A SZENTIVÁNI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZENTIVÁNI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„Nincsen csodálatosabb alkalom az ajándékozásra, minthogy minden nap odaadd egy nyílt lelkű lénynek mindazt, ami legjobb és legigazibb benned.” Rabindranáth Tagóre

NEVELÉSI GYAKORLATUNK RENDSZERTÁBLÁJA A nevelés célja, feladata A nevelés keretei

Érzelmi nevelés és szocializáció

Egészséges életmódra nevelés

Anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés

A tevékenységek keretei Játék

Tehetséggondozás

Harmonikus személyiségfejlesztés

A tevékenységek formái

Mese, vers dramatikus játékok

Ének, zenehallgatás Énekes játékok

Vizuális nevelés

Mozgásfejlesztés Testnevelés

A környezet és a külső világ tevékenység megismerése néphagyományok

Munka jellegű tevékenység

Az óvoda kapcsolatrendszere

Család

Bölcsőde

Iskolák

Közművelődési intézmények

Egyéb kapcsolatok

Tartalomjegyzék

1. Óvodánk bemutatása .............................................................................................................. 1 1.1 Gyermekkép ..................................................................................................................... 3 1.2 Óvodakép ......................................................................................................................... 3 1.3 Óvodánk célja, feladata .................................................................................................... 5 1.4 Nevelési feladataink ......................................................................................................... 6 2. A nevelés keretei .................................................................................................................... 7 2.1 Egészséges életmódra nevelés .......................................................................................... 7 2.2 Érzelmi nevelés és szocializáció ...................................................................................... 9 2.3 Anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés ....................................................................... 11 3. A tevékenységek keretei....................................................................................................... 14 3.1 A játék ............................................................................................................................ 14 3.2 Harmonikus személyiségfejlesztés ................................................................................. 15 3.3 Tehetséggondozás, speciális nevelési igényű gyermekek nevelése, fejlesztése ............ 19 4. Az óvodai élet megszervezése .............................................................................................. 21 5. A tevékenységek formái ....................................................................................................... 22 5.1 Mese, vers, dramatizálás ................................................................................................ 22 5.2 Ének-zenei nevelés ......................................................................................................... 24 5.3Vizuális nevelés............................................................................................................... 25 5.4 Mozgásfejlesztés, testnevelés ......................................................................................... 26 5.5 A környezet és külső világ tevékeny megismerése – néphagyományok, környezet és természetvédelmi tevékenység ............................................................................................. 28 5.6 Munka jellegű tevékenységek ........................................................................................ 35 6. Az óvoda kapcsolatrendszere ............................................................................................... 37 7. Gyermekvédelem ................................................................................................................. 40 8. A program megvalósításának feltételrendszere .................................................................... 42 Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 47 Mellékletek …………………………………………………………………………………...48

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja

1. Óvodánk bemutatása Intézmény megnevezése: Szentiváni Óvoda székhelye: 9011 Győr, Kör tér 23. telephelyei: 9011 Győr, Váci u. 1-3. 9011 Győr, Sugár u. 40-42. Településünk Győrszentiván, Győr peremkerületi zöldövezetében helyezkedik el, kb. 10 ezer fős lakosságával, melynek közössége zártabb, falusiasabb. A település jellegéből adódóan ideális a gyereknevelésre, mivel helyben egy bölcsőde, három telephelyen működő óvoda és két iskola van, ugyanakkor a várost is helyi busszal, autóval 20 percen belül el lehet érni. Évek óta a kisgyermekes családok szívesen költöznek településünkre, így a szükségnek megfelelően fejlesztjük csoportjaink számát, jelenleg az óvoda 16 csoporttal működik. Óvodánk teljes nyitvatartási ideje alatt a gyerekekkel a köznevelési törvényben előírt végzettségű szakemberek foglalkoznak. (2013 szeptember 1-től a szakmai munkát pedagógiai asszisztensek segítik). Óvodáink udvarai biztosítják a szabad játéklehetőségeket és szolgálják a gyerekek szabad levegőn való mozgásfejlődését. Csoportjaink jól felszereltek és igyekszünk az életkori sajátosságokat figyelembe véve szervezni a gyerekek óvodai életét. Dolgozóink szakképzettek, az egész életen át való tanulás gondolata nem idegen számukra és hisznek a példaértékű nevelés fontosságában. Óvodánk nevelőtestülete elkészítette helyi pedagógiai programját, melyet a módosított Óvodai nevelés Országos Alapprogramjára épített. Egymásra épülő szakmailag összehangolt rendszere biztosíték szakmai önállóságunkra, és érvényesülnek azok az általános igények, melyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom és a család a gyermek érdekeinek figyelembe vételével megfogalmaz meg. A programunk a közoktatási rendszer új kihívásaival összhangban és a törvényi előírásokat betartva került módosításra. Pedagógia programunk a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt

1

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza az óvodánk pedagógiai alapelveit. -

Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul az egyenlő hozzáférés biztosításával.

-

A gyermeket, - mint fejlődő személyiséget – gondoskodás, és különleges védelem illeti meg.

-

Az óvodánk a családi nevelést egészíti ki.

-

Óvodai nevelésünkben érvényesülnek az innovatív törekvések, mivel programunk széleskörű módszertani szabadságot ad pedagógusainknak.

-

Pedagógiai programunk figyelembe veszi a nemzeti és etnikai kisebbség, a migráns, illetve a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelveit.

-

Óvodai nevelésünk gyermekközpontú és befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik.

„Keresem minden gyermek sajátos titkát, és azt kérdezem, hogyan segíthetném abban, hogy önmaga lehessen.” /Janus Korczak/

2


1.1 Gyermekkép Óvodánkban egészséges, nyitott, a világot megismerni, felfedezni vágyó, önmagukat és másokat elfogadó, kompromisszum készségre hajlandó, de egyéniségüket megtartó, kreatív embereket szeretnénk nevelni. A pedagógiai programunk minden egyes elemének középpontjában a gyermek áll. Az egészséges életmód, mint érték épüljön be és váljék igényévé a gyermekek életének. Legyenek nyitottak a szűkebb és tágabb környezet szépségeinek befogadására. A gyermekeknek a világot nem elmagyarázni, hanem megmutatni szeretnénk. A környezettudatos szemlélt kialakításával tudjon alkalmazkodni az őt körülvevő világ változásaihoz. Bátorító, támaszt nyújtó pedagógiai felfogásunkkal alkalmassá tesszük őket arra, hogy elfogadják önmagukat és ezáltal elfogadjanak másokat. Legyenek toleránsak a másság iránt. Érzelmileg legyenek kiegyensúlyozottak, viselkedésükben legyen jelen a felelősségérzet, a szeretet és az elfogadás. Tudják érzelmeiket megfogalmazni, azt mások számára elfogadható módon kimutatni. Önérvényesítő törekvéseik közben erősítjük pozitív tulajdonságaikat. A gyermekekkel megismertetjük a szűkebb környezetükben fellelhető néphagyományokat, kihasználva a közösség teremtő és emberformáló lehetőségeit, ami a szülőföldhöz való ragaszkodást, a hazaszeretetet, a magyar nyelv szeretetét alapozza meg. A gyermekek életkori sajátosságaiból adódó kíváncsiság fenntartásával természetes igényükké váljék számukra az egész életen át való tanulás. Minden gyermek egyéni képességét, fejlődési ütemét figyelembe véve biztosítjuk, hogy óvodáskor

végére

belépjenek

a

következő

életszakaszukba

és

lehetőség

szerint

zökkenőmentes legyen az iskolai beilleszkedésük. Valljuk, hogy „az ember, amit az óvodás évek alatt felfog, azt kihat egész életére”. /Brunszvik Teréz/

3


1.2 Óvodakép

Szerető, gondoskodó, biztonságot adó, családias légkörben biztosítjuk a gyermekek egészséges és harmonikus testi és lelki fejlődését. A gyermeki jogok tiszteletben tartásával elfogadás, szeretet, megbecsülés, különleges védelem övezi óvodásainkat. Gyermekközpontú óvodai nevelésünk a személyiség teljes körű kibontakoztatására irányul. A gyermekek óvodába lépésekor elsődleges feladatunk a befogadás, a gondoskodás, mely jelenti a gyermek lelki és fizikai szükségleteinek kielégítését, ami kölcsönös bizalmon és feltétel nélküli szereteten alapul. Az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem és az alapos megfigyelés alapjául szolgál a differenciált fejlesztésnek. Tehetséggondozó műhelyekben segítjük a tehetség ígéretek kibontakozását. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget és az egyenlő hozzáférést a hátránnyal érkező és az átlagtól eltérő fejlődési ütemű /BTM - beilleszkedési, tanulási és magatartászavar, SNI- sajátos nevelési igény/ gyermekek számára is. Gyermekeinket arra neveljük, hogy ezeket a gyerekeket elfogadják, segítsék, szeretettel vegyék körül. A

gyermekek

személyiségfejlődését

segítjük

modell

értékű

viselkedésünkkel,

bánásmódunkkal és ezt a mintát követik az óvodai ellátásban résztvevő felnőttek is. A gyerekek aktuális fejlettségi állapotát tájékozódó jelleggel, éves szinten két alkalommal rögzítjük, és ez alapján segítjük a gyerekek további fejlődését, figyelembe véve a spontán érést. A tehetséggondozó műhelyekbe közös megbeszélés alapján válogatjuk be a gyerekeket.

„A gyermek lelke olyan, mint a tükör, mely váltakozva fordul új és új irányba s fényt keres, napok, holdak, csillagok, vagy pislogó gyertyák fényét, mit önmagáról visszatükrözhessen”. /Wass Albert/

4


1.3 Óvodánk célja, feladata Óvodánkban a családi nevelés elsődlegességére építve, annak folytatásaként, szeretetteljes légkörben, jó példával neveljük a ránk bízott gyerekeket. Figyelembe vesszük, hogy a gyerekek különböző hátterű családokból érkeznek. Kiemelt feladatnak tekintjük az egyes gyermekek esetében a hátránycsökkentést, az esélyteremtést és az előítélet mentesség biztosítását éppúgy, mint a tehetség ígéretek felkarolását. A gyermekeket megillető jogok biztosításával – ami óvodánk minden dolgozójának kötelessége – a személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk. Óvodánkban a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem övezi. A képesség fejlesztést komplex tevékenységek, cselekvések segítségével kívánjuk megvalósítani az egyenlő hozzáférés biztosításával. Célunk, hogy a szociális érzelmi képességeik alakításával képessé váljanak az egymás iránti nyitottságra. Legyenek képesek pozitív emberi és közösségi kapcsolatok kialakítására. Megalapozzuk bennük a környezettudatos magatartást, hogy tudjanak nyitni a világra, igazodjanak el a természet rendjében, vegyék észre annak szépségeit. Védjék, óvják szűkebb és tágabb környezetüket. A tanulási tapasztalatszerzési folyamat során olyan motivált állapotot hozunk létre, amelyben a gyermek belső késztetése a külső késztetéssel találkozik. Minden tapasztalatszerzést lehetőség szerint tevékenységbe ágyazunk és biztosítjuk a gyerekek számára a szabad választás lehetőségét. A gyermek óvodai életét átható legfontosabb tevékenysége a játék. Nagy hangsúlyt fektetünk a szabad játék biztosítására, melyhez megteremtjük az optimális feltételeket /eszköz, hely, idő, élmények, stb./. Fontos a játékban az óvónő tudatos, pedagógiai jelenléte, melyet odafordulás, érdeklődés, segítőkészség, bátorítás jellemez az egyéni szabadság meghagyásával. Óvodánk nyitott a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási és magatartászavaros (továbbiakban: SNI és BTM) gyerekek befogadására, igazodva egyéni szükségleteikhez és igényeikhez. Szükség esetén a nemzetiségi és a migráns gyerekek integrálását is biztosítjuk. Nevelési célunk a családokkal való hatékony együttműködés. Empátiával és toleranciával fordulunk a családok felé és a családok egyedi igényeihez alkalmazkodva nyújtunk segítséget.

