12010 9 770352 607004
I SSN 0352 - 6070
59. évfolyam • 2012. október • Ára 40 dinár
Köszöntő Az erdőben sok fa és bokor levele már egészen piros. A páfrányok közt két nyúl fut. Az egyik oldalra ugrik, és eltűnik. A másik észreveszi barátja kikandikáló fehér farkát, és elkapja őt. Most neki kell elbújnia. Fürgén bemászik egy bokor alá, és vár… Bújócskáznak. Látod, még az állatoknak is van játszótársuk, barátjuk! A mostani Mézeskalács kis történetei is a barátság köré fonódnak: Bajban ismerszik meg a jó barát. Életünk során, ha bajba kerülünk, előfordulhat, hogy azok, akiket barátainknak hittünk, magunkra hagynak bennünket. De
vannak, akik segítenek, akik kitartanak mellettünk, egész életünkben, jóban és rosszban. Ők az igaz barátok. Kívánok mindenkinek ilyen igaz barátokat! Csilla
• A bohóc • Kígyók • Mesebeli ló • Tündérország • Mesterségek (cipész, bognár, kovács…) • Görög istenek
ISSN 0352–6070 COBISS.SR.-ID 16291074
Vajdaság Autonóm Tartomány kormánya
Fedőlap és illusztrációk: Recskó Dianna (14–15. o.) és Belec S. Anikó (3., 23. o.) – a legkisebbek irodalmi és foglalkoztató folyóirata n Megjelenik a tanévben havonta egyszer n
n Első szám: 1953 (mellékletként), 1954 májusa (külön lapként) n Alapító (laptulajdonos): Magyar Nemzeti Tanács n Kiadja: a Magyar Szó Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 21000 Novi Sad (Újvidék), Szerbia n A Kft. megbízott igazgatója: Bordás Győző n A Magyar Szó napilap megbízott főszerkesztője: Varjú Márta n A Jó Pajtás hetilap és a Mézeskalács havilap felelős szerkesztője: Lennert Géza n A Mézeskalácsot szerkeszti: Tripolszki Csilla n Lektor: Buzogány Kardos Julianna n Grafikai szerkesztő: Buzás Mihály n Szerkesztőségi titkár: Fehér Mária n Állandó külmunkatársak: Belec S. Anikó és Recskó Diana ( 021/475-400-8 n Leveleiteket a következő címre küldhetitek: Mézeskalács, 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. n Kéziratokat és rajzokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza n URL: http://www.jopajtas.info, e-mail:
[email protected] n n Terjeszti a Magyar Szó Lapkiadó Kft. terjesztőosztálya. Tel/fax: 021/557-304 n e-mail (csak laprendelési ügyekben):
[email protected] n Nyomtatja: Magyar Szó Kft. – FORUM Nyomda, Újvidék, felelős vezető: Berta Zoltán igazgató n n Előfizetés egy évre 400 dinár (csak belföldi kézbesítéssel) n
2
(Részlet)
Rajzpályázatok
A Mézeskalács megjelenését támogatta:
CIP – A készülő kiadvány katalogizálása A Matica srpska Könyvtára, Újvidék (Novi Sad)
Túl a maszathegyen
„Szia! Úgy hívnak, hogy Johanna. Maszat Johanna” szólt a lány (És egy gödröcske nyílt ki nyomba Az arca egyik oldalán), „Téged hogy hívnak?” „Muhi Andris” Szólt Andris, s hozzátette azt is: „Leszel a barátom?” „Leszek.” (Hohó, csak emlékezzetek, Így barátkoztatok ti is még Nem olyan rég, az oviba.) A lány azt mondta: „Na szia” Azzal leült az ágra ismét, „Na szia” mondta Andris is, S kezet fogtak, mint két isis.
És attól fogva szinte mindent Együtt játszott a két barát, Együtt volt sülve-főve, kint-bent, Felejtett gondot és parát, Együtt volt jóban, néha rosszban, Együtt is hempergett a koszban, Együtt játszott pampás-mamást Meg azt a mindenféle mást, Amit a lányok – macskabölcsőt, Gumázást, ugróiskolát, S még sorolhatnám is tovább, Játszottak bújócskát, fogót, sőt Focit meg indiánosat, És beszélgettek is sokat. Varró Dániel
3
Népszokások
Népszokások
A szüret Régen ökrös fogatok, később lovas kocsik vitték a hatalmas hordókat fel a hegyre, ki a szőlőföldekre. A szüretelők is felültek a kocsikra, s énekelve vonultak. Amikor befejezték a szüretet, hordókban hazahozták a szőlőt, idehaza pedig várta őket a bográcsban főtt paprikás.
