48. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

1 / 70

48. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2014.11.24-11.28. 2014.11.24. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla B. A. + 2 fő

Emberölés bűntette

2014.11.24.

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 áprilisában B. A. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 9 év fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. D. J. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 9 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. Sz. Jné III.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottak, büntetésük 2/3 részének, de legalább 3 hónap kitöltését követő napon bocsáthatóak feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére súlyosításért fellebbezett, I., II.r. vádlott és védője enyhítésért, III.r. vádlott és védője eltérő minősítésért és enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2012 augusztusában B. A. I.r. vádlott Hajdúsámsonban alkalmi munkát végzett, majd egyik ismerősének temetésén volt. Hazafelé menet betért az egyik kocsmába, majd estefelé egy másik presszóba ment, ahol újabb alkoholt ivott, így erősen ittas állapotba került. II.r. vádlott a napi munkavégzést követően szintén a presszóba ment, ahol III.r. vádlott is megjelent. Mindhárom vádlott zárórakor távozott, ki-ki a saját otthonába tért. II.r. vádlott azonban szóváltásba keveredett élettársával, ezért a háza előtt üldögélt. III.r. vádlott ezt észlelve, közölte II.r. vádlottal, hogy tudomása szerint itthon van az a személy, L. I. sértett, aki néhány évvel korábban II.r. vádlott kislányának és barátnőjének magát mutogatta. (a sértett az említett cselekmény idején börtönben volt, nem követhette el a cselekményt). A vádlottak úgy döntöttek, hogy felébresztik I.r. vádlottat, és bántalmazni fogják a sértettet tettéért. Elmondták I.r. vádlottnak, hogy a sértett volt az a személy, aki mutogatta magát a gyerekeknek. I.r. vádlottat feldühítették a múlt eseményei ezért elindultak a sértett házához. A kerítés és kapu nélküli házban bántalmazták a férfit, aki közölte, hogy nem is ismeri a gyerekeket. Ennek ellenére II.r. vádlott ököllel ütötte a sértett fejét, majd kivitték az udvarra, ahol I.r. vádlott többször megrúgta L. I. sértettet. Ezután I. és II.r. vádlott többször fejbe rúgta a sértettet. A durva, brutális, embertelen bántalmazást III.r. vádlott végignézte és a férfi nemi szervébe taposott. II.r. vádlott úgy döntött, hogy lova mögé köti L. I-t, majd a házával szembeni füves területen lévő kúthoz húzza és bedobja. Azonban I.r. vádlott nem tűrte tovább a bántalmazást és a kötelet eltávolította a sértett lábáról. A kb. fél órán át tartó bántalmazást követően mindhárman elmentek, otthagyva az eszméletlen állapotban lévő embert a házával szemközti füves területen. I.r. vádlott másnap észlelte, hogy a sértett a házának udvarán mozdulatlanul fekszik és értesítette a mentőket. I.r. vádlott közben stabil oldalfekvésbe helyezte a sértettet és betakarta. A férfi sérülései 8 napon túl gyógyulóak voltak. Az életveszélyt az idejekorán érkező szakszerű orvosi segítségnyújtás hárította el. Orvosi segítség hiányában a sértett halála bekövetkezett volna. A 2013 szeptemberében kelt igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a sértett sérülései maradandó fogyatékosság és súlyos egészségromlás hátrahagyásával

2 / 70 jártak. A sértett 2013 októberében elhunyt. Azonban korboncolása nem történt meg, így halálának oka nem állapítható meg. Perbeszédek.

Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla B. L. + 1 fő

Információ:

Kábítószerrel bűntette

visszaélés 2014.11.24.

13:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 márciusában K. L. Á. I.r. vádlottat társtettesként, bűnszövetségben, kereskedéssel, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. L. II.r. vádlottat társtettesként, bűnszövetségben, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt, mint visszaesőt 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. V. P. III.r. vádlottat társtettesként, bűnszövetségben, kereskedéssel, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és kábítószerrel visszaélés vétsége miatt, mint különös visszaesőt 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. J. IV.r. vádlottat társtettesként, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel-visszaélés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte. T. T. V.r. vádlottat társtettesként, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel-visszaélés bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte. U. Z. VI.r. vádlottat kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte. A bíróság IV., V., és VI.r. vádlottak börtönbüntetésének végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen II. és III.r. vádlott enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. r. vádlott 2009év elején kérte meg II.r. vádlottat, hogy ismertesse meg olyan személlyel, aki kábítószer terjesztéssel foglalkozik. Így ismerte meg III.r. vádlottat, aki felajánlotta, hogy rendszeresen ellátja I.r. vádlottat marihuána és speed típusú kábítószerrel. I. és II.r. vádlott elfogásukig rendszeresen vásárolt kábítószert III.r. vádlottól. A vádlottak III.r. vádlottól származó anyagot I.r. vádlott bánki házában tárolták illetve csomagolták ki a rendelések alapján a vevők részére. Rendszeres vásárlójuk volt IV. és V.r. vádlott. Ők az így megszerzett kábítószer jelentős részét saját fogyasztói körükben értékesítették tovább, a fennmaradó részt pedig elfogyasztották. A HajdúBihar Megyei Rendőr-főkapitányság Felderítő Osztálya, illetve a Rendészeti Igazgatóság Bevetési Szolgálat Akció Osztálya 2010 márciusában rendőri akcióban fogta el Debrecen-Bánkon lévő lakóhelyén I.r. vádlottat és foglalt le 51 db tabletta töredéket, porszerű amfetamint tartalmazó anyagot és növényi ágvégződéseket. V. Péter III.r. vádlott a birtokába került különböző típusú kábítószereket részben Debrecenben értékesítette I. és II.r. vádlott segítségével, illetve budapesti ismerősei körében terjesztette tovább. VI.r. vádlott a barátai számára értékesített marihuánát III.r. vádlotton keresztül Debrecenben. Az ügyész perbeszéde és a vádlottak az utolsó szó jogán szólnak. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

3 / 70

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék – IV/417. Vádlott: F. I.

Ügy: súlyos testi bűntettének kísérlete

sértés 2014. 11. 24.

09.00 óra

15B.3/2014

Vádirati tényállás: A Gödöllői Járásbíróság 2013. január 14. napján tárgyalás mellőzésével meghozott végzésével a vádlottal szemben súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt 2 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönt alkalmazott. A végzéssel elbírált cselekmények lényege szerint a vádlott 2012. szeptember 18-án az esti órákban egy gödöllői szórakozóhelyen nagyobb mennyiségben szeszes italt fogyasztott barátjával, K. Tiborral. 2012. szeptember 19-én hajnali 2:00 óra körül a vádlott tudomására jutott, hogy a barátját Cs. G. sértett korábban provokálta., ezért hazament és magához vett egy bozótvágó kést és egy teleszkópos gumibotot, majd visszament a szórakozóhelyre. Itt előzetes szóváltás nélkül a bozótvágó kés lapjával többször megütötte a bárpultnál ülő Cs. G. sértett hátát és tarkóját. A férfi a rámért ütésektől a földre került, a vádlott azonban tovább ütötte a bozótvágóval és a gumibottal, illetve többször belerúgott a földön fekvő sértettbe; ezt követően a vádlott elhagyta a helyiséget. A vádlott 2010. március 1. napjától 2012. szeptember 23-ig (így a cselekmény elkövetésekor is) a Készenléti Rendőrség hivatásos állományában szolgált járőrvezetőként, rendőr főtörzsőrmester rendfokozatban. A Gödöllői Járásbíróság tárgyalás mellőzésével meghozott végzése 2013. január 29-én jogerőre emelkedett. A Pest Megyei Főügyészség az ügyben perújítási nyomozást rendelt el, melynek teljesítésével az alapügyben is eljáró Pestvidéki Nyomozó Ügyészséget bízta meg, az Ügyészség pedig ismételten meghallgatta a tanúkat, illetve további bizonyítékokat szerzett be. Az ügyészi indítvány szerint a beszerzett bizonyítékok alapján a terhelt cselekményének eredményeként fennállt az életveszélyes sérülések bekövetkezésének reális lehetősége, az új bizonyítékok a tényállás megváltoztatását és a cselekmény súlyosabb minősítését, ennél fogva pedig az alapügyben kiszabottnál jelentősen súlyosabb büntetés kiszabását valószínűsítik. Ezek alapján az ügyészség indítványozta perújítás elrendelését, azzal, hogy a megismételt eljárásra hatáskörrel és illetékességgel a Budapest Környéki Törvényszék rendelkezik. Információ:

Koszta sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

János

4 / 70 DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. Díszterem Vádlott: Kb. 13/2014 I.r. L. István, Költségvetési szerv önálló intézkedésre 2014.11.25. 09.30 II.r. F. László, jogosult dolgozója által bűnszövetségben, III.r. N. Dénes, üzletszerűen elkövetett vesztegetés IV. r. H. András, bűntette V.r. K. Gábor, VI.r. M. István + 11 fő Bizonyítási eljárás: vádlottak kihallgatása - folytatás A Budapesti Katonai Ügyészség vádirata alapján elsőként Kaposváron indult bírósági eljárás az ügyben, a Kaposvári Törvényszék 2013 februárjában felmentette a vádlottakat. Az első fokú döntést a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa 2014 februárjában hatályon kívül helyezte és a Debreceni Törvényszéket jelölte ki a megismételt eljárás lefolytatására. A Budapesti Katonai Ügyészség vádirata szerint hármat kivéve a vádlottak mindegyike a Magyar Honvédség kötelékébe tartozott, egyikük a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkáraként tevékenykedett, a többiek a honvédséghez kapcsolódó különböző katonai szervezeteknél, gazdasági társaságoknál töltöttek be vezető pozíciókat. Ezek a szervezetek feleltek például a honvédségi rendezvények szervezéséért, a honvédségi ingatlanok üzemeltetéséért, eszközök, felszerelések beszerzéséért. Pozíciójuknál fogva ők választották ki azokat a vállalkozásokat, akikkel a különböző feladatok ellátására szerződtek. Az ügy kulcsfigurája az I., II. III. IV. V. VI. és XVI.r. vádlott. Az ügyészség 9 vádpontban taglalja az elkövetett bűncselekményeket. A kiindulópont 2001, amikor a Magyar Honvédségen belül nagyszabású átszervezések indultak el, amelyek átszabták a korábbi szervezetek feladatkörét, működését és ezáltal a korábbi kapcsolatrendszert is érintették. A vádirat szerint ez indította az I. és a XVI. r. vádlottat arra, hogy - később - a II.r. vádlott (az akkori közigazgatási államtitkár) bevonásával mentsék a menthetőt. Tevékenységük lényege az volt, hogy egy “visszaosztási rendszert” vezettek be, mely alapján a szerződött - polgári - vállalkozások a honvédségi megbízási díjak egy részét visszaszolgáltatják. A vádlottak általában a cégek vezetőivel vették fel a kapcsolatot és a beszélgetések során közölték velük, hogy mennyi pénzt kérnek vissza. Volt, akitől a nettó érték 20 százalékát kérték. Kevesen merték visszautasítani a megkeresést. “Jutalékot” kértek az ajándéktárgyak szállítójától, a tolmács cégtől, az irodaszerek beszerzőjétől, az autószerelő vállalkozástól, a számítógépek beszállítójától, a munkaruhaboltostól, az ingatlanok karbantartóitól. Az egyik ilyen üzemeltető például 2002 és 2009 között csak egymaga 64 és fél millió forintot adott vissza - áll a vádiratban. Arra is volt precedens, hogy a vállalkozót azzal keresték fel, hogy kifogásolják az általa biztosított járművek tisztaságát. A találkozón aztán közölték vele, hogy juttassa vissza a szolgáltatás értékének 5 százalékát. Volt, amelyiknél úgy biztosították a visszaosztható keretet, hogy inkább megemelték a szolgáltatási díjat. Kisebb, 40-50 ezer forintos összegektől kezdve egészen a 8 millióig szerepelt tarifa a visszafizetési repertoárban. A vádlottak egy olyan pénzügyi keretet is félretettek amiből aztán azoknak osztottak pénzt, akik így vagy úgy tudomást szereztek az ügyletekről, vagy pozíciójuknál fogva kellett az együttműködésük, ahogyan az ügyészség fogalmaz: “veszélyeztették a korrupciós cselekményeket”. Az ügyészség szerint a vádlottak mindegyike részben vagy egészben rálátott a bűnszervezet tagjainak tevékenységére. Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/30 748 3847 Információ: Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

5 / 70 KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt.19 Hivatalos személy erőszak bűntette

L.L.

Információ:

elleni november 24.

13.00

Az 59 éves vádlott ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, mert nem kezdte meg szabadságvesztés büntetésének letöltését. Amikor a rendőrök előállítását megkísérelték a vádlott egy baltát vett magához, mellyel a rendőrök felé ütött, illetve őket folyamatosan fenyegette is. Befejezés várható. Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK vádlott H.T. és társai

I. emelet 110. ügy életveszélyt okozó időpont 2014. november testi sértés bűntette és 24. 8-30 óra önbíráskodás bűntette

Folytatódik az egykori Bv tisztek büntetőpere A vádirat lényege szerint az I.r. vádlott (volt bv. főtörzsőrmester) és édesapja, a III.r. vádlott 2012. augusztus 2. napján este kivitték a III.r. vádlott tulajdonában lévő traktort a Solt közelében található Fűzhalomban bérelt lucernásukba azzal a szándékkal, hogy másnap hajnalban annak segítségével az általuk bérelt földterületen mezőgazdasági munkálatokat végezzenek. 2013. augusztus 3. napján 4 óra körüli időben az I.r. vádlott a fűzhalmi területre visszatért, hogy megkezdje a géppel a munkát, amikor észlelte, hogy a traktort jogtalanul eltulajdonították és a helyszínen csak az arról lecsatolt rendsodrót hagyták. Az I.r. vádlott a rendsodrót bevontatta a közelben található majorba, majd az eltulajdonított traktor nyomait követte, illetve a rendőrség értesítését követően részt vett a bűncselekmény helyszínén 6 óra 30 perc és 7 óra 15 perc közötti időben lezajlott helyszíni szemlén. Az I.r. vádlott ezt követően megjelent a Solti Rendőrőrs épületénél, ahol a számítástechnikai rendszer meghibásodása miatt tanúkihallgatására nem került sor, ezért 8 óra 36 perckor telefonon megkérte kollégáját, a II.r. vádlottat (volt bv. őrmester), hogy segédkezzen neki az eltulajdonított traktor keresésében. Az I.r. vádlott 9 órát követő időben a tulajdonában lévő személygépkocsival megjelent a II.r. vádlott házánál, ahol felvette a barátnője szabadszállási lakásáról hazaérkező II.r. vádlottat és együtt Fűzhalomba mentek a traktor nyomait kutatni. Az I.r. vádlott gépkocsija Fűzhalomban a traktor eltulajdonítási helyének közvetlen közelében meghibásodott és működésképtelenné vált. Ezért 9 óra 34 perckor telefonon felhívta a Solti Rendőrőrs épületében éppen tanúkihallgatáson

6 / 70 részt vevő III.r. vádlottat, akit megkért, hogy autóját vontassa haza. A III.r. vádlott közölte, hogy kihallgatását követően gépkocsijával kimegy az I.r. vádlottért Fűzhalomba. Az I.r. vádlott ezt követően észlelte a közelükben, a Fűzhalmi-major melletti erdősáv szélén juhokat legeltető sértettet, akit a traktor eltulajdonítási helyén talált és birkáktól származó nyomok alapján összefüggésbe hozott a traktor eltulajdonításával. Az I.r. és a II.r. vádlottak 10 óra körüli időben odamentek a sértetthez, akit abbeli meggyőződésüket hangoztatva, hogy a sértettnek valamilyen módon vagy minőségben köze lehet a traktor eltulajdonításához - felszólítottak, hogy a traktorért illetve az eltulajdonításban való közreműködésért kapott ellenszolgáltatást adja át részükre. A felszólítás elhangzásával egy időben az I.r. és a II.r. vádlottak együttesen bántalmazni kezdték a sértettet olyan módon, hogy ököllel testszerte ütlegelték, felsőtestét többször nagy erővel megütötték valamint a lábait rugdosták. A bántalmazás közben a pénz és a feltételezett bűntársakkal való kapcsolattartást lehetővé tevő mobiltelefon után kutató I.r. vádlott felszólítására a sértettnek a felsőruházatát le kellett vennie, amit az I.r. vádlott átkutatott, miközben a II.r. vádlott a sértett táskáját borította ki és nézte át pénzt illetve mobiltelefont keresve. Ezt követően a Fűzhalmi-majortól mintegy 310 méterre található találkozási ponttól az I.r. és a II.r. vádlottak ütlegelés közben a major bejáratával ellentétes irányba ráncigálták a bántalmazástól összecsukló sértettet az erdősáv széle felé, amíg a major területétől 695 méterre található fához értek. A III.r. vádlott a Solti Rendőrőrsön 10 óra 10 perckor befejeződő tanúkihallgatását követően a tulajdonában lévő személygépkocsival Fűzhalomba közlekedett azért, hogy az I.r. vádlott meghibásodott gépkocsiját elvontassa. III.r. vádlott 10 óra 30 perc körüli időben találkozott a helyszínen a sértettet ideiglenesen a II.r. vádlott felügyeletére bízó I.r. vádlottal, akinek segítségével annak gépkocsiját egy vontatókötéllel egy személygépkocsi után kötötték. Az I.r. és a III.r. vádlottak az autók összekapcsolását követően a gépkocsikkal visszatértek a bántalmazástól járni képtelen, II.r. vádlott felügyelete alatt az erdősáv szélénél lévő fa mellett ülő sértetthez, ahol az I.r. vádlott a III.r. vádlott gépkocsijának rakteréből magához vett egy mintegy 2 méter hosszú borjúkötelet, annak az egyik elágazó végén lévő fadarabot átbújtatta a kötél végének másik ágán, az így keletkezett hurkon a kötelet átcsúsztatta és az így létrejött nagyobb hurkot a földön ülő sértett nyakába helyezte. Az I.r. vádlott a kötél másik végét a sértett mellett található fa mintegy 2 méter magasan kinövő ágán átdobta, majd az egyik kezével a sértettet megragadva, másik kezével a kötelet tartva egy alkalommal a sértettet álló helyzetbe felhúzta úgy, hogy a kötél a sértett nyakára szorult. I.r. vádlott ezt követően a kötelet elengedve a földre eresztette a sértettet, cselekménye során továbbra is a traktor ellopását kérte rajta számon. A III.r. vádlott a sértett bántalmazását és a borjúköték gépkocsijából történő elővételét, majd a sértett fára való felhúzását szándékerősítő hatással végig figyelemmel kísérte, ennek során felszólította a sértettet, hogy mondja el a traktorral kapcsolatban az igazat.

