59. évfolyam • 2011. január • Ára 40 dinár
I SSN 0352 - 6070
9 770352 607004
11001
Köszöntő
Pályázatok
A jegesmedvék és a pingvinek soha nem találkozhatnak egymással. Hiszen a jegesmedve fönt északon, az Északi-sark közelében él, míg a pingvin lent délen, a Déli-sark közelében lévő Antarktiszon. Így még csak látásból sem ismerhetik egymást. De mi most itt a Mézesben összehoztuk őket, írunk egyikről is, a másikról is. És a ti rajzaitokon még néha közös jégtáblákon is úszkálnak. Mi mindenre jó a képzelet!!! És ahogy egy kedves olvasónk írja: „Milyen jó lenne, ha a pingvinek és a jegesmedvék valóban egy helyen élnének, és nemcsak az állatkertben láthatnák egymást.” (Varga Karolina, Muzslya) Akkor most ismerkedjetek meg velük! Szép napokat és boldog új évet! Csilla
• Meseíró pályázat
CIP – A készülő kiadvány katalogizálása A Matica srpska Könyvtára, Újvidék (Novi Sad)
• Környezetvédelem • Rajzpályázat – Csudapék – Mindennapi kenyerünk
Kormányos Réka 1. osztály, Szaján
A Mézeskalács megjelenését támogatta: SZERBIAI MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
ISSN 0352–6070 COBISS.SR.-ID 16291074
Hólabda
Vajdaság AT Oktatásügyi, Tájékoztatási, Valamint Kisebbségi Titkársága
A határon túl élő magyarok megsegítéséért
Fedőlap és illusztrációk: Belec S. Anikó (26–27. o.), Recskó Diana (3. o., 31. o.) – óvodások és kisiskolások lapja n Megjelenik a tanévben havonta egyszer n n YU ISSN 0352-6070 n n Alapító: Magyar Nemzeti Tanács n Kiadó: Magyar Szó Lapkiadó Kft., Újvidék, Szerbia n n Megbízott igazgató: Bordás Győző n Főszerkesztő: Pressburger Csaba n Szerkesztő: Tripolszki Csilla n n Grafikai szerkesztő: Buzás Mihály n n ( 021/475-400-8 n Leveleiteket az alábbi címre küldhetitek: Mézeskalács, 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. n n Kéziratokat és rajzokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza n URL: http://www.jopajtas.info, e-mail:
[email protected] n n Terjeszti a Magyar Szó Lapkiadó Kft. terjesztőosztálya. Tel/fax: 021/557-304, 021/557-244 n n Nyomtatja: Magyar Szó Ktf. – FORUM Nyomda, Újvidék, felelős vezető: Berta Zoltán igazgató n n Előfizetés egy évre 400 dinár (csak belföldi kézbesítéssel) n
2
Csing, ling, ling, ling – Az utcán Csilingel a rakott szán, Kocog vele két ló, Szikrázik a szép hó. Fiúk labdát gyúrhatnak, Piros lányok jujgatnak – Csing, ling, ling, ling – Az utcán Csilingel a rakott szán. Csanádi Imre
3
Napról napra a természetben Vannak városok, ahol télen olyan hideg van, hogy még a hőmérőkben is megfagy a higany. Ezeken a helyeken a csikorgó fagy az élet megszokott része. Helsinkiben, Finnország fővárosában nem okoz gondot a hóesés, mivel már tizenöt éve létrehozták a fűtött úthálózatot. Az ötlet megvalósításához nem kellett sok pénz, hiszen az utakat a vízcsövek tartják melegen. Finnországban zord a tél, sok hó esik, és még a nap is elbújik. Az itteniek ilyenkor korcsolyázással töltik szabad idejüket, hiszen a város rengeteg kis tava befagy.
Mišković Anna 3. osztály, Magyarkanizsa
Újévi köszöntő Az új évnek reggelén köszönteni jöttem, a fiúi szeretet hozott ide engem. Az úr minden jóval a házat szeresse,
4
a benne lakókat sokáig éltesse. Boldog új évet kívánok. (Népi köszöntő)
Népszokások
Nagyanyó emléke Hol volt, hol nem volt, igaz volt. Élt
egyszer egy öreg néni. Nem is olyan régen, talán egypár éve. Vén volt a néni, már a haja is megőszült. Így szólt egyszer az udvarban szaladgáló kisunokáihoz: – Hej, gyerekek, gyerekek, ti már modern korban éltek valamikor, míg én kislány voltam, hajadonfőtt nemigen jártam, de még labdát sem láttam. Ruhácskám egy szál kis ing volt, virított rajta ezer kis folt. Nyáron mezítláb szaladtam, télen pedig kis klumpát kopogtattam. Hej, gyerekek, gyerekek, de jó is tinektek! Csokoládé, cukorka, ez ám a jó falat ma. De tudjátok mit, gyerekek – jól figyeljetek! Amit elmondok nem kitalált dolog. Régi tárgyakról mesélek, amelyekkel ma már csak a múzeumban találkoztok. Tudjátok-e, mi a kuckó, Ahol régen ott melegedett a kis lurkó? Tudjátok-e, mi a bölcső, Amelyben ringatta édesanyja a csecsemőt? Tudjátok-e, mi a padka, Amire ült apraja nagyja? Tudjátok-e mi a sámli, Amelyen ott ült a kis Sári?
