4. Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat ÚJ KIHÍVÁSOK, ÚJ STRATÉGIA

Új kihívások, új stratégia ÚJ KIHÍVÁSOK, ÚJ STRATÉGIA NYERTES TRIATLON A RÉGIÓK ÉLETÉBEN HOGYAN FOGADJUK AZ UNIÓS FORRÁSOKAT? ABA ÉS A SÁRVÍZ KISTÉRSÉG A „MEGÚJULÁS KAPUJÁBAN” GYULA, NEMZETKÖZI GYÓGYHELY LEJÁRT A MAGÁNYOS FARKASOK KORA

2006 / 4.

2006

Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat

A Falu-Város-Régió folyóirat támogatója: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Felelôs kiadó: VÁTI Kht. Vezérigazgató: Csanádi Ágnes A kiadó címe: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. A szerkesztôbizottság tagjai: Dr. Bujdosó Sándor, dr. Csemez Attila, Fülöp Judit, Gauder Péter, Ongjerth Richárd, Salamin Géza, dr. Szaló Péter, Szoboszlai Zsolt A szerkesztôség vezetôje: Bálintné Réffy Edit, Szerkesztô: Czáka Sarolta Nyomdai elôkészítés: Remetecom Bt. Nyomás: Pátria Nyomda Zrt.

ISSN: 1218-2613 A lap olvasható az ineterneten: www.vati.hu

TA R TA L O M Bajnai Gordon IGAZSÁGOS ELOSZTÁS

2

Dr. Lamperth Mónika NYITOTT A PÁLYA

3

A 2007-2013 FEJLESZTÉSI IDÔSZAK KERETEI Kleinheincz Ferenc ÚJ KIHÍVÁSOK, ÚJ STRATÉGIA Az ÚMFT filozófiája és alapvetô céljai

4

Dr. Heil Péter EU-TÁMOGATÁSOK ÉS KILÁTÁSOK Megújul a pályázati rendszer

7

Dr. Cs. Pavisa Anna - Kovács-Nagy Rita A RÉGIÓK EGYENRANGÚ RÉSZVÉTELE A Közép-magyarországi Régió Operatív Programja A konvergencia-régiók operatív programjai

11

JELEN ÉS JÖVÔ Kovács-Nagy Rita EREDMÉNYES PARTNERI EGYEZTETÉSEK, FÓRUMOK Kistérségek és települések szerepe, lehetôségei a 2007-2013-as idôszakban

25

Matisz János - Polgár Tibor MIT TANULTUNK A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAMBAN? A pályázás és végrehajtás gyakorlata 29 Lôrincz Tibor MILYEN IRÁNYBAN FEJLÔDHETNEK A TELEPÜLÉSEK? Nagyér község fejlesztése

33

Fodor Csaba - Matula Anikó KISTÉRSÉGI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A Homokhátság kistérség felkészülése

35

Kossa Lajos - Varga Csaba Aba és a Sárvíz kistérség a „megújulás kapujában”

39

2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

Dr. Szaló Péter NYERTES TRIATLON A RÉGIÓK ÉLETÉBEN A partnerségi egyeztetéstôl a regionális akciótervekig

47

Horváth Jácint A VÁLLALKOZÁSOKNAK KÖSZÖNHETÔ EREDMÉNY Nyugat-Dunántúl 700 milliárdot vár

49

Márton György HOGYAN FOGADJUK AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOKAT? A Dél-Dunántúl felkészülése

52

Francsics László LEJÁRT A MAGÁNYOS FARKASOK KORA Az Új Magyarország Fejlesztési Terv kihívásai az Észak-magyarországi régióban

57

SIKERTÖRTÉNETEK Gellén Vencel GYULA, NEMZETKÖZI GYÓGYHELY

60

Pethe László A TISZAVASVÁRI EREDMÉNYESSÉG TITKA

63

Dr. Vajdovich Béla A PANNONHALMI BENCÉS MONOSTOR MEGÚJULÓ KÖRNYEZETE

66

Székyné dr. Sztrémi Melinda BEÉRTEK A SALGÓTARJÁNI ROP PÁLYÁZATOK

69

Török József - dr. Nagy Lajos MEGVALÓSULT ÁLOM CEGLÉDBERCELEN

71

SUMMARIES

73

1

Igazságos elosztás Ezernél is több falu, száznál több város és mind a hét régió; jó néhány sikeres település és térség; szinte egész Magyarország, ahol jó tervekkel, némi támogatással és kemény munkával új utakat és szennyvíztisztítókat építettek, iskolákat újítottak fel vagy kisvállalkozásokat tettek versenyképesebbé, egy országot élhetôbbé. Mindezek az erôfeszítések jó irányba tett lépések, azonban nem elégségesek, mert önmagukban egyelôre nem elegendôek az egész ország egységes fejlôdéséhez. Minden jószándék ellenére az elmúlt tíz évben az ország gazdaságilag és életszínvonalát tekintve is kettészakadt. Miközben Magyarország 15 százalékot faragott le a nyugati tagállamokhoz mért gazdasági lemaradásából, egyes területeink majd' ugyanennyivel szakadtak le a magyar átlagtól. Ennek tudható be az a fenntarthatatlan folyamat, hogy miközben a fôvárosi GDP meghaladja az uniós átlagot, addig teljes magyar régiók élnek az uniós átlag alig több mint negyven százalékán. Az eddigi fejlôdés szigetszerûen, kis területeket felemelve ment végbe, miközben falvak ezrei, városok százai és teljes régiók ragadtak kilátástalannak tûnô helyzetbe. Ezt a folyamatot mindenképpen meg kell fordítani, mert az már középtávon is a vidék elnéptelenedésével, munkahelyek százainak elvesztésével járhat. Ezt kell elérnünk többek között az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a Vidékfejlesztési Terv segítségével, amely mintegy 8 ezer milliárd forintot biztosít az ország felzárkóztatására a következô hét évben. A területi szempontok megfelelô érvényesítésének érdekében a legrászorultabb régiók kapják majd a legnagyobb forrást helyi terveik

2

megvalósítására. Miközben Budapesten és Pest megyében egy fôre kevesebb mint száz euró támogatás jut majd, addig a többi, kevésbé fejlett térségben élôk több mint 300 euró támogatásra számíthatnak az elkövetkezô években. És ugyanez az elv érvényesül a régiók között egyenként is: miközben a legrászorultabb Észak-alföldi régió 270 milliárd forintot fektethet be, addig a jelentôsen jobb helyzetben lévô Nyugat-dunántúli alig 130 milliárdot fordíthat helyi programjainak megvalósítására. Ez azonban még mindig kevés ahhoz, hogy érezhetô változásokat és igazságosabb elosztást teremtsen a hátrányos helyzetû térségekben, vagy éppen a Budapest túlsúlyával küzdô vidéki nagyvárosokban. Éppen ezért célzott programokat indítunk a leghátrányosabb helyzetû kistérségek problémáinak átfogó kezelésére, vagy éppen a vidéki nagyvárosok versenyképességének javítására, komplex módon: egyszerre kezelve az infrastrukturális hiányosságokat, az alacsony képzettséget, a nagy munkanélküliséget vagy például a minôségi oktatás égetô hiányát az erre leginkább kiéhezett kistérségekben. Ugyanígy átfogó, több szektorra kiterjedô és a helyi gazdasági, oktatási és tudományos élet szereplôit együttmûködésre ösztönzô programokkal erôsítjük meg a régiós központokat, hogy a magyar szellemi tôke az országnak igazi versenyképességet hozó, valós termékekben öltsön testet, és erre Budapesten kívül is éppen annyi esély legyen, mint ma a fôvárosban van. Reményeink szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv erôs alapot adhat arra, hogy jó ötletekkel, sikeres pályázatokkal és kemény munkával eredményesen csökkenjenek azok a területi különbségek, amelyek ma szétválasztanak egymástól 3200 falut és várost, hét régiót és megosztanak egy egész országot. Bajnai Gordon kormánybiztos

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

Nyitott a pálya Magyarország jövôje számára alapvetôen fontos a 2007 és 2013 közötti idôszak fejlesztéspolitikája. Az irányvonalat az Új Magyarország Fejlesztési Terv jelöli ki, amely új és fenntartható pályára állíthatja hazánkat. Az európai uniós források sikeres és hatékony felhasználásával megerôsíthetjük meglévô adottságainkat és felszámolhatjuk a fejlôdésünket gátló akadályokat. A magyar fejlesztéspolitika 2007 és 2013 között jelentôsebb szerepet szán a városoknak, kistérségeknek és régióknak. A hazai várospolitika fô célja a jelenleginél erôteljesebben együttmûködô policentrikus városhálózat megteremtése. Erôsítenünk kell a fôváros nemzetközi versenyképességét, ugyanakkor elô kell segítenünk a fôváros dominanciájának és az ország egyközpontú térszerkezetének oldását. Ezt szolgálja a regionális központok kijelölése, a fejlesztési pólusok támogatása, a kis- és középvárosok térszervezô erejének erôsítése, a városok és térségük közötti harmonikus kapcsolat kialakulásának ösztönzése, valamint a városok egymás közötti intenzív kapcsolatrendszerének erôsítése. Ennek eredményeként a városok nem elszigetelten mûködnek majd, hanem egymással kooperáló hálózatban, amely dinamizálhatja térségüket, régiójukat, ezáltal az egész országot, ami várhatóan jótékony hatást gyakorol a térségi versenyképességre, valamint a területi felzárkóztatásra is. A városfejlesztés elemei – az Európai Bizottság ajánlásával összhangban – önálló prioritásként jelennek meg a regionális operatív programokban.

2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

Ezekhez jelentôs forrásokat rendeltünk, melyeket kiegészít a magántôke mobilizálása, megtérülô fejlesztések esetén visszatérítendô támogatások alkalmazása, valamint az Európai Beruházási Bank kedvezményes hitelkonstrukcióival megvalósuló városfejlesztési alapok bevonása. Fontos célunk a területfejlesztési szakpolitikában, hogy megerôsítsük a regionális és a kistérségi szinteket. Ezért is jelentôs elôrelépés, hogy a hazai régiók önálló programokat dolgoztak ki és valósítanak meg 2007 és 2013 között. Azzal, hogy a régiók a programjaik készítésekor figyelembe vették a kistérségek fejlesztési igényeit, biztosították a helyi szint érdekeinek összefogását és képviseletét. A kistérségek megerôsítésével – a kistérségi társulások, területfejlesztési tanácsok tudatos fejlesztéspolitikája által irányított programok keretében – az önkormányzati feladatok jelentôs része hatékonyabban és olcsóbban valósítható meg. Kiemelt célunk, hogy a ma még hátrányos helyzetû térségek felzárkóztatása érdekében megteremtsük az ott élôk számára az alapvetô infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeit. Emellett olyan intézményrendszert és egységes irányítási rendszert kívánunk kiépíteni, amely biztosítja a fejlesztési források hatékony és a modernizációt szolgáló felhasználását. Magyarország hosszú távú fejlôdése elôtt nyitott a pálya. Csak rajtunk múlik, hogyan élünk a lehetôségekkel.

Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter

3

A 2007-2013 FEJLESZTÉSI IDÔSZAK KERETEI

Új kihívások, új stratégia Az ÚMFT filozófiája és alapvetô céljai

Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében, 2004-es árakon számolva, 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántôke is kiegészít. A források felhasználásának tervezésekor az uniós tagságunkból fakadó új kihívásokkal, egyúttal új lehetôségekkel kell szembenéznünk. A felhasználására kidolgozott, sajátos igényeinket tükrözô stratégiánknak – a többi tagországhoz hasonlóan – illeszkednie kell ugyanakkor az unió kohéziós célkitûzéseihez is.

Az Európai Unió a 2007-2013. közötti pénzügyi periódusra a közösségi prioritások integrált érvényre juttatását tûzte ki célul. Ennek jegyében igyekeznek felszámolni a tagországok és az egyes régiók közötti fejlettségi szintek különbségeit, csökkenteni a lemaradásokat. A területi és a társadalmi kohézió fejlesztésére a stratégiai megközelítés erôsítésével kívánja felhasználni a rendelkezésre álló strukturális alapok, azaz az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) forrásait.

KIINDULÁSI ALAPOK A kohéziós politika érvényesítése érdekében a tanács 2006/702/EK számú, 2006. október 6-án kelt döntésével közétette a közösségi stratégiai iránymutatásokat, amelyek a következô prioritásokat jelölik meg:  a tagállamok, régiók és városok vonzerejének növelése az elérhetôség javításával, a szolgáltatások megfelelô minôségének és szintjének biztosításával, valamint környezetük megôrzésével;  az innováció és a vállalkozói szellem, továbbá a tudás alapú gazdaság növekedésének a kutatási és innovációs képességekkel – ideértve az új információs és kommuniká4

ciós technológiákat – történô ösztönzése, valamint  több és jobb munkahely teremtése oly módon, hogy több embert vonzzanak a foglalkoztatás vagy a vállalkozói tevékenység körébe, valamint a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének fejlesztése és a humánerôforrás fejlôdését szolgáló beruházások növelése. Mindezek megvalósítása során a következô elveket kell érvényesíteni:  a lisszaboni stratégia újbóli elindításával összhangban a kohéziós politikának nagyobb mértékben kell a tudásra, a kutatásra és innovációra, valamint a humánerôforrásra összpontosítania,  a tagállamoknak és a régióknak támogatniuk kell a fenntartható fejlôdés célkitûzését,  a programok és projektek elôkészítésének és végrehajtásának minden szakaszában elô kell segíteniük a férfiak és nôk közötti egyenlôséget,  meg kell akadályozni minden, a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyôzôdésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést. A tagállamoknak e prioritások és elvek figyelembevételével kell a strukturális alapok és a kohéziós alap felhasználása érdekében megfogalmazniuk stratégiai elképzeléseiket – FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

A 2007-2013 FEJLESZTÉSI IDÔSZAK KERETEI

az ún. Nemzeti Stratégiai Referenciakeret formájában –, illetve az ennek megvalósítását szolgáló operatív programjaikat.

H AT K I E M E LT T E R Ü L E T A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a kormányzat egészének szakmai közremûködô munkájára támaszkodva, kiterjedt helyzetelemzés alapján, a megoldandó feladatok átfogó számbavételével, valamint az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatait figyelembe véve készítette elô az alapok felhasználásához szükséges stratégiai dokumentumokat. E dokumentumok széles körû társadalmi egyeztetése után a magyar kormány 2006. október 25-én elfogadta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet – mint Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét. A közösségi stratégiai iránymutatásokkal összhangban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb, átfogó céljai: a foglalkoztatás bôvítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. A foglalkoztatás bôvítése érdekében a következô lépések szükségesek:  a munkaerô-kínálat növelése, az egyén foglalkoztathatóságának javítása,  a munkaerô-kereslet bôvítése, a munkahelyteremtés,  a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. A tartós növekedést elôsegítô lépéseinkkel pedig szolgálni kívánjuk  a versenyképesség növelését,  a gazdaság bázisának a szélesítését,  az üzleti környezet fejlesztését, azon belül pedig az elérhetôség javítását, a szabályozási környezet jobbítását, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelését. A fejlesztési célok megvalósítása során kiemelt figyelmet fordítunk két általános, horizontális szempont érvényesülésére, jelesül:  a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elvére, valamint  a területi és társadalmi összetartozás (kohézió) biztosítására. Az átfogó célok megvalósítása érdekében 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

hat kiemelt prioritási területen indítunk el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket:  a gazdaságban,  a közlekedésben,  a társadalom megújulása érdekében,  a környezet és az energetika területén,  a területfejlesztésben és  az államreform feladataival összefüggésben.

O P E R AT Í V P R O G R A M O K ÉS A FORRÁSOK A Magyarország számára 2007-2013. között rendelkezésre álló 22,4 milliárd euró (2004-es árakon számolva) maximum 85 százalékos társfinanszírozást jelent, azaz a nemzeti finanszírozási résznek legalább 15 százalékosnak kell lennie, ami nálunk költségvetési forrásból származhat. A 15 százalékos hozzájárulással együtt ez mintegy 6800 milliárd forintos közfinanszírozású forrás hét évre elosztva, vagyis nagyjából évente 1000 milliárd. Ez a pénz megmozgatja a privát szférát és megmozgat más pénzeket is. Elég csak arra gondolni, hogy a versenyszabályok miatt nem lehetséges 100 százalékosan közpénzzel finanszírozni adott esetben gazdaságfejlesztési programokat, hanem megfelelô arányban a privát tôkét is be kell vonni. Prioritásaink megvalósítására 15 operatív programot tervezünk. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terhez képest újdonság, hogy a régiók önálló operatív programba foglaltan tervezhették meg fejlesztési elképzeléseiket. A források elosztásának tervezésekor a következô fôbb szempontokat vettük figyelembe:  a kohéziós alap és a strukturális alapok felhasználására vonatkozó európai uniós szabályozás alapján a kohéziós alap aránya a teljes forráson belül mintegy egyharmad részt képviselhet;  az egyes beavatkozási területek relatív súlya megfelelôen tükrözôdjön a kitûzött fôbb célok elérésében;  európai uniós tagságunkból eredô fejlesztési kötelezettségeink a környezetvédelem és a közlekedés területén élvezzenek prioritást;  a régiós célok önálló megvalósítása érde5

kében az ERFA mintegy felét a régiós operatív programokra fordísuk;  az ország egyes régióinak mérete és relatív fejlettsége legyen befolyással a régiós források tervezésében;  érvényesüljön az egyes beavatkozási területek valószínûsíthetô forrásfelszívó képessége;  érvényesüljenek a kormányprogramban meghatározott célok. Az egyes operatív programokban a 15 százalékos hazai kormányzati társfinanszírozással együtt, indikatív jelleggel, 2004-es árakon (és 265 forint/euró árfolyammal) számolva az alábbi források állhatnak rendelkezésre: Operatív program Gazdaságfejlesztés Közlekedés

Összesen milliárd forint 674,03 1721,47

Társadalmi megújulás

933,29

Társadalmi infrastruktúra

538,95

Környezet és energia

1053,56

Nyugat-dunántúli

128,25

Közép-dunántúli

140,46

Dél-dunántúli

194,99

Dél-alföldi

207,05

Észak-alföldi

269,64

Észak-magyarországi

249,91

Közép-magyarországi

430,29

Államreform

40,61

Elektronikus közigazgatás

99,49

Végrehajtás

94,88

Nemzeti Teljesítmény Tartalék

98,38

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV ÖSSZESEN

H O G YA N T O V Á B B ? Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet 2006. november 28-án, az operatív programokat pedig 2006. december 21-én juttatta el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hivatalos formában az Európai Bizottságnak. A bizottság hivatalos eljárás során négy hónapon belül fogadja el az operatív programokat, de ezek keretében már 2007. január 1-jétôl mód van pályázatokat kiírni, projekteket indítani. Az elôzô tervezési idôszaktól eltérôen, most nem készülnek ún. program-kiegészítô dokumentumok, hanem minden tagország saját eljárás keretében tervezi az operatív programok alapján, hogy mikor milyen pályázatokat írnak ki. Hazánkban a kormány a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretében hat irányító hatóságot hozott létre, s ezek feladata, hogy kétéves akciótervek formájában határozzák meg, miként és milyen ütemben kerüljenek felhasználásra a tervezhetô források. Várhatóan az elsô pályázatok kiírására – a megfelelô közremûködô szervezetek kiválasztása után – már január végén sor kerülhet. Az aktuális információkról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfh.hu) tájékozódhatnak az érdeklôdôk.

Kleinheincz Ferenc fôosztályvezetô Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Budapest

6875,27

(Meg kell jegyeznünk, hogy ez a számsor nem tartalmazza a nemzetközi együttmûködéssel megvalósuló, ún. Európai területi együttmûködés célkitûzés alapján, összesen 106 milliárd forinttal tervezett operatív programokat.) 6

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

A 2007-2013 FEJLESZTÉSI IDÔSZAK KERETEI

EU-támogatások és kilátások Megújul a pályázati rendszer

2006 novemberében és decemberében a kormány hivatalosan benyújtotta Brüsszelben az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT) – a „második Nemzeti Fejlesztési Tervet” – és az ÚMFT valamennyi operatív programját (OP). Az operatív programokat az EU bizottsága december 20-án hivatalosan is befogadta. Ezzel lehetôvé vált, hogy hazánk megkezdje a strukturális alapok és a kohéziós alap 2007-2013. közötti EU tervezési idôszakra jutó támogatásainak felhasználását. Az elsô NFT végrehajtása 2006-ban szép eredményeket hozott. A kedvezményezettekkel megkötött támogatási szerzôdések értéke lényegében elérte a teljes három éves keret nagyságát. A továbbiakban új projektek bevonására csak az átlagnál kisebb sikerû pályázati kiírásoknál, illetve a valamilyen okból meghiúsuló projektek pótlása érdekében lesz szükség. A 2007. év pályázati kiírásai így döntô részben már az ÚMFT keretében indulnak útjukra. Az elsô NFT forrásait 2008 végéig kell felhasználnunk. Ennek tükrében különösen jó hír, hogy a kedvezményezetteknek teljesített kifizetések összértéke 2006 végére elérte a 360 milliárd forintot, a teljes keret 53 százalékát. Az EU-nak elszámolható kiadások értéke már 287 milliárd forint, és a felhasználás egyre gyorsul. A magyar NFT operatív programjai – Brüsszelbôl származó nem hivatalos információk szerint – a 2004-ben csatlakozott országok közül a legjobban teljesítôk között vannak.

Az ÚMFT elôkészítésével párhuzamosan megújultak a támogatási rendszer intézményei és eljárásai. Részben azért, hogy igazodjunk az új tervidôszak megváltozott EU-elôírásaihoz, de legalább ilyen fontos cél volt az is, hogy levonjuk az elsô Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának tanulságait.

MEGVÁLTOZOTT INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA Az NFT intézményrendszerének átalakulása természetesen szoros összefüggésben van a 2006-os országgyûlési választások után megújult kormányzati struktúrával. A támogatások valódi hasznosulásának legalapvetôbb feltétele a tervezés és a projekt-kiválasztás stratégiai irányítása. Az ÚMFT és az operatív programok csak akkor érhetik el céljukat, ha a közös érdekek alapján sikerül egymással összehangolni az ágazatok, régiók – egymással szükségszerûen versengô – terveit, fejlesztési javaslatait. A fejlesztéspolitika prioritásainak meghatározása kormányzati feladat, összetett iterációs folyamat. A stratégiai irányítás megerôsítése érdekében ezért a kormány 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

létrehozta a Nemzeti Fejlesztési Tanácsot és a Fejlesztéspolitikai Irányító Testületet (FIT), illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. Az NFT és a FIT a miniszterelnök és a kormány mellett tanácsadó szerepet tölt be, elsôsorban véleményezési és javaslattételi joggal. A nemzetgazdasági tervezés és a nemzeti fejlesztési tervek végrehajtásának koordinációja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladata. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretében egyesültek a koordinációért korábban felelôs Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a szaktárcáknál mûködött irányító hatóságok. Így a programok végrehajtásával kapcsolatos valamennyi szabályozási és végrehajtási hatáskör egy szervezetben összpontosult. Ezzel lehetôség nyílt arra, hogy a támogatási feltételek és a végrehajtási szabályok a jövôben egységesebbek legyenek, és a mindenkori legjobb gyakorlat alapján kerülhessenek kialakításra, ami remélhetôleg lényegesen javítja a végrehajtás hatékonyságát. Az irányító hatóságok összevonásával párhuzamosan a kormány újraszabályozta az irányító hatóságok és a pályázatok kezelésével megbízott közremûködô szervezetek viszonyrendszerét is. Az irányító hatóságok a jövôben csak a stratégiai 7

feladatokkal foglalkoznak: kialakítják a pályázati feltételeket, kiírásokat; meghozzák a támogatási döntéseket és ellenôrzik az intézményrendszer szabályos mûködését, a projektek elôírás szerinti végrehajtását. A pályázatok fogadása, értékelése, a támogatási szerzôdések megkötése majd a kedvezményezettekkel történô elszámolás a jövôben egyértelmûen a közremûködô szervezetek feladata lesz. Munkájukat az irányító hatóságok nem teljes körûen, folyamatba épített módon, hanem mintavételes eljárással, szúrópróbaszerûen ellenôrzik majd. Fontos újdonság az is, hogy egy-egy pályázattal, intézkedéssel a jövôben mindig csak egy közremûködô szervezet foglalkozik. Ezzel a támogatások odaítélése, a pénzügyi elszámolások folyamata jelentôsen lerövidül. Egyszerûsödik a kedvezményezettek helyzete is: mostantól mindig pontosan tudhatják, hogy ügyükkel éppen melyik hivatal foglalkozik. 2007-tôl – elsôsorban az ÚMFT esetében – fontos újdonság, hogy a programok lebonyolításában az irányító hatóságokon és az állami pályázatkezelô szervezeteken kívül szerepet kaphatnak bankok vagy akár civil szervezetek is. Az ún. közvetett támogatások (global grants) esetében az irányító hatóság egy-egy pályázati konstrukció, hitel-, garancia- vagy kockázati tôkealap kezelésével cégeket vagy megfelelô múlttal rendelkezô nemkormányzati szervezeteket is megbízhat. Mindennek két elônye is van. Egyfelôl az állami adminisztráció létszámának növelése nélkül is lehetôvé válik az intézményrendszer kapacitásának erôsítése, másfelôl a megfelelô közvetítô szervezetek kiválasztásával javulhat a támogatások odaítélésének szakmai megalapozottsága, hatékonysága is. A pénzügyi és pénzügyi ellenôrzési feladatokat a jövôben is a Pénzügyminisztérium látja el. Itt került kialakításra az új idôszak elôírásai szerint a támogatások pénzügyi kezeléséért felelôs, lényegében a kifizetô hatóságnak megfelelô igazoló hatóság és az ellenôrzéseket koordináló audit hatóság. Az 5, illetve 15 százalékos mintavételen alapuló pénzügyi ellenôrzéseket, valamint rendszerellenôrzéseket lebonyolító Kormányzati Ellenôrzési Hivatal a jövôben ugyancsak a PM kötelékében folytatja mûködését. Az új tervidôszakban a korábbiakhoz képest tovább növekszik a régiók szerepe. A jövôben mind a hét régió saját operatív programot indíthat. A re8

gionális programok támogatási kerete az ÚMFT költségvetésének mintegy 20 százalékát teszi majd ki. A regionális programok esetében a támogatások elosztási elveit, a kiemelt beruházások listáját meghatározó akciótervekrôl a kormány a Regionális Fejlesztési Tanácsok javaslatai alapján dönt. Az esetek többségében a pályázatkezelôi (közremûködôi) feladatokat is a régiók (a Regionális Fejlesztési Tanácsok által mûködtetett Regionális Fejlesztési Ügynökségek) láthatják el. Az intézményrendszert érintô változások közül azonban minden bizonnyal a teljesítményelv átfogó bevezetésének van a legnagyobb jelentôsége. Az intézmények finanszírozása helyett a támogatásokat kezelô szervezetek költségeit az elvégzett munka arányában térítik meg. A költségtérítés mértékére közvetlen hatással lesz a feladatellátás minôsége is. A hibás vagy szabálytalan mûködés, a feladatok késedelmes teljesítése – legyen szó a pályázatok elbírálásáról, a támogatási szerzôdések megkötésérôl vagy a kedvezményezetteknek járó kifizetésekrôl –, a kötelezôen elôírt teendôk, pl. a helyszíni ellenôrzések elhanyagolása, mind-mind csökkenti a közremûködô szervezetnek járó költségtérítést. Amennyiben a szervezet feladatait és ezen belül az idôszakra vonatkozó kifizetési elôirányzatot megfelelôen teljesíti, jelentôs bónuszra számíthat, amely egyben a munkatársaknak szóló egyéni ösztönzô rendszer pénzügyi hátterét is adja. Tekintettel arra, hogy az ÚMFT esetében a közremûködô szervezetek mûködését teljes egészében az operatív programok terhére finanszírozzuk és a támogatások kezelôi más forrásból bevételhez nem juthatnak, a minôségi munka minden szervezet és minden egyes dolgozó személyes érdekében is áll majd.

EGYSZERÛBB FELTÉTELEK ÉS ELJÁRÁSREND Az eljárásrendek megújításánál az NFÜ az egyszerûsítés, a gyorsítás és az átláthatóság célját tartotta szem elôtt. 2005 tavasza óta folyamatos kormányzati törekvés az EU-támogatásokhoz kötôdô, a kedvezményezettekre háruló adminisztrációs terhek csökkentése. Ennek érdekében több alkalommal is módosították az NFT eljárásrendjét szabályozó 14/2004. számú MeH-FVM-GKM-PM-SzMM FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

A 2007-2013 FEJLESZTÉSI IDÔSZAK KERETEI

együttes miniszteri rendelet. És ugyanezen elvek alapján alakították ki az új tervidôszakra, az Új Magyarország Fejlesztési Tervre vonatkozó eljárási szabályokat is, melyeket a 16/2006. számú MeHPM rendelet tartalmaz. A megújult szabályozásnak köszönhetôen jelentôsen csökken a pályázatokhoz kapcsolódó papír alapú igazolások mennyisége, ami komoly munka- és költségmegtakarítás nem csupán a pályázók, hanem az intézményrendszer számára is. Az egyszerûsítés és a gyorsítás érdekében, mint már említettük, az ÚMFT pályázati rendszerében egységes eljárásrendet kell majd alkalmazni. Eddig a minisztériumok a támogatásokat többnyire egyfordulós, nyílt pályázatok keretében ítélték oda. Néhány tucat projektet – az operatív program jóváhagyásakor – pályázat nélkül a kormány választott ki. A jövôben a kiemelt projektek és az egyfordulós pályázatok mellett megjelennek  a kétfordulós pályázatok, amelyeknél az elsô fordulóban benyújtott elôzetes projektjavaslatokat a kedvezményezett a támogatást kezelô szervezet támogatásával dolgozhatja ki részletesen, és a támogatási döntésrôl csak ezt követôen születik végsô döntés;  a normatív támogatások, amelyeknél a támogatás kezelôje csak a pályázó jogosultságát vizsgálja;  a visszatérítendô támogatások, hitelprogramok  és a már említett közvetett támogatások, pénzalapok. Miközben azonban a támogatáspolitikai eszköztár jelentôsen színesedik, az egységesítésnek köszönhetôen az alkalmazott eljárások száma több mint harmincról mindössze ötre csökken. Az eljárások standardizációjával párhuzamosan egységesítésre kerülnek a felhasznált dokumentumminták is. Így a kedvezményezettek remélhetôleg könnyebben igazodnak majd el a támogatási pályázatok rendszerében. Fontos újdonság, hogy a pályázónak a jövôben a támogatási szerzôdéshez kapcsolódó igazolásokat általában nem a pályázat benyújtásakor, hanem csak a támogatási szerzôdés megkötésekor kell bemutatnia. Ugyanakkor a rosszul elôkészített projektek kiszûrése érdekében szerzôdést csak olyan projektre szabad kötni, amelynek a beruházás megvalósításához szükséges valamennyi hatósági engedélye megvan. Ha a támogatási döntést követôen a projekt megkezdése, illetve a támogatás fel2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

használása elhúzódik, a támogatási döntés érvényét veszti. Jelentôsen csökkenti az adminisztrációs terheket az a rendelkezés, amely alapján csökkent azon esetek száma, amikor a kedvezményezettnek a támogatási szerzôdés módosítását kell kérnie. Az idôközi pénzügyi elszámolásoknál pedig – a 100 ezer forint alatti tételek és az általános költségek (pl. rezsi) esetében – megszûnik a számlák tételes rögzítésének illetve bemutatásának kötelezettsége. Mindezzel párhuzamosan általánossá válik az elektronikus ügyintézés. A pályázatok elektronikus beadására néhány esetben már 2005-ben is lehetôség nyílt. Ez a jövôben minden pályázatra kiterjed majd. Az idôközi pénzügyi elszámolásokat 2006 ôsze óta minden projektgazda elektronikusan állíthatja össze. Csökkennek az EU-támogatásra pályázó vállalkozások pénzügyi terhei is. A biztosítékadás alóli általános mentesség értékhatára 5-rôl 10 millió forintra emelkedik. A biztosíték értéke a támogatás 120 százalékáról 100 százalékra csökken. A projekt megvalósítását követô ún. fenntartási idôszakra pedig csak 50 millió forintot meghaladó támogatás esetén kell – a támogatás 50 százalékának megfelelô – biztosítékot nyújtani. (A költségvetési intézményeknek, önkormányzatoknak és intézményeiknek, az egyházaknak és civil szervezeteknek továbbra sem kell pénzügyi biztosítékot adniuk.) Végül a támogatások gyorsabb felhasználása érdekében módosult az államháztartás mûködési rendjérôl szóló 217/1999. kormányrendelet is, amely – összhangban a brüsszeli elôírásokkal – széles körben lehetôvé teszi a már folyamatban lévô beruházások EU-finanszírozását. Ami az átláthatóságot illeti, a magyar támogatási rendszer független nemzetközi vélemények szerint is jól vizsgázott. Kezdettôl fogva elôírás, hogy a jogosultsági feltételeket és az értékelési szempontokat a pályáztató szervezetek a kiírások közzétételekor teljes körûen hozzák nyilvánosságra. A pályázók 2004 óta betekinthetnek a rájuk vonatkozó döntések minden részletébe. A tervek szerint – középtávon – a döntéshozatalra vonatkozó dokumentumok az érintettek számára az interneten is megtekinthetôek lesznek. Nézeteltérés esetére immár jogszabály rögzíti a pályázók panasztételi jogát. 9

Könnyen belátható, hogy a már említett egyszerûsítési és egységesítési intézkedések önmagukban is növelik a pályázati rendszer átláthatóságát. Van azonban több más fontos újítás is. Erôsödik a pályázati rendszer feletti civil kontroll. A szakmai és civil szervezetek képviselôi a jövôben nem csak a monitoring bizottságokban vehetnek részt, hanem még a pályázatok közzétételét megelôzôen véleményezhetik a kiírások tervezeteit és szavazati joggal rendelkezô tagokat küldhetnek a támogatásokról döntô bírálóbizottságokba is. Egységes, mindenki számára azonos feltételeket biztosító „projektcsatornát” alakítanak ki azon javaslatok értékelésére és elôkészítésére, amelyeknek támogatásáról nem pályázat, hanem közvetlenül a kormány dönt. Az EU-támogatások megnövekedett jelentôségét jelzi az a tény is, hogy a támogatási rendszer figyelemmel kísérése érdekében 2006 végén az Országgyûlés EU integrációs bizottsága is külön albizottságot hozott létre. A testületben a kormánypárti és az ellenzéki képviselôk azonos számban vehetnek részt, elnökét az ellenzék adja.