7 / 70

A bántalmazás befejezését követően 10 óra 45 perc körüli időben a III.r. vádlott az I. és a II.r. vádlottakat elszállította a bűncselekmény helyszínéről. A vádlottak Fűzhalomban magára hagyták a sértettet, akire a Fűzhalmimajorban tartózkodó személyek csak az esti órákban találtak rá, miután a bántalmazástól járni is képtelen sértett több óra alatt magát mintegy 500 métert vonszolva visszajutott a major területének közelébe, ahol a kutyák észlelték jelenlétét. A bántalmazás hatására a sértett a mellkas tájékának bevérzéssel járó hámzúzódásos sérülését, mindkét oldalt a combtájékok kiterjedt bevérzéssel járó hámzúzódásos sérülését, jobb oldali VI-X. bordák sorozat törését, bal oldali VIIX. bordák sorozat törését, kétoldali mellüregi levegőgyülem sérülését szenvedte el. A lágyrészsérülések-izomállomány sérülésével szövődményként heveny veseelégtelenség lépett fel, emiatt a sértett átmenetileg vesepótló kezelésre szorult. A kiterjedt szövetközi lágyrész bevérzések, az izomhúzódásra visszavezethető heveny veseelégtelenség, a kétoldali sorozat borda törése és az elszenvedett kétoldali mellüregi levegőgyülem sérülése is nyolc napon túl gyógyuló sérülésként értékelhető, melyek tényleges gyógytartama adott esetben kb. 4-5 hétben határozható meg. A kétoldali mellüregi levegőgyülem, a lágyrész sérülésekre visszavezethető heveny veseelégtelenség sértett életét közvetve veszélyeztették, a veszély kibontakozását csak az idejekorán alkalmazott szakszerű orvosi ellátás és a szövődmények helyes felismerése hárította el. A nyak leszorításának következménye lehet a légutak, nyaki erek és idegek összenyomatása. A nyaki verőér tartós leszorítása, az agyi vérkeringés felfüggesztése, az oxigénellátás zavara percek alatt vezethet visszafordíthatatlan agykárosodáshoz, majd az agyműködés megszűnéséhez. Az akasztás önmagában eredményez közvetlen életveszélyt.

NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Járásbíróság ( Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) S.D.

Hivatalos személy elleni 2014. erőszak bűntette és más november bűncselekmények 24. 8 óra 30 perc

Fszt.23.

A Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a vádlott 2013. december 15. napján reggel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórház területén tartózkodott, ahol felfigyelt egy járó motorral várakozó tehergépkocsira. A vádlott a járműbe a gépkocsi vezetőjének tudta és engedélye nélkül beült, és azzal a kórház területén elindult, ott egy fának ütközött, majd a kórház területét úgy hagyta el, hogy két fémsorompónak nekiütközött és az egyik épület előtetejét is megrongálta. Ezt követően Nyíregyháza város belterületén a rendőrjárőrök megpróbálták intézkedés

8 / 70 alá vonni oly módon, hogy a gépkocsijukkal a közlekedési sávjába álltak. A vádlott az előtte álló járművet kikerülte és a jelzőlámpa tilos jelzése ellenére továbbhaladt. A vádlott a Nyíregyháza város területét úgy hagyta el, hogy a METRO áruház előtt áttért a szemben lévő forgalmi sávba. A menetiránnyal szemben lévő járművet észlelte az ugyanakkor nyerges-vontatóból és pótkocsiból álló szerelvénnyel szabályosan közlekedő tanú, de érintőlegesen így is ütköztek egymással. A vádlott még egy további tehergépkocsival is ütközött, de megállás nélkül hajtott tovább. Egy rendőrjárőr megkísérelte megállítani, de a vádlott a rendőrautót megpróbálta leszorítani az útról. A rendőrségi gépjárművek ezt követően nem tettek kísérletet a vádlott megállítására, csupán követték. A vádlott még egy személygépkocsival ütközött frontálisan, melynek vezetője 6-8 hónap alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ügyészség a vádlottat 1 rendbeli hivatalos személy elleni erőszak bűntettével, 1 rendbeli jármű önkényes elvételének bűntettével, 1 rendbeli rongálás vétségével, 1 rendbeli súlyos egészségromlást okozó közúti baleset gondatlan okozása vétségével, 2 rendbeli cserbenhagyás vétségével valamint 3 rendbeli közúti veszélyeztetés bűntettével vádolja. A bíróság az ügyben 2014. szeptember 30. napján tartott tárgyalást, a következő tárgyaláson a bíróság a bizonyítási eljárást tanúk kihallgatásával folytatja. Információ:

Dr. Toma Attila sajtószóvivő helyettes 42/523-815 [email protected], [email protected]

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (Pécs, Rákóczi u. 34.) mfsz. 2. tárgyalóterem adóbevételt jelentős A. A. J. I.r. vádlott. és két mértékben csökkentő 2014. 11.24. társa adócsalás bűntette és más bűncselekmények

9.00

A vádirat szerint A. A. J. I.r. vádlott egy szlovákiai gazdasági társaság képviselőjeként eljárva, magyarországi illetőségű gazdasági társaságoktól gabonát vásárolt fel, ez után áfa-t nem fizetett, arra hivatkozva, hogy a gabonát külföldre szállítja. Az I.r. vádlott, A. R. GY. II.r. vádlottal – egy magyarországi gazdasági társaság vezetőjével, melyet később S. Z. III.r. vádlott képviselt - megállapodva a gabonát, a II.r. vádlott által képviselt cég, magyarországi gazdaságoknak értékesítette tovább úgy, hogy a szlovák, és a II.r. , majd a III.r. vádlott által képviselt magyar cég között adásvételi szerződés nem jött lére. A magyar cég közbeiktatására a gabona legalizálásához, illetve az adásvétel után áfa felszámolásához volt szükség. Tevékenységüket hamis bizonylatok, CMR okmányok kiállításával leplezték, külföldre irányuló gabonakereskedelmet folytattak, anélkül, hogy a gabona Magyarországot elhagyta volna. E tevékenységükkel a vádlottak 2009. I. negyedévétől, 2009. december végéig összesen 350.182.000 forint adóhiányt okoztak. A bíróság megkezdi a tárgyalást.

9 / 70 Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék I. emelet 53. tárgyalóterem T. Miklós és társai

Hűtlen kezelés kísérlete

bűntettének 2014. november 24.,27.

9 óra

A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlannyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. - o Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a KözépDunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő 60-70 hektár területű állami

10 / 70 tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű

11 / 70 vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás

12 / 70 követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. -oA 2014. november 24. és 27. napjain tartandó folytatólagos tárgyalásokon tanúk kihallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 [email protected] Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/501-400 3125-ös mellék [email protected]

Szolnoki Törvényszék – I. emelet 62. sz. tárgyalóterem B. A.

Emberölés bűntette

2014. november 24.

9 óra

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség B. A. vádlottat emberölés bűntettével vádolja az alábbi tényállás alapján: B. A. vádlott kb. 10 éve élettársi viszonyban élt R. Jné sértettel. A vádlott 2008. június 4-én eladta korábbi házát és élettársa lakóhelyén, T. településen a Petőfi út 15. szám alatti házat vásárolta meg, melybe beköltözött, 2006-tól azonban már élettársa T. település, Széchenyi út 7. szám alatti lakóházában éltek, melynek tulajdonosa a sértett fia, R. J. volt, míg a sértett haszonélvezeti joggal rendelkezett. B. A. vádlott és R. Jné sértett alkoholizáló életmódot folytattak. Ittas állapotban hangosan veszekedtek, vitatkoztak, legtöbbször azon, hogy R. Jné sértett ittasan mindenbe belekötött, hangosan énekelt, táncolt, kacérkodott másokkal, illetve, hogy nyugdíjából a sértett fizette a lánya és fia által felvett kölcsönöket, és emiatt kevés pénzzel rendelkezett. B. A. vádlott – különösen, ha kevesebbet ivott – nem tűrte el élettársa viselkedését, ezért ilyenkor összepakolta a sértett holmiját, és elküldte a házból. A sértett ekkor fia házában töltötte az éjszakát a neki fenntartott, fűtetlen kisszobában. R. Jné sértett gyakran fogyasztott alkoholt, ezért veszekedéseik száma is egyre növekedett. A sértett, mivel már többször került abba a helyzetbe, hogy élettársa elküldte otthonról, ruhaneműit is a fia Széchenyi út 7. szám alatti házában tartotta. Amikor a sértett a fiánál aludt, a vádlott – békülésként – már a reggeli órákban vásárolt élettársának egy fél deci pálinkát és egy kávét, ezzel ébresztette a sértettet. 2013. februárjában R. Jné sértettben felmerült, hogy a sok veszekedés miatt végleg otthagyja a vádlottat. Ennek egy akadálya volt, hogy a szobában nem volt kályha, és

13 / 70 nem lehetett fűteni. R. Jné testvére, aki H. településen lakott, felajánlotta a sértettnek, hogy ad neki egy kályhát, melyet a sértett és fia 2013. február 23-án, szombaton reggel hozott volna el. 2013. február 22-én, pénteken, már a reggeli órákban mind a sértett, mind a vádlott fogyasztott alkoholt. A délutáni órákra mindketten, de különösen a sértett ittas állapotba került. 16 óra 35 perckor R. Jné sértett felhívta testvérét telefonon, hogy a másnapi utazást megbeszéljék. Ekkor említette a sértett a testvérének, hogy nem bírja már elviselni a vádlott magatartását és fiánál fog lakni, de 2013. márciusában, nyugdíjának folyósítását követően testvéréhez költözik. A sértett B. A. vádlottnak is elmondta költözési szándékát. Emiatt, valamint a sértett ittassága okán B. A. vádlott összeveszett R. Jné sértettel, aki úgy döntött, hogy az éjszakát ismét a Széchenyi út 7. szám alatt tölti. 20 óra körüli időben R. Jné sértett a lakóház bejárati ajtajától balra eső kisszobában ruhástól, nyakában egy sálként használt terítővel lefeküdt aludni. Az ágyon a szobaajtóval szemben helyezkedett el. A sértett kérte családtagjait, hogy a ház ajtaját ne zárják be, mert B. A. vádlott érkezésére számított, mivel a sértett magával vitte véletlenül a vádlott házának egyetlen bejárati kulcsát. B. A. vádlott 2013. február 22-én az esti órákban érkezett haza. Kulcsa nem volt, ezért az ajtót zsanérjáról leemelte, és így jutott be a házba, majd nyugovóra tért. Nem hagyta azonban nyugodni a gondolat, hogy élettársa el akarja őt hagyni, ezért 23-24 óra között – pontosabban meg nem határozható időben – elment R. Jnéhoz, hogy lebeszélje tervéről. A nyitva hagyott házba észrevétlenül bejutott, a sértettet felébresztette és megkérdezte, hogy tényleg végleg elhagyja-e őt. R. Jné sértett hangosan adott választ a vádlottnak, megerősítve korábbi szándékát, ezért B. A. vádlott, hogy a sértett további hangoskodását megakadályozza, rátette kérges bal tenyerét a sértett szájára, orrára, elzárva ezzel légutait. A sértett megpróbált szabadulni ebből a helyzetből, két oldalra mozgatta fejét, hogy levegőt vegyen, kapálózott, de a vádlott kihasználva fizikai erőfölényét tovább szorította kezével a sértett arcát. R. Jné sértett a légutak legalább 5 perces elzárása miatt fellépő heveny vérkeringési és légzési elégtelenség következtében életét vesztette. B. A. vádlott tette után hazament, majd reggel 7 óra körüli időben visszament, azt a látszatot keltve, hogy a sértett halálához nincs köze. A vádlott ébresztette a ház másik szobájában alvó családtagokat, őket okolva azzal, hogy nem vigyáztak a sértettre. A korábban szokásos pálinkát és kávét azonban a vádlott nem vitte, mivel tisztában volt azzal, hogy a sértett meghalt. A bűncselekmény elkövetésekor R. Jné sértett mindkét arcfelén, 4x8 cm nagyságú területen vörhenyes bőrelszíneződést okozott a vádlott. B. A. vádlott nem szenved, és a cselekmény idején sem szenvedett elmebetegségben, tudatzavarban, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben és kóros elmeállapot szintjét elérő személyiségzavarban. Cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében, illetve az e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában nem volt korlátozott. B. A vádlott nem alkoholfüggő, szociális ivónak tekintendő.

14 / 70

B. A. vádlott általános értelmi színvonallal rendelkezik. Önismerete sekélyes, cselekvései kevéssé tudatosak, az ítéletei indulatvezéreltek. Robbanékony reakcióit igyekszik fékezni, ezért gátolt, renitens magatartás jön létre. A személyiségjegyek között nincs olyan, amely pathológiásnak tekinthető és így beszámíthatóságát érintené. -o-

Információ:

A 2014. november 24. napján tartandó tárgyaláson három igazságügyi orvosszakértő meghallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás. Dr. Sándor Géza sajtószóvivő – 06-30/239-9614 [email protected] Dr. Galambos Emese sajtótitkár 06-56/501-400 3221-es mellék [email protected]

15 / 70 2014.11.25. (KEDD) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Cs. T. + 2 fő

Hűtlen kezelés bűntette

2014.11.25.

10:00

Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában Cs. T. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltése után helyezhető feltételes szabadságra. A bíróság kötelezte a vádlottat, hogy a HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft sértettnek fizessen meg 81.765.000.- forintot és annak jegybanki alapkamatát kártérítés címén, melyből 14.400.000.- Ft erejéig II.r. vádlottal egyetemlegesen tartozik felelősséggel. T. I. II.r. vádlottat bűnsegédként folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4év próbaidőre felfüggesztette. O. I. III.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltése után helyezhető feltételes szabadságra. A bíróság kötelezte a vádlottat, hogy a HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft sértettnek fizessen meg 24.070.046.- forintot és annak jegybanki alapkamatát kártérítés címén. A bíróság által megállapított tényállás szerint a HM Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Társaságot a Honvédelmi Minisztérium 2000-ben hozta létre. I.r. vádlott 2005 novembere és 2007 szeptembere között, III.r. vádlott 2007 októbere és 2010 júniusa között volt a társaság ügyvezetője. A cég 2005 szeptemberében 2005. december 31-ig szóló szerződést kötött II.r. vádlott kftjével, melynek bejegyzett főtevékenysége üzletviteli tanácsadás volt. A szerződésben meghatározott feladatok elvégzéséért 500.000.-Ft + Áfa/hó kifizetési kötelezettséget vállalt a Zrínyi Kht. Az I.r. vádlott által képviselt Kht és a II.r. vádlott által vezetett Kft 2006-ra és 2007-re is megkötötte a szerződést, változatlan feltételekkel. A HM Zrínyi Kht az éves kommunikációs tervekben meghatározottak, illetve a HM-től kapott egyedi megrendelések alapján folytathatott gazdálkodási tevékenységet, az azokban meghatározott keretekben. Ezek a szolgáltatások ugyanakkor külső tanácsadói tevékenységet egyáltalán nem igényeltek. A II.r. vádlott cégével kötött szerződések üzletviteli tanácsadásra vonatkoztak, azonban ilyen típusú tanácsadásra a Kht tevékenységének előmozdítása érdekében nem volt szükség. A II.r. vádlott vezette Kft. a Zrínyi Kht részére nem teljesített a szerződés által meghatározott szolgáltatásokat, ennek ellenére 2006 és 2007-évben I.r. vádlott összesen 12.600.000.- Ft-ot engedélyezett kifizetni a Kft részére, ezzel vagyoni hátrányt okozott. Mindkét vádlott tudta azt, hogy az egyes kifizetésekhez szerződésszerű szolgáltatás nem kapcsolódott. Végül a szerződést III.r. vádlott 2008 januárjától nem kötötte újra. A Zrínyi Kht. rendszeres tevékenységi körébe tartozik könyvek, kiadványok, folyóiratok legyártása és terjesztése. Az I. és III.r. vádlottak cégvezetése alatti időben nyomdai előkészítés tárgykörben egy kiadó kft-vel álltak szerződésben és ugyanezzel a céggel kiadványszervezési szerződést is kötöttek. Azonban a HM Zrínyi Kht. az általa forgalmazott kiadványokkal összefüggésben kiadványszervezői tevékenységet is végez. Lényegében a nyomdai előkészítési, illetve a nyomdai kivitelezési szerződéshez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget emelték önálló

16 / 70 szerződési formává a kiadványszervezői szerződésekben. I. és III.r. vádlott tudta, hogy a szerződésben foglalt szolgáltatások teljesen szükségtelenek, mert azokat tartalmazza a nyomdai előkészítési szerződés, a feladatokat a Kht. saját munkavállalói is elvégezték illetve elvégezhették volna. I.r. vádlott 2006-os, 2007-es évre, a III.r. vádlott pedig a 2008-as évre kötött a kiadó kft-vel kiadványszervezési szerződést. A HM Zrínyi Kht. illetve a jogutódja 2006-2010-es években, kiadványszervezési szerződések alapján összesen 41.730.046.- Ft-ot fizetett ki a kiadó kft-nek, azaz a sértett gazdálkodó szervezetnél ekkora összegű vagyoni hátrány merült fel. I.r. vádlott 2005-ben 3 tanulmány elkészítésére kért ajánlatot 3 cégtől. I.r. vádlott tudta, hogy a tanulmányok beszerzése felesleges, így az ezekkel összefüggő vállalkozási díjak kifizetése indokolatlan többletköltséget okoz. Ennek ellenére I.r. vádlott 2005 decemberében szerződést kötött egy kommunikációs kft-vel a tanulmányok elkészítésére 5.100.000.- Ft vállalkozási díj ellenében, mely összeget a Kht. át is utalta a kft-nek. I.r. vádlott 2006 februárjában ajánlattételi felhívásokat bocsátott ki, hogy az arra vállalkozó, a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában vagy kezelésében lévő ingatlanok utcafrontokon kínált potenciális reklámhordozó felületeket kutasson fel. I.r. vádlott tudta, hogy erre vonatkozó mérés már 2005 őszén elkezdődött, illetve a Kht. maga is rendelkezik a méréshez szükséges kapacitással. Ennek ellenére ismét szerződést kötött a kommunikációs kft-vel. A vállalkozási díj 8.800.000.- Ft volt, mellyel a vádlott vagyoni hátrányt okozott. I.r. vádlott 2005 decemberében egy másik marketinggel foglalkozó céggel kötött szerződést olyan dokumentáció, elemzés készítéséről, melyekre a Kht-nek nem volt szüksége. Az elkészült elemzés ellenértékeként I.r. vádlott 5.625.000.- Ft díjat utalt át a cégnek. Még ugyanebben a hónapban újabb szerződést kötött ezzel a céggel I.r. vádlott, kommunikációs tevékenység megtervezéséről 8.400.000.- Ft vállalkozói díj ellenében. A két szerződés lényegében azonos szolgáltatásról szólt. A Magyar Honvédség kommunikációs tevékenységét maga a Kht. valósította meg a kommunikációs tervnek megfelelően. I.r. vádlott a szerződések mellett megbízási szerződést kötött a kft vezetőjével, mint országos hatáskörrel kijelölt igazságügyi szakértővel kommunikációs csatornák vizsgálatáról 8 millió forintos megbízási díjért. A megrendelt és megkapott néhány lapos tanulmányok a HM Zrínyi Kht. Kommunikációs tevékenységét nem mozdították elő. A vádlottak bűnösségüket nem ismerték el, tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Információ:

PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. tárgyalóterem

sz. F.J. és társa 2014. november 25. emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények

9 óra

Dr.Tóth Sándor tanácsa – nyilvános ülés – határozathozatal várható

17 / 70 Az elsőfokon eljáró Kaposvári Törvényszék a következő tényállást állapította meg: Az első és másodrendű vádlottak testvérek (I.r. vádlott 39 éves, büntetlen előéletű, Somogy megyei férfi, II.r. vádlott 33 éves, büntetlen előéletű, Somogy megyei férfi). A velük szomszédságban élők sértettekkel több évtizede haragos viszonyban állnak. 2013 márciusában ismeretlen személyek ledöntötték a vádlottak édesapjának síremlékét. A vádlottak családja azt feltételezte, hogy a kegyeletsértő cselekményt a sértettek követték el. A vádlottak a kegyeletsértő cselekményt elkövető személy felkutatása érdekében lakóhelyükön írásos közleményt tette közzé és 200 000 Ft nyomravezetői díjat ajánlottak fel annak akit megnevezi a síremléket ledöntött személyt. A vádlottak által elhelyezett hirdetményeket ismeretlen személy több helyről is eltávolította. 2013. június 27. napján lakóhelyükön találkoztak B.L. sértettel, őt számon akarták kérni a hirdetmények letépése miatt. A sértett a vádlottak fenyegetésétől megijedt és a tettleges bántalmazástól tartva haza futott. Az I.r. és II.r. vádlottak ezt követően a sértettet követték, köveket és vascsövet és fahusángot vettek magukhoz, így mentek a sértettek házához. Ott a sértetteket megfenyegették az ingatlanra követ dobtak be megrongálva háza vakolatát. Az I.r. vádlott a sértettek kerékpárlakattal lezárt két szárnyas kapuját nagy erővel berúgta a vádlottak az udvarra behatoltak. B.L. sértett az önvédelmi célból magánál tartott gáz riasztó pisztolyból három lövést adott le a vádlottak irányába akik tőle 7-8 m távolságra voltak. Ezt követően a sértettek a lakásukba menekültek és a ház ajtaját magukra zárták. Az I.r. vádlott a nála lévő vascsővel bezúzta a lakás öt ablaktábláját majd a vádlottak a helyszínről eltávoztak. Este 21 és 22 óra közötti időben a vádlottak ismételten azzal a céllal, hogy sérelmeiket meg megtorolják vascsövet és fa husángot vettek magukhoz és a sértettek házának udvarába mentek ahol el rejtőztek. A sértettek 21.45 körüli időben kutyájuk ugatására figyeltek fel az udvarban felkapcsolták a világítást és a zaj forrását keresve a hátsó udvarba indultak. A farakások között elrejtőző vádlottak előugrottak a sértettek támadtak. Az I.r. vádlott azzal a felkiáltással „megdöglötök” legalább közepes erővel ütést mért a nálad jóval idősebb Sz.J. sértett fejére aki az ütéstől azonnal elesett ezt követően tovább folytatta a bántalmazását. A földön fekvő sértettre legalább 15-16 közepes és kifejezetten nagyerejű ütést mért, részben a fejére, részben a felsőtestére. Ezzel egy időben a II.r. vádlott a nála levő fa husánggal B.L. sértettet bántalmazta, megakadályozva abban hogy B.L. sértett az I.r. vádlott által bántalmazott édesanyának segítséget nyújtson. B.L. sértettnek sikerült az I.r. vádlottat megakadályozni abban hogy anyát tovább bántalmazza oly módon, hogy őt mellbe rúgta. Az I.r. és II.r. vádlottak együttesen B.L. sértettre támadtak és őt a fején és a combján több alkalommal ne miután a földre került. A bántalmazásnak a szomszédban lakó személy vetett véget. Sz.J. sértett a bántalmazás következtében többszörös arc és orrcsonttörést, valamint mindkét karján sincs csonttörést szenvedett melyik sérülések nyolc napon túl, ténylegesen nyolc hét alatt gyógyultak. A bántalmazás erejére és módjára figyelemmel csak a véletlenek köszönhető, hogy a sértett súlyosabb életveszélyes vagy halálos sérülést nem szenvedett el.

18 / 70

B.K. sértett többszörös zúzódásokkal, valamint az egyik ujjának törésével járó sérülést szenvedett, mely nyolc napon túl ténylegesen három hét alatt gyógyult. E tényállás alapján az elsőfokú bíróság az I.r. vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntette és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt halmazati büntetés ül 12 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. II.r. vádlottat bűnsegédként különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntette és szintén társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt halmazati büntetésül nyolc év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék ítélete ellen a vádlottak és védőik a cselekmények eltérő minősítése, illetve a büntetés enyhítése végett jelentettek be fellebbezést. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected]

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék – IV/417. Vádlott: Gy. I. +3 fő

Ügy: emberrablás bűntette és 2014. 11. 25. más bcs.

09.30 óra

15B.105/2013

Vádirati tényállás: A vád szerint az I. rendű vádlott egy Kft ügyvezetője volt; 2011. végén a vádlott „Miklós” álnéven bemutatkozva felvette a kapcsolatot az általa korábban nem ismert, hajléktalan életmódot folytató P. Attilával, akinek felajánlotta, hogy pénzért cserébe vegye át a Kft. ügyvezetését. P. Attila az ajánlatot elfogadta, így ő lett a Kft. egyedüli tagja és ügyvezetője, ahogy ez a cégnyilvántartásba is bejegyzésre került. Tényleges tevékenységet a cégen belül P. Attila nem fejtett ki, a feladata abból állt, hogy a számára „Miklós” néven ismert I. r. Gy. Imre vádlott felhívására időről időre megjelenjen a kft. számláját vezető bank hűvösvölgyi fiókjánál és ott levegye a számlára érkezett nagyobb pénzösszegeket, majd azokat átadja I. r. vádlottnak. P. Attila 2012. február 24-én 6.905.000 Ft-ot, 2012. március 29-én 480. 000 Ft-ot vett fel és adott át ilyen módon Gy. Imre vádlottnak. Ezért alkalmanként 10-10.000 Ftot kapott. 2012. április 12-én a vádlott az utasításnak megfelelően levett a Kft. számlájáról 6.880.000 Ft-ot, azonban arra az elhatározásra jutott, hogy ezt a pénzösszeget nem fogja átadni az I. r. vádlottnak, hanem magával viszi. Öccsével, P. Zsolttal és a pénzzel együtt Törökbálintra, majd Kecskemétre távozott. A vádlottak 2012. áprilisától júniusig próbáltak a férfi és testvére nyomára bukkanni, több ismerősét is bántalmazták, hogy árulják el, hogy hol van a két férfi, illetve 2012. júniusában P. Zsoltot elrabolták, majd megöléssel fenyegették, ha nem kerül elő a pénz, vagy a testvére.



János

Budapest Környéki Törvényszék – fszt. 20. Vádlott: H. E. + 1 fő 12B. 68/2014

Ügy: emberölés bűntettének 2014. 11. 25. kísérlete és 2014. 11. 27.

08.30 óra

Vádirati tényállás: A vádlottak barátok; az I. rendű vádlott hosszabb ideje rossz viszonyban volt a sértettel. 2012. szeptember 9-én a férfi szigetszentmiklósi házánál támadtak rá az I. rendű vádlott és ismeretlen társai, majd 2012. október 29-én este a vádlottak fejszével, baltával támadtak a sértettre és egy nála vendégeskedő barátjára. A két férfit súlyosan bántalmazták, töréseket, vágásokat szenvedtek el, a súlyosabb, akár halálos eredmény elmaradása a szerencsének és a sértettek védekezésének tudható be. Információ:


János

Budapest Környéki Törvényszék – fszt. 21. Vádlott: Sz. I.-né +39 fő

Ügy: vesztegetés 2014. 11. 25. elfogadásának bűntette és 2014. 11. 27.

08.30 óra

8B.368/2014 ELSŐ TÁRGYALÁS – Sajtórészvétel regisztrációval! Vádirati tényállás: A vád szerint a bizonyítványok korrupciós megszerzésére szakosodott bűnszervezet mintegy tíz éven keresztül tevékenykedett. A bűnszervezet tagjai személyesen, újságokban, szórólapokon toborozták azokat, akik úgy akartak német vagy angol nyelvből közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgához jutni, hogy tényleges nyelvtudás helyett fizettek a bizonyítványokért. Az ország számos pontjáról jelentkező vizsgázóktól a szervezők egymástól eltérő, a vizsga szintjéhez igazodó, illetve a vizsgázó anyagi helyzetéhez szabott árat kértek. A bűnszervezet Budapesten, Vácott, Vecsésen működő nyelvvizsgáztató helyek dolgozóinak megvesztegetése révén a vizsgák előtt megszerezte az írásbeli és laborfeladatokat, ezekből a vizsgázóknak személyre szabott megoldásokat készítettek. A vizsgázók a megoldásokat vagy e-mailben vagy a vizsga hajnalán személyesen kapták meg. A vizsgáztatók a szóbeli vizsgán előre egyeztetett kérdéseket tettek fel.



János

Budaörsi Járásbíróság – VII. tárgyaló Vádlott: P. G.

Ügy: az állatnak különös 2014. 11. 25. szenvedést okozva elkövetett állatkínzás bűntette

11B.450/2013

14.00 óra

Vádirati tényállás: A Budaörsi Járási Ügyészség vádirata szerint a vádlott 2011. szeptemberében ajándékba kapott egy argentin dog fajtájú kutyát, melyet ezt követően biatorbágyi lakhelyén az udvaron tartott. Az ingatlan területén az eb tartási körülményei nem feleltek meg a fajnak és a fajtának megfelelő igényeknek. Az állatnak a vádlott nem biztosított olyan körülményeket, amelyek révén a kutya megvédhette volna magát a szélsőséges időjárási viszonyoktól. A kutya hiányos táplálása és ivóvíz hiányában kórosan lesoványodott és kiszáradt és belső parazitákkal fertőződött meg, amelyek kiirtása érdekében a vádlott nem intézkedett, állatorvoshoz nem fordult. A vádlott a neki felróható állapotban lévő kutyát az onnan 2011. november elején történt elköltözésekor az ingatlanban több hétre felügyelt és gondozás nélkül otthagyta. Amennyiben az akkorra már rendkívül rossz egészségügyi állapotban lévő, súlyos fokban lesoványodott és dehidratálódott ebet 2011. december 1. napján az arra felfigyelő állatvédők nem találják meg, majd biztosítják részére a lehető legrövidebb időn belül a megfelelő állatorvosi ellátást és táplálását, úgy az rövid időn belül elpusztult volna. A vádlott cselekménye a kutyának különös szenvedést okozott. Információ:


János

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II. 36. 12 B.794/2010

sikkasztás bűntette

2014.11.25.;27.

08:30

Az úgynevezett brókerügy azt követően került ismét a Fővárosi Bíróság elé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen indított büntetőügyben hatályon kívül helyezte az I. r. vádlott és 17 társa

21 / 70 vonatkozásában a Fővárosi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetőügy további hat vádlottja esetében az első fokú ítélet jogerőre emelkedett.) A 2010. december 1-jén kezdődött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett első fokú ítéletében a következőképpen döntött: Az I. r. vádlottat különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtől, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint vagyonelkobzásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176 870 000 forint, valamint a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztettfogházbüntetésre és a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. Az V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte. A VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. A VII. r. vádlottat különösen jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól. A VIII. r. vádlottat orgazdaság bűntette miatt 1év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben előzetes mentesítésben részesítette. A IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra ítélte. A X. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen, elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XII. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bűnpártolás vétsége miatt halmazati

22 / 70 büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A XIX. r. vádlottat bűnpártolás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 198 800 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIII. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és 626 227 858 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az első fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzése indoklásakor előrebocsátotta, hogy a büntetőügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182 kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentős a további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértői vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsőfokon eljáró bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban nem sikerült maradéktalanul. A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú döntést részben megalapozatlanság, részben eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező határozatában kimondta, hogy a megismételt eljárás során elsőként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát, azaz, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetőjogi következmény fűzhető, s ez milyen minősítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minősítés esetleges megváltoztatása az I. r. vádlott esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel arra, hogy az eddigi szakértői bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád megváltozása alapvetően új helyzetet teremtene. A Fővárosi Ítélőtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád az I. r. vádlottal szemben változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellett- az eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható. A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az első fokon eljáró bíróságnak. Azt ugyanakkor előírta, hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi előírások megtartásával lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedő mérlegeléssel kell értékelni, majd annak mikéntjéről számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minősítésével összefüggésben az alapos, elemző vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során figyelemmel kell lenni a Be.258. §. (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellően konkrét legyen. A Fővárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes az ügyet a Be. 271. §. a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen

23 / 70 rendelkezése értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró. A Fővárosi Bíróság öttagú tanácsa a 2011. február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott tekintetében az előző bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik kerültek felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] Fővárosi Törvényszék II. Fő utca 70-78. 5.B. 609/2013

emberölés

2014..11.25.

08:30

A Fővárosi Törvényszék a vádlottak ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt indult büntetőügyben benyújtott vádiratot egyesítette a Fővárosi Törvényszéken az I.r. vádlott és társai ellen már folyamatban lévő büntetőügyhöz. A vádirat szerint az I. rendű vádlott már az 1990-es évek elején rendszeresen járt Magyarországra, majd 1995-től kezdődően az Energol csoporthoz köthető nagykőrösi telephely rendszeres őrző-védő szolgálatát látta el több társával együtt. Ennek során került kapcsolatba a II. rendű vádlottal, aki 2000 februárjáig volt az Energol Rt. egyik igazgatója. II.r. vádlott e tevékenysége révén jelentős vagyonra tett szert, és a budapesti „éjszakai élet" meghatározó alakjává lépett elő. 1997-ben az Energol Rt. vezető tisztségviselői és a vele kapcsolatban álló vállalkozások képviselői ellen több büntetőeljárás indult adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A II.r. vádlott megszökött a felelősségre vonás elől, ellene elfogatóparancsot bocsátottak ki. A vádirat szerint a sértett sérelmére 1997. január 22-én elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt ismeretlen tettes ellen indult eljárásban többször kihallgatták tanúként, majd később ugyancsak tanúként hallgatták meg az Energol Rt tevékenysége kapcsán indult büntetőeljárásban is. A vádirat szerint a sértett a tanúkihallgatásai alkalmával részletesen nyilatkozott az Energol Rt. és a hozzá kapcsolódó vállalkozások tevékenységéről, és ennek során más, többek között életellenes bűncselekmények elkövetésével is összefüggésbe hozta II. rendű vádlottat is. A tanú videóra vett vallomásai ismeretlen körülmények között kikerültek a rendőrségről, és még a televízióban is bemutattak egyes részleteket. II.r. vádlott is tudomást szerzett a tanúvallomás tartalmáról, s a vád szerint annak érdekében, hogy a sértettet elhallgattassa és a bizonyítást megnehezítse, megbízta az I. rendű vádlottat, hogy anyagi előnyért ölje meg a sértettet. A vád szerint miután I.r. vádlott elvállalta az emberölés végrehajtását, feltérképezte a sértett mozgását, így tudta, hogy az minden nap az Aranykéz utcai parkolóház földszintén hagyja az autóját, s onnét megy a Váci utcai irodájába. A vád szerint az I.r. vádlott ismeretlen körülmények között mintegy 4500-5000 gramm TNT-t tartalmazó robbanóanyagot szerzett be, amellyel házilag összeállított, rádió távirányításos robbantó szerkezetet készített. Az I.r. vádlott megbízásából és utasításai

24 / 70 szerint eljáró személy a direkt a célra vásárolt autóban elhelyezte a robbanóanyagot, majd a kocsit a bűncselekmény elkövetése előtti napokban leparkolta a Budapest, V. kerület Aranykéz u. 1-3. szám előtti szakaszon, ahol a sértett minden nap elhaladt az irodájába menet. Ezt követően az I.r. vádlott és az őt segítő személy a helyszínen élesítették a robbanó szerkezetet, és várták a bűncselekmény elkövetésére alkalmas időpontot. A vád szerint miután az I.r. vádlott tudomást szerzett arról, hogy a sértett 1998. július 2-án délelőtt elmegy az irodájába, megjelent az Aranykéz utcában és a parkolóháznál lesben állva felkészült a robbantásra. A sértett 1998. július 2-án 11 óra 44 perckor érkezett az Aranykéz utcába, s miután leparkolt, az Aranykéz utcát és a Váci utcát összekötő átjáró felé indult. Amikor gyalogosan elhaladt a Polsi Fiat 126 közelében, az I.r. vádlott távirányítással működésbe hozta a gépkocsiban elhelyezett robbantószerkezetet, majd taz általa előidézett robbanást követően 11 óra 50 perckor távozott Türr István utca felé. A robbantás következtében a merénylet célpontja a sértett és az Aranykéz utcában tartózkodó további három személy is azonnal életét vesztette. A robbantás hő- és repeszhatásai következtében a közelben tartózkodók közül húszan megsérültek. Az Aranykéz utcában található épületek ablaküvegei kitörtek, az úttest két oldalán parkoló gépjárművek megrongálódtak. A vád szerint az I.r. vádlott - aki még a robbantás napján elhagyta Magyarországot – a sikeres végrehajtásért 50 millió forintot kapott megbízójától a II. rendű vádlottól. A Fővárosi Főügyészség az I. rendű vádlott ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette, míg a II. rendű vádlott ellen felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. ű A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK vádlott B.Cs. és társai

I. emelet 110. ügy testi sértés bűntette időpont 2014. november más bűncselekmények 25. és 27. 9 óra

Folytatódik az izsáki rendőrök büntetőpere Az orvosszakértő meghallgatásával folytatódik annak a két volt rendőrnek – és társaiknak – a tárgyalása, akik ellen – többek között - kényszervallatás bűntette és halált okozó testi sértés miatt emelt vádat az ügyészség. A vádirat lényege szerint az I.r. és a II.r. vádlottak 2013. április 8. napján az Izsáki Rendőrörs épületében – hivatalos eljárásuk során – több órán keresztül olyan súlyosan bántalmaztak egy férfit, hogy az belehalt a sérüléseibe. A vád tárgyát mindösszesen öt vádpont képezi. A Kecskeméti Törvényszék a 2013. október 9. napján kelt végzésében megállapította, hogy B. V. L. I.r. és B. Cs. Z. II.r. vádlottak tekintetében a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség vádiratának I. pontjában írt tényállás /az Izsáki rendőrörsön 2013. április 8. napján történt bántalmazás/ a vádirati minősítéstől (halált okozó testi sértés) eltérően különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntetteként is minősülhet. Erre a bűncselekményre a törvény 10 évtől 20 évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását rendeli. A továbbiakban a minősítés változtatásra figyelemmel az eljárást a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó szabályok szerint kell folytatni.