Tudjátok-e, mi az almárium, Ahol a ruhanemű lapult? Tudjátok-e, mi a mozsár, Amiben öregapó törte a morzsát? Tudjátok-e, mi a rokka, Amin édesanyám a gyapjút fonta? Igen, igen, így volt ám ez régen. Amit elmondtam, csak egy sarok volt az emlékekből. Rövid a mese, az öreg néni mégis kifáradt. Szerencsére várta a szobában a vén nyoszolya, így hát lefeküdt. Dampfinger Irén Múzeumi séta
Rokka
5
Állatvilág
A jegesmedvék
A jegesmedve a Föld legészakibb részén, az Északi-sarkon él. Vastag bundája megvédi a hidegtől. Bundájának színe a fiataloknál ezüstfehér, az öregeknél sárgás árnyalatú. A jegesmedve húsevő. Elsősorban fókára vadászik, de megeszi a halat, madarat és a bogyókat is. Szaglása nagyon kifinomult; nagy távolságból megérzi a lehetséges zsákmányt. Amint a fóka feljön levegőt venni, a jegesmedve leüti és megeszi.
6
A jegesmedvék kitűnő úszók. Szeretnek a vízben lenni, bundájuk megóvja őket a hidegtől. Úszás közben akár a 10 km-es sebességet is elérhetik óránként. Fejjel előre ugranak a vízbe, és kutyaúszással úsznak. A víz alatt két percig kibírják levegővétel nélkül. A jegesmedvék hóbarlangot építenek. A hóba vájt barlangban hozza világra bocsait a nőstény, és velük marad tavaszig. A bocsok szopnak, de a jegesmedvemama nem eszik semmit. A bocsok egész nap játszanak. A jegesmedve védett állat. 40 000 példány él jelenleg belőle a világon!
7
Jegeske repülni tanul
Sebők Nikoletta, 3. osztály, Orom Borsos Kitti, 4. osztály, Orom
Jegeske, a jegesmedvebocs egyszer így szólt a mamájához: – Repülni szeretnék. – Próbáld meg – mondta a mamája. – Lehet, hogy neked is sikerül. – De nem tudom, hogyan kell repülni – sóhajtott Jegeske. Mamája kedvesen megcibálta a fülét, és a sziklán üldögélő sirályokra mutatott. – Figyeld meg, hogyan repülnek a madarak. Ők tudják, hogyan kell. Én addig elmegyek halat fogni. El is ment. Jegeske pedig ottmaradt egyedül, és elkezdte figyelni a sirályokat. A sziklán üldögéltek. Rikoltoztak.
Azután a jegesmedvebocs feje fölött röpdöstek. Jegeske pedig szomorúan figyelte őket, és az ég felé meresztette hegyes orrocskáját. „Biztosan csak nekifutásból lehet felszállni” – gondolta Jegeske. Elkezdett hát ő is szaladni a havon. De ahelyett hogy felrepült volna, keresztülbucskázott a fején, és végiggurult a parton, úgyhogy egészen elszédült tőle. „Nem, ez még nem az igazi” – gondolta Jegeske. Föltápászkodott, lerázta a havat bundájáról, és visszacammogott ahhoz a sziklához, amelyen a sirályok rikoltoztak.
„A szikláról kellene megpróbálni, ahogy a sirályok is csinálják. Nekik mindig sikerül fölrepülni!” – gondolta nekibátorodva Jegeske. Valahogy nagy nehezen sikerült fölkapaszkodnia a sziklára. De úgy félt, hogy még a szemét is becsukta. Aztán meglengette a mancsát, és... ugrott. Még az volt a szerencséje, hogy egy hóbuckába pottyant, és így nem ütötte meg magát nagyon. Kimászott a hóbuckából, és ezt dörmögte: – Erről a szikláról csak a földre lehet szállni... De én az égbe akarok fölrepülni! Aztán Jegeske megállt egy pillanatra. Mancsával megvakarta a fejét, és így szólt:
– Világos, hogy a madarak azért tudnak röpülni, mert van szárnyuk. Megvárom én is, amíg kinő a szárnyam. Addig pedig megtanulom a mamától, hogyan kell halat fogni. M. Pljackovszkij
Miskolci Helga 1. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
9
Sicc a jégmezőkön
Nagyot sóhajt: – Ezt a böjtöt holtomig majd emlegetem! Sicc úr rikkant: – Hé, matrózok, hozzátok a frizsiderem! És a parancs teljesült is, nyomban, ahogy Sicc kimondta, volt a jégszekrényben tíz-húsz rúd szalámi s nyolc-tíz sonka. Máris szörnyű gyomorkorgás töri meg a táj nagy csendjét. Sicc úr hajlong: – Erre, erre! Parancsoljon, kedves vendég! Jegesmackó úgy megörült, hogy a két füle is szétállt, s a hatalmas frizsiderbe gyanútlanul belesétált.
Sicc az állatkertben sétált, de el is ment minden kedve, mert az egyik őr közölte: elpusztult a jegesmedve.
Jegesmackót a szerencse elkerülte napok óta, gyomra üres: se egy tonhal, se egy rongyos sarki róka!