Gazda, gazda, mossál kádat, szüretelőid vártan-várnak. Pántos puttony hadd forogjon, poharunkba must csorogjon. Rézbográcsban hús rotyogjon, jószagú gőze göndörödjön. Szeptemberben már izgult a gazda, mert hívatlan látogatók érkeztek kertjébe, a seregélyek. Ilyenkor elővette kereplőjét, és kerepelt egész nap. Innen a szólás, hogy jár a szája, mint a kereplő. Kereplővel riogatták a szőlőpásztorok a madarakat. Mesénk alkalmával domborítsuk ki, hogy a szüretelés társas munka: rokonok, barátok, ismerősök együtt csinálták. Magyarázzuk el, hogyan szedték a szőlőt (ollóval, késsel), mi a hordó, a kád, a dézsa, a puttony, a bíró fogalma. Készítsünk madárijesztőt.
4
Népi hangszerek Csörgő – Villanydrótra kilyukasztott üdítőitalos üvegek kupakjait fűzünk. Használata: rázogatás. Dob – Befőttesüvegre (köcsögre) széles, benedvesített ragasztópapírt húzunk, és körbetekerjük vékony spárgával.
Fésűs zümmögő – A fésűre selyempapírt teszünk. Használata: szánkhoz emeljük, és erősen rádúdolunk. Zúgattyú – Egy nagyobb gombba spárgát fűzünk. Használata: A spárgát a gombbal megpörgetjük. Ha jól sikerült, magától „húzza-ereszti” a karunkat.
Doromb – Régen cigány kovácsok készítették. Patkó alakú fémkeretből s egy, a kerethez erősített keskeny, a végénél L alakban meghajlított acélnyelvből áll. A doromb hangját a szájüreg erősíti fel.
Citera – Legnépszerűbb pengetős hangszerünk. Kereplő – Kártékony állatok riasztására használták. A pásztorok állatok terelésére is alkalmazták. Ritmusképletekkel üzeneteket is közvetítettek. Az óév búcsúztatásánál, farsangi mulatságokon szólaltatták meg fülsüketítő, kerregő hangját. Furulya – Legnépszerűbb népi hangszerünk.
Kolomp – A magyar pásztorok számára a kolompok nemcsak a legelő állatok nyakába akasztott jelzőeszközök, hanem zenei igénynyel összeválogatott hangszerek is voltak. Ha felkötötte a kolompot rázza is – amit elvállalt az ember, azt teljesítenie is kell. Cserépsípok – Fazekasok készítették és árulták a vásárokon, búcsúkon. Állatokat, főleg madarakat utánzó ajaksípok. A sípszerkezetek azonos elvűek a furulyáéval. Továbbfejlesztett változatuk az okarina (körtemuzsika).
¯
5
Itt az ősz – add tovább! Szobám nyitott ablakán behullt egy vörös, pödrött levélanyó – leány? –, felkiáltott: itt az ősz – add tovább! Nagy karimás keménykalapomra, eső-fiú rákopogott: az őszt hozom, ip-apám!
A nagykapu ajtaján, ő…ssz…ssz… ő…ssz…ssz…. Kiperdült Zsolt és Zalán. Itt hát az ősz, én megírtam – te add tovább! Szűgyi Zoltán
A szél felettem átszállt, s – ősz-szelek! ősz-szelek! – harsogott vissza rám.
Szüret után Dörzsöli markát most a vincellér, bodzafa kádban a must mind elfér. Hordók hasában, kádak fenekén hegy leve forr, lesz itt jövőre malacpecsenyére mézízű bor. Így dudorászik a vincellér, sok a dolga; pincék mélyén csurran a nektár s kong a donga.
Kalapos Kitti Vivien 4,5 éves, Labud Pejović óvoda, Péterréve
Túri Gábor Lapu Vivien 2. osztály, Királyhalom
Nagyi Tóth Napsugár Anna 4. osztály, Budapest
6
Apró Leona 6 éves Pecesor
7
Bújócska Így számolok:
Zsombék, nádas, rekettyés, Ki itt lakik, szerencsés. Lakják pedig vadkacsák, Csörgő récék és rucák,
Egyem, kettem, hármam, négyem, Hét fa áll az erdőszélen.
Ki búvik, ki szalad, kövekből víz fakad.
Ötöm, hatom, hetem, hétem, Hét csikó legel a réten.
Aki keres, talál, lúdgégén trombitál.
Most a rímek bújtak el:
Most az állatokat bújtatom
Kertben virág lakozik Hajnalban ……….
Szarvast elrejti az erdő, Erdőt elrejti a felhő, Felhőben meg eső lakik, Viharosul, tornyosodik Kék villámok cikáznak, A kiskacsák megáznak.
Hát a cica mit csinál? Puha párnán ……….
Ötvenem és hatvanam, Nem bőgött a szamaram. Hetvenem és nyolcvanam, Aki elbújt – bújva van.
Diófán egy függőfészek, Hiába is keresnétek, A zöld lombok eltakarják, Jó szellők körülsuhogják. Fészekben négy rigófi, Mit énekel, találd ki.
