A CSILLAGVILÁG REFORMÁTUS ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

A CSILLAGVILÁG REFORMÁTUS ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

„Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” (Zsolt 127.3)

Készült: 2010. november 10.

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés .............................................................................................................................. 4 2. Az óvoda működésének jellemzői .................................................................................. 5 2.1 Óvodai adatok......................................................................................................................5 2.2 Az óvoda nyitva tartása és munkarendje ........................................................................5 2.3 Személyi feltételek ...............................................................................................................6 2.4 Tárgyi feltételek ...................................................................................................................6 2.5 Óvodai nevelésünk célja, alapelvei, feladata...................................................................7 2.5.1 Célunk ...................................................................................................................................7 2.5.2 Alapelveink...........................................................................................................................8 2.5.3 Feladataink ...........................................................................................................................9 2.6 Gyermekkép .........................................................................................................................9 2.7 Óvodakép .............................................................................................................................9 2.8 Távlati célok .......................................................................................................................10 3. A tevékenységközpontok rendszere ............................................................................. 11 3.1 A tevékenységközpontokról általánosságban...............................................................11 3.2 Szabad játék, játék a szabadban.......................................................................................11 3.2.1 Szabad játék ........................................................................................................................11 3.2.2 Játék a szabadban...............................................................................................................12 3.3 A munka helye a programban .........................................................................................12 3.4 A gyermekközpontú ismeretszerzési folyamat ............................................................13 3.4.1 Tematikus projektrendszer, integrált fejlesztés.............................................................13 3.4.2 Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek ...................................................13 3.4.3 Differenciálás a tevékenységközpontokban ..................................................................14 4. A program feladatrendszere ........................................................................................... 14 4.1 Egészséges életmódra nevelés feladatai.........................................................................14 4.2 A szocializáció biztosítása, és az érzelmi nevelés .........................................................17 4.3 Anyanyelv fejlesztése........................................................................................................18 4.4 Művészeti nevelés .............................................................................................................19 4.4.1 Irodalmi tevékenység ........................................................................................................19 4.4.2 Énekzenei nevelés ..............................................................................................................20 4.4.3 Ábrázoló, kézműves tevékenységek ...............................................................................20 4.4.4 Bábjáték ...............................................................................................................................21 4.5 Környezetismeret, tudományos nevelés ........................................................................22 4.6 Matematikai nevelés .........................................................................................................23 5. A gyermekek fejlődésének nyomon követése, fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ...................................................................................................................................... 23 5.1 A fejlődés nyomon követése ............................................................................................23 5.2 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén .......................................................................24 5.2.1 Testi érettség .......................................................................................................................24 5.2.2 Mentális érettség ................................................................................................................24 5.2.3 Szociális érettség ................................................................................................................25 2

6. Hitéleti nevelés ................................................................................................................. 25 6.1 Erkölcsi nevelés (közösségi és egyéni nevelés, keresztyén értékek) ..........................25 6.2 Hitéleti nevelés tartalma...................................................................................................25 6.3 Ünnepek ..............................................................................................................................26 7. Kapcsolatrendszer............................................................................................................. 27 7.1 Az óvoda és a család .........................................................................................................27 7.1.1 A családok bevonásának formái az óvodai életbe: .......................................................27 7.1.2 Szülői részvétel a mindennapokban ...............................................................................27 7.1.3 Kapcsolattartás formái ......................................................................................................28 7.2 Szülői munkaközösség .....................................................................................................29 7.3 Az óvoda és az iskola kapcsolata ....................................................................................29 7.4 Az óvoda és más intézmények kapcsolata ....................................................................30 8. Gyermekvédelem.............................................................................................................. 30 9. Minőségfejlesztés óvodánkban ..................................................................................... 31 9.1 A programhoz kapcsolódó dokumentumok .................................................................31 9.2 A program értékelése, ellenőrzése ..................................................................................32 10. Érvényességi rendelkezések ......................................................................................... 32 1. sz. melléklet: Nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ............. 34

3

1. Bevezetés Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át, az ifjúkorig hosszan tartó folyamat. Ezen folyamat része az óvodai nevelés, amely gyerekközpontú nevelési formaként a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Helyzetkép: Óvodánk megalakulásának okai meglehetısen sajátságosak. Zsámbékon 2010. májusában bezárta kapuit egy családi napközi, mely 8 (nyolc) gyermek boldog, kiegyensúlyozott, szeretetteljes mindennapjainak nyújtott gyermekközpontú környezetet és nevelést. A szülık a gyermekükkel foglalkozó pedagógusokkal közösen keresték a megoldást, a kiutat, a bizonytalan, kilátástalan helyzetbıl. Problémájukkal megkeresték Zsámbék Város Polgármesteri Hivatalát, és a képviselıket, akik javasolták óvodánk fenntartójával (Zsámbék Misszió Egyházközséggel) történı kapcsolatfelvételt. Bár óvodánk fenntartójának hosszú távú tervei között szerepelt egy óvoda létrehozása, a fenti gyermekek helyzetére, és a Zsámbék Város Önkormányzata által fenntartott óvodába felvételt nem nyert, ill. fel nem vett gyermekekre való tekintettel megkezdıdtek a tárgyalások, majd a tárgyi és személyi feltételrendszer kitisztulását követıen sor került intézményünk megalapítására. Óvodánk 2 csoporttal mőködik. Gyermekközpontú környezetben, családias légkörben biztosítja a gyermekeknek személyiségük harmonikus fejlıdését a keresztyén hitéleti nevelés szellemiségében. A református óvodában a játék, a munka, a tanulás, valamint a közösségformálás sajátos világszemlélettel történik. A református óvoda a családias szellemre épít, módszere a prevenció, melynek belsı tartalma a szeretet és a bizalom. Mindhárom kívánja a nevelı állandó jelenlétét. Az együttlét vidám, bensıséges légkörben biztosítja a gyermekek sokoldalú és harmonikus fejlıdését. Az igazi jelenlét közös tevékenységre, játékra, párbeszédre motivál. A gyermek ezen keresztül tapasztalja meg a személyére irányuló tiszteletet, elfogadást, szeretetet és megbecsülést. Sok gyermek a református óvodában szerzi elsı vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az ıt körülvevı felnıttek élete példájából tapasztalja meg Isten szeretetét. Megfelelı alkalmat kell teremteni az elsı közös vallásos tapasztalatok megszerzéséhez, melyeket életkoruknak megfelelıen értelmeznünk is kell. A kisgyermek minden hittel kapcsolatos kezdeményezését figyelemmel kell kísérnünk, elı kell segítenünk hitének fejlıdését.

4

2. Az óvoda mőködésének jellemzıi 2.1 Óvodai adatok

Az óvoda neve:

Csillagvilág Református Óvoda

Az intézmény székhelye és elérhetısége:

2072 Zsámbék, Petıfi u. 20. Tel.: 06/23-342-109 e-mail: [email protected] honlap: www.zsargon.hu

Az intézmény típusa:

Nevelési-oktatási intézmény /óvoda

Az intézmény alapítási éve:

2010.

Az intézmény alaptevékenységként ellátandó feladata: A 3-7 éves korú gyermekek keresztyén szellemő óvodai nevelése, a gyermekek érzelmi és értelmi felkészítése az iskolai életre. Az intézmény alapítója és fenntartója:

A Zsámbéki Egyházközség

Református

Misszió

Alapító/fenntartó székhelye:

2072 Zsámbék Petıfi Sándor u. 23.

Az intézmény felügyeleti szerve:

Zsámbéki Református Egyházközség Presbitériuma, amely a felügyeletet a Dunamelléki Egyházkerület Oktatásügyi Szervezete és a MRE Zsinati Oktatásügyi Irodájának bevonásával látja el.

A Fenntartó törvényességi felügyeletét Pest Megye Önkormányzatának Fıjegyzıje látja el. 2.2 Az óvoda nyitva tartása és munkarendje

Az óvoda hétfıtıl péntekig, naponta 600-tól 1800 óráig tart nyitva. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A nevelési év szeptember 1-tıl a következı év augusztus 31-ig tart. Az óvodai foglalkozások október 1-tıl május 31-ig tartanak. Az óvoda nyári napirend szerint üzemel június 1-tıl augusztus 31-ig. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A 5

nyári zárás pontos idejérıl a szülık a zárás elıtt legalább 30 nappal tájékoztatást kapnak. 2.3 Személyi feltételek

Óvodánk minden csoportjában két szakképzett óvónı és egy dajka dolgozik. Az óvónık közül az egyik délelıtt, a másik délután van a csoportban, az átfedési idı a törvény által meghatározott mértékben biztosítva van. Így nyitástól zárásig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvodavezetı is csoportban tölti napjait. Az óvodavezetı munkáját félállású gazdasági vezetı segíti. A tálalókonyhában a munkát az óvodai dajkák végzik. Az óvoda takarítását ugyancsak az óvodai dajkák végzik. Szakmai munkánkat rendszeres nevelıtestületi megbeszélésekkel, továbbképzéseken való részvétellel, újonnan megjelent szakirodalom beszerzésével kívánjuk színvonalasan végezni és fejleszteni. Fontosnak tartjuk, hogy a változó társadalmi környezethez rugalmasan tudjunk igazodni, fejlesztve ismereteinket és tudásunkat. Az óvodában a nevelımunka kulcs-szereplıje az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész idıtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Szükségesnek tartjuk, hogy a csoportokban együtt dolgozó óvodapedagógusok szakmai téren, valamint személyiségükben is úgy tudjanak együtt dolgozni, hogy az a gyermekek javát szolgálja. A gyermekek elıtt példa értékő a felnıttek egymás közötti kapcsolata, beszéde, hangneme, ezért ezt mindig szem elıtt kell tartani. Az óvodai nevelés eredményességét segíti az óvónı és a dajka közös együttmőködése. Ennek érdekében a feladatok megbeszélése, a segítség formájának áttekintése, egyeztetése feltétlenül szükséges. Az „egymást különbnek tartván magatoknál” ige alapján mindenki a maga feladatát szeretetben végzi a közösség javára. 2.4 Tárgyi feltételek

