A Pitypangos Óvoda Helyi nevelési Programja

A Pitypangos Óvoda Helyi nevelési Programja

"Nézd, feléd nyújtja kis kezét: gyönge virágszirom. Össze ne törd, mert nem ismer bűnt és fájni fog nagyon. Mert bízik benned: Te felnőtt vagy kis szemében és rád bízza magát. Vágyak, álmok élnek a szívében, és egy tündérvilág. Tündérmeséknek fátyla lebben, s vele száz csengő kacagás. Ő elhiszi még, hogy szép, hogy jó, hogy gyönyörű ez a nagy világ. Ő elhiszi még, hogy jók az emberek, elhiszi, igaz minden szavunk: Legalább benned váljon valóra: ne legyen perc, ne legyen óra, amikor benned csalódni fog."

Pitypangos Óvoda Helyi Nevelési Programja

-

Páskulyné Kovács Erzsébet: A gyermek –

Módosítva: 2012.06.12.

Küldetésnyilatkozatunk: Nevelőtestületünk minden tagja – és a nevelőmunkánkat segítők – szakmailag elhivatottak. Egységes pedagógiai elveket vallunk. A régi, jól bevált értékeinket megőrizzük, de nyitottak vagyunk az új lehetőségek kipróbálására is. Törekszünk: a játék elsődleges szerepének biztosítására, az egészséges életmód feltételeinek kialakítására, a környezeti kultúra alapjainak lerakására, a szülőkkel közösen kialakított pedagógiai elvek, értékek kialakítására, betartására és betartatására a kisebbségi kultúrához kötődő értékek megőrzésére, és arra, hogy külső, belső partnereink elégedettek legyenek az óvoda szolgáltatásával. Önmagunkkal szemben támasztott követelmények: - Óvodánkban gyermek és felnőtt egyaránt érezze jól magát, önmagához képest maximálisan fejlődjenek. - Teljes felelőséggel tevékenykedjünk a gyermek testi-, értelmi-, érzelmi,- és erkölcsi fejlődéséért. - Differenciált bánásmód alkalmazásával segítjük a valamilyen okból hátrányos helyzetű, eltérő fejlődést mutató gyermekeket. - Törekszünk arra, hogy tiszta beszédű, jobb felfogású, beszédértésű gyermeket neveljünk. Nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésére, mert nem közömbös számunkra, milyen lesz felnövekvő nemzedékünk beszédkultúrája, anyanyelvi műveltsége. - Arra törekszünk, hogy minden felnőtt alakítsa ki saját dicsérő, értékelő, elmarasztaló, fegyelmező módszereinek olyan pedagógiai eszköztárát, amely legjobban szolgálja a gyermekek testi, lelki fejlődését. - Nevelés szempontjából a barátságos, megengedő (de nem szabatos), megértő (de nem bíráskodó), elfogadó (de nem mindent elfogadó), együtt érző attitűdöt tartjuk a legkedvezőbbnek. - Hiszünk a pozitív gondolkodásban, a gyermekekben is a pozitív érzelmeket erősítjük. - Azt valljuk, hogy a pedagógus viselkedésével, érzelmi viszonyulásával példaként áll a gyermekek és szülők előtt, ezzel jelentősen befolyásolja őket. Kapcsolatainkat a pozitív érzelmi viszony, szeretet, empátia, tolerancia, a másság elfogadása, a türelem, és kölcsönös bizalom jellemzi. Hisszük, hogy a szeretet, a bizalom, a törődés az egyetlen út minden kisgyermek felé. Arra törekszünk, hogy ezt a szeretetet mindennap érezzék óvodásaink.

Előszó helyett: "..Ő elhiszi még, hogy szép, hogy jó, hogy gyönyörű ez a nagy világ .." Valljuk, hogy ez a dolgunk, hogy a gyermek számára elérhető közelségbe vigyük ezt a nagy, gazdag világot, úgy, hogy közben alkotó légkörben segítsük a gyermek önkibontakozását. Amikor fejlesztjük a gyermek képességeit, alakítjuk, gazdagítjuk személyiségjegyeit, közben igyekszünk saját magunk és mások életét is harmonikusabbá tenni: ha szükséges oly módon megváltoztatni 2

Százhalombatta


közvetlen környezetünket az élet közeliséggel, természet közeliséggel, hogy mi is jól érezzük magunkat benne. Az életre szeretnénk felkészíteni a ránk bízottakat.

A lakótelepi emeletes lakóházak között zöldellő oázisként áll óvodánk, a Pitypangos Óvoda. Nevét az udvarunkon tavasszal sárgálló pitypangoktól kölcsönözte 1992-ben. Tagóvodánk pedig családi házakkal körülvett övezetben segíti a gyermekek fejlődését. Fagyalbokrokkal szegélyezve, juharfák, platán és kőrisfák árnyékában, homokozók, csúszdák, mászókák, játékvárak és hintaágy között, ha nem is mézeskalács házikóval, de 6 babaházzal. Gyönyörködni enged a sziklakert a kis minitóval, a madárkerttel és a rózsakerttel. Nap, mint nap sok-sok játékkal, mesével, verssel, énekkel várjuk a kicsinyeket, itt kedvükre játszhatnak, nevetgélhetnek, tevékenykedhetnek. Szeretetteljes karácsonyi készülődés, mulatságos farsang, séták, kirándulások, barlanglátogatások, ötletes tevékenységek és sok mozgás van a fiúk és lányok szívében, eszében, izmaiban. Itt az évek alatt óvodásaink nemcsak magasabbak, és súlyosabbak, de többek, értelmesebbek, értékesebbek is lesznek. Hisszük, hogy óvodánkban is igaz az a makarenkói gondolat, hogy: ÓVODÁSAINK – NÉVJEGYEINK A Pitypangos Óvodában a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési program bizonyos elemeit - adatbanki száma: (OKI 96OVITOP) – használjuk fel a nevelési programunkban, a környezeti nevelés kiemelésével és a szerb nemzetiségi nyelvvel való ismerkedéssel, neveléssel.

Köszönetet mondunk Kanczler Gyuláné dr.-nak és Nagy Jenőnének, akiktől szakmai segítséget, buzdítást, ösztönzést kaptunk programunk megírásához. Ugyanúgy köszönettel tartozunk a szülőknek, akik megerősítettek bennünket, hogy jó úton járunk, további lendületet öntve nevelőkollektívánkba.

A Szerzők

3

Százhalombatta


Tartalomjegyzék KÜLDETÉSNYILATKOZAT - ELŐSZÓ HELYETT AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI BEVEZETŐ 1. ÓVODÁINK BEMUTATKOZÁSA 1.1. Óvodánk nevelési filozófiája 1.2. Óvodánk tartalmi munkájáról

2 5 6 7 7 10

2. NEVELÉSI GYAKORLATUNK 2.1. Az óvodánk cél-, és feladatrendszere 2.2. Általános feladataink

11 11 12

3. A NEVELÉS TARTALMA 3.1. Az egészséges életmód alakítása 3.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés - nevelés megvalósítása

13 13 16 18

4. TEVÉKENYSÉGI FORMÁK 4.1. Játék 4.2. A külső világ tevékeny megismerése 4.3. Művészeti tevékenységek 4.3.1. Vers, mese 4.3.2. Ének - zene, énekes játékok 4.3.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka 4.4. Mozgás 4.5. Matematikai nevelés 4.6. Munka jellegű tevékenységek 4.7. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 4.8.1. Szervezeti és időkeretek 4.8.2. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére6-7 éves korra 4.8.3. Sajátos nevelési igényű gyermek

20 20 22 26 27 28 30 32 34 35 38 40 42 43

5. AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATAI 5.1. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység 5.2. Szerb kisebbségi feladatok 5.3. Migráns gyermekek interkultúrális nevelése 5.4. Óvodánk speciális szolgáltatásai

48 48 50 53 53

6. ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK

55

7. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

57

8. A PEDAGÓGIAI MUNKA ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI GYERMEKI FEJLŐDÉS NYOMONKÖVETÉSE

58

9. A ÓVODAI INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE

62

4

Százhalombatta


Érvényességi nyilatkozat – Legitimációs záradék Felhasznált irodalom 10. MELLÉKLETEK:

66 67 69

A Pitypangos Óvoda jellemző adatai: * Az óvoda hivatalos elnevezése, címe, telefonszáma: Százhalombatta Önkormányzat Pitypangos Óvoda 2440 Százhalombatta, Liszt F. st. 6. - Központi Óvoda Telefon: 06-23/355-038, 06-23/358-533 2440 Százhalombatta, Szent László u. 84. - Tagóvoda Telefon: 06-23/354-749 email: [email protected]

* Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Százhalombatta Város Önkormányzati Képviselő-testülete 2440 Százhalombatta, Szent István tér 3. Telefonszám: 06-23/542-111

* Az óvoda Alapító Okiratának száma, kelte: 225/1992 (IX.24.) Ök. sz. határozattal elfogadott alapító okirat szövege. 101/1994 /III.31.) Ök. sz. határozattal megállapított módosítás szövege. 527/2003 (XI.27.) Ök. sz. határozattal megállapított módosítás szövege. 289/2009. (IX.24.) Ök. sz. határozattal megállapított módosítás szövege. Az Óvárosi Tagóvodában a szakfeladat nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás. 198/2011. /VI.30/ Ök. sz. határozattal megállapított módosítás szövege. * A programot készítették: Az óvoda nevelőtestülete az óvodavezető irányításával

* Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Zsidákovits Sándorné óvodavezető

5

Százhalombatta


Bevezető Az óvoda sajátos arculatának kialakítása már több mint 10 éve foglalkoztatta a testületet. A lehetőségek felmérésekor figyelembe vettük az óvoda lakókörnyezetét, az itt elvárható igényeket, az óvoda adottságait, a nevelőtestület érdeklődését és irányultságát, valamint azokat a szakmai továbbképzéseket, melyeket testületünk tagjai elvégeztek, és amelyeket a továbbiakban munkájuk színvonalának emelése érdekében elvégezni kívánnak. A 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet szerint módosításra került az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, ezért elvégeztük Helyi Nevelési Programunk felülvizsgálatát az alábbi szempontok szerint: - Felülvizsgáltuk, hogy az ONOAP-ban megfogalmazott követelményeknek mennyire felel meg a jelenlegi Helyi Nevelési Programunk. Megállapítottuk, hogy: Helyi Nevelési programunk 90%-ban megfelel a módosított ONOAP elvárásainak. Kidolgozásra kerültek a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, valamint a migráns gyermekek nevelésével kapcsolatos elveink, feladataink. Továbbá az ONOAP által előírt kötelezettségeket hangsúlyozzuk erőteljesebben. Megállapítottuk továbbá, hogy a jelenlegi programunk cél-, feladat rendszere továbbra is eredményesen megvalósítható a létező feltételeinkkel. Erősségeinkre építettünk. Az általunk jónak vélt hatékony módszerekkel, eszközökkel dolgozunk, a helyi igények figyelembevételével, partnereink megelégedésére. Az eddig többször elvégzett partneri igény-, elégedettségmérés tapasztalatai pozitívak. Programunk erősségeként jelent meg: a célkitűzések tudatos megvalósítása, a feladatok hatékony, magas színtű teljesítése, a partnerekkel való jó kommunikáció megléte, a stabil, gyermekszerető kollektíva, tisztelet a szülők, gyermekek felé, belső innováció megléte, az iskolai pozitív visszajelzések, volt nagycsoportosaink iskolai beilleszkedéséről, teljesítményéről. Nevelőmunkánkban arra törekszünk, hogy a szakmai elvárásoknak továbbra is magas szinten feleljünk meg.

Miért tartjuk fontosnak továbbra is a környezeti kultúrára való nevelést? „Embervoltunk hanyatlása a kultúra hanyatlásával kezdődött” Konrád Lorenz

A társadalmi és gazdasági környezet gyors változásai nyomán egyre több elvárás fogalmazódik meg az intézményes neveléssel szemben. Amiről néhány évvel ezelőtt még csak olvashattunk, a globalizáció következtében elérte mindennapjainkat. A világ elsősorban nem a kultúráról, hanem a kereskedelemről és fogyasztásról szól. Vizuális korban élünk. TV – videó – reklám - számítógép neveli a nemzedéket. Bombáznak bennünket a színes dobozok, hirdetőtáblák, dohányzás, evés, ivás, akciók hívják fel magukra a figyelmet. Az ökológiai gondolkodás, az elektronikus kultúra, új fogyasztói magatartás, a tudás még csak kezdeményekben érezhetők.

6

Százhalombatta


A környezeti nevelés globális szükségességét mutatja környezetünk állapotának romlása, a megfontolatlan energiahasználat, a nem megfelelően kezelt hulladék, levegő és a víz szennyezése, a fák, növények pusztítása, az emberi agresszió és a türelmetlenség. A helyes etikai döntés, a tisztességes polgári élet, a környezeti, kulturális, emberi értékek megőrzése megállíthatnák a folyamatot. Belső környezetünk testi, lelki, szellemi állapotának fejlesztése, harmonizálása életfeladatunk lehetne. Az emberi méltóság megtartása, az egyéniség frissessége, önmagunk és a másik ember megbecsülése olyan érték számunkra, mely neveléssel átörökíthető a jövő nemzedékre. Tudjuk, hogy az óvodai nevelés alapozó jellegű, így meghatározó szerepe van a megfelelő színvonalú környezeti kultúra és gondolkodás kialakításában. Úgy gondoljuk, hogy a társadalmi hatásokat az óvoda kevéssé tudja befolyásolni, ezért azokra a nevelési területekre tesszük programunkban a hangsúlyt, melyeken belül úgy érezzük, hogy komplex nevelő hatást tudunk kifejteni. Továbbra is célul tűzzük ki a szemléletformálást, az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlesztését. A nevelésben kiemelten kezeljük, az egészséges életmódra nevelés és a környezeti nevelési területet.

1. Óvodáink bemutatkozása Óvodánk kapuját 1972-ben nyitotta meg, az ipari város 1. óvodájaként, a város központjában. 1982. szeptemberétől tagóvodánk lett az Óvárosi Óvoda, amely kb. 5 km-re fekszik a várostól, szép családiházas, " falusias " környezetben. A hozzánk járó óvodások szülei évekre visszamenőleg értelmiségiek, ipari dolgozók, Gyesen, Gyeden lévő anyukák és munkanélküliek. A gyermekek más-más szociális háttérből érkeznek, különböző kultúrákkal. Általában többgyermekes családból.

1.1. Óvodánk nevelésfilozófiai értékrendjén alapuló óvodaképünk, gyermekképünk.

„Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet.”

7

Százhalombatta


Szent-Györgyi Albert

Gyermekképünk: Nyitott, kiegyensúlyozott, testileg, lelkileg harmonikusan fejlett, vidám gyermekek nevelésén fáradozunk, akik szeretik és védik környezetüket, kooperációra és igényes kommunikációra képesek. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, segíti az előítéletek lebontását.

Gyermeki jogok érvényesülése: Az óvoda működését elsősorban a gyermekek mindenek felett álló érdekei határozzák meg. A gondozás – nevelés mentes a hátrányos megkülönböztetés minden formájától. Az egyéni szokásokat, kívánságokat az óvoda lehetőségei és a többiek személyiségi jogai által szabott határok között a lehető legnagyobb mértékben vesszük figyelembe. Óvodai nevelésünk befogadó, biztosítja minden gyermek számára az esélyegyenlőséget, függetlenül attól, hogy egészséges, vagy fogyatékossággal él, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb szinten. Biztosítjuk a sokszínű, változatos szabad tevékenységválasztás lehetőségét az egész óvodai élet során. Óvodánkban a gyermekekkel való bánásmódban az elfogadás, a gyermek iránti pozitív viszony, erősítő, elismerő, támogató nevelői módszerek érvényesülnek. Valljuk, hogy a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermekeket megillető jogok megerősítésére kell törekednünk az egyenlő hozzáférés biztosításával. A rászoruló gyermekek gondozását, nevelését, közösségi életbe való beillesztését komplex, differenciált ellátással biztosítjuk. A gyermek fejlődését elősegítő szakemberek segítését és a kiegészítő szolgáltatásokat a gyermek igénybe veheti szülei kérésére, az intézményvezetővel történt egyeztetéssel. Nevelésünk mentes minden olyan magatartástól, késztetéstől, melynek célja a gyermek megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, ill. ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása. Az esélyegyenlőség alapja a diszkrimináció-mentesség. A gyermek jogainak korlátozása csak olyan mértékben megengedett, amilyen mértékben a többi gyermek jogainak érvényesítése érdekében szükség van. A gyermeknek joga van a lehető legjobb egészségi állapothoz. Ennek érdekében óvodánkban biztosított: - az egészséges és biztonságos környezet - a korszerű, egészséges táplálkozás - a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelő napirend, az alvásigényben jelentkező különbségek figyelembevétele - rendszeres egészségügyi felügyelet - kötelező szűrővizsgálaton való részvétel - szükség szerint gyógytestnevelésen való részvétel - a mozgásigény minél teljesebb kielégítése Óvodánkban a gyermekek családjuk anyagi helyzetétől függően, a szülők kérésére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülnek. Óvodásaink nemzeti önazonosságát tiszteletben tartjuk. Óvodaképünk:

8

Százhalombatta


Derűs, nyugodt, szeretetteljes légkörben neveljük a gyermekeket, biztosítva számukra a mással nem helyettesíthető SZABAD játékot. A gyermekek testi – lelki – szellemi képességeinek differenciált fejlesztését - az életkorhoz és egyéni képességeikhez igazodó játékos, élményszerű, sokszínű, változatos tevékenységrendszeren keresztül valósítjuk meg. Óvodánkban egymással a gyermekek érdekeiért munkálkodunk. A családi nevelés elsődleges szerepét tiszteletben tartva a szülőkkel jó együttműködésre törekszünk. Elfogadtatjuk a gyermekekkel, hogy környezetünkben szerb nemzetiségű emberek is élnek. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését. Segítjük az identitástudat és a tradicionális értékek megőrzését.

Pedagógusképünk: „Amilyen a nevelő, olyan a nevelés” Comenius Az óvónő a nevelési folyamat legfontosabb tényezője, a nevelőmunka kulcsszereplője. Nevelőtestületünk képzettsége, magatartása, módszertani kultúrájának színvonala garanciája programunk megvalósulásának. Óvodai programunk megköveteli az óvónőktől, hogy főiskolai végzettségük mellett szakirányú tanfolyamokon és továbbképzéseken folyamatosan fejlesszék tudásukat. Csak hiteles pedagógus tud cselekedeteivel, a gyermekekre hatni. A pedagógus mintaként áll a gyermekek előtt. Modell szerepe életrendi mintáiban, szokásaiban, mindennapi viselkedési kultúrájában felerősödik. Fontosnak tartjuk a pozitív hozzáállást, az elfogadó, segítő, támogató attitüdöt a gyermekkel kapcsolatosan, a kedvességet, tapintatot, gyengédséget, megértést, az érzelemgazdagságot. Az életvidám hangulat, a rugalmasság, a kreativitás mind olyan emberi érték, melynek megléte segíti az óvónőt a munkálkodásban. Emberszeretete, türelme, következetessége a program megvalósításának záloga. A nevelőtestület minden tagja lehetőséget kap arra, hogy újabb dolgokat tegyen, alkotó és kezdeményező módon azzal a biztos tudattal, hogy a vezetés a hátuk mögött áll. Szeretnénk elérni, hogy minden óvónő önálló sikereket érjen el munkájában. Az óvónők fontos feladatának tartjuk, hogy a nevelőmunkába vonják be a dajkákat, különösen a közösségi élet, a környezeti nevelés és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. A dajkák az óvónő irányításával szorosan kapcsolódjanak a csoportjuk mindennapi életéhez, eseményeihez, szokásaihoz, hagyományaihoz, ünnepeihez. Nevelőtestületünket jellemzi a belső megújulás, melynek során alkotóerőinket sikeresen mozgósítjuk. A pozitív változás a gyermekek személyiségének fejlődésében, a pedagógusok felkészültségében, a pedagógiai munkájukban és magatartásukban mutatkozik meg. Tárgyi feltételeink: Óvodánk 2 épületben működik. Az épületek állapota a folyamatos karbantartásnak köszönhetően elég jó, különösen a Lakótelepi Óvodában. Tagóvodánkban azonban a 2006ban beindított csoporttal területünk leszűkült. Óvodánk belső, külső környezeti adottsága, optimális feltételrendszere jó alapul szolgál a nevelési program gyakorlati megvalósításához. Tárgyi feltételek teljes mértékben biztosítva 9

Százhalombatta


vannak. Karbantartásuk, bővítésük, cseréjük, azonban folyamatosan szükséges. A program céljához rendelt eszközrendszer fejlesztésére tudatosan törekszünk. Költségvetési kereten túl alapítványi, pályázati, szponzori támogatás megszerzésével igyekszünk a forrásokat bővíteni. Nevelőmunkánk során óvodásaink tárgyakhoz való viszonyát is alakítjuk. Büszkék vagyunk esztétikus, nyugodtságot és szépet árasztó berendezéseinkre. A szinte minden gyermek igényét kielégítő játékokra, ill. eszközökre, amelyek legnagyobb részt természetes alapanyagúak - mert mi is úgy ítéljük meg, hogy ezek sokkal közelebb állnak a gyermekhez, hiszen melegséget, lágyságot, meghittséget sugároznak. A nevelőmunkát segítő játékok és eszközök a gyermekek létszámának megfelelően állnak rendelkezésre. Innovációs munkáink, publikációk, kiadványaink: - "Utazás a bolygókra nyelvi játékokkal"- anyanyelvi nevelés az óvodában (1996) - "Álomországban jártam ?!" Mese-valóság, környezetismeret-természetvédelem (1997) - "Hej óvoda, óvoda...." Gyermekem óvodás lett (1998) - A Természet Búvár, Az óvodai nevelés, Az óvodai élet, Családi lap című kiadványok, folyóiratok hasábjain megjelenő cikkek - "Pitypangos mesék" című negyedévente megjelenő óvodai újságunk (1998-tól) - A hulladékgazdálkodásról óvodapedagógusoknak - oktatási segédkönyv néhány fejezete - Dohányzásmentes magatartásra nevelés alternatív programjai az óvodában – módszertani segédanyag egyik programfejlesztői vagyunk Büszkék vagyunk az udvarunkon fellelhető – nem öncélú, hanem nevelőmunkánk eszközei fa mászókákra, KRESZ-pályánkra, mikrodombra, magaslesre, kinti játékszerekre (autók, kerékpárok, mozgáskészség fejlesztő játék stb. ), "madárkertünkre", sziklakertre a minitóval és az ivókútra. Az éves tervezett költségvetés ez idáig biztosította az intézmény működését az eszközök, felszerelések tekintetében.

1.2. Óvodáink tartalmi munkájáról: Alapelveink az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával összhangban és a gyermeki jogok tükrében: Esélyegyenlőséget biztosítunk óvodánkban, mint szociális funkció betöltését, az egészséges életmód feltételeinek megteremtésével, érzelmi nevelés dominanciájával. Sok szeretetet adunk a gyermekeknek, hogy mindegyikük biztonságban, védelemben érezze magát. Szívesen tevékenykedjenek életkoruknak megfelelő szinten. Biztosítjuk a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatását. Hozzájárulunk a szerb nemzetiségi kultúra és nyelv megismeréséhez. A tehetséges gyermekeket felkutatjuk, a szülői házzal karöltve segítjük. Helyes, kultúrált viselkedésre nevelünk, a személyiségfejlesztő funkció érvényesítésével. Kirándulásokat, sétákat, természetben történő megfigyeléseket szervezünk, miközben észrevétlenül neveljük gyermekeinket a természet szeretetére, környezetünk védelmére, a FÖLD élővilágának óvására, természetesen a szülői házzal karöltve. A gyermeket hozzásegítjük az iskolai készültség fokának eléréséhez. A Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program bázisóvodája vagyunk, évente több

10

Százhalombatta


alkalommal lehetőséget adunk szakmai tapasztalatcserére a hasonló programmal dolgozó óvodai kollektíváknak, hogy tapasztalatot merítsenek óvodánk ilyen irányú szellemiségéből. Nevelési filozófiánk gyakorlati megvalósítását felkérésre többször bemutattuk különböző szakmai konferenciákon, pedagógiai napokon előadások formájában.