Két szép sonkát nagy étvággyal bekapott az éhes állat, Sicc meg rácsapta az ajtót, megerősítve a zárat.
– Ejnye – mondta fejcsóválva. – Ezt én nagy hibának tartom, no, de hogyha rám bízzátok, szerzek egyet fönt a Sarkon. Siccnek minden sikerül is, ha egy tervnek időt szentel. – Csak egy hajót adjatok, és hozok medvét, puska sem kell! Már az Északi-sarkon jár, rajta bunda, mint a nőkön, s megpillantja Jegesmackót a végtelen hómezőkön.
10
Ne féltsétek Jegesmackót, biztosítva van a kosztja! Meg is hízott, mire Siccünk sértetlenül hazahozta. Kálmán Jenő – Tankó Béla
11
A jegesmedve Bundás halász áll a jégen, talpas, tenyeres. Se hálója, se varsája, mégis halra les. Ladik nélkül megy a vízre, hullámokra dűl, gumiruha nélkül bátran víz alá merűl.
Spacsek Olivera és Bakos Erika Módos (anyanyelvápoló csoport)
Tátogató ezüsthalak seregébe csap, a víz csattan, nyelve csetten, nyeli a halat. Jégországban jég a háza, jég az ablakba, párát fújó fehér kályha a mackó maga. Karmos mancsát hasra téve ott elszundikál, s morgolódik, hogyha kívül jajgat a sirály. Nagy László
Kösd össze a számokat 1-től 25-ig!
12
Sztoján Kiss Lehel 1. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
13
Jeges labirintus
Vezesd el az eltévedt jegesmedvét a szüleihez a jégtáblák között!
14
Állatvilág
A pingvinek
A pingvinek legtöbbje jeges környezetben a Déli-sarkon, az Antarktiszon él. A világnak ezen a táján egész évben barátságtalan időjárás uralkodik. A pingvinek a legnagyobb hóviharban is képesek órákig egy helyben álldogálni. Összebújva melegítik egymást. Ha a pingvinek a költőhelyükre történő hosszú vonulás közben elfáradnak, a hasukon csúszva haladnak tovább, miközben a szárnyukkal hajtják, kormányozzák magukat. A hím furcsa, szamárbőgésszerű hangot hallat, amikor a tojónak udvarol.
Előfordul, hogy a pingvinek 100– 300 kilométert is gyalogolnak a jégmezőn, hogy megfelelő helyet találjanak a költéshez.
Miért nem fáznak? Bőrük alatt vastag zsírréteg található. Tollazatuk hihetetlenül tömött. Így sem a szél, sem a víz nem képes áthatolni rajta. A tollak úgy helyezkednek el, mint a háztetők fedőcserepei.
15
Barkács
Kispingvin
1
Pósa Adrián 1. osztály, Oromhegyes
5
3
Pingvinfrakk 1. A négyzet alakú papírlap oldalait hajtsuk be, de ne egészen a középvonalig.
4. Hajtsuk félbe a papírt, majd a szaggatott vonalak mentén kifordítással hajtsuk meg a fejet és befordítással a farkat. 5. A szaggatott vonalak mentén a papírforma mindkét oldalán hajtsuk be két befordítással a pingvin hasát. 6. A csőr csúcsát egy kissé hajtsuk befelé, majd húzzuk le.
4
2
Foltos lett a pingvin frakkja: majd az apja jól megrakja! Fényes frakkján barnás folt van: szétnéz hát a pingvinboltban...
„Kérem, nálunk tél van nyáron: nyár nálunk nincsen raktáron... Legszebb frakkom fagylaltfoltos...” „Nincs mit tennem!” – így a boltos.
„Kérem, frakkom kissé foltos...” „Nincs mit tennem – így a boltos. – Pingvinfrakkom nincs raktáron. Próbálkozzon talán nyáron.”
Nincsen frakk a pingvinboltban. Pingvin frakkján fagylaltfolt van: apja biztos, jól megrakja, mert foltos lett a fényes frakkja...
Kovács András Ferenc
6 2. Nyissuk szét a papírt, és az oldalsó sarkokat hajtsuk be. 3. Hajtsuk be a két oldalsó szárnyat, és a csúcsából egy befelé hajló harmonikahajtással készítsünk csőrt.
16
Merkovity Filip 1. osztály, Kókai Imre iskola, Temerin
17
Jegesmedvék, pingvinek Bollók Daniella 1. osztály, Kókai Imre iskola, Temerin Horvát Dávid 1. osztály, Oromhegyes
Zsárkó Katarina 1. osztály, Kókai Imre iskola, Temerin
Katona Boglárka 2. osztály, Nikola Tesla iskola, Topolya
Erdélyi Nikoletta 1. osztály, Oromhegyes
Kanyó Krisztina 4. osztály, Đuro Salaj iskola, Szabadka
Tukacs Krisztina 4. osztály, Orom
Ifijú Ármin 1. osztály, Szenttamás
Gergely Anikó 1. osztály, Kókai Imre iskola, Temerin
Mészáros Mirella 2. osztály, Torda
18
Nagy Anikó 3. osztály, Torontálvásárhely
Katona Egon 3. osztály, Horgos
19
Boldi, a szemtelen pingvin Pintyő és a barátja, Pupi, többnyire a kedvenc helyükön, egy hal formájú jégsziklán hancúroztak. Ilyenkor azon versenyeztek, hogy ki tud messzebbre belecsobbanni a vízbe.
