11004 9 770352 607004
I SSN 0352 - 6070
59. évfolyam • 2011. április • Ára 40 dinár
Köszöntő
Pályázatok • Meseíró pályázat • Környezetvédelmi pályázat • Rajzpályázat – Mit mesélnek a hegyek?
Ünnep van ma! Az erdőben a hajnal rózsaszínű, a füNyerteseink vön harmatcseppek csillognak. Az erdő – Kék-piros pályázatunk nyertesei az fái új levelekbe öltöztek, a bokrokon és oromi 4. osztály tanulói növényeken apró rügyek nyílnak. Hűs – Környezetvédelmi pályázatunk nyerszellő simogatja a fákat, a levegő édes, teseinek névsorát lásd a 29. oldalon! illatos. Gratulálunk!!! Ünnep van ma! A veteményeskertben petrezselyem és zsálya sorakozik, az árokparton fehér és sárga mezei virágok nőnek. Fecskék éneke visszhangzik mindenfelől. A hársfa tetejéről élénk csiripelés szól, és ma a galambok is vidáman turbékolnak. Ünnep van! Ünnepeljük együtt a tavasz újjászüleDékány Máté 1. osztály, tését! J. J. Zmaj iskola, Csilla Szabadka CIP – A készülő kiadvány katalogizálása A Matica srpska Könyvtára, Újvidék (Novi Sad)
A Mézeskalács megjelenését támogatta: SZERBIAI MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
ISSN 0352–6070 COBISS.SR.-ID 16291074
Vajdaság AT Oktatásügyi, Tájékoztatási, Valamint Kisebbségi Titkársága
A határon túl élő magyarok megsegítéséért
Fedőlap és illusztrációk: Recskó Diana (31. o.), Belec S. Anikó (3. , 22–23. o.) – óvodások és kisiskolások lapja n Megjelenik a tanévben havonta egyszer n n YU ISSN 0352-6070 n n Alapító: Magyar Nemzeti Tanács n Kiadó: Magyar Szó Lapkiadó Kft., Újvidék, Szerbia n n Megbízott igazgató: Bordás Győző n Főszerkesztő: Pressburger Csaba n Szerkesztő: Tripolszki Csilla n n Grafikai szerkesztő: Buzás Mihály n n ( 021/475-400-8 n Leveleiteket az alábbi címre küldhetitek: Mézeskalács, 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. n n Kéziratokat és rajzokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza n URL: http://www.jopajtas.info, e-mail:
[email protected] n n Terjeszti a Magyar Szó Lapkiadó Kft. terjesztőosztálya. Tel/fax: 021/557-304, 021/557-244 n n Nyomtatja: Magyar Szó Ktf. – FORUM Nyomda, Újvidék, felelős vezető: Berta Zoltán igazgató n n Előfizetés egy évre 400 dinár (csak belföldi kézbesítéssel) n
2
Locsolkodók
Fuss, de úgyis utolérlek, hideg vízzel megöntözlek! Húsvéthétfőn régi szokás: lánykergető locsolkodás. Na, nem bánom, legyen kölni, hogy ne kelljen átöltözni. De jutalmam nem lehet más: kicifrázott piros tojás! Lévay Erzsébet
3
Április hónapja
Népszokások
Kice, vice, villő...
Bolondos egy hónap április hónapja, hol kalap a fején, hol báránybőr sapka.
Hiába próbálnád kilesni a kedvét, túljár az eszeden, mire észrevennéd.
Köpenyegbe burkol, ingujjra vetkőztet; mutatja a tavaszt hol nyárnak, hol ősznek.
Búsnak teszi magát, szeme könnyben ázik, mindegyre lehunyja sűrű szempilláit.
Ki - ce, vi - ce,
Aztán gondol egyet, fülig fut a szája, s ránevet a fényben hunyorgó világra.
Be - hoz - tuk a zöld - á - gat,
Ki - ce, vi - ce,
vil - lő,
gyüj-jön rád a
him - lő!
ki - visz - szük a ki - ce vi - cét.
gyüj-jön rád a
him - lő!
Kiszejárás: virágvasárnap – húsvéti előtti vasárnap – körbevitték a faluban a kiszebábot, mely a telet jelképezte. Ahhoz, hogy a tavasz megjöjjön, vízbe kellett dobni a bábot. Úgy gondolták, hogy ezzel a szegénységet, nyomort, betegséget kidobják a faluból, hadd vigye el a víz. Húsvét: Jézus feltámadásának egyházi ünnepe. Húsvéthétfő: hívták vízbevető, vízbehányó hétfőnek. A lányokat kúthoz vitték, vödörszámra öntötték rájuk a vizet. A kölnivel történő locsolás csak később terjedt el, ekkor már verset is mondtak:
Szabó Alex 4. osztály, Muzslya
4
vil - lő,
Ajtó megett állok. Piros tojást látok. Ha nem adtok lányok, Mind a kútba hánylak.
Pecsenka Viktória 3. osztály, Péterréve
5
Népszokások
A húsvéti népszokásban fontos szerepet játszik a tojás, amely termékenységi szimbólum. Piros színe, díszített héja fokozza jelentőségét. A hímes tojások karcolt vagy viaszos díszítményei: virág, állat vagy geometrikus forma. A tojás sorsa gyakran az volt, hogy a fiúgyerekek kezén játékszerré lett a tojásdobálás, tojásgurítás alkalmával.
Húsvét A húsvéti locsolás szokását mindenki ismeri városon és falun egyaránt. A húsvéthétfő régi elnevezései: vízbevető, vízbehányó hétfő. A lányokat régen tiltakozásuk ellenére a patakhoz, folyóhoz hurcolták a legények, s ott megmártották őket, vagy a kútnál öntözték vízzel vödörszám.