A KILÁTÁSOK Azzal, hogy az Európai Bizottság a kormány által benyújtott operatív programokat befogadta, Magyarország megkezdheti a 2007-2013. közötti tervidôszakra jutó EU-támogatások felhasználását. Ennek megfelelôen az elsô pályázatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már 2007 januárjában közzéteszi. Elsô lépésként a pályázati kiírások tervezetei kerülnek fel az internetre. Ezt követôen az ügynökség két hétig lehetôséget ad arra, hogy a kiírások tervezeteit az érintett szakmai és civil szervezetek kommentálják és javaslatot tegyenek

10

azok módosítására. Az így véglegesített pályázati kiírásokat az NFÜ még január vége elôtt közzéteszi. Az elsô pályázatok benyújtására pedig február elejétôl lesz lehetôség. Minden okunk megvan feltételezni, hogy ezzel, miként 2004-ben is, az EUtámogatások elsôként a magyar pályázók számára válnak hozzáférhetôvé. Természetesen, mivel az operatív programokat az EU bizottsága egyelôre csak befogadta és nem elfogadta, az összes pályázat megjelenéséig várhatóan 5-6 hónap is eltelik. Januárban csupán néhány olyan, kipróbált támogatási konstrukció indulhat útjára, amelynél az EU egyetértése egyértelmûnek tekinthetô. Ezek a kiírások egyben lehetôséget adnak arra is, hogy a megújult intézményrendszert mûködés közben próbálhassuk ki. A további hirdetmények – az operatív programok véglegesítésérôl szóló, az EU-val folytatandó tárgyalások menetével párhuzamosan – várhatóan még két hullámban, március-áprilisban, illetve május-júniusban tehetôk közzé. Magyarország tehát felkészülten várja a 20072013. közötti EU-támogatásokat. Az ÚMFT és az operatív programok idôben elkészültek, az intézményrendszer tagjai kijelölésre kerültek és megjelent a támogatások felhasználásához szükséges valamennyi jogszabály is. Jó eredményekkel folytatódott az elsô Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása. A túlzás nélkül történelmi lehetôséget kínáló EU-támogatások teljes és eredményes felhasználásáig még nagyon sok feladatot kell elvégezni, de az alapokat kétség kívül sikerült lerakni.

Dr. Heil Péter elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Budapest

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

A 2007-2013 FEJLESZTÉSI IDÔSZAK KERETEI

A régiók egyenrangú részvétele A Közép-magyarországi régió operatív programja

Miközben 2004 nyarán javában folyt a 2004-2006-ra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv és operatív programjainak végrehajtása, a kormány már megkezdte a felkészülést a következô, 2007-2013. közötti programozási idôszakra. A fô feladat egy konszenzuson nyugvó, több kormányzati ciklust érintô, a támogatáspolitika egész rendszerét magába foglaló középtávú fejlesztési terv (II. Európa Terv 2007-2013.) elkészítése volt, amelynek egyaránt tartalmaznia kellett az EU társfinanszírozású II. Nemzeti Fejlesztési Tervbôl és a tisztán hazai forrásból megvalósuló fejlesztéseket. 2004. nyarán a kormány 1076/2004. (VII.22.) az Európa Terv (2007-2013) kidolgozásának tartalmi és szervezeti keretei címmel elfogadta az Európa Tervrôl szóló kormányhatározatot, amely rögzítette a következô programozási idôszakra való felkészülés legfontosabb tervezési feladatainak sarokpontjait. A kormány megbízásából 2006. december 20-án hivatalosan benyújtottuk az Európai Bizottságnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programját bemutató dokumentumot, köztük a Középmagyarországi régió operatív programját (KMROP). Az EU eljárása szerint a beadott dokumentumok alapján hivatalos tárgyalások kezdôdnek, s a bizottságnak négy hónapja van arra, hogy az operatív programokat elfogadja. Ezzel egyidejôleg 2007 januárjában kiírják az elsô a pályázatokat a 2007-2013 közötti idôszak EU Kohéziós és Strukturális Alapok forrásaira. A Közép-magyarországi régióban a strukturális alapokból (Európai Regionális Fejlesztési Alap – ERFA, Európai Szociális Alap – ESZA) maximálisan 1860,4 millió euró, azaz 493,0 milliárd forint támogatás használható fel, ami a 15%-os nemzeti hozzájárulással kiegészülve (85%-os társfinanszírozási aránnyal számolva) összesen 580,0 milliárdot tesz ki. Ebbôl a KMROP ERFA forrású támogatási kerete: 430,3, milliárd forint. Ezek a programok ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg, mire és milyen arányban használjuk fel a rendelkezésünkre álló forrást.

A Közép-magyarországi mint versenyképességi régió speciális elbánással és a támogatható területek kibôvítésével lehetôséget kapott arra, hogy miközben hozzájárul Magyarország tudásalapú társadalommá és tudásgazdasággá válásához, egyúttal a saját elmaradott részeit felzárkóztathatja. A régió gazdasági, valamint a humánerôforrást jellemzô képzettségi, foglalkoztatási mutatóinak további javítása azonban csak a fejlesztések tartalmi és területi koncentrációjával együtt valósítható meg. KözépMagyarország számára a 2007-2013-as programozási idôszak az utolsó lehetôség a többi európai fôvárossal való fenntartható módú, azaz EU támogatás nélküli verseny szükséges feltételeinek megteremtéséhez. Nagy az esélye, hogy 2014-tôl a régió minimális EU támogatás elnyerésére lesz csak jogosult. 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

AZ ELÔZMÉNYEK Kormányzati döntés született arról, hogy Magyarországon a strukturális alapok forrásait ágazati és regionális operatív programok keretében kell megtervezni és felhasználni. Ez az ERFA források kb. 50 százalékát érintô regionális szintre decentralizált forrás felhasználását jelenti a regionális operatív programok keretében mind a konvergencia, mind a versenyképességi célterületet illetôen. A Közép-magyarországi régió 2007-tôl az egy fôre jutó GDP értéke szerint (az EU átlag 75%-át meghaladó fejlettsége alapján) – az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK számú 11

Tanácsi Rendeletben (továbbiakban: általános rendelet) meghatározott „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” 2. célkitûzés hatálya alá tartozik. A régió 2006-ig az 1260/1999/EK számú Tanácsi Rendelet szerinti 1. célkitûzés alá esett, ezért ún. „phasing in” régióként, valamint az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeként speciális elbánásban részesül. A Közép-magyarországi régióban a társfinanszírozás 85%-os felsô határa és a támogatható tevékenységek hasonlóak a konvergencia-régiókéhoz. Ugyanakkor a támogatás szintje a régióban fokozatosan csökkenve, 2011-re eléri a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitûzés átlagos, egy fôre jutó támogatásintenzitási szintjét. A csökkenô allokáció igényli a régiónak juttatott EU támogatások pénzügyi elkülönítését és megfelelô nyomon követését. Ennek érdekében önálló programot kell készíteni a Közép-magyarországi régió területére, mivel – a kohéziós rendeletek alapján fôszabályként – egy operatív program egyetlen célkitûzésre vonatkozhat. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával 2007 és 2013 között a Közép-magyarországi régióban megvalósuló ágazati és regionális fejlesztések döntô hányadát integráltan a régió operatív programja (KMROP) tartalmazza. (A Kohéziós Alapból finanszírozott országos jelentôségû közlekedési, környezetvédelmi és energetikai KMR projektek indikatív listáját az érintett ágazati operatív programok tartalmazzák). A Közép-magyarországi régió programját tehát az adott területen megvalósítandó ágazati és regionális fejlesztések egy-

mást kiegészítô jellege, szinergiája határozza meg. A KMROP-ot az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az érintett tárcák és a Közép-magyarországi Fejlesztési Tanács, illetve Ügynökség együttmûködésében az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásaihoz kapcsolódóan dolgozták ki. A program végrehajtásáért a Regionális Operatív Program Irányító Hatóság felel. Az egységes végrehajtási rendelkezések alapján a prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések meghatározását követôen az egyedi eljárások pontosítására, a KMR fejlesztések megvalósítására specifikus közremûködô szervezetek kijelölésére lesz szükség.

TÖREKVÉS A KONSZENZUSRA Az operatív program közel másfél éves, széles körû partnerségi folyamat eredményeként készült el. Tartalmazza a megyei és a fôvárosi, kerületi és kistérségi, illetve a helyi önkormányzati, továbbá a civil és gazdasági partnerek fejlesztési igényeit, javaslatait, illetve az ágazatok által a régióban megvalósítani kívánt fejlesztések többségét. A dokumentum társadalmasítása során a tervezôk többször egyeztettek plenárisan és kétoldalúan, szóban és írásban a régiós és ágazati szereplôkkel, akik tudásukkal, tapasztalataikkal hozzájárultak a térségi igények és szükségletek megjelenítéséhez. Az operatív program kialakítása, tervezése nem volt vitáktól mentes.

A régió központi helyzete

12

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

A 2007-2013 FEJLESZTÉSI IDÔSZAK KERETEI

A Közép-magyarországi régió stratégiai terve Forrás: Operatív program

KINEK A FELELÔSSÉGE A KMROP TERVEZÉSE? A Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa (KMR RFT) a hatályos jogszabályokat az ágazatoktól eltérô módon értelmezte. Álláspontjuk szerint a hatályos 1996. évi XXI. törvény vonatkozó paragrafusai a régiós programok kidolgozását az illetékes regionális fejlesztési tanács kompetenciájába utalja, s a 2-es célterület forrásai csak az RFT fejlesztési céljait szolgálják, így annak tervezéséért a KMR RFT a felelôs. Ezért a RFT regionális munkacsoport ülése úgy határozott, hogy mindaddig, amíg a törvény máshogy nem rendelkezik, a régiós operatív program tervezéséért a Közép-magyarországi régió Fejlesztési Tanácsa a felelôs. A kormányzati álláspont ezzel szemben, hogy a KMR teljes ERFA forrása nem csak a régiós célokat szolgálja, hanem 50-50%-ban regionális és ágazati fejlesztési célok megvalósításához járul hozzá, ezért a KMR ERFA forrásainak tervezése kormányzati feladat, amelynek felelôse a területfejlesztési szaktárca, illetve az ôt képviselô miniszter, együttmûködésben a 2007-2013-as felkészülésért felelôs koordinációs szervezettel, a Nemzeti Fejlesztési Ügynök2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

séggel, valamint az ágazati és regionális partnerekkel. Az ágazati és regionális fejlesztések szinergiáját csak kormányzati szereplô tudja megtervezni. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakmai álláspontja, hogy az 1996. évi XXI. törvény a hazai regionális stratégiák kialakítására, s nem az EU által társfinanszírozott operatív programokra vonatkozik. Az 1996. évi XXI. törvény értelmében a regionális fejlesztési tanács feladata a régió fejlesztési programjainak a kidolgozása, de a területfejlesztésért felelôs miniszter hatáskörébe tartozik az országos és területi programok koordinálása, és ô felel a dokumentumok megfelelô elkészítéséért. A KMR OP forrásait ugyanúgy ágazati és regionális célokra, ágazati és regionális kompetenciában kell tervezni, mint az a konvergenciarégiók esetében történik. Az ágazati fejlesztések megtervezése és végrehajtása a kormányzati struktúrában a szaktárcák feladata, azt a területfejlesztési törvény nem delegálta a regionális fejlesztési tanácsokhoz. A strukturális alapok támogatása az ország fejlesztéséhez járul hozzá. Tagállami döntés, hogy csak ágazati, csak regionális vagy ágazati és regionális megközelítésben fogalmazza meg fejlesztési 13

A „MONO”, VAGYIS AZ EGY CÉLKITÛZÉST TARTALMAZÓ MEGKÖZELÍTÉS JELLEMZÔI

A „ MULTI ”, VAGYIS A TÖBB CÉLKITÛZÉST TARTALMAZÓ MEGKÖZELÍTÉS JELLEMZÔI

Ágazati szakpolitikák érvényesülése az ágazat tervezésben való részvétele, és az ágazat által kijelölt KSZ végrehajtási szerepe révén.

Ágazati szakpolitikák érvényesülése az ágazat tervezésben való részvétele és az ágazat által kijelölt KSZ végrehajtási szerepe révén.

Egyértelmûen biztosítható az ágazati és regionális célokat szolgáló fejlesztések és források lehatárolása.

Egyértelmûen biztosítható az ágazati és regionális célokat szolgáló fejlesztések és források lehatárolása.

A forrásfelhasználás rugalmasabb, az átcsoportosítás az OP-n belül történik.

A forrásfelhasználás merev, egyszer és mindenkorra meghatározott, a forrásátcsoportosítás több OP módosítását vonja maga után.

Koncentrált megközelítés: a források koncentrációja a tervezés során biztosított.

Dekoncentrált megközelítés: ugyanazon forrás kb. kétszer annyi prioritás között oszlik meg. A dekoncentráció nehezíti az n+2, ill. az n+3 szabálynak való megfelelést.

Az OP-ra egy pénzügyi menedzsment szervezetet és egy monitoring bizottságot kell létrehozni.

Az egyes ágazati OP-khoz külön kell a konvergencia és a versenyképesség célkitûzésre pénzügyi menedzsmentet és külön monitoring-bizottságot létrehozni.

A KMR-nek a kedvezôtlen phasing-in helyzetbôl kell a maximumot kihoznia, melyben a koncentrált tervezés és felhasználás elônyös.

A KMR-nek a kedvezôtlen phasing-in helyzetbôl kell a maximumot kihoznia, melyben a dekoncentrált tervezés és felhasználás nem elônyös.

A rendelkezésre álló éves források minden évben csökkennek, melyhez igazodóan az éves, igazolt kiadások is éves szinten csökkennek. A teljes OP erre a pénzügy-menedzsmenti technikára épül.

A rendelkezésre álló éves források minden évben csökkennek, melyhez igazodóan az éves, igazolt kiadások is éves szinten csökkennek. Ezt nehéz összeegyeztetni a konvergencia fejlesztések elszámolásával.

1. táblázat Érvek a mono - multi megközelítés mellett

stratégiáját. Magyarország az utóbbi mellett döntött. Az elkészült operatív programot a Magyar Köztársaság Kormánya fogadja el és nyújtja be Brüsszelnek, így az operatív program felelôse sem lehet más, mint a kormány. AZ ERFA FORRÁSOK ÁGAZATI-REGIONÁLIS FELHASZNÁLÁSA A KMR RFT és az általa mûködtetett regionális munkacsoport a teljes KMR-ra allokált forrásösszeget regionális forrásnak tekintette. A kormányzati álláspont, hogy a Közép-magyarországi régióra jutó ERFA források felét használhassa fel saját, regionális hatáskörben, míg a források másik fele ágazati, országos szempontok alapján kerüljön tervezésre. A 2-es célterületi források összehangolt tervezése kormányzati feladat. A kormány 50-50%-os ágazati-regionális forrásmegosztásról döntött, melyet az OP célrendszerében érvényesíteni kell. 14

Mono- vagy multi-objectiv az operatív program? A Közép-magyarországi régió operatív programja a teljes 2-es célkitûzés („phasing in”) ERFA forrását tartalmazó, ágazati és regionális fejlesztések szinergiáján alapuló operatív program. A tervezés módszertanát tekintve két lehetôség adódott:  önálló, mind a régió, mind az ágazatok által kezdeményezett fejlesztéseket tartalmazó KMR operatív program integrált tervezése,  a KMR-ben megvalósuló fejlesztések részben ún. „multi-objective” ágazati operatív programokban, részben a regionális fejlesztéseket tartalmazó KMROP-ban történô megjelenítése. A 2007-2013-as idôszak jogszabályi keretét meghatározó általános rendelet az ERFA fejlesztési források felhasználására az egy OP – egy célkitûzést határozza meg. A rendelet szerinti rugalmasság nagyon szûken értelmezhetô, és csak abban az esetben képez tárgyalási alapot, ha a tagország bizonyítható hátrányt szenved az egy célkitûzésû OP megvalósításával (az általános rendelet 31. cikke). FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

A 2007-2013 FEJLESZTÉSI IDÔSZAK KERETEI

A rendelet azt is elôírja, hogy a regionális versenyképesség alá tartozó operatív programok az OP-ban indokolják, hogyan biztosítják a tematikus, földrajzi és pénzügyi koncentrációt a fejlesztések vonatkozásában (általános rendelet 36. cikk). Az ERFA esetében az Európai Bizottság is kifejezte egyértelmû preferenciáját az egy célkitûzést tartalmazó OP-ra. Az ESZA-val megengedôbb a bizottság, az ESZA források több célkitûzést lefedô OP-ban való felhasználása is lehetséges. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium álláspontja, hogy a multi-objective OP struktúrát csak a mono-objective megközelítés mellett szóló érvek szakmai cáfolata esetén érdemes átgondolni. Figyelembe véve a szakmai érveket, a kormány döntése alapján a KMR operatív programnak mind a régió, mind az ágazatok által kezdeményezett fejlesztéseket tartalmaznia kell (integrált szemléletû mono-objectiv operatív program). A területi szemléletû koordináció mellett a stratégiai koordinációt, az ágazatok megfelelô bevonását, a szakágazati stratégiák érvényesülését, a beavatkozások szinergiáját, a forrásfelhasználás hatékony-

ságát csak az egy operatív programban való megvalósítás biztosíthatja a következô indokok alapján:  A KMR-nek a kedvezôtlen phasing-in helyzetbôl kell a maximumot kihoznia.  Az éves források csökkennek, a több OP-ban való elhelyezés szétaprózódáshoz vezet, veszélyezteti a program pénzügyi végrehajthatóságát.  A források rugalmatlanságát eredményezi a több OP-ban való elhelyezés: ha egy OP-ban probléma van a KMR források felhasználásával, az több OP módosítását vonja maga után.  Az ágazati és regionális források 50-50%-os megoszlása prioritások szerint rögzíthetô az OP mellékletében.  Az ágazati politikák érvényesülése biztosítható: az érintett ágazat tervezi, és KSZ-e hajtja végre.

A KMROP CÉLRENDSZERE, STRUKTÚRÁJA Az operatív program összhangban van az Európai Unió és Magyarország stratégiai dokumentumaival,

2. táblázat A Közép-magyarországi régió fôbb mutatói nemzetközi összehasonlításban Indikátor (év)

EU25

EU15

GDP/fô millió euró PPS (2003)

EU10

Magyarország

Középmo.-i régió

Budapest

Pest megye

21 740,6

23 720,1

11 499,1

12 896,5

20 627,5

26 526,3

11 567,8

GDP/fô euró PPS az EU átlagában (2003)

100

109,1

52,9

59,3

94,9

122

53,2

Foglalkoztatási ráta* % 2005

51,9

52,6

48,2

46,6

51,7

-

-

9

8,2

13,4

7,2

5,1

4,7

5,8

Munkatermelékenység** 2003 (EU25=100)

100

106,6

60

66,7

97,3

-

-

K+F célú ráfordítás a GDP-bôl %, 2003

1,9

2

0,9

1,4

-

-

184 939,56

177 905,11

7 034,45

1 225,198

787,608

-

-

117 384,25

114 201,93

3 182,33

503,789

360,516

-

-

41 095,24

39 320,68

1 774,56

301,125

138,573

-

-

2 040 667,3

1 867 505,4

173 161,9

22 826

14 741

-

-

Munkanélküliségi ráta* % 2005

K+F célú kiadás M euró PPS (2004) Ebbôl üzleti célú K+F összege m PPS 2004 Ebbôl felsôoktatási K+F összege m PPS 2004 Összes K+F létszám* 2004 A K+F létszám az aktív korú népesség %-ában Ebbôl kutató*** Üzleti célú K+F létszám*** Ebbôl kutató***

1,36

1,46

0,8

1,19

2,12

-

-

1 217 523,7

1 095 777

121 746,7

14 904

9 791

-

-

1 095 490

1 050 147

45 343

6 704

4 738

-

-

599 076,4

573 905,6

25 170,8

4 309

3 143

-

-

Állami K+F létszám***

292 184,6

247 007,9

45 176,6

7 595

6 107

-

-

Ebbôl kutató***

159 607,7

131 224,4

28 383,3

4 693

3 893

-

5 224

Hotel, panzió szállásférôhely, db 2004 Hotelekben eltöltött vendégéjszakák (egység) 2004 Egyéb szálláshely, db 2004 Egyéb szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák (egység) 2004

10 783 463

9 952 275

-

157 970

41326

36 102

630 489 491

566 481 449

-

8 728 682

5 292 429

-

-

13 636 578

12 662 740

-

178 524

10 570

7 060

3 510

235 967 466

226 149 174

-

1 779 427

107 378

-

-

Forrás: EUROSTAT * A 15 évesnél idôsebbek %-ában ** GDP/foglalkoztatott ***FTE teljes munkaidôsre átszámítva 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

15

KMROP

A PRIORITÁS KERETE* (MILLIÁRD FORINT)

PRIORITÁSI TENGELYEK ÉS FÔBB BEAVATKOZÁSOK

1.

2.

3.

4.

5.

A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése  K+F és az innováció fejlesztése, eredményeinek elterjesztése  KKV-k fejlesztése, technológiai modernizációjának ösztönzése  A KKV-k pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésének fejlesztése  Üzleti környezet fejlesztése  Helyi gazdaságfejlesztés

116,2

A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése  A régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése  A régió külsô elérhetôségét javító közlekedési infrastruktúra fejlesztése  A közösségi közlekedés mûködési feltételeinek fejlesztése  Az alternatív, környezetkímélô közlekedési módok térnyerésének támogatása

107,2

A régió vonzerejének fenntartható fejlesztése  A turisztikai vonzerô fejlesztése  Természetvédelem, a természeti környezet rehabilitációja és revitalizációja  A környezetvédelmi szolgáltató-rendszer fejlesztése

49,8

A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése  A munkaerô-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése  A felsôoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése  Az egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesztése  A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése  A lakosság-közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése  A közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése  Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése

80,2

A települési területek megújítása  Integrált, szociális tipusú rehabilitáció  Barnamezôs területek megújítása  Települési központok fejlesztése

61,4

Technikai segítségnyújtás

15,5

Összesen

430,3

KMROP ÉVES FORRÁSALLOKÁCIÓ*

ÖSSZESEN (MILLÁRD FT)

2007-2013

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

430,3

149,3

115,4

80,9

46,9

12,6

12,6

12,6

3. táblázat *2004-es árakon, 265Ft/euró

így a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokkal (CSG), az Országos Területfejlesztési Koncepcióval (OTK), és az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (OFK). Kidolgozásának alapját egyrészt a régió 2007-2013-as idôszakra vonatkozó stratégiai terve, másrészt a kapcsolódó ágazati fejlesztési programok jelentik. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott horizontális elveknek megfelelôen a program kiemelt hangsúlyt fektet a fenntarthatóság feltételeinek biztosítására, azon belül a környezeti állapot, a társadalmi és gazdasági folyamatok fenntarthatóságára. A területi és társadalmi kohézió erôsítését a régió elmaradott térségeinek preferált fejlesztése és a hátrányos helyzetû társa16

dalmi csoportok esélyegyenlôségének biztosítása szolgálja. A Közép-magyarországi régió operatív programjához öt további operatív program kapcsolódik:  az elektronikus közigazgatás operatív program keretében valósul meg a régió ERFA forrású fejlesztéseinek egy része;  a társadalmi megújulás valamint az államreform operatív program a régió ESZA forrású fejlesztéseit tartalmazza;  a közlekedés, továbbá a környezet és energia operatív program ad keretet a régió területén a kohéziós alapból megvalósuló közlekedési és környezetvédelmi projekteknek. FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

A 2007-2013 FEJLESZTÉSI IDÔSZAK KERETEI

ÁTFOGÓ ÉS SPECIFIKUS CÉLOK Az operatív program átfogó célja a Közép-magyarországi régió versenyképességének növelése a fenntartható fejlôdés elvének érvényesítése mellett, melyet a régió nemzetközi – gazdasági, kereskedelmi, innovációs és kulturális – szerepkörének erôsítésével, az innováció vezérelte tudásgazdaság fejlesztésével, valamint kiegyensúlyozott térszerkezetû vonzó és élhetô lakó- és munkakörnyezet kialakításával, továbbá a térségi együttmûködés erôsítésével kíván elérni. Az átfogó cél érdekében két specifikus cél: a régió nemzetközi versenyképességének fejlesztése, valamint a régió belsô kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése került kijelölésre. A specifikus célok megvalósulását mérô indikátorok: a külföldi tôkebefektetések növekedése a régióban székhellyel rendelkezô vállalkozások jegyzett tôkéjét tekintve; a régió kistérségei és települései között mért jövedelemkülönbség-csökkenés mértéke; a székhellyel rendelkezô vállalkozások bruttó hozzáadott-értéke között mért növekedés mértéke és a munkanélküliség mértékének változása a 2004-2013. közötti idôszakban. A Közép-magyarországi régió fejlesztési céljai közvetlenül támogatják a növekedést és a foglalkoztatottság bôvítését a lisszaboni nemzeti akcióprogram és az Új Magyarország Fejlesztési Terv fô célkitûzéseivel összhangban. A specifikus célok megvalósítása érdekében az operatív program az alábbi prioritások megvalósítását tûzi ki célul: 1. a tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése,

2. a versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése, 3. a régió vonzerejének fejlesztése, 4. a humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése, 5. a városi és települési területek megújítása.

A PÉNZÜGYI KERETEK Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott horizontális céloknak megfelelôen a program kiemelt hangsúlyt fektet a fenntarthatóság feltételeinek biztosítására, azon belül a környezeti állapot, a társadalmi és gazdasági folyamatok fenntarthatóságára. A területi és társadalmi kohézió erôsítését a régió elmaradott térségeinek preferált fejlesztése és a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok esélyegyenlôsége szolgálja. Az operatív program fejlesztéseinek pénzügyi keretét meghatározza, hogy a Közép-magyarországi régióban a strukturális alapokból (ERFA, ESZA) maximálisan 1860,4 millió euró, azaz 493,0 milliárd Ft támogatás (2004-es árakon 265 Ft/euró) használható fel, ami a 15%-os nemzeti hozzájárulással (85%-os társfinanszírozási aránnyal számolva) kiegészülve összesen 580,0 milliárd forintot tesz ki. Ebbôl a KMROP ERFA forrású támogatási kerete: 430,3, milliárd forint. A régió ERFA keretét terheli a közszolgáltatások korszerûsítése operatív programban szereplô 21 823,5 millió és a technikai segítségnyújtás programban szereplô 22 620,3 Ft. Az ESZA forrású emberi erôforrások fejlesztése OP-ban és a közigazgatás megújítása OP-ban 106 249,4 millió, illetve 12 470,6 millió forintot terveztek.

A konvergencia-régiók operatív programjai A 2004-es kormányhatározat szerint a legfontosabb elkészítendô dokumentumok:  az Országgyûlés elfogadására váró Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, amely magába foglalja a fejlesztéspolitika irányelveit, az ország közép- és hosszú távú (legalább 2020-ig elôre tekintô) fejlesztéspolitikai céljait; 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata és megújítása;  a II. NFT (országstratégia);  operatív programok. A 2007-2013-as programozási idôszakra a területfejlesztési politikának két kulcskérdése volt:  a területi szempontok megjelenítése az egész 

17

tervezési folyamatban és az ágazatok által elkészítendô dokumentumokban, kiemelten a majdani operatív programokban;  a régiók érdemi szerepvállalása, valamint az önálló regionális operatív programok kidolgozása.

VITÁS KÉRDÉSEK, NEHÉZSÉGEK Területfejlesztési szempontból a 2007-2013-ra való felkészülés elsôdleges feladata az önálló regionális operatív programok kidolgozása volt. A régiók hónapokon keresztül arra készültek, hogy rendelkezni fognak a II. NFT forrásainak felével. Az önálló regionális operatív programok kidolgozásáról hosszú ideig még elvi szinten sem született döntés, pedig azt a régiók felkészülése érdekében a szakma valamennyi hazai képviselôje mellett az Európai Bizottság Regionális Fôigazgatósága is kiemelten fontosnak tartotta. A régiókban ugyan már kialakult az az intézményrendszer, amire mind a tervezés, mind a programok végrehajtása támaszkodhat, a felkészülés idôszakában mégis igen jelentôs feladat volt a régiók jogszabályokkal is megerôsített egyenrangú részvételének a biztosítása a végrehajtásban, valamint az önálló regionális tervezéshez és végrehajtáshoz szükséges (intézményi, pénzügyi) feltételek megteremtése. Az operatív programok tervezése az önálló regionális programok hipotézisével zajlott. A régiók elkészítették a regionális operatív programok elsô egyeztetési verzióit. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal az Európai Bizottsággal való informális egyeztetéseken is az erre vonatkozó magyar álláspontot képviselte. Ennek ellenére 2006 februárjának végén a fejlesztéspolitikai kabinet, majd a kormány ülésén hozott döntések értelmében a 2007-2013-as idôszakban az Nemzeti Stratégiai Referenciakerethez kapcsolódóan két regionális operatív program valósult volna meg: egy konvergencia regionális operatív program és egy versenyképességi és foglalkoztatási regionális operatív program, az európai kohéziós politika célkitûzéseihez igazodva. A területfejlesztési szakma egyik legnagyobb gyôzelmének tekinthetô, hogy e lehetetlen helyzetbôl sikerült fordítani és elérni, hogy 2006. nyár elején a kormány mégis hat önálló konvergencia regionális operatív program készítése és megvalósítása mellett határozott. 18

Miközben az említett kormányhatározatban foglaltak szerint 2005 végére elkészült és az Országgyûlés elfogadta mind az országos fejlesztéspolitikai, mind az országos területfejlesztési koncepciót, gôzerôvel folyt a II. NFT és az operatív programok készítése is. A kormányhatározat 7/c pontjában elôírtak szerint a tervezésben a régióknak az ágazatokkal azonos súllyal kellett részt vállalniuk. Ennek megfelelôen került sor elôször 2005 februárjában, majd késôbb rendszeresen a régiók és az ágazatok között olyan egyeztetésekre, amelyek során a központi kormányzat szakértôi és a területi szereplôk regionális képviselôi megvitatták, mely fejlesztési feladatok kezelhetôek regionális szinten és melyek azok, amelyek az ágazatok kompetenciájába tartoznak. Az elmúlt két év során a decentralizáció és a szubszidiaritás elvének szem elôtt tartásával az ágazatok és a régiók egyeztetéseket folytattak, és a legtöbb esetben konkrét lehatárolási megállapodásokra jutottak. Ágazati kompetenciát képeznek:  az ország nemzetközi versenyképességét erôsítô kiemelt országos fejlesztések és beruházások, amelyek nemzeti koordinációt igényelnek, regionálisan nem bonthatók;  a központi számonkérhetôség és az országosan egységes normák biztosítása érdekében  a minisztériumi felügyelet alatt mûködô intézmények fejlesztése, illetve olyan intézkedések, amelyek kedvezményezettjei országos hatáskörû szervek,  az ország egész területét érintô, a helyi adottságoktól kevésbé függô fejlesztések, amelyeket az intézményhálózat fejlesztése, az esélyegyenlôség biztosítása érdekében azonos normák szerint kell kiépíteni,  a kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó intézkedések. Regionális kompetenciát képeznek a következôk.  A területileg integrált fejlesztések, ahol a regionális programok alkalmasak integrált helyi, térségi fejlesztési programok, projektcsomagok finanszírozására. Az integrált fejlesztések tipikus példái a térségi infrastruktúra-fejlesztések, a települési környezet fejlesztése, valamint a közszolgáltatások hatékony, racionális ellátása a kistérségekben.  A helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokhoz kapcsolódó fejlesztések, amelyek szintén FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

A 2007-2013 FEJLESZTÉSI IDÔSZAK KERETEI

PPS (VÁSÁRLÓERÔ-EGYSÉG)

AZ EU-25 ÁTLAGÁNAK SZÁZALÉKÁBAN, VÁSÁRLÓERÔ-PARITÁSON

Közép-Magyarország

18 374

89,7

Közép-Dunántúl

10 706

52,3

Nyugat-Dunántúl

12 362

60,4

Dél-Dunántúl

8 470

41,4

Észak-Magyarország

7 392

36,1

RÉGIÓ

Észak-Alföld

7 436

36,3

Dél-Alföld

8 075

39,4

1. táblázat Az egy fôre jutó GDP a magyar régiókban, a 2000-2002. évek átlaga Forrás: Eurostat, News release 47/2005

térségi és települési integrált akciók keretében végezhetôk.  Helyi fejlesztések, hiszen a térségi versenyképesség érdekében ezek tervezése és kiválasztása egyaránt a helyi adottságok pontos ismeretét kívánja. Ide tartoznak a helyi, térségi versenyelônyökre építô gazdasági fejlesztések, a regionális gazdasági versenyképesség, az innováció térbeli terjedése és a gazdasági hálózatok fejlesztése, a természeti és kulturális táji adottságok által erôsen meghatározott szektorok fejlesztései (turizmussal, környezet- és tájvédelemmel kapcsolatos területek).