25 / 70

A bíróság ugyanezen a napon az I.r. és a II.r. vádlottak előzetes letartóztatást szökés, elrejtőzés veszélye miatt - az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta. elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected] PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz. II.

K.J. és 2 társa

Információ:

Költségvetési bűntette

csalás 2014. 11.25.

9.00

A vád szerint K.J. I.r. vádlott a Keleti Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság és a Keleti Ház Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatója, míg G.D.L. II.r. vádlott a bizalmasa, és mint építésvezető mindkét gazdasági társaság építési tevékenységének szakmai irányítója volt. K.J. I.r. vádlott G.D.L. II.r. vádlott szándékos segítségnyújtása mellett szervezetten és rendszeresen haszonszerzésre törekedve nyolc gazdasági társaság nevében kiállított valótlan tartalmú számlákat vásárolt meg és 2009. november 3. és 2011. december 20. napja között a Keleti Építőipari Kft. könyvelésébe, 2010. február 5. és 2010. július 20. között a Keleti-Ház Kft. könyvelésébe állította be. A fiktív számlák könyvelésbe történt beállításával, azoknak az adóbevallásban felhasználásával Keleti Építőipari Kft. a jelzett időszakban 69.855.988 forint, míg a Keleti-Ház Kft. 8.357.475 forint vagyoni hátrányt okozott a magyar költségvetésnek. - Ennek során K.J. I.r. vádlott G.D.L. II.r. vádlott segítségével mindkét gazdasági társaság számviteli rendért felelős vezetőjeként, a megbízható és a valós képet lényegesen befolyásoló hibát előidézve elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettét valósította meg. -A Keleti-Ház Kft. könyvelésében a házipénztár 2011. szeptemberének végére jelentős hiányt mutatott, ennek érdekében K. J. I.r. vádlott – a pénztár egyenlegét egyensúlyba hozandó – 2012. február 8-án ügyvéd előtt, ügyvédi ellenjegyzéssel 21,6 millió forint vonatkozásában valótlan tartalmú kölcsönszerződést kötött úgy, hogy visszamenőlegesen 2011. szeptember 26. napjával pozitív szaldóra hozta ki a Kft. egyenlegét. - A Keleti Építőipari Kft. tevékenysége elsősorban a Pécsi Vízmű Zrt., később a Tettye Forrásház Zrt. víz- és közműszolgáltatásához köthető, Pécs és Pécs környéki közmű beruházások mélyépítő tevékenységéhez kapcsolódott, mely munkákat a Tettye Forrásház Zrt. által kiírt pályázatokon nyerhettek el. A pályázatok nyilvánosak vagy meghívásos pályázatok voltak, azokon rendszeresen több pályázó mélyépítő cég is indult. 2010. novemberében B. Z. III.r. vádlott lett a Tettye Forrásház Zrt. logisztikai igazgatója, aki 2011. és 2012. években, anyagi ellenszolgáltatás – vesztegetési pénz - fejében segítséget nyújtott a Keleti Építőipari Kft. részére a kiírt pályázatok elnyerésére. A bíróság tanúkat hallgat ki az ügyben. Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

26 / 70 SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 108. számú tárgyalóterem S. Ágoston és 11 társa Üzletszerűen elkövetett csalás 2014. 9.00 – ún. „Tiszai árvíz bűntette és más november 25. óra utáni fertőtlenítés bűncselekmények ügye” Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint az I. és II.r. vádlottak – az irányításuk alatt álló „BS” Alfa Kereskedelmi Bt. nevében eljárva – a 2006. év folyamán a Tiszán levonuló árvíz utáni helyzetet kihasználva a VI.r. vádlott, mint a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettesének közreműködésével Csongrád megye területén levő Tisza-menti települési önkormányzatok eljáró képviselőit rábírták arra, hogy az árhullám levonulását követően az ártér fertőtlenítési munkáinak elvégzésével bízzák meg a „BS” Alfa Bt-t. Ezen fertőtlenítési munkák elvégzésére nem volt szükség, azokat a „BS” Alfa Bt. nem, vagy nem szakszerűen végezte el, ahhoz személyi, vagy tárgyi feltételekkel nem is rendelkezett. Az I. és a II.r. vádlottak a „BS” Alfa Bt. képviselőiként felkerestek 14 önkormányzatot és velük átlagosan 32 Ft/m2 áfás megbízási áron, 1-294 hektár közötti területek fertőtlenítésére megbízási szerződéseket kötöttek. Az önkormányzatok a fentiek szerinti téves tudatállapotban a fertőtlenítési munkák elvégzéséhez összesen csaknem 283 millió forint állami támogatást igényeltek a vis major alapból, melyből csaknem 58 millió forintot utaltak át, míg Tiszasziget saját költségvetéséből további 16,5 millió forintot, Hódmezővásárhely pedig további 21,1 millió forintot fizetett ki a „BS” Alfa Bt. részére. A „BS” Alfa Bt. a fertőtlenítési munkák elvégzésének igazolására valós gazdasági eseményt nélkülöző, fiktív alvállalkozói szerződéseket kötött a III-V.r., illetve a VIIXII.r. vádlottak irányítása alatt álló társaságokkal, melyek tevékenységi körébe 2006. év után került bejegyzésre a szennyeződésmentesítés. Az I. és II.r. vádlottak fenti cselekményéről és szándékáról tudva B. Zoltán IV.r. vádlott rábírt egy további személyt (aki nem volt tisztában a vádlottak valódi szándékával) arra, hogy alapítson egy szennyeződésmentesítéssel foglalkozó betéti társaságot, mely szakszerűtlenül, de elvégzett olyan munka-részeket, mellyel a vádlottak az önkormányzatok képviselőinek tévedését fenn tudták tartani. B. Ignác V.r. vádlott a XII.r. vádlottat bírta rá arra, hogy betéti társaságának tevékenységi körében szerepeltesse a szennyeződésmentesítést, mely szintén fiktív számlákkal igazolt teljesítést a vádlottak részére. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected]

27 / 70 SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Járásbíróság Szekszárd, Augusz I. u. 1-3. V. emelet 7. tárgyaló 36.B.578/2013

nagyobb értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett 2014.11.25. sikkasztás bűntette és más bűncselekmény 2014.11. 27.

13:00 8:45 8:45

Első tárgyalás A vád szerint a 2006-2010-es ciklusban I. rendű vádlott egy Tolna megyei település polgármestere, míg III. rendű vádlott ugyanezen település jegyzője volt. A II. rendű vádlott egyéni vállalkozó volt ebben az időszakban, vállalkozóként facsemetéket adott el az önkormányzatnak, de közterület rendezést, parkgondozást nem végzett, azt kizárólag az önkormányzatnál dolgozó közmunkások végezték. Az önkormányzat parképítés, parkgondozás, kaszálás, sövénynyírás és más szolgáltatások címén valótlan számlák alapján fizetett II. rendű vádlottnak úgy, hogy e mögött tényleges tevékenység nem állott. A vádlottak az önkormányzatnak több mint másfél millió forint kárt okoztak. Az ügyészség I. rendű és II. rendű vádlottat sikkasztás bűntettével és magánokirathamisítás vétségével, míg III. rendű vádlottat sikkasztás bűntettével vádolja. Információ:

Dr. Kovács Ildikó Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője 06-20-405-8180 06-74-419-511 [email protected] dr. Hideg Milán István sajtótitkár 06-74-419-511/319 [email protected]

28 / 70 2014.11.26. (SZERDA) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla F. M. L. + 6 fő

Sikkasztás bűntette

2014.11.26.

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 áprilisában F. M. L. I.r. vádlottat 2 rb. társtettesként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, társtettesként elkövetett csalás bűntette, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság I.r. vádlott vagyonának terhére 3.382.813.757.- Ft vagyonelkobzást rendelt el. U. B. II.r. vádlottat 2 rb. társtettesként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, társtettesként elkövetett csalás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság II.r. vádlott vagyonának terhére 3.382.813.757.- Ft vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság II.r. vádlottat, az ellene emelt 1 rb. közokirat-hamisítás büntettének vádja, továbbá 1 rb. számvitel rendje megsértése bűntettének vádja alól felmentette. D. P. M. III.r. vádlottat számvitel rendje megsértésének bűntette, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 250.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. Dr. B. M. F. IV.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 60.000.Ft pénzbüntetésre ítélte. Dr. H. B. A. V.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 80.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. T. M. VI.r., T. Mné VII.r., M. Gy. I. VIII.r. vádlottakat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 1-1- évre próbára bocsátotta. F. B. IX.r. vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 100.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. G. M. X.r. vádlottat közokirat-hamisítás vétsége miatt megrovásban részesítette. V. K. XI.r. vádlottat, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 37.500.- Ft pénzbüntetésre ítélte. T. F. XII.r. vádlottat felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntette miatt 20.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen Az ügyész I. és II.r. vádlottak esetében súlyosításért fellebbezett. I. r. IX.r. vádlott felmentésért, illetve enyhítésért, X.r. vádlott felmentésért, XII.r. vádlott indokok megjelölése nélkül fellebbezett. II.r. vádlott hatályon kívül helyezés érdekében fellebbezett. IV. és V.r. vádlott védője a törvényes határidőn túl nyújtotta be fellebbezését. Fellebbezést jelentett még be a két sértetti bank jogi képviselője a polgári igény megítélése és a vádlottak kötelezése érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlottak közösen irányítottak egy békéscsabai majd később budapesti székhelyű kft-t. A cég fő tevékenységi körét vegyi áru nagykereskedelem képezte és tevékenységének finanszírozása érdekében több bankkal állt szerződésben. A kft. 2008-ban egy román cégtől, több ezer tonna különféle fajtájú műtrágyát vásárolt, melyet az országban többfelé bérelt illetve saját tulajdonában lévő raktárakban helyezett el. Az ügyben érintett CIB Bank Zrt. És ERSTE Bank Zrt. 2003-tól leányvállalatokat hozott létre a kereskedelemfinanszírozási tevékenység ellátására. Ezek a „készletezési cégek” megvásárolják az ügyfél áruját, egyidejűleg megadott időtartamra visszavásárlási és vevőkijelölési jogot biztosítanak számukra. A kereskedő cég az áru vásárlásának megtörténtéig az áru tulajdonosává válik. Amennyiben I. és II.r. vádlott kft-je visszavásárlási vagy vevőkijelölési jogával nem kívánt élni, az opciós díj kifizetését követően a bankok harmadik szerződő partnereiknek értékesítették tovább a már tulajdonukat képező műtrágyát. A CIB leányvállalatával a vádlottak keretszerződést kötöttek áruk vásárlásáról illetve vevőkijelölési jog alapításáról melyben 3.500.000.000.- Ft összegben állapodtak meg. 2007-ben 9 db, 2008-ban 14db adásvételi szerződést

29 / 70 kötöttek. 2008-ban a kft élt vevőkijelölési jogával, műtrágyát vásárolt vissza. 2008 decemberében a bank leltározta a készleteit. A bank a leányvállalata és a kft közti adásvételi szerződéseket 2009 februárjától szerette volna normál finanszírozású hitelbe átforgatni. Ennek érdekében 2009 áprilisában ismét leltároztak, de már nem csak mennyiségileg, hanem minőségileg is. II.r. vádlott igazolást állított ki a műtrágya kiszereléséről, származási helyéről, gyártási év és tárolási hely szerint. A tárolási helyek Érsekcsanádon, Tiszalökön, Mátészalkán, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen Orosházán, Csárdaszálláson, Sarkadon, Szajolban Mezőkovácsházán voltak. Időközben II.r. vádlott meghatalmazást adott Dr. H. G. ügyvédnek a banki leányvállalattal kötött finanszírozó konstrukció átalakítása és az ezzel összefüggő jogviták intézése ügyében a jogi képviseletre. I. és II.r. vádlott ugyanis a bank által felkínált hitelkonstrukció feltételeit kedvezőtlennek tartotta. Úgy döntöttek, hogy a 2 bankkal kötött szerződések színleltsége ügyében indított peres eljárásig, a bankok által rájuk bízott és raktáraikban tárolt műtrágyát nem adják át, hanem azt eltulajdonítják. A 2009 áprilisában történt ellenőrzések során kiderült, hogy néhány raktár üres, a többiből pedig folyamatosan szállítják el a műtrágyát. Volt olyan helyszín is, ahová nem engedték az ellenőrt. Ennek eredményeként a szerződést a bank 2009 júniusában felmondta és felszólította a vádlottak cégét, az áru azonnali kiszolgáltatására. I. és II.r. vádlott a felszólításnak nem tett eleget. A műtrágya fellelhetőségének helye ismeretlen. A vádlottak magatartásukkal a CIB banknak összesen 5.709.652.152.- FT kárt okoztak. A vádlottak által képviselt cég 2007-ben és 2008-ban az ERSTE leányvállalatával kötött szállítási szerződést. Ezek alapján Csárdaszálláson, Orosházán, Hódmezővásárhelyen és Mélykúton található raktárakban tároltak mintegy 40.000 tonna műtrágyát. 2009-ben az ERSTE értékesíteni kívánt 13.000 tonna műtrágyát, azonban a vádlottak az ERSTE-vel indított polgári peres eljárásokra való tekintettel az őrzésükben lévő, rájuk bízott műtrágyát nem adták át, azt ismeretlen helyre szállították, ezáltal azt jogtalanul eltulajdonították és ezzel 1.092.264.148.-Ft kárt okoztak. Az áru fellelhetőségi helye azóta is ismeretlen. A vádlottak kft-je 2003 óta áll szerződéses viszonyban a K&H Bankkal, minden évben hitelkérelmet nyújtottak be a pénzintézethez. A 2008 első negyedévére eső gazdasági adatok pozitív színben való feltüntetése érdekében I. és II.r. vádlott a bank sértettet 501.584.180.- Ft eredménynövelő tétel, könyvelésbe állításával tévedésbe ejtették, jogtalan haszonszerzésre törekedve. A kedvező hitelbírálat folytán több hitelszerződést is kötöttek a vádlottak, így a banknak 436.813.792.- Ft kárt okoztak. Miután azonban a vádlottak kft-je nem tudta fizetni a raktárak bérleti díjait, a bank kényszerértékesítést kezdeményezett és több alvállalkozót bízott meg a feladattal. Ennek során kiderült, hogy a műtrágya néhány telephelyen már nem található, illetve ami megvan, annak a minősége kifogásolható. Időközben II.r. vádlott ügyvezetői pozíciója 2009 májusában megszűnt a kft pedig átalakult. A társaság felszámolásának kezdetéig III.r. vádlott volt a kft vezetője, így a bizonylatok megőrzésének kötelezettsége az ő feladata volt. A könyvelési iratok azonban nem tartalmaztak sem 2009-re vonatkozó beszámolót, sem készletleltárt, főkönyvi kivonatot illetve számlákat sem. III.r. vádlott a társaság pénzügyi, gazdasági helyzetének teljes áttekinthetőségét meghiúsította. X.r. vádlott ciprusi cégét akarta értékesíteni, I. és IX.r vádlott pedig a tulajdonrészét akarta eladni. Ebben segített nekik IV.r. vádlott úgy, hogy X.r. vádlott cíprusi cége megvásárolta I. és IX.r. vádlott tulajdonrészét, míg az ő ügyvezetői pozíciójukat egy erre alkalmatlan személy fogja névleg betölteni. Eközben XII.r. vádlott felajánlott VIII.r. vádlottnak 200.000.- Ft-ot, a pozíció elvállalásáért. 2009 októberében alá is írták az egyszemélyes kft alapító okiratát. VI. és VII.r. vádlottak 2009-ben szerény anyagi körülmények között éltek. III. V. és XI. r. vádlottak közreműködésével összesen 35.000.- Ft-ért írtak alá olyan iratokat, amelyek alapján üzletrész vásároltak, taggyűlési jegyzőkönyvet és társasági szerződést írtak alá. Első nyilvános ülés.


Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Szegedi Ítélőtábla Fszt. 11-es tárgyaló L.D.T. vietnami Kábítószerrel visszaélés állampolgár + 15 társa más bűncselekmények (A Fővárosi Ítélőtábla ügye)

és 2014. IX. 26.-28 szerda-péntek 9 óra

Tizenhat vádlottas ügyben hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék 2013. december 5én. A kábítószerrel visszaélés bűntettével és más bűncselekményekkel megvádolt 14 vietnami és egy magyar állampolgár ügyében az I. fokon eljáró bíróság 15 év és 5 év 2 hónap közötti szabadságvesztés büntetéseket szabott kii. Az ítéletek ellen az ügyész 2 vádlott kivételével súlyosítást kérve nyújtott be fellebbezést, míg a vádlottak és védőik felmentés, illetve enyhítés érdekében fellebbeztek, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára. Három vádlott, köztük az I. rendű vádlott is, szökésben van. Az I. fokú ítélet szerint Az I. rendű vádlott 2008 júniusától 2009 februárjáig legalább kilenc budapesti és érdi házat, egy csömöri műhelyt és egy győri sportcsarnokot vett5 bérbe személyesen, illetve bűntársai közreműködésével marihuána ültetvény létesítése céljából. A bérlőként fellépő, minden esetben hamis nevet és személyazonosságot használó vádlottak, illetve társaik annak leplezésére, hogy az ingatlanokon nagykereskedelmi mennyiségű marihuána előállítására alkalmas indiai kendert fognak termeszteni, az ingatlanok tulajdonosait már a bérbevételkor megtévesztették. Elhitették velük, hogy lakhatási, illetve raktározási célból, illetve varroda létesítésére van szükség az ingatlanokra. Ezen kívül vallási és egyéb okokra hivatkozva kikötötték, hogy a tulajdonosok ne menjenek be az ingatlanokba a bérlés ideje alatt, mely kikötés okát a tulajdonosok javarészt a magas bérleti díj reményében - elhitték. Az I. rendű vádlott a megtermelt kábítószer értékesítésből származó bevétel tárolása , raktározása, valamint a növényeket gondozó munkások elszállásolása céljából egy külön házat is bérelt, emellett az ültetvényekhez szükséges eszközök és felszerelések tárolására még két ingatlan vett bérbe. A vádlottak és társaik az ültetvényeken nagykereskedelmi mennyiségű, marihuánát állítottak elő, a szakszerű növényápoláshoz még Prágából is hívtak szakembereket. A kész terméket értékesítettek, az ebből befolyt hasznot pedig részben egymás között felosztották, más részét pedig az ültetvények fenntartásába és új ültetvények létesítésébe fektették. A termesztéshez használt áram egy részét lopták, emellett több ingatlanban - a termesztéshez szükséges átalakítások miatt - jelentős kárt okoztak. Információ:

Dr. Bátyi Zoltán sajtótitkár 06/30337-3653 [email protected]

31 / 70 BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék – V/521. Vádlott: Dr. F. I. +3 fő 24B.2/2011

Ügy: különösen nagy kárt 2014. 11. 26. okozó, üzletszerűen elkövetett és csalás bűntette és más bcs. 2014. 11. 28.