5


1.4 Nevelési feladataink

Nevelőmunkánkban fontosnak tartjuk a gyermekek személyiségének tiszteletben tartása mellett az őszinte szeretetet, érdeklődést, elfogadást. Érzelmi nevelésükben nagy hangsúlyt fektetünk a helyes szocializálódásra: óvodásaink elfogadók, megértők, nyitottak legyenek. Az egészséges életmódra neveléssel biztosítjuk a gondoskodást, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítását. Legyen igényük a szabadban végezhető mozgásos tevékenységekre /séták, kirándulások, stb./. Fejlesszük bennük azokat a készségeket, képességeket, mely alkalmassá teszi őket saját szükségleteik felismerésére és kielégítésére. Feladatunk a környezettudatos magatartás kialakítása, ami képessé teszi őket a környezet védelmére és óvására. A kognitív képességek fejlesztését a tanulási-tapasztalatszerzési folyamatba ágyazva végezzük. Kialakítunk bennük olyan személyiségjegyeket, melyek szükségesek a kreatív életvezetéshez. Az egyéni képességekhez és fejlődési ütemhez igazodva végezzük a felzárkóztatást, fejlesztést, tehetséggondozást. Az óvodáskor végére feladatunk, hogy gyermekeink rendelkezzenek azokkal a készségekkel, képességekkel, ismeretekkel, melyek alkalmassá teszik őket az iskolakezdésre. Feladatunk az átlagtól eltérő, fejlődési ütemű /BTM, SNI/ és a nemzetiségi, migráns gyermekek személyiségfejlődésének biztosítása – egyéni igényeket figyelembe véve.

6


2. A nevelés keretei 2.1 Egészséges életmódra nevelés Célunk: -

Egészséges, mozgásszerető, vidám, önmagukat elfogadó, környezetüket védő gyerekek nevelése, akik ismerik és szeretik a természetet, szűkebb és tágabb környezetüket.

-

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása

Feladataink:

-

A gyerekekről való gondoskodás, testi-lelki szükségleteik kielégítése, mely elősegíti növekedésüket, fejlődésüket, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetükhöz.

-

Olyan környezetet teremtünk számukra, melyben egyéni fejlettségükhöz igazodva biztosítjuk a különböző természetbarát mozgásfejlesztő eszközöket.

Kialakítjuk az egészségmegőrzéshez, egészségvédelemhez és megóváshoz szükséges szokásrendszereket. -

A saját testével kapcsolatos teendők: o

testápolás,

o öltözködés, o étkezés. -

Tudják, hogy mit jelent egészségesnek lenni, hogyan lehet a betegséget megelőzni: o a helyes táplálkozás, o a mozgás, o

levegőzés

szokásainak kialakítása. Mindezzel segítjük a biológiailag meghatározott testi fejlődésüket. Rendszeres mozgással /mindennapos testnevelés, testnevelési foglalkozás/ segítjük helyes testi fejlődésüket /testtartás, állóképesség, stb./. Probléma esetén lehetőségeinkhez mérten szakember segítségét vesszük igénybe.

7


A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése A gondozás a kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, mely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetének, egészséges életmódjának kialakulásához. A gyermekek óvodai befogadását tapintatos, türelmes nevelői magatartással, a gyermekek igényeihez igazodva segítjük. A csoportban dolgozó óvónők és dajkák szorosan együttműködve, megfelelő mintaadással biztosítják a helyes szokásrendszerek kialakulását, és készségszintre juttatását. Minden tevékenységben az egyéni igényekhez igazodva segítjük a gyerekek önállósodási törekvéseit. A gyerekek biztonságérzetét, a feladatok közötti eligazodást segíti a rugalmas napirend, mely igazodik a gyerekek életkori és élettani sajátosságaihoz és tág teret enged az egyes tevékenységek között. A napi életritmus, a rendszeresség, az állandóság visszahatnak az élettani folyamatokra, ezért tudatosan szervezzük meg a gyermekek óvodában töltött idejét. Igény szerint javaslatokkal, tanácsokkal segítjük a családokat, hogy az óvodában megkezdett napirend otthon is folytatódhasson /rendszeresség, állandóság/. A testi fejlődés legfontosabb feltétele a táplálkozás. Saját konyhával nem rendelkezünk, ezért napi szinten nem áll módunkban az étel minőségébe beleszólni. Lehetőségeinkhez mérten az adott főzőkonyhával igyekszünk kapcsolatot tartani és igényeinket jelezni. A helyes étkezési szokások kialakításának módszerei a csoport óvónőinek kompetenciája. Tanulják meg a gyerekek az asztalnál a kulturált viselkedést és étkezési szokásokat. Koruknak megfelelően vegyék ki részüket az étkezések lebonyolításában. Biztosítjuk, hogy a gyerekek folyadékszükségletüket a nap folyamán bármikor kielégíthessék. A hét meghatározott napján minden csoportunk gyümölcsnapot tart, amikor a gyerekek otthonról hozott gyümölcsöt, zöldségfélét fogyasztanak, akár természetes állapotában, vagy ivólének, salátának elkészítve. A helyes szokások kialakításával, szükséges feltételek biztosításával igyekszünk elérni, hogy a napi testápolás belső igényévé váljon a gyerekeknek. Az óvodában a tisztálkodási eszközök megfelelő használatát naponta gyakoroltatjuk, ami személyes higiéniájuk kialakulását szolgálja. A gyerekek az időjárásnak megfelelő öltözékben jöjjenek az óvodába. Ruházatuk legyen kényelmes, ne akadályozza őket a játékban és egyéb más tevékenységben. A szülők

8

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja gondoskodjanak csereruháról, hogy szükség esetén az óvónő vagy dajka át tudja öltöztetni a gyerekeket. Az időjárás függvényében a gyerekek napi levegőzését, szabad mozgását biztosítjuk. Az ebéd utáni pihenéshez nyugodt, barátságos légkört teremtünk. Elalvás előtt az óvónő tudatos meseválasztása a gyermekek igényeihez és korához igazodik. Sikerkritériumok az óvodáskor végére

-

Váljon a gyerekek igényévé a tisztálkodás, a testápolási szokások önálló alkalmazása.

-

A tisztálkodási eszközöket rendeltetésszerűen használják.

-

Önállóan öltözködjenek, ruhájukat rendezetten rakják a szekrényükbe.

-

A terített asztalnál kulturáltan étkezzenek és viselkedjenek.

-

Legyenek tisztában az egészség és betegség fogalmával.

-

Környezetükre legyenek igényesek, szeressék maguk körül a rendet.

-

Szűkebb és tágabb környezetüket védjék és óvják.

2.2 Érzelmi nevelés és szocializáció

Érzelmi biztonság megteremtése Tudjuk, hogy a személyiség fejlődése szempontjából első helyen van a környezeti állandóság, ezért biztosítjuk a gyerekeknek az óvodába lépéskor a személyek /óvónők, dajka/ és tárgyak /csoportszoba, öltöző, játékok/ állandóságát, hisz ez vezet a biztonságérzet kialakulásához. Az óvodáskori szárnypróbálgatás alapja és elindítója az okosan óvó, védő szeretet, elfogadó érzelmi kapcsolat, ami segíti a gyermekeket az új világ /óvoda, szűkebb-tágabb környezet, hozzájuk tartozó tevékenységek, élmények/ megismerésében. Minden gyermekben megkeressük a pozitív tulajdonságokat, amiket konkrét dicsérettel erősítünk, illetve új tulajdonságokat alakítunk ki /megértés, elfogadás, türelem, segítőkészség, stb./ Tudjuk, hogy az óvodás utánzási hajlama igen erős az érzelmek formálásában is, különösen, ha a szeretett személy /óvónő, dajka/ közvetíti ezt feléje. Ezt a hajlamot erősíthetjük szóban, tettben, metakommunikációban, egyértelmű közlésekkel, következetes elvárásokkal.

9

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja A gyermek pozitív kapcsolatainak kiépítése Olyan környezetet teremtünk, ahol a gyermekek erkölcsi nevelése megvalósul. Olyan példát adunk, ahol természetes dolog a másikra figyelés, a társ kérésének figyelembe vétele – a többi gyerek hátrányba kerülése nélkül. Váljon szokássá az aktív odafigyelés kezdetben az óvónő-gyermek, dajka-gyermek, majd a gyermek-gyermek között. Igyekszünk megelőzni az agresszív megnyilvánulásokat. A már kialakult konfliktusokban az érintetteket meghallgatjuk és közösen keressük a jó megoldást. Már az óvodáskorban is megértik az indoklást, elfogadják a döntést, ennek következményeként saját maguk is kezelni tudják a kialakult konfliktusokat. Szocializáció

Az egészséges szocializáció alapfeltétele a megfelelő személyes kapcsolat a gyermeket gondozó felnőttel. A szociális fejlődésnek fontos része a saját környezethez, életrendhez történő alkalmazkodás. Az egészséges alkalmazkodás kétoldalú folyamat: a gyermek alkalmazkodik a környezetéhez és alakítja is környezetét. A gyermek önállósodását úgy támogatjuk, hogy közbe ne érezze magát kiszolgáltatottnak és alárendeltnek. Biztosítjuk számára, hogy azonos értékű dolgok között választhasson, hogy maga hozzon meg bizonyos döntéseket. Ezáltal arra neveljük, hogy tanuljon a saját hibáiból. Saját személyével és cselekedeteivel kapcsolatban legyenek céljai, vágyai, elképzelései. Így alakítjuk ki a gyermek belső kontrollját, hogy cselekvéseinek következményeit vállalja, vágyait késleltetni tudja. Megtapasztaltatjuk velük az „én csinálom” örömét, hogy kompetensnek éljék meg magukat a környezetben. Arra neveljük a gyerekeket, hogy szeressék és elfogadják önmagukat, bízzanak képességeikben. Legyenek türelmesek önmagukkal és másokkal szemben. Ezeknek a tulajdonságoknak birtokában óvodásaink legyenek képesek a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek elfogadására. (magatartászavarral küzdő, érzelmileg kiegyensúlyozatlan, eltérő fejlődési ütemű, BTM, HH, HHH, SNI, migráns, nemzetiségi).

10

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Sikerkritérium az óvodáskor végére

-

Szeressék és fogadják el önmagukat, társaikat a körülöttük levő felnőtteket.

-

Önállóan is keressék a segítségnyújtás meglévő formáit.

-

Ismerjék saját erősségeiket, bízzanak önmagukban.

-

Legyen bennük együttérzés, érdeklődjenek társaik iránt.

-

Értsék a metakommunikatív jelzéseket. /elismerés, nemtetszés, öröm, stb./

-

A megkezdett tevékenységet fejezzék be, leküzdve a közben adódó nehézségeket.

-

Tudjanak választani és dönteni ismert helyzetekben.

-

Figyelmesen és türelmesen hallgassák meg a hozzájuk beszélő társaikat és felnőtteket.

-

Konfliktushelyzet esetén a megoldás keresésében tudjanak érzelmeik felett uralkodni.

-

Alakuljon ki bennük a kompromisszumkészség.

-

Legyenek birtokában az alapvető erkölcsi értékeknek /udvariasság, együttérzés, tisztelet, másság elfogadása/ és eszerint viselkedjenek.

2.3 Anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés

Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Az anyanyelv fejlesztését a beszélő környezettel és helyes mintaadással valósítjuk meg. Célunk: -

A gyerekeket az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére neveljük, miközben beszélő kedvüket fenntartjuk.

-

A gyerekek igényeihez igazodva meghallgatjuk, bátorítjuk őket, hogy bátran kérdezzenek, érdeklődjenek az őket körülvevő világ iránt.

11

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Feladatunk:

-

Értő figyelemmel hallgassuk meg a gyerekeket.

-

Kérdéseikre az értelmi fejlettségük figyelembe vételével egyszerű, konkrét, ismereteket nyújtó válaszokat adjunk.

-

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek anyanyelvi nevelését sajátos törődéssel, differenciáltan, szükség esetén szakember bevonásával végezzük.

-

Megismertetni és alkalmaztatni a metakommunikáció elemeit.

Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, a gyermekek minden megnyilatkozását, az óvónők, dajkák és a gyermekek kapcsolatát. Odafigyeléssel, jó beszédpéldával, beszélő környezet biztosításával pozitívan befolyásoljuk a gyermekek nyelvi fejlődését. A beszéd, az önkifejezés fontos eszköze, ezért nagy hangsúlyt fordítunk a szókincs bővítésére, a nyelvtanilag helyes beszédre és az árnyalt megfogalmazásra. Módot adunk, hogy a bábozás – dramatizálás kereteiben belül a gyermekek irodalmi élményeiket kijátszhassák, érzelmeiket kifejezhessék, és ezáltal fejlődjön személyiségük. Odafordulással jelét adjuk annak, hogy érdeklődve meghallgatjuk, válaszolunk kérdéseikre, tovább fűzzük a beszélgetés fonalát, így a szóbeli közlés folytatására ösztönözzük őket. Ehhez segítségül hívjuk a drámapedagógia eszközeit is. Minél több új fogalmat tanítunk /cselekvéssel, tárgyi tapasztalattal, képi ábrázolással/. Nyelvi fejlettségükben elmaradott, gátlásos, visszahúzódó gyerekek számára bátorító, beszédes környezetet teremtünk, hogy a lemaradásuk ne gátolja őket a tapasztalatok gyűjtésében, a megismerő tevékenységekben, a társas kapcsolatok alakulásában. Napi szinten beépítjük a gyermekek tevékenységébe a verselést és mesélést.