Nagy Jázmin 6 éves óvodás, Szabadka
Csizmár Imola 2. osztály, Nikola Tesla iskola, Topolya
Bosznai Lilianna 1. osztály, Palics
Népi időjósló versek Szent György hava
6
Találós kérdések • Meddig szalad a nyúl az erdőben? (A körme hegyén.) (Az ételért.) (Ahol jóllakik.) (A közepéig, mert utána már kifelé szalad.)
Áprilisnak szárazsága, jó gazdának bosszúsága. Áprilisnak nedvessége, fáknak termőképessége. * Böjti szelek vizet árasztanak, jeget olvasztanak. * Szent György-napi mennydörgés, várható jó bortermés.
Fodor Kinga 2. osztály, Thurzó Lajos iskola, Zenta
• Hol lakik a nyúl? • Miért nyúl a nyúl? • Milyen hegyen fut a nyúl?
Locsolóvers Harangoznak húsvétra, leszakadt a tyúklétra, kezdődik a locsolás, nekem is jut egy tojás. Szakáll Edina 1. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
Birka, barka, berkenye, eljött húsvét reggele! Rózsavizet Erzsónak, piros tojást Ferkónak!
Stantić Barbara 1. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
7
Barkács
Barkács
Tojásfestés Főtt vagy kifújt tojásokat nagyon sokféleképpen lehet díszíteni. Használhatunk üzletben kapható tojásfestő lapokat, de olcsóbb és szebb, ha természetes, növényi festéket alkalmazunk. Más és más színű természetes festőanyagot nyerünk a vörös- és lilahagyma kiáztatott külső leveleiből. A következőkben felsorolunk néhány növényt, melyeket ha kiáztatunk, más és más színű festéket kapunk:
Fűbe rejtett tojás Anyagszükséglete: kifújt tojás, sztiropor, zöld kartonpapír, fekete és piros filctoll vagy tempera, ragasztó. Elkészítése: Zöld kartonpapírból kinyírunk egy csíkot, melybe cakkokat vagdosunk, s ebből alakítjuk ki a füvet. A kartoncsíkból akkora körgyűrűt hajtunk, hogy a tojás beleférjen. A sztiroporból félgömböket formálunk, ráragasztjuk a tojásra, majd katicabogárrá megfestjük. A lábakat külön ráfestjük a tojásra.
– sáfrányból sárga, – cseresznyefakéregből szürke, – savanyú káposzta levéből világossárga, – szalmából aranysárga, – zöld búzából halványzöld, – dióbarkából barna, – mályvából sötétlila festőlevet nyerünk. Cérna Gábor 3. osztály, Horgos
8
9
Hímestojás Húsvét táján az erdőben minden nyuszi surran, szökken, készülődnek, a nagy napra, a sürgéstől hangos lett az erdő alja.
Kiss Gábor 3. osztály, Péterréve
Nyuszi anyó szépen lassan festéket főz a katlanban, ecsetjét a lébe mártva a sok tojást ügyes kézzel megcifrázza.
Nyuszi apó talicskáján e sok tojás de szép látvány! Útnak indul, hajnaltájba’, s ezer felé hordja-viszi fürge lába. Tegnap, mintha madár volna, fészket rakott Áron, Borka, s mire reggel kiszaladnak, hímestojás jelzi nyomát csak a nyúlnak!
Polyák Enikő 1. osztály, Emlékiskola, Zenta
Lévay Erzsébet
Vuletić Viktor 2. osztály, Ada Rostyák Szintia 6 éves óvodás, Szabadka
Pilisi Ákos 1. osztály, Emlékiskola, Zenta
10
Kuzsner Karolina 6 éves óvodás, Péterréve
11
Tapsifüles
Tapsifül
Tapsifüles kicsi nyúl nem bújik el, nem lapul, büszkén mondja: „Nem félek én, nincsen nálam bátrabb legény hegyen innen, hegyen túl!”
Novemberben Tapsifül gondolt egy merészet, veszek csizmát télire, divatosat, szépet. Ha kényelmes, ha meleg, nem számít az ára. Milyen furcsa eladó! A vevőt lesi-várja.
De valahol kutya csahol... A merész nyuszi néz: „Hova bújjak? Nagy a vész!
– Mit parancsol, mit óhajt? – É-én, hisz be se férek, de ha mégis, Róka úr, nyúlcipőket kérek.
Jaj, de vad, megharap! Egy porcikám sem marad! Ideér egy perc alatt!...” Huss! a nyuszi elszaladt! Jan Peka B. Radó Lili fordítása
Börcsök Mária Urbán Boglárka, 3. osztály, Péterréve
Süli Barbara 2. osztály, Bácsfeketehegy
12
Szalma Lénárd 3. osztály, Horgos
Szabó Antónió 1. osztály, Đuro Salaj iskola, Szabadka
13
Az okos nyúl Egy tapsifüles nyuszi szaladt hazafelé a kacskaringós erdei úton. Már majdnem hazaért, mikor egy fa mögül elébe ugrott egy róka, és rákiáltott: – Na, most megeszlek! Úgyis éhes vagyok már, három napja még egy nyuszifület sem ettem vacsorára! – Jaj, jaj, meg ne egyél! – siránkozott a nyuszi. – Magamat már nem is bánnám, csak téged sajnálnálak, mert mire megennél, már itt lenne a farkas. Én is éppen előle szaladok. Egyéb se kellett a rókának, futott az a nyúllal együtt, meg sem álltak, míg rájuk nem ordított egy fa mögül a farkas: – Megálljatok! Megeszem most mind a kettőt! Úgyis éhes vagyok, harmadnapja még egy rókalábat sem ettem vacsorára. De a róka két lábra állott, s úgy könyörgött a farkasnak:
– Jaj, jaj, meg ne egyél minket! Igaz, hogy nem kár értünk, egy nyomorult rókáért, meg egy semmi nyúlért, de mi lesz veled, dicső farkas? Mire megennél minket, már ideérne a medve, mi is előle szaladunk. – Hű, akkor szaladjunk hárman! – kiáltott a farkas, s rohantak, rohantak, míg csak elébük nem állott a medve. – Na, most aztán hármat eszek egyszerre! Nyulat, rókát, farkast! Úgyis éhes vagyok, harmadnapja, hogy egy farkasbordát sem ettem vacsorára. – Bár megehetnél minket, dicső dörmögő, mi lennénk a legboldogabbak! – hízelkedett a farkas. – De hátunk mögött fut a vadász, mi is előle szaladunk! – A puskacsövit a vadásznak! – kiáltotta el magát a medve. – Szaladjunk akkor mind a négyen!