A tervezést lassította az a tény, hogy az Európai Bizottság az 1999-2006-os idôszakra vonatkozó tapasztalataira, valamint az idôközben bekövetkezett bôvítési folyamatra tekintettel új jogszabályokat alkotott az egyes támogatási alapok végrehajtásáról. E jogszabályok, valamint a közösségi stratégiai iránymutatás a hazai tervezési folyamattal párhuzamosan formálódtak, s bár a tervezôknek lehetôségük volt tervezeteket megismerni és véleményezni, végleges formájukban csak 2006. nyár végén kerültek elfogadásra és kihirdetésre. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, valamint a kapcsolódó operatív programok tervezését az

1. ábra Az egy fôre jutó GDP alakulása régiókban (1994-2003)

Forrás: KSH alapadatok alapján számítva. 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

19

Európai Bizottság érintett fôigazgatóságai is figyelemmel kísérték, s mind szakértôi, mind vezetôi szintû informális egyeztetéseken segítették a hazai tervezôk munkáját. 2006 tavaszán a bizottság regionális fôigazgatóságának és foglalkoztatási fôigazgatóságának szakértôi meglátogatták valamennyi hazai régiót, ezáltal megismerték a tervezés-programozás regionális szintjét.

RÉGIÓS KÜLÖNBSÉGEK Magyarország területe nem homogén, Budapest és a fejlettebb nagyvárosok közelében is találhatók súlyos fejlôdési gondokkal küszködô zárványterületek és elmaradott térségek. A helyi adottságok kihasználása egészen más feladatokat jelent a különbözô térségekben és a régiókban. Ezért fontos, hogy az EU-tól infrastrukturális fejlesztésre érkezô források felének, mintegy 1200 milliárd forintnak a felhasználását a kormány a régiók felelôsségébe utalja. Ezt az összeget a régiók az általuk kidolgozott önálló regionális operatív programok végrehajtására használhatják fel. Az önálló programok kidolgozása és végrehajtása biztosítja, hogy a civil szervezetekkel és a lakossággal egyeztetett kezdeményezések megvalósuljanak. A regionális operatív programokban megjelenített fejlesztési feladatokat és forrásokat ugyanakkor kiegészítik az ágazati operatív programok keretében megvalósuló fejlesztések. Emiatt fontos, hogy az ágazati programok is megjelöljék, hogy intézkedéseik során miként veszik figyelembe a területi sajátosságokat. A területfejlesztési szakma felelôssége, hogy az egyes ágazati szakpolitikákban és programokban is megjelenjenek a területpolitikai célok. A régiós sajátosságok figyelembevétele és a lakossági szükségletek kielégítése érdekében az egyes régiókra jutó források meghatározásánál figyelembe kellett venni a fejlettségbeli különbségeket, a lakosságarányt, az elmaradott településen élôk arányát és a munkanélküliség mértékét is. Az egy fôre számított GDP közösségi átlaga a 2000-2002-es idôszakra: 20 478 euró. Ennek alapján a „konvergencia” célkitûzés alá tartozó régiók: Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország 20

Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország jelentôs regionális fejlettségbeli különbségei nem csökkentek az elmúlt 15 évben. A területi különbségek nem csak a régiók között, hanem azokon belül (nagyvárosok és kistelepülések között, illetve kistérségek között) is jelentôsek. A területfejlesztésnek fontos prioritása a területi versenyképesség javítása. Innovatív és versenyre ösztönzô környezetet kell teremtenünk az egész országban, és segíteni kell a gazdasági aktivitás terjedését az eddig lassan fejlôdô területeken, beleértve a leghátrányosabb helyzetû kistérségeket is. Ezt a célt kívánjuk elérni az innováció-orientált gazdaságfejlesztés támogatásával, a hozzáadott értéket teremtô mûködô tôke bevonásával, a hazai kis- és középvállalkozások dinamizálásával, valamint a gazdaság igényeihez igazodó szakképzési rendszer támogatásával. A turizmusfejlesztés prioritás célja a régiók turisztikai infrastruktúrájának mennyiségi és minôségi fejlesztése, a régiók sajátos természeti, történelmi és kulturális örökségének értéktudatos megôrzése, védelme, valamint a turisztikai desztinációs menedzsment fejlesztése. Az integrált városfejlesztés célja egyrészt a városok tôkevonzó képességének növelése, a vonzáskörzetükre gyakorolt dinamizáló hatásuk erôsítése, másrészt a városokban lakók számára az élhetô lakókörnyezet megteremtése, a lepusztuló, szlömösödö településrészek felújítása. A helyi és térségi kohéziót segítô infrastrukturális fejlesztés prioritás fô célja, hogy a különbözô infrastrukturális fejlesztések egységes kezelése a régió társadalmi és gazdasági kohézióját szolgálja, szem elôtt tartva a falvak, a mikro- és kistérségek eltérô igényeit. A fejlesztések közül kiemelten fontos a települések közlekedési kapcsolatainak, valamint a humán-szolgáltatásoknak a mennyiségi és minôségi javítása.

A ROP-OK TARTALMA ÉS FORRÁSALLOKÁCIÓJA Közép-Dunántúl A régió hosszú távú jövôképe, hogy az innovatív és fenntartható megoldások régiójává váljon; olyan FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

A 2007-2013 FEJLESZTÉSI IDÔSZAK KERETEI

figyelemfelkeltô térséggé, amely belsô adottságai hatékony hasznosításával folyamatosan növeli versenyképességét és elismert szerepet tölt be Magyarország modernizációjában. A jövôkép elérését szolgáló stratégiai fejlesztési cél, hogy a Közép-dunántúli régió megôrizze a gazdasági-társadalmi innováció, az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazásával a magyar régiók közötti kiváló gazdasági helyzetét és jövedelem-termelô képességét. A régió stratégiai fejlesztési céljának elérését négy specifikus fejlesztési cél támogatja. 1. Innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása, 2. a régió turisztikai potenciáljának gazdagítása, 3. a városhálózat fenntartható fejlesztése, 4. a regionális kohézió erôsítése infrastrukturális beruházásokon keresztül. A stratégiai és a specifikus célok során megfogalmazott elképzelések elérési módját jelölik ki a prioritási tengelyek, amelyek összefogják a régió stratégiai fejlesztési területeit. (Az egyes prioritások után zárójelben feltüntetjük a pénzügyi allokációt 265 Ft/euró árfolyamon, 2004-es árakon, 15% nemzeti hozzájárulással.) I. Regionális gazdaságfejlesztés (23,8 mrd Ft) A régió gazdasági vonzerejének növelése; gazdasági hálózatok és együttmûködések támogatása; a gazdaság innovációs miliôjének javítása; a képzési és tanácsadási rendszer fejlesztése. II. Regionális turizmusfejlesztés (38,0 mrd Ft) A turisztikai kínálat és a fogadókészség minôségi fejlesztése; a turizmus menedzsmentjének és marketingjének erôsítése. III. Integrált városfejlesztés (22,2 mrd Ft) Város- és városrész-központok értékmegôrzô felújítása; leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja; integrált városfejlesztést megalapozó stratégiák elkészítése. IV. Helyi és térségi kohéziót segítô infrastrukturális fejlesztés (68,7 mrd Ft) A foglalkoztatás növelése, a humán szférába történô beruházások ösztönzése; a közoktatás infrastrukturális fejlesztése; az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése; intézményfejlesztés; környezeti értékek védelme, a környezetbiztonság növelése; az elérhetôség fejlesztése. V. Technikai segítségnyújtás (5,7 mrd Ft) 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

Nyugat-Dunántúl A régió átfogó célja: környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedô gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és foglalkoztatás elôsegítése érdekében. A 2007-2013-as idôszakra vonatkozóan a nyugatdunántúli operatív program a következô specifikus célokat fogalmazza meg: 1. A térségi vállalkozói igényekre alapozott tanácsadás, hálózatosodás és gazdasági infrastruktúra fejlesztése. 2. A gyógy- és egészségmegôrzô szolgáltatásokra, örökséghasznosításra alapozott turizmus tematikus elvû fejlesztése. 3. A térségi központi funkciókat ellátó városok megújítása, a lakókörülmények fejlesztése. 4. A helyi szükségletekre és településszerkezetre épülô közszolgáltatások kialakítása, a kistérségek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése. A program megvalósítását a következô prioritások szolgálják. (Az egyes prioritások után zárójelben feltüntetjük a pénzügyi allokációt 265 Ft/euró árfolyamon, 2004-es árakon, 15% nemzeti hozzájárulással.) I. Regionális gazdaságfejlesztés (20,9 mrd Ft) A regionális klaszterekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése és a vállalkozói tanácsadási tevékenység igénybevételének javítása; komplex befektetés-ösztönzés, a befektetôi környezet fejlesztése; a gazdaság fejlôdését szolgáló humánerôforrásfejlesztés regionális eszközrendszerének fejlesztése. II. Turizmusfejlesztés – a Pannon Örökség megújítása (36,0 mrd Ft) A Pannon-termál program kiszélesítése; Pannon Kulturális Út; tájegységi ökoturisztikai (aktív) programok fejlesztése; kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése; helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése. III. Városfejlesztés (28,9 mrd Ft) Városközpontok értékôrzô megújítása; integrált város-rehabilitáció leromlott lakóterületeken vagy leromlással fenyegetett lakótelepeken; a helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása. IV. Kistérségi környezetvédelem és infrastruktúra (28,3 mrd Ft) 21

Kistelepülések szennyvízkezelése; felszíni vizek minôségének javítása és a felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése; a környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése; térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése. V. Helyi és térségi közszolgáltatások (25,4 mrd Ft) Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése; szociális infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; a regionális információs társadalom kiteljesítése. VI. Technikai segítségnyújtás (5,2 mrd Ft) a program végrehajtásának támogatására, illetve a program céljainak teljesítése érdekében.

Dél-Dunántúl A Dél-dunántúli operatív program hosszú távú átfogó célja (2020-ig) a régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez. A felzárkózási folyamat eredményeképpen hosszú távon el kell érni, hogy szûküljön a Dél-Dunántúl és az ország fejlett régiói közötti fejlettségi szakadék. A stratégiai cél eléréséhez specifikus célok megvalósulására van szükség: 1. magas környezeti minôségû modellrégió kialakítása, 2. helyi adottságokra épülô versenyképes gazdaság megteremtése, 3. a régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása. E célok elérése érdekében a programnak a 20072013 közötti idôszakra megfogalmazott prioritási tengelyei a következôk. (Az egyes prioritások után zárójelben feltüntetjük a pénzügyi allokációt 265 Ft/euró árfolyamon, 2004-es árakon, 15% nemzeti hozzájárulással.) I. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése (31,0 mrd Ft) A gazdasági, ágazati klaszterek és vállalatok közötti együttmûködés kialakítása, fejlesztése; inkubátorházak fejlesztése; a kis- és középvállalkozásokat támogató szolgáltatások erôsítése; ipari parkok fejlesztése; kísérleti akciók, programok a regionális innováció támogatására; gazdasági funkciójú város-rehabilitáció és gazdasági intézményi infrastruktúra-fejlesztés. 22

II. A turisztikai potenciál erôsítése (43,3 mrd Ft) A turisztikai magterületeken a húzó termékek fejlesztése és komplex termékcsaládok kialakítása; a turisztikai szolgáltatások kínálatának bôvítése és az infrastruktúra fejlesztése; hatékony marketing stratégiát megvalósító desztináció menedzsment szervezet kialakítása. III. Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés (82,1 mrd Ft) Integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltatóhálózatok és központjaik kialakítása; egészségügyi fejlesztések; szociálpolitikai fejlesztések; akadálymentesítés; informatikai fejlesztések; szociálisan hátrányos helyzetûek foglalkoztatásának növelése; közösségi funkciójú város-rehabilitációs akciók támogatása; Pécs Európa Kulturális Fôvárosa 2010 program fejlesztéseinek megvalósítása. IV. Az elérhetôség javítása és környezetfejlesztés (55,6 mrd Ft) A hálózati jelentôségû négy és öt számjegyû mellékút-, valamint a településeket feltáró úthálózat fejlesztése; összehangolt térségi közforgalmú közlekedési rendszer kialakítása; a kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése; kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése; a fenntartható környezethasználat elterjedését ösztönzô akciók és fejlesztések támogatása; környezeti veszélyelhárítás, földtani veszélyforrások elhárítása és vízminôség-védelem a regionális jelentôségû vízgyûjtôkön integrált vízgyûjtô-gazdálkodás keretében. V. Technikai segítségnyújtás (7,9 mrd Ft)

Észak-Magyarország A program átfogó célja a régió gazdasági versenyképességének javítása, miközben mérséklôdnek a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek. Ezek alapján a 2007-2013-as idôszakra a program specifikus célokat fogalmaz meg. 1. A gazdaság helyi erôforrásokat, együttmûködéseket kihasználó versenyképességének javítása; 2. a turizmus jövedelemtermelô képességének fejlesztése; 3. a társadalmi kohézió erôsítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása. A következô prioritások szolgálják a program megvalósítását. (Az egyes prioritások után zárójelben feltüntetjük a pénzügyi allokációt 265 Ft/euró FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

A 2007-2013 FEJLESZTÉSI IDÔSZAK KERETEI

árfolyamon, 2004-es árakon, 15% nemzeti hozzájárulással.) I. Versenyképes helyi gazdaság megteremtése (14,7 mrd Ft) A vállalkozások versenyképességének javítása; új vállalkozások indításának ösztönzése; térségi jelentôségû ipari parkok és logisztikai telephelyek fejlesztése. II. A turisztikai potenciál erôsítése (63,2 mrd Ft) Térségi turisztikai vonzerôk, termékek fenntartható fejlesztése; kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik fejlesztése; helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek; regionális klaszterközpont; kapcsolódó képzési programok a 10%-os ESZA támogatási keret mértékéig. III. Település-rehabilitáció (97,9 mrd Ft) Leromlott városi lakóterületek (pl. kolóniák) és a leromlással fenyegetett lakótelepek (pl. házgyári épületek) integrált rehabilitációja; kistérségek központi településeinek fejlesztése; vidékfejlesztési programot kiegészítô falusi települések infrastrukturális fejlesztése; barnamezôs terület rehabilitációja; önkormányzati intézmények utólagos fizikai akadálymentesítése. IV. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése (68,4 mrd Ft) Az egészségügyi ellátás korszerûsítése; a szociális ellátás fejlesztése a társadalmi befogadás erôsítése érdekében; a közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése; a térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztése. V. Térségi közlekedés fejlesztése (27,4 mrd Ft) Támogatásra vár:  az alacsonyabb rendû, a településeket összekötô közutak (három, négy és öt számjegyûek), mellékutak, bekötôutak fejlesztése, felújítása, balesetmentessé tétele, zajcsökkentô technikai megoldások építése;  vasúti mellékvonalak fejlesztése, korszerûsítése;  a helyközi közösségi közlekedés fejlesztése, különös tekintettel a mozgásukban korlátozott személyek közlekedési feltételeire, valamint a kerékpárszállítás feltételeinek megteremtése, továbbá regionális közlekedési szövetségek létrehozásának és mûködésének ösztönzése;  a térségi elérhetôséget javító vízi közlekedés-szervezés, folyami átkelôk, fogadó infrastruktúra, valamint járatok kialakítása; 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

alternatív, települések, civil szervezetek által mûködtetett közlekedési szolgáltatások a kistelepülések elérhetôségének javítására. VI. Technikai segítségnyújtás (10,1 mrd Ft) a program céljainak teljesítése érdekében. 

Észak-Alföld A program átfogó célja a régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve a regionális versenyképesség erôsítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. Ennek megvalósulását specifikus célok segítik. 1. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerôsítése. 2. A helyi szintû közlekedési kapcsolatok javítása. 3. A turizmus jövedelemtermelô képességének fejlesztése. 4. Az épített és társadalmi környezet által kínált életminôség javítása. A program a célok elérése érdekében a következô prioritásokat határozza meg. (Az egyes prioritások után zárójelben feltüntetjük a pénzügyi allokációt 265 Ft/euró árfolyamon, 2004-es árakon, 15% nemzeti hozzájárulással.) I. A gazdaság mûködési feltételeinek javítása (44,0 mrd Ft) Kistérségi és helyi jelentôségû ipari területek fejlesztése; helyi gazdasági szereplôk mûködési hatékonyságának növelése, együttmûködéseinek elôsegítése; alap és emelt szintû tanácsadás. II. A regionális és helyi jelentôségû közlekedési infrastruktúra fejlesztése (55,7 mrd Ft) A regionális és helyi jelentôségû közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése; integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése. III. A turisztikai potenciál erôsítése (64,5 mrd Ft) Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés; a turizmus fogadási feltételeinek javítása; turisztikai szervezeti és mûködési feltételek javítása. IV. Város- és térségfejlesztés (128,9 mrd Ft) Városfejlesztés; közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése; térségi és települési természet- és környezetvédelmi fejlesztések; a régiós civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése, együttmûködéseinek megerôsítése. V. Technikai segítségnyújtás (10,9 mrd Ft) 23

Dél-Alföld A régió átfogó célja a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bôvítése, valamint a területi különbségek kiegyenlítése. Fontos cél a versenyképesség növelése a növekedés és a foglalkoztatás bôvítésével, valamint a méltányosság elve mentén a regionális kohézió erôsítése a lemaradó kistérségek felzárkóztatásával, a stagnáló kistérségek dinamizálásával. A 2007-2013-as idôszakra a dél-alföldi operatív program a következô specifikus célokat fogalmazza meg:  a regionális gazdaság erôsítése és versenyképességének növelése, az innováción alapuló gazdasági szerkezetváltás elôsegítése;  a lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erôsítése érdekében. A dél-alföldi operatív program stratégiai célkitûzései prioritási tengelyek és prioritások mentén valósul meg. (Az egyes prioritások után zárójelben feltüntetjük a pénzügyi allokációt 265 Ft/euró árfolyamon, 2004-es árakon, 15% nemzeti hozzájárulással.) I. Regionális gazdaságfejlesztés (40,5 mrd Ft) Integrált fejlesztések infrastrukturális elemei; a regionális gazdasági hálózatok, klaszterek, együttmûködések fejlesztése, vállalkozások közös, hálózatos beruházásai; üzleti infrastruktúra, regionális és helyi fejlesztések ösztönzése; üzleti és piacfejlesztési tanácsadás, befektetésösztönzés, régiómarketing. II. Turisztikai célú fejlesztések (40,5 mrd Ft) „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesít-

24

mények komplex fejlesztése; kulturális és szellemi értékekre épülô turizmus; kastélyok és várak megújítása turisztikai és kulturális funkciókkal; aktív turizmus; a szálláshelyek mennyiségi és minôségi fejlesztése vonzerôkhöz kapcsolódóan. III. Közlekedési infrastruktúra (40,5 mrd Ft) A kistérség közúti elérhetôség feltételeit javító infrastrukturális beruházások; a közösségi közlekedés korszerûsítése; kistérségi és helyi jelentôségû logisztikai beruházásokhoz kapcsolódó közúti infrastruktúra fejlesztése; kerékpárúthálózat építése. IV. Humán infrastruktúra (41,6 mrd Ft) Az egészségügyi ellátás korszerûsítése; közoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, rekonstrukciója, korszerûsítése; társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra-fejlesztés; közintézmények akadálymentesítése. V. Településfejlesztési akciók (61,9 mrd Ft) Integrált, szociális jellegû városrehabilitáció, ami két komponensbôl áll: leromlott városi lakóterületek (belvárosi jellegû beépítés, szegregált lakóterület), illetve a leromlással fenyegetett lakótelepek; fôutca típusú akciók; város-, városrész központ revitalizáció; vidékfejlesztési intézkedések. VI. A program lebonyolításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás) (8,4 mrd Ft)

Dr. Cs. Pavisa Anna - Kovács-Nagy Rita Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési Fôosztály

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ

Eredményes partneri egyeztetések, fórumok Kistérségek és települések szerepe, lehetôségei a 2007-2013-as idôszakban A kormány 2006 októberében társadalmi vitára bocsátotta az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó operatív programokat, melyek keretében uniós támogatással 7000 milliárd forintot fordíthatunk az elkövetkezô hét évben Magyarország fejlesztésére. Ezek a programok ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg, hogy mire és milyen arányban használjuk fel a rendelkezésünkre álló forrásokat. A regionális és ágazati egyeztetô fórumok keretében az önkormányzatok, a szakmai, gazdasági, érdekképviseleti szereplôk, illetve a tudományos és a civil szféra képviselôi lehetôséget kaptak arra, hogy személyesen, szóban és írásban is kifejtsék álláspontjukat. A partneri egyeztetések, fórumok során számos hasznos javaslat és vélemény érkezett, amelyek jelentôs részét a tervezôk beépítették az operatív programokba.

Az operatív programok forrásainak több mint felét a települési önkormányzatok révén használják fel. Bemutatjuk az egyes operatív programok legfontosabb tartalmi elemeit és azt, hogy milyen fejlesztési lehetôségekkel számolhatnak az önkormányzatok.

AZ ÁGAZATI PROGRAMOK A Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) egyaránt szolgálja a tartós növekedés mindhárom specifikus célját, azaz a versenyképesség javítását, a gazdaság bázisának szélesítését, valamint az üzleti környezet fejlesztését, egyben hozzájárul a foglalkoztatás bôvítéséhez is. A Közlekedés Operatív Program (KOP) fejlesztései révén javul az ország nemzetközi és térségi elérhetôsége, valamint a városi és agglomerációs közösségi közlekedés. A program célja továbbá a különbözô közlekedési módok összekapcsolása és a gazdasági, logisztikai központok, ipari parkok fokozottabb bekapcsolása a közlekedési hálózatba. A társadalmi megújulást két program szolgálja közvetlenül. 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) az Európai Szociális Alap forrásaira támaszkodva elsôsorban a munkaerôpiac kínálati oldalára, a humánerôforrások fejlesztésére, a humán szolgáltatások intézményrendszerei átfogó reformjának megvalósítására és mindezek által a munkaerô-piaci aktivitás növelésére irányuló tartalmi és rendszerfejlesztô intézkedéseket foglalja magába. A program keretében az aktivitás növelésére irányuló stratégia a foglalkoztatáspolitika, az oktatás és képzés, a szociális szolgáltatások, az egészség megôrzését és helyreállítását célzó szolgáltatások eszközeire építve valósul meg. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) törekvése, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap segítségével megteremtse azt a fizikai infrastrukturális hátteret, amely az aktivitás növeléséhez, az emberi erôforrások fejlesztéséhez és az ezekhez kapcsolódó intézményi reformok sikeres megvalósításához szükségesek. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) olyan környezetjavító fejlesztéseket szolgál, amelyek az egészséges és tiszta települések megteremtését, vizeink és természeti értékeink jó kezelését, a fenntartható termelési és fogyasztási 25

szokások elterjesztését célozzák. Ezen túlmenôen olyan környezetbarát energetikai fejlesztéseket támogat, amelyek energiahatékonyságra és energiatakarékosságra, valamint a megújuló energia termelésére és használatára ösztönöznek. A kormányzati munka javítását és a közszolgáltatások színvonalának növelését két operatív program segíti. Az Államreform Operatív Program (ÁROP) célja, hogy a rendelkezésre álló erôforrások takarékos felhasználásával jelentôsen növekedjenek a közigazgatás társadalmi eredményei és javuljon annak szolgáltató jellege. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) magába foglalja a közigazgatás és igazságszolgáltatás mûködésének, szolgáltatásainak az infokommunikációs technológiát kihasználó modernizációját, amelybe beletartozik az ügyfelek azonosítását, gyorsabb és eredményesebb kiszolgálását biztosító infrastruktúra kiépítése is. A Végrehajtás Operatív Program (VOP) átfogó célja az operatív programok hatékony, eredményes, szabályszerû és átlátható megvalósítása, a 20072013-as idôszakban rendelkezésre álló EU források felhasználásának elôsegítése. Ebben a programozási idôszakban hazánknak nagyságrendileg évente nyílik lehetôsége annyi strukturálisalap-forrást felhasználnia, mint amennyi a 2004-2006-os I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül összesen rendelkezésünkre állt. A megtöbbszörözôdött források hatékony felhasználása nem képzelhetô el a megvalósítást támogató pénzügyi és menedzsment eszközök nélkül. Ezek forrását a Végrehajtás OP biztosítja.

A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK Ezek a programok az EU forrásokkal támogatható, regionális szinten megvalósuló fejlesztéseket foglalják össze. A regionális programok abból indulnak ki, hogy hosszú távú stratégiai cél az ország versenyképességének növelése. Ezzel összhangban a területfejlesztésnek is egyik fô feladata a területi versenyképesség javítása. Minden ország annyira versenyképes, amennyire a régiói és a területei. Állandóan megújuló, innovatív és versenyre ösztönzô környezetet kell teremtenünk, és segíteni 26

kell a gazdasági aktivitás terjedését az eddig lassan fejlôdô, elmaradott területeken. Ezt a célt kívánják elérni a regionális operatív programok az innováció-orientált gazdaságfejlesztés támogatásával, a turisztikai fejlesztések ösztönzésével, a hozzáadott értéket teremtô mûködô tôke bevonásával, a hazai kis- és középvállalkozások dinamizálásával, valamint a gazdaság igényeihez igazodó szakképzési rendszer támogatásával. A regionális programokban a versenyképesség javítását közvetlenül segítô fejlesztések ötvözôdnek a lakosság ellátási színvonalának emelésére irányuló fejlesztésekkel, amelyek javítják a települési és kistérségi szintû szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A regionális operatív programok turizmusfejlesztési prioritásának célja a régiók turisztikai infrastruktúrájának mennyiségi és minôségi fejlesztése, a régiók sajátos természeti, történelmi és kulturális örökségének értéktudatos megôrzése, védelme, valamint a turisztikai desztinációs menedzsment fejlesztése. Az integrált városfejlesztés célja egyrészt a városok tôkevonzó képességének növelése, a vonzáskörzetükre gyakorolt dinamizáló hatásuk erôsítése, másrészt a városokban lakók számára az élhetô lakókörnyezet megteremtése, elsôsorban a lepusztuló településrészek felújításával. A helyi és térségi kohéziót segítô infrastrukturális fejlesztés fô célja, hogy a különbözô infrastrukturális fejlesztések egységes kezelése szolgálja a régió társadalmi- és gazdasági kohézióját, szem elôtt tartva a falvak, a mikro- és kistérségek eltérô igényeit. A fejlesztések közül kiemelten fontos a települések közlekedési kapcsolatainak, valamint a humán szolgáltatásoknak a mennyiségi és minôségi javítása. A kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel (a foglalkoztatás bôvítésével és a gazdasági növekedés támogatásával) új, fenntartható pályára kívánja állítani az országot. Ennek megvalósításához szükségünk van sikeresen pályázó és a fejlesztéseket meg is valósító önkormányzatokra, vállalkozásokra, a civil és érdekképviseleti szervezetek közremûködô segítségére. Az elkövetkezô években Magyarország számára meghatározó, hogy a 2007-2013-ra kidolgozott programokban a helyi, regionális szereplôk mennyire és hogyan vesznek részt, a tervezéstôl a FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ

végrehajtásig. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) biztosítja, hogy a fejlesztési tervek a helyi és regionális sajátosságok érdemi figyelembevételével, a helyi szereplôk bevonásával készüljenek el. Erre azért van szükség, hogy az érintett lakosság érezze magáénak a programokat és aktívan vegyen részt azok végrehajtásában is. A kormány jóváhagyását követôen 2006. december 20-án a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) hivatalosan benyújtotta az Európai Bizottságnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programját bemutató dokumentumokat. Az EU eljárása szerint a beadott dokumentumok alapján hivatalos tárgyalások kezdôdnek a bizottsággal. A bizottságnak négy hónapja van arra, hogy az operatív programokat elfogadja. Ez nem akadályozza meg azt, hogy 2007 elsô hónapjaiban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kiírja az elsô a pályázatokat a 2007-2013. közötti idôszak EU Kohéziós és Strukturális Alapok forrásaira. Annak érdekében, hogy a programoknak megfelelôen mielôbb kihirdetésre kerüljenek az elsô pályázatok, fontos az operatív programok végrehajtását segítô ún. akciótervek kidolgozása. Ezek tartalmazzák a megvalósításban résztvevôk számára a támogatásokhoz jutás feltételeit. Az akciótervek az operatív programok kereteiben megfogalmazott fejlesztéseket két éves idôtartamra határozzák meg részletesen. Az önkormányzatok részére számos lehetôség nyílik beruházási elképzeléseik megvalósítására, amelyek mind fizikai jellegû beruházásokat, mind szociális típusú fejlesztéseket tartalmaznak. Az elôbbiek például a belterületi utak korszerûsítéséhez, szennyvízkezeléshez, közösségi közlekedéshez, iskolafejlesztéshez kapcsolódó pályázati lehetôségek. A szociális jellegû fejlesztések pedig szintén széles skálán mozognak, mivel ifjúsági és szabadidôs programok szervezésén keresztül, nyertes projektekhez kapcsolódó oktatási, képzési programok támogatásán át, közösségépítési, szemléletformálási akciók is megvalósulhatnak. A regionális akciótervek a szakmailag felelôs Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a közremûködô szervezetek (köztük a Regionális Fejlesztési Ügynökségek) aktív részvételével készülnek. Ezeket az akcióterveket a Regionális Fejlesztési Tanácsok elôzetes egyetértése mellett a kormány hagyja jóvá. 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

AZ ÁGAZATI PROGRAMOK NYÚJTOTTA LEHETÔSÉGEK Az ágazati operatív programok már elkészült elsô akcióterv-változatai alapján az önkormányzatok (vagy önkormányzati társulások) a következô fejlesztési konstrukcióknak és tevékenységeknek lehetnek kedvezményezettjei: ◆ városi és elôvárosi közösségi közlekedés fejlesztése (KözOP), ◆ korszerû info-kommunikációs valamint hálózati infrastruktúra létrehozása (GOP), ◆ ipari parkok telephelyének és szolgáltatásainak fejlesztése (GOP), ◆ az önkormányzatok és a területi államigazgatási szervek megújítása (ÁROP), ◆ hulladékgazdálkodás (települési hulladék hasznosításának elôsegítése), a jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása, árvízvédelmi rendszerek fejlesztése, ivóvízbázis-védelmi mûveletek (KEOP), ◆ önkormányzati tulajdonú középületek energiafelhasználásának korszerûsítése, energiatakarékossági beruházások (KEOP), ◆ foglalkoztatási, szociális, oktatási és egészségügyi intézmények fizikai infrastruktúrájának fejlesztése (TIOP), ◆ az aktivitás növelése, a foglalkoztatáspolitika, az oktatás és képzés, a szociális szolgáltatások és az egészség megôrzését és helyreállítását célzó szolgáltatások átfogó reformjának megvalósításához kapcsolódó fejlesztések (TÁMOP).