Most meg csak úgy mondikálom, Itt bújtatom – ott találom, Szóba, versbe rejtem, Hogy el ne felejtsem. Ha keresed, megtalálod, lúdgigáján trombitálod. Itt a száza, itt a vége, indulok a keresésre. Gál Sándor
(dalt termett.)
8
A gazdasszony gondban, Hogy a gazda ……….
Kiolvastam, hunytam, bújtam, Hármam, kettem, egyem, Mezítlábas kiscsikókkal Versenyezni mertem.
Kocsmában bor mellett Jókedve …………..
Egyet mondok, rádobbantok, addig állok, százig várok. Itt a száza, itt a vége, indulok a keresésre.
Egresbokor, vessző, Felborult a ……….
(hol van.)
Tízem, húszam, harmincam, Negyven kövér ludam van.
(teknő.)
Most a hunyó számol:
(szundikál.)
Aki a hét fát nem látja, A csikókat nem találja, Az lesz a hunyó.
(illatozik.)
Aki a hét fát eléri, A hét csikót megigézi, Az álljon mögém.
Hangoskodnak; hápognak Unalmukban tátognak.
Ki búvik, ki szalad, kövekből víz fakad. Így játszunk réges-régen az otthoni faluvégen.
Egyem, kettem, hármam, négyem, Hét fa áll az erdőszélen. Turuc Ivett 3. osztály, Nikola Tesla iskola, Topolya
Ötöm, hatom, hetem hétem, Hét csikó legel a réten.
Flajsman Petra 5. osztály, Széchenyi István iskola, Szabadka
9
Piskóta igazgató úr Dióhullató őszi reggeleken néha meglátogatom az én iskolámat. Kétemeletes, sárga homlokú épület. Itt áll Kolozsvár egyik főutcáján. Nagy ablakszemeivel elnéz a házak felett a Csillaghegyre. Vagy tán reám vár – reám… Mert mindig sajnált és szeretett engem. És mosolygott rajtam már az első napon, amikor a tolltartómban, mint a lyukas mogyoró, úgy zörgött a fél ceruza, a fél törlőgumi meg a fél tucat festéknek a fele. S a táskában a fél száraz zsemle… Mert ketten mentünk iskolába, s mindent testvériesen megosztottunk a nővéremmel. Csak a szívem volt egész, a reszkető szívem. Ezt is csak onnan tudom, hogy az izgalomtól nehezebbnek éreztem a táskánál is. Mikor beléptem a kapun, szepegve mondtam: – Kezit csókolom, iskola… Ezen nem az iskola nevetett, hanem az igazgató. Kerek arcú, tömzsi, szemüveges ember volt, és én
10
azt hittem, hogy elsősorban a neve miatt helyezték ide, a gyerekek közé. Mert Piskolti Gyulának hívták, mi azonban szeretetből Piskóta bácsinak neveztük el. És valóban olyan puha volt és szelíd, mintha reggelenként jóságban fürdött volna. De
a szorgalmat, tisztaságot megkövetelte. Nemcsak a körmünkre volt kíváncsi, hanem a lelkünkre is. Néha beült közénk a padba, és csak úgy a tekintetével intett felénk: „Te, az a barnaképű, te, az a vékony huszár, te, az a babszemjankó, mondd, kedves
Budai Dániel 2. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
fiam: mikor édesapád jókedvű, miket énekel odahaza?… És van-e kéznél Petőfi-kötet?… Hát az igazságos Mátyásról hallottatok-e?” S aki jól felelt, annak adott két szem selyemcukorkát. Egy ízben, amikor épp faggatott minket, Csicsorás, a kályhás fia kinézett az ablakon. A diri szelíd hangon kérdezte: – Mondd, édes fiam, min ábrándozol? – Igazgató úrnak alázatosan jelentem, hogy… – Alázatra nincs szükségem, csak őszinteségre! És Csicsorás nyíltan bevallotta:
– Egy csésze haboskávéra gondoltam… Piskóta bácsi nem haragudott meg. Mosolyogva biztatni kezdett bennünket: – Mondjátok el, hogy mire gondoltatok? Én bemondtam a császárzsemlét. Nem tudtam, milyen lehet a császárzsemle, de a nevéről ítélve a tortánál finomabbnak képzeltem. Az örökké éhes Bányai egy fél méter cérnakolbászról álmodozott, Pityuvszki a görögdinnyét kívánta meg, Csombor Rezső a madártejet…