12

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Értelmi fejlesztés, nevelés A gyerekek értelmi fejlesztésekor az életkori sajátosságokból adódó érdeklődésükre és kíváncsiságukra építünk. Változatos tevékenységekkel, tapasztalatszerzési lehetőségekkel biztosítjuk a gyermek együttműködő képességének fejlesztését, hogy minél több ismeretet szerezzenek a természeti és társadalmi környezetről. Mindezt séták, kirándulások és egyéb tevékenységi formák keretében valósítjuk meg. További feladatunknak tekintjük a gyermek spontán és szervezett formában (csoportos foglalkozások) szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését és bővítését. A kognitív képességek fejlesztése közben figyelmet fordítunk az egyes gyerekek képességeinek

kibontakoztatására,

szükség

esetén

felzárkóztatására,

illetve

tehetséggondozásra. A gyermekek fejlettségének nyomon követését, elsősorban folyamatos megfigyeléssel és mérések rögzített eredményeivel biztosítjuk. Sikerkritériumok az óvodáskor végére

-

A gyerekek aktívan használják a tapasztalat során bővült szókincsüket.

-

Beszélgetés közben megfelelő beszédfordulatokkal, viselkedésformákkal tudják a kommunikációt fenntartani.

-

Nyugodtan, figyelmesen hallgassák végig a hozzájuk beszélőt. /óvónők, dajka, társak, stb./

-

-

Szeressék és becsüljék meg anyanyelvüket.

-

Használják megfelelően a relációs szókincsüket.

-

Szívesen beszéljenek, az élményeiket érthető módon tudják megfogalmazni.

-

Legyenek érdeklődők, tudjanak kérdéseket megfogalmazni. A nehezen szocializálható, kiemelt figyelmet igénylő gyerekek jussanak el arra a

szintre, hogy tudják magukat kifejezni, érzéseiket közölni.

13


3. A tevékenységek keretei 3.1 A játék

A játék a gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi forma. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk a szabad játék biztosítására. A játékban jelennek meg és fejlődnek azok a sajátosságok, amelyek később a gyermek magatartására, a játékon kívül is jellemzőek lesznek. Játék közben a gyermek legyen derűs, felszabadult, jelentsen örömforrást számára. Lehetőséget adunk, hogy az élményeit, feszültségeit, szorongásait kijátszhassa magából. A szabad játékot segíti az óvodapedagógus tudatos jelenléte, indirekt reakciói, támogató, serkentő, ösztönző magatartása. Óvodáskor végéig minden tevékenységnek megőrizzük a játékos jellegét, mely fejleszti a gyermek pszichikumát, kreativitását, értelmi képességeit és társas kapcsolatait. Biztosítjuk, hogy a gyermekek saját elgondolásaikat megvalósíthassák a játékban, hogy fantáziájuk, hangulatuk, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. Ehhez biztosítjuk a megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, játékeszközöket. A játék folyamatában a jelenlétünk tudatos, irányításunk indirekt. Élményszerzési lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek, hogy a gyakorló, szimbolikus és szerepjátékokban kiteljesedjenek. A rugalmas napirend biztosítja a nap folyamán a játék töretlenségét. Sikerkritériumok az óvodáskor végére

-

A játékukban legyenek ötleteik, azokat valósítsák meg.

-

Legyenek képesek kitartó, elmélyült játékra.

-

A játék során tudjanak egyszerű szabályokat betartani.

-

Alakuljanak együttjátszó csoportok, legyenek képesek egy játéktémát több napon keresztül is játszani.

-

A kulturált viselkedés jelenjen meg a játékukban is.

-

Önállóan tudják játékszituációkban a szerepeket felosztani egymás között /aláfölérendeltségi viszonyok/.

14


3.2 Harmonikus személyiségfejlesztés Célunk: A nevelési programunkban célunk a gyerekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése, hogy testileg, szociálisan és jó értelmi képességekkel lépjenek át a következő életszakaszukba (iskolába). Feladatunk: -

A harmonikus személyiségfejlesztéshez elengedhetetlen a gyermek középpontba helyezése.

-

Az érzelmi biztonság megteremtése, amely fontos a szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához, a szocializációhoz, és az értelmi képességek fejlődéséhez.

-

A 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, különböző fejlődési ütemének szem előtt tartásával az egyéni képességekhez igazodva végezzük a felzárkóztatást és a tehetséggondozást.

-

A testi-lelki szükségletek kielégítése – mely a gyermek alapvető joga – az érzelmi biztonságának megteremtése az óvodapedagógus feladata.

A főbb nevelési területeken végzendő feladatainkat a gyermek legfontosabb tevékenységére, a játékra és a mozgásra alapozzuk. Mozgás A gyermek mozgásának fejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről és a fejlődés tempójáról. A mozgásfejlesztés a szabad játékon, a gyermek spontán természetes mozgása közben, a mindennapos testnevelésen és kötelező testnevelési foglalkozásokon valósul meg. Mozgásfejlesztés Nagymozgások: Járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás Egyensúlyérzék: Állás, egyensúlyozó járás, forgások Finommotorika: Szem, kéz, szem-lábkoordináció

15

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Testséma Testrészek ismerete, önmaga felismerése, testrészek megismerése Test koordinációja és oldaliság Személyes zóna alakítása, Testfogalom alakítása Percepció /észlelés/ fejlesztés 1. Vizuális a. Szemmozgás b. Szemfikszációs működés c. Vizuális zártság /egészlegesség észlelése/ d. Vizuális időrendiség e. Vizuális ritmus f. Vizuális helyzet – pozíció felismerése g. Vizuális memória 2. Alaklátás és formaállandóság a. Formaalakítás b. Formafelismerés c. Formakirakás d. Formák rajzolása, festése e. Részekből egész kirakása 3. Tapintásos észlelés a. Gyurmázási technikák elsajátítása b. Formák mintázása c. Ritmikus sorminta 4. Mozgásos észlelés a. Behunyt szemmel végzett mozgások 5. Térészlelés, térbeli viszonyok felismerése a. Az alapvető téri irányok megismerése, saját testének közvetítésével b. Térbeli irányok, viszonyok megismerése a körülötte levő tárgyakkal c. A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása 6. Hallási észlelés a. Környezet hangjainak, zörejeinek felismerése b. Ritmusok felismerése, c. Betűhangok felismerése 7. Keresztcsatornák a. b. c. d. e.

Vizuális – tapintásos interszenzoros működések Vizuális – auditív interszenzoros működések Vizuális – kinesztétikus interszenzoros működések Hallási – tapintásos interszenzoros működések Szem-kéz, szem-láb koordináció

16


Verbális fejlesztés a. Tárgyak megnevezése b. Térbeli viszonyok megnevezése c. Osztályozás

A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése. A tanulási folyamat a gyermek egész óvodai életét végigkíséri, mindezt tevékenységeken keresztül, cselekedtetve valósítjuk meg. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodapedagógus feltétlen jelenlétével és közreműködésével, növekvő időtartamú (5-35 perc) csoportos foglalkozások szervezésével segíti a gyerekek fejlődését. Az óvodában végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad: -

az érdeklődés kielégítésére, tapasztalatszerzésre,

-

a siker örömének átélésére,

-

az alkotásra, kreativitásra, felfedezésre

-

az ember és tárgyi környezet szépségeinek felfedezésére.

A GYEREKEKNEK A VILÁGOT NEM ELMAGYARÁZNI, HANEM MEGMUTATNI SZERETNÉNK!

A gyermeket a világ megismerésében motiválja a kíváncsiság és az önállósodási törekvései. Olyan motivált állapotot hozunk létre, amelyben a külső késztetés a gyermek belső késztetésével találkozik. Ahhoz, hogy a gyermek érdekeltté váljon a tapasztalatszerzési folyamatban, biztosítjuk számára a szabad választás lehetőségét.

17

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja A tapasztalatszerzési folyamatban fontos az óvónő tudatos pedagógiai jelenléte, megfelelő attitűdje /bátorító, ösztönző, elismerő, stb./, mely biztosíték arra, hogy a gyermek önmaga lehetőségeihez mérten fejlődjék. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulási-tapasztalatszerzési folyamatban a gyermeki jogok érvényesüljenek. -

kérdéseire választ kapjon,

-

tisztában legyen lehetőségeivel,

-

a tudást önállóan szerezze meg,

-

a világot megértse,

-

szabadon alkothasson,

-

sikerélményhez jusson,

-

hibázhasson,

-

véleményt nyilváníthasson,

-

képessé váljon önálló, kompetens, tevékeny magatartásra.

Sikerkritériumok az óvodáskor végére

-

A gyermek rendelkezzen megfelelő énképpel, pozitív önismerettel, önértékeléssel.

-

Legyen képes önálló helyzetmegoldásra.

-

Cselekedeteiben legyen hatékony.

-

Legyen szociálisan érett.

-

Megfelelő testi fejlettséggel rendelkezzen.

-

Rendelkezzen megfelelő kognitív képességekkel.

-

Alakuljon ki szociális érettsége /együttműködés, önállóság, stb./.

-

Mozgása legyen összerendezett, finommotorikája fejlett.

-

A zökkenőmentes iskolakezdés alapvető szabályait tudja betartani.

-

Rendelkezzen a következő életszakaszba való átlépéshez szükséges készségekkel, képességekkel.

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek készségei és képességei a lemaradástól függően alakuljanak ki és legyen képes az iskolai beilleszkedésre.

„A gyermek abból okul leginkább, amit maga lát, maga tapasztal, és figyel, nem pedig attól lesz értelmes, ha elhiszi nevelője magyarázatát” /Cato/

18


3.3 Tehetséggondozás Speciális nevelési igényű gyermekek nevelése, fejlesztése

Tehetséggondozás Valljuk, hogy az egyéni bánásmód a nevelés minden területén megilleti a gyermekeket. Mindenkit a saját, egyéni képességeinek figyelembe vételével

kell és lehet a

legoptimálisabban és leghatékonyabban fejleszteni. Ezért célul tűztük ki, hogy felkutatjuk óvodánkban a tehetségígéreteket, akik részére Tehetséggondozó Műhelyeket hozunk létre minden tagóvodánkban. Ezek száma és típusa nevelési évenként változó lehet, igyekszünk azokat rugalmasan alakítani az éppen aktuális gyermeklétszámhoz és az igényekhez mérten. A műhelymunkába a nagycsoportos korú gyermekek közül a csoport óvónője és a műhelyvezető óvodapedagógus által kiválasztott gyermekek kapcsolódnak be. Az ott folyó fejlesztésekről, foglalkozásokról külön dokumentációt vezetünk, amely tartalmazza a műhelymunka tervezésén kívül a részt vevő gyermekek fejlődéséről készült feljegyzést is. A műhelyek típusai (tagintézményenként eltérőek lehetnek):  Anyanyelvi  Logikai  Zenei  Vizuális  Környezeti  Mozgásos A műhelyeken kívül természetesen a mindennapi óvodai életünkben is igyekszünk ezeknek a gyerekeknek változatos, az ő igényeiknek megfelelő plusz támogatást, fejlesztést biztosítani.

