfőbb hiányosság korrekcióján van. Azokat a kiesett funkciókat, amelyeket szakvélemény alapján biztosan nem lehet korrigálni, más tevékenységekkel igyekszünk helyettesíteni. Bizonyos esetekben teljes kompenzációt lehet elérni, más esetekben meg kell elégednünk a funkció részleges pótlásával. Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. autisztikus kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Az óvoda elvárásai igazodnak a gyermek fejlődési üteméhez. Figyelünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl.
VIII. GYERMEKVÉDELMI MUNKA AZ ÓVODÁBAN VIII.1. A gyermekvédelem célja Programunkban a gyermekvédelem minden esetben a törvényesség keretein belül valósul
meg, abban az esetben is, ha a gyermekek vélt érdeke megkívánná a radikálisabb vagy gyorsabb beavatkozását. Elfogadjuk a szülő elsődleges jogát a neveléshez, az óvoda kiegészítő szerepet tölt be a családdal együttműködve. Az intézményvezető személyesen irányítja
a
gyermekvédelmi
tevékenységet,
a
feladatok
maradéktalan
ellátását.
Gyermekvédelmi szempontból szükséges évente a gyermekvédelmi program elkészítése és végrehajtása. A gyermekvédelmi ismeretek aktualizálása, bővítése a családlátogatások szervezése, a rendszeres szakmai konzultáció elősegíti, hogy egyetlen gyermeket se érhessen károsító hatás. A prevenció során fel kell tárni azokat a tényeket, okokat, amelyek a gyermekek fejlődését akadályozhatják, veszélyeztethetik. A gyermekek családi helyzetét évenként felmérjük. A gyermekvédelmi felmérés tartalma: az óvodások összes száma, a veszélyeztetettek száma,
74
hátrányos helyzetű gyermekek száma, három- vagy többgyermekes családban élők száma, a fogyatékos gyermekek száma, a csonka családban nevelkedők száma. A gyermekek veszélyeztetettségének vizsgálati szempontjai: A családi környezet tárgyi jellemzői, lakásviszonyok, anyagi helyzet, A család életvezetése: a nevelés pozitívumai és hiányosságai, Italozó életvitel, függőség, bűnöző családi helyzet esetleges jelenléte, Betegség, egészségügyi állapot, a gyermek pszichikai állapota. Feladatunk – a tényállapotok birtokában – a gyermek érdekében a szükséges lépések megtétele, a gyermekek számára a balesetvédelmi feltételek megteremtése. VIII.2. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése Kiemelten kezeljük a szociális hátránnyal küzdő családok segítését, a gyermekek
befogadását. A problémák kezelése nagy türelmet igénylő, lassan ható nevelői foglalatosság. A verbális és a metakommunikációs eljárások mind a rászoruló gyermekek esélyei kívánják javítani. Napirendünk biztosítja a gyermekek nyugodt rendszerbe szervezett napi életét, és figyelembe veszi a különböző szintről induló fejlődés tennivalóit. Az óvoda vezetője kapcsolatot tart: a gyermekjóléti szolgálattal,szükség szerint a gyámhatóság gyermekvédelmi ügyintézőjével, a Nevelési Tanácsadóval és a Szakértői Bizottsággal. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: szokás- és normarendszer megalapozása, testi, lelki, értelmi és szociális érettség, melyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. Az intézmény vezetője, az óvodapedagógusok és a pedagógia munkát segítők (dajkák), valamint az óvoda egyéb dolgozói összehangolt munkája teremti meg a feltételeket. Az esélyegyenlőtlenségek
csökkentése
mellett
kiemelt
feladat
a
befogadó
környezet
megteremtése, a kialakult előítéletek lebontása, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése, a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit szem előtt tartva biztosítjuk és védjük a gyermekek jogait és biztosítjuk az egyenlő hozzáférést az esélyegyenlőségi törvényben megfogalmazottak szerint. Fokozottan figyelünk arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az iskoláskor kezdetéig feltétlenül szükséges, hogy rendszeresen járjanak óvodánkba. Ebben a korban fejlődésük üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Számukra az óvodánkban megtapasztalt befogadó nevelés évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az óvoda Integrációs Programban /óvodai IPR/ arra vállalkozunk, hogy meghatározzuk az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan,
75
hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt. VIII.3. A gyermekvédelmi munkaterv kiemelt területei
Szervezési feladatok Nevelőtestület együttműködése Pedagógiai munka Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel Óvoda-iskola átmenet támogatása Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Intézményi önértékelés, eredményesség Az információáramlást a gyermekvédelmi területen is erősíteni kívánjuk, hogy egy gyermek se kerülje el figyelmünket, ha a család segítségre szorul.
VIII.4. Gyermekvédelmi feladatok A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése az óvodai nevelés egész
folyamatában, az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésén túl ügyelünk a gyermekbalesetek megelőzésére, rendszeres egészségügyi szűrő vizsgálatok megvalósításának elősegítésére. Biztosítjuk, ha kell pályázat útján, a fogászati, szemészeti, fülészeti, ortopédiai szűrést (szülői beleegyezéssel). A fejlődést hátráltató tényezők feltárása a családokban, kiemelten a hátrányos helyzetű HH és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (HHH-s) beóvodáztatása terén mérlegelés nélkül történik. A szociális helyzete miatt hátrányos, illetve veszélyeztetett gyermekek segítése folyamatos a gyermekétkeztetési hozzájárulással, gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezésével, illetve szervezéssel (ruha, játék, könyv gyűjtése, adományozása, kölcsönzése). Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása. A családnak segítségnyújtás (szakszolgálat, szakmai szolgáltatás) és a nevelési módszerek
76
segítése (tanácsadás, azonos nevelési elvek megvalósítására törekvés, mint amit mi az óvodában alkalmazunk) folyamatos. A
gyermekekkel
kapcsolatos
adatvédelmi,
titoktartási
kötelezettséget
betartjuk,
a
dokumentumokat elzárva, csak az irodában tároljuk. Vezetői, óvodapedagógusi fogadóórát biztosítunk az óvodában rendszeresen. Megtörténik, ha szükséges, a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásba vétele, fogyatékkal élő gyermekek szűrése (SNI) az év elején, de ha szükséges, év közben is esetmegbeszéléseken veszünk részt a szakszolgálatokkal, segítő szervezetekkel. A családlátogatást az óvodapedagógus végzi, ha szükséges bevonja a kapcsolattartáshoz a külső szakmai intézményeket, szervezeteket, szakembereket. VIII.5. A gyermekvédelem belső kapcsolatai A vezető óvónő felelősséget vállal a gyermekvédelmi munka megfelelő működéséért, valamint
biztosítja a szükséges feltételeket, kiemelten a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében. A vezető javaslatot tehet és dönthet a törvényben foglaltak alapján a közmunkások befogadásáról, alkalmazásáról a rászorulók számára az önkormányzattal
történő
munkakapcsolat alapján. A nyilvántartásba vett gyermekek óvodapedagógusaival rendszeres munkakapcsolatban tájékoztatjuk egymást az esetleges változásokról. Az anyagi okból veszélyeztetettek felmérése érdekében a csoport óvodapedagógusai, illetve a szülők jelzéseit vesszük figyelembe. VIII.6. A gyermekvédelem külső kapcsolatai
Gyermekjóléti Központ Pedagógiai Szakszolgálatok Egészségügyi Szakszolgálat Orvos, védőnő Bölcsőde Iskolai gyermekvédelmi felelős Önkormányzat: gyermek- és ifjúságvédelmi szakreferens Szakmai szolgáltatás: Pedagógiai szakszolgálatok Civil szervezetek A családok szociális hátrányainak, és az egyéb a gyermeket érintő nehéz helyzetek feltérképezésében, a csoportban dolgozó óvónők és a szülők jelzéseire alapozunk.
77
A megoldáskeresés érdekében a fent említett képviseleti szervekkel felvesszük a kapcsolatot, és a problémák megismerésének függvényében kérünk, illetve ajánlunk segítséget a szülőknek.
IX.ZÁRÓFEJEZET NEVELÉSI EREDMÉNYEINK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE Az értékelő vizsgálat módszerei: Nevelési
programunk
megvalósításának
hatékonyságát
az
óvodás
gyermekek
személyiségének fejlődése és eredményeik igazolják vissza. A gyermekek fejlettségének megállapításában, munkánk eredményeinek mérésében és értékelésében a vezető, az óvodapedagógus egyaránt részt vesznek, a gyermekek következő szintjeinek megállapítása alapján: A programcsomag beválásának vizsgálata IX.1. Programbeválási és témakör értékelési szempontok A gyermekek fejlődésének nyomon követése – minden témakör esetében folyamatos –
megfigyelésre épített. A beválási vizsgálatok során szerzett adatok, tapasztalatok vélemények, eredmények, értékek feldolgozása, értékelése elemzése. A tesztelési eredmények beépítése a korrekciós, illetve a fejlesztő munkánkba. Attitűdmérések. A további tervezés a mérések eredményeinek tükrében történik. Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása szükség esetén. IX.2. Dokumentumelemzés és közvetlen megfigyelés az alábbi területeken: Mindennapi élet, napirend
Óvodapedagógusaink munkája A gyermek fejlettsége, készségei, képességei az átlagos fejlettséghez viszonyítva: társas kapcsolatok, szokáshoz való alkalmazkodás, keresztény értékek megélése
érzelmek, beállítódás percepció tájékozottsági szint, gondolkodás motivációk, pszichikus funkciók 78
verbális képességek (anyanyelvi kulturáltság) zenei képességek testi képességek (nagymozgások, finommotorika) IX.3. Pedagógusok önértékelése
Az Önértékelési kézikönyv óvodák számára alapján történik az óvodapedagógusok, a vezető és az intézmény önértékelése. Amennyiben az értékelés alapján kívánatossá válik A tárgyi, személyi feltételek, óvodaszerkezeti elemek megváltoznak Nevelőtestület 1/3-a jegyzőkönyvileg kéri nevelőtestületi értekezleten Fenntartói koncepció változásakor Társadalmi környezet, óvodahasználók nagyobb arányú változása, igénye esetén, ha a nevelőközösség elfogadja az új célokat.
79
X. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Helyi Nevelési Program érvényességi ideje: 2014/2015. nevelési év- határozatlan idejű A Nevelőtestület a Nyírlövő-Lövőpetri Körzeti Óvoda és Bölcsőde Helyi Nevelési Program módosítását 100%-ban elfogadta. Az óvoda nevelőtestülete nevében: ……………………………………….
…………………………
dátum
aláírás
Nyilvánosságra hozatalért (kifüggesztésre kerülésért) felelős: Szűcs Istvánné ……………………………. aláírás
Szakértői véleményt készítette: Jámbor Zsuzsanna ……………………………..
………………………….
dátum
aláírás
80
Jóváhagyta: Nyírlövő- Lövőpetri Óvodafenntartó Társulás……………………………………….. határozatával.
………………………….
PH.
A NEVELÉSI PROGRAM NEVELŐTESTÜLETI ELFOGADÁSA:
A Nyírlövő- Lövőpetri Körzeti Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete a Helyi Nevelési Program módosítását elfogadta: 201….,(dátum)……… fő, pedagógus, és a pedagógiai munkát segítő …… fő (100%) egyöntetű határozatával az intézményben megtartott nevelőtestületi értekezleten.
Dátum:………………… PH.
hitelesítő pedagógusok
óvodavezető aláírása
A Nevelési Programról a szülői közösség egyetértését nyilvánította: A Lövőpetri Nyírlövő Körzeti Óvoda és Bölcsőde szülői közössége a Helyi Nevelési Programban rögzítettekkel egyetért. Az intézményben ……………………. megtartott SZMK értekezleten elfogadta ……… szülő (100%) egyöntetű határozatával. Felhatalmazott a szülői közösség képviseletében két szülőt hitelesítésre.
Dátum:
81
...…………………….
……………………………….
szülő
szülő
MELLÉKLET
82
Felhasznált irodalom 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Óvodai nevelés országos alapprogramja Budapest. 1996. Az óvodai nevelés programja Budapest. 1989. Néphagyományőrző óvodai program Gödöllő. 1998. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Budapest. 1999. Bakonyiné Vince Ágnes Kasza Ilona: Mozgás öröm a szabadban Budapest.1989. Forrai Katalin: Ének az óvodában Budapest. 1974. Zöld ovi – ötletgyűjtemény Tisza Klub füzetek. 7. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? Budapest. 1996. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Szolnok. 1983. Szempontok az óvodáskorú gyermekek fejlettségének megállapítására Mérei Ferenc V. Binét: Gyermeklélektan Budapest. 1970. Fábián Katalin: Tevékenység központú óvodai nevelési program Miskolc. 1996. Pereszlényi Éva Porkolábné Balogh Katalin: Játék mozgás – kommunikáció Budapest. 1996. Vargáné Pók Katalin: „Ami kívül, az belül” Debrecen. 1995. Baranyai Sándorné: Értük Velük Debrecen. 1998. Óvodai nevelés játékkal, mesével Budapest.1996. Vargáné Szabó Gyöngyi: Epochális rendszerű óvodai nevelési program Debrecen. 1997. Dr. Nádai Magda: Madarak, fák, gyerekek Budapest. 1990. Dr. Ranschburg Jenő: Az óvodáskor magatartási és személyiségproblémái Miskolc. 1996.
83
Dr. Daróczy Erzsébet, Dr. Kovács György Dr. Krajcsovszky József: Óvodapedagógia Budapest. 1991. Dömötör Tekla: Magyar népszokások Miskolc. 1993. Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok az óvodáskorban Miskolc. 1994. Lázár Katalin: Népi játékok Hajdúböszörmény. 1996. Tátrai Zsuzsa, Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások Hajdúböszörmény. 1996. A Kormány 255/2009.(XI.
20.)
Korm.
Rendelete
az
Óvodai
nevelés
országos
alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. Rendelet módosításáról. Segédanyag a helyi programok átdolgozásához a módosított alapprogram szerint. Önértékelési kézikönyv óvodák számára
84