A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN REJLÔ LEHETÔSÉGEK A regionális akciótervek alapján az önkormányzatok (vagy önkormányzati társulások) fejlesztési konstrukcióknak és tevékenységeknek lehetnek kedvezményezettjei. ◆ Kistérségi és helyi jelentôségû ipari területek fejlesztése (ipari, kereskedelmi és logisztikai területek telekhatáron belüli infrastrukturális ellátottságának és szolgáltatásainak fejlesztése, valamint a meglévô ipari területeken belül telephelyek kialakítása, bôvítése, raktárbázisok létesítésének és technológiai fejlesztésének támogatása). ◆ Regionális és helyi jelentôségû közúti közlekedési 27

infrastruktúra fejlesztése (önkormányzati bekötôutak, a településeken átmenô négy és öt számjegyû belterületi utak, az ezekhez közvetlenül csatlakozó belterületi utak burkolatának javítása és közmûvesítése). ◆ Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése. ◆ A turizmus feltételeinek fejlesztése, komplex turisztikai termékek kialakítása, a turisztikai szervezet és a marketing fejlesztése. ◆ A városi problémák megoldása integrált település-rehabilitációs akciók keretében (a hátrányos helyzetû városi területek fizikai, mûszaki, környezeti és társadalmi-gazdasági megújítása, a településrésznek a város fejlôdésébe történô érdemi bekapcsolása, a leszakadó városrészeken a lakótelepek, panelépületek fizikai megújítása, nem lakás célú épületek, közterek, parkok megújítása és kialakítása, valamint közösségi, szociális jellegû és közbiztonsági fejlesztések; városközpontok revitalizációja, barnamezôs területek közcélú újrahasznosítása, funkcióváltásuk infrastrukturális fejlesztése). ◆ Oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális és közösségi intézményfejlesztés (nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, korszerû egészségügyi rendszer háttérfeltételeinek kialakítása a lakosság-közeli alapellátás, a kórházon kívüli járóbeteg szakellátás és a prevenció területén, egészségügyi rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések, szociális infrastruktúra fejlesztése, közösségi és rekreációs intézmények infrastrukturális fejlesztése). ◆ Helyi természeti és környezeti fejlesztések (természetvédelmi fejlesztések, környezeti nevelés, zaj- és levegôszennyezettség elleni védelem). ◆ 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése, belterületi belvízvédelmi fejlesztések. Az önkormányzatoknak a már kialakított fejlesztési stratégiájuk leghatékonyabb megvalósítása érdekében célszerû minél szélesebb körben tájékozódniuk a 2007-2013-as idôszak pályázati lehetôségeirôl. Fontos továbbá, hogy összehangolják az operatív programok akciótervei által nyújtott lehetôségeiket és fejlesztési elképzeléseiket. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium segíti az önkormányzatok folyamatos tájékoz-

28

tatását és információhoz való jutását (az „NFT házhoz jön” program, és a „kistérségi megbízotti hálózat” átalakítása „önkormányzati és térségi koordinátorok hálózatává” keretében). Mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehetséges források (Végrehajtás OP, valamint az OP-k technikai segítségnyújtás keretei) segítségével sikeres projekteket dolgozzanak ki. Célszerû, ha az önkormányzat – lehetôségeihez mérten – létrehoz egy munkakört. Az azt ellátó személynek ismerie kell mind a helyi, mind a kistérségi problémákat, szereplôket és folyamatosan figyelemmel kísérnie az egyes akciótervek nyújtotta lehetôségeket, valamint kapcsolatot tartani a kistérségi hálózatok tanácsadóival. Tárcánk az önkormányzatok projektekhez kapcsolódó önrészének biztosítása érdekében létrehozott – BM Önerôalapként megismert – támogatási rendszer segítségével járul hozzá a sikeres pályázatok megvalósításához. Emellett az önkormányzatok a számukra fontos város-rehabilitációs és városfejlesztési feladatokhoz, pénzügyi és szakértôi segítséget kaphatnak. Ezt elsôsorban a JESSICA elnevezésû, az Európai Beruházási Bank által nyújtott, kedvezményes finanszírozási hitelkonstrukció segíti. Az önkormányzatoknak a fejlesztési stratégiájuk megvalósítása során fontos, hogy ne csak a saját településük fejlesztési igényeit, elképzeléseit vegyék figyelembe, hanem azokat egyeztessék a szomszédos települések, valamint az érintett kistérség igényeivel is. A fejlesztési igények kistérségi szintû meghatározása, a települések összehangolt projektjavaslatai a tapasztalatok szerint jobban segítik az adott térség versenyképességének javítását és az ott élôk számára a szolgáltatási színvonal emelését, mint az egyes települések elszigetelt törekvései. Ezért a támogatások is elsôsorban a térségi igényeket kielégítô, több település összehangolt fejlesztését célzó projektek megvalósítását fogják segíteni.

Kovács-Nagy Rita Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési Fôosztály

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ

Mit tanultunk a Regionális Fejlesztés Operatív Programban? A pályázás és végrehajtás gyakorlata Magyarország EU csatlakozásakor kezdôdött az elsô Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása. Ennek keretében minden ágazatra kiterjedôen, egyszerre öt operatív program számos pályázatával indult útjára vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek sok-sok fejlesztési elképzelése. Az Európai Bizottság és a magyar kormány által elfogadott Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) öt operatív programján, köztük a Regionális Fejlesztés Operatív Programon (ROP) keresztül válik lehetôvé a Strukturális Alapok támogatási forrásainak megszerzése. A dokumentum a 2004-2006 közötti idôszakra vonatkozott.

A pályázati szakasz lezárult. A több mint 2000 pályázat közül 500-nál több támogatott projektnek kezdôdhetett el a megvalósítása. Az OP szerteágazó fejlesztési területei, valamint az a tény, hogy a programban érintett kedvezményezettek nagy része 2007-ben fejezi be fejlesztését, képzését, korszerûsítését, a vártnál nagyobb kihívás elé állítja a támogatási szerzôdések megkötése után a megvalósításban döntô részt vállaló szervezetet, a Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht-t.

között szinte egyedi, de mindenképpen a legszorosabb a Vátinál. Szükségünk is van a szoros kapcsolattartásra a kedvezményezettekkel, mivel a program sikerét nem kizárólag az elköltött pénz mennyiségével mérjük, hanem azzal, ahogyan a projektek illeszkednek a célokhoz, a szakmai és idôbeli maradéktalan teljesüléssel. Ezért fontos számunkra a szinte mindennapos kapcsolat a kedvezményezettekkel, melynek keretében 2006-ban több mint 1300 kifizetést végeztünk el, közel 800 monitoring látogatást bonyolítottunk le, mindezt majdnem 400 REGIONÁLIS JELENLÉT helyszíni ellenôrzéssel egészítettük ki. Ezt a hihetetlen méretû munkát kizárólag a feladatA társaság olyan országos hálózattal ren- ra akkreditált saját szervezet munkatársaival delkezik, amely kezeli, alkalmazza és betartat- oldjuk meg. Természetesen ezt a teljesítményt ja a területi sajátosságokat, a központi irány- nem lehetne elvárni egy kizárólag központtal mutatásokat, szabályorendelkezô szervezettôl kat, valamint képes zök- 2006-BAN TÖBB MINT 1300 KIFIZETÉST vagy akár nagyobb létkenômentesen alkalmaz- VÉGEZTÜNK EL, KÖZEL 800 MONITORING számú, de alacsony színkodni a decentralizációs LÁTOGATÁST BONYOLÍTOTTUNK LE , vonalon szervezett rendviszonyokhoz. A regioná- MINDEZT MAJDNEM 400 HELYSZÍNI ELLEN- szer munkájától sem. lis jelenlét mind az idô-, ÔRZÉSSEL EGÉSZÍTETTÜK KI. A program még nem mind a költségráfordítás zárult le, és folyamatosan szempontjából a leghatalálkozunk újabb megtékonyabb közremûködô szervezetté tette a oldásra váró helyzetekkel, amelyeket a tertársaságot. A közvetlen, jó ügyfélkapcsolat vezési szakaszban nem lehetett elôre látni. pedig az NFT I-et megvalósító szervezetek Hiába az alapos, gondos elôkészítés mind a 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

29

nincs hasonló ismerete, akárcsak olyan külsô tanácsadóra, akinek profilja kizárólag pályázatírásból áll, a késôbbi megvalósítást és projektzárást már nem vállalja. Ha a pályázó szervezet mûködésének/költségvetésének jelentôs hányadát teszik ki a pályázatok, érdemes kialakítani egy ehhez értô belsô csapatot. Mindenképpen javasolt ez a 4-5 ezresnél nagyobb települések önkormányzatának, vagy olyan civil szervezeteknek, ahol 10-15-nél több az alkalmazott. Nézzünk egy egyszerû példát, amely alátámasztja az elôbbieket: a pályázatokban megnevezett feltételezések és kockázatok esetét. Ezek definíciószerûen azokat a tényezôket jelölik, melyek, ha bekövetkeznek, negatív hatással lesznek a projektre (ez a kockázat), vagy olyan tényezôk, melyek megvalósulása szükB E L S Ô S VA G Y K Ü L S Ô S séges a projekt sikeréhez (ezek a feltételeSzeretnénk felhívni a figyelmet néhány olyan, zések). A projekten kívüli kockázatokkal és fela pályázatok összeállításával és a projektek tevésekkel kapcsolatban a projektmenedzsmegvalósításával kapcsolatos szempontra, mentnek alapvetôen nincs felelôssége, bár amelyeket tapasztalatunk szerint gyakran ezek fontosak a projekt kimenetelét illetôen. nem vesznek figyelembe a pályázók, ked- Ám ha nagy a kockázatok bekövetkeztének vezményezettek, s ezzel késedelmet vagy sú- valószínûsége és nem realisztikusak a feltevések, maga a projekt is kérdésessé válhat. lyosabb következményeket idéznek elô. A pályázó szervezet életében fontos az a pil- Gyakori pályázatírói hiba az, amikor el kívánlanat, amikor eldönti, hogy szervezeten belül ván kerülni, hogy a pályázatot majdan értéépíti-e ki pályázatíró-megvalósító csapatát, kelô személyeket elbizonytalanítsa a pályázat megvalósíthatóságát illevagy külsô szakértôt bíz tôen, ezeket a tényezôket meg e feladatok ellátásáA PROJEKTEN KÍVÜLI KOCKÁZATOKKAL ÉS nem részletezi a pályával. Mindkét módszerre FELTEVÉSEKKEL KAPCSOLATBAN A PROzatban (és az esetlegesen és többféle kombinációra JEKTMENEDZSMENTNEK ALAPVETÔEN ahhoz kapcsolódó megis akadnak példák, sikeNINCS FELELÔSSÉGE, BÁR EZEK FONTOSAK valósíthatósági tanulresek és nehézségekkel A PROJEKT KIMENETELÉT ILLETÔEN. ÁM mányban). Ettôl persze a terhesek egyaránt, jórészt HA NAGY A KOCKÁZATOK BEKÖVET kockázatok és feltéa pályázó tevékenységi KEZTÉNEK VALÓSZÍNÛSÉGE ÉS NEM REAtelezések léteznek a valóprofiljától és méretétôl LISZTIKUSAK A FELTEVÉSEK, MAGA A PROságban, de ezeknek nemfüggetlenül. E szakembeJEKT IS KÉRDÉSESSÉ VÁLHAT. hogy a leírása, hanem a rek kiválasztásakor figyesaját célokra történô fellembe kell venni, hogy pozitív támogatási döntés esetén is a pályázat mérése is hiányzik. Amikor azután beösszeállítása csak akkor eredményez meg- következik a külsô kockázatok valamelyike, és valósítható projektet, ha a pályázatíró szakem- negatív hatással van a projektcélok megvalóber (szakemberek) vagy cég rendelkezik pro- sulására, a projektgazda egyrészt nincs feljektmegvalósítási tapasztalattal: projektme- készülve a helyzet kezelésére, másrészt nincs nedzsment, közbeszerzés, vállalkozói szer- jogi alapja arra, hogy a támogatási szerzôdése zôdések, pénzügyek. Kockázatos tehát olyan mellékletét képezô eredeti pályázat szövegébelsô kollégára bízni ezt a feladatot, akinek ben hivatkozzon a gondos és elôrelátó projektprogramozás, mind a pályázók részérôl, 2006ban mégis több mint 700 szerzôdésmódosítás vált szükségessé. Mindezek elôkészítése és feldolgozása a képviseleteken, a régiókban mûködô program megvalósító irodákban kezdôdik, melyet a társaság minôségbiztosítási rendszerének megfelelôen több szervezeti egység ellenôriz. Mindezzel minimalizáljuk a hibás teljesítéseket. A program megvalósulásában 2007. sem ígérkezik sokkal könnyebbnek. Ugyanis ebben a két esztendôben valósul meg a program eredményeinek döntô része, most lesznek az átadások, így 2007. is sok munkát kíván a közremûködôktôl.

30

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ

tervezésre. A jó megoldás erre a problémára a tapasztalat szerint a konzekvens és logikus projekttervezés, amely – optimális esetben az érintett partnerek bevonásával – a pályázatírás szakaszában végiggondolja a projekttevékenységek és célok kapcsolatát egymással és a külsô tényezôkkel. Jó módszer erre például a Logikai Keretmátrix, de a lényeg a tartalom: egy projekt megvalósítása során bekövetkezô lehetséges problémákat sokkal jobban látja elôre az, aki vett már részt ilyenben. A feltételezéseket, kockázatokat és az azokra adható válaszokat a pályázat szövegében világosan bemutatva meggyôzhetôk az értékelôk és döntéshozók arról, hogy a pályázó következetesen végiggondolta a majdani lebonyolítást. Ugyanakkor, ha valamely kockázat vagy feltételezés meghiúsítja a projektet, de a jóváhagyott pályázati dokumentum tartalmazza a leírását, ez jó alapot adhat a kedvezményezett szervezetnek jóhiszemûsége és alapossága alátámasztására, végsô soron anyagi veszteségei csökkentésére. Ezzel függ össze a projektek elôkészítettsége is, ami nem csak a beruházásoknál kulcskérdés. A képzési vagy turisztikai fejlesztésben nagy körültekintéssel és alapossággal kell eljárni a célcsoportok feltérképezése és megszólítása során. Egy új szakképzési kurzus kidolgozását és elindítását célzó projekt meghiúsulását okozhatja például, ha a képzésre nem találnak elég jelentkezôt, vagy ha túl nagy a lemorzsolódás. Gyakori hiba még mindig, hogy a pályázatok nem többéves folyamatos elôkészítô munka után állnak össze, hanem egy éppen megnyíló pályázati kiírásra, általában a pályázati határidô lejárta elôtti utolsó napokban készülnek el, gyakran jóval régebbi mûszaki vagy egyéb szakmai tervek tartalmát ismertetve az adott ûrlap kérdéseire válaszolva, s így már általában nem jut idô a részletek kimerítô és aktualizált vizsgálatára, a projekt finomhangolására. A beadás elôtti sietség gyakran okozza azt is, hogy egy jó tartalmú pályázat prezentációs szempontból gyenge, s itt nem elsôsorban a helyesírási hibákra kell gondolni. Kevés pályázaton érzôdik az, hogy nem egyszerûen válaszol az ûrlap kérdéseire, hanem meg akarja 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

gyôzni az értékelôket arról, hogy a projektre az adott helyen és idôben szükség van, valós problémákra, lehetôségekre válaszol, s mindezt logikusan, adatokkal alátámasztva, tömören tálalja.

BIZALOM ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Nagyobb infrastrukturális projektek esetén szükség van olyan megvalósíthatósági tanulmányokra, melyek költség-haszon elemzést tartalmaznak. Minél nagyobb összegû egy beruházás, annál fontosabb, hogy a várt beruházási költség, a kapcsolódó jövôbeni becsült jövedelmek és kiadások reálisak legyenek, hiszen ez alapján kell meghozni a döntést arról, hogy meg akarja-e valósítani a pályázó a projektet, mennyi támogatásra pályázik ehhez, illetve hogyan választ a mûszaki tartalom alternatív megoldásai közül. Egy ilyen elemzés költséges, és csak kivételes esetekben lehet rövid idô alatt elvégezni, ugyanakkor nagyban csökkenti a megvalósítás és mûködtetés kockázatait. A projektek megvalósításának fontos eleme a szervezeti felépítésük. Ez jelenti egyrészt a projektgazda szervezeti viszonyait, belsô felelôsségi rendjét s a partnerek bevonásának módját és mélységét is. Meglepôen gyakori – különösen önkormányzatoknál – az a hiba, hogy a projektgazda szervezeten belül számosan felelnek a projektért vagy annak egyes részleteiért, ugyanakkor nincs egyetlen valódi fô felelôs vagy koordinátor. A felelôsség alatt itt elsôsorban nem jogi természetût értünk, hiszen hivatalosan minden projekt esetén kötelezô megnevezni az aláírókat és a kapcsolattartót. Ugyanakkor tanácsos a projektgazda szervezeten belül megtalálni és ami legalább ennyire fontos, valódi és tartós felhatalmazással ellátni egy olyan személyt, aki folyamatosan nyomon követi és szervezi a megvalósítást, kommunikál a külsô szereplôkkel. A partnerségi kapcsolatokkal összefüggésben természetesen kiemelt jelentôsége van a bizalomnak és a kommunikációnak. Ez már a pályázat beadása elôtt megkezdôdik, de gyakran általános és felületes szinten marad. 31

Ugyanakkor számos belsô kockázatot – mint szakaszban tájékozódik a támogatás majdani amilyen például egymás érdekeinek nem kifizetésének lehetséges módjairól, ezek vármegfelelô ismerete, vagy a megvalósuló pro- ható ütemérôl. Ilyen információk birtokában jekt hosszú távú használatára vonatkozó jobban meg tudja tervezni, hogy a projekt eltérô elképzelések – csak a tartalmi kérdések egyes szakaszaiban mennyi pénznek kell renfolyamatos egyeztetésével lehet kiküszöbölni. delkezésére állnia. A likviditási problémák A bizalmat a részletekrôl való rendszeres kiküszöbölésére pénzintézeti segítséget vehet tájékoztatással lehet fenntartani. Gyakran igénybe, de a projektgazdáknak nagy adódik ennek hiányából probléma olyan infra- könnyebbség lehet az is, ha a közbeszerzési strukturális beruházásnál, amelyet több ön- eljárások lefolytatása és a vállalkozói szerzôkormányzat vagy civil szervezet közösen dések megkötése során figyelembe veszik ezehasznál, mûködtet. Azoknál a térségi hulla- ket a fizetési feltételeket. Mindenképpen javadék- vagy szennyvízkezelési projekteknél solt tehát már a projekt tervezésekor kiemelten például, ahol egy önkormányzat volt a foglalkozni a pénzügyi ütemezéssel és ennek a szempontnak különös fiberuházó, de a rendszer gyelmet szentelni a váltöbb településre is kiterA PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK lalkozókkal kötött szerzôjedt, a problémák rendFONTOS ELEME A SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÜK. désekben. Meglepô mószerint a projektzáráskor EZ JELENTI EGYRÉSZT A PROJEKTGAZDA don még ma is gyakran vagy utána, a mûködtetés SZERVEZETI VISZONYAIT, BELSÔ FELELÔSSÉelôfordul, hogy akár egy körül keletkeztek. Ez jóGI RENDJÉT, S A PARTNEREK BEVONÁSÁnyílt közbeszerzési eljárás részt abból fakadt, hogy a NAK MÓDJÁT ÉS MÉLYSÉGÉT IS. után a megbízó, tehát a partnerek egy része vagy projektgazda a saját összessége idôközben ébredt rá anyagi és egyéb érdekeire, igényeire, szempontjából nagyon elônytelen szerzôdést ami a partnerek között idejében elindított, köt a vállalkozóval. Ilyen eset lehet például a nyílt, jól szabályozott és folyamatos kommu- nagyon alacsony kötbér kikötése, vagy akár rövid fizetési határidôk megállapítása. Ennek nikációval megelôzhetô lett volna. megfelelôen érdemes bevonni a közbeszerzések és a szerzôdések dolgában nagy gyakorlattal rendelkezô, a vállalkozótól független ELÔNYTELEN SZERZÔDÉSEK közbeszerzési szakértôt illetve jogászt. Nagyon fontos pozitív körülmény e probléJellemzô és általában a tapasztalatlansággal vagy a sietséggel magyarázható hiba a projekt mákkal kapcsolatban, hogy 2007 és 2013 köidôtartamának és ütemezésének nem meg- zött az alapvetô pályázati célok hosszú idôre felelô tervezése a pályázatban. Ezzel összefüg- rögzülnek, ugyanakkor megjelenik a kétlépgésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az csôs pályáztatás rendszere is. Tehát a pályázó ûrlapokon elvárt ütemezésnél jóval részlete- szervezeteknek valóban több lehetôségük lesz sebb, az egyes tevékenységek és azok felelôsei arra, hogy mûszakilag és gazdaságilag megfeszintjére lebontott ütemtervre van szükség lelôen elôkészített, egymásra épülô és hosszú akkor, ha biztonságos projektmenedzsmentet távon is mûködôképes projekteket tervezakar valaki végezni. Ennek oka egyrészt az, zenek és valósítsanak meg. Matisz János hogy az általában nagy számú résztvevô ügyvezetô igazgató tevékenységét koordinálni kell, másrészt a Váti Kht. Operatív Program Végrehajtó projekt megvalósításának pénzügyi része. Igazgatóság, Budapest Számos projekt problémája volt már, hogy nem készült fel a projektgazda a megvalósítás Polgár Tibor során elôálló likviditási problémákra. Az ezzel területi igazgató kapcsolatos kockázatok nagyban csökkentVáti Kht. Területi Iroda, Szombathely hetôk azzal, ha a pályázó már a pályázati 32

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ A TELEPÜLÉSEKEN

Milyen irányban fejlôdhetnek a települések? Nagyér község fejlesztése Nagyér Csongrád megye délkeleti részén fekszik, lakosainak száma 625. A felbomlott termelôszövetkezet hagyatékaként ma is mezôgazdasági, fôként külterjes termelési forma jellemzi, ezen belül általános a gabonafélék termesztése.

Az alföldi emberre jellemzô túlzott óvatosság még azt a kevés innovatív készséget is kiölte az emberekbôl, amely a kilencvenes években szép reményekkel indította útjukra ôket. Egy ilyen kis közösségben, mint Nagyér a legfôbb szervezô erô a helyi önkormányzat. Ezt felismerve igyekeztünk is ennek szellemében végezni munkánkat. Elôször a település fejlôdésének az alapját vetettük meg. Ez az alap javította az itt élô polgárok komfortérzetét. Az önkormányzat a legégetôbb infrastrukturális területeken avat-

2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

kozott be. Koncepciót készítettünk, hogy a lehetôségeink közül nehogy megelôzzék a sürgôsek a fontosakat. Az így felállított sorrendet csak idônként változtatták meg a pályázati kiírások, ezért kerülhetett sor a mûködés folyamatos fenntartása mellett a kitûzött célok megvalósítására. 1993-94-ben pályázati támogatás segítségével valamennyi belterületi utat szilárd burkolatúra építettük ki, valamint javítottuk a község ivóvizének minôségét egy nagy értékû tisztítóberendezés felszerelésével. Új orvosi

33

rendelôt, gyógyszertárat építettünk, mellyel nem csak a helyi egészségügy tárgyi feltételeit javítottuk, hanem a régi orvosi rendelôt felújítva, átalakítva, megfelelô körülményeket tudtunk teremteni az idôsek ellátásához. Ezt követôen, jobbára megyei pályázati pénzalapokból (TEKI, CÉDE) évenként több közintézményt is a pincétôl a padlásig átfogóan felújítottunk. A megyeiek mellett folyamatosan pályáztunk országos kiírású pályázati pénzalapokra is, amelyekbôl méretünknek megfelelôen szintén részesültünk. 2006-ra valamennyi közintézményünk épületét felújítottuk. Mindezen fejlesztések összefüggtek az itt élô emberek ellátásával, akár kötelezô, akár önként vállalt feladatokról van is szó. 2004-ben, alkalmazkodva az állam új elvárásaihoz, olyan fejlesztésekbe kezdtünk, amelyek már az itt élôkhöz közvetlenül is kapcsolódnak. Önkormányzatunk a helyi foglalkoztatást kívánta elôsegíteni, amihez képzéssel, információ átadással (ROP-3.2.1 nyertes pályázat), illetve egy merôben új tevékenység meghonosításával kívánunk „étvágyat” gerjeszteni polgárainkban. Célul tûztük ki a falusi vendéglátás és a népi mesterségek oktatását, felélesztését. Ingatlanokat vásároltunk, amelyek felújítására szintén pályáztunk. Az épületek kialakítása most is folyik, bennük

34

várhatóan 2007 ôszén kezdôdhet a tevékenység. A 2007-2013-as években befejezzük a már megkezdett beruházásokat, és rövidesen szeretnénk megtölteni ôket a funkciójuknak megfelelô tartalommal is. Településünk éppen az ingerszegény környezet miatt kiválóan alkalmas a falusi vendéglátás meghonosítására. Ehhez azonban nem elég szálláshelyeket létesíteni, turisztikai illetve ezzel összefüggô programokat is szeretnénk kínálni, valamint épületet biztosítani a népi mesterségek, népmûvészetek széles skálájának a gyakorlásához. Ezen a területen még sok a tennivalónk, és nem egyszerû megküzdeni a helyi ellenállással sem, ami a szokatlan tevékenységtôl való idegenkedés. Reményeink szerint mint alternatív megélhetési forma néhány éven belül elterjed az itt lakók körében, így önkormányzatunknak a késôbbiekben csupán koordinatív feladatot kell ellátnia. Elképzeléseinkhez természetesen még jelentôs infrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség, melyek finanszírozására igénybe szeretnénk venni az elôttünk álló évek uniós forrásait.

Lôrincz Tibor polgármester Nagyér

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ A KISTÉRSÉGEKBEN

Kistérségi együttmûködés és elkötelezettség A Homokhátság felkészülése a várható kihívásokra A Mórahalom Város Önkormányzata gesztorságával és mórahalmi székhellyel mûködô Homokháti kistérség, a létrejöttében és mûködtetésében oly sokat vállaló Nógrádi Zoltán segítségével az elmúlt 12 évben széles szervezeti rendszert és számos minta értékû projektet valósított meg. A kezdetekben 15 településbôl álló együttmûködés a folyamatosan változó jogszabályi környezetet, illetve önkormányzati elvárási rendszert követve alakította ki a civil, önkormányzati és gazdasági együttmûködés kereteit. A kistérség fenntart egyesületet, területfejlesztési társulást, gazdasági társaságot és többcélú önkormányzati társulást is. Ezt a szervezeti rendszert több specifikus térségi együttmûködés is támogatja, mint amilyen például az iskolaszövetség, a jegyzôk egyesülete, a háziorvosok, falugazdászok együttmûködése.

A Homokháti kistérség elsô stratégiai fejlesztési dokumentuma az 1997-ben készült átfogó területfejlesztési koncepció volt, amely az akkor elvárt tervezési metodika szerint, igen alapos adatgyûjtési és egyeztetési folyamat részeként, teljes egészében helyi szakértôk igénybevételével készült. A résztvevô települések az elôzetesen felvázolt fejlesztési stratégiai irányvonalak alapján kiválasztották az általuk is vállalható fejlesztési célokat és a megvalósításukhoz tartozó dinamikát. Már ebben a tervezési dokumentumban is megfogalmazódott, hogy a térség csak úgy juthat elôre, ha kiemelünk néhány jól meghatározott fejlesztési területet, és ezeket következetesen, tervezési, operatív szinten és a napi aprómunkában is végigvisszük. Az itt megfogalmazott irányok közül a helyi népesség megélhetését szolgáló, hagyományokra épülô, de ezzel együtt innovatív szemléletû agrárfejlesztések jelentik a legerôteljesebb irányvonalat. Az alapdokumentum gerincét emellett a térszerkezeti sajátosságokból adódó tanyaprogram – a maga szociális, környezetvédelmi, társadalmi és gazdálkodási vetületeivel –, a speciális turisztikai fejlesztések, valamint (a késôbb intelligens kistérség programként megfogalmazódott) közigazgatáskorszerûsítési, kommunikációs és informatikai innovációk fejlesztési blokkja alkotja. 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

VÁLTOZÓ TANYAVILÁG E fejlesztési dokumentum alapján kezdôdött meg a kistérség területi szereplôi által is vállalt célok megvalósításának hosszú folyamata. Az operatív megvalósítás közelébe kerülô minden ágazati program az érintett terület tüzetes átvilágítását, valamint a tervezett programcsomagok részletes kidolgozását követôen kerül a kistérség döntéshozói elé, akik településük érdekét képviselve döntenek a megvalósításról. Ilyen formában indult el többek között a térség agrárfejlesztési programja, amely esôsorban az itt élô emberekre építve alakította ki az országosan is minta értékû, az elsô elismert TéSZ-ként nyilvántartásba vett Mórakert Szövetkezetet. Az évek folyamán a szövetkezet mellett a Mórahalmon 1997-ben létesült Homokháti Térségi Agráripari Park betelepülô vállalkozásai együttmûködnek a helyi agrártermékek feldolgozása, piacra juttatása érdekében. A helyi társadalom életminôségének javítása, a lakosság helyben tartása érdekében kiemelkedôen fontosak az elmúlt évek tanyai fejlesztései. A kilencvenes években még csak az önkormányzatok józan belátása, az esetenként megfogalmazódott lakossági igények és a településvezetôk jövôbelátása vagy 35

A Mórakert Szövetkezet egyik jellemzô terméke a válogató gépsoron.

megérzései ösztönözték a külterületeken élôk helyzetét javító akciókat. A térségi szintû intézkedések közül az elmúlt évtized egyik szakmai sikerének tekinthetjük a helyi kezdeményezésre az országos költségvetésbe visszakerült tanyai normatívát. A 21. század a tanyavilágot is megváltoztatja. Annak érdekében, hogy ezt megismerjük s a meglévô eszközökkel erre felkészüljünk (védekezzünk vagy a változások élére álljunk), 2000-ben alaposan és szerteágazóan felmértük a kistérség 15 településének tanyáit. A csaknem 10 ezer külterületi ingatlant ötven kérdezôbiztosunk járta be. Általános helyzetképet adtak a tanyák lakóiról, infrastrukturális, gazdálkodási és humán környezetérôl, a problémákról és a tervekrôl. A tapasztalatok alapján a tanyaiak szívesen közremûködtek az adatszolgáltatásban, egyetlen olyan tanya sem akadt, ahol megtagadták volna a válaszadást. Az átfogó felmérés mellett 2001-ben elvégeztünk egy speciális tanyai ifjúságkutatást is. Az így begyûjtött információk alapos statisztikai és térinformatikai rendszerekkel támogatott elemzését követôen fogalmaztuk meg a terület specifikus fejlesztési céljait. Az intézkedéscsomagok az érintettek problémáiból indulnak ki, és rendelkeznek a célcsoport teljes támogatásával. A komplex tanyafejlesztési program keretein belül ezek alapján fogalma36

zódtak meg a speciális igényekre szabott fejlesztési területek. Ebbôl csak egyet emelek kis: az országos mintává vált tanyagondnoki szociális modellprogramot. A speciális terület speciális ellátási forma kialakítására ösztönzött bennünket, melyet „tanyagondnoki rendszer” címen kistérségük definiált és próbált ki. Eredményeink meggyôzték a szakterület döntéshozóit, így került ez az ellátási forma az állami támogatási rendszerbe, segítve ezáltal a külterületi lakókkal rendelkezô önkormányzatok munkáját.