19

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Sikerkritériumnak tekintjük, ha a gyermekek pozitív élményként gondolnak a műhelyben végzett munkára, ha érdeklődővé válnak a kreatív, a megszokottól eltérő megoldások iránt. Célunk,

hogy

megszeressék

a

tanulást

és

természetesen,

hogy

minél

inkább

kibontakozhassanak egy olyan területen, ami számukra különösen vonzó. Speciális nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő és hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, fejlesztése A napi pedagógiai munkánk során a megfigyelések és a mérések eredményei alapján kapunk képet a gyermekek fejlettségi szintjéről. A különböző területeken lemaradó gyerekek számára biztosítjuk az egyéni és mikrocsoportos fejlesztést. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekeket egyéni fejlődési ütemük figyelembe vételével önmagukhoz képest fejlesszük. Az egyéni képességfejlesztést

játékba

integrálva,

a

gyermek

önkéntességére

alapozva,

az

óvodapedagógusok eszköztárának és fejlesztési módszereinek folyamatos bővítésével biztosítjuk. A gyerekek körében megjelentek a nehezen szocializálható és viselkedési zavart mutató gyerekek. Ezek a tünetek gyakran értelmi fejlődés zavaraival is párosulhatnak. A társadalmi változások következtében nő a hátrányos illetve halmozottan hátrányos gyermekek száma. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek a különleges bánásmódot, odafigyelést igényelnek. Az ingerszegény környezetből származó gyermekek lemaradását a lemaradásukhoz igazodó egyéni fejlesztéssel végezzük. A sajátos nevelési igényű gyerekek esetében speciális feladatunk a komplex diagnózisra épülő sérülés specifikus fejlesztés. Az egyéni különbségeken alapuló differenciált fejlesztéssel a egész személyiséget fejlesztjük. Az eltérő fejlődési ütemet mutató gyerekek /BTM, SNI, HH/ fejlesztésénél általános alapelveink a következők: -

igény szerinti környezet kialakítása

-

lehetőségeinkhez mérten a szükséges tárgyi feltételek, eszközök biztosítása,

-

annyi segítségnyújtás, amennyi az önálló cselekvéshez szükséges,

-

az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési üteméhez,

-

a fejlesztés ne jelentsen túlterhelést a gyermek számára,

-

probléma esetén szakember segítségét vesszük igénybe.

20

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Sikerkritériumnak a gyermek beilleszkedését, fejlődését tekintjük. Ennek eredményes megvalósítását az óvónők magas szintű pedagógiai és pszichológiai tudása teszi lehetővé. Rendelkeznek az együttneveléshez szükséges képességekkel.

4. Az óvodai élet megszervezése Óvodánkban biztosítjuk a gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges rugalmas, tág keretet adó napirendet és heti rendet szem előtt tartva a szabad játék kiemelt szerepét. Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Ebben a folyamatban is tudunk nevelni, szorosabbá tenni a kapcsolatot a gyerekekkel, segíteni önállósodásukat, fejlődésüket. Ezen a területen kiemelt szerepe van a gyermek és dajka néni kapcsolatának.

Napirend Időpont

foglalkozás

6.30-7.00

Gyermekek érkezése, játék összevont csoportban

7.00-12.00

12.30-14.30

Játék, egyéni fejlesztések, szabadon folytatott tevékenységek, folyamatos tízórai. Játék, kirándulás, tervezett megfigyelések, kezdeményezések, mindennapos testnevelés. Készülődés az ebédhez. Tisztálkodás. Terítés. Ebéd. Előkészületek a pihenéshez. Mese, csendes pihenő

14.30-15.00

Folyamatos felkelés, tisztálkodás. Készülődés az uzsonnához. Uzsonna.

15.00-16.30

Játék. Folyamatos hazamenetel.

„Legyen az óvoda a szociális anyaöl a gyermek számára, ahol a gyermeket megilleti a -

szeretet, tisztelet, megbecsülés, elismerés, bizalom

-

elfogadás, tolerancia, megértés, együttérzés

-

gondoskodás, óvás, védés, különleges védelem

-

segítőkészség, megengedés

21

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja -

barátságosság, derű, béke, nyugalom, kiegyensúlyozottság, harmónia

-

családias légkör, az óvóval való azonosulás élménye.” /Körmöci Katalin gyűjtése/

5. A tevékenységek formái Arra törekszünk, hogy minden tevékenységi forma alkalmazkodjon az egyéni fejlettséghez és egyben segítse a gyerekek további fejlődését. Megszervezésükkor biztosítjuk a játék zavartalanságát. Lehetőség

szerint

a

tevékenységi

formákat

átélt

élményekre

építjük.

A

témák

megválasztásánál szem előtt tartjuk az aktualitásokat /évszakok, ünnepek, stb./. Az óvodapedagógus kompetenciája a tevékenységi formák szervezésének megválasztása /kötött, kötetlen/.

5.1 Mese, vers, dramatizálás Célunk: -

A gyermeket nyitottá tesszük a vers, mese befogadására.

-

Irodalmi nevelésünkkel megalapozzuk az anyanyelv szeretetét.

Feladatunk: -

Nyugodt légkör megteremtése a mesehallgatáshoz, verseléshez.

-

Korcsoportnak megfelelő irodalmi anyag kiválasztása.

-

Népmesék, versek, népi mondókák előnyben részesítése.

A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Az irodalmi nevelés legszorosabban az anyanyelvi neveléssel, zenével, énekkel, mozgásos

játékokkal

fonódik

össze.

Közben

bővül

szókincsük,

fejlődik

nyelvi

kifejezőkészségük. Az óvodába lépéskor feltételezzük, hogy a gyerekek már néhány mondókát ismernek. Ezeket felfrissítjük és újabbakkal egészítjük ki, hisz a mondókázás megnyugtató és örömet adó, hozzájárul a gyermek érzelmi biztonságának megteremtéséhez. Az irodalmi anyag megválasztásánál a korcsoporthoz igazodva előnyben részesítjük a népi

22

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja mondókákat és népmeséket. A versek, mondókák az évszakokhoz és ünnepekhez is kapcsolódnak. Ezek ritmusa, dallama, hangulata élményt nyújt és magával ragadja a gyermekeket, miközben ismereteket szereznek önmagukról és az őket körülvevő világról. A jó mese olyan helyzeteket, kapcsolatokat mutat meg a gyerekek számára, amelyek megértésére más eszközökkel ebben az életkorban még nincs mód. Ezért olyan meséket választunk, melyeknek van erkölcsi tartalma /a jó mindig győz a gonosz felett/, oldja a szorongást, alkalmas a belső kép teremtésre és fejleszti a gyermek fantáziáját. Fontosnak tartjuk, hogy az új mesék mellett legyenek állandó és kedvenc meséik, verseik. Szívesen lapozgassák, nézegessék a könyveket, hisz ezzel megalapozhatjuk a könyvek iránti érdeklődést, és az olvasás iránti szeretetet. A meséléshez megteremtjük a nyugodt légkört. Előadásmódunkban fontosnak tartjuk a beszéd zenei elemeinek érvényesítését, a tiszta, szép, érthető beszédet és a személyességet. Migráns gyerekek esetén az ő anyanyelvük népmese kincseiből is választunk egy-egy mondókát, mesét. A tudatos mesélés és verselés mellett kihasználjuk a spontán adódó helyzeteket is. A gyermekek saját vers és mesealkotása, annak mozgással, vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Eszközök, bábok biztosításával naponta segítjük a gyerekeket abban, hogy kedvenc meséiket eljátszhassák, a szereplők bőrébe bújhassanak. Sikerkritériumok az óvodáskor végére

-

Legyen igényük a vers - és mesehallgatásra,

-

Szilárduljanak meg a mesehallgatáshoz szükséges szokásaik /szándékos figyelem, stb./

-

Szeressenek könyveket nézegetni, legyen kedvenc mesekönyvük.

-

A képek alapján tudjanak rövid mesét elmondani.

-

Tudjanak önállóan is mondókát, verset, mesét mondani.

-

Saját szavaikkal merjenek mondókát, verset, mesét kitalálni.

-

Legyenek képesek a folytatásos meséknél a történetek összekapcsolására.

-

Tudjanak belső képzeleti képeket /fantáziaképeket/ alkotni mesehallgatás közben.

-

Az

ismert

mesék

lerajzolása,

bábozása,

tevékenységeik között.

23

dramatizálása

legyen

a

kedvenc


5.2 Ének-zenei nevelés Célunk: -

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások eszközül szolgáljanak a gyermekek zenei képességeinek /ritmus, éneklés, hallás, mozgás/ és a zenei kreativitásának alakításához.

Feladatunk: -

A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése.

-

Az óvónői minta spontán utánzásával az éneklés, a zenélés váljon részévé a gyermek mindennapi tevékenységeinek.

Az élménynyújtó közös éneklések során felfedeztetjük a gyerekekkel a dallam, a ritmus, a mozgás, a gyermektánc, a közös éneklés örömét. Ennek eredményeként megalapozzuk és elősegítjük a zenei anyanyelv kialakulását. Óvodába lépéskor hangsúlyt kapnak az ölbeli játékok, a rövid népi gyermekdalok, a tevékenységeket kísérő éneklések és később az énekes népi játékok. Mindezek örömet nyújtanak a gyerekeknek, felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat, értelmi képességeiket. A közös éneklés színesebbé tételéhez hangszerekkel ismertetjük meg a gyerekeket, amit később önállóan is használni tudnak. Ezáltal is fejlesztjük zenei hallásukat, zenei emlékezetüket, játékos zenei alkotó kedvüket. Az ének-zene ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését. A sikeres ének-zenei nevelés hozzájárul a gyermekek biztonságérzetének növekedéséhez, gátlásaik feloldásához, önfegyelmük, közösségi érzékük, magatartásuk alakulásához. A zenehallgatás anyagának megválasztása kapcsolódik az évszakokhoz, az ünnepekhez és a néphagyomány-ápoláshoz. Ha a csoportban migráns gyermek van, nemzetiségi gyermekdalokkal, mondókákkal bővítjük zenei repertoárunkat.

24

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Sikerkritériumok az óvodáskor végére

-

Legyenek képesek egyöntetű, tiszta éneklésre.

-

Tudjanak kézfogással, helyes testtartással különböző téri alakzatokat bejárni, kört alakítani.

-

Legyenek képesek egyszerű táncos mozgásokat leutánozni.

-

Tudjanak önállóan mondókákat, dalokat, énekes játékokat előadni.

-

Legyenek tisztában a halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély fogalompárokkal.

-

Tudják összekapcsolni a dalok, mondókák ritmusát, éneklés nélkül, belső hallás alapján.

-

Tudják az egyenletes lüktetést kifejezni és különböztessék meg a zene ritmusától.

-

Ismerjék fel a dallamokat dúdolásról, hangszerekről.

-

Legyenek képesek a dallambújtatásra, dallamvisszhangra.

-

Váljanak képessé önálló dallam-ritmus rögtönzésére.

5.3 Vizuális nevelés Célunk: -

Kialakítani a gyerekekben az igényt az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és esztétikai élmények befogadására.

-

Az ábrázoló tevékenység legyen a gyermekek számára örömteli cselekvés.

Feladatunk: -

Megismertetni a gyerekeket az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.

-

A vizuális neveléssel gazdagítsuk a gyermek élmény- és fantáziavilágát, alakítsuk ki a tér, forma és szín képzeteit, fejlesszük képi gondolkodását, esztétikai érzékenységét, szép iránti fogékonyságát.

A vizuális nevelés összetett, sokszínű terület. Az óvodában az egész nap folyamán biztosítjuk a gyerekek számára a teret, a lehetőséget az ábrázoló tevékenységre /rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, stb./, a különböző technikák gyakorlására és pontosítására. Törekszünk arra, hogy a gyermek alkotása belső képét gazdagítsa.

25

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Figyelembe vesszük az ábrázoló tevékenységnél a gyermek egyéni fejlettségét és képességeit. Az ábrázoló tevékenységekben tükröződjenek a világról szóló ismeretei, de elsősorban nyilvánuljanak meg érzelmei. Sikerkritériumok az óvodáskor végére -

Önmagához képest legyen fejlett a gyermek ábrázoló tevékenysége.

-

Tudja belső képzeteit különböző technikákkal megjeleníteni.

-

Ismerje a különböző technikáknál felhasznált anyagok tulajdonságait, az eszközöket megfelelően használja.

-

A mese, vers és egyéb más élmények jelenjenek meg ábrázoló tevékenységében.

-

Munkájára legyen igényes, törekedjen az esztétikus kivitelezésre.

-

Értékelje pozitívan saját és a mások által létrehozott alkotásokat.

5.4 Mozgásfejlesztés, testnevelés Célunk: A

gyermek

harmonikus,

összerendezett,

fegyelmezett

nagymozgásának

és

finom

motorikájának kialakítása, testi képességei fejlesztése, valamint az egészséges életvitel megalapozása, egészségük megóvása. A testnevelés és a mozgás hatására alakuljanak ki fontos személyiségtulajdonságok /bátorság, fegyelmezettség, stb./ és fontos közösségi tulajdonságok /társra figyelés, együttműködés, stb./.