2. Nevelési gyakorlatunk 2.1. Az óvodánk cél -, és feladatrendszere Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott – központi – céloknak megfelelően:

A gyermekek sokoldalú fejlődésének megteremtése derűs, szeretetteljes légkörben

A gyermekek harmonikus fejlődésének megteremtése az érzelmi biztonság feltételeivel óvjuk, védjük Őket.

Az életkori sajátosságokra nagy súlyt fektetünk.

A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének feladatait teljesítjük.

A gyermekek egyéni sajátosságaihoz eltérő fejlődési üteméhez igazodva segítjük a differenciált fejlesztéssel a gyermeki személyiség minél szélesebb körű kibontakoztatását, mindenek felett álló érdekeinek

érvényesítését.

Tevékenységközpontú programból átvállalt célok

Együttműködési és érintkezési képességek fejlesztése. A gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek, képességeinek figyelembevétele.

Tevékenységek hangsúlyos megjelenése. Matematikai jellegű foglalkozások, tevékenységek szervezése. Művészeti tevékenységek egysége.

Komplex foglalkozások rendszere. A kötetlen és kötött kezdeményezések és foglalkozások megjelentetése.

Helyi lehetőségek, körülmények alapján választott céljaink

11

Százhalombatta


Környezeti nevelés hangsúlyozása

Egészséges életmódra nevelés hangsúlyozása. Anyanyelvi nevelés hangsúlyozása.

Szerb nemzetiségi nyelven való ismerkedés

Programunk vizuális megjelenítése:

2.2. Az óvodai nevelés általános feladatai: A nevelés alapvető feladatának a gyermek középpontba helyezését tekintjük és a mindenek felett álló érdekeinek érvényesítését. Valljuk, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Szükségletek kielégítése a nevelési cél érdekében: Tisztában vagyunk azzal, hogy a

12

Százhalombatta


gyermek fejlődő személyiség, ezért életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi - lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében a gyermeki személyiség alakulásában maximálisan biztosítjuk az: - egészséges életmód kialakításának feltételeit - szocializáció, érzelmi nevelés kiemelt szerepét - az értelmi nevelést, hogy: a gyermekek életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően tájékozottak legyenek az őket körülvevő világról Tevékenységek szerepe a nevelési cél érdekében: Arra építünk, hogy a 3 - 8 éves korú gyermeket tevékenységi vágy jellemzi. Bármilyen mozgás, cselekvés, változás felkelti a gyermek figyelmét, és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy, a kíváncsiság életkori sajátossága e korosztálynak. Hozzájárulunk ahhoz, hogy a különböző tevékenységek a gyermek életmegnyilvánulásaiban ne különüljenek el élesen. A környezetvédelmi tevékenységek környezeti nevelési célkitűzéseink megvalósulását segítik. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében: Számolunk azzal, hogy az életkori, de még az életkoron belüli egyéni képességszintek is nagy szóródást mutatnak. - A gyermek folyamatos megfigyelése útján tiszta képet alkotunk a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében segítjük az egyéni illetve differenciált fejlesztést. - A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekeket felkutatjuk és egyénre szabott fejlesztést alkalmazunk. A gyermek képességét önmagához viszonyítva fejlesztjük.

3. A nevelés tartalma 3.1. Az egészséges életmód alakítása A kisgyermekek egészségi szempontból is különbözőek, ezért az egészségvédő, egészségfejlesztő nevelésünknek is egyedi jellegűnek kell lennie minden gyermekkel kapcsolatosan. Az óvodai neveléssel elősegítjük az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását, ezzel a betegségek megelőzésére, kivédésére törekszünk. Gyakorlati tapasztalataink meggyőztek bennünket arról, hogy programunk az emberi életminőség javításának gyermekszempontú megközelítése, valamint segíti a fenntartható fejlődés biztosítását is. Az egészségnevelés így válik az óvoda megalapozó jellegű, minden nevelési mozzanatban jelenlévő feladatává. Abból indulunk ki, hogy: mivel az emberi szervezet a személyiség útján van kapcsolatban a társadalmi - szociális környezettel, egészségének kialakításában, edzésében, megőrzésében, gyógyításában is a személyiségre kell hatnia. Mindenkor az életkori sajátosságokra és a gyermek egyéni képességeire építünk. Az egészségre való nevelés, az egészségi állapot kérdése az a nevelési terület, amibe a szülők közvetlenül is bekapcsolódnak és gyakran bele is szólnak. Ezért nagy súlyt fektetünk az óvoda és a család egészségnevelő feladatainak összehangolására is. A megalapozott, következetes, rugalmasan kezelt szokásrendszer, mint a kompetencia alapú nevelés egyik eleme is figyelembe veszi : -a gyermek egyéni szükségleteit,

13

Százhalombatta


-az életkori sajátosságokat, -a rendszeres életritmust, és -a megfelelő napirend kialakítását.

Feladatunk: AZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKA TARTALMI ELEMEI TÜKRÉBEN: a) Testi nevelés: Higiénés nevelés: A személyi higiénia és az intimitás igényét alakítjuk, fejlesztjük. Figyelemmel kísérjük a gyermek egészségi állapotát, külsejét, személyi tisztaságát, zsebkendő meglétét, használatát. Odafigyelünk az eszközök személyes használatára (fésű, fogkefe stb.). Felfigyelünk az érzékszervi mozgásos rendellenességekre. Egészséges ruházkodás terén odafigyelünk, hogy: mindenkor feleljen meg a gyermek méretének, a hőmérsékletnek, a gyermek mozgásos tevékenységének. Óvja őt a sérülésektől. A réteges öltözködés fontosságára is felhívjuk a szülők és a gyermekek figyelmét. Étkezés: A kultúrált étkezési szokások kialakítását kiscsoporttól kezdődően mindig magasabb szinten valósítjuk meg. Óvodánk az egészséges táplálkozás alapelveire a kiegészítő táplálék fogyasztására nagy hangsúlyt fektet. (különféle csírák, pelyhek, szezámmag, müzli, lenmag, snidling, méz stb. fogyasztása) b) Környezethigiéniára való nevelés: Óvodánk csoportszobai és udvari játékai is az egészségnevelést szolgálják, mint környezeti, tárgyi miliőben.

Külön szerephez jut az óvoda tisztaságának, rendjének megteremtése, a feltételek biztosítása, amikor csak lehetséges a gyermekek aktív közreműködésével. A szabadban való tartózkodást: az egészségvédelem alapvető elvének és gyakorlatának tekintjük, ahol a környezetbarát eszközök alkalmazásával elősegítjük a pozitív érzelmi viszonyok kialakítását a környezethez, természethez. Szépítés, higiénia: szoros kapcsolatban áll egymással, nevelő hatásukat kölcsönösen erősítik. Odafigyelünk a berendezés, a dekoráció, színben, formában harmonizáló, nyugalmat biztosító hatására. Az élő virágok, akváriumok, terráriumok, aulai csobogó, udvari sziklakert, kerti tavacska, s a természetsarok szépségük mellett testi, lelki harmóniánkat is kedvezően érintik. c) Betegségek megelőzése Fertőző betegségek megelőzése: Az egyéni higiénés felszereléssel való tisztálkodást jelenti. Különösen a szezonális megbetegedések idején tartjuk fontosnak a fertőtlenítő eljárás betartására figyelmeztetni a gyermeket. Az alapvető fertőtlenítések szellőztetés, megfelelő hőmérséklet biztosítása mellett alkalmazunk aromaterápiát illóolajok párologtatását is. Csak egészséges gyermek látogathatja az óvodát, a gyermek óvodai gyógyszerelését nem vállalhatjuk. A prevencióval a gyermekek szervezetének edzését, ellenálló képességük növelését, a stresszhatások feldolgozására felkészítésüket, egészségben való megtartásukat célozzuk meg. Egyszerűbb rendellenességek megelőzése ill. korrekciója: Az egyszerűbb rendellenességek felderítésére, majd korrekciójukra a testnevelési foglalkozások és más tevékenységek során nyílik alkalom. Felismerőjük lehet az óvodapedagógus, de jelezheti szülő is.

14

Százhalombatta


Kondicionálás, testnevelés, testedzés, sportolás: A gyermekek testi képességének fejlesztését, - életkornak megfelelő terheléssel – segíti a nagycsoportos torna, a vízhez szoktatás, amely kialakítja a gyermekekben a kondicionális és koordinációs képességeket. A felnőtt élet számára biztosítja az egészséget alapozó szokásrend kialakítását is. A gyermekek testi képességének fejlesztését szolgálja városunkban a vízhez szoktatás. Ahhoz hogy a kisgyermek szervezete el tudja viselni a környezeti stresszhatásokat, hogy alkalmazkodó képes legyen, szervezetét az időjáráshoz, a fizikai megterheléshez kondicionálni, edzeni kell, a szabad levegőn mozgásos tevékenységek végzésével, sétákkal, kirándulásokkal. Eddzük a gyermek bőrét a vízhez, levegőhöz, napfürdőzéshez, a nyári pancsolással, zuhanyozással. A szülőknek is ajánljuk a gyermekek hideg-melegvizes váltakozó zuhanyozását, mert valóságos "értorna" és a gyermeket ellenállóbbá, edzettebbé teszi. Ugyanakkor a gyermek központi idegrendszerét megnyugtatja, pihenteti, alvását is elősegíti. A nyári hőség enyhítésére csoportszobáinkban mobil ventillátorokat kapcsolunk be. Óvodánk udvarán a sok fából készült tornaszer, mászóka biztosítja a gyermekek testi fejlődését, mozgásuk összerendezettségét. A csoportszobában rendelkezünk néhány mozgási képességfejlesztő eszközzel, amelyek nagyon jól felhasználhatók terápiás célokra is, mint testtartásjavításra, izomerősítésre és mozgáskoordináció fejlesztésére. Baleset megelőzésre nevelés: Nem elég az egészséget edzeni, a váratlan balesetek megelőzésével védeni is kell. Éppen ezért felhívjuk óvodásaink figyelmét a balesetveszélyes helyekre, alkalmakra, de rávezetjük őket az ezt megelőző helyes magatartásra, viselkedésre. Ezt szolgálja a helyes közlekedésre való nevelési programunk is. Lelki egészségvédelem A higiénés nevelés speciális területe a lelki egészségvédelem. A gyermek szempontjából alapvető jelentőségű: - a gyermek biztonságérzetének megteremtése - a személyiség szabad kibontakozásának lehetősége - és a harmonikus társkapcsolat alakítás lehetősége

Az óvónő oldaláról pedig: - az óvónő empátiás készsége - a feszültségek felismerésének képessége - a lelki vezetési készsége és - az egyszerűbb korrekcióra való felkészültség Egészséges életvezetés, érzelmi nevelés: Hibás viselkedési szokások megelőzését, idegrendszeri feszültségek, agresszivitás, nevelési hibák kiküszöbölését, javítását tartalmazza. A szokásbeli rendellenességek (ujjszopás, körömrágás stb.) pótcselekvések. Azt tapasztaltuk, hogy a szeretetteljes figyelmeztetés, lágy hangszín, simogatás hatására elmaradnak. A pszichomotoros rendellenességeknél (beszédzavarok, kapkodó cselekvések és túlmozgékonyság különféle fajtái) az okok feltárását orvossal, logopédussal végezzük. Valamennyi esetben a problémát a szülőkkel is megbeszéljük. Feszültség elhárítás: - A feszültséget keltő jelenségek kiküszöbölése és kompenzációja: Záloga a nyugodt miliő, az óvoda otthonosságának biztosítása. A gyermeki szervezet alkalmazkodó képességét megtámadó okokat mindenképpen igyekszünk kiküszöbölni. (zaj, hideg, meleg, párateltség egyhangúsága, változatlansága).

15

Százhalombatta


Az óvodában dolgozó felnőttek a gyermekkel nem csak szeretettel beszélnek, de szeretettel simogatnak is (testbeszéd-metakommunikáció jelentősége). Az óvodában tartózkodó valamennyi felnőtt és gyermek érzelmi kötödésének alapja: - az együttjátszás, egymás segítése, egymás érzelmeinek tiszteletben tartása, együttes élményszerzés, élményfeldolgozás, a gyermek szeretete, barátságos, kellemes hangulatú, kiegyensúlyozott pszichés klíma, amely nagyon kedvezően befolyásolja a gyermek teljes személyiségének fejlesztését, így egészségnevelését is. Szociálhigiénés nevelés Sok éve tapasztaljuk, hogy derűs légkörben a gyermek kreatívvá válik, nyitottá a feléje irányuló ismeretek iránt, az estenkénti feszültségeket könnyebben elviseli. Sok beszéltető játékhelyzetet biztosítunk, hogy a kommunikációs zavarokkal küszködő gyermekeknek segítsünk, beszédhibáikat korrigáljuk, úgyszintén a viselkedési rendellenességeket is. A szituációs játékokat, szerepjátékokat, a bábozást, dramatizálást, különféle beszélgetéseket, az óvó nénit, mint partnert a játékban, a feszültségoldás széleskörű lehetőségeinek tekintjük. Az óvónő első számú segítője az egészségvédelmi megvalósításban a gyermekorvos, az óvoda orvosa és a védőnő. A vizsgálatok az egészségnevelés jelentős alkalmai, itt tanulja meg a gyermek, hogy az orvostól nem kell félni. A szülők körében végzendő egészségnevelő munkánk célja a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása családon belül, a szülők korszerű egészségügyi ismereteinek bővítése és az óvoda, valamint a családi ház nevelési módszereinek összehangolása. A szülők egészségügyi tájékoztatása, pl. a faliújságon akár időszakos betegségek idején, ill. járványmentes időszakban. Ezzel már jelentős preventív intézkedést hajtottunk végre. Ilyen témáink, pl. a gyermekek helyes öltöztetése, levegőztetése, otthoni kiegészítő étkeztetés, korszerűbb, egészségesebb táplálkozás, láb-és testtartásjavítás lehetőségei otthon.

3.2. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása A közösségi lét az ember számára életszükséglet. A közösségben való együttélés során szerezhetünk tapasztalatokat az igazságos, rendezett és felelősségteljes együttélés alapfeltételeiről és mindazokról a nehézségekről, amelyek mindezt jelentik. A mi óvodánk a szocializáció, a közösségi élet kialakításánál törekszik a biztonságos, nyugodt, félelemmentes, mindennapok biztosításával, a gyermek - gyermek, a gyermek - felnőtt közötti bizalomteljes kontaktus felvételre. A természetes szituációkban, a gyermekekkel és felnőttekkel való helyes viselkedés kialakítására az együttműködés, együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítására, gyakorlására. A konfliktusok kezelésére, demokratikus szabályok betartására. A nevelés folyamatában igyekszünk megértésre, toleranciára szoktatni a gyermekeket, A közösségi nevelés segíti, serkenti a szocializációt, amelyet - a családi és a bölcsődei szocializációra építve - az óvoda folytat és ezzel tovább szélesíti a gyermek bevezetését a társadalmi környezetbe. Szem előtt kell tartanunk az óvodáskorú gyermek jellemző sajátosságaként az érzelem-vezéreltséget. Akkor érezzük sikeresnek, ha: élmény gazdag mindennapok megteremtésével, változatos tevékenységek biztosításával olyan szociális képességekkel rendelkező gyermekeket nevelünk akiket az együttérzés, egymásra figyelés, segítőkészség, egymás elfogadása, a másik iránti tisztelet és szeretet jellemez. Alapvető nevelési feladatunk és magatartásformánk, hogy az óvoda minden dolgozója különös szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel és türelemmel forduljon gyermekeink felé. Az új környezet elfogadásához az érzelembiztonság és a tevékenységszükséglet kielégítése segít, amelyben, tiszteletben tartjuk a gyermek egyéni sajátosságait, jogait. - Elegendő időt biztosítunk a beszoktatásra, beilleszkedésre. A gyermek behozhatja

16

Százhalombatta


-

otthonról kedvenc játékszerét, illetve más tárgyat, amihez ragaszkodik. Lehetővé tesszük a szülővel együtt történő beszoktatást, akár egész napra vagy csak a nap egy bizonyos részére. Óvodánk nyitottsága nemcsak a beszoktatás alatt, hanem az óvodáskor végéig biztosítja a szülőknek a nevelőmunkába való betekintést. Úgy gondoljuk kezdettől fogva jelentős közösségformáló szerepe van az állandó személyes érintkezésnek, a kommunikációnak. A nevelés folyamatában az egyén és közösség nevelése szervesen összefonódik.

A csoport az egyént, az egyén a csoportot gazdagítja. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség. A felnőtt és gyermek között nem a feltétlen szófogadást tartjuk fontosnak: célunk a demokratikus partnerviszony kialakítása, amelyben a nyitott légkör, a demokratikus és szeretetteljes irányítás hatására a gyermek önálló, tenni akaró és döntőképes lesz. Társas - közösségi szokások alakítása, közösségi életre való felkészítés: Akkor érezzük sikeresnek, ha: - a gyermek - gyermek, gyermek – óvodapedagógus - dajka viszonyában megmutatkozik a pozitív érzelmi töltés, attitüd erősítése. - a konstruktív, együttműködő társas kapcsolatok, az egészséges önérvényesítés. - a gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás-, szabályrendszert kialakítottuk, folyamatosan alkalmazzuk, így segítjük a gyermek beilleszkedését. Ezért feladatunk: - mindig határozottan, barátságosan, szeretetteljesen és őszintén forduljuk a gyermekek felé - igyekszünk megértők és toleránsak lenni, mert csak ennek alapján értékelhetjük helyesen a gyermekeket - törekszünk arra, hogy a gyermekekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaikat figyelembe véve bánjunk - szokás és normarendszerünk megalapozását az óvoda mindennapjaiba fokozatosan építjük be. - a gyermeket segítjük abban, hogy óvodáskor végére a helyesen kialakított szokások a gyermekek természetes igényévé válnak - elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat - ezeket önként vállalják. A közösség számára végzett hasznos munka iránt felkeltjük az érdeklődésüket, pl. naposságnál. - közös élmények, közös tevékenységek, közös együttlétek megteremtése - engedjünk teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek A közösségi életre felkészítés tartalma: Érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő képességek megerősítésének segítségével: - a baráti kapcsolatokat alakítjuk, erősítjük - minden gyermek találja meg helyét és szerepét a csoportban A szociális érzékenység kialakításával segítjük a különbözőségek elfogadását, tiszteletét. A társas együttélés – alábbi – alapvető szabályait megismertetjük és gyakoroltatjuk. - egymásra figyelés, egymáshoz való alkalmazkodás, egymásnak való segítés - együttérzés - illemszabályok. Ezt segíti a szülőkkel közösen megalkotott Pitypangos Illemkódex is. A gyermekek helyes erkölcsi tulajdonságait alakítjuk, a saját élethelyzeteikben való tapasztalással, a pedagógus személyes példaadásával: - jó – rossz felismerése 17

Százhalombatta


- őszinteség, igazságosság, igazmondás - felelősségvállalás, gyengébb védelme, segítése Olyan érzelmi, akarati, erkölcsi tulajdonságok fejlesztését tartjuk fontosnak, amelyek segítségével elérjük, hogy a gyermekek tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben található jóra, szépre és tiszteljék, becsüljék azt. Megfelelő szakemberek közreműködésével szükség esetén, - viselkedési, beilleszkedési nehézségek - speciális fejlesztést biztosítunk. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.

3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása „A beszéd az, ami az emberek lelkét összeköti.” Bródy Sándor

Akkor tartjuk sikeresnek, ha: - a gyermek sokoldalú érdeklődését felkeltettük, kíváncsiságát, felismerési vágyát kielégítettük. Olyan változatos tevékenységeket biztosítunk, amelyeken keresztül a gyermek a természeti és társadalmi környezetéről minél többoldalú tapasztalatokat szerezhet. Szűkebb és tágabb környezetük megismertetésével megalapozzuk a szülőföldhöz való kötődést. - Olyan lehetőségeket kínálunk a gyermek számára, amelyben olyan szituációkat él át, ahol megismerheti a felfedezés, a kutatás örömét. Feladatunk: - A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosításával a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, illetve bővítése. - Miközben sokat beszélgetünk a gyermekekkel, kérdezünk, meghallgatjuk, válaszolunk kérdéseikre, az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása mellett a gyermeki kreativitás és értelmi képességek fejlesztésére törekszünk. (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) - Tehetségek felkutatása, kibontakoztatása a gyermek képességének megfelelő területen, a szülői házzal karöltve. Helye a nevelési folyamatban: Az emberek közötti kommunikációnak és a szociális kapcsolatok kiépítésének legfontosabb eszköze az anyanyelv. Anyanyelvünk sokrétű jelrendszer, melyet az óvodában a gyermekek sokféle tevékenység közben sajátítanak el, az óvodai élet minden mozzanatában, a nevelés egész folyamatában. A beszéd és a gondolkodás szoros kapcsolatban áll egymással, fontos tehát a gyermekek anyanyelvi fejlesztése, mert, ezáltal nemcsak jobban és tisztábban fognak beszélni, hanem fejlődik a gondolkodásuk is. A szocializáció folyamán a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik a gyermekek biztonságérzete, gazdagodnak ismeretei. Akkor tarjuk sikeresnek, ha: - a gyermekek szívesen, örömmel beszélnek, kezdeményezők a beszélgetéseknél, - önkifejezésük biztos, gondolkodásuk fejlődik a beszéd által, - szépen, tisztán, jól artikuláltan beszélnek, - aktív szókincsük bővül, - igényesen tudnak kommunikálni. Feladataink: - érthető, szép, kifejező beszéd készségének alakítása, 18

Százhalombatta

Pitypangos Óvoda Helyi Nevelési Programja -

-

anyanyelvünk szépségének, kifejezőerejének megláttatása, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve. Biztosítjuk a gyermekek változatos tevékenységét, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. helyes nyelvhasználattal a biztonságos önkifejezés megalapozása, a kommunikáció különböző formáinak alakítása, beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel. helyes légzéstechnika elsajátíttatása játékos feladatok végzésével.

Tartalma: Az anyanyelvi programot minden tevékenységi szinten - játék - munka – tanulás- igyekszünk megvalósítani a komplexitás elvének érvényesítésével nyelvi, irodalmi, zenei anyag színesítésével, szóbeli és mozgáshoz kötött cselekvések beiktatásával, nyelvi játékok, feladatok megoldásával. - A játékos helyzetekkel a gyermekeket vidám, önfeledt kitárulkozásra, beszédaktivitásra késztetjük. Tanulási folyamatoknál is előtérbe helyezzük a szóbeli megnyilatkoztatásokat a feladatlapok helyett. Valljuk, hogy a feladatlapok gátolják a beszédet, ami a kommunikációs képességek fejlesztésére is negatívan hat. A mennyiséget, az időtartamot mindig az adott helyzet, az alkalom és a gyermekek érdeklődése határozza meg. A család, a környezet megismeréséből indulunk ki és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül fejtjük ki a hatását. A fejlesztést a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve tervezzük. A beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése játékos formában történik. - A beszéd formai oldalának fejlesztése: a beszédképzés, a hanghallás, a ritmus, a szünet, beszédszervek fejlesztése, hangmagasság - hangmélység, artikuláció, hanglejtés, hangszín, hangsúly megfigyelése. - A beszéd tartalmi jegyeinek fejlesztése játékos formában: szókincsbővítés, szövegmondás, önálló szöveg, - mondatalkotás, kérdés-felelet játékok, relációs szókincs fejlesztése (matematika, vizuális nevelés, testnevelés-foglalkozásokon főként), dramatizálás, bábozás, mesefeldolgozások, metakommunikáció fejlesztésén keresztül történik. Az óvodapedagógus feladatai: Az anyanyelvi fejlesztés terén ahhoz, hogy bármit is el lehessen kezdeni, meg kell nyerni a gyerekeket: biztonságérzetet, bizalmas légkört kell teremteni, hisz a beszédkapcsolatok kialakulásának alapja a jó, oldott csoportlégkör. - Olyan érzelmileg gazdag, beszélő környezet, légkör kialakítása, amelyben szívesen beszélnek, kitárulkoznak a gyermekek. - Őszinte, érdeklődő meghallgatás és segítségnyújtás a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartására, ösztönzésére. - Mivel minden gyermek beszédét meghatározza a család kultúrája, az otthoni nyelvi környezet, nekünk óvodapedagógusoknak kell lehetőséget biztosítani arra, hogy a gyermekek egyéni képességeinek megismerése után ezekre építve kezdjük el a fejlesztést. - Biztosítani kell, hogy nyugodt légkörben, minden gyerek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. - Minden napnak legyen egy olyan nyugodt időszaka, amely jó hangulatú együttlétet, a közösségi érzések felerősítését, a nyugodt beszélgetést biztosítja.