KOMMUNIKÁCIÓS FEJLESZTÉS A jövô kihívásainak mindig igyekeztünk elébe menni. Az informatikai, a kommunikációs rendszerek fejlôdése, a lakossági ügyintézési folyamatok modern formái, az együttmûködési technikák területén a feltett kérdésekre különösen izgalmas válaszokat lehet kapni. A kialakított együttmûködés, illetve az alkalmazott technika olykor sok nehézség árán, de hatékony és eredményes munka alapjait teremtik meg, és önmagukban jelentôs a fejlesztési potenciáljuk. A kistérségi együttmûködés kezdetén az egyik legelsô közös projekt már a települések informaFA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ A KISTÉRSÉGEKBEN

tikai és internetes kommunikációs fejlesztését célozta meg. Azóta számos, erre épülô, de az akkorit már jóval meghaladó térségi projekt valósult meg. Most annak a kilenc településre kiterjedô, a közigazgatási folyamatokat teljesen új informatikai alapokra helyezô rendszernek a bevezetése zajlik, amelynek segítségével a térség lakói és vállalkozói a települési hatósági ügyeiket otthonról, várakozás nélkül, jóval gyorsabban intézhetik. Ami már megvalósult, annak talaján új ötletek növekednek. Új kihívások várnak új válaszokat, a helyi, kistérségi fejlesztôk munkáját ez teszi igazán vonzóvá. Az alapos tervezést, a hosszú távon gondolkodást, a nem az asztalfióknak gyártott, egymásra épülô fejlesztési programok kidolgozását és módszeres követését, emellett persze szükség szerint kritikus újra átgondolását azonban nem lehet megtakarítani, sem lelkesedéssel pótolni. A Homokháti kistérség eddigi eredményeit a helyi emberek közösen érték el, olykor lelkesedve, máskor annál kevésbé. Ám mindig a közösen meghatározott fô vonalakhoz illesztett fejlesztések voltak az igazán eredményesek.

TERÜLETI EGYEZTETÉS A térségi közös munkát egy ma már 14 szakembert foglalkoztató kistérségi iroda segíti. Az iroda létrejötte, a minimális források ellenére történô folyamaEgy tanyalakó és a falugondnok

2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

tos fejlôdése talán küzdelmesebb volt, mint más térségekben. A mindennapi küzdelemnek, illetve a folyamatos fejlesztési igénynek köszönhetôen az irodában dolgozó kollégák részben saját gyermeküknek tekintik a kezük alatt kialakult programokat, projekteket. A homokháti önkormányzatok által életre hívott kistérségi iroda a kezdet kezdetén Mórahalom Város Polgármesteri Hivatalában kapott helyet. 2000-ben vállalkozásfejlesztési célú projekt anyagi kereteibôl egy régi Klebelsberg-iskola felét újítottuk fel és laktuk be. Ekkor három felszerelt irodát, egy nagy, harminc fôt befogadó oktató- tárgyalótermet és a kiszolgáló helyiségeket alakítottuk ki. 2004-ben a kistérségi feladatok nagyobb létszámot és ezzel együtt irodabôvítést is kívántak. Ebben az évben az alapterületet egy SAPARD projekt támogatásával megdupláztuk. Az iroda a színvonalas munkához szükséges valamennyi technikai és dologi feltétellel rendelkezik, a számítógépektôl kezdve a modern telekommunikációs hálózatig és az autóig. Minden térség jövôjét meghatározza, hogy hogyan készül fel az elôre várható kihívásokra: hajlandó volt-e áldozni idôt, pénzt s más erôforrást arra, ami majd csak késôbb következik be, ha bekövetezik egyáltalán, és mennyire rugalmasan követi a változásokat. Kistérségünk több szinten igyekszik a stratégiai dokumentumaiban rögzített fejlesztési céljait az NFT II. ágazati fejlesztési programjaiban megjeleníteni. Területileg és céljaiban természetesen a Dél-alföldi régió regionális operatív programja áll hozzánk közelebb, tehát e dokumentum kimunkálásában igyekeztünk több szinten is részt venni. Immár két éve folyamatosan gyûjtjük a településeinken felmerülô projektjavaslatokat, amelyeket a tervezésért felelôs ügynökségnek továbbítunk. Aktívan részt vettünk a régió által szervezett programokban, így a „Szikra” nevû ágazati és területi szinteken futó felkészítô programsorozatban is. A Dél-alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesülete tagjaként komoly szerepet vállalunk a regionális tervdokumentum szakmai vitájában, és területi egyeztetési feladatokat is ellátunk. Az elmúlt évek területi tervezésre felhasználható forrásainak túlnyomó többségét a stratégiai tervezés mellett az operatív projektek kimunkálására fordítottuk. Elkészült számos konkrét fejlesztési program kiviteli tervdokumentációja, üzleti terve, illetve 37

A kistérségi iroda épülete

megvalósíthatósági tanulmánya, melyeket ebben az idôszakban pályázati forrásokból szeretnénk létrehozni. Például engedélyezési szintû tervekkel rendelkezünk több település külterületen létesülô családi napközijére, alternatív jövedelemszerzést biztosító kézmûvesház-hálózatra, turisztikai vonzerônket növelô kerékpárút-hálózatra, a mezôgazdasági termékek feldolgozását segítô üzemekre, a megújuló energiákat hasznosító tanyai épületekre és ezt még hosszasan lehetne sorolni.

SZERENCSE ÉS KITARTÁS IS SZÜKSÉGES A regionális együttmûködés erôsítésére közös munkacsoportot hoztunk létre a szomszédos kisteleki székhelyû kistérséggel. A munkacsoport feladata, hogy az adottságaiban és lehetôségeiben hasonló két terület közös, egymást erôsítô fejlesztési célrendszert alakítson ki, a terület fejlesztési projektjeit pedig igyekezzen szinkronban és kapcsolatban tartani. Ennek az elképzelésnek komoly tervezési gyökerei is vannak, hiszen 1999-ben a két térség közös agrárstruktúra és vidékfejlesztési tervezési dokumentumot is készített. A két térség határozatban is kinyilvánította együttmûködési szándékát, amelyben kezdeményezte a Homokháti kistérség programrégió létrehozását. Ágazati fejlesztési csoportokat, stábokat alakítottak ki a kistérségi iroda munkatársai vezetésével, külsô szakmai szervezetek támogatásával, néhány esetben diákok, leendô munkavállalók, gyakornokok bevonásával. Az ágazati specifikus 38

munkacsoportok feladata, hogy megszólítsák az adott terület potenciális pályázati szereplôit, s a lehetô legalaposabban tájékoztassák ôket a várható lehetôségekrôl. Emellett fel kell készülniük arra, hogy a pályázati felhívások megjelenésekor segítséget nyújtsanak a hozzájuk forduló pályázóknak. Hiszen nem csak az a feladatunk, hogy az önkormányzatok elképzeléseit támogassuk, hanem az, hogy a térséget együtt tegyük sikeressé. A munkacsoportok tevékenységének eredményeként már az elôkészítési fázisban több mint háromszázan szolgáltattak magukról információt azzal a céllal, hogy majd közösen próbáljuk megszerezni a fejlesztési forrásokat. A hatékony felkészüléshez szükség van  a területi szereplôk megfelelô szintû együttmûködésére, elkötelezettségére,  jól definiált és egymásra épülô fejlesztési stratégiára, programcsomagokra,  a kidolgozott programok megvalósítását elôkészítô, már kidolgozott és engedélyezési folyamatban lévô tervdokumentumokra, tanulmányokra,  jó szakmai színvonalú menedzsmentre és infrastruktúrára,  a terület szakmai és politikai érdekképviseletére,  némi szerencsére, hogy a terület specifikus fejlesztési elképzelései illeszkedjenek az országos szinten deklarált célrendszerhez, meg tudjanak jelenni az ágazati fejlesztési programokban, tehát legyen a megoldásukhoz rendelt pályázati lehetôség,  azok kitartására, akik az egyeztetési folyamatokban, a pályázati elôkészületekben, a pályázatok benyújtásában és megvalósításában vesznek részt (ugyanis azt az elképesztô mennyiségû adminisztrációt, amit ez a folyamat kíván, igen kevesen képesek precízen, a bürokrácia által elvárt módon végigcsinálni). A feltételek mindegyike együttesen szükséges ahhoz, hogy a következô fejlesztési periódus lehetôségeit az érintettek hatékonyan használják fel céljaik megvalósítására. Fodor Csaba kistérségi irodavezetô

Matula Anikó a Homokhát Kht. ügyvezetôje, Mórahalom FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ A KISTÉRSÉGEKBEN

Aba és a Sárvíz kistérség a „megújulás kapujában” Mottó: „Részbôl lesz egész, teli üresbôl, új a régibôl, sok a kevésbôl.” Lao-Ce: Tao te king

Aba a névsorban elfoglalt helye szerint Magyarország elsô települése. Nyugodt, dunántúli nagyközség, amely rövidesen kisváros lehet. Fejér megye déli részén a halmozottan hátrányos falvak egyike. Nem nagyon ismernék nevét a megyén túl, ha az elmúlt években nem tûnt volna ki stratégiai szándékaival és kreatív magatartásával, amelynek köszönhetôen 2004-tôl az önállóvá vált Sárvíz kistérség központja. Az elônytelen helyzetû magyar falvak és kistérségek hátránya legalább két különbözô típusú problémahalmazt jelez. Élesen más a helyzetbôl és más a mentalitásból fakadó hátrány. Kétszeres a hátrány, ha a településnek rossz a helyzete és kedvezôtlen mentális állapota miatt is tartós lemaradásra van ítélve. A jövôtlen helyzet is különbözô típusú folyamatokat takar, hiszen az elônytelen földrajzi helyzet, a szerencsétlen gazdaságtörténeti pozíció, a társadalomfejlôdési lemaradás vagy a tudásfelhalmozás és tudáshasznosítás gyengesége külön-külön is, de együtt különösen erôs hátrányos helyzetet okoz. A kedvezôtlen mentális állapot is számos tényezôbôl áll össze, például a helyi társadalom szétesettségével gyakran együtt járó belharcokból és cselekvésképtelenségbôl, vagy a választott önkormányzati testület marakodásából és a polgármester kreativitásának teljes hiányából.

Ha valaki kicsit is ismeri Fejér megye gazdasági-társadalmi helyzetét, nem nehéz felmérnie, hogy a megye déli kistérségei, avagy a Székesfehérvártól délre esô kisebb-nagyobb falvak alapvetôen még mindig posztfeudális vagy posztagrár övezetet képeznek. Számunkra eleve feltevés volt, hogy a továbbélô posztfeudális környezet az új század elején számos elônnyel is járhat, mert a hagyományok megtartása, a fenntartható fejlôdés 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

ígéretes elôfeltételei, a helyi társadalmak részleges belsô kohéziója jó kiindulópontot adhatnak egy tudásközpontú és tartósan fenntartható fejlôdés számára.

A VONZÓ KISVÁROS JÖVÔKÉPE Aba nagyközség távolról nézve akár úgy is látszódhatna, hogy ezen a településen feltehe39

tôen egyaránt jelen van legalább a részlegesen hátrányos helyzet és a hátráltató mentalitás. Ha jobban belegondolunk s óvatosabban fogalmazunk, azt gondolhatjuk, hogy Aba a gyenge hátrányos helyzet és a gyengén hátrányos mentalitás jellemzô típusa lehet. Aba viszont közelrôl nézve meglehetôsen más képet mutat, mert a várakozáshoz képest erôs pozitív mentalitás és egyre kedvezôbb helyzet jellemzi. A Sárvíz kistérség és Aba földrajzi helyzete az elmúlt tíz évben ígéretessé vált, mert nincs túl közel a megyeszékelyhez és nincs túl távol sem Székesfehérvártól, amely jelenleg éppen prosperáló globális alközponttá válik. Ha ez a nagyváros tartósan jó helyzetben marad, akkor ez egyrészt a zöldövezeti Aba számára természetközpontú lakópark szerepét kínálja, másrészt a repülôtér és a hozzá kapcsolódó ipari-technológiai park létrejötte Abát (a kistérség központjaként is) integrálhatja a tudásalapú gazdaságba. A globális folyamatok néhány elemének helyi adaptálása mellett – az önkormányzati testület és a helyi közösség jónéhány tagja kreatív mentalitásának köszönhetôen – létrejönnek vagy körvonalazódnak az abai lokális egyediségek. Ezek azok a fejlesztési eredmények és elképzelések, amelyek Abát más sikeres településsel összehasonlítva is sajátos egyéni arculattal látják el. Ilyen például a regionális szerepet is betöltô mûvészeti iskola, a vonzó falusiturizmuskínálat és turizmuspark terve, a helyi társadalmi szerzôdés és demokráciakísérlet, a kistérségi szerepet ellátó teleház és információs központ, a kistérségi rendôrôrs terve, a vállalkozói ház, a tervezett kézmûves park, a most megszületô faluközpont, agrárklaszter, a tervezett intelligens családi házak csoportja, a helyi internet- és televíziós szolgáltatás és sok minden más. Aba tehát szervesen fejlôdési pályán halad az intelligens várossá válási úton. Ennek a jelképe a 2006-ban átadott új/felújított községháza, amelyet már városházának is nevezhetünk. Hasonló helyzetben van a Sárvíz kistérség, amely két éve önállósult, s a kilenc település részben a székesfehérvári, részben a sárbogárdi és enyingi kistérségbôl vált ki. Elôször is 40

fontos megemlíteni, hogy a Sárvíz kistérség létrejöttét alapvetôen elôkészítette és elfogadhatóvá tette az ezredforduló elôtt és után végigvitt tervezési-programozási modell. Az intelligens kistérségi stratégia szerint a Sárvíz kistérség területi érdeke a következô: 1. a kistérség (relatív) önállóságának megszilárdítása; 2. itt valósuljon meg a megyei információs társadalom fejlesztés keretében a három-öt intelligens kistérségi mintaprojekt egyike (sôt vezetô modellje); 3. közvetlen kapcsolódás legyen a regionális információs társadalomhoz és gazdasághoz; 4. teremtôdjön meg a tudásalapú gazdaság egységes infrastrukturális és társadalmi feltételrendszere. A stratégia megvalósításának elsô lépcsôjeként 2007-ben a kistérség hét településén megépül a széles sávú infokommunikációs hálózat. Szemünk elôtt egy olyan vízió, olyan jövôkép lebeg, amely Abát a 2010-es évekre az egyik legvonzóbb kisvárossá, a Sárvíz kistérséget pedig dinamikusan fejlôdô (hagyomány és jövôközpontú) kistérséggé teheti.

A S Á RV Í Z I M O D E L L L É N Y E G E Nézzük elôbb a Sárvíz kistérségnél a tervezés módszertani jegyeit! Ha valaki tüzetesen végigolvassa az elkészült abai és a sárvízi stratégiákat, könnyen arra a megállapításra juthat, hogy ezek a stratégiák magas szinten megfelelnek a nemrég megszületett kistérségi tervezési módszertannak. A kilencvenes évek közepétôl Aba (és a többi település) önkormányzata kulcsszerepet vállalt a stratégiai tervezés elindításában. FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ A KISTÉRSÉGEKBEN

A stratégiákban, helyzetkép-elemzéseknél alkalmazták a SWOT-elemzést. Az értékelések nem ragadtak le a nyilvánvaló statisztikai adatsoroknál, a helyzetkép-feltárás nem csak a közelmúltból és a jelenbôl indult ki, hanem a jövô (hazai és európai) kihívásaiból is. A stratégiák egyik nagy elônye, hogy tudatosan és sokoldalúan tervezték meg a jövôképet és a jövôképbôl fakadó hosszú és rövid távú feladatokat (már a kilencvenes évek végén globális-lokális térben gondolkodtak). A stratégiákhoz minden esetben feltárták, feldolgozták a települések polgárainak elképzeléseit, javaslatait, sôt jövôálmait is. Az elkészült stratégiákat, programokat mindig gondosan illesztették a megyei, a regionális és az országos kormányzati elképzelésekhez. A stratégiák többségében – a korábbi operatív programbeli követelményeknek megfelelôen – elkészültek a projekttervek. Ma azt mondanánk, hogy a tervezés modellkísérleti szinten folyt. Ezért nem véletlen, hogy Abán és a Sárvíz kistérségben készültek generális stratégiák s készültek egymást kiegészítô részstratégiák. GENERÁLIS

Nézzük részletesebben a Sárvíz kistérség tervezési-módszertani modelljének tartalmi jellemzôit: Erôs kezdeményezô központ jött létre. A kezdeményezés lényege: mentalitásbeli elônnyel ledolgozni a helyzeti hátrányt. A kezdeményezô központ rögtön stratégiai központtá vált, és megkezdôdött a stratégiai tervezés, sorra születtek meg a távlatos stratégiák (ide kapcsolódik az Autonóm Sárvíz Kistérség koncepciója). Aba és a Sárvíz kistérség vezetôi (polgármesterei, jegyzôi, önkormányzati képviselôi, szakértôi) folyamatosan vállalják, hogy elsôként, gyakran a korszak rutinját messze meghaladó programok és projektek mellé állnak. Külföldi tapasztalatokat is szerezve elfogadják, hogy nem csak a kistérség hátrányos helyzetébôl, hanem Európa és Magyarország lehetséges és optimális jövôjébôl kell kiindulni. (Vállalták, hogy a korszak horizontját meghaladó jövôképeket gondolnak végig.) A tervezésbe rögtön bevonták a helyi polgárok folyton bôvülô köreit, és ezt a partneri viszonyt intézményesítették, majd elsôként Abán megkötötték a helyi társadalmi szerRÉSZSTRATÉGIÁK

STRATÉGIÁK

Vidékfejlesztési (2001-2007.)

Ökoturisztikai fejlesztés (2003.)

Intelligens Aba, intelligens Sárvíz kistérség (2001., 2003.)

Oktatási stratégia (2003.)

Ökofolyosó-stratégia (2003.)

Kistérségi arculatterv (2004.)

Dél Kapuja stratégia (2004.)

Mezôgazdasági program (2004.)

Helyi társadalmi szerzôdés (2004.)

Technológiai park és tudás alapú lakóközösség program (2004.)

Közszolgáltatási stratégia (2005.)

Integrált jóléti stratégia (2006.)

A táblázatból látszik, hogy a generális stratégiák egyaránt születtek a lemaradás behozására (vidékfejlesztés, közszolgáltatás) és a jövô gyors elérésére (intelligens stratégia, helyi társadalmi szerzôdés). Ám az is kiderül, hogy hátra van még (mint számos kistérségben) a stratégiák egységes keretbe, egységes rendszerbe adaptálása. 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

zôdést. Ez egyben elôkészíti a döntéshozatal új módszertanát, amely utat nyit a részvételi demokrácia modellje felé. Tartalmilag a sárvízi modell lényege, hogy egyszerre múlt- és jövôközpontú programot dolgozott ki, avagy hagyomány- és tudástársadalom központú stratégiát választott; méghozzá úgy, hogy ötvözte és összekötötte 41

a különbözô fejlesztési irányokat (gazdaság és ökológia, információs társadalom és kultúra, kistérségi jóléti rendszer és intelligens lakóközösségi park). A helyi szakértôk mellett tudatosan választottak ki hosszú távú együttmûködésre szakértôi csoportokat, intézeteket. A generális stratégia, az információs társadalom, valamint a demokráciakísérlet fejlesztôje a Stratégiakutató Intézet Kht., a technológiafejlesztés, a technológiai park tervezôje a Közép-Pannon Fejlesztési Rt. vagy például az arculattervezés Ferencz István építész munkája. Mindez azt mutatja, hogy a tervezésbe a helyi szakértôk mellett komoly tudásimportot vontak be. Az ambiciózus tervezés mellett nem feledkeznek meg a napi, soron lévô, aktuális fejlesztésekrôl (csatornázás, iskolafejlesztés). Nem utoljára, de a felsorolás végén meg kell említenünk, hogy Abának és a Sárvíz kistérségnek a magas minôségû tervezés tette lehetôvé, hogy minden évben sorozatban nyerjék meg a megyei, regionális, országos és EU pályázatokat.

42

Abán és a Sárvíz kistérségben megerôsödött a kistérségi tudat és identitás, ennek révén jelentôsen növelték saját belsô és külsô versenyképességüket.

A K I S T É R S É G I „ PA R L A M E N T ” É S A H E LY I T Á R S A D A L M I SZERZÔDÉS A sárvízi tervezési és a helyi társadalmi innováló stratégiának elôször két egyedi (máshol még nem, vagy csak késôbb kezdeményezett) modelljét mutatjuk be: a kistérségi „parlamentet” és a helyi társadalmi szerzôdés programját. Elsôként röviden összefoglaljuk a kistérségi „parlament” (avagy kistérségi „alkotmányozó gyûlés”) tervét és gyakorlatát. Az ezredforduló után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a kistérség tényleges megerôsödése kifejezetten tervezési-szervezési probléma is. Ekkor vált közös felismeréssé, hogy önmagában nem elég, ha a polgármesterek találkoznak rendszeresen, ezért azt a megoldást választották, hogy évente egyszer-kétszer

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ A KISTÉRSÉGEKBEN

összehívták a kistérség minden önkormányzatának helyi képviselôit is. Az önkormányzati testületek tehát együtt üléseznek, együtt terveznek és együtt döntenek. Az elsô ilyen kistérségi „alkotmányozó gyûlést” avagy „parlamentet” 2003. április 26-án tartották. Ez a kistérségi „parlament” tehát egyrészt úttörô politikai-társadalmi elképzelés, amelyet nem felülrôl (az országos Parlamentbôl) kezdeményeztek, másrészt ezt az alulról induló kezdeményezést higgadtan, konzekvensen végigvitték, harmadrészt pedig azért is sikert hozott, mert ez a megoldás „benne volt a levegôben”, mert ki kellett valamilyen kooperációs-kohéziós önkormányzati formát találni. A kistérségi „alkotmányozó gyûlés” kitalálása már közelebb vitt a részvételi demokráciához, amelyet az Abai Társadalmi Szerzôdés és az Abai Magisztrátus kapcsán mutatunk be. A részvételi demokrácia, a helyi demokrácia kiszélesítésének programja a világon már minimum több mint tizenöt éves múltra tekint vissza. Összességében mégis megállapíthatjuk, hogy megvalósításának egységes rendszere még nem alakult ki, annak ellenére, hogy szinte nincs egyetlen ország, kontinens vagy nemzetközi szervezet sem, amelynek politikai céljai között ne szerepelne a „demokrácia demokratizálásának” programja. A részvételi demokrácia eszméjének gyors terjedését mindenekelôtt az teszi indokolttá, hogy napjainkra a globalizációs folyamatok egyre erôsödnek, s áttörve a gazdaság területét, az információs rendszerek terjedésével elérték a szociális és kulturális szférát is. Ebben az összefüggésben a részvételi demokrácia programja nem tekinthetô másnak, mint a lokális világ védekezô mechanizmusának a helyi társadalmi, gazdasági és környezeti érdekek, valamint az identitás megôrzése érdekében. Aba regionális és országos figyelmet, sôt érdeklôdést akkor váltott ki, amikor 2004 nyarán megkezdôdött a részvételi demokrácia fejlesztésének kísérlete. Ennek az elképzelésnek van vagy inkább lesz egy harmadik eleme, az e-demokrácia és az e-közigazgatás fejlesztése, amellyel két lépésben szeretnék a demok2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

rácia mûködését javítani: elôször az önkormányzatok között, azután az önkormányzatok és a helyi (civil) társadalmak között. Aba polgárai a következô programot fogadták el és erôsítették meg esküjükkel is 2005. március 14-én:

„ …az Abai Társadalmi Szerzôdés és egyben demokráciakísérlet a következô programot fogadja el: 1.A társadalmi szerzôdés deklarálja Abán, hogy a részvételi demokrácia kiépítése megkezdôdött. Ezt maga az önkormányzat döntötte el, amikor testületi határozattal elindította a társadalmi szerzôdés létrehozásának folyamatát. 2.A társadalmi szerzôdés Abán minden állampolgárnak, minden családnak és minden utcaközösségnek intézményesített formában lehetôvé teszi, hogy a mai nagyközségben s a közeljövô városában részt vehessen a jelen és a jövô formálásában. 3.A társadalmi szerzôdés azt akarja elérni, hogy a helyi részvételi demokrácia megvalósuljon, és ennek a jóvoltából a helyi társadalmat a szétesettség helyett az egymáshoz fûzöttség jellemezze. 4.A társadalmi szerzôdés legfontosabb célja, hogy az abaiak egymásra figyelve és egymást segítve megvalósítsák messzire tekintô jövôképüket. 5.Ez a szerzôdés tíz évre szól, mert maga a program is a tízes évek közepéig fogalmazódott meg, de a szerzôdés meghosszabbítható, ha eredményes lesz. A társadalmi szerzôdés lényege az, hogy a létrejövô megállapodás és a részvételi demokrácia segítségével Abán mindenkinek javulhasson az életminôsége. 6.Az életminôség emelését szolgáló program elkészült. Ennek magjában az áll, hogy Aba az európai és a magyar információs- és tudástársadalom korszakában nem egyszerûen város, hanem intelligens (tudásszeretô és tudást alkalmazó) város lehessen. 7.Nem kevésbé lélekemelô távlatot nyit a Dél Kapuja program, amely Abának konkrét civilizációs és kulturális fejlôdést kínál: a gazdaságfejlesztésben technológia-parkot, 43

gyógyvizes turisztikai élményparkot, intelligens lakótelepet, valódi és kulturált városközpontot, természeti és környezeti rekonstrukciót, a hagyományokhoz való visszatalálást, kölcsönös emberi tiszteletre építô világot, az emberek és intézmények közötti értelmes dialógust, egyáltalán olyan városi környezetet és klímát, amelyben a település szélén élôk sem érzik azt, hogy ki vannak rekesztve. 8.Aba már boldogan nézhet hátra, hiszen a legnehezebb elsô lépéseken túl van: az önkormányzat által elfogadott fejlesztési programmal 2004 ôszén a teljes lakosságot képviselô és sokak részvételével megtartott falugyûlés azonosult. 9.A társadalmi szerzôdés tehát nem akar egyebet, mint azt, hogy a helyi polgárok lelkileg és szellemileg azonosulhassanak a közösség jövôképével, és ennek következményeként ki-ki személyesen vagy közösségi fellépések keretében folyamatosan részt vehessen a jövô kisvárosának létrehozásában. Ebbôl az is következik, hogy a tervek valóra váltásáért nem csak a döntéshozók vagy az intézmények, hanem minden egyes ember és család is felelôs. Jelképesen mondva: mindenkinek újra rendet kell tartania háza kertjében és a háza elôtt, az utcán. 10. Ezért hoztuk létre a strukturált párbeszéd rendszerét, hiszen az abai utcaközösségek tagjai megválasztották képviselôiket, a képviselôk pedig létrehozták saját közös civil intézményüket, amivel megteremtették a tényleges párbeszéd hiteles feltételét. 11. Az intézményes párbeszéd fóruma ugyanakkor vállalja, hogy a következô tíz évben folyamatosan lehetôséget teremt minden cselekedni akaró helyi polgár és család személyes részvételére a döntésekben és a cselekvésekben. 12. Végül ezt az új demokratikus ügymenetet és közösségi együttmûködési hálózatot hosszú távon is mûködôképessé teszi, hogy támogatóként és ösztönzôként ott áll mögötte a helyi önkormányzat. A 12 pont tudatában mindnyájan kijelentjük, hogy a részvételi demokrácia programját elfogadjuk, az Abai Társadalmi Szerzôdés intéz44

ményes rendszerét mûködtetjük, és minden, bármilyen helyi okból induló civakodás helyett a kölcsönös tisztelet és egymásra figyelés jegyében hosszú távon szerzôdünk arra, hogy Aba jövôképébôl valóságos jövô legyen. Legyen Aba Magyarország egyik legszeretetreméltóbb és polgáraihoz leginkább jóságos, hagyományokra építô, a kultúrát továbbvivô, Európa figyelmére is méltó, intelligens, bölcs kisváros!” Abán nem kell nyernie a demokráciakísérletnek. Nem az a legfontosabb, hogy minden sikerüljön, s nem okoz kudarctudatot, ha negatív tapasztalatok is gyûlnek majd. A kulcskérdés nem csak a közcselekvés hatásossága, hanem a lokális társadalmi tudat alakulása. A jövô – akármilyen is lesz – a személyes és közösségi tudatfejlesztéseken múlik. Lehet, hogy semmi érdemleges nem történik, lehet, hogy a mai buzgalom szétmállik, s lehet, hogy hetedhét országon túl is híressé váló, tényleges változások mennek végbe. Az abai részvételi demokrácia intézményesítésének kész a terve. Elôször is a 24 (majd összesen 32) választott civil képviselô létrehozza a saját civil fórumát. Az abai civil szer-

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ A KISTÉRSÉGEKBEN

vezetek képviselôi szintén megszervezik és megválasztják saját községi/városi koordináló testületüket. Hasonlóan járnak el a helyi gazdaság társaságai és végül az egyházak. Természetesen az abai önkormányzati testület változatlanul hivatalban marad és ellátja minden törvényileg szabályozott feladatát. Az öt választott csoport (összesen 56 képviselô) azután megalakítja az Abai Magisztrátust, amely tekinthetô helyi parlamentnek is, de ez a régi logika. Annyi bizonyos, hogy a részvételi demokrácia akkor lesz teljes és tényleges, amikor az abai e-önkormányzás és e-közigazgatás létrejön, hiszen attól kezdve az Abai Magisztrátus bármilyen kérdésben bármikor digitális népszavazást is tarthat. Ma az látszik, hogy legalább négy-hat forgatókönyv lehetséges. a) A civil képviselôk és testületeik beleunnak a sok közfeladatba, elfáradnak a sok (ha így minôsítik) szélmalomharcba, vagy visszahúzódnak, ha a helyi polgárok érzelmileglelkileg nem támogatják ôket. b) Ha a folyamatot eddig generáló polgármester (és kollégái) fáradnak el vagy más, például a kistérség fejlesztése köti le energiáikat, ha az Abai Magisztrátusban (folyamatosan) nem nevelôdik ki néhány közmegbecsülésnek örvendô új közösségi vezetô, akkor esetleg a demokráciamodellnek elfogynak az emberi erôforrásai. c) Ha öt éven belül Aba nem válik valóban, legalább részben intelligens kisvárossá, s akkor az Abai Magisztrátus minden csoportja egészen vagy félig-meddig hitelét veszti. d) Ha Aba valóban szeretetre képes kisváros lesz, a részvételi demokráciamodell magyar vagy/és európai mintává válik. e) Ha az új század elsô két évtizedében Abán minden erôforrást mozgósítanak, minden lelki, tudati, spirituális erôforrást, akkor a részvételi demokrácia részben vagy egészben valamilyen szakrális demokráciává válik. f) Az e-közigazgatás kialakulása és megerôsödése után Abán minden fontosabb kérdésben e-népszavazás dönt, de minden döntés elôkészítése, megismertetése és végrehajtása az Abai Magisztrátus feladata lesz, akkor 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

tartósan megszilárdul a részvételi demokrácia, a strukturált párbeszéd, vagy az új demokrácia együgyû, látványos, tyúkperekkel, netán valós érdek- és értékharcokkal teli, konfliktusos modellje jön létre.