Időnként a halfogással is megpróbálkoztak, pont úgy, mint a nagyok, de legnagyobb bánatukra nem sok sikerrel. A szemtelen Boldi sajnos sokszor megzavarta őket a játékban.
Mukić Edina, 3. osztály, Horgos
Nyers Fanni, 3. osztály, Horgos
20
Észrevétlenül a hátuk mögé lopózott, és váratlanul belökte őket a vízbe. Ilyenkor különösen Pintyő ijedt meg. Boldi ma is odatotyogott a közelükbe, és jól látszott, hogy megint valami csínyen töri a fejét. Kárörvendő ábrázattal figyelte, ahogy a két barát horgászni készül. Pupinak azonban ma szerencséje volt: életében először sikerült egy jó nagy halat kifognia a rajból! Megragadta termetes zsákmányát, és büszkén felhúzta a felszínre. Sajnos nem számított rá, hogy Boldi a jégtáblán ülve csak arra vár, hogy elorozza tőle élete első
nagy fogását. Hátulról odaúszott Pupi mögé, elkapta a halat, és mielőtt jogos tulajdonosa észbe kaphatott volna, már kint is volt vele a jégtáblán. Ezt látva a kis Pintyő összeszedte minden bátorságát, és szárnyaival, mint egy vízimalom pörgő kereke, fröcskölni kezdte jéghideg vízzel a tolvajt. Boldinak hamar elege lett a zuhanyból, morogva oldott kereket, hátrahagyva a hatalmas halat. Pintyő és Pupi testvériesen megosztoztak a finom csemegén, de legjobban mégis annak örültek, hogy végre móresre tanították a rosszcsont Boldit.
Hoffmann Evelin, 1. osztály, Kókai Imre iskola, Temerin
21
A kis pingvin meséje A kis pingvin messze-messze délen élt, ahol mindig hideg szél fújt, mindig pelyhes hó hullt és jégtáblák ringatóztak a tengeren. Sziklás parton élt a kis pingvin, ott szaladgált a társaival. Történt egyszer, hogy hiába várta, nem kelt fel reggel a nap. Telt-múlt az idő, egy hét, két hét, de a napnak, úgy tűnt, esze ágában sem volt felkelnie. A kis pingvin gondolt egy nagyot, elhatározta, hogy ő bizony utána jár, hol, merre lehet a nap. Kifutott a tengerpartra, körbenézett, de még csak nem is derengett a horizont. Felkapaszkodott egy úszó jégtáblára, s hagyta, hadd sodorja a víz. Amikor aztán nekiütődött a tábla a partnak, leugrott, s ment tovább az orra
Pekla Izabella 1. osztály, Oromhegyes
22
irányába. Egyszer csak találkozott egy autóval. – Hát te hol jársz itt, ahol a madár sem jár? – kérdezte a kis pingvin. – Én bizony keresem az utat. Amióta nem kelt fel a nap, azóta csak tévelygek erre, alig van már benzinem, a lámpáim is éppen, hogy világítanak. – Menjünk együtt – mondta a kis pingvin. Mentek, mendegéltek, találkoztak egy kakassal. – Hova, hova, kis kakas? – Megyek, hogy megkeressem a napot, mert amióta nem kelt fel, hiába röppenek fel a szemétdombra, nem tudok egy igazán jóízűt kukorékolni. Mentek tovább immár hárman. Egyszercsak hatalmas hegy lábához
értek. A hegy túloldalán mintha valami fény derengett volna. Felkapaszkodtak, s ahogy lenéztek a túloldalra, hát látták, ott egy nagy tó, abban fürdőzik, abban lubickol a nap. – Jó napocska, csak tévelygek az úton, csak bolyongok – mondta az autó –, amióta nem járod égi utad. Benzinem is alig van már, lámpáim is alig égnek. – Elegem van a folytonos rohanásból – mondta a nap és hanyatt feküdt a vízben. – Jó napocska, és a messzi délről jöttem, ahol mindig is kevés a fény, nagy a hideg. Nélküled nem élet az élet, ne hagyj minket sötétségben – kérlelte a kis pingvin is. Hanem a nap hajthatatlan maradt. A kis kakas látta, hiába a szép szó. Gondolt egy merészet, teleszívta a
tüdejét levegővel, s olyat kukorékolt, hogy még a fellegek is belerepedtek. – Kukurikú, ébresztő, indulj utadra, te lusta! A nap megrettent a harsány kiáltástól, csak úgy, vizesen felkapta a ruháját, s mintha bottal verték volna, futott fel az égre, égi útjára. Világosodott már, amerre ment, ahogy annak rendje s módja van. Az autó megtalálta az útját, a kakas hazaballagott a szemétdombjához, s kis pingvin pedig ment a tengerparthoz. Ott ringatózott egy széles jégtábla, mintha csak reá várt volna. Otthon olyan ünnepséget csaptak tiszteletére a pingvinek, hogy hetekig járták a táncot. Akkor aztán fáradtan ágyukba tértek, s nyugodtan hajtották álomra a fejüket, mert tudták, mikor ideje lesz, sütni fog rájuk a nap.