A nagy lakomából persze nem lett semmi, hiszen a világ jó részén már dúlt a háború, nehéz idők jártak. De a következő naptól kezdve vagy ötünket, akik elárultuk titkos kívánságunkat, minden nagyszünetben bevezettek az igazgatói irodába, ahol egy köcsög habzó, meleg tejet kaptunk, és hozzá lekváros kenyeret. Bizonyára ez a meleg tej és a meleg lélek tette számunkra oly otthonossá az iskolát. Azóta is ott a szívem azok közt a falak között. Bálint Tibor
Barna Vivien, 6 éves, Szabadka
11
A barátságról A barátságnál értékesebb kincs nincs a Földön. A barátság többet ér, mint tíz zsák pénz. Nekem a barátság sokat ér. (Barsi Ádám) * Szerintem a barátomnak olyannak kellene lennie, aki mindig kiáll mellettem, és hogyha bajban vagyok, kihúz a gödörből. Az én legjobb barátom Döme Viktor, és ő pont ilyen. (Horváth Ervin) *
Nekem a barátság az, ha őszinte a kapcsolatunk, és nem bántjuk a barátunkat. Az én barátnőm Lili, mert nagyon sokat szoktunk beszélgetni és játszani. (Bene Alekszandra)
Játék
nem verekszik. És megbízható. (Nikolić Dániel) *
Nekem a barátaim sokat jelentenek. Nem tudom, barát nélkül hogy lehet élni. Azt tudom, hogy én örülök, * hogy vannak barátnőim! Legjobb barátnőm a (Heinrich Zsóka) Szandra, mert neki lehet * elmondani a titkos titkokat. (Szűcs Lili) A barátság számomra azt jelenti, hogy sosem * veszekedünk, verekeNekem a legjobb ba- dünk. Mindig együtt játrátom Viktor, mert ő okos szunk, együtt megyünk és kedves. Meg vicces, és mindenhova. Meglátogatjuk egymást, őszinték vagyunk egymáshoz. (Vass Viktor) Írták: a 3. b osztály, Zenta, Emlékiskola
Kalmár Krisztián 3. osztály, Emlékiskola, Zenta
12
A legjobb barátom A gyermekének van közeli barátja az iskolában vagy az óvodában – valaki, aki igazán jó barátja? Ha igen, miért ne készíthetnénk neki egy személyre szóló üdvözlőkártyát, hogy kimutassuk a gyermek barátságát? Adjunk a gyerek kezébe tompa végű ollót és kartonpapírt, aztán segítsünk neki kivágni egy megfelelő méretű téglalapot. (Ha nincs kéznél biztonságos, tompa végű olló, akkor talán jobb, ha mi vágjuk ki a lapot.) Ezután kérdezzük meg a gyermekünket, hogy szerinte mitől olyan különleges az ő legjobb barátja. Talán egyforma játékaik vannak? Vagy szeretnek együtt játszani? Vannak közös események a múltjukban (szülinapi zsúr például)? Mindketten ugyanolyan ételt szeretnek? Ugyanoda szeretnének menni nyaralni? Akármitől is különleges a barátságuk, írassuk le a dolgot a kártyára a gyermekkel, vagy ha még nem tud írni, akkor mi írjuk le, és aztán kezdetét veheti a díszítés. A következő lépés csak a gyermekére tartozik, és ez a legjobb az egészben: átadni a kedves ajándékot.
Andruskó Emese, 6 éves, Pecesor
13
Beteglátogatás Karolinka megbetegedett. Gyuszi látogatóba ment hozzá. Belépett a szobába. Karolinka ott feküdt az ágyban. Gyuszi zavarba jött. Minden olyan más volt. Mintha az a Karolinka az ágyban nem is az igazi lenne. – Beteg vagy? – kezdte félénken. – Igen. Lázam van. A hangja… hát a hangja az egészen az igazi. Csak talán nyafogósabb, mint szokott, de nem sokkal. Gyuszi felbátorodott. – Nincs ragadós betegségem – mondta Karolinka. – Idejöhetsz az ágyamhoz. – Kár, hogy beteg vagy – mondta Gyuszi. – Így nem lehet semmi rendeset játszani. – Nem is akarok. Fáj a hasam. – A hasad beteg? – Nem. De az fáj. Gyuszi a játékokhoz ment. Talált két bábot. – Te, nézd, ezek találkozni fognak az utcán. Szervusz, sze-ervusz! – A két báb feje összekoccant, ijedten kétfelé szaladtak. Gyuszi mókásan, magas hangon sivalkodott: – Jaj, jaj! De megütöttem a fejemet! Karolinka nevetett.
14
A bábok ezek után kezet fogtak Karolinkával, ugráltak az ágyán, aztán Karolinka lett a másik báb, és mindig összekoccantották a fejüket, és mindig nevettek rajta.