Hatalák Veronika 4. osztály, Muzslya
14
Most már négyen futottak, erdőből erdőbe, rétről rétre, éjszakából éjszakába. De negyednap éjszaka úgy elfáradtak, hogy már állni is alig tudtak a lábukon. Leheveredtek egy sűrű fa alá, s jóízűen aludtak másnap reggelig. Reggel aztán azon tanakodtak, mitévők legyenek, mert már a medve is farkasnak érezte magát a nagy éhségtől. Végül a róka megszólalt: – Legokosabb, ha megesszük a nyulat, legalább nem lábatlankodik itt körülöttünk. Úgysem való ilyen előkelő társaságba. Sírni kezdett erre a nyuszi, hogy ő már sohasem mehet haza a családjához, s így könyörgött a medvének: – Te, erdők büszkesége, hatalmas cammogó! Engedjetek el a szomszéd erdőbe, ahol gazdag rokonaim élnek. Hozok tőlük annyi ennivalót, hogy egy hétig is lakmározhattok belőle. Persze boldogan elengedték, csak a lelkére kötötték, hogy siessen. Hát a sietségre nem lehetett panasz! Futott a nyuszi örömében, hogy így
megmenekült, meg sem állt hazáig! Hiába várták az éhes állatok, s a róka már attól tartott, hogy őt eszi meg a farkas és a medve. Ezért így szólott: – Megyek, megkeresem azt a haszontalan nyulat! Persze ő sem állt meg hazáig, s nagyokat nevetett, ha a farkasra meg a medvére gondolt. „Egyétek meg egymást” – gondolta magában, s futott, futott, ahogy csak négy lábától tellett. Estére aztán megszólalt a farkas is: – Megyek, megnézem, merre csavargott ez a mihaszna róka! Várjál rám, kegyes dörmögő, nemsokára visszajövök! Hiszen várhatott a medve! Lassan éjszaka lett, az éjszakából reggel. Végül is mit tehetett mást, ő is elindult, s harmadnapra meg is érkezett az erdőbe. Otthon aztán gondolkozhatott rajta, hogy mire volt jó ez a nagy szaladás. De az erdő többi állata gondolkozás helyett csak nevetett rajta, s a fák is azért hajladoztak, mert ők se tudták megállni nevetés nélkül. Zelk Zoltán
Megyeri Márk 2. osztály, Thurzó Lajos iskola, Zenta
15
Miért bátor a nyúl Csakugyan: miért bátor? Hiszen a nyulat úgy szokták emlegetni, mint a gyávaság mintaképét. Ezek szerint akkor nem is bátor. Dehogynem! Bátor bizony. Bátrabb, mint a farkas, bátrabb, mint a róka, még az oroszlánnál is bátrabb. Sőt, bátrabb még a saját gyávaságánál is, és ez a legnagyobb dolog a világon. Először akkor tett tanúbizonyságot halálmegvető bátorságáról, amikor az állatok összejöttek a hol volt, hol nem volt kerek erdőben, hogy felszereljék magukat az életre, a küzdelemre. Mert addig nem volt egyebük a puszta életükön és a csupasz bőrükön kívül, és mind a kettőt nagyon féltették.
Volt ott a hol volt, hol nem volt kerek erdő tisztásán minden, amit csak kívánhattak. Támadó és védekező fegyverek, szőrös bundák és hegyes tüskék – igazán kényükre válogathattak. A legtöbben az éles fogak és hegyes karmok körül tülekedtek, ezekből szerzett be megfelelő menyiséget az oroszlán, a tigris, a farkas. Volt, aki a szarvosztásnál tolakodott, és lett belőle orrszarvú, szarvas, kecske vagy antilop. Volt, aki a tüskéket választotta – senki más, mint a sündisznó. Agyarat választott a vaddisznó is, az elefánt is, páncélruhát a krokodilus, vastag, sérthetetlen bőrt a víziló, kemény csőrt és éles karmokat a sas.