Horváth Petronella 2. osztály, Oromhegyes
23
A háromfejű aligátor Egyszer volt, hol nem volt, a Hurrikánvölgyön is túl, volt egyszer egy legény, aki vándorútra ment. Ment, mendegélt és egyszer elébe ugrott egy manó. A vándor öt aranyrudat ajánlott fel a manónak, hogy vezesse el a háromfejű aligátorhoz. A manó elfogadta az ajánlatot. Tovább sétáltak az erdőben. Nyolc nap után megérkeztek egy nagyon nagy kastélyhoz. A manó kérte a legény adósságát, amit ő meg is adott. A manó még egy kardot is adott a legénynek, aki bement a kastély kapuján. Ott bent feketék voltak a fák, a virágok és a bokrok is. Egyszer csak előjött a háromfejű aligátor egy fejszével a kezében. Sokáig vívtak, küzdöttek, és egy hirtelen mozdulattal a háromfejű aligátor félbevágta a legényt. Így sajnos a legény nem győzte le a háromfejű aligátort. Cirok Balázs, 3. osztály, Nikola Tesla iskola, Topolya
Postaláda Kedves Mézeskalács! Szeretettel üdvözöllek. Mészáros Mirella vagyok Tordáról. Második osztályos tanuló. Nagyon szeretek írni, olvasni és rajzolni. Tanító nénim Győri Veszna. Mindig nagyon boldog vagyok, amikor kiosztja a Mézeskalácsot. Szeretettel: Mirella
24
Kicsi mókus Kicsi mókus ül a fán, közben mogyorót rágcsál. Gyűjtöget télire, ne éhezzen a kicsike. Hogy szép legyen álma, Tele legyen a zsákja mogyoróval, dióval, fakéreggel és makkal. Tavasszal, ha kisüt a nap, újra ugrándozik a kis csapat. Jókedvűek, mókásak, a gyerekekkel játszanak.
Fehér Noémi, 1. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
Burány Ildikó, 4. osztály, Emlékiskola, Zenta
Tisztelt szerkesztőség! Mi a temerini Kókai Imre Általános Iskola tanulói vagyunk. Nagyon szeretjük a Mézeskalácsot. Naponta elővesszük az iskolában. Szívesen megoldjuk az elsősöknek szóló feladatokat, mesélünk a képekről, hallgatjuk a meséket, verseket. Készültünk a rajzpályázatra is. Üdvözlettel: Morvai Szilvia tanítónő és az 1. b osztály tanulói
Szárnybontogató A szivárvány
A tél
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren innen, az Üveghegyen is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt három szín, a sárga, piros és a kék. Ezek a színek vándorútra keltek, hogy mindent befessenek. Ahogy mentek, mendegéltek árkon-bokron keresztül, beértek egy faluba, ahol elkezdték a házakat befesteni. Amint festegettek, megjelent egy komor nagy felhő, morgott, zörgött az ég, és villámlott. Megijedtek a színek, ijedtükben összevissza szaladoztak. Egymásnak ütköztek,elestek, végül jól összekeveredtek. Így történt, hogy a pirosból és a sárgából narancssárga, a kékből és a sárgából zöld, a kékből és a pirosból lila lett. Ezek a színek félelmükben egészen az égig futottak. Emiatt minden vihar után, ha felnézünk az égre, meglátjuk a három színt a szivárvány képében. Lehócki Lúcia, 2. osztály, Cseh Károly iskola, Ada
Kati már várja a telet. Azt gondolta, hogy majd hógolyózik, meg hóembert építi, szánkózik és korcsolyázik. Telt-múlt az idő, eljött a tél. Amit gondolt, teljesülhetett. Kati hógolyózott, hóembert épített, szánkózott és korcsolyázott. Nagyon örült a télnek, de sajnos gyorsan vége lett. Szokol Mariann, 2. osztály, Nikola Tesla iskola, Topolya
Itt a tél, itt a tél Itt a tél, itt a tél, A hó ma nagyon mély. Itt a tél, itt a tél, Egy órája már, hogy hóembert építettél. Itt a tél, itt a tél milyen szép ez a tél! Kokrehel Kitty, 2. osztály, Nikola Tesla iskola, Topolya
Savović Mila 1. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
Találós kérdés Fehér tollú kiscsibe, kerek tál a tó színe megsütötte Holdanyó, majd megeszi Napapó. (Hó)
Szárnybontogató
25
Mi legyek?
A diplomata Az Erdei Köztársaságba érkezett az új Déli-sarki nagykövet, Archibald Pingvin úr. A nagy eseményről még a televízió híradója is megemlékezett. Archibald Pingvin úr igen előkelő öltözékben lépett a finom eleganciát, szerény,de határozott magabiztosságot és tartózkodó jóindulatot sugároztak, amint az Erdei Köztársaság képviselőinek átnyújtott kormányának megbízólevelét. Ezután az Erdei Köztársaságban tartózkodó többi külföldi diplomata társaságában megtekintette az egerek díszszázadának katonai parádéját, majd szállására hajtatott. Ennyi volt látható a híradóban. Csupa pompa, csupa ragyogás. Azt hihetnénk, egy diplomatának, szakadatlan ünnepség az élete, pedig nem az. Műveltnek, gyors észjárásúnak, leleményesnek, sőt olykor kifejezetten ravasznak kell lennie.