09.00 óra

Vádirati tényállás: A vád szerint a százhalombattai ügyvéd (volt alpolgármester) ingatlanmanipulációkkal, fiktív szerződésekkel szerzett meg különböző összegeket a sértettől. Információ:


János

Budapest Környéki Törvényszék – fszt. 20. Vádlott: Sz. Á. Gy. +6 fő

Ügy: különösen jelentős 2014. 11. 26. vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bcs.

09.00 óra

11B.32/2014

Vádirati tényállás: 2013. május 7-én a főügyészség Sz. Árpád volt nagykövetet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, H.-né F. Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettével vádolta meg. T. Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját és Cs. Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, valamint a társaság két volt vezető beosztású és egy beosztott munkatársát társtettesként elkövetett bűnpártolás vétségével, valamint valamennyiüket folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével is megvádolta az ügyészség az egykor a magyar állam tulajdonában és a Külügyminisztérium kezelésében álló épület 2008-as értékesítésével kapcsolatban. Információ:


János

Nagykátai Járásbíróság – 8. tárgyaló Vádlott: C. S. +1 fő 8B.380/2012

Ügy: orgazdaság bűntette

2014. 11. 26.

11.00 óra

32 / 70 Vádirati tényállás: A vádlottak ismerősök, mindketten állatok tartásával és kereskedelmével foglalkoznak. 2011. április 18-án este a V. József tulajdonát képező állattartó telepről ismeretlenek szarvasmarhákat loptak el. Az I. rendű vádlott eltulajdonított állatok közül 5 db szarvasmarha borjút vásárolt meg összesen 160,000 Ft-ért 2011. április 19. és 2011. május 4. között egy tápiószelei háznál. Az 5 db holstein-fríz borjú lopásból származott, vételáruk jóval a piaci ár alatt volt; ebből és a hiányzó fülszámokból, illetve marhalevelekből az I. rendű vádlottnak tudnia kellett, hogy a z állatok bűncselekmény elkövetéséből származnak. 2011. május 5. körül megmutatta a borjakat a II. rendű vádlottnak, közölte vele, hogy a borjakat olcsón vette, majd megállapodtak, hogy az állatokat a II. rendű vádlott tápiószelei ingatlanára viszik, ahol a II. rendű vádlott ellátja, gondozza őket, cserébe egy borjút megkap. A megállapodásnak megfelelően a vádlottak elszállították az állatokat a II. rendű vádlott lakhelyére, ahol ő tartotta, gondozta azokat. A II. rendű vádlottnak a körülmények alapján tudnia kellett, hogy az állatok bűncselekmény elkövetéséből származnak. A Nagykátai Rendőrkapitányság munkatársai 2011. május 23-án más ügyben házkutatást tartottak a II. rendű vádlott ingatlanán és 1 db üsző borjút megtaláltak és lefoglaltak, majd a sértettnek a nyomozás során kiadták, így a bűncselekménnyel okozott kárból 80,000 Ft megtérült. Információ:


János

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II. 36. 20.B.1767/2013

hivatali bűntette

vesztegetés 2014.11.26.

8:30

A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint 2010. évtől a Budapesti Corvinus Egyetem ÉTK Nyelvi Központ vizsgahely nyelvvizsgáztatói, az I. r., a II. r., a III. r., a IV. r. és az V. r. vádlottak vizsgázónként 300.000 forint jogtalan előny ellenében működtek közre abban, hogy olyan személyek is az ELTE ITK szervezésében folytatott államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt adó nyelvvizsgához jussanak, akik a nyelvvizsga követelményeknek nem feleltek meg. A bűncselekmények elkövetését az I. r. vádlott szervezte, ő irányította és határozta meg társai tevékenységét. Az V. r. vádlott vette fel a kapcsolatot olyan, nyelvvizsgát szerezni akaró személyekkel, akik hajlandóak 300.000 forintot fizetni azért, hogy úgy jussanak nyelvvizsga bizonyítványhoz, hogy a vizsga követelményeknek nem felelnek meg. Az V. r. vádlott intézte a nyelvvizsgázók vizsgára történő bejelentkezését, ő fizette be helyettük a nyelvvizsga díjat, valamint ő szállította a vizsgázókat a nyelvvizsga helyszínére. A II. r., a III. r. és a IV. r. vádlottak a nyelvvizsgabizottság tagjai voltak a szóbeli

33 / 70 nyelvvizsgákon, az azokról készült jegyzőkönyveket annak tudatában aláírják, hogy a vizsgázók a nyelvvizsga követelményeknek nem feleltek meg, illetve a szóbeli nyelvvizsgára esetükben nem került sor. Az I. r. vádlott az írásbeli vizsgák alkalmával külön teremben ültette le az V. r. vádlott által közvetített vizsgázókat, majd gondoskodott arról, hogy a társai a vizsgafeladatokat kidolgozzák, majd a megoldásokat átadta a vizsgázóknak és megjelölte azt is, hogy mennyi és milyen típusú hibákat ejtsenek. A szövegértési vizsga alkalmával a nyelvi laborban azt az utasítást adta a vizsgázóknak, hogy a vizsgalap fejlécén kívül mást ne töltsenek ki. Őket a vizsga lezárását követően a teremben tartotta és a megoldásokat - az általa megfelelőnek ítélt hibákkal - lediktálta nekik. A szóbeli vizsgák megtartására részben már nem is került sor. Az ügyészség Az I. r. vádlottat 13 rb. társtettesként, bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével és 13 rb. társtettesként elkövetett közokirathamisítás bűntettével, A II. r. és a III. r. vádlottakat 5-5 rb társtettesként, bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével és 5 rb. társtettesként elkövetett közokirathamisítás bűntettével, A IV. r. vádlottat 2 rb társtettesként, bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével és 2 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, Az V. r. vádlottat 13 rb. bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés bűntettével és 13 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja. O. Tibor, H. Natália, K. Zoltán, N. Klaudia, N. Péter, M. Eszter, N. Dávid Márton, F. Tibor István, H. Márk, H. Gábor, M. János, B. Barbara és G. Edit vádlottakat 1-1 rb. vesztegetés bűntettével és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja. Ezen büntetőügyhöz 2013. november 4-én egyesítésre került egy korábban a Mosonmagyaróvári Járásbíróságon folyamatban volt büntetőügy is, melyben a Győri Nyomozó Ügyészség két mosonmagyaróvári rendőr ellen nyújtott be vádiratot 1-1 rb. közokirat-hamisítás bűntette és 1-1 rb. kisebb kárt okozó csalás vétsége miatt. A vád szerint O. Tibor és M-né H. Natália vádlottak a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán teljesítettek szolgálatot a vádbeli cselekmények elkövetésekor. Cs. Zoltán (másik ügyben V. r. vádlott) közvetítésével 300.000 forintot adtak át V. Zsolt Imrének (másik ügyben I. r. vádlott), hogy nyelvtudásuktól függetlenül nyelvvizsgát szerezhessenek. O. Tibor a nyelvvizsga alapján a Rendőrtiszti Főiskolán főiskolai végzettséget igazoló diplomát szerzett. A diplomája alapján pedig rendőr hadnagy rendfokozatba került és illetménykiegészítést is kapott, mellyel 352.670.- forint kárt okozott. M-né H. Natália vádlott a nyelvvizsgája alapján nyelvvizsgapótlékban és illetménykiegészítésben részesült, mellyel 287.119.- forint kárt okozott. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] Fővárosi Törvényszék II. Fő utca 70-78. 17.B.1284/2014

csalás

2014.11.26.

08:30

34 / 70 I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt – ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, alá-fölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el.

35 / 70 Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt.

36 / 70 A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják, valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét – különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik.

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK vádlott K.T. R.

fszt. 10. ügy emberölés bűntette

időpont 2014. november 26. 9 óra

Folytatódik az élettársát megölő férfi büntetőpere A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott a házassága mellett szerelmi viszonyt tartott fenn a sértettel 1992. óta. E kapcsolatból 1997-ben közös gyermekük is született, akit azonban a sértett egyedül nevelt, a vádlott a gyermek eltartásához sem járult hozzá. A vádlott kisebb-nagyobb megszakításokkal, de fenntartotta a sértettel a kapcsolatát, viszont a házasságának anyagi okokból történő felbomlását követően sem költözött össze a sértettel. A vádlott a házassága felbontását követően egy másik nővel élt együtt, akitől szintén született gyermeke. A vádlott ezen élettársi viszony alatt is tartotta a kapcsolatot mind a volt feleségével, mind a sértettel. Miután az élettársi viszony megszakadt, vádlottnak nem volt hova mennie, igy 2010. év nyarán a sértett

37 / 70 fogadta be a lakásába. A vádlott és a sértett közötti kapcsolat az együttélés alatt hamar megromlott. A sértett egyre többet dolgozott, hogy el tudja tartani a családot, míg a vádlott az egészségi állapota miatt nem dolgozott, rokkant nyugdíjas volt és a rokkant nyugdíjából inkább a volt feleségénél lévő gyerekeit támogatta. A volt feleség támogatása miatt, illetve a kölcsönös féltékenykedéseikből adódóan rendszeresek voltak a viták, veszekedések közöttük, mely során a vádlott többször bántalmazta is a sértettet. A sértett ezek miatt a kapcsolat megszakítását fontolgatta. 2012. májusában a sértett megismerkedett egy szegedi férfivel, akivel többször találkozott is. 2012. nyarán a vádlott tudomást szerzett e kapcsolatról és ettől kezdve a sértettet elszámoltatta, a telefonján átnézte a hívásokat, illetve ellenőrizte, hogy merre megy, mit csinál. Ezen a sértett felháborodott, mely további veszekedéseket eredményezett. Mivel a sértett nem tagadta a találkozásait, illetve az arra irányuló szándékát, a vádlott ezen veszekedések alkalmával azzal fenyegette meg többször is a sértettet, hogy ha továbbra is találkozik a férfival, akkor meg fogja ölni. A sértett azonban továbbra is tartotta a kapcsolatot az ismerősével. 2012. december 8. napján szintén e miatt volt vádlott és sértett között vita, veszekedés, mely során a sértett felszólította a vádlottat, hogy költözzön el. A tettlegesség elkerülése érdekében a sértett végül rendőri intézkedést kért. 2012. december 14. napjára a vádlott a volt feleségével és a vele közös gyermekeivel szervezett találkozást a hétvégére, melyet azonban december 14. napján délelőtt lemondott. Amikor december 14. napján (pénteken) 20 óra tájban a sértett hazaért, a vádlott éppen a volt feleségével beszélt nyájasan telefonon, melyet a sértett szóvá tett. Ezen összeszólalkoztak, ordítottak egymással, mely során lökdösték is egymást. A vita közben az is elhangzott a vádlott részéről, hogy ha a sértett a munkára hivatkozva Szegedre utazik, akkor őt is és a férfit is ki fogja nyírni és a közös gyermeküket árvává teszi. A hangos vitatkozás, lökdösődés közepette a vádlott a konyhában élezés miatt kikészített 23,5 cm pengehosszúságú, sötétbarna bakelit nyelű kést a jobb kezébe kapta és a közös hálószobájukban felülről lefelé irányuló mozdulattal, a kést kisujj felőli pengetartással fogva a sértettet nagy erővel a mellkasán, a jobb kulcscsont alatt megszúrta. Ezt követően a vádlott az előszoba szekrényében lévő 70 cm hosszúságú baseball-ütőt ragadta magához és azzal a szúrás miatt a szobában, a fotelbe leülő sértettet nagy emberi erővel, fentről lefelé irányuló mozdulattal, több alkalommal fejbe vágta úgy, hogy az ütések a sértett homlokának bal oldalát érték. A sértett a bántalmazás következtében 2012. december 14. napján 23-24 óra közötti időben elhalálozott.

38 / 70

Amikor a vádlott észlelte, hogy a sértett meghalt, a sértett testét egy pléddel letakarta, a kést és a baseball-ütőt a vértől megtisztította és a kést a konyhaszekrénybe, míg a baseball ütőt az előszoba szekrénybe elrejtette. Ezt követően a vádlott felment az udvarról nyíló melléképület padlására, ahol egy 10 cm pengehosszúságú késsel hasba szúrta magát. A szúrás azonban nem hatolt be a hasüregbe és gyógytartama 8 napon belüli volt. Mivel a sértett az általában hajnali 3 órakor megkezdett munkát december 15. napján nem kezdte meg, a munkatársai keresni kezdték, mely során a lányát is felhívták telefonon. Így aztán az elhalt sértettet a gyermeke, találta meg, aki 21 órától szintén a lakásban tartózkodott, de 21 óra 30 perctől a saját szobájában tvt nézett, majd aludt. Az előzetes letartóztatásban lévő vádlottal szemben az ügyészség börtön kiszabását indítványozza. Az eljárás tanúk kihallgatásával folytatódik, ítélethirdetés még nem lesz. elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected] Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK vádlott F.L. és társai

fszt. 10. tárgyaló ügy vesztegetés időpont 2014. november bűntette és más 26. 9 óra bűncselekmény

Megismételt eljárás az iskolai vesztegetéssel vádolt bajai ügyében

vádlottak

Megismételt eljárás keretében – a lehallgatási anyag ismertetésével - folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken azt a büntetőügy, melynek tárgyát egy bajai iskolában történt vesztegetés-sorozat képezi. A vádirat lényege szerint az oktatást egy alapítvány és egy gazdasági társaság keretében szervező vádlottak a gyakorlati oktatásokért jogosulatlanul (rezsire fordítandó) költségtérítést kértek és fogadtak el a tanulók szüleitől. Ennek okaként a megnehezült gazdasági helyzetet jelölték meg. A befizetések mögött valójában a gazdasági társaság anyagi támogatása húzódott meg, melyről a szülők és a gyermekek nem tudtak. A befizetésekről átvételi elismervény nem készült. Az ügyben a Kecskeméti Törvényszék 2013. június 6. napján hirdetett ítéletet, melyben a vádlottakat részben felmentette a vádak alól illetve megrovást alkalmazott. Az ítéletet a Szegedi Ítélőtábla 2014. január 29. napján – megalapozatlanság folytán – hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected]

39 / 70 Bíróság KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG

Díszterem

vádlott Cs. I. és társai

ügy kitartottság bűntette időpont 2014. november és más bűncselekmények 26., 27. és 28. 8-30 óra

Folytatódik a prostituáltak futtatásával vádoltak tárgyalása A tervek szerint a perbeszédekkel folytatódik a Kecskeméti Járásbíróságon az a büntetőügy, melynek 24 vádlottját – többek között – kitartottság bűntettével vádolja a Kecskeméti Városi Ügyészség. A vádirat lényege szerint az I. és II.r. vádlottak 2006. évben konspiratív módon működő, szervezettség jegyeit mutató hálózatot építettek ki, melynek tagjai velük al-fölérendeltségi viszonyban álltak. A hálózat Kecskemét területén, illetve a Kecskemétre bevezető főutak és utak mentén üzletszerű kéjelgést folytató személyek szállításában, védelmében, felügyeletében, valamint az üzletszerű kéjelgésből származó bevételek beszedésében működött közre. Az I. és a II.r. vádlottak felosztották Kecskemét területét, meghatározták azt a helyet, útszakaszt, ahol az üzletszerű kéjelgést folytató személyek az engedélyükkel naponta fizetendő útpénz ellenében szexuális szolgáltatást kínáltak. A hálózat tagjai, az üzletszerű kéjelgést folytató személyek közvetlen felügyeletét, védelmét ellátó vádlottak egy-egy útszakaszt felügyeltek, beszedték az általuk felügyelt útszakaszon szexuális szolgáltatást nyújtó személyek bevételét, melyből 5.000 Ft útpénzt adtak át a hálózat élén álló vádlottak, vagy megbízottjaik részére. Az utak mentén felügyelő, közvetlen felügyeletet ellátó vádlottak telefonon, vagy füttyjelzéssel értesítették egymást a rendőrjárőrök közeledéséről. A bizonyítási eljárás függvényében ítélethirdetés is lehet. elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected] NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNY Nyíregyházi Törvényszék (Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) Sz. Gy.

Adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bcs.

2014. 11. I. em. 30. 26. 9 óra és tárgyalóterem 2014. 12.03. 12 óra 30 perc

A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratának 1. vádpontja szerint Sz. Gy. vádlott 2002. adóévre nem személyesen, hanem munkáltatója útján 2003. április 20-án az APEH-hez benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában összesen 1.800.000 Ft adóköteles jövedelmet tüntetett fel. A vádlott munkáltatójával nem közölte, és személyi jövedelemadó bevallásában nem szerepeltette az azon felül nem foglalkoztatási jogviszonyából származó 135.000.000 Ft adóköteles jövedelmét, ezzel az adóbevételt személyi jövedelemadó adónemben 54.000.000 Ft-al csökkentette. A 2. vádpont szerint 2004. adóévre a vádlott személyesen megtett személyi jövedelemadó bevallásában összesen 2.793.478 Ft adóköteles jövedelmet tüntetett fel, melyben nem szerepeltette az azon felül keletkezett 100.000.000 Ft egyéb adóköteles jövedelmét, továbbá 144.610.000 Ft-os üzletrészeladás során árfolyam nyereségből

40 / 70 elért jövedelmét. Ezzel 2004. adóévben személyi jövedelemadó adónemben 74.152.500 Ft-al, míg egészségügyi hozzájárulás esetében 11.000.000 Ft-al csökkentette. A 3. vádpont szerint az APEH 2002-2005. évekre vonatkozóan vagyonosodásra is kiterjedő utólagos személyi jövedelemadó ellenőrzést végzett. A vádlott utólagos személyi jövedelemadó adóellenőrzés során a bevallásaiban eltitkolt 1-2. vádpontban megjelölt jövedelme igazolására olyan valótlan tartalmú kölcsönszerződések másolatait nyújtott be 2006. október 30-án, amelyekkel azt kívánta igazolni, hogy egy gazdasági társaságtól három alkalommal 500.000-500.000 USD összegű kölcsönt vett fel. Továbbá 2004-re az M. Kft-ben lévő üzletrészének értékesítése utáni árfolyamnyereségből származó eltitkolt jövedelmét az utólagos személyi jövedelemadó adóellenőrzés során 540.000.-EUR összegű kölcsön átadásáról kiállított, ugyanakkor benyújtott valótlan tartalmú elismervénnyel kívánta igazolni. A fentiek alapján az ügyészség Sz. Gy. vádlottat az adóbevételt különösen nagy értéket meghaladó mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, mint közvetett tettest, egy rendbeli az adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, egy rendbeli az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettével valamint egy rendbeli magánokirat-hamisítás vétségével vádolja. A Nyíregyházi Törvényszék a vádlottat bűnösnek mondta ki és 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Az ítéletet a fellebbezés folytán elbíráló Debreceni Ítélőtábla hatályon kívül helyezte. A megismételt eljárásban a Nyíregyházi Törvényszék az első tárgyalást 2014. május 20. napján tartotta. Információ:

A bíróság a bizonyítási eljárást folytatja. Dr. Toma Attila sajtószóvivő helyettes 42/523-815 [email protected], [email protected]

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz. II. tárgyalóterem Halált okozó testi sértés D. D. 2014. 11.26. 8.45 bűntette

2014. január 12-én a hajnali órákban Pécsett, a Vasút utcában a vádlott szóváltást követően először tenyérrel a sértett arcára, majd ököllel a vállára ütött. Az ittas sértett az ütésektől egyensúlyát veszítette, elesett, feje az esés következtében az úttesthez ütődött. A bántalmazás következtében életveszélyes koponyasérülést szenvedett, halála a bántalmazás során keletkezett sérüléseivel összefüggésben 2014. április 5-én következett be. A bíróság a tárgyalást folytatja. Információ:


41 / 70 Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz. II. tárgyalóterem

J. I. és 2 társa

Információ:

emberölés bűntette

2014. 11.26.

