A CÉGÉNYDÁNYÁDI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

A CÉGÉNYDÁNYÁDI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

A Cégénydányádi Napköziotthonos Óvoda nevelési programja

Bevezető A Cégénydányádi napköziotthonos Óvoda szervezeti felépítése I. Helyzetelemzés 1. A cégénydányádi Napköziotthonos Óvoda feltételrendszere 2. Az óvoda tárgyi, dologi feltétele 3. A nevelési - oktatási intézmények kötelező eszközeiről, felszereléseiről / 2004-2008 / Pedagógiai alapelvek II .Az óvodánk nevelési célja, feladata 1. Az óvoda nevelési célja 2. Az óvoda nevelési feladatai 3. A nevelés alapvető keretei A. Az egészséges életmód alakítása B. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása III. A fejlesztés tartalma 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas, közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység IV. A komplex foglalkozások rendszere 1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 1. A. Az anyanyelvi- az értelmi fejlesztés és nevelés 2. B. Matematika 3. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások 4. A. Természet - társadalom - ember Születéstől - felnőttkorig B. Művészeti tevékenységek a. Mese - vers, dramatizálás, bábozás b. Vizuális tevékenység c. Ének - zene, énekes játék 4. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek Mindennapi testnevelés V. Óvodánk kapcsolatrendszere 1. Óvoda - család 2. Óvoda - iskola 3. Óvodánk egyéb kapcsolatai VI. Gyermekvédelem VII. Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere VIII. Az óvodába és az iskolába lépés feltételei

Bevezetés

" Ha jó a cél, amit kitűztél, akkor akadnak bizton eszközök... " /Vikingek/ A Cégénydányád-i helyi óvodai nevelési programot az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program alapján készítettük el, melyben célunk a gyermekek szebb, boldogabb, biztonságosabb jövőjének megalapozása. A gyermeki személyiséget tiszteletben tartva, elfogadva, szeretetteljes légkörben leghatékonyabban a komplex tevékenységek által lehet teljes személyiségüket fejleszteni. A gyermeki tevékenységre épülő nevelést a szülők, gyerekek és fenntartók igényeinek figyelembe vételével valósítjuk meg.

A Cégénydányádi Napköziotthonos óvoda szervezeti felépítése

Iskola igazgató

Vezető óvónő

óvónők

dajkák

Helyzetelemzés Óvoda tipusa : tagintézmény Általános Iskola Cégénydányád cim : 4732 Cégénydányád, Zrínyi út 1. telefon : 44/566-066 Az óvoda hivatalos elnevezése : Napköziotthonos óvoda cím : 4732 Cégénydányád, Zrínyi út 58. telefon : +36302552643 Az óvoda fenntartója : Cégénydányád, Gyügye, Szamoújlak önkormányzatai Az óvoda alaptevékenysége : 3-6 éves korig a gyermek napköziotthonos óvodai nevelésének biztosítása. Az alapító okirat kelte : 1994. június 27. Az óvodai csoportok száma : 2 Kis-középső és nagycsoport Az óvoda vezetője /vezető óvónő/, a program benyújtója : Kissné Szántó Elvira Óvodánk két csoporttal rendelkezik, kis-középső és nagycsoporttal. Az érvényben lévő "Az óvodai nevelés országos alapprogramja" alapján és a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program alapján /adaptálás/ készítettük el óvodai nevelési programunkat. Az óvoda funkciói : óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb 7 éves korig. A feladatok ellátásához az óvodának rendelkezésére áll : Cégénydányád, Zrínyi út 58. szám alatt lévő óvoda épület, melyben két csoportszoba, gyermeköltöző, gyermekmozsdó, melegítőkonyha, szertár, felnőtt öltöző, és mellékhelyiségek találhatóak, valamint az épülethez tartozó játszóudvar. Az óvoda működési területe Cégénydányád kisközség /689 fő/, a Szamos jobb partján, Fehérgyarmattól 8 km-re helyezkedik el. Itt található az óvodánk. Három település gyermekei járnak az óvodába, Cégénydányádról, Gyügyéről és Szamosújlakról. Mindhárom falu határában megtalálható a Szamos folyó, mely szép környezetet biztosít a falvak számára. Községünk nevezetessége az 1930 körül épült egykori Kende kastély, melyet természetvédelmi területnek nyilvánított park vesz körül. Sok értékes, ritka növény található benne. Jelenleg a kastély gyermek és ifjúsági otthonként üzemel. A gyermek és ifjúsági otthonból is járnak 3 éves kortól a községi óvodába gyerekek. A falvainkban élő emberek főként növénytermesztésből és állattenyésztésből élnek, mivel nagyon kevés a munkalehetőség, és nagymértékű a munkanélküliség. A gyermeklétszám alakulása lehetővé teszi, hogy minden 3. életévét betöltött gyerek óvodába járhasson. Az önkormányzatok nagymértékben segítik a szülőket, kedvezményes étkeztetéssel

támogatják a gyermekeket. Gyügyéről és Szamosújlakról a két község közös iskolabusszal szállítja át és haza a gyerekeket. Óvodánkban 2009-2010-ben a két csoportban 44 gyerek vesz részt az óvodai nevelésben. Cégénydányád : 25 fő Gyügye : 9 fő Szamosújlak : 8 fő Gyermekotthon: 1 fő Két óvónő és két dajka foglalkozik a gyerekekkel, mindkét csoportban a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését és személyiségük kibontakoztatását elősegítve, az életkori és egyéni sajátosságokat, és eltérő fejlődési ütemet figyelembe véve neveljük a gyermekeket. A gyermekekben azok a pozitív vonásokra építünk, melyekkel erősíthetjük önbizalmukat, és ezzel a kevésbé sikeres területen is fejlődőképessé tesszük őket. Óvodába íratáskor a szülők kérését figyelembe véve a testvéreket, vagy már otthon összeszokott barátokat egy csoportban helyezzük el, a beszoktatást ezzel is megkönnyítve a gyermekek számára. Lehetősége van a szülőknek arra is, hogy gyermeküket többször is elhozzák a leendő óvodai csoportba, és ott mindketten megismerkedjenek az óvodai környezettel és szokásokkal. A szülők támogatására és együttműködésére számíthatunk nevelő munkánkban. Kapcsolattartási lehetőségeink változatosak. Minden évben nyílt napokat, valamint ünnepségeket tartunk melyen az érdeklődő szülők részt vesznek. Szülői értekezletek alkalmával is nagy az érdeklődés, közös és egyéni problémák megbeszélésére is sor kerül. Családlátogatások alkalmával mi tekinthetünk be egy-egy család életébe, a gyermekek életkörülményeit még jobban megismerve. A szülők szívesen veszik, ha bábszínház látogatást , kirándulást szervezünk, mivel a körülmények miatt sok család nem jut el gyermekével ilyen helyre. Rendszeressé vált gyermeknap alkalmával a Nyíregyház-i Vadasparkba való kirándulás, melyet az iskolabusszal oldunk meg. Az iskolában szervezett előadásokon is részt veszünk, melyen térítésmentesen vehetnek részt a gyerekek. Nagycsoportban, de ez az egész óvodai nevelés folyamatára is vonatkozik, feladatunk még az iskolai életre való felkészítés, mely ugyan az egész óvodai életen keresztül megy végbe, de a nagycsoport végére mutatkozik meg az eredmény, hogy ki érte el az iskolaérettséget. A szülők és az óvónők között jó a kapcsolat, mivel a szülők reálisan látják gyermekük fejlődését, elfogadják az óvónő javaslatát, így egyre inkább kevesebb gyerek kerül az iskolába, aki nem éri el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Ilyen esetekben mindkét fél egyetértésével a Nevelési Tanácsadó véleményét is kikérjük. Mivel az óvoda az általános iskola tagintézménye, nagyon szoros a kapcsolat az intézmények között. A leendő első osztályos tanító többször is ellátogat az óvodába, ismerkedik a gyermekekkel, megfigyeli őket tevékenység közben. A gyermekek is bátrabban néznek a jövő elé, mivel nem lesz idegen számukra a tanító, akihez kerülnek. Mivel körzeti általános iskola, így a gyerekek többsége oda fog járni, és a közös iskolalátogatás még közelebb hozza a gyermekekhez az ismeretlent.

A Cégénydányádi Napköziotthonos Óvoda feltételrendszere Személyi feltételek : Az óvoda eredményes működését az óvodapedagógusok és a technikai dolgozók biztosítják. Felsőfokú végzettségű óvónők száma 2 fő. Pedagógiai munkát segítő szakképzett dajkák száma 2 fő Az óvodában egy fő vezető óvónő van, aki a vezetői feladatokat látja el, az iskola igazgató útmutatása alapján. A testület összetétele : Kissné Szántó Elvira óvónő – vezető óvónő Veresné Nagy Irén- óvónő Országh Lászlóné - dajka Törő Bálintné - dajka A közoktatásról szóló törvény értelmében az óvoda személyi feltétele megkívánná még két óvónő foglalkoztatását. tartani. Az iskola tagintézményeként tagjai vagyunk az alsó tagozatos szakmai munkaközösségnek. Betekintést nyerünk az alsós évfolyamokban történő munkákban, és ez fordítva is igaz, az óvodába pedig az alsós tanítók látogatnak el, egy-egy problémás terület kérdéseit megvitatva, mindkét oldal szempontjából. A nagycsoportban megtekintenek egyegy bemutató foglalkozást is. Heti egy alkalommal hitoktatás zajlik mindkét csoportban, amit a református lelkész tart. Jelenleg az óvónők beosztása a következő képen alakult : Kis-középső csoportban 1 óvónő és 1 dajka, nagy csoportban 1 óvónő és 1 dajka dolgozik. Reggel a két csoport együtt gyülekezik, egy óvónő felügyeletével. A tízóraizás már külön csoportonként történik. Mindkét óvónő megtartja csoportjában a kezdeményezéseket és foglalkozásokat. A délutáni meseolvasás közösen történik, egy óvónő mond mindkét csoportnak mesét, az egyik dajka segít a felügyeletben, a másik dajka és közmunkás a konyhán mosogat. Uzsonna után a két csoport megint összevontan működik a zárásig egy óvónő és a dajkák felügyeletével. A bejáró gyerekeket - Gyügye, Szamosújlak – felkészítjük az utazásra, és a dajka felügyeletével utaznak haza. Legalább egy fő óvónőre azért lenne szükség, mert a dajkák segítségére délelőtt is nagy szükség lenne, így viszont a délelőtt nagyobb részében csak egy dajka tudja segíteni az óvónők munkáját. A dajkákra hárul a tízórai, ebéd, és uzsonna kiosztása, valamint a mosogatás, mivel az ételt az ÖNO konyhájáról szállítják az óvodába. A dajkák minden tevékenységben segítik az óvónőket. A kollektívában jó a szakmai és emberi kapcsolat a dolgozók között. 2009 őszétől egy fő közmunkást biztosít a cégénydányádi önkormányzat a technikai munkák végzésére.

Az óvoda tárgyi, dologi feltétele Az óvoda épületét, melyhez szolgálati lakás is tartozik, 1976-ban építették. A postával és ifjúsági klubbal egy előudvaron található, a postától sövény választja el az épülethez tartozó udvart, mely parkosított. Az óvoda épülete előtt betonos rész is van, biztosítja a sáros, lucskos időjárásnál is a gyermekek szabadban történő mozgását. Az óvoda épülete mögött helyezkedik el a fákkal, fűvel parkosított játszóudvar. A játékudvar teljes elkerítését társadalmi munkával oldottuk meg. Az óvoda épületében két csoportszoba van, 51-51 négyzetméter, 25-25 főre tervezve. A csoportszoba szolgál minden tevékenység teréül : játék, étkezés, délutáni pihenés, egyéb szabadon választott tevékenység, foglalkozás. A mosdó és WC egy helyiségben van, meleg vízzel ellátott, a WC-ket egy éve felújították. A

gyermeköltöző tágas, ebből nyílik mindkét csoportszoba és a mosdó. Tálaló, mosogatókonyha, öltöző, elkülönítő, raktár, iroda és mellékhelyiségek vannak az épületben. A fűtés központi fűtéssel történik, melyet 1998. augusztusában készítettek.. Az mindkét csoportszoba padlózata linóleummal van burkolva, és egy részét padlószőnyeg borítja. A játszóudvar tágas teret nyújt a gyerekek mozgáslehetőségeinek kielégítésére. Különböző fajta fák biztosítják az árnyékos részt, rendelkezünk homokozóval, hintaággyal, hintával, mérleghintákkal, három különböző alakú és méretű vas mászóráccsal, egy csúzdaházzal, láncos egyensúlyozóval, egy kötélből és fából álló mászóházzal, melynek többségét pályázati pénzből vettük. Az udvari játékok sorát bővíti a műanyag elemekből összerakható, mászóbújó forma, melyet a Cégénydányád-i önkormányzattól kaptunk. Az egészséges életmódra nevelés és a környezetvédelemre nevelés érdekében gyakoriak a környéken tett kirándulások, melyek a holt Szamos töltését és az általa körbevett erdős részt is érinti, amelyet a helybéliek " Kerek erdőnek " neveznek. Gyakori kirándulásokat teszünk a Kende kastély parkjába, valamint a Szamos folyó töltésén és általa határolt bokros területen. Az óvoda udvarán lévő fák és növények a természetbarát magatartás elsajátítását is segítik, valamint az ott élő madarak és apró élőlények megfigyelését. Udvarunkon természetes anyagokból készült játékokat is szeretnénk létrehozni, mely a gyermekek természetes mozgását, ügyességét fejlesztené. További pályázatokkal is próbálkozunk, sajnos eredménytelenül. Az óvoda belső berendezési tárgyai a gyerekek méreteinek megfelelőek, a bútorok az évek folyamán székekkel és asztalokkal bővültek. A játékszekrények és polcok a gyermekek által elérhetőek. A csoportszobai játékkészlet változatos, a gyermekek igényeit kielégítő. Mennyiségre és minőségre is megfelelő, fejlesztőileg hat a gyerekekre. Szabadidős tevékenységben is rendelkezésükre áll az általunk készített filc ujjbáb, kesztyűsbáb készlet, és sík bábok, melyek megmozgatják a gyermeki fantáziát és felszabadultan, gátlásaikat leküzdve szerepelnek. Az óvodai tanuláshoz szükséges eszközkészlet jó lehetőséget nyújt a tevékenységeken keresztüli ismeretanyag bővítéshez, elmélyítéshez, és tapasztalatszerzéshez. Eszközkészletünket igyekszünk saját készítésükkel gyarapítani. Az óvodai meséskönyvek ismeretterjesztő könyvek készlete elhasznált, kevés pénz jut bővítésre. Szakkönyvi ellátottságunk megfelelő. Feladatunknak tekintjük a továbbiakban is, hogy eszközkészletünket bővítsük, pályázatok és egyéb lehetőségek által. 2010 tavaszán az önkormányzat pályázatot nyert az óvoda felújítására, 14 millió forintot. Nyáron megtörtént a beruházás, tető átfedése, külső nyílászárók cseréje, valamint a gyermekmosdó, gyermeköltöző, tálalókonyha és folyosók átcsempézése. A festési munkálatokat az önkormányzat dolgozói végezték. Bízunk benne, hogy így a fűtési költségek csökkennek, mivel az ablakok nagyon rossz állapotban voltak

1. Nevelési-oktatási intézmények kötelező eszközeiről, felszereléseiről / 2004 – 2008 /

I.

A jegyzékben szereplő helyiségek a rendelkezésünkre állnak

II.

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai: - szőnyeg, felnőtt szék, óvodai több funkciós mászókészlet, OVI kondi, kéziszerek – labda, kötél, karika – kerti pad és könyvtári dokumentáció, szakirodalom

III.

Tisztálkodási és egyéb felszerelések - törülköző, abrosz, étkezéshez szükséges tányérok, evőeszközök, ágyra vászon ételmintás üveg

IV.

Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök - vasaló, takarító eszközök, ruhaszárító, automata mosógép, gáztűzhely

V.

Nevelő munkát segítő eszközök

Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök – mászósátor, csúszda, láncos egyensúlyozó, tornaszőnyeg -, ének-zene, énekes játékok eszközei – ritmushangszerek. Az anyanyelv fejlesztésének a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei. Értelmi képességeket – érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök ( PUZZLE). Ábrázoló tevékenységet fejlesztő – rajzolás, festés, mintázás, építés, képkialakítás, kézimunka – anyagok, eszközök. A természeti – emberi – tárgyi környezet megismerését segítő eszközök, anyagok, kerti szerszámok. Kazetták, hangszerek, televízió, videó, magnó. VI.

Egészség – és munkavédelmi eszközök Munkaruha, védőruha

Pedagógiai alapelvek - A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése az egyenlő hozzáférés biztosításával - A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés és bizalom övezi - A gyermeki másság elfogadása - A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiség fejlődését - A gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatása - Gyermekközpontúság - Minden gyermek egyéni ütemben halad - fejlődik saját fejlettségi szintjéhez képest - A tevékenységekben belső motiváltságból vegyen részt - Önérvényesítés - A családi nevelést az óvoda kiegészíti - Az iskolában való átmenet zökkenőmentessége - A gyermeki autonómia figyelembe vétele - Tevékenységközpontúság - Együttműködési készség - Kooperáció másokkal - Gyermeki tevékenységre épülő nevelés - A gyermeket-mint fejlődő személyiséget-gondoskodás és különleges védelem illeti meg - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak - Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. - Az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. - Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának.

II. Az óvodánk nevelési célja, feladata 1. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is. - Az óvodás korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése - A teljes gyermeki személyiség fejlesztése a tevékenységek által és tevékenységeken keresztül - Az életre való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül - Kooperációra és kommunikációra kész gyerekek nevelése - Szükségleteik kielégítése - Együttműködésre, kölcsönös tiszteletre nevelés - Körülöttünk lévő természet megbecsülésére nevelés - Társadalmi gyakorlatra való általános előkészítés - A gyermek személyiségének fejlesztése, és az életre való felkészítés - A gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítése. 2. Az óvoda nevelési feladatai - Az óvónők kísérjék figyelemmel a gyermekek szociális helyzetét, segítsék elő fizikai, testi szükségleteik kielégítését, hogy éhségérzet, vagy más tényező ne zavarja, ne vonja el a gyermekek figyelmét az őt fejlesztő tevékenységekből. - Az óvoda és család együttműködése, kölcsönös bizalom kialakítása. - Minden gyermek személyiségében a pozitív vonások kiemelése, melyre építve erősítjük önbizalmukat, és a kevésbé sikeres területeken is sikerélményhez juttatjuk őket. - A gyermek személyiségének tiszteletben tartása és másságának elfogadása, társaival való elfogadtatása. - A világ megismertetése és megértetése a maga egészében a közvetlen megfigyelésre és a tevékeny tapasztalatszerzésre építve. - A gyermekek természetszeretetre nevelése, érezzék milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. - Az óvodás korú gyermekek tapasztalataira, aktuális élményeire, és tevékenység vágyára építve komplex tevékenységi formák szervezése. - A gyermeki személyiség komplex tevékenységek általi fejlesztése. - A tevékenységközpontú óvodai nevelésben a gyermek középpontba helyezése és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítése. - Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. - A gyermekek mozgásigényének kielégítése. - Kooperációra nevelés : a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös összehangolása. - Kommunikációra képes gyerekek nevelése - a közmegegyezésre való törekvés mindazokban kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják. - A gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva valósítjuk meg a fejlesztést. - A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek számára. - A gyermekek megfelelő gondozottságának biztosítása. - Egészséges óvodai környezet megteremtése, a gyermekek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése.

- Az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. - Az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében a mindenkori nagycsoportos óvónő és leendő elsős tanító közvetlen kapcsolatának kialakítása, az iskolába menő gyerekekkel személyes találkozása a tanítónak. - A gyermekek zökkenőmentes beszoktatása érdekében a testvérek, vagy közeli barátok egy csoportban való elhelyezése szülői igények alapján. - Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása. 3. A nevelés alapvető keretei 1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek fejlődő személyiség, életkoronként életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A. Az egészséges életmód alakítása Cél : az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása a gyermek testi fejlődésének elősegítése. A családi szokásokat figyelembe véve, a gyermekek életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása. Feladat : - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a környezettudatos magatartás megalapozása - a gyermekek gondozása - testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése - a gyermek testi képességei fejlődésének segítése - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása - a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése - megfelelő szakemberek bevonásával-szülővel, óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Az óvodába történő felvétel után igyekszünk minél rövidebb idő alatt, minél alaposabban megismerni a gyerekeket. Az optimális, a gyermek életkorának megfelelő életritmust az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együttműködve alakítjuk ki. A gyermek egészséges fejlődésének alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. A gondozási feladatok végzése közben kialakítjuk a bensőséges gyerek-felnőtt kapcsolatot. A gyermek - felnőtt pozitív kapcsolatára, a kellemes, nyugodt légkörre alapozva a gyermekek komfortérzetét biztosítjuk, amely minden tevékenységhez szükséges. Ezzel megalapozzuk a gyermekek önállóságát, alkalmazkodóképességét, együttműködését. Kialakítjuk a gyerekek helyes napirendjét, magatartás és viselkedési szabályait. Közvetlen kapcsolat jön létre a gyermek és környezete között. Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajka nénivel megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. A gyerekek tisztaságigényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket biztosítjuk. A testápolás alkalmával a tisztálkodási eszközök használatát ismertetjük meg. Az önálló testápolás, öltözködés szervezettségét az óvodába lépéstől biztosítjuk, de mindaddig végezzük velük együtt, az egyéni fejlettségtől függően a teendőket, amíg nem biztosak a napi élethez szükséges szokások sorrendjében. A folyamatos tevékenységet szóbeli magyarázattal

kísérjük. Később kis segítséggel végezzék a maguk körül adódó önkiszolgálási teendőket, mely az önállóság egyre nagyobb ösztönzését jelenti. A szokásrend új kultúrtartalmakkal bővül, naposi munka, megbízatások különböző környezetvédelmi munkák. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk a szülők körében is. Fontosnak tartjuk, hogy ruházatuk tiszta, ízléses és praktikus legyen és ezt önmaguk is igényeljék. A táplálkozás során az elhasznált energiát pótoljuk, illetve a további testépítéshez szükséges tápanyagokat biztosítjuk. Az étkezésnél érzékelt ízeket, illatokat, színeket megnevezzük. Minden csoportban megteremtjük a feltételét a kultúrált étkezési szokások kialakításának. A gyermek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Minden csoportban megteremtjük a nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket / levegőcsere, csend, nyugalom, alvás hangulatához illő mese /. A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését a változatos udvari játékokkal, a sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal, körjátékokkal biztosítjuk. A rendszeres, örömmel végzett mozgással szoktatjuk őket az egészséges életvitelre, kihasználva környezetünk adottságait - Kastélypark, Szamos folyó töltése, " Kerekerdő ". Testi épségük védelme, és a balesetmegelőzés érdekében önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyerekeket. Az eszközök, használati tárgyak ellenőrzése, karbantartása, a hibaforrások megszüntetése folyamatosan történik. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak - helyesen használják a zsebkendőt - önállóan, egyéni igényüknek megfelelően szedik a kellő mennyiségű ételt, öntik a folyadékot - készség szintjén használják az evőeszközöket, kialakulnak a kultúrált étkezési szokások - tudnak sorrendben öltözni, vetkőzni, ruhájukat ki-be gombolni, cipőjüket befűzni, bekötni - igénylik környezetük rendjét, gondozottságát - a szabadban végzett számtalan tevékenység által a gyermekek kiegyensúlyozottá, edzetté, testileg - szellemileg teherbíróvá válnak - felkészültek az iskolai életre B. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Cél : a szociális és egyéni nevelés célja, a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül. Feladat : - érzelmi biztonságot, állandó értékrendet nyújtó szeretetteljes, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör megteremtése, a beszoktatástól az óvodáskor végéig - a szeretet és kötődés képességének fejlesztése - a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése - az érzelmek kifejező képességének fejlesztése - az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése - az érzelmi zavarok tompítása, leépítése - az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jelemezze - a gyermek szociális érzékenységének fejlődése, éntudatának alakulása, és önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek segítése - lehetőségek teremtése, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit

- a gyerekek nevelése annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól - a szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, szokás és normarendszerének megalapozása - az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyereket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére - a gyermeki magatartás kialakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be A gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. A beszoktatásra különös gondot fordítunk, ahol az anya együtt a gyermekével ismerheti meg a közösségbe történő beilleszkedést. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél hosszabb időn keresztül, fokozatos időcsökkentéssel vegyenek részt a szülők ebben a folyamatban. Így az együttlét, az új környezet elfogadása biztonságot ad, megismerve a gyermekek napirendjét, szokásait. Elfogadjuk az otthonról hozott kedves játékaikat, melyhez érzelmileg kötődnek. Csoportszobáink otthonosak, szépek. Az óvó nénik és dajka nénik gondoskodó szeretettel várják a gyermekeket. Ez óvodánk első pozitív érzelmi véleménye. Mindig figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, eltérő szokásaikat. Nagycsoportosaink szeretettel és segítő szándékkal veszik körül a kicsiket. Ilyen családias légkörben kedvezően alakulnak társas, baráti kapcsolataik, egymáshoz való viszonyuk is. Közös játékot, kirándulást szervezünk a kicsiknek és nagyoknak.. Biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a kistestvér az óvodába érkezés első napjait - heteit a nagyobb testvér közelségében, csoportjában töltse. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű, a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Úgy szervezzük az óvodai életünket, hogy segítse a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak-együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség- és akaratuknak-önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat- fejlődését, a szokás- és normarendszerük megalapozását. A gyermek nyitottságára építve elősegítjük, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Kirándulások és séták alkalmával megismertetjük lakhelyükkel és környezetükkel a gyerekeket, kiemelve a nevezetességeket, műemlékeket ( Kende-kastély, gyügyei- és szamosújlaki templom). Nemcsak Cégénydányáddal, ahol az óvoda van, hanem Gyügyére és Szamosújlakra is ellátogatunk, ahonnan a gyerekek egy része jár az óvodába. A természeti és társadalmi környezetünkben olyan feltételeket biztosítunk, amelyben alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, ezáltal a reális ÉN-tudat, pozitív értékrend, helyes viselkedés alakulására. A gyermekek felé nyitottak vagyunk, segítjük a barátságok kialakulását, a másság elfogadását, az érzelmileg átélt közös feladatok megvalósulását. Az érzelmi hatások sokféleségét engedjük érvényesülni, szem előtt tartva azt, hogy a pozitív érzelmeket megerősítjük, a negatívokat visszatartjuk, fékezzük. Mindezek feltételezik a mentálhigiéniás egészséget, a közösség lelki egészségét és harmóniáját. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A gyermekek viselkedéskultúráját fejleszti a felnőttek jó példája, bátorítása, türelemre, bizalma szeretete. A gyermekek érzik, hogy az óvónő cselekedeteiben, szavaiban mit és miért tart helyesnek, mit és miért utasít el, és

mit vár el tőlük. A gyermekek kezdetben érzelmileg, majd később a belátás alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, amelyet az óvónő közvetít. Az azonosulás elősegíti a csoport közösséggé formálódását. Hagyományaink ápolása : születés - névnapok jelzik azt, hogy fontosak vagyunk egymásnak, együtt örülünk, ünnepelünk. Speciális feladatként jelentkezik a hitoktatás óvodánkban. Világnézeti semlegességet biztosítva a szülők igénye által és megkérdezésükkel heti egy-egy alkalommal mindkét csoportban a református lelkész tart a gyerekek számára hitoktatást. A foglalkozás a gyerekek szintjének megfelelő, az óvodai követelményeket figyelembe veszi a lelkész. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - a gyermekek szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt, képesek lesznek más csoporttal való együttműködésre - figyelemmel, türelemmel hallgatják az óvónő és társaik közlését - ébredezik bennük a közösségi öntudat - az ÉN-tudat - önismeret - önértékelés fejlődése révén képessé válnak az önálló helyzetmegoldásra, önérvényesítésük a társas kapcsolatban elfogadható módon történik - örülnek a közösen elért sikernek, közös élménynek - kialakul a környezetükben élők iránti érdeklődés - társaik különbözőségét megértéssel fogadják - igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása - segítenek egymásnak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyuk megszilárdul - szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése Cél: Az óvodai nevelésben biztosítani minden gyermek fejlődését, az akadályozott és nem akadályozott gyermekek természetes együttélését. Hozzásegíteni a gyermeket korunk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódásához és ezen keresztül a társadalmi beilleszkedéshez Feladatok: - elfogadó környezet biztosítása - az elvárásoknak a súlyosság mértékéhez, valamint a gyermek fejlődési üteméhez való igazítása - annak belátása, hogy kiemelkedő tevékenységre is képes lehet - fejlesztésüknek a számukra megfelelő területeken való megvalósítása - kiemelten az alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együtt működő készség terén való segítség nyújtás - csoportos, kis csoportos, egyéni formában különböző technikák, terápiák alkalmazásával való segítség adás - a diagnózisra építő sokoldalú képesség fejlesztés - mindenki megtalálja a kedvére való elfoglaltságot A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, valamint a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejlettségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Szakértői bizottság megállapítása alapján a gyerek lehet testi, érzékszervi, értelmi vagy beszéd fogyatékos. A bizottság által kiadott szakvéleményt figyelembe véve szükségnek

megfelelően gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus is foglalkozik a gyerekekkel, az óvoda pedagóguson kívül. Óvodánk a fehérgyarmati nevelési tanácsadóval van rendszeres kapcsolatban, illetve az ÉFOÉSZ-SZ. SZ. B megye Nyíregyháza, amely nábrádi telephellyel működik Az önkormányzat mindkét szervezettel szerződést kötött, a szülők ingyen vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A szakemberek útmutatását figyelembe véve tervezzük a mindennapi feladatokat, a dajkákat is tájékoztatva a fontos teendőkről, mely a gyermekek fejlődését, érdekét szolgálják. Az óvodai nevelés keretén belül a sajátos nevelési igényű gyermek a többiekkel együtt vesz részt a tanítási és szociális tevékenységekben. A szülőnek is nagy szerepe van abban, hogy a gyermek beilleszkedése sikeres legyen, az óvónő informálja a napi történésekről, megbeszélik közösen a kisebb- nagyobb problémákat. Az óvoda nagy előnyt jelent a gyermek önkiszolgálására és önálló tanulásra ösztönzésében. Fontos a szülők bátorítása, önbizalmuk erősítése, a fejlesztő program egészének és apró lépéseinek elmagyarázása. A gyermek eredményes fejlesztésének fontos eleme az óvónő és gyógypedagógus együttműködése, a megsegítés mértékét és típusát a gyógypedagógus szakember határozza meg. A gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus a vizsgálat eredményétől függően fejlesztési programot készít és foglalkozásokat is tart a sajátos nevelési igényű gyermeknek.

III. A fejlesztés tartalma 1. Játék és tanulási tevékenység A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leg hatékonyabb eszköze. A játékban szinte észrevétlenül tanul a gyermek, és a játékban feldolgozhatja, gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióval éri el. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék, kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élménytadó tevékenységgé. Célunk : A gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. A gyermek fejlesztése érdekében tudatosan használjuk fel a játék nyújtotta lehetőségeket. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlesztése a gyermekben, a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegíti. Feladat : - nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése - a játékhoz szükséges eszközök, elegendő idő és hely biztosítása - ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakításához - az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása, a játék fejlesztése érdekében - a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása - szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel

Játék fajtái : - gyakorlójáték - mozgásos játékok - szerepjátékok, szimbolikus szerepjátékok - konstruáló játékok - szabály játékok - barkácsolás - bábozás, dramatizálás Játék fajtái : Gyakorlójáték A gyakorlójáték során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker ismétlésre készteti a gyermeket és ezek az újraismétlések nagy örömöt jelentenek számára. A gyakorlójáték lehet mozgásos ( manipulációs és verbális ). A mozgásos gyakorlójáték során, a gyakori ismételgetéssel bizonyos mozgásokat begyakorol a gyermek. A manipulációs gyakorló játék nagy jelentőségű a gyermek szem - kéz koordinációjának fejlődésében. Mozgásos játékok A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése. A mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése bő gyakorlási lehetőség biztosításával. Szerepjátékok, szimbolikus szerepjátékok A szerepjáték tükrözi a gyermek egész eddigi életét, személyiségét, tehát nagyon sok egyedi vonás van benne. A szerepjátéknak nagy jelentősége van a gyermek személyiség fejlődésében, elsősorban szociális területen. A gyermek szociális tanulással, a felnőtt mintáról sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Fejlődik képzelete, egy-egy kitalált történet eljátszásával, szervező készsége a játék megszervezésével, empátiája a társak érzelmeinek felfogásával, elgondolásaik megértésével. Konstruáló játékok Az építés, konstruálás közben a gyermek átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása. Tanulja és tapasztalja a rész - egész viszonyát, megtanul tervezni, szerkeszteni. Modellről való építés, szerkesztés közben fejlődik megfigyelőképessége, gondolkodása. Az építés - konstruálás elősegíti a szem - kéz koordináció fejlődését. A kisebb, bonyolultabb összerakást igénylő eszközök segítik a finom motorika fejlődését. Szabályjátékok Sok mozgásos szabályjátékkal ismertessük meg a gyerekeket ( bújócskák, labda fogójátékok, szembekötősdi ). Az értelemfejlesztő szabályjátékok ( társasjáték, logikai kártyajáték ) a gyerekek szociális és értelmi fejlesztését szolgálja. Barkácsolás A barkácsolás során elkészített eszközökkel játszhassanak, legyen azoknak funkciójuk. Folyamatos gyűjtőmunkát végezzünk, és az eszközök megfelelő elhelyezésével biztosítjuk a gyermekek bármikori munkáját.

Bábozás, dramatizálás A rendszeres, többször ismétlődő meseélményből dramatizálás, bábozás alakulhat ki. Az egyszerű mesék megjelenítésében legyünk résztvevők. Erősítsük az empátiát segítő magatartásformákat, a pozitív szokáselemek tükröződését a cselekedetekben, a konfliktushelyzetek megoldását, kifejezőkészséget, érzelmi hangulat kialakulását. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Változatos játéktevékenységek gyakorlásával fejlődik önismeretük. - gyűjtőmunkák - séták - során megismerkednek a természet kincsivel, azokkal manipulálnak, alkotóan tevékenykednek - megismerkednek a játékok, építő elemek tulajdonságaival, a velük való tevékenység során fejlődik finom mozgásuk - a játékban örömüket lelik, képesek arra, hogy egy játéktémát több napon keresztül is játszanak - kialakul az együttjátszás igénye - a játszócsoportok között jó, társas kapcsolat alakul ki, ahol egymás játékát kiegészítik, segítik - szerepjáték során képesek szerepeket vállalni, megosztani, arról lemondani - saját elképzeléseiknek megfelelően próbálkoznak játékeszközök készítésével, azokat játékokban alkalmazzák - problémahelyzetek megoldására vállalkoznak - alkalmazkodnak egymáshoz és betartják a játékszabályokat Tanulás : A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul a gyerek, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. Célkitűzésünk : Egyszerre egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. Azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek, ne csupán külső motiváció késztesse erre. A cél az, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermekeket. Minden gyermek esetében képességeinek megfelelő feladatról van szó. A követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérni. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Feladat : - értelmi képességek fejlesztése - a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése - a gyermek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása - a gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: - az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. - az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. 2. Társas, közösségi tevékenység Cél : Az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek a gyermekek egyéniségéből kihozni, gazdagítva a közösséget. Minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is erősítenie kell. Feladat - biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételére - a felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban - a gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása - a konfliktusok kezelése - arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak társaik irányában - óvoda nyitottsága - szülők - óvodapedagógusok - hagyományok megteremtése, folytatása - ünnepek, ünnepélyek megszervezése A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok akik egyéni akaratukat ambíciójukat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. A gyermekekkel szemben támasztott két fő követelmény : tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. A pedagógiai program négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és kommunikációs képességek kifejlesztéshez. Hagyományok, ünnepek, ünnepélyek Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek.. Fontos feladatunk a hagyományok, népszokások ápolása, értékeink megőrzése, továbbadása. Arra törekszünk, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból, úgy külsőségekben, mint belső tartalmukban. Minden ünnepet egy hosszabb előkészület vezet be, amely lehetőséget biztosít az érzelmi átélésre és gazdagon motivált tevékenységekre. Óvodánk ünnepei, rendezvényei : - mikulás : Hagyomány, hogy az iskolás gyerekek vidám műsorral jönnek el az óvodába. A mikulás a gyerekeknek kiosztja a csomagokat. - karácsony : Az óvodában hangulati előkészület folyik, fát is díszítünk, de ez valójában családi ünnep. - farsang : Szülőkkel közösen jelmezkészítés, vidám felvonulás és vetélkedés.

-

húsvét : Hangulati előkészítés az ünnepre. Anyák napja : Csoportonként dallal, versel köszöntjük bensőséges ünnep keretében az édesanyákat, nagymamákat. gyermeknap : Hagyomány, hogy a nagycsoportosok busszal mennek a sóstói vadasparkba. évzáró, nagycsoportosok búcsúztatása : A két csoport az óvodai évben tanultakból ad elő műsort, melyen a szülők és rokonok is részt vesznek. nemzeti ünnepek : Életkoruknak megfelelő érzelmi átélés, cselekvésen keresztül. születés, névnap : Az ünnepelt csoportos köszöntése, illetve felnőttek által készített kabala ajándékozása.

Napirend, hetirend A program alkalmazásakor az óvodás korú gyermek fő tevékenységét a játékot vesszük kiinduló pontnak. Ebből következik, hogy a leg több időt napirendünkben erre a tevékenységre fordítsuk. Az időkeretek nagyobb időszakokat vesznek figyelembe, a folyamatosság érdekében.

Időtartam 7,00 - 12,00

12,00 - 15,00

15,00 - 17,00

Tevékenység Játék a csoportszobában Mindennapi testnevelés Tisztálkodási tevékenység Étkezés Komplex foglalkozások Játék a szabadban szabadmozgás, séta Tisztálkodási tevékenység Ebéd Mese - pihenés Ébresztő Tisztálkodási tevékenység Torna Étkezés Játék és szabadidős tevékenység bent és a szabadban

Hetirend A hetirend általános tartalma és maximális időkeretei : minennapi testnevelés mese - vers ( dramatizálás, bábozás ) : minden nap, napi 20 -30 perc matematika művészeti tevékenységek ( ének - zene, tánc ) természet - társadalom - ember művészeti tevékenységek ( vizuális tevékenység ): heti egy-egy alkalommal naponta 05 - 35 p Valamint a komplex foglalkozások magukban foglalják az anyanyelvi nevelést. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén - felnőtt és gyermek között demokratikus partnerviszony alakuljon ki - tevékenység közben ne zavarják egymást a gyerekek

-

a közös tevékenység során működjenek együtt, a kialakuló vitákat oldják meg a másokkal szembeni tolerancia alakuljon ki keressék önállóan a segítségnyújtás megfelelő formáit vállalkozzanak önálló véleményalkotásra

3. Munkatevékenység Cél : A sokféle változatos, munkajellegű tevékenységek során olyan készségek, tulajdonságok, szokások alakuljanak ki, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyát, közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladat : - minden gyereknek biztosítsunk lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet - rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba Különböző munkafajták : - önkiszolgálás - naposság - a gyermekek saját személyével kapcsolatos munkák - a csoport érdekében végzett munkák - kertimunkák - alkalomszerű munka és megbízatások A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munkatevékenység, valamint a cselekvő tanulás. Pedagógiai funkciója a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Ez az a terület ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. A gyermek munkajellegű tevékenysége, önként végzett, aktív tevékenység. Lehetőséget biztosít a tapasztalat szerzéshez, a környezet megismeréséhez, valamint fejlődnek a munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek és tulajdonságok. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, valamint a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Önkiszolgálás A gyermek saját személyével kapcsolatos feladatokkal, annak sorrendjével a felnőtt segítségével ismerkedik meg ( testápolás, öltözködés stb.). Naposi munka A gyermekek fejlettségétől függően vezetjük be és fokozatosan bővítjük. Az önkiszolgálással kapcsolatos munkaszokások begyakorlása után válik egyre tudatosabbá és örömtelibb tevékenységgé a közösség érdekében végzett munka. Kerti munka Tavasztól őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben sok tapasztalatot, ismeretet szereznek a gyerekek. zöldség és virággondozása, valamint az udvaron lévő fák ápolása közelebb viszi őket a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalásához.

Alkalomszerű munka és megbízatások Alkalmai megbízatások, melyek a nap folyamán gyakori elemei a gyermekek tevékenységének. Ezeknek körét mindig meghatározza a gyermekek fejlettsége, személyisége a gyermeki önállóság kialakulását segíti. Saját maguk és környezetük rendezettségére fordítsanak figyelmet. A fejlődés eredménye az óvodás kor végén - természetes észrevétlen módon reagálnak a külső szükségletekre - segítenek önmagukon, észreveszik ha valamit meg kell csinálniuk - tevékenységváltás folyamán tárgyaik környezetüket igényüknek megfelelően alakítják - a rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik 4. Szabadidős tevékenység Cél : A szabadidős foglalkozások célja, hogy a gyermek tanulja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. Feladat: Törekedjünk a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Lehetőségek keresése a nagyobb mozgási és tevékenységi terek biztosítására. A választásra felkínált tevékenységek listájának bővítése időszakonként a változtatások lehetőségének és szükségességének átgondolása. Pihenő időben és a délután folyamán keressünk és kínáljunk lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére. A szabadidő tartalma : a termékeny idő felhasználási lehetőségek közötti szabadválasztás. A szabadidő olyan elfoglaltságok együttese, amelyet a gyerek szabadon, kedvére űzhet, pihenés, szórakozás vagy önfejlesztés céljából. A szabadidő négy funkciója : lazítás, szórakozás, fejlődés, kapcsolatok bővítése. A szabadidő ilyen értelmezése kedvezően hat a gyermek sokoldalú fejlesztésére. A szabadidőben a gyermek meleg baráti kapcsolatokat alakíthat ki, kipróbálhatja a választási lehetőségeit, megismerheti, megmérheti önmagát, más személyek elfogadásának légkörében, nemcsak a másokat legyőzni akaró versengésben. A szabadidős tevékenység az óvodában a kultúra, a gyermek művelődés és szórakozás teljes egésszét áthatja. Elsősorban a délutáni időszakban jut idő arra, hogy a gyermekek az óvónők által felkínált lehetőségük küzzül ( bábozás, festés, zene - tánc, barkácsolás, filmvetítés, társasjátékok stb. ) közül szabadon választhassanak. A döntést nehezíti, hogy a szabad választási lehetőség az egyik csoportból a másik csoportba való átlépést is lehetővé teszi. Természetesen nemcsak az épületen belül, hanem azon kívül az udvaron is megvalósítható az a sokfajta választási lehetőség, ami döntésre és természetesen újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket. Az óvodások napi életének ilyen formába való szervezésével nemcsak változatos, minden gyermek érdeklődésére igényt tartó keretet teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére, sőt kialakítására is lehetőséget biztosítunk. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén - mozogjanak bátran a másik csoport gyerekei között - érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet válasszanak, de érezzenek készséget más tevékenységre is

IV. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE Lényege: - komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén - a foglalkozásokat probléma centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi - a foglalkozásokon tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket - az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára- mint életkori sajátosságra- , valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységet, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről 1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 1.A. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél : - az érthető, kifejező beszéd készségeinek kialakítása - a nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal a biztonságos önkifejezés megalapozása Feladat: - beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása - a beszédöröm biztosítása : bátran nyilatkozzanak, mondják el élményeiket - folyamatos beszéd gyakorlásának biztosítása - képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni - szókincsüknek folyamatos bővítése, szófaji gazdagság megalapozása - beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása - a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel - a beszédészlelés, beszédértés szóbeli emlékezet fejlesztése - folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejező készség kialakítása - kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egésszében benne van, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segít a gyermek önbizalmának kifejlődésében szociális kapcsolatainak kialakításában és elősegíti a gyermek zökkenő mentes iskolai tanulásának megkezdését. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi közeg. Az óvodánk fejlesztési feladatainak, tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, de célszerű a hétfői napokon erre külön is tekintettel lenni, hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetből hozott rengetek élményt és tapasztalatot mondják el a gyerekek. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermekeknek a beszédre. Figyeljünk arra, hogy a gyermekek mindig kapjanak választ a kérdéseikre. Figyeljünk azokra a gyerekekre akik beszédhibával,

beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérni kell szakemberek segítségét. Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - a társas környezet segítségével megtanulja a hangok észlelését, helyes képzését, majd a szavak megértését, alkotását - a sokoldalúan biztosított tapasztalatszerzés és ismeretanyag által kedvező mértékben gyarapodik a gyermek szókincse, lehetősége nyílik a választékos beszédre - bátran, önállóan nyilatkozzanak a gyerekek és a tevékenységek végzését kísérjék beszéddel Értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél: a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire építve, valamint az előre tervezett témák összekapcsolásával a differenciálást figyelembe véve, az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás kiemelése, az élet helyzetekben való gyakorlással. Feladat: -

a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése különböző tevékenységekben és élet helyzetekben való gyakorlás értelmi képességek ( érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása a gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése

1.B. Matematika Cél : A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, tevékenység közben a megismerő képességek fejlesztése. Feladat : - Első szint : bevezetés a matematikába a gyermek 5.-ik életévéig. A matematikai kiváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematika beállítódás, személet megalapozása. - Második szint : az intenzív fejlesztés szakasza 5, 6, 7 életévben. Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben, a tevékeny élet megkedveltetése. - A komplex matematika foglalkozások támaszkodjanak mindig a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. - A matematikai képességek fejlesztése játékosan, játékba építetten valósuljanak meg. A gyermek környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. A komplex óvodai foglalkozások keretén belül megvalósuló fejlesztés nem zárja ki a matematikai nevelés

önállóságát sem. Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg : - utánzásos minta - modellkövető - spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés - gyakorlati probléma felvetés és feladatmegoldás - a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok - az óvónő által kezdeményezett foglalkozások Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel, és mint a feladatban meghatároztuk, a két szint betartásával. A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés sok olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A perceptuális / észlelésre épülő / a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A komplex foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásoka rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan helyzetek, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az adódó lehetőséget felismerjük és kihasználjuk. Feladatunk olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. A komplex matematikai foglalkozásoknak vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani. A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végén - a tárgyakat meg tudják számolni legalább tízig - összetudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint - megkülönböztetik a jobbra - balra irányokat, értik a névutókat - elemi mennyiségi ismeretei vannak 2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások 2/a. Természet – társadalom – ember Születéstől-felnőtt korig Cél : A gyermekek az őket körülvevő világot ismerjék meg, és értsék meg a maga egésszében. Feladat : - a gyermekek fedezzék fel környezetüket, jussanak olyan tapasztalatokhoz, melyek a környezetben való, életkoruknak megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükséges - a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építsünk, mely lehetőleg a szabad természetben történjen - a természet szeretetére nevelés a természet közeli élettel -az ember felelősségének megismertetése, a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából

- a minket körülvevő szűkebb természeti környezettel való megismertetés, melyben élünk / Szamos folyó, Kende kastélypark / - a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák, szokások kialakítása, elsajátítása, játékosan, a gyermekek érdeklődésének és igényeinek figyelembevételeivel - ismerje meg a gyermek szülőföldjét, az ott élő embereket, a hazai tájat, a helyi hagyományokat, népi hagyományokat, a családi kultúra értékeit, tanulja meg ezek szeretetét, védelmét is A környezet megismerésére nevelésüket segíti, hogy az óvodába járó gyermekek többsége az állat - és növényvilágról az első tapasztalataikat, ismereteiket az otthoni környezetükben szerzik meg. A környezettel való ismerkedés az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésben alapvetően mélyülő folyamat. Segíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti értelmi képességeiket. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést, a szülőföld szeretetének megalapozását. A gyermekek a szűkebb környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát : hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát. A gyermekeknek nyújtsunk segítséget ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell benne megerősíteni : hogy mennyire összefügg egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben - Szamos part, Kerekerdő, Kastély-park vagy az óvoda környezetében udvarán zajlanak. A természet - társadalom - ember egymástól függő egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodás korban is megérthető, megéreztethető. A születéstől - felnőtt korig című foglalkozások magukban foglalják a testápolástól a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása valósulhat meg játékosan. Ezekben a komplex foglalkozásokban jelentkező feladatok a nap bármely időszakában megvalósítható. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Óvodáskor végére kialakulnak a gyermek alapvető személyiség jegyei: a környezet felfedezése, a rácsodálkozás, a természet szeretete és gondozása. A gyermek a környezetéből szerzett ismereteit játékban felhasználja, átéli folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységeiben is alkalmazza. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását. Felismeri a napszakokat. Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. 2.b. Művészeti tevékenységek A művészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. A komplexitás itt azt jelenti, hogy az életben előforduló jelenségeket megörökítjük valamilyen formában. Cél : Megismertetni a gyerekeket a világ szépségeivel.

Feladat : - esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyereket - a művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelentse - a kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a gyermekekben - lehetőség nyújtása a vizuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására - minél több élmény és tapasztalat szerzésének biztosítása a. Mese-vers, dramatizálás, bábozás Cél : Irodalmi élmények közvetítése Feladat : - mindennapi verselés és mesélés - a magyar népmesekincs megismertetése - lehetőség adás a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához - megfelelő eszközök biztosítása a gyerekeknek tetsző mesék eljátszásához - a nyelv szépségének kifejező erejének megismertetése - helyes nyelvhasználattal, mondaszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása - a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése - a báb pozitív személyiségfejlesztő hatásával a társas viszonyok alakítása, a gyermekek nyelvi képességének fejlesztése - a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének elősegítése a mesékkel A játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, versek fontos eszközei az anyanyelvi nevelésnek is, és érzéki-érzelmi élményeket adnak a gyermekeknek. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléshez. Ezek ritmusokkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A gyermekek érzékelésének, észlelésének egyik jellemzője az érzelmek dominanciája, ezért ajánlatos a megfigyelt eseményhez, jelenséghez, élőlényhez tartalmilag kapcsolódó vers, vagy versrészlet spontán elmondásával fokozni, elmélyíteni a természet élményhatását. A verseket, mondókákat, találós kérdéseket a gyerekek gyorsan rögzítik, mert a ritmus, a rím segít ebben. Verset bárhol, bármikor mondhatunk, ahol aktuális, lehetőség adódik. Minden nap verseljünk, meséljünk valamilyen formában. A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mese - vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs adja, de a klasszikus és kortárs irodalmi műveket is be kel tervezni. Teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. Kedvelik a gyakori ismétlést, kedvelt tevékenységük a bábozás és dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. A mese a vers tevékenység során kiemelt szerepet kap a kommunikációs készség fejlesztése. A gyerekek önkifejezésének egyik módja a gyermek saját

vers- és mese alkotása melyet mozgással és/vagy ábrázolással kombinál.” A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.” Az irodalmi művek kiválasztásának fontos alapelvei : - tiszta forrásból merítsen - a magyar népmesekincs alkossa a gerincét - feleljen meg a gyermek és a csoport fejlettségi szintjének - az évszakok változásait kövesse A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - az érthető, kifejező beszédkészség alapjai kialakulnak - igénylik a mesét a verseket - a magyar népmesék szófordulatai passzív szókincsükbe beépülnek - a metakommunikatív jelzéseket használják, környezetükben megfelelően kommunikálnak - gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük, beszédkedvük erősödik - beszédfegyelmük kialakul - önállóan mondanak hosszabb, több versszakos verseket, megjelenik a versek hangsúlyozása - képesek önálló mesemondásra, azt többnyire szöveghűen adják elő - megkezdett mese, történet folytatását saját fantáziájukkal egészítik ki b. Vizuális tevékenységek / rajzolás, festés, mintázás, kézimunka / Cél: A gyermek által megérthető világ tárgyai, és eseményei, a természet szépségei az újraalkotás során örömteli cselekvés legyen. Feladat: - egész nap folyamán biztosítsunk teret és lehetőséget a gyermekek vizuális tevékenységéhez - bátorítsuk a gyerekeket az egyéni kifejezésmódokra, ne gátoljuk fantáziájukat - teljes önállóság biztosítása a gyermekek alkotókedvének kibontakoztatásához - a gyermekek tér- forma- szín képzetének gazdagítása a természet szépségei által, az esztétikai befogadáshoz szükséges készségek és helyes ítéletek kialakítása, alkotói képességek megalapozása - a gyermek környezete iránti érzékenységének kialakítása - a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá tétele - ismerjék meg a gyermekek az eszközök használatát, a különböző anyagokat, a rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeit és eljárásait. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvoda pedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység-s ennek öröme- a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A gyermek alkotó tevékenysége a játékra épül, a játék egyik formája. A gyermek saját szintjén, saját elgondolásai szerint, saját élményeit alkotja újra. Ebben csak akkor segítünk, irányítunk, ha a gyermek elakad. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotó kedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorításra, útmutatásra és dicséretre van szüksége a gyermekeknek. Adjunk lehetőséget a gyerekeknek, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket. A hiányosságok újabb, pontosabb megfigyelésre késztetik őket. Ennek eredményei tükröződnek későbbi alkotásaikban. Fontos,

hogy az alkotásra buzdítást jól kapcsoljuk spontán helyzetekhez, a csoport életét meghatározó élményhatású eseményekhez. A spontán lehetőségek kihasználása mellett óvodánkban rajzolás, festés, gyurmázás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás mint tevékenység kötetlen mikro csoportos és egyéni fejlesztés keretein belül is történik. A vizuális nevelés önmagában is összetett, sokszínű nevelési terület. A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka stb. technikáinak gyakorlása, pontosítása, segíti a gyermeket abban, hogy művei kifejezőbbé váljanak, tükrözzék a világról szerzett ismereteit, érzelmei megnyilvánulásait. Az óvodai ábrázoló tevékenység szervezésében alapvető feladatunk egy elhatárolt hely biztosítása, ahol a nap folyamán bármikor, bárki szabad választása alapján ábrázoló tevékenységbe kezdhet. Ennek feltétele, hogy az ábrázolás minden eszköze a gyermekek számára elérhető helyen legyen. Igyekszünk biztosítani minőségben megfelelő eszközöket, amelyek célszerűek, praktikusak, esztétikusak. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén - kialakul a gyermekek tér, forma és szín képzetének gazdagodása - fejlődik képi gondolkodásuk, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük - megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról c. Ének - zene, énekes játék, tánc Cél : Örömteli és élmény gazdag közös ének-zenei tevékenységek által a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének formálása és esztétikai fogékonyságának alakítása Feladat : - a gyermekek éneklési kedvének felkeltése, zenei fogékonyság megalapozása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése - a közös éneklés, a körjáték segítségével együttes élmény nyújtása Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek néptáncok és a népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek( egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Az óvodai ének-zene nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekekkel. A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének - zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyan úgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták. Tehát ez a feladat sem korlátozódhat csupán a foglalkozások időtartalmára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. Az élményt nyújtó közös

éneklést, a körjáték vagy a mondókázás a művészeti és esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés, a tevékenység központú nevelésen belül hatékonyan valósítható meg. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyomány őrzés, és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - a gyermekek felismerik és megkülönböztetik a környezetükben található hangokat - felfedezik a hangok szépségét és zenei harmóniáját - önállóan és örömmel kezdeményeznek dalokat, mondókákat, játszanak dalos játékokat - meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalritmust egymástól - ismerik és megfelelően alkalmazzák a zenei fogalompárokat 3.Az egyén társadalmi tevékenységek

feladatait

tudatosító,

képességeit

fejlesztő

ismeretek

3.A. Mindennapi testnevelés / mozgás / Cél : A rendszeres, játékban gazdag, egyéni képességeket figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testneveléssel a gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készséges és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére ( pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyerek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Feladat : - spontán mozgás lehetőségek biztosítása az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével

- sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyerekek az alapvető mozgásformák gyakorlása által - folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke - a kéz finom mozgásainak fejlesztésére változatos lehetőségek nyújtása - a gyermekek minél hosszabb időt töltsenek a szabad levegőn - a térben való tájékozódás, helyzet felismerés, döntés és alkalmazkodó képesség fejlesztése - a gyermekek természetes mozgásának testi képességeinek, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés fejlesztése a tornával és mozgásos játékokkal A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. A 3 - 7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni szükségleteket és képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. A mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. Kedvezően befolyásolja gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítő képességét. Az egészség megőrzésben és megóvásban is fontos szerepe van, felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. Biztosítanunk kell a spontán mozgáslehetőségeket mégpedig az egyéni sajátosságokat figyelembe véve. Minél hosszabb idejű tartózkodást biztosítsunk a szabad levegőn. A mozgás megszerettetése a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amelyhez helyesen kell kiválasztani a mozgásanyag változatos gyakoroltatásának módját. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. A mindennapi testnevelést lehetőleg a szabadban célszerű tartani. Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi 20 - 30 perces testmozgás nem csak a kondícionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A mindennapi testnevelés objektív feltételei : Megfelelő hely biztosítása. Célszerű füves területen, különböző pályákat kialakítani. Mesterségesen kialakított dombok használata, ezek mellett aszfaltos vagy kavicsos terület. Hosszabb séták, túrák a szabadban, a lehetőségek kihasználtsága / iskola tornaterme, füves pálya /. Minden ami megtalálható az óvoda udvarán, felhasználhatóak a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához. Ugyanez mondható el az épületen belül szervezett mindennapi testnevelésre is. Nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülő kézi tornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára. A mindennapi testnevelés szubjektív feltételei : Az óvodapedagógus a testgyakorlatok mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezően motiválhatja a gyermekeket, építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszonyuk kialakulását. A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik. Ezeket kiegészíti néhány talajtorna elem, valamint a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok. Ide tartoznak a testnevelési játékok is. Minden mozgásforma amit a gyermekek képesek elvégezni, a mindennapi testnevelés keretébe beépíthető. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapi testnevelés 20 - 30 perce alatt testnevelés foglalkozást tart, vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával, esetleg testnevelési játékokkal tölti ki az időt. / Útmutató : Dr. Bondár Zsuzsanna A tevékenységközpontú óvodai nevelési program mindennapi testnevelés foglalkozásainak szervezéséhez /.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére - igénylik, szeretik a mozgást - tudnak környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat - biztosan mozognak, tudják mozgásukat irányítani - a gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzéke, összerendezett mozgása kialakul - a gyermekek mozgása harmonikussá, összerendezetté válik - betartják a szabályokat, kialakul egészséges versenyszellemük - önfegyelmük, fegyelmük megerősödik

V. Óvodánk kapcsolatrendszere 1. Óvoda - család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, neveljük, fejlesztjük a gyermekeket. A szülőket nevelő partnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a családhoz illesztjük a segítségnyújtás megoldásait. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel, és gyermekotthoni nevelőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az előre mutató segítséget. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, hogy szeretjük gyermeküket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatók legyünk. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. Kapcsolattartás formái - beíratáskor az első személyes kapcsolat felvétele - beszoktatás ideje alatt a szülő gyermekével együtt ismerkedik az óvodával - szülői értekezletek alkalmával - családlátogatások - egyéni beszélgetések, napi kapcsolattartás - nyílt napok - közös programok, ünnepségek - közös kirándulás a gyermekekkel gyermeknap alkalmával, szülők bevonásával - fogadóóra 2. Óvoda-iskola Az óvoda-iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködőek, kapcsolatteremtőek legyenek, legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy

a és és az

átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő és megtartó kapcsolatra törekszünk az általános iskolával, mivel kapcsolatunkat még szorosabbá teszi, hogy iskolához tartozó óvoda vagyunk. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Az együttműködés formái : - az alsó tagozatos tanítókkal egy munkaközösséget alkotunk, rendszeresen tartunk bemutató órákat és foglalkozásokat - az aktuális problémák közös megbeszélése, óvoda iskola közötti átmenet segítése - a leendő elsős tanító rendszeresen látogatja az iskolába menő gyerekeket - szülői értekezleten való részvétel - elsős tanító tájékoztatja a szülőket - a vezető óvónő részt vesz az iskolai értekezleteken - a gyermekek ellátogatnak az iskolába - közös rendezvényeken való részvétel 3. Óvodánk egyéb kapcsolatai - Fenntartóval - körjegyzőség : az iskolaigazgató a fő kapcsolattartó - Óvoda - Gyermekotthon : rendezvényeken részvétel, aktuális problémák megbeszélése az igazgatóval vagy a nevelőkkel - Egészségügyi szervekkel : orvos, védőnő rendszeres csoportlátogatás a védőnő részéről alkalmanként esetmegbeszélések tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálat évente szűrővizsgálat minden gyereknek - Szakmai szervezetekkel : Megyei Pedagógiai Intézet Nevelési tanácsadó, logopédus Gyermekjóléti Szolgálat ÉFOÉSZ

VI. Gyermekvédelem Óvodánkban eltérő szociokulturális környezetből kerülnek a gyerekek. Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés. Célunk : évenként feltárjuk a gyerekek családi helyzetét, mely hátrányosan érintik illetve veszélyezteti őket. Feladatunk : a szülőkkel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törődéssel, és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni. Segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, az óvodai kereteken belül. Az egyéni bánásmód, a családi nevelés, gyermek iránti felelősség erősítése, a tapintatos egyéni, személyes kapcsolattartás. A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, segítségnyújtás jelenti, melyre a megértés, a támaszadás jellemző. Környezettanulmány készítése, a hatóságok felé jelezni a súlyos eseteket. A nevelőotthonos gyermekek gondozóival, nevelőivel folyamatosan, élő munkakapcsolatot építünk ki, a problémák és a nevelési feladatok megoldása érdekében.

VII. Óvodánk ellenőrzési értékelési rendszere 1. Óvodánk írásos dokumentumai Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Cégénydányádi Napköziotthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja A vezető óvónő éves pedagógiai, működési terve Aktuális szervezési feladatok. A helyi program kiemelt feladatai. Elemzés, értékelés. A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja Szokás és szabályrendszer tervezése Eseményterv - programterv A tevékenységi rendszer fejlesztési terve Nevelési - tanulási tervkészítés Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentuma A gyermekek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése. Felvételi - mulasztási napló Pontos adatkezelés - naprakész nyilvántartás Ellenőrzést, értékelést végzik : - iskolaigazgató - iskolaigazgató helyettes - vezető óvónő Az iskolaigazgató, egyszemélyi felelős vezetője az iskolával összevont szervezeti egységben működő óvodának. Az igazgató az óvoda irányítását az adott intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint végzi. Negyedévenkénti vezetői megbeszéléseken beütemezés szerint a vezető óvónő beszámol az óvodában végzett munkáról. A vezető óvónő közvetlen és folyamatos ellenőrzéseket végez a pedagógiai adminisztrációstervező munkában. Az ellenőrzés az óvoda más dolgozójára is kiterjed. Pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése segítő, fejlesztő céllal. 2. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése A pedagógi munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési - fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek. Segítik a folyamatok célirányos, célszerű egymásra épülését , ugyanakkor rugalmas alkalmazást és a gyerekekhez való igazodást biztosítják. A gyermekcsoport nevelési - tevékenységi programjának tervezése a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez igazodik, a feladatok egymásra épülnek. A terv nem megmásíthatatlan, hanem az élethelyzetek, a gyermekek, az aktuális feladatok irányítják a folyamatot. A vezető óvónő a csoportlátogatások alkalmával folyamatosan ellenőrzi és értékeli a tervezést olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi nevelési program célját és feladatát. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Minden óvónőnek tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Legfontosabb a gyermekek folyamatos megfigyelés, megismerése. Követni kell fejlődési ütemüket, jelezni a

lemaradásokat és az egyénhez kötődő feladatokat. A gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése folyamatosan történik. 3.A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése A program eredményességét a " Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére " címmel jelölt rész jelenti. A csoportok nevelési gyakorlata tartalmazza, hogy milyen teljesítményt értek el a sikeres fejlesztő munkával. A program ellenőrzésében és értékelésében a vezető óvónő irányításával valamennyi óvónő részt vesz : - a bevezetés előtt a feltételrendszer vizsgálata - a bevezetést követő első nevelési év végén átfogó értékelés - megjelennek e a nevelő - fejlesztő tartalmak, a program milyen eredményeket hozott, a nevelőtestületet milyen mértékben befolyásolta a program, mit mutatnak a szülők visszajelzései - a bevezetést követően 3 évenként a nevelési folyamat vizsgálata : mennyire sikeres az óvodánk nevelő - fejlesztő munkája Célja a hatékonyság, a minőségjavítás, az önképzés és továbbképzés tudatos tervezése.

VIII. Az óvodába és az iskolába lépés feltételei 2. Óvodába lépés feltételei Az óvodába a gyermek a 3. életévének betöltése után a nevelési év folyamán bármikor felvehető. A jelenlegi gyermeklétszám és férőhelyszám lehetővé teszi minden gyerek felvételét. A gyermekek részéről feltételként áll a szobatisztaság, és a kommunikáció. Szükségleteiket kéréseiket tudják megfogalmazni, és szóban kifejezni. Az óvodai jelentkezés ideje és módja a fenntartóval egyeztetve, adott év június elején történik. Minden olyan gyerek beíratását javasoljuk a szülőknek akik az adott nevelési évben betöltik a 3. életévüket, mert így a csoportok szervezése előreláthatóbban történhet. Az óvodába a beszoktatás folyamatosan történik, a szülők kéréséhez igazodva. 3. Iskolába lépés feltételei A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolaérettségnek az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el. - A., A testileg egészségesen fejlődő gyerek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik fogváltása. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom motorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. - B., A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Megjelenik náluk a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. A tanulás alapját képező szándékos figyelem, valamint a cselekvő - szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi

gondolkodás is kialakulóban van. Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél. Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki. Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat, végigtudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat. - C., A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre, felnőttel és gyermektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladat tudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az iskolába lépés feltételéhez tartozik az orvosi vizsgálat, melyet a Cégénydányádi Háziorvos végez el. Az esetleges fejlődési rendellenességű gyermekek vizsgálata a Nevelési Tanácsadóban történik meg. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka. Érvényességi nyilatkozat A helyi nevelési program érvényességi ideje : A nevelőtestület határozata alapján 1999. szeptember 1-től meghatározatlan ideig érvényes. A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai : - leépítés - szervezeti átalakítás - ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt - ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol Előírás a program vezetőtestületének.

módosítás

előterjesztésére

:

írásbeli

előterjesztés

az

óvoda

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK:

Szülői Munkaközösség A Szülői Munkaközösség választmánya javasolja az átdolgozott Helyi Nevelési program jóváhagyását.

2010. augusztus 6. Gáspárné Fülep Mariann SZMK elnök

Kormos Anikó SZMK tag

Nevelőtestület A nevelőtestület 100 %-os támogatottsággal elfogadta az óvoda 2010. szeptember 1-től határozatlan ideig szóló átdolgozott Helyi Nevelési Programját. Kissné Szántó Elvira vezető óvónő

Kiss Ferencné jegyzőkönyvvezető