Feladatunk: -

Különös figyelmet fordítunk a mindennapos testnevelés szervezésére, tervezésére és biztosítására (eszközzel vagy eszköz nélkül).

-

A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése.

-

A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése.

-

A mozgáson keresztül a gyermek értelmi és szociális képességeinek fejlesztése.

-

A mozgás tapasztalatainak bővítése.

26

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Mozgásfejlesztés a szabad játékban A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban és minden más tevékenységi formában. A gyerekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosítani tudjuk a megfelelő helyet, eszközt a mozgásos tevékenységekre, a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Az eszközök és a mozgásos tevékenységek kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyerekek életkorát és fejlettségi szintjét. Elsődleges feladatunk a természetes nagymozgások fejlesztése. Később szem-kéz, szem-láb koordináció és egyensúlyérzék, majd finommotorika és keresztcsatornák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Mozgásfejlesztés a mindennapos testnevelésen és a testnevelési foglalkozásokon A mindennapos testneveléssel megalapozzuk azt az igényt, hogy rendszeresen mozogni jó és szükséges. Ennek a tevékenységnek a helyét és idejét napirendünkben az óvodapedagógus tetszőlegesen választhatja meg. A testnevelés foglalkozások anyagának összeállításánál figyelembe vesszük a gyerekek életkori sajátosságait és fejlettségi szintjét. A foglalkozásokat heti egy alkalommal szervezzük minden gyermek kötelező részvételével. A feladatok megválasztásánál szem előtt tartjuk a fokozatosság és egymásra épülés elvét. A kiscsoportban a játékosságra fektetjük a hangsúlyt. A középső és nagycsoportban a feladatok végrehajtása közben a gyerekek tartsák be a szabályokat, figyeljenek társaikra és szükség esetén segítsék egymást. Olyan készségeket, képességeket alakítunk ki, amelyek elősegítik az egyre pontosabb mozgás kivitelezést. A kézi szerek alkalmazásával változatosabbá, érdekesebbé tesszük a foglalkozásokat a gyerekek számára. Megtanítjuk velük az eszközök rendeltetésszerű használatát. A testnevelési foglalkozásokba beépítjük a testséma fejlesztés feladatait, valamint az észlelés főbb területeit /alak, formalátás, térészlelés, stb./ Sikerkritériumok az óvodáskor végére. -

A gyerekek mozgása legyen harmonikus.

-

Alakuljon ki bennük belső motiváció a mozgás iránt.

-

Ügyeljenek saját és társaik testi épségére.

-

Foglalkozásokon legyenek aktívak, kitartóak.

27


Értsenek meg egyszerűbb vezényszavakat.

-

Törekedjenek a mozgásformák pontos kivitelezésére.

-

A látott és hallott feladatokat tudják összekapcsolni és pontosan kivitelezni.

5.5 A környezet és külső világ tevékeny megismerése – néphagyományok ápolása Célunk: A gyermek környezet iránti pozitív viszonyának kialakítása és annak tevékeny megismertetése. A gyermeket olyan tapasztalatokhoz juttatjuk, amely segíti őket az életkoruknak

megfelelő,

biztonságos

eligazodásban

a

szűkebb

és

tágabb

környezetükben egyaránt. A gyerekek saját egyéni tapasztalatainak, ismereteinek felhasználása és rendszerezése az új ismeretek alapjaként. Feladatunk: -

A gyermek kíváncsiságára, spontán érdeklődésére, érzelmeire, megismerési vágyára építve fontos a tapasztalatszerzés, a folyamatos megfigyelések biztosítása.

-

A természettel való közvetlen találkozás, annak változásainak felfedeztetése.

-

a gyermek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése a gyermek aktív tevékenysége által,

-

az

élő

és

élettelen

környezeti

tényezők

leglényegesebb

sajátosságainak

megtapasztaltatása, -

a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása

-

olyan szokások,

szokásrendszerek, viselkedési

formák megalapozása, olyan

képességek és készségek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természeti és az ember által épített, létrehozott környezettel - pontosabban az ott lévő értékekkel - való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a későbbi évek környezettudatos életvitele kialakulásához. A környezet megismerése áthatja a gyermek életét, az óvodai tevékenység egészét. Ezért a természeti és társadalmi környezet témakörei az összes nevelési területen megjelennek. Arra törekszünk, hogy a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodva minél több érzékszerven keresztül cselekvések közben szerezzenek tapasztalatokat az őket körülvevő világról.

28

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja A külső világ tevékeny megismerésében a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk. Mindennek a valódi környezetben kell történnie, elsőként a csoportszobában, az óvoda udvarán, majd a – környezet adta lehetőséggel élve – a szabad természetben. Az óvodaudvart használjuk elsődlegesen a speciális nevelési feladataink során. Ezek a mindennapos tevékenységek spontaneitásra épülnek. Fő szempont a gyermek önmotiváltsága, valamint érdeklődése és kíváncsisága azonnali kielégítése. Mindez magasabb szintű felkészülést jelent számunkra, mert a gyermeki kérdés azonnali választ követel meg. Munkánk során – óvodásaink ráhangolódásának eredményeként – mindennaposak a rendszertan biológiai résztudományaihoz (pl. zoológia, botanika) kapcsolódó kérdések. Megalapozzuk bennük a környezettudatos magatartást, óvják és védjék a természetet. Ügyeljenek a tisztaságra, vigyázzanak a környezetükben élő növényekre és állatokra. Megismertetjük velük a helyi néphagyományokat, ezáltal kialakítjuk bennük a szülőföldhöz való ragaszkodást és a szülőföld szeretetét.

A Szentiváni Óvoda természet- és környezetvédelmi tevékenysége Óvodánk szomszédságában található az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak kiemelt jelentőségű természet megőrzési területe, mely egyben a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, a Győr és Gönyű között húzódó meszes homokpuszta. A helyi adottságokat szeretnénk kihasználni a környezeti nevelés során 16 csoporttal működő óvodánkban. Feladatul tűztük ki, hogy a mai rohanó világban a gyermekeken keresztül a családokkal is megismertetjük azon természeti értékeket, melyek közvetlen szomszédságában élünk. Életünk legnagyobb kihívása, hogy a gyermekeket úgy neveljük, hogy megszerezzék mindazt a tudást, készséget és értékrendet, ami szükséges ahhoz, hogy az életüket és az őket körülvevő világot sikeresen formálják. Napjaink nemzedékeit arra szeretnénk rábírni, hogy megfelelően gondoskodjanak az őket körülvevő világról, közben odafigyelve arra, hogy az utánuk következő generációk még jobb minőségű életet élhessenek. Mindezt csak az a nevelő tudja megtenni, aki saját maga is rendelkezik a megfelelő környezetkultúrával. A természet- és környezetvédelem terén megfogalmazott célunk, a gyermekeket olyanná nevelni:  hogy a jövőről pozitívan gondolkodjanak, 

energiával, vízzel takarékosan bánjanak,

29

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja 

környezetüket rendben, tisztán tartsák,



megfelelő környezetvédő szokásokkal rendelkezzenek,



a kulturált természetjárást kedveljék,



az élőlényeket és élőhelyüket tiszteletben tartsák.

Feladatunk:  a magas színvonalú környezeti nevelés,  természet- és környezetvédő szemlélet alapjainak lerakása.

Célunk:  A környezetvédelem zöld jeles napjainak s így magának a természet- és környezetvédelemnek a népszerűsítése. 

Ismeretterjesztő túrák, előadások, kirándulások szervezése az óvodánk 16 csoportjába járó gyermeknek, szülők bevonásával.



Lakóhelyünk mellett található Natura 2000, kiemelt jelentőségű, természet megőrzési terület, a meszes homokpuszta természeti értékeinek bemutatása, a figyelem felkeltése ezek védelmére, károsodásuk megelőzésére.



Helyi és globális természeti és környezeti problémák bemutatása – a problémák hatása az élővilágra, különös tekintettel az egészségünkre.



Tudatformálás,

aktív

gyakorlati

tevékenységeken

alapuló

természet-

és

környezetvédelmi szemlélet megalapozása.

Az óvodai környezeti nevelés alapozó tevékenységei: Az óvodai élet több nevelési területét áthatja a környezethez való érzékeny közelítés, s mellette megjelennek a zöld jeles napok ápolásának és őrzésének feladatai. A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokás kialakító szerepét éves tervünk egyik vezérfonalának tekintjük, és a tevékenységeket erre fűzzük fel. Így lesz komplex egész nevelési feladatunk, mellyel megalapozzuk az óvodába járó gyermekek környezeti tapasztalatait, melyek később ismeretté, majd egész életre szóló tudássá alakulnak. Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű, így meghatározó szerepet környezetkultúrájának alakításában.

30

játszik az egyén


Matematika Célunk: -

A

világ

mennyiségi,

formai,

kiterjedésbeli

összefüggéseinek

felfedeztetése,

megtapasztaltatása játékos formában.

Feladatunk: -

a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése.

-

Az elemi ok-okozati összefüggések felfedeztetése.

-

A problémahelyzethez a pozitív viszony kialakítása, mely megalapozza a logikus gondolkodást.

A szabad játékban és a különböző tevékenységek közben megjelenő matematikai fogalmakat tartalommal töltjük meg. /magas-alacsony, több-kevesebb, stb./ Érdekes problémahelyzeteket hozunk létre, hogy aktivizáljuk a gyerekeket a logikus gondolkodásra.

Hagyjuk

őket

saját

logikájuk

szerint

gondolkodni,

ébren

tartjuk

érdeklődésüket, hogy maguktól jöjjenek rá a megoldásra. Így juttatjuk őket sikerélményhez a cselekvésben és gondolkodásban egyaránt. Sikerkritériumok az óvodáskor végére

-

Legyenek tisztában a gyerekek saját személyes adataikkal.

-

Ismerjék testük minden apró részletét, azok funkcióit, ápolását, védelmét.

-

Legyenek tisztában a betegség-egészség fogalmával.

-

Tudjanak tájékozódni lakókörnyezetükben.

-

Aktívan vegyenek részt a környezetük óvásában, védelmében.

-

Alakuljon ki környezettudatos magatartásuk.

-

Ismerjék az évszakok, napszakok változásait és annak jellemzőit.

-

Igazodjanak el a matematikai fogalmak között és használják azokat.

-

Térben és síkban jól tájékozódjanak.

31

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Célunk: -

A néphagyományok iránti fogékonyság megalapozása.

-

A múlt értékeinek átörökítése, éltetése.

-

A hazához való kötődés megalapozása, a szülőföld szeretetére nevelés.

-

A környezetük megismertetése, a természet iránti szeretet és védelem megalapozása.

Feladatunk: -

A néphagyomány ápolása.

-

A jeles napokhoz kapcsolódó néphagyományok felelevenítése.

-

A népi játékokhoz a természetes alapanyagú eszközök használatát biztosítjuk.

-

A hagyományok felelevenítésével, derűt, jókedvet, humort viszünk a gyerekek mindennapjaiba.

-

Ahhoz, hogy a hazához igazán kötődni tudjanak, előbb a szűkebb környezetüket ismertetjük és szerettetjük meg velük.

Néphagyomány ápolás óvodánkban A régi népszokások felelevenítésével a gyerekek olyan közös játékokban, tevékenységekben vesznek részt, melyben az ismeretszerzés, a közös játék öröme, a hagyományokon alapuló vidám szórakoztatás közvetlenül érvényesül. Mindezekkel gyermekeink sokoldalú fejlesztését biztosítjuk. Játékidőben az énekes népi játékokhoz és mondókákhoz biztosítjuk a szoknyákat, koszorúkat, kalapokat, stb. Óvodánkban az irodalmi nevelésen belül nagy hangsúlyt kap a népmese, a népi mondókák, csúfolók, az ének-zenei nevelésben pedig az énekes népi játékok, körjátékok és népdalok. Mai világunkban fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megismerkedjenek az őket körülvevő természettel. Településünk még őrzi falusias jellegét, így séták, kirándulások alkalmával felfedeztetjük a saját környezetükben fellelhető növényeket, állatokat. /háziállatok, mezei virágok, bogarak, évszakonkénti természeti változások/. Az udvari szabad játék közben lehetőséget biztosítunk a népi játékok kipróbálására, eljátszására /bújócska, kunyhóépítés, botozás, stb./

32


Jeles napok az óvodában Szüret Lehetőség szerint a gyerekekkel közösen szedjük a szőlőt /szülői és egyéb segítséggel/. A szüreti mulatságot az óvodánk udvarán rendezzük. Az ehhez szükséges eszközök az óvodában biztosítottak. A gyerekek kipróbálhatják a darálást, préselést és egyéb más eszközök használatát /puttony, szűrő, kancsó, stb./ A szüret végén a gyerekek megkóstolhatják a mustot és a szülők által felajánlott pogácsát. A hangulat megteremtéséhez feldíszítjük az udvari pavilont és a nagycsoportosok vidám csujogatókat, szüreti dalokat, népi körjátékokat adnak elő. A szüret megrendezésére a Sugár úti óvodában kerül sor, és lehetőséget kap minden csoport, hogy a programon részt vegyen. Mihály napi vásár Célunk a régi vásári hangulat felelevenítése. A vásárt a hagyományokhoz kapcsolódó népi játékokkal, vásári kikiáltókkal nyitjuk, melyet a nagyobb gyerekek mutatnak be. A programot színesíti a lovaglás, kocsikázás, a „Kiscserók” néptánc együttes műsora. A vásárra meghívást kapnak a gyerekek szülei és hozzátartozói is. A csoportok által készített vásárfiákat gyümölcsért lehet megvásárolni. A program lebonyolításához a helyet az időjárás és a gyereklétszám függvényében választjuk ki.

