A Rózsátnevető Waldorf Óvoda Helyi Óvodapedagógiai Programja (HOP)

A Rózsátnevető Waldorf Óvoda Helyi Óvodapedagógiai Programja (HOP) Az akkreditált Waldorf Óvodanevelési Program (WOP) megvalósításának helyi sajátosságai

2014. január

Helyi Pedagógiai Program (HOP) Rózsátnevető Waldorf Óvoda 1114. Budapest, Badacsonyi u. 20–22.

Készítette: Intézmény OM - azonosítója: 034475

…………………………….. intézményvezető aláírása

Legitimációs eljárás – Az érvényességet igazoló aláírások:

Nevelőtestület elfogadta: ……………………………………… nevelőtestület nevében névaláírás

Véleménynyilvánítók: ………………………………………….. Szülői Fórum nevében névaláírás ............................................................ Óvodaszék nevében névaláírás

…/2014. (….) határozatszámon jóváhagyta: ……………………………………………………. intézményvezető Ph. Fenntató jóváhagyta: ………………………………………………… fenntartó, működtető nevében névaláírás, Ph., dátum............................ Hatályos: a kihirdetés napjától. A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: www. rozsatneveto.hu Verziószám: X/1 eredeti példány Iktatószám:

Tartalomjegyzék

I.

Intézményünk bemutatása, helyzetkép…………………………………………....1

II.

Gyermekkép, óvodakép…………………………………………………………...2

III.

A HOP megvalósulásának személyi és tárgyi feltételei………………..................4

IV.

Óvodánk nevelési feladatai……………………………………………….............6 1.

Az egészséges életmód kialakítása………………………………………...…6

2. Érzelmi nevelés és szocializáció………………………………………….......11 3. Anyanyelvi és értelmi nevelés …………………………………………...….14 3.1 Mese – vers…………………………………………………………..…...16 3.2 Bábozás…………………………………………………………….….....17 3.3 Vers…………………………………………………………………..…...18 3.4 Éne, zene………………………………………………………….….......20 3.5 Szép mozgás – a ritmikus játékban és az euritmiában…………….........21 3.6 Az euritmia………………………………………………………….........22 3.7 Szabad játék, a tevékenységben megvalósuló tanulás és munka….........23 3.8 A tevékenységben megvalósuló tanulás – munka…………………........25 V.

Különböző tevékenységi formák, művészeti tevékenységek és színterük…….....27 1. Rajzolás……………………………………………………………………….27 2. Gyapjúkészítés………………………………………………………………..29 3. Gyurmázás,plasztikus formázás…………………………….……………….29 4. Sütés, mint formálási tevékenység………………………………………..….30 5. Festés…………………………………………………………………………31

VI.

A fejlődés jellemzői az óvodás kor végén…………………………………..….....32 1. Fizikai, testi változások……………………………………………………....32 2. A szociális, érzelmi életben tapasztalható változások………………………..33 3. Az érettség jelei az alkotó tevékenységekben………………………………...33 4. Az érzelmi élet is sokkal összetettebbé válik………………………………....34 5. Változások a szociális élet terén……………………………………………...34 6. Az önállóság fejlődése a személyes higiéné,az étkezés és az öltözködés….…35 7. A gondolkodásban is új tartalmak jelennek meg……………………………35

VII.

Ellenőrzési, értékelési alapelvek……………………………………………........36 1. Gyermekmegfigyelés…………………………………………………………36

2. A konferencia………………………………………………………………...37 VIII. Az óvodai élet megszervezése, ritmus a mindennapokban……………………...37 1. A nap ritmusa………………………………………………………………..38 2. Napirendünk…………………………………………………………………38 3. A délutánosság kérdése………………………………………………………39 4. A hét ritmusa…………………………………………………………………40 5. Heti rendünk………………………………………………………………....40 6. Az ünnepek ritmusa………………………………………………………….41 7. Ünnepeink……………………………………………………………………43 8. Nyitva tartás, szünetek……………………………………………………….43 IX.

Óvodánk kapcsolat rendszere ………………………………………..……….…44 1. Belső kapcsolatok…………………………………………………………….44 2. Külső kapcsolatok……………………………………………………………45

X.

Inkluzív pedagógia………………………………………………………….…....46

XI.

Differenciálás………………………………………………………………….....47

XII.

Sajátos nevelési igényű gyerekek gondozása ……………………………….......49

XIII. Esélyegyenlőség…………………………………………………………….........49 XIV.

Gyermekvédelem…………………………………………………………..…….50

XV.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység………………………..….....51

XVI.

Érvényességi rendelkezések……………………………………..…………........52

I.

Intézményünk bemutatása, helyzetkép A budapesti Rózsátnevető Waldorf Óvoda helyi óvodai nevelési programja

(HOP) az akkreditált Waldorf Óvodapedagógiai Program (WOP) adaptációja Annak szellemiségét, irányelveit, céljait teljes mértékben sajátjának tekinti, és a gyakorlatban a lehető legteljesebb mértékben alkalmazni kívánja. A Waldorf-óvoda a gyerek ismeretéből - életkoronként változó testi, lelki és szellemi szükségleteinek felismeréséből - kiindulva biztosítja a kisgyermek számára az egészséges fejlődést, az egészséges életmódot. A Waldorf-pedagógia filozófiai háttere a Rudolf Steiner által a XX. század elején kidolgozott emberismeret, az úgynevezett antropozófia (antroposz-szófia /görögül/= az emberre vonatkozó bölcsesség). Az antropozófia hatással volt a gyógypedagógiára, a művészetekre és más életterületekre is. Alapvető megállapításait a több évtizedes sikeres alkalmazása igazolja. Ma már több ezer Waldorf-óvodai csoport működik világszerte, melyek helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten is rendszeresen együttműködnek. Hozzájuk hasonlóan célunk, hogy a Waldorf-óvoda ideáját minél életszerűbben, elmélyültebben tudjuk megvalósítani mindenkori helyi adottságaink, körülményeink között: „itt és most”. Óvodánkat

szülői

kezdeményezés

hívta

életre

a

Waldorf-pedagógiai

elvek

megvalósítására 1997-ben, Budapest XI. kerületében. 2005 szeptembere óta a Badacsonyi út 20-22 szám alatti óvoda-épületegyüttesben, egy 110 nm-es, helyi Önkormányzattól bérelt létesítményben működünk. Óvodánk tényleges megközelítése a Diószegi út 44. felől lehetséges. Az óvoda működésének alapja az óvodai csoport gyermekeinek közössége. Óvodánkban maximum 22 gyermekből áll az óvodai gyermekcsoport. Jellemzően a csoport kb. fele részét a kerületben lakó gyerekek alkotják, a többiek a szomszéd

1

kerületekből, illetve távolabbról járnak. Óvodánk nyitott a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó családok fogadására is. Az óvoda az önálló pedagógiai vezetés, a fenntartói tevékenység valamint a gazdasági vezetés együttes tevékenységének eredményeként tud működni és fennmaradni. A működéssel kapcsolatos óvoda-önkormányzati szerepet az Óvodaszék látja el. Az óvoda alapítója és fenntartója a Dél-budai Waldorf Egyesület. Az Egyesületet a közgyűlés által választott Elnök képviseli. Az egyesület, mint fenntartó biztosítja az óvoda létrejöttéhez és biztonságos működéséhez szükséges alapvető gazdasági és jogi feltételeket. A fenntartó egyesület tagjai a mindenkori szülőkből állnak, akik gyermekük óvodánkban való jogviszonya alatt önkéntesen lépnek az egyesületbe. Az óvónők munkáját segítik a szülők különböző munkacsoportjai, rendszeres együttműködés folyik az óvoda orvosával, az euritmistával, fejlesztő pedagógussal és más szakemberekkel.

II.

Gyermekkép, óvodakép

Ha a Waldorf-pedagógia a gyermekre tekint, nem csak azt látja, ami kézzel fogható, hanem a gyermeket, mint a „jövő csíráját”, egy eljövendő állapot hordozóját szemléli.

Az embert, — az emberi lény legbensőbb magját — transzcendens eredetű

individualitásnak tekinti. A

megtestesült

és

magát

testiekben

és

lelkiekben

kinyilvánítani

törekvő

individualitásnak vannak az életkorral változó megismerhető, regisztrálható törvényszerűségei. Mind testi, mind lelki, mind szellemi értelemben leírhatóak és nyomon követhetőek ezek a változások, amelyek meglehetős határozottsággal különítik el az egyes életkori szakaszokat egymástól. Más-más szükségletek és képességek lépnek

fel

az

egyes

életkorokban,

ezen

temperamentumbeli sajátosságok is felismerhetőek.

2

túlmenően

jellegzetes

alkati,

Nevelésünk célja A nevelés, majd az önnevelés célja és feladata: segítséget nyújtani ahhoz, hogy a kisgyermek, mint individuum a fejlődési útján egészségesen haladva, a lehetőségek széles körével úgy kerüljön kapcsolatba, hogy képes legyen kiválasztani a személyiségének megfelelőt. Így váljon testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg kreatív felnőtté. Képes legyen arra, hogy saját akaratát, érzelmeit és gondolkodását önálló és felelős életvitelre fordítsa, környezetét ne visszautasítsa, hanem emberségesebbé tegye. A Waldorf-óvodapedagógia a gyermek teljes emberi méltóságát, a felnőttel egyenrangú szellemi individualitásának szabadságát tiszteli. Segíteni kívánja a gyermeket, hogy a benne működő természetes erőket szabadon tudja fejleszteni: érzékelésben, utánzásban, játékban és egyéb tevékenységben.

Nevelésünk feladata

Az óvoda feladata, hogy egészséges, a gyerek számára is jól érthető mintákat, példákat nyújtson, áttekinthető, értelmes világként vegye körül a gyermeket. Az óvoda kerülni kívánja az idő előtti, túl korai fejlesztést, a rossz példák követését, s ez által a nem egészséges testi-lelki diszpozíciók megtanulását. Az óvoda további feladata a természeti és az emberi világ, az ember és ember közötti kapcsolatok ápolása, megerősítése, az emberi munka és a mindennapi szükségletek közötti összefüggés megtapasztaltatása. A Waldorf-óvodapedagógus a gyermekre ítélet- és előítélet-mentes figyelemmel igyekszik tekinteni. Nem engedi a szabadon feltörő kritikát, sőt, a nehézségeket leküzdve, szeretetteljes együttélést vállal a gyermekekkel. A kisgyermekkor tanulásának legfőbb formája az utánzás. A Waldorf-óvoda áttekinthetővé teszi a mindennapi cselekvések világát a gyermek körül, a 3

pedagógusok igyekeznek átélhető, utánozható mintául szolgálni a gyerekeknek. A gyermek látja a felnőtt/pedagógus tevékenységében, hogy mi miből lesz (kenyér a búzából, baba a fadarabból stb.), így a későbbi életkorokban is otthonosan mozog az őt körülvevő világban, s nem lép fel benne az áthatolhatatlan elidegenítő érzés. A Waldorf-óvoda az életünket és világunkat átszövő összefüggéseket megkísérli érzékelhetővé és tapasztalhatóvá tenni a gyermek számára. Óvni szeretné a gyermekkort, hogy a gyermek csak lassan ébredjen fel a kreatív erőket felszabadító, képdús gyermeki álomvilágból. Ennek az a célja, hogy az „ébredés” után viszont valóban önállóan, biztosan, erőteljesen, éberen tudjon élni a világban.

III.

A HOP megvalósulásának személyi és tárgyi feltételei

A személyi feltételek A csoportvezető óvodapedagógus felsőfokú végzettséggel, valamint a Waldorfóvodák Nemzetközi Szövetsége által elismert elméleti és gyakorlati képesítéssel rendelkezik. A csoport másik óvodapedagógusa szintén felsőfokú óvodapedagógusi végzettséggel rendelkezik, és Waldorf-óvodapedagógusi képesítést is szerzett. A harmadik óvónő felsőfokú óvodapedagógusi végzettséggel dolgozik az óvodánkban. Munkánkat az óvodában egy dajka, egy fejlesztő pedagógus és az euritmista segíti. A csoport életéhez szükséges berendezések, felszerelések, speciális anyagok beszerzéséről a rendelkezésre álló költségvetési keretösszeg erejéig a csoportvezető óvodapedagógus

gondoskodik.

Fokozatosan

kialakítja

a

Waldorf-pedagógia

ajánlásainak megfelelő környezetet (kert, udvar, konyha) és az igényelt étkezési rendet. Az óvodapedagógusok feladatai

-

A gyermekek alapvető szükségleteinek maximális biztosítása 4

-

Az óvoda környezetének esztétikus, biztonságos kialakítása

-

Az évi, havi, heti, napi ritmusok folyamatos kidolgozása, a szokásrendszer kiépítése

-

A csoport egészséges életmódjának kidolgozása és betartása

-

A különböző tevékenységek megtervezése, előkészítése, levezetése, majd utólagos áttekintése

-

Az óvodai csoport összeállítása pedagógiai szempontok szerint

-

A gyerekek egyéni fejlődésének megfigyelése és segítése

-

A gyermek környezetének megismerése

-

A szülőkkel való közösségi kapcsolat kialakítása, ápolása, problémák esetén közös megbeszélés, útkeresés

-

Kapcsolattartás a Waldorf-óvónőkkel

-

Együttműködés az orvossal, az iskolával és egyéb szakemberekkel

-

Folyamatos önképzés, továbbképzéseken való részvétel

A tárgyi feltételek

A

Waldorf-csoportunkat

egy

helyi

önkormányzattól

bérelt

óvoda-részlegben

működtetjük. Csoportszobánk két, egybenyitott szobából áll. Gyermekmosdó és az egyéb szükséges helyiségek rendelkezésünkre állnak. Tornaszoba használatára meghatározott időpontokban van lehetőség. A kinti játékra kijelölt udvarrész áll rendelkezésünkre, valamint a közeli Kertészeti Egyetem arborétuma ad lehetőséget a természethez közeli tapasztalásokhoz, ahová hetente egyszer látogatunk el. Az udvarunk elég nagy ahhoz, hogy a családokkal közös ünnepeken (pl. Nyárünnep) együtt is elférjen a csoport. Az udvaron homokozó, csúszda/mászóvár került felállításra. Vesszőbokorból árnyékoló kis zúg került kialakításra. A kerti játékokhoz gólyaláb, talicskák, homokozójátékok, vödrök, lapátok, kerti szerszámok, fateknők stb. állnak rendelkezésre.

5

A belső elrendezés a helyi adottságoknak megfelelően két egybenyitott szobából alkotta csoportszobából áll. Az egyik szoba ad helyet az évszakasztalnak és a reggeli körnek, a másik szobában történik a művészeti tevékenység, illetve egy satupad ad lehetőséget barkácsolásra. A szabad játék során a gyermekek mindkét szobában játszanak. A fő étkezés szintén ebben a szobában oldható meg, a többi étkezés pedig a konyhából nyíló reggeliző-uzsonnázó helységben. A bérlemény adottságai miatt a konyharész külön helyiségben található, tűzhellyel, mosogatóval, kézmosóval felszerelt. Az óvoda benti berendezése megfelel a WOP által előirányzottaknak. A bútorok tömör fából, szépen megmunkálva készültek, átrendezhetőek (asztalok – székek: a művészeti tevékenységekhez, az étkezéshez vagy a reggeli körhöz átrendezhetőek). A naponta használandó alapanyagok a gyermek számára jól láthatóan vannak elhelyezve, fa/vessző-polcokon, kosarakban (például: színes gyapjú kosárban, müzli üvegben, stb.). Csak a nagyon „értékes”, ritkán használt dolgok kerülnek a szekrénybe, illetve a gyermek által el nem érhető helyre (pl. faragott líra). A játékszerek, játékeszközök óvodánkban természetes anyagokból készülnek:  állandóan vagy ideiglenesen felépíthető házacskák és berendezéseik  többféle méretű és színű kendők, leplek  fából készített játékok, hajók, autók, figurák, állatok; gyökerek, ágak, rönkök,  varrott babák, bábuk  kötött állatok, bot nyelű lovagolható paripák, lókantárok  filc fejdíszek, koronák, palástok, tarsolyok, tündérsüvegek  kosárnyi kagyló, fenyőtoboz, kövek, kavicsok, magok, gyökerek, fakérgek stb.  nagy, puha báránybőrök, színes rongyszőnyegek. A további tárgyi feltételekről az óvoda aktuális eszközjegyzéke ad pontos képet.

IV.

Óvodánk nevelési feladatai

6

1. Az egészséges életmód kialakítása Óvodánkban a gondozás szeretetteljes tevékenységei: a testápolás, a táplálkozás, a melegen tartás, az öltöztetés-öltözködés nemcsak a gyerek fizikai szükségleteit elégítik ki, hanem egyben a lelkét is ápolják, növelik biztonságérzetét és hozzásegítik az egészséges életvitel kialakításához. Nevelésünk célja Gondozás-gondoskodás - A Waldorf-óvodapedagógián alapuló nevelés célja a későbbi egészséges életvitel megalapozása, e tevékenység eredményei ennek megfelelően csak a későbbi életszakaszokban mutatkoznak majd meg teljes mértékben. - A gondozás szeretetteljes tevékenységei: a testápolás, a táplálkozás, a melegen tartás, az öltöztetés-öltözködés nemcsak a gyerek fizikai szükségleteit elégítik ki, hanem egyben a lelkét is ápolják, növelik biztonságérzetét és hozzásegítik az egészséges életvitel kialakításához.

Feladataink

-

Az „anyai” gondoskodás tudatos felvállalása, mivel ez nevelői tevékenységének, a gyerekekkel való kapcsolatának, meghatározó része: e tevékenység közben folyamatosan tájékozódhat a gyerek állapotáról, testi és lelki közérzetéről.

-

Kis rítusok kialakítása pl. a tisztálkodás teendői körül, melyek segítenek a személyes higiéné szokásainak kialakulásában.

Helyes egészségügyi szokások megalapozása, kialakítása:  Rendszeres kézmosás ösztönzése játék végeztével, étkezések előtt és után.  Fogmosás, fésülködés és öltözködés támogatása. 7

 Szépen terített asztal melletti, nyugodt étkezés kialakítása.  A napi ritmusban, a családi élettel egybefonódóan a pihenés, alvás nyugalmának biztosítása.  Udvari játék során használt ruházat cseréjének lehetőségét megteremteni, hogy ápoltan, tisztán hallgathassák a mesét, s ülhessenek az ebédlő asztalhoz. Testápolási szokások kialakítása  A gyerekek kis segítséggel, majd később önállóan szappannal kezet, arcot mosnak, törölköznek, amikor szükséges.  WC használat után megpróbálják használni a WC papírt. Vigyáznak a WC, a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyükre teszik.  Segítséggel, majd később önállóan használják zsebkendőjüket, fújják az orrukat.  Étkezés után kiöblítik szájukat.  Használják a fésűt, hajkefét, majd a helyére teszik.  Tüsszentéskor, köhögéskor a zsebkendőt a szájuk elé tartják. Étkezés

-

egészséges táplálkozás biztosítása a Waldorf-pedagógia ajánlása alapján: gabonaalapú, hús-tojás- és tejmentes, sok nyers gyümölcsöt, zöldséget tartalmazó étrenddel.  A gyerekek az edényekkel, evőeszközökkel kiszolgálják magukat, és ízlésesen elhelyezik az asztalon, étkezés után visszateszik a helyükre.  Önállóan esznek és isznak igényük szerinti mennyiséget, helyesen használják az evőeszközöket.  A szalvétát önállóan, kérés nélkül megfelelően használják.  Étkezés közben ügyelnek az asztal és a környezet rendjére. 8

 Kirándulások

alkalmával

csomagolásukból

a

előveszik,

fogyasztásra maradékát

a

kerülő

élelmiszereket

megbeszélt

módon

tároló rendben

elpakolják. Öltözködés  Kis segítséggel, majd később önállóan öltöznek és vetkőznek, megpróbálják betartani a megfelelő sorrendet.  Holmijukat a saját helyükre teszik, és vigyáznak azokra.  Cipőjüket megpróbálják önállóan le-, és felvenni, illetve később cipőfőzőjüket önállóan befűzni és bekötni.  Séták,

kirándulások

alkalmával

esőköpenyeik,

csizmáik

felvételében

közreműködnek, levételkor a megfelelő tárolókra helyezik.

Környezet rendben tartása  Észreveszik, jelzik, ha valaki hiányzik. 

Szelektív hulladékgyűjtési szándékunk szerint, külön szeméttárolóba helyezik, a papír,

műanyag

és

üveg

hulladékot,

valamint

kertünkben

felállított

komposztálóra hordják a szerves hulladékot.  A különféle eszközöket használat után önállóan rendben tartják, és a helyükre teszik. Rendet tartanak maguk körül.  Használják a lábtörlőt.  A rendetlenséget megszüntetik.  A kirándulások helyszínén a szemét tárolásában, összegyűjtésébe utánzás erejével kapcsolódnak. Testmozgás, mozgásformák

9

-

A gyerekeknek megfelelő mozgásfejlődésük érdekében lehetőségük nyílik az életkoruknak megfelelő természetes játékos mozgásokra: futásra, ugrásra, dobálásra, kúszásra, csúszásra, mászásra, függeszkedésre, a mindennapi benti és kinti játékban egyaránt.

Feladataink -

Mindennapos, változatos mozgásformák biztosítása az énekes-verses játékok, „füzérek” során.

-

Elegendő, szabad levegőn töltendő idő: szabad játék az udvaron, valamint heti rendszerességgel tartandó séták a közeli arborétumban.

-

Segítségnyújtás a sztereotip viselkedések, a rossz minták (agresszió, erőszak) kerülésében.

-

A csoportszoba berendezésének biztosítása könnyen mozgatható, többfunkciós bútorokkal, például padokkal is. Így lehet csúszni, mászni, kúszni az asztalok, székek és padok között, alatt stb. és csúszni vagy egyensúlyozva járni a padokon stb.

-

Az udvaron is lehetőséget kell teremteni a mászásra, függeszkedésre. Egyensúlyozni lehet egy farönkön is és ezt a célt szolgálják (az udvari játékszerek közül) a gólyalábak is. Mindez fejleszti a gyerekek testi erejét, ügyességét.

Fejlődése során a gyerek egyre önállóbban látja el testi szükségleteit, majd az óvónő mintáját követve, ő is felajánlja segítségét a kicsiknek. A családias kapcsolat az egész csoportot átöleli. A gyermeket körülvevő tárgyi-, a szokásbeli-, az érzelmi- és a tartalmi környezet, bölcsője kell, legyen fejlődésének. Óvodánk ezért, minden apró mozzanatával a kisgyerek életformáját igyekszik szolgálni, jó minőségű táplálékot adva a gyerek testének, lelkének, egész személyiségének.

10

Az egészségvédelem feladatai -

az óvoda orvosa évente kétszer megvizsgálja a csoportot,

-

ha szükséges, a további vizsgálatokra javaslatot tesz,

-

a védőnő havi rendszerességgel látogatja a csoportot,

-

szülői igényre a védőnő előadást tart az egészségvédelem témakörében,

-

az óvoda rendszeresen fejlesztő pedagógus segítségét veszi igénybe. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció

Pedagógiánk az érzelmi biztonság fontosságát hangsúlyozza a kisgyerek pszichikus és mentális fejlődésében. Azt valljuk, hogy ezt az érzelmi biztonságot elsősorban a családnak kell megadnia, de meg kell, hogy adja a gyereket fogadó első intézmény is. A nevelés célja

-

Arra törekszünk, hogy óvodánk az anyát követve, egyfajta szociális „anyaöl” tudjon lenni a kisgyerek számára.

-

Nevelésünk a gyerekben működő természetes erőket kívánja támogatni úgy, hogy a gyerek szabadon tudja azokat alkalmazni, fejleszteni. Ez szeretetteljes, meleg légkört kíván, amely biztosítja a megfelelő fizikai és pszichés környezetet. - A Waldorf-nevelés a gyermek individuális fejlődését differenciált módon

segíti, és módot nyújt lényének a közösségben való kibontakoztatására is. - Lehetőséget ad valódi közösség létrehozására, melyben minden gyermeki személyiségre szükség van. Ezáltal, hogy „mindenkinek” van szerepe, a „mindenkire szükség van” – élmény- és a szolidaritás érzése végigkíséri őket kibontakozó életük során. 11

-

A Waldorf-óvodánk csoportja életkorilag mintegy egyharmad-egyharmadegyharmad arányban foglalja magában a három óvodai korcsoportot, vagyis vegyes életkori csoporttal működünk. Ezzel egyrészt nem törik meg a család természetes közegének jellege, másrészt az óvodapedagógus és kisgyermek között a nagyobb gyermekekben kitűnő közvetítőket találnak, akik a csoport szokásait,

ritmusait,

napirendjét

is

teljesen

természetes

módon

„hagyományozzák” át - az utánzás által - az utánuk következőkre.

Feladataink -

az általunk gyakorolt nevelési stílus, módszer a gyermek utánzási képességére épüljön,

-

nyújtsunk követendő mintát a mindennapokban a különböző tevékenységek során,

-

teremtsük meg azokat a valós helyzeteket, amelyekben a gyermekek saját igényeik szerint feltalálják magukat.

-

ha kívülről nem zavarják a gyermek önbizalmát, egyre növekvő önállósággal maga jelzi fejlődését: egyre több belső és külső aktivitást mutat, egyre jobban ő is követendő mintává válhat a többi gyermek számára. Mindez csírája egy későbbi,

kreatív,

az

életben

természetesen

eligazodó

személyiség

kialakulásának. o Legyünk figyelemmel a közösségben zajló folyamatokra, támogassuk a társas kapcsolatok, a közös tevékenység kibontakoztatását. o Céltudatosan szervezzük meg a gyerek életrendjét tartalmazó rugalmas napirendet, mely lehető teszi a személyiség fejlődését. o Törekedjünk a barátságos derűs légkör biztosítására. o Tegyük lehetővé, hogy közösségi érzelmük kialakulhasson (közös élet biztonsága, nyugalma). o Segítsük a közösségi szokások kialakítását, melyek hatnak a közösségi érzelmek, magatartások alakulására. 12

o Támogassuk a közösségi - erkölcsi igényekkel, kívánalmakkal való azonosulást. o Adjunk lehetőséget a személyiség pozitív, széleskörű fejlődéséhez. Beszoktatás, befogadás a közösségbe

-

Az óvoda kezdés minden kisgyermek életében nagy változásokkal, esetleg nehézségekkel jár. Ismeretlen emberek, idegen szokások, eddig nem tapasztalt élethelyzetek.

-

Ezt felismerve, a felnőttek feladata, hogy a gyermekeknek minél elviselhetőbbé tegyék azt, ami nehéz.

-

Nagyon fontos a szülők és a pedagógusok részéről is a következetesség, mely a gyermekben növeli a biztonságérzetet.

-

A következetesség azt jelenti, hogy napról - napra tudatjuk a gyermekkel, hogy mikor jön, és meddig marad az óvodában, s ha úgy tűnik, hogy kezdetben szívesen

maradna

tovább,

akkor

is

tartsuk

magunkat

az

eredeti

elgondolásunkhoz. -

A gyermek számára a felnőttek elgondolásai, szavai, tettei harmóniában kell, legyenek ahhoz, hogy biztonságban érezze magát.

-

Az óvodakezdést megelőző napokban kézműves napokat tartunk, melynek során a „régi” és az „új” családok, gyerekek megismerkedhetnek egymással.

A beszoktatás –befogadás mindig fokozatosan, a gyermekek igényeit figyelembe véve történik. Hétfőn: a szabad játék végéig maradnak Kedden: már részt vesznek a „székkörben” és a „füzérben” Szerdán: az udvari játék végéig maradnak Csütörtökön: ebédig Pénteken: ebéd, mese, búcsúzás

13

A következő napoktól kezdve a gyerekek már végig ott maradnak a délelőtt folyamán. Hét közben, ha szükséges, a szülővel egyeztetve pihenő napot tarthatnak.

3. Anyanyelvi és értelmi nevelés A kisgyermek spontán utánzással tanulja meg anyanyelvét, hisz nem tudja nem utánozni azt, amit, érzékel, átél, megtapasztal. A cselekvést éli át, és ebből kiindulva kötődik érzelmileg a tapasztalatokhoz, majd utólag fogja felfedezni a folyamatban megjelenő képzeteket és fogalmakat. Az óvodáskorú gyereknek szüksége van arra, hogy a környezetében beszélt „anyanyelvét” minél biztosabban tanulja meg. Ezért ebben az életkorban a Waldorfpedagógia nem támogatja az idegen külön tanítását. Az anyanyelvi nevelés az egész óvodai életet áthatja, valamennyi tevékenységi formájában jelen van. A nevelés célja - óvodánk az életünket és világunkat átszövő összefüggéseket kísérelje meg érzékelhetővé és tapasztalhatóvá tenni a gyerek számára.

Feladataink - biztosítsunk változatos tevékenységeket és élményeket a gyerekek számára, de ugyanakkor óvjuk fejlődő belső világukat, a fokozatos érlelődését segítve elő - ott ajánljunk segítséget, ahol a gyerek éppen tart, megvárva, hogy a gyerek önállóan találja meg a következő lépést. Értelmi fejlődés

14

Mint fentebb említettük a kisgyermek érzelmileg kötődik a cselekvésben átélt tapasztalathoz és utólag fedezi fel a folyamatban megjelenő képzeteket és fogalmakat. A felnőtt ellenben a gondolkodással kialakított fogalmak és információk alapján mérlegeli cselekvésének lehetőségeit. Tehát a lelki képességek sora, a gondolkodást, az érzést és a cselekvésben megnyilvánuló akaratot, motivációt illetően ellenkező irányulást mutat a felnőtt és az óvodás viselkedésben. A kisgyermek nem a szóból tanul, hanem a szemlélődésből, tapasztalatból, cselekvésből. A Waldorf-óvodapedagógiánk ebben az életkorban mellőzni szeretné:

-

A példakép és tapasztalati tartalmak hiányát.

-

Az idő előtti, túl korai fejlesztést.

Feladataink -

A napirend során adódnak azok a tevékenységek, melyek spontán módon segítik a gyerekek képességeinek kialakulását:

-

pl. a számfogalom kialakulására remek lehetőség a terítés, amikor a gyerekek az étkezéshez szükséges evőeszközöket maguk számolják és kész-tik elő.

-

Pl. sorba rendezés, párosítás a gumicsizmák rendbe rakása során.

-

Pl. halmaz képzés a játékok elpakolása, szétválogatása során.

-

Pl. a dolgok „milyenségének” (súly, forma, felület) megtapasztalása az óvoda tárgyi környezetének közvetítésével – a természetes anyagokból készült tárgyak valódi minőségein keresztül.

Mindezek a tevékenységek a napirendbe ágyazottan jelennek meg, nem külön kezdeményezésre.

15

Az anyanyelvi nevelés területei 3.1. Mese – vers A mindennapi mese bepillantást jelent a gyerekek számára a valóság világába, amely megfelel mágikus világképüknek. A nevelés célja -

A kisgyermek a mesei képeken keresztül a lelkét tápláló, fantáziáját serkentő élményekhez jusson.

-

A mese a fantázia táplálója, a maga törvényeivel erkölcsi útmutató. Ha a mesének nincs valóságos viszonya az örök emberi lelki tartalmakkal, akkor a fantázia öncélúvá válik, nem ad lelki táplálékot, fantasztikum lesz, s ezzel károsítja a gyerek belső világát. Nevelésünk ezért mellőzni kívánja a technika által közvetített, a gyermeki fantáziát eltorzító tartalmakat.

-

Az élőszóban történő mesélés során a mesélő élő, emberi minőséget közvetít a gyermeknek, amit semmilyen gépezet vagy apparátus nem pótolhat.

-

A Waldorf-pedagógia úgy látja, hogy sok igazság rejlik az eredeti népmesékben, mert olyan lelki-szellemi értékekről és példakép erejű emberi fejlődési folyamatokról szólnak, melyek éppen olyan igazak, mint az érzékelhető világ tényei.

Feladataink

-

A meséket mindig az aktuális ünnepkörhöz, évszakhoz igazodjanak,

-

mese

választásnál

részesítsük

előnyben

mesegyűjteményeit.

16

a

magyar,

ill.

más

népek

-

A mesélés során éljünk az ismétlés én-erősítő hatásával, azaz egy-egy mesét hosszabb időn keresztül, lehetőleg fejből meséljünk. Az ismétlés elmélyíti az azonosulást és a megértést, elősegíti a belső kép készítést.

-

A mesélés a mindennapokba beépített szertatás legyen, mindig ugyanabban az időpontban, ugyanazok a gesztusok és események kísérjék a folyamatot.

-

A mesék dramatizálása során inkább a mesei történések megjelenítése történik, figyelve arra, hogy a gyerekek ne kényszerüljenek a „szerep” felmondására, de természetesen megszólalhassanak benne, ha szeretnének.

-

A dramatizáláshoz használt jelmezek természetes anyagból készülve inkább csak jelzés értékűek legyenek, kerülendők az arcot takaró jelmezek.

-

Ha a gyermek megosztja velünk még képlékeny világnézetét, azt értő figyelemmel hallgatjuk, s nem javítjuk ki feltétlenül még képlékeny világnézetét. A nyitott és eleven kérdésként átélt képzeleteket meghallgatva, esetleg egy-egy kérdést feltéve támogatjuk mesélőkedvét, melynek során megnyilatkozik belső titkairól. 3.2 Bábozás

A vegyes életkorú csoport összetétele igényli a gondos mesekiválasztás mellett a pedagógiai segítséget is arra, hogy egy egyszerűbb mesét örömmel tudjanak végighallgatni és követni a nagyobbak, és egy hosszú komplikáltabb mese során ne fáradjanak el a kicsik. Segítség lehet a bábozás, amelyre egy ünnep alkalmával is sor kerülhet. A nevelés célja -

Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek a bábozás során lássák a bábok mozgatóját,ezáltal mélyebben azonosulhassanak a kívülről vagy felülről vezetett figurával.

-

A Waldorf-óvoda bábszínházának bábui célzottan nem kézi vagy kesztyűbábok, hanem

úgynevezett

álló

bábok, 17

vagy

marionett

figurák.

Ezeket

az

óvodapedagógus az asztal mögött ülve vagy állva, takaratlanul vezeti az asztalszerű színpadon vagy felülről zsinórral mozgatja, ha marionett.

Feladataink

-

Az óvónők vegyenek részt aktívan a bábok készítésében, és próbálják a munkába bevonni a szülőket is.

-

A bábok készüljenek természetes anyagból (pl.: selyem), és kialakításukkal hagyjanak teret a gyermek fantáziájának, képalkotó erőinek (csak nagyjából kidolgozott figurák).

-

Színes selymekkel letakart, kellékekkel berendezett asztal kialakítása megfelelő a bábozáshoz.

-

Támogassuk a gyerekek spontán kialakuló bábjátékát, értő figyelemmel kísérve a folyamatot. Ilyenkor módja van rácsodálkozni a pedagógusnak, hogy a gyerekek milyen gazdag szókinccsel mesélnek, hogyan működnek együtt a bábozás során.

Fontos számukra, hogy a meséléssel és a bábozással kapcsolatos csoportszokásokat ők is betartsák; például letakarják a felépített színpadot előadás előtt és után is, énekszóval vagy zenével kezdik, és kísérik, majd fejezik be az előadást. Sokszor az óvodapedagógusok saját mozdulataikat figyelhetik meg a bábozó gyereken. Annyira szokássá válik a bábszínház, hogy otthon is - ünnepekkor vagy más alkalommal - nagy örömmel báboznak a gyerekek a családjuknak, rokonaiknak, vendégeiknek, vagy ha más néző nem akad, a babáiknak és kedvenc állataiknak.

3.3 Vers

A Waldorf-pedagógia a kisgyermekek anyanyelvi nevelésének elengedhetetlen részének tekinti a verseket, ritmikus mondókákat.

18

A nevelés célja

-

a Waldorf-pedagógia gyermekképéből adódóan nem arra törekszik, hogy a gyerekek minél több verset, dalt tanuljanak meg, hanem, hogy a ritmizált beszéddel és énekkel az óvónő olyan hangulatot teremtsen, ahol az ének, és a vers öröm, a tisztelet és a belső világ kifejezése.

-

Arra törekszik, hogy, a ritmus, a tempó, a szöveg zeneisége a dinamika és a hangzás sokféle változatában jelenjen meg., így keltve a gyermekben örömteljes, frissítő indíttatást arra, hogy megszeresse a szép beszédet.

-

A Waldorf-pedagógia fontosnak tartja, hogy a gyerekek a vers-és dal örömteli elsajátítása során sohase kényszerüljenek arra, hogy egyedül szerepelve kelljen egy verset, vagy dalt előadniuk.

Feladataink

- A megfelelő versek kiválasztása, csakúgy, mint a mesék és dalok esetében is, folyamatos, állandó feladat. -

Törekedjünk arra, hogy a különböző alkalmakkor, mint az asztali áldás, születésnap, reggeli kör stb. a vers- és a mondókakincs legnemesebb formáit használjuk, jellemzően a magyar néphagyományból merítve azokat.

-

Versekkel történhet a nap sorából kiemelkedő események kezdetének és végének jelzése.

-

Időről-időre megpróbálkozhatunk azzal, hogy történeteket kitalálva, azokat verses formában ritmizáljuk.

-

A nap során adódjon olyan helyzet, melyben minden gyerekhez külön odafordulva, „dajkáló” testi közelséget teremtünk egy-egy ritmikus mondóka, vers segítségével 19

Mindig tartsuk szem előtt, hogy a gyerekek a vers-és dal örömteli elsajátítása során sohase kényszerüljenek arra, hogy egyedül szerepelve kelljen egy verset, vagy dalt előadniuk.

3.4. Ének, zene

Az éneklés, mint a zenélés és az improvizálás, a Waldorf-óvoda napirendjének része. A mindennapos tevékenységeket – a különböző munkákat is – gyakran kíséri ének. Bizonyos helyzetekhez szokásszerűen fűződik egy-egy dallam, mely a gyerekek számára mintegy jelzi, hogy az óvónő éppen mit csinál. Így az énekszó bevonja a gyereket az óvónő tevékenységébe. Az óvodában egy szólamban, és - mint a gyerekek- magas hangon énekelnek az óvónők. A Waldorf-pedagógia gyermekképéből következik az a megállapítás, hogy a kisgyerek másképpen hall, mint a felnőttek, hiszen más tudatállapotban él. A zene eltérően hat, életerőt adva, de lehet káros is. A jó zene a csendből indul ki, és a gyermekek is csak oldott, nyugodt légkörben kezdenek el énekelni..

A nevelés célja

-

Óvodánkban a műszaki zajoktól és a tömegkommunikációs eszközök hangáradatától kímélni kívánjuk a kisgyermeket. Ezért nem használunk se magnót, se más technikai eszközöket.

-

Főként a kvint intervallumú és a pentaton zene nyugtatja meg őket ebben az életkorban.

-

Fontos, hogy a gyermek fel tudja fedezni, honnan erednek a különböző hangok. Meg kell tapasztalnia az éneklő, zenélő, embert, látva a hangszer használatát kísérő mozgásokat, átélve a zenélő érzéseit, koncentrációját.

20

Feladataink

-

Törekedjünk arra, hogy a különböző eseményekhez kapcsolódó rítusokat kísérjék dalok, dúdolgatás.

-

A gyerekek használhassák az életkoruknak megfelelő hangszereket, s magunk is improvizatív módon használjuk azokat.

-

A zenélés megjelenhet egy adott mese elemeként, valamint a bábozás során.

-

Gondoskodjunk arról, hogy több különböző hangszer legyen az óvodában, a gyerekek számára elérhető helyen.( pl. kis rézharangok, gyerek-hárfa, xilofon, csörgők, botok, pengetős vagy fúvós hangszerek. A gyerekek életkoruktól függően más és más hangszert használjanak.

Itt is alapelv, hogy a gyermek mindig emberrel kapcsolatban élje meg a dolgokat, hogy érezze, a hang ott keletkezik,, ahol valaki énekel, zenél.

3.5. Szép mozgás – a ritmikus játékban és az euritmiában

A mesei jelenetek megelevenítésében jelentős szerepet játszik a mindennapos ritmikus játék. Jellemző erre az életkorra, hogy a gyerekek bizalommal követik az óvónő mozdulatait. Az utánzásban a gyerekek nemcsak a test mozgását és ügyességét utánozzák, hanem – mivel a test és a lélek kisgyermekkorban még nagyon szoros összefüggésben áll – lelki folyamatokat is. A kisgyermek nem a szóból tanul, hanem a szemlélődésből, tapasztalatból, cselekvésből.

A nevelés célja

-

A kisgyermek saját test- és térérzékelésének elmélyítése, 21

-

a ritmusos mozgás átélhetősége,

-

a mozgásformák harmonizálása.

Feladataink

-

Teremtsük meg a mindennapok során ennek a 15-20 perces tevékenységnek a feltételeit, melynek tartalma naponta visszatérően, legalább két hétig ismétlődik.

-

A mozgással kísért mondókák, versek, dalok egy történetbe ágyazva jelenjenek meg, melyben a természet élete és az emberi munka sokféle szempontból jelenjen meg.

-

A „füzér” mindig igazodjon az aktuális ünnephez, évszakokhoz (pl. egy gyermek kimegy a mezőre, találkozik állatokkal, törpéket lát, táncol velük).

-

A ritmikus játék összeállításánál figyelni kell arra, hogy az erőteljesebb, illetve a finomabb mozgások, valamint a vidám és komolyabb hangulatok frissítő változatosságban jelenjenek meg.

-

A gyerekek testét (és lelkét egyaránt) úgy próbáljuk mozdítani, hogy utasítást ne kelljen adni, mert az megzavarná a gyermeket az álmodozó és önfeledt tudatállapotában.

-

Igyekezzünk úgy mozdulni és énekelni,mintha a mozdulat ott helyben születne meg, a természetes mozgásokat minél hűbben utánozva.

3.6. Az euritmia

Az euritmia mozgás-művészet, mely szintén Rudolf Steiner nevéhez fűződik. Körülírható, mint látható beszéd, látható zene. A Waldorf-iskolákban pedagógiai euritmiát is tanítanak, ezenkívül van még művészeti euritmia, ami színpadon jelenik meg, és az orvostudományban használt 22

terápiás lehetőség a gyógyeuritmia. Az euritmia a hangzókat, hangokat, intervallumokat speciális mozdulatokkal fejezi ki, s így képez szabályos, testi „gesztus-nyelvet. Míg a ritmikus játékban az óvónő olyan mozdulatokat használ, amely minél inkább a természetes mozdulatokat kívánja utánozni (például az aratást), addig az euritmia inkább azokkal a mozdulatokkal játszik el, amelyek a beszéd-, nyelv- és zene szerkezetével függnek össze. Heti rendszerességgel, képzett euritmista vezetésével végzik ezt a mozgásformát a gyerekek.

3.7. Szabad játék, a tevékenységben megvalósuló tanulás és munka

A kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a játék.

A Waldorf-óvodai élet tevékenységi formái között a szabad játéka kiemelt fontosságot élvez. A Waldorf-óvodai napirendben minimálisan kétszer, egy-egy óra szabad játékra van ideje a gyereknek. Ezzel biztosított a kisgyerek szükségleteiből fakadó játék igényének.

A nevelés célja

A Waldorf-pedagógia nagyon komoly szerepet tulajdonít a gyermek játékának. A játszó gyermekben megjelenő természetes erőket és képességeket óvni, ápolni és erősíteni kívánja. A játék szabad kell, hogy legyen, csakis így vezet céljához, az egyéni benyomások feldolgozásához. A gyerekek a szabad játék során kipróbálhatják és megtapasztalhatják a megfelelő viselkedési formákat játszótársaikkal, és így fejleszthetik szociális képességeiket.

23

A fejlődés folyamán változó játékformák megfelelő játékeszközöket igényelnek. Fontos, hogy a világra nyitott kisgyermeket az érzékelés széles skáláját biztosító tárgyi környezet vegye körül, mely nem csapja be érzékleteiben: ezért javasolt a természetes anyagok használata, a fajsúlyt és felületi viszonyokat tévesen közvetítő műanyag játékokkal szemben. A játékszerek nagy része alapelv-szerűen nem részletesen kimunkált, ezzel segítve a gyermeki fantázia minél gazdagabb érvényesülését Az óvodáskorú gyereknek legyen lehetősége egy olyan babát szeretni, amelyre az ő saját „énjét”, személyiségének magját kivetíti és barátként vagy játszótársként osztja meg vele minden örömét és bánatát. Egészségesen hat, ha a gyerek ilyen módon feldolgozhatja a számára még érthetetlen helyzeteket vagy más élményeit. Ezek az úgynevezett „Waldorf babák körültekintő gondossággal készülnek: a szabástól a baba felöltöztetéséig bezárólag. Figyelembe véve azt, hogy minden, ami a gyerek kezébe kerül az esztétikán túl, jó minőségű, minta értékű legyen. Nemcsak a természetes anyagok (pamut, gyapjú) használatát tartják fontosnak a Waldorfóvodában, hanem a testarányok (fej-test arányai) pontos betartására is törekednek, s a színeiben (test, haj, ruha), az arckifejezésben finom, lágy harmónia tükröződjön a „kedves játék babából. Eképpen szabad teret kaphat a gyerek fantáziája és képzelete.

A Waldorf-óvodai napirendben minimálisan kétszer, egy-egy óra szabad játékra van ideje a gyereknek. Ezzel biztosított a kisgyerek szükségleteiből fakadó játék igényének kielégítése az óvodában.

Feladataink

-

Meg kell teremteni a gyermek szabad játékához szükséges nyugodt, harmonikus légkört.

24

Ez a nyugodt, elfogadó légkör leginkább a saját tevékenységébe elmélyülő, ugyanakkor figyelmével a csoportot átölelő óvónő körül tud kibontakozni. -

Biztosítani kell a szabad játékhoz a különböző kuckók építésének lehetőségét.

-

A szerep játékokhoz legyenek palástok, koronák, bot-paripák.

-

A játékszerek készüljenek természetes anyagból pl. bársony, vásznak, szőrmék, selymek.

-

Legyenek a játékok között különböző, természetből származó tárgyak, fa és kő építőelemek.

-

Egy-egy eszköz, vagy ötlet felajánlásával a gyerekek elakadt játékát tovább lehet segíteni.

-

Törekedni kell a konfliktus helyzeteket megelőző jelek észrevételére. Adott esetben ,tapintatosan belépve a gyerek játékába, esetleg egy kérdés feltevésével tovább lehet segíteni a folyamatot az általuk megtalált, új folytatási lehetőség felé. A szabad játék ilyen vezetése nem jelenti a tevékenységbe való beavatkozást, és annak irányítását.

A Waldorf-pedagógia összefüggést lát a gyermek játéka közben megjelenő magatartása, s majdan a felnőttkori munkához kapcsolódó magatartása és életvitele között. Arra törekszik, hogy ebből az „átfűtő melegből”, amely erőként lép fel a gyermek játékában és jelzi valódi belső aktivitásának teljes kielégítését, minél többet mentsen át a későbbi életszakaszokra is.

3.8. A tevékenységben megvalósuló tanulás – munka

A Waldof-pedagógia szerint a megfelelő tanulási forma ebben az életkorban nem az úgynevezett játékos tanulás, hanem a valódi tapasztalat-szerzés, melyre az óvodai élet egésze ad lehetőséget. Az óvónő a szabad játék ideje alatt különböző munkákat végez

(háztartási,

kerti,

kézműves

25

tevékenység).

A

gyerekek

szabadon

bekapcsolódhatnak ezekbe a tevékenységekbe. Nem a teljesítmény a fontos, hanem az igazi örömöt okozó tevékenység folyamata.

A nevelés célja

Az óvónők által végzett munkákhoz kapcsolódva a gyerekek átélhessék a folyamatokat,az emberi kéz tevékeny aktivitását. Ezek a folyamatok érzéki és mégis áttekinthető tapasztalatokkal szolgálnak a külvilág fontos, hozzánk kapcsolatos esemény sorairól.

Feladataink

-

Az óvónő igyekszik úgy dolgozni, hogy a gyerekek őt utánozva szívesen kapcsolódjanak be a munkába

-

Biztosítani kell azonban, hogy a gyermekek – fejlődésük fokától és életkoruktól függően rövidebb, vagy hosszabb idő múlva – a munka jellegű tevékenységek után visszataláljanak a kortársaikkal való spontán játékba.

-

A tevékenységek lehetnek:  a mindennapi munkák: (sütés, főzés, asztalterítés, ételosztás, mosogatás, rendrakás, takarítás)  heti visszatérő munkák: ( mosás, vasalás, varrás, játékszerek javítása )  havi, évszakonkénti munkák: (veteményezés, betakarítás, befőzés)

-

Ezeket a munkákat az óvónő a (benti és kinti) szabad játék ideje alatt végezze egymást átható ritmusokban.

Barkácsolás, kézművesség – a külső világ tevékeny megismerése.

26

A varrás során pl. ki filc zsákocskák készülhetnek, melyekben a gyerekek hazavihetik az általuk a kalászokból kicsépelt búzát. A fonalakból ujjaikkal, vagy ún. „körmöcskén” kötelek készülnek a lókantárokhoz. Szövéskor az iskolába készülő gyerekek kis tarisznyákat készítenek. Az óvónő itt is példaként szerepel, aki játékokat készít a gyerekek jelenlétében. Nem csak a gyapjú és a különböző textilek képeznek jó alapanyagot a játék készítéséhez: fadarabból, ágakból vagy gyökérből házikót, hajót, bababútorokat lehet készíteni. Így sor kerül kalapácsolásra, fűrészelésre, reszelésre, csiszolásra igazi szerszámokkal a satupadnál. A kérdésekre, „Honnan van a mindennapi kenyerünk? Honnan van a méz, a viasz (kréta, gyurma, gyertya)? Honnan van a ruhánk alapanyaga (gyapjú)? Hogyan lesz mindezekből az emberi életet szolgáló dolog?” melyek átszövik a Waldorf-óvodás mindennapi életét és meghatározzák az óvónői munka tartalmát - a választ a gyerekek saját érzéki tapasztalata és maguk a tevékenységek adják.

V.

Különböző tevékenységi formák, művészeti tevékenységek és színterük

A művészeti tevékenységek során a gyerekek általában a szabad játék ideje alatt, témához nem kötötten, önállóan tevékenykednek. A rajzolásban, festésben, formázásban és a gyapjúkép készítése során alkotó és formáló készségük fejlődik, és rendszeresen tapasztalhatják meg a különböző minőségeket.

1. Rajzolás A Waldorf-óvodapedagógia a gyerekrajzokat üzenetnek tekinti, amit a gyerek ad a 27

fejlődéséről. A gyerek rajzaiban nemcsak az figyelhető meg, hogy a képek egyre finomabbak és szebbek, s hogy egyre jobban ábrázolja az őt körülvevő tárgyi világot s a lényeket, hanem a gyerek egész testi és lelki fejlődése tükröződik. Olyan pontosan, hogy az arra képzett óvónő leolvashatja belőlük a gyerek fejlettségi szintjét, esetleg hiányosságait, speciális szükségleteit.

Feladataink

-

A hétfői nap megfelelő erre a tevékenységre, mert segíti a hétvége utáni visszaérkezést az óvodába, s a gyerekek gyakran rajzolják le hétvégi élményeiket. -- Méhviaszból készült (ezért illatos), élénk, telített színű téglácska alakú kréták a rajzeszközök. (Mivel az óvodás keze még nem alkalmas a „három ujjas” ceruzafogásra — ilyen fogás esetén ugyanis a kéz görcsössé válik — ezért kapnak vastagabb téglácska alakú krétákat. Így szabadon futnak le a mozgásos impulzusok, az életkornak megfelelő nagy érzelmi telítettséggel.

-

A csoport szoba adott helyén az óvónő előkészíti a rajzolás színterét: a zsírkrétákkal teli tálakat és a papírokat elhelyezi az asztalon, majd könnyű textillel letakarja a tevékenység kezdetéig.

-

Témához nem kötötten, önállóan tevékenykednek a gyerekek, majd amikor befejezik a munkájukat, az elkészült rajzokat odaadják az óvónőnek, aki minden gyerek számára külön mappába gyűjti össze azokat. Az óvodáskor végén majd valamennyit ajándékként hazavihetik a gyerekek.

-

Az óvónő maga is rajzol időnként a gyerekek előtt: plakátot készít, vagy olyan képet rajzol, melyben a kivágott mozgatható figurákkal egy mesét is el lehet játszani.

-

Az arra képzett óvónő leolvashatja a rajzokról a gyerek fejlettségi szintjét, esetleg hiányosságait, speciális szükségleteit.

28

2. Gyapjúkép készítés Ez a technika átmenetet képez a kézimunkához tartozó gyapjúfeldolgozás, a plasztikus formálás és a kép-alkotás között. Sok színnel megfestett, kártolt gyapjút filclapokra lehet tenni, és így képet készíteni, ami a rajzolás és festés tapasztalatait kiegészíti.

Feladataink

-

A gyerekek minden héten lehetőséget kapnak egy ilyen kép készítésére, ami egy rövid „kiállítási” idő után szétszedhető és ugyanabból az anyagból következő alkalommal is lehet képet készíteni.

-

Havonta egyszer az óvónő szintén készít egy nagyobb képet az ünnep témájával kapcsolatosan, és így a gyerekek láthatják a fejlettebb technikát, amit az óvónő használ.

-

A csoport szoba adott részében elrendezi az asztalokat, szépen előkészíti, fésüli a gyapjút, színek szerint rendezi egy kosárba, mielőtt elkezdené a munkáját. Ezek után úgy kezdi a képet, hogy először különböző színekkel „befesti” a hátteret, majd egyre több nagyon puha, vékony réteget felhasználva alakulnak ki a tárgyak, lények a képen. Csak egy bizonyos távolságból hasonlít az egész egy „rajzolt” képhez.

-

Az elkészült képek aztán kifüggesztésre kerülnek.

3. Gyurmázás, plasztikus formálás Az óvodában a formázáshoz a gyerekek élénk, telített színű, a kéz melegétől megpuhuló méhviasz lapocskákat használnak. (Míg az agyag hőt von el az azzal tevékenykedő kezétől, addig a viasz megpuhulása után maga is átmelegszik , s mintegy hőt sugároz. A kisgyerekkori érzékelés szempontjából ez a különbség nagyon fontos.)

29

Feladataink

-

Az óvónő előkészíti az asztalokra a méhviasz gyurmát tartalmazó tálkákat.

-

Lehetőséget teremt, hogy a gyerekek mindent formáljanak, amit akarnak: gyertyákat díszíthetnek, egész vékony, kevéske viasszal; kialakíthatnak egész kis játék-világokat is tárgyakkal. állatokkal, emberi figurákkal.

-

Az elkészített munkákat az évszakasztalhoz, a megfelelő helyre teszik, vagy karácsonykor, mint egy kis betlehemest, ajándékba hazaviszik a szüleiknek.

-

Az udvaron — főleg a meleg időszakban — biztosítani kell a lehetőséget a homokkal és vízzel való játékra, mely beindítja a gyereket a „természetes agyagozásra”.

-

Nagyon fontosnak tartja a Waldorf-óvodapedagógia, hogy a gyerekek megtapasztalják a föld, víz, hő és egyéb természetes elemi dolgok minőségét közvetlenül, kipróbálják az anyag és a saját maguk lehetőségeit.

-

Télen hóvár építésre, hóember készítésre és hóval való mindenféle játékra kerül sor a kinti szabad játékban.

4. A sütés, mint formálási tevékenység A hetenkénti kenyér vagy cipósütés alkalmat ad tésztával dolgozni, azt kiformálni és megsütni. Alapvető formák jönnek létre: kör alakú vagy hosszúkás cipó, „kígyók”, rudak, csigák, fonott kalácsok, koszorúk. Az óvónő az ünnepekhez kapcsolódóan különböző, egyszerű formákat alkalmaz. Ezek a formák (miután mind nagyon egyszerűek) időnként visszaköszönnek a gyerekek sütemény formáiban, de emellett mindent kipróbálhatnak a gyerekek, és nagyon változatosan élnek is ezzel a formázási lehetőséggel.

Feladataink

30

-

Nagyon fontos, hogy az óvónő körültekintően készítse elő a sütést, és olyan szokásrendszert alakítson ki , amely megteremti a feltételeket ahhoz, hogy végig szépen, nyugodtan haladjon a munka: kézmosás után, fehér kötényben, felhúzott ingujjal ülve az asztalnál lehet elkezdeni dolgozni, ahol belisztezzük a munkafelületet, és az óvónő a gyerek kezébe adja a tésztát.

5. Festés Az a rajzolásban is megfigyelhető folyamat, hogy tükröt mutat az elkészült kép a gyerek saját világélményéről és fejlődéséről, a festésénél is megfigyelhető. A gyerek szabadon dönti el, hogy melyik színnel fest és, hogy mikor van a munkájának vége. A festésnek ez a fajta, az életkor sajátosságainak megfelelő megközelítése vezeti el a gyereket későbbiekben a valódi ábrázoló tevékenységig az iskolában. Igazi festményekkel

is

találkoznak

az

óvodások.

Különböző

ünnepekhez

tartozó

reprodukciókat tesz ki az óvónő a falra és az évszakasztalon képeslap formában változó tartalommal mindig jelen vannak a képek.

Feladataink Festés is nagyon körültekintő előkészítést, majd rendrakást igényel. Az óvónő

-

elrendezi a helyet: összeállítja az asztalokat egy bizonyos formára, letakarja viaszosvászonnal és a megszokott sorrend szerint rendezi be a gyerekek munkahelyét: rajztáblákat, szivacsokat, vizes üvegeket, majd festékeket rak az asztalra. A jó minőségű, akvarell papírt az óvónő vízbe meríti, majd a gyerekek rajztáblájára helyezi. -

Az óvónő énekelve kezdi osztani a nagy széles ecseteket, amelyekkel a gyerekek jó minőségű akvarell színeket helyeznek el, s futtatnak szét a papíron. (A három alapszínt kapják. (A három alapszínt kapják meg a gyerekek és ezekből tudják a vizes papíron „kikeverve” előállítani a többi színt.

-

Fontos, hogy a tevékenység a színből, a színélményből indul ki és kontúrtalan. 31

A hatás: egymásba folyó színhatárok. -

Befejezéskor egy festőszekrénybe viszik a rajztáblákat, ahol majd megszáradnak a képek, amelyek szintén a gyerekek mappájába kerülnek. Ahogyan az előkészülésnél is segítettek a gyerekek, ugyanúgy részt vesznek az ecset és a szivacsok kimosásában, a víz cserélésében, a rendrakásban és az üvegek kimosásában is.

A festésnek ez a fajta, az életkor sajátosságainak megfelelő megközelítése vezeti el a gyereket későbbiekben a valódi ábrázoló tevékenységig az iskolában. Igazi festményekkel

is

találkoznak

az

óvodások.

Különböző

ünnepekhez

tartozó

reprodukciókat tesz ki az óvónő a falra és az évszakasztalon képeslap formában változó tartalommal mindig jelen vannak a képek.

VI.

A fejlődés jellemzői az óvodás kor végén

A Waldorf-óvodából kilépő gyerek erre irányuló külön erőfeszítés nélkül iskolaérett, ez általában a hetedik életév folyamán következik be. Ez az érettség megnyilvánul mozgásában, játékában — annak sokféle formájában — a szociális életében és az ehhez kapcsolódó kommunikációban, az anyanyelv használatában, a környezet ismeretében, a számok világában, valamint a mesék, mondókák és versek birodalmában való jártasságában.

1. Fizikai, testi változások Ezen a téren a legszembetűnőbbek az iskolaérettség jelei a gyerekeknél. A test arányai megváltoznak, s ennek következtében a gyerek fizikai képességei is. Nem csupán a nagy, aktív mozgásokban jelennek meg új elemek, mint például az, hogy tud szökdécselni, fél lábon ugrálni, labdát dobni és elkapni, masírozni, hanem a legaprólékosabb mozgásokban is finomodik az ügyessége, tud már csomót és masnit 32

kötni, gombolni, varrni.

2. A szociális, érzelmi életben tapasztalható változások A gyerek belső világa erősebb lesz a külsőhöz képest. A játéka céltudatos és tervezett, a tárgyakhoz való kapcsolódása megváltozik, konkrét célokra inkább a speciálisan erre készített eszközök megfelelőek számára. A barátságai már hosszabb ideig tartanak, elfogadott tagja az egész csoportnak. Arra is van már érzéke, önuralma, hogy a másiknak szót fogadjon, ajánlott tevékenységbe is be tud kapcsolódni. A gyerek belső egyensúlya engedi, hogy a különböző helyzetekhez alkalmazkodjon. Képes arra, hogy utasításokat hajtson végre, kötelességeket vállaljon, melyeknek teljesítése örömet szerez neki és önbizalmát növeli.

3. Az érettség jelei az alkotó tevékenységekben Rajzaiban törekszik a tudatos komponálásra, figyelme a vonalról a felületre, a színekre helyeződik át, részletesebben kidolgozott emberformát rajzol, rajzaiban megtalálható a szimmetria. A festés során is megmutatkozik a komponálás, a határozottabb színválasztás igénye. Gyurmázásnál az ujjak ügyesedésével egyre felismerhetőbbek, finomabbak lesznek a figurák, az elkészült mű egyre inkább hasonlít a megálmodotthoz. A gyapjú képeken felismerhetővé válnak az alakok, a mű sokszor már egy egész kis történetet jelenít meg. A bábozás során önálló kezdeményezésből születnek az előadások, melyeket az iskolába készülők a kicsiknek játszanak. Ekkor az egész folyamatot maguk irányítják a berendezéstől a mesélésig. Óvodánkban az iskolába menő gyerekek egész éven át változatos tevékenységeket végeznek:

-

Ősszel elkezdik a fonal munkákat, „körmöcskéznek”, 33

-

télen kezdődik a szövés, melyből az év végére tarisznya készül,

-

egy mesét hallgatva, annak maguk választotta képeiről rajzok készülnek, melyek év végére kis „mesekönyvvé” állnak össze,

-

tavasszal az elkészült „körmöcskékből” lovacskázáshoz való kantár készül, melyet maguk hímeznek ki és varrnak össze.

-

Szintén tavasszal kezdik készíteni a babaházakat, melynek munkálataihoz szükség van fűrészelésre, reszelésre, csiszolásra, fúrásra, s melynek anyagát maguk festik meg.

Mindezen tevékenységek során kialakított képességek hozzájárulnak a gyerekek iskolaéretté válásához. 4. Az érzelmi élet is sokkal összetettebbé válik Szeretnek mesélni álmaikról, szeretnek sugdolózni, titkot tartani; mindez azt mutatja, hogy kezdenek különbséget tenni a külső és a belső világ között, a kívánság és a valóság között. Érzelmeiket jobban kezelik, kevésbé adják át magukat viharos érzéseiknek, nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá válnak. Vágynak arra, hogy a felnőttben

követendő

és

követhető

tekintélyt

lássanak,

akit

szeretetből

megajándékozhatnak bizalmukkal. 5. Változások a szociális élet terén Az eddig kialakult szokások a gyerekek igényévé válnak, amelynek természetes módon tesznek eleget. A közös tevékenységekben aktívan részt vesznek, elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat. Észreveszik, hogy kinek, miben van szüksége segítségre, számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek társaik iránt. Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónő és társaik közlését, kérdését, önként, vagy az óvónő kérésére bekapcsolódnak a tevékenységekbe. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményeire. Ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek. Érzelmileg 34

és értelmileg egyaránt elfogadják és követik az óvónő kérését, útmutatását. Adott tevékenység (játék, munka) által megkívánt magatartási formát önként vállalják. A megkezdett munkát kérés nélkül befejezik. Képesek társaikkal együttműködni, kívánságaikat, törekvéseiket módosítani, esetleg elhalasztani, ha erre szükség van. Felelősséget éreznek a vállalt feladatért, amelyet akkor is elvégeznek, ha nehézséget jelent, vagy érdeklődésüket már nem köti le. Önálló véleményalkotásra is vállalkoznak, választanak és

döntenek

ismert

helyzetekben. 6. Az önállóság fejlődése a személyes higiéné, az étkezés és az öltözködés során Iskolába lépés előtt a gyerekek önmaguk is képesek mindennapi szükségleteket életkoruknak megfelelően önállóan kielégíteni. Étkezés közben kulturáltan viselkednek, igénylik az asztal esztétikus rendjét. Önállóan, a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek, holmijukat hajtogatva a helyükre teszik. Ruhaneműjükkel gondosan bánnak, cipőfűzőiket megkötik. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Észreveszik, ha valami hiányzik, vagy rendetlen, a rendetlenséget megszüntetik. 7. A gondolkodásban is új tartalmak jelennek meg Az utánzásos tanulás és a spontán érlelődés sajátosságai jellemzik az egész kisgyermekkort mintegy a hetedik életév fordulójáig, amikor az önkéntelen, igen intenzív, de könnyen elterelhető figyelem helyébe a sokkal kisebb hatékonyságú, de a tárgynál már megtartható, szándékos figyelem lép. A gyermek képessé válik a szóbeli, verbális tanítás befogadására. Az iskolaérett gyerek képes igazi kérdéseket feltenni, 10-15 percig koncentrálni szabadon vállalt munkájára, valamilyen feladatra, tárgyra, gondolkodni, valamit pontosan megmagyarázni, folyamatosan tisztán beszélni. A gyerekben kialakul az okokozati gondolkodás, helyesen használja a múlt időt, emlékezete tudatossá válik. Mindezek képessé teszik őt arra, hogy a későbbiekben új gondolati struktúrákat 35

fogadjon be. Most már várja az iskoláskor tanulási formáit.

VII. Ellenőrzési, értékelési alapelvek Tervezés és visszatekintés A Waldorf-óvodánk pedagógusai jelentős időt és munkát szánnak arra, hogy következetesen és állhatatosan megformálják és kidolgozzák a maguk munkájának tervszerű egyéni keretét, figyelembe véve a napok, hetek ritmusát, a legapróbb részmozzanatokat és módszertani lépéseket az egész év folyamatában. A Waldorf-óvónő rendszeres visszatekintést végez: mérlegeli, végig gondolja, hogy elképzelései milyen formában váltak valóra. A visszatekintés több szintre vonatkozik: a napra, az adott ünnepszakra, a gyerekek egyéni fejlődésére. Általában az óvónő saját magának naplót vezet a tapasztalatairól, megfigyeléseiről, s a problémás helyzetekről. Ezek a feljegyzések azért fontosak, mert a csoportvezető óvónőtől elvárható, hogy a gyerek fejlődési szintjét, problémáit, lehetőségeit folyamatosan kövesse az óvodaérettség és az iskolaérettség között. 1. Gyerekmegfigyelés Már az óvodába való felvételkor a szülők részletes leírást írnak, amelyből a terhesség időszakától kezdve a születésen át az óvodába lépésig nyomon követheti az óvónő a gyermek testi, lelki és szellemi fejlődését, megismerheti a gyermek szokásait, rokon- és ellenszenveit, félelmeit és örömeit. A gyermek megnyilvánulásait a mozgásban, a játékban, a rajzban a kibontakozó személyiség első jelzőjeként fogja fel az óvónő. Az óvónő már ettől az első találkozásuktól, a felvételi beszélgetéstől fogva élő, belső képet alakít ki a gyermekről, amely folytonosan változik, soha se lesz kész, állandóan fejleszthető marad. A gyermeket úgy tekinti, mint egy feltett kérdést, amit egyre jobban kell értenie ahhoz, hogy tudja őt segíteni a felnövekedésben. Ebből a célból az óvónők maguk elé idézik — lehetőleg minden nap — az esti órákban, elalvás előtt csoportjuk 36

gyermekeit, s ez a mindennapos praxisban igen hasznos gyakorlatnak bizonyul. Ha alszanak rá egyet, a következő napon előálló helyzetekben feltehetőleg nagyobb intuíciós, improvizatív erővel találnak majd gesztust, szót vagy cselekvést segítségül. A gyermek mindennapi öltözködésétől, táplálkozási és alvási szokásain át, játékáig úgyszólván minden testi, lelki mozzanat szóba kerül az óvónők és a szülők rendszeres beszélgetésein.

2. A konferencia Óvodánkban az óvónők kéthetente tartanak konferenciát. A konferencia pedagógiai, önnevelő - önképző és technikai, adminisztratív részből áll. Minden nevelésre, pedagógiára közvetve vagy közvetlenül kiható kérdésben a konferencia vezeti az óvodát. Itt születnek azok a döntések,melyeket az intézmény életében időről – időre meg kell hozni. A konferencia leglényegesebb része pedagógiai jellegű, melyben minden esetben gyermekmegbeszélésre is sor kerül. Ekkor mindaz szóba kerül, ami a testi - fizikai, lelki és szellemi állapotrajzokon át a családi helyzetig megmutatkozik. A gyermekről való közös képalkotás során megszülethetnek a válaszok a kérdésekre: hogyan, milyen módon van szüksége a segítségre a gyermek további fejlődéséhez. A konferencia másik fontos alkotó eleme az önnevelést, önképzést szolgáló, művészeti tevékenységet és egy adott mű közös tanulmányozását tartalmazó része. Az így szerzett ismereteket, valamint az önnevelésben kifejlesztett intuitív megismerő erőket a pedagógiai gyakorlatban, a mindennapok során alkalmazzák.

VIII. Az óvodai élet megszervezése, ritmus a mindennapokban Az emberi életet át-meg átszövik a különböző ritmusok. Ezek érzékelhetők például a napszakok, az évszakok váltakozásában, de megtalálhatók az ember testi folyamataiban is. A kisgyermek testi ritmusai csak lassan válnak rendszeressé. A Waldorf-pedagógia ezt a folyamatot úgy segíti elő, hogy a gyerekek életét ismétlődő, 37

rendszeres időbeosztással tagolja. A témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, versesdalos „füzérek” mind-mind visszatérnek napi, heti, havi és éves ritmusokban.

1. A nap ritmusa Fontos szempontok a napirend kiépítésekor: -

Lehetőleg minden gyerek végig vegyen részt a csoport életében. Az ettől eltérő megoldások mindig egyénileg megoldandó helyzetek legyenek.

-

Egymás után következzenek a rövidebb, közösen végzett tevékenységek és a hosszabb szabad játék tevékenységek frissítő váltakozásban, mintegy követve a ki és belégzés ritmusát.

-

A tevékenységek jellegét tekintve maradjon minden nap azonos felépítésű, de a tartalma az egymást követő ritmusokban térjen vissza.

-

Legyen helye a kivételes alkalmaknak is.

2. Napirendünk

-

A gyermekek érkezése, szabad játék, reggelizés, napi kézműves tevékenység, melyet az óvónő elkezd, és a gyerekek bekapcsolódhatnak.

-

Rendrakás, melyet az óvónő egy dal megszólalásával jelez.

-

Reggeli kör az évszakasztalnál, aktuális, évszakhoz igazodó versekből, énekekből összeállított „füzér” .

-

Öltözködés, szabad játéka kertben.

-

Tisztálkodás, ebéd.

-

Mese, vagy bábozás, a szülők jönnek a gyerekekért.

Napirend folytatása délutánosság esetén

-

Tisztálkodás 38

-

Mese, kis szertartás

-

Alvás

-

Uzsonna

-

Szabad játék, udvar

-

Búcsúzás, hazamenés

3. A délutánosság kérdése Óvodánk a 2013/2014-es tanévtől egész napos nyitva tartással működik. Sok gyermek azonban ebéd után, egy órakor hazamegy a szüleivel, s a délutáni alvás után egy sokkal nagyobb és megnyugtatóbb személyes térben játszva és merengve dolgozhatják fel a délelőtt eseményeit. A társadalmi változások és az egykeresős családmodell megbomlása nyomán azonban egyre több Waldorf óvoda is kialakítja a délutánosság feltételeit. Óvodánk a délutáni működés beindítására a 2013/2014-es tanévtől kapott működési engedélyt. A délutánosság felvállalásáról a pedagógusok, szülők és fenntartók közösen döntöttek, együttesen megteremtve annak pedagógiai személyi, gazdasági és jogi feltételeit a WOP rendelkezései alapján. A délután fő feladata, hogy a gyermeknek a délelőtt folyamán szerzett élményeinek feldolgozásához, pihenéséhez, alvásához nyugodt környezetet teremtsen. A délutáni pihenő rendjének megfelelő módon illeszkednie kell a délelőtti óvodai élethez, megvalósítva a Waldorf-pedagógia nevelési elveit. Teendők, feladatok a délutánnal kapcsolatban:

-

Az álomba merülés lehetőségét minden eszközzel segíteni kell.

-

A kisgyermek biztonságérzetének megteremtése érdekében függönyökkel kis kuckókat különíthetünk el.

-

Az alvást megelőző teendők – fogmosás, hálóhelyek elrendezése, vetkőzés, öltözés – mind nyugalomban, kis szertartások által jelezve történjenek. 39

-

Az előkészületeket az eltelt nap végiggondolása, a szülők érkezéséig történő előretekintése zárhatja, majd végül ima és ének vezethet át a teljes csend és nyugalom állapotába.

-

A délután a napközbeni élmények feldolgozására hivatott, és ébredés után sem kíván „új élményeket” adni a gyereknek.

-

A korábban ébredő nagyobb gyerekek képeskönyvet nézegethetnek, elővehetik körmöcskéjüket vagy segíthetnek az óvónőnek az uzsonna előkészítésében.

-

Az uzsonnát szabad játék követi, majd a nap közös befejezése, a búcsúzás zárja

4. A hét ritmusa A hét napjaihoz kötődő, mindig vissza-visszatérő azonosságok tagolják a hetet érzékletesen. Az óvónő mindezt nagyon tudatosan alakítja ki, úgy, hogy a művészeti tevékenységek, sőt, az étkezésnél fogyasztott gabonák is az egyes napoknak megfelelő sorrendben ismétlődjenek. 5. Heti rendünk Hétfő – tevékenység: rajzolás gabona étel: rizs

-

Kedd – tevékenység: gyapjúkép készítés, euritmia, séta az arborétumba gabona étel: árpa

-

Szerda – tevékenység: gyurmázás gabona étel: köles

-

Csütörtök- tevékenység: kenyérsütés gabona:rozs, búza

-

Péntek – tevékenység: festés -

gabona étel: zab

40

6. Az ünnepek ritmusa Rudolf Steiner gondolatát idézve: „Az ünnepek az év és az élet forduló- és csomópontjai, amelyek a világmindenség szellemiségével kapcsolhatják össze az embert.” Egy-egy ünnepen a mindennapi élmények tudatosan kiválasztva töltenek be egy kijelölt helyet és formát s ezzel majd újra visszahatnak a hétköznapokra. A természet szüntelen körforgásban, az évszakok váltakozásában — tavaszi újulásban, nyári fényben, őszi érettségben, téli álomban — éli ritmusát. Mindez a ki- és belégzés ritmusát követi és megszabja az ember életét, munkáját. A Waldorf-pedagógiánk felfogása szerint alvás és ébrenlét, nyár és tél, a ki- és belégzés hasonló, egymást imitáló ritmusok, melyeknek az ember lényére gyakorolt hatását nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nevelés folyamatában sem. -

A tavasz és a nyár: kitágulás-kilélegzés, a megnyilvánulás és keletkező élet évszaka. A Föld ereje megmutatkozik: a rügyfakadás, növekedés, virágzás időszakát éljük.

-

Az ősz-tél ellenkező előjelű: befelé fordulás, koncentráció, a Föld ereje is, így a növények is visszahúzódnak.

Óvodánkban ezekkel a ritmusokkal összhangban, ünneptől - ünnepig próbálunk élni a gyerekkel. Születésnapokon és az év ünnepein nemcsak személyes élményt élhet meg a gyerek, sokkal többet, a „közösen emberit”. Az ünnepek megformálását bizonyos tradíciók segítik, melyek részben ősi, népi hagyományokhoz kapcsolódó „természetvallásos” megértésből, részben — a mi kultúránkban — keresztény szokásokból, részben pedig átélhető „képekből” állnak.

Feladataink

-

Az ünnepek megjelenítése minden évben új, személyes viszonyt kíván az óvónőtől az ünnepek időt álló tartalmával és a jelképekkel kapcsolatban, és ezeken keresztül, az évszakokhoz, a természethez, a hagyományokhoz való megújult odafordulást. 41

-

Az óvónő érzékekkel felfogható, átélhető formába önti a gyerekek számára az ünnepi tartalmakat, mivel a gyermekek, koruknál fogva még nem érthetik meg közvetlenül az ünnepek belső tartalmát.

-

Az ünnepeket a tartalmukat megjelenítő jelképekkel próbálja a gyermekek számára átélhetővé tenni.

-

A csoportszobában tükröződnie kell az adott évszak hangulatának és az évkörön belüli ünnep jellegzetességének.

-

Ez megjelenhet:

o a képválasztásban, a szimbólumokban (egy-egy képzőművészeti alkotás reprodukciója, általában képeslapnyi nagyságban), o a virág vagy a termés díszekben, o a használatban lévő anyagok, terítők színeiben. -

Mindezek helye az úgynevezett évszakasztal, amely egyben a gyertya helye is. Az óvónőtől függően ez nagyon élő és élményt keltő sarok lehet a gyerekek számára, ahol nap mint nap találkoznak a mesevilággal is, az ünnep tartalmával,

a

szertartások

áhítatával,

közös

együttlétek

élményeivel,

emlékeivel. ( Például ősszel itt bukkanhatnak föl a törpék, karácsonykor itt jelenhetnek meg a betlehemes figurák, tavasszal a virág babák, nyáron a tündérek.) -

A természet átélésében nem elég visszafordulni a természethez. Pontosan meg kell figyelni jelenségeit, elmélyülni bennük, azaz el kellene sajátítani egy bizonyos „természet érzéket”.

-

A gyermekkel való eleven kapcsolatában az óvónőnek lehetősége van a gyerektől tanulni: felfedezni a már ismert világot is, úgy mintha sose látta volna, átadva magát a megismerésnek, mely erőként segíti őt.

Az ünnepeknek akkor van értelmük, ha azok nem üressé vált formák, - csak kikapcsolódások - hanem megszületik az emberben az ünnepet teremtő erő. Ez a folyamat tevékeny, mégis türelmes várakozással teli. Van remény arra, hogy az ünnep eljön és ragyogó fényével bevilágítja a környezetét és megszólít minket. Minél hosszabb a ritmus, minél tovább kell várni, míg visszatér egy olyan jeles nap, 42

mint például a gyermek születésnapja, amit az óvodástársaival együtt ünnepelhet, annál nagyobb érzelmi töltéssel éli meg a várakozást, a beteljesülést, majd a rá való emlékezést is. 7. Ünnepeink

-

A Gyermekek Születésnapja,

-

Hálaadás – Betakarítási Ünnep

-

Szent Mihály Ünnep – Papírsárkány röptetés – Bátorság próba

-

Szent Márton Ünnep – Lámpásokkal az erdőben

-

Advent – Szent Miklós – Roráté – Reggeli éneklés – Adventi kert ünnepe

-

Vízkereszt – Három király időszak

-

Farsang – Télbúcsúztatás, vigalom

-

A tavasz kezdő napja

-

Húsvét – Húsvéti tojás keresés

-

Mécses úsztatás – Fények a vízen

-

Mennybemenetel – Pillangók születése

-

Pünkösd – Galambok jövetele

-

Szent János időszak – Nyár Ünnep

8. Nyitva tartás – szünetek Az óvoda a szülők munkaidejéhez többé-kevésbé alkalmazkodva reggel nyit. Nem túl korán, mert a gyereknek ki kell aludnia magát. (Reggel fél nyolctól vagyunk nyitva, s kilencig lassan minden gyerek megérkezik.) Ennek az időpontnak a betartását azért kérjük, hogy a (minimálisan egy órai) benti szabad játékra lehetősége legyen minden gyereknek. A ritmikus váltásokba és változásokba tartoznak a pihenők és a szünetek, ugyanúgy, ahogy az alvás hozzátartozik az emberi természet ritmusához. Negyedévenként szüksége van a gyerekeknek szünidőre, amikor az óvodában szerzett tapasztalatokat 43

beleviszik saját életükbe és feldolgozzák élményeiket. Nevelés nélküli pedagógiai szünetek az óvodában Őszi szünet (tartama kb. egy hét ) Adventi szünet (tartama kb. két hét) Farsangi szünet (tartam kb. egy hét) Húsvéti szünet (tartama kb. egy hét) Nyári szünet (tartalma kb. két hónap)

IX.

Óvodánk kapcsolatrendszere

1. Belső kapcsolatok A Waldorf-óvoda szociális szervezeti forma, ahol a gyermekekért történik minden, a szülők és a pedagógusok együttműködnek a pedagógia gyakorlati megvalósításáért. Óvodánk és a családok együttműködése

-

Az óvodánkba való felvételkor beszélgetést kezdeményezünk a szülőkkel. Alapvető kérdés, milyen is a gyermek, akinek óvodánkat választották, mi hozta őket hozzánk, mennyire ismerik a Waldorf-pedagógiát. Előzőleg tájékoztatást kaptak a gazdasági, jogi működésünkről és a szülői közösség kapcsolatáról.

-

Baba-mama csoportunk működik, ahol heti egy alkalommal a délelőtti napirendünk egy-egy részéből kapnak ízelítőt az érdeklődő családok.

-

Családlátogatás során megismerkedünk az újonnan érkező gyermekekkel otthoni környezetükben.

-

Havonta egyszer szülői estet tartunk, ahol a Waldorf-pedagógia alapján nevelési kérdésekkel foglalkozunk, művészeti tevékenységet folytatunk, megbeszéljük az óvoda aktuális kérdéseit. 44

-

Év közben pedagógiai beszélgetéseket tartunk, ahol egyéni problémákkal foglalkozunk, , ha szükséges megoldásokat nyújtunk illetve tájékoztatást adunk a szülőknek gyermekük fejlődésérő,l ha szükséges megoldásokat keresünk, illetve tájékoztatást adunk a szülőknek gyermekük fejlődéséről. A jó együttműködés érdekében szülők is, óvónők is bármikor kezdeményezhetnek ilyen beszélgetéseket.

-

Ismeretterjesztés céljából előadásokat szervezünk meghívott előadókkal a szülőket

érdeklő

témákban

(nevelés,

orvoslás,

egészséges

életmód,

ünnepkörök…). -

A készülődések az ünnepekre, a közös óvodaszépítő munkák is jó lehetőséget nyújtanak a szülőkkel való kapcsolat elmélyítésére, illetve a családok közötti barátságok kialakulására. Hagyományaink

-

közös kirándulások szervezése

-

ünnepekre való közös készülődés

-

kézműves napok

Óvodánk és a Fenntartó Egyesület együttműködése Az óvoda és a Fenntartó közötti kapcsolat meghatározója a Waldorf-pedagógia szellemisége. A Fenntartó saját szempontjait az Óvodaszéken keresztül juttatja érvényre. Az Óvodaszék tagjai: az Óvónői konferencia 2 fő, a Fenntartó 2 fő, valamint a Szülői kör 2 fő képviseletében. Az óvónők évente egyszer beszámolót tartanak a Fenntartónak a pedagógiai munkáról. 2. Külső kapcsolatok Óvodánk a pedagógiai feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. 45

A kapcsolattartás formái és módjai -

Közös megbeszélések tartása,

-

Szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,

-

Rendezvények látogatása, azokon való részvétel,

-

Szakmai tájékozódás személyesen, e-mailben vagy telefonon.

Óvodánk kapcsolata különféle szervezetekkel

-

Az óvodát fenntartó Dél-budai Waldorf Egyesülettel,

-

A gyermekek és az óvoda dolgozóinak egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel,

-

Más, a Waldorf-pedagógiai program alapján működő intézményekkel: óvodákkal, iskolákkal,

-

Magyar Waldorf Óvónők Szemináriumával: hospitálók fogadása,

-

Magyar Waldorf Szövetséggel: tagság,

-

Waldorf – Ház - pedagógiai szolgáltató intézettel,

-

Pedagógiai szakszolgálattal,

-

Gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,

-

Budapest XI. ker. Önkormányzatával.

X.

Inkluzív pedagógia

A Waldorf-pedagógia befogadó pedagógia. Nevelési alapelveiből következően minden egyes gyermekben tiszteli a sokrétű emberi természetet, s a gyermek megnyilatkozásaiból látja, mire van szüksége. Ezt speciálisan kimunkált figyelemmel éri el, mely nem engedi a szabadon feltörő kritikát, ítélet és előítélet-mentes. Nehézségeket leküzdő, szeretetteljes együttélést vállal a gyermekkel, amelyben megőrzi 46

a gyermek emberi méltóságát. Elvárások helyett minden egyes gyermeknek érzelmi biztonságot, védettséget nyújt.

XI.

Differenciálás

A differenciálás szellemében a hátrányokkal és az előnyökkel rendelkező, különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése során figyelembe kell venni az egyéni sajátosságokat. Szükséges a nevelési folyamat speciális tervezése, szervezése. A megvalósítás során a különböző egyéni sajátosságokkal rendelkező gyerekek részére biztosítani kell, hogy a különböző tevékenységeket testre szabottan, egyéni módon végezhessék. A Waldorf-pedagógiából alapelv szerűen következik a differenciálás: Pedagógiánk tiszteletben tartja a minden egyes gyermekben megnyilvánuló, sokrétű emberi természetet. A pedagógus a gyermek megnyilatkozásaiból „tudja meg”, hogy mire van szüksége a gyermeknek, ide értve a speciális, egyéni jellemzőket is. Ez a kísérés egy speciálisan kimunkált megfigyelést igényel a pedagógustól, amely ítélet- és előítélet-mentes. Nem engedi a szabadon feltörő kritikát, sőt nehézségeket leküzdő, szeretetteljes együttélést vállal a gyermekkel, melyben a gyermek emberi méltóságát megőrzi. A Waldorf-óvodai nevelés a gyermekben működő természetes erőket támogatja úgy, hogy a gyermek szabadon tudja azokat alkalmazni, fejleszteni. A gyermek belső világának, képességeinek fokozatos érlelődését segíti elő: ott ajánl segítséget, ahol a gyerek éppen tart, és megvárja, hogy a gyerek önállóan találja meg a következő lépést. Az óvodai élet tevékenységi formái, azok megszervezése megteremtik a differenciálás lehetőségeit, a gyermekek saját tempójukban történő érését, fejlődését. A gyermekek közötti fejlődésbeli különbségek megnyilvánulhatnak:

-

Eltérő biológiai szükségleteikben (testi, idegrendszeri sajátosságaikban) 47

-

Adottságaikban (értelmi képességeik, kifejezőkészségük terén)

-

Tapasztalataikban, egyéni élményeikben

-

Mozgásigényükben (túl mozgékony, megülő)

-

Társas

magatartásukban,

kontaktusteremtésükben

(visszahúzódó,

aki

mindenkivel rögtön megtalálja a hangot) -

Érzelmeikben

-

Érdeklődésükben

Feladataink az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés terén:

-

Az óvónő biztosítja, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásuknak megfelelően váljanak a közösség tagjaivá.

-

Az óvónő mindig igyekszik tetteivel és szavaival finoman kifejezni, hogy a gyermekek

közötti

különbségek,

az

eltérő

fejlettségi

szint,

a

teljesítménykülönbség természetes jelenség. Senki sem kap semmiféle „címkét”, megkülönböztető jelzőt vagy elmarasztalást, mert a többitől eltérő külsejű vagy az adott helyzetben másképp gondolkodik, cselekszik, másképp fejezi ki magát, teljesítménye, magatartása különbözik a többiekétől. -

Megteremti az alkalmakat, hogy lehetőség szerint minden gyermek tűnjék ki valamiben,

legyen

rá

jellemző

pozitív

megnyilvánulás.

A

gyermek

tapasztalatait, felfedezéseit, képességeit a speciálisan kimunkált megfigyelés következtében jól ismerő, alkotó, együttműködő felnőtt tudja tolerálni az egyéni eltéréseket. -

Az egész közösség előtt álló feladatokat minden egyes gyermek számára saját, utánozható

példáján

keresztül

teszi

közelivé,

érthetővé,

érzelmileg

elfogadhatóvá, vonzóvá. -

Minden helyzetben törekszik arra, hogy a gyermekek megkapják a választás lehetőségét. Ha a gyermek az általa választott szinten teljesít, elfogadásáról , támogatásáról biztosítva őt, lehetővé teszi, hogy a következő lépést a gyermek önállóan találja meg.

48

-

A döntés és választás lehetőségét a gyermek életkorának megfelelő helyzetekben biztosítja. A korának nem megfelelő felelősséget igénylő, túl sok döntési helyzet a gyermeket elbizonytalanítja.

-

Az egyéni bánásmód következtében a gyerekeknek megmutatkoznak rejtett, egyedi vonásaik, ezzel téve színessé, változatossá a közösség életét.

Kivételes képességű gyermekek gondozása A Waldorf-pedagógia kisgyermekkorban a személyiség komplex, harmonikus fejlődését tartja kívánatosnak. Ezért nem támogat ebben az életkorban semmilyen külön foglalkozást sem intellektuális fejlesztést. A kiemelkedő képességeket oly módon kívánja ápolni, hogy meghagyja a gyermeki személyiség érlelődésének természetes ütemét, abba nem avatkozik bele a tehetség túl korai fejlesztésével. Ezzel megvárja az én-erők erősödését, fejlődését, és a megfelelő életkorban (már az iskolában) megkezdi a tehetség gondozását. Magatartás, tanulási képesség terén eltérő fejlődésű gyermekek gondozása: Azon gyerekek számára, akiknek a fejlődés folyamán gyógy- ill. fejlesztő pedagógusi segítségre van szükségük, biztosítjuk, hogy hozzájussanak a nekik megfelelő segítséghez. Ez történhet óraadó fejlesztő pedagógus közreműködésével, vagy a kerületi Pedagógiai szakszolgálat igénybe vételével.

XII.

Sajátos nevelési igényű gyerekek gondozása

Óvodánk a megfelelő háttér biztosításának hiányában csak úgy tud fogadni sajátos nevelési igényű gyermekeket, ha a család biztosítja számukra a szükséges fejlesztés lehetőségét. XIII. Esélyegyenlőség 49

A Waldorf-pedagógiában alapelv a gyermekközösségek szociális sokszínűsége, az osztályközösségek kialakításában így már eleve igényt fogalmaz meg az alkalmazott pedagógia a szociálisan vagy egyéb okból hátrányos helyzetben lévők integrálására. A Waldorf-pedagógia alapelvei biztosítják az esélyegyenlőség megvalósulását. Különbözőség és beilleszkedési nehézségek esetén az óvónő a gyermekre külön figyelmet fordít, fejlődése érdekében egyénre szabott pedagógiai eszközökkel él. Az intézményben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód

megszüntetése vagy akadályozása. A

feladatellátás módjára vonatkozó döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni. Az esélyegyenlőséget szolgáló tevékenység -

Az esélyegyenlőtlenségre utaló jelekkel rendelkező gyerekek kiszűrése

-

Kiemelt figyelem biztosítása

-

Tájékoztatás a szükséges fejlesztések igénylésének lehetőségéről

-

A szülői közösség segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális vagy anyagi jellegű

XIV.

Gyermekvédelem

A Waldorf Óvodapedagógiai Program teljes egészét áthatja a gyermek iránt érzett tisztelet. Szem előtt tartja a gyermek alapvető jogait a testi egészségre, érzelmi biztonságra, és szellemi szabadságra. A pedagógiai program sajátosságaihoz igazodva a gyermekvédelem az óvoda-család kapcsolatára is hatékonyan kiterjed. Mivel óvodánk szülői kezdeményezésre alakult, 50

így szoros az együttműködés a családokkal a Waldorf-pedagógia megvalósítása érdekében. Az óvónők a szülők segítségére vannak nevelési problémáik megelőzésében és megoldásában. Az elmúlt évek alatt még nem volt ré példa, de indokolt estben, a gyermek érdekében az óvoda felveszi a kapcsolatot a helyileg illetékes családsegítő és gyermekvédelmi szervezettel, a megfelelő szakemberekkel, fejlesztő pedagógusokkal. A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenység

-

Az érintett gyermek életkörülményeinek és szociális helyzetének megismerése

-

Kapcsolattartás a családokkal, családlátogatás

-

Tanácsadás a Waldorf-pedagógia szellemében a rászoruló gyermekek és szüleik problémáinak megoldásában, amely feltételezi a hátrányos helyzetű gyermekek problémáinak alapos megismerését, figyelemmel kísérését és szükség esetén a tevőleges segítségnyújtást.

-

Az Óvónői konferencián az óvónők rendszeresen gyermekmegfigyelést folytatnak, amely tevékenységhez kérhetik a nevelési tanácsadó vagy gyermekpszichológus segítségét, véleményét.

-

Az érdekelt szülők tájékoztatást kapnak a lehetséges segélyekről és a támogatás célszerű felhasználásáról.

-

A szülőknek tájékoztató előadásokat szervezünk az egészségvédelem, nevelési kérdések témakörében.

XV.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A Waldorf-pedagógiában alapelv az óvodai csoport kialakításában így már eleve igényt fogalmaz meg az alkalmazott pedagógia a szociálisan vagy egyéb okból hátrányos helyzetben lévők integrálására. A hátrányos helyzet leggyakoribb okai: -

környezeti 51

-

anyagi

-

egészségügyi

-

a gyermek személyiségében rejlő okok

Óvodánkban a szociális hátránnyal küzdő családok segítésének módjai: -

Családlátogatás, konzultáció a fejlesztőpedagógussal, indokolt esetben gyermekvédelmi szakemberrel.

-

Szülőknek tartott előadásokkal.

-

Rendszeres egészségügyi felügyelet és orvosi ellátás (óvoda orvosával és védőnővel).

-

Az érintett gyermek szociális helyzetének diszkrét figyelemmel kísérése.

-

A szülők anyagi terheinek csökkentése érdekében (ritkán és alapos indok esetén) az egyesületi hozzájárulás mérséklése.

-

Továbbá a szülői közösség segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális vagy anyagi jellegű.

XVI. Érvényességi rendelkezések 1. A pedagógiai program érvényességi idejének meghatározása: A Program érvényes ….. évtől, a felülvizsgálati módosítás érvényes……….. szeptember 1-től visszavonásig.

2. A program elfogadása és esetleges módosítására vonatkozó jogosultság:

-

A Nevelőtestület jogosult dönteni.

52

Módosításra sor kerülhet:

-

Törvényi változás következtében.

-

Gyakorlati alkalmazás során felmerülő változás következtében.

-

A partnerközpontúság jegyében a Szülői szék kezdeményezésére.

3. A program értékelése és felülvizsgálata:

-

Ha a törvény másképpen nem rendelkezik, legfeljebb 5 évenként szükséges.

4. A program nyilvánosságra hozatalának módja: Tájékoztatás céljából a program kifüggesztésre kerül az óvodában, illetve elérhető elektronikus úton, az intézmény honlapján – www. rozsatneveto.hu

53

1. Melléklet

Intézményi adatok Név: Rózsátnevető Waldorf Óvoda Székhely: 1114 Budapest, Badacsonyi u. 20-22. (bejárat a 1114. Budapest, Diószegi út 44. sz. alatt) OM-azonosító: 034475 Működési engedély száma: BPB/012/03684-17/2013 Az Óvoda alapítója és fenntartója Neve: Dél-budai Waldorf Egyesület Székhelye:

1119 Budapest, Bártfai u. 31.

Alapító okirat kelte: 2013. május 5. Bírósági nyilvántartásba vétel:

PK.60.336/1997/2, 1997.05.20., sorszáma: 7574.

Közhasznúság fokozata: közhasznú

54

2. Melléklet Jogszabályi alapok Nkt.26.§ (1) A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Nkt.72.§ (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. R. 82.§ (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék R.(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. R.(3) A pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Nkt. 26.§ (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. – utalással Nkt.63.§ (1) f) a pedagógus joga, hogy a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, Nkt.70.§ (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról dönt. R. 118.§ (3) Be kell szerezni a szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően – a) a pedagógiai program elfogadásához. R. 121.§ (7) Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, elfogadása előtt. R. 122.§ (9) Az óvodaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az óvodaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. Nkt.26.§ (1) A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Nkt. 32.§ (1) i) a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja HA EGYHÁZI FENNTARTÁSÚ, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 55

1. SZ. MELLÉKLET JOGSZABÁLYI ALAPOK Nkt.26.§ (1) A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Nkt.72.§ (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. R. 82.§ (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék R.(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. R.(3) A pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Nkt. 26.§ (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. – utalással Nkt.63.§ (1) f) a pedagógus joga, hogy a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelésioktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, Nkt.70.§ (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról dönt. R. 118.§ (3) Be kell szerezni a szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően – a) a pedagógiai program elfogadásához. R. 121.§ (7) Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, elfogadása előtt. R. 122.§ (9) Az óvodaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az óvodaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. Nkt.26.§ (1) A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Nkt. 32.§ (1) i) a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja HA EGYHÁZI FENNTARTÁSÚ, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Nkt. 69.§ (1) A köznevelési intézmény vezetője e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját.

56

2.SZ. MELLÉKLET

Dél-Budai Waldorf Egyesület Tárgyi feltételek meglétét igazoló tételes jegyzék A 20/2012. EMMI rendelet szerint az intézményfenntartóknak 2013. május 31ig a meglévő intézményeknek nyilatkozniuk kell a minimális heyiség és felszerelési feltételek meglétéről. A Nkt. 9. § (8)-(10) és maga a rendelet 2. sz. mell. bevezető rendelkezéseinél megengedi, hogy „az eltérő pedagógiai elveket tartalmazó nevelési program az eszköz- és felszerelési jegyzéktől eltérően határozhatja meg a nevelőmunka eszköz és felszerelési feltételeit.” Az alábbi jegyzék a Waldorf Óvodapedagógiai Program (WOP) alapján készült. I. Helyiségek ESZKÖZ/FELSZERELÉS Csoportszoba Tároló(szertár) Óvónői szoba Szülői fogadó, tárgyaló Gyermek öltöző Gyermekmosdó, WC Felnőtt öltöző, mosdó, WC

MENNYISÉG 2 egybenyíló helyiség 1 1 1 1 1

Bejáratok, közlekedők, előtér

1

Játszóudvar

2

MEGJEGYZÉS 22 gyermekre Óvónői szobával azonos 3 mosdóval, 3 WC-vel Öltöző az Óvónői szobában WC, mosdó külön helyiségben

Első udvar: kizárólagos használatban Hátsó udvar másik óvodával közös tér, de kijelölt saját terület

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

57

Csoportszoba ESZKÖZ/FELSZERELÉS MENNYISÉG Óvodai fektetők/matracok Ottalvó gyermekenként vagy kiságyak 1db matrac Fektető tároló Matraconként 1 db

MEGJEGYZÉS Beszerzés alatt

Matraconként egyedi tárolózsákkal megoldva

Gyerekméretű párna, takaró, huzat Gyermekszék tömör fából Óvodai fektetők (színes rongyszőnyegek, puha báránybőrök) Gyermekasztal tömör fából Fényvédő függöny Szőnyeg/természetes anyagból/ Évszakasztal Játéktartó polc, szekrény Évszakasztal Hőmérő Felnőtt szék Textiltároló (kosár/polc/szekrény) szeméttároló Edény és evőeszköz tároló Konyhasarok vízvételi lehetőséggel

ottalvó gyermekenként 25 8 rongyszőnyeg 2 báránybőr 4 4 2 1 9 1 1 2 1

Fali és különálló

Konyhában is külön Helyi adottságok szerint külön konyha-helységben

3 1 1

58

Óvónői szoba ESZKÖZ/FELSZERELÉS Íróasztal Szék Könyvszekrény Zárható iratszekrény Telefon Számítógép Nyomtató

MENNYISÉG

MEGJEGYZÉS

1 2 1 Beszerzés alatt mobil

1 1 1

Gyermeköltöző ESZKÖZ/FELSZERELÉS Öltözőrekesz, ruhatároló, 13 fogas Cipőtároló

2

Öltözőpad

4

Gyermekmosdó/WC ESZKÖZ/FELSZERELÉS Gyermek mosdó 3 Gyermek WC 3 Szappantartó 3

MENNYISÉG

MEGJEGYZÉS Fogasonként több gyermek ruhatároló zsákjával Helyi adottságok szerint a padok alatt is tárolható cipő Plusz zsámolyok 9db

MENNYISÉG

MEGJEGYZÉS Mosdókagylónként 1

Játszóudvar Helyi adottságok figyelembevételével: virágágyás, kerti csap,farönkök, kerti szerszámok, bokrok ESZKÖZ/FELSZERELÉS MENNYISÉG MEGJEGYZÉS Fa libikóka 1 Első udvarban Mászóka/csúszda 1 Hátsó udvarban Homokozó és tartozékai 2 Hátsó udvarban, első udvarban is Takaróháló 2

59

III. Tisztálkodási felszerelések ESZKÖZ/FELSZERELÉS MENNYISÉG Tisztálkodási felszerelések: Ruhakefe 1 Körömkefe 5 Szappantartó 5 Felnőtt kézmosó mosdó 2

Egyéni tisztálkodószerek (fogmosópohár, fogkefe, fésű Abrosz vagy textil alátét Takaró

MEGJEGYZÉS Óvónői szobában Mosdókagylónként 1 mosdókagylónként 1 Körömkefével, szappantartóval. Óvónői szobában is, valamint külön helyiségben

22+2 3 váltás Alvó gyermeklétszám szerint

Beszerzés alatt

IV. Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök ESZKÖZ/FELSZERELÉS MENNYISÉG MEGJEGYZÉS vasaló 1 vasaló állvány 1 szennyestároló 1 Óvónői szobában Kerti munka eszközök 1-1 Ásó, gereblye, létra, kanna Takarító eszközök Felmosószett 2; seprű, partvis Hűtőgép 1 Porszívó 1 V.Melegítőkonyha eszközei ESZKÖZ/FELSZERELÉS Tányérok 57 Poharak Bögrék Konyharuhák Melegítőlábasok, fazekak Tálalótálak (jénai, porcelán) Kenyereskosár Tálcák Kancsók Szeletelőkések Merőkanalak Vágódeszkák

MENNYISÉG

36 55 10 7 10

MEGJEGYZÉS + 68 müzlis tál, nagyobb tálak

üveg tál, kerámia sütő tál, nagy salátás tálak

3 6 5 11 4 3

Fa Üveg, porcelán 7 kisebb, 4 nagy

VI. Nevelómunkát segítő játékok és egyéb eszközök 60

Különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei: textíliák, gyapjú len, vászon, pamut, bársony selyem, színesgyapjú, kosarak, üvegek, kuckók, koronák, palástok, bábuk, babák, filc állatok. Minden játék természetes anyagból készült.

Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök: botparipák, lókantárok, labdák, kötelek. Csoportszobai és udvari eszközök

Ének, zene, énekes játékok eszközei: rézharangok, xilofonok, hárfa, csörgők, bot, fúvós, pengetős hangszerek

anyag, terítő 15 db., tönköly párna 27 db., babaágynemű, anyagok 10 db., pólya 1 db., babaruha 11db., kendő 4 db., Waldorf babák, manók, párnababák 13 db., babakocsi 2db., babakonyha polc 3db., babakonyha 1 db.játék vasaló, állvány, szárító 1 db., konyhai készlet, babaház 1 db. bútorok 18 db. bábok 17 db. szerepjáték ruhák, kellékek 17 db.,filc állat 10 db. filc labda 3 db.kötött állat 18 db. fa jármű 17db., sínpálya 1 db., fa játék 1db. golyópálya 1 db. teknő 2 db. rönk építőkocka készlet 1 db. paraván1 db. gyerekbútorok stb. botparipa 1 db., nagy fa dobozok 6 db., játék pallók 7 db., rácsos mászó 1 db. textil hinta 1 db. függesztő kötél 1 db., tuskók, rönkök 5 db. pad 4 db., talicska 1 db. mászóka, csúszda 1 db. zsákhinta 1 db., rönk asztal 4 db. vizi játék 1 db., kötél 3 db. fa teknő 3 db. lapátok, vödrök stb. lant (hárfák) 3 db., metallofon 1 db., hangonkénti metallofon 2 db. csörgők 2 db., ritmusfa 2 db., 1 db. béka ritmus hangszer 1 db. madársíp 1 db.

Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

61

Az óvoda nevelési programja szerint rendelkezésre állnak Gyermeklétszám figyelembevételével.

Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztö anyagok, eszközök: kagylók, fenyőtoboz, kövek, kavicsok, gyökerek, fakéreg, ásványok. Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök: méhviasz gyurma és kréta; színes gyapjú, filc gyapjútáblák; méhviasz lapok; rajztábla tartó, akvarell festék, vastag ecset, szivacs, rajztábla; természetes alapanyagú fonalak.

rajztábla tartó 1 db., rajztábla 22 db., akvarell festék színenként 1 db. (kék, sárga, piros, narancs), ecset 13 db.

A természeti – emberi – tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok: kristályok, ásványok, kövek különféle méretben és mennyiségben; rongybabák, kötött vagy nemezelt; babaház,babakocsi, bababútorok, babakonyhai eszközök.

babaház 1 db., babakocsi 2 db., bababútor 18 db. babakonyha eszközök 55 db.

Munkajelleg" tevékenységek eszközei: kézimunka kellékek, satupad, szerszámok; a sütés eszközei: kötények, formák, sodrófák: gyúródeszka, teknő, malom; takarítóeszközök, felnőtt és gyermek méretben

satupad 1 db., szerszámok: fűrészek, satuk, reszelők 18 db., kalapács 1 db. sodrófa 8 db., gyúródeszka 27 db., teknő 2 db., kötény gyerekeknek 20 db. , felnőtt kötény db. diótörő fa 1 db. , diódaráló 1 db.

Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök ESZKÖZ/FELSZERELÉS MENNYISÉG 62

MEGJEGYZÉS

Hangszer pedagógusoknak Hangszer gyermekeknek

Beszerzés alatt lant (hárfák) 3 db., metallofon 1 db., hangonkénti metallofon 2 db. csörgők 2 db., ritmusfa 2 db., 1 db. béka

VII Egészség és Munkavédelmi eszközök ESZKÖZ/FELSZERELÉS MENNYISÉG Mentőláda 1 Gyógyszerszekrény 1 Munkaruha Tűzoltó készülék 1

MEGJEGYZÉS Beszerzés alatt

2013. május 27.

........................................... Rózsátnevető Waldorf Óvoda Intézményvezető

. ......................................... Dél-budai Waldorf Egyesület Elnök

63