Óvodánk tárgyi feltételeinek megteremtésekor szem elıtt tartottuk az Óvodai Alapprogramban elıírtakat és a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet elıírásait. Az óvodának helyt adó épület és a játszóudvar nagysága adott. Az épület adottságait figyelembe véve 2 óvodai csoport kialakítására volt mód. Az óvodai csoportszobák mindegyike 50 m2 feletti alapterülettel rendelkezik. A csoportszobák alapvetıen többfunkciós helyiségekként mőködnek. A meglévı adottságokhoz alkalmazkodó kialakítással, berendezéssel célunk egy esztétikus, biztonságos, ugyanakkor családias 6

hangulatú, gyermekközpontú óvoda kialakítása. Az egyes helyiségek kialakításánál alapvetıen törekedtünk a gyermekek által használt területek és a felnıtt terek elkülönítésére. A különbözı játékokat, textíliákat, ábrázolási tevékenységhez szükséges eszközöket az eszköznormában elıírtakat beszerezzük. A tornatermi ellátás a közelben található „régi” iskola épületben lévı tornaterem használatára kötendı együttmőködési megállapodás útján biztosított. A játszóudvaron törekszünk a természetes növényzet kialakítására, megtartására. Az óvodai udvar EU-s szabványnak való megfelelését, a gyermekek biztonságos udvari játékainak kialakítását folyamatos beszerzéssel és karbantartással oldjuk meg. Szükséges az eszközök folyamatos feltöltése, bıvítése, pótlása, cseréje. A gyermekek számára biztonságos, kényelmes környezet biztosítunk. A gyermekek számára az egészségvédelem, mozgásigény, játékigény kielégítését szem elıtt tartjuk. Az óvodai dolgozók biztonságos, jó légkört eredményezı munkakörülményeit biztosítjuk. Az óvoda fızıkonyhával nem rendelkezik, a gyermekek saját csoportszobájukban étkeznek. Az ételek kiosztását és a mosogatást a tálalókonyhán végzik a dajkák. A napi háromszori étkezés biztosított. 2.5 Óvodai nevelésünk célja, alapelvei, feladata

2.5.1 Célunk Célunk a gyermekek fejlıdésének támogatása, az eltérı egyéni szükségletek és életkori jellemzık ismeretében a személyiség kibontakoztatása. Célunk továbbá, hogy: – a gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, ırizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg saját erısségeiket, értékeiket, – szerezzenek sok pozitív tapasztalatot, éljenek meg sok élethelyzetet, amelyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlıdésükhöz, – tanulják és tapasztalják meg az együttmőködésekben az alkalmazkodás, és az önérvényesítés lehetıségeit, a kompromisszumok, konszenzusok kialakításának stratégiai elemeit, – ápolják érzelmi kötıdéseiket, legyenek érzékenyek mások problémáira, és fogadják el társaik másságát, –alakuljon ki szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, korszerő táplálkozás, egészségügyi szokások), –rendelkezzenek az ismeretekhez elsajátításához és az alkalmazóképes tudáshoz szükséges készségekkel (önálló probléma-érzékeny gondolkodás, logikai mőveletek végzésének képessége, a pszichikus funkciók megfelelı mőködése), –személyiségük szabad kibontakozásában váljék az önkifejezés, az individualizáció és szocializáció fı tevékenység formájává a játék, 7

–a játékot igényeljék, és keressék az együttmőködést társaikkal, –tiszteljék és éljék át a hagyományok, ünnepek jelentıségét, mondanivalóját, –az együttnevelés érdekében a családokkal való pozitív kapcsolat kialakítása. Keresztyén nevelésünk célja, harmonikusan fejlıdı személyiség kialakítása, valamint a keresztyén értékrend átadása, mely elsısorban a gyermek lelki életére irányul, de átszövi az általános nevelési feladatokat és a közösségi nevelést is. Keresztény pedagógiánk súlypontja, a szeretetre való képesség kialakítása. Elsısorban a református családok számára kívánunk segítı kezet nyújtani gyermekeik neveléséhez. Nem zárkózunk el azonban azoktól a családoktól sem, akik elfogadják értékeinket és nevelési elképzeléseinket. 2.5.2 Alapelveink Programunk három fı nevelési alapelvet követ: – a konstruktivizmus elvét, mely szerint a tanulás egy interaktív folyamat a gyermek,a felnıttek, a többi gyermek és a környezet részvételével. A gyermekek maguk konstruálják, építik fel a világról alkotott elképzelésüket. A körülöttük zajló eseményeket élményeik, és a korábban már megértett dolgok szintetizálása útján értelmezik. A gyermekek maguk építik fel világukat, ismeretanyagukat és tanulásukat, a felnıttnek alapvetı szerepe van ebben, mint segítınek, és közvetítınek. A pedagógusoknak kell biztosítani mindazokat az eszközöket, segédanyagokat, útmutatást és érdeklıdést, amelyek maximálisan megnövelik a gyermekek tanulási lehetıségeit. – a fejlettségi szintnek megfelelı foglalkoztatást (differenciálás), amely a gyermek fejlıdésének ismeretén alapul, és annak megértésén, hogy minden gyermek azonos fejlıdési stádiumokon megy keresztül, mégis mindegyikük egyedülálló, individuális lény. A fejlettségi szintekhez igazodó program segíti a gyermekeket abban, hogy maguk válaszolják meg saját kérdéseiket. Mikor felteszik a kérdéseket automatikus módon felébred érdeklıdésük, figyelmük, és motivációjuk. A pedagógus dolga az, hogy kielégítı válaszokhoz segítse a gyermekeket anélkül, hogy túlegyszerősítené a problémákat, vagy túlterhelné a gyermekeket információval. Megfelelı tevékenységekkel a pedagógusok megteremthetik az egyensúlyt, amely kielégíti és ki is bıvíti a tanulási szituációt. – a progresszív nevelés elvét, mely jelenti az egyéni szintekhez igazított fejlesztést, a gyermekek érdekeltté tételét saját fejlıdésükben, a felnıtt és a gyermekek közötti interaktív tanulást, ill. a gyermekek egymásra gyakorolt hatását.

8

2.5.3 Feladataink Feladataink a célok elérése érdekében az alábbiak: –olyan interaktív tárgyi környezet biztosítása, mely elısegíti az egyes gyermekek fejlıdését, a választás és döntés, ill. a gyermekek tanulási lehetıségeit, –a gyermekek alapos megismerése, elfogadása, egyénre szabott tevékenységek tervezése, –a gyermekek bevonása a közösségi szokások, a kívánatos magatartásmódok, szabályok kialakításába, a témák kiválasztásába, és integrált feldolgozásába, –támogató figyelem és segítség nyújtása az egyes tevékenységekben, –a gyermekek pozitívumaira, erısségeire való építkezés, –a gyermeki szabadság, önállóság biztosítása világos, egyértelmő határok között, –differenciálás a különbözı módszerek, szervezeti keretek, munkaformák kombinációjával, a tartalom feldolgozásának módjával, –a gyermekek folyamatos megfigyelése a tevékenységekben, a tapasztalatok dokumentálása, értékelése, –újabb fejlesztési stratégiák kitőzése, –a családokkal való pozitív kapcsolat kialakítása. 2.6 Gyermekkép

Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó szemlélető. Szem elıtt tartjuk a gyermeki személyiség kibontakoztatását. Az egyéni különbségeket értékként fogadjuk el. Ezek a különbségek adódhatnak genetikai okokból, méhen belüli vagy szülés közbeni sérülésbıl, érésbeli vagy vérmérsékleti eltérésekbıl, szociokulturális hatásokból. A gyermek személyiségét differenciáltan, a fejlıdésbeli eltéréseket figyelembe véve közelítjük meg. 2.7 Óvodakép

Az 1993. évi Közoktatási törvény lehetıvé tette, hogy azok a szülık, akik a gyermekeiket vallási és világnézeti meggyızıdésük alapján hitben kívánják nevelni, erre lehetıséget kapjanak az óvodai nevelés során is. Mőködjenek olyan óvodák, melynek programjába a keresztyén szellemben való nevelés kulcsfontosságú szerepet tölt be. A Magyar Református Egyház engedélyével és a Református Pedagógiai Intézet segítségével, az óvodák munkájának koordinálásával, az egyházközségek fenntartása alatt létrejöhettek ilyen intézmények. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában és a Református Óvodák keretprogramjában foglaltakkal összhangban, a helyi nevelési programunk elkészítésénél a keresztyén világkép kialakítását, a keresztyén erkölcs megalapozását tartjuk szem elıtt. A hitéleti nevelés és az a tény, hogy az egész napot áthatja ez a légkör, a gyermekek pozitív személyiségének kialakítását segítik elı. 9

A közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézményként kívánja kiegészíteni a családi nevelést, biztosítani a gyermeki személyiség védelmét, nevelését, fejlesztését és a gyermeki szükséglet kielégítését. Figyelembe véve és tiszteletben tartva az életkori sajátosságokat, a gyermek mind teljesebb, egyéni képességeinek kibontakoztatását. A nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseket a gyermekek személyiségéhez igazítjuk. Pedagógiai tevékenységrendszerünkkel és tárgyi környezetünkkel segítjük a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását. Biztosítjuk a gyermek számára a nyugodt, békességes, szeretetteljes légkört. A gyermek személyiségéhez, a legfıbb tevékenységén a – játékon – keresztül kívánunk eljutni és átadni neki mindazt a személyiségformáló mőveltség tartalmat, amely az egészséges fejlıdéséhez szükséges. A nevelést teljesen átvenni a családoktól nem lehet, de velük együtt, a közös célra tekintve, óvodánk és a család betöltheti a feladatát. Nem minden szülı tudja felvállalni otthon a keresztyén hitben való nevelést, ezért az evangélium hirdetésének elsı lépcsıfoka óvodánk lehet. Az óvodás korú gyermekeknek egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak, ezért a differenciált személyiségfejlesztés nevelésünk alapvetı kritériuma. A társas együttélés és a közös tevékenységek megkívánják a következı magatartásformák megalapozását: - önfegyelem, - másokat toleráló magatartás, - segítıkészség, együttérzés, - ıszinteség, - az egyéni szükségletek érvényesítését szolgáló megegyezések formái. 2.8 Távlati célok

