SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ÉS JEGYZŐ 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103
ELŐTERJESZTÉS Siófok Város Képviselő-testületének 2013. decemberi ülésére
Tárgy: Településfejlesztési döntés a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumot magába foglaló telektömb Vt-9-z építési övezet beépítési előírásainak felülvizsgálata elindításáról Előterjesztő: Dr. Balázs Árpád polgármester /Dr. Pavlek Tünde jegyző Előkészítette: L.Miha Emőke főépítész Egyeztetve: Polgármesteri Kabinet Tárgyalja: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
2 Tisztelt Képviselő-testület! A Településrendezési eszközök hatályosulása, módosításuk jogszabályi változása, valamint ezzel összefüggésben a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályainak megállapítása tárgyú előterjesztés részletesen tartalmazza településrendezési eszközök módosítására vonatkozó megváltozott jogszabályi körülményeket. Az előterjesztés alapján megállapításra került, hogy - amellett, hogy a megváltozott jogszabályi háttérnek megfelelő felülvizsgálatra fel kell készülni elkerülhetetlen néhány, a település életében aktuálisan felmerült kérdés azonnali vizsgálata. A következőkben egy ilyen - nemrégiben felmerült - szabályozási kérdés vizsgálatának szükségére hívom fel T. Képviselő-testület figyelmét. Kifordult a Föld a sarkából – az időjárási szélsőségek kapcsán gyakorta érezzük ezt. Balatonon működő viharjelzés létrehozásához már a múlt században is károk illetve katasztrófák sorának kellett bekövetkeznie. 1931 szeptemberében heves vihar csapott le a Balatonra, ami tönkretette a Trianoni békeszerződés okán titkosan működő vízi repülőiskola 5 hidroplánját. A balatoni viharjelzés 1934. július 8-án indult meg Dr. Hille Alfréd, repülő ezredes, meteorológus kezdeményezésére. 1956 végén, Zách Alfréd szervezőmunkájának eredményeként a kikötőtől nyugatra, közvetlenül a tó partján épült meg a város egyik jellegzetes épülete a Meteorológiai Obszervatórium. Az Obszervatóriumban működik a balatoni viharjelzés központja, ahonnan az egész Balaton környéke az első viharjelzést kapja, ..."az Obszervatórium az utolsó olyan megmaradt tudományos létesítmény, amely a Balaton mellett, a tó meteorológiai és hidrológiai rendszerének megfigyelését és elemzését végzi a nap 24 órájában". A közelmúltban az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSz) panaszos levéllel fordult Siófok Város Jegyzőjéhez az OMSz Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának (továbbiakban: Obszervatórium) környezetében tervezett építkezéssel kapcsolatban. A levél részletesen felsorolja a tervezett beépítés konkrét hatásait, ezért az jelen előterjesztés mellékletében teljes terjedelmében olvasható. A panaszos beadvány - a Balatoni Fejlesztési Tanács útján - a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz is megküldésre került, melynek kivizsgálása után az Állami Főépítész javaslatot tett az érintett ingatlant tartalmazó telektömb/építési övezet módosításával kapcsolatosan annak érdekében, hogy a védett épület és a telkén található védett fák oltalma hatályosulni tudjon, az érintett építési övezetet alaposabban szabályozó HÉSZ által. A panaszos levél további egyéb környezeti és tájépítészeti szempont mellett az Obszervatórium épületegyüttese és a hozzá tartozó park karakterisztikus létesítményére hivatkozással is sérelmesnek tartja a környezetének tervezett beépítését. A Siófoki Viharjelző Obszervatórium épületegyüttese magába sűríti mindazt az ambíciót, lelkesültséget, amely a 60-as évek balatoni építészetét jellemezte. Hordozza azokat a szellemi vágyakat és szerkezeti megoldásokat, amelyek akkor a magyar építészetet a nagyvilághoz kötötték. „Az építmény, amit terveznem kellett, elsősorban hajlék, ház, azonban a benne folyó …tevékenység, az építménynek dinamikus tartalmat ad. A földönállás nyugalmát és az elemekkel való tevékeny szembenállást, mint eszmét tartottam szükségesnek egyidőben megjeleníteni.” (Molnár Péter: Meteorológiai obszervatórium és viharjelző állomás, Magyar Építőművészet. 1956. 9. sz.) Az építkezés 1954. június 8-án indult, és 1955. december 31-én fejezték be. Építészettörténeti szempontból is kiemelkedő Molnár Péter alkotása, amely az ötvenes évek közepén, a szocreál ideológiai nyomással terhelt időszakában született, ugyanakkor messze előremutat a hatvanas években kibontakozó modern építészeti irányzatok felé. A sallangoktól mentes, egyszerű funkcionalitás már az épületegyüttes telepítésében is megmutatkozik. A megfigyelőtornyot és a pilotozó bástyát – a két helyet, amelyben a
3 létesítmény fő funkciója sűrűsödik – vitorlafal köti össze. E fal lehatárolja a kertet, intimitást biztosít a kertbe beúszó lakóépületnek, ugyanakkor merevíti, hátrafeszíti a Balaton fölé magasodó tornyot. Molnár Péter épületegyüttese, ahogy ő fogalmaz: „...formailag igyekszik idézni az építészeti geometria eszközével mindazokat a képzeteket, asszociációkat, gondolatokat, melyek a formán keresztül a tartalom megismeréséhez és megértéséhez szükségesek.” (MP.1956.) Az épületegyüttes 1997-es tervek alapján sajnálatos módos jelentős, az eredeti koncepciót fel nem ismerő átalakításon esett át. Az átalakítással a földszintes épülettömeg tetőterasza helyére magastető épült, a nyugati telekhatáron a vasbeton támfal mentén felkúszó lépcső megérkezéseként szolgáló körbástya és az ahhoz kapcsolódó építmény nyeregtetős lefedést kapott teljesen feledve az eredeti egyedi és koncepcionális tömegformálást. Ezzel az átalakítással az egység képe - mely a fenti helyszínrajzból is kiolvasható visszafordíthatatlanul szétesett. Valószínűsíthetően fentiek magyarázzák, hogy 2005-ös helyi építészeti értékvédelmi rendeletünk megalkotásakor már nem az egész épületegyüttes került védelem alá, hanem csak a "teljes épület", megőrzendő az "eredeti tömegforma". A 2008-as rekonstrukció - sajnálatosan - csak a megfigyelőtorony építményére korlátozódott. Az építés óta eltelt több évtized alatt a létesítményt nem újították fel, csupán a földszintes épületrész kapott magastetőt a sorozatos beázások miatt. Ez a beavatkozás, bár a problémát megoldotta, az épületegyüttes eredeti koncepciójától és tömegétől idegen, szerencsétlen megoldás. A 2006-ban, az obszervatórium építésének 50 éves évfordulója kapcsán elhatározott felújítás pedig kizárólag a megfigyelőtorony épületrészére összpontosult. A torony tetőteraszán számos műszer található, amelyeket rendszeresen ellenőrizni és felügyelni kell. A járható lapostető a felújítás során korszerűsítésre került. Siófok Város Önkormányzata a helyi építészeti és történeti értékek védelméről szóló 22/2005.(IV.29.) sz. rendelete (továbbiakban: Értékvédelmi r.) 2. számú mellékletében É/12 jelzőszámmal jelölt a Meteorológiai Állomás, melynek teljes épülete helyi védelem alatt áll, védett az eredeti tömegforma. Fenti rendelkezésnek némileg ellentmondani látszik a Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének Siófok város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 23/2005.(IV.29.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: HÉSz) és annak 1. számú melléklete: a Szabályozási terv (továbbiakban: SzAT) azon rendelkezése, mely szerint a Meteorológiai Obszervatórium környékére zártsorú beépítési mód szerint lehet az épületeket elhelyezni (továbbá a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50, a zöldfelület előírt legkisebb mértéke 30 %, a megengedett legnagyobb építmény magasság 12, 5 m). A HÉSz vonatkozó rendelkezését - vélhetően - a Siófok vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek elfogadásáról szóló 42/2004.(XII.30.) TNM rendelet (továbbiakban TNM r.) által kötelezően előírt beépítetlenül megőrzendő parti területsáv determinálta, mely tekintve az itt kialakult építési telkek elaprózottságát - jelentős mértékben korlátozza a beépíthetőséget. Ugyanakkor - az akár műemléki védelemre is méltó - helyi építészeti értékünk védelme, valamint az épületben működő kiemelt fontosságú tevékenység, a mérési műszerek zavartalan működtetése a környezet beépíthetőségének felülvizsgálatát sürgeti.
4
Siófoki Viharjelző Obszervatórium a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből Kilátás a tetőteraszról Borsos Miklós Uráni c. szobra az Obszervatórium udvarán
1.1.
Fentiekben foglaltak, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 7. § (2) alapján - az Állami Főépítésszel egyeztetettek szerint - javaslatot teszek a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumot magába foglaló - Siófok, Vitorlás utca, Erkel Ferenc utca, Bethlen Gábor utca, Szigliget utca, Kaáli Nagy Dezső utca, a Szabadstrand, a Balaton-tó, valamint a 6776 hrsz-ú hajóállomás és a 6789 hrsz-ú közút által körülhatárolt - telektömb területén belüli - a sajátos használat, valamint a tervezett szabályozás szempontjából összefüggő - Vt-9-z jelű építési övezet beépítési előírásai felülvizsgálatának lefolytatására.
5 Az OTÉK 7. § (2) előírja, hogy az építési övezeteket, övezeteket a meglévő és/vagy tervezett szerepkörük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján és úgy kell besorolni, hogy az azokon belüli – azonos helyzetben lévő – telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg (a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 45. § (1) figyelembevételével - 2012. augusztus 6-án hatályos állapot). A 49/2005.(IV.28.) számú képviselőtestületi határozattal elfogadott településszerkezeti tervünk (továbbiakban: TSzT) - a magasabb rendű jogszabályoknak megfelelve - a telektömbben Településközpont vegyes, Különleges terület, valamint a telektömb nyugati szélén, a Kaáli Nagy D. utca mentén hétvégiházas Üdülőterület terület-felhasználású területek kijelölését határozta el. Ennek megfelelően - Településközpont vegyes területű építési övezeteket (Vt-9-z és Vt-16-sz), „K-str” jelű, „strand”, valamint hétvégiházas Üdülőterület (Üh-1-sz) építési övezet kijelölésével - szabályoz a SzAT. HÉSz alapján Településközpont vegyes területen (Vt) elhelyezhetőek: lakóépületek, igazgatási épületek, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, egyéb közösségi szórakoztató épületek, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportépítmények, parkolóházak, üzemanyagtöltők (de csak a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett tömbökben), üdülőépületek (de csak a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett és már így kialakult tömbökben), a lakó-, üdülő- vagy szállásépületek rendeltetésszerű használatához szükséges kiegészítő építmények, valamint kivételesen: nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények (de csak a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területen) és termelő kertészeti építmények helyezhető el. 1.2.
Javaslom - magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, valamint jogszabályi harmonizáció érdekében - a HÉSz felülvizsgálatát elvégezni.
Fent hivatkozott HÉSz előírás szerinti kivételesen elhelyezhető építmények köre (a HÉSz több más rendelkezésében is meghatározásra került a kivételesen elhelyezhető építmények köre) a HÉSz 27. § (1) alapján kétlépcsős eljáráshoz kötött, miszerint Elvi építési engedélyben kell meghatározni a telek beépítésével, a településképi és építészeti megjelenítéssel valamint a szakhatósági előírásokkal kapcsolatos követelményeket. Az előírás felülvizsgálata - a jogszabályi háttér változása okán - elkerülhetetlen. Hatályossága alatt ellehetetlenítheti az engedélyezéseket. 2.1. A módosítás tartalmi követelményei: a hatályos jogszabályoknak megfelelően javaslom, a hatályban lévő településrendezési eszközeink módosítása során az un. "régi OTÉK" településrendezési és tartalmi követelményei szerinti módosítást választani. A Településrendezési eszközök hatályosulása, módosításuk jogszabályi változása, valamint ezzel összefüggésben a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályainak megállapítása tárgyú előterjesztés részletesen tartalmazta a településrendezési eszközök módosításának lehetőségeit. Együtt tervezendő terület esetén a - 2015. december 31-ig történő - módosítás történhet az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, vagy a Korm. r. tartalmi előírásainak és 6. melléklet szerinti településrendezési eszközök - jelmagyarázatnak alkalmazásával. Ez utóbbi esetben az együtt tervezendő területre új alaphatározatot (TSzT esetében) és új alaprendeletet (HÉSz esetében) kell elfogadni, vagyis ebben az esetben a településre két alaphatározat és két alaprendelet lenne érvényben egymás mellett, ami - az amúgy sem egyszerű - jogértelmezést jelentősen nehezítené.
6 2.2.
A módosítás egyeztetési eljárása: a két egyeztetést összevontan egy egyeztetési eljárás, az egyszerűsített egyeztetetési eljárás keretében célszerű lefolytatni, melyet a partnerségi egyeztetéssel kell kezdeni.
Az 1. pont szerinti módosítás egyeztetése - a Kr. 32. § (4) alapján - történhet az egyszerűsített eljárás szerint, amennyiben a településrendezési eszköz módosítása során az alábbi feltételek egyaránt teljesülnek: a) a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem változik, b) nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, kivéve, ha a képviselő-testület döntésében a módosítást gazdaságfejlesztő beruházás megvalósulása érdekében támogatja és az legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja, c) nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természetközeli terület megszüntetése. A 2. pont szerinti módosítás egyeztetése - a Kr. 32. § (6) alapján - tárgyalásos eljárás szerint történik, amennyiben a településrendezési eszköz készítése vagy módosítás c) magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, valamint jogszabályi harmonizáció érdekében történik. A javasolt eljárási forma, az egyszerűsített egyeztetési eljárás - az Állami Főépítésszel egyeztetettek szerint - megfelel mindkét tervezett módosításnak azzal, hogy a tervezés keretében a 2. pont szerinti módosítás a jogszabályi előírásoknál több időt enged a véleményezésre. Ugyanakkor a terv kidolgozása előtt szükség lehet adatkérésre, ugyanis -, bár alapesetben az egyszerűsített eljárás során az előzetes tájékoztatási szakasz kihagyásával az egyeztetést lehet kezdeményezni a kidolgozott terv véleményezésével - a Kr. 41. § (1) alapján - amennyiben a településrendezési feladathoz adatok beszerzése szükséges - a polgármester az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kérhet az érintett államigazgatási szervektől. Az Oték 38. § (5) alapján pedig, ha valamely építményt a megengedett környezetterhelési határértékekkel szemben védeni szükséges és az műszaki kialakítással nem oldható meg, a védelemre igényt tartó köteles védőterületet kialakítani. 38. § (2) A védőterület kiterjedését, felhasználásának és beépítésének lehetőségét, módját és feltételeit a vonatkozó jogszabályok – ennek hiányában az illetékes hatóságok előírásai – alapján kell meghatározni. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.2.). 1. § (3) bekezdés kimondja, hogy a várható környezeti hatás jelentőségének eseti meghatározása alapján dönthető el a környezeti vizsgálat szükségessége a) a település egy részére készülő szabályozási terv, illetve helyi építési szabályzat és azok módosítása esetén. A Kr. 2. kimondja azt is, hogy a terv, illetve program kidolgozásáért felelős szerv (jelen esetben az Önkormányzat) állapítja meg, hogy a terv, illetve program beletartozik-e a környezeti vizsgálat szükségességének eseti eldöntésére kötelezett körbe. A döntéshez azonban ki kell kérni a Kr.2. 3. számú mellékletében meghatározott környezet védelméért felelős szervek véleményét és a Kr.2. 2. számú mellékletében foglaltakat szükséges mérlegelni. A környezeti vizsgálat szükségessége, tehát, független az egyeztetési eljárás egyszerűsített formájától. 2.3. Siófok Város Településfejlesztéssel és Településrendezéssel Összefüggő Partnerségi Egyeztetésének Szabályai alapján javaslom, hogy a Képviselő-testület a módosítás elindítását eldöntő határozatában - a közérdekű funkciót ellátó - Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumát eseti partnernek határozza meg.
7 Siófok Város Településfejlesztéssel és Településrendezéssel Összefüggő Partnerségi Egyeztetésének Szabályai megalkotása alapján a képviselő-testületnek lehetősége van Siófok Város adott településfejlesztési vagy településrendezési dokumentuma készítése, módosítása során a településfejlesztési döntésben, határozatban un. Eseti partnert meghatározni. A partnerségi egyeztetés szabályai alapján az Eseti partnerek elektronikus formában (e-mailben) és / vagy postai úton értesítést kapnak a hirdetményekről.
Fentiek alapján kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy hozza meg az alábbi határozatát: HATÁRO ZATI JAVASLAT:
Siófok Város Képviselő-testülete megtárgyalta a „Településfejlesztési döntés a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumot magába foglaló telektömb Vt-9-z építési övezet beépítési előírásainak felülvizsgálata elindításáról” tárgyú előterjesztést, mellyel kapcsolatban a következő határozatot hozza: 1.
A Képviselő-testület elhatározza, hogy - a hatályos építésügyi jogszabályok előírásai szerint 1.1. Siófok Város Vitorlás utca, Erkel Ferenc utca, Bethlen Gábor utca, Szigliget utca, Kaáli Nagy Dezső utca, a Szabadstrand, a Balaton-tó, valamint a 6776 hrsz-ú hajóállomás és a 6789 hrsz-ú közút által körülhatárolt telektömb területén belüli - a sajátos használat, valamint a tervezett szabályozás szempontjából összefüggő - Vt-9z jelű építési övezet beépítési előírásainak felülvizsgálatára kiterjedően a helyi építésügyi szabályzat módosítására, valamint 1.2. a HÉSz-ben egyes magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, valamint jogszabályi harmonizáció érdekében rendkívüli módosítási eljárást indít el.
2.
A Képviselő-testület elhatározza, hogy - a hatályos építésügyi jogszabályok előírásai szerint - településrendezési eszközök módosítását 2.1. az un. "régi OTÉK" településrendezési és tartalmi követelményei szerinti 2.2. az egyszerűsített egyeztetési eljárás kereteiben indítja el, 2.3. az egyeztetési eljárásban - a közérdekű funkciót ellátó, Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumát eseti partnerként határozza meg.
3. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, településrendezési terv készítőjével.
kössön
tervezési
Felelős: polgármester Határidő: értelem szerint Siófok, 2013. december 3. Dr. Balázs Árpád polgármester
Dr. Pavlek Tünde jegyző
szerződést
a
8
Előterjesztés 1. számú melléklete:
9
10
11