13.00

A 2010. november 5-én elkövetett cselekmény miatt, J. I. I.r., T. L. II. r. és R. J. III. r. vádlott vonatkozásában, a Pécsi Törvényszék elsőfokú eljárásában hozott ítéletét a Pécsi Ítélőtábla – valamennyi vádlott vonatkozásában - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt indult új eljárásban a bíróság folytatja a bizonyítási eljárást. Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

Pécsi Járásbíróság (7621 Pécs, Széchenyi tér 14.) I. em. 33. tárgyalóterem

N. I.

Információ:

nagy nyilvánosság előtt 2014. elkövetett becsületsértés 11.26. vétsége

9.00

A vád szerint 2013. június 24-én a vádlott e-mail címéről dr.K.M. sértett e-mail címére küldött elektronikus levelében a sértett munkakörének ellátásával kapcsolatos, a becsület csorbítására alkalmas kifejezéseket használt a címzett és Sz.J. munkájával kapcsolatban, majd ezt a levelét még aznap a www.mohacsivalosag.hu honlapra is feltöltötte. Ez után e levelét írásban két másik, 2013. július 18-án kelt további becsületsértő kijelentéseket tartalmazó - levéllel együtt Mohács Közös Önkormányzati Hivatalában leadta, tartalmukat az ott dolgozó sértettek és munkatársaik is megismerték. 2013. augusztus 13-án, október 20-án további egy, Sz.J. sértettnek címzett levelet adott le a vádlott Mohács Közös Önkormányzati Hivatalában, melyben szintén becsületsértő kijelentéseket tett. A levél tartalmát a sértett és munkatársai is megismerték, a vádlott az október 20-án kelt levelét ugyan ezen a napon a www.mohacsivalosag.hu weboldalra is feltöltötte. A sértettek joghatályos magánindítványt terjesztettek elő. Az ügyészség a vádlottat 2 rendbeli, folytatólagosan elkövetett a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségével vádolja A bíróság megkezdi a tárgyalást. Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

42 / 70 SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem Sz. I. vádlott

Rablás bűntette

2014. november 26.

13.15 óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint Sz. I. vádlott 2013. december hó 18. napján 18 óra és 18 óra 30 perc közötti időben jogtalan eltulajdonítási szándékkal bement az egyik hódmezővásárhelyi lottózóba, ahol az ott tartózkodó üzletvezetőt a fején több alkalommal megütötte. A gyanúsított ezt követően a sértett bántalmazásával felhagyott, és a pult mögötti fiókból jogtalanul eltulajdonított 313.550,- forint készpénzt, majd futva távozott. A sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Megjegyzés: A bizonyítási eljárás eredményétől függően ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. fsz. 23. sz. tárgyaló B.160/2014. N.F. vádlott

Emberölés bűntettének kísérlete

2014. november 26.

9,00 óra

A bíróság által kitűzött tárgyaláson a vádlott meghallgatására kerül sor. Ezt követően a bíróság az ügyben idézett tanút meghallgatja és a bizonyítás eredményéhez képest ítéletet hoz. A megállapított tényállás szerint N.F. vádlottat az ügyészség emberölés bűntettének kísérletével vádolta, az alábbiak szerint: N.F. vádlott szeszes italtól befolyásolt állapotban minden előzmény és indok nélkül, egy 19 cm pengehosszúságú konyhakéssel a kezében az ingatlanából az utcán beszélgető tanúhoz és kiskorú tanúkhoz, köszönt nekik és kezet fogott velük. Az egyik kk. tanú észlelte a vádlott kezében a kést és kérte, hogy azt vigye vissza a házba. N.F. vádlott a kérésnek eleget tett. A sértett a vádlott távozását követően érkezett az utcába, és beszélgetni kezdett az úton tartózkodó tanúkkal, majd kis idő elteltével elköszönt tőlük és ezután egyik kk. tanúval továbbindulva folytatta a beszélgetést, amelynek során elhaladtak a vádlott ingatlana előtt. N.F. vádlott délutáni időben észlelte az utcán gyalogosan közlekedő sértettet, akit a vádlott kutyája megugatott. N.F. vádlott azt feltételezte, hogy a sértett a kutyáját bosszantotta, ezért vádlott a házának udvaráról az utcára kilépett és kk. tanúra és a sértettre rákiáltott: „Kinyírlak, megöllek titeket köcsögök!". A vádlott a jobb kezében, marokra fogott, éllel felfelé néző, 19 cm pengehosszúságú, éles, hegyben végződő, úgynevezett disznóvágó késsel a sértett és kk. tanú irányába két lépést tett.

43 / 70 A sértett észlelte N.F. vádlott közeledését, és szembe fordult vele, a vádlott pedig „Megöllek!" kiáltással a jobb kezében lévő késsel, csapkodó mozdulattal nyomban a sértettre támadt. A sértett N.F. vádlottat felszólította, hogy tegye le a kést és menjen be a házba, miközben védekezésként karját maga előtt tartotta és a kést megkísérelte a vádlottól elvenni, de ez nem sikerült neki. Ekkor a vádlott a kezében lévő éllel felfelé álló késsel, lentről felfelé irányuló suhintó mozdulatot tett a sértett feje irányába, amely a sértett fején lévő baseball sapka napellenző részét érte el, ami a sértett fejéről leesett. Ezt követően a vádlott a sértett térdét megrúgta, s eközben a kést a kezében megfordította, és lefelé álló pengeéllel, fentről lefelé irányuló mozdulattal a sértett mellkasa irányába szúrt, amit asértett a maga előtt tartott, nyitott tenyérrel felemelt bal kezével kivédett, de a kés a sértett bal kezének III. és IV. ujját megvágta. A sértett a sérült bal kezét ökölbe szorította, míg a másik, ép kezével a sérült bal kezét marokra fogta, és mindkét kezét a hasához húzta, így a továbbiakban védekezni nem tudott. N.F. vádlott ezután a sértettet legalább közepes erejű erőbehatással, lefelé álló pengeélű késsel egy alkalommal a mellkas bal elülső, IV. és az V. borda közötti részén, a szegycsont mellett szívtájékon megszúrta. Az utcán tartózkodó, N.F. vádlott támadását észlelő kk. tanú és társai N.F. vádlottra rákiabáltak, hogy „takarodjon be a házba", aki ezt követően visszaszaladt az ingatlanába. A helyszínen tartózkodók értesítették a rendőrséget, amelynek kiérkezését a vádlott az egyik kk. tanú felszólítására a helyszínen megvárta. A sértettet mentőautóval a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházba szállították, ahol életmentő műtétet hajtottak rajta végre. A bántalmazás következtében a sértettnél súlyos, életveszélyes állapot alakult ki, amely a szakszerű, gyors orvosi beavatkozás nélkül a sértett halálához vezetett volna. Információ: Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 [email protected] ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Törvényszék O. László és társai

Lopás bűntette

2014. 11. 24., 26.-27.

09.00

Az I. Az I. r. vádlott 2006-tól 2008 májusáig a pókaszepetki idősek otthonának adódóan tilos volt az ott lakóktól Az I. rendűvezetője vádlott,volt, mints munkaköréből egyéni vállalkozó nagyrécsei, illetve zalakomári telephely megjelölésével állattartó telep korszerűsítésére nyújtott be pályázatot 2007 szeptemberében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A hivatal 2008 áprilisában 642.252.456 Ft támogatási összeget állapított meg az I. rendű vádlott számára. 2008 májusában a vádlott növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítésére pályázott sikeresen: 2008 decemberében 103 millió Ft-os támogatási összeget ítélt meg számára az MVH. A vádlott mindkét pályázati összegből hívott le előleget. A vád szerint az elszámolásához becsatolt számlák ( a vonatkozó cégek képviselői az ügy II., illetve III. rendű vádlottai) mögött valós gazdasági teljesítés nem minden eseteben történt, illetve a gazdasági események csak részben valósultak meg a pályázatban feltüntetett módon. A vádlott ezzel a Magyar Államnak és az Európia Uniónak összesen 93.143.654 Ft vagyoni hátrányt okozott. Annak ellenére, hogy az I. rendű vádlott tudomással bírt a kiállított számlák valótlan tartalmával, azokat szerepeltette a könyveléseiben, s

44 / 70 ezzel az állami költségvetésnek 73.238.406 Ft kárt okozott. A kapcsolt ellenőrzések során kiderült, hogy a III. rendű vádlott - az egyik érintett cég ügyvezetője - 2010. év IV. negyedévére nem készített ÁFA bevallást, s ezzel a vád szerint 3.797.651 Ft-tal csökkentette az állami adóbevételt. Információ:

Érték: cca. 170.179.000 Ft. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

Zalaegerszegi Járásbíróság Sz. Tamás László és 2 Költségvetési bűntette társa

Információ:

csalás 2014. 13:00

11. 26.

13.00

Az I. Az I. r. vádlott 2006-tól 2008 májusáig a pókaszepetki idősek otthonának volt,vádlott s munkaköréből adódóan tilos volta az ott lakóktól Az I., a II. ésvezetője a III. rendű 1-1 cég vezetőjeként szerepel vádiratban. -A III. rendű vádlott 2008. II. és III. negyedévében betonacél kereskedésről állított ki fiktív számlákat a II. rendű vádlott által képviselt cég felé, amely ezen számlákat szerepeltette könyveléseiben, bevallásaiban és ezzel 6.516.655 Ft kárt okoztak az állami költségvetésnek. A II. r. vádlott a ”megvásárolt” betonacél egy részét hasonló módon ”tovább adta” az I. rendű vádlott cégének, ezzel 4.037.498 Ft kárt okozva az állami költségvetésnek. - Az I. rendű vádlott 2009 májusában négy számlát állított ki egy szlovák székhelyű cégnek, s a tételeket nullás jelzéssel bevallásában is feltüntette. Ugyanezen hónapban két, júniusban pedig négy fiktív számlát fogadott be a cég. A vádlott ezen cselekményeivel 20. 148.047 Ft vagyoni hátrányt okozott az államnak. - A vádiratban szereplő cég 2008-ban a II. rendű - hajléktalan - vádlott ügyvezetése, az I. rendű vádlott irányítása alá került. A cég 2008-ban 57 db olyan számlát állított ki, amelyeket nem szerepeltettek a cég könyvelésében, illetve az ezekből származó bevételek után nem fizetettek adót. Érték: 67.470.000 Ft dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

Zalaegerszegi Járásbíróság K. Zsuzsanna Teréz

Csalás bűntette

2014. 11. 26

09.00

Az I. Az I. r. vádlott 2006-tól 2008 májusáig a pókaszepetki idősek otthonának vezetője volt, s munkaköréből adódóan tilos volt az ott lakóktól

45 / 70

Információ:

A vádlott üzlettársa társasági jogait annak tévedésbe ejtésével ellenszolgáltatás nélkül akarta megszerezni, s a sértett ezért - állítása szerint - 190 millió Ft-os kárt szenvedett. Megismételt eljárás dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

46 / 70 2014.11.27. (CSÜTÖRTÖK) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Ó. R. + 28 fő

Csalás bűntette

2014.11.27.

10:00

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék Ó. R. I.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, vesztegetés bűntette és bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás illetve magánokirat-hamisítás vétsége miatt 5 év próbaidőre felfüggesztett 2 év börtönbüntetésre és 350.000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. N. A. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás illetve magánokirat-hamisítás vétsége miatt 4 év próbaidőre felfüggesztett 2 év börtönbüntetésre és 250.000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. H. Zs. III. r. vádlottat csalás bűntette miatt 1 év próbaidőre felfüggesztett 1 év fogházbüntetésre ítélte. Hné T. G. IV. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette miatt1 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre ítélte. N. M. V. r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette, magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 3 hónap fogházbüntetésre ítélte. B. L. VI.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirathamisítás vétsége miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 3 hónap fogházbüntetésre ítélte. Kné A. É. VII. és B. T. IX.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. Dr. K. M. VIII. r vádlottat és F. P. XXIII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Bné V. T. X.r. és B. J. XI.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 3 hónap fogházbüntetésre ítélte. T. M. XII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. D. K. XIII.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte. O. Zs. XIV.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta és 675.000.-Ft vagyonelkobzásra ítélte. S. A. XV.r. vádlottat társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. Sz. M. XVI.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. V-T. I. XVII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. H. O. XVIII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás, bűnsegédként elkövetett társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 6 hónap fogházbüntetésre ítélte. L. I. XIX.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. P. R. XX.r. vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. R. I. XXI.r. vádlottat csalás bűntette, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és

47 / 70

Információ:

magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. Fné T. Sz. XXII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. P. G. XXIV.r. és J. R. XXV.r. vádlottat társtettesként elkövetett társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és társtetteként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. Rné N. A. XXVI.r. és R. L. Z. XXVII. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. M. L. XXVIII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. M. T. G. XXIX.r. vádlottat vesztegetés bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 4 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 240.000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. Kné K. M. XXX.r. vádlottat vesztegetés bűntette miatt 4 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 6 hónap börtönbüntetésre illetve 60.000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte és a vádlottat 4 évre eltiltotta az ingatlan értékbecslő foglalkozástól. Az ítélet ellen az ügyész VIII és XXIII. r. vádlottak esetében felmentésük miatt bűnösségük megállapításáért, I., II., XIII., XXI., XXVIII. és XXX. r. vádlott esetében súlyosításért fellebbezett. A többi vádlott esetében az ügyész a kiszabott joghátrányok súlyosítása érdekében fellebbezett. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak VIII. és XXIII. r. vádlottak kivételével a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásáról szóló jogszabály rendelkezéseit kihasználva és az abban foglaltakkal visszaélve a törvény céljával ellentétes módon értékesítették, vásárolták az ingatlant. I.r. és II.r. vádlott 2007-ben az ingatlanértékesítések során kerültek kapcsolatba és működtek közre a hitelügyintézés valamint az ingatlan vásárlás során annak érdekében, hogy az egyes hitelfelvételek alkalmával a szociálpolitikai támogatások összegéhez hozzájussanak. A vádlottak tudtak arról, hogy a hitelt felvevő személyek a 25 éves futamidőre felvett hitel törlesztő részleteit nem fogják tudni fizetni, valamint hogy munkahellyel, így rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek, hanem segélyekből és egyéb támogatásokból élnek. I. és II.r. vádlott a hitelt felvevőknek szervezetten együttműködve a lakás megtekintésétől az eladók és a vevők összehozásán túl a hitelügyintézésben a hitelfelvétel során szükséges dokumentumok és a hamis munkáltatói igazolások beszerzésében nyújtottak segítséget, valamint a hitelfelvétel során felmerülő költségeket megelőlegezték. A vádlottak ügyletenként fejenként legalább 50.000.- forintra tettek szert. Folytatódnak a perbeszédek. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339



48 / 70 Tizenhat vádlottas ügyben hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék 2013. december 5én. A kábítószerrel visszaélés bűntettével és más bűncselekményekkel megvádolt 14 vietnami és egy magyar állampolgár ügyében az I. fokon eljáró bíróság 15 év és 5 év 2 hónap közötti szabadságvesztés büntetéseket szabott kii. Az ítéletek ellen az ügyész 2 vádlott kivételével súlyosítást kérve nyújtott be fellebbezést, míg a vádlottak és védőik felmentés, illetve enyhítés érdekében fellebbeztek, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára. Három vádlott, köztük az I. rendű vádlott is, szökésben van. Az I. fokú ítélet szerint Az I. rendű vádlott 2008 júniusától 2009 februárjáig legalább kilenc budapesti és érdi házat, egy csömöri műhelyt és egy győri sportcsarnokot vett5 bérbe személyesen, illetve bűntársai közreműködésével marihuána ültetvény létesítése céljából. A bérlőként fellépő, minden esetben hamis nevet és személyazonosságot használó vádlottak, illetve társaik annak leplezésére, hogy az ingatlanokon nagykereskedelmi mennyiségű marihuána előállítására alkalmas indiai kendert fognak termeszteni, az ingatlanok tulajdonosait már a bérbevételkor megtévesztették. Elhitették velük, hogy lakhatási, illetve raktározási célból, illetve varroda létesítésére van szükség az ingatlanokra. Ezen kívül vallási és egyéb okokra hivatkozva kikötötték, hogy a tulajdonosok ne menjenek be az ingatlanokba a bérlés ideje alatt, mely kikötés okát a tulajdonosok javarészt a magas bérleti díj reményében - elhitték. Az I. rendű vádlott a megtermelt kábítószer értékesítésből származó bevétel tárolása , raktározása, valamint a növényeket gondozó munkások elszállásolása céljából egy külön házat is bérelt, emellett az ültetvényekhez szükséges eszközök és felszerelések tárolására még két ingatlan vett bérbe. A vádlottak és társaik az ültetvényeken nagykereskedelmi mennyiségű, marihuánát állítottak elő, a szakszerű növényápoláshoz még Prágából is hívtak szakembereket. A kész terméket értékesítettek, az ebből befolyt hasznot pedig részben egymás között felosztották, más részét pedig az ültetvények fenntartásába és új ültetvények létesítésébe fektették. A termesztéshez használt áram egy részét lopták, emellett több ingatlanban - a termesztéshez szükséges átalakítások miatt - jelentős kárt okoztak. Információ:


Szegedi Ítélőtábla Fszt. 11-es tárgyaló N.D.N állampolgár (A Fővárosi ügye)

vietnami Emberölésw kísérlete Ítélőtábla

bűntettének 2014. IX. 27.csütörtök 10 óra

Emberölés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek a Fővárosi Törvényszék 2014. március 20-án N. D. N. (Vietnamban született vietnami állampolgár budapesti lakos) vádlottat, és ezért őt a bíróság 6 év 6 hónap börtönre ítélte és 5 évre kitiltotta Magyarország területéről. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője a minősítés megváltoztatása és a büntetés enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára. xxx Az I. fokú ítélet szerint a vádlott hosszabb ideje Magyarországon tartózkodott, míg a szintén vietnami sértett Csehországban kapott letelepedési engedélyt. 2012 elején

49 / 70

Információ:

barátaikon keresztül ismerkedtek meg egymással, s bár kapcsolatuk nem volt szoros, több alakalommal italoztak együtt 2012. április 3-án a X. kerületben egy sörözőben találkoztak és ott, egy harmadik személy társaságában jelentősebb mennyiségű italt fogyasztottak el. Este nyolc óra körül mindhárman a sértett ismerősének albérletéhez mentek. Útközben a vádlott további italozáshoz kért pénzt a sértettől, de ezt a sértett megtagadta, és emiatt közöttük szóváltás alakult ki. Ennek során egy ház lépcsőházában a vádlott egy alkalommal, kifejezetten nagy erővel hasba szúrta a sértettet, a szúróeszköz legalább 8-12 centi mélyen hatolt a sértett testébe. A sérülés közvetlen életveszélyes volt, szakszerű és időszeri orvosi beavatkozás nélkül a sértett halála feltétlenül bekövetkezett volna, A sértett sérülései végül 6-8 hét alatt gyógyultak meg. Dr. Bátyi Zoltán sajtótitkár 06/30337-3653 [email protected]

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék – fszt. 20. Vádlott: H. E. + 1 fő 12B. 68/2014

Ügy: emberölés bűntettének 2014. 11. 25. kísérlete és 2014. 11. 27.