26
Ismernie kell a világ történelmét csakúgy, mint saját hazája és az állomáshelyéül szolgáló idegen ország történelmét. Személye egy egész országot képvisel, magatartásával, szavaival egy egész nép magatartását és véleményét fejezi ki.
A nyelvtudás szinte munkaeszköz a számára. Magától értetődik, hogy tökéletesen kell beszélnie annak az országnak a nyelvét, amelyben szolgálatot teljesít, de emellett a többi diplomatával való kapcsolat fenntartására is szüksége van. Értenie kell tehát egy kicsit oroszlánul, nyúlul, kakasul, egérül, zsiráful, sőt vadkanul is. Hivatalos tárgyalások, utazások, a legkülönbözőbb hírek
összegyűjtése és továbbítása, vacsorákon és estélyeken való megjelenés és ezernyi más feladat elvégzése töltik ki a napjait. És mindig kedvesnek, fegyelmezettnek és udvariasnak kell mutatkoznia, senkit sem szabad megsértenie. Archibald Pingvin urat egy alkalommal táncra kérte Puma Panka grófnő, aki tánc közben igazán ennivalónak nevezte, és egyre vadabbul nézte. Ám a kezében tartott hidegvizes palackkal lehűtötte a hölgy túlzott rajongását. Máskor meg egy egészen előkelő társaságban fogyasztott díszebéd kellős közepén az ügyetlen pincér egyszerűen a nyakába zúdította a forró levest. Archibald Pingvin úr azonban kedvesen megköszönte a forró fürdőt, amely országában minden vendégnek kijárt. Vadkan Konrád kancellár jóvá akarta tenni a pincér hibáját, ezért zavarában hetet-havat összehordva rengeteg havat és jeget rendelt Pingvin úr országából. Cser Gábor
27
1
2
3
4
Keresd az összetartozókat!
1
2
3
Kösd össze az ugyanolyan elrendezésű ábrákat!
28
4
Egérke síelni szeretne. Segíts neki, hogy a sípályára találjon!
29
Tavak könyve Második mese – első rész A madarak a tó partján álldogáltak, vagy a vízen úsztak, vagy a tó felett repültek – mindegyik a maga kedve szerint –, és már nem volt közöttük egy sem, aki ne tudta volna a munkáját, amit a manók a Jóisten megbízásából nekik megtanítottak. Erősen meleg nyári nap volt éppen, s a madarak unatkozni kezdtek. – Mit játszódjunk? – kérdezte a hóda*, aki valamennyi madár között a legbeszédesebb természetű. – Én nem tudom – felelte a vadruca, és ez igaz is volt, mert a vadrucák valóban sohasem tudnak semmit. – Játsszunk víz alatt úszást – javasolta a búvár. – Inkább egy lábon állást játszódjunk – szólt a gém, mert ő nem tudott víz alatt úszni, mint a búvár. – Legjobb lesz mégis, ha éneklést játszunk – ajánlotta a nádirigó, mivel ő sem víz alatt úszni, sem egy lábon állni nem tudott. Láthatod ebből, hogy a madarak is olyanok, mint az emberek: nem tudtak megegyezni semmiképpen. A nap már lenyugvóban volt, amikor megszólalta kígyó, aki egész idő alatt ott hevert a parton, és figyelte a madarakat.
30
– Ó, világszép madarak – kezdte mézédes hangon a kígyó, és magában jól mulatott a madarak ostobaságán, mert azok egyszerre büszkén kihúzták magukat, és igazán elhitték, hogy ők világszépek –, tudok én egy sokkal méltóbb játékot nektek. Válasszatok királyt! A madarak először roppantul elcsodálkoztak, mert még sohasem gondoltak arra, hogy lehetne közöttük egy, aki parancsoljon a többinek. De aztán elkezdtek kiabálni – jól van! jól van! –, mert méltóak akartak lenni magukhoz, ahogy azt a kígyó mondta. Összegyűltek a legnagyobb tocsogónál, szépen körbe álltak, valamenynyi madár csak volt a tavon. A szélkiáltó pedig felrepült a levegőbe, mivel neki volt a legélesebb hangja valamennyi között, és elkiáltotta magát: – Ki legyen a király?... És abban a pillanatban megszólalt a gém és azt mondta: – Én!... De megszólalt a búvár is, és ő is azt mondta: – Én!... És minden madár megszólalt abban a percben, ami csak ott volt, és mind azt mondta, hogy „Én!”, még a
vadruca is, pedig ez már igazán nagy dolog egy vadrucától, ugyebár? És olyan éktelen lárma keletkezett abban a percben, amilyen még nem volt addig a tavakon soha. Elkiáltotta magát valamennyi gém, és elkiáltotta magát valamennyi búvár, és verekedni kezdtek. És verekedni kezdtek a hódák a vadrucákkal, a bíbicek a pólingokkal, a sárszalonkák a vízityúkokkal, a csérek a partfutókkal és a nádirigók a nádiverebekkel. És olyan verekedés volt, amilyent még nem látott a világ. Csak éppen a bölcs bölömbika nem verekedett. Ő valamivel távolabb állt,
és rosszallólag csóválta a fejét, és hoszszú csőrét beledugta a vízbe, és ennyit mondott: – Mbu! – És ez azt jelentette, hogy ostoba és szomorú dolog az, amit a madarak csinálnak. És ebben neki tökéletesen igaza volt. De nem verekedett a kígyó sem, aki a parton heverészett, és nagyon jól mulatott magában, hogy mindezt a nagy felfordulást ő okozta a madarak között (Folytatjuk)
Wass Albert *hóda – így nevezik Erdélyben a szárcsát
31
Melyik a tüköképe?