19

Százhalombatta


-

Dicsérettel, buzdítással a gyermekek beszédkommunikációs kedvének fenntartásával serkentjük őket a beszédre, nem vesszük el a kedvüket az állandó javítgatásokkal, figyelmeztetéssel. Azoknál a gyermekeknél, akik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzdenek, logopédus segítségét kérjük.

4. Tevékenységi formák 4.1. Játék

A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek zavartalanul ki kell elégülnie. Megítélésünk szerint a játék helye a nevelési folyamatban: Minden egészséges kisgyermek, amikor csak teheti, játszik. Mivel a játék a gyermek legfontosabb tevékenysége, személyisége alakulásának fontos tényezője, ezért nagyon odafigyelünk a játékidő védelmére. A játék, mint a kompetencia alapú nevelés egyik eleme kimondja, hogy a JÁTÉK a gyermek legelemibb szükséglete, létformája. A gyermek napi 7-9 órányi játékszükségletét ki kell elégíteni! Ezáltal a játék - a megtapasztalás, - az élményforrás, - a személyiség fejlesztés színtere, és - a tanulás, a készség, képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék éppen ezért az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, semmi mással nem helyettesíthető, a tevékenység öröméért végzett, spontán és önkéntes, élményt adó tevékenység. Játék útján tanul meg a gyermek ismerkedni a világgal, tárgyakkal, azok tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, gyarapítja értelmi erőit, általa ügyesedik, fejleszti manuális készségét. Tág teret biztosít a kreativitásnak. A játékban gyakorolja a gyermek folyamatosan az egymáshoz való alkalmazkodást, együttműködést. A játék a közösségi élet fejlesztésének alapvető eszköze. A közös játékban alakulnak a játékhagyományok, amelyek a "mi tudat" létrejöttét erősítik. Fejlesztő hatását fokozzák a játékot kísérő pozitív érzelmek. A szabadban történő játékoknál kihasználjuk az évszakok adta lehetőségeket. A játék áthatja az egész óvodai nevelőmunkát. 20

Százhalombatta


Akkor tartjuk sikeresnek, ha a gyermekekkel: - A játékon keresztül testileg, lelkileg egészséges, érdeklődő, a világ megismerésére, az összefüggések megértésére törekvő, kezdeményező, kreatív, érzelmekben gazdag, segítőkész személyiség alakítását segítjük. Feladatunk: - Biztosítani, hogy a játék maradjon az óvodáskor végéig a gyermekek legfőbb tevékenysége a játék feltételeinek biztosításával. - A játékidő védelmét, a szabad játék túlsúlyának érvényesülését, amely lehetővé teszi a szabad választást mind a tevékenységben, mind annak tartalmában, a társban, eszközben, helyben és időtartamban a gyermek részéről. - az óvodapedagógus részéről a tudatosan alakított feltételeket, amely együtt jár: a játék helyének, térelosztásának, napirendjének, játékszokásoknak, élménynek, tapasztalatoknak tervezésével és megszervezésével. - A játék folyamatában a „rendelkezésre állást” , a segítségadást, a megerősítést, a konfliktusfeloldást az óvodapedagógus készenlétével és készségével, és a gyermek elképzeléseit támogató, követő magatartásával. Indirekt irányítás: - Mindazon feltételek biztosítása, amelyek a játékra hatással vannak. - Annak elősegítése, hogy a gyerek elképzelései, ötletei megvalósulhassanak. - Eszközök megléte, amely ösztönzője a játéktéma felmerülésének, kibontakozásának, a szerepformálás indítékainak. - Békés, nyugodt, balesetmentes, kellően tágas hely. - Elegendő idő. A játék tartalmának fejlesztése: Az életkori sajátosságokkal együtt jár, hogy a gyermek újabb és újabb funkciók gyakorlását igényli. A funkció gyakorlásának feszültségcsökkentő hatása van és ez a gyermeknél örömérzetet vált ki. Játékfajták: Gyakorlójátékban szabadon hagyjuk érvényesülni a "magam csinálom, már tudom, próbálgatom" motívumait., mely az énfejlődés fontos tényezője. Hang és beszéd játékos utánzása, a beszédkészség fejlődésének kezdeti eszköze, nagyon jó szociális hatása van a gyermekre. Mozgások gyakorlása, amelyben a gyermek a mozgást mindig ugyanolyan formában ismétli, valamiféle maga alkotta szabály szerint, begyakorolja azokat. Manipulációs játék: játék az eszközökkel, kézzel való tevés-vevésből áll, a gyakorlási funkció megismerési igényének kielégítéséből. Építő konstrukciós játék pedagógiai értéke a kreativitásra nevelés. Velejárói a megfigyelés, az emlékezés, a képzelet, a problémamegoldás, az esztétikai érzék és a manualitás fejlesztése. Építés közben a gyermek átéli az alkotás örömét. Szeretnénk, hogy a gyermekek eljussanak olyan fejlettségi fokig, hogy meghatározott céllal konstruáljanak, és közben képesek legyenek több napig folytatni a játékot. Szimbólikus játékban a gyermekek önként, szabadon vállalt szerepet játszanak el. Ez az óvodáskor legkedveltebb, legjellemzőbb és pedagógiai szempontból legfontosabb játékformája. A szerepjáték a gyermekek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit és az ehhez fűződő érzelmeit tükrözi. Mindig valamilyen társadalmi élményből fakad, így fejleszti a gyermek viselkedéskultúráját, aktivitását. Kezdeményezett játék lehet: a szabályjáték, amikor a szabály dominál a játék menetében, a 21

Százhalombatta


gyerek arra koncentrál, és ezáltal fokozódik benne a játék öröme. A gyermek önkéntessége a szabály vállalásában rejlik, feszültség és oldódás váltakozása adja a játék örömét. A mozgásos-, és értelemfejlesztő szabályjátékok gyakorlásával a szabályok pontos betartására ösztönözzük a gyermekeket. Az értelmi képességek fejlesztésén túl a közös, egymásért folytatott versenyszellem kialakítását fejlesztjük. Barkácsolással a szerepjátékaikhoz a szükséges kiegészítő eszközöket készítik a gyermekek, tehát mindig a játék igényéből fakad. A barkácsolási feltételek megteremtésével, jó légkörű beszélgetéssel egybekötve, közbeni dúdolgatással, verseléssel fejlesztjük a gyermekek alkotási képességét, kézügyességét. Dramatizálás, bábozás során az irodalmi élmények biztosításával a gyermekek esztétikai érzékét fejlesztjük. A népmesék, népi mondókák, népdalok, versek, rövid elbeszélések megfelelő alapot adnak az eljátszásra, a bábok mozgatására, az ízes szófordulatok megszerettetésére. Motiváljuk a gyermekeket, hogy a mese-vers élményeik alapján elképzeléseik, szándékaik szerint formálják át a történeteket, olyan tulajdonságokkal ruházzák fel a szereplőket, amely belső igényükből fakad. A környezet megismerését szolgáló játékok: amelyekkel fejlődik a gyermekek kommunikációs és vitakészsége, gyakorolja a gyermek az egészséges környezet és a környezetbarát életmód szokásait, bővülnek, és pontosabbá válnak a gyermek ismeretei az élő és az élettelen természet jelenségeiről, tárgyairól. Ezek: - A természet "ezerarcúságát" felfedeztető, vizsgáló játékok - A társadalmi környezet hasznosságát, értékét bemutató játékok, társadalmi élet szokásainak gyakorlására szolgáló játékok (szituációs - szimulációs játékok) - Én-kép, testséma fejlesztő játékok - Környezet iránti érzékenyítést fejlesztő játékok - Társasjátékok, kártyajátékok, képes dominók, kérdezz-felelek játékok, találós kérdések - Évszakokhoz kötött mozgásos, ügyességi játékok Óvodapedagógus feladatai: Boldog, derűs, nyugodt légkör biztosítása, ahol megteremtjük a szabad mozgás, az önállóság, az egymás melletti és együttjátszás, együttmunkálkodás legjobb lehetőségeit. - Ritmikus életrend alakítása. - Biztosítjuk a megfelelő helyet, időt. - Olyan balesetmentes, esztétikus eszközöket gyűjtünk és teszünk a gyermekek elé, amelyek az életkori és egyéni sajátosságainak megfelelően alkotásra késztessék őket. - A mozgásgátlásos, visszahúzódó gyermek esetében egy-egy jó ötlettel, biztatással kedvet keltünk a mozgásos játékban való részvételhez. - Magatartásunkkal ösztönözzük a játékötletek kibontakozását, a színvonalas társas együttműködést. - Segíteni a különböző fejlettségű gyermekek együttjátszását, de lehetővé tesszük a gyermekek igényének megfelelően az elkülönülő játék lehetőségét is. - Tapasztalat-, és élményszerzéshez juttatni a gyermekeket. Közvetlen környezetükben igyekszünk élményhátteret biztosítani, hogy a valóságról alkotott képüket gazdagíthassuk. - Fejlesztési lehetőségek biztosítása.

4.2. A külső világ tevékeny megismerése

22

Százhalombatta


Helye a nevelési folyamatban: A gyermek környezettel való ismerkedése a születésétől kezdve a családi nevelésre építve, az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermekek tapasztalatokat, ismereteket szereznek az őket körülvevő szűkebb-tágabb természeti - emberi - tárgyi környezetről. Így megtanul benne életkorának megfelelő szinten eligazodni, és közben pozitív érzelmi viszonya alakul mindehhez. Így megtanul benne életkorának megfelelő szinten eligazodni és közben pozitív érzelmi viszonya alakul mindenhez, megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, a családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. Alakul társas magatartása, fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejezőkészsége. Szoros kapcsolatban van valamennyi nevelési területtel. Akkor tartjuk sikeresnek, ha a gyermekben: - A sokoldalú tapasztalás és élményszerzés segítésével olyan szokások alakulnak ki, amelyek megalapozzák a gyermekek környezettudatos magatartását és életvitelét. A környezet megismerése során tapasztalatoknak, ismereteknek a birtokába jut a gyermek és azokat tevékenységeiben alkalmazza. - Megindul a gyermekek környezeti kultúrára való nevelése szemléletváltással: életmód, gondolkodásmód, viselkedés, szokásrendszer kialakításával. A környezet - és természetvédelemre nevelés a környezeti kultúrának csak egy része. - A környezet ismerete mellett annak óvására, szeretetére, védelmére is képessé válnak gyermekeink. Elsősorban az érzelmekre építve pozitív szokások, attitűdök és viselkedési formák kialakítására törekszünk. - A társadalmi elvárások mellett a helyi lehetőségekhez, elvárásokhoz való alkalmazkodás harmóniája alakul, amellyel hozzájárulunk a lokálpatriotizmus kialakításához. - Kialakítjuk a gyermekekben az emberi munka révén létrehozott értékek megőrzésének, a kialakított rend megóvásának, megbecsülésének igényét.

Az élet tisztelete, védelme, a természet ökológiai szemlélete alapvető értéke programunknak. Jelszavunk e téren: megismerni - megszeretni - védeni. Feladatunk: A környezeti nevelés tartalmában megvalósításra kerül: A természetismeret vonatkozásában: a gyermeket megismertetjük a közvetlen környezetében előforduló gyakori növény -, és állatfajokkal, a szülőföld, a hazai táj, szokások és a tárgyi kultúra emlékeivel. Célunk a környezeti értékek felismerése, azaz TUDATFORMÁLÁS és POZITÍV érzelmi kapcsolat kialakítása, ATTITŰDÖK formálása. 23

Százhalombatta


Ide kapcsoljuk a család - óvoda - lakóhely, testrészek, egészségvédelem témaköreit. Jelenségek, kapcsolatok a természetben vonatkozásában: az ökológiai ISMERETEK SZERZÉSE, előkészítése, az élőlények és környezetük kapcsolata. A környezeti tényezők szerepe a helyi adottságok, lehetőségek feltárásával, felhasználásával az oksági alapösszefüggések minél sokoldalúbb érzékeltetése. Értéket megbecsülő, élőt, az élet minden formáját tisztelő szemléletformálást holisztikus látásmódban. Itt alapozzuk meg a világkép és értékrend elemeit. Részei még: időjárás, természeti változások, évszakok jellemzői és a napszakok. A természetvédelem és a környezetvédelem alapismeretei vonatkozásában: hozzájárulunk a helyes, környezettudatos magatartás, környezetbarát életvitel megalapozásához. A környezeti gondok enyhítéséhez szükséges képességek, készségek kialakításához. (Idesoroljuk a levegő - víz - talajvédelemmel kapcsolatos tennivalókat) Történetekkel, szituációs játékokkal sok tapasztalatszerzéssel szeretnénk gazdagítani a gyermekek problémaérzékenységét és a problémamegoldó képességét. Alakítjuk a jó levegő, tiszta víz, és az egészséges föld iráni igényüket. Ide kapcsoljuk az emberek munkáját, foglalkozásokat, természeti – Zöld, jeles- ünnepeket, hagyományokat. A kompetencia alapú nevelés is fontosnak tartja, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, bátran alakítsa anélkül, hogy kárt tenne benne. Arra törekszünk, hogy a gyermek, minél több érzékszervén keresztül, teljes egészében tapasztalja meg, és tevékenységein keresztül komplexen ismerje meg az "ezerarcú" természetet. Azon fáradozunk, hogy játékos tevékenységeken keresztül jussanak a gyermekek tapasztalatokhoz, információkhoz, a környezetet megfigyelve, felfedezve - ha egy mód van rá az óvoda udvarán és az óvodán kívüli természeti és épített környezetben. A játék szerepét a környezeti nevelésben is felbecsülhetetlen értékűnek tartjuk. A játékot kapcsoljuk az évszakokhoz, az ünnepkörökhöz, az óvodai-családi eseményekhez. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a különféle szenzitív, érzékenyítő játékoknak. Környezeti nevelésünk szűkebb-tágabb helyszínei: (Közvetlen környezetben: óvodánkon belül, városunkban és városunkon kívül) Óvoda épületén belül: a, csoportszobákban: természetsarkot létesítettünk, akváriummal, terráriummal, floráriummal, évszaktablóval, időjárásórával, nagyítókkal, szemléltető könyvekkel stb. b, gyermeköltözőkben: zöldfal kialakítását tervezzük, évszakra jellemző jegyekkel, ki állítások rendezésével. c, aulánkban található: akvárium, sziklafal szobai vízeséssel, florárium, nagyméretű évszakos tabló - ez az ovi galériánk helye is egyben. Óvodánk udvarán: Van egy haszonkert részünk zöldséges-, virágoskerttel, alacsony növésű gyümölcsfákkal, gyógy-, és fűszernövényes résszel. Létesítettünk "madárkertet" madáretetőkkel, madáritatókkal, évelő virágokkal. Tervünk kibővíteni "lepkekerttel". Bővítésre került a sziklakertünk és a minitavunk. Több lombhullató fánk, cserjénk, az örökzöld fáink idős példányok, terebélyesek. Szintúgy az óvoda kerítésén belül telepített élő sövény is. Az udvarunkon lehetőséget biztosítunk a különféle élőhelyek megfigyeltetésére és a természeti témák évszakonkénti feldolgozására, folyamatos és rendszeres megfigyelésre, különféle tevékenységek biztosítására. Kinti-benti tárgyi eszközeink mind színben mind anyagban természetközeliek, természetes anyagokból készültek (fa, háncs, gyékény, vessző...stb.) Mivel célunk az esztétikai érzékenység felkeltése is, ezért nagy gondot fordítunk a színek összhangjára, a tárgyak harmonikus elhelyezésére. Ismeret-, és tapasztalatszerző sétáink, kirándulásaink városunkon belül: a közeli parkban és

24

Százhalombatta


városunk utcáiban, óvodánk környékén, a piacon, a családi házas övezetben, a Benta-patakra, az Európa hírű Temperáltvizű Halgazdaságba, néhány munkahelyre: pl. MOL benzintöltő állomásra, vasútállomásra, Rév kompátkelőhelyre Tökölre, a Makovecz Imre tervezte Szent István templomba. Külön figyelmet szentelünk a Közművelődési Intézményekben- Barátság Művelődési Ház, Hamvas Béla Városi- és Gyermekkönyvtár, Matrica Múzeum és Régészeti Parkban - tett látogatásoknak, mert a közművelődési intézményekben a gyermekek a tanulás mindhárom területével találkoznak. (kognitív = gondolkodás, megértés útján, affektív = érzelmeken keresztül, motoros tanulással = gyakorlat útján történő tanulás ) A rendszeresen szervezett kirándulások során szeretnénk bemutatni az azonos hely (park, udvar) változásait évszakonként, elsajátíttatni a természetben való viselkedés alapszabályait, és kialakítani a gyermekekben a kultúrált természeti és épített környezet, higiénia iránti igényt. Esztétikai élményként éljék meg egy-egy szépen gondozott park, udvar látványát. Lássák meg, élvezzék a növényvilág nap-és évszakonként változó színeit, a növényi formák sokszínűségét. Városunkon kívüli kirándulások tervezett helyszínei: Évente több kirándulást tervezünk. Az óvó nénik döntik el, hogy mikor, hova mennek el kirándulni, és mely csoportok közösen. Ugyanúgy a kirándulási tervet is közösen készítik el az óvó nénik. Azonban hisszük, hogy elsősorban saját környezetünkben kell fellelni a csodákat, a mindennapokban figyelni a változásokat, nem csak kirándulások alkalmával. Ha az erdőbe, vízpartra, arborétumba megyünk, tudjuk, hogy ott vendégek vagyunk.

Jelszavunk: A természet vendége vagy - ennek megfelelően viselkedj! "A felemellek, hogy megvizsgáljalak" szemlélet helyett " A lehajolok hozzád, hogy a vendéged lehessek!" megközelítést szeretnénk elültetni a gyermekekben, természeti kirándulásaink, sétáink alkalmával. (csendháborgatás, növény-állatvédelem, szemétkezelés tekintetében) Kirándulásaink anyagi fedezetét, egyrészt az intézményi költségvetésünkben biztosított keretből, másrészt pedig különféle pályázatokon nyert összegekből fedezzük. Óvodapedagógus feladatai: A környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak kialakításában jól tudjuk, hogy az Óvónő kulcsfontosságú szereplő. A maga beállítódásával, tevékenységével, kapcsolataival döntően befolyásolja nemcsak a reá bízott óvodások, hanem sokszor szüleik értékrend kialakítását is. Ezért óvodánkban az óvó nénikkel együtt felülvizsgáljuk, átgondoljuk saját környezeti attitűdjeinket, viselkedési, vásárlási szokásainkat, értékrendszerünket és megpróbálunk változtatni rajta, - ha szükséges - hogy a bennünk meglévő természettisztelő erény kibontakozhasson, hogy pozitív mintát nyújtsunk, hogy segítsük kialakítani a megfelelő értékrendet, környezeti kultúrát, környezettudatos életvitelt. Többszöri újraértelmezés után is úgy határoztunk, hogy a jövő emberének védelmében céljainkat, feladatainkat a szülők bevonásával kötelességünk megvalósítani, ezért környezeti nevelési céljaink elérésében feltétlenül a családi nevelésre is támaszkodunk. Kapcsolattartás formái: Szülői értekezleteken és alkalmi beszélgetések során, faliújságon keresztül. Pl. ösztönzés a szelektív hulladékgyűjtésre, amelynek feltételei adottak városunkban. Óvodánkban papírt ,elhasznált elemeket , műanyag kupakokat gyűjtünk.§ - Javaslatot teszünk a környezeti nevelést szolgáló könyvek vásárlására, ilyen jellegű rendezvények, TV filmek megtekintésére. - Tisztítószerek használatánál javasoljuk a környezetbarát flakonok, ózonbarát dezodorok, a földben könnyen bomló anyagok vásárlását. pl. kézmosáshoz, mosáshoz. Vásárlásnál papírzacskót kérjenek a csomagoláshoz, a nem fehérített papírcsomagolókat részesítsék előnybe. Dekoráláshoz, díszítéshez természetes alapanyagú, környezetbarát anyagokat 25

Százhalombatta


részesítsék előnybe. (pl. krepp-papír, celofán, spárga, zsákvászon stb.) Vonják be a gyermekeket otthon a növények, ha van kisállatok gondozásába. A családi házas környezetben élő gyermekek szüleinek komposztálás bevezetésének ajánlása. Erre óvodánk udvarán mintát, példát látnak. Feladataink továbbá: - Hogy a környezet tevékeny megismeréséhez a gyermekeknek biztosítsuk az alkalmat, helyet, időt, eszközöket, feltérképezve a környezeti nevelés azon helyszíneit, ahol a gyermek él, ahonnan tapasztalatait, információit szerzi, ahonnan élményeit gyűjti. - Valamint a különböző magatartási-, és kommunikációs formákat, szokásokat, szabályokat gyakorolja, megtanulja. Segíteni a gyermeket a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakításában. Megfigyeléseit irányítsuk a növények és állatok sajátosságaira is. - A felfedezési lehetőségek biztosításával élményt nyújtsunk a gyermekeknek. - Segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlesztését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Feladataink teljesítésének bemutatására, valamint segítségkérésre "Mesés Pitypang" című óvodai újságunkban is.

lehetőségünk nyílik a

Véleményünk szerint az élet úgy teljes, az alkalmazkodás képessége akkor fejlődik ki, ha a gyermekek találkoznak pozitív és negatív élménnyel egyaránt. Figyelmüket ezért nem csak a szép dolgok felé irányítjuk. Így tanulják meg értékelni a szépet, a jót, a harmóniát, elvetni a haszontalant, durvát, kártokozót. Úgy érezzük, hogy programunk hordozza magában , és segíti a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatát. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata a környezeti nevelésből fejlődött ki azáltal, hogy tartalmilag kibővült, kiszélesedett , és egybe foglalja a jövő iránti személyes felelősségre, etikus, egészséges életvitelre nevelés területeit. A fenntarthatóság eszméjének fennmaradása számunkra is azt jelenti, hogy: Az erőforrásokat hatékonyan használjuk, bánjunk velük takarékosan. Kevesebbet kell fogyasztani , mint amennyit a természet adni tud. Több kárt jóvátenni, mint amennyit a létünkkel és igényeinkkel okozunk, okoztunk. Nem termelni több szennyeződést, mint amit a természet fel tud dolgozni, a szennyezést korlátozni azon a szinten, amely nem károsítja sem a természeti rendszereket, sem az emberi egészséget. A természet sokféleségét értékként kezeljük, és óvjuk. Tiszteljük a helyi sajátosságokat. Az évszakok változásainak megfigyeléséhez, gyűjtésekhez, tevékenységekhez, játékokhoz, vizsgálódásokhoz kapcsolódik: 1. játékok, játékos tevékenységek 2. irodalmi anyag 3. gyermekdalok, ének-zenei anyag 4. manuális tevékenységek 5. mozgásanyag 6. nyelvi fejlesztés 7. jeles napok, hagyományok

4.3. Művészeti tevékenységek 26

Százhalombatta


Helye a nevelési folyamatban: A művészeti tevékenységek rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegűek. Felfogásunkban a művészeti tevékenységek nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékidőben vagy a szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor. Sikeresnek akkor tartjuk a művészeti nevelésünket, ha: - A gyermek esztétikai ízlését formáljuk, ha jó ízlésű, művészetet kedvelő ember válik belőle. Feladatunk: - Kreativitás, alkotó gondolkodás-, cselekvés kialakítása - Bíztatni a gyermeket, hogy merje a kitalált elképzeléseit megvalósítani A művészeti nevelés tartalma: A mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. Az óvónő feladatai: Oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása. Minél több alkalmat kell adnunk arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban, stb. kifejezésre juttassák. - A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. - Hogy jó ízlésű, művészetet kedvelően foglalkozzon a kisgyermekkel a jó mintaadás szempontjából. -

4.3.1. Vers, mese

Helye a nevelési folyamatban: Az érzelmi biztonság megteremtésének fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek alkalmazása. A mese, amely helyet kap a gyermek egész napi életében, érzelmi síkon befolyásolja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese az értelmi, érzelmi, erkölcsi és etikai fejlődésnek és fejlesztésnek egyik legfőbb segítője a gyermek személyiségfejlődésében. Oldja a szorongást, indulatok feldolgozására, belső képteremtésre tanít. Csak abból a gyermekből lesz jó beszélő és jó olvasó, aki képes intenzív belső fantáziakép megjelenítésére. Mivel a vers - mese a gyermek alapvető szükségletének kielégítését jelenti, ezért fontosnak tartjuk a mindennapi mesélést, verselést, úgy kezdeményezéssel, mint az elalvás előtti

27

Százhalombatta


időben. Hiszen a mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Sikeresnek akkor tartjuk e területi nevelésünket, ha: - Folytatva a család, a bölcsőde nevelőmunkáját, megalapozzuk, illetve elmélyítjük a gyermekek fogékonyságát az irodalom iránt. - A mesék, versek képi erejével, hangulatával, ritmusával a gyermeki személyiségjegyeket kibontakoztatjuk és fejlesztjük. - Az életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelően fejlődnek a gyermek nyelvi képességei. Ezzel segítjük a nyelvi kultúra alapjainak a lerakását. Saját döntésünk alapján az életkornak megfelelő eredményeket állítunk fel: - A gyermekek szívesen hallgassanak mesét, verset, magyart és más népekét és klasszikust egyaránt, élvezettel figyeljék azokat. -

Érdeklődéssel forgassák a képeskönyveket, legyenek kedvenc meséik. Gondosan bánjanak a könyvekkel. Maguk is kezdeményezzenek mesét, bábozást, dramatizálást. Saját maguk is alkossanak verseket, meséket. Emlékezetből idézzenek epizódokat, mesehőst. Fejezzék ki önállóan az ellenszenvet ill. a rokonszenvet a szereplőkről. Élünk az élőszó varázsával, ritkán használunk audiovizuális eszközöket.