– Ha majd te leszel beteg – ígérte Karolinka –, én is meglátogatlak. – Jó! – mondta Gyuszi, keze megállt, s tetőtől talpig tele lett örvendező, feszült várakozással. De nem, nem fájt semmije. Egy parányit sem. Egy icipicit sem. Egyáltalán. Semmije. Egészségesnek érez-
te magát, mint a makk. Csalódottan táncoltatta tovább a bábot. Hát akkor mikor jön hozzá Karolinka beteglátogatóba? Ráadásul éhesnek kezdte magát érezni… Olyan egészséges volt, hogy rémes! Sebők Éva
15
Az óra Pille-Rin ugrókötélen szökdelt Juriék háza előtt: hopp-hopp-hopp! Már vagy tízszer elugrált az ablak alatt, de Juri sehol. A konyhaablakuk függönye összehúzva, az ablak nyitva. Akkor Pille-Rin az ugrókötél fogóját végighúzta a sárga kerítésen. „Ta-ta-ta-tata-ta”, mondta a kerítés. A Juriékkal szemközt lakó macska felkelt a lépcsőről, ásított, felpúpozta a hátát, aztán újra lefeküdt sütkérezni. Pille-Rin nem bírta tovább. Belépett a kapun, és elkiáltotta magát: – Juri! Gyere ki! Nem válaszolt senki. Kiáltott még egyet, hangosabbat. Juri papája hajolt ki az ablakon. Pille-Rin megijedt. Juri papája a vasútnál dolgozik, s ha nappal otthon van, az azt jelenti, hogy éjszaka volt munkában, s most aludnia kell. Neki azt mondta a mama, hogy Jurihoz nem szabad menni, mert ha a papája nem tud eleget aludni, akkor figyelmetlenül vezet,
16
és az árokba fordul a vonat. Pille-Rin hát ijedten elhallgatott. – Mi baj, Pille? – kérdezte Juri papája. Ő mindig csak Pillének szólítja. – Juri nem jön ki? – kérdezte félénken. – Nincs itthon – mondta a papája. – És ha itthon lesz, akkor kijön? – Nem tudom. Juri órát javít. – Órát? – csodálkozott el Pille-Rin. – Hát ért hozzá? – Öreg óra. Azt mondja, könnyen meg tudja csinálni. Este összerakja, és kész – mondta Juri papája.
Pille-Rin nem is tudta, mit feleljen erre. Miért is ne tudna Juri órát javítani? Hátha csakugyan ért hozzá. Juri papája eltűnt az ablakból, Pille-Rin pedig tovább szökdelt az utcán. Egyszer csak maga Juri fordult be a sarkon. – Jössz játszani? – kérdezte Pille-Rin már messziről. – Nem is tudom – mondta Juri. – Alig hiszem. Órát javítok. – Gyere ki! Javítsd itt az udvaron. – Nem tudom – gondolkozott Juri. – Félek, hogy homok kerül bele. No, nem bánom.
Fekete Emese, 5 éves óvodás, Péterréve
Együtt mentek be Juriék udvarára, megálltak a tornác előtt. Juri egy cigarettásskatulyát húzott elő a zsebéből. – Sicc innen! – hajtotta el a macskát. – Sicc! A macska eliramodott. Juri akkor kinyitotta a skatulyát. Mindenféle apró kerék, csavar meg egy kis órakulcs
volt benne, olyan, mint nagyapóé, és egy számlap. Juri kiskést vett elő, és kaparni kezdte vele a kis kerekeket. – Ennyi az egész – mondta. – Csak meg kell őket tisztogatni, aztán összeszerelni. Rendbe hozom ezt az órát, aztán neked adom, jó? Pille-Rinnek megdobbant a szíve. Köténye zsebé-
Farkas Dániel, 3. osztály, Đuro Salaj iskola, Szabadka
ből elővett egy piros zsebkendőt, és odaadta Jurinak. – Törölgesd ezzel a kerekeket. Tiszta. – Terítsd a lépcső sarkába – mondta Juri. – Van otthon olyan cukorkám, amire jegesmedve van rajzolva – szólalt meg egy kis idő múlva Pille-Rin. – Elhozom, jó? És már szaladt is az udvarukba. Az ablakpárkányon, tarka vászondarabba csavarva, ott volt a cukor. Kibontotta, és vitte a cukorkát Jurinak. – Még egy sárga léggömböt is adok neked – tette hozzá. – Holnap áthozom. Juri leharapta a cukor felét, a másik felét Pille-Rinnek adta. Aztán újra munkához látott. – No, estére készen is lesz. Pille-Rin azt indítványozta: – Tudod mit? Egy napig nálam lesz az óra, egy napig nálad. Jó? – Ahogy akarod – felelte Juri. – De a tied lehet egészen is. Ellen Niit
17
Én és a barátom
Csonka Anikó 3. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
18
Nagy Nikoletta 3. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
Kolovity Barbi 2. osztály, Palics
Kávai Eszter 6 éves, Magyarkanizsa
Árok Adrián 6 éves, Magyarkanizsa
Bene Alekszandra 3. osztály, Emlékiskola, Zenta