Keresd a gombát árnyképét!
32
Keress 7 különbséget a két rajz között!
33
Karácsony volt... Мáriás Patrícia 2. osztály, Október 10. iskola, Szabadka
Spasić Nikola 1. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka Lilla 2. osztály, Kizúr István iskola, Szabadka
Sóti Alexandra 2. osztály, Magyarkanizsa
Bezdán Valentin 2. osztály, Október 10. iskola, Szabadka
34
Zsámboki Rihárd 1. osztály, Oromhegyes
Lapzártáig a következő óvodások és iskolások küldeménye érkezett a Mézeskalács címére Magyarkanizsa, 3. d (tanítónő Bajusz Rózsa): Bagi Viktória, Bús Viola, Takács Barbara, Bálint Réka, Gál Orsolya; Gunaras, 2. o.: Firic Kristóf, Szunomár Klaudia, Takács Zoltán, Farkas Barbara, Fontányi Réka; 3. o.: Boros Rómeó; Pecesor, óvoda (óvónő Ágoston Krisztina): Német Orsolya, Lengyel Levente, Apró Leona, Boja Kornélia, Hanák Kornélia, Andruskó Rebeka, Sági Boglárka, Lengyel Lilla, Vladić Denisz, Tót Berta, Andruskó Emese; Orom, 1. o.: Borsos Ramóna, Cseszkó Nikolett, Bicskei Boglárka, Remete Karolina, Zsámboki Ádám, Surányi Bence; 2. o.: Sóti Zsófia, Tratyik Rafaella, Nemes Elinda, Kolompár Violetta, Kolompár Emese, Miklós Jessica, Hubai Viola, Rövid Dominik, Lőrinc Tímea, Kádár Barbara, Sebők József, Purger Doroti, Kádár Kata, Körmöci Márk; 3. o. (tanítónő Kádár Judit): Nyilas Sára, Sebők Nikoletta; 4. o. (tanítónő Tukacs Piroska): Szögi Roland, Cseszkó Edina, Kovács Fanni, Bilicki Katalin, Tukacs Krisztina, Borsos Kitti; Módos (tanítónő Monić Lídia): Kócsó Ildikó, Boros Dianna, Aragyán Olivera, Boros Ervin, Spacsek Olivera, Bakos Erika; Péterréve, 1.2 (tanítónő Hegedűs Szilvia): Farkas Kornélia, Guba Loretta, Cseri Zsófia, Hajdú Csanád, Major Karolina, Varga Dávid, Lévai Helga, Lévai Zoltán; 1.3: Urbán Levente, Komáromi Kinga, Pozsár Leó, László Tamás, Tóth Tamás, Balassa Szabolcs, Mészáros Ákos; 1.4: Fekete Emese, Párduc Tamás, Lukács Adrienn, Péter Emese, Vörös Hunor; 2.2: Rabockai Luca, Zapletán Diana; 3.2 (tanítónő Recsó Gallusz Anna): Pergel Kata, Németh Imre, Fekete Lúcia, Szabó B. Anett, Fercsik Bence Máté, Magó Annabella; 3.3 (tanítónő Varga Edit): Urbán Boglárka, Varga Viktória, Ágoston Edina, Kolompár Tamara, Kiss Emese, Lakatos Emília; Oromhegyes, 1. o. (tanítónő Balázs Katalin): Erdélyi Nikoletta, Sarnyai Beatrix, Mészáros Lehel, Remete Tamara, Nagy Teodóra, Sőreg Dorottya, Bálint Krisztina, Horvát Dávid, Nagy
Ákos, Sarnyai Tamás; Horgos, 2.2 (tanítónő Gonczlik Etelka): Győri Lídia, Gazdag Bence, Calbert Anikó, Huzsvár Zsófia, Gyalus Valentina; 2.3 (tanítónő Csorba B. Márta): Mészáros Mónika, Danyi Gergely, Gazdag Áron, Csikós Kata, Dognár Anna, Szögi Klaudia, Farkas Zolika, Vén Leila; 3.3 (tanítónő Kabók Zsuzsanna): Mukić Edina, Tillinkó Hunor, Nyers Fanni, Szalma Lénárd, Cérna Gábor, Szabó Franciska, Szűcs Kitti, Molnár Dominik, Urbán Rita, Farkas Natália, Berényi Emese, Berényi Edina, Krekuska Klaudia, Seres Lilla, Katona Egon; Magyarittabé, 2.2 (tanítónő Barna Mária): Körtési Natália, Buka Bence, B. Varga Emese, Kocsobán Anetta, Kovács Lonetta; Törökbecse, 4.3: Erdődi Tünde, Nagy Arnold, Farkas Aida; Temerin, Kókai Imre iskola, 1. a (tanítónő Hornyik Mária): Lahos Benedek, Kohanec Zsóka, Vámos Martina, Péter Ákos, Tóth