Advent Célunk a karácsonyi ünnepre való ráhangolódás, úgy, hogy az ünnep kiteljesedését a családokban élhessék át a gyerekek. Az ünnep várásának időszakát hassa át a meghittség, a nyugalom és a szeretet. Ez idő alatt a csoportszobákat és öltözőket karácsonyi díszbe öltöztetjük. o Mikulás A csoportok együtt ünnepelve verssel és énekkel köszöntik a Mikulást, aki az óvónénik által készített ajándékokat szétosztja a gyerekek között. o Lucázás

33

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja A nagyobb gyerekekkel felelevenítjük a lucázás hagyományát. A kucsmákba, bundákba öltözött fiúk „kotyolni” járnak, jókívánságaikat elmondják minden csoportban, miközben luca-verseket, dalokat adnak elő. o Karácsony Minden csoport rövid kis műsorral készül a közös ünneplésre, amihez a helyet a gyereklétszámhoz függően biztosítjuk. Farsang A farsangi időszak kezdetén a gyerekekkel közösen díszítjük fel a csoportszobákat és öltözőket. A farsang napján a gyerekek kedvenc jelmezükbe öltözhetnek, a hangulatot vidám zene biztosítja és minden évben gondoskodunk műsorról /bohóc, bűvész, stb./ A nagyobb gyerekek

a

farsanghoz

kapcsolódó

népszokásokat

adnak

elő

/állatalakoskodás,

medvetáncoltatás/. Kiszézés A gyerekekkel kiszebábot készítünk, szalmából, rongyból, szalagokból. Egy-egy napra felállítjuk minden csoportban – rosszat, hideget, fájdalmat ráruházunk a kiszebábra. Az udvaron a nagyobb gyerekek kiszéző mondókákat adnak elő. Ezután közösen elégetjük a kiszebábot és a gyerekek átugorhatnak a hamun. Húsvét Az ünnepet megelőzően a fiúk népi locsolóverseket tanulnak, a lányok különböző technikákkal tojásokat festenek. Húsvét napján a fiúk felelevenítik a locsolás hagyományát, s jutalmul hímes tojást kapnak.

Lakodalmas A nagyobb gyerekek eljátsszák az igazi falusi lakodalmast: mennyasszonnyal, vőlegénnyel, vőféllyel. Népi rigmusokat, dalokat énekelnek. A mulatozásba a többi csoport is bekapcsolódik. A csoportok a jeles napok ünnepléséhez válogathatnak az összeállított dal, mondóka és népi játékok anyagából.

34


Közlekedésre nevelés Az óvodás korban megkezdett közlekedésre nevelésnek több szempontból is létjogosultsága van a kisgyermekek életében:  közlekedés részese, bár ezt még nem önállóan, hanem felnőtt felügyeletében teszi  életkori, pszicho-fiziológiai adottságai révén egy-egy közlekedési helyzetben rosszabb teljesítményt ad, mint egy felnőtt  nagy az eltérés az elvárás és a teljesítő képesség között Közlekedésre nevelés célja: a 3-6 éves gyerekek szociális kompetenciáinak fejlesztése a közlekedésre nevelés pedagógiaiés pszichológiai eszközei és módszerei segítségével. Az életkornak megfelelő biztonságos közlekedéshez szükséges képességek, készségek kialakítása, fejlesztése.

Feladatok: 1. közlekedési kultúra kialakítása: közlekedési attitűd, ismeretek 2. közlekedési magatartás kialakítása: közlekedő ember viselkedése Az óvodás gyermek leggyakoribb szerepei: gyalogos, utas, kerékpáros 3. Közlekedéshez szükséges képességek fejlesztése. téri tájékozódás, figyelem, emlékezet, problémamegoldó gondolkodás, észlelés fejlesztése Felhasznált program mellékletként „Biztonságos Óvoda” program (Közlekedéstudományi Intézet által összeállított)– csak belső használatra engedélyezett.

5.6 Munka jellegű tevékenységek Célunk: -

A játékos jelleg megtartása mellett a munka megszerettetése, kötelességtudatra nevelés.

Feladatunk: -

Olyan készségek, képességek kialakítása, melyek alkalmassá teszik a gyermekeket a munkavégzésre.

35


A munkalehetőségek és a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, mely igazodik a gyerekek életkorához és teherbíró képességükhöz.

Az óvodai munkával megalapozzuk a munka iránti tiszteletet, az eredmények megbecsülését, a munka hasznosságát és fontosságát. Erre ösztönözzük a családokat is. Otthon is bízzanak a gyerekekre kisebb feladatokat, amit önállóan el tudnak végezni. Arra neveljük őket, hogy a saját személyükkel kapcsolatos feladatokat egyre önállóbban végezzék. Később jelentsen számukra örömet és megelégedést a közösségért végzett munka. Lehetőséget adunk arra, hogy a munkavállalásban a gyermek önálló döntést hozhasson. A munkával fejlesztjük kitartásukat, felelősségérzetüket, kötelességtudatukat, önértékelésüket és közösségi magatartásukat, ezáltal személyiségüket. A munka jellegű tevékenységek pozitív értékelésével ösztönözzük a gyerekeket a feladat még jobb megoldására, munkakedvük fenntartására. Legyenek tudatában munkájuk fontosságával /személyes és közösségért végzett munka/. Az óvodában a következő tevékenységeket gyakoroltatjuk: önkiszolgálás, csoport rendjének biztosítása, naposi munka, udvari munkák, egyéb kisebb megbízatások, stb. Sikerkritériumok az óvodáskor végére

-

A saját személyükkel kapcsolatos szokásrendszerek váljanak készségszintté.

-

Legyenek igényesek saját megjelenésükre.

-

Szívesen és örömmel vállaljanak munkát a közösségért.

-

Aktívan vegyenek részt környezetük rendben tartásában.

-

Legyenek tisztában a rendetlenség és rend fogalmával.

-

Szükség esetén segítsék egymást a munkafolyamatokban.

-

Sajátítsák el a munkához szükséges eszközök, szerszámok célszerű használatát.

-

Legyen a munkának becsülete számukra – becsüljék meg saját és társaik munkáját.

-

Munkavégzések során legyenek kitartóak, pontosak.

-

Tiszteljék, becsüljék és segítsék a felnőttek munkáját.

36


6. Az óvoda kapcsolatrendszere Óvoda és család Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. A gyermek nevelése elsősorban a család feladata. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, a kettő összhangja biztosítja a gyermekek harmonikus fejlődését. Az óvodában igyekszünk családias, derűs légkört teremteni, melyben a gyerekek felszabadultan és jól érzik magukat. Biztosítjuk a szülők jogainak érvényesülését, mellette elvárjuk kötelezettségeik teljesítését. Ez az alapja óvodánk és a családok jó partnerkapcsolatának, együttműködésének. A kölcsönös bizalom megalapozása a befogadás időszakában kezdődik. Lehetőséget biztosítunk leendő óvodásainknak és szüleiknek, hogy megismerjék az óvodapedagógusokat és az óvodát, a szülők pedig a helyi nevelési programunkat. Törekszünk a jó, személyes kapcsolatok kialakítására. A problémával küzdő családok számára igyekszünk egyénre szabott segítséget nyújtani. Az eltérő fejlődési ütemű gyermekek esetében pedig segítünk a szülőknek a probléma feltárásában és a megoldáshoz a megfelelő szakember felkutatásában. Ezzel a lehetőséggel is támogatjuk a családokat a gyermek megfelelő fejlődésében. A gyermekek megfigyelése során fény derül az egyéni problémákra, amin az óvónők személyes bánásmóddal igyekeznek segíteni /SNI, BTM, HH, HHH/. Munkánk során figyelembe vesszük a szülői igényeket és lehetőségeinkhez mérten teljesítjük is azokat. Az együttműködés formái lehetőséget adnak arra, hogy a családokkal való kapcsolattartásunk a lehető legjobb legyen. -

Probléma felmerülése esetén előzetes időpont egyeztetés alapján minden esetben a szülők rendelkezésére állunk.

-

A szülői értekezleteket tartalmassá tesszük, az aktualitásokon túl szakmai felkészültségünkkel segítjük a szülőket a nevelési helyzetek megoldásában, az egyéni igényeket is figyelembe véve. A szülői értekezletek száma éves szinten legalább kettő.

-

A nyílt napok szervezését minden csoport az éves munkatervhez igazítja a házirend alapján.

37


Fogadó órát éves szinten két alkalommal tartunk, melyhez biztosítjuk az időt, az egyéni beszélgetések feltételeit.

-

Családlátogatás, szülői igény és óvónői igény alapján történik.

-

A gyermekvédelmi felelős igény szerint segítséget nyújt a családoknak.

Az óvoda és bölcsőde Leendő óvodásaink nagy számban a bölcsődéből érkeznek, ezért fontosnak tartjuk az óvoda és bölcsőde jó kapcsolatának kialakítását, a nyitottság és folyamatosság érvényesülését. Így tudjuk segíteni a bölcsődések óvodába történő zökkenőmentes beilleszkedését. Az intézmények vezetői folyamatos, jó kapcsolatot tartanak fenn. Minden év tavaszán az óvónők megismerkednek a bölcsődébe járó leendő óvodásokkal. A bölcsődei gondozónők tájékoztatják az óvónőket a gyermekek fejlődési szintjéről. Abban az intézményben, ahol kiscsoport indul, kidolgozott projektmódszer segíti a zökkenőmentes óvodai beilleszkedést. A projektmódszer lényeges pontjai: -

Többszöri látogatás: személyes kapcsolat kialakítása a gyerekekkel,

-

Az óvodában játszódélután szervezése a gyerekek számára a szülőkkel együtt.

-

Az óvodába lépést megelőzően szülői értekezleteken tájékozódhatnak a szülők az óvoda életéről.