Kis Jovák Tamás 3. osztály, Emlékiskola, Zenta
Hanák Kornélia 6 éves, Pecesor
Sas Marianna 6 éves, Magyarkanizsa
Ihász Lilla 2. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
Szobonya Tamara EmArt Műhely, Szabadka
Prikidánovics Richárd 3. osztály, Emlékiskola, Zenta
19
A kis huncut
– Ősz van. Megérett a dió és a mogyoró! – mondja Laci. – Én nagyon szeretem a mogyorót – bizonygatja Zoli. – A kismókus is szereti. Gyűjtöget is belőle télire éppen eleget – magyarázná Laci, de Zoli ismét közbeszól: – Lacikám, te rajzolj kismókust, én meg majd rajzolok neki sok-sok diót és mogyorót. És máris futkosnak a ceruzák a fehér rajzlapon. Itt egy nagy fa, sárguló levelivel. Az ágakon fürge mókus ugrándozik. A rajzlap sarkában pedig tornyosodik a sok dió és mogyoró. A két fiú boldogan gyönyörködik művében. Ekkor az utcáról hívó kiáltások hallatszanak be. Laci és Zoli csapot-papot otthagyva fut a társaihoz. Megkezdődik a labdázás, bújócskázás: az estig tartó gondtalan játék. Vacsora után a fiúk rendet raknak az íróasztalon, a papirosok és színes ceruzák között. De mi tör-
20
ténhetett? Miért pityeredik el Zoli? – Nincs egy szem dió, sem mogyoró, pedig mennyit rajzoltam a mókuskának! – Valóban, hová lettek – kérdi elámulva Laci –, és hová tűnt mókuskám? Nincs az ágak között, pedig oda rajzoltam…
Ebben a pillanatban a kismókus előbújik a fa mögül, ahova az utolsó szem diót és mogyorót is elásta. A két gyerek boldogan összenevet. – Nézd, a kis huncut!… – kiáltják egyszerre. Balázs Anna
Dunai Albert, 3. osztály, Đuro Salaj iskola, Szabadka
Barátság, szerelem (Férfiak egymás közt) Tudom, apu, a „szép időkben” egyet szeretni volt divatba’. Én öt lányba vagyok szerelmes, legjobb barátom, Zsolti, hatba.
Neki most eggyel több jutott, de megígéred, hogy nem nevetsz ki? Barátommal egy nő miatt, csak nem fogok mindjárt összeveszni! Ranschburg Jenő
Fehér Bálint 2. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Fehér Noémi, 3. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
21
A farkas és a szamár barátsága Réges-régen a farkas és a szamár nagy barátságban éltek, és együtt járták az erdőt. Igen ám, de a farkas többre tartotta magát, mivel ő volt az, aki vadászott. Egy napon így szólt a szamár: – Ha én félelmetesnek mutatkoznék, te pedig jámbornak, akkor a többi állat tőlem rettegne. De a farkas csak csóválta a fejét: – Nem hiszem én azt! – Tegyünk egy próbát, és cseréljünk szerepet! Ha úgy lesz, ahogy mondom, akkor minden zsákmányból én kapom a nagyobbik szeletet. Ha pedig neked lesz igazad, neked adom mindenem, amim csak van. Ez bizony jó üzletnek tűnt, hát alkut kötöttek. Nekivágtak az erdőnek, s az egyik tisztáson összetalálkoztak a rókával. – Jaj, nagy a baj! – siránkozott az. – Kidőlt egy fa a házam előtt, és nem tudok bemenni, hacsak egy erős állat nem segít arrébb vonszolni az ajtóm elől. – No, majd én! Engedd, hadd segítsek! – ajánlkozott nyájasan a farkas, de a róka rögvest tiltakozni kezdett.
22
– Köszönöm, de inkább a szamarat kérem meg. Félek, hogy felfalsz, ha neked hátat fordítok. – Inkább tőlem rettegj, te alávaló! – vicsorgott felé a szamár. – Ha nem kotródsz el az utamból, menten szétszaggatlak! Több se kellett a rókának, harsány nevetésbe tört ki. – Lehet, hogy mindketten megbolondultatok, de attól még a farkas farkas, a szamár szamár marad! – azzal nagyokat kacagva továbbállt. – Látod szamár? – mondta a farkas. – Hiába viselkedsz másként, akik ismernek, tudják, mi vagy valójában. És most ide a jussommal! Azt ígérted, mindened nekem adod. – Mivel semmim sincs, a semmit könnyen odaadhatom – felelte a szamár, s már futott is a farkas haragja elől. Azóta nincs barátság közöttük, és a farkas a mai napig a szamárra feni a fogát. Ezópusz meséjét Pádár Éva dolgozta át
23
Labirintus Az elveszett kutyus a gazdáját keresi, de ehhez át kell vergődnie a labirintuson. Segíts neki megtalálni a legrövidebb utat.