Óvodánk célul tőzte ki, hogy az elkövetkezendı években biztosítja a tárgyi és személyi feltéteket ahhoz, hogy • óvodánk több csoporttal is mőködhessen, • az arra rászoruló gyermekek számára logopédus és gyógypedagógus foglalkozást biztosítson intézményi kereteken belül, és • sajátos nevelési igényő (SNI) gyermekek óvodai nevelésére is sor kerülhessen, valamint • Integrált csoportkeretben fogadja a többi gyermekkel együtt nevelhetı testi, érzékszervi, beszéd- és enyhe értelmi fogyatékos, több fogyatékosság esetén a halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı, ill. organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermekeket. Amennyiben a fenti tevékenységek bármelyike és/vagy mindegyike óvodánkban megvalósul, a helyi nevelési program megfelelıen módosításra, kiegészítésre kerül. 10

3. A tevékenységközpontok rendszere 3.1 A tevékenységközpontokról általánosságban

Az óvodai csoportszobák berendezése a gyermekek igényeinek felel meg, és a szükségleteknek megfelelıen alakul. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek számára legyen hívogató, vagy nyitott, olyan közeg, amelyik tanít, nevel, folyamatos átalakuláson, változáson megy keresztül, melyet a gyermekek és az óvodapedagógusok közösen formálnak. A tér és az anyagok, eszközök a szerint változnak, hogy milyen új érdeklıdés, és igény jelenik meg a gyermekek fejlıdése során. Alkotásaik szerves részét képezik a csoportszoba esztétikus környezetének. A csoportszoba tehát dinamikus, és fejlıdı – változó – környezet, amely tele van a gyermekek számára könnyen elérhetı interaktív anyagokkal, eszközökkel, és olyan tapasztalatszerzési lehetıségekkel, amelyek megfelelnek a gyermekek egyéni érdeklıdésének, életkori igényeinek. A csoportszoba tevékenységkörökre osztott, ezt a berendezés: tároló polcok, asztalok elhelyezése segíti. A tevékenységközpontok azok a sarkok a csoportszobában, amelyekben folyik: –a játék, a spontán tanulás, –a munka, –és ahol szervezıdnek azok a tevékenységek, amelyek a játékos tanulást jelentik az óvodapedagógus irányításával. A tevékenységközpontok biztosítják a mikro-csoportokra tagolódást, a kisebb létszámú csoportok létrejöttét. Lehetıséget kínál a szocializálódásra, melyben a közös élmények hatására kialakulhatnak a személyes, baráti kapcsolatok. A tevékenységközpontok rendszere: –családi (szituációs) központ, –manipulációs központ, –építıközpont-barkácsolás, –irodalmi, és ének zenei központ, –vizuális (mővészeti) központ, –természetismereti központ (szabadtéri tevékenységek), –homok-víz asztal központja. 3.2 Szabad játék, játék a szabadban

3.2.1 Szabad játék A játék a gyermek legfontosabb, és legfejlesztıbb tevékenysége, ezáltal az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Spontán játékokban tapasztalnak, kísérleteznek, felfedezik, és megismerik a környezetüket. A spontán és aktív felfedezı játékot öröm, 11

jókedv, izgalom kíséri. Az önmagában is élményt jelentı játék alapozza meg a hatékony tanulást. Programunk teljes egészében a játéktevékenység köreire épül, megkülönböztetve: –a szabadjáték tevékenységeit, –és az óvodapedagógus által felajánlott játéktevékenységeket, amelyek a szervezettebb játékos tanulás szintereit jelentik. A játék alapvetı feltételeinek megteremtésén túl igyekszünk megismerni a gyermekek egyéni érdeklıdését, szükségleteit, a szülık, a család kulturális, szabadidıs szokásait, a gyermekektıl szárazó információkat, jelzéseket. Erre jó lehetıséget kínálnak a személyes beszélgetések, beszélgetı körök. A szabad játék idején a gyermekek a tevékenységközpontokat ötleteik megvalósítása érdekében átrendezhetik. Az eszközöket a játékszükségletnek megfelelıen használhatják. A hellyel és a térrel önállóan gazdálkodhatnak. A tevékenységközpontokat összekapcsolhatják, például az építısarkot a családi sarokkal. A kreatív játékhoz igyekszünk minél több eszközt és anyagot biztosítani. Kiemelkedıen fontosnak tartjuk olyan játékeszközök biztosítását, melyeket a gyermekekkel, illetve szülıkkel közösen készítünk. Szükség esetén partnerként is bekapcsolódunk a játékba, erısítve mintaszerepünket. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelısségét. 3.2.2 Játék a szabadban A gyermekek harmonikus testi és szellemi fejlıdése érdekében elengedhetetlen a friss levegın, aktívan töltött idı. A színhely nem csupán a nevelési intézményhez tartozó udvar, játszótér, hanem parkok, a szomszéd kertje, folyó, a tó partja, erdı-mezı. Szabadtéri tevékenység kialakításával az elsıdleges szempont a biztonságosság. Ezt szem elıtt tartva a lehetıségekhez képest igyekszünk „kivinni” a tevékenységközpontokban rejlı játszási és ismeretszerzési lehetıségeket. Pl szerepjátékok, mővészeti tevékenységek, természetrajzi ismeretek győjtése, csended foglalkozások (piknik, beszélgetı kör, barkácsolás, kertészkedés). Nagy jelentıséget tulajdonítunk a sétáknak, kirándulásoknak, melyek bıvítik az ismeret és tapasztalat szerzési lehetıségek körét, hozzájárulnak a szocializáció fejlesztéséhez, a közös élmények, egy-egy téma, projekt feldolgozásához. A séták, kirándulások nagyszerő lehetıséget kínálnak a szülık óvodai életbe való bekapcsolódásához. 3.3 A munka helye a programban

A munka a tapasztalatszerzésnek, az együttmőködés készségének, a céltudatosságnak, az önállóságnak, és az önfegyelemnek alakítója. Fejleszti a gyermekek mozgás-, és kontaktusteremtı készségét, számtalan ismeret közvetít. Szocializál, és megadja a lehetıséget a gyermek egyedül felvállalt, elmélyült tevékenységére is. Az újrakezdés, hibajavító próbálkozás edzi az akaratot, az eredményre törekvés szándékát. 12

A játékidıben kerül sor a munkajellegő tevékenységek szervezésére is, mely egyben a spontán játékos tanulás színtere. A munka szervesen összefonódik a játékkal. A játékban jelenik a reprodukált, felnıttek munkáját utánzó tevékenység, amelynek a szerepjátékban még nincs mindig külsı célja, eredménye (pl. fızöcske). Ugyanitt jelennek meg azok a tevékenységek, amelyek eredménnyel, prodoktummal zárulnak (saláta készítés, barkácsolás). A munka jellegő tevékenységek közül az önkiszolgálás, és a felelısök tevékenysége kötelezı (pl. az asztal, illetve a tevékenységközpont rendjéért). Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a szükségleteknek megfelelıen a játék közben is fedezzék fel a munka szükségességét. Szívesen vállaljanak egyéni megbízatásokat, legyenek aktív részesei a csoportszoba, öltözı dekorálásának. A gyermekkel való együttmőködés során folyamatosan, konkrétan, reálisan, vagyis a gyermeknek saját képességeihez mérten értékelünk a saját és mások általi elismerésére. 3.4 A gyermekközpontú ismeretszerzési folyamat

3.4.1 Tematikus projektrendszer, integrált fejlesztés Az óvodáskorú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése a személyiség komplex, minden képességet érintı fejlıdéséhez vezet. Ezek a képességek az egyéni eltérések okai következtében nem fejlıdnek azonos ütemben. A projektrendszer, a foglalkozási ágak mőveltségtartalmait integrálva a képességek sokoldalú fejlesztésén keresztül integrált személyiségfejlıdést eredményez. A témakörök kiválasztásában, és a témák több szempontú feldolgozásában a gyermekek aktív partnerek, akik élményeikkel, tapasztalataikkal – családjukban a szülık érdeklıdéséhez, és foglalkozásához is kapcsolódva – hozzájárulnak az izgalmas, kreatív tervezéshez. A témák tevékenységekhez kapcsolódnak, melyben az integrált mőveltségtartalmak kerülnek feldolgozásra. Mindezek a különbözı tevékenységközpontokban valósulnak meg, a szabadjáték és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek során. 3.4.2 Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek A játékos ismeretszerzés, az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek lehetıségei a csoportok életkori összetételétıl függıen általában 9.00 óra után kezdıdnek, amikor az érkezı gyermekek már kijátszották magukat, és a játszócsoportok többször átrendezıdtek.

13

A spontán játék közben a gyermekek által éppen nem használt tevékenységközpontban az óvodapedagógus kezdeményezési az ismeretszerzési folyamatot. Az integrált témafeldolgozás keretében akár két tevékenység központban szervezett tevékenységet is felajánlhat. A választhatóság kétféle módon biztosítható: –egy idıben két, vagy több egymáshoz kapcsolódó tevékenységgel, –egymás után, láncszerően egymáshoz kapcsolódó tevékenységgel. Az egy idıben, több központban biztosított választásoknál jó munkamegosztással a szakmai kompetenciák betartásával, és elızetes megbeszéléssel a dajka, a szülı is bevonható, értékes segítı társak lehetnek. A választhatóságot célszerő egy szervezettebb együttlétbıl indítani (pl. mesehallgatás, beszélgetı kör, ének-zene, mozgásfejlesztés), melyek után leginkább az 5-7 évesek a döntés lehetıségével élve irányítottabb tevékenységek közül választhatnak. Igyekszünk akár egy tevékenységközponton belül is biztosítani a választás, és a döntés lehetıségét. Pl. választhat a gyermek a megoldás technikájában (festés, ragasztás), munkaformában (egyéni, mikrocsoportos). 3.4.3 Differenciálás a tevékenységközpontokban A differenciálás a gyermekek közötti különbségekhez, fejlıdésbeli eltérésekhez való alkalmazkodás, amely nélkül nem valósítható meg az individualizálás. A differenciálás: –szemléletmód (másság toleranciája), –a fejlesztés stratégiája (az egyén lehetıségeibıl kiinduló fejlesztés a követelményekben), –metodikai eljárás (módszerkombináció, amely egy helyzetben több lépcsıben differenciáltan tevékenykedtet), –szervezeti keretek variációja (egyéni, mikro, makro munkaforma), –a tartalom feldolgozásának módja (mélysége, terjedelme). A differenciálás nem valósítható meg a gyermekek egyénenkénti, alapos megismerése nélkül (készségek, képességek). Erre jó lehetıséget kínálnak a személyes beszélgetések, a gyermekek produktumai, szóbeli megnyilvánulásai, élményei, és tapasztalatai. A folyamatos megfigyelések képességeikrıl, fejlettségükrıl is tájékoztatást adnak. Fontosnak tartjuk mindezek regisztrálását (személyiségnapló), hiszen a fejlesztésre váró területeket ezen ismeretek birtokában tudjuk meghatározni.