Ősz folyamán a gondozónők meglátogatják a volt bölcsődés gyerekeket az óvodában. Az óvoda és az iskola Településünkön két általános iskola működik. Mindkét óvoda a környezetéhez tartozó iskolával tart fenn szorosabb kapcsolatot. A Körtéri óvoda és a Váci úti óvoda, a Váci Mihály Általános Iskolával, a Sugár úti óvoda a Móricz Zsigmond Általános Iskolával. A kapcsolattartás és annak ápolása mindkét intézménynek fontos feladata, hiszen a leendő osztályosok iskolakezdésének megkönnyítését szolgálja. Az iskola nyitott napjainak megrendezésével lehetőséget ad a szülőknek, gyerekeknek, óvónőknek arra, hogy betekintsenek az iskolai élet mindennapjaiba. A nyitott napokon nagycsoportos óvónőink is részt vesznek. A leendő első osztályos tanító nénik óvodai látogatásaira, az iskolai beíratást megelőzően kerül sor. Egy-egy délelőttöt töltenek el a nagycsoportban, ahol az együtt tevékenykedés

38

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja közben megfigyelhetik a gyermekeket, majd az óvónőktől személyre szóló információt is kapnak a gyerekek fejlettségéről. Az iskolai beíratást megelőzően sor kerül a nagycsoportos szülői értekezletre, melyen a szülők az iskolaérettségről hallhatnak előadást. Ilyenkor a tanító nénik is meghívott vendégek, és előadók. Beszélnek iskoláik oktató-nevelő munkájáról, oktatási módszereikről, iskolájuk lehetőségeiről, eredményeiről. Óvoda és közművelődési intézmények Fontosnak tartjuk a településünkön működő közintézményekkel való jó kapcsolat kialakítását és fenntartását. A Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ rendezvényein nemcsak az óvoda dolgozói, de óvodásaink is gyakran részt vesznek, szerepelnek a meghívásoknak eleget téve. Településünk régiségmúzeuma a Kincsesház, amit rendszeresen látogatunk csoportjainkkal. A látogatások szerves részei hagyományőrző tevékenységeinknek. A helyi Idősek Otthonában rendszeresen műsort adnak a nagycsoportos óvodások. Az óvoda egyéb kapcsolatai Gyermekorvosainkkal, védőnőinkkel szükség esetén találkozunk. A gyermekek fogászati ellátása megoldott. A gyermekeknél felmerülő problémák esetén kölcsönösen tájékoztatjuk egymást és közösen keressük a megoldási lehetőségeket. Az óvoda vezetője az intézmény fenntartójával szoros információs kapcsolatot tart fenn, nemcsak e-mailben és telefonon, hanem személyes kapcsolat formájában is. Pedagógiai- szakmai szolgálatokkal való kapcsolatunk fontos a problémás gyermekek iskolába lépés előtti vizsgálatának elvégzése szempontjából. Gyakran hívunk tőlük előadókat szülői értekezletekre. Segítséget kérünk tőlük egy-egy gyermek problémájának megoldásához. Gyermekmegfigyelésre és tanácsadásra természetesen az aktuális telephelyen kerül sor.

39


7. Gyermekvédelem A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint intézményünkben a gyermekvédelem feladatát és célját az alábbiak határozzuk meg: Célunk: -

A gyermekek és a családok élethelyzetének, életminőségének jobbítása, a gyermekek neveléséhez segítségnyújtás.

Gyermekvédelmi munkánk fő elvei: -

Tiszteletben tartani a családokat.

-

A családok segítése motiválással, tanácsadással, felvilágosítással.

-

Megfelelő empátiával és toleranciával segítjük a családokat, tiszteletben tartva szokásaikat, igényeiket.

Feladatunk: -

Intézményi szinten a bármely okból adódó hátrányt okozó élethelyzetek fel- és megismerése, segítség felajánlása a családoknak, védve a gyermekek életminőségét.

-

Elsődleges a prevenció és törekvés arra, hogy a gyermekek családban nevelődjenek.

-

A gyermekvédelmi felelős a gyermekvédelmi munkát összehangolja intézményi szinten.

-

Feltáró munka, adminisztráció a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek felkutatására.

-

Titoktartási kötelezettség megtartása.

-

Családlátogatások.

-

Rendszeres konzultáció az óvodapedagógusokkal, a logopédussal, gyógypedagógussal, szomatopedagógussal.

-

Óvodapedagógusok feladatai csoportszinten: o Környezettanulmány o Felderítés o Esetmegbeszélés o Cselekvési terv készítése o Intézkedés bármely hatóság felé.

-

Az elméleti és a törvényi szabályozás figyelemmel kísérése.

-

Családok tájékoztatása az őket érintő jogi és egyéb változásokról /személyes kontaktus, családlátogatás, faliújság/.

40


Karitatív segítségnyújtás a családoknak.

-

Fogadóóra tartása kéthetente, illetve szükség szerint.

-

Pályakezdő kolleganők segítése a gyermekvédelmi munka területén.

-

Kapcsolattartás, személyes levelezés, telefonkapcsolat az alábbi társintézményekkel: o Gyermekjóléti szolgálat o Családsegítő központ o Nevelési tanácsadó o Rendőrség o Gyámügy o Helyi részönkormányzat o Bölcsőde o Általános iskolák o Karitász

Kiemelt fontossággal bír intézményünkben, hogy a bármely okból hátrányban élő gyerekek érzelmi és szocializációs nevelésében, az életkori sajátosságok maximális figyelembevételével a személyes bánásmód módszerét alkalmazzuk.

41


8. A program megvalósításának feltételrendszere Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységeknek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Amikor nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelünk, akkor dolgozóinknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit is. Amikor migráns gyermek is van az óvodában, dolgozóinknak feladatuk, hogy lehetőséget teremtsenek ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. A Szentiváni Óvoda jelenleg 3 telephelyen, 4 épületben működik. Mindegyik telephelyen főiskolát végzett óvodapedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel: csoportonként 2 óvónő, heti váltásban. Az óvónők munkáját csoportonként 1 szakképzett dajka és 3 csoportonként 1 pedagógiai asszisztens segíti. Kisegítő személyzet: 2 fő udvari munkás és karbantartó. A központi óvodában egy fő óvodatitkár látja el az adminisztrációs és egyéb feladatokat. Főzőkonyhával nem rendelkezünk. Az ételt a Váci Mihály Általános Iskola konyhájáról szállíttatjuk. A dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A Szentiváni Óvodában a munkaközösségek létét a nevelőközösség határozza meg, melyek éves tervük alapján dolgoznak. A munkaközösségek vezetőit az óvodavezető bízza meg. Feladatuk: az éves munkaterv elkészítése, a munkaközösségi foglalkozások megszervezése, részvétel a vezetői team értekezletein és besegítés az ellenőrzési feladatokba, természetesen munkaterv alapján.

42

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Tárgyi feltételek Helyi programunk eszközfeltétele a hagyományos óvodai bútorokat, berendezéseket igényli. /Egyéb eszközfelszereltségünk: tornaszerek, képességfejlesztő eszközök, udvari tornajátékszerek/ az eredményes munkát teszik lehetővé. Bővítésük, cseréjük folyamatos. Állandó fejlesztésre szorul szakmai és gyermekirodalmi könyvkészletünk, könyvtárunk. A szervezeti és működési rendet biztosítják: -

Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata,

-

Az óvoda házirendje: mely az összes dolgozóra, az óvodás gyermekek szüleire és az óvodába járó gyermekekre vonatkozik.

-

Nyitvatartási idő tagóvodánként változó Kör tér: 6.00-16.30 Váci Utcai Tagóvoda: 6.30-16.30 Sugár Utcai Tagóvoda: 6.30-17.00

-

A csoportok szervezése: a csoportszervezés módját a beíratott gyermekek korösszetétele határozza meg, ennek megfelelően többnyire azonos életkorú, de vegyes életkorú csoportokat is szervezünk.

-

A napirendbe foglalt teendők folyamatosak, melyek az egészséges életmódra nevelés című fejezetben fogalmazódnak meg.

-

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napi - és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki, melyben nagy hangsúlyt kap a mindennapos testnevelés.

-

A heti rend rugalmasan kezelendő, a tevékenységek nem naphoz kötöttek, kötetlen vagy kötött formában szerveződnek. A tevékenységek szervezését és az ismeretanyag bővítését az óvónők módszertani szabadságukkal élve tervezik meg, tartva magukat a nevelési testület által elfogadott tervezési ciklushoz. o Nevelési feladat tervezése: 3 havi ciklusban o A szervezést igénylő tevékenységek tervezése: havi ciklusban o Tevékenységek tervezése: tematikus terv alapján 1 hónapra előre.

43


Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.

-

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

Ellenőrzési értékelés Helyi programunkban prioritást élvez a képességfejlesztés mellett az érzelmi és szociális nevelés. Ezek céljainak és feladatainak megvalósítási folyamatát, valamint az egész program hatékonyságát olyan ellenőrzés biztosítja, mely nyomon követi az óvónő tudatos tervező munkáját. Az értékelés elsődlegesen a vezető feladata és felelőssége, melyben partnerei: a helyettes, a tagóvoda vezetők és a munkaközösség vezetők és a BECS tagok. Az értékelés pontos szabályozását az Önértékelési program (5 évre) és az Éves önértékelési terv tartalmazza. Az ellenőrzés módszerei:  dokumentum ellenőrzés  megfigyelés  kérdőív  interjú Az ellenőrzés módja: -

A tájékozódó jellegű ellenőrzés: napi találkozások, beszélgetések, betekintés a csoport életébe,

-

Tematikus látogatás: egész napra, délelőttre irányuló látogatás a csoportban, tervezett megfigyelési szempontok alapján, a tapasztalatok írásos rögzítésével.

-

Tervezett megfigyelési szempontok a gyermekek képességének vizsgálatára. Szociális, motorikus, intellektuális, kommunikációs képességek megfigyelése, játéktevékenység megfigyelése. Szokások alapozásának, szokásrendszer alakulásának megfigyelése. A gyermekek érzelmi élete, bizalmon alapuló elfogadása, a játék lehetőségének kihasználása a fejlesztésben.

-

Az óvónők írásos dokumentumainak ellenőrzése: csoportnapló, felvételi- és mulasztási napló ellenőrzése.

-

Részvétel csoportok rendezvényein, ünnepségein, szülői értekezletein.

44

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja A helyi pedagógiai program beválásának értékelése, jellemzése, a program elemző értékelését a bevezetéstől eltelt 3 év után végeztük, majd 5 évenként esedékes. Az elemző értékelés a következő szempontok alapján történik, amit a vezetői team végez el: -

A program megfelel-e a helyi elvárásoknak, valamint az Országos Nevelési Alapprogramnak.

-

A program felépítése és belső logikája egységes-e.

-

A gyermekek életkori sajátosságainak megfelel-e.

-

A kitűzött célok megvalósítását segítették-e az alkalmazott módszerek, tevékenységek, az óvoda eszközellátottsága.

-

Milyen változtatásokra, milyen eszközök beszerzésére van szükség a jövőben.

-

Milyen volt az óvoda és a család kapcsolata, szükségesek-e a változtatások.

-

Milyen az óvónők szakmai felkészültsége (önképzés fontossága, továbbképzéseken való részvétel).

-

A következő időszak fejlesztési feladataihoz milyen források, lehetőségek biztosítottak.

Az értékelés módjai: PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉS -

Az óvónők önértékelése: előre elkészített kérdőív alapján.

-

Kérdőívek a pedagógustársaknak, vezetőnek

-

Interjú az értékelttel és a vezetővel

-

Óvónők írásbeli munkájának ellenőrzése.

-

Munkaközösség vezetők tapasztalatainak meghallgatása.

-

Szülők véleményeinek, igényeinek felmérése kérdőívek kitöltése alapján.

-

A fenntartó és külső szakértő vizsgálata alapján.

VEZETŐ ÉRTÉKELÉSE -

A vezető önértékelése: előre elkészített kérdőív alapján.

-

Kérdőívek a pedagógusoknak

-

Interjú az vezetővel

-

Intézményi dokumentumok ellenőrzése.

-

Munkaközösség vezetők tapasztalatainak meghallgatása.

-

Szülők véleményeinek, igényeinek felmérése kérdőívek kitöltése alapján.

-

A fenntartó és külső szakértő vizsgálata alapján.

45

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja INTÉZMÉNY ÉRTÉKELÉSE Az önértékelés célja az intézmény pedagógiai – szakmai munkájának fejlesztése annak feltárásával, hogy az intézmény hogyan valósította meg a saját pedagógiai programját. Az átfogó intézményi önértékelés része a vezető és a pedagógusok önértékelése, és kiterjed az intézményi elvárások vizsgálatára is. Az intézmény átfogó önértékelése 5 éves ciklusban egyszer történik, de ezen belül a pedagógusok és a vezető értékelésére többször (2 évente) sor kerül. A teljes körű intézményi önértékelés az elvárások teljesülésének vizsgálata alapján, a tapasztalatokat rögzítve, történik meg, majd az öt évre szóló intézkedési terv elkészítésével zárul. A következő ciklus éves terveiben jelennek meg az intézkedési tervben megfogalmazott feladatok és a megvalósítás lépései. Az intézményi önértékelés területei: 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. Az intézmények külső kapcsolatai 6. A pedagógiai munka feltételei 7. Az ÓNOAP-ban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Az intézményi önértékelésre vonatkozó dokumentációt és elvárásokat az az óvoda Önértékelési programja tartalmazza.

46


Felhasznált irodalom Az óvodai nevelés programja 1989. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja. Faust Dezsőné - Gödöllői Néphagyományőrző Óvodai Program Pereszlényi Éva – Porkolábné dr. Balogh Katalin: Játék – Mozgás – Kommunikáció Óvodai Program Porkolábné dr. Balogh Katalin – dr. Páli Judit – Pintér Éva – Szaitzné Gregorits Anna: Komplex Prevenciós Óvodai Program Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Nagy Jenőné: Óvoda programkészítés – de hogyan NAT-TAN Sorozat Bp. OKI. – 1996. Zilahi Józsefné – Stöckert Károlyné – dr. Ráczné dr. Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével

47


Mellékletek Érvényességi rendelkezés Eszköz- és felszerelési jegyzék Fejlesztőeszközeink rendszere Határozat

48


Érvényességi rendelkezés

A Szentiváni Óvoda Nevelési Programjának érvényességi ideje 2015. szeptember 14-től határozatlan ideig.

A Nevelési program módosításának lehetséges indokai:

-

személyi

-

tárgyi

-

gazdasági feltételek megváltozása,

-

a gyermekek fejlettségi szintjének nem megfelelő változása.

Az óvodai program módosításának szabályai:

-

A módosításhoz minden esetben írásos dokumentum szükséges.

-

Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének és nevelőtestületének a program módosításához.

-

Véleménykérés a döntés módosításáról, majd annak elfogadása.

49

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja A Szentiváni Óvoda eszköznormája a nevelési program melléklete A Szentiváni Óvoda kötelező /minimális/ eszköz és felszerelési jegyzéke.

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Az intézmény jogszabály szerinti szükséglete

Rendelkezésre áll

Csoportszoba

gyermekcsoportonként 1

16

db

16

db

Tornaszoba

óvodánként (székhelyen és telephelyen ) 1

3

db

1

db

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba


3

db

3

db

Játszóudvar


3

db

3

db

óvodavezetői iroda

óvodánként 1

3

db

2

db

óvodavezető-helyettesi iroda


3

db

0

db

gazdasági ügyintézői iroda

óvodánként 1

3

db

2

db

nevelőtestületi szoba


3

db

2

db

orvosi szoba


3

db

1

db

gyermeköltöző


16

db

16

db

gyermekmosdó, WC


16

db

15

db

felnőtt öltöző

épületenként 1

4

db

5

db

elkülönítő szoba


3

db

1

db

főzőkonyha

óvodánként 1

0

db

0

db

melegítőkonyha


3

db

3

db

tálaló-mosogató,ezen belül felnőttétkező


0

db

0

db

felnőtt mosdó felnőtt WC

épületenként 1 épületenként 1

4 4

db db

8 9

db db

50


mosléktároló


3

db

1

db

szárazáru raktár

óvodánként 1

0

db

0

db

földes áru raktár

óvodánként 1

0

db

0

db

egyéb raktár


3

db

5

db

Éléskamra

óvodánként 1

0

db

0

db

Szertár

épületenként 1

3

db

1

db

Csoportszoba óvodai fektető

gyermeklétszám szerint 1

400

db

440

db

Gyermekszék


400

db

480

db

Gyermekasztal

gyermeklétszám figyelembevételével

80

db

90

db

fényvédő függöny

csoportszobánként

16

db

16

db

16

db

16

db

48

db

48

db

16

db

16

db

Szőnyeg játéktartó szekrény vagy polc fektető tároló

gyermekcsoportonként, a padló 1/5-ének lefedésére alkalmas méretben csoportszobánként 2, SNI-s gyermek esetén további 1 valamennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiségben

élősarok állvány


16

db

16

db

hőmérő


16

db

16

db

óvodapedagógusi asztal


16

db

16

db

felnőtt szék


32

db

32

db

eszköz-előkészítő asztal


16

db

16

db

textiltároló szekrény


16

db

16

db

edény- és evőeszköz tároló szekrény


16

db

16

db

szeméttartó


16

db

16

db

3

db

1

db

2 1 2

32 16 16

db db db

22 11 8

db db db

1

3

db

8

db

Tornaszoba tornapad tornaszőnyeg bordásfal óvodai többfunkciós mászó készlet

51

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Fejlesztő szoba

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

három gyermek egyidejű foglalkoztatásához

a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközökkel tükör asztal szék szőnyeg Játszóudvar

2 1 2 1

48

db

48

db

15

db

15

db

3 3 6 3

db db db db

3 3 16 3

db db db db

kerti asztal


16

db

16

db

kerti pad


32

db

28

db

babaház


16

db

3

db

udvari homokozó


16

db

8

db

takaróháló

homokozónként 1

db

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigény kielégítő eszközök

db

db

19

db

3 3 6 3 3 3

db db db db db db

2 2 6 3 5 2

db db db db db db

Vezetői iroda íróasztal tárgyalóasztal Szék Telefon Könyvszekrény Iratszekrény

1-1 1 2 1 1 1

Nevelői szoba Asztal

tárgyaló asztal

3

db

2

db

Szék

felnőtt létszám figyelembevételével

34

db

28

db

6 1

db db

4 1

db db

Iratszekrény páncélszekrény

2 1

52

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Gazdasági iroda írógépasztal és szék

1-1

2

db

2

db

számítógépasztal és szék

1-1

2

db

2

db

Telefon

1

3

db

1

db

Fax

1

3

db

3

db

számítógép, nyomtató

1

3

db

5

db

fiókos asztal

pedagógus létszám szerint 1

Szék

pedagógus létszám szerint 1

db 32

könyvtári dokumentum

db

db 32

db

db db

könyvszekrény

2

6

db

3

db

tükör mosdókagyló

1

1

db db

1

db db

Orvosi szoba

berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásai szerint

db

db

Gyermek öltöző öltözőrekesz, ruhatároló


öltözőpad


törülközőtartó


400

db

400

db

falitükör

mosdókagylónként 1

48

db

45

db

hőmérő

helyiségenként 1

16

db

16

db

rekeszes fali polc (fogmosótartó)


400

db

400

db

egyéni tisztálkodószerek

felnőtt és gyermeklétszám szerint 1

456

db

456

db

tisztálkodófelszerelések

modókagylónként 1

48

db

45

db

fésűtartó

csoportonként 1

16

db

16

db

1368

db

1368

db

240

db

160

db

400

db

400

db

db db

abrosz

felnőtt és gyermeklétszám szerint 3 - 3 asztalonként 3

takaró


400

db

448

db

ágyneműhuzat, lepedő

gyermeklétszám szerint 3 - 3

400

db

448

db

szennyesruha-tároló


3

db

3

db

törülköző

53


mosott ruha-tároló


3

db

3

db

Mosógép


3

db

7

db

3

db

3

db

3 3 3 3

db db db db

6 3 6 3

db db db db

vasaló vasalóállvány szárítóállvány takarítóeszközök

óvodánként (székhelyen és telephelyen ) 1 épületenként 1 épületenként 1 épületenként 1 épületenként 1

kerti munkaeszközök, szerszámok

óvodánként (székhelyen és telephelyen ) 1-1

3

db

2

db

hűtőgép

épületenként 1, amennyiben helyben főznek 2

4

db

8

db

porszívó

épületenként 1

4

db

7

db

különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei

gyermekcsoportonként a gyermekek 30 % - ának megfelelő mennyiségben

120

db

120

db

szárítógép

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést gyermek csoportonként a segítő, mozgásigényt kielégítő gyermeklétszám eszközök figyelembevételével

db

db

ének, zene, énekes játékok eszközei

gyermek csoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

120

db

120

db

az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei


120

db

120

db

értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreatívitást fejlesztő anyagok, eszközök


120

db

120

db

54


ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

a természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

munka jellegű tevékenységek eszközei


video (lejátszó) televízió

400

db

400

db

db

db

120

db

120

db

óvodánként 1 óvodánként 1

3 3

db db

0 1

db db

magnetofon

három csoportonként 1

5

db

5

db

diavetítő vetítővászon

épületenként 1 épületenként 1

3 3

db db

0 2

db db

hangszer (pedagógusoknak)


3

db

1

db

3

db

35

db

120

db

120

db

hangszer (gyermekeknek) egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

gyermekcsoportonként a gyermekek 30 % - ának megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonként a gyermekek 30 % - ának megfelelő mennyiségben

tükör 120x180 cm

csoportonként 1

16

db

16

db

logopédiai alapkészlet

csoportonként 1

0

db

0

db

dallamíró

csoportonként 1

db

db

hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés


db

db

vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adóvevő készülék


db

db

a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó


db

db

nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz


db

db

55

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja szurdologopédiai eszközök

csoportonként 1

db

db

Olvasótelevízió


db

db

hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgő labda


db

db

ételminta-vétel (üvegtartály) készlet, zacskó


3

db

3

db

Mentőláda


3

db

3

db

Gyógyszerszekrény (zárható)


3

db

3

db

Munkaruha

a Munka törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai kollektív szerződés szerint

56

db

46

db

védőruha

a munkavédelmről szóló 1993. évi CXIII. Törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint.

56

db

56

db

56


tűzoltó készülék

az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

db

db

Az óvoda fejlesztőeszközeinek rendszere: Nevelési céljaink eléréséhez tudatosan, folyamatosan bővítjük fejlesztő eszközeinket a kötelező eszköz és felszereléseken túl. MOZGÁSFEJLESZTÉS ESZKÖZÖK Tini-kondik, Greischwald fal elemei, trambulin, rotikon elemek, háromszög mászóka, lejtők, karikák, fatéglák, füleslabdák, minitopogók, gólyalábak, mókaszauruszok, egyensúlyozó tárcsa, óriás labda, közepes labda, maroklabda, medicin labda, bady roll, egyensúlyozó tölcsér, Wesco táska készlet,- óriás kerekek, cölöpös mászóka, láncos mászóka, rollerek, babzsák, tornabot, ugróiskolás szőnyeg, tornaszőnyegek, tornaszekrény, tornaszalag, tornabot, kötelek, tornapadok. TESTSÉMA FEJLESZTÉS ESZKÖZÖK Nagyméretű tükör minden csoportszobában, csuklószalag, Wesco kéz-láb készlet. PERCEPCIÓS FEJLESZTÉS ESZKÖZÖK Asco memória készlet, madaras fák, Wesco almafák, memória dominó állatos, szín-forma kirakó, memo lottó, Otthon kirakó, Okoska kirakó, almafák fából. /Discovery toys/. logikai kirakó, Tellino – számoló, mini-matt készlet, triangulum puzzle, ritmusok és gyöngyök, logikai piccoló, logikai galaxis, bohócos kártya, ejtőernyő, pálcika rajzóló, tematikus számoló, számoló, alatta-felette párosító, labirintus, képes számoló, szimmetria tábla, horgászos tábla, évszakos tábla, forma és darab /Educo/, színek és formák, témajáték-számoló, filc építő, fa vonat, szivacsos forma kirakó, nagyító, matematikai táblák /összeadás, kivonás/, ritmusok és gyöngyök – falapos, növény- és állatvilág, okofüzetek, ejtőernyő, szem-kéz készlet, közlekedés, applikációs, posztóvár, ritmus és hangszerek, képességfejlesztő gyűjtemények, projektor, CD lejátszók, diavetítő.

57


Határozat

A Szentiváni Óvoda nevelőtestülete 2016. augusztus 30.-án, az óvodavezető által felülvizsgált és módosított Pedagógiai programot elfogadta és aláírásával hitelesítette. A határozatot 260-17/2016. számú iktatószámon hozta.

Fortuna Lászlóné óvodavezető

Győr, 2016. szeptember 01.

58

Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programja A Szentiváni Óvoda Helyi Pedagógiai Programjának módosításait megismertem és elfogadom:

NÉV Adorjánné Richter Ágnes Barabásné Gaál Hajnalka Bardi Marianna Bazsóné Kőszegi Ágnes Békási Melinda Bódiné Szücs Ildikó Budainé Marencsák Valéria Burger Gáborné Csapóné Adler Márta Cseh Andrásné Fortuna Lászlóné Fehér Gabriella Gyepesné Kis Éva Holopovics Istvánné Fehér – Szepesházy Márta Horváthné Miletics Eszter Hosszu Hajnalka Káldy Árpádné Kaufmann Ákosné Kőhidiné Juhász Ildikó Menyhártné Magyari Tünde Nagyné Somogyi Zsuzsanna Szepesi Anita Rátz Éva Sipos Ferencné Sméjáné Molosics Erzsébet Sólyom Rita Szilágyi Balázs Szabóné Kubinyi Zsófia Szalainé Kónya Valéria Szűcsné Menyhárt Ágnes Takács Anikó Tamasics Jánosné

ALÁÍRÁS ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… …………………………………………………………………

……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ………………………………………………………

59

A SZENTIVÁNI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents