A Csillagbölcső Waldorf Óvoda helyi Pedagógiai Programja

A Csillagbölcső Waldorf Óvoda helyi Pedagógiai Programja mely együtt érvényes a Waldorf -Óvodapedagógiai Programmal (2012.)

Kecskemét, 2016.augusztus 22. OM azonosító:203072

T a r t a l om j e gyz é k 1

ÓVODÁNK BEMUTATÁSA ...................................................... 3 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

2

AZ ÓVODA ADATAI ........................................................... ÓVODÁNK BELSŐ FELÉPÍTÉSE ............................................. SZEMÉLYI FELTÉTELEK (WOP VIII. fejezet) ............................ TÁRGYI FELTÉTELEK (WOP VIII. fejezet) ............................... FENNTARTÓ ....................................................................

3 4 4 4 5

AZ ÓVODAKÉP ................................................................... 5

3 AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLKITŰZÉSEI ÉS FELADATAI (WOP IV. ÉS IX. FEJEZET) ........................................................................... 5 3.1 4

RITMUSOK AZ ÓVODÁNKBAN (WOP V. FEJEZET) ......................... 7 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5

5

ÜNNEPEK RITMUSA .......................................................... 7 A HÉT RITMUSA ............................................................... 9 A NAP RITMUSA .............................................................10 NYITVATARTÁS, SZÜNETEK RENDJE (WOP V. fejezet) .............11 DÉLUTÁNOSSÁG (WOP mellékletek) ...................................11

ÓVODÁNK KAPCSOLATAI .................................................... 12 5.1 5.2 5.3 5.4

6

FELADATAINK (WOP IV. és VII. fejezet) ............................... 6

AZ ÓVODA ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATAI ................................12 AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KAPCSOL ATA ................................12 SZAKSZOLGÁLATTAL TÖRTÉNŐ KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK: ...13 EGYÉB KAPCSOLATAINK ....................................................13

GYERMEKVÉDELEM (WOP MELLÉKLETEK) ................................ 13 6.1 GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK: .....................................................................14 6.2 DIFFERENCIÁLT FEJLŐDÉS SEGÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ...........14

7

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK .......................................... 15 A Helyi Óvodai Nevelési Program érvényességi ideje: ...................15 A Helyi Óvodai Nevelési Program felülvizsgálata: .........................15 A Helyi Óvodai Nevelési Program módosításának lehetséges indokai: ................................................................................15 Előírás a programmódosítás előterjesztésére ..............................15 A Helyi Óvodai Nevelési Program elérhetősége és nyilvánosságra hozatala ................................................................................15 A Helyi Óvodai Nevelési Program hatályba lépése ........................15

MELLÉKLETEK - ESZKÖZJEGYZÉK ................................................ 18 MELLÉKLETEK – ÓVODAI GYERMEKFELVÉTELI ANAMNÉZIS ................ 23

Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja - 2016

2 /2 7 . oldal

ÓVODÁNK BEMUTATÁSA Óvodánk, a Csillagbölcső Waldorf Óvoda pedagógiai programja a 12078/1/2013 KIOR számú határozattal elfogadott Waldorf Óvodapedagógiai Program alapján készült a helyi sajátosságokkal kiegészítve.

1.1 AZ ÓVODA ADATAI 

neve: Csillagbölcső Gyermekközpontú Óvoda és Ált. Iskola Csillagbölcső Waldorf Óvodája(intézményegysége)



feladatellátási helye:



alapító szerve:



felügyeleti szerve: Csillagbölcső Waldorf Egyesület



óvodai intézményegység-vezető, intézményvezető:



Az óvoda címe:



Az óvoda elérhetősége: 20/422-7745, 76/954-970



Óvoda e-mail címe:

[email protected]



Honlapcím:

www.csillagbolcso.hu

6000 Kecskemét, Napsugár u. 2.

Csillagbölcső Waldorf Egyesület

Cseketa Mariann

6000 Kecskemét, Napsugár utca 2.


3 /2 7 . oldal

1.2 ÓVODÁNK BELSŐ FELÉPÍTÉSE Óvodánk a városon belül kertvárosi részben, a Hunyadi városban található. Az épület az óvodát és az általános iskolát fenntartó Csillagbölcső Egyesület tulajdona, nagy udvarral, fákkal, kerttel övezve, csendes környezetben. A családok Kecskemétről és környékéről érkeznek hozzánk. Az Alapító Okirat szerinti felvehető gyermeklétszámunk az óvodában 50 fő,két, vegyes életkorú csoportban. 2 és fél évestől 7 éves korig fogadunk gyermekeket. Hátrányos helyzetű gyermekeket óvodánk fogad.

1.3 SZEMÉLYI FELTÉTELEK (WOP VIII. fejezet) A Waldorf Óvodák Nemzetközi Szövetsége által elismert elméleti és gyakorlati képesítéssel, valamint felsőfokú állami óvodapedagógusi végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok látják el a nevelésioktatási feladatokat. 3 óvónőnk rendelkezik akkreditált Waldorf óvodapedagógusi végzettséggel, 1 pedagógus 2017. év nyarán szerzi meg ezt a képesítést, 1 óvónő állami óvónői és dajkai végzettséggel is rendelkezik. 1 óvópedagógus közoktatásvezetői szakvizsgát tett 2015 júniusában, 1 óvónő mentorpedagógusi szakvizsgát szerzett 2016-ban. Az óvoda vezetését a közoktatásvezetői végzettséget 2015-ben szerzett óvodapedagógusunk látja el. Az óvodapedagógus munkáját szakirányú végzettséggel rendelkező dajka alkalmazottak segítik(2 fő) Az óvónő és az óvodai nevelőmunkát segítő alkalmazottak összhangban végzik feladataikat.

1.4 TÁRGYI FELTÉTELEK (WOP VIII. fejezet) Óvodánk a következő tárgyi feltételekkel rendelkezik: 2 óvodai csoportszobában tudjuk fogadni a gyermekeket, melyekhez megfelelő méretű és számú gyermekmosdó tartozik, öltözőszekrényekkel ellátott folyosórésszel. A tízórai és az uzsonna elkészítése külön melegítőkonyhában történik. Az udvar 2000 m2-es, több kertrésszel rendelkezik, melyek alkalmasak veteményeskertnek, virágoskertnek, gyümölcsösnek. Több udvari bokor jó lehetőséget kínál a gyermekeknek kuckó építésére, bújócskázásra. Az udvar egy tágas részén remek lehetőség nyílik családi összejövetelekre és ünnepeink megtartására. A nagymozgások gyakorlására sokféle játéklehetőséget biztosítanak udvari játszóeszközeink (mászófa, hinták, csúszda, homokozók, kerti kiülő). A kerti csap kiépítettsége biztosítja a gyermekeknek a kertgondozás, valamint a víz elemmel való találkozás lehetőségét. A csoportszobáinkat úgy rendeztük be, hogy megfelelő játékteret biztosítsunk minden korosztály számára, életkori igényeket vevő játékterekkel és játéklehetőségekkel (babaszoba, babakonyha, „fiúsarok”, mozgáslehetőségek: mászás, deszkák, lécek, stb). Játékeszközeink anyaga és minősége a WOP ajánlásait követi. Játékeszközeink részletes leírását jelen program eszközjegyzéke tartalmazza.


4 /2 7 . oldal

1.5 FENNTARTÓ 2015. februárjában a Waldorf pedagógia iránt elhivatott szülők és pedagógusok közössége megalapította a Csillagbölcső Waldorf Egyesületet, mely mint fenntartó működteti 2015 szept.1-től a kecskeméti Csillagbölcső Waldorf Óvodát és 2016.szept.1-től a Gyermekközpontú Általános Iskolát. A fenntartó egyesület célja a Waldorf, ill. más alternatív pedagógián alapuló gyermeknevelés népszerűsítése és az ehhez kapcsolódó intézmények fenntartása Kecskemét vonzáskörzetében. Feladata a Csillagbölcső Waldorf Óvoda és Gyermekközpontú Ált iskola jogi és gazdasági működésének biztosítása.

AZ ÓVODAKÉP Waldorf-óvodánk sajátossága, -

-

-

szülői akarat és összefogás által jött létre, a szülők tudatosan másként szeretnének fordulni gyermekeik felé, a gyermeki jogok figyelembevételével a gyerek mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva a gyerek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében törekszünk arra, hogy a gyermeket a családban és az óvodában is az antropozófia emberképén alapuló nevelési hatások érjék, a szülőkkel egy olyan nyitott kapcsolat kialakítása, melyben egy őszinte, egymást segítő kommunikáció működik, minden családot igyekszünk aktívan bevonni az óvoda életébe: jelenti ez a pedagógiánkban való elmélyülésük megsegítését, hospitálási lehetőség biztosítását gyakorlati tapasztalatok szerzésére, biztosítjuk a gyermekközpontú, az egyenlő hozzáférést, az inkluzív, az integrált és az interkulturális nevelést támogató szemléletet és ezen alapuló légkör megvalósulását, az érzelmi biztonságot adó légkör, ezért pedagógusaink nyitottak, elfogadóak, pozitív kisugárzásúak, akik törekednek az önfejlődésre.

AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLKITŰZÉSEI ÉS FELADATAI (WOP IV. és IX. fejezet) A WOP IV. és IX. fejezetében megfogalmazott gondolatok alapján az óvodai nevelés során célunk: -

-

azt a mély meggyőződést elültetni a gyermek lelkében, hogy a „világ jó” és ezáltal megalapozni bennük az élethez való pozitív viszonyulást, a gyerekeket olyan tapasztalatokhoz juttatni, hogy a világ tetteikkel formálható, alakítható, ezáltal erősíteni kezdeményező készségüket, reális önértékelésüket, bizalmukat önmaguk és a világ felé, határok között nevelni a gyermekeket úgy, hogy mindenki a saját fejlődési útján a legteljesebben tudja megélni önmagát.


5 /2 7 . oldal

3.1 FELADATAINK (WOP IV. és VII. fejezet) Az egészséges életmód alakítása -

-

-

Az állandóan visszatérő ritmusok a gyermek biztonságérzetét növelik, így biztosítjuk a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek szervezését (napi, heti, éves ritmus). Ezt szolgálja napirendünk tudatos összeállítása, melyben a koncentráltabb tevékenység után mindig egy szabadabb következik. Ezáltal ritmusa lesz a napnak, melyben a ki és belégzés minősége váltakozik, s elég idejük van a világról szerzett tapasztalataik feldolgozására. Gabona alapú ételeket készítünk tízóraira, mely megsegíti a gyermek testi fejlődését, s példát adunk egy egészségesebb táplálkozásra, ez által megalapozzuk az egészségmegőrzés szokásait. Olyan játéklehetőségeket, tevékenységeket biztosítunk a gyerekeknek, melynek során testi képességeikről, testsémájukról és nemi identitásukról szerezhetnek tapasztalatokat és kialakulhatnak kötődéseik szűkebb és tágabb környezetükhöz.

Szocializációs folyamataik megsegítése -

-

A legtöbb gyermeknek az óvoda az első intézmény melybe a családi közösségből kilép. A vegyes életkorú csoport sok lehetőséget rejt a szocializációra, a nagyobbak előremutató példájával illetve a kisebbek felé irányuló toleranciával, szokás és normarendszer megalapozásával. Elfogadó, bizalmat sugárzó légkör tudja ezt segíteni egy kifinomult, a gyerekek életkorához (3-7 év) igazodó óvónői, dajkai kommunikációval, kooperációval. Mindez egy nagycsalád érzetét kelti a gyermekben, ahol érzelmileg biztonságban érezheti magát, s ez megkönnyíti a közösséghez való alkalmazkodást.

Anyanyelvi nevelés és értelmi fejlesztés A gyermekek életkori sajátosságait szem előtt tartó, az egyéni sajátosságokon alapuló nevelés megvalósítása, amely a gyermeki önérvényesítő törekvések mellett teret ad a gyermek önkifejezésének is. A Waldorf-pedagógia emberismeretére építve az óvónők egy speciálisan kimunkált gyermekmegfigyelés segítségével valósítják meg ezt a feladatot. A gyerekek fantáziaerőinek megtáplálása Ezáltal valósulhat meg, hogy iskolás korra kialakul képzeletük, felnőtt korukra pedig szellemileg kreatív emberré váljanak. A gyermek iskolaéretté válásának megtámogatása Az óvónő az inger gazdag környezetet, a sokoldalú tevékenységet biztosítja, melyben a gyermek kipróbálhatja önmagát és fejlődhetnek képességei.


6 /2 7 . oldal

Tudnunk kell, hogy a gyermek általában a hetedik életév végére válik iskolaéretté. Ez az érettség megnyilvánul mozgásában, játékában, a szociális életében és az ehhez kapcsolódó kommunikációban, az anyanyelv használatában, a környezet ismeretében, a számok világában, valamint a mesék, mondókák és versek birodalmában való jártasságában. A gyermekek megnyilvánulásaiból egyértelműen látszik, hogy ki hol tart ezen az úton, s biztonsággal elküldhető-e iskolába. A szülők megtáplálása a Waldorf-pedagógia nevelési alapelveivel Szülői köreinken és munkatársaink példamutatásán keresztül ismerik meg pedagógiánk sajátosságait, és ezáltal segítjük őket, hogy mindennapjaikban elfogadóan, segítően, támogatóan tudjanak fordulni gyermekeikhez.

RITMUSOK AZ ÓVODÁNKBAN (WOP V. fejezet) 4.1 ÜNNEPEK RITMUSA Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai és az ezzel összefüggő emberi munkák. A csoportszobában és az évszakasztalon is tükröződik az adott évszak hangulata és az évkörön belüli ünnep jellegzetessége. A színek, díszek, továbbá a mesék, versek, dalok tartalma és a tevékenységek, munkák jellege mind a gyermek számára érzékelhető szinten arról beszél, hogy milyen időszakban él ő éppen. A természet szüntelen körforgásban éli ritmusát. Mindez megszabja az ember életét, munkáját. A Waldorfóvodában ünneptől ünnepig ezekkel a ritmusokkal összhangban él az óvónő és a gyermek. Az év ünnepei: -

Betakarítás (terményünnep) Szent Mihály időszaka Szent Márton időszaka Szent Miklós – Advent Vízkereszt – Három királyok időszaka Farsang Húsvét Mennybemenetel Pünkösdi időszak Szent János időszaka (nyárünnep)

Betakarítás ünnepe (szeptember)- hálaérzés Évszakasztalunkon a folyamatosan érő gyümölcsök, zöldségek pompáznak, melyekből nap, mint nap felhasználunk a tízórainkhoz és a reggeli csemegézéshez. A nyáron learatott gabonakalászokat kicsépeljük, kis zsákokba gyűjtjük a búzaszemeket, az ocsút visszaadjuk a természetnek. A búzaszárat eltesszük az adventi jászolhoz. Kézi malomban megőröljük a gabonánkat, s e lisztből sütjük az aratási cipónkat. Formája: Szülőkkel közös ünnep


7 /2 7 . oldal

Mihály-időszak (október)- erőpróba Ebben az időszakban megjelenő mérleg az egyensúlykeresés jelképe: a fizikai erő és az emberi lélek finomságai között, az értelem és a szív „sugalmai” között, a külső világ erői és a bensőnk morális értékrendje között. A gyerekek bátorságpróbán vesznek részt játékos formában. Például egyszerű fakardot készíthetünk ágakból, majd egy mese segítségével kipróbálhatják bátorságukat: a királyfi megpróbáltatások során megtalálja a sárkányt, legyőzi és elnyeri méltó jutalmát. Formája: bátorságpróba és/vagy sárkányeregetés a szabadban. Márton-időszak (november)- testvéries megosztozás A felezés, a másik javára való lemondás gesztusát hangsúlyozzuk tettekkel ebben az időszakban. Elkezdődik a befelé fordulás ideje: lámpásokkal, mécsesekkel is világítunk, ez a fény jelképezi az emberi lény legbensőbb magját. Például a közösen sütött Márton-cipónkat megosztjuk egymással. Törpevárat építünk a gyerekekkel, a törpék kincsét keressük. Formája: Szülőkkel közös ünnep Advent (december)- befelé fordulás, önvizsgálat a várakozás időszaka. Kivárni dolgokat vagy képesnek lenni a várakozásra, gyakran nehezünkre esik. A várakozás megtanít minket az idővel való bánásmódra. Kívánságaink, terveink megvalósítása időt, kitartást igényel, a türelmetlenséget le kell győzni. A gyerekek átélik a kivárást. A karácsonyra várakozunk, lelkiekben előkészülünk. A belső nyugalmat és a csendet, amely a lelki béke alapfeltétele, tudatosan próbáljuk az adventi időszakban megteremteni. Szent Miklós – a születés előhírnöke Aranydiót rejt a gyerekek cipőjébe. Közös ajándékot hoz egy zsákban az egész csoportnak. Az aszalt gyümölcsök, a magok együttes elfogyasztása a közösségi érzést erősíti. Az Aranykönyvéből pedig bíztató és előremutató dolgokat olvashatunk ki. Adventi koszorúnkon a gyertyák fényesen világítanak, míg a szülőkkel adventi dalokat énekelünk reggelente. Csak a gyertyák világítanak. A gyerekekkel elkészítjük az adventi kertecskét, kövekből, mohából, fakéregből, termésekből, dióhéjból, viaszgyurmából. Minden nap felbontásra kerül egy üzenet az angyalpostából, névre szólóan. Az évszakasztalon négy lépcsőben jelenik meg az adventi kép: kőzet, növény, állatvilág és karácsonykor az ember. Formája: csoportos előkészület, maga az ünnep családi körben Vízkereszt, Három királyok időszaka (január)- nemesítjük a lelkünket Pozitív emberi tulajdonságokat erősítünk a gyermekekben: jólelkűség, empátia, segítőkészség, lemondás… A gyerekekkel szerepjáték során elevenítjük fel a három király történetét. Évszakasztalunkon gyapjúbábok által tesszük a gyerekek elé a történés képeit. Formája: csoportos Farsang (február)- vidámság- öröm, az átváltozás megélése Egy konkrét téma köré szervezzük a farsangi mulatságunkat, a helyszínt, a díszletet, az egyszerű öltözéket folyamatosan készítjük együtt a gyerekekkel, szülőkkel. Ezen a vidám napon batyus lakomát tartunk. A nap ékessége a farsangi fánk közös elfogyasztása. Formája: csoportos, esetleg óvodaszintű, tetszés szerint.


8 /2 7 . oldal

Húsvét (március-április) - újjáéledés Az ünnep tartalma ebben az életkorban még nem felfogható a gyermek számára. Ezért szimbólumokkal, természetben végzett tevékenységekkel jelképezzük. Például: A húsvéti búzamagot elvetjük a gyerekekkel. A húsvéti búzafű egy tojással szép dísze lesz az otthoni asztalnak. A tojás adja a remény magvát egy új élethez. A mag csíráztatása az új élet kezdetét szimbolizálja. Zöldségmagokat, palántákat, virágokat vetünk az óvoda kertjében a gyerekekkel. Formája: kerti munka, kifújt tojások díszítése. Mennybemenetel (május)- átváltozás, szárnyalás Hasonlóan a Húsvéthoz, szintén csak jelképeket használunk ebben az időszakban. Pillangó, eső, felhő, szél, szivárvány jelennek meg a tevékenységi formáinkban, meséink, dalaink, verseink tartalmában. Az átváltozás jelentőségét szimbolizálja az ünnep napjának reggelén megjelenő arany szín az évszakasztalon. Az udvaron virágmagokat, palántákat még vethetünk ebben az időszakban. Rendszeresen gondozzuk a kertünket, és gyönyörködünk munkánk eredményeiben. Formája: tetszés szerint, csoportos. Családokkal közös kirándulás is tervezhető csoportszinten. Pünkösd (május) - tűz, közösséghez tartozás érzése Ebben az ünnepkörben azokat az érzéseket erősítjük leginkább a gyermekekben, melyek a csoport közösséggé formálódását segítik. Szimbólumként megjelenik a fehér galamb, a piros szín. Tevékenységeink témája, tartalma a madarak. Formája: csoportos János-időszak (június)- kifelé fordulás, kifelé áradás Ebben az időszakban igyekszünk minél több időt a szabadban tölteni a gyerekekkel. Megéljük a négy elem minőségeit: a tüzet: érzékeljük a nap melegét, a vizet: locsolunk, pancsolunk, a földet: homokozunk, sarazunk, a levegőt: labdázunk, buborékot fújunk, figyeljük a bogarak, pillangók röptét, színességét. Formája: nagy vigasság keretében: táncolunk, bábozunk, szülőkkel, gyerekekkel együtt, kint a természetben, vagy az óvodaudvaron.

4.2 A HÉT RITMUSA A hét minden napjához kötődik egy-egy művészeti tevékenység. Az óvodai csoportok saját rend szerint alakíthatják ezeket a heti tevékenységeket, például: Hétfő: rajzolás viaszkrétával Témához nem kötötten, önállóan tevékenykednek a gyerekek. Ez a tevékenység segíti a hétvége utáni visszaérkezést az óvodába, a gyerekek gyakran rajzolják le hétvégi élményeiket. Kedd: gyurmázás viaszgyurmával A gyerekek mindent megformálhatnak, amit akarnak. Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja - 2016

9 /2 7 . oldal

Szerda: gyapjúkép készítése Átmenetet biztosít a plasztikus formázás és az akvarell festés között. Csütörtök: a sütés, mint formálási tevékenység A hetenkénti cipó vagy kalácssütés alkalmat ad tésztával dolgozni, azt megformázni és kisütni. Péntek: festés a három alapszínből vizes alapra akvarellfestékkel A tevékenység lényege a színélmény átélése, mert a víz és a festék találkozásának, illetve új szín létrehozásának öröme hatja át. A ritmusok az étrendben is megjelennek. Havi változásban mindig az idényjellegű zöldségek, gyümölcsök szolgálnak táplálékul, a hét napjait pedig a feldolgozott gabonafajták különböztetik meg. Hétfőn rizs, kedden árpa, szerdán köles, csütörtökön rozs, pénteken zab alkotja lehetőségeinkhez mérten tízóraink és uzsonnánk alapanyagát.

4.3 A NAP RITMUSA A csoportvezető óvónő a következő szempontok figyelembe vételével maga állítja össze a csoportja napirendjét, az Óvónői Konferencia egyetértésével. A napirend készítés elvei: - az érzelmi biztonság megteremtése a gyermekben a rendszeresen visszatérő ismétlődésekkel, - a játékidő és szabad játék védelme, - a csoport életkor szerinti összetételének figyelembe vétele, - a gyermeki szükségletek és életkori sajátosságok figyelembevétele, - „mindenre legyen idő”- megvalósítása a folyamatossággal, - a szabad és kötött tevékenységi formák ritmikus váltakoztatása, - rugalmasság is jellemezze, de változtatni a napirend folyamatosságán csak nagyon indokolt esetben lehet (pl. esős nap, ünnep, kirándulás) AJÁNLOTT NAPIREND:      

Gyermekek fogadása, csemegézés gyümölcsökből, zöldségekből, Szabad játék, Közben művészeti tevékenység vagy az ünnepkörre jellemző aktuális kézműves tevékenység zajlik (adott csoportban a napra jellemző művészeti tevékenység) Rakodó Tízórai (csoportszokás szerint közös vagy egyéni és folyamatos is lehet) Székkör: beszélgetés például az időjárásról, öltözködésről, o aktuális eseményekről, gyerekek élményeiről, a gyerekek számba veszik egymást, a hiányzó társaikat, o versek, énekek az időszerű ünnepre készülve, helyhez kötött mozgással kísérve,


1 0 /2 7 . oldal

o

     

Ritmikus körjáték: nagymozgások, versek, dalok, mesék nagymozgásokkal kísérve, körjátékok, utánzó játékok (mindezeket esetleg történetbe ágyazva, egymással tartalmilag, hangulatilag összefüggésben).

Szabad udvari játék Ebédelés Mesehallgatás, délutáni pihenés Uzsonnázás Szabad játék, udvari játék Gyermekek hazabocsájtása

4.4 NYITVATARTÁS, SZÜNETEK RENDJE (WOP V. fejezet) Óvodánk a szülők munkaidejéhez alkalmazkodva nyit, s a kora délelőtti játékidő alatt minden gyermek megérkezik. Ennek a betartását az óvónőink kérik a szülőktől, hogy a megfelelő idejű benti szabad játékra lehetősége legyen minden gyereknek. Óvodánk pedagógusai tájékoztatják a felvételi beszélgetésen a szülőket arról, hogy a gyermek érdeke megkívánná, hogy délben hazamehessen, mert maga a csoportban tartózkodás is fárasztó számára. Szociális okokból az óvodánkba járó családok nem tudják ezt gyermekeik számára biztosítani, így óvodánk vállalta a délutáni nyitva tartást, 8 órás napi nyitvatartást meghaladóan. A WOP ajánlása alapján negyedévente szüksége van a gyermeknek hosszabb évközi szünetekre, amikor az óvodában szerzett tapasztalatait beleviszi saját életébe és feldolgozza azokat. Ezek rendszerint: őszi, téli, tavaszi szünet, általában hat-nyolc hetenként.

4.5 DÉLUTÁNOSSÁG (WOP mellékletek) Óvodánk egész napos óvodaként működik. Az ebédet követő pihenőidőt és az azt követő délutáni étkezést minden kisgyermek saját csoportjában, a délutános óvónővel tölti. A déli pihenőidő a mesehallgatás, gyertyagyújtás meghitt hangulatával veszi kezdetét, megkönnyítve így az álomba merülést a gyermekek számára. Minden gyermek az ágyban tölti a nap ezen részét, ám a nagyobb gyermekek életkorukból kifolyólag esetleg nem alszanak, hanem pl. valamilyen kézműves tevékenységgel (körmöcskézés, fonás, varrás) foglalják el magukat. Az óvónők ez idő alatt hasonló foglalatosságokat, pl. játékjavítást, játékkészítést végeznek. Halk énekkel ébresztjük a gyerekeket, az ágyakat együtt rakodjuk el. A nagyobb gyerekek segítenek ilyenkor a kisebbeknek az öltözködésben, ébresztésben is. Ezt követően közös uzsonnázásra kerül sor. A nap hátralévő részét lehetőség szerint az udvaron töltjük, szabad udvari játék, esetleg kertészkedés keretében. Innen veszünk búcsút a gyerekektől, és adjuk át őket az érkező szülőknek.


1 1 /2 7 . oldal

ÓVODÁNK KAPCSOLATAI 5.1 AZ ÓVODA ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATAI Pedagógiánk hangsúlyozza, hogy az óvoda pedagógusai és a szülők kölcsönösen ajánljanak fel és fogadjanak el egymástól folyamatos együttműködést. Ez a gyermekre irányul és a gyermek javát szolgálja. Formái: - Óvodánkba való felvételkor beszélgetés a szülőkkel (fontos, hogy apa, anya is jelen legyen). Alapvető kérdés, hogy mi hozta őket az intézményünkbe, mennyire ismerik a Waldorfpedagógiát. Majd külön tájékoztatást kapnak a gazdasági, jogi működésünkről és a szülőintézmény kapcsolatáról. - Lehetőséget biztosítunk a jelentkező szülőknek egy előzetes hospitálásra minden csoportunkba, hogy betekintést nyerhessenek napirendünkbe, a gyerekekkel való bánásmódunkba. - Baba-mama csoportunk működik, ahol heti egy alkalommal a délelőtti életünk egy részéből kapnak ízelítőt az érdeklődő családok, és két óvónőnkkel beszélgethetnek pedagógiánkról, nevelési helyzetekről. - Havonta egyszer szülői estet tartunk, ahol ismerkedünk a Waldorf-pedagógiával, nevelési helyzetekről beszélgetünk, művészeti tevékenységet folytatunk. - Év közben fogadóórákat biztosítanak az óvónők a szülőknek, hogy aktuális kérdéseiket meg tudják beszélni. - Az óvónő beszélgetést kezdeményez a szülőkkel, ha a gyermek állapota, viselkedése indokolttá teszi. - A szülők aktívan részt vesznek az ünnepek megszervezésében, nyitott ünnepek lebonyolításában. - Az óvoda rendszeres takarításában, mosásban, varrásban, stb. igény szerint aktív szerepet vállalnak a szülők. -

Közös, családi programok szervezése, óvodán kívül a családok egymás közti kapcsolatának erősítésére is teremthetünk lehetőséget (kirándulás, főzés, iskolalátogatás stb.).

5.2 AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KAPCSOLATA Óvodánk pedagógusai, igény szerinti közös pedagógiai munkát vállalnak iskolánk tanítóival, velük pedagógiai kérdésekben együttműködve. Különös tekintettel a beiskolázási időszakra, illetve az ehhez kapcsolódó tevékenységekben (pl. Iskolanyitogató programjai). A mindenkori elsős osztálytanítónak lehetőséget biztosítunk a hospitálásra, hogy az osztályába kerülő gyermekeket óvodai környezetükben is megismerhesse.


1 2 /2 7 . oldal

5.3 SZAKSZOLGÁLATTAL TÖRTÉNŐ KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK: Speciális, gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. -

Logopédiai Intézet: Képviselője félévenként személyes látogatást tesz óvodánkba. Egyéb esetekben személyes megbeszélés alapján történik a segítségnyújtás.

-

Nevelési tanácsadó: Folyamatos a kapcsolattartás, szükség szerint szaksegítség nyújtása (pl. fejlesztő, pszichológus) -

Védőnő: Folyamatos kapcsolatártás, szükség szerint bármikor rendelkezésre áll.

5.4 EGYÉB KAPCSOLATAINK Óvodánk a következő intézményekkel, szervezetekkel tart fent szakmai kapcsolatot:       

Kecskemét Város Önkormányzata, Magyar Waldorf Szövetség, - (Óvodaműködtetési Konzultációk), Waldorf Ház, Kiskunfélegyházi Waldorf Óvoda, o Hospitálók fogadása, Szegedi Waldorf Óvoda, o Hospitálók fogadása, Dunaújvárosi Waldorf Óvoda, o Hospitálók fogadása, Egyéb Waldorf óvodakezdeményezések mentorálása.

GYERMEKVÉDELEM (WOP mellékletek) A gyermekvédelem elsősorban az óvoda képviselőjének és a gyermekvédelmi felelősnek a feladata. BKMÖ Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatának munkatársa tanácsadóként segíti óvodánk családjait. Munkáját pedagógusaink együttműködésével végzi. Fenntartó Egyesületünk lehetőséget nyújt az óvodába járó családoknak arra, hogy kedvezménykérelemmel éljenek, így segítve őket abban, hogy gyermekeik részesülhessenek a Waldorf Pedagógiai nevelésben.


1 3 /2 7 . oldal

6.1 GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK: A jelenleg hatályos törvényi és tartalmi szabályozókban rögzített gyermeki jogok, nevelési alapelvek, célok és feladatok egymásra épülve megerősítik, hogy: - az alapvető gyermeki jogok, szabadság tisztelete, az életkori, és az egyénileg eltérő, sajátos szükségletek kielégítése a gyermek legelemibb érdeke, fejlődésének, fejlesztésének alapja, - a gyermek jogai, szükségletei, igényei érvényesülésének feltétele, hogy a pedagógus kötelességének érezze azok biztosítását a nevelés teljes folyamatában, a nevelés teljes eszközrendszerével, amelyben domináns az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés átfogó tervezése, és a szülővel való együttműködés a teljes személyiségfejlődés-fejlesztés, az iskolai alkalmassághoz szükséges testi-lelki-értelmi fejlettség elérése érdekében. Indokolt esetben, a gyermek érdekében az óvoda kapcsolatot vesz fel az illetékes családsegítő,- és gyermekvédelmi szervezettel, megfelelő szakemberekkel, fejlesztőpedagógusokkal. (Gyermekvédelmi tevékenységünket a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról és ennek 2003. évi LXI. módosítása és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg).

6.2 DIFFERENCIÁLT FEJLŐDÉS SEGÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Szülőkkel való megbeszélés konkrét esetről, szülők felvilágosítása tanácsadás szociális lehetőségekről, a pedagógiai eszközökkel törekedni a káros hatások megelőzésére. -

belső segítség: reggeli ügyelet az óvodában a korán érkező gyerekeknek, külső segítség lehetőségeinek felajánlása: logopédus vagy fejlesztő pedagógus segítsége, a rászoruló gyermekek egyéni fejlesztési lehetőségeinek biztosítása, egészségügyi ellátások (Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti szolgálat) lehetőségének biztosítása.


1 4 /2 7 . oldal

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A Helyi Óvodai Nevelési Program érvényességi ideje: 2016. szept. 1. – visszavonásig A Helyi Óvodai Nevelési Program felülvizsgálata: - Ha a törvény másképpen nem rendelkezik, legfeljebb 5 évenként szükséges programunk felülvizsgálata.

A Helyi Óvodai Nevelési Program módosításának lehetséges indokai: -

ha a vonatkozó jogszabályokban változás áll be, szervezeti átalakítás, A partnerközpontúság jegyében az óvodai szülői képviselet kezdeményezésére, ha a nevelőtestület legalább 1/3-a módosítási javaslatot nyújt be az Óvónői Konferenciának.

Előírás a programmódosítás előterjesztésére - írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének és egyidejűleg az Óvónői Konferenciának, - részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

A Helyi Óvodai Nevelési Program e l é r h e t ő s é g e é s n y i l v á n o s s á g r a hozatala - A megismerhetőség folyamatos biztosításának érdekében a Helyi Óvodai Nevelési Program az intézmény épületében a nevelői szobában az egész nevelési év során megtekinthető,hozzáférhető a szülők, érdeklődők számára - Nyilvános dokumentum, mely az óvoda honlapján a Különös közzétételi lista dokumentumai között szerepel.

A Helyi Óvodai Nevelési Program h a t á l y b a l é p é s e - A Helyi Óvodai Nevelési Program a kihirdetés napján lép hatályba. - A hatályba lépést követően az intézmény valamennyi dolgozója óvodai nevelő munkáját a Helyi Óvodai Nevelés Program alapján végzi.


1 5 /2 7 . oldal

FELHASZNÁLT IRODALOM

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Budapest, 2010. Rudolf Steiner: Általános Embertan Budapest, 2008. Vekerdy Tamás: Kicsikről- nagyoknak Budapest, 2008. Waldorf Óvodapedagógiai Program, Magyar Waldorf Szövetség Budapest, 2012.


1 6 /2 7 . oldal

MELLÉKLETEK - ESZKÖZJEGYZÉK I. Helyiségek Eszközök, felszerelés

Mennyiség

1. Csoportszoba

2

2. Tároló

1

3. Óvónői szoba (iroda)

1

4.Óvónői öltöző:

1

5. Gyermek öltöző

1

6. Gyermekmosdó, WC

7-7

7. Felnőtt mosdó, WC

1

8. Bejáratok, közlekedők, előtér

1

9. Játszóudvar, kertekkel

1 (2000nm)

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Csoportszoba Eszközök, felszerelés

Mennyiség

Óvodai összecsukható fektető (fém-textil)

50 db

Gyermekszék fenyőből

55db

Gyermekasztal fenyőből

20db

Fényvédő függöny

14db

Szőnyeg (gyapjú, pamut)

15 db

Játéktartó szekrény, polc (tömör fából állvány, paraván, térelválasztó funkcióval, nádból, vesszőből)

8

Fektető tároló (épített)

2

Gyermekméretű párnák, takarók, huzatok (halvány, kis mintás, pamut), (egész napos óvodában)

Gyermeklétszám szerint, szülő biztosítja

Évszakasztal

2

Hőmérő

6

Felnőtt szék

6

Textiltároló (vesszőkosár vagy tömör fából készült 6


1 8 /2 7 . oldal

polc) Edény és evőeszköz-tároló (komód v. polc)

3

Szeméttartó

3

Óvónői szoba Eszközök

Mennyiség

Íróasztal és szék

6

Könyvszekrény

2

Iratszekrény (zárható)

1

Telefon

1

Számítógép

1

Nyomtató

1

Gyermeköltöző Eszközök

Mennyiség

Öltözőszekrény cipőtartóval, ülőpaddal fenyőből, 26 ruhatárolóval és fogassal (dupla rekeszes) Cipőtároló (öltözőszekrénnyel egyben)

26

Öltözőpad (öltözőszekrénnyel egyben)

26

Gyermekmosdó, WC Eszközök, felszerelés

Mennyiség

Gyermekmosdó, WC

7-7 db

Törölközőtartó

50

Játszóudvar Eszközök

Mennyiség

Virágágyások, konyhakert, fák, bokrok, kerti szerszámok, kerti csap, farönkök, kerti asztalok, padok

1 kerti csap slaggal, 1 felnőtt ásó, 1 felnőtt lapát,1 lombseprű, 1 talicska, 3 vödör, 4 seprű lapáttal, 4 locsolókanna, 1 fedett kerti kiülő, 20 gyermek kerti szerszám


1 9 /2 7 . oldal

Homokozó és tartozékai

2

Takaróháló (a homokozó használaton kívüli lefedéséhez)

1

Mozgásigényt kielégítő eszközök (hinták, mászókák, rönkök, kötelek)

3 hinta, 3 függőhinta, 1 csúszda, 2 mászófa, 6 rönk, 2 mászóka, 1 mászódeszka, 1 kötéllétra

III. Tisztálkodási felszerelések

Eszközök

Mennyiség

Egyéni tisztálkodószerek (fogkefe, fogmosópohár) Fogmosópohár-tartó polc

Minden gyermeknek

Törülköző

50

Abrosz vagy textil alátét

40

2

IV. A Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Eszközök

Mennyiség

Vasaló

2

Vasaló állvány

1

Takarító eszközök (partvis-lapát, mop vödörrel)

6,helyiségenként

Hűtőgép

2

Porszívó

1

V. Melegítőkonyha eszközei

Eszközök, felszerelés

Mennyiség

Tányérok, poharak, bögrék, evőeszközök

60

Konyharuhák

15

Melegítő lábasok, fazekak

15

Tálaló tálak, jénai és porcelán tálak

9


2 0 /2 7 . oldal

Kenyeres kosarak, tálcák, kancsók

2-2 mindenből, csoportonként

Szeletelő kések, merőkanalak, vágódeszkák

2-2 mindenből, csoportonként

VI. A Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Nevelőmunkát segítő játékok Eszközök, felszerelés

Mennyiség

Különféle játékformák (mozgásos Csoportonként mindegyikből min. 5 db játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló 25 db filcállat, 12 filc állóbáb, 25 játékok, dramatizálás és bábozás, vesszőkosár barkácsolás) eszközei: textíliák, gyapjú len, vászon, pamut, bársony selyem, színes-gyapjú, kosarak, üvegek, kuckók, koronák, palástok, bábuk, babák, filc állatok. (Minden játék természetes anyagból készült.) Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést csoportonként 5 db, 3 egyensúlyozó segítő, mozgásigényt kielégítő deszka eszközök: botparipák, lókantárok, labdák, kötelek. Ének, zene, énekes játékok eszközei: rézharangok, xilofonok, hárfa, csörgők, bot, fúvós, pengetős hangszerek.

25 db

Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök: kagylók, fenyőtoboz, kövek, kavicsok, gyökerek, fakéreg, ásványok.

csoportonként 5-5 db mindenből

Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök: méhviasz gyurma és kréta; színes gyapjú, filc gyapjútáblák; méhviasz lapok; rajztábla tartó, akvarell festék, vastag ecset, szivacs, rajztábla; természetes alapanyagú fonalak.

csoportonként, gyermeklétszámnak megfelelő mennyiségben

A természeti – emberi – tárgyi környezet megismerését elősegítő Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja - 2016

2 1 /2 7 . oldal

eszközök, anyagok: kristályok, ásványok, kövek különféle méretben és mennyiségben; rongybabák, kötött vagy nemezelt; babaház, babakocsi, bababútorok, babakonyhai eszközök.

A gyermeklétszám figyelembevételével, csoportonként 3 babakocsi, 3-4 Waldorf-baba, babaruhák.+ gyermekkonyha mosogatóval,3 babaszoba 6 székkel, 6 polccal.

Munkajellegű tevékenységek eszközei: kézimunka kellékek, satupad, szerszámok; a sütés eszközei: kötények, formák, sodrófák: gyúródeszka, teknő, malom; takarítóeszközök, felnőtt és gyermek méretben.

30 db kötény, 15 sodrófa,3 fateknő, 1 malom

Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök Eszközök, felszerelés

Mennyiség

Hangszer pedagógusoknak

6 db

Hangszer gyermekeknek

25 db

VII. Egészség és munkavédelmi eszközök Eszközök, felszerelés

Mennyiség

Étel – mintavétel (üvegtartály) készlet

30db

Mentőláda

1

Gyógyszerszekrény (zárható) Munkaruha

6

Tűzoltó készülék

1


2 2 /2 7 . oldal

MELLÉKLETEK – ÓVODAI GYERMEKFELVÉTELI ANAMNÉZIS

l. A gyermek személyi adatai

— A gyermek neve, születési helye és ideje (év, hó, nap), lakhelye.

— Szüleinek neve, születési ideje, foglalkozása, telefonszáma (otthon, munkahelyen ill. mobil), napi munkaidő-beosztása.

— Testvéreinek neme, születési éve.

2. Gyermekvárás, szülés, csecsemőévek

— Milyen volt a gyermekjövetelének híre (tervezett vagy „váratlan” volt-e a fogantatás; egyéb körülmények)?

— Hogyan fogadta családja érkezésének hírét (férj, nagyszülők, testvérek)?

— Hány hónapig hordta őt édesanyja?

— Milyen volt az áldott állapot, voltak-e rendellenességek?

— Milyenek voltak születési körülményei (az édesapa jelen volt-e, otthoni vagy hagyományos kórházi szülés volt-e; milyen kapcsolat volt a szülésben segédkezőkkel, kórházi személyzettel)?

— Voltak-e rendellenességek születésének folyamatában (elhúzódó szülés, fogó, vákuum, császármetszés, koraszülés, más események)

— Édesanyjával maradt-e vagy újszülött-osztályra került? Csillagbölcső Waldorf Óvoda Pedagógiai Programja - 2016

2 3 /2 7 . oldal

— Meddig táplálta édesanyja anyatejjel, kapott-e tápszert; mikor tértek át a szokásos étkezésre?

—Hogyan telt első időszaka (sírós vagy nyugodt stb. volt-e a baba; átaludta-e nyugodtan az éj szakát)?

— Fejlődésének melyek voltak a főbb szakaszai (mikor bújt ki az első foga; hány hónaposan állt fel először; mikor mondta ki az első szót)?

— Első 12 hónapjára visszagondolva, milyen kép jut róla eszükbe szüleinek?

A kisgyermekkor

— Kivel töltötte a gyermek első 3 évét és miért (édesanyja, nagyszülő, nem családtag)?

— Mikor lett szobatiszta, hogyan zajlott le az átszokás?

— Milyen kisgyermekkori betegségeket esett át (azok ideje, lefolyása)?

—Milyen jelenlegi egészségi állapota?

— Járt-e bölcsödébe (ha igen, miért, hány éves kortól, milyen volt a beszoktatás, hogy érezte magát)?

— Mikor mondta ki az „én” ill. az „enyém” szót?

— Milyen lakásban élt ebben az időszakban (lakótelep, kertes ház stb.)?

— Hányan és kik laktak egy fedél alatt (milyen volt a kapcsolatok minősége)?


2 4 /2 7 . oldal

— Ha vannak testvérei, hogyan illeszkedett be közéjük?

— Ha körülötte voltak — a testvéreken kívül — más kisgyermekek is, szívesen kapcsolódott-e hozzájuk vagy inkább elmélyedni szeretett?

— Járt-e már korábban óvodába (ha igen, hány éves kortól, milyen volt a beszoktatás, hogy érezte magát: szívesen járt, közömbös volt vagy muszájként élte meg; milyen volt kapcsolata a társakkal és az óvónőkkel)?

— Milyen a közösséghez való viszonya (visszahúzódó, átlagos, vezéregyéniség stb.)?

— Vannak-e állandó játszótársai (ha igen, milyen velük a viszonya)?

— Mit játszik legszívesebben, mivel szeret otthon játszani (építőkocka, baba, autó; rajzolni, festeni, barkácsolni szeret stb.)?

— Mik a kedves/kedvenc játéktárgyai?

— A nyugodtabb vagy a mozgalmasabb játékokat részesíti-e előnyben?

— Mik az alapvető jellemvonásai (szeret-e középpontban lenni; könnyen vagy nehezen teremte kapcsolatot; szeret-e beszélni vagy szívesebben hallgat)?

— Milyenek az alvási szokásai (alszik-e délután, mikor alszik el este; milyen álma van; kivel alszik közös szobában)?


2 5 /2 7 . oldal

— Mely szülői tevékenységekbe kapcsolódik be szívesen, melyektől húzódozik?

— Néz-e tévét (ha igen, szereti-e, mik a kedvenc műsorai, mennyi időt tölt a tévé/videó előtt)?

— Vannak-e számítógépes játékai (ha igen, mennyit játszik velük)?

— Mik a kedvenc ételei (milyen ételeket részesít előnyben)?

— Hogyan telik egy átlagos napja (ébredéstől lefekvésig)?

—Hogyan

zajlik

esti

lefekvése

(szoktak-e

mesélni

neki

este/napközben,

könyvből/emlékezetből/kitalált történeteket)?

— Változtak-e lakás- és életkörülményei ezen időszak alatt?

—Hogyan jellemezhető családja (otthonülős, kirándulós, nagy baráti társasággal rendelkező, programokra nyitott, sportos stb.)

—Milyen a kapcsolata a természettel (vannak-e körülötte növények, állatok; szeret-e kertészkedni, virágápolásban segédkezni)?

— Milyen a kapcsolata a környezeti tárgyakkal (vigyáz rájuk, félti őket stb.)

— Milyen tilalmakat fogalmaztak meg számára ebben az időszakban, hogyan reagált azokra?

4. A gyermek alkata


2 6 /2 7 . oldal

— Hogyan viselkedik a gyermek kisebb, nagyobb gyerekekkel, felnőttekkel?

— Hogyan viseli, ha szülei hosszabb időre magára hagyják?

— Milyen az alaptermészete? (lobbanékony, hevesen reagál, dühössé válik, elszánt, szívesen birkózik nehézségekkel, vezérkedésre hajlamos; csendes, visszahúzódó, félénk, együtt érző, segítőkész,

alkalmazkodó,

idegenkedő,

szomorkodásra

hajló;

vidám,

nyüzsgő,

nyughatatlan, minden lében kanál; rövid ideig van türelme a dolgokhoz, igényli a változatosságot; sok barátja van, társasági ember; nyugodt, kiegyensúlyozott; nehéz kihozni a sodrából, ragaszkodik a megszokott dolgokhoz, lassú mozgású; szereti a hasát, szívesen csipeget az étkezések között is stb.)

— Milyen a haja, szeme színe?

— Milyen testalkatú (vékony, gömbölyded, átlagos felépítésű; alacsony, közepes vagy nyúlánk stb.)?

— Milyenek érzékszervei, testi egészsége (szemüveges, liszt-érzékeny stb.)?

5. A jelentkezés indoklása

— Honnan ismerik a szülők Waldorf-pedagógiát, milyen szempontok alapján döntöttek a jelentkezésről; közös elhatározás volt-e ez?

— Milyen elképzeléseik, elvárásaik vannak az óvodával kapcsolatban?

— Mit szeretnének még a gyermekükről elmondani; milyen, a jelenlegi időszakra vonatkozó megjegyzéseket; kiegészítéseket, tájékoztatást kívánnak hozzáfűzni?


2 7 /2 7 . oldal

A Csillagbölcső Gyermekközpontú Általános Iskola Helyi tanterve

2016

1

Tartalom 1

A választott kerettanterv megnevezése .............................................................................. 4

2

A NAT-ban meghatározott feladatok megvalósításának részletes szabályozása ... Hiba! A

könyvjelző nem létezik. 2.1

Erkölcsi nevelés ........................................................................................................... 4

2.2

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ............................................................................... 5

2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ........................................................................ 5 2.3

Önismeret és társas kultúra fejlesztése ........................................................................ 5

2.4

Családi életre nevelés .................................................................................................. 5

2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ....................................................................... 6 2.5

Fenntarthatóság, környezettudatosság ......................................................................... 6

2.9 Pályaorientáció ................................................................................................................ 7 2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés...................................................................................... 7 2.11 Médiatudatosságra nevelés ............................................................................................ 7 3

Foglalkozások, óraszámok ................................................................................................. 9 3.1

Óraterv ......................................................................................................................... 9

3.2

Választható tantárgyak (és az ehhez kapcsolódó pedagógusválasztás szabályai) ..... 11

4

Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei ....................... 11

5

Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........................................ 12

6

5.1

Az osztályba sorolás elvei ......................................................................................... 12

5.2

Összevont osztályok .................................................................................................. 12

5.3

A csoportbontások szempontjai ................................................................................. 13

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................................ 13 6.1

A célok, feladatok megvalósítását szolgáló szervezeti keretek és tevékenységi

formák ................................................................................................................................... 14 Mérési területek ................................................................................................................ 15 6.2

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv: ......... 15 2

7

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................ 16

8

Értékelési rendszerünk ..................................................................................................... 17 8.1

Az értékelés viszonyítási alapja ................................................................................. 18

8.2

A félévi értékelés és az év végi bizonyítvány............................................................ 18

8.3

Érdemjegyek .............................................................................................................. 19

8.4

Tesztek, versenyek, egyéb mérések ........................................................................... 20

9

Foglalkozásaink tematikái és követelményei ................................................................... 20

10

AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT

ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNEK ELVEI ÉS KORLÁTAI 22 11

RÉSZVÉTEL A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOKON KÍVÜL................ 22

11.1 Ünnepek, projektek .................................................................................................... 22 11.2 Szakkörök .................................................................................................................. 23 11.3 Napközi ...................................................................................................................... 23 12

Függelék ........................................................................................................................... 26

3

1

A választott kerettanterv megnevezése

A szociális kompetenciák fejlesztésére épülő alternatív, alapfokú kerettanterv általános iskolai intézmények

számára,

engedélyezve:

Emberi

Erőforrások

Minisztériuma

által

határozatlan időre, engedélyszám: Iskolánk a 2016/17-es tanévben öt évfolyammal indul. Az alábbi táblázatban jelöljük, hogy a felmenő rendszerben az egyes tanévekben mely tantervi szabályozás érvényesül. PP2016 – A Csillagbölcső Gyermekközpontú Iskola Pedagógiai Programja 2016

2

Tanév/évfolyam

1.

2.

2016/2017.

PP2016

PP2016 PP2016

3.

4.

5.

PP2016 PP2016

A NAT-ban meghatározott feladatok megvalósításának részletes szabályozása

2.1

Erkölcsi nevelés

A Csillagbölcső Gyermekközpontú Iskolában az erkölcsi nevelés fő színtere maga az együttélés és a közösségi lét. A tanulók aktív bevonása az iskolai élet minden területén; a felelősség megosztása; a belső érintettség kialakítása és megtartása; a mások iránti tisztelet, elfogadás és tolerancia; a szociális kompetenciák fejlesztése; az önmegvalósítás a mások tiszteletben tartásával és a közösségi élet megvalósításával – mind-mind az erkölcsi nevelés megjelenési formái. Színterei: a teljes iskola élet, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások.

4

2.2

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg a kultúránk értékeit és gyökereit. Ez a cél vezérelte a kultúrkör nevezetű tantárgyunk kidolgozását. Ezen a tantárgyon kívül a szaktárgyakban is hangsúlyt fektetünk a magyar vonatkozású témák feldolgozására. A nemzeti ünnepek és megemlékezések során arra törekszünk, hogy a tanulóink számára érthetővé és megélhetővé tegyük a történelmi eseményeket. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások (kiemelten: kultúrkör, történelem, magyar nyelv és irodalom, ének-zene), ünnepek, megemlékezések.

2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A teljes iskolai életünk a tanulók aktív részvételére épül. A célunk, hogy a működésünk minden területén konszenzusos döntések szülessenek, minden érintett bevonásával, továbbá, hogy a döntések nyomán mindenki felelősséggel vegyen részt közös életünkben. Azt gondoljuk, ezzel a működéssel tehetjük a legtöbbet azért, hogy felelős állampolgárokat neveljünk. Színterei: a teljes iskolai élet, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások.

2.3

Önismeret és társas kultúra fejlesztése

A Csillagbölcső Gyermekközpontú Iskola fő irányultsága ez a terület, mely a szociális kompetenciák fejlesztésében jelenik meg. Célunk, hogy a tanulóink képesek legyenek megteremteni az önmegvalósítás és a békés együttélés harmóniáját. Színterei: a teljes iskolai élet, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások.

2.4

Családi életre nevelés

A foglalkozásokon megjelenő, családi élet kérdéseit érintő témákon túl a családi életre nevelés egyik legfontosabb elemének tekintjük a tanulóink családjainak bevonását iskolai életünkbe. Ebbe beleértjük a családok magas szintű tájékoztatását, számos nekik felkínált programban való részvétel lehetőségét, és az általuk behozott ötletek lehetőség szerinti megvalósítását is. A 5

családi életre nevelés másik fontos eleme az együttélésünk, melyben minden résztvevő partnerként vesz részt, ezzel adva mintát az egyenrangú családtagok együttélésére. Az osztályonként együtt dolgozó két osztályfőnök szintén segíti a kétszülős családmodell erősítését (szülő szerep). Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások (kiemelten: környezetismeret, kultúrkör, magyar nyelv és irodalom, szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások), ünnepek, kirándulások, tematikus napok, közösségi fórumok.

2.6 Testi és lelki egészségre nevelés Ahogy az egészségnevelési és környezeti nevelési programunkban részleteztük, azt gondoljuk, hogy a lelki egészség és a környezetünkkel való harmonikus együttélés megteremtése az alapja a teljes egészségnek. Ezért ennek megteremtésére törekszünk, mind nevelési gyakorlatunkkal, mind az ezt a területet magába foglaló ismeretek átadásában. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások, beszélgetések (kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások).

2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Ez a fejlesztési terület szintén hangsúlyosan jelen van az iskolai életünk minden területén azáltal, hogy a közösségi életünk felelősségét is megosztjuk a diákokkal. Színterei: a teljes iskolai élet, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások.

2.5

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A fenntarthatóság és környezettudatosság területein arra az ökológiai szemléletre építünk, mely szerint az ember a környezetével harmóniában élni tudó lény. Erre a harmóniára törekszünk az iskolai élet minden területén Színterei: a teljes iskolai élet, kiemelten a természettudományos foglalkozások és tematikus napok, művészeti foglalkozások.

6

2.9 Pályaorientáció Az általános iskolás korosztály számára két elemmel tudjuk ezt a területet fejleszteni: az egyik az önismeret, ami a pályaválasztás szempontjából nagyon fontos kompetencia; a másik a különböző felnőtt-életi minták és szakmák bemutatása. Ez utóbbit elsősorban a valós élet példáival, a körülöttünk élők (pl. iskolai dolgozók, szülők, rokonok) célzott bemutatásával, megismertetésével tesszük. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások, beszélgetések, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások.

2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés Arra törekszünk, hogy a tanulók osztálykeretben és teljes iskolai szinten is olyan valós helyzetekkel találkozzanak, amely a gazdasági és pénzügyi nevelésüket szolgálja. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások (kiemelten: kultúrkör, történelem, matematika), iskolai piacok és vásárok, tematikus napok, külső programok.

2.11 Médiatudatosságra nevelés Arra törekszünk, hogy a tanulók osztálykeretben és teljes iskolai szinten is olyan valós helyzetekkel találkozzanak, amely a médiatudatosságra való nevelésüket szolgálja. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások 2.12 A tanulás tanítása Minden foglalkozás céljának és pedagógus feladatának tekintjük azt, hogy a tanulókat felkészítsék az önálló tanulásra, saját tanulási stratégiájuk kialakításra. A diákok aktív bevonása a tanítási folyamatba is többek között ezt a célt szolgálja. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások (kiemelten: tanulásmódszertan), önálló projektek.

7

2.13 Erkölcstan oktatása Az erkölcstan oktatása a tanulók az iskolai élet egészébe való aktív bevonásával és a szociális kompetenciákat fejlesztő foglalkozásokon történik. Ennek indoklása részletesen a kerettantervünkben olvasható.1 Iskolánk alapvető igénye a világnézeti semlegesség, de igény szerint biztosítjuk a hitoktatást az adott felekezet hitoktatójának bevonásával.

2.14 Természettudományos nevelés Iskolánk célja, hogy a tanulók a világot egészként éljék meg. További célunk az ökológiai szemlélet kialakítása, fejlesztése. Ezért a természettudományos szemlélet átszövi a teljes életünket (részletesen: egészségnevelési és környezeti nevelési programunk). Célunk elérése érdekében a természettudományos tárgyakat komplexen tanítjuk.

2.15 Mindennapos művészeti nevelés Az alsó tagozaton megjelenő mindennapos művészeti nevelést biztosítjuk a magyar nyelv és irodalomban megjelenő művészeti eszközök és módszerek használatával, a kultúrkörben megjelenő művészeti tartalommal, az emelt óraszámú vizuális neveléssel és szakköri foglalkozásokkal. A "művészetekkel tanítás" nem azt jelenti, hogy művészeket képezünk, hanem azt, hogy a művészet eszközeivel (zene, mozgás, képzőművészetek, dráma) segítünk a tanulóknak úgy elsajátítani egy ismeretanyagot, hogy az ne száraz ismerethalmazként jelenjen meg számukra, amelynek ők csak passzív befogadói. Minden tantárgyban helyet kap a mozgás, a drámapedagógia, a zene, a festés és a rajzolás. A művészetekkel tanítás nem öncél, hanem A szociális kompetenciák fejlesztésére épülő alternatív, alapfokú kerettanterv általános iskolai intézmények számára 8. p. 1

8

képességfejlesztés - indirekt módon, az életkornak megfelelő formában. Rajzolás, festés, agyagozás, szobrászkodás, kötés - bármivel foglalkozunk, szemben állunk valamilyen anyaggal, amelyhez igazodnunk kell, amelyet meg kell ismernünk. Alkotás közben ugyanis nem csak technikai, hanem érzelmi fejlődésen is átmegy a gyerek. Meg kell tanulni, hogyan lehet közelíteni az anyagokhoz, meg kell ismerni a tulajdonságaikat. Később ez hatással lesz az emberi kapcsolatokra is: megismeri, alkalmazkodik, illeszkedik a társaimhoz, azokhoz, akikkel szeretne együttműködni.

3

Foglalkozások, óraszámok Óraterv

3.1

A kerettantervben megjelenő tantárgyi tematikákat kötelező foglalkozásaink során tanítjuk. A tervezés során a pedagógusok egy napra minimum 245 percnyi foglalkozást terveznek, mely az adott helyzethez alkalmazkodva is csak maximum napi 300 percre bővülhet. Az általános napokra tervezett foglalkozásokról tanév elején adjuk ki a tájékoztatást az órarendben. Egy tanév során több speciális napunk van, amikor nem az órarend szerint tartjuk a foglalkozásokat. Ezek: 

ünnepek: egy-egy periódust lezáró utolsó tanítási nap, az óratervben külön megjelenítve;



témanap: egy-egy periódus elindító tanítási nap, az óratervben külön megjelenítve;



elmenős napok: tömbösített tantárgyi foglalkozásokkal zajló tematikus napok;



ökonap:

komplex,

az

egészségnevelésre,

környezeti

nevelésre,

valamint

természettudományos témákra épülő foglalkozások; 

olimpia: a negyedik osztályos kultúrkörhöz kapcsolódó, a szociális kompetenciák fejlesztését kiemelten szolgáló közösségi nap;



a diákok bevonására építő speciális napok: az első tanítási nap (egész nap tematikus beszélgető körök vannak, valamint mozgás); az egyéb speciális napokon az iskolai élet

9

egy-egy speciális programja, vagy annak előkészítése zajlik, a diákok aktív bevonásával. A foglalkozásaink elnevezéseit és az órarendben megjelenő minimum óraszámait az alábbi táblázatban részletezzük. A foglalkozások perc alapon számolt időtartamának összege egy héten megjelenő 45 perces egységekre átszámolt óraszámként jelenik meg. ÉVFOLYAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

magyar nyelv és

9

9

8

8

5

5

4

4

matematika

5

5

5

5

5

5

4,5

4,5

testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

5

angol

2

2,5

2,5

3

3,5

3,5

4

4

beszélgetőkör

3,5

3,5

3,5

3,5

2

2

1

1

csoportjáték

1

1

1

1

1

1

1

1

kultúrkör

1

1

1

1

környezetismeret

1

1

1

1

természettudomány

2

4

4

4

történelem

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

irodalom

komplex tudomány informatika

1

1

tanulásmódszertan

1

1

projekt ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

vizuális nevelés

2

2

2

2

2

2

2

2

szakkör

1

1

1

1

1

1

0,5

1,5

1

1

0

1

1

további maximálisan felhasználható órakeret

A tantárgyanként megjelölt órakereten felül megjelenő maximálisan felhasználható órakeretet német nyelv tanítására fordítjuk.

10

Az órarendben nem megjelenő, speciális programok óraszámait az alábbiakban fejtjük ki. A foglalkozások perc alapon számolt időtartamának összege az egy napon megjelenő 45 perces egységekre átszámolt óraszámként jelenik meg. A táblázatban jelöljük az ilyen speciális napok egy tanévre eső számát is (nap/egy tanév).

ÉVFOLYAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

ünnep

8

8

8

8

8

8

8

8

témanap

4

4

4

4

4

4

4

4

öko-nap

1

1

1

1

1

1

1

1

elmenős

12

12

12

12

12

12

12

12

programok

3.2

Választható tantárgyak (és az ehhez kapcsolódó pedagógusválasztás szabályai)

A tanulók számára kötelező óraszám alatt a kötelezően az iskolában (vagy iskolai programon) töltendő teljes időkeretet értjük. Ez idő alatt a tanulók kötelező foglalkozásokon vesznek részt. A kötelező foglalkozásoknak gyakran vannak választható elemei is. A kötelező foglalkozások egy része kötelezően választható (szakkör, témanap, ünnepek és tematikus napok néhány foglalkozása).

4

Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei

Pedagógiai programunk szerint az ismeretátadás és a képességfejlesztés elsődleges forrása nem a tankönyv. Tankönyvek alkalmazására iskolánkban lehetőség van, ez minden esetben a pedagógusok döntésének függvénye egy adott tantárgy tanítása esetén. A szociálisan rászoruló tanulóknak a mindenkori vonatkozó jogszabályok alapján biztosítjuk a taneszközökhöz és tankönyvekhez a kedvezményes illetve ingyenes igénybevételt. Iskolánkban a pedagógusok módszertani szabadsága érvényesül, ezért – bizonyos elvek mentén – maguk dönthetik el, hogy az adott osztályban vagy csoportban milyen tankönyvekből, könyvekből tanítanak, illetve milyen segédleteket, eszközöket használnak. Koncepcionális

11

döntés esetén az egész tantestület véleményezi a választást, és születik meg a döntés arról, hogy összefér-e iskolánk szellemével az újítás. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:

-

A taneszköz feleljen meg az iskolai helyi tantervi előírásoknak.

-

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.

-

A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.

5

5.1

Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Az osztályba sorolás elvei

A Csillagbölcső Gyermekközpontú Iskolában arra törekszünk, hogy osztályaink a kis létszám mellett is a lehető legheterogénebb összetételűek legyenek. Ez azt jelenti, hogy törekszünk a nemek kiegyensúlyozott arányára, és arra, hogy mind képességben, mind érdeklődésben, mint habitusban sokféle gyermek tanuljon egy osztályban.

5.2

Összevont osztályok

Iskolánk pedagógiai alapkoncepciója és tanulásszervezési technikái lehetővé teszik összetett osztályok indulását (két egymást követő osztályfokon). Az iskolaéretté válás heterogén (egyénenként eltérő) és komplex folyamat. A tanulók érettségi szintje sok esetben nem feltétlenül az egyes osztályfokok között mutat nagy eltéréseket, hanem az egyes osztályfokokon belül. Helyi tantervünk és az értékelési rendszerünk lehetővé teszi, hogy a tanulási nehézségekkel rendelkező tanulók esetén a tanító dönthet arról, hogy több időt biztosítson a tanulónak a tantárgyi minimum elsajátításához (akár az adott tanév keretein is túllépve), amely az összetett osztály keretei között még több lehetőséget ad a differenciálásra a pedagógusnak.

12

A csoportbontások szempontjai

5.3

Iskolánkban a tanulók gyakran dolgoznak csoportokban, párokban. A csoport- vagy páralakítás történhet: 

a pedagógus döntése alapján;



a tanulók választása alapján;



véletlenszerűen.

A pedagógusok a következő szempontokat veszik figyelembe a csoportba sorolás során: 

a stigmatizálódás elkerülése (gyakran nem a tanulási teljesítmény alapján hozunk létre csoportokat);



a szimpatikus társak közelségét a kedvező tanulási feltételek közé soroljuk, ezért, ha lehet, egy csoportba soroljuk azokat, akik szívesen dolgoznak együtt;



a tanulók együttműködési készsége;



a tanulók érdeklődése



a tanulók tanulási stratégiája;



szocializálódási szempontok.

Ha a tanulók választanak, gyakran adunk nekik szempontokat a választáshoz. Szempontok ezek lehetnek: 

kivel tudnak együttműködni;



kivel hasonló az érdeklődésük;



kivel tudnak hasonló módon tanulni;



kinek tudnának a csoport/páros munka során segíteni, vagy kitől fogadnák szívesen a segítséget;

6



kivel egészítik ki egymást;



kivel együtt képesek a feladatok teljes lefedésére.

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Elveink – összhangban a pedagógiai programban részletezett egészségnevelési és környezeti nevelési programmal: -

ember és környezete egymással szoros kölcsönhatásban létező egység, 13

-

az egészségnevelés a lelki és szellemi egészség lehetőségének megteremtése és a teszi egészséghez kapcsolódó tevékenységek biztosítása, kipróbálása, megélés,

-

ehhez biztonságot adó, ítéletmenetes, szorongásmentes légkör szükséges,

-

programjainkat a témában a tanulók aktivitására építjük.

Az egészség és környezeti nevelés színterei: -

bármilyen foglalkozás,

-

alkalmi események,

-

szabadidőben sporttevékenységek kezdeményezése,

-

szakkörök, témanapok,

-

külsős partnerekkel való együttműködések.

A célok, feladatok megvalósítását szolgáló szervezeti keretek és tevékenységi

6.1

formák

Testnevelés órákon Az egészséges tanulókat a testnevelés óráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az óratervi testnevelés órán, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. A testnevelést tanítók a mindennapos munka során: 

alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait;



fejlesztik a motoros - és koordinációs - képességeket az életkori sajátosságokhoz igazítva;



ügyelnek a sportjátékok, az atlétika, a torna gyakorlatanyagának tervszerű, folyamatosan kontrollált, a „fair play” szellemében történő végrehajtására;



figyelemmel kísérik az alapvető testápolás, öltözködés és egyéb higiénés normák betartását /beleértve a környezet állapotát/; 14



előtérbe helyezik a mozgásból eredő esztétikum, örömszerzés funkcióit;



felhívják a figyelmet a sportból eredő balesetveszélyekre, sérülési lehetőségekre, illetve ezek megelőzésének lehetőségeire.

Mérési területek 

Cooper-teszt (aerob képesség mérése);



helyből távolugrás (alsó végtag dinamikus erejének mérése);



függés hajlított karral;



felülések, csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérése (hanyattfekvésből felülés térdérintéssel);



10 x 5 m ingafutás;



ülésben előrenyúlás;



testmagasság (cm);



testsúly (kg);



hátizmok erő-állóképességének mérése (hason fekvésből törzsemelés);



vállövi- és karizmok erejének mérése (mellső fekvőtámaszban karhajlítás);



testtömeg-index megállapítása.

A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök, valamint az iskolai védőnő és az iskolaorvos is.

Osztályfőnöki órákon kötelező egészségnevelő téma feldolgozása, melyek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség. Igény szerint külső szakember/orvos, védőnő, egészségszervező/meghívása, valamint lehetőség szerint kortárssegítő középiskolások részvétele az osztályfőnöki órákon. Az egészségfejlesztési és -nevelési program témaköreinek feldolgozására lehetőség van minden tantárgy keretein belül, erősítve a testi-lelki egészség magasabb szintre jutását (osztályfőnöki, biológia-egészségtan, környezetismeret, természetismeret, etika, vizuális kultúra, ének-zene).

6.2

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv:

15

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának céljai: -

ismerjék meg az elsősegély-nyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmakat;

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

sajátítsák el, hogy mikor és hogyan kell mentőt hívni;

Ezen ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a foglalkozások keretei között folyamatosan, a tantárgyi kereteknek megfelelően történik. Az elsősegély-nyújtással kapcsolatos kiemelt feladatok: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az elsőssegély-nyújtási alapismeretek területén;

-

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk az esősegély-nyújtás alapismereteit.

7

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Iskolánkban szemléletünkből adódó alapelv, hogy minden résztvevő számára biztosítsuk az intézményen belül az egyenlő bánásmód érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a jogszabályi előírásokat valamint az iskola lehetőségeit. A személyközpontú gyakorlat kifejezetten erre épül. Ennek ellenére, ha esélyegyenlőségről beszélünk, ki kell emelnünk azokat a tanulókat, akik valamilyen szempontból hátránnyal indulnak. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása nem tartozik iskolánk nevelési-oktatási feladatai közé. Iskolánk jellegéből adódóan hátrányos helyzetű tanulók ritkán járnak hozzánk. Ilyen esetekben a szociális kompetenciák fejlesztésére épülő pedagógiai programunk tud a számukra segítséget nyújtani. Az iskolai nevelő-oktató munkában a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség valamint magatartászavar, egymással szoros kölcsönhatásban vannak. Az iskola lehetőségeinek függvényében lehetővé tesszük e tanulók számára a felzárkóztatást, amelynek célja, 16

-

A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése.

-

Készségek, képességek fejlesztése.

-

A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése.

-

Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.

-

Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.

A felzárkóztatás egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében történik.

8

Értékelési rendszerünk

Mivel a nevelés és az oktatás egyforma súllyal szerepel a programunkban, ezért az értékelésben is mind a kettőnek hangsúlyosan kell szerepelnie. A szociális-kapcsolati és az egyéni jellemzőket is magában foglaló „emberi szférának” a fontossága erőteljesen megjelenik a tantárgyi értékelés mellett. A nevelés területén a pedagógus szóban és írásban megjelenő megjegyzései visszajelző funkcióval rendelkeznek, nem a mérhető teljesítmény jelzésére szolgálnak. A pedagógus dolga, hogy a visszajelzéseken túl a diáknak segítséget nyújtson. A diák dolga, hogy a visszajelzésekből levonja a konzekvenciákat. A tárgyi tudás és az ebbéli teljesítmény mérése önértékelésként és a pedagógus értékeléseként jelenik meg. Helyzet-meghatározást és viszonyítást jelent. A képességről adott visszajelzés alapvető. Erre építkezik a pedagógus és a diák egyaránt, továbbá hozzátartozik az önismeret fejlesztéséhez. Ez az egyik alap, amely fejleszthető. A tanuláshoz való viszonyulás mindig részletesen szerepel mind az év közi, mind az év végi írásbeli értékelésben kiemelve annak objektív és szubjektív részeit egyaránt. (Objektív pl. a

17

mérhető teljesítmények, a feladatok vállalása, szubjektív az, ahogyan a pedagógus látja a tanuló érdeklődését, aktivitását. A folyamatos szóbeli visszajelzések mellett írásban is visszajelzést kell adnia minden pedagógusnak, aki az osztályban tanít. Az értékelés viszonyítási alapja

8.1

Ahol és ameddig csak lehet, a tanuló változásait a saját korábbi szintjéhez viszonyítjuk. Az is elengedhetetlen ugyanakkor, hogy bizonyos pontokon (félévkor és év végén) a tanuló és a szülő információt kapjon arról, hogy a tanuló életkorának megfelelő, a kerettanterv szerinti évfolyamfokozat követelményeivel is objektíven mérve milyen a tantárgyi tudása. Tanulási nehézséggel küzdő tanuló esetén a tanító dönthet arról, hogy több időt biztosít a tanulónak a tantárgyi minimum elsajátításához (akár az adott tanév keretein is túllépve) és a bizonyítványban szereplő értékelésben az évfolyamfokozat követelményeit pedagógiai okokból csak a szülőkkel közli. A szülőkkel azonban minden esetben közölni kell a tudásszintet és teljesítményt, a haladás mértékét.

A félévi értékelés és az év végi bizonyítvány

8.2

A félévi értesítés és a tanév végi bizonyítvány tartalma a tantestület által megírt, minden pedagógusra nézve kötelező segítő szempontrendszerek alapján történő jellemzés. A szempontrendszerek biztosítják az értékelések tájékoztató funkcióját. Társulhat hozzá a tanuló önértékelése is. Az értékeléseket a kiosztás után a tanulókkal minden esetben átbeszéljük, ennek lehetőségét a szülőknek is biztosítjuk. A félévi és a tanév végi értékelések kiadásának időpontját a minden iskolára vonatkozó, jogszabályban meghatározott tanév rendjéről szóló rendelkezés szabályozza. (Általában: január utolsó hete és a júniusban a tanév végének kijelölt nap utáni hét.) A félévi és a tanév végi értékelések részei: -

a tanuló szociális fejlődése, közösségben való részvétele

-

a diák tanulásának értékelése (tanuláshoz való viszonyának leírása)

18

-

szaktárgyi értékelések: a fejlesztési célokhoz rendelt szintlisták szerint, melyek a hatályos alaptantervi és kerettantervi szabályozók és az iskola helyi tantervének minimumához illeszkedik. Tartalmazza a kitűzendő egységes csomópontokat, tájékoztatva a tanuló teljesítményéről.

Értékeléseink folyamatában fontos szerepet kap az értékelésekről való beszélgetés, tanulókkal és szülőkkel egyaránt. Szükség esetén ezt a beszélgetést a pedagógus(ok) kezdeményezik. Minden év végén a szülőkkel átbeszéljük a gyermekük bizonyítványát és az abban adott visszajelzéseket. Fontos, hogy a szülők számára érthető és világos legyen, hogy gyermekük hol áll az elvárt minimumhoz képest.

8.3

Érdemjegyek

Bár iskolánkban központi szerepe van a szöveges értékelésnek, fontosnak tartjuk, hogy diákjainkat felkészítsük arra, hogy iskolaváltáskor értsék az új iskola módszereit, szimbólumait. Ezért alsó tagozatban tájékoztatjuk őket a témáról, amennyiben erre igény mutatkozik. 1-3. évfolyamon a tudáspróbákat szóban vagy írásban szövegesen értékeljük. 4. évfolyamtól kezdve a tudáspróbákra százalékos értékelést adunk. Érdemjegyeket 7. évfolyamtól adunk bizonyos feladatok vagy időszakban elvégzett munka értékelésére, a szöveges értékelés kiegészítésére. Ekkortól a félévi és az tanév végi bizonyítványba is írunk osztályzatot a szöveges értékelés mellé. A tanév végén az államilag elfogadott bizonyítványba is beírjuk az osztályzatokat. A készségtárgyakat, a magatartást és a szorgalmat a felső tagozaton sem értékeljük osztályzattal. A készségtárgyakat akkor fordítjuk le numerikus értékelésre, ha ezt a szülő a továbbtanulás miatt kéri. Az iskolánkból való távozáskor a tanuló számára kiadjuk az államilag elismert általános iskolai bizonyítványt, amelybe folyamatosan belekerül a tanuló következő évfolyamba lépésének, valamint a szöveges értékelés meglétének a hatályos jogszabály szerint előírt megfogalmazása. Iskolánk értékelésének átváltása osztályzatokra:

19

Alsó tagozat: a kérés idejében a tanulónak a pedagógus az adott tantárgyakból a szöveges értékelés alapján osztályzatot kínál. Ha a szülő ezt nem fogadja el, kérésére a tanuló külön vizsgát tehet. 5-6. évfolyam: a kérés idejében a tanulónak a pedagógus a szöveges értékelések valamint az tantárgyakból írott tudáspróbák százalékos szintje alapján osztályzatot ajánl meg. Ha a szülő ezt nem fogadja el, kérésére a tanuló külön vizsgát tehet. A százalékok jegyre váltása: 0-50% - elégtelen, 51-62% - elégséges, 63-77% - közepes, 7889% jó, 90-100% - jeles. Abban az esetben, ha a kérés a szorgalom és a magatartás numerikus módon való kifejezésére is kiterjed, a pedagógus a tanulót tanító többi kollégájával dönt.

Tesztek, versenyek, egyéb mérések

8.4

Diákjaink – saját döntésük alapján – részt vehetnek külső szervezésű tantárgyi versenyeken. Más iskolákkal való összemérés segítheti munkánkat.

9

Foglalkozásaink tematikái és követelményei

A kerettantervben részletezett tantárgyi tematikát a kötelező foglalkozásokon (tanítási órákon) tanítjuk a kerettantervben foglaltak szerint. Jelen helyi tantervünkben is összefoglaljuk a tanítandó témákat a foglalkozások (tanítási órák) szerint lebontva.(A kerettantervben a témák tantárgyi tematika szerint vannak csoportosítva). A tematikák mellett minden foglalkozásról ismertető szerepel. Kötelező foglalkozásaink: -

magyar nyelv és irodalom

-

matematika

-

testnevelés

-

angol

-

beszélgető kör

-

csoportjáték 20

-

kultúrkör

-

környezetismeret

-

természettudomány

-

történelem

-

komplex tudomány

-

informatika

-

tanulásmódszertan

-

projekt

-

ének-zene

-

vizuális kultúra

-

szakkör

-

német*

*A német nyelv tanítása a kötelező tanórai foglalkozások 10%-ának felhasználásával történik, a szabadon felhasználható tantervi órakeret terhére. Speciális napjainkon a részvétel kötelező. Ezek a napok is részletezett tematikával rendelkeznek: -

ünnepek

-

témanapok

-

ökonap

-

elmenős napok

A foglalkozások és a speciális napokon bemutatatásában szereplő időkeretek 45 perces egységekben értendőek és minimum óraszámot jelentenek, vagyis az adott csoport igényei szerint növelhetőek. A minimális óraszámot a kerettanterv napi 245 percben, a maximális óraszámot 300 percben határozza meg. A tematikai táblázatokban meghatározott óraszámok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy -

az egy adott évfolyamra szóló tematika óraszáma az adott évfolyamon, egy tanév alatt teljesítendő

-

a két adott évfolyamra szóló tematika óraszáma az adott évfolyamon, két tanév alatt teljesítendő (komplex tudomány, projekt)

-

az alsó vagy felső tagozatra szóló óraszámok az adott tagozat négy éve alatt teljesítendők 21

Évenként meghatározott követelmények a kerettantervi tantárgyi tematikához társulnak. Az egyéni haladási ütem miatt a tanuló az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy évnél több időt is igénybe vehet, legfeljebb de két évet.

10 AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNEK ELVEI ÉS KORLÁTAI

Iskolánkban a 3. évfolyamtól adunk kötelező házi feladatot. 4-5. osztálytól kezdve a napi rendszerességet is szolgálva 15-30 percnyi feladatot kaphatnak a tanulók, illetve a nyelvtanításban is szükség van a rendszeres gyakorlásra. 6. osztálytól kezdve a tanítók és a szaktanárok egymással egyeztetve rendszeresen adhatnak házi feladatot a tanulóknak, de arra törekszünk, hogy ez naponta maximum fél-másfélórányi feladatot jelentsen. Hétvégére nem adunk házi feladatot, legfeljebb olvasási kötelezettségeik lehetnek a tanulóknak.

11 RÉSZVÉTEL A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOKON KÍVÜL

11.1 Ünnepek, projektek

Egyes ünnepeket nem a tanórai keretekben tartunk meg, így a tanulóknak ezeken a rendezvényeken ugyanúgy kötelesek részt venni, mintha tanítás lenne.

A különböző

projekteken való teljes jelenlét is kötelező a diákok számára, azok a tevékenységek részei az iskola pedagógiai programjának és helyi tantervének.

22

11.2 Szakkörök

A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti nem kötelező tanórai foglalkozások, - a továbbiakban szakkörök szabályozása: Iskolánkban a tanulók és szülők igényei szerint szakköröket szervezhetnek a pedagógusok, amely szakkörök éves munkatervét minden évben szeptember 10-ig kell a Tanári Kollégiumnak elfogadtatnia. A szakkörök munkatervét az iskola éves tervéhez mellékletként csatoljuk.

11.3 Napközi

Az iskolákban délutánonként fenntartott napközi elsősorban a tanulók szociális kompetenciáit fejleszti. A fantázia erőket megmozgató és testi ügyességet kívánó szabad- és a pedagógus által vezetett (többnyire udvari) játék a napköziben töltött idő meghatározó eleme. A napközi során a 14.30 és 15.30 között a házi feladatokkal kapcsolatos teendőket végzik a tanulók az erre biztosított helységben a napközis tanár felügyelete mellett és segítségével. A napköziben uzsonnát is biztosítunk a tanulók számára; az étkezés előkészületeit a tanulók pedagógussal együtt végzik. A napközit jellemzően az alsó tagozatos tanulók veszik igénybe naponta 12:0017:00 óráig.

23

12 Függelék

A Csillagbölcső Gyermekközpontú Óvoda és Általános Iskola ALAPÍTÓ OKIRATA

1. Az intézmény neve:

Csillagbölcső Gyermekközpontú Óvoda és Általános Iskola

Rövid neve:

Csillagbölcső Gyermekközpontú Óvoda és Általános Iskola

OM azonosítója:

203072

Alapítás éve:

2015.

2. Az intézmény székhelye:

6000 Kecskemét, Napsugár u. 2.

telephelye:

--------------------

3. Az intézmény alapítója, fenntartója: Csillagbölcső Waldorf Egyesület Székhelye:

6000 Kecskemét, Strázsa u. 5.

Működési területe:

Kecskemét és környéke

4. Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény -

óvoda

Intézményegység neve: Csillagbölcső Waldorf Óvoda -

általános iskola: 8 évfolyamos

Intézményegység neve: Csillagbölcső Gyermekközpontú Általános Iskola

5.

Az intézmény jogállása:

önálló jogi személy

26

6. Az intézmény alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: 

Óvodai nevelés



Általános iskolai nevelés-oktatás

7. Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanuló létszám: a) óvodai nevelés b) általános iskolai nevelés-oktatás

50 fő 1-8 évfolyam 104 fő

nappali munkarend szerint

8.

154 fő

Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: 

A Csillagbölcső Waldorf Egyesület tulajdonában álló, 6000 Kecskemét, Napsugár u 2. sz. alatti ingatlan, amely ingyenes használatra szerződés keretében került átadásra az intézménynek.



A fenti ingatlanvagyon és a Csillagbölcső Waldorf Egyesület által az intézmény rendelkezésére bocsájtott, a Waldorf Óvodai Program és a választott iskolai kerettanterv megvalósításához szükséges eszközök.

9.

Az intézmény vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyont oktatási célokra szabadon felhasználhatja, de azt nem idegenítheti el, nem vonhatja terhelés alá és nem adhatja bérbe, csak a fenntartó előzetes írásbeli hozzájárulásával.

10. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretei között önállóan gazdálkodik.

27

Legitimációs Záradék

A Csillagbölcső Gyermekközpontú Óvoda és Általános Iskola Alapító Okiratát a Csillagbölcső Waldorf Egyesület - mint fenntartó – K07/2016.05.03. számú határozatával 2016. május 03. napján jóváhagyta.

Jelen Alapító Okirat 2016. augusztus 01. napján lép hatályba. Ezzel egy időben az 2015. április 29. napján kelt alapító okirat hatályát veszti.

Kecskemét, 2016. május 03.

P. H.

…………………………………………..

Tóth János Csillagbölcső Waldorf Egyesület elnöke

28

A CSILLAGBÖLCSŐ GYERMEKKÖZPONTÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2016 1

Tartalom 1

PEDAGÓGIAI MUNKÁNK ALAPELVEI ÉRTÉKEI ..................................................... 4 1.1

Személyiségközpontúság: szemlélet, megközelítési mód, stílus ................................. 4

1.2

A személyiségközpontúság alapvető tézisei ................................................................ 4

1.3

Személyiségközpontúság az iskolában ........................................................................ 5

1.4

A tanár szerepe a tanítás és a tanulás folyamatában .................................................... 6

1.5

A tanítás és a tanulás felelőssége ................................................................................. 6

2

A PEDAGÓGIAI MUNKÁNK CÉLJAI, FELADATAI ................................................... 7

3

PEDAGÓGIAI MUNKÁNK ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .................................................. 8 3.1

Az óvoda és az iskola közötti átmenet......................................................................... 8

3.2

Alsó tagozat ................................................................................................................. 9

3.3

Felső tagozat .............................................................................................................. 10

3.4

Összevont osztályok .................................................................................................. 11

3.5

Speciális tantárgyak ................................................................................................... 11

3.6

Munkaformák ............................................................................................................ 12

3.7

A tananyag és a tanítási folyamat tagolása ................................................................ 13

3.8

Állandóságra törekvés a tanárok személyében .......................................................... 15

3.9

Tankönyvhasználat .................................................................................................... 15

3.10

Napirend ................................................................................................................. 16

3.11

A tanév menete ...................................................................................................... 16

4

OSZTÁLYTANÍTÓK ÉS SZAKTANÁROK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ... 17

5

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......................... 18

6

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................ 19 6.1

Együttműködés a diákokkal....................................................................................... 19

6.2

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának

rendje 20

2

A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI

7

KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ......................................................................................... 21 7.1

Tanulókkal és szülőkkel való kapcsolattartás ............................................................ 21

7.2

Együttműködés és kapcsolattartás a pedagógusok között ......................................... 22

7.3

Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel .............................................................. 23

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM .......................... 24

8

8.1

Az egészségnevelés fő feladatainak rendszere .......................................................... 24

8.2

A célok, feladatok megvalósítását szolgáló szervezeti keretek és tevékenységi formák 25

Mérési területek ................................................................................................................ 26 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS

9

PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................................................................ 27 9.1

A kiemelt figyelmet igényelt tanulók bekerülése, követése ...................................... 27

9.2

A tanulási alkalmasság megítélése ............................................................................ 28

9.3

Felzárkóztatás ............................................................................................................ 28

9.4

Tehetséggondozás ...................................................................................................... 29

9.5

A felzárkóztatás és a tehetséggondozás keretei ......................................................... 30

10

FELVÉTEL AZ ISKOLÁBA ........................................................................................... 31

11

TOVÁBBHALADÁS, TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ................................... 32 11.1

Az osztályozó-, javító-, különbözeti- és köztes vizsgák eljárási szabályai ............ 32

12

ELJÁRÁSREND ISKOLAVÁLTÁSKOR ...................................................................... 33

13

AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK A RENDJE ................................................ 34

3

A CSILLAGBÖLCSŐ GYERMEKKÖZPONTÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I.

1

NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI MUNKÁNK ALAPELVEI ÉRTÉKEI

1.1 Személyiségközpontúság: szemlélet, megközelítési mód, stílus Az iskola alapításával a fő célkitűzésünk egy olyan intézmény és egyben közösség létrehozása, amely hozzásegíti a gyermekeket és a felnőtteket az egészséges fejlődéshez testi, lelki és szellemi értelemben. A reformpedagógiák szemlélete és gyakorlata mentén körvonalazódik iskolánk alapkoncepciója, gyermekközpontúság ezen belül is a személyiségközpontú megközelítés, amely Carl Rogers pszichoterápiában alkalmazott kliensközpontú terápiájából nőtt ki. Ez a megközelítés nem csak egy módszert és elméleti rendszert jelöl, hanem egy stílust és viszonyulási módot, amelyben az együtt élők egymás felé fordulnak.

1.2 A személyiségközpontúság alapvető tézisei Rogers szerint az ember képes megérteni a saját viselkedését és ennek tudatában képes változni. Sőt az ember erre a változásra „növekedésre” törekszik. Ahhoz, hogy ez a fejlődés megtörténjen, olyan biztonságos környezetre van szükség, amely ezt képes elősegíteni. Ezt a környezetet maguk az emberek teremtik meg azzal, hogy egymás felé empátiával, feltételhez nem kötött odafordulással, hitelesen, nyíltan kommunikálva, bizalommal fordulnak.

4

Empátia Az empátia a másik állapotába való valós beleélés, amelynek során a másik élményét megpróbáljuk saját élményként átérezni, és ezáltal az ő szempontjából gondolkodni. Feltételekhez nem kötött pozitív odafordulás minden ember felé A feltétel nélküli elfogadás azt jelenti, hogy elfogadjuk a másikat, mint önálló személyt, nem csak akkor, ha az általunk elvárt módon viselkedik. Érzéseit, nem kritizáljuk, nem kérjük rajta számon. Hitelesség A hitelesség azt jelenti, hogy azonosulunk a saját belső történéseinkkel, érzéseinkkel és ezek tudatában cselekszünk. Nem egy tanári szerepet játszunk, hanem törekszünk valódinak lenni, viselkedésünk életszerű. Nyílt kommunikáció Mindennek közvetítéséhez elengedhetetlen, hogy egymás felé nyíltan kimondhassuk a gondolatainkat, érzéseinket. A másik emberbe vetett bizalom Bizalom alatt azt értjük, hogy elfogadjuk a partner autonómiáját, gondolat- és érzésvilágát. Elhisszük, hogy a másik tudja, hogy miért csatlakozik, vagy nem csatlakozik valamihez. Bízunk az erőben, amellyel minden ember képes kiválasztani a maga számára azokat a fontos és nem fontos dolgokat, amellyel megoldja a problémákat, kialakítja a helyét a világban.

1.3 Személyiségközpontúság az iskolában A személyiségközpontú megközelítés szerint az iskolai helyzetnek is az a lényege, ami minden más társas helyzetnek: az interperszonális kapcsolat. Mivel az iskolában ennek irányítói a pedagógusok, első és legfontosabb a pedagógus személyisége. A legfontosabb, hogy a tanár ne merev maszkként hordozza a tanárságát, amelynek felvételekor a személyisége egy részét az osztálytermen kívül hagyja. A tanítás folyamata a tanár számára is önfejlődés és összhangban azzal nevelési céllal, amely arra törekszik, hogy a gyermek is önmagává válhasson. A 5

pedagógusok feladata, hogy ehhez szorongásmentes, bizalommal teli légkört teremtsenek. Abból indulunk ki, hogy a tanulókat a világ megismerésének igénye vezeti, és a bizalommal teljes légkör ennek a tanulásnak az egyik alapfeltétele.

1.4 A tanár szerepe a tanítás és a tanulás folyamatában A tanulást reflektív folyamatnak tekintjük, ezért nem kész tudást adunk, amelynek a tanuló passzív befogadója, hanem arra ösztönözzük őket, hogy önmaguk fedezzék fel a világ dolgait a maguk változatosságában és összefüggéseiben. Minden és mindenki a tanulás forrása, és tanár személye fontos, mer egy az értékes elérhető források közül. A tanár azonban nem a tudást osztó személy elsősorban, hanem az az ember, aki segíti a gyerek tanulás folyamatát: facilitátor. Segíti a belső motiváltság és az egyéni utak megtalálását, megteremti a tanuláshoz szükséges támogató és inspiráló környezetet, elérhetővé teszi az eszközöket. A facilitáló minőségek közül Rogers a hitelességet emeli ki, mint a legfontosabbat. Csak akkor várhatjuk el a tanítványoktól, hogy kifejezzék érzéseiket, gondolataikat, ha mi magunk is minták vagyunk e tekintetben. Fontos, hogy a tanulás hatékonysága függ attól, hogy a tanulókat mennyire vezeti a saját belső érdeklődésük. A tanulási folyamathoz azonban azt is hozzátartozik, hogy tanulók megtegyék azokat az erőfeszítéseket, amelyek egy-egy készség és képesség kialakításának folyamatában elengedhetetlenek és találkozzanak azzal az ismeret és tudásanyaggal, amely a világban való tájékozódásukhoz szükséges. A tanárnak az a feladata, hogy a szabadságnak és a kötöttségnek azt a megfelelő arányát tartsa, amelyben ez megvalósulhat.

1.5 A tanítás és a tanulás felelőssége A tanulásnak akkor van tartós hatása, ha annak a folyamatában az egész ember – az érzelmei és a gondolkodása - részt vesz. Azért, hogy a diákjaink érintettségét ily módon megőrizzük, iskolánkban a pedagógus és a diák között megoszlik a tanulás felelőssége. A tanár felelőssége, hogy -

átlássa és keretet adjon a tanulási folyamatnak

-

kezdeményezze az optimális pedagógiai légkör kialakítását 6

-

állandó nyitottsággal segítse az útkeresést

-

rendelkezzen a hagyományos pedagógia tudásanyagával- és eszközeivel (módszertan)

-

a diákjaival annyira ossza meg a tanulási-tanítási folyamat felelősségét, amennyire az a diák fejlődését elősegíti.

Törekedünk arra, hogy a tanulók egyre növekvő mértékben legyenek felelősek a saját tanulási folyamatukban. Ez azt jelenti, hogy a diákok a megszokottnál nagyobb szabadsággal és ezzel együtt nagyobb felelősséggel rendelkeznek mind a saját tanulási folyamatukat, mind a közös életünkben való részvételüket illetően. Adott kereteken belül, egyeztetés után dönthetnek időhatárokban, a tanulnivalók súlyozásában, abban, hogy ők mit hoznak be a csoport életébe. Ezért a diák felelőssége, hogy -

a korának megfelelő önfegyelemmel vegyen részt az iskola életében

-

a dolgait a vállalásainak megfelelően végezze.

Az iskola életében a szülő is partnerként van jelen. Ezért a szülő felelőssége, hogy: -

az iskolával egyeztetve támogassa gyermeke fejlődését (felnevelés, házi feladat, szabályok betartása)

-

segítse elő gyermeke önállóságát

2



A PEDAGÓGIAI MUNKÁNK CÉLJAI, FELADATAI

Nevelési célok: a személyiségfejlődés (önismeret) valamint az egyén és a közösség kapcsolatának harmonizálása



Készség- és képességfejlesztés, alapkompetenciák kialakítása



Az adott életkorban releváns tantárgyi tartalmak elsajátíttatása

Iskolánk

egyforma

jelentőséggel

foglalkozik

e

hármas

célrendszer

elemeinek

a

megvalósításával. E célból a tanítás folyamatában egyenlő arányban vannak jelen a motorosfinommotoros fejlődést és a praktikus intelligenciát, a lelki-érzelmi fejlődést és az érzelmi intelligenciát, valamint a kognitív képességeket, tehát a gondolkodást és a szellemi fejlődést segítő tevékenységek. 7

Célunk, hogy -

diákjaink ismerjék fel a saját lehetőségeiket és találjanak rá saját útjukra

-

a tudást mint egészet szerezzék meg, a világot egészként éljék meg

-

együttműködés képességének fejlesztése

-

kooperatív kommunikáció és tevékenység valamint kapcsolatépítés képessége

-

megismerő-képesség (figyelem, észlelés, képzelőerő, emlékezet, gondolkodás) és az ezekhez kapcsolódó és ezekből következő személyiségjegyek fejlesztése (nyitottság, alkotókészség, sokféleség elfogadása)

-

lehetőség szerint minden diáknak időt biztosítsunk a számára szükséges időt az átéltek valódi feldolgozására és beépítésére

Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik biztos alapkészségekre épített, megalapozott tudás birtokában, magas szintű szociális kompetenciával, másokkal együttműködve érvényesülnek az életben.

3

PEDAGÓGIAI MUNKÁNK ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

3.1 Az óvoda és az iskola közötti átmenet Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésére a pedagógiai gyakorlatban, aminek két alapvető oka van: -

A gyermeki fejlődésben jelentős változásokat okoztak a szociális és környezeti hatások.

-

A legtöbb tanuló vegyes érettséget mutat az első osztályba belépve, mert az iskolaéretté válás egyéni és komplex folyamat.

Az oktatás módszertana arra épül az első és a második osztályban, hogy elősegítse az iskolaérettség kialakulását minden területen az egyes tanulóknál. Az óvodai és iskolai tevékenységek között a legfontosabb különbség az önkéntesség foka. Az iskolában a spontán bevonódástól eljutunk az irányított tevékenységig: a játék munkává alakul. Míg a játék olyan tanulás, amely önmagára irányul, egy ösztönösen motivált megismerési folyamat, a munka már egy érzékelt és/vagy elvárt külső szükségletre válasz. Az iskolában a tevékenységek feladat orientáltabbá lesznek, az implicit tanulásból explicit oktatásba mennek át. 8

Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében az iskolának is foglalkoznia kell még a vegyes csoportokban történő informális tanulással, és időt-helyet hagyni a szabad, kreatív játéknak. Az óvoda és iskola közötti átmenetet megkönnyítendő első osztályban a kulcsfontosságú feladat a szokások és formák megalapozása.

3.2 Alsó tagozat Az első három évben az alapvető feladat az alapkészségek megtanítása. Az iskola első három évében a tanulók saját adottságaiknak és tanulási ütemüknek megfelelően haladnak. A tanulók nagyon sokféle érettséggel és tudással kerülnek be az iskolába. Az egyéni tanulási út lehetővé teszi, hogy a kiemelkedő képességű és a fejlesztésre szoruló tanulók is a saját tempójukban haladhassanak és szert tegyenek arra a megalapozott tudásra, amelyre a későbbiekben építeni lehet. Eközben megtanulják elfogadni, hogy az osztályközösségben mindenkinek más az érdeklődése és az erőssége. Az általános iskolai szakaszra – az alsó tagozatra különösen – döntően az érzéseken keresztül való tanulás a jellemző. Az iskolaérett, iskolába lépő tanulók kezdik el a formális tanulást. Intellektuális fejlődésüket az alapvető tanulási készségek elsajátítása és az emlékezet fejlődése mozdítják elő úgy, hogy erősen kötődnek a gyakorlati élethez. Ebben az időszakban mindenfajta tanulás a tanuló érzéseit igyekszik megszólítani annak érdekében, hogy a tanuló azonosulni tudjon azzal, amit tanul. A tanulás az első két-három évben még alapvetően a tapasztalatokra épül. Ezeket a közvetlen tapasztalatokat olyan erős és folyamatos szóbeli struktúrákkal kell megerősíteni, amelyek lehetőséget adnak a megszemélyesítésre. Vagyis érdemes mindenmesét, verset, játékot, mondókát mozgással átélnünk, kísérnünk. A képzelőerő és a képekben való ábrázolás játssza a másik fontos szerepet abban, hogy a tanulás személyes, belső tapasztalássá váljon. Pedagógiánk alapvetése, hogy a tanulás leghatékonyabb módja a tevékenységekben való elmélyülés. A gyakorlati és művészetekkel való oktatás teremti meg az összhangot az átélés, a cselekvés és a gondolkodás között. A tanulókkal való munkában az alkotó folyamaton, azaz a cselekvő tanuláson van a hangsúly, mert csak így marad eleven a tanítási folyamat és a tanuló érdeklődése. Ez különösen igaz abban az életkori szakaszban, amikor a tanuló gondolkodása még nem absztrakt, hanem a belső képi képzeletvilága segítségével tanul.

9

Az alapkészségek tanításának időszakában azokra a tényezőkre építünk, amelyek ebben az életkorban a tanulási folyamatot a leghatékonyabban segítik: 

mozgás-ritmus



játék



vizualitás



mese-történetmesélés

Ezek az elemek a tanítási folyamatban sem válnak külön: egymásba kapcsolódnak, egymás hatását felerősítik. Minden, amit a tanuló az iskolában tanul, az kézzelfogható, a lelkével átélhető kell hogy legyen, aminek a révén – az életkori sajátosságokat szem előtt tartva − fokozatosan juthat el a tapasztalati úton szerzett tudástól a fogalomalkotásig és a rugalmas gondolkodási struktúrák kialakításáig. Az életkori sajátosságok figyelembe vétele indokolja, hogy − az első években különösen − intellektus túl korai fejlesztése helyett az egészséges érzésvilág és akarati élet kibontakozatását segítsük elő. A tevékenységekben való elmélyülés képességét akadályozó civilizációs ártalmak és túlingereltség okozta problémákat megelőzendő és orvosolandó, alsó tagozatban igyekszünk megóvni a tanulókat az aktív alkotás ellen ható és a belső képzelőerőt tompító, tétlenségre tanító hatások elől, mint pl. a televíziózás. A negyedik év már bizonyos területeken kapcsolódik a felsőbb osztályokhoz. A komplex tárgyak mellett megjelennek a hangsúlyosabban egy tantárgyhoz kapcsolódó tematikát feldolgozó szakóra-jellegű foglalkozások, de a diákok még több szempontból az alsós tanulási formákat élik. A harmadik év folyamán tanulják meg a diákok a házi feladatot és kezdődik meg az iskolán kívüli tanulási szokások kialakítása és rendszeresítése.

3.3 Felső tagozat Az ötödik-hatodik évre tanulóink az addig megtanult munkaformákat és módszereket már képesek önállóan is felhasználni, feladatokhoz rendelni. A tanulásban és a közösségi élet terén is egyre több választási lehetőséget és felelősséget adunk nekik. A szakóra jellegű foglalkozásokat is tevékenységközpontúan, a komplex látásmód fenntartásával, már a logikai 10

gondolkodásmódra is erősen építve, szaktanárok bevonásával tanítjuk. A felsőbb évfolyamokon a tanulás mindinkább eltolódik az önálló munka irányába, a pedagógus szerepe az egyéni segítségnyújtás. A hetedik-nyolcadik évben felkészítjük a tanulókat a felvételire és arra, hogy a középiskolát is biztonságosan, önállóan el tudják végezni. A felvételihez szükséges kompetenciákra kiemelt hangsúlyt fektetünk: diákjaink nem csak a tananyagot tanulják, de tanítunk önálló feladatmegoldó stratégiákat, időgazdálkodást és a saját tudásuk bemutatásának képességét is.

3.4 Összevont osztályok Iskolánk pedagógiai alapkoncepciója és tanulásszervezési technikái lehetővé teszik összevont osztályok indulását (két egymást követő osztályfokon). Az iskolaéretté válás heterogén (egyénenként eltérő) és komplex folyamat. A tanulók érettségi szintje sok esetben nem feltétlenül az egyes osztályfokok között mutat nagy eltéréseket, hanem az egyes osztályfokokon belül. Helyi tantervünk és az értékelési rendszerünk lehetővé teszi, hogy a tanulási nehézségekkel rendelkező tanulók esetén a tanító dönthet arról, hogy több időt biztosítson a tanulónak a tantárgyi minimum elsajátításához (akár az adott tanév keretein is túllépve) amely az összetett osztály keretei között még több lehetőséget ad a differenciálásra a pedagógusnak.

3.5 Speciális tantárgyak Iskolánkban a speciális tantárgyak fontos eszközei a szemléletünkből és alapelveinkből eredő céljaink megvalósításának. A kommunikáció tanítása és az ehhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése az egyik fő feladatunk. A hiteles önérvényesítés és az empátia kettősségének mindennapi gyakorlására valamint az elfogadó magatartás érvényesülésére törekszünk a mindennapjainkban. Ön- és társismeret, csoportlét, alkalmazkodás, szabályok mellett mindez magába foglalja a művészeteket és a nyelvet, mint az önkifejezés eszközeit is: így ezek minden foglalkozáson jelen vannak. Ezen kívül a kommunikáció valamint a szociális kompetenciák fejlesztésére külön órakeretet biztosítunk. 11

A tantárgyak tanításában komplexitásra törekszünk. Néhány speciális tantárgyunk kifejezetten a komplexitásra épül. A tanulás-tanítás folyamatába a diákokat szeretnénk a lelehető legjobban bevonni, ezért amikor csak tehetjük, a foglalkozást az ő általuk behozott témákra építjük. Az általános iskola teljes képzési idejében zajló speciális tantárgyak és azok kiemelt céljai: -

beszélgetőkör: kommunikáció tanulása, szociális kompetenciák fejlesztése

-

csoportjáték: csoport-építés, szociális kompetenciák fejlesztése, konfliktuskezelés tanulása

-

témanap: heterogén összetételű csoporttal együttműködés, önkifejezési formák kipróbálása

-

ünnepek: tanultak bemutatása, önkifejezés, közösséghez tartozás megélése

Speciális tantárgyaink az alsó tagozaton: -

kultúrkör: az európai, ezen belül a magyar kultúra gyökereinek a megismerése, történelmi szemlélet formálása, szociális kompetenciák fejlesztése

-

szakkör: heterogén összetételű csoporttal való együttműködés, önkifejezési formák kipróbálása, választás tanulása, döntési képesség, ehhez kapcsolódó felelősségtudat fejlesztése

Speciális tantárgyak a felső tagozaton: -

tanulásmódszertan, projekt, saját téma feldolgozása és bemutatása

-

természettudomány, komplex tudomány: szakismeretek komplex feldolgozása

3.6 Munkaformák Iskolánkban előtérbe kerülnek azok a munkaformák, amelyek fejlesztik a diákokban a csoportban dolgozás képességét. Ezek: -

csoportmunka

-

páros munka

-

egyéni munka

-

frontális munka

-

kooperatív tanulás

-

projektmunka 12

-

műhelymunkák

-

önismereti, csapatépítő játékok, tevékenységek

Módszertanilag a következőkkel segítjük a diákjainkat: -

drámapedagógiai megközelítés és módszerek

-

tevékenység-centrikusság

-

probléma-megoldás alapú komplex feladatok

-

felfedeztető tanulási formák

-

külső helyszíneken való tanulás

-

választható foglalkozások, szakkörök

-

egyéni és kiscsoportos korrepetálás, felzárkóztatás

-

differenciáló tanítási mód

-

valós problémahelyzetekhez kötődő tanulás

-

3.7 A tananyag és a tanítási folyamat tagolása Iskolánkban a tananyag tagolása tömbösített formában történik. A tanítást fő-, és szakoktatás szerint tagoljuk. Az olyan tantárgyak, amelyek esetében egy kerek, lezárt témát tárgyalunk, tömbösített oktatás formájában jelennek meg, más tárgyakat - főleg ha állandó gyakorlást igényelnek - szakórákban tanítunk. Főoktatás a reggel 8 és 10 óra közötti időszak, amely során - egy kb. fél órát igénybe vevő hangoló, koncentrációt elősegítő szakasz után - a tanulók az adott tantárgyat tanulják szünet és megszakítás nélkül. A főoktatás tipikus tantárgyai: anyanyelv, matematika-geometria, környezetismeret, természettudomány, komplex tudomány, földrajz-gazdasági ismeretek, történelem-társadalmi ismeretek, természetrajz-biológia, fizika, kémia. Az anyanyelvi és a matematikai ismeretek és kompetencia megszerzése érdekében a második elem - az állandó gyakorlás - is fontos a tanításban és a tanulásban. Az órarendben ezért jelennek meg az tömbök mellett az anyanyelvi és a matematika gyakorló órák is. Más tantárgyakat (idegen nyelvek, vizuális nevelés, ének) a szakórák hagyományos rendjében tanítunk. Amennyiben azonban a művészeti, kézműves-gyakorlati tárgyak vagy az idegen nyelvek esetében összefüggő feladat vagy projekt jellegű munka adódik, akkor ezeket is lehet természetesen tömbösített formában tanítani.

13

A tömbösített időszakok során sokféle tevékenységben foglalkozunk az adott tantárggyal. Az osztályba kerülő tárgyak, képek, eszközök, a táblán hosszan fennmaradó és egyre továbbfejlődő, növekvő rajzok, a séták, műhelylátogatások mind-mind az adott tantárgy jegyében állnak. A közben születő szövegek és rajzok, ábrák a nagy alakú füzetbe kerülnek. Mivel a tevékenységeket nem kell minduntalan félbeszakítani; nincs elhúzva és széttöredezve a tanulási folyamat. Az elmélyült tevékenység és a koncentráció jelentős mértékben megnöveli a tanulók teljesítőképességét és tanulási kedvét. A tömbösített tanítási mód támogatja a készség-, képességfejlődés időbeli ritmusát. Figyelembe veszi, ennek az ún. látencia szakaszát, elősegítve ezáltal a képesség lehető legteljesebb kibontakozását. Egy-egy képesség fejlesztése 3-4 hetes intenzív szakaszok során a főoktatásban történik, majd egy kevésbé intenzív fenntartó-gyakorló fázis következik, melyhez a gyakorló órák adják a lehetőséget. Ez idő alatt az idegrendszerben megszilárdul az adott készségképesség (procedurális tudás) mentális reprezentációja, és csak ezután válik lehetségessé, hogy a már a szó legszorosabb értelmében vett készségekben megnyilvánuló képességet az egyre bővülő és magasabb szinten megjelenő tananyag elsajátításához használni lehessen. A tanítás reggelente olyan tárggyal kezdődik, amelyekben különösen fontos szerepet kap a megértés, az intellektualitás. Tíz óra után következnek azok a tárgyak, amelyekben lényeges a ritmikus ismétlés: ilyenek a nyelvek, a torna, a zene. Arra törekszünk, hogy egyaránt legyen idő a befogadásra, átélésre és a létrehozó, aktív tevékenységre. A tanulók figyelmének a hullámzó állapotát betervezzük a tanítás folyamatában. Állandó fegyelmezés helyett arra törekszünk, hogy megtanítsuk tanulókat figyelni, azaz szellemileg „jelen lenni”. A tanítás napi menetét úgy építjük fel, hogy abban váltakozzanak a legmagasabb fokú intellektuális éberséget és lelki koncentrációt valamint a lazább szellemi állapotot, a figyelem nyugalmát igénylő feladatok. A koncentrálást, azaz a szellemi jelenlétet reggelenként (és szükség esetén napközben is) külön erre a célra szánt időben és változatos gyakorlatokkal, tevékenységekkel segítik, mielőtt elmerülnének az adott tananyag szorosan vett tanulmányozásában. Ez a főoktatásban az ún. ritmikus rész. A ritmikus résznek állandó összetevői: 

kis- és nagymozgásos gyakorlatok



éneklés



hangszeres zene (furulya) 14



kognitív és motoros képességeket, együttműködést fejlesztő játékok stb.

Ezek kötődnek magához a tananyaghoz is, de elsősorban a figyelem összeszedését célozzák.

3.8 Állandóságra törekvés a tanárok személyében Arra tökeszünk, hogy a tanulókat első osztálytól kezdődően a nyolcadik év végéig lehetőleg ugyanazok a tanárok tanítsák és nyolc éven keresztül egy osztálytanító kísérjen végig egy-egy osztályt. Az osztálytanító tartja a reggeli főoktatást (a tömbösített közismereti tárgyakat) és a képesítésének megfelelő szakórákat a saját osztályában. Ez tehát nem azt jelenti, hogy mindig mindent ő tanít; a főoktatást követő szakórákon szaktanárok is tanítják a tanulókat, és adott esetben az osztálytanító a főoktatásban is megoszthatja velük feladatait. De az osztálytanító az, aki nyolc éven át a legtöbb időt tölti a tanulóval – és ezért a legjobban ismeri őket. Ez a tanuló szocializációját kedvezően befolyásolja. Az osztálytanító alaposabban megismeri tanítványait, könnyebb folyamatosan figyelemmel kísérnie a tanulók egyéni és szociális fejlődését, ha hétéves koruktól 14 éves korukig tanítja őket. Már az osztálya létrejöttekor figyel arra, hogy sokszínű és kiegyensúlyozott legyen a közösség a különböző temperamentumú, lelki alkatú tanulók jóvoltából.

3.9 Tankönyvhasználat Iskolánkban a tanítás elsődleges eszköze nem a tankönyv. A tanár választja ki azt a tananyagot és tanulási formát, amely a tanulók adott csoportjának leginkább megfelel. A tanórák gondos előkészítése segíti a tananyag képi megragadását, ezáltal megszólítja a tanulók érzésvilágát, és felkelti érdeklődését. Szöveggyűjtemények, feladatgyűjtemények, szótárak, atlaszok, irodalmiés más segédanyagok, források vagy kézikönyvek, segédletek használata fontos, de mindig a tanár által előkészített, feldolgozott és átadott tananyag alátámasztására használjuk őket. A hagyományos tankönyveket és legújabb technológiának megfelelő audiovizuális taneszközöket elsősorban a felső tagozaton használjuk bizonyos tantárgyak esetében. (Pl. nyelvkönyvek). Az önálló

kutatómunka

forrásai

a

primer

irodalom,

a

szöveggyűjtemények,

eredeti

dokumentumok, saját munkalapok, statisztikák, lexikonok, amelyek növekvő mértékben 15

képezik a felső tagozat munkájának részét. A diákoknak meg kell tanulniuk, hogy a tananyagnak maguk adjanak formát, adott esetben olyan formát, hogy azt nyilvánosságra is lehessen hozni; meg kell tanulniuk, miként kell folyamatokat leírni, dokumentálni és rendszerszerűen tagolni.

3.10 Napirend Az iskola egész napos. A nap keretét az órarend adja. A reggel kezdődő főoktatást követi egy nagyszünet majd kisebb szünetekkel a szakórák. Délután napközi igénybevételére van lehetőség.

3.11 A tanév menete A tanév tagolása igazodik egyrészt a központilag kiadott tanév rendjéhez, másrészt természetes ritmust teremtenek benne az évkör ünnepei. Az iskola mindennapjait átszövik a közösséget alakító és erősítő egyéb tevékenységek: az éves ritmushoz igazodó ünnepek, tanulói gyakorlatok, kirándulások, színdarabok, projektmunkák lezárásai.

16

4

OSZTÁLYTANÍTÓK ÉS SZAKTANÁROK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI

Minden osztálynak saját osztálytanítója van, aki ellátja az jogszabály által meghatározott osztályfőnöki feladatokat. Az osztálytanító ideális esetben nyolc évig kíséri az osztályt. Az osztálytanító tartja a reggeli főoktatást (a tömbösített módon tanított közismereti tárgyakat). Az alternatív iskolák a vonatkozó hatályos jogszabályban előírtaktól eltérő módon is alkalmazhatnak pedagógusokat, ezért az osztálytanító szaktanári felügyelettel szaktárgyi végzettség nélkül is taníthatja az adott szaktárgyat az iskola által implementált alternatív kerettanterv szerint.1 A szaktanári felügyelet azt jelenti, hogy ha az osztálytanító nem rendelkezik az adott tantárgyi végzettséggel, akkor munkáját egy, a vonatkozó hatályos jogszabály szerint megfelelő végzettséggel rendelkező tanár mentorálja illetve a tanulók haladását ellenőrzi. A mentorálást csak és kizárólag egy másik, a Pedagógiai Programban megjelölt kerettanterv szerint dolgozó alternatív iskolában tanító tanár végezheti.2 Az osztálytanító pedagógiai feladata, hogy az osztályközösségből együttműködő szociális közeget formáljon, és megteremtse a tanítás-tanulás optimális feltételeit. Morális tekintélyét elkötelezettségével, a gyermekekkel való bánásmódjával, a tanulók iránti valódi érdeklődéssel és a szülőkkel való szoros, nyílt, bizalomteljes kapcsolatával tudja megalapozni. Az osztálytanító kapcsolatot tart az osztályában tanító szaktanárokkal, kölcsönösen figyelemmel kísérik egymás munkáját. Rendszeresen osztálykonferenciát szervez, amikor a szaktanárokkal közösen osztály- és tanuló-megbeszélést folytatnak. Az osztálytanító folyamatos kapcsolatban van a szülőkkel, havi rendszerességgel szülői esteket tart, elősegíti az osztály szülői közössége szellemi, pedagógiai munkájának az elmélyülését, és bepillantást ad az osztályban történő folyamatokba. Ezt a célt szolgálhatják a szülők számára szervezett nyílt napok, az évszakünnepek, a családi programok, kirándulások is. Az osztálytanító a szülőknek (fogadóórák, családlátogatások keretében) egyénileg is lehetőséget biztosít személyes

Szociális kompetenciák fejlesztésére épülő alternatív, alapfokú kerettanterv általános iskolai intézmények számára. 29. p. 2 A szociális kompetenciák fejlesztésére épülő alternatív, alapfokú kerettanterv általános iskolai intézmények számára 29. p. 1

17

beszélgetésekre. Az osztálytanítónak szakmai és munkaszerződésben meghatározott kötelessége a tanári konferenciák pedagógiai kutatómunkájában való részvétel.

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

5

Iskolánk kiemelt feladata diákjaink személyiségének komplex fejlesztése. A szociális kompetenciák fejlesztésére ugyanakkor súlyt helyezünk, mint az ismeret-jellegű tudás elsajátítására. Feladataink: -

az egészséges nevelési határok és ennek révén az önfegyelem kialakítása, erősítése

-

a szociális kompetenciákon belül a tanulóink ön- és társismeretének, önkifejezésének fejlesztése

-

konfliktuskezelés tanítása

-

elérjük, hogy tanulónk tudjanak adekvát visszajelzéseket adni és fogadni, képesek legyenek az önreflexióra

-

olyan tanulási helyzeteket teremtsünk, amelyekben dönthetnek

-

az iskolai élet minden területén megkapják a helyzetben releváns lehető legnagyobb önállóságot

-

tanítsuk és eszközként is használjuk az önértékelést

Iskolánk legfontosabb nevelési elve a tanuló személyiségének minél mélyebb, és sokoldalúbb kibontása. Elsődleges feladatunk türelemmel hozzásegíteni, hogy kibontakozzanak a benne rejlő értékek. Meg kell teremtenünk a lehetőséget, hogy megismerje magát és a körülötte lévő világot, és megtanuljon benne tudatosan, autonóm módon létezni, saját magáért és a közösségért felelősséget vállalni.

18

6

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Iskolánk minden diákja, a diákok szülei, a pedagógusok és az iskola alkalmazottai együtt alkotják az iskola közösségét. Munkánk alappillére a teljes iskolai közösség együttműködése. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy mindenki megértse és elfogadja a szabályokat és ennek tudatában működjünk együtt. Ebbe beletartozik a mások meghallgatása és megértése, a saját vélemény elmondásának képessége, különböző helyzetekben a saját és mások reakcióinak elemzése és az érzelmek kezelése, mások véleményének és jogainak a tiszteletben tartása, személyiségének elfogadása. Szemléletünket a külsős partnerek felé is képviseljük. Mivel iskolánk a szülők és a pedagógusok közös elhatározásából született, az ő egymást segítő és kiegészítő együttműködésük elengedhetetlen az iskola működtetéséhez. Az iskola közösséggé formálódásában feladata és felelőssége van a pedagógusoknak, a szülőknek és a tanulóknak egyaránt. Alapvető jelentőségű, hogy az iskolában dolgozókban, a tanulókban, az iskolát működtetőkben és használókban természetes elköteleződés alakuljon ki az együttműködésük során az iskola, mint közösség felé. Ehhez a közösség minden tagjának folyamatosan munkálkodnia kell saját szociális készségeinek alakításán, hogy az együttműködés és a felelősségvállalás terén jó mintákat adva nevelhessünk, soha nem tévesztve szem elől, hogy az az értékteremtő munkánk elsődleges célja a tanulók fejlődésének a segítése. Iskolánk célja, hogy önkorrekcióra képes valódi tanuló szervezetként működjön. Az iskolában tanuló tanulók számára ugyanakkora pedagógiai jelentőséggel bír az az iskola működésének módja és az iskolát átható morális légkör, mint a tanórákon elsajátított tananyag.

6.1 Együttműködés a diákokkal Pedagógusaink személyisége és hozzáállása miatt a diákokkal közvetlen és szoros kapcsolatot tudunk kialakítani. Az iskolai élet minden területén együttműködésre törekszünk és várjuk, hogy diákjaink mind a felnőttek, mind egymás felé az együttműködésre nyitottak legyenek.

19

6.2 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az autonóm módon szerveződő diákélet szervezeti formát és teret kap a diákönkormányzatban, amely révén képviseleti fórumon keresztül is kapcsolatban áll diákság és tanárság. A diákönkormányzat munkájának koordinálását egy patronáló tanár segíti. A tanulók részvételi jogai gyakorlásának további fontos helyi szabályai: - A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat (DÖK) működik. - Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. - A Diákönkormányzat tevékenységét a Diákönkormányzat által, a tanári kollégiumból választott nevelő segíti. - Az iskolai Diákönkormányzat képviseletét a választott elnök látja el. - Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. - A diákközgyűlésen a Diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a Diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A Diákönkormányzat vezetésével való együttműködés: - A Diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a tanári konferencia véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását az igazgatóhelyettes útján kéri meg. -

Jogszabályban

meghatározott

esetekben

a

Diákönkormányzat

véleményének

megszerzéséről az igazgatóhelyettes gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. - Az igazgatóhelyettes a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a Diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. - A Diákönkormányzat véleményét a tanári konferencián az igazgatóhelyettes képviseli.

20

- Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a Diákönkormányzat - az igazgatóhelyettes támogatásával - az iskola vezetéséhez, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az igazgatóhoz fordulhat. - A Diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt állandó helyet biztosít. - A Diákönkormányzat anyagi támogatásáról az iskola a költségvetés előkészítésekor gondoskodik.

7

A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI

7.1 Tanulókkal és szülőkkel való kapcsolattartás A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztálytanítók, osztálykísérők és a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják szóban és írásban. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztálytanítók tájékoztatják A szülői estek, fogadóórák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok, lehetőségek szolgálnak: 

Családlátogatás: Az előre egyeztetett időpontban való családlátogatás célja a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében.



Szülői estek: A havonta megtartott szülői esteken történik a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása; a pedagógia bemutatása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a tanulók tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. 21



Fogadóóra: A fogadóórák feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy- egy tanuló egyéni fejlesztésének konkrét segítése. Időpontja: megállapodás szerint, probléma esetén megbeszélés alapján munkaidőben 8-14 óra között.



Nyílt tanítási nap: A nyílt napok tartásának célja, hogy az iskolánkba járó tanulók szülei – előzetes időpont egyeztetése alapján – betekintést nyerhessenek az iskolai nevelő és oktatómunka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódhassanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről.



Iskolaszék: Az iskolában iskolaszék hozható létre. Az iskolaszéknek 6 delegált tagja van (két szülő, két fenntartó, két tanár), akik rendszeresen tanácskoznak. A tanári képviselők tartják a kapcsolatot a tanári műhely és az Iskolaszék között. Az Iskolaszéknek véleményezési jogköre van az SzMSzről és a Házirendről. Feladatai: segíteni a hatékony nevelő-oktató munka feltételeinek megteremtését, segíteni az iskolai önállóság megteremtését, az iskolát segítő társadalmi erők összefogása, a pedagógusok és a szülők aktív közreműködése a tanulók érdekében, az iskola alapvető működési és pedagógiai dokumentumainak egyeztetése a felhasználókkal, az oktatás minőségének javítása.



Írásbeli tájékoztató: Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

7.2 Együttműködés és kapcsolattartás a pedagógusok között Arra törekszünk, hogy mindaz, amit szemléletünkben képviselünk, a valóságban gyakorlati szinten működjön. Ezért szükséges, hogy a szemléletünket és alapelveinket a pedagógusok egységesen képviseljék és egymással folyamatosan együttműködve munkálkodjanak. Az alapelveinkben elfogadott értékek megvalósításáért minden, az iskolában dolgozó pedagógus felelős. Az egy osztályban tanító tanárok rendszeres megbeszéléseket tartanak az osztályt érintő kérdésekkel, tananyag-egyeztetésekkel, a teendők naprakész elosztásával kapcsolatban. A pedagógusok kapcsolattartásának szervezett keretei: -

hetente pedagógus műhely (szakmai és aktuális ügyek megbeszélése, önképzés); 22

-

kéthetente a tárgyakhoz kapcsolódó megbeszélések;

-

mentorrendszer (belső hospitálás);

-

évente öt alkalommal kétnapos tantestületi találkozó, amelyből egy nap tematikus tréning.

7.3

Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel

Az intézmény feladatai ellátása és a tanulók érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, szervezetekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolják, hogy az iskola rendszeres munkakapcsolatot tartson más szervezetekkel az alábbi módokon: - közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése; - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel; - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása; - intézményi rendezvények látogatása; - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

Rendszeres külső kapcsolatok: Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart választott képviselők útján más szervezetekkel: - a fenntartóval; - a gyermek-és ifjúságvédelemben eljárni jogosult hatósági szervekkel; - a családsegítő központtal; - a városi és a környékbeli oktatási intézményekkel - patronáló cégekkel; - rendőrséggel; - tűzoltósággal.

23

8

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

Az egészségesség alapfeltétele önmagunk elfogadása. Elfogadni önmagát az tudja, aki hiteles légkörben mások által elfogadást tapasztal. Személyközpontú szemléletünkhöz tartozik az ökológiai szemléletünk, amely az emberre és a környezetre egymással szoros kölcsönhatásban levő egységként tekint. Célunk, hogy ebben az egységben harmóniát teremteni képes embereket neveljünk. Az egészségre nevelés tehát a lelki egészség lehetőségének megteremtését és a testi egészséghez kapcsolódó tevékenységek biztosítását, kipróbálását, megélését jelenti az iskolánk gyakorlatában. Az egyéni egészségnevelés terén nagyon fontos, hogy nem pusztán az egészséggel kapcsolatos ismereteket akarjuk közvetíteni, hanem az egészséget, mint dinamikus folyamatot ápolni szándékozunk. Az egészség nem csak a testi, hanem a lelki-szellemi téren is központi jelentőségű, így az ápolásnak sok formáját lehet gyakorolni. Önmagában az is az egészségesség megőrzését célozza, hogy a tanuló életkori sajátosságait figyelembe véve segítünk abban, hogy a tanulással kapcsolatos felesleges mértékű stressz minimális szinten maradjon, miközben a megfelelő kihívásoktól nem kíméljük meg a gyerekeket tanulókat.

8.1 Az egészségnevelés fő feladatainak rendszere EGÉSZSÉGNEVELÉS Szomatikus nevelés

Pszichohigiénés nevelés

Szociohigiénés nevelés

1. higiénés nevelés: személyi higiéné

1. egészséges életvezetés

1. konfliktuskezelő technikák

környezeti higiéné 2. a fertőző betegségek, az

2. a stressz elhárítása

egyszerűbb rendellenességek

24

2. kommunikációs készség fejlesztése

kifejlődésének megelőzésére nevelés 3. az egészségre káros 3. kondicionálás,

szokások tudatosítása

testnevelés, sportolás

(alkohol, drog, dohányzás

3. feszültségek oldása stb.)

4. balesetek megelőzésére nevelés

4. érzelmi nevelés

4. egészségpropaganda

Ahhoz, hogy mindezek megvalósuljanak, az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az intézmény pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie.

8.2 A célok, feladatok megvalósítását szolgáló szervezeti keretek és tevékenységi formák Testnevelés órákon Az egészséges tanulókat a testnevelés óráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének

egészségi

állapota

indokolhatja,

hogy

az

iskolaorvos

könnyített

vagy

gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az óratervi testnevelés órán, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. A testnevelést tanítók a mindennapos munka során: 

alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait;

25



fejlesztik a motoros - és koordinációs - képességeket az életkori sajátosságokhoz igazítva;



ügyelnek a sportjátékok, az atlétika, a torna gyakorlatanyagának tervszerű, folyamatosan kontrollált, a „fair play” szellemében történő végrehajtására;



figyelemmel kísérik az alapvető testápolás, öltözködés és egyéb higiénés normák betartását /beleértve a környezet állapotát/;



előtérbe helyezik a mozgásból eredő esztétikum, örömszerzés funkcióit;



felhívják a figyelmet a sportból eredő balesetveszélyekre, sérülési lehetőségekre, illetve ezek megelőzésének lehetőségeire.

Mérési területek 

Cooper-teszt (aerob képesség mérése);



helyből távolugrás (alsó végtag dinamikus erejének mérése);



függés hajlított karral;



felülések, csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérése (hanyattfekvésből felülés térdérintéssel);



10 x 5 m ingafutás;



ülésben előrenyúlás;



testmagasság (cm);



testsúly (kg);



hátizmok erő-állóképességének mérése (hason fekvésből törzsemelés);



vállövi- és karizmok erejének mérése (mellső fekvőtámaszban karhajlítás);



testtömeg-index megállapítása.

A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök, valamint az iskolai védőnő és az iskolaorvos is.

Osztályfőnöki órákon kötelező egészségnevelő téma feldolgozása, melyek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség. Igény szerint külső szakember/orvos, védőnő, egészségszervező/meghívása, valamint lehetőség szerint kortárssegítő középiskolások részvétele az osztályfőnöki órákon. Az egészségfejlesztési és -nevelési program témaköreinek feldolgozására lehetőség van minden tantárgy keretein belül, erősítve a testi-lelki egészség magasabb szintre jutását 26

(osztályfőnöki, biológia-egészségtan, környezetismeret, természetismeret, etika, vizuális kultúra, ének-zene).

9

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

9.1 A kiemelt figyelmet igényelt tanulók bekerülése, követése

Sajátos nevelési igényű gyerekek ellátása nem tartozik az iskola által ellátott feladatok közé. Ha beilleszkedési és magatartási zavar és/vagy tanulási zavarnak kitettség áll a kiemelt figyelem igényének hátterében, akkor csak akkor veszünk fel az iskolába, ha a fejlődésének elősegítését iskolánkban biztosítani tudjuk. Iskolánk pedagógiai gyakorlata, a személyközpontú légkör valamint a készségek, képességek és kognitív ismeretek elsajátíttatása során alkalmazott eljárások és eszközök eleve a fent említett problémák megelőzését célozzák. A felvétel előtt, az ismerkedési folyamat során igyekszünk annyira megismerni a tanulókat, hogy kiderüljön, ha valamelyikük bármilyen okból kiemelt figyelmet kíván. Segíti a munkánkat, ha a szülő az ehhez kapcsolódó tapasztalatait jelzi. Szakember bevonásával mérjük fel a jelentkező tanulók esetleges nehézségeit. Egy-egy kiemelt figyelmet igénylő tanuló felvételekor figyelembe vesszük az osztálytanító kompetenciáit és teherbírását valamint a formálódó osztály összetételét. Iskolánk alappillére az együttműködés. Ebből kifolyólag, ha egy tanuló beilleszkedési nehézsége miatt a csoportra vagy az iskola szemléletéből és pedagógiai gyakorlatából adódóan működésének bármely területére veszélyt jelent, akkor szakemberek bevonásával gondoljuk végig, hogy a fejlődése és a közösség működése összeegyeztethető-e.

27

Az egyéni fejlesztési tervek kialakításánál figyelembe vesszük a szülők jelzéseit, akikkel folyamatosan kapcsolatban állunk.

9.2 A tanulási alkalmasság megítélése A tanulásban problémát jelent: -

anyanyelvi fejlettség alacsony szintje (hibás ejtés, több hangra kiterjedő szenzoros túlsúlyú beszédhiba, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége);

-

olvasás, írás, számolás zavara;

-

mozgáskoordináció zavara;

-

kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság;

-

ritmusérzék fejletlensége;

-

vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége;

-

tartós figyelem hiánya.

9.3 Felzárkóztatás Mindezek a tanulási folyamatban is jól érzékelhető tünetek formájában nyilvánulnak meg. Ezért felzárkóztatást tartunk szükségesnek azokban az esetekben, amikor a tanuló:

-

szórt figyelmű,

-

nehezen tud koncentrálni,

-

gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a látottakat, hallottakat,

-

túlmozgásos vagy túlzottan lassú,

-

kézügyessége fejletlen,

-

lassan vált egyik feladatról a másikra,

-

olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak,

-

szakértői bizottság vagy a szakszolgálat szakértői véleményében, szakvéleményében foglalt javaslat alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. 28

A felzárkóztatást kiemelten fontosnak tartjuk, mert ezzel megelőzhetők vagy csökkenthetők az olyan pszichés tünetek kialakulása, mint az érzelmi labilitás, önbizalomhiány, szorongás és az ezekhez kapcsolódó szociális kapcsolati zavarok. Mivel a képesség fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, ezért fontos, hogy a tanulóknak sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez növeli az érdeklődést, fokozza az erőfeszítést. A felzárkóztatás célja, hogy -

a környezeti hátrányokat kompenzáljuk, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás

és

továbbhaladás

lehetőségét

biztosítsuk,

az

esélyegyenlőséget

megteremtsük; -

készségeket és képességeket fejlesszünk;

-

a napi tanulás feltételeit biztosítsuk, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartást és az eredményes tanulási folyamatot megszervezzük;

-

valamely részképesség területén jelentkező hátrányt kompenzáljuk;

-

viselkedési szokásokat alakítsunk ki illetve változtassunk meg az általános emberi normák és az iskola házirendjének szellemében;

-

segítsük a pályaválasztást és a beiskolázást.

9.4 Tehetséggondozás Iskolánkban a tehetséggondozást úgy kívánjuk megvalósítani, hogy egyensúlyra törekszünk a tehetség alapvető összetevőinek alakításában, amelyek a következők: -

a tehetség általános képességei (memória, lényeglátás, kérdezni tudás, IQ stb.);

-

a speciális képességek (bármilyen tevékenységfajta);

-

az érzelmi intelligencia (motiváció, konfliktuskezelés stb.);

-

a kreativitás.

Ha az egyik összetevő lényegesen alatta marad az átlagosnak, akkor az akármilyen kivételes is a többi, nem tud érvényesülni úgy, hogy az egyén belső integritását és egyúttal a közösség harmóniáját elősegítse. Ezért iskolánkban együtt tanulnak a különböző képességű tanulók. A versengésnek helyet adunk, de óvjuk a közösséget attól, hogy eluralja az egészségtelen 29

versenyszellem. Támogatjuk a valamiben tehetséges vagy hátrányos helyzetű gyermekeket tanulókat, a hátrányok leküzdéséhez külön segítséget, a tehetség fejlődéséhez lehetőséget adva. Azonban az egészségtelen versenyszellem kialakulásától igyekszünk megóvni közösségeinket. Egyrészt, mert az egészséges szociális élethez tartozik, hogy az egyes tanulók más és más tehetséget hordoznak, s amiben egyikük ügyes, abban a másik segítségre szorul és viszont. Másrészt ne a versengés vezesse őket a tanulásban, hanem érdeklődésük, s abban való örömük, hogy valamit megtanultak.

9.5 A felzárkóztatás és a tehetséggondozás keretei Iskolánkban a felzárkóztatás, fejlesztés és tehetséggondozás az alábbi területeken zajlik: -

művészeti (tevékenységbeli),

-

tudásbeli (értelmi),

-

szociális (beilleszkedés, együttműködés).

Mind a tehetséggondozásban, mind a fejlesztésben a három terület kombinációjával a pedagógusok és a lehetőségek szempontjai szerint alakul az egyéni gondoskodás. A tehetséggondozás és a fejlesztés a diákokkal dolgozó minden pedagógus és a szülők közös felelőssége. A kötelező foglalkozásokon belül differenciáló módszertani technikákkal teremtjük meg annak a lehetőségét, hogy a különböző képességű diákok egyazon időben különböző féleképpen tanulhassanak. Egy foglalkozáson belül lehetőséget adunk többletfeladatok elvégzésére, legyen az akár gyakorló, akár az addigiakat kiegészítő további feladat. Fontos szempont, hogy ez ne a tananyag előre magtanulását jelentse, hanem egy-egy téma mélyebb, más szempontok szerint történő, sajátos módszerek szerinti feldolgozását. Az egyéni vagy kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások kötelező foglakkozásokként épülnek be a diákok órarendjébe.

30

10 FELVÉTEL AZ ISKOLÁBA

A Csillagbölcső Gyermekközpontú Általános Iskola nem kötelező felvételt biztosító iskola. Az első osztályok kialakítását a leendő osztálytanító és az iskolában tanító tanárok közösen végzik. Mivel általános pedagógiai célkitűzésünk a tanulók harmonikus, egészséges fejlődése, ennek következtében a jelentkező tanulóknál nem a jövőben várható teljesítmény a felvétel kritériuma. Igyekszünk olyan osztályokat kialakítani, amelyekben a különböző temperamentumú, lelki alkatú tanulók között egyensúly van, ugyanakkor figyelünk a fiúk-lányok arányára is. Tekintetbe vesszük a szülők iskolaválasztási szempontjait is, ez ugyanis döntő jelentőségű az elkövetkező időszak pedagógiai együttműködésének sikere érdekében. Az iskolánk iránt érdeklődő szülőknek lehetősége van részt venni a beiratkozási időszak előtt több hónappal indított beiskolázási rendezvénysorozatunkon. Ennek folyamán betekintést nyújtunk pedagógiánk alapelveinek, fő irányvonalainak ismertetése mellett a pedagógia célrendszerébe és módszertanába, az iskola életének jellegzetességeibe, megismerhetik a tanári kollégium tagjait és a fenntartó képviselőit. Ezt követően a szülők jelentkezési lapot töltenek ki, melyen a megadott kérdések alapján részletesen le kell írniuk gyermekük eddigi fejlődését, és indokolniuk kell az iskolánkba való jelentkezésüket. A tanulók számára szervezett játékos ismerkedés és a szülőkkel folytatott beszélgetés során az első osztály összeállításáért felelős tanári csoport igyekszik minél pontosabb képet kialakítani a tanulóról, a szülőkről, a családban kialakult szülő-gyermek kapcsolatról. Részletesen áttanulmányozzák a szülő által beadott jelentkezési lapot, ami kialakítja a beszélgetés vázát. A szülő ilyenkor részletesen beszélhet gyermekéről, kifejtheti azokat a fontos momentumokat, amelyeket a jelentkezési lapon nem állt módjában részletezni, a tanárok pedig olyan kérdéseket vethetnek fel, melyek a beadott anyag alapján lényegesnek tűnnek. A szülők feltehetik azokat a kérdéseiket, amelyekre az előadások alapján nem sikerült választ kapniuk. A tanulók számára szervezett játékos ismerkedésen a foglalkozáson részt vevő pedagógusoknak alkalmunk van az iskolába jelentkező gyermekek tanulók alaposabb megismerésére. A személyes találkozók végén a tanárok összegzik tapasztalataikat, és összeállítják az osztályt. A felvételre javasolt tanulókat a Tanári Kollégium egyetértésével vesszük fel az osztályba. A leendő osztálytanító lehetőség szerint ellátogat a különböző óvodai csoportokba is, hogy eljövendő tanítványait az óvodai tevékenységen belül is megismerhesse. 31

11 TOVÁBBHALADÁS, TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK

A tanulók továbbhaladásáról a tanári kollégium dönt az osztálytanító véleménye alapján. Mindent megteszünk azért, hogy gyengébb képességű tanulóink felzárkózzanak. Csak nagyon indokolt esetben tartjuk megfelelő lépésnek az osztályismétlést. Ha a tanuló a minimális követelményeket sem tudja teljesíteni, vagy önhibáján kívül sokat hiányzik, akkor három hónapon belül, a kiírt időpontban, írásban és szóban kell számot adnia a tudásáról osztálytanítója és még egy pedagógus jelenlétében.

11.1 Az osztályozó-, javító-, különbözeti- és köztes vizsgák eljárási szabályai (A továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga.) A tanuló szöveges értékelését az 1-6. évfolyamig, valamint a 7. évfolyamtól érdemjegyeit is évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A tanulmányok alatti vizsgát iskolában – illetve a jogszabályban meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanévvégi szöveges értékelés illetve osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, az engedélyezett időnél többet mulasztott, és a tanári kollégium döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Ha a tanuló egész évi tanulmányi eredményei nem voltak elfogadhatóak, akkor javítóvizsgát tehet legfeljebb három tantárgyból. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, a jogszabályban meghatározott esetben az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül 32

továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet hét napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. Magántanulóvá a szülő írásban indokolt kérésére a tanári kollégium egyetértésével, az igazgató döntése után válhat az iskola tanulója. Amennyiben egy tanuló nem teljesít egy epochát vagy egy szakórai témazáró dolgozatot, (nem éri el a minimális követelményszintet vagy nincs jelen), ezt pótolnia kell. A pótdolgozat időpontját, pontos tartalmát a szaktanárral kell egyeztetni. Ha a tanuló a pótdolgozat írásakor nem jelenik meg, de hiányzását orvosi igazolással igazolja, akkor még egy alkalmat biztosítani kell számára.

12 ELJÁRÁSREND ISKOLAVÁLTÁSKOR

Rendszeresen előfordul, hogy a tanév közben, vagy az új tanév kezdetén jelentkeznek szülők felvételi kérelemmel. Ilyen esetben az osztálytanító az osztályban tanító kollégáival együtt mérlegeli, hogy az osztály tud-e újabb tanulókat befogadni. A felvételi legalább két tanár jelenlétében zajlik, módját és a felvétel kritériumait a tanuló életkora és az illető osztály összetétele határozza meg. Ezt az iskola a szervezeti és működési szabályzatában rögzíti. A felvételről az osztálytanító hoz döntést, aminek eredményéről értesíti a tanári kollégiumot és a szülőket. A más iskolából érkező jelentkezők fogadásával kapcsolatos feladatok: 

A felvételi szándék jelzését követően egy hét hospitálási lehetőséget biztosítunk az iskolába felvételt nyerni kívánó tanuló számára az adott osztályban.



A felvételt követően szükség esetén egyéni, felzárkózást elősegítő foglalkozással segítjük elő az osztályba érkező tanuló beilleszkedését a közösségbe.

33

13 AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK A RENDJE Iskolánkban fejlesztendő kompetenciának tartjuk azt, hogy diákjaink a tudásukról számot tudjanak adni, rutint szerezzenek tudásuk visszaadásában, bemutatásában. A tudásuk ellenőrzésének azonban sokféle formája létezik. Iskolánkban a hagyományos értelemben vett feleltetés, dolgozatírás nincs. A tanítók a tanulókkal való aktív együttlétben igyekeznek megismerni a diákoknak az adott tananyagokban való elmélyülését, tudásának, ismereteinek mértékét. Természetesen van a tanítók által irányított beszélgetés, kérdés-felelet, a tanultak felidézése, egyéni előadása, amelyből képet nyerhetnek a pedagógusok a tanulók előrehaladásáról. A tanulók füzetmunkájának rendszeres ellenőrzése is lehetőséget ad a képalkotásra. 5-6. osztálytól kezdve rendszeres írásos ellenőrzést is végzünk, de nem feladatlapszerűen, hanem inkább esszészerű, a témához kapcsolódó, az érdeklődést felkeltő fogalmazások íratásával. Innen kezdve százalékosan is igyekszünk visszajelzést adni a tanulók tudásáról.

34

A Csillagbölcső Waldorf Óvoda helyi Pedagógiai Programja

Recommend Documents