Szűcs Kitti 3. osztály, Horgos
16
A nyúl azonban nem tolongott sem a fogak, sem az agyarak, sem a szarvak, sem a karmok osztogatásánál. Ő a maga részéről nagy füleket és izmos lábakat választott. Meglátta nyúlné, hogy mivel tér haza az osztozkodásból, s összecsapta a mancsát. Kétségbeesetten felkiáltott: – Ó, te szerencsétlen! Mért nem választottál karmot meg agyart, fogat meg szarvat?! Amivel megvédelmezheted magadat, és szétmarcangolhatsz másokat. – Tudd meg, anyjuk – mondta a nyúl –, hogy én nem akarok szétmarcangolni senkit. Én békében akarok élni mindenkivel. – De a többiek nem akarnak ám békében élni veled! – kiáltotta nyúlné. – Azok majd rád támadnak a karmaikkal, fogaikkal, agyaraikkal, és ha te nem marcangolod szét őket, akkor majd ők marcangolnak szét téged. Mit felelt erre a nyúl? Azt felelte, hogy éppen ezért választott hatalmas füleket,
amelyek meghallanak minden apró kis neszt, és izmos lábakat, amelyekkel villámsebesen futhat. Ha a két füle meghallja a veszélyt, a négy lába máris messze viszi. Akkor a nyúlélet nem lesz egyéb, mint folytonos menekülés. Futhat mindenki elől, ahelyett hogy mindenki őelőle futna – így korholta nyúlné. De nyúl egyre csak azt hajtogatta, hogy ő látni se bírja a vért, ő gyűlöli az ádáz marakodást, ő a béke embere, vagyis állata. És ha ennek az életnek futás, menekülés az ára, hát majd futni, menekülni fog. – És – kérdezte nyúlné –, lesz bátorságod örökös félelemben élni? – Lesz – felelte a nyúl. – De most fussunk, mert hallom, hogy közeledik a farkas. És rettegését hősiesen vállalva elfutott. Hát ezért bátor a nyúl. Hárs László
Katona Karolina 3. osztály, Magyarkanizsa
17
Húsvét
18
Tóth Nóra 1. osztály, Emlékiskola, Zenta
Trenka Tilda 6 éves óvodás, Padé
Sóti Nikolett 2. osztály, Thurzó Lajos iskola, Zenta
Rác Rita 1. osztály, Palics
Albert Ivett 6 éves óvodás, Szabadka
Beszédes Sára 1. osztály, Emlékiskola, Zenta
Benacsek Alex 6 éves óvodás, Szabadka
Kalmár Tamás 1. osztály, Emlékiskola, Zenta
Surányi Anna 2. osztály, Thurzó Lajos iskola, Zenta
Péter Arnold 1. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Vastag Ágnes 5 éves óvodás, Péterréve
Lakatos László 2. osztály, Nikola Tesla iskola, Topolya
19
Szárnybontogató Veszélyben a húsvéti nyúl Egyszer, egy húsvét reggelén elindult a húsvéti nyúl. Ahogy ugrándozott a falu felé, meglátta őt egy vadász, és le akarta lőni. A nyúl észrevette a vadászt, megijedt, és elfutott. Futott, futott, ahogy csak a lába bírta. Ahogy futott, észrevett egy házat. Ott Anna lakott. – Ide be kell mennem – mondta a nyúl. – De nyomomban van a vadász a kutyájával. Kiabáljak? – kérdezte magában. – Jaj, ne, engem nem értenek az emberek – mondta. – Nem érek oda mindenkihez – szomorkodott. A vadász pedig rákiabált a kutyájára. – Szaladj, Bodri, szaladj! – Van egy kis kolbászom a tarisznyában, amit uzsonnára hoztam. A kutyát fogom megállítani, aztán megáll a vadász is – gondolta a nyúl. Azt kérdezte a vadász:
Seres Lilla 3. osztály, Horgos
20
– Bodri, miért álltál meg? Már látom! Ezt a csalafinta nyúl adta – förmedt rá a kutyára. – Jó, megvárlak – mondta mérgesen. A kutya lassan evett. – Egyél gyorsabban – mondta a vadász. Amíg a kutya evett, a nyúl elfutott, és az ajándékok is eljutottak a gyerekekhez. Ha a kutya meg nem állt volna, az én mesém is tovább tartott volna. Szikora Teodóra, 3. osztály, Torontálvásárhely
Húsvéti mese
Barkács
Húsvéti üdvözlőlap Anyagszükséglete: piros kartonpapír, színes papír, színes szalag, filctoll, patentkapocs, ragasztó. Elkészítése: Készítünk egy tetszőleges nagyságú tojássablont. Piros kartonból két egyforma tojást kinyírunk. Az egyiket az 1/3 részénél cikcakkosan benyírjuk. A tojás alját ráragasztjuk az egész tojásunk nem színes oldalának az aljára. A többi részére mintát ragaszthatunk (pl. nyuszi, csibe), s szöveget is írhatunk rá. Végül a másik fél tojás és az egész tojás azonos részén lyukat fúrunk, és patentkapoccsal a kettőt egymáshoz illesztjük. Így nyitható és csukható a tojás.
Volt egy nyuszicsalád, Panni, Pali és a mama. Legjobban szerették a húsvétot, mert ilyenkor tojást festenek a jó gyerekeknek, nyuszicukrot is tesznek hozzá. Pali egy kosarat keres, Panni pedig belerakja szépen a színes tojást és a cukrokat, hozzátesz még egy-egy csokit a gyerekeknek. Így szép a húsvét! Biszák Emese, 2. osztály, Torontálvásárhely
Tomić Teodor 2. osztály, Nikola Tesla iskola, Topolya
21
Mi leszek?