08.30 óra

Vádirati tényállás: A vádlottak barátok; az I. rendű vádlott hosszabb ideje rossz viszonyban volt a sértettel. 2012. szeptember 9-én a férfi szigetszentmiklósi házánál támadtak rá az I. rendű vádlott és ismeretlen társai, majd 2012. október 29-én este a vádlottak fejszével, baltával támadtak a sértettre és egy nála vendégeskedő barátjára. A két férfit súlyosan bántalmazták, töréseket, vágásokat szenvedtek el, a súlyosabb, akár halálos eredmény elmaradása a szerencsének és a sértettek védekezésének tudható be. Információ:


János

Budapest Környéki Törvényszék – fszt. 21. Vádlott: Sz. I.-né +39 fő

Ügy: vesztegetés 2014. 11. 25. elfogadásának bűntette és 2014. 11. 27.

08.30 óra

8B.368/2014 ELSŐ TÁRGYALÁS – Sajtórészvétel regisztrációval! Vádirati tényállás: A vád szerint a bizonyítványok korrupciós megszerzésére szakosodott bűnszervezet mintegy tíz éven keresztül tevékenykedett.

50 / 70 A bűnszervezet tagjai személyesen, újságokban, szórólapokon toborozták azokat, akik úgy akartak német vagy angol nyelvből közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgához jutni, hogy tényleges nyelvtudás helyett fizettek a bizonyítványokért. Az ország számos pontjáról jelentkező vizsgázóktól a szervezők egymástól eltérő, a vizsga szintjéhez igazodó, illetve a vizsgázó anyagi helyzetéhez szabott árat kértek. A bűnszervezet Budapesten, Vácott, Vecsésen működő nyelvvizsgáztató helyek dolgozóinak megvesztegetése révén a vizsgák előtt megszerezte az írásbeli és laborfeladatokat, ezekből a vizsgázóknak személyre szabott megoldásokat készítettek. A vizsgázók a megoldásokat vagy e-mailben vagy a vizsga hajnalán személyesen kapták meg. A vizsgáztatók a szóbeli vizsgán előre egyeztetett kérdéseket tettek fel. Információ:


János

Budapest Környéki Törvényszék – IV/417. Vádlott: O. S. +1 fő 15B.45/2011

Ügy: 12. életévét be nem 2014. 11. 27. töltött, nevelése alatt álló sértett sérelmére erőszakkal elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette

09.30 óra

Vádirati tényállás: Az I.- és II. rendű vádlottak együtt nevelték gyermekeiket Erdőkertesen; a vád szerint a férfi 2009. folyamán több alkalommal szexuálisan molesztálta kiskorú gyermekeiket, a II. rendű vádlott pedig, aki erről tudomással bírt, ez ügyben nem intézkedett. Információ:


János

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II. 36. 12 B.794/2010


2014.11.25.;27.

08:30

Az úgynevezett brókerügy azt követően került ismét a Fővárosi Bíróság elé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen indított büntetőügyben hatályon kívül helyezte az I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fővárosi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetőügy további hat vádlottja esetében az első fokú ítélet jogerőre emelkedett.) A 2010. december 1-jén kezdődött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan

51 / 70 ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett első fokú ítéletében a következőképpen döntött: Az I. r. vádlottat különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtől, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint vagyonelkobzásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176 870 000 forint, valamint a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztettfogházbüntetésre és a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. Az V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte. A VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. A VII. r. vádlottat különösen jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól. A VIII. r. vádlottat orgazdaság bűntette miatt 1év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben előzetes mentesítésben részesítette. A IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra ítélte. A X. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen, elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XII. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bűnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A XIX. r. vádlottat bűnpártolás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás

52 / 70 vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 198 800 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIII. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és 626 227 858 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az első fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzése indoklásakor előrebocsátotta, hogy a büntetőügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182 kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentős a további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértői vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsőfokon eljáró bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban nem sikerült maradéktalanul. A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú döntést részben megalapozatlanság, részben eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező határozatában kimondta, hogy a megismételt eljárás során elsőként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát, azaz, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetőjogi következmény fűzhető, s ez milyen minősítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minősítés esetleges megváltoztatása az I. r. vádlott esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel arra, hogy az eddigi szakértői bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád megváltozása alapvetően új helyzetet teremtene. A Fővárosi Ítélőtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád az I. r. vádlottal szemben változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellett- az eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható. A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az első fokon eljáró bíróságnak. Azt ugyanakkor előírta, hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi előírások megtartásával lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedő mérlegeléssel kell értékelni, majd annak mikéntjéről számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minősítésével összefüggésben az alapos, elemző vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során figyelemmel kell lenni a Be.258. §. (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellően konkrét legyen. A Fővárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes az ügyet a Be. 271. §. a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen rendelkezése értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró.

53 / 70 A Fővárosi Bíróság öttagú tanácsa a 2011. február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott tekintetében az előző bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik kerültek felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] Fővárosi Törvényszék II. 36. 12 B.794/2010


2014.11.;27.

08:30

Az úgynevezett brókerügy azt követően került ismét a Fővárosi Bíróság elé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen indított büntetőügyben hatályon kívül helyezte az I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fővárosi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetőügy további hat vádlottja esetében az első fokú ítélet jogerőre emelkedett.) A 2010. december 1-jén kezdődött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett első fokú ítéletében a következőképpen döntött: Az I. r. vádlottat különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtől, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint vagyonelkobzásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176 870 000 forint, valamint a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztettfogházbüntetésre és a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. Az V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte. A VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. A VII. r. vádlottat különösen jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól.

54 / 70 A VIII. r. vádlottat orgazdaság bűntette miatt 1év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben előzetes mentesítésben részesítette. A IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra ítélte. A X. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen, elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XII. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bűnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A XIX. r. vádlottat bűnpártolás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 198 800 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIII. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és 626 227 858 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az első fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzése indoklásakor előrebocsátotta, hogy a büntetőügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182 kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentős a további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértői vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsőfokon eljáró bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban nem sikerült maradéktalanul. A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú döntést részben megalapozatlanság, részben eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező határozatában kimondta, hogy a megismételt eljárás során elsőként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát,

55 / 70 azaz, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetőjogi következmény fűzhető, s ez milyen minősítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minősítés esetleges megváltoztatása az I. r. vádlott esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel arra, hogy az eddigi szakértői bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád megváltozása alapvetően új helyzetet teremtene. A Fővárosi Ítélőtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád az I. r. vádlottal szemben változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellett- az eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható. A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az első fokon eljáró bíróságnak. Azt ugyanakkor előírta, hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi előírások megtartásával lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedő mérlegeléssel kell értékelni, majd annak mikéntjéről számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minősítésével összefüggésben az alapos, elemző vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során figyelemmel kell lenni a Be.258. §. (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellően konkrét legyen. A Fővárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes az ügyet a Be. 271. §. a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen rendelkezése értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró. A Fővárosi Bíróság öttagú tanácsa a 2011. február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott tekintetében az előző bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik kerültek felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG vádlott Cs. I. és társai

Díszterem ügy kitartottság bűntette időpont 2014. november és más bűncselekmények 26., 27. és 28. 8-30 óra

Folytatódik a prostituáltak futtatásával vádoltak tárgyalása A tervek szerint a perbeszédekkel folytatódik a Kecskeméti Járásbíróságon az a büntetőügy, melynek 24 vádlottját – többek között – kitartottság bűntettével vádolja a Kecskeméti Városi Ügyészség. A vádirat lényege szerint az I. és II.r. vádlottak 2006. évben konspiratív módon működő, szervezettség jegyeit mutató hálózatot építettek ki, melynek tagjai velük al-fölérendeltségi viszonyban álltak. A hálózat Kecskemét területén, illetve a Kecskemétre bevezető főutak és utak mentén üzletszerű kéjelgést folytató személyek szállításában, védelmében, felügyeletében, valamint az üzletszerű kéjelgésből származó bevételek beszedésében működött közre. Az I. és a II.r. vádlottak felosztották Kecskemét területét, meghatározták azt a helyet, útszakaszt, ahol az üzletszerű kéjelgést folytató személyek az

56 / 70

engedélyükkel naponta fizetendő útpénz ellenében szexuális szolgáltatást kínáltak. A hálózat tagjai, az üzletszerű kéjelgést folytató személyek közvetlen felügyeletét, védelmét ellátó vádlottak egy-egy útszakaszt felügyeltek, beszedték az általuk felügyelt útszakaszon szexuális szolgáltatást nyújtó személyek bevételét, melyből 5.000 Ft útpénzt adtak át a hálózat élén álló vádlottak, vagy megbízottjaik részére. Az utak mentén felügyelő, közvetlen felügyeletet ellátó vádlottak telefonon, vagy füttyjelzéssel értesítették egymást a rendőrjárőrök közeledéséről. A bizonyítási eljárás függvényében ítélethirdetés is lehet. elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected] PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz. II. tárgyalóterem

N. J. I.r. vádlott és 7 társa

költségvetési csalás bűntette 2014. és más bűncselekmények 11.27.

9.00

A vád szerint N. J. I.r. vádlott felbujtására valamint Sz. L. II.r., N. T. III.r., N. J. J. IV.r., K. K. V.r. vádlottak, mint bűnsegédek irányítása mellett K. J. VI.r. vádlott, mint tettes, gazdasági társaság ügyvezetőjeként 496.924.635 forint vagyoni hátrányt okozott áfa adónemben, K. G. VII.r. vádlott, mint tettes egy másik gazdasági társaság ügyvezetőjeként 62.794.977 forint vagyoni hátrányt okozott áfa adónemben, míg T. E. VIII.r. vádlott további két gazdasági társaság ügyvezetőjeként 28.794.977 forint és 2.372.104 forint vagyoni hátrányt okozott áfa adónemben a magyar költségvetésnek, melyek nem térültek meg. Az I.r. vádlott elhatározása alapján létrejött bűnszervezet tevékenysége, több gazdasági társaság üzemeltetésével, arra irányult, hogy az Európai Unió tagállamaiból és elsősorban Romániából szállítson Magyarország területére cukrot nagy mennyiségben, mely cukorért a beszerzési forrás államában az ottani európai uniós kivitelre figyelemmel nettó – forgalmi adó nélküli - összeget kellett kifizetni. Az adócsalásra létrehozott bűnszervezet célja az volt, hogy a Magyarországra szállított cukrot hazai nagykereskedők számára értékesítsék, már áfá-val növelt összegben, amely hazai értékesítés és árbevétel után a cukrot értékesítő gazdasági társaságoknak általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége keletkezett. Azonban az N.J. I.r. vádlott és családja – III.r. és IV.r. vádlottak - számára a haszon úgy keletkezett, hogy az importált cukrot Magyarországon értékesítő gazdasági társaságok nem tettek eleget az áfa bevallási és befizetési kötelezettségüknek, vagy a benyújtott áfa bevallásban gazdasági realitást nélkülöző magyarországi termék vásárlásából származó kiadást és ahhoz kapcsolódó beszámítható áfa-t jelöltek meg, holott ezen cégeknek belföldi vásárlásai nem, csak import vásárlásai voltak, melyekhez nem kapcsolódhat a fizetendő áfa-ba beszámítható általános forgalmi adó tartalom. N.J. I.r. vádlott a pénzt az általa létrehozott bűnszervezet működtetése érdekében alapított gazdasági társaságok képviselőinek segítségével oly módon szerezte meg, hogy a magyarországi értékesítésből származó, átutalással érkező árbevételt, a gazdasági társaságok vezetői a cégek számláiról felvették és azt átadták az I.r. vádlott, vagy az ő érdekében eljárt III.r. és IV.r. vádlottak részére. Ebből a bevételből ismét cukrot vásároltak Romániában, a tényleges haszon pedig, az eladás és

57 / 70 értékesítés közötti, Magyarországon érvényes áfa tartalom volt. A bíróság tanúk kihallgatásával folytatja a büntetőeljárást.

Információ:


Pécsi Járásbíróság (7621 Pécs, Széchenyi tér 14.) I. em. 32. tárgyalóterem

N. I.

hivatalos személy erőszak bűntette

elleni 2014. 11.27.

10.00

A vád szerint 2013. március 8. napján Mohács Város Önkormányzatának képviselő testülete ülést tartott, mellyel kapcsolatban a testületi ülés zavartalanságának biztosítása a sértett feladatát képezte. A sértett munkáját civilben, de szolgálati jelvény viselésével végezte. A vádlott az ülést az önkormányzat bejáratánál elhelyezett monitoron, zárt láncú hálózaton keresztül nézte, tekintettel arra, hogy az akkor érvényben volt önkormányzati rendelet szerint – az ülésterem korlátozott befogadóképessége miatt – az ülésen csak a képviselő testület tagjai, a jegyző, a sajtó akkreditált képviselői és meghívott vendégek lehettek jelen. A vádlott, mikor észlelte, hogy az ülésnek vége, a hátsó lépcsőn felment az emeletre, mert néhány képviselővel interjút kívánt készíteni. Egy közterület felügyelő észlelte, hogy a vádlott a hátsó lépcső felé ment, és telefonon értesítette a sértettet, aki a díszteremnél találkozott a vádlottal, aki a kezében egy kamerát tartott. A sértett először felszólította a vádlottat, hogy távozzon, majd többször elé állt, hogy megakadályozza a továbbhaladásban, ezután a vádlott jobb kezének tenyerével a sértett mellkasát meglökte, mely lökéstől a sértett megtántorodott, a mögötte lévő ajtónak, majd a lábtörlőn elcsúszva hanyatt esett. Információ:

Folytatja a tárgyalást a bíróság. Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem D. Gy. vádlott és 2 társa

Nyereségvágyból elkövetett 2014. emberölés bűntette november 27.

8.15 óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint D. Gy. I.r., Zs. V. II.r. és G. S. III.r. vádlottak, valamint III.r. vádlott testvére 2012. október hó 21. napján 17 óra körüli időben beültek egy kocsmába, ahol III.r. vádlott felvetette másik két társának, hogy Mórahalmon lakik

58 / 70 egy férfi, akinek sok pénze van, és azt tőle könnyen meg lehetne szerezni. III.r. vádlott felvázolta azt is, hogy a cselekményt konkrétan hogyan lehetne hathatósan kivitelezni. A cselekmény elkövetésébe I.r. és II.r. vádlottak beleegyeztek. Még aznap este, 22 óra körüli időben, mialatt III.r. vádlott a testvérét hazakísérte, I. és II.r. vádlottak előzetes megbeszélésüknek megfelelően elindultak a sértetthez. A tanyára érve, I.r. vádlott bekopogtatott a sértetthez, aki ajtót nyitott, majd I.r. és II.r. vádlott a náluk lévő vascsővel őt közepes erőbehatással testszerte, így különösen fején és mellkasán bántalmazták. Miután a sértett magatehetetlen állapotba került, a házat átkutatták, és onnan jogtalanul eltulajdonítottak 330.000,- forint készpénzt és egyéb értéktárgyakat. A két vádlott a kutatást követően, a több helyen erősen vérző, semmilyen életjelet nem mutató, mozdulatlan sértettet magára hagyta, aki röviddel a helyszínen koponyacsonttörés, agyzúzódás, koponyaűri vérzés következtében kialakult agyvizenyő miatti ún. beékelődés következtében az életét vesztette. Ezt követően a két vádlott átment III.r. vádlott tanyájára, aki szétosztotta közöttük az eltulajdonított készpénzt. III. r. vádlottnak a két társával kötött, a sértett értéktárgyainak erőszakos eltulajdonítására irányuló megállapodása a sértett életének kioltására nem terjedt ki. Megjegyzés: A bizonyítási eljárás eredményétől függően ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem A. L. vádlott és 11 társa

zsarolás bűntette, hatósági eljárás akadályozásának bűntette és más bűncselekmények

2014. 8.15 november 27., óra december 02., 04.