Szárnybontogató Kedvencem és én Az én kutyám neve Vacak. A mamámtól kaptam. Egy nap, mikor kimentünk az utcára sétálni, Vacak kiszaladt az útra, és elütötte egy autó. Szerencsére az autó lefékezett. Vacaknak egy kicsit megrándult a lába. Mire hazavittem, már semmi baja sem volt. Szeretném, ha Vacak még sokáig élne. Bognár Odett, 3. osztály, Ada
Kedvencem és én Az én kedvencem egy kis nőstény farkaskutya. Nagyon játékos. Apukámtól kaptam. Tappancsnak neveztem el. Nagyon szeretek vele játszani. A vitamintablettáit a kezemből eszi. Keresi az alkalmat, hogy játszhasson velem. Mivel pajkos kölyökkutya, ezért vigyázni kell a lábbelinkre, nehogy széthordja vagy szétrágja őket. Közös történetünk még nincs, de örülök a kiskutyának. Sokat kell tanulnia neki is, meg nekem is, de boldog vagyok, mert ő az én kutyám. Tóth Hunor, 3. osztály, Ada
A negyedik osztály kezdete Elkezdődött a negyedik osztály, Örülünk majd a tanító néninek. Együtt leszünk egy évet, Jó jegyekkel megyünk el. Több a munka, nincs pihenés, Csak a szombat, vasárnap. Nehezebb lesz kicsit minden, De tanulunk majd sokat.
Kis Bicskei Katalin, 4. osztály, Emlékiskola, Zenta
24
Tréfás mese
Iskolába menet találkoztam egy rókával. Lila volt az orra, citromsárga a szőre. Annyira megijedtem tőle, hogy bátran megkérdeztem: – Miért mászkálsz errefelé kisróka? Ő így válaszolt: – Nagyon megéheztem, és ezért szeretnék valamit inni. Már meguntam, hogy csak állok, és elkezdtem futni. Futottam, futottam, és csak azt vettem észre, hogy átrepültem a kerítésen. Amikor felültem, olyan rosszul éreztem magam, hogy örömömben elkezdtem kiabálni: – Jaj de rossz, én repültem! Igazán dühös lettem, mert nem tudtam, hogy miért repültem. Amikor átmentem a kerítésen, megpillantottam egy rózsát. Amikor odamentem hozzá, észrevettem, hogy kinevetett, és arra is rájöttem, hogy ő gáncsolt el. Őt is otthagytam. Amikor odaértem az iskolába, a barátnőim annyira szomorúak voltak, hogy a földön fetrengtek a nevetéstől. Később rá is jöttem, hogy azért nevettek ki, mert tiszta sár voltam. Ezért szégyenemben elfutottam. Ábrahám Sztella, Majsai Úti iskola, Szabadka
Baller Tara 2. osztály, József Attila iskola, Újvidék
25
TÖKMAG ÉS A FÉLFÜLŰ CICA
EGYSZER EGY KISLÁNY MEGUNTA ÉS ELDOBTA A FÉLFÜLŰ CICÁJÁT. TÖKMAG MEGTALÁLTA EGY BOKOR ALATT. – KIÉ LEHET EZ A CICA? MEGKÉRDEZEM A GYEREKEKTŐL. – TIÉD EZ A FÉLFÜLŰ CICA? – NEM.
Állatok
– TIÉD EZ A FÉLFÜLŰ CICA? – NEM. – TIÉTEK EZ A FÉLFÜLŰ CICA? – NEM, NEM A MIÉNK. TÖKMAG TOVÁBB KERESTE A CICA GAZDÁJÁT. MARÉK VERONIKA
Fejős Patrik 5 éves, Magyarkanizsa
Melyik él a ház körül? Jelöld!
repül
ugrik
vágtat
oson
iramodik
úszik
csörtet
mászik
fut
totyog
Farkas Luca 5 éves, Magyarkanizsa
26
27
– Csak akkor mehetünk át a zebrán – mondta Bendegúz, amikor... A mondat többi részét megtudod, ha megfejted a feladatot!
Keresd az összetartozókat!
Kösd össze az ugyanolyan elrendezésű ábrákat!
Indulj el a csillaggal jelzett mezőtől! Ha lóugrásban haladva összeolvasod a betűket, megtudod, mit is mondott egerünk!
28
29
Garfield és barátja
30
31
Kösd össze a számokat 1-től 37-ig!