A T E C H N O L Ó G I A I PA R K Aba és a Sárvíz kistérség egyik legnehezebb feladata lesz, hogy akár ipari, akár innovációs vagy egyéb alternatív, helyi gazdasághoz, agráriumhoz, falusi turizmushoz kötôdô projektekben gondolkozik, sikeresen különböztesse meg magát az ezeken a piacokon versenytársként megjelenô településektôl. Helyzetét viszont javítja, hogy a térségben egyetlen K+F-re koncentráló technológiai park sincs. Ennek a parknak olyan tematikát javasolunk, amely három-négy fontosabb kutatási-fejlesztési iránynak prioritást ad. Ilyen prioritás lehet a fizikai-mûszaki és a biológiai-bioinformatikai program. A két fô program mellé még más irányultság is felvehetô. Meglepôen kevés a megyében az ökoturizmushoz és a biogazdálkodáshoz kapcsolódó kezdeményezés, pedig mind a meglévô helyi adottságok, mind pedig a piac felvevôképessége indokolnák az ilyen irányú projekteket. Koncepciónk egy olyan létesítmény tervét vázolja fel, amely a helyi mezôgazdaság erôforrásaira alapozva, de a korszerû biogazdálkodás irányelvei és módszerei szerint célozza meg egy többfunkciós technológiai park részeként biopark, ökopark létrehozását is. A biopark a következô területeknek és tevékenységeknek adna otthont: kutatás-fejlesztés az agrár- és környezettudomány s a biotechnológia területén; biogazdálkodási mintagazdaság, biofarm, élettudományi oktatóközpont; öko-élménypark. Speciális menedzseri feladat lesz olyan cégek betelepítése, amelyek a növénynemesítés, állattenyésztés, élelmiszeripar és egyéb agrár- illetve környezettudományok területén alternatív utakat keresnek a biotechnológia segítségével. Biofarmok egyre nagyobb számban létesülnek az országban, hiszen a külföldi piacokon 45

(és mindinkább a hazaiakon is) valós az igény a természetes úton elôállított mezôgazdasági termékek iránt. Az élettudományi oktatóközpont és az öko-élménypark már elsôsorban az idegenforgalomra építve mûködne, miközben komoly ismeretterjesztési és oktatási feladatokat is ellátna. Egy olyan parkról van tehát szó, amely sajátosan ötvözi egy technológiai és egy élménypark tulajdonságait, továbbá igyekszik maximálisan kihasználni a létesítményen belül érvényre jutó szinergiákat. A Közép-dunántúli régió számára készített fejlesztési stratégia azt a célt tûzte ki, hogy a régió egyedi érdekeit, földrajzi és természeti adottságaiban rejlô lehetôségeit, továbbá jelenlegi tudáspotenciálját kiaknázva a fenntartható fejlôdés pályájára állítsa a térség gazdaságát. Lényeges stratégiai elemek a megteremtendô tudásgazdaság, a technológiafejlesztési övezet, a távoktatás új formái, központjai, az információ szabad elérhetôségét lehetôvé tévô szélessávú, gyors hálózatok, illetve a meglévô infrastruktúra hatékonyabb kihasználása. A technológiai fejlesztési övezet kialakításában igen hangsúlyos szerepet kapnak az ipari parkok. A régióban jelenleg 29 ipari park mûködik, amelyek a multinacionális cégek, az innovatív technológiákat meghonosító nagy vállalatok, de ugyanúgy az egyre nagyobb számban betelepülô kkv-k és kutatóközpontok jelenlétével a régió iparának, szolgáltató szektorának és tudásfejlesztésének motorját jelentik. A Sárvíz kistérség ipari parkjának létrehozásával tagjává válik egy olyan hálózatnak, amely hol központosultan, hol sporadikus szétszórtságban mûködô, de egymástól semmiképpen sem elszigetelt gazdasági és szellemi erôk eredményeit a régió szintjén egységesíti. Minden egyes létesítménynek megvan a maga helye ebben a rendszerben, hiszen minden település a maga sajátosságainak megfelelôen igyekezett kialakítani ipari parkjának arculatát, profilját és mûködését. Ez az iparitechnológiai „diverzitás” mindenképpen a régió hasznára válik.

46

A Sárvíz Technológiai Park növelheti a magyar kutatók-fejlesztôk nemzetközi versenyképességét, elôsegíti a társadalom innovatív szemléletû tagjainak bevonását a tudományos kutatásokba, ezáltal biztosítja az emberi erôforrás megôrzését és fejlesztését, és nem utolsó sorban Magyarország K+F iparának mobilizálásával aktívan támogatja a globális tudásközpont szerep elérhetôvé tételét.

K I S T É R S É G I M Ó D S Z E RTA N A tervezés adaptálható szemléleti-módszertani eredményeibôl csak néhányat emelünk ki. Stratégiailag két kulcsmozzanat van: a jelenbe ragadás helyett konzekvens jövôkép-keresés és a kistérségi társadalom egyre szélesebb körû beavatásával, motiválásával a választott jövôkép alapján való szellemi és társadalmi építkezés beindítása. Módszertanilag szintén két elem kardinális: a) az új jövôkép alapján – és egyben az új jövôkép kidolgozása érdekében – a generális és részstratégiák elkészíttetése, amelyhez elengedhetetlenül szükséges magas szintû teljesítményre képes belsô és külsô szakértôi csoportok kiválasztása és alkalmazása; b) a koncepciózus tervezés és a tervezésben való társadalmi részvétel javítása érdekében a bátor módszertani innováció vállalása; új és hatékony formák, módszerek kipróbálása, bevezetése. Ha a hazai kistérségekben mind több helyen alkalmazzák a (a Sárvíz kistérségben már bevált) kistérségi módszertant, bárhol hasonló tervezési és utána gyakorlati eredmények születhetnek.

Kossa Lajos polgármester, Aba Varga Csaba elnök, Stratégiai Kutató Intézet Kht.

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ A RÉGIÓKBAN

Nyertes triatlon a régiók életében A partnerségi egyeztetéstôl a regionális akciótervekig

2006. november 28-án nagy jelentôségû és külsôségektôl sem mentes eseménnyé vált az Országos Területfejlesztési Tanács ülése. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter hét vaskos kötetben átadta Bajnai Gordon kormánybiztosnak a régiók 2007. és 2013. évekre szóló operatív programjait, az ún. ROP-okat. Egy hosszú folyamat zárult le ezzel, ha nem is véglegesen, hiszen még eztán következett a kormány és az Európai Bizottság elé terjesztés.

Új minôség ez a régiók életében, amit három különbözô pályán kell megvívni, akárcsak a triatlont, csak itt  az elsô a regionális operatív programok kialakítása,  a második szakasz az akciótervek készítése,  ezt követôen a harmadik a programok lebonyolítása lesz. Most kezdôdik az akciótervek készítése. Mik is ezek, mik az alapjaik? A régiók a tárcákkal együttmûködve két éve tervezik programjaikat, de ez a folyamat az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásával fordult élesre. Szeptemberben az ágazati és a területi célkitûzések pontos elhatárolásával társadalmi egyeztetésre alkalmas formában mind a hét régió operatív programja elkészült, és kezdetét vehette az ún. partnerségi egyeztetés. Közel háromezer szervezet kapott felkérést a tervezetek írásos véleményezésére. Az ÖTM minden régióban a regionális fejlesztési ügynökségekkel együtt ismertette a tervezeteket. Ezekrôl többszáz fôs, a jelentôs, gazdaságot és civil szférát képviselô szervezetek, helyi önkormányzatok, társulások vezetôi fogalmazták meg véleményüket. Mindez talán kevesebb figyelmet érdemelne, ha a november 8-ig tartó egyeztetés nem az önkormányzati választások idejére esett volna. A regionális programok térségi felelôsei, a regionális fejlesztési tanácsok a választásokkal lényegében megszûntek mûködni. Márpedig a tanácsok legitimációja, jóváhagyása nélkül, a korábbi állásfoglalások alapján a sokszor átdolgozott programokat hét évre kockázatos lett volna útjukra bocsátani. 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

A sikerhez három folyamat összehangolását kellett biztosítani:  a partnerségi egyeztetést,  a regionális fejlesztési tanácsok újjáalakítását és  a regionális operatív programok jóváhagyását. A partnerségi folyamat állomásai közül kiemelendô  A vélemények feldolgozása az ügynökségeken keresztül,  az összhang megteremtése érdekében az ÖTM pozíciók kialakítása, megküldése az RFÜ-eknek,  Az operatív programok átdolgozása, beterjesztése. A regionális fejlesztési tanácsok újjáalakítása a tagok kinevezése, a kistérségi fórumok összehívása, a delegáltak megválasztása után az alakuló üléseken az SZMSZ elfogadásával, az elnökség megválasztásával ért véget. Ezt követôen az alakuló üléseken a tanácsok állást foglaltak a partnerek véleményeivel kapcsolatban, majd a hat régióban sor került a történelmi eseményre: az operatív programok jóváhagyására. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ezt két fordulóban tette. A jóváhagyás után a kormány valamennyi regionális programot elfogadta. Az elfogadás egyhangúsága garancia a több ciklust érintô programok véghezvitelére. A ROP-ok tartalmának meghatározása és kialakítása során fontos szempont volt  a térségi adottságok hasznosítása,  a kitörési lehetôségek meghatározása a stratégiai tervezés eszközeivel,  a fejlesztések közötti szinergikus hatások maximalizálása. 47

Mind a hét program fontos prioritása a területi versenyképesség javítása. Innovatív és versenyre ösztönzô környezetet kell teremteni az egész ország területén, és segíteni kell a gazdasági aktivitás terjedését az eddig lassan fejlôdô területeken, beleértve a leghátrányosabb helyzetû kistérségeket is. Ezt a célt kívánjuk elérni az innováció-orientált gazdaságfejlesztés támogatásával, a hozzáadott értéket teremtô mûködô tôke bevonásával, a hazai kis- és középvállalkozások dinamizálásával, valamint a gazdaság igényeihez igazodó szakképzési rendszer támogatásával. A turizmusfejlesztés prioritás célja a régiók turisztikai infrastruktúrájának mennyiségi és minôségi fejlesztése, a régiók sajátos természeti, történelmi és kulturális örökségének értéktudatos megôrzése, védelme, valamint a turisztikai desztinációs menedzsment fejlesztése. Az integrált városfejlesztés célja egyrészt a városok tôkevonzó képességének növelése, a vonzáskörzetükre gyakorolt dinamizáló hatásuk erôsítése, másrészt a városokban lakók számára az élhetô lakókörnyezet megteremtése, a lepusztuló, szlömösödö településrészek felújítása. A helyi és térségi kohéziót segítô infrastrukturális fejlesztés prioritás fô célja, hogy a különbözô infrastrukturális fejlesztések egységes kezelése szolgálja a régió társadalmi és gazdasági kohézióját, szem elôtt tartva a falvak, a mikro- és kistérségek eltérô igényeit. A fejlesztések közül kiemelten fontos a települések közlekedési kapcsolatainak, valamint a humán szolgáltatásoknak mennyiségi és minôségi javítása. Mindezek a célok a most kezdôdô akciótervek keretében valósulnak meg. Ezek a dokumentumok az operatív programok tartalmát és a pályázati kiírások legfontosabb elemeit a megvalósításban résztvevôk számára foglalják össze. Az akcióterveket kétévente felül kell vizsgálni, és az értékelés tapasztalatainak figyelembe vételével újabb kétéves idôtartamra meghosszabbítani vagy módosítani. A kormány még ebben az évben elfogadja az ún. ideiglenes akcióterveket, amelyeknek az a legfontosabb funkciójuk, hogy meghatározzák a 2007

48

elején már indítható támogatásokat. Ezzel zökkenômentes lehet a 2007-2013. közötti idôszakra való átmenet az Uniós támogatások felhasználásában. Az ideiglenes akciótervek elsô változatai november végén elkészültek, jelenleg folyik a véglegesítésük. A regionális akciótervek – hûen követve a regionális operatív programok prioritási rendszerét, – a regionális gazdaságfejlesztés, a turisztikai beruházások, a közlekedés és humán infrastruktúra-fejlesztések, valamint az integrált településfejlesztés témaköreiben fogalmazzák meg a támogatási konstrukciók legfontosabb elemeit. Az egyes akciótervek között a régiós adottságoknak megfelelôen jelentôsek az eltérések és ezek elsôsorban abban mutatkoznak meg, hogy a régiók nem egyszerre és nem is pontosan azonos feltételekkel kívánják indítani a támogatási, pályázati rendszereiket. A már elkészült akciótervek közül különösen igényes az Észak-alföldi régió dokumentuma, amely lehetôvé teszi, hogy az adottságainak megfelelô turisztikai beruházások, az iparterületek fejlesztése, valamint a középületek akadálymentesítése már januárban elkezdôdhessen. A Dél-alföldi régió a kistérségi közúti megközelítés javítását és az aktív turizmus fejlesztésének támogatását tartja legsürgetôbb feladatának. A Közép-dunántúli régió akcióterve a belterületi utak korszerûsítését, valamint a turisztikai vállalkozások és a szabadidô-gazdaság szolgáltatásainak fejlesztését, továbbá a kiemelt vonzerôk turisztikai célú hasznosításának támogatását szorgalmazza. Az elkövetkezô hetekben az ÖTM szakmai útmutatásával folytatódik a regionális akciótervek tartalmi gazdagítása, annak érdekében, hogy a régiók az uniós támogatásokat a stratégiai céljaikkal összhangban, a lakosság fejlesztési igényeinek megfelelôen, szabályosan és ütemesen használhassák fel. Ezzel nyílik meg a régiók elôtt a harmadik szakasz: a megvalósításé, amely a regionális fejlesztési ügynökségek következô nagy kihívása lesz. Dr Szaló Péter szakállamtitkár Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ A RÉGIÓKBAN

A vállalkozásoknak köszönhetô Nyugat-Dunántúl 700 milliárdot vár

Nyugat-Dunántúl az elsô Nemzeti Fejlesztési Terv idôszakában az uniós források lekötése szempontjából sikeresnek mondható régió. Annak ellenére, hogy nem tartozik a fejletlen, ezáltal kiemelten támogatott régiók közé, lakosságarányosan jutott hozzá a forrásokhoz. Ez a teljesítmény elsôsorban a régió vállalkozásainak köszönhetô, amelyek nagyon jól szerepeltek a GVOP pályázatain. Ugyanakkor a régió egyes operatív programok esetében az országos átlagnál rosszabb teljesítményt ért el. Két dolgot emelünk ki: az egyik a HEFOP kiírásai, amelyekre kevés pályázat érkezett, a másik pedig az a tény, hogy a régióban 500 fôsnél kisebb település nem nyert önállóan pályázatot (a régió településeinek kb. a fele ilyen). A 2007-2013-as idôszakban az eddig is sikeres pályázatokban meg kell tartani a régió helyét országos viszonylatban, emellett érdemes figyelmet fordítani a gyengeségek kiküszöbölésére.

A következô hétéves periódusban is arra számítunk, hogy a Nyugat-dunántúli régió az összes operatív programból lakosságarányosan részesedik. Igaz, hogy a regionális OP-k közül a legkevesebb forrás jut erre a régióra (mintegy 550 ezer euró, ami hozzávetôlegesen 144 milliárd forint), de a többi OP esetében számítani lehet a regionális szervezetek aktív részvételére, így a hét év alatt kb. 700 milliárd forintnyi támogatás várható.

A PROGRAMOZÁSI FOLYAMAT Ezt a forrástömeget hatékonyan kívánja felhasználni a régió, ezért 2004-tôl több tervezési folyamatot indítottunk el. Elkészült a régió 2007-2013-ra vonatkozó átfogó fejlesztési programja, amely minden szakterületen az egyes OP-khoz igazítva tárja fel a lehetôségeinket és a súlyponti fejlesztéseket. Mindezeket egy stratégia köré szervezzük, hogy

Az ôrségi Nemzeti Park kôszegi látogatóközpontja

2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

49

A Halászi-Darnózseli kerékpárút

még versenyképesebb, a kihívásokra idôben, hatékonyan és innovatívan válaszoló régió alakuljon ki. A régió koncepciójának és programjának kidolgozásával párhuzamosan elkészült a három megye és az öt megyei jogú város stratégiája. A kistérségek szintjén a Regionális Fejlesztési Ügynökség megbízásából az MTA RKK NyUTI elkészítette a kistérségek vizsgálatát, csoportosítását, különbözô sajátosságok alapján. Részben erre a tanulmányra, részben pedig a kistérségek korábbi fejlesztési dokumentumaira alapozva 2005. végén minden kistérség számára integrált programcsomag készült,

amely alapját képezi a közeljövôben megszületô, ROP-hoz illeszkedô integrált projektterveknek. Ezeknek az alapvetô célja, hogy bizonyos (oktatási, szociális, egészségügyi, infrastrukturális) fejlesztéseket térségi konszenzus eredményeként jelöljenek ki. A kormány a Nyugat-dunántúli régióban Gyôrt jelölte ki fejlesztési pólusnak, amely az autóiparhoz kapcsolódó, Autopolis nevet viselô programmal nagy összegû és koncentrált fejlesztési forráshoz juthat, erôsítve a régió gazdasági és innovációs szerepét nem csak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is.

A Sárvári Vár

50

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ A RÉGIÓKBAN

Az operatív program elkészítése során a regionális tervezôhálózat (amely mintegy 200 régióbeli szakembert tömörít) folyamatos véleményezéssel és egyes részek programozásával segítette a munkákat. OPERATÍV PROGRAMOK A 2007 és 2013 között megvalósuló ROP jelentôsége különleges, hiszen elsô alkalommal készítettek a magyarországi régiók önálló, egyéni sajátosságaikhoz igazodó fejlesztési programot, amelynek végrehajtásában is várhatóan az elmúlt idôszaknál jelentôsebb feladat jut a térségi szereplôknek. A program a kitûzött célokat öt prioritáson keresztül kívánja megvalósítani, amire a 2007-tôl kezdôdô költségvetési idôszakban hozzávetôlegesen 140 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre Az operatív program akciótervei, amelyek a pályázati kiírások alapjául szolgálnak majd, ugyanolyan átfogó társadalmi partnerség segítségével készülnek jelenleg, mint amilyennel maga a program született. PRIORITÁSOK

INDIKATÍV FORRÁS Mrd Ft

1. Regionális gazdaságfejlesztés 2. Turizmusfejlesztés Pannon örökség megújítása 3. Városfejlesztés 4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra 5. Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése

22,7 36,7 28,2 28,9

PROJEKTFEJLESZTÉS

25,9

A Regionális Fejlesztési Tanács és az ügynökség a tervek készítésével párhuzamosan elôkészítette a projekteket, kapcsolatot tart a korábbi és a lehetséges projektgazdákkal. Ennek keretében aktualizálta a Kezdet adatbázisban (www.kezdet.hu) szereplô 2500 projektet, illetve további projekteket gyûjtött. Felkereste az NFT gyôztes pályázóit, pályázati tanácsadást nyújtott és a Regionális Hálózati Tervezô Intézeten keresztül folyamatosan szolgáltatott információt, tartott képzéseket.

Az ágazati operatív programoknak a kormány által elfogadott és az Európai Bizottságnak küldött változatában is jelentôs régiót érintô projektek vannak, elsôsorban a Kohéziós Alap által támogatott közlekedési és környezetvédelmi területeken. Várhatóan lényegesen javul a régió észak-déli belsô elérhetôsége a 85-ös és 86-os út gyorsforgalmivá alakításával, illetve a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd és a Gyôr-Pápa-Boba vasútvonalak fejlesztésével. A kelet-nyugati megközelítést javítja az M7-es autópálya befejezése, illetve az M8-as út fejlesztése. A környezetvédelem területén a GyôrMosonmagyaróvár-Sopron hulladékgazdálkodási rendszer, a nagykanizsai szennyvízelvezetési projekt szerepel a KEOP-ban, de jelentôs lesz a Kis2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

Balaton vízvédelmi rendszer második üteme és nem halasztható a Szigetköz rendezése sem. A felsorolt projektekhez és a kedvezô geopolitikai helyzethez kapcsolódik a logisztikai hálózat fejlesztése. A következô területeken tervezzük elôsegíteni a régió kulcságazatai mentén szervezôdô klaszterek és vállalkozások fejlôdését: jármûgyártás, gépipar, fa- és bútoripar, környezeti technológiák (megújuló erôforrások, vízkezelés), elektronikai ipar, termálturizmus. A Nyugat-dunántúli régió kutatás-fejlesztési potenciálja messze elmarad a gazdasági súlya vagy akár csak a népessége által képviselt országos részesedéstôl, ezért a meglévô felsôoktatási hálózat elemei mentén ki kellene építeni a regionális tudásközpontokat. Teljessé kívánjuk tenni a térségi innovációs és technológiai központok hálózatát, egyúttal ezeket versenyképes tartalommal is meg kell tölteni. Ugyanakkor a versenyképesség egyik eleme a régió szakképzési és felsôoktatási rendszerének megújítása, amelynek elôkészítése az utóbbi években megtörtént. Kidolgozott projektek várnak megvalósításra. Régiónk fejlôdésének kulcseleme az egészséges, megújulni képes helyi társadalom megteremtése, ami különösen nagy kihívás városhiányos térségeinkben és aprófalvas településeinken. Nagy figyelmet kíván a vidékfejlesztés, amely biztosíthatja a kistelepülések életképességét.

Horváth Jácint stratégiai tervezô, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Nagykanizsa www.westpa.hu 51

JELEN ÉS JÖVÔ A RÉGIÓKBAN

Hogyan fogadjuk az európai uniós forrásokat? A Dél-Dunántúl felkészülése A Magyarország délnyugati részén, a horvát határ mentén elhelyezkedô Dél-dunántúli, hazánk legritkábban lakott (69 fô/km2), 977 ezer fôs régiója. Magyarországnak talán ez az egyetlen olyan tervezési régiója, amely természetföldrajzi értelemben is egységet alkot: természetes határait a Balaton, a Duna és a Dráva képezik. A régió erôsségei a térség kedvezô természeti adottságaiból vezethetôk le. A táj gazdag felszíni és felszín alatti vízkészletekben. Nemzetközileg is híres gyógy- és termálvizek, természetvédelmi területek és kiemelkedôen fontos történelmi-építészeti emlékek gazdagítják a régiót. A térség agrárökológiai potenciálja kiváló, a régió vezetô szerepet tölt be számos kultúrnövény termesztésében. Öt borvidékének mindegyikében fontos a minôségi bortermelés. Az erdôsültség magasabb az országos átlagnál, az erdôk vadvilága gazdag. A turizmus, noha sajnos erôsen szezonális jellegû, kiemelkedô

szerepet játszik a régió gazdaságában. Ez elsôsorban a vízi, a gyógy- és a borturizmuson, valamint a kulturális turizmuson alapul. Sajnos a gyengeségek leltára jóval nagyobb az erôsségeknél. Közülük talán a legtöbbet hangoztatott a régió perifériális közlekedés-földrajzi elhelyezkedése, ezen belül is a régiót feltáró kelet-nyugati és észak-déli gyorsforgalmi utak teljes hiánya. A Dél-Dunántúl településszerkezete is perifériális képet mutat, mert hiányoznak a középvárosok, ugyanakkor sok az apró- és kistelepülés. Aggasztóan nagyok a régión belüli területi fejlettségi különbségek. A 24 kistérség közül 18 a hátrányos helyzetûek közé tartozik. A népesség kedvezôtlen korösszetételû. Az országos átlagnál magasabb a halálozási ráta és – különösen a fiatalok körében – az elvándorlás. A régió aktivitási rátája alacsonyabb, munkanélküliségi rátája magasabb az országosnál, és nagy területi különbséget mutat.

1. ábra Az egy fôre jutó GDP megoszlása az országos átlag százalékában

Forrás: Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

52

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ A RÉGIÓKBAN

A perifériális helyzet rányomja bélyegét a gazdasági helyzetre is. A külföldi tôkebefektetés jelentéktelen (az országban befektetett tôke kevesebb mint két százaléka került a régióba), itt a legalacsonyabb az ipar exportképessége. A nehézipar évtized eleji leépülését követôen nem alakult ki versenyképes ipari termékszerkezet, itt a legalacsonyabb az egy fôre jutó ipari termelési érték. Hiányzik az a termelô nagyvállalati csoport, amely körül kialakulhatna a foglalkoztatási szempontból oly fontos kisés középvállalkozások beszállítói köre. A Dél-Dunántúl országon belüli kedvezôtlen pozícióját a legbeszédesebben talán az egy fôre jutó bruttó hazai termék (GDP) adatai mutatják (lásd 1. ábra). E tekintetben 1994 és 2003 között az országos átlaghoz képest több mint 10 százalékponttal romlott a régió pozíciója. Levonhatjuk tehát a szomorú következtetést: a Dél-Dunántúl a rendszerváltást követôen egyértelmûen a hátrányos helyzetû kelet-magyarországi régiók szintjére süllyedt. Nem igaz tehát már az ország kelet-nyugati megosztottsága, a fejlettségi lejtô észak-déli irányban is megmutatkozik. Az ábra jól mutatja egyúttal a hazai területfejlesztési politika kudarcát a hátrányos helyzetû térségek felzárkóztatásában: a különbségek mérséklése helyett még a leszakadási folyamat ütemét sem sikerült fékezni. A Dél-dunántúli régió és a többi elmaradott térség számára kivételes esély az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megnyíló európai uniós forrástömeg. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos regionálisan felkészülni e források fogadására. Viszont legalább ennyire fontos az is, hogy a központi fejlesztéspolitika felismerje a térségi fejlettségi különbségek növekedésében rejlô óriási veszélyeket, és azt, hogy a 2007-2013. között lehívható források felhasználásának egyik alapvetô célját a területi kohézió erôsítésének kell képeznie.

A RÉGIÓ FEJLESZTÉSE A Dél-dunántúli régió hosszú távú jövôképeként egy otthonos, természet- és emberközeli déli régió víziója rajzolható meg, ahol „íze van az életnek”. E jelmondat jól tükrözi azt a felismerést, hogy az eddigi idôszak bebizonyította: a régió igazán csak önmagára számíthat. Meg kell tehát találni azt a néhány belsô erôsséget, amire a társadalmi-gaz2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

dasági fejlôdés épülhet, s amelynek révén az égetô problémák is orvosolhatók. Ez pedig Dél-Dunántúlon a természet és az ember, valamint az erre épülô gazdaságfejlesztés lehet. Ennek megfelelôen a régió hármas célt határozott meg:  magas környezeti minôségû modellrégió kialakítása;  a helyi adottságokra épülô versenyképes gazdaság megteremtése;  a régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása. A regionális gazdaság fejlôdési pályára állításához meg kell ôrizni a régió egyik legfontosabb értékének tekintett elônyös környezeti állapotot, s az eddigieknél hatékonyabban kiaknázni az egészséges környezet által biztosított gazdaságfejlesztési, ezáltal foglalkoztatási lehetôségeket. A legfontosabb az ún. endogén, azaz a régió belsô gazdasági adottságaira épülô gazdaságfejlesztés. Az adottságokat tekintve a környezeti, az egészségés a kulturális ipar válhat a régió innovatív ágazatává. Emellett fejleszteni kell a kiemelkedô jelentôségû, tradicionális ipari ágazatokat – az élelmiszeripart, a gépipart és a fémfeldolgozást, az elektronikai, a faipart –, növelni az ezen ágazatok által termelt hozzáadott értéket. Részben a felsorolt iparágakhoz kapcsolható azoknak a vonzó turisztikai termékeknek és szolgáltatásoknak a megteremtése, amelyekkel a régió turisztikai potenciálja az eddigieknél jobban szolgálja a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést, ami által a turizmus a Dél-dunántúli régió egyik kitörési ágazatává válik. A régió gazdaságának dinamizálása mellett figyelemmel kell lenni az egyes térségek között meglévô társadalmi különbségekre, és meg kell akadályozni a különbségek növekedésének elszabadulását. Ennek érdekében a hátrányos helyzetû térségek számára is biztosítani kell a minôségi alapszintû közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, ezáltal fékezni kell a kedvezôtlen demográfiai folyamatokat.

TERÜLETI CÉLOK Az ismertetett célok elérése érdekében fontos a versenyképes területi szerkezet kialakítása, a régión belül elkülöníthetô három térkategória összehan53

golt és adottságaikhoz illeszkedô fejlesztése. Ezek a kategóriák a következôk (lásd 2. ábra):  Pécs és térsége mint országos fejlesztési pólus;  regionális növekedési zónák: Kaposvár - Dombóvár tengely, Paks - Szekszárd - Mohács (Alsó-Duna-völgyi) tengely, a Balaton térsége;  Vidéki térségek.

2. ábra Térkategóriák a Dél-Dunántúlon Forrás: Dél-Dunántúli Operatív Program (2006)

A városhálózatból a mérete folytán kiemelkedô Pécset növekedési pólussá kell fejleszteni a tudásalapú, specializált vállalkozások fejlesztésével, a meglévô tudásbázis hatékonyabb kihasználásával. Pécs, a már meglévô adottságaival legyen képes indukálni, befogadni és továbbítani az innovációs folyamatokat a régió többi városa számára. A régió városai, valamint Pécs és agglomerációja hatékonyan és tervszerûen mûködjön együtt a fejlesztések megvalósításában. A regionális fejlôdési tengelyeket képezô városokat alkalmassá kell tenni arra, hogy – adottságaikat felismerve és arra alapozott speciális szerepkörüket megerôsítve – a régión belül hasonló szerepkört töltsenek be, mint Pécs. Tehát az egymást kiegészítô profilú városok és térségeik egymással szorosan, hálózatos formában mûködjenek együtt. A vidékies térségek centrumaiban meg kell teremteni az alapvetô üzleti és közösségi szolgáltatásokat, a környezetükben lévô kistelepülések számára pedig lehetôvé tenni e szolgáltatások elérhetôségét. 54

KIEMELT JELENTÔSÉGÛ FEJLESZTÉSEK Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a régió kiemelt jelentôségû fejlesztési projektjei az ágazati operatív programokon keresztül valósulhatnak meg. E projektek döntôen meghatározzák a célok elérését, ezáltal a régió fejlôdését. Nagyon erôsek a közlekedési infrastruktúra fejlesztési igényei. Ezek közül 2007 és 2013. között – a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács határozatának megfelelôen – kiemelt jelentôségû a következô közúti és vasúti projektek megvalósítása:  az M6-os, 2x2 sávos gyorsforgalmi út kiépítése Budapest és Pécs között (a Budapest-Dunaújváros szakasz megépült);  a Budapest-Pusztaszabolcs-Dombóvár-KaposvárGyékényes vasútvonal fejlesztése;  az M9-es 2x1 sávos gyorsforgalmi út kiépítése Dombóvár és Szekszárd között (a szekszárdi Duna-híd nyugati irányú folytatásaként);  Pécs és Kaposvár közúti kapcsolatának fejlesztése (a 66-os fôút rekonstrukciója);  az egy és két számjegyû fôutak (különösen a 67-es, 6-os, 61-es és 68-as számúak) burkolatának megerôsítése 11,5 tonna tengelyterhelésre;  Mohács bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba (az 57-es számú fôút átépítése négy sávosra Mohács és az M6-os csomópont között);  a Dombóvár-Pécs vasútvonal fejlesztése. A másik nagy forrásigényû terület a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése. Célunk a régió elônyös környezeti adottságainak megôrzése. A Regionális Fejlesztési Tanács döntése alapján a következô fejlesztések élveznek kiemelt prioritást:  a regionális hulladékgazdálkodási programok teljes körû kiépítése (Mecsek-Dráva és Kapos-menti hulladékgazdálkodási program);  Dél-balatoni szennyvízkezelési program;  az agglomerációs szennyvízkezelési infrastruktúra teljes körû kiépítése;  Dél-dunántúli regionális ivóvízminôség javító program (a régió 200 települését érinti);  környezeti kármentesítési projektek (Simontornya, Garé és Hidas területén a veszélyeshulladékszennyezés ártalmatlanítása). A régió számára nagy jelentôségûek a humánerôforrás-fejlesztés területén az infrastrukturális fejlesztések. A legfontosabb projektek:  a Dél-dunántúli régió fekvôbeteg ellátó egészFA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ A RÉGIÓKBAN

ségügyi intézményhálózatának strukturális és minôségi megújításával együtt járó nagy összegû beruházások (az egészségügyi reformmal összhangban);  a szociális ellátó intézmények fejlesztése;  a régió két felsôoktatási intézményének (a Pécsi Tudományegyetemnek és a Kaposvári Egyetemnek) versenyképes tudásbázissá fejlesztése. Mindezeken túlmenôen a régió számára igen fontos az országos fejlesztési tervekben is elôkelô helyen szereplô pólus program. Ennek keretében Dél-Dunántúlt a „Pécs, az életminôség pólusa” program érinti, amely a regionális célok között is szereplô három innovatív iparágra (környezeti ipar, egészségipar és kulturális ipar) épül.

kialakulását. Ezért a régió városaiban fejleszteni kell egyrészt a gazdasági infrastruktúrát (ipari parkok, inkubátorházak fejlesztése, hasznosítatlan barnaövek gazdasági célú hasznosítása), másrészt javítani kell a vállalkozások üzleti környezetét (vállalkozói klaszterek támogatása, vállalkozás támogató programok, kísérleti akciók ösztönzése). A második a helyi adottságokra épülô dél-dunántúli regionális gazdaság szempontjából kiemelten fontos turizmus fejlesztésére irányul. Szükség van a turisztikai vonzerôk komplex, térségi alapú fejlesztésére. A lehetôségek jobb kihasználása érdekében szükséges a régióban azonosított turisztikai területeken (lásd 3. ábra) a hozzájuk kötôdô egyes húzó termékek azonosítása, valamint ezekre felfûzve piacosítható turisztikai programcsomagok kialakítása.

A DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM (DDOP) A 2007-2013 közötti tervidôszak egyik legnagyobb újdonsága, hogy az eddigiekkel ellentétben a magyar régiók önálló regionális operatív programokkal rendelkeznek. Az ehhez rendelkezésre álló keret az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak kb. egynegyede. Ez a pozitív lépés jelentôsen növeli a közvetlenül regionális fejlesztési célokra fordítható források mértékét. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve irreális cél a fejlettségi differenciák csökkentése, a különbségek növekedésének megállítása is épp elég ambiciózus terv. Így a DDOP fô célja a régió leszakadásának megállítása, azaz országos növekedési pályán tartása, annak érdekében, hogy a késôbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. A DDOP keretében 2007-2013. között rendelkezésre álló mintegy 225 milliárd forint fejlesztési forrás a következô területek között oszlik meg: 1. a városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése, 2. a turisztikai potenciál erôsítése, 3. humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés, 4. az elérhetôség javítása és környezetfejlesztés, 5. technikai segítségnyújtás. Az 1. pont hátterében az áll, hogy a Dél-dunántúli régió városainak zömében hiányoznak azok a gazdasági szolgáltató funkciók, amelyek lehetôvé teszik e települések térségi központi szerepkörének 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

3. ábra A Dél-dunántúli régió turisztikai magterületei Forrás: Dél-Dunántúli Operatív Program (2006)

A 3. téma egyrészt a régió társadalmi és gazdasági fejlôdésének gerincét képezô humán erôforrások fejlesztését célozza meg, ami a régió egyik kitörési lehetôsége. Az itt megfogalmazott fejlesztések teljesen újszerûek, mert egyértelmûen törekednek a közszolgáltatások integrációjára, ún. humán szolgáltató hálózatok és központok kialakítására. Ennek révén érhetô el ugyanis, hogy a közszolgáltatások megfelelô minôségûek és mindenki számára elérhetôek legyenek. A DDOP az alapfokú oktatási, nevelési, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztését ilyen elvek alapján kívánja támogatni. A programpont részét képezik másrészt 55

a közösségi célú város-rehabilitációs akciók, amelyek a központi és a lepusztuló városrészek megújítását, a közösségi funkciók erôsítését célozzák. A harmadik blokk a Pécs Európa Kulturális Fôvárosa 2010 nagyprojekt. A 4. pont egyrészt a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányul. Ennek keretében elsôbbséget élvez a régió belsô vonzáscentrumai (a mikro- és kistérségi központok, a nagyvárosok) elérhetôségének javítása a régió egyéb területeirôl, azaz a hálózati jelentôségû mellékutak fejlesztése. Ezt kiegészítik a közforgalmú közlekedés elterjedését segítô akciók, elsôsorban a városi területekhez kapcsolódóan. Másrészt a program támogatja a kisösszegû környezetvédelmi beruházásokat (kiemelten a kistelepülési szennyvízkezelési infrastruktúra kiépítését), valamint a környezeti szemléletformáló akciókat. HATALMAS KIHÍVÁS Az Új Magyarország Fejlesztési Terv hatalmas kihívás a régió fejlesztésben érintett szereplôi számára. Ezért a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség még 2005-ben kezdeményezte egy Déldunántúli Regionális Tervezôhálózat felállítását. A hálózat vertikálisan integrálja az egyes szintek (kistérségek, megyék, megyei jogú városok) képviselôit, horizontálisan pedig az egyes szakterületek meghatározó szakembereit a régióból. Ezzel párhuzamosan 2005 végén hat fejlesztési témakör (üzleti szolgáltatások, turizmus, barnaövek, közlekedés, környezetfejlesztés, humán közszolgáltatások) mentén kezdték kidolgozni a DélDunántúl stratégiai fejlesztési programjait (az SFPket). E tervezôi munka eredményeképpen 2006 végére elkészített programok teljes körûek, tehát az egyes tématerületek vonatkozásában egyaránt magukba foglalják az ágazati és a regionális opera-

56

tív programokból támogatható fejlesztéseket. Emellett a tervezôi munka teljességgel újszerû, hiszen hozzá tartozik a projektgyûjtés és az életképes projektötletek megnevezése is. Így 2006 végére minden fejlesztési területen rendszerezett projektlistákat dolgoztak ki, amelyek jól mutatják a régió releváns fejlesztési szándékait és a támogatandó tématerületeket. A SFP-k alapján készült el a már korábban bemutatott DDOP is, ami fontos abból a szempontból, hogy a DDOP-ban foglalt fejlesztési szándékok komplex fejlesztési stratégia részeként jelennek meg. Ezt követi a kétéves Dél-dunántúli Akcióterv elkészítése, ami már a pályázati kiírás szerint tartalmazza azokat a konstrukciókat, amelyeket a DDOP keretében 2007-2008-ban hirdetnek meg. A jövô nagy feladata a térségi cselekvési tervek elkészítése, ami a kistérségek, megyei jogú városok és megyei önkormányzatok számára releváns fejlesztési projektelképzelések rangsorolt listája. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség tervei szerint 2007 tavaszára a régió minden térségében olyan cselekvési tervek születnek, amelyek rendszerezetten tartalmazzák az adott térség fejlesztési igényeit, illesztve azokat a 2007. után hozzáférhetô európai uniós finanszírozási lehetôségekhez. A felsorolt munkák eredményeképpen terveink szerint 2007 közepére mind regionális, mind kistérségi, mind önkormányzati szinten megteremtôdik az a szükséges szakmai és politikai felkészültség, ami alapfeltétele a régió számára hozzáférhetô fejlesztési források megszerzésének.

Márton György fejlesztési igazgató Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Pécs

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ A RÉGIÓKBAN

Lejárt a magányos farkasok kora Az Új Magyarország Fejlesztési Terv kihívásai az Észak-magyarországi régióban Amikor a regionális intézményben elôször felmerült a „jövô mint tervezési feladat”, ezernyi kérdés tört felszínre. Kezdetben volt … a káosz. Azután a semmibôl lassan kialakult egy valós szakmai partnerségre épülô szakértôi hálózat. A kályha megtalálása, vagyis a régió stratégiai helyzetének meghatározása egyértelmû volt:  Az Európai Unió 255 régiójának gazdasági teljesítôképesség szerinti sorrendjében a miénk a 249. helyen található.  A régió a társadalmi-gazdasági átrendezôdés színtere.  Itt, ezen a régión belül a legnagyobbak a gazdasági és szociális esélyegyenlôség területi különbségei. Lassan megfogalmazódtak az alaptézisek:  Szükség van a stratégiai szemléletû gondolkodásra, tervezésre és megvalósításra.  A „networking”, a valós partnerségre épülô hálózatos együttmûködések kialakítása, azaz annak elfogadása, hogy a „magányos farkasok” kora lejárt.  Az értékelvûség, a költség-haszon elemzésre épülô hatékonyság keresése. Azaz: nem tudunk mindent egyszerre megoldani. Annyi feladata lehet a régió társadalmi-gazdasági szereplôinek, hogy csak azokat a terveket helyezhetjük elôtérbe, amelyek – a középtávú hatásokat (hatásindikátorokat) is figyelembe véve – a leginkább igazolják, hogy ezeket az eszközöket, forrásokat a régió rendelkezésére kell bocsátani.

KIALAKULT A STRATÉGIA „A cél egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmi-gazdasági-környezeti térszerkezet létrejötte, amely versenyképes területegységeken (régiók, kistérségek, települések) alapul és kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvetô esélyeket 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek elfogadhatatlan területi egyenlôtlenségek.”(OTK) Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács – elemezve és megértve a régió és az ország helyzetét – a következô középtávú fejlesztéspolitikai irányelveket tartja szem elôtt:  versenyképesség a gazdaság legjelentôsebb szektoraiban, földrajzi és társadalmi adottságaink kihasználásával;  folyamatosan és jelentôsen fejlôdô infrastruktúra;  élhetô környezet és megfelelô szintû életminôség biztosítása, lehetôség szerint mindenki számára;  teljes nyitottság a szomszédos régiók, országok, az unió és a világ felé. Meg kell teremteni a régió társadalmi-gazdasági centrumai és perifériái összehangolt fejlesztésének egyensúlyát. A VERSENYKÉPES GAZDASÁG Az ipar és szolgáltatások területén növelni kell a gazdasági teljesítôképességet, kijelölni azokat a húzóterületeket, amelyek jelentôs mértékben növelhetik a régió hozzáadottérték-termelését. Fejlesztés elôtt állnak a régió jövôbeni gazdasági szerkezetét, jellegét meghatározó gazdasági ágak. Kialakításra vár a kreatív, innovatív régió arculata. A régióra jellemezô növekedési pályák lehetôségeit maximálisan ki kell használni. Alprogramok: - Integrált beszállítói hálózati rendszerek kialakítása a régió kulcsiparágaiban: mechatronika, vegyipar. - Kreatív ipar. - A környezetvédelmi ipar meghonosítása (nagyprojektek, projektláncok). - Regionális tudásközpont kialakítása. - Regionális logisztikai hálózati rendszer kialakítása (nagyprojektek). 57

Az Egri Székesegyház

- A vállalkozásokat segítô üzleti szolgáltatások fejlesztése: kockázati tôke program, üzleti-angyal szolgáltatás, tanácsadói hálózati rendszer.

TURISZTIKAI HÁLÓZATI RENDSZER Az Észak-alföldi régióval közös program céljai: - versenyképes és nemzetközileg is meghatározó súlyú turisztikai régió kialakítása, - a régió hazai és nemzetközi ismertségének és elfogadottságának növelése, - partnerség építés és hálózati együttmûködési szemlélet kialakítása, - a vendégéjszakák számának progresszív növelése a régióban, - a régió egyedi turisztikai értékeinek és kapacitásainak hasznosítása a kialakítandó hálózati rendszerek (klaszterek) egymást erôsítô hatásának (szinergiájának) kihasználásával. A regionális turisztikai hálózati rendszer program alprogramjai: I. régiómarketing, koherens és integrált kommunikációs stratégia kialakítása, II. közös regionális klaszter-központ létrehozása az Észak-alföldi régióval: 58

1. a központ fizikai kialakítása, 2. a központ mûködési feltételeinek biztosítása, III. regionális turisztikai klaszterek létrehozásának támogatása, IV. a programhoz kapcsolódó szolgáltatás-fejlesztés: 1. hálózati logisztika, 2. tanácsadói és üzleti szolgáltató hálózat, 3. kiemelt rendezvények fejlesztése, V. a programhoz kapcsolódó humánerôforrás-fejlesztés.

MINÔSÉGI ÉLET A településhálózat integrált fejlesztése megteremtheti a minôségi élet feltételeit. Ennek érdekét a következô tennivalók szolgálják:  a hátrányos helyzetû térségek fejlesztése a foglalkoztatási ráta növelésével,  a helyi lehetôségeknek megfelelô élômunka-igényes tevékenységek támogatása (közösségiállamigazgatási szolgáltatások, agrárgazdaság, idegenforgalom, kézmûipar, alternatív foglalkoztatási lehetôségek) és az ehhez szükséges képzések megszervezése, lebonyolítása, FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

JELEN ÉS JÖVÔ A RÉGIÓKBAN

 város-rehabilitáció, falufejlesztés és felújítás,  a tömegközlekedés fejlesztése,  az e-társadalom és az e-közigazgatás kialakítása,  a szociális és közösségi gazdaság erôsítése,  közösségi célt szolgáló foglalkoztatási programok (tájvédelmi, környezetvédelmi és humánszolgáltatások), romaprogramok,  a természeti, történelmi és kulturális értékek megôrzése,  a természeti katasztrófák elleni védelem, a Vásárhelyi-terv lehetôségeinek kihasználása,  a biztonsági szolgáltatások fejlesztése. A stratégia további tervezése során kirajzolódott, hogy mi lehet a regionális operatív program része, illetve mely fejlesztési feladatokat kell megvalósítani az ágazati (szektorális) programokban. A továbbiakban a stratégia érvényesítése a feladat:  a ROP tartalmi lehatárolása az ágazati programoktól,  a kistérségi, regionális és országos intézményi hálózat együttmûködésének kialakítása, a Regionális Fejlesztési Tanács stratégiai szerepének elôsegítése,  a kétéves akciótervek stratégiát figyelembe vevô elkészítése, a stratégiai projektek összehangolása

az ágazati akciótervekkel, a kistérségi fejlesztési törekvésekkel,  egyedi és kiemelt projektek meghatározása. E folyamat kulcsa a régió teljes területére kiterjedô következetes projektfejlesztési tevékenység, mely:  nem csak a ROP intézkedéseire terjed ki,  biztosítja az ágazati és regionális projektek szinergikus (egymásra épülô, közösen megjelenô) hatásait,  stratégiai szemléletet képvisel a „téglától a tetôig”. Az Észak-magyarországi régió társadalmi-gazdasági szereplôinek nem az a célja, hogy egy sikeres Regionális Operatív Programot /ROP/ hajtson végre a következô periódusban, hanem az, hogy a ROPot eszközként felhasználva megvalósuljon a stratégiánk, azaz a magán-, az ágazati és a regionális források együttes felhasználásával a leghatékonyabban realizáljuk a maximális fejlesztést.

Francsics László ügyvezetô igazgató NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Miskolc

AJÁNLÓ A közös cselekvéshez a megismerésen át vezet az út – vallják az Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek folyóirat szerkesztôi, ezért azoknak a tudományos igényû mûhelymunkáknak, elemzéseknek adnak helyet, amelyek e sajátságos szerkezeti gondokkal küzdô régió területfejlesztési, területrendezési, urbanisztikai és szociológiai problémáival, az ezekkel kapcsolatos kutatási eredményekkel és megoldási javaslatokkal foglalkoznak. 2004-tôl a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja által az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. támogatásával kiadott folyóirat évente két alkalommal jelenik meg. A szerkesztôi feladatokat a két intézmény képviselôi mellett a Miskolci Egyetem Regionális Gazdasági Tanszéke, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai végzik. Az elmúlt két év témái között szerepelt a klaszteresedés, a nonprofit szféra gazdasági szerepvállalása, az Európai Unió regionális támogatási politikája csakúgy, mint az Észak-magyarországi régió épített környezetének alakulása vagy határ menti viszonyai. A folyóirat minden számában teret kapnak a térség sajátosságaival foglalkozó mûhelyek is, bemutatva együttmûködésük eredményeit. A szerkesztôk és szerzôk szándéka, hogy a regionális fejlesztési szakmai folyóiratban közölt tanulmányok, az itt megjelenô témák és projektek további gondolatokat ébresztve beépüljenek a regionális politikába, segítsék a fejlesztési stratégia kialakítását, a szükséges döntések meghozatalát és hozzájáruljanak az Észak-magyarországi régió fejlôdéséhez.

2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

59

S I K E RT Ö RT É N E T E K

Gyula, nemzetközi gyógyhely Gyula Város Önkormányzata fejlesztési koncepciók, stratégiák és engedélyes tervek birtokában készült a 2004-ben megnyílt uniós pályázati lehetôségekre. A város számára fontos az idegenforgalom fejlesztése, ezzel összefüggésben a közterületek, utcák korszerûsítése. Mindeközben meg kívánja ôrizni a hagyományos városképet, egyúttal létre kell hozni új idegenforgalmi attrakciókat is. E stratégia megvalósításához a Regionális Operatív Program adta a legtöbb pályázati forrást. A város azonban valamennyi operatív program keretében nyújtott be pályázatot, és összesen nyolc nyertes uniós pályázatot mondhat magáénak.

A sikeres pályázat elengedhetetlen feltétele, hogy a kiírás elôtt a fejlesztési projektötlet részben vagy egészben kidolgozott legyen. Engedélyes tervek, tervdokumentációk birtokában vágtunk bele 2004 tavaszán a pályázatok írásába, melynek során külsô szakértôk segítségét is igénybe vettük.

torzítva jelenik meg. Az oszlop tövében apró képkockákból Dürer Albert „Ádám és Éva” címû rajzolatát torzított módon rakták le, így az anamorfózis oszlopon a rajzolat tükörképe természetes arányokban jelenik meg. Az építkezés során elôkerült a Gyulát Simonyifalvával összekötô, 1960-ban megszûnt keskeny nyomtávú vasút ötméteres pályadarabja, melyet a téren kiállítottunk.

A TÖRTÉNELMI BELVÁROS A Regionális Operatív Programok közül a legjelentôsebb fejlesztésünk a történelmi belváros (Kossuth tér) rehabilitációja volt. A közel 1,1 milliárdos fejlesztés révén átalakult Gyula fôtere: a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága érdekében körforgalom épült. A kör közepében egy szökôkút vízsugarai ritmikusan mozognak. A gépjármûforgalom elôl lezárták a nagy kôhídra felvezetô területet. Itt a terep adottságait kihasználva egy kaszkád vízesés hangsúlyozza, hogy Gyula a vizek városa. A víz pihentetô és megújító hatását vízkapu tetézi, amelynek összetartó vízsugarai ugyancsak ritmikusan váltakoznak. A Kossuth tér átalakításával nagy pihenôfelületek jöttek létre. A gimnázium elôtt az úgynevezett rendezvénytér dekoratív burkolatot és térvilágítást kapott. A gyalogos zónák, valamint a kerékpárutak díszburkolatára, a kihelyezett utcabútorokra, lámpatestekre jellemzô az idôtlen elegancia. A tér egyik érdekessége az úgynevezett anamorfózis oszlop. Ez valójában egy tükörfelületû csonka kúp, amin a környezet tükörképe 60

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

SIKERTÖRTÉNETEK

2006. szeptember 29-re átalakult és megújult a gyulai Kossuth tér. Létrejött egy kellemes, akadálymentesen megközelíthetô és használható közösségi, társadalmi és turisztikai célú fôtér, számos látványossággal. Az idô bebizonyította, hogy mind a városlakók, mind az idelátogató turisták kedvenc helyévé vált a történelmi belváros. Még a novemberi bágyadt napsütéses órákban is élettel telt meg a tér: kerékpárosok, sétáló emberek, padokon ülô párok lepték el. A rehabilitációval nem csak komfortosabbá vált a városi lét, hanem várhatóan növekszik a város látogatottsága is, valamint megnô az itt mûködô szolgáltatók forgalma. A fejlesztési program keretében további város-rehabilitációt is elôkészítettünk: kiviteli és engedélyes tervek készültek a térhez közvetlenül kapcsolódó épületekre, hidakra és elkészültek a belváros tömbfeltáró tervei, megvalósíthatósági tanulmányai.

SÉTÁLÓUTCA Alighogy befejezôdött a Kossuth tér rehabilitációja, elkezdôdött egy másik, ugyancsak belvárosi projekt. A „Turisztikai vonzerôk fejlesztése” komponens a „Gyula belváros idegenforgalmi célú rehabilitációja” címet viseli. A két projekt névbeli hasonlósága is az egymáshoz való kapcsolódásra utal. A ROP 1.1 intézkedés keretében folytatódik a rehabilitáció: egy sétálóutca kialakításával létrejön a közösségi élet, a turisztikai programok helyszíne. A hagyományos utcakép sok emlékezetes és látványos eszköze alakítja ki a történelmi belvárosi hangulatot. Ez a fejlesztés 2007 nyarára várhatóan megvalósul, vagyis a belvárosban létrejön egy több élményelembôl álló harmonikus együttes, amely a Gyulai Vár és a Várfürdô mellett újabb jellegzetessége lesz a városnak. 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

A sétálóutca kialakításával a gazdasági élet, a kereskedelmi és szolgáltatói tevékenység várhatóan áttevôdik a városmagra, ahol megerôsödhet a sétálóövezetekre jellemzô, magas színvonalú kiskereskedelem. Itt is megjelenik a vizek városára utaló néhány, de felületében kisebb vízmedence és vízjáték. Akadálymentes díszburkolatok épülnek, elkészül egy nyilvános vécé. A terület közbiztonságát a Kossuth téri fejlesztéshez hasonlóan tovább javítják az új térfigyelô kamerák. Az utcabútorok és világítótestek itt már a hagyományos kisvárosi jelleghez igazodnak. A fejlesztés egyik érdekessége lesz egy világóra.

CSÓNAKKAL A KÖZPONTBA A kulturált találkozó- és pihenôhellyé alakuló Harruckern tér déli részén, az egykori FehérKörösön (ma Élôvíz-csatorna) csónakkikötô épül, ami azonban egy harmadik fejlesztési projekt egyik eleme. A „Körösök lágy ölén” címû ökoturisztikai fejlesztés ugyancsak a Regionális Operatív Program keretében valósul meg. Ezt a pályázatot ugyan a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület adta be (az elôkészítést a Pályázat Elôkészítô Alap finanszírozta), mely egyesületnek Gyula Város Önkormányzata is tagja. A programban a gyulai önkormányzat mint támogatásban részesülô partner szerepel. E projekt keretében az Élôvíz-csatornán, illetve a csatorna mentén vízi és gyalogos ismeretterjesztô útvonalat alakítunk ki. A Fehér-Körösön csónakkal érkezô turisták egy sólyapályán emelhetik ki és be a csónakjukat, majd a várost átszelô csatornán hajózhatnak be a városközpontig. A vízi utazást további sólyapályák, illetve csónakkikötôk segítik, valamint elkészül egy fogadó- és információs központ is. Ennek a programnak a keretében megújult a város egyik természetvédelmi területe, az egykori kastélypark Csigakert nevû része, amelyet növényökológia bemutatókertté alakítottunk át. Mindhárom fejlesztési projekt térben is kapcsolódik egymáshoz, komplex egésszé válva erôsítik egymás hatását. Megújul a városkép, új turisztikai attrakciók jönnek létre, gazdasági érték teremtôdik. Mindez olyan történelmi, turisztikai fejlôdést biztosít a városnak, amely kihatással lehet az egész régió gazdasági életére.

61

KÉRDEZZ ENGEM! Az elsôsorban építési jellegû beruházások mellett a város turisztikai vonzerejének növelését segíti a „Kérdezz engem! Információs és segítô animátori szolgálat” címû projekt, ugyancsak a Regionális Operatív Program keretében. Ez a kezdeményezés a Gyulára látogató turisták aktív pihenése érdekében, valamint 24 itt élô, pályakezdô, fiatal, képzett munkanélküli foglakoztatására jött létre. A fiatalok

speciális oktatás keretében szerezték meg ismereteiket, amelyekkel teljes, koordinált városi szolgálatot látnak el. Tájékoztatást adnak a városba érkezô vendégeknek a szálláshelyekrôl, az étkezési lehetôségekrôl, a látnivalókról és a programokról. A játszóház sokrétû kínálattal várja a kicsiket és a nagyokat. Szolgáltatásaik közé tartozik a gyermekfelügyelet is. Az animátori szolgálat városnézô és környékbeli túrákat, kulturális és szabadidôs programokat is szervez. A program keretében beszereztünk egy turistabuszt, valamint egy mobil játszóházként funkcionáló lakókocsit is. Ez a program 2005-ben önkormányzati kategóriában elnyerte az év projektje címet.

CSAPATMUNKA

Mindez nehezíti és lassítja a munkát. Hasonlók mondhatók el a projekt lebonyolításáról is. A sikeres megvalósítás elengedhetetlen feltétele az alaposan elôkészített, megtervezett, jól átgondolt fejlesztési program. Különösen fontos a fejlesztés tartalmának, egyes mozzanatainak, mûszaki paramétereinek szakszerû megfogalmazása, ezek költségeinek pontos meghatározása. A tevékenységek ütemezésénél elegendô idôt kell hagyni a közbeszerzési eljárásokra. A program finanszírozásánál, különösen a nagy értékû beruházásoknál kellô gonddal kell mérlegelni a likviditást, azaz a kifizetéseket úgy ütemezni, hogy azokra az adott idôben rendelkezésre álljanak a források. Gyula Város Önkormányzata az elmúlt két évben minden eddiginél nagyobb mértékû fejlesztéseket folytatott, melyeket a különbözô pályázatokon elnyert támogatások tettek lehetôvé. Bízunk abban, hogy a következô programozási idôszakban sem törik meg ez a dinamizmus. A cél az, hogy Gyula nemzetközi gyógyhellyé váljon. Ennek érdekében a következô projektelemek megvalósítását tervezzük: az Almásy-kastély gyógyszállóvá vagy kulturális központtá alakítása, a Gyulai Vár mint szigeterôd rekonstrukciója, a Várfürdô szolgáltatásainak fejlesztése, mozgásszervi rehabilitációs központ, konferenciaközpont szállodával, Vis vitalis egészségközpont, Erkel Ferenc zenei központ és panoptikum, rendezvénytér, látogató- és információs központ létesítése. Reméljük, hogy a gyógyhellyé alakítás nagyprojektünk mint zászlóshajó meg fog jelenni a régió indikatív projektlistájában.

Ahhoz, hogy ezek a programok eredményesen megvalósuljanak, a pályázatírás kezdetétôl a projekt zárásáig csapatmunkára van szükség. Mára elmondható, hogy a pályázatok elkészítésének követelményei sok tekintetben egyszerûsödtek, de még mindig sok irreleváns dokumentumot kell csatolni.

Gellén Vencel városmenedzser Gyula Fotó: Bagyinszki Z.

A ROPpant sikeres Gyula-projektjei MEGNEVEZÉS

AZONOSÍTÓ

ÖSSZKÖLTSÉG (FT)

ELNYERT TÁMOGATÁS (FT)

Gyula, történelmi belváros rehabilitációja

ROP 2.2.1-2004-09-0003/34

1 083 673 559

975 306 203

A gyulai belváros idegenforgalmi célú rehabilitációja

ROP 1.1.2-2004-10-0002/34

605 330 000

590 196 750

„A Körösök lágy ölén” gyulai vonatkozású része

ROP 1.1.1-2005-05-0003/34

175 526 992

170 849 692

Kérdezz engem! Információs és segítô animátori szolgálat

ROP 3.2.2-2004-11-0004/34

143 747 926

143 747 926

62

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

S I K E RT Ö RT É N E T E K

A tiszavasvári eredményesség titka Tiszavasvári Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be 2004-ben a ROP 2.2.1-es intézkedésére „Tiszavasvári város területének rehabilitácója” címmel, melyet az irányító hatóság támogatott. A pályázatot a partnerség jegyében dolgoztuk ki, nyújtottuk be és valósítottuk meg. Az önkormányzat partnerei a projekt során a Tiszatér Társulás, a Városi Közmûvelôdési Központ és Könyvtár valamint a Tiva-Szolg Kft. Elôkészítésében az önkormányzat mellett a Tiszatér Térségfejlesztési Társulás kapott jelentôs szerepet.

A projekt tartalmának alapgondolata egy közel 2 milliárd forint költségû, három komponensbôl álló, öt települést érintô kistérségi pályázat kidolgozásakor merült fel. A kistérségi projektet az 1993ban alakult Tiszatér Kistérségi Társulás menedzsmentje dolgozta ki, Nácsa Balázs ügyvezetô igazgató vezetésével. A kistérségi projekt központi célja a turisztikai vonzerô növelésének szándéka (központi parkok fejlesztése, kerékpárút és összekötô út építése), valamint a közmûvelôdési lehetôségek színvonalának javítása (mûvelôdési központok épületének fejlesztése).

MEGNYÍLT A LEHETÔSÉG A projekt a jelentôs volumene és kistérségi hatása valamint széles körû partnerségi támogatottsága ellenére kevéssel ugyan, de lemaradt a támogatott listáról. Idôközben Magyarország európai uniós csatlakozásával 2004. május 1-jétôl megnyílt a régió, a kistérség és így Tiszavasvári számára is a pályá-

2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

zási lehetôség. A Tiszatér Társulás menedzsmentje a támogatási feltételeknek való megfeleltetés érdekében megkezdte a már meglévô kistérségi projekt részekre bontását. Végül is a „nagy projekt” annak feldarabolását követôen öt településen, öt pályázat benyújtásával (ebbôl négy európai uniós alap), egy fejlesztési elem kivételével megvalósult. A „Tiszavasvári város területének rehabilitációja” címû projekt eredményességének titka az elôkészítettség. A pályázat benyújtásakor rendelkezésre álltak az engedélyezett tervek, a szükséges önerô és a rendezett tulajdoni viszonyok. A projekt összköltsége 932 millió forint, amelyet három forrásból finanszíroztak: 90% ROP támogatás, 7% BM Önerô Alap támogatás és 3% saját forrás. A pályázatot elkészítô Tiszatér Társulás évtizedes múltra visszatekintve alkalmazza a forráskoordinációs eljárást a fejlesztési projektek kapcsán. A menedzsment szakmailag igen nagy sikernek tekinti, hogy 27 millió forint saját erô ellenében meg lehet valósítani egy közel egymilliárd forint értékû programot.

63

HÁROM PILLÉR A „Tiszavasvári város területének rehabilitációja” címû projekt három fô fejlesztési pillérre épül. Akcióterülete az egész település, hiszen a projekt tartalmának hatása van a város lakóira. A legnagyobb méretû fejlesztési elem a városi mûvelôdési központ felújítása és bôvítése. Az új épület a korábbinak közel a háromszorosa, amelyben helyet kap a mûvelôdési központ, a könyvtár, mûvészeti csoportok és civil szervezetek. A második pillér a település központjában, korábban általános iskolaként üzemelô kétszintes épület átalakítása térségi szolgáltatóházzá. A házban 21 irodát alakítottak ki. Azokban olyan civil és nonprofit szervezetek kapnak helyet, amelyek települési és kistérségi feladatok ellátásában segítik a település és a térség önkormányzatait.

64

A projekt harmadik pillére a település köztereinek, parkjainak rehabilitációja. Felújították a központban a Városháza teret, az Attila teret (amely egy Attila szoborral is gazdagodott) és a mûvelôdési központ elôtti Szabadság teret is, amely a jövôben a városi rendezvények helyszíne lesz. A terek közül talán a református templomot körülölelô, korábban iskolaudvarként használt terület lett a legimpozánsabb, ahol parkoló, játszótér és szabadtéri színpad is épült.

GAZDAG TAPASZTALATOK A projektmenedzsment három tagú (projekt-, pénzügyi és mûszaki menedzser), s élvezi a Tiszatér Társulás mint projektpartner teljes körû támogatását. A legfontosabb tapasztalat, hogy a három személy

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

SIKERTÖRTÉNETEK

nincs elszigetelve se az önkormányzati apparátustól, se a szakmai segítséget nyújtó szervezettôl. Ebben az évben a Tiszatér Kistérség uniós fejlesztési programja a Tiszatér Társulás menedzsmentjénél koncentrálódott. A menedzsment köreibôl kerültek ki a projektmenedzserek, így folyamatos a konzultációs lehetôség. A különbözô végzettségû és más-más szakmai múlttal rendelkezô menedzserek közösen bonyolítottak le hét uniós támogatással megvalósuló programot, amelybôl kettô szorosan kapcsolódik a „Tiszavasvári város területének rehabilitációja” címû projekthez. Ezzel egyidôben valósult meg a „Tiszalök város területének rehabilitációja” és a „Tiszavasvári-Szorgalmatos-Tiszalök kerékpárút-építési program” címû projekt. A menedzsment heti rendszerességgel tart koordinációs értekezletet az adott projektek érintettjeinek (tervezôk, kivitelezôk, mûszaki ellenôrök) bevonásával. A menedzsment a projekt megvalósítása során azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a támogató által meghatározott eljárásrendeket hiánytalanul 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

betartsa, a közremûködô szervezet munkatársaival pedig korrekt szakmai kapcsolatot építsen ki és tartson fenn. Mindemellett az önkormányzat mint projektgazda szintjén fontos a képviselôtestülettel, valamint a polgármesteri hivatal mûszaki és pénzügyi osztályának munkatársaival is naprakész szakmai kapcsolatot tartani. Figyelemmel kell kísérni a jogszabályokat és azok változásait. A projektmenedzsment legsarkalatosabb feladata a közbeszerzési adminisztráció kezelése, hiszen ezen állhat vagy bukhat a program sikere. Összességében elmondható, hogy a „Tiszavasvári város területének rehabilitációja” címû projekt megvalósítása a Tiszatér kistérségben, így Tiszavasváriban is olyan tapasztalatokkal gazdagította a területfejlesztési szakembereket, amelyek felvértezik ôket a további uniós források fogadásához nélkülözhetetlen szakmai ismeretekkel.

Pethe László projektmenedzser Tiszavasvári 65

S I K E RT Ö RT É N E T E K

A Pannonhalmi Bencés Monostor megújuló környezete Befejezôdött a Pannonhalmi Fôapátság környezetrendezési programja. 2004-ben nyújtott be pályázatot a fôapátság az Európai Unió által társfinanszírozott Regionális Fejlesztés Operatív Programhoz (ROP), és 2005 áprilisában elnyerte a lehetôséget. A pályázat kedvezô elbírálását követôen a fôapátság turisztikai programjával 9 millió forintos saját hozzájárulása mellé 345 millió forint vissza nem térítendô támogatáshoz jutott. A projekt határidôre, 2006 decemberében elkészült. A megbízott közremûködô szervezet a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Nyugat-dunántúli Képviselet Szombathelyi Iroda.