Az ügy lényege: Az Orosházi Városi Ügyészség a vádlottakkal szemben többrendbeli személyi szabadság megsértése, zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A kilenc vádlott közül az I.r. A. Lajos és a II. r. N. Ibolya vádlottak élettársak, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a gyermekeik, a VI. r. N. Tímea vádlott az V.r. vádlott élettársa, a IX. r. L. Mária pedig a IV.r. vádlott élettársa. A vádirat szerint a vádlottak döntően Gádoros település területén jogtalan haszonszerzésből eredő vagyonukból jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeztek. Az IIVI.r. vádlottak az I.r. vádlott, mint családfő tekintélyelvű irányítása alatt álltak. A családtagok megállapodtak abban, hogy rendszeres haszonszerzésre törekedve állandósult, módszeres bűnelkövetésre rendezkednek be oly módon, hogy a család állattartó gazdálkodását ún. „csicskatartásként” ismert módszerre alapozottan üzemeltetik. Ennek keretében mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket keresnek fel, vesznek rá vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével ingatlanuk elhagyására, majd személyi okmányaiktól megfosztják őket, így önálló ügyintézéstől elzárják, rossz lakhatási feltételek közé helyezik, állandó fenyegetéssel, fizikai bántalmazással rendszeres munkavégzésre kényszerítik, rendszeres havi járandóságaikat pedig elveszik. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt,

59 / 70 a részfeladatokat – így a sértettek felkutatása, szállítása, felügyelete, stb. – egymás között megosztották, mely során az I.r. vádlott meghatározó szerepet játszott. A vádlottak különböző módszerekkel összesen kilenc sértett sérelmére, összesen – a nyugdíj és egyéb járandóságok megtartásával, munkabér visszatartásával – csaknem 45 millió forint kárt okozva követtek el személyi szabadság megsértésének bűntettét és zsarolás bűntettét. A VII. r. B. Péter és VIII.r. R. Zoltán az A. család alkalmazásában álltak, utasításra közel 1,170 millió forint értékű csöves kukoricát tulajdonítottak el jogtalanul. A Gyulai Nyomozó Ügyészség a fenti ügy kapcsán több rendbeli hatósági eljárás akadályozása, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való felhívás bűntette miatt is vádat emelt a vádlottakkal szemben. Az I.r. A. Lajos, a II. r. N. Ibolya, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a fentiek szerint részletezetten családtagok, a VII. r. J. László vádlott pedig a III.r. vádlott élettársa volt. A vádirat szerint a fenti, zsarolás és más bűncselekmények miatt az A. családdal szemben folytatott nyomozás során a rendőrség tanúként kívánta kihallgatni a sértetteket, melyet a vádlottak a sértettek életveszélyes, illetve súlyos fenyegetésével kívántak megakadályozni. A rossz egészségi állapotban levő, befolyásolható sértetteket a kihallgatásukat megelőzően a vádlottak megfenyegették, illetve velük a VI.r. dr. Sz. István és a VIII. r. dr. K. Ferenc ügyvéd foglalkozású vádlottak által szerkesztett, valótlan tartalmú – büntetőjogi felelősségük alóli mentesülésüket és a nyomozás megszüntetését célzó – vallomásokat írattak alá. A sértettek a hatóság előtti meghallgatásukkor jogi képviselőként jelen levő VI.r. és a VIII. r. vádlottak jelenlétében, fenyegetettség hatása alatt szintén valótlan tartalmú vallomásokat tettek. Az ügyben – kijelölése folytán – a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság jár el, a vádlottak részbeni azonossága és az ügyek szoros összefüggése folytán a bíróság az ügyeket egyesítette. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Járásbíróság Szekszárd, Augusz I. u. 1-3. V. emelet 7. tárgyaló 36.B.578/2013

nagyobb értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett 2014.11.25. sikkasztás bűntette és más bűncselekmény 2014.11. 27.

13:00 8:45

8:45 Első tárgyalás A vád szerint a 2006-2010-es ciklusban I. rendű vádlott egy Tolna megyei település polgármestere, míg III. rendű vádlott ugyanezen település jegyzője volt. A II. rendű vádlott egyéni vállalkozó volt ebben az időszakban, vállalkozóként facsemetéket adott el az önkormányzatnak, de közterület rendezést, parkgondozást nem végzett, azt kizárólag az önkormányzatnál dolgozó közmunkások végezték.

60 / 70 Az önkormányzat parképítés, parkgondozás, kaszálás, sövénynyírás és más szolgáltatások címén valótlan számlák alapján fizetett II. rendű vádlottnak úgy, hogy e mögött tényleges tevékenység nem állott. A vádlottak az önkormányzatnak több mint másfél millió forint kárt okoztak. Az ügyészség I. rendű és II. rendű vádlottat sikkasztás bűntettével és magánokirathamisítás vétségével, míg III. rendű vádlottat sikkasztás bűntettével vádolja. Információ:

Dr. Kovács Ildikó Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője 06-20-405-8180 06-74-419-511 [email protected] dr. Hideg Milán István sajtótitkár 06-74-419-511/319 [email protected]

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék I. emelet 53. tárgyalóterem T. Miklós és társai

Hűtlen kezelés kísérlete

bűntettének 2014. november 24.,27.

9 óra

A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlannyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. - o Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését

61 / 70 magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a KözépDunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő 60-70 hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam.

62 / 70 A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően.

63 / 70 A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. -oA 2014. november 24. és 27. napjain tartandó folytatólagos tárgyalásokon tanúk kihallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 [email protected] Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/501-400 3125-ös mellék [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Törvényszék O. László és társai

Lopás bűntette

2014. 11. 24., 26.-27.

09.00

Az I. Az I. r. vádlott 2006-tól 2008 májusáig a pókaszepetki idősek otthonának adódóan tilos volt az ott lakóktól Az I. rendűvezetője vádlott,volt, mints munkaköréből egyéni vállalkozó nagyrécsei, illetve zalakomári telephely megjelölésével állattartó telep korszerűsítésére nyújtott be pályázatot 2007 szeptemberében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A hivatal 2008 áprilisában 642.252.456 Ft támogatási összeget állapított meg az I. rendű vádlott számára. 2008 májusában a vádlott növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítésére pályázott sikeresen: 2008 decemberében 103 millió Ft-os támogatási összeget ítélt meg számára az MVH. A vádlott mindkét pályázati összegből hívott le előleget. A vád szerint az elszámolásához becsatolt számlák ( a vonatkozó cégek képviselői az ügy II., illetve III. rendű vádlottai) mögött valós gazdasági teljesítés nem minden eseteben történt, illetve a gazdasági események csak részben valósultak meg a pályázatban feltüntetett módon. A vádlott ezzel a Magyar Államnak és az Európia Uniónak összesen 93.143.654 Ft vagyoni hátrányt okozott. Annak ellenére, hogy az I. rendű vádlott tudomással bírt

64 / 70 a kiállított számlák valótlan tartalmával, azokat szerepeltette a könyveléseiben, s ezzel az állami költségvetésnek 73.238.406 Ft kárt okozott. A kapcsolt ellenőrzések során kiderült, hogy a III. rendű vádlott - az egyik érintett cég ügyvezetője - 2010. év IV. negyedévére nem készített ÁFA bevallást, s ezzel a vád szerint 3.797.651 Ft-tal csökkentette az állami adóbevételt. Információ:

Érték: cca. 170.179.000 Ft. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

65 / 70 2014.11.28. (PÉNTEK) PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. tárgyalóterem

sz. B.J. emberölés bűntette

2014. november 9 óra 28.

Dr.Krémer László tanácsa – nyilvános ülés – határozathozatal várható Az első fokon eljárt Pécsi Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (44 éves, büntetlen előéletű, Baranya megyei férfi) a vele közös háztartásban élő, 12 életévét be nem töltött, nevelt leány gyermekét - amikor a gyermekkel otthon egyedül tartózkodott - a hálószobában simogatni kezdte majd levetkőztette. Ezt követően a sértett tiltakozása ellenére vele közösült. A sértettet megfenyegette, hogy a történteket az anyának ne meri elmondani mert azért bosszút áll Ezt követően a vádlott a sértett 12. életévének betöltése előtt rendszeresen arra bírta rá hogy őt orálisan elégítse ki. A vádlott azt mondta sértettnek, ha kérésének nem tesz eleget nem engedi el sehova, rossz sorsa lesz, valamint az édesanyján bosszút áll. E tényállás alapján a Pécsi Törvényszék a vádlott bűnösségét 2 rb. folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntettében állapította meg és halmazati büntetésül 11 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék ítélete ellen a vádlott és védője elsődlegesen felmentés másodlagosan enyhítés és véget jelentett be fellebbezést. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected]



Tizenhat vádlottas ügyben hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék 2013. december 5én. A kábítószerrel visszaélés bűntettével és más bűncselekményekkel megvádolt 14 vietnami és egy magyar állampolgár ügyében az I. fokon eljáró bíróság 15 év és 5 év 2 hónap közötti szabadságvesztés büntetéseket szabott kii. Az ítéletek ellen az ügyész 2 vádlott kivételével súlyosítást kérve nyújtott be fellebbezést, míg a vádlottak és védőik felmentés, illetve enyhítés érdekében

66 / 70 fellebbeztek, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára. Három vádlott, köztük az I. rendű vádlott is, szökésben van. Az I. fokú ítélet szerint Az I. rendű vádlott 2008 júniusától 2009 februárjáig legalább kilenc budapesti és érdi házat, egy csömöri műhelyt és egy győri sportcsarnokot vett5 bérbe személyesen, illetve bűntársai közreműködésével marihuána ültetvény létesítése céljából. A bérlőként fellépő, minden esetben hamis nevet és személyazonosságot használó vádlottak, illetve társaik annak leplezésére, hogy az ingatlanokon nagykereskedelmi mennyiségű marihuána előállítására alkalmas indiai kendert fognak termeszteni, az ingatlanok tulajdonosait már a bérbevételkor megtévesztették. Elhitették velük, hogy lakhatási, illetve raktározási célból, illetve varroda létesítésére van szükség az ingatlanokra. Ezen kívül vallási és egyéb okokra hivatkozva kikötötték, hogy a tulajdonosok ne menjenek be az ingatlanokba a bérlés ideje alatt, mely kikötés okát a tulajdonosok javarészt a magas bérleti díj reményében - elhitték. Az I. rendű vádlott a megtermelt kábítószer értékesítésből származó bevétel tárolása , raktározása, valamint a növényeket gondozó munkások elszállásolása céljából egy külön házat is bérelt, emellett az ültetvényekhez szükséges eszközök és felszerelések tárolására még két ingatlan vett bérbe. A vádlottak és társaik az ültetvényeken nagykereskedelmi mennyiségű, marihuánát állítottak elő, a szakszerű növényápoláshoz még Prágából is hívtak szakembereket. A kész terméket értékesítettek, az ebből befolyt hasznot pedig részben egymás között felosztották, más részét pedig az ültetvények fenntartásába és új ültetvények létesítésébe fektették. A termesztéshez használt áram egy részét lopták, emellett több ingatlanban - a termesztéshez szükséges átalakítások miatt - jelentős kárt okoztak. Információ:


BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék – V/521. Vádlott: Dr. F. I. +3 fő 24B.2/2011

Ügy: különösen nagy kárt 2014. 11. 26. okozó, üzletszerűen elkövetett és csalás bűntette és más bcs. 2014. 11. 28.

09.00 óra

Vádirati tényállás: A vád szerint a százhalombattai ügyvéd (volt alpolgármester) ingatlanmanipulációkkal, fiktív szerződésekkel szerzett meg különböző összegeket a sértettől. Információ:


János

67 / 70 Budapest Környéki Törvényszék – fszt. 21. Vádlott: P. T. F. 18B.25/2014

Ügy: különös 2014. 11. 28. kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntette és más bcs.

08.30 óra

Vádirati tényállás: A biztonsági őrként dolgozó vádlott internetes társkereső révén ismerkedett meg a jó anyagi körülmények között élő fóti nővel, aki egy budapesti reklámcég vezetője volt. Kapcsolatuk szorosabbá válásával a férfi a fóti családi házba költözött, ahol a nő édesanyja is lakott. Az együttélés konfliktusokkal, veszekedésekkel volt terhes, s a helyzeten az sem segített, hogy 2011 januárjában kislányuk született. 2011. március 23-án a nő kiadta a férfi útját. A férfi a nagyrészt már összecsomagolt holmija láttán úgy felbőszült, hogy egy franciakulccsal legalább 35-ször lesújtott élettársára, majd pedig annak édesanyjára. Kisgyermeküket megetette, majd beült a nő kocsijába, és visszatért a munkahelyére, levelet írt egyik kollégájának, azt kérve, hogy gondoskodjon a felügyelet nélkül maradt kislányról. A férfi két nap bujkálás után feladta magát a rendőrségen. Információ:


János

Budapest Környéki Törvényszék – V/524. Vádlott: V. I. 23B.60/2014

Ügy: különösen nagy értékre, 2014. 11. 28. dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette és más bcs.

08.30 óra

Vádirati tényállás: A vád szerint a vádlottak ismerik egymást, barátok; a Pest Megyei Főügyészség vádirata szerint a két férfi – ismeretlenül maradt társaikkal – 2008. február 2-án az éjjeli órákban Vácra mentek, ahol betörtek egy ékszerüzletbe, ahonnan több mint 100 millió Ft értékben tulajdonítottak el arany és ezüst tárgyakat, ékszereket, órákat. Információ:


János

68 / 70 DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. I/126. Vádlott: B. 545/2014 I.r. K. Gábor II.r. Cs. Erzsébet

Információ:

Tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés 2014.11.28. 08.30 bűntettének kísérlete és más bűncselekm. (I.r.); kiskorú veszélyeztetése (II.r.) Bizonyítási eljárás: tanúkihallgatás A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint K. Gábor (I.r.) és Cs. Erzsébet (II.r.) 2013 májusában ismerkedtek meg egy internetes társkereső oldalon. Az asszony egy átmeneti otthonban lakott, 14 hónapos kislányával. A gyermek apjával ugyanis nem működött a kapcsolat, a nő több anya-, és krízisotthont is megjárt a kicsivel. Az I.r. vádlott megismerkedésük után két hónappal felajánlotta a nőnek, hogy költözzön hozzá Hajdúszoboszlóra. A ház alsó szintjén a férfi szülei éltek, a pár a kisgyermekkel a felső szinten rendezkedett be. A férfi megígérte, hogy társának gyermekét apjaként fogja nevelni. Augusztusban elhatározták, hogy hosszabb távra tervezik kapcsolatukat, így Cs. Erzsébet elhozta maradék holmijukat az átmeneti otthonból és nyilatkozott arról, hogy együtt kívánják folytatni az életüket. Közös gyermeket is terveztek. A II.r. vádlott viszonya a kislánnyal és anyjával is rapszodikus volt. Többször viselkedett a gyermekkel agresszívan, rákiabált, ha a kicsi sírt, de arra is volt példa, hogy ingerülten megindult a kislány irányába és a II.r. vádlott állt közéjük. Előfordult, hogy bántalmazta élettársát, a nyakát szorongatta, két ízben pedig féltékenységből meg is pofozta. A II.r. vádlott minden alkalommal félve hagyta otthon gyermekét, tartott attól, hogy a kicsi sírása esetén K. Gábor nem bírja türtőztetni magát, nem tud uralkodni indulatán - írja a vád. 2013. augusztus 9-én az asszony hazaérve sérüléseket fedezett fel a gyermeken, zöldes-lila foltokat látott a szeme alatt és a halántékán. Felelősségre vonta a társát, ő azonban azzal védekezett, hogy a kislány elesett. Az ügyészség szerint a nő próbált hinni párjának, de valójában tudta, hogy a sérülések bántalmazásból származnak. Pár nappal később a védőnőnek is feltűntek a jelek, elküldte őket a háziorvoshoz, aki beutalta a kicsit a klinikára. A szülők azonban nem vitték be a gyermeket. A következő napokban újabb lila foltokat vett észre az anya a gyermekén, de mindig elfogadta K. Gábor védekezését. 2013. augusztus 24-én az I.r. vádlott megkérte Cs. Erzsébetet, hogy menjen el a boltba. Az asszony ódzkodott otthagyni a kicsit, de miután gyomorrontása miatt betegeskedett, nem akarta magával vinni. Az akkor másfél éves kislány nyűgösködése indulatba hozta nevelőapját, a férfi előbb erélyesen rászólt a gyermekre, majd közepes erővel megragadta a nyakát. A kislány még jobban rákezdte, mire a férfi egy fa bottal kétszer nagy erővel fejbe vágta - áll a vádiratban. 10 perc múlva az asszony keserves sírásra érkezett haza, meglátta a sérülést is, társa azonban újra visszautasította a bántalmazást és megint esésre hivatkozott. A férfi lepihent az ágyra a gyermekkel, pár perccel később azonban a kislány rosszul lett, felakadt a szeme és hörögve vette a levegőt. Vizes ruhát tettek rá, de nem csillapodott a rosszullét, így kihívták a mentőt. A rohamkocsi a Gyermekklinikára vitte a gyermeket, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Az orvosok 18 bántalmazás nyomát találták meg a kicsin, többek között a koponyacsontja és a nyakszirtcsontja is eltört. A vád szerint az anya tisztában volt azzal, hogy párjával a gyermek nincs biztonságban, mégsem tett az ellen semmit, hogy ne maradjanak kettesben. Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG vádlott Cs. I. és társai

Díszterem ügy kitartottság bűntette időpont 2014. november

69 / 70 és más bűncselekmények 26., 27. és 28. 8-30 óra Folytatódik a prostituáltak futtatásával vádoltak tárgyalása A tervek szerint a perbeszédekkel folytatódik a Kecskeméti Járásbíróságon az a büntetőügy, melynek 24 vádlottját – többek között – kitartottság bűntettével vádolja a Kecskeméti Városi Ügyészség. A vádirat lényege szerint az I. és II.r. vádlottak 2006. évben konspiratív módon működő, szervezettség jegyeit mutató hálózatot építettek ki, melynek tagjai velük al-fölérendeltségi viszonyban álltak. A hálózat Kecskemét területén, illetve a Kecskemétre bevezető főutak és utak mentén üzletszerű kéjelgést folytató személyek szállításában, védelmében, felügyeletében, valamint az üzletszerű kéjelgésből származó bevételek beszedésében működött közre. Az I. és a II.r. vádlottak felosztották Kecskemét területét, meghatározták azt a helyet, útszakaszt, ahol az üzletszerű kéjelgést folytató személyek az engedélyükkel naponta fizetendő útpénz ellenében szexuális szolgáltatást kínáltak. A hálózat tagjai, az üzletszerű kéjelgést folytató személyek közvetlen felügyeletét, védelmét ellátó vádlottak egy-egy útszakaszt felügyeltek, beszedték az általuk felügyelt útszakaszon szexuális szolgáltatást nyújtó személyek bevételét, melyből 5.000 Ft útpénzt adtak át a hálózat élén álló vádlottak, vagy megbízottjaik részére. Az utak mentén felügyelő, közvetlen felügyeletet ellátó vádlottak telefonon, vagy füttyjelzéssel értesítették egymást a rendőrjárőrök közeledéséről. A bizonyítási eljárás függvényében ítélethirdetés is lehet. elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected]

70 / 70 DEVIZAHITELES PEREK A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA TÁRGYALÁSI a "devizaperek"-ben kitűzött tárgyalásokról tárgyalások helye: Budapest, II., Fekete Sas u. 3.)

JEGYZÉKE (a 2014.11.18

Felperes megnevezése

tárgyalás időpontja

tárgyaló száma

UCB Ingatlanhitel Zrt.

2014.12.01 - 10 óra

fszt. 5.

48. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Recommend Documents