A riporter A gyermeknap természetesen az erdei óvodában is nagy eseménynek számít. Méghozzá olyan nagynak, hogy ebből az alkalomból a rádió és a televízió népszerű riportere, Vakkantó Vendel is meglátogatta az apróságokat. Az erdei óvoda lakói köréje sereglettek, és faggatni kezdték a munkájáról. Mit volt mit tenni, ő is letelepedett az ünnepi asztalhoz, és mesélni kezdett. – A jó riporter roppant tájékozott, rettenetesen kíváncsi, művelt és szépen, helyesen beszél magyarul. Egyegy izgalmas felfedezés történetéért néha a víz alá is le kell merülnie a riporternek, hogy a szemtanú hitelességével számolhasson be róla a nézőknek és a hallgatóknak. – Máskor meg úgy hozza a sors, hogy az Északi-sarkon eleven hóemberként kell várnia a pillanatra, hogy elsőként röpíthessen világgá egy-egy szenzációs hírt az ott dolgozó tudósok életéről, megfigyeléseiről, netán valamilyen ritka természeti jelenségről vagy az ott élő állatokról. – A legkülönösebb élményem azonban egy újfajta repülőgép kipróbálásá-
22
hoz kapcsolódik. Szinte még ma is kiráz a hideg, ha rá gondolok. Pedig kezdetben milyen büszke voltam, amikor engedélyt kaptam a függőlegesen fel- és leszálló repülőgép első útján való részvételre. – Bodri Gáspár, a hírneves berepülő pilóta mögötti ülésen teljes biztonságban éreztem magam. Amikor a levegő-
ben néhány kérdést akartam feltenni neki, rossz gombot nyomtam meg, és a katapultáló szerkezetet hoztam működésbe. Ez a berendezés arra szolgált, hogy veszély esetén szinte kilője a pilótát a száguldó gépből az üléssel együtt. Nagy sebességnél ugyanis nem lehet csak úgy kimászni a fülkéből. – Bodri kirepült a gépből, és ejtőernyővel földet ért. Életveszélybe kerültem. A pilóta nélkül maradt repülőgép vad figurákat írt le a levegőben, és többször hajszál híján lezuhant velem. – No – gondoltam magamban –,
életem utolsó riportjához érkeztem, szervusz világ... Közben nyomkodtam az előttem levő gombokat, húzgáltam a kallantyúkat. Lesz, ami lesz, ennél rosszabb helyzetbe úgysem kerülhetek. – Aztán egészen meghökkentő dologra lettem figyelmes... A megvadult repülőgép hirtelen kezessé vált, kezdett engedelmeskedni az akaratomnak. Csodával határos módon sikerült éppen azokat a gombokat és kallantyúkat működésbe hoznom, amelyekre a gép irányításához szükség volt. – Amikor némi üggyel-bajjal földet értem, úgy éreztem magam, mint aki másodszor is megszületett. Ráadásul még híres ember is lettem, rólam beszélt a rádió, a televízió. Senki sem akarta elhinni, hogy nem előre megrendezett látványosságról volt szó. – Igazi hősként ünnepeltek, és még egy szép kitüntetést is kaptam – fejezte be elbeszélését Vakkantó Vendel. Majd amikor látta, hogy sok óvodás szemében csodálkozó hitetlenkedés csillan, még mosolyogva hozzátette: – Ja, igen. Elfelejtettem mondani, hogy a jó riporternek némi fantáziára is szüksége van... Cser Gábor
23
24 25
2
3 4
A húsvéti nyuszi szeretné átvinni a hatalmas tojást az útvesztőn a kisfúnak. Segíts neki!
Melyik darabkával egészítenéd ki a rajzot?
1
5
Állatvilág
A nyúl
Miért tapsifüles a nevük? Az ugróbajnok nyulak Alighogy az égen feljött a hold, a két kisnyúl kibújt az öreg gesztenyefa gyökerei közé ásott odújából, és elfutottak a nagy erdei tisztásra. Most a holdfényben boldogan ugrándoznak, mindenféle mutatványokkal jeleskednek, a piruettektől kezdve a bukfencig, de leginkább hatalmasokat ugranak. Úgy tűnik, mintha rugó lenne hosszú, hátsó lábaik helyén!
Mezei nyúl
Miért szalad gyorsan a mezei nyúl? Menekülés közben a futás a nyúl egyetlen fegyvere. Nagyon gyorsnak és kitartónak kell lennie, hogy elmenekülhessen a róka vagy a kóbor kutyák elől. Az üregi nyúl is gyorsan szalad, de csak rövid ideig, mert ő ellenségei elől a föld alatti vackába menekül. A mezei nyúl viszont, ha kutyák kergetik, több kilométert fut megállás nélkül, teljes sebességgel. Hosszú hátsó lábai segítik, hogy a meredek hegyoldalon is fürgén szaladjon felfelé.
A „tapsifül” régi vadászbabona maradványa.
Kisnyulak
amikor mindent hó borít, és nincs más, beéri a fa kérgével is. Mindegy, hogy fűzfa az, vagy mogyoróbokor: a kérgük egyformán keserű. Keserű ugyan, de jólesik a nagy hidegben, és nagyon tápláló.
Havasi nyúl Kerek orr, egyenes, rövid fül, kövér pofácska, sötét, élénk szem. Szőre színe barna, ám a tél közeledtével világosodik, decemberre már teljesen kifehéredik. Így alkalmazkodik a téli tájhoz.
Havasi nyúl
Üregi nyúl A kisnyulak csak 2-3 napig maradnak a vacokban, azután szétszélednek, de anyjuk még további két hétig szoptatja őket.
Kedvenc csemegéje Fő kedvencei a sárgarépa, a petrezselyem, karalábé, zsenge saláta, cukorrépa. Télen,
26
27
Szárnybontogató A rettentő királykisasszony
A sötét szín
Élt egyszer egy öreg király, és volt egy csúnyácska lánya. Az ország feje súlyosan megbetegedett, s megparancsolta a lányának, hogy a sötét erdőből hozzon neki gyógyfüvet. A királylány rettegve indult útnak. Az óriás fák rémisztően mozgatták hatalmas ágaikat. Sokáig bolyongott, ám a növényt nem találta. Leült egy odvas fa tövébe. A fáradságtól álomba szenderült. Mikor felébredt sötétség vette körül. A szél jajveszékelve süvített. A fa odvából félelmetes morgás hallatszott. Rémülten pattant fel. Mindenfelől világító szempárok követték a lépteit. Félelmében meg sem mert moccanni. A távolból halvány fényt pillantott meg. A világosság egy pici házból szűrődött ki, ahol egy gonosz Momó nevű manó lakott. A lány észrevette az ágya mellett lévő füvet. Reszketve vette a kezébe. Már éppen zárta az ajtót, amikor a manó ordítva kiugrott az ágyából. A lány szaladt. A sötétben összeütközött egy bozontos lénnyel. Belekapaszkodott az állat sörényébe, és vágtattak kifelé az erdőből. Még idejében érkezett a királylány, mert a királynak már csak percei voltak hátra. Tukacs Krisztina, 4. osztály, Orom
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy olyan ország, ahol csak színek éltek. A lila és a sötétkék pedig azon versenyeztek, hogy melyikük a sötétebb. – Én olyan sötét vagyok, hogy engem még a legnagyobb ködben is látni lehet – szólt a lila, aki a legkényesebb volt köztük. – Az semmi – mondta a kék – engem is látni lehet. – Így civakodtak, míg elő nem állott a fekete, s mérgesen kiáltozni kezdett: – Egyikőtök sem sötét! – No, és miért nem? – kényesedett a sötétkék. – Én vagyok a legsötétebb szín – mondta a fekete –, ti ha összeolvadnátok, akkor sem lennétek olyan sötétek, mint én! – Erre a lila és a sötétkék egymást kézen fogták, de semmi sem történt. A sötétkék mindig jobban látszott, mint a lila. Azután a feketével is kezet fogtak, de mindig a fekete volt az, amelyik jobban látszott. Így el kellett fogadniuk, hogy a fekete a legsötétebb szín, azután a sötétkék, a lila pedig a nyomukba sem léphet. Nagy Anikó, 3. osztály, Torontálvásárhely
Boja Lúcia 6 és fél éves óvodás, Mohol
A tündérek városa Egy reggel nagyon korán keltem fel. Kimentem, hogy kivigyem a kutyám reggelijét. Egy furcsa hangocskát hallottam, szétnéztem, de nem láttam senkit. Másnap pedig szikrákat láttam a kert felől. Mire lementem a kertbe, már nem volt ott semmi, senki. Harmadnap egy hang szólalt meg: – Gyere, keress meg engem! – Nagyon megijedtem, kié lehet ez az icipici vékony hang. A negyedik nap pedig megláttam egy icipici lényt, aki azt kérte, hogy kövessem. Most is nagyon megijedtem, hogy ő mi vagy ki lehet. De azért mégis követtem. Egy nagyon szép fához vezetett el. Megkérdeztem, hogy ezt akarta-e mutatni. Az icipici lény
Altató A kis Ármin és a családja Szépen alszanak, Szépeket álmodnak. Áron kismacskáról álmodik, Árpád vízcseppről álmodik, Mami rózsabimbóról álmodik, Tati kis delfinről álmodik. Ármin kis mezei nyulacskákról, Akik virágot szednek. Borsi Áron, 1. b, Emlékiskola, Zenta
28
Kakas Klaudia 4. osztály, Orom
nagyon szomorúan azon a vékony hangon azt felelte: hogy nem. Félrehúzta a fűzfát. Amerre néztem, mindenfelé olyan lények voltak, mint ő. Ott volt a városuk. Hát megkérdeztem, hogy kik ők. Azt felelték, hogy tündérek. Segítséget kértek tőlem, hogy mentsem meg az egész világot, hogy a gyárak és a gépjárművek ne szennyezzék. Mert nemcsak ők pusztulnak el, hanem az egész világ is. De én sajnos nem tudtam rajtuk segíteni. Azóta is tűnődöm, hogy kihaltak-e azok az icipici tündérek, és mit is lehetne tenni a természet megvédése érdekében. Szalma Eleonóra, 4. osztály, Muzslya
A környezetvédelmi pályázat nyertesei
Tomán Maja 9 éves, Toronto, Kanada
Csorba László, 2. osztály, Gunaras
Gunaras, 2. osztály: Csorba László, Posztós Nikoletta, Fontányi Réka, Lajkó Dániel; Mohol: Boja Lúcia óvodás; Muzslya, 4. osztály: Varga Karolina, Szalma Eleonóra; Temerin, Kókai Imre iskola, 1. a: Vécsi Stella, Bódi Konrád, Vámos Martina, Góbor Martin, Tót Mariann, Jankovics Patrik, Répási Nikolász, Horváth Éva, Morvai Eszter, Tóth Dániel; Orom, 4. osztály: Kakas Klaudia.
29
Tavak könyve Második mese – harmadik rész Csudálkozhatott is, mert ekkor valami olyasmi történt, ami még soha addig. Szille felnézett a holdra, és varázslatot csinált. Nem volt rendes és komoly varázslat, csak olyan félvarázslat volt. Ugyanis Szille felemelte először a jobb kezét, és a nád, aki emlékezett még jól az ígéretre, amit azelőtt való estén tett, elindította legcsendesebb szellőjét, és olyan szépséges szép muzsikába kezdett, amilyenhez foghatót nem hallott még addig senki sem ezen a földön. Azután felemelte Szille a másik kezét, és erre valamennyi szúnyog csak volt a tavak felett, és valamennyi béka csak volt a tavakban, és valamennyi tücsök csak volt kereken a dombokon, mind ráemlékezett az ígéretére, és egy szempillantás alatt muzsikálni kezdett, olyan, de olyan csodaszépen, hogy a víz elsápadt, és a hold lehunyta a szemét. És ez eddig mind nem volt varázslat, mert ez mind egészen rendes megállapodás volt Szille és a nád, a szúnyog, a béka és a tücsök között. De ekkor Szille intett a madaraknak – és itt kezdődött az a különös kicsi varázslat, amiről mondottam már, hogy csak olyan félvarázslat volt – mert erre az intésre, valamennyi madár, ami csak ott volt, egyszeribe táncolni kezdett a tocsogóban úgy, mint ahogy ezt soha egyikük sem tanulta eddig. Táncol-
30
tak a hosszú gémek és a komoly búvárok, táncoltak az ügyetlen vadkacsák és a hetyke bíbicek, mindenki táncolt, csak éppen a bölömbika nem, aki távolabb állott, és újra csak azt mondta, hogy „Mbu”, mert neki is nagyon tetszett ez a játék. És a kígyó sem táncolt, hanem bosszúsan elbújt egy zsombék mögé, mert neki meg egyáltalában nem tetszett ez a játék. És Szille sem táncolt, csak mosolygott, és ujjaival titokzatos jeleket rajzolt a levegőbe. És táncoltak a madarak mind és a nád, meg a békák, meg a tücskök, meg a szúnyogok muzsikáltak, végig, amíg csak a hold fönt volt az égen, sőt még táncoltak és muzsikáltak volna azután is, de Szille intett nekik, és abba kellett hagyniok a dolgot. És Szille odafordult a madarak felé, és megkérdezte tőlük: – Szeretitek ezt a játékot, madarak?... – Szeretjük! – felelte egyszerre minden madár. És Szille újra megkérdezte: – Nádak és szúnyogok és békák és tücskök! Szeretitek-e ezt a játékot?... – Szeretjük! Szeretjük! – felelték a nádak és a szúnyogok és a békák és a tücskök. – Hát ezt ezentúl így fogjuk csinálni, valahányszor feljön a hold, és senkinek sem lesz ideje unatkozni akkor.
– Mbu! Ez nagyon bölcs dolog! – mondotta a bölömbika a tocsogó sarkán, aminthogy valóban bölcs dolog is volt. De ekkor megszólalt a kígyó a zsombék mögött. – Hohó, csakhogy nekem egyáltalán nem tetszik ez a játék – mondotta –, és ki engedte meg neked, hogy olyan játékot tanítsál a madaraknak, ami zavarja a mások éjszakai nyugodalmát?...
És ekkor megmozdult a bölömbika, aki eddig mozdulatlanul állt a tocsogó sarkában, előbbre lépett, és így szólt a kígyóhoz: – És ki engedte meg neked, kígyó, hogy királyválasztásra tanítsd a madarakat?... (Folytatjuk) Wass Albert
31
Számold meg a tárgyakat! Próbáld meg beírni a számjegyet az üres négyzetbe!
32
Folytasd a sorokat a megadott minta szerint!
33
Lapzártáig a következő óvodások és iskolások küldeménye érkezett a Mézeskalács címére
Baranyi Vivien 4. osztály, Emlékiskola, Zenta
Kovács Virág 2. osztály, Ada
Én és a lovam
Volt egyszer egy lovam, amit a szüleimtől kaptam születésnapomra. A neve Napsugár. De mi csak Napsinak becéztük, mert olyan sárga volt, mint a nap. Közepes termetű volt. Etettem és lovagoltam rajta. Amikor lovagolni tanultam, akkor láttam, hogy milyen nagy széket kellett vinnem, hogy felülhessek a hátára. Mikor szót fogadott, adtam neki kockacukrot. Más hiába kínálta, nem fogadta el. Huncut egy lovacska volt. Képzeljétek, mikor labdáztunk, letérdelt, és az orrával lökte a labdát. Labdázni sem akart mással, csak velem. Szeretem, mert mikor kicsi voltam, vigyázott rám. Másnak nemigen akart szót fogadni, talán érezte, hogy szerettem. Egyszer álmodtam, hogy repül, de mikor felébredtem, rájöttem, ez csak álom volt. Jenei Richárd, 2. osztály, Október 10. iskola, Szabadka
Szabadka, Đuro Salaj iskola, 1. c (tanítónő Soós Hedvig): Bognár János, Szenci Melánia, Dunai Albert, Szabó Antónió, Farkas Dániel, Bleszics Vivien, Palotás Adrián, Mészáros Szabolcs, Pósa Martin; 2. c (tanítónő Fleis Anasztázia): Bálizs Máté, Rogović Nikola, Schön Leóna, Bővíz Rudolf, Vén Karolina, Fodor Krisztina; 3. c (tanítónő Brasnyó Cs. Erzsébet): Lőrik Adrián, Szabó Batancs Viktor, Bognár Tamara, Szabó Tímea; Október 10. iskola, 2. b (tanítónő Hajbel Katalin): Szarapka Ákos, Bezdán Valentin, Márjás Patrícia, Sáfrán Dániel, Szebasztián Dóra, Jenei Richárd, Süli János, Katona Réka, Kenyeres Botond, Lipták Lóránt, Gugánovity Edvárd, Farkas Lilla, Csipak Noémi, Dedovity Tomity Lea; J. J. Zmaj iskola, 1. c (tanítónő Grubanov Martinek Emília): Miskolci Helga, Kovács Szuzana, Horvát Szebasztián, Savović Mila, Nagy Nikoletta, Dékány Máté, Losonczi Mikós, Fehér Noémi, Ökrös Kyra, Spasić Nikola, Kávai Rita; Széchényi István iskola, 3. b (tanítónő Lilić Elvira): Bata Virág, Masa Csilla, Flajsman Petra, Káposzta Antónia, Lakatos Szebasztián, Gabrity Ivett, Gyurásevity Levente, Gubik Laura, Imre Márk, Mihájlovity Olivér, Szabó Dávid, Torma István, Tisity Anita, Mrkályevity Alen, Papp Daniella, Csikós Tamara, Agatić Andrea, Nagy Torma Adrián; Majsai Úti óvoda (óvónő Gyurcsik Katalin): Rostyák Szintia, Udvardi Nikoletta, Sild Flóra, Nagy Jázmin, Futó Melinda, Körmöci H. Alex, Benacsek Alex, Bodócsi Norbert, Mékity Blanka, Selmeci Hanna,
Postaláda Kedves Mézeskalács! Nagyon szépen köszönöm az ajándékot, amit küldtél. Ez további munkára, szorgalomra ösztönöz. Szeretettel üdvözlöm a szerkesztőséget. – Mészáros Mirella, 2. osztály, Torda
Spasić Nikola 1. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
34
Megyeri Szabina, 4. osztály, Emlékiskola, Zenta