Színezz! 1 – piros, 2 – világoskék, 3 – narancssárga, 4 – barna, 5 – zöld, 6 – rózsaszín, 7 – világoszöld, 8 – sárga, 9 – sötétkék
32
33
Őszi napok
Dékány Máté 2. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
Monostori Zoltán 6 éves, Magyarkanizsa
Trukl Benjamin 2. osztály, Palics
34
Bognár János 2. osztály, Đuro Salaj iskola, Szabadka
Kollár Natália 3. osztály, Đuro Salaj iskola, Szabadka
Bosznai Lilianna 2. osztály, Palics
Lapzártáig a következő óvodások és iskolások küldeménye érkezett a Mézeskalács címére Szabadka, J. J. Zmaj iskola, 3. c (tanítónő Grubanov Martinek Emília): Sipraga Lúna, Fehér Noémi, Ökrös Kyra, Kovács Szuzi, Miskolci Helga, Spasić Nikola, Nagy Nikoletta, Horvát Szebasztián, Nikolity Blanka, Ruzsin Dániel, Szakáll Edina, Losonczi Miklós, Zemkó Attila, Szavovity Mila, Horváth Réka, Sztantity Barbara, Kávai Rita, Csonka Anikó, Sztoján Kiss lehel, Dékány Máté; Jovan Mikić iskola, 3. c (tanítónő Kucsera Szuzanna): Kiss Enikő, Lackó Klaudia, Kolter László, Kujundžić Leila, Szloboda Szonja, Benčik Lea, Lackó Roland, Vadóc Áron, Virág Norbert, Pálinkás Dominika, Lackó Karolina, Kovács Tamás; 2. c: Fehér Nikoletta, Knézi Martin, Fehér Bálint ,Segec Andrea, Szabó Leó, Hén Benjamin, Sütő Theodóra, Börcsök Barbara, Sebők Krisztián, Ország Albert, Tót Szintia, Szaulity Tamás, Német Anett, Kőszegi Dominik, Kalušić Viktória, Buda Dániel; Đuro Salaj iskola, 4. c (tanítónő Fleis Anasztázia): Schön Leona, Görög Krisztián, Kollár Natália, Raffai Dávid, Gálfi Gábor, Rogović Nikola, Fodor Krisztina, Bálizs Máté; Nagykikinda, Szent Száva iskola, 2.5 (tanítónő Szávánovity Erzsébet): Mellár Márton Viktor, Sztojkov Denisz, Gájin Anasztázia, Budai Dániel; Péterréve, 3.4: Fekete Emese, Lukács Adrienn, Balassa Manulita, Péter Emese; Magyarkanizsa, 1. e (tanítónő Bajusz Rózsa): Remete Réka, Nagy Dominik, Apró Vivien, Konc Arnold, Harmat Lili, Juhász Denisz, Fazekas Lúcia, Bózsó Arnold, Lakatos Dávid, Varga Zoltán, Kiss Csenge, névtelen; Szenttamás, 3.2 (tanítónő Lévai Aranka): Hodonicki Roland, Varga Arnold, Fullajtár Martin, Laki Anna, Salamon Ákos, Tóth Nikoletta, Tóth Beatrix, Ifjú Ármin, Balázs Nikoletta, Zelity Arnold; óvoda (óvónő Srek Ilona): Barna Leontina, Serfőző Lilla, Isaszegi Tóth Laura; Topolya, Csáki Lajos iskola, 4. c: Ercsi Anita; Nikola Tesla iskola, 2. c (tanítónő Čagalj Valéria): Becskei Inesz, Halász
Csanád, Martinović Lino, Martinović Blaž, Hatala Tamara, Ivanics Valentina, Molnár Marina, Kokrehel Huanita, Szirák Patrik, Tomić Leon; Piros, 4. o. (tanítónő Vuković Mónika): Fain Valentin, Rápóti Anetta; Horgos: Szabó Ilona óvodás, Szabó Kinga 3.2, Seres Evelin óvodás; Bácsgyulafalva: Kasza Bernadett, 1. o. Továbbra is küldjétek rajzaitokat, meséiteket a Mézeskalácsnak!
Tisztelt Szerkesztőség! Nemes Nagy Ágnes Nyári rajz című versébe a pirosi negyedikes tanulók a saját gondolataikat ékelték be. Nagy örömmel küldik munkájukat. Üdvözlettel a negyedikesek és Vuković Mónika tanító néni
Nyári rajz Hogy mit láttam? Elmondhatom? De jobb lesz, ha lerajzolom. Megláthatod te is velem, Csak nézd, csak nézd a jobb kezem. Itt a meleg, itt a nyár, hűsítő a hideg már. Szaladj fel, szaladj le, napos idő van ott fent. Ott a futó út, megvár egy hűsítő kút. Abban van egy titkos út. Majd télen ezt előveszem, Ha hull a hó, nézegetem. Nézegetem, ha hull a hó: Ez volt a ház, ez volt a tó. Fain Valentin, 4. osztály, Piros
35
Barátság
Fehér Nikoletta 2. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Pergel Kata 5. osztály, Péterréve
Prodanov Zsuzsanna 5 éves, Péterréve
Vass Violetta 7 éves, Szabadka
Savović Mila 3. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
Polyák Enikő 3. osztály, Emlékiskola, Zenta