Dániel, Brenyák Adrián, Hajdúk Arnold, Morvai Eszter, Horák Éva, Vécsi Sztella, Bódi Konrád, Tóth Lívia, Répás Nikolász; Topolya, Nikola Tesla iskola, 2. c (tanítónő Cirok Csilla): Balog Anikó, Katona Boglárka, Nagy Alen, Baravics Erik, Fekecs Júlia, Csizmár Imola, Kiss Martin, Tóth Márk, Maluska Kinga, Mernyák Ramóna, Nerić Tijana, Csernák Dominik, Prokec Dávid; Torontálvásárhely, 3.1: Nagy Anikó, Nagy Edvin, Szikora Teodóra; Palics, 1.3 (tanítónő Bálint Rita): Rafai Roland, Rác Rita, Trukl Benjamin, Kovács Annamária, Sutus Vanessa, Vida Dorina, Rind Roland, Korhecz Viola, Milentijevity Maja, Dudás Norbert, Szabó Viola; Szabadka, Majsai Úti óvoda (óvónő Gyurcsik Katalin): Udvardi Nikoletta, Sild Flóra, Újhelyi Levente, Tót Zsolt, Futó Melinda; Október 10. iskola, 2. b (tanítónő Hajbel Katalin): Ivankov Nemanja, Szebasztián Áron, Bartus Edmond, Gugánovity Edvárd, Bezdán Valentin, Farkas Lilla, Süli János, Szedlák Dávid, Beszédes Klaudia, Jenei Richárd, Szebasztián Dóra, Szarapka Ákos, Kenyeres Botond, Sáfrán Dániel, Máriás Patrícia, Lipták
Lóránt, Mészáros Ádám, Csipak Noémi; J. J. Zmaj iskola, 1. c (tanítónő Grubanov Martinek Emília): Fehér Noémi, Nagy Nikoletta, Sipraga Lúna, Szakáll Edina, Losonczi Miklós, Spasić Nikola, Kovács Szuzana, Savović Mila, Csonka Anikó, Sztoján Kiss Lehel, Ökrös Kyra, Kávai Rita, Ruzsin Dániel, Zemkó Attila, Horvát Réka, Horvát Szebasztián, Miskolci Helga, Dékány Máté, Stantić Barbara; Kizúr István iskola, 2. d (tanítónő Ignác Hajnalka): Ficsor Lolita, Jaksa Dániel, Konter Márk, Kujundzsity Márk, László Krisztina, Ležaić Schweitzer Liza, Lévay Dávid, Mihók Áron, Molnár Dávid, Szabadi Olivér, Szerencse Dominik, Zemunovity Laura, Zsáki Viktor, Vörös Szintia, Csúszó Réka, Hunyadi Nikolett, Lilla; Jovan Mikić iskola, 3. c (tanítónő Agárdi Hajnalka): Szemerédi Zsolt, Futó Arman, Szőke Florentin, Márki Zsombor, Temesvári Dávid, Kovács Ákos, Horti Benjamin, Sztántity Olivér, Óvári Ákos; Đuro Salaj iskola, 1. c (tanítónő Soós Hedvig): Pósa Martin, Szencsi Melánia, Bognár János, Palotás Adrián; 2. c (tanítónő Fleis Anasztázia): Bálizs Máté, Bővíz Rudolf, Rogović Nikola, Bognár Viktória, Sőn Leóna, Vén Karolina, Fodor Krisztina, Kollár Natália; 4. c (tanítónő Zemkó Rózsika): Kanyó Krisztina; Szenttamás, 1.2 (tanítónő Lévai Aranka): Salamon Ákos, Tóth Nikoletta, Zélity Arnold, Ifijú Ármin, Hodonicki Roland, Szabados Áron, Fullajtár Martin, Varga Arnold, Lázár Violetta, Tóth Beatrix, Kincses Csongor; 1.3 (tanítónő Ifijú Judit): Vadóc Violetta, Móricz Ádám, Bezeg Andrea, Nagy Orsolya, Majoros Attila, Forgács Szabolcs, Andróczky Bálint, Pápista Zsolt, Hodonicki Loren, Füstös Dániel, Kiss Orsolya, Bagi Edvin, Móricz Mirella, Csizmár Zseraldina, Lévai Krisztián; Bácsgyulafalva: Utvić Sanela óvodás; Ada: Kabók Levente óvodás, Kiss Bence 1. e, Kiss Boglárka 2. e. Továbbra is küldjétek rajzaitokat, meséiteket a Mézeskalácsnak!
35
Jegesmedvék, pingvinek
Varga Karolina 4. osztály, Muzslya
Benčik Lea 1. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Milutinovity Dávid 3. osztály, Magyarkanizsa
András Krisztina 3. osztály, Oromhegyes
Horváth Zsanett 1. osztály, Kókai Imre iskola, Temerin
Pavlović Anetta 4. osztály, Muzslya