Mintegy tíz-tizenöt éve a pannonhalmi bencés szerzetesközösség a fôapátság fennállásának 1000 éves és a bencés rend 1500 éves évfordulójára készülve, nagyszabású programot határozott meg. Elhatározta, hogy húsz év alatt igényesen helyreállítja, továbbfejleszti a fômonostor építészeti együttesét, mûkincseit és a monostor természeti környezetét;  megújítja a közösség életét, munkáját, újra értékelve a szerzetesek sok évszázad során összegyûjtött tapasztalatait, felélesztve érékes hagyományait. Ezért fordult a szerzetes közösség figyelme a lelkipásztori tevékenység, a tanítás és a tudományos kutatás mellett  az építés, a rekonstrukció és restaurálás irányába,  az ôsi gyógyászati hagyományok szerint az egészség és jó közérzet biztosítását célzó gyógyteák készítése, valamint  a borászat és a régi receptúrák alapján likôrök készítése felé.  Ugyancsak a bencés hagyományok közé tartozik a vendéglátás, a szerzetes közösség értékeinek, szellemi javainak megosztása a látogatókkal. 

VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS TURIZMUS A turizmus, a mai kor gyorsan fejlôdô gazdasági ágazata évezredes múltra tekint vissza. Kialakulásában nagy szerepet töltött be a zarándoklás, a 66

vallási élet fontos megnyilvánulása. A zarándoklatoknak mindig kedvelt célpontjai voltak a kolostorok, köztük a hegyen épült bencés kolostorok. Mons Sacer Pannoniae, Pannónia szent hegye a hely, ahol a magyarországi bencés rend alapítói a tizedik század végén monostorukat felépítették. A magyar történelem jó és rossz fordulatait végigkísérô Szent Márton Monostor a természeti környezetéhez harmonikusan kapcsolódó, szép építészeti együttes, világörökség és magyar örökség. A benne mindvégig élô, tevékeny közösséggel együtt nyitott a világ felé. Vendégszeretettel, felkészülten fogadja a lelki megújulást keresô keresztény híveket és a kulturális értékek iránt érdeklôdôket egyaránt. A bencés közösség küldetése, hogy szellemi értékeit mind szélesebb körben és mind változatosabb formában közölje az emberekkel. Ezért törekszik a vallási és kulturális turizmus hagyományos és új változatainak alkalmazására, ötvözésére, miközben megôrzi és bemutatja évezredes hagyományait, követi és képviseli a bencés életeszményt. A fôapátság az elmúlt évtizedben jelentôs fejlesztésbe kezdett, amelynek célja, hogy a növekvô turisztikai vonzerôvel rendelkezô helyszínt ne csak megôrizze, hanem fejlessze és alkalmassá tegye arra, hogy a Pannonhalmára érkezô turistáknak színvonalasabb szolgáltatásban legyen részük s így jobban megismerhessék a fôapátság látnivalóit. Ennek a törekvésnek a megvalósítása a meglévô területek felújításával, szépítésével, új fizikai keretek létrehozásával érhetô el. FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

SIKERTÖRTÉNETEK

NÉGY SZAKASZ Amikor értesültünk a turisztikai fejlesztésekre vonatkozó pályázati lehetôségekrôl, stratégiát dolgoztunk ki a Pannonhalmi Fôapátság vallási, oktatási és kulturális centrum turisztikai fejlesztésére, kínálatának bôvítésére. A stratégia megvalósítására négy szakaszból álló komplex tervet alakítottunk ki, melynek elemei a következôk:  a monostor környezetének rendezése és fejlesztése;  a turisztikai szolgáltatások, infrastruktúra fejlesztése (parkoló-bôvítés, -építés, vendéglátási, kereskedelmi szolgáltatások bôvítése);  a természeti környezet (arborétum) rendezése, kolostorkert létesítése, gyógynövényes bemutatóházzal és egészségügyi turisztikai szolgáltatásokkal (gyógynövény-teák, ezek szerepe az egészség megôrzésében);  rendezvényközpont, lelkigyakorlatos ház, vendégház létesítése. Ez a komplex terv hosszabb távú fejlesztési elgondolást tartalmaz, amely, ha kapcsolódik az EU által is támogatott nemzeti fejlesztési tervekhez, akkor nagy valószínûséggel valóra váltható. A terv elsô szakasza a világörökségi helyszín környezetrendezése. Megvalósítására a ROP keretében meghirdetett támogatási irányra nyújtottunk be pályázatot. A fôapátság az Európai Unió által társfinanszírozott ROP pályázattal elnyerte a lehetôséget a rendezéshez. Ennek a projektnek a megvalósítása fejezôdött be most, a következôképpen:  a fôapátság fôbejárata elôtti tér, a belsô udvar, a szabadtéri rendezvények helyszínei, a vársétány környezetrendezése,  burkolatépítés,  környezet-architektúrai elemek elhelyezése,  látogatóbarát szolgáltatásokhoz kapcsolódó tereprendezés. A pályázat célja volt a Pannonhalmi Fôapátság idegenforgalmi vonzerejének fejlesztése, a természeti, 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

kultúrtörténeti és építészeti adottságok bemutatása mellett széles körû turisztikai szolgáltatások biztosítása, turisztikai infrastruktúra kiépítése annak érdekében, hogy a nagy múltú örökséget minél szélesebb közönség látogathassa méltó környezetben. A fejlesztések szükségességét a jelenlegi állapotok indokolták. Az elmúlt évtizedekben a fôapátság anyagi keretei elégségesek voltak ugyan a nagyobb épületek rekonstrukciójára, és az utóbbi években a látogatók számára új turistafogadó is épült. Gyenge volt azonban az építészeti elemeket összekötô infrastruktúra színvonala. Az utak, lépcsôk nagy része töredezetté vált, megsüllyedt, megoldatlan volt a csapadékvíz elvezetése, a kerítéseket sok helyen rossz minôségû, betonoszlopra feszített drótfonatok alkották, a parkolók felszíne alkalmatlan volt, a várat körülvevô zöldterületek felújításra szorultak.

MEGVÁLTOZOTT ARCULAT A tényleges építési munka a közbeszerzési eljárások lebonyolítása után, 2005 szeptemberében kezdôdött. A környezetrendezés elôre elkészített program (ütemterv) alapján a már ismertetett négy tervezési területet érintette. A rendezés egy része látható, érzékelhetô, amely az érkezô vendéget az elsô pillanatban örömmel tölti el, másik része nem látható, a föld alatt húzódik, de nagyon fontos része volt a beruházásnak. A megszépült helyszín látható elemei a következôk:  A fôbejárat elôtti teret felújítottuk. A parkosítás, a díszvilágítás teljesen új arculatot kölcsönöz a térnek. A parkosítás leglátványosabb eleme az ellipszis alakú, kicsit megemelt kert. Fehér mészkôvel burkolt oldalfala, fedôlapja uralja a teret. Ez a kert fedi a tûzivíz-tározót, amely a nem látható, föld alatti felújítás fontos eleme. A csapadékvizet is föld alatti csatorna vezeti el.  A fôapátság belsô udvarában szépívûen kialakí67

tott bazaltkô burkolatú és bokrokkal, virágokkal szegélyezett út vezet a bazilika bejáratáig. Távlatot mutató ívelése a bejárattól az úgynevezett Olasz kapun keresztül a térré szélesedô bazilika elôtti lépcsôzetig vezet, és a régmúlt idôket idézi a látogatóban. A belsô udvarban van a felújítás legnagyobb volumenû, nem látható része. Itt teljes talajcserét kellett végezni, mert túlságosan laza volt az alapozás, arra nem lehetett az új burkolatot elhelyezni. Ezen kívül a csatornázási és csapadékvíz-elvezetési rendszert is ki kellett építeni.  A monostort övezô vársétány, a várkör teljesen megújult. Korábban itt gidres-gödrös földút volt, és bizony a kertészeti megoldások is hiányoztak. Most kényelmes, kôszegéllyel kialakított, három méter széles sétaút épült, jól járható felülettel. Az út mentén kényelmes, faburkolatú padokat és más utcabútorokat is elhelyeztünk. A vársétányon körben tájba illô növényeket, fákat ültettünk. A látogatók itt kellemesen megpihenhetnek a környezô tájra tekintô padokon.  A vársétányhoz kapcsolódik a megújult szabadtéri rendezvény-helyszín, a sportpályával. Ez a terület a sportpályával egységet alkot. Korábban itt kisebb kulturális eseményeket is rendeztek, de az új kialakítás, az ápolt, parkosított és két sor ülôhellyel felszerelt hely nagyobb lehetôséget nyújt rendezvények lebonyolítására. A felújítás fontos eleme a kialakított személygépkocsi-parkoló. A felszín alatt az érvényben lévô tûzrendészeti elôírásoknak megfelelôen épült meg a másik tûzivíz tározó. A projekt keretei között került sor a fôapátság stratégiájának következô szakaszát jelentô „turisztikai szolgáltatások, infrastruktúra fejlesztése” koncepció tervezésére, az építés engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére. A fôapátság a turisztikai fejlesztés egyes elemeit úgy alakította ki, hogy azok fokozatos és koncepciójában egymáshoz kapcsolódó kiépítésével méltó legyen a világörökségi 68

helyszín bemutatására, a vendégek kulturált fogadására, a szolgáltatások választékának bôvítésére.

PONTOSSÁG ÉS EGYÜTTMÛKÖDÉS A projekt megvalósítása során sok tapasztalatot szereztünk. Ezek közül érdemes néhányat megemlíteni, mégpedig olyanokat, amelyeket a következô pályázatok, illetve projekt megvalósítás során lehet majd hasznosítani.  Fontos a mindenre kiterjedô, alapos, kifogástalan tervezôi munka, a mennyiségeket és munkanemeket pontosan meghatározó költségvetés.  A tervezésnek el kell jutnia abba a szakaszba, hogy a szükséges engedélyek a pályázó birtokában legyenek.  Érdemes a pályázat megírásához szakértô, tapasztalattal rendelkezô külsô tanácsadó cég segítségét igénybe venni.  A projekt megvalósításához nélkülözhetetlen olyan csapat felállítása, amely a levezénylésre, a vállalt kötelezettségek végrehajtásának ellenôrzésére hivatott.  Elsôrendû feladat a látogatók és a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása is.  A munkát megkönnyíti a kivitelezô és a projektmenedzsment folyamatos kapcsolattartása, jó együttmûködése.  Fontos a külsô szervezetekkel, a közremûködôkkel, az önkormányzattal való korrekt együttmûködés, a jó munkakapcsolat. A fejlesztés elérte a fôapátság által megfogalmazott célt. Nagyon szép környezet, a világörökséghez méltó helyszín jött létre, és ez örömet szerez nemcsak az idelátogató vendégeknek, hanem a fôapátságban élô, itt tanuló, itt dolgozó valamennyi embernek. Dr. Vajdovich Béla gazdasági szaktanácsadó, projektmenedzser FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

S I K E RT Ö RT É N E T E K

Beértek a salgótarjáni ROP pályázatok Közel egymilliárd forintos beruházás segítségével három új autóbusz-pályaudvar épül Nógrád megyében. A 21. század követelményeinek megfelelô, nyugat-európai színvonalú pályaudvarok közül a salgótarjánit adják át elsôként. Mindez része a város-rehabilitációs tervnek, amelynek kézzel fogható elemei már az elmúlt évben kibontakoztak, ám a java csak most következik. Ugyancsak a Nemzeti Fejlesztési Terv ROP pályázatának segítségével újítottak fel számos oktatási intézményt, köztük a Gagarin Általános Iskolát. A 38 éves intézmény a pályázaton 123,5 millió forintot nyert. Ebbôl alakították ki a város legkorszerûbb önkormányzati fenntartású iskoláját.

A megyeszékhely távolsági-autóbusz pályaudvara 1976-ban épült. Azóta nem volt felújítva, így sem funkcionálisan, sem esztétikailag, sem technikai felszereltségében nem felelt már meg az utazók és az ott dolgozók igényeinek. Ezért Salgótarján önkormányzata, az Észak-kelet Nógrád Térségi Önkormányzatok Társulásával és a Nógrád Volán Zrt.-vel mint partnerekkel pályázatot nyújtott be a felújítására a Regionális Fejlesztés Operatív Program irányító hatóságához. A pályázat sikeres volt, a támogatási szerzôdést 2005 nyarán írtuk alá. Az engedélyezési és kiviteli terveket a miskolci székhelyû Taba és Társai Mérnöki Iroda Kft. készítette el. Salgótarján önkormányzata mint beruházó az OKFON Közbeszerzési és Szolgáltató Rt.-nek adott megbízást a rekonstrukció komplex közbeszerzési lebonyolítói feladatainak ellátására. A végsô ajánlatok alapján a nyertes a Hídépítô Zrt. lett. A szerzôdéskötéskor elôre nem látható, az épület feltárása során észlelt statikai problémák miatt olyan szerkezetmódosításokat kellett tervezni és kivitelezni, amelyek az eredeti teljesítési határidôt (2006. augusztus 31.) 2007 elejére módosították. A fejlesztés létrehozta a forgalmi igényeknek megfelelô befogadó és áteresztô képességû, technikailag korszerûen felszerelt közlekedési infrastruktúrát. A beruházás eredményeként több mint 1600 négyzetméterrel bôvül a pályaudvar kiépített, illetve le- és felszálló területe. Emellett funkcionális részeinek aránya és elrendezése az utasforgalom igényeinek megfelelôen alakul át. 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

Emeletráépítéssel kétszintesre bôvül az épületegyüttes, tömbönkénti félnyereg, illetve dongaboltozatos tetôformával. Az új váróterem a két meglévô épület közötti területen, azaz az állomás központjában épül galériával, donga-keresztboltozatos lefedéssel. Az eddigi váróterem átépítésével egy – a büféhez kapcsolódó – kupolás lefedésû, bazilikás megvilágítású nyitott díszudvart alakítanak ki. A homlokzati felületek hôszigetelést, új burkolatot, hôszigetelt üvegezésû nyílászárókat, a helyiségek szintén új burkolatot kapnak. A külsô és belsô terek beépített és mobil bútorai is megújulnak. A meglévô épület 500 négyzetméteres hasznos alapterületével szemben a tervezett kétszintes épület területe a kétszeresére, s a jelenlegi 280 négyzetméternyi fedett-nyitott terület közel 1200-ra nô. Az épület földszintjén a forgalmi irodák, pénztárak, tartózkodók, pihenôk, közlekedôk, a büfé, a szolgálati és utas mellékhelyiségek mellett helyet kapnak a mozgáskorlátozottak szociális helyiségei, valamint üzlethelyiségek is. A színvonalas utas-tájékoztatást korszerû megálló- és indulási kijelzô berendezés, pályaudvari hangosítás, a biztonságtechnikát és vagyonvédelmet térfigyelô videokamerás rendszer szolgálja. 2007-ben Szécsényben és Balassagyarmaton is a salgótarjánihoz hasonlóan változnak az utazás feltételei, hiszen ezeken a településeken is új pályaudvar fogadja majd a Volán utasait. A három autóbusz-pályaudvar jelentôségét a következô adatok is érzékeltetik. Salgótarjánban az iskolai elôadások 69

Az utolsó simítások a buszpályaudvar épületén

napján (a szokásos hétköznapokon) 288 induló és 287 érkezô járatot regisztrálnak 20130 utassal. Ezek az adatok Balassagyarmaton: 186, 181, 13 680, illetve Szécsényben 90, 86, 7710. A háromnak a forgalma összesen 41 520. Ez megközelítôleg azt jelenti, mintha Salgótarján minden lakosa buszra szállna az adott napon a Nógrád Volán Zrt. járatain. Az intézmények korszerûsítésének kezdete ugyancsak fontos esemény számunkra, hiszen nagyon sokan és sokat dolgoztak azért, hogy korszerû iskola legyen a Gagarin. Megújult többek között az uszoda, az iskola vizesblokkja. Kialakítottak egy multimédiás termet és megérkeztek az új iskolabútorok, továbbá kicserélték a nyílászárók nagy részét is. Ez az iskola az elsô olyan intézmény 70

a városban, amely mozgáskorlátozottak számára is megközelíthetô. A beruházás több mint 150 millió forintba került. A város nehéz gazdasági helyzete ellenére a rekonstrukciós program tovább folytatódik, annak érdekében, hogy a megyeszékhelyhez kötôdô emberek valóban otthon érezzék magukat Salgótarjánban.

Székyné dr. Sztrémi Melinda Salgótarján megyei jogú város polgármestere Fotó: Gyurián Tibor FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

S I K E RT Ö RT É N E T E K

Megvalósult álom Ceglédbercelen A cikk címe talán banális, de egyrészt igaz, másrészt egy hosszú távú településfejlesztési koncepció építôköve. A 2002-ben felállt képviselôtestület az új polgármesterrel és az új jegyzôvel mert nagyot álmodni és belekezdeni a tudatos faluszépítésbe. Ennek egyik fontos sarokköve az óvoda európai uniós színvonalú felújítása. Mindaddig Ceglédbercelnek, ennek a közel 4500 lakosú településnek egyetlen, de három régi épületben mûködô óvodája volt.

Vajon mi a receptje egy sikeres uniós pályázatnak? Nyilván ahány ház, annyi válasz, de három dolog mindenféleképpen kell hozzá:  Egységes jövôképpel rendelkezô és a település fejlôdése iránt elkötelezett döntéshozó grémium, azaz képviselôtestület, amely biztosítja az önrészt, támogat és hitet ad az élvonalban dolgozóknak.  Nagy munkabírású, kreatív és konstruktív pályázati menedzsment, amely nálunk a polgármesterbôl, a jegyzôbôl, a hivatal néhány dolgozójából, egy profi pályázatíró csapatból és közbeszerzési szakértôbôl áll.  Lobbitevékenység és egy kis szerencse. Feltétlenül meg kell említeni a segítô szándékú, elsôsorban preventív célzatú és szinte napi munkakapcsolatot a közremûködô szervezettel (a Váti Közép-magyarországi Regionális Képviseletével) és a korrekt együttmûködést az ezeket ellenôrzô szervezetekkel. Természetesen ez a projekt késôbbi fázisaiban vonatkozik a beruházás kivitelezôire, illetve a mûszaki ellenôrre is. Egy mondatban összefoglalhatóak a pályázás és a megvalósítás tapasztalatai: az ördög a részletekben

2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

lakozik. A pályázat összeállítása rendkívül nagy figyelmet és precizitást igényel, de ugyanez állapítható meg a közbeszerzési eljárások lebonyolításáról és az egész folyamat adminisztrálásáról. Látszólag jelentéktelen dolgok, apró betûs elôírások, lábjegyzetek bírhatnak a késôbbiek során óriási jelentôséggel. Nem szabad elsiklani a részletek felett, mert az a legtöbb esetben megbosszulja magát. Külön is hangsúlyozzuk a szigorú és folyamatos adminisztrációt. A felcímkézett, idôrendi mutatóba helyezett dokumentáció rendkívüli mértékben segíti azt, hogy a munka megfeleljen az ellenôrzéseken. Ezt bizton állíthatjuk, hiszen szinte valamennyi erre jogosult hatóság (OTH, KEHI, Brüsszel stb.) ellenôrizte a projektünket. Hála a pontos és következetes adminisztrációnak, valamennyien pozitív tapasztalatokkal távoztak. Végül mit is jelent a tudatos településfejlesztés? Hogyan kapcsolódnak más projektek az óvoda felújításához? Úgy, hogy az elmúlt négy évben minden olyan pályázati lehetôséget igyekeztünk kiaknázni, amely segíti a település infrastrukturális, közoktatási, kulturális fejlôdését és növeli a megtartó erejét. Ennek keretében belterületi kerékpár-

71

utat építettünk, utcákat aszfaltoztunk, buszmegállókat korszerûsítettünk, információs táblákat helyeztünk el és egy újabb nagy „sarokkôként”, címzett támogatás keretében elkezdtük elavult mûvelôdési házunk átépítését, felújítását. A fô szempont, vagy divatos kifejezéssel élve a legfontosabb stratégiai cél természetesen az, hogy megállítsuk a falu elöregedését és a lakosság elvándorlását. Perspektívát, legalább az alapszolgáltatások tekintetében összkomfortos viszonyokat kívánunk teremteni a település lakóinak, ezen belül is elsôsorban a fiataloknak. Mindez azonban hosszú távon nemcsak a község, hanem a térség számára is hasznos lehet, hiszen alternatívát nyújt a környezô települések számára is. Természetesen nem ülhetünk karba tett kézzel még egy ilyen eredményesnek mondható ciklus után sem. A következô tennivaló a még két helyen

72

mûködô általános iskola egy épületbe integrálása és modernizálása. A pályázatot már beadtuk, várjuk az elbírálást. De legalább ilyen nagy várakozással tekintünk a most megnyíló uniós pályázati lehetôségek elé is. És persze nemcsak magunk elé révedünk, hanem már dolgozunk is azon, hogy terveink a kellô pillanatban megfelelôen elôkészítettek legyenek. Meggyôzôdésünk és tapasztalatunk ugyanis, hogy azok a pályázatok igazán esélyesek és sikeresek, amelyeket nem akkor kezdenek kigondolni és összeállítani, amikor a kiírás megjelenik.

Török József polgármester , dr. Nagy Lajos jegyzô, Ceglédbercel Község Önkormányzata

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

SUMMARIES NEW PLAN PERIOD 2007-2013 In December 2006 the European Commission officially acknowledged the receipt of all draft operational programmes under the New Hungary Development Plan, covering the programming period 2007-2013. Thus, the implementation of Hungary's "2nd National Development Plan" can now begin. Meanwhile, the implementation of the first National Development Plan (2004-2006) continued to produce remarkable results. Payments to the project beneficiaries totaled at HUF 360 bn, or 53% of the funds available. In parallel, the Hungarian Government has renewed the system of institutions responsible for implementation. A number of quite substantial changes have came into force. They are expected to lead to a marked improvement in administrative efficiency, and allow a substantially easier access to EU funding. Dr. Péter Heil

LESSONS LEARNT IN THE PHASE OF SUBMITTING APPLICATIONS AND IN THE IMPLEMENTATION OF THE OPRD The implementation of the Operative Program for Regional Development has made great progress since the start. The phase of call for proposals has been closed, and being in the middle of the implementation phase, experiences are already present. The work concerning all involved in the program is huge, over 2000 applications were handed in, and over 500 projects received funding. The management of the high number of projects is a big challenge for the Intermediate Body taking the leading role in the implementation, Váti Hungarian NonProfit Company for Regional Development and Town Planning. One key lesson learnt is that in case of local municipalities with a population over 4000-5000, and non-profit organizations with more than 10-15 employees, building an own well-prepared management team inside of the organization is a must. 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

The projects must be well prepared including the inner structures of the implementation, with special attention to the partnership. Planning a viable schedule and timing is also essential to a successful application and program implementation. János Matisz - Tibor Polgár

PHYSICAL TERMS AND PEOPLES MIND Nagyér is a small village with 625 inhabitants near the South-East border of Hungary. The author of the article (mayor of the village) draws an exciting arch (starting in the early 1990s) of the longway development process:  how they took first the responsibility for their own lives, and for their village working out conceptions with priorities;  how they started by considering the inhabitants' comfort feeling, providing basic infrastructure (pavements and roads, drinking water, medical services etc.);  how they have caught their chances in nationally as well as EU financed tenders;  how efficiently they have used all the sources they have been able to get;  and, not surprisingly, how they are visioning (having lots of plans based on yesterday's hard work) coming periods of continuous development not only in physical terms but rather in people's mind. You, dear reader, might go there, visit this noteworthy example of everyday miracles. Tibor Lôrincz

THE BASIC CONCEPT OF THE HOMOKHÁT The basic concept of the Homokhát Micro Region is to assign and implement well defined development areas. We try to be ahead of the challanges of the future, since each region's future is defined by how it is prepared for the predictable challanges and 73

wether they have been willing to expend time, money and other resources on events to happen in the future. Our main goal is to make the region pro sperous on the whole as a result of our efforts. Csaba Fodor - Anikó Matula

ABA LARGE VILLAGE AND SÁRVÍZ SMALL REGION Aba, owing to its position in the name directory of the settlements, represents the first settlements in Hungary, is a large village located in the TransDanube region, which village may become a small town within a short time. It is one among the cumulatively disadvantageous village of Fejér county. No one would be exactly familiar with its name if it would not have been excelling with its strategic intentions and creative attitude throughout the recent years. This way, it managed to conquer the state subvention required to the canalisation. As of 2004, Aba is the centre of the Sárvíz small region which become independent recently. From a distant point of view, Aba large village might even look like a settlement presumably accommodating equally the at least partially disadvantageous circumstance and the mentality of impedimental nature. From a close perspective, however, Aba shows a rather different picture, because it is characterised by strong positive mentality and more and more advantageous situation, despite the expectation, although the obscurity of the village structure and the absence of a centre has not undergone a change so far. Aba moves along the track of organic development towards becoming an intelligent city. It was at the beginning of 2003 when the intelligent strategy of the Sárvíz small region had been completed which alone generated a sensation for the reasons the on the one hand it appeared among the first strategies, on the other hand by that time it was not clear yet whether they may become an independent statistical small region. According to the intelligent small regional strategy, regional interest of the Sárvíz small region is the following: 1. the consolidation of the Sárvíz small region's (relative) independence; 2. one of the threefive intelligent small regional sample projects (even: 74

the leading one) shall be effectuated in the Sárvíz small region; 3. a direct link shall be established to the regional informational society and economy; 4. the uniform infrastructural and societal system of condition shall be created in the small region. Such a vision, future view is floating in front of our eyes which may turn Aba by the 10's into one of the most attractive small towns, the Sárvíz small region on the other hand into the one of the most dynamically developing small regions. Lajos Kossa - Csaba Varga

SEVEN YEARS, 700 BILLION FORINTS The West Pannon Region counts with about 700 billion Forints from application resources in the comming seven years from 2007 to 2013, within this the Regional Operative Programme of West Pannonia deals with about 144 billion Forints (app. 550 000 Euros) based on the specialties of the region. To use this amount of financial resources a complex planning procedure has been started in the year 2004: an overall development programme for 2007-2013 has been established, abreast a conception for the whole region, the three counties and the five cities with county rights has been developed as well. Besides, the small regions have been examined as well considering their different specialties. ANother development programme is called Autopolis which is bound to Gyôr as the development pole of the region. All programmes and deleopment plans are being established with the help of the Regional Planning Network and the Territorial Advisory Network. Jácint Horváth

PREPARATION FOR ABSORPTION OF EU FUNDS IN SOUTH TRANSDANUBIA South Transdanubia is one of the underdeveloped Hungarian NUTS II. regions, with rather disappointing socio-economic tendencies. Breathrough from this vicious circle is vital for the future of the region which is determined by the effective utilisation of EU Structural Funds resources available from the National Development Plan 2007-2013. FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4

SUMMARIES

Slogan of South Transdanubia is the region which has a flavour. Strategic objectives of the region are the protection of environmental resources, endogenous development of regional economy and reduction of social disparities in the region. On one hand, several flagship major projects should be undertaken for achievement of these objectives, like building highway and railway infrastructure, development of key human sectors, elaboration of the Pécs Pole Strategy. On the other hand, South Transdanubian Operational Programme is important tool for achieving regional objectives by supporting smaller scale investments. The new programming period is a huge challenge for South Transdanubia. That is why preparations for absorption of EU funds started back in year 2005 with establishment of South Transdanubian Regional Development Network and elaboration of regional strategic development programme documents. We hope that for the mid 2007 all players of South Transdanubian regional development will become well prepared for utilising EU funds. György Márton EXPECTED IMPACTS OF THE REGIONAL OPERATIONAL PROGRAMME OF NORTHERN HUNGARY The establishment of the environmental industry may lead to a change of attitude in the region, which would result in the reduction of the environmental damages, and to the closing-up of the underdeveloped regions in the long run. The modernisation of the energy industry will lead to the creation of new jobs and to the growth of the annual income from agricultural production. The establishment of the regional knowledge centre will contribute to the creation of a high intellectual concentration, and to the growth of the cumulative added value. With the help of job-generating investments the quality of services offered by entreprises will improve, additional jobs will be created which will discourage people from emigrating to other regions. The upswing of the economy will, in general, contribute to the reduction of the unemployment rate, to the increase of the purchasing power of the 2 0 0 6 / 4 FA L U V Á R O S R É G I Ó

population and to the increase of the level of the standard of living. Due to the creation of touristic clusters and networks the region itself, its smaller areas and its touristic destinations will be more efficient in enticing visitors and in being present more successfully and effectively at national and international touristic fairs. It is expected that by the complex renewal of deteriorating quarters, i.e. rehabilitation of public areas, residential areas and industrial areas, economic activities and private investments will expand and new workplaces will be created. New workplaces and the rehabilitation of the residential area will simultaneously improve the life conditions of the population in these areas, and will prevent them from lagging behind. László Francsics THE FIRST OPRD IN GYULA The local municipality of Gyula was successful in obtaining grants in the first OPRD in 2004. Gyula received funding for projects filed both as main beneficiary and partner. The city won a sum of aprrox. 1565 million Forint for two projects which both are aimed to improve the appearance of the town, one from the point of view of tourism and one of urban rehabilitation. Also, the city was successful in partnership, and plays a role in another tourism project focused on the river Körös, and one project financed form the European Social Fund with a focus on employment. The city hopes for a similar success in the next programming period 2007-2013. Venczel Gellén TISZAVASVÁRI IN FULL FLING Tiszavasvári received a grant of 838 million Forint for urban rehabilitation. The project was well-prepared as it is a part of a strategy for the whole micro region which aims to improve the tourism and the cultural facilities in the micro region. The main elements of the project are the reconstruction and enlargement of the Community Centre, the transformation of the old Primary School into a Service Centre of the region and the rehabilitation of the parks in the city. The experiences in the implemen75

tation showed that adequate planning and good cooperation in-between the partnership of the beneficiary and with the intermediate body is crucial. László Pethe

ENVIRONMENTAL RENEWAL OF THE BENEDICTINE MONASTERY

The thousand year old Benedictine Monastery of Pannonhalma, a World Heritage site is a great attraction of cultural and religious tourism. With the aim to increase further this attraction the Benedictine community elaborated a development strategy divided into four phases of implementation. The first of these phases comprises environmental development activities. In 2004, for the realisation of the first phase the community submitted a project proposal to the EU sponsored Regional Development Program. The application was approved and thus in 2005 the implementation could start in April, 2005 and was completed in December 2006. The environmental development project comprised the renewal of the space in the forefront of the main entrance, improvement of the interior court as well as the walkway around the historic monastery. Landscaping has been an essential element of the project including the planting of over thousand trees and the placing of benches and lamps and other outdoor furniture. Dr. Béla Vajdovich

MODERN BUS DEPOT AND RENOVATED PRIMARY SCHOOL IN SALGÓTARJÁN Salgótarján County Local Government received a grant of HUF 288 million from the OPRD for the full-scale renewal and extension work of its outdated bus terminal. The construction work is to be finished in the first half of 2007, which includes the establishment of a new waiting room, and a courtyard with cupola adjacent to the buffet with extensive retiling and refurbishing. The existing basic area of the planned two-storey building will be doubled, and in addition to the transport offices, 76

ticket desks, rest rooms, staff and passenger toilets and buffet the ground floor will also have social facilities for the physically disabled and several retail outlets. The project also includes the installation of a modern arrivals and departures display board, a terminal loudspeaker, and a CCTV system ensuring a higher standard of passenger information system and security. The renovation of the 38 year-old Gagarin Elementary School was also implemented with OPRD support amounting to HUF 123,5 million. The project included the refurbishment of the swimming pool, the toilets and the windows, the establishment of a new multimedia room and the procurement of new school furniture. The school became the first public building in the town accessible for the physically disabled. The total amount of the investment equaled to HUF 150 million. Melinda Széky Sztrémi

“A DREAM COME TRUE” Napsugár Nursery School in Ceglédbercel was extended and modernized with a HUF 218 million grant from the OPRD budget. The project involved renewing the flooring throughout the school, converting and extending the roof structure and upgrading the infrastructure. Mayor József Török and the representatives of Ceglédbercel Municipality had the courage to undertake such a huge investment as part of the municipality's long term strategy. The investment is closely linked to the development of the settlement's infrastructure, education and culture. And what is the key of success?  A municipality committed to the advancement of the village  A management team including the mayor, the notary, some employees of the municipality, the application writer and a procurement expert  Lobby activity and a bit of luck The implementation of the project required precise and thorough work. The Mayor also raises the attention to the importance of administration. József Török - Lajos Nagy

FA L U V Á R O S R É G I Ó 2 0 0 6 / 4