4. A program feladatrendszere 4.1 Egészséges életmódra nevelés feladatai

A napirend az óvodai tevékenységek szervezeti keretét biztosítja. Az életkornak megfelelı, helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlıdés 14

alapfeltétele, ezért a gondozás központi kérdésének tekintjük. A napi életritmus a rendszeres, megszokott idıben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, így az egészséges testi és szellemi fejlıdésnek is feltételei. Napirendünkre a rugalmasság, az életspecifikusság, tervszerőség és folyamatosság a jellemzı. Nem más, mint útmutató, mely mellızi a merevséget, és kerüli a koordinálatlan tevékenységet. A napirend kialakításánál figyelembe vesszük: –a gyermekek életkorát, –az óvodában eltöltött órák számát, –az évszakot (az udvaron tölthetı idı aránya), –a játékidı védelmét, –a gyermekek reggeli gyülekezésének idıtartamát, –a gyermekek változó alvási szükségletét, –az ebéd érkezésének idejét, –az aktualitásokat (rugalmasság). Az egészséges életvitel igényének kialakítása a fizikai állapot védelme és edzése az óvodai nevelés egyik alapvetı tevékenysége, amely segíti a gyermek szükségleteinek kielégítését. Elısegíti a gyermek növekedését, fejlıdését. Ezek mellett hozzájárul egészségének megırzéséhez és jó közérzetéhez. A gondozási tevékenységek alapja az óvónı és a kisgyermek közötti meghitt viszony, természetes testközelség. A gyermekek fokozatosan válnak képessé szükségleteik önálló kielégítésére, ezért az óvodába lépéskor az önkiszolgálásban a meglévı fejlettségi fokuknak megfelelıen, eltérı ütemben fejlıdhetnek. Ezt szem elıtt tartva segítjük ıket úgy, hogy saját tapasztalataikat és tudásukat felhasználva a lehetı legtöbb önállóságot kapják, de mindig a közelben legyünk, ha segítséget igényelnek. Az öltözködésnél is e szerint az elv szerint segítjük a főzés, kötés, gombolás és cipzárhúzás gyakorlását és tanulását. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek öltözéke önállóságukkal és az óvodai élettel összhangban legyen. Célszerő az idıjárásnak megfelelı többrétegő ruházat és kényelmes cipı viselése. Fontos feladatunk stabil szokásrend kialakítása és a rendezett, esztétikus külsı megjelenés iránti igény felkeltése. A táplálkozás a növekedés és fejlıdés egyik legfontosabb feltétele. Célunk az egészséges táplálkozás alapjainak megteremtése. Ennek érdekében törekszünk egészséges étrend kialakítására, ceriáliákban gazdag ételek felszolgálására, friss gyümölcs mindennapi adására, ill. a folyamatos folyadékbevitelre. Az eddig ismeretlen ételféleségeket igyekszünk megismertetni a gyermekekkel. A kultúrált étkezés feltételeinek megteremtésével az igényes étkezési szokások megalapozását segítjük elı. (Pl.: ünnepeken alkalomhoz illı terítıvel, díszes szalvétával, asztali díszek használatával is fokozzuk az ünnepi hangulatot). Megtanítjuk az evıeszközök helyes használatát. 15

Az étkezés elıtti és utáni hálaadó imádságot szokásunkká tesszük. A testápolás szolgálja a gyermek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Törekednünk kell a családi és óvodai gondozás, szokások összehangolására, a gyermekkel való bensıséges kapcsolat kialakítására, hogy az óvónıi modell személyes értékővé váljék. Megteremtjük a szükség szerinti kéz-és arcmosáshoz, érzékszervek és hajápoláshoz, fogmosáshoz, a WC használatához a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan és kellı intimitással végezhessék ezeket a tevékenységeket. A mozgás belsı igény, élmény a gyermek számára, amit felszabadultan, örömmel végez. Fejleszti az általános testi képességeket, a téri tájékozódást, a testséma kialakulását, elısegíti a koordinált mozgást, valamint a prevenciónak is eszköze. A mindennapos szabad mozgás során – teremben és udvaron egyaránt – egyénileg gyakorolhatják a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket. Hetente egy-két alkalommal szervezünk tervszerő mozgásfejlesztést, mely a nagyok számára kötelezı, a kisebbek folyamatosan kapcsolódhatnak be. Heti egy alkalommal kerül sor a közös testnevelésre, mely minden korosztály számára kötelezı. A foglalkozások felépítése során az életkori sajátosságokból és eltérı egyéni képességekbıl adódóan hangsúlyt fektetünk a differenciálásra (gimnasztikai-fıgyakorlatok, játékok). Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek évszaktól függetlenül minél több idıt töltsenek a szabadban, így a gyermekek ellenálló képessége fokozódik, szervezetük alkalmazkodik az évszakok változásaihoz, ezáltal edzettebbé válnak. A pihenés, az alvás nagy jelentıségő az óvodás korban, ezért a helyes életritmus kialakítása elsı pillanattól kezdve elengedhetetlen. A gyermekek alvásszükséglete kielégítésének egy része az óvodára hárul. Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása (az altatás hangulatához illı mese, halk zene vagy altatódal). Mivel eltérı a gyermekek alvásszükséglete, azoknak, akik hamarabb felkelnek, megengedjük, hogy csendes tevékenységet folytassanak (képeskönyv nézegetés, rajzolás, kirakózás). Az egészségvédelem, a gyermek testi épségének védelme érdekében hangsúlyt kell fordítanunk a környezet tisztántartására, a portalanításra, fertıtlenítésre. Fontos az idıjárásnak megfelelı réteges öltözködés, a nap folyamán a többszöri levegıcsere és a csoportszobában a lehetıség szerinti minél több zöld növény elhelyezése, ápolása, párásítása. A napközben megbetegedett gyermeket elkülönítve gondozzuk, amíg a szülık az értesítés alapján meg nem érkeznek. Ezek a gyermekek fokozottabb gondozást, türelmet és figyelmet igényelnek. A személyes higiénia betartása: külön törölközı, pohár, féső, ágynemő, ruha stb. használata elengedhetetlen. Figyelünk a gyermekek különleges betegségeire (reflux, asztma, bırallergia, stb.). A befogadás, beszoktatás idıszaka alapvetıen befolyásolja a gyermek óvodához főzıdı késıbbi kapcsolatát. A fokozatos beszoktatás keretében lehetıséget adunk arra, 16

hogy a szülı és a gyermek a kezdeti idıszakban együtt ismerkedhessen az óvodai élettel. Mivel ezt a lehetıséget nem minden gyermek és szülı igényli, az ı esetükben az óvónı megbeszéli a szülıvel a gyermek számára legoptimálisabb beszoktatási módot. Megengedjük, hogy az érzelmi biztonságot nyújtó kedvenc játékukat, vagy tárgyukat magukkal hozzák. 4.2 A szocializáció biztosítása, és az érzelmi nevelés

Amint a gyermek az elsı óvodai közösségbe kerül, számos olyan elvárással találkozik, amelyek teljesítése elengedhetetlen a közösségben való élés és tevékenykedés szempontjából. Ezek sokban eltérhetnek az otthon megszokottaktól. A nevelı feladata, és felelıssége ezeket a gyermekekkel megismertetni, és elfogadtatni. Ha a gyermek ismeri a pontos, egyértelmő szabályokat, egyre inkább tudja mi a jó, a helyes, mit várhat el a többiektıl. Ennek tudatosulása növeli komfortérzetét. A szabályok kialakításában igyekszünk bevonni a gyermekeket. A kisgyermek személyiségének fejlesztésében az egyik fı célkitőzésünk az önfegyelem, önkontroll kialakítása. Ennek elérése érdekében fontosnak tartjuk a nemkívánatos magatartás (pl. verekedés, harapdálás) következményeit megvilágítani, segíteni a gyermeket a problematikus magatartás felismerésében, és a megoldás megtalálásában. Olyan együttmőködési stratégiát kívánunk kialakítani, megtanítani, melyek a gyermekek egyéniségébıl fakadnak, egyénre szabottak. Pl. hogyan lehet bekapcsolódni már mőködı mikrocsoportba, játékba. A nevelıknek fel kell tárni a gyermekek erısségeit, el kell fogadtatni a társakkal, amelynek eredményeként több játéksikerhez jut, erısödik belsı motivációja, beállítódása, és énképe, nı az önbizalma. És lassan rendezıdik a magatartása. Fontosnak tartjuk, hogy: –soha ne legyenek elıítéleteink a gyermekekkel szemben, –keressük azokat a tulajdonságait, amelyek alapján szeretetreméltó, –éljük át a gyermek helyzetét, –segítsük, és ne megtoroljuk a magatartást, –beszéljük meg a fejlesztés stratégiáját a munkatársakkal és a szülıkkel, –erısítsük az érzelmi kötıdést, –fejezzük ki egyértelmően és érezhetıen szeretetünket, és figyelmünket a „problémás” gyermek felé. Az érzelmi nevelés fontossága abban rejlik, hogy az érzelmek irányítják a kisgyermek szinte minden megnyilvánulását. Hatással vannak a gyermek megismerı képességére, cselekvésére, egész személyiségére. Fontos feladatunk a gyermek érzelmeinek kialakítása, ápolása, bıvítése. Mivel az érzelmi hátterő figyelem és emlékezet nagyobb hatásfokú, ezért pozitív érzelmekre építve és azokat irányítva kell vezetnünk ıket a mőveltségtartalmak (ismeretek) feldolgozásának folyamat során. 17

Az egyes gyermekek felé áradó érzelmeinkkel, empátiánkkal tudjuk megvalósítani elsısorban az egyénre szóló nevelést. Az óvodában minden tevékenységben ott rejlik az érzelmek kifejezésének, az érzelmekre hatásnak a lehetıségei. Az egyes központokban zajló tevékenységek bármelyike alkalmas arra, hogy erısítsük a szeretet, a kötıdés szálait, formáljuk az együttérzést, az empátiát, a segítıkészséget, a szülık, a kortársak, a település, a haza szeretetét, az erkölcsi érzelmeket feltételezı humanista magatartást. Az ünnepek feltöltıdést, a játékot, a derőt és a kikapcsolódást biztosítják, amely által az ember képes felülemelkedni a hétköznapokon. Ebben a mi feladatunk a gyerekekkel való közös készülıdés, lehetıséget adni a képzeletnek, a gondolatok szabad szárnyalásának, a titok, a megfoghatatlan izgalmas átélésének, a rákészülés, lelkiszellemi ráhangolódás, élményszerzés, az ünnepvárás hangulatának gazdagítása útján játékkal, dalokkal, ábrázolással, mesével. Maga az ünnep, annak átélése családi élmény kell, legyen. Óvodánk ünnepei, megemlékezései: –gyerekek születésnapja, –óvoda születésnapja, –Mikulás, –Advent, –Karácsony, –Farsang, –Március 15., –Húsvét, –Anyák napja, –Pünkösd, –évlezáró játszódélután (nagyok búcsúztatása). A hagyomány sokrétő mai tevékenységnek és megtartó kötelék megteremtésének lehet eszköze. A hagyományırzéssel, a mővészet eszközeivel, az élménypedagógia módszerével és a közvetlen tapasztalással tudjuk leghatásosabban a környezet megszerettetését a mindennapokba beépíteni. Fontos, hogy a gyermekek megérezzék, hogy a népi kultúrában az ember harmóniában élt a természettel és tisztelte az ıt körülvevı világot. A hagyományápolással az általunk nevelt gyermekek értékmegırzı, az alkotó tevékenységekhez kötıdı, a környezetet és a természetet tisztelı életmódra kapnak indíttatást. 4.3 Anyanyelv fejlesztése

Az anyanyelv fejlesztése külön jelenik meg a programban, egy nevelési területként, bár elválaszthatatlan bármely tevékenységtıl és nevelési feladattól. A kontaktusteremtés, és tartás legfontosabb eszköze a nyelv, amely az óvodáskorban összefonódik a tevékenységekkel. Fontosnak tartjuk a „beszélı magatartás” kialakítását, óvodapedagógus és gyermek, illetve gyermek és gyermek között, mely a kommunikációs helyzetekben a személyesség síkjáig eljutó társalgást jelenti. Feltétele azonban a nevelı oldaláról: 18

–a jó kapcsolat, –a gyermekismeret, –az empatikus magatartás, –a másikra odafigyelés. A beszédfejlıdés természetes színtere a játék, ahol a gyermekek élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba. Hozzá kívánjuk szoktatni ıket ahhoz, hogy tevékenységeiket kísérjék beszéddel, szabadon mondják el érzéseiket, gondolataikat. Lehetıséget teremtünk arra, hogy kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak. A gyermekek beszéd-aktivitását a teljes odafordulással, aktív figyelemmel, és a gondolataikhoz kapcsolódó kérdéseinkkel tartjuk ébren. A tevékenységeket kísérı beszélgetések, a közös társalgások (beszélgetı kör), a nyelvi játékok, a szabad önkifejezés a drámajátékokban, az ösztönzı, valóban érdeklıdı felnıtt magatartása segíti a szókincs bıvülését, a beszédminıség alakulását. Fontos, és kiemelt feladatunknak tekintjük: –a beszédképesség összetevıinek ismeretét (alap- és részképességek), –a gyermekek egyéni fejlettségének elemzését (speciális szakembert igénylı esetek kiszőrése – logopédia), –a megfelelı minıségő mintaadást, –az anyanyelv fejlesztését, szókincs gyarapítását spontán és tervezett tevékenységekben. 4.4 Mővészeti nevelés

A mővészeti nevelés magában foglalja: –a mővészeti alkotások befogadására, élvezetésre nevelést (irodalmi, képzımővészeti, zenei) –a mővészetek által a gyermekek alkotó tevékenységre nevelését. A mővészeti nevelésben a legnagyobb hangsúlyt a komplexitás kapja, bár a tevékenységek színtereit jelentı „központok” elkülönülnek egymástól. Programunkban a mővészeti nevelés magában foglalja: –az irodalmi, –énekzenei, –ábrázoló, kézmőves tevékenységet, és –a bábjátékot. Közös jellemzıjük a szabad önkifejezés. 4.4.1 Irodalmi tevékenység A vegyes életkori összetételbıl adódóan minden korosztály számára biztosítjuk az érdeklıdésüknek, és igényüknek megfelelı mondókákat, verseket, meséket. Meseismétlések után ösztönözzük a gyermekeket a dramatizálás, bábozás kellékeinek 19

elkészítésére, a mese bemutatására, eljátszására. A nagyoknak szóló tündérmeséket mindig választható lehetıségként tervezzük, hogy a kisebbek az érdeklıdésük csökkenésével ki tudjanak lépni a szituációból. Az irodalmi élményt a nagyobbak sokféle tevékenységgel kapcsolhatják össze, így biztosítva számukra az optimális fejlıdést. A mesék dramatizálásánál az óvodapedagógus segítségével a kisebbnagyobb, a fejlettebb-fejletlenebb gyermekek között jól megoszthatók a feladatok. A mesélés, a verselés az anyanyelvi nevelés legfontosabb területe, és módszere. Az irodalmi szövegek a szókészlet gyarapításával kifejezések, szólások, nyelvi fordulatok megismertetésével, különféle stiláris eszközök használatával gazdagítják a gyermekek nyelvi kifejezıkészségét. A felidézés dramatikus- és bábjátékkal biztosítja az újraátélést, mely egyúttal fejleszti a nyelvi emlékezetet, lehetıséget ad az összefüggı beszéd és párbeszéd gyakorlására. 4.4.2 Énekzenei nevelés Az óvoda elsısorban a közös, együttes dalok, játékok színtere. olyan játékoké, ahol a mozgás, a ritmus, a dallam és a szöveg globális élményt nyújt. Ezt az összhatást nem kívánjuk lerontani unalmas, lélektelen részekre bontott, kiragadott elemek gyakoroltatásával, a gyermek egyéni kiemelésével, szerepeltetésével. A ritmusérzékhallásfejlesztés minta alapján eredményes, ezért minél több társ szolgáltat mintát, annál nagyobb biztonságban érzi magát a gyermek, annál felszabadultabb. A sokszori gyakorlást a párválasztásos, dalos játékokkal kívánjuk megvalósítani. A hamis éneklés játékos, élvezetes gyakorlásokkal, jó hangú gyermekkel való együtténekléssel lassan korrigálható, fejleszthetı. A gyermekcsoport életkori összetételétıl függıen alakítjuk ki az egyéni, társas dalos játékok arányát, a dalanyagot, és s készségfejlesztési területeket. Legfontosabbnak tartjuk, hogy az a gyermek, aki otthon, természetes közegben nem találkozik az énekes gyermekjátékokkal, mozgásos mondókákkal, legalább az óvodában élményként érzelmi, és hangulati átéléssel élhesse meg a közös éneklés, és játék örömét. A zenei nevelés, a hangképzés, a tiszta ejtés, a hangsúly, a hangerı, a hanglejtés dallama, a szabályos lüktetéső ritmus, a tempó és a tempó-váltás a gyakoroltatással az élıbeszéd érzelmeket tükrözı, jelentést hordozó elemit gazdagítják. A gyermekek szókincsét bıvítik a zenei neveléshez szükséges fogalompárok, amelyeknek a megértését, és használatát cselekvés, éneklés közben sajátítják el a gyermekek. A mondókák elısegítik a ritmikus szövegekben ismétlıdı beszédhangok pontos észlelését, tiszta képzését, és a jó beszédritmus érzékelését, alkalmazását. 4.4.3 Ábrázoló, kézmőves tevékenységek Programunk az ábrázoló, kézmőves tevékenységet az önkifejezés, a teljes személyiségfejlesztés fontos eszközének tartja. A mővészeti tevékenységekhez szorosan hozzátartoznak azok a speciális tartalmak, melyekkel meg kívánjuk ismertetni a gyermekeket. Ilyenek: 20

–színvilág, –formavilág, –téri ábrázolás világa, –az anyagok természete, –a technikák, amelyekkel kifejezhetik elképzeléseiket, gondolataikat, érzelmeiket. A tevékenységekben a folyamatra, az ötletességre, az önállóságra, az eredetiségre helyezzük a hangsúlyt, és nem a végterméket minısítjük. A technikák változatos alkalmazásával igyekszünk minél több eszközt készíteni más tevékenységekhez, ezáltal is megvalósítva az integrálást. Az ábrázoló tevékenység ily módon összefonódik a játékkal, konstruálással, barkácsolással, és más mővészeti tevékenységekkel. Célunk, hogy a gyermekek alkotás közben érzelmileg gazdagodjanak, fejlıdjön finommotorikájuk, gondolkodásuk, edzıdjön akaratuk, kitartásuk. Ehhez olyan környezetet alakítunk ki, amelynek létrehozásában maguk is aktívan mőködnek közre. Végül, de nem utolsó sorban oldott, derős légkört, jó hangulatot kívánunk biztosítani, melyben a gyermekek kreatívan alkothatnak, utat engedve vágyaiknak, érzelmeiknek, elképzeléseiknek. A nyelvi és a képi formai ábrázolás együttes alkalmazásával felismertetjük a gyermekekkel, hogy valamely élményt, eseményt, érzést többféle úton is ki lehet fejezni. A szóbeli és az ábrázoló képesség a gyermekeknél különbözı szinten lehet, de a kifejezésben a két képesség mindenképpen segíti egymást. A téri észlelés, a térbeli formai képzetek gazdagítása, a mintázó-rajzoló eszközök használatában szerzett tapasztalatok, az arányok, irányok nyelvi kifejezésének gyakorlása elıkészíti az írásolvasás tanulásához szükséges képességek fejlıdését is. A beszéddel kísért ábrázoló tevékenység jó gyakorlási forma beszédhibás, fıleg a „dadogó” gyermekek számára, mert e párhuzamos tevékenység közben a nyugodt, meg nem akadó szép beszéd élményét élhetik át. 4.4.4 Bábjáték A mővészeti tevékenységek sajátos mőfaja a bábjáték, amely gyakran integrálja a mővészeti tevékenységeket. A gyermeki önkifejezés, és ezáltal a megismerés, fejlesztés eszköze. Célunk, hogy a gyermekek a „mintha” helyzetekben „beöltözve” a szerepekbe saját énjükkel, mozgásukkal jelenítsenek meg szituációkat, történéseket, elképzelt, vagy reprodukált meséket. Ezáltal fejlıdjön mozgáskoordinációjuk, kommunikációs és metakommunikációs készségük, érzelmi életük, szociális készségük, és képzeletük. Amikor a gyermek szerepet vállal, utánzással, modellkövetéssel szóban, hanglejtésben, mimikával, gesztussal igyekszik azonosulni szerepével. E szerep-, vagy szituációs játék során alkalma nyílhat arra, hogy felismerje és gyakorolja a különbözı beszédhelyzetekhez illeszkedı beszédmódok, nyelvi eszközök használatát. A báb segítésével a hallgatag gyermek is megszólal. A bábjátékkal fejlıdik érzelmi 21

kifejezıkészsége, gyakorolja az elbeszélı és párbeszédes beszédformákat, felsimeri, hogy miképpen lehet „bánni” a hangjával, a hangerıvel, a hangmagassággal és a hangszínnel. 4.5 Környezetismeret, tudományos nevelés

A környezetismeret tágabb fogalom, mint a természetismeret. Magában foglalja: –a természet-, és –társadalomismeretet, –a környezetvédı szemléletet, és magatartást. Úgyis meghatározhatjuk, mint a megfigyelés, kísérletezés, felfedezés minták útján történı ismeretfeldolgozását. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek maguk is megtapasztalhassanak jelenségeket, folyamatokat, miközben sokféle képességük fejlıdik. A természetismeret legfontosabb forrása a természet. Alapelvünk, hogy a mit a természeti környezetben lehet megfigyelni, azt csak és kizárólag ott figyeltessük meg a gyermekekkel. Mindezekhez a csoportszobában is igyekszünk megteremteni a feltételeket. A gyermekekkel a sétákon, kirándulásokon, vagy akár az udvari játékok alkalmával győjtött sokféle „kincset” rendszerben tároljuk. A természetismeret sarokban helyezzük el a téma feldolgozásához kapcsolódó könyveket, a kísérletek, folyamatos megfigyelések regisztrációit, táblákat (pl. évszaktábla, idıjárástábla). A táblákat a gyermekek mőködtetik, felelıs rendszerben, az óvodapedagógus közremőködésével. Itt kapnak helyet a gyermekek által készített albumok, tablók, illetve azok a gyermekmunkák, amelyeket természeti élmények inspiráltak. Nagy jelentıséggel bír a homok-víz asztal, melynek eszközeit, kellékeit (vödör, kavicsok, pohár, kancsó, stb.) is a természetsarokban helyezünk el. A homok-víz asztal szintén alkalmas fizikai, kémiai jelenségek megtapasztalására. A séták, kirándulások alkalmával, megtervezett látogatásokkal bıvítjük az ismeret, és tapasztalatszerzési lehetıségek körét. A látogatást megelızıen kapcsolatot teremtünk az ott dolgozó felnıttekkel, megbizonyosodunk a felıl, hogy a látogatások helyszínén megérinthetik (esetleg kis is próbálhatják) a megtekintett dolgokat. A sétákba, kirándulásokba lehetıség szerint bevonjuk a szülıket is. A séták, látogatások célját a gyermekekkel elıre megbeszéljük, és az élményeket az egyes tevékenységeken keresztül közösen dolgozzuk fel. Környezetvédelem: Az óvodás gyermekek még aktívan nem vesznek részt a tágabb környezet védelmében, de azt elvárjuk tılük, hogy vigyázzanak a tisztaságra, védjék a növényeket, állatokat, gondozzák az élılényeket, és legyenek kíméletesek az állatokkal szemben. Ugyanakkor szemléletüket formáljuk, érzékenységüket alakítjuk azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a környezetet károsító jelenségekkel kapcsolatban szerezhetnek. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a szülıket, családokat is bevonjuk közös akcióinkba, hiszen a gyermekek ezirányú szemléletének formálásában nagy szerepe van a családnak, a szülıknek is. 22

A gyermekek lakóhelyi, és természeti környezetének a család, az óvoda személyi kapcsolatainak, tárgyainak, a tárgyak tulajdonságainak megismerése gazdag anyaggal járul hozzá az anyanyelvi neveléshez. 4.6 Matematikai nevelés

A matematika a tapasztalatok elrendezésének, és szervezésének absztrakt rendszere. Mivel az óvodáskorú gyermekeknek konkrét a gondolkodásuk, sok lehetıséget biztosítunk arra, hogy konkrét tárgyakkal való mőveleteken keresztül tapasztalják meg a matematikai viszonyokat, összefüggéseket. A csoportszobai környezet az egyes tevékenységközpontok rendkívül sok lehetıséget nyújtanak a matematikai fogalmak elsajátítására, konkrét tapasztalatokra. Ezek közül kiemelkedıen fontos s manipulatív tevékenységközpont, ahol helyet kapnak olyan eszközök ( társasjáték, értelemfejlesztı szabályjáték), melyek célirányosan fejlesztik a matematikai képességeket, illetve egye-egy részképességet. A logikai készség fejlesztésre olyan játékokat is felhasználunk, melyeket a gyermekekkel közösen készítünk el, akár egy-egy projekt lezárásaként. A szabadjáték ideje alatt indirekt módon kihasználjuk azokat a helyzeteket, melyek lehetıséget kínálnak a matematikai mőveletek gyakorlására, fogalmak elsajátítására. A matematikai tevékenységek révén a beszéd és a gondolkodás szoros összefüggésben fejlıdik. A szóban közölt matematikai feladat pontos megértése, a megoldásokhoz vezetı utak végiggondolása, a hasonlóságokról és különbségekrıl győjtött tapasztalatok megfogalmazása pontos nyelvi kifejezést kíván. A feladatok, mőveletek megoldása során a konkrét tapasztalatokból nyert képzetek elısegítik a nehéz viszonyfogalmak, a melléknév fokozás és a névutós szerkezetek felfogását, és alkalmazását. A térbeli tapasztalatok győjtésében a mozgások irányának, a tárgyak helyének megjelölése szolgálja az anyanyelvi nevelést.

5. A gyermekek fejlıdésének nyomon követése, fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére 5.1 A fejlıdés nyomon követése

A differenciálás a gyermekek, egyének közötti különbségek felismerésére épül. A gyermekek ismeretében egyéni célokat tőzünk ki, az erısségek és igények méltánylásával. Vannak azonban eleve elrendelt fejlıdési szakaszok, melynek tendenciáit ismernünk kell azért, hogy meg tudjuk állapítani, hogy az attól való eltérések normálisak, vagy károsak. A hosszabb távú tervezésünk része a személyiségnapló, melyben a gyermekek anamnézise, a családlátogatás(ok), a folyamatos megfigyelések tapasztalatai, a képességkörönkénti féléves értékelések kerülnek rögzítésre. 23

A gyermekrıl kapott képrıl minden esetben konzultálunk a szülıkkel, a munkatársainkkal, szükség esetén a szülı beleegyezésével speciális szakemberrel. 5.2 A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végén

A gyermek belsı érése, valamint a családi nevelés, és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére (6-7 év) eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás, az életkor figyelembevétele mellett lehetıséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. 5.2.1 Testi érettség

A testileg egészségesen fejlıdı gyermek 6 éves kora körül eljut az elsı alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdıdik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erıteljesen fejlıdik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. 5.2.2 Mentális érettség A lelkileg egészségesen fejlıdı gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklıdésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlıdnek. Érzékelése,észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentısége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálásnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlıdı gyermeknél: –az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnı a megırzés idıtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, –megjelenik a tanulás alapját képezı szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, –a cselekvı-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlıdı gyermek: –érthetıen, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthetı formában, életkorának megfelelı tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különbözı mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán 24

ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggı nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, –elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérıl; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvetı szabályait; ismeri szőkebb lakóhelyét, a környezetében élı növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az idıjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvetı szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. 5.2.3 Szociális érettség Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlıdı gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttmőködésre, a kapcsolatteremtésre felnıttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetıvé teszi. A szociálisan érett gyermek: –egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, –feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

6. Hitéleti nevelés 6.1 Erkölcsi nevelés (közösségi és egyéni nevelés, keresztyén értékek)

A hitéleti nevelés alapköve az erkölcsi nevelés. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékő az óvodában dolgozók viselkedése: • a közös élményeket nyújtó tevékenységek útján, • az erkölcsi tulajdonságok megalapozása, kialakítása útján, • a biztonságérzet erısítése útján. Óvodapedagógusaink kiválasztásánál fokozott figyelmet fordítunk ara, hogy hitét gyakorló keresztyén emberek legyenek, akik hitelesen tudják közvetíteni cselekedeteikkel, munkájukkal a keresztyén értékrendet. Nem zárkózunk el azonban azoktól az óvodapedagógusoktól sem, akik elfogadják és követikértékeinket és nevelési elképzeléseinket. 6.2 Hitéleti nevelés tartalma

A hitéleti nevelés olyan feltételek között folyik, amely figyelembe veszi a 3-7 éves korú gyermekek életkori sajátosságait, utat enged a játékosságnak, figyel az egyéni bánásmódra. Különösen fontos odafigyelnünk arra, hogy a hitéleti tevékenység során azokra a szavakra, fogalmakra alapozva beszéljünk, amelyeket már ismer a gyermek, 25

ezek meglévı tartalmait bıvítsük, gazdagítsuk. A bibliai történeteket úgy válasszuk meg, hogy átgondoltan vegyük figyelembe azt, ahogyan a gyermek gondolkodik (konkrét gondolkodás), kerüljük az elvont, allegorikus képeket, fogalmakat. A tevékenység tartalma, különösen: - hitéleti foglalkozás, igehallgatás (óvodáskorban megérthetı bibliai történetek, mondatok hitoktató bevonásával) - az étkezésekhez, pihenéshez kapcsolódó rövid imádságok - heti rendszerességgel tervezett áhitat a dolgozók, a szülık és az intézmény fenntartójának részvételével - hitélethez kapcsolódó énekek hallgatása, tanulása - gyermek-istentisztelet, istentisztelet a családok részvételével - látogatások a gyülekezetben. 6.3 Ünnepek

Minden ünnepet úgy kell megélnünk, megülnünk, hogy az mélyítse el az ünnep jelentıségét, mondanivalóját. Aki nem tud ünnepelni, annak életébıl kimarad valami, nincs mit átadnia a következı nemzedéknek. Az ünnepi készülıdés izgalma, a várakozás öröme meghatározza az ünnep hangulatát. Fontos, hogy ezek a napok örömet, bensıséges, Isten közeli légkört jelentsenek, fel sem merüljön a szerepeltetés okozta stressz. Feladat: • Az ünneplés megtanítása. • Az ünnep érzelmi tartalommal való megtöltése. • Az ünnep, jeles nap kiemelése a mindennapi élet eseményeibıl. • Az ünnep elıkészítése. • A szülık bevonása az ünnepi elıkészületekbe (tervezés, dekoráció készítés, stb.). Advent a várakozás: Az óvodában ez valóban a várakozás idıszaka legyen. A koszorúkészítés, az elsı és a sorban következı gyertyák meggyújtása, az ajándékkészítés megmozgatja fantáziájukat, jólesı izgalommal tölti el a gyermekeket, örömet éreznek. Karácsony: törekedünk arra, hogy a gyermekek megértsék karácsony lényegét: Isten szereti az embert, a kisgyermeket is, ezért Fia emberré lett, hogy a világ Megváltója legyen. Ennek az örömhírnek a megértése a legfontosabb, s a népszokások, ajándékozás, stb. csak ezután következik. Húsvét: A gyermekeknek egyszerően, gyermekszerően mondjuk el a feltámadás történetét. Mondjuk el, hogy húsvét óta ünnepeljük a vasárnapot, mert ez az Úr napja. A néphagyományokról sem feledkezünk el, tojást díszítünk. Pünkösd: Pünkösd a gyermekek számára a legmegfoghatatlanabb, gyermekszerően mondani valamit a legnehezebb. Amikor Jézus eltőnt a tanítványok szeme elıl, Istenhez ment vissza, ezáltal a szívünkbe költözött. Jelenlétét mindennap érezhetjük, ha szeretettel fordulunk társaink felé, örömet okozunk egymásnak, ezzel örömet szerezve magunk számára is. 26

7. Kapcsolatrendszer 7.1 Az óvoda és a család

Intézményünk keresztyén értékrendet közvetít a családok felé. Célunk, hogy a keresztyén értékrend megnyilvánulása a mindennapokban, és az ünnepekben mintakövetésre találjon a családok életében is, mivel az óvoda és a család együttesen hatnak közre a gyermekek nevelésében. Az együttneveléshez szükséges, hogy eredményes legyen a kapcsolattartás az óvoda és a családok között, e körben meghatározó az óvónık magatartása az alábbiak szerint: • A szülıknek érezniük kell, hogy a gyermeket minden körülmények között szeretjük, elfogadjuk, jó és rossz tulajdonságaival együtt. • Célunk, hogy nevelıi és emberi magatartásunk elismerést, tiszteletet, bátor közeledést váltson ki a szülıben. • A szülınek bíznia kell titoktartásunkban, segítıkészségünkben, tanácsainkban, s tételezze fel a kölcsönös bizalmat. A gyermekrıl alkotott véleményünk mindig tartalmazzon pozitív megítélést, a javítanivalóra konkrét segítséget adjunk. • Célunk, hogy a szülı tájékozódó közeledésünkbıl ne a család titkainak kifürkészését érezze, hanem a gyermek nem megfelelı fejlıdésére utaló lehetıségek feltárását. 7.1.1 A családok bevonásának formái az óvodai életbe: A családok bevonásának formái az óvodai életbe az alábbiak: -

-

-

a gyermekét beszoktató szülı: A gyermek óvodába való beiratkozásától veszi kezdetét az együttmőködés. A beszoktató szülıket felkészítjük arra, hogyan viselkedjenek a fokozatos beszoktatás idején: mit mondjon a gyermekének, hogyan foglalkozzon vele a csoportszobában. a passzív segítı szülı: Alkalmanként szándéktól függıen az óvodai életbe „betekintı” szülı, aki a tevékenységekben elsısorban a saját gyermekét figyeli meg. az aktív segítı szülı: Az óvodapedagógusok által készített egy-két hetes pedagógia program ismeretében, elıre jelezve vállalkozhat a szülı arra, hogy a nap valamely szakaszában aktívan segítve közremőködik a tevékenységek szervezésében, és lebonyolításában.

7.1.2 Szülıi részvétel a mindennapokban Bevonjuk a szülıket (a szülık döntésétıl függıen): - gondozási feladatokhoz azokra a napokra, amikor pl. mozgásfejlesztést tervezünk, - élményszerzı napon séták, kirándulások alkalmával a gyermekek kíséréséhez, 27

-

különbözı felnıtt foglalkozásokat, intézményeket bemutató helyszíni tapasztalatszerzések megszervezéséhez, lebonyolításához, győjtımunkába, melyek a projekt feldolgozását segítik elı, óvodai ünnepek, rendezvények szervezésébe, az óvoda tárgyi környezetének alakításába.

7.1.3 Kapcsolattartás formái A kapcsolattartás formái: -

Szóbeli: családlátogatás, fogadóóra, szülıi értekezlet, rendezvény, munkadélután. Írásbeli: faliújság, gyermekmunkák kiállítása.

Családlátogatás: Célja: a gyermeket otthonában megismerni, szociális helyzetét felmérni, betekinteni az otthoni családi kapcsolatokba és a családi nevelésbe. Eljárás rendje: a szülıvel elıre egyeztetett idıpontban, a látogatás elıtt legalább egy héttel. Rögzített dokumentumok: A csoportnaplóban jelöljük a látogatás idejét. Fogadóóra: Célja: Az egyéni problémák megbeszélése. Eljárás rendje: Kezdeményezheti a szülı, vagy az óvónı, a megbeszélés elıtt egy héttel. Rögzített dokumentumok: Szükség esetén a gyermek fejlıdési naplójába. Szülıi értekezletek: Célja: Az óvodára, a csoportra vonatkozó közérdekő információk átadása. Eljárás rendje: A szülıket egy héttel az értekezlet elıtt írásban értesítjük. Rögzített dokumentumok: jelenléti ív, jegyzıkönyv. Rendezvény: Célja: A szülık közötti jó kapcsolat és a szülı és óvoda közötti jó kapcsolat ápolása. Lehetıséget biztosítani az óvodai életbe való betekintésre. Eljárás rendje: Egy héttel a rendezvény elıtt meghívók átadása személyesen. Rögzített dokumentumok: A csoportnaplóban a szervezési feladatoknál jelenik meg.

28

Munkadélután: Célja: Szülık, óvónık, óvoda dolgozói közötti jó kapcsolat ápolása, a tárgyi eszközök javítása, udvar szépítése. Eljárás rendje: A munkadélután elıtt az óvónık személyesen kérik fel a szülıket, a szervezett idı elıtt legalább egy héttel. Rögzített dokumentumok: A csoportnaplóban a szervezési feladatoknál. Faliújság: Célja: Aktuális információk az óvoda és a csoportok életérıl. A Helyi Nevelési Program a Házirend hozzáférhetıvé tétele, az óvoda orvosának rendelési ideje, elérhetısége, és az étlap. Eljárás rendje: Folyamatában biztosítani az aktualitást. Gyermekmunkák kiállítása: Célja: A szülık ismerjék meg és gyönyörködjenek a gyermekeik alkotásaiban. Ízlésformálás, esztétikus dekorálás, a gyermekközeli környezet kialakításával. Eljárás rendje: Folyamatos, állandó, tükrözi az óvodai tevékenységeket. 7.2 Szülıi munkaközösség

Óvodánkban a szülık jogainak érvényesítésére szülıi munkaközösség mőködik, amelyet a szülık hoznak létre, ennek során döntenek a szervezet saját mőködési rendjérıl, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselıinek megválasztásáról. A szülıi munkaközösség figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelıtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintı bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetıjétıl, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselıje tanácskozási joggal részt vehet a nevelıtestület értekezletein. A szülıi munkaközösség jogait részletekbe menıen az intézmény szervezeti és mőködési szabályzata tartalmazza. 7.3 Az óvoda és az iskola kapcsolata

Az óvoda-iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelıen, úgy neveljük és fejlesszük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttmőködık, kapcsolatteremtık legyenek és legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenı-mentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtı és megtartó

29

kapcsolatra törekszünk. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Kapcsolattartás formái: • A kapcsolatot az óvodavezetı, és az óvónık tartják. • Az iskolai nevelıkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklıdés egymás munkája, problémái, eredményei iránt. • Kölcsönös látogatások. • Szakmai tanácskozások, megbeszélések. • Szülıi értekezleten való részvétel. • A gyermekek iskolalátogatása. • Közös rendezvények, játékok, ünnepek. 7.4 Az óvoda és más intézmények kapcsolata

A kapcsolattartás az alábbi intézményekkel áll fenn: • A gyermekek fejlesztése, beszédhibáinak javítása, a zökkenımentes beiskolázás biztosítása érdekében azonos célokon alapuló kapcsolatot kell fenntartani a Nevelési Tanácsadó és a Logopédiai Intézet szakembereivel. A kapcsoktartás formái: - Kerek-asztal beszélgetés. - Személyes beszélgetés a problémás esetrıl, gyermekrıl. - Vizsgálatok kérése írásban, indoklással. - Visszajelzés a vizsgálatról, írásban. - Együttmőködési megállapodás a logopédiai fejlesztések ellátására. - A különleges bánásmódot igénylı gyerekek fejlesztésére, fejlesztési tervek elkészítése, megbeszélése. • A szociálisan hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermekeket, illetve szüleiket a Gyámügyi/Népjóléti Irodához irányítjuk. A gyermekvédelmi felelısön keresztül támogatásokat javaslunk. • Családi konfliktusokban és azok problémamegoldásában való segítségnyújtás érdekében kapcsolattartás a Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálattal a problémát észlelı óvónı vagy a gyermekvédelmi felelıs útján. • Kapcsolattartás a gyermekorvossal és az ÁNTSZ-vel az óvodavezetı útján, ennek keretében (i) évente orvosi vizsgálat minden csoportban, (ii) tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálat, (iii) hallás, látás vizsgálat.