Fodor Tamás, Újhelyi Levente, Albert Ivett, Hanák Valentina, Kháder Nikolett; Grubanov Dorottya óvodáss, Jenei Rafael óvodás, Péter Arnold, Jovan Mikić iskola, 1. o.; Pecesor, óvoda (óvónő Ágoston Krisztina): Hanák Kornélia, Babenyac Ákos, Andruskó Emese, Apró Leona, Boja Kornélia, Aranyos Stefánia, Tót Berta, Lengyel Lilla, Vladić Denisz, Lengyel Levente, Andruskó Rebeka, Sági Boglárka; Temerin, Petar Kočić iskola, 2. d (tanítónő Kurcinák Gizella): Radonić Bojan, Tóth Klaudia, Erőss Barnabás, Erdélyi Léna, Klinec Norbert, Kothai Tímea, Grnja Dávid, Finna Erik; Kókai Imre iskola, 1. b (tanítónő Morvai Szilvia): Lukács Bettina, Merković Filip, Horváth Zsanett, Nagy Alex, Klajner Odett, Füstös Tamás, Bollók Daniella, Horvát Gábor, Varga Loránd, Kovács Alex, Gergely Anikó, Hoffmann Evelin, Guszton Kabács Yvett, Bankó Alex, Papp Tamás, Kalácska Réka, Mező Krisztián, Koperec Dávid, Zsarkó Katarina; Magyarkanizsa, 2. d (tanítónő Cseszkó K. Erika): Bosznai Edina, Sarnyai Zsófia, Kónya Beáta; Palics, 1.3 (tanítónő Bálint Rita): Turi Alekszandra, Trukl Benjamin, Milentijevity Maja, Sutus Vanessa, Korhecz Viola, Bosznai Lilianna, Rác Rita; Péterréve, óvoda (óvónők Fekete Melinda, Kiss Márta): Dávid László, Oláh Róbert, Prodanov Aleksandra, Halasi Emese, Acsai Karolina, Živić Petar, Kolompár Denis, Varga Aleks, Pozsár József, Radóc Zoé, Ibisaj Mirjana, Burza Szanella, Gödöllei Bence, Prodanov Zsuzsanna, Balassa Petra, Kúti László, Szabó Dávid, Újházi Sarolta, Újházi Barbara, Varga Noémi, Sípos Rebeka, Magó Rebeka, Fekete Friderika, Sétáló Barbara, Sindeles Patrik, Kolompár Andresz, Kinka Zsaklina, Balassa Emese, Varga Nikoletta; (óvónő Sívó Erika): Bakos Gergely, Tóth Viola, Márkus Adrianna, Jovanović Damjan, Korponai Ákos, Pásztor Zsombor, László Dénes, Kisúri Hermina, Farkas Natália, Deák Csenge, Balassa Ernő; (óvónő Mihalecz Éva):
Pece Szuzanna, Nagy Leona, Kovács Fanni, Iktait Ammar, Iktait Tarja, Varga Rebeka, Kuzsner Karolina, Balassa Szabina, Dávid Tamás, Vastag Ágnes, Bovánovics Lúcia, Vastag Szebasztián, Goór Zsanett, Talpai Denisz; Ludas, 3. o. (tanítónő Slávik Tímea): Takács Anasztázia, Popov Viktória, Német Viktor, Farkas Flóra, Farkas Nikoletta, Tót Takács Natália, Aladzsity Máté, Urbán Adrián; Oromhegyes, 3. o. (tanítónő Fejős Vajda Beáta): Kókai Valentina, Takács Szilárd, Mácsai Ákos, Dobó Csaba, Dávid Viktor, Fejős Szintia, Bajusz Réka, Radulov Krisztina, András Krisztina, Pekla Klaudia, Bata Szófia; Nagykikinda, Szent Száva iskola, 2.5 (tanítónő Grabić Gizella): Hajdú Krisztina, Gábor Nikoletta, Détári Klaudia, Csonti Szilvia, Füstös Viktor; Gunaras, 2. o.: Posztós Nikoletta, Szunomár Klaudia, Farkas Barbara, Deli Aranka, Szügyi Edina, Firic Kristóf; Orom, 1. o.: Borsos Ramóna, Cseszkó Nikolett; 2. o.: Sebők József, Nemes Elina, Sóti Zsófia, Miklós Jessica, Kádár Barbara; Királyhalom, 3. o.: Sejdić Alex, Kolecsevity Antónia, Gulyás Oldal Natália, Csécsei Hermina; Kishegyes: Hegedűs Tibor óvodás; Torontálvásárhely: Biszák Emese, 2.1; Muzslya: Frank Dávid, 1. o.; Ada: Vuletić Viktor, 2. o., Petrics Réka, 1. c.; Újvidék: Đurišić Vanja, József Attila iskola, 2. b; Padé: Trenka Tilda óvodás. Továbbra is küldjétek rajzaitokat, meséiteket a Mézeskalácsnak!
Kíváncsi Peti Szia! Én Peti vagyok. Rég óta érdekel, hogy vajon a zöld malacok repülnek-e? Vajon az eső száraz? És vajon a traktornak van-e kereke? Ha megtudod, szólj, hogy máskor elmeséljem. – Kokrehel Kitty, 2. d, Nikola Tesla iskola, Topolya
35
Húsvét Barsi Ádám 1. osztály, Emlékiskola, Zenta
Sutus Vanessa 1. osztály, Palics
Milentijevity Maja 1. osztály, Palics
Udvardi Nikoletta 6 éves óvodás, Szabadka
Hegedűs Tibor 5 éves óvodás, Kishegyes
Takács Barbara 3. osztály, Magyarkanizsa