Feladatunk: - Erősíteni az érzelemgazdagságot, beleélő képességet, érzékenységet, lelkesedést, megfelelő közlési képességet, képzelőerőt. - A tárgyi világot is megjelenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó, mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. - A komplexitással és integrálással hozzájárulni az esztétikai hatások biztosításához, amelyek által formáljuk az esztétikai érzelmeket és erősítjük a művészeti nevelés hatását. - Továbbra is megerősítjük elveinket, céljainkat az igényes irodalom iránt fogékony, olvasni szerető, jövő nemzedékének nevelése érdekében. - Kialakítani a gyermekben és felnőttben egyaránt a mesélés szokásrendszerét. - A könyvnélküli mesemondás előtérbe helyezése, hogy a televízióhoz szokott, a képet passzívan befogadó gyermekek képesek legyenek a belső kép alakításra. - A szülőket is ösztönözzük otthoni mesélésre, bábozásra. A fejlesztés tartalma: Gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja - ide kapcsolódik a magyar gyermekirodalom, a gyermekköltészet, modern mesék, modern gyermekköltészet.(vers, mese, mondóka, verses regény, elbeszélés, történet, meseregény) Óvodapedagógus feladatai: Kötött vagy kötetlen formában maradandó élményhez juttatjuk a gyermekeket. Az óvodai élet tevékenységeihez kapcsolódva hívjuk elő az odaillő verset, mondókát.

4.3.2. Ének - zene, énekes játékok 28

Százhalombatta


„Az ember zenéje éppen úgy az ember lényegéhez tartozik, mint a repülés a madárhoz. A zene …… az ember repülése.” Losonczi Ágnes

Helye a nevelési folyamatban: A művészeti tevékenységek egyike az ének-zene, énekes játék. Az érzelmeken keresztül hat a gyermekekre, segít az egyéniség színeinek kibontakozásában, az egyéni önkifejezésben. Élményhez juttatja a gyermekeket, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A zenei nevelésünk az óvoda egész életét áthatja, a mindennapok részévé válik. Akkor tartjuk sikeresnek, ha: örömmel, érzelmi gazdagsággal, lehetőleg tisztán énekelnek a gyermekek. Fejlődnek a gyermekek zenei képességei, a mozgáskultúrája, a zenei alkotókészségei, az esztétikai, zenei ízlésük. Feladatunk: A gyermekek zenei anyanyelvének megalapozása, amely egyben erősíti az anyanyelv kifejező erejének gazdagodását. A magyar népdalok, mondókák, népi gyermekdalok, ölbeli játékok, népi játékok világát, amely ma is élő és felhasználható hagyomány, továbbra is természetes módon beépítjük munkánkba, mindenkor az életkori sajátosságok figyelembevételével. Az érzelmi fejlődés elsődlegességére építünk. A zenei nevelés tartalma: Anyaga: Népi mondókák Dalos játékok Dalok: évszakhoz, ünnepekhez, állatokhoz kapcsolódó tartalommal. Az egyszerűbb tánclépések gyakorlásához lehetőséget nyújtó dalok. Zenehallgatás: anyagának válogatása az óvónő igényességét tükrözi. Válogatunk a: különböző jellegű, egyszerű népdalokból, műdalokból, a világ zeneirodalmának énekes vagy hangszeres darabjaiból, műzenei darabjaiból, más népek dalaiból. Több hangszeres előadás, többszólamú művek énekes és hangszeres előadásának bemutatása, esetleg vendégelőadókkal. Nagy hatással van a gyermekekre, ha egy mesét énekelve adunk elő. Dalválogatásnál figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi hovatartozást, illetve a migráns gyermekek zenei kultúrkincsét is. Mozgáskultúra az óvodában: Az óvodáskorú gyermek mozgása egyszerű, természetes. A mozgás megválasztásánál az életkorukhoz, testi fejlettségükhöz, mozgás koordinációjukhoz, és értelmi képességeikhez alkalmazkodunk. A járás, a játékos mozgások, egyszerű ismétlődő 29

Százhalombatta


mozdulatformák az óvodában a 8-10 éves gyermekek táncát készítik elő. Az egyszerűbb, játékokhoz kapcsolódó mozgáskombinációkkal ismertetjük meg a gyermekeket. A zenei képességek fejlesztésének területei: Éneklési készség fejlesztése: A tiszta éneklés elősegítése. A szép, érthető kiejtés gyakorlása a hangképző játékokkal, a gyermekek hangjának ápolása. Hangterjedelem: 3-5, 3-6 hang, pentaton jellegű, dúr hexachord. A zenei hallás fejlesztése: belső hallás fejlesztése, magas-mély hang, halk-hangos közötti különbség, hangszínek felismerése: a zörejek. A ritmusérzék fejlesztését is fontosnak tartjuk: Az egyenletes lüktetés, mondókák, dalok ritmusa, a tempóérzékelés. Ütőhangszerekkel ismertetjük meg a gyermekeket: dob, háromszög, cintányér. Nevükkel, kezelési módjukkal. Egyszerű ritmushangszereket készítünk természetes anyagból. A zenei formaérzék fejlesztése sem kerülheti el a figyelmünket: motívumhangsúly kiemelése mozgással, a dallammotívum, a ritmusmotívum. A zenei alkotókészség: A zenei alkotások, improvizációk segítségével felfedeztetjük, hogy a szavakon, mondatokon kívül is kifejezhetik magukat zörejekkel, hangokkal, ritmusokkal, dallamokkal. Ezek által is lehet kommunikálni. Alkalmasak az önkifejezésre és az egymásra figyelő tevékenységekre. Ösztönözzük a gyermeket, hogy találjanak ki zenei improvizációkat, ismert zenére új szövegeket költsenek, ismert játékra, táncra új mozgásokat találjanak ki. Zenei tapasztalatokat modellkövetéssel, aktív részvétellel és személyes élmények által szerezhetnek a gyermekek. Ezért érezzük fontosnak, hogy mi magunk felnőttek is legyünk kreatívak, merjünk igazán játszani a gyermekekkel, jó követési modellt nyújtsunk a gyermekeknek. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Minden nap szerb nemzetiségi nyelven is énekelünk a tagóvodánkban a gyermekekkel. Az óvodapedagógus feladatai: A művészeti nevelést komplexitásban valósítjuk meg. A gyermekek művészi táplálékát ugyanúgy megválogatjuk, mint a testi táplálékot. Feladatunk az alapvető feltételek megteremtése, a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése. Minél több alkalmat biztosítunk az alkotó hajlam kibontakoztatásához. Három éves távlatban tervezünk, melyet egyéves fejlesztési tervekre bontunk. A tevékenységeket változatos módszerekkel, a gyermekek minél aktívabb bevonásával szervezzük meg.

4.3.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka

„Az a célunk, hogy minden gyermekben felkeltsük a közlés igényét,

30

Százhalombatta


és segítsük a benne kialakult közlendő vizuális kifejezésében…..” Gerő Zsuzsa Helye a nevelési folyamatba: Ábrázoló, alkotó tevékenység az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat, hasonlóan más nevelési területekhez. A gyermek az őt érő spontán és direkt vizuális ingerek hatására egyaránt fejlődik, tapasztalatokkal gazdagodik. Ábrázoló, alkotó tevékenység nevelés - sőt talán általában a nevelés - voltaképpen ott kezdődik: amikor alkalmat, bátorítást, ösztönzést, útmutatást, dicséretet adunk a gyermeknek arra, hogy minél többször belefeledkezhessék a természet - és a tárgyi világ egy-egy részletébe, jelenségébe. Az óvodai esztétikai nevelés során a befogadó - egyszerű odafordulástól az ámuló rácsodálkozásig - és az alkotóképesség fejlesztésére figyelünk. Maga a tevékenység öröme a fontos, nem pedig az eredmény. Akkor tartjuk sikeresnek, ha megvalósul: - A gyermekek esztétikai érzékenységének, szép iránti nyitottságának, igényességüknek alakítása. - Gazdagodik a gyermekek tér-, forma-, színképzelete, plasztikai kifejezőképessége, komponáló, térbeli tájékozódó- és rendezőképessége, élmény-és fantáziavilága, esztétikai érzékenysége, szép iránti nyitottsága. Feladatunk: -

A gyermekeket segíteni az élmény-, és fantáziavilágának képi szabad önkifejezésére. A rugalmas, korszerű fejlesztést elősegítő módszereinkkel a természet szépségeinek megláttatása és a gyermek által elérhető világ tárgyainak, eseményeinek megjelenítése.

-

Az alkotó tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás, kézimunka különböző technikai eljárásainak alapelemeivel. Ne féljünk az új technikák kipróbálásától sem! Környezetünk alakításába, díszítésébe bevonjuk a gyermekeket: így alkotásaik díszítik óvodánk falait. Ezeket évről-évre bővítjük és cserélgetjük. A gyermekek büszkék arra, hogy részesei a környezetük alakító-, és díszítő munkának, hogy rajzaikat, alkotásaikat értékként kezeljük.

A nemzetiségi nyelv gyakorlására is kitűnő alkalmat nyújt a festés, gyurmázás, rajzolás stb. A nevelés tartalma: Jó pedagógiai alapot adnak: az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermekek által megérthető világ tárgyai és eseményei.

A vizuális területek: rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a különböző kézimunkafajták, műalkotásokkal való ismerkedés. Az óvodapedagógus feladatai: Biztosítani, hogy már az óvodába lépés első pillanatától kezdve a gyermeket esztétikus, funkciójukban is szép, ugyanakkor egymással is minél inkább harmonizáló szemlélődésre, alkotásra ösztönző, finoman esztétikus tárgyak vegyék körül. Ezek az inger tartósságával hatnak. Biztosítjuk a zavartalan, változatos és sokrétű tevékenykedtetést A gyermek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, technikai megoldás, amivel fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Tudatosan kell olyan légkört teremtenünk, amelyben a gyermeknek hangulata lesz

31

Százhalombatta


hozzákezdeni valamilyen vizuális tevékenységhez, és elegendő időt biztosítunk, hogy a megkezdett munkát be is tudja fejezni. Természetesen elengedhetetlen, hogy megmutassuk az eszközök pontos használatát. Mintakövetés révén jól szoktathatjuk őket a tisztaság megtartására is. (pl. kéznél legyen egy enyhén bevizezett és száraz törlőkendő) Téri tapasztalatszerzést szolgálva a gyermeket mindig bevonjuk az átalakítási munkálatokba. (Pl. ünnepek előtt, rendezvények alkalmával, vagy egy kitalált játék előkészületénél) Éreztetjük velük, hogy rájuk mindig szükség van és ötleteiket, javaslataikat elfogadjuk.

4.4. Mozgás

Helye a nevelési folyamatban: A gyermek lételeme a mozgás. A mozgás, mint életkori sajátosság a nap folyamán bármikor és bárhol beépíthető az óvoda nevelési munkájába. Tudjuk, hogy a mozgás minden formája élményt nyújt. Minden egyes új feladat kihívás a gyermek számára. A sikeres végrehajtás pedig növeli a gyermekek önbecsülését, magabiztonságát. Akkor tartjuk sikeresnek, ha: Megalapozzuk az egészséges életvitelt. A tornával, a mozgásos játékokkal fejlődik a gyermekek természetes mozgása, szeretnek mozogni. A gyermekek szervezete sokoldalúan, arányosan fejlődik. Feladatunk: A természetes mozgások segítségével: - a testi képességek magasabb szintre emelése, - a motoros képességek fejlesztése, - a vázizomzat erősítésével a gyermeki szervezet teherbíró képességének biztosítása, - a helyes testtartás kialakítása, a szépmozgás iránti igény felkeltése, kielégítése - segíteni a térben való tájékozódás, alkalmazkodóképesség kialakítását,

32

Százhalombatta


-

a játékokon keresztül a személyiségük akarati tulajdonságainak alakulását.

A fejlesztés tartalma: Ismert tényre támaszkodunk: A mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgással szeretnénk kialakítani a gyermekekben azt a mozgásigényt, hogy mindennap rendszeresen mozogni jó és szükséges. A szervezett mozgás formái: a mindennapi szervezett és szabad mozgás heti testnevelés foglalkozásokon kívánjuk megvalósítani. szabadidőben, (sétákon, kirándulásokon, és szülőkkel együtt tartott családi játékos sportdélutánon) játékidőben végzett mozgásfejlesztés. Mindennapi szervezett és szabad mozgás: középpontjában a mozgásos játékot állítjuk, amely a gyermekek számára az aktív pihenést jelenti. A mindennapi testnevelés felépítésének megválasztásakor mindenkor az adott foglalkozás fő feladatát vesszük figyelembe. Az időjárástól függően a csoportszobában illetve az udvaron is végezzük. Arra törekszünk, hogy ez a 10-15 perc igazi örömöt jelentsen a gyermekeknek, de egyben alaposan meg is mozgassa egész testüket. A nap bármely szakában megszervezzük, amikor a gyermekek részéről ennek szükségét érezzük. Gyakori gyakorlatok a lábboltozat tornája és a tartásjavítás elemei. A rendellenességek kiszűréséhez a gyermekorvos és az ortopéd szakorvos vizsgálatait vesszük igénybe. A speciális mozgásfejlesztést azonban szakirányú gyógytestnevelő végzi rendszeresen, heti 1 alkalommal. A heti testnevelés foglalkozás: A szabadban, a csoportszobákban illetve a nagyobb mozgásteret és több eszközt igénylő gyakorlatok esetében az óvodánk tornatermében végezzük. A foglalkozás anyagai a kondicionális és koordinációs képességek, a mozgékonyság, hajlékonyság, a testséma, az oldaliság, az én-kép fejlesztését segítő mozgások és mozgásos játékok. Az életkori sajátosságoknak megfelelően összeállított anyagban változatos formában, eszközzel, de eszköz nélkül is végezzük a különféle fejlesztő gyakorlatokat. E lehetőséget biztosítani kell minden gyermek számára az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve. Ezek: járások, futások, ugrások, dobások, kúszások, csúszások, mászások, függések, egyensúlygyakorlatok, gurulások, átugrások. A gyermekek nagyon élvezik a: labda, karika, kötél, bot, szalag, kendő, babzsák, zászló, kisszék, pad, bordásfal, egyéni és páros gyakorlatokat. A különféle kézi szerekkel a gyermekek finommotorikáját is fejlesztjük. A szem-láb koordináció, a térérzék, az alaklátás és formaállandóság fejlesztésére beiktatjuk a különféle sík akadályokat, vonalak kikerülését, magasabb kiterjedésű eszközökre való fel - le lépést. A járásokkal, futásokkal az irányváltás mozzanatait fejlesztjük. Fejlesztésünk fontos része a ritmus érzékeltetése, amikor a mozgás irányát, erejét, helyét és az erőkifejtés idejét is szabályozzuk. A gyakorlatokat az óvó nénik együtt végzik a gyermekekkel, egyszerű magyarázatokkal kisérve. Nagycsoportos óvodásaink rendszeresen heti egy alkalommal vízhez szoktatás címén a városi tanuszodában ismerkednek az úszás alapelemeivel. Szabadidőben, játékidőben végzett mozgásfejlesztés: Mi is valljuk azonban, hogy az irányított mozgásgyakorlatok nem pótolják a szabadban történő nagy, szabad mozgás hatásosságát. Igyekszünk lehetőséget biztosítani arra, hogy a gyermekek alkalmasak legyenek a váratlan helyzetben való biztos mozgásokra. Legyen saját, önálló elképzelésük is a mozgásigényük kielégítésére, akár a természetes környezetben, az udvaron, akár a csoportszobában. Megteremtjük a feltételeit annak, hogy a különböző mozgásformákat balesetmentes körülmények között kedvük szerint gyakorolhassák, kipróbálhassák önmagukat, felfedezhessék testük összes lehetőségét. Biztosítjuk a megfelelő helyet, időt, eszközt, ötletet. A csoportszobában a vizuális tevékenységek kapcsán sok lehetőség nyílik a finommotorika és

33

Százhalombatta


a szem-kéz koordináció fejlesztésére az egész nap folyamán. Udvarunkon különböző füves területeket, különböző pályákat alakítottunk ki. A mesterségesen kialakított füves domb, lehetőséget nyújt a gurulásra, mászásra, kúszásra, csúszásra, fel - lefutásra, járásra, szökdelésre, télen szánkózásra, csúszásra. Szükségesnek tartjuk az aszfaltos területet, ahol biciklizhetnek, rollerezhetnek, gördeszkázhatnak, labdázhatnak a gyermekek. A mászókákon, az állványokon felfüggesztett kötelek, a gyűrű a vállöv erősítését és egyéb ügyességi mozgások végrehajtását segítik. Farönkjeink, mászó gerendáink, bady-rolljaink kiválóan alkalmasak az egyensúlyérzék fejlesztésére. Az udvaron lévő nagyméretű pancsoló medencénk, zuhanyzónk lehetőséget ad a nyári vízfürdőzéshez, vízi játékokhoz, kihasználva a természet erőinek edzőhatását is. Homokozóink a homokozó játékokkal az aktív pihenésre, kreativitásra nyújtanak sokféle lehetőséget. Minden lehetőséget kihasználunk a séták, kirándulások terepein is. Az óvodapedagógus feladatai: Megteremtjük a feltételeit annak, hogy: - Derűs légkört, jó hangulatot biztosítunk, amely a gyermek számára pozitív élményt nyújt, ezzel újabb cselekvésre készteti őt. - Gondosan előkészítjük az aktuálisan szükséges tornaszereket és egyéb kellékeket. - A balesetmentes előkészítést, a tiszta portalanított helykialakítását, mindig együttműködve a dajka nénivel és egy-egy gyermekcsoporttal végezzük. Odafigyelünk arra is, hogy a gyermekek öltözete az időjárásnak, hőmérsékletnek megfelelő, kényelmes legyen. - Biztosítjuk, hogy bizonyos gyakorlatokat kint is, bent is mezítláb végezzenek a gyermekek. Az évszakok adta lehetőségeket figyelembe vesszük a mozgásanyag összeállításánál.

4.5. Matematikai nevelés:

Helye a nevelési folyamatban: A gyermekek az óvodába kerülés előtt a bölcsödében és a családban is már felfigyelnek a dolgok mennyiségére, minőségi összetevőire. Az óvodai nevelésben építünk ezekre a korai tapasztalatokra. A környező valóság lehetőséget teremt a tapasztalatszerzésre. A gyermekek számára a problémamegoldó tevékenység élményt jelent. Ezzel hozzájárul azoknak a szépségeknek, érdekességeknek a felismeréséhez, amelyek a matematikai összefüggésekben, az igazság megtalálásában rejlenek. A matematikai tevékenységek értékét abban látjuk, hogy általuk fejlődik a gondolatok tevékenységgel és szóval történő kifejezésének képessége, amely segíti az eligazodást a gyakorlati életben. 34

Százhalombatta


Akkor tartjuk sikeresnek, ha: A gyermekek értelmi képességei fejlődnek: (tapasztalás, emlékezés, megértés, konstruálás, ítélőképesség) Felkeltettük a gyermekek érdeklődését a matematikai információk felé. Megvalósul a külvilágról szerzett tapasztalatok feldolgozásával a gyermek értelmi és érzelmi fejlődése. Feladatunk: A folyamatos és alkalomszerű megfigyeléseken, a gyűjtőmunka során, valamint a spontán szituációkban szerzett élmények, tapasztalatok beépítése a közös tevékenységekbe, oly módon, hogy lehetőség nyílik az új ismeretek megszerzésére és a már elsajátítottak rendszerbe foglalására is. A matematikai nevelés tartalma: Matematikai ismereteket már 3 - 4 éves korban is adunk. A gyermekek játékaiba, mindennapi tevékenységeibe ágyazva használjuk a matematikai fogalmakat. A játékos cselekvésen alakuló tényleges matematikai nevelést 4 éves kortól kezdjük. Alapképességek elsajátítása témakörönként: - Halmazok képzése, összehasonlítása, bontása, egyesítése. Számlálgatás, tő és sorszámok alkalmazása. - Halmazok elemeinek összemérése, sorba rendezése, becslés, párosítás, relációk síkban, térben. - Tér alakítása, építések, alkotások szabadon. Tájékozódás a térben (irányok meghatározása, névutók használata). - Játékok a tükörrel. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tapasztalatok szerzésének több formáját valósítjuk meg. - utánzásos, minta - modellkövetés útján - spontán játékos tapasztalatszerzésre és az óvónő által irányított megfigyelésre építünk - gyakorlati probléma és feladatmegoldás során - gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatokkal - az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokkal Az óvodapedagógus feladatai: A foglalkozások szervezeti formáját komplex - kötetlen vagy kötött - módon értjük. Tekintettel vagyunk az egyéni eltérésekre, így sort kerítünk a felzárkóztató fejlesztésre egyéni vagy kiscsoportos formában, azaz a hiányzó részképességek pótlására. - Mindenképpen a nevelés és fejlődés optimális feltételeit kívánjuk biztosítani. Építünk a gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére és az önálló problémamegoldás igényére. - A matematikai kifejezéseket beépítjük a gyermekek szókincsébe. - Az óvodapedagógus személyiségének is nagy jelentőséget tulajdonítunk. Legyen játékos varázsa, humora, könnyedsége, hitelessége, módszertanilag kultúrált legyen...stb. - Az egyéni megismerő, problémalátást, problémamegoldó képességet összehangolva a csoport egészének fejlesztésével igyekszünk megteremteni. - Kihasználni a gyermeki játékgazdagság lehetőségét, a matematikai tények, összefüggések felismeréséhez.

35

Százhalombatta


-

A környezetben tett séták, kirándulások alkalmával és a szervezett foglalkozások keretében biztosítjuk a lehetőségeket az irányított matematikai megfigyelésekre. Szorgalmazzuk a matematikai tartalmú társas - és szabályjátékok játszását.

4.6. Munka jellegű tevékenységek

„Amit hallok, elfelejtem, amit látok, arra emlékszem, amit csináltam, azt tudom is.” Ókori bölcsesség

Helye a nevelési folyamatban: Az óvodai élet tevékenységi formái között a munka jellegű tevékenység is gyermekeink személyiségfejlesztésének fontos eszköze, a munka jellegű tevékenységek a játékkal és sok cselekvő tapasztalással. Kezdetben játékként élik meg, de később ez szét is válhat. Az óvodáskor végéig a munka játékos jellegű marad. Támaszkodunk is a játékkal megegyező sajátosságokra, erősítjük a pozitív érzelmeket, melyek munkára késztetik gyermekeinket. A munka jellegű tevékenységek sajátosságait csak fokozatosan, a munkavégzés folyamatában, az óvodai élet 3 - 5 éves ciklusában alakítjuk ki. Akkor tartjuk sikeresnek, ha: - A gyermek munkajellegű tevékenysége közben alakul a munkavégzéshez szükséges képessége, készsége, olyan tulajdonságai, mint: a kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság, kötelességteljesítés. - Munkajellegű tevékenység közben fejlesztjük a gyermekek személyisége, együttműködési képessége. Sikerül elősegíteni az életre való felkészülésüket, a társadalmi gyakorlat megismerését. Feladataink: - Gyermekeink munka jellegű tevékenységek közben tapasztalatokat szerezzenek közvetlen környezetükről, megtapasztalják munkájuk nyomán milyen, változásokat hoznak létre tárgyi környezetükben és a természetben. Ezek az élmények örök nyomot hagynak bennük, s erősítik kötődésüket környezetükhöz. - A kisebb csoportokban végzett munka során észrevétlenül alakuljanak közösségi kapcsolataik, ebben nevelődjenek saját és mások elismerésére. Máskor is szívesen dolgozzanak együtt barátjukkal, csoporttársukkal, akivel a munkát közösen végezték. Ez az a terület, ahol az eredmény és az erőfeszítés kapcsolata szemmel látható, közvetlenül érzékelhető a gyermekek számára

36

Százhalombatta


A kompetencia alapú nevelés egyik elemeként, a munkajellegű tevékenységek során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami a normák, értékek, szabályok kialakulásához, beépüléséhez vezet. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek találja meg a helyét a közösségben. Legyen igénye az együtt tevékenykedésre, de ha szeretné egyedül is alkothasson. A gyermek tudja értékelni saját tevékenységét. A munka jellegű játékos tevékenységek tartalma óvodánkban a következő: Önkiszolgálás Naposi munka Környezet, Növény- és Állatgondozás Segítés az óvónőknek, felnőtteknek, alkalmi munkák Az önkiszolgálás: Amikor kiscsoportba a gyermekeink hozzánk jönnek, bizony nagy szükségük van a felnőttek segítségére testápolásban, öltözködésben, étkezésben egyaránt. Fokozatosan, lépésről-lépésre haladva, sok türelemmel, odafigyeléssel, dicsérettel jutnak el odáig, hogy igénylik a tisztaságot önmagukkal, ruházatukkal, használati tárgyaikkal szemben is. A mi személyes példamutatásunk gyermekeink számára a legjobb ösztönző erő. Hagyjuk, hogy óvodásaink saját személyükkel kapcsolatos minden teendőt próbáljanak önállóan elvégezni fejlettségükhöz képest a lehető legkorábban, amikor már képesek rá. Arra törekszünk, hogy mire iskolába kerülnek gyermekeink, addigra önmaguk is képesek legyenek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére. A naposi munka: A naposság feltétele a gyermekek feladattudata, és a nagyfokú figyelemösszpontosítás. A naposi munka önként vállalt közösségi tevékenység. Minden naposnak csak annyi feladatot adunk, amely teherbírásának megfelelő, amelyet szívesen, örömmel végez. A naposok feladatait fokozatosan növeljük, s arra buzdítjuk őket simogatással, dicsérettel-, hogy egyre önállóbban oldják meg feladataikat. Fokozatosan bővítjük a naposok munkáját új tennivalókkal: foglalkozási eszközöket, udvari játékokat a megjelölt helyre tegyék. Az öltöző-, mosdó rendjének helyreállításában segítenek, asztaluk környékét összesöprik. Bíztatjuk gyermekeinket, hogy próbálkozzanak a napos társukkal együttműködni, egymásnak segítséget nyújtani. A gyermekek munkáját mindig reálisan, konkrétan értékeljük, kiemeljük a pozitív dolgokat, de észrevesszük a hiányosságokat is és szóvá is tesszük. Az elvégzett munka értékelésébe bevonjuk gyermekeinket, segítve ezzel is reális önértékelésük alakulását. A környezet, növény- és állatgondozás: Óvodánkban a valódi értékteremtő képességek fejlesztésének a gyermekek számára legjobban érzékelhető területe a kerti munka. Itt megtapasztalják a munkájuk nyomán végbemenő változásokat. Minden csoportnak külön kertrészt alakítottunk ki, melybe virágokat ültettek óvodásaink. Folyamatosan megfigyeljük, hogyan fejlődik kis virághagymánk, magocskáink, miközben gondoskodunk róluk - öntözzük, kapáljuk, gyomláljuk. Megtapasztalják, hogy az ő gondoskodó munkájuk mennyire fontos a növények életben maradásához. Óvodánk udvarának gondozásában is tevékenyen részt vállalnak gyermekeink. A csoportszobában a természetsarok az óvodásaink megfigyelésének, tevékenységének egyik területe, ahol a gyűjtött kincseket rendezgetik és tartják rendben. Óvodánk körülményei lehetővé teszik, hogy csoportszobáinkban terrárium és florárium is helyet kapott. A gyermekek segítségével tisztítják a dajka nénik az akvárium köveit, berendezéseit, s az állatok etetését, fürdetését is közösen végezzük. Közben megfigyelik óvodásaink a kisállatok, még a "nem szeretem állatok" mozgását, táplálkozását, s megszeretik őket.

37

Százhalombatta


Hűséges kis madarainkról való gondoskodás, eleség gyűjtése, mindig kedvelt munkája kicsinyeinknek. Télen folyamatosan ennivalóval töltjük meg "madárvendéglőnket", s a fára is mindig teszünk ki a gyermekekkel közösen felfűzött madárcsemegéket, tavasztól őszig pedig óvodásainkkal mindig gondoskodunk tiszta vízzel telt madárfürdőről is. Segítés az óvónőnek, felnőttnek, alkalmi megbízatások: Egy része szabályosan ismétlődik, másik része esetleges. Szabályosan ismétlődik, mint: - Karácsony előtt közös süteménysütés. - Ünnepek előtti közös teremdíszítés. - Ajándékkészítés időseknek, felkérésre. - Ajándékkészítés szülőknek karácsonyra, Anyák napjára. - Negyedévenként megjelenő óvoda újságba rajzolás. - Apróbb megbízatásokat, amelyekhez otthoni előkészítésre van szükség. Óvodapedagógus feladata: - Mindig arra törekszünk, hogy érdekeltté tegyük a gyermekeinket a munka elvégzésére, felkeltsük cselekvési vágyukat, hogy örömüket leljék a munkában. - Lehetőséget biztosítunk óvodásaink számára, hogy segítsenek mindenhol, ahol erre szükség van. - A munkához szükséges jó minőségű, balesetmentes, a gyermekek számára bármikor elérhető helyen lévő eszközöket biztosítjuk. - Semmit sem csinálunk meg a gyermekek helyett, de állandó jelenlétünkkel biztosítjuk a gyermekeinknek, hogy bármikor segítünk, amikor csak igénylik. - Differenciált értékelés.

4.7. A tevékenységekben megvalósuló tanulás „Fej – szív - kéz egyformán fejlődjenek a tanulás során” Pestalozzi

Helye a nevelés folyamatában: Óvodáskorban a játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik. Játék közben, játékosan, utánzással, spontán, szinte észrevétlenül tanul a gyermek, miközben a motoros, szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. Döntő szempont a gyermekek egyéni adottságainak, egyéni teljesítőképességének figyelembevétele. Az érdeklődő gyermekek belső motiváció és nem külső kényszer hatására vesznek részt a megismerő folyamatokban. Helyi Nevelési Programunkban az élettel teli, élményszerű tanulás elvét kívánjuk követni. Programunk a konkrét tapasztalatszerzést a hatékony cselekedtetéssel társítja és minden gyermek számára biztosítja a korának megfelelő tudást. Akkor tartjuk sikeresnek, ha: - A gyermek kompetenciáit fejlesztjük: az értelmi képességeit (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). - Sokoldalúan több nézőpontból és többoldalú megközelítéssel közel hozzuk a gyermekekhez a természeti és társadalmi környezetekhez kapcsolódó ismereteket.

38

Százhalombatta


Kielégítjük a gyermekek kíváncsiságát, megismerési vágyát. Fejlesztjük a gyermekek önállóságát, kitartását, pontosságát, feladattudatát a sokféle, sikerélményt is biztosító tevékenykedtetéssel. Feladatunk: - A gyermekek egyéni képességeinek figyelembevételével a gyermek érdeklődésére, előzetes tapasztalataira, kíváncsiságára építve komplex tevékenységek szervezése. - Lehetőségek kínálása a gyermekek számára, olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömét. - A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának kielégítése. - Feladatlapot ritkán alkalmazunk, inkább a verbális közléseket helyezzük előtérbe. - A sokféle, sikerélményt is biztosító tevékenykedtetéssel a gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. - Tanulást támogató környezet megteremtése. -

A tanulás tartalma: A tanulást a nevelés szerves részének tekintjük, ezért a nevelés és tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás a fontos. Az élményeknek döntő szerepet tulajdonítunk. Tervezőmunkánkat a környezeti nevelés (évszak + ünnepek) köré építjük. A tanulási lehetőségeket komplex foglalkozásként értelmezzük, ismereteket szituációban nyújtunk. A gyermeki ismeretek bővítésekor egyenrangúnak tekintjük a spontán tapasztalatszerzést, az óvodapedagógus által kezdeményezett élményszerzést, a kötetlen kezdeményezést és a foglalkozást. Tervezésünk elemei: - Anyaggyűjtés, tevékenységek átgondolása, anyag rendezése - Elképzelésünk nagy vonalakban átfogja az egész évet, de 3 évre előre is gondolkodhatunk - A megvalósítást heti intervallumokban bontjuk le - Egyszerre, egy időben többfajta tevékenység, cselekvés, azaz, választási lehetőség biztosításával a gyermekek önállóságának, ízlésének, egyéni elképzeléseinek adunk teret. - Felfedezés, kreativitás erősítése. Az óvodapedagógus feladatai: - Az élményszerzés szempontjából ingergazdag környezet biztosítása. Legfőbb ismeretszerzési lehetőségnek a játékot tekintjük, ezért biztosítjuk a szabadon választott játéklehetőségeket. - Kihasználjuk a spontán adódó tanulási lehetőségeket is. - Kérdéseinkkel segítjük a tanulási folyamatot, vizsgálódásra, problémamegoldásra késztetjük a gyermeket. - Játékos felzárkóztató programot szervezünk a hátrányok leküzdésére, azoknak a gyermekeknek, akik önként nem kapcsolódnak be a tanulási tevékenységekbe. - A tevékenykedtetés és feladatmegoldás közben megfigyeljük a gyermekek egyéni adottságait, teljesítőképességüket. Ebből kiindulva, differenciált fejlesztéssel segítjük a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását. - A gyermeket személyre szabott, pozitív értékeléssel segíteni tevékenységekben megvalósuló tanulás irányítása során. - Odafigyeljünk a tanulási nehézségekre utaló tünetekre és megfelelő szakemberhez irányítjuk a gyermeket. - Cselekvéses tanulás feltételeinek biztosítása.

39

Százhalombatta


Tehetséggondozás terén: - Minden csoportban vannak olyan kisgyermekek, akik bizonyos területeken, életkorukhoz képest magasabb fejlettségi szinttel rendelkeznek. - Őket próbáljuk orientálni szakemberhez, – a szülővel történt beszélgetés során – aki továbbfejlesztheti a már meglévő jó képességeiket. (rajz, úszás, torna, ének-zene) A szervezett tanulás formái mindhárom korcsoportban: Kötelező: Mindennapos testnevelés Matematika 5-8 éveseknél A külső világ tevékeny megismerése 5-8 éveseknél, egy-egy téma lezárásánál Kötetlen: Rajz - Mintázás - Kézimunka Közvetve kötelező Ének - zene - énekes játékok A külső világ tevékeny megismerése Mese - vers - dramatikus játékok Kötött formát főleg a nagyobb gyermekeknél alkalmazunk - a szándékos figyelem, a kitartás, önfegyelem, csoporthelyzet, feladattartás, türelemfejlesztés, azaz az "iskolakészültséghez" fontos magatartás kialakításához. A kötött foglalkozásnál is törekszünk az oldott légkör biztosítására. A kötetlen foglalkozási formánál odafigyelünk, hogy a tevékenységekből sorozatosan egy-egy gyermek sem maradjon ki.

A szervezett tanulás munkaformái: Frontális: Mozgás Ének - zene - énekes játékok Részben frontális: Mese-vers, dramatikus játék Matematika A környezeti nevelés (Ismeret-, tapasztalatszerzési szakasz végén rendszerező foglalkozáson.) Mikrocsoportos: Rajz - mintázás - kézimunka A kötetlen mikrocsoportos fejlesztések alkalmával a kötetlenség a fontos, de benne tudatosan tervezett módon történik a differenciált fejlesztés. Egyéni: részképességek fejlesztése egyéni igények szerint. Nevelési - Tanulási módszerek Általános pedagógiai módszerek (életkor szerint) Spontán és irányított megfigyelés, bemutatás, szemléltetés, magyarázat, beszélgetés, emlékezetből felidézés, gyakorlati alkalmazás, játék, munka, rögzítés, ellenőrzés, általánosítás, értékelés, kapcsolat más nevelési területtel. Közvetlen érzékszervi úton nyert tapasztalatszerzés Speciális pedagógiai módszerek: megfigyelések, "kísérletezgetések", leírások, vizsgálódások Lényegesnek tartjuk a: - cselekvés, a szemlélet és a szóbeli közlés egységét - az óvodapedagógusok és a szülők személyes példaadását, amellyel viselkedési mintát nyújtunk a gyermekeknek

40

Százhalombatta


- az egyénre szabott differenciált fejlesztést a csoport keretein belül Eszközök: - audiovizuális (hangkazetták, videofilmek, könyvek) - készen vett - félkész - készített - természetes anyagokból, vagy nem természetes anyagból készültek - közvetlen szemléletet nyújtó eszközök, színterek - óvónő hangja

4.8.1. Szervezeti és időkeretek: Az óvoda csoportszerkezetének kialakításakor figyelembe vesszük a szülők igényeit is. Csoportjainkat vegyes életkorú gyermekek és közel azonos életkorú gyermekek alkotják. - Arra törekszünk, hogy a gyermekeket 5 éves korig ugyanaz a 2 óvónő nevelje. A rugalmas beiskolázás miatt, ha szükséges, a csoportból visszamaradó gyermekek abba a csoportba kerülnek, ahol azok a gyermekek vannak többségben, akikkel majd iskolába mennek. Úgy gondoljuk, hogy 5 éves kor után már szociálisan is alkalmasak a gyermekek az óvónőváltásra, ha ez szükséges.

Óvodánk napirendje - hetirendje: A gyermekek részére 10 órás nyitva tartásra és 5 napra kialakított program.

Napirend kialakításának fő elemei: - Rendszeresen végzett tevékenységek (önkiszolgálással, egészséges életmóddal kapcsolatos teendők) - Művészeti tevékenységek széles skálája (a nap bármely szakában, szabad alkotótevékenység feltételeinek biztosításával) - A gyermek szabad akaratából következő spontaneitás. - Az eszközök, anyagok és a szabad tevékenykedtetés sokféleségének biztosítása - Komplex foglalkozásokon is a spontán helyzetek kihasználása. - Előre tervezett, irányított tapasztalatszerzés, kezdeményezés. Hetirend kialakításának alapelvei: - Minden korcsoportban naponta lehetőséget biztosítunk a spontán, vagy szervezeti formában a tornának, játékos mozgásoknak tornateremben, csoportszobában, vagy a szabad levegőn. A tornatermi időpontokat a csoportok óvónői egyeztetik egymással. - A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. - A tanulás folyamata az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben az óvodapedagógus által kezdeményezett, szervezett foglalkozásokon és időkeretben valósul meg. - A csoportban dolgozó óvónők együtt tervezik meg a tevékenységek rendjét. A nagycsoportos gyermekek részére minden tevékenységnek kialakítjuk a szabályait a lehetőségekkel és korlátokkal együtt. - A tevékenységek részvételében való önkéntesség azonban nem jelenti a rendszeres távolmaradások elfogadását. A hetirend és a napirend folyamatosságával, rendszerességével, rugalmasságával biztosítjuk a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott napi óvodai életet. A gyermekek egészséges fejlődéséhez, személyiségük sokoldalú fejlesztéséhez megfelelő időtartamú tevékenységformákat tervezünk. A napirendet és hetirendet az óvó nénik a saját óvodai

41

Százhalombatta


csoport és a gyermekek egyéni szükségleteinek, figyelembevételével határozzák meg. Egy elfogadott javaslat az általános időkeretekre Napirend

Étkezés, pihenés

3 óra

Öltözködés, tisztálkodási tevékenység

1,5 óra

Komplex foglalkozások

képességeinek

Hetirend

kb Játék, munka és szabad- 5-6 óra idős tevékenység

igényeinek,

Naponta 10-15'

Heti 20-30'

Hétfő

Mindennapi testnevelés Vers-mese

Környezeti nevelés

Kedd


Matematikai nevelés

Szerda Mindennapi testnevelés Vers-mese

Testnevelés

Csüt.


Rajzolás, mintázás, kézimunka

Péntek Mindennapi testnevelés Vers-mese

Ének, zene, énekes játék

30-35'

Az anyanyelvi nevelés komplex, egész napos tevékenység, ezért nem jelezzük külön. Minden nap jóízű beszélgetéseknek hagyunk időt, a gyermekek élményeinek meghallgatására. A szerb nyelven való nevelés minden nap megjelenik a nevelőmunkában.

4.8.2. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, hat-hét éves korra: „Az iskolára, az iskolai életre való felkészítés nem funkciója, hanem eredménye a 3-4 éven át tartó óvodai nevelő munkának, amely az egész gyermeki személyiség fejlesztését szolgálja.”

Programunk alapján is joga van gyermekeinknek saját ütemük szerint fejlődni. Tudjuk és elfogadjuk, hogy minden gyermek fejlődésében vannak megtorpanások. Ezt figyelembe vesszük a nevelés – fejlesztés során. A fejlődés harmóniájára törekszünk, de ez nem egyszerre és nem ugyanabban az életkorban érhető el a gyermekeknél. Ezért nem határoztuk meg kategorikusan a fejlődési szinteket a tevékenységeknél sem. Azt tartjuk fontosnak, hogy gyermekeink az óvodáskor végére testileg, érzelmileg, szociálisan, értelmileg, erkölcsileg gazdagodjanak. Olyan képességeik bontakozzanak ki, amelyekre az iskolakezdéshez szükségük van. Ez az egészségesen fejlődő gyermek: - belső, természetes érése, - a szülői házzal való együttes óvodai nevelés, - az óvodapedagógusok feladatainak teljesítésével érhető el. Programunk megvalósításának eredménye, hogy gyermekeink megőrzik játékosságukat, kreativitásukat, természetes kíváncsiságukat. Az óvodáskor végére, hat-hét éves korra a testileg egészségesen fejlett gyermek: - Szándékosan tudja mozgását, viselkedését irányítani. - Mozgáskoordinációja, finommotorikája erősen fejlődik.

42

Százhalombatta


-

Teste arányosan fejlett. Teherbírása, mozgása megfelelő, összerendezett.

Óvodáskor végére, hat-hét éves korra a lelkileg egészségesen fejlett gyermek: - Nyitott, érdeklődő, kíváncsi. - Érzékelése, észlelése, differenciálódik. A téri észlelés differenciálódása különösen fontos az iskolai munkában. - Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás a cselekvő - szemléletes képi gondolkodás mellett. - Megjelenik a szándékos figyelem, bevésés. Az óvodáskor végére, hat-hét éves korra az egészségesen fejlődő gyermek: - Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, - Ismeri lakcímét, szülei foglalkozását, - A napszakokat meg tudja különböztetni, - Helyesen közlekedik gyalogosan, - Ismeri az évszakok jellemzőit és a megfelelő öltözködést, - Ismeri és védi a környezetében élő állatokat, növényeket és gondozza is azokat, - Ismeri a helyes viselkedés alapvető szabályait, magatartásformáit, amelyek a természeti és - társadalmi környezet megbecsüléséhez, védelméhez szükséges, - Elemi mennyiségi ismeretei vannak, - Szívesen, bátran, érthetően kommunikál. Beszédfegyelme megfelelő, - Mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat.

A szociálisan érett gyermek: - Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - Feladattudata kialakulóban van, érti, és egyre eredményesebben oldja meg a feladatokat, - Önállósága, munkatempója megfelelő, - Képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre, a felnőttel és gyermektársaival egyaránt kompromisszumot tud kötni, - Képes elfogadni a tanító személyét - ami elengedhetetlen feltétele a sikeres iskolai életnek. „A fogyatékosok jelenlétükkel humanizálják a társadalmat és felhívják figyelmünket sérülékenységünkre!” 4.8.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodánkban Intézményünk Alapító Okiratában meghatározott egyik szakfeladat 2011.06.30-tól: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. Speciális személyi és tárgyi feltételeket igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: - Érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, - Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége, - A megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége. 43

Százhalombatta


A sajátos nevelési igény mértékét a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye határozza meg. A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 47.§ (1) szerint: „A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.” Óvodánk vegyes életkorú csoportjaiban vállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését az Alapító Okiratunkban megjelölt szakfeladatnak megfelelően, és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése (1.sz. melléklet a 2/2005. (III.01.) OM rendelethez) irányelvekben megfogalmazottaknak alárendelve. Valamint a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény adott előírása szerint. Elveink: - Az óvoda nevelőtestületének minden tagja egyaránt szeretne hatékony segítséget nyújtani a sajátos segítségre szoruló gyermekeknek, és ezáltal a családoknak is. - Hisszük és valljuk, hogy a pedagógus a viselkedésével, empátiájával példaként áll a gyermekek és a szülők előtt. A pozitív érzelmi viszony, a szeretet, a tolerancia, a türelem, a másság elfogadása, és a kölcsönös bizalom az egyetlen út minden kisgyermek felé. - Arra törekszünk, hogy a törődést, a szeretetet következetesen minden nap érezzék a szülők és a gyermekek egyaránt. Célunk a befogadó nevelésben: - A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének megszervezése. - A sajátos nevelési igényű gyermek illeszkedjen be a csoportba, a csoport fogadja őt be, a közösség hasson rá húzóerőként. - A többségi gyermek és felnőtt közösség az együttélés során olyan humán értékekkel gazdagodjon, mint pld. az elfogadás, tolerancia, segítőkészség, és értékelődjön fel az egészség, mint érték. - A felzárkóztatás, az egyénre tervezett fejlesztés sikeres megvalósítása, a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése. - Az egészségügyi és pedagógiai habilitáció, rehabilitáció megvalósítása. Feladatunk: - A védettség atmoszférájának megteremtése, teljes elfogadása, szeretetteljes, támogató hozzáállás és légkör biztosítása. - A szakmai kompetencia megszervezése, további folyamatos fejlesztése a nevelőtestületben. - A gyermekek fejlesztéséhez, fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. - Egyéni fejlesztési tervek készítése során a gyermek fejlődését a leghatékonyabban segítő változatos, az adott szükséglethez igazodó módszerek, eljárások kiválasztása, beépítése a mindennapi nevelőmunkába. - Megtalálni és igénybe venni a külső-belső szakmai segítők munkáját. - Továbbképzéseken való részvétellel, ill. önképzés során elsajátított ismeretek, szakmai tapasztalatok minél hatékonyabb szintű beépítése a gyermekek mindennapi fejlesztő munkájába.

44

Százhalombatta


A fejlesztés tartalma: a sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésében: A befogadó szemlélet alapelvei szerint: „Az elfogadás mércéje az, hogy valaki mennyire hajlandó a saját értékén emberi számba venni egy sérültet, s mennyire hajlandó beengedni abba a világba, amelyikben valamennyien élünk” (Zsebe-Bíró) Minden gyermek speciális. Az óvó nénik nem az átlaghoz igazodnak, hanem minden gyermek egyedi, csak rá jellemző sajátosságaihoz. Bármely gyermeknél előfordulhatnak problémák, amelyek a tanulás természetes velejárói, nem kizárólagosan az egyénből fakadó gyengeség tünetei. A speciális megsegítés igénybevétele felfogásunk szerint minden gyermek joga. Kiterjed az önismeret, a megismerési technikák, a differenciált bánásmód és az együttműködés biztosítására. Az integrációt nevelőtestületünk felvállalta. Az integrálhatóság azonban minden esetben egyéni döntést igényel, figyelembe véve az összes körülményt. A sajátos nevelési igényű gyermek befogadása, segítése nem jelenthet túlzott terhet a csoportban élő gyermekek, felnőttek számára. A szakértői és rehabilitációs bizottság a szakvéleményében pontosan meghatározza a fejlesztési területeket, mennyiséget és a szükséges eszközöket: 1. Érzékszervi sérülések 1.1. A látássérült gyermekek lehetnek: vakok, alig látók és gyengén látók. Korrigálási lehetőség: segíteni a gyermek részvételét a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. 1.1.1. Az óvodai nevelésben részesülő vak gyermek esetében kiemelt szerepet szentelünk a játéknak, ami tág lehetőséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, szaglás, íz-érzékelés, mozgás-ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére. Kiemelten fontosnak tartjuk továbbá, azon játékok gyakori alkalmazását, amelyek a testkultúra kialakítását, a tartáshibák megelőzését, a helyes testtartás megtanítását, majd folyamatos fejlesztését szolgálják. Az eszközök kiválasztásánál – színek helyett – a jól tapinthatóság biztosítása (az anyagok textúrája) az elsődleges szempont. 1.1.2. Alig-látó gyermekeket: adottságaik szerint vagy a tapintó-halló, vagy a látó-halló (tapintó) életmódra tudjuk felkészíteni. 1.1.3. A gyengén látó gyermekek főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Fejlesztésükhöz speciális optikai eszközök szükségesek, és tiflopedagógus (látásjavító). Különös gondot kell fordítani a testtartási hibák megelőzésének, a helyes testtartás megtanításának, és az ehhez szükséges eszközök biztosításának. Mivel a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja a gyengén látó gyermek gondolkodás-, és beszédfejlődését, ezért kiemelten fontos a gyermeket körülvevő környezet vizuális megismertetése. Ennek területei: látásnevelés, nagymozgás, térbeli tájékozódás, finommozgás, látás-mozgáskoordináció fejlesztése. 1.2. Hallássérült gyermekek: Súlyosan hallássérült, siket gyermek, és enyhébben sérült – nagyothalló gyermekek a beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy csak részben képesek.

45

Százhalombatta


A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása és ezek fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési , beszédkészenléti állapotban van. Az anyanyelvikommunkációs nevelés fejlesztése különös jelentőséggel bír. Az érthető kiejtés, a jó artikuláció segíti a hallássérült gyermeket. Meg kell tanítani a gyermeket a szájról olvasásra. 1.2.1. Súlyos fokban hallássérült – siket – gyermek esetében a hallás fejlesztése, a hangos beszéd aktív használatának építése, a grafomotoros készségfejlesztés és a diszfázia prevenció a fejlesztési feladat, a nyelvi kommunikáció rendszerében. Fontos, hogy a gyermek felé közvetítsük a megértést, megértetést. 1.2.2. Az enyhe fokban hallássérült – nagyothalló – gyermekek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Általában beszédfejlődésük késve indul meg, de spontán. Esetenként azonban speciális segítségre van szükség. Fejlesztésükben nagy hangsúlyt fektetünk a nyelvi kommunikáció fejlesztésére: a beszéd indítására a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítésére, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a színtaktikai elemek nyelvhasználatba építésére, a beszédérthetőség folyamatos javítására. Így a nagyothalló gyermekek igaz, hogy különböző mértékben, de megközelítik halló társaik nyelvi teljesítményét. 1.2.3. A halmozottan fogyatékos hallássérült gyermeknél a különböző halláscsökkenésen kívül még más (pld. testi, érzékszervi, értelmi vagy a pszichés fejlődés zavara) fogyatékosság is nehezíti a fejlesztés lehetőségét. Fejlesztésük a szurdopedagógus és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai kombinációival, egyéni fejlesztési terv alapján történik, egyéni vagy kiscsoportos formában. 2. A beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia , súlyos orrhangzósság stb….). A fejlesztésben odafigyelünk az anyanyelvi fejlettség emelésére, a beszédszervek erősítésére, a beszédhangok tiszta ejtésére, szókincsbővítésre, az utánzóképesség erősítésére. Az anyanyelvi nevelés középpontba helyezésével, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex – az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét mindenkor szem előtt tartva – nevelési környezetben valósítjuk meg. A gyermek beszédfejlődését segíti: az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, valamint a speciális terápiák (diszlexia – prevenció, grafomotoros fejlesztés ….. stb.). 3. Értelmi fogyatékos gyermek 3.1. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek: A nem fogyatékos gyermekkel mindenben együtt történik a nevelésük, fejlesztésük gyógypedagógus segítségével. 3.2. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekeknél fontos a korai fejlesztés. Óvodában fokozottan figyelni kell a rendszerességre, az utánzás lehetőségére, a gesztussal kísért, egyszerű szóbeli utasításra, a művészeti tevékenységek alkalmazására, és a sok gyakorlási lehetőségre. 4. Az autista, autisztikus gyermekek: Társas viselkedésük a kommunikáció és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodását jelenti. Jellegzetes viselkedési tüneteket mutatnak.

46

Százhalombatta


4.1. Az autizmus spektumzavaros gyermeket minél hamarabb habilitációs terápiában kell részesíteni. Ezáltal a kóros viselkedés kialakulása megelőzhető, a fejlődés evidenciája enyhíthető. A szociális interakció, a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetek erősíthetők. Azonban, ha a korai speciális terápia kimarad, az óvodai fejlesztés fő céljai: a viselkedésproblémák, viselkedés-, és gondolkodási képességek, a korai elemek, készségek kialakítása (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás). 4.2. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus gyermeknél is elsődleges feladatunk a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. A gyermekek fogyatékossága szerint azok a gyermekek vehetők 2 gyermekként számításba, akik: - beszédfogyatékosak, és enyhe értelmi fogyatékosak, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége áll fenn, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek. 3 gyermekként vehetők számításba: - testi, érzékszervi, és középsúlyos értelmi fogyatékosok, - autista, halmozottan fogyatékos gyermek. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság véleménye. A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelés. Ezt az integrációt, együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Az eredményes integrálás: a.) Személyi feltételei: A gyermekek egyéni igényei, fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus terapeuta. Feladata: a gyermek segítésén, fejlesztésén túlmenően a fejlesztő óvodapedagógusok felkészítése. Sajátos teendői: az ellátások tervezése, a folyamatos tanácsadás úgy az óvodapedagógusok, mint a szülők részére. Továbbá az új Köznevelési Törvény értelmében gyógypedagógiai asszisztens. A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus. Aki együttműködik a különböző szakemberekkel, betartja az iránymutatásokat, a javaslatokat beépíti a pedagógiai folyamatokba. Tervünkben szerepel, létrehozni egy munkaközösséget, amely külső-, belső segítőkkel koordinálja és megerősíti a fejlesztés folyamatát. (Pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb. közreműködése).

47

Százhalombatta


A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése akkor sikeres: - ha a speciális szükségleteknek megfelelően támasztott követelmények és elérendő nevelésitanítási céljaink megvalósulnak – ezáltal megteremtjük az erre rászoruló gyermekek számára az esélyegyenlőséget. - ha a sérült gyermekben fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, és az együttműködés. - ha a sérült gyermek szülei bizalommal vannak az óvoda kollektívája iránt, együttműködőek. - ha a gyermek beilleszkedik a közösségbe, a közösség pedig befogadja, segíti az egyéni fejlődési sajátosságaihoz igazodva. - ha a többségi szülői közösség támogató, elfogadó. b.) Tárgyi feltételei: - speciális eszközök a gyermekek sérülés típusának megfelelően. - a gyermek igényeihez igazodó környezet

5. Az óvoda sajátos feladatai 5.1. A Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység: Óvodásaink eltérő szociókulturális környezetből, változó szociális gondokkal kerülnek az óvodába. A többször módosított Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény-t betartva tűzzük ki gyermekvédelmi céljainkat, feladatainkat. Akkor tartjuk sikeresnek, ha: - gyermeki jogok érvényesülnek, - prevenciós tevékenység érezhető, hatásos, - esélyegyenlőtlenség csökken, - a segítségnyújtást, a szociális hátrányok enyhítését, az óvodai keretek közötti kompenzálást biztosítjuk, - anyagi veszélyeztetettség esetén eljárást indítunk gyermekvédelmi támogatás ügyében.

Feladatunk: - Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, a problémákat feltérképezzük, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik akár szociális, vagy más okból kifolyólag. - A családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése.

48

Százhalombatta


Tapintatos egyéni, személyes kapcsolattartás a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődése érdekében a szülői házzal. - A gyermekek jogainak tiszteletben tartása. - A gyermekek érdekeinek mindenek felett álló jog érvényesítése. - A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felvételének biztosítása 3 éves kortól és a rendszeres óvodába járás felügyelete. - A titoktartási kötelezettség minden óvodai dolgozóra egyaránt vonatkozik. - Megakadályozni bármilyen hátrányos megkülönböztetést a gyermekkel szemben. - Biztosítani a jogot a különleges gondozáshoz, ha ezt a gyermek állapota indokolja. - A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek segítése mellett foglalkozunk a: részképességben lemaradt magatartási beilleszkedéssel küzdő és a tehetséges, kimagasló képességű gyermekek fejlesztésével is. - A szociálisan hátrányos helyzetű (HH) gyerek, a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek felvételének biztosítása 3 éves kortól és a rendszeres óvodába járás felügyelete. Ők étkezési térítési díjkedvezményben részesülnek. -

A gyermekvédelem pedagógiai tevékenységének rendszere: Dokumentumai

Kitöltéséért, vezetéséért felelős

Gyakorisága

Ellenőrzi

Anamnézis lap

Csoportos óvónők

A felvétel után

Óvodavezető, Gyermekvédelmi felelős, szükség esetén

Családlátogatás

Csoportos óvónők

1. évben és szükség szerint

óv.vez. és vez. helyettes

Beszoktatás Feljegyzései Egyéni fejlettségmérő dokumentáció

Csoportos óvónők

A felvétel utáni első negyedév Folyamatosan Felülvizsgálat, kiegészítés évente 2 alkalommal

Óvodavezető

Fejlesztési terv

Csoportos óvónők

Folyamatosan, szükség szerint

óvodavezető

Csoportok veszélyeztetettséget felmérő lapja

Csoportos óvónők

Minden tanév elején, szeptemberben

Óvodavezető, Gyermekvédelmi felelős

Csoportos óvónők

49

óvodavezető és a vezető-helyettes

Százhalombatta


Beutalók szakszolgálatokhoz

Csoportos óvónők

Szakvélemények, Határozatok,

Nevelési Tanácsadó Óvó - védő gyámhatósági intézkedésre jogosultak Óvoda orvosa, Védőnők

Orvosi szakvélemények

Szükség szerint folyamatosan Iskolaérettségi vizsgálatokhoz, rehabilitációs Közreműködik: bizottságokhoz, Óvodavezető, Gyermekjóléti, Családsegítő gyermekvédelmi felelős Központ

Szükség szerint -„-

Irattározza és a benne foglaltak érvényesítését segíti: Óvodavezető, Gyermekvédelmi felelős

-„-

Fontosnak tarjuk, hogy érződjön munkánkban a kiemelt pedagógiai tevékenység: - Figyelemfelhívó ismeretterjesztő tevékenységet folytatunk, melyek azt célozzák, hogy a szülők ismereteket szerezzenek a gyermeknevelésről, a gyermekek fejlődési szükségleteiről. - Szülők tájékoztatása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezéseiről. - Javaslat szülőknek a különféle támogatások lehetőségeiről. - Jelzési kötelezettség probléma felismerése esetén, és a gyermekek, szülők irányítása a megfelelő szakemberhez. - Veszélyeztetettség okait feltáró kérdőíves felmérések készítése. - Kizárunk minden lehetséges okot arra, amivel a pedagógus megelőzi, elhárítja és enyhíti a gyermek egészséges testi – és személyiségfejlődését gátló tényezőket. -

-

-

-

Az ő jelzéseik alapján az óvoda gyermekvédelmi felelőse felveszi a kapcsolatot a megfelelő hatósággal. Ezekről a gyermekekről - a személyes adatok védelmét figyelembe véve - nyilvántartást vezet, és ezt ellenőrzi. A gyermekvédelmi problémák orvoslásában segítik munkáját a Nevelési Tanácsadó szakemberei, az Önkormányzat Gyámhatósága, Családsegítő Szolgálat és a Gyermekjóléti Szolgálat. További feladatai: éves munkatervet készít, Közös megbeszélések, a gyermek óvodapedagógusaival, a legmegfelelőbb intézkedések érdekében. Munkája rendszeres és folyamatos, a nevelőtestülettel együttműködő. Ismernie kell azokat a lehetőségeket, amelyek ingyenes szolgáltatást biztosítanak a segítséget kérő személyeknek. Pl: Javaslattétel rendszeres nevelési segélyre, egyszeri segélyre, étkezési kedvezmény biztosítására. Közreműködik a nehezen nevelhető gyermekek viselkedésének feltárásánál (orvos, pszichológus segítségével) Szükség esetén támogatja a családi nevelést és segíti a problematikus családok életvitelét.

A tanévzáró nevelőtestületi értekezleten az óvónők illetve a gyermekvédelmi felelős értékelik a gyermekvédelmi munkát. Óvodánk SZMSZ-ben és az óvodai csoportnaplóban is leszabályozzuk a gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységeinket a Ktv. ide vonatkozó paragrafusainak rendelkezése szerint.

50

Százhalombatta


5.2. Szerb kisebbségi feladatok: Nevelő - fejlesztő munkánk során figyelembe vesszük a Nemzeti, Etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit. Akkor tartjuk sikeresnek, ha: A szerb kisebbség nyelvét, kultúráját megismertetjük, ápoljuk az óvodások hétköznapi tevékenységeiben, ünnepeken. Feladataink: Észrevétetni a gyermekekkel a szépet a szerb kultúrkincsben - Segítjük a kisebbségi nyelv megszerettetését az érzelmileg gazdag környezet biztosításával. - Felkészítjük a gyermekeket a szerb nyelv későbbi iskolai tanulására. - A szerb hagyományok megismertetése. - A kisebbséghez tartozás erősítése a nemzeti identitástudat mélyítése.

Szerb nemzetiségi nyelven való nevelés az Óvárosi Tagóvodánkban A nemzetiségi nyelvet második nyelvként kezeljük. 1982. óta óvodai életünket áthatja a nemzetiségi nyelv és kultúra. A város lélekszámát tekintve a kisebbséghez tartozó lakosság igen kis létszámú. De megjelenik a szülőknek az az igénye, hogy gyermekeik ismerjék meg az általuk már alig beszélt kisebbségi nyelvet, amely által kialakíthatjuk a gyermekekben az összetartozás érzését, erősíthetjük kötődésüket a szerb kisebbséghez. Jelenleg az óvodai nevelési program olyan szabad tevékenységi kereteket biztosít, melyekben ragyogóan megfér a nemzetiségi nyelvi nevelés is, a hetirend megváltoztatása nélkül is. A szerb nyelvvel való ismerkedést a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységek kiegészítő motívumaként kezeljük. A differenciált fejlesztés kötetlenül érvényesül a gyermeki igénynek megfelelően. A szerb nyelvvel való ismerkedés a napi tevékenységbe épül be. Szerb dalokat énekelünk, körjátékokat játszunk, mondókákat mondunk, bábokkal beszélgetünk, mesélünk és dramatizálunk. Különböző "szituációs" játékokban megismerkedhetnek a gyermekek környezetük tárgyainak, jelenségeinek nevével, színeivel, formájával. számosságával. Pl. Kedvenceink a babafürdetés, amikor ismerkednek a testrészek megnevezésével. Babafürdetés közben hangulatosabbá tesszük a tevékenységet a témához kapcsolódó dalocskával. Megszámláljuk hány ujja van a babának, hány szeme stb. Fürdetés után felöltöztetjük a babát a ruhadarabok megnevezésével. Majd közösen elaltatjuk a babát egy altatódallal. Kedvenceink még a "boltos" játék, ahol a köszönés különböző formáit ismerik meg a gyermekek, a "bemutatkozós" játék stb. Mindegyik csoportban ismerkedünk a szerb nyelvvel, mert fontosnak tartjuk, hogy óvodánkban minden gyermek ízelítőt kapjon a szerb dalok, mondókák és mesék világából. Fontosnak tartjuk ezt azért is, mert kis közösség vagyunk, és sok időt együtt töltünk. Közösek az udvari együttléteink, a kirándulásaink, rendezvényeink. Abból indulunk ki, hogy mint mindent az óvodában, úgy ezt is csak a játék, játékosság oldaláról szabad megközelíteni. Támaszkodni pedig leginkább a gyermekek utánzási kedvére, mintakövető készségére tudunk. Célunk, hogy a gyermekek elsősorban örömüket leljék ebben a játékban, sok sikerélményre tegyenek szert és iskolába kerülve, örömmel fogjanak majd a nyelvtanulásba, (ennek lehetősége adott városunkban) hosszú távon pedig nyitottak legyenek más népek, más nyelvek, más kultúrák iránt.

51

Százhalombatta


A "nyelvtanulás" sikerét nem a produkcióként előadható szókincs mennyiségében mérjük, hanem annak örülünk, ha a gyermekek ezt játékként élik át, így szívesen vesznek részt a szerb dalok éneklésében, dalos játékokban, szívesen mondogatják a szerb mondókákat és meséket, melyek színesebbé teszik ünnepeinket, hagyományainkat. Az óvodában a legtöbb kommunikációs helyzet a játék során alakul ki, amelyben a gyermek megtanul különféle magatartási-viselkedési szokásokat, és megtanul tájékozódni a kommunikációs helyzetekben. Így, ezek a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetek jó lehetőséget biztosítanak a nemzetiségi nyelv gyakorlására. Arra törekszünk, hogy a szerb nemzetiségi kultúra tárgyi megjelenésben is érzékelhető legyen. Az előterünkben szerb nemzetiségi sarkot rendeztünk be: az ortodox templomok mintájára szétnyithatós, „hármasszárnyú oltárba” helyeztünk el a szerbséghez kötődő ikonokat, gyermek mese – verskönyveket, szerb népviseletbe öltözött babákat stb. Természetesen ezek bővítése további állandó feladatainkat jelenti. Óvodánk nyitott a szerb nemzetiségi nyelvvel összefüggő szakmai, óvodapedagógusi konferenciák megszervezésére, megrendezésére. A szerb nyelv megszerettetését, elsajátítását elősegítő néhány játéktéma: Boltos játék: - évszakonként változó árukészlettel kínálva - Karácsonyi ajándékvásárlás - Anyák napja – virágüzlet berendezése - Ősszel zöldség, gyümölcs bolt berendezése A vásárlás szokásainak gyakorlása: - köszönési formák: - Jó reggelt kívánok! - Jó napot kívánok! - Viszontlátásra! - kérem - köszönöm - Mit kérsz? - A vásárolt cikkek megnevezésének gyakorlása szerb nemzetiségi nyelven. Piacos játék: - búza, kukorica, napraforgó, dió, mogyoró, gesztenye, zöldségfélék, gyümölcsök (a pultokra helyezzük kis kosárkába) A játék hasonló módon történik, mint a boltos játéknál. A megvásárolt árut előre elkészített zsákocskába raktározzuk. Munka közben megnevezzük, hogy ki mit vett. "Mi van a zsákodban?" - tapintással találgatjuk, hogy mi lehet a zsákban.

Boltos játékhoz kapcsolódhat a babakonyhai főzőcske: - főzés - sütés a boltban, a piacon vásárolt termékből - almát, körtét szeletelünk - kóstolgatunk, ízeket nevezünk meg Terítünk: - étkezéshez szükséges eszközöket nevezünk meg - "Kit hívunk ebédre?" - a család tagjainak megnevezése Barkácsolás zöldségből: (Káposzta király, Retek úrfi, Krumpli baba, Saláta királykisasszony Stb.)

52

Százhalombatta


Játékok kitalálása az elkészült zöldségbábokkal. Palotát építünk a szőnyegre, az elkészített mesealakokat a mesék birodalmába költöztetjük. Bábozunk, egyszerű bemutatkozást imitálunk a bábok segítségével. Játék közben mesélünk, beszélgetünk, mondókázunk, dalolunk. Horgászos játék: Kivágott halformákat díszítünk, egyik oldalára különböző tárgyakat ábrázoló képeket ragasztunk. Mágneses pecabotokkal horgászunk és közben gyakoroljuk a különböző tárgyak megnevezését szerb nemzetiségi nyelven. Versenyzünk, ki tud több halat kifogni? Számlálással ellenőrizzük, kinek van több, kinek van kevesebb. Családtémánál: Örül a család, ha kisbaba születik. Otthonról hozott fényképek nézegetése közben a családtagok megnevezése. Milyenek voltunk kisbaba korunkban? (A kisbaba mozgásának, hangjának utánzása.) Színes rongyokból pólyás babákat készítünk. A babáknak nevet találtunk ki. "A te babádat hogy hívják?" A babaszobában folytatjuk a játékot a rongybabákkal. Lefektetjük őket, altatódalokat énekelünk, sétáltatjuk, etetjük, itatjuk őket. Testünk témánál: baba fürdetés Baba fürdetés közben a testrészek és tisztálkodási eszközök megnevezését gyakoroljuk. Nagyméretű papírra fektetünk egy-egy gyermeket. Közösen körberajzoljuk. Megnézzük meg van-e minden testrésze a papíron. Pótoljuk a hiányzó részeket, érzékszerveket megnevezzük. Textilből kivágott ruhadarabokkal felöltöztetjük a lerajzolt babát ragasztással. Táblára felfüggesztve a kész munkát gyakoroljuk a testrészek, az érzékszervek, a ruhadarabok megnevezését, számosságát, színét. Nézzünk tükörbe. Játék nagyméretű tükör előtt ismerkedés a saját testükkel, saját külsejükkel, összehasonlítás. Milyen színű a szemed, a ruhád: színek, ruhadarabok, testrészek, érzékszervek megnevezése, gyakorlása. Mozgások, mimika megfigyelése tükörből: bohóckodás, grimaszolás, szomorú-vidám, csodálkozó tekintet a tükörben "Ki ismer magára?": A gyermekekre vonatkozó adatokból, külsejük és belső tulajdonságaik alapján. Én sorolom - "Találjátok ki kire gondoltam!" Közlekedés: Közlekedés a Falu és város építőjáték segítségével. Lakóházak válogatása, összehasonlítása. Alacsony-magas, kicsi-nagy, rakosgatások tetszés szerint, sokféleképpen rendezzük. Színek, méretek, számlálásuk. Megbeszéljük melyik a mi óvodánk. Óvodánk környéke, fontosabb épületek: orvosi rendelő, posta, bolt, fodrászüzlet, templom, könyvtár, közösségi ház megnevezése. Benépesítjük a falut emberekkel, állatokkal. Megnevezésük rakosgatás közben. Közlekedési eszközök elhelyezése a megfelelő helyre: vízi, szárazföldi, légi Barkácsolással kiegészítőket készítünk, pl. dobozokból, parafa dugókból. (állatokat, táblákat, közlekedési eszközöket) Állatkert, állatlakhelyek építése és benépesítése: Vadon élő és háziállatok megnevezése. Melyik állat hol lakik? Etetjük, itatjuk az állatokat. Kicsinyeik megnevezése. Egy-egy ólban, ketrecben hány állat van? Melyikben van több, kevesebb? Játék közben állatokkal kapcsolatos dalok, mondókák, versek mondogatása. Mivel az óvoda életéhez hozzátartoznak a különböző rendezvények, ünnepségek, ezért tartjuk fontosnak azt is, hogy szerb nemzetiségi nyelven is szokássá vált az ünnepeken való részvétel.

53

Százhalombatta


5.3. Migráns gyermekek interkultúrális nevelése Migráns gyermek az a gyermek, aki valamint akinek a családja nem magyar állampolgár és munkavállalás, tanulás céljából tartózkodik Magyarországon ill. menekült státuszú. Nevelő-fejlesztő munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha: - szívesen jár óvodába - a gyermekcsoport egyenrangú tagjának érzi magát - megérti a magyar szavak jelentését, szavakat, tőmondatokat képes magyarul kimondani Feladataink: - a migráns gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése - az eltérő nyelv, szokások, viselkedési módok, étrend elfogadtatása - a más kultúráról az életkornak megfelelő ismeretek bemutatása játék, mese, vers, ének, zene, tánc segítségével - a migráns gyermekeke bevonása a közös tevékenységekbe, a játékokba, hogy a magyar nyelvet elsajátíthassák - az egyéni bánásmód elvének érvényesülése az ő nevelésük során is - az emberi méltóság elismerése és tiszteletben tartásuk - a migráns gyermekek óvodai nevelésének azonos feltételekkel való biztosítása a magyar gyermekekével. - biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. - az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

5.4. Óvodánk speciális szolgáltatásai A speciális szolgáltatásokat elsősorban a Nevelési Programunk elvei, az épületek adta lehetőségek, valamint a szülők igényei alapján tervezzük. Véglegesítése (témája, időpontja) a mindenkori éves munkatervben történik. A szervezés szakmai elvei: - a napi tevékenység legkisebb zavarásával történjék, - szakember foglalkozhat a gyermekekkel, aki ismeri és figyelembe veszi életkori sajátosságait, - elsősorban mozgásfejlesztő ill., a profilunkhoz illő tevékenységet vállalunk fel, - lehetőleg 5 éves kortól ajánljuk, - a foglalkozásoknak megválasztásánál a szülők igénye mellett érvényesüljön a gyermekek érdeklődése, képessége. Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások: - Logopédia. Célunk, feladatunk tartalma: Speciális fejlesztés a beszédproblémával küszködő gyermekek részére az óvodába kijáró logopédussal, heti 3 alkalommal. A fejlesztésen legfőképpen 5-8 éves korú gyermekek vesznek részt, de a logopédiai szűrés alapján, és idő függvényében a fiatalabb korosztály is részesülhet e fejlesztésben. - Gyógytestnevelés: Célunk, feladatunk tartalma: Speciális fejlesztés tartásjavításra - és lábboltozat korrekcióra rászoruló, legfőképpen nagycsoportos gyermekek részére: heti 2 órában. Egyik óvó nénink végzi, aki

54

Százhalombatta


- Úszás:

gyógytestnevelői szakvizsgával rendelkezik. Az orvos által kiszűrt gyermekek részesülnek e fejlesztésben. Célunk, feladatunk: a nagycsoport évvégére biztonságérzetet szerezzenek a vízben a gyermekek. Heti egy alkalommal vesznek részt nagycsoportosaink a Városi Tanuszodában, úszóedző általi oktatáson.

- Fejlesztőpedagógiai feladatok: Speciális fejlesztés a tanulási - és magatartási zavarokkal küszködő gyermekek részére, valamint a részképesség zavarok fejlesztése. Négy Fejlesztő Pedagógiát végzett óvónővel. -

Séták, megfigyelések. Egyéni differenciált fejlesztés. Egészségügyi szűrővizsgálatok.

Ajánlott lenne egy pszichológusi segítség többszöri igénybe vétele a magatartásproblémával küszködő gyermekekkel való helyes nevelésben. Óvodánkban a Szülői Közösséggel írásos megállapodás született az SZK által előterjesztett, minden szülőre kiterjedő javaslat alapján: konkrétan, csoportonként meghatározásra került, hogy havonta: milyen összeggel, mire felhasználva, ki szerzi be, ki ellenőrzi, - a Ktv. 114§-t tiszteletben tartva – a csoportoknak való anyagi hozzájárulást, az egészséges életmódra nevelés, sport, szabadidős, környezeti és kulturális célú tevékenységek megvalósulása érdekében.

6. Ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések

Továbbra is fontosak maradtak a nevelőmunkában. Az ünnep, időről - időre, sajátos keretek között lezajló közösségi esemény. Jelentősek a gyerekek és az óvoda életében. Kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből. Miért? Az ünnepeket: A szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés egyik legfontosabb lehetőségének tekintjük. Kiváló alkalmat adnak a szülőkkel való találkozásra, beszélgetésre. Munkánkról képet kapnak a szülők és más érdeklődő partnereink. Lehetőséget biztosítunk az óvoda sajátos, egyéni arculatának megteremtésére, megmutatására. Pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget nyújt az ünneplés a nevelésnek, számtalan tevékenységi lehetőséget, esztétikai élményekkel, közösségi érzések megmutatkozásával stb. 55

Százhalombatta


Fontos az óvodában a hagyományok ápolása miatt is, mert lehetőséget nyújtanak kultúránk megismerésére. Tervünk: Az ünnepi készülődésbe a szülőket még jobban szeretnénk bevonni - így még több lehetőséget kapnak arra, hogy megismerjék óvodánk tartalmi munkáját és nevelési filozófiánkat. Véleményüket, építő javaslataikat felhasználjuk munkánk során. Az ünneplést befolyásoló tényezők és biztosításuk: Elég időt biztosítunk az előkészületekhez, az ünnephez kapcsolódó tevékenységek elvégzésére. Az időtartamnál mindig ügyelünk az életkori sajátosságokra. Fontos a helyszín kiválasztása, hogy mindenki kényelmesen elférjen. Összehangoljuk az időpontokat (a testvérek szüleinek legyen lehetőségük, hogy mindegyik gyermekének ünnepén részt vehessen). A körülmények Az ünnep külsőségei: szép ruhába öltözünk, feldíszítjük a termet, az asztalt szépen megterítjük stb., mivel tudjuk, hogy a 3-8 éves korú gyermek számára a külső kísérő jelenségek fontosabbak, mint az ünnep tényleges tartalma. Az érzelmi hatások erősebbek a racionális értelmi hatásoknál. Ebből kiindulva élik át és érzékelik, észlelik az ünnep másságát. Színes, esztétikus, könnyen használható és elérhető eszközöket használunk. Közös és egyéni szereplést tervezünk egyaránt, de a közös dominanciájával. A jól szervezett ünnep családias, közvetlen hangulatú, s ez bátorságot ad a gyermekeknek az egyéni és a közös szerepléshez egyaránt, amikor a gyermek belső önbizalmát, bátorságát fejlesztjük. Ezzel a kommunikálni, kooperálni képes gyermekek nevelését tűzzük ki célul. De egyúttal az életre való nevelés is ezt követeli. A felnőtt és a gyermek aktív együttműködése az ünnepek alkalmával. A gyerekek kreativitását, az egyéni elképzeléseket, az ötletek megvalósulását engedjük érvényesülni az együttdöntés, együtt megvalósítás során. (teremdíszítés, ajándékkészítés, ünnepi műsor összeállítása) Az előkészületek során alakulnak a csoporton belüli közösségi érzések, és így a gyermekek gyakorolhatják a kommunikációt, kooperációt. A közös ünneplés során a szülőknek megmutatják, mit tudnak, mit tanultak a gyermekek, ezzel egy állandó szülői igényt elégítünk ki. Megítélésünk szerint ez is beletartozik az óvoda szolgáltató funkciójába. Az ünnepek középpontjába mindig a gyermekeket helyezzük. Az ünnep értük és róluk szól. Törekszünk a természetességre, hogy ne legyenek merev, betanult szerepek. A műsor közös játék, a csoport életét tükrözi, a kedvenc mondókákból és dalokból állítjuk össze. Óvodai ünnepeink: Az óvodai élet hagyományos ünnepei: Anyák napja - nyilvános, szülőkkel együtt közösen ünneplünk Évzáró, ballagás - nyilvános, szülőkkel együtt közösen ünnepelünk Gyermeknap - nyilvános, a csoportokban, valamennyi gyermek közös ünnepe a szülőkkel együtt. Felszabadult, örömteli játékot jelent. Mikulás - zártabb, óvodán belüli

56

Százhalombatta


Névnap Születésnap

- csoporton belüli ünnep - csoporton belüli ünnep

Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek: Az ünnepek és a hagyományőrzés az óvodában szorosan összekapcsolódik. A népszokások az egyházi ünnepekhez és évszakok változásaihoz kapcsolódnak általában. Az óvodában jeles napként ünnepeljük: - Téli ünnepkör: Advent, Mikulás, Újév, Karácsony: csoporton belül szülőkkel ünneplünk. Farsang: szülőkkel együtt közösen ünneplünk, jókedv közös öröm a jellemző - Tavaszi ünnepkör: Húsvét: csoporton belüli ünnep - Nyári ünnepkör: Pünkösd: többi csoporttal közösen ünneplünk Figyelembe vesszük, hogy az élő néphagyomány valós nyomait tapasztalja-e a gyermek, vagy hasonló dolgokat a saját környezetében. Ezért igyekszünk mértéktartóak lenni. Azt ünnepeljük, ami közel áll a gyermekekhez. A szülőföldhöz, a környezethez való kötődést segítjük elő a néphagyományőrzés, az érzelmi élménynyújtáson alapuló tevékenységeinek megvalósításakor. Nemzeti ünnepek és egyéb ünnepek - megemlékezés Cél: érezzük jól magunkat, a gyerekeknek legyenek kellemes benyomásaik. Az ünnep jelentőségét nem magyarázzuk túl. Március 15. - nagycsoportosok meghívják a többi csoport gyermekeit, együtt ünneplés Május l. - óvoda gyermekei együtt ünnepelnek Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek. A helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek az óvodánk önálló, egyedi programjai, amelyben a gyermekek is aktívan részt vesznek. Ezek az ünnepek a külső környezethez is szólnak és jó alkalmat adnak arra is, hogy az óvoda kialakítsa magáról a megfelelő képet. Ide tartoznak a már hagyományos: Pitypangos Napok - szülőkkel, meghívott vendégekkel, szakmai napokkal egybekötve Játszó-és munkadélutánok - a szülőkkel csoporton belül, közös döntés alapján az időpont és tevékenység tekintetében. Nyílt napok – óvodánk iránt érdeklődő szülőknek, gyermekeknek az óvodai beíratások előtti időszakban Legszebb mesém, versem napja – szülőknek, gyermekeknek lehetőség nyújtása legkedvesebb meséjük, versük elmondására. Szülőknek pályázati felhívás vers, mese írására az óvodáskorral összefüggő témában. Időszakos ünnepek, a természet jeles ünnepei: - környezeti nevelési célkitűzéseink megvalósítását szolgálják. Rendszerbe foglalásukat a Pitypangos Kalendárium tartalmazza. - Állatok Világnapja - Víz Világnapja - Föld napja - Madarak és fák napja - Környezetvédelmi Világnap Az ünnepeket projekt rendszerben tervezzük: 57

Százhalombatta


-

egy meghatározott téma köré csoportosítható feladatokat határozunk meg, melyek kidolgozása az óvónők feladata és a csoportnaplóban jelennek meg. azonos időszakban, azonos a témája, minden korcsoportnál az ünnepei projektnek. a tevékenységek azonban az életkori sajátosságokhoz igazodnak. a játékban, mozgásban, mesében, zenében, ábrázolásban komplex módon megjelenő téma közelebb viszi a gyermekeket a holisztikus szemlélethez.

7. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök-, és felszerelések jegyzéke: A nevelőmunkát segítő, a különféle tevékenységi formáknál a célok megvalósítását elősegítő eszközöket felmértük. Azok rendelkezésre állnak. A használat során azonban folyamatos cseréjükre, illetve bővítésükre szükség lesz. A 4. számú melléklet a beszerzendő eszközök és felszerelések jegyzékét tartalmazza. A tárgyi feltételek javításának és az eszközök beszerzésének és megóvásának elvei: Beszerzés elsősorban a helyi programunkat segítő eszközökre terjed ki. - Balesetveszély csökkenése, a balesetek megelőzése érdekében csak jó minőségű, az EU-s szabványnak is megfelelő minőségű tanúsítvánnyal rendelkező eszközök vásárolhatók. - Az egészségre ártalmatlan eszközök legyenek, tartósak, jó minőségűek, esztétikusak, a gyermekek testi- és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. - A beszerzést az óvodapedagógusok írásban benyújtott, fontossági sorrendet tartalmazó igényei alapján – a rendelkezésre álló összeg figyelembevételével – az óvodavezető tervezi. A minden csoport által használt képességfejlesztő eszközök, a bel- és kültéri tornaszerek beszerzésének tervezése nevelőtestületi konszenzussal történik. - A beszerzést az óvodavezető , a vezető-helyettesek, és a gazdasági ügyintéző végzik. - A nagy értékű tárgyi eszköz átvételét a csoport óvónői aláírásukkal igazolják. Megóvás elvei: - A dolgozók példát mutatnak a gyermekeknek arra, hogyan óvják, védjék környezetük tárgyait. - Nevelőmunkánk során a gyermekeket is arra szoktatjuk, hogy vigyázzanak környezetük értékeire. A gyermekeket megtanítjuk az eszközök rendeltetésszerű használatára. - Meghibásodás esetén a tárgyakat, eszközöket: vagy saját kezűleg megjavítjuk, vagy szülői segítséggel, vagy az óvodavezető, vagy helyettes a jelzés után gondoskodnak a szakszerű javíttatásról.

8. A pedagógiai munka írásos dokumentumai, ellenőrzése, értékelése, a gyermeki fejlődés nyomonkövetése: Óvodánk írásos dokumentumai: - Az óvoda első számú, központi szabályozó dokumentumai: Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve ↓ Pitypangos Óvoda Helyi Nevelési Programja ↓

58

Százhalombatta


Az intézményvezető éves pedagógiai működési terve ↓ Gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja ↓ Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumai ↓ Felvételi - mulasztási napló A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése: Célja: a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Az óvodavezető feladata. Területei elsősorban: - dokumentumok ellenőrzése, elemzése - a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése - pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése: Folyamatos írásbeli munkát igényelnek. A vezető óvónő a csoportlátogatások alkalmával folyamatosan ellenőrzi és értékeli a tervezést. Az óvónők pedig az év végén szóbeli értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésüknek alakulásáról. Legfontosabb a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. Követni kell fejlődési ütemüket, jelezni a lemaradásokat és az egyénhez kötődő feladatokat folyamatosan. Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum szempontjai: Önállóság fejlődése, játék, szociális magatartás, kommunikációs képesség, kognitív képesség, motoros képesség. A csoportok év végi értékelései határozzák meg a következő év kiemelt feladatait. Helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, és a beválás szempontjai: felülvizsgálni, értékelni, hogy a: 1. Kitűzött cél – feladatrendszer megvalósítható-e? - A kiválasztott értékek hogyan érvényesülnek? - A tevékenységek nevelési tartalmak összhangban vannak-e a választott feladatokkal? 2. Az óvoda gyakorlatában hogyan, milyen mértékben teljesíthetők az alapprogramban kiemelt funkciók: óvó-védő, szociális, nevelő-, és személyiségfejlesztő? 3. A gyermekek egyéni fejlesztésének megvalósítása, figyelemmel kísérése terén: - A gyermeki dosszié mennyire mutatja a gyermek fejlődési útját (koherens-e a programmal)? - Hogyan közelítenek egymáshoz a nevelési programban tervezett és valóságban érvényesülő feladatok? - A tervezett nevelési rendszer struktúrája és elemei miképpen képeződnek le a konkrét nevelési gyakorlatban, a csoportnaplóban (vagyis az óvónő tervezésében, eljárásában)? - Hogyan közelednek egymáshoz az óvodáskor végére tervezett fejlődési jellemzők és a valóságos nevelési eredmények? 4. Gyermekvédelmi feladatok segítik-e és milyen mértékben a ténylegesen rászorulók felderítését, segítését? 5. Kapcsolatrendszer hatékonysága. Időkeret: 5 évente

59

Százhalombatta


A program ellenőrzésében és értékelésében a vezető óvónő irányításával valamennyi óvónő részt vesz a feladathoz rendelt speciális teamek munkájában, de természetesen a partneri igény-, elégedettségmérés eredményeit is felhasználjuk. A nevelési program felülvizsgálatának, módosításának folyamatát az IMIP tartalmazza. Megítélésünk és szakmai tapasztalataink szerint a gyermeki fejlődés mérési, értékelési rendszer meghatározása során olyan eljárásra van szükség, amelynek megvalósítási folyamatában elkerülhető a fő veszély: az óvodák iskolásítása. Elveink: - Olyan értékelési rendszert alakítunk ki, amelyért az egész nevelőtestület felel. - Nevelési célkitűzésünkkel egybehangzóan nem pontozzuk, nem értékeljük lépten nyomon a gyermeket. Olyan mérési eszközöket dolgozunk ki, amelyek nevelési programunkban megfogalmazott nevelési filozófiánknak megfelelnek. Fontosnak tarjuk, hogy óvodásainkat ne külső mérők mérjék. - Óvódásaink mérésének szempontjai: mit, mikor, hogyan és mivel mérünk. - Először igyekszünk megismerni a gyermeket (beszélgetések, megfigyelések módszerével) Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekről minél több ismeretet szerezzünk, de mindezt minél több természetes élethelyzetből merítve. Minél kevesebbszer, minél kevesebb ideig szeretnénk kiemelni a gyermeket a tevékenységből, játékból. Biztosítani szeretnénk, hogy a gyermek élhesse a maga természetes, gyermeki életét. - Az eredményt rögzítjük. - Folyamatosan szeretnénk megismerni a gyermekeket, illetve a gyermek fejlődését nyomon követni, és ezáltal meghatározni a fejlesztés vonalát a gyermek fejlődéséhez igazodva. - A gyermeki személyiségfejlődés legfontosabb összetevőit figyelembe véve, az óvónői önállóságra, módszertani szabadságra építve, olyan eszközöket alkalmazunk, amelyek a gyermek megismeréséből indulnak, lehetőséget biztosítanak a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra egyaránt. (különféle szempontsorok, cselekvő feladatok összeállításával) - A regisztrált megfigyelési eredményeket a szülő számára is jó információhordozónak tekintjük gyermekek pillanatnyi állapotáról. A szülő ezáltal tudatosan követheti gyermeke fejlődésének változásait. Reméljük, ez a megközelítési mód segítheti a szülők együttműködési készségét. Észrevételeikkel kiegészíthetik, korrigálhatják szükség esetén az óvónő tapasztalati eredményét, hiszen a gyermek tulajdonságainak, viselkedésének bizonyos aspektusait ők ismerik jobban. A gyermekek fejlődési naplója: Tartalmazza a: 1., A gyermek anamnézisét ( A gyermek adatai, Csoport beutaló, A gyermekről szóló kérdőíves személyiséglap) 2., A gyermek fejlődésének nyomon követését 3-7(8) éves korig. Mérés évi két alkalommal. az értelmi fejlettség a mozgásfejlettség a beszédfejlettség értékelése a hallás, látás a szociális fejlettség az érzelmi fejlettség az egészséges életmódra nevelés területén történő felméréseket. játék fejlődés alakulása. 3., A szükséges fejlesztési területek és feladatok meghatározását. 60

Százhalombatta


4., Nyilvántartó lapot a szülők tájékoztatásáról. 5., Szakvéleményt ( ha ilyen készült). 6., A gyermek évenkénti test-, tenyér-, talp lenyomatát. 7., A gyermeki fejlődést mutató munkákat. 8., A beszoktatás tapasztalatait. Megállapodtunk óvónők abban is, hogy az óvodai csoportnapló spontán bejegyzéseit beillesztjük az egyes kategóriákba, ezzel gazdagítani tudjuk a gyermekről alkotott ismeret-, és élményanyagot. A kompetencia alapú nevelés sürgeti olyan mérési, fejlődést nyomon követő eljárásrendszer kidolgozását, amely a gyermekek cselekvésbe, játékba ágyazott megfigyelését tartja kívánatosnak. A felmérésnél többet mond a gyermek megfigyelése, az együttlét. Felfogásunkban a csoportnapló is a mérés, vagyis az értékelés egyik eszköze (csoportra és egyénre vonatkoztatva). A gyermekről feljegyzett észrevételeket, tapasztalatokat beépítjük a gyermekek személyiséglapjába. -

A következőkből tudhatjuk meg, hogy a gyermekek javára cselekszünk:

-

játékok ötletgazdagságából türelmes viselkedésükből az akadályok kigondolásából és ügyes legyőzéséből a szabályok megtartásából, konkrét helyzetekhez való alkalmazkodásukból fantáziadús, komoly játszásukból, találékonyságukból az ismétlési kedvtől, önálló, sikeres szervezéseikről, az agresszió csökkenéséből megszólalásuk bátorságából, beszédük kifejező és kapcsolatteremtő funkciójának előtérbe kerüléséből

A gyermekekre vonatkozó mérés: Célja: - útmutatást adjon a gyermekek egyéni fejlesztéséhez - a nevelőmunkánk hatékonyságának nyomon követése Elvei: - a mérés a gyermek megszokott, természetes környezetében történjen - a csoport óvónői végezzék, a csoport napirendjéhez igazodik - a szakszolgálati mérést szakszolgálati szakember végezze Fajtái:a, Bemenetmérés Célja: - ismerkedés a gyermekekkel és családjával - óvodába lépés után 2-3 hónappal a gyermek életkorának megfelelő érettség mérése Formája: környezettanulmány, Személyiséglap (szülők által kitöltött kérdőívvel) A beszoktatás jellemzői b, Folyamatmérés Célja: a gyermekek fejlődési folyamatának időszakos mérése Formája: Fejlettségmérő lap (óvodába lépéstől – óvodáskor végéig) csoportnaplók nevelési tervének értékelése c, Kimenetmérés: Célja: Fejlesztésük hatására a gyermek az óvodáskor végére éretté váljon az iskolai életre Ideje: nagycsoportosoknál január vége d, Követő mérés: Célja: visszajelzést kapjunk a I. osztályos gyermekeink helytállásáról Ideje: május vége

61

Százhalombatta


A gyermeki személyiségfejlődés 4 nagy területének mérési rendszere óvodánkban, a módszerek beillesztésével: I. Szociális képességek 1. Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret 2. Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások II. Értelmi képességek 1. kognitív szféra a, gondolkodási műveletek b, pszichikus funkciók működése 2. Érzékszervi szféra, percepció III. Verbális képességek 1. Nyelvhasználat a, az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése b, a beszéd tisztasága, a nyelvhelyesség 2. Verbális kommunikáció a, beszédértés b, nyelvi kifejezőkészség IV. Testi képességek 1. Nagymozgások a, mozgáskoordináció, motoros képességek b, téri tájékozódás nagy mozgással, a cselekvés szintjén 2. Finommotorikus mozgások a, ábrázoló tevékenység b, ábrázolás a mindennapi életben

Módszerek: 1. Megfigyelési szempontok az óvónő mindennapos tapasztalatai, feljegyzései alapján. 2. Kérdések, beszélgetés, feladatok, cselekedtetés, a gyermekek játékai, tanulási tevékenysége és egyéb cselekedetei alapján, főként spontán, időnként azonban céllal szervezett helyzetben.

9. Óvodai intézményünk kapcsolatrendszere Kapcsolatrendszerünk elvei egységesen leszabályozottak az alapdokumentumainkban: óvodai SZMSZ-ben, Helyi Nevelési Programunkban, IMIP-ben. Óvodánknak hagyományosan jók a kapcsolatai a családi házzal, a gyermekek ellátásához fűződő intézményekkel, amelyben kerülünk minden formális és „kényszerszülte” reprezentációt. Természetes, ha szükséges közvetlen napi kapcsolatban vagyunk, melynek következtében azonnal elintézhetők az aktuális feladatok. Emellett gondosan számon tartjuk azokat az eseményeket és kapcsolódási pontokat, amelyeket az évtizedes együttműködés során kölcsönösen pozitívnak és gyümölcsözőnek tartunk. A partneri igényfelmérés elégedettségi mutatója is ezt igazolja. A központi óvoda és tagóvoda között szakmai napok, nevelőtestületi értekezletek, előadások, bemutatók, érdeklődéstől függően kölcsönös látogatások, közös kirándulások, közös szülői értekezletek formájában valósul meg. Óvoda előtti intézménnyel: Hagyományként az óvoda éves pedagógiai működési tervében együttműködési megállapodás formájában legitimálásra került:

62

Százhalombatta


A leendő kiscsoportos óvó nénik tartanak szülői értekezletet az óvodai beíratás előtt a "nagycsoportos" bölcsődés szülőknek. A bölcsődés gyermekek ellátogatnak az óvodába gondozó nénijükkel. Közös szakmai megbeszélések, tapasztalatcserék. Óvodai nevelés alatt a legfontosabb kapcsolattartás: Családdal: A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. Figyelembe vesszük a család elsődleges nevelő hatását, sajátosságait, szokásait és azt igyekszünk beépíteni az óvodai nevelőmunkába. -

A kompetencia alapú nevelés egyik eleme kiemeli, hogy a családban a megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák megkönnyítik a gyermek beilleszkedését az óvodai közösségbe. A napi kapcsolat, a folyamatos párbeszéd segíti a család nevelési szokásainak megismerését, közelítését az óvodai nevelés szokásaihoz. Célunk és egyben feladatunk: - Arra törekszünk, hogy a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesztjük a gyermekeket. - Ebben a folyamatban a szülőt nevelőpartnernek és erőforrásnak tekintjük. - Nyílt, őszinte, együttműködő kölcsönös bizalom kialakítására törekszünk. - A szülőkkel megértetjük, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, és elfogadjuk, szeretjük gyermeküket. - A szülők jogainak érvényesítését elősegítjük, de elvárjuk kötelezettségeik betartását is, úgymint: az óvodáskorú gyermekük testi-, lelki-, értelmi-, erkölcsi nevelésének biztosítását és a rendszeres óvodai nevelésben való részvétel elősegítését. A szülői igényeket figyelembe vesszük a gyermek érdekeinek függvényében. A gyermek fejlődéséről a szülőket rendszeresen tájékoztatjuk. - A szülőkkel való együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásaival. A szülőkkel közösen kialakított Pitypangos Illemkódexünk jól szolgálja a gyermekek erkölcsi nevelését. Az óvoda kollektívája által összeállított Etikai Kódexünk viszont úgy a szülői, mint a gyermeki és az óvodadolgozók közötti egymásiránti tiszteletet, megbecsülést írja elő. A gyermekek szemszögéből megfogalmazott Gyermeki Kérés a szülők felé a gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítését szolgálja. E Gyermeki Kérés óvodánk előterében a szülők részére is jól látható helyen megtalálható. Ugyanígy a Pitypangos Illemkódex is. E szabályozó dokumentumainknak hatékony kiegészítője az óvodai kollektíva önmagával szemben felállított Pitypangos Tízparancsolata. A szülők érdekképviseletét a Szülői Közösség látja el, amely érdemi beleszólással bír az óvoda döntési folyamataiba. Kapcsolattartás formái: beíratás, "bemutatkozó levél" átnyújtása óvodánkról; összevont - és csoport szülői értekezletek; családlátogatások; egyéni beszélgetések; nyitott napok, órák; fogadó órák; játékos munka - sport délutánok; közös ünnepségek - közös kirándulások; gyermekek fogadása – átadása.

63

Százhalombatta


A partneri igényfelmérés alapján szüleink teljes mértékben elégedettek az eddig jól bevált és működő kapcsolattartási formákkal és tartalmakkal és nem jelezték új forma igényüket. Azonban amennyiben akár a szülők részéről jelentkezne új igény, akár az óvodai kollektívánk részéről, úgy mindkét fél nyitott a kezdeményezésre. Nevelési Tanácsadóval: A hátrányos helyzetű, illetve szociális magatartási zavarokkal, valamint már előre tapasztalható tanulási nehézségekkel küszködő - az óvó nénik által jelzett gyermekek beilleszkedési, tanulási nehézségein segítenek. Formái: tájékoztató előadások, gyermekek részére fejlesztő foglalkozások Egészségügyi szervekkel: Az óvoda-egészségügyi ellátását az óvoda orvosa a fogorvossal, védőnővel, fogászati asszisztenssel, pszichológussal és más szakemberekkel (gyógytestnevelő) együttműködve végzi. Az egészségügyi ellátáson kívül megegyezés szerint egyéb óvoda egészségügyi feladatok (környezet - egészségügy, élelmezés - egészségügy balesetvédelem, egészségnevelés) elvégzésénél is kérjük az óvoda orvosának és védőnőjének együttműködését. Formái: alkalmanként esetmegbeszélések - évente orvosi, egészségügyi vizsgálat minden csoportban (a gyermekek egészségi - állapotának szűrése, követése, a gyermekek személyi higiéniájának ellenőrzése, - testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése - tanköteles gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálat elvégzése - évenként fogászati szűrés minden korcsoportban - a védőnők évente több alkalommal végeznek általános egészségügyi és tisztasági vizsgálatot Tervünk: több tájékoztató előadás szervezése a szülőknek

Város óvodáival: közös továbbképzések, előadások, városi bemutatók kapcsán. Óvodai nevelés utáni intézménnyel: Iskolákkal, jó kapcsolatra törekszünk, melynek alapja az egymás munkája iránti érdeklődés, megbecsülés és tisztelet. Azt igyekszünk kihangsúlyozni, hogy közös célunk az óvodás gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy nevelni és fejleszteni, hogy az iskolába lépés átmenete, minél zökkenő mentesebb legyen a fenntartói, közoktatási intézkedési tervben meghatározottaknak is megfelelően. Az óvoda-iskola közötti átmenet kérdésében a kompetencia alapú pedagógia kihangsúlyozza az érzelmi és erkölcsi nevelés fontosságát, mert ez alapozza meg a személyiség szocializációját és kapaszkodót nyújt a világban való eligazodáshoz. A megalapozott szokásrendszer olyan biztonság, amely támpontot ad a mindennapokban, és értelmes célokkal tölti meg azokat. A kompetencia alapú pedagógia feltételezi az iskolai munkában a játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítését, a játék-érzelem- erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítését. Az együttműködés formái:

64

Százhalombatta


-

-

-

-

az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában. szakmai tanácskozások, megbeszélések, előadások az alsó tagozaton tanító nevelőkkel (olyan témákban, amelyek segíthetik az óvoda-iskolaátmenet zökkenőmentesebb megvalósítását) A leendő első osztályos nevelők tájékoztatása a nagycsoportos szülőknek az iskola pedagógiai programjáról, elképzeléseikről a Városi Beiskolázási Fórumon. Az iskolába lépés feltételeiről, az iskolaérettségről a Nevelési Tanácsadó illetékes szakembere tart tájékoztatást az óvodában az érdeklődő szülőknek. nagycsoportos gyermekek látogatása az 1. osztályban a szüleikkel (ismerkedés a tanító nénivel és az iskolai környezettel) közös rendezvények, ünnepek. Játékos sportvetélkedők, ügyességi játékok.

Óvodánk egyéb kapcsolatai: Fenntartóval - és a Polgármesteri Hivatal szakirodáival: Hivatalos és segítő, támogató jellegű Formái: - kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések - óvodavezetői beszámolók, adatszolgáltatások Közművelődési intézményekkel: Barátság Művelődési Ház, Gyermekkönyvtár, Matrica Múzeum, Városi Helyi TV. - gyermekműsorok megtekintése - kiállítások megtekintése - könyvtárlátogatások, gyermekfoglalkozások szervezése - termek "kölcsön" kérése előadásokra - munkahely látogatása Szakmai szervezetekkel: Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat. - Pedagógiai Intézetekkel, Továbbképző Központokkal, Magyar Óvodapedagógiai Egyesülettel, Környezeti nevelésünket segítő egyesületekkel (Körlánc, Zöld Szív, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület) - adaptáló programjaink " anya óvodáival ", bemutató óvodáival, bázisóvodákkal, más városok baráti óvodáival Szerb kisebbségi Önkormányzattal: - és felvesszük a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, ahol szerb nyelvű oktatás is folyik Hit-és vallásoktatás: Amennyiben intézményünkben igény lenne a hit-és vallásoktatásra, úgy az oktatáshoz szükséges tárgyi eszközöket biztosítjuk (helyiséget, jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket). Lehetővé tesszük, hogy nevelési időn kívüli időben történjen, egyházi jogi személy által. A szülők vallási hovatartozását tiszteletben tartjuk. A pedagógus munkájában a vallási semlegességnek kell érvényesülnie.

65

Százhalombatta


ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A helyi nevelési program érvényességi ideje a nevelőtestület határozata alapján érvényes:

2010. szeptember 01. - 2015. augusztus 31. A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: - hálózatbővítés beépítés - szervezeti átalakítás - ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt - ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol - törvényi előírás Előírás a programmódosítás előterjesztésére: - írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének - részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 66

Százhalombatta


Véleményezte: Közoktatási szakértő

………………………………..

Dátum:

Véleményt nyilvánított: Szülői Közösség képviselője Óvodaszék képviselője

……………………………….. ………………………………..

Dátum:

Egyetértését nyilvánította: Szerb Kisebbségi Önkormányzat képviselője

………………………………..

Dátum:

Elfogadta: Nevelőtestület képviseletében

………………………………..

Dátum:

Jóváhagyta: Fenntartó képviseletében

………………………………..

Dátum:

Nyilvánosságra hozatal:

1 – 1 példány az óvoda mind a hét csoportjában és a vezetői irodában, ahol bárki megnézheti az óvoda nyitvatartási idejében.

Tájékoztatásul hivatalosan megkapják: Fenntartó Szakértő Nevelőtestület Szülői Képviseletek Szerb Kisebbségi Önkormányzat Iskolák Igazgatói

Felhasznált irodalom 1.

Az óvodai nevelés országos alapprogramja SEMIC INTERPRINT Kft. 1996

2.

Az óvodai nevelés programja 1989

3.

Baranyai Sándorné: "Értük-velük" Környezetvédelem az óvodában Debrecen, 1997

4.

Dr. Fejes Erzsébet-Kanczler Gyuláné Dr.: Mesélő természet KINCS KÖNYV Kiadó 1995

5.

Dr. Havas Péter: A kisiskolások környezeti nevelése "Réce füzetek" Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért 1993

6.

Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az Óvodában Bp. FER-CO Kft. és a Váci Ofszet Kft. 1994 67

Százhalombatta


7.

ELTE Tanító-és Óvóképző Főiskolai Kar, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodásról óvodapedagógusoknak 2003. március

8.

Falvay Károly: Ritmikus mozgás-énekes játék. OPI Iskolafejlesztési Központja és a szerző közös kiadása 1994

9.

Fábián Katalin-Gáspár László-W.Mikó Magdolna: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 1996

10.

Forrai Katalin: Ének az óvodában EDITINO MUSICA Bp. 1974

11.

Karczewicz Józsefné-Major Aranka-Miehle Anna: Hétköznapi varázslatok Óvodai nevelés Freinet-elemekkel Bp. 1997 szeptember

12.

Makra Lajosné-Fülöpné Kiss Ibolya-Laki Judit: Óvodai élet a "százholdas pagonyban" Dezső László nyomdája 1997

13.

Mátrainé Gorján Mária: A nemzetiségi óvodai nevelés elvi és néhány metodikai kérdése Óvodai Élet 1996 IV. évfolyam 4. szám

14.

Mérei Ferenc-Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat Kiadó Bp. 1975

15.

Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Jász - Nagykun - Szolnok megyei Pedagógiai Intézet 1997

16.

Négyszínvirág A Vésztői Napköziotthonos Óvoda helyi programja 1998

17.

Óvodai nevelés folyóirat cikkei: ( pl. Dr. Benkes Istvánné, Kanczler Gyuláné Dr., Bihariné Dr. Krekó Ilona, Pusztai Jánosné Dr., Fábián Katalin, Labancz Györgyi, Dr. Uricz Gabriella,Bereczné Kósa Ilona, Rádainé Somos Éva)

18.

Óvodai programkészítés- de hogyan? Nagy Jenőné NAT-TAN Sorozat Budapest, OKI 1996

19.

Ötlettár a környezeti neveléshez. Készült a "Környezetvédelem a közoktatásban" című konferencia alkalmából Kazincbarcikán 1997

20.

Perlai Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana Nemzeti TK Bp. 1997

21.

Porkolábné Dr. Balogh Katalin-Dr. Páli Judit-Pintér Éva-Szaitzné Gregorits Anna: Komplex prevenciós óvodai program Bp.1996

22.

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában ALEX-typó Bp. 1992

23.

Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata Egészségesebb óvodák nemzeti hálózata Bp. 1997

24.

Szűcs Józsefné: Család és óvoda nevelőpartneri program Debrecen 1997

68

Százhalombatta


25.

Útmutatók: Dr. Bondár Zsuzsanna: A tevékenységközpontú óvodai nevelési program mindennapi testnevelés foglalkozásainak szervezéséhez FABULA Humán Szolg. Bt. 1998 Bihariné Dr. Krekó Ilona-Kanczler Gyuláné Dr.: A környezeti nevelés lehetőségei, szervezése a tevékenységközpontú óv.nev. program keretében FABULA H.SZ.Bt.1998 Szemán Józsefné Dr.: Tevékenységközpontú óv. nev. program matematika komplex foglalkozásainak szervezése FABULA H.SZ.Bt. 1997 Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óv.nev. program. Tervezés, ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések 1997

26.

Varanka Zoltánné: Az óvodai nevelés és tanulás tervezése a csoportnaplóban Litograph Bp. 1997

27.

Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I. Nemzeti TK. 1994

28.

Zilahi Józsefné-Stöckert Károlyné-Dr. Ráczné Dr. Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal mesével, Eötvös Kiadó BP. 1997

29.

Zsidákovits Sándorné: Anyanyelvi nevelés az óvodában, PEPSZI 1996

30.

Zsidákovits Sándorné: "Hej, óvoda, óvoda, de sok gyerek jár oda" PEPSZI Bp.1998

1. sz. melléklet Helyi nevelési programunk tartalmi gazdagítását, a gyermekek fejlesztését szolgáló kiegészítések, értékteremtő elemek, amelyeket időnként felülvizsgálunk és aktualizálunk: -

Pitypangos Óvoda dokumentumrendszere Pitypangos Óvoda 10 parancsolata Pitypangos Óvoda Etikai kódexe Óvodásaink számára fontosnak tartott illemszabályok Egyes korosztályoktól elvárható etikai normák Pitypangos Kalendárium

2. sz. melléklet Óvodai férőhelyek száma: Az Alapító Okiratunk szerint: Lakótelepi Pitypangos Óvoda 4 csoportjában 120 a férőhelyek száma. Az Óvárosi Pitypangos Tagóvoda 3 csoportjában pedig 90 a férőhelyek száma. 69

Százhalombatta


Pár éve az a tapasztalatunk, hogy megjelennek azon óvodába íratott gyermekek, akik az adott év december 31-ig töltik be a 3. életévet, édesanyjuk pedig a kistestvérrel otthon van GYESen. Nemcsak korban fiatalok, hanem szociálisan is éretlenek. A gyermekek bemeneti fejlettségi szintje elég nagy szóródást mutat és változó évente csoportonként. Az utóbbi két-három év tapasztalatai: - a bölcsödéből jött gyermekek szociálisan érettebbek, viszont érzelmi, akarati életük alakítása több figyelmet igényel, mint a családból érkezett gyermekeknél. - az önállóság foka – a különböző nevelési területeken – a kommunikáció különböző formáinak szintje is különböző. - általánosan jók a tapasztalataink a higiénia területén. Nagy szóródást tapasztalunk a gyermekek „óvodaérettségét” illetően. Tapasztalatunk szerint sajnos a magatartási problémával küszködő gyermekek száma is nő. Nagyon sok egyéni törődést, odafigyelést igényelnek. Pedagógus hozzáadott értéke: felkészültségből, hivatástudatból adódóan azonban hozzásegíti a gyermeket az egyéni adottságainak megfelelő szociális és értelmi érés eléréséhez. Csoportszerkezetek: vegyes életkorú és közeli korosztályú csoportokkal dolgozunk. A gyermekek óvodai felvétele és az óvodai elhelyezés megszűnése: a törvényi szabályozásnak megfelelően történik.

3. sz. melléklet Személyi feltételek: teljes mértékben biztosítottak. Nevelőtestületünk és a tanulási munkát segítők összetétele hosszú idő óta stabilnak mondható. Jelenleg főállású dolgozók: Pedagógusok: 14 fő óvodapedagógus 1 fő óvodavezető Pedagógiai munkát segítők: 7 fő dajka Technikai állomány: 1 fő konyhai dolgozó 1 fő takarító – konyhai kisegítő 1 fő karbantartó Adminisztratív és gazdasági egység: 1 fő óvodatitkár és gazdasági ügyintéző - Minden csoportban 2 óvodapedagógus és 1 dajka néni foglalkozik a gyerekekkel. - A szerb nemzetiségi nyelvű feladatok teljesítéséhez a feltétel biztosított. (az óvodapedagógusnak rendelkeznie kell szerb nemzetiségi óvodapedagógusi oklevéllel (Ktv. 17§. (3).). Megfelelő pedagógusvégzettséggel és középfokú "C" típusú állami nyelvvizsgával egyenértékű okirattal (Ktv. 128§ (3).) - Az óvoda vezetője az Országos Szakértői Névjegyzéken szereplő közoktatási szakértő. 70

Százhalombatta


Szakterülete: Óvodai nevelés Tanügyigazgatás Szakirány: Intézményvezetés - Valamennyi dajka néni elvégezte a dajkaképzőt. - Óvodánk csak tálaló konyha. A konyhai kisegítők és a dajkák is elvégezték az élelmezés egészségügyi minimum tanfolyamot. - Óvodánk működését segíti továbbá egy óvodatitkár/ gazdasági ügyintéző, megfelelő szakképesítéssel, és egy karbantartó. Óvodapedagógusok képzettsége: A program nevelési céljainak hatékony megvalósítását eredményezik. Ezek az alábbiak: Pedagógusok végzettsége

Szakvizsgázott pedagógusok száma: Szakvizsga megnevezése

1 fő

Családpedagógia – pedagógus-szakvizsga Gyógytestnevelési ismeretek nyújtása óvodapedagógusoknak, tanítóknak I. Korszerű nevelési- oktatási, intézményi, minőségfejlesztési, tanügyigazgatási ismeretek szak pedagógus szakvizsgát adó

1 fő

1 fő 1 fő 1 fő

Szakirányú végzettség megnevezése

Mentálhigiéne Fejlesztő Pedagógus

1 fő 1 fő 1 fő

Egyéb főiskolai vagy egyetemi végzettség megnevezése

Jelenleg továbbtanulók száma: Továbbképzés megnevezése

3 fő fejlesztő pedagógus Környezeti nevelő

Tanító „C” kategóriás néptáncoktató

Az intézményben működő munkaközösségek száma: Egy vagy két munkaközösség segíti az eredményesebb szakmai munkát. Mindig az adott nevelési év munkatervében kerül meghatározásra, hogy hány munkaközösséget működtetünk.

4. sz. melléklet Tervezett eszközjegyzék ütemezése 2010-2015. között: Különféle játéktípusok eszközei, mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök, ének, zene, énekes játékok eszközei, az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei, értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök, ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök, a természeti - emberi - tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok, munkajellegű tevékenységek program-, és funkció specifikus eszközei. Jelenleg az intézményi költségvetésben rendelkezésre állnak, valamint pályázati lehetőségek nyújtotta anyagi támogatásból biztosítottak. Azonban folyamatos pótlást és cserét igényelnek. A fenntartóval egyeztetett eszköz igény ütemezés nem áll az intézmény rendelkezésére. Mindig az adott év költségvetésének a függvénye. A beszerzendő eszközök: - Csoportszobai bútorok folyamatos cseréje (10-12 évesek a jelenlegiek) - WC csészék és WC tetők cseréje (a folyamatos karbantartásuk már sok pénzt emésztett 71

Százhalombatta


-

fel) A gyermekmosdókban a jelenlegi csaptelepek víztakarékos csaptelepekre való cseréje (18 csaptelep – az ára vízfogyasztásban egy éven belül megtérül) A 101/2007. (III.29.) ill. a 247/2007. (VI.27.) számú Képviselő-testületi határozatoknak megfelelően, amennyiben megépül az Óvárosi Tagóvoda új épülete, úgy a 11/1994. (VII.24.) OM rendelet a kötelező minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottaknak megfelelően a feltételek biztosítása.

Az udvaron: - homokozókban a homok évenkénti cseréje (ÁNTSZ előírás) - ÁNTSZ előírás szerinti épület belső tisztasági festése - játékok karbantartása, festése - füvesítés folyamatos gondozása - a Központi Óvoda kerítésproblémájának megoldása - a Központi Óvoda udvarán mellékhelyiség kialakítása - a Központi Óvoda épületének külső javítása, festése - a 2007-ben felújított udvari játékok esési terében a „homoktenger” kicserélése gumi örleményes lapokra, illetve fenyőkéregre. - kerti bútorzat, játékok folyamatos karbantartása - elektromos hálózat karbantartása, felújítása

72

Százhalombatta

A Pitypangos Óvoda Helyi nevelési Programja

Recommend Documents