8. Gyermekvédelem Az óvodák kötelességei közé tartozik, hogy a veszélyeztetett gyermekeket felkutassa. A gyermek veszélyeztetett akkor, ha olyan állapotba kerül, amely testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlıdését akadályozza.

30

Feladataink: • Felmérjük a gyermekek szociális hátterét. • Együttmőködünk a gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi hatóságokkal, és pénzügyi ellátások kezdeményezése céljából az önkormányzattal. • A gyermekek rendszeres egészségügyi szőrésének és ellátásának megszervezése. • A gyermekek fejlıdésérıl a szülıket rendszeresen tájékoztatjuk. • A gyermekbalesetek megelızése. • Az intézményi óvó-védı elıírások betartása. A gyermekvédelmi felelıs felméri a gyermekeket az óvónık jelzései alapján a veszélyeztetettség okait vizsgáló szempontok szerint, amelyek a következık: - nevelési hiányosságok, - egészségügyi okok, - erkölcstelen családi környezet (pl.: italozó vagy drogos szülık), - rossz lakásviszonyok, - anyagi okok, - megromlott családi kapcsolat. A gyermekvédelmi felelıs feladatai: • Tájékoztatja a szülıket arról, hogy milyen problémával milyen intézményekhez fordulhatnak. • A kedvezményes étkezési térítési díjra rászoruló gyermekek személyére javaslatot tesz. • Óvónık, szülık kérése alapján kezdeményezi a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását. • Figyelemmel kíséri a gyakori és indokolatlan óvodai hiányzásokat elsısorban a tanköteles korúak esetében. • Figyelemmel kíséri a nagycsoportosok beiskolázását, jelzi az iskola felé a problémás eseteket. • Ellenırzi a veszélyeztetett gyermekekrıl vezetett adatokat. A gyermekbalesetek megelızésével kapcsolatos feladataink: Ismertetjük a gyermekekkel az óvodán belüli és kívüli helyes viselkedés szabályait, testi épségük megırzése érdekében. Felhívjuk figyelmüket az esetleges veszélyforrásokra, törekszünk a veszélyforrások mihamarabbi megszüntetésére.

9. Minıségfejlesztés óvodánkban 9.1 A programhoz kapcsolódó dokumentumok

Programunk hatékonyságát, minıségét elsısorban a gyermekközösség és az egyes gyermekek fejlıdése mutatja meg. Ennek folyamatos áttekintése, figyelemmel kísérése 31

jelenti értékelésünk legalapvetıbb bázisát. Ezeket az alábbi dokumentumok folyamatos vezetésével tudjuk figyelemmel kísérni: • Az óvodavezetı által készített és a nevelıtestület elfogadásával érvénybe lépı éves munkaterv és annak értékelése nevelési évenként. • Nevelési terv és értékelése a csoportnaplókban. • Heti ütemterve a csoportnaplókban. • A gyermekek egyéni fejlıdésének nyomon követése személyiségi naplóban (anamnézis, a fejlıdés követése táblázatok segítségével, bejegyzés félévente, a fejlesztési feladatok és azok megvalósulásának feltüntetése, az iskolakészültség vizsgálata nagycsoport végén). 9.2 A program értékelése, ellenırzése

A program bevezetését követıen a programot 1-4 éves intervallumban értékelni kívánjuk. Ennek szempontjai: • A program gyakorlati megvalósulásának napi megnyilvánulásai. • Református szakértıi vélemény (országos szakértıi névjegyzékben szereplı). • A gyülekezet képviselıinek (lelkipásztor, presbitérium) értékelése. • A nevelıtestület és a munkatársak teljes közösségének belsı önértékelı munkája. • A szülık közösségének véleménye. • Az óvodavezetés ellenırzı munkája: Az ellenırzés során megvizsgáljuk azt, hogy a program elgondolásai mőködıképesek-e. Mindezzel pedig a munkánk lehetı legjobb minıségét szeretnénk biztosítani. Az óvodavezetı az éves munkatervben rögzíti az adott nevelési év ellenırzési tervét, amelyben elıre megadja az ellenırzések szempontjait. Az ellenırzéseknek az óvodai élet minden részletét föl kell ölelniük (biztonságos munkafeltételek, balesetvédelem, a szükséges eszközök megléte, a szakmai munka, stb.). A feltárás lehetséges módszerei: dokumentumelemzés, megfigyelés, elemzés, megbeszélés, beszélgetés, kérdıívek készítése. A fentiekben röviden vázolt ellenırzési rendszer részletekbe menı kidolgozására a Minıségirányítási Programban kerül sor.

10. Érvényességi rendelkezések A helyi nevelési program érvényességi ideje: A nevelıtestület határozata alapján visszavonásig érvényes. A helyi nevelési program felülvizsgálata: A felülvizsgálat 5 évenként történik. A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: • Jogszabályi változás, • fenntartói feladatváltozás, 32

• minıségi munka eredményeibıl adódó változás, • a nevelıtestület 50+1%-a igényli a program változtatását. A helyi nevelési program nyilvánosságra hozatala: Az óvodában a faliújságra kihelyezve. Az óvoda honlapján. A helyi nevelési programról való tájékoztatás kérés és adás rendje: Tájékoztatást az intézmény Nevelési Programjáról az óvoda vezetıjétıl lehet kérni és kapni. Melléklet: 1. sz.: Nevelımunkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke

33

1. sz. melléklet: Nevelımunkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke A nevelımunkát az alábbi eszközök, felszerelések biztosítják: Eszközök, felszerelések megnevezése

Mennyiségi mutató (db) 1. csop.szoba + 2. csop.szoba

Megjegyzés

1. Játékok, játékeszközök különféle játékformák 6+6 játék típusonként A +6 db beszerzése 2011. szeptembertől, (mozgásos játékok: mikortól a 2. óvodai csoport beindítása tervezett. füles nagy labda, billegő,ugrálókötél, körkötél, babzsák, labda, karika, szalagok szerepjátékok: babák, bababkonyhai szerepjátékhoz gyermekméretű főző és tálaló edények, evőeszközök, vasaló, műzöldségek, gyümölcsök, babruhák, jelmezek, építőkonstruáló játékok: duplo, nagy méretű faépítő, nagyobb autók, kamionok, repülők, hajó, kisautók, állatemberfigurák, szabályjátékok: puzzle, társasjáték, kártya, dramatizálás és bábozás: bábok, barkácsolás: barkácsdoboz) eszközei mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök:,bot, babzsák, maroklabda, léglabda,

21+20

A +20 db beszerzése 2011. szeptembertől, mikortól a 2. óvodai csoport beindítása tervezett.

34

karika ének, zene, énekes játékok eszközei: dob, triangulum, csörgő, csengő, xilofon, cintányér

1+1 hangszerenként

A +1 db beszerzése hangszerenként 2011. szeptembertől, mikortól a 2. óvodai csoport beindítása tervezett.

az anyanyelv 6+6, ill. képeskönyvekből A +6 db, ill. 15x3 beszerzése 2011. fejlesztésének, a 15x3 +15x3 szeptembertől, mikortól a 2. óvodai csoport kommunikációs beindítása tervezett. képességek fejlesztésének eszközei: képeskönyvek, képes mesekönyvek, mese és verses mondókás könyvek, gyermekkezekhez méretezett kesztyű és újbábok értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök: különböző nehézségi fokozatú puzzle, társasjátékok színforma-mennyiségjelző dobókockával, dominó (állatos, növényes, szín, forma, számos), lego, pötyi, logikai készlet, memória játék

6+6

A +6 db beszerzése 2011. szeptembertől, mikortól a 2. óvodai csoport beindítása tervezett.

ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök: színes ceruzák (vékony, vastag), zsírkréta (vékonyvasrag), aszfaltkréta, natúr és színes gyurma, tempera festék, ecsetek különböző vastagságban,

21+20 típusonként

A +20 db beszerzése 2011. szeptembertől, mikortól a 2. óvodai csoport beindítása tervezett.

35

rajzlap, színes papír, krepp papír, tomp hegyű tű, különböző színű kartonok a természeti-emberitárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok: -homok-víz asztal -nagyító -műanyag vízhatlan köpeny -természettudományos könyvek életkor szerint munka jellegű tevékenységek eszközei: vágódeszka, tompa hegyű kés, seprű, lapát, kerti eszközök

A + db-ok beszerzése 2011. szeptembertől, mikortól a 2. óvodai csoport beindítása tervezett. 1+1 1+1 6+6 8+8

6+6

A +6 db beszerzése 2011. szeptembertől, mikortól a 2. óvodai csoport beindítása tervezett.

2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök dvd (lejátszó)

1

televízió

1

magnetofon

1

diavetítő

1

vetítővászon

1

hangszer/furulya (pedagógusoknak)

1

hangszer (gyermekeknek)

6+6

A +6 db beszerzése 2011. szeptembertől, mikortól a 2. óvodai csoport beindítása